A közlekedés mind a négy ágazatában, a vasúti, légi, vízi és közúti közlekedésben részt vevők számára részben a jogszabályban írt, részben pedig etikai követelményként jelentkező kötelezettség, hogy a közlekedési baleset bekövetkezése esetén a járműveikkel megálljanak, továbbá meggyőződjenek arról, hogy – akár vétkes, akár vétlen magatartásuk folytán – a bekövetkezett baleset folyományaként személyi sérülés vagy vagyoni kár keletkezett-e, végül a baleset folytán megsérült vagy közvetlen veszélybe került személyeknek segítséget nyújtsanak.

Ez a kötelezettség nemcsak a balesetet okozó személyt terheli, hanem mindazokat is, akik általában a közlekedési balesettel érintettek.

A bűncselekmény elkövetési magatartásának két fordulata állapítható meg: egyrészt a baleset helyszínén történő megállás elmulasztása, másrészt pedig a baleset helyszínéről való eltávozás az arról történt meggyőződés nélkül, hogy valaki megsérült-e vagy van-e olyan személy, aki az életét vagy a testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul.

Az elkövető vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.