Öröklési szerződés

Öröklési szerződés

Öröklési szerződésről akkor beszélünk, ha az örökhagyó (még életében) a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében örökösévé nevezi, cserébe a másik fél pedig kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve a gondozás teljesítésére.

Az öröklési szerződés tehát a végintézkedés egyik fajtája, melynek feltétele, hogy a juttatásban részesülő túlélje az örökhagyót.

Az így, öröklési szerződéssel lekötött vagyonról rendelkezni már nem lehet. E tilalmat biztosítja az a szabály is, mely szerint ingatlan esetében a szerződő fél javára elidegenítési és terhelési tilalmat lehet bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

Az öröklési szerződés csak írásban köthető, jogszabályban rögzített feltételekkel, érvényességéhez tanúk közreműködése is szükséges.

A szerződés nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén az örökhagyó (a tartási szolgáltatások jogosultja) kérheti az öröklési szerződés megszüntetését.

Az ajándékozási szerződés

Az ajándékozási szerződés

Az ajándékozási szerződés általában egy bizalmas viszonyt tételez fel az ajándékozó és a megajándékozott között.

Annak ellenére, hogy az ajándékozási szerződés nem visszterhes jogügylet, létrejöttéhez szükséges a felek egybehangzó akaratnyilatkozata, illetve a lényeges kérdésekben való megállapodás is nélkülözhetetlen.

Ingóságnál a dolog átvétele és a birtokátruházás elengedhetetlen kelléke az ajándékozás megvalósulásának. Ingatlan esetében az imént említett feltételeken felül a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és a szerződés írásba foglalása is szükséges.

Az ajándékozó a teljesítést abban az esetben megtagadhatja, ha körülményeiben lényeges változás állott be. Létfenntartása érdekében a visszakövetelés is lehetséges. Erre abban az esetben is lehetőség van, ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozó, illetve hozzátartozója ellen.

Szokásos mértékű ajándék esetén nincs helye visszakövetelésnek.

Az ajándékozási szerződés

Faktoring szerződés

A fatoring szerződés két fél, a „faktor” és „adós” között végbemenő jogügylet, melynek alapján a faktor köteles az adós részére meghatározott pénzösszeget szolgáltatni, melynek fejében az adós egy harmadik személlyel szemben fennálló követelését a faktorra engedményezi.

Amennyiben a követelés kötelezettje a követelés lejártakor nem teljesít a faktor a követelést visszaengedményezi az adósra, az adós pedig a faktortól kapott összeget a meghatározott mértékű kamattal együtt köteles visszafizetni.

A házassági vagyonjogi szerződés

A házassági vagyonjogi szerződés

A házassági vagyonjogi szerződés értelmében a házasuló felek, illetve a házastársak egy saját maguk által meghatározott vagyonjogi rendszert hozhatnak létre, amely alkalmazható a házastársi vagyonközösség helyett.

A fent említett szerződést az abban meghatározott időponttól kezdődően a felek életközösségének időtartama alatt a vagyonjogi viszonyaik rendezésére hozzák létre.

A felek vagyonuk meghatározott részében eltérő vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, továbbá eltérhetnek a törvényes, illetve a választott vagyonjogi rendszerektől is, amennyiben ezt a törvény nem tiltja.

Az ajándékozási szerződés

A közvetítői szerződés

A közvetítői szerződés, a közvetítő és megbízója között létrejövő jogügylet, amelynek keretében a közvetítő, a megbízója és harmadik személy között megvalósuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenységet folytat, a megbízót pedig díjfizetési kötelezettség terheli.

A közvetítő megbízója nevében az általa közvetített szerződés megkötésére nem jogosult, illetve az annak alapján történő teljesítés elfogadására sem.

A közvetítő a közvetítői szerződés megszűnése után is igényt tarthat az általa közvetített, azonban csak a megbízás megszűnése után megköttetett szerződés alapján járó díjra.

A megbízó a díjat a szerződés megkötésének időpontjában köteles megfizetni.

Az ajándékozási szerződés

A szerződésértelmezés módszerei

A szerződésértelmezés a szerződő felek eredeti akaratának feltárására, a szerződés szövegének helyes megértésére vagy a szerződés érvényesítésére irányulhat.

Elsőként megemlítendő a nyelvtani értelmezés, amely a szavak szokásos, hétköznapi értelmére támaszkodik. A valóságban azonban a legegyszerűbb kifejezések is a legkülönbözőbb hétköznapi jelentésekkel bírhatnak, tehát gyakran nem igazítanak el, ezért szükséges a logikai értelmezés.

A logikai értelmezés a szerződés egészét vizsgálja, beleértve a preambulumot és a függelékeket is, ezen értelmezés gyakran támaszkodik a contrario értelmezésre.

A történeti értelmezés egyfelől a szerződés megszületésének előzményeire, másfelől számításba veszi az adott szerződés megszületésére vezető történeti előzményeket, körülményeket.

Megemlítendő még a gyakorlati értelmezés, amely a feleknek a szerződéskötés óta kialakult gyakorlatát veszi figyelembe, valamint a rendszertani értelmezés is, amely arra vezet, hogy az adott szerződés értelmezésébe más szerződéseket és szokásjogi szabályokat is bevonnak.

Létezik még egy hatodik értelmezési módszer is, a teleologikus, amely nem a szerződő felek akaratából, hanem a szerződés céljából kívánja levezetni a norma tartalmát.

www.jogomvan.hu
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket (cookies) használ ahhoz, hogy a weboldal megfelelően működjön, továbbá az oldalt felkereső látogatók számára a legjobb felhasználói élményt lehessen biztosítani. A sütikben elmentett információk a weboldalt felkereső látogatók böngészőjében kerül tárolásra, és olyan adatokat tartalmaznak amelyeknek segítségével felismerhetjük, ha a weboldalra visszalátogat, vagy segít abban, hogy a weboldal melyik oldalait látogatja a felhasználó a leggyakrabban, mik a legérdekesebbek számára, melyik részek a legjobban használhatóak.

A felhasználó a bal oldali rész fülein keresztül a süti beállításokat részletesen be tudja állítani.