A lakcím bejelentése

A lakcím bejelentése

A Magyarország területén élő polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

A lakcímbejelentési eljárás során a polgár a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványát a lakcímadatok tároló elemen történő rögzítése céljából köteles a lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóságnak átadni, kivéve, ha a lakcímbejelentési eljárást elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezte. A tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány hiánya a lakcímbejelentési eljárás lefolytatásának nem akadálya.

A polgár tartózkodási helyének megszűnését bármely járási hivatalnál bejelentheti. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.

Haszonélvezeti jog

Haszonélvezeti jog

Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.

Haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti.
A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégezheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el. A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.

A haszonélvezet megszűnik a határozott időtartam lejártával, a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, továbbá ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát.

Haszonélvezeti jog

A tulajdonjog fenntartása

A tulajdonjog-fenntartás azt jelenti, hogy az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja.

A tulajdonjog-fenntartásra vonatkozó megállapodásra vonatkozó megállapodást jellemzően magába az adásvételi szerződésbe foglalják bele, de létrejöhet attól elkülönült formában is.

A tulajdonjog-fenntartás intézménye nem más, mint egy sajátos biztosíték, amely az eladónak a vételár megfizetése iránti követelését biztosítja a vevővel szemben.

A tulajdonjog-fenntartás alkalmazása akkor merül fel, ha a vevő nem a szerződés megkötésével egyidejűleg fizeti meg a teljes vételárat.

Ez nem feltétlenül jelent részletvételt, mert a tulajdon-fenntartás alkalmazása pl. olyan esetben is lehetséges, amikor az eladó már a szerződés megkötésekor átadja a vevőnek az ingó vagyontárgyat, s a vevő ugyan egy összegben fizet, de a szerződés megkötését követően.

Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a feltüntetésével az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetni. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor két kérelmet nyújtanak be az eljáró földhivatalhoz, amely két eljárást folytat le: először a tulajdonjog fenntartásának feljegyzéséről, majd a vevő teljesítése esetén a tulajdonjogának bejegyzéséről.

Haszonélvezeti jog

A szomszédjogi viták

Ezekben az esetekben két birtokos pozícióját kell összemérni, a bírói gyakorlat a birtokosok érdekeinek mérlegelésével és a szomszédjogi szabályokra is figyelemmel bírálja el a birtokvédelem keretében ezeket az eseteket.

A tényállások rendkívül széles körűek: a hang- és zajhatások, a káros anyagok kibocsátása, az épületfelújítási munkák zavaró hatása, filmfelvétel készítése, függetlenül attól, hogy személyiségi jogsértést megvalósít-e, az állattartással járó zavaró hatások mint tipikus esetek mellett számos más tényállás is előfordul a bírói gyakorlatban.

A birtokháborítást valójában bármely zavaró tevékenység megvalósíthatja, akkor is, ha a dolgot vagy az azt birtokló személyeket közvetlen behatás nem éri, így például az is, ha az ingatlanon folyó tevékenységet kamera figyeli, akkor is, ha az ott előforduló személyek nem ismerhetők fel.
Ez független attól, hogy a kamerával való figyelés célja az ingatlan közvetlen megfigyelése.

A zavarás szükségességét vagy szükségtelenségét a bíróság a szomszédjogi szabályok alkalmazásával és a kamerával való megfigyelés céljának figyelembevételével határozhatja meg.
Ebben a körben mind az érdekmérlegelés, mind a következmények alkalmazása során a szomszédjogi és tulajdonvédelmi szabályok nyitottsága érvényesül.

A bíróság nemcsak eltilthat a zavarástól, de a felek érdekeinek mérlegelésével és azok kiegyenlített érvényesülésének biztosítására törekedve korlátozhatja is azt a tevékenységet, amely a birtokháborítást (és ezzel a szomszédjogi jogsértést) megvalósítja.

Haszonélvezeti jog

Mi történik abban az esetben, ha nem tudjuk fizetni a bérelt ingatlanunkat?

Nagyon sok embert érint az a súlyos probléma, hogy a koronavírus okozta korlátozások és nehéz gazdasági helyzet következtében elveszítik állásukat, ezáltal megszűnik az anyagi háttér a bérleti díj finanszírozásához.

Sajnálatos módon, a bérlő saját helyzetében bekövetkező változások (pl. bevételcsökkenés) bérlői érdekkörbe tartozó okoknak minősülnek, ezáltal a bérlő hiába külső ok (pl. járvány) miatt veszítette el az az állását és az ezzel járó bevételt, mégis az ilyen okok fennállása esetén továbbra is köteles a bérleti díjat megfizetni.

Alapvetően, ha a bérlő nem fizet, a bérbeadó pert indíthat, amely azonban költséges és időigényes, és jelen pillanatban nem lehet megjósolni, hogy egyáltalán mikor jutna az ügy a bíróság elé. A bérlőnek és a bérbeadónak is az a legjobb, ha valamilyen megállapodásra törekszenek hiszen, ha a bérlő nem tud fizetni, akkor a bérbeadónak is költséges lehet az adott esetben fizetésképtelen adóson behajtani az elmaradt bérleti díjakat, ezért ilyen esetekben legcélszerűbb, ha megpróbálunk kompromisszumokat kötni a tulajdonossal.

Abban az esetben viszont, ha nem hajlik a megegyezésre a tulajdonos, érdemes megvizsgálni, hogy szabályszerűen történt-e a bérleti szerződés felmondása.

Akkor lesz érvényes a bérleti szerződés felmondása, ha először a bérlőt írásban felszólítják fizetési hátralékának 8 napon belül történő kiegyenlítésére, amely határidő az átvétel pillanatától veszi kezdetét. A fizetési határidő leteltétől számított 8 napon belül a felmondás kézbesítéséről is gondoskodnia kell a tulajdonosnak azzal a kikötéssel, hogy a felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál.

Amennyiben ezeket a követelményeket nem tartotta be tulajdonos, akkor a felmondás szabálytalanságából eredően a bérleti szerződés továbbra is fennáll és nem kötelezhet az ingatlan elhagyására.

Haszonélvezeti jog

Birtokvédelem iránti kérelem

Az alábbiakban a birtokvédelmi eljárás folyamatát ismertetjük.

Birtokháborítás, illetve jogalap nélküli megfosztás esetén a birtokosnak lehetősége van a jegyzőhöz fordulni birtokvédelmi eljárás céljából. Erre egy éven belül kell sort keríteni, az eredeti állapot helyreállítása vagy a zavarás megszüntetése érdekében.

A jegyző tolmács hiányában 15, igénybevétele esetén pedig 30 napon belül köteles az eljárást lefolytatni. Amelynek keretében a felek választásuk szerint írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek. Az eldöntéshez szükséges tényeket annak kell igazolnia, akinek érdekében áll, ez a bizonyítási eljárás folyamán bármikor szabadon megtehető.

A jegyző a bizonyítási eljárás végeztével eltiltja a jogsértőt a jogosulatlan tevékenységtől, amennyiben a birtokos hitelt érdemlően igazolta jogosultságát. A jegyző kérelem esetén jogosult járulékos kérdésekben is határozatot hozni. (károk, hasznok és költségek kérdésében.)

A határozattal szemben 15 napon belül lehet a bíróságnál felülvizsgálatot kérni, mivel azt közigazgatási úton támadni már nem lehet. Ezt a pert a másik féllel szemben kell megindítani.