Szóbeli végrendelet

Szóbeli végrendelet

Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.

Az életet fenyegető rendkívüli helyzet akár a végrendelkező személyében rejlő belső ok folytán, akár a végrendelkezőre kívülről ható ok miatt fennállhat.

Életet fenyegető rendkívüli helyzet megvalósul akkor, ha a végrendelkező egészségében hirtelen, minden előzetes betegség nélkül áll be az életet fenyegető állapot. Annak megállapítása, hogy a végrendelkező az életét fenyegető helyzetben volt-e, bizonyos eseteben orvosszakértői kérdés lehet.

További fontos objektív feltétel, hogy az adott helyzetben írásbeli végrendelet tétele nem lehetséges, mindezt a végrendelkező fizikai és pszichikai állapotát is figyelembe véve lehet megállapítani és megítélni.

Szóbeli végrendelet

Az örökség visszautasítása

Abban az esetben, ha valaki nem szeretne örökölni, többféle lehetőség is a rendelkezésére áll. Az örökhagyó halála után visszautasíthatja az örökséget, vagy szerződés keretében lemondhat az örökségről, még az örökhagyó életében.

Törvényes és végrendeleti öröklés esetén is lehetőség van az örökség visszautasítására. A visszautasítás egyoldalú jognyilatkozat, amelyet írásban és szóban is megtehetünk, például a hagyatéki tárgyalás alatt.

Főszabály szerint a visszautasítás csak az örökség egészére történhet, azonban ez alól van néhány kivétel:

– Az örökös külön is visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, amennyiben nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.

-Abban az esetben, ha az örökös végintézkedés és törvény szerint is örököl, az egyik jogcímen megszerzett rész önálló visszautasítására is jogosult.

A feltételhez, vagy időhöz, illetve egyéb nem megengedett kikötéssel tett részleges visszautasítás érvénytelen.

Amennyiben az örökös olyan magatartást tanúsít, amelyből az örökség elfogadására irányuló egyértelmű akarata tűnik ki, úgy már nem élhet a visszautasítás jogával.

Az örökös a hagyatékot más személy javára nem utasíthatja vissza.

Szóbeli végrendelet

Lemondás az örökségről

Abban az esetben, ha valaki nem szeretne örökölni, többféle lehetőség is a rendelkezésére áll. Szerződés keretében lemondhat az örökségről, még az örökhagyó életében, vagy az örökhagyó halála után visszautasíthatja az örökséget.

A törvényes öröklésre jogosult az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben lemondhat az örökség egy részéről vagy a teljes örökségről. Fontos megjegyezni, hogy ezt a szerződést csak abban az esetben lehet megkötni, ha az örökhagyó még életben van.
A lemondás egy kétoldalú jognyilatkozat, ami eltérő megállapodás hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti.

A más javára történő lemondás főszabály szerint arra az esetre szól, ha a meghatározott személy az örökhagyó után egyébként is örököl. A leszármazó lemondása általában a többi leszármazó javára történik.

A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett, vagy, amivel a lemondó hányada utóbb másnak a kiesése folytán növekszik. Ez alól kivételt képez az olyan rendkívüli mértékű vagyonnövekedés, amelynek tudatában vélhetően nem tettek volna lemondó nyilatkozatot.

A lemondás történhet ingyenesen, vagy visszterhesen.

A lemondásról szóló szerződés az örökhagyó életében még felbontható, vagy módosítható.

A jogképesség megszűnése

A jogképesség megszűnése

A jogképesség a halállal szűnik meg, vagyis a halál tényével megszűnik az ember jogalanyisága: jogokat és kötelezettségeket többé nem szerezhet, a halála időpontjában fennálló jogai és kötelezettségei pedig hagyatékaként, mint egész szállnak át öröklés útján a jogutódra.

Ezért a halál tényének és időpontjának megállapítása az öröklési jogviszonyok szempontjából bír kiemelkedő fontossággal.

Az egészségügyről szóló törvény szerint a halál beálltának megállapítása arra az időre tehető, amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul. A halál bekövetkezését az arra illetékes orvos halottvizsgálattal állapítja meg és állítja ki a halottvizsgálati bizonyítványt, amely a halál anyakönyvezésének alapjául szolgál.

A jogkövetkezmények a halál tényéhez kapcsolódnak, amelyet anyakönyvi kivonattal, a bíróság halál tényét megállapító vagy holtnak nyilvánító határozatával lehet bizonyítani.

Amennyiben a halál tényének igazolására orvosi halottvizsgálati bizonyítvány nem állítható ki, és ezért a haláleset nem anyakönyvezhető, de a halál ténye, helye és ideje egyértelműen bizonyítható, a halál tényének bírósági megállapítására kerülhet sor (pl. robbanás).

Szóbeli végrendelet

Kizárás az öröklésből

A kizárás az örökhagyónak végintézkedésben tett nyilatkozata, amelyet indokolni sem kell.

A végintézkedés szabadságából következik ugyanis, hogy az örökhagyó szinte korlátlanul megváltoztathatja a vagyonában beálló öröklésnek a törvényben meghatározott rendjét, és azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, tetszése szerint – egyoldalú nyilatkozattal – kizárhatja a törvényes öröklésből.

A kizárás azt jelenti, hogy a kizárt személy kiesik az öröklésből. Ha a kiesett törvényes örökös kötelesrészre jogosult, ezt az igényét a kizárás nem érinti.
A kizárás történhet kifejezett nyilatkozattal, vagyis az érintett személy megnevezésével, és lehetséges más személy örökössé nevezésével: ún. mellőzéssel is.

A kifejezett nyilatkozattal történő kizárás relatív hatású kiesési ok: csak a végrendeletben ilyen értelemben megjelölt törvényes örökös(ök)re vonatkozik, de nem terjed ki az ő leszármazóira.
Ha a végrendelet örökösnevezést nem tartalmaz, csak kizárást fogalmaz meg, a hagyaték sorsát a törvényes öröklés szabályai határozzák meg, de a kizárt személy – természetesen – nem lesz törvényes örökös.

A mellőzés (hallgatólagos kizárás) következménye az, hogy a végrendeletben kifejezetten nevezett örökös(ök)nek juttatott vagyon tekintetében az összes többi törvényes örököst (így mindenekelőtt a mellőzött személy leszármazóit) is kizártnak kell tekinteni.

Szóbeli végrendelet

A végrendelet minimális követelményei

Egy okirat végrendeleti jellegének elismeréséhez szükséges minimális követelményeket a Legfelsőbb Bíróság fogalmazta meg.

A Ptk. törvényben történő kimondásra érettnek ítélte e kritériumokat. Eszerint az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék.

A minimális feltételek törvényi kiemelésének különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek és a perben eljáró bírónak e feltételek meglétét hivatalból vizsgálnia kell.

Ezzel szemben a törvény által támasztott érvényességi és hatályossági követelmények csak kérelemre vizsgálandók. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy valamely alaki kellék hiánya vagy esetleges akarathiba a végrendeletet nem fosztja meg a jogi létezésétől, hanem csupán érvénytelenné teszi. Az érvénytelenség hivatalból nem, csak akkor vehető figyelembe, ha arra az érdekelt hivatkozik.

A Ptk. sem kívánja meg a végrendelettől, hogy feltétlenül tartalmazzon örökösnevezést; kizárás, kitagadás, hagyományrendelés vagy bármilyen más, az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezés végrendeletnek minősül.