A tulajdonjog fenntartása

A tulajdonjog fenntartása

A tulajdonjog-fenntartás azt jelenti, hogy az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja.

A tulajdonjog-fenntartásra vonatkozó megállapodásra vonatkozó megállapodást jellemzően magába az adásvételi szerződésbe foglalják bele, de létrejöhet attól elkülönült formában is.

A tulajdonjog-fenntartás intézménye nem más, mint egy sajátos biztosíték, amely az eladónak a vételár megfizetése iránti követelését biztosítja a vevővel szemben.

A tulajdonjog-fenntartás alkalmazása akkor merül fel, ha a vevő nem a szerződés megkötésével egyidejűleg fizeti meg a teljes vételárat.

Ez nem feltétlenül jelent részletvételt, mert a tulajdon-fenntartás alkalmazása pl. olyan esetben is lehetséges, amikor az eladó már a szerződés megkötésekor átadja a vevőnek az ingó vagyontárgyat, s a vevő ugyan egy összegben fizet, de a szerződés megkötését követően.

Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a feltüntetésével az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetni. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor két kérelmet nyújtanak be az eljáró földhivatalhoz, amely két eljárást folytat le: először a tulajdonjog fenntartásának feljegyzéséről, majd a vevő teljesítése esetén a tulajdonjogának bejegyzéséről.

A tulajdonjog fenntartás nem csak az eladót védi, a vevőnek is garanciát jelent, hogy az eladó ne adhassa el másnak az ingatlant.

A tulajdonjog fenntartása

Haszonélvezeti jog

Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.

A haszonélvező használhatja és hasznát élvezheti a tulajdonnak, de nem rendelkezhet felette. Ez azt jelenti, hogy nem károsíthatja vagy semmisítheti meg, nem értékesítheti és nem terhelheti kölcsönnel vagy hitellel sem. Ezeket mind csak a tulajdonos teheti meg.

Haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti.
A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégezheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el. A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.

A haszonélvezet megszűnik a határozott időtartam lejártával, a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, továbbá ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát.

A lakcím bejelentése

A lakcím bejelentése

A Magyarország területén élő polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

A lakcímbejelentési eljárás során a polgár a tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolványát a lakcímadatok tároló elemen történő rögzítése céljából köteles a lakcímbejelentési eljárást lefolytató hatóságnak átadni, kivéve, ha a lakcímbejelentési eljárást elektronikus kapcsolattartás útján kezdeményezte. A tároló elemmel ellátott személyazonosító igazolvány hiánya a lakcímbejelentési eljárás lefolytatásának nem akadálya.

Szükséges okiratok:
– érvényes személyazonosságot igazoló okmány (személyazonosító igazolvány, kártyaformátumú vezetői engedély vagy útlevél),
lakcímbejelentő lap (kizárólag az okmányirodán szerezhető be), (tulajdonos és a bejelentő aláírásával ellátva), több tulajdonos esetén egy tulajdonos aláírja a bejelentő lapot a tulajdonos társaktól pedig írásos hozzájáruló nyilatkozat szükséges,
lakcímigazolvány,
– teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazás, nem személyes megjelenés esetén. (Ha a bejelentési kötelezettség több együtt költöző hozzátartozót érint, a bejelentést valamennyiükre vonatkozóan az egyik bejelentésre kötelezett is teljesítheti.)

A polgár tartózkodási helyének megszűnését bármely járási hivatalnál bejelentheti. A polgár tartózkodási helyének újabb tartózkodási hely létesítése nélküli megszüntetését elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján is bejelentheti.

A tulajdonjog fenntartása

A haszonélvezeti jog

A haszonélvezeti jog a haszonélvező számára biztosítja, hogy ideiglenesen valaki más tulajdonát használja és annak hasznát élvezhesse.

Természetes vagy jogi személy is lehet haszonélvező.

A haszonélvező az ingatlan vagy az ingóság használatára jogosult, de nem károsíthatja vagy semmisítheti meg azt, és nem is rendelkezhet vele.

A haszonélvezeti jog jogszabály alapján vagy szerződéssel is keletkezhet. A haszonélvezeti jog ingyenesen, illetve ellenérték fejében is létrejöhet.

A tulajdonjog fenntartása

A szomszédos telek igénybevétele

Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.

A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.

A belépés engedélyezése egyfajta jogosultság a szomszédos telek tulajdonosa számára. Ugyanakkor a belépési jogosultság kiterjed az adott feladatot elvégző személyre is.

A telekben történő károkozás esetében annak a vizsgálata a fontos, hogy a károkozással járó tevékenység mennyiben volt szükséges a célok eléréséhez.

A föld tulajdonosa kártalanításra jogosult, ha a károkozás a szükséges határon belül marad, ellenkező esetben kártérítési jogosultsága keletkezik.

A tulajdonjog fenntartása

Elővásárlási jog

Az elővásárlási jog nem jelent előjogot, nem biztosít feltétlen elsőbbséget az adott dolog megszerzésére.

Nem azt jelenti, hogy az eladó csak az elővásárlási jog jogosultjának kínálhatná fel megvételre, még azt sem, hogy eladási szándékáról elsőként az elővásárlási jog jogosultját kellene tájékoztatni.

Mindösszesen annyit jelent, hogy amikor a tulajdonos már kapott egy számára elfogadható ajánlatot, akkor az elővásárlási jog jogosultja nem kell, hogy az ajánlatban foglaltaknál kedvezőbb feltételeket kínáljon, elegendő, ha csak ugyanazoknak a szerződéses feltételeknek a teljesítését vállalja, amelyek mellett a tulajdonos hajlandó elidegeníteni a dolgot.

A Polgári Törvénykönyv ugyan nem írja elő, hogy az elővásárlási jogot be kellene jegyezni valamilyen nyilvántartásba, de a joggyakorlat alapján elmondható, hogy az elővásárlási jog bejegyzésének hiánya komoly hátrányt jelent.

Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett elővásárlási jog jogosultja az ingatlanon jóhiszemű tulajdonjogot szerzett vevővel szemben nem hivatkozhat elővásárlási jogának megsértésére.

A be nem jegyzett jogosult számára a bírói gyakorlat csak a rosszhiszemű vevővel szemben nyújt védelmet.