A jogi személy nevének kiválasztásakor 4 fontos alapelvet kell figyelembe venni:

1. A névnek különböznie kell minden más nyilvántartásba vett jogi személy elnevezésétől, úgy, hogy az összetévesztés lehetősége ne álljon fent. Ha egyszerre igényli több jogi személy ugyanazt az elnevezést, a kérelmét elsőnek benyújtót illeti meg a név viselésének joga.

2. A jogi személy elnevezése nem lehet megtévesztő, a valósággal ellentétes látszatot keltő név nem vehető nyilvántartásba.

3. A jogi személy formájára vonatkozó elnevezést fel kell tüntetni nevében.

4. Abban az esetben, ha a jogi személy neve tevékenységét is tartalmazza, azt a magyar helyesírás szabályainak megfelelően kell írni, beleértve a jogi személy típusát is.

Polgári jogi jogviszonyok alanya nem csak természetes személy, hanem jogi személy is lehet.

A jogi személy jogképes, azaz jogai és kötelezettségei lehetnek.

Jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. Ebből adódóan egy jogi személy például nem köthet házasságot. Viszont megilleti a jó hírnév védelme, illetve a névviseléshez fűződő jog.

A hatályos Polgári Törvénykönyv 5 jogi személytípust szabályoz: gazdasági társaság, alapítvány, szövetkezet, egyesülés és egyesület.

A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, továbbá az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie.

Nevének olyan mértékben kell különböznie a már nyilvántartásba vett, más jogi személyek nevétől, hogy azzal még véletlenül se legyen összetéveszthető (névkizárólagosság).

Székhelye, a jogi személy bejegyzett irodája, ahol biztosítani kell az iratok elérhetőségét, valamint a részére címzett üzleti, hivatalos küldemények fogadását.

A kötelező jótállásról szóló rendelkezések értelmében a nagyobb értékű (általánosságban 10.000 Ft bruttó vételár feletti), rendszerint műszaki cikkek esetében a fogyasztó jótálláshoz való jogát a vásárlástól számított egy éven belül érvényesítheti.

Az általános gyakorlat szerint a fogyasztó elsősorban a kereskedőhöz fordulhat igényei érvényesítése okán.

Mi történik azonban abban az esetben, ha megszűnt az üzlet, ahol a kérdéses terméket vásárolta? Amennyiben annak az üzletnek a tulajdonosa, ahol a fogyasztó vásárolta a terméket, az adott üzleten kívül rendelkezik másik üzlettel, a fogyasztó jogosult a másik kereskedelmi egységben érvényesíteni igényeit.

Mi történik viszont abban az esetben, ha maga a vállalkozás szűnt meg? Ilyen esetben elsődlegesen annak célszerű utánajárni, hogy a kérdéses vállalkozás megszűnése jogutóddal vagy jogutód nélkül ment végbe.

Jogutódlással történő megszűnés esetén az átalakult vállalkozás jogutódja az átalakult vállalkozás átalakulás előtt keletkezett kötelezettségeiért felel, ez esetben a fogyasztó jogosult igényei érvényesítése okán a jogutódhoz fordulni.

Jogutód nélküli megszűnés esetén, mivel senki sem lép a megszűnő cég helyébe, a fogyasztónak nem lesz lehetősége panasztételi, valamint igényérvényesítési jogát gyakorolni.

A gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnésének egyik eljárási módja a kényszertörlési eljárás.

Kényszertörlési eljárásról akkor beszélünk, ha a végelszámolási eljárást nem sikerült 3 éven belül befejezni, vagy olyan megszűnést előidéző ok következett be, melyet nem lehet a végelszámolási eljárás keretein belül lefolytatni. Akkor is kényszertörlési eljárás kezdeményezésére kerül sor, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja.

Az alábbi két esetben nem lehet véghezvinni az említett eljárást:

Az egyik eset, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. 
Valamint a jogutód nélkül megszűnni kívánt cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően sincs helye kényszertörlési eljárás elrendelésének.

A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős végzést a cégbíróság a Cégközlönyben teszi közzé, melyet naponta frissítenek. 

A kényszertörlés kezdő időpontja a közzététel napja. 

A gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnésének egyik eljárási módja a végelszámolás. Végelszámolásról, akkor beszélünk, ha a jogutód nélkül megszűnő társaság fizetőképes, azaz több a tényleges vagyona, mint a tartozása.

A végelszámolás tárgya az a vagyon, amivel a cég a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik vagy ezt követően szerezte.

Az eljárás alá vont vállalat legfőbb szerve hoz határozatot a végelszámolásról. Végelszámoló fogalmi szempontból bárki lehet, de a gyakorlatban a volt vezető tisztségviselőre szokott a választás esni.

A végelszámolás kezdő időpontja a legfőbb szerv által a jogutód nélküli megszűnéséről szóló határozatban megállapított időpont, mely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.

A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.

Akad pár kivétel amikor a törvény nem teszi lehetővé a végelszámolási eljárás lefolytatását.

Ilyen például, ha fizetésképtelennek bizonyul a társaság bírósági végzés szerint. Amennyiben hatósági vagy más bírósági eljárás van a céggel szemben, akkor is kizárt a végelszámolási eljárás lefolytatása.

Abban az esetben, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, valamint a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerül sor.

Illetve nem utolsó sorban akkor se lehetséges a folyamat véghezvitele, ha a felszámolás alatt áll vagy a végelszámolás alatt elrendelik a cég felszámolását.