Kérdés: 1989-ben az öcsém és az édesanyám kizártak a családi lakásból. 22 éves voltam. Erre okot nem adtam, rendezett életet éltem, érettségim volt, nyelvvizsgám, dolgoztam, tanultam. 1997 körül a lakás hivatalosan is az öcsém nevére került. Idén májusban az öcsém az édesanyámat intézetben helyezte el, mert Alzheimer kórban szenved. Engem szeptemberben UTASÍTOTT, hogy a nyugdíj által nem fedezett rész felét 175.000 Ft egy összegben utaljam át a számlájára. Megírtam, hogy az ellátáshoz havi részletekben tudok hozzájárulni, az összeget az anyám számlájára utalva. Kértem számlákat és egy kórházi kapcsolattartó elérhetőségét. Ezeket nem kaptam meg, csupán, vádló, rágalmazó leveleket. Végül nov. 7-én küldött nyugtát és ha 12-ig nincs a számláján a pénz feljelent. Megteheti ezt? Kötelezhető vagyok hozzájárulni az ellátáshoz annak ellenére is, hogy az öcsémé lett a lakás, és ők zártak ki mindenből? Illetve, ugyanolyan mértékben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Én azért annyira a feljelentés miatt nem aggódnék, mert ez amit leírt, nem bűncselekmény. Mindentől függetlenül bárki feljelenthet bárkit, az nem azt jelenti, hogy annak lesz is következménye. Az Ön által leírt összeg messze eltúlzott, a mai magyar gyakorlatban 10-20 e Ft-ot szoktak max. megítélni havonta (de az is polgári eljárás, nem büntető!). Perben kötelezhető csak, addig nincsen ilyen végrehajtható kötelezettsége, max. erkölcsi, de a leírtak alapján még az sem nagyon (gondolva 1989-re). Én nem foglalkoznék a testvér „utasításaival”…..