Ajándékozási szerződés

Ajándékozási szerződés

Az ajándékozás olyan ingyenes szerződés, amely a két fél akarategységével jön létre, és az ajándékozó vagyonának rovására térítés nélkül meghatározott ingó, ingatlan dolgot, jogot vagy követelést juttat a megajándékozottnak.

A szerződés elfogadásával a megajándékozottnak kötelmi igénye keletkezik arra, hogy az ajándékozó az ajándék tárgyát kiszolgáltassa.

Az elfogadás szóban, írásban vagy akár ráutaló magatartással is kifejeződhet. Miután a megajándékozott a dolgot elfogadta, nemcsak joga az ajándékozás tárgyának az átvétele, hanem a kötelezettsége is.

Ingatlan tulajdonjogának ajándékozás útján való megszerzéséhez is szükséges az erre irányuló jogcímen felül a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése.

Ajándékozási szerződés alanya bárki lehet, aki a polgári jog szabályai szerint jogképességgel rendelkezik, jogi személy éppúgy, mint az ember.

Ingó dolog ajándékozása továbbra sincs alakszerűséghez kötve általános jelleggel. Azonban, ha az ajándékozás tárgya ingatlan, akkor az egyszerű akaratmegegyezésen kívül a szerződés érvényességi feltétele annak írásba foglalása.

Az ingatlanra vonatkozó ajándékozási szerződésnek általában nem érvényességi feltétele a megállapodás közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása, kivéve, ha ezt külön jogszabály írja elő. Ilyen kivételt fogalmaz meg a Ptk. Családjogi Könyve a házastársaknak az életközösség fennállása alatt kötött ajándékozási szerződésére vonatkozóan.

Ajándékozási szerződés

Szerződésszegés

A törvény mindenekelőtt absztrakt formában fogalmazza meg a szerződésszegés lényegét.

Az érvényesen létrejött szerződéseket a tartalmuknak megfelelően kell teljesíteni. A szerződéseket a felek megállapodása, a jogszabály diszpozitív és kógens rendelkezései, valamint a szokások töltik meg tartalommal. Ha bármely tartalmi elem tekintetében a szerződés nem teljesül, azaz a kötelezettség szerződésszerű teljesítése elmarad, szerződésszegés valósul meg.

Szerződésszegést nemcsak a törvényben nevesítve felsorolt esetek valósíthatnak meg, hanem bármilyen magatartás vagy más körülmény, amely azt eredményezi, hogy a szerződés egyáltalán nem vagy nem a tartalma szerint realizálódik.

A szerződésszegés lényegét tekintve objektív tény, bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása. A szerződés nem teljesül, vagyis a szerződésszegés bekövetkezik, ha a fél nem jut hozzá a szerződés tartalma szerinti szolgáltatáshoz, függetlenül attól, hogy ez a kötelezett magatartásán kívül eső tényezők vagy a kötelezett ellenőrzési köréhez tartozó objektív vagy szubjektív körülmények miatt történt. Ilyen értelmezésben jelenik meg a szerződésszegés a bírói ítélkezési gyakorlatban is, amely szerint a szerződés teljesítése nem merül ki abban, hogy a kötelezett a vállalt magatartást kifejti, hanem a jogosulti érdek kielégítését, az elérni kívánt joghatás bekövetkeztét – teljesülését – jelenti.

A szerződésszegés legalapvetőbb jogkövetkezménye, hogy a nem teljesült szolgáltatásért, illetve a szolgáltatás nem teljesült részéért ellenszolgáltatás nem jár. Ez a jogkövetkezmény független attól, hogy a szolgáltatás miért nem realizálódott, azért a kötelezett felelős vagy sem.

Ajándékozási szerződés

Mely estekben kérhető vissza az ajándék?

Az ajándékozási szerződés olyan nem visszterhes szerződés, amely alapján tulajdonátruházás történik, az ajándékozó a dolog tulajdonjogának átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles.

A törvény szabályozza azokat az eseteket is, amikor az ajándékozó visszakövetelheti az általa adott ajándékot a megajándékozott személytől.

Az ajándék visszakövetelésének egyik esete, amikor az ajándékozó saját mindennapi életének legszükségesebb költségeit sem tudja fedezni, ezért visszakéri az ajándékot feltéve, hogy az ajándék még megvan és a visszakövetelése a megajándékozott létfenntartását nem fenyegeti. Ilyenkor az ajándékozó tényleges helyzetét vizsgálja a bíróság. Amennyiben visszakövetelhető az ajándék az ajándékozó vállalhatja rendszeres járadék fizetését az ajándékozó részére az ajándék visszaadása helyett.

Az ajándék abban az esetben is visszakövetelhető, ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozóval szemben, ilyenkor az ajándék helyébe lépett érték is visszakövetelhető.

Ajándékozási szerződés elkészítéséhez ügyvéd vagy közjegyző közreműködése szükséges.

Ajándékozási szerződés

A szerződés felek általi módosítása

A szerződések módosítása az alábbiak figyelembevételével történhet. 

A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét. A szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad.

A kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, de a zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk nélkül nem válhat terhesebbé. A szerződés módosítására a szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A szerződés tartalmát valamelyik fél egyoldalúan akkor módosíthatja, ha ezt a szerződésben kikötötték, vagy ha a felet erre jogszabály feljogosítja.

Ajándékozási szerződés

Az előszerződésről

Mi is az az előszerződés és mik az előszerződés megkötésének következményei?

Előszerződés esetén a felek arra kötelezik magukat, hogy egy későbbi időpontban az előszerződésben megfogalmazott tartalommal és feltételekkel megkötik egymással a szerződést, amelyre az előszerződés irányul. Tehát a szerződés később bármely fél kérelmére bírósági úton kikényszeríthető.

Az előszerződést olyan formában kell megkötni, amelyet a jogszabály vagy a felek megállapodása előír az előszerződés alapján megkötött végleges szerződésre. Abban az esetben, ha a jogszabály írásbeli formát ír elő a végleges szerződésre, akkor az írásbeliség az előszerződésre is vonatkozni fog.

Az előszerződésben a felek kötelesek megállapodni a végleges szerződés lényeges feltételeiről. Amennyiben ezeket a feltételeket az előszerződés nem tartalmazza, nem minősül előszerződésnek.

 

Ajándékozási szerződés

Vállalkozási szerződés

Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására köteles, míg a megrendelő a mű átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére.

A vállalkozási szerződés tipikus eredménykötelem. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozót csak abban az esetben illeti meg a vállalkozói díj, ha eléri a meghatározott eredményt, azaz, ha megvalósítja a művet.

Ha a mű előállításához valamilyen anyag szükséges, azt a vállalkozó köteles beszerezni.

A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Azonban az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé.

Köteles a vállalkozó annak az utasításnak a teljesítését megtagadni, amelynek végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.

A kész művet a vállalkozó átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni. Az átadás-átvételi eljárás során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek.

Ingyenes vállalkozási szerződés esetén, azaz, ha a vállalkozó a szolgáltatás nyújtását ingyenesen vállalja, a megrendelő köteles megtéríteni a vállalkozó költségeit.