A Ptk. 4:20. § (1) bekezdése szerint a házasság két esetben szűnik meg: az egyik házastárs halálával, illetve válással (bírósági felbontás). Vagyis amennyiben a házastársak válni szeretnének, úgy mindenképpen bírósághoz kell fordulniuk.
A Ptk. 4:21. § (1) bekezdésének meghatározásában a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás. Tehát a feleség is és a férj is benyújthatja a bíróságra a válásra vonatkozó kereseti kérelmét, ha a házasságuk teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.
A Ptk. 4:22 (2)-(3) bekezdései értelmében a bíróság a házasságot a körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik. Erre akkor van lehetőség, ha a házastársak a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint – ez iránti igény esetén – a házastársi tartás kérdésében megegyeztek, és perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyta. Ezt úgy értelmezhetjük, hogyha a házastársak minden szükséges kérdésben megállapodtak és közösen kérik a bíróságtól a házasságuk felbontását, akkor a bíróság a felek egyezségét elfogadja (perbeli egyezségüket jóváhagyta), és nem vizsgálja a körülményeket.
