Jogom van

Ingyenes online jogi segítségnyújtás és jogi tanácsadás igénybevétele

Jogom van

Ingyenes online jogi segítségnyújtás és jogi tanácsadás igénybevétele

A fórum használata

A www.jogomvan.hu fórumának felülete arra szolgál, hogy jogi problémájára iránymutatást, lehetséges megoldási javaslatot kapjon, relatíve gyorsan és ingyenesen.

A szolgáltatás anonim, regisztrációhoz NEM kötött.

A „Kérdés beküldése” menüpontra kattintva teheti fel kérdését. Azonosító adatokat a rendszer NEM tárol, azokat megadni így nem szükséges. Személyes konzultáció igénylése esetén kérjük, hogy a kapcsolatfelvételi telefonszámot (+36 20 966 2061) használja.

A lehető leghamarabb (általában 1 héten belül) megválaszolásra kerülnek a kérdések, mely során a kérdés és a válasz megszövegezése kerül kizárólag feltüntetésre az oldalon. A kérdés a rendszerben nem azonnal, csak a moderátori ellenőrzés után jelenik meg.

A beépített kereső segítségével kulcsszavakra lehetséges a keresés minden jogeset címében és tartalmában, mely javasolt, hiszen lehetséges, hogy a kérdésére a válasz már megtalálható.

A fórum teljeskörű jogi tanácsadásra NEM alkalmas, így az üzemeltető minden felelősséget kizár annak használatával kapcsolatosan, pusztán iránymutatás, segítség, jogi véleménynyilvánítás az oldal célja. Egyebekben a főoldalon megjelentetett Általános felhasználási feltételek az irányadóak.

Kérdés beküldése

 

Eddigi adatok alapján

  • A problémák megoldása 91% 91%
  • Minden kérdésre válaszolunk 100% 100%

Népszerű kérdések

Kérdés: Tiszteletem!
Folyamatos 3 műszakban dolgozom (éjjel-nappal, ünnep nap is), a műszakrend szerint több munka napom van havonta, mint a havi munka napok száma. A plusz napokra szabad napot kapok havonta.
Betegállományba kerültem ez évben másodszor november végétől december közepéig, elfogyott a betegszabadságom (15 nap), és utána következett a tb-és táppénz. A problémám az, hogy a december hónapra elkészített műszak beosztásban, melyben a szabadnapok NEM a táppénzes napokra voltak írva -4 nap- 2-őt ráírt (elvett) a táppénzes napokra a munkáltató!
Kérdésem:jogszerű ez?! (azokat a napokat az orvos igazolta!) ill. hol tudok utána nézni?

Válasz: Jól érzi, ez nem jogszerű így. Amennyiben minden részletszabálynak utána szeretne nézni, akkor legegyszerűbben itt tud: www.njt.hu
Közismert jogszabályokon belül az “M” betűt kell választani, ott pedig az Mt.-t (Munka Törvénykönyve).

Kérdés: Mit tehetek abban az esetben, ha a munkáltatóm nem fizeti ki a béremet? Nyilván ingyen nem fogok dolgozni.

Válasz: A Munka törvénykönyve ebben az esetben védi a munkavállalót, köteles késedelmi kamatot fizetni a munkáltató. Ha több havi munkabért nem kapott meg a munkavállaló és nem egyszeri esetről van szó, bírósági úton érvényesítheti jogait és követelheti az elmaradt bérét és a késedelmi kamatot.

Kérdés: Amikor megtudta a munkahelyen a főnököm, hogy terhes lettem, azzal fenyegetett meg, hogy kirúg, ha nem megyek el magamtól, és nem egyezünk meg közös megszüntetésben. Megteheti? És én mit tehetek?

Válasz: Ha kellő időben jelezte a munkáltatója felé a várandósságát, akkor nem mondhatnak fel jogszerűen csupán emiatt, azaz nem “rúghatják ki”. Amennyiben mégis így alakulna, mindenféleképpen forduljon ügyvédhez, a továbbiakban szükséges jogi lépések megtétele céljából. www.jogomvan.hu

Kérdés: Üdvözlöm! Kb. 10 éve a szüleim a nővéremnek ajándékozták a házukat, amiben haszonélvezőként laknak a mai napig. A nővérem kifizetett engem. Közben a szülők egészségi állapota sokat romlott. Édesanyánknak amputálták a lábát. A nővérem külföldön él. De nincs messze a szülő falutól. Kb. 40 perc. 5 éve nem látogatja a szüleinket. Pedig jár a faluba a barátnőihez. Minden gond az én nyakamba szakadt. Én járok hozzájuk takarítani, én viszem őket orvoshoz, én vásárolok és segítem őket anyagilag is. Kérdésem: vissza lehet-e vonni az ajándékozást? Ha igen, nekem mennyit kellene neki visszafizetnem (8 milliót kaptam, eltelt 10 év, romlott a ház állaga és az infláció is közrejátszik) Követelhetnek-e a szülők a külföldön 30 éve élő állampolgársággal rendelkező (viszont 30 éve nincs bejelentett munkahelye) lányuktól szülőtartást????

Válasz: A feltett kérdésére csak általánosságban lehez válaszolni, ugyanis az eset összes körülményeit és pontosan kellene ismerni. Az ajándék visszakövetelhető, de annak szigorú és pontosan körülírt feltételei vannak a törvényben. Szülőtartás is követelhető, de ez is igen komoly feltételekhez kötött és bizonyítani szükséges, továbbá a mértéke sem magas.

Kérdés: Angliában dolgoztam 4 évet. Ott volt biztosításom. Jelenleg betegség miatt itthon vagyok, munkára alkalmatlan állapotban. Kint orvosok nem láttak, csak itthon, és azt mondták hogy legalább 1 évig leszek munka képtelen. A kérdésem az lenne hogy igényelhetek-e kintről valamilyen “rokkant nyugdíjat” vagy bármilyen segélyt. Itthon nem volt még munkaviszonyom.

Válasz: A kérdés rövidsége ellenére rendkívül összetett. Érdemes figyelni arra, hogy az egészségbiztosítás és a társadalombiztosítás nem ugyanazt jelenti, így az állami szolgáltatások is teljesen más kört fednek be.
Elviekben van rá lehetőség (a megfelelő formanyomtatványok kitöltése és elküldése után), hogy Angliából pénzbeli ellátást is kapjon, de a korrekt válaszhoz kellene tudni a kinti biztosítás mikéntjét, feltételeit, a hazakerülését, az orvosi ellátás hiányának okát stb. Ezen kívül három fontos információ még: egyszerre két országban párhuzamosan nem lehet biztosítotti jogviszonyban, erre figyeljen, illetve a kinti ügyintézéshez angol szakember / ügyvéd közreműködését javaslom, amellett, hogy érdemes a munkaviszony jelenlegi megléte felől is informálódni, mivel azt ilyen esetekben rendszerint megszüntetik, az eddigi tapasztalataim szerint.

Load More

Mostanában

Kérdés: A párom problémája a következő : Váláskor közös megegyezéssel a volt feleségnél maradt a most már 14 és 11 éves lányuk. A kapcsolattartást a törvényi szabályozásnak megfelelően határozták meg, kéthetente hétvégén, amit a bíróság elfogadott. 3 hete nem engedte át a lányokat és most hétvégén se akarja. Az volt a válasza, hogy menjen a párom bíróságra. Illetve átengedi őket párom édesanyjához, aki az ikerszomszéd és 71 éves, krónikus beteg és 4 hete a széltől is óvjuk. Ahonnan a párom nem hozhatja el őket. Ha mégis elhozzuk őket onnan, akkor ránk küldheti a rendőrséget? Illetve feljelentést tehet emiatt a párom ellen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A volt feleség nem jár el jogszerűen. Ha akadályozza a kapcsolattartást, akkor annak a végrehajtását kell kérni a bíróságtól. Ha az Ön párjának kéthetenkénti idejében elhozza a nagymamától a gyermekeket (tehát, ami az ő ideje), akkor Önök jogszerűen cselekednek, aggódniuk nem kell. Az már más kérdés, hogy bárkit bármiért fel lehet jelenteni, de az nem azt jelenti egyben, hogy annak következménye is lesz.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy két ingatlant örököltünk tesómmal, fele-fele arányban, s azt mondta tesóm ügyvédje, hogy le kell mondanunk egymás javára a fél ingatlanról, ami eddig stimmel. Viszont a kérdésem az lenne, hogy joga van-e az ügyvédnek scannelve elkérni az adataimat, ide értve személyi igazolvány, lakcímkártya,tb kártya.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérni mindenkinek lehet. Ön dönti el, hogy átadja-e. (Egyébként így szoktuk csinálni, hogy ne kelljen többször visszamenni. TB kártya nem kell, hanem adókártya helyette.

Kérdés: Azért írtam alá a szerződést, mert ugyan eddig nem kérték az adataim a szerződés megkötéséhez, de miután ráírtam a kirendeltség vezetőre, hogy felvesz-e az önkormányzat munkaviszonyba vagy megyek a munkaügyi központba. Sürgősen jelezze, így küldenem kellett ugyanis a háziorvos közel egy éve nem dolgozik az egészségi állapota miatt. Március 17-én tudtam meg, hogy február 29-én megszüntette a munkaviszonyom, miután aznap az ő működési engedélye is bevonásra került. Azonnal scanneltem a szükséges adatokat, közben rám telefonáltak, hogy sürgős lenne és csak a személyes adataim csatoljam, mert a finanszírozást nem tudják addig intézni. Gondolkodtam, hogy nem írom alá, amikor olvastam, de akkor a helyettesítő orvossal is kitoltam volna, aki egy éve ingyen dolgozik. Sőt ez a praxis változás október óta intéződik, január óta havonta felmerült a változás. Nagyon bonyolult, tudom. Milyen jogszabály vonatkozik rám a besorolásnál? Egészségügyi dolgozó vagyok vagy nem? Nem a járvány okán kérdeztem. Azt szeretném tudni, hogy egészségügyi dolgozónak minősülök-e ezekkel a feltételekkel vagy sem? Az eü. dogozóknak járó béremelés tudomásom szerint meg régebbi keletű.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Látni kellene a szerződését, addig nem tudok erre válaszolni. A szerződés szerint kell eljárni, mivel aláírásával az abban foglaltakat vállalta.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy jogában áll-e az általam bérelt lakás tulajdonosának a moratórium ideje alatt a bérleti díjat 40%-kal növelnie? Június 1-től lépne érvénybe az új szerződés közöttünk, ha mind a ketten aláírjuk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha Ön aláírja, akkor igen. Egyébként nem.

Kérdés: Kérhetek-e gyerektartást, ha a vér szerinti apa lemond a gyerekéről? És mennyit kérhetek, ha minimálbérből él?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az apa „csak úgy” nem tud lemondani a gyermekről, ilyen nincsen. Mivel ő az apja, fizetnie kell. Az összeg elsősorban a gyermek indokolt és szükséges kiadásainak a fele.

Load More

Megválaszolt kérdések

Az utolsó 100 megválaszolt kérdés

Az összes eddig megválaszolt kérdés listájának megtekintéséhez kérjük, kattintson ide.

Kérdés: A párom problémája a következő : Váláskor közös megegyezéssel a volt feleségnél maradt a most már 14 és 11 éves lányuk. A kapcsolattartást a törvényi szabályozásnak megfelelően határozták meg, kéthetente hétvégén, amit a bíróság elfogadott. 3 hete nem engedte át a lányokat és most hétvégén se akarja. Az volt a válasza, hogy menjen a párom bíróságra. Illetve átengedi őket párom édesanyjához, aki az ikerszomszéd és 71 éves, krónikus beteg és 4 hete a széltől is óvjuk. Ahonnan a párom nem hozhatja el őket. Ha mégis elhozzuk őket onnan, akkor ránk küldheti a rendőrséget? Illetve feljelentést tehet emiatt a párom ellen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A volt feleség nem jár el jogszerűen. Ha akadályozza a kapcsolattartást, akkor annak a végrehajtását kell kérni a bíróságtól. Ha az Ön párjának kéthetenkénti idejében elhozza a nagymamától a gyermekeket (tehát, ami az ő ideje), akkor Önök jogszerűen cselekednek, aggódniuk nem kell. Az már más kérdés, hogy bárkit bármiért fel lehet jelenteni, de az nem azt jelenti egyben, hogy annak következménye is lesz.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy két ingatlant örököltünk tesómmal, fele-fele arányban, s azt mondta tesóm ügyvédje, hogy le kell mondanunk egymás javára a fél ingatlanról, ami eddig stimmel. Viszont a kérdésem az lenne, hogy joga van-e az ügyvédnek scannelve elkérni az adataimat, ide értve személyi igazolvány, lakcímkártya,tb kártya.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérni mindenkinek lehet. Ön dönti el, hogy átadja-e. (Egyébként így szoktuk csinálni, hogy ne kelljen többször visszamenni. TB kártya nem kell, hanem adókártya helyette.

Kérdés: Azért írtam alá a szerződést, mert ugyan eddig nem kérték az adataim a szerződés megkötéséhez, de miután ráírtam a kirendeltség vezetőre, hogy felvesz-e az önkormányzat munkaviszonyba vagy megyek a munkaügyi központba. Sürgősen jelezze, így küldenem kellett ugyanis a háziorvos közel egy éve nem dolgozik az egészségi állapota miatt. Március 17-én tudtam meg, hogy február 29-én megszüntette a munkaviszonyom, miután aznap az ő működési engedélye is bevonásra került. Azonnal scanneltem a szükséges adatokat, közben rám telefonáltak, hogy sürgős lenne és csak a személyes adataim csatoljam, mert a finanszírozást nem tudják addig intézni. Gondolkodtam, hogy nem írom alá, amikor olvastam, de akkor a helyettesítő orvossal is kitoltam volna, aki egy éve ingyen dolgozik. Sőt ez a praxis változás október óta intéződik, január óta havonta felmerült a változás. Nagyon bonyolult, tudom. Milyen jogszabály vonatkozik rám a besorolásnál? Egészségügyi dolgozó vagyok vagy nem? Nem a járvány okán kérdeztem. Azt szeretném tudni, hogy egészségügyi dolgozónak minősülök-e ezekkel a feltételekkel vagy sem? Az eü. dogozóknak járó béremelés tudomásom szerint meg régebbi keletű.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Látni kellene a szerződését, addig nem tudok erre válaszolni. A szerződés szerint kell eljárni, mivel aláírásával az abban foglaltakat vállalta.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy jogában áll-e az általam bérelt lakás tulajdonosának a moratórium ideje alatt a bérleti díjat 40%-kal növelnie? Június 1-től lépne érvénybe az új szerződés közöttünk, ha mind a ketten aláírjuk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha Ön aláírja, akkor igen. Egyébként nem.

Kérdés: Kérhetek-e gyerektartást, ha a vér szerinti apa lemond a gyerekéről? És mennyit kérhetek, ha minimálbérből él?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az apa „csak úgy” nem tud lemondani a gyermekről, ilyen nincsen. Mivel ő az apja, fizetnie kell. Az összeg elsősorban a gyermek indokolt és szükséges kiadásainak a fele.

Kérdés: Egy ruházati boltban dolgoztam 11 évet. A koronavírus miatt bezártunk. Bevétel nélkül nem tud fizetni utánam a főnököm. Ezért felajánlotta a közös megegyezéssel való munkaviszony megszüntetését. Kérdésem, jár-e nekem ebben a helyzetben végkielégítés? Főnököm kisvállalkozó és nem ajánlotta fel! Mit tehetek akkor, ha ez jár nekem, de nem akar fizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös megegyezés esetében NEM jár végkielégítés. De ez azt is jelenti, hogy Ön ezt kívánja, ettől közös a megegyezés. Amennyiben szeretne végkielégítést kapni, akkor ne írja alá, így kénytelen lesz a munkáltató felmondani, akkor jár a 11 év utáni végkielégítés.

Kérdés: 2020.03.21-én vásároltam egy ingatlant telekkel. Minden rendben zajlott, ügyvéd által ment minden, az adásvételi szerződés is. Majd később, ahogy csinálgattuk volna a házat kiderült, hogy a tetőt újra kell építeni, mivel nem lakható. Majd ahogy bontottuk a tetőt, a szomszéd áthozott egy olyan hivatalos papírt, ami jogerős, amit a járási hivatal adott ki, hogy a tetőt le kell bontani. Szóval az eladó tisztábban volt ezzel, de ő nem szólt erről egy szót sem. Az lenne a kérdésem, mit lehet tenni, hova forduljak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz az adásvételi szerződést és a hivatali határozatot is látnom kellene. Amennyiben tényleg jogos az igénye, akkor (végső soron) peres eljárásban tud a követelésének érvényt szerezni, így mindenféleképpen az ügyvédi közreműködést javaslom.

Kérdés: 2018.karácsonyán meghalt a lányom, akinek a nevén volt az ingatlanunk 1/4 része. Az apja válásunk után a két gyermekünknek ajándékozta az ő részét. Most a lányunk halála után a férjem örökölte vissza, mivel apai ágon jutott az ajándék 1/4 házrészhez. A hagyatéki tárgyaláson a volt férjem a tulajdonjogot teljes egészében ajándékozás jogcímén átadta nekem, a volt feleségének, mivel a lányunk velem élt a válásunk óta. A kérdésem, hogy ebben az esetben kell-e adóznom, illetve milyen formában?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Ha ez ajándékozás volt ténylegesen és a volt férj, ill. volt feleség között, akkor igen, de nem adót, hanem illetéket kell fizetnie.

Kérdés: Én egy munkaerő kölcsönző Kft-ben dolgozom, mint 4 órás nyugdíjas gépkocsivezető. A szabadságom ideje nincs elszámolva, csak a fizetési papíron szerepel, hogy kifizették (nem fizetik ezeket a napokat). Kérdés: mit tehetek? Jogszerű? Munkaszerződéssel rendelkezek, bejelentettek, adó elszámolással rendelkezek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem jogszerű. Pert tud kezdeményezni.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni. Sajnos apámmal nagyon elfajult az ingatlannal kapcsolatos jogosultsága és nem tudunk egyenesbe jönni. Abban szeretném én a tanácsát kérni, hogy ha én vagyok a tulaj és apám a haszonélvező és sajnos keletkezett egy tűzvész és minden leégett az ingatlanomból, igazából csak a tartó falak maradtak. De nekem váltig állítja, hogy nem az ő hibájából volt. Ilyen esetben kit terhel a felelősség? Mert a tudomásomra jutott az is, hogy lopta az áramot és állandó lakcímmel volt az adott ingatlanra bejelentve. Sajnálatos módon elfelejtett nekem szólni. Ilyenkor terhelhetem-e jogi követelményekkel? Illetve többször is zárat cserélt, amit nem mondott. Többször kihívta rám a rendőröket, amikor megnéztem az ő haszonélvezeti tulajdonát. Ezt megteheti? Terhelhetem én rá a felelősséget, ha nem tudja bebizonyítani, hogy a tűzvész véletlen volt? Hozzáteszem az ingatlanon volt 3 kutya és semmi bajuk nem lett.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tűz okát és a felelősét egy tűzvizsgálat tudja kideríteni, majd azt követő esetleges nyomozás. Amennyiben a haszonélvezet tárgya elpusztul, a haszonélvezet is megszűnik.

Kérdés: Olyan problémával keresem meg Önt, amivel kapcsolatban a tanácsát szeretném kérni. A problémám bérrel, illetve szabadság kifizetésével kapcsolatos… Az a helyzet áll fenn, hogy cégünk hónapok óta az én álláspontom, meglátásom szerint nem fizeti ki a szabadságért járó távolléti díjat és ez a bérpapírunkon, illetve a bérünkön is jól látszik. A lényeg az, hogy a “bruttó kifizetések és járandóságok” címsorban a bérpapíron levonja úgynevezett “kieső időre visszavont besorolási bér”-ként, majd ugyanezen címsorban “szabadságra járó távolléti díj”-ként vissza is hozza. De hát a kettő mivel ugyanaz az összeg, pont nullára hozza ki egymást, így ettől az összegtől (ami havonta több tízezert Forint is lehet) hónapról hónapra elesek. Hozzátenném, hogy a bérpapír legalján megjegyzésben közli “kieső/ellátatlan idők” címen, hogy ténylegesen a szabadságra kiadott bért vonja el tőlem és én úgy vélem ez, hogy a fizetett szabadságot levonja a fizetésemből, holott semmiféle letiltás vagy egyéb bérbeli korlátozásom nincs, nem helyes és szabálytalan is a munkavállalóval szemben. Ezúton tehát szeretném az Ön tanácsát, véleményét kikérni az esettel kapcsolatban, hogy vajon az én reklamálásom a cég felé jogos lenne-e, avagy amit a bérünkkel művelnek az valóban szabályos és lehetséges? (Megjegyezném, hogy egy szociális otthonban dolgozom, mint szociális gondozó-ápoló.)

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem jogszerű a levonás.

Kérdés: Munkaadóm 2020. április 1-jén munkanapom vége előtt egy órával kívánta megszüntetni 2017.11. hónaptól fennálló jogviszonyom. Erről írt megállapodás nem tartalmazott információt a 30 napos felmondási idő letöltéséről vagy annak eltekintésétől, így részemről nem került aláírásra a megállapodás. A hiányosságról a cég HR osztályát is értesítettem és kértem a szabályszerű leszámoltatást, azonban azóta nem kaptam írásban választ.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ugyan a dokumentumot nem ismerem, de véleményem szerint helyesen tette, hogy nem írta alá, mert feltehetőleg nem felmondás, hanem egy közös megegyezés volt. (Utóbbi esetében eleshet egyes jogoktól, mivel a megegyezés szerint kell eljárni.)

Kérdés: Közalkalmazottként, pedagógusként dolgoztam, ez a 37. tanévem, de jelenleg táppénzen vagyok. Egészségi állapotom miatt lehetőségem van a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának igénybevételére, de ehhez meg kell szüntetnem a munkaviszonyomat. Milyen lehetőségek vannak a közalkalmazotti jogviszonyom megszüntetésére, illetve jár-e a 40 éves jubileumi jutalom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jutalom így nem jár. A megszűnés / megszüntetés eseteit a törvény felsorolja, melyek: (1) A közalkalmazotti jogviszony megszűnik: a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, b) a közalkalmazott halálával, c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, valamint d) a 22. (16) bekezdésében és a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha törvény így rendelkezik, e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén a prémiumévek programról szóló törvény szabályai szerint. (2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető: a) közös megegyezéssel; b)áthelyezéssel, 1. az e törvény, valamint 2. e törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, 3. e törvény és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény 4. és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok, hatálya alá tartozó munkáltatók között. c) lemondással; d) rendkívüli lemondással; e) felmentéssel; f) azonnali hatállyal fa) a próbaidő alatt, fb) a 27. § (2) bekezdése szerint, fc) a 44. § (4) bekezdése szerint, vagy fd) a (3) bekezdés szerint, valamint g) rendkívüli felmentéssel.

Kérdés: Kérdésem az volna, hogy a nagyszülőktől megvettük a házat, a két kiskorú gyermekem és élettársam lettek a tulajdonosok. A nagyszülők, mint haszonélvezők. A papa már időközben meghalt. A mama most mind a négyünket ki akar tenni a házból, mondván megteheti. Az adásvételiben úgy van írva, hogy a vevők és a vevő élettársa beköltöznek és velük együtt jogszerűen használják az ingatlant. Ezt figyelmen kívül hagyva is kitehet 2 gyermekkel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg megteheti, de a teljesen korrekt válaszhoz ismernem kellene a szerződést.

Kérdés: Március 19-én született gyermekem anyakönyvi papírján elírták a nevét. Axel helyett Alex lett. A hölgy, mikor csinálta Axelnek olvasta fel az adatokat és én aláírtam. Záró jelentésen és karszalagon stb. Axel szerepel. De a megérkező okmányokon Alex. Telefonon érdeklődtem, mi a teendő és nem írják át, mert aláírtam. Mit tudok tenni ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, mivel aláírta, ennek ez a következménye. Javaslom egy kijavítási kérelmet előterjeszteni (a kérelem és az anyakönyvi között is megvan a különbség?). Ha sikertelen, akkor egy éven belül kellene a saját jognyilatkozatát megtámadni. Ha az is sikertelen, akkor nevet tud majd változtatni a gyermek.

Kérdés: A külföldi munkáltatóm próbaidőre hivatkozva mondta fel a határozott idejű szerződésemet, ami 2019.12.21-én került megkötésre. A próbaidőre 3 hónapot jelölt ki. A felmondást levélben közölte, melynek keltezése és feladása 2020.03.19. A levelet 04.02-án vettem át az első kézbesítéssel. És ez volt a 2 hetes felmondási idő utolsó napja is. Tehát, amikor megtudtam a levélből az elbocsátásomat, akkor szembesültem vele, hogy a felmondási időt is letöltöttem. Azt olvastam, hogy a német munkajog szerint a levél kézhezvétele a sorsdöntő. Amely a próbaidő utolsó napjáig meg kellett volna érkezzen, ami 03.21. lett volna. Előtte sem szóban, sem e.mailben nem jelezte. Mit tehetek ilyenkor? Táppénzen voltam, egyik e-mailemre sem válaszol. Fizetésemet nem kaptam meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A német munkajogot magam nem ismerem, csak kinti kollégákon keresztül. Ezért javaslom, hogy német ügyvédet kérdezzen, ő fog tudni segíteni.

Kérdés: Elküldhetnek-e fizetés nélküli szabadságra egy egészségügyi dolgozót, most a járvány ideje alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Senkit sem tud a munkáltató fizetés nélküli szabadságra elküldeni, mert azt csak a munkavállaló kérheti.

Kérdés: Egy hitellel kapcsolatban volna kérdésem. 2011-ben vettem fel lakásvásárlási hitelt (Forint, 5 év kamatperiódus, 9,79% kamat). A mai napig ezt fizetem, holott 2016-ban ennek változnia kellett volna az akkori kb. 4-5%-ra. Eltérhet a bank egyoldalúan a közjegyzői okiratban foglaltaktól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem csak a kamat adja a THM értékét, hanem egyéb összetevők is. Erre is, illetve a teljes szerződésére, ÁSZF-re kell figyelni, amikor a kérdésében foglaltakra válaszolnék. Ezeket az okiratokat nem ismerem. Ha ezekben van „felhatalmazása” a banknak az eltérésre, akkor megteheti.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a munkáltató, aki egy multi cég, megtehet olyan szerződés módosítást, amiben az szerepel, hogy 4 órában vagyok bejelentve, 4 órában kapom a bérem is kifizetésre, de 8 órát kell dolgoznom?! Jogilag ez szabályos?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Természetesen ez így nem jogszerű.

Kérdés: Ha valaki nyilvánosan sérteget, egy panel lakás ablakából szemtanú nélkül, míg én lent állok a járdán, akkor érdemes-e feljelentéssel élni?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Nem fogja tudni bizonyítani a történeteket, de a hatóság sem.

Kérdés: 16 éves vagyok, a párom 19, mindketten még iskolába járunk. 1 hónapos terhes vagyok és meg szeretnénk tartani. Milyen feltételeknek kell teljesülni, hogy ne vegyék el tőlünk? Nagyszülők segítségére számíthatunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos azt kell, mondjam, hogy a leírtak alapján (pl. nincs jövedelmük stb.) nincsenek meg a feltételek a gyermek biztonságos neveléséhez, így várható a gyámhivatali beavatkozás. Ha a nagyszülők segítenek, akkor ebbe az irányba kell a hatóságot „terelni”, hogy addig a gondozást ők lássák el, amíg önök nem önállósodnak.

Kérdés: Kérdésem a következő lenne: 2016. decemberétől 2018. májusáig Németországban dolgoztam. Ezután itthon Magyarországon megigényeltem és meg is kaptam az álláskeresői ellátást. 2019. májusától pedig 2020. márciusáig Ausztriában ingázóként dolgoztam, összesen 306 napot. Munkaviszonyom a koronavírus miatt szűnt meg. A járadék iránti kérelmemet a hivatal elutasította arra hivatkozva, hogy nincs meg az elmúlt 3 évben a 365 munkanapom, csak 306. A németországi munkaviszonyommal együtt viszont megvan a 365 nap. Ez azt jelentené, hogy azután az időszak után, ami után már kaptam járadékot, úgymond lenullázódik és onnantól kell számítani újból a 3 év kezdetét és jogosan jártak el? Vagy mégis megilletne ez az ellátás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, kétszer nem tudja beszámítani, felvenni stb.

Kérdés: Februárban foglaltam szállást egy belföldi szállodánál április 19-ei érkezéssel 3 éjszakára. A visszaigazolásban az szerepel, hogy: “Minden egyéni szobafoglalás kötbérmentesen lemondható az érkezést megelőző 3. napig”. A jelenlegi járványügyi helyzetre tekintettel március 29-én írásban lemondtam a foglalást és kértem az előleg visszautalását. A hotel először nem akarta visszautalni a befizetett összeget, majd többszöri levélváltást követően arról tájékoztattak, hogy “a törvényben meghatározott határidőn belül visszautaljuk a korábban befizetett előlegük összegét”. Azt szeretném megkérdezni, hogy mennyi időn belül kell a szállodának az előleget visszautalnia,és melyik jogszabály rendelkezik erről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A visszautalás feltételeit, határidejét elsősorban az Ön által megkötött szerződés tartalmazza. Nem tudom, hogy hol és milyen formában kötötte a szerződést, de ott lesz a megoldása, akár ÁSZF formájában is. Lehet, hogy ez egy netes oldal volt, ezt nem tudom, de ezt kellene megnézniük, ellenőrizniük.

Kérdés: Ápolóként dolgozom. Felmondási idő alatt következett be üzemi balesetem feltehetőleg a munkáltató gondatlanságából! Védőruha nélkül ápoltam és végül reanimáltam egy beteget, akiről UTÓLAG derült ki, hogy koronavírus fertőzött volt. Karanténba kerültem ezáltal, majd kórházba, én is igazoltan korona vírus fertőzött lettem. Ezáltal nem tudtam kiutazni külföldre és ott felvenni a munkát. Van-e értelme kártérítést benyújtani a kórház felé? A kiutazási tilalmat 03.12-én vezették be, én 03.11-én reanimáltam a beteget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem hiszem, hogy jogosult lenne kártérítésre, mivel nem bizonyítható, hogy a fertőzést mikor és hogyan kapta el, még ha az valószínű is. Sajnos a magyar kártérítési jog ettől többet követel meg. Az egy más kérdés, hogy a kórházzal tárgyalhat erről, adott esetben egy próbát megér, de én pert nem javasolnék.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy 2017.09.29-én önbíráskodásért, testi sértésért kaptam 2 év le töltendőt, 3 évre felfüggesztve, ami idén lejár és megkapom az erkölcsi bizonyítványomat. A kérdésem az lenne, hogy a bűnügyi nyilvántartásban meddig tartanak nyilván? Van-e lehetőség a nyilvántartásból kikerülni? Pl. valamilyen kérelem formájában? Ha van, hova kell ebben a helyzetben fordulni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megfelelő idő után ugyan megkapja az „erkölcsit”, de a nyilvántartóból nem fogják törölni, az benne marad, még ha az „erkölcsiben” nem is látszik.

Kérdés: Szakrendelőben dolgozom, betegfelvevőként, betegirányítóként, így munkakörömhöz nem szükséges egészségügyi végzettség, viszont gyógymasszőri végzettségem van. Nem ebben a munkakörben dolgozok. Az lenne a kérdésem, hogy egészségügyi dolgozónak minősülök-e, illetve ha igen járna-e, vagy járt volna-e az egészségügyi dolgozóknak adott béremelés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Melyikre gondolt? Ha a járvány okán, akkor az egészségügyi dolgozóknak adott béremelésről én még nem láttam a jogszabályt. Majd ha megjelent a Közlönyben, akkor lehet pontosan tudni, hogy kire vonatkozik.

Kérdés: Vettem egy olasz okmányokkal rendelkező gépjárművet, egy kiskunfélegyházi kereskedőtől motorhibásan, amelyet a hiba elhárítása után szeretnék a nevemre íratni. Ezt a javítás után megtették volna további díj ellenében. A kereskedő a címemre kiszállította 250.000 Forint megfizetése után.  Sajnálatos módon nem teljesen voltam/vagyok tisztában a gépjármű Magyarországon való forgalomba helyezésével kapcsolatban, így azzal sem, hogy pontosan milyen okmányok szükségesek. Mivel a mai napig nem pótoltak egy hiányzó alkatrészt, illetve az autó gázüzemű volt, amit kiszerelték belőle, bizodalmam vesztettem bennük.  Több, gépjárművet forgalomba helyező céget felkerestem és arra jutottunk, hogy hiányosak az iratok. Nincs kétnyelvű adásvételi szerződés, nincs számla (a kereskedő sem adott). Az „úriember” azt állítja, hogy üzembe lehet helyezni így is. Kérdem én hogyan? Okirathamisítássál? Az adásvételt csak az üzletemberrel folytatott üzenetváltásokkal tudom igazolni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Megfelelő okiratok nélkül nem fog menni jogszerűen. Azt, hogy ők hogyan gondolták, nem érdemes feszegetni, feltehetőleg nem törvényesen. Jogszerűen a folyamat akár évekig is elhúzódhat, és jóval többe kerül, mint az autó értéke szerintem.

Kérdés: Párom 2020.03.12-én került előzetesbe a debreceni bv. intézetben, lopás gyanúja miatt. Tudtommal 2 kisebb értékű alap telefon és 10 ezer Ft készpénz ellopásával gyanúsítják, feljelentés alapján. Nem volt beszámítható állapotban, amikor ezeket a dolgokat megtette. Alkohol és kábítószer hatása alatt volt. A rendőrök, akik bevitték azt mondták, hogy szinte nem tudott beszélni a kábultság miatt. Hírzárlatban van, amióta bevitték, így kapcsolattartásban sem tudunk lenni. Párom már nem első ügyes, volt már 4 év és 8 hónapot börtönben, 13 hónapja szabadult ki. Felfüggesztettje van, amit 3 évre kapott 2 év letöltendő börtönre. Pártfogóhoz járt az elmúlt 13 hónapban. A kérdésem az lenne, hogy mit lehetne tenni, hogy ne kapjon újból a mostani ügyből börtönt? Mik a lehetőségek? Továbbá neki, mint rabnak milyen jogai vannak? Hogyan tudnánk kapcsolattartásban lenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy iratai nélkül nem tudom megmondani, hogy mi a védekezés helyes iránya, ill. milyen lehetőségei vannak. A rabok jogait a törvény szabályozza, rengeteg van, túlmutat a fórumon, de ő még nem rab, mivel „csak” letartóztatásban van. A kapcsolattartást neki kell kezdeményeznie, formanyomtatványon, de gondolom, hogy ezt tudja. Javaslom, hogy az ügyvédjükkel konzultáljanak (kell lennie kirendelt védőnek).

Kérdés: Kiközvetítettek egy épületgondnoki állásra, melyet elfogadtam, 9 hónapról volt szó, melyre a munkáltató bértámogatást kap. A munkaidő a szerződés szerint heti 40 óra (minimum 4, maximum 12 óra) és határozatlan idejű. Egy étteremről van szó. Amíg véget nem ér a “vírusveszély” csak 4 órában foglalkoztatnak, fele annyi pénzért. Még azt is mondták, hogy így a 9 hónap el fog nyúlni. Kérdésem ez mennyire jogos így?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján semennyire, habár a szerződését ismernem kellene.

Kérdés: 40 órás munkahéten dolgozunk délelőtt és délutános műszakban. Hét vége szabad, bár szombatonként túlórát rendelnek el a délelőttös műszaknak. Ma közölte velünk a cégvezető, hogy 12 órát rendelnek el naponta. Ránk pont éjszakára esik. Mivel voltak felháborodások, így közölte: “Akinek nem tetszik,elmehet.” Természetesen az éjszakát 15%-os pótlékkal fizeti. Jogszerű ez így a koronavírusos vészhelyzetben

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Pontosan ismernem kellene a foglalkoztatásának minden elemét, ill. a munkaszerződését is. Ha a vonatkozó szabályoknak megfelel, akkor a túlmunka elrendelése nem tilos.

Kérdés: A háromlakásos társasházba tavaly februárban költöztünk a szomszédommal. Hamar szembesültünk azzal, hogy az 1995. óta ott élő idős hölgy összeférhetetlen. Először a közös helyiség zárát cserélte le. Indítottunk a jegyzőnél birtokvédelmi eljárást, a héten született határozat a javunkra. Az ingatlana a lakásom fölött van, rendszeresen szórja ki a háztartási szemetét, építési törmeléket és locsol felmosóvizet az ajtót védő üvegtetőre. A gondozásunk alatt lévő kertrészben vagdalja a növényeket, kivágja a virágokat. A kerti csap főelzáróját önhatalmúlag kezeli, az előző tulajdonos sem tudta megmondani, hol az elzáró. A másik szomszéd szúnyoghálóját szétvágta, ecetet locsol az ajtó elé, napi szintén kárt és bosszúságot okoz. Számtalanszor kértük szóban/írásban. Mit tehetünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden birtoksértésnél marad a jelzett eljárás, illetve zaklatás és rongálás miatt is tudnak feljelentést tenni a rendőrségen. A jegyző eljárása okán a végrehajtást is kezdeményezzék, ha nincsen önkéntes teljesítés. Nem ismerem a hölgy állapotát, de a leírtak alapján demencia feltételezhető, a fokának ismerete nélkül. Ennek okán érdemes lenne akár a gondnokság alá helyezés lehetőségét is megvizsgálni. Családtagjai vannak-e? Esetleg velük beszélni? Mivel társasház, a közgyűlés is hozhat(na) döntéseket.

Kérdés: 55 éves vagyok, 55-ös OKJ ápoló végzettséggel, 37 év munkaviszonnyal, 27 év és 4 hónap eltöltött közszférás múlttal. A háziorvosi praxist az önkormányzat vette át március 1-től. Engem kineveztek közalkalmazottnak, 210 ezer Forint minimálbérrel, B besorolással és határozott időre december 31-ig. A háziorvosi rendelő alap ellátásnak minősül, azaz nem tartozik az egészségügyi bértáblába. Segítséget kérnék a besoroláshoz, konkrét táblázatot, összeget és jogszabályt. Mikor, mi vonatkozik rám? Mennyi a szabadságom? Járna pl. 3 év múlva a jubileumi jutalom? Útiköltség térítésnél miért csak 9 Ft-ot kapok, illetve kérhetem a kiküldetési rendelvény szerint az útiköltség térítést, kiegészítést? Nincs az, hogy nézd ezek járnak, ezek nem. Kénytelen vagyok én kérdezni és már látom unják, teher vagyok. Kénytelen vagyok önmagamat képviselni?! A szerződésen a személyes adataim is rosszul vannak kitöltve, mivel elváltam. Csak azért írtam alá a szerződést, hogy megkapják a finanszírozást. De ha én nem keresem őket, ők nem kérnek tőlem adatokat.

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz rengeteg adatra és a szerződésére is szükség lenne még. Fő szabály: a szerződése szerint kell eljárni, ha azt önként aláírta.

Kérdés: Lányomat elhagyta a férje két pici gyerekkel, 4 és 1 évesek. Kicsire még kapja a gyedet, de a férj nevére. (Papíron a férj van otthon GYED-en, valóságban a lányom.) Most a férj nem akarja sem ezt, sem a családi adókedvezményt odaadni a lányomnak. Mit tehetne?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Peres eljárást kell indítani, abban ezt jelezni, majd ennek okán lesz egy elszámolási kötelezettség a felek között. Mindentől függetlenül a legjobb a megegyezés lenne a felek között.

Kérdés: Ezúton érdeklődnék, hogy van egy adásvételi szerződésem, ingatlan adásvételre. Az adásvételi szerződésben az utolsó részlet kifizetése átadáskor utalással szerepel. Érdeklődni szeretnék, hogy kell-e szerződést módosítani, illetve mit kell tenni abban az esetben, ha készpénzben fizetném ki a maradék összeget? Az ügyvédemmel több megbeszélés már nem lesz.

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Elviekben módosítani kellene a szerződést. „Átutalással” úgy is tudja még fizetni, hogy olyan bankban fizeti be az eladó számlájára, amelyikben ő vezeti a számláját, így nem kell a sajátjára befizetni és onnan utalnia, ill. nem kell szerződést sem módosítani.

Kérdés: Autómat eladtam, majd 1 nappal később viszont láttam a neten hirdetve, átíratás minden nélkül. Én az okmányirodába az adásvételi 1 példányát leadtam, illetve a biztosítást is lemondtam. Lehet belőle bajom, hogy átíratás nélkül akarják tovább adni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elég sok „apró baja” is lehet belőle…..

Kérdés: Szeretnék jogsegélyt kérni Önöktől a következő problémával kapcsolatban: A vírus miatt számos (kb. 20) munkatársammal egyetemben fizetetlen szabadságra lettünk küldve (van, aki KATA-s közülünk). Természetesen csak azután esett le, hogy ezt nem kellett volna, hogy már megtörtént. Az első kérdésem az, hogyha felmondok a fizetetlen szabadság alatt, akkor a belépésemkor aláírt szerződésben rögzített 60  napos (van akinek 30) felmondási idő kifizetése kötelessége-e a munkáltatómnak? A második kérdésem az, hogy a jelenlegi körülményekben létesíthetek-e másik munkahelyen teljes állású munkaviszonyt és, ha igen, milyen kötelezettségem van bármelyik (leendő vagy jelenlegi, ahol épp a fizetetlen szabadságom töltöm) munkahely felé, pl: kötelező-e erről tájékoztatnom bármelyik céget? Valamint, hogy egyáltalán jogszerű-e a munkavállalót elküldeni fizetetlen szabadságra, vagy ezt csak a munkavállaló kérheti? Támadható-e ez a lépés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fizetés nélküli szabadságra nem tudják elküldeni, azt Önnek kell kezdeményeznie, kérnie. A munkáltató önállóan ezt nem tudja megtenni. A KATA-st pedig pláne nem, mert az nem munkaviszony. Ezt NE írják alá. Ha már aláírták, akkor először a fizetés nélkülit kell megszüntetni, majd utána felmondani. Ennek a feltételeit a saját munkaszerződése tartalmazza (felmondási idő stb), ha nincsen benne, akkor az Mt. szabályai szerint kell eljárni, ami 30 nap. Elvileg nincsen kizárva az újabb munkaviszony, aminek kapcsán tájékoztatási kötelezettsége van. A „probléma”, hogy a fizetés nélkülivel nem fér igazán össze, hiszen annak a törvényben nevesített oka van. Ergo két munkaviszonya lehet párhuzamosan is, de a fizetés nélküli mellett miért dolgozik valaki, ha maga kérte a fizetés nélkülit, pl. a hozzátartozója ápolása okán….? A törvény céljával nem fér össze, habár most a munkáltató hozta ilyen helyzetbe Önt….

Kérdés: Fizetésemmel kapcsolatos kérdésem lenne. A problémám az, hogy februárban a januári fizetésemnél nem számolták el a készenléti pénzem. Ezt februárban hóközibe kifizették, de márciusban a februári fizetésemnél levonták. Ez olyan lenne, mintha nem kaptam volna meg a készenléti pénzem, ha jól gondolom. A kérdésem az lenne, hogy ez így helyes? Ha nem, akkor mit tudok tenni, hogy megkapjam azt a pénzem? Azt mondták nekem, hogy hóközibe megkaptam, így azt le kell, hogy vonják. Ha szükséges, el tudom küldeni a bérpapírjaimat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján biztosan nem jogszerű az eset. Szólítsa fel írásban a munkáltatóját a fizetésre, amennyiben ennek a munkáltató nem tesz eleget, munkaügyi pert tud kezdeményezni.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy most ugye van ez a vírus és nem kell mennünk dolgozni. Állásidőn vagyunk, amire ugye nem fizet, mivel külső ok miatt nem tud munkát biztosítani. A tb-t is magunknak kell fizetni. A kérdésem az lenne, ha minden így van, akkor még munkaviszonyban vagyok a céggel vagy már nem? Mert semmi olyan papírt nem küldtek, hogy felbontotta volna szerződést.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amit Ön leírt, az inkább fizetés nélküli szabadság, amit elvileg az Ön kérelmére tud a munkáltató adni. Az állásidő mást jelent és alapbér jogosultsággal jár. Mindenféleképpen kérje írásban a munkáltató álláspontját és lehetőleg Ön semmit se írjon alá, amíg szakemberrel nem konzultált.

Kérdés: 2020. februárjában leszámoltam egy autószerelő cégtől. Még ezelőtt kb. 1 hónappal eltört egy gép, ami kb. 30.000 Ft értékű. Megjavítottam és használtuk tovább. Ezután a mai napon 2020. április 1-jén megkerestek telefonon, hogy fizessem ki a gép árát. Nemleges válaszomra fizikai tettlegességre utaló választ kaptam. Kérdésem mit tehetek? Kihez kell fordulnom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírt módon nem tudják Önt a fizetésre kötelezni, mivel az nem végrehajtható. Ha ezzel párhuzamosan fenyegetik is, az már büntetőjogi kategória, melynek minősítése a pontosan elhangzottak függvénye. Fenyegetés esetén a rendőrségen tud feljelentést tenni (habár az egy más kérdés, hogy a telefonon elhangzottak bizonyítása sokszor lehetetlen).

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy kell-e tartásdíjat fizetnem még? A volt feleségemmel válásunk során bíróság előtt közösen megállapodtunk a gyermektartásdíj összegéről, amit jelenleg is fizetek. A fiam, aki most április 15-én lesz 18 éves nem tartja velem a kapcsolatot ok nélkül. Nem bántottam, nem vertem, jó volt a kapcsolatunk és mégis múlt év december 22. óta nem kommunikál velem. Középiskolai tanulmányokat nem folytat, az általános iskola után 3-4 hónapot járt szakközépiskolába, majd otthagyta. Következő évben elment egy felszolgáló-, pincérképző iskolába, amit ismét otthagyott 3 hónap után. A mostani tanévben, amely 2019. szeptemberében indult már nem is kezdett iskolát sehol. És a következő, hogy nem is lakik az édesanyjával, mert kb. 6 hónapja egy lánnyal él, egy másik településen. Kérdésem az lenne, hogy ezek tudatában kell-e még gyermektartásdíjat fizetnem és meddig? Ennek mi a jogi eljárási menete?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha jogerős bírósági végzés van róla, azaz, ha anno végzésben az egyezségüket jóváhagyták, akkor az egy végrehajtható okirat, amit ellenkező tartalmú okiratig teljesítenie kell. A volt felesége tudja peren kívül kezdeményezni, hogy ne kelljen fizetnie Önnek, avagy Ön tud egy peres eljárást megindítani emiatt, ha a volt asszony nem együttműködő.

Kérdés: Aziránt szeretnék érdeklődni, hogy abban az esetben, ha a jelenlegi műszakomból esetleg más műszakba vagy területre helyeznének át, de nem fogadom el akkor, ha elküldenek jár-e nekem végkielégítés ebben az esetben? Ugyanis páran panaszt tettünk a műszakvezetőnk viselkedése miatt és mivel eddig se léptek vele kapcsolatban semmit gyanítom az lesz a következő lépés, hogy engem helyeznek át.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem mindegy, hogy a „más műszak vagy más terület” pontosan mit takar.

Kérdés: Folyamatos táppénz (kezdete 2020. február 10.) alatt a munkáltató 2020. március 30-án tájékoztatja a munkavállalót írásban, hogy 2020. április 1-től fizetés nélküli munkaviszonyban foglalkoztatja tovább. Van erre a munkáltatónak jogalapja? A munkavállaló (aki az édesanyám) 2020.decemberében éri el a nyugdíjas kort, egészségi állapota addig már valószínűleg nem teszi lehetővé, hogy dolgozzon. Befolyásolja a nyugdíj összegét, ha fizetés nélkül alkalmazzák? Megtehetik egyáltalán táppénz alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató egyoldalúan NEM rendelheti el a fizetési nélküli szabadságot. Azt vagy kéri a munkavállaló, és azt köteles megadni a munkáltató (GYES, GYED, sorkatonai szolgálat… esetekben), vagy pedig a felek közösen megállapodnak.

Kérdés: 2011. május 26-a óta küzdök egy gazdasági üggyel, legalább a bírósági meghallgatást szeretném elérni, de sikertelen minden. Határozat az ügyészségtől és rendőrségtől elutasító. 2010-ben létrehoztam egy társaságot, melyben 45%-os tulajdonrészem volt, illetve ügyvezetői titulusom, a másik 45%-os tulajdonrésszel bíró üzlettársammal együtt. A fennmaradó 10% egy harmadik személy tulajdona volt. A társaság több ötletet kitalált és mivel nem volt még egy éves, ezért egy háttérszerződés keretében egy egyetemmel együtt pályázott az adott témában Uniós támogatásra. A megpályázott 200 millió Ft-ból a cég/egyetem megnyert 183.000 millió Ft-ot. Amikor hazatértem külföldi utamról a másik két tulajdonos és számomra egy alig ismert közreműködő személy kijelentette, hogy “vagy felállok a cégből vagy elintézik másképp” a dolgot, majd elém toltak egy iratot, miszerint 100.000 Ft-ért lemondok a 45%-ról. Az adott helyzetben kénytelen voltam….

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szóban forgó okiratot/okiratokat aláírta, tehát annak tartalmával egyet értet. A Ptk. rendelkezései szerint, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát megtámad-hatja. Akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerző-dési jognyilatkozatát megtámadhatja. A polgári perrendtartás szabályai szerint (főszabály szerint) a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el, továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli. A megtámadás határideje egy év.

Kérdés: Nekem egy olyan jellegű problémám van, ami szerintem a szerződésszegés fogalmát meríti ki. KATA-s vagyok és szerződésben állok egy társasházzal. Gondnoki/házfelügyelői munkakörben. A munkát ténylegesen nem én végzem, hanem a párom. A szerződésben benne van, hogy biztosítanak számomra egy lakást. Sajnos tavaly február óta dolgozik ott és nem kaptuk még meg. A szerződés egyébként júliusban lett megkötve. Nem tudjuk, hogy ilyenkor mit tehetünk? Hová fordulhatunk? Ez anyagi kárral is jár, mivel most albérletben lakunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a szerződés az irányadó, annak ismerete nélkül azt tudom javasolni, hogy a szerződés és az egyéb releváns dokumentumok birtokában forduljanak ügyvédhez.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a jelenlegi helyzetben, ami ugye a járvány, nekem kötelességem-e bemenni a bíróság által kiszabott közmunkát ledolgozni, avagy sem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem kapott az ellenkezőjéről hivatalos értesítést, akkor le kell dolgoznia.

Kérdés: Idősek otthonában dolgozom ápolói munkakörben. Ahol most akarják bevezetni, hogy a dolgozók beköltözzenek. 2-3 hétre folyamatos, 12 órás munkarend mellett, 4 nappalos és 2 éjszakás napi szinten, de erre az ápolók száma 10 nővér. 2-3 hét után lenne váltás, de nincs hozzá meg a megfelelő ápoló létszám. Kérdésem az lenne, hogyha valaki ezt visszautasítja (a beköltözést), akkor kirúghatják-e? Ugyanis nem a munkát tagadja meg, hanem a bentlakást. A szerződésünkbe nem szerepel az, hogy bentlakásos munkavégzés.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet értelmében a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti (a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig). Amennyiben visszautasítja, számolnia kell egyéb munkáltatói intézkedéssel, amely lehet akár a jogviszony megszüntetése is.

Kérdés: A járványügyi helyzetre való tekintettel otthoni zenei gyakorlásra szorulok (napi max. 40 perc, művészi szinten, komolyzenei éneklés, napközben). Társasházban lakom, bérlőként. A közös képviselő megzsarolt, hogy ha nem hagyom abba ezt a tevékenységet a tulajdonossal kidobat a lakásból. Ezt a telefonbeszélgetést tudnám bizonyítani. A lakás tulajdonosát felkereste és e-mailben le is írta neki, hogy küldjön el. A közös képviselő megvalósít büntetőjogi tételt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez se nem zsarolás, se nem zaklatás, a leírtak alapján. Javaslom a társasház házirendjét megnézni, hogy milyen feltételekkel lehet ilyen (zajos) tevékenységet végezni. Ha annak megfelel, akkor nem lehet semmilyen jogkövetkezménye.

Kérdés: Segítséget szeretném kéri abban, hogy telefonon megkeresett a 14 éves fiam és a 11 éves lányom, akik az apjuknál vannak elhelyezve. Egyéb problémák miatt több éve nem tudok kapcsolatot tartani velük, természetesen titokban telefonáltak nekem, mert az apjuk tiltja tőlem őket. Ők szeretnének megismerni, ill. hozzám költözni. Kérdésem a következő: ilyen esetben hova lehet fordulni, ahol mihamarabb intézkednek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői felügyeleti jog és a kapcsolattartás módosítása érdekében bírósághoz tud fordulni. Ha a kapcsolattartás kérdésében korábban bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül a bíróságtól lehet kérni.

Kérdés: Idén január 31- én műtötték a kezemet. Március 15-ig táppénzen voltam. Az üzemorvosom március 4-én kiállított egy alkalmatlansági papírt, amit továbbítottam a cégemnek. Ott azt mondták, hogy sajnos semmiféle munkát nem tudnak nekem biztosítani. Menjek szabadságra. Az most április 1-jével lejár. A fizetetlen szabadságba nem egyeztem bele, mivel 3 gyermeket nevelek itthon. Mit tudok ilyenkor tenni???

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján a munkáltatója következő lépése feltételezhetően a jogviszonya felmondással történő megszüntetése lesz, hiszen munkakört nem tud önnek felajánlani, ön pedig a fizetés nélküli szabadságot visszautasította. Álláspontom szerint a következő lehetőségek közül választhat: elfogadja a fizetés nélküli szabadságot az új munkahelye megtalálásáig, vagy megvárja, amíg munkáltatója megszüntetni jelenlegi jogviszonyát. A jogviszony megszűnését követően, amennyiben nem talál másik munkahelyet, lehetősége van álláskeresőként regisztrálni (jogszabályi előírások szerint).

Kérdés: Közös megegyezéssel megszűnt a munkahelyem, 19 év után. Végkielégítést nem volt hajlandó fizetni azon a jogcímen, hogy nem tud. Most 56 éves leszek, védett korban vagyok-e? Köteles-e végkielégítést fizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös megegyezéskor nem jár végkielégítés (ha aláírta a közös megegyezést). A munkavállalót végkielégítés csak akkor illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése alapján szűnik meg, vagy ha a munkáltató személyében bekövetkező változáskor a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik.

Kérdés: Mit tehetek? Elvették a születendő lányom, elfogultság alapján, a védőnő miatt. Valótlan adatokat adott le a gyámügyre, így nem vihetem haza a picit. Anyámnak akarják nevelésbe adni, holott ott veszélyeztetnék. Ezt nem szeretném. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtakból sajnos nem derülnek ki a részletek, javaslom, hogy az ügyben született dokumentumokkal együtt kérjen segítséget.

Kérdés: 2020.04.07-re alperesként lettünk beidézve perelőkészítő tárgyalásra a Kiskunfélegyházi Járásbíróságra súlyosan rokkant járáskorlátozott és krónikus beteg feleségemmel együtt. Másfél évig éltünk Bács-Kiskun megyében több mint 2 éve költöztünk vissza BAZ megyébe, feleségem szülőmegyéjébe. Én ezelőtt Erdélyben éltem. A járványra való tekintettel a pert elhalasztották. 300 km-re élünk Kiskunfélegyházától. Időközben az Önök jóvoltából tudomásomra jutott, hogy indítványunkra elrendelhetik, hogy meghallgatásunkra elektronikus hírközlő hálózat útján kerüljön sor. Kérdéseim a következők lennének: Hogyan indítványozhatjuk mindezt? Elégséges-e egy kézzel írt, bíróságnak címzett levél, melyben hivatkoznánk feleségem egészségi állapotára (bizonyítékokat mellékelve), meg a nagy távolságra vagy van-e formanyomtatvány erre a célra? Hány példányban kell mindezt elküldenünk? Meg kell várnunk a rendkívüli szünet végét és az idézést az új időponttal vagy hamarabb is kérvényezhetjük mindezt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Magánszemélyként az erre a célra szolgáló formanyomtatványon jelenthetik be (ezt kitölthetik kézzel is), avagy az ún. panasznapon mondhatják a bíróságon jegyzőkönyvbe (akár ott is, ahol laknak, majd továbbítják). Egy példánnyal több példányban kell beadni, mint ahány peres fél van az eljárásban. Ha kaptak végzést az eljárás félbeszakadásáról, akkor meg kell várni a folytatást, ha nem kaptak (ebben eltérő a bíróságok gyakorlata), akkor megtehetik már most is.

Kérdés: Van egy jelzálog hitelünk, mely felmondásra került másfél éve, de van fizetési megállapodásunk velük, melyet havi 100.000 Ft-tal fizetünk.Tehát nincsen végrehajtás alatt az ingatlan. A rendeletet, amit a kormány kiadott én úgy értelmezem, hogy akinek fizetési megállapodása van a hitelintézettel és nincs átadva semmilyen követeléskezelőnek, annak jár a fizetési moratórium. Azt a tájékoztatást kaptuk telefonon a banktól, hogy nem jár. Ez valóban így van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen részletességgel a rendelet nem szabályozza sajnos ezt a kérdést. Egyébként nem biztos az sem, hogy jobb nem fizetni, hiszen a kamatok akkor csak gyűlnek. Esetlegesen egy átmeneti, újabb megállapodás megkötése célszerű a bankkal.

Kérdés: Apósom halála után a férjem testvére odaköltözött anyósomhoz. Felesbe fizetik a jelzáloghitelt. Ilyenkor, mint a ház haszonélvezője nem lenne köteles a férjem testvére törvényesen fizetni a férjemnek, mivel ő nem él abban a házban? Illetve attól még, hogy ő ott lakik és fizeti a hitelt, ugyanúgy a férjem is örökölni fog anyósom halála után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A férje testvére nem haszonélvező. A tulajdoni lapot ismernem kellene. Ha nincsen kizáró ok (pl. végrendelet), akkor igen, ő is fog örökölni.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy a gyerek 3 éves koráig szóló védettség megszüntethető a munkavállaló kérésére vagy erre nincs lehetőség?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Kis túlzással „bármi” lehet, amiben a munkavállaló és a munkaadó megegyezik. Azt viszont nem teljesen értem, hogy milyen védettségre gondolt pontosan?

Kérdés: Lenne egy olyan kérdésem, hogy van egy ingatlan, amiben élünk. Ennek az 1/4 részét terheli adósság. Az 1/4 rész értéke 1 Millió Forint. Ha ez az 1/4 rész árverezésre kerül, akkor a jelenlegi tulajdonos nevéről lekerül ez az 1/4 rész? A haszonélvezőé a fele ház + haszonélvezeti jog. A másik fele ház a 2 gyereké, fejenként 1/4 és az egyik gyereknek a részén van ez a tartozás. Továbbá a haszonélvező vissza vásárolhatja majd ezt a részt és az az ő nevére kerül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, amennyiben eredményes lesz az árverés, akkor az árverési vevő nevére fog kerülni. Akkor vásárolhatja vissza, ha az új tulajdonos el akarja neki adni. Többet a tulajdoni lap ismeretében tudnék mondani esetleg, mert fontos lenne a haszonélvezeti jog terjedelmének az ismerete is.

Kérdés: A jelenlegi helyzetre való tekintettel az állam felmentette a katás vállalkozókat a járulékfizetési kötelezettség alól június végéig. Idéznék egy olvasott cikkből “az adómentességet csakis azon kata alanyok választhatják, akik már 2020. február hónapban is a kata alanyai voltak. Vagyis márciusban alakult vagy a katát csak 2020. márciusától alkalmazó vállalkozások nem élhetnek a mentességgel.”  Ezt a döntést azért hozták, hogy ne válthasson senki nyerészkedési okból adózási formát. Tavaly június óta regisztrált munkanélküli vagyok, egyéni vállalkozásom 2020. április 1- től indulna. Az említett cikk szerint én nem élhetek ezzel a lehetőséggel. Mivel én bizonyítottan elindítottam a munkaügyi hatóságon keresztül hónapokkal ezelőtt a szándékomat a vállalkozásra, így kérdésem, hogy vonatkozik-e rám a járulékfizetési kötelezettség vagy létezik ilyen esetre valamiféle kiskapu?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Nem vonatkozik Önre. Ráadásul egyébként sem érint minden KATA-s vállalkozást, csak a jogszabályban megnevezetteket, tehát még általánosítani sem lehet.

Kérdés: Pénztárosként dolgozom egy nagyobb vegyes boltban napi szinten, a munkáltató ígért védő maszkot és kesztyűt, de nem kapunk sajnos, készlethiány van (ha kapnánk is orvosit, az nem szakszerű szerintem). Sajátot használunk, jogos ez? A szakszerű maszk is hiány cikk (FFP2-3)… Enélkül a munkavállaló köteles dolgozni (hiszen veszélyezteti egészségét)? Megtagadhatja a munkát? Mit tehet? Elküldheti-e a munkáltató? Mehet-e Táppénzre ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A mostani helyzet ellenére sincsen egyelőre olyan jogszabály, ami erre a munkáltatót kötelezné. Önnek a szerződése szerint kell eljárnia, ahogyan a munkáltatónak is, figyelemmel a jelenlegi jogszabályokra. Táppénzre orvosi javaslatra mehet, ha annak a feltételei fennállnak.
Javaslom, hogy a védelmét, még ha az jelenleg nem is kötelező, ahogyan írtam, mindenféleképpen oldja meg, aminek a technikai részleteiben és ellentételezésében a munkáltatójával egyezzen meg. Saját védőfelszerelés, akár egy kendő is, megfelelő távolság, kesztyű stb.

Kérdés: A problémám a következő: 2020.02.27 én kötöttem egy adásvételi szerződést, amelyre foglalót adtam. A fennmaradó vételár megfizetését hitelből terveztem rendezni. A koronavírus járvány miatt azonban jelenleg már nem tartom biztonságosnak a hitelfelvételt, és ezért erre hivatkozva szeretném ezt visszamondani és visszakapni a foglalót. Bár tisztában vagyok a foglaló fogalmával, de úgy vélem, hogy a jelenlegi helyzet mégis más lehet, hiszen nem az én személyes munkahelyemet érinti a probléma, hanem az összes létező munkahelyet. Gyakorlatilag rajtam kívülálló ok miatt leszek fizetésképtelen. És a koronavírus terjedése és annak gazdasági következménye miatt én nyilvánvalóan nem vagyok felelős. A munkáltatóm akár igazolni is tudja, hogy a következő két hónapra tud fizetést adni azután pedig egyáltalán nem, jelen helyzetben pedig állás nélkül maradok. Kérem legyen szíves írja meg ezzel kapcsolatos álláspontját.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos ezért Ön a felelős, így a foglaló főszabály szerint nem jár vissza. (Itt kell megjegyeznem, hogy ez akkor igaz, ha a foglaló minden jogszabályi feltételének megfelel a szerződésében a kikötés, ugyanis az Ön által aláírt okiratot értelemszerűen nem ismerem. Viszont ezt ügyvéd előtt kellett megtennie, aki egyben az ön jogi képviselője is ebben a szerződéses jogviszonyban, így javaslom vele felvenni a kapcsolatot és tisztázni, hogy ténylegesen foglaló-e, ha igen, akkor abban az ún. önhiba kérdése szabályozva lett-e és ha igen, miként.)

Kérdés: Egy családi probléma miatt fordultam Önhöz. Elmúltam 18 éves és el szeretnék költözni itthonról, a páromhoz. A szüleimmel itthon folyamatos veszekedések mennek, lelki terror és fenyegetőzések stb. Engem is és a páromat is fenyegetik, hogyha elköltözöm, akkor fizikailag bántalmazni fognak minket. A kérdésem a következő: tehetek-e feljelentést ellenük így, hogy a szüleim, valamint ha esetleg nem történik bántalmazás, de a fenyegetőzések továbbra is fennállnak, zaklatnak engem vagy akár a párom, akkor kérvényezhetek-e távoltartási végzést velük szemben? Ha igen, anyagilag mire számíthatok? Vagy esetleg ezt teljesen ingyen kérvényezhetem? Aktív nappali tagozatos hallgatói jogviszonyom van, ha esetleg ez befolyásol bármit is.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen ingyenesen tehet feljelentést a rendőrségen, csak a figyelmeztetés okán nyilatkoznia kell majd, hogy nem kíván a mentességi jogával élni (ugyanis a szüleire nem köteles terhelő vallomást tenni).

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy a páromnak egy koccanásos baleset miatt sajnos 14 előéleti pontja lett. Szeretne önként tanfolyamra menni, hogy csökkentse ezeket a pontokat, mert egy véletlen balesettel a jogosítványa is veszélybe kerül és mivel ő kamionozik ezáltal a megélhetésünk is veszélybe kerülhet. A koronavírus miatt minden ilyen jellegű után képzést szüneteltetnek. Mit tehetünk ebben az esetben, mert a kialakult helyzet miatt nem tud ez ügyben lépéseket tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelenleg semmit. Későbbiekben várható, hogy online tanfolyamok lesznek. Illetve azt azért nem értem, hogy egy koccanás miatt hogyan lett 14 pontja, mert az kicsit soknak tűnik…..

Kérdés: Amikor a gyermek beteg, akkor is elviheti az apa a beteg gyereket hétvégére?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapjában véve igen, de azt is szükséges lenne tudni, hogy a betegség mit takar pontosan. Ha pl. fekvőbeteg és orvosilag ellenjavallt a mozgatása, akkor értelemszerűen nem, de majd a pótlás jár neki.

Kérdés: Ha valaki olyanokat állít rólam a barátjának (ezek az információik később jutottak el hozzám), aminek nincs semmi valóságalapja (“nem csinálok soha semmit, csak a hajam, a körmöm meg a szolárium érdekel, valamint csak a ‘pasimmal’ vagyok elfoglalva” és további ilyen típusú megjegyzések), lehet-e feljelentést tenni a rendőrségen becsületsértés vagy rágalmazás jogán? Illetve, ha lehet, akkor szükséges hozzá az a személy is, akinek ezeket mondta?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mind a becsületsértés, mind a rágalmazás (többek között) ún. magánvádas cselekmény, amit a bíróság vizsgál. 30 napon belül a bíróságon célszerű a feljelentést megtenni (ennek illetéke 10e ft). Az eljárásban a bizonyítékokat Önnek kell biztosítania, így mindenféleképpen meg kell nevezni címmel együtt, hogy ki az a tanú, aki erről tud. A feljelentésben célszerű nagyon pontosan azt is tisztázni, hogy mik voltak ezek az állítások, hogy a cselekményt a bíróság minősíteni tudja majd. A feljelentést a rendőrségen is megteheti, de azzal csak az időt húzza, mert a rendőrség át fogja tenni a bíróságra az ügyet.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy mi a teendő egy fizetési felszólítással, ami előtt nem kaptam semmit, közel 5 éve. Csak egy határozatot, hogy mennyi az örökség, illetve a “tartozás”. Az öröklés csekély mértékű volt, a temetési költség, amit én fizettem már több volt. Vagyonelkobzás ügyben egy magas összegű tartozás szerepelt a levélben.  Öröklés mértékéig felelek? Illetve a temetés elszámolható? Én nem kaptam eddig ilyen levelet, csak egy másik örökös. Most a másik nem, de én kettőt és a tartozásnál meg dupla összeg szerepel. Ez hogy lehet? Elég csatolnom a határozatot, hogy mit örököltem? A temetési költség számláit és ennyi? Vagy számíthatok valami másra is?

VÁLASZ: Tisztelt Kérdező! A hagyatékátadó végzést ismernem kellene a pontos válaszhoz. Egyébként csak a hagyaték erejéig felel, annak tárgyaival. A kézbesítés hibáit orvosolni kell, így javaslom, hogy mindenféleképpen forduljon ügyvédhez.

Kérdés: A volt főnököm nem akarja kifizetni a februári bérem, kb. 580 Euro, nemzetközisztem (furgon). 2019.08. hóban átvitte az autókat Szlovákiába. Azt jelenti, hogy szlovák rendszámuk lett. Nekünk is szlovák alvállalkozóit kellet kiváltani. 2019.08. hótól 2020.02.28-ig volt. Megállapodtunk 600 Euróban, ha nem éri el a hónap a 0,07 cent/km-t. 2020.02.25-én hazajöttem Németországból. Kínt szenvedve, kocsihiba miatt. 28-án telefonon mondta, hogy megválunk egymástól. Ez az év csak a szervizről szólt, szar autókkal mentünk ki. Olyan hét nem volt, hogy hol az egyik, hol a másik autó, amin ültem ne lett volna szervizben (csak termeljünk). Március elején találkoztunk, mert a bankkártya nálam maradt. Visszaadtam neki aláíratva 1 papírt vele, akkor mondta, hogy nem akarok-e visszamenni hozzá dolgozni? Megadja a 0,08 centet/km, csak ne szóljak senkinek, a kollégáknak se. Ráírtam, válasza: ne piszkáljam, ha lesz ideje összeszámolja. Vártam… aztán meg azt írja, hogy még én fizetek neki majd autójavítást stb. Mitévő legyek? Bevállalná-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatót fel kell szólítani teljesítésre, ha nem eredményes, akkor FMH eljárás, per. A munkaszerződését ismerni kellene még.

Kérdés: A TAJ számom a kórház nem hajlandó kiadni addig, míg bent fekszem. Ez jogilag helyes vagy helytelen?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Gondolom, hogy nem a számára, hanem a kártyára gondolt? Mivel a számot nem a kórház adja ki…. A belső szabályzót ismerni kell, de alapjában véve annak a biztosítottnál kell lennie.

Kérdés: Egy lakásbérleti szerződésben határozatlan idejű megjelölés mellett lehetséges-e kikötni, hogy valaki x időt minimum ott tartózkodjon, ellenkező esetben a kaució/bánatpénz a bérbeadónál marad? A szerződés leírja, hogy 24 órás recepciós felügyeletet biztosít. Ez megszűnt. Ez eredményez szerződésszegést, vagy akár erre hivatkozással azonnali felmondási lehetőséget a bérlő részéről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapjában véve nincsen akadálya ilyen feltétel kikötésének. A felügyelet elmaradása mindenképpen szerződésszegő magatartás, ha az is annak a része, azonban nem feltétlen felmondási ok. A pontos válaszhoz a szerződést látnom kellene.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy vettünk egy bank által lefoglalt házat. Sikerült az utalás, ki lett fizetve, de az ügyvédi iroda, ahol a kulcs van nem csinál kulcs átadást a vírusra hivatkozva. Ezt megteheti? Mit tudok ellene tenni, hogy megkapjam a kulcsot?!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan ismernem kellene minden részletet, mivel a kulcs átadását NEM ügyvédi irodák végzik, hanem a korábbi tulajdonos, vagy a végrehajtó. Ennek okán gyanítom, hogy nem pontosa a leírása, sajnos így konkrétan válaszolni sem tudok.

Kérdés: Azért keresném Önöket, mert elbocsátottak a munkahelyemről és nem kapom meg a márciusi fizetésemen se. Ilyenkor mi a teendő, lehet-e valamit csinálni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatót teljesítésre fel kell szólítani, illetve lehet FMH-t, pert kezdeményezni.

Kérdés: Magyarországon dolgoztunk egy cégnél, viszont Szlovákiában élünk. A koronavírus okozta határzár miatt nem tudtunk bemenni dolgozni. Március 13-án dolgoztunk utoljára, 16-án reggel nem tudtunk átmenni, a hatóságok nem engedtek. Mint tegnap kiderült, (március 26.) el lettünk bocsátva március 13-ai dátummal, az ok közös megegyezés, eközben mi nem írtunk alá semmit. Ez így lehetséges?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez így biztosan nincsen rendben, a közös megegyezést Önnek is alá kellett volna írnia.

Kérdés: A kérdésem: Mennyi időn belül kell egy szállodának visszafizetni számomra a szállásra elutalt előleget, miután visszamondtam a szállást, amit rendesen a visszamondási szabályzatuk alapján tettem meg, s ők vissza is jelezték, hogy intézik a visszautalást! Tehát van-e törvényi határidő a pénz visszautalására?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban forduljon az adott szállodához pontos tájékoztatás kérése érdekében. A szálloda visszamondási szabályzata, illetve általános szerződési feltételeit tartalmazhatják a választ elsősorban, illetve az a szerződés, melyben a szállását lefoglalta. Ezeket látnom kellene a pontos válaszhoz.

Kérdés: Röviden próbálom leírni a kérdésemet: 13 éves korom óta nem élek anyámmal és féltestvéremmel. Kollégiumban, nagymamánál éltem. Majd ismét kollégiumban és albérletben laktam az egyetem alatt. Önmagamat tartottam el (diákhitel és dolgoztam). Anyám soha nem adott pénzt, hogy eltartsam magam, sőt belesodort anyagi válságokba, pl. volt egy bankszámlája hitellel, amit rám vertek, mert közös néven volt a számla. Jelenleg korlátozó gondnokság alatt áll, minden segítséget elutasít, súlyos nikotin függő, a féltestvérem kizáró gondnokság alatt. Kb. 20 éve küzdök a hatóságokkal, hogy segítsenek abban, hogy bekerüljenek egy otthonba. Anyám 2 hete stroke-t kapott, most hazaengedik. A lényeg, hogy a gyámhivatal és minden orvos folyamatosan nekem szegezi a kérdést, miért nem viszem haza őket. Nos, az utóbbi időben heti rendszerességgel viszek nekik élelmiszert, anyámnak megveszem a gyógy- és segédeszközöket. Pár hónapja munkanélküli voltam, most van állásom, de nem tudok eltartani 2 felnőtt embert.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A magyar jog rendelkezései alapján a rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs. Érdemtelen a tartásra az a nagykorú, aki a tartásra kötelezettel, vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezettől – figyelemmel a jogosult és a kötelezett kapcsolatának jellegére és a kötelezett magatartására is – nem várható el. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné. Amennyiben a gyámhatóság nem látja indokoltnak, hogy hivatalból eljárást indítson, akkor ebben a formában is gondozhatja őket. Ergo nem köteles hazavinni, ls a fizetéséből sem lehet jogerős (bírósági) végzés nélkül levonni.

Kérdés: Az alábbi ügyben kérnék segítséget: 2020.03.24-én üzemi baleset után mentem vissza dolgozni. Aznap a munkáltatóm aláíratott velem egy papírt, mely szerint 2020.03.25-től 2020.04.30-ig fizetés nélküli szabadságban állapodtunk meg. A kétoldalú megállapodás ugye lehetetlen, hisz táppénzen voltam. A cégnél van szakszervezet, melynek tagja vagyok. Elképzelhető, hogy ők állapodtak meg a tagok nevében a munkáltatóval, s így kétoldalú a megállapodás? 2020.04.30-a után, ha továbbra is fizetés nélküli szabin akar tartani, de én ezt nem vállalom, hisz semmiből nem tudok megélni, akkor milyen következményekkel számolhatok? Mivel nem fogadom el, az számít munkavállaló általi felmondásnak? Ha nem fogadom el, akkor a munkáltató mond fel nekem? Hisz ő nem tud munkát biztosítani…. ha igen, akkor jogosult vagyok a végkielégítésre? 2020.04.30-án nem fogadom el és az munkavállalói felmondás, akkor jogosult leszek munkanélküli segélyre? Egyáltalán meddig tart a munkaviszonyom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt írta, hogy a fizetés nélküli szabadságban megállapodtak, azt aláírta. Ez egy kétoldalú szerződés (pontosabban annak a módosítása, amit ráadásul Ön kért….mert ezt csak Ön teheti). Ha ezzel nem értett egyet, akkor nem lett volna szabad ezt aláírni. Ennek semmi köze a táppénzhez, utána is volt. Ettől függetlenül javaslom, hogy elsősorban keresse meg a szakszervezetet és kérjen tájékoztatást tőlük a problémájával kapcsolatban. A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya munkáltató felmondása alapján szűnik meg. Az álláskeresési járadék egy biztosítási jellegű ellátás, az erre való jogosultság kizárólag attól függ, hogy a munkavállaló rendelkezik-e megfelelő un. jogosultsági idővel. Annak, hogy a munkaviszonya miképpen szűnt meg, és hogy kapott-e esetleg, és mennyi végkielégítést, ebből a szempontból nincs jelentősége.

Kérdés: Egy alföldi megyeszékhelyen dolgozom, mint közfoglalkoztatott, önkormányzati kézbesítő. Hétfőtől péntekig, 8-16 óráig. A vészhelyzetre való tekintettel át lettünk irányítva más feladatra (étel kiszállítás, bevásárlás 70 év felettiek részére). A munkarendet átalakították 8-15 órára és így hétvégén is bármikor behívhatnak bennünket 5 óra időtartamra. Ami ugyebár bejárás miatt messze nem öt órát jelenthet. Erről semmilyen konzultáció nem volt, plusz juttatást nem kapunk azért, mert esetleg be kell jönni dolgozni szabad- és munkaszüneti napokon. Kérdésem az volna: törvényszerű ez így?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közfoglalkoztatásról szóló törvény 2. § (6) bekezdése alapján a Munka törvénykönyve (Mt.) 53. §-a csak baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében alkalmazható. Azaz a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A munkavállaló ebben az esetben az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Amennyiben ez igazoltan többletköltséggel jár, az egy más kérdés már.

Kérdés: Tisztelt Cím! Az édesanyámmal éltem a haláláig. Van két testvérem, ők a családjukkal. Közös volt a bankszámlánk, én a lánya a társtulajdonos. Édesanyámnak nem érkezett rá semmiféle utalás, csak az én fizetésem és a saját földem termésének összege. Nyugdíját maga vette fel. Édesanyám elhalálozott, s akkor most nekem a testvéreimet a saját pénzemből kell kifizessem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvényes öröklés alapján az elhunyt után elsősorban gyermekei örökölnek, egyenlő arányban. Az örökhagyó halálával az önkormányzatnál általában hivatalból megindul a hagyatéki eljárás, melynek során összegyűjtik és rendszerezik az örökösökre, a hagyatékra vonatkozó adatokat, itt már jelezheti a kérdésében leírtakat. Az öröklés az elhunyt személy vagyonára (és tartozásaira) vonatkozik (!), azaz nem az Ön vagyonára.

Kérdés: Munkáltatóm nem írta elő kötelezően a home office-t, de egy szerződésmódosítást tett elém: Hogyha otthonról szeretném a munkát végezni (ez esetemben 100%-ban lehetséges), akkor azt csak jelentősen csökkentett bér mellett tehetem, ugyanannyi munkaórában. Ez jogszerű?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az otthoni munkavégzés tartamára a munkavállalót olyan díjazás illeti meg, mint amilyen a munkaszerződés szerinti munkahelyen való munkavégzésért részére jár, azaz munkáltatója jogsértő módon járt el. A módosítást nem kötelező aláírnia.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy van egy hitel, ami már vagy 10 éve lett felvéve és nemfizetés miatt végrehajtóhoz került az ügy! Március 9-én keltezett levelet kapott a párom cége a végrehajtótól március 25-én, miszerint fizetésletiltást kezdeményeznek! Érdeklődni szeretnék, hogy a koronavírus miatt létrejött kormányrendelet -miszerint a március 18-ig felvett hitelek tőke és kamattartozásait dec. 31-ig felfüggesztik- vonatkozik -e ránk ebben az esetben, vagy letilthatják nyugodtan a fizetésének egy részét?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hitelmoratóriumról szóló Kormány rendeletben a felvett hitelekre vonatkozó rendelkezések az olyan folyamatban lévő ügyeket érintik, ahol jelenleg fizetési kötelezettség van. A már végrehajtásra került hitelekre nem vonatkoznak a kormány rendelkezései. (Persze ez bármelyik nap változhat, hiszen naponta jönnek most az új rendeletek.)

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy a kórház nem tud munkát biztosítani, ezért majdnem a fele kórházat elküldik szabadságra! Kérdem én lehetséges, hogy március-áprilisban az összes szabadságot kivetetik kötelezően a dolgozóval azért, amiről a dolgozó nem tehet?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A törvény által meghatározott minimumot a munkáltató nem oszthatja be, csak az azon felül eső részt.

Kérdés:  A cégnél 16 éve dolgozom. Szeretnék végkielégítéssel eljönni, mivel április 1-től csökkentett munkaidővel, ill. bérrel alkalmazna tovább. Ezt a szerződést nem írtam alá, ebből a bérből nem tudom biztosítani a megélhetésemet gyermekemmel. A szerződés ápr. 1-től lép életbe és nem tudom mitévő legyek? Jelenleg a cég fizetés nélküli szabadságra küldött mindenkit márc. 31-ig. Kirúghatnak, mert nem írtam alá és így jár-e a végkielégítés? Mit kell tennem, hogy kifizessék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos kérdésében nem írta meg, hogy milyen jogviszonyban van: munkaviszony, közalkalmazott vagy egyéb. A munkáltató tud csak arra vonatkozóan nyilatkozni, hogy mi a további lehetőség, ha nem vállalja a csökkentett munkaidőt és bért. Elméletileg nem zárható ki, hogy felmondják a jogviszonyát, de végkielégítésre automatikusan nem jogosult, csak törvényi feltételek megléte esetén.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy létezik-e olyan speciális eset, mely alapján (ikerház esetén) padlásfeljárati szolgalmi jogot jegyeznek be a szomszéd telkén keresztül megközelíthető, ám de alapterületileg hozzám tartozó saját ingatlanra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szolgalom körét a Ptk. nem határozza meg, hanem példálózó jelleggel sorolja fel azokat az eseteket, amelyek céljából szolgalmat lehet létesíteni, így különösen átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára. Amennyiben az Ön által megnevezett padlásfeljárati szolgalom az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges, úgy helye lehet szolgalom alapításának.

Kérdés: Leírom röviden a problémám és a kérdésem. Mi egy vendéglátós zenész házaspár vagyunk, sajnos idehaza már évek óta nem volt munkánk, a férjem kis nyugdíjából éldegéltünk. Tavaly egy ismerősünk segítségével kaptunk egy külföldi munkát egy folyami hajón, a CROISI EUROPE -n. Decemberben le is dolgoztunk egy hónap próbaidőt, de rendes fizetést kaptunk és bejelentett legálisan a cég. Sikeresek voltunk, így január közepén meg is kaptuk az új szerződést, ami 2020.03.29-2020.10-ig tartott volna, de ez a járvány tönkretett minket, lefújták az utakat és azt írták, hogy egy új szerződést kapunk 2020.04.15.-től (csak megjegyzem persze, ha addig vége a járványnak). Az lenne a kérdésem, hogy ilyenkor van-e lehetőségünk valamilyen járadékra akár a cégtől, akár itthonról. Én még nem vagyok nyugdíjra jogosult, de rég nem dolgozom sehol, mert van egy nagyon csúnya gerincbetegségem, ami miatt mindig elutasítanak az orvosi alkalmasságin, de le mégsem százalékolnak vele, így semmi jövedelmem nincs. Mitévő legyek???

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egy határozott ideig tartó munkaszerződés alapján a munkáltató bizonyára megfizette a szükséges járulékokat. Ha az egészségügyi problémája munkaképesség csökkenést is eredményez, érdemes összeszámolni, hogy eddig mennyi biztosítási jogviszonya van, és lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal rehabilitációs hatóságához fordulni.

Kérdés: Recepción dolgoztam eddig, de mivel külsősöket nem fogad a cég, a többiek homeoffice-ban dolgoznak. Így az én munkakörömre nincs szükség jelenleg. Jelenleg fizetett szabin vagyok, utána pedig kötelező fizetetlen szabira mennem. De én nem szeretnék, mivel nem az én hibám, hogy a munkáltató nem tud munkát biztosítani, illetve határozott idejű szerződésem van 3 hónapig még. Valószínűleg a jelenlegi helyzet miatt nem lesz hosszabbítás. Az a kérdésem, hogy van értelme vitáznom a munkáltatóval, hogy alapbért fizessen a határozott idő végéig?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató a munkavállaló szokásos munkavégzés helyétől való távol tartása érdekében jogszerűen hozhat döntést. A munkavállalót ebben az esetben – ún. állásidőben – alapbére illeti meg. Javaslom, hogy kérje munkáltatójától a fentiek szerint a határozott idő leteltéig az Önt megillető alapbért.

Kérdés: Egy kedves ismerősömnek olyan gondja van, hogy hiába fizet gyerektartást az anya nem engedi, hogy lássa és a bíróság által megszabott láthatást (2 hetente) is megtagadja? Kitől lehet ilyen esetben segítséget kérni? Van mód ilyenkor mégis arra, hogy elhozza a kislányt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Forduljanak az illetékes járásbírósághoz és kérjék a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását. Ha ez huzamosabb ideje fenn áll, akkor esetleg helye lehet majd rendőrségi feljelentésnek is.

Kérdés: Nekem jogom van ahhoz, hogy én kimenjek a házamból akkor, amikor szeretnék és oda ahová szeretnék!? Nem tudok iskolába járni, nem szabad kimennem a kapun sem és a legrosszabb, NEM TUDOK TALÁLKOZNI A SZERELMEMMEL! Jogom van ahhoz, hogy ezt meg tudjam tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Magyarország Kormánya bevezeti a teljes kijárási tilalmat, úgy a lakosság közterületen való tartózkodásának tilalma megvalósul, amely járványügyi szempontból indokolt. A jelen helyzetben a közegészségügyi érdek felülírja az egyéni érdekeket, illetve alapvető jogaink korlátozhatóvá válhatnak. Javaslom az online felületen történő kapcsolattartást a párjával. Itt megjegyzem azonban, hogy amit leírt, olyan szabályozás JELENLEG nincsen.

Kérdés: Tisztelt Cím! Érdeklődni szeretnék, hogy a most bevezetett végrehajtási moratórium érinti-e a bejelentés előtt megkapott fizetési letiltásokat? Édesanyám munkáltatója a bejelentés előtti napokban kapott levelet, miszerint édesanyám tartozását le kell vonnia a fizetéséből. Ez már a jövő hónapban esedékes lenne, de nem tudják, hogy ezt végre kell-e hajtaniuk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 61/2020. Korm. rendelet érinti a végrehajtás eljárásokat. 2020. márc.12-e utáni hatállyal valóban vannak könnyítések: így a veszélyhelyzet idején nem lehetséges végrehajtói kézbesítés. Mivel az Édesanyja munkáltatója már ezt az időpontot megelőzően megkapta a végrehajtható okiratot, azaz letiltást, az új rendelkezés (elvileg) nem vonatkozik rá. Azonban a végrehajtás felfüggesztését vagy részletfizetési kedvezményt az általános szabályok alapján a veszélyhelyzetre tekintettel kérheti. Itt megjegyzem, hogy a mostani rendelet több vonatkozásban sem egyértelmű és nem mindig éri el a célját, ezért azt gondolom, hogy hamarosan módosítani, kiterjeszteni fogják.

Kérdés: Segítségét szeretném kérni a lenti ügy kapcsán. Jelenleg felmondási időmet töltöm. Március 11-től max. április 11-ig. A vírushelyzet miatt elküldtek mindenkit szabadságra, egyenlőre 4 napra. Viszont az időarányos szabadság miatt csak 2 napra elég. Ilyenkor mi történik? És persze nem garantált, hogy utána nem küldenek-e el megint szabadságra. Nem írtam alá semmilyen fizetés nélküli megállapodást. Sajnos a vezetőmtől nem kaptam semmi választ eddig.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a munkáltatója mondott fel Önnek, úgy közölnie kellett, ha a felmondási idő felén túl is felmenti Önt a munkavégzés alól. Amennyiben így tesz, a felmentés idejére szabadságot utólag már nem adhat ki. A munkáltatónak azonban arra lehetősége van, hogy a felmondási időnek arra a részére, amelyre nem kötelező Önt mentesíteni a munkavégzés alól – a 15 napos határidő betartásával- szabadságot adjon ki. Azonban a Munka Törvénykönyve (Mt.) ezen rendelkezéseitől is a jelenlegi veszélyhelyzet időtartama alatt a munkáltató és a munkavállaló közös megállapodással eltérhetnek, azonban az eltérés indoka csak a veszélyhelyzet időtartam alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása lehet.

Kérdés: Két középiskolában tanítok: Piliscsabán 31, valamint Esztergomban 9 éve. Mindkettő átalakul és az új szakképzési törvényhez fog tartozni. Megváltoznak a foglalkoztatásom és juttatásaim feltételei. A munka törvénykönyve alá kerülnek a tanárok. Kaphatok-e felmentést és végkielégítést mindkét intézménynél, ha nem írom alá az új szerződéseket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos nem írta meg, hogy az adott intézményekben milyen jogviszony alapján foglalkoztatják (több verzió is előfordulhat ugyanis). Gondolom, hogy közalkalmazott, a Kjt. hatálya alatt. A törvény 41.§ ismeri a további foglalkoztatási jogviszony fogalmát, ha ilyet létesít valaki, akkor nyilatkoznia kell, hogy milyen jogviszonyban van, tehát fogalmilag kizárt, hogy két egymással párhuza-mos közalkalmazotti jogviszonya legyen. Amiben még dolgozik a másik iskolában lehet munkaviszony, megbízás, vagy csak több helyen történő munkavégzés. Az alap közalkalmazotti jogviszonya alapján eljáró munkáltató fogja a jogviszonyát átalakítani és rendezni, és ehhez fog kapcsolódni a végkielégítés is.

Kérdés: Györköny községben, Tolna megyében 2017. 05. 03-án vásároltunk egy beépítetlen ingatlant, melyen korábban (20-30 éve) ház állt. A beépítetlen ingatlan nagyon el volt hanyagolva, kipucoltattuk és beépíttettük és 2019. nyara óta lakjuk. A hátsó szomszéd kerítése (ami közös) tövében közvetlen áll egy hatalmas öreg akácfa. Több ízben kértük, hogy vágassa ki, mivel a garázsunk teteje és a kis konyhakert mindig tele van szeméttel (virágzáskor az egész udvar, levélhulláskor is), a kert árnyékos, tele mindig a tüskés lehulló ágakkal. A jegyzőnél bepanaszoltuk, ő elutasította mondván, hogy már több, mint 1 éve áll ott az a fa, nem az ő hatásköre. A szomszéd több ízben csúnyán veszekedett velünk, hogy nem hajlandó kivágni, kell a traktorjának az árnyék! Nagy könyörgésre egy ágat levágott, ezzel semmit nem oldott meg. Nem tudjuk, hogyan lehetne megoldani a helyzetet? Kihez fordulhatnánk? Milyen jogszabályokra lehet hivatkoznunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltételezem, hogy az ingatlant megtekintett állapotban vették meg, ilyen feltételekkel, tehát észlelték a fát is. A jegyző kimerítette a lehetőségeket, a birtokvédelmi eljárását követően bírósághoz lehet fordulni (a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül). Ha ezt elmulasztották, akkor direkt módon kell a birtokvédelmi pert megindítani (talán ez a legcélszerűbb egyébként is). Ha gyorsabb megoldást szeretnének, akkor javaslom, hogy próbáljanak meg a szomszéddal együttműködni abban, hogy az esetlegesen még átnyúló ágakat vágja le, mivel a peres eljárás elég lassú, amit a most kihirdetett rendkívüli ítélkezési szünet is jócskán nyújtani fog.

Kérdés: Érdeklődnék afelől, hogy ebben a mostani helyzetben a vírus miatti forgalomcsökkenés következtében (vendéglátásban), ha bezár a munkahely jár-e állásidő? Illetve, ha emiatt 6 órás foglalkoztatásra kell átállni, akkor is jár-e állásidő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban írásban keresse meg kérdésével a munkáltatóját. A koronavírus-fertőzés megjelenése következtében megjelennek olyan munkáltatói intézkedések, amelyeknek célja az, hogy a munkavállalót távol tartsák szokásos munkavégzési helyétől. A munkáltató tehát ilyen döntést jogszerűen hozhat. A Munka törvénykönyve (Mt.) 146. § (1) bekezdése szerint ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve –, a munkavállalót alapbér illeti meg.

Kérdés: Teljes munkaidőben egy multi cégnél dolgozom mobil applikáció fejlesztőként, egy speciális területen és saját vállalkozásomat is szeretném elindítani szintén ezen a mobil applikáció fejlesztés területen. Szeretnék teljesen transzparens lenni a munkáltatóm felé ezzel kapcsolatban, de először szeretném megtudni, hogy van-e ennek valamilyen jogi akadálya, aggálya? A piac és az eszközök is különbözőek, amikre fejlesztenék: a cég ipari piacra dolgozik, én ilyen megoldásokat kifejezetten NEM készítenék. A fejlesztési szoftver eszközök megegyeznek (ugyanazokkal a programokkal dolgozom), de semmilyen adatállományt, programkódot nem használnék a céges fejlesztések közül a vállalkozásban és viszont. A szerződésem nem tartalmaz versenytilalmi megkötéseket. A cégben történt fejlesztések értelemszerűen a cég szellemi termékét képezik, ezeket a vállalkozásban nem használnám. Lehet ezzel kapcsolatban kifogása a munkáltatómnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a kérdésében megfogalmazott módon a cégnél folytatott fejlesztői tevékenysége során (munkaviszonyban) létrehozott mű minden tekintetben és kritérium alapján elkülöníthető a tervezett fejlesztéstől, akkor jogi szempontból nem aggályos. Azonban érdemes lenne nemcsak a munkaszerződését, hanem a cég egyéb belső szabályait is számításba vennie, hogy nincs-e erre vonatkozó tilalom, avagy más kötelezettség (bejelentési stb.)?

Kérdés: Cégünk kötelez szájmaszk használatára, de nyolc órára egy darabot biztosít. Jogom van-e nem használni két óra elmúltával, mikor már átnedvesedett és többet árt, mint véd?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban a munkáltatójával próbálja meg rendezni ezt a problémát, írásban forduljon a munkáltatójához, hogy 8 órás munkavégzésre több maszkot legyenek szívesek biztosítani. A közegészségügyi érdek megkívánhatja a szájmaszk használatát a munkahelyen, azonban a munkáltató kötelessége, hogy megfelelő mennyiségben biztosítsa ezeket.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy 1 éves házasok vagyunk. De szétmentünk. Most ő lakik abban a házban, amit én fizetek, mivel nekem van bejelentett munkám. A számlák is az én nevemen vannak. Viszont ő az adóstárs. Ilyenkor mi a teendő? Mi a legjobb megoldás? Mert a hitelt meg tőlem vonják.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban próbáljon meg a férjével megállapodni a lakáshasználatot illetően. Sajnos leveléből nem derül ki, hogy milyen jogcímen laktak/lakik a férje a házban, azaz Ön a tulajdonos vagy mindketten tulajdonosok stb. A férje lakáshasználati jogának megszűnéséhez a lakáshasználat rendezése szükséges; ez történhet a bírósághoz történő fordulással vagy szerződés kötésével erre vonatkozóan. A feltehetően legjobb megoldást csak akkor tudom megmondani, ha az összes körülményüket, céljukat ismerem.

Kérdés: Panelházban a felettünk lakó bérlők ellen szeretnénk jogi lépéseket tenni, akik néhány hónap alatt már számos alkalommal kárt okoztak nekünk és megzavarják a nyugalmunkat éjjel-nappal számos módon. A lakás tulajdonosa elhunyt, a hagyatéki eljárás még folyik és elvileg egy haszonélvezője van jelenleg az ingatlannak, aki kiadja azt ezeknek a személyeknek. Természetesen a haszonélvező nem hajlandó semmiben együttműködni, ahogy a bérlők sem, még magyarul is alig beszélnek. A közös képviselő szerint a bérlők nincsenek bejelentve, bérleti szerződésük sincs. A kérdésem az lenne, hogy illegális lakók miatt pontosan hol, milyen feljelentést, ki ellen lehet tenni? Ha lehet, ügyfélkapun keresztül, vagy valahogy online tennénk meg a feljelentést.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy elsősorban a ház közös képviselőjének írásban jelezzék, hogy mi a problémájuk, és kérjék azt, hogy ő tegyen hivatalos lépéseket. Ezt követően a közös képviselőnek módja van a haszonélvezőt felszólítani, illetve fordulhatnak birtokvédelmi eljárás kezdeményezése miatt az illetékes jegyzőhöz. Az ingatlan kiadásáról, illetve a viselkedési normákról a társasház közgyűlése is hozhat határozatot. Ha ténylegesen illegális a kiadás, akkor az adófizetés elmulasztása miatt a NAV is eljárhat. Ha a bérlők viselkedése szabálysértést vagy bűncselekményt valósít meg, akkor a rendőrséghez fordulhatnak.

Kérdés: 10 éve az akkori párommal felvettem szabad felhasználású jelzáloghitelt és lakáshitelt. Az apja volt a kezes és az ő háza volt a biztosíték, a volt párom adóstárs, én adós. 1 év múlva szétmentünk, eladtuk a lakást és azt a pénzt bele is tették a hitelbe. 10 év alatt engem senki nem keresett, több bejelentett lakhelyem is volt, oda soha egy levél nem jött. Múlt héten lekértem a KHR listámat és akkor szembesültem azzal, hogy még mindig van 16 millió Forint tartozás. De engem se a volt párom, sem az apja nem keresett meg, hogy ez a tartozás fennáll és hogy nem fizették ki. Én kerestem meg a napokban és elmondta, rá van terhelve a házukra, mert évek óta nem fizetik már, mivel forintosítva lett és az apja már külföldön él, ő is készül kiköltözni. Kérdésem, hogy én mit tehetnék, hogy engem nem értesítettek sem ők sem pedig a behajtók? Hova menjek, mit csináljak, hogy ez megszűnjön a nevemről? Miért nem kerestek engem, nem értem?!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz az összes banki irat, a végrehajtás iratai és a tulajdoni lap kellene. Amennyiben jó Önök között a kapcsolat, akkor ezeket be kellene szerezni, avagy közösen megbízni ezzel egy ügyvédet, mert eléggé bonyolult és szerteágazó az ügy, de intézhető elvileg. Iratok hiányában azt mondhatom, hogy FELTEHETŐLEG személyi kötelezettként benne maradt a kötelemben, így ez „normálisnak” tekinthető.

Kérdés: Az oktatásban bevezetett új digitális munkarendben arra hivatkozva, hogy a pedagógusok otthoni munkavégzését díjazzák, a szakképzési centrumunk magának követelné az ebben az időszakban a pedagógusok által előállított oktatóvideók, oktatási segédanyagok, tesztek, stb. tulajdonjogát. Arra köteleznének bennünket, hogy egy közös tananyagtárban helyezzük el azokat. Jogos-e ez a követelésük?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerzői jogról szóló törvény (Szjt.) 30. § (1) bekezdése alapján eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége (!). Azaz a munkaszerződése és egyéb szabályzók alapján lehet ezt eldönteni.

Kérdés: Érdeklődnék, tud-e információt adni nekem, hogy mivel jár egy híroldal létrehozása és milyen szabályoknak kell megfelelni? Gondolok itt az adatvédelmi irányelvekre, impresszum kötelező elemeire, internetes sajtótermék nyilvántartásra. Eleve magánszemélyként lehetséges üzemeltetni egy ilyen oldalt? Egy olyan híroldalt szeretnék üzemeltetni, amihez szükség lenne hír- és képforrásra a saját bejegyzésekhez. Úgy gondolom, ez mérvadó lehet főleg a képforrás a weboldal sikereit illetően. Az interneten már sokfelé nézelődtem mit lehetne tenni a forrással kapcsolatban és sokszor elég bonyolult szerzői jogokba ütköztem. Legtöbb konkurens weboldalnál írásos engedély kell a tartalom megosztáshoz.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Más szabályok vonatkoznak a marketing célú weboldalakra és a hírportálra, mint sajtótermékekre. Javaslom, hogy forduljon olyan kollégához, aki médiajoggal is foglalkozik, mert magam csak nagyon felületesen vagyok jártas ebben a körben, ez egy elég speciális terület.

Kérdés: Egy önálló bírósági végrehajtást küldött rám az ex élettársam, akitől van egy 13 éves fiam. A kapcsolatom vele és a gyerekkel is rendszeres és jónak mondható. A gyerektartásról bírósági egyezség is született 2017. decemberében. A napokban hideg zuhanyként ért, hogy a volt címemre érkezett végrehajtási papíron 1.020.000 Ft-ot szeretne behajtatni rajtam teljesen jogtalanul, hiszen elmaradásom felé nem volt, a tartásdíjat a kezébe adtam. Szeretném tudni, mit tehetek ez ügyben, hiszen mindent fizettem neki, s ez egy rágalom felém. Hogyan bizonyíthatom, s hogyan állíthatom ezt le?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban kérdezze meg a volt élettárását, hogy mi alapján követeli Öntől ezt az összeget és próbálják meg békés úton rendezni. Valamint fordulhat az önálló bírósági végrehajtóhoz, hogy milyen okirat alapján rendelték el a végrehajtást és az alapján már tovább tud lépni. Ha be tudja mutatni az utalásról, vagy a pénz átadásáról az igazolásokat, akkor gyorsan lerendezhető ez az ügy. Remélhetőleg ezek az irati megvannak. AZ összeg kapcsán: soknak tűnik, különösen úgy, hogy max. 6 hónapra visszamenőleg lehet követelni (habár nem írta a havi összeget és azt sem, hogy honnan datálódik a feleség követelése).

Kérdés: 2017-ben megvásároltunk egy családi házat. 2 hete kiderült, hogy a telekrészünkön egy másik helyrajzi számmal bejegyzett terület van, amin egy elhunyt a tulajdonos. (Ebben mi vagyunk a hibásak, hogy nem néztük meg mit veszünk meg.) Erről az eladónak nem volt tudomása, ő úgy adta el nekünk, hogy a telek teljes egészében az ingatlanhoz tartozik. A szomszéd, akinek a szolgalmi jog oldalánál lévő területről van szó, meg akarja ezt szerezni. Sajnos van rokoni szál is, nem tudom hányad fokú unokatestvérség. Az eladó édesanyja 1980 óta művelte, gondozta a területet, majd halála után az eladó, utána mi 2,5 évig. A szomszéd semmilyen munkálatot, karbantartást nem végzett ezen a területen ez idő alatt. Az eladó édesanyjának 1980-tól 2011-ben bekövetkezett haláláig özvegyi joga volt ezen a külön helyrajzi számon lévő területen. Kérdésem az volna, hogy az elbirtoklás ebben az esetben mennyire állná meg a helyét egy polgári perben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy forduljanak az adásvételi szerződést készítő ügyvédhez, mivel ő van a pontos adatok birtokában, ő tud választ adni. Megjegyzem, az adásvételi szerződés készítésekor az eladónak ki kell jelentenie, hogy a vevők által teljesen megismert, az adásvételi szerződés megkötésének napján kelt, hiteles tulajdoni lappal igazolja azt, hogy a tulajdonát képezi az adott ingatlan. Mindentől függetlenül az elbirtoklás feltehetően bekövetkezett (sajnos ehhez is jóval több adatot kellene ismernem), így ez is megoldás lehet.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, amennyiben én 8 órás bejelentetett munkaviszonyban dolgozom egy ruházati üzletben (plázában) és a kormány elrendeli a kijárási tilalmat, illetve a járvány miatt bezárják ezeket a létesítményeket is, és én egészséges vagyok, tehát nem vagyok beteg és tudnék menni dolgozni, de a kormányrendelet alapján nem tudok megjelenni a munkavégzésem helyén, de a munkáltatóval nem tudunk egymással megegyezni, milyen ellátásban részesülök? Táppénz? Állási idő fizetése? Milyen fizetséget kaphatok ez alatt az idő alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fizetett szabadság nagy részével a munkáltató rendelkezik, és ezért lehetősége van arra, hogy akkor adja ki, amikor akarja, tehát akár a járvány idején is. A munkavállaló mindössze évi 7 nap szabadságról dönthet szabadon. A munkajogi szabályok viszont előírják azt is, hogy a szabadság kiadását legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell a dolgozóval. Fizetés nélküli szabadságot a munkáltató nem rendelhet el egyoldalúan. Ezt a munkavállaló kérheti, meghatározott feltételek esetén. Állásidő során a dolgozót alapbér illeti meg. Az állásidő teljesített munkavégzésnek számít, ezért a rendes, illetve rendkívüli munkaidőbe is be kell számítani.

Kérdés: Szüleim el szeretnék adni a család házukat, melynek az adás-vételi szerződését március 3-án alá is írták, akkor meg is kapták a foglalót. A vevő mai napon felhívta, hogy engedjenek el 2 millió forintot, mert a jelenleg kialakult helyzet miatt bizonytalan lett a bevételük és az illetéket nem tudnák kifizetni. Ha nem, elállnak a szerződéstől és inkább elveszítik a foglalót. Hitelből egyenlítene a vevő, amit már a hitelintézet pozitívan el is bírált. Kérdésem, hogy ezt minden következmény nélkül megtehetik? Esetleg tehetnek valamilyen jogi lépéseket szüleim? Felmerült a gyanú, hogy csak a jóindulatukat akarnák kihasználni a jelenlegi pánik helyzetben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdése megválaszolásához szükséges lenne látni az adásvételi szerződést. A foglaló jogi természete a következő: Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló elvesztés vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít.

Load More