Nagyon sok embert érint az a súlyos probléma, hogy a koronavírus okozta korlátozások és nehéz gazdasági helyzet következtében elveszítik állásukat, ezáltal megszűnik az anyagi háttér a bérleti díj finanszírozásához.

Sajnálatos módon, a bérlő saját helyzetében bekövetkező változások (pl. bevételcsökkenés) bérlői érdekkörbe tartozó okoknak minősülnek, ezáltal a bérlő hiába külső ok (pl. járvány) miatt veszítette el az az állását és az ezzel járó bevételt, mégis az ilyen okok fennállása esetén továbbra is köteles a bérleti díjat megfizetni.

Alapvetően, ha a bérlő nem fizet, a bérbeadó pert indíthat, amely azonban költséges és időigényes, és jelen pillanatban nem lehet megjósolni, hogy egyáltalán mikor jutna az ügy a bíróság elé. A bérlőnek és a bérbeadónak is az a legjobb, ha valamilyen megállapodásra törekszenek hiszen, ha a bérlő nem tud fizetni, akkor a bérbeadónak is költséges lehet az adott esetben fizetésképtelen adóson behajtani az elmaradt bérleti díjakat, ezért ilyen esetekben legcélszerűbb, ha megpróbálunk kompromisszumokat kötni a tulajdonossal.

Abban az esetben viszont, ha nem hajlik a megegyezésre a tulajdonos, érdemes megvizsgálni, hogy szabályszerűen történt-e a bérleti szerződés felmondása.

Akkor lesz érvényes a bérleti szerződés felmondása, ha először a bérlőt írásban felszólítják fizetési hátralékának 8 napon belül történő kiegyenlítésére, amely határidő az átvétel pillanatától veszi kezdetét. A fizetési határidő leteltétől számított 8 napon belül a felmondás kézbesítéséről is gondoskodnia kell a tulajdonosnak azzal a kikötéssel, hogy a felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál.

Amennyiben ezeket a követelményeket nem tartotta be tulajdonos, akkor a felmondás szabálytalanságából eredően a bérleti szerződés továbbra is fennáll és nem kötelezhet az ingatlan elhagyására.