Halál esetére szóló ajándékozás

Halál esetére szóló ajándékozásról akkor beszélünk, ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli. Tehát, a megajándékozottnak túl kell élni az ajándékozót.

A szerződés tárgya csak olyan juttatás (ajándék) lehet, amely végrendelet esetében hagyománynak minősülne. A hagyomány (főszabály szerint) a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak egy meghatározott személy részére juttatása.

Fentieken túl halál esetére szóló ajándékozási szerződéssel ajándékozható még a hagyatékban meglévő vagyontárgy is.

A szerződést írásba kell foglalni, melynek érvényességéhez (a saját kézírással készült szerződés esetében is) tanúk közreműködésre is szükség van.

Végrendelet

A végrendeleti jelleg megállapításához szükséges, hogy az okirat halál esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, valamint abból kitűnjön, hogy az örökhagyótól származik.

A magyar Polgári Törvénykönyv három végrendeleti fajtát különböztet meg: közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet, valamint szóbeli végrendelkezés, amennyiben erre a törvény lehetőséget biztosít. Közvégrendeletet tenni közjegyző előtt lehetséges. Írásbeli magánvégrendelet lehet saját kezűleg, illetve más által írott is, azzal a feltétellel, hogy saját kezűleg írott végrendelet esetén az örökhagyó az adott nyelven írni tudjon, míg más által írott végrendelet esetén követelmény, hogy az örökhagyó értsen azon a nyelven, amelyen a végrendeletet írták.

 

Az örökség visszautasítása

A visszautasítás egyoldalú jognyilatkozat. Az örökség visszautasítására kizárólag az örökhagyó halála után kerülhet sor. Az örökhagyó vagyonát mind az aktívák, mind a passzívák jelentik. A visszautasítás csupán a hagyaték egészére történhet. Tehát nincs lehetőség válogatni a számunkra kedvező, illetve kedvezőtlen hagyatéki tételek között. Az aktív vagyon elfogadásával, a hagyatéki tartozások rendezése is ránk hárul. Ez alól kivételt képeznek a mezőgazdasági termelés célját szolgáló földek, az ehhez tartozó tárgyak és állatállomány, abban az esetben, ha az örökös nem foglalkozik hivatásszerűen a mezőgazdasági termeléssel.

Amennyiben az örökös már birtokba vette a hagyaték tárgyát, illetve azzal rendelkezett, az a visszautasításról való hallgatólagos lemondásnak minősül. Az örökös kifejezetten is lemondhat a visszautasítás jogáról. Ezekben az esetekben, nincs helye továbbiakban az örökség visszautasításának.

Annak érdekében, hogy az örökös, ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe, a tartozásokért csak örökrésze erejéig kell helytállnia. Ennek ellenére a hagyatéki költségekért és az eljárás költségeiért saját vagyonával kell felelnie.

Öröklési szerződés

Öröklési szerződésről akkor beszélünk, ha az örökhagyó (még életében) a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében örökösévé nevezi, cserébe a másik fél pedig kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve a gondozás teljesítésére.

Az öröklési szerződés tehát a végintézkedés egyik fajtája, melynek feltétele, hogy a juttatásban részesülő túlélje az örökhagyót.

Az így, öröklési szerződéssel lekötött vagyonról rendelkezni már nem lehet. E tilalmat biztosítja az a szabály is, mely szerint ingatlan esetében a szerződő fél javára elidegenítési és terhelési tilalmat lehet bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

Az öröklési szerződés csak írásban köthető, jogszabályban rögzített feltételekkel, érvényességéhez tanúk közreműködése is szükséges.

A szerződés nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén az örökhagyó (a tartási szolgáltatások jogosultja) kérheti az öröklési szerződés megszüntetését.

Mit tegyen, ha adósságot örökölt?

Az örökség visszautasítására az öröklés megnyílását, azaz az örökhagyó halálát követően van lehetősége az örökösnek.

Fontos kiemelni, hogy nem lehet visszautasítani az örökségnek csak egy bizonyos részét – pl. csak az adósságot – hanem a visszautasítás csak az örökölt vagyon teljes egészére tehető meg.

Az örökség visszautasítása helyett más lehetősége is van, amennyiben adóssággal terhelt hagyatékot örökölt, pl. megegyezhet a hitelezőkkel a hagyatéki tárgyaláson az adósság tárgyában.

Tévhit, mely szerint az örökösnek saját vagyonából kell a megörökölt adósságot, vagy hitelt kifizetnie az alábbiak szerint.

Az örökhagyó még életében felhalmozott adósságaiért az örökös a saját vagyonával nem felel, csupán az örökölt vagyon erejéig tartozik helyt állási kötelezettséggel az adósság vonatkozásában.

Az örökös saját vagyonával a hagyatéki eljárás során felmerülő költségekért felel.