Az ingatlan ügyekkel kapcsolatos szerződések olyan okiratok, amelyeknél általában szükséges az írásba foglalás, illetve csak ügyvédi ellenjegyzéssel ellátva alkalmasak a célzott joghatás kiváltására.
Ingatlan tulajdonjogának az átruházásához az imént említett feltételeken felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges.
Ptk. 6:215. § (2) rendelkezése szerint, ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is, illetve az adásvételi szerződést írásba kell foglalni.
A lakás megvételének alapvető feltétele, hogy a lakás az eladó tulajdonában legyen és rendelkezhessen is vele, illetve az eladó köteles tájékoztatni a vevőt a lakás lényeges tulajdonságairól.
Ezek hiányában a szerződés érvénytelen.
Minden ingatlant érintő jogosultság és kötelezettség bejegyzéséhez, illetve törléséhez okirat szükségeltetik. Ezeknek szigorú formai és tartalmi követelményei vannak, melyeket az ingatlan nyilvántartásról szóló CXLI. törvény tartalmaz.
Az ingatlan átruházásán felül még problémás területnek tekintendő a közös tulajdon és annak megszüntetése, illetve az ingatlanon használati és haszonélvezeti jog alapítása és törlése.
Ptk. 5:83. § (1) alapján a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
Gyakran felmerülő kérdés a foglaló és az előleg elhatárolása.
A Ptk. 5: 159. § (1) (2) (3) (4) értelmében
A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalási szándék megerősítése végett meghatározott pénzösszeget lehet adni, azonban ezt a pénzösszeget csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből egyértelműen kitűnik.
A szerződés teljesítése esetén, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani. Amennyiben a teljesítés meghiúsul és ez egyik félnek sem felróható, a foglaló visszajár. Ez a szabály irányadó akkor is, ha mindkét fél felelős a történtekért.
Ha a szerződés meghiúsulása az egyik fél magatartásának köszönhető az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni.
A foglaló biztosítéknak minősül, míg az előleg nem felel meg ennek az elnevezésnek, hiszen az a meghiúsulás bármely esetében visszajár.