Jogom van

Ingyenes online jogi segítségnyújtás és jogi tanácsadás igénybevétele

Jogom van

Ingyenes online jogi segítségnyújtás és jogi tanácsadás igénybevétele

A fórum használata

A www.jogomvan.hu fórumának felülete arra szolgál, hogy jogi problémájára iránymutatást, lehetséges megoldási javaslatot kapjon, relatíve gyorsan és ingyenesen.

A beépített kereső segítségével kulcsszavakra lehetséges a keresés minden jogeset címében és tartalmában, mely javasolt, hiszen lehetséges, hogy a kérdésére a válasz már megtalálható.

Az alább megjelenő lista az összes eddigi megválaszolt kérdést jeleníti meg.

A fórum teljeskörű jogi tanácsadásra NEM alkalmas, így az üzemeltető minden felelősséget kizár annak használatával kapcsolatosan, pusztán iránymutatás, segítség, jogi véleménynyilvánítás az oldal célja. Egyebekben a főoldalon megjelentetett Általános felhasználási feltételek az irányadóak.

Megválaszolt kérdések

Ezekre válaszoltunk eddig

Kérdés: 8 éve bérelek egy üzletet. Igaz, hogy nem volt benne a bérleti szerződésemben az elővásárlási jog, de érdeklődnék, hogy ilyenkor nem a bérlőnek kellene először felajánlani, ha eladásra kerül? Ehhez képest eladták szerdán és közölték velem csütörtökön, már az új tulajdonoshoz tartozom. Bérleti szerződésemet sem mondták még fel. Mondták szóban, hogy ők egymást közt megbeszélték, hogy a 3 hónap felmondási időt az új tulajdonos betartja. Ilyenkor kinek, mit kell betartani? A fizetéssel soha nem volt gondunk, ellenünk semmit nem tudnak felhozni. Ilyenkor kérhetünk-e valami kártérítést vagy fájdalom pénzt, hogy egyik napról a másikra megbeszélés nélkül az utcára tettek bennünket? A régi tulajnak tartani kellett volna a felmondást, az újjal nincs semmi szerződésünk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem köteles a tulajdonos a bérlőnek felajánlani „első körben” az ingatlant. Leírása alapján 3 hónap felmondási időt kaptak, így a második kérdés nem is értelmezhető. Az új tulajdonos a jogutódlás okán pontosan úgy „funkcionál”, mintha a régi lenne…kártérítés sem járhat, mert nem egyik napról a másikra szűnik meg a szerződés, hanem a szerződésbeli 3 hónap után.

Kérdés: Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy mi a teendő, ha nincs évek óta munkaszerződése és munkaköri leírása a dolgozónak és felmond, de egy hónap után a munkáltató ügyvéd általi levélben kéri, hogy (az alábbi szöveget bemásolom):  könyvelési teendők elvégzésének elmaradása okán az esetlegesen jelentkező károk tekintetében jogfenntartással kíván élni.  Ebben az esetben a munkavállaló felelőssége korlátlan és ha ez több, mint 10 millió Forint, akkor is köteles megfizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem értelmezhető jogilag a levél/kérdés, hiszen a munkáltatónak kötelessége bejelenteni az adóhatóságnál a munkavállalóit. Kizártnak tartom, hogy egy efféle mulasztás miatt a munkavállaló tartozna felelősséggel, ám mivel nem áll rendelkezésemre semmiféle előzményirat, pontosabb választ nem tudok önnek adni. Javaslom, forduljon ügyvédhez személyesen. De ha nincsen munkaszerződés sem, akkor nincsen (elvileg) munkaviszony sem, amiből meg nem fakadhat semmilyen követelés….

Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, hogy hitel esetén, ha én leszek az adóstárs, azonban az adósnak az ingatlanára az ügylet miatt jelzálogot is tesznek, és esetleg a későbbiekben az adós nem fizet, akkor tőlem vonják le a kölcsön összegét, vagy a jelzáloggal terhelt ingatlant árvereznék el? Ilyen esetben az én ingatlanom biztonságban van-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapszabályként az adóstárs – megtévesztő nevével ellentétben – a legtöbb esetben éppen úgy felel a tartozásért, mint maga az adós, vagyis a teljes tartozást behajthatják rajra. Ráadásul ez a felelősség egyetemleges szokott lenni, ami azt jelenti, hogy nincs is sorrend az adósok között. Pontosabb információért látni kellene a kölcsönszerződést, amelyet alá akarnak írni.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy üdülőjogot vásároltunk, a szerződés mellékleteként kitöltöttük az elállási jognyilatkozatot, mert nem felelt meg az elhangzottakkal. A tulajdonos állítólag aláíratott velünk olyat, hogy nem fogunk elállni a szerződéstől, de erről nekünk nincs semmi az anyagunkban, így nem akarják a mi visszalépésünket figyelembe venni. Kérdésem, hogy elállhatunk a szerződéstől minden következmény nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, forduljon ügyvédhez személyesen, az iratokkal együtt, mert azok hiányában semmilyen konkrétumot nem lehetséges mondani.

Kérdés: Ügyvezetője vagyok egy kft-nek, hogyan indíthatnék csődeljárást? Munkaviszony mellett látom el, semmi járandóságot nem kapok érte. Mi a teendőm?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, forduljon ügyvédhez, mivel ebben az eljárásban kötelező lesz a jogi képviselet.

Kérdés: A férjemmel és a lányommal élek boldog családi életben. Sajnos volt egy félrelépésem és el is mondtam a férjemnek, mindent meg tudtunk beszélni hál istennek és most boldogan várjuk a második gyermeket. A baj az, hogy van minimális esély arra, hogy nem a férjemtől van a baba, de ezt ő is tudja és megbeszéltük legyen bárkié felneveljük boldogságban! Viszont a férfi, akivel viszonyom volt fenyeget, hogy elpereli a gyereket, ha az övé. Az apasági vizsgálatra nincs pénzem sajnos, de minket a férjemmel nem is érdekel, csak boldogok akarunk lenni! Van félnivalóm a férfi miatt? Ha mi ezt megbeszéltük a férjemmel? A férfinek 2 év felfüggesztettje van és 3 gyereke, akit nem ő nevel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Ptk. szerint: A gyermek apjának – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt. Eszerint az anyakönyvi kivonatba automatikusan a férje fog bekerülni, de a másik férfi bírósági úton próbálhatja az apasági vélelmet megdönteni. Ha valósnak tartja a „fenyegetést”, akkor érdemes ügyvédhez fordulnia, hogy a jövőbeli esetleges események ne legyenek aggasztóak.

Kérdés: Kanadában megvádoltak, majd elejtették 1 év után! Szeretnem tisztázni magamat! Magyarországról lehetséges ez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése pontatlan és információszegény. Ennyi alapján sajnos nem tudunk Önnek pontos választ adni.

Kérdés: Az önkormányzatunk bizonyos időszakokban engedélyezi a zöldhulladék kerti elégetését. A szomszédaink mindkét oldalról meg is teszik ezt, és nincs is ezzel bajunk, mert kulturáltan, gyorsan végzik olyankor, amikor mi nem vagyunk kint a kicsi gyerekeinkkel. Viszont a második szomszéd ha tüzel, akkor azt egész nap teszi (kora reggeltől estig), megkeserítve mindannyiunk napjait. Van, hogy 3 napon keresztül non-stop éget. Szép szóból nem ért, nem lehet vele dűlőre jutni. Már odáig fajul sokszor, hogy zárt ablakon keresztül is erős füstszag van a lakásban, kimenni nem tudunk, akadályoz a teendőimben (pl. kertészkedés, teregetés, gyerekek levegőztetése stb). A kettőnk közötti szomszédot és a hátsó kertszomszédját is borzasztóan zavarja. Mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Forduljon a megyei kormányhivatalok környezetvédelmi és természetvédelmi osztályaihoz. A közérdekű bejelentés illetékmentes és írásban történik. Ide vonatkozó jogszabály: 1995. évi LIII. törvény 97. § (2) bekezdése, és a 306/2010. kormányrendelet. A hatóságok munkáját nagyban segíti, ha képekkel vagy videofelvételekkel dokumentálja a kialakult helyzetet. Így a bizonyítás is egyszerűvé válik.
Ezzel párhuzamosan, vagy helyette pedig a területileg illetékes jegyzőnél lehet birtokvédelmi eljárást indítani vele szemben.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy kihez lehet fordulni, ha nem kapok bérpapírt? Mert tudomásom szerint minden hónap 10-ig ki kellene küldeni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban javaslom, a munkáltatónak jelezze a hiányt. Amennyiben a munkáltató elutasítja, keresse meg az adóhatóságot.

Kérdés: 5 éve és pár hete kölcsön adtam magánszemélyként egy ismerősnek, egy szerződés magánokiratban készült róla. Azóta semmi nem történt, nem ismerte el írásban és nem állapodtunk meg részletekben sem. Valóban elévült a követelésem? Tudok valamit még tenni így utólag a pénzem beszedésével kapcsolatban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha valamely cselekménnyel megszakították az elévülést, akkor az a cselekményt követően újrakezdődhet. Az elévülés szabályai változtak, az Új Polgári Törvénykönyv (2013.évi V. törvény) alábbiakat tekinti megszakító ténynek. 6:25.§ (1) Az elévülést megszakítja a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése. Egyebekben az elévülési idő 5 év, ami az esedékességtől kezdődik. (Mikor kellett volna visszafizetnie?)

Kérdés: Jelzáloghitellel terhelt házamat szeretném a gyerekeim nevére íratni. Természetesen a hitelező engedélyével, de egyébiránt ez megoldható-e? Későbbi esetleges végrehajtási bejegyzésektől szeretnék ezáltal mentesülni, hogy az ingatlan ne legyen veszélyben, de természetesen a munkabéremből tiltható lesz továbbra is a végrehajtás.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jelzálogjog önmagában nem értékesítést akadályozó jog, ha nincs az ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom, tehát lehetséges az ajándékozás, ám leírása alapján ez lehet fedezetelvonó ügylet is. Javaslom, a szerződés készítésével megbízott ügyvéddel vitassa meg a problémát mielőbb.

Kérdés: Milyen személyes adatok birtokában hajtható be rajtam külföldi követelés? Röviden a történet: Olaszországban közvetlenül egy buszra felszállás után (esélyünk nem volt egyből jegyet lyukasztani) egy jegyellenőr megbüntetett minket 110 €-ra. Angolul egyáltalán nem beszélt. Amikor a személyes adatainkra volt szüksége, a diákigazolványunkat nyújtottuk át mind a ketten. Kiállította a büntetésről a papírt, amit 5 napon kell befizetnünk, vagy utána a dupláját. A következő adatainkat vette fel: Név, Születési dátum, Nemzetiség, Személyi szám (ami valójában a magyar diákigazolvány kártya számunk, de ez nem esett le neki). Olaszról lefordítva az áll a papíron, hogy a személyigazolvány adataimat vették fel. A helyszínen egy olasz papírt akartak velünk aláíratni, amiből semmit nem értettünk. A barátnőm azt írta rá, hogy “nem értem”, velem elfelejtettek bármit is aláíratni. (Ezek után talán azt is meg lehet kérdőjelezni, hogy milyen jogalapon tárolják a személyes adataimat?) Behajtható ez rajtam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Valószínűleg születési dátum és név alapján nem fogják tudni önöket azonosítani. A „behajtáshoz” jelenleg lakcím szükséges Magyarországon, de az EU-n belül is, anélkül nem lehetséges.

Kérdés: Férjem húgának a 12 éves kislányát az apa 8 éve nem látogatja, nem fizet gyerektartást. Közjegyző által bejegyeztettük, hogy az anya halála esetén gyámjai leszünk a kislánynak. A kislány az anyja után egy lakást örökölne és félő, hogy az apa emiatt jogot formálna a gyerekre. Kérdésem, hogy az apa jogai fennállnak-e, és tehetünk-e valamit ellene? Az apáról nem tudunk semmit azóta sem, de mivel tudjuk az előéletét, amibe a büntetett előélet is szerepel, így tartunk tőle, hogy anyagi haszon reményében megjelenne és követelné a jogait.

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Az anya után csakis a gyermeke, illetve élő házastársa örökölne. Kérdése nem egyértelmű, miszerint az apa milyen jogot formálna a gyermekre / vagyonra.

Kérdés: 2019-es évre határozott idejű szerződést kaptam, ami december 31-ig szólt. Viszont idén januárban ugyan úgy mentem dolgozni, de szerződést nem írtam alá a mai napig sem. Van egy gyermekem, aki betegeskedik sokat és most azt akarja a főnök, ha nekem megfelel, akkor alkalmival járhatok dolgozni. De én így nem szeretném. A kérdésem az lenne, ha nem fogadom el az alkalmi bejelentést, ezzel az indokkal felmondhat-e nekem? Vagy azzal, hogy sokat vagyok táppénzen a beteg gyermekkel? Ha ilyen indokkal mond fel nekem, akkor mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nagy valószínűséggel most is alkalmi bejelentés alapján van az adóhatóságnál a munkaviszonya. Mivel jelenleg nincs érvényes munkaszerződése, természetesen „elküldhetik” Önt.

Kérdés: A házunkból ékszerek tűntek el. Külső behatolásra nyom nincs, azért arra gyanakszom, hogy élettársamnak vagy anyósomnak lehet köze hozzá korábbi előzményekre alapozva. Érdeklődni szeretnék, hogy ez ügyben érdemes-e rendőrséghez fordulni, hiszen nagyon kicsi az esélye annak, hogy az ékszerek előkerüljenek, feltételezhetően azok már nem biztos, hogy megvannak. Ilyen esetben mit tesz a rendőrség, van-e jogi következménye ennek a családtagra nézve?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen lehet a rendőrséghez fordulni, ám csekély az esélye annak, hogy bármire fényt derítenének.

Kérdés: Volt férjemmel 10 éve elváltunk, két gyermekünket én nevelem. A volt férjem most követeli tőlem a gyerekek anyakönyvi kivonatát. Nem mondja meg mire kell, azt mondta a munkahelyére, de őket felhívtam és nekik nem kell. Ezért nem adtam oda. Most bírósággal fenyeget. A kérdésem az lenne, oda kell-e adnom? Igényelni nem tud utánuk semmit, mivel mostani férjem igényel mindent.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermekek anyakönyvi kivonatát kikérheti az apa bármelyik kormányhivatalban. Valószínűleg ezt nem tudja….

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a főnököm beoszthat-e dolgozni a hétfői napra, ha szombaton dolgozok? Közalkalmazott vagyok, 24 órás beosztással.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a munkaszerződése lehetővé teszi, igen. Egyebekben napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (a továbbiakban: napi pihenőidő) kell biztosítani.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy lehetséges-e táppénz alatt azonnali hatályú felmondást benyújtanom? Jelenleg próbaidőn vagyok, amely 02.25-ig tart. Azonban egy kisebb műtétnek köszönhetően táppénzre kényszerültem, ami valószínűleg még egy bő hétig tartana, de szeretnék azonnali hatályú felmondást benyújtani a munkáltatóm felé. A háziorvosom azonban nem állítja ki a táppénzes papíromat (nem nyilvánít keresőképesnek), mert még nem állhatnék munkába. Mi a teendő ilyenkor? A háziorvosommal próbáljak egyeztetni az esetről, vagy valamilyen más megoldást keressek? Továbbá a benyújtott, keresőképtelenséget igazoló papír alapján kötelesek elszámolni a nekem járó összeget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A táppénz alatti felmondási védelem csak munkáltatói felmondás esetén van, Ön bármikor felmondhat. A táppénzt társadalombiztosítási kifizetőhely esetén igen, anélkül nem a munkáltatótól kapja, hanem az OEP-től. A próbaidő alatt pedig egyébként is fel lehet mondani, indokolás nélkül.

Kérdés: A munkahelyemen januárban jelezték a vezetők, hogy lehet meg fog szűnni a jelenlegi pozíciónk. Az elmúlt hetekben húzták az időt, nem tájékoztattak minket és hitegettek, hogy lesz másik project. A mai napon (2020.02.18) közölték, hogy a projectünk megszűnik. Továbbá a másik projectre is túl sokan vagyunk. 3 opciót kínáltak fel: Az egyik, hogy egy olyan projecthez csatlakozunk, ami jelentős bér-visszaeséssel jár. A másik projectre a főnökeink jelölnek ki embereket. Amennyiben egyik opcióba se kerül valaki bele, az munkanélkülivé válik. Nem tudom mennyire szabályos ez az eljárási rend, és ilyen esetben nem jár gondolkodási idő? Illetve, ha miattuk válik valaki munkanélkülivé, jár végkielégítés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez egy elég bevett sablonforma sok munkáltatónál a dolgozók legális elküldésére, ez az eljárásrend leírása alapján jogszerűnek tűnik. Amennyiben a munkáltató mond fel, 3 év munkaviszony után jár végkielégítés.

Kérdés: Azt szeretném megtudni, hogy ha gyermekem ideiglenes elhelyezésbe került testvéremhez, nekem a pénzem két gyerek után járó gyesből és családi pótlékból áll? Illetve végrehajtható gyesből a tartásdíj?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Első kérdésére nem tudunk Önnek válaszolni, hiszen nagyon kevés információt tartalmaz a leírása. GYES-ből nem történhet végrehajtás, de a tartásdíjat fizetnie kell. Sajnos azonban nem teljesen egyértelmű a kérdése.

Kérdés: Mezőgazdasági gép vásárlásakor a  kereskedő feltüntette a vásárolni kívánt gép típusát árát. Majd a beszámítandó gép nevét árát, a közösen elfogadott áron. Elektronikusan kiküldte a megrendelőlapot és a díjbekérőt. Én átutaltam a kért összeget, ami nem kevés 4 millió forint. Majd pár nap múlva felkeresett és ötszázezer Forinttal kevesebbért akarja beszámítani a gépemet. Megteheti-e ezt a kereskedő? A megrendelőlapot saját kezűleg aláírta.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel az Ön részéről teljesítésbe ment a szolgáltatás, ezért jogszerűen nem tagadhatja meg a teljesítést a kereskedő. Javaslom, hogy követelje a megvásárolt gép átadását. Végső soron FMH és peres eljárás marad.

Kérdés: 10 évesen kisfiam úgy döntött, hogy az apjához költözik. Az apja azt mondta, hogy amit gyerektartásra költenék azt a pénzt költsem minden hónapban a gyerekre, neki ne utaljak pénzt, mert jól áll anyagilag, ez is így volt egy darabig. Tavaly Decemberben kisfiam visszaköltözött hozzám, s mivel apja nem kért gyerektartást, most ő sem fizet nekem. Viszont azzal fenyeget, hogy ő visszamenőleg kérni fogja tőlem a gyerektartást. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Visszamenőleg 6 hónapra lehet követelni csak.

Kérdés: Azzal a kéréssel fordulnék Önhöz, hogy a páromat este 6 óra tájékán a rendőrök igazoltatták és mivel nem volt jogosítványa, ezért őrizetbe vették. Szeretném megkérdezni, hogy mivel a 72 óra előzetest megkapta, ezért milyen büntetésre számíthat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jogosítvány nélküli vezetés mindenképpen büntetendő, azonban a büntetés mértékét meghatározza, hogy az illetőnek egyébként van-e az adott kategóriára, van-e bármilyen kategóriára, vagy egyáltalán nem rendelkezik jogosítvánnyal, avagy eltiltás alatt tette ezt. Több információ kellene az ügyre vonatkozóan, hogy pontos választ tudjak adni.

Kérdés: Fele összeg kifizetésével (másik fele havi törlesztéssel történik) vásároltunk a lányom nevére egy ingatlant, melynek a haszonélvezője és kezese vagyok. Havi rendszerességgel tettem látogatást, ami fél éve lehetetlen zárcsere miatt, s kérésre sem kaptam kulcsot a bejutáshoz, sőt a kapcsolattartás is megszakadt, nem a részemről. A kerület ( XXII.) adóhivatala felé nyilatkozatot kellett tenni az ingatlannal kapcsolatban (kommunális adó kiszabása céljából ), melyre azt válaszoltam keressék a tulajdonost, mivel érdemben nem tudok nyilatkozni, nem reagált a megkeresésemre sem levélre, sem telefonra. Mit tehetek, hiszen jogilag és anyagilag minden felelősség engem terhel. A lakáshoz sem mehetek, nehogy önbíráskodással vádoljanak. Ezt a fajta elzárkózást megteheti-e a tulajdonos a haszonélvezővel szemben, ami jog szerint erősebb, mint a tulajdonos joga? Saját lakásomban lakom. Kihez fordulhatok. ki véd meg engem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Haszonélvezeti jogánál fogva jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A haszonélvező viseli – a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével – a dologgal kapcsolatos terheket. A haszonélvezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek. Ennek megfelelően Ön köteles a kommunális adót is fizetni, illetve joga van a lakást birtokba venni. Természetesen a fentiek alapján jogellenesen jár el a tulajdonos. Javaslom, mielőbb forduljon személyesen ügyvédhez, ugyanis több eljárást is meg lehet indítani, ha úgy gondolja…

Kérdés: 2011-ben meghalt édesapám, aki végrendeletileg mindent a második feleségére hagyott. Én kértem a köteles részt, így 1/4 lakás a nevemre került. Azt szeretném megtudni, mit tehetek, hogy a lakás rám eső részének az árát kifizesse az özvegy, aki azóta is az élettársával együtt lakik benne? Hová kell fordulnom ez ügyben? Ez egy 4 lakásos társasház 100 m2-s lakása. Ebből a házasságból gyermek nem született.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az édesapjának a második felesége élethosszig tartó haszonélvezeti jogot szerzett a halál bekövetkeztével. Akkor tudja értékesíteni a 1/4 tulajdonrészt, ha haszonélvezeti joggal együtt valaki megvásárolja Öntől. Illetve a közös tulajdon megszüntetését kérheti még, perben. Mindenféleképpen lépni kellene az ügyben, van egyéb lehetőség is, amivel végső soron kikényszeríthető az ellenoldal aktivitása is, azonban az ügyvédi segítséget igényel.

Kérdés:  2014-ben ittas vezetés miatt bevonták 1 évre a magyar jogosítványomat Magyarországon. Külföldön, Angliában éltem 2014-2019 között és ott szereztem 2017-ben jogosítványt. Most Magyarországon élek ismét és szeretném az angliai jogosítványom becserélni magyarra. Van-e elévülése a magyar jogosítvány bevonásnak? Kell-e itthon vizsgáznom újra vagy csak cserélhetem az angliait magyarra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ún. utánképzésen kell részt vennie, avagy a kinti vezetői engedélyét tudja használni.

Kérdés: A jelenlegi munkáltatómmal 2018.03.01. napjától vagyok határozatlan időtartalmú munkaviszonyban, vagyonőr munkakörben. Napi 8 óra figyelembe vételével egy havi munkaidőkeretben foglalkoztatva. Ami 2019.12.01. napjától napi munkaidő 4 órára változott (beleegyezésemmel). Valójában a munkaidő végzésem 24 órás munkarendben történik (havonta 168-192 óra.). 2020.02.10. napján beadtam a munkavállalói felmondást. A munkáltatóm él a 30 napos felmondási idővel. A 2019. évi szabadságomból, 15 nap szabadság (120 óra) maradt, amiből januárban 5 napot kiírtam. A munkáltatóm az 5 nap szabadságot a 2020. évi szabadság terhére átírta (napi 4 óra) és közölte, hogy a szabadság nem vihető át a következő évre csak, ha az előző évben megkezdem a szabadságot. A kérdésem, hogy megteheti a munkáltató, hogy a múlt évről ki nem vett 15 nap szabadságot nem adja ki, se nem fizeti ki? Illetve jogomban áll kérni, hogy naponta 4 órás munkarendben foglalkoztasson a felmondási időm alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató jogszerűen nem tehetné meg, amiket ön leírt.

Kérdés: Első munkahelyemen valamiféle EU-s bértámogatást vett fel rám a munkáltatóm. A munkaszerződésemben semmilyen ezzel kapcsolatos információ sincs. Egyetlen papír, amit aláírtam az egy bizonyos ifjúsági garancia. A problémám az, hogy a Kisvárdai Járási Hivatal által szeretnék jelentkezni OKJ-s tanfolyamra. Tudomásom szerint minden embernek ingyenes 2 tanfolyam elvégzése. A munkaügyi központ nem igazán tanúsít segítséget ebben a témában, elküldtek azzal az indokkal, hogy a bértámogatás miatt nem vehetek részt a képzésben. Pontosan nem mondja el senki, hogy ez milyen bértámogatás volt, mindenki igyekszik kerülni az ügyet, nem túl segítőkészek. A támogatás elindulását követő pár napon belül én próbaidő alatt felmondtam, nem ment végbe a bértámogatás. A Kisvárdai Járási Hivatal vezetője személyesen azt mondta, mehetek képzésre, nem zár ki a támogatás, majd mikor jelentkezni mentem a képzésre ismét elutasítottak. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérni tanácsot, ebben az esetben mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a kérdésében semmilyen konkrétum nincs, így egy ügyvéd nem tud Önnek segíteni. Volt munkáltatójától kérjen ki igazolást a kérdéses bértámogatással kapcsolatban, azzal jelenjen meg a Járási Hivatalban és egyeztessen annak vezetőjével.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy a feleségemtől el kellet költöznöm, mivel megcsalt, nem bírtam vele élni így tovább. Ő is válni akar, amúgy folytatja a kapcsolatát a férfival a közös házunkban. Van 3 kiskorú gyermekünk, ők erről nem tudnak. Fű alatt csinálják. A gyerekeket ő neveli, én hétvégén hozom el magamhoz őket, a szüleimnél lakom. Követeli a gyerektartást. Azt tudom, hogy kell fizetnem, fizetni is fogom. Elment ügyvédhez, majd mennünk kell mindkettőnknek, meg kell egyezni, hogy mennyit fogok fizetni. Én 30 000 Ft-ra gondoltam a 3 gyermekre, mivel nincs jövedelmem, de azt mondta az kevés. Másik kérdésem, mivel eljöttem a lakásból van-e jogom kérni a lakás felének az értékét. Nem kérném amúgy, mert nem érdekel a lakás, csak azért kérném, mert más férfit hord oda, nyilvánosan engem aláz. Tudom egyszerre úgy se tudná kifizetni, de részletre igen!

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Sok részlet kimaradt a kérdéséből, mint például az, hogy a közösen lakott lakás kinek a tulajdonában áll és mikortól. Amennyiben ön a visszatérés szándéka nélkül költözött el, úgy a bíróság mellőzheti a lakás használatának megosztását. Gyermektartásdíjat fizetnie kell alapvetően, ám leírása alapján nem derül ki, ezt mi akadályozza.

Kérdés: A következő problémával fordulnék most Önökhöz. Anyósom még él és az ingatlan, amiben él nagyon rossz szigetelési tényezővel rendelkezik. Az ingatlannak jelenleg is 4 tulajdonosa van (Anyósom és a 3 testvér, az após 2013 halála miatt). Anyós hónapról hónapra él, alig jön ki a nyugdíjból. Élelemre is alig jut, nemhogy tűzifára. A kérdésem az lenne, hogy milyen lehetőségem van arra, hogy a lakást korszerűsítsem és anyós halála után is törvényileg elismert legyen a ráfordított összeg (tulajdonunkat képezze). Én gondoltam arra, hogy értékbecslés után felújítás és anyós részéből megkapnánk annyit, amennyit ráfordítottunk. Testvérek és anyós beleegyezett. A módszer költségei : értékbecslés (50e Ft), felújítás (670e Ft), közjegyzői díj (5 M Ft-os ingatlan esetén) vagy végrendelet készítési díj, vagyonszerzési adó (800e Ft, 4% –> 32e Ft a költség, bár ajándékozás esetén ingyenes, ha jól láttam). Milyen költségekre kell számolnom? Milyen lehetőségeim vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A költségeket nagyjából leírta, ezen felül: az ingatlan(rész) átruházásának megbízási díja, a földhivatali eljárás díja merülhet fel. A közjegyzői díjat nem értem feltétlenül…mire gondolt? Más: a végrendelet is jó megoldás lehet, azonban az csak a halál esetére rendezi a vagyoni viszonyokat és utóbb meg is lehet változtatni….

Kérdés: Szüleim egészségi állapota miatt úgy döntöttünk közösen, hogy a folyószámlánkhoz csatoltatunk egy elhalálozási rendelkezést a lakossági betétekre. Kitöltöttük és ma bevittem, de a bank nem fogadta el, mondván édesanyámnak nem ilyen az aláírása. Mondtam nekik persze, hogy megváltozott, hiszen 2 hónapja fekvőbeteg, lefogyott, legyengült. De nem érdekelte őket. Kérdeztem, akkor mi az eljárás, hogy elfogadják a papírt, mire azt az elképesztő választ kaptam, hogy ők azt nem mondhatják meg nekem. Nincs jobb ötletem, mint megkérdezni egy ügyvédet: mi ilyenkor a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hívja fel telefonon a bankintézetet, ahol vezetik a számlájukat és érdeklődje meg, ilyen esetben mit lehet tenni. Lehet, hogy egy másik fiókban máshogy állnak hozzá. Amennyiben sehol sem segítőkészek, akkor a bank vonatkozó szabályzatát kellene megtekintenie, abban ez le van írva. Alternatív megoldásként szóba jön még a közjegyző előtt tett aláírás / meghatalmazás…. Más ehhez: a bank eljárása egyébként helyes, hiszen a betétesük pénzét védik…. a stílus és segítőkészség hiánya már más kérdés…

Kérdés: Iránymutatásra lenne szükségem. Jelenlegi munkahelyemen többféle munkakörben dolgozunk, a szerződése viszont mindenkinek egyforma. A szerződésünkben a munkakör betöltéséhez a 8 általános iskola van megjelölve, vannak is munkakörök, amihez ez elég, azonban a legtöbben más munkakörben dolgozunk középfokú végzettséggel és erre alapuló pénzügyi vizsgával. Ennek hiányában nem tudnánk elvégezni a munkánkat. Jeleztük a munkáltató felé, hogy mivel pénzügyi vizsgához köti a munka elvégzését, a garantált bérminimum járna nekünk is, ő viszont a szerződéssel takarózik, szerinte a 8 általános ehhez elég. A feor kód szerinti besorolásunk telefonos operátor. Tudna segíteni, hogy jogos-e az igényünk a garantált bérminimumra és ha igen, hová fordulhatunk segítségért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A garantált bérminimumra való jogosultsághoz két feltételnek szükséges együttesen érvényesülniük. Az egyik az, hogy a munkavállalónak rendelkeznie kell középfokú végzettséggel, szakképzettséggel. A másik feltétel pedig az, hogy a munkakör betöltésének feltétele kell, hogy legyen ez a képzettségi szint. Leírása alapján nem jár önnek a garantált bérminimum.
Először a pontos munkakört kellene meghatározni, ha kell, ehhez a szerződéseket is módosítaniuk kell.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy engem örökbe fogadtak 33 éve, de a kapcsolatunk nagyon megromlott, veszekedések, zaklatások, rágalmazásoknak vagyunk kitéve a párommal és a gyerekeimmel. Szeretném, ha nem lenne közöm hozzájuk, esetleg az örökbefogadást megszüntethetem? Vagy valami kérvényt nyújthatok-e be valahol ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen van lehetőség az örökbefogadás felbontására bírósági úton. Javaslom, a per megindítása esetén keressen magának jogi képviselőt.

Kérdés: 2019. február 8-án meghalt édesanyám második férje, majd fél évvel később édesanyám is elhunyt. A lakást, amelyben laktak fele-fele arányban birtokolták. Édesanyám előző házasságából ketten volnánk törvényes örökösök a húgommal, férje előző házasságából származó fiai közül már csak egy él. Véletlenül tudtam meg, hogy édesanyám a 2017. őszén férjével közösen írt végrendeletet, mellyel férje előző házasságából született fiát és engem is kizártak az öröklésből annak ellenére, hogy 2016-ban édesanyámnak ajándékoztam egy garázst, amit húsz éven át ingyen használtak. Állítólag a garázs nem képezi a végrendelet tárgyát. Úgy tudom, tavaly ősszel volt hagyatéki leltár, de hagyatéki tárgyalásról nem kaptam értesítést. Azt hallottam, hogy törvény változás miatt hivatalos értesítést csak az örökös kap. Ez igaz? Mennyi időn belül adják át a hagyatékot és köteles rész megillet-e engem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása sajnos nem teljesen egyértelmű, mivel ezt írta: nem minden vagyontárgy képezi a végrendelet tárgyát……. Hivatalos értesítést azok kapnak, akiket bejelentenek a közjegyzőnél, mint esetleges örökösöket, öröklésben érdekelteket. Javaslom keresse fel az ügyben eljárt közjegyzőt mielőbb, ő fog tudni szolgálni pontos információkkal.

Kérdés: Sajnos a házasságunk megromlott, ezért a válóper beadása mellett döntöttem. Kérdésem: 2014. 06. hóban vettem feleségül a nejemet. Saját házamba fogadtam. A házasságba semmilyen vagyont nem hozott. Van két közös gyermekünk, 2014-ben és 2017-ben születtek. A nagyobbik gyermeket magamnál szeretném tartani, de a kicsit még nem tudom vállalni. A tulajdonjogomból kell-e adjak a nejemnek? Szeretnék közös megegyezéssel válni, szépen. De ha elfajul a dolog, sajnos elő kell vegyem azokat a dokumentumokat, hogy a nejem a házasság alatt a tudtom nélkül árulta a testét. Mikor ez kiderült, onnantól romlott meg a kapcsolatunk Milyen esélyem van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házasság előtt keletkezett vagyon különvagyonnak minősül, azaz a tulajdonából nem kell adnia. Ettől függetlenül rengeteg kérdés fog még a válás során felmerülni, így az ingatlan használata miatt is (ugyanis a házastárs köteles gondoskodni a másik házastárs lakhatásáról is….). Az ügy összetettsége okán mindenféleképpen javaslom a személyes konzultációt ügyvéddel.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy valamilyen formában fellebbezhető-e a végrehajtás. A Papíron, amit kaptam 2020.02.14-i dátum szerint 288.383 Ft tartozás szerepel. A levél keltezésének az ideje viszont 2020.01.30. Sajnos ekkora összeget nem tudok kifizetni, ráadásul egyedül élek egy albérletben. A levelet is későn kaptam meg, 2020.02.17.-én. Ha valamilyen jó tanáccsal el tudna látni, azt nagyon megköszönném.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az összeget előre is ki lehet számolni, így a dátumozás mindegy. A dátumok alapján kb. jó időben kapta meg a levelet. Részletfizetést tud kérni. VH megszüntetési pert indíthat, ha a tartozás jogtalan, illetve VH kifogással élhet, ha a végrehajtó jogszerűtlenül járt el (habér ez utóbbit nem látom a leírtak alapján).

Kérdés: Van három gyermekem egy 18 éves, egy  8 éves, egy 6 éves lesz. 8 éve élek a mostani párommal együtt. Nem házasodtunk össze, de megromlott a kapcsolatunk. Milyen jogom van a lakáshoz??? Sajnos most derült ki, hogy a lányomat pár évvel ezelőtt megpróbálta molesztálni, még kiskorú volt. Nem tudok ezek után vele lakni, csak nincs saját lakásom. Nem tudok a szüleimhez költözni. Mit tudok tenni, hogy elkötözzön? Nem vagyok olyan anyagi helyzetbe, hogy albérletbe menjek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéséből nem derült ki, hogy pontosan kinek a tulajdona a közös lakás, milyen jogcímen laknak ott.

Kérdés: A tulajdonomban (1/1) lévő lakóingatlanomat /szülői ház, ami üresen állt/, 2016. decemberében fiamnak ajándékoztam (1/1), részemről a holtig tartó haszonélvezeti jog fenntartásával. Azóta ő lakik benne feleségével és 2 gyermekével. Szeretnék igénybe venni korszerűsítésre a falusi CSOK vissza nem térítendő támogatását. Ehhez nekem le kell mondanom haszonélvezeti jogomról. Így azonban nekem semmi közöm nem lenne ehhez az ingatlanhoz. Ezt nem szeretném. Felbontható-e az ajándékozási szerződés, ahol én voltam a haszonélvezeti jogot alapító? Mivel a haszonélvezet fenntartása meghiúsul ez nyomós indok-e, hogy kérjek a gyermekemtől egy visszaajándékozást, pl. 1/3 arányban a tulajdonjog részemre történő bejegyzésével? Az ajándékozási szerződés létrejöttére a haszonélvezeti jog beírása nélkül nem került volna sor. Pénzre nem akarom váltani a lemondásomat. Soha eszembe nem jutott volna visszakérni, ha nem ez a helyzet áll fenn. Mit tanácsol?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvény pontosan meghatározza, milyen esetben lehet ajándékot visszakövetelni, ám ez nem olyan eset. Amennyiben Ön nem akar lemondani haszonélvezeti jogáról, úgy ne tegye. További ajándékozás (bármilyen irányba) természetesen lehetséges, ez is lesz feltehetően a megoldás.

Kérdés: Magyarországi közvetítőn keresztül, megbízási szerződéssel dolgoztam Németországban, mint idősgondozó. Angol és magyar nyelvű szerződésem van. Kedd este érkeztem meg, kolléganővel megbeszéltünk mindent. Éjjel 2 pléddel, 1 paplannal takaróztam. /A többi napokon már a köntösöm is előkerült a hideg ellen./ 6 órakor kezdődött a reggel. Főzni nem kellett aznap, mert volt előre főzve. Másnap feltérképeztem a hűtőt, fagyasztót, spájzot. Szembesültem a rengeteg lejárt szavatosságú, 30-40 kg élelmiszerrel, csak a burgonya, répa és a szódavíz nem volt lejárva. Ezt aznap jeleztem a magyar kapcsolattartónak és leírtam, hogy nem vállalom a felelősséget, ha a bácsi beteg lesz az élelmiszerektől és én sem eszem meg. Ők állítólag továbbították az illetékeseknek. Ígéretet kaptam, hogy utána járnak. Változás nem történt. Csak a bácsi szobáját fűtöttük kandallóval. Senki nem tett semmit. Egy hét után felfázva hazajöttem. Mindenről van bizonyítékom. Nem fizettek ki. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos információk (az Ön által megkötött szerződés) ismerete nélkül nem igazán tudok mit írni. Amennyiben gondolja, ezzel célszerű ügyvédhez fordulni, és ha van értelme az EU-s FMH-t kell kibocsátani, ha továbbra sem akarnak fizetni. A német hatóságoknál is tud még bejelentést tenni.

Kérdés: Szeretnék érdeklődni közös vagyonként vagy különvagyonként tekint-e válás esetén a bíróság az alábbi ingatlanra? Az ingatlan földterülettel rendelkezik (aranykorona értékkel), így kifüggesztés szükséges a megvételkor. Az adásvételi szerződés házasságkötés előtt készül, de a kifüggesztési idő alatt házasságkötésre kerül sor vagyonmegosztási szerződés nélkül. Így, amennyiben a kifüggesztés harmadik fél (vevő) belépése nélkül átfut, a tulajdonjog már a házasság fennállásának idején lép fel. Továbbá kifizetése is csak a házassággal együtt lehetséges, mivel arra babaváró hitel lesz felhasználva. Automatikusan bekerül-e ezek alapján a közös vagyon tárgyát illető ingatlanok közé és/vagy amennyiben ezt szeretné a két fél? Milyen lehetőségek vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a házasságkötés előtt feltételezhetően életközösségük már fennállt, ezért azt közös vagyonként vélelmezi a törvény. Természetese, mivel nem különvagyonból lesz finanszírozva az ingatlan, hanem közös hitelből, így mindenképpen közös vagyonról beszélünk. Amennyiben el akarnak térni, keressenek meg egy ügyvédet házassági vagyonjogi szerződés megkötése miatt.

Kérdés: Szerződés szerint az eladó a teljes vételár megfizetését követő 15 napon belül köteles kiköltözni és a lakást birtokba adni. Ha ezt valamiért nem teljesíti határidőig, akkor napi 5.000 Ft kötbért kell fizetnie. Azonban az nem szerepel a szerződésben, hogy mennyi ideig fizetheti a kötbért… Milyen lehetőségem van az eladóval szemben, aki nem akar 15 napon belül kiköltözni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan szükséges lenne a szerződés ismerete. Amennyiben nem tartalmaz további rendelkezést, akkor a Ptk. szerint kell eljárni. Peres eljárásként az ingatlan kiürítése iránti per áll, mint lehetőség rendelkezésre.

Kérdés: A következő lenne a kérdésem. Van egy 9 éves kisfiam, aki után gyerektartást fizetek, a bérem 20%-át (28.000 Ft). A feleségemmel közös gyereket várunk és van egy 2,5 éves nevelt lányom. Azt szeretném megtudni, hogy van-e rá mód, hogy fix 20.000 Ft legyen a fiam után a gyerektartás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben meghaladja a tartásdíj a gyermek szükségleteit, úgy lehetséges a bíróság általi csökkentés.

Kérdés: Szüleink halálát követően, végrendelet hiánya miatt, egyenlő arányban vagyunk örökösök, 3 testvér. A hagyatéki jegyzőkönyv szerint édesapánk számláján lévő 1,1 millió Ft -ot a legidősebb nővérem nem osztotta szét (ő nála van minden hozzáférés, bankkártya stb.), hanem többek között ebből fedezi az üresen maradt lakás költségeit és más kiadásokat is ebből fizet a beleegyezésem nélkül. Kérhetem-e a rám eső pénz kifizetését vagy köteles vagyok elfogadni, hogy felhasználja ezt az összeget? Szintén a beleegyezésem nélkül eladott több mindent az ingóságok közül. Ezt a pénzt szintén nem osztotta szét. Milyen lehetőségem van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hagyatékátadó végzésben meghatározott hagyaték 1/3 részének kiadását Ön követelheti testvérétől, ha elköltött bizonyos összeget, ha nem: neki azt meg kell fizetnie a másik 2 testvérnek. A hagyatéki terhek is közösen terhelik Önöket. Javaslom, szólítsa fel testvérét írásban a hagyaték kiadására, előkészülve egy esetleges bírósági eljárásra is.

Kérdés: A jegyzőkönyv felvétele után nem kaptam saját példányt. Úgy kellett kijönnöm az irodából, hogy majd küldik a határozattal együtt, de csak határozatot kaptam. Ha a jegyzőkönyvből nem kapok példányt, mit tehetek? Koponya zúzódás után ő szerintük nem fájhatott a fejem, nem ismerik el a balesetet és a cég megkérdőjelezi, hogy miért mentem vele orvoshoz? Mit tehetek? A kolléganőm fejbe vágott egy termékkel állítólag véletlenül, ami megkérdőjelezendő. Én szabályosan dolgoztam, a kolléganőm pedig szabálytalanul. Én semmilyen védelmet nem kaphatok a cégnél? Csak a sérülést okozó és a főnök az áldozat nem én? Mit tehetek, kihez forduljak ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy mielőbb szólítsa fel írásban a munkáltatót a jegyzőkönyv másolatának kiadására. Amennyiben Ön nem ért egyet a határozattal, úgy jogorvoslati lehetősége van.
Az üzemi baleset elismerése iránti kérelmet a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyhez, vagy a munkáltató székhelye szerint illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani. Fontos tudnivaló, hogy a baleset üzemiségének elismerése iránti kérelem határidőhöz kötött, a kérelmet – foglalkozási megbetegedést kivéve – a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani. A határidő úgynevezett jogvesztő határidő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelemmel nem lehet élni. Ha az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés tényét megállapító (elutasító) határozattal a sérült nem ért egyet, ellene jogorvoslattal élhet, a határozatot tizenöt napon belül megfellebbezheti. A fellebbezést a vitatott döntést hozó igazgatási szervhez kell benyújtani, de a másodfokon eljáró szervhez kell címezni. Ha a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely hozta az első fokú döntést, akkor a fellebbezést a kifizetőhely székhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el.
Ettől függetlenül végső soron bírósághoz is fordulhat.

Kérdés: Jelenlegi cégemnél szeretnék felmondani, mert találtam jobb lehetőséget. A felmondási időm 60 nap, melyből 30 napot szeretném, ha elengednének, ezt bele is írtam a felmondásomba. Azóta eltelt több, mint két hét és nem reagáltak rá semmit, így közös megegyezést sem írtunk alá. Jó lenne tudnom, hogy 2 hét múlva kezdhetek-e az új cégnél vagy sem. Sajnos erre a kérdésemre sem a HR, sem a vezetőm nem reagál, csak annyit hajtogatnak mindketten, hogy ha találnak helyettem embert, elmehetek előbb, ha nem, akkor pedig nem. Én viszont mielőbb szeretnék választ kapni, hogy 30 napot vagy 60 napot kell-e ott töltenem, mert ezzel a bizonytalansággal nem tudok tervezni. Megtehetik, hogy nem válaszolnak napokig, hetekig? Ilyenkor mit lehet tenni? Milyen jogi lehetőségeim vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önt egyrészt köti a munkaszerződése, így az alapján kell eljárni. Másrészt kissé zavaros, hogy felmondani szeretne / felmondott-e….mert a közös megegyezést akkor miért is kellene aláírni? Ergo vagy felmondás van, vagy a közös megegyezés….utóbbi esetben bármiben megegyezhetnek.

Kérdés: A férjem első házasságából született gyermeke után 40.000 Ft gyerektartást fizet. A jelenlegi házasságban a nevelt gyermek után ő veszi igénybe a családi adókedvezmény havi 10.000 Ft összegét. Ezáltal annyival több a nettó fizetése. Ha az édesanya a jövőben beadja gyerektartás emelésre az igényét, akkor a bíróság a tényleges munkabérből származó jövedelem összegét veszi figyelembe vagy a nevelt, esetleg a születendő gyermekkel együtt a már 40.000 forinttal járó emelt fizetéssel számol? Kockáztassuk meg, hogy havonta kérjük a kedvezményt vagy biztosabb, ha a NAV-nál az éves egyösszegű kifizetést kérjük? A havi kedvezményre lenne szükségünk a megélhetéshez, ezért vagyunk bizonytalanok ebben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a családi pótlék másodlagos jövedelem, továbbá a második házasságból származó gyerekek jogán kapott juttatás, így az nem a gyermek megélhetését biztosító, a szülők tartási terheit enyhítő juttatás. Amennyiben a volt feleség emelés után folyamodna, úgy bizonyítási eljárás keretében vizsgálja meg a bíróság az emelés szükségességét.

Kérdés: 6 éve vettem egy ingatlant. Sajnos akkor rajz alapján nem lett egyeztetve. Most kiderült a földhivatali és önkormányzati rajzokról, hogy a szomszéd kis telek még hozzám tartozik, amit albérletbe kiad folyamatosan a magát tulajdonosnak gondoló személy. Villany és víz, mint önálló telekre be van vezetve. Az utcánkban nincs 11-es házszám hivatalosan. Én a 12-ben lakom. 566 m2 megvásárolt helyett a mostani területem kb. 320 m2. Az előző tulajdonosok sem ismerték ezt a rajzot. A tulajdonosnak gondoló személlyel nem tudok megegyezni. Bár tudja, hogy nem lakóépületben laknak a lakói /románok/, ő úgy tudja, hogy a 945. hrsz-on ez a ház is rajta van, de a rajznak nem hisz. Enyém a 946. hrsz., az épület ezen van, mivel az régen a lakóépületem istállója volt. Van remény, hogy visszakapjam, amit végül is megvettem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenképp keressen fel ügyvédet, mivel természetesen van rá lehetőség, hogy rendezni tudja a tulajdonviszonyt (is).

Kérdés: Holland-magyar család vagyunk. 25 éve (itt dolgoztunk Mo-on) két gyermeket fogadtunk örökbe Magyarországon egy héten belül, nyílt örökbefogadással. Mindkét anya leányanya volt. A kisfiú anyja 17 éves kiskorú volt. Most, 25 év után megtalált a neten, hogy még mindig nem tudta feldolgozni és szeretne a fiunkkal találkozni. Megírtam neki, hogy mi mindig is bátorítottuk és támogattuk mindkét gyermeket ez irányban – a kislány 14 évesen találkozott is a szüleivel – de a fiú mindig is elzárkózott ez elől. Megírtam a hölgynek, hogy jelenleg az életének egy változó szakaszában van, és mi továbbra is támogatjuk, de ő hárít. Tehát, ne most majd, ha eljön az ideje. Ennek ellenére, a hölgy nem bírt magával és írt a gyereknek, aki jelenleg nagyon sebezhető állapotban van és egy terápiás folyamat kellős közepén. Kérdésünk: Mennyiben van neki joga csak úgy megkeresni a gyereket, akit a születésétől fogva örökbe adott?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nyílt örökbefogadás esetén amennyiben szeretnék a felek tarthatják a kapcsolatot egymással. Ha jól értelmezem, amit leírt a gyermekek már felnőttek. Így nekik van joguk eldönteni, hogy felveszik e a kapcsolatot az anyukával.

Kérdés: A párommal 10 évig éltük együtt. Gyermekünk születése után még 1,5 évig. Én többnyire háztartásbeli voltam az együtt élésünk folyamán. Van-e valamilyen jogom nekem vagy gyermekünknek az ingatlanhoz (ház), amit akkor vásárolt, amikor a kislányunkkal 5 hónapos terhes voltam? Az ingatlanban nem lakik, nem jelentkezett be, nem fizette az adót. Az önkormányzat eltulajdoníthatja, ha eltelt 15 év?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Házasak voltak vagy „csak” élettársak? A közösen használt lakásnak az életközösség megszűnését követő további használatát előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik házastárs kérheti a bíróságtól a házastársak által közösen használt lakás további használatának rendezését. Illetve miért „tulajdoníthatná el” az önkormányzat?

Kérdés: 80 éves szüleim kezesek egy ingatlankölcsön ügyletben. Az ingatlant már végrehajtották, de a szüleim nyugdíját is vonják már 4 éve. Most kaptak egy levelet, hogy a követelést eladták egy követelésbehajtó cégnek. Egyébként az ingatlan végrehajtásáról semmilyen tájékoztatást nem kaptak sem a szüleim, sem az adósok. Azt sem tudják mennyiért kelt el az ingatlan és pontosan mikor. Most az adósságbehajtó cég foglalni is akar a szüleimnél, ezt is megtehetik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan végrehajtásával kapcsolatban kellett kapni értesítést az adósnak és a kezesnek egyaránt, magáról a folyamatról is. Az lehetséges, hogy ezeket a leveleket nem vették át, és nem reagáltak. Az adott ingatlant ha elárverezték, ott pedig az árverezés után a végrehajtó elszámolási kötelezettséggel rendelkezik. Javaslom keressenek fel egy ügyvédet az összes meglévő papírokkal, így tudnak kapni érdemi információt a lehetőségekről. Amennyiben a lényeges irataik nincsenek meg, akkor azokat be kell szerezni, a megoldás bennük lesz.

Kérdés: Kisfiam idén lesz tanköteles, kettős állampolgárságú és mivel sokat kell majd a jövőben utaznunk, így otthontanuló státuszba kellene őt tenni. A külföldi tanoktatásban szeretném őt itthon tanítani, nem a magyar szerint. Lehetséges ez? Mik a teendők?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Önöknek és gyermekének állandó állandó bejelentett lakcíme van, a gyermek Magyarországon tanköteles 6 éves kortól. Ha külföldön élnek és ott rendelkeznek állandó lakcímmel, akkor a kinti jogszabályok szerinti tankötelezettség lesz irányadó a gyermekre. Ennek megfelelően kell az iskoláztatási kötelezettségnek eleget tenni.

Kérdés: Mit tehetek, ha a munkáltató nem adta ki a kilépő papírjaimat? 2019.december 13-án léptem ki, de azóta sem kaptam meg őket, a szabadság pénzemet sem fizette ki. 2019.07.05. léptem be és 2019.12.13. léptem ki. Mikor hívtam a papírjaim miatt azt mondta postázta, amit nem vettem át. Ami nem fedi a valóságot, mert mindent átveszek. Mondtam küldje ki azzal a borítékkal, amivel visszament, de elzárkózott tőle. Azt mondta még egyszer nem postázza. Mit tehetek ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Menjen be személyesen a volt munkáltatóhoz, és kérje ki a másolatokat a kilépő papírokból, amit pecsételjenek le és eredetivel megegyezőnek ismerjenek el. Amennyiben nem jár sikerrel, semmi gond, ezt a következő munkahelyén jelezze, enélkül is be tudják jelenteni.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a páromat 8 hónapra eltiltották a járművezetéstől. Ez az ítélet már jogerőre volt emelkedve, de még hivatalos határozatot nem kapott a jogosítvány leadásáról. Szombat délután igazoltatás után 72 órára őrizetbe vették, viszont a hivatalos határozatot csak ma (azaz csütörtökön) kapott. Így jogtalanul hurcolták és alázták meg. Érdemes lenne ezzel komolyabban foglalkozni és kártérítést követelni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha egy ítélet jogerős, az azt jelenti, hogy végre kell hajtani. Erről az ítélet kihirdetése okán tudnia kellett, még akkor is, ha nem kapta meg akkor nyomtatva.

Kérdés: Első házasságomból van egy 19 éves gyermekem, aki főiskolára jár. Jelenlegi házasságomban született kettő gyermekem, 4 és 10 évesek. Párommal a minimálbért kapjuk és nehezen jövünk ki belőle, lakáshitel, iskola óvoda stb, elég sok a kötelező kiadás. Szeretném kérdezni, hogy köteles vagyok-e tovább fizetni a gyerektartást, mert sajnos elég nehéz kigazdálkodni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermek első diplomájának megszerzéséig köteles a gyermektartás díjat fizetni.

Kérdés: 5 testvér egyenlő arányban örökölték édesanyjuk után a családi házat (műemlék), amiben egyikőjük él most. A ház romos elhanyagolt állapotú és plafonig van tele szeméttel, több évtizedes gyűjtögető életmód miatt. Kérdés: a nem ott élő testvérek tehetnek-e valamit, amiért az ott lakó mindenki részét a házból csak tovább amortizálja? Jól gondolom, hogy a ház csak veszít az értékéből a felújítások elmulasztása miatt? Később ettől függetlenül érhet több pénzt legalább a telek, vagy maga a ház ilyen állapotban is? Vagy érdemesebb lenne most eladni amíg, legalább úgy kinéz ahogy?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös tulajdon megszüntetésének egyik lehetősége, hogy egyik fél kivásárolja a másikat. Esetleg közösen értékesítik, vagy amennyiben olyanok a lehetőségek társasházzá nyilvánítják. Az egyedül a házban élő testvér a többi testvér részére többlethasználati díjat is fizetni köteles, amennyiben ezt kérik, tekintettel arra, hogy egyedül használja másik 4 ember tulajdonát. A birtokvédelemmel kapcsolatban lehetőségük van a helyi önkormányzat jegyzőjénél birtokvédelmi eljárást kezdeményezni. Természetesen a ház értékét nagymértékben csökkenti, ha a szükséges munkálatokat nem végzik el rajta.

Kérdés: 1/4 lakásrészt örököltem apám után. Most a második feleség lakik benne az élettársával az apám halála után. Azt szeretném megtudni, hogyan kérhetem és kaphatom meg a lakásrész árát?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az édesapjának a második felesége élethosszig tartó haszonélvezeti jogot szerzett a halál bekövetkeztével. Akkor tudja értékesíteni a 1/4 tulajdonrészt, ha haszonélvezeti joggal együtt valaki megvásárolja Öntől. Illetve a közös tulajdon megszüntetését kérheti még, perben. Mindenféleképpen lépni kellene az ügyben, van egyéb lehetőség is, amivel végső soron kikényszeríthető az ellen oldal aktivitása is, azonban az ügyvédi segítséget igényel.

Kérdés: Testnevelés órán a gyerek kezében a repedt, rossz minőségű tollas ütő eltört. Ezért szaktanári figyelmeztetést kapott! A tanár jelezte hozzunk be 1 ütőt otthonról! A kiskorú gyermekem azt válaszolta, hogy selejtnek vegyék ki a szertári leltárból és anyukám számlával vásárolt ütőt hoz helyette. Nem tetszett a gyerek válasza, de az igazság szava halk. Szerintem az eszközöket így kell pótolni! Segítségét kérném!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdését nem írta le.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy eszméletlen állapotba kerültem nyílt telepen, orvosi ellátásra szorultam volna és sajnos kifosztott az elkövető, kihasználva vétlenségemet. Az előkészítő tárgyaláson 102.000 Ft-ot mondott a bírónő a kártérítési igényre. Kellett vennem egy másik mobiltelefont, természetesen részletre, mely 269.990 Ft értékű (ez a kölcsön összege) a teljes visszafizetendő pedig 376.076 Ft. Kérhetem-e az ellopott telefonkészülék árán kívül még ezt az említett összeget is kártérítésként, mivel az elkövető miatt kellet másikat vásárolnom? Vagy pedig azt egy másik polgári perben indítsam el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az előterjesztett polgári jogi igény megváltoztatásának az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig az alábbi esetben van helye: – tényállítás megváltoztatása esetén a magánfél a korábbihoz képest olyan eltérő vagy további tényre hivatkozik, amely önhibáján kívüli okból az előkészítő ülést követően jutott tudomására, illetve következett be, vagy a tényre történő hivatkozás indokoltsága önhibáján kívüli okból utóbb vált számára felismerhetővé. Röviden az Ön esetében: NEM kérheti már.

Kérdés: A problémám a következő: Határozott idejű szerződésem van, ami le fog járni július 8-án. Viszont időközben teherbe estem és a szülés várható időpontja szeptember vége lesz. Így nem vagyok biztos abban, hogy ha időben jelentem be a terhességem, akkor meghosszabbítja a szerződésemet a munkáltató, mivel a szerződés lejárta után szülök?!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A konkrét kérdését nem tette fel….

Kérdés: Lakóhelyemtől távol, 30-50 km távolságok között teljesítménybérben dolgozom. Munkáltatómnál 6 éve megalakult Kft. leányvállalatánál van a munkaszerződésem, amelyben a költségtérítést az anyavállalat által kiszámított rendszerben fizetik ki, 45 Ft/km, 30% adómentes, a többi adóköteles jövedelem. Ez év elején a Kft. igazgatója saját jogkörénél fogva email-ben tájékoztatott minket, hogy adott munkában már nem a szokott módon fizetik a költségeket, hanem a teljesítménybér 30%-ában állapítják meg, bővebb elszámolásról való tájékoztatás nem érkezett. Munkánk teljesítménye bizonytalan, a lakosság közreműködése szükséges, a költségtérítés nagy valószínűséggel a szükséges üzemanyagot sem fedezni majd. Jogszerű-e az igazgatói utasítás alapján való változtatás, ami a munkaszerződésben foglaltakat felülírja? Saját gépkocsinkat használjuk, tömegközlekedéssel a munkát elvégezni lehetetlen, a gépkocsi veszít az értékéből, karbantartást igényel, járhatna kompenzáció a Kft. részéről.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződésben foglaltakat az igazgatói utasítás „nem írhatja felül”….

Kérdés: Mikor kaphat a munkavállaló fegyelmit ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg.  A munkavállaló főbb kötelezettségei:  a) a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, b) munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni, c) munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, d) a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, e) munkatársaival együttműködni.

Kérdés: Eladtam egy lovat (2019.12.20.), amely nálam lábproblémából sikeresen ki lett gyógyítva. Decemberben jöttek a vevők, megnézték, kipróbálták, minden rendben volt. Megvették, azt mondták ne nyomtassak adásvételit, mert nekik van, majd kiderült, hogy nincs, így a lóútlevél betétlapját írtam alá, hogy eladtam a lovat. 2020.02.13-án felhívtak, hogy hetek óta sánta a ló. Már sokszor volt náluk doki, eddig nincs változás. Ha az elkövetkező napokban sem lesz, akkor felhív, hogy ez a sérülés régebbi eredetű és szavatossági hiba miatt vegyem vissza a lovat. Nálam egészséges volt, a régi lábproblémát közöltem, azt is elmondtam, hogy kezelve volt és meggyógyult, ennek tudatában vették meg, tehát engem felelősség nem terhel, úgy gondolom! Mi a teendőm? Kinek van igaza ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetően Önnek van „igaza”, de egy peres eljárásban ez bizonyítás kérdése lesz. Egyelőre teendője nincsen. Amíg nincsen hivatalos eljárás Önnel szemben, addig nem is kell semmit sem tennie.

Kérdés: Munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén nyomós indoknak minősül-e, ha a munkáltató nem teljesítette hónapok óta a bérletár visszafizetését. Valamint adhat-e a munkáltató 2 hónap időtartamú felmondási időt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél (munkáltató) a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkabér meg nem fizetése példának okáért annak minősül, a bérlet árának meg nem fizetése nem. Azonnali hatályú felmondás esetén NINCS FELMONDÁSI IDŐ! Hiszen a nevében is benne van, hogy azonnali hatályú.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a páromat 8 hónapra eltiltották a járműveztetéstől. Ez az ítélet már jogerőre volt emelkedve, de még hivatalos határozatot nem kapott a jogosítvány leadásáról. Szombat délután igazoltatás után 72 órára őrizetbe vették, viszont a hivatalos határozatot csak ma (azaz csütörtökön) kapott. Így jogtalanul hurcolták és alázták meg. Érdemes lenne ezzel komolyabban foglalkozni és kártérítést követelni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha jogerős, akkor az aznaptól végrehajtható. Erről tudnia kellett, hiszen a tárgyaláson szóban kihirdették. Ha eltiltották, akkor nem vezethet a jogerőre emelkedés napjától. A leírtak alapján nem gondolom, hogy jogtalan lett volna.

Kérdés: A családi ház, amiben élünk fele-fele arányban az enyém és a bátyámé. A ház hivatalosan nincs felosztva, kétszintes ház, az alsó részben lakik ő. Tavaly nyáron Kft-t alapított. A cég székhelye nem ide van bejelentve. Tesóm nem egy tisztességes és becsületes ember, így akivel társult az sem lehet az. Neki nem volt elég pénze egy Kft. megalapításához. Ha kérdezek vagy hazudik vagy nem mond semmit. Ő a Kft. ügyvezetője. A NAV lekérdezési oldalán tavaly év végétől szerepel a végrehajtás alatt állók között. Erről sem tudok többet. Azt szeretném tudni, hogy először a béréből próbálják majd rendezni a tartozást (közfoglalkoztatott, így ez igen kevés összeg)? Ha elárverezésre kerül a házrésze arról, mint tulaj én is kapok értesítést? Ha jönnek a végrehajtók a felső szintről is vihetnek mindent, amiről nem tudom számlával bizonyítani, hogy én vettem (pl. szekrényt, konyhai eszközöket)? Az ingóságok lefoglalásáról előzetesen én kapok értesítést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kft-é és a magánvagyon nem ugyanaz, ezt is tisztáznia kellene, hogy pontosan kié micsoda.  Az árverésről fog értesülni, a végrehajtó pedig foglalhat, azt adott esetben majd bizonyítani kell, hogy kinek a tulajdona.

Kérdés: Ikerház közös vízóra aknájáról van szó. A szomszédom telkén található a vízóra akna, mely közös tulajdonú rész, ennek ellenére a szomszédom nem engedi azt kéthavonta leolvasni, illetve karbantartási munkálatoknál sem működik együtt. Mit tehetek? Milyen hatóságnál tudom ezt jelenteni, akik kötelezik az együttműködésre? Ragaszkodom a kéthavi ÁLTALAM történő leolvasáshoz, mert félek, hogy tönkre teszi az órát, hogy nekem kárt okozzon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az önkormányzat jegyzőjénél kérhet birtokvédelmi eljárást. Első körben ezt javasolnám.

Kérdés: Kérdezném, ha nincs semmi vagyonom, ingóságom, ingatlanom, devizahitel tartozás ügyben (2 millió Ft) milyen kár érhet még? Mit tudnak velem csinálni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben más körülmény nincsen, akkor feltehetően semmit sem. Munkabér? Számlapénz esetleg?

Kérdés: Kérem jogi tanácsát az alábbi problémámra. Feleségem 2020.01.04-én elhunyt. Feleségem tulajdonát képező 800 m2 kültéri ingatlanra 20 éve hitelnyújtás fejében az OTP jelzálog jogot tett, más ingatlanokkal együtt. A nevezett ingatlanon kívül az OTP a többi ingatlant hiteltörlesztés elmaradása miatt árverezte, több mint 20 éve. OTP azóta nem küldött fizetési felszólítást, hogy tartozás van, egyéb intézkedést sem tett az ügyben. Kérdésem, hogy él a jelzálog jog? Igen vagy nem? Lehet töröltetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jelzálogjog önmagától nem kerül le az ingatlanról, ahhoz szükség van egy törlési engedélyre, amit a földhivatalhoz el kell juttatni. A törlési engedélyt jelen esetben az OTP adja ki abban az esetben, ha nincs tartozás feléjük.

Kérdés: A páromnak jelenleg folyik az ügye a gyerektartásról és a lakáshitelről. A volt felesége havi 70 ezer Ft-ot kér két kiskorú gyermekre, plusz a lakáshitel törlesztést, ami fele-fele arányban tulajdon. De a párom nem lakik ott 1 éve és azóta is fizeti a lakáshitelt. A kérdésem a következő lenne az ügy kapcsán: normális, hogy a havi 70 ezer Ft mellett még követeli a volt feleség a lakástörlesztést is? Ezzel viszont teljesen ellehetetlenítve a páromat anyagilag. A keresete 240 ezer Ft, abból 70 ezer Ft a gyerektartás, 34 ezer Ft a lakáshitel és havi szinten 80 ezer Ft az albérlet. És a közösen felvett szemelyi hitelt is a párom fizeti, ami havi 12 ezer Ft. Megteheti ezt ily módon hivatalosan, hogy ilyen mértékben ellehetetleníti a páromat anyagilag? Kihez lehet ez ügyben fordulni? Természetesen a gyerektartást szándékozza fizetni a párom, de a többit enyhén mondva sokallom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenképp forduljanak ügyvédhez, feltehetően lehet ezeken a számokon sokat finomítani.

Kérdés: Egy olyan kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy költözés miatt nem felmondott internet szerződés miért nem került korlátozásra? 2018. novembere óta nem fizetett, 2020. februárban felmondott szerződésről van szó. Mint megtudtam csak a havidíjas csekkek érkeztek minden hónapban, az Invitel szerint nincs korlátozás, ami ugye nem igaz. A szerződés már lejárt, párom nevén van. Eredetileg anyósomnál hagytuk, aki nem fizette tovább, de nem is használta. Most, hogy megtudtam, felmondtam a szerződést azonnal, 85.000 Ft az elmaradott számla, de értesítés nem jött róla. Kérdeztem, ha most nem szólok a határ a csillagos ég? Amivel tartozom kifizettem, de 1 év 2 hónap korlátlan, nem használt internet modem porosodott a fiókban, ez kicsit gyanús.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szolgáltatói szerződésben, és az ÁSZF-ben kell megnézni a felmondás szabályait. Az, hogy Önök nem használták nyilván nem befolyásolta, hogy az Invitel továbbra is nyújtotta a szolgáltatást.

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben dolgozom napi 24 órát elszórtan elosztva a héten. Ha jók az információim, akkor heti maximum 72 órát lehetek beosztva, amit a munkaidő keretben figyelembe kell venni, hogy azt ne lépjem túl. Nálunk 6 havi munkaidő keret lett meghatározva és alapbér, meg egy mozgóbér 20%. Csak azt nem értem, hogy ezt a munkaidő keretet, hogyan kell kiszámolni. A napi 8 órás munkanapokkal vagy a napi 12 órás munkanapokkal kell meghatározni? Ha én 12 órás vagyok, akkor a havi munkakeretem a munkanapok szorozva 12- vel, vagy akkor is a rendes 8 órás szerinti munkanapok szorzata a kötelező órám? Így a 6 havi lebontásban dolgozhatok minden hónapban 240 órát +- munkanapok, munkaszüneti napok, ünnepnapok? Úgy, hogy nekem nem fizetnek ezért semmiféle túlóradíjat vagy rendkívüli pótlékot? A fizetési szalagomon minden hónapban mindig a rendes havi munkaidő van elszámolva, a napi 8 órával. De én havonta mindig 230 óra felett dolgozom. Ezt lehet így? Vagy a 168 óra felett túlórát kellene fizetni

Válasz: Tisztelt Kérdező! A keretmunkaidő meghatározása mindig a munkáltatónak nyújt előnyöket. Sajnos. Napi 8 órával számolják a munkaidőt, és a lényege az, hogy a 6 hónap átlagában meglegyenek az órái. Ha és amennyiben a 6. hónap végén túlóra keletkezik, azt kell kifizetnie a munkáltatónak.

Kérdés: Az a problémám, hogy 2019. szeptembere óta dolgozom az új munkahelyemen, ahol belépéskor semmilyen munkaszerződést nem kaptam és nem írtam alá, hiába kértem hetekig! Elmentem a NAV-hoz, hogy egyáltalán be vagyok-e jelentve, ott azt mondták, hogy igen! Most 2020. februárjában megszűnik a munka, de erről is csak szóbeli tájékoztatást kaptam! Mit tehetek? Fizetésnél sem kaptam bérlapot, csak kézbe a pénzt! 3 gyereket nevelek egyedül és nem tudom, hogy mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos gyakran hallunk hasonló jellegű problémát. Attól, hogy nem kapta meg a munkaszerződését (ami természetesen jogellenes) a jogviszonyát kijelentéssel meg tudják szüntetni (ami így szintén nem jogszerű).

Kérdés: A jelzáloghitel felvétele után az egyik háztulajdonos nevére végrehajtási jogot jegyeztek be nagy összegben a tulajdoni lapra. Az adós nem fizette a hitelt, s a bank árverezésre tűzte ki az ingatlant. El lehet-e így adni még magánúton ezt az ingatlant? S a másik kérdésem, hogy a bank árverés útján tudja-e értékesíteni egy másik társaság végrehajtási joga miatt. Összegszerűen: a nem fizetett jelzáloghitel 4 millió Forint, a végrehajtási jogra bejegyzett összeg 10 millió Forint. A ház értéke kb. 12 millió Forint.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindkét kérdésre a válasz: igen. (Ha egyéb körülmény nincsen.)

Kérdés: Kérdésem lenne, hogy 2011-ben biztosítási ügynökként dolgoztam egy biztosítónál. 2012 -ben be is fejeztem, mert nem láttam hosszú távú dolognak, ugyanis egyre több ügyfelem nem fizette a díjakat (válság ,családi probléma stb). 2013-ban kaptam egy elszámolást a biztosítótól miszerint 18 millió Forinttal tartozom. Ezt természetesen visszautasítottam, amiből per lett. Az összeg amit vissza kéne fizetnem az több, mint 24 millió Forint. Jogerősen behajtható lett 2015-ben. Természetesen majdnem belerokkantam, de eddig egy fillért sem tudtak behajtani. Majd 2017-ben kaptam egy példányt, amit a biztosító is megkapott a bírósági végrehajtótól, hogy nem tudott semmit behajtani, ezért felfüggeszti a behajtást. Kérdésem lenne, hogy van elévülés ebben az ügyben? Van egyáltalán valami remény? (Amit nem mondtam: novemberben felhívtak a biztosítótól és közöltek, hogy ha 9 milliót kifizetek, akkor a többit nem kell ki fizetni). Hozzáteszem sose kaptam ennyi jutalékot, amit követelnek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, van, azonban az elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Javaslom az ügyvédi konzultációt, mert „orvosolható” a helyzete.

Kérdés: Előzetes értesítés nélkül a végrehajtó egy összeget leemelhet a számlámról? Nem jogos, és ezt nem volt lehetőségem elmondani. Levelet küldtek, de nem helyes címre. Csak levonáskor értesültem a dologról.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen. Amennyiben „nem jogos”, akkor végrehajtási kifogással (peren kívül), vagy végrehajtás megszüntetése iránt indított perben lehet orvosolni. Hogy melyik a helyes megoldás, ahhoz minden körülményt kellene ismernem.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy a munkáltatóm felmondhat-e nekem azért, mert a gyermekemmel táppénzre kell mennem betegség miatt (4 nap), még nincs 3 éves, tavaly decemberben mentem vissza dolgozni 8 órában GYES alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatónak a felmondást írásban indokolnia kell. Ez azonban nem lehet indok.

Kérdés: A segítségét szeretném kérni egy olyan ügyben, hogy elvittük az autót egy márkaszervizbe, ahol cseréltek és csináltak rajta elég sok mindent. A szombati napon át szerettük volna venni, kifizettük a jelképes negyedmillió Ft-ot a szervizért, viszont az autóval kb. 1 km-t tudtunk megtenni, mert fura hangja lett és hibakódot is írt. Természetesen azonnal visszavittük a szervizbe, majd a mai nap szóltak, hogy a kipufogó cső egy részét ki kell cserélni ami x ezer Ft + munkadíj. Ezelőtt semmi ilyen problémája nem volt az autónak, még csak hasonló tüneteket sem produkált. Nyilván a szerviz egyből elhárította a felelősséget magáról, hogy ők nem nyúltak ahhoz, nem bontották meg. Az egyik szervizelt egység pont a turbó volt, ami a kipufogó megbontásával, levételével jár. Van ilyen esetben esélyünk arra, hogy a szerviz ne ránk hárítsa ennek költségét? Előtte semmi ilyen probléma nem volt, sem lyukas kipufogó, sem hibakód.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bizonyítás kérdése, hogy a kipufogó mitől lett rossz, melyet szakértő tud megtenni. A szakértői vélemény után tudnék pontos állásfoglalást adni arról, hogy van-e esélyük a szervizzel szemben, habár lehet, hogy a szakvélemény többe kerülne, mint a javítás……sajnos

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy mennyire jogos az, hogy miután kifizettük a végrehajtói eljárási díjat, nem akarják kiadni nekünk a 0-s igazolást? Arra hivatkozva, hogy nekik 30 munkanap kell ahhoz, hogy az összeget lekönyveljék. Mi elmondtuk, hogy a bankban azt mondták, hogy azonnal ki kell, hogy állítsák az igazolást, de semmi. Mit tudunk tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ezt nem teljesen értem, 0-s igazolás itt nincsen. A végrehajtási eljárást kell megszüntetni, de azt sem „azonnal”. Amennyiben a jogszabálynak mégsem felelt meg az eljárás, kifogással élhet, illetve panaszt tehet a Végrehajtói Kamaránál is.

Kérdés: Minden a szabályoknak megfelelően le van papírozva. Tény: A balesetet okozó kómában fekszik. Én vagyok a kárt szenvedő vétlen. A biztosító fizetné a totál károsra tört autóm árát, de nem teheti, mert a rendőrség nem ad ki végzést, amíg nem szólal meg a vétkes vagy nem hal meg. Morbid a dolog, én kénytelen voltam autót venni, amire kölcsönt vettem fel, mondván a biztosító fizet két hónapon belül, de az idő az ismeretlenné vált. Van valamiféle megoldás, hogy fizethessen a biztosító? Lehet, hogy két évig lesz kómába, lehet, hogy meghal, lehet, hogy felébred…szóval ettől függ a kocsi biztosításának teljesülése? Lehetséges ez? Van megoldás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elegendő a baleset jegyzőkönyvét kikérni a helyszínelést végzett rendőri szervtől, s az alapján az esetek nagy többségében elbírálható a jogalap, a biztosítók 99 százalékos pontossággal meg tudják ítélni, hogy ki a hibás, azaz mely vétlen résztvevők számára jogos a kár kifizetése a kötelező biztosítás terhére.  Sajnos ezt az ügyfélnek önállóan kell intézni, az igazolásokat vagy az ügy lezárásáról szóló határozatokat kikérni a rendőrhatóságtól.  Javaslom, hogy forduljon jogi képviselőhöz (ügyvédhez), tudni fogja, hogy mi a teendő.

Kérdés: 2014-ben dolgoztam egy cégnél, ez idő alatt fizetésemből a Budapest Bank felé levonásom volt! Amikor leszámoltam kaptam egy papírt a cégtől, hogy semmilyen tartozás nem áll fent! Tavaly viszont felszólítást kaptam, hogy a tartozás nem lett rendezve, ugyanis a cég levonta a béremből, de azt nem továbbította a bank felé! Ezzel kapcsolatba szeretnék segítséget kérni, jogosan követelik-e rajtam kamattal együtt a fennmaradó összeget!?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, sajnos jogosan. Az már egy más kérdés, hogy Ön és a gazdasági társaság (cég) között is lesz egy elszámolási viszony. Továbbá Önnel egy sorban felelnek a tartozásért is.

Kérdés: Az ügyem kissé bonyolult! Egy eléggé hosszadalmas ügyről volna szó. 1997-ben még akkor szocpol-nak nevezett támogatásban részesültünk, akkoriban a vállalkozó 540 ezer Forintot elvett ebből az összegből és a ház sem volt befejezve. A feljelentést megtettük a bíróságon, de érdemben semmi olyan nem történt, amivel mi ezt a pénzt visszakaphatnánk! A vállalkozó 2006-ban meghalt és a testvére örökölte a tartozást, aki mai napig nem rendezte azt, viszont elévülési jogon pert indított ellenünk és még annak költségét is nekünk kell rendezni! Kérdem én 20 év alatt miért nem történt meg a jogos végrehajtás? A végrehajtó mindig azzal rázott le minket, hogy nem mi leszünk az elsők, akiket kifizetnek, mert az állam felé is volt tartozás. Viszont eltelt ennyi idő, nemhogy azt az 540 ezer Forintot nem kaptuk vissza, de még most mi fizessünk… Jogtalannak érzem ezt a dolgot!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az, hogy akkor mi miért, hogyan és jogszerűen történt-e, ebből a pár sorból nem megállapítható. Nyilván az összes irat áttekintése után lehetne valós véleményt mondani.

Kérdés: Előzetes értesítés nélkül a végrehajtó egy összeget leemelhet a számlámról? Nem jogos és ezt nem volt lehetőségem elmondani.
Levelet küldtek, de nem helyes címre. Csak levonáskor értesültem a dologról.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, de nagyon kevés az információ, amit leírt.

Kérdés: Egy olyan problémára szeretnék választ kapni, hogy valaki a bérpapíromat helyettem aláírta. Külföldön dolgozom, megkaptam a bérpapíromat, persze úgy, hogy alá sem kellett írnom most kivételesen, hogy elismertem és átvettem (mert már a főnököm tudta, hogy kevesebb órát tüntetett fel a bérpapíron). Miután kézbe kaptam az én példányomat, rögtön megnéztem és jó pár órát, amit ledolgoztam nem tüntettek fel. Erre én rákérdeztem, hogy most ez mi, mert nem annyit dolgoztam, ami bele van írva, hanem többet. Erre azt a választ kaptam, hogy rosszul írták, kijavítják és kapok új bérpapírt. Vártam 3 hetet, de semmi, mintha el lenne felejtve. Aztán délután a főnök irodájába be kellett mennem, megláttam egy olyan mappát, aminek az oldalára az volt írva, hogy személyzet. Hát gondoltam, ha már itt vagyok megnézem. Milyen jól is tettem…  Mindjárt az első oldalon volt az én bérpapírom, de már alá volt hamisítva. Ez mennyire súlyosnak számít és mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben a munkaügyi peres eljárást javaslom.

Kérdés: A lányommal 1/2-1/2 arányban van egy lakásunk, ahol ő lakik a családjával. Most válás előtt állnak, s a férj azt mondja, hogy csak akkor költözik el, ha fizetünk neki a lakás elhagyásáért. A lakást még házasságkötésük előtt vettük. Egyébként a vőmnek van egy saját családi háza. Valami jóhiszemű jogcím nélküli dologról beszél. Azt szeretném megtudni, hogy ténylegesen kötelesek vagyunk-e fizetni neki?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, van ilyen lehetőség, de pontosan ismernem kellene mindent, hogy konkrét válasz is legyen. (Lakáshasználat megszűnésének az ellentételezése……ennek oka, hogy a házastársak kötelesek a másik lakhatását biztosítani, ami ha megszűnik, azt meg kell váltani.)

Kérdés: Idős szüleim egy olyan kertes házban laknak, ahol 4 lakás van kialakítva egy házszám alatt. Az egyik tulaj bérbe adja az ő részét, ahol kocsma üzemel. Jelenleg új bérlői lettek a kocsmának, akik semmibe veszik a szomszédi viszonyokat. Régen még a nyitás előtt beleegyeztek a szüleim is, hogy lehessen ott kocsma. De amióta sokat idegeskednek szeretném a nyugalmuk érdekében visszavonni azt az engedélyt. Hova tudnék fordulni a problémával? Illetve lehet tenni valami jogi lépést, hogy ne adhassa ki a szomszéd kocsmának az ő részüket? Egyébként a helyrajzi szám és a házszám is megegyezik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos kérdések: társasház? Osztatlan közös? Ha zavarja a tevékenység, birtokvédelmi eljárást lehet kezdeményezni, jegyzőnél v. bíróságon, attól függően, hogy mióta áll fenn a zavarás. Társasháznál további lehetőségek is vannak.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy a hétvégi láthatás úgy van a végzésben hogy 8:45-17:00 között a kapcsolatot tartó lakhelyén, ami kb. 20 perc autóval. Pontosan akkor mikorra kell itthon lenni a gyermeknek? 5-re itthon kell lenni vagy akkor kell indulniuk vissza? Mert eddig (egy évig) 6 előtt nem sokkal értek mindig vissza, viszont most hallottam, hogy 5-re itthon kéne elvileg lennie a gyereknek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez így nem pontos szerintem, az ítélet pontos megszövegezése lenne a kérdés számomra. Így nem szoktak határozatot hozni, szerintem valamit rosszul értelmez.

Kérdés: Az internet szolgáltatómmal van egy olyan problémám, hogy 1 éve kötött szerződésnél egyik hónapban sem kaptam havi számlát, illetve csekket. Többször jeleztem ezt a szolgáltatónak, melyre azt írták e-mail- ben, hogy szíves türelmemet kérik (1 éven keresztül), erre most megjött az első levél amiben, a 12 havi összeget kérnék egyben, ráadásul a fizetési módnál fel van tüntetve, hogy csekk. Azt viszont még most sem sikerült a levélben mellékelniük. Kérdésem, hogy ezt utólag egyáltalán kérhetik-e egy összegben? Vagy normális dolog ez így egyáltalán?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lehetséges, hogy nem teljesen megfelelő, hacsak nem ez volt a megállapodás Önök között. Az Önök közötti szerződést nem ismerem…. Ettől függetlenül természetesen a tartozás él. Javaslom, hogy egyeztessen a szolgáltatóval és próbáljanak részletfizetéses megállapodást kötni velük.

Kérdés: Egy kedves ismerősünk a férjemre és az ő testvérére /sógoromra/ szeretné hagyni a lakását, ha meghal. Rokoni kapcsolat nincs köztük. Gyerekkoruk óta ismeri őket. A végrendelkezőnek van testvére is. Évente egyszer találkoznak, nincs rossz viszony köztük, de ő jómódú, ezért szeretné csak kihagyni az öröklésből. Hogyan tudná érvényesíteni az akaratát? Végrendeletet írjon? 2 tanúval vagy ügyvéd előtt kell?
Vagy ha még életében elajándékozná a férjem és a sógorom részére, az jobb megoldás lenne? De akkor ugye illetéket kell fizetniük?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Miután nem egyenesági rokonok, valóban illetéket kell fizetni. Megoldás a végrendelet megírása is, habár hasonlóak ott is a következmények, mely lehet közvégrendelet, melyet közjegyző előtt lehet tenni, lehet ügyvéd előtt végrendelkezni, és lehetséges írásbeli magánvégrendeletet készíteni, de az alakiság miatt nem ajánlom az egyedüli eljárást.

Kérdés: Vásárlástól számított 6 hónapon belül meghibásodott gépjármű eladója egy időközben kényszertörlés alá került vállalkozás. Mire a bírósági tárgyalást kitűzik, az eljárás talán már véglegessé is válik. Tudom-e érdemben a vállalkozással szemben bírósági úton érvényesíteni a kellékszavatossági jogom, ha a kereskedés semmilyen tekintetben nem működik együtt? Ha igen, milyen formában történhet meg a meghibásodott autó kijavítása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem az a baj, hogy tudja-e a jogait perben (érdemben) érvényesíteni, hanem, hogy nem lesz kin végrehajtani az ítéletet. A jogutód nélküli megszűnésnél nem lesz olyan személy, akit a kártérítés megfizetésére lehet a gyakorlatban kötelezni.

Kérdés: 2019. áprilisban vettem egy házat, ami az én tulajdonom. Párommal megromlott a kapcsolatunk és szeretném, ha kiköltözne, de azzal jön, hogy ő újította fel a szobát, holott közösen csináltuk. A villany vezetékelését az egyik barátja csinálta. Azt mondja, ha mennie kell, akkor kitép mindent a falból, amit ő-ők építettek be! Megkérdeztem mennyit kér, de azt mondja nem érdekli, a rombolástól jobban tartok. Nem vagyunk férj és feleség! Az lenne a kérdésem, hogy valószínűleg normálisan nem fogunk tudni elválni, viszont a ház felét sem szeretném kifizetni neki, mindketten dolgozunk közös kasszánk van. Hogyan lehetne ezt megoldani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön kizárólagos tulajdonában lévő ingatlan az Öné. Amennyiben úgy érzi hogy az elválással kapcsolatban segítségre van szüksége, keressen fel ügyvédet.

Kérdés: 14 év után most lett vége a kapcsolatunknak és van egy 9 éves leányunk! 2006-tól a kisleányunkkal együtt albérletbe költöztünk, mert az előző helyen az óvodában nem volt jó neki. Pszichológushoz is hordtuk! Most a páromnak az egyik közösségi oldalon összejött egy másik kapcsolat és külön mentünk. Mennem kellett. 14 év alatt nem dolgozott sehol, én tartottam el, fizettem az albérletet és minden egyéb kiadást! A párom munkanélkülit és a gyest kapja! A gyermek elhelyezésében megegyeztünk úgy, hogy közös a felügyelet, minden másnap találkozhatunk, ünnepnapok második napja és a nyári szünet fele az enyém. Mindenről előre szólunk egymásnak és megállapodtunk a havi gyermektartás összegéről! Félek, hogy nem fogja betartani a megállapodásunkat és kizár a gyermekem életéből. Tudni kell, hogy nagyon befolyásolható. Félek, hogy nem fogja tudni eltartani a gyermeket és hogy megint sérül. Tanácsot szeretnék kérni, hogy mit tehetnék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az élettársi kapcsolat megszűnését követően Önnek lehetősége van peres eljárásban a gyermek felügyeleti jog kérdését, a tartásdíj mértékét, továbbá a láthatással kapcsolatos egyezséget érvényesíteni, így jogilag védett pozícióba kerül.

Kérdés: Szüleim elváltak, apukám fizette a gyerektartást, fizetése 20%-át. Azóta elvégeztem egy szakmunkást és most egyetemre járok. Apa ügyvédje azt mondta, hogy az érettségi után, az egyetem alatt már más jogcímen (rokontartást) fizet, akár az én számlámra. Anya egy bíróval beszélt, ő azt állította, hogy ugyan úgy köteles fizetni, méghozzá gyerektartás néven. A rokontartás pedig egy sima szerződés, azt nem kell fizetnie, bármikor visszamondhatja. Szeretném megtudni, hogy ezekből mi igaz? Én úgy olvastam, hogy a szakképzés miatt eleve nem köteles fizetni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Gyermektartást az első diploma megszerzéséig köteles fizetni az apukája. Ezen megnevezéssel. Ellentétek esetében perben rendezhető ez a kérdés is.

Kérdés: Apukám nemrégiben elhunyt. Hiteltartozása volt, amit munkahely hiányában anyukám fizetéséből vonnak le már egy éve A kérdésem az lenne, hogyan lehetne az, hogy többet ne vonják anyukám fizetésből a tartozást? Ha lehetséges ez egyáltalán? Ha igen, akkor kit kell ezzel az üggyel felkeresni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Úgy vélem, hogy anyukája kezesként, vagy adósként szerepelt ebben a hitelfelvételben, ezért is vonják az ő számlájáról a tartozás összegét. Halál esetén az örökség közjegyző előtt a hagyatéki eljárás során történő visszautasításával lehet mentesülni az adósság alól. Akkor szokták ezt az utat választani, ha úgy ítéli meg az örökös, hogy a tartozás több, mint maga az örökség. Javaslom forduljon ügyvédhez, hogy az iratok áttanulmányozása után jogi segítséget kapjon.

Kérdés: A gyerek apja személyiségzavaros, érzelmileg labilis, depressziós és folyton azzal vádol, hogy én rontottam el mindent. Még szeret, de én már nem. A láthatás jelenleg úgy van, hogy havi egy hétvége a gyerek lakóhelyén este 6-tól vasárnap 10-ig, itt alvással és ellátással. És most ez nem jó neki, mert Jehova tanúja lett és folyton bántalmaz szavakkal. Gyermek fel tőle. Kérjek szakértői vizsgálatot, hogy nem alkalmas az apaságra? Sosem kérdez a gyerek felől csak engem bánt. Van esélyem megnyerni a kizárólagos felügyeleti jogot? Én kaptam, mert elmondott róla váláskor.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom forduljon ügyvédhez, hogy a megfelelő lépéseket meg tudja tenni az ügyben. Hosszú és nehéz folyamat ilyet bizonyítani, ami egyébiránt szakkérdés.

Kérdés:Szerettük volna felvenni a falusi CSOK-ot 2 gyermekünkre, de mivel apósom haszonélvezeti joga az ingatlanon van, így ez kizáró ok az igénylésnél. Említettem neki, hogy mi miatta bukjuk el ezt a támogatást, de süket fülekre találtam. A férjem és az apósom között kezd elmérgesedni a helyzet, úgy érezzük szándékosan játszik ellenünk, mintha valaki telebeszélné a fejét, és mi vagyunk a rosszak! (A másik fia alkoholista, rossz családi körülmények között él, albérletben.) Tudni szeretnénk, hogy a korábban adott 3 millió Ft (aminek a fele előbb-utóbb a férjem öröksége lett volna) meddig „engedi”, hogy „eltartsuk” apósomat, milyen anyagi terhet róhat ez még ránk? A mindennapos ingázással, a csok elvesztésével, a szoba felújításának extra kiadásával úgy gondolom már kvittek lennénk, és nem nekünk kellene még a nyugdíjjal rendelkező apósomat is ellátni saját költségünkön… A nyugdíjának közel 1/3-át adta nekünk, a többivel szabadon rendelkezett, a gyógyszeren kívül nincs extra költsége.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Első kérdés, hogy kötöttek-e bármilyen szerződést az üggyel kapcsolatban. Pl. Öröklési szerződés, tartási szerződés. Ha igen, akkor az abban foglaltakat maradéktalanul teljesíteniük kell. Ha nem, akkor pontos számításra van szükség, hogy a kiadások milyen arányban állnak a kapott összeggel.

Kérdés: Van két cégem az egyik bt. a másik kft. A bt kölcsönadott a kft-nek 10.000.000 Ft-ot élelmiszerbolt árukészlet feltöltésére, emiatt a mérlege nem jó a kft-nek, mert hosszútávú kötelezettsége szerepel a mérlegbeszámolón (nem tud pályázni). Az lenne a kérdésem, hogy a bt. milyen módon tud átadni pénzt, hogy a kft. mérlegében ne szerepeljen a hosszútávú kötelezettség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés megválaszolása túlmutat a FÓRUM keretein. Javaslom, hogy forduljon könyvelőjéhez, véleményem szerint ő is fogja tudni a megoldást.

Kérdés: Édesapám elhunyt, a hagyatéki tárgyalás megvolt a törvényes öröklés rendje szerint. Én (előző házasságából született gyermek), a húgom és a feleség vagyunk az örökösök. Kérdésem, hogy a közjegyző és a temetés költségét milyen arányban kell fizetnünk? A feleség intézte és fizette a temetést. Szerinte nekem és a húgomnak (felesben) kell fizetni mindent, hisz ő csak haszonélvezeti jogot örökölt az ingatlanon, mi pedig tulajdonjogot. A jogerős hagyatéki végzésen mindhárman törvényes örökösként vagyunk megnevezve. A hagyatéki tárgyaláson készült jegyzőkönyvben ez a mondat áll: “Örökösök előadják, hogy a hagyatéki eljárásba temetési költség címén egymással szemben nem kívánnak igényt előterjeszteni.” Hogy is van ez? Természetesen a rám eső részt rendezem vele, hisz édesapámról van szó, de a jogosnál többet nem akarok adni neki.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári törvénykönyv nem írja le számszakilag, hogy a temetés költségét az örökösöknek milyen arányban kell rendezni, csak úgy fogalmaz, hogy a hagyatéki tartozások közé tartozik az illő eltemetés. Ha törvényes öröklés történt, akkor az örökösök az örökség arányában kötelesek a temetés költségeit rendezni. A nyilatkozata szerint viszont semmilyen költségre nem tartott igényt.

Kérdés: Egy ismerősöm idős édesanyjának szeretnék segíteni tanáccsal, illetve kora miatt itt próbálok helyette optimális megoldást keresni a kérdésére. A tegnapi napon e-mail formájában kapott egy levelet az Intrum Justitia-tól, miszerint tartozása volt az egyik mobilszolgáltatónál, amit ők átvettek és most követelnek tőle egy nagyobb összeget. A hölgy most 83 éves és 2018-óta külföldön él, de magyar nyugellátással is rendelkezik. Valóban volt telenor-os előfizetése 24 hónapos hűségidővel 2018. áprilisától. Ezt fizette is 2018. decemberéig, amikor is kifizette a “lelépési” pénz, tehát amit a fennmaradó 16 hónapra kértek tőle a szerződés felbontása miatt, amit a hölgy kezdeményezett. Ekkor költözött külföldre a testvéréhez. A szerződést teljes egészében kifizette, dokumentummal tudja igazolni, soha a 8 hónap alatt nem volt elmaradása sem. Ilyenkor mi lenne a célszerű lépés? Kell neki válaszolni az email-re, vagy hagyja figyelmen kívül? Egy e-mail lehet “hivatalos” kézbesítésnek minősülő? Attól tart, ahogy olvasni lehet itt-ott, hogy nem szállnak le róla, minden eszközzel pénzt akarnak kicsikarni a vélt adóstól. Ő a kora és az egészségi állapota miatt nem tud és nem is akar belebonyolódni perekbe, nincs olyan állapotban, hogy utánajárjon személyesen a dolgoknak, vagyis megerőltető neki minden. Feleslegesen nem akar anyagi költekezésbe bonyolódni (per esetén ügyvédi költség megelőlegezése)..stb. Mi lenne az ésszerű megoldás? Az Intrum Justitia egy e-mail nem megválaszolása után kiállíttathat fizetési meghagyást? Erről viszont a 2009-évi L. törvény 3§ 2. bekezdése, illetve a 4. bekezdése egészen pontosan rendelkezik, miszerint mikor lehet fizetési meghagyást kibocsátani. Jelen esetben ez szerintem rá is vonatkozik! Ha így van, akkor véleményem szerint le kell tiltani a “rabló bandát”, és figyelmen kívül kell hagyni a dolgot. Esetleg válaszoljon a levélre, fordítson rá energiát? Nem gondolnám, hogy e-mail formájában kellene azonosítania magát, és hivatalosan neki bizonyítania azt, amit ő 2018. decemberében a Telenorral lezárt! Perré alakulhat ez az ügy? Letilthatják a magyar nyugdíjából az összeget? Érdekes az is, hogy a mellékletben amit küldtek, szerepel egy részletfizetési megállapodás, amit adatai megadásával ki kellene töltenie. Két opció szerepel benne: Elismeri a tartozását és kifizeti egyben az összeget vagy elismeri a tartozását, és részletfizetést kér. Olyan opció viszont nem létezik, amiben NEM ismeri el a vélt tartozását!!! Tehát ezért fél kapcsolatba lépni velük, hiszen ez okot ad arra az Intrumnak, hogy tovább zaklassa. Ha viszont nem lép a levélre, akkor mire számíthat? Nincs magyar lakcíme és levelezési címe sem. Nincs magyar telefonszáma sem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben fizetési meghagyásos eljárást indítanak, javaslom, hogy azt mindképp vegyék át, és a törvényi határidőn belül (15 nap) éljen a hölgy ellentmondással. Ezzel így a törvény erejénél fogva a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul.A mail-nek így semmilyen következménye nincsen. Egyébiránt lehetséges az elévülés is (1 év), de ahhoz minden dátumot pontosan ismernem kellene.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy az egyik alvállalkozónkat baleset érte az egyik munkahelyen. Sajnos maradandó károsodást szenvedett és szeretne perelni. Mint egyéni vállalkozó volt jelen ebben az esetben, kit terhel a felelősség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a felek között szerződés tartalma az irányadó. Amennyiben bíróság elé viszi az ügyet a balesetet szenvedett alvállalkozó, úgy javaslom, hogy forduljon ügyvédhez, aki tudni fogja az Önök közötti pontos jogviszony értékelését ellátni.

Kérdés: A fent leírt kormányrendelettel kapcsolatosan van kérdésem. 8 éve koszorúér betegségem van. Már 6 stent-et is kaptam, de a szakorvosom nem ad ki igazolást, mert szerinte nem vagyok olyan beteg, hogy valamelyik BNO kód rám nézve megfelelő legyen. Szerinte csak a III-IV NYHA szívbetegségben szenvedő betegeknek jár. A koszorúerek rendellenessége Q245 kód, vagy a szívbetegség k.m.n. I159 kód használható lenne, hogy igénybe vehessem az ezzel járó adókedvezményt. Én értelmezem rosszul a jogszabályt vagy a szakorvos nagyon óvatos? Hová fordulhatok ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A rendelet mellékletének 16. pontja a Veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő a III-IV. NYHA funkcionális stádiumban lévő betegségeket sorolja fel, kódokkal ellátva. Annak megállapítása, hogy ön beletartozik-e ebbe a kategóriába, vagy sem, szakorvosi jogosultság. Amennyiben nem ért egyet/nincs megelégedve szakorvosával, javaslom, hogy keressen fel egy másik szakorvost és kérje szakmai véleményét.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogyan tehetném azt meg, hogy a párom felnőtt gyerekét – aki 19 éves és rajtunk élősködik, meglop és lejárat minket – kitehessem a saját lakásomból? Milyen lehetőség van erre, ha a lakásomban van a bejelentett lakcíme?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lopások miatt javaslom, hogy tegyenek az illetékes rendőr-kapitányságnál feljelentést. Ha békés úton nem tudják megbeszélni a kiköltözést, drasztikusabb módszert is alkalmazhatnak, pld. zárcsere. A tartással kapcsolatos rászorultsági vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is – legfeljebb a 20. életévének betöltéséig – érvényesül, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat. Habár az sem Önre vonatkozna.  Az ingatlan kiürítése céljából, végső soron, pert indíthat. Lehetséges még a birtokvédelem is, de pontosan tudnom kéne az ott lakás idejét, illetve annak a jogcímét is.

Kérdés: Örököltünk a szüleinktől egy kis balatoni nyaralót. Az ingatlant 6 millió Ft-ra értékelték. A hagyatéki tárgyalás január 15-én volt, a tulajdonjogot még be se jegyezték. Az ingatlant meghirdettük és azonnal elkelt 10 millió Ft-ért. Gyakorlatilag pár napot lesz ténylegesen a mi nevünkön. A hatósági vagyonértékelés miatt azonban a vételár és a hagyatéki végzésben lévő ár közötti 66 %-os különbség, 4 millió Ft után kell személyi jövedelemadót fizetni, ami 600 ezer Ft. Méltánytalannak tartom, hogy a hivatal a valóságos piaci viszonyoktól elrugaszkodott értékbecslést hajt végre és emiatt kell nekünk egy látszólagos értéknövekedés után tetemes adót fizetni. Nincs lehetőség valahol kifogást emelni a hatósági vagyonértékelés ellen, amikor tényleg néhány nap különbséggel a piac egészen másként értékeli ugyanazt az ingatlant?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A becsérték bizonyítvány egy polgári értékbecslés, amely a 2002. évben rögzített adatok alapján készül. A hagyatéki tárgyaláson lehetőség van jelezni/nyilatkozni az ingatlan értékéről. Adót fizetni pedig a szerzett bevétel után kell.

Kérdés: A munkahelyem az eltiltást eddig 33%-al vonta, most kaptam egy jelentősebb fizetés emelést, így most a fizetésem 60%-át vonták le. Kérdésem, valóban van olyan törvény, hogy ilyen sokat vonhatnak, mert ezt állítja a munkahelyem. Egy eltiltásom van. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Abban az esetben, ha a munkabére meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, a munkabér ezen összeg feletti része teljes egészében végrehajtható, tehát ezen részre már nem érvényesül a 33%-os vagy kivételes esetekre vonatkozó 50%-os korlát.

Kérdés: Szegeden lakunk egy társasházban. Tíz évvel ezelőtt egy albán pékség nyílt az alattunk lévő üzlethelyiségben. (Kb. 140 négyzetméteres) Ígérték, nem fognak éjszaka dolgozni, nem fogják a lakókat zavarni. Egy évig ez így is volt, de ezt követően elkezdtek éjszaka is sütni. Lényegében egy 24 órában működő sütőüzem van a lakásunk alatt. Ez egy több, mint száz éves épület, nád és fa födémmel, így természetesen minden felhallatszik. Évek óta nem tudunk pihenni, aludni rendesen. Pár éve beperelték a lakók a pékséget, szerettük volna, ha megszűnik. Első fokon meg is nyertük, az volt az ítéletben, hogy éjszaka nem dolgozhatnak, nem szállíthatnak ki. Fellebbeztek, másodfokon ők nyertek, mert kb. két évente tulajdonost váltanak és családon belül új céget alapítanak, így bújva ki a felelősség és a fizetési kötelezettségek alól. Az lenne a kérdésem, hogy a lakók közgyűlési határozatban megtilthatják-e az éjszakai munkavégzést, esetleg megtilthatják-e, hogy továbbra is ők béreljék az üzletet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakhatás nyugalma – így a zaj- és rezgésvédelem, valamint a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése – érdekében a használat, hasznosítás módjának megváltoztatását megtilthatja vagy ahhoz az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltétellel is hozzájárulhat a közgyűlés a hatóság felhívására. A határozatnak tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát zavaró magatartások részletezését és ennek alapján a közgyűlési döntés indokolását. Ettől függetlenül azért nem teljesen értem, hogy a pert miért és hogyan vesztették el, hiszen a jogutódlás ismert, úgy kellett volna folytatni a pert.

Kérdés: Megteheti a munkáltató, hogy próbaidő alatt elküld, mert bejelentettem a terhességem hozzátéve, hogy nem hajlandó havi 40.000 Forintot fizetni és 7 hónapra kéri a felmondásom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezései szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság tartama alatt, azonban próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntethető a munkaviszony.

Kérdés: Férjemmel másfél éve vagyunk házasok, az előző kapcsolatából van egy lánya. Sajnos most csak 4 órában dolgozik, az előző munkahelye megszűnt és el van maradva pár hónap gyerektartással. A volt élettárs végrehajtóhoz fordult. Az lenne a kérdésem, lehet arra számítani, hogy az én fizetésemet letiltják?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem kell ettől tartania, ugyanis az adós (jelen esetben a férje) tartozik, neki kell a követelést teljesítenie.

Kérdés: Végrendeletemet miért előnyös ügyvédi vagy közjegyzői letétbe helyeznem? Előnyös ez az örökös számára? Melyik letétet javasolja az ügyvédit vagy a közjegyzőit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az előnye az, hogy így biztos helyen tudhatja végrendeletét, ahonnan nem fog eltűnni, nem fog megsemmisülni, illetve nem kerül megsemmisítésre. Az örökös(ök) számára biztosítékként szolgál. Tkp. mindkettő teljesen jó megoldás, az ügyvédinél is a kamara őrzi.

Kérdés: Egy nagy áruház próbafülkéjében eltettem pár dolgot a táskámba, értéke kevesebb, mint 5.000 Ft volt. A biztonsági őr elkapott. Felvette a jegyzőkönyvet. Én elismertem a lopást és kifizettem a termékeket utólag. Ez volt az első ilyen esetem. És egy hirtelen rossz ötlet következménye. Nagyon megbántam…Nem szeretnék mindent elveszíteni… Van rá esély, hogy börtönbe kerülök?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem kell aggódnia amiatt, hogy börtönbe fog kerülni.

Kérdés: Elvileg a fenti törvényre hivatkozva nem is lehet kiállítani neki fizetési meghagyást sem. Neki véleményem szerint maximum a közjegyzőnél kellene ellentmondani fizetési meghagyás után (ezt meg ugye nem lehet kiállítani, ha a törvény betűi igazak), illetve per esetén az Intrum-nak kellene bizonyítani azt, hogy a hölgy valóban tartozik. A hölgy viszont maximum ott szeretné felfedni a dokumentációt, amivel rendelkezik. (láttam én is, teljesen rendben van). Ha perré alakul a dolog, ebben az esetben perelhető a mobilszolgáltató is? Kérésre be tudom másolni a levél teljes tartalmát és a mellékletet is!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján sajnos a tényállás nem derült ki számomra, és az sem, hogy milyen törvényre hivatkozik. A perben lehet (utoljára) eredményesen előhozni a bizonyítékot.

Kérdés: Egészséges embert, személyemet 20 évnél tovább saját lakásomban, ítélet nélkül kényszer kezeltek. Olyan alapon, hogy a szomszédos lakásban HIV beteg személy lakott. Magánéletem, egzisztenciám, emberi kapcsolataim, nyugdíjas életkoromra teljesen meghiúsították. 24 órán át saját lakásomban sanyargattak, gyötörtek, zaklattak. Hamisan vádoltak mások betegségének okozásával. A háziorvos évente megkapta a negatív leleteimet, bíróság is. Az egész ház állandó őrizet alatt állt. Minden bűnügyi szerv, hatóság ismerte a bűncselekményt. A kötelezett jogi személyek nem tették meg kötelességüket, mert foglalkozásköri gondatlanság, veszélyeztetés, foglalkozási felelősség fennáll. Hogyan kell eljárni a mulasztást, gondatlan, szándékos veszélyeztetést elkövető jogi személyek bűnügyi és polgári jogi felelősségének megállapításában?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján azt tudom önnek javasolni, hogy forduljon ügyvédhez jogi segítségért, mivel a válasz túlmutat a jelen fórum adta kereteken.

Kérdés: Egyik kolléganőm bosszúból azt mondogatja a többi kollégámnak, hogy “ribanc” vagyok. Pontosan ezzel a szóval élve. Továbbá minden nap rossz híremet kelti a kollégák között. Már egyszer megfenyegetett, hogy elásat az erdőben. Ekkor rendőrséget hívtam. A főnökeim is már kétszer beszéltek vele, hogy állítsa le magát. Mindezt azért teszi, mert 1 éve összeköltöztem egy másik volt kolléganőm párjával. És a fenyegetőző kolléganőm jó barátságban van a volt kolléganőmmel. Ezért haragszik rám. Sajnos már nem bírom ezt idegileg elviselni, mivel a kollégáim közül sokan elfordultak tőlem. Mit tehetek

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján azt javaslom, hogy írásban, hivatalosan jelezze munkáltatója felé a problémát és kérje a szükséges intézkedések megtételére, illetve tegyen az illetékes rendőr-kapitányságon feljelentést.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy januárban végig dolgoztam a hónapot és nem fizettek ki, mert állítólag nem volt érvényes szerződésem. A papírokat sem adják ki  csak december 31-ei megszüntetéssel, én ezt így nem voltam hajlandó átvenni, mert január 6-án aláírtam, hogy február 29-ig dolgozom. Azt mondták a szerződést majd küldik, de még most sem kaptam meg és a fizetésemet sem.

VÁLASZ: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján azt javaslom, hogy a munkáltatójával vegye fel a kapcsolatot és kérdezze meg tőlük, hogy mikor küldik meg az ön részére a munkaszerződést és, hogy a munkabér kifizetése mikorra várható. Amennyiben nem tudnak megegyezni, akkor peres eljárást tud kezdeményezni.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy jár-e valami büntetéssel- ha én felnőtt létemre nemi/szerelmi kapcsolatot létesítek édesanyám féltestvérével. Mindketten elmúltunk 18 évesek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem jár.

Kérdés: Az első házasságból született gyermekem érdemtelensége (nem tartja a kapcsolatot, 25 év alatt háromszor találkoztunk, ebből kétszer közeli hozzátartozóm temetésén) okán, hogyan tudom még a köteles részből is “kitiltani”? Azt akarom, hogy utánam ne örököljön semmit. Jelenlegi házasságomból váljak el, ne legyen semmiféle tulajdonjogom, még haszonélvezet se, és készítsek végrendeletet közjegyző előtt, valamint közjegyzői okiratban nyilatkozzam akaratomról és az érdemtelenségről??? Melyik a biztos megoldás? Meg szeretném kímélni az örökségre érdemes másik gyermekemet és jelenlegi feleségemet.

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli. Kitagadás okait a Polgári Törvénykönyv sorolja fel (nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja). Közjegyző előtti végrendelet tökéletes megoldásnak mutatkozik, ha ez a tartalom benne van.

Kérdés: A következő jogesetben szeretném az Ön segítségét kérni: 2019. októberében meghibásodott az autóm, amit egy interneten talált autószerelővel sikerült megcsináltatnom (számlát nem adott a szerelésről). Azonban a szerelő javítás közben véletlenül eltört egy alkatrészt a műszerfalon, mellyel 10.000-25.000Ft értékű kárt okozott. Elismerte az általa okozott kárt és megígérte, hogy szerez hozzá alkatrészt és megjavítja, ennek a facebook-on írásos nyoma is maradt. Azóta többször kerestem facebook-on és telefonon a szerelőt, először csak halogatta a javítást, majd 2020. január óta nem reagál nekem. 1) Jogi útra terelném az ügyet, a kérdésem, hogy ez gondatlan károkozásnak minősül-e, ill. polgári peres ügyről van-e szó? 2) A szerelővel lefolytatott facebook beszélgetés (amiben beismeri tettét) a legfőbb bizonyítékom az ügyben. A kérdésem, hogy ez jogilag megállja-e a helyét bizonyítékként, illetve kell-e hitelesíttetni egy ilyen bizonyítékot jogásszal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Polgári peres eljárás előtt javaslom, hogy fizetési meghagyásos eljárás eljárás (FMH) útján próbálja meg a követelését behajtani (mivel csak így lehet, a kárérték csekély volta miatt). A szerelővel lefolytatott facebook beszélgetés feltehetően elegendő lesz (nyomatható/továbbítható formában), amennyiben ő azt nem vitatja, hogy ő írta.

Kérdés: Férjem lánya után gyerektartást fizet, munkabérből levonva. 20. évét betöltötte, s 2019.06.04-én megszűnt a tanulói jogviszonya, önálló jövedelemmel rendelkezik. Mivel az anya a bíróságon nem jelezte, így a férjem írt a tartást megítélő bírónak levelet a fenti tényről. A bíró önálló keresetet indíttatott a férjemmel a gyermektartás megszüntetéséről. Miután két gyermek után fizet, úgy gondoltuk meg lehet oldani, hogy addig a másik gyermek után sem fizet, míg a túlfizetése le nem telik. Ez a bíró szerint nem lehetséges, külön kell visszaigényelni a túlfizetést. Kérdeznénk, hogy visszamenőleg meg lehet-e szüntetni a gyerektartást, s a túlfizetés visszaigénylésének milyen módja van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bíróságnak igaza van. Be kell adni a keresetet…az már mindegy, hogy mikor lesz ítélet, az „visszamenőleg” kihat majd, utána el tudnak számolni.

Kérdés: Válás alatt az anya megtilthatja az apa láthatóságát a gyermek felé? Gyerektartás fizetés rendszeres.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében – egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva – együtt kell működniük. A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani. Ergo röviden: NEM tilthatja meg.

Kérdés: Mit tegyek akkor, ha a főnököm kényszerített más szakmára, burkolásra. Én légtechnikai szereplőként dolgoztam ott. És a főnököm akaratom ellenére azt mondta, hogy burkoljak ki egy lakást. Ekkor feltételt szabott, hogy ha nem csinálom meg felmond, ezért megcsináltam. De mikor már több alkalommal akarta, nemet mondtam, erre azonnal felmondott. Én nem szeretem a burkolást csinálni, légtechnikát csináltam. Nem volt felmondási idő. Nem közölték előre velem. Mit tegyek, kérem jelezzék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a munkaszerződés és a felmondás tartalma az irányadó. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései szerint a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hárman vagyunk testvérek, nagyszülők lakását örököltük. Két testvérem sajnos bar listás, letiltások vannak. Nekem tiszta a részem. Az lenne a kérdésem, hogy most a tartozás fejébe, ami nekik van, árverezni fogják a lakást vagy esetleg van esélyem megtartani, ill. kifizetni az ő 66%-os részüket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben anyagi helyzete megengedi és sikerül a testvéreivel is megegyeznie, létrejöhet az adásvétel önök között. Előbb vagy utóbb a végrehajtó meg fogja találni a testvérek részét is, akkor azok is végrehajtás alá kerülhetnek.

Kérdés: 2008-ban volt a bontóperes tárgyalásom. Az akkor megállapított gyerektartás összegét lehet-e módosítani. Az ex párom azóta külföldön dolgozik, megromlott a kapcsolatom vele is és a gyerekkel is. Vagy nem akar hozzám jönni láthatási időre, vagy csorbította az exem, vagy nem tartotta be. Lassan 3 éve nem láttam a fiam. Közben született még egy gyermekem. Méltányossági okokra hivatkozva lehet-e csökkenteni a gyerektartást? Jelenleg 46.900 Ft-ot fizetek. Az exem az elmaradt láthatások miatt (felém és a nagyszülők felé) felelősségre vonható? Illetve volt egy határozat, egy miatta felvett tartozás kifizetésére, amit nem tartott be. Utólag orvosolható ez a probléma?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A körülményekben időközben bekövetkezett változásokra tekintettel van lehetőség bírósághoz fordulnia, ezért javaslom, hogy forduljon ügyvédhez jogi segítségért. A láthatás (helyesen: kapcsolattartás) elmaradása miatt lehet többféle eljárást is kezdeményezni, csak ezek határidőhöz kötöttek. A tartozása okán ismerni kellene az összes körülményt, akkor tudnék pontosan válaszolni.

Kérdés: Férjem 2018. januárban halt meg. Az első házasságából született 1 gyermeke, illetve van még egy velem közös (2001.04.04-én született) gyermeke. A halálát követően végrendeletet a házban, ahol éltünk nem találtunk, viszont néhány hónap elteltével felmerült egy ügyvéd neve, akit megkerestünk és nála volt a férjemnek egy 2001.06. hóban írt végrendelete (EREDETI példányban, tanukkal, ügyvédi ellenjegyzéssel, stb.), melyben az első szülött gyerekét csak a köteles részre szorítja és ezzel együtt a közös gyermekünket jelölte meg fő örökösnek. A hagyatéki eljárás elkezdődött, azonban az első szülött gyerek az én (mint házastárs) öröklésből való kiesésem tárgyában pert indított és meg is nyerte. Elfogadtam, ezt le is zártuk, viszont most arra hivatkozik, hogy a végrendeletet is meg akarja támadni, nem az érvényességét, hanem a hatályosságát tekintettel arra, hogy a házban, ahol éltünk fellelhető példány nem volt, csak az ügyvéd adta ide a nála lévő EREDETI dokumentumot. Ezzel ő nyerhet pert?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv egyértelműen meghatározza azokat az eseteket, amikor az írásbeli végrendelet hatályát veszti. Az ön által leírtak nem tartoznak ebbe a körbe, így a leírtak alapján nem feltétlen kell emiatt aggódnia.

Kérdés: Kérdésem a következő: novemberi hónapban albérleti szerződést kötöttem ingatlanközvetítő által, illetve aláirtunk közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződést is. Most 2 hónap elteltével derült ki, mert rákérdeztem -mivel folyamatosan jönnek levelek banktól, s egyéb helyekről, illetve személyesen végrehajtó is kereste az előttem lakó albérlőket-, hogy az előző albérlők még az általam bérelt lakásba ideiglenes be vannak jelentve. Ezt szóvá tettem a tulajdonosnak, illetve felajánlottam neki, elkísérem a kormányablakhoz, jelentse ki őket. Válasza az volt neki erre nincs ideje, illetve már megkérte régebben őket. A PTK. ismereteim szerint így nekem a volt albérlők  -mivel ide vannak bejelentve ideiglenesen- bérlőtársak, akiknek az engedélye aláírásszerűen kellett volna a lakás bérbe vételéhez.1 éves bérleti szerződésem van, milyen módon mondhatom fel a jogszabályszegés miatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján ebben nem látok jogszabálysértést. A leírtak alapján nem lesznek még bérlőtársak sem.

Kérdés: Ketten vagyunk testvérek. Testvéremet korábban szüleink már kifizették. Törekedve az egyenlő mértékű juttatásra egy végrendeletben külön-külön rendelkeztek, hogy haláluk esetén a szülői házat én örököljem. Testvérem már kapott egy házas ingatlant, autókat, pénzt, stb. A testvérem most kötelesrészt követel tőlem. A törvényes örökrészét meghaladóan kapott ingyenes juttatásokat, amit a szülők nem engedtek el. A hagyaték a vita miatt ideiglenes hatállyal került átadásra. A végrendeletet nem kifogásolta, kéri a kötelesrész kiadását, nem hagyatéki per indításával, hanem fizetési meghagyást adott be. Ezzel én nem értettem egyet, így ellenmondással éltem, ami most perré alakul. Követelése nem éri el a 3 M Ft-ot. Kérdésem az, hogy a kötelesrész csak kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető? A kötelesrész lejárt tartozásnak minősül-e? A hagyatéki tárgyalásokon nem jelent meg csak az ügyvédei, én magam jártam el.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kötelesrészi jogi igény (itt tulajdonképpeni pénzkövetelés), amely igény az örökhagyó halálával keletkezik. A kötelesrész követelést külön kell érvényesíteni (hagyatéki eljárásban, külön perben). Tekintettel arra, hogy az ellentmondása folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakult, javaslom, hogy forduljon ügyvédkollégához, jogai megóvása érdekében. A 3 M alatti pénzköveteléseket (főszabályként) csak FMH útján lehet érvényesíteni. A leírtak alapján jelenleg lejárt, de nem végrehajtható.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy egy ügyvéd jogi tanácsadásért mennyi pénzt kérhet el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény (Üttv.) rendelkezési szerint az ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgyát képezi, azaz bármennyit, amiben megegyeznek.

Kérdés: Válás alatt álló apai jogokra szeretnék tanácsot kérni. Anyja neveli a gyermeket, fizetem a gyerektartást. Anyuka megszabhatja a gyermekláthatást a válás alatt álló időszakban? Köszönöm a választ előre is! Egy kétségbe esett apuka.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.  A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására. Ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik, kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is. Röviden: amennyiben nincsen eltérő végzés, akkor az anyuka nem szabhatja meg.

Kérdés: Abban az esetben, ha utazási irodán keresztül készpénzzel vásároltam a repülőjegyemet,akkor a koronavírus megjelenése miatti visszafizetést kérhetem-e készpénzben, vagy köteles vagyok számlát nyitni, hogy arra utalja vissza az utazási iroda a pénzemet?

Válasz:Tisztelt Kérdező! A visszafizetés részleteivel kapcsolatban forduljon az utazási irodához, ugyanis a legtöbb esetben a vírus széles körű elterjedése előtt foglalt jegyek vételárát visszatérítik, azonban ha valaki most, már az események tudatában foglal Kínába, vagy Kínán keresztül, nem biztos, hogy törölheti a foglalását. A Konzul Szolgálat hivatalos tájékoztatása szerint Kína teljes Hupej tartományát a Külgazdasági és Külügyminisztérium az I. utazásra nem javasolt biztonsági kategóriába sorolta az atípusos tüdőgyulladásos megbetegedések, a koronavírus járvány kitörése miatt. Kína egész területére nézve felhívják az utazók figyelmét, hogy fokozott óvatossággal és körültekintéssel járjanak el, illetve lehetőség szerint csak halaszthatatlan ügyben utazzanak Kínába. Mivel a beutazás és tartózkodás fokozott biztonsági kockázattal jár, ezért Kína egész területe a II. Fokozott biztonsági kockázatot rejtő térségek kategóriába került átsorolásra. Magánszemélyként nem köteles pénzforgalmi bankszámla nyitására.

Kérdés: Vidéken élek és van  egy 4 éves kislányom, akit az anyuka kivitt Németországba letelepedés céljából. Most van már neki új barátja és terhes is tőle. Bíróságra nem mentünk, de én úgy tudom 1 év eltelte után a gyámügy keresni fogja.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülő vagy a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál, ugyanis a gyermek letelepedés céljából történő külföldre távozásához erre vonatkozó szülői engedély szükséges (mindkét szülőé tehát!). A gyámhatóság csak bejelentésre (hivatalból nem) jár el. Amennyiben az édesanyja az ön hozzájárulása/beleegyezése nélkül, azaz jogellenesen vitte a gyermeket külföldre, úgy önnek, mint sérelmező szülőnek lehetősége van eljárást indítania. Amennyiben e körben segítséget szeretne, jelezze kérem!

Kérdés: Abban az ügyben fordulnék önökhöz, hogy ma e-mailben egy indiai cég írt, hogy kapok tőlük adományt. Ennek az összege 200.000€. Kérték, hogy adjam meg a banki adataim az átutaláshoz. Ez mind szép és jó. De félek attól, hogy mi történik, ha ez a pénz megérkezik a számlámra. Ez 69 millió Ft. Mit csinál ilyenkor az adóhatóság? Elfogadhatom ezt a pénzt? Jeleztem nekik, hogy nem bízom bennük viszont ők azt mondták, hogy nem csalók és már fordultak rendőrséghez, mert a nevükben adakoztak, de előbb pénzt kértek. De ezt ők jelentették a FBI nak. És azt írták, nincs mitől félnem. Az e-mailek megvannak, hogyha bármi történne, akkor ezt felhasználhatom ellenük, ugye?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy az ilyen és ehhez hasonló tartalmú e-maileket ne vegye komolyan és semmiképp se adja meg az adatit. Legyen körültekintő és óvatos, személyes adatait illetéktelen személyek részére ne adja ki.

Kérdés: Lassan 3 hónapja tartó előzetes letartóztatásban lévő férfi (kábítószer kereskedelem gyanúja miatt) egy házkutatás során talált marihuánát (amely nem éri el a csekély mennyiség felső határát) és 4×50 g speed-et adott át egy másik férfinak nem vagyon szerzés céljából. Kérdésem az lenne (ez a 4×50 g, amit szakértő nem tudott vizsgálni), így valóban a fekete piaci hatóanyagot számítják-e, ami ennél a mennyiségnél nem éri el a jelentős mennyiséget? És ilyen ügyekben mikor várható vádemelés? Első bűntényesként, 5 éves munkaviszonnyal stb. lenne lehetőség felfüggesztett szabadságvesztésre? Ügyésszel való egyezség jó irány lehet? Példa statuálás? Mennyi időn belül lehetne a leghamarabb szabadlábra kerülnie?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A terhelt jogosult arra, hogy védelmének ellátására védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza. Védőként (meghatalmazás vagy kirendelés alapján) ügyvéd járhat el. Az Ön által írt ügyben kötelező a védelem, így elvileg kell lennie kirendelt védőjének. Az ügy részleteinek és az okiratok ismeretének hiányában azt tudom javasolni, hogy kérdéseivel forduljon védőjéhez. Amennyiben ezek után sem változik a helyzete, akkor keressen bizalommal.

Kérdés: Az eset leírása (amivel kapcsolatban kérdezném) a következő: négy testvér közül a legidősebb német-magyar állampolgárként Németországban él. Nőtlen, gyermektelen, teljesen egyedülálló, aki végrendeletileg a három testvér egyikét jelölte meg teljes jogú örökösének. Kérdésem az, hogy a másik két testvérnek a német jog érvényesítésével jár-e kötelesrész?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Tájékoztatom, hogy nem vagyok Németországban bejegyzett ügyvéd (csak Magyarországon), így nem adhatok önnek német jogra vonatkozó tanácsot. Ezért javaslom, hogy német ügyvédhez forduljon jogi segítségért.

Kérdés: Ismerősöm személyes adatait (személyi ig. szám, jövedelem, adószám, stb) a cég -akivel szerződést készül kötni (autóvásárlás)- ügyintézője rossz e-mail címre, illetéktelen személynek küldte el véletlenül. Ilyenkor mit lehet tenni, mi a helyes eljárás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adatvédelmi incidens esetén az autóvásárlást lebonyolítónak indokolatlan késedelem nélküli bejelentési kötelezettsége van az illetékes felügyeleti hatóságnak. Amennyiben ebből igazolható, kézzel fogható kára keletkezett, akkor annak a megtérítésére is kötelezhető a vállalkozás.

Kérdés: 12 lakásos társas családi házban lakunk, 3 családnak nincs szerződése az ÉDV-ZRT-vel. Mindig úgy szokták fizetni a fogyasztást, hogy a kinevezett képviselőnek odaadják a pénzt, amennyit fogyasztottak és ő a társasház által mínuszban lévő mennyiséget kifizeti… Minden családnak külön mérőórája van a házban és mindenki saját címére, saját fogyasztását fizeti amúgy. 50 éve így megy, eddig működött. Mi van akkor, ha nem fizet 1 család? Mit lehet tenni, hogy az ÉDV ne szűkítse le a hideg vizet? Fel lehet jelenteni a családot? Mert veszélyezteti a többi lakó ivóvíz fogyasztását?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének valamelyik család, úgy a kinevezett képviselő írásban szólítsa fel. Amennyiben a felszólítás ellenére sem tesz eleget fizetési kötelezettségének az adós, úgy fizetési meghagyás kibocsátását lehet kezdeményezni, amely végső soron perré alakul.  A helyzet megoldására javaslom még közgyűlés összehívását és megszavazását annak, hogy mindenkinek kötelező legyen saját vízóra.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy 2 példányban adtam be a válási papírokat a 3 helyett. Ilyenkor is újra illetéket kell fizetni?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Nem.

Kérdés: Egy vállalkozóval kötöttem szerződést cserepes lemez tetőfedésre családi házamon három hónappal ezelőtt, amire 500.000 Ft előleget kértek. Azt mondta, hogy tavaly meglesz, de csak január 3-án ért ide, amikor kiderült nem abban a színben hozta a lemezt, amelyikben megállapodtunk. 7016-os matt antracit szürkét kértem, erre 7023-as világosszürkét hoztak, ő viszont állította, hogy ez az a szín. Az alkalmazottja is mondta, hogy ez nem az, hanem 7023-as, erre megkérdezte tőle telefonban üvöltve, hogy “te kivel vagy velem vagy vele b….meg? Nekem meg azt mondta hogy a gyerek nem ért hozzá!!?? A hozzávaló csatorna elemek viszont antracit színűek voltak, nagyon eltért a két szín, de ő így akarta feltenni, amit természetesen nem engedtem. Erre még neki állt feljebb, üvöltött a telefonba velem is, hogy mit képzelek én, miért szórakozom vele stb. Aztán mindent visszavittek. Később telefonon bocsánatot kért a hangnemért és azt hazudta, hogy kicseréli a lemezt, ami 2 hét lesz kb. (Ami később derült csak ki, hogy trükk volt.) Három hét múlva rákérdeztem, hogy mikor jönnek, erre megint kezdte az üvöltést. Esze ágában sem volt kicserélni, meg se rendelte, sőt közölte, hogy nem csinálja meg és visszaadja a pénzt. Csakhogy ez nem így megy! Ő a szerződésbe belefoglalta, hogy ha én állok el a dologtól csak a 40%-át adja vissza a pénzemnek. Kérdem én, hogy akkor ez esetben engem mennyi és milyen kártérítés illet meg egyoldalú szerződésszegésért, ellehetetlenítésért és mert 3 hónapja használja a pénzemet, a munkát viszont nem végzi el? Engem valódi kár ért, mert most már nem találok senkit, aki megcsinálja max. 10 hónap múlva vagy valamivel korábban, de másfélszeres áron. Szeretném megtudni milyen kártérítést kérhetek ezek miatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben elsősorban az önök között létrejött szerződés az irányadó, amit nem ismerek. Ha ebben a szerződésben erre az esetre vonatkozó kikötések vannak, akkor aszerint kell eljárni, amennyiben nincsenek, akkor a Ptk. vonatkozó szabályai az irányadóak.

Kérdés: Ha valaki volt anyaotthonban fogadhat-e családba még egy gyereket?

Válasz: A gyámhatóság a családba fogadáshoz akkor járul hozzá, ha a családba fogadó szülő személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek gondozására, nevelésére, a gyámság ellátására, és e feladatok ellátását maga is vállalja. A családba fogadó szülőt vagy szülőket a gyámhatóság gyámul rendeli. A családba fogadás alatt a szülő felügyeleti joga szünetel, a tartási kötelezettsége fennáll. A családba fogadást a gyámhatóság megszünteti, ha azt a szülő vagy családba fogadó szülő kéri, vagy ha annak fenntartása a gyermek fejlődését veszélyezteti. A bekerülés okát ismerni kellene.

Kérdés: Egy távoli rokonunk meghalt leszármazottak nélkül, nem is ismertük. Halála után a kórház értesítette az önkormányzatot, hogy az elhunytnak nincs hozzátartozója. Az önkormányzat lezárta a lakását és lepecsételte. Minket, mint távoli rokonait hónapok múlva talált meg a közjegyző, így mire megörököltük a lakást kikapcsolták a villanyt, a villanyórát elvitték és végrehajtót küldött az EON. Érdeklődnék az önkormányzatnak nem kellett volna értesítenie a szolgáltatót?

Válasz: Tisztelt Érdeklődő! Nem feltétlen várható ez el.

Kérdés: Férjemmel 10 éve vagyunk házasok. Válni szeretnék. 3 gyermekünk van, ebből 2 közös. A lakás, amiben élünk a férjem nevén van, de hitel még van rajta. Van még több hitelünk is, az egyikben én vagyok az adóstárs. Emellett van még 2 hitel az ő nevén és 2 hitel az enyémen. Egy 16, egy 10 és egy 7 éves gyermekünk van. A kisebbik 7 éves autista. Vele itthon vagyok gyesen és ápolásin. Dolgozni egyenlőre a közeljövőben nem  tudok. Magántanuló a fiam, napi 1,5 órában jár iskolába. A havi keresetem (családi, gyes, ápolási) 145.000 Ft. A férjem nettó jövedelme 400.000 Ft, de ebben a gyerekek utáni adókedvezmény benne van. Az lenne a kérdésem, hogy mennyi gyerektartást kaphatnék? A házban szeretnék maradni a kisebb gyermek miatt, mivel a betegségéből kifolyólag az új dolgoktól retteg. De ő nem hajlandó megegyezni.  Ha esetleg én maradnék itt a gyerekekkel, akkor a hitelt, ami a férjem nevén van, ha esetleg ő nem fizeti,  vonhatják tőlem?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni: a gyermek indokolt szükségleteit; mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; a szülők háztartásában eltartott más gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; a gyermek saját jövedelmét; és a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni. A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25 százalékában kell meghatározni (de ezt nem százalékban, hanem fix összegben fogja tenni a bíróság, így is kell kérni). Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.

Kérdés:  Abban szeretném kérni a segítségét, hogy a saját tulajdonú házamba 3 éve beköltözött, nem bejegyzett élettársamat hogyan tudnám kiköltöztetni? A viszonyunk megromlott, ő nem egyszer kezet emelt rám és nem fizet semmit. Ennek ellenére állítólag szeret, de én őt már nem. Mik a lehetőségeim, mert a kérésemre nem hajlandó költözni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tettlegesség miatt javaslom, hogy tegyen feljelentést a rendőrségen, illetve vetessen fel orvosi látleletet. Az élettársa mielőbbi kiköltözése érdekében lehetősége van zárat cserélni a tulajdonában lévő ingatlanon, ha oda semmilyen jogcíme sincsen neki. Amennyiben van jogcíme, akkor az ingatlan kiürítése okán tud pert kezdeményezni a területileg illetékes járásbíróságon.

Kérdés: Van egy közös ingatlanom a volt párommal, amit én szeretnék eladni, mivel a félretett pénzem is az ingatlanba lett befektetve, ahogyan az övé is. A probléma az lenne, hogy nem szándékozik sem az én részemet megvásárolni, de nekem sem akarja eladni az ő tulajdoni részét és egyáltalán nem akarja senkinek sem eladni az ingatlant. Az ingatlan lakatlan, mivel egyikőnk sem költözött oda. Mit tehetnék ilyen esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól. A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani, ha ez jelentős értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, akkor megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez, főszabály szerint a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges. Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Kérdés: Férjem 2 éve áttétes rákos, 70 éves, a lábát is amputálták 1 hete. A kórház nem karaja rehabilitációra küldeni, de haza igen, most pénteken. Van-e joga ilyet kérni? Hogyan hozzam haza? Pénz mentőre nincs.

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy keresse fel a kórház rehabilitációs osztályát vagy egy másik rehabilitációs kórházat, hogy a férjét fogadják rehabilitációra. Amennyiben van a férjének társadalombiztosítása (TB) akkor jogosult igénybe venni az orvosi rehabilitációt térítésmentesen. A férje otthonába való szállítás mentővel szintén ingyenesen igénybe vehető, amennyiben van biztosítása. Más oldalról megközelítve: a házastársak pedig kötelesek egymást tartani.

Kérdés:  A kérdésem a következő: egy 13.000 Ft-os parkolási bírságból 93.000 Ft-ot csinált a végrehajtó. Ez így mennyire tőrvényes és szabályos ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem fizette meg a parkolási bírságot a kiszabástól számított 15 napon belül, úgy a pótdíj összege az egy órai várakozási díj negyvenszeresére fog nőni. Ezt követően a helyi önkormányzat/parkoló társaság felszólítást küld Önnek a pótdíj összegének befizetésére, amelyre 60 napos határidő áll rendelkezésére. Amennyiben ezt a határidőt is elmulasztja a helyi önkormányzat/parkoló társaság bíróság előtt érvényesítheti az igényét Önnel szemben vagy közjegyzőhöz fordul fizetési meghagyás kibocsátása végett. A bírósági eljárás vagy közjegyző eljárás, illetve ügyvédi közreműködés díja mind a pótdíjhoz hozzáadódik, így a tartozás összege nagyon hamar megnő. Érdemes minél előbb kiegyenlíteni a tartozását.

Kérdés: Az Ön válaszához kapcsolódik a kérdésem, idézem a kérdést és az Ön válaszát: “Kérdés:Az öregségi nyugdíj korhatárt 2020.10.31-én érem el. Egy szakközépiskolában tanítok jelenleg közalkalmazottként, de július 1-től a szakképzési törvény változása miatt ebből kikerülnék. Járható út az, ha nem írom alá az új munkaszerződést? Tudomásom szerint ilyenkor felmond a munkáltató, de fizetnie kell végkielégítést, és a felmondás után négy hónappal már elmennék rendes nyugdíjba. Kérdésem az, hogy ez a megoldás kivitelezhető-e?” “Válasz: Tisztelt Kérdező ! Amennyiben új jogszabály hatálya alá kerülne és emiatt kinevezés módosítás esedékes azt valóban jogában áll nem elfogadni és akkor valóban megszüntetik a jogviszonyát felmentéssel. A felmentési idő 2 hónap és a végkielégítés annak a függvénye, hogy hány évet dolgozott a munkáltatónál.” Kérdésem: A felmentési idő szerintem nem 2 hónap, hanem a Kjt. szerint jogviszony hosszától függően (ha pl. több mint 25 év) akár 8 hónap is lehet?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A Közalkalmazottak jogállásról szóló törvény (Kjt.) alapján: Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg.Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött a) öt év után egy hónappal; b) tíz év után két hónappal; c) tizenöt év után három hónappal; d) húsz év után négy hónappal; e) huszonöt év után öt hónappal; f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. Kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy tulajdonrészemet tartozással testvéremnek elajándékozhatom-e? Mert külföldön élek és nővérem él az ingatlanban ő is résztulajdonos, de nem fizeti a közüzemi számlákat és az én részemre is ráterhelik. Így szeretnék megválni a részemtől. Szóval adóssággal együtt elajándékozhatom a részem, vagy mit tudok tenni? Ha egyszer hazaköltözök nem szeretnék életem végéig fizetni.

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Elvileg lehetséges, ha a megajándékozott ezt így elfogadja. Pontos választ az ingatlan tulajdoni lapjának tartalma valamint az ingatlanon fennálló teher megismerését követően tudnék adni.

Kérdés: A segítségüket szeretném kérni az ügyben, hogy lakást szeretnénk venni, amin jelen pillanatban haszonélvezeti jog van a tulajdonos szüleinek. A tervek szerint úgy írnánk alá az adásvételi szerződést, hogy nem törlik le előzetesen a haszonélvezeti jogot a földhivatalnál, hanem az ügyvédnél az adásvételiben mondanak le róla, és másnap érkeztetik a földhivatalhoz a lemondást. Előfordulhat az, hogy időközben visszavonják és rajta marad a haszonélvezeti jog?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlan haszonélvezetének megszüntetése esetén a haszonélvezeti jogot töröltetni kell az ingatlan-nyilvántartásból. Ehhez ügyvédi közreműködés szükséges. A törvény értelmében a földhivatal a haszonélvezeti jogot akkor törli, ha a haszonélvező lemondó nyilatkozatát ügyvédi ellenjegyzéssel látták el, ezt a nyilatkozatot nem lehet visszavonni. (Így kell megtenni, hogy visszavonhatatlanul járulnak hozzá.) Javaslom, hogy kérdésével keresse fel az ingatlan adásvételi szerződést készítő ügyvédet, ugyanis ingatlan adásvétel esetén az eljáró ügyvéd mindkét felet képviseli.

Kérdés: Munkáltatóm (rendőrség) túlórára kötelezett, amit szabadidőben való megváltásra kértem. A túlóra kiadásába van-e beleszólásom, hogy azt mikor, melyik napon szeretném kivenni? Jelenleg úgy kapom meg, hogy 2, illetve 4 órával rövidebb a szolgálatom. Amit nem tartok korrektnek, mivel hétvégén kellett a családomtól távol lennem egész nap. Cserébe hétköznapokra kapok 2, illetve 4 órákat. Hétvégi szolgálat megváltás szóba sem jöhet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos nem írta meg, hogy milyen szolgálati időrendben dolgozik, ezért általánosságban nehéz megállapítani, hogy jól váltották-e meg a túlszolgálatot. A törvényi szabályozás az 2015. évi XLII. tv. (Hszt.) 140.§. (3) bekezdése, ami annyit mond ki, hogy a hivatásos állományú részére a túlszolgálattal (azaz túlórával) azonos időtartamú szabadidőt kell biztosítani.  A rendőrségen belül belső normák határozzák meg a szolgálatteljesítésre vonatkozó részletszabályokat, így a 10/2015. ORFK Utasítás szerint a hivatásos tag részére meg kell állapítani, hogy milyen szolgálati időrendben dolgozik, és attól függ, hogy a rendes szolgálatot és a túlszolgálatot milyen módon kell teljesíteni és kiadni. A hivatkozott utasítás rendelkezik arról, hogy heti pihenőnapon teljesített szolgálatért mikor és mennyi szabadidő jár.

Kérdés: Az ügyben írok, hogy 2020.01.16-án lejárt a munkaszerződésem és a bért nem kaptam még meg a mai napig. 2020.01.28-ai leltár hiányát akarja levonni a munkáltató, nem egy embertől! Mi a teendőm ilyenkor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben van a munkáltatójával kötött leltárhiányról szóló megállapodása vagy kollektív szerződése, akkor javaslom, hogy nézze meg mi szerepel benne erre vonatkozóan. Ugyanis a Munka Törvénykönyve (Mt.) részletesen szabályozza, hogy a munkavállaló milyen feltételek esetén lehet felelős a leltárhiányért. A leltárfelelősség csak akkor terheli a munkavállalót, ha erre irányuló megállapodást kötött a munkáltatóval.

Kérdés: 2011 május óta próbálkozom legalább bíróság elé vinni az ügyem. Mint cégalapító és volt tulajdonos (45%) külföldi utamról hazatérve azzal fogadott a cégtársam és üzlettársai, hogy vagy felállok a cégből vagy elintézik másképp. Ennek a kijelentésnek az oka, hogy a cég konzorciumban egy egyetemmel megnyert 183 millió Forint pályázati összeget. Az ügyészség, a NAV nyomozó csoport minden kérelmet elutasított. Azok az ügyvédek, akik látták az összes dokumentumot a benne szereplő nevek miatt nem merték vállalni az ügyet. Mivel most körözés alatt van az a személy, akihez elérhetnek a szálak újból megpróbálkoznék perfelvétellel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy megválaszoljam a kérdését, pontosan ismernem kellene minden iratot, hiszen 9 év telt el és a minősítéstől, történtektől függően az elévülés is bekövetkezhetett.

Kérdés:  Szeretném a tanácsát kérni. Meghalt a párom és itt maradtam a kertes házban. A szomszédok ellenem fordultak, ki akarnak rakni. Nincs senki nevén a ház, csak helyrajzi szám van. Megtehetik ezt velem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A párja halált követően volt hagyatéki eljárás? Annak során megállapításra kellet, hogy kerüljön az ingatlan sorsa, hogy ki(k) öröklik azt. A szomszédjainak nincsen jogosultsága „kirakni” Önt az ingatlanból.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Egy vagyonvédelmi cégnél dolgoztam 2019. januárban és februárban. Most tűnt fel, ahogy nézegetem az ügyfélkapum, hogy arra a két hónapra nincs nyugdíjjárulék befizetés. Gondolom akkor más sem fizettek. Munkaszerződésem van, kilépő papírok is. Ilyenkor tudok valamit tenni, hogy ez pótolva legyen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy keresse meg volt munkáltatóját ezzel a kérdéssel, illetve kérje ki a munkáltatója által az adóhatóság előtt tett bejelentésről az igazolást. A munkáltató kötelezettsége a munkaviszony kezdete előtt, a munkaviszony létesítését az adóhatóság előtt bejelenteni, legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt.

Kérdés: 30 éve vagyunk együtt, de annyira megromlott a kapcsolatunk, hogy szakításra került sor. Nekem van 1/1 arányban egy lakásom, amin 2005-ben belső felújítást csináltattunk (padlózat és ablakcsere). A felújítás kb. 3.000.000 Ft-ba került. Kérdésem, hogy válás esetén mire tarthat igényt a párom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírása alapján valószínűleg semmire, habár rengeteg mindent kellene még ismerni.

Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, hogy ha vásároltunk egy látszólag 60-70 %-ban felújított házat (gipszkarton-festés-burkolás), amiről utólag kiderült, hogy ezeket újra kell kezdeni, mert szinte leesik a falról, akkor lehet-e kártérítési igényem vagy valamilyen összeg visszatérítési igényem?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Öt évig érvényesíthető az eladóval szemben a kellékszavatossági igény, ha olyan hibával találjuk szemben magunkat, amit a birtokbavétel előtti szemle során nem ismerhettünk fel, és amit nem is közölt velünk az eladó. Fontos lenne látni az adásvételi szerződést, hiszen az tartalmazhat olyan kitételt, amely megnehezíti a dolgot. Javaslom, ügyvéddel nézesse át a szerződését, és ha alkalmasnak mutatkozik, akkor szólítsa fel írásban az eladót a hibák kijavítására. Amennyiben teljes ellenállásba ütközne, úgy jogait a bíróságon tudja érvényesíteni.

Kérdés: Ha végrehajtási levelet is kaptam, akkor már nincs visszaút a pótdíj befizetésére? Illetve ha nincs, vannak-e opciók, hogy lefaragjak a pótdíjból?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom mielőbb fizesse be az összeget, hiszen az csak növekedni fog a végrehajtási eljárás további költségeivel.

Kérdés: Szeretnék felmondani a munkahelyemen, mert találtam egy kedvezőbb állást! A jelenlegi munkám vendéglátás. Napi 12-14 órát dolgozom. Tudtommal le kell töltenem a 30 napos felmondási időt, de hivatalosan csak 4 órában vagyok bejelentve. Ebben az esetben is ugyanazzal az időbeosztással kell ledolgoznom a felmondási időt vagy a 4 óra letelte után elmehetek erre hivatkozva? A túlórát zsebből fizeti a főnök, ezért félek, hogy ha a felmondási idő alatt is így dolgozom a végén csak a hivatalos részét kapom meg a pénznek, hiszen nem tudom bizonyítani a plusz óráimat!

Válasz: Tisztelt kérdező! Az irányadó a munkaszerződésében rögzített, ám leírása alapján a törvény szerint természetesen a 4 órás 30 napos felmondási/munkaidő és a 4 órás fizetés járna önnek. Javaslom, hogy próbáljon megegyezni munkáltatójával.

Kérdés: Bátyám 2019.06.07-én meghalt, 2020.01.08-án volt a hagyatéki tárgyalás. Sógornőm nem tudott elmenni, mert már haldoklott. Keresztlánya férje ment el. 2020.01.13-án sógornőm is meghalt, gyerek nincs. A sógornőm testvérei öröklik az összes hagyatékot? Az lenne a kérdésem mindent a sógornőm testvérei örökölnek? 2 hétig éjszaka magára hagyták. 2020.01.06-án majdnem rendőrséget hívtak, mert elesett a házban és ordított, morfium tapaszt kapott. Ha nem csak a sógornőm testvérei örökölnek, akkor szeretnék időpontot kérni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a sógornőnek volt végrendelete akkor az az elsődleges az öröklésnél. Amennyiben nem volt a törvényes öröklés rendje szerint, ha nincs gyermeke és nem élnek a szülei sem, akkor
az oldalági rokonok örökölnek. Ha nem volt végrendelete a sógornőnek, akkor az Ő tulajdon részét az ő oldalági rokonai öröklik. A bátyja örökségét meg már a hagyatéki eljárásban rendezték.

Kérdés: Sofőr vagyok, nemzetközi fuvarozásban dolgozom. A szerződésemben meg van állapítva alapfizetés. Kérdésem az lenne, hogy ezt a pénzt a cég köteles kifizetni a dolgozónak, akkor ha önhibáján kívül nem hívták vissza dolgozni? Magyarul otthon ültetik. Tehát mikor jár az alapfizetés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nincs keresőképtelenségi állományban, vagy fizetés nélküli szabadságon, az Mt. szerint természetesen fizetnie kell a munkáltatónak. Mindezek ellenére a munkaszerződése az irányadó, javaslom, abban keresse meg, van-e benne erre vonatkozó rendelkezés.

Kérdés:  Az ügyben írok, hogy 2020.01.16.-án lejárt a munkaszerződésem és a béremet, ami jár még nem kaptam meg. Ilyenkor mi a teendőm!? Kihez kell forduljak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Írásban forduljon a munkáltatójához a munkabére kifizetése iránt. Amennyiben a munkáltató észszerű határidőn belül nem fizet, peres eljárásnak van helye.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy a 8 éves fiam anyámnál van és én le vagyok százalékolva. A kérdésem az, hogy ebből a 43 ezer Ft leszázalékolási pénzből is tudnak-e gyerektartást követelni. Ja és albérletben lakok a barátommal.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A magyar jog szerint a szülő a saját tartásának rovására is köteles gyermekét eltartani. Rokkantsági ellátásból is helye van gyermektartás levonásának.

Kérdés: Olyan problémám lenne, hogy fel akarnak jelenteni lopásért családon belül. Mikor még kiskorú voltam édesanyám egy nagy összegű pénzt rakatott a számlámra, mert neki levonása volt. Én meg közben betöltöttem a 18-at és átírattam a kártyát a nevemre, így ő már nem fér hozzá. De jogosan szeretném a pénzt megtartani, mert kb. 14 éves korom óta eltartottam őt. De nem tudom mit csináljak, mert az ő nevén érkezett a számlára, de ő nem tud hozzáférni. Jogilag az az én pénzem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahogy Ön is leírta az összeg az Édesanyja nevéről érkezett a számlára, amit Ön is elismer, így ezt nem tehette volna meg. Javaslom, hogy amennyiben a tartással kapcsolatban elszámolási problémájuk van, rendezzék egymás között, de az elvileg a jelenlegi helyzetet nem érinti.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbiakban kérném tanácsát. Az anyukám -apu halála után- eladta a házat (23 millióért), ami után a testvérem és én is megkaptuk az apai részt. Anyu ezután vett 21 millióért egy lakást, akképpen hogy beleadott 11 millió forintot, a többit a testvérem fizette. Kiderült, hogy a testvérem mindent a maga nevére íratott, mintha az egész lakás az övé volna, anyu csak haszonélvező lett. Anyukámon ezt számom kértem, ő azzal védekezett hogy ő nem is figyelte, csak aláírta a papírokat. Sajnos anyu elég régóta alkoholista, így a beszámíthatósága is kérdéses. Kérdésem az lenne, hogy lehet-e ez ellen tenni valamit, mivel az anyai részből így a testvérem önkényesen kizárt. Köszönöm előre is válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az adásvételi szerződés tartalmának ismerete hiányában az alábbi lehetősége van. Amennyiben a testvére megtévesztette az Édesanyjukat a szerződés megkötésekor arra nézve, hogy ő az új ingatlan tulajdonosa lesz és nem pedig haszonélvezője -a szerződés megtámadásnak van helye, egy éven belül, azonban ezeket a körülményeket Önöknek kell majd bizonyítani, ami nehézkes is lehet.

Kérdés: Abban szeretném a segítségét kérni, hogy van egy ingatlanom, amihez elég nagy telek tartozik. Kihasználatlanság miatt szeretném egy részét eladni. A ház banki hiteles jelenleg. Milyen lehetőségeim vannak ilyenkor? A vevő nagyon jó családi barátunk lenne.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlanra bejegyzett banki hitel nem képezi az adásvételi szerződés megkötésének akadályát. Mivel azonban a szerződéses akarat vélhetően a megvásárolni kívánt ingatlan tehermentes állapotban történő megszerzésére irányul a vevő részéről, nem árt néhány alapvető biztonsági szabályt betartani a szerződés megkötése és teljesítése során. Minden kereskedelmi bank ki tud adni olyan kötelező érvényű igazolást, amely alapján a vevő hitelt érdemlő információhoz jut arról, mekkora összeg befizetése szükséges a tartozás kiegyenlítéséhez, illetve amely végső soron az eladó számára is fontos, a tulajdoni lapra bejegyzett terhek törlése miatt. Praktikus gyakorlati módszer, hogy a tehermentesítéshez szükséges összeget helyezzük letétbe a szerződéskötés során eljáró ügyvédnél, aki nem mellesleg anyagi felelősséggel is tartozik a rábízott pénz őrzéséért, letéti szerződés szerinti kezeléséért. A telekalakítás költségei (földmérő, illeték, stb), a vevőt szokta terhelni megegyezés szerint. Amennyiben 5 évnél régebben van az Ön tulajdonában az ingatlan, így adót sem kell utána fizetnie az adásvételkor. A telek alakítása kapcsán érdemes a helyi szabályzókat tanulmányozni, hogy egyáltalán lehetséges-e. Az ingatlan adásvétel megkötése céljából keressen fel ügyvédet.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, milyen lehetőségek vannak egy ingatlan tulajdonosi bejegyzésre, abban az esetben, ha a jelen ingatlanban a szüleimmel lakom, és a lakás törvényes öröklési várományosa vagyok, de a halálukig nem akarják a nevemre íratni a lakást. 35 éve itt lakom, de nem engedték még a közmű számlákat sem a nevemre átírni. Mit tudok tenni, hogy rákerüljek a tulajdonlapra, míg élnek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha nem akarják Önre íratni, akkor semmit sem tehet.

Kérdés: Egy olyan problémám van, hogy fel szeretnék mondani az adott munkahelyemen és a főnököm be szeretné velem tartatni a 30 nap felmondási időt. De én csak a próbaidőről írtam alá szerződést és annak az időtartama 3 hónap. Azon túl haladtam és nem írtam alá új szerződést vagy nem is kötelességük új szerződést írni? Bizonytalan vagyok és nem tudom a jogaimat. Tudna nekem segítséget nyújtani??

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy nézze meg a munkaszerződését, hogy mit tartalmaz, ugyanis a munkaviszony tartamának meghatározása a munkaszerződés kötelező eleme. A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A felmondási idő harminc nap. Nem gondolom, hogy csak a próbaidőről „írt volna alá”.

Kérdés: Az ügyem elég bonyolult. 2017 decemberében az akkori páromnak kihoztam a T-Mobiltól egy telefont előfizetéssel. A kapcsolat megromlott… Akkor többszöri felszólítás ellenére sem adta vissza a telefont. Aztán állítása szerint elloptak tőle, amiről rendőrségi jegyzőkönyv is készült. Volt biztosítás a készüléken, de a biztosító nem fizetett. Több ígéretet is kaptam, hogy rendezni fogja, de nem történt ez meg. Most októberben sikerült egy tartozáselismerő nyilatkozatot összehoznunk. Többször kértem a Telekom segítségét a lehetséges megoldásra, de átadtak egy behajtó cégnek, aki el akarja velem ismertetni a tartozást, amelyet nem én csináltam. Ezt nem fogom megtenni. Lehetséges megoldás a polgári per azt tudom, de nincs bejelentett munkahelye. Írtam már a fogyasztóvédelemnek is, de ők nem láttak problémát. Így most a behajtó cég követel rajtam több, mint 200 ezer Forintot, valamint ezáltal hátrányos helyzetbe is kerültem. Szeretnék Önöktől is tanácsot kérni, mit tehetnék ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A válaszában megjelölt tartozáselismerő nyilatkozat alapján érvényesíteni tudja a követelését. A közjegyző előtt tett tartozáselismerő nyilatkozat alapján, a törvényi feltételek fennállása esetén – azaz például, ha az adós nem fizet a megadott időben – gyors és hatékony módon kikényszeríthető a kötelezett fél szerződésszerű teljesítése. A közjegyzői okirat alapján ugyanis a bírósági eljárás nélkül, az okiratot készítő közjegyzőnél közvetlenül végrehajtást kezdeményezhet a tartozáselismerő nyilatkozat szerinti jogosult. A behajtó cég pedig, amíg nem jogerős és végrehajtható a követelés, addig semmit sem tud tenni, maximum Önt „zaklatják”.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy a férjem Ausztriában dolgozott 2017-ben. És az adóját szerettük volna visszaigényelni, a 2017-eset és a főnök felhívta, hogy ők azt felvették és bele volt kalkulálva a fizetésébe, 750 Euró volt. Ilyet meg lehet tenni? Soha egy bérpapírt nem láttunk.

Válasz: Tisztel Kérdező! Sajnos a kérdésében leírtakból nem lehet tudni, hogy a férje milyen cégnél, milyen jogviszonyban dolgozott, ezért csak azt a tanácsot tudom adni, hogy adóproblémájával keressen fel osztrák ügyvéd kollégát (van magyarul beszélő is).

Kérdés: Egy olyan kéréssel fordulok Önökhöz, hogy lett egy új munkahelyem. Nagyon jó, 15 napot dolgoztam ott. Csinálom a dolgom, de a főnököm folyamatosan aláz szóban ilyen szavakkal, hogy barom, idióta, ha valamit elrontok. 15 nap alatt nem lehet mindent elsajátítani, de hiperaktív vagyok, ez egy konyhai munka. Tepsiket szokott dobálni, ha valami nem jó, ordibál és az ember rettegve jár be. Jelzem munkaruhát sem biztosított, a hajháló is kötelező azt is saját pénzből kellett megoldani, meg a munkavédelmi cipőt is, ami nem kis pénz. Kérdésem: lehet-e ez ügyben feljelentést tenni vagy mi a megoldás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy első lépésként jelezze a munkáltatója felé, hogy ilyen munkakörülmények között akadályoztatva van az Ön munkavégézése, ha ez nem vezet eredményre a következő lehetőségei vannak. Egyrészt a munkavállaló személyiségi jogsértés esetén bírósághoz fordulhat és sérelemdíjat követelhet az őt zaklató munkáltatótól. Másrészt, ha a munkáltató ezzel a zaklató, agresszív magatartásával olyan körülményeket teremt, amelyek a munkaviszony fenntartását vállalhatatlanná teszik az Ön számára, úgy akár azonnali hatályú felmondással is élhet. Ennek feltétele, hogy a munkáltató lényeges kötelezettségszegésére szándékosan vagy súlyos gondatlansággal kerüljön sor és az jelentős mértékű legyen. A munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén – amennyiben arra jogszerűen kerül sor – őt megilleti a felmondás esetén rá irányadó felmentési időre (felmondási idő fele) járó munkabér, valamint végkielégítés is. Ennek érvényesítése érdekében, amennyiben azt a munkáltató „önként” nem teljesíti, bírósághoz kell fordulni. A munkaviszony indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondással, vagy felmondással (tehát indokolás nélkül) történő megszüntetése nem zárja ki azt, hogy a munkavállaló kártérítési igényét a munkáltatóval szemben érvényesítse.

Kérdés: Külön vagyonos ingatlanon belső átalakítást csináltattunk, aminek az összköltsége kb. 3.000.000 Ft- ba került. Menyire tarthat igényt válás esetén??

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez egy kötelmi jogi kérdés. Igényt bármekkora összegre tarthat, de a bíróság csak a számlával igazoltakat fogja megítélni.

Kérdés: Főnökömnek autómosója van, amit szeretne bérbe adni nekem, átruházni rám (több éve neki dolgozom). Átlagosan 3,5 millió a bevetél havonta. Ebből lejön 4 ember, 8 órás bejelentése, az anyagköltség -rezsi -, amit a főnököm elkér és az ügyvédi költség, egyéb dolgok kifizetése kb. 1.800.000 Ft. Az a kérdésem, ha tisztán és szabályosan,mindenkinek számlát adunk, akkor megérné-e csinálni, átvenni az üzletet és maradna vagy az adózás miatt szinte nem jutna semmi?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy keresse fel a a könyvelőt, aki jelenleg is intézi az autómosó ügyeit. A könyvelő tájékoztatni fogja a vállalkozás sajátosságaira tekintettel a legkedvezőbb adózási szabályokról. Minden árral, költséggel stb. számolni kell, ergo ezeket ismerni kell, hogy kiszámolható legyen, hogy megéri-e.

Kérdés: Több évvel ezelőtt egy szóbeli megállapodás következtében aláírtam egy tizennégymilliós jelzáloghitel szerződést mint kötelezett, de a tényleges pénzátvevő a szerződésen nem szereplő harmadik személy volt, aki az egészet megszervezte egy belvárosi ügyvédi irodában, befektetőnek kiadva magát. Miután megszegte a megállapodásunkat, amiről a jogosult is tudott, a jogosult keresetet adott be ellenem a Budai.K.K.Bíróságnál. A bíróság ezt elutasította kétszer, majd harmadszorra befogadta, de már attól, akinek közben eladták a tartozást. Közben feljelentést tettem az V. kerületi rendőrkapitányságon csalás miatt, ahol lezárták a nyomozást azzal, hogy érvénytelen a szerződés és a földhivatalnál be sem jegyezhették volna az illetőt. A kérdésem az, hogy milyenek az esélyeim a bíróságon?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bonyolult, bűncselekményre is utaló tényállás alapján a polgári perben feltétlenül ügyvédi képviseletre van szüksége. Ha már van ügyvédje, az adatok bővebb ismeretében ő tud nyilatkozni. Amennyiben még nincs, javaslom mihamarabbi választást, mert nem egyszerű mostanában a pereskedés.

Kérdés: 2019-ben házasodtunk, előtte egy héttel megszületett a kisfiam. Előző kapcsolatomból van egy tíz éves lányom. A férjem semmit nem hozott a kapcsolatba, külön kasszán vagyunk. Tavaly igényeltük a babavárót, én vagyok az adós, ebből vásároltunk egy közös ingatlant, 50-50% tulajdonrésszel. Házasság előtt vettem egy autót és egy ingatlant. Ezek megvannak. A kérdés az lenne, ha takarékoskodni szeretnék és azt nem akarom megosztani a férjemmel egy válás esetén, hogyan tudom megoldani? Ha a lányomnak nyitok a saját nevére bankszámlát, akkor az is közös válás esetén? Ha a lányom kap tőlem ingóságot saját nevére, akkor az is közös? Valamint, ha a férjem semmit nem fizet a hitelbe, semmit nem hozott a kapcsolatba, az ingatlanon csok van, nem eladható, akkor is ki kell fizetnem ha válunk? Erre már nem lenne anyagi kapacitásom egyedül két gyerekkel és egy hitellel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. Ezen rendelkezések alapján minden, amit az életközösség fennállása alatt szereznek az a házassági közös vagyonba fog tartozni. A tavaly igényelt babaváróhitel kifizetéséért mindketten felelnek a férjével, a házasság felbontása esetén is. A házasság megkötése előtt vásárolt autó és ingatlan is a házassági közös vagyonba fog tartozni, ha akkor már fennállt a férjével Önök között az életközösség. A házastársi vagyonközösségtől eltérő házassági vagyonjogi szerződést lehet köthetnek a házastársak, ennek tárgyában javaslom, hogy forduljon ügyvédhez. Nincsen akadálya, hogy gyermekének bankszámlát nyisson, illetve ingóságot ajándékozzon a részére, azonban az ezzel való rendelkezéshez sok esetben szükséges a gyámhatóság engedélye.

Kérdés: Külön élünk a férjemmel 6 éve, de egy házban, 1 kertes házban, 2 különálló lakásban. Férjem 2000-től nagy beteg lett, de ellátta magát, 2 éve azonban én ápolom. Demenciás, nagyon arrogáns lett, bántalmazott sokszor. Szóltam a gyerekeimnek, hogy nem bírom tovább. Kórházba került, de mivel 24 órás felügyeletre szorul, így otthonba helyezték át. A család engem okol, hogy miattam van minden. Szeretnék elválni tőle. Kérem írjanak, hogyan lehetséges ez? Semmi vagyonunk sincs. De mivel az ő egy szobás lakása nem alkalmas, így köteles vagyok az enyémbe engedni??

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés megválaszolásához fontos lenne tudni, hogy az Önök által lakott ház a házassági vagyonközösségbe tartozik-e. A házasság felbontására akkor van lehetőség, ha a házastársak a házastársi közös lakás használata kérdésében (is) megegyeznek és ezt a bíróság jóváhagyja. Az életközösség megszűnése után kötött megállapodás hiányában ebben a kérdésben a bíróság fog dönteni. Ha a lakás használata a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, a bíróság közöttük a lakás használatát megosztja, ha ez a lakás adottságai alapján lehetséges. A férje arrogáns és bántalmazó viselkedése miatt a bíróság dönthet úgy hogy nem osztható meg az adottságainál fogva arra alkalmas lakás használata, ha az egyik házastárs olyan felróható magatartást tanúsít, amely miatt a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével járna. A bíróság a felek körülményeinek mérlegelésével dönt. A házassági vagyon megszüntetése iránt indított perben bármelyik házastárs kérheti a lakáson fennálló közös tulajdon megszüntetését. A vagyoni rész rendezése viszont nem tartozik a bontóperhez.

Kérdés: Sajnos a rendőrség zárolta a számlám és lefoglalta az autót tettenérés közben. Az ügyészséggel egyezséget kötöttem, amin felajánlott egy ítéletet és eltiltott a közügyek gyakorlásától, amit el is fogadtam. De ez még csak szóbeli egyezség volt, lepapírozva vallomás tétellel. A vádiratban is szerepel az ügyészségi egyezség, gondolom ez így is marad. Úgy tudom az előkészületi tárgyaláson nem hozhat kedvezőtlenebb ítéletet a bíró, mint ami az egyezség során köttetett. A megegyezésen nem mondott olyat az ügyész, hogy a zárolt pénzt vagy az autót nem kapom vissza. A kérdésem az lenne a bíró külön ítélkezhet felette, vagyis elkobozhatja akkor is, ha ez nem volt a kiegyezésben benne? Bár beszolgáltattam 5 évre visszamenőleg munkáltatói igazolást, de nem munkabérként utalással ment a pénzem a számlára. Napi lejelentésben voltam, minden héten kifizettek, így én magam tettem a számlára a pénzt. Ennek az a hátránya, hogy nem tudom igazolni a pénzem eredetét.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadhatja bizonyos esetekben, de rendelkeznie kell a lefoglalt bizonyítékokról is. Javaslom, forduljon ügyével ügyvédhez személyesen.

Kérdés: A húgomat kirúgták az iskolából azért, mert állítólag egy tanárról beszéltek valamit. Fegyelmi eljárás volt, de anyut nem hívták be, meg se indokolták csak közölték, hogy ki van rúgva. Mit tudunk tenni? 3 hónap múlva végzett volna a suliban.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom keressék fel az intézményt személyesen, mert ilyen kevés információ hiányában tényállás nem megállapítható. Pontosan ismerni kellene minden körülményt. Másik intézetben tudja adott esetben befejezni a tanulmányokat.

Kérdés: Két kérdésem lenne. 2010-ben volt egy válásom, aminek következtében keletkezett bírósági határozatban foglaltaknak volt párom nem tett eleget. Névlegesen volt egy tartozás, ami miatta lett felvéve és ennek az összegnek a megfizetésére kötelezték. A volt párom egy idő után (kb. 1- 2 hónap) önhatalmúlag megtagadta és nem fizette tovább. Nekem kellett a teljes összeget kifizetnem. Indoklást, határozatot nem kaptam, hogy neki nem kellene valamiért tovább fizetni. A tartozást majdnem 2 évig én fizettem. Lépéseket tettem ennek az összegnek a beszedésére, de nem jártam sikerrel. Lehet valahogy kötelezni volt páromat a fizetésre? A másik kérdésem: van egy közös gyermekünk, fizetem a gyerektartást viszont látni nem látom a gyereket (megromlott a kapcsolatom az anyjával és a gyerek is ellenem lett nevelve) és a párom most a külföldre költözést tervezi. Ha soha nem látom a gyerekemet és közben született még egy gyermekem lehet-e a tartásdíjat csökkenteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Nem tisztázott, miért Ön fizette a tartozást, ha a bíróság a párját kötelezte. Ha már egyszer kötelezték, akkor miért kellene még egyszer kötelezni? Inkább végrehajtani kellene. A tartásdíjjal kapcsolatban szintén a bíróság dönt, így annak rendezését is peres úton tudja intézni. Javaslom, keressen fel személyesen ügyvédet a pontos információkkal. Egyébiránt az Ön engedélye nélkül nem viheti külföldre a gyermeket az anyja.

Kérdés: Férjemnek az előző házasságából 3 tartozása van. Az első egy 2011-es gáztartozás, amit a szolgáltató engedményezéssel átadott az EOS-Faktornak. 2019.09.05-én a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett. Az elévülés (2011-2019) 8 év után hogy néz ki? Illetve a bíróság vagy a közjegyző nem látta, hogy ez a tartozás elévült? A másik 2 tartozással pont ugyanez a helyzet. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos ha el is évült (volna), az a jogerős FMH okán már irreleváns. Határidőben kellett volna ellentmondani. Az elévülést biztosan látta mindenki, csak nem vehetik figyelembe hivatalból, arra mindig a félnek kell hivatkoznia.

Kérdés: Szabálysértési hatóság közlekedési vétségért 30e Ft-ra büntetett. Határozatot megtámadtam és személyes bírósági tárgyalást kértem. A beadványom 2019. szeptember közepi. Mennyi ideje van a bíróságnak a tárgyalás kitűzésére?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, érdeklődjön a szabálysértési hatóságnál. A törvény nem ír elő határidőt, ám előfordulhat adminisztrációs hiba is. Azonban az, hogy húzódik az eljárás, csak Önnek jó, több okból kifolyólag is.

Kérdés: Az ex férjemmel 1980-ban kötöttünk házasságot,1987-ben építettünk egy házat, a kapcsolatunk megromlott az agresszív viselkedése miatt és elváltunk 2014 októberében. Az lenne a kérdésem, hogy a közös tulajdon megszüntetését, hogy tudom megindítani, mert mindig csak ígéri, hogy belemegy a lakás eladásba, de átvág. A válóperen én beleegyeztem, hogy lakhat a lakásba, de csak addig míg a fiamék is ott laknak, de ő kirakta őket. A válóperes papíron az áll, hogy ő a kizárólagos használó, hiába nem így mondtam. Mit tehetek ezek után, hogy megkapjam a lakásom felét és a vagyonmegosztáskor megítélt tárgyaimat. Ő be sem enged a lakásba és nem is lakik benne, van egy élettársa, nála lakik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastársi vagyonközösségbe tartozó ingatlannal kapcsolatban – ha a vagyonközösséget nem osztották még meg – pert kell indítania, amennyiben nem tudnak közös nevezőre jutni. Ha a volt férje nem tudja Önt kifizetni, el is árverezheti a bíróság az ingatlant, ezzel jelentős pénzösszegtől esnének el mindketten. Ha a bontó ítéletben, vagy a jegyzőkönyvben nem az szerepelt amit Ön mondott, azt még annak elolvasásakor kellett volna jeleznie a bíróságon.
Javaslom, próbáljanak megegyezni, esetleg személyesen ügyvédet keresni.

Kérdés: 72 éves vagyok, a lányom gondnokság alá helyezési pert indított ellenem. 2017 augusztusa óta folyik a per. 3 igazságügyi szakértő vizsgált meg, az egyik teljesen korlátozna, a második független szakértő nem latja indokoltnak, a harmadik egészség ügyben nem, de a házam nem adhatnám el. Előzmény: 2 évig együtt laktam a lányommal, nem jöttünk ki egymással, enyém volt az ingatlan, ezert elküldtem. Akkor kezdődött a kálváriám. Szép lassan valaki rongálni kezdte a kertem, majd egyéb tárgyaimat. Az unokáimat nem láthattam, teljesen kirekesztettek stb… Annyira nehezen viseltem a zaklatást, hogy véget akartam vetni az életemnek, de megmenekültem. Kényszer gyógykezelés alá vettek, fellebbeztem, de nem vették figyelembe. Másodfokon paranoiásnak nyilvánítottak. E mögé bújva szinte védtelen vagyok, bárhova fordultam senki nem segített. Elköltöztem egy másik varosba, akkor indították meg ellenem a pert. Iszonyú dolgokon megyek keresztül, minden pénzem ráment az ügyre csak, mert szabadon és nyugodtan szeretnék élni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy az új lakóhelyén keresse fel a gyámhatóságot és mondja el a problémáit. Kérjen a gondnokság alá helyezési per lezárásáig támogatott döntéshozatal igénybevétele céljából támogatót, aki tud segíteni a döntései meghozatalában. Továbbá nagy segítség lenne az Ön részére egy ügyvédkolléga segítsége.

Kérdés: 2020.01.22-én délben nem tudtam megjelenni a munkahelyemen hirtelen rosszullét miatt. Akkor értesítettem a munkáltatómat, hogy orvoshoz kellett mennem. Kiírt tenyészállományba, majd utána meg kellett jelennem a vezetőmnél aki kérte, hogy írjam meg a felmondási papírt. Közös megegyezéssel írtam, viszont ő arról nem tud hogy állapotos vagyok. Ez így jogszerű volt? Vagy nem tehet ilyet betegállomány esetén?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdéséből nem derül ki, hogy milyen okból került sor a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére. A közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetése esetén a munkáltató és a munkavállaló közösen egyeznek meg a munkaviszony megszüntetésének feltételeiben. Ennek a lényege, hogy csak azt a feltételt kell a feleknek tejesíteni, amiben megállapodtak. Amennyiben a munkáltatója megtévesztette, hogy írja alá, megtámadható lesz a szerződés bíróság előtt. (Habár ezt majd Önnek kellene bizonyítani, ami eléggé problémás lehet.) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság tartama alatt.

Kérdés: A volt férjemmel elváltunk, fizeti a gyermektartás díjat, de nem jár a gyermekhez és szeretnék a mostani párommal házasságot kötni és kiköltözni Romániába. Mi ennek a menete ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdése megválaszolásához fontos lenne tudni, hogy bíróság határozatával rendezte-e Önök között a szülői felügyeleti jogot, valamint a kapcsolattartás jogát és ha igen, akkor ezt milyen módon tette meg. Amennyiben a szülő huzamos időre vagy letelepedés céljából viszi külföldre a gyermeket, szükséges a másik szülő hozzájárulása. Ennek esetei az alábbiak lehetnek: a szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot; vagy a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján a szülők egyike gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, de a másik szülő felügyeleti jogát a bíróság nem korlátozta vagy nem vonta meg. A szülő a gyermeket akár huzamos időre vagy letelepedés céljából is a másik szülő hozzájárulása nélkül külföldre viheti, ha a másik szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta vagy megvonta. Ha a másik szülő nem adta hozzájárulását a gyermek külföldre távozásához, a szülő a gyámhivatal döntését kérheti e kérdésben. A gyámhivatalnak a gyermek külföldre vitelét engedélyező határozata ebben az esetben pótolja a másik szülő hozzájárulását.

Kérdés: Szeretnék tanácsot kérni Öntől egy elég macerás ügyben, bár szerintem nem olyan bonyolult. 2018 nyarán elváltunk a férjemmel megcsalás miatt (a férj részéről). A bíróság nekem ítélte a gyermek egyedüli szülői felügyeleti jogát. Valamint a gyermek tartást is és az apának adott lehetőséget, hogy láthassa a gyermeket, de az apa nem él ezen lehetőségével. A kislánya meg sem ismerné az apját és nem is ismeri.  Nos van egy párom 2018 január óta, de még nem élünk együtt. Idén szeretnék házasságot kötni, valamint Romániába kiköltözni és ott élni, új életet kezdeni. A kislány a mostani páromat hiszi apukájának. Mi a menete ennek, hogy ki szeretnénk költözni és házasodni szeretnénk? Szükséges valamit az édesapától kérni? Alkut kötni a tartásdíjjal kapcsolatosan?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben huzamos idejű tartózkodásról van szó, akkor mindenféleképpen szükséges a külön élő szülő beleegyezése. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben ugyanis – ilyen például a tartózkodási helyének megválasztása – a szülők még akkor is közösen döntenek, ha egyébként már nem élnek együtt. Amennyiben a szülők nem tudnak megegyezni,akkor – de csak akkor – a gyámhivatal dönt. Az utazni kívánó szülőnek kell megindítania az eljárás az illetékes gyámhivatal előtt, és igazolnia kell, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása, taníttatása külföldön megfelelő módon biztosítva lesz. A csatolandó okiratok: környezettanulmány, iskolalátogatási igazolás, bérleti szerződés a leendő lakóhelyről, vagy befogadó nyilatkozat, a szülő jövedelemigazolása. Amennyiben az eljárás során a hatóság megbizonyosodik róla, hogy a gyermek érdekeivel nem ellentétes a költözés, az engedélyt megadja. Ebben az esetben a hatósági engedély pótolja a hiányzó szülői beleegyezést. A hatóság általában meghatározza a kiutazás lehetséges legkorábbi időpontját, és kérelemre a különélő szülővel való kapcsolattartást is újraszabályozza. Amennyiben elvált családi állapotú, bármikor köthet újra házasságot. Ha a gyermektartásdíj összegében a volt férjjel nem tudnak megállapodni, akkor annak szükséges a bíróság előtti újrarendezése.

Kérdés: Összetett a kérdésem. Előző párommal volt egy ingatlanunk, melyet különválás után nem fizettünk. Eljutottunk arra a szintre, hogy eladjuk az ingatlant, melyen 3.1 millió Ft tartozás volt. Elengedte a bank a tartozás egy részét. A bankkal sikerült megállapodni, hogy 3 év alatt visszafizetjük a tartozást, havi x összeggel, utolsó hónapban a fennmaradó tartozást egybe kifizetjük. A házra azonnal találtunk vevőt, aki ügyvéd előtt vállalta ezen tartozás megfizetését, melyet ki is fizetett. Az érintett bank az eszközkezelőnek az elején átadta az ügyet, így oda fizettünk. 3 hónapja ki van fizetve a tartozás és nem küldik róla a dokumentumot. Most derült ki, hogy a vevő a saját nevét tüntette fel a csekken a megjegyzésben. Adásvételi szerződést kötöttünk, hogy a tartozás kifizetése után kerül a nevére az ingatlan. Kérdésem, hogy lehet-e ez az akadálya annak, hogy 3 hónap alatt nem kaptam meg a dokumentumot a követelés kezelőtől? Illetve lehet-e ebből szerződés szegésem a bank felé?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy keresse meg az Eszközkezelőt, hogy az adott tartozás kifizetése megtörtént-e és amennyiben igen, küldjék meg az erről szóló igazolást az Ön részére. A tartozás lezárását (az ingatlan tehermentesítését) követően kerül kiegyenlítésre a vételár esetlegesen fennmaradó része. Amennyiben nem történt meg a tartozás összegének kifizetése, nem tud teljesedésbe menni az adásvételi szerződés, hiszen a tartozás kifizetésétől tették függővé az ingatlan tulajdonjogának átszállását.

Kérdés: Interneten, angliai cégtől vásároltam használt autót, lengyelországi telepükről Magyarországra leszállítást kérve. Minden rendben lévőnek tűnt (működő honlap, angol cégkeresőben megtaláltam a céget, stb.). E-mailek útján szerződést, számlát kaptam és átutaltam a vételárat a megadott lengyel fióktelep számlájára. A közölt időpontban nem érkezett meg az autó! Az e-mailben megadott szállítói telefonszám nem létezik, az angliai céges telefont soha nem veszik fel, azóta egyetlen e-mailre sem válaszoltak. Úgy vélem ez a cég (vagy a nevükben valaki?) csak a vételárat akarta kicsalni, valójában nem is volt autó eladási szándék. Mit tehetek most? Magyarországon a rendőrségnél feljelentést tehetek az angliai cég vagy ismeretlen tettes ellen, csalás gyanújával? A feljelentéstől függetlenül érdemes formálisan is visszakérnem a vételárat a cégtől  (E-mail útján)? Indíthatok egyéb közvetlen eljárást a követelésemmel kapcsolatosan (pl. fizetési meghagyás vagy hasonló) akár jogi segítség igénybevételével?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A magyar Büntető Törvénykönyv (Btk.) területi és személyi hatálya alapján büntetendő az a cselekmény, amelyet magyar állampolgár sérelmére, nem magyar állampolgár által külföldön követnek el és az a magyar törvény szerint is büntetendő. Az Ön esetében ez fennáll, így a Legfőbb Ügyészségnél kell büntető feljelentést tenni csalás bűncselekménye miatt ismeretlen tettes ellen. A büntető eljárás megindításával tudja leghatékonyabban sértetti igényét rendezni. Az email-nek jogkövetkezménye nincsen. Az EU FMH viszont jó ötlet, akár párhuzamosan is a feljelentéssel.

Kérdés: Idén vásárlok egy ingatlant, aminek a vételára 4.000.000 Ft, erre ugye 4% a vagyonszerzési illeték, amit a NAV kiró rám. Viszont az előző ingatlanomból a rám eső részt (1/2 tulajdont) vagyonátruházási szerződéssel a volt feleségemnek adtam át a gyerektartás egy részének a fedezetéül ami 3.990.000 Ft értéket képviselt. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben kell-e fizetnem vagyonszerzési illetéket vagy fellebbezhetek a fentiekre hivatkozva?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem mindegy, hogy milyen jogcímen ‘adta át’ a volt feleségének az ingatlant, ezt a szerződés ismerete nélkül nem tudhatjuk. Amennyiben az házastársi vagyonközösség megszüntetése volt, az illetékmentes eljárás, tehát az nem eladás. Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 21. §-a írja le az Ön által leírt gondolatmenetet egyéb esetben.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy a munkahelyemen a vezetőm kitalálta, hogy 3 műszakban egy kollégát kiemel műszakvezetőnek, de ezt nem erősítette meg írásbeli formában. Sem a munkakört nem határozta meg,  sem azt hogy-milyen felelősséget vállal az, aki az adott műszakot vezeti, sem pedig anyagi vonzatáról nem esett szó. A kollégákkal nem akarunk ilyen felelősséget vállalni. A kérdésünk az lenne, hogy ilyenkor mit tudunk tenni, hogy egy ilyen helyzetből jól jöjjünk ki?

Válasz: Tisztelt Kérdező!A munkáltató által eltérő munkakörben való foglalkoztatás naptári évenként összesen negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhat meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. A 44 napon felül munkakörének módosításához a munkaszerződését is módosítani kell, amelyhez az Ön hozzájárulása is kell.

Kérdés: Jellemzően mire terjed ki az utasbiztosítás? Pl. Bokaficam (hisz nem tudok gyalogolni) miatt tolószékbe kerülök és meg kell szakítani a több napos külföldi körutazást és a biztosító csak több nap várakozás után tud intézni hazautazást. A csoport továbbmegy több száz km-re, így a biztosító szervezésére várakozva szállásköltség, étkezés, hazautaztatás a biztosító felelőssége vagy én megelőlegezem és majd megtéríti? Nem gondoskodhatok magamról, csak várnom kell míg a biztosító előkerül és intéz mindent? A bokaficam vagy csonttörés látványos, de pl. egy talp íngyulladás, ami szintén tolószékbe kényszerít már nem biztosítási esemény? Más: Ha nem az utazás előtt és Magyarországon kötök utasbiztosítást, hanem a repülőn jut eszembe és a leszálláskor felhívom a vér szerinti hozzátartozóm, aki online szerződik és megjelöl biztosított személyként és a lábon járás több nap elteltével válik lehetetlenné, a biztosító kibújhat a felelősség alól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Erre vonatkozóan a biztosítási szerződése az irányadó, amelyet megkötött. Második kérdése nem egyértelmű, ám természetesen abban az esetben is a biztosítási szerződést kell elolvasni válaszért. Azt se felejtse, hogy ÁSZF is tartozik a szerződéséhez!

Kérdés: Egy olyan kérdésem lenne, hogy most kaptunk levelet a NAV-tól, hogy a férjemnek be kell vinni az összes papírját 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag, meg a házassági kivonatunkat is! A könyvelőnk megnézte mi a baj! Sajnos az első házasok kedvezményét mindketten igénybe vettük! A férjem bevallását a cége csinálta, az enyémet meg a könyvelő és később lett a férjemé leadva, így nem vették észre, hogy mindketten igénybe vettük! Lesz ennek valami következménye? A pénzt persze vissza kell fizetni azt tudjuk! De ugye nem lesz felfüggesztett börtön büntetés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincs kizárva, hogy mindketten igénybe vegyék a kedvezményt megosztva, így inkább az az eset állhat fent, hogy a teljes összeget kérték mindketten maguknak. Szinte biztosan nem lesz felfüggesztett börtönbüntetés az eljárásból, ha korábban nem volt gondjuk a törvénnyel. A következmény lehet: visszafizetés, kamat, „pénzbüntetés”.

Kérdés: Le szeretném írni a problémámat. 24/72 munkarendben dolgozunk, rendvédelmi munkarendben a rendőrségnél. Eddig fizették a munkába járást, ami 24 órán felül 4 óra volt oda-vissza busszal, amit biztosítottak 100 km körülbelüli távolságról az otthonunktól. Most a buszt biztosítják, de a fennmaradó 4 órát nem fizetik, ami 1 hónapban 28 vagy 29 óra, ami plusz órára jön ki. Jogos-e, amit csinálnak? Lehet-e valamit tennünk ez ellen, hogy a plusz órákat elszámolják?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdésének pontos megválaszolásához látnunk kellene a munkaszerződését. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény kimondja, hogy a hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele. A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább hét óra. Amennyiben Ön hivatásos állományi tag, úgy lehetséges a munkáltató általi utazási költség megtérítése.

Kérdés: Olyan panasszal fordulnék Önhöz, amely szerint a párom novemberben elcserélt egy autót egy másikra (amit mai napig használ), de az eladó semmilyen adásvételivel nem rendelkezett, hitegette a páromat, hogy majd küldi, de azóta sem kapta meg! Így hát 01.20-án jött 2 csekk, amelyben gyorshajtás miatt fizetnie kellene (150 ezret), miközben nem nála van már az az autó, de az ő címére küldték! A rendőrségen nem fogadták el a jegyzőkönyvet, ami 2 példányban is megvan, hogy ő arról az autóról már lemondott, nem az ő a tulajdona!! Mit lehetne ez ügyben tenni?? Felháborító, hogy még ezek után sem küldi az eladó az adásvételi papírokat…

Válasz: Tisztelt Kérdező! A párjának kötelessége volt a tulajdonosváltozást 8 napon belül bejelenteni a Kormányhivatalban, vagy elektronikusan az ügyfélkapun. Ennek elmaradása esetén a hatóságoknak nem kötelességük elfogadni egy (?), amennyiben az keletkezett. Az adásvételi szerződést mindkét félnek alá kellett írnia, két tanúval, így kérdéséből nem tisztázott a tény, hogy a párjának miért nem volt egy eredeti példánya. Mivel a nyilvántartás szerint a párja a tulajdonos, így ki kell fizetnie a büntetést. Utólagosan, ha átvezették a tulajdonosváltozást nincs kizárva egy fizetési meghagyásos eljárás útján történő kártérítés megfizetése. Javaslom, hogy keressen fel személyesen egy ügyvédet ezzel kapcsolatban.

Kérdés: A munkahelyemen felmondtam. Nem akartak elengedni és most a felmondási időt követelik. Indokoltam, hogy miért nem dolgozok ott, de bírósággal fenyeget. Okok: 8 óra helyett 10-12 óra minden nap. Szabadság utólag papírozva, de valójában nem mehettem. Reggel helyett már a hajnali 3 órát követelte. Túlóráimat sehol sem vezette és ki sem fizette. Betegen is kötelező volt dolgozni. Folyamatosan úgy kaptam a feladatokat, hogy nem fért bele az időbe és a késés miatt konfliktus volt. Hétvégén is dolgozni kellett, de mikor nem vállaltam, hogy pihenés nélkül két hétig egyfolytában hajnali fél négykor menjek, akkor újra vita volt. Egy éves gyerek mellett nem mehettem. A munkaszerződésünk sehol sem tartalmazta ezeket. Mégis arra hivatkozik, hogy abban ott a 30 nap. Az ott van de semmi más ezekről a körülményekről. Kiléptem és leírtam az indokaimat neki, de csak követeli a 30 nap ledolgozását. Mit tehetek? Most tényleg én vagyok a rossz, hogy elegem lett? 8 hónapig ment ez.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem azonnali hatállyal szüntette meg a munkaviszonyát, úgy a felmondási időt köteles ledolgozni, vagy a 30 napra megfelelő távolléti díjat fizetni a munkáltatónak kára megtérítése okán. Azonnali hatályú felmondásnál ezekre az indokokra hivatkozhat és akkor nincsenek ilyen következmények.

Kérdés: Az öcsém egy neves egyetemre jár Budapesten. Én szintén egyetemre járok csak másik városban. Az elmúlt 2 félévet passziváltattam és ez idő alatt vállaltam kevés munkát napi bejelentéssel, de hivatalosan nincsen munkahelyem, eltartott vagyok, valamint munkanélkülinek sem vagyok bejelentve. Az öcsémnek szüksége van a szociális támogatásához különböző igazolásokra, ahol újabban nem fogadják el csak az adóhatóság igazolását, miszerint nekem nincsen jövedelmem, hanem elkérték a bankszámla kivonatomat az előző hat hónapról. Megtehetik, hogy elkérik? Van ennek bármilyen jogi alapja? Én nem szeretném, hogy mélységében belelássanak a pénzügyeimbe. Tehetek valamit annak érdekében, hogy ez a számomra törvénytelennek tűnő eljárás megszűnjön?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a bankszámla kivonatát csak a bíróság kérheti be a pénzintézettől engedélye nélkül, így javaslom vegye fel személyesen, vagy telefonon a kapcsolatot a testvére egyetemének tanulmányi osztályával egyeztetés céljából. Öntől bárki bármit kérhet, azaz elkérhetik, azt, hogy odaadja-e, Ön dönti el, természetesen.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni abban, hogy én egy gondozási központban dolgozom alapellátásban. Az intézményvezető bevezette, hogy szombaton a házi gondozónők nem dolgozhatnak, csak a klubban dolgozók, ami jelenleg egy technikai dolgozóból és egy klubgondozó nőből áll. Arra hivatkozott, hogy nekik piheni kell. A törvény szerint pedig többször lehetnek a klubbosok szombaton beosztva. Viszont mi ezt nem gondoljuk tisztességesnek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos nem tartalmaz kérdést a bejegyzés. Kérem, tegye fel kérdését, hogy válaszolni tudjunk rá.

Kérdés: 3 kiskorú fiamat vették el egy éve a családtól, jogtalanul. E-mailben és levélben is kértem a gyermekjólétit és a gyámhivatalt, hogy vizsgálja ki a dolgainkat, de minden a szőnyeg alá lett söpörve!!!!! Egy éve! Hova és kihez fordulhatnék, hogy kivizsgálásra kerüljön az ügyem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy forduljon a helyi gyámhivatalhoz személyesen, ne e-mail vagy levél útján, amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor mindenféleképpen személyes ügyvédi konzultációt javaslok.

Kérdés: Német 6 órás bejelentésnél jár-e fizetés ünnepnapokra? Van-e 13.havi fizetés? Ki és mennyit fizet egy nap szabadságra? Jár ó-e szállástámogatás és auslöse?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nézze meg a munkaszerződését, hiszen az az irányadó, Németországban is.

Kérdés: Az ex férjemmel 1980-ban esküdtünk, 1987-ben építettünk egy lakást, de a kapcsolatunk megromlott az agresszív viselkedése miatt, ezért elváltam tőle 2014. októberében. A válóperen közös megegyezéssel váltunk, a lakás 1/2 részben az enyém. A fiam a párjával odaköltözött (én megengedtem), így a volt férjem is lakhatott tovább a lakásban. A tárgyaláson azt mondtam, hogy addig lakhat az exem a lakásban, míg a fiamék. De 4 hónap után kirakta őket, engem nem enged be, nem akar sem kifizetni, sem eladni a lakást. Az a gond, hogy a válóperes papírra azt írták, hogy a kizárólagos használati jog őt illeti meg. Pedig én szó szerint azt mondtam, hogy addig lakhat a lakásban, amíg a fiamék is. Már többször ígérte, hogy belemegy a lakás eladásba, de mindig csak hazudik. Mit tehetek, hogy a lakást el tudjuk adni és megkapjam a részemet is és a vagyon megosztáskor meghatározott értékeimet is, mert én semmit nem hoztam el. Lehet fellebbezni, hogy nem ő a kizárólagos lakáshasználó?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastársi vagyonközösségbe tartozó ingatlannal kapcsolatban – ha a vagyonközösséget nem osztották még meg – pert kell indítania, amennyiben nem tudnak közös nevezőre jutni. Ha a volt férje nem tudja Önt kifizetni, el is árverezheti a bíróság az ingatlant, ezzel jelentős pénzösszegtől esnének el mindketten. Ha a bontó ítéletben, vagy a jegyzőkönyvben nem az szerepelt amit Ön mondott, azt még annak elolvasásakor kellett volna jeleznie a bíróságon. Javaslom, próbáljanak megegyezni, esetleg személyesen ügyvédet keresni.

Kérdés: Január 15-én lesérültem a munkahelyemen, másnap orvoshoz mentem és onnan elküldtek Budára traumatológiára. 3 hét ágynyugalmat írtak elő, agyrázkódásom van. Jeleztem a munkahelyem felé, hogy jövő héten bemegyek, de nem tudtam pontosan megmondani mikor, mivel fontosnak tartottam, hogy autóval elvigyen valaki ebben az állapotban, ha már ennyire ragaszkodnak a megjelenésemhez. Január 17-én, pénteken az irodából kerestek és azt mondták, betegszabadságra írnak ki csütörtöktől. A tegnapi napon, január 20-án megérkeztek a felmondási papírjaim január 17-i feladással ugyanattól a hölgytől, akivel telefonon beszéltem. Eszerint január 16-án felmondtak nekem. A papírokat nem szeretném aláírni, január 23-án tudok bemenni és felvetetni a baleseti jegyzőkönyvet. Erre eddig nem tudtam sort keríteni, mert tényleg nem tudok mászkálni. Azt szeretném tudni mit tehetek, ha nem akarják elismerni a munkahelyi balesetem tényét? Hova fordulhatok segítségért és mit tehetek ebben a helyzetben?

Válasz Tisztelt Kérdező! Fontos kérdés, hogy kapott-e igazolást az orvostól, hogy 16-ától táppénzre írták ki? Jelezte a vezetőségnek a 15-i balesetet? Amennyiben csütörtöktől (16.) írták Önt ki, úgy a felmondási ideje a betegszabadság/betegség miatti keresőképtelenség lejártát követően kezdődik meg. Egy munkáltató általi rendes felmondás nagyon ritka esetben szokta megállni helyét, a munkáltatónak köteles azt helytállóan megindokolnia. Az Önnek küldött felmondásban milyen indok szerepel? A munkáltató köteles felvenni a jegyzőkönyvet a balesetről. Amennyiben jogellenesen mondtak fel Önnek, úgy pert indíthat munkáltatója ellen a nyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül a munkaügyi bíróságon.

Kérdés: Van-e lehetőség valamiféle nem vagyoni kártérítésre abban az esetben, ha tévedésből (óvodapszichológusi vizsgálat miatt) a gyámhivatal minden előjel nélkül, karhatalommal kiemelte a gyermekünket (3 éves volt ) a családból? Majd 17 hónap ideiglenes hatályú elhelyezés után feléledt a felügyeleti jogunk. 13 hónapig semmilyen formában nem tarthattuk a kapcsolatot. A rendőrség bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást a felderítési szakban. A szülőket a 17 hónap alatt egyszer sem hívták be a gyámhivatalba, sem sehova, csak a kirendelt pszichológiai vizsgálatokra, illetve a gyermekelhelyezés 3. személynél indított perre. A gyámhivatal a nyomozás lezárása előtt és bármiféle pszichológiai vizsgálat elrendelése, eredménye nélkül adta be a keresetet a bíróságra. Holott a kiemelés után két héttel már látta a kislányunkat egy pszichológus, aki semmi jelét nem találta a feltételezett gyanúnak (szexuális abúzus), orvos szakértői vizsgálatot javasolt a jelentésében, mégse történt semmi 8 hónapig.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján lehetségesnek véljük, ám az ügy pontos ismerete (iratanyag) nélkül nem tudunk bővebb információval szolgálni.

Kérdés: Szeretnék kérdezni gyermek láthatás ügyben. A kiskorú gyerekem anyja minden ok nélkül tiltja tőlem a gyereket. Rendőrséggel fenyeget és mindennel, amit el lehet képzelni. Indítottam láthatást, de oda is ügyvéddel érkezett. Végül le kellet mondanom, mert anyagilag nem bírtam volna, mivel sokáig húzták volna az ügyet. Mivel visszamondtam, egy ideiglenes végzést is visszavontak, ami alapján kaptam 3 havi lathatás. Nincs távol tartási végzés sem és semmilyen ok, ami miatt tiltania kell. Kérném, adjanak egy tanácsot, hogyan tudok a gyerekemmel találkozni, mert nem vagyok tisztában ezzel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom mielőbb vegye fel a helyi gyámhatósággal a kapcsolatot és kérje segítségüket az ügyben. A kapcsolattartás elmaradása esetén az édesapa a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalhoz fordulhat. Ha a hivatal megállapítja, hogy a kapcsolattartást nem lett volna szabad megtagadni, akkor elrendeli a végrehajtást, felhívja az anyukát, hogy a határozat szerinti időpontban tegyen eleget a kapcsolattartás pótlásának és hagyjon fel a gyermeknek a másik fél ellen történő nevelésével. Emellett kötelezi a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek viselésére, ami tetemes összeg is lehet (pl. ügyvédi költség).

Kérdés: A Telekomtól szeretnék kártérítést, ugyanis a személyes adataimmal valaki rendelt egy otthoni szolgáltatást és egy telefont! Mikor ezt bekötötte a Telekom nem kért személyigazolványt és adósságot halmoztak fel a nevemre és emiatt bar listára kerültem! Ezáltal nem tudok sehol vásárolni készüléket, se semmi mást! Kérdésem az lenne, hogy van-e értelme elindítani kártérítésre ezt az ügyet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan ismerni kellene minden körülményt. Javaslom, mielőbb konzultáljon személyesen ügyvéddel.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni. A feleségem kilépett a 27 éves házasságunkból egy másik férfi miatt. Engem és 22 éves autista fiamat itt hagyott. Fiam rokkant nyugdíja 30.000 Ft. Tudni szeretném, hogy az anyai részről gyerek tartásdíj kérhető-e? Fél éve egy Forintot sem ad és ez roppant megterhelő így számomra.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben – nagykorú gyermek – már rokontartásról beszélhetünk, amelyet vagy megállapodással köthetnek ki, vagy kérhetik a bíróság általi megállapítást.

Kérdés: 2017. óta tart a per. 72 éves vagyok, egyedül élek, használom az internetet, rendezettek a körülményeim, minden hivatalos ügyemet egyedül és segítség nélkül intézem. A lányom indította el a pert, mondvacsinált kifordított tényekkel. Nagyon megvisel az eljárás, különböző betegségeket kaptam, nem beszélve a megaláztatásról,  a zaklatásról, a teljes kirekesztésről.. stb. Azt hittem, hogy majd bizonyítania kell azt, amivel indította a pert. Különböző előkészítő okiratokat nyújtott be, de 2 és fél év elteltével bíró váltás volt. Az első tárgyaláson azt mondta, hogy mindent a felperesnek kell bizonyítani, de a következő tárgyaláson már nekem kell bizonyítani, hogy nem vagyok paranoiás. Hogy váltam azzá, az egy hosszú és alattomos történet. A lányom egészségügyi dogozó .Van egy fogadott ügyvédem, sajnos rosszul választottam! 3 szakértő vizsgált, többek között egy független és mind a három mást állít. Nagyom félek. A hátralevő életemet szabadon, minden megbélyegzés nélkül szeretnem leélni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel kérdés nem szerepelt a bejegyzésében, annyit tudunk Önnek mondani, hogy az ügyben a bíróság az ügyindítást megelőző 6 hónapot veszi figyelembe, illetve minden esetben kötelezően szakértőt rendel ki. Amennyiben az igazságügyi szakértő megállapít betegséget, az nagyban befolyásolja a helyzetet, illetve a bíróság döntését. A gondnokság alá helyezés nagyon ritka esete a teljes korlátozás, de ettől úgy gondoljuk, nem kell tartania.

Kérdés: A nejem testvére halálozott el, aki közös háztartásban lakott az anyósommal. Az ingatlanjukon jelentős tartozás van egy pénzintézet felé, amelyről tudomásunk volt a hagyatéki eljárás során, ezért a nejem és a testvére (hárman voltak testvérek) is lemondott a rájuk eső örökösödési részéről (sajnos nem “visszautasítás” hanem csak lemondás történt)! Az anyósom nem fizeti már hónapok óta a törlesztő részletet, és a pénzintézet küldött a nejemnek egy felszólító levelet, hogy mivel csak lemondás történt a részéről és nem visszautasítás, így Tőle akarják követelni a tartozást!! A kérdéseim a következők: 1, ha az anyósom továbbra sem fizet, a feleségem munkabéréből történhet-e levonás a pénzintézet által az adósság rendezése érdekében? 2, a feleségem tulajdonában álló ingóságokat, ingatlant fenyegetheti-e valamilyen veszély a pénzintézet részéről a tartozás rendezése érdekében? 3, milyen lépéseket tegyen a nejem annak érdekében, hogy ne szenvedjen pénzügyi sérelmet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Hagyatékátadó végzés nélkül pontatlan a leírása. A lemondás élők közötti szerződés, a visszautasítás pedig a hagyatéki tárgyaláson tett nyilatkozat. Kié pontosan az ingatlan? Mi áll a hagyatékátadó végzésben? Ilyen kevés információ alapján a törvényes rend szerint az első sorban öröklők az egyenesági rokonok, majd másodsorban az oldalági rokonok. Lemondás és visszautasítás alapján pedig az őket követő személy örököl.

Kérdés: Munkahelyemen 2 hete (14 hetes terhesség) jelentettem be, hogy babát várok. Akkor közölte a főnököm, hogy menjek el veszélyeztetett terhesként táppénzre. Én ezt megtagadtam, azóta folyamatosan nehezíti a munkámat és támad, most pedig ott tartunk, hogy írásbeli fegyelmit adott olyan dologért, amit írásban nem tud bizonyítani, hogy valós. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az írásbeli figyelmeztetés ugyan önmagában nem jelent érdemi hátrányt, ellene a munkavállaló mégis jogosult keresetet indítani a munkaügyi bíróság előtt, amelyben vitathatja az abban foglaltak tényszerűségét. A törvény szerint ugyanis a munkavállaló a munkaviszonyból származó bármely igényének érvényesítése érdekében kezdeményezhet munkaügyi jogvitát [Mt. 285. § (1) bekezdés]. Az írásbeli figyelmeztetésben ennek lehetőségére és határidejére a munkavállalót külön ki kell oktatni [Mt. 22. § (5) bekezdés].
Az írásbeli figyelmeztetésnek természetesen a munkaviszony során később lehet jelentősége, például a felmondás indokolásában is hivatkozhat arra a munkáltató, hogy a munkavállaló munkavégzése korábban sem volt megfelelő, és emiatt írásbeli figyelmeztetésben is részesült.

Kérdés: Vállalkozásomhoz szeretnék weboldalt készíteni. Érdeklődnék, hogy referenciaként feltüntethetem-e az eddigi ügyfeleimet a weboldalon anélkül, hogy tőlük engedélyt kérnék? Logóikat tüntetném fel az oldal egy bizonyos részén. Az ügyfelek cégek pl.: MOL stb.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.

Kérdés: Édesanyán testvére meghalt. Nem tudott sem írni, sem olvasni. A sógornőjével az elhunyt vagyonáról állítólag egy papírt készítettek, amit nem tudom, hogy hogyan, de aláírattak az elhunyttal. Gondozni nem gondozták, mivel ellátta saját magát. Kértük jelezze, hogy pontosan mikor lesz a temetés, illetve a még 2 élő testvér szerette volna látni a vagyonról készült iratot. Ez elől teljes mértékben elzárkózik. Kérdésem: Jár-e a testvéreknek a vagyonból rész, illetve ilyen esetben van-e hagyatéki tárgyalás? Érdemes bírósághoz fordulni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéséből nem derül ki, hogy az Édesanyjával aláíratott papírt végrendelkezés céljából tette-e a sógornő. Amennyiben végrendeletről van szó, az ezek alapján érvénytelen. Az elhalt testvérei érdeklődjenek az elhalt volt lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél, hogy hagyatéki leltározás céljából indult-e eljárás, ott bejelenthetik igényüket.

Kérdés: Nekem olyan kérdésem lenne, hogy szeretném megváltoztatni a születési nevemet! Önök szerint mennyi az esélye, hogy engedélyezik?? És mennyi az elbírálás ideje? Édesanyám és testvérei nevét is magyarosították 1936-ban. Az elektronikus névjegyzékben mindez szerepel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A névváltoztatási kérelmet a megadott formanyomtatványon, személyesen kell benyújtani bármely polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél (tehát nem szükséges a helyi anyakönyvvezetőhöz fordulnia), ezt a nyomtatványt az anyakönyvvezető fogja biztosítani. A névváltoztatásról a központi anyakönyvi szerv, azaz Budapest Főváros Kormányhivatal dönt, döntésében szabadon mérlegel a megállapított tényállás alapján, melyben figyelembe veszi az Ön által előadott indokokat is. Mivel családjában előforduló vezetéknevet szeretne felvenni, ezért kérelme valószínűleg pozitív elbírálást nyer.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy egy használt ruha bolt kötelezhető-e áru cserére és ha igen mennyi ideig? Egy turkálóban dolgozok, ahol rendszeresen próbálkoznak olyan cikkek cseréjével, ami emlékezetünk szerint nem tőlünk vásárolt, illetve viselten, kimosva és hibásan is hoznak be cikkeket.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy ezzel a kérdéssel keresse fel az üzletvezetőt, ő tud hitelt érdemlően választ adni rá, hogy az üzletben milyen belső szabályok vonatkoznak az áruk cseréjére. Amennyiben valaki visszavisz egy árut kicserélés céljából, a vásárlást igazoló számla ellenében teheti meg. A nem Önök által forgalmazott ruhadarabok esetén nincsen cserélési kötelezettségük (sem).

Kérdés: Egy olyan ingatlan tulajdonosa vagyok, ahol egy házban 4 lakás van, a kert osztatlan közös tulajdon. Az egyik lakó teljesen kisajátította az udvart, ami tele van szeméttel és lommal. Milyen lehetőségem van, hogy ezt a fennforgást felszámoltassam vele?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsődlegesen próbálja meg rendezni a lakóval a kialakult sérelmes helyzetet, a használati szerződés alapján szólítsa fel, hogy a szemetet és a lomot távolítsa el a közös udvar területéről. Amennyiben ez nem vezet eredményre, birtokvédelmet kérhet az illetékes jegyzőtől, mivel a szomszédja visszaélésszerűen gyakorolja a jogát. (Amennyiben ez hosszabb ideje fennálló állapot, több mint egy év, akkor perben érvényesítheti a jogait.)

Kérdés: Az alábbiakban kérném segítségüket: a volt élettársamnak odaadtam a gépkocsimat, hogy segítsen az eladásban. Ő oda is adta a gépjárművet egy ismerősnek azzal a céllal, hogy mielőtt létrejön az eladás átnézetteti az autót. Sajnos az illető nem, hogy nem hozta vissza a gépjárművet, hanem eladta egy harmadik személynek, tehát elvette a pénzt, de adásvételit nem írtak. Akinél most a gépjármű van csak utólag értesült róla, hogy én vagyok a tulaj. Próbáltam vele beszélni, de nem akarja visszaadni a kocsit. Rendőrséghez fordultam, ahol elküldtek mondván a volt élettársamnak kell a feljelentést megtenni, hiába én vagyok a tulaj. Sajnos ő elzárkózik és nem tesz feljelentést. Azóta már kaptam is büntetést autópálya matrica hiánya miatt. Jogtalannak tartom, hogy egyedülálló anyaként nem, hogy nem kapom vissza a kocsit, de más büntetését is nekem kell fizetnem. Ebben kérném tanácsukat, hova tudnék fordulni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egyértelmű, hogy a gépkocsi tulajdonosa jogosult feljelentést tenni. Az elmondása alapján bűncselekmény elkövetésének gyanúja felmerül. Újra fáradjon el az autó papírjaival ahhoz a rendőr-kapitánysághoz, ahol a gépkocsit odaadta az élettársának, és ismét próbálja meg felvetetni a feljelentést, ha mégsem jár sikerrel forduljon ügyvédhez, de kérje el annak a rendőrnek a nevét is, aki nem vette fel a feljelentését.

Kérdés: 2019-ben kötöttünk a bíróságon egyezséget 2018-ban született gyermekünk tartásdíj fizetésére, amit az apuka vállalt, 30.000 Ft/hó összegben. Most pert indított ennek csökkentésére, 20.000 Ft-ra akarja csökkenteni arra hivatkozva, hogy minimálbérből él és született egy másik anyától is gyermeke, valamint hiteltartozása van, amit a cég von tőle, ahol dolgozik. Utánajártam és a cégnél jelenleg csak a gyermektartásdíjat vonják tőle, hitelt nem. Kérdésem az lenne, hogy mennyi az esélye, hogy megkapja a csökkentést? Jövő héten megyek ellen kérelmet szóban benyújtani. Milyen érdemi érvekkel tudom megakadályozni a csökkentés iránti kérelmét? Egyedül nevelem a gyermekem, havi 73.000 Ft a jövedelmem, erre kapom még a 30.000 Ft tartásdíjat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem gondolom, hogy a változtatás indokai fennállnak, az Ön által leírtak alapján. A gyermek szükséges és indokolt kiadásaira kell hivatkozni, esetleg minél több számlát kellene csatolni, előadni az Ön körülményeit is, illetve arra, hogy a minimálbér is fedezetet nyújt a 30 ezerre, hiszen 50 %-nál többet abból összességében nem vonhatnak. Ha kevesebb pénzt kapna, akkor a gyermek jelenlegi (amúgy sem a legjobb) körülményeit sem tudná fenntartani…ezeket kellene elmondania, ill. ha esetleg betegsége van a Kicsinek, akkor azt részletesen.

Kérdés: Kérdésem, hogy vennénk egy házat, a bank még nem utalt és az adásvételi szerződés lejárt. Ha az eladó nekem nem hajlandó újabb szerződést aláírni, akkor visszakaphatom a foglalót és a már kifizetett előleget? Illetve a lejárt szerződésben foglaltakat [kötbér fizetése neki] behajthatja rajtam? A bankot érdemes beperelnem vagy a banki ügyintézőket? Minden miattuk húzódik, így majdnem hajléktalanok lettünk 3 kisgyermekkel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Önök által megkötött szerződés tartalma szerint kell eljárni. Ezt én nem ismerem, nem láttam, így információt adni sem tudok. Az Ön érdekében eljárt ügyvéd kollégát kéne megkérdeznie.

Kérdés: Az alábbiakban szeretném kérni a segítségét: 9 méter széles mellékútszakaszon haladtam a gépjárműmmel, az útszakasz mindkét szélén gépjárművek parkoltak. Mivel szemből érkezett egy másik jármű, így kihúzódtunk jobb oldali irányba a parkoló járművek mellé, majd elmellőztük egymást. Ekkor jobboldali irányból egy parkoló autó sofőrje kinyitotta az ajtaját, hozzávágva az én autóm oldalához, annak mozgása okán több százezres kárt okozva. A férfi nem ismerte el a felelősségét, ezért rendőrt hívtam. A későbbiek folyamán sem a rendőröknek, sem a baleseti helyszínelőknek sem ismerte el a felelősségét, így helyszíni szemle készült és szabálysértési feljelentéssel éltek vele szembe. Végül a helyszínre érkezett a férfi édesapja, aki nyugalmazott r.alezredes, közlekedéstanár, jelenleg autósiskolája van, az intézkedő rendőröket is Ő tanította a szakmára. Ez az ember a KRESZ 34 § és KRESZ 35 § -re hivatkozva engem tett felelősé, elmondása szerint nagyobb oldaltávolságot kellett volna tartanom, illetve közölte, hogy ez ügyben már konzultált egy közlekedési szakjogásszal és ha kell a bíróságig megy, hogy engem hozzanak ki vétkesként. A helyszínelés után megállapítást nyert, hogy 80 centiméter oldaltávolság volt köztünk, elméletileg a parkoló jármű sofőrje nem látott engem mikor oldaltükrébe nézett. Az alábbi kérdéseim lennének: Valóban én lennék a hülye és az intézkedő 5 rendőr, akik egyértelműen kimondták, hogy vétlen vagyok. Meddig húzódik a szabs. eljárás, fellebbezés esetén a bírósági eljárás, mikor javíttathatom a kocsimat? Ha csűrik-csavarják az ügyet, lehetek-e benne vétkes, vagy osztott felelősség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan ismernem kellene minden iratot, hogy válaszolhassak, de nagy valószínűséggel nem Ön a hibás (egyébként A-tól Z-ig minden benne van…). Ha a szemle már megvolt, és a biztosító felé is megtörtént a bejelentés / kárfelvétel, akkor megjavíttathatja az autóját, hiszen a fényképek rendelkezésre állnak majd a sérülésről. (Azért azt javaslom, hogy Ön is készítsen minden oldalról, távolságból stb. jó pár képet.)

Kérdés: Az öregségi nyugdíj korhatárt 2020.10.31-én érem el. Egy szakközépiskolában tanítok jelenleg közalkalmazottként, de július 1-től a szakképzési törvény változása miatt ebből kikerülnék. Járható út az, ha nem írom alá az új munkaszerződést? Tudomásom szerint ilyenkor felmond a munkáltató, de fizetnie kell végkielégítést, és a felmondás után négy hónappal már elmennék rendes nyugdíjba. Kérdésem az, hogy ez a megoldás kivitelezhető-e? Ha igen milyen előnyei és a hátrányai vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező ! Amennyiben új jogszabály hatálya alá kerülne és emiatt kinevezés módosítás esedékes azt valóban jogában áll nem elfogadni és akkor valóban megszüntetik a jogviszonyát felmentéssel. A felmentési idő 2 hónap és a végkielégítés annak a függvénye, hogy hány évet dolgozott a munkáltatónál.

Kérdés: Bátyám 2019.06.07-én meghalt, 2020.01.08-án volt a hagyatéki tárgyalás. Sógornőm nem tudott elmenni, mert már haldoklott. Keresztlánya férje ment el. 2020.01.13-án sógornőm is meghalt, gyerek nincs. A sógornőm testvérei öröklik az összes hagyatékot? Ha nem akkor felkereshetnénk? És vállalja az ügyet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen fel tudnak keresni, tudnak időpontot egyeztetni.

Kérdés: Kaptam a mai napon egy levelet, miszerint végrehajtási jogot szeretnének kérni egy kb. 8-9 évvel ezelőtti 84.000 Ft-os tartozás miatt az ingatlanomra, melyet egyébként 2 éve vásároltam CSOK-ra. Azt szeretném kérdezni, hogy ez hogyan működik? CSOK-os ingatlanra is kaphatnak végrehajtási jogot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A CSOK-tól független a végrehajtási jog és bejegyezhető.

Kérdés: Volt párom házába költöztünk 2 évvel ezelőtt, amelyet én saját vagyonból és eladott ingatlanomból felújíttattam. Cserébe az exem a nevemre íratta a ház 1/2 tulajdonjogát. A házon édesanyjának holtig tartó haszonélvezeti joga van. Mi külön váltunk, ő hazaköltözött a mamájához és megbeszéltük, hogy kifizeti a házba fektetett pénzemet és hogy eladjuk a házat. De jött a mama és ügyvédi felszólítással kilakoltatott, mint haszonélvező. Ezt értem, hogy megteheti, de a ház azóta is ott áll üresen, lakatlan, fűtetlen és csak annyi van rá kiírva, hogy eladó és a mama telefonszáma. Ha jól tudom a haszonélvező nem árulhatja a házat, és én, mint résztulajdonos mit tehetek, ha nekem lakásom így nem maradt és be sem mehetek oda. A ház viszont lakatlan, a haszonélvező nem lakik benne, semmit nem tudok, hogy mi folyik ott. Hallottam, hogy árulják, de horribilis összeget kérnének az érdeklődőktől, így elriadnak a vásárlástól. Szerintem fel kéne értékeltetni és úgy meghirdetni, hogy igazságosan osztozhassunk, de a mama bosszúja ez, mivel őszerinte ez a ház sohasem volt az enyém és csak kihasználtam a fiát. Rosszindulatúságának köszönhetően nem lesz így eladva soha. Nekem meg benne áll a pénzem. Tehetek valamit? Már meghirdettem az ingatlan felét is, csakhogy történjen valami. Amikor a másik feléről érdeklődnek, ki tudja mit mondanak nekik, így soha nem fog elkelni. Van valami megoldás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Első és nagyon fontos információ, hogy a haszonélvező az ingatlant birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. De el nem adhatja!  A közös tulajdon megszüntetésének az is egy módja, ha a másik tulajdonos magához váltja az Ön tulajdoni hányadát, amennyiben erre van lehetősége, vagy fordítva. Közös értékesítés, avagy árverés is szóba jöhet. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet, mert végső soron perben a fentieket el lehet intézni.

Kérdés: Egyoldalú munkáltatói munkaviszony megszüntetés, elbocsátás esetén a kilépési papírokban szerepelni fog a kirúgás ténye, annak indoka? Máshogy kérdezve egy kirúgás esetén a következő potenciális munkáltatómnál érhet atrocitás amiatt, hogy láthatja korábbi munkaviszonyom megszűnésének okát? Vagy csupán korábbi munkaviszonyom kezdetét és végét láthatja az új munkáltatóm?

Válasz: Tisztet Kérdező! A kilépő papírok nem tartalmaznak ilyen jellegű információt. Csupán a felmondási okiratban található indokolás a jogviszony megszüntetésével kapcsolatban.

Kérdés: A férjem, az anyósom halálakor tudta meg, hogy még életében elajándékozta a sógornőmnek a lakását, egy balatoni nyaraló 50 %-os tulajdonrészét és társtulajdonosa lett a sógornőm egy bankszámlának, amin nem tudjuk pontosan mennyi pénz volt (több millió Forint). Amíg élt az anyósom a sógornőmnek teljes meghatalmazást adott a bankszámla felett. A hagyatéki leltárban már semmi nem szerepelt. A férjemet teljesen kisemmizték. Most szeretnénk a kötelesrészt követelni, de a banki titoktartás úgy tudjuk, hogy neki kedvez és nem köteles kiadni sem ő, sem a bank információt a számlán lévő összeggel kapcsolatban. A kérdésem az lenne Önhöz, hogy mit tehetünk ebben a helyzetben? A 2 ingatlan után kaphatja meg a férjem a kötelesrészt vagy azt sem? Az ingatlanok elajándékozása az elhunyt halála előtt kb. 1 évvel történt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ajándékozási szerződésen rajta szerepel, hogy az ingatlanok milyen értéket képviseltek. Ez végső soron a Földhivataltól is beszerezhető. Minden körülmény ismeretében lehetséges a peres eljárás is. Javaslom keressenek fel egy kollégát.

Kérdés: 19 éves fiatal ember vagyok és rendészeti pályára készültem. 2018 júniusában belekeveredtem egy verekedésbe, amiért később 2 év próbára bocsátást kaptam a bíróságtól garázdaságért. Arra lennék kíváncsi, hogy ezzel az ítélettel semmiféleképpen nem mehetek rendvédelmi pályára, míg le nem jár a 2 év próbára bocsátás +3 év elévülési idő? Esetleg nincs valami kiskapu erre, hogy ne 5 év múlva 24 évesen tudjak elmenni a tiszti egyetemre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 2011. évi CXXXII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról 21.§-a előírja, hogy hallgatói jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki büntetlen előéletű. A 22. § szerint a honvédtiszti alap- és mesterképzésben, valamint a rendészeti képzésben nem létesíthető hallgatói jogviszony azzal, c) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig. Sajnos a próbára bocsátás leteltét követő 3 évet meg kell várnia.

Kérdés: 2003-ban felvettünk egy szabad felhasználású hitelt feleségemmel, melynél folyószámlát kellett nyitnunk a hitelező banknál, feleségem lett az adóstársam és egyben a folyószámla társtulajdonosa is. 2016-ban elváltunk és ő kikerült az adóstársi körből is (új adóstárs, közjegyző előtt szerződésmódosítás, egy halom pénz kifizetése az ügyintézésért a közjegyzőnek). A hitelt tavaly visszafizettem és mivel a továbbiakban a folyószámla vezetése is felesleges az adott banknál, így szerettem volna megszüntetni, de ez nem sikerült. Mondván, ha a bankszámlát közösen nyitottuk, azt csak közösen is tudjuk megszüntetni. Hiába bizonyítottam, hogy neki már a folyószámlához semmi köze, se bankkártya nem tartozik hozzá, se a fizetése nem rá megy, de még az enyém sem. Akkor is csak közösen tudnánk megszüntetni, viszont a kapcsolat megromlása miatt nem hajlandó rá, hogy ezzel is betartson nekem. Az adóstárs váltás egyértelműen a válási papírra hivatkozik. Van erre a problémára épeszű megoldás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A számla nyitásának és megszüntetésének a szabályait a banki ÁSZF tartalmazza. Ezt és a korábbi szerződéseket kellene ismerni ahhoz, hogy a probléma megoldását meg tudjam mondani.

Kérdés: Esküvőt fotózó, 5 hónap elteltével munkáját el nem végző fotós nem áll szóba velünk. Szerződés e-mailben volt, ki lett fizetve, számlát nem adott. Feljelenthető szerződés szegésért és számlaadás elmulasztásáért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződés megszegése nem rendőrségi ügy. Ez egy polgári jogi kérdés, mely okán a létrejött szerződés tartalma az irányadó. A pontos válaszhoz azt is ismernem kellene

Kérdés: Kérdésem az volna, hogy a napokban kaptam a kezembe a felmondásom majd 10 év után. Indoklás: átszervezés miatt megszűnt a munkaköröm, csakhogy átszervezés nem történt, mert a kolléganőm beosztása is ugyanaz és ő nem lett elbocsájtva, csak a cég egy emberrel kívánja elvégeztetni azt a sok munkát, amit eddig ketten végeztünk. Jogos ez az indoklás vagy még támadható?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik átszervezéskor annak eldöntése, hogy miként alakítja ki az új szervezeti felépítést, a szervezeti egységeket. Ennek során gyakran döntenek a munkáltatók szervezeti egységek összevonása, megszüntetése mellett, amelynek következménye, hogy megszűnnek egyes munkakörök, és az adott munkakörbe tartozó feladatokat más munkavállalók között osztják szét, ami így a megszűnt munkaköröket betöltő munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésével is járhat.

Kérdés: Abban szeretném kérni a segítségét, hogy vettünk egy vegyes tüzelésű kazánt és nem tudom, hogy jogilag raklapot lehet-e vele tüzelni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vegyes tüzelésű kazán bármilyen szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető, számos tüzelőfajtával kompatibilis. A fűtéshez használható tűzifa, szén, pellet és brikett is, de bármilyen növényi hulladék elégetésére is szolgál.

Kérdés: Január 6-ával mondtam fel a mostani munkahelyemen és mindenféleképpen ragaszkodni akarnak a 30 napos felmondási időhöz. Viszont engem az új munkahelyemen már várnak. Az lenne a kérdésem, hogy lehetne valahogy átlépni a felmondási időt?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Nem lehet átlépni, amennyiben a munkáltató ragaszkodik hozzá.

Kérdés: Az újonnan átadott irodai környezet egészségtelen, az új irodaházba költözés után rengeteg kollégának vannak panaszai, amiket a “beteg épület szindróma” jól leír (lásd itt: http://zeosz.hu/beteg-epulet-szindroma/). Valószínűleg nem száradt vagy kötött még meg egy csomó oldószer, meg burkoló anyag, s ezeknek egészségkárosító kipárolgásai vannak, illetve nagyon poros és száraz a gépek által az irodaházba befújt levegő. Nem tudjuk biztosan, de a költözés óta rengeteg ember köhög, szem- és bőr irritációval, fejfájással, koncentrációs gondokkal küzd. A helyzet kezd tarthatatlan lenni és egyelőre úgy tűnik, hosszú hónapokon át nem lesz semmi változás. Mit tehetünk, milyen jogi lépésekre van lehetőség a munkáltatóval szemben ilyen helyzetben? Létezik-e valamilyen építészeti vagy nép egészségügyi jogszabály, amit ilyen esetben a munkáltató, illetve az épületet átadó vagy átvevő megszeg?

Válasz Tisztelt Kérdező! A beteg épület-szindrómát sok szakember ellentmondásosnak tartja, mert valójában nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az igen kellemetlen tüneteket a környezetünkben található vegyi anyagok okozzák. Sajnos, a betegségeknek nincsenek egyértelmű és mindenkire vonatkoztatható tünetei, és olyan diagnosztikai eljárás sem létezik, amely segítene meghatározni, hogy valóban ezen anyagokra való allergiáról van szó.
Ennek okán nincs konkrét jogi szabályozás. A tünetek enyhítése érdekében, mint ahogy azt Ön is belinkelte a cikkben a szobanövények nagyban segíthetnek. Mindenképp jelezzék a munkáltatói jogkör gyakorlójának a problémát. Esetlegesen ÁNTSZ vizsgálat, illetve iü. szakértő bevonása jöhet számításba még.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni a strasbourgi beadvány kitöltéséhez. Az ügyvédek nagyon magas összegért vállalják! Esetleg hol lehet valamilyen iratmintát letölteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Én is csak azt tudom javasolni, hogy mindenképp forduljon szakemberhez. Azért kerül sokba ezen ügyek intézése, mert a nagy tapasztalattal rendelkező ügyvédeknek is hosszas munka, hogy ezt precízen és megfelelően megcsinálják úgy, hogy be is fogadja a bíróság. A nyomtatvány az EJEB honlapján megtalálható.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy ha a talált tárgy, ami jelen esetben egy pénztárca pénzzel, a 8. napon kerül leadásra a területileg illetékes jegyzőnek, akkor a megtalálónak kell-e valamilyen büntetőjogi felelősségre vonásra számítania? A leadás a tulajdonosnak történő visszajuttatás céljából történik, aki közben ismertté vált. A tulajdonos indíthat valamilyen jogi eljárást a megtalált tárgy előzetes letagadásáért? Személyes okokból a jegyzőnél van-e mód anonim módon felvenni a jegyzőkönyvet a visszaszolgáltatásról?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a 8. napon adta le a talált pénztárcát a jegyzőnek, akkor teljesen helyesen járt el, nincsen semmilyen büntetőjogi következménye. Az, hogy az Ön számára mennyire volt bizonyos, hogy aki tulajdonosnak adta ki magát valóban az volt-e, nem (feltétlen) vonható kétségbe, így az legjobb utat választotta és a hivatalos lépést megtette.

Kérdés: 22 évig élettársi kapcsolatban voltam, megromlott a viszonyunk, de van egy ház, amiben laktunk és az a volt párom nevén van. Kérdésem lenne, hogy vagyonmegosztás jár-e nekem a házból vagy a benne lévő dolgokból? Még mindig oda vagyok bejelentve a fiammal együtt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kivételesen indokolt esetben a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga alapján használt lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a volt élettársat illeti meg, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható.  Arra van lehetőség, hogy az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérje a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését.

Kérdés: Közvetlen szomszéd telken épült egy szocpolos társasház, 2 lakásos, ami ahogy volt össze is dőlt. Kb. 10 éve ott áll romokban, a természet visszavette birtokba. Én járok át a kerítés mentén gazt irtani, hogy a kerítésemet ne tegye tönkre. A tulajdoni lapon látom, hogy mindkét lakásra végrehajtási jogok, elidegenítési és terhelési tilalmak, önálló zálogjogok, stb. kerültek bejegyzésre sok millió Forintra. Ha üres lenne a telek talán érne 1,5 milliót, de most van rajta kb. 2 millió Forint költség (bontás, sitt elszállítás…). Közvetlen szomszédként szívesen megvenném X Forintért, hogy eltakarítsam a szégyen kupacot onnan. Van bármi mód egy ilyen ingatlannal kezdeni valamit? Megvenni? Eltulajdonolni? Ha másért nem, legalább azért, hogy saját ingatlanom értékét ne rontsa, ha szeretném egyszer eladni? Senki nem áll velem szóba, sem a faktoring cég, sem a bírósági végrehajtó, mert nem vagyok érintett, meghatalmazott, stb.

Válasz:Tisztelt Kérdező! Ajánlatot tehet rá, arra fognak válaszolni. Illetve abban az esetben is lesz lehetősége az ingatlan megvételére, ha nyilvános árverésre bocsátják.

Kérdés: Olyan problémám lenne, hogy kölcsön adtam egy barátnak 700.000 Forintot, erről szerződést is írtunk, amiben leírta azt is, hogy 840.000 Forintot fog visszafizetni nekem 2019.12.31-ig. Ha ez nem történne meg, akkor utána a ptk. szerinti napi kamatozás lép életbe. 2019.12.30-án a 700.000 Forint megérkezett, a többi viszont azóta sem. Mit tehetnék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Úgynevezett FMH-t kell neki küldeni.

Kérdés: A párom az édesanyja halála után örökölt 1 házat és a másik háznak pedig 1/2-ben tulajdonosa lett. Az anyósom volt élettársa jelzálog hitellel terhelte az örökölt házat, a másik ház fele is a volt élettársa tulajdona, azonban az illetővel nem tudjuk felvenni a kapcsolatot, jelenleg nem fizeti a jelzálogot. A férjem kapott egy levelet, melyben az állt, hogy ha nem fizeti, akkor a fizetésből fogják levonni, vagy ráterhelik a birtokában lévő tulajdonra. Tudna esetleg javasolni valamit ez ügyben, hogy megtarthassuk az egyik házat, vagy esetleg hogy tudnánk “megszabadulni” a hiteltől. Sem a páromnak sem édesanyjának nem volt köze a hitelhez.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lehetséges megoldás, azonban ahhoz minden körülményt ismernem kellene.

Kérdés: Azért írok Önnek, hogy tanácsot kérjek, mivel férjemmel válunk csak még várom az idézést az első időpontra és van 3 közös gyermekünk. Nyilván mind a kettőnk magának szeretné a gyerekeket, most a 2 fiúnk (10 éves és 6 éves) az apjuknál vannak, a 16 éves lányunk pedig velem. A férjem dolgozik, mint pék ezáltal ő délutántól egész hajnalig nincs otthon, az anyukája és testvére van velük délutántól. Nekem még munkahelyem nincs, de keresek csak még nem kaptam visszajelzést! A két fiú családi pótlékját odaadom a férjemnek, a nagylányét pedig én kezelem. Az lenne a kérdésem Önhöz, hogy nekem is annyi jogom van a gyerekekhez, mint a férjemnek? Mármint, ha addig nem lesz munkám, attól még ítélheti nekem a bíróság őket? És mivel védekezhetek az ellen, hogy nincs fizetésem és a gyerekeket én szeretném nevelni?!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bíróság minden esetben azt veszi figyelembe, hogy a gyermekeknek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében hol a legmegfelelőbb. Természetesen az nagyban szerepet játszik, ha Önnek nincs munkahelye, és ezáltal az anyagi biztonságot nem tudja megteremteni. Egyébként természetesen „joguk ugyanannyi” van.

Kérdés: Olyan ügyben írok Önnek, hogy volt 2015-ben letiltásom. A cégem folyamatosan, havi szinten vont. Majd mikor lejárt szóltak. Decemberben kaptam egy levelet, hogy ahova ment a letiltásom onnan ismét követelnek. Nem értettem miért. Feladtam a letiltási papírokat. Sajnos problémám, hogy fizetési papírjaim nincsenek meg. Visszakaptam egy választ, hogy jogos a követelésük. Küldtek egy kimutatást, melyben a letiltási időszak közepén volt 6 hónap mikor nem ment a pénz, de tőlem vonták és ezért van követelés. Én 2019-ben eljöttem a cégtől, viszont a bérszámfejtő kollégát is elküldték vagy áthelyezték érdekes dolgai végett, ami volt jócskán. Kérdésem, hova menjek kikérni a havi bérpapírjaim.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bérpapírokat természetesen attól a cégtől tudja beszerezni, ahol dolgozott. Másolatot minden esetben ki tudnak állítani.

Kérdés: Kérdésem a következő: örökölt telkem után (2016-os öröklési év), mennyi illetéket kell fizetnem? A fő kérdés az, hogy a teljes bevétel, ill. ár után kell fizetni, vagy a hivatalosan felértékelt ár és az eladási ár közötti különbözet után? Én így számolom: (eladási ár x 0.33)x0.15, helyes ez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hagyaték után vagy egy esetleges eladás után a kérdés? Ki volt az örökhagyó? Mikor lenne az értékesítés? Volt-e más ingatlanügylete stb-stb…amit, ha ismerünk, utána lehet válaszolni.

Kérdés: 2012-ben jöttem ki hamis váddal előzetesből. Nem kaptam semmi kártérítést, ez elévült. Rossz körülmények stb. miatt. Két rongyrázó, hazug jogász vádolt akkor, sajnos nekik adtak igazat. Össze-vissza hazudoztak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdést nem tett fel……

Kérdés: Szerződés nélküli albérletben laktam, kiköltöztem. Úgy beszéltük meg, hogy a 120.000 Ft kaució visszajár, amikor költözök, csak rendben adjam vissza a lakást. Költözéskor közölte a főbérlő, hogy szerződést szegtem, ezért a kaució nem jár vissza… Nem szegtem szerintem szerződést, mivel szerződés nem is volt… A kaucióról irtunk csak egy köztünk szóló papírt 1 tanúval, hogy igen, én odaadtam a 120.000 Ft-ot. Ezért szeretném kérdezni, hogy az ügyvédi felszólítás hogyan működik, és ez nekem mennyibe kerülne. És mi a következménye, ha a felszólításra sem kapom meg az összeget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szerződéskötés lehetséges módozatai: szóban, írásban, ráutaló magatartással, habár ingatlan vonatkozásában csak írásban lehet szerződést kötni. Keressen fel egy ügyvédet, aki minden lehetséges megoldásról tájékoztatja, mert a kérdésében nincsen meg minden olyan körülmény, ami alapján pontos válasz adható.

Kérdés: Azután szeretnék érdeklődni, hogy 1 műszakban dolgozom hétfőtől péntekig felváltva, egyik héten 5:00-13:25-ig, a másik héten 7:00-15:25-ig. Az 5:00-13:25-ig szóló beosztással jár az egy óra éjszakai pótlék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Éjszakai pótlékot az a munkavállaló kaphat, akinek nem jár műszakpótlék, valamint legalább 1 órát dolgozik éjszakai műszakban. Ekkor 15 %-os éjszakai pótlék illeti meg, a kérdéses időszak pedig este 22:00 órától reggel 06:00 óráig tart.

Kérdés: Röviden a történet: párommal 3,5 évig voltunk együtt, amiből született egy most 2 és fél éves fiúnk (apasági nyilatkozat van). Elhagyott és 1 hét alatt már összejött mással és most mivel ő nem képes eltartani magát, illetve szüksége van rám, hogy tudjon dolgozni és iskolába járni a gyerek mellett, így nem megy el az albérletből. Meg azt akarja, hogy én menjek el a gyerekem mellől, ha akarok. Sokáig így ez nem élhető. Annyit egyezkedtünk, hogy elmehetek a gyerekkel is és velem lehet, de csak addig, amíg nem szedi össze magát és nem tudja eltartani legalább magát. Ezzel tudok majd valamit kezdeni jogi úton, hogy ne vegye el tőlem a gyereket utána? Van reális esélyem, hogy a gyerek velem élhessen? Illetve milyen jogi lépéseket tudok tenni, hogy esetleg pár hónap után ne hagyjon itt a gyerekkel és költözzön el mondjuk ehhez a mostani férfihoz vagy akárhova.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben gyermek-elhelyezési (szülői felügyeleti jogok kizárólagos gyakorlása iránti per) pert kell indítani, amire a leírtak alapján úgy tűnik jó esélye van, hogy megnyerje. Keressen fel egy ügyvédet.

Kérdés: Munkahelyen elvágtam a kezem, 8 napon túl gyógyuló sérülésem lett. Jegyzőkönyvet nem írtak, sőt orvost és mentőt sem hívtak. Saját lábamon mentem kórházba, ahol összevarrták az ujjam!! Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Keresse fel a munkahelyén az üzemi balesetekkel foglalkozó munkatársat kérjen utólag jegyzőkönyvet, majd fáradjon el a kezelő orvoshoz, javíttassa ki a táppénzes papíron a betegállományának a “kódját” 4-re, mely az üzemi baleset kódja. Ezeket együttesen adja le a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

Kérdés: A munkáltatóm felszerelt egy kamerát a munkavégzési területemre tesztelés céljából. (Cégünk biztonságtechnikával foglalkozik, több IP kamera is van teszt jelleggel a cég területén, meg több állandó, ami folyamatosan rögzít, de erről tájékoztattak is.) A napokban viszont megtudtam, hogy ügyvezetői utasításra az egyik viszonteladói partnernél kirakták a kamera képét élőben, amit “teszt” jelleggel tettek fel a munkavégzési területemre, viszont nekem senki nem szólt, hogy mostantól az egyik partnerünknél élőben vagyok látható számukra, és a náluk megforduló ügyfelek számára. Semmi titkolni valóm nincs, de ott vagyok 9 órát a gépteremben, ott öltözök, dolgozok vagy éppen ebédszünetben telefonon híreket olvasok, de nem gondoltam volna, hogy ezt akár napi 30-50 ember is nézi. Mit lehet ebben az esetben tenni? Mik a lehetőségeim?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenképp javaslom, hogy ezt a problémát vesse fel munkáltatójának, és amennyiben nem kap megnyugtató választ illetve megoldást erre a problémára lehetősége van személyiségi jogainak megsértése miatt peres úton sérelemdíjat követelni, adatvédelmi hatóságnál eljárást kezdeményezni, illetve végső soron a munkaviszonyát is megszüntetheti.

Kérdés: Ha egy 10 éve tartó bírósági ügyben, sikerdíj ellenében lévő megbízást felmondom az ügyvédi irodával azonnali hatállyal, mire számíthatok? Megtehetem, ha a jogi képviselő nem válaszol, nem tájékoztat?

Válasz: Ügyvédi megbízási szerződést természetesen lehetősége van bármikor, indokolás nélkül felmondani (írásban). Ettől függetlenül javaslom, hogy próbálja meg személyesen tisztázni a problémát a kollégával.

Kérdés: Kikérhetem az önkormányzat nyilvántartási osztályán az ingatlanomban általam 15 éve bejelentett lakó hivatalos adatait a kényszer kilakoltatás megindításához, vagy tegyek előbb feljelentést ismeretlen illegális lakó ellen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mint magánszemély, amennyiben igazolja az adat felhasználásának célját és jogalapját, akkor kikérheti a Belügyminisztérium nyilvántartásából az adatokat. (Kormányhivatalon keresztül.)

Kérdés: Adott egy ingatlan, amelynek férjem 3/4 és én 1/4 arányban vagyunk tulajdonosai. Anyósomnak haszonélvezeti joga van bejegyezve. Erre az ingatlanra közösen felvett hitelből családi házat építettünk. A hitel terheit közösen viseltük. 12 év házasság után válunk, 2 gyermekemmel el kellett költöznöm albérletbe. A férj álláspontja, hogy mivel a tulajdoni lapon 1/4 rész van bejegyezve részemre, ezért az ingatlanon felépített családi házban is csak 1/4 rész tulajdonom van. Én azt gondolnám viszont, hogy magán az ingatlanon 1/4, de a rajta felépített házban 1/2 részben vagyok tulajdonos és ezért ennek megfelelően kellene részesülnöm az ingatlan értékéből. Annál is inkább, mivel házastársként a hitelt is közösen (kvázi 1/2-1/2 arányban) fizettük. Kérdésem, hogy kinek van igaza? Milyen arányban részesülök én az ingatlanból és a házból Vonatkozik-e a tulajdoni lapon szereplő tulajdoni hányad automatikusan a felépült házra is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést úgy az életközösség fennállása alatt szerzett vagyon közös vagyonnak minősül. Ettől függetlenül pedig a felépítmény a telekingatlan sorsát osztja (főszabály). Sok mindent tudni kéne még a pontos válaszhoz, mert rengeteg variáció lehetséges. A vagyoni viszonyokban az sem mindegy, hogy milyen okból költözött el a gyermekekkel Mindenféleképpen a személyes ügyvédi konzultációt javaslom.

Kérdés: Hitelkiváltás esetén a tartozás igazolást aznap ki kell adni, amikor kikérem? Mert kértem és nem adták ki! Így most megint húzódik a hitelkiváltás!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Hitelkiváltás esetén a bank az Ön írásos kérelmére kiállítja a tartozás aktuális mértékéről az igazolást, ami általában pár napot szokott igénybe venni. A banki ÁSZF minden esetben tartalmazza, hogy mennyi időt vesz ez igénybe.

Kérdés: Adott egy családi ház, aminek a tulajdonosa én vagyok 1/1, viszont édesanyám holtig tartó haszonélvezeti jogot gyakorol. A házat én, élettársam,1 éves gyermekem és édesanyám lakjuk (mindenki be van jelentve a házba a haszonélvező hozzájárulásával). Mivel az utóbbi időben megromlott édesanyámmal a viszonyunk érdeklődnénk, hogy jogi úton ő kitehet-e minket az ingatlanból vagy sem?

Válasz: A haszonélvezet bizonyos szemszögből nézve „erősebb” a tulajdonjognál, a haszonélvező a lakást birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. Így a kérdésre a válasz az, hogy (sajnos) igen, „kiteheti” Önöket.

Kérdés: Júliusban albérletbe költöztem a két fiammal. 8-án volt az első per, de nem választottak el, mert az apa visszamenőleg nem tudja törleszteni a gyerektartást munkahelyhiány miatt. Kérdés: Mi alapján határozzák meg az összeget? A jövedelmem 180.000 Ft és 200.000 Ft között van, a családi pótlékom 36.600 Ft, ez kiemelt. Jogom van még az asszonytartásra is 15.000 Ft, de azt nem akarja fizetni. Igaz az, hogy  ha az 1 főre jutó jövedelem meghaladja az 57.000 Ft-ot, akkor nem köteles gyerektartást fizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Gyermektartás díjat köteles fizetni az édesapa, melynek összegét a bíróság állapítja meg a gyermekek szükségleteit, a szülők jövedelmi helyzetét figyelembe véve. Házastársi tartás annak jár, aki magát önhibáján kívül eltartani nem tudja.

Kérdés: Anyukám kezességet vállalt a húgának, már letiltás van belőle 5 éve. Mit lehet tenni, hogy ne vonják a nyugdíjából, egyébként rákos beteg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján sajnos semmit.

Kérdés: Költséghatékonyan és gyorsan, ügyvéd nélkül szeretnénk válni, közös megegyezéssel. Nem igazán tudjuk, hogyan is fogjunk hozzá? Keresetlevél bontóperhez nyomtatványt megtaláltam a bíróság honlapján, de annak kitöltse nem egyértelmű. Csak a lakhely szerinti területileg illetékes bíróságon nyújtható be? 2 kiskorú gyermek is van és az első tárgyalás után azonnal szeretnénk kérni a következőt? Ennek mi a módja? Nyomtatványa?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kitöltés egyértelmű, a nyomtatvány végén pontokba szedve a segítség megtalálható. A gyermekek tartózkodási helye, az utolsó közös lakóhely, a házasság megkötésének helye, ami az illetékességet megalapozza. Egyébként bárhol benyújtható, legfeljebb átteszik a megfelelő bíróságra. A következő tárgyalást nem kell kérni, ki fogja tűzni a bíróság.

Kérdés: Szeretném a segítségét kérni, hogy a gyermek egyetemi vizsgái után a diplomamunka alatt kell-e gyerektartást fizetni, ha már nem jár rendszeresen iskolába és diákmunkát végez. Most volt az utolsó vizsgája, nyáron lesz diplomája. Eddig folyamatos volt a fizetés. Meddig kötelező fizetni ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége az első diploma megszerzéséig áll fenn. Azaz, amikor a záróvizsgákat befejezi, és a diplomát megkapja annak a hónapnak az utolsó napjáig.

Kérdés: Sajnos válásra került sor a férjemmel. Van egy bankszámla, ami két névre szól (édesanyám és az én nevemre), közös jogokkal, hozzáférhetőséggel. A kérdésem az lenne, hogy a vagyonmegosztásnál beleszámít-e a közös vagyonba az itt található összeg? Mivel édesanyám ezen a számlán gyűjti a kis megtakarított pénzét, viszont a lekötéshez (banki tevékenységekhez már idős), ezért alakítottuk így, hogy közös néven legyen. A lekötést én intézem. Nyilván nem szeretném, hogy az anyukám által összerakosgatott kis pénzecske a férjemé lenne. Esetleg tudna valami megoldási javaslatot is tanácsolni? Vagy amiben én is társtulajdonos vagyok az a válásnál mind közös szerzemény?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz, a jó megoldáshoz sokkal több információra lenne szükség. Ez sajnos túlmutat a fórum keretein.

Kérdés: Férjemmel 9 éve vagyunk házasok, 2 gyermekünk született (8 és 3 évesek), egy tanyán élünk a zsámbéki hegyek között. Mind a ketten lovas oktatók vagyunk. Neki 2, nekem 4 saját lovam van, akik velünk élnek. Válásra kerül a sor közöttünk, férjemnek egy ideje nincs állása, én több munkahelyen is dolgozom. A közös házból elköltöznék, de nincs hova, a gyerekeket nap mint nap ellátom. Ő azt mondja fizessek neki, mert évek óta a tanyán élek, viszont minden munkát én végzek. Neki van egy el nem adott budakeszi háza, tehát el is tudna költözni. Kérdésem: kitehet-e a házból? A ló közös vagyonnak számít-e? Mennyi ideig tarthat a válási idő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Főszabály szerint a házasság megkötés után – amennyiben nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést – az életközösség fennállásáig minden szerzett vagyon közös vagyonnak minősül. A lovak szintén bele tartoznak a közös vagyonba. A közösen lakott lakást elhagynia nem kell. A válás két perben fog megvalósulni. Az egyik maga az elválasztás, a másik a vagyonközösség megosztása lesz. Az időtartamot nem lehet előre megjósolni, mivel ez függ attól, hogy mennyire kompromisszum képesek egymással szemben, hogy meg tudnak e egyezni a gyermekelhelyezés, a felügyeleti jog, a tartás mértékében, továbbá a lakás használatban is.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Az lenne a kérdésem, hogy a szüleim jogilag kitagadhatnak-e azért, hogy az örökségből kizárjanak? Ha igen, akkor milyen okokért tehetik ezt meg? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Amennyiben szülei kitagadják az öröklésből, akkor kötelesrészre sem lesz jogosult. A kitagadást végintézkedésbe, indoklással együtt kell megtenniük. A kitagadás okai:  – az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne,  – az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el, – az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el, – az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette, – erkölcstelen életmódot folytat, – akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, – a büntetését még nem töltötte ki, – a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá. Ezen felül kitagadhatja az örökhagyó a nagykorú leszármazót a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt. Ha a kitagadás okát az örökhagyó: végintézkedése ELŐTT megbocsátotta a kitagadás érvénytelen ÉS az örökös kötelesrészre tarthat igényt. Ha a végintézkedése UTÁN megbocsátotta a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül hatálytalanná válik. A kitagadásnak így rengeteg oka lehet. A kizárás pedig mást jelent, ott a kötelesrész jár.

Kérdés: Szeretném tudni mit tehetek, ha valaki az arcommal szerkesztett egy erotikus (fake porn) jellegű képet és azt közzétette a facebookon? Ha nem tudok hozzáférni a képhez, nem is tudom feljelenteni?
Ha viszek magammal valakit, aki látta és tanúsítja, hogy fent van, akkor fognak foglalkozni az üggyel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben javaslom tegyen feljelentést a rendőrségen.

Kérdés: Szeretném tudni mi történhet, ha igénybe veszek egy szolgáltatást, amelynek során egy magánszemély gépéről minden adatot törölnek, illetve hozzáférhetetlenné teszik azt. Mivel elég sokszor kértem egy személyt e-mailben, hogy távolítsa el, amit közzétett rólam egy közösségi oldalon, így biztos lesz benne, hogy én állok majd emögött. (Személyesen nem ismerem csak e-mailben beszéltünk és küldtem el magamról adatokat, amit közzétett). Szeretném tudni, hogy ez önmagában elegendő-e ahhoz, hogy feljelentsen, elvehetik-e a laptopom és a telefonom átvizsgálásra feltéve, hogy más bizonyíték nincs ellenem, illetve ezek az e-mailek sem lesznek már meg neki. Milyen büntetésre számíthatok, ha ki tudják deríteni hogy benne voltam ebben az ügyben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírásban nem teljesen tiszta, hogy ki és mit csinál? (A megfogalmazása okán több variáció is felmerülhet, pontosítani kellene.)

Kérdés: Belterület Szikszó településen férj és feleség nevén egyenlő arányban van az ingatlan, földhasználati joggal rendelkező személy a feleség húga. Az ingatlanon több tartozás is be van jegyezve, amit rendszeresen fizetnek. Elidegenítés nincsen rajta!! Húg szeretné megvásárolni a lakást, hogyan lehetséges ez úgy, hogy a tartozásokat ne ő vigye magával? Ajándékozás lehetséges?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ajándékozás és adásvétel is lehetséges, de csak terhelten tudja a jogutód az ingatlan megszerezni.

Kérdés: 25 éve vagyok pedagógus jelenlegi munkahelyemen. Pontosabban könyvtárostanár, szakvizsgával, ped2-vel. Főállású könyvtárosként dolgoztam a múlt tanév végéig. Szeptembertől már csak néhány órában van nyitva a suli könyvtára, mivel főnököm beosztott délutánonként napközis “tanítónak” 2.osztályba. Nem akarom, nem bírom ezt az idegölő munkát, nincs tanítói diplomám. Létszámhiánnyal küzdünk, nincs jelentkező. Hol van az a határ, amikor azt mondhatom, hogy nem vállalom a délutáni napközizést?? Kérjem vissza a könyvtári teljes státuszomat? A Tanker felé ez hivatalosan nincs lepapírozva, csupán egy új munkaköri leírást kaptam azzal kapcsolatban, mit kell elvégeznem munkaként, mik a pedagógusi elvárasok napközis tanítóként. Munkaszerződés módosítás nem történt… Már rendelkezem a nők 40 programhoz szükséges szolgálati idővel, tervezem a nyugdíjba vonulást. 2021-től szerettem volna, de ha marad ez a csicskáztatás, előbbre hozom a felmentési időm megkezdését. Kérdésem: köteles vagyok tűrni, végrehajtani a főnököm ugráltatását?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltételezem, ezt a megoldást pontosan azért találta ki a vezetője, hogy az Ön munkája megmaradhasson. Mivel a könyvtár nem igényel csak napi néhány órát, és Önt meg akarta tartani, a fenn maradó munkaidő kitöltésére ezt a megoldást találták. A humánerőforrás átcsoportosítását a törvény nem bünteti. Persze az egy másik kérdés, hogy munkaszerződését módosítani kellett volna. Amennyiben Ön úgy érzi, hogy így nem kíván a továbbiakban ott dolgozni jogában áll a jogviszonyát megszüntetni.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy mit tehetek akkor, ha volt élettársamtól elköltöztem a közös tulajdonú házunkból, kaptam x összeget, de adás-vételi szerződést nem írtunk és azóta többszöri megkeresés ellenére sem hajlandó megkötni a szerződést ügyvéd előtt. A házon több végrehajtási jog van, amelynek összegét tőlem vonják.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos sem a tulajdoni viszonyok, sem a vh iratok előttünk nem ismertek. Csak ezen adatok birtokában lehet érdemben válaszolni. Javaslom a konzultációt.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy a 10 éves kisfiam igazgatói kihallgatáson vett részt és ezt nekem, mint szülőnek nem jelezték semmilyen formában! Azzal az okkal, hogy a padszomszéd ellenőrző füzetébe belerajzolt! A napközis tanárnő sem lehetett jelen a kihallgatáson! Jogosan jártak el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom menjen be az igazgatóhoz és tisztázza a helyzetet.  Egy “kihallgatáson” a cselekvőképtelen kiskorút csak a törvényes képviselője jelenlétében lehet meghallgatni, így feltételezhetően a meghallgatása semmilyen jogkövetkezménnyel nem bír(t).

Kérdés: Azután szeretnék érdeklődni, hogy miért nem tudunk tb kártyát igényelni úgy, ha érvényes magyarországi lakcímmel, személy igazolvánnyal, születési anyakönyvi kivonattal rendelkezünk, de az illető egyenlőre Ukrajnában kapja a nyugdíját, mert ehhez kell a külföldi lakcímről való kijelentkezés és a Magyarországon történő nyugdíj folyósítása is. Így van-e ez jogilag? Mivel édesanyám betegsége miatt most már itt él és orvosi ellátásra szorul, azonban a nyugdíj folyósítása huzamosabb ideig tart. Pedig fizettük volna utána a tb-t, de így sem engedték. Szeretnénk segítségét kérni, sürgős lenne az ügy, válaszát előre köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Magyarországon mindenkinek kell fizetnie TB járulékot (egészségügyi szolgáltatási járulékot). A nyugdíjasoktól a havi nyugdíjból kerül levonásra, jelen esetben ezért szükséges, hogy Magyarországon kerüljön folyósításra a nyugdíj. Ha valamelyik külföldi országban van biztosítása egészségügyi ellátásra, akkor Magyarországon csak EU TAJ- kártya birtokában lehet igénybe venni az egészségügyi szolgáltatást.

Kérdés: Felmondási időmet töltöttem a cégnél (közös megegyezéssel történő felmondás) és közben belekevertek egy rendőrségi ügybe, de táppénzen vagyok (műtétre várok). A cég a mai napon postázta a kilépő papírjaimat, amin az szerepel, hogy azonnali felmondás. De az azonnali felmondásáról a papírt nem kaptam meg.
Mi a teendő ilyenkor?

Válasz:Tisztelt Kérdező! A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Kérdés: Egy speciális gyerekotthonban dolgozunk felügyelőként és a kolléganőm megfenyegetett, hogy mindent elkövet annak érdekében, hogy kirúgasson (én semmilyen okot nem adtam rá). Lejáratott a kollégák előtt azzal a rágalmazással, hogy az egyik 19 éves fiút anyaszült meztelen hagytam a szobában. A gyerek persze beszelni sem tud. Kijelentette azt, hogy mindent el fog követni annak érdekében, hogy kirúgasson. Mi ilyenkor a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben úgy ítéli meg, hogy munkatársa az ön munkakörének ellátásával, nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, forduljon bizalommal a munkáltatójához és/vagy a lakóhelye szerinti rendőr kapitánysághoz, a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

Kérdés: 38 év közalkalmazotti jogviszonnyal, leszázalékolással jár-e a 40 éves jubileumi jutalom? Öregségi nyugdíjig kb. 2 év lenne hátra.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései szerint jubileumi jutalom negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jár. A jubileumi jutalom: öt havi illetményének megfelelő összeg.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy ha felmondtam és nincs a felmondásban, hogy nem fizetnek végkielégítést, akkor az jár nekem? 2014-2019 decemberéig dolgoztam a cégnél. Abban az esetben, ha jár és a munkáltatóm nem fizette ki, jogosan fordulok-e munkaügyi bírósághoz? Van esély arra, hogy megnyerjem? Illetve, a ledolgozott munkaéveim után, ha én mondtam fel jogos-e az, ha 30 napnál több felmondási időt szeretne velem ledolgoztatni a munkáltató? A szerződés megkötésekor, amikor munkába álltam nem volt erre vonatkozólag semmi kitétel rögzítve. Nem közszférában dolgozom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Végkielégítés nem jár munkavállalói felmondás esetén. Csak munkáltató felmondása, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén jár, illetve akkor, ha gazdasági egységet átvevő munkáltató nem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) hatálya alá tartozik. Az Mt. rendelkezése szerint a felmondási idő 30 nap. A felek hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Gyermekem magánóvodába jár, ahol évenként megállapodást kötnek a szülőkkel. A szerződés legfontosabb mondanivalója, hogy a havi meghatározott díjat mindenkor, minden esetben a szerződés lejártáig köteles a szülő fizetni. Sajnos a sok szép szóbeli ígéret nem teljesült a félév során, ráadásul a hozzá nem értő pedagógusok miatt szorongás alakult ki gyermekemnél, melyet pszichológus is igazolt. Ezenkívül több törvényi előírást sem teljesít az óvoda, miszerint minden gyermekről fejlődési naplót és fejlesztési tervet köteles vezetni. Kérdésem a következő: Van bármilyen lehetőségem arra vonatkozólag, hogy a szerződés lejárata előtt egyoldalúan felmondjam a megállapodást anélkül, hogy a fizetési kötelezettségemet teljesíteném? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdésére elsősorban a szerződés rendelkezései az irányadók, az abban foglatlak szerint lehet felmondani. Amennyiben a szerződés nem tartalmaz a megszüntetésre (felmondásra) vonatkozó rendelkezést/rendelkezéseket úgy a szerződést a Ptk. rendelkezései szerint lehetséges megszüntetni. Ismerni kellene az iratokat, az egészen pontos válaszhoz.

Kérdés: Jár pótszabadság a fiam után, ha nem én nevelem és nem velem él?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. 294. § rendelkezése szerint amennyiben a gyermek, akire tekintettel a pótszabadságot igényli a munkavállaló, nem a munkavállaló háztartásában él, sajnos nem jogosítja fel a pótszabadság igénybevételére a különélő szülőt.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy körülbelül milyen esélyem van a következő ügyben. 2016 végén volt élettársammal közösen 5 gyermekre felvettük a csok-ot amiből lett egy házunk fele-fele arányban, hitel nincs rajta. 2018-ban külön mentünk. Azóta egy gyermek nagykorú lett. Egy gyermek nála van elhelyezve, aki hamarosan nagykorúvá válik, 3 gyermek pedig nálam. Elköltöztem a gyerekekkel a házból, mivel ellehetetlenített. Most visszaköltöztünk: az új élettársam, a 3 gyermek és az azóta született kisbabánk. A volt élettársam nem akar költözni, itt lakik. Perelném a házért akár úgy, hogy lemondok a gyerektartásról örökre. Van esélyem kitenni innen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen. lehetséges, ha a gyermekek elhelyezése kapcsán a bíróság úgy dönt.

Kérdés: A volt munkáltatóm nem fizette ki a munkabérem, ezért a munkaügyi bírósághoz fordultam. Ott bírósági meghagyást hoztak. Ez tavaly júniusban történt, de azóta sem kaptam meg a bérem. Mit tehetek ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Végrehajtás iránti kérelmet szükséges előterjesztenie (mint végrehajtást kérő) a bírósághoz, az arra szolgáló nyomtatványon (végrehajtási lap pénzkövetelés végrehajtására). 6 példányban kell leadnia.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy a 17 éves lányomat bejelentették 4 órás munkaviszonyra, amiről senki nem tudott. Úgy tudtuk meg, hogy a lányom elment tanfolyamra és ott mondták nekünk. Felhívtam ezt az Urat, mert az adóhivatalban kaptunk egy telefonszámot és azt a választ kaptuk, hogy tévedés történt. 10 hónapig be volt jelentve tévesen. Most küldte el a munkaszerződést, amin a lányom aláírása nem szerepel, de ezt a munkaügyiben nem fogadták el. Kérik a jelenléti íveket, de az az Úr nem küldi el nekünk. Leráz, ha hívom. Azért fordulok Önhöz, hogy ilyenkor mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet még az iskolai szünet alatt az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amit írásba kell foglalni és mindkét félnek alá kell írnia. Ha a munkaszerződést nem foglalják írásba, akkor a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat és csak a munkába lépést követő 30 napon belül.

Kérdés: Olyan problémám lenne, hogy a cég ahol dolgozom(tam) elküldött leépítésre hivatkozva! Kismama műszakban, 6 órában dolgoztam. A munkáltató kért, hogy 2 műszakban dolgozzak, amit nem tudok vállalni 4 éves gyerek mellett, mivel segítségem nincs! Viszont felvétel van a cégnél! Jogosan küldött el? Decemberben is volt, akinek felmondtak, őt is leépítésre hivatkozva küldték el, de januárban már jöttek a helyére dolgozni. Négyen jártunk így, akik nem tudtuk a 2 műszakot vállalni, ketten pedig meg tudták ezt oldani, őket nem küldte el!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben az a mérvadó, hogy milyen jogcím szerepel a munkaviszony megszüntető okiratban (közös megegyezés, felmondás …), nem az, hogy szóban milyen indokokra hivatkozott a munkáltató. Amennyiben a munkaviszony megszüntető okirat megfelel a hatályos jogszabályoknak, úgy a munkáltatója jogszerűen járt el. Amennyiben a munkaviszony megszüntető okirat jogszabályba ütközik, úgy jogellenes a munkaviszony megszüntetés és a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. A pontos válaszhoz ismerni kellene az iratok tartalmát.

Kérdés: Dolgozhat-e egy ápolónő egyedül egy harminc ágyas osztályon, ahol napi szinten 3-5 friss hasi műtött beteg van? Éjszaka rendszeresen egyedül vagyunk, 12 órás műszakban.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, valamint a munkáltatója belső szabályozóinak megfelelő kinevezési okmány jelen esetben az irányadó. Az alapján válaszolható meg a kérdés.

Kérdés: 35 évig tanítottam az egyik szakképzőben. Ez idő alatt volt olyan a közalkalmazotti törvényben, hogy ha valaki teljesíti a kötelező 120 órás képzést, akkor csökkenteni kell a várakozási időt. Velem ez kétszer megtörtént. Így hamarabb léptem magasabb kategóriába. Nyáron közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom. Találtam másik pedagógusi állást, ahova minden papíromat beadtam, köztük a legutóbbi átsorolásomat is, de itt nem hajlandók figyelembe venni. Csak a ledolgozott éveim alapján soroltak be, ami esetemben visszasorolást jelent, mert éppen 2019. januárban léptem a 3 évenkénti kötelezőt. Kérdésem, hogy lehet-e a szerzett jogot elvenni, azaz jogosan sorolt-e lejjebb a jelenlegi munkáltatom?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításánál a várakozási időnek megelőzőleg történt csökkentését is figyelembe lehet venni.

Kérdés: Ha férj és feleség lakóhelye (állandó lakcíme) különböző, de tartózkodási helyük azonos, zavarhatja-e ez az özvegyi nyugdíj folyósítását az egyik fél halála után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szerintem nem.

Kérdés: Utaspanaszt tettem a Volánbusznál, mert a buszon dohányfüstszagot lehetett érezni. Konkrétan azt írtam, hogy “dohányfüst szag volt és kérem az eset kivizsgálását.”  A busz fedélzeti kameraképei alapján nem tudták megállapítani, hogy a buszvezető tényleg dohányzott-e. A buszsofőr pedig feljelentetést tett ellenem a rendőrségen. Állítólag egy pendrive-on átadta a fedélzeti kamera felvételeit, ami szerintem aggályos, elvégre az adatvédelmi irányelvek alapján véleményem szerint ilyet nem adhatna ki a cég, még a saját munkavállalójának sem. Valamint a belső vizsgálatról szóló jegyzőkönyvet is átadta. Én eddig hivatalos úton nem értesültem róla, hogy eljárás lenne ellenem, az egész ügyről egy ismerős sofőrtől tudok. Azt szeretném megtudni, hogy van-e esély arra, hogy engem találnak egy esetleges eljárás során bűnösnek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem gondolom.

Kérdés: Befizettem egy utazást a barátaimmal január elejére. Erre kötöttem egy lemondási biztosítást, mivel örökbefogadásra készültünk a párommal és előre nem lehet tudni mikor jön egy kiajánlás részünkre. Ez be is igazolódott, mivel december elején kaptunk is egy kiajánlást, így nem tudtam elutazni. Ezt jeleztem is a biztosítónak még december végén. Kértek igazolást a lemondás igazolásaként, ezt kaptam is a helyileg illetékes gyámhivataltól és el is küldtem a biztosítónak. Erre azt a válasz kaptam válasznak, hogy nem szerepel ilyen biztosítási esemény. Érdemes-e ebben az ügyben panaszt benyújtani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A biztosítási szerződésének kell lennie egy olyan részének, ami azt szabályozza hogy mikor / avagy mikor nem fizet a biztosító. Ha ebből ez az eset (örökbefogadás) valamilyen formában ki van zárva, akkor nem kell fizetniük, ha nincsen kizárva, akkor pedig kell. A pontos válaszhoz ismerni kellene a szerződést és az ÁSZF-et is.

Kérdés: Az lenne a kérdésem hogy, most szilveszter hajnalán a Barátnőmet nagyon ittas állapotban a buszmegállóban a padra letettem és taxit hívtam, addig ő lecsúszott és beverte az orrát. Mentőt hívtam hozzá és bevitték a kórházba. Reggel hazavittem, de most azzal fenyeget, hogy én löktem el és emiatt verte be az orrát. Lehet ebből problémám?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha tényleg így történt, akkor feltehetőleg nem. Eljárás lehet, de gondolom én, hogy a mentők ellátása során mindketten elmondták, hogy mi történt, amiről ők is és a kórház is egy mentési lapot, illetve ambuláns lapot állít ki. Ha ezeken ilyen panasz nem szerepel, akkor utóbb hiába mond bármit a barátnő, az „védhető”. Ettől persze még, ha megindul az eljárás, abban részt kell vennie….érdemes ebben az esetben (is) ügyvédhez fordulni.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, ha egy ügyben megszületik a jogerős ítélet, de az alperes nem jelenik meg és a kézbesített levelet se veszi át, akkor mikortól lesz az ítélet végleges?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az a határozat, amely ellen nincs helye fellebbezésnek, a kihirdetésével emelkedik jogerőre. A bíróság a határozat jogerőre emelkedéséről a felet, illetve az egyéb érdekeltet a jogerőre emelkedéstől számított tizenöt napon belül értesíti. Az értesítés a jogerőt tanúsító végzés, vagy a határozat jogerőt tanúsító végzést tartalmazó kiadmányának kézbesítésével történik. Azaz nincsen arra hatással, hogy nem vette át.

Kérdés: Jelenleg 4 órában vagyok bejelentve. A fizetésem fele letiltásba megy. Kérdésem az lenne, hogy ki és mennyit tilthat a fizetésemből? Pl. az Intrum justitia? Válaszát ezúton is köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogerős döntés esetében a végrehajtó foganatosítja a letiltást, ami 33 %. Ha több adóssága is van, akkor 50 %. Az Intrum justitia csak úgy magától, bírósági határozat nélkül NEM tilthat….nem is tudna.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy fél éve vásároltam egy használt autót. A napokban motorhibát diagnosztizáltak nála, ami motorcserével orvosolható csak. Felvettem a kereskedéssel a kapcsolatot, persze Ők mossák kezeiket, hogy nekik ebbe semmi szerepük már. Az lenne a kérdésem, hogy ez valójában így van, vagy van bárminemű jogi lehetőségem az ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben bizonyítható, hogy a motor hibája már a szerződés megkötésekor (teljesítéskor) megvolt, az autó állapotával kapcsolatban szavatossági igényérvényesítésre van lehetősége. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. (Ergo, a motorhiba természete is meghatározó lehet….)

Kérdés: Aláírtam egy munkaügy által indított felnőttképzési szerződést, de betegség miatt nem tudok bejárni. Kezelésekről van szó, és emiatt abba akarom hagyni, de azt mondják, hogy ki kell fizetnem a képzés díját, ami 80.0000 Ft úgy, hogy egy forintot még nem vettem fel és dec. 13-án kezdődött. Kérdés az lenne, hogy követelhetik rajtam majd a pénzt vagy valamit tudnék tenni ellene? Hozzáteszem az orvosi papírokat látták, de nem engednek kilépni. Honnan tudok segítséget kérni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A képzéssel kapcsolatosan az ön által is aláírt szerződésben foglaltak az irányadók. Amennyiben nem szeretne tovább dolgozni a jelenlegi munkáltatójánál, kezdeményezheti a jogviszony megszüntetést közös megegyezéssel vagy (jogviszonytól függően) benyújthatja a felmondását/lemondását.

Kérdés: A férjem harmadik országbeli állampolgár. Ausztriában kapott tartózkodási kártyát a múlt évben, de szeretnénk Magyarországon kérelmezni, mert itt szeretnénk élni. Korábban már próbáltuk, de elutasították. A kérdésem az lenne, hogy van rá esélyünk, hogy itthon megkapja a tartózkodási kártyát vagy milyen úton érdemes nekiállni. Gyermeket várok jelenleg és együtt szeretnénk a közös életünket folytatni. Több infót is mondanék, de először szeretném tudni, hogy tud-e ebben segítséget nyújtani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Meg lehet és meg is kell próbálni….sajnos a mostani (migráns) helyzet okán egyre nehezebben adnak meg bármilyen engedélyt, de azért néha sikerül. Ha szükséges, igyekszem segíteni.

Kérdés: Egy olyan problémám van, hogy a kedves ex párom bontotta velem a kapcsolatát, gyakorlatilag idő, pénz nélkül kitett az utcára. Most egy albérletben vagyok, de nem tudom mit tehetnék. Dec. 19-én szüleimhez mentem haza, ő már aznap este oda vitte a lakásba az új barátnőjét. Jan. 2-án csak a cuccaimat hozhattam el, ami zsákokban volt a garázsban, és adóstársa vagyok sajnos egy személyi kölcsönben. Kérdezem, hogy mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jó lenne tudni, hogy házasok vagy élettársak, kié a lakás amiben közösen laktak, és ismerni kellene a körülményeket, illetve a személyi kölcsönről szóló dokumentum tartalmát is a jogi segítségnyújtáshoz. A releváns információk hiányában javasolni azt tudom, hogy mielőbb forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Egy olyan kérdésem lenne, hogy apukám két hete meghalt és a testvérei szeretnének kihagyni a hagyatékiból. Ez lehetséges? Ők azt mondták mindenkinek, hogy nincs gyereke. Nem vagyok a vér szerinti gyereke, de a nevére vett.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Először is fogadja őszinte részvétem. A magyar hatályos jog szerint örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Ha az édesapja (az örökhagyó) írt végrendeletet, akkor az öröklés rendjét a végrendelet határozza meg. Végrendelet hiányában a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek. Ha „nevére vett” kifejezés alatt az örökbefogadást érti, akkor ezt az eljárásban be kellene jelentenie.

Kérdés: Jó napot, a kérdésem: egy kivitelező lakásfelújítás során átfúrt a szomszédba és tönkretett néhány csempét. A biztosítónk megállapította a kárt, de mivel nem személy szerint a lakás tulajdonosa okozta azt, meg nem téríti. A kivitelező, mint kiderült, nem rendelkezik semmilyen biztosítással, valószínűleg szakképzettséggel sem, nem is elérhető. A kérdésem az lenne, hogy a lakás tulajdonosa felelős ilyenkor a kárért, vagy a felelősség áthárítható a kivitelezőre? (Szerződéssel rendelkezünk, ami bizonyítja, hogy ő csinálta, illetve a szomszéd is jelen volt amikor történt az eset.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban a felek közötti megállapodás, tehát jelen esetben a szerződés tartalma az irányadó. A gyakorlatban: a szomszéd felé Ön felel, de a kárt utána Ön érvényesítheti a vállalkozójával szemben. A biztosító az Önök közötti szerződés szerint felelős, érdemes végigolvasni, hogy mi szerepel benne és ténylegesen úgy van, ahogy mondták.

Kérdés: Édesanyám elhunyt fél éve. Hagyatéki tárgyalás még nem volt, de testvérem írt egy papírt, mint örökös, hogy beköltöznek anyám házába. Aláíratta velem és három tesómmal. A kérdésem, hogy van joga ehhez? Hagyatéki eljárás előtt beköltözni? A volt élettársammal van együtt. Én egyedülálló anyuka vagyok, a fiam egy éves és folyamatosan balhéznak. A bejárati ajtóból is kitörték az üveget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön adott neki „engedélyt” azzal, hogy aláírta. Önnek pont ugyanannyi joga van, mint neki.

Kérdés: Egy férfi, akivel megismerkedtem kifizetett nekem egy lakást, ami a nevemre került 1/1 tulajdonjoggal. Kiderült, hogy felesége van, így a kapcsolatunk megromlott. Visszakövetelheti a lakást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Követelni bármit, bármikor, bárkitől lehet….az egy más kérdés, hogy ez eredményes lenne-e egy peres eljárásban. A pontosabb válaszhoz több mindent kellene tudni, pl. a kifizetés hogyan történt, volt-e bármilyen szerződés Önök között stb… személyes konzultációt javasolnék ebben a körben, mert rengeteg mindentől függhet az ügy kimenetele.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Előre is köszönöm válaszát! A kérdés a következő: Már 2012-ben elhagytam a 1/2 tulajdonomban levő családi házamat, tulajdonosi jogomat nem gyakorlom és a volt férj birtokolja az ingatlant. Az elbirtoklás kivédésére és az elbirtoklási idő újra indítására jó megoldás-e, ha édesanyámat haszonélvezeti joggal ruházom fel a megfelelő szerződés létrehozásával, amit ügyvéd előtt kötnénk. Ezzel tulajdonosi jogomat gyakorlom-e? Milyen illetéket kellene még plusz fizetnem vagy fizetni a 6600 Ft-on kívül, ami a bejegyzésre vonatkozik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elbirtoklás azért még odébb lenne, ha lenne…. Amit írt, az elvileg járható út, de hosszú távon szerintem nem megoldás, különösen úgy, hogy van kiút szerintem, relatíve egyszerűbb is, csak tudni kellene, hogy mit szeretne pontosan. Illeték: a haszonélvezetet ingyen telepítené, avagy ellenértékkel? (Egyenes ágon az ajándékozás ingyenes.)

Kérdés: Férjemmel 8 éves házasok vagyunk. Házasságunkba 2 gyermekkel mentem bele, majd született 2 közös gyermekünk is. Az évek alatt férjemtől sok lelki, ritkábban fizikai bántást kaptunk, eleinte “csak” a “nagy” gyerekeim, majd a közösek is. Ezek miatt többször jártunk párterápiára, Őt külön pszichológushoz küldték és indulatkezelésre is jár heti rendszerességgel. Pozitív változást nem tapasztaltunk, sőt az utóbbi hónapokban egyre sűrűsödtek a problémák olyannyira, hogy a családsegítőtől kértem segítséget, így védelembe vettek minket, nem tudom ez pontosan mit is jelent. A történések miatt nem látok más megoldást mint, hogy külön folytassuk utunkat, amit férjem nem akar. A kérdésem pedig a lakhatáshoz kapcsolódik. Férjem családi házában lakunk, amit édesapja ajándékozott számára. Kitehet minket a házból, amíg nem találok megfelelő lakást? A bíróság kötelezheti, hogy menjen ki a házból, amíg el nem tudok költözni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sorrendben az elvi és általános válaszok: nem, igen.

Kérdés: Párommal kb. 15 éve vagyok élettársi kapcsolatban (nem hivatalos), családi házban élünk. Páromnak az előző házasságából nevelünk közösen egy kisfiút (8 hónapos kora óta) és a közös lányunk él velünk 2007 óta. 2008-ban hitelt vettünk fel a házra (többek között a volt férj kifizetésére is). A hitelben a Párom az adós, Párom szülei és Én adóstársak vagyunk. A földhivatalnál egyedül a Párom van bejegyezve, mint tulajdonos. A hitelt és a rezsit a fizetésemből fedezzük. Páromnak alig volt bejelentett állása az elmúlt 15 évben. Számlakivonatokon látszik, hogy a fizetésem a hitelre ment el. Pár éve elhidegültünk egymástól. Párom szeretné, ha elköltöznék. Számomra az első az lenne, hogy a gyerek NE sérüljön! Akaratom ellenére ki tud rakni a lakásunkból? Kötelezhet gyerektartásra, ha itt lakom velük? Megteheti ezt velem? Mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! „Kirakni” elvileg nem tudja, gyakorlatilag minden további nélkül… Egy elszámolási viszony lesz Önök között, amiben nincsen kedvező helyzetben, sajnos. Érdemes lenne az ügyvédi konzultáció, mert hosszabb távon rengeteg problémával fog szembenézni. Ő nem kötelezheti gyermektartásdíj megfizetésére, azt csak a bíróság teheti, ő max. követelhet…

Kérdés: Válásom előtt elhagytam a 1/2 részben tulajdonomban lévő családi házamat. Azóta elváltam a volt férjemtől, aki azóta is benne lakik. Nem kérek tőle bérleti díjat, de nem járok vissza. A ház felének megváltására nem hajlandó. Kérdésem, hogy az ingatlant el tudja-e tőlem birtokolni bármikor is? Van-e időhatár, bármennyi év kikötés, ha én nem lakom ott életvitelszerűen és nem járok vissza? Ha megnősülne, az új nejének milyen jogai lennének, milyen arányú tulajdonjogot formálhatna és az én részemre formálhat-e jogot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Ön egyik tulajdonosi jogosítványát sem gyakorolja (nem fizet számlát, szemétdíjat, adót esetleg,), nincs kizárva az elbirtoklás esete. Ingatlan esetében 15 év az elbirtoklási idő, ám az elbirtoklási idő megszakad, amennyiben Ön (bírósági úton) érvényesíti jogait. Javaslom, ha a volt férje nem hajlandó Önt kifizetni, vagy eladni a házat és megfelezni az árát, indítson polgári pert közös tulajdon megszüntetése/házastársi közös vagyon megosztása miatt. Ezt megelőzően is van azért elég hatékony eszköz az ügy kezelésére, így általában azt mondhatom, hogy a perig el sem szoktunk jutni, fizetni szoktak azért, így a jogvita relatíve gyorsan és költséghatékonyan (per nélkül) lezárható. Amennyiben szükségesnek érzi, keressen bizalommal.

Kérdés: A kérdésem a következő: 2019. május 1-jén történt események kapcsán feljelentést tettem, amelynek következményeként egy személyt eljárás alá vontak közlekedési szabálysértési ügyben. Én tanúként vettem részt végig az eljárásban. Az ügyet a rendőrség végül lezárta kétséget kizáró bizonyíték hiányában. Fellebbeztem, amelynek helyt adott a közérdekvédelmi ügyészség és új eljárásra kötelezte a rendőrséget 2019. november 5.-én. Ebben az eljárásban engem is eljárás alá vont a rendőrség a 2019. május 1-jén történt eseményekkel összefüggésben közlekedési szabálysértés miatt. Indíthat-e velem szemben szabálysértési eljárást a rendőrség (miközben az eredeti eljárás során fel sem merült szabálysértési felelősség a részemről) különös tekintettel a szabálysértésekről szóló tv. elévülésére, ill. vonatkozó paragrafusaira?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, indíthat. (Az már egy más kérdés, hogy mi lesz a vége az eljárásnak.)

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! 2007-ben vettem egy házat, amire az előleget 2.350.000 Ft-ot volt párommal közösen fizettünk ki, illetve 5 millió Forint hitelt vettünk fel a ház vásárlására, ahol ő csak adóstárs. Közös kasszán éltünk, de a hitelt én fizettem az én számlámról és még 13 év van hátra a törlesztésből. Közben felújítás és korszerűsítés is történt közös pénzből. Viszont most 2019-ben külön váltunk és követeli a ház értekének a felét, illetve addig amíg nem rendeződik a dolog nem hajlandó kijelentkezni a házból, pedig már fél éve a szüleinél lakik. Csak párkapcsolatban éltünk, a tulajdonos én vagyok, ahogy az adós is a bank felé, neki csak ide szól az állandó lakcíme. Kérdésem, hogy jár neki a ház értékének fele? Vagy csak a ráfordított összeg és a befizetett előleg fele? És tudok-e tenni valamit, hogy erről a lakcímről ki legyen jelentve?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önök élettársakként a törvény szerint külön vagyonszerzők, ám a kérhetik az együttélés alatt megszerzett vagyon szaporulatának megosztását. Mivel a párja is fizetett a ház megvásárlásakor, így nem jelentheti ki, hogy Ön vett egy házat. Attól még, hogy a párja nincs bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, attól neki még jár a kifizetések alapján tulajdoni hányad. Természetesen a törlesztők felének összegét meg Ön követelheti tőle. Kijelentkeztetni egy Kormányablakban tud, az arra rendszeresített nyomtatványon. A fentiekben írtakon túl vannak még alternatív lehetőségei, amik kedvezőbbek is az Ön részére, azonban azok leírása túlmutatna a fórum keretein. Mindenféleképpen javaslom ügyvéd kolléga felkeresését, tudni fogja, hogy mire gondoltam.

Kérdés: Üdvözlöm! 2019.10.01-jével felmondtam a munkahelyemen és egy másik helyre mentem. Közben terhes lettem, duplán veszélyeztet 40 éves ikerterhes. Mikor megtudtam visszamentem a régi munkahelyemre, mert ott több a bruttó, ami a lényeg. De a főnököm 3 hónap próbaidőre vett fel. Kérdésem az volna, hogy elmehetek így is táppénzre? Megszüntetheti a munkaviszonyom? Mert akkor ugye nem leszek jogosult a csed-re, gyed-re? Köszönöm válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A CSED-et és a GYED-et az állam 2 éven belüli 365 nap biztosítotti jogviszony alapján adja meg. A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő számítása: Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie. A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani: – a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletekben foglaltak alapján a Magyarországon szerzett biztosításban töltött időhöz hozzá kell számítani a gyermek születését megelőző két éven belül EGT-tagállamban szerzett és leigazolt biztosításban töltött időt is. – a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz folyósításának idejét, – a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot, – rehabilitációs ellátás folyósításának idejét. Amennyiben a baba születésétől visszafelé számított 2 éven belül megvan a 365 nap, úgy nincs mitől félnie, ha megszűnik a munkaviszonya sem. Az Egyenlő Bánásmód Hatósága kifejtette 2019. februárjában, hogy a munkáltató a veszélyeztetett terhes kismamával szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, ezért 500.000,- forint bírságot szabott ki. Bár a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást nem kell indokolni, azonban ha bebizonyosodik, hogy a munkáltató kifejezetten a várandósságra tekintettel szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát, az eljárása az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik, ugyanúgy jogellenesnek minősül, mintha az általa közölt felmondás nem lenne valós, világos vagy okszerű. Az eljárás során a jogsérelmet szenvedett kismamának elegendő valószínűsítenie, hogy a munkaviszonyát a terhességére tekintettel szüntették meg, ezt követően már a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét eleget tett. Jogorvoslatként a kismama munkaügyi bírósághoz (elmaradt jövedelem címén kártérítést igényelhet), illetve az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, bírságot szabhat ki stb.) fordulhat.

Kérdés: 1 évre kötöttem bérleti szerződést úgy, hogy utána megvásárolom az ingatlant, de rejtett hibák sora merült fel és a tulajdonos nem segít benne.Tarthatatlan, hogy pld. rossz a fűtés, rossz a bojler. A felmondásban kérnék segítséget. Ki kell-e fizetnem a fennmaradó hónapokat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződés nélkül pontos választ nem tudunk adni Önnek, ám a Ptk. az alábbiakról rendelkezik: A bérbeadó a karbantartási kötelezettségét a) életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető, továbbá a lakás vagy a szomszédos lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák esetén késedelem nélkül; b) egyéb esetben az épület karbantartásával vagy felújításával egyidejűleg köteles teljesíteni. A Lakástörvény kimondja: A bérlő a szavatossági hiba elhárításához szükséges munkát a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti, ha a hiba elhárításáról a bérbeadó a bérlő írásbeli felszólításában megjelölt megfelelő határidőben nem gondoskodik. A bérbeadó köteles gondoskodni a) az épület karbantartásáról; b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról; c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. (2) Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő – az (1) bekezdésben nem említett – egyéb kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása az irányadó. (3) A feleknek meg kell állapodniuk abban is, hogy a bérlő a bérbeadótól átvállalt kötelezettség teljesítése esetén milyen mértékű lakbérmérséklésre tarthat igényt. Ha az Ön által említett problémák felmerültek, akkor azokat a tulajdonos köteles kijavítani. Javaslom, szólítsa fel írásban a tulajdonost a hibák kijavítása végett azzal, hogy a javítás költségeit le fogja vonni a bérleti díjból, hiszen azzal tartozik Önnek a Ptk. alapján.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Nagyon szépem köszönöm a válaszát, amit az “Egy lakást szeretnénk vásárolni, amire már előszerződést is kötöttünk az eladóval. Viszont úgy tűnik a vétel, mivel a lakás még nem képezi az…..” kezdetű kérdésemre írt. Igen, fizettünk előleget is és foglalót is, illetve az ügyvédnek kifizettük a végleges adásvételi szerződésért járó díjazást is (egy ügyvédünk van, az ingatlanos ügyvédje, aki az előszerződést és a rendes szerződést is elkészítené majd). Ilyen esetben változik valami, abban amit Ön írt? Hatályát veszti így is a szerződés? Visszakapjuk a kifizetett összegeket, vagy jogosultak vagyunk esetleg a foglaló kétszeresére? Nem tudom, hogy lenne-e mód a teljes előszerződés Önhöz való elküldésére? Nagyon szépen köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos így látatlanban nem tudunk pontosabb információval szolgálni. A foglalóról a Ptk. az alábbiak szerint rendelkezik: 6:185. § [Foglaló] (1) A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. (2) Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. (3) A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. (4) A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken. (5) A túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti. Mivel nem tudjuk pontosan, hogy miért nem valósul meg – még azért a december 31. messze van – a szerződéskötés, azaz ki felelős annak elmaradásáért, így nem biztos, hogy a kétszerese járna Önnek vissza. Időpont egyeztetést a honlapon lévő telefonszámon tudnak kezdeményezni.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy engem minden év szeptembertől-júniusig határozott idejű szerződéssel alkalmaznak. De ez már 6. alkalommal történt. Azt hallottam az 5. után már jogellenes. Ez tényleg így van? Mert én most próbaidő után 15 nappal indoklással adtam be a felmondásom és le akarnak velem dolgoztatni, lehet a szerződésem végéig kb. 8 hónapot. És arra gondoltam erre hivatkozhatok, hogy ez a 6. munkaszerződés már amúgy is jogellenes. Köszönöm válaszát előre is.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön esetében az Mt. 192. §-t kell alkalmazni, ezen belül is a 2. bekezdésre hívnám fel a figyelmét. Amennyiben meghaladja az egymás után létesített több határozott idejű munkaviszonya tartama az öt évet, úgy a munkáltatója jogellenesen jár el. Ergo, Önnek nem a szerződések számára kell hivatkoznia a munkáltatója előtt, hanem az 5. év leteltére. Ezt pontosan ki tudja számolni. A határozott idejű munkaviszony: 192. § (1) A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. A munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a fél akaratától, ha a felek a munkaviszony tartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkaviszony várható tartamáról. (2) A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. (3) Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető. Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony tartama – a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt – az öt évet meghaladhatja. (4) * A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.

Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, hogy 2 évvel ezelőtt bíróság előtt egyeztünk meg, hogy 20-20 ezer Ft-ot fizet a gyerekek után, de arról nem volt szó akkoriban, hogy abból kell-e gyerektartást fizetnie, ha kap valami plusz juttatást vagy tizenharmadik havi fizetést. Ilyen esetekben is jár a gyerektartás? Saját maga utalja, nem a cége utalja a gyerektartást. Köszönöm válaszát.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése nem egyértelmű. Tehát a gyermekek édesapja/édesanyja minden hónapban összesen 40.000 forintot fizet Önnek gyermektartásként? Ez volt a megegyezés? Mert akkor mindegy, hogy mennyi fizetést kap, összesen mindig ezt a fix összeget kell fizetni. Elmaradása keletkezett esetleg? Javaslom, pontosítsa kérdését, legyen szíves bővebb információval szolgálni a helyzetről.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a férjem még a régi rendszerben vált el és 40%-ot fizet a két gyerek után. A gépjármű hozzájárulás benzin költségből is levonható a gyermektartás? Köszönöm válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Kúria már több döntésében rámutatott arra, hogy a munkavállaló részére kifizetett juttatás jogcímét illetően nem a juttatás elnevezésének, hanem a rendeltetésének van elsősorban jelentősége. Ezért – bár a költségtérítésként kapott összeg nem vehető munkabérként figyelembe –, ha az e címen feltüntetett és kifizetett összegről megállapítható, hogy annak rendeltetése nem a felmerült költségek megtérítése, hanem az a munkaviszonyon alapuló személyes közreműködést, a végzett munka anyagi elismerését szolgálja, ténylegesen a munkabérrel vonható egy kategóriába (BH 1993/12/772., EBH 1999/1/54.). Ezzel egyezően a 1214/2005. számú polgári elvi határozat szerint a végzett munka anyagi elismerését szolgáló rendszeres személyi juttatás a gyermektartásdíj alapjához tartozik akkor is, ha a munkáltató azt költségtérítésnek tünteti fel. Kérdésére a fentiek miatt nem lehet egyértelműen válaszolni, hiszen ha a férje munkába járását biztosítja az üzemanyag hozzájárulás, úgy azt nem tilthatják le.

Kérdés: Jelenleg itthon vagyok kisfiammal, a GYED-et apuka vette igénybe. Sajnos nem tudtam, hogy erre az időre a munkáltatómtól fizetés nélküli szabadságot kell kérnem, így ez nem történt meg. Januártól én szerettem volna igénybe venni a GYED-et, amit jeleztem a munkáltató felé, mire ők közölték, hogy a CSED után ők automatikusan GYED-et jelentettek be, holott én erre vonatkozóan semmilyen papírt nem adtam be. Jelenleg azt mondják, hogy vagy visszamenőleg a GYED kezdetétől azonnali hatállyal felmondanak nekem, vagy pedig mostani dátummal közös megegyezéssel megszüntetik a jogviszonyomat. A kérdésem, hogy lehetséges bármelyik módszer? Illetve van valami esély rá, hogy a jogviszonyomat ne szüntessék meg? Köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Visszamenőleg felmondani lehetetlen jogszerűen, hiszen visszadátumozott munkaviszony megszüntetést nem lehet a NAV-nál kezdeményezni. Az azonnali hatályú felmondásnak helye semmi esetre sem lenne, hiszen a törvény kimondja: 78. § (1) A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. (2) Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják. Miután Önnek a támogatást nem a munkáltatója, hanem a magyar állam fizeti, így semmi oka egy adminisztrációs malőr miatt felmondani Önnek. A közös megegyezés természetesen csak és kizárólag az Ön beleegyezésével jöhet létre. Javaslom, hogy ne írjon alá semmit, amíg szakember nem látta a dokumentumot. Az azonnali hatályú –jelen esetben jogellenes– felmondásnak súlyos következményei lehetnek a munkáltató számára. Fontos, hogy ha ez következne be, Önnek 30 napja van a munkaügyi bíróságon megtámadni a jogellenes nyilatkozatot: „287. § (1) A keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni: a) az egyoldalú munkaszerződés-módosítással, b) a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével, c) a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel, d) a fizetési felszólítással, továbbá e) a 81. § (2) bekezdésében meghatározottakkal kapcsolatos igény érvényesítése iránt.” Ebben az esetben mindenképpen keressen meg egy munkajoggal foglalkozó ügyvédet!

Kérdés: Kiskorú gyerekek kilakoltatási moratórium esetén, ill. ha tönkretették a lakást…

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdés hiányában sajnos nem tudunk Önnek segíteni. Kérem, az eset pontos leírásával tegye fel a kérdését.

Kérdés: Könyvelőként dolgozom egy cégnél, alkalmazotti jogviszonyban. Tegnapi nappal szóban felmondtak, 6 év munkaviszony után. Közös megegyezéssel szeretnének kiléptetni, ha lezárom a 2019. évet és január-februárban elkészítem a mérleget. A jelenleg folyó cégátalakításokban felmerülő szabálytalanságok miatt azonban, nem szeretném ezt lebonyolítani. Van-e jogom ezt megtagadni, valamint a felmondás szóban történő közlése (telefonon hang rögzítve) elfogadható-e a bíróságon?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződés csak írásban jöhet létre, és emiatt (is) csak írásban szüntethető meg. Én a közös megegyezést nem írnám alá, mert akkor elesik a felmondásnál járó lehetőségektől (felmondási idő, végkielégítés), de ezt Önnek kell eldöntenie természetesen, ismerve majd annak a feltételeit. Ergo a felmondás nem ugyanaz, mint a közös megegyezés. Addig viszont, amíg az írásbeli tájékoztatás/felmondás be nem következik, elvileg „rendesen” dolgoznia kell. Aggodalmát megértem, azonban jelen pillanatban tkp. semmi nem történt még, ami igazolható lenne. A hangfelvétel megítélése kérdéses. A tapasztalatok alapján ilyenkor az szokott előfordulni, hogy a mérleg a valóságnak megfelelően készül el, még akkor is, ha az nem tetszik a munkáltatónak, avagy az influenza-szezon dönti le a lábáról a munkavállalót….. Más, fontos dolog: az is tapasztalat, hogy próbálják azonnali döntésre bírni majd, pl. Ön elé teszik az iratot azzal, hogy most azonnal kell dönteni, aláírni, mert különben ez és ez lesz…..ilyen nincsen, ennek ne engedjen, ne írja alá, vigye nyugodtan haza, konzultáljon ügyvéd kollégával!

Kérdés: Szóbeli megállapodás (kiválasztott karácsonyfák későbbi kivágása, majd leszállítása) volt az említett történet. Nos a leszállításra kerülő fák, nem azok voltak, amiket én kiválasztottam és megjelöltem, hanem az őstermelő, akitől vásároltam az én általam fákra helyezett jelölőszalagot áthelyezte az én távollétemben másik fákra, majd kivágta és leszállította nekünk azt. Mivel ezek behálózva kerültek leszállításra, így csak 3-4 nap múlva derült ki, hogy ezek nem azok a fák amiket én kiválasztottam. A kérdésem: Ilyen esetben milyen úton-módon járhatunk el, illetve mit tehetünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ugyanúgy járhatnak el, mintha lett volna szerződés. Az egy más kérdés, hogy semmit sem fog tudni bizonyítani, ergo, ha a másik fél nem ismeri el a történteket (márpedig valószínűleg nem fogja), akkor csak az Ön pénze fog menni a jogi eljárások megindításával, de sajnos azok eredménytelenek lesznek. (felszólítás, FMH, per).

Kérdés: Három nappal ezelőtt, este a szokásos rutinnal beérkeztem a munkahelyemre, majd azzal a ténnyel szembesültem, hogy az én munkámat valaki más végzi. Azonnal telefonáltam a felettesemnek, hogy mégis mire véljem a dolgot, de nem vette fel a telefont. Később megérkezett és csak annyit mondott, hogy majd holnap hívunk, hogy mi legyen veled. Se egy telefont nem kaptam, sem pedig választ. Három nap elteltével hívtam, hogy akkor számoljunk el az esedékes bérrel. Nem válaszolnak, telefont nem veszik fel. Fél havi bérem bent van a vállalkozónál. Ilyen esetben mit tudok tenni? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amíg nincs nyilatkozat a munkáltató részéről, addig a leírtak alapján nem mondtak fel Önnek. A munkaszerződésének tartalma az irányadó vitás esetben, így most is aszerint kellene eljárni. Ha azt megszegték, javaslom az ügyvédi közreműködést, felszólítást, hatósági eljárás kezdeményezését és/vagy a munkaügyi pert.

Kérdés: 2 millió Ft-ot adtam kölcsön a bátyámnak, amit OTP kölcsönből tettem, hogy ő majd fizeti. 3 hónapot fizetett, de azóta nem. Van egy 3 év felfüggesztettje hasonló ügyért. Mit tehetek, hogy a pénzem megkapjam? Ha kell pereskedem is vele.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése nem érthető, kérem írja le pontosan a körülményeket és annak megfelelően tegye fel kérdését. Ha arra gondolt, hogy nemfizetés esetére mit lehet tenni, akkor: FMH eljárás, per, esetleg feljelentés, ha a csalás tényállási elemei fennállnak.

Kérdés: 1988.03.01-től munkaviszonyban álltam egy cégnél 2013.03.17.-ig. Közös megegyezéssel a munkaviszony megszűnésekor nem kaptam meg a 25 éves törzsgárda díjat. 2018.február 1-től a mai napig ismét annál a cégnél dolgozom, mint korábban 25 évig. Kérdésem lenne, hogy most 2019.12. hó végével kérhetem-e korábbi 25 évre tekintettel a törzsgárda tagságra járó X havi törzsgárda díjat, és kérhetem-e havonta a törzsgárda tagságra vonatkozóan a magasabb munkabért? Esetleg méltányosságból kezdeményezhetem-e, vagy nem lehet ezzel a kéréssel élnem a munkáltatóm felé?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Törzsgárda díj (mai néven jubileumi jutalom) csak azon munkavállalóknak jár / járt, akik a közigazgatás területen közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszonyban dolgoztak. A szabályozás erre vonatkozólag sokszor és sokféleképpen változott. Ön sajnos ezt az igényét (feltehetőleg) nem tudja érvényesíteni.

Kérdés: Arra lennék kíváncsi, hogy az állásinterjún elhangzott az többször is (mert visszakérdeztem), hogy a munka az hétfőtől péntekig tart, napi 8 órás, 3 műszakos. Ezzel szemben eltelt közel egy év és most 6+2 folyamatos műszakot vezetnek be időkerettel, amit 4 hónapban állapítottak meg. Semmilyen módosítást nem kellett aláírni csak közölték. Ezt nekem kötelező elvállalni vagy hivatkozhatok az állásinterjún elhangzottakra? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaviszonyában bekövetkező lényeges változások vonatkozásában minden esetben munkaszerződés módosítást kell készíteni, melyet közös megegyezéssel (mindkét fél aláírásával) lehet változtatni. Amennyiben ez elmaradt az hiba. A keretmunkaidőben való foglalkoztatás általában egyetlen fél számára előnyös, és az a munkáltató.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! 2015-ben vettem egy családi házat a 2 gyermekre járó CSOK összegéből, 1.3000.000 Ft. Akkoriban még élettársi kapcsolatban éltem, így őt is bevontam, így a ház fele, az ő nevére került. Idén áprilisban elhagyott egy másik nőért és most követeli, hogy a ház részét fizessem ki neki, ami neki egy forintjába sem került, és azóta terhelés is van az ő részén mióta elköltözött, 3.400.000 Ft. Szeretném megtudni, hogy ha jogi útra viszem, van-e esélyem megnyerni a pert ellene, hogy a teljes tulajdonjog engem illessen meg. Köszönöm segítségét!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, csak az ingatlan felét ki kéne hogy fizesse a részére (mínusz a terhek természetesen).

Kérdés: Fizetési meghagyást kaptam közjegyzőtől vízmű tartozás (2017-2019 időszakban) megfizetésére. Ellentmondással éltem, így perré alakult. A kérdéses ingatlanban 2016 óta nem vagyok bérlő, de a bérleti szerződés lejártát igazoló papírokat a közös képviselőtől nem tudom megszerezni (társasház tulajdonában lévő ingatlan). Tudom-e enélkül a dokumentum nélkül igazolni, hogy nincs már közöm a lakáshoz, illetve az ahhoz tartozó mérőórákhoz? Le tudom-e vetetni a nevemről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg igen, habár sokkal több információra lenne szükség. Végső soron a bekövetkező perben tud bizonyítani.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy készenléti jellegű munkakörben, 4 óra pihenőidő letöltése mellett, mennyi készenlét illeti meg a munkavállalót, 24 órás munkarendben. Illetve az, hogyha nem valósul meg a készenléti jelleg, akkor havi szinten hány órát dolgozhat a munkavállaló, 12 órás munkarendben? Illetve 24 órás szolgálat letöltése után, közvetlenül utána kiadható-e 24 óra szabadság? Köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A készenlét a munkaidőn kívüli rendelkezésre állási kötelezettség. A készenlét és az ügyelet között annyi a különbség, hogy a készenlétnél a munkavállaló jogosult meghatározni azt a helyet, ahol készenlétben van, míg az ügyeletnél a munkáltató. Havonta maximum 168 óra készenlét rendelhető el. Munkaidőkeret esetén a munkaidőkeret átlagában. Tartama nem haladhatja meg a 24 órát, ebbe a 24 órába a készenlét megkezdésének napjára beosztott rendes, vagy elrendelt rendkívüli munkaidőt tartamát is bele kell számítani. A napi rendes munkaidő befejezése és a következő napi munkakezdés között, ha készenlétben is volt pihenő időt kell biztosítani, ami egybefüggő 11 óra időtartam. Készenlétet követően pihenő idő csak akkor jár, ha a készenlét alatt a munkavállaló munkát is végzett.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! A kérdésem: 2017.01.20-án Tunéziában házasságot kötöttem egy algériai férfival, de ő nem kap soha vízumot ide és tavaly szeptemberben be is adtam a válási kérelmem. Már 3 éve nem találkoztunk és nem is tartjuk egymással a kapcsolatot, semmilyen formában. Nincs semmi közös vagyon, se gyerek. Május 22-én volt a tárgyalás, ahol kimondták a válást, az alperesnek volt kijelölt ügygondnoka és ő is beleegyezett, mivel az értesítés után ez év februárjában az alperes megírta a bíróság felé, hogy ő is a válás mellett van. De az ítéletet nem vette át állítólag másodjára sem, azaz a kézbesítés sikertelen maradt, és én még mindig nem kaptam meg a válásról a jogerős ítéletet. Nem értem, hogy miért? Igazából nem kapok választ a kérdésemre, csak hogy még mindig várni kell. Szeretnék tisztán látni ez ügyben, amihez kérném a segítségét!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az irat át nem vétele sem a válást, sem a jogerőt nem befolyásolja. Célszerű lenne a Kezelőirodán érdeklődnie.

Kérdés: A munkáltatóm (a közvetlen felettesem és az egyik HR-es kolléga) a beleegyezésem nélkül döntött a munkaköröm megváltoztatásáról. A vállalati rendszerben ennek már nyoma is van, de se tájékoztatást, se új munkaköri leírást nem kaptam, se szerződés módosítást. A felettesem információja alapján szerződés módosítást majd 2020. januárjában kapok a munkakör változásról. Érdeklődnék, hogy ez így szabályos-e? Mik a jogaim ilyen helyzetben? Előre is köszönöm válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az új munkakör betöltése akkortól joghatályos, amikortól a munkaszerződés módosításában szerepel, ha abban nincs meghatározott időpont, akkor annak aláírásától. Ezzel egyidejűleg kell megkapnia az új munkaköri leírást is. Végső soron bírósághoz fordulhat.

Kérdés: A tulajnak joga van zárat cseréltetni, ha a bérlő nem fizet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapjában véve nem teheti meg. Ha megtörtént és van bérleti szerződése, akkor a jegyzőhöz kellene fordulnia, birtokvédelmet kérni.

Kérdés: Szeretnék tanácsot kérni egy ügyben. A kérdésem pedig az lenne, hogy tegnap (2019.12.11-én) tesómék otthonában rám támadt az apósom. 2-szer megütött halánték táján, ezután fejbe rúgott. Ekkor én a 3. ütés után önvédelmi célból védekeztem és verekedéssé fajult. Majd ezután földhöz szorítottam, próbáltam harcképtelenné tenni. Ekkor 2-szer nyakon, mellkason, bordán és fülön rúgott. Miután nem bírtam lefogni, elkezdtem önvédelemből visszaütni, mert már annyira szédültem a sok nyakamat érő rúgástól. Ezek után tesóm kihívta a rendőröket és ekkor elmentek kocsival. De mielőtt elmentek, a kocsiból visszakiabált nekem, hogy még visszajövök és megöllek. Én nem tettem feljelentést a rendőrségen, de ő feljelentett engem, pedig ez tesómék házában/tulajdonában történt, hogy rám támadt. És azért jelentett fel, mert lehet, hogy 8 napon túl gyógyuló a sérülése. Szerencsére nekem a fájdalmakon kívül nagy bajom nem lett. És ezzel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leveléből nem derül ki, mi lenne a konkrét kérdése. Egyébként amennyiben ez így történt, akkor Önnek is kellene feljelentést tennie. A saját sérüléseiről is célszerű lenne látleletet vetetnie.

Kérdés: Többször előfordult már, hogy a felettesem lekezelőn, otrombán és megalázó módon ordított velem. Eddig csendben tűrtem, mert féltem az állásom. Illetve sokan mások is hasonlóan cselekszenek vele szemben. Senki nem mer vele szembe szállni. Mit lehet ilyen esetben tenni? Állítólag jár valami stressz kezelő orvoshoz…. De velünk szemben nem változik. Minden egyes nap hasmenéssel és hányingerrel járok/járunk be miatta. Viszont jelenleg ott tartok, hogy nem érdekel milyen következménye lesz, nem tűröm tovább szó nélkül. Előre is köszönöm a válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A problémát jelzi a felettese felettesének, és megvárja, hogy lesz-e ennek hatása, avagy megszünteti a jogviszonyát, amennyiben úgy érzi, hogy ezt nem kívánja a jövőben elviselni. Ha kára is keletkezik, esetleg diszkriminatív a viselkedése, akkor peres eljárás vagy hatósági eljárás jöhet számításba. Ha a megalázás bűncselekményt is megvalósít, akkor feljelentést is lehet tenni.

Kérdés: A kérdésem a következő: van-e jogom abban az ingatlanban lakni, ahol adótárs vagyok, mert a párom gyakorlatilag kidobott dec. 20-ával. Kérdésem, hogy ezt megteheti? Ilyen rövid idő alatt nem találok albérletet. Mit tehetek ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az adóstárs az a személy, aki a kölcsön és járulékai visszafizetésért az adóssal egyetemlegesen felel. Amennyiben Ön nem tulajdonosa az adott ingatlannak, akkor csak az adósságért felel, egyéb jogalapja nincs az ingatlan vonatkozásában. Az a leírtakból nem derül ki, hogy milyen kölcsönről van szó, csak gyanítom, hogy nem az ingatlan vásárlásnál volt adóstárs, mert abban az esetben az ingatlan közös tulajdon tárgyát képezné. Ahhoz viszont joga van, hogy a közös vagyon megosztása miatt bírósághoz forduljon. Illetve amennyiben házastársak, akkor egyéb jogosultságai is vannak még.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Kérdésem egyszerű, hogyan tudok lemondani jogilag az örökségről? És az örökség lemondása megvéd az adósság öröklése alól is? Köszönöm válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Legegyszerűbb a hagyatéki eljárásban a közjegyző előtt visszautasítani a hagyaték elfogadását. Ebben az esetben sem aktívát, sem passzívát (adósság) sem fog kapni.

Kérdés: Testvérem otthonteremtési támogatásból vásárolta a lakást, én megvettem tőle és továbbadtam egy harmadik személynek, aki nem hajlandó fizetni nekem, hanem csak az első tulajdonosnak. Mit tehetek? 5 év elidegenítés van a lakáson, amiből már csak 2 év van hátra!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben elidegenítési tilalom van egy ingatlanon, azt nem lehet eladni. Az már más kérdés, hogy Önök a testvérével egymás között ezt hogyan oldották meg, illetve a harmadik személlyel is….???. De a tulajdoni lapon, mint tulajdonos Ön nem szerepelhet és a 3. fél sem fog (még egy darabig biztosan nem). Így Önnek kell egyeztetni a testvérével és a harmadik személlyel, hogy az egyébként szabálytalan eladásból származó pénzhez Ön hogyan jut hozzá. Kérdés továbbá az is, hogy mindebből mennyit tudna bizonyítani, mivel ha nem tudnak megegyezni, akkor csak a peres eljárás marad, amibe csak kellő bizonyítékok birtokában érdemes belefogni.

Kérdés: Tisztelt Cím! Munkáltatóm felé nyújtottam be azonnali hatályú felmondásomat a vonatkozó Mt. 78.§ törvény (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozva. Indoklásként a táppénzem alatt történt rágalmazási esetre hivatkozva, ami szóbeszéd lett a munkahelyen és jelentős mértékben sérti alapvető jogaimat. A munkáltatóm az esetet elismerte, felelősségét viszont hárította, miszerint “nem tapaszthajtuk be mindenkinek a száját”. Ez a passzív magatartás elégséges feltétele lehet-e az azonnali hatályú felmondásomnak, ha az jelentős mértékben sért és hátrányos helyzetbe hozott?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Több kérdés is felmerül az Ön által leírt eset kapcsán. Hogyan ismerte be munkáltatója a felelősségét? Mivel ha az esetet elismeri, abba beletartozik a felelősség is adott esetben. Vannak erre tanúk? Okirati bizonyíték? Alapvetően egy normális munkáltató ilyen esetben nem pereskedik, ám van számos példa erre is. Amennyiben az Önt ért súlyos hátrányt/sérelmet kellőképpen tudná bizonyítani a munkaügyi bíróságon, úgy álláspontom szerint megállja a helyét az azonnali hatályú felmondás.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Hagyaték ügyben szeretnék kérdezni. Testvéremmel örököltünk édesapánktól egy fél házat (mert a fele az enyém, én lakom benne), és több erdőrészletet, ami közös tulajdonban lévő osztatlan. A testvérem vissza akarja utasítani a házrészt, viszont az erdőket nem. Ezt jogilag meg lehet-e tenni? Ha igen, akkor én milyen jogcímen kapom meg ezt a negyed részt és kell-e utána illetéket fizetnem? Azért bizonytalanodtam el, mert úgy emlékszem, hogy örökséget részben nem lehet visszautasítani. Hibáztunk, mert ha édesapám életében lemondott volna róla, akkor most nem lenne ilyen gondom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahogy Ön is írja, örökséget csak egészében lehet visszautasítani bizonyos kivételekkel: visszautasítható külön a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel. Ha az örökös végintézkedés és törvény szerint egyaránt örököl, az egyik jogcímen megszerzett rész önálló visszautasítására is jogosult. Az egyenesági rokon utáni öröklés illetékmentes. Így, ha a testvére megörököli az ingatlan ¼ tulajdoni hányadrészét, azt Önre ajándékozás, vagy adásvétel útján tudja átruházni. Az ajándékozás testvérek (azaz nem egyenesági rokonok) között sajnálatos módon nem illetékmentes. Az ajándékozási illeték az érték 18%-a.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Egy lakást szeretnénk vásárolni, amire már előszerződést is kötöttünk az eladóval. Viszont úgy tűnik a vétel, mivel a lakás még nem képezi az eladó tulajdonát (eszközkezelős), jobban el fog húzódni, mint azt előzetesen gondoltuk. Határidőként a szerződésben a végleges adásvételi megkötésére december 31. van feltüntetve, a következő szöveggel, idézem: ” Felek megállapodnak abban, hogy az Ingatlanra legkésőbb 2019. december 31. napjáig végleges ingatlan adásvételi szerződést kötnek egymással a jelen előszerződésben foglalt feltételekkel és azzal az előfeltétellel, hogy az eladó tulajdonjoga bejegyzésre kerül az ingatlan tulajdoni lapján”. Ezek szerint elállni sem tudok az előfeltétel miatt a szerződéstől? Várnom kell az idők végezetéig is akár? Nem azért szeretnék egyébként elállni, mert tovább tart, hanem úgy érzem, hogy az adásvétel során nem úgy járnak el, hogy az aktus minél gyorsabban, gördülékenyebben lezajlódhasson…Nagyon szépen köszönöm a segítséget!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nagyon fontos, hogy a teljes szerződéses megszövegezést ismerni kellene, a korrekt válaszhoz, de: mivel az Ön által leírt előfeltétel – az „eladó” tulajdonjogot szerez – nem következett be, így az előszerződés is hatályát veszíti december 31. napján. (Persze addig még megtörténhet a jogszerzés.) Kérdéses ilyenkor, hogy fizettek-e foglalót, vagy vételár előleget, hiszen azok jövője ilyenkor kétséges, a szerződés szerint kell eljárni. Amennyiben nem állnak fenn az előszerződéses feltételek, Ön nem köteles a későbbiekben szerződést kötni.

Kérdés: Azzal kapcsolatban kérném a segítségét, hogy férjemmel augusztusban kötöttünk házasságot, de sajnálatos módon egy betegség következtében egy hónappal később elvesztettem Őt. Angliában laktunk és dolgoztunk. A barátaim tanácsára igényeltem özvegyi segélyt. Mindent pontosan és korrektül töltöttünk ki, és a council jóvá is hagyta a kérelmet. Időközben hazamentem Magyarországra és ott kerestem új munkát. Ott megismerkedtem valakivel, amit a férjem barátai rossz szemmel néznek, így fenyegető üzeneteket írnak, hogy csalásért feljelentenek a councilnál, vagy ha ezt nem akarom, akkor egy megadott bankszámlára utaljam át a pénzt. Amiről jól tudom, hogy csalás!? Mit lehet ilyen esetben tenni? Nyilván nem érdekből mentem hozzá és a councilhoz beadott kérvényen az adatok igazak. Az, hogy hazaköltöztem Magyarországra nem tudom, hogy kizáró ok lehet-e ilyen esetben, hogy tovább kapjam a támogatást, ami egyébként egy évig havi szinten járna.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos ilyen információval a magyar hatóságok nem tudnak szolgálni, erről minden bizonnyal a támogatást folyósító angol hatóságnál kell érdeklődni. Az Ön által leírt eset, a pontos tényállás ismeretében, akár bűncselekmény is lehet a rokonok részéről. Javaslom, hogy tegyen feljelentést a rendőrségen abban az esetben, ha ez ténylegesen megvalósult.

Kérdés: 2006. novemberében vettünk fel a férjemmel közösen jelzáloghitelt egy banknál, 2017-ig rendesen fizettük is, de sajnos a férjem elvesztette a munkahelyét és már nem tudtuk fizetni. Végrehajtóhoz került az ügyünk. Ez év tavaszától a férjem talált munkahelyet és áprilisban sikerült megállapodni a végrehajtóval részletfizetésben. Azóta havi 50.000 Ft-tal fizetjük minden hónapban. Tényleg 1 hónapot sem hagytunk ki. A napokban kaptunk egy levelet a végrehajtótól, hogy árverésre fog kerülni a házunk. Ezt miért kaptuk? Ilyet megtehetnek? Annak ellenére, hogy fizettük tényleg minden hónapban a részletet. Kérem, hogy segítsenek, adjanak tanácsot, mert nagyon kétségbeesettek vagyunk. 3 kiskorú gyermekünk van, a legkisebb másfél éves, nem szeretnénk az utcára kerülni, sehová sem tudnánk menni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fel kell keresniük az ügybeli végrehajtót és tájékoztatást kell kérniük. Mivel a kérdése egy nem tisztázott szituációra vonatkozik, így mi sem tudunk Önnek bővebb információval szolgálni. Javaslom, hogy vegye fel a kapcsolatot a Bankkal is minél előbb, kérjen egy hivatalos írásbeli tájékoztatást a hitelszerződésük jelenlegi állapotát illetően. Amennyiben az ügy súlyosbodik javaslom, hogy minél előbb keressen meg egy ügyvédet úgy, hogy minden releváns iratot átad a jogi képviselőnek.

Kérdés: A gyermekünk óvoda köteles és most kaptuk meg az igazolást, mely szerint halasztjuk az iskolakezdést, mivel még nem beszél magyarul csak oroszul. Az óvodának, ahova járunk sok értelme nincs, mivel többet betegeskedik a gyermek, mint jár. Ennél fogva haza járnak hozzánk a magántanárok. Kérdésünk az lenne, hogy lehetséges-e az új jogszabályok értelmében a gyereket otthoni nevelésre átvezetni, nem pedig ezzel az óvodai mizériával alaptalanul kínozni a gyermeket.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jegyző a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életéve betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Az ötödik életévét betöltött gyermek nem mentesülhet az óvodába járási kötelezettség alól, azt óvodai nevelést ellátó köznevelési intézményben kell teljesítenie. Az a szülő, aki az Nkt. 8. § (2) bekezdésben foglaltak alapján felmentést kér a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, az óvodai beiratkozásra meghatározott időtartam kezdő időpontjáig nyújtja be kérelmét a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz, továbbá a kérelem másolatát a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjéhez. Ha a szülő nem települési önkormányzati fenntartású óvodába kívánja beíratni gyermekét, akkor a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentési kérelmét az óvoda fenntartójához nyújtja be, továbbá a kérelem másolatát megküldi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz. A felmentési kérelmeket az önkormányzat jegyzőjének, annak a másolatát az óvodavezetőhöz kell eljuttatni.

Kérdés: Egészségügyben dolgozó ápoló vagyok húsz éve. A munkahelyemen egyre gyakrabban köteleznek a nyolc órás munkavégzésre, amit nem tudok vállalni. Közös megegyezéssel a jogviszonyom megszüntetésé kértemt. Kérdésem: mennyi a felmondási idő, amit kérhetnek tőlem és van jogom látni a felmondási papíromat? Sajnos többször tapasztaltam utólagos beleírásokat az idővel kapcsolatosan. Két hónapot kötöttek ki és ezt kézzel az aláírásom után tették meg. A munkaidő változtatásnál kijelentették el lehet menni, és büntetésből áthelyeznek másik osztályra. Az új leendő munkahelyem rugalmas, megvárnak. Milyen jogaim vannak a felmondási idő letöltésével kapcsolatban? Jogosan fenyegethetnek meg? Soha nem volt szakmai vétségem. Kérem tájékoztasson! A rendkívüli felmondásnak van-e értelme?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A maximális felmondási ideje 2 hónap lehet, ám ettől a közös megegyezésben eltérhetnek természetesen. Rendkívüli felmondás ilyen esetben nem lehet, ugyanis: “Rendkívüli felmondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az indokolásból a rendkívüli felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli felmondás indokának valóságát és okszerűségét a közalkalmazottnak kell bizonyítania.” A megegyezésről szóló megállapodásból mindenképpen eredeti példányt kell kapjon annak aláírása után rögtön, amennyiben ezt a munkáltató “elfelejtené” átadni, hívja fel rá a figyelmét, ne távozzon anélkül. Felhívom szíves figyelmét, semmit sem kötelező helyben aláírnia. Nyugodtan forduljon ügyvédhez a megállapodással kapcsolatban. Természetesen fenyegetni semmivel sem fenyegethetik Önt jogosan. A felmondási idejének letöltéséről a munkáltatója dönt mérlegelési jogkörén belül. Javaslom, hogy kétség esetén mielőtt bármit aláírna, forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Ezelőtt kb. 15 éve három gyermekemre vonatkozólag a láthatóság korlátozásáért pert indítottam volt férjem ellen. Az akkor 7 éves kislányom elmondása alapján felmerült a gyanú a molesztálásra, s az akkor már nagykorú unokahúgom tanúvallomást tett a volt férjemre vonatkozólag, aki őt több, mint 10 évvel azelőtt 11-14 éves kora közöttt molesztálta. A per eredményeképp a kapcsolattartás korlátozva lett, s a felügyeleti jogáról volt férjem lemondott.  Akkor az unokahúgom nem tett feljelentést ellene. Idén nyáron derült fény arra, hogy amit akkor kicsiként leányom elmondott, annál sokkal súlyosabb dolgok történtek az apja által. Pszichológus barátnőm és egy rendőrségi alkalmazott is azt mondta: érthetetlen, hogy akkor a bíróság az unokahúgom tanúvallomása alapján nem tett hivatalból feljelentést, mert az ügy egyértelműen ezt kívánta volna. Kérdésem: Milyen lehetőségem van a bírói mulasztást “beperelni”?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bíró részéről ez nem mulasztás, ő ún. „felelőtlen”, azaz nincsen e körben a döntéseiért személyi felelőssége. (Legfeljebb a bíróságnak kártérítési kötelezettsége, de azt ebben az ügyben nem tudom elképzelni a leírás alapján….) Amit általában lehet tenni: a sérelmes döntés okán fellebbezni. Ebben az ügyben ezt akkor kellett volna megtenni. Egyébként pedig nagyon sok idő is eltelt azóta, így az sem teljesen érthető, hogy miért most…? Még egy dolog: azért azt sem szabad elfelejteni, hogy bárki tehetett volna akkor feljelentést, így pl. Ön is, de az unokahúg is, avagy az ő szülei. Így teljesen logikusan merülne fel a kérdés, hogy Önök miért nem tettek, mennyivel tudott „többet” a bíró, hogy tőle várták volna ezt? Vagy miért nem tett a rendőrség, ha már most ezt nyilatkozták? Hiszen ők is tudtak mindent, mivel az ügy a rendőrségen kezdődik és egyébként a jogerős bírósági határozat után oda (is) (vissza)küldik az ítéletet, ill. az iratok harmadik példányát pedig ők őrzik…….Még egy fontos dolog: a „molesztálásnak” van egyébként olyan formája is, amiben csak a sértett tud feljelentést tenni, pontosabban ún. magánindítvánnyal élni…..ennek hiányában bárki tehet feljelentést, eljárást akkor sem fognak lefolytatni….így igazából akár ez a variáció is lehet, mert a történtek pontosan nem derültek ki a leírásából. összegezve, feltehetőleg teljesen helyesen járt el a bíróság, míg ez a többi résztvevő vonatkozásában nem feltétlenül állapítható meg.

Kérdés: Úgy döntöttem elválok a feleségemtől. Most már ő is belátta, hogy nincs kiút. 14 év házasság alatt lett két gyermekünk. A feleségem nem dolgozik. Én kint dolgozom Svájcban. Vettem otthon egy házat, én kapom itt külföldön a családi potlékot is és az adókedvezményt is. Ha elválunk mik a kilátásaim a vagyontárgyakat, illetve a gyermekeket illetően?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermekek kapcsán így nem lehet állást foglalni, rengeteg információ kellene még. A vagyon: ami az életközösségük (!) alatt keletkezett és nem számít különvagyonnak, az közös, azaz azt „felezni” kell. Különvagyon: pl. ajándék, hagyaték…. a fentiek okán javaslom a személyes konzultációt.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni. Kb. 1 éve együtt vagyok a párommal, aki 2014-ben elvált. Egészen 2018-ig szerette volna visszaszerezni a volt feleségét, de végül belátta, hogy nem fog visszamenni hozzá. A házasságuk alatt sem volt a párom boldog mellette. (Nem nagyon foglalkozott a felesége vele, a válás is azért történt, mert a felesége megcsalta.) Lelkileg tönkretette. A válás után is a gyereket felhasználva irányította a páromat. Mindennek úgy kellett történnie, ahogy ő akarja és a cirkusz elkerülése végett ennek a párom eleget is tett egészen addig, amíg meg nem ismerkedtünk. Amióta ez a tudomására jutott a volt feleségének folyamatosan írogat és zaklatja őt. Beleszól az életébe a gyereket felhasználva, hogy nem engedi hozzá. Elhordja mindennek. Már nekem is sms-eket írogat. Nagyon sajnálom a párom, így már élni nem lehet. Mi lehet a megoldás, mert a volt feleségét nem érdekli semmi. Elhatározta, hogy tönkreteszi a párom életét.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a párjában is ténylegesen megfogalmazódott a határozott álláspont és megfelelő szabályok szerint – önön magát nem hagyva – kívánja a jövőben az életet élni, jogi úton lehetőség nyílik arra, hogy a láthatással kapcsolatosan, a tartással kapcsolatosan bírói döntés szülessen. Amennyiben Önt is zaklatja a volt házastárs (SMS), fel kell jelenteni a rendőrségen úgy, hogy a bizonyítékok gondosan tárolva legyenek.

Kérdés: Élettársi kapcsolatomból (nem bejegyzett) 3 közös gyermekünk született. A kapcsolatunk idén májusban megszűnt, már a gyermekelhelyezési peren túl vagyunk. A gyermekeket nálam helyezte el a bíróság. A kapcsolattartásra is hoztak ítéletet, illetve időpontokat. Sajnos a gyerekek apja nem él a lehetőséggel, tartásdíj fizetésére sem hajlandó a külön válás óta! Hogyan érhető el, hogy teljesen lemondjon a gyerekek gyámságáról, mivel sem nem fizet tartásdíjat sem nem tartja velük a kapcsolatot. Illetve ha újbóli párkapcsolatomban házasság jönne létre lehetséges-e, hogy a nevelőapa legyen esetlegesen a gyermekek gyámja

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindkét problémára van megoldás. Elsősorban kizárólagos felügyeleti jogot kellene kérnie bíróságon. Másodsorban az, hogy a gyermekek édesapja nem fizeti a gyermektartásdíjat nincs összefüggésben a láthatással. Kereset benyújtásától visszamenőleg 6 hónapra lehet követelni az elmaradt gyermektartásdíj összegét és amennyiben nem fizet (pl. fizetéséből nem tudják tiltani az összeget) súlyos szankciók lépnek életbe, azaz akár büntető-eljárás is indítható….

Kérdés: A segítségére lenne szükségem! Negyedik éve lakom egy albérletben a férjemmel és a 2 kicsi lányommal! 2016.szeptember 1. óta 5 éves albérleti szerződést kötöttünk, ami lejár 2020. márciusában. A probléma az, hogy idejött a tulaj és közölte, hogy el kell mennünk, mert ide akar költözni. Mivel csak a férjem dolgozik, így esélytelen az, hogy kiköltözzem a 2 gyermekünkkel. A kérdésem az lenne, hogy ha innentől kezdve csak a rezsi díjat fizetem neki, hogy össze tudjam szedni a pénzt a következő albérletre mennyi idő alatt tehet ki úgy, hogy a lakbért nem fizetem csak az elfogyasztott rezsit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a határozott idejű bérleti szerződés lejár, az ingatlan tulajdonosa és a bérlő is eldöntheti, hogy kívánja-e a határozott idejű szerződést meghosszabbítani, esetleg határozatlan idejűvé tenni, de az is előfordulhat, egyszerűen úgy dönt, hogy nem kívánja a továbbiakban bérbe adni az ingatlanját. Önnek ebben az esetben a szerződésben foglaltak szerint el kell hagynia az ingatlant. Nem javasolnám a nem fizetés módszerét, az (előbb vagy utóbb) biztosan hátrányos lesz az ön és családja számára.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hova kell forduljunk, abban az esetben, ha Ausztriából 5 éve igényelt gyes igényünket a mai napig nem dolgozták fel. Minden érdeklődésünkre a válasz, hogy folyamatban van. Az 5 év azt gondolom, hogy nonszensz már. Teljesen tanácstalan vagyok.

Válasz: Tisztelt Kérdező!Hiányos az információ, amit kérdésében megfogalmazott. Például tudni kellene, hogy Ön saját jogon, esetleg a gyermek édesapja jogán szeretné-e igénybe venni az ausztriai gyes. Ausztriában a GYES igénylése azután a gyermek után lehetséges, amely után az Ausztriában dolgozó szülő családi pótlékot kap. Az igény benyújtás további feltétele, hogy legalább az egyik szülő a gyermekkel egy háztartásban lakjon. A GYES folyósítása alatt az igénylő éves jövedelme nem lépheti túl a 16.200 Eurót. A GYES igénylés minden esetben csak egy, a legkisebb gyermek után vehető igénybe. A GYES-t a tartományi egészségpénztár fizeti ki. A gyes legfeljebb a kérelemnek az egészségbiztosítási pénztárhoz történő beérkezésétől számított hat hónapra visszamenőleg igényelhető, ezért a feltételek fennállása esetén hat hónapon belül célszerű benyújtani a kérelmet, nehogy elessenek a korábbi hónapoktól! A GYES-t csak akkor lehet megigényelni, ha a családi pótlékot is megigényelték már.

Kérdés: Volt anyósom házára én vettem fel 4,6 millió Ft hitelt, három adóstárssal. Pár évig fizettük, elváltunk és én nem bírtam egyedül. Átadták végrehajtóhoz jogosan! De erről levelet nem kaptam. A végrehajtói díj fejenként 780 ezer Ft. Most szüneteltetik 4 hónapig, de a bank felé 4-5-hónapja fizetjük a pénzt, mert megegyeztünk. Fejenként 20.500 Ft havonta, 6 évig. Arra lennék kíváncsi, hogy lehet, hogy mi megegyeztünk a bankkal és fizetjük, amit kell, ezzel egy időben azonban a fizetésem 33%-át is vonni akarja a végrehajtó. Ezt megteheti? Mert mindkettőt nem tudom fizetni. Azt is szeretném tudni, hogy lehet, hogy egy hitelt 2 végrehajtóhoz adtak be, engem és anyósomat az egyikhez, a volt férjemet és apósomat a másikhoz.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben bírósági végrehajtó járt el az Önök ügyében, úgy a részletfizetési megállapodást nála, illetve vele kellett volna megkötni. A végrehajtási eljárásnak díja van, amelyet minden esetben ki kell fizetni. A végrehajtók ügyelosztását központilag szabályozottan osztják ki. Kissé zavaros számomra az ügy, emiatt látni kellene az összes iratot, hogy megfelelő megoldást tudjak javasolni.

Kérdés: Mai napon eladtam autómat. Szerződéskötés után felhívott az új tulaj, hogy az autóval nincs probléma, de a forgalmiban a megjegyzés rovatban szerepel valami, ami őt zavarja: “motorazonosító adatot nem tartalmaz típuskódja megállapított”. Nálam semmilyen problémát nem okozott ez, én is így vettem az autót fél éve, nekem is az új forgalmiba az okmányirodában ezt írták bele, nem én kértem. Én műszakiztattam a kocsit 2 hónapja, ott sem szóltak semmit. Nem gondolom, hogy emiatt most nekem vissza kellene fizetnem a kocsi árát és visszakapnom az autót. Átnézte, kipróbálta, megállapodtunk, most meg pár óra után ilyen indokkal felhív. Erről az esetről szeretném kikérni véleményét.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A “motorazonosító adatot nem tartalmaz típuskódja megállapított” bejegyzés semmi rosszat nem jelent. Nagy valószínűséggel motor csere volt az autóban és nincs motor szám, vagy esetleg a számok teljes mértékben elenyésztek, így nem olvasható. Az autót hivatalosan forgalomba helyezték, így nem fog problémát okozni a vevőnek sem. Sőt, az újabb autókban már motorszám sincsen feltétlenül.

Kérdés: Polgári perben készült pszichológiai szakvélemény bármely peres fél által megosztható-e 3. féllel (hatósággal) abban az esetben, ha az egyik fél még nem kapta meg a szakvéleményt, illetve ily módon nem volt rá alkalma, hogy azt véleményezze? A szakvélemény terhelő a 2. félre, amelyet az 1. fél több hatóságnak és egyéb szervezetnek is megküldött, mint tényt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Hivatalos eljárásban nem látom az akadályát, főleg ha arra az eljárásra is tartozik. Az, hogy a másik nem látta, nem jelent semmit sem.

Kérdés: Szeretnék tájékoztatást, érdemes-e a volt munkáltatóm miatt bíróságra menni? Röviden: a határozatlan idejű munkaszerződést megváltoztatták határozott idejűre (megtévesztéssel rábírtak), aláírtuk, illetve szabadságot sosem írattak alá, nyilvántartást nem vezettek a ledolgozott órákról. Azokon a napokon, melyre a szabadságot kiírták, bizonyíthatóan dolgoztunk. Heti 20 óra helyett 40 órát dolgoztunk le, túlóra nem lett elszámolva.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben bizonyítani tudja, hogy a munkaszerződés módosítását megtévesztés útján íratták alá Önnel, illetve a többi tényállás vonatkozásában is akkor és csak akkor szabad munkaügyi pert indítania. Egyébként a heti ledolgozandó munkaidő 40 óra a munka törvénykönyve alapján.

Kérdés: Szeretném megtudni, hogy magyar-finn pár alkalmi kapcsolatából született gyermek láthatását van-e mód Finnországból Magyarországra áttenni, mert lányunk nem tud hazatérni az ottani heti háromszori láthatás biztosítása miatt. 9 hónapos gyermekről van szó, és lányunk – az őt ért fizikai, pszichikai és gazdasági erőszak ellenére – az apának biztosítja a láthatást felügyelet mellett. Mivel minden szempontból jobb körülményeket tudna biztosítani itthon a gyermekének szeretne hazatérni, de ezt az apa láthatási joga lehetetlenné teszi. Legújabb fenyegetésként el karja tőle venni az egyedüli felügyeleti jogot is. Segítségre nem számíthat az anya, minden szervezetnél neki kell a gyerek érdekben eljárni és az apa kívánságainak megfelelni. Az apa megegyezésre nem hajlandó, csak az anyának kell alkalmazkodnia. A gyermeknek is csak alkalmazkodási joga van, hisz életének 9 hónapjából mindössze 4 hónapig volt rá kíváncsi, de a láthatáshoz ragaszkodik. Külföldi állampolgárként esélye sincs .

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nagyon fontos kérdés, hogy a gyermek milyen állampolgárságú. Továbbá az is fontos, hogy kint született-e jogerős bírósági határozat a láthatással kapcsolatosan. Kérdését ezen kérdések függvényében lehet csak megválaszolni.

Kérdés: 2019. augusztus 1-től 25-ig kórházi ellátásban részesültem. Ez idő alatt lett volna esedékes országos szinten az augusztus 19-ei nap augusztus 10-én történő ledolgozása. Akkor a munkaadóm úgy döntött, hogy a 10-ei nap mégsem lesz munkanap, hanem pihenőnap, illetve túlóra annak, aki dolgozott 10-én. Néhány napja jelentették be, hogy az augusztus 10-ét december 21-én szombaton kell pótolni. Azt szeretném kérdezni, hogy ez esetben elrendelhetnek-e számomra december 21-én munkanapot augusztus 10-e helyett úgy, hogy augusztus 1-től 25-ig kórházban voltam.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A válasz egyértelműen nem. A hivatalos munkaszüneti napokat és ezzel összefüggésben a kötelezően ledolgozandó szombati napokat minden esetben a kormány határozza meg az előző év folyamán és hivatalosan ki is hirdeti. Továbbá ahogy Ön is leírta abban az időszakban betegállományban volt, így ez Önt semmilyen formában nem érintheti.

Kérdés: A kérdésem közalkalmazotti pótlékokkal kapcsolatos lenne! Nemrég kerültem a munkakörbe és sok tévedést véltem a fizetésekben. Napi 12 órában dolgozunk: 3 nappal, 3 szabad, 3 éjjel, 3 szabad ciklusban! Ebből fakadóan van túlmunkánk, amire 50%-os bérpótlékot kapunk, de arra órabért nem! Az alapbér nem változik, csak az 50%os pótlékot kapjuk pluszba annyi órára, amennyi túlmunkánk volt! Illetve a túlórára nappal 130%-ot éjjel 150%-ot kapunk szintén a fent említett módon! Így, ha túlmunkánk van arra óránként megközelítőleg 378 Ft-ot kapunk! Mindezen felül azt mondták nem jár ünnepnapra sem pótlék, mert műszakban dolgozunk! Azzal takaróznak a közalkalmazotti jogviszony más! Ez valóban így működik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Konkrét állásfoglalást az Ön ügyében akkor tudnánk tenni, ha látnánk az Ön munkaszerződését ( kinevezést) és a már számfejtett fizetését (bérpapír). Az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról rendelkezik az illetmény pótlékokkal kapcsolatban. 72. § (1) A közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha a) foglalkoztatására munkaideje legalább felében jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy b) a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent.(2) A pótlékra jogosító munkaköröket a munkáltató állapítja meg. (3) A pótlék mértéke a pótlékalap 100%-a. Továbbá: 74. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt. 75. § (1) Végrehajtási rendelet a 69-74. § rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja. Az valóban elmondható, hogy a közalkalmazotti jogviszony más, mint a munkajogviszony, de végső soron elmondható, hogy nagyobb részben a szabályozás kedvezőbb, mint azoknak, akik a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak.

Kérdés: 72 éves nyugdíjas győri lakos vagyok. Az lenne a kérdésem, hogy csalás áldozata lettem. Röviden 35 éve, Győrben vettünk a feleségemmel egy panel lakást és egy – akkor azt hittem – barátomtól kértünk 4 millió Ft-ot a lakásvételhez. Ezt rendszeresen fizettük is, amíg a feleségem hirtelen fiatalon meg nem halt. Az ő nevén volt a lakás és a “barátom” , aki a pénzt adta, (mivel a feleségem halála óta nem tudtam fizetni a hitelt a kis nyugdíjamból, ami 29 ezer Ft) kijátszva a tudatlanságom egy ügyvéddel a feleségem nevéről átíratta a saját nevére a lakást. Engem kidobott az utcára, minden ingóságom a lakáson belül van, még a gyógyszereim is. Mivel szívbeteg vagyok a gyógyszereim nélkül életveszélyben vagyok. Kétszer volt infarktusom, amiből nehezen gyógyulok a mai napig. Ha nem veszem be a gyógyszereim, akkor vége. Kérem Önt, válaszoljon mielőbb, mert már nehezen bírom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ezen kérdések pontos megválaszolására nyilván minden iratot látni kellene. Amennyiben úgy érzi, hogy bűncselekmény áldozata lett, feltétlen javasolnám a rendőrségi feljelentést. Lehetősége van ingyenes jogi segítség kérésére minden bíróságon, illetve, ha később perré alakulna az eljárás illetékmentességet is tud kérni tekintettel az anyagi helyzetére.

Kérdés: Egy igen jó anyagi körülmények között élő szülők meddig kötelesek fizetni gyermekük tanulmányait?

Válasz: Tisztelt kérdező! Kérdésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom. A Ptk. 4:220§ (1) bekezdése alapján “A továbbtanuló, nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul.” Tehát a tartásdíj feltétele az, hogy a tanulmányok szükségesek legyenek, azok ideje indokolt legyen, és a nagykorú gyermek arra rászoruljon. Tartásdíjra jogosító tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Ennek megfelelően az OKJ-s képzés is. Ez nem azt jelenti, hogy akárhány diploma, vagy szakképesítés megszerzése szükséges tanulmánynak minősül. Általában az első mesterdiploma után a további tanulmányok már nem számítanak indokoltnak, de egy megszerzett szakképesítés után esetlegesen másik szakképzés lehet azért indokolt, mert az egészségügyi állapot nem engedi, hogy adott szakmában dolgozni tudjon. Ilyen esetekben a tartásdíj mértékének meghatározásánál a továbbtanuló gyermek indokolt szükségleteit, saját jövedelmét, vagyoni helyzetét, a tanulmányai folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket, támogatásokat és a szülők teherbíró képességét kell figyelembe venni.

Kérdés: Nyugdíjas vagyok, egyedül élek, 67.500 Ft a nyugdíjam, gyermekem igen jó anyagi körülmények között él és házam tulajdonjogát 11 évvel ezelőtt ráírattam. Ennek fejében havi 20.000 Ft-os rezsimet fizeti, de ebben a tévé és mobiltelefon szolgáltatásom nincs benne. Ezen felül még a gyógyszereimet is nekem kell finanszíroznom, ami átlagosan havi 15.000 Ft. Milyen jogi lépéseket tehetek annak érdekében, hogy anyagilag nagyobb segítséget kapjak tőle?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos kérdés lenne, hogy a ház tulajdonjogának átírása milyen formában történt. Esetleg egy öröklési szerződés keretében, vagy ajándékozási szerződés. A lényege az lenne, hogy a tulajdonjog fejében szerződésben ki lett-e kötve az ellenszolgáltatás mértéke, vagy csak az Ön szülői jó szíve vezette ezen tulajdonjog átruházására. Tartási kötelezettségről a 2013. évi V törvény a Polgári törvénykönyvről (Ptk.) rendelkezik. 4:196. § [A tartásra kötelezettek köre és a tartási kötelezettség sorrendje] (1) A tartási kötelezettség – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben. (2) Tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben. Amennyiben ezen kötelezettségének gyermeke nem tesz eleget bírósági per útján a tartás összege kikényszeríthető, de feltétlen figyelmeztetnem kell, hogy ezek a perek elhúzódhatnak, és költségesek lehetnek.

Kérdés: A “volt cégemre” visszavásárlási jogom van február végéig. Egy hete szóban jeleztem a szándékom, majd pár napra rá írásban is, hogy ügyvéd előtt élnék a visszavásárlási jogommal. A másik fél húzza az időt, nem válaszol. Meddig “akadályozhat” ebben? Szeretném mihamarabb visszavásárolni, mivel a megélhetésemhez szükséges.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Önnek visszavásárlási joga van, és Ön írásban bizonyíthatóan határidőn belül jelezte ezen szándékát, akkor nincs jelentősége annak, hogy a másik fél az időt próbálja húzni. Javaslom, mindenképp keressen fel ügyvéd kollégát, hogy hivatalos úton rendezni tudja ezt a problémát.

Kérdés: Péceli társasházban (1985-ben általam és volt feleségem által) vettünk két lakást és egy garázst, mely fele részben a jelenlegi feleségem nevén van (2014-ben ajándékozás útján adtam neki a saját tulajdonrészem), másik fele előző házasságomból a 2 gyerekem nevén van (anyjuk 2003-as halálával örökölték). Ők külföldön élnek, de nem törődnek sem az ingatlanok fenntartásával, sem az adófizetéssel, sem a felújításokkal, sőt velem, az apjukkal sem. Eddig helyettük is mi fizettünk minden költséget. A közös költség egészét velünk fizettetik meg, pedig úgy tudom a felét a társtulajdonosoknak kell (használattól függetlenül). Azonban egy kis részét az utóbbi pár évben nem tudtuk fizetni anyagi problémák miatt, másrészt a vélhető jogtalanság miatt sem akarunk már fizetni. Mi viszont elbirtoklás vagy elperelés útján szeretnénk megkapni az ingatlanokat, melyeket mi tartunk fenn, de tovább anyagilag nem bírjuk már elviselni a terheket. Ez lehetséges peres úton vagy anélkül? Milyen más alternatív jogi megoldás van még?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtakból azt szűrtem le, hogy a gyermekei által nem használt, de tulajdonképpen az ő tulajdonukat képező ingatlanok vonatkozásában Ön és jelenlegi felesége használja ezeket az ingatlanokat. Már csak azért is, mert az elbirtoklást említette, és tudjuk, hogy az elbirtoklásnak a feltétele ingatlan esetén 15 éven át, ingó esetén 10 éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Tehát amennyiben Önök valóban használják az egyébként nem az Önök tulajdonát képező részt, úgy erre a tulajdonos akár használati díjat is követelhetne. Az lenne a legtisztább, ha a birtokviszonyok tisztázásra kerülnének, esetleg a tulajdonjog megvételre kerülne.

Kérdés: Riasztót rendeltem a lakásomba 2 év hűséggel. Az augusztusban lejárt, le akartam mondani. Azt a választ kaptam, hogy a lejárat előtt 90 nappal kellett volna jeleznem, így újra indult a 2 év. Ez nem jogtalan? Semmi értesítést nem kaptam. A szerződés ezen része itt látható: Ha most befizetek 123.644 Ft-ot, akkor megszűnik a szerződés és leszerelik a berendezést. Milyen lehetőségeim vannak, hová fordulhatok?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Álláspontom szerint ez a kitétel akár a tisztességtelen szerződési feltételek kategóriáját kimeríti. A szerződés megkötésekor Ön ezt aláírásával elfogadta. Jelen esetben a fogyasztóvédelmi hatósághoz tud fordulni, illetve tisztességtelen szerződési feltétel miatt peres eljárást kezdeményezhet.

Kérdés: 2017. Januárban született gyermekem, ekkor CsED, majd Gyed végül GYESE-t vettem igénybe. Munkahelyemen 8 órás határozatlan idejű szerződésem van, jelenleg fizetés nélküli szabadságomat töltöm a GYESE lejártáig. Munkahelyemen 2017. szeptemberben történt kettéválás miatt lehetetlen visszamennem dolgozni, hiszen nem vitt magával a főnököm az új cégébe, maradtam papíron az eredeti cégnél, ahol valójában nem is dolgoztam soha, mert csak a nevük volt közös, a két üzlet profilja eltérő. Hogy érhetem el, hogy ők rúgjanak ki és megkapjam a szabadságaimat vagy azok összegét? Munkanélküli ellátást szeretnék igényelni, mivel államvizsgára készülök, az új szakmámban szeptembertől tudnak alkalmazni. Köszönöm a választ és a segítséget!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az hogy Ön egy percet sem dolgozott abban a cégben, ahol jelenleg papírforma szerint állományban van semmilyen jelentőséggel nem bír a későbbi munkába állásával kapcsolatban. Önnek a szétválás miatt joghátránya nem lehet, jogviszonya folytonos kell, hogy legyen, és a megfelelő munkakört biztosítani kell az Ön részére, amiben a gyermeke születése előtt is dolgozott illetve képzettségének és képességének megfelelő. Az már egy másik kérdés, hogy Ön nem kíván ott dolgozni. A munkavállalónak nem kötelessége felmondásának okát megindokolni, de a törvényi szabályozást a munkavállalónak is feltétlenül be kell tartani. (Lásd: felmondási idő). Amikor bejelenti, hogy állományba kíván kerülni, akkor az addig felgyülemlett szabadság napokat ki kell adni az Ön részére időarányosan. Amennyiben a visszatérés előtt írásban jelzi, hogy mely dátummal szeretné megszüntetni közös megegyezéssel a jogviszonyát, a munkáltatóval történt megegyezés után minden időarányos szabadságát meg fogják váltani. A munkanélküli ellátással kapcsolatban külön figyelembe kell venni, a 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, melynek 27. § határozza meg, hogy az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő).

Kérdés: Vásároltam egy családi házat valakitől, akinek megengedtem, hogy egy darabig ott lakhasson. (Ezt csak egymás közt beszéltük meg, mindenféle szerződés nélkül.) Sokáig türelmes voltam, viszont most már szeretném, hogy kiköltözzön, ugyanis a házat el szeretném adni. Ő sajnos nem hajlandó kiköltözni a házamból. Kérem segítsen. Mégis mit tehetnék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Első megoldási lehetőségként a felszólítást javaslom, amennyiben eredményre nem vezet, az ingatlan kiürítése iránt kell peres eljárást kezdemény

Kérdés: A házastársam részére szeretném a lakásunk tulajdonjogát 50%-ban ajándékozás keretében átírni. (Úgy tudom ez illetékmentes.) Jelenleg én vagyok a tulajdonos 100%- ban. Van 3 közös gyermekünk. Későbbiekben az én elhalálozásom után az öröklésnél, hogyan osztódik az ingatlan a házastársam és a 3 gyermek között? Úgy hallottam, mivel a házastársam ajándékozással szerezte az 1/2 tulajdonrészt, így mások a szabályok az öröklésnél, a gyermekeink vonatkozásában.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdésének első részére válaszolva az ajándékozási szerződéssel tulajdonjogot szerző fél valóban nem fizet illetéket a tulajdonszerzéssel kapcsolatban. Az öröklés vonatkozásában örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Ha van végintézkedés, akkor az öröklés rendjét ez határozza meg. Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. A 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről (Ptk.) részletesen szabályozza az öröklés rendjét. 7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett] (1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti: a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. (2) A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető. Az ajándékozási szerződésnek ilyeténképpen nincs kihatása az öröklésre.

Kérdés: Telefonon szóban elhangzott, hogy a bérleti díjat emelni akarják januártól. Erről nem kell értesíteni december 15-ig levélben? Jelenleg 45.000 Ft-ot fizetek. Mennyivel emelhet januártól és milyen indokkal? Mi az, ami elfogadható részemről? Tudom arra megy ki a játék, hogy olyan összeget akar az önkormányzat, hogy ne fogadjam el és felmondhassa a szerződést, de gondolom drasztikus emelést nem csinálhat. Ha nem értesít ki levélben előtte, akkor januártól nem is módosíthatja csak pl. februártól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önkormányzati lakás esetén a használati díj emelésének mértékét és feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg. Ezen rendeletet az adott Önkormányzat honlapján, vagy az Önkormányzat helyiségében ismerheti meg. Önkormányzati lakás esetén a pénzbeli térítés mértékét és fizetésének feltételeit szintén önkormányzati rendelet határozza meg. A bérbeadó köteles a lakbér összegét a beköltözést követő nyolc napon belül a bérlővel írásban közölni, ha a lakbér mértékét jogszabály határozza meg és a felek a szerződés megkötésekor a fizetendő lakbérben nem állapodtak meg. A bérlő köteles fizetni a közölt bért, ha a bérlő a lakbér összegét, a közlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban nem kifogásolja. Ha a felek a lakbérben vagy a lakbér módosításában nem tudnak megegyezni, annak megállapítását a bíróságtól kérhetik. A bíróság jogerős határozatáig a lakásért a korábban fizetett, ennek hiányában a bérbeadó által közölt lakbért kell fizetni.

Kérdés: Levelet kaptam egy egyéni ügyvédtől, akit a BÖK Kft. bízott meg. A levél tartalma: tájékoztatnak arról, hogy a BKK Zrt. … hivatkozási számon 2013.03.07. és 2013.07.10-én, 2016.07.15 előtt keletkezett pótdíjazásból eredő pótdíj-fizetési kötelezettséget tart nyilván. Ennyi a lényeg, és közlik még, hogy a BKK minden további figyelmeztetés nélkül fizetési meghagyás kibocsátását, a jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtási eljárást kezdeményezhet. A kérdésem az, hogy ezek alapján tehetnek-e bármit? Mit reagáljak a levélre, milyen paragrafusra hivatkozzak, mivel véleményem szerint ez már elévült. Köszönöm a választ!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Ptk 6:22 §-a alapján, a követelések öt év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. De nagyon fontos megjegyezni, hogy az elévülés megszakad, így az elévülési idő újra kezdődik abban az esetben, ha – a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; – a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; – a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy – a követelés csődeljárásban történő bejelentése közül bármelyik esemény megvalósul. A BÖK Kft. a Budapesti Önkormányzati Követeléskezelő Kft., amely a BKK Zrt. követeléseit hivatott rendezni. Ez a levél nagy valószínűséggel egy próbálkozó „fenyegető” levél, de biztosat akkor tudnánk erre mondani, ha látnánk. Amennyiben úgynevezett FMH-t küldenek, és azt nem veszi át, vagy érdemben arra nem mond ellent, akkor valóban egy jogerős fizetési kötelezettsége keletkezik. Az ilyen ügyekben a dátumok (lásd átvétel dátuma) mindig nagyon fontos.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy több mint egy éve dolgozom egy vagyonvédelmi cégnél, s hét hónapja annak az alvállalkozójánál. Múlt hónap első két hetében fizetetlen szabadságon voltam. (Szabadságra csak így tudok menni, mivel nem fizetik ki, ha kiveszem.) A fővállalkozó területi vezetője a szabadságom utolsó napján értesített, hogy munkaviszonyom megszüntetik, így másnap már dolgoznom sem kell bemennem. Arra hivatkozott, hogy egy embert könnyebben lecserél, mint négyet. Felszólították embercserére, megnevezték az illetőket, de Ő ennek nem tett eleget. Ugyanis probléma volt csoporton belül az együttműködéssel. Heten vagyunk a csoportban, a szabadságom alatt egy kolléga lebetegedett, s megkértek menjek be dolgozni. Ennek nem tudtam eleget tenni, mivel nem tartózkodtam itthon. A vezetőt, akitől a telefont kaptam nem érem el hiába hívom, valamint a papírjaim nem kaptam még meg. Mit tudok tenni ilyen esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. rendelkezései szerint a munkaszerződést is és a munkaviszony megszüntetését is írásba kell foglalni. A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A munkáltató a felmondását köteles megindokolni. Az indokolás csak a munkavállaló munkaviszonyával kapcsolatos magatartásával, képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet csak.

Kérdés: Fizetési meghagyást kaptam közjegyzőtől egy 10 éves gáztartozásról, ami valós, de eddig nem próbálták behajtani. Mondjak ellent elévülésre hivatkozva és keressek ügyvédet vagy fogadjam el a letiltást. Semmi tulajdonom nincs csak a fizetésem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet. A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át. Mindenféleképpen mondjon ellent, mert elévült a követelés.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy a múlt hónapban a munkáltató állítása szerint 2x utalt a könyvelő munkabért. Most azt mondta erre a hónapra már nem fizet, mert a múlt hónapban már megkaptam. Valóban 2 utalás volt, de ilyenkor mi a teendő? Megteheti, hogy nem fizet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogalap nélküli gazdagodás esete áll fenn akkor, ha valaki másnak a rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz. Ez esetben ezt az előnyt vissza kell téríteni.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy mit tehetek akkor, ha a munkáltatom mióta nála dolgozom (5 éve) nem számol a gyermekeim után pótszabadságot csak az alapot? Hogyan válthatom meg? Kifizethető vagy ki kell adnia? Köszönöm válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermekek után járó pótszabadság igénybevételéhez minden évben nyilatkoznia szükséges a szülő(k)nek, a “NYILATKOZAT a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételéről 20… évben” c. nyilatkozattal, amely nyilatkozatot a munkáltatónak le is kell adni. Szabadságot megváltani csak munkaviszony megszűnésekor lehet, abban az esetben, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki.

Kérdés: A mi nap felkeresett a munkáltatóm (munkaerő kölcsönző), hogy megszűnik a Kft. Küldenek egy papírt, írjam alá. Jelenleg gyeden vagyok (hamarosan szeretnénk kis tesót is). Megérkezett a papír, amiben az áll, hogy közös megegyezéssel 2019.12.31-én megszüntetjük a munkaviszonyt és tájékoztatják a munkavállalót, hogy 2019.12.31-vel megszűnik tb kifizető hely lenni. Szabadságomat kifizetik és átadnak a kormányhivatalnak, ha aláírtam a közös megegyezést. De semmi más konkrétumot nem írnak. Mikor megszültem egyszer már alá akartak velem íratni egy közös megegyezésű felmondást, de nem mentem bele, így félek, hogy megint csőbe akarnak húzni. Ennek valóban ez a menete vagy jól érzem, hogy nem stimmel valami ? Érdemes lenne esetleg írásban kérnem, hogy küldjenek a Kft megszűnéséről papírt, illetve hogy ki lesz a jogutód? Vagy mit tanácsol, mit tegyek ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös megegyezés lényege pont az, hogy annak tartalma mindkét fél akaratával megegyezik. Amennyiben aláírja, az azt jelenti, hogy minden egyes rendelkezésével egyetért. A Kft. megszűnéséről és a jogutódlás körülményeiről írásbeli értesítést kell kapnia a munkáltatótól. Ergo feltehetőleg megint „trükköznének”…..

Kérdés: 2019.10.10-i dátummal, másnap e-mailben azonnali hatályú felmondást kaptam. Munkaügyi Bírósághoz fordultam, jogorvoslatért. A munkáltatói jogkör gyakorlója (polgármester) felülvizsgálta az elbocsátásom, jogszerűtlennek nyilvánította és elrendelte, hogy másnap vegyem fel a munkát. Jeleztem neki, hogy nem kívánok élni a visszaállítással, tekintettel arra, ahogyan elbocsátottak. Rá következő héten kaptam még egy levelet a polgármestertől, hogy nem jelentem meg a munkahelyemen, de lehetőséget ad a távollétem megindoklására. Az azonnali hatályú felmondásom és a mai nap között eltelt közel 2 hónap. A bér és munkaügyi papírjaim azóta sem kaptam meg. TAJ szám alapján az Ügyfélkapun megnéztem novemberig be vagyok jelentve. A munkaügyi központba nem tudok regisztrálni a papírjaim nélkül, így munkanélküli segélyt sem tudok igényelni. Kérdésem: a visszaállításhoz nekem ezt kérnem kellett volna…? A jogszerűtlen elbocsátás bebizonyítása esetén nekem milyen kártérítésre lehet igényem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tudni kellene, hogy mi is pontosan a szándéka? Amennyiben nem kíván a jövőben a jelenlegi munkáltatónál dolgozni, le kell zárni a jogviszonyt, azaz azt valamilyen jogcímen meg kell szüntetni, írásban. Miután mindkét fél aláírta a jogviszony megszüntető okiratot, utána tudja csak a munkáltató kiállítani a szükséges igazolásokat, amelyek a munkaügyi központba történő regisztráláshoz is szükségesek. Amennyiben a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által megállapításra kerül a jogellenes jogviszony megszüntetés, bírósági úton érvényesítheti az ezzel összefüggésben keletkezet kárát (ha volt).

Kérdés: Számításom szerint túlléptem a 300 órás/éves törvényi túlórakeretet. A munkáltatóm nem kezdeményezte az egyéni megállapodást (400 óra), de ezt nem is vállaltam volna. Ezek a túlórák, kötelezően elrendelt túlórák. Felmondhatok-e azonnali hatállyal az ellehetetlenített további kapcsolat okán és az erre előírt keretek (végkielégítés, felmondási idő, 12 hó távolléti díj) kérése szerint? Nyerhető-e egy ilyen per?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azonnali hatályú felmondás egyik esete, amikor valamelyik fél olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ez a másik fél magatartására utal, amiből az következik, hogy a nem felróható (tehát nem szándékos vagy gondatlan) magatartás is megalapozhatja az ezen a címen történő azonnali hatályú felmondást. Ilyen magatartás csak akkor szankcionálható azonnali hatályú felmondással, ha az valamilyen módon kihat a munkavállaló munkaviszonyára, következésképpen – egészen kivételes tényállásoktól eltekintve – egyben a munkaviszonyból származó valamilyen (akár etikai) elvárás megsértését is jelenti. Nyerhető-e vagy sem, ahhoz egyrészt minden iratot (szerződésüket) ismerni kellene, és még akkor sem szívesen bocsátkoznék jóslásba……

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy 9,5 éve dolgozom a munkahelyemen. A vezetőség úgy döntött, hogy átszervezi a céget, és átraktak egy másik igazgatóságra. A munkaszerződésem ugyanaz maradt, mint az előzőekben. Viszont az új főnököm úgy döntött, hogy másképp szeretné a munkát kiadni… amiről írásban sem tájékoztatott, csak szóban, hogy ezentúl “másképp lesz”. Többet nem tudok. Az eddig végzett munkámat elvették, az információkat ugyan elkérik, amiket hellyel-közzel megadok, de a munkát másnak adja ki. A levelezésekből kimaradok, tehát még annyira sem méltatnak, hogy belevegyenek, belevonjanak azokba a munkafolyamatokba, amelyeket 9,5 évig végeztem… Mit tudok tenni?? Köszönöm válaszukat!

Válasz: Tisztelt kérdező! Ha van munkaköri leírása, kérje az új igazgatóságtól írásban, hogy ez változatlan, vagy módosítják-e.

Kérdés: 2011 Decemberében kezdtem dolgozni egy fodrászcégnél, melynek több üzlete is van az országon belül, én a kecskemétiben dolgoztam. Időközben elmentem gyesre a kecskeméti szalon pedig bezárt. December 13-án jár le a gyesem, a cég még nem jelentkezett. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben jár-e a végkielégítés? Hozzám eső legközelebbi fodrász szalonjuk Szegeden és Budapesten van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Haladéktalanul keresse meg a céget írásban, hogy milyen módon kívánják rendezni munkaviszonyát.

Kérdés: Az alábbi kérdésben szeretném a véleményüket kérni: Lakásomat eladásra hirdetem, vételi ajánlatot tettek rá. A vételi ajánlatnál biztosítékként 500 ezer Forintot leraktak. A lakást egy hölgy vásárolta volna meg, állítása szerint édesanyját szerette volna ott elhelyezni. A szerződéskötés előtti napon édesanyja meghalt, így ő úgy döntött, hogy a lakást mégsem akarja megvásárolni. Kéri vissza a biztosíték összegét, ami a vételi ajánlat szerint foglalónak minősül. “Vis maior” esetnek kívánják minősíteni. Valóban tekinthető annak? Mi a véleménye per esetén a bíróság a vevőjelölt javára dönt? Hangsúlyozom a lakást az édesanya nem tekintette meg, a hölgy állítása, hogy ezt csak és kizárólag azért akarta megvenni, hogy az anyja odaköltözhessen.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vételi ajánlatból pontosan ki kell tűnnie annak, hogy az adott biztosíték az foglaló! Foglalót abban az esetben érdemes kikötni, ha biztosak az eladásban, hiszen az adásvétel meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Az adásvételi szerződés kötelezettje, mint vevő Katalin, aki a szerződéstől elállt, így a foglalót elveszti. A per Katalin érdekében állhat, ha a fentieket vitatja, azonban neki kell majd bizonyítania is.

Kérdés: Az édesapa 25 éves fiának azt mondta, hogy nem én vagyok az apád. Soha ne keress, mert feljelentelek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak nem elegendőek ahhoz, hogy jogi tanáccsal szolgáljunk, pontosítsa, hogy mit szeretne megtudni?

Kérdés: Szeretnék kérdezni egy munkajoggal kapcsolatos ügyben. A prémium kiírás szabályzatban ez áll: „A Munkavállaló nem jogosult a prémiumra abban az esetben, ha a munkaviszonyát a Munkáltató szünteti meg azonnali hatályú felmondással, vagy felmondással és a felmondás indoka a Munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával vagy képességével (ide nem értve a Munkavállaló egészségi okból összefüggő képességével indokolt felmondást) függ össze.” A HR ezzel indokolja, hogy az illető nem kapja meg a prémiumot, a felmondási papíron pedig csak annyi áll, hogy próbaidő alatti rendkívüli felmondás. A kiírásban szereplő „és a felmondás indoka….” sehol nincs a felmondásban. Jogos, ha a volt munkavállaló követeli a prémiumot? Én úgy értelmezem, hogy csak akkor nem jár, ha a magatartás vagy a képesség is játszik az összetett mondatban. Érdemes munkaügyi bírósághoz fordulni ezzel? Vagy van valami megelőző fórum, mint pl. vitás ügyekben a békéltető testület?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató azonnali hatállyal (régen rendkívüli felmondás volt az elnevezése) megszüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát, ha a munkavállaló olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással indokolás nélkül megszüntethető a munkaviszony. A szabályozás egyértelmű, de ha van olyan körülmény, amit kérdésében nem írt le, így teljesen konkrét és korrekt válasz sajnos nem adható.

Kérdés: Mit tudok tenni jogi úton egy olyan cég megszüntetése érdekében, ami “becsapás” révén került a fiam nevére. Sajnos semmilyen irat vagy dokumentum nem áll rendelkezésünkre, minden irat náluk maradt. Az aláíráskor, amit fiam önként irt alá, némi pénzt fogadott el (130 ezer Ft-ot). Azóta semmilyen összeget nem vett át. Ez kb. két hónapja történt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogi személy (cég) szabadon hozható létre valamilyen létesítő okirattal (szerződés, alapító okirat, alapszabály). Amennyiben a fiát megtévesztették, hogy hozzon létre céget, úgy bíróság előtt megtámadható lesz a létesítő okirat, de ehhez valamennyi iratot be kell szerezniük. Javaslom a Cégbíróság felkeresését, az iratok beszerzését, majd a cég megszüntetését (végelszámolás), illetve feltehetőleg rendőrségi eljárásra is szükség lesz, mert gondolom, hogy a céget nem véletlenül így hozták létre és nem legális tevékenységet is folytat(hat)nak.

Kérdés: Párom egy cégnél dolgozik Miskolcon, a munkahely elég rossz fényben van, üvegek ki vannak törve, télen meg lehet fagyni. Igaz jól fizet, de szerintem az egészség értékesebb. Az lenne a kérdésem, ha egy ilyen cég/munkahely, így néz ki, hogy ki vannak törve az ablakok, romos az épület jogilag lehet-e akkor ott dolgozni? Vagy kinek lehetne szólni amiatt, hogy utánajárjon a munkahely megfelelőségének és hogy alkalmas-e az épület arra a célra, hogy emberek dolgozzanak benne?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatónak kötelessége biztosítania a munkavégzéshez szükséges munkafeltételeket. A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Amennyiben a munkahelyen működik üzemi tanács vagy szakszervezet, az fogja képviselni a munkavállalók érdekeit.

Kérdés: Szeretném megváltoztatni nevem, de a helyi anyakönyvvezető nem engedi. Történt, hogy édesanyám férjezett volt 1978-ban. De az akkori férjtől, aki külföldi nem tudott elválni, így apám nem tudott a nevére venni. Így megkaptam a külföldi nevet, amit 20 évig használtam. Apám 3 éves koromban elhagyott bennünket. De pert indított, hogy az Ő nevét hordjam. 1998-ban nem kaptam meg az adókártyát, mert olyan nevű nem szerepel az országban, ami a személyi igazolványomban. A népesség nyilvántartóhoz mentem, ahol már hivatalosan apám nevén szerepeltem, de én erről semmi dokumentumot nem kaptam. Ott mondta ez az ügyintéző, hogy apám nevére kell változtassam a nevemet, mert jogtalan névhasználat miatt megbüntetnek. Megváltoztattam. Az illetékes hivataloktól kikértem a papírokat, hogy mi alapján történt ez a névváltoztatás. Úgy, hogy mi egy tárgyaláson voltunk még gyerekként, 10 évesen, de az a gyerektartásról szólt (amit nem fizetett egyáltalán). Már 41 éves vagyok szeretném visszakapni a születési nevemet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A névváltoztatási kérelmet a megadott formanyomtatványon, személyesen kell benyújtani bármely polgármesteri hivatal anyakönyv vezetőjénél (tehát nem szükséges a helyi anyakönyv vezetőhöz fordulnia), ezt a nyomtatványt az anyakönyvvezető fogja biztosítani. A névváltoztatásról a központi anyakönyvi szerv, azaz Budapest Főváros Kormányhivatal dönt, döntésében szabadon mérlegel a megállapított tényállás alapján, melyben figyelembe veszi az Ön által előadott indokokat is.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy ez év október 14-én született a kisfiam és a cégem azt állítja, hogy a gyerek után járó 2 nap szabadság nem jár, mert az időarányos. Ez igaz vagy csak akkor időarányos, ha felmondok, ill. ha a munkaviszonyom megszűnik? Válaszát előre is köszönöm, további szép napot!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Ezek alapján jár Önnek a két pótnap.

Kérdés: Egy 9 lakásos családi társasházban lakom. Van egy a lakók közül, aki az osztatlan közös részre építtetett egy fedett részt kemencével és az esővizet is elvezettette az egyik lakó csatornájába. Szabályos-e, amit csinál?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a társasház közgyűlése határozatában hozzájárult, úgy szabályos volt a lakó tevékenysége. Ha nem járult hozzá, akkor mindenképpen közgyűlés elé kell vinni az ügyet, illetve birtokvédelmet is lehet kérni.

Kérdés: Ha pszichés okok miatt hosszabb időre kéne táppénzre mennem, akkor a munkáltatóm megteheti, hogy kirúg? Akár 1 év is lehetne a felépülés, a munkából való kiesés. Válaszát előre is köszönöm. További jó munkát és szép napot kívánok!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Betegség miatti keresőképtelenség ideje alatt a munkáltató megszüntetheti a munkaviszonyt, azonban ebben az esetben a felmondási idő kezdőnapja a következőképpen kitolódik. A betegség miatti keresőképtelenségének a felmondás közlésekor kell fennállnia, hogy a felmondási idő kezdő napja kitolódjon, és ebben az esetben a felmondási idő legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év elteltét követő napon kezdődik. A felmondási idő naptári napokkal számítandó.

Kérdés: Kérdésem a következő: szakonként 3-an vagyunk egy pozícióban, ezt most le akarják csökkenteni úgy, hogy 1 embert más munkakörbe áthelyeznek gazdasági szempontokra hivatkozva. Tehát a pozíció nem szűnik meg. De a kibővítés nem vonatkozik mindenkire. Mi történik akkor, ha nem fogadjuk el az ajánlatot, mert az határozottan visszalépést jelent… (A helyettesítést viszont elvárják létszámhiány esetén?) Ez esetben jár-e a végkielégítés, mármint ha nem írom alá.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Munkakörváltozás miatt a munkaszerződést akkor kell módosítani, ha az tartósan és teljes mértékben megváltozik. A munkaszerződés módosítását a munkáltató és a munkavállaló is kezdeményezheti, de egyikük sem köteles elfogadni a másik fél ajánlatát, ha az számára sérelmes lenne. Fontos ugyanakkor, hogy ha a munkavállaló nem fogadja el a munkáltató szerződésmódosításra irányuló ajánlatát, akkor azt nem lehet munkavállalói felmondásnak tekinteni, ahogyan önmagában a módosításhoz való hozzájárulás megtagadása sem lehet a munkáltatói felmondás indoka. A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása alapján szűnik meg.

Kérdés: Egy 2014-ben külföldön letöltött ítéletet, most Magyarország honosíthatja-e? Ha honosítják, akkor büntetett előítéletű leszek itthon? 2 éve kikértem az erkölcsit és tisztán megkaptam. Most nem adták ki arra hivatkozva, hogy még itthon nem ismertették el. Joguk van elindítani a honosítást a beleegyezésem nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A külföldi bíróság jogerős ítélete a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, ha Önnel szemben külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés nem ellentétes a magyar jogrenddel. Ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság elbírálta. Valamint a külföldi ítélet érvényességéhez nem kell az elítélt beleegyezése.

Kérdés: Van egy pár lopott tárgy a birtokomban, a volt kapcsolatom hagyta nálam. Tudok olyan tárgyról is, aminek értéke nagyobb, 80-120 ezer Forint és leltári számmal ellátott műtárgy. Az eset a következő, ő Ausztriában nővérként dolgozik és jó pár ápolási helyen az ott léte alatt kisebb-nagyobb neki tetsző tárgyakat lopott. Az a problémám, hogy együtt éltünk, így ez számomra is jelenthet gondot, illetve hogy tudok úgy intézkedni, hogy nekem ez ne jelentsen gondot.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez esetben vissza kellene szolgáltatni a lopott tárgyat, avagy a rendőrségre leadni, különben lehetséges a „probléma” belőle….

Kérdés: Általános munkarendben, napi 8 órás munkavégzéssel, heti váltakozású két műszakban dolgozom. A munkáltató bejelentette, hogy az éves leltárt december 28-án, 29-én, 30-án tartja, két műszakban 12 órás munkavégzéssel. Kérdésem főleg a szombat-vasárnapi rendkívüli munkavégzésre irányul, hiszen ez a két nap hivatalosan a pihenőnapunk, ráadásul 12 órában 6-18, illetve 18-6 között tervezték a leltárt. Ez jogszerű? Válaszukat előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni, ezt kérje munkáltatójától. A törvény nem zárja azt ki, hogy pihenőnapon rendeljenek el rendkívüli munkavégzést.

Kérdés: A napokban kaptam egy levelet (és csekket) egy ügyvédi irodától, amelyben egy 2013.02.20-án keletkezett pótdíjtartozás nyilvántartásáról értesítenek és egyben felszólítanak a jelzett tartozás befizetésére (11.000 Ft). Az emlékeim szerint az eredeti pótdíj 8.500 Ft volt, de a 30 napot meghaladó befizetés miatt ezt 16.000 Ft-ra emelték, amit egy ügyvédi irodánál részletfizetési kedvezménnyel személyesen törlesztettem. Tudtommal nincs tartozásom. Ezt sajnos már igazolni nem tudom, mivel ennyi idő elteltével nem őrizgettem sem csekket sem befizetési bizonylatot. Nem is keresett meg eddig senki ez ügyben. Azonban most egy másik ügyvédi iroda által a BÖK még 11.000 Ft-ot követel. A kérdésem: jogos-e a követelésük, illetve mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügyvédi irodától, illetve az általa képviselt BÖK-től valamilyen okiratot kellett, hogy kapjon, ami bizonyítja, alátámasztja ezt a 11 000 Forintos tartozást. Ha nem kapott, akkor kérje el. A 2013-ban keletkezett tartozás teljesítésének az igazolása miatt megkeresheti a BKK illetékes szervét, hogy igazolják Önnek. Egyébként elévült, ha azt nem szakították meg.

Kérdés: Azzal a kérdések fordulók Önökhöz, hogy személyi kölcsönömet átadták egy behajtási csoportnak és én rendszeresen fizetem hónapról hónapra. Nemrég emeltek még plusz 15 ezer Forinttal és most még plusz 30.000 Ft-tal akarják, hogy fizessem. Ezt nem tudom teljesíteni. Joga van a fizetésemből is tiltani és még a férjem fizetéséből is a végrehajtónak?? Ö nem szerepel a hitelben. Válaszukat előre is köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A végrehajtás és a behajtás nem ugyanaz. Emelni önkényesen nem tudnak, ehhez Önnek is hozzá kell járulnia, amit korábban a szerződésben is megtehetett, lehet nem is tud róla. Így az iratokat mindenképpen ismerni kellene.

Kérdés: Augusztusban csekély mennyiségű kábítószer fogyasztásával, birtoklásával gyanúsítottak meg, felajánlották az elterelést, amit elfogadtam bár még sajnos nem volt módomban elkezdeni. A mai napon kaptam 2 levelet, az egyikben a szakértői díj mértékét határozták meg, a másikban védőt rendeltek ki, illetve megállapították, hogy “az ügyben lefoglalt bűnjelekből mért és becsült kábítószer mennyisége meghaladja a csekély mennyiség felső határát, annak 120.8-179%-a, de nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát”. A kérdésem az lenne, hogy mivel a csekély mennyiséget meghaladja, az elterelés lehetőségét kizárták

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. Becsülni viszont itt nem nagyon lehetne, az nem része a büntető eljárásnak.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a kirendelt ügyvédtől kértük a fiam szabadlábra helyezését a 2 hónapos előzetesből és azt mondta, hogy beadta a kérelmet, de már 1 hónap eltelt és semmi. Telefonáltam a bíróságra, a bűnügyi osztályra és már két alkalommal azt mondták nem érkezett ilyen kérelem. A kirendelt ügyvéd pedig rámondta, hogy beadta és a telefont kikapcsolja, nem veszi fel, ha látja, hogy én hívom. Idegen telefonszámról hívtam és rögtön felvette. Csak hiteget… Olyan kérdésem lenne, hogy ilyenkor mit kell tennem és mennyi idő lenne, ha ügyvéd cserét kérnénk, mert sajnos ügyvédre pénzünk nincs. Előre is köszönöm mihamarabbi válaszukat!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A védő kirendelése, illetve kijelölése ellen nincs helye jogorvoslatnak. Azonban a terhelt – indokoltan – más védő kijelölését indítványozhatja. Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban van. Javaslom azért, hogy előtte személyesen próbálják meg tisztázni a problémát.

Kérdés: Az ügyem: A bankomban váltott gépkocsi nyeremény betét könyvemet a bank a tudtom nélkül valakinek visszaváltotta. Nem kaptam se készpénzben, se utalással a visszaváltott összegből. Tudomást is úgy szereztem az egészről, hogy felhívtak, hogy adminisztrációs hiba történt… Felajánlották, hogy adnak egy gépkocsi nyereménybetét könyvet egy hónapig, meg egy másikat visszaváltásig. Szerintem nem a visszaváltott összeggel van a baj, hanem, hogy elvették a nyerési esélyem. Nem fogadtam el, inkább írtam panaszlevelet. 20 napra rá kaptam egy ajánlott levelet, amiben 2 db visszadátumozott gépkocsi nyeremény betét könyv volt… A többi furcsaság ki van nyomtatva. Kérdezem: mire számíthatok, mi lehet a reális követelésem? Kihez fordulhatok?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Jó lenne tudni, hogy pontosan mit szeretne. Az elveszett esély megítélése sajnos nem egyszerű. Amennyiben bizonyítani tudja, hogy a nyeremény betétkönyvével gépkocsit nyert volna, bírósághoz is fordulhat, kártérítési igénye érvényesítése érdekében. Akihez fordulhat: bank vezetősége; biztonsági része; MNB; bíróság.

Kérdés: Amennyiben az egyetlen élő szülő minden örökségét kizárólag a két testvér közül az egyikre íratja, akkor a másik gyerektől, aki semmit nem kap, attól kérhet szülőtartást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs. Ha a szülő a tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének eleget tett, a gyermek a vele szemben tanúsított kirívóan súlyos magatartás esetén hivatkozhat a szülő érdemtelenségére. Főszabály szerint nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás törvényi sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné. Az örökség (hagyaték) pedig csak a halál pillanatában értelmezhető.

Kérdés: Örökös ügyben lenne kérdésem: férjem meghalt, gyerek nincs, a férjem anyukája él még és a férjem testvére. Ki milyen arányban örököl? Valamint volt egy ausztriai közös bankszámlánk, én voltam a tulaja, később lett a férjem társtulajdonos, ez is az örökség tárgyát képezi?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben ön, mint az örökhagyó (férj) házastársa örökli a közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat és az ezen felüli hagyaték egy részét. A hagyaték további részét a férje anyukája örökli. Az örökhagyó (férj) testvére csak abban az esetben örököl, ha az örökhagyónak (férj) se gyermeke, se házastársa nincs és a szülők közül már csak az egyik, vagy egyik sem él. Közös számla esetén a túlélő társtulajdonos változatlanul jogosult a számla felett rendelkezni. Közös számla esetén ugyanis a tulajdonostársak egymás haláleseti kedvezményezettjeinek minősülnek. (A számla esetében érdemes tisztázni, hogy rendelkező/tulajdonos vagy csak meghatalmazott volt, mert azzal is be lehet lépni.)

Kérdés: Abban kérem szíves tájékoztatásukat, hogyan lehetséges, hogy 6 hónappal a nyugdíjazásom előtt átvezényeltek 4 műszakos munkarendbe. Sokkal nehezebb helyre kerültem. Vannak tőlem jóval fiatalabbak, akiknek bírni kéne a munkát, amit jelen pillanatban csinálok. Mi a lehetséges megoldás? Nyugdíj előtt nem szeretném elveszíteni a munkahelyemet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az átvezénylő okirat jogszabályba és/vagy kollektív szerződés rendelkezése ütközik, vagy az ön fizikai/egészségi állapota nem engedi meg az új 4 műszakos munkarendben történő munkavégzést, akkor van lehetősége bírósághoz fordulni.

Kérdés: Pedagógus vagyok 34 éve eddig soha nem volt gond a szabadságok kiadásával, de új igazgatónk van és Ő a tanítás nélküli munkanapokra is szabadságot rendel el. Így természetesen nem elég a 46 nap szabadság. A törvény szerint a szabadságot nyáron kell kiadni és csak akkor kell a tavaszi-őszi-téli szünetre szabadságot írni, ha nyáron az nem adható ki. A tanítás nélküli munkanapokra otthoni, illetve iskolai feladatok is adhatók, de semmi estere sem törvényes, hogy alapból ezek szabadságok lennének! Igazgató Úrral többször is beszéltem, de nem jutunk közös nevezőre.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy kérje az igazgató úrtól hivatalosan, írásban a szabadság elrendelését és annak részletes indokolását. Teljes elzárkózása esetén a munkaügyi peres eljárás lesz a megoldás.

Kérdés: Azzal a kérdésemmel fordulok Önhöz, hogy Ausztriában milyen személyiségi jogaim vannak? Jelenleg Ausztriában egy szállodában dolgozom, ahol a munkáltató szállást biztosít. Kérdésem az lenne, hogy a szálloda igazgató a jelenlétem nélkül bemehet-e a szobámba?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ezt osztrák ügyvédtől lenne szükséges megkérdeznie, ugyanis az osztrák Ptk. eltér(het) a magyartól.

Kérdés: A következő kérdésre szeretnék választ kapni: közalkalmazottként dolgoztam 2019. július 1-ig. A munkára köteles időszak 4 hónapja 2019. október 31-ig tartott. A munkavégzés alóli mentesítési időszak (4 hónap) tehát 2019. november 1-től 2020. február 29-ig tart. Erre az utóbbi időszakra távolléti díj jár, ami az előző hat hónap átlaga, ha jól tudom. Munkavégzésem során bérpótlékban is részesültem, ami 2019.augusztus 15-ig járt. Szeretném megtudni, hogy az átlagbérbe beleszámítanak-e a pótlékos hónapok? Tehát május, június, július hónapokra teljes pótlék járt, augusztusra már csak félhavi, ezt követően már nem járt pótlék. A munkáltató pótlék nélkül számolta az átlagbért. Jogos ez a számítás vagy sem? Erre a kérdésre szeretnék választ kapni. Segítségét előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a közalkalmazotti jogviszonyát az 1992. évi XXXiii. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szabályozása alapján tekintjük és minden bizonnyal Kollektív szerződés is van az Ön munkáltatójánál, mivel az összességében 8 hónapos felmentésre, csak ebben az esetben van lehetőség. A Kjt. 80. § alapján a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a pótlékok (lásd vezetői pótlék) bele számítanak a távolléti díjba. Így a munkáltatónak november 01-től ennek megfelelően kell a fennmaradó időszakra számfejtene.

Kérdés: A Magyar Postánál voltam vagy vagyok( ?) alkalmazásban, mint nyugdíjas. A szerződésem határozatlan időre szól, de 6 hónap próbaidőt kötött ki a munkáltató. Három hónap után azonnali felmondással megszüntette a munkáltató a munkaviszonyom azzal az indoklással, hogy próbaidőmet töltöm. A felmondás napja előtt egy nappal sajnos megbetegedtem, a háziorvosom táppénzes állományba helyezett. Mi ilyenkor a helyzet, továbbra is él a munkaviszonyom a táppénz állományban töltött idő lejártáig vagy nem? Ki fizeti a táppénzt és mikor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden munkajogi kérdés kapcsán az első és legfontosabb tisztázni, hogy Ön milyen jogviszonyban áll / állt a Magyar Postánál. A Magyar Posta igen sok változáson ment keresztül, de 2006. január 02. napjától Zrt.-ként szerepel, így álláspontom szerint Önnek munkajogviszonya kell / kellett hogy legyen. A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről egyértelműen megfogalmazza a próbaidővel kapcsolatos szabályozást. E szerint a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot. Amennyiben Önnek a munkaszerződésében 3 hónapnál hosszabb próbaidő szerepel, az jogellenes. A kérdésében sajnos konkrétan nem írta meg, hogy a jogviszony megszüntetése konkrétan mikor történt, hiszen amennyiben a 3 hónap már eltelt, akár csak 1 nappal is, akkor a próbaidő alatt azonnali megszüntetési jogcímmel nem lehet megszüntetni a dolgozó jogviszonyát. 6 hónapos próbaidő kikötést csak a közigazgatásban közalkalmazottként munkát vállalók esetében enged a vonatkozó törvényi szabályozás. (lásd Kjt, Kit, Kttv.) Az Mt. továbbá szabályozza a felmondási idő kezdetét is, amelynek alapján a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik: a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év. Próbaidő alatti jogviszony megszüntetése esetén, amennyiben a munkáltató kezdeményezésére történik a megszüntetés, nem kell figyelembe venni az éppen aktuális betegállományt.

Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, hogy az elévülés minden esetre érvényes? Egy OTP hiteltartozást 2011-ben átadtak az OTP faktoringnak és most 2019-ben tiltják a fizetésem 33%-át. Ötéves elévülésről olvastam, de nem tudom, hogy konkrétan erre vonatkozik-e. Illetve az lenne a kérdésem, hogy tehetek-e valamit, ha kérésem ellenére nem hajlandóak egyezkedni. A 8 év elteltével a hitelem  (200 ezer Forint) a négyszeresére duzzadt. Kértem a kamatok elengedését, de nem áll módjukban. Kaphatnék valamilyen formában segítséget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Ptk 6:22 § alapján, a követelések öt év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. De nagyon fontos megjegyezni, hogy az elévülés megszakad, így az elévülési idő újra kezdődik abban az esetben, ha a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határzatot hozott; vagy a követelés csődeljárásban történő bejelentése közül bármelyik esemény megvalósul. Ahhoz, hogy az Ön konkrét esetét teljes körűen megválaszoljuk, ismernünk kellene az ügy részleteit és az üggyel kapcsolatos iratok tartalmát. Megegyezésre a faktor céggel látok lehetőséget, ha szükséges.

Kérdés: Kinél és hol kell feljelenteni azt, aki nem törvényesen lakik egy albérletben és nincs bejelentve se állandóra, se ideiglenesen a lakcímre.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Ön a tulajdonát képező ingatlanban tartózkodó bérlők vonatkozásában bejelentést szeretne tenni, birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet az ingatlan fekvése szerinti Polgármesteri Hivatal jegyzőjénél. Egyéb ügyben feljelentést akár az ingatlan fekvése szerinti, akár az Ön lakóhelye szerinti illetékes rendőrkapitányságon lehet tenni, habár megjegyzendő, hogy a kérdésében nem látni, hogy ez mitől lenne bűncselekmény vagy más jogsértés….

Kérdés: Nem nyugtattak meg a válasszal. A törvények nem “történetileg kialakult szabályok”, hiszen az, hogy 300 m2-nél kisebb épületet (a 299 is < 300!) nem kell sehol bejelenteni, sehol engedélyeztetni, csak mostanában divat. A törvényeket kellő empátiával kellene hozni és meggondolni, mit szólnának hasonló esetben, ha velük történne ilyen méltánytalanság. "A tulajdon széleskörű védelmet élvez." - kinek a tulajdona? Aki birtokháborít vagy akinél történik??? A területek átsorolása pedig állandóan változik. A környéken nincs még egy ilyen építkezés, csak ez most. Mikor mi építkeztünk itt még 3m-t kellett oldalt a kerítésnél hagyni. Mindenki igyekszik úgy építkezni, hogy saját telken körbejárható legyen a háza (a tavaly elkészült közeli ház is ilyen). Még ma (12.09.) sincs kerítés. Meddig kell türelmesnek lenni? Erre nincs törvény? Miért lehet bármilyen keskeny telekre 300 m2-es házakat építeni? Ezentúl, ha bármi probléma lesz ezen a falszakaszon, akkor újra és újra tűrnünk kell?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jogszabályokat nem én hozom, sőt, a gyakorlatot sem én alakítom ki.

Kérdés: Van egy betegem, akinek elhunyt a férje 7 éve. Akkor ő lemondott az örökségről, mivel a férje össze-vissza vásárolt áruhitelre, hitelkártyákat igényelt. Így nem kapta meg a biztosítási pénzt, viszont azt mondta a közjegyző, hogy az adósságokat sem örökli. De a követeléskezelő azt mondja, hogy a házasság alatt felvett hitel az közösnek számít, így be akarják rajta hajtani a több, mint 1 millió Ft-ot. A néni ágyhoz kötött. 1 idős testvére van, senki más. A nyugdíjából kb.10 ezer Ft marad, amiből ennivalót veszünk. Ezt leírtuk a követeléskezelőnek, de nem érdekli őket. A férje a halála előtt 2-3 évvel megismerkedett egy nővel, az ő gyerekeinek vett számítógépeket, playstationt, meg még ki tudja miket. Azt sem érthető, hogyan kaphatott annyi hitelt kezes, adóstárs nélkül? Pár hónapon belül 3 hitelt vett fel, mikor már volt 4-5 hitele és ráadásul nyugdíjas volt. Mit lehet tenni, hogy ne kelljen kifizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A követeléskezelő NEM tud levonni, így külön eljárás nélkül, végrehajthatóság hiányában semmit nem tudnak tenni, max. „zaklatni”.

Kérdés: Kölcsönt vettem fel egy személytől. A szerződésben rögzítettük a felvett összeget és a rá fizetendő kamatot. Először a tőkét fizettem ki, mivel 11 műtétem volt és anyagilag nagyon megviselt, csak kevesebb összeggel tudtam havonta törleszteni. Ezt megbeszéltük a kölcsönadóval, aki el is fogadta. Ezután elkezdtem fizetni a kamatot. Nyilvántartásom szerint a teljes összeget visszafizettem. Három hónap eltelte után a végrehajtói irodától “bírósági végrehajtási felhívás haladéktalan megfizetésére” szóló értesítést kaptam. Az ügyvéddel felvettem a kapcsolatot és kérte vigyem a visszafizetést igazoló okmányokat. A banktól megkértem és leadtam másnap. Másfél hónap után a mai napon újból értesítést kaptam, hogy a kölcsönadó továbbra is fenntartja követelését. Kérdezem, honnan és kitől tudhatom meg, hogy a kölcsönadó miképpen igazolja a valós adatot, hogyan tudja igazolni a követelését. Lehetséges ez, mert ezzel kapcsolatosan nem kaptam semmi értesítést vagy igazolást. Kihez forduljak?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Ha végrehajtási eljárás van, akkor kénytelen ebben az eljárásban személyesen ( ill. ügyvéddel ) tisztázni a tényállást: milyen összeget követelnek, a benyújtott igazolásból mit fogadtak el, illetve, hogy a kölcsönadó esetleg hajlandó-e egyezséget kötni. A leírtak alapján feltehetőleg nem vett át levelet és egy FMH jogerőssé vált. Ha végképp nem tudják tisztázni, akkor érdemes VH megszüntetése céljából peres eljárást kezdeményezni.

Kérdés: Azzal a problémával fordulok Önhöz, hogy a volt munkáltatóm véletlenül több munkabért utalt át a számlámra, mint amennyi az esedékes lett volna! Üzemanyag hozzájárulás gyanánt írták a bérpapíromra. Azt követően 3 hónapig elmulasztották a TELJES kifizetést. A 4. hónaptól havi 80-100 ezer körüli összegeket vontak le havonta! Ami legtöbbször több volt, mint a 33%, de sosem egyenlő arányban! Kérdésem az lenne: lehet ilyet tennie egy munkáltatónak vagy vannak kötelezettségei?

Válasz:Tisztelt Kérdező! A munkáltatónak joga van a túlfizetést levonni, de erről korrekt számításokat kellene a kérdezőnek kapnia: milyen címen kifizetett összeget, milyen mértékben és időtartamig vonnak. Amennyiben a munkáltatója nem fizeti meg Önnek a munkabérét, Önnek joga van felmondania a munkaszerződését azonnali hatállyal. Az elmaradt munkabér iránti igényét bíróság előtt érvényesítheti a munkáltatóval szemben. Kérjen elszámolást a munkáltatójától

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Szeretnék érdeklődni, hogy házfelújítási munkák anyagaira magánszemélynek kifizetett előleget milyen úton lehet visszakövetelni, ha a tényleges munkavégzés 9 hónappal a kifizetést követően sem kezdődött el? A pénz átadásának ténye papíron rögzítve lett a személyes adatok megadásával.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződés meghiúsulása esetén az előleg minden esetben visszajár. Amennyiben volt Önök között szerződés, úgy a szerződésszegés esete áll fenn és a kötelezett késedelme miatt elállhat a szerződéstől. A felújítási munkálatokat vállaló köteles megtéríteni az Önnek késedelmével okozott kárt, ezt bíróság előtt perben érvényesítheti (itt megjegyzendő, hogy 3 M Ft alatt ún. FMH eljárást kell kezdeményezni, csak az abban történt ellentmondás után lehet pert kezdeményezni).

Kérdés: A Magyar Postánál voltam, vagy vagyok (?) alkalmazásban, mint nyugdíjas. A szerződésem határozatlan időre szól, de 6 hónap próbaidőt kötött ki a munkáltató. Három hónap után azonnali felmondással megszüntette a munkáltató a munkaviszonyom, azzal az indoklással, hogy próbaidőmet töltöm. A felmondás napja előtt egy nappal sajnos megbetegedtem, a háziorvosom táppénzes állományba helyezett. Mi ilyenkor a helyzet? Továbbra is él a munkaviszonyom a táppénz állományban töltött idő lejártáig vagy nem? Ki fizeti a táppénzt és mikor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt a próbaidő alatt. A táppénz az azonnali hatályú felmondás napjától kezdődően nem illeti meg, mivel azon napon megszűnt a munkaviszonya. Nyugdíjasnak nem jár táppénz, mert nem fizet egészségbiztosítási járulékot.

Kérdés: Egy lakásfelújítás során elkövetett csalás miatt szeretnék feljelentést tenni. A lakásfelújítási szerződésben volt egy záradék, hogy azt “a mai napon megszüntetjük”. Ez a záradék ki lett töltve, de az én példányomon, hibajavítóval. Én ezt hirtelen felindulásból lekapartam, mert ki sem kellett volna tölteni, és a másik fél írta be tévedésből, mivel a szerződést még nem akartuk megszüntetni. Ugyanakkor a másik példányon szerepel egy dátum, ami az enyémen nem látszik, csak egy elmosódott írás. (Egyébként is volt a szerződés megszűnésének egy végső időpont megjelölve, ezt a záradékot azért írtuk, hogy ha hamarabb befejeződne, vagy netán kicsit csúszna dolog, akkor is normálisan le legyen írva, hogy az megszűnt, a munkák átadva a pénz kifizetve.) A kérdésem: ha a feljelentésben ezt leírom (mármint, hogy én kapartam le a hibajavítót, de elismerem, hogy ki volt töltve a dátum, és a másik példányon lévő a jó), akkor mentesülhetek a magánokirat-hamisítás alól?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Feltételezve, hogy Ön feljelentést tett az ügyben más tényállás alapján, akkor az Ön által elkövetett cselekmény csekély súlya miatt megrovással is lezárható. Fontos azonban, hogy a törvényi tényállás kimerítéséhez fel is kell használni az okiratot.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy mi történik akkor, ha nem fizetem be a bűnügyi költséget? Mit tud tenni a bíróság, ha nincs a nevemen semmi? A fizetésből lehetőségük van tiltani vagy mi az amit konkrétan tudnak tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bűnügyi költség megfizetése érdekében bírósági végrehajtó fog eljárni. A végrehajtást kérő kérheti átutalási végzés, vagy letiltó végzés kibocsátását is. Ebben az esetben nem kerül bevonásra végrehajtó az eljárásba, a bíróság közvetlenül a számlát vezető pénzintézetnek, vagy munkáltatónak, folyósító szervnek küldi meg a végrehajtható okiratot letiltás végett. A végrehajtó az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt számlájára, munkabérére, ingóságára (gépjárművére), ingatlanára folytathat végrehajtást. Tehát egyértelmű, hogy a munkabéréből le lehet vonni a bűnügyi költség összegét.

Kérdés: Az Építkezés kérdésben mi a másik fél vagyunk. 10.25-én kerítésbontás és állvány állítás után 11.22-én állvány bontás, de kerítés még ma (12.05) sincs. Nem is lesz, mert nem érdeke. Növények, talaj letaposva. Milyen átgondolatlan törvény az, amelyik a tulajdonjogot csak az egyik félnél védi? Az elszenvedőnek KÖTELEZŐ TŰRNI, az önző szomszédnak JOGA van? Miért lehet a kerítéstől fél méterre házat építeni, ha köztudott, hogy a fal szigeteléséhez és vakolásához állványozni kell, ahhoz meg másfél méter szükséges? Miért lehet bármilyen keskeny telekre 300 m2-es házakat építeni? A szomszéd pl. 12×110 m, a terület nagy, csak normális ház építésére keskeny. Régen volt minimum szélesség és kerítéstől távolság. Ezentúl, ha bármi probléma lesz ezen a falszakaszon, újra és újra tűrni kell, hogy a szomszéd lebontja a kerítést és tönkre teszi a kertünket? Lehet remélni, hogy átgondolják ezeket a törvényeket valaha?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tulajdon széleskörű védelmet élvez, azonban vannak korlátai. A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait (a tulajdon kapcsán értelmezendő!) szükségtelenül zavarná vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Az építkezők érdekkörébe tartozó szükségképpeni áthatást kötelesek Önök tűrni, azonban ami nem szükséges mértékű zavarás, azt nem. A kerítés ügyében kérjenek birtokvédelmet a jegyzőnél, a ház nagysága miatt pedig a kerületi építési hatóságnál lehet bejelentést tenni. A törvényi rendelkezések változása nem várható, ezek történetileg kialakult szabályok.

Kérdés: Szeretnék tanácsot kérni. A férjem a vállalkozása során rengeteg mínuszt felhalmozott. Az én nevemen van a lakás, ami Fundamenta hitellel terhelt. Mivel előtte kötöttünk hazásságot tudom, hogy fele az övé. Ki örökli a sok adósságot, ha vele valami történik? Van egy 4 éves kisfiunk is. Hazássági vagyonjogi szerződés vagy a válás, ami ésszerűbb? Illetve aki nem tud fizetni a vállalkozásában, akkor az milyen büntetésre számítson? Előre is köszönöm a választ!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéseire többféle megoldás létezik. Az, hogy az Ön nevén lévő ingatlan közös tulajdonnak minősül e attól függ, hogy esetlegesen nem egy különvagyonba tartozó pénzből szerezte-e. Különvagyonnak minősül házassági vagyonjogi szerződés megkötése nélkül is pl. a házastársi vagyonközösség fennállása alatt az egyik fél által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás. Tehát, amennyiben bizonyítható, hogy a lakást örökségből vásárolta, máris külön vagyonnak minősülhet az ingatlan. Amennyiben ezen lehetőség nem adott, a törvényes vagyonjogi rendszer (vagyis a házastársi vagyonközösség) MELLETT választható ún. alternatív vagyonjogi rendszer. A Ptk. két ilyen rendszert nevesít: a közszerzeményi rendszert, illetve a vagyonelkülönítési rendszert. A vagyon elkülönítési rendszer lényege: a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy egyes, konkrétan meghatározott vagyonszerzések tekintetében kizárják. A házastársak egyikének vagyonszerzése nem hat ki a másik fél vagyonára, egymással szemben semmilyen igényük nem keletkezhet. A felek a házassági életközösség fennállása alatt a vagyonukat önállóan használják és kezelik, azzal önállóan rendelkeznek és tartozásukért önállóan felelnek, egymás tartozásaiért nem felelnek. A közszerzeményi rendszer: a házastársnak az életközösség alatt keletkezett vagyongyarapodás arányos részére a másik házastárssal szemben kötelmi igényt biztosít. Közszerzemény alatt az a tiszta vagyoni érték értendő, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság rá eső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad. Öröklés vonatkozásában: lehetőség van öröklésről lemondásra (ez csak az örökhagyó életében, írásbeli szerződésben, egészben vagy részben lemondhat az öröklésről). Illetve az öröklés megnyílása után lehetőség van az örökség visszautasítására. Az örökség az örökhagyó halálával nyílik. Utolsó kérdésével kapcsolatban sokkal több információra lenne szükség, hogy tisztázni lehessen, milyen szankció várható a vállalkozással kapcsolatos fizetésképtelenséggel kapcsolatban.

Kérdés: Tisztelt Uram! Kérdésem a következő. A kerületi önkormányzat által utalt keretösszegből (amely meghatározott számú munkavállalóra lett kalkulálva) a kifizető szociális főintézmény (megnevezni nem akarom), amelyet az önkormányzat tart fenn, visszatarthatja-e a 13. havi juttatást, abban az esetben, ha a munkavállaló intézményvezetői figyelmeztetést kapott év közben, de el nem bocsátották? Egyébiránt munkáját tisztességesen végzi.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos kérdés, hogy munkáltatójával milyen jogviszonyban áll. Csak sejtem, hogy közalkalmazotti jogviszonyról beszélünk, melyet az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogsállásról szabályoz. Az sem mindegy, hogy milyen jogcímen kapta a 13. havi juttatást. Tisztázni szükséges van e kollektív szerződés az intézménynél, amely eltérhet a törvény adta szabályoktól. A Kjt. 77. § (2) A keresetkiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. Mindenesetre fontos megjegyezni, hogy az ilyen juttatások mindig feltételes módban vannak megfogalmazva a törvény szövegében (lásd: adható), azaz nem kötelező.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy tudnának-e segíteni? A férjem 2005-ben meghalt, volt egy 400 ezer forintos hitele, amit a 3 lányomtól követelnek! Még mikor kiskorúak voltak is küldözgették a levelet nekik. Most kb. 1 millió Forintot követelnek. Mit tehetünk, kérem segítsenek!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Öröklés az ember vagyonában halála esetén bekövetkező egyetemes utódlás. Az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre. Aktívákkal és passzívákkal együtt. Ennek kikerülési lehetősége az örökség visszautasítása lett volna, mely esetben ugyan se pozitív, de legalább negatív dolgokat nem örököltek volna az Ön lányai. Ahhoz, hogy pontos állásfoglalást tudjak adni ebben a konkrét ügyben, látni kellene minden ezzel kapcsolatos iratot.

Kérdés: Tisztelt Címzett! 2006 óta dolgozom egy autóipari beszállító multi cégnél. Eljöttem szülési szabadságra 2017-ben. Gyermekem a 2 évet novemberben töltötte. Szerettem volna visszamenni dolgozni részmunkaidőben. A hölgy akivel beszéltem azt mondta, nincs nyitott pozíció és nincs 6 órás sem. Úgy gondolom 3 éves koráig jogom lenne ehhez. Azt is mondta, vállaljam a 12 órás műszakot vagy számoljak le. Megtehetik ezt velem? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvről 66. § (3) bekezdése egyértelműen leírja, hogy a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. A visszatérés után a munkáltatónak kötelező a munkavállaló részére bérének kiigazítására. A munkáltatónak fel kell mérnie az azonos munkakört betöltő kollégák körében éves szinten milyen átlagos bérfejlesztés ment végbe, és ennek mértékével kell emelnie a visszatérő dolgozó fizetését is. Természetesen a munkabér a részmunkaidővel arányosan csökken.

Kérdés: Németországi kiküldetési szerződéssel dolgozom, mint CNC programozó. A szerződésemben ez található: A Munkáltató Munkavállaló részére a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott bruttó 230.594 Ft/hónap személyi alapbért, valamint teljes havi, németországi munkavégzés esetén havi 1000 és 2600 Euro közötti devizailletményt fizet. Nem tartalmaz sem órabért sem munkaidőt! 7€ nettó bérrel számolnak el, pótlék és túlóra kifizetés nincs! 12 órát dolgozunk 21 napon keresztül folyamatosan (szombat és vasárnap is két műszakban), ez mellet nincs a bejárás és a kiutazás sem fizetve! A főnököm megzsarolt, hogy vagy kint maradok vagy a magyar telephelyre nem mehetek vissza! A német fizetési papíron 2000€ feletti nettó összegek szerepelnek egybevonva a magyar alapbérrel, de ez nincs feltüntetve. Az utalás 1500€ környéke és a magyar számlára a szerződéses magyar alapbér! Jogom van a céggel szemben pénzt követelni? Vagy megállja ebben a formában a kiküldetés a helyét?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, ami a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban felmerült. Ilyen a napi díj. Napidíjat a munkáltató minden kiküldetés során köteles fizetni, amennyiben a felmerült költségeket más módon nem téríti meg. Ennek mértékét belső szabályzat, kollektív szerződés határozza meg, amely munkáltatónkként különböző lehet. A munkaszerződésnek alapvetően nem kötelező tartalmi eleme az órabér meghatározása, mindösszesen az alapbért kell kötelezően meghatározni a fizetés vonatkozásában. Ezen kívül tartalmaznia kell a munkáltató cég adatait, a betöltendő munkakört, a munkaviszony tartalmát (határozott vagy határozatlan idejű munkaviszonyról beszélünk), munkavégzés helyét, próbaidő mértékét, és hogy a munkaviszony eltérő megállapodás hiányában általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. Ezen felül külön Tájékoztatót kell adnia a munkáltatónak a napi munkaidőről, egyéb juttatásokról, munkabér fizetés gyakoriságáról és a kifizetés napjáról, munkakörbe tartozó feladatokról, szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának szabályairól, a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási időről, arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik e, és a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. Ennek megfelelően kéne áttanulmányozni az Ön szerződését, és ellenőrizni a bérpapíron megjelenő tételeket. Amennyiben eltérést tapasztal, joga van a munkáltatóval ezt egyeztetni, és végső soron megegyezés hiányában a jogos különbözetet igényelni.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy házrészre is lehet ajándékozási szerződést kötni? Ha lehet, mennyibe kerül? Várom mielőbbi válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó a dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles. Az ajándékozási szerződés tárgya lehet ingó, ingatlan, de akár jog vagy követelés is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozási szerződést írásba kell foglalni. És természetesen lehet házrészt is ajándékozni. Az ajándékozási szerződés megírását tudom vállalni. Ezzel kapcsolatban személyes konzultációt tudok javasolni Önnek, mivel minden paramétert ismerni kellene.

Kérdés: Az OTP Faktoringnál van egy bedőlt hitelem már 2013 óta! Ők feltettek a KHR-be, de teljesen valótlant állítva, ami (sajnos) mostanában derült ki, mivel próbáltam volna kiváltani/kedvezőbbre váltani a hitelem! A valótlanság, hogy nem fizetem a hitelt, hogy nincs részletfizetési megállapodásunk stb.(pedig írásos szerződésünk van)! Tehát miattuk nem tudom kiváltani a hitelem! Mit tehetnék ez ügyben?! Kérhetem, hogy vegyenek le a KHR-ről?! És mivel miattuk nem jutok előrébb valami kedvezményt (pl.: tőke csökkentése) vagy bármit “kiharcolhatok” tőlük?! Hiszen ŐK állítanak valótlant a KHR-ben! Köszönöm válaszát előre is!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A KHR listáról való törlés időpontja attól függ, hogy az Ön adatai pozitív vagy negatív listán szerepel. KHR negatív lista: a nyilvántartásába azon természetes személyek mulasztási adatai kerülnek rögzítésre, akik a hitel- vagy hiteljellegű szerződésben vállalt kötelezettségeiknek a mindenkori minimálbér összegét meghaladó mértékben, folyamatosan több mint 90 napon keresztül nem tettek eleget. A két feltételnek egyidejűleg kell teljesülnie. Ahhoz, hogy a mulasztás aktív státuszból passzív (lezárt) státuszba kerüljön, az ügyfélnek a hátralékát ki kell egyenlítenie. Amint ez megtörtént, akkor a mulasztás lezárásra kerül, és innentől számított 1 év elteltével az adós adatai törlődnek a negatív KHR listáról. Abban az esetben, ha az ügyfél hátralékát nem rendezi, úgy a mulasztás adatai az eredeti adatátadástól számított 10 év után kerülnek törlésre a KHR negatív listájáról. Az Ön kérdésére csak akkor lehet érdemben válaszolni, ha megismerem a szerződés tartalmát, az ügy egészéhez tartozó iratokat.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Az lenne a kérdésem, hogy 2018. december 7-én elváltunk, az exem már október elején a nőhöz költözött, nekem és két nagykorú fiaimnak kizárólagos lakáshasználati jogot ítélt a bíróság. A házon nincs kölcsön, minden számla pontosan be van fizetve. Megállapodtunk, hogy eladjuk, a ház fele-fele arányban van. Ő ügyvédhez ment kikötve, hogy 5 hónapon belül hirdetésre kerül. Megbeszéltünk egy összeget, majd ő minden megbeszélés nélkül lejjebb és lejjebb vitte az árát. Semmi cuccát nem vitte el, mindene itt van. Vagyonmegosztásra nem adta be az igényt. Gondoltuk, akkor még úgy ahogy normális volt a viszonyunk. Azóta eléggé elfajult a viszony. Kérdésem, hogy most jött egy levél az ügyvédjétől, hogy bíróságra viszi az ügyet, mert eltelt már a megállapodástól számítva 8 hónap. Kérdésem az lenne, ez mit takar, hogy bíróságra viszi? Elárverezésről nem lehet szó, mert nincs a házon tartozás. Ilyen gyorsan nem lehet egy házat eladni szerintem. És ahol lakunk elég borsosak az árak. Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös jogcímen lakott lakás sorsa házasság bontása esetén a bíróság határozata alapján általában megosztásra kerül. A bíróság a lakás használatának megosztását – a felek körülményeinek mérlegelésével – mellőzheti, ha pl. az egyik házastárs a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélkül elköltözött. Önök külön megállapodást kötöttek arra vonatkozólag, hogy a lakást meghatározott időn belül meghirdetik és eladják, majd az ingatlan árát fele – fele arányban megosztják egymás között. Ha jól értelmezem abból, amit leírt, csak a meghirdetés vonatkozásában volt kikötve határidő, az eladásra nem. Így amennyiben a meghirdetés megtörtént, Ön helyesen járt el. A volt házastársának ügyvédje által megfogalmazott bírósági eljárás álláspontom szerint pusztán a közös tulajdon megosztására vonatkozó peres eljárást takarhatja, de ismerni kell az üggyel kapcsolatos okiratokat , hogy teljesen megnyugtató választ adhassak.

Kérdés: Adott 2 ember, mind a kettőnek ugyanaz az ügyvédje. Az egyik ember megbízza az ügyvédet azzal, hogy képviselje, mert “szerinte” megkárosította a másik ember. Elfogadja a megbízást, elkészíti a papírokat… stb. Elvállalhat így az ügyvéd egy megbízást, ha a másik félnek is ő az ügyvédje? Nem kellett volna élből elutasítania?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a másik félnek másik ügyben a jogi képviselője, akkor elvállalhatja. Ugyanabban a jogvitában nem lehet mindkét félé. Az már egy más kérdés, hogy mennyire „szerencsés” / etikus stb….

Kérdés: Érdeklődnék, ha engem, illetve a társamat a bíróság egyetemlegesen kötelezett a bűnügyi költség megfizetésére, ami 290 ezer Forint, akkor hogyan lehet részletfizetést kérni, illetve ezt az összeget maximum meddig lehet befizetni részletben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ugyanúgy, mint a nem egyetemleges kötelezettségnél….kérelmet kell előterjeszteni, amit indokolni és okiratokkal alá kell támasztani. A fizetés: ameddig engedélyezik, ez a bírótól függ.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy kötetlen munkaidő munkaszerződéssel dolgozom egy állami cégnél alkalmazottként. A munkánk a jogszabályi előírásoknak megfelelően délelőtti és délutáni munkát igényel. Egyik nap délelőtt, másik nap délután, heti 2-3-4 nap, ez a kiosztott munkától függ. Az lenne a kérdésem, hogy jár-e délutános pótlék a jelenleg érvényben lévő munkatörvény szerint vagy sem??

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései szerinti kötetlen munkarend alkalmazása esetén a munkarend kötetlen jellégét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesíti. Kötetlen munkarend alkalmazása esetében a munkavállalónak nem keletkezik rendkívüli munkaideje, így nem jogosult bérpótlékra sem.

Kérdés: Felmondási időmet töltöm. Főnököm tavaly kitalálta, hogy a munkaszüneti napok ledolgozásakor, szombati napokon elég egy ember az irodában, a többieknek elszámolják a napot, de otthon maradhatnak. Idén 3 ilyen nap van, abból egy szombatot én töltöttem bent. Időközben többen felmondtak, elmentek és új dolgozók jöttek. Úgy gondoltam, hogy letudtam a részemet. Azonban a főnököm azt mondta, még egy szombatot le kell dolgoznom. Nem értem miért, hiszen ott vannak az új dolgozók, többen is, mint ahány ledolgozás van. Hozzáteszem 2 hónapig egyedül dolgoztam 2 ember helyett 1 fizetésért, amíg felvettek valakit,  így kimerült és fáradt vagyok. Ez persze senkit sem érdekel, senki sem értékeli. Ez a 2 nap lett volna a minimum, ha már ingyen dolgoztam. Úgy érzem ez direkt kicseszés csupán a főnök részéről, hiszen semmi sem indokolja, hogy továbbra is engem szipolyozzon. Elismerem, hogy ez csak egy engedmény, de úgy érzem nem fair ezzel visszaélni és menet közben változtatni a játékszabályokon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Írásából sajnos nem derült ki, hogy a felvázolt helyzettel kapcsolatosan pontosan mi lenne a kérdése. Jogszabályi rendelkezés az ilyen és ehhez hasonló engedményekre/megállapodásokra nincsen.

Kérdés: Közigazgatásban dolgoztam (önkormányzatnál). Határozott idejű jogviszonyom lejárt, a ki nem vett szabadságomat, mivel nem helyezkedtem el, a munkáltatónak már ki kellene fizetnie, ha jól tudom a 40. napon, de ezt a mai napig nem tette meg (kb. 60. nap). Hivatkozva arra, hogy a cafeteria juttatást (Szép Kártyára utalás) tévesen egész évre utalta és az időarányos részt utaljam vissza. Én ezt nem teszem meg, mert nem az én hibám, hogy ő tévesen utalt, ennek a visszautalásnak a költségét nem vagyok hajlandó állni. A munkáltatónak téves utalás esetén van lehetősége javítani, nem értem miért tőlem kéri a visszautalást. A legújabb variáció, hogy a szabadság megváltás összegéből levonja. Ehhez sem járulok hozzá, mivel a cafeteria juttatás egy teljesen más jellegű juttatás, mint a szabadság megváltás. Hiába marad a Szép kártyámon az összeg, abból nem tudok pl. rezsit fizetni stb. Kérdésem, megteheti-e, hogy a saját hibáját úgy korrigálja, hogy az én szabadságom megváltásának összegéből levonja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Kttv. rendelkezései szerint a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése esetén, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, az arányos szabadságot (ha a kormánytisztviselőnek van fennmaradó szabadsága) úgy kell megváltani, hogy ha a kormánytisztviselő új kormányzati szolgálati jogviszonyt nem létesít, az arányos szabadságot a jogviszony megszűnését követő 40. napon kell megváltani. A Polgári Törvénykönyv rendelkezése alapján aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz; vagy a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli. A kormányzati szolgálati jogviszonya nem váratlanul szűnt meg, hanem egy mindkét fél előtt ismert, kinevezésben rögzített időpontban. A kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését követő naptól sem illetményre, sem cafeteria juttatásra nem jogosult, az elszámolás mielőbbi lezárása érdekében érdemes együttműködni a munkáltatóval.

Kérdés: A szomszéd hatalmas 100 éves japán akácfája dupla akkora, mint a házunk, 1/3-a belóg az udvarunkra és rengeteget “szemetel” a lombja. Főleg ezekben a hetekben nem győzzük takarítani, tele van az udvarnak több, mint fele, a kocsibeálló teteje, a garázs teteje és a csatornák is. Az önkormányzati feljelentés következtében a múlt héten felkérték, hogy vágja vissza az “erősen” átlógó ágakat, de a lombok feltakarításában nem hajlandó segíteni. Azt állítja, hogy nincs ereje (70+ éves), a fia sem segít és a költséget sem hajlandó állni. Folyton azt állítja, hogy nincs pénze, ezért nem metszette meg a fát egyszer sem 40 év alatt holott tudomásunkra jutott, hogy min. 3 ingatlanja van. Mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a szomszédja a szóbeli, írásbeli felszólítás(ok) ellenére sem hajlandó rendesen levágni az átlógó “szemetelő” ágakat, elvégeztetheti az áthajló ágak eltávolítását és a felmerült költségeket bírósági úton is követelheti, illetve birtokvédelmi eljárást is indíthat ellene, akár párhuzamosan is.

Kérdés: Ha tudomásomra jutott, hogy egy munkáltató olyan alvállalkozókkal foglalkoztatja az alkalmazottait, akik valószínűleg feketén – vagy szürkén – vannak bejelentve, akkor ezt hol kell bejelentenem és névtelenül van-e rá lehetőségem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! NAV és Kormányhivatal, ahol a hiányosságok bejelenthetőek.

 

Kérdés: Nekem olyan kérdésem lenne, hogy az egy éve elhunyt 23 éves feleségem után milyen jogaim vannak? A családjával nem jó a kapcsolatom már egy ideje. Nem olyan régen elvittek mindent a közös házunkból, mert szerintük én csak a férje voltam, ő meg az édesanyja. Igen csak ő eldobta 15 évesen, mint minden gyermekét. Az utolsó iskolás évében én finanszíroztam mindent. Nem is ez a lényeg igazából. Minden közös képet, ékszereket, emlékeket elvittek. Egyedül a műszaki cuccokat nem. Én azt gondolnám, hogy nem volt joguk hozzá, mivel az a mi közös életünk volt és mi dolgoztunk meg érte. Így ezáltal férjként az engem illet. Én laikusként azt gondolnám, hogy semmit nem vihetnének el, ha egyszer én örököltem mindent. Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Ön az örökös, akkor senki sem vihet el semmit sem, az Ön engedélye nélkül.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy a munkaszerződésben levő bért meg kell-e határozni, hogy bruttó vagy nettó? Csak simán alapbér van feltüntetve. Felvételnél össze-vissza mondjak, hogy mennyit és hogy lehet keresni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenképpen egyértelműen kell meghatározni.

Kérdés: 2011. szeptemberében apukám meghalt. Halála után egy nappal levettük a bankkártyájáról állítólag a nyugdíját, kb. 140.000 Ft-ot. Sokáig nem tudtuk, hogy ez baj, de körülbelül egy év múlva az Erste bankból elkezdtek leveleket küldeni, hogy fizessük meg a tartozást. Többször beszéltem telefonon, kérelmet írtam, hogy részletben fizetnénk ki Öcsémmel. Elutasították, de azóta is évek óta jönnek a felszólító levelek. Az összeg nő, egyben nem tudjuk kifizetni. Örököltünk egy kis lakást. Arra rá fogják terhelni? Eddig miért nem tették? Mit tegyek ezek után?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Mindenképp valahogy elő kellene teremteni a szóban forgó összeget és befizeti az ERSTE Banknak, ne várjanak addig, amíg elindul a végrehajtási eljárás.

Kérdés: A párom nem vált el a férjétől és lett egy közös kisbabánk. Van-e lehetőség, hogy elvállaljam a kisbabát és hogy az én nevemet viselje?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez esetben bíróságtól kell kérni az apaság megállapítását. Az apaság bírósági megállapítását az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója és az apa kérheti. Az apaság megállapítása iránt a pert a jogosultnak személyesen kell megindítania.

Kérdés: Egy, a feleségem öröklés útján tulajdonába került ingatlanon az elmúlt években több nagy értékű beruházást végeztünk. Eddig cca. 10 millió Ft-ot költöttünk rá. Feleségemnek nincs gyermeke, nekem van két lányom. Mivel úgy tudom, hogy az öröklés útján szerzett ingatlan külön vagyonnak számít, szeretnék tisztán látni néhány dologban. A halálom esetén az én gyermekeim örökölnek-e utánam alapesetben az ingatlanból, vagy csak az ingóságból annak ellenére, hogy jelentős a részemről is az ingatlanba fektetett pénz? Amennyiben a feleségem hal meg előbb ez az ingatlan az én tulajdonomba kerül? Majd ezt követően – halálom után – a két lányom tulajdonába?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastárs különvagyonához tartozik a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás. Amennyiben nem írnak végrendelet, úgy a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek.

Kérdés: Egy egyesület nevében kérek Önöktől segítséget, egy felhasználási szerződés kapcsán. Szeptemberben írtunk a kolléganővel egy szaklapba egy 40 oldalas tanulmányt, ami úgy jelent meg, hogy előtte nem kötöttek velünk Felhasználási szerződést, illetve amikor észrevételezésre átküldtem az anyagot, nem jeleztek vissza, hanem most három hónap után kiderült, hogy még októberben megjelent nyomtatásban úgy, hogy nem küldték vissza jóváhagyásra, illetve nem kötöttek velünk szerződést sem. Most megküldtek egy szerződéstervezetet a Felhasználási jog átadásáról, vagyis mondjunk le minden jogunkról ezzel kapcsolatban. Mielőtt megjelent a tanulmány, ezt a szerződés tervezetet én nem látta,  így nem dönthettem arról, hogy megjelenjen-e vagy sem ilyen feltételekkel. Most viszont szeptemberi dátumozással szeretnék, hogy aláírjam és olyan feltételekkel, ami az egyesület számára nem elfogadható. Mit javasolnak? Kihez tudnék fordulni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben semmiképp se írja alá szerződéstervezet. Próbáljanak meg a szaklap illetékes munkatársaival leülni tárgyalni, és a mindkét fél számára elfogadható szerződési feltételekben megállapodni.

Kérdés: 4 éve lakom önkormányzati albérletben, egyedülálló szülőként 2 kiskorú gyermekkel. Elmaradásom sosem volt, szerződést szegő viselkedésünk sem. Az új Polgármester fel szeretné mondani az albérletet “hamarosan felújítás lesz” címszó alatt, vagy pedig januártól emelni akar az áron akkorát, amit tudja nem fogunk tudni fizetni. A kilakoltatási moratórium véd minket áprilisig? Akkor lenne kb. lehetőségünk házat vásárolni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását a november 15-től április 30-ig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a végrehajtó irodával megegyeztünk a részletfizetésben, amit én betartok, havonta fizetem a csekkeket. És mégis árverezni akarnak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden esetben a végrehajtást kérővel szükséges egyezkedni, és célszerű a részletfizetésben megállapodni, ugyanis ő az ügy “ura”….

Kérdés: Páromnak előző házasságából született egy kisfia . Elváltak minden jól megvolt. Volt egy időszak, amikor nem tudta fizetni a gyerektartást több, mint fél évvel ezelőtt. Azóta rendszeresen fizeti. Az elmaradt gyerektartást követelheti az anya? A láthatást se biztosítja, mit tehetünk? Kommunikálni se engedi a kisfiút az apjával.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az anya bírósághoz fordulhat az elmaradt tartás visszamenőleges érvényesítése érdekében. Tartási követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni. A kapcsolattartásról a szülők egyezséget köthetnek, ha az egyezség nem jön létre, ebben a kérdésben kérelemre a bíróság dönt.

Kérdés: A kérdésem az, hogy ha egy közgyűlésen úgy “kell”!!! szavaznunk, hogy nincs a kezünkben semmiféle tájékoztató az üggyel kapcsolatban, azt utólag a jegyző semmissé teheti? Egy kéményfelújításról van szó, nem kevés pénzért. A közgyűlésen szóban kaptunk 2 db árajánlatot a közös képviselőtől, 16 és 17 millió Forint. E kettő közül választhattunk. Felhívtuk a figyelmét a mulasztásra, de nem érdekelte. Ezután jegyzőhöz fordultunk, aki ki tudta kényszeríteni a tájékoztató papírt tőle. Ebben volt egy 7 milliós ajánlat is. Aláírás gyűjtés és kérvény új közgyűlésre, majd közölte, ha nincs új árajánlatunk ő nem hív össze senkit. Kérdésem az lenne, hogy megteheti?? Ha nem, mit tegyünk?? Ha mi hívunk össze egy közgyűlést leválthatjuk őt úgy, hogy nincs ott? Hozzáteszem a 30 lakásnak min. fele nem is fogja használni a kéményt. Célbefizetésként 200-230e Ft lakásonként, 10 millió Ltp és ki kell pótolni 16 millióig. A 7 milliós megoldásra nem is volt lehetőségünk szavazni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös képviselő leváltása csak közgyűlési határozattal lehetséges. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.

Kérdés: Azzal a problémával fordulok Önökhöz, hogy szociális ápolóként dolgozom, mint közalkalmazott. A munkáltató kötelező (?) kreditpontos továbbképzésre küld, amivel önmagában nincs probléma, de munkaidőben nem tudják megoldani, így pihenőnapon kell 10 órától 18 óráig 5 alkalommal részt venni. A kérdés az lenne, hogy jól értelmezem-e a törvényt, miszerint erre az időtartamra távolléti díj illet meg. Válaszukat előre is köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Csak abban az esetben jár a távolléti díj, ha vagy a Magyar Honvédségnél, vagy rendvédelmi szervnél van közalkalmazottként foglalkoztatva. (Kjt. 44/A. § (4): Az Mt. 55. § (1) bekezdése szerinti eseteken túl a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott közalkalmazott a munkáltató engedélye alapján is mentesülhet a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. A mentesítés miatt kiesett munkaidő az Mt. 115. § (2) bekezdése alkalmazásában munkában töltött időnek minősül, és ezen időtartamra a közalkalmazott az Mt. 146. § (2) bekezdésétől eltérően távolléti díjra jogosult.

Kérdés: Szüleim halála után megörököltük családi házukat, ami 2 külön bejáratú ikerház (apukámnak és testvérének építette édesapjuk). A testvére része évekkel ezelőtt eladásra került. Az illető, aki megvette hitelből, nem tudta fizetni, így a bank kezére került, évek óta nem lakja senki. Most azt hallottam, hogy a bank árverésre bocsájtja. Az volna a kérdésem, van-e esetleg elővételi jogom, illetve köteles-e a bank engem tájékoztatni árverés esetén, amennyiben engem ez érdekel. Kihez fordulhatnék ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:81. § (5) bekezdése alapján a tulajdonostárs az elővásárlási jogot végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja. Amennyiben érdekli ez a lehetőség, a részletkérdések miatt vegye fel a kapcsolatot a végrehajtóval.

Kérdés: Engem pont a ”sok mindentől függ kinek ítélnék a gyermeket” érdekel. Mitől függ? Pl’:Anyagi helyzet? Vagy be kell bizonyítanom, hogy az apa alkalmatlan? Stb? Mi alapján döntenének? Mit kellene ”vinnem” a bíróságra ”bizonyítéknak”,  hogy mellettem jobb élete lenne a gyermekemnek. Röviden le tudom írni a helyzetet. Nekem van munkám, el tudom tartani a gyermeket. Apának jelenleg nincs, de van 1 lakása, amin hitel van. Apa betegesen pánikbeteg. (Pl: kórházba megy az ügyeletre, mert fáj a feje és meg van győződve arról, hogy meg fog halni…, ha a gyermeken lesz egy seb vagy kiütés terrorizál, hogy vigyük ügyeletre, kórházba… sorolhatnám az ilyen eseteket.) A játékszenvedély sem áll távol tőle, amit pénzben játszik. Amikor másfél hónapos volt a kicsi, kezet emelt rám. Mit tehetek, mit kell tennem annak érdekében, hogy velem maradjon a gyermek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt kell bebizonyítania, hogy miért Ön az alkalmas. A bizonyításhoz elsősorban azokat a dokumentumokat kell összegyűjtenie, amelyekkel igazolni tudja, hogy a gyermeke kivel, hol és milyen körülmények között él (lakhatás, munkahely, rendszeres jövedelem és kiadások, apával való kapcsolattartás rendszeressége…stb.)

Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozom, ennek megfelelően a szabadságom arányosítva van a munkaidőmmel. Viszont keletkezik minden évben tört nap szabadságom, 0,22 nap. Hogy rendelkezik a Munka Törvénykönyve? Milyen módon és mikor vehető ki?

Válasz: A Munka Törvénykönyve csak a fél töredéknapot ismeri: “A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.” A törvény megengedi azonban a szabadság órában történő elszámolását is. Erre csak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén van mód. Amennyiben a munkáltatójával meg tudnak egyezni, órákban is kiveheti a szabadságát. Mivel nem ismeretes számunkra az Ön munkaszerződése, így bővebb információval nem tudunk szolgálni.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék gyerektartás ügyben. Van egy lányom, aki jövőre tölti a 18. életévét, nem velünk él. Azt szeretném kérdezni, hogy ha a lány miután betöltötte a 18-at elhelyezkedik dolgozni, de mellette OKJ-s szakmát csinál, akkor köteles vagyok-e továbbra is fizetni a gyerektartást? Előre is köszönöm a választ!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Ptk. 4:220§ (1) bekezdése alapján “A továbbtanuló, nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul.” Tehát a tartásdíj feltétele az, hogy a tanulmányok szükségesek legyenek, azok ideje indokolt legyen, és a nagykorú gyermek arra rászoruljon. Tartásdíjra jogosító tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Ennek megfelelően az OKJ-s képzés is. Ez nem azt jelenti, hogy akárhány diploma, vagy szakképesítés megszerzése szükséges tanulmánynak minősül. Általában az első mesterdiploma után a további tanulmányok már nem számítanak indokoltnak, de egy megszerzett szakképesítés után esetlegesen másik szakképzés lehet azért indokolt, mert pl. az egészségügyi állapot nem engedi, hogy adott szakmában dolgozni tudjon. Ilyen esetekben a tartásdíj mértékének meghatározásánál a továbbtanuló gyermek indokolt szükségleteit, saját jövedelmét, vagyoni helyzetét, a tanulmányai folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket, támogatásokat és a szülők teherbíró képességét kell figyelembe venni.

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom, de a munkáltatom át akar adni magáncégnek. Jól tudom, hogy akkor a közalkalmazotti jogviszonyom megszűnik? Ha nem fogadom el az állást, akkor jár-e végkielégítés felmentési idő stb…?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Új jogviszony létesítése előtt – főszabály szerint – az előzőt le kell zárni. Ha például 2019. december 01. napjával munkaszerződéssel kívánja a munkáltató Önt foglalkoztatni, akkor a jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyt 2019. november 30. napjával valamilyen jogcímen meg kell szüntetni. Végkielégítés a Kjt. 37. § (1) bekezdése alapján akkor illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya: felmentéssel, rendkívüli lemondással, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, illetve határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony esetében a Kjt.-ben meghatározott speciális esetekben. A Kjt. 33. § (1) bekezdése alapján felmentési idő csak felmentés esetén jár, ami legalább 60 nap, de a 8 hónapot nem haladhatja meg.

Kérdés: Szomszédom tuját telepített 40 méter hosszú közös kerítésünk mellé (kb. 25-30 méter hosszon 3-3,5 méter magas brabant tuja, és kb. 10-15 méter hosszon 6-7 méter magas smaragd tuja). A tujasövény nemrég elérte a kerítésemet és át is nőtt rajta. Jeleztem a szomszédomnak, hogy zavar. Ő közölte, hogy az ő oldalán olyan sűrű, hogy nem akarja megvágni a hozzáférés érdekében, de az én oldalamon levágja pont a kerítésig. Nem engedtem, mert ne tapossa le az én növényeimet csak azért, hogy neki szépek maradjanak a növényei. Ráadásul ez nem jelent hosszú távú megoldást, mert ettől kezdve évi három-négy alkalommal nálam letaposnak mindent (tekintettel a brabant tuja évi növekedési ütemére 50-70 cm/év). Az önkormányzathoz fordultam birtokvédelmi eljárás keretében. Határozatuk szerint nekem engednem kell, hogy a szomszéd az én birtokomról gondozza a sövényét. Felhívták a figyelmét, hogy vigyázzon a növényeim épségére. Szerintem ez így nincs jól. Határozhat így az önkormányzat? Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Ptk. 5:8. § (3) bekezdése alapján ha a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat, és a szomszéddal szemben indított perben kérheti a bíróságtól a jegyző határozatának megváltoztatását.

Kérdés: 1.Felmondáskor minden esetben kötelezhetnek a felmondási idő ledolgozására? 2.Táppénz ideje alatt elbocsájthat a munkáltató? (Előre bejelentett táppénz, jeleztem hogy utána ne számoljanak velem, mert felmondok.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! 1. Tudni kellene, hogy milyen jogviszonyban dolgozik. Amennyiben munkaviszony keretében munkavállaló, az Mt. 65. § (1) bekezdése alapján felmondással mind a munkáltató, mind a munkavállaló megszüntetheti a munkaviszonyt. A felmondási idő főszabály szerint 30 nap, ami a felmondás közlését követő napon kezdődik. 2. Az Mt. 68. § (2) bekezdése alapján ha a munkáltató mond fel, a felmondási idő csak a betegség miatt keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik, tehát a táppénz ideje alatt ugyan értesítheti Önt a munkáltatója a felmondásról, de a a felmondási idő csak a táppénz lejártát követő napon kezdődhet. Amennyiben felmondás helyett közös megegyezéssel kéri munkaviszonya megszüntetését, úgy munkaviszonya felmondási idő nélkül, azon a napon szűnik meg, amiben a munkáltatóval megegyeznek.

Kérdés: Párom 28 éves, jelenleg 6 nap szabadsága van, amit még kivehet ez évben, de a munkáltatója 4 nap szabadságot át akar vinni a következő évre. A párom ez évben szeretné kivenni ezt a 4 napot. Jelenleg nincs táppénzen, így megteheti ezt a munkáltató? Előre is köszönöm a választ!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tudni kellene, hogy a párja milyen jogviszonyban dolgozik. Amennyiben munkaviszony keretében munkavállaló, az Mt. 123. § (1) bekezdése alapján a szabadságot esedékességének évében kell kiadni, kivéve, ha a munkaviszony október elsején, vagy azt követően kezdődött, illetve kollektív szerződés erre vonatkozó rendelkezése esetén (a szabadság egynegyedét) kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén. Ezekben az esetekben a munkáltató a szabadságot az esedékességet követő év március 31. napjáig adhatja ki.

Kérdés: Szép napot! Ha a munkáltató nem tartja a szavát. Hol tudom bejelenteni? Se szerződés se bejelentés.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pl. NAV…de tudni kellene, hogy miiben nem tartja a szavát (még)…

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a szomszédom folyamatosan disznótrágyát “tart” a kerítésem mellett nyílt helyen, nem zárt tárolóban, ami környezetszennyező és büdös.. Ezért már szóltam tavasszal, így elvitette (ÁNTSZ kötelezte), de most szeptembertől ismét ott tornyosul, sőt közelebb tette. Azt mondta az úgy neki kényelmesebb… Én lefényképeztem úgy, hogy a képen csak a trágyahalom van és senki más. Elküldtem a tulajdonosnak a képet (mert ők csak albérlők) és most azzal fenyeget a bérlő, hogy feljelent, mert fényképeztem az “Ő udvarát”. Én azt a későbbiekre, tárgyi bizonyíték végett tettem és küldtem el a tulajdonosnak, mivel gondoltam, hogy megszüntetik a trágyahalmot. Kérdésem, hogy feljelenthet-e a fényképezés miatt? Én birtokvédelmet akarok kérni, mert ez tűrhetetlen, patkányok tömkelege van már az én garázsomban és a kamrámban is. Kutyáim ugyan megfogják, amit tudnak, de betegséget hordoznak. A kérdésem a szerinte “szabálytalan” fényképezésre irányul. Várom megtisztelő válaszukat!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön fényképezése ebben a formában semmilyen “szabálytalanságot” sem valósít meg. Csak mondjuk ne a Facebook-ra tegye ki, hanem használja bizonyítékként a birtokvédelmi eljárásban, az ÁNTSZ előtt stb-stb…..

Kérdés: Új kerítés építése céljából telekhatár kitűzést kértem. Ez meg is történt, a szomszéd és az én aláírásommal igazolva. Kiderült, hogy az ő telkéből bizonyos rész az enyémhez tartozik. Ő az elbirtoklással “fenyeget”, ami igazából az idő szerint jogos lenne. Én viszont megkaptam a földmérőtől a kitűzési vázrajzok földhivatal által nyilvántartásba vett példányait több, mint egy hónap elteltével. Arra lennék kíváncsi, hogy ilyenkor a nyilvántartásba vétel napjával újra kezdődik-e a 15 év, vagyis a szomszédnak újabb 15 évet kell-e várnia, hogy elbirtoklással fenyegethessen? Természetesen a fent említett 1 hónap alatt semmilyen jogi lépést nem tett és nem is fellebbezett. Válaszát előre is köszönöm.

Válasz:Tisztelt Kérdező! Fenyegetni bármikor lehet, az semmit sem jelent. Az elbirtoklás feltételei: huzamos időn keresztül + szakadatlanul + zavartalanul + sajátjakénti használat….az Ön esetében a leírtak alapján nem minden feltétel teljesül(hetet)t maradéktalanul….egyébként a leírt esetben relatíve egyszerűen lehet az elbirtoklással szemben is védekezni. Ha megszakad az elbirtoklási idő, akkor pedig tényleg újra kezdődik….

Kérdés: Keletkezett egy hitel ügyletem, mely behajtócéghez került. A behajtócég ezt a hitelt továbbra is deviza hitelként kezeli az árfolyam kockázatokkal és a késedelmi kamattal is növelve a hitelemet. 700.000 Ft eredeti hitelből eddig 1.365.000 Ft lett befizetve és jelenleg még fennáll 1.000.000 Ft. Másik hitelhez nem tudok folyamodni, hogy ezt tudjam vég törleszteni. Van-e egyéb lehetőségem? Illetve szabályos-e ez ebben a formában, hogy továbbra is svájci Frank alapján számolnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem, mivel a kötelező forintosítás 2014-ben megtörtént. Amíg “csak követelnek”, addig nincsen baj, mivel az nem egy végrehajtható jogi aktus. Követelni meg bárki bármit követelhet, az nem azt jelenti, hogy az bíróságon meg is ítélhető. A kettőjük közötti félreértéseket pedig tisztázni kell.

Kérdés: Február 20-án elváltam, van egy közös gyermek, akire megítélték a gyerektartást, de én az anyjával szóban megegyeztem, hogy nem fizetek addig, míg ő a gyermekemmel és a másik 2 gyermekével az én házamban él. Én fizetem a hiteleket, ők élnek benne négyen. Kirakni nem tudom a 3 gyerek miatt, és nem is egyezik! Most utólag még az elmaradt gyerektartást is követeli egyben és bíróságra akar menni. A kérdés, hogy ha már a saját házamat használni nem tudom és a hiteleket nyögöm, kérhetek-e tőle albérleti díjat vagy használati díjat?? És ha igen, visszamenőleg is kérhetek, ahogy ő a gyerektartást? U.i.: a ház csak az én nevemen van! Előre is köszönöm válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ítélet szerint kell eljárni, amelynek rendelkeznie kellett a lakáshasználatukról is. A kérdésekre az ítélet ismeretében lehet válaszolni.

Kérdés: Édesanyám és testvérem halála után (először az édesanyám hunyt el, megtörtént a törvényes öröklés) az édesapám pár évvel később a saját részét ajándékozás útján nekem ajándékozta (8 évvel ezelőtt). Édesapám halála esetén a testvérem gyerekei is örökölnek-e abból, amit az édesapám nekem ajándékozott? Illetve, ha visszautasítom az örökséget, akkor az édesapám által ajándékozott ingatlan (8 évvel ezelőtt történt az ajándékozás) bekerül-e az elhunyt testvérem gyerekeinek az öröklésébe? Jogot szerezhetnek-e valamilyen úton az ajándékozott ingatlanból?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hagyaték a halál pillanatában meglévő vagyon. Ami nincsen meg (a halál pillanatában nem az örökhagyó tulajdonában van), nem része a hagyatéknak.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy van egy házam 1/1 tulajdonban és a keresztanyám holtig tartó haszonélvező. Beleszólhat-e abba, hogy ezt a tulajdonomat közös névre írassam a párommal? Valamint kitehet-e a házból? Én és a párom újítottuk fel ketten a házat, valamint a számlák is az én nevemen vannak és én fizetek mindent.

Válasz:Tisztelt Kérdező! Nem „szólhat” bele. Azonban „kiteheti” Önöket, ahogyan fogalmazott.

Kérdés: Szeretném tudni, hogyan tudok hivatalos feljelentést külföldről Magyarországra eljuttatni. Csalás áldozata lettem, kezességet vállaltam valakiért, s az a személy nem fizette vissza azt a tetemes összeget, ezért engem is feljelentettek. Külföldön dolgozom, jelenleg hazamenni nem tudok, de szeretném megtenni a feljelentést. Ez lehetséges e-mailben? Ez már hivatalosan elfogadott kommunikációs csatorna? Továbbá azt szeretném tudni, hogy érvényes-e egy kézzel megírt kezességvállalási nyilatkozat, ha nincs két tanúval aláíratva?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Postai úton vagy ügyfélkapun (ha van Önnek), azaz mail-ben NEM. Habár, amit leírt az nem csalás, így a feljelentését el fogják utasítani. Érvényes, ha az érvényességi kellékeknek megfelel. A 2 tanú nem érvényességi kellék, pusztán az esetleges bizonyítás során bír nagyobb jogerővel az irat.

Kérdés: Az élettársam meghalt. Nem bejegyzett élettárs volt. Jár-e utána a 2 nap temetési szabadság?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem jár, csak a Ptk szerinti hozzátartozó meghatározásban megjelölt személyek halála esetén. Itt a hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Kérdés: Gázművek felé a tartozásom 2012. év óta úgy tudom elévült. Ugyan fennáll, de be nem hajtható. Szeretném megtudni Öntől, hogy ez valóban így van? 7 év eltelt, most kaptam végrehajtási papírt. Kérném a válaszát, köszönettel!

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Elvileg elévült, de az elévülés megszakítható és akkor újra kezdődik. A leírtak alapján feltételezem, hogy FMH-t indítottak Önnel szemben, ami jogerős lett, így kaphatta a végrehajtási iratot (már ha tényleg azt kapta, nem „csak” behajtásit, mert az más…). Ha a végrehajtótól jött, akkor elvileg nem évült el, de ezt csak az összes irat ismeretében lehetne kijelenteni.

Kérdés: Kinéztem magamnak egy autót, majd 13 millió Forintért. A gépjárműszalonban az általam használt gépkocsit felértékelték (4,5 millió Ft), mert az új gépjárműbe beleszámították volna, plusz még befizettem volna Kp-t, a többit pedig 84 hónapos részlettel fizetném. Lefuttatták, hogy a bank ad-e hitelt, IGEN volt az elbírálásunk. Ezután elém tettek egy szerződést, hogy írjam alá, mondván ez egy előszerződés, a “rendes–hiteles” szerződést akkor írjuk alá, amikor elhozom a gépjárművet. Aláírtam. Itthon nézem, a szerződésben sem a gépjárművem “felértékelése”, sem annak az összege, sem a hitel összege nem szerepelt. Elutaltam egy kis KP-t, a cégnek. Ezután 1 héttel, szóltak, hogy a BANK mégsem ad hitelt. Mondom, akkor ácsi, ilyet nem játsszuk, hogy egy ilyen értékű gépjárműnél visszakozik a bank, amire egyszer az válaszolták, hogy: Rendben. Felmondtam a szerződést, de a cég most azt akarja, hogy ami ebben az “előszerződésben” van az általuk eladni kívánt gépjármű 10%-át fizessem meg nekik. Ez lehetséges? Ez átverés!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos, ha a megfelelő kikötés (foglaló, kötbér stb.), a megfelelő formában benne volt a szerződésben, amit aláírt, akkor igen. Javaslom, hogy máshonnan szerezzen pénzt, esetleg a személyi kölcsön, mint forma marad, ugyan rosszabbak a kondíciók, de nem bukna annyit, majd utána vissza tudja hitelezni az autót….

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Igen, csak egy ingatlanról van szó, az értékét csak saccolni tudom kb. 7-8 millió Forint. Én édesapámmal lakom, egy bátyám van, ő külön a családjával. Nem tudom milyen viszony érdekelné Önt? Nem vagyunk egymással haragban stb. Nem tudtam, hogy tanuk is kellenek. A nyilvántartásba vétel feltétlenül fontos, Ön szerint igen? Röviden ennyi!

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Ez így nagyon nehézkes lesz…javaslom a telefonos kapcsolatfelvételt….

Kérdés: A szándékos rongálás szabálysértés milyen büntetéssel jár? (Ajtózár rongálás)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy ki és miért követte el, van-e szabálysértési priusza, mekkora a kár, illetve még a személyi körülményeitől….ezek alapján dönt majd a bíróság, feltehetőleg pénzbüntetést fog kapni.

Kérdés: A férjem befizetett egy OKJ képzésre 50ezer Ft előleget. A tanfolyamot azonban mégsem tudja elkezdeni, lehetetlen összeegyeztetni a munkájával (külföldi tartózkodás miatt). Az összeget az iskola nem akarja visszaadni. Arra hivatkoznak, hogy e-mailben elküldték a feltételeket, miszerint a férjemnek nem jár vissza a pénz. A feltételek között az szerepel, hogy az összeg befizetésével, illetve a szerződés aláírásával megköttetik a szerződés. A férjem azonban semmit nem írt alá, személyes találkozás nem is történt az iskolával, csakis az előleg lett elutalva, valamint telefonon értekezett az iskola ügyintézőjével. Telefonos, illetve e-mailes megkeresésünkre már nem is válaszolnak. A kérdésem az lenne, hogy így visszajár-e a férjemnek az előleg, hogy semmit nem írt alá. Köszönöm válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan ismerni kellene minden részletet, mail-t stb., de feltehetőleg visszajár. FMH-t tudnak csak kezdeményezni.

Kérdés: Kérdésem a következő lenne. Gyermekem 14 éves. Édesapja után örökölt tulajdoni részt a szülői házból, ami most a nagymama által eladásra kerül. Gyermekemnek joga van annyit kérni a tulajdonrészért, amennyit szeretne vagy csupán a vételár ráeső része illeti meg? Előre is köszönöm!

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Nem igazán lehet értelmezni a kérdését….a nagymama a gyermek részét eladni nem tudja. Megjegyzem, hogy a gyermek sem, a gyámhatóság nélkül. A nagymama csak a saját részét tudja értékesíteni.

Kérdés: 2012-ben házasodtam, majd 2017. szeptemberében vettem fel személyi hitelt a saját nevemre házvásárlás céljából, meg is vettem a házat. Majd 2017. októberében bejelentette a ma már ex feleségem, hogy válni szeretne. 2018. februárjában el is váltunk. A hitelt egyedül én fizetem már két éve. Eljött az idő a vagyonmegosztásra. Kérdésem, mivel az ex feleségem nem szerepel a banki szerződésben semmilyen formában, de a ház felére igényt tart, megilleti-e a fele, valamint köteles-e fizetni a fele hitelt? A ház 1/2-ed tulajdonjoga az övé, mert anno jóhiszemű voltam. Milyen lehetőségeim vannak arra, hogy a ház 1/1-ben az enyém legyen és neki ne kelljen fizetnem semmit? Azért nem szeretnék fizetni, mert amióta ismerem nem rendelkezik munkahellyel, tehát semmilyen anyagi hozzájárulást nem tett a házba. Köszönöm előre is a válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös vagyonként jár a fele neki, de természetesen egy elszámolási jogviszony keletkezik Önök között, az Ön befizetései okán. Lehetősége: attól függ, hogy az ingatlan mennyit és és Ön mennyit fizetett eddig? Más: a házassági életközösségük alatt a házastárs köteles tartani a másikat, még ha az nem is dolgozik, így az ebben az időben megkeresett bére is közös vagyon lesz, ergo a leírtak alapján csak az életközösségük megszűnése utáni összegeket tudná elszámolni.

Kérdés: Egy személy 450.000 Ft-tal tartozik nekem, melyet már bírósági úton érvényesíttettem. Nem fizetett. A végrehajtó az ingatlanára végrehajtási jogot jegyeztetett be. Kérdésem: Van-e ezek után még valami lehetőségem? Tudtommal az ingatlant már több végrehajtási jog is terheli. Ki lehet-e az illetőt lakoltatni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kezdeményezni kell az árverést, majd abból befolyó összegből kapja meg a részét. A kilakoltatás ettől független.

Kérdés: Az lenne a kérdésem Önökhöz, hogy nem vagyok házas, de van 1 gyermekem a kapcsolatomból. A gyermek születése előtt írtunk apasági nyilatkozatot. A nyilatkozaton csak az szerepel, hogy a gyermek vezeték neve XY és hogy az apa elismeri. Kérdésem, hogy jelen helyzetben én vagyok a törvényes gondviselője? Ha külön megyünk, akkor a gyermek velem marad (Nekem ítélik, ítélnék?) Többen mondták, hogy igen, kivéve ha a bíróság másképpen nem dönt. Ez pontosan mit takar,mi az a HA? Köszönöm a Választ!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindketten (!) gyakorolják a gyermek feletti szülői jogokat. Ha kezdeményeznek pert és a gyermek okán nem tudnak megegyezni, akkor lesz ítélet. Hogy „kinek ítélik” az nagyon sok mindentől függ. A leírtak alapján ezt nem lehet megmondani, mert ezek a paraméterek nem ismertek előttem.

Kérdés: 4 év után elküldtek a munkahelyemről. Mielőtt közölték volna, hogy megszüntetik a munkaviszonyom, és felmentenek a munkavégzés alól a felmondási időm teljes idejére, 2 hónapon keresztül a “mellém” felvett kollégát tanítottam be. A felmondás, munkáltatói felmondás, munkavégzéssel összefüggő okból. Szeretném megkérdezni, hogy ettől függően tarthatok-e igényt végkielégítésre, mivel nem rendkívüli felmondás, illetve szándékosan félrevezettek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg igen, habár ismerni kellene a munkaszerződését, illetve a felmondásának az iratát is, akkor lehetne pontos választ adni.

Kérdés: 10 éves személygépkocsimat, mely kb. 400e Ft értéket képvisel, családon belül elajándékoznám. Mik a lehetőségeim, hogyan és hol kell intézkednem, kinek mennyit kell fizetnie? (Pl. átírási ktg., adózás, stb.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ajándékozási szerződést kellene készíteni, majd átíratni a járművet. A megajándékozottnak kell az „átírási” díj (és egyéb költségek mellett) az ajándék után adóznia. A pontos összegek meghatározásához rengeteg adatra lenne szükség még….

Kérdés: Kérdésem a következő: Májusban elvették Ausztriában a jogosítványom egy hónapra, nem kaptam vissza azóta sem, viszont nagy szükségem lenne rá. Kormányablakban voltam bent, nem látják, hogy el lennék tiltva. Ha bejelentem, hogy elhagytam és kapok egy másikat, majd későbbiekben az osztrák mégis átküldené a magyaroknak, milyen következményei lehetnek? Ha jól tudom hamis nyilatkozásnak számít.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, nem lenne szerencsés a nyilatkozata. Az osztrákok át fogják küldeni és akkor minden kiderül….sajnos a magyar nyilvántartás nem éppen naprakész…érdemes lenne megkérdezni kint, hogy mikor és kinek küldték meg stb…utána itthon is el tud majd járni.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni olyan ügyben, hogy utánvételesen vásároltam egy szerszámgépet az egyik hirdetési weboldalon 58.000 Ft értékben. A gond csak az, hogy a gép hiányos és a garancia ígéret ellenére erről semmilyen papírt nem kaptam. Mellékesen a gép tulajdonságai eltérnek a hirdetésben leírtaktól. Számlát kaptam a gép megvételéről. Az eladó természetesen nem vállalja a felelősséget és a terméktől való elállási jogomat visszautasítja. Mit lehet ilyenkor tenni, érdemes-e polgári pert kezdeményezni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Polgári pert nem tud kezdeményezni, csak FMH-t, mivel az összeg csekély. Amit tehet még: igénybe veszi a fogyasztóvédelem kínálta jogi lehetőségeket.

Kérdés: Párom nagymamája elhunyt. Négy unokatestvér az örökös. Páromé a fele, többiek egyenlő részben osztoznak. Végrendelet nem volt. A mama kórházban hunyt el. Nem volt beszámítható állapotban. Másik három unokatestvér a halála előtt, kórházi igazolással minden megtakarítást kivett a takarékból. Közjegyző előtt is letagadták, meg előttünk is. Mit lehet tenni? A takarék nem ad felvilágosítást, mivel megszűnt a számla.

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy az eljárás jelenleg milyen stádiumban van….

Kérdés: 2015. októberében váltunk el a férjemmel, közös megegyezéssel. Házasságunkból 1 gyermek született. A volt férjem Ausztriában dolgozik 2014 óta, ahová azóta kiköltözött, házasságban él 2 gyermekkel. Nekem is új kapcsolatom lett, Nógrád megyéből Vas megyébe költöztünk és itt is született még egy gyermek. A megegyezés szerint az apuka havi 35 ezer Forint gyerektartást fizetett és minden nagyobb költséget feleztünk, amit idén januárban megváltozott. Családi okokra hivatkozva 20 ezer Forintra csökkentette. Tavaly nyáron felmerült náluk az ötlet, hogy a közös gyermekünk után visszamenőleg megigényelné az osztrák családi pótlékot, amit majd a gyermek kapna meg tőle. Ennek tudatában (és az információk hiányában) én aláírtam nekik egy beadványt, ami csak részlegesen volt kitöltve. Még nem tudtam, hogy az osztrák jogrendszer szerint erre elváltként én lennék jogosult, nem pedig az apuka. Nyár végén kaptam az értesítést, hogy az osztrák adóhivatal elbírálta és ki is utalta a nyomtatványon leadott számlaszámra a pénzt, ami az apukáé.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mi lenne a kérdése, mert azt nem írta meg, mivel a leírtakból több problémára is lehet következtetni….

Kérdés: Határozatlan idejű munkaszerződésem 2019.10.14-én szűnt meg. Megszűnés oka: Felmondás Munkáltató. Csak egy éve voltam a cégnél, mindig megkaptam időben a fizetésemet, de a tárgyhavi fizetés, valamint a szabadság megváltás még nem érkezett a számlámra. Ezt 2019.11.12-én jeleztem feléjük. A bérjegyzéket a többi papírral együtt aláírtam (igaz azt is 10.24-i keltezéssel, 10.26-án bocsátották rendelkezésemre). Ilyen esetben mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egyelőre nem tud mit tenni, csak várni. Pár hét, és ha addig sem kapja meg, akkor érdemes munkaügyi pert indítani csak szerintem.

Kérdés: Az öröklés címén nemrégiben feltett kérdésemet szeretném pontosítani: A nővéremnek nincsen leszármazottja, nekem van egy gyermekem. Közösen örököltük meg a szülői házat, fele-fele részben. Szeretném kérdezni, ki örökölné a szülői ház fele részét a nővérem halála esetén, illetve ki örökölne az én halálom esetén ? Köszönöm szépen a választ!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nővérénél egyenes ág felfelé, illetve ha van / lesz túlélő házastárs, ill. Ön, akik szóba jöhetnek. Önnél a gyermek és a túlélő házastárs (ha van / lesz). (A túlélő házastársnál a közösen lakott ingatlan esete értendő, egyébként csak haszonélvezeti joga van.)

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Bp-től 50 km-re lakunk, oda kellene jönnie házhoz és édesapám szeretné az ő részét rám hagyni! Nem tudom mit kellene ezzel kapcsolatban még tudnia a pontos összeg meghatározásához!?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amik így hirtelen eszembe jutnak: Csak egy ingatlanról van szó? A családi viszonyok pontosan hogyan néznek ki? Mekkora az ingatlan értéke? Csak az aláírás lenne ott? Avagy az előzetes egyeztetés is? A végrendeleti tanúkról ki gondoskodik? El kívánják-e helyezni a végrendeletet a Végrendeletek tárában? Mennyire sürgős?

Kérdés: A kérdésem felmondással kapcsolatos lenne. Tehet-e olyat egy munkaadó, hogy a munkaszerződésben kiköti rendes felmondás esetére a 30 napot + MT szerinti automatikus meghosszabbodását is. Sőt pl. ha nem tölti a munkában a felmondási időt a munkavállaló, akkor köteles az átlagkeresetének megfelelő összegű átalányt, mint kártérítést megfizetni a munkáltatónak és a munkáltató jogosult az ezt a mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is? Mit is jelent ez, milyen kára lesz neki, ha én felmondok? Nekem ez nem tiszta, mert szó szerint ezt írták a munkaszerződésbe! Milyen jogaim vannak a munkáltatómmal szemben ebben az esetben? Akkor hogy is tudok felmondani, vagyis nem fizetni neki semmit? Továbbá olyan kérdésem lenne, mit tehetek olyan munkáltató ellen, aki minimálbérrel jelent be, de többet fizet kézbe mondván ez nekem jó, holott ez nekem nem jó, amit szóvá is tettem, de ő csak így ad munkát, volt erre a válasz.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem volt teljesen világos számomra a kérdés, illetve sok információ hiányzik….így csak általánosságban: fontos, hogy azt nem a munkáltató kötötte ki, hanem együtt tették, hiszen Ön is aláírta. Kára rengeteg módon keletkezhet, amihez ismernem kellene a szerződést, ill. a cég tevékenységét is. Az Ön jogait a munkaszerződése és a Mt. tartalmazza. Felmondani úgy tud, hogyha kitölti a felmondási idejét, munkával. Utolsó kérdése: egyet tehet, nem dolgozik ilyen helyen….hiszen Ön pontosan úgy elfogadta ezt a módozatot, ergo asszisztált a fekete jövedelméhez, ahogyan a munkáltató is tette ezt.

Kérdés: Tisztelettel érdeklődnék meddig kell fizetni a gyerektartást, ha a gyerek nincs még 18 éves, de már nem tanul és dolgozik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos választ csak az eset összes körülményének ismeretében tudnám megmondani. Általánosságban azt mondhatom, hogy a nagykorúság eléréséig kell fizetni. (Nem ide tartozik, de: a nagykorú pedig NEM feltétlen 18 éves, az korábban is elérhető, pontosabban megszerezhető.)

Kérdés: Kábítószer kereskedelem alapos gyanúja miatt elrendelték a 30 napos előzetest egy férfi ellen, aki már a rendőrségen beismerő vallomást tett, miszerint néhány alkalommal nagyobb mennyiségű amfetamin származékot adott el. Házkutatás során mindössze néhány gramm marihuánát találtak, ami saját fogyasztásra volt. Még nem volt vádemelés csak előzetes tárgyalás, ahol a 30 napot rendelték el, 2-8 évig terjedő börtönnel büntethető bűncselekmény miatt. Ügyvédje az ügyésszel való megegyezést javasolja, ahol peren kívül, tárgyalás nélkül megegyeznek, ha beismeri tettét és enyhébb büntetést szeretne. Mindenképp felfüggesztett szabadságvesztést szeretne elérni, akár pénzbüntetés, akár lakhelyelhagyás tilalom és elterelés vállalásával is. Hosszú távú munkahelye van, 6 hónapos gyermeke, ő a család fenntartó, első bűncselekmény. Mit gondol mennyire járható ez az út? Mit lehetne tenni még annak érdekében, hogy szabadlábra kerülhessen? Köszönöm válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden iratot ismernem kellene a pontos válaszhoz, de ha van védője, akkor célszerű lenne vele mindent átbeszélni, mivel elég sok mindent lehet még tenni (most)….

Kérdés: Hatéves kislányom lett bűncselekmény áldozata és tehetetlen vagyok, sok kérdésem lenne.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pont a kérdéseit nem írta meg…..

Kérdés: Arra szeretnék választ kapni, hogy idén februárban egy ékszer szettet + férfi nyakláncot vettünk, májusban egy fülbevalót, amit vissza kellett már a héten (2019.11.11.) vinni, mert a kapcsa elgyengült és nem javítják meg garanciában. Augusztusban úgyszintén egy ékszer szettet vettünk és egy gyűrűt! A karkötőt (11.09.) sajnos elhagytam, ami 3 hónapos!! Van-e jogom az ékszerésztől kártérítést kérnem!! Minden papírom megvan az ékszerekről!!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Joga van, de a leírtak alapján bizonyítási nehézségei lennének, különösen az elhagyott ékszer kapcsán, ami pervesztéshez vezethet…..

Kérdés: A nővéremmel közösen, fele-fele arányban örököltük a szülői házat. Halál esetén a sógorom, illetve a férjem örökölné a fele részt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kinek a haláláról van szó? Mert az nem derül ki… Illetve a kérdést is pontosítania kellene.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Édesapám közjegyzői hagyatéki tárgyalása szerdán lesz. A végrendeletbe betekintettem; apám saját kezűleg írt végrendeletében (2003-ban kelt) anyámra hagyta a műhelyt (a házzal) és a lakást. A végrendeletben pedig azt is leírta, hogy az öcsémnek ajándékozza a házat. (A ház értéke kb. annyi, mint a műhely és a lakás együttesen.) Azzal indokolta, hogy engem főiskolán taníttattak (tandíjmentes képzés, helyben) és eljegyzési vendégséget (nem lakodalmat) rendeztek, az öcsém pedig ezeket nem kapta meg és többet segítettek a házam építésében, mint az öcsémnek (ami nem igaz). Szüleim korábban azt mondták, hogy a műhelyt (+ház) az öcsémre, a lakást rám fogják hagyni. A házról  amit az öcsémnek ajándékozott) nem szóltak, hogy kié lesz. Szabályos így a végrendelet, hogy ajándékozás is szerepel benne? Mire ügyeljek a közjegyzői eljárás során? Van- e olyan lépés, amit csak ott és csak akkor tehetek meg, a későbbiekben viszont nem? Köszönöm a válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Látni kellene a végrendeletet, akkor tudnék választ adni. Amit Ön leírt, az is ellentmondásos, így sajnos semmilyen véleményt nem lehet adni. Általánosságban: ha az érvényességi kellékeknek megfelel a végrendelet, akkor az „szabályos”, de az érvényesség nem feltétlen jelenti a hatályosságot (sem).

Kérdés: A problémám a következő. 12 éve a barátnőm adott kölcsön 1 millió Forintot. Én ezt a pénzt 7 ève, mikor külföldön dolgoztam négy hónap alatt visszaadtam neki. Idén január elsejével szakítottunk 17 év után. Azóta időnként rám ír, hogy adjam meg az 1 milliót, mert feljelent, bíróság…stb. Sajnos nem írtunk papírt, mikor visszaadtam neki. Igaz arról sem, hogy adott nekem. Mit tegyek? Lehet ebből bajom? Előre is köszönöm a segítséget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem igazán kellene foglalkoznia vele, mivel elévült. Ha azonban tesz írásbeli elismerést, akkor újra kezdődik az 5 éves elévülés….

Kérdés: Tanárként 2019 január végén értem el a nyugdíj korhatárt a Nők 40 keretein belül. Mikor munkáltatómnál a 40 éves jubileumi jutalom felől érdeklődtem halogató választ kaptam. A problémát az okozza, hogy az intézményem munkáltatója nyolc éve a református egyház. A korábbi állami, illetve a jelenlegi egyházi munkáltató most egymásra mutogat, fizetni senki nem akar. Annál inkább jogtalannak érzem ezt, mivel a munkáltatóváltás afféle “kényszerlépés” volt, és a jubileumi jutalmak kifizetésére -igaz csak szóban- ígéretet kaptunk. Van lehetőségem hozzájutni a szerintem jogos járandóságomhoz?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Teljesen más szabályok vonatkoznak az állami és az egyházi intézményekre, ill. ismerni kellene az írásbeli szerződéseiket is (az összeset). A „szóbeli ígéret” pedig tulajdonképpen egyenlő a semmivel, sajnos. ……

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a szüleimnek folyósított hitelre kellett volna-e biztosítást kötni, ha megtörténne a legrosszabb, mint ahogy sajnos meg is történt, hogy a hitelt ne örökölje más? És hogy én jogszerűen kaptam szociális segélyre, baleseti járadékra, gyermek tartásra, családi pótlékra 1.350.000 Ft jelzáloghitelt és hogy lehet egy jövedelem nélküli diák egy jelzáloghitel adóstársa? Szeretnék tanácsot kérni, hogy mit csináljak, hova forduljak jogorvoslatért, hogy ne legyünk hajléktalanok, mert hamarosan elárverezik a házat, amiben lakunk! És szerintem nem mi hibáztunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Biztosítás kötése nem kötelező, a bank pedig annak ad kölcsön, akinek akar. Az iratok ismerete nélkül további véleményt nem lehet mondani így sajnos…

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Melyik jogszabály írja elő, hogy én, mint megbízó vagyok felelős azért, ha a megbízott ingatlanközvetítő olyan vevőtől fogadott el és továbbított nekem vételi ajánlatot, mely ajánlatban a vevő a bankjától felveendő hitel folyósítás után 30 nappal később még fizetne készpénzt az eladónak, mint utolsó vételár részlet. Az adott bank hivatalos közleményében kifejezetten hangsúlyozza, hogy minden esetben a bank az utolsó vételár részlet kifizetője. A vételi ajánlatot elfogadtam, de a vételi ajánlat semmis? Ingatlanközvetítő pedig kéri a díját, mert ő nem felelős a vevőért. Én miért vagyok felelős a vevőért? Ezt a vételi ajánlatot aláírás után a vevő egyoldalúan módosította is, hogy mégis a bankkal együtt fizetne, ekkor mondtam fel az egyezséget, mert velem a módosítást nem egyeztette senki. Viszont a díjat követeli a közvetítő, adásvételi nem jött létre. A közvetítői díj akkor is jár, ha a közvetítő elfogadott egy semmis ajánlatot? És velem is elfogadtatta?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Ptk, illetve a kettőjük közötti szerződés szerint kell eljárni. Ha ez ezekkel a feltételekkel is tartalmazta, akkor jár, ha nem, akkor nem jár…ergo ismerni kellene a szerződés tartalmát…..

Kérdés: Biztosítónál dolgozom egy éve, 22 éves vagyok. Amikor elkezdtem azt mondták, hogy 18 hónapig ott kell dolgozni. Ha ez időn belül mondok fel, akkor vissza kell fizetni a kapott kezdő támogatást. Segítséget szeretnék kérni, hogy a felmondásra milyen lehetőségek vannak, hogy a támogatást ne kelljen visszafizetni. Vállalkozói munkaviszonyban (Kata) 50.000 Ft az adó, amit ebből a jövedelemből nem tudok fizetni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Most vagy megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban dolgozik…olyan, hogy „vállalkozói munkaviszony”, amit írt, nincsen. Az Önök közötti szerződés lesz elsődlegesen a mérvadó, amit aláírt Ön is.

Kérdés: Az lenne a kérdés, hogy a baleseti ügyem lezárult, mert megegyeztünk kártérítésben. A lábam megsérült, részleges bokaszalag szakadásom lett és közben lezárták az ügyet. De a lábam nem jött helyre már lassan fél éve és én azt hallottam, hogy újra lehet követelni a baleset okozójától, mivel még mindig nem jó a lábam. Mi a teendő ilyenkor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan tudni kellene, hogy milyen megegyezést kötöttek.

Kérdés: Én Budapesten élek 30 éve, a szüleim Erdélyben. Édesapám 3 éve meghalt, édesanyámnál januárban Alzheimer kórt állapítottak meg. Az ő gondozásával kapcsolatban van kérdésem. A szüleim házában él bátyám családja 35 éve, eddig ők ápolták, de már nem akarják ápolni édesanyámat, hiába élnek egy háztartásban. Én havi 50.000 Ft-ot küldök február óta, hogy amikor nincsenek otthon kifizessenek egy gondozót. A házban lakik egyik fiúk is a feleségével, a fiú nem dolgozik sehol, a felesége decemberben fog szülni. Hetek óta naponta felhívnak, üzenetet küldenek, hogy mondjak le a házban az én részemről, ami az édesapám halálával rám szállt, különben többet nem fognak bemenni édesanyám szobájába, nem gondozzák tovább. Megtehetik ezt? Azzal is fenyegetőknek, hogy kihozzák Budapestre, gondozzam én tovább, bár az orvos megmondta, hogy nem tenne jót neki a megszokott környezetéből való kiszakítás. Én ezt nem is tudnám vállalni, mivel még külön szobát sem tudok biztosítani neki.

VÁLASZ: Tisztelt Kérdező! Jogilag nem, fizikailag meg persze.

Kérdés: Szeretnék érdeklődni, hogy a közút egy adott szakasza (ami a lakóhelyemre vezet és nap mint nap használom) extrém rossz minősége miatt lehet-e kifogást emelni valamilyen szervhez. Az egyszerű állampolgárnak VAN-E JOGA A HASZNÁLHATÓ ÚTHOZ? Az adott útszakasz már a médiákban (TV, internet, újság) is szerepelt a közelmúltban. A közútkezelő nem vesz tudomást panaszleveleinkről. Válaszuk hárító és nem tesznek semmit. Érdemi kátyúzás nem történt 2019-ben az útszakaszon. Az útellenőr autó utánfutójáról néha egy-egy általuk kiválasztott kátyúba dobnak pár lapát hideg aszfaltot. Az útszakaszon nyáron egy 11 éves kislány is elesett kerékpárral egy kátyú miatt és a baleseti sebészetre kellett vinni, ahol 8-11 öltéssel varrták össze az állát. Ahogy az idő egyre rosszabbra fordult, a sok eső és a fagy miatt az állapotok is egyre siralmasabbak. Már egyes szakaszokon állóra kell fékezni és átcammogni a köveken, kátyúkon. Közútkezelő hivatalos állítása szerint 70 tonna aszfaltot dolgoztak be az idén. EZ HAZUGSÁG!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Először is azt szükséges kideríteni, hogy kinek a tulajdona az út, illetve kinek a kezelésében van. Ugyanis ez változatos lehet. Ezek után ott célszerű panaszt előterjeszteni, intézkedést kérni. Amennyiben káresemény történik, akkor pedig, végső soron, vele / velük szemben lehetséges peres eljárást indítani.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy a munkáltató kötelezővé teheti-e a munkahelyi tornát (munkaidőben)? És érhet-e jogosan szankció, ha nem veszek részt rajta? Fizikai munka esetén.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az alkalmazandó jogszabályhely kimondja, hogy: “51.§ (4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.” Ez alapján, mivel ez valószínűleg munkáltatói utasítás (ami a kérdésből nem derül ki), be kell tartani. Ha nem tartja be, természetesen figyelmeztetést, többszöri be nem tartás esetén felmondást is jelenthet. Mivel a munkáltatónak és a munkavállalónak is érdeke az egészség, ésszerűtlen lenne nem elvégezni a feladatot (tornát).

Kérdés: Egy betéti társaság székhelye pl: Jász-Nagykun-Szolnok megye, a telephelye Hajdú-Bihar Megye. Az iparűzési adó mindkét megyének fizetendő? Vagy milyen lehetőségek vannak erre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vonatkozó jogszabály a 1990. évi C. tv. a helyi adókról, ami kimondja, hogy: 39. § (2) * Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

Kérdés: Két éve járok szakács tanfolyamra, ami hat hónaposnak indult. 330.000 Ft-ot fizettem ki érte. Az oktatók hónapok óta hitegetnek a vizsgaidőpontról, már a telefont sem akarják felvenni csak, ha kikapcsolom a számom jelzését. Nem szeretnék ennyi pénzt bukni, mivel tudom hogy jövőre nem oktathatnak! A kérdésem az, hogy jogi úton tudnám-e intézni ezt az ügyet, mivel veszélyben a munkahelyem. Köszönöm a választ!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan kellene ismerni a (felnőtt)képzési szerződését, amit kötött. Általánosságban még elmondható, hogy esetleg vizsgázhat máshol, ha a képzés teljesítése igazolható.

Kérdés: Az én kérdésem az lenne, hogy egy pár hónapja vásároltam egy személygépjárművet használt autó beszámítással. Amit beszámítottak autóról írtunk egy megbízási szerződést, hogy eladják majd postázzák az adás-vételi szerződést. Eladták, de ennek nem tettek eleget. Amikor keresem őket mindig azzal a válasszal találom szembe magam, hogy elkeveredett vagy elfelejtettek saját példányt csinálni a szerződésről, de keresik a vevőt és utána postázzák. Nekem ebből származhat bármilyen problémám, esetleg kihez forduljak segítségért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, sajnos lehetnek belőle gondok, főleg, hogyha nem lett / lesz átíratva a jármű. Pl.: teljesítményadó fizetése, gyorshajtás, egyéb bírságok, kötelező biztosítás hiánya…. Mindet külön-külön kellene bejelentenie a megfelelő hatóságoknál, szerveknél

Kérdés:Tisztelt Ügyvéd Úr! Nagyjából meg tudná határozni anyagilag mennyibe kerülne ez nekünk, amit Önnek fizetnénk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz mindent pontosan tudnom kellene, mi a feladat, mi áll rendelkezésre, hol zajlik stb….

Kérdés: Szüleim 2006-ban jelzáloghitelt vettek fel ingatlanjukra, 1.200.000 Ft-ot. A pénzintézet biztosítás nélkül folyósította részükre a hitelt, pedig édesapám, aki az adós 66, édesanyám, aki az adóstárs 70 évesek voltak. Sajnos mindketten 2007-ben elhunytak. Az ingatlant és vele együtt a hitelt én és akkor 15 éves lányom örököltük. 2011-ben hitelre lett szükségem és kaptam is, de személyi kölcsön helyett jelzáloghitelt. A hitelt baleseti járadékra, szociális segélyre és a lányom után kapott családi pótlékra, gyermek tartásra kaptam. A hitelnek a jövedelem nélküli diák az adóstársa. A hitel fizetve volt mindaddig, amíg meg nem vonták a szociális segélyemet, ennek 5 éve. Idén bírósági döntés született, miszerint fizetnem kell, az 1.068.000 Ft megmaradt tartozásból több, mint 3.000.000 Ft lett. Amit lehetetlen fizetni 17.575 Ft baleseti járadékból. A lányom már 27 éves, de nappali tagozatos a Pécsi tudományegyetemen diákhitellel és még mindig jövedelem nélkül. Már végrehajtás alá tettek mindkettőnket, zárolták számláinkat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdését nem írta meg, csak a történteket…. Mire szeretne választ kapni?

Kérdés: Problémám megoldásával kapcsolatosan keresem fel! Óvónő vagyok és szeretném tudni, hogy van-e jogszabály a velem szemben agresszíven fellépő szülő megfékezésére. Készíthetek-e hangfelvételt a vele folytatott udvariatlan, ordítozó “beszélgetésről”. Úgy, hogy előtte tájékoztatom őt és elé tartom a telefonomat. Az egészségügyi intézményekben ezt már láttam, hogy a magatartásának milyen következményei lesznek, hiszen mint óvónő közszolgálatot teljesítő személy vagyok. Végső esetben rendőrt hívhatok-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, pont ugyanazok a jogszabályok, mint bárki más esetében. Ha tájékoztatja, akkor igen. Rendőrt bármikor hívhat, ha veszélyben érzi magát. A közfeladatot teljesítő személy sérelmére elkövetett bűncselekmény súlyosabban minősül, de ez nem érinti a rendőrség hívásának a lehetőségét.

Kérdés: 1989-ben az öcsém és az édesanyám kizártak a családi lakásból. 22 éves voltam. Erre okot nem adtam, rendezett életet éltem, érettségim volt, nyelvvizsgám, dolgoztam, tanultam. 1997 körül a lakás hivatalosan is az öcsém nevére került. Idén májusban az öcsém az édesanyámat intézetben helyezte el, mert Alzheimer kórban szenved. Engem szeptemberben UTASÍTOTT, hogy a nyugdíj által nem fedezett rész felét 175.000 Ft egy összegben utaljam át a számlájára. Megírtam, hogy az ellátáshoz havi részletekben tudok hozzájárulni, az összeget az anyám számlájára utalva. Kértem számlákat és egy kórházi kapcsolattartó elérhetőségét. Ezeket nem kaptam meg, csupán, vádló, rágalmazó leveleket. Végül nov. 7-én küldött nyugtát és ha 12-ig nincs a számláján a pénz feljelent. Megteheti ezt? Kötelezhető vagyok hozzájárulni az ellátáshoz annak ellenére is, hogy az öcsémé lett a lakás, és ők zártak ki mindenből? Illetve, ugyanolyan mértékben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Én azért annyira a feljelentés miatt nem aggódnék, mert ez amit leírt, nem bűncselekmény. Mindentől függetlenül bárki feljelenthet bárkit, az nem azt jelenti, hogy annak lesz is következménye. Az Ön által leírt összeg messze eltúlzott, a mai magyar gyakorlatban 10-20 e Ft-ot szoktak max. megítélni havonta (de az is polgári eljárás, nem büntető!). Perben kötelezhető csak, addig nincsen ilyen végrehajtható kötelezettsége, max. erkölcsi, de a leírtak alapján még az sem nagyon (gondolva 1989-re). Én nem foglalkoznék a testvér „utasításaival”…..

Kérdés: Édesapám halála után a bátyámmal megörököltük az apai részt 1/4-1/4 arányban, édesanyámé lett az 1/2 rész. Az egészen haszonélvezeti joga van édesanyámnak. Közben az én 1/4 tulajdon részemre több végrehajtási jogot jegyeztek be, a házasságom felbomlása után nevemen maradt tartozások nem fizetése miatt. Most jelenleg is folyamatos árverésre van kiírva. Szeretnénk eladni az ingatlant, mert idős kora miatt édesanyám hozzánk szeretne költözni. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az állapotban, hogyan lehet értékesíteni, mi a teendőm, illetve hogyan lehet kitisztázni a tulajdoni lapot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Így is lehet értékesíteni, csak jóval a piaci ár alatt. Ezért nem is akarja senki sem árverésen megvenni, mert a haszonélvezet miatt nem tud beköltözni, eladhatatlan. Ezért a folyamatos árverés. Ez viszont nem feltétlen baj, egy független személy bevonásával meg lehetne vásárolni a negyedet, majd egyben az egészet értékesíteni. Ha látom a tulajdoni lapot, akkor konkrét megoldási javaslat is lehetséges, így ha aktuális, akkor keressen bizalommal.

Kérdés: A határozott idejű munkaszerződésről lenne kérdésem (ilyen ajánlatot kaptam). Úgy tudom, ez nem ad nagyon sok lehetőséget a munkavállaló számára a felmondáshoz. Attól félek, hogy ha a több éves időtartam alatt meggondolnám magam, kapnék egy jobb ajánlatot, akkor nem lenne lehetőségem felmondani (ugyan a szerződés tartalmaz 30 napos felmondási időt, de úgy tudom, csak komoly indoklással van rá lehetőség). Mennyire kell komolyan venni ezt az indoklási kötelezettséget? Milyen indokokat fogadnak el, és miket nem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az indokolási kötelezettséget komolyan kell venni. A szerződés feltehetőleg maga szabályozza a felmondás eseteit, okait stb. Amennyiben semmilyen szabályozás nincsen benne, akkor a törvény szabályai szerint kell eljárni. Ennek okán először is a szerződés(tervezete)t kellene megismernie. Az indokok is ettől függnek.

Kérdés: Abban szeretném a segítségét kérni hogy, örököltünk egy ingatlant a húgommal (nagyon nem vagyunk jóban) 7/8 és 1/8 arányban az ő javára (jogerőre emelkedve). Azt mondta, hogy semmi közöm a házhoz,  kulcsot sem akar adni, egyáltalán ne is menjek oda. Kijöttünk a hagyatékiról és azt mondta, hogy ki akar fizetni, csak kér pár hónapot, hogy rendezze sorait (bár szerintem csak le akart rázni). Ez már 1 éve volt és azóta semmi. Milyen jogi lépéseket kellene megtennem ahhoz, hogy mozduljon az ügy valamerre (megkapjam a részemet) és felejtsük el egymást…

VÁLASZ: Tisztelt Kérdező! Önnek joga és lehetősége van a közös tulajdon megszüntetésére, mind perben, mind pedig peren kívül (ez természetesen a másik fél hozzáállásától függ).A fentieken túlmenően ún. többlethasználati díjra is joga van, csak azt be kell jelentenie. Az ingatlanba, mint tulajdonos beléphet, sőt, ha nincsen egyéb korlátozás, akár be is költözhet.

Kérdés: Van két külön helyrajzi számon szereplő szomszédos ingatlanom. Az egyikre a Vízművek álláspontja szerint nem lehet bevezetni csatorna vezetéket (szűk szolgalmi út miatt). A másikon ki van építve a csatorna szolgáltatás. A kérdésem az, hogy az önkormányzat kötelezhet-e engem arra, hogy azon a telken keresztül, amin van csatorna vezeték, szolgalmi joggal rákössem a csatornátlan ingatlant a csatorna hálózatra? (A jövőben a csatornátlan telket értékesíteni szeretném.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem teljesen értem, hogy egy út hogyan lehet szűkebb, vékonyabb, mint egy vezeték? Miért ne lehetne ezt fizikailag megoldani? Ettől függetlenül elvileg ilyen kötelezettség utóbb telepíthető akár szerintem, habár az majd leginkább az új tulajdonost fogja terhelni anyagilag, Önt csak a szolgalom okán.

Kérdés: Egy olyan jogi kérdésben keresném Önt, hogy jelenleg együtt élek a párommal (nem vagyunk semmilyen élettársi viszonyban, amit papír igazolna), akinek ugye van 2 gyereke. Nálam laknak, hozzám költöztek már 1 éve. Az lenne a kérdésem, hogy jogilag bármennyi idő elteltével követelhet-e a házból bármit is? Vagy akár a házrészből? Ha például már nem szeretném tovább folytatni a kapcsolatot, lehetne jogilag bármi igénye?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem teljesen értem, hogy miért tesz különbséget a ház / házrész között? Van ennek oka? Mert az befolyásoló tényező is lehet. Más: attól mert nincsen okiratba foglalva, még élettársak, a leírtak alapján….

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a salgótarjáni kórházban megműtöttek a fülemre, de félrefúrták és felküldtek Budapestre a fül-orr gégészetre. Ez műhiba-e vagy nem? Köszönöm a segítséget!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ennek a kérdésnek a megválaszolása túlmutat a fórumon, még általánosságban is. Minden orvosi irat ismeretére szükség lenne.

Kérdés: Egy ingatlan felét 3 testvér örökli. Ketten a harmadik testvér javára lemondanak az örökségről. Milyen módon tehetik ezt úgy, hogy a legkevesebb költséggel járjon? Örökségről való lemondás a harmadik javára? Ajándékozás? A Közjegyzőhöz a közeljövőben kell menni a hagyaték miatt. Mit érdemes itt tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ajándékozás csak egyenes ágon ingyenes, a testvérek pedig oldalág. Érdemes lenne a közjegyző előtt egy egyezséget kötniük, hogy ki és mit örököl.

Kérdés: Anyukám 20 éve dolgozik a munkahelyén. Pár hónapja folyamatosan piszkálják, undorítóan beszélnek vele a felettesek ok nélkül. (Vagyis valami hazugságot mindig kitalálnak, amivel beleköthetnek.) Minden héten kitalálnak valami újat. Szabadsági kérelmébe is folyamatosan belekötnek. Soha nincs egy nyugodt napja, az egészségére is már rámegy teljesen az, ahogy viselkednek vele a munkahelyén. Mi a teendő ilyen esetben? Kihez kell fordulni? Hozzáteszem 4 éve van még a nyugdíjig, sajnos nem teheti meg, hogy felmond és új munkát keres, hiszen nem veszik már fel sehova.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Csak ha teljesen tud bizonyítani mindent, akkor lehet értelme pl. bírósághoz fordulni, egyébként el fogja veszíteni az eljárást. Talán érdemes lenne átbeszélni a vezetőséggel, hogy mi a problémájuk.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Igen, azt szeretné édesapám, hogy max. a kötelesrészt kelljen a bátyámnak kifizetni. Pontosan milyen részletek érdekelnék az Ügyvéd Urat a pontos válaszhoz? Szeretném megtudni minek az egyhatoda a kötelesrész? Az örökség felének? Ilyen célú ügyintézést kérésre lehet háznál megoldani? Nyilván kifizetnénk vagy csakis Ügyvéd Úr irodájában? Köszönöm válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kötelesrész a törvényes örökrész harmada. Amennyiben felet örökölne, akkor lesz egy hatod, az egészhez képest. Megoldható az ügyintézés helyben is, ez nincsen az irodához kötve.

Kérdés: Édesapám 2 hónappal ezelőtti halála óta édesanyám számtalan olyan döntést hozott, amiben az látszik, hogy nincs tisztában cselekedeteivel. Aranyékszereit, Herendi étkészletét tizedáron eladta, s nem hajlandó elmondani kinek. Felhív a lakásba felvásárlókat és azokkal üzletel. Nincs rászorulva a pénzre. Attól félek, hogy valaki rákapott, s kiforgatja a vagyonából. A közös tulajdonunkban lévő lakás ráeső része eladható-e, megterhelhető-e az én tudtom nélkül? Ha igen, akkor tényleg nem marad más, mint gondnokság alá helyezést kérni? De olvastam az eljárásról, elég durva dolognak tűnik. Mit tegyünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, el tudja adni, nem kell hozzá az Önök beleegyezése sem. Az egy más kérdés, hogy utólag tudni fognak róla, mert a Földhivatal értesíti Önöket (is). A gondnokság alá helyezéséhez azért több kell, és elsősorban iü. szakkérdés, ergo szakértő fog dönteni.

Kérdés: Abban a kérdésben szeretnék segítséget kérni, hogy a mai napon elutasították a CSOK kérelmünket. Szerettünk volna vásárolni egy családi házat, amit lakáshitelből és a CSOK támogatásból fizettünk volna ki. Eléggé régóta húzódik már az ügy, de csak ma értesítettek minket a bankban, mikor bementünk rákérdezni, hogy miért nem történik semmi. Az ingatlan két kiskorú tulajdona, szülő halála miatt örökölték meg, ezért ugye a Gyánhivatalt is bele kellett vonni az ügybe. Viszont nem tudom hogy miért csak most, de közölték hogy a Gyámügy záradéka nélkül nem tekintik véglegesnek az adásvételit, így nem utalnak. A Gyámügy viszont csak akkor záradékol, ha a két gyermek számláján lesz az összeg. Tehát a bank elutasította a kérvényt. Közölték, hogy kapni fogunk egy elutasító levelet, amivel fellebbezni tudunk a Magyar Államkincstárnál. Az lenne a kérdésem hogy ilyenkor mit lehet tenni? A bankot lehet kötelezni valahogy arra hogy elfogadja a záradék nélkül is az adásvételi szerződést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bankot kötelezni nem tudják…ha nem ad kölcsön, akkor nem ad. Ismerni kellene a bank kölcsönadási feltételeit, annak kell(ene) megfelelni. Esetleg másik bankot keresni, mert a feltételek bankonként mások. A Gyámhivatallal szükséges előre tisztázni mindent. Esetleg előszerződéssel megoldani. Más finanszírozás beiktatásával megoldani, majd azt csok-ból visszafizetni.

Kérdés: Budapest Főváros Kormányhivatal Közlekedési Főosztály határozatában engedélyt adott egy cégnek egy úszóház adott folyószakaszon történő különleges szállítására. A határozat kiadási dátuma: 2019.10.22. A határozat a szállítási engedély érvényességi idejét 2019.10.29-ben határozza meg. A határozat az érdekelt félnek 2019.10.28-án került kézbesítésre. A határozatban szerepel, hogy a döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. Kérdésem az, hogy a cég jogszerűen szállította-e el az úszóházat 2019.10.28-án. Válaszukat előre is köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a dátumokat jól írta, akkor igen.

Kérdés: Édesapám 2008-ban elhunyt. Lehetséges, hogy megörököltünk tőle egy tartozást? Kaptunk egy papírt, egy fizetési felszólítást, amiről a 11 év alatt nem is hallottunk. Ami 11 év alatt 60.000 Ft-ról 236.000 Ft-ra növekedett. Ezt behajthatják rajtunk vagy nem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, lehetség