Kérdés: 2017. Januárban született gyermekem, ekkor CsED, majd Gyed végül GYESE-t vettem igénybe. Munkahelyemen 8 órás határozatlan idejű szerződésem van, jelenleg fizetés nélküli szabadságomat töltöm a GYESE lejártáig. Munkahelyemen 2017. szeptemberben történt kettéválás miatt lehetetlen visszamennem dolgozni, hiszen nem vitt magával a főnököm az új cégébe, maradtam papíron az eredeti cégnél, ahol valójában nem is dolgoztam soha, mert csak a nevük volt közös, a két üzlet profilja eltérő. Hogy érhetem el, hogy ők rúgjanak ki és megkapjam a szabadságaimat vagy azok összegét? Munkanélküli ellátást szeretnék igényelni, mivel államvizsgára készülök, az új szakmámban szeptembertől tudnak alkalmazni. Köszönöm a választ és a segítséget!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az hogy Ön egy percet sem dolgozott abban a cégben, ahol jelenleg papírforma szerint állományban van semmilyen jelentőséggel nem bír a későbbi munkába állásával kapcsolatban. Önnek a szétválás miatt joghátránya nem lehet, jogviszonya folytonos kell, hogy legyen, és a megfelelő munkakört biztosítani kell az Ön részére, amiben a gyermeke születése előtt is dolgozott illetve képzettségének és képességének megfelelő. Az már egy másik kérdés, hogy Ön nem kíván ott dolgozni. A munkavállalónak nem kötelessége felmondásának okát megindokolni, de a törvényi szabályozást a munkavállalónak is feltétlenül be kell tartani. (Lásd: felmondási idő). Amikor bejelenti, hogy állományba kíván kerülni, akkor az addig felgyülemlett szabadság napokat ki kell adni az Ön részére időarányosan. Amennyiben a visszatérés előtt írásban jelzi, hogy mely dátummal szeretné megszüntetni közös megegyezéssel a jogviszonyát, a munkáltatóval történt megegyezés után minden időarányos szabadságát meg fogják váltani. A munkanélküli ellátással kapcsolatban külön figyelembe kell venni, a 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, melynek 27. § határozza meg, hogy az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő).