Ezekben az esetekben két birtokos pozícióját kell összemérni, a bírói gyakorlat a birtokosok érdekeinek mérlegelésével és a szomszédjogi szabályokra is figyelemmel bírálja el a birtokvédelem keretében ezeket az eseteket.
A tényállások rendkívül széles körűek: a hang- és zajhatások, a káros anyagok kibocsátása, az épületfelújítási munkák zavaró hatása, filmfelvétel készítése, függetlenül attól, hogy személyiségi jogsértést megvalósít-e, az állattartással járó zavaró hatások mint tipikus esetek mellett számos más tényállás is előfordul a bírói gyakorlatban.
A birtokháborítást valójában bármely zavaró tevékenység megvalósíthatja, akkor is, ha a dolgot vagy az azt birtokló személyeket közvetlen behatás nem éri, így például az is, ha az ingatlanon folyó tevékenységet kamera figyeli, akkor is, ha az ott előforduló személyek nem ismerhetők fel.
Ez független attól, hogy a kamerával való figyelés célja az ingatlan közvetlen megfigyelése.
A zavarás szükségességét vagy szükségtelenségét a bíróság a szomszédjogi szabályok alkalmazásával és a kamerával való megfigyelés céljának figyelembevételével határozhatja meg.
Ebben a körben mind az érdekmérlegelés, mind a következmények alkalmazása során a szomszédjogi és tulajdonvédelmi szabályok nyitottsága érvényesül.
A bíróság nemcsak eltilthat a zavarástól, de a felek érdekeinek mérlegelésével és azok kiegyenlített érvényesülésének biztosítására törekedve korlátozhatja is azt a tevékenységet, amely a birtokháborítást (és ezzel a szomszédjogi jogsértést) megvalósítja.
