A szabadság kiadásáról röviden

A szabadság kiadásáról röviden

A szabadságkiadási gyakorlatot a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény határozza meg, ettől függetlenül munkáltatónkként eltérő lehet.

A munkaadónak csupán a törvény által megszabott minimumokat kötelessége betartani. A szabadságot, a munkavállaló előzetes meghallgatása után a munkáltató adja ki. Főszabály szerint erre az esedékesség évében köteles. Abban az esetben, ha ez nincs kiadva az adott évben, akkor sem veszik el, illetve, ha a meghatározott szabadságból maximum 5 nap átcsúszik a következő évre, akkor azt az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni.

A szabadság napjai közül hét napról a munkavállaló rendelkezhet, a munkáltató előzetes értesítése mellett. A tájékoztatásnak a tervezett szabadság előtt legalább 15 nappal meg kell történnie. A munkavállaló által kért szabadságokat legfeljebb két részletben lehet kiadni.

A munkavállaló számára egy évben 14 egybefüggő napból álló szabadságot is biztosítani kell. Ami úgy is megvalósulhat, hogy 4 pihenőnap esik bele, illetve egy munkaszüneti nap és csak a maradék 9 minősül szabadságnak.

A munkáltatót is terheli az a kötelezettség, hogy 15 nappal előtte egyeztetni kell a munkavállalóval a tervezett szabadságkiadásról.

A szabadság kiadásáról röviden

Végkielégítés

A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése alapján szűnik meg, vagy az az eset, ha a gazdasági egység jogügyleten alapuló átvétele esetén az átvevő munkáltató nem tartozik az Mt. hatálya alá.

A végkielégítés egyfajta anyagi kárpótlásként szolgál a munkavállaló bérén felül.

A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a meghatározott tartamban fennálljon.
A végkielégítés mértéke legalább három év esetén egyhavi, legalább öt év esetén kéthavi, legalább tíz év esetén háromhavi, legalább tizenöt év esetén négyhavi, legalább húsz év esetén öthavi, legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege.

Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

A szabadság kiadásáról röviden

Levonás a munkavállalói munkabérből

A munkabérből történő levonások szabályait jogszabályok határozzák meg, és nem minden esetben alkalmazhatóak automatikusan.

A munkaviszony alapján kapott munkabérből legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:
a) tartásdíj,
b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,
c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.

Munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.

A szabadság kiadásáról röviden

Mi a teendő munkaviszony megszüntetése esetén?

Az alábbiakban összefoglaljuk a teendőket és a követendő eljárási rendet a munkaviszony megszüntetése esetén.

A munkáltató köteles legkésőbb az ötödik munkanapon kiadni a szükséges igazolásokat a munkaviszony megszűnését követően. Ezek közé tartozik a munkáltatói igazolás, amely tanúsítja a munkaviszony megszüntetését, valamint az igazolás a levont és megfizetett bérösszegről, valamint a tartási kötelezettségről az adott évre vonatkozóan.

Emellett ki kell adni az álláskeresési járadék megállapításához szükséges igazolást, valamint a munkavállaló TB kiskönyvét.

Ez a határidő vonatkozik mind a munkabérre, mind pedig az egyéb járandóságokra.

A munkáltatónak kötelezettsége a munkaviszony megszűnésétől számított egy éven belül írásbeli értékelést adni a munkavállaló munkájáról, amennyiben a munkavállaló legalább egy évet töltött el a cégnél.

A munkavállaló köteles a munkakörét az előírt módon átadni, valamint visszaszolgáltatni a munkáltatótól kapott munkaeszközöket.

A szabadság kiadásáról röviden

A munkaidő-beosztás szabályai

A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, és erről tájékoztatja a munkavállalót.

Kötetlen munkarend esetén a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára átengedheti.

A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be.

Általános munkarend: a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be.

A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.

A szabadság kiadásáról röviden

Próbaidő a munkajogban

A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki.

Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap.

Próbaidő alatt is van lehetőség a munkaviszony megszüntetésére. Azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntetheti a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt.

Fontos szabály, hogy a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belül ismételt létesítése esetén azonos vagy hasonló munkakörben történő foglalkoztatás alkalmával próbaidő nem köthető ki.