+36 20 966 2061 info@jogomvan.hu
Nem magyar állampolgár, illetve nem magyar cég az adósom. Mit tegyek?

Nem magyar állampolgár, illetve nem magyar cég az adósom. Mit tegyek?

Ebben az esetben lehetőség van az európai fizetési meghagyásos eljárás megindítására. Ez egy alternatív igényérvényesítési eszközként áll rendelkezésünkre, lejárt pénzkövetelésünk érvényesítésére határon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben.

Az eljárásra irányadó az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (Eufmhr.), illetve az olyan eljárási kérdésekben pedig – amelyekről a rendelet kifejezetten nem rendelkezik – a nemzeti jogot – Magyarország esetén elsősorban az Fmhtv. és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt (Pp.) – kell alkalmazni.

Magyarországon európai fizetési meghagyásos eljárásra a közjegyzőknek van hatásköre. A kérelmeket kizárólag – még jogi képviselővel is – papíralapon és csak a közjegyzőhöz lehet benyújtani, aki azt papíralapon is kézbesítteti a feleknek. A kérelem ezen eljárásban is bármelyik közjegyzőhöz benyújtható, ám csakis személyesen, az erre rendelt nyomtatványon.

Nem magyar állampolgár, illetve nem magyar cég az adósom. Mit tegyek?

Kérhet-e az adós részletfizetés vagy halasztást fmh. esetében?

Ha az adós tartozását elismeri, de nem tud fizetni, akkor kérheti tartozásának részletekben való megfizetésének, illetve a fizetési határidő halasztásának az engedélyezését. Erre csak és kizárólag az ellentmondásra nyitva álló határidőben, azaz az fmh. kézhezvételtől számított tizenöt napon belül van lehetősége.

Ha hozzájárulunk a kötelezett kérelméhez, vagy az a felek méltányos érdekeit a közjegyző döntése alapján nem sérti, a közjegyző kivételesen helyt adhat az adós kérelmének. Ha a kötelezett bármely részletet elmulaszt megfizetni, az tartozás egésze egyben válik esedékessé, és jogosultak leszünk végrehajtási eljárást indítani a meg nem fizetett követelés végrehajtására.

A részletfizetés, illetve a fizetésre halasztás iránti kérelem is díjköteles beadvány, amelyet természetesen az adós nyújt be. Az adósnak a díjalap 1%-át, de minimum 8.000, maximum 15.000 forintot kell megfizetnie a MOKK részére.

Nem magyar állampolgár, illetve nem magyar cég az adósom. Mit tegyek?

Nem veszi át az adós az fmh-t, mi történik?

Amennyiben az fmh-t az adós nem vette át, azaz postai kézbesítés esetén „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a közjegyzőhöz, azt az ellenkező bizonyításáig a kézbesítés második megkísérlését követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Kiemelendő, hogy lehetősége van az adósnak bizonyítania a körülményt, amely miatt nem tudta átvenni, tehát amely miatt „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. Amennyiben az irat az „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza, a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni azt: beáll a kézbesítési fikció.

Mint ahogy már említettük, az adós a kézbesítési fikció beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, de csak a fikció beállta napjától számított 3 hónapon belül kézbesítési kifogást terjeszthet elő a közjegyzőnél, amennyiben a kézbesítés nem volt szabályszerű, illetve az adós önhibáján kívüli okból nem tudta átvenni az iratot. Természetesen mindezt igazolni kell a közjegyzőnél (pl. rossz címhely, tehát a cím nem az adós bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye), ezen felül az egyéb önhibán kívüli okot részletesen elő kell adni a közjegyzőnek írott beadványban.

Nem magyar állampolgár, illetve nem magyar cég az adósom. Mit tegyek?

Mennyibe kerül a fizetési meghagyásos eljárás és milyen határidőkkel számolhatunk?

Az eljárás minden esetben díjköteles – az ügyvédi költség alapvetően nem tartozik ide, az többletmunkadíjat és szolgáltatást jelent –, amit a kérelem benyújtásakor vagyunk kötelesek megfizetni a közjegyzőnek. A díj mértéke a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított összegének (azaz a díjalap) 3%-a, de minimum 8.000 forint, továbbá annyiszor 1.600 forint, ahány fél az eljárásban részt vesz, de maximum 300.000 forint. Az eljárási díjról további információt a MOKK honlapján a ’A közjegyzői díjszabás’ (A közjegyzőről -> A közjegyzői tevékenység -> A közjegyzői díjszabás) menüpont alatt találunk.

Ez az első lépés: megfizetni az eljárási díjat, amely után – második lépésként – a közjegyző a kérelemnek megfelelően kibocsátja az fmh-t. Mindezek előtt természetesen lehetőség van ügyvédi fizetési felszólítást küldeni az adósnak.

Második lépés: az Fmhtv. szerint az eljáró közjegyző a papíralapon vagy szóban előterjesztett kérelem alapján a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, az elektronikus úton előterjesztett kérelem alapján pedig 3 munkanapon belül bocsátja ki. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a határidők nem munkanapokban, hanem naptári napokban számolandók.

Harmadik lépés: az adós reakciója. Amennyiben adósunk a követelést elismeri, vagy arra vonatkozóan nem nyilatkozik, a fizetési meghagyás a kézhezvételt követő tizenhatodik napon jogerőssé válik. Ez nagyon fontos, hiszen ha a jogerőre emelkedés ellenére a kötelezett nem fizet, a jogosultak vagyunk végrehajtást kezdeményezni a fizetési meghagyásban megjelölt összeg tekintetében.

Ha az adósunk a követelésünket nem ismeri el, azaz annak a meghatározott időben, azaz a kézbesítéstől számított 15 napon belül – akár részben – ellentmond, az eljárás az ellentmondással érintett részben polgári peres eljárássá alakul. Ebben az esetben az eljárás kikerül a közjegyző hatásköréből – mint peres eljárás –, és a bíróságon folytatódik. A negyedik lépés tehát több irányt is vehet: tartozás elismerés, ellentmondás, továbbá az fmh át nem vétele az adós részéről.

Nem magyar állampolgár, illetve nem magyar cég az adósom. Mit tegyek?

Hogyan tudjuk benyújtani a fizetési meghagyás kérelmet?

A jogi személy és az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személy – cég, ügyvédi iroda, stb. – beadványát kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, kivéve, ha beadványunkhoz az alábbi papíralapú mellékletet kívánjuk csatolni:
költségkedvezmény iránti kérelem, az igazolási kérelem, a kézbesítési kifogás, részletfizetés és fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelem, valamint a félbeszakadással összefüggő beadványok.
A MOKK elektronikus rendszere a https://fmh.mokk.hu/ honlapról elérhető el, ezen a honlapon lehetséges benyújtani a beadványokat. A beadvány benyújtásához azt minősített elektronikus aláírással kell rendelkeznünk, ilyen például az e-Szignó, vagy a NETLOCK. Természetes személy fél beadványát az erre alkalmas és aktivált e-személyi igazolvánnyal is benyújthatja.

Kérelmeiket a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személyek írásban (papíralapon vagy elektronikusan) és szóban is előterjeszthetik. Az írásbeli forma mindkét esetben egy meghatározott űrlap kitöltését jelenti. Az űrlapok elérhetők a MOKK honlapján a ’Kérelmek, kitöltési útmutatók’ (Közjegyzői eljárások -> Fizetési meghagyásos ügyek -> Fizetési meghagyásos eljárás (FMH) és annak végrehajtása (FMHVH) -> Kérelmek, kitöltési útmutatók) menüpont alatt.

Nem magyar állampolgár, illetve nem magyar cég az adósom. Mit tegyek?

Mikor kötelező, mikor lehet és mikor kizárt a fizetési meghagyásos eljárás igénybevétele?

Kötelező igénybe venni a fizetési meghagyásos eljárást, ha a követelés összege a hárommillió forintot nem haladja meg, pénz fizetésére irányul és lejárt, feltéve, hogy nem tartozik a kizárt esetek közé.

Tehát a nagyobb összeg esetében – maximum harmincmillió forint – is lehetőség van az igénybevételére, ám az nem kötelező. A kötelező eset a hárommillió forint alatti összegű követelés érvényesítése.

A kizárt esetek közé tartoznak – tehát nincs helye a fizetési meghagyásos eljárásnak – az Fmhtv. szerint, ha a feleknek (a jogosultnak vagy az adósnak) nincs ismert belföldi kézbesítési címe (azaz lakó- vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete); a követelés munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból, a sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszonyból, szakképzés során kötött tanulószerződésből eredő jogviszonyból, nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő jogviszonyból, illetve szociális szövetkezettel és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszonyból, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényben (a továbbiakban: Kp.) meghatározott közszolgálati vagy közigazgatási szerződéses jogviszonyból ered és az ügy tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény; a követelés összege a 30 millió forintot meghaladja; a követelés zálogjogi jogviszonyból ered; az eljárásban több jogosult vagy több kötelezett szerepel és a főkövetelések között több (nem azonos) követelés szerepel.

A kizárt esetekben a követelés kizárólag polgári peres úton, bíróság előtt történő érvényesítése lehetséges. Külön kiemelnénk, hogy egy polgári peres eljárás esetén a nem természetes személy félnek a jogi képviselet kötelező!

Amint láthatjuk fentebb, a munkaviszonnyal kapcsolatos tartozások nagy része kiesik az fmh .eljárás esetei közül, illetve a követelés összegének felső határa is van. Ilyen esetekben is érdemes ügyvédhez fordulni, hiszen a fizetési felszólítás lehetősége nincs korlátozva.

A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző az ország egész területére illetékes. Bármelyik közjegyzőnél igénybe vehető a szolgáltatás, illetve ha ügyvédi szolgáltatásként vesszük igénybe, az elektronikus rendszer véletlenszerűen sorsolja ki az eljáró közjegyző személyét. Ne lepődjünk meg, ha egy budapesti adóssal szemben kérjük az fmh. kibocsátását, és egy pécsi közjegyző jár el: az elektronikus rendszer teszi lehetővé a véletlenszerűséget.