Kérdés: Röviden próbálom leírni a kérdésemet: 13 éves korom óta nem élek anyámmal és féltestvéremmel. Kollégiumban, nagymamánál éltem. Majd ismét kollégiumban és albérletben laktam az egyetem alatt. Önmagamat tartottam el (diákhitel és dolgoztam). Anyám soha nem adott pénzt, hogy eltartsam magam, sőt belesodort anyagi válságokba, pl. volt egy bankszámlája hitellel, amit rám vertek, mert közös néven volt a számla. Jelenleg korlátozó gondnokság alatt áll, minden segítséget elutasít, súlyos nikotin függő, a féltestvérem kizáró gondnokság alatt. Kb. 20 éve küzdök a hatóságokkal, hogy segítsenek abban, hogy bekerüljenek egy otthonba. Anyám 2 hete stroke-t kapott, most hazaengedik. A lényeg, hogy a gyámhivatal és minden orvos folyamatosan nekem szegezi a kérdést, miért nem viszem haza őket. Nos, az utóbbi időben heti rendszerességgel viszek nekik élelmiszert, anyámnak megveszem a gyógy- és segédeszközöket. Pár hónapja munkanélküli voltam, most van állásom, de nem tudok eltartani 2 felnőtt embert.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A magyar jog rendelkezései alapján a rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs. Érdemtelen a tartásra az a nagykorú, aki a tartásra kötelezettel, vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezettől – figyelemmel a jogosult és a kötelezett kapcsolatának jellegére és a kötelezett magatartására is – nem várható el. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné. Amennyiben a gyámhatóság nem látja indokoltnak, hogy hivatalból eljárást indítson, akkor ebben a formában is gondozhatja őket. Ergo nem köteles hazavinni, ls a fizetéséből sem lehet jogerős (bírósági) végzés nélkül levonni.
