Azt a személyt, aki a fedezetként felajánlott ingatlan tulajdonosaként vesz részt a hitelügyletben zálogkötelezettnek hívjuk.

A zálogkötelezettet nem terheli visszafizetési kötelezettség, tehát nem jövedelmével, hanem ingatlanával felel a hitel törlesztéséért. Amennyiben a hitelt felvevő személy az ingatlan tulajdonosa is, egyaránt lesz az ügyletben adós és zálogkötelezett.

Telekkönyvön kívüli tulajdonos esetén is szükség van a zálogszerződés záradékában, vagy külön közokiratban az ingatlan nyilvántartásban nem szereplő tulajdonos hozzájárulására az ingatlan jelzáloggal való megterheléséhez, annak ellenére, hogy ez a személy még zálogkötelezettként sem fog részt venni a jogügyletben.

Amennyiben zálogjog van bejegyezve egy ingatlanra, az elidegenítési és terhelési tilalommal is jár, ezért a zálogkötelezett nem tudja a zálogjogosult engedélye nélkül eladni az ingatlant.

A birtokost abból kifolyólag, hogy birtokol vagy birtokon belül van megilleti a birtokvédelem.

A birtokvédelem két állami úton történő módja a jegyző előtt, illetve a bíróság előtt kérhető birtokvédelem.

A jegyző a tényleges birtoklási helyzet alapján dönt, azaz a birtokvita eldöntéséhez megvizsgálja az adott ügy tényeit. Bizonyítania annak a félnek kell, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el.

A bíróság előtt történő birtokvédelem a birtokper, melyben a bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt.

A jegyző határozata ellen közigazgatási úton nincsen helye fellebbezésnek, azonban a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül bíróság előtt birtokper kezdeményezhető.

Amennyiben a bíróság a birtokvédelmi perben a keresetet elutasítja, úgy a határozat végrehajtásáról jegyző gondoskodik, ha azonban a keresetnek részben vagy egészben helyt ad, akkor a bíróság hatáskörébe tartozik a határozat végrehajtása.

A kaució a bérleti szerződést biztosító mellékkötelezettség, amelynek mértéke általában 2-3 havi bérleti díj, a felek között létrejött megállapodástól függően.

Főszabály szerint a kaució nem számít bele a bérleti díjba. A kaució a szerződésben meghatározott károk fedezésére, tartozások kiegyenlítésére, illetve az elmaradt haszon pótlására szolgál.

Abban az esetben, ha nincs állagsérelem, sem közüzemi tartozás a kaució visszajár. Azonban, ha a szerződés meghatározott időre szólt és a bérlő idő előtt felmondta, a kaució elmaradt haszon jogcímen is visszatartható.

Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.

A haszonélvező használhatja és hasznát élvezheti a tulajdonnak, de nem rendelkezhet felette. Ez azt jelenti, hogy nem károsíthatja vagy semmisítheti meg, nem értékesítheti és nem terhelheti kölcsönnel vagy hitellel sem. Ezeket mind csak a tulajdonos teheti meg.

Haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti.
A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégezheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el. A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.

A haszonélvezet megszűnik a határozott időtartam lejártával, a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, továbbá ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát.