Csok és Babaváró hitel igénylése a tevékenységüket ideiglenesen szüneteltető katás vállalkozók esetében

Több ezer olyan katás egyéni vállalkozó volt kénytelen szüneteltetni tevékenységét az elmaradó bevételek miatt, aki nem tudta fizetni még az adóját sem, és nincs azon szerencsések között, akiknek három hónapig elengedik a fizetési kötelezettségét.
Ez azonban visszaüthet egy esetleges hitelfelvétel, csok támogatás vagy Babaváró hitel igénylés során.
Mivel a katások több mint 90%-a egyéni vállalkozó, számukra adott a lehetőség, hogy egy hónaptól két évig szüneteltessék a tevékenységüket. Ez azzal jár, hogy amikor teljes hónapban szünetel a tevékenység, akkor arra a hónapra nem kell megfizetniük a 25, 50 vagy 75 ezer forintos kata adót.
A Bankmonitor.hu szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy egy ilyen szüneteltetés alapjaiban befolyásolja a hitelképességet lakáshitel, személyi kölcsön, csok támogatás vagy éppen Babaváró igénylése esetén. A bankoknak egy új hitel kihelyezésekor ugyanis meg kell vizsgálniuk, hogy az ügyfél rendelkezik-e a hiteltörlesztő megfizetéséhez szükséges jövedelemmel, illetve a jövedelemforrás megfelelően stabil-e ahhoz, hogy várhatóan a futamidő végéig teljesíteni tudja a szerződésben vállalt feltételeket.
Értelemszerűen egy, a bevételek elmaradása miatt szüneteltetett egyéni vállalkozás aligha számít stabil jövedelemforrásnak, ezért a bankok a szüneteltetés alatt nem hitelezik az egyéni vállalkozókat. A szüneteltetés vége sem jelent azonban feltétlenül azonnali hitelképességet, a bankok ilyenkor egyedileg – a szüneteltetésben töltött idő, az ismét aktív hónapok száma és a céges múlt alapján – döntenek a hitelezhetőségről.

forrás: mfor.hu

Csődeljárás

A koronavírus járvány súlyos gazdasági következményekkel jár, melyek az üzleti szféra szereplőit sem kímélik. Előfordulhat, hogy egy adott gazdasági társaság pénzügyi
nehézségekbe ütközik, mely esetben fizetésképtelenségi eljárások állnak rendelkezésére.
Az alábbiakban a csődeljárás fontosabb jellemzőit tekintjük át.
A csődeljárás célja az adós gazdasági társaság fizetőképességének helyreállítása, valamint az
ennek érdekében történő csődegyezség megkötése a hitelezőkkel, hogy az adós gazdasági társaság továbbfolytathassa tevékenységét.
A csődeljárás az adós gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének kérelmére indul meg a
cégbíróság előtt. A cégbíróság a gazdasági társaság csődeljárás alá kerülését a Cégközlönyben
közzéteszi, majd ezt követően az adós cég a közzétételtől számított 120 napos fizetési haladékot kap.
A fizetési haladék időszaka alatt az adós gazdasági társaságnak lehetősége van hitelezőkkel való megállapodásra a cégbíróság által kijelölt vagyonfelügyelő közreműködése
mellett.
Amennyiben az adós gazdasági társaság és a hitelezők között létrejött csődegyezséget a cégbíróság jóváhagyta, úgy a csődeljárás befejezetté válik. Ellenkező esetben a cégbíróság
hivatalból indítja meg az adós gazdasági társaság ellen a felszámolási eljárást.

 

Felszámolási eljárás

Az elmúlt héten a csődeljárás jellemzőit foglaltuk össze írásunkban, ily módon maradva a fizetésképtelenségi eljárások témakörénél, jelen cikkünkben a felszámolási eljárás szabályait tekintjük át a teljesség igénye nélkül.
A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen gazdasági társaság jogutód nélkül kerüljön megszüntetésre, mely során a gazdasági társaság hitelezői kielégítést nyerjenek.
A felszámolási eljárás az adós vagy hitelező kérelmére, illetve hivatalból indulhat az adós gazdasági társaság ellen, legkorábban az adós felszámolását elrendelő jogerős végzés közzétételének napján.
Az adós kérelmére abban az estben indul az eljárás, ha csődeljárás lefolytatása iránt nem nyújthat be kérelmet vagy nem kíván a csődeljárás lehetőségével élni.
A hitelező kérelmére indulhat az eljárás, ha valamely fizetésképtelenségi ok fennáll a gazdasági társaság kapcsán és a hitelező kérelmében ezen okot megjelölte.
Hivatalból indul a felszámolási eljárás, amennyiben a csődeljárás nem volt sikeres és csődegyezség létrehozására nem került sor vagy a bíróság szűnteti meg a csődeljárást.
A bíróság kirendeli az adós gazdasági társaság felszámolóját, aki felméri a gazdasági társaság valós gazdasági helyzetét és hitelezőinek követeléseit.
A felszámolási eljárás során a bíróság 45 napos határidőt engedélyezhet az adós részére, hogy tartozását kiegyenlítse hitelezői felé, amennyiben ez eredményes lesz, úgy a bíróság megszünteti a felszámolási eljárást.
Ha a felszámolási eljárás nem volt sikeres, akkor a bíróság elrendeli az adós gazdasági társaság jogutód nélküli megszüntetését és határoz az ügy járulékos kérdéseiről.

Végelszámolás

Végelszámolási eljárás során a gazdasági társaság nem kíván tovább működni, ezért a jogutód nélküli megszűnését határozza el. Fontos, hogy a gazdasági társaság még nincsen fizetésképtelen állapotban.
A végelszámolás tekintetében az adós gazdasági társaság legfőbb szerve hoz döntést, azaz kezdeményezi a nem peres eljárást a gazdasági társasággal szemben, valamint megválaszt egy végelszámolót, aki a végelszámolást véghez viszi. A végelszámolás kezdő időpontja a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte, mely körülmény abból a szempontból lényeges, hogy ettől az időponttól kezdve a végelszámoló lesz a gazdasági társaság törvényes képviselője.
A végelszámolási eljárás során a végelszámoló feltérképezi a gazdasági társaság meglévő vagyonát és követeléseit behajtja, ezen felül kiegyenlíti a gazdasági társaság tartozásait és értékesíti a vagyoni eszközeit.
A végelszámoló a hitelezők kielégítését követően a fennmaradó vagyont felosztja a társaság tagjai között és megszünteti a gazdasági társaság működését.

Jogi személy neve

A jogi személy nevének kiválasztásakor 4 fontos alapelvet kell figyelembe venni:
1. A névnek különböznie kell minden más nyilvántartásba vett jogi személy elnevezésétől, úgy, hogy az összetévesztés lehetősége ne álljon fent. Ha egyszerre igényli több jogi személy ugyanazt az elnevezést, a kérelmét elsőnek benyújtót illeti meg a név viselésének joga.
2. A jogi személy elnevezése nem lehet megtévesztő, a valósággal ellentétes látszatot keltő név nem vehető nyilvántartásba.
3. A jogi személy formájára vonatkozó elnevezést fel kell tüntetni nevében.
4. Abban az esetben, ha a jogi személy neve tevékenységét is tartalmazza, azt a magyar helyesírás szabályainak megfelelően kell írni, beleértve a jogi személy típusát is.

Jogi személy

Polgári jogi jogviszonyok alanya nem csak természetes személy, hanem jogi személy is lehet.

A jogi személy jogképes, azaz jogai és kötelezettségei lehetnek.

Jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. Ebből adódóan egy jogi személy például nem köthet házasságot. Viszont megilleti a jó hírnév védelme, illetve a névviseléshez fűződő jog.

A hatályos Polgári Törvénykönyv 5 jogi személytípust szabályoz: gazdasági társaság, alapítvány, szövetkezet, egyesülés és egyesület.

A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, továbbá az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie.

Nevének olyan mértékben kell különböznie a már nyilvántartásba vett, más jogi személyek nevétől, hogy azzal még véletlenül se legyen összetéveszthető (névkizárólagosság).

Székhelye, a jogi személy bejegyzett irodája, ahol biztosítani kell az iratok elérhetőségét, valamint a részére címzett üzleti, hivatalos küldemények fogadását.