A haszonélvezeti jog egy úgynevezett vagyoni értékű jog, amely jogszabály folytán vagy szerződéssel történő alapítással jöhet létre.
Jogszabály által jön létre a haszonélvezeti jog például akkor, ha az egyik házastárs meghal. Ekkor a túlélő házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson. Szerződéssel történő haszonélvezeti jog alapítás esetén a feleknek meg kell állapodniuk abban, hogy milyen időtartamra kötik ki a haszonélvezeti jogot. Természetes személy esetén ez az időtartam csak korlátozott lehet (azaz nem lehet örökre kikötni) és maximum a magánszemély haláláig szólhat (holtig tartó haszonélvezeti jog). Jogi személy esetében, ha adott esetben egy cég lesz a haszonélvező, úgy ez a határozott időtartam maximum 50 év, illetve ha határozatlan időtartamot határoznak meg, a haszonélvezeti jog akkor is csak legfeljebb 50 évre állhat fenn.
Ingatlan esetén – a tulajdonjoghoz hasonlóan – a haszonélvezeti jog keletkezéséhez az is szükséges, hogy a jogosultság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.
Haszonélvezeti jogánál fogva a haszonélvező a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. Éppen ezért a haszonélvező és a tulajdonos egymástól eltérő személyek.
Ha a tulajdonosnak egy haszonélvezeti joggal terhelt lakása van, kizárólag arra jogosult, hogy a lakással rendelkezzen, azaz azt eladja, elajándékozza vagy adott esetben megterhelje. (pl. hitelt vegyen fel rá). A tulajdonos ilyen jellegű rendelkezése azonban a haszonélvezeti jogot nem szünteti meg, az a tulajdonos-változástól függetlenül fennmarad.
Ez azt jelenti, hogy a haszonélvezeti jog jogosult(ak) a tulajdonost megillető jogok közül a lakással való rendelkezési jogot kivéve teljes hatalommal bírnak. Arra azonban nem jogosultak, hogy a haszonélvezeti jogot átruházzák, tehát maguk helyett mást nevezzenek ki haszonélvezőnek. További információért keresse irodánkat bizalommal.
