Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.

A haszonélvező használhatja és hasznát élvezheti a tulajdonnak, de nem rendelkezhet felette. Ez azt jelenti, hogy nem károsíthatja vagy semmisítheti meg, nem értékesítheti és nem terhelheti kölcsönnel vagy hitellel sem. Ezeket mind csak a tulajdonos teheti meg.

Haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti.
A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégezheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el. A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.

A haszonélvezet megszűnik a határozott időtartam lejártával, a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, továbbá ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát.

A haszonélvezeti jog a haszonélvező számára biztosítja, hogy ideiglenesen valaki más tulajdonát használja és annak hasznát élvezhesse.

Természetes vagy jogi személy is lehet haszonélvező.

A haszonélvező az ingatlan vagy az ingóság használatára jogosult, de nem károsíthatja vagy semmisítheti meg azt, és nem is rendelkezhet vele.

A haszonélvezeti jog jogszabály alapján vagy szerződéssel is keletkezhet. A haszonélvezeti jog ingyenesen, illetve ellenérték fejében is létrejöhet.

Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.

A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.

A belépés engedélyezése egyfajta jogosultság a szomszédos telek tulajdonosa számára. Ugyanakkor a belépési jogosultság kiterjed az adott feladatot elvégző személyre is.

A telekben történő károkozás esetében annak a vizsgálata a fontos, hogy a károkozással járó tevékenység mennyiben volt szükséges a célok eléréséhez.

A föld tulajdonosa kártalanításra jogosult, ha a károkozás a szükséges határon belül marad, ellenkező esetben kártérítési jogosultsága keletkezik.

Az elővásárlási jog nem jelent előjogot, nem biztosít feltétlen elsőbbséget az adott dolog megszerzésére.

Nem azt jelenti, hogy az eladó csak az elővásárlási jog jogosultjának kínálhatná fel megvételre, még azt sem, hogy eladási szándékáról elsőként az elővásárlási jog jogosultját kellene tájékoztatni.

Mindösszesen annyit jelent, hogy amikor a tulajdonos már kapott egy számára elfogadható ajánlatot, akkor az elővásárlási jog jogosultja nem kell, hogy az ajánlatban foglaltaknál kedvezőbb feltételeket kínáljon, elegendő, ha csak ugyanazoknak a szerződéses feltételeknek a teljesítését vállalja, amelyek mellett a tulajdonos hajlandó elidegeníteni a dolgot.

A Polgári Törvénykönyv ugyan nem írja elő, hogy az elővásárlási jogot be kellene jegyezni valamilyen nyilvántartásba, de a joggyakorlat alapján elmondható, hogy az elővásárlási jog bejegyzésének hiánya komoly hátrányt jelent.

Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett elővásárlási jog jogosultja az ingatlanon jóhiszemű tulajdonjogot szerzett vevővel szemben nem hivatkozhat elővásárlási jogának megsértésére.

A be nem jegyzett jogosult számára a bírói gyakorlat csak a rosszhiszemű vevővel szemben nyújt védelmet.