Jogkövetési vizsgálat

Jogkövetési vizsgálat

Az adóhatóság ellenőrzésének egyik fajtája a jogkövetési vizsgálat, melynek keretében a bevallási időszak lezárását megelőzően is:

a) ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek, azokat határidőben, illetve az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e;

b) adatokat gyűjthet a nyilvántartásában és az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása érdekében;

c) vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát;

d) adatokat gyűjthet az ellenőrzési tevékenysége támogatása érdekében, így különösen becslési adatbázis létrehozásához, karbantartásához.

Az adóhatóság az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatósági hatáskörrel felruházott szerve által feltárt adatok és bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából is vizsgálhatja gazdasági események valódiságát jogkövetési vizsgálat keretében.

Kényszertörlési eljárás

Kényszertörlési eljárás

A gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnésének egyik eljárási módja a kényszertörlési eljárás.

Kényszertörlési eljárásról akkor beszélünk, ha a végelszámolási eljárást nem sikerült 3 éven belül befejezni, vagy olyan megszűnést előidéző ok következett be, melyet nem lehet a végelszámolási eljárás keretein belül lefolytatni. Akkor is kényszertörlési eljárás kezdeményezésére kerül sor, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja.

Az alábbi két esetben nem lehet véghezvinni az említett eljárást:

Az egyik eset, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. 
Valamint a jogutód nélkül megszűnni kívánt cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően sincs helye kényszertörlési eljárás elrendelésének.

A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős végzést a cégbíróság a Cégközlönyben teszi közzé, melyet naponta frissítenek. 

A kényszertörlés kezdő időpontja a közzététel napja

Kényszertörlési eljárás

Végelszámolási eljárás

A gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnésének egyik eljárási módja a végelszámolás. Végelszámolásról, akkor beszélünk, ha a jogutód nélkül megszűnő társaság fizetőképes, azaz több a tényleges vagyona, mint a tartozása.

A végelszámolás tárgya az a vagyon, amivel a cég a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik vagy ezt követően szerezte.

Az eljárás alá vont vállalat legfőbb szerve hoz határozatot a végelszámolásról. Végelszámoló fogalmi szempontból bárki lehet, de a gyakorlatban a volt vezető tisztségviselőre szokott a választás esni.

A végelszámolás kezdő időpontja a legfőbb szerv által a jogutód nélküli megszűnéséről szóló határozatban megállapított időpont, mely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.

A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.

Akad pár kivétel amikor a törvény nem teszi lehetővé a végelszámolási eljárás lefolytatását.

Ilyen például, ha fizetésképtelennek bizonyul a társaság bírósági végzés szerint. Amennyiben hatósági vagy más bírósági eljárás van a céggel szemben, akkor is kizárt a végelszámolási eljárás lefolytatása.

Abban az esetben, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, valamint a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerül sor.

Illetve nem utolsó sorban akkor se lehetséges a folyamat véghezvitele, ha a felszámolás alatt áll vagy a végelszámolás alatt elrendelik a cég felszámolását.

Mit tehet a vásárló, ha megszűnt az üzlet?

Mit tehet a vásárló, ha megszűnt az üzlet?

A kötelező jótállásról szóló rendelkezések értelmében a nagyobb értékű (általánosságban 10.000 Ft bruttó vételár feletti), rendszerint műszaki cikkek esetében a fogyasztó jótálláshoz való jogát a vásárlástól számított egy éven belül érvényesítheti.

Az általános gyakorlat szerint a fogyasztó elsősorban a kereskedőhöz fordulhat igényei érvényesítése okán.

Mi történik azonban abban az esetben, ha megszűnt az üzlet, ahol a kérdéses terméket vásárolta? Amennyiben annak az üzletnek a tulajdonosa, ahol a fogyasztó vásárolta a terméket, az adott üzleten kívül rendelkezik másik üzlettel, a fogyasztó jogosult a másik kereskedelmi egységben érvényesíteni igényeit.

Mi történik viszont abban az esetben, ha maga a vállalkozás szűnt meg? Ilyen esetben elsődlegesen annak célszerű utánajárni, hogy a kérdéses vállalkozás megszűnése jogutóddal vagy jogutód nélkül ment végbe.

Jogutódlással történő megszűnés esetén az átalakult vállalkozás jogutódja az átalakult vállalkozás átalakulás előtt keletkezett kötelezettségeiért felel, ez esetben a fogyasztó jogosult igényei érvényesítése okán a jogutódhoz fordulni.

Jogutód nélküli megszűnés esetén, mivel senki sem lép a megszűnő cég helyébe, a fogyasztónak nem lesz lehetősége panasztételi, valamint igényérvényesítési jogát gyakorolni.

Kényszertörlési eljárás

Követeléskezelés

Követeléskezelés során maga a követelés kezelő egy olyan élethelyzetben kerül szembe az adóssal, amely során az adós fizetési képessége meggyengül és ebből adódóan a szerződéses kötelezettségeit sem tudja időben teljesíteni, amellett, hogy további hátrányos következményekkel is szembe kell néznie. Mindezt szem előtt tartva úgy kell eljárni, hogy az adóst csak az indokolt és a legszükségesebb negatív következmények érjék. A sikeres követeléskezelés lényegi eleme a felek hatékony és jóhiszemű együttműködése, annak érdekében, hogy a tartozás rendezése minél hamarabb megtörténjen, hosszadalmas jogi eljárások és számottevő felmerülő költségek elkerülésével.

Az MNB a következő elvek figyelembe vételével várja el a követeléskezelést:
• Tisztességes és együttműködő magatartás elve
• Szakszerű és gondos magatartás elve
• A szükséges információ szolgáltatásának elve
• Fokozatosság elve
• Szabályozottság elve

Elengedhetetlen szempont az adós megfelelő tájékoztatása a tartozás rendezésének elősegítése céljából, hiszen az adós akkor tud megfelelő döntést hozni a teljesítés módjáról, ha a lehetséges alternatívákat a követeléskezelő a tudtára adja.

Néhány kulcsfogalom tisztázása fontos a követeléskezelés átlátásához:
követelés: fogyasztóval szemben fennálló,
a, pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló, megszűnt szerződésből eredő,
b, követelésvásárlás keretében átvett egyéb, valamint
c, pénzügyi intézmény által megbízási jogviszony alapján kezelt egyéb pénzkövetelés.

követeléskezelés: a követeléskezelő által a követelés érvényesítése érdekében folytatott üzletszerű tevékenység, ideértve az adósokkal való kapcsolattartást, a behajtási tevékenységet és a követelések nyilvántartását is.

Követeléskezelő: a Hpt. szerinti
a) pénzügyi intézmény, amely az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatás tekintetében jogosultként végzi a követeléskezelési tevékenységet, vagy arra megbízást ad;
b) követelésvásárlási tevékenységet végző személy, amely a követelés engedményezését követően jogosultként végzi a követeléskezelési tevékenységet, vagy arra megbízást ad;
c) megbízott függő ügynök, függő kiemelt közvetítő, amely megbízási jogviszony alapján végzi a követeléskezelési tevékenységet a megbízó pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára;
d) pénzügyi intézmény, amely a követelések megbízás alapján történő kezelését, behajtását végzi;

Jogkövetési vizsgálat

Végrehajtás iránti kérelem

A végrehajtási eljárásnak 2 fő szakasza van: a végrehajtás elrendelése és a végrehajtás foganatosítása (azok a végrehajtási eljárási cselekmények, amelyek a végrehajtandó követelés teljesítésének hatósági úton történő kikényszerítését célozzák).

A bíróság a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki. A végrehajtási kérelmet megfelelően kitöltött formanyomtatványon kell előterjeszteni, előterjesztésekor az alábbi adatokat szükséges közölni:
– adós neve és az azonosításához szükséges adatai,
– az ügy körülményeitől függően, legalább 1 adat a következők közül: adós lakóhelye, munkahelye (székhelye, telephelye), a végrehajtás alá vonható vagyontárgyak helye,
– ingatlan végrehajtás kérése esetében: ingatlan-nyilvántartási adatok.

A bíróság a végrehajtási kérelem beérkezésétől (hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított) 15 napon belül dönt a végrehajtási kérelemről.
Az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyekben a végrehajtás iránti kérelmet az illetékes végrehajtónál is elő lehet terjeszteni. Ez esetekben a végrehajtható okirati nyomtatványt a végrehajtó tölti ki és megfelelő példányszámban továbbítja a végrehajtás elrendelésére jogosult bírósághoz.