Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki az ingatlant 15, ingó dolgot pedig 10 éven át sajátjaként szakadatlanul birtokol. Elbirtokolni tulajdoni hányadot is lehet.

Elbirtoklással tehát a törvény erejénél fogva szerezhető meg ingó/ingatlan tulajdonjoga, illetve tulajdoni hányada.

Sajátjaként birtokol az, aki abban a hiszemben van, hogy ő a dolog tulajdonosa, tehát, aki nem tudja azt, hogy nem ő a dolog tulajdonosa és ez mások felé is megnyilvánul.

Sajátjaként birtokol az is, aki ugyan tudja, hogy nem ő a dolog tulajdonosa, de a birtoklását véglegesnek tekinti és ez mások felé is megnyilvánul.

Mikor tekinthető szakadatlannak a birtoklás?
Ha az elbirtoklás megszakadásához vezető ok nem áll fenn. Például, ha a tulajdonos a dolog kiadását bírósági úton nem érvényesíti, vagy tulajdonosi jogát nem gyakorolja.

Elbirtoklással nem szerzi meg a dolog tulajdonjogát az, aki a dolog birtokát bűncselekménnyel vagy erőszakos/alattomos úton szerezte meg.

Az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kárért a károsulttal szemben az tartozik felelősséggel, akinek érdekében az adott tárgyat kifüggesztették.

Ilyen kifüggesztett tárgy lehet egy reklámtábla, közvilágítási berendezés vagy éppen egy virágosláda.

Amennyiben nem állapítható meg, hogy a tárgy kifüggesztése kinek az érdekében történt, úgy az épület tulajdonosának felelősségét kell megállapítani az egyetemleges felelősség alapján.

Ha a tárgy kifüggesztése kapcsán az érdekelt személy érdekeltsége már megszűnt, de a kifüggesztett tárgy nem került eltávolításra az épületről, úgy az épület tulajdonosa fog felelősséggel tartozni a keletkezett kárért, azonban ebben az esetben az épület tulajdonosa megtérítési igénnyel léphet fel a kifüggesztésben érdekelt személlyel szemben.

Azt a személyt, aki a fedezetként felajánlott ingatlan tulajdonosaként vesz részt a hitelügyletben zálogkötelezettnek hívjuk.

A zálogkötelezettet nem terheli visszafizetési kötelezettség, tehát nem jövedelmével, hanem ingatlanával felel a hitel törlesztéséért. Amennyiben a hitelt felvevő személy az ingatlan tulajdonosa is, egyaránt lesz az ügyletben adós és zálogkötelezett.

Telekkönyvön kívüli tulajdonos esetén is szükség van a zálogszerződés záradékában, vagy külön közokiratban az ingatlan nyilvántartásban nem szereplő tulajdonos hozzájárulására az ingatlan jelzáloggal való megterheléséhez, annak ellenére, hogy ez a személy még zálogkötelezettként sem fog részt venni a jogügyletben.

Amennyiben zálogjog van bejegyezve egy ingatlanra, az elidegenítési és terhelési tilalommal is jár, ezért a zálogkötelezett nem tudja a zálogjogosult engedélye nélkül eladni az ingatlant.

A birtokost abból kifolyólag, hogy birtokol vagy birtokon belül van megilleti a birtokvédelem.

A birtokvédelem két állami úton történő módja a jegyző előtt, illetve a bíróság előtt kérhető birtokvédelem.

A jegyző a tényleges birtoklási helyzet alapján dönt, azaz a birtokvita eldöntéséhez megvizsgálja az adott ügy tényeit. Bizonyítania annak a félnek kell, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el.

A bíróság előtt történő birtokvédelem a birtokper, melyben a bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt.

A jegyző határozata ellen közigazgatási úton nincsen helye fellebbezésnek, azonban a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül bíróság előtt birtokper kezdeményezhető.

Amennyiben a bíróság a birtokvédelmi perben a keresetet elutasítja, úgy a határozat végrehajtásáról jegyző gondoskodik, ha azonban a keresetnek részben vagy egészben helyt ad, akkor a bíróság hatáskörébe tartozik a határozat végrehajtása.

A kaució a bérleti szerződést biztosító mellékkötelezettség, amelynek mértéke általában 2-3 havi bérleti díj, a felek között létrejött megállapodástól függően.

Főszabály szerint a kaució nem számít bele a bérleti díjba. A kaució a szerződésben meghatározott károk fedezésére, tartozások kiegyenlítésére, illetve az elmaradt haszon pótlására szolgál.

Abban az esetben, ha nincs állagsérelem, sem közüzemi tartozás a kaució visszajár. Azonban, ha a szerződés meghatározott időre szólt és a bérlő idő előtt felmondta, a kaució elmaradt haszon jogcímen is visszatartható.