Az illetékmentesség/kedvezmény igénybevétele kérelemhez kötött, tehát a hatóság kérelem hiányában automatikusan nem állapítja meg. A kérelem az ún. B400-as adatlapon, szerződésben vagy fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig külön nyilatkozaton terjeszthető elő. (Ez alól kivételt képez a cserét pótló vétel illetékkedvezmény.)
Az illetéktörvényben rögzített szabályok kógensek, azaz nem lehet kiterjesztően értelmezni őket. Mindig vagyonszerzés keltének napján (pl. adásvétel aláírásának napján) irányadó forgalmi értéket kell tekinteni az illetékalapnak, valamint ingatlan-nyilvántartásban fennálló megnevezés alapján kell figyelembe venni a kedvezményeket. Tehát amennyiben a kedvezmény „lakás”, „lakástulajdon” megnevezésű ingatlanra vonatkozik, nem alkalmazható „építési telek” megnevezésű ingatlanra.
Az illetéktörvény további illetékkedvezményt és illetékmentességet, valamint az eddigiekben már hivatkozott részletszabályokon kívül számos egyéb rendelkezést is megállapít, amelyekre érdemes odafigyelni, javasoljuk ingatlanügyekben jártas ügyvéd/jogi szakember felkeresését bármilyen ingatlanügylet megkötését megelőzően.