A munkaidő

A munkaidő

Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.

Előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.

Nem munkaidő:
a) a készenléti jellegű munkakört kivéve a munkaközi szünet, továbbá
b) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.

Napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott
a) teljes napi munkaidő vagy
b) részmunkaidő.

Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.

A munkaidő

Azonnali hatályú felmondás

A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél:

a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

Azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntetheti
a) a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt,
b) a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt.

A munkaidő

A határozott idejű munkaszerződés

A munkaszerződésben a felek egyező akarata alapján határozott vagy határozatlan idejű jogviszony egyaránt rögzíthető.

Amennyiben nem állapodnak meg a felek a munkaviszony tartamára vonatkozóan, úgy határozatlan idejű munkaszerződés jön létre közöttük. A gyakorlatban többnyire határozatlan idejű munkaszerződésekkel találkozhatunk.

Ebben a blogbejegyzésben csupán a határozott idejű munkaszerződés főbb jellemzőit kívánom ismertetni.

Határozott idejű szerződés esetén a jogviszony pontos időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. A meghatározott időtartam lejártával megszűnik a jogviszony minden további intézkedés nélkül, nincs szükség sem a munkáltató, sem a munkavállaló felmondására.
Továbbá nincs felmondási idő és végkielégítés sem jár.

A munkaviszony megszűnése egy esemény bekövetkeztéhez vagy feltétel teljesüléséhez, feladat elvégzéséhez is köthető.

A határozott idejű munkaviszony tartama nem lehet hosszabb öt évnél.

Törvényi keretek között lehetőség van a jogviszony többszöri meghosszabbítására vagy újrakötésére is. Ilyen esetekre a jogszabály a munkavállaló védelmét biztosító rendelkezéseket tartalmaz. A megállapodás nem sértheti a munkavállaló jogos érdekeit.

A Munka Törvénykönyve alapján egy határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak akkor lehetséges, ha a munkáltató jogos érdeke ezt indokolja.

A határozott idejű munkaviszonyra vonatkozó szabályok kógensek, nem lehet eltérni tőlük.

A munkaidő

A közös megegyezés

A Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének három formáját határozza meg: közös megegyezés, felmondás, azonnali hatályú felmondás.

Ebben a blogbejegyzésben a közös megegyezéssel fogunk bővebben foglalkozni.

A közös megegyezést minden esetben kötelező írásba foglalni. Írásba foglalás hiányában a megállapodás érvénytelen, kivéve, ha annak teljesítése a felek akaratával egyezően végbement. Határozott, illetve határozatlan idejű munkaszerződés is megszüntethető közös megegyezéssel.

A munkáltató nem gyakorolhat nyomást a munkavállalóra, továbbá nem tévesztheti meg a közös megegyezést illetően. A megállapodásban kötelező rögzíteni a felek akaratát és a munkaviszony megszűnésének időpontját. A munkáltatónak kötelező megfelelő gondolkodási időt biztosítania a munkavállaló részére a megállapodás kapcsán.

A közös megegyezés megtámadható, amennyiben bármelyik fél lényeges körülményt illetően tévedésben volt, továbbá ezt a másik fél okozta vagy felismerhette. Jogellenes fenyegetés esetén is megtámadható a megállapodás.

A munkaidő

A munkaszerződés tartalma

Az alábbiakban a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeit ismertetjük.

A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.

A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre.

A munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi.

A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.

A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

A munkaidő

Végkielégítés

A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése alapján szűnik meg, vagy az az eset, ha a gazdasági egység jogügyleten alapuló átvétele esetén az átvevő munkáltató nem tartozik az Mt. hatálya alá.

A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a meghatározott tartamban fennálljon.
A végkielégítés mértéke legalább három év esetén egyhavi, legalább öt év esetén kéthavi, legalább tíz év esetén háromhavi, legalább tizenöt év esetén négyhavi, legalább húsz év esetén öthavi, legalább huszonöt év esetén hathavi távolléti díj összege.

Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.