Az ajándékozási szerződés

Az ajándékozási szerződés általában egy bizalmas viszonyt tételez fel az ajándékozó és a megajándékozott között. Annak ellenére, hogy az ajándékozási szerződés nem visszterhes jogügylet, létrejöttéhez szükséges a felek egybehangzó akaratnyilatkozata, illetve a lényeges kérdésekben való megállapodás is nélkülözhetetlen. Ingóságnál a dolog átvétele és a birtokátruházás elengedhetetlen kelléke az ajándékozás megvalósulásának. Ingatlan esetében az imént említett feltételeken felül a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és a szerződés írásba foglalása is szükséges.
Az ajándékozó a teljesítést abban az esetben megtagadhatja, ha körülményeiben lényeges változás állott be. Létfenntartása érdekében a visszakövetelés is lehetséges. Erre abban az esetben is lehetőség van, ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozó, illetve hozzátartozója ellen. Szokásos mértékű ajándék esetén nincs helye visszakövetelésnek.

Kaució

A kaució a bérleti szerződést biztosító mellékkötelezettség, amelynek mértéke általában 2-3 havi bérleti díj, a felek között létrejött megállapodástól függően.

Főszabály szerint a kaució nem számít bele a bérleti díjba. A kaució a szerződésben meghatározott károk fedezésére, tartozások kiegyenlítésére, illetve az elmaradt haszon pótlására szolgál.

Abban az esetben, ha nincs állagsérelem, sem közüzemi tartozás a kaució visszajár. Azonban, ha a szerződés meghatározott időre szólt és a bérlő idő előtt felmondta, a kaució elmaradt haszon jogcímen is visszatartható.

Faktoring szerződés

A fatoring szerződés két fél, a „faktor” és „adós” között végbemenő jogügylet, melynek alapján a faktor köteles az adós részére meghatározott pénzösszeget szolgáltatni, melynek fejében az adós egy harmadik személlyel szemben fennálló követelését a faktorra engedményezi.

Amennyiben a követelés kötelezettje a követelés lejártakor nem teljesít a faktor a követelést visszaengedményezi az adósra, az adós pedig a faktortól kapott összeget a meghatározott mértékű kamattal együtt köteles visszafizetni.

A házassági vagyonjogi szerződés

A házassági vagyonjogi szerződés értelmében a házasuló felek, illetve a házastársak egy saját maguk által meghatározott vagyonjogi rendszert hozhatnak létre, amely alkalmazható a házastársi vagyonközösség helyett.

A fent említett szerződést az abban meghatározott időponttól kezdődően a felek életközösségének időtartama alatt a vagyonjogi viszonyaik rendezésére hozzák létre.

A felek vagyonuk meghatározott részében eltérő vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, továbbá eltérhetnek a törvényes, illetve a választott vagyonjogi rendszerektől is, amennyiben ezt a törvény nem tiltja.

A közvetítői szerződés

A közvetítői szerződés, a közvetítő és megbízója között létrejövő jogügylet, amelynek keretében a közvetítő, a megbízója és harmadik személy között megvalósuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenységet folytat, a megbízót pedig díjfizetési kötelezettség terheli.
A közvetítő megbízója nevében az általa közvetített szerződés megkötésére nem jogosult, illetve az annak alapján történő teljesítés elfogadására sem.
A közvetítő a közvetítői szerződés megszűnése után is igényt tarthat az általa közvetített, azonban csak a megbízás megszűnése után megköttetett szerződés alapján járó díjra.
A megbízó a díjat a szerződés megkötésének időpontjában köteles megfizetni.