2026.01.09.
Kérdés: Ha egy büntetőügyben, annak egyébként pótmagánvádas szakaszában, a sértett, ill. egyben magánfél polgári jogi igényt terjeszt elő, melynek mértéke ca. 50 millió Ft, akkor Járásbíróság vagy Törvényszék illetékes elsőfokon? Mivel egy adhéziós, egyfajta egyszerűsített polgári per van beágyazva a büntető eljárásba, bár alárendelt kérdést testesít meg, mégis nekem logikus lenne azt mondani, hogy a Törvényszék. Van erre külön jogszabályi hely? Ha nincs, érdemes volna ilyet keletkeztetni?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A polgári jogi igényt a büntetőügyben eljáró bíróságnál kell előterjeszteni, függetlenül annak értékétől. Joghézag nincsen, a bírósági hatáskört a bűncselekmény minősítése alapozza meg.
2026.01.09.
Kérdés: 300 ezer Ft csalás követtem el, de nem tudom visszafizetni.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben még nem indult eljárás, próbáljon meg a csalás áldozatával megegyezni részletekben történő visszafizetésben. Amennyiben már ítélet született az ügyben, és nem tudja visszafizetni az összeget, végrehajtásra kerülhet sor, melynek során a végrehajtó először a munkabéréből és egyéb járandóságaiból, majd az ingóságaiból, végül az ingatlantulajdonból hajthatja végre a pénzkövetelés behajtását. A levonható összeg százalékos arányban maximalizálva van az adós körülményeinek megfelelően, ugyanígy az ingó és ingatlan behajtás esetén is figyelembe veszik ezt annak érdekében, hogy ne lehetetlenítse el a kötelezett életfeltételeit, azonban akár állami kényszerrel is biztosítható a behajtás sikere. Amennyiben még nem indult eljárás, a későbbiekben sokat számíthat az önkéntes teljesítés bizonyítható módon való megkezdése.
2025.12.31.
Kérdés: Összekülönböztünk az anyámmal, ami miatt baleset érte, voltak itt a rendőrök és a mentők, őt ellátták, engem pedig bevittek egy éjszakára a pszichiátriára, mivel szerintünk a kintről hallatszó hangok csak a fejemben léteznek, gyakorlatilag bolondnak lettem beállítva. Senki nem vizsgált semmit, üldözési mánia is szerepel a kórlapon, amit kaptam. Természetesen felelőségem teljes tudatában vagyok, B,C kategóriás jogosítvány, több év munkaviszony stb. A kérdésem az lenne, kaphatok-e jelentősebb kártérítést a jó hírnév megsértése miatt, kihez tudok ezzel kapcsolatban fordulni segítségért?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben alapos orvosi vizsgálat nélkül állították ki a kórlapját, az valóban sértheti a személyiségi jogait. Elsősorban a pszichiátriai intézet betegjogi képviselőjéhez fordulhat, és ha a kifogásai megalapozottak, kártérítési igényét polgári peres úton érvényesítheti. Célszerű ügyvéd segítségét kérni, különösen, ha a jelentés hátrányosan érinti Önt, például a jogosítvány vagy a munka szempontjából.
2025.12.30.
Kérdés: Tanúként idéztek egy 3 éve indult kábítószeres ügyben. Akkor elterelésen vettem részt fogyasztóként, az ügy lezárult. Most újra tanúként idéztek, mert a főügy még nem zárult le. Korábban vallottam, hogy a vádlottól 2-3 alkalommal vásároltam marihuánát. A vádlott azóta azt állítja, hogy ő nem adott el nekem, és azt is, hogy kristály nevű drogot fogyasztottam vele, ami nem igaz. Félek, hogy tanúból vádlottá tehetnek, pedig nem árultam.Bár ezt eddig nem is állították. De mindenre képesek. Érzelmileg nehéz helyzetben vagyok: elvesztettük a kisbabánkat, gyászoltam, 5 gyereket nevelek. Kérdéseim: 1. Lehetséges, hogy tanúból vádlott leszek? 2. Mit mondjak, ha azt állítják, hogy én árultam? 3. Mondhatom-e, hogy „Fent tartom a korábbi vallomásomat.”? 4. Érdemes ügyvédet fogadni tanúként? 5. Beadhatok-e írásos magyarázatot a bíróságnak?
Válasz: Tisztelt Kérdező! 1. Elvileg lehetséges, hogy tanúból vádlottá válik, ha bűncselekményre utaló adatokat tár fel a nyomozás Önnel szemben. 2. Tagadja, ha nem igaz, hogy árult volna. Ha nincs bizonyíték, nem valószínű, hogy felelősségre vonják. 3. Igen, mondhatja, hogy „fenntartom korábbi vallomásomat”. 4. Igen, tanúként is érdemes ügyvédet fogadni. 5. Beadhat írásos nyilatkozatot is a bíróságra, amit csatolnak az ügy irataihoz, de erről szintén érdemes ügyvéddel egyeztetni.
2025.12.30.
Kérdés: Közel egy hete beküldtem Önöknek a fenti témában a kérdéseimet, de a fórumon nem találom a válaszukat.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A határozat kézbesítésére főszabály szerint 60 napos ügyintézési határidő vonatkozik, azonban ez nem jogvesztő határidő, az ezen túl kézbesített határozat is érvényes. Minden kérdésre válaszolunk, sajnos az egy hetes válaszadás csak általánosságban biztosítható.