Kötelesrész-kitagadás

Kötelesrész-kitagadás

A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott.

A kitagadás csak akkor érvényes, ha annak okát a végintézkedés kifejezetten megjelöli.

Kitagadási okok:
Ha a kötelesrészre jogosult:
a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne
b) az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el
c) az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el
d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette
e) erkölcstelen életmódot folytat
f) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és a büntetését még nem töltötte ki
g) a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja.

A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot.

Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja.

Megbocsátás
Abban az esetben, ha a kitagadás okát az örökhagyó végintézkedése előtt megbocsátotta, akkor a kitagadás érvénytelen, és az örökös igényt tarthat a kötelesrészre.
De, ha a kitagadás okát az örökhagyó csak a végintézkedése után bocsátotta meg, akkor a kitagadás (a végintézkedés visszavonása nélkül) hatálytalanná válik.

Kötelesrész-kitagadás

Végrendelet

Hazánkban megkülönböztetjük a törvényes-, ági-, valamint a végrendeleti öröklést.
A végrendeleti jelleg megállapításához szükséges, hogy az okirat halál esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, valamint abból kitűnjön, hogy az örökhagyótól származik.

A magyar Polgári Törvénykönyv három végrendeleti fajtát különböztet meg: közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet, valamint szóbeli végrendelkezés, amennyiben erre a törvény lehetőséget biztosít.
Közvégrendeletet tenni közjegyző előtt lehetséges.

Írásbeli magánvégrendelet lehet saját kezűleg, illetve más által írott is, azzal a feltétellel, hogy saját kezűleg írott végrendelet esetén az örökhagyó az adott nyelven írni tudjon, míg más által írott végrendelet esetén követelmény, hogy az örökhagyó értsen azon a nyelven, amelyen a végrendeletet írták.
A végrendelettel kapcsolatban bővebb információt a Polgári Törvénykönyv Hetedik Könyve tartalmaz.

Kötelesrész-kitagadás

Hagyatéki ügyek

A Ptk. 7:1. § alapján az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre.

A Ptk. 7:3. § (1) (2) bekezdése értelmében örökölni törvényes öröklés, illetve végrendelet alapján lehet. Amennyiben az örökhagyó, nem végrendelkezett, a törvényes öröklési sorrend lesz az irányadó.

A Ptk. 7:75. § értelmében kötelesrész jár az örökhagyó leszármazójának, házastársának, illetve szülőjének, amelynek mértéke a törvényes örökrész harmada.
Az örökhagyó vagyonát mind az aktívák, mind a passzívák jelentik. A visszautasítás csupán a hagyaték egészére történhet. Tehát nincs lehetőség válogatni a számunkra kedvező, illetve kedvezőtlen hagyatéki tételek között. Az aktív vagyon elfogadásával, a hagyatéki tartozások rendezése is ránk hárul.
Amennyiben az örökös már birtokba vette a hagyaték tárgyát, illetve azzal rendelkezett, az a visszautasításról való hallgatólagos lemondásnak minősül. Az örökös kifejezetten is lemondhat a visszautasítás jogáról. Ezekben az esetekben, nincs helye továbbiakban az örökség visszautasításának.

Végrendelet

A Ptk. 7: 12. § szerint a végrendeleti jelleg megállapításához szükséges, hogy az okirat halál esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, valamint abból kitűnjön, hogy az örökhagyótól származik.
A magyar Polgári Törvénykönyv három végrendeleti fajtát különböztet meg: közvégrendelet, írásbeli magánvégrendelet, valamint szóbeli végrendelkezés, amennyiben erre a törvény lehetőséget biztosít.
A Ptk. 7: 15. § rendelkezése értelmében írásbeli magánvégrendelet lehet sajátkezűleg, illetve más által írott is, azzal a feltétellel, hogy sajátkezűleg írott végrendelet esetén az örökhagyó az adott nyelven írni tudjon, míg más által írott végrendelet esetén követelmény, hogy az örökhagyó értsen azon a nyelven, amelyen a végrendeletet írták.
Végrendelet írásának legfontosabb tudnivalói:
– Az első és legfontosabb tudnivaló végrendelkezés esetén, hogy mindenképpen személyesen történik az elkészítése, vagyis nem lehet meghatalmazás által mást küldeni magunk helyett az ügyvédhez vagy a közjegyzőhöz.
– Amennyiben saját kezűleg írt végrendeletről van szó, azt az elejétől a végéig az adott személynek magának kell leírnia.
– A végrendeletet minden esetben szükséges aláírással ellátni.
– Abban az esetben, ha nem kézzel írott végrendeletről beszélünk és a dokumentum több oldalas, fontos, hogy minden oldal legyen aláírva.
– Tanúk jelenléte esetén, nekik is alá kell írni a végrendeletet, illetve több lap esetén nekik is szükséges minden lapot aláírniuk.
– Fontos több lapos végrendelet írásakor, hogy folyamatos sorszámozás szükséges rá.
– A törvény a végrendelet kapcsán lapokról szól, ami nem ugyanaz, mint az oldal, azonban mindenféleképpen szükségszerűnek találjuk oldalanként aláírni és számozni az okiratot.
– Mindenképpen szerepeljen rajta a végrendelet készítésének dátuma és helyszíne.

Kötelesrész-kitagadás

Végrendelet írásának 8 fontos tudnivalója

1. Az első és legfontosabb tudnivaló végrendelkezés esetén, hogy mindenképpen személyesen történik az elkészítése, vagyis nem lehet meghatalmazás által mást küldeni magunk helyett az ügyvédhez vagy a közjegyzőhöz.
2. Amennyiben saját kezűleg írt végrendeletről van szó, azt az elejétől a végéig az adott személynek magának kell leírnia.
3. A végrendeletet minden esetben szükséges aláírással ellátni.
4. Abban az esetben, ha nem kézzel írott végrendeletről beszélünk és a dokumentum több oldalas, fontos, hogy minden oldal legyen aláírva.
5. Tanúk jelenléte esetén, nekik is alá kell írni a végrendeletet, illetve több lap esetén nekik is szükséges minden lapot aláírniuk.
6. Fontos több lapos végrendelet írásakor, hogy folyamatos sorszámozás szükséges rá.
7. A törvény a végrendelet kapcsán lapokról szól, ami nem ugyanaz, mint az oldal, azonban mindenféleképpen szükségszerűnek találjuk oldalanként aláírni és számozni az okiratot.
8. Mindenképpen szerepeljen rajta a végrendelet készítésének dátuma és helyszíne.

 

Kötelesrész-kitagadás

Hagyatéki eljárás a veszélyhelyzet idején

A veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet hagyatéki tárgyalást kitűzni és a tárgyalás későbbi időpontját sem lehet hivatalosan meghatározni, ezáltal erről az érdekelteket értesíteni.
A rendelet pontosan úgy fogalmaz, hogy „tárgyalás kitűzését a közjegyző a veszélyhelyzet megszűntét követő időpontra halasztja el.”
A veszélyhelyzet alatt szélesebb körben van rá lehetőség, hogy hagyatéki tárgyalás nélkül is átadják a hagyatékot, vagyis döntés szülessen az öröklés kérdésében.
Viszont a veszélyhelyzetben sem lehet tárgyalás nélkül döntést hozni az alábbi esetekben:
– az örökhagyó után végintézkedés maradt,
– a törvényes örökös kérésére, ha az örökséget visszautasítja, más öröklésben érdekelttel egyezséget kíván kötni, a korábbi egyezségtől el kíván térni, vagy örökségét hagyatéki hitelezőre kívánja átruházni.
A veszélyhelyzet ideje alatt a hagyaték tárgyalás tartása nélkül akkor is átadható, ha a közjegyző a hagyatékátadó végzés tervezetét minden érdekeltnek megküldi, és a kézhezvételtől számított 15 napon belül mindenki kifejezetten nyilatkozik, hogy a hagyatékátadó végzés tervezetét elfogadja.

forrás: uzletem.hu/jogadokonyveles

Kötelesrész-kitagadás

Halál esetére szóló ajándékozás

Halál esetére szóló ajándékozásról akkor beszélünk, ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli. Tehát, a megajándékozottnak túl kell élni az ajándékozót.

A szerződés tárgya csak olyan juttatás (ajándék) lehet, amely végrendelet esetében hagyománynak minősülne. A hagyomány (főszabály szerint) a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak egy meghatározott személy részére juttatása.

Fentieken túl halál esetére szóló ajándékozási szerződéssel ajándékozható még a hagyatékban meglévő vagyontárgy is.

A szerződést írásba kell foglalni, melynek érvényességéhez (a saját kézírással készült szerződés esetében is) tanúk közreműködésre is szükség van.