A munkaügyi jogvitákról részletes információkat találunk a Munka Törvénykönyvének negyedik részében.
A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy a Munka Törvénykönyvéből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az e törvényből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. A munkavállalóval szemben a munkáltató a legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó, munkaviszonnyal összefüggő igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. E dokumentumot írásba kell foglalni. A munkáltató azon döntéseivel szemben, melyeket mérlegelési jogkörében hozott, abban az esetben érvényesíthető igény, amennyiben a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette. A munkajogi igény elévülési ideje 3 év. Bűncselekménnyel okozott kár megtérítésének elévülési ideje főszabály szerint 5 év, azonban ennél hosszabb is lehet, amennyiben a bűncselekmény elévülési ideje 5 évnél hosszabb. Az elévülést hivatalból kell figyelembe venni.
287. § (1) A keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni
a) az egyoldalú munkaszerződés-módosítással,
b) a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével,
c) a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel,
d) a fizetési felszólítással, továbbá
e) a 81. § (2) bekezdésében meghatározottakkal
kapcsolatos igény érvényesítése iránt.
(2) * A munkavállaló
a) 40. § szerinti felmondásával, vagy
b) 78. § szerinti azonnali hatályú felmondásával
kapcsolatos igény az elévülési időn belül érvényesíthető.
A fent említett munkaügyi viták kérdésében a bíróság polgári nemperes eljárás keretei között dönt.
A munkaügyi viták egy másik fajtája a kollektív munkaügyi vita, melynek értelmében:
291. § (1) A munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet a közöttük felmerült viták feloldására egyeztető bizottságot (a továbbiakban: bizottság) alakíthat. Az üzemi megállapodás vagy a kollektív szerződés állandó bizottság megalakításáról is rendelkezhet.
(2) A bizottság a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet által azonos számban delegált tagból és független elnökből áll.
