Az örökség visszautasítása

Az örökség visszautasítása

Abban az esetben, ha valaki nem szeretne örökölni, többféle lehetőség is a rendelkezésére áll. Az örökhagyó halála után visszautasíthatja az örökséget, vagy szerződés keretében lemondhat az örökségről, még az örökhagyó életében.

Törvényes és végrendeleti öröklés esetén is lehetőség van az örökség visszautasítására. A visszautasítás egyoldalú jognyilatkozat, amelyet írásban és szóban is megtehetünk, például a hagyatéki tárgyalás alatt.

Főszabály szerint a visszautasítás csak az örökség egészére történhet, azonban ez alól van néhány kivétel:

– Az örökös külön is visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, amennyiben nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.

-Abban az esetben, ha az örökös végintézkedés és törvény szerint is örököl, az egyik jogcímen megszerzett rész önálló visszautasítására is jogosult.

A feltételhez, vagy időhöz, illetve egyéb nem megengedett kikötéssel tett részleges visszautasítás érvénytelen.

Amennyiben az örökös olyan magatartást tanúsít, amelyből az örökség elfogadására irányuló egyértelmű akarata tűnik ki, úgy már nem élhet a visszautasítás jogával.

Az örökös a hagyatékot más személy javára nem utasíthatja vissza.

Az örökség visszautasítása

Lemondás az örökségről

Abban az esetben, ha valaki nem szeretne örökölni, többféle lehetőség is a rendelkezésére áll. Szerződés keretében lemondhat az örökségről, még az örökhagyó életében, vagy az örökhagyó halála után visszautasíthatja az örökséget.

A törvényes öröklésre jogosult az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben lemondhat az örökség egy részéről vagy a teljes örökségről. Fontos megjegyezni, hogy ezt a szerződést csak abban az esetben lehet megkötni, ha az örökhagyó még életben van.
A lemondás egy kétoldalú jognyilatkozat, ami eltérő megállapodás hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti.

A más javára történő lemondás főszabály szerint arra az esetre szól, ha a meghatározott személy az örökhagyó után egyébként is örököl. A leszármazó lemondása általában a többi leszármazó javára történik.

A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett, vagy, amivel a lemondó hányada utóbb másnak a kiesése folytán növekszik. Ez alól kivételt képez az olyan rendkívüli mértékű vagyonnövekedés, amelynek tudatában vélhetően nem tettek volna lemondó nyilatkozatot.

A lemondás történhet ingyenesen, vagy visszterhesen.

A lemondásról szóló szerződés az örökhagyó életében még felbontható, vagy módosítható.

A jogképesség megszűnése

A jogképesség megszűnése

A jogképesség a halállal szűnik meg, vagyis a halál tényével megszűnik az ember jogalanyisága: jogokat és kötelezettségeket többé nem szerezhet, a halála időpontjában fennálló jogai és kötelezettségei pedig hagyatékaként, mint egész szállnak át öröklés útján a jogutódra.

Ezért a halál tényének és időpontjának megállapítása az öröklési jogviszonyok szempontjából bír kiemelkedő fontossággal.

Az egészségügyről szóló törvény szerint a halál beálltának megállapítása arra az időre tehető, amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul. A halál bekövetkezését az arra illetékes orvos halottvizsgálattal állapítja meg és állítja ki a halottvizsgálati bizonyítványt, amely a halál anyakönyvezésének alapjául szolgál.

A jogkövetkezmények a halál tényéhez kapcsolódnak, amelyet anyakönyvi kivonattal, a bíróság halál tényét megállapító vagy holtnak nyilvánító határozatával lehet bizonyítani.

Amennyiben a halál tényének igazolására orvosi halottvizsgálati bizonyítvány nem állítható ki, és ezért a haláleset nem anyakönyvezhető, de a halál ténye, helye és ideje egyértelműen bizonyítható, a halál tényének bírósági megállapítására kerülhet sor (pl. robbanás).

Az örökség visszautasítása

Kizárás az öröklésből

A kizárás az örökhagyónak végintézkedésben tett nyilatkozata, amelyet indokolni sem kell.

A végintézkedés szabadságából következik ugyanis, hogy az örökhagyó szinte korlátlanul megváltoztathatja a vagyonában beálló öröklésnek a törvényben meghatározott rendjét, és azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, tetszése szerint – egyoldalú nyilatkozattal – kizárhatja a törvényes öröklésből.

A kizárás azt jelenti, hogy a kizárt személy kiesik az öröklésből. Ha a kiesett törvényes örökös kötelesrészre jogosult, ezt az igényét a kizárás nem érinti.
A kizárás történhet kifejezett nyilatkozattal, vagyis az érintett személy megnevezésével, és lehetséges más személy örökössé nevezésével: ún. mellőzéssel is.

A kifejezett nyilatkozattal történő kizárás relatív hatású kiesési ok: csak a végrendeletben ilyen értelemben megjelölt törvényes örökös(ök)re vonatkozik, de nem terjed ki az ő leszármazóira.
Ha a végrendelet örökösnevezést nem tartalmaz, csak kizárást fogalmaz meg, a hagyaték sorsát a törvényes öröklés szabályai határozzák meg, de a kizárt személy – természetesen – nem lesz törvényes örökös.

A mellőzés (hallgatólagos kizárás) következménye az, hogy a végrendeletben kifejezetten nevezett örökös(ök)nek juttatott vagyon tekintetében az összes többi törvényes örököst (így mindenekelőtt a mellőzött személy leszármazóit) is kizártnak kell tekinteni.

Az örökség visszautasítása

A végrendelet minimális követelményei

Egy okirat végrendeleti jellegének elismeréséhez szükséges minimális követelményeket a Legfelsőbb Bíróság fogalmazta meg.

A Ptk. törvényben történő kimondásra érettnek ítélte e kritériumokat. Eszerint az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék.

A minimális feltételek törvényi kiemelésének különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek és a perben eljáró bírónak e feltételek meglétét hivatalból vizsgálnia kell.

Ezzel szemben a törvény által támasztott érvényességi és hatályossági követelmények csak kérelemre vizsgálandók. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy valamely alaki kellék hiánya vagy esetleges akarathiba a végrendeletet nem fosztja meg a jogi létezésétől, hanem csupán érvénytelenné teszi. Az érvénytelenség hivatalból nem, csak akkor vehető figyelembe, ha arra az érdekelt hivatkozik.

A Ptk. sem kívánja meg a végrendelettől, hogy feltétlenül tartalmazzon örökösnevezést; kizárás, kitagadás, hagyományrendelés vagy bármilyen más, az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezés végrendeletnek minősül.

Az örökség visszautasítása

Kötelesrész-kitagadás

A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott.

A kitagadás csak akkor érvényes, ha annak okát a végintézkedés kifejezetten megjelöli.

Kitagadási okok:
Ha a kötelesrészre jogosult:
a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne
b) az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el
c) az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el
d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette
e) erkölcstelen életmódot folytat
f) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és a büntetését még nem töltötte ki
g) a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja.

A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot.

Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja.

Megbocsátás
Abban az esetben, ha a kitagadás okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, akkor a kitagadás érvénytelen, és az örökös igényt tarthat a kötelesrészre.
De, ha a kitagadás okát az örökhagyó csak a végintézkedése után bocsátotta meg, akkor a kitagadás (a végintézkedés visszavonása nélkül) hatálytalanná válik.