+36 20 966 2061 info@jogomvan.hu
Követeléskezelés

Követeléskezelés

Követeléskezelés során maga a követelés kezelő egy olyan élethelyzetben kerül szembe az adóssal, amely során az adós fizetési képessége meggyengül és ebből adódóan a szerződéses kötelezettségeit sem tudja időben teljesíteni, amellett, hogy további hátrányos következményekkel is szembe kell néznie. Mindezt szem előtt tartva úgy kell eljárni, hogy az adóst csak az indokolt és a legszükségesebb negatív következmények érjék. A sikeres követeléskezelés lényegi eleme a felek hatékony és jóhiszemű együttműködése, annak érdekében, hogy a tartozás rendezése minél hamarabb megtörténjen, hosszadalmas jogi eljárások és számottevő felmerülő költségek elkerülésével.

Az MNB a következő elvek figyelembe vételével várja el a követeléskezelést:
• Tisztességes és együttműködő magatartás elve
• Szakszerű és gondos magatartás elve
• A szükséges információ szolgáltatásának elve
• Fokozatosság elve
• Szabályozottság elve

Elengedhetetlen szempont az adós megfelelő tájékoztatása a tartozás rendezésének elősegítése céljából, hiszen az adós akkor tud megfelelő döntést hozni a teljesítés módjáról, ha a lehetséges alternatívákat a követeléskezelő a tudtára adja.

Néhány kulcsfogalom tisztázása fontos a követeléskezelés átlátásához:
követelés: fogyasztóval szemben fennálló,
a, pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló, megszűnt szerződésből eredő,
b, követelésvásárlás keretében átvett egyéb, valamint
c, pénzügyi intézmény által megbízási jogviszony alapján kezelt egyéb pénzkövetelés.

követeléskezelés: a követeléskezelő által a követelés érvényesítése érdekében folytatott üzletszerű tevékenység, ideértve az adósokkal való kapcsolattartást, a behajtási tevékenységet és a követelések nyilvántartását is.

Követeléskezelő: a Hpt. szerinti
a) pénzügyi intézmény, amely az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatás tekintetében jogosultként végzi a követeléskezelési tevékenységet, vagy arra megbízást ad;
b) követelésvásárlási tevékenységet végző személy, amely a követelés engedményezését követően jogosultként végzi a követeléskezelési tevékenységet, vagy arra megbízást ad;
c) megbízott függő ügynök, függő kiemelt közvetítő, amely megbízási jogviszony alapján végzi a követeléskezelési tevékenységet a megbízó pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára;
d) pénzügyi intézmény, amely a követelések megbízás alapján történő kezelését, behajtását végzi;

Végrehajtás iránti kérelem

Végrehajtás iránti kérelem

A végrehajtási eljárásnak 2 fő szakasza van: a végrehajtás elrendelése és a végrehajtás foganatosítása (azok a végrehajtási eljárási cselekmények, amelyek a végrehajtandó követelés teljesítésének hatósági úton történő kikényszerítését célozzák).

A bíróság a végrehajtható okiratot a végrehajtást kérő kérelmére állítja ki. A végrehajtási kérelmet megfelelően kitöltött formanyomtatványon kell előterjeszteni, előterjesztésekor az alábbi adatokat szükséges közölni:
– adós neve és az azonosításához szükséges adatai,
– az ügy körülményeitől függően, legalább 1 adat a következők közül: adós lakóhelye, munkahelye (székhelye, telephelye), a végrehajtás alá vonható vagyontárgyak helye,
– ingatlan végrehajtás kérése esetében: ingatlan-nyilvántartási adatok.

A bíróság a végrehajtási kérelem beérkezésétől (hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított) 15 napon belül dönt a végrehajtási kérelemről.
Az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó ügyekben a végrehajtás iránti kérelmet az illetékes végrehajtónál is elő lehet terjeszteni. Ez esetekben a végrehajtható okirati nyomtatványt a végrehajtó tölti ki és megfelelő példányszámban továbbítja a végrehajtás elrendelésére jogosult bírósághoz.

Csok és Babaváró hitel igénylése a tevékenységüket ideiglenesen szüneteltető katás vállalkozók esetében

Csok és Babaváró hitel igénylése a tevékenységüket ideiglenesen szüneteltető katás vállalkozók esetében

Több ezer olyan katás egyéni vállalkozó volt kénytelen szüneteltetni tevékenységét az elmaradó bevételek miatt, aki nem tudta fizetni még az adóját sem, és nincs azon szerencsések között, akiknek három hónapig elengedik a fizetési kötelezettségét.
Ez azonban visszaüthet egy esetleges hitelfelvétel, csok támogatás vagy Babaváró hitel igénylés során.
Mivel a katások több mint 90%-a egyéni vállalkozó, számukra adott a lehetőség, hogy egy hónaptól két évig szüneteltessék a tevékenységüket. Ez azzal jár, hogy amikor teljes hónapban szünetel a tevékenység, akkor arra a hónapra nem kell megfizetniük a 25, 50 vagy 75 ezer forintos kata adót.
A Bankmonitor.hu szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy egy ilyen szüneteltetés alapjaiban befolyásolja a hitelképességet lakáshitel, személyi kölcsön, csok támogatás vagy éppen Babaváró igénylése esetén. A bankoknak egy új hitel kihelyezésekor ugyanis meg kell vizsgálniuk, hogy az ügyfél rendelkezik-e a hiteltörlesztő megfizetéséhez szükséges jövedelemmel, illetve a jövedelemforrás megfelelően stabil-e ahhoz, hogy várhatóan a futamidő végéig teljesíteni tudja a szerződésben vállalt feltételeket.
Értelemszerűen egy, a bevételek elmaradása miatt szüneteltetett egyéni vállalkozás aligha számít stabil jövedelemforrásnak, ezért a bankok a szüneteltetés alatt nem hitelezik az egyéni vállalkozókat. A szüneteltetés vége sem jelent azonban feltétlenül azonnali hitelképességet, a bankok ilyenkor egyedileg – a szüneteltetésben töltött idő, az ismét aktív hónapok száma és a céges múlt alapján – döntenek a hitelezhetőségről.

forrás: mfor.hu

Követeléskezelés

Csődeljárás

A koronavírus járvány súlyos gazdasági következményekkel jár, melyek az üzleti szféra szereplőit sem kímélik. Előfordulhat, hogy egy adott gazdasági társaság pénzügyi
nehézségekbe ütközik, mely esetben fizetésképtelenségi eljárások állnak rendelkezésére.
Az alábbiakban a csődeljárás fontosabb jellemzőit tekintjük át.
A csődeljárás célja az adós gazdasági társaság fizetőképességének helyreállítása, valamint az
ennek érdekében történő csődegyezség megkötése a hitelezőkkel, hogy az adós gazdasági társaság továbbfolytathassa tevékenységét.
A csődeljárás az adós gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének kérelmére indul meg a
cégbíróság előtt. A cégbíróság a gazdasági társaság csődeljárás alá kerülését a Cégközlönyben
közzéteszi, majd ezt követően az adós cég a közzétételtől számított 120 napos fizetési haladékot kap.
A fizetési haladék időszaka alatt az adós gazdasági társaságnak lehetősége van hitelezőkkel való megállapodásra a cégbíróság által kijelölt vagyonfelügyelő közreműködése
mellett.
Amennyiben az adós gazdasági társaság és a hitelezők között létrejött csődegyezséget a cégbíróság jóváhagyta, úgy a csődeljárás befejezetté válik. Ellenkező esetben a cégbíróság
hivatalból indítja meg az adós gazdasági társaság ellen a felszámolási eljárást.

 

Követeléskezelés

Felszámolási eljárás

Az elmúlt héten a csődeljárás jellemzőit foglaltuk össze írásunkban, ily módon maradva a fizetésképtelenségi eljárások témakörénél, jelen cikkünkben a felszámolási eljárás szabályait tekintjük át a teljesség igénye nélkül.
A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen gazdasági társaság jogutód nélkül kerüljön megszüntetésre, mely során a gazdasági társaság hitelezői kielégítést nyerjenek.
A felszámolási eljárás az adós vagy hitelező kérelmére, illetve hivatalból indulhat az adós gazdasági társaság ellen, legkorábban az adós felszámolását elrendelő jogerős végzés közzétételének napján.
Az adós kérelmére abban az estben indul az eljárás, ha csődeljárás lefolytatása iránt nem nyújthat be kérelmet vagy nem kíván a csődeljárás lehetőségével élni.
A hitelező kérelmére indulhat az eljárás, ha valamely fizetésképtelenségi ok fennáll a gazdasági társaság kapcsán és a hitelező kérelmében ezen okot megjelölte.
Hivatalból indul a felszámolási eljárás, amennyiben a csődeljárás nem volt sikeres és csődegyezség létrehozására nem került sor vagy a bíróság szűnteti meg a csődeljárást.
A bíróság kirendeli az adós gazdasági társaság felszámolóját, aki felméri a gazdasági társaság valós gazdasági helyzetét és hitelezőinek követeléseit.
A felszámolási eljárás során a bíróság 45 napos határidőt engedélyezhet az adós részére, hogy tartozását kiegyenlítse hitelezői felé, amennyiben ez eredményes lesz, úgy a bíróság megszünteti a felszámolási eljárást.
Ha a felszámolási eljárás nem volt sikeres, akkor a bíróság elrendeli az adós gazdasági társaság jogutód nélküli megszüntetését és határoz az ügy járulékos kérdéseiről.

Követeléskezelés

Végelszámolás

Végelszámolási eljárás során a gazdasági társaság nem kíván tovább működni, ezért a jogutód nélküli megszűnését határozza el. Fontos, hogy a gazdasági társaság még nincsen fizetésképtelen állapotban.
A végelszámolás tekintetében az adós gazdasági társaság legfőbb szerve hoz döntést, azaz kezdeményezi a nem peres eljárást a gazdasági társasággal szemben, valamint megválaszt egy végelszámolót, aki a végelszámolást véghez viszi. A végelszámolás kezdő időpontja a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte, mely körülmény abból a szempontból lényeges, hogy ettől az időponttól kezdve a végelszámoló lesz a gazdasági társaság törvényes képviselője.
A végelszámolási eljárás során a végelszámoló feltérképezi a gazdasági társaság meglévő vagyonát és követeléseit behajtja, ezen felül kiegyenlíti a gazdasági társaság tartozásait és értékesíti a vagyoni eszközeit.
A végelszámoló a hitelezők kielégítését követően a fennmaradó vagyont felosztja a társaság tagjai között és megszünteti a gazdasági társaság működését.