Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása

Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása

Aki végrehajtható hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút attól, akinél a hatóság elhelyezte, annak beleegyezése nélkül, az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából elvisz, illetve a kiskorút rejtve vagy titokban tartja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Fontos, hogy a gyámhatóságnak azon határozata, amely kizárólag a szülői felügyelet gyakorlásáról rendelkezik, nem tekinthető a kiskorú elhelyezéséről rendelkező határozatnak.

A bűncselekményt tettesként nemcsak a szülő vagy a hozzátartozó követheti el.

Elkövetési magatartás a kiskorú elvitele, rejtve, illetve titokban tartása.

Súlyosabban minősül a bűncselekmény, ha az elkövető az elvitelkor erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz. Ez esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása

Gyermektartásdíj

A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti.

A szülő akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él, de tartásáról nem gondoskodik.

A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó.

A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.

A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:
a) a gyermek indokolt szükségleteit;
b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
c) a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
d) a gyermek saját jövedelmét; és
e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása

Házastársi közös vagyon

A házastársi vagyonközösség az életközösség kezdetével jön létre. Az életközösség ideje alatt házastársi vagyonjogi szerződéssel is rendezhető a vagyonjogi viszony.

Ha nem jön létre életközösség, úgy vagyonközösségről sem beszélhetünk. Amennyiben a házastársak a házasságot megelőzően élettársi kapcsolatban éltek együtt, úgy a vagyonközösség kezdetét az élettársi életközösség kialakulásától számítjuk.

A házastársi közös vagyonba tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak az életközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereztek.
A házastársi vagyonközösség ideje alatt meglévő vagyontárgyakról az ellenkező bizonyításáig azt kell feltételezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak. A házastársi közös vagyon a feleket egyenlő arányban illeti meg.

A házastársak a terhekért is közösen felelnek a törvény eltérő rendelkezése hiányában. Az adósság is a házastársi vagyonközösség részét képezi.
Amennyiben a tartozás az életközösség megkezdése előtt keletkezett, úgy az a másik fél külön vagyonához tartozik.

Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása

A házastársi külön vagyon

A házastársak különvagyonához tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyek a vagyonközösség létrejöttekor már megvoltak, továbbá a vagyonközösség fennállta alatt örökölt, illetve ajándékba kapott vagyontárgy, a házastársat, mint szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, a személyi jog megsértésért kapott díj, személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy és a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy, illetve annak helyébe lépő érték.

A különvagyonnak az életközösség ideje alatt keletkezett haszna, amely a különböző fenntartási költségek, továbbá a terhek levonása után marad közös vagyonnak minősül. Azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a mindennapokban közösen használnak, a szokásos mértékű felszerelési és berendezési tárgyak a házassági életközösség ötödik éve után közös vagyonná válnak.

A házastársak különvagyonát terhelik azok a tartozások, amelyek jogcíme a életközösséget megelőzően keletkezett. Ez alól kivételt képeznek a különböző törvényen alapuló tartásdíjak.

Az életközösség ideje alatt keletkezett olyan passzív vagyon, amely a különvagyon megszerzésével, fenntartásával jár együtt, illetve a különvagyonra vonatkozó kötelezettségből ered, a másik házastárs egyetértése nélkül a közös vagyon terhére vállalt ingyenes tartozás, továbbá a házastárs jogellenes, gondatlan magatartásából eredő követelés a különvagyon részét képezi.
Amennyiben a házastárs bizonyítani tudja, hogy nem járult hozzá a szerződéskötéshez, nem felel harmadik személyekkel szemben.

Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása

A szülők a gyermek vagyonának kezelői

A vagyonkezelés általános szabályának értelmében a szülőknek joga és kötelezettsége az, hogy kezeljék a gyermek vagyonát.

Nem kezelhetik azonban azt a vagyont, amelyet a gyermek ezzel a kikötéssel kapott, továbbá azt a vagyont, amellyel a törvény értelmében a gyermek maga rendelkezik.

Ez utóbbi körbe tartozik a korlátozottan cselekvőképes kiskorú munkával szerzett jövedelme, amelynek erejéig a gyermek kötelezettséget vállalhat. Nem kezelhetik a szülők azt a vagyont sem, amelyet a szülő a gyámhatóságnak az erre kötelező határozat alapján átadott.

Ha felmerül a vagyonkezelő gyám kirendelésének szükségessége, a gyámhivatal elsősorban a gyermek részére vagyont juttató személy javaslatát vizsgálja meg. Ha a harmadik személy az egyébként szülői felügyeleti jogot gyakorló személyt zárja ki, ebben az esetben akkor kell vagyonkezelő gyámot kirendelni, ha a másik szülő a vagyonkezelésre nem jogosult, vagy vagyonkezelői tevékenysége ellentétes lenne a gyermek érdekével.

Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása

A gyermek döntésekbe való bevonása: tájékoztatás, meghallgatás és a vélemény figyelembevétele

A gyermek tájékoztatása, az ítélőképes gyermek meghallgatása és véleményének figyelembevétele olyan alapvető követelmény, amely nem kérdőjelezhető meg a Gyermekjogi Egyezmény hatálybalépése óta.

Az egyezmény kifejezetten igényli az ítélőképessége birtokában lévő gyermek azon jogának tiszteletben tartását, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon véleményt nyilváníthasson, és véleményét korára és érettségi fokára tekintettel figyelembe kell venni.

A Polgári Törvénykönyv a szülőket kötelezi arra, hogy a gyermeket bevonják a döntésekbe, és arra, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtsanak számára, hiszen csak az információk megfelelő birtokában várható el a véleményalkotás, valamint hogy őt meghallgassák.
Az a rendelkezés, amely további kötelezettségként határozza meg a szülők számára, hogy a gyermek véleményét megfelelő súllyal figyelembe kell venniük, nyilván a konkrét körülmények függvényében érvényesül.

Fontos megjegyezni, hogy a gyermek nem szülői hatalom, hanem szülői felügyelet alatt áll, de ezt is elsősorban szülői felelősségként kell értelmeznünk.

A törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során a korlátozott cselekvőképességű kiskorú véleményét kell figyelembe vennie; továbbá a törvényes képviselőnek a kiskorú személyét és vagyonát érintő jognyilatkozata megtétele során az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen kiskorú véleményét – korának és érettségének megfelelően – figyelembe kell vennie.