Kényszertörlési eljárás

Kényszertörlési eljárás

A gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnésének egyik eljárási módja a kényszertörlési eljárás.

Kényszertörlési eljárásról akkor beszélünk, ha a végelszámolási eljárást nem sikerült 3 éven belül befejezni, vagy olyan megszűnést előidéző ok következett be, melyet nem lehet a végelszámolási eljárás keretein belül lefolytatni. Akkor is kényszertörlési eljárás kezdeményezésére kerül sor, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja.

Az alábbi két esetben nem lehet véghezvinni az említett eljárást:

Az egyik eset, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. 
Valamint a jogutód nélkül megszűnni kívánt cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően sincs helye kényszertörlési eljárás elrendelésének.

A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős végzést a cégbíróság a Cégközlönyben teszi közzé, melyet naponta frissítenek. 

A kényszertörlés kezdő időpontja a közzététel napja

Kényszertörlési eljárás

Végelszámolási eljárás

A gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnésének egyik eljárási módja a végelszámolás. Végelszámolásról, akkor beszélünk, ha a jogutód nélkül megszűnő társaság fizetőképes, azaz több a tényleges vagyona, mint a tartozása.

A végelszámolás tárgya az a vagyon, amivel a cég a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik vagy ezt követően szerezte.

Az eljárás alá vont vállalat legfőbb szerve hoz határozatot a végelszámolásról. Végelszámoló fogalmi szempontból bárki lehet, de a gyakorlatban a volt vezető tisztségviselőre szokott a választás esni.

A végelszámolás kezdő időpontja a legfőbb szerv által a jogutód nélküli megszűnéséről szóló határozatban megállapított időpont, mely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.

A végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.

Akad pár kivétel amikor a törvény nem teszi lehetővé a végelszámolási eljárás lefolytatását.

Ilyen például, ha fizetésképtelennek bizonyul a társaság bírósági végzés szerint. Amennyiben hatósági vagy más bírósági eljárás van a céggel szemben, akkor is kizárt a végelszámolási eljárás lefolytatása.

Abban az esetben, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, valamint a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerül sor.

Illetve nem utolsó sorban akkor se lehetséges a folyamat véghezvitele, ha a felszámolás alatt áll vagy a végelszámolás alatt elrendelik a cég felszámolását.

Mit tehet a vásárló, ha megszűnt az üzlet?

Mit tehet a vásárló, ha megszűnt az üzlet?

A kötelező jótállásról szóló rendelkezések értelmében a nagyobb értékű (általánosságban 10.000 Ft bruttó vételár feletti), rendszerint műszaki cikkek esetében a fogyasztó jótálláshoz való jogát a vásárlástól számított egy éven belül érvényesítheti.

Az általános gyakorlat szerint a fogyasztó elsősorban a kereskedőhöz fordulhat igényei érvényesítése okán.

Mi történik azonban abban az esetben, ha megszűnt az üzlet, ahol a kérdéses terméket vásárolta? Amennyiben annak az üzletnek a tulajdonosa, ahol a fogyasztó vásárolta a terméket, az adott üzleten kívül rendelkezik másik üzlettel, a fogyasztó jogosult a másik kereskedelmi egységben érvényesíteni igényeit.

Mi történik viszont abban az esetben, ha maga a vállalkozás szűnt meg? Ilyen esetben elsődlegesen annak célszerű utánajárni, hogy a kérdéses vállalkozás megszűnése jogutóddal vagy jogutód nélkül ment végbe.

Jogutódlással történő megszűnés esetén az átalakult vállalkozás jogutódja az átalakult vállalkozás átalakulás előtt keletkezett kötelezettségeiért felel, ez esetben a fogyasztó jogosult igényei érvényesítése okán a jogutódhoz fordulni.

Jogutód nélküli megszűnés esetén, mivel senki sem lép a megszűnő cég helyébe, a fogyasztónak nem lesz lehetősége panasztételi, valamint igényérvényesítési jogát gyakorolni.

Kényszertörlési eljárás

Követeléskezelés

Követeléskezelés során maga a követelés kezelő egy olyan élethelyzetben kerül szembe az adóssal, amely során az adós fizetési képessége meggyengül és ebből adódóan a szerződéses kötelezettségeit sem tudja időben teljesíteni, amellett, hogy további hátrányos következményekkel is szembe kell néznie. Mindezt szem előtt tartva úgy kell eljárni, hogy az adóst csak az indokolt és a legszükségesebb negatív következmények érjék. A sikeres követeléskezelés lényegi eleme a felek hatékony és jóhiszemű együttműködése, annak érdekében, hogy a tartozás rendezése minél hamarabb megtörténjen, hosszadalmas jogi eljárások és számottevő felmerülő költségek elkerülésével.

Az MNB a következő elvek figyelembe vételével várja el a követeléskezelést:
• Tisztességes és együttműködő magatartás elve
• Szakszerű és gondos magatartás elve
• A szükséges információ szolgáltatásának elve
• Fokozatosság elve
• Szabályozottság elve

Elengedhetetlen szempont az adós megfelelő tájékoztatása a tartozás rendezésének elősegítése céljából, hiszen az adós akkor tud megfelelő döntést hozni a teljesítés módjáról, ha a lehetséges alternatívákat a követeléskezelő a tudtára adja.

Néhány kulcsfogalom tisztázása fontos a követeléskezelés átlátásához:
követelés: fogyasztóval szemben fennálló,
a, pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló, megszűnt szerződésből eredő,
b, követelésvásárlás keretében átvett egyéb, valamint
c, pénzügyi intézmény által megbízási jogviszony alapján kezelt egyéb pénzkövetelés.

követeléskezelés: a követeléskezelő által a követelés érvényesítése érdekében folytatott üzletszerű tevékenység, ideértve az adósokkal való kapcsolattartást, a behajtási tevékenységet és a követelések nyilvántartását is.

Követeléskezelő: a Hpt. szerinti
a) pénzügyi intézmény, amely az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatás tekintetében jogosultként végzi a követeléskezelési tevékenységet, vagy arra megbízást ad;
b) követelésvásárlási tevékenységet végző személy, amely a követelés engedményezését követően jogosultként végzi a követeléskezelési tevékenységet, vagy arra megbízást ad;
c) megbízott függő ügynök, függő kiemelt közvetítő, amely megbízási jogviszony alapján végzi a követeléskezelési tevékenységet a megbízó pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára;
d) pénzügyi intézmény, amely a követelések megbízás alapján történő kezelését, behajtását végzi;

Végrehajtás iránti kérelem

Végrehajtás iránti kérelem

A végrehajtási eljárásnak 2 fő szakasza van: a végrehajtás elrendelése és a végrehajtás foganatosítása (azok a végrehajtási eljárási cselekmények, amelyek a végrehajtandó követelés teljesítésének hatósági úton történő kikényszerítését célozzák).

A bíróság a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki. A végrehajtási kérelmet megfelelően kitöltött formanyomtatványon kell előterjeszteni, előterjesztésekor az alábbi adatokat szükséges közölni:
– adós neve és az azonosításához szükséges adatai,
– az ügy körülményeitől függően, legalább 1 adat a következők közül: adós lakóhelye, munkahelye (székhelye, telephelye), a végrehajtás alá vonható vagyontárgyak helye,
– ingatlan végrehajtás kérése esetében: ingatlan-nyilvántartási adatok.

A bíróság a végrehajtási kérelem beérkezésétől (hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított) 15 napon belül dönt a végrehajtási kérelemről.
Az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyekben a végrehajtás iránti kérelmet az illetékes végrehajtónál is elő lehet terjeszteni. Ez esetekben a végrehajtható okirati nyomtatványt a végrehajtó tölti ki és megfelelő példányszámban továbbítja a végrehajtás elrendelésére jogosult bírósághoz.

Csok és Babaváró hitel igénylése a tevékenységüket ideiglenesen szüneteltető katás vállalkozók esetében

Csok és Babaváró hitel igénylése a tevékenységüket ideiglenesen szüneteltető katás vállalkozók esetében

Több ezer olyan katás egyéni vállalkozó volt kénytelen szüneteltetni tevékenységét az elmaradó bevételek miatt, aki nem tudta fizetni még az adóját sem, és nincs azon szerencsések között, akiknek három hónapig elengedik a fizetési kötelezettségét.
Ez azonban visszaüthet egy esetleges hitelfelvétel, csok támogatás vagy Babaváró hitel igénylés során.
Mivel a katások több mint 90%-a egyéni vállalkozó, számukra adott a lehetőség, hogy egy hónaptól két évig szüneteltessék a tevékenységüket. Ez azzal jár, hogy amikor teljes hónapban szünetel a tevékenység, akkor arra a hónapra nem kell megfizetniük a 25, 50 vagy 75 ezer forintos kata adót.
A Bankmonitor.hu szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy egy ilyen szüneteltetés alapjaiban befolyásolja a hitelképességet lakáshitel, személyi kölcsön, csok támogatás vagy éppen Babaváró igénylése esetén. A bankoknak egy új hitel kihelyezésekor ugyanis meg kell vizsgálniuk, hogy az ügyfél rendelkezik-e a hiteltörlesztő megfizetéséhez szükséges jövedelemmel, illetve a jövedelemforrás megfelelően stabil-e ahhoz, hogy várhatóan a futamidő végéig teljesíteni tudja a szerződésben vállalt feltételeket.
Értelemszerűen egy, a bevételek elmaradása miatt szüneteltetett egyéni vállalkozás aligha számít stabil jövedelemforrásnak, ezért a bankok a szüneteltetés alatt nem hitelezik az egyéni vállalkozókat. A szüneteltetés vége sem jelent azonban feltétlenül azonnali hitelképességet, a bankok ilyenkor egyedileg – a szüneteltetésben töltött idő, az ismét aktív hónapok száma és a céges múlt alapján – döntenek a hitelezhetőségről.

forrás: mfor.hu