Jogom van

Ingyenes online jogi segítségnyújtás és jogi tanácsadás igénybevétele

Jogom van

Ingyenes online jogi segítségnyújtás és jogi tanácsadás igénybevétele

A fórum használata

A www.jogomvan.hu fórumának felülete arra szolgál, hogy jogi problémájára iránymutatást, lehetséges megoldási javaslatot kapjon, relatíve gyorsan és ingyenesen.

A szolgáltatás anonim, regisztrációhoz NEM kötött.

A „Kérdés beküldése” menüpontra kattintva teheti fel kérdését. Azonosító adatokat a rendszer NEM tárol, azokat megadni így nem szükséges. Személyes konzultáció igénylése esetén kérjük, hogy a kapcsolatfelvételi telefonszámot (+36 20 966 2061) használja.

A lehető leghamarabb (általában 3-4 munkanapon belül) megválaszolásra kerülnek a kérdések, mely során a kérdés és a válasz megszövegezése kerül kizárólag feltüntetésre az oldalon. A kérdés a rendszerben nem azonnal, csak a moderátori ellenőrzés után jelenik meg.

A beépített kereső segítségével kulcsszavakra lehetséges a keresés minden jogeset címében és tartalmában, mely javasolt, hiszen lehetséges, hogy a kérdésére a válasz már megtalálható.

A fórum teljeskörű jogi tanácsadásra NEM alkalmas, így az üzemeltető minden felelősséget kizár annak használatával kapcsolatosan, pusztán iránymutatás, segítség, jogi véleménynyilvánítás az oldal célja. Egyebekben a főoldalon megjelentetett Általános felhasználási feltételek az irányadóak.

Kérdés beküldése

 

Eddigi adatok alapján

  • A problémák megoldása 91% 91%
  • Minden kérdésre válaszolunk 100% 100%

Népszerű kérdések

Kérdés: Tiszteletem!
Folyamatos 3 műszakban dolgozom (éjjel-nappal, ünnep nap is), a műszakrend szerint több munka napom van havonta, mint a havi munka napok száma. A plusz napokra szabad napot kapok havonta.
Betegállományba kerültem ez évben másodszor november végétől december közepéig, elfogyott a betegszabadságom (15 nap), és utána következett a tb-és táppénz. A problémám az, hogy a december hónapra elkészített műszak beosztásban, melyben a szabadnapok NEM a táppénzes napokra voltak írva -4 nap- 2-őt ráírt (elvett) a táppénzes napokra a munkáltató!
Kérdésem:jogszerű ez?! (azokat a napokat az orvos igazolta!) ill. hol tudok utána nézni?

Válasz: Jól érzi, ez nem jogszerű így. Amennyiben minden részletszabálynak utána szeretne nézni, akkor legegyszerűbben itt tud: www.njt.hu
Közismert jogszabályokon belül az “M” betűt kell választani, ott pedig az Mt.-t (Munka Törvénykönyve).

Kérdés: Mit tehetek abban az esetben, ha a munkáltatóm nem fizeti ki a béremet? Nyilván ingyen nem fogok dolgozni.

Válasz: A Munka törvénykönyve ebben az esetben védi a munkavállalót, köteles késedelmi kamatot fizetni a munkáltató. Ha több havi munkabért nem kapott meg a munkavállaló és nem egyszeri esetről van szó, bírósági úton érvényesítheti jogait és követelheti az elmaradt bérét és a késedelmi kamatot.

Kérdés: Amikor megtudta a munkahelyen a főnököm, hogy terhes lettem, azzal fenyegetett meg, hogy kirúg, ha nem megyek el magamtól, és nem egyezünk meg közös megszüntetésben. Megteheti? És én mit tehetek?

Válasz: Ha kellő időben jelezte a munkáltatója felé a várandósságát, akkor nem mondhatnak fel jogszerűen csupán emiatt, azaz nem “rúghatják ki”. Amennyiben mégis így alakulna, mindenféleképpen forduljon ügyvédhez, a továbbiakban szükséges jogi lépések megtétele céljából. www.jogomvan.hu

Kérdés: Üdvözlöm! Kb. 10 éve a szüleim a nővéremnek ajándékozták a házukat, amiben haszonélvezőként laknak a mai napig. A nővérem kifizetett engem. Közben a szülők egészségi állapota sokat romlott. Édesanyánknak amputálták a lábát. A nővérem külföldön él. De nincs messze a szülő falutól. Kb. 40 perc. 5 éve nem látogatja a szüleinket. Pedig jár a faluba a barátnőihez. Minden gond az én nyakamba szakadt. Én járok hozzájuk takarítani, én viszem őket orvoshoz, én vásárolok és segítem őket anyagilag is. Kérdésem: vissza lehet-e vonni az ajándékozást? Ha igen, nekem mennyit kellene neki visszafizetnem (8 milliót kaptam, eltelt 10 év, romlott a ház állaga és az infláció is közrejátszik) Követelhetnek-e a szülők a külföldön 30 éve élő állampolgársággal rendelkező (viszont 30 éve nincs bejelentett munkahelye) lányuktól szülőtartást????

Válasz: A feltett kérdésére csak általánosságban lehez válaszolni, ugyanis az eset összes körülményeit és pontosan kellene ismerni. Az ajándék visszakövetelhető, de annak szigorú és pontosan körülírt feltételei vannak a törvényben. Szülőtartás is követelhető, de ez is igen komoly feltételekhez kötött és bizonyítani szükséges, továbbá a mértéke sem magas.

Kérdés: Angliában dolgoztam 4 évet. Ott volt biztosításom. Jelenleg betegség miatt itthon vagyok, munkára alkalmatlan állapotban. Kint orvosok nem láttak, csak itthon, és azt mondták hogy legalább 1 évig leszek munka képtelen. A kérdésem az lenne hogy igényelhetek-e kintről valamilyen “rokkant nyugdíjat” vagy bármilyen segélyt. Itthon nem volt még munkaviszonyom.

Válasz: A kérdés rövidsége ellenére rendkívül összetett. Érdemes figyelni arra, hogy az egészségbiztosítás és a társadalombiztosítás nem ugyanazt jelenti, így az állami szolgáltatások is teljesen más kört fednek be.
Elviekben van rá lehetőség (a megfelelő formanyomtatványok kitöltése és elküldése után), hogy Angliából pénzbeli ellátást is kapjon, de a korrekt válaszhoz kellene tudni a kinti biztosítás mikéntjét, feltételeit, a hazakerülését, az orvosi ellátás hiányának okát stb. Ezen kívül három fontos információ még: egyszerre két országban párhuzamosan nem lehet biztosítotti jogviszonyban, erre figyeljen, illetve a kinti ügyintézéshez angol szakember / ügyvéd közreműködését javaslom, amellett, hogy érdemes a munkaviszony jelenlegi megléte felől is informálódni, mivel azt ilyen esetekben rendszerint megszüntetik, az eddigi tapasztalataim szerint.

Load More

Mostanában

Kérdés: 2019-ben kötöttünk a bíróságon egyezséget 2018-ban született gyermekünk tartásdíj fizetésére, amit az apuka vállalt, 30.000 Ft/hó összegben. Most pert indított ennek csökkentésére, 20.000 Ft-ra akarja csökkenteni arra hivatkozva, hogy minimálbérből él és született egy másik anyától is gyermeke, valamint hiteltartozása van, amit a cég von tőle, ahol dolgozik. Utánajártam és a cégnél jelenleg csak a gyermektartásdíjat vonják tőle, hitelt nem. Kérdésem az lenne, hogy mennyi az esélye, hogy megkapja a csökkentést? Jövő héten megyek ellen kérelmet szóban benyújtani. Milyen érdemi érvekkel tudom megakadályozni a csökkentés iránti kérelmét? Egyedül nevelem a gyermekem, havi 73.000 Ft a jövedelmem, erre kapom még a 30.000 Ft tartásdíjat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem gondolom, hogy a változtatás indokai fennállnak, az Ön által leírtak alapján. A gyermek szükséges és indokolt kiadásaira kell hivatkozni, esetleg minél több számlát kellene csatolni, előadni az Ön körülményeit is, illetve arra, hogy a minimálbér is fedezetet nyújt a 30 ezerre, hiszen 50 %-nál többet abból összességében nem vonhatnak. Ha kevesebb pénzt kapna, akkor a gyermek jelenlegi (amúgy sem a legjobb) körülményeit sem tudná fenntartani…ezeket kellene elmondania, ill. ha esetleg betegsége van a Kicsinek, akkor azt részletesen.

Kérdés: Kérdésem, hogy vennénk egy házat, a bank még nem utalt és az adásvételi szerződés lejárt. Ha az eladó nekem nem hajlandó újabb szerződést aláírni, akkor visszakaphatom a foglalót és a már kifizetett előleget? Illetve a lejárt szerződésben foglaltakat [kötbér fizetése neki] behajthatja rajtam? A bankot érdemes beperelnem vagy a banki ügyintézőket? Minden miattuk húzódik, így majdnem hajléktalanok lettünk 3 kisgyermekkel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Önök által megkötött szerződés tartalma szerint kell eljárni. Ezt én nem ismerem, nem láttam, így információt adni sem tudok. Az Ön érdekében eljárt ügyvéd kollégát kéne megkérdeznie.

Kérdés: Az alábbiakban szeretném kérni a segítségét: 9 méter széles mellékútszakaszon haladtam a gépjárműmmel, az útszakasz mindkét szélén gépjárművek parkoltak. Mivel szemből érkezett egy másik jármű, így kihúzódtunk jobb oldali irányba a parkoló járművek mellé, majd elmellőztük egymást. Ekkor jobboldali irányból egy parkoló autó sofőrje kinyitotta az ajtaját, hozzávágva az én autóm oldalához, annak mozgása okán több százezres kárt okozva. A férfi nem ismerte el a felelősségét, ezért rendőrt hívtam. A későbbiek folyamán sem a rendőröknek, sem a baleseti helyszínelőknek sem ismerte el a felelősségét, így helyszíni szemle készült és szabálysértési feljelentéssel éltek vele szembe. Végül a helyszínre érkezett a férfi édesapja, aki nyugalmazott r.alezredes, közlekedéstanár, jelenleg autósiskolája van, az intézkedő rendőröket is Ő tanította a szakmára. Ez az ember a KRESZ 34 § és KRESZ 35 § -re hivatkozva engem tett felelősé, elmondása szerint nagyobb oldaltávolságot kellett volna tartanom, illetve közölte, hogy ez ügyben már konzultált egy közlekedési szakjogásszal és ha kell a bíróságig megy, hogy engem hozzanak ki vétkesként. A helyszínelés után megállapítást nyert, hogy 80 centiméter oldaltávolság volt köztünk, elméletileg a parkoló jármű sofőrje nem látott engem mikor oldaltükrébe nézett. Az alábbi kérdéseim lennének: Valóban én lennék a hülye és az intézkedő 5 rendőr, akik egyértelműen kimondták, hogy vétlen vagyok. Meddig húzódik a szabs. eljárás, fellebbezés esetén a bírósági eljárás, mikor javíttathatom a kocsimat? Ha csűrik-csavarják az ügyet, lehetek-e benne vétkes, vagy osztott felelősség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan ismernem kellene minden iratot, hogy válaszolhassak, de nagy valószínűséggel nem Ön a hibás (egyébként A-tól Z-ig minden benne van…). Ha a szemle már megvolt, és a biztosító felé is megtörtént a bejelentés / kárfelvétel, akkor megjavíttathatja az autóját, hiszen a fényképek rendelkezésre állnak majd a sérülésről. (Azért azt javaslom, hogy Ön is készítsen minden oldalról, távolságból stb. jó pár képet.)

Kérdés: Az öregségi nyugdíj korhatárt 2020.10.31-én érem el. Egy szakközépiskolában tanítok jelenleg közalkalmazottként, de július 1-től a szakképzési törvény változása miatt ebből kikerülnék. Járható út az, ha nem írom alá az új munkaszerződést? Tudomásom szerint ilyenkor felmond a munkáltató, de fizetnie kell végkielégítést, és a felmondás után négy hónappal már elmennék rendes nyugdíjba. Kérdésem az, hogy ez a megoldás kivitelezhető-e? Ha igen milyen előnyei és a hátrányai vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező ! Amennyiben új jogszabály hatálya alá kerülne és emiatt kinevezés módosítás esedékes azt valóban jogában áll nem elfogadni és akkor valóban megszüntetik a jogviszonyát felmentéssel. A felmentési idő 2 hónap és a végkielégítés annak a függvénye, hogy hány évet dolgozott a munkáltatónál.

Kérdés: Bátyám 2019.06.07-én meghalt, 2020.01.08-án volt a hagyatéki tárgyalás. Sógornőm nem tudott elmenni, mert már haldoklott. Keresztlánya férje ment el. 2020.01.13-án sógornőm is meghalt, gyerek nincs. A sógornőm testvérei öröklik az összes hagyatékot? Ha nem akkor felkereshetnénk? És vállalja az ügyet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen fel tudnak keresni, tudnak időpontot egyeztetni.

Load More

Megválaszolt kérdések

Ezekre válaszoltunk eddig

Kérdés: 2019-ben kötöttünk a bíróságon egyezséget 2018-ban született gyermekünk tartásdíj fizetésére, amit az apuka vállalt, 30.000 Ft/hó összegben. Most pert indított ennek csökkentésére, 20.000 Ft-ra akarja csökkenteni arra hivatkozva, hogy minimálbérből él és született egy másik anyától is gyermeke, valamint hiteltartozása van, amit a cég von tőle, ahol dolgozik. Utánajártam és a cégnél jelenleg csak a gyermektartásdíjat vonják tőle, hitelt nem. Kérdésem az lenne, hogy mennyi az esélye, hogy megkapja a csökkentést? Jövő héten megyek ellen kérelmet szóban benyújtani. Milyen érdemi érvekkel tudom megakadályozni a csökkentés iránti kérelmét? Egyedül nevelem a gyermekem, havi 73.000 Ft a jövedelmem, erre kapom még a 30.000 Ft tartásdíjat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem gondolom, hogy a változtatás indokai fennállnak, az Ön által leírtak alapján. A gyermek szükséges és indokolt kiadásaira kell hivatkozni, esetleg minél több számlát kellene csatolni, előadni az Ön körülményeit is, illetve arra, hogy a minimálbér is fedezetet nyújt a 30 ezerre, hiszen 50 %-nál többet abból összességében nem vonhatnak. Ha kevesebb pénzt kapna, akkor a gyermek jelenlegi (amúgy sem a legjobb) körülményeit sem tudná fenntartani…ezeket kellene elmondania, ill. ha esetleg betegsége van a Kicsinek, akkor azt részletesen.

Kérdés: Kérdésem, hogy vennénk egy házat, a bank még nem utalt és az adásvételi szerződés lejárt. Ha az eladó nekem nem hajlandó újabb szerződést aláírni, akkor visszakaphatom a foglalót és a már kifizetett előleget? Illetve a lejárt szerződésben foglaltakat [kötbér fizetése neki] behajthatja rajtam? A bankot érdemes beperelnem vagy a banki ügyintézőket? Minden miattuk húzódik, így majdnem hajléktalanok lettünk 3 kisgyermekkel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Önök által megkötött szerződés tartalma szerint kell eljárni. Ezt én nem ismerem, nem láttam, így információt adni sem tudok. Az Ön érdekében eljárt ügyvéd kollégát kéne megkérdeznie.

Kérdés: Az alábbiakban szeretném kérni a segítségét: 9 méter széles mellékútszakaszon haladtam a gépjárműmmel, az útszakasz mindkét szélén gépjárművek parkoltak. Mivel szemből érkezett egy másik jármű, így kihúzódtunk jobb oldali irányba a parkoló járművek mellé, majd elmellőztük egymást. Ekkor jobboldali irányból egy parkoló autó sofőrje kinyitotta az ajtaját, hozzávágva az én autóm oldalához, annak mozgása okán több százezres kárt okozva. A férfi nem ismerte el a felelősségét, ezért rendőrt hívtam. A későbbiek folyamán sem a rendőröknek, sem a baleseti helyszínelőknek sem ismerte el a felelősségét, így helyszíni szemle készült és szabálysértési feljelentéssel éltek vele szembe. Végül a helyszínre érkezett a férfi édesapja, aki nyugalmazott r.alezredes, közlekedéstanár, jelenleg autósiskolája van, az intézkedő rendőröket is Ő tanította a szakmára. Ez az ember a KRESZ 34 § és KRESZ 35 § -re hivatkozva engem tett felelősé, elmondása szerint nagyobb oldaltávolságot kellett volna tartanom, illetve közölte, hogy ez ügyben már konzultált egy közlekedési szakjogásszal és ha kell a bíróságig megy, hogy engem hozzanak ki vétkesként. A helyszínelés után megállapítást nyert, hogy 80 centiméter oldaltávolság volt köztünk, elméletileg a parkoló jármű sofőrje nem látott engem mikor oldaltükrébe nézett. Az alábbi kérdéseim lennének: Valóban én lennék a hülye és az intézkedő 5 rendőr, akik egyértelműen kimondták, hogy vétlen vagyok. Meddig húzódik a szabs. eljárás, fellebbezés esetén a bírósági eljárás, mikor javíttathatom a kocsimat? Ha csűrik-csavarják az ügyet, lehetek-e benne vétkes, vagy osztott felelősség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan ismernem kellene minden iratot, hogy válaszolhassak, de nagy valószínűséggel nem Ön a hibás (egyébként A-tól Z-ig minden benne van…). Ha a szemle már megvolt, és a biztosító felé is megtörtént a bejelentés / kárfelvétel, akkor megjavíttathatja az autóját, hiszen a fényképek rendelkezésre állnak majd a sérülésről. (Azért azt javaslom, hogy Ön is készítsen minden oldalról, távolságból stb. jó pár képet.)

Kérdés: Az öregségi nyugdíj korhatárt 2020.10.31-én érem el. Egy szakközépiskolában tanítok jelenleg közalkalmazottként, de július 1-től a szakképzési törvény változása miatt ebből kikerülnék. Járható út az, ha nem írom alá az új munkaszerződést? Tudomásom szerint ilyenkor felmond a munkáltató, de fizetnie kell végkielégítést, és a felmondás után négy hónappal már elmennék rendes nyugdíjba. Kérdésem az, hogy ez a megoldás kivitelezhető-e? Ha igen milyen előnyei és a hátrányai vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező ! Amennyiben új jogszabály hatálya alá kerülne és emiatt kinevezés módosítás esedékes azt valóban jogában áll nem elfogadni és akkor valóban megszüntetik a jogviszonyát felmentéssel. A felmentési idő 2 hónap és a végkielégítés annak a függvénye, hogy hány évet dolgozott a munkáltatónál.

Kérdés: Bátyám 2019.06.07-én meghalt, 2020.01.08-án volt a hagyatéki tárgyalás. Sógornőm nem tudott elmenni, mert már haldoklott. Keresztlánya férje ment el. 2020.01.13-án sógornőm is meghalt, gyerek nincs. A sógornőm testvérei öröklik az összes hagyatékot? Ha nem akkor felkereshetnénk? És vállalja az ügyet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen fel tudnak keresni, tudnak időpontot egyeztetni.

Kérdés: Kaptam a mai napon egy levelet, miszerint végrehajtási jogot szeretnének kérni egy kb. 8-9 évvel ezelőtti 84.000 Ft-os tartozás miatt az ingatlanomra, melyet egyébként 2 éve vásároltam CSOK-ra. Azt szeretném kérdezni, hogy ez hogyan működik? CSOK-os ingatlanra is kaphatnak végrehajtási jogot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A CSOK-tól független a végrehajtási jog és bejegyezhető.

Kérdés: Volt párom házába költöztünk 2 évvel ezelőtt, amelyet én saját vagyonból és eladott ingatlanomból felújíttattam. Cserébe az exem a nevemre íratta a ház 1/2 tulajdonjogát. A házon édesanyjának holtig tartó haszonélvezeti joga van. Mi külön váltunk, ő hazaköltözött a mamájához és megbeszéltük, hogy kifizeti a házba fektetett pénzemet és hogy eladjuk a házat. De jött a mama és ügyvédi felszólítással kilakoltatott, mint haszonélvező. Ezt értem, hogy megteheti, de a ház azóta is ott áll üresen, lakatlan, fűtetlen és csak annyi van rá kiírva, hogy eladó és a mama telefonszáma. Ha jól tudom a haszonélvező nem árulhatja a házat, és én, mint résztulajdonos mit tehetek, ha nekem lakásom így nem maradt és be sem mehetek oda. A ház viszont lakatlan, a haszonélvező nem lakik benne, semmit nem tudok, hogy mi folyik ott. Hallottam, hogy árulják, de horribilis összeget kérnének az érdeklődőktől, így elriadnak a vásárlástól. Szerintem fel kéne értékeltetni és úgy meghirdetni, hogy igazságosan osztozhassunk, de a mama bosszúja ez, mivel őszerinte ez a ház sohasem volt az enyém és csak kihasználtam a fiát. Rosszindulatúságának köszönhetően nem lesz így eladva soha. Nekem meg benne áll a pénzem. Tehetek valamit? Már meghirdettem az ingatlan felét is, csakhogy történjen valami. Amikor a másik feléről érdeklődnek, ki tudja mit mondanak nekik, így soha nem fog elkelni. Van valami megoldás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Első és nagyon fontos információ, hogy a haszonélvező az ingatlant birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. De el nem adhatja!  A közös tulajdon megszüntetésének az is egy módja, ha a másik tulajdonos magához váltja az Ön tulajdoni hányadát, amennyiben erre van lehetősége, vagy fordítva. Közös értékesítés, avagy árverés is szóba jöhet. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet, mert végső soron perben a fentieket el lehet intézni.

Kérdés: Egyoldalú munkáltatói munkaviszony megszüntetés, elbocsátás esetén a kilépési papírokban szerepelni fog a kirúgás ténye, annak indoka? Máshogy kérdezve egy kirúgás esetén a következő potenciális munkáltatómnál érhet atrocitás amiatt, hogy láthatja korábbi munkaviszonyom megszűnésének okát? Vagy csupán korábbi munkaviszonyom kezdetét és végét láthatja az új munkáltatóm?

Válasz: Tisztet Kérdező! A kilépő papírok nem tartalmaznak ilyen jellegű információt. Csupán a felmondási okiratban található indokolás a jogviszony megszüntetésével kapcsolatban.

Kérdés: A férjem, az anyósom halálakor tudta meg, hogy még életében elajándékozta a sógornőmnek a lakását, egy balatoni nyaraló 50 %-os tulajdonrészét és társtulajdonosa lett a sógornőm egy bankszámlának, amin nem tudjuk pontosan mennyi pénz volt (több millió Forint). Amíg élt az anyósom a sógornőmnek teljes meghatalmazást adott a bankszámla felett. A hagyatéki leltárban már semmi nem szerepelt. A férjemet teljesen kisemmizték. Most szeretnénk a kötelesrészt követelni, de a banki titoktartás úgy tudjuk, hogy neki kedvez és nem köteles kiadni sem ő, sem a bank információt a számlán lévő összeggel kapcsolatban. A kérdésem az lenne Önhöz, hogy mit tehetünk ebben a helyzetben? A 2 ingatlan után kaphatja meg a férjem a kötelesrészt vagy azt sem? Az ingatlanok elajándékozása az elhunyt halála előtt kb. 1 évvel történt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ajándékozási szerződésen rajta szerepel, hogy az ingatlanok milyen értéket képviseltek. Ez végső soron a Földhivataltól is beszerezhető. Minden körülmény ismeretében lehetséges a peres eljárás is. Javaslom keressenek fel egy kollégát.

Kérdés: 19 éves fiatal ember vagyok és rendészeti pályára készültem. 2018 júniusában belekeveredtem egy verekedésbe, amiért később 2 év próbára bocsátást kaptam a bíróságtól garázdaságért. Arra lennék kíváncsi, hogy ezzel az ítélettel semmiféleképpen nem mehetek rendvédelmi pályára, míg le nem jár a 2 év próbára bocsátás +3 év elévülési idő? Esetleg nincs valami kiskapu erre, hogy ne 5 év múlva 24 évesen tudjak elmenni a tiszti egyetemre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 2011. évi CXXXII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról 21.§-a előírja, hogy hallgatói jogviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki büntetlen előéletű. A 22. § szerint a honvédtiszti alap- és mesterképzésben, valamint a rendészeti képzésben nem létesíthető hallgatói jogviszony azzal, c) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig. Sajnos a próbára bocsátás leteltét követő 3 évet meg kell várnia.

Kérdés: 2003-ban felvettünk egy szabad felhasználású hitelt feleségemmel, melynél folyószámlát kellett nyitnunk a hitelező banknál, feleségem lett az adóstársam és egyben a folyószámla társtulajdonosa is. 2016-ban elváltunk és ő kikerült az adóstársi körből is (új adóstárs, közjegyző előtt szerződésmódosítás, egy halom pénz kifizetése az ügyintézésért a közjegyzőnek). A hitelt tavaly visszafizettem és mivel a továbbiakban a folyószámla vezetése is felesleges az adott banknál, így szerettem volna megszüntetni, de ez nem sikerült. Mondván, ha a bankszámlát közösen nyitottuk, azt csak közösen is tudjuk megszüntetni. Hiába bizonyítottam, hogy neki már a folyószámlához semmi köze, se bankkártya nem tartozik hozzá, se a fizetése nem rá megy, de még az enyém sem. Akkor is csak közösen tudnánk megszüntetni, viszont a kapcsolat megromlása miatt nem hajlandó rá, hogy ezzel is betartson nekem. Az adóstárs váltás egyértelműen a válási papírra hivatkozik. Van erre a problémára épeszű megoldás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A számla nyitásának és megszüntetésének a szabályait a banki ÁSZF tartalmazza. Ezt és a korábbi szerződéseket kellene ismerni ahhoz, hogy a probléma megoldását meg tudjam mondani.

Kérdés: Esküvőt fotózó, 5 hónap elteltével munkáját el nem végző fotós nem áll szóba velünk. Szerződés e-mailben volt, ki lett fizetve, számlát nem adott. Feljelenthető szerződés szegésért és számlaadás elmulasztásáért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződés megszegése nem rendőrségi ügy. Ez egy polgári jogi kérdés, mely okán a létrejött szerződés tartalma az irányadó. A pontos válaszhoz azt is ismernem kellene

Kérdés: Kérdésem az volna, hogy a napokban kaptam a kezembe a felmondásom majd 10 év után. Indoklás: átszervezés miatt megszűnt a munkaköröm, csakhogy átszervezés nem történt, mert a kolléganőm beosztása is ugyanaz és ő nem lett elbocsájtva, csak a cég egy emberrel kívánja elvégeztetni azt a sok munkát, amit eddig ketten végeztünk. Jogos ez az indoklás vagy még támadható?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik átszervezéskor annak eldöntése, hogy miként alakítja ki az új szervezeti felépítést, a szervezeti egységeket. Ennek során gyakran döntenek a munkáltatók szervezeti egységek összevonása, megszüntetése mellett, amelynek következménye, hogy megszűnnek egyes munkakörök, és az adott munkakörbe tartozó feladatokat más munkavállalók között osztják szét, ami így a megszűnt munkaköröket betöltő munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésével is járhat.

Kérdés: Abban szeretném kérni a segítségét, hogy vettünk egy vegyes tüzelésű kazánt és nem tudom, hogy jogilag raklapot lehet-e vele tüzelni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vegyes tüzelésű kazán bármilyen szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető, számos tüzelőfajtával kompatibilis. A fűtéshez használható tűzifa, szén, pellet és brikett is, de bármilyen növényi hulladék elégetésére is szolgál.

Kérdés: Január 6-ával mondtam fel a mostani munkahelyemen és mindenféleképpen ragaszkodni akarnak a 30 napos felmondási időhöz. Viszont engem az új munkahelyemen már várnak. Az lenne a kérdésem, hogy lehetne valahogy átlépni a felmondási időt?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Nem lehet átlépni, amennyiben a munkáltató ragaszkodik hozzá.

Kérdés: Az újonnan átadott irodai környezet egészségtelen, az új irodaházba költözés után rengeteg kollégának vannak panaszai, amiket a “beteg épület szindróma” jól leír (lásd itt: http://zeosz.hu/beteg-epulet-szindroma/). Valószínűleg nem száradt vagy kötött még meg egy csomó oldószer, meg burkoló anyag, s ezeknek egészségkárosító kipárolgásai vannak, illetve nagyon poros és száraz a gépek által az irodaházba befújt levegő. Nem tudjuk biztosan, de a költözés óta rengeteg ember köhög, szem- és bőr irritációval, fejfájással, koncentrációs gondokkal küzd. A helyzet kezd tarthatatlan lenni és egyelőre úgy tűnik, hosszú hónapokon át nem lesz semmi változás. Mit tehetünk, milyen jogi lépésekre van lehetőség a munkáltatóval szemben ilyen helyzetben? Létezik-e valamilyen építészeti vagy nép egészségügyi jogszabály, amit ilyen esetben a munkáltató, illetve az épületet átadó vagy átvevő megszeg?

Válasz Tisztelt Kérdező! A beteg épület-szindrómát sok szakember ellentmondásosnak tartja, mert valójában nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az igen kellemetlen tüneteket a környezetünkben található vegyi anyagok okozzák. Sajnos, a betegségeknek nincsenek egyértelmű és mindenkire vonatkoztatható tünetei, és olyan diagnosztikai eljárás sem létezik, amely segítene meghatározni, hogy valóban ezen anyagokra való allergiáról van szó.
Ennek okán nincs konkrét jogi szabályozás. A tünetek enyhítése érdekében, mint ahogy azt Ön is belinkelte a cikkben a szobanövények nagyban segíthetnek. Mindenképp jelezzék a munkáltatói jogkör gyakorlójának a problémát. Esetlegesen ÁNTSZ vizsgálat, illetve iü. szakértő bevonása jöhet számításba még.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni a strasbourgi beadvány kitöltéséhez. Az ügyvédek nagyon magas összegért vállalják! Esetleg hol lehet valamilyen iratmintát letölteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Én is csak azt tudom javasolni, hogy mindenképp forduljon szakemberhez. Azért kerül sokba ezen ügyek intézése, mert a nagy tapasztalattal rendelkező ügyvédeknek is hosszas munka, hogy ezt precízen és megfelelően megcsinálják úgy, hogy be is fogadja a bíróság. A nyomtatvány az EJEB honlapján megtalálható.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy ha a talált tárgy, ami jelen esetben egy pénztárca pénzzel, a 8. napon kerül leadásra a területileg illetékes jegyzőnek, akkor a megtalálónak kell-e valamilyen büntetőjogi felelősségre vonásra számítania? A leadás a tulajdonosnak történő visszajuttatás céljából történik, aki közben ismertté vált. A tulajdonos indíthat valamilyen jogi eljárást a megtalált tárgy előzetes letagadásáért? Személyes okokból a jegyzőnél van-e mód anonim módon felvenni a jegyzőkönyvet a visszaszolgáltatásról?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a 8. napon adta le a talált pénztárcát a jegyzőnek, akkor teljesen helyesen járt el, nincsen semmilyen büntetőjogi következménye. Az, hogy az Ön számára mennyire volt bizonyos, hogy aki tulajdonosnak adta ki magát valóban az volt-e, nem (feltétlen) vonható kétségbe, így az legjobb utat választotta és a hivatalos lépést megtette.

Kérdés: 22 évig élettársi kapcsolatban voltam, megromlott a viszonyunk, de van egy ház, amiben laktunk és az a volt párom nevén van. Kérdésem lenne, hogy vagyonmegosztás jár-e nekem a házból vagy a benne lévő dolgokból? Még mindig oda vagyok bejelentve a fiammal együtt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kivételesen indokolt esetben a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga alapján használt lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a volt élettársat illeti meg, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható.  Arra van lehetőség, hogy az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérje a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését.

Kérdés: Közvetlen szomszéd telken épült egy szocpolos társasház, 2 lakásos, ami ahogy volt össze is dőlt. Kb. 10 éve ott áll romokban, a természet visszavette birtokba. Én járok át a kerítés mentén gazt irtani, hogy a kerítésemet ne tegye tönkre. A tulajdoni lapon látom, hogy mindkét lakásra végrehajtási jogok, elidegenítési és terhelési tilalmak, önálló zálogjogok, stb. kerültek bejegyzésre sok millió Forintra. Ha üres lenne a telek talán érne 1,5 milliót, de most van rajta kb. 2 millió Forint költség (bontás, sitt elszállítás…). Közvetlen szomszédként szívesen megvenném X Forintért, hogy eltakarítsam a szégyen kupacot onnan. Van bármi mód egy ilyen ingatlannal kezdeni valamit? Megvenni? Eltulajdonolni? Ha másért nem, legalább azért, hogy saját ingatlanom értékét ne rontsa, ha szeretném egyszer eladni? Senki nem áll velem szóba, sem a faktoring cég, sem a bírósági végrehajtó, mert nem vagyok érintett, meghatalmazott, stb.

Válasz:Tisztelt Kérdező! Ajánlatot tehet rá, arra fognak válaszolni. Illetve abban az esetben is lesz lehetősége az ingatlan megvételére, ha nyilvános árverésre bocsátják.

Kérdés: Olyan problémám lenne, hogy kölcsön adtam egy barátnak 700.000 Forintot, erről szerződést is írtunk, amiben leírta azt is, hogy 840.000 Forintot fog visszafizetni nekem 2019.12.31-ig. Ha ez nem történne meg, akkor utána a ptk. szerinti napi kamatozás lép életbe. 2019.12.30-án a 700.000 Forint megérkezett, a többi viszont azóta sem. Mit tehetnék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Úgynevezett FMH-t kell neki küldeni.

Kérdés: A párom az édesanyja halála után örökölt 1 házat és a másik háznak pedig 1/2-ben tulajdonosa lett. Az anyósom volt élettársa jelzálog hitellel terhelte az örökölt házat, a másik ház fele is a volt élettársa tulajdona, azonban az illetővel nem tudjuk felvenni a kapcsolatot, jelenleg nem fizeti a jelzálogot. A férjem kapott egy levelet, melyben az állt, hogy ha nem fizeti, akkor a fizetésből fogják levonni, vagy ráterhelik a birtokában lévő tulajdonra. Tudna esetleg javasolni valamit ez ügyben, hogy megtarthassuk az egyik házat, vagy esetleg hogy tudnánk “megszabadulni” a hiteltől. Sem a páromnak sem édesanyjának nem volt köze a hitelhez.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lehetséges megoldás, azonban ahhoz minden körülményt ismernem kellene.

Kérdés: Azért írok Önnek, hogy tanácsot kérjek, mivel férjemmel válunk csak még várom az idézést az első időpontra és van 3 közös gyermekünk. Nyilván mind a kettőnk magának szeretné a gyerekeket, most a 2 fiúnk (10 éves és 6 éves) az apjuknál vannak, a 16 éves lányunk pedig velem. A férjem dolgozik, mint pék ezáltal ő délutántól egész hajnalig nincs otthon, az anyukája és testvére van velük délutántól. Nekem még munkahelyem nincs, de keresek csak még nem kaptam visszajelzést! A két fiú családi pótlékját odaadom a férjemnek, a nagylányét pedig én kezelem. Az lenne a kérdésem Önhöz, hogy nekem is annyi jogom van a gyerekekhez, mint a férjemnek? Mármint, ha addig nem lesz munkám, attól még ítélheti nekem a bíróság őket? És mivel védekezhetek az ellen, hogy nincs fizetésem és a gyerekeket én szeretném nevelni?!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bíróság minden esetben azt veszi figyelembe, hogy a gyermekeknek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében hol a legmegfelelőbb. Természetesen az nagyban szerepet játszik, ha Önnek nincs munkahelye, és ezáltal az anyagi biztonságot nem tudja megteremteni. Egyébként természetesen „joguk ugyanannyi” van.

Kérdés: Olyan ügyben írok Önnek, hogy volt 2015-ben letiltásom. A cégem folyamatosan, havi szinten vont. Majd mikor lejárt szóltak. Decemberben kaptam egy levelet, hogy ahova ment a letiltásom onnan ismét követelnek. Nem értettem miért. Feladtam a letiltási papírokat. Sajnos problémám, hogy fizetési papírjaim nincsenek meg. Visszakaptam egy választ, hogy jogos a követelésük. Küldtek egy kimutatást, melyben a letiltási időszak közepén volt 6 hónap mikor nem ment a pénz, de tőlem vonták és ezért van követelés. Én 2019-ben eljöttem a cégtől, viszont a bérszámfejtő kollégát is elküldték vagy áthelyezték érdekes dolgai végett, ami volt jócskán. Kérdésem, hova menjek kikérni a havi bérpapírjaim.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bérpapírokat természetesen attól a cégtől tudja beszerezni, ahol dolgozott. Másolatot minden esetben ki tudnak állítani.

Kérdés: Kérdésem a következő: örökölt telkem után (2016-os öröklési év), mennyi illetéket kell fizetnem? A fő kérdés az, hogy a teljes bevétel, ill. ár után kell fizetni, vagy a hivatalosan felértékelt ár és az eladási ár közötti különbözet után? Én így számolom: (eladási ár x 0.33)x0.15, helyes ez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hagyaték után vagy egy esetleges eladás után a kérdés? Ki volt az örökhagyó? Mikor lenne az értékesítés? Volt-e más ingatlanügylete stb-stb…amit, ha ismerünk, utána lehet válaszolni.

Kérdés: 2012-ben jöttem ki hamis váddal előzetesből. Nem kaptam semmi kártérítést, ez elévült. Rossz körülmények stb. miatt. Két rongyrázó, hazug jogász vádolt akkor, sajnos nekik adtak igazat. Össze-vissza hazudoztak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdést nem tett fel……

Kérdés: Szerződés nélküli albérletben laktam, kiköltöztem. Úgy beszéltük meg, hogy a 120.000 Ft kaució visszajár, amikor költözök, csak rendben adjam vissza a lakást. Költözéskor közölte a főbérlő, hogy szerződést szegtem, ezért a kaució nem jár vissza… Nem szegtem szerintem szerződést, mivel szerződés nem is volt… A kaucióról irtunk csak egy köztünk szóló papírt 1 tanúval, hogy igen, én odaadtam a 120.000 Ft-ot. Ezért szeretném kérdezni, hogy az ügyvédi felszólítás hogyan működik, és ez nekem mennyibe kerülne. És mi a következménye, ha a felszólításra sem kapom meg az összeget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szerződéskötés lehetséges módozatai: szóban, írásban, ráutaló magatartással, habár ingatlan vonatkozásában csak írásban lehet szerződést kötni. Keressen fel egy ügyvédet, aki minden lehetséges megoldásról tájékoztatja, mert a kérdésében nincsen meg minden olyan körülmény, ami alapján pontos válasz adható.

Kérdés: Azután szeretnék érdeklődni, hogy 1 műszakban dolgozom hétfőtől péntekig felváltva, egyik héten 5:00-13:25-ig, a másik héten 7:00-15:25-ig. Az 5:00-13:25-ig szóló beosztással jár az egy óra éjszakai pótlék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Éjszakai pótlékot az a munkavállaló kaphat, akinek nem jár műszakpótlék, valamint legalább 1 órát dolgozik éjszakai műszakban. Ekkor 15 %-os éjszakai pótlék illeti meg, a kérdéses időszak pedig este 22:00 órától reggel 06:00 óráig tart.

Kérdés: Röviden a történet: párommal 3,5 évig voltunk együtt, amiből született egy most 2 és fél éves fiúnk (apasági nyilatkozat van). Elhagyott és 1 hét alatt már összejött mással és most mivel ő nem képes eltartani magát, illetve szüksége van rám, hogy tudjon dolgozni és iskolába járni a gyerek mellett, így nem megy el az albérletből. Meg azt akarja, hogy én menjek el a gyerekem mellől, ha akarok. Sokáig így ez nem élhető. Annyit egyezkedtünk, hogy elmehetek a gyerekkel is és velem lehet, de csak addig, amíg nem szedi össze magát és nem tudja eltartani legalább magát. Ezzel tudok majd valamit kezdeni jogi úton, hogy ne vegye el tőlem a gyereket utána? Van reális esélyem, hogy a gyerek velem élhessen? Illetve milyen jogi lépéseket tudok tenni, hogy esetleg pár hónap után ne hagyjon itt a gyerekkel és költözzön el mondjuk ehhez a mostani férfihoz vagy akárhova.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben gyermek-elhelyezési (szülői felügyeleti jogok kizárólagos gyakorlása iránti per) pert kell indítani, amire a leírtak alapján úgy tűnik jó esélye van, hogy megnyerje. Keressen fel egy ügyvédet.

Kérdés: Munkahelyen elvágtam a kezem, 8 napon túl gyógyuló sérülésem lett. Jegyzőkönyvet nem írtak, sőt orvost és mentőt sem hívtak. Saját lábamon mentem kórházba, ahol összevarrták az ujjam!! Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Keresse fel a munkahelyén az üzemi balesetekkel foglalkozó munkatársat kérjen utólag jegyzőkönyvet, majd fáradjon el a kezelő orvoshoz, javíttassa ki a táppénzes papíron a betegállományának a “kódját” 4-re, mely az üzemi baleset kódja. Ezeket együttesen adja le a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

Kérdés: A munkáltatóm felszerelt egy kamerát a munkavégzési területemre tesztelés céljából. (Cégünk biztonságtechnikával foglalkozik, több IP kamera is van teszt jelleggel a cég területén, meg több állandó, ami folyamatosan rögzít, de erről tájékoztattak is.) A napokban viszont megtudtam, hogy ügyvezetői utasításra az egyik viszonteladói partnernél kirakták a kamera képét élőben, amit “teszt” jelleggel tettek fel a munkavégzési területemre, viszont nekem senki nem szólt, hogy mostantól az egyik partnerünknél élőben vagyok látható számukra, és a náluk megforduló ügyfelek számára. Semmi titkolni valóm nincs, de ott vagyok 9 órát a gépteremben, ott öltözök, dolgozok vagy éppen ebédszünetben telefonon híreket olvasok, de nem gondoltam volna, hogy ezt akár napi 30-50 ember is nézi. Mit lehet ebben az esetben tenni? Mik a lehetőségeim?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenképp javaslom, hogy ezt a problémát vesse fel munkáltatójának, és amennyiben nem kap megnyugtató választ illetve megoldást erre a problémára lehetősége van személyiségi jogainak megsértése miatt peres úton sérelemdíjat követelni, adatvédelmi hatóságnál eljárást kezdeményezni, illetve végső soron a munkaviszonyát is megszüntetheti.

Kérdés: Ha egy 10 éve tartó bírósági ügyben, sikerdíj ellenében lévő megbízást felmondom az ügyvédi irodával azonnali hatállyal, mire számíthatok? Megtehetem, ha a jogi képviselő nem válaszol, nem tájékoztat?

Válasz: Ügyvédi megbízási szerződést természetesen lehetősége van bármikor, indokolás nélkül felmondani (írásban). Ettől függetlenül javaslom, hogy próbálja meg személyesen tisztázni a problémát a kollégával.

Kérdés: Kikérhetem az önkormányzat nyilvántartási osztályán az ingatlanomban általam 15 éve bejelentett lakó hivatalos adatait a kényszer kilakoltatás megindításához, vagy tegyek előbb feljelentést ismeretlen illegális lakó ellen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mint magánszemély, amennyiben igazolja az adat felhasználásának célját és jogalapját, akkor kikérheti a Belügyminisztérium nyilvántartásából az adatokat. (Kormányhivatalon keresztül.)

Kérdés: Adott egy ingatlan, amelynek férjem 3/4 és én 1/4 arányban vagyunk tulajdonosai. Anyósomnak haszonélvezeti joga van bejegyezve. Erre az ingatlanra közösen felvett hitelből családi házat építettünk. A hitel terheit közösen viseltük. 12 év házasság után válunk, 2 gyermekemmel el kellett költöznöm albérletbe. A férj álláspontja, hogy mivel a tulajdoni lapon 1/4 rész van bejegyezve részemre, ezért az ingatlanon felépített családi házban is csak 1/4 rész tulajdonom van. Én azt gondolnám viszont, hogy magán az ingatlanon 1/4, de a rajta felépített házban 1/2 részben vagyok tulajdonos és ezért ennek megfelelően kellene részesülnöm az ingatlan értékéből. Annál is inkább, mivel házastársként a hitelt is közösen (kvázi 1/2-1/2 arányban) fizettük. Kérdésem, hogy kinek van igaza? Milyen arányban részesülök én az ingatlanból és a házból Vonatkozik-e a tulajdoni lapon szereplő tulajdoni hányad automatikusan a felépült házra is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést úgy az életközösség fennállása alatt szerzett vagyon közös vagyonnak minősül. Ettől függetlenül pedig a felépítmény a telekingatlan sorsát osztja (főszabály). Sok mindent tudni kéne még a pontos válaszhoz, mert rengeteg variáció lehetséges. A vagyoni viszonyokban az sem mindegy, hogy milyen okból költözött el a gyermekekkel Mindenféleképpen a személyes ügyvédi konzultációt javaslom.

Kérdés: Hitelkiváltás esetén a tartozás igazolást aznap ki kell adni, amikor kikérem? Mert kértem és nem adták ki! Így most megint húzódik a hitelkiváltás!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Hitelkiváltás esetén a bank az Ön írásos kérelmére kiállítja a tartozás aktuális mértékéről az igazolást, ami általában pár napot szokott igénybe venni. A banki ÁSZF minden esetben tartalmazza, hogy mennyi időt vesz ez igénybe.

Kérdés: Adott egy családi ház, aminek a tulajdonosa én vagyok 1/1, viszont édesanyám holtig tartó haszonélvezeti jogot gyakorol. A házat én, élettársam,1 éves gyermekem és édesanyám lakjuk (mindenki be van jelentve a házba a haszonélvező hozzájárulásával). Mivel az utóbbi időben megromlott édesanyámmal a viszonyunk érdeklődnénk, hogy jogi úton ő kitehet-e minket az ingatlanból vagy sem?

Válasz: A haszonélvezet bizonyos szemszögből nézve „erősebb” a tulajdonjognál, a haszonélvező a lakást birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. Így a kérdésre a válasz az, hogy (sajnos) igen, „kiteheti” Önöket.

Kérdés: Júliusban albérletbe költöztem a két fiammal. 8-án volt az első per, de nem választottak el, mert az apa visszamenőleg nem tudja törleszteni a gyerektartást munkahelyhiány miatt. Kérdés: Mi alapján határozzák meg az összeget? A jövedelmem 180.000 Ft és 200.000 Ft között van, a családi pótlékom 36.600 Ft, ez kiemelt. Jogom van még az asszonytartásra is 15.000 Ft, de azt nem akarja fizetni. Igaz az, hogy  ha az 1 főre jutó jövedelem meghaladja az 57.000 Ft-ot, akkor nem köteles gyerektartást fizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Gyermektartás díjat köteles fizetni az édesapa, melynek összegét a bíróság állapítja meg a gyermekek szükségleteit, a szülők jövedelmi helyzetét figyelembe véve. Házastársi tartás annak jár, aki magát önhibáján kívül eltartani nem tudja.

Kérdés: Anyukám kezességet vállalt a húgának, már letiltás van belőle 5 éve. Mit lehet tenni, hogy ne vonják a nyugdíjából, egyébként rákos beteg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján sajnos semmit.

Kérdés: Költséghatékonyan és gyorsan, ügyvéd nélkül szeretnénk válni, közös megegyezéssel. Nem igazán tudjuk, hogyan is fogjunk hozzá? Keresetlevél bontóperhez nyomtatványt megtaláltam a bíróság honlapján, de annak kitöltse nem egyértelmű. Csak a lakhely szerinti területileg illetékes bíróságon nyújtható be? 2 kiskorú gyermek is van és az első tárgyalás után azonnal szeretnénk kérni a következőt? Ennek mi a módja? Nyomtatványa?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kitöltés egyértelmű, a nyomtatvány végén pontokba szedve a segítség megtalálható. A gyermekek tartózkodási helye, az utolsó közös lakóhely, a házasság megkötésének helye, ami az illetékességet megalapozza. Egyébként bárhol benyújtható, legfeljebb átteszik a megfelelő bíróságra. A következő tárgyalást nem kell kérni, ki fogja tűzni a bíróság.

Kérdés: Szeretném a segítségét kérni, hogy a gyermek egyetemi vizsgái után a diplomamunka alatt kell-e gyerektartást fizetni, ha már nem jár rendszeresen iskolába és diákmunkát végez. Most volt az utolsó vizsgája, nyáron lesz diplomája. Eddig folyamatos volt a fizetés. Meddig kötelező fizetni ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége az első diploma megszerzéséig áll fenn. Azaz, amikor a záróvizsgákat befejezi, és a diplomát megkapja annak a hónapnak az utolsó napjáig.

Kérdés: Sajnos válásra került sor a férjemmel. Van egy bankszámla, ami két névre szól (édesanyám és az én nevemre), közös jogokkal, hozzáférhetőséggel. A kérdésem az lenne, hogy a vagyonmegosztásnál beleszámít-e a közös vagyonba az itt található összeg? Mivel édesanyám ezen a számlán gyűjti a kis megtakarított pénzét, viszont a lekötéshez (banki tevékenységekhez már idős), ezért alakítottuk így, hogy közös néven legyen. A lekötést én intézem. Nyilván nem szeretném, hogy az anyukám által összerakosgatott kis pénzecske a férjemé lenne. Esetleg tudna valami megoldási javaslatot is tanácsolni? Vagy amiben én is társtulajdonos vagyok az a válásnál mind közös szerzemény?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz, a jó megoldáshoz sokkal több információra lenne szükség. Ez sajnos túlmutat a fórum keretein.

Kérdés: Férjemmel 9 éve vagyunk házasok, 2 gyermekünk született (8 és 3 évesek), egy tanyán élünk a zsámbéki hegyek között. Mind a ketten lovas oktatók vagyunk. Neki 2, nekem 4 saját lovam van, akik velünk élnek. Válásra kerül a sor közöttünk, férjemnek egy ideje nincs állása, én több munkahelyen is dolgozom. A közös házból elköltöznék, de nincs hova, a gyerekeket nap mint nap ellátom. Ő azt mondja fizessek neki, mert évek óta a tanyán élek, viszont minden munkát én végzek. Neki van egy el nem adott budakeszi háza, tehát el is tudna költözni. Kérdésem: kitehet-e a házból? A ló közös vagyonnak számít-e? Mennyi ideig tarthat a válási idő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Főszabály szerint a házasság megkötés után – amennyiben nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést – az életközösség fennállásáig minden szerzett vagyon közös vagyonnak minősül. A lovak szintén bele tartoznak a közös vagyonba. A közösen lakott lakást elhagynia nem kell. A válás két perben fog megvalósulni. Az egyik maga az elválasztás, a másik a vagyonközösség megosztása lesz. Az időtartamot nem lehet előre megjósolni, mivel ez függ attól, hogy mennyire kompromisszum képesek egymással szemben, hogy meg tudnak e egyezni a gyermekelhelyezés, a felügyeleti jog, a tartás mértékében, továbbá a lakás használatban is.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Az lenne a kérdésem, hogy a szüleim jogilag kitagadhatnak-e azért, hogy az örökségből kizárjanak? Ha igen, akkor milyen okokért tehetik ezt meg? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Amennyiben szülei kitagadják az öröklésből, akkor kötelesrészre sem lesz jogosult. A kitagadást végintézkedésbe, indoklással együtt kell megtenniük. A kitagadás okai:  – az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne,  – az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el, – az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el, – az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette, – erkölcstelen életmódot folytat, – akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, – a büntetését még nem töltötte ki, – a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá. Ezen felül kitagadhatja az örökhagyó a nagykorú leszármazót a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt. Ha a kitagadás okát az örökhagyó: végintézkedése ELŐTT megbocsátotta a kitagadás érvénytelen ÉS az örökös kötelesrészre tarthat igényt. Ha a végintézkedése UTÁN megbocsátotta a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül hatálytalanná válik. A kitagadásnak így rengeteg oka lehet. A kizárás pedig mást jelent, ott a kötelesrész jár.

Kérdés: Szeretném tudni mit tehetek, ha valaki az arcommal szerkesztett egy erotikus (fake porn) jellegű képet és azt közzétette a facebookon? Ha nem tudok hozzáférni a képhez, nem is tudom feljelenteni?
Ha viszek magammal valakit, aki látta és tanúsítja, hogy fent van, akkor fognak foglalkozni az üggyel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben javaslom tegyen feljelentést a rendőrségen.

Kérdés: Szeretném tudni mi történhet, ha igénybe veszek egy szolgáltatást, amelynek során egy magánszemély gépéről minden adatot törölnek, illetve hozzáférhetetlenné teszik azt. Mivel elég sokszor kértem egy személyt e-mailben, hogy távolítsa el, amit közzétett rólam egy közösségi oldalon, így biztos lesz benne, hogy én állok majd emögött. (Személyesen nem ismerem csak e-mailben beszéltünk és küldtem el magamról adatokat, amit közzétett). Szeretném tudni, hogy ez önmagában elegendő-e ahhoz, hogy feljelentsen, elvehetik-e a laptopom és a telefonom átvizsgálásra feltéve, hogy más bizonyíték nincs ellenem, illetve ezek az e-mailek sem lesznek már meg neki. Milyen büntetésre számíthatok, ha ki tudják deríteni hogy benne voltam ebben az ügyben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírásban nem teljesen tiszta, hogy ki és mit csinál? (A megfogalmazása okán több variáció is felmerülhet, pontosítani kellene.)

Kérdés: Belterület Szikszó településen férj és feleség nevén egyenlő arányban van az ingatlan, földhasználati joggal rendelkező személy a feleség húga. Az ingatlanon több tartozás is be van jegyezve, amit rendszeresen fizetnek. Elidegenítés nincsen rajta!! Húg szeretné megvásárolni a lakást, hogyan lehetséges ez úgy, hogy a tartozásokat ne ő vigye magával? Ajándékozás lehetséges?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ajándékozás és adásvétel is lehetséges, de csak terhelten tudja a jogutód az ingatlan megszerezni.

Kérdés: 25 éve vagyok pedagógus jelenlegi munkahelyemen. Pontosabban könyvtárostanár, szakvizsgával, ped2-vel. Főállású könyvtárosként dolgoztam a múlt tanév végéig. Szeptembertől már csak néhány órában van nyitva a suli könyvtára, mivel főnököm beosztott délutánonként napközis “tanítónak” 2.osztályba. Nem akarom, nem bírom ezt az idegölő munkát, nincs tanítói diplomám. Létszámhiánnyal küzdünk, nincs jelentkező. Hol van az a határ, amikor azt mondhatom, hogy nem vállalom a délutáni napközizést?? Kérjem vissza a könyvtári teljes státuszomat? A Tanker felé ez hivatalosan nincs lepapírozva, csupán egy új munkaköri leírást kaptam azzal kapcsolatban, mit kell elvégeznem munkaként, mik a pedagógusi elvárasok napközis tanítóként. Munkaszerződés módosítás nem történt… Már rendelkezem a nők 40 programhoz szükséges szolgálati idővel, tervezem a nyugdíjba vonulást. 2021-től szerettem volna, de ha marad ez a csicskáztatás, előbbre hozom a felmentési időm megkezdését. Kérdésem: köteles vagyok tűrni, végrehajtani a főnököm ugráltatását?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltételezem, ezt a megoldást pontosan azért találta ki a vezetője, hogy az Ön munkája megmaradhasson. Mivel a könyvtár nem igényel csak napi néhány órát, és Önt meg akarta tartani, a fenn maradó munkaidő kitöltésére ezt a megoldást találták. A humánerőforrás átcsoportosítását a törvény nem bünteti. Persze az egy másik kérdés, hogy munkaszerződését módosítani kellett volna. Amennyiben Ön úgy érzi, hogy így nem kíván a továbbiakban ott dolgozni jogában áll a jogviszonyát megszüntetni.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy mit tehetek akkor, ha volt élettársamtól elköltöztem a közös tulajdonú házunkból, kaptam x összeget, de adás-vételi szerződést nem írtunk és azóta többszöri megkeresés ellenére sem hajlandó megkötni a szerződést ügyvéd előtt. A házon több végrehajtási jog van, amelynek összegét tőlem vonják.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos sem a tulajdoni viszonyok, sem a vh iratok előttünk nem ismertek. Csak ezen adatok birtokában lehet érdemben válaszolni. Javaslom a konzultációt.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy a 10 éves kisfiam igazgatói kihallgatáson vett részt és ezt nekem, mint szülőnek nem jelezték semmilyen formában! Azzal az okkal, hogy a padszomszéd ellenőrző füzetébe belerajzolt! A napközis tanárnő sem lehetett jelen a kihallgatáson! Jogosan jártak el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom menjen be az igazgatóhoz és tisztázza a helyzetet.  Egy “kihallgatáson” a cselekvőképtelen kiskorút csak a törvényes képviselője jelenlétében lehet meghallgatni, így feltételezhetően a meghallgatása semmilyen jogkövetkezménnyel nem bír(t).

Kérdés: Azután szeretnék érdeklődni, hogy miért nem tudunk tb kártyát igényelni úgy, ha érvényes magyarországi lakcímmel, személy igazolvánnyal, születési anyakönyvi kivonattal rendelkezünk, de az illető egyenlőre Ukrajnában kapja a nyugdíját, mert ehhez kell a külföldi lakcímről való kijelentkezés és a Magyarországon történő nyugdíj folyósítása is. Így van-e ez jogilag? Mivel édesanyám betegsége miatt most már itt él és orvosi ellátásra szorul, azonban a nyugdíj folyósítása huzamosabb ideig tart. Pedig fizettük volna utána a tb-t, de így sem engedték. Szeretnénk segítségét kérni, sürgős lenne az ügy, válaszát előre köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Magyarországon mindenkinek kell fizetnie TB járulékot (egészségügyi szolgáltatási járulékot). A nyugdíjasoktól a havi nyugdíjból kerül levonásra, jelen esetben ezért szükséges, hogy Magyarországon kerüljön folyósításra a nyugdíj. Ha valamelyik külföldi országban van biztosítása egészségügyi ellátásra, akkor Magyarországon csak EU TAJ- kártya birtokában lehet igénybe venni az egészségügyi szolgáltatást.

Kérdés: Felmondási időmet töltöttem a cégnél (közös megegyezéssel történő felmondás) és közben belekevertek egy rendőrségi ügybe, de táppénzen vagyok (műtétre várok). A cég a mai napon postázta a kilépő papírjaimat, amin az szerepel, hogy azonnali felmondás. De az azonnali felmondásáról a papírt nem kaptam meg.
Mi a teendő ilyenkor?

Válasz:Tisztelt Kérdező! A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Kérdés: Egy speciális gyerekotthonban dolgozunk felügyelőként és a kolléganőm megfenyegetett, hogy mindent elkövet annak érdekében, hogy kirúgasson (én semmilyen okot nem adtam rá). Lejáratott a kollégák előtt azzal a rágalmazással, hogy az egyik 19 éves fiút anyaszült meztelen hagytam a szobában. A gyerek persze beszelni sem tud. Kijelentette azt, hogy mindent el fog követni annak érdekében, hogy kirúgasson. Mi ilyenkor a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben úgy ítéli meg, hogy munkatársa az ön munkakörének ellátásával, nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, forduljon bizalommal a munkáltatójához és/vagy a lakóhelye szerinti rendőr kapitánysághoz, a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

Kérdés: 38 év közalkalmazotti jogviszonnyal, leszázalékolással jár-e a 40 éves jubileumi jutalom? Öregségi nyugdíjig kb. 2 év lenne hátra.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezései szerint jubileumi jutalom negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jár. A jubileumi jutalom: öt havi illetményének megfelelő összeg.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy ha felmondtam és nincs a felmondásban, hogy nem fizetnek végkielégítést, akkor az jár nekem? 2014-2019 decemberéig dolgoztam a cégnél. Abban az esetben, ha jár és a munkáltatóm nem fizette ki, jogosan fordulok-e munkaügyi bírósághoz? Van esély arra, hogy megnyerjem? Illetve, a ledolgozott munkaéveim után, ha én mondtam fel jogos-e az, ha 30 napnál több felmondási időt szeretne velem ledolgoztatni a munkáltató? A szerződés megkötésekor, amikor munkába álltam nem volt erre vonatkozólag semmi kitétel rögzítve. Nem közszférában dolgozom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Végkielégítés nem jár munkavállalói felmondás esetén. Csak munkáltató felmondása, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén jár, illetve akkor, ha gazdasági egységet átvevő munkáltató nem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) hatálya alá tartozik. Az Mt. rendelkezése szerint a felmondási idő 30 nap. A felek hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Gyermekem magánóvodába jár, ahol évenként megállapodást kötnek a szülőkkel. A szerződés legfontosabb mondanivalója, hogy a havi meghatározott díjat mindenkor, minden esetben a szerződés lejártáig köteles a szülő fizetni. Sajnos a sok szép szóbeli ígéret nem teljesült a félév során, ráadásul a hozzá nem értő pedagógusok miatt szorongás alakult ki gyermekemnél, melyet pszichológus is igazolt. Ezenkívül több törvényi előírást sem teljesít az óvoda, miszerint minden gyermekről fejlődési naplót és fejlesztési tervet köteles vezetni. Kérdésem a következő: Van bármilyen lehetőségem arra vonatkozólag, hogy a szerződés lejárata előtt egyoldalúan felmondjam a megállapodást anélkül, hogy a fizetési kötelezettségemet teljesíteném? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdésére elsősorban a szerződés rendelkezései az irányadók, az abban foglatlak szerint lehet felmondani. Amennyiben a szerződés nem tartalmaz a megszüntetésre (felmondásra) vonatkozó rendelkezést/rendelkezéseket úgy a szerződést a Ptk. rendelkezései szerint lehetséges megszüntetni. Ismerni kellene az iratokat, az egészen pontos válaszhoz.

Kérdés: Jár pótszabadság a fiam után, ha nem én nevelem és nem velem él?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. 294. § rendelkezése szerint amennyiben a gyermek, akire tekintettel a pótszabadságot igényli a munkavállaló, nem a munkavállaló háztartásában él, sajnos nem jogosítja fel a pótszabadság igénybevételére a különélő szülőt.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy körülbelül milyen esélyem van a következő ügyben. 2016 végén volt élettársammal közösen 5 gyermekre felvettük a csok-ot amiből lett egy házunk fele-fele arányban, hitel nincs rajta. 2018-ban külön mentünk. Azóta egy gyermek nagykorú lett. Egy gyermek nála van elhelyezve, aki hamarosan nagykorúvá válik, 3 gyermek pedig nálam. Elköltöztem a gyerekekkel a házból, mivel ellehetetlenített. Most visszaköltöztünk: az új élettársam, a 3 gyermek és az azóta született kisbabánk. A volt élettársam nem akar költözni, itt lakik. Perelném a házért akár úgy, hogy lemondok a gyerektartásról örökre. Van esélyem kitenni innen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen. lehetséges, ha a gyermekek elhelyezése kapcsán a bíróság úgy dönt.

Kérdés: A volt munkáltatóm nem fizette ki a munkabérem, ezért a munkaügyi bírósághoz fordultam. Ott bírósági meghagyást hoztak. Ez tavaly júniusban történt, de azóta sem kaptam meg a bérem. Mit tehetek ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Végrehajtás iránti kérelmet szükséges előterjesztenie (mint végrehajtást kérő) a bírósághoz, az arra szolgáló nyomtatványon (végrehajtási lap pénzkövetelés végrehajtására). 6 példányban kell leadnia.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy a 17 éves lányomat bejelentették 4 órás munkaviszonyra, amiről senki nem tudott. Úgy tudtuk meg, hogy a lányom elment tanfolyamra és ott mondták nekünk. Felhívtam ezt az Urat, mert az adóhivatalban kaptunk egy telefonszámot és azt a választ kaptuk, hogy tévedés történt. 10 hónapig be volt jelentve tévesen. Most küldte el a munkaszerződést, amin a lányom aláírása nem szerepel, de ezt a munkaügyiben nem fogadták el. Kérik a jelenléti íveket, de az az Úr nem küldi el nekünk. Leráz, ha hívom. Azért fordulok Önhöz, hogy ilyenkor mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet még az iskolai szünet alatt az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amit írásba kell foglalni és mindkét félnek alá kell írnia. Ha a munkaszerződést nem foglalják írásba, akkor a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat és csak a munkába lépést követő 30 napon belül.

Kérdés: Olyan problémám lenne, hogy a cég ahol dolgozom(tam) elküldött leépítésre hivatkozva! Kismama műszakban, 6 órában dolgoztam. A munkáltató kért, hogy 2 műszakban dolgozzak, amit nem tudok vállalni 4 éves gyerek mellett, mivel segítségem nincs! Viszont felvétel van a cégnél! Jogosan küldött el? Decemberben is volt, akinek felmondtak, őt is leépítésre hivatkozva küldték el, de januárban már jöttek a helyére dolgozni. Négyen jártunk így, akik nem tudtuk a 2 műszakot vállalni, ketten pedig meg tudták ezt oldani, őket nem küldte el!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben az a mérvadó, hogy milyen jogcím szerepel a munkaviszony megszüntető okiratban (közös megegyezés, felmondás …), nem az, hogy szóban milyen indokokra hivatkozott a munkáltató. Amennyiben a munkaviszony megszüntető okirat megfelel a hatályos jogszabályoknak, úgy a munkáltatója jogszerűen járt el. Amennyiben a munkaviszony megszüntető okirat jogszabályba ütközik, úgy jogellenes a munkaviszony megszüntetés és a munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. A pontos válaszhoz ismerni kellene az iratok tartalmát.

Kérdés: Dolgozhat-e egy ápolónő egyedül egy harminc ágyas osztályon, ahol napi szinten 3-5 friss hasi műtött beteg van? Éjszaka rendszeresen egyedül vagyunk, 12 órás műszakban.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, valamint a munkáltatója belső szabályozóinak megfelelő kinevezési okmány jelen esetben az irányadó. Az alapján válaszolható meg a kérdés.

Kérdés: 35 évig tanítottam az egyik szakképzőben. Ez idő alatt volt olyan a közalkalmazotti törvényben, hogy ha valaki teljesíti a kötelező 120 órás képzést, akkor csökkenteni kell a várakozási időt. Velem ez kétszer megtörtént. Így hamarabb léptem magasabb kategóriába. Nyáron közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom. Találtam másik pedagógusi állást, ahova minden papíromat beadtam, köztük a legutóbbi átsorolásomat is, de itt nem hajlandók figyelembe venni. Csak a ledolgozott éveim alapján soroltak be, ami esetemben visszasorolást jelent, mert éppen 2019. januárban léptem a 3 évenkénti kötelezőt. Kérdésem, hogy lehet-e a szerzett jogot elvenni, azaz jogosan sorolt-e lejjebb a jelenlegi munkáltatom?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításánál a várakozási időnek megelőzőleg történt csökkentését is figyelembe lehet venni.

Kérdés: Ha férj és feleség lakóhelye (állandó lakcíme) különböző, de tartózkodási helyük azonos, zavarhatja-e ez az özvegyi nyugdíj folyósítását az egyik fél halála után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szerintem nem.

Kérdés: Utaspanaszt tettem a Volánbusznál, mert a buszon dohányfüstszagot lehetett érezni. Konkrétan azt írtam, hogy “dohányfüst szag volt és kérem az eset kivizsgálását.”  A busz fedélzeti kameraképei alapján nem tudták megállapítani, hogy a buszvezető tényleg dohányzott-e. A buszsofőr pedig feljelentetést tett ellenem a rendőrségen. Állítólag egy pendrive-on átadta a fedélzeti kamera felvételeit, ami szerintem aggályos, elvégre az adatvédelmi irányelvek alapján véleményem szerint ilyet nem adhatna ki a cég, még a saját munkavállalójának sem. Valamint a belső vizsgálatról szóló jegyzőkönyvet is átadta. Én eddig hivatalos úton nem értesültem róla, hogy eljárás lenne ellenem, az egész ügyről egy ismerős sofőrtől tudok. Azt szeretném megtudni, hogy van-e esély arra, hogy engem találnak egy esetleges eljárás során bűnösnek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem gondolom.

Kérdés: Befizettem egy utazást a barátaimmal január elejére. Erre kötöttem egy lemondási biztosítást, mivel örökbefogadásra készültünk a párommal és előre nem lehet tudni mikor jön egy kiajánlás részünkre. Ez be is igazolódott, mivel december elején kaptunk is egy kiajánlást, így nem tudtam elutazni. Ezt jeleztem is a biztosítónak még december végén. Kértek igazolást a lemondás igazolásaként, ezt kaptam is a helyileg illetékes gyámhivataltól és el is küldtem a biztosítónak. Erre azt a válasz kaptam válasznak, hogy nem szerepel ilyen biztosítási esemény. Érdemes-e ebben az ügyben panaszt benyújtani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A biztosítási szerződésének kell lennie egy olyan részének, ami azt szabályozza hogy mikor / avagy mikor nem fizet a biztosító. Ha ebből ez az eset (örökbefogadás) valamilyen formában ki van zárva, akkor nem kell fizetniük, ha nincsen kizárva, akkor pedig kell. A pontos válaszhoz ismerni kellene a szerződést és az ÁSZF-et is.

Kérdés: Az lenne a kérdésem hogy, most szilveszter hajnalán a Barátnőmet nagyon ittas állapotban a buszmegállóban a padra letettem és taxit hívtam, addig ő lecsúszott és beverte az orrát. Mentőt hívtam hozzá és bevitték a kórházba. Reggel hazavittem, de most azzal fenyeget, hogy én löktem el és emiatt verte be az orrát. Lehet ebből problémám?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha tényleg így történt, akkor feltehetőleg nem. Eljárás lehet, de gondolom én, hogy a mentők ellátása során mindketten elmondták, hogy mi történt, amiről ők is és a kórház is egy mentési lapot, illetve ambuláns lapot állít ki. Ha ezeken ilyen panasz nem szerepel, akkor utóbb hiába mond bármit a barátnő, az „védhető”. Ettől persze még, ha megindul az eljárás, abban részt kell vennie….érdemes ebben az esetben (is) ügyvédhez fordulni.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, ha egy ügyben megszületik a jogerős ítélet, de az alperes nem jelenik meg és a kézbesített levelet se veszi át, akkor mikortól lesz az ítélet végleges?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az a határozat, amely ellen nincs helye fellebbezésnek, a kihirdetésével emelkedik jogerőre. A bíróság a határozat jogerőre emelkedéséről a felet, illetve az egyéb érdekeltet a jogerőre emelkedéstől számított tizenöt napon belül értesíti. Az értesítés a jogerőt tanúsító végzés, vagy a határozat jogerőt tanúsító végzést tartalmazó kiadmányának kézbesítésével történik. Azaz nincsen arra hatással, hogy nem vette át.

Kérdés: Jelenleg 4 órában vagyok bejelentve. A fizetésem fele letiltásba megy. Kérdésem az lenne, hogy ki és mennyit tilthat a fizetésemből? Pl. az Intrum justitia? Válaszát ezúton is köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogerős döntés esetében a végrehajtó foganatosítja a letiltást, ami 33 %. Ha több adóssága is van, akkor 50 %. Az Intrum justitia csak úgy magától, bírósági határozat nélkül NEM tilthat….nem is tudna.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy fél éve vásároltam egy használt autót. A napokban motorhibát diagnosztizáltak nála, ami motorcserével orvosolható csak. Felvettem a kereskedéssel a kapcsolatot, persze Ők mossák kezeiket, hogy nekik ebbe semmi szerepük már. Az lenne a kérdésem, hogy ez valójában így van, vagy van bárminemű jogi lehetőségem az ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben bizonyítható, hogy a motor hibája már a szerződés megkötésekor (teljesítéskor) megvolt, az autó állapotával kapcsolatban szavatossági igényérvényesítésre van lehetősége. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. (Ergo, a motorhiba természete is meghatározó lehet….)

Kérdés: Aláírtam egy munkaügy által indított felnőttképzési szerződést, de betegség miatt nem tudok bejárni. Kezelésekről van szó, és emiatt abba akarom hagyni, de azt mondják, hogy ki kell fizetnem a képzés díját, ami 80.0000 Ft úgy, hogy egy forintot még nem vettem fel és dec. 13-án kezdődött. Kérdés az lenne, hogy követelhetik rajtam majd a pénzt vagy valamit tudnék tenni ellene? Hozzáteszem az orvosi papírokat látták, de nem engednek kilépni. Honnan tudok segítséget kérni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A képzéssel kapcsolatosan az ön által is aláírt szerződésben foglaltak az irányadók. Amennyiben nem szeretne tovább dolgozni a jelenlegi munkáltatójánál, kezdeményezheti a jogviszony megszüntetést közös megegyezéssel vagy (jogviszonytól függően) benyújthatja a felmondását/lemondását.

Kérdés: A férjem harmadik országbeli állampolgár. Ausztriában kapott tartózkodási kártyát a múlt évben, de szeretnénk Magyarországon kérelmezni, mert itt szeretnénk élni. Korábban már próbáltuk, de elutasították. A kérdésem az lenne, hogy van rá esélyünk, hogy itthon megkapja a tartózkodási kártyát vagy milyen úton érdemes nekiállni. Gyermeket várok jelenleg és együtt szeretnénk a közös életünket folytatni. Több infót is mondanék, de először szeretném tudni, hogy tud-e ebben segítséget nyújtani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Meg lehet és meg is kell próbálni….sajnos a mostani (migráns) helyzet okán egyre nehezebben adnak meg bármilyen engedélyt, de azért néha sikerül. Ha szükséges, igyekszem segíteni.

Kérdés: Egy olyan problémám van, hogy a kedves ex párom bontotta velem a kapcsolatát, gyakorlatilag idő, pénz nélkül kitett az utcára. Most egy albérletben vagyok, de nem tudom mit tehetnék. Dec. 19-én szüleimhez mentem haza, ő már aznap este oda vitte a lakásba az új barátnőjét. Jan. 2-án csak a cuccaimat hozhattam el, ami zsákokban volt a garázsban, és adóstársa vagyok sajnos egy személyi kölcsönben. Kérdezem, hogy mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jó lenne tudni, hogy házasok vagy élettársak, kié a lakás amiben közösen laktak, és ismerni kellene a körülményeket, illetve a személyi kölcsönről szóló dokumentum tartalmát is a jogi segítségnyújtáshoz. A releváns információk hiányában javasolni azt tudom, hogy mielőbb forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Egy olyan kérdésem lenne, hogy apukám két hete meghalt és a testvérei szeretnének kihagyni a hagyatékiból. Ez lehetséges? Ők azt mondták mindenkinek, hogy nincs gyereke. Nem vagyok a vér szerinti gyereke, de a nevére vett.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Először is fogadja őszinte részvétem. A magyar hatályos jog szerint örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Ha az édesapja (az örökhagyó) írt végrendeletet, akkor az öröklés rendjét a végrendelet határozza meg. Végrendelet hiányában a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek. Ha „nevére vett” kifejezés alatt az örökbefogadást érti, akkor ezt az eljárásban be kellene jelentenie.

Kérdés: Jó napot, a kérdésem: egy kivitelező lakásfelújítás során átfúrt a szomszédba és tönkretett néhány csempét. A biztosítónk megállapította a kárt, de mivel nem személy szerint a lakás tulajdonosa okozta azt, meg nem téríti. A kivitelező, mint kiderült, nem rendelkezik semmilyen biztosítással, valószínűleg szakképzettséggel sem, nem is elérhető. A kérdésem az lenne, hogy a lakás tulajdonosa felelős ilyenkor a kárért, vagy a felelősség áthárítható a kivitelezőre? (Szerződéssel rendelkezünk, ami bizonyítja, hogy ő csinálta, illetve a szomszéd is jelen volt amikor történt az eset.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban a felek közötti megállapodás, tehát jelen esetben a szerződés tartalma az irányadó. A gyakorlatban: a szomszéd felé Ön felel, de a kárt utána Ön érvényesítheti a vállalkozójával szemben. A biztosító az Önök közötti szerződés szerint felelős, érdemes végigolvasni, hogy mi szerepel benne és ténylegesen úgy van, ahogy mondták.

Kérdés: Édesanyám elhunyt fél éve. Hagyatéki tárgyalás még nem volt, de testvérem írt egy papírt, mint örökös, hogy beköltöznek anyám házába. Aláíratta velem és három tesómmal. A kérdésem, hogy van joga ehhez? Hagyatéki eljárás előtt beköltözni? A volt élettársammal van együtt. Én egyedülálló anyuka vagyok, a fiam egy éves és folyamatosan balhéznak. A bejárati ajtóból is kitörték az üveget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön adott neki „engedélyt” azzal, hogy aláírta. Önnek pont ugyanannyi joga van, mint neki.

Kérdés: Egy férfi, akivel megismerkedtem kifizetett nekem egy lakást, ami a nevemre került 1/1 tulajdonjoggal. Kiderült, hogy felesége van, így a kapcsolatunk megromlott. Visszakövetelheti a lakást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Követelni bármit, bármikor, bárkitől lehet….az egy más kérdés, hogy ez eredményes lenne-e egy peres eljárásban. A pontosabb válaszhoz több mindent kellene tudni, pl. a kifizetés hogyan történt, volt-e bármilyen szerződés Önök között stb… személyes konzultációt javasolnék ebben a körben, mert rengeteg mindentől függhet az ügy kimenetele.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Előre is köszönöm válaszát! A kérdés a következő: Már 2012-ben elhagytam a 1/2 tulajdonomban levő családi házamat, tulajdonosi jogomat nem gyakorlom és a volt férj birtokolja az ingatlant. Az elbirtoklás kivédésére és az elbirtoklási idő újra indítására jó megoldás-e, ha édesanyámat haszonélvezeti joggal ruházom fel a megfelelő szerződés létrehozásával, amit ügyvéd előtt kötnénk. Ezzel tulajdonosi jogomat gyakorlom-e? Milyen illetéket kellene még plusz fizetnem vagy fizetni a 6600 Ft-on kívül, ami a bejegyzésre vonatkozik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elbirtoklás azért még odébb lenne, ha lenne…. Amit írt, az elvileg járható út, de hosszú távon szerintem nem megoldás, különösen úgy, hogy van kiút szerintem, relatíve egyszerűbb is, csak tudni kellene, hogy mit szeretne pontosan. Illeték: a haszonélvezetet ingyen telepítené, avagy ellenértékkel? (Egyenes ágon az ajándékozás ingyenes.)

Kérdés: Férjemmel 8 éves házasok vagyunk. Házasságunkba 2 gyermekkel mentem bele, majd született 2 közös gyermekünk is. Az évek alatt férjemtől sok lelki, ritkábban fizikai bántást kaptunk, eleinte “csak” a “nagy” gyerekeim, majd a közösek is. Ezek miatt többször jártunk párterápiára, Őt külön pszichológushoz küldték és indulatkezelésre is jár heti rendszerességgel. Pozitív változást nem tapasztaltunk, sőt az utóbbi hónapokban egyre sűrűsödtek a problémák olyannyira, hogy a családsegítőtől kértem segítséget, így védelembe vettek minket, nem tudom ez pontosan mit is jelent. A történések miatt nem látok más megoldást mint, hogy külön folytassuk utunkat, amit férjem nem akar. A kérdésem pedig a lakhatáshoz kapcsolódik. Férjem családi házában lakunk, amit édesapja ajándékozott számára. Kitehet minket a házból, amíg nem találok megfelelő lakást? A bíróság kötelezheti, hogy menjen ki a házból, amíg el nem tudok költözni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sorrendben az elvi és általános válaszok: nem, igen.

Kérdés: Párommal kb. 15 éve vagyok élettársi kapcsolatban (nem hivatalos), családi házban élünk. Páromnak az előző házasságából nevelünk közösen egy kisfiút (8 hónapos kora óta) és a közös lányunk él velünk 2007 óta. 2008-ban hitelt vettünk fel a házra (többek között a volt férj kifizetésére is). A hitelben a Párom az adós, Párom szülei és Én adóstársak vagyunk. A földhivatalnál egyedül a Párom van bejegyezve, mint tulajdonos. A hitelt és a rezsit a fizetésemből fedezzük. Páromnak alig volt bejelentett állása az elmúlt 15 évben. Számlakivonatokon látszik, hogy a fizetésem a hitelre ment el. Pár éve elhidegültünk egymástól. Párom szeretné, ha elköltöznék. Számomra az első az lenne, hogy a gyerek NE sérüljön! Akaratom ellenére ki tud rakni a lakásunkból? Kötelezhet gyerektartásra, ha itt lakom velük? Megteheti ezt velem? Mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! „Kirakni” elvileg nem tudja, gyakorlatilag minden további nélkül… Egy elszámolási viszony lesz Önök között, amiben nincsen kedvező helyzetben, sajnos. Érdemes lenne az ügyvédi konzultáció, mert hosszabb távon rengeteg problémával fog szembenézni. Ő nem kötelezheti gyermektartásdíj megfizetésére, azt csak a bíróság teheti, ő max. követelhet…

Kérdés: Válásom előtt elhagytam a 1/2 részben tulajdonomban lévő családi házamat. Azóta elváltam a volt férjemtől, aki azóta is benne lakik. Nem kérek tőle bérleti díjat, de nem járok vissza. A ház felének megváltására nem hajlandó. Kérdésem, hogy az ingatlant el tudja-e tőlem birtokolni bármikor is? Van-e időhatár, bármennyi év kikötés, ha én nem lakom ott életvitelszerűen és nem járok vissza? Ha megnősülne, az új nejének milyen jogai lennének, milyen arányú tulajdonjogot formálhatna és az én részemre formálhat-e jogot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Ön egyik tulajdonosi jogosítványát sem gyakorolja (nem fizet számlát, szemétdíjat, adót esetleg,), nincs kizárva az elbirtoklás esete. Ingatlan esetében 15 év az elbirtoklási idő, ám az elbirtoklási idő megszakad, amennyiben Ön (bírósági úton) érvényesíti jogait. Javaslom, ha a volt férje nem hajlandó Önt kifizetni, vagy eladni a házat és megfelezni az árát, indítson polgári pert közös tulajdon megszüntetése/házastársi közös vagyon megosztása miatt. Ezt megelőzően is van azért elég hatékony eszköz az ügy kezelésére, így általában azt mondhatom, hogy a perig el sem szoktunk jutni, fizetni szoktak azért, így a jogvita relatíve gyorsan és költséghatékonyan (per nélkül) lezárható. Amennyiben szükségesnek érzi, keressen bizalommal.

Kérdés: A kérdésem a következő: 2019. május 1-jén történt események kapcsán feljelentést tettem, amelynek következményeként egy személyt eljárás alá vontak közlekedési szabálysértési ügyben. Én tanúként vettem részt végig az eljárásban. Az ügyet a rendőrség végül lezárta kétséget kizáró bizonyíték hiányában. Fellebbeztem, amelynek helyt adott a közérdekvédelmi ügyészség és új eljárásra kötelezte a rendőrséget 2019. november 5.-én. Ebben az eljárásban engem is eljárás alá vont a rendőrség a 2019. május 1-jén történt eseményekkel összefüggésben közlekedési szabálysértés miatt. Indíthat-e velem szemben szabálysértési eljárást a rendőrség (miközben az eredeti eljárás során fel sem merült szabálysértési felelősség a részemről) különös tekintettel a szabálysértésekről szóló tv. elévülésére, ill. vonatkozó paragrafusaira?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, indíthat. (Az már egy más kérdés, hogy mi lesz a vége az eljárásnak.)

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! 2007-ben vettem egy házat, amire az előleget 2.350.000 Ft-ot volt párommal közösen fizettünk ki, illetve 5 millió Forint hitelt vettünk fel a ház vásárlására, ahol ő csak adóstárs. Közös kasszán éltünk, de a hitelt én fizettem az én számlámról és még 13 év van hátra a törlesztésből. Közben felújítás és korszerűsítés is történt közös pénzből. Viszont most 2019-ben külön váltunk és követeli a ház értekének a felét, illetve addig amíg nem rendeződik a dolog nem hajlandó kijelentkezni a házból, pedig már fél éve a szüleinél lakik. Csak párkapcsolatban éltünk, a tulajdonos én vagyok, ahogy az adós is a bank felé, neki csak ide szól az állandó lakcíme. Kérdésem, hogy jár neki a ház értékének fele? Vagy csak a ráfordított összeg és a befizetett előleg fele? És tudok-e tenni valamit, hogy erről a lakcímről ki legyen jelentve?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önök élettársakként a törvény szerint külön vagyonszerzők, ám a kérhetik az együttélés alatt megszerzett vagyon szaporulatának megosztását. Mivel a párja is fizetett a ház megvásárlásakor, így nem jelentheti ki, hogy Ön vett egy házat. Attól még, hogy a párja nincs bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, attól neki még jár a kifizetések alapján tulajdoni hányad. Természetesen a törlesztők felének összegét meg Ön követelheti tőle. Kijelentkeztetni egy Kormányablakban tud, az arra rendszeresített nyomtatványon. A fentiekben írtakon túl vannak még alternatív lehetőségei, amik kedvezőbbek is az Ön részére, azonban azok leírása túlmutatna a fórum keretein. Mindenféleképpen javaslom ügyvéd kolléga felkeresését, tudni fogja, hogy mire gondoltam.

Kérdés: Üdvözlöm! 2019.10.01-jével felmondtam a munkahelyemen és egy másik helyre mentem. Közben terhes lettem, duplán veszélyeztet 40 éves ikerterhes. Mikor megtudtam visszamentem a régi munkahelyemre, mert ott több a bruttó, ami a lényeg. De a főnököm 3 hónap próbaidőre vett fel. Kérdésem az volna, hogy elmehetek így is táppénzre? Megszüntetheti a munkaviszonyom? Mert akkor ugye nem leszek jogosult a csed-re, gyed-re? Köszönöm válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A CSED-et és a GYED-et az állam 2 éven belüli 365 nap biztosítotti jogviszony alapján adja meg. A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő számítása: Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie. A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani: – a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletekben foglaltak alapján a Magyarországon szerzett biztosításban töltött időhöz hozzá kell számítani a gyermek születését megelőző két éven belül EGT-tagállamban szerzett és leigazolt biztosításban töltött időt is. – a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz folyósításának idejét, – a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot, – rehabilitációs ellátás folyósításának idejét. Amennyiben a baba születésétől visszafelé számított 2 éven belül megvan a 365 nap, úgy nincs mitől félnie, ha megszűnik a munkaviszonya sem. Az Egyenlő Bánásmód Hatósága kifejtette 2019. februárjában, hogy a munkáltató a veszélyeztetett terhes kismamával szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, ezért 500.000,- forint bírságot szabott ki. Bár a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást nem kell indokolni, azonban ha bebizonyosodik, hogy a munkáltató kifejezetten a várandósságra tekintettel szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát, az eljárása az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik, ugyanúgy jogellenesnek minősül, mintha az általa közölt felmondás nem lenne valós, világos vagy okszerű. Az eljárás során a jogsérelmet szenvedett kismamának elegendő valószínűsítenie, hogy a munkaviszonyát a terhességére tekintettel szüntették meg, ezt követően már a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét eleget tett. Jogorvoslatként a kismama munkaügyi bírósághoz (elmaradt jövedelem címén kártérítést igényelhet), illetve az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, bírságot szabhat ki stb.) fordulhat.

Kérdés: 1 évre kötöttem bérleti szerződést úgy, hogy utána megvásárolom az ingatlant, de rejtett hibák sora merült fel és a tulajdonos nem segít benne.Tarthatatlan, hogy pld. rossz a fűtés, rossz a bojler. A felmondásban kérnék segítséget. Ki kell-e fizetnem a fennmaradó hónapokat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződés nélkül pontos választ nem tudunk adni Önnek, ám a Ptk. az alábbiakról rendelkezik: A bérbeadó a karbantartási kötelezettségét a) életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető, továbbá a lakás vagy a szomszédos lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák esetén késedelem nélkül; b) egyéb esetben az épület karbantartásával vagy felújításával egyidejűleg köteles teljesíteni. A Lakástörvény kimondja: A bérlő a szavatossági hiba elhárításához szükséges munkát a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti, ha a hiba elhárításáról a bérbeadó a bérlő írásbeli felszólításában megjelölt megfelelő határidőben nem gondoskodik. A bérbeadó köteles gondoskodni a) az épület karbantartásáról; b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról; c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. (2) Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő – az (1) bekezdésben nem említett – egyéb kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása az irányadó. (3) A feleknek meg kell állapodniuk abban is, hogy a bérlő a bérbeadótól átvállalt kötelezettség teljesítése esetén milyen mértékű lakbérmérséklésre tarthat igényt. Ha az Ön által említett problémák felmerültek, akkor azokat a tulajdonos köteles kijavítani. Javaslom, szólítsa fel írásban a tulajdonost a hibák kijavítása végett azzal, hogy a javítás költségeit le fogja vonni a bérleti díjból, hiszen azzal tartozik Önnek a Ptk. alapján.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Nagyon szépem köszönöm a válaszát, amit az “Egy lakást szeretnénk vásárolni, amire már előszerződést is kötöttünk az eladóval. Viszont úgy tűnik a vétel, mivel a lakás még nem képezi az…..” kezdetű kérdésemre írt. Igen, fizettünk előleget is és foglalót is, illetve az ügyvédnek kifizettük a végleges adásvételi szerződésért járó díjazást is (egy ügyvédünk van, az ingatlanos ügyvédje, aki az előszerződést és a rendes szerződést is elkészítené majd). Ilyen esetben változik valami, abban amit Ön írt? Hatályát veszti így is a szerződés? Visszakapjuk a kifizetett összegeket, vagy jogosultak vagyunk esetleg a foglaló kétszeresére? Nem tudom, hogy lenne-e mód a teljes előszerződés Önhöz való elküldésére? Nagyon szépen köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos így látatlanban nem tudunk pontosabb információval szolgálni. A foglalóról a Ptk. az alábbiak szerint rendelkezik: 6:185. § [Foglaló] (1) A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. (2) Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. (3) A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. (4) A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken. (5) A túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti. Mivel nem tudjuk pontosan, hogy miért nem valósul meg – még azért a december 31. messze van – a szerződéskötés, azaz ki felelős annak elmaradásáért, így nem biztos, hogy a kétszerese járna Önnek vissza. Időpont egyeztetést a honlapon lévő telefonszámon tudnak kezdeményezni.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy engem minden év szeptembertől-júniusig határozott idejű szerződéssel alkalmaznak. De ez már 6. alkalommal történt. Azt hallottam az 5. után már jogellenes. Ez tényleg így van? Mert én most próbaidő után 15 nappal indoklással adtam be a felmondásom és le akarnak velem dolgoztatni, lehet a szerződésem végéig kb. 8 hónapot. És arra gondoltam erre hivatkozhatok, hogy ez a 6. munkaszerződés már amúgy is jogellenes. Köszönöm válaszát előre is.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön esetében az Mt. 192. §-t kell alkalmazni, ezen belül is a 2. bekezdésre hívnám fel a figyelmét. Amennyiben meghaladja az egymás után létesített több határozott idejű munkaviszonya tartama az öt évet, úgy a munkáltatója jogellenesen jár el. Ergo, Önnek nem a szerződések számára kell hivatkoznia a munkáltatója előtt, hanem az 5. év leteltére. Ezt pontosan ki tudja számolni. A határozott idejű munkaviszony: 192. § (1) A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. A munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a fél akaratától, ha a felek a munkaviszony tartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkaviszony várható tartamáról. (2) A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. (3) Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető. Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony tartama – a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt – az öt évet meghaladhatja. (4) * A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.

Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, hogy 2 évvel ezelőtt bíróság előtt egyeztünk meg, hogy 20-20 ezer Ft-ot fizet a gyerekek után, de arról nem volt szó akkoriban, hogy abból kell-e gyerektartást fizetnie, ha kap valami plusz juttatást vagy tizenharmadik havi fizetést. Ilyen esetekben is jár a gyerektartás? Saját maga utalja, nem a cége utalja a gyerektartást. Köszönöm válaszát.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése nem egyértelmű. Tehát a gyermekek édesapja/édesanyja minden hónapban összesen 40.000 forintot fizet Önnek gyermektartásként? Ez volt a megegyezés? Mert akkor mindegy, hogy mennyi fizetést kap, összesen mindig ezt a fix összeget kell fizetni. Elmaradása keletkezett esetleg? Javaslom, pontosítsa kérdését, legyen szíves bővebb információval szolgálni a helyzetről.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a férjem még a régi rendszerben vált el és 40%-ot fizet a két gyerek után. A gépjármű hozzájárulás benzin költségből is levonható a gyermektartás? Köszönöm válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Kúria már több döntésében rámutatott arra, hogy a munkavállaló részére kifizetett juttatás jogcímét illetően nem a juttatás elnevezésének, hanem a rendeltetésének van elsősorban jelentősége. Ezért – bár a költségtérítésként kapott összeg nem vehető munkabérként figyelembe –, ha az e címen feltüntetett és kifizetett összegről megállapítható, hogy annak rendeltetése nem a felmerült költségek megtérítése, hanem az a munkaviszonyon alapuló személyes közreműködést, a végzett munka anyagi elismerését szolgálja, ténylegesen a munkabérrel vonható egy kategóriába (BH 1993/12/772., EBH 1999/1/54.). Ezzel egyezően a 1214/2005. számú polgári elvi határozat szerint a végzett munka anyagi elismerését szolgáló rendszeres személyi juttatás a gyermektartásdíj alapjához tartozik akkor is, ha a munkáltató azt költségtérítésnek tünteti fel. Kérdésére a fentiek miatt nem lehet egyértelműen válaszolni, hiszen ha a férje munkába járását biztosítja az üzemanyag hozzájárulás, úgy azt nem tilthatják le.

Kérdés: Jelenleg itthon vagyok kisfiammal, a GYED-et apuka vette igénybe. Sajnos nem tudtam, hogy erre az időre a munkáltatómtól fizetés nélküli szabadságot kell kérnem, így ez nem történt meg. Januártól én szerettem volna igénybe venni a GYED-et, amit jeleztem a munkáltató felé, mire ők közölték, hogy a CSED után ők automatikusan GYED-et jelentettek be, holott én erre vonatkozóan semmilyen papírt nem adtam be. Jelenleg azt mondják, hogy vagy visszamenőleg a GYED kezdetétől azonnali hatállyal felmondanak nekem, vagy pedig mostani dátummal közös megegyezéssel megszüntetik a jogviszonyomat. A kérdésem, hogy lehetséges bármelyik módszer? Illetve van valami esély rá, hogy a jogviszonyomat ne szüntessék meg? Köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Visszamenőleg felmondani lehetetlen jogszerűen, hiszen visszadátumozott munkaviszony megszüntetést nem lehet a NAV-nál kezdeményezni. Az azonnali hatályú felmondásnak helye semmi esetre sem lenne, hiszen a törvény kimondja: 78. § (1) A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. (2) Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet – mint a munkáltatói jogkört gyakorló szervet – tájékoztatják. Miután Önnek a támogatást nem a munkáltatója, hanem a magyar állam fizeti, így semmi oka egy adminisztrációs malőr miatt felmondani Önnek. A közös megegyezés természetesen csak és kizárólag az Ön beleegyezésével jöhet létre. Javaslom, hogy ne írjon alá semmit, amíg szakember nem látta a dokumentumot. Az azonnali hatályú –jelen esetben jogellenes– felmondásnak súlyos következményei lehetnek a munkáltató számára. Fontos, hogy ha ez következne be, Önnek 30 napja van a munkaügyi bíróságon megtámadni a jogellenes nyilatkozatot: „287. § (1) A keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni: a) az egyoldalú munkaszerződés-módosítással, b) a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével, c) a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel, d) a fizetési felszólítással, továbbá e) a 81. § (2) bekezdésében meghatározottakkal kapcsolatos igény érvényesítése iránt.” Ebben az esetben mindenképpen keressen meg egy munkajoggal foglalkozó ügyvédet!

Kérdés: Kiskorú gyerekek kilakoltatási moratórium esetén, ill. ha tönkretették a lakást…

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdés hiányában sajnos nem tudunk Önnek segíteni. Kérem, az eset pontos leírásával tegye fel a kérdését.

Kérdés: Könyvelőként dolgozom egy cégnél, alkalmazotti jogviszonyban. Tegnapi nappal szóban felmondtak, 6 év munkaviszony után. Közös megegyezéssel szeretnének kiléptetni, ha lezárom a 2019. évet és január-februárban elkészítem a mérleget. A jelenleg folyó cégátalakításokban felmerülő szabálytalanságok miatt azonban, nem szeretném ezt lebonyolítani. Van-e jogom ezt megtagadni, valamint a felmondás szóban történő közlése (telefonon hang rögzítve) elfogadható-e a bíróságon?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződés csak írásban jöhet létre, és emiatt (is) csak írásban szüntethető meg. Én a közös megegyezést nem írnám alá, mert akkor elesik a felmondásnál járó lehetőségektől (felmondási idő, végkielégítés), de ezt Önnek kell eldöntenie természetesen, ismerve majd annak a feltételeit. Ergo a felmondás nem ugyanaz, mint a közös megegyezés. Addig viszont, amíg az írásbeli tájékoztatás/felmondás be nem következik, elvileg „rendesen” dolgoznia kell. Aggodalmát megértem, azonban jelen pillanatban tkp. semmi nem történt még, ami igazolható lenne. A hangfelvétel megítélése kérdéses. A tapasztalatok alapján ilyenkor az szokott előfordulni, hogy a mérleg a valóságnak megfelelően készül el, még akkor is, ha az nem tetszik a munkáltatónak, avagy az influenza-szezon dönti le a lábáról a munkavállalót….. Más, fontos dolog: az is tapasztalat, hogy próbálják azonnali döntésre bírni majd, pl. Ön elé teszik az iratot azzal, hogy most azonnal kell dönteni, aláírni, mert különben ez és ez lesz…..ilyen nincsen, ennek ne engedjen, ne írja alá, vigye nyugodtan haza, konzultáljon ügyvéd kollégával!

Kérdés: Szóbeli megállapodás (kiválasztott karácsonyfák későbbi kivágása, majd leszállítása) volt az említett történet. Nos a leszállításra kerülő fák, nem azok voltak, amiket én kiválasztottam és megjelöltem, hanem az őstermelő, akitől vásároltam az én általam fákra helyezett jelölőszalagot áthelyezte az én távollétemben másik fákra, majd kivágta és leszállította nekünk azt. Mivel ezek behálózva kerültek leszállításra, így csak 3-4 nap múlva derült ki, hogy ezek nem azok a fák amiket én kiválasztottam. A kérdésem: Ilyen esetben milyen úton-módon járhatunk el, illetve mit tehetünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ugyanúgy járhatnak el, mintha lett volna szerződés. Az egy más kérdés, hogy semmit sem fog tudni bizonyítani, ergo, ha a másik fél nem ismeri el a történteket (márpedig valószínűleg nem fogja), akkor csak az Ön pénze fog menni a jogi eljárások megindításával, de sajnos azok eredménytelenek lesznek. (felszólítás, FMH, per).

Kérdés: Három nappal ezelőtt, este a szokásos rutinnal beérkeztem a munkahelyemre, majd azzal a ténnyel szembesültem, hogy az én munkámat valaki más végzi. Azonnal telefonáltam a felettesemnek, hogy mégis mire véljem a dolgot, de nem vette fel a telefont. Később megérkezett és csak annyit mondott, hogy majd holnap hívunk, hogy mi legyen veled. Se egy telefont nem kaptam, sem pedig választ. Három nap elteltével hívtam, hogy akkor számoljunk el az esedékes bérrel. Nem válaszolnak, telefont nem veszik fel. Fél havi bérem bent van a vállalkozónál. Ilyen esetben mit tudok tenni? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amíg nincs nyilatkozat a munkáltató részéről, addig a leírtak alapján nem mondtak fel Önnek. A munkaszerződésének tartalma az irányadó vitás esetben, így most is aszerint kellene eljárni. Ha azt megszegték, javaslom az ügyvédi közreműködést, felszólítást, hatósági eljárás kezdeményezését és/vagy a munkaügyi pert.

Kérdés: 2 millió Ft-ot adtam kölcsön a bátyámnak, amit OTP kölcsönből tettem, hogy ő majd fizeti. 3 hónapot fizetett, de azóta nem. Van egy 3 év felfüggesztettje hasonló ügyért. Mit tehetek, hogy a pénzem megkapjam? Ha kell pereskedem is vele.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése nem érthető, kérem írja le pontosan a körülményeket és annak megfelelően tegye fel kérdését. Ha arra gondolt, hogy nemfizetés esetére mit lehet tenni, akkor: FMH eljárás, per, esetleg feljelentés, ha a csalás tényállási elemei fennállnak.

Kérdés: 1988.03.01-től munkaviszonyban álltam egy cégnél 2013.03.17.-ig. Közös megegyezéssel a munkaviszony megszűnésekor nem kaptam meg a 25 éves törzsgárda díjat. 2018.február 1-től a mai napig ismét annál a cégnél dolgozom, mint korábban 25 évig. Kérdésem lenne, hogy most 2019.12. hó végével kérhetem-e korábbi 25 évre tekintettel a törzsgárda tagságra járó X havi törzsgárda díjat, és kérhetem-e havonta a törzsgárda tagságra vonatkozóan a magasabb munkabért? Esetleg méltányosságból kezdeményezhetem-e, vagy nem lehet ezzel a kéréssel élnem a munkáltatóm felé?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Törzsgárda díj (mai néven jubileumi jutalom) csak azon munkavállalóknak jár / járt, akik a közigazgatás területen közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszonyban dolgoztak. A szabályozás erre vonatkozólag sokszor és sokféleképpen változott. Ön sajnos ezt az igényét (feltehetőleg) nem tudja érvényesíteni.

Kérdés: Arra lennék kíváncsi, hogy az állásinterjún elhangzott az többször is (mert visszakérdeztem), hogy a munka az hétfőtől péntekig tart, napi 8 órás, 3 műszakos. Ezzel szemben eltelt közel egy év és most 6+2 folyamatos műszakot vezetnek be időkerettel, amit 4 hónapban állapítottak meg. Semmilyen módosítást nem kellett aláírni csak közölték. Ezt nekem kötelező elvállalni vagy hivatkozhatok az állásinterjún elhangzottakra? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaviszonyában bekövetkező lényeges változások vonatkozásában minden esetben munkaszerződés módosítást kell készíteni, melyet közös megegyezéssel (mindkét fél aláírásával) lehet változtatni. Amennyiben ez elmaradt az hiba. A keretmunkaidőben való foglalkoztatás általában egyetlen fél számára előnyös, és az a munkáltató.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! 2015-ben vettem egy családi házat a 2 gyermekre járó CSOK összegéből, 1.3000.000 Ft. Akkoriban még élettársi kapcsolatban éltem, így őt is bevontam, így a ház fele, az ő nevére került. Idén áprilisban elhagyott egy másik nőért és most követeli, hogy a ház részét fizessem ki neki, ami neki egy forintjába sem került, és azóta terhelés is van az ő részén mióta elköltözött, 3.400.000 Ft. Szeretném megtudni, hogy ha jogi útra viszem, van-e esélyem megnyerni a pert ellene, hogy a teljes tulajdonjog engem illessen meg. Köszönöm segítségét!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, csak az ingatlan felét ki kéne hogy fizesse a részére (mínusz a terhek természetesen).

Kérdés: Fizetési meghagyást kaptam közjegyzőtől vízmű tartozás (2017-2019 időszakban) megfizetésére. Ellentmondással éltem, így perré alakult. A kérdéses ingatlanban 2016 óta nem vagyok bérlő, de a bérleti szerződés lejártát igazoló papírokat a közös képviselőtől nem tudom megszerezni (társasház tulajdonában lévő ingatlan). Tudom-e enélkül a dokumentum nélkül igazolni, hogy nincs már közöm a lakáshoz, illetve az ahhoz tartozó mérőórákhoz? Le tudom-e vetetni a nevemről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg igen, habár sokkal több információra lenne szükség. Végső soron a bekövetkező perben tud bizonyítani.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy készenléti jellegű munkakörben, 4 óra pihenőidő letöltése mellett, mennyi készenlét illeti meg a munkavállalót, 24 órás munkarendben. Illetve az, hogyha nem valósul meg a készenléti jelleg, akkor havi szinten hány órát dolgozhat a munkavállaló, 12 órás munkarendben? Illetve 24 órás szolgálat letöltése után, közvetlenül utána kiadható-e 24 óra szabadság? Köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A készenlét a munkaidőn kívüli rendelkezésre állási kötelezettség. A készenlét és az ügyelet között annyi a különbség, hogy a készenlétnél a munkavállaló jogosult meghatározni azt a helyet, ahol készenlétben van, míg az ügyeletnél a munkáltató. Havonta maximum 168 óra készenlét rendelhető el. Munkaidőkeret esetén a munkaidőkeret átlagában. Tartama nem haladhatja meg a 24 órát, ebbe a 24 órába a készenlét megkezdésének napjára beosztott rendes, vagy elrendelt rendkívüli munkaidőt tartamát is bele kell számítani. A napi rendes munkaidő befejezése és a következő napi munkakezdés között, ha készenlétben is volt pihenő időt kell biztosítani, ami egybefüggő 11 óra időtartam. Készenlétet követően pihenő idő csak akkor jár, ha a készenlét alatt a munkavállaló munkát is végzett.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! A kérdésem: 2017.01.20-án Tunéziában házasságot kötöttem egy algériai férfival, de ő nem kap soha vízumot ide és tavaly szeptemberben be is adtam a válási kérelmem. Már 3 éve nem találkoztunk és nem is tartjuk egymással a kapcsolatot, semmilyen formában. Nincs semmi közös vagyon, se gyerek. Május 22-én volt a tárgyalás, ahol kimondták a válást, az alperesnek volt kijelölt ügygondnoka és ő is beleegyezett, mivel az értesítés után ez év februárjában az alperes megírta a bíróság felé, hogy ő is a válás mellett van. De az ítéletet nem vette át állítólag másodjára sem, azaz a kézbesítés sikertelen maradt, és én még mindig nem kaptam meg a válásról a jogerős ítéletet. Nem értem, hogy miért? Igazából nem kapok választ a kérdésemre, csak hogy még mindig várni kell. Szeretnék tisztán látni ez ügyben, amihez kérném a segítségét!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az irat át nem vétele sem a válást, sem a jogerőt nem befolyásolja. Célszerű lenne a Kezelőirodán érdeklődnie.

Kérdés: A munkáltatóm (a közvetlen felettesem és az egyik HR-es kolléga) a beleegyezésem nélkül döntött a munkaköröm megváltoztatásáról. A vállalati rendszerben ennek már nyoma is van, de se tájékoztatást, se új munkaköri leírást nem kaptam, se szerződés módosítást. A felettesem információja alapján szerződés módosítást majd 2020. januárjában kapok a munkakör változásról. Érdeklődnék, hogy ez így szabályos-e? Mik a jogaim ilyen helyzetben? Előre is köszönöm válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az új munkakör betöltése akkortól joghatályos, amikortól a munkaszerződés módosításában szerepel, ha abban nincs meghatározott időpont, akkor annak aláírásától. Ezzel egyidejűleg kell megkapnia az új munkaköri leírást is. Végső soron bírósághoz fordulhat.

Kérdés: A tulajnak joga van zárat cseréltetni, ha a bérlő nem fizet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapjában véve nem teheti meg. Ha megtörtént és van bérleti szerződése, akkor a jegyzőhöz kellene fordulnia, birtokvédelmet kérni.

Kérdés: Szeretnék tanácsot kérni egy ügyben. A kérdésem pedig az lenne, hogy tegnap (2019.12.11-én) tesómék otthonában rám támadt az apósom. 2-szer megütött halánték táján, ezután fejbe rúgott. Ekkor én a 3. ütés után önvédelmi célból védekeztem és verekedéssé fajult. Majd ezután földhöz szorítottam, próbáltam harcképtelenné tenni. Ekkor 2-szer nyakon, mellkason, bordán és fülön rúgott. Miután nem bírtam lefogni, elkezdtem önvédelemből visszaütni, mert már annyira szédültem a sok nyakamat érő rúgástól. Ezek után tesóm kihívta a rendőröket és ekkor elmentek kocsival. De mielőtt elmentek, a kocsiból visszakiabált nekem, hogy még visszajövök és megöllek. Én nem tettem feljelentést a rendőrségen, de ő feljelentett engem, pedig ez tesómék házában/tulajdonában történt, hogy rám támadt. És azért jelentett fel, mert lehet, hogy 8 napon túl gyógyuló a sérülése. Szerencsére nekem a fájdalmakon kívül nagy bajom nem lett. És ezzel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leveléből nem derül ki, mi lenne a konkrét kérdése. Egyébként amennyiben ez így történt, akkor Önnek is kellene feljelentést tennie. A saját sérüléseiről is célszerű lenne látleletet vetetnie.

Kérdés: Többször előfordult már, hogy a felettesem lekezelőn, otrombán és megalázó módon ordított velem. Eddig csendben tűrtem, mert féltem az állásom. Illetve sokan mások is hasonlóan cselekszenek vele szemben. Senki nem mer vele szembe szállni. Mit lehet ilyen esetben tenni? Állítólag jár valami stressz kezelő orvoshoz…. De velünk szemben nem változik. Minden egyes nap hasmenéssel és hányingerrel járok/járunk be miatta. Viszont jelenleg ott tartok, hogy nem érdekel milyen következménye lesz, nem tűröm tovább szó nélkül. Előre is köszönöm a válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A problémát jelzi a felettese felettesének, és megvárja, hogy lesz-e ennek hatása, avagy megszünteti a jogviszonyát, amennyiben úgy érzi, hogy ezt nem kívánja a jövőben elviselni. Ha kára is keletkezik, esetleg diszkriminatív a viselkedése, akkor peres eljárás vagy hatósági eljárás jöhet számításba. Ha a megalázás bűncselekményt is megvalósít, akkor feljelentést is lehet tenni.

Kérdés: A kérdésem a következő: van-e jogom abban az ingatlanban lakni, ahol adótárs vagyok, mert a párom gyakorlatilag kidobott dec. 20-ával. Kérdésem, hogy ezt megteheti? Ilyen rövid idő alatt nem találok albérletet. Mit tehetek ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az adóstárs az a személy, aki a kölcsön és járulékai visszafizetésért az adóssal egyetemlegesen felel. Amennyiben Ön nem tulajdonosa az adott ingatlannak, akkor csak az adósságért felel, egyéb jogalapja nincs az ingatlan vonatkozásában. Az a leírtakból nem derül ki, hogy milyen kölcsönről van szó, csak gyanítom, hogy nem az ingatlan vásárlásnál volt adóstárs, mert abban az esetben az ingatlan közös tulajdon tárgyát képezné. Ahhoz viszont joga van, hogy a közös vagyon megosztása miatt bírósághoz forduljon. Illetve amennyiben házastársak, akkor egyéb jogosultságai is vannak még.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Kérdésem egyszerű, hogyan tudok lemondani jogilag az örökségről? És az örökség lemondása megvéd az adósság öröklése alól is? Köszönöm válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Legegyszerűbb a hagyatéki eljárásban a közjegyző előtt visszautasítani a hagyaték elfogadását. Ebben az esetben sem aktívát, sem passzívát (adósság) sem fog kapni.

Kérdés: Testvérem otthonteremtési támogatásból vásárolta a lakást, én megvettem tőle és továbbadtam egy harmadik személynek, aki nem hajlandó fizetni nekem, hanem csak az első tulajdonosnak. Mit tehetek? 5 év elidegenítés van a lakáson, amiből már csak 2 év van hátra!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben elidegenítési tilalom van egy ingatlanon, azt nem lehet eladni. Az már más kérdés, hogy Önök a testvérével egymás között ezt hogyan oldották meg, illetve a harmadik személlyel is….???. De a tulajdoni lapon, mint tulajdonos Ön nem szerepelhet és a 3. fél sem fog (még egy darabig biztosan nem). Így Önnek kell egyeztetni a testvérével és a harmadik személlyel, hogy az egyébként szabálytalan eladásból származó pénzhez Ön hogyan jut hozzá. Kérdés továbbá az is, hogy mindebből mennyit tudna bizonyítani, mivel ha nem tudnak megegyezni, akkor csak a peres eljárás marad, amibe csak kellő bizonyítékok birtokában érdemes belefogni.

Kérdés: Tisztelt Cím! Munkáltatóm felé nyújtottam be azonnali hatályú felmondásomat a vonatkozó Mt. 78.§ törvény (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozva. Indoklásként a táppénzem alatt történt rágalmazási esetre hivatkozva, ami szóbeszéd lett a munkahelyen és jelentős mértékben sérti alapvető jogaimat. A munkáltatóm az esetet elismerte, felelősségét viszont hárította, miszerint “nem tapaszthajtuk be mindenkinek a száját”. Ez a passzív magatartás elégséges feltétele lehet-e az azonnali hatályú felmondásomnak, ha az jelentős mértékben sért és hátrányos helyzetbe hozott?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Több kérdés is felmerül az Ön által leírt eset kapcsán. Hogyan ismerte be munkáltatója a felelősségét? Mivel ha az esetet elismeri, abba beletartozik a felelősség is adott esetben. Vannak erre tanúk? Okirati bizonyíték? Alapvetően egy normális munkáltató ilyen esetben nem pereskedik, ám van számos példa erre is. Amennyiben az Önt ért súlyos hátrányt/sérelmet kellőképpen tudná bizonyítani a munkaügyi bíróságon, úgy álláspontom szerint megállja a helyét az azonnali hatályú felmondás.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Hagyaték ügyben szeretnék kérdezni. Testvéremmel örököltünk édesapánktól egy fél házat (mert a fele az enyém, én lakom benne), és több erdőrészletet, ami közös tulajdonban lévő osztatlan. A testvérem vissza akarja utasítani a házrészt, viszont az erdőket nem. Ezt jogilag meg lehet-e tenni? Ha igen, akkor én milyen jogcímen kapom meg ezt a negyed részt és kell-e utána illetéket fizetnem? Azért bizonytalanodtam el, mert úgy emlékszem, hogy örökséget részben nem lehet visszautasítani. Hibáztunk, mert ha édesapám életében lemondott volna róla, akkor most nem lenne ilyen gondom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahogy Ön is írja, örökséget csak egészében lehet visszautasítani bizonyos kivételekkel: visszautasítható külön a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel. Ha az örökös végintézkedés és törvény szerint egyaránt örököl, az egyik jogcímen megszerzett rész önálló visszautasítására is jogosult. Az egyenesági rokon utáni öröklés illetékmentes. Így, ha a testvére megörököli az ingatlan ¼ tulajdoni hányadrészét, azt Önre ajándékozás, vagy adásvétel útján tudja átruházni. Az ajándékozás testvérek (azaz nem egyenesági rokonok) között sajnálatos módon nem illetékmentes. Az ajándékozási illeték az érték 18%-a.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Egy lakást szeretnénk vásárolni, amire már előszerződést is kötöttünk az eladóval. Viszont úgy tűnik a vétel, mivel a lakás még nem képezi az eladó tulajdonát (eszközkezelős), jobban el fog húzódni, mint azt előzetesen gondoltuk. Határidőként a szerződésben a végleges adásvételi megkötésére december 31. van feltüntetve, a következő szöveggel, idézem: ” Felek megállapodnak abban, hogy az Ingatlanra legkésőbb 2019. december 31. napjáig végleges ingatlan adásvételi szerződést kötnek egymással a jelen előszerződésben foglalt feltételekkel és azzal az előfeltétellel, hogy az eladó tulajdonjoga bejegyzésre kerül az ingatlan tulajdoni lapján”. Ezek szerint elállni sem tudok az előfeltétel miatt a szerződéstől? Várnom kell az idők végezetéig is akár? Nem azért szeretnék egyébként elállni, mert tovább tart, hanem úgy érzem, hogy az adásvétel során nem úgy járnak el, hogy az aktus minél gyorsabban, gördülékenyebben lezajlódhasson…Nagyon szépen köszönöm a segítséget!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nagyon fontos, hogy a teljes szerződéses megszövegezést ismerni kellene, a korrekt válaszhoz, de: mivel az Ön által leírt előfeltétel – az „eladó” tulajdonjogot szerez – nem következett be, így az előszerződés is hatályát veszíti december 31. napján. (Persze addig még megtörténhet a jogszerzés.) Kérdéses ilyenkor, hogy fizettek-e foglalót, vagy vételár előleget, hiszen azok jövője ilyenkor kétséges, a szerződés szerint kell eljárni. Amennyiben nem állnak fenn az előszerződéses feltételek, Ön nem köteles a későbbiekben szerződést kötni.

Kérdés: Azzal kapcsolatban kérném a segítségét, hogy férjemmel augusztusban kötöttünk házasságot, de sajnálatos módon egy betegség következtében egy hónappal később elvesztettem Őt. Angliában laktunk és dolgoztunk. A barátaim tanácsára igényeltem özvegyi segélyt. Mindent pontosan és korrektül töltöttünk ki, és a council jóvá is hagyta a kérelmet. Időközben hazamentem Magyarországra és ott kerestem új munkát. Ott megismerkedtem valakivel, amit a férjem barátai rossz szemmel néznek, így fenyegető üzeneteket írnak, hogy csalásért feljelentenek a councilnál, vagy ha ezt nem akarom, akkor egy megadott bankszámlára utaljam át a pénzt. Amiről jól tudom, hogy csalás!? Mit lehet ilyen esetben tenni? Nyilván nem érdekből mentem hozzá és a councilhoz beadott kérvényen az adatok igazak. Az, hogy hazaköltöztem Magyarországra nem tudom, hogy kizáró ok lehet-e ilyen esetben, hogy tovább kapjam a támogatást, ami egyébként egy évig havi szinten járna.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos ilyen információval a magyar hatóságok nem tudnak szolgálni, erről minden bizonnyal a támogatást folyósító angol hatóságnál kell érdeklődni. Az Ön által leírt eset, a pontos tényállás ismeretében, akár bűncselekmény is lehet a rokonok részéről. Javaslom, hogy tegyen feljelentést a rendőrségen abban az esetben, ha ez ténylegesen megvalósult.

Kérdés: 2006. novemberében vettünk fel a férjemmel közösen jelzáloghitelt egy banknál, 2017-ig rendesen fizettük is, de sajnos a férjem elvesztette a munkahelyét és már nem tudtuk fizetni. Végrehajtóhoz került az ügyünk. Ez év tavaszától a férjem talált munkahelyet és áprilisban sikerült megállapodni a végrehajtóval részletfizetésben. Azóta havi 50.000 Ft-tal fizetjük minden hónapban. Tényleg 1 hónapot sem hagytunk ki. A napokban kaptunk egy levelet a végrehajtótól, hogy árverésre fog kerülni a házunk. Ezt miért kaptuk? Ilyet megtehetnek? Annak ellenére, hogy fizettük tényleg minden hónapban a részletet. Kérem, hogy segítsenek, adjanak tanácsot, mert nagyon kétségbeesettek vagyunk. 3 kiskorú gyermekünk van, a legkisebb másfél éves, nem szeretnénk az utcára kerülni, sehová sem tudnánk menni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fel kell keresniük az ügybeli végrehajtót és tájékoztatást kell kérniük. Mivel a kérdése egy nem tisztázott szituációra vonatkozik, így mi sem tudunk Önnek bővebb információval szolgálni. Javaslom, hogy vegye fel a kapcsolatot a Bankkal is minél előbb, kérjen egy hivatalos írásbeli tájékoztatást a hitelszerződésük jelenlegi állapotát illetően. Amennyiben az ügy súlyosbodik javaslom, hogy minél előbb keressen meg egy ügyvédet úgy, hogy minden releváns iratot átad a jogi képviselőnek.

Kérdés: A gyermekünk óvoda köteles és most kaptuk meg az igazolást, mely szerint halasztjuk az iskolakezdést, mivel még nem beszél magyarul csak oroszul. Az óvodának, ahova járunk sok értelme nincs, mivel többet betegeskedik a gyermek, mint jár. Ennél fogva haza járnak hozzánk a magántanárok. Kérdésünk az lenne, hogy lehetséges-e az új jogszabályok értelmében a gyereket otthoni nevelésre átvezetni, nem pedig ezzel az óvodai mizériával alaptalanul kínozni a gyermeket.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jegyző a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életéve betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Az ötödik életévét betöltött gyermek nem mentesülhet az óvodába járási kötelezettség alól, azt óvodai nevelést ellátó köznevelési intézményben kell teljesítenie. Az a szülő, aki az Nkt. 8. § (2) bekezdésben foglaltak alapján felmentést kér a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, az óvodai beiratkozásra meghatározott időtartam kezdő időpontjáig nyújtja be kérelmét a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz, továbbá a kérelem másolatát a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjéhez. Ha a szülő nem települési önkormányzati fenntartású óvodába kívánja beíratni gyermekét, akkor a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentési kérelmét az óvoda fenntartójához nyújtja be, továbbá a kérelem másolatát megküldi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz. A felmentési kérelmeket az önkormányzat jegyzőjének, annak a másolatát az óvodavezetőhöz kell eljuttatni.

Kérdés: Egészségügyben dolgozó ápoló vagyok húsz éve. A munkahelyemen egyre gyakrabban köteleznek a nyolc órás munkavégzésre, amit nem tudok vállalni. Közös megegyezéssel a jogviszonyom megszüntetésé kértemt. Kérdésem: mennyi a felmondási idő, amit kérhetnek tőlem és van jogom látni a felmondási papíromat? Sajnos többször tapasztaltam utólagos beleírásokat az idővel kapcsolatosan. Két hónapot kötöttek ki és ezt kézzel az aláírásom után tették meg. A munkaidő változtatásnál kijelentették el lehet menni, és büntetésből áthelyeznek másik osztályra. Az új leendő munkahelyem rugalmas, megvárnak. Milyen jogaim vannak a felmondási idő letöltésével kapcsolatban? Jogosan fenyegethetnek meg? Soha nem volt szakmai vétségem. Kérem tájékoztasson! A rendkívüli felmondásnak van-e értelme?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A maximális felmondási ideje 2 hónap lehet, ám ettől a közös megegyezésben eltérhetnek természetesen. Rendkívüli felmondás ilyen esetben nem lehet, ugyanis: “Rendkívüli felmondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az indokolásból a rendkívüli felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli felmondás indokának valóságát és okszerűségét a közalkalmazottnak kell bizonyítania.” A megegyezésről szóló megállapodásból mindenképpen eredeti példányt kell kapjon annak aláírása után rögtön, amennyiben ezt a munkáltató “elfelejtené” átadni, hívja fel rá a figyelmét, ne távozzon anélkül. Felhívom szíves figyelmét, semmit sem kötelező helyben aláírnia. Nyugodtan forduljon ügyvédhez a megállapodással kapcsolatban. Természetesen fenyegetni semmivel sem fenyegethetik Önt jogosan. A felmondási idejének letöltéséről a munkáltatója dönt mérlegelési jogkörén belül. Javaslom, hogy kétség esetén mielőtt bármit aláírna, forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Ezelőtt kb. 15 éve három gyermekemre vonatkozólag a láthatóság korlátozásáért pert indítottam volt férjem ellen. Az akkor 7 éves kislányom elmondása alapján felmerült a gyanú a molesztálásra, s az akkor már nagykorú unokahúgom tanúvallomást tett a volt férjemre vonatkozólag, aki őt több, mint 10 évvel azelőtt 11-14 éves kora közöttt molesztálta. A per eredményeképp a kapcsolattartás korlátozva lett, s a felügyeleti jogáról volt férjem lemondott.  Akkor az unokahúgom nem tett feljelentést ellene. Idén nyáron derült fény arra, hogy amit akkor kicsiként leányom elmondott, annál sokkal súlyosabb dolgok történtek az apja által. Pszichológus barátnőm és egy rendőrségi alkalmazott is azt mondta: érthetetlen, hogy akkor a bíróság az unokahúgom tanúvallomása alapján nem tett hivatalból feljelentést, mert az ügy egyértelműen ezt kívánta volna. Kérdésem: Milyen lehetőségem van a bírói mulasztást “beperelni”?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bíró részéről ez nem mulasztás, ő ún. „felelőtlen”, azaz nincsen e körben a döntéseiért személyi felelőssége. (Legfeljebb a bíróságnak kártérítési kötelezettsége, de azt ebben az ügyben nem tudom elképzelni a leírás alapján….) Amit általában lehet tenni: a sérelmes döntés okán fellebbezni. Ebben az ügyben ezt akkor kellett volna megtenni. Egyébként pedig nagyon sok idő is eltelt azóta, így az sem teljesen érthető, hogy miért most…? Még egy dolog: azért azt sem szabad elfelejteni, hogy bárki tehetett volna akkor feljelentést, így pl. Ön is, de az unokahúg is, avagy az ő szülei. Így teljesen logikusan merülne fel a kérdés, hogy Önök miért nem tettek, mennyivel tudott „többet” a bíró, hogy tőle várták volna ezt? Vagy miért nem tett a rendőrség, ha már most ezt nyilatkozták? Hiszen ők is tudtak mindent, mivel az ügy a rendőrségen kezdődik és egyébként a jogerős bírósági határozat után oda (is) (vissza)küldik az ítéletet, ill. az iratok harmadik példányát pedig ők őrzik…….Még egy fontos dolog: a „molesztálásnak” van egyébként olyan formája is, amiben csak a sértett tud feljelentést tenni, pontosabban ún. magánindítvánnyal élni…..ennek hiányában bárki tehet feljelentést, eljárást akkor sem fognak lefolytatni….így igazából akár ez a variáció is lehet, mert a történtek pontosan nem derültek ki a leírásából. összegezve, feltehetőleg teljesen helyesen járt el a bíróság, míg ez a többi résztvevő vonatkozásában nem feltétlenül állapítható meg.

Kérdés: Úgy döntöttem elválok a feleségemtől. Most már ő is belátta, hogy nincs kiút. 14 év házasság alatt lett két gyermekünk. A feleségem nem dolgozik. Én kint dolgozom Svájcban. Vettem otthon egy házat, én kapom itt külföldön a családi potlékot is és az adókedvezményt is. Ha elválunk mik a kilátásaim a vagyontárgyakat, illetve a gyermekeket illetően?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermekek kapcsán így nem lehet állást foglalni, rengeteg információ kellene még. A vagyon: ami az életközösségük (!) alatt keletkezett és nem számít különvagyonnak, az közös, azaz azt „felezni” kell. Különvagyon: pl. ajándék, hagyaték…. a fentiek okán javaslom a személyes konzultációt.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni. Kb. 1 éve együtt vagyok a párommal, aki 2014-ben elvált. Egészen 2018-ig szerette volna visszaszerezni a volt feleségét, de végül belátta, hogy nem fog visszamenni hozzá. A házasságuk alatt sem volt a párom boldog mellette. (Nem nagyon foglalkozott a felesége vele, a válás is azért történt, mert a felesége megcsalta.) Lelkileg tönkretette. A válás után is a gyereket felhasználva irányította a páromat. Mindennek úgy kellett történnie, ahogy ő akarja és a cirkusz elkerülése végett ennek a párom eleget is tett egészen addig, amíg meg nem ismerkedtünk. Amióta ez a tudomására jutott a volt feleségének folyamatosan írogat és zaklatja őt. Beleszól az életébe a gyereket felhasználva, hogy nem engedi hozzá. Elhordja mindennek. Már nekem is sms-eket írogat. Nagyon sajnálom a párom, így már élni nem lehet. Mi lehet a megoldás, mert a volt feleségét nem érdekli semmi. Elhatározta, hogy tönkreteszi a párom életét.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a párjában is ténylegesen megfogalmazódott a határozott álláspont és megfelelő szabályok szerint – önön magát nem hagyva – kívánja a jövőben az életet élni, jogi úton lehetőség nyílik arra, hogy a láthatással kapcsolatosan, a tartással kapcsolatosan bírói döntés szülessen. Amennyiben Önt is zaklatja a volt házastárs (SMS), fel kell jelenteni a rendőrségen úgy, hogy a bizonyítékok gondosan tárolva legyenek.

Kérdés: Élettársi kapcsolatomból (nem bejegyzett) 3 közös gyermekünk született. A kapcsolatunk idén májusban megszűnt, már a gyermekelhelyezési peren túl vagyunk. A gyermekeket nálam helyezte el a bíróság. A kapcsolattartásra is hoztak ítéletet, illetve időpontokat. Sajnos a gyerekek apja nem él a lehetőséggel, tartásdíj fizetésére sem hajlandó a külön válás óta! Hogyan érhető el, hogy teljesen lemondjon a gyerekek gyámságáról, mivel sem nem fizet tartásdíjat sem nem tartja velük a kapcsolatot. Illetve ha újbóli párkapcsolatomban házasság jönne létre lehetséges-e, hogy a nevelőapa legyen esetlegesen a gyermekek gyámja

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindkét problémára van megoldás. Elsősorban kizárólagos felügyeleti jogot kellene kérnie bíróságon. Másodsorban az, hogy a gyermekek édesapja nem fizeti a gyermektartásdíjat nincs összefüggésben a láthatással. Kereset benyújtásától visszamenőleg 6 hónapra lehet követelni az elmaradt gyermektartásdíj összegét és amennyiben nem fizet (pl. fizetéséből nem tudják tiltani az összeget) súlyos szankciók lépnek életbe, azaz akár büntető-eljárás is indítható….

Kérdés: A segítségére lenne szükségem! Negyedik éve lakom egy albérletben a férjemmel és a 2 kicsi lányommal! 2016.szeptember 1. óta 5 éves albérleti szerződést kötöttünk, ami lejár 2020. márciusában. A probléma az, hogy idejött a tulaj és közölte, hogy el kell mennünk, mert ide akar költözni. Mivel csak a férjem dolgozik, így esélytelen az, hogy kiköltözzem a 2 gyermekünkkel. A kérdésem az lenne, hogy ha innentől kezdve csak a rezsi díjat fizetem neki, hogy össze tudjam szedni a pénzt a következő albérletre mennyi idő alatt tehet ki úgy, hogy a lakbért nem fizetem csak az elfogyasztott rezsit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a határozott idejű bérleti szerződés lejár, az ingatlan tulajdonosa és a bérlő is eldöntheti, hogy kívánja-e a határozott idejű szerződést meghosszabbítani, esetleg határozatlan idejűvé tenni, de az is előfordulhat, egyszerűen úgy dönt, hogy nem kívánja a továbbiakban bérbe adni az ingatlanját. Önnek ebben az esetben a szerződésben foglaltak szerint el kell hagynia az ingatlant. Nem javasolnám a nem fizetés módszerét, az (előbb vagy utóbb) biztosan hátrányos lesz az ön és családja számára.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hova kell forduljunk, abban az esetben, ha Ausztriából 5 éve igényelt gyes igényünket a mai napig nem dolgozták fel. Minden érdeklődésünkre a válasz, hogy folyamatban van. Az 5 év azt gondolom, hogy nonszensz már. Teljesen tanácstalan vagyok.

Válasz: Tisztelt Kérdező!Hiányos az információ, amit kérdésében megfogalmazott. Például tudni kellene, hogy Ön saját jogon, esetleg a gyermek édesapja jogán szeretné-e igénybe venni az ausztriai gyes. Ausztriában a GYES igénylése azután a gyermek után lehetséges, amely után az Ausztriában dolgozó szülő családi pótlékot kap. Az igény benyújtás további feltétele, hogy legalább az egyik szülő a gyermekkel egy háztartásban lakjon. A GYES folyósítása alatt az igénylő éves jövedelme nem lépheti túl a 16.200 Eurót. A GYES igénylés minden esetben csak egy, a legkisebb gyermek után vehető igénybe. A GYES-t a tartományi egészségpénztár fizeti ki. A gyes legfeljebb a kérelemnek az egészségbiztosítási pénztárhoz történő beérkezésétől számított hat hónapra visszamenőleg igényelhető, ezért a feltételek fennállása esetén hat hónapon belül célszerű benyújtani a kérelmet, nehogy elessenek a korábbi hónapoktól! A GYES-t csak akkor lehet megigényelni, ha a családi pótlékot is megigényelték már.

Kérdés: Volt anyósom házára én vettem fel 4,6 millió Ft hitelt, három adóstárssal. Pár évig fizettük, elváltunk és én nem bírtam egyedül. Átadták végrehajtóhoz jogosan! De erről levelet nem kaptam. A végrehajtói díj fejenként 780 ezer Ft. Most szüneteltetik 4 hónapig, de a bank felé 4-5-hónapja fizetjük a pénzt, mert megegyeztünk. Fejenként 20.500 Ft havonta, 6 évig. Arra lennék kíváncsi, hogy lehet, hogy mi megegyeztünk a bankkal és fizetjük, amit kell, ezzel egy időben azonban a fizetésem 33%-át is vonni akarja a végrehajtó. Ezt megteheti? Mert mindkettőt nem tudom fizetni. Azt is szeretném tudni, hogy lehet, hogy egy hitelt 2 végrehajtóhoz adtak be, engem és anyósomat az egyikhez, a volt férjemet és apósomat a másikhoz.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben bírósági végrehajtó járt el az Önök ügyében, úgy a részletfizetési megállapodást nála, illetve vele kellett volna megkötni. A végrehajtási eljárásnak díja van, amelyet minden esetben ki kell fizetni. A végrehajtók ügyelosztását központilag szabályozottan osztják ki. Kissé zavaros számomra az ügy, emiatt látni kellene az összes iratot, hogy megfelelő megoldást tudjak javasolni.

Kérdés: Mai napon eladtam autómat. Szerződéskötés után felhívott az új tulaj, hogy az autóval nincs probléma, de a forgalmiban a megjegyzés rovatban szerepel valami, ami őt zavarja: “motorazonosító adatot nem tartalmaz típuskódja megállapított”. Nálam semmilyen problémát nem okozott ez, én is így vettem az autót fél éve, nekem is az új forgalmiba az okmányirodában ezt írták bele, nem én kértem. Én műszakiztattam a kocsit 2 hónapja, ott sem szóltak semmit. Nem gondolom, hogy emiatt most nekem vissza kellene fizetnem a kocsi árát és visszakapnom az autót. Átnézte, kipróbálta, megállapodtunk, most meg pár óra után ilyen indokkal felhív. Erről az esetről szeretném kikérni véleményét.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A “motorazonosító adatot nem tartalmaz típuskódja megállapított” bejegyzés semmi rosszat nem jelent. Nagy valószínűséggel motor csere volt az autóban és nincs motor szám, vagy esetleg a számok teljes mértékben elenyésztek, így nem olvasható. Az autót hivatalosan forgalomba helyezték, így nem fog problémát okozni a vevőnek sem. Sőt, az újabb autókban már motorszám sincsen feltétlenül.

Kérdés: Polgári perben készült pszichológiai szakvélemény bármely peres fél által megosztható-e 3. féllel (hatósággal) abban az esetben, ha az egyik fél még nem kapta meg a szakvéleményt, illetve ily módon nem volt rá alkalma, hogy azt véleményezze? A szakvélemény terhelő a 2. félre, amelyet az 1. fél több hatóságnak és egyéb szervezetnek is megküldött, mint tényt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Hivatalos eljárásban nem látom az akadályát, főleg ha arra az eljárásra is tartozik. Az, hogy a másik nem látta, nem jelent semmit sem.

Kérdés: Szeretnék tájékoztatást, érdemes-e a volt munkáltatóm miatt bíróságra menni? Röviden: a határozatlan idejű munkaszerződést megváltoztatták határozott idejűre (megtévesztéssel rábírtak), aláírtuk, illetve szabadságot sosem írattak alá, nyilvántartást nem vezettek a ledolgozott órákról. Azokon a napokon, melyre a szabadságot kiírták, bizonyíthatóan dolgoztunk. Heti 20 óra helyett 40 órát dolgoztunk le, túlóra nem lett elszámolva.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben bizonyítani tudja, hogy a munkaszerződés módosítását megtévesztés útján íratták alá Önnel, illetve a többi tényállás vonatkozásában is akkor és csak akkor szabad munkaügyi pert indítania. Egyébként a heti ledolgozandó munkaidő 40 óra a munka törvénykönyve alapján.

Kérdés: Szeretném megtudni, hogy magyar-finn pár alkalmi kapcsolatából született gyermek láthatását van-e mód Finnországból Magyarországra áttenni, mert lányunk nem tud hazatérni az ottani heti háromszori láthatás biztosítása miatt. 9 hónapos gyermekről van szó, és lányunk – az őt ért fizikai, pszichikai és gazdasági erőszak ellenére – az apának biztosítja a láthatást felügyelet mellett. Mivel minden szempontból jobb körülményeket tudna biztosítani itthon a gyermekének szeretne hazatérni, de ezt az apa láthatási joga lehetetlenné teszi. Legújabb fenyegetésként el karja tőle venni az egyedüli felügyeleti jogot is. Segítségre nem számíthat az anya, minden szervezetnél neki kell a gyerek érdekben eljárni és az apa kívánságainak megfelelni. Az apa megegyezésre nem hajlandó, csak az anyának kell alkalmazkodnia. A gyermeknek is csak alkalmazkodási joga van, hisz életének 9 hónapjából mindössze 4 hónapig volt rá kíváncsi, de a láthatáshoz ragaszkodik. Külföldi állampolgárként esélye sincs .

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nagyon fontos kérdés, hogy a gyermek milyen állampolgárságú. Továbbá az is fontos, hogy kint született-e jogerős bírósági határozat a láthatással kapcsolatosan. Kérdését ezen kérdések függvényében lehet csak megválaszolni.

Kérdés: 2019. augusztus 1-től 25-ig kórházi ellátásban részesültem. Ez idő alatt lett volna esedékes országos szinten az augusztus 19-ei nap augusztus 10-én történő ledolgozása. Akkor a munkaadóm úgy döntött, hogy a 10-ei nap mégsem lesz munkanap, hanem pihenőnap, illetve túlóra annak, aki dolgozott 10-én. Néhány napja jelentették be, hogy az augusztus 10-ét december 21-én szombaton kell pótolni. Azt szeretném kérdezni, hogy ez esetben elrendelhetnek-e számomra december 21-én munkanapot augusztus 10-e helyett úgy, hogy augusztus 1-től 25-ig kórházban voltam.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A válasz egyértelműen nem. A hivatalos munkaszüneti napokat és ezzel összefüggésben a kötelezően ledolgozandó szombati napokat minden esetben a kormány határozza meg az előző év folyamán és hivatalosan ki is hirdeti. Továbbá ahogy Ön is leírta abban az időszakban betegállományban volt, így ez Önt semmilyen formában nem érintheti.

Kérdés: A kérdésem közalkalmazotti pótlékokkal kapcsolatos lenne! Nemrég kerültem a munkakörbe és sok tévedést véltem a fizetésekben. Napi 12 órában dolgozunk: 3 nappal, 3 szabad, 3 éjjel, 3 szabad ciklusban! Ebből fakadóan van túlmunkánk, amire 50%-os bérpótlékot kapunk, de arra órabért nem! Az alapbér nem változik, csak az 50%os pótlékot kapjuk pluszba annyi órára, amennyi túlmunkánk volt! Illetve a túlórára nappal 130%-ot éjjel 150%-ot kapunk szintén a fent említett módon! Így, ha túlmunkánk van arra óránként megközelítőleg 378 Ft-ot kapunk! Mindezen felül azt mondták nem jár ünnepnapra sem pótlék, mert műszakban dolgozunk! Azzal takaróznak a közalkalmazotti jogviszony más! Ez valóban így működik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Konkrét állásfoglalást az Ön ügyében akkor tudnánk tenni, ha látnánk az Ön munkaszerződését ( kinevezést) és a már számfejtett fizetését (bérpapír). Az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról rendelkezik az illetmény pótlékokkal kapcsolatban. 72. § (1) A közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha a) foglalkoztatására munkaideje legalább felében jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy b) a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent.(2) A pótlékra jogosító munkaköröket a munkáltató állapítja meg. (3) A pótlék mértéke a pótlékalap 100%-a. Továbbá: 74. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt. 75. § (1) Végrehajtási rendelet a 69-74. § rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja. Az valóban elmondható, hogy a közalkalmazotti jogviszony más, mint a munkajogviszony, de végső soron elmondható, hogy nagyobb részben a szabályozás kedvezőbb, mint azoknak, akik a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak.

Kérdés: 72 éves nyugdíjas győri lakos vagyok. Az lenne a kérdésem, hogy csalás áldozata lettem. Röviden 35 éve, Győrben vettünk a feleségemmel egy panel lakást és egy – akkor azt hittem – barátomtól kértünk 4 millió Ft-ot a lakásvételhez. Ezt rendszeresen fizettük is, amíg a feleségem hirtelen fiatalon meg nem halt. Az ő nevén volt a lakás és a “barátom” , aki a pénzt adta, (mivel a feleségem halála óta nem tudtam fizetni a hitelt a kis nyugdíjamból, ami 29 ezer Ft) kijátszva a tudatlanságom egy ügyvéddel a feleségem nevéről átíratta a saját nevére a lakást. Engem kidobott az utcára, minden ingóságom a lakáson belül van, még a gyógyszereim is. Mivel szívbeteg vagyok a gyógyszereim nélkül életveszélyben vagyok. Kétszer volt infarktusom, amiből nehezen gyógyulok a mai napig. Ha nem veszem be a gyógyszereim, akkor vége. Kérem Önt, válaszoljon mielőbb, mert már nehezen bírom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ezen kérdések pontos megválaszolására nyilván minden iratot látni kellene. Amennyiben úgy érzi, hogy bűncselekmény áldozata lett, feltétlen javasolnám a rendőrségi feljelentést. Lehetősége van ingyenes jogi segítség kérésére minden bíróságon, illetve, ha később perré alakulna az eljárás illetékmentességet is tud kérni tekintettel az anyagi helyzetére.

Kérdés: Egy igen jó anyagi körülmények között élő szülők meddig kötelesek fizetni gyermekük tanulmányait?

Válasz: Tisztelt kérdező! Kérdésével kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom. A Ptk. 4:220§ (1) bekezdése alapján “A továbbtanuló, nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul.” Tehát a tartásdíj feltétele az, hogy a tanulmányok szükségesek legyenek, azok ideje indokolt legyen, és a nagykorú gyermek arra rászoruljon. Tartásdíjra jogosító tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Ennek megfelelően az OKJ-s képzés is. Ez nem azt jelenti, hogy akárhány diploma, vagy szakképesítés megszerzése szükséges tanulmánynak minősül. Általában az első mesterdiploma után a további tanulmányok már nem számítanak indokoltnak, de egy megszerzett szakképesítés után esetlegesen másik szakképzés lehet azért indokolt, mert az egészségügyi állapot nem engedi, hogy adott szakmában dolgozni tudjon. Ilyen esetekben a tartásdíj mértékének meghatározásánál a továbbtanuló gyermek indokolt szükségleteit, saját jövedelmét, vagyoni helyzetét, a tanulmányai folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket, támogatásokat és a szülők teherbíró képességét kell figyelembe venni.

Kérdés: Nyugdíjas vagyok, egyedül élek, 67.500 Ft a nyugdíjam, gyermekem igen jó anyagi körülmények között él és házam tulajdonjogát 11 évvel ezelőtt ráírattam. Ennek fejében havi 20.000 Ft-os rezsimet fizeti, de ebben a tévé és mobiltelefon szolgáltatásom nincs benne. Ezen felül még a gyógyszereimet is nekem kell finanszíroznom, ami átlagosan havi 15.000 Ft. Milyen jogi lépéseket tehetek annak érdekében, hogy anyagilag nagyobb segítséget kapjak tőle?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos kérdés lenne, hogy a ház tulajdonjogának átírása milyen formában történt. Esetleg egy öröklési szerződés keretében, vagy ajándékozási szerződés. A lényege az lenne, hogy a tulajdonjog fejében szerződésben ki lett-e kötve az ellenszolgáltatás mértéke, vagy csak az Ön szülői jó szíve vezette ezen tulajdonjog átruházására. Tartási kötelezettségről a 2013. évi V törvény a Polgári törvénykönyvről (Ptk.) rendelkezik. 4:196. § [A tartásra kötelezettek köre és a tartási kötelezettség sorrendje] (1) A tartási kötelezettség – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az egyenesági rokonokat terheli egymással szemben. (2) Tartási kötelezettsége áll fenn elsősorban a szülőnek a gyermekével és a nagykorú gyermeknek a rászoruló szülőjével szemben. Amennyiben ezen kötelezettségének gyermeke nem tesz eleget bírósági per útján a tartás összege kikényszeríthető, de feltétlen figyelmeztetnem kell, hogy ezek a perek elhúzódhatnak, és költségesek lehetnek.

Kérdés: A “volt cégemre” visszavásárlási jogom van február végéig. Egy hete szóban jeleztem a szándékom, majd pár napra rá írásban is, hogy ügyvéd előtt élnék a visszavásárlási jogommal. A másik fél húzza az időt, nem válaszol. Meddig “akadályozhat” ebben? Szeretném mihamarabb visszavásárolni, mivel a megélhetésemhez szükséges.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Önnek visszavásárlási joga van, és Ön írásban bizonyíthatóan határidőn belül jelezte ezen szándékát, akkor nincs jelentősége annak, hogy a másik fél az időt próbálja húzni. Javaslom, mindenképp keressen fel ügyvéd kollégát, hogy hivatalos úton rendezni tudja ezt a problémát.

Kérdés: Péceli társasházban (1985-ben általam és volt feleségem által) vettünk két lakást és egy garázst, mely fele részben a jelenlegi feleségem nevén van (2014-ben ajándékozás útján adtam neki a saját tulajdonrészem), másik fele előző házasságomból a 2 gyerekem nevén van (anyjuk 2003-as halálával örökölték). Ők külföldön élnek, de nem törődnek sem az ingatlanok fenntartásával, sem az adófizetéssel, sem a felújításokkal, sőt velem, az apjukkal sem. Eddig helyettük is mi fizettünk minden költséget. A közös költség egészét velünk fizettetik meg, pedig úgy tudom a felét a társtulajdonosoknak kell (használattól függetlenül). Azonban egy kis részét az utóbbi pár évben nem tudtuk fizetni anyagi problémák miatt, másrészt a vélhető jogtalanság miatt sem akarunk már fizetni. Mi viszont elbirtoklás vagy elperelés útján szeretnénk megkapni az ingatlanokat, melyeket mi tartunk fenn, de tovább anyagilag nem bírjuk már elviselni a terheket. Ez lehetséges peres úton vagy anélkül? Milyen más alternatív jogi megoldás van még?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtakból azt szűrtem le, hogy a gyermekei által nem használt, de tulajdonképpen az ő tulajdonukat képező ingatlanok vonatkozásában Ön és jelenlegi felesége használja ezeket az ingatlanokat. Már csak azért is, mert az elbirtoklást említette, és tudjuk, hogy az elbirtoklásnak a feltétele ingatlan esetén 15 éven át, ingó esetén 10 éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Tehát amennyiben Önök valóban használják az egyébként nem az Önök tulajdonát képező részt, úgy erre a tulajdonos akár használati díjat is követelhetne. Az lenne a legtisztább, ha a birtokviszonyok tisztázásra kerülnének, esetleg a tulajdonjog megvételre kerülne.

Kérdés: Riasztót rendeltem a lakásomba 2 év hűséggel. Az augusztusban lejárt, le akartam mondani. Azt a választ kaptam, hogy a lejárat előtt 90 nappal kellett volna jeleznem, így újra indult a 2 év. Ez nem jogtalan? Semmi értesítést nem kaptam. A szerződés ezen része itt látható: Ha most befizetek 123.644 Ft-ot, akkor megszűnik a szerződés és leszerelik a berendezést. Milyen lehetőségeim vannak, hová fordulhatok?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Álláspontom szerint ez a kitétel akár a tisztességtelen szerződési feltételek kategóriáját kimeríti. A szerződés megkötésekor Ön ezt aláírásával elfogadta. Jelen esetben a fogyasztóvédelmi hatósághoz tud fordulni, illetve tisztességtelen szerződési feltétel miatt peres eljárást kezdeményezhet.

Kérdés: 2017. Januárban született gyermekem, ekkor CsED, majd Gyed végül GYESE-t vettem igénybe. Munkahelyemen 8 órás határozatlan idejű szerződésem van, jelenleg fizetés nélküli szabadságomat töltöm a GYESE lejártáig. Munkahelyemen 2017. szeptemberben történt kettéválás miatt lehetetlen visszamennem dolgozni, hiszen nem vitt magával a főnököm az új cégébe, maradtam papíron az eredeti cégnél, ahol valójában nem is dolgoztam soha, mert csak a nevük volt közös, a két üzlet profilja eltérő. Hogy érhetem el, hogy ők rúgjanak ki és megkapjam a szabadságaimat vagy azok összegét? Munkanélküli ellátást szeretnék igényelni, mivel államvizsgára készülök, az új szakmámban szeptembertől tudnak alkalmazni. Köszönöm a választ és a segítséget!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az hogy Ön egy percet sem dolgozott abban a cégben, ahol jelenleg papírforma szerint állományban van semmilyen jelentőséggel nem bír a későbbi munkába állásával kapcsolatban. Önnek a szétválás miatt joghátránya nem lehet, jogviszonya folytonos kell, hogy legyen, és a megfelelő munkakört biztosítani kell az Ön részére, amiben a gyermeke születése előtt is dolgozott illetve képzettségének és képességének megfelelő. Az már egy másik kérdés, hogy Ön nem kíván ott dolgozni. A munkavállalónak nem kötelessége felmondásának okát megindokolni, de a törvényi szabályozást a munkavállalónak is feltétlenül be kell tartani. (Lásd: felmondási idő). Amikor bejelenti, hogy állományba kíván kerülni, akkor az addig felgyülemlett szabadság napokat ki kell adni az Ön részére időarányosan. Amennyiben a visszatérés előtt írásban jelzi, hogy mely dátummal szeretné megszüntetni közös megegyezéssel a jogviszonyát, a munkáltatóval történt megegyezés után minden időarányos szabadságát meg fogják váltani. A munkanélküli ellátással kapcsolatban külön figyelembe kell venni, a 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, melynek 27. § határozza meg, hogy az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő).

Kérdés: Vásároltam egy családi házat valakitől, akinek megengedtem, hogy egy darabig ott lakhasson. (Ezt csak egymás közt beszéltük meg, mindenféle szerződés nélkül.) Sokáig türelmes voltam, viszont most már szeretném, hogy kiköltözzön, ugyanis a házat el szeretném adni. Ő sajnos nem hajlandó kiköltözni a házamból. Kérem segítsen. Mégis mit tehetnék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Első megoldási lehetőségként a felszólítást javaslom, amennyiben eredményre nem vezet, az ingatlan kiürítése iránt kell peres eljárást kezdemény

Kérdés: A házastársam részére szeretném a lakásunk tulajdonjogát 50%-ban ajándékozás keretében átírni. (Úgy tudom ez illetékmentes.) Jelenleg én vagyok a tulajdonos 100%- ban. Van 3 közös gyermekünk. Későbbiekben az én elhalálozásom után az öröklésnél, hogyan osztódik az ingatlan a házastársam és a 3 gyermek között? Úgy hallottam, mivel a házastársam ajándékozással szerezte az 1/2 tulajdonrészt, így mások a szabályok az öröklésnél, a gyermekeink vonatkozásában.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdésének első részére válaszolva az ajándékozási szerződéssel tulajdonjogot szerző fél valóban nem fizet illetéket a tulajdonszerzéssel kapcsolatban. Az öröklés vonatkozásában örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Ha van végintézkedés, akkor az öröklés rendjét ez határozza meg. Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. A 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről (Ptk.) részletesen szabályozza az öröklés rendjét. 7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett] (1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti: a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. (2) A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető. Az ajándékozási szerződésnek ilyeténképpen nincs kihatása az öröklésre.

Kérdés: Telefonon szóban elhangzott, hogy a bérleti díjat emelni akarják januártól. Erről nem kell értesíteni december 15-ig levélben? Jelenleg 45.000 Ft-ot fizetek. Mennyivel emelhet januártól és milyen indokkal? Mi az, ami elfogadható részemről? Tudom arra megy ki a játék, hogy olyan összeget akar az önkormányzat, hogy ne fogadjam el és felmondhassa a szerződést, de gondolom drasztikus emelést nem csinálhat. Ha nem értesít ki levélben előtte, akkor januártól nem is módosíthatja csak pl. februártól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önkormányzati lakás esetén a használati díj emelésének mértékét és feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg. Ezen rendeletet az adott Önkormányzat honlapján, vagy az Önkormányzat helyiségében ismerheti meg. Önkormányzati lakás esetén a pénzbeli térítés mértékét és fizetésének feltételeit szintén önkormányzati rendelet határozza meg. A bérbeadó köteles a lakbér összegét a beköltözést követő nyolc napon belül a bérlővel írásban közölni, ha a lakbér mértékét jogszabály határozza meg és a felek a szerződés megkötésekor a fizetendő lakbérben nem állapodtak meg. A bérlő köteles fizetni a közölt bért, ha a bérlő a lakbér összegét, a közlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban nem kifogásolja. Ha a felek a lakbérben vagy a lakbér módosításában nem tudnak megegyezni, annak megállapítását a bíróságtól kérhetik. A bíróság jogerős határozatáig a lakásért a korábban fizetett, ennek hiányában a bérbeadó által közölt lakbért kell fizetni.

Kérdés: Levelet kaptam egy egyéni ügyvédtől, akit a BÖK Kft. bízott meg. A levél tartalma: tájékoztatnak arról, hogy a BKK Zrt. … hivatkozási számon 2013.03.07. és 2013.07.10-én, 2016.07.15 előtt keletkezett pótdíjazásból eredő pótdíj-fizetési kötelezettséget tart nyilván. Ennyi a lényeg, és közlik még, hogy a BKK minden további figyelmeztetés nélkül fizetési meghagyás kibocsátását, a jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtási eljárást kezdeményezhet. A kérdésem az, hogy ezek alapján tehetnek-e bármit? Mit reagáljak a levélre, milyen paragrafusra hivatkozzak, mivel véleményem szerint ez már elévült. Köszönöm a választ!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Ptk 6:22 §-a alapján, a követelések öt év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. De nagyon fontos megjegyezni, hogy az elévülés megszakad, így az elévülési idő újra kezdődik abban az esetben, ha – a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; – a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; – a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy – a követelés csődeljárásban történő bejelentése közül bármelyik esemény megvalósul. A BÖK Kft. a Budapesti Önkormányzati Követeléskezelő Kft., amely a BKK Zrt. követeléseit hivatott rendezni. Ez a levél nagy valószínűséggel egy próbálkozó „fenyegető” levél, de biztosat akkor tudnánk erre mondani, ha látnánk. Amennyiben úgynevezett FMH-t küldenek, és azt nem veszi át, vagy érdemben arra nem mond ellent, akkor valóban egy jogerős fizetési kötelezettsége keletkezik. Az ilyen ügyekben a dátumok (lásd átvétel dátuma) mindig nagyon fontos.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy több mint egy éve dolgozom egy vagyonvédelmi cégnél, s hét hónapja annak az alvállalkozójánál. Múlt hónap első két hetében fizetetlen szabadságon voltam. (Szabadságra csak így tudok menni, mivel nem fizetik ki, ha kiveszem.) A fővállalkozó területi vezetője a szabadságom utolsó napján értesített, hogy munkaviszonyom megszüntetik, így másnap már dolgoznom sem kell bemennem. Arra hivatkozott, hogy egy embert könnyebben lecserél, mint négyet. Felszólították embercserére, megnevezték az illetőket, de Ő ennek nem tett eleget. Ugyanis probléma volt csoporton belül az együttműködéssel. Heten vagyunk a csoportban, a szabadságom alatt egy kolléga lebetegedett, s megkértek menjek be dolgozni. Ennek nem tudtam eleget tenni, mivel nem tartózkodtam itthon. A vezetőt, akitől a telefont kaptam nem érem el hiába hívom, valamint a papírjaim nem kaptam még meg. Mit tudok tenni ilyen esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. rendelkezései szerint a munkaszerződést is és a munkaviszony megszüntetését is írásba kell foglalni. A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A munkáltató a felmondását köteles megindokolni. Az indokolás csak a munkavállaló munkaviszonyával kapcsolatos magatartásával, képességével, vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet csak.

Kérdés: Fizetési meghagyást kaptam közjegyzőtől egy 10 éves gáztartozásról, ami valós, de eddig nem próbálták behajtani. Mondjak ellent elévülésre hivatkozva és keressek ügyvédet vagy fogadjam el a letiltást. Semmi tulajdonom nincs csak a fizetésem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet. A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át. Mindenféleképpen mondjon ellent, mert elévült a követelés.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy a múlt hónapban a munkáltató állítása szerint 2x utalt a könyvelő munkabért. Most azt mondta erre a hónapra már nem fizet, mert a múlt hónapban már megkaptam. Valóban 2 utalás volt, de ilyenkor mi a teendő? Megteheti, hogy nem fizet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogalap nélküli gazdagodás esete áll fenn akkor, ha valaki másnak a rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz. Ez esetben ezt az előnyt vissza kell téríteni.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy mit tehetek akkor, ha a munkáltatom mióta nála dolgozom (5 éve) nem számol a gyermekeim után pótszabadságot csak az alapot? Hogyan válthatom meg? Kifizethető vagy ki kell adnia? Köszönöm válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermekek után járó pótszabadság igénybevételéhez minden évben nyilatkoznia szükséges a szülő(k)nek, a “NYILATKOZAT a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételéről 20… évben” c. nyilatkozattal, amely nyilatkozatot a munkáltatónak le is kell adni. Szabadságot megváltani csak munkaviszony megszűnésekor lehet, abban az esetben, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki.

Kérdés: A mi nap felkeresett a munkáltatóm (munkaerő kölcsönző), hogy megszűnik a Kft. Küldenek egy papírt, írjam alá. Jelenleg gyeden vagyok (hamarosan szeretnénk kis tesót is). Megérkezett a papír, amiben az áll, hogy közös megegyezéssel 2019.12.31-én megszüntetjük a munkaviszonyt és tájékoztatják a munkavállalót, hogy 2019.12.31-vel megszűnik tb kifizető hely lenni. Szabadságomat kifizetik és átadnak a kormányhivatalnak, ha aláírtam a közös megegyezést. De semmi más konkrétumot nem írnak. Mikor megszültem egyszer már alá akartak velem íratni egy közös megegyezésű felmondást, de nem mentem bele, így félek, hogy megint csőbe akarnak húzni. Ennek valóban ez a menete vagy jól érzem, hogy nem stimmel valami ? Érdemes lenne esetleg írásban kérnem, hogy küldjenek a Kft megszűnéséről papírt, illetve hogy ki lesz a jogutód? Vagy mit tanácsol, mit tegyek ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös megegyezés lényege pont az, hogy annak tartalma mindkét fél akaratával megegyezik. Amennyiben aláírja, az azt jelenti, hogy minden egyes rendelkezésével egyetért. A Kft. megszűnéséről és a jogutódlás körülményeiről írásbeli értesítést kell kapnia a munkáltatótól. Ergo feltehetőleg megint „trükköznének”…..

Kérdés: 2019.10.10-i dátummal, másnap e-mailben azonnali hatályú felmondást kaptam. Munkaügyi Bírósághoz fordultam, jogorvoslatért. A munkáltatói jogkör gyakorlója (polgármester) felülvizsgálta az elbocsátásom, jogszerűtlennek nyilvánította és elrendelte, hogy másnap vegyem fel a munkát. Jeleztem neki, hogy nem kívánok élni a visszaállítással, tekintettel arra, ahogyan elbocsátottak. Rá következő héten kaptam még egy levelet a polgármestertől, hogy nem jelentem meg a munkahelyemen, de lehetőséget ad a távollétem megindoklására. Az azonnali hatályú felmondásom és a mai nap között eltelt közel 2 hónap. A bér és munkaügyi papírjaim azóta sem kaptam meg. TAJ szám alapján az Ügyfélkapun megnéztem novemberig be vagyok jelentve. A munkaügyi központba nem tudok regisztrálni a papírjaim nélkül, így munkanélküli segélyt sem tudok igényelni. Kérdésem: a visszaállításhoz nekem ezt kérnem kellett volna…? A jogszerűtlen elbocsátás bebizonyítása esetén nekem milyen kártérítésre lehet igényem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tudni kellene, hogy mi is pontosan a szándéka? Amennyiben nem kíván a jövőben a jelenlegi munkáltatónál dolgozni, le kell zárni a jogviszonyt, azaz azt valamilyen jogcímen meg kell szüntetni, írásban. Miután mindkét fél aláírta a jogviszony megszüntető okiratot, utána tudja csak a munkáltató kiállítani a szükséges igazolásokat, amelyek a munkaügyi központba történő regisztráláshoz is szükségesek. Amennyiben a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság által megállapításra kerül a jogellenes jogviszony megszüntetés, bírósági úton érvényesítheti az ezzel összefüggésben keletkezet kárát (ha volt).

Kérdés: Számításom szerint túlléptem a 300 órás/éves törvényi túlórakeretet. A munkáltatóm nem kezdeményezte az egyéni megállapodást (400 óra), de ezt nem is vállaltam volna. Ezek a túlórák, kötelezően elrendelt túlórák. Felmondhatok-e azonnali hatállyal az ellehetetlenített további kapcsolat okán és az erre előírt keretek (végkielégítés, felmondási idő, 12 hó távolléti díj) kérése szerint? Nyerhető-e egy ilyen per?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azonnali hatályú felmondás egyik esete, amikor valamelyik fél olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ez a másik fél magatartására utal, amiből az következik, hogy a nem felróható (tehát nem szándékos vagy gondatlan) magatartás is megalapozhatja az ezen a címen történő azonnali hatályú felmondást. Ilyen magatartás csak akkor szankcionálható azonnali hatályú felmondással, ha az valamilyen módon kihat a munkavállaló munkaviszonyára, következésképpen – egészen kivételes tényállásoktól eltekintve – egyben a munkaviszonyból származó valamilyen (akár etikai) elvárás megsértését is jelenti. Nyerhető-e vagy sem, ahhoz egyrészt minden iratot (szerződésüket) ismerni kellene, és még akkor sem szívesen bocsátkoznék jóslásba……

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy 9,5 éve dolgozom a munkahelyemen. A vezetőség úgy döntött, hogy átszervezi a céget, és átraktak egy másik igazgatóságra. A munkaszerződésem ugyanaz maradt, mint az előzőekben. Viszont az új főnököm úgy döntött, hogy másképp szeretné a munkát kiadni… amiről írásban sem tájékoztatott, csak szóban, hogy ezentúl “másképp lesz”. Többet nem tudok. Az eddig végzett munkámat elvették, az információkat ugyan elkérik, amiket hellyel-közzel megadok, de a munkát másnak adja ki. A levelezésekből kimaradok, tehát még annyira sem méltatnak, hogy belevegyenek, belevonjanak azokba a munkafolyamatokba, amelyeket 9,5 évig végeztem… Mit tudok tenni?? Köszönöm válaszukat!

Válasz: Tisztelt kérdező! Ha van munkaköri leírása, kérje az új igazgatóságtól írásban, hogy ez változatlan, vagy módosítják-e.

Kérdés: 2011 Decemberében kezdtem dolgozni egy fodrászcégnél, melynek több üzlete is van az országon belül, én a kecskemétiben dolgoztam. Időközben elmentem gyesre a kecskeméti szalon pedig bezárt. December 13-án jár le a gyesem, a cég még nem jelentkezett. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben jár-e a végkielégítés? Hozzám eső legközelebbi fodrász szalonjuk Szegeden és Budapesten van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Haladéktalanul keresse meg a céget írásban, hogy milyen módon kívánják rendezni munkaviszonyát.

Kérdés: Az alábbi kérdésben szeretném a véleményüket kérni: Lakásomat eladásra hirdetem, vételi ajánlatot tettek rá. A vételi ajánlatnál biztosítékként 500 ezer Forintot leraktak. A lakást egy hölgy vásárolta volna meg, állítása szerint édesanyját szerette volna ott elhelyezni. A szerződéskötés előtti napon édesanyja meghalt, így ő úgy döntött, hogy a lakást mégsem akarja megvásárolni. Kéri vissza a biztosíték összegét, ami a vételi ajánlat szerint foglalónak minősül. “Vis maior” esetnek kívánják minősíteni. Valóban tekinthető annak? Mi a véleménye per esetén a bíróság a vevőjelölt javára dönt? Hangsúlyozom a lakást az édesanya nem tekintette meg, a hölgy állítása, hogy ezt csak és kizárólag azért akarta megvenni, hogy az anyja odaköltözhessen.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vételi ajánlatból pontosan ki kell tűnnie annak, hogy az adott biztosíték az foglaló! Foglalót abban az esetben érdemes kikötni, ha biztosak az eladásban, hiszen az adásvétel meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Az adásvételi szerződés kötelezettje, mint vevő Katalin, aki a szerződéstől elállt, így a foglalót elveszti. A per Katalin érdekében állhat, ha a fentieket vitatja, azonban neki kell majd bizonyítania is.

Kérdés: Az édesapa 25 éves fiának azt mondta, hogy nem én vagyok az apád. Soha ne keress, mert feljelentelek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak nem elegendőek ahhoz, hogy jogi tanáccsal szolgáljunk, pontosítsa, hogy mit szeretne megtudni?

Kérdés: Szeretnék kérdezni egy munkajoggal kapcsolatos ügyben. A prémium kiírás szabályzatban ez áll: „A Munkavállaló nem jogosult a prémiumra abban az esetben, ha a munkaviszonyát a Munkáltató szünteti meg azonnali hatályú felmondással, vagy felmondással és a felmondás indoka a Munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával vagy képességével (ide nem értve a Munkavállaló egészségi okból összefüggő képességével indokolt felmondást) függ össze.” A HR ezzel indokolja, hogy az illető nem kapja meg a prémiumot, a felmondási papíron pedig csak annyi áll, hogy próbaidő alatti rendkívüli felmondás. A kiírásban szereplő „és a felmondás indoka….” sehol nincs a felmondásban. Jogos, ha a volt munkavállaló követeli a prémiumot? Én úgy értelmezem, hogy csak akkor nem jár, ha a magatartás vagy a képesség is játszik az összetett mondatban. Érdemes munkaügyi bírósághoz fordulni ezzel? Vagy van valami megelőző fórum, mint pl. vitás ügyekben a békéltető testület?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató azonnali hatállyal (régen rendkívüli felmondás volt az elnevezése) megszüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát, ha a munkavállaló olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással indokolás nélkül megszüntethető a munkaviszony. A szabályozás egyértelmű, de ha van olyan körülmény, amit kérdésében nem írt le, így teljesen konkrét és korrekt válasz sajnos nem adható.

Kérdés: Mit tudok tenni jogi úton egy olyan cég megszüntetése érdekében, ami “becsapás” révén került a fiam nevére. Sajnos semmilyen irat vagy dokumentum nem áll rendelkezésünkre, minden irat náluk maradt. Az aláíráskor, amit fiam önként irt alá, némi pénzt fogadott el (130 ezer Ft-ot). Azóta semmilyen összeget nem vett át. Ez kb. két hónapja történt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogi személy (cég) szabadon hozható létre valamilyen létesítő okirattal (szerződés, alapító okirat, alapszabály). Amennyiben a fiát megtévesztették, hogy hozzon létre céget, úgy bíróság előtt megtámadható lesz a létesítő okirat, de ehhez valamennyi iratot be kell szerezniük. Javaslom a Cégbíróság felkeresését, az iratok beszerzését, majd a cég megszüntetését (végelszámolás), illetve feltehetőleg rendőrségi eljárásra is szükség lesz, mert gondolom, hogy a céget nem véletlenül így hozták létre és nem legális tevékenységet is folytat(hat)nak.

Kérdés: Párom egy cégnél dolgozik Miskolcon, a munkahely elég rossz fényben van, üvegek ki vannak törve, télen meg lehet fagyni. Igaz jól fizet, de szerintem az egészség értékesebb. Az lenne a kérdésem, ha egy ilyen cég/munkahely, így néz ki, hogy ki vannak törve az ablakok, romos az épület jogilag lehet-e akkor ott dolgozni? Vagy kinek lehetne szólni amiatt, hogy utánajárjon a munkahely megfelelőségének és hogy alkalmas-e az épület arra a célra, hogy emberek dolgozzanak benne?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatónak kötelessége biztosítania a munkavégzéshez szükséges munkafeltételeket. A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Amennyiben a munkahelyen működik üzemi tanács vagy szakszervezet, az fogja képviselni a munkavállalók érdekeit.

Kérdés: Szeretném megváltoztatni nevem, de a helyi anyakönyvvezető nem engedi. Történt, hogy édesanyám férjezett volt 1978-ban. De az akkori férjtől, aki külföldi nem tudott elválni, így apám nem tudott a nevére venni. Így megkaptam a külföldi nevet, amit 20 évig használtam. Apám 3 éves koromban elhagyott bennünket. De pert indított, hogy az Ő nevét hordjam. 1998-ban nem kaptam meg az adókártyát, mert olyan nevű nem szerepel az országban, ami a személyi igazolványomban. A népesség nyilvántartóhoz mentem, ahol már hivatalosan apám nevén szerepeltem, de én erről semmi dokumentumot nem kaptam. Ott mondta ez az ügyintéző, hogy apám nevére kell változtassam a nevemet, mert jogtalan névhasználat miatt megbüntetnek. Megváltoztattam. Az illetékes hivataloktól kikértem a papírokat, hogy mi alapján történt ez a névváltoztatás. Úgy, hogy mi egy tárgyaláson voltunk még gyerekként, 10 évesen, de az a gyerektartásról szólt (amit nem fizetett egyáltalán). Már 41 éves vagyok szeretném visszakapni a születési nevemet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A névváltoztatási kérelmet a megadott formanyomtatványon, személyesen kell benyújtani bármely polgármesteri hivatal anyakönyv vezetőjénél (tehát nem szükséges a helyi anyakönyv vezetőhöz fordulnia), ezt a nyomtatványt az anyakönyvvezető fogja biztosítani. A névváltoztatásról a központi anyakönyvi szerv, azaz Budapest Főváros Kormányhivatal dönt, döntésében szabadon mérlegel a megállapított tényállás alapján, melyben figyelembe veszi az Ön által előadott indokokat is.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy ez év október 14-én született a kisfiam és a cégem azt állítja, hogy a gyerek után járó 2 nap szabadság nem jár, mert az időarányos. Ez igaz vagy csak akkor időarányos, ha felmondok, ill. ha a munkaviszonyom megszűnik? Válaszát előre is köszönöm, további szép napot!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Ezek alapján jár Önnek a két pótnap.

Kérdés: Egy 9 lakásos családi társasházban lakom. Van egy a lakók közül, aki az osztatlan közös részre építtetett egy fedett részt kemencével és az esővizet is elvezettette az egyik lakó csatornájába. Szabályos-e, amit csinál?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a társasház közgyűlése határozatában hozzájárult, úgy szabályos volt a lakó tevékenysége. Ha nem járult hozzá, akkor mindenképpen közgyűlés elé kell vinni az ügyet, illetve birtokvédelmet is lehet kérni.

Kérdés: Ha pszichés okok miatt hosszabb időre kéne táppénzre mennem, akkor a munkáltatóm megteheti, hogy kirúg? Akár 1 év is lehetne a felépülés, a munkából való kiesés. Válaszát előre is köszönöm. További jó munkát és szép napot kívánok!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Betegség miatti keresőképtelenség ideje alatt a munkáltató megszüntetheti a munkaviszonyt, azonban ebben az esetben a felmondási idő kezdőnapja a következőképpen kitolódik. A betegség miatti keresőképtelenségének a felmondás közlésekor kell fennállnia, hogy a felmondási idő kezdő napja kitolódjon, és ebben az esetben a felmondási idő legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év elteltét követő napon kezdődik. A felmondási idő naptári napokkal számítandó.

Kérdés: Kérdésem a következő: szakonként 3-an vagyunk egy pozícióban, ezt most le akarják csökkenteni úgy, hogy 1 embert más munkakörbe áthelyeznek gazdasági szempontokra hivatkozva. Tehát a pozíció nem szűnik meg. De a kibővítés nem vonatkozik mindenkire. Mi történik akkor, ha nem fogadjuk el az ajánlatot, mert az határozottan visszalépést jelent… (A helyettesítést viszont elvárják létszámhiány esetén?) Ez esetben jár-e a végkielégítés, mármint ha nem írom alá.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Munkakörváltozás miatt a munkaszerződést akkor kell módosítani, ha az tartósan és teljes mértékben megváltozik. A munkaszerződés módosítását a munkáltató és a munkavállaló is kezdeményezheti, de egyikük sem köteles elfogadni a másik fél ajánlatát, ha az számára sérelmes lenne. Fontos ugyanakkor, hogy ha a munkavállaló nem fogadja el a munkáltató szerződésmódosításra irányuló ajánlatát, akkor azt nem lehet munkavállalói felmondásnak tekinteni, ahogyan önmagában a módosításhoz való hozzájárulás megtagadása sem lehet a munkáltatói felmondás indoka. A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása alapján szűnik meg.

Kérdés: Egy 2014-ben külföldön letöltött ítéletet, most Magyarország honosíthatja-e? Ha honosítják, akkor büntetett előítéletű leszek itthon? 2 éve kikértem az erkölcsit és tisztán megkaptam. Most nem adták ki arra hivatkozva, hogy még itthon nem ismertették el. Joguk van elindítani a honosítást a beleegyezésem nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A külföldi bíróság jogerős ítélete a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, ha Önnel szemben külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés nem ellentétes a magyar jogrenddel. Ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság elbírálta. Valamint a külföldi ítélet érvényességéhez nem kell az elítélt beleegyezése.

Kérdés: Van egy pár lopott tárgy a birtokomban, a volt kapcsolatom hagyta nálam. Tudok olyan tárgyról is, aminek értéke nagyobb, 80-120 ezer Forint és leltári számmal ellátott műtárgy. Az eset a következő, ő Ausztriában nővérként dolgozik és jó pár ápolási helyen az ott léte alatt kisebb-nagyobb neki tetsző tárgyakat lopott. Az a problémám, hogy együtt éltünk, így ez számomra is jelenthet gondot, illetve hogy tudok úgy intézkedni, hogy nekem ez ne jelentsen gondot.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez esetben vissza kellene szolgáltatni a lopott tárgyat, avagy a rendőrségre leadni, különben lehetséges a „probléma” belőle….

Kérdés: Általános munkarendben, napi 8 órás munkavégzéssel, heti váltakozású két műszakban dolgozom. A munkáltató bejelentette, hogy az éves leltárt december 28-án, 29-én, 30-án tartja, két műszakban 12 órás munkavégzéssel. Kérdésem főleg a szombat-vasárnapi rendkívüli munkavégzésre irányul, hiszen ez a két nap hivatalosan a pihenőnapunk, ráadásul 12 órában 6-18, illetve 18-6 között tervezték a leltárt. Ez jogszerű? Válaszukat előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni, ezt kérje munkáltatójától. A törvény nem zárja azt ki, hogy pihenőnapon rendeljenek el rendkívüli munkavégzést.

Kérdés: A napokban kaptam egy levelet (és csekket) egy ügyvédi irodától, amelyben egy 2013.02.20-án keletkezett pótdíjtartozás nyilvántartásáról értesítenek és egyben felszólítanak a jelzett tartozás befizetésére (11.000 Ft). Az emlékeim szerint az eredeti pótdíj 8.500 Ft volt, de a 30 napot meghaladó befizetés miatt ezt 16.000 Ft-ra emelték, amit egy ügyvédi irodánál részletfizetési kedvezménnyel személyesen törlesztettem. Tudtommal nincs tartozásom. Ezt sajnos már igazolni nem tudom, mivel ennyi idő elteltével nem őrizgettem sem csekket sem befizetési bizonylatot. Nem is keresett meg eddig senki ez ügyben. Azonban most egy másik ügyvédi iroda által a BÖK még 11.000 Ft-ot követel. A kérdésem: jogos-e a követelésük, illetve mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügyvédi irodától, illetve az általa képviselt BÖK-től valamilyen okiratot kellett, hogy kapjon, ami bizonyítja, alátámasztja ezt a 11 000 Forintos tartozást. Ha nem kapott, akkor kérje el. A 2013-ban keletkezett tartozás teljesítésének az igazolása miatt megkeresheti a BKK illetékes szervét, hogy igazolják Önnek. Egyébként elévült, ha azt nem szakították meg.

Kérdés: Azzal a kérdések fordulók Önökhöz, hogy személyi kölcsönömet átadták egy behajtási csoportnak és én rendszeresen fizetem hónapról hónapra. Nemrég emeltek még plusz 15 ezer Forinttal és most még plusz 30.000 Ft-tal akarják, hogy fizessem. Ezt nem tudom teljesíteni. Joga van a fizetésemből is tiltani és még a férjem fizetéséből is a végrehajtónak?? Ö nem szerepel a hitelben. Válaszukat előre is köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A végrehajtás és a behajtás nem ugyanaz. Emelni önkényesen nem tudnak, ehhez Önnek is hozzá kell járulnia, amit korábban a szerződésben is megtehetett, lehet nem is tud róla. Így az iratokat mindenképpen ismerni kellene.

Kérdés: Augusztusban csekély mennyiségű kábítószer fogyasztásával, birtoklásával gyanúsítottak meg, felajánlották az elterelést, amit elfogadtam bár még sajnos nem volt módomban elkezdeni. A mai napon kaptam 2 levelet, az egyikben a szakértői díj mértékét határozták meg, a másikban védőt rendeltek ki, illetve megállapították, hogy “az ügyben lefoglalt bűnjelekből mért és becsült kábítószer mennyisége meghaladja a csekély mennyiség felső határát, annak 120.8-179%-a, de nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát”. A kérdésem az lenne, hogy mivel a csekély mennyiséget meghaladja, az elterelés lehetőségét kizárták

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. Becsülni viszont itt nem nagyon lehetne, az nem része a büntető eljárásnak.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a kirendelt ügyvédtől kértük a fiam szabadlábra helyezését a 2 hónapos előzetesből és azt mondta, hogy beadta a kérelmet, de már 1 hónap eltelt és semmi. Telefonáltam a bíróságra, a bűnügyi osztályra és már két alkalommal azt mondták nem érkezett ilyen kérelem. A kirendelt ügyvéd pedig rámondta, hogy beadta és a telefont kikapcsolja, nem veszi fel, ha látja, hogy én hívom. Idegen telefonszámról hívtam és rögtön felvette. Csak hiteget… Olyan kérdésem lenne, hogy ilyenkor mit kell tennem és mennyi idő lenne, ha ügyvéd cserét kérnénk, mert sajnos ügyvédre pénzünk nincs. Előre is köszönöm mihamarabbi válaszukat!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A védő kirendelése, illetve kijelölése ellen nincs helye jogorvoslatnak. Azonban a terhelt – indokoltan – más védő kijelölését indítványozhatja. Az indítványról az a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság dönt, amely előtt az eljárás folyamatban van. Javaslom azért, hogy előtte személyesen próbálják meg tisztázni a problémát.

Kérdés: Az ügyem: A bankomban váltott gépkocsi nyeremény betét könyvemet a bank a tudtom nélkül valakinek visszaváltotta. Nem kaptam se készpénzben, se utalással a visszaváltott összegből. Tudomást is úgy szereztem az egészről, hogy felhívtak, hogy adminisztrációs hiba történt… Felajánlották, hogy adnak egy gépkocsi nyereménybetét könyvet egy hónapig, meg egy másikat visszaváltásig. Szerintem nem a visszaváltott összeggel van a baj, hanem, hogy elvették a nyerési esélyem. Nem fogadtam el, inkább írtam panaszlevelet. 20 napra rá kaptam egy ajánlott levelet, amiben 2 db visszadátumozott gépkocsi nyeremény betét könyv volt… A többi furcsaság ki van nyomtatva. Kérdezem: mire számíthatok, mi lehet a reális követelésem? Kihez fordulhatok?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Jó lenne tudni, hogy pontosan mit szeretne. Az elveszett esély megítélése sajnos nem egyszerű. Amennyiben bizonyítani tudja, hogy a nyeremény betétkönyvével gépkocsit nyert volna, bírósághoz is fordulhat, kártérítési igénye érvényesítése érdekében. Akihez fordulhat: bank vezetősége; biztonsági része; MNB; bíróság.

Kérdés: Amennyiben az egyetlen élő szülő minden örökségét kizárólag a két testvér közül az egyikre íratja, akkor a másik gyerektől, aki semmit nem kap, attól kérhet szülőtartást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs. Ha a szülő a tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének eleget tett, a gyermek a vele szemben tanúsított kirívóan súlyos magatartás esetén hivatkozhat a szülő érdemtelenségére. Főszabály szerint nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás törvényi sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné. Az örökség (hagyaték) pedig csak a halál pillanatában értelmezhető.

Kérdés: Örökös ügyben lenne kérdésem: férjem meghalt, gyerek nincs, a férjem anyukája él még és a férjem testvére. Ki milyen arányban örököl? Valamint volt egy ausztriai közös bankszámlánk, én voltam a tulaja, később lett a férjem társtulajdonos, ez is az örökség tárgyát képezi?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben ön, mint az örökhagyó (férj) házastársa örökli a közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat és az ezen felüli hagyaték egy részét. A hagyaték további részét a férje anyukája örökli. Az örökhagyó (férj) testvére csak abban az esetben örököl, ha az örökhagyónak (férj) se gyermeke, se házastársa nincs és a szülők közül már csak az egyik, vagy egyik sem él. Közös számla esetén a túlélő társtulajdonos változatlanul jogosult a számla felett rendelkezni. Közös számla esetén ugyanis a tulajdonostársak egymás haláleseti kedvezményezettjeinek minősülnek. (A számla esetében érdemes tisztázni, hogy rendelkező/tulajdonos vagy csak meghatalmazott volt, mert azzal is be lehet lépni.)

Kérdés: Abban kérem szíves tájékoztatásukat, hogyan lehetséges, hogy 6 hónappal a nyugdíjazásom előtt átvezényeltek 4 műszakos munkarendbe. Sokkal nehezebb helyre kerültem. Vannak tőlem jóval fiatalabbak, akiknek bírni kéne a munkát, amit jelen pillanatban csinálok. Mi a lehetséges megoldás? Nyugdíj előtt nem szeretném elveszíteni a munkahelyemet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az átvezénylő okirat jogszabályba és/vagy kollektív szerződés rendelkezése ütközik, vagy az ön fizikai/egészségi állapota nem engedi meg az új 4 műszakos munkarendben történő munkavégzést, akkor van lehetősége bírósághoz fordulni.

Kérdés: Pedagógus vagyok 34 éve eddig soha nem volt gond a szabadságok kiadásával, de új igazgatónk van és Ő a tanítás nélküli munkanapokra is szabadságot rendel el. Így természetesen nem elég a 46 nap szabadság. A törvény szerint a szabadságot nyáron kell kiadni és csak akkor kell a tavaszi-őszi-téli szünetre szabadságot írni, ha nyáron az nem adható ki. A tanítás nélküli munkanapokra otthoni, illetve iskolai feladatok is adhatók, de semmi estere sem törvényes, hogy alapból ezek szabadságok lennének! Igazgató Úrral többször is beszéltem, de nem jutunk közös nevezőre.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy kérje az igazgató úrtól hivatalosan, írásban a szabadság elrendelését és annak részletes indokolását. Teljes elzárkózása esetén a munkaügyi peres eljárás lesz a megoldás.

Kérdés: Azzal a kérdésemmel fordulok Önhöz, hogy Ausztriában milyen személyiségi jogaim vannak? Jelenleg Ausztriában egy szállodában dolgozom, ahol a munkáltató szállást biztosít. Kérdésem az lenne, hogy a szálloda igazgató a jelenlétem nélkül bemehet-e a szobámba?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ezt osztrák ügyvédtől lenne szükséges megkérdeznie, ugyanis az osztrák Ptk. eltér(het) a magyartól.

Kérdés: A következő kérdésre szeretnék választ kapni: közalkalmazottként dolgoztam 2019. július 1-ig. A munkára köteles időszak 4 hónapja 2019. október 31-ig tartott. A munkavégzés alóli mentesítési időszak (4 hónap) tehát 2019. november 1-től 2020. február 29-ig tart. Erre az utóbbi időszakra távolléti díj jár, ami az előző hat hónap átlaga, ha jól tudom. Munkavégzésem során bérpótlékban is részesültem, ami 2019.augusztus 15-ig járt. Szeretném megtudni, hogy az átlagbérbe beleszámítanak-e a pótlékos hónapok? Tehát május, június, július hónapokra teljes pótlék járt, augusztusra már csak félhavi, ezt követően már nem járt pótlék. A munkáltató pótlék nélkül számolta az átlagbért. Jogos ez a számítás vagy sem? Erre a kérdésre szeretnék választ kapni. Segítségét előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a közalkalmazotti jogviszonyát az 1992. évi XXXiii. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szabályozása alapján tekintjük és minden bizonnyal Kollektív szerződés is van az Ön munkáltatójánál, mivel az összességében 8 hónapos felmentésre, csak ebben az esetben van lehetőség. A Kjt. 80. § alapján a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a pótlékok (lásd vezetői pótlék) bele számítanak a távolléti díjba. Így a munkáltatónak november 01-től ennek megfelelően kell a fennmaradó időszakra számfejtene.

Kérdés: A Magyar Postánál voltam vagy vagyok( ?) alkalmazásban, mint nyugdíjas. A szerződésem határozatlan időre szól, de 6 hónap próbaidőt kötött ki a munkáltató. Három hónap után azonnali felmondással megszüntette a munkáltató a munkaviszonyom azzal az indoklással, hogy próbaidőmet töltöm. A felmondás napja előtt egy nappal sajnos megbetegedtem, a háziorvosom táppénzes állományba helyezett. Mi ilyenkor a helyzet, továbbra is él a munkaviszonyom a táppénz állományban töltött idő lejártáig vagy nem? Ki fizeti a táppénzt és mikor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden munkajogi kérdés kapcsán az első és legfontosabb tisztázni, hogy Ön milyen jogviszonyban áll / állt a Magyar Postánál. A Magyar Posta igen sok változáson ment keresztül, de 2006. január 02. napjától Zrt.-ként szerepel, így álláspontom szerint Önnek munkajogviszonya kell / kellett hogy legyen. A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről egyértelműen megfogalmazza a próbaidővel kapcsolatos szabályozást. E szerint a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot. Amennyiben Önnek a munkaszerződésében 3 hónapnál hosszabb próbaidő szerepel, az jogellenes. A kérdésében sajnos konkrétan nem írta meg, hogy a jogviszony megszüntetése konkrétan mikor történt, hiszen amennyiben a 3 hónap már eltelt, akár csak 1 nappal is, akkor a próbaidő alatt azonnali megszüntetési jogcímmel nem lehet megszüntetni a dolgozó jogviszonyát. 6 hónapos próbaidő kikötést csak a közigazgatásban közalkalmazottként munkát vállalók esetében enged a vonatkozó törvényi szabályozás. (lásd Kjt, Kit, Kttv.) Az Mt. továbbá szabályozza a felmondási idő kezdetét is, amelynek alapján a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik: a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év. Próbaidő alatti jogviszony megszüntetése esetén, amennyiben a munkáltató kezdeményezésére történik a megszüntetés, nem kell figyelembe venni az éppen aktuális betegállományt.

Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, hogy az elévülés minden esetre érvényes? Egy OTP hiteltartozást 2011-ben átadtak az OTP faktoringnak és most 2019-ben tiltják a fizetésem 33%-át. Ötéves elévülésről olvastam, de nem tudom, hogy konkrétan erre vonatkozik-e. Illetve az lenne a kérdésem, hogy tehetek-e valamit, ha kérésem ellenére nem hajlandóak egyezkedni. A 8 év elteltével a hitelem  (200 ezer Forint) a négyszeresére duzzadt. Kértem a kamatok elengedését, de nem áll módjukban. Kaphatnék valamilyen formában segítséget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Ptk 6:22 § alapján, a követelések öt év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. De nagyon fontos megjegyezni, hogy az elévülés megszakad, így az elévülési idő újra kezdődik abban az esetben, ha a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határzatot hozott; vagy a követelés csődeljárásban történő bejelentése közül bármelyik esemény megvalósul. Ahhoz, hogy az Ön konkrét esetét teljes körűen megválaszoljuk, ismernünk kellene az ügy részleteit és az üggyel kapcsolatos iratok tartalmát. Megegyezésre a faktor céggel látok lehetőséget, ha szükséges.

Kérdés: Kinél és hol kell feljelenteni azt, aki nem törvényesen lakik egy albérletben és nincs bejelentve se állandóra, se ideiglenesen a lakcímre.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Ön a tulajdonát képező ingatlanban tartózkodó bérlők vonatkozásában bejelentést szeretne tenni, birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet az ingatlan fekvése szerinti Polgármesteri Hivatal jegyzőjénél. Egyéb ügyben feljelentést akár az ingatlan fekvése szerinti, akár az Ön lakóhelye szerinti illetékes rendőrkapitányságon lehet tenni, habár megjegyzendő, hogy a kérdésében nem látni, hogy ez mitől lenne bűncselekmény vagy más jogsértés….

Kérdés: Nem nyugtattak meg a válasszal. A törvények nem “történetileg kialakult szabályok”, hiszen az, hogy 300 m2-nél kisebb épületet (a 299 is < 300!) nem kell sehol bejelenteni, sehol engedélyeztetni, csak mostanában divat. A törvényeket kellő empátiával kellene hozni és meggondolni, mit szólnának hasonló esetben, ha velük történne ilyen méltánytalanság. "A tulajdon széleskörű védelmet élvez." - kinek a tulajdona? Aki birtokháborít vagy akinél történik??? A területek átsorolása pedig állandóan változik. A környéken nincs még egy ilyen építkezés, csak ez most. Mikor mi építkeztünk itt még 3m-t kellett oldalt a kerítésnél hagyni. Mindenki igyekszik úgy építkezni, hogy saját telken körbejárható legyen a háza (a tavaly elkészült közeli ház is ilyen). Még ma (12.09.) sincs kerítés. Meddig kell türelmesnek lenni? Erre nincs törvény? Miért lehet bármilyen keskeny telekre 300 m2-es házakat építeni? Ezentúl, ha bármi probléma lesz ezen a falszakaszon, akkor újra és újra tűrnünk kell?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jogszabályokat nem én hozom, sőt, a gyakorlatot sem én alakítom ki.

Kérdés: Van egy betegem, akinek elhunyt a férje 7 éve. Akkor ő lemondott az örökségről, mivel a férje össze-vissza vásárolt áruhitelre, hitelkártyákat igényelt. Így nem kapta meg a biztosítási pénzt, viszont azt mondta a közjegyző, hogy az adósságokat sem örökli. De a követeléskezelő azt mondja, hogy a házasság alatt felvett hitel az közösnek számít, így be akarják rajta hajtani a több, mint 1 millió Ft-ot. A néni ágyhoz kötött. 1 idős testvére van, senki más. A nyugdíjából kb.10 ezer Ft marad, amiből ennivalót veszünk. Ezt leírtuk a követeléskezelőnek, de nem érdekli őket. A férje a halála előtt 2-3 évvel megismerkedett egy nővel, az ő gyerekeinek vett számítógépeket, playstationt, meg még ki tudja miket. Azt sem érthető, hogyan kaphatott annyi hitelt kezes, adóstárs nélkül? Pár hónapon belül 3 hitelt vett fel, mikor már volt 4-5 hitele és ráadásul nyugdíjas volt. Mit lehet tenni, hogy ne kelljen kifizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A követeléskezelő NEM tud levonni, így külön eljárás nélkül, végrehajthatóság hiányában semmit nem tudnak tenni, max. „zaklatni”.

Kérdés: Kölcsönt vettem fel egy személytől. A szerződésben rögzítettük a felvett összeget és a rá fizetendő kamatot. Először a tőkét fizettem ki, mivel 11 műtétem volt és anyagilag nagyon megviselt, csak kevesebb összeggel tudtam havonta törleszteni. Ezt megbeszéltük a kölcsönadóval, aki el is fogadta. Ezután elkezdtem fizetni a kamatot. Nyilvántartásom szerint a teljes összeget visszafizettem. Három hónap eltelte után a végrehajtói irodától “bírósági végrehajtási felhívás haladéktalan megfizetésére” szóló értesítést kaptam. Az ügyvéddel felvettem a kapcsolatot és kérte vigyem a visszafizetést igazoló okmányokat. A banktól megkértem és leadtam másnap. Másfél hónap után a mai napon újból értesítést kaptam, hogy a kölcsönadó továbbra is fenntartja követelését. Kérdezem, honnan és kitől tudhatom meg, hogy a kölcsönadó miképpen igazolja a valós adatot, hogyan tudja igazolni a követelését. Lehetséges ez, mert ezzel kapcsolatosan nem kaptam semmi értesítést vagy igazolást. Kihez forduljak?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Ha végrehajtási eljárás van, akkor kénytelen ebben az eljárásban személyesen ( ill. ügyvéddel ) tisztázni a tényállást: milyen összeget követelnek, a benyújtott igazolásból mit fogadtak el, illetve, hogy a kölcsönadó esetleg hajlandó-e egyezséget kötni. A leírtak alapján feltehetőleg nem vett át levelet és egy FMH jogerőssé vált. Ha végképp nem tudják tisztázni, akkor érdemes VH megszüntetése céljából peres eljárást kezdeményezni.

Kérdés: Azzal a problémával fordulok Önhöz, hogy a volt munkáltatóm véletlenül több munkabért utalt át a számlámra, mint amennyi az esedékes lett volna! Üzemanyag hozzájárulás gyanánt írták a bérpapíromra. Azt követően 3 hónapig elmulasztották a TELJES kifizetést. A 4. hónaptól havi 80-100 ezer körüli összegeket vontak le havonta! Ami legtöbbször több volt, mint a 33%, de sosem egyenlő arányban! Kérdésem az lenne: lehet ilyet tennie egy munkáltatónak vagy vannak kötelezettségei?

Válasz:Tisztelt Kérdező! A munkáltatónak joga van a túlfizetést levonni, de erről korrekt számításokat kellene a kérdezőnek kapnia: milyen címen kifizetett összeget, milyen mértékben és időtartamig vonnak. Amennyiben a munkáltatója nem fizeti meg Önnek a munkabérét, Önnek joga van felmondania a munkaszerződését azonnali hatállyal. Az elmaradt munkabér iránti igényét bíróság előtt érvényesítheti a munkáltatóval szemben. Kérjen elszámolást a munkáltatójától

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Szeretnék érdeklődni, hogy házfelújítási munkák anyagaira magánszemélynek kifizetett előleget milyen úton lehet visszakövetelni, ha a tényleges munkavégzés 9 hónappal a kifizetést követően sem kezdődött el? A pénz átadásának ténye papíron rögzítve lett a személyes adatok megadásával.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződés meghiúsulása esetén az előleg minden esetben visszajár. Amennyiben volt Önök között szerződés, úgy a szerződésszegés esete áll fenn és a kötelezett késedelme miatt elállhat a szerződéstől. A felújítási munkálatokat vállaló köteles megtéríteni az Önnek késedelmével okozott kárt, ezt bíróság előtt perben érvényesítheti (itt megjegyzendő, hogy 3 M Ft alatt ún. FMH eljárást kell kezdeményezni, csak az abban történt ellentmondás után lehet pert kezdeményezni).

Kérdés: A Magyar Postánál voltam, vagy vagyok (?) alkalmazásban, mint nyugdíjas. A szerződésem határozatlan időre szól, de 6 hónap próbaidőt kötött ki a munkáltató. Három hónap után azonnali felmondással megszüntette a munkáltató a munkaviszonyom, azzal az indoklással, hogy próbaidőmet töltöm. A felmondás napja előtt egy nappal sajnos megbetegedtem, a háziorvosom táppénzes állományba helyezett. Mi ilyenkor a helyzet? Továbbra is él a munkaviszonyom a táppénz állományban töltött idő lejártáig vagy nem? Ki fizeti a táppénzt és mikor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt a próbaidő alatt. A táppénz az azonnali hatályú felmondás napjától kezdődően nem illeti meg, mivel azon napon megszűnt a munkaviszonya. Nyugdíjasnak nem jár táppénz, mert nem fizet egészségbiztosítási járulékot.

Kérdés: Egy lakásfelújítás során elkövetett csalás miatt szeretnék feljelentést tenni. A lakásfelújítási szerződésben volt egy záradék, hogy azt “a mai napon megszüntetjük”. Ez a záradék ki lett töltve, de az én példányomon, hibajavítóval. Én ezt hirtelen felindulásból lekapartam, mert ki sem kellett volna tölteni, és a másik fél írta be tévedésből, mivel a szerződést még nem akartuk megszüntetni. Ugyanakkor a másik példányon szerepel egy dátum, ami az enyémen nem látszik, csak egy elmosódott írás. (Egyébként is volt a szerződés megszűnésének egy végső időpont megjelölve, ezt a záradékot azért írtuk, hogy ha hamarabb befejeződne, vagy netán kicsit csúszna dolog, akkor is normálisan le legyen írva, hogy az megszűnt, a munkák átadva a pénz kifizetve.) A kérdésem: ha a feljelentésben ezt leírom (mármint, hogy én kapartam le a hibajavítót, de elismerem, hogy ki volt töltve a dátum, és a másik példányon lévő a jó), akkor mentesülhetek a magánokirat-hamisítás alól?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Feltételezve, hogy Ön feljelentést tett az ügyben más tényállás alapján, akkor az Ön által elkövetett cselekmény csekély súlya miatt megrovással is lezárható. Fontos azonban, hogy a törvényi tényállás kimerítéséhez fel is kell használni az okiratot.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy mi történik akkor, ha nem fizetem be a bűnügyi költséget? Mit tud tenni a bíróság, ha nincs a nevemen semmi? A fizetésből lehetőségük van tiltani vagy mi az amit konkrétan tudnak tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bűnügyi költség megfizetése érdekében bírósági végrehajtó fog eljárni. A végrehajtást kérő kérheti átutalási végzés, vagy letiltó végzés kibocsátását is. Ebben az esetben nem kerül bevonásra végrehajtó az eljárásba, a bíróság közvetlenül a számlát vezető pénzintézetnek, vagy munkáltatónak, folyósító szervnek küldi meg a végrehajtható okiratot letiltás végett. A végrehajtó az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt számlájára, munkabérére, ingóságára (gépjárművére), ingatlanára folytathat végrehajtást. Tehát egyértelmű, hogy a munkabéréből le lehet vonni a bűnügyi költség összegét.

Kérdés: Az Építkezés kérdésben mi a másik fél vagyunk. 10.25-én kerítésbontás és állvány állítás után 11.22-én állvány bontás, de kerítés még ma (12.05) sincs. Nem is lesz, mert nem érdeke. Növények, talaj letaposva. Milyen átgondolatlan törvény az, amelyik a tulajdonjogot csak az egyik félnél védi? Az elszenvedőnek KÖTELEZŐ TŰRNI, az önző szomszédnak JOGA van? Miért lehet a kerítéstől fél méterre házat építeni, ha köztudott, hogy a fal szigeteléséhez és vakolásához állványozni kell, ahhoz meg másfél méter szükséges? Miért lehet bármilyen keskeny telekre 300 m2-es házakat építeni? A szomszéd pl. 12×110 m, a terület nagy, csak normális ház építésére keskeny. Régen volt minimum szélesség és kerítéstől távolság. Ezentúl, ha bármi probléma lesz ezen a falszakaszon, újra és újra tűrni kell, hogy a szomszéd lebontja a kerítést és tönkre teszi a kertünket? Lehet remélni, hogy átgondolják ezeket a törvényeket valaha?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tulajdon széleskörű védelmet élvez, azonban vannak korlátai. A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait (a tulajdon kapcsán értelmezendő!) szükségtelenül zavarná vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Az építkezők érdekkörébe tartozó szükségképpeni áthatást kötelesek Önök tűrni, azonban ami nem szükséges mértékű zavarás, azt nem. A kerítés ügyében kérjenek birtokvédelmet a jegyzőnél, a ház nagysága miatt pedig a kerületi építési hatóságnál lehet bejelentést tenni. A törvényi rendelkezések változása nem várható, ezek történetileg kialakult szabályok.

Kérdés: Szeretnék tanácsot kérni. A férjem a vállalkozása során rengeteg mínuszt felhalmozott. Az én nevemen van a lakás, ami Fundamenta hitellel terhelt. Mivel előtte kötöttünk hazásságot tudom, hogy fele az övé. Ki örökli a sok adósságot, ha vele valami történik? Van egy 4 éves kisfiunk is. Hazássági vagyonjogi szerződés vagy a válás, ami ésszerűbb? Illetve aki nem tud fizetni a vállalkozásában, akkor az milyen büntetésre számítson? Előre is köszönöm a választ!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéseire többféle megoldás létezik. Az, hogy az Ön nevén lévő ingatlan közös tulajdonnak minősül e attól függ, hogy esetlegesen nem egy különvagyonba tartozó pénzből szerezte-e. Különvagyonnak minősül házassági vagyonjogi szerződés megkötése nélkül is pl. a házastársi vagyonközösség fennállása alatt az egyik fél által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás. Tehát, amennyiben bizonyítható, hogy a lakást örökségből vásárolta, máris külön vagyonnak minősülhet az ingatlan. Amennyiben ezen lehetőség nem adott, a törvényes vagyonjogi rendszer (vagyis a házastársi vagyonközösség) MELLETT választható ún. alternatív vagyonjogi rendszer. A Ptk. két ilyen rendszert nevesít: a közszerzeményi rendszert, illetve a vagyonelkülönítési rendszert. A vagyon elkülönítési rendszer lényege: a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy egyes, konkrétan meghatározott vagyonszerzések tekintetében kizárják. A házastársak egyikének vagyonszerzése nem hat ki a másik fél vagyonára, egymással szemben semmilyen igényük nem keletkezhet. A felek a házassági életközösség fennállása alatt a vagyonukat önállóan használják és kezelik, azzal önállóan rendelkeznek és tartozásukért önállóan felelnek, egymás tartozásaiért nem felelnek. A közszerzeményi rendszer: a házastársnak az életközösség alatt keletkezett vagyongyarapodás arányos részére a másik házastárssal szemben kötelmi igényt biztosít. Közszerzemény alatt az a tiszta vagyoni érték értendő, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság rá eső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad. Öröklés vonatkozásában: lehetőség van öröklésről lemondásra (ez csak az örökhagyó életében, írásbeli szerződésben, egészben vagy részben lemondhat az öröklésről). Illetve az öröklés megnyílása után lehetőség van az örökség visszautasítására. Az örökség az örökhagyó halálával nyílik. Utolsó kérdésével kapcsolatban sokkal több információra lenne szükség, hogy tisztázni lehessen, milyen szankció várható a vállalkozással kapcsolatos fizetésképtelenséggel kapcsolatban.

Kérdés: Tisztelt Uram! Kérdésem a következő. A kerületi önkormányzat által utalt keretösszegből (amely meghatározott számú munkavállalóra lett kalkulálva) a kifizető szociális főintézmény (megnevezni nem akarom), amelyet az önkormányzat tart fenn, visszatarthatja-e a 13. havi juttatást, abban az esetben, ha a munkavállaló intézményvezetői figyelmeztetést kapott év közben, de el nem bocsátották? Egyébiránt munkáját tisztességesen végzi.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos kérdés, hogy munkáltatójával milyen jogviszonyban áll. Csak sejtem, hogy közalkalmazotti jogviszonyról beszélünk, melyet az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogsállásról szabályoz. Az sem mindegy, hogy milyen jogcímen kapta a 13. havi juttatást. Tisztázni szükséges van e kollektív szerződés az intézménynél, amely eltérhet a törvény adta szabályoktól. A Kjt. 77. § (2) A keresetkiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. Mindenesetre fontos megjegyezni, hogy az ilyen juttatások mindig feltételes módban vannak megfogalmazva a törvény szövegében (lásd: adható), azaz nem kötelező.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy tudnának-e segíteni? A férjem 2005-ben meghalt, volt egy 400 ezer forintos hitele, amit a 3 lányomtól követelnek! Még mikor kiskorúak voltak is küldözgették a levelet nekik. Most kb. 1 millió Forintot követelnek. Mit tehetünk, kérem segítsenek!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Öröklés az ember vagyonában halála esetén bekövetkező egyetemes utódlás. Az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre. Aktívákkal és passzívákkal együtt. Ennek kikerülési lehetősége az örökség visszautasítása lett volna, mely esetben ugyan se pozitív, de legalább negatív dolgokat nem örököltek volna az Ön lányai. Ahhoz, hogy pontos állásfoglalást tudjak adni ebben a konkrét ügyben, látni kellene minden ezzel kapcsolatos iratot.

Kérdés: Tisztelt Címzett! 2006 óta dolgozom egy autóipari beszállító multi cégnél. Eljöttem szülési szabadságra 2017-ben. Gyermekem a 2 évet novemberben töltötte. Szerettem volna visszamenni dolgozni részmunkaidőben. A hölgy akivel beszéltem azt mondta, nincs nyitott pozíció és nincs 6 órás sem. Úgy gondolom 3 éves koráig jogom lenne ehhez. Azt is mondta, vállaljam a 12 órás műszakot vagy számoljak le. Megtehetik ezt velem? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvről 66. § (3) bekezdése egyértelműen leírja, hogy a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. A visszatérés után a munkáltatónak kötelező a munkavállaló részére bérének kiigazítására. A munkáltatónak fel kell mérnie az azonos munkakört betöltő kollégák körében éves szinten milyen átlagos bérfejlesztés ment végbe, és ennek mértékével kell emelnie a visszatérő dolgozó fizetését is. Természetesen a munkabér a részmunkaidővel arányosan csökken.

Kérdés: Németországi kiküldetési szerződéssel dolgozom, mint CNC programozó. A szerződésemben ez található: A Munkáltató Munkavállaló részére a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott bruttó 230.594 Ft/hónap személyi alapbért, valamint teljes havi, németországi munkavégzés esetén havi 1000 és 2600 Euro közötti devizailletményt fizet. Nem tartalmaz sem órabért sem munkaidőt! 7€ nettó bérrel számolnak el, pótlék és túlóra kifizetés nincs! 12 órát dolgozunk 21 napon keresztül folyamatosan (szombat és vasárnap is két műszakban), ez mellet nincs a bejárás és a kiutazás sem fizetve! A főnököm megzsarolt, hogy vagy kint maradok vagy a magyar telephelyre nem mehetek vissza! A német fizetési papíron 2000€ feletti nettó összegek szerepelnek egybevonva a magyar alapbérrel, de ez nincs feltüntetve. Az utalás 1500€ környéke és a magyar számlára a szerződéses magyar alapbér! Jogom van a céggel szemben pénzt követelni? Vagy megállja ebben a formában a kiküldetés a helyét?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, ami a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban felmerült. Ilyen a napi díj. Napidíjat a munkáltató minden kiküldetés során köteles fizetni, amennyiben a felmerült költségeket más módon nem téríti meg. Ennek mértékét belső szabályzat, kollektív szerződés határozza meg, amely munkáltatónkként különböző lehet. A munkaszerződésnek alapvetően nem kötelező tartalmi eleme az órabér meghatározása, mindösszesen az alapbért kell kötelezően meghatározni a fizetés vonatkozásában. Ezen kívül tartalmaznia kell a munkáltató cég adatait, a betöltendő munkakört, a munkaviszony tartalmát (határozott vagy határozatlan idejű munkaviszonyról beszélünk), munkavégzés helyét, próbaidő mértékét, és hogy a munkaviszony eltérő megállapodás hiányában általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. Ezen felül külön Tájékoztatót kell adnia a munkáltatónak a napi munkaidőről, egyéb juttatásokról, munkabér fizetés gyakoriságáról és a kifizetés napjáról, munkakörbe tartozó feladatokról, szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának szabályairól, a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási időről, arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik e, és a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. Ennek megfelelően kéne áttanulmányozni az Ön szerződését, és ellenőrizni a bérpapíron megjelenő tételeket. Amennyiben eltérést tapasztal, joga van a munkáltatóval ezt egyeztetni, és végső soron megegyezés hiányában a jogos különbözetet igényelni.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy házrészre is lehet ajándékozási szerződést kötni? Ha lehet, mennyibe kerül? Várom mielőbbi válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó a dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles. Az ajándékozási szerződés tárgya lehet ingó, ingatlan, de akár jog vagy követelés is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozási szerződést írásba kell foglalni. És természetesen lehet házrészt is ajándékozni. Az ajándékozási szerződés megírását tudom vállalni. Ezzel kapcsolatban személyes konzultációt tudok javasolni Önnek, mivel minden paramétert ismerni kellene.

Kérdés: Az OTP Faktoringnál van egy bedőlt hitelem már 2013 óta! Ők feltettek a KHR-be, de teljesen valótlant állítva, ami (sajnos) mostanában derült ki, mivel próbáltam volna kiváltani/kedvezőbbre váltani a hitelem! A valótlanság, hogy nem fizetem a hitelt, hogy nincs részletfizetési megállapodásunk stb.(pedig írásos szerződésünk van)! Tehát miattuk nem tudom kiváltani a hitelem! Mit tehetnék ez ügyben?! Kérhetem, hogy vegyenek le a KHR-ről?! És mivel miattuk nem jutok előrébb valami kedvezményt (pl.: tőke csökkentése) vagy bármit “kiharcolhatok” tőlük?! Hiszen ŐK állítanak valótlant a KHR-ben! Köszönöm válaszát előre is!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A KHR listáról való törlés időpontja attól függ, hogy az Ön adatai pozitív vagy negatív listán szerepel. KHR negatív lista: a nyilvántartásába azon természetes személyek mulasztási adatai kerülnek rögzítésre, akik a hitel- vagy hiteljellegű szerződésben vállalt kötelezettségeiknek a mindenkori minimálbér összegét meghaladó mértékben, folyamatosan több mint 90 napon keresztül nem tettek eleget. A két feltételnek egyidejűleg kell teljesülnie. Ahhoz, hogy a mulasztás aktív státuszból passzív (lezárt) státuszba kerüljön, az ügyfélnek a hátralékát ki kell egyenlítenie. Amint ez megtörtént, akkor a mulasztás lezárásra kerül, és innentől számított 1 év elteltével az adós adatai törlődnek a negatív KHR listáról. Abban az esetben, ha az ügyfél hátralékát nem rendezi, úgy a mulasztás adatai az eredeti adatátadástól számított 10 év után kerülnek törlésre a KHR negatív listájáról. Az Ön kérdésére csak akkor lehet érdemben válaszolni, ha megismerem a szerződés tartalmát, az ügy egészéhez tartozó iratokat.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Az lenne a kérdésem, hogy 2018. december 7-én elváltunk, az exem már október elején a nőhöz költözött, nekem és két nagykorú fiaimnak kizárólagos lakáshasználati jogot ítélt a bíróság. A házon nincs kölcsön, minden számla pontosan be van fizetve. Megállapodtunk, hogy eladjuk, a ház fele-fele arányban van. Ő ügyvédhez ment kikötve, hogy 5 hónapon belül hirdetésre kerül. Megbeszéltünk egy összeget, majd ő minden megbeszélés nélkül lejjebb és lejjebb vitte az árát. Semmi cuccát nem vitte el, mindene itt van. Vagyonmegosztásra nem adta be az igényt. Gondoltuk, akkor még úgy ahogy normális volt a viszonyunk. Azóta eléggé elfajult a viszony. Kérdésem, hogy most jött egy levél az ügyvédjétől, hogy bíróságra viszi az ügyet, mert eltelt már a megállapodástól számítva 8 hónap. Kérdésem az lenne, ez mit takar, hogy bíróságra viszi? Elárverezésről nem lehet szó, mert nincs a házon tartozás. Ilyen gyorsan nem lehet egy házat eladni szerintem. És ahol lakunk elég borsosak az árak. Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös jogcímen lakott lakás sorsa házasság bontása esetén a bíróság határozata alapján általában megosztásra kerül. A bíróság a lakás használatának megosztását – a felek körülményeinek mérlegelésével – mellőzheti, ha pl. az egyik házastárs a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélkül elköltözött. Önök külön megállapodást kötöttek arra vonatkozólag, hogy a lakást meghatározott időn belül meghirdetik és eladják, majd az ingatlan árát fele – fele arányban megosztják egymás között. Ha jól értelmezem abból, amit leírt, csak a meghirdetés vonatkozásában volt kikötve határidő, az eladásra nem. Így amennyiben a meghirdetés megtörtént, Ön helyesen járt el. A volt házastársának ügyvédje által megfogalmazott bírósági eljárás álláspontom szerint pusztán a közös tulajdon megosztására vonatkozó peres eljárást takarhatja, de ismerni kell az üggyel kapcsolatos okiratokat , hogy teljesen megnyugtató választ adhassak.

Kérdés: Adott 2 ember, mind a kettőnek ugyanaz az ügyvédje. Az egyik ember megbízza az ügyvédet azzal, hogy képviselje, mert “szerinte” megkárosította a másik ember. Elfogadja a megbízást, elkészíti a papírokat… stb. Elvállalhat így az ügyvéd egy megbízást, ha a másik félnek is ő az ügyvédje? Nem kellett volna élből elutasítania?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a másik félnek másik ügyben a jogi képviselője, akkor elvállalhatja. Ugyanabban a jogvitában nem lehet mindkét félé. Az már egy más kérdés, hogy mennyire „szerencsés” / etikus stb….

Kérdés: Érdeklődnék, ha engem, illetve a társamat a bíróság egyetemlegesen kötelezett a bűnügyi költség megfizetésére, ami 290 ezer Forint, akkor hogyan lehet részletfizetést kérni, illetve ezt az összeget maximum meddig lehet befizetni részletben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ugyanúgy, mint a nem egyetemleges kötelezettségnél….kérelmet kell előterjeszteni, amit indokolni és okiratokkal alá kell támasztani. A fizetés: ameddig engedélyezik, ez a bírótól függ.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy kötetlen munkaidő munkaszerződéssel dolgozom egy állami cégnél alkalmazottként. A munkánk a jogszabályi előírásoknak megfelelően délelőtti és délutáni munkát igényel. Egyik nap délelőtt, másik nap délután, heti 2-3-4 nap, ez a kiosztott munkától függ. Az lenne a kérdésem, hogy jár-e délutános pótlék a jelenleg érvényben lévő munkatörvény szerint vagy sem??

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései szerinti kötetlen munkarend alkalmazása esetén a munkarend kötetlen jellégét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesíti. Kötetlen munkarend alkalmazása esetében a munkavállalónak nem keletkezik rendkívüli munkaideje, így nem jogosult bérpótlékra sem.

Kérdés: Felmondási időmet töltöm. Főnököm tavaly kitalálta, hogy a munkaszüneti napok ledolgozásakor, szombati napokon elég egy ember az irodában, a többieknek elszámolják a napot, de otthon maradhatnak. Idén 3 ilyen nap van, abból egy szombatot én töltöttem bent. Időközben többen felmondtak, elmentek és új dolgozók jöttek. Úgy gondoltam, hogy letudtam a részemet. Azonban a főnököm azt mondta, még egy szombatot le kell dolgoznom. Nem értem miért, hiszen ott vannak az új dolgozók, többen is, mint ahány ledolgozás van. Hozzáteszem 2 hónapig egyedül dolgoztam 2 ember helyett 1 fizetésért, amíg felvettek valakit,  így kimerült és fáradt vagyok. Ez persze senkit sem érdekel, senki sem értékeli. Ez a 2 nap lett volna a minimum, ha már ingyen dolgoztam. Úgy érzem ez direkt kicseszés csupán a főnök részéről, hiszen semmi sem indokolja, hogy továbbra is engem szipolyozzon. Elismerem, hogy ez csak egy engedmény, de úgy érzem nem fair ezzel visszaélni és menet közben változtatni a játékszabályokon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Írásából sajnos nem derült ki, hogy a felvázolt helyzettel kapcsolatosan pontosan mi lenne a kérdése. Jogszabályi rendelkezés az ilyen és ehhez hasonló engedményekre/megállapodásokra nincsen.

Kérdés: Közigazgatásban dolgoztam (önkormányzatnál). Határozott idejű jogviszonyom lejárt, a ki nem vett szabadságomat, mivel nem helyezkedtem el, a munkáltatónak már ki kellene fizetnie, ha jól tudom a 40. napon, de ezt a mai napig nem tette meg (kb. 60. nap). Hivatkozva arra, hogy a cafeteria juttatást (Szép Kártyára utalás) tévesen egész évre utalta és az időarányos részt utaljam vissza. Én ezt nem teszem meg, mert nem az én hibám, hogy ő tévesen utalt, ennek a visszautalásnak a költségét nem vagyok hajlandó állni. A munkáltatónak téves utalás esetén van lehetősége javítani, nem értem miért tőlem kéri a visszautalást. A legújabb variáció, hogy a szabadság megváltás összegéből levonja. Ehhez sem járulok hozzá, mivel a cafeteria juttatás egy teljesen más jellegű juttatás, mint a szabadság megváltás. Hiába marad a Szép kártyámon az összeg, abból nem tudok pl. rezsit fizetni stb. Kérdésem, megteheti-e, hogy a saját hibáját úgy korrigálja, hogy az én szabadságom megváltásának összegéből levonja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Kttv. rendelkezései szerint a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnése esetén, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, az arányos szabadságot (ha a kormánytisztviselőnek van fennmaradó szabadsága) úgy kell megváltani, hogy ha a kormánytisztviselő új kormányzati szolgálati jogviszonyt nem létesít, az arányos szabadságot a jogviszony megszűnését követő 40. napon kell megváltani. A Polgári Törvénykönyv rendelkezése alapján aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz; vagy a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli. A kormányzati szolgálati jogviszonya nem váratlanul szűnt meg, hanem egy mindkét fél előtt ismert, kinevezésben rögzített időpontban. A kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését követő naptól sem illetményre, sem cafeteria juttatásra nem jogosult, az elszámolás mielőbbi lezárása érdekében érdemes együttműködni a munkáltatóval.

Kérdés: A szomszéd hatalmas 100 éves japán akácfája dupla akkora, mint a házunk, 1/3-a belóg az udvarunkra és rengeteget “szemetel” a lombja. Főleg ezekben a hetekben nem győzzük takarítani, tele van az udvarnak több, mint fele, a kocsibeálló teteje, a garázs teteje és a csatornák is. Az önkormányzati feljelentés következtében a múlt héten felkérték, hogy vágja vissza az “erősen” átlógó ágakat, de a lombok feltakarításában nem hajlandó segíteni. Azt állítja, hogy nincs ereje (70+ éves), a fia sem segít és a költséget sem hajlandó állni. Folyton azt állítja, hogy nincs pénze, ezért nem metszette meg a fát egyszer sem 40 év alatt holott tudomásunkra jutott, hogy min. 3 ingatlanja van. Mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a szomszédja a szóbeli, írásbeli felszólítás(ok) ellenére sem hajlandó rendesen levágni az átlógó “szemetelő” ágakat, elvégeztetheti az áthajló ágak eltávolítását és a felmerült költségeket bírósági úton is követelheti, illetve birtokvédelmi eljárást is indíthat ellene, akár párhuzamosan is.

Kérdés: Ha tudomásomra jutott, hogy egy munkáltató olyan alvállalkozókkal foglalkoztatja az alkalmazottait, akik valószínűleg feketén – vagy szürkén – vannak bejelentve, akkor ezt hol kell bejelentenem és névtelenül van-e rá lehetőségem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! NAV és Kormányhivatal, ahol a hiányosságok bejelenthetőek.

 

Kérdés: Nekem olyan kérdésem lenne, hogy az egy éve elhunyt 23 éves feleségem után milyen jogaim vannak? A családjával nem jó a kapcsolatom már egy ideje. Nem olyan régen elvittek mindent a közös házunkból, mert szerintük én csak a férje voltam, ő meg az édesanyja. Igen csak ő eldobta 15 évesen, mint minden gyermekét. Az utolsó iskolás évében én finanszíroztam mindent. Nem is ez a lényeg igazából. Minden közös képet, ékszereket, emlékeket elvittek. Egyedül a műszaki cuccokat nem. Én azt gondolnám, hogy nem volt joguk hozzá, mivel az a mi közös életünk volt és mi dolgoztunk meg érte. Így ezáltal férjként az engem illet. Én laikusként azt gondolnám, hogy semmit nem vihetnének el, ha egyszer én örököltem mindent. Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Ön az örökös, akkor senki sem vihet el semmit sem, az Ön engedélye nélkül.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy a munkaszerződésben levő bért meg kell-e határozni, hogy bruttó vagy nettó? Csak simán alapbér van feltüntetve. Felvételnél össze-vissza mondjak, hogy mennyit és hogy lehet keresni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenképpen egyértelműen kell meghatározni.

Kérdés: 2011. szeptemberében apukám meghalt. Halála után egy nappal levettük a bankkártyájáról állítólag a nyugdíját, kb. 140.000 Ft-ot. Sokáig nem tudtuk, hogy ez baj, de körülbelül egy év múlva az Erste bankból elkezdtek leveleket küldeni, hogy fizessük meg a tartozást. Többször beszéltem telefonon, kérelmet írtam, hogy részletben fizetnénk ki Öcsémmel. Elutasították, de azóta is évek óta jönnek a felszólító levelek. Az összeg nő, egyben nem tudjuk kifizetni. Örököltünk egy kis lakást. Arra rá fogják terhelni? Eddig miért nem tették? Mit tegyek ezek után?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Mindenképp valahogy elő kellene teremteni a szóban forgó összeget és befizeti az ERSTE Banknak, ne várjanak addig, amíg elindul a végrehajtási eljárás.

Kérdés: A párom nem vált el a férjétől és lett egy közös kisbabánk. Van-e lehetőség, hogy elvállaljam a kisbabát és hogy az én nevemet viselje?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez esetben bíróságtól kell kérni az apaság megállapítását. Az apaság bírósági megállapítását az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója és az apa kérheti. Az apaság megállapítása iránt a pert a jogosultnak személyesen kell megindítania.

Kérdés: Egy, a feleségem öröklés útján tulajdonába került ingatlanon az elmúlt években több nagy értékű beruházást végeztünk. Eddig cca. 10 millió Ft-ot költöttünk rá. Feleségemnek nincs gyermeke, nekem van két lányom. Mivel úgy tudom, hogy az öröklés útján szerzett ingatlan külön vagyonnak számít, szeretnék tisztán látni néhány dologban. A halálom esetén az én gyermekeim örökölnek-e utánam alapesetben az ingatlanból, vagy csak az ingóságból annak ellenére, hogy jelentős a részemről is az ingatlanba fektetett pénz? Amennyiben a feleségem hal meg előbb ez az ingatlan az én tulajdonomba kerül? Majd ezt követően – halálom után – a két lányom tulajdonába?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastárs különvagyonához tartozik a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás. Amennyiben nem írnak végrendelet, úgy a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek.

Kérdés: Egy egyesület nevében kérek Önöktől segítséget, egy felhasználási szerződés kapcsán. Szeptemberben írtunk a kolléganővel egy szaklapba egy 40 oldalas tanulmányt, ami úgy jelent meg, hogy előtte nem kötöttek velünk Felhasználási szerződést, illetve amikor észrevételezésre átküldtem az anyagot, nem jeleztek vissza, hanem most három hónap után kiderült, hogy még októberben megjelent nyomtatásban úgy, hogy nem küldték vissza jóváhagyásra, illetve nem kötöttek velünk szerződést sem. Most megküldtek egy szerződéstervezetet a Felhasználási jog átadásáról, vagyis mondjunk le minden jogunkról ezzel kapcsolatban. Mielőtt megjelent a tanulmány, ezt a szerződés tervezetet én nem látta,  így nem dönthettem arról, hogy megjelenjen-e vagy sem ilyen feltételekkel. Most viszont szeptemberi dátumozással szeretnék, hogy aláírjam és olyan feltételekkel, ami az egyesület számára nem elfogadható. Mit javasolnak? Kihez tudnék fordulni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben semmiképp se írja alá szerződéstervezet. Próbáljanak meg a szaklap illetékes munkatársaival leülni tárgyalni, és a mindkét fél számára elfogadható szerződési feltételekben megállapodni.

Kérdés: 4 éve lakom önkormányzati albérletben, egyedülálló szülőként 2 kiskorú gyermekkel. Elmaradásom sosem volt, szerződést szegő viselkedésünk sem. Az új Polgármester fel szeretné mondani az albérletet “hamarosan felújítás lesz” címszó alatt, vagy pedig januártól emelni akar az áron akkorát, amit tudja nem fogunk tudni fizetni. A kilakoltatási moratórium véd minket áprilisig? Akkor lenne kb. lehetőségünk házat vásárolni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását a november 15-től április 30-ig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a végrehajtó irodával megegyeztünk a részletfizetésben, amit én betartok, havonta fizetem a csekkeket. És mégis árverezni akarnak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden esetben a végrehajtást kérővel szükséges egyezkedni, és célszerű a részletfizetésben megállapodni, ugyanis ő az ügy “ura”….

Kérdés: Páromnak előző házasságából született egy kisfia . Elváltak minden jól megvolt. Volt egy időszak, amikor nem tudta fizetni a gyerektartást több, mint fél évvel ezelőtt. Azóta rendszeresen fizeti. Az elmaradt gyerektartást követelheti az anya? A láthatást se biztosítja, mit tehetünk? Kommunikálni se engedi a kisfiút az apjával.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az anya bírósághoz fordulhat az elmaradt tartás visszamenőleges érvényesítése érdekében. Tartási követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni. A kapcsolattartásról a szülők egyezséget köthetnek, ha az egyezség nem jön létre, ebben a kérdésben kérelemre a bíróság dönt.

Kérdés: A kérdésem az, hogy ha egy közgyűlésen úgy “kell”!!! szavaznunk, hogy nincs a kezünkben semmiféle tájékoztató az üggyel kapcsolatban, azt utólag a jegyző semmissé teheti? Egy kéményfelújításról van szó, nem kevés pénzért. A közgyűlésen szóban kaptunk 2 db árajánlatot a közös képviselőtől, 16 és 17 millió Forint. E kettő közül választhattunk. Felhívtuk a figyelmét a mulasztásra, de nem érdekelte. Ezután jegyzőhöz fordultunk, aki ki tudta kényszeríteni a tájékoztató papírt tőle. Ebben volt egy 7 milliós ajánlat is. Aláírás gyűjtés és kérvény új közgyűlésre, majd közölte, ha nincs új árajánlatunk ő nem hív össze senkit. Kérdésem az lenne, hogy megteheti?? Ha nem, mit tegyünk?? Ha mi hívunk össze egy közgyűlést leválthatjuk őt úgy, hogy nincs ott? Hozzáteszem a 30 lakásnak min. fele nem is fogja használni a kéményt. Célbefizetésként 200-230e Ft lakásonként, 10 millió Ltp és ki kell pótolni 16 millióig. A 7 milliós megoldásra nem is volt lehetőségünk szavazni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös képviselő leváltása csak közgyűlési határozattal lehetséges. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.

Kérdés: Azzal a problémával fordulok Önökhöz, hogy szociális ápolóként dolgozom, mint közalkalmazott. A munkáltató kötelező (?) kreditpontos továbbképzésre küld, amivel önmagában nincs probléma, de munkaidőben nem tudják megoldani, így pihenőnapon kell 10 órától 18 óráig 5 alkalommal részt venni. A kérdés az lenne, hogy jól értelmezem-e a törvényt, miszerint erre az időtartamra távolléti díj illet meg. Válaszukat előre is köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Csak abban az esetben jár a távolléti díj, ha vagy a Magyar Honvédségnél, vagy rendvédelmi szervnél van közalkalmazottként foglalkoztatva. (Kjt. 44/A. § (4): Az Mt. 55. § (1) bekezdése szerinti eseteken túl a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott közalkalmazott a munkáltató engedélye alapján is mentesülhet a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. A mentesítés miatt kiesett munkaidő az Mt. 115. § (2) bekezdése alkalmazásában munkában töltött időnek minősül, és ezen időtartamra a közalkalmazott az Mt. 146. § (2) bekezdésétől eltérően távolléti díjra jogosult.

Kérdés: Szüleim halála után megörököltük családi házukat, ami 2 külön bejáratú ikerház (apukámnak és testvérének építette édesapjuk). A testvére része évekkel ezelőtt eladásra került. Az illető, aki megvette hitelből, nem tudta fizetni, így a bank kezére került, évek óta nem lakja senki. Most azt hallottam, hogy a bank árverésre bocsájtja. Az volna a kérdésem, van-e esetleg elővételi jogom, illetve köteles-e a bank engem tájékoztatni árverés esetén, amennyiben engem ez érdekel. Kihez fordulhatnék ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:81. § (5) bekezdése alapján a tulajdonostárs az elővásárlási jogot végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja. Amennyiben érdekli ez a lehetőség, a részletkérdések miatt vegye fel a kapcsolatot a végrehajtóval.

Kérdés: Engem pont a ”sok mindentől függ kinek ítélnék a gyermeket” érdekel. Mitől függ? Pl’:Anyagi helyzet? Vagy be kell bizonyítanom, hogy az apa alkalmatlan? Stb? Mi alapján döntenének? Mit kellene ”vinnem” a bíróságra ”bizonyítéknak”,  hogy mellettem jobb élete lenne a gyermekemnek. Röviden le tudom írni a helyzetet. Nekem van munkám, el tudom tartani a gyermeket. Apának jelenleg nincs, de van 1 lakása, amin hitel van. Apa betegesen pánikbeteg. (Pl: kórházba megy az ügyeletre, mert fáj a feje és meg van győződve arról, hogy meg fog halni…, ha a gyermeken lesz egy seb vagy kiütés terrorizál, hogy vigyük ügyeletre, kórházba… sorolhatnám az ilyen eseteket.) A játékszenvedély sem áll távol tőle, amit pénzben játszik. Amikor másfél hónapos volt a kicsi, kezet emelt rám. Mit tehetek, mit kell tennem annak érdekében, hogy velem maradjon a gyermek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt kell bebizonyítania, hogy miért Ön az alkalmas. A bizonyításhoz elsősorban azokat a dokumentumokat kell összegyűjtenie, amelyekkel igazolni tudja, hogy a gyermeke kivel, hol és milyen körülmények között él (lakhatás, munkahely, rendszeres jövedelem és kiadások, apával való kapcsolattartás rendszeressége…stb.)

Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozom, ennek megfelelően a szabadságom arányosítva van a munkaidőmmel. Viszont keletkezik minden évben tört nap szabadságom, 0,22 nap. Hogy rendelkezik a Munka Törvénykönyve? Milyen módon és mikor vehető ki?

Válasz: A Munka Törvénykönyve csak a fél töredéknapot ismeri: “A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.” A törvény megengedi azonban a szabadság órában történő elszámolását is. Erre csak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén van mód. Amennyiben a munkáltatójával meg tudnak egyezni, órákban is kiveheti a szabadságát. Mivel nem ismeretes számunkra az Ön munkaszerződése, így bővebb információval nem tudunk szolgálni.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék gyerektartás ügyben. Van egy lányom, aki jövőre tölti a 18. életévét, nem velünk él. Azt szeretném kérdezni, hogy ha a lány miután betöltötte a 18-at elhelyezkedik dolgozni, de mellette OKJ-s szakmát csinál, akkor köteles vagyok-e továbbra is fizetni a gyerektartást? Előre is köszönöm a választ!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Ptk. 4:220§ (1) bekezdése alapján “A továbbtanuló, nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul.” Tehát a tartásdíj feltétele az, hogy a tanulmányok szükségesek legyenek, azok ideje indokolt legyen, és a nagykorú gyermek arra rászoruljon. Tartásdíjra jogosító tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Ennek megfelelően az OKJ-s képzés is. Ez nem azt jelenti, hogy akárhány diploma, vagy szakképesítés megszerzése szükséges tanulmánynak minősül. Általában az első mesterdiploma után a további tanulmányok már nem számítanak indokoltnak, de egy megszerzett szakképesítés után esetlegesen másik szakképzés lehet azért indokolt, mert pl. az egészségügyi állapot nem engedi, hogy adott szakmában dolgozni tudjon. Ilyen esetekben a tartásdíj mértékének meghatározásánál a továbbtanuló gyermek indokolt szükségleteit, saját jövedelmét, vagyoni helyzetét, a tanulmányai folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket, támogatásokat és a szülők teherbíró képességét kell figyelembe venni.

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom, de a munkáltatom át akar adni magáncégnek. Jól tudom, hogy akkor a közalkalmazotti jogviszonyom megszűnik? Ha nem fogadom el az állást, akkor jár-e végkielégítés felmentési idő stb…?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Új jogviszony létesítése előtt – főszabály szerint – az előzőt le kell zárni. Ha például 2019. december 01. napjával munkaszerződéssel kívánja a munkáltató Önt foglalkoztatni, akkor a jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyt 2019. november 30. napjával valamilyen jogcímen meg kell szüntetni. Végkielégítés a Kjt. 37. § (1) bekezdése alapján akkor illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya: felmentéssel, rendkívüli lemondással, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, illetve határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony esetében a Kjt.-ben meghatározott speciális esetekben. A Kjt. 33. § (1) bekezdése alapján felmentési idő csak felmentés esetén jár, ami legalább 60 nap, de a 8 hónapot nem haladhatja meg.

Kérdés: Szomszédom tuját telepített 40 méter hosszú közös kerítésünk mellé (kb. 25-30 méter hosszon 3-3,5 méter magas brabant tuja, és kb. 10-15 méter hosszon 6-7 méter magas smaragd tuja). A tujasövény nemrég elérte a kerítésemet és át is nőtt rajta. Jeleztem a szomszédomnak, hogy zavar. Ő közölte, hogy az ő oldalán olyan sűrű, hogy nem akarja megvágni a hozzáférés érdekében, de az én oldalamon levágja pont a kerítésig. Nem engedtem, mert ne tapossa le az én növényeimet csak azért, hogy neki szépek maradjanak a növényei. Ráadásul ez nem jelent hosszú távú megoldást, mert ettől kezdve évi három-négy alkalommal nálam letaposnak mindent (tekintettel a brabant tuja évi növekedési ütemére 50-70 cm/év). Az önkormányzathoz fordultam birtokvédelmi eljárás keretében. Határozatuk szerint nekem engednem kell, hogy a szomszéd az én birtokomról gondozza a sövényét. Felhívták a figyelmét, hogy vigyázzon a növényeim épségére. Szerintem ez így nincs jól. Határozhat így az önkormányzat? Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Ptk. 5:8. § (3) bekezdése alapján ha a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat, és a szomszéddal szemben indított perben kérheti a bíróságtól a jegyző határozatának megváltoztatását.

Kérdés: 1.Felmondáskor minden esetben kötelezhetnek a felmondási idő ledolgozására? 2.Táppénz ideje alatt elbocsájthat a munkáltató? (Előre bejelentett táppénz, jeleztem hogy utána ne számoljanak velem, mert felmondok.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! 1. Tudni kellene, hogy milyen jogviszonyban dolgozik. Amennyiben munkaviszony keretében munkavállaló, az Mt. 65. § (1) bekezdése alapján felmondással mind a munkáltató, mind a munkavállaló megszüntetheti a munkaviszonyt. A felmondási idő főszabály szerint 30 nap, ami a felmondás közlését követő napon kezdődik. 2. Az Mt. 68. § (2) bekezdése alapján ha a munkáltató mond fel, a felmondási idő csak a betegség miatt keresőképtelenség lejártát követő napon kezdődik, tehát a táppénz ideje alatt ugyan értesítheti Önt a munkáltatója a felmondásról, de a a felmondási idő csak a táppénz lejártát követő napon kezdődhet. Amennyiben felmondás helyett közös megegyezéssel kéri munkaviszonya megszüntetését, úgy munkaviszonya felmondási idő nélkül, azon a napon szűnik meg, amiben a munkáltatóval megegyeznek.

Kérdés: Párom 28 éves, jelenleg 6 nap szabadsága van, amit még kivehet ez évben, de a munkáltatója 4 nap szabadságot át akar vinni a következő évre. A párom ez évben szeretné kivenni ezt a 4 napot. Jelenleg nincs táppénzen, így megteheti ezt a munkáltató? Előre is köszönöm a választ!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tudni kellene, hogy a párja milyen jogviszonyban dolgozik. Amennyiben munkaviszony keretében munkavállaló, az Mt. 123. § (1) bekezdése alapján a szabadságot esedékességének évében kell kiadni, kivéve, ha a munkaviszony október elsején, vagy azt követően kezdődött, illetve kollektív szerződés erre vonatkozó rendelkezése esetén (a szabadság egynegyedét) kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén. Ezekben az esetekben a munkáltató a szabadságot az esedékességet követő év március 31. napjáig adhatja ki.

Kérdés: Szép napot! Ha a munkáltató nem tartja a szavát. Hol tudom bejelenteni? Se szerződés se bejelentés.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pl. NAV…de tudni kellene, hogy miiben nem tartja a szavát (még)…

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a szomszédom folyamatosan disznótrágyát “tart” a kerítésem mellett nyílt helyen, nem zárt tárolóban, ami környezetszennyező és büdös.. Ezért már szóltam tavasszal, így elvitette (ÁNTSZ kötelezte), de most szeptembertől ismét ott tornyosul, sőt közelebb tette. Azt mondta az úgy neki kényelmesebb… Én lefényképeztem úgy, hogy a képen csak a trágyahalom van és senki más. Elküldtem a tulajdonosnak a képet (mert ők csak albérlők) és most azzal fenyeget a bérlő, hogy feljelent, mert fényképeztem az “Ő udvarát”. Én azt a későbbiekre, tárgyi bizonyíték végett tettem és küldtem el a tulajdonosnak, mivel gondoltam, hogy megszüntetik a trágyahalmot. Kérdésem, hogy feljelenthet-e a fényképezés miatt? Én birtokvédelmet akarok kérni, mert ez tűrhetetlen, patkányok tömkelege van már az én garázsomban és a kamrámban is. Kutyáim ugyan megfogják, amit tudnak, de betegséget hordoznak. A kérdésem a szerinte “szabálytalan” fényképezésre irányul. Várom megtisztelő válaszukat!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön fényképezése ebben a formában semmilyen “szabálytalanságot” sem valósít meg. Csak mondjuk ne a Facebook-ra tegye ki, hanem használja bizonyítékként a birtokvédelmi eljárásban, az ÁNTSZ előtt stb-stb…..

Kérdés: Új kerítés építése céljából telekhatár kitűzést kértem. Ez meg is történt, a szomszéd és az én aláírásommal igazolva. Kiderült, hogy az ő telkéből bizonyos rész az enyémhez tartozik. Ő az elbirtoklással “fenyeget”, ami igazából az idő szerint jogos lenne. Én viszont megkaptam a földmérőtől a kitűzési vázrajzok földhivatal által nyilvántartásba vett példányait több, mint egy hónap elteltével. Arra lennék kíváncsi, hogy ilyenkor a nyilvántartásba vétel napjával újra kezdődik-e a 15 év, vagyis a szomszédnak újabb 15 évet kell-e várnia, hogy elbirtoklással fenyegethessen? Természetesen a fent említett 1 hónap alatt semmilyen jogi lépést nem tett és nem is fellebbezett. Válaszát előre is köszönöm.

Válasz:Tisztelt Kérdező! Fenyegetni bármikor lehet, az semmit sem jelent. Az elbirtoklás feltételei: huzamos időn keresztül + szakadatlanul + zavartalanul + sajátjakénti használat….az Ön esetében a leírtak alapján nem minden feltétel teljesül(hetet)t maradéktalanul….egyébként a leírt esetben relatíve egyszerűen lehet az elbirtoklással szemben is védekezni. Ha megszakad az elbirtoklási idő, akkor pedig tényleg újra kezdődik….

Kérdés: Keletkezett egy hitel ügyletem, mely behajtócéghez került. A behajtócég ezt a hitelt továbbra is deviza hitelként kezeli az árfolyam kockázatokkal és a késedelmi kamattal is növelve a hitelemet. 700.000 Ft eredeti hitelből eddig 1.365.000 Ft lett befizetve és jelenleg még fennáll 1.000.000 Ft. Másik hitelhez nem tudok folyamodni, hogy ezt tudjam vég törleszteni. Van-e egyéb lehetőségem? Illetve szabályos-e ez ebben a formában, hogy továbbra is svájci Frank alapján számolnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem, mivel a kötelező forintosítás 2014-ben megtörtént. Amíg “csak követelnek”, addig nincsen baj, mivel az nem egy végrehajtható jogi aktus. Követelni meg bárki bármit követelhet, az nem azt jelenti, hogy az bíróságon meg is ítélhető. A kettőjük közötti félreértéseket pedig tisztázni kell.

Kérdés: Február 20-án elváltam, van egy közös gyermek, akire megítélték a gyerektartást, de én az anyjával szóban megegyeztem, hogy nem fizetek addig, míg ő a gyermekemmel és a másik 2 gyermekével az én házamban él. Én fizetem a hiteleket, ők élnek benne négyen. Kirakni nem tudom a 3 gyerek miatt, és nem is egyezik! Most utólag még az elmaradt gyerektartást is követeli egyben és bíróságra akar menni. A kérdés, hogy ha már a saját házamat használni nem tudom és a hiteleket nyögöm, kérhetek-e tőle albérleti díjat vagy használati díjat?? És ha igen, visszamenőleg is kérhetek, ahogy ő a gyerektartást? U.i.: a ház csak az én nevemen van! Előre is köszönöm válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ítélet szerint kell eljárni, amelynek rendelkeznie kellett a lakáshasználatukról is. A kérdésekre az ítélet ismeretében lehet válaszolni.

Kérdés: Édesanyám és testvérem halála után (először az édesanyám hunyt el, megtörtént a törvényes öröklés) az édesapám pár évvel később a saját részét ajándékozás útján nekem ajándékozta (8 évvel ezelőtt). Édesapám halála esetén a testvérem gyerekei is örökölnek-e abból, amit az édesapám nekem ajándékozott? Illetve, ha visszautasítom az örökséget, akkor az édesapám által ajándékozott ingatlan (8 évvel ezelőtt történt az ajándékozás) bekerül-e az elhunyt testvérem gyerekeinek az öröklésébe? Jogot szerezhetnek-e valamilyen úton az ajándékozott ingatlanból?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hagyaték a halál pillanatában meglévő vagyon. Ami nincsen meg (a halál pillanatában nem az örökhagyó tulajdonában van), nem része a hagyatéknak.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy van egy házam 1/1 tulajdonban és a keresztanyám holtig tartó haszonélvező. Beleszólhat-e abba, hogy ezt a tulajdonomat közös névre írassam a párommal? Valamint kitehet-e a házból? Én és a párom újítottuk fel ketten a házat, valamint a számlák is az én nevemen vannak és én fizetek mindent.

Válasz:Tisztelt Kérdező! Nem „szólhat” bele. Azonban „kiteheti” Önöket, ahogyan fogalmazott.

Kérdés: Szeretném tudni, hogyan tudok hivatalos feljelentést külföldről Magyarországra eljuttatni. Csalás áldozata lettem, kezességet vállaltam valakiért, s az a személy nem fizette vissza azt a tetemes összeget, ezért engem is feljelentettek. Külföldön dolgozom, jelenleg hazamenni nem tudok, de szeretném megtenni a feljelentést. Ez lehetséges e-mailben? Ez már hivatalosan elfogadott kommunikációs csatorna? Továbbá azt szeretném tudni, hogy érvényes-e egy kézzel megírt kezességvállalási nyilatkozat, ha nincs két tanúval aláíratva?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Postai úton vagy ügyfélkapun (ha van Önnek), azaz mail-ben NEM. Habár, amit leírt az nem csalás, így a feljelentését el fogják utasítani. Érvényes, ha az érvényességi kellékeknek megfelel. A 2 tanú nem érvényességi kellék, pusztán az esetleges bizonyítás során bír nagyobb jogerővel az irat.

Kérdés: Az élettársam meghalt. Nem bejegyzett élettárs volt. Jár-e utána a 2 nap temetési szabadság?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem jár, csak a Ptk szerinti hozzátartozó meghatározásban megjelölt személyek halála esetén. Itt a hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Kérdés: Gázművek felé a tartozásom 2012. év óta úgy tudom elévült. Ugyan fennáll, de be nem hajtható. Szeretném megtudni Öntől, hogy ez valóban így van? 7 év eltelt, most kaptam végrehajtási papírt. Kérném a válaszát, köszönettel!

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Elvileg elévült, de az elévülés megszakítható és akkor újra kezdődik. A leírtak alapján feltételezem, hogy FMH-t indítottak Önnel szemben, ami jogerős lett, így kaphatta a végrehajtási iratot (már ha tényleg azt kapta, nem „csak” behajtásit, mert az más…). Ha a végrehajtótól jött, akkor elvileg nem évült el, de ezt csak az összes irat ismeretében lehetne kijelenteni.

Kérdés: Kinéztem magamnak egy autót, majd 13 millió Forintért. A gépjárműszalonban az általam használt gépkocsit felértékelték (4,5 millió Ft), mert az új gépjárműbe beleszámították volna, plusz még befizettem volna Kp-t, a többit pedig 84 hónapos részlettel fizetném. Lefuttatták, hogy a bank ad-e hitelt, IGEN volt az elbírálásunk. Ezután elém tettek egy szerződést, hogy írjam alá, mondván ez egy előszerződés, a “rendes–hiteles” szerződést akkor írjuk alá, amikor elhozom a gépjárművet. Aláírtam. Itthon nézem, a szerződésben sem a gépjárművem “felértékelése”, sem annak az összege, sem a hitel összege nem szerepelt. Elutaltam egy kis KP-t, a cégnek. Ezután 1 héttel, szóltak, hogy a BANK mégsem ad hitelt. Mondom, akkor ácsi, ilyet nem játsszuk, hogy egy ilyen értékű gépjárműnél visszakozik a bank, amire egyszer az válaszolták, hogy: Rendben. Felmondtam a szerződést, de a cég most azt akarja, hogy ami ebben az “előszerződésben” van az általuk eladni kívánt gépjármű 10%-át fizessem meg nekik. Ez lehetséges? Ez átverés!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos, ha a megfelelő kikötés (foglaló, kötbér stb.), a megfelelő formában benne volt a szerződésben, amit aláírt, akkor igen. Javaslom, hogy máshonnan szerezzen pénzt, esetleg a személyi kölcsön, mint forma marad, ugyan rosszabbak a kondíciók, de nem bukna annyit, majd utána vissza tudja hitelezni az autót….

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Igen, csak egy ingatlanról van szó, az értékét csak saccolni tudom kb. 7-8 millió Forint. Én édesapámmal lakom, egy bátyám van, ő külön a családjával. Nem tudom milyen viszony érdekelné Önt? Nem vagyunk egymással haragban stb. Nem tudtam, hogy tanuk is kellenek. A nyilvántartásba vétel feltétlenül fontos, Ön szerint igen? Röviden ennyi!

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Ez így nagyon nehézkes lesz…javaslom a telefonos kapcsolatfelvételt….

Kérdés: A szándékos rongálás szabálysértés milyen büntetéssel jár? (Ajtózár rongálás)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy ki és miért követte el, van-e szabálysértési priusza, mekkora a kár, illetve még a személyi körülményeitől….ezek alapján dönt majd a bíróság, feltehetőleg pénzbüntetést fog kapni.

Kérdés: A férjem befizetett egy OKJ képzésre 50ezer Ft előleget. A tanfolyamot azonban mégsem tudja elkezdeni, lehetetlen összeegyeztetni a munkájával (külföldi tartózkodás miatt). Az összeget az iskola nem akarja visszaadni. Arra hivatkoznak, hogy e-mailben elküldték a feltételeket, miszerint a férjemnek nem jár vissza a pénz. A feltételek között az szerepel, hogy az összeg befizetésével, illetve a szerződés aláírásával megköttetik a szerződés. A férjem azonban semmit nem írt alá, személyes találkozás nem is történt az iskolával, csakis az előleg lett elutalva, valamint telefonon értekezett az iskola ügyintézőjével. Telefonos, illetve e-mailes megkeresésünkre már nem is válaszolnak. A kérdésem az lenne, hogy így visszajár-e a férjemnek az előleg, hogy semmit nem írt alá. Köszönöm válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan ismerni kellene minden részletet, mail-t stb., de feltehetőleg visszajár. FMH-t tudnak csak kezdeményezni.

Kérdés: Kérdésem a következő lenne. Gyermekem 14 éves. Édesapja után örökölt tulajdoni részt a szülői házból, ami most a nagymama által eladásra kerül. Gyermekemnek joga van annyit kérni a tulajdonrészért, amennyit szeretne vagy csupán a vételár ráeső része illeti meg? Előre is köszönöm!

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Nem igazán lehet értelmezni a kérdését….a nagymama a gyermek részét eladni nem tudja. Megjegyzem, hogy a gyermek sem, a gyámhatóság nélkül. A nagymama csak a saját részét tudja értékesíteni.

Kérdés: 2012-ben házasodtam, majd 2017. szeptemberében vettem fel személyi hitelt a saját nevemre házvásárlás céljából, meg is vettem a házat. Majd 2017. októberében bejelentette a ma már ex feleségem, hogy válni szeretne. 2018. februárjában el is váltunk. A hitelt egyedül én fizetem már két éve. Eljött az idő a vagyonmegosztásra. Kérdésem, mivel az ex feleségem nem szerepel a banki szerződésben semmilyen formában, de a ház felére igényt tart, megilleti-e a fele, valamint köteles-e fizetni a fele hitelt? A ház 1/2-ed tulajdonjoga az övé, mert anno jóhiszemű voltam. Milyen lehetőségeim vannak arra, hogy a ház 1/1-ben az enyém legyen és neki ne kelljen fizetnem semmit? Azért nem szeretnék fizetni, mert amióta ismerem nem rendelkezik munkahellyel, tehát semmilyen anyagi hozzájárulást nem tett a házba. Köszönöm előre is a válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös vagyonként jár a fele neki, de természetesen egy elszámolási jogviszony keletkezik Önök között, az Ön befizetései okán. Lehetősége: attól függ, hogy az ingatlan mennyit és és Ön mennyit fizetett eddig? Más: a házassági életközösségük alatt a házastárs köteles tartani a másikat, még ha az nem is dolgozik, így az ebben az időben megkeresett bére is közös vagyon lesz, ergo a leírtak alapján csak az életközösségük megszűnése utáni összegeket tudná elszámolni.

Kérdés: Egy személy 450.000 Ft-tal tartozik nekem, melyet már bírósági úton érvényesíttettem. Nem fizetett. A végrehajtó az ingatlanára végrehajtási jogot jegyeztetett be. Kérdésem: Van-e ezek után még valami lehetőségem? Tudtommal az ingatlant már több végrehajtási jog is terheli. Ki lehet-e az illetőt lakoltatni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kezdeményezni kell az árverést, majd abból befolyó összegből kapja meg a részét. A kilakoltatás ettől független.

Kérdés: Az lenne a kérdésem Önökhöz, hogy nem vagyok házas, de van 1 gyermekem a kapcsolatomból. A gyermek születése előtt írtunk apasági nyilatkozatot. A nyilatkozaton csak az szerepel, hogy a gyermek vezeték neve XY és hogy az apa elismeri. Kérdésem, hogy jelen helyzetben én vagyok a törvényes gondviselője? Ha külön megyünk, akkor a gyermek velem marad (Nekem ítélik, ítélnék?) Többen mondták, hogy igen, kivéve ha a bíróság másképpen nem dönt. Ez pontosan mit takar,mi az a HA? Köszönöm a Választ!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindketten (!) gyakorolják a gyermek feletti szülői jogokat. Ha kezdeményeznek pert és a gyermek okán nem tudnak megegyezni, akkor lesz ítélet. Hogy „kinek ítélik” az nagyon sok mindentől függ. A leírtak alapján ezt nem lehet megmondani, mert ezek a paraméterek nem ismertek előttem.

Kérdés: 4 év után elküldtek a munkahelyemről. Mielőtt közölték volna, hogy megszüntetik a munkaviszonyom, és felmentenek a munkavégzés alól a felmondási időm teljes idejére, 2 hónapon keresztül a “mellém” felvett kollégát tanítottam be. A felmondás, munkáltatói felmondás, munkavégzéssel összefüggő okból. Szeretném megkérdezni, hogy ettől függően tarthatok-e igényt végkielégítésre, mivel nem rendkívüli felmondás, illetve szándékosan félrevezettek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg igen, habár ismerni kellene a munkaszerződését, illetve a felmondásának az iratát is, akkor lehetne pontos választ adni.

Kérdés: 10 éves személygépkocsimat, mely kb. 400e Ft értéket képvisel, családon belül elajándékoznám. Mik a lehetőségeim, hogyan és hol kell intézkednem, kinek mennyit kell fizetnie? (Pl. átírási ktg., adózás, stb.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ajándékozási szerződést kellene készíteni, majd átíratni a járművet. A megajándékozottnak kell az „átírási” díj (és egyéb költségek mellett) az ajándék után adóznia. A pontos összegek meghatározásához rengeteg adatra lenne szükség még….

Kérdés: Kérdésem a következő: Májusban elvették Ausztriában a jogosítványom egy hónapra, nem kaptam vissza azóta sem, viszont nagy szükségem lenne rá. Kormányablakban voltam bent, nem látják, hogy el lennék tiltva. Ha bejelentem, hogy elhagytam és kapok egy másikat, majd későbbiekben az osztrák mégis átküldené a magyaroknak, milyen következményei lehetnek? Ha jól tudom hamis nyilatkozásnak számít.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, nem lenne szerencsés a nyilatkozata. Az osztrákok át fogják küldeni és akkor minden kiderül….sajnos a magyar nyilvántartás nem éppen naprakész…érdemes lenne megkérdezni kint, hogy mikor és kinek küldték meg stb…utána itthon is el tud majd járni.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni olyan ügyben, hogy utánvételesen vásároltam egy szerszámgépet az egyik hirdetési weboldalon 58.000 Ft értékben. A gond csak az, hogy a gép hiányos és a garancia ígéret ellenére erről semmilyen papírt nem kaptam. Mellékesen a gép tulajdonságai eltérnek a hirdetésben leírtaktól. Számlát kaptam a gép megvételéről. Az eladó természetesen nem vállalja a felelősséget és a terméktől való elállási jogomat visszautasítja. Mit lehet ilyenkor tenni, érdemes-e polgári pert kezdeményezni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Polgári pert nem tud kezdeményezni, csak FMH-t, mivel az összeg csekély. Amit tehet még: igénybe veszi a fogyasztóvédelem kínálta jogi lehetőségeket.

Kérdés: Párom nagymamája elhunyt. Négy unokatestvér az örökös. Páromé a fele, többiek egyenlő részben osztoznak. Végrendelet nem volt. A mama kórházban hunyt el. Nem volt beszámítható állapotban. Másik három unokatestvér a halála előtt, kórházi igazolással minden megtakarítást kivett a takarékból. Közjegyző előtt is letagadták, meg előttünk is. Mit lehet tenni? A takarék nem ad felvilágosítást, mivel megszűnt a számla.

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy az eljárás jelenleg milyen stádiumban van….

Kérdés: 2015. októberében váltunk el a férjemmel, közös megegyezéssel. Házasságunkból 1 gyermek született. A volt férjem Ausztriában dolgozik 2014 óta, ahová azóta kiköltözött, házasságban él 2 gyermekkel. Nekem is új kapcsolatom lett, Nógrád megyéből Vas megyébe költöztünk és itt is született még egy gyermek. A megegyezés szerint az apuka havi 35 ezer Forint gyerektartást fizetett és minden nagyobb költséget feleztünk, amit idén januárban megváltozott. Családi okokra hivatkozva 20 ezer Forintra csökkentette. Tavaly nyáron felmerült náluk az ötlet, hogy a közös gyermekünk után visszamenőleg megigényelné az osztrák családi pótlékot, amit majd a gyermek kapna meg tőle. Ennek tudatában (és az információk hiányában) én aláírtam nekik egy beadványt, ami csak részlegesen volt kitöltve. Még nem tudtam, hogy az osztrák jogrendszer szerint erre elváltként én lennék jogosult, nem pedig az apuka. Nyár végén kaptam az értesítést, hogy az osztrák adóhivatal elbírálta és ki is utalta a nyomtatványon leadott számlaszámra a pénzt, ami az apukáé.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mi lenne a kérdése, mert azt nem írta meg, mivel a leírtakból több problémára is lehet következtetni….

Kérdés: Határozatlan idejű munkaszerződésem 2019.10.14-én szűnt meg. Megszűnés oka: Felmondás Munkáltató. Csak egy éve voltam a cégnél, mindig megkaptam időben a fizetésemet, de a tárgyhavi fizetés, valamint a szabadság megváltás még nem érkezett a számlámra. Ezt 2019.11.12-én jeleztem feléjük. A bérjegyzéket a többi papírral együtt aláírtam (igaz azt is 10.24-i keltezéssel, 10.26-án bocsátották rendelkezésemre). Ilyen esetben mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egyelőre nem tud mit tenni, csak várni. Pár hét, és ha addig sem kapja meg, akkor érdemes munkaügyi pert indítani csak szerintem.

Kérdés: Az öröklés címén nemrégiben feltett kérdésemet szeretném pontosítani: A nővéremnek nincsen leszármazottja, nekem van egy gyermekem. Közösen örököltük meg a szülői házat, fele-fele részben. Szeretném kérdezni, ki örökölné a szülői ház fele részét a nővérem halála esetén, illetve ki örökölne az én halálom esetén ? Köszönöm szépen a választ!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nővérénél egyenes ág felfelé, illetve ha van / lesz túlélő házastárs, ill. Ön, akik szóba jöhetnek. Önnél a gyermek és a túlélő házastárs (ha van / lesz). (A túlélő házastársnál a közösen lakott ingatlan esete értendő, egyébként csak haszonélvezeti joga van.)

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Bp-től 50 km-re lakunk, oda kellene jönnie házhoz és édesapám szeretné az ő részét rám hagyni! Nem tudom mit kellene ezzel kapcsolatban még tudnia a pontos összeg meghatározásához!?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amik így hirtelen eszembe jutnak: Csak egy ingatlanról van szó? A családi viszonyok pontosan hogyan néznek ki? Mekkora az ingatlan értéke? Csak az aláírás lenne ott? Avagy az előzetes egyeztetés is? A végrendeleti tanúkról ki gondoskodik? El kívánják-e helyezni a végrendeletet a Végrendeletek tárában? Mennyire sürgős?

Kérdés: A kérdésem felmondással kapcsolatos lenne. Tehet-e olyat egy munkaadó, hogy a munkaszerződésben kiköti rendes felmondás esetére a 30 napot + MT szerinti automatikus meghosszabbodását is. Sőt pl. ha nem tölti a munkában a felmondási időt a munkavállaló, akkor köteles az átlagkeresetének megfelelő összegű átalányt, mint kártérítést megfizetni a munkáltatónak és a munkáltató jogosult az ezt a mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is? Mit is jelent ez, milyen kára lesz neki, ha én felmondok? Nekem ez nem tiszta, mert szó szerint ezt írták a munkaszerződésbe! Milyen jogaim vannak a munkáltatómmal szemben ebben az esetben? Akkor hogy is tudok felmondani, vagyis nem fizetni neki semmit? Továbbá olyan kérdésem lenne, mit tehetek olyan munkáltató ellen, aki minimálbérrel jelent be, de többet fizet kézbe mondván ez nekem jó, holott ez nekem nem jó, amit szóvá is tettem, de ő csak így ad munkát, volt erre a válasz.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem volt teljesen világos számomra a kérdés, illetve sok információ hiányzik….így csak általánosságban: fontos, hogy azt nem a munkáltató kötötte ki, hanem együtt tették, hiszen Ön is aláírta. Kára rengeteg módon keletkezhet, amihez ismernem kellene a szerződést, ill. a cég tevékenységét is. Az Ön jogait a munkaszerződése és a Mt. tartalmazza. Felmondani úgy tud, hogyha kitölti a felmondási idejét, munkával. Utolsó kérdése: egyet tehet, nem dolgozik ilyen helyen….hiszen Ön pontosan úgy elfogadta ezt a módozatot, ergo asszisztált a fekete jövedelméhez, ahogyan a munkáltató is tette ezt.

Kérdés: Tisztelettel érdeklődnék meddig kell fizetni a gyerektartást, ha a gyerek nincs még 18 éves, de már nem tanul és dolgozik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos választ csak az eset összes körülményének ismeretében tudnám megmondani. Általánosságban azt mondhatom, hogy a nagykorúság eléréséig kell fizetni. (Nem ide tartozik, de: a nagykorú pedig NEM feltétlen 18 éves, az korábban is elérhető, pontosabban megszerezhető.)

Kérdés: Kábítószer kereskedelem alapos gyanúja miatt elrendelték a 30 napos előzetest egy férfi ellen, aki már a rendőrségen beismerő vallomást tett, miszerint néhány alkalommal nagyobb mennyiségű amfetamin származékot adott el. Házkutatás során mindössze néhány gramm marihuánát találtak, ami saját fogyasztásra volt. Még nem volt vádemelés csak előzetes tárgyalás, ahol a 30 napot rendelték el, 2-8 évig terjedő börtönnel büntethető bűncselekmény miatt. Ügyvédje az ügyésszel való megegyezést javasolja, ahol peren kívül, tárgyalás nélkül megegyeznek, ha beismeri tettét és enyhébb büntetést szeretne. Mindenképp felfüggesztett szabadságvesztést szeretne elérni, akár pénzbüntetés, akár lakhelyelhagyás tilalom és elterelés vállalásával is. Hosszú távú munkahelye van, 6 hónapos gyermeke, ő a család fenntartó, első bűncselekmény. Mit gondol mennyire járható ez az út? Mit lehetne tenni még annak érdekében, hogy szabadlábra kerülhessen? Köszönöm válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden iratot ismernem kellene a pontos válaszhoz, de ha van védője, akkor célszerű lenne vele mindent átbeszélni, mivel elég sok mindent lehet még tenni (most)….

Kérdés: Hatéves kislányom lett bűncselekmény áldozata és tehetetlen vagyok, sok kérdésem lenne.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pont a kérdéseit nem írta meg…..

Kérdés: Arra szeretnék választ kapni, hogy idén februárban egy ékszer szettet + férfi nyakláncot vettünk, májusban egy fülbevalót, amit vissza kellett már a héten (2019.11.11.) vinni, mert a kapcsa elgyengült és nem javítják meg garanciában. Augusztusban úgyszintén egy ékszer szettet vettünk és egy gyűrűt! A karkötőt (11.09.) sajnos elhagytam, ami 3 hónapos!! Van-e jogom az ékszerésztől kártérítést kérnem!! Minden papírom megvan az ékszerekről!!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Joga van, de a leírtak alapján bizonyítási nehézségei lennének, különösen az elhagyott ékszer kapcsán, ami pervesztéshez vezethet…..

Kérdés: A nővéremmel közösen, fele-fele arányban örököltük a szülői házat. Halál esetén a sógorom, illetve a férjem örökölné a fele részt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kinek a haláláról van szó? Mert az nem derül ki… Illetve a kérdést is pontosítania kellene.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Édesapám közjegyzői hagyatéki tárgyalása szerdán lesz. A végrendeletbe betekintettem; apám saját kezűleg írt végrendeletében (2003-ban kelt) anyámra hagyta a műhelyt (a házzal) és a lakást. A végrendeletben pedig azt is leírta, hogy az öcsémnek ajándékozza a házat. (A ház értéke kb. annyi, mint a műhely és a lakás együttesen.) Azzal indokolta, hogy engem főiskolán taníttattak (tandíjmentes képzés, helyben) és eljegyzési vendégséget (nem lakodalmat) rendeztek, az öcsém pedig ezeket nem kapta meg és többet segítettek a házam építésében, mint az öcsémnek (ami nem igaz). Szüleim korábban azt mondták, hogy a műhelyt (+ház) az öcsémre, a lakást rám fogják hagyni. A házról  amit az öcsémnek ajándékozott) nem szóltak, hogy kié lesz. Szabályos így a végrendelet, hogy ajándékozás is szerepel benne? Mire ügyeljek a közjegyzői eljárás során? Van- e olyan lépés, amit csak ott és csak akkor tehetek meg, a későbbiekben viszont nem? Köszönöm a válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Látni kellene a végrendeletet, akkor tudnék választ adni. Amit Ön leírt, az is ellentmondásos, így sajnos semmilyen véleményt nem lehet adni. Általánosságban: ha az érvényességi kellékeknek megfelel a végrendelet, akkor az „szabályos”, de az érvényesség nem feltétlen jelenti a hatályosságot (sem).

Kérdés: A problémám a következő. 12 éve a barátnőm adott kölcsön 1 millió Forintot. Én ezt a pénzt 7 ève, mikor külföldön dolgoztam négy hónap alatt visszaadtam neki. Idén január elsejével szakítottunk 17 év után. Azóta időnként rám ír, hogy adjam meg az 1 milliót, mert feljelent, bíróság…stb. Sajnos nem írtunk papírt, mikor visszaadtam neki. Igaz arról sem, hogy adott nekem. Mit tegyek? Lehet ebből bajom? Előre is köszönöm a segítséget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem igazán kellene foglalkoznia vele, mivel elévült. Ha azonban tesz írásbeli elismerést, akkor újra kezdődik az 5 éves elévülés….

Kérdés: Tanárként 2019 január végén értem el a nyugdíj korhatárt a Nők 40 keretein belül. Mikor munkáltatómnál a 40 éves jubileumi jutalom felől érdeklődtem halogató választ kaptam. A problémát az okozza, hogy az intézményem munkáltatója nyolc éve a református egyház. A korábbi állami, illetve a jelenlegi egyházi munkáltató most egymásra mutogat, fizetni senki nem akar. Annál inkább jogtalannak érzem ezt, mivel a munkáltatóváltás afféle “kényszerlépés” volt, és a jubileumi jutalmak kifizetésére -igaz csak szóban- ígéretet kaptunk. Van lehetőségem hozzájutni a szerintem jogos járandóságomhoz?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Teljesen más szabályok vonatkoznak az állami és az egyházi intézményekre, ill. ismerni kellene az írásbeli szerződéseiket is (az összeset). A „szóbeli ígéret” pedig tulajdonképpen egyenlő a semmivel, sajnos. ……

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a szüleimnek folyósított hitelre kellett volna-e biztosítást kötni, ha megtörténne a legrosszabb, mint ahogy sajnos meg is történt, hogy a hitelt ne örökölje más? És hogy én jogszerűen kaptam szociális segélyre, baleseti járadékra, gyermek tartásra, családi pótlékra 1.350.000 Ft jelzáloghitelt és hogy lehet egy jövedelem nélküli diák egy jelzáloghitel adóstársa? Szeretnék tanácsot kérni, hogy mit csináljak, hova forduljak jogorvoslatért, hogy ne legyünk hajléktalanok, mert hamarosan elárverezik a házat, amiben lakunk! És szerintem nem mi hibáztunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Biztosítás kötése nem kötelező, a bank pedig annak ad kölcsön, akinek akar. Az iratok ismerete nélkül további véleményt nem lehet mondani így sajnos…

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Melyik jogszabály írja elő, hogy én, mint megbízó vagyok felelős azért, ha a megbízott ingatlanközvetítő olyan vevőtől fogadott el és továbbított nekem vételi ajánlatot, mely ajánlatban a vevő a bankjától felveendő hitel folyósítás után 30 nappal később még fizetne készpénzt az eladónak, mint utolsó vételár részlet. Az adott bank hivatalos közleményében kifejezetten hangsúlyozza, hogy minden esetben a bank az utolsó vételár részlet kifizetője. A vételi ajánlatot elfogadtam, de a vételi ajánlat semmis? Ingatlanközvetítő pedig kéri a díját, mert ő nem felelős a vevőért. Én miért vagyok felelős a vevőért? Ezt a vételi ajánlatot aláírás után a vevő egyoldalúan módosította is, hogy mégis a bankkal együtt fizetne, ekkor mondtam fel az egyezséget, mert velem a módosítást nem egyeztette senki. Viszont a díjat követeli a közvetítő, adásvételi nem jött létre. A közvetítői díj akkor is jár, ha a közvetítő elfogadott egy semmis ajánlatot? És velem is elfogadtatta?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Ptk, illetve a kettőjük közötti szerződés szerint kell eljárni. Ha ez ezekkel a feltételekkel is tartalmazta, akkor jár, ha nem, akkor nem jár…ergo ismerni kellene a szerződés tartalmát…..

Kérdés: Biztosítónál dolgozom egy éve, 22 éves vagyok. Amikor elkezdtem azt mondták, hogy 18 hónapig ott kell dolgozni. Ha ez időn belül mondok fel, akkor vissza kell fizetni a kapott kezdő támogatást. Segítséget szeretnék kérni, hogy a felmondásra milyen lehetőségek vannak, hogy a támogatást ne kelljen visszafizetni. Vállalkozói munkaviszonyban (Kata) 50.000 Ft az adó, amit ebből a jövedelemből nem tudok fizetni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Most vagy megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban dolgozik…olyan, hogy „vállalkozói munkaviszony”, amit írt, nincsen. Az Önök közötti szerződés lesz elsődlegesen a mérvadó, amit aláírt Ön is.

Kérdés: Az lenne a kérdés, hogy a baleseti ügyem lezárult, mert megegyeztünk kártérítésben. A lábam megsérült, részleges bokaszalag szakadásom lett és közben lezárták az ügyet. De a lábam nem jött helyre már lassan fél éve és én azt hallottam, hogy újra lehet követelni a baleset okozójától, mivel még mindig nem jó a lábam. Mi a teendő ilyenkor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan tudni kellene, hogy milyen megegyezést kötöttek.

Kérdés: Én Budapesten élek 30 éve, a szüleim Erdélyben. Édesapám 3 éve meghalt, édesanyámnál januárban Alzheimer kórt állapítottak meg. Az ő gondozásával kapcsolatban van kérdésem. A szüleim házában él bátyám családja 35 éve, eddig ők ápolták, de már nem akarják ápolni édesanyámat, hiába élnek egy háztartásban. Én havi 50.000 Ft-ot küldök február óta, hogy amikor nincsenek otthon kifizessenek egy gondozót. A házban lakik egyik fiúk is a feleségével, a fiú nem dolgozik sehol, a felesége decemberben fog szülni. Hetek óta naponta felhívnak, üzenetet küldenek, hogy mondjak le a házban az én részemről, ami az édesapám halálával rám szállt, különben többet nem fognak bemenni édesanyám szobájába, nem gondozzák tovább. Megtehetik ezt? Azzal is fenyegetőknek, hogy kihozzák Budapestre, gondozzam én tovább, bár az orvos megmondta, hogy nem tenne jót neki a megszokott környezetéből való kiszakítás. Én ezt nem is tudnám vállalni, mivel még külön szobát sem tudok biztosítani neki.

VÁLASZ: Tisztelt Kérdező! Jogilag nem, fizikailag meg persze.

Kérdés: Szeretnék érdeklődni, hogy a közút egy adott szakasza (ami a lakóhelyemre vezet és nap mint nap használom) extrém rossz minősége miatt lehet-e kifogást emelni valamilyen szervhez. Az egyszerű állampolgárnak VAN-E JOGA A HASZNÁLHATÓ ÚTHOZ? Az adott útszakasz már a médiákban (TV, internet, újság) is szerepelt a közelmúltban. A közútkezelő nem vesz tudomást panaszleveleinkről. Válaszuk hárító és nem tesznek semmit. Érdemi kátyúzás nem történt 2019-ben az útszakaszon. Az útellenőr autó utánfutójáról néha egy-egy általuk kiválasztott kátyúba dobnak pár lapát hideg aszfaltot. Az útszakaszon nyáron egy 11 éves kislány is elesett kerékpárral egy kátyú miatt és a baleseti sebészetre kellett vinni, ahol 8-11 öltéssel varrták össze az állát. Ahogy az idő egyre rosszabbra fordult, a sok eső és a fagy miatt az állapotok is egyre siralmasabbak. Már egyes szakaszokon állóra kell fékezni és átcammogni a köveken, kátyúkon. Közútkezelő hivatalos állítása szerint 70 tonna aszfaltot dolgoztak be az idén. EZ HAZUGSÁG!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Először is azt szükséges kideríteni, hogy kinek a tulajdona az út, illetve kinek a kezelésében van. Ugyanis ez változatos lehet. Ezek után ott célszerű panaszt előterjeszteni, intézkedést kérni. Amennyiben káresemény történik, akkor pedig, végső soron, vele / velük szemben lehetséges peres eljárást indítani.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy a munkáltató kötelezővé teheti-e a munkahelyi tornát (munkaidőben)? És érhet-e jogosan szankció, ha nem veszek részt rajta? Fizikai munka esetén.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az alkalmazandó jogszabályhely kimondja, hogy: “51.§ (4) A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.” Ez alapján, mivel ez valószínűleg munkáltatói utasítás (ami a kérdésből nem derül ki), be kell tartani. Ha nem tartja be, természetesen figyelmeztetést, többszöri be nem tartás esetén felmondást is jelenthet. Mivel a munkáltatónak és a munkavállalónak is érdeke az egészség, ésszerűtlen lenne nem elvégezni a feladatot (tornát).

Kérdés: Egy betéti társaság székhelye pl: Jász-Nagykun-Szolnok megye, a telephelye Hajdú-Bihar Megye. Az iparűzési adó mindkét megyének fizetendő? Vagy milyen lehetőségek vannak erre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vonatkozó jogszabály a 1990. évi C. tv. a helyi adókról, ami kimondja, hogy: 39. § (2) * Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

Kérdés: Két éve járok szakács tanfolyamra, ami hat hónaposnak indult. 330.000 Ft-ot fizettem ki érte. Az oktatók hónapok óta hitegetnek a vizsgaidőpontról, már a telefont sem akarják felvenni csak, ha kikapcsolom a számom jelzését. Nem szeretnék ennyi pénzt bukni, mivel tudom hogy jövőre nem oktathatnak! A kérdésem az, hogy jogi úton tudnám-e intézni ezt az ügyet, mivel veszélyben a munkahelyem. Köszönöm a választ!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan kellene ismerni a (felnőtt)képzési szerződését, amit kötött. Általánosságban még elmondható, hogy esetleg vizsgázhat máshol, ha a képzés teljesítése igazolható.

Kérdés: Az én kérdésem az lenne, hogy egy pár hónapja vásároltam egy személygépjárművet használt autó beszámítással. Amit beszámítottak autóról írtunk egy megbízási szerződést, hogy eladják majd postázzák az adás-vételi szerződést. Eladták, de ennek nem tettek eleget. Amikor keresem őket mindig azzal a válasszal találom szembe magam, hogy elkeveredett vagy elfelejtettek saját példányt csinálni a szerződésről, de keresik a vevőt és utána postázzák. Nekem ebből származhat bármilyen problémám, esetleg kihez forduljak segítségért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, sajnos lehetnek belőle gondok, főleg, hogyha nem lett / lesz átíratva a jármű. Pl.: teljesítményadó fizetése, gyorshajtás, egyéb bírságok, kötelező biztosítás hiánya…. Mindet külön-külön kellene bejelentenie a megfelelő hatóságoknál, szerveknél

Kérdés:Tisztelt Ügyvéd Úr! Nagyjából meg tudná határozni anyagilag mennyibe kerülne ez nekünk, amit Önnek fizetnénk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz mindent pontosan tudnom kellene, mi a feladat, mi áll rendelkezésre, hol zajlik stb….

Kérdés: Szüleim 2006-ban jelzáloghitelt vettek fel ingatlanjukra, 1.200.000 Ft-ot. A pénzintézet biztosítás nélkül folyósította részükre a hitelt, pedig édesapám, aki az adós 66, édesanyám, aki az adóstárs 70 évesek voltak. Sajnos mindketten 2007-ben elhunytak. Az ingatlant és vele együtt a hitelt én és akkor 15 éves lányom örököltük. 2011-ben hitelre lett szükségem és kaptam is, de személyi kölcsön helyett jelzáloghitelt. A hitelt baleseti járadékra, szociális segélyre és a lányom után kapott családi pótlékra, gyermek tartásra kaptam. A hitelnek a jövedelem nélküli diák az adóstársa. A hitel fizetve volt mindaddig, amíg meg nem vonták a szociális segélyemet, ennek 5 éve. Idén bírósági döntés született, miszerint fizetnem kell, az 1.068.000 Ft megmaradt tartozásból több, mint 3.000.000 Ft lett. Amit lehetetlen fizetni 17.575 Ft baleseti járadékból. A lányom már 27 éves, de nappali tagozatos a Pécsi tudományegyetemen diákhitellel és még mindig jövedelem nélkül. Már végrehajtás alá tettek mindkettőnket, zárolták számláinkat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdését nem írta meg, csak a történteket…. Mire szeretne választ kapni?

Kérdés: Problémám megoldásával kapcsolatosan keresem fel! Óvónő vagyok és szeretném tudni, hogy van-e jogszabály a velem szemben agresszíven fellépő szülő megfékezésére. Készíthetek-e hangfelvételt a vele folytatott udvariatlan, ordítozó “beszélgetésről”. Úgy, hogy előtte tájékoztatom őt és elé tartom a telefonomat. Az egészségügyi intézményekben ezt már láttam, hogy a magatartásának milyen következményei lesznek, hiszen mint óvónő közszolgálatot teljesítő személy vagyok. Végső esetben rendőrt hívhatok-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, pont ugyanazok a jogszabályok, mint bárki más esetében. Ha tájékoztatja, akkor igen. Rendőrt bármikor hívhat, ha veszélyben érzi magát. A közfeladatot teljesítő személy sérelmére elkövetett bűncselekmény súlyosabban minősül, de ez nem érinti a rendőrség hívásának a lehetőségét.

Kérdés: 1989-ben az öcsém és az édesanyám kizártak a családi lakásból. 22 éves voltam. Erre okot nem adtam, rendezett életet éltem, érettségim volt, nyelvvizsgám, dolgoztam, tanultam. 1997 körül a lakás hivatalosan is az öcsém nevére került. Idén májusban az öcsém az édesanyámat intézetben helyezte el, mert Alzheimer kórban szenved. Engem szeptemberben UTASÍTOTT, hogy a nyugdíj által nem fedezett rész felét 175.000 Ft egy összegben utaljam át a számlájára. Megírtam, hogy az ellátáshoz havi részletekben tudok hozzájárulni, az összeget az anyám számlájára utalva. Kértem számlákat és egy kórházi kapcsolattartó elérhetőségét. Ezeket nem kaptam meg, csupán, vádló, rágalmazó leveleket. Végül nov. 7-én küldött nyugtát és ha 12-ig nincs a számláján a pénz feljelent. Megteheti ezt? Kötelezhető vagyok hozzájárulni az ellátáshoz annak ellenére is, hogy az öcsémé lett a lakás, és ők zártak ki mindenből? Illetve, ugyanolyan mértékben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Én azért annyira a feljelentés miatt nem aggódnék, mert ez amit leírt, nem bűncselekmény. Mindentől függetlenül bárki feljelenthet bárkit, az nem azt jelenti, hogy annak lesz is következménye. Az Ön által leírt összeg messze eltúlzott, a mai magyar gyakorlatban 10-20 e Ft-ot szoktak max. megítélni havonta (de az is polgári eljárás, nem büntető!). Perben kötelezhető csak, addig nincsen ilyen végrehajtható kötelezettsége, max. erkölcsi, de a leírtak alapján még az sem nagyon (gondolva 1989-re). Én nem foglalkoznék a testvér „utasításaival”…..

Kérdés: Édesapám halála után a bátyámmal megörököltük az apai részt 1/4-1/4 arányban, édesanyámé lett az 1/2 rész. Az egészen haszonélvezeti joga van édesanyámnak. Közben az én 1/4 tulajdon részemre több végrehajtási jogot jegyeztek be, a házasságom felbomlása után nevemen maradt tartozások nem fizetése miatt. Most jelenleg is folyamatos árverésre van kiírva. Szeretnénk eladni az ingatlant, mert idős kora miatt édesanyám hozzánk szeretne költözni. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az állapotban, hogyan lehet értékesíteni, mi a teendőm, illetve hogyan lehet kitisztázni a tulajdoni lapot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Így is lehet értékesíteni, csak jóval a piaci ár alatt. Ezért nem is akarja senki sem árverésen megvenni, mert a haszonélvezet miatt nem tud beköltözni, eladhatatlan. Ezért a folyamatos árverés. Ez viszont nem feltétlen baj, egy független személy bevonásával meg lehetne vásárolni a negyedet, majd egyben az egészet értékesíteni. Ha látom a tulajdoni lapot, akkor konkrét megoldási javaslat is lehetséges, így ha aktuális, akkor keressen bizalommal.

Kérdés: A határozott idejű munkaszerződésről lenne kérdésem (ilyen ajánlatot kaptam). Úgy tudom, ez nem ad nagyon sok lehetőséget a munkavállaló számára a felmondáshoz. Attól félek, hogy ha a több éves időtartam alatt meggondolnám magam, kapnék egy jobb ajánlatot, akkor nem lenne lehetőségem felmondani (ugyan a szerződés tartalmaz 30 napos felmondási időt, de úgy tudom, csak komoly indoklással van rá lehetőség). Mennyire kell komolyan venni ezt az indoklási kötelezettséget? Milyen indokokat fogadnak el, és miket nem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az indokolási kötelezettséget komolyan kell venni. A szerződés feltehetőleg maga szabályozza a felmondás eseteit, okait stb. Amennyiben semmilyen szabályozás nincsen benne, akkor a törvény szabályai szerint kell eljárni. Ennek okán először is a szerződés(tervezete)t kellene megismernie. Az indokok is ettől függnek.

Kérdés: Abban szeretném a segítségét kérni hogy, örököltünk egy ingatlant a húgommal (nagyon nem vagyunk jóban) 7/8 és 1/8 arányban az ő javára (jogerőre emelkedve). Azt mondta, hogy semmi közöm a házhoz,  kulcsot sem akar adni, egyáltalán ne is menjek oda. Kijöttünk a hagyatékiról és azt mondta, hogy ki akar fizetni, csak kér pár hónapot, hogy rendezze sorait (bár szerintem csak le akart rázni). Ez már 1 éve volt és azóta semmi. Milyen jogi lépéseket kellene megtennem ahhoz, hogy mozduljon az ügy valamerre (megkapjam a részemet) és felejtsük el egymást…

VÁLASZ: Tisztelt Kérdező! Önnek joga és lehetősége van a közös tulajdon megszüntetésére, mind perben, mind pedig peren kívül (ez természetesen a másik fél hozzáállásától függ).A fentieken túlmenően ún. többlethasználati díjra is joga van, csak azt be kell jelentenie. Az ingatlanba, mint tulajdonos beléphet, sőt, ha nincsen egyéb korlátozás, akár be is költözhet.

Kérdés: Van két külön helyrajzi számon szereplő szomszédos ingatlanom. Az egyikre a Vízművek álláspontja szerint nem lehet bevezetni csatorna vezetéket (szűk szolgalmi út miatt). A másikon ki van építve a csatorna szolgáltatás. A kérdésem az, hogy az önkormányzat kötelezhet-e engem arra, hogy azon a telken keresztül, amin van csatorna vezeték, szolgalmi joggal rákössem a csatornátlan ingatlant a csatorna hálózatra? (A jövőben a csatornátlan telket értékesíteni szeretném.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem teljesen értem, hogy egy út hogyan lehet szűkebb, vékonyabb, mint egy vezeték? Miért ne lehetne ezt fizikailag megoldani? Ettől függetlenül elvileg ilyen kötelezettség utóbb telepíthető akár szerintem, habár az majd leginkább az új tulajdonost fogja terhelni anyagilag, Önt csak a szolgalom okán.

Kérdés: Egy olyan jogi kérdésben keresném Önt, hogy jelenleg együtt élek a párommal (nem vagyunk semmilyen élettársi viszonyban, amit papír igazolna), akinek ugye van 2 gyereke. Nálam laknak, hozzám költöztek már 1 éve. Az lenne a kérdésem, hogy jogilag bármennyi idő elteltével követelhet-e a házból bármit is? Vagy akár a házrészből? Ha például már nem szeretném tovább folytatni a kapcsolatot, lehetne jogilag bármi igénye?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem teljesen értem, hogy miért tesz különbséget a ház / házrész között? Van ennek oka? Mert az befolyásoló tényező is lehet. Más: attól mert nincsen okiratba foglalva, még élettársak, a leírtak alapján….

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a salgótarjáni kórházban megműtöttek a fülemre, de félrefúrták és felküldtek Budapestre a fül-orr gégészetre. Ez műhiba-e vagy nem? Köszönöm a segítséget!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ennek a kérdésnek a megválaszolása túlmutat a fórumon, még általánosságban is. Minden orvosi irat ismeretére szükség lenne.

Kérdés: Egy ingatlan felét 3 testvér örökli. Ketten a harmadik testvér javára lemondanak az örökségről. Milyen módon tehetik ezt úgy, hogy a legkevesebb költséggel járjon? Örökségről való lemondás a harmadik javára? Ajándékozás? A Közjegyzőhöz a közeljövőben kell menni a hagyaték miatt. Mit érdemes itt tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ajándékozás csak egyenes ágon ingyenes, a testvérek pedig oldalág. Érdemes lenne a közjegyző előtt egy egyezséget kötniük, hogy ki és mit örököl.

Kérdés: Anyukám 20 éve dolgozik a munkahelyén. Pár hónapja folyamatosan piszkálják, undorítóan beszélnek vele a felettesek ok nélkül. (Vagyis valami hazugságot mindig kitalálnak, amivel beleköthetnek.) Minden héten kitalálnak valami újat. Szabadsági kérelmébe is folyamatosan belekötnek. Soha nincs egy nyugodt napja, az egészségére is már rámegy teljesen az, ahogy viselkednek vele a munkahelyén. Mi a teendő ilyen esetben? Kihez kell fordulni? Hozzáteszem 4 éve van még a nyugdíjig, sajnos nem teheti meg, hogy felmond és új munkát keres, hiszen nem veszik már fel sehova.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Csak ha teljesen tud bizonyítani mindent, akkor lehet értelme pl. bírósághoz fordulni, egyébként el fogja veszíteni az eljárást. Talán érdemes lenne átbeszélni a vezetőséggel, hogy mi a problémájuk.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Igen, azt szeretné édesapám, hogy max. a kötelesrészt kelljen a bátyámnak kifizetni. Pontosan milyen részletek érdekelnék az Ügyvéd Urat a pontos válaszhoz? Szeretném megtudni minek az egyhatoda a kötelesrész? Az örökség felének? Ilyen célú ügyintézést kérésre lehet háznál megoldani? Nyilván kifizetnénk vagy csakis Ügyvéd Úr irodájában? Köszönöm válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kötelesrész a törvényes örökrész harmada. Amennyiben felet örökölne, akkor lesz egy hatod, az egészhez képest. Megoldható az ügyintézés helyben is, ez nincsen az irodához kötve.

Kérdés: Édesapám 2 hónappal ezelőtti halála óta édesanyám számtalan olyan döntést hozott, amiben az látszik, hogy nincs tisztában cselekedeteivel. Aranyékszereit, Herendi étkészletét tizedáron eladta, s nem hajlandó elmondani kinek. Felhív a lakásba felvásárlókat és azokkal üzletel. Nincs rászorulva a pénzre. Attól félek, hogy valaki rákapott, s kiforgatja a vagyonából. A közös tulajdonunkban lévő lakás ráeső része eladható-e, megterhelhető-e az én tudtom nélkül? Ha igen, akkor tényleg nem marad más, mint gondnokság alá helyezést kérni? De olvastam az eljárásról, elég durva dolognak tűnik. Mit tegyünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, el tudja adni, nem kell hozzá az Önök beleegyezése sem. Az egy más kérdés, hogy utólag tudni fognak róla, mert a Földhivatal értesíti Önöket (is). A gondnokság alá helyezéséhez azért több kell, és elsősorban iü. szakkérdés, ergo szakértő fog dönteni.

Kérdés: Abban a kérdésben szeretnék segítséget kérni, hogy a mai napon elutasították a CSOK kérelmünket. Szerettünk volna vásárolni egy családi házat, amit lakáshitelből és a CSOK támogatásból fizettünk volna ki. Eléggé régóta húzódik már az ügy, de csak ma értesítettek minket a bankban, mikor bementünk rákérdezni, hogy miért nem történik semmi. Az ingatlan két kiskorú tulajdona, szülő halála miatt örökölték meg, ezért ugye a Gyánhivatalt is bele kellett vonni az ügybe. Viszont nem tudom hogy miért csak most, de közölték hogy a Gyámügy záradéka nélkül nem tekintik véglegesnek az adásvételit, így nem utalnak. A Gyámügy viszont csak akkor záradékol, ha a két gyermek számláján lesz az összeg. Tehát a bank elutasította a kérvényt. Közölték, hogy kapni fogunk egy elutasító levelet, amivel fellebbezni tudunk a Magyar Államkincstárnál. Az lenne a kérdésem hogy ilyenkor mit lehet tenni? A bankot lehet kötelezni valahogy arra hogy elfogadja a záradék nélkül is az adásvételi szerződést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bankot kötelezni nem tudják…ha nem ad kölcsön, akkor nem ad. Ismerni kellene a bank kölcsönadási feltételeit, annak kell(ene) megfelelni. Esetleg másik bankot keresni, mert a feltételek bankonként mások. A Gyámhivatallal szükséges előre tisztázni mindent. Esetleg előszerződéssel megoldani. Más finanszírozás beiktatásával megoldani, majd azt csok-ból visszafizetni.

Kérdés: Budapest Főváros Kormányhivatal Közlekedési Főosztály határozatában engedélyt adott egy cégnek egy úszóház adott folyószakaszon történő különleges szállítására. A határozat kiadási dátuma: 2019.10.22. A határozat a szállítási engedély érvényességi idejét 2019.10.29-ben határozza meg. A határozat az érdekelt félnek 2019.10.28-án került kézbesítésre. A határozatban szerepel, hogy a döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye. Kérdésem az, hogy a cég jogszerűen szállította-e el az úszóházat 2019.10.28-án. Válaszukat előre is köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a dátumokat jól írta, akkor igen.

Kérdés: Édesapám 2008-ban elhunyt. Lehetséges, hogy megörököltünk tőle egy tartozást? Kaptunk egy papírt, egy fizetési felszólítást, amiről a 11 év alatt nem is hallottunk. Ami 11 év alatt 60.000 Ft-ról 236.000 Ft-ra növekedett. Ezt behajthatják rajtunk vagy nem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, lehetséges, de arról elvileg tudnia kell(ene). Ha jogerős és végrehajtható és nem évült el, akkor igen….egyébként nem. Iratokat kellene látni hozzá.

Kérdés: Kérdésem az lenne, ha én mondok fel 5,5 év után, munkáltatómnál letöltöm a felmondási időm, jár-e a 2 havi végkielégítés részemre. Köteles-e kifizetni, mert ő jelenleg azt állítja nem. Másik kérdésem, hogy kamerák vannak irodán belül is felszerelve, igazából csak azért, hogy megfigyeljenek bennünket otthonról vagy bárhonnan, nincs indokolva ennyi kamera. Nem kaptunk írásbeli tájékoztatót sem erről, nem egyeztünk bele. Valamint nem csak akkor nézik, ha valami gond van, hanem passzióból és sérti a személyiségi jogainkat. Vissza is él vele. 3 nap után is megtartja a felvételeket. Mit tehetek? Mondhatom-e, hogy jogtalan és feljelenthetem azért, mert megfigyel indokolatlanul?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha Ön mond fel, akkor nincsen végkielégítés. Kamerák: NAIH bejelentés, illetve munkaügyi per, amiket lehet kezdeményezni.

Kérdés: Ha engem feljelent a volt párom rágalmazásért, de van fényképem róla, hogy másik férfi van nála autóval, tehát megcsalt ténylegesen és hónapok óta tart, akkor kérhetek a per alatt poligráfos vizsgálatot a szavam alátámasztásaihoz?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bírósági szakban már nem lehet poligráfot „kérni”. (De más autója egyébként nem bizonyíték a megcsalásra…)

Kérdés: Először is szeretném megköszönni a gyors válaszát. Ezzel kapcsolatban szeretnék tájékoztatás kérni: “Az ablak nyitva tartását szabályozni lehet a közgyűlésen (is), végső soron pedig a birtokvédelmi eljárás marad.” Ez azt jelenti, hogy pereskedni kellene? Ha igen, mekkora a valószínűsége, hogy az én javamra születik kedvező döntés? Kérhetem a közös képviselőt, hogy rendeljen meg egy hőtérképet, vagy ha én készíttetem el, kérhetem ennek a költségnek a megtérítését? Ma lemértem, a lépcsőház melletti falam csak 25 cm-es ellentétben a külső fallal, ami 40 cm. Gyakorlatilag az összes tetőtéri lakás szenved a rossz minőségű szigeteléstől. Kötelezhető-e a társasház ennek kivizsgálására: pl. szakvélemény, hőtérkép?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A birtokvédelmi eljárás, ha a feltételei fennállnak, a jegyzőnél kezdeményezhető. Ha nincsenek meg a feltételei, avagy a jegyző döntését megtámadják, akkor jelentkezik szükségszerűen a peres eljárás csak. Hogy mi lesz a döntés: pontosan ismerni kellene mindent, de még ebben az esetben is „jóslás” lenne, hiszen az egy harmadik személy döntését jelenti. Meg kell szavazni napirendként és akiket érint fogjanak össze…..

 

Kérdés: Egy olyan kérdésessel fordulok Önhöz, hogy Apukám házát szeretné értékesíteni a Testvérem, akinek a házon haszonélvezeti joga van. Apukám gyámság alatt van, és egy idősek otthonában lakik. Apukám nem szeretné eladni a házat, de kérdés, hogy helyette dönthet-e a gyámja? A ház jó szerkezeti állapotban van. Valamint, hogy a haszonélvezeti joggal van-e valami más joga az eladáshoz? Esetlegesen, ha bármi okból megszűnne az otthon, akkor Apu elhelyezése kinek a feladata? Vagy hogyan oldja meg az életét?

Válasz: Tisztelt Kérdező! AZ nem derült ki, hogy a testvére-e a gyám. Ha nem, akkor hogyan értékesíthetné az ingatlant? A gyám(hatóság) dönthet ilyen esetben. A haszonélvező NEM értékesítheti az ingatlant. Az elhelyezés a gyám feladata.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy a cégem, ahol dolgozom céges bulit tart, amit pénteken délután rendez meg. A délelőttös műszaknak 6-tól 14-ig tart a munkaidő, ami most a buli miatt 12-ig fog tartani. Nekünk a délutános műszaknak meg egy szombati napon kell ledolgozni a 8 órát, mivel pénteken nem dolgozhatunk, nem mehetünk délelőtt és nem lehet szabadságot sem kérni. Ez így jogos a cégtől? A buli este 6 órakor kezdődik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem, de ismerni kellene az Önök közötti szerződést is….

Kérdés: A férjemmel közösen, fele-fele tulajdonban volt egy házunk. Eszközkezelő vitte, albérletben maradtunk. Közben elváltunk, de maradtunk. Vagyonmegosztás nem volt, hiszen nem volt mit osztani. Használatra megosztottuk a házat. Most jött egy ajánlat, hogy visszavehetjük. Ő nyilatkozott, hogy egyedül vehesse vissza, mert neki végrehajtási ügyei vannak. Folyton zaklat, rendetlen, nem fizeti rendesen a rezsit nekem. Most is tartozik. Kitehetem-e az ingatlanból és ha igen, kell-e neki fizetnem? Ha eladnám a házat, akkor ki kell-e fizetnem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a bérlakásra gondolt a kitételnél, akkor azt a megkötött szerződés szabályozza. Az ingatlan értékesítéséből befolyó összeget meg kell osztaniuk, amennyiben az ingatlan a házassági vagyonközösség része volt.

Kérdés: Érdeklőnék, hogy van egy jelzálog hitelem. Most akarom kiváltani kedvezőbbre. Most tapasztalom, hogy nincs aláírt szerződésem, sem közjegyzői papírom. A banktól ezeknek a náluk lévő másolatát kikértem, azokon sincs aláírás sehol a részemről. Kérdezném, hogy ez így helyes? Ha nem, mit tehetek? Lehet, hogy nincs is hitelem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Biztos, hogy ez így nem helyes, de, hogy van-e kölcsöne, azt Önnek tudnia kell… Vett-e fel, avagy sem.

Kérdés: Beteg vagyok és az orvos nem vesz fel betegállományba. Kihez fordulhatok?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Betegállományba csak az orvosa veheti fel. Ilyen esetben egyet tehet: másik orvost választ.

Kérdés: Közalkalmazott nagymamának jár-e szabadság unoka születésekor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen törvényi szabályozás szerint csak azon munkavállalók részesülhetnek nagyszülőként 5 nap pótszabadságban, akik kormányzati szolgálati jogviszonyban a 2018. évi CXXV. a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartoznak. Sem a Munka törvénykönyve, sem a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény nem teszi lehetővé ilyeténképpen, hogy az unoka születésekor a nagyszülő pótszabadságban részesüljön.

Kérdés: Lehet-e valaki ugyanazon településen közalkalmazott és önkormányzati képviselő ? A kozfoglalkoztatas.kormany.hu oldalon egyértelműen fogalmaznak, de szeretném megtudni jelen pillanatban is így kell-e értelmezni? “Helyi önkormányzati képviselő lehet-e közfoglalkoztatott? 2016. augusztus 1. 12:31. Az önkormányzati képviselői megbízatást betöltő személyek csak azon a településen nem létesíthetnek közfoglalkoztatási jogviszonyt (mert az összeférhetetlen a képviselői megbízatással), ahol közfoglalkoztatóként ugyanazon polgármesteri- vagy közös önkormányzati hivatal foglalkoztatná őket, mint amely településen a képviselői mandátumot töltik be. Amennyiben a közfoglalkoztató más település helyi önkormányzata vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása, akkor ilyen kizáró ok nem áll fenn.”

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közalkalmazott és a közfoglalkoztatott nem ugyanaz!!!

Kérdés: Férjem Magyarországon dolgozik, de Szerbiában élünk. A fiunk és én jogosultak vagyunk-e egészségbiztosításra Magyarországon is? A családi pótlék igényelhető-e ott is, ha Szerbiában már kapjuk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Csak az egyik országban lehet.

Kérdés: Társasház tetőtéri lakásában lakom. Sajnos a szigetelése nem a legmegfelelőbb. Mérés nélkül is érzékelhető. A folyosókon nincs fűtőtest, mégis délután mikor hazaérek érzékelhetően hűvösebb a levegő a lakásban, mint a folyosón. Tudtommal a szigetelést a közös költségből kell megoldani. Az egyik lakótársam tavaly megcsináltatta. Elmondása szerint szinte semmilyen szigetelő anyag nem volt. 3 szintes a ház, így esély sincs, hogy a közösség a munkát megszavazza (volt IB tag ez ellen propagál). Kérdésem, ha én megcsináltatom a szigetelést annak költségét köteles-e megtéríteni a társasház? Lakásom közvetlen a lépcső mellett van. A fordulókban (2 db) 90 cm átmérőjű ablak van, amit az egyik lakó állandóan teljesen kinyit (be nem zárja). A lépcső melletti falam eléggé lehűl. Kértem, kiírtam, hogy tartósan ne hagyják nyitva, de hiába. Mit tehetek? A sarokban már megjelent a penész a hőhíd miatt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A társasházi alapító okirat szabályozza, hogy kinek a tulajdonában milyen elem van. Ha a kérdéses fal a társasházi közös tulajdonhoz tartozik, akkor a közösséget terheli a javítási költség. Az ablak nyitva tartását szabályozni lehet a közgyűlésen (is), végső soron pedig a birtokvédelmi eljárás marad.

Kérdés: Meghalt a nagymamám. A munkáltatóm szerint csak akkor jár a két nap rendkívüli szabadság, ha egy háztartásban éltem vele. Igaza van-e a munkáltatónak, vagy akkor is jár ez a 2 nap rendkívüli szabadság, ha nem éltünk egy háztartásban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka törvénykönyve egyértelműen rendelkezik arról, hogy mely esetekben mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettségek alól. Ilyen sajnálatos esemény az is, ha hozzátartozó haláláról van szó. Nem feltétel és nem is lehet feltétele egy halálesetén járó munkavégzési mentesítésnek az, hogy Önök egy háztartásban éljenek. Így amennyiben munkáltatója erre hivatkozik, azt álláspontom szerint tévesen teszi.

Kérdés: 2018. május 14-én májrákban meghalt a férjem. Most rendeztem az orvosi papírjait és találtam 2014.04. hónapról egy hasi ultrahang diagnózist, amiben már felfedezték a rákos gócot. De csak 2016.05. hóban vették komolyan és kezdték el a vizsgálatokat, majd a műtétet ezzel kapcsolatban. Kérdés, hogy lehet-e, érdemes-e valamilyen címen, az ebben részt vevő orvosokat és a kórházat felelősségre vonni, hogy csak egy évvel később küldték tovább és vették komolyan a diagnózist. Tudom ezzel nem fogom Őt visszakapni, de ha megállapítható valamilyen felelősség, akkor szeretném, ha az illetékeseket elmarasztalnák.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az összes orvosi iratot ismerni kellene.

Kérdés: Az alábbi témában kérnék segítséget. Röviden: társkereső oldalon megismertem 1 “embert” és a lakásomon találkoztunk. A találkozásnak nem az ismerkedés volt a célja részéről, mert ellopta az összes arany ékszeremet, amit a távozása után rövid idővel vettem észre. A szokásos eljárás: rendőri helyszínelés, feljelentés. Meglett az elkövető, mástól is lopott, illetve más bűncselekménnyel is vádolva van. 2 év után közeleg a tárgyalás, megkeresett az ügyvédje, hogy nem ismeri el a bűnösségét, de kifizeti a vádban szereplő összeget, ami meg sem közelíti a számomra fontos családi ékszerek értékét. Ezért szeretnék polgári jogi igényt az első tárgyaláson benyújtani. Kérném segítségét abban, hogy ennek mi a menete? Illetve, hogy érdemes-e jogi képviselőt is fogadnom? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenféleképpen javaslom a jogi képviseletét, mert az új Be. / Pp.-vel már nem egyszerű a polgári jogi igény előterjesztése.

Kérdés: Szeretnék tanácsot kérni, elváltunk és a gyerekek úgy döntöttek, hogy az apával maradnak. Közös felügyeleti jog van és nincs meghatározva a láthatás. Amúgy sem kicsik már (15-12 évesek). Most a nagyobbik gyermek úgy döntött, hogy hozzám szeretne költözni, de apuka nem engedi neki. És még a láthatást is szabályozni akarja. Mit tehetek ez ügyben? Nekem a gyerek érdeke az első és nem az apa. Válaszukat előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben közös a szülői felügyeleti jog gyakorlásuk, akkor az azt jelenti, hogy Önnek pontosan annyi joga és kötelezettsége van, mint az apának, azaz az egyforma. Így, ha Ön úgy dönt, hogy magánál helyezi el a gyermeket, megteheti. Ha végképp nem értenek egyet, akkor a Gyámhatóság fogja eldönteni, hogy hol legyen a gyermek elhelyezve, és feltehetőleg az ő akarata szerint, hiszen már elég nagy. A másik út a peres eljárás, ahol minden kérdést hosszútávra tudnak szabályozni.

Kérdés: Egy kedves ismerősöm miatt írok és kérdezem az Ön véleményét. Fogyatékosan született, korlátozott mozgású és beszédű a hölgy, aki most 40 éves. Februárban tüdőgyulladást kapott, kórházba került. Ott valami történt vele, amit nem igazán tud elmondani, de borzasztó fejsérülést szenvedett, amiről fénykép is készült. Hazaküldték úgy, hogy járás képtelenné vált. Azóta csak ágyban fekszik, felállni sem tud segítség nélkül, menni meg végkép nem. Az anyuka ápolja, 110 ezer Ft nyugdíjból + a hölgy kap 37.500 Ft juttatást. A családhoz tartozik még egy alkoholfüggő férfi, aki a beteg hölgy testvére. Ebből a kevés pénzből élnek 3-an, ápolási pénzt nem kapnak, elutasította őket az Önkormányzat, hogy nem jár. A kérdésem a következő: ilyen hosszú idő elteltével van-e esély a kórházzal szemben bármiféle követelés érvényesítéséhez, valamint a család kaphat-e, kérhet-e bárhonnan segítséget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ismerni kellene az összes kórházi iratot, mert nagy valószínűséggel bizonyítási nehézségek lennének egy peres eljárásban.

Kérdés: Köszönöm a segítőkészségét, ha Szegeden járok, fotózni fogok. A másik kérdésre: a fiamnak a rendőrséggel (és az autóval) soha semmilyen kapcsolata nem volt még. Ráadásul érthetetlen, hogy került összefüggésbe a neve és a telefonszáma az autóval. Eddigi válaszait köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A rendőrségnek az ún. Robotzsaru rendszere sok mindent lát, valahogyan abba kerülhetett bele a telefonszám.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Kérem szíves segítségét / tanácsadását az alábbi kérdésemben: 18 éves (nem bejegyzett) élettársi kapcsolatunk megszakadt, melyből született 15 éves lánygyermekünk szülői felügyeleti jogán egyezkedünk. Volt párom (saját bevallása szerint is nagy részben a tartásdíj fizetés mentesülése céljából) oly mértékben maga mellé állította a gyermeket, hogy már ő is a közös szülői felügyeletet és váltott gondoskodást szeretné. Én a lányunk kívánságával nem szeretnék szembe menni, így úgy vagyok vele, hogy próbáljuk meg, s mindent meg kívánok tenni, hogy jól, békében működjön a dolog. Több helyen olvastam arról, hogy ebben az estben is, eltérő jövedelmi viszonyok esetén valamennyi kisebb összegű tartásdíjat a közös megegyezésbe bele lehet foglalni. Nos én közalkalmazott vagyok (168000 Ft nettóval), volt párom 400.000 Ft-on felül keres, s éves szinten többször kap magasabb jutalmat is. Tartok attól, hogy – miután a gyermek költségei egyenlő arányban meg fognak oszlani (kiv

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés a végén lemaradt…..de ha egyenlő arányban lesz a gyermek elhelyezve, akkor nem hiszem, hogy a tartásdíj kérdése felmerülhetne, legfeljebb a rendkívüli kiadások viselésének kapcsán.

Kérdés: Ápoló vagyok és azzal a kérdéssel szeretnék Önhöz fordulni, hogy a munkáltatóm indokolatlanul elvette az éjszakás műszakom, mert nem vagyok szimpatikus neki. Tudok ez ellen tenni esetleg valamit?  A munkáltatóm azt is mondta, hogy amíg ő a részlegvezető, addig nem is éjszakázhatok. Kértem, hogy indokolja meg írásban és kinevetett. Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Csak a munkaszerződésének pontos ismeretében lehetne állást foglalni.

Kérdés: 2019 januárjában kerültem a jelenlegi munkáltatóhoz. A belépés napjától számítva a boltvezető helyettes ellenszenvesen és állandó kritikával illetett. Nap mint nap megjegyzéseket tett a munkámra. Én ezt nem hagytam szó nélkül, kikértem magamnak és ez sajnos egyre rosszabb eredményt hozott. Én úgy éreztem, hogy rendesen végzem a dolgom és ez nagyon bántott lelkileg. Addig fajult a dolog, míg egyik vitánk során annyira felidegesített, hogy rosszul lettem és hazamentem a munkaidő lejárta előtt, de jeleztem, hogy rosszul vagyok és nem tudom folytatni a munkát. Közölte, hogy nem akar többet meglátni a munkahelyen és másnap mikor mentem volna dolgozni, elég alpári stílusban ordibálva, mások előtt megalázva, felszólított, hagyjam el a területet és nem engedi, hogy felvegyem a munkát. Még ezen a napon közölték velem, hogy áthelyezhetnek másik üzletbe, de lefokozott pozícióba és kevesebb bérrel, ezért beadtam a felmondásom. Jogos volt-e részükről a döntés? Mit lehet tenni a főnökkel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha már felmondott, akkor tulajdonképpen semmit sem érdemes már szerintem tenni….ráadásul nagyon nehéz is lenne bizonyítani az Önt ért sérelmeket.

Kérdés: Akkor másképp fogalmazom meg. Édesapám rám tudja-e valamilyen formában hagyni a ház őrá eső részét, hogy ne kelljen eladni a házat halála esetén, mert csak úgy tudnánk kifizetni a testvérem részét, viszont a maradékból másikra már nem telne.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincsen „eladási kötelezettségük”. Ha mégis a közös értékesítésben maradnak, akkor sem az Ön részéből kell a testvérét kifizetni, hanem a ráeső részt kapja meg. Ha azonban úgy érti a kérdést, hogy kevesebbet szeretnének a testvérének juttatni, mint ami a törvény szerint jár, akkor az is megoldható, az ún. kötelesrészre történő szorítással. Ha ketten vannak örökösök,akkor ez a gyakorlatban csupán egy hatodot jelentene. De nem teljesen értem a kérdést sem így, sem összességében. A teljesen pontos válaszhoz mindent ismernem kellene, szintén pontosan.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Feleségem óvónő, 55 éves. Két hete megszületett első unokánk. Az első napokban örültünk a hírnek, hogy a dolgozó nagymamának ilyen esetben 5 nap szabadság jár. Később azt közölték vele, hogy kizárólag a közigazgatásban dolgozókra vonatkozik ez 2019. jan. 1-től. Kérdésem, hogy tényleg így van ez? Lehet ilyen különbség egy országon belül? Jelen esetben egy óvónő nagyi semmit pluszt nem kaphat? Gondolom, hogy másokat is érdekelne ez a kérdés.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden esetben azt kell megvizsgálni, hogy a nagyszülő milyen típusú jogviszonyban dolgozik. Óvónőként dolgozhat akár hagyományos a Munka törvénykönyve által szabályozott munkaviszonyban, vagy dolgozhat közalkalmazotti jogviszonyban is akár. Jelen törvényi szabályozás szerint csak azon munkavállalók részesülhetnek nagyszülőként 5 nap pótszabadságban, akik kormányzati szolgálati jogviszonyban a 2018. évi CXXV. a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartoznak. Sem a Munka törvénykönyve, sem a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény nem teszi lehetővé ilyeténképpen, hogy az unoka születésekor a nagyszülő pótszabadságban részesüljön.

Kérdés: Azt válaszolta, hogy nem derült ki, mire vagyok kíváncsi. Az egész történet érthetetlen számomra… A kérdéseim: Miért vitték el az autóm? Volt-e joguk ehhez? Hogyan találták meg a fiam nevét és telefonszámát a “rendszerben”, amiben nem is volt benne?

Válasz: Tisztet Kérdező! Ha van mód rá, fotózza le és küldje el, hogy hol állt, ill. az utca végén (közben) lévő táblákat is, akkor az első felére is fogok tudni válaszolni. Ami a fia telefonszámát illeti: az okmányirodai rendszer és a rendőrségi két különböző, a rendőrség látja mind a kettőt, az okmányiroda (most kormányhivatal) csak a sajátját. A fiának biztos volt már valamilyen kapcsolata a rendőrséggel (feljelentést tett, tanú volt stb.), amikor a telefonszámát megadta, akár évekkel ezelőtt. Őt így találhatták meg.

Kérdés: Feleségemet ez év október 10-ei nappal elbocsátotta a munkáltatója, azonnali hatállyal, melyről az értesítést e-mailben kapta meg másnap. A felmondás jogosságát, valamint jogszerűségét vitatva keresetet adtunk be a helyileg illetékes munkaügyi bíróságra, ahol az elbocsátás jogellenességének megállapítását, valamint kártérítési igényt és a távolléti díj megfizetését kértük . Ezek után egyeztetést kért a volt munkáltató, ahol megjelent, de a megbeszélésen a felmondás indoklását alátámasztani nem tudta, felkínálta a lehetőséget, hogy visszaállítja a munkaviszonyt, amit a feleségem nem fogadott el. 10.21-én ajánlott levelet kaptunk a volt munkáltatójától, amiben felszólítja, hogy holnapi nappal jelenjen meg a munkahelyén, vegye fel a munkát, mivel az azonnali felmondás jogosságát felülvizsgálta és azt nem tartja jogosnak. Mivel nem áll már munkaviszonyban a feleségem, kell ezzel foglalkoznunk? Nem szeretnénk a keresetet visszavonni, nem szeretne itt dolgozni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt Önöknek kell eldönteni, hogy a felesége mit szeretne. A bíróság a munkaviszonyt így nem fogja visszaállítani, csak a jogellenességét fogja a felmondásnak adott esetben kimondani, illetve annak a következményei vonhatóak le. A keresetet csak akkor érdemes visszavonni (elállni tőle), ha a két fél egyezséget köt, ami mindenkinek megfelel.

Kérdés: Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy megszüntethető-e a közös gyermek felügyelet /1 hét apa, 1 hét anya/ azért, mert mint apai nagymama besegítek a fiamnak és szokott velem lenni az unokám, aki 6 és fél éves, nagyon szeret engem, amit pszichológiai vizsgálat is kimutatott, hogy a mama a mindene. Szereti anyját apját, de a mama a minden. Mikor a fiamnál van minden második héten, akkor egy este nálam alszik és velem egy ágyban. Délutánonként míg a fiam nem tudja elvinni /míg hazaér a munkából/ nálam van. Ha jön érte a fiam egy kicsit beszélgetünk, megvacsoráznak és úgy mennek haza. A volt menyem ez miatt akarja megszüntetni a közös gyermek felügyeletet. Ő sem tudja megoldani a gyermek felügyeletet mikor nála van. Neki is besegít a barátnője, a jelenlegi élettársa, akivel 2018. januártól együtt él. A bíróságra pedig úgy adta be, hogy majd a későbbiekben szeretne vele élettársi kapcsolatot létesíteni. Nekem, az apának, az unokámnak nagy veszteség lenne, ha megszüntetné.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői felügyeleti jog közös gyakorlása kizárólag egyezség útján lehetséges, amennyiben tehát nem értenek egyet és per lesz belőle, akkor azt a bíróság mindenféleképpen meg fogja szüntetni. A gyermekkel történő kapcsolattartás, különösen annak ideje, az egy másik kérdés, ez ettől még akár maradhat így is.

Kérdés: A problémám az, hogy kirúgtak a munkahelyemről 4 hónap után, mert a munkatárs hamis infókat terjesztett rólam és a főnök elhitte!!! Finoman, sablonszöveggel közölte, én nem odavaló vagyok stb! Tudni kell, hogy egy konyhán dolgoztam, mint konyhalány!!! Nem kritizálta a munkámat, erről szó sem esett! Ez a múlt héten történt, de még nincs munkám! Kérdésem: Jogos volt-e az ilyen jellegű felmondás, hogy kitehetik az embert az utcára!? De elsősorban a srácot perelném, ha tudnám mik a jogaim!! Ő szakács és egyben besúgó a főnöknél, aki valótlan dolgokat állított rólam úgy, hogy meg sem kérdezett engem! Szeretném tudni a jogaimat, olyan nem létezhet, hogy ne lennének! Ő vígan dolgozik, amíg a másik embert tönkretette! Jelenleg nincs munkám, időt sem hagytak, hogy legalább találjak és addig maradhassak!! Válaszát előre is köszönöm!

Válasz Tisztelt Kérdező! A felmondás kapcsán az iratok ismeretére lenne szükség. Jogorvoslatra sok lehetőség van, több tekintetben is, csak bizonyítási nehézségei lennének feltehetően.

Kérdés: A munkáltatóm nem fogadja el felmondásomat azzal az indokkal, hogy táppénz alatt nem engedhet el. Az egészségi állapotom miatt a továbbiakban nem tudom ellátni a munkámat. Határozatlan idejű munkaszerződésem van. Jogom van-e azonnali felmondással kérni munkaviszonyom megszüntetését?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a próbaidő még nem telt le, a munkavállaló indokolás nélkül, azonnali hatályú felmondással szüntetheti meg a munkaviszonyt. Amennyiben a próbaidő már letelt, a munkavállaló közös megegyezéssel vagy felmondással tudja megszüntetni a határozatlan idejű munkaviszonyt. A határozatlan idejű munkaviszony felmondását a munkavállaló nem köteles indokolni. Próbaidő lejártát követően, azonnali hatályú felmondással csak akkor szüntetheti meg a határozatlan idejű munkaviszonyt a munkavállaló, ha a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy 12 órás munkarendben, ahol annyi pihenő napot kell biztosítani egy hónapban, ahány hétvégei nap van. Szabályos-e az, hogy éjszaka után egyből heti pihenőnapot adnak?Konkrétan az a problémám, ha dolgozok pl. éjszaka kedd este 18:00-tól szerda reggel 06:00-ig és szerdára a munkáltatóm kiadja a heti pihenő napomat, akkor én éjféltől reggel 06:00-ig a heti pihenő napomon dolgozok. Szabályos ez így? Esetleg a pihenőnapon végzett munka magasabb bérezés alá kellene, hogy essen? Válaszukat előre is köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés az, hogy a pihenőnap után mikor kezdődik a következő munkanap. Ha a szabadnapja szerda reggel 6:00-kor kezdődik ezek szerint, akkor meddig tart? Mert ha ez rá van számolva a következő etapra, akkor rendben van. Ez így kicsit kevés információ tehát a pontos válaszhoz, illetve a munkaszerződését is lényeges lenne ismerni.

Kérdés: Férjemet elhívták a szomszédba a tetőre segíteni, viszont leszakadt alatta a mennyezet és eltört a gerince, ill. a lábfeje. Minden segédeszközt a férjemnek kellett kifizetnie. Mivel nem itthon történt és nem a mi házunkban, beszéltünk velük, hogy térítsék meg a kárt, amit okoztak, mert kis híján majdnem lebénult a férjem. 8 napon túli sérülései vannak, egy jó ideig így nem is dolgozhat. Ők nem szeretnének kártéríteni minket. Az lenne a kérdésem, van-e valami lehetőségünk vagyoni kártérítést kérni tőlük jogi formában? Köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, lehetséges. A teljesen pontos ügymenethez minden körülményt, orvosi iratokat stb. ismerni kellene.

Kérdés: Most halt meg édes anyám. Négyen vagyunk testvérek, de a temetést saját pénzből fizettem ki. Azt a többi testvéremnél a hagyatéknál, hogy és milyen formában tudnám követelni, illetve behajtani rajtuk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Először is fogadja őszinte részvétem. Az illő temetés költségeinek megfizetése az örökösöket, a háramlott hagyaték arányban terheli. Ezt a költségigényét a hagyatéki eljárásban tudja előterjeszteni.

Kérdés: Tisztelt Cím! Az alábbi problémával szembesültem. A nevemre vett édesapám egy Iveco teherautót valamikor a múltban, majd valamikor fogta és eladta. Erről nem tudtam semmit, mert a héten derült ki. Viszont nem jelentette le, hogy eladta. Nincsenek meg a papírjai, sem rendszámtáblája,  sem az autó. De az eladási papírok sincsenek meg. Nem tudja, hogy hova tette őket. Ilyenkor mit lehet csinálni hogy az lekerüljön a nevemről? Hiszen az említett gépjármű már fizikálisan nincs tulajdonomban. Köszönöm válaszukat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egyáltalán nem biztos akkor, hogy még az Ön nevén van, hiszen a vevő is bejelenthette, be kellett jelentenie. Először ezt kell ellenőriznie. Ha nem írták át, akkor jelezni kellene a problémát, iratokat pótolni és a szükséges bejelentéseket megtenni.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Kérdésem a következő: 2016-ban szerződést kötöttem az egyik gázszolgáltatóval gázszolgáltatás céljából. A szerződésben szerepelt 3,1 Forint/Megajoule fogyasztás, itt cégről van szó. Mivel ők felbontották a szerződést velünk és jobban átszámolva az eddigi számlákat, majd a duplája volt nekünk éveken keresztül kiszámlázva, így kérdezném Önt mit tehetek utólag…?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amelyik része még nem évült el, ott eredményesen fel tud lépni: számlareklamáció / FMH / fogyasztóvédelem stb….. (függetlenül az elévüléstől a teljes különbözetre meg kell próbálni, ill. jelezni nekik is, hogy feltehetőleg akkor másoknál is így számoltak, ami szintén problémás lehet….).

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd úr! Társasházunk 3 éve novemberben új közös képviselőt választott, a közgyűlési határozatban nincs időtartam meghatározva, így gondolom a megbízása határozatlan időre szól. Az 1992-es Alapító okiratban azonban van egy pont, mely szerint a közös képviselő megbízatását 3 évente meg kell erősíteni. Kérdéseim: Jelen esetben is érvényes-e ez a pont, mert a közgyűlési határozat nem határozza meg a megbízás időtartamát és a megerősítést sem köti ki, legitim marad-e a közös képviselő megerősítés nélkül? Erősebb-e az Alapító okirat mint a közgyűlési határozat? Feltétlenül össze kell-e hívni novemberben a közgyűlést ez okból vagy a tavaszi közgyűlésig várhat az ügy? Előre is nagyon köszönöm a választ.

VÁLASZ: Tisztelt Kérdező! Ha az Alapító Okiratot nem módosították időközben, akkor az érvényes és hatályos (feltéve, hogy az korábban is az volt). Az Alapító Okirat meghatározó, azt a közgyűlés nem tudja „felülírni” egyszerű többséggel. Minden alapító vagy a jogutódja kell a változtatáshoz. Ettől függetlenül, mivel a jelzetteknek tkp. nincsen következménye, a közös képviselő még közös képviselő marad. A bírói gyakorlatban ezzel pl. nem is szoktak foglalkozni, így én csak emiatt nem feltétlenül hívnám össze a közgyűlést novemberben. Elegendőnek tűnik a rendes éves alkalommal a megerősítést megtenni.

Kérdés: Szakítottam barátommal, akivel egy évig éltünk együtt. Szakítás követő héten megjelent a munkahelyemen egy általa megírt szerződéssel, az egy év alatt keletkezett általa állított károknak a teljes összegével, ami pontosan 3000 euró, majd követelte írjam alá különben addig nem megy el és zaklatni fog. A megfizetés határideje 2 hét. Mennyire használható fel ellenem az általa kreált szerződés? Németországban dolgoztunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amit leírt az jogi értelemben egyáltalán nem zsarolás. Ha aláírta, akkor fel tudja a másik fél egy esetleges peres eljárásban használni, mivel ez egy elismerés, csak jelenleg még nem végrehajtható.

Kérdés: Saját költségemen szeretnék részt venni OKJ képzésen, mert az intézmény nem támogatja, sőt még ahhoz sem járul hozzá, hogy saját munkahelyemen végezhessem el a kötelező gyakorlatokat. Hétvégén van oktatás, így el tudnám végezni az iskolát, de a gyakorlatok óraszáma kb. 660 óra. Most jön a gond, hogy nincsen ennyi szabadságom. Betegállomány alatt nem dolgozhatok más intézményben. Fizetetlen szabadságot nem kaphatok, mert azt ugyebár a törvény által szabályozott keretek között lehet igénybe venni. Az lenne a kérdésem, hogy milyen megoldást lehetne kitalálni ahhoz, hogy megnyerjem az egyetem vezetőségét, hogy járuljanak hozzá ahhoz, hogy fizetetlen szabadsághoz juthassak. Harmadik fordulón vagyok már túl, személyes megbeszélést követően tudomásomra hozták, hogy még akkor sem mehetünk képzésre, hogyha kifizetjük. Megszűnnek az OKJ képzések, ezért utolsó lehetőségünk lenne arra, hogy 13 hónap alatt elvégezhessük az aneszteziológiai szakképzést. Ki az aki ebben tudna segíteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Véleményem szerint a leírtak alapján nincsen megoldás, amíg ott dolgozik.

Kérdés: Az autóm vasárnap 19 órakor vitette el a rendőrség bejelentésre (Szeged) olyan helyről, ahol nem volt parkolási tilalom, ill. nem akadályoztam autókiállást (a házhoz tartozó garázsok üzlethelyiségek, raktárak). Ráadásul teljesen “lehúzódtam”, így nem voltam senki útjában. (Több mint 5 éve itt és így parkolok családlátogatáskor.) Először a fiamat hívták, akinek a neve és a telefonszáma az autóval kapcsolatba nem hozható. A rendőr szerint ő volt a rendszerben, de mikor kedden a Kormányablakban ki akartam vetetni, az ügyintéző közölte: “A fiam neve és telefonszáma sehol nem szerepel a rendszerben”.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bejegyzéséből nem derül ki, hogy mit szeretne megtudni, mire lenne kíváncsi.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Édesapámmal lakom egy háztartásban, én látom el, ő 82 éves és szeretné, ha halála után nem kerülnék a testvérem által súlyos anyagi helyzetbe vagy utcára. A kérdésem az lenne, hogy ő, mint haszonélvező rám tudja-e hagyni az ő részét vagy van-e ilyen esetre valami megoldás?

VÁLASZ: Tisztelt Kérdező! Azt nem igazán értem, hogy miért kerülne utcára, hiszen elvileg Ön is örökölni fog, ráadásul pont annyit, amennyit a testvére. Az ingatlan kapcsán annak átruházásának valamelyik formája, vagy a végrendelkezést tudom elképzelni, de pontosan ismerni kellene a viszonyokat, mert a költségekre, egyéb jogi vonzatokra is ügyelni kellene.

Kérdés:Tisztelt Ügyvéd Úr! Hány % kamatot számolhat fel egy követelés behajtó cég? Mert az én esetemben a banki kamatot számolja, ami 25%. Legjobb tudásom szerint csak a mindenkori jegybanki kamatot számolhatja. Várom válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amelyet a jogügylet alapját képező szerződésben kikötöttek. Ha ez „régi kölcsön”, akkor lehetséges. Teljesen más: ha ez „behajtó” cég, nem pedig a bírósági végrehajtó, akkor viszont a követelése nem végrehajtható, csak egy esetleges FMH vagy peres eljárás után.

Kérdés: Két hét múlva jár le a szerződésem a cégnél és a munkaadó még nem közölte velem, hogy mi lesz a későbbiekben. Úgy néz ki nem fog hosszabbítani, mivel a szakmai vezetőmnek ezt a tájékoztatást adta. Szeretnék érdeklődni, hogy ha betegszabadságot vennék ki erre a maradék két hétre, mit tud velem a munkaadó csinálni? Ebben a hónapban voltam már beteg, viszont maradt még 7 napom amit ki szeretnék venni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha tényleg beteg, akkor semmit sem.

Kérdés: Üdvözlöm! Cégemnél folyamatos munkarendben, időkeretben 4 műszakban dolgoztunk. A csökkenő megrendelések miatt visszaállunk 5+2 munkarendbe, 3 műszakba és elmondásuk szerint a legjobb szakot szétszedik, ahol én Műszak vezető voltam. Pozícióban a másik szakban gépbeállító lennék, de a béremet korrekten megtartanák. Ha nem fogadom el, mivel ez számomra visszalépés, jár-e a 3 havi felmondási idő, amit aláírtunk és a 8 év után járó 2 havi végkielégítés vagy sem. Köszönöm megtisztelő válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan kellene ismerni a munkaszerződésének a tartalmát.

Kérdés: Csehországban meghalt gyermekem ügyében folyik a nyomozás. Semmilyen információhoz nem tudunk hozzájutni. Kaptunk telefonszámot, de nem kapunk rajta választ. Szeretném kérdezni, mit tudnánk tenni? Segítségre lenne szükségünk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Először is kérem, hogy fogadja őszinte részvétemet. Ügyvédet kellene fogadni, akin keresztül kinti ügyvédi segítség is rendezhető. Tisztázni kell a történteket, utána lehet eldönteni a jogi lépések irányát.

Kérdés: Tisztelt Cím! Négyünk tulajdonában van egy lakás, amit közös akarattal el akarunk adni. Egy ember fogja az eladást intézni. Kérdésem, hogy már a vevőkkel történő tárgyaláshoz kell-e a többiektől meghatalmazás, vagy az elég majd a szerződés aláírásakor? Nem egy városban lakunk, ezért nem egyszerű a találkozás.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg igen, de akkor még nem nagyon szokta senki sem kérni.

Kérdés: Online shopból vásároltam, előre kellett fizetni. Nem kaptam semmi visszaigazolást az utalásról és a 40 munkanapos szállítási határidő is letelt, de az árut nem kaptam meg. Elállási nyilatkozatot letöltöttem az oldalukról, de sehol nem szerepel rajta, hogy visszafizetik a termék árát. Csak a termék rendelési számát, a személyes adataimat, az eladó címét valamint a szerződés időpontját kell beírni. Tartok tőle, ha ezt kitöltöm, még arról is lemondok, hogy esetleg feljelentsem csalás miatt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elállás esetén az eredeti állapotot kell visszaállítani, azaz áru is “vissza” és a pénz is “vissza” az eredeti helyére, így arról nem feltétlenül szükséges külön rendelkezni. Feljelentés: teljesen más jogi kategória, arról (annak a jogáról) nem tud és nem is lehetne lemondani, azt mindentől függetlenül, elévülési időn belül, bármikor megteheti. (Az mondjuk egy más kérdés, hogy a leírtak szerint rendelkezésre álló adatokban nem látszik, hogy szabálysértés vagy bűncselekmény történt volna, így a feljelentés nem feltétlen jó módszer ebben az esetben. Persze nem ismerem a teljes oksági hátterét az ügynek.)

Kérdés: Szeptember 9-én kezdtem (3 hónap próbaidőmet töltöm) egy utazásszervező cégnél. A munkaszerződésemben nincs feltüntetve a fizetés módja, határideje, nincs munkaköri leírásom, valamint bruttó 150 ezer Forint jövedelem van feltüntetve, pedig a garantált bérminimum bruttó 195 ezer Forint ( érettségim, OKJ és nyelvvizsgám van), valamint jutalékos rendszer van, még sincs benne a szerződésben. Továbbá a szabadság mértéke sincs feltüntetve. Szeptember végén voltam külföldön tanulmányi ùton és a munkaszerződésemben benne van, ha 6 hónapon belül felmondok, akkor ki kell fizetnem az útért 150 ezer Ft-ot. Fel szeretnék mondani, mert nem korrekt a cég, nem volt betanulásom, egyből mélyvíz, viszont nem szeretném kifizetni a 150ezer Ft-ot. A szerződést lehet semmissé nyilvánítani vagy milyen megoldás lehet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Konkrétan ismerni kellene az egész szerződését, hogy pontos választ lehessen adni.

Kérdés: Rendszeresen “fenn akadok” a közüzemi szolgáltatóknal az ügyintézés során (áram, gáz, víz, médiaszolgáltatók). A szerződések a férjem nevére vannak kötve. Az új adatvedelmi törvényre hivatkozva folyamatosan megtagadnak tőlem minden nemű intézkedést, vagy pedig meghatalmazást kérnek tőlem. A házunk 1/2-1/2 arányban a tulajdonunk. A szolgaltatók sem technikailag, sem jogilag, sem informatikai szinten nincsenek felkészülve arra, hogy mindkettőnk nevére kössenek szerződést. Ha ők már a szerződés kötésekor nem tudnak megfelelni az új jogi körülményekhez, akkor milyen jogon akadályozhatnak meg engem abban, hogy gyakoroljam a saját tulajdonom feletti jogaimat, vagy miért kényszeríthetnek arra, hogy meghatalmazást kerjek a férjemtől (mint a középkorban). Bárhol máshol (bankok, ingó-ingatlan jog) képesek több névre szerződést kötni. Miért az ügyfeleknek kell megszenvedni azt, ha valahol nem hajlandók fejleszteni a rendszert, mert az sokba kerülne.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A helyes gyakorlat a szerződés kapcsán valóban ez, amit meghatalmazással tud kiküszöbölni. Nem mindig kell újat írni, elég lenne egyet, ami mindenre kiterjed. A mai modern kor követelményei kapcsán természetesen el lehetne polemizálni a kérdésen, ebben igaza van, azonban ez még nem jelenti azt, hogy ne tudná a törvényes jogait gyakorolni a tulajdona kapcsán. Aminek ebben az esetben semmi köze nincsen a szerződéses (kötelmi) jogviszonyhoz. Itt a kettő jogilag elválik egymástól. Elviekben ezen szolgáltatóknál sem kizárt a többes szerződéskötés. (AZ már egy más kérdés, hogy az ügyfélszolgálatuk mire van avagy inkább nincsen felkészülve).

Kérdés: A következő kérdéssel fordulok Önökhöz. Határozott idejű munkaszerződésem mellett kismama lettem. A mai nappal eljöttem táppénzre. Elküldhetnek-e táppénz ideje alatt és vissza fognak-e venni majd GYES után (hamarabb fogok szülni, mint ahogy a szerződésem lejár)? Segítségüket előre is köszönöm!

VÁLASZ: Tisztelt Kérdező! A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 65. § (3) bekezdése szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt várandóság, szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Azonban az Mt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerint a munkaviszony megszűnik a határozott idő lejártával. Azaz a fentiek alapján nem „küldheti el” a munkáltató. Visszavenni pedig csak akkor köteles a munkáltató, ha visszatéréskor még fennáll a munkaviszony, vagyis ha az nem szűnt meg a határozott idő lejártával.

Kérdés: Volt munkáltatóm kilépési elszámoláskor 100E Ft tartozást közölt részemről, arra hivatkozva, hogy 2 havi kiküldetés utazási költségeire kreáltam egy költségelszámolást, amely nem ment végig a jóváhagyási procedúrán, de mégis fizetve lett részemre. Fals módon hivatkozik erre, ugyanis az elszámolást annak kifizetése után én magam töröltettem, nehogy duplán fizessék ki nekem véletlenül. Csak ezután kezdtek el arra hivatkozni, hogy a kifizetésre nem is lettem volna jogosult, mivel a napidíj egy része tartalmazta az utazást. Én erről nem írtam alá semmilyen dokumentumot. Kilépéskor rávezette a kilepő papíromra az “adósságot”, de én azt írtam alá, hogy nem ismerem el. Mivel aznap már megszüntette a profilom, nem tudtam belépni, hogy az elszámolási procedúra fenti technikai hibáit lementsem. Két napja sürgős e-mailemre sem válaszol, amelyben bekértem minden dokumentumot, e-mailt, szabályzatot. Két másik költségelszámolásom – ugyanilyen utazás típusú – kifizetésre került, tehát emiatt sem tud erre hivatkozni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bejegyzése nem tartalmaz kérdést, kérem, hogy írja meg, hogy mit szeretne tudni, mert így nem egyértelmű.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Béreltünk egy kisebb lakást Steiermarkban. Sajnos úgy írtuk alá a szerződést, hogy nem értettünk mindent pontosan. Ezt most mi visszaadtuk és a föbérlő 3 havi bért követel. Azt mondta, mivel hivatalos ezért 3 hónapig minden a mi nevünkön marad, nem tudja róla leírni. Viszont mi bementünk a helyi gemaindeba és ott azt mondták nem vagyunk az adott címre bejelentve. Ja és hogy neki semmi köze a bérleti díjhoz, de a saját bankszámla számá adta meg. A kauciót nem kaptuk vissza. Követelheti a 3 havi lakbért vagy nem, valamint ez most hivatalos vagy nem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az aláírt szerződésük szerint kell eljárni. Ha az tartalmazta ezt a kikötést (általában kint igen, mert ez a joggyakorlat), akkor jár. Teljesen más: egyébként mindenki azt követel, amit akar, az még önmagában nem jelenti azt, hogy jogos is a követelése. Így javaslom németül beszélő osztrák szakemberrel átolvastatni a szerződést.

Kérdés: Hogyan kell megcsinálni a gépjármű adásvételi szerződést, ha a vételár részletfizetésre történik? Válaszát köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bele kell írnia részletfizetés paramétereit, birtokba adást, ill. hogy ki meddig mivel felel.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy a vásárlói információs félrevezetés bűntetéssel jár, viszont csak hangfelvétellel és/vagy írásban való rögzítéssel lehet bebizonyítani ennek tényét. A kérdés ez esetben, hogy készíthetek én hangfelvételt vagy kérvényezhetem az írásos forma aláírását, ha szolgáltatást veszek igénybe? Vagy mi a megoldása ennek? Köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha beleegyeznek, akkor lehet csak hangfelvételt készíteni. Leírni egyszerűbb.

Kérdés: 15 éve lakom egy önkormányzati lakásban, de nem én kaptam. A barátnőm piaci alapon cserélte erre a kisebb lakását. Ő már külföldön él. Már 3 éve is kijöttek, jegyzőkönyv… tavaly is. Ma szóltak, hogy holnap be kell mennem az önkormányzathoz személyesen. Közben született egy kislányom, ő most két éves. Tud valami biztatót mondani, hogy ne tegyenek ki a lakásból? Megtehetik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bérbeadó is dönthet úgy, hogy a szerződéses kikötések szerint megszünteti a bérleti szerződést.

Kérdés: Szeretnék segítséget kérni! Az exemmel már 3. éve külön élünk. Van neki tartozása egy hitelintézetnél, ami ő szerinte engem terhel, mivel már nem él a házban, amiben én a kiskorú gyermekemmel élek! Valóban át kell vállalnom a tartozását? Előre is köszönöm válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az összes szerződéses iratot kellene ismerni, mivel lehet, hogy azokban Ön személyi biztosítékként, avagy az ingatlan dologi fedezetként szerepel. Ennek hiányában nem lehet válaszolni a kérdésére.

Kérdés: 16 éve dolgozom a cégnél, üzletvezető beosztásban. Az utóbbi 1 évben mozgásszervi problémák miatt nagy fájdalmaim vannak, nehezen bírom a fizikai megterhelést, amit a boltban végezni kell. 2 alkalommal is jeleztem a közvetlen vezetőmnek, hogy mi a problémám és kértem, hogy segítsen a cégen belül könnyebb munkakört keresni. Mindkét alkalommal elutasító választ kaptam, arra hivatkoztak, hogy nem tudnak a végzettségemnek és képesítésemnek megfelelő munkát adni. Elkezdtem új munkát keresni és most találtam is, beadtam a felmondásomat, bár írásban kértem a céget, hogy közös megegyezéssel szüntessük meg a munkaviszonyt és kértem a 16 év után járó végkielégítést, melyet elutasítottak. Most felajánlották, hogy pénteki nappal zárjuk le a dolgot közös megegyezéssel és kifizetnek nekem 2 heti bért pluszban. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Végkielégítés nem jár, ha Ön mond fel, vagy közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyát. Így a plusz két hét még nagyvonalú ajánlat a részükről.

 

Kérdés: A következőben kérném szíves segítségüket: A személygépkocsink szélvédőjére felverődött egy kő, ami nyomot hagyott, hogy ne repedjen el, így elvittük szélvédő javítóhoz. A javítás után, már a hazafelé vezető úton berepedt (valószínű, hogy több anyag került bele, mint kellett volna). Ezzel így nem lehet közlekedni, mert bármelyik pillanatban teljesen berepedhet az egész szélvédő. A szélvédő cseréje kb. 50.000.-Ft + idő (minden napi használatos az autó). Tudunk valahol reklamálni, (mert aki javított természetesen nem vállalja a felelősséget)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha van bármilyen bizonyítéka, hogy ki csinálta és mit vállalt, akkor lehet, egyébként pedig nem érdemes.

Kérdés: Meg szeretném kérdezni, hogy a kivitelező átvert, kifizettette a nyílászáró cserét. Az árajánlaton kívül semmi nincs, csak szóbeli megegyezés. Félig elkészítette és utána itt hagyott és több, mint 5 hónapja csak ígérget és semmit nem tesz. Mit tehetek, kihez fordulhatok stb? Vagy milyen megoldás javasolt? Nem tudom hová mehetek panaszra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amit tenni tud: békéltető testület, FMH eljárás (végső soron per), illetve ha a feltételei fennállnak, akkor feljelentés (ez utóbbit így nem lehet megítélni).

Kérdés: 17éves leszek decemberben, de jelenleg nevelőszülőnél vagyok. Van egy párom, aki el szeretne venni feleségül. Kirendelt gyámhatósági gyámom van. Mi a menete, hogy összeházasodjunk? Kinek kell az engedélye? Kinek kell beleegyeznie? Hova kell menni? Elég, ha mi megyünk ketten a párommal? Kérvényeznem kell a gyámhatóság felé? Hogy működik ez az egész? Előre is köszönöm a segítségüket és a megértésüket!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben a gyám(hatóság) beleegyezése kell. A betöltött 17 év felett viszont már egyszerűbb.

Kérdés: Érdeklődöm, hogy postaládába kézbesített, BKK büntetésnek van-e elévülési ideje és ha igen, az mennyi? Első 2012-ben, második 2014-ben történt. Ha elévült, reagáljak-e a levélre és ha igen, mit? Természetesen küldték vele a csekket is! Kérem segítségét!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, van elévülés. Tudni kellene a levelek pontos tartalmát, illetve, hogy volt-e már intézkedés az ügyben, mert az elévülést meg lehet szakítani, amikor is újra kezdődik. Nagy valószínűséggel azonban elévült már mind a kettő, főleg ha a BKK küldte, de biztosat csak az iratok ismeretében lehetne mondani, a szükséges teendőkkel egyetemben.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd úr! A mi problémánk a következő: szeretnénk megvásárolni egy zártkerti ingatlant, amelyen egy olyan épület áll, ami nem szerepel a tulajdoni lapon. Nincs meg semmilyen irat az épületről, de a tulajdonos tudja, hogy 20 éve épült a ház. Mi szeretnénk, ha felkerülne a tulajdoni lapra és ezért a tulaj el is kezdte megtenni a megfelelő lépéseket ennek érdekében, de ha nem sikerül, akkor az önkormányzat lebontathatja-e az épületet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg elrendelhető a bontás, de nem szokták, illetve erre szolgál a fennmaradási engedély is.

Kérdés: Hogyan és miután számolhat költségeket az Önálló Birósági Végrehajtó, ha csak bekapcsolódott, de nem került végrehajtásra az ügy. A tőke és a kamatok útán is számolhat jutalékot, ha igen, milyen százalékban? Volt OTP tartozásom, amit kifizettem kb. 2 éve és azóta sem kaptam tőle elszámolást, számlát. Van egy tartozás behajtó cégnél, ahova most szeretnék egy nagyobb összeget befizetni és a fennmaradó összeget elengedik, ezután járó jutalékot, hogy számolja el a végrehajtó?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A rájuk vonatkozó jogszabály szerint számolja.

Kérdés:  Egy ingatlankezelő cég által épített és általuk karbantartott cég egyik társasházának saját tulajdonú lakosa vagyok. A szolgáltató felé néhány kérdést, egy jogos kritikát fogalmaztam meg levélben. Az egyik kritikát “orvosolták”, de a többi kérdésemre azóta sem válaszoltak, hiába küldtem el azt újra, s hiába hívtam fel a társaság ügyvédjét is, hogy legyenek szívesek válaszolni. Én 24 éve hiánytalanul fizetem a közös költséget, s nem gondolom, hogy egy szolgáltatónak így kellene a fizető ügyféllel viselkednie? A kérdésem, hogy mit tehetek? A lakásomban pillanatnyilag két, a közös költség terhére elvégzendő javítani való is lenne. Várom segítségüket.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A konkrét problémát nem írta le. Mit ért a közös költség terhére elvégzendő javítanivaló alatt? Mert ilyen egyébként nincsen.

Kérdés: Èdesapám az egyik banknál felhalmozott tartozására az öcsém megállapodott a bankkal telefonon és havonta 70 €-val fizetjük. Azt ígérték postázzák az adósnak a kétoldalú megállapodást, de ennek már 4. hónapja, hogy csak ígérgetik. De azzal fenyegetnek, ha nem fizetünk, akkor azonnal és egyösszegben követelik a pénzt. Apu 75 éves beteges és mi, a gyerekei fizetjük, hogy a lakásuk ne kerüljön veszélybe. Mi lehet az oka, hogy nem kapjuk kézhez a megállapodást??

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ezt én nem tudom megmondani….akivel „megállapodtak”, azt kellene megkérdezniük.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! A szomszédunkba egy éve költözött egy család, majd jött utánuk a kutyájuk is, aki miatt folyamatos konfliktusok vannak azóta. Egy normál állapotú kerítés van a telekhatáron, ami az ő nagytestű (elmondásuk szerint 60 kg-os) kaukázusi juhászkutyát nem tartja vissza. Már többször majdnem ránk döntötte, meg át is ugrott rajta kis híján, ahogy felugrott rá. Egy vékony nádkerítést kihúztak oda és néhány deszkát odaszögeltek, de még ezek után is megtörtént. Egy utcán kóborló kutyát berántott a kerítésükön, pont kifért a feje és a másikat széttépte. Ott szintén bedeszkázták. 2 hete egy utcán sétáltatóra támadt rá. Kiugrott a kerítésen és az ő kutyáját is széttépte. Sajnos szerintem nem tett feljelentést, pedig sok kellemetlenséget megelőzhetett volna ezzel. Egyszerűen már alig merünk kimenni az udvarra, mert folyton attól félünk, hogy átugrik. Szerintük ez a helyzet teljesen normális, ha zavar minket, csináljuk meg. Mit tehetnénk, mert a felszólítás nem érdekli őket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jegyzőnél birtokvédelem, ha nem telt el egy év. Ha igen, akkor peres eljárás, ami szükséges. A támadás miatt rendőrségi feljelentés, illetve az állatvédelem bevonása lehet még megoldás.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, miszerint volt élettársammal hét év után szétmentünk. Egy közös gyerek született, aki 2 éves jelenleg. A lakásunkat előszerződéssel vásároltuk, amely az Ő nevén van, de a lakás másik felét már én magam fizetem, azt ígérte az utána a miénk lesz. Viszont nekem erről sajnos semmilyen írásos bizonyítékom nincs. Folyamatos fenyegetésnek vagyok kitéve, miszerint a gyereket perrel elveszi tőlem. Van munkahelyem, van hol laknom, nem alkoholizálok, nincsenek káros szenvedélyeim. Van erre esélye? Tény, hogy a kicsire ideje nincs, vannak káros szenvedélyei, amiket tanukkal is tudok bizonyítani. A kérdés az lenne, hogyan tudnám magunkat megvédeni mind a lakással, mind a gyermekkel kapcsolatban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ennek a kérdésnek a megválaszolása túlmutat a fórum keretein, kb. 2 órában lehet átbeszélni.

 

Kérdés: Külföldi cégnél vagyok alkalmazott és a végzésen, mint kézbesítési megbízott szerepelek, a képviselet módja önálló, a képviseletre jogosult tisztsége: ügyvezető! Mindez a megkérdezésem nélkül. Érdeklődni szeretnék pontosan mit jelent ez, mert már a céggel kapcsolatban kaptam névre szóló levelet, mint ügyvezető! Mielőbbi válaszukat előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha nem tud arról, hogy aláírt volna ebben a körben céges iratokat stb. az baj. Feltehetőleg meghamisították az aláírását. Mindenféleképpen javaslom a rendőrségi feljelentést, NAV bejelentést és a Cégbíróság felé is a tájékoztatást, ugyanis ügyvezetőként mindenért Ön felel.

Kérdés: Belvárosi 4 emeletes épület közös fsz-i tárolójában egy lakó minden lehetséges helyet kisajátít a saját dolgainak, műhelynek használja (flex, heggesztés éghető anyagok mellett). Rendszeresen ittas, dohányzik mellette, éjszaka is csinálja, hang és szag van miatta (festék, vegyszer szag). Többszöri figyelmeztetésre sem hagyja abba. A tárolóból a tulajdonosok kiszorulnak miatta. Néhány figyelmeztetés után fenyegetőzik. A tárolóban más dolgait figyelmeztető céllal rongálja (nem bizonyítható, gyerekes csínytevések). Rendőrségre többször lett bejelentve, kijönnek elmondják, hogy tilos és minden folytatódik tovább. A közös közlekedőket is telepakolja. Lakásszövetkezet állítólag tehetetlen, az írásos értesítés semmit nem ér (hogy pakoljon ki és fejezze be a szerelést). A tűzoltósági büntetést minden lakással ki akarják fizettetni, mert épületre vonatkozik. Hogyan és mire hivatkozva lehet érvényesíteni a jogos tulajdonrészt, valamint ellehetetleníteni, hogy ne tudjon veszélyes tevékenységet folytatni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kerületi jegyzőnél birtokvédelem, ha egy éven belül vannak. Illetve a közgyűlés hozhat olyan határozatot, hogy fizetnie kell érte, amit ha nem tesz, akkor terhelik az ingatlanjára. Rongálás dokumentálása, pl. kamerával, majd feljelentés. Stb-stb, van azért rengeteg jogi lehetőség.

Kérdés: Két fiam van, egyikre hagyom a lakásomat, a másikra pedig egy 720m2 telket kis házzal. A nagyfiam igen csúnyán bánt a testvérével most, hogy apjuk hagyatéki tárgyalása volt. A kérdésem az, hogy ha ő is fel van tüntetve a végrendeletben, igaz kisebb összeggel, akkor nem kérheti a köteles részt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A köteles részt nem kell kérni, az jár.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy gyermekem 1995-ben született, rá pár évre kötöttünk egy kelengye biztosítást gyermekünk nevére, melyet 20. életévét betöltötten megkaphatott volna. 2009-ig ezt közösen fizettük férjemmel. Elváltunk, gyermekem nálam maradt, de továbbra is a megállapodás szerint volt férjem fizeti a felét gyermekünk biztosításának. De eközben megszüntette elmondása szerint, majd újra kötötte, ami 23. életévéig szól. Kérdésem az lenne, hogy ez az összeg a gyermekemet illeti vagy volt férjem bármit tehet ezzel a pénzzel? Várom válaszát! Előre is köszönöm !

Válasz: Tisztelt Kérdező! A korrekt és pontos válaszhoz ismerni kellene a teljes biztosítási szerződés tartalmát, illetve a feltételezhetően kapcsolódó ÁSZF-et is, amelyek leírják, hogy kinek mihez van joga, mit tehet stb.

Kérdés: Tisztelt Ügyved Úr! Párommal és 2 éves kisgyermekünkkel Szekesfehérváron élünk albérletben. Ő úgy döntött, hogy új életet akar kezdeni, már nem boldog. Gyermekemmel hazaköltözünk szüleimhez Pápára. Szerinte nem kell bíróság, gyermekelhelyezés, meg tudjuk beszélni. Nem vagyunk házasok, regisztrált élettársi kapcsolatban sem élünk. Ezek után, nem bízom benne. Van más hivatalos lehetőség lefektetni a megállapodást (tartasdíj, láthatás…) bíróságon kívül is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen van több módja is peren kívül, azonban azok egyike sem lesz végrehajtható, ami azt jelenti, hogy egy esetleges vita esetén egyiküket sem kötelezi semmire. Javaslom a megállapodást, amit peres eljárásban egyezségkötéssel ítélet hatályúvá tesznek, így az meg fogja előzni a későbbi esetleges nézeteltérések esetére a “patthelyzetet”.

Kérdés: Üdvözlöm! Árverésen vásároltam ingatlant (tanyát) 4 hónapja. Minden rendben ment eddig, azonban a tulajdonjog bejegyzésekor a földhivatal kiküldte, hogy nem jegyezető be a nevemre, mivel a végrehajtó nem csatolta a mezőgazd. igazgatási szerv jóváhagyó igazolását. Mit tehetek, hogy a nevemre kerüljön?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szinte biztos (nem látom a tulajdoni lapot), hogy olyan földnek minősül az ingatlan, hogy a jelzett engedély szükséges. Javaslom annak beszerzését és hiánypótlásban a csatolását. Ha a határidőbe “nem férnek” bele, akkor újabb eljárásban ismét be tudják nyújtani, csak a földhivatali díjat ki kell ismételten fizetni, ami szerencsére nem túl magas. Így igazából nagy baj nincsen, csak ezt intézni kellene.

Kérdés: Tisztelt jogi fórum! Olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a 2020-as évben szeretnénk a lakóházunkra új tetőszerkezetet csináltatni, lehőszigetelni, újrafestetni kívülről. A lakóházam a szomszédos telekhatártól kb. 50 cm-re található, a telekhatáron az én kerítésem fut végig, mely drótkerítés. A szomszéddal a viszonyom rossz, a felújítási munkálatok idejére a telekhatáron lévő drótkerítést eltávolítanám. Kérem tájékoztassanak az ügyben, hogy jogom van-e a munkálatok idejére állványzatot elhelyezni a telekhatáron a szomszéd telkén kb. 60cm mélységben, 10-12 méter hosszan vagy megtagadhatja-e ezen jogomat. Ha nem hajlandó engem, a munkásokat átengedni a telkére, ki illetékes ez ügyben, mennyi idő alatt tud jogorvoslatot adni, hiszen egy építkezési vállalkozót, ha felfogadok, neki az az adott 30 napja van a lakóházamat felújítani, nem az azt követő 60 nap múlva tudná elkezdeni. Ez csak egy példa volt. Várom válaszukat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, elbonthatja. Amennyiben az építkezés egyébként a helyi szabályoknak megfelel, és nem jár aránytalan sérelemmel, akkor előzetes értesítés után tűrni köteles a szomszéd a munkálatokat. A jegyző, ill. végső soron a bíróság az „illetékes” az ügyben. Az ideje kiszámíthatatlan, a peres eljárás évekig is elhúzódhat.

Kérdés: Társasházban vagyok közös képviselő. Az egyik lakó beázást jelentett be, ekkor derült ki, hogy az esővíz és szennyvíz csatornát elvágták és jóval kisebb átmérőjű csővel pótolták szabálytalanul. Kérésünkre, hogy az eredeti állapotot állítsák vissza elzárkóznak. Mi a teendő ilyen esetben? Közben a lakást eladták, de még decemberig itt laknak. Nekem van-e jogom tájékoztatni az új lakókat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szükséges lenne teljesen pontosan tisztázni a helyzetet, azt bizonyíthatóan dokumentálni. A továbbiakban esetlegesen közgyűlési felhatalmazással (vagy akár anélkül) a kártérítési eljárást (kezdetben FMH) is megindítani. Természetesen tényszerűen, objektíven tájékoztathatja őket.

Kérdés: Üdvözletem! 2019 januárjában kerültem a jelenlegi munkáltatóhoz . A belépés napjától számítva a boltvezető helyettes ellenszenvesen és állandó kritikával illetett. Nap mint nap megjegyzéseket tett a munkámra. Én ezt nem hagytam szó nélkül, kikértem magamnak és ez sajnos egyre rosszabb eredményt hozott. Én úgy éreztem, hogy rendesen végzem a dolgom és ez nagyon bántott lelkileg. Mindig az olyan kollégákkal példálózott, akik már évek óta dolgoztak ott és, hogy az én munkám semmit nem ér azokéhoz képest. Természetesen a többi alkalmazott is csatlakozott a főnökhöz, nem mertek mást mondani. Addig fajult a dolog, míg egyik vitánk során annyira felidegesített, hogy rosszul lettem és hazamentem a munkaidő lejárta előtt, de jeleztem, hogy rosszul vagyok és nem tudom folytatni a munkát. Közölte, hogy nem akar többet meglátni a munkahelyen és másnap mikor mentem volna dolgozni, elég alpári stílusban ordibálva, mások előtt megalázva, felszólított, hagyjam el a területet és nem engedi, hogy felvegyem a munkát. Szeretném bepanaszolni a főnökömet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos számomra nem derül ki, hogy pontosan mit szeretne, illetve, hogy történt-e bármilyen munkáltatói intézkedés.

Kérdés: Üdvözlöm! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy elàrverezték az édesanyám házát, ami haszonélvezeti joggal terhelt, de az ingatlan haszonélvezet nélkül lett eladva. Kérdésem az lenne, hogy a végrehajtó le tudja venni a haszonélvezeti jogot? És kilakoltatható, ha a haszonélvezeti jog rajta van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az az árverési vevő és a végrehajtó hibája is lehet, de egyes esetekben pedig lehetséges. Ehhez pontosan tudni kellene, hogy a haszonélvezet mikor és milyen módon keletkezett. A haszonélvezetet le- vagy elvenni “csak úgy” nem lehet, és ez a kilakoltatással sincsen direkt összefüggésben.

Kérdés: Üdvözletem! Igyekszem röviden leírni a probémám, ami miatt megkerestem Önöket. Egy osztrák tulajdonú, de magyarországi kirendeltséggel rendelkező cégnél dolgoztam hat éven keresztül. Tavaly 2018 -ban dolgoztam Norvégiában, majd 8 hónapot. Megbíztam egy könyvelő irodát, hogy készítsék el a norvég adóbevallásomat. Ami azt eredményezte, hogy még nekem kellene befizetnem Forintba átszámítva több, mint fél millió Forintot. Azt mondták, hogy nagy valószínűséggel a munkáltatóm nem megfelelően fizette utánam a járulékokat. Mit tehetek ez esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos ebben magyarországi segítséggel nem szolgálhatok. Feltehetőleg Norvégiában (esetleg Ausztriában, ami attól függ, hogy hol kell bevallani és megfizetni az adót) kellene ügyvédi segítséget keresnie.

Kérdés: A MediCredit Zrt-től /Zalaegerszeg/ 2014. év óta minden évben kapunk egy darab levelet, melyben felajánlják a kedvezményes végtörlesztést konkrét összeggel megjelölve. Hivatkoznak arra, hogy az Erste banknál vettünk fel hitelt és nem fizettük ki. Az az igazság, hogy mi NEM VETTÜNK fel hitelt a nevezett banktól. A levelek ez idáig csak simán jöttek a postaládába, most viszont ajánlott levélben jött: ha nem fizetjük ki a fennmaradó tartozást /472.000.- Ft/, akkor 60 napon belül MOKK fizetési meghagyást bocsátanak ki. Igaz ilyen fenyegetést már 2017-ben is igértek, de nem váltották be. Kérdésem, mit tegyünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben tényleg jön a MOKK-tól fizetési meghagyás, akkor annak határidőben ellent kell mondani.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Nemrégiben vásároltunk egy ingatlant ingatlanközvetítőn keresztül, aki az eladókkal volt szerződésben. Az eladók német állampolgárok. Az ingatlant 25 millió Ft-ért hirdették. 23,5 millió Forintot ajánlottunk vételárként. Az ingatlanos ezt nem zárta ki. Mikor leültünk átbeszélni az árat, azt ajánlotta, hogy legyen 23 millió Forint a vételár, eladóknak adjunk még 150ezer Forintot a tüzifáért, neki pedig 350 ezer Forintot. Elfogadtuk, mert féltünk, hogy másnak adja el. Lezajlott a vásárlás. Kifizettük a tulajdonost, az ingatlanos is kapott már 100 ezer Ft-ot. Többet nem szeretnék neki fizetni. Van jogalapja a követelésének? Se szerződésünk nincs vele, se számlát nem adott a 100ezer Ft-ról. És még 250 ezer Forintot követel. Köszönöm válaszát.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha megígérték neki, az egy szóbeli szerződés, illik betartani. Ha nem tartják be, következménye feltehetőleg nem lesz, mert nem írtak alá semmit, így ugyan követelése lehet az ingatlanosnak, de sehol sem fogja tudni érvényesíteni.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a szüleim (mindketten 55 év felettiek) 2016. december 3-án kötöttek egy tartós bérlésre szóló albérleti szerződést lejárati dátum nélkül. A tulajdonos áprilisban jelezte, hogy el akarja adni az ingatlant (szóban), ezért ki kell költözni októberig a házból. A magas albérleti árak miatt eddig még nem találtak megfelelőt. Szándékuk van elhagyni a házat, de sajnos havi 200/250 e Ft-ot nem tudnak kifizetni. Szükségük van még időre, hogy találjanak házat. Anyukám jelezte üzenetben a tulajdonosnak, hogy sajnos nem találtak még új házat, de válasz nem érkezett. A mai napon a tulaj bejelentés nélkül megjelent és azt mondta, hogy a napokban eladja a házat és majd az új tulaj kiteszi őket a házból. Elmondása szerint így mentesíti magát a terhektől. Mit tudnak ebben az esetben a szüleim tenni? Eladható így az ingatlan? Kilakoltathatják őket? Előre is köszönöm válaszát.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződés szabályai szerint kell eljárni. Ha az nem szabályozza, akkor 30 nappal hamarabb kell a tulajdonosnak bejelentenie, hogy nem kívánja a szerződést a továbbiakban fenntartani, ergo ennyi idő alatt kell kiköltözniük. Az ingatlan egyébiránt eladható így is. Kilakoltatás csak akkor lehet, ha voltak korábban közjegyzőnél, ahol a szülei tettek egy nyilatkozatot, vagy ha peres eljárást indítanak velük szemben, azaz az még relatíve sok idő. Ha nem költöznek ki, mert nincsen hova, akkor a jegyzőtől kérhetnek birtokvédelmet, jogos birtokosként, és így akkor a másik oldalnak marad a lakás kiürítése iránti per, ami kb. 6-8 hónap.

Kérdés: Elnézést kérek a zavarásért. Olyan problémám van, hogy szeptember 30-án szóban kirúgtak. Az indoklás az volt, hogy információt adtam ki. Ami az volt, hogy elküldtem a munkabeosztásom és a megváltozott napi menetet, ami nyilvánosan ki van függesztve a falra. Nincs rajta, hogy nem mondható senkinek, hisz más civil ember is, ha bemegy az intézménybe el tudja olvasni. Ez úgy jutott a tudomására, hogy jogtalanul belépett egy Facebook profilba, ami nem az övé. Papírokat még azóta sem kaptam, se a fizetésem, bár 10-éig van a határidő. Egy alapítványnál dolgoztam szociális gondozó és ápolóként. Elérni nem tudtam a főnökasszonyt, így nem tudok a munkaügyre se bemenni, hogy regisztráljak. Szerződésem sajnos nincs, mert hiába kértem nem kaptam. Utolsó tudomásom erről, hogy meghosszabbította december 31-ig a szerződésem. Azért érdeklődők, hogy mire figyeljek a felmondási papíron, ha megkapom vagy mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szóban így „kirúgni” nem lehet, habár, ha munkaszerződése sem volt, akkor tulajdonképpen nem is történt semmi. Ezt egy hosszabb bizonyítási eljárásban, azaz munkaügyi perben lehetne tisztázni, kérdés, hogy megéri-e?

Kérdés: A feleségem beada a válópert és közös megeggyezéssel akarunk elválni! Van egy saját lakásom házasság előttről, oda költözöm vissza. Közösen vettünk egy kertes házat, melyre 10 millió hitelterhelés került, felújítás stb. az évek alatt. Feleségem marad a 7 éves gyermekkemmel és ő akarja tovább fizetni a hitelt, de azt akarja az ingatlan kerüljön le a nevemről és a hitelt a családi házra iratja. Engem abból nem tud kifizetni, jelenlegi piaci értéke 30 millió Forint. Mit tehetnék? A lakásom 9 éven keresztül hozott a háztartásba, mivel ki volt adva albérletbe, 9 év kb. 5 millió Forint. Válaszát előre is köszönöm.

VÁLASZ: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján kivitelezhető lehet mind a kölcsön átvállalása, mind további kölcsön felvétele is, amiből az Ön részét meg tudja váltani, de ehhez pontosan kellene ismerni minden iratot és számadatot. (Elvileg a dologi fedezet elégnek tűnik, a személyi lehet érdekes.) Megegyezést javaslom, ha nem menne, akkor marad a házassági vagyonközösséget megszüntető per.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Édesapám 2001-ben hunyt el, 1/2-1/2 részben volt tulajdonosa édesanyámmal lakásuknak. Anyám haszonélvezeti joggal él benne jelenleg is. A lakás 1/4-e féltestvéremet illeti örökrészként, akit szeretnék most kivásárolni örökségéből. Azt szeretném tudni, hogy a lakás mikori értékének a negyedrészét kell neki felajánlanom, az örökléskorit (2001) vagy a mait? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A mostani értéket. (Ami viszont csökkenti: a haszonélvezet, ez kb. 30 %, azaz a negyed ár kb. 70 %-a mostani piaci érték.)

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Érdeklődni szeretnék, hogy fel kell-e mondanom azonnal közalkalmazotti állásom, ha GYes alatt köztisztviselőként szeretnék dolgozni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 25. § (2) bekezdése szabályozza, hogy milyen módokon lehet megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt:

közös megegyezéssel

áthelyezéssel (a Kjt., valamint a Kjt. és a közszolgálati tisztviselőkről szó törvény (2011. évi CXCIX. törvény), és a hivatásos, továbbá a szerződéses jogviszonyt szabályozó jogszabályok, valamint a Kjt. és az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között)

lemondással

rendkívüli lemondással

– azonnali hatállyal: próbaidő alatt; munkáltató részéről, felmentéssel: 1. határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetében, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták, 2. létszámcsökkentés, átszervezés miatt, ha nincs lehetőség további foglalkoztatására, 3. közalkalmazott alkalmatlanná vált, munkáját nem végzi megfelelően, 4.a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül.

– rendkívüli felmentéssel.

A Kjt. 27. § (1) bekezdése alapján a határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott írásban indokolt lemondással akkor szüntetheti meg, ha a lemondás indoka olyan ok, amely számára a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna.

A Kjt. 28. § (1) bekezdése alapján a közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyát lemondással bármikor megszüntetheti. A Kjt. 28. § (2) bekezdése alapján a lemondási idő: 2 hónap. Ezen időtartam egy részére, vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól.

A Kjt. 29. § (1) bekezdése alapján rendkívüli lemondással a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató:

– a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényes kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

– a munkáltató olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lesetlenné teszi.

Fentiek alapján, álláspontom szerint: Ha az áthelyezés jogszabályi feltételi adottak és az új munkáltatónál is lehetőség nyílik rá, akkor ezt a lehetőséget válassza. Ha az áthelyezés jogszabályi feltételi adottak, de az új munkáltatónál nem nyílik lehetőség az áthelyezésre, akkor a közös megegyezéssel történő közalkalmazotti jogviszony megszüntetést válassza. Végül, ha a közös megegyezésre sincs mód a jelenlegi munkáltatónál, akkor marad a közalkalmazott részéről történő lemondás lehetősége.

Kérdés: Érdeklődöm, fel tudok-e mondani a munkáltatómnak, ha van egy munkaszerződésem, melyben 90 nap próbaidőben állapodtunk meg. Továbbá van egy GINOP-5.1.1-15-2015-00001-es pályázati megállapodás is melyben 1 év munkaviszonyt kötöttünk ki. A kettő ellent mond egymásnak. Most még 90 napon belül vagyok. Dátum szempontjából a pályázat született előbb. Ebben az esetben melyik az erősebb dokumentum? Felmondhatok kifizetett támogatások visszafizetése nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződés az irányadó egy munkaviszonyban. Az, hogy mellette kötöttek egy másik szerződést is kérdéseket vethet fel, hogy esetlegesen tekinthető-e ez kiegészítő munkaszerződésnek stb. Van-e jogkövetkezmény, illetve szabályozták-e másképpen a próbaidőt. Ha nem, akkor felmondhat, de a támogatásokat feltehetőleg vissza kell fizetni (a pontos válaszhoz ismerni kellene a szerződések teljes tartalmát).

 

Kérdés: 2019.08.29. napján beadtam a munkáltatómnak a felmondásomat. Szeptember 24-ével el is engedett, azóta nem voltam bent nála dolgozni. A kilépő papírjaimat 2019.10.04-én vettem át, amik 10.02-re voltak dátumozva. A fizetésemet viszont továbbra sem kaptam meg. Mi ilyenkor a teendő? Válaszukat köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos csak a munkaügyi per marad, ha nincsen kifizetés.

Kérdés: Az egyik szomszédom folyamatosan piszkált. Miután megelégeltem a dolgot kiírtam egy levelet a lakóház főbejáratához. Erre ő feljelentett becsületsértés miatt, majd a békítő tárgyaláson ejtette a vádat ellenem, ha bocsánatot kérek és egy bocsánatkérő levelet is rakjak ki ugyanoda. 8 napot kaptam rá, ki is raktam (erről van videóm), de fél óra elteltével eltünt a levél. Az ügy jogerőre emelkedett már kb 3 hete. Erre tegnap kaptam levelet a sértett ügyvédjétől, hogy fel leszek jelentve, ha nem rakom ki a levelet, ugyanis a sértett nem látta. Talán a végrehajtóra gondoltak? Ha kiküldi a végrehajtót és lejátszom a videót neki és elfogadja, mint bizonyíték, miszerint megtettem, amit kért tőlem, akkor ilyenkor melyik fél fizeti ki a végrehajtót?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ezért felesleges lenne feljelentést tenni, semmilyen eredménnyel nem járna. Ha meg még felvétele is van, akkor aggódnia is teljesen felesleges.

Kérdés: Jó napot kívánok ! A kérdésem az lenne, hogy van egy beteg nővérem (49 éves), van neki egy 13 éves fia és egy nagykorú is. Sógorom mind engem, mind a szüleimet el akar tőlük tiltani. Közös lakásban laknak, nincs a tesóm gyámság alatt. Van jogunk a tiltás ellenére a lakásukba meglátogatni őket, mondjuk ha nincs otthon sógorom, vagy ezzel törvényt szegünk? Vagy hivatalosan hová fordulhatunk, hogy időnként láthassuk őket, találkozhassunk velük? Előre is köszönöm válaszát.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha beengedi önöket, akkor semmilyen törvényt sem sértenek.

Kérdés: Szeretnék érdeklődni, hogy van egy végrehajtóm, aki szimatol utánam, de hogy milyen tartozásom van és ki felé, nem mondja meg. Hiába megyek be ügyfélfélfogadási időben, soha sincs a helyén. Minden bankszámlámat inkasszóval terheli, szeretném feljelenteni.  Kb. 17-18 éves ügyet akar levonni.

VÁLASZ: Tisztelt Kérdező! Lehet, hogy elévült, de lehet, hogy nem (ti. az elévülést meg lehet szakítani, amikor is újra kezdődik). A végrehajtással kapcsolatban minden iratot ki kell adnia, de ezzel nem szoktak „szórakozni”.

Kérdés: Mama el akarja adni a házat, fele az övè. Másik felèt tata után beszázalèkolták. Haszonèlvezeti joga van. Joga van egyedül intèzkedni? Barátnőjèvel beadták ingatlanoshoz, ahol kitöltetlen papírt írt alá. Így az ingatlanos akármikor akárkivel bemehet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A saját részét bármikor eladhatja, csak gazdaságilag nem éri meg.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Édesapám két évvel ezelőtt nekem ajándékozta a házát. Viszont azóta megromlott a kapcsolatunk és egy éve már el is költöztünk. Van még három testvérem, akik támadnak a házzal kapcsolatban, és vissza szeretném adni az ajándékot, mert nem tartok rá igényt. Ez hogyan lehetséges? Sajnos édesapám rehabilitáción van, mert lebénult és így nem tud megjelenni. Előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Én azért meggondolnám ezt a lépést….. maga a „visszaadás” egyszerű, vissza kell ajándékozni.

Kérdés: 4 órás bejelentéssel napi 10 órát dolgozom, emellet reggel céges autóval kb. 1 órát vezetek, este plusz egy órát! A vezetési időt nem fizetik. Mi az ide vonatkozó törvény? Mennyi túlórára kötelezhetnek? Jelenleg kb. 210 órát dolgozom!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy ebben jelentős önhibája is van, hiszen egyrészt feltehetőleg ilyen szerződést írt alá, míg másrészt hagyja, hogy ez megtörténjen. Egyeztetést javasolok a munkáltatóval, mert a leírtak jogellenesek, azonban kár Önt nem éri, ha kifizetések megtörténnek.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Jogi tanácsot szeretnék kérni Öntől. Van egy lakásunk Veszprémben, 1/2 tulajdonjoggal az én nevemen és 1/2 tulajdonjoggal a testvérem nevén. A lakást rendeltetésszerűen használjuk, de testvérem több, mint 10 éve nem fizeti a rezsi költség felét, megélhetését, higiéniai feltételét, a 40 éves lakás felújítását, karbantartását, mosógép, hűtő cseréjébe sem száll be, amit ő is használ. Minden költség rám hárul, amiket átutalással fizetek. Testvérem ez idő alatt aktív korúak segélyén él, amit alkoholra költ. Kötelességét nem hajlandó fizetni és súlyos alkohol problémákkal küzd. Közös megegyezésre nem hajlandó. Milyen jogi lépéseket tudok tenni ellene úgy, hogy a lakás megmaradjon. Segítségét köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös tulajdon megszüntetését kell peres úton kezdeményezni.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy házasság alatt szerzett ingatlan /csak az én munkám által/ csak az én nevemen van, váláskor közös tulajdonnak számít? Köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, az lesz.

Kérdés: Adott szolgáltatótól szerettem volna internet szolgáltatást igénybe venni, újépítésű, első tulajdonosként a lakásomba, azonban ők arról tájékoztattak, hogy ezen a címen már van előfizetőjük. Ez feltehetően egy téves címmegadás miatt történhetett, amit a szolgáltató mulasztott ellenőrizni. Laikusként, úgy vélem ezzel a tulajdonjogomat sértették, hogy azonosítatlan, nem engedélyezett személyek fértek hozzá internethez az én címemen. Van-e ennek a megfontolásnak alapja, ha igen, milyen jogsértést követtek el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szerintem nincsen ilyen összefüggés.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Az a kérdésem, hogy a házasság szerződés-e? Nem a megköthető házassági szerződés a kérdésem, hanem egyszerűen, hogy a házasságkötés – jogilag – szerződés-e?
Köszönöm a válaszukat!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tulajdonképpen igen, az.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Édesapám 2019.04.13-val ment hivatalosan nyugdíjba. Elméletileg járt volna neki a 9000 Ft rezsi utalvány, de semmit nem kapott. A nyugdíjfolyosító intézet azzal magyarázza azért, mert akkor nem kapott még ellátást. Nevetséges. Az, hogy ők 2 hónapig ültek az apukám ügyén, arról nem tehet! A hivatalos dátum 2019.04.13! És visszamenőleg elküldték a pénzt, tehát járt neki már akkor is a nyugdíj! Kérem Ügyvéd Úr, mondja érdemes írnom, fordulnom ezen igazságtalansággal valahová?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A felettes szerv figyelmét próbálja meg írásban felhívni, hogy nem tartották be a határidőt, emiatt járt így.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Ingatlanvásárlás kapcsán nem irtunk alá ügyvédi megbízást az eladó cég ügyvédjével, nem is talalkoztunk. Ingatlanközvetítő hölgy volt a kapcsolat kettönk között. Az ingatlanközvetítő kérte az adatainkat, hogy az ügyvédjük egy szerződéstervezetet tudjon írni, amit én a saját ügyvédemmel át tudok olvastatni és hogy le tudja az adatainkat ellenőrizni. Közöltem a hölggyel, hogy valószínű megvasároljuk a házat, de előtte szeretnénk még egyszer az ingatlant megtekinteni, hogy biztosra menjünk. Sajnos a házvásárlást visszamondtuk az ingatlan állapota miatt. Megírtam a hölgynek, hogy tárgytalan a vásárlás és ezt követően egy hét múlva írt e-mailt, hogy vegyem fel az ügyvédjükkel a kapcsolatot a szerződés megírás díjának rendezése céljából. Ilyen esetben követelhet tőlem pénzt? Válaszat előre is köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Követelni bármit lehet, de az nem azt jelenti, hogy fizetési kötelezettségük is lenne. Ha nem vállaltak kötelezettséget (nem írtak alá semmit), akkor nem kell ezzel törődni. Ha esetleg FMH-t kapnának, akkor mondjanak ellent.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi konkrét esethez kérném szakvéleményét: X Kft. (bérbeadó) egy kamionszerelvényt adott bérbe Y Kft-nek (bérlő). Bérbeadó a járművet (saját költségén) rendszeresen karbantartotta, szervizeltette. Bérlő a kamiont (saját költségén) rendeltetésszerűen használta, megfelelő üzemanyaggal tankolta, tisztán tartotta, stb. Bérlő és bérbeadó megfelelő gondossága ellenére a jármű egyik fődarabja (váltó) meghibásodott, a kamion használhatatlan állapotba került. (Garancia már nem volt a járművön.) A PTK irányelvei szerint bérbeadó vagy bérlő költsége a jármű szervízbe szállíttatása, javíttatása és használatra alkalmassá tétele?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ismerni kellene a szerződést pontosan a két fél között, illetve a hiba pontos okát. Általánosságban azt tudom mondani, hogy a bérbeadó feladata / felelőssége a bérelt dolog rendeltetésszerű használatához szükséges állapot biztosítása, de csak abban az esetben, ha ellentétesen nem rendelkeztek a felek egymás között, ill. nem a bérlő felróható magatartása okozta a hibát.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy párom villanyazerelőként dolgozik, vállalkozóként másodállásban. Egy jó barátunk műhelyében ő végezte a villanyazerelési munkát. Mikor szerződést írtak 100.000 Ft-ot tüntettek fel. Majd folyamatosan kitaláltak még dolgokat. Arról számlát nem kérve 300.000 Ft-ot fizettek ki nyugta ellenében. A fent említett 100.000 Ft-ot érintésvédelem után kellett volna kifizetniük. De mivel a számlát be kellett mutatniuk, ezért párom odaadta dátum nélkül, hogy mikor kifizetik, ráírják az aznapi dátumot. Akkor lecserélték a zárat, letíltották párom telefonszámát, elérhetettlenné váltak nyaralás címszó alatt. Amikor elértük őket az mondták, hogy párom mivel nem fejezte be…ezért mással megcsináltatták. Nem fizetnek. Van-e valami lehetőségünk, hogy követelhessük tőlük ezt az összeget, hiszen párom csinálta meg a 99%-át. És az ő számláját is adták le. Miért vállalna ő felelősséget más munkája után? Ha ők nem képesek fizetni??

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az FMH eljárást javaslom ebben az esetben.

Kérdés: Tisztelt Hölgyem / Uram! A kérdésem a következő lenne: Szeretnék egy házat megvásárolni, amit már le is foglalóztam. Az értékbecslés során kiderült, hogy az ingatlan nem hitelezhető. Azért mert csak fennmaradási engedély van rá. Azért kapott fennmaradási engedélyt, mert nem az építési engedélynek megfelelően fejezték be az ingatlan bővítését. Elállhatok-e az ingatlan megvásárlásától? Visszakaphatom-e a foglalót? Segítségét előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az egymás között megírt szerződés ismeretében lehetne erre válaszolni. Ha ezekkel a feltételekkel adta a foglalót, akkor nem jár vissza. Ha egyéb információ is van, akkor pedig csak annak az ismeretében lehet nyilatkozni, illetve fontos lenne tudni, hogy milyen bizonyítékok vannak az ügyben még.

Kérdés: Milyen feltételekre gondol? A bizonyítékok: a banki értékbecslés és a földhivatali térképvázlat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A feltételek alatt értendő: amiben megegyeztek, hogy tudta-e, hogy pontosan mit vesz stb. Ha igen, akkor tisztában volt a nem megfelelő építkezéssel stb. Az Ön által jelzett bizonyítékok ebben a körben nem jelentenek semmit, a szerződéses akarat nem tűnik ki belőlük, csak az, hogy esetlegesen nincsen rendben valami.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Idén márciusban vettem egy autót egy kereskedőtől, majd azt tovább adtam júniusban. Az adás vételkor minden rendben volt, még az ő általuk kiválasztott szerelőhöz is elvittük, be lett vizsgáltatva. Az autó jó állapotnak örvendett. Szeptember közepén pedig jött a telefon, hogy rossz az autó, motorhibás és még nagyon sok minden és kérik vissza az árát, vegyem vissza. Állítólag vissza is van tekerve a km óra. Ilyen esetben, hogy tudnék eljárni jogilag teljesen tisztán? (Valószínűleg feljelentés lesz a vége a részükről.) Mert én nem érzem magamat hibásnak, hiszen mindent megtettem annak érdekében, hogy jó autót kapjanak és átlássák a dolgokat. Valószínűleg a kereskedő trükközött az egésszel, vagy az előző tulaj, persze én erről semmit nem tudtam.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Én nagyon nem izgulnék, sem egy büntető, sem pedig egy polgári eljárásban, ha nincsen más a leírtakon kívül. Feljelenteni stb. bárkit fel lehet, az nem jelenti egyenesen azt, hogy következménye is lesz.

Kérdés: Augusztus 22-én kiemeltek a családomból, ideiglenesen nevelőszülőnél vagyok. De a sorrend az úgy van, hogy először hozzátartozónál kéne elhelyezniük, aztán nevelőszülőnél. Hát ez nem így történt. 30.nap előtti napon döntést kell hozniuk, hogy maradok-e vagy sem. Eltelt… Mi a teendő? 17éves vagyok és van jegyesem. A házasságkötés, hogy nagykorusítva legyek így hogyan lehetséges?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha elmúlt 17, akkor nem kell szülői beleegyezés a házasságkötéshez.

Kérdés:Tisztelt Jogász Úr/ Hölgy! Sofőrkent dolgozom napi 12- 13 órát heti 6 nap, amihez hozzájön napi 1,5 óra utazás saját autóval, ez egy héten sok. Augusztus 1 és 24 – e között 19 nap, 190 órát teljesítettem, augusztus 26-30- a közti időszakra kiírtak 5 nap szabadságot. Szeptember hónap ugyanez,  szeptember 2-6. között 5 nap szabadság, utána 18 nap munka, 180 óra. Jogos ez így? Sajnos nem ritka a 210-220 órás hónap sem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szinte biztos, hogy nem.

Kérdés: Szeretnék irànymutatàst kérni a következő témàban. Egy BT tulajdonosa vagyok, a BT a sajàt székhelyemen működik, amihez tartozik egy műhely, ahol a munkàt végzem. Ha a műhelyt egy màsik vàllalkozàsnak (BT ez is) ingyen bérbeadom, milyen feltételeknek kell a műhelynek megfelelnie? Tűz és zajvédelem minimàlisan van jelen, nincs magasfeszültségű berendezés/munkaeszköz. Szükséges külön erre a célra kijelölt öltöző,kézmosó,wc? Vagy bàrmiféle olyan dolog amire szabàlyzat létezne?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy a másik Bt. mivel fog foglalkozni.

Kérdés: Létezik arra valami jogszabály, ha határozatlan idejű munkaviszonyomat, szóban főnökömmel közös megegyezéssel megbeszélve, Ő ennek beleegyezésével megszüntetni kértem, vagyis szóban felmondtam, utána könyvelőjükkel egyeztetve arra hivatkozott, nem fogok fizetést kapni (egy teljes hónapról van szó), mert nem jogszabálynak megfelelően mondtam fel. Magánvállalkozónak dolgoztam, normálisan megbeszéltük, miért szeretnék felmondani, nem is volt semmi gond. Van erre vonatkozóan most is érvényes jogszabály, ha nincs meg írásban a felmondásom, nem kaphatom meg a fizetésem, amiért megdolgoztam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szóban felmondani nem tud. A felmondás pedig nem ugyanaz, mint a közös megegyezés…. Egyébként pedig a munkabér a teljesített munka után jár.

Kérdés: Volt párom depressziós, veszélyeztető személynek mutatott be, ahol csak tudott, múltamat felhozva jelen időben. Anyaságomat becsmérelte, kész lejárató kampányt indított ellenem. Ez miatt kérhetek kártérítést??

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kártérítést bármiért lehet kérni, csak nem mindig érdemes. Ebben az ügyben nem látom a vagyoni kárát, a nem vagyonit (sérelemdíj) pedig nagyon nehéz lesz bizonyítani, és amúgy sem jár magas összeggel.

Kérdés: Jó napot kívánok! A kérdésem az lenne, hogy édesapámnak van egy felesége, akivel egy éve házasodtak össze, és a hölgynek van három gyereke. Édesanyám 5 éve elhunyt és az apai részt kifizettük nekik, amiböl kipótolva ők is vettek házat egy kisbolttal együtt, viszont szerződés készült, hogy amit mi kifizettünk az házasság előtti vagyonként szerepel,a kipótolt pénzt pedig édesapám vette fel hitelként. A ház és minden édesapám nevén van. Ilyenkor mi a menete az öröklésnek? Milyen joga van a feleségének?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ezt nem teljesen értem, hogy kinek és milyen részt fizettek ki? Ha az édesapját fizették ki, akkor miért a nevén van az ingatlan? Egyébként a túlélő házastárs az ingatlanból egy gyermekrésznyit örököl.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Nem bejegyzett élettársammal 14 évig éltünk együtt, született 2 gyermekünk. Megismerkedésünk után összeköltöztünk a lakásába, amire még fizette a hitelt. 2008-ban azt eladtuk és vettünk egy kertes házat hitelből plusz az eladott lakás árából /6millio Ft/. Az új ház tulajdoni hányada 4/10 az én részemre és 6/10 az ő részére. Időközben a házat teljesen felújítottuk így az értéke jelentősen nőtt. Én elköltöztem onnan a két gyerekkel nemrég, együtt élünk a jelenlegi párommal albérletben. Az exem a házban lakik. Ő azt szeretné, hogy a házat irassuk a gyerekek nevére. Kifizeti a részem, de az elképzelése a fizetendő összegről csekély 3 millió Ft, a ház jelenlegi értéke kb.40 millió Ft. Közös életünk során az anyukája sokat segített nekünk anyagilag és az exem örökölt is valamennyi pénzt Apukája halálakor. Azt is együtt éltük föl. Nem szeretné eladni a házat és mindenképp szeretné, ha nem lenne közöm sem hozzá. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Rengeteg lehetőség van, a megegyezéstől kezdve a peren át….. Azt lenne szükséges eldöntenie, hogy mit szeretne pontosan, majd ehhez szükséges a továbbiakat igazítani. A ház értékét végső soron iü. szakértő fogja meghatározni és akkor a fizetési kötelezettség is ehhez fog igazodni. Javaslom az ügyvédi segítség igénybe vételét, mert a közös tulajdon peres megszüntetése azért nem egyszerű.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Férjemmel közös megegyezéssel válunk. Az első tárgyalás 2 hét múlva lesz. Új páromtól gyermeket várok. Férjem a hír hallatán meg akarja nehezíteni a válást. Ha e miatt az ő nevére kerül a gyermek, kérhetek-e tartásdíjat, illetve, ha az apaság vélelme megállapítása ügyében indított per megállapítja, hogy nem az övè a gyermek, visszakövetelheti-e a gyermek után fizezett tartásdíjat? Segítsègét előre a köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt azért pontosan tudniuk kell, hogy a házassági életközösségük meddig állt fent, azaz ténylegesen meddig laktak / éltek együtt. Ennek függvényében az apaság kérdése talán nem kérdés, persze nem ismerem az iratokat.

Kérdés: Kedvesek! Gyakornok Óvodapedagógus vagyok, fel szeretnék mondani, ezt szóban meg is tettem, borzasztóan érzem magam a munkahelyemen, a főnököm és a közvetlen kolléganőm folyamat alám tesz, teszi a megjegyzéseket, vágják a fejeket állandóan, semmi segítségre nem számíthatok tőlük. De van egy tanulmànyi szerződésem egy 60 órás akkreditált képzésről, ami nem főiskolán zajlott, emiatt ott akar tartani aug. végéig; vagy ki kell fizetnem…nincsen valami kiskapu, hogy ne kelljen, a gyakornoki fizetésem így is siralmas… Válaszukat előre is köszönöm. Egy kétségbeesett Óvónéni

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szóban felmondani nem tud. Az Önök között létrejött munka és tanulmányi szerződés szerint tud csak eljárni.

Kérdés: Egy el nem végzett tetőfelújításból eredendően 1Mft -ot követel a négyes társasház. A vállalkozó a tartozást elismeri, de nem hajlandó visszatéríteni. Természetesen a munka nem lett elvégezve. Nincs bejelentett rendes vállalkozása, az előző problémáiból kifolyólag. Adótartozás stb. Békéltető, ügyvéd, MOK, rendőrségi ill. NAV feljelentés nem hozott eredményt. Adósságkezelő igénybevételét is kértük. Sikertelen. Részletfizetési lehetőség biztosítása stb. Olyan kompromisszumok tárházát kínáltuk fel, ami nem mindig volt előnyös. Bíróságon még nem jártunk, de a három nyugdíjas lakótárs és én mint még aktív munkaviszonnyal rendelkező belefáradtunk. Ha mégis van megoldás szívesen meghallgatnánk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szükséges lenne tudni, hogy az “elismerés” alatt mit ért…de: csak az FMH eljárás jöhet szóba, direkt módon pert sem tudnak kezdeményezni a bíróságon. Az FMH-nak viszont lehet rengeteg előnye és nem is drága.

Kérdés: A napokban a Facebookra egy zárt 23ezer tagot számláló csoportba tettek fel egy gépjárművet, melynek látszik a rendszáma. A kommentelő nem csak feltette a képet, de sértegette a vezetőt. A kérdésem mit tehet ebben az esetben a sértett.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A feltett poszt tartalmának pontos ismeretében lehet csak nyilatkozni. Általánosságban azt lehet elmondani, hogy a személyiségvédelem polgári jogi eszközeivel, illetve büntetőjogi lépésekkel is lehet reagálni, melyek mindegyike akár együttesen is alkalmazható.

Kérdés: Tisztelt Cím! Egy autó vásárlási ügyben kérem tisztelt segítségüket. Egy nemzetközi cég autókereskedésében megkötöttük az adásvételi és lízingszerződést, valamint intézkedtek a kötelező gépjármű és casco biztosítások szerződésének megkötéséről. Az autó a kereskedő tulajdonában van. A szerződések megkötése után, de átvétel előtt, az autó lökhárítója megsérült (színezés lehorzsolódott), aminek javítását felajánlotta az autókereskedés. Én viszont az autót nem szeretném így megvásárolni. Az adás-vételi szerződésben a vevő elállása esetén bánatpénz van kikötve.
Kérdésem, hogy jár-e a kereskedőnek ebben az esetben a bánatpénz?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kisebb (javítható) hiba nem lesz alapja az elállásnak.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy egy büntető ügyben lehet-e ugyanaz a szakértő egy sértett félnek és a vádlottnak is. Van erre jogszabály?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Általában egy szakértő van egy területen egy ügyben. Ő nem valamelyik félhez tartozik, hanem a felmerült szakkérdésre kell válaszolnia.

Kérdés: Áprilisban megegyeztem valakivel, hogy egy alkatrészt elküld futárral cserébe utalok 20 000 Ft-ot. Mivel tudtam a nevét, Facebook profilját, telefonszámát, címét, nem gondoltam, hogy baj lehet. Nem kaptam meg az alkatrészt. Egy hónapig ígérgetett, hogy visszaküldi a penzt. Ezután bementem a rendőrségre. Megtettem a feljelentést, behívták, elismert mindent, megígérte, hogy augusztus 20-ig elutalja a 20 000 Ft-ot. Nem történt meg. A nyomozó mondta, hogy akkor elküldi a bíróságra az ügyet, ő meg lezárja. A bíróságot hívtam, azt mondták megvan a végzés, küldik postán. A srác ma rám írt, hogy megkapta a végzést, lezárták az ügyet, nem történt semmi. Megúszta. Én még nem kaptam semmit. A kérdésem, lehetséges, hogy megúszta? Elismerte és írásos bizonyítékok vannak, mégis lezárták és nem történik semmi? Vagy hazudik? De miért hazudna, hiszen én is megkapom a papírt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenféleképpen ismerni kellene az ügyet, az iratokat és a bírósági végzést is, hogy állást lehessen foglalni.

Kérdés: Jó estét kívánok! Férjemmel 20 éve vagyunk házasok, többszöri házasságtörés miatt szeretnék elválni. Sajnos nem vagyok teljesen tisztában a lehetőségeimmel. A családi házunkat együtt építettük fel, de a hitel az én nevemen van. Az autónk az ő nevén. Nekem hosszú évek óta bejelentett munkám van, fix kerestem, neki sajnos a bejelentett munka csak pár éve lett elérhető. Előtte “feketén” dolgozott. Ha válásra kerül a sor, mire kell számítanom? Mitől függ hogy ki mit és milyen arányban kap a közös vagyonunkból? Milyen időtartamú ez a folyamat? Milyen anyagi költségekkel jár

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen összetett és több tényezős mind a kérdés, mind a válasz, aminek kifejtésére a fórum nem alkalmas. Továbbá sok kérdés nyitott még. Javaslom az ügyvédi konzultációt.

Kérdés: Itthon írtam én a volt férjem végakaratát. Amiben beleírtam, hogy sem a fiaira, sem volt feleségének nekem minden hitelt magára vállal. Ezt dátummal, aláírta ő is, én is. Két tanúval. Mert még hagyatéki nem volt. A közjegyzőnek ezt tiszeletbe kell e tartani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos ez így nem fog működni, vagy elfogadják a tartozást is, vagy semmit.

Kérdés: Üdvözlöm. Élettársam májusban elvitte a lízingelt 1 éves autómat és motorkerékpáromat, ami az én nevemen van és a lizing is. Azóta próbálom visszaszerezni de sehogy nem sikerül, a rendőrség sem áll velem szóba és megy a huzavona a lizingtársasággal is, természetesen fizetem a törlesztöket, de nincsennek járműveim, mit tehetek. Előre is köszönöm a válaszát.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződést ismerni kellene, de feljelentést javaslok és FMH eljárás vagy polgári per, ha magas a kárérték.

Kérdés: Jó napot. Tartozik a volt barátom. Tételesen összegyűjtve, mikor mennyi a kiadott összeg. Ha mindketten aláíjuk, és benne szerepel az “elismertem” szó, minden dátum, hely beleírva, kell hozzá még 2 tanu is. Esetleg, ügyvéd, közjegyző hitelesítés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kezdetnek jó, de közjegyzőnél jobb lenne, végrehajtási záradékkal.

Kérdés: Februárban vásároltunk kèt db bőrkanapét. A teljesítést 8 hétre ígérték, ami végül 11 hét lett és nem a megrendelésnek megfelelő bútort szállították le. Azonnal jeleztük, azt mondták, hogy kicserélik, ennek 5 hónapja. Szeretnék elállni a vásárlástól, van erre lehetőségem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a vállalkozással legelőször egy jegyzőkönyvet kellene felvetetni, mert a szó elszáll…

Kérdés: Elvitte a fiam az autóját a karosszériáshoz! 3. Hónapja. Mondván, hegessze meg rajta amit kell, mert a műszaki vizsgán nem engedik át akkor. Meg is egyeztek max 2 hét munkaidőben + a munkadíjban. De azóta sincs kész, mindig hiteget, ígérget mikor felhívjuk. Voltunk kint is a műhelyében is és szinte semmit nem csinált rajta. Legutóbb, mikor felhívtuk, még ő volt felháborodva és fenyegetőzik, hogy a zaklató klienseknek magasabb a tarifa. 2 hétből 3. hónapja ott áll az autó?? Mit lehet tenni ilyenkor???

Válasz: Tisztelt Kérdező! Célszerű elhozni az autót és egy másik szerelőhöz vinni.

Kérdés: A párommal külön mennénk, házasok nem vagyunk. Van két gyerekünk és közös házunk. Hét éve vagyunk együtt. Azt szeretném kérdezni, hogy kinél maradnának a gyerekek és a ház. A gyerekek 7 és 4 évesek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahogyan megegyeznek, az lesz az irányadó. Egyezség hiányában egy bírósági peres eljárásban döntenek a gyermekek sorsáról. A döntés alapja pszichológiai vizsgálat lesz. A közös ingatlan pedig fele-fele. Megjegyzendő azonban, hogy rengeteg járulékos kérdés fog még felmerülni.

Kérdés: A kedvezményezett irhatja e a végrendeletet kézírással, vagy számitógéppel, és melyek az elfogadható alaki, tartalmi követelmények. A tanuk adataiban is mi a kötelező elvárás.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A “kedvezményezett”, azaz a végrendeleti örökös SEMMIKÉPPEN SE működjön közre semmilyen formában a végrendelet készítésénél, mert érvénytelen lesz. A kérdésében megfogalmazott többi részben pedig sok mindentől függ, hogy a vagyont hogyan lehet körbeírni helyesen, amihez minden körülményt ismerni kellene. Alaki és tartalmi követelményből egy “rakat” van, azok leírása túlmutat a fórum keretein. A “szokásos” tanúzáson kívül azok együttes jelenlétének kell kitűnnie, ill. figyelni kell arra is, hogy esetlegesen ki NEM lehet tanú. Javaslom szakember igénybevételét, mert a végrendelet készítése kimondottan nagy felelősséggel jár (hiszen sajnálatosan, de nem lehet már korrigálni utóbb).

Kérdés: Párom kb 10éve vásárolt svájci hitelre autót aminek részletét nem tudta visszafizetni ezért visszaadta az autót. Ő ugy gondolta ennyi elég, nincs más dolga. A mai napon végrehajtó zárolta a számláját mondván, hogy 3000000 ft-al tartozik az autóért a banknak. Mi ekkor még nem voltunk együtt, amit tudok az annyi, hogy felszólítást a mai napig ő nem kapott. Nyilván, ha kapott volna akkor kifizette volna a hitelt. Van e valami lehetőség, hogy a tartozást lefaragjuk és az hogy évekig nem keresték jár e valami könnyítéssel? Köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg van rá lehetőség, de pontosan kellene minden részletet ismerni, mert pénzintézetenként változó a gyakorlat. Javaslom az ügyvédi segítség igénybevételét. www.jogomvan.hu

Kérdés: Üdvözlöm! Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy házasságom alatt vásároltam egy ingatlant. A tulajdoni lapon és az adásvételi szerződésen is, csak az én nevem szerepel. A házasság nincs még 5 éves. A válópert júliusban adtam be, közben kijelentettem az ott nem tartózkodó férjem a lakásból. Kaphat-e ő így birtokvédelmet, s ha igen, akkor rám nézve mit jelent ez majd?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg nem kaphat, így ez Önre nézve semmit sem jelet. Majd a házassági vagyonközösséget megszüntető perben elszámolnak egymással.

Kérdés: Jó Napot! Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz,hogy válópert szeretnék benyújtani. Férjem házasságtörést követett el. Két éve vagyunk házasok, de összesen hat éve vagyunk egy lakcímen és egy háztartásban. Együttélésünk alatt több vagyon tárgyat is vásároltunk, gépjárművet is. Idén nyáron a férjem örökölt egy lakást amit együtt tettünk rendbe és újítottunk fel. Váláskor nekem ezekből az anyagi javakból jár rész vagy mivel nem az én nevemen van ezért semmi közöm hozzá jogi alapon?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házassági együttélés alatt szerzett minden vagyon közös, ergo a fele illeti. Fontos, hogy szerzett vagyon, amibe a hagyaték nem tartozik bele. A felújítása kapcsán pedig kötelmi jogi igénye lehet.

Kérdés: Jónapot. A fiam 19 éves, a barátnője 16 lesz. Terhes lett a leányzó s bár beszélgettünk velük az elvetetésről, de ők ragaszkodnak a gyerek megtartásához. A leányzó szülei ebbe nem tudnak beletörődni s fenyegetőznek mindenfélével. A leányzó már haza menni se akar, lelki terrorban tartják. Ilyen esetben mit lehetne tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem tudom, hogy mivel fenyegetőznek, de azt mondják, hogy amelyik kutya ugat, az nem harap….. ha a fenyegetésük bűncselekményt is megvalósít, akkor a rendőrségen kell feljelentést tenni, ha nem meríti ki a Btk. valamelyik tényállását, akkor ne foglalkozzanak vele.

Kérdés: Tiszteletem, olyan kérdésem lenne, hogy a munkaadó:

A, Megteheti-e hogy a munkavállalót a szabadidejében (nem szabadnap) kötelezze az időszakos munka alkalmassági vizsgálaton való részvételre;

B, Megteheti-e hogy minderre az Mtk.-val szembemenve azon időt (amit az alkalmassági időbe vesz ~2 óra) nem fizet távolléti díjat;

C, Ezzel egybefüggő költségeket köteles megtéríteni?

Ez egy cég 3 műszakos munkarenddel, saját munka alkalmassági orvosi rendelő nélkül. Válaszukat előre is köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kettőjük között lévő munkaszerződés tartalma lesz az irányadó. Azaz attól függ, hogy Ön hogyan vállalta a szerződésben a munkavégzést, hogy ezeknek a feltételeknek a biztosításáról kinek kell gondoskodnia. Amennyiben ilyen nincsen, nincsen eltérő megállapodásuk, akkor a munkáltatónak kell a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítania.

Kérdés: Tisztelt Hölgyem/ Uram! A kérdésem a következő lenne: Szeretnék egy házat megvásárolni, amit már le is foglalóztam. Az értékbecslés során kiderült hogy az ingatlan nem hitelezhető. Azért mert csak fennmaradási engedély van rá. Azért kapott fennmaradási engedélyt, mert nem az építési engedélynek megfelelően fejezték be az ingatlanbővítését. Elállhatok-e az ingatlan megvásárlásától? Visszakaphatom-e a foglalót? Segítségét előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az egymás között megírt szerződés ismeretében lehetne erre válaszolni. Ha ezekkel a feltételekkel adta a foglalót, akkor nem jár vissza. Ha egyéb információ is van, akkor pedig csak annak az ismeretében lehet nyilatkozni, illetve fontos lenne tudni, hogy milyen bizonyítékok vannak az ügyben még.

Kérdés: Fiam 18 éves elmúlt, önhibájából több iskolából eltanácsolták hiányzás vagy vizsgakötelezettség elmulasztása miatt. Velem a kapcsolatot nem tartja, kérdésem, hogy kell-e fizetnem gyerektartást utána.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha nem tanul tovább, akkor nem. Amennyiben azonban a bíróság korábban megállapította a fizetési kötelezettségét, akkor kérni kell annak a megszüntetését.

Kérdés: Jó napot kívánok. Kérdésem a következő lenne: Élettársammal közös tulajdonban lévő kertes házunk tulajdon jogáról szeretnék lemondani az ő javára, mivel külön költözünk, mind ketten beszázalékoltunk a ház után, ha most én lemondok a tulajdon jogomról, von -e ez az őrészére valamilyen anyagi kötelezettséget maga után? És milyen intézkedéseket kell foganatosítani? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha jól értettem, akkor ajándékozni kívánja az ingatlanrészét. Megteheti, de illetékfizetési kötelezettsége van a megajándékozottnak (18%). Ügyvédet kellene felkeresni, ő meg tudja írni az ehhez szükséges okiratokat, habár a magas illeték miatt nem biztos, hogy ez a jó út.

Kérdés: Mikor módosították ezt a törvényt a vérszerinti szülő utáni örökléssel kapcsolatban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a Ptk.-ra gondolt, akkor új van már, a 2013. évi V. tv., ami 2014. március 15-től hatályos, ami a családjogi rendelkezéseket is tartalmazza.

Kérdés: Üdvözlöm. Nekem az lenne a kérdésem, hogy válás után van-e lehetőség az adókedvezmény igénybe vételére? Egy 2017 rendelet alapján ez nem lehetséges, ha nem egy háztartásban él az apa a gyermekeivel és az anyánál vannak elhelyezve közös felügyeleti joggal. Arra lennék kíváncsi, hogy ez azóta változott-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tudtommal nem változott.

Kérdés: Jó napot kívánok! Örökséggel kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Édesapámat a kanadai nagybátyja örökösként nevezte meg a végrendeletében, de mivel Édesapám meghalt, ilyen esetben ki lehet utána örökös? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés feltétele kapcsán feltehetőleg ez egy kanadai polgári jogi jogviszony lesz, amire a kanadai jogszabályok mutatnak irányt, melyeket sajnos nem ismerek, így Kanadában kellene jogi képviselőt keresnie.

Kérdés: Szép estét! T…… Csabának hívnak és van egy fiam és lesz egy tárgyalásom október 7-én. Azt szeretném kérdezni, hogy bírói végzés nélkül köteles vagyok-e az anyukájával és a fiammal elmenni az orvoshoz úgy, ha alig tartjuk a kapcsolatot? Szegeden élek. Anyuka meg a fia Vásárhelyen élnek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha beteg a gyermek, akkor igen. Ha nem beteg és ezt a tárgyalás okán, az iü. pszichológiai vizsgálat miatt kérdezi, akkor azon csak a végzés megléte után kell részt vennie.

Kérdés: T.Cím.! A végrehajtó elküldte a férjem munkáltatójához a kölcsön letiltást, viszont a bankhoz is küldött egy számla lefoglaló levelet. Így a férjemtől 2X33 %-ot vonnak le. Egyszer a munkáltató, és a bank is levonja a számlára utalt bérmaradékból a 33%-ot. Jogos egyugyanazon tartozást kétszer is letiltatni? A kölcsönszerződés 2008-ban kelt. Jogos-e a behajtás? Válaszát előre is köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Míg a fizetésből 33 % (egyes esetekben 50 %), addig a bankszámláról a 100 % is levonható, így feltételezem, hogy valami hiba okán vonnak kevesebbet. Sürgősen forduljanak ügyvédhez, a számla kapcsán fog tudni segíteni.

Kérdés: Anyukám tavalyi halála után örököltünk az öcsémmel a szülői házból 25-25% tulajdonrészt. Apukám nevén van a maradék 50%, mivel anyukámmal fele-fele részben voltak tulajdonosok. Az öcsémnek van hitele egy banknál, amit nem fizet. A bank több, mint 2 millió ft-t követel tőle, miután a kocsit már elvitték tőle. Tárgyalás is volt, de a bíró megállapította, hogy fizetésképtelen. (Akkor még nem volt semmi a nevén) De azóta már a ház negyede igen. Attól félünk, hogy behajtó cég ráteszi a kezét. Hol és hogy lehetne átíratni a vér szerinti lánya nevére, hogy ne tudjanak hozzányúlni? Egy régi, néhány százezres kocsi is van a nevén. Azt is elvehetik tőle? Miskolcon kihez lehet ezzel kapcsolatban fordulni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ügyvédi közreműködéssel az ingatlanrész átírható, ha annak feltételei fennállnak, amihez minden iratot ismerni kellene. Igen, a járműre is kiterjedhet a végrehajtás.

Kérdés: Tisztelt cím! Volt főnököm nem adja oda a pénzbüntetési csekk bizonylatot és nekem szükségem lenne a bírósági tárgyaláson rá. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ugyan a kérdéséből nem derül ki, hogy ez miért kell, de ha releváns irat, akkor a bíróságon ennek a bíróság áltani beszerzését kell indítványozni.

Kérdés: Apaként jogom van-e kérvényezni hogy gyerekeim bíróság előtt nyilatkozzanak hogy melyik szülőnél szeretnének élni? Most az anyjuknál vannak hivatalosan.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérvényezni bármit lehet, de a gyermekeknél 14 éves kor környékétől fog csak ennek a kérésnek feltehetően helyt adni a bíróság, korábbi életkorukban iü. szakértő véleménye lesz a meghatározó.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! A férjem 11 éve vált el, akkor a bíróság gyermekenként 16 000 ft illeve 20 -20 %- ot ítélt meg. A férjemnek levonják a 40%-ot minden hónapban, ami ebben a hónapban 112000 ft-ot jelentett, de az utóbbi időben 60000 ft alatt nem fizetett. A gyerekeket évek óta nem láttuk, mert az anyjuk teljesen eltiltotta tőlünk. A gyámhatósághoz hiába mentünk, nem csináltak semmit. A kislány 19, a fiú 16 éves. Nekem is van egy gyermekem az előző kapcsolatomból, a volt párom 26000 ft-ot fizet. Nem sok, de azt gondolom, hogy mivel a gyerekem is 16 éves és ösztöndíjat kap, sőt nyári munkát is szokott vállalni, így azért normálisnak gondolom. Az lenne a kérdésem, ha beadjuk csökkentésre és fizetnénk a két gyerek után 52000 ft-ot, akkor megnyerhetjük ezt a pert, vagy egyáltalán érdemes e belevágni? Előre köszönöm a válaszát.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a lány nem tanul tovább, utána már nem is kellene fizetni. Mindenképpen a bírósági utat javaslom, a láthatás (kapcsolattartás) okán is. Ha az már szabályozott, akkor a gyámhivatalnál kell elérni a célt, ami azért (ha nehezen is), de szokott sikerülni.

Kérdés: Jó napot kívánok! A volt párommal van egy közös tulajdonban lévő ingatlan, amiben 50-50% tulajdonosok vagyunk. Megegyeztünk, hogy kifizet nekem egy x összeget, de mivel egy összegben nem tudta kifizetni így részlet fizetésben egyeztünk meg. Amit minden hónap 11-ig átutal nekem, de ezt az összeget ebben a hónapban 2019.09.11-ig nem kaptam meg. Az egész egyezséget ügyvéd előtt lefektettünk és papírra lett leírva. Ilyenkor mit tudok csinálni? Válaszukat előre is köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződésben foglaltak szerint kell eljárni. Amennyiben a szerződés megszegése esetére nem tettek kikötést, akkor pedig a Ptk. szabályai az irányadóak. Javaslom ügyvéd kolléga felkeresését, tudni fogja a teendőket.

Kérdés: Jó napot kívànok! 3 éve repülővel mentem haza. Stuttgartból Magyarországra. Az utazást interneten foglaltam, majd banki utalással fizettem a jegyet . A reptéren kinyomtattam a jegyet minden rendben ment. Egy hét múlva kezdődött a kálváriám .Felszólításokat kaptam, havonta kettőt, hogy fizessek . Felhívtam a repülőteret, ott azt mondták, minden rendben van. A mai napig jön az inkasszótól egy 54 eurós követelés arra hivatkozva, hogy valamit nem jól töltöttem ki a foglaláskor és nem tudták időben elkönyvelni a beérkezett pénzt,  illetve nem tudták azonosítani, mire utaltam. A kérdésem az, ha nem tudták könyvelni és nem tudták mire utaltam pénzt, miért adta ki a reptéri automata a jegyet, ahová csak egy számot kellett beírni és névre szóló jegyet kaptam. Ki és hol nem tudta könyvelni, ha a repülés napján tudták, ki vagyok. A szabályzat úgy szólt, ha 5 nappal a repülés kezdete előtt nincs bent a pénz, automatikusan törölnek az utaslistáról. Érdekes, hogy akkor tudták mire utaltam? Köszönöm a választ.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha nem volt megelőző FMH-eljárás, ami jogerőre emelkedett, akkor nem tudják inkasszózni. Az viszont nem biztos, hogy tud erről az eljárásról. Ezt előtte ellenőrizni kell.

Kérdés: Tisztelt Jogomvan.hu! A problémám a következő: Fiam kiadta a lakását határozott időtartamra, egy évre, amely szerződés lejárt 09.16-án. Engem hatalmazott fel az ügy intézésére. A lakó nem akar kiköltözni és bérleti díjjal is tartozik. A tiltakozásomat elküldtem ajánlott, tértivevényes levélben a szerződésben megadott címére és a bérlemény címére. A szerződésben rögzítettük-amit nem foglaltunk közjegyzői okiratba- hogy
a)a bérlő lemond a birtokvédelmi jogáról, amennyiben nem költözik ki a szerződés lejárta után.
b) Zárcsere szintén a szerződés lejárta után
c) Zálogjog az ingóságaira, amennyiben tartozása van
A bérlő jelenleg nem tartózkodik Magyarországon, homályos ígéreteket tesz, hogy valamikor októberben hazajön. Kérdésem: Jogom van-e a zárcserére, valamint annak megakadályozására, hogy a bérlő elszállítsa az ingóságait? Válaszát előre is köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződéses kikötések pontos ismeretében lehetne csak válaszolni, azonban az mindenképpen kiemelendő, hogy ha nem volt közokiratba foglalva és végrehajtási záradékkal ellátva, akkor közvetlenül nem végrehajtható egyetlen szerződéses kikötés sem.

Kérdés: Szép jó napot. A kérdésem a következő lenne. A nagymamám 20 évvel ezelőtt kapott a termelöi szövetkezettől egy jó pár hektár földet, amit előzőleg béreltek. Hivatalos papírokon elismerik őt a törvényszerű tulajdonosnak, azonban már évek óta elküldik őt, amikor próbálja a jogait érvényesíteni. Azzal az indoklással, hogy nem jogosult ezekre az ingóságokra, mivel elévültek. Az egyik ilyen föld eladásra került és most sajnos birósági útra terelték az ügyet. Lehetséges, hogy esetleg tudnának tanácsot adni, mit tehetünk ebben a helyzetben. Válaszát előre is köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A feltett kérdésére (sajnos) még általánosságban sem lehet válaszolni, így mindenféleképpen az ügy és annak iratainak teljeskörű ismerete szükséges.

Kérdés: A partneremmel a kapcsolatom viszonynak indult. 2 hónapja a férjének elmondta, hogy engem szeret, és viszonyunk van, válni akar, jelenleg még egy háztartásban élnek. A férje 6 nappal ezelőtt rejtett kamerát helyezett el a hálószobájukban és az egyik lakásukban is. Kamera felvétel készült a szexuális együttlétünkről a hálószobájukban, és a lakásukban is 5 napja. A férj ezt a tényt és azt, hogy a felesége telefonját megfigyeli, a táskájába lehallgató készüléket rejtett, az autójába nyomkövetőt (ami hangot is vesz) tett, illetve az én autómra is nyomkövetőt tett, maga vallotta be a feleségének, mikor számon kérte. A férj pontosan idézett az azon a napon elhangzott beszélgetésekből. A férj maga végezte a megfigyelést. Gazdasági területen dolgozik. A felvételeket gondosan elmentette és a feleségét zsarolja vele. A férj jelenleg is megfigyeli felesége telefonját. A férj követett-e el törvénytelenséget? Tehetek-e jogi lépést a férj ellen? Milyen jogcímen és milyen szerv felé kell kezdeményeznem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, súlyosan törvényt sért, sőt, bűncselekményt is elkövet. Javaslom a rendőrségi feljelentést, majd a polgári kártérítési pert is.

Kérdés: Rehabilitációs járadék visszafizetésére kötelező határozat ellen határidőn belül fellebbezéssel éltünk. Mennyi időn belül kell a másodfokú hatóságnak döntést hozni? A kiírt 2 hónap teljes ügyintézési határidő már lejárt. Segítségét köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen a törvényes határidőn belül kellene. Az már egy más kérdés, hogy ez az esetek nagy részében nem sikerül, így nem meglepő, amit írt. Sokszor 6-8 hónap is eltelik ilyenkor. Sajnos megfelelő szankció nincsen a hatósággal szemben, ezért is tehetik ezt meg, aminek az oka egyébiránt általában az emberhiány, véleményem szerint.

Kérdés: Tisztelt Uram! Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy 6 és fél éves szülei elváltak. Én apai nagymama vagyok. Közös gyermek felügyelettel váltak el. 1 hét itt 1 hét ott. Most az anya vissza akarja perelni azzal az indokkal, hogy az apa nem jó apa, mert én besegítek, igen szokott nálam is lenni az unoka, de nagyon szeret, ragaszkodik hozzám. Szereti apját anyját nyilván, de a mama a központ. A fiamnak van saját lakása, nem italozik, munkahelye van, nem dohányzik, sőt mikor a volt párja sokat csavargott a fiam volt az unokával. Semmi olyan körülmény nincs, hogy ami az apa ellen szólna. Meg szüntetheti az anya anya jogán a gyermek elhelyezést? Szerinte apa jog nincs csak anya jog. Köszönöm válaszát.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Csak ezért nem fogják megszüntetni, ha nincsen más ok. Habár megjegyzem, hogy feltehetőleg a perben mással is fog “támadni”, érdemes erre felkészülni, így ügyvédi konzultációt javaslok.

Kérdés: Ex férjemmel, kb. 10 éve házat vettünk jelzáloghitelre. Ő az adós, én az adóstárs. Úgy váltunk el, hogy neki kell a ház. Nekem kulcsom sem volt hozzá. Azóta nekem lett új párom, gyerekeim. A napokban megtudtam, hogy bárlistás vagyok, több millió forinttal. Annyit tudtam meg az extől, hogy a ház már nincs meg, elvitte a követeléskezelő. Amiről én nem kaptam értesítést. Kérdésem az lenne, hogy miért nem rendezte a követeléskezelő vele az összeget? Mit tudok én tenni? Kiléphetek az adóstárs szerepéből? Idővel elévül ez a tartozás? Nekem nincs jövedelmem, vagyonom. Idővel a gyerekeimen is behajthatják ezt a tartozást? Tudok ezzel az üggyel ügyvédhez fordulni? Köszönöm a válaszát.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetőleg nem fizette ki a volt felesége, de ezt a jogi eljárás irataiból lehet megállapítani. Az iratokra azért is szükség lenne, hogy az Ön jelenlegi helyzete is kiderüljön, utána meg lehet határozni a teendőket. A vagyonmegosztás célszerű lenne, legalább átgondolni, hogy szükséges lehet-e stb. A “kilépés” kapcsán kérdés, hogy az árverésből / értékesítésből befolyt összeg fedezte-e a követelést és járulékait…? Elévülés 5 év után van, de az megszakítható. Ha a gyerekek elfogadják a hagyatékot, akkor a tartozást is öröklik, ha nem fogadják el, akkor nem. Igen, célszerű is lenne a jogi képviselő (ügyvéd) felkeresése.

Kérdés: Meghalt a nagymamám, 20 éve vele éltem, az örökösök el akarják adni a fejem felett a házat, amely a nagymamámé volt. Megtehetik, hogy engem kirakjanak? Vagy van erre valamilyen törvényi szabályozás, hogy ne kerüljek 35 évesen az utcára?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan ismerni kellene, hogy milyen jogcímen lakik bent, utána lehet a válasz is korrekt. Az ingatlan értékesítése ettől független.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Kereskedésből vásároltam egy használt autót. Másnap kiderült, hogy az autónak más hibája is van, mint amiről tudtam. Jeleztem a kereskedő felé, aki kijelentette, hogy vigyem vissza és visszaadja az árát. Írtam egy megállapodást, amiben az előző szerződéstől elállok, és új adás-vételi szerződéssel visszavásárolja az autót az eredeti vételáron. Kérdezném, hogy az új adás-vételi szerződésbe mit érdemes bele írni, ha autó visszavásárlásról van szó?

Válasz: Az elállás és a visszavásárlás “üti” egymást, hiszen, ha elállt, akkor az eredeti állapotot kell visszaállítani (ergo autó és a pénz is visszakerül az eredeti tulajdonosához, a használat értékének elszámolásával). A “visszavásárlás” pedig egy teljesen új jogügylet. Ez utóbbinál ugyanazokat szükséges feltüntetni, amit az adásvételnél, kiegészítve a pontos hibaleírással.

Kérdés: Üdvözlöm, 18 éves koromban a nagyszülők rám íratták a lakásukat. Ezzel kb. egy időben lett egy párkapcsolatom. Majd a nagyszülők halála után beköltöztünk, amit másfél év ott lakás után eladtam. A lakás 100 %-ban az én tulajdonomban volt. Ezt a lakást eladtam 11.3 m forintért és vettem belőle egy másik lakást 9.2 m forintért. Itt is egyedüli tulajdonos vagyok. A különbözetből lett megvásárolva minden, de a felújítást az élettársam csinálta. Mostanra megromlott ez az élettársi kapcsolat. Kérdésem, hogy ez az ingatlan marad-e az én tulajdonomban, vagy a vagyonmegosztáskor osztozni kell-e rajta? Jár-e valami az élettársamnak.

Válasz: Igen, marad a tulajdonában. A felújítás kapcsán lehet Önök között elszámolási viszony, de erről többet kellene tudni, akkor lehet pontosan állást foglalni.

Kérdés: Van-e joga bármilyen végrehajtónak értesítés nélkül inkasszálni a számlát? Továbbá egy 13 éves összeget követelni úgy, hogy nem értesítettek és a pénzintézet már rég megszűnt, ahonnan a tartozás volt.

Válasz: Követelni bármit lehet, akár elévült tartozást is. Az elévülés nem a követelést szünteti meg, hanem annak érvényesíthetőségét. Szinte biztos, hogy egy FMH eljárás okán lett jogerős a követelés, amiről nem is tudnak, mert nem vették át a levelet. A jogutódlás pedig megmutatja, hogy most ki a követelés jogosultja a megszűnt bank helyett. Teljesen biztos válasz csak az iratok ismeretében lenne lehetséges.

Kérdés: Jó napot! Csak 2 kérdés: ha az elsőfokú bíróság elfogult határozatot hozott, mit lehet tenni a fellebbezés mellett. Az elfogultság be lett adva már korábban, de a bíró, aki elfogult saját magát “vizsgálva” kijelentette, hogy nem az. Az elfogultság bizonyítható lehet, de a szükséges lépéseket megtagadta, mint a tényeket is. Fel lehet jelenteni egy felelőtlen bírót? Köszönöm.

Válasz: Már csak a fellebbezés ilyenkor a hatékony mód. Az “elfogultságot” korábban kellett volna igazolni, már késő, a leírtak alapján. Feljelenteni bárkit fel lehet, így a bírót is, de függetlenségük okán (is) az eredménytelen lesz. Amennyiben kirívóan nagy a jogsértés, érdemes lehet az EJEB megkeresése is.

Kérdés: Üdvözlöm! A kollégámat elküldték közös megegyezéssel a cégtől, arra hivatkozva, hogy egy másik volt kollégánkkal folytatott magán Messenger beszélgetését valaki a portán hagyta, kinyomtatva, a vezető ezt elolvasta, es ez alapján nem szeretne továbbiakban kollégámmal dolgozni. 2 féle felmondást kínáltak neki, de csak akkor árulták el, hogy mi az elküldés oka, ha az egyiket aláírja. Kérdésem lenne, hogy ez mennyire jogszerű, mennyire fér bele a gdpr-ba, hogy magán beszélgetés az indok az elbocsájtásra? Igaz, hogy kollégának céges mobilja, és szgépe volt, nyilván le tudták kérni onnan is a beszélgetést, de azt mondták, hogy kinyomtatva jött egy borítékban a vezető nevére. Magán beszélgetést mennyire lehet erre felhasználni, annak ellenére, hogy céges mobilon volt a Messenger? Köszönöm szépen!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaviszony megszüntetése okán tévedésben van. Amennyiben az “közös megegyezéssel” szűnt meg, akkor nem elküldték a kollégáját, hanem ő is el akart menni, ettől lesz közös megegyezés. Innentől kezdve tkp. irreleváns, hogy az üzenet mit tartalmazott, mivel NEM elbocsájtották.

Kérdés: Apukám 2017 óta van letartóztatta szexuális erőszak vádjával. A feljelentés előzménye, hogy a volt sógornője megfenyegette, mivel pereskedni akart. Azt mondta, hogy megoldja a sorsát. Nemsokára letartóztatták és a tárgyalás során derült ki, hogy ott tárgyalják, ahol a sógornője is dolgozik bírónőként. Az első ügyvéd közölte, hogy nem tud segíteni, mindenképpen el akarják ítélni. Egy vallomás van apukám ellen, de minden bizonyíték mellette szólt, még a szakértő is. Mégis 10 évet kapott. Senki sem segít! Sem az Alkotmánybíróság, sem az Igazságügyi minisztérium. Mit tegyek? Fizetett ügyvédre nincs lehetőség. A kirendelt védő fel van háborodva, hogy neki nincs apámra ideje.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A teljes iratanyag hiányában szinte még általánosságban sem adható érdemi válasz. Érdemes lett volna (az esetleges) elfogultság okán az ügyet áttetetni, illetve a leírtak alapján mindenképpen fellebbezni kell. Az AB és a minisztérium ilyen esetekben nem tud segíteni, ott más feltételei vannak az eredményes jogorvoslatnak. A leírtak ellenére javaslom egy hatékony védelem megszervezését, esetleges megbízását.

Kérdés: 2015-ben örököltünk hárman testvérek a szüleink által egy házat! A legfiatabb testvér mivel hármunk közül ő egészséges, mi ketten betegségekkel közdünk nem tudunk a házon semmit segíteni felújítási munkálatokat végezni, stb. Sajnos a húgom eladni sem akarja az ingatlant, de erre többször kértük őt! Kérdésem az volna, hogy ha mi ketten a testvéremmel nem tudunk semmit a házon végezni, csak a húgunk minket kizárhat e véglegesen egy bizonyos idő után az örökségből? Köszönöm szépen előre is a választ! Üdvözlettel: L. Mónika

Válasz: Amennyiben ezt tényleg mindhárman örökölték, akkor az az Öné is, így nem „zárhatják” ki belőle, függetlenül attól, hogy részt vett-e a felújításban, avagy sem. A közös tulajdon megszüntetését kell kezdeményezni, végső soron peres eljárásban.

Kérdés: Tisztelt Jogász Hölgy / Úr! 16 évig dolgoztam egy cukrászdában és a főnök folyamatosan megszakította és heti óraszámban is folyamatosan módosította a bejelentésemet annak ellenére hogy semmi nem változott azaz heti 40 órát de volt úgy hogy 89 is dolgoztam. Egy beszélgetést hallgattam a Kossuth rádión ahol arról volt szó ha valaki 2 évnél tovább dolgozik egy azon munkahelyen a munkáltatónak nincsen joga megszakítani a bejelentésemet. Igaz ez? illetve mivel rendszeresen délután 14-től gyakran hajnalig dolgoztam főleg nyáron hétköznap és hétvégeken is műszakpótlék és szabadnapok nélkül azaz bérpótlékot sem kaptam semmiért amit ő rendelt el hogy így kell dolgozni különben ellehet menni munkahelyek a környéken nem nagyon vannak. Milyen jogi lehetőségeim lennének ezek behajtására utólag illetve a megszakított éveimnek a nyugdíjba való beszámításába mivel kb. 3 év lenne amit így elveszítenék ha jól számoltam de lehet hogy több.

Válasz: Az Ön által leírtak sértik a Mtv. szabályait. A probléma egy esetleges bizonyítással lehet, hiszen azt Önnek kellene maradéktalanul megtennie, mivel a leírtak csak egy munkaügyi perben orvosolhatóak.

Kérdés: Tavasz óta a szomszédom – folyamatosan zajt “sugároz” rádióból, meg discó. A gépe az udvaron van 1,5 m-re a keritésemtől. Munkanélküli, mindig szól.. Néha ezerrel, de van, csak én hallom.A jegyző azt mondta csak akkor indít eljárást, ha bizonyítani tudom. Egy éve költöztem ide _Tápiószecső – Pestről. A körülmények olyanok, nem biztos, hogy segítenek, akik hallották, mikor ezerrel szólt. Mi van, ha csak én hallom? Ha nem tudom bizonyítani? Akkor nem lehet elindítani a birtokvédelmi eljárást???? Nyugdíjas ped. vagyok, így nem tudom használni a kertemet úgy, ahogy én szeretném. Nem számoltam megvan- e az ezer karakter. Remélem mindenképp kapok valamisegítséget

Válasz: A birtokvédelmi eljárást kell megindítani, de írásban. Bizonyítani lehet akár egy egyszerű, telefonnal történő hangfelvétellel is, amit többször is meg lehet tenni. Lehet kérni a kérelemben a jegyzőtől szemlét is stb….Az eljárás megindításának a bizonyítás önmagában NEM feltétele.

Kérdés: Üdvözlöm! Kb. 10 éve a szüleim a nővéremnek ajándékozták a házukat, amiben haszonélvezőként laknak a mai napig. A nővérem kifizetett engem. Közben a szülők egészségi állapota sokat romlott. Édesanyánknak amputálták a lábát. A nővérem külföldön él. De nincs messze a szülő falutól. Kb. 40 perc. 5 éve nem látogatja a szüleinket. Pedig jár a faluba a barátnőihez. Minden gond az én nyakamba szakadt. Én járok hozzájuk takarítani, én viszem őket orvoshoz, én vásárolok és segítem őket anyagilag is. Kérdésem: vissza lehet-e vonni az ajándékozást? Ha igen, nekem mennyit kellene neki visszafizetnem (8 milliót kaptam, eltelt 10 év, romlott a ház állaga és az infláció is közrejátszik) Követelhetnek-e a szülők a külföldön 30 éve élő állampolgársággal rendelkező (viszont 30 éve nincs bejelentett munkahelye) lányuktól szülőtartást????

Válasz: A feltett kérdésére csak általánosságban lehez válaszolni, ugyanis az eset összes körülményeit és pontosan kellene ismerni. Az ajándék visszakövetelhető, de annak szigorú és pontosan körülírt feltételei vannak a törvényben. Szülőtartás is követelhető, de ez is igen komoly feltételekhez kötött és bizonyítani szükséges, továbbá a mértéke sem magas.

Kérdés: A kilencvenes években közjegyzői aláírással rendelkezett a férjem, de egyik családtag másképpen értelmezte és hozzá-jutott az ingatlanhoz, majd el is adta. Még a köteles részét sem adták ki. Probléma nem kapott a közjegyzői okmányból 1 pld-t. Miután eltelt jó sok év van-e még visszamenőleges lehetőség bármire is, vagy nincs ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos a kérdése alapján nem lehet állást foglalni, ugyanis alapvető tényállási elemek hiányoznak, így azt sem lehet tudni, hogy pontosan mikor és mi történt.

Kérdés: Üdvözlöm. A kérdésem a következő lenne: lehetséges-e hogy kijelentsenek állandó lakcímemről, amennyiben a kiskorú gyermekünk is velünk él, illetve követelhetik a ház elhagyását és ha igen mennyi időnk áll rendelkezésre?

Válasz: Igen, lehetséges a gyakorlatban. A teljesen pontos válaszhoz minden körülmény (iratok) ismerete is szükséges lenne. Az idő attól függ, hogy milyen eljárásról van szó. Bírósági döntés esetén: amit meghatároztak. A VH esetében: 30 nap. Az viszont, hogy “követelnek” valamit, nem jelenti egyenesen annak a végrehajthatóságát.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy jogtalan ingatlan közvetítői díj követeléssel foglalkoznak-e?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A követelés jogszerűségét csak a felek közötti szerződés ismeretében lehet vizsgálni, így azt ismerni kellene.

Kérdés: 1-éve történ incidens miatt amire nincs bizonyíték , még mindig húzzák a tárgyalást !!!!!! Mire van jogom ???????? Nem csináltam semmit , senkit nem bántottam !!! Nincs rá bizonyítékuk !!

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A kérdése sajnos túlságosan általános, a konkrét eset és információk hiányában nem tudunk segíteni.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy egy elhunyt eltemetése kinek a kötelezettsége? Van egy élettárs, (úgy tudom ö lenne a kötelezett) de oda nem volt bejelentve az elhunyt, ráadásul s az élettárs pedig Alzheimer kórban szenved. A második körben az öröklés szerint a gyerekei lennének a kötelezettek, de 1986-os válás után a gyerekekkel a kapcsolatot nem tartotta az elhunyt. Megtisztelő válaszát előre is Köszönöm!

Válasz: Elsősorban az örökösöké.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbiakban röviden vázolt ügyemben a rendőrség garázdasággal gyanúsít , mellyel nem értek egyet és ezért jogi segítséget keresek. Ez év július hó 26-án közjegyzőhöz indultam egy fizetési meghagyásos eljárás elindítása ügyében, de előtte, előre egyeztetett időpontban, találkoztam az adóssal. Az adósság akkori összege kb. 800 ezer forint volt, amit az adós készpénzzel akart teljesíteni, azonban én ragaszkodtam (több végrehajtás volt folyamatban az adós ellen) az összeg banki utalásához. A találkozó helyszínén (a bérelt helyiségnél, itt keletkezett a tartozás) többen tartózkodtak ,egyikükkel szóváltás alakult ki, ezért jobbnak láttam azonnal távozni. Később azt tapasztaltam, hogy rendőrök vannak a helyszínen és ekkor visszatértem. A rendőrök ezt követően, meghallgattak, majd előállítottak a kerületi kapitányságra, ahonnan este 8 óra körül kiengedtek. Pár perccel később, az adós telefonszámáról valaki felhívott és megegyezésre tett ajánlatot, melynek eredményeként a feljelentést visszavonnák. Az ajánlatokat visszautasítottam, de ezt követően sms-ben is megkaptam. A rendőrségen vallomást nem tettem, nem éreztem magam bűnösnek, a gyanúsítás ellen panasszal éltem. Az ügy iratai jelenleg az ügyészségen vannak, a gyanúsítás elleni panaszomat az ügyész elutasította.
Amennyiben segítségemre tudna lenni a fenti esetben, várom megtisztelő válaszát, valamint az ügyvédi költségekkel kapcsolatos tájékoztatását.

Válasz: A garázdaság megállapításának több konjunktív feltétele is van, amelyek hiánya / fennállta (és a pontos történeti tényállás) nem megállapítható sajnos a leírtakból, így azok kiegészítésére van szükség, hogy minden részlet rendelkezésre álljon. Utána lehet többet mondani az ügy kapcsán.

Kérdés: Üdvözlöm! 2017 Szeptemberben egy lakásszerződés lejárta utána megkaptam az utolsó gázszámlámat a szolgáltatótól, amire részletfizetést kértem és kaptam. Erről E-Mail-be is kaptam részletes értesítőt, hogy a részletfizetést milyen ütemben kell majd végrehajtanom. Nem sokkal később kaptam egy másik levelet, amiben felszólítottak, hogy október 15-éig meg kell fizessem a tartozásomat. Erre természetesen reagáltam, és leírtam, hogy már megállapodtam velük részletfizetésben, amit november 7-től fogok 2018.04.13-ig teljesíteni. Erre válaszoltak és elnézést kértek, majd tájékoztattak ismét az első részletfizetés esedékességéről. Az összeget részletekben elkezdtem fizetni a szolgáltatónak, de 2018 januárjában már keresett a behajtó cég, hogy a tartozásomat egyenlítsem ki. (ez a mostani levélből kiderül, mait átvettem). Az összeget amivel a szolgáltatónak tartoztam a megállapodás szerint kifizettem 2018.04.13-ig, viszont 0,5 Cent még hiányzott. Mivel szezonban dolgoztam és más lett a címem a behajtócég levelét csak most sikerült megkapnom, amiben még mindig követelik az összeget. Írtam nekik E-Mailt, és tájékoztattam őket, hogy mi a pálya, és az Email-be csatoltam a bizonyítékokat, az utalásokról, megállapodásokról. Felvettem a kapcsolatot a szolgáltatóval, ők azt mondták, hogy keressem a behajtó céget, mert csak 0,5 Centtel tartozok. A behajtó cég nem válaszol a megkeresésemre és még mindig követeli a pénzt, ami egyre több. A szolgáltatótól kértem egy igazolást a befizetett összegről, hogy azt továbbítsam majd a behajtó cégnek, remélve, hogy így rendben lesz a dolog, de ezt az igazolást még nem kaptam meg. Mit tehetnék még ebben az esetben, hogy elkerüljem az inkasszót?:) Válaszukat köszönöm előre is!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben semmilyen részletet nem hagyott ki a leírásból, és más nem történt (FMH eljárás vagy per), akkor nem kell aggódnia, nem tudnak inkasszózni, főleg nem a behajtó cég, ugyanis ez a követelés nem jogerős, így nem végrehajtható, ami pedig a feltétele a végrehajtásnak (azaz az inkasszónak is).

Kérdés: Kedves Fórumtagok, a következő kérdésekkel kapcsolatban lenne szükségem az álláspontotokra
A munkám a reptéren van, amit nagyon szeretek, de folyamatos negatív bánásmódba ütközöm és szeretném tudni, mik a lehetőségeim. Egy földi kiszolgáló cégnél dolgozom. Ezek a cégek (4 van Budapesten) éves vagy hosszabb szerződést kötnek a jelenlévő légitársaságokkal. A légitársaságok fizetik alapvetően, hogy elég ember legyen alkalmazva, de úgy veszem észre, hogy ez az első pont ahol nagyon megvágnak minket. A hr-bérszámfejtés osztállyal havi szinten folyamatosan levelezek, mert 20-30.000 Ft-tal kevesebbet utalnak.
1. Megtehetik-e hogy minimálbéren alkalmaznak minket, míg a légitársaság rendesen fizet a munkánkért?
2. Elméletileg ( bár erről nincsen tájékoztatás a szerződésben ) szabadság/tréning/táppénz alatt egységesen még alacsonyabb az órabér
bár minden hétköznap irodai munkaidőben bent van a hr-bérszámfejtés osztályon kolléga, rendszeresen előfordul, hogy 1 hétig ignorálják a jelzésemet.
3. A fizetési kimutatásban szereplő kifejezések az elszámolásra, egy egyszerű alkalmazottnak nem egyértelműek és foghúzóval kell kiszedni belőlük,  hogy egyáltalán mit jelentenek
4. Ha sikerül “meggyőzni” a hr-bérszámfejtést, hogy hol maradtak el, kijelentik, hogy rendben, akkor majd a helyesbítést a következő(!) fizetéssel küldik, mert itt nincs hóközi kifizetés és pont.
5. Jár cafeteria, amire én a diákhitelt választottam. Elméletileg úgy működne, hogy az adott hónapban (amikor jár) elutalom előre,  bemutatom az utalást és visszaküldik következő fizetéssel. A szeptemberben kézhez kapott fizetésemből hiányzott 50.000 (!) körüli összeg,
így nem volt egy extra 20.000, hogy még a hitelre is elutaljam. Nyilván a hiányt hóköziben nem fizették ki, így a hitel egyáltalán nem került utalásra és közölték, hogy ezt a hónapot cafeteria ügyben akkor buktam is.
7. Ha a munkaidő 4.00kor kezdődik és neked 4.00kor már feladatod van az a reptér bármelyik pontján lehet (amire még oda kell érned, 5-10-15perc séta). Ennek ellenére elvárják, hogy a belépőkártyát ne húzzuk le a munkaidő előtt, sőt, ha lehúzzuk, mert nyilván beérünk munkába 15 perccel korában és ez a 15 perc kell is, hogy megnézzük mi a feladat és összeszedjük a “szükséges hozzávalókat”, akkor ez a 15 perc nincs is elszámolva.
8. Szabadságot sem kifizetni sem kiadni nem akarják idén, sem részben sem egészben (én személy szerint inkább pénzben fogadnám el), hogy majd ők január-februárban (kötelező jelleggel és nem opcionálisan) kiadják ezeket a napokat.
9. Október 15.-től az egész hónapban keresőképtelen voltam munkahelyi baleset miatt (amiről jegyzőkönyv készült), ennek ellenére egyszerű táppénzként számolták el és kevesebb óraszámban is. Ha jól tudom munkahelyi baleset esetén teljes fizetés jár a keresőképtelenség ideje alatt, tehát ha fél hónapot dolgoztam felet nem (túlóra nem volt) akkor egy alap teljes havi fizetést kellett volna kapjak-de nem ez történt. A 9. ponttal kapcsolatban emailt kaptam nemrég – nem ismerik el balesetnek.

Még hozzátenném, hogy reptér révén “éjjel-nappal” dolgozunk, 4-23/24ig bármikor beoszthatóak vagyunk, a poggyászfeladásnál és a beszállításnál mi felelünk a biztonságért, hogy csak az arra jogosultak utazzanak, stb.  Szinte mindenkinek 1 óra az út munkába, amihez nincsen semmi hozzájárulás.

Válasz: Az 1-es pontban írtak nem, míg a többi pont alatt részletezett kérdései munkajogi szempontból (is) aggályosnak tekinthetőek. Javaslom, hogy első körben a munkáltatóval (szakszervezet?) lenne célszerű az ellentéteket feloldani, amennyiben ez nem működik, akkor nincsen elzárva akár a peres jogérvényesítési úttól sem.

Kérdés: Az üzletemben két alkalmazott dolgozott hétvégén és az irodában, külön elzárt helyen, tehát nem a kasszában tárolt pénzből eltűnt 500.000 Ft. Mindketten tagadnak, rendőrségi feljelentés történt. Ha nem is ők tették a felelősség akkor is az övék, jól gondolom? Mi ez, hűtlen kezelés? Polgári peres úton szeretném visszaszerezni a pénzt , gondolom a nyomozást lezárják ismeretlen tettessel. Kamera van de az iroda egyben öltöző is, tehát azt nem figyelhette. Köszönöm a segítséget!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha nem ők tették, akkor nem az övék a felelősség. Ez alól alig van szinte kivétel, pl. ha olyan beosztásban dolgoznak, ahol a leltárhiányért felelnek és ez a munkaszerződésükben is benne volt, ellentételezéssel. A pontos tényállást ismerni kellene, lehet lopás, sikkasztás is.
Az adatok alapján szinte biztos, hogy a nyomozás eredménytelen lesz. Egy-két “trükk” van, amivel esetleg ki lehet ugrasztani a nyulat a bokorból.

Kérdés: Tisztelt Címzett! Azzal a problémával kapcsolatban kérném ki a tanácsukat, hogy egy tánciskolában szexuálisan zaklatott az egyik tanárom. Abban az időszakban készítettek rólam felvételeket az iskola egyik rendezvényén, amiket feltöltöttek később a youtube-ra is. Én aztán megpróbáltam megvédeni magam, és ügyet csinálni az esetből, de elég elutasítóan bántak velem, nem hittek nekem, nem támogattak. Ezek után kértem, hogy a rólam készült felvételeket vágják ki a videóikból, hiszen nem szeretném, ha az arcom hozzájuk kötődne, viszont ezt a kérésemet nem hajlandóak teljesíteni. Van bármi, amit tehetek ebben az ügyben? Köszönöm is előre a segítséget!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A felvételek tartalmának függvényében lehetséges büntető-eljárás, illetve polgári jogi eljárások (személyiségvédelem) bevezetése is. Utóbbiak összetettek, a pontos tényállás ismeretében lehet dönteni.

Kérdés: 8 napon belül gyógyuló testi sértés, kétszeres magánlaksértés, garázdaság, halálos fenyegetés, becsületsértés és zaklatás sértettjei vagyunk. A szomszédunk törte lakótársamra a kaput (ő eleve pánikbeteg, gyenge fizikumú), majd rontott be a házba, arcát összeverte, megfenyegette, emberi méltóságában sértegette. Távozása után lakótársam bezárta a bejárati ajtót, a szomszéd ismét visszajött. Bejutni nem tudott, az öklével beverte az ablakot. Lakótársam 3 szomszédtól kért segítséget. A kihívott rendőr először nem akart foglalkozni velünk, majd öten erősködtünk, legalább hajtson be az utcába, halálfélelmünk volt, nem mertünk hazamenni. Látleletet vettünk, bevittük a rendőrségre, a bezúzott ablakot lefotózták. Aláírnunk nem kellett semmit, jegyzőkönyvet se láttunk, azt mondták, intézik az ügyet. A kérdésem: ügyvédet nem kellene felfogadnom? Nem kellene újabb feljelentést tenni, mert itt nem csak garázdaság történt. Félünk a fenyegetések miatt. Köszönöm segítségüket!

Válasz: Ha nem írtak alá semmit, akkor nem is indult el az eljárás, ugyanis a leírtak alapján a garázdaság nem állapítható meg, így a magánvádas eljárások jöhetnek szóba (lehetne még rongálás is, de akkor szemle kellett volna stb.).
Erre figyelemmel érdemes megtenni a feljelentést, mivel 30 napja van rá (azt is fontos lenne tudni, hogy mikor történt), és a bíróság fog vele foglalkozni. Nem kötelező az ügyvéd igénybevétele ebben az esetben, de jól jönne Önöknek a leírtak alapján.

Kérdés: Polgári perrel lehet-e megszüntetni eltartási szerződést, ha az eltartott elhunyt?

Válasz: Miért kellene megszüntetni, ha elhunyt a jogosult? Ettől önmagában véve megszűnik, hacsak más kötelezettséget a szerződés (más irányába, avagy a tartás fogalmán túlmenőt stb.) nem tartalmaz. De ahhoz sem kell “rögtön” a bíróság.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Azzal a kérdéssel fordulnék önhöz, hogy 2010. 10.11 – én a Budapest Bank felmondta a folyószámla hitelemet, sajnos tartós munkanélküliség miatt évekig nem tudtam fizetni. A napokban kaptam az Intrum Justitia Zrt.-től egy levelet, hogy jogi eljárás előtti utolsó felszólítás címszó alatt fizessem meg a 150.000+kamat tartozást, mindösszesen 514.000 Ft-ot. Az elmúlt 8 évben semmilyen jogi úton nem próbálták behajtani ezt az összeget.
Az állandó lakcímen nem tartózkodtak, leveleket onnan nem kaptam, és a közelmúltban lett ismét bejelentett munkahelyem. Kérdezném, hogy az elévülés szóba jöhet e ebben az esetben, illetve végrehajtás alá tudják-e venni ennyi idő elteltével ezt az összeget? Illetve, milyen lépéseket tudok tenni, hogy ezt elkerüljem? Köszönöm válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az elévülést nem szakították meg, akkor az bekövetkezett, így a követelés nem végrehajtható. Az Ön által írtakból erre lehet következtetni, azonban ehhez minden iratot ismerni kellene. Végrehajtani csak a jogerősen megítélt követeléseket lehet, itt valószínűleg nem lehet erről beszélni, a fentiekben már írtak okán. Mindenféleképpen érdemes szakemberrel konzultálni, mielőtt bármit tesz, különösen értendő ez a követeléskezelő céggel történő kapcsolatfelvétel bármilyen formájára, ugyanis azon nagyon sok múlhat! Keressen bizalommal elérhetőségeim egyikén.

Kérdés: Üdvözlöm! A szomszédom szigeteli a házát. Február végén beállványozták az épületet és leszedték a fatárolóm tetejét. Az udvaromban most elég nagy rumli van.Továbbá autóval nem tudok bejárni az udvaromba, garázsomba. Azt szeretném kérdezni, hogy meddig kell engednem, hogy bejárjanak. Hozzáteszem hetek óta nem jöttek munkások. Válaszát előre is köszönöm.

Válasz: A lehető legrövidebb, legszükségesebb ideig csak, ami alatt a munka biztosan, biztonságban, megfelelő minőségben elvégezhető. A szükségtelen háborgatás nem megengedett, ergo, ha nincsen hetek óta munkavégzés, akkor az ebbe a kategóriába eshet már.

Kérdés: Üdvözlöm! A férjem Hollandiában dolgozik egy munkaközvetítő cégnél teljes holland bejelentés alapján. Én itthon vagyok két iskolás gyerekkel, bejelentett munkám nincs. A könyvelővel 2 évvel ezelőtt felvettem a kapcsolatot, az adóügyekkel és a szociális támogatásokról kértem felvilágosítást. Most derült ki hogy félre tájékoztatott, a hanyagsága vagy érdektelensége miatt kb. 2 millió forint családi pótlékot nem tudunk visszaigényelni. Amikor érdeklődtem telefonon ez ügyben, azt állította hogy nem fog elveszni, utólag egy összegben folyósítják. De azt nem tette hozzá, hogy csak abban az esetben ha nekem van munkám, holott kihangsúlyoztam, hogy nincs. Tisztában vagyok vele, hogy ez fontos szempont, német adóbevallást is intéztem már és ott sem mindegy. Nekünk ez az összeg nagyon sokat jelentett volna, na meg kinek nem. Ha kellő és szakszerű felvilágosítást kapok amit kértem,logikus hogy azonnal kérvényeztük volna. Az iroda hibázott szerintem.
Tudok e valamit tenni?

Válasz: Amennyiben az iroda a hibáját elismeri és van felelősségbiztosítása, célszerű lenne arra elintézni. Amennyiben nem ismerik el, akkor sajnos Önnek kellene egy peres eljárásban mindent bizonyítania, amit leírt, de az a leírtak alapján kivitelezhetetlen lenne, mivel gondolom, hogy a tanácsukat, az iránymutatást nem írásban, hanem szóban adták, így azt, hogy ott pontosan mi hangzott el, lehetetlen lenne bizonyítani, ami pervesztéshez vezetne. Fizetni maguktól, a saját pénzükből pedig nem fognak…ez a tapasztalatom.

Kérdés: Hivatalos irat (rendőrség tanúkénti idézése büntetőügyben) kézbesítésével kapcsolatban kérek tanácsot, ugyanis egy elég érdekes eset történt ezzel összefüggésben.

Előzményként említendő, hogy fent nevezett hivatalos irat a 2. kézbesítést követő 5. munkanapon felvételre került az arra kijelölt postán január 22-én, azonban a kihallgatás időpontja január 15-re szólt. Így az irat felvétele után nyilván telefonon is kereshettem volna az adott ügyintézőt az időpont egyeztetése végett, de a környezetemben és a fórumokon szerzett tapasztalatokra alapozva (ld.: rendőrök letagadták a beszélgetést, az időpontot önkényesen megváltoztatták, előállítást rendeltek el alaptalanul stb.) a bizonyíthatóság ismérveit is szem előtt tartva várakozás következett, hogy a hatóság újból értesítsen.
Azonban február 7-én egyik ismerősömmel közösen személygépjárművel munkába indulva a lakásunk előtt húzódó szervizúton megjelent szembe jövet egy rendőrautónak látszó jármű, melynek vezetője vad és indokolatlan villogásba kezdett távolsági fényszórójával. Ennek nyugtázásra egymás mellé gurultunk gépjárműveinkkel, melyet részünkről a vezetőoldali ablak lehúzása követett. Ezután kipattant 2 rendőrnek látszó személy(kapucnis pulóver, halászmellény, farmer ruházatban stb.), akik a napszaknak megfelelő köszönést és bemutatkozást/azonosítást is mellőzve a “Maga XY? Épp magát kerestük!” in medias res irodalmi nyitást választották. Kérdésemre, hogy kik ők és miért keresnek, azt a kimért választ kaptam, hogy van náluk egy idézés, és át kéne venni, vélhetően melyet az egyik rendőrnek látszó személy a kezében boríték nélküli A/4-es lapként lóbált. Udvariasan kifejezésre juttattam, hogy a hatóság ismeri a címem, így a hivatalos iratok kézbesítéséről szóló rendelkezések alapján küldjék el postán, melyet természetesen át fogok venni a rendelkezésemre álló határidők betartásával. Másrészt kifejtettem, hogy nem tudom, hogy ők kicsodák, hiszen nem igazolták magukat és nem is mutatkoztak be, így az azonosíthatóság minimális követelményeinek hiányában nincs kötelezettségem arra nézve, hogy bármit is átvegyek és aláírjak. Erre a másik rendőrnek látszó személy félig artikuláltan előmozdítva a párbeszédet kérdést tett fel, miszerint “Akkor megtagadja az átvételt?Mivel ha igen, akkor kézbesítettnek kell tekinteni!” Az előző párbeszédi rész tanulságait levonva nem bocsátkoztam ismétlésbe, hanem kijelentettem, hogy ilyet nem állítottam, ellenben dolgom van és sietek, emellett ismeretleneknek nem írok alá semmit, így nem tudok átvenni semmit. Ezen párbeszédről kép-és hangfelvétel készült részemről előzetes tájékoztatás után. Mindezek után a rendőrnek látszó személyek köszönés és bármiféle egyéb közlés nélkül beültek a rendőrkocsinak látszó járművükbe, és továbbhajtottak.

A bevezető után a kérdéseim a következőek:
1) Van-e joga a rendőrnek akár otthon, akár közterületen hivatalos iratot kézbesíteni magánszemélynek és azt annak átvételére kötelezni? Amennyiben igen, milyen jogszabályi feltételekkel?
2) A fent leírt szituációban az állítólagos hivatalos irat át nem vétele miatt érhet -e bármilyen joghátrány adott eljárásban, különös tekintettel a kézbesítési vélelem vonatkozásában?

Válasz: Igen, sajnos sokszor késve küldik a hivatalos iratokat, amibe a második értesítéskori átvétel már nem szokott “beleférni”….a rendősök viselkedését nem kommentálnám, ez is sajnálatos, de gyakori, így számomra nem meglepő….az idézést pedig csak zárt borítékban kézbesíthetik, hiszen aki Önnel utazott, annak ehhez semmi köze nincsen.

A kérdéseire a válaszok:
1) A Be. alapján megtehetik, azonban nem az Ön által leírt módon.
2) Elvileg nem érheti hátrány, mert nem volt szabályszerű a kézbesítés. A gyakorlat persze mutatott már mást is. Azonban azt gondolom, hogyha tudják, hogy ezt rögzítette videofelvétellel, akkor a postán fogja megkapni a következő idézést.
Mindenesetre az furcsa, amit leírt, mert csak jelentősebb, “nagyobb” ügyekben szoktak kézben idézést kivinni.

Kérdés: Üdvözlöm! 30 éve élek Magyarországon Romániában, (Erdélyben) születtem ez idő alatt nem kérvényeztem az Állampolgárságot itt Magyarországon időközben volt egy élettársi kapcsolatom, amiből született egy lányom ma már 26 éves! Kérdésem: eddig érvényes volt az a személyi igazolványom amit kaptam, de ez évben 2018 január 10 lejárt, igényeltem és kaptam is személyi igazolvány külföldiek részére, amelynek most rá van írva határ átlépésre nem jogosít! Akkor csak Magyarországon használhatom! Miért ilyet kaptam, ez meg 6 évre szól! Köszönöm a válaszát!

Válasz: Igen, azt az igazolványt csak itthon tudja használni, ami azért van, mert a személyi igazolvánnyal lehet a schengeni határokon belül is mozogni. Az elmúlt 10 évben voltak ezen a területen változások, ezért kapta ezt. Javaslom, hogy kérelmezze a magyar állampolgárságot, hacsak nincsen abszolút ellenjavaslat e körben.

Kérdés:Tisztelt Ügyvéd Úr! Én is kaptam adatkérő levelet (kettőt is) a rendőrségtől a közterületesek feljelentése alapján (amiről sok felé olvasható hogy nem jogszerű mert nem hiteles kamerák alapján készült a felvétel). 50 ezer Ft-os szabályszegés – balra kanyarodás a Lehel Piacról a Bulcsú utcára.
Szintén olvasható az internetes hírportálokon hogy: “A jármű üzembentartójának nem kötelező nyilatkoznia a sofőr személyéről, ha például egy közeli hozzátartozója vezetett.”
Ebben az írásbeli tanúvallomás levélben számomra úgy tűnik hogy kötelesek vagyunk megadni ki vezette az autót, sőt neki is alá kell írnia, különben beidézik tanúként a tulajdonost. Azóta olvastam több olyan esetet akik 20ezer Ft-os büntetést kaptak ha azt írták nem tesznek terhelő vallomást vagy joguk van megtagadni a választ. Sőt volt aki írta hogy családtag vezette, de nem nevezte meg és neki is ment a 20ezer !
Miközben: “A rendőrök nem tekintik bizonyító erejűnek az emberi tanú nélkül készített felvételt – ha a lefotózott autó tulajdonosa cáfolja, hogy ő követte volna el a szabályszegést, akkor nem is lehet megbüntetni.”
Tehát szerintem az a kulcs hogy a “nem ismerem el”-t kell aláhúzni, csak azt nem tudom hogy meg kell-e indokolni, és ha igen mivel?
Pl. erre gondoltam: ORFK : “A közterület-felügyelet által használt kamerák nem felelnek meg a külön jogszabály által támasztott követelményeknek, a felvett jármű üzembentartójának objektív felelőssége alapján történő bírságszabás kizárt.”

Ui: tegnap vettem át a levelet a postán, 8 napom van válaszolni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A válasz (több szempontból is) túlmutat jelen fórum keretein, ezért a kérdésére az Ön által megadott mail-címre írom meg válaszomat.

Kérdés: Tiszteletem!
Folyamatos 3 műszakban dolgozom (éjjel-nappal, ünnep nap is), a műszakrend szerint több munka napom van havonta, mint a havi munka napok száma. A plusz napokra szabad napot kapok havonta.
Betegállományba kerültem ez évben másodszor november végétől december közepéig, elfogyott a betegszabadságom (15 nap), és utána következett a tb-és táppénz. A problémám az, hogy a december hónapra elkészített műszak beosztásban, melyben a szabadnapok NEM a táppénzes napokra voltak írva -4 nap- 2-őt ráírt (elvett) a táppénzes napokra a munkáltató!
Kérdésem:jogszerű ez?! (azokat a napokat az orvos igazolta!) ill. hol tudok utána nézni?

Válasz: Jól érzi, ez nem jogszerű így. Amennyiben minden részletszabálynak utána szeretne nézni, akkor legegyszerűbben itt tud: www.njt.hu
Közismert jogszabályokon belül az “M” betűt kell választani, ott pedig az Mt.-t (Munka Törvénykönyve).

Kérdés: Üdvözlet, …………. vagyok, 2016-ban dolgoztam Máltán 5 Hónapot, ottani közvetítőn keresztül, a Napokban jött egy levél az otthoni címemre, hogy tartozok több mint ezer euró adóval. Kérdésem az lenne, hogy ez azért van mert 6 Hónapnál kevesebbet dolgoztam kint? Hallottam utólag ilyenről, hogy 6 Hónapnál kevesebb munkaviszony esetén nem vonnak le adót, és utólag követelhetik a kifizetését. Jogszerű – e ez így egyáltalán? Lehet-e Máltán kívülről utalni az összeget, mert a kormányuk oldalán csak belföldi utalásról, illetve csekken történő befizetésről írnak. Válaszát előre is Köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban hazai jogi segítséget tudunk nyújtani, a külföldön élő magyaroknak (is). A máltai adórendszert nem ismerem, így javaslom első körben a közvetítőt megkérdezni. Utalni minden bizonnyal lehet itthonról is, mivel már működik az EU-s utalási rendszer.

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy Magyarországon a törvény úgy rendelkezik, miszerint állandó lakcím csak akkor szüntethető meg, ha egy másik létesítése történik, ennek ellenére a lakcím nélküliek száma megközelíti a százezret. Kéne nekem egy belevaló ügyvéd, aki rendezi az Én helyzetemet is. Voltak próbálkozásaim ezen a téren, de olyan válaszokat kaptam, hogy ” Tamás Én családos ember vagyok. Nem szívesen perelném az államot, mert nem örülnék ha a családom azt kellene hogy olvassák valami újság hátoldalán a halálozási rovatba, hogy az ügyvéd úr a ránehezedő terhek miatt öngyilkos lett!”
Köszönöm a figyelmet, legyen szép a napotok!

Válasz: Nem kötelező a lakcím, hiszen nincs is mindenkinek. A vonatkozó rendelet egyébiránt több sebből is vérzik….
Nem gondolom, hogy az állam perlése ilyen teherrel járna, azért ez nem rendkívüli az ügyvédek életében. Az egy más kérdés viszont, hogy azt nem látom, hogy emiatt miért érné meg beperelni az államot, hiszen a kártérítés alapjai nem igazán jelennek meg ebben a jogviszonyban, avagy csupán minimális összeggel, így ugyan lehetne, de semmiképpen sem érné meg anyagilag, főleg a január 1.-e utáni változásokkal.

Kérdés: Tisztelt Asszonyom/Uram! Segítséget kérnék egészségbiztosítási ügyekben. A Tiroler Gebietskrankenkasse-tól kaptam műtéteim után egy kötelezően kitöltendő nyomtatványt: “Fragebogen zur Unfallerhebung im Zusammenhang mit der Leistung Arbeitsunfähigkeit.”
Érdeklődnék, hogy:
1. Ennek különböző kitöltése milyen következményekkel járhat?
2. A következőkben röviden leírt eset alapján hogyan érdemes kitölteni?
Magyarországon elestem a lépcsőházban és eltörött az ujjam. Ezt 08.30-án megműtötték sikeresen, viszont sebgyógyulási zavarom volt, gennyedzett a a seb a műtét után kontrollok alkalmával. Ezek a magyar orvosi papírokban mind így le vannak írva.
Ezt követően Ausztriában kezeltek, kétszer meg is műtöttek, mert sebgyógyulási zavarom volt, elfertőződött a seb. 10 napot voltam is bent kórházban. Baleseti osztályon voltam, és mivel a németem nem jó, tévesen az került be az osztrák orvosi jelentésbe, hogy “Verkehrsunfall” (közlekedési baleset) után műtöttek meg otthon. Ennek egyébként persze nincs realitása, nem történt közlekedési baleset itthon.
Mit tanácsol, ilyenkor kit jelöljek be a német lapon felelősnek? Magamat vagy “idegenkezűséget”? Van ennek egyáltalán jelentősége?
Előre is köszönöm!

Válasz: A nyomtatványt mindenképpen kitöltve küldje vissza, különben eleshet az esetleges pénzbeli ellátásoktól (is).

A különböző kitöltésre vonatkozó kérdését nem teljesen értem…mihez képes különböző…? Ha a baleset milyenségére értette, akkor azt a részt mindenképpen tisztába kellene tenni, habár megjegyzem, hogy az eddigi tapasztalataim alapján már a kisebb eltéréseknél is meg szokták tagadni a kifizetéseket a kinti biztosítok (is).

A közlekedési baleseteknél azért “érdekesebb” a helyzet, mert ott elvileg mindig van kötelező felelősségbiztosító, ami térít…így a helyzete jelenleg eléggé félreérthető. (Az ön balesete semmiképpen sem közlekedési.)

A felelős bejelölésének az a jelentősége, hogy harmadik személy esetén a biztosítónak regressz igénye keletkezik, de ebben az esetben ez fel sem merül a leírtak alapján.

Kérdés: Jó napot! Szerbiában élek, kettős állampolgár vagyok. Hamarosan költöznék Hollandiába munkavállalás céljából. Szerbiában van bejelentett munkahelyem,de Magyarországon még nem dolgoztam. Az érdekelne,h lehet-e két bejelentett munkahelyem? A holland munkaadó be fog jelenteni Hollandiában, ott lesz betegbiztosításom és társadalombiztosításom is és adót is ott fogok fizetni. Mivel Szerbia nincs az EU-ban, én magyar okmányokkal utazok ki és a magyar munkaügyről kikért okirat szerint nem vállalok munkát,de gondom lehet -e a szerbiai munkavállalásból?

Válasz: Több munkahelye minden további nélkül lehet, viszont biztosítási jogviszonya csak egy. A leírtak alapján ennek megfelel.

Kérdés: Üdvözlöm! Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy Ausztriában, vendéglátòi – felszolgálò – munkakörben, van -e törvény/jogszabály arra vonatkozòan, hogy két egymást követő munkanap között mennyi szabadidőnek kell eltelnie. Ha Jòl tudom Magyarországon 12 òra a minimum, amit a munkáltatò köteles a dolgozò rendelkezésére bocsájtani.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos ebben nem tudok Önnek segíteni, osztrák munkajogászt kellene keresnie, mivel az osztrák jogot nem ismerem, így felelőtlenség lenne nyilatkozni.

Kérdés: Angliában dolgoztam 4 évet. Ott volt biztosításom. Jelenleg betegség miatt itthon vagyok, munkára alkalmatlan állapotban. Kint orvosok nem láttak, csak itthon, és azt mondták hogy legalább 1 évig leszek munka képtelen. A kérdésem az lenne hogy igényelhetek-e kintről valamilyen “rokkant nyugdíjat” vagy bármilyen segélyt. Itthon nem volt még munkaviszonyom.

Válasz: A kérdés rövidsége ellenére rendkívül összetett. Érdemes figyelni arra, hogy az egészségbiztosítás és a társadalombiztosítás nem ugyanazt jelenti, így az állami szolgáltatások is teljesen más kört fednek be.
Elviekben van rá lehetőség (a megfelelő formanyomtatványok kitöltése és elküldése után), hogy Angliából pénzbeli ellátást is kapjon, de a korrekt válaszhoz kellene tudni a kinti biztosítás mikéntjét, feltételeit, a hazakerülését, az orvosi ellátás hiányának okát stb. Ezen kívül három fontos információ még: egyszerre két országban párhuzamosan nem lehet biztosítotti jogviszonyban, erre figyeljen, illetve a kinti ügyintézéshez angol szakember / ügyvéd közreműködését javaslom, amellett, hogy érdemes a munkaviszony jelenlegi megléte felől is informálódni, mivel azt ilyen esetekben rendszerint megszüntetik, az eddigi tapasztalataim szerint.

Kérdés: Három lakásos társasház SZMSZ-e érvényes ügyvédi ellenjegyzés nélkül is, vagy nem?

Válasz: A Tht. nem írja elő érvényességi kellékként az ügyvédi ellenjegyzést az SZMSZ vonatkozásában, az csak az Alapító okiratnál érvényességi kellék. Ha kész az AO és azt ellenjegyezték, akkor az elvileg elegendő. Tehát ha az SZMSZ a vonatkozó egyéb szabályoknak is megfelel, akkor álláspontom szerint érvényes. Még egy fontos információ: az ügyvéd kizárólag azt a dokumentumot jegyezheti ellen, amit maga szerkesztett. A fentiektől függetlenül azonban javasolt a jogi felülvizsgálat, elkerülendő az esetleges későbbi problémákat.

Kérdés: A munkáltatóm rendszeresen belenézett a mail levelezésembe, ahol megtalálta a feleségemhez írt emailjeimet. Ez jogszerű? (Övé a számítógép.)

Válasz: Nem tekinthet bele jogszerűen, mert a munkáltató a munkavállaló magánéletét nem ellenőrizheti.

Kérdés: Mit tehetek abban az esetben, ha a munkáltatóm nem fizeti ki a béremet? Nyilván ingyen nem fogok dolgozni.

Válasz: A Munka törvénykönyve ebben az esetben védi a munkavállalót, köteles késedelmi kamatot fizetni a munkáltató. Ha több havi munkabért nem kapott meg a munkavállaló és nem egyszeri esetről van szó, bírósági úton érvényesítheti jogait és követelheti az elmaradt bérét és a késedelmi kamatot.

Kérdés: Amikor megtudta a munkahelyen a főnököm, hogy terhes lettem, azzal fenyegetett meg, hogy kirúg, ha nem megyek el magamtól, és nem egyezünk meg közös megszüntetésben. Megteheti? És én mit tehetek?

Válasz: Ha kellő időben jelezte a munkáltatója felé a várandósságát, akkor nem mondhatnak fel jogszerűen csupán emiatt, azaz nem “rúghatják ki”. Amennyiben mégis így alakulna, mindenféleképpen forduljon ügyvédhez, a továbbiakban szükséges jogi lépések megtétele céljából. www.jogomvan.hu

Load More