Próbaidő a munkajogban

Próbaidő a munkajogban

A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki.

Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

Kollektív szerződés rendelkezése alapján a próbaidő tartama legfeljebb hat hónap.

Próbaidő alatt is van lehetőség a munkaviszony megszüntetésére. Azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntetheti a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt.

Fontos szabály, hogy a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belül ismételt létesítése esetén azonos vagy hasonló munkakörben történő foglalkoztatás alkalmával próbaidő nem köthető ki.

Próbaidő a munkajogban

A távmunkavégzés

Távmunkavégzés esetén a munkavállaló a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen folytat olyan rendszeresen végzett kereső tevékenységet, amelyet számítástechnikai eszközzel végez és eredményét elektronikusan továbbítja.

A munkaszerződésnek minden esetben tartalmaznia kell a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatást.

A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkáltató általi esetleges ellenőrzésekről.

A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít.

A munkáltató utasítási joga főszabály szerint kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki.

Eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló munkarendje kötetlen.

Próbaidő a munkajogban

A munkaidő

Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.

Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.

Nem munkaidő:
a) a készenléti jellegű munkakört kivéve a munkaközi szünet, továbbá
b) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.

Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott
a) teljes napi munkaidő vagy
b) részmunkaidő.

Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.

Próbaidő a munkajogban

Azonnali hatályú felmondás

A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél:

a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

Azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntetheti
a) a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt,
b) a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt.

Próbaidő a munkajogban

A határozott idejű munkaszerződés

A munkaszerződésben a felek egyező akarata alapján határozott vagy határozatlan idejű jogviszony egyaránt rögzíthető.

Amennyiben nem állapodnak meg a felek a munkaviszony tartamára vonatkozóan, úgy határozatlan idejű munkaszerződés jön létre közöttük. A gyakorlatban többnyire határozatlan idejű munkaszerződésekkel találkozhatunk.

Ebben a blogbejegyzésben csupán a határozott idejű munkaszerződés főbb jellemzőit kívánom ismertetni.

Határozott idejű szerződés esetén a jogviszony pontos időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. A meghatározott időtartam lejártával megszűnik a jogviszony minden további intézkedés nélkül, nincs szükség sem a munkáltató, sem a munkavállaló felmondására.
Továbbá nincs felmondási idő és végkielégítés sem jár.

A munkaviszony megszűnése egy esemény bekövetkeztéhez vagy feltétel teljesüléséhez, feladat elvégzéséhez is köthető.

A határozott idejű munkaviszony tartama nem lehet hosszabb öt évnél.

Törvényi keretek között lehetőség van a jogviszony többszöri meghosszabbítására vagy újrakötésére is. Ilyen esetekre a jogszabály a munkavállaló védelmét biztosító rendelkezéseket tartalmaz. A megállapodás nem sértheti a munkavállaló jogos érdekeit.

A Munka Törvénykönyve alapján egy határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak akkor lehetséges, ha a munkáltató jogos érdeke ezt indokolja.

A határozott idejű munkaviszonyra vonatkozó szabályok kógensek, nem lehet eltérni tőlük.

Próbaidő a munkajogban

A közös megegyezés

A Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének három formáját határozza meg: közös megegyezés, felmondás, azonnali hatályú felmondás.

Ebben a blogbejegyzésben a közös megegyezéssel fogunk bővebben foglalkozni.

A közös megegyezést minden esetben kötelező írásba foglalni. Írásba foglalás hiányában a megállapodás érvénytelen, kivéve, ha annak teljesítése a felek akaratával egyezően végbement. Határozott, illetve határozatlan idejű munkaszerződés is megszüntethető közös megegyezéssel.

A munkáltató nem gyakorolhat nyomást a munkavállalóra, továbbá nem tévesztheti meg a közös megegyezést illetően. A megállapodásban kötelező rögzíteni a felek akaratát és a munkaviszony megszűnésének időpontját. A munkáltatónak kötelező megfelelő gondolkodási időt biztosítania a munkavállaló részére a megállapodás kapcsán.

A közös megegyezés megtámadható, amennyiben bármelyik fél lényeges körülményt illetően tévedésben volt, továbbá ezt a másik fél okozta vagy felismerhette. Jogellenes fenyegetés esetén is megtámadható a megállapodás.