Az elmúlt héten a csődeljárás jellemzőit foglaltuk össze írásunkban, ily módon maradva a fizetésképtelenségi eljárások témakörénél, jelen cikkünkben a felszámolási eljárás szabályait tekintjük át a teljesség igénye nélkül.
A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen gazdasági társaság jogutód nélkül kerüljön megszüntetésre, mely során a gazdasági társaság hitelezői kielégítést nyerjenek.
A felszámolási eljárás az adós vagy hitelező kérelmére, illetve hivatalból indulhat az adós gazdasági társaság ellen, legkorábban az adós felszámolását elrendelő jogerős végzés közzétételének napján.
Az adós kérelmére abban az estben indul az eljárás, ha csődeljárás lefolytatása iránt nem nyújthat be kérelmet vagy nem kíván a csődeljárás lehetőségével élni.
A hitelező kérelmére indulhat az eljárás, ha valamely fizetésképtelenségi ok fennáll a gazdasági társaság kapcsán és a hitelező kérelmében ezen okot megjelölte.
Hivatalból indul a felszámolási eljárás, amennyiben a csődeljárás nem volt sikeres és csődegyezség létrehozására nem került sor vagy a bíróság szűnteti meg a csődeljárást.
A bíróság kirendeli az adós gazdasági társaság felszámolóját, aki felméri a gazdasági társaság valós gazdasági helyzetét és hitelezőinek követeléseit.
A felszámolási eljárás során a bíróság 45 napos határidőt engedélyezhet az adós részére, hogy tartozását kiegyenlítse hitelezői felé, amennyiben ez eredményes lesz, úgy a bíróság megszünteti a felszámolási eljárást.
Ha a felszámolási eljárás nem volt sikeres, akkor a bíróság elrendeli az adós gazdasági társaság jogutód nélküli megszüntetését és határoz az ügy járulékos kérdéseiről.
Felszámolási eljárás
