KATA adózás ismertetése

KATA adózás ismertetése

Az alábbiakban a KATA adózás ismertetésével foglalkozunk.

  • Mit érdemes tudni a KATA adózásról?

Lényegében egy havi 25.000.-Ft/50.000.-Ft/75.000 forintos tételes adó szinte minden járulékot, fizetendő adót kivált. A minimális költségeknek azonban hátránya is van, mert ebben az adózási formában nincsen költségelszámolás (vagyis csak a bevételek számítanak) és az éves KATA határa jelenleg mindössze 12 millió Ft.

Akiknek leginkább megéri ez az adózási forma: szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalkozások, akik rendszerint minimális költséggel működnek (pl.: nem bérelnek nagyobb irodát, nem lízingelnek autókat, stb.).

  • KATA kerete 12 millió forint, mit jelent ez konkrétan?

Ekkora árbevételig a havi tételes KATA díj (25.000, 50.000 vagy 75.000 forint) lefed szinte minden adót, de e fölött már 40%-os külön adót kell megfizetni a 12 millió forinton túli részre. Fontos, hogy amennyiben a vállalkozó év közben lett KATÁ-s, akkor ezt az összeget arányosítani kell, illetve, ha szüneteltetve volt a vállalkozás akkor az az időszak is levonódik az éves KATA keretből.

  • Mitől függ, hogy mekkora KATA díjat kell fizetni?

Ha a vállalkozás mellett van heti 36 órát elérő munkaviszony, akkor 25.000 forint a KATA díj, ha nincsen ilyen, akkor 50.000 vagy 75.000 Forintot kell fizetni, ami szabadon választható. A magasabb díj, magasabb alapnak számít, ami nyugdíj vagy szülés előtt állóknak lehet érdekes.

  • Milyen egyéb költségek vannak még?

A havi szinten fizetendő tételes KATA díjon felül további fizetendő az iparűzési adó, illetve a kamarai hozzájárulás összege. Utóbbi évi 5000 forint. Az iparűzési adónál több lehetőség is van, de a leggyakoribb a tételes IPA, ami Budapesten évi 50.000 forintot jelent, amit két részletben kell befizetni. (itt az árbevételtől függetlenül egy fix összeget fizet)

KATA adózás ismertetése

Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésért

A munkavállalónak jogkövetkezményekkel kell számolnia a kötelezettségei megszegésekor. 

A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg.

Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét.

Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl.
A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell.

 

KATA adózás ismertetése

Eljárás munkaviszony megszüntetése esetén

Ezen bejegyzésünkben összefoglaltuk, hogy mi a követendő eljárási rend a munkaviszony megszüntetése esetén. 

A munkáltató legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon köteles kiadni a szükséges igazolásokat.
Ezek a következők:
– a munkaviszony megszüntetését tanúsító munkáltatói igazolás,
– az adott tárgyévre vonatkozó levont, megfizetett, illetve a levont tartási kötelezettségről szóló igazolás.

Továbbá szükséges még kiadni az álláskeresési járadék megállapításához alapul szolgáló igazolást, és a munkavállaló TB kiskönyvét.

Ez a határidő vonatkozik a munkabérre, illetve az egyéb járandóságokra is.

A munkáltató köteles a munkaviszony megszűnésétől számított egy éven belül a munkavállaló kérelmére írásbeli értékelést adni munkájáról. Ennek egyetlen feltétele a munkaviszonyban eltöltött minimum egy éves időtartam.

A munkavállaló kötelessége, hogy munkakörét az előírt módon átadja, a munkáltatótól kapott munkaeszközeit visszaszolgáltassa.

KATA adózás ismertetése

Temetési szabadság

A Munka Törvénykönyvének 55§-a szabályozza a munkavégzés, illetve a rendelkezésre állás alól való mentesülés eseteit.

A munkavállalót hozzátartozójának halála esetén a mentesülés két munkanapra illeti meg. A törvény taxatíve felsorolja a hozzátartozók körébe tartozó személyeket:
– a házastárs,
– az egyeneságbeli rokon,
– az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
– az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér,
– az élettárs,
– az egyeneságbeli rokon házastársa,
– a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Temetési szabadság esetén a dolgozót távolléti díj illeti meg.

A rendes szabadságba nem lehet beleszámítani a temetés okán igénybevett napokat.

KATA adózás ismertetése

Végrehajtás munkabérre, egyéb járandóságra

A végrehajtó az adós munkabérét letiltja, és ilyen módon lefoglalja, ha az adós:
a) a végrehajtó helyszíni eljárása alkalmával, illetőleg
b) a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított 15 napon belül nem fizeti meg a tartozását.

A végrehajtó a letiltást a munkáltatónak és a feleknek is megküldi.

A letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját, hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és fizesse ki a végrehajtást kérőnek. Kivételes esetben lehetőség van átutalásra a végrehajtói letéti vagy más számlára.

A munkabérre vezetett végrehajtás hatálya (újabb letiltás nélkül) kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós az új munkáltatótól kap (munkáltató megváltozása esetén).

A végrehajtónak jogában áll a munkáltatónál, szükség esetén a helyszínen is ellenőrizni, hogy a munkabérre vezetett végrehajtás szabályait a munkáltató megtartja-e.

A munkáltató az eljárás során köteles biztosítani a végrehajtó részére a munkahely területére vagy az ügyintézés helyszínére történő belépést, valamint a munkáltatónak az adósra vonatkozó személyi nyilvántartásába, valamint az adós munkabérére, és a letiltás foganatosítására vonatkozó iratokba történő betekintést.

A tartásdíj behajtására irányuló letiltást (fentiektől eltérően) a végrehajtható okirat postai kézbesítésétől számított után 3 napon belül kell kibocsátani.

KATA adózás ismertetése

Munkaügyi jogviták

A munkaügyi jogvitákról részletes információkat találunk a Munka Törvénykönyvének negyedik részében.
A munkavállaló és a munkáltató a munkaviszonyból vagy a Munka Törvénykönyvéből származó, a szakszervezet, az üzemi tanács az e törvényből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. A munkavállalóval szemben a munkáltató a legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó, munkaviszonnyal összefüggő igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. E dokumentumot írásba kell foglalni. A munkáltató azon döntéseivel szemben, melyeket mérlegelési jogkörében hozott, abban az esetben érvényesíthető igény, amennyiben a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette. A munkajogi igény elévülési ideje 3 év. Bűncselekménnyel okozott kár megtérítésének elévülési ideje főszabály szerint 5 év, azonban ennél hosszabb is lehet, amennyiben a bűncselekmény elévülési ideje 5 évnél hosszabb. Az elévülést hivatalból kell figyelembe venni.
287. § (1) A keresetlevelet a munkáltatói jognyilatkozat közlésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni
a) az egyoldalú munkaszerződés-módosítással,
b) a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével,
c) a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezménnyel,
d) a fizetési felszólítással, továbbá
e) a 81. § (2) bekezdésében meghatározottakkal
kapcsolatos igény érvényesítése iránt.
(2) * A munkavállaló
a) 40. § szerinti felmondásával, vagy
b) 78. § szerinti azonnali hatályú felmondásával
kapcsolatos igény az elévülési időn belül érvényesíthető.
A fent említett munkaügyi viták kérdésében a bíróság polgári nemperes eljárás keretei között dönt.

A munkaügyi viták egy másik fajtája a kollektív munkaügyi vita, melynek értelmében:
291. § (1) A munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet a közöttük felmerült viták feloldására egyeztető bizottságot (a továbbiakban: bizottság) alakíthat. Az üzemi megállapodás vagy a kollektív szerződés állandó bizottság megalakításáról is rendelkezhet.
(2) A bizottság a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet által azonos számban delegált tagból és független elnökből áll.