A Ptk. 7:1. § alapján az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre.

A Ptk. 7:3. § (1) (2) bekezdése értelmében örökölni törvényes öröklés, illetve végrendelet alapján lehet. Amennyiben az örökhagyó, nem végrendelkezett, a törvényes öröklési sorrend lesz az irányadó.

A Ptk. 7:75. § értelmében kötelesrész jár az örökhagyó leszármazójának, házastársának, illetve szülőjének, amelynek mértéke a törvényes örökrész harmada.
Az örökhagyó vagyonát mind az aktívák, mind a passzívák jelentik. A visszautasítás csupán a hagyaték egészére történhet. Tehát nincs lehetőség válogatni a számunkra kedvező, illetve kedvezőtlen hagyatéki tételek között. Az aktív vagyon elfogadásával, a hagyatéki tartozások rendezése is ránk hárul.
Amennyiben az örökös már birtokba vette a hagyaték tárgyát, illetve azzal rendelkezett, az a visszautasításról való hallgatólagos lemondásnak minősül. Az örökös kifejezetten is lemondhat a visszautasítás jogáról. Ezekben az esetekben, nincs helye továbbiakban az örökség visszautasításának.

Végrendelet

A Ptk. 7: 12. § szerint a végrendeleti jelleg megállapításához szükséges, hogy az okirat halál esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, valamint abból kitűnjön, hogy az örökhagyótól származik.
A magyar Polgári Törvénykönyv három végrendeleti fajtát különböztet meg: közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet, valamint szóbeli végrendelkezés, amennyiben erre a törvény lehetőséget biztosít.
A Ptk. 7: 15. § rendelkezése értelmében írásbeli magánvégrendelet lehet sajátkezűleg, illetve más által írott is, azzal a feltétellel, hogy sajátkezűleg írott végrendelet esetén az örökhagyó az adott nyelven írni tudjon, míg más által írott végrendelet esetén követelmény, hogy az örökhagyó értsen azon a nyelven, amelyen a végrendeletet írták.
Végrendelet írásának legfontosabb tudnivalói:
– Az első és legfontosabb tudnivaló végrendelkezés esetén, hogy mindenképpen személyesen történik az elkészítése, vagyis nem lehet meghatalmazás által mást küldeni magunk helyett az ügyvédhez vagy a közjegyzőhöz.
– Amennyiben saját kezűleg írt végrendeletről van szó, azt az elejétől a végéig az adott személynek magának kell leírnia.
– A végrendeletet minden esetben szükséges aláírással ellátni.
– Abban az esetben, ha nem kézzel írott végrendeletről beszélünk és a dokumentum több oldalas, fontos, hogy minden oldal legyen aláírva.
– Tanúk jelenléte esetén, nekik is alá kell írni a végrendeletet, illetve több lap esetén nekik is szükséges minden lapot aláírniuk.
– Fontos több lapos végrendelet írásakor, hogy folyamatos sorszámozás szükséges rá.
– A törvény a végrendelet kapcsán lapokról szól, ami nem ugyanaz, mint az oldal, azonban mindenféleképpen szükségszerűnek találjuk oldalanként aláírni és számozni az okiratot.
– Mindenképpen szerepeljen rajta a végrendelet készítésének dátuma és helyszíne.