Kizárás az öröklésből

Kizárás az öröklésből

A kizárás az örökhagyónak végintézkedésben tett nyilatkozata, amelyet indokolni sem kell.

A végintézkedés szabadságából következik ugyanis, hogy az örökhagyó szinte korlátlanul megváltoztathatja a vagyonában beálló öröklésnek a törvényben meghatározott rendjét, és azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, tetszése szerint – egyoldalú nyilatkozattal – kizárhatja a törvényes öröklésből.

A kizárás azt jelenti, hogy a kizárt személy kiesik az öröklésből. Ha a kiesett törvényes örökös kötelesrészre jogosult, ezt az igényét a kizárás nem érinti.
A kizárás történhet kifejezett nyilatkozattal, vagyis az érintett személy megnevezésével, és lehetséges más személy örökössé nevezésével: ún. mellőzéssel is.

A kifejezett nyilatkozattal történő kizárás relatív hatású kiesési ok: csak a végrendeletben ilyen értelemben megjelölt törvényes örökös(ök)re vonatkozik, de nem terjed ki az ő leszármazóira.
Ha a végrendelet örökösnevezést nem tartalmaz, csak kizárást fogalmaz meg, a hagyaték sorsát a törvényes öröklés szabályai határozzák meg, de a kizárt személy – természetesen – nem lesz törvényes örökös.

A mellőzés (hallgatólagos kizárás) következménye az, hogy a végrendeletben kifejezetten nevezett örökös(ök)nek juttatott vagyon tekintetében az összes többi törvényes örököst (így mindenekelőtt a mellőzött személy leszármazóit) is kizártnak kell tekinteni.

Kizárás az öröklésből

A végrendelet minimális követelményei

Egy okirat végrendeleti jellegének elismeréséhez szükséges minimális követelményeket a Legfelsőbb Bíróság fogalmazta meg.

A Ptk. törvényben történő kimondásra érettnek ítélte e kritériumokat. Eszerint az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék.

A minimális feltételek törvényi kiemelésének különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek és a perben eljáró bírónak e feltételek meglétét hivatalból vizsgálnia kell.

Ezzel szemben a törvény által támasztott érvényességi és hatályossági követelmények csak kérelemre vizsgálandók. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy valamely alaki kellék hiánya vagy esetleges akarathiba a végrendeletet nem fosztja meg a jogi létezésétől, hanem csupán érvénytelenné teszi. Az érvénytelenség hivatalból nem, csak akkor vehető figyelembe, ha arra az érdekelt hivatkozik.

A Ptk. sem kívánja meg a végrendelettől, hogy feltétlenül tartalmazzon örökösnevezést; kizárás, kitagadás, hagyományrendelés vagy bármilyen más, az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezés végrendeletnek minősül.

Kizárás az öröklésből

Kötelesrész-kitagadás

A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott.

A kitagadás csak akkor érvényes, ha annak okát a végintézkedés kifejezetten megjelöli.

Kitagadási okok:
Ha a kötelesrészre jogosult:
a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne
b) az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el
c) az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el
d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette
e) erkölcstelen életmódot folytat
f) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és a büntetését még nem töltötte ki
g) a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja.

A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot.

Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja.

Megbocsátás
Abban az esetben, ha a kitagadás okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, akkor a kitagadás érvénytelen, és az örökös igényt tarthat a kötelesrészre.
De, ha a kitagadás okát az örökhagyó csak a végintézkedése után bocsátotta meg, akkor a kitagadás (a végintézkedés visszavonása nélkül) hatálytalanná válik.

Kizárás az öröklésből

Végrendelet

Hazánkban megkülönböztetjük a törvényes-, ági-, valamint a végrendeleti öröklést.
A végrendeleti jelleg megállapításához szükséges, hogy az okirat halál esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, valamint abból kitűnjön, hogy az örökhagyótól származik.

A magyar Polgári Törvénykönyv három végrendeleti fajtát különböztet meg: közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet, valamint szóbeli végrendelkezés, amennyiben erre a törvény lehetőséget biztosít.
Közvégrendeletet tenni közjegyző előtt lehetséges.

Írásbeli magánvégrendelet lehet saját kezűleg, illetve más által írott is, azzal a feltétellel, hogy saját kezűleg írott végrendelet esetén az örökhagyó az adott nyelven írni tudjon, míg más által írott végrendelet esetén követelmény, hogy az örökhagyó értsen azon a nyelven, amelyen a végrendeletet írták.
A végrendelettel kapcsolatban bővebb információt a Polgári Törvénykönyv Hetedik Könyve tartalmaz.

Kizárás az öröklésből

Hagyatéki ügyek

A Ptk. 7:1. § alapján az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre.

A Ptk. 7:3. § (1) (2) bekezdése értelmében örökölni törvényes öröklés, illetve végrendelet alapján lehet. Amennyiben az örökhagyó, nem végrendelkezett, a törvényes öröklési sorrend lesz az irányadó.

A Ptk. 7:75. § értelmében kötelesrész jár az örökhagyó leszármazójának, házastársának, illetve szülőjének, amelynek mértéke a törvényes örökrész harmada.
Az örökhagyó vagyonát mind az aktívák, mind a passzívák jelentik. A visszautasítás csupán a hagyaték egészére történhet. Tehát nincs lehetőség válogatni a számunkra kedvező, illetve kedvezőtlen hagyatéki tételek között. Az aktív vagyon elfogadásával, a hagyatéki tartozások rendezése is ránk hárul.
Amennyiben az örökös már birtokba vette a hagyaték tárgyát, illetve azzal rendelkezett, az a visszautasításról való hallgatólagos lemondásnak minősül. Az örökös kifejezetten is lemondhat a visszautasítás jogáról. Ezekben az esetekben, nincs helye továbbiakban az örökség visszautasításának.

Végrendelet

A Ptk. 7: 12. § szerint a végrendeleti jelleg megállapításához szükséges, hogy az okirat halál esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, valamint abból kitűnjön, hogy az örökhagyótól származik.
A magyar Polgári Törvénykönyv három végrendeleti fajtát különböztet meg: közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet, valamint szóbeli végrendelkezés, amennyiben erre a törvény lehetőséget biztosít.
A Ptk. 7: 15. § rendelkezése értelmében írásbeli magánvégrendelet lehet sajátkezűleg, illetve más által írott is, azzal a feltétellel, hogy sajátkezűleg írott végrendelet esetén az örökhagyó az adott nyelven írni tudjon, míg más által írott végrendelet esetén követelmény, hogy az örökhagyó értsen azon a nyelven, amelyen a végrendeletet írták.
Végrendelet írásának legfontosabb tudnivalói:
– Az első és legfontosabb tudnivaló végrendelkezés esetén, hogy mindenképpen személyesen történik az elkészítése, vagyis nem lehet meghatalmazás által mást küldeni magunk helyett az ügyvédhez vagy a közjegyzőhöz.
– Amennyiben saját kezűleg írt végrendeletről van szó, azt az elejétől a végéig az adott személynek magának kell leírnia.
– A végrendeletet minden esetben szükséges aláírással ellátni.
– Abban az esetben, ha nem kézzel írott végrendeletről beszélünk és a dokumentum több oldalas, fontos, hogy minden oldal legyen aláírva.
– Tanúk jelenléte esetén, nekik is alá kell írni a végrendeletet, illetve több lap esetén nekik is szükséges minden lapot aláírniuk.
– Fontos több lapos végrendelet írásakor, hogy folyamatos sorszámozás szükséges rá.
– A törvény a végrendelet kapcsán lapokról szól, ami nem ugyanaz, mint az oldal, azonban mindenféleképpen szükségszerűnek találjuk oldalanként aláírni és számozni az okiratot.
– Mindenképpen szerepeljen rajta a végrendelet készítésének dátuma és helyszíne.

Kizárás az öröklésből

Végrendelet írásának 8 fontos tudnivalója

1. Az első és legfontosabb tudnivaló végrendelkezés esetén, hogy mindenképpen személyesen történik az elkészítése, vagyis nem lehet meghatalmazás által mást küldeni magunk helyett az ügyvédhez vagy a közjegyzőhöz.
2. Amennyiben saját kezűleg írt végrendeletről van szó, azt az elejétől a végéig az adott személynek magának kell leírnia.
3. A végrendeletet minden esetben szükséges aláírással ellátni.
4. Abban az esetben, ha nem kézzel írott végrendeletről beszélünk és a dokumentum több oldalas, fontos, hogy minden oldal legyen aláírva.
5. Tanúk jelenléte esetén, nekik is alá kell írni a végrendeletet, illetve több lap esetén nekik is szükséges minden lapot aláírniuk.
6. Fontos több lapos végrendelet írásakor, hogy folyamatos sorszámozás szükséges rá.
7. A törvény a végrendelet kapcsán lapokról szól, ami nem ugyanaz, mint az oldal, azonban mindenféleképpen szükségszerűnek találjuk oldalanként aláírni és számozni az okiratot.
8. Mindenképpen szerepeljen rajta a végrendelet készítésének dátuma és helyszíne.