A munkajogban különbséget kell tenni a határidő és az egyéb időtartam között.
A határidő az utolsó nap, amelyen a jognyilatkozatot még érvényesen meg lehet tenni. Önmagában értelmezhetetlen, mindig más jogi aktussal összefüggésben válik jogi ténnyé.
A határidőnek nem minősülő egyéb időtartam önmagában, más jogi aktus nélkül kiváltja a jogszabály vagy a felek akarata szerinti joghatást. Ilyen egyéb időtartam pl. munkaviszony határozott időtartama, próbaidő, felmondási idő.
Számításánál a naptár az irányadó. A szeptember 1.-én létesített 1 éves munkaviszony augusztus 31-én szűnik meg.
Határidők számítása történhet többek között napokban; nem számít bele az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés történt. Nem munkanapot értünk alatta, hanem naptári napot, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik.
A hetekben számított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak felel, míg a hónapokban, években számított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdő napnak. Ha a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján jár le.
A határidő az utolsó napjának végén jár le. Az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap.
A határidőt akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik vagy az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.
A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály ezt kifejezetten megengedi.
Ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása nem határoz meg határidőt hanem haladéktalan eljárást követel, akkor a jognyilatkozatot, egyéb magatartást késedelem nélkül kell megtenni vagy tanúsítani.
