Jogalap nélküli gazdagodás

Jogalap nélküli gazdagodás

Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.

Nem köteles visszatéríteni az, aki a visszakövetelés előtt elesett a gazdagodástól, kivéve, ha:
a) rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz, vagy
b) a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban őt felróhatóság terheli.

Mit is jelent ez?
Valaki vagyon hátrányt szenved, míg a másik fél vagyon előnyhöz jut, anélkül, hogy a vagyoneltolódásnak lenne jogalapja. A gazdagodás meg-és visszatérítésének a kötelezettsége.

Mit kell visszatérítenie a jóhiszemű jogalap nélkül gazdagodónak?
Ami a gazdagodásából a visszaköveteléskor még megvan.

Mit nem kell visszatérítenie a jóhiszemű jogalap nélkül gazdagodónak?
A létfenntartás céljára adott és felhasznált juttatást.

Ha rosszhiszemű a jogalap nélkül gazdagodó?
A gazdagodását vissza kell térítenie, függetlenül attól, hogy az a visszaköveteléskor megvan, vagy már nincs meg.

Érvénytelen házasság

Érvénytelen házasság

Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő, nagykorú férfi és nagykorú nő az anyakönyvvezető előtt, 2 tanú jelenlétében személyesen (főosztály szerint nyilvánosan, az önkormányzat hivatali helyiségében) kijelenti, hogy egymással házasságot köt.

A gyámhatóság a 16. életévét betöltött korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak a házasságkötésre engedélyt adhat.

Kivel nem házasodhatunk össze?
Az egyenesági rokonokkal; a testvérrel; a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával.

Az örökbefogadás fennállása alatt az örökbefogadó az örökbefogadottal nem köthet házasságot, kivéve, ha a jegyző e házassági akadály alól a házasságkötés előtt vagy a házasság fennállása alatt felmentést ad. A jegyző csak akkor adhat felmentést, ha a házassággal létrejövő kapcsolat a születendő gyermekek egészségét nem veszélyezteti.

Jogilag nincs kizárva annak lehetősége, hogy a mostoha testvérek és a nevelt testvérek házasságot kössenek. Illetve az örökbefogadott testvérek is köthetnek egymással házasságot, de csak abban az esetben, ha nem vér szerinti testvérek.

Magyarországon a monogámia elve érvényesül, tehát érvénytelen akkor (is) a házasság, ha a házasulók valamelyikének korábbi házassága még fennáll.

Elbirtoklás

Elbirtoklás

Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki az ingatlant 15, ingó dolgot pedig 10 éven át sajátjaként szakadatlanul birtokol. Elbirtokolni tulajdoni hányadot is lehet.

Elbirtoklással tehát a törvény erejénél fogva szerezhető meg ingó/ingatlan tulajdonjoga, illetve tulajdoni hányada.

Sajátjaként birtokol az, aki abban a hiszemben van, hogy ő a dolog tulajdonosa, tehát, aki nem tudja azt, hogy nem ő a dolog tulajdonosa és ez mások felé is megnyilvánul.

Sajátjaként birtokol az is, aki ugyan tudja, hogy nem ő a dolog tulajdonosa, de a birtoklását véglegesnek tekinti és ez mások felé is megnyilvánul.

Mikor tekinthető szakadatlannak a birtoklás?
Ha az elbirtoklás megszakadásához vezető ok nem áll fenn. Például, ha a tulajdonos a dolog kiadását bírósági úton nem érvényesíti, vagy tulajdonosi jogát nem gyakorolja.

Elbirtoklással nem szerzi meg a dolog tulajdonjogát az, aki a dolog birtokát bűncselekménnyel vagy erőszakos/alattomos úton szerezte meg.

Jogalap nélküli gazdagodás

A sérelemdíjról

A sérelemdíj megállapításához két feltétel megléte szükséges:
– valamely személyiségi jog megsértése
– nem vagyoni sérelem bekövetkezése.

Csak az objektív jogsértés megvalósulását szükséges bizonyítani, a hátrányt, illetve annak mértékét nem, hiszen a sérelemdíj megállapításához ez az egyetlen nélkülözhetetlen feltétel, azon túlmenően, hogy a sérelem bekövetkezése pusztán a nem vagyoni károkra vonatkozhat.
A sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége szorosan kapcsolódik a kártérítési felelősség szabályaihoz. Tehát a sérelemdíj megfizetésére köteles személyt és a kimentés módját a kártérítésre vonatkozó szabályok alapján állapítják meg. A jogsértésnek felróhatónak kell lennie, illetve elengedhetetlen az ok-okozati összefüggés.
A sérelemdíj mértékét a bíróság egy összegben az eset körülményeire tekintettel határozza meg.

Elbirtoklás

Az ajándékozási illetékkötelezettség

Az ajándékozási illetékkötelezettség:
• ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján,
• ingó, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén
– a szerződésről kiállított okirat aláírása napján;
– ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény bekövetkezett,
– ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor keletkezik.
A hatósági jóváhagyástól (engedélytől, hozzájárulástól, tudomásvételtől) függő vagyonszerzési jogügylettel kapcsolatban az illetékkötelezettség a jóváhagyás – több hatósági jóváhagyás esetén az utolsó jóváhagyás – napján keletkezik. Ez irányadó akkor is, ha a szerződés érvényességéhez harmadik személy beleegyezése szükséges. A felfüggesztő vagy bontó feltételtől, illetőleg a kezdő határidő bekövetkezésétől függő szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik.

 

Elbirtoklás

Felelősség az épületkárokért – kifüggesztett tárgy

Az épületre kifüggesztett tárgyak leesésével okozott kárért a károsulttal szemben az tartozik felelősséggel, akinek érdekében az adott tárgyat kifüggesztették. Ilyen kifüggesztett tárgy lehet egy reklámtábla, közvilágítási berendezés vagy éppen egy virágosláda.
Amennyiben nem állapítható meg, hogy a tárgy kifüggesztése kinek az érdekében történt, úgy az épület tulajdonosának felelősségét kell megállapítani az egyetemleges felelősség alapján.
Ha a tárgy kifüggesztése kapcsán az érdekelt személy érdekeltsége már megszűnt, de a kifüggesztett tárgy nem került eltávolításra az épületről, úgy az épület tulajdonosa fog felelősséggel tartozni a keletkezett kárért, azonban ebben az esetben az épület tulajdonosa megtérítési igénnyel léphet fel a kifüggesztésben érdekelt személlyel szemben.