A szülők a gyermek vagyonának kezelői

A szülők a gyermek vagyonának kezelői

A vagyonkezelés általános szabályának értelmében a szülőknek joga és kötelezettsége az, hogy kezeljék a gyermek vagyonát.

Nem kezelhetik azonban azt a vagyont, amelyet a gyermek ezzel a kikötéssel kapott, továbbá azt a vagyont, amellyel a törvény értelmében a gyermek maga rendelkezik.

Ez utóbbi körbe tartozik a korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkával szerzett jövedelme, amelynek erejéig a gyermek kötelezettséget vállalhat. Nem kezelhetik a szülők azt a vagyont sem, amelyet a szülő a gyámhatóságnak az erre kötelező határozat alapján átadott.

Ha felmerül a vagyonkezelő gyám kirendelésének szükségessége, a gyámhivatal elsősorban a gyermek részére vagyont juttató személy javaslatát vizsgálja meg. Ha a harmadik személy az egyébként szülői felügyeleti jogot gyakorló személyt zárja ki, ebben az esetben akkor kell vagyonkezelő gyámot kirendelni, ha a másik szülő a vagyonkezelésre nem jogosult, vagy vagyonkezelői tevékenysége ellentétes lenne a gyermek érdekével.

A szülők a gyermek vagyonának kezelői

A gyermek döntésekbe való bevonása: tájékoztatás, meghallgatás és a vélemény figyelembevétele

A gyermek tájékoztatása, az ítélőképes gyermek meghallgatása és véleményének figyelembevétele olyan alapvető követelmény, amely nem kérdőjelezhető meg a Gyermekjogi Egyezmény hatálybalépése óta.

Az egyezmény kifejezetten igényli az ítélőképessége birtokában lévő gyermek azon jogának tiszteletben tartását, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon véleményt nyilváníthasson, és véleményét korára és érettségi fokára tekintettel figyelembe kell venni.

A Polgári Törvénykönyv a szülőket kötelezi arra, hogy a gyermeket bevonják a döntésekbe, és arra, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtsanak számára, hiszen csak az információk megfelelő birtokában várható el a véleményalkotás, valamint hogy őt meghallgassák.
Az a rendelkezés, amely további kötelezettségként határozza meg a szülők számára, hogy a gyermek véleményét megfelelő súllyal figyelembe kell venniük, nyilván a konkrét körülmények függvényében érvényesül.

Fontos megjegyezni, hogy a gyermek nem szülői hatalom, hanem szülői felügyelet alatt áll, de ezt is elsősorban szülői felelősségként kell értelmeznünk.

A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű kiskorú véleményét kell figyelembe vennie; továbbá a törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét – korának és érettségének megfelelően – figyelembe kell vennie.

 

A szülők a gyermek vagyonának kezelői

Mediáció

A mediáció egy úgynevezett alternatív vitarendezési eljárás, melynek célja a per megelőzése, így nem is jogi útra tartozik.

A mediátor egy harmadik semleges fél, aki speciális vitarendező technikát alkalmazásával a konfliktus tényleges megoldására törekszik, a felek tehát nem kerülnek vesztes-nyertes pozícióba.

A részvétel alapvetően önkéntes, de bizonyos esetekben a bíróság is elrendelheti a mediáción való részvételt: ennek következtében legalább egy ülésen kötelező megjelenni, a teljes eljáráson való részvétel és a mediációs döntés meghozatala nem kötelező.

A mediációi előnyei közé tartozik például, hogy szemben a bírósági úttal lényegesen gyorsabb és olcsóbb eljárás, a döntést a felek közösen hozzák meg, a teljesítés önkéntes.

Mediációs eljárással találkozhatunk házastársak esetében a bontóper megindítása előtt, illetve alatta. Szülői felügyelettel kapcsolatos perek esetében a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása, az együttműködés és a kapcsolattartás biztosítása érdekében kerülhet rá sor.

Gyámhatósági eljárásban sem ismeretlen a mediáció, a szülők közötti együttműködés, különélő szülő jogainak biztosítása, és a kapcsolattartásra vonatkozó előírások betartásának érdekében. Mindhárom esetben lehetséges, hogy a felek kérelmére indul meg az eljárás, illetve a bíróság / gyámhatóság rendelkezése alapján.

Forrás: Szeibert Orsolya – Családi Jog

A szülők a gyermek vagyonának kezelői

Házasság, mint jogintézmény

A házasság intézményét a Magyar Alaptörvény védi mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.

A házasság a felek részéről egyfajta elköteleződést jelent egymás mellet és rendszerint véglegességre irányultságot fejez ki, melynek célja egymás kölcsönös támogatása és a gyermekvállalás.

Házasságról jogi értelemben akkor beszélhetünk, ha a Polgári Törvénykönyv értelmében vett kijelentéssel a felek  az anyakönyvvezető előtt kifejezik akaratukat.

A törvény vélelmezi, hogy ha van házasság, akkor van életközösség is. A házasság létezése és érvényessége két különböző elhatárolást igényel. Létező a házasság, ha a felek személyesen és együttesen megjelentek az anyakönyvvezető előtt, valamint igenlő válasszal kifejezték szándékukat. Amennyiben a házasság ily módon létrejött, ebben az esetben beszélhetünk érvényes házasságról. 

A magyar jog szerint házasság felbontására kizárólag bíróság által van mód.

A szülők a gyermek vagyonának kezelői

Ki igényelheti a babavárót?

Foglaljuk össze, hogy ki és mikor igényelheti a Babaváró támogatást.

Ön akkor igényelhet Babaváró támogatást, ha:

házasságban él és mindkettőjük betöltötte a 21. életévét, de a feleség még nem töltötte be a 41. életévét vagy a veszélyhelyzet alatt tölti be a 41. életévét és annak megszűnését követő 30. napig benyújtja a kölcsönigénylést,

– legalább a házaspár egyik tagjának van 3 év folyamatos, maximum 30 napig megszakított, vagy a veszélyhelyzet időtartama alatt megszakított társadalom biztosítási jogviszonya (TB),

– mindketten rendelkeznek magyarországi lakcímmel,

büntetlen előéletű mindkét fél és nincs a NAV-nál nyilvántartott köztartozásuk (veszélyhelyzet időtartama alatt és annak megszűnését követő 30. napig benyújtott kölcsönkérelmek esetén 2020. március 10-én fennállt állapot szerint kell nyilatkozni),

– egyikük sem szerepel a KHR rendszerben (régi nevén BAR lista) mulasztás miatt,

– a 44/2019. Korm. rendelet jogosultsági feltételeinek megfelelnek,

– valamelyiküknek van min. 100 000 Ft összegű munkabérből vagy vállalkozásból származó jövedelme,

hitelképesnek minősül az adott bank saját elbírálása alapján.

A meghatalmazott által történő kölcsönigénylés különös méltánylást érdemlő esetben, a bank egyedi engedélyével történhet.

A szülők a gyermek vagyonának kezelői

GYED 2021

A 2021-es GYED összegére vonatkozó számításokat ismertetjük ezen bejegyzésünkben. 

A GYED összege a figyelembe vehető átlagjövedelem naptári napi átlagának 70 %-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. 2020-ban (tavaly) a minimálbér összege 161.000 Ft volt, így a GYED maximális összege így jött ki: 161.000 Ft x 2 x 0,7 = 225.400 Ft.

Mivel a minimálbér összegéről 2020. év végéig nem sikerült megállapodni, ezért 2021-ben a minimálbér továbbra is 161.000 Ft-tal indul, így ennek következményeként a GYED 2021. évi összegei sem változnak januárban.

Amennyiben a munkaadói és munkavállalói oldal egyezségre tud jutni egy magasabb összegű minimálbérről, akkor annak megfelelően (a fenti számítás alapján) a GYED 2021 évi összege is növekedni fog.