A kötelező jótállásról szóló rendelkezések értelmében a nagyobb értékű (általánosságban 10.000 Ft bruttó vételár feletti), rendszerint műszaki cikkek esetében a fogyasztó jótálláshoz való jogát a vásárlástól számított egy éven belül érvényesítheti.

Az általános gyakorlat szerint a fogyasztó elsősorban a kereskedőhöz fordulhat igényei érvényesítése okán.

Mi történik azonban abban az esetben, ha megszűnt az üzlet, ahol a kérdéses terméket vásárolta? Amennyiben annak az üzletnek a tulajdonosa, ahol a fogyasztó vásárolta a terméket, az adott üzleten kívül rendelkezik másik üzlettel, a fogyasztó jogosult a másik kereskedelmi egységben érvényesíteni igényeit.

Mi történik viszont abban az esetben, ha maga a vállalkozás szűnt meg? Ilyen esetben elsődlegesen annak célszerű utánajárni, hogy a kérdéses vállalkozás megszűnése jogutóddal vagy jogutód nélkül ment végbe.

Jogutódlással történő megszűnés esetén az átalakult vállalkozás jogutódja az átalakult vállalkozás átalakulás előtt keletkezett kötelezettségeiért felel, ez esetben a fogyasztó jogosult igényei érvényesítése okán a jogutódhoz fordulni.

Jogutód nélküli megszűnés esetén, mivel senki sem lép a megszűnő cég helyébe, a fogyasztónak nem lesz lehetősége panasztételi, valamint igényérvényesítési jogát gyakorolni.

Követeléskezelés során maga a követelés kezelő egy olyan élethelyzetben kerül szembe az adóssal, amely során az adós fizetési képessége meggyengül és ebből adódóan a szerződéses kötelezettségeit sem tudja időben teljesíteni, amellett, hogy további hátrányos következményekkel is szembe kell néznie. Mindezt szem előtt tartva úgy kell eljárni, hogy az adóst csak az indokolt és a legszükségesebb negatív következmények érjék. A sikeres követeléskezelés lényegi eleme a felek hatékony és jóhiszemű együttműködése, annak érdekében, hogy a tartozás rendezése minél hamarabb megtörténjen, hosszadalmas jogi eljárások és számottevő felmerülő költségek elkerülésével.

Az MNB a következő elvek figyelembe vételével várja el a követeléskezelést:
• Tisztességes és együttműködő magatartás elve
• Szakszerű és gondos magatartás elve
• A szükséges információ szolgáltatásának elve
• Fokozatosság elve
• Szabályozottság elve

Elengedhetetlen szempont az adós megfelelő tájékoztatása a tartozás rendezésének elősegítése céljából, hiszen az adós akkor tud megfelelő döntést hozni a teljesítés módjáról, ha a lehetséges alternatívákat a követeléskezelő a tudtára adja.

Néhány kulcsfogalom tisztázása fontos a követeléskezelés átlátásához:
követelés: fogyasztóval szemben fennálló,
a, pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló, megszűnt szerződésből eredő,
b, követelésvásárlás keretében átvett egyéb, valamint
c, pénzügyi intézmény által megbízási jogviszony alapján kezelt egyéb pénzkövetelés.

követeléskezelés: a követeléskezelő által a követelés érvényesítése érdekében folytatott üzletszerű tevékenység, ideértve az adósokkal való kapcsolattartást, a behajtási tevékenységet és a követelések nyilvántartását is.

Követeléskezelő: a Hpt. szerinti
a) pénzügyi intézmény, amely az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatás tekintetében jogosultként végzi a követeléskezelési tevékenységet, vagy arra megbízást ad;
b) követelésvásárlási tevékenységet végző személy, amely a követelés engedményezését követően jogosultként végzi a követeléskezelési tevékenységet, vagy arra megbízást ad;
c) megbízott függő ügynök, függő kiemelt közvetítő, amely megbízási jogviszony alapján végzi a követeléskezelési tevékenységet a megbízó pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára;
d) pénzügyi intézmény, amely a követelések megbízás alapján történő kezelését, behajtását végzi;