Eltartási szerződés és az életjáradéki szerződés elhatárolása

Eltartási szerződés és az életjáradéki szerződés elhatárolása

Habár a két szerződés típus igen hasonló jellegű, mégis markáns különbség van a két jogügylet között.

Eltartási szerződésről akkor beszélünk, ha az eltartó fél természetbeni juttatásokat szolgáltat az eltartott részére. Ez megnyilvánulhat akár ápolásban, illetve élelmezésben is.

Életjáradéki szerződés esetén egy előre meghatározott, időszakonként visszatérő szolgáltatással tartozik az eltartó. Ilyen lehet például a pénzbeli juttatás vagy más meghatározott helyettesíthető dolog szolgáltatása az eltartott számára. A szolgáltatás jellegéből fakadóan ez a fajta szerződés kevésbé személyhez kötött, mint a tartási szerződés.

Mindkettő szerződés célja az eltartott létfenntartásának biztosítása.

A tartási, illetve az életjáradéki szerződést is többnyire határozatlan időre, általában az eltartott halálának bekövetkezéséig kötik meg a felek.
Mindkét szerződés vonatkozásában jelen van a „szerencse-elem”, hiszen nem lehet előre kiszámítani, hogy a nyújtott szolgáltatás és az ellenérték arányban fog-e állni egymással.

Eltartási szerződés és az életjáradéki szerződés elhatárolása

Hitelszerződés

Hitelszerződés alanyai a hitelező és az adós.

Hitelező az, aki a hitelt nyújtja, ez rendszerint pénzügyi vállalkozás.

Adós bármilyen magánszemély lehet, de hitelviszonyt általában gazdasági tevékenységet végző személyek szoktak kötni, hogy a jövőbeni fizetéseiknek vagy más kötelezettségeiknek legyen egy fedezete.

A szerződés köthető írásban, de külön megállapodás útján elektronikus úton is köthető.

A hitelkeret díjának nagyságát a törvény nem szabályozza. A hitelező a kihelyezhető forrásain belül az adós részére elhatárol egy hitelezhető keretet, és ezért, hogy ezt az adós részére fenntartja – díjra jogosult.

A hitelszerződést mindkét fél felmondhatja, ugyanakkor hitelezői felmondásra csak a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor.

Eltartási szerződés és az életjáradéki szerződés elhatárolása

Részleges szerződésszegés

Főszabály szerint osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetén a szerződésszegés jogkövetkezményei erre a részre következnek be, kivéve, ha a jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges jogi érdekét sértené.

Jogi szempontból a természetben osztható szolgáltatás is oszthatatlan, ha a felek a szerződésben az együttes szolgáltatásban állapodtak meg, mert ezáltal a szolgáltatást jogilag oszthatatlanná tették.

A bírói gyakorlatban osztható a szolgáltatás akkor, ha fizikailag bontható részekre, hogy minden rész külön is használható, oszthatatlan viszont a szolgáltatás, ha fizikailag nem lehet külön részekre bontani, vagy ha fizikailag osztható ugyan, de a megosztással keletkező részek önmagukban nem alkalmasak a jogosult szerződési érdekének kielégítésére. Ennek alapján mindig osztható például a pénzszolgáltatás.

Eltartási szerződés és az életjáradéki szerződés elhatárolása

Életjáradéki szerződés

Életjáradéki szerződés alapján a járadékadásra kötelezett a járadékszolgáltatásra jogosult javára, annak haláláig, meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására, a járadékszolgáltatásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.

Az életjáradékot havonta előre kell teljesíteni. A járadékszolgáltatásra jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékot bírósági úton nem követelheti.

A szerződés megkötésénél a felek a jogosult létfenntartásának biztosítása érdekében kötik a szerződést. A kötelezett által vállalt ellátás terjedelmét a jogosult körülményei és szükségletei határozzák meg, közömbös, hogy a jogosult megélhetése egyébként saját jövedelméből biztosított-e.

A gyakorlatban tehát ugyanúgy előfordulhat luxus igények kielégítésére szolgáló, kiemelkedően magas életjáradék kikötése, mint a mindennapi életvitel terheit minimálisan könnyítő kis összegű életjáradékban való megállapodás.

Eltartási szerződés és az életjáradéki szerződés elhatárolása

A szerződésértelmezés módszerei

A szerződésértelmezés a szerződő felek eredeti akaratának feltárására, a szerződés szövegének helyes megértésére vagy a szerződés érvényesítésére irányulhat.

Elsőként megemlítendő a nyelvtani értelmezés, amely a szavak szokásos, hétköznapi értelmére támaszkodik. A valóságban azonban a legegyszerűbb kifejezések is a legkülönbözőbb hétköznapi jelentésekkel bírhatnak, tehát gyakran nem igazítanak el, ezért szükséges a logikai értelmezés.

A logikai értelmezés a szerződés egészét vizsgálja, beleértve a preambulumot és a függelékeket is, ezen értelmezés gyakran támaszkodik a contrario értelmezésre.

A történeti értelmezés egyfelől a szerződés megszületésének előzményeire, másfelől számításba veszi az adott szerződés megszületésére vezető történeti előzményeket, körülményeket.

Megemlítendő még a gyakorlati értelmezés, amely a feleknek a szerződéskötés óta kialakult gyakorlatát veszi figyelembe, valamint a rendszertani értelmezés is, amely arra vezet, hogy az adott szerződés értelmezésébe más szerződéseket és szokásjogi szabályokat is bevonnak.

Létezik még egy hatodik értelmezési módszer is, a teleologikus, amely nem a szerződő felek akaratából, hanem a szerződés céljából kívánja levezetni a norma tartalmát.

Eltartási szerződés és az életjáradéki szerződés elhatárolása

Ajándékozási szerződés

Az ajándékozás olyan ingyenes szerződés, amely a két fél akarategységével jön létre, és az ajándékozó vagyonának rovására térítés nélkül meghatározott ingó, ingatlan dolgot, jogot vagy követelést juttat a megajándékozottnak.

A szerződés elfogadásával a megajándékozottnak kötelmi igénye keletkezik arra, hogy az ajándékozó az ajándék tárgyát kiszolgáltassa.

Az elfogadás szóban, írásban vagy akár ráutaló magatartással is kifejeződhet. Miután a megajándékozott a dolgot elfogadta, nemcsak joga az ajándékozás tárgyának az átvétele, hanem a kötelezettsége is.

Ingatlan tulajdonjogának ajándékozás útján való megszerzéséhez is szükséges az erre irányuló jogcímen felül a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése.

Ajándékozási szerződés alanya bárki lehet, aki a polgári jog szabályai szerint jogképességgel rendelkezik, jogi személy éppúgy, mint az ember.

Ingó dolog ajándékozása továbbra sincs alakszerűséghez kötve általános jelleggel. Azonban, ha az ajándékozás tárgya ingatlan, akkor az egyszerű akaratmegegyezésen kívül a szerződés érvényességi feltétele annak írásba foglalása.

Az ingatlanra vonatkozó ajándékozási szerződésnek általában nem érvényességi feltétele a megállapodás közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása, kivéve, ha ezt külön jogszabály írja elő. Ilyen kivételt fogalmaz meg a Ptk. Családjogi Könyve a házastársaknak az életközösség fennállása alatt kötött ajándékozási szerződésére vonatkozóan.