A mediáció egy úgynevezett alternatív vitarendezési eljárás, melynek célja a per megelőzése, így nem is jogi útra tartozik.
A mediátor egy harmadik semleges fél, aki speciális vitarendező technikát alkalmazásával a konfliktus tényleges megoldására törekszik, a felek tehát nem kerülnek vesztes-nyertes pozícióba.
A részvétel alapvetően önkéntes, de bizonyos esetekben a bíróság is elrendelheti a mediáción való részvételt: ennek következtében legalább egy ülésen kötelező megjelenni, a teljes eljáráson való részvétel és a mediációs döntés meghozatala nem kötelező.
A mediációi előnyei közé tartozik például, hogy szemben a bírósági úttal lényegesen gyorsabb és olcsóbb eljárás, a döntést a felek közösen hozzák meg, a teljesítés önkéntes.
Mediációs eljárással találkozhatunk házastársak esetében a bontóper megindítása előtt, illetve alatta. Szülői felügyelettel kapcsolatos perek esetében a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása, az együttműködés és a kapcsolattartás biztosítása érdekében kerülhet rá sor.
Gyámhatósági eljárásban sem ismeretlen a mediáció, a szülők közötti együttműködés, különélő szülő jogainak biztosítása, és a kapcsolattartásra vonatkozó előírások betartásának érdekében. Mindhárom esetben lehetséges, hogy a felek kérelmére indul meg az eljárás, illetve a bíróság / gyámhatóság rendelkezése alapján.
Forrás: Szeibert Orsolya – Családi Jog