Az örökség visszautasítására az öröklés megnyílását, azaz az örökhagyó halálát követően van lehetősége az örökösnek.

Fontos kiemelni, hogy nem lehet visszautasítani az örökségnek csak egy bizonyos részét – pl. csak az adósságot – hanem a visszautasítás csak az örökölt vagyon teljes egészére tehető meg.

Az örökség visszautasítása helyett más lehetősége is van, amennyiben adóssággal terhelt hagyatékot örökölt, pl. megegyezhet a hitelezőkkel a hagyatéki tárgyaláson az adósság tárgyában.

Tévhit, mely szerint az örökösnek saját vagyonából kell a megörökölt adósságot, vagy hitelt kifizetnie az alábbiak szerint.

Az örökhagyó még életében felhalmozott adósságaiért az örökös a saját vagyonával nem felel, csupán az örökölt vagyon erejéig tartozik helyt állási kötelezettséggel az adósság vonatkozásában.

Az örökös saját vagyonával a hagyatéki eljárás során felmerülő költségekért felel.

Hagyatéki tartozások:
a) az örökhagyó illő eltemetésének költségei;
b) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek, valamint a hagyatéki eljárás költségei;
c) az örökhagyó tartozásai;
d) a kötelesrészen alapuló kötelezettségek;
e) a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.

Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.

Az örökös a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért saját vagyonával is felel.

Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind azt követően egyetemlegesen felelnek.

Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.

Az életet fenyegető rendkívüli helyzet akár a végrendelkező személyében rejlő belső ok folytán, akár a végrendelkezőre kívülről ható ok miatt fennállhat.

Életet fenyegető rendkívüli helyzet megvalósul akkor, ha a végrendelkező egészségében hirtelen, minden előzetes betegség nélkül áll be az életet fenyegető állapot. Annak megállapítása, hogy a végrendelkező az életét fenyegető helyzetben volt-e, bizonyos eseteben orvosszakértői kérdés lehet.

További fontos objektív feltétel, hogy az adott helyzetben írásbeli végrendelet tétele nem lehetséges, mindezt a végrendelkező fizikai és pszichikai állapotát is figyelembe véve lehet megállapítani és megítélni.

Abban az esetben, ha valaki nem szeretne örökölni, többféle lehetőség is a rendelkezésére áll. Az örökhagyó halála után visszautasíthatja az örökséget, vagy szerződés keretében lemondhat az örökségről, még az örökhagyó életében.

Törvényes és végrendeleti öröklés esetén is lehetőség van az örökség visszautasítására. A visszautasítás egyoldalú jognyilatkozat, amelyet írásban és szóban is megtehetünk, például a hagyatéki tárgyalás alatt.

Főszabály szerint a visszautasítás csak az örökség egészére történhet, azonban ez alól van néhány kivétel:

– Az örökös külön is visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, amennyiben nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.

-Abban az esetben, ha az örökös végintézkedés és törvény szerint is örököl, az egyik jogcímen megszerzett rész önálló visszautasítására is jogosult.

A feltételhez, vagy időhöz, illetve egyéb nem megengedett kikötéssel tett részleges visszautasítás érvénytelen.

Amennyiben az örökös olyan magatartást tanúsít, amelyből az örökség elfogadására irányuló egyértelmű akarata tűnik ki, úgy már nem élhet a visszautasítás jogával.

Az örökös a hagyatékot más személy javára nem utasíthatja vissza.

Abban az esetben, ha valaki nem szeretne örökölni, többféle lehetőség is a rendelkezésére áll. Szerződés keretében lemondhat az örökségről, még az örökhagyó életében, vagy az örökhagyó halála után visszautasíthatja az örökséget.

A törvényes öröklésre jogosult az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben lemondhat az örökség egy részéről vagy a teljes örökségről. Fontos megjegyezni, hogy ezt a szerződést csak abban az esetben lehet megkötni, ha az örökhagyó még életben van.
A lemondás egy kétoldalú jognyilatkozat, ami eltérő megállapodás hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti.

A más javára történő lemondás főszabály szerint arra az esetre szól, ha a meghatározott személy az örökhagyó után egyébként is örököl. A leszármazó lemondása általában a többi leszármazó javára történik.

A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett, vagy, amivel a lemondó hányada utóbb másnak a kiesése folytán növekszik. Ez alól kivételt képez az olyan rendkívüli mértékű vagyonnövekedés, amelynek tudatában vélhetően nem tettek volna lemondó nyilatkozatot.

A lemondás történhet ingyenesen, vagy visszterhesen.

A lemondásról szóló szerződés az örökhagyó életében még felbontható, vagy módosítható.