A szabadságkiadási gyakorlatot a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény határozza meg, ettől függetlenül munkáltatónkként eltérő lehet.
A munkaadónak csupán a törvény által megszabott minimumokat kötelessége betartani. A szabadságot, a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató adja ki. Főszabály szerint erre az esedékesség évében köteles. Abban az esetben, ha ez nincs kiadva az adott évben, akkor sem veszik el, illetve, ha a meghatározott szabadságból maximum 5 nap átcsúszik a következő évre, akkor azt az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni.
A szabadság napjai közül hét napról a munkavállaló rendelkezhet, a munkáltató előzetes értesítése mellett. A tájékoztatásnak a tervezett szabadság előtt legalább 15 nappal meg kell történnie. A munkavállaló által kért szabadságokat legfeljebb két részletben lehet kiadni.
A munkavállaló számára egy évben 14 egybefüggő napból álló szabadságot is biztosítani kell. Ami úgy is megvalósulhat, hogy 4 pihenőnap esik bele, illetve egy munkaszüneti nap és csak a maradék 9 minősül szabadságnak.
A munkáltatót is terheli az a kötelezettség, hogy 15 nappal előtte egyeztetni kell a munkavállalóval a tervezett szabadságkiadásról.
