A magyar Polgári Törvénykönyv négy különböző tényt határoz meg, melyek apai jogállást keletkeztetnek:

  • házassági kötelék,
  • élettársak esetén emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás,
  • apai elismerő nyilatkozat,
  • vagy bírósági határozat.

A gyermek apjának – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti.

Amennyiben házassági kötelék hiánya miatt nem állapítható meg az apaság, viszont az élettársak reprodukciós eljáráson vettek részt, ebben az esetben ebből kell megállapítani az apaság tényét.

A harmadik ténykeletkeztető eset az apai elismerő nyilatkozat, amely alapján a gyermek apja az a férfi, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak ismeri el.

A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett és kétséget kizáróan kikövetkeztethető, hogy ő a gyermek apja.