Birtokvédelmi eljárások

Birtokvédelmi eljárások

A birtokost abból kifolyólag, hogy birtokol vagy birtokon belül van megilleti a birtokvédelem.

A birtokvédelem két állami úton történő módja a jegyző előtt, illetve a bíróság előtt kérhető birtokvédelem.

A jegyző a tényleges birtoklási helyzet alapján dönt, azaz a birtokvita eldöntéséhez megvizsgálja az adott ügy tényeit. Bizonyítania annak a félnek kell, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el.

A bíróság előtt történő birtokvédelem a birtokper, melyben a bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt.

A jegyző határozata ellen közigazgatási úton nincsen helye fellebbezésnek, azonban a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül bíróság előtt birtokper kezdeményezhető.

Amennyiben a bíróság a birtokvédelmi perben a keresetet elutasítja, úgy a határozat végrehajtásáról jegyző gondoskodik, ha azonban a keresetnek részben vagy egészben helyt ad, akkor a bíróság hatáskörébe tartozik a határozat végrehajtása.

Birtokvédelmi eljárások

Kaució

A kaució a bérleti szerződést biztosító mellékkötelezettség, amelynek mértéke általában 2-3 havi bérleti díj, a felek között létrejött megállapodástól függően.

Főszabály szerint a kaució nem számít bele a bérleti díjba. A kaució a szerződésben meghatározott károk fedezésére, tartozások kiegyenlítésére, illetve az elmaradt haszon pótlására szolgál.

Abban az esetben, ha nincs állagsérelem, sem közüzemi tartozás a kaució visszajár. Azonban, ha a szerződés meghatározott időre szólt és a bérlő idő előtt felmondta, a kaució elmaradt haszon jogcímen is visszatartható.

Birtokvédelmi eljárások

A tulajdonjog fenntartása

A tulajdonjog-fenntartás azt jelenti, hogy az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja.

A tulajdonjog-fenntartásra vonatkozó megállapodásra vonatkozó megállapodást jellemzően magába az adásvételi szerződésbe foglalják bele, de létrejöhet attól elkülönült formában is.

A tulajdonjog-fenntartás intézménye nem más, mint egy sajátos biztosíték, amely az eladónak a vételár megfizetése iránti követelését biztosítja a vevővel szemben.

A tulajdonjog-fenntartás alkalmazása akkor merül fel, ha a vevő nem a szerződés megkötésével egyidejűleg fizeti meg a teljes vételárat.

Ez nem feltétlenül jelent részletvételt, mert a tulajdon-fenntartás alkalmazása pl. olyan esetben is lehetséges, amikor az eladó már a szerződés megkötésekor átadja a vevőnek az ingó vagyontárgyat, s a vevő ugyan egy összegben fizet, de a szerződés megkötését követően.

Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a feltüntetésével az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetni. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor két kérelmet nyújtanak be az eljáró földhivatalhoz, amely két eljárást folytat le: először a tulajdonjog fenntartásának feljegyzéséről, majd a vevő teljesítése esetén a tulajdonjogának bejegyzéséről.

A tulajdonjog fenntartás nem csak az eladót védi, a vevőnek is garanciát jelent, hogy az eladó ne adhassa el másnak az ingatlant.

Birtokvédelmi eljárások

Haszonélvezeti jog

Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.

A haszonélvező használhatja és hasznát élvezheti a tulajdonnak, de nem rendelkezhet felette. Ez azt jelenti, hogy nem károsíthatja vagy semmisítheti meg, nem értékesítheti és nem terhelheti kölcsönnel vagy hitellel sem. Ezeket mind csak a tulajdonos teheti meg.

Haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti.
A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégezheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el. A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.

A haszonélvezet megszűnik a határozott időtartam lejártával, a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, továbbá ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát.

A lakcím bejelentése

A lakcím bejelentése

A Magyarország területén élő polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

A lakcímbejelentési eljárás során a polgár a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványát a lakcímadatok tároló elemen történő rögzítése céljából köteles a lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóságnak átadni, kivéve, ha a lakcímbejelentési eljárást elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezte. A tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány hiánya a lakcímbejelentési eljárás lefolytatásának nem akadálya.

Szükséges okiratok:
– érvényes személyazonosságot igazoló okmány (személyazonosító igazolvány, kártyaformátumú vezetői engedély vagy útlevél),
lakcímbejelentő lap (kizárólag az okmányirodán szerezhető be), (tulajdonos és a bejelentő aláírásával ellátva), több tulajdonos esetén egy tulajdonos aláírja a bejelentő lapot a tulajdonos társaktól pedig írásos hozzájáruló nyilatkozat szükséges,
lakcímigazolvány,
– teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazás, nem személyes megjelenés esetén. (Ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik bejelentésre kötelezett is teljesítheti.)

A polgár tartózkodási helyének megszűnését bármely járási hivatalnál bejelentheti. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.

Birtokvédelmi eljárások

A haszonélvezeti jog

A haszonélvezeti jog a haszonélvező számára biztosítja, hogy ideiglenesen valaki más tulajdonát használja és annak hasznát élvezhesse.

Természetes vagy jogi személy is lehet haszonélvező.

A haszonélvező az ingatlan vagy az ingóság használatára jogosult, de nem károsíthatja vagy semmisítheti meg azt, és nem is rendelkezhet vele.

A haszonélvezeti jog jogszabály alapján vagy szerződéssel is keletkezhet. A haszonélvezeti jog ingyenesen, illetve ellenérték fejében is létrejöhet.