Faktoring szerződés

Faktoring szerződés

A fatoring szerződés két fél, a „faktor” és „adós” között végbemenő jogügylet, melynek alapján a faktor köteles az adós részére meghatározott pénzösszeget szolgáltatni, melynek fejében az adós egy harmadik személlyel szemben fennálló követelését a faktorra engedményezi.

Amennyiben a követelés kötelezettje a követelés lejártakor nem teljesít a faktor a követelést visszaengedményezi az adósra, az adós pedig a faktortól kapott összeget a meghatározott mértékű kamattal együtt köteles visszafizetni.

A házassági vagyonjogi szerződés

A házassági vagyonjogi szerződés

A házassági vagyonjogi szerződés értelmében a házasuló felek, illetve a házastársak egy saját maguk által meghatározott vagyonjogi rendszert hozhatnak létre, amely alkalmazható a házastársi vagyonközösség helyett.

A fent említett szerződést az abban meghatározott időponttól kezdődően a felek életközösségének időtartama alatt a vagyonjogi viszonyaik rendezésére hozzák létre.

A felek vagyonuk meghatározott részében eltérő vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, továbbá eltérhetnek a törvényes, illetve a választott vagyonjogi rendszerektől is, amennyiben ezt a törvény nem tiltja.

Faktoring szerződés

A közvetítői szerződés

A közvetítői szerződés, a közvetítő és megbízója között létrejövő jogügylet, amelynek keretében a közvetítő, a megbízója és harmadik személy között megvalósuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenységet folytat, a megbízót pedig díjfizetési kötelezettség terheli.

A közvetítő megbízója nevében az általa közvetített szerződés megkötésére nem jogosult, illetve az annak alapján történő teljesítés elfogadására sem.

A közvetítő a közvetítői szerződés megszűnése után is igényt tarthat az általa közvetített, azonban csak a megbízás megszűnése után megköttetett szerződés alapján járó díjra.

A megbízó a díjat a szerződés megkötésének időpontjában köteles megfizetni.

Faktoring szerződés

A szerződésértelmezés módszerei

A szerződésértelmezés a szerződő felek eredeti akaratának feltárására, a szerződés szövegének helyes megértésére vagy a szerződés érvényesítésére irányulhat.

Elsőként megemlítendő a nyelvtani értelmezés, amely a szavak szokásos, hétköznapi értelmére támaszkodik. A valóságban azonban a legegyszerűbb kifejezések is a legkülönbözőbb hétköznapi jelentésekkel bírhatnak, tehát gyakran nem igazítanak el, ezért szükséges a logikai értelmezés.

A logikai értelmezés a szerződés egészét vizsgálja, beleértve a preambulumot és a függelékeket is, ezen értelmezés gyakran támaszkodik a contrario értelmezésre.

A történeti értelmezés egyfelől a szerződés megszületésének előzményeire, másfelől számításba veszi az adott szerződés megszületésére vezető történeti előzményeket, körülményeket.

Megemlítendő még a gyakorlati értelmezés, amely a feleknek a szerződéskötés óta kialakult gyakorlatát veszi figyelembe, valamint a rendszertani értelmezés is, amely arra vezet, hogy az adott szerződés értelmezésébe más szerződéseket és szokásjogi szabályokat is bevonnak.

Létezik még egy hatodik értelmezési módszer is, a teleologikus, amely nem a szerződő felek akaratából, hanem a szerződés céljából kívánja levezetni a norma tartalmát.

Faktoring szerződés

Életjáradéki szerződés

Az életjáradéki szerződés egy speciális megoldás az adás-vételre, legtöbbször ingatlan esetén. Ennek megkötése mindkét fél számára előnyös megoldás lehet, azonban a résztvevőknek tisztában kell lennie az ezzel járó kötelezettségekkel. 

Életjáradéki szerződés alapján a járadékadásra kötelezett a járadékszolgáltatásra jogosult javára, annak haláláig, meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására, a járadékszolgáltatásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.

Az életjáradékot havonta előre kell teljesíteni. A járadékszolgáltatásra jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített járadékot bírósági úton nem követelheti.

A szerződés megkötésénél a felek a jogosult létfenntartásának biztosítása érdekében kötik a szerződést. A kötelezett által vállalt ellátás terjedelmét a jogosult körülményei és szükségletei határozzák meg, közömbös, hogy a jogosult megélhetése egyébként saját jövedelméből biztosított-e.

A gyakorlatban tehát ugyanúgy előfordulhat luxus igények kielégítésére szolgáló, kiemelkedően magas életjáradék kikötése, mint a mindennapi életvitel terheit minimálisan könnyítő kis összegű életjáradékban való megállapodás.

Faktoring szerződés

Eltartási szerződés és az életjáradéki szerződés elhatárolása

Habár a két szerződés típus igen hasonló jellegű, mégis markáns különbség van a két jogügylet között.

Eltartási szerződésről akkor beszélünk, ha az eltartó fél természetbeni juttatásokat szolgáltat az eltartott részére. Ez megnyilvánulhat akár ápolásban, illetve élelmezésben is.

Életjáradéki szerződés esetén egy előre meghatározott, időszakonként visszatérő szolgáltatással tartozik az eltartó. Ilyen lehet például a pénzbeli juttatás vagy más meghatározott helyettesíthető dolog szolgáltatása az eltartott számára. A szolgáltatás jellegéből fakadóan ez a fajta szerződés kevésbé személyhez kötött, mint a tartási szerződés.

Mindkettő szerződés célja az eltartott létfenntartásának biztosítása.

A tartási, illetve az életjáradéki szerződést is többnyire határozatlan időre, általában az eltartott halálának bekövetkezéséig kötik meg a felek.
Mindkét szerződés vonatkozásában jelen van a „szerencse-elem”, hiszen nem lehet előre kiszámítani, hogy a nyújtott szolgáltatás és az ellenérték arányban fog-e állni egymással.