Magyarországon minden magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi és a Magyarország területén közlekedő, külföldi nyilvántartású tehergépjármű után gépjárműadó (régen: súlyadó) fizetése kötelező.

Ezen felül nyilvántartjuk a nem kizárólag magánhasználatú gépjárműveket, amelyek után a cégautóadó fizetése szükséges, ám most csak a gépjárműadó tárgyai felsorolására kerül sor.

A gépjárműadó törvény vonatkozik a következő járművekre:
– személyszállító gépjármű (nem autóbusz),
– autóbusz, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege alapján
– tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege alapján, növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával
– nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.

A gépjárműadó törvény szerint a törvény hatálya nem terjed ki a következő járművekre:
– magyar rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontató,
– lassú jármű,
– lassú jármű pótkocsija
– négykerekű segédmotoros kerékpár
– méhesházas gépjármű
– munkagépek
– CD, CK, DT, OT, Z betűjű rendszámtáblával ellátott gépjárművek
– olyan külföldi nyilvántartású tehergépjárművekre, amelyek valamelyik EU tagállamban nyilván vannak tartva.

A cserbenhagyás a büntetőjogban a közlekedési bűncselekmények egyike. A cserbenhagyás mulasztásos bűncselekmény.

A közlekedés mind a négy ágazatában, a vasúti, légi, vízi és közúti közlekedésben részt vevők számára részben a jogszabályban írt, részben pedig etikai követelményként jelentkező kötelezettség, hogy a közlekedési baleset bekövetkezése esetén a járműveikkel megálljanak, továbbá meggyőződjenek arról, hogy – akár vétkes, akár vétlen magatartásuk folytán – a bekövetkezett baleset folyományaként személyi sérülés vagy vagyoni kár keletkezett-e, végül a baleset folytán megsérült vagy közvetlen veszélybe került személyeknek segítséget nyújtsanak.

Ez a kötelezettség nemcsak a balesetet okozó személyt terheli, hanem mindazokat is, akik általában a közlekedési balesettel érintettek.

A bűncselekmény elkövetési magatartásának két fordulata állapítható meg: egyrészt a baleset helyszínén történő megállás elmulasztása, másrészt pedig a baleset helyszínéről való eltávozás az arról történt meggyőződés nélkül, hogy valaki megsérült-e vagy van-e olyan személy, aki az életét vagy a testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul.

Az elkövető vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki
a) az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy
b) bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.

A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.

A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat.

A járművezetéstől eltiltás tartamát tekintve lehet határozott időtartamra vonatkozó, vagy végleges hatályú.

Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a járművezetésre alkalmassá vált.