Hangos zenehallgatás

Kérdés: Húsvétkor kicsit berumoztam és hangosabban hallgattuk a zenét a kelleténél (Nem volt extra vészes). Van valami rosszakaró szomszéd (panelház), aki kihívta ránk a rendőröket. A rendőrök nem mondtak semmit csak, hogy kapcsoljuk ki a zenét aztán leléptek. Most meg jött egy levél, gondolom feljelentettek vagy pénzbírság lehet. Fellebbezhetek ebben az esetben, amiért nem figyelmeztettek? A levelet holnap tudom átvenni, jelenleg csak az érdekel, hogy ez jogos-e így? Természetesen együttműködő voltam és azonnal felhagytunk a zenehallgatással.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A rendőrség utóbb nem szabhat ki pénzbírságot, azt a helyszínre kiérkezve teheti meg adott esetben. A feljelentés abban az esetben bírna jogi relevanciával, ha a rendőrségi felszólítás hatására sem szüntették volna meg a zajt. Amennyiben a kérdéses levél valóban feljelentést tartalmaz, akkor meglesznek az Ön jogorvoslati lehetőségei is.

Büntető ügy

Kérdés: Az egyik rokonom megvádolt lopással és olyan dolgokat keres rajtam, amiről tudomása volt, hogy nekem van. A nyomozók lefoglalták az én tulajdonom. És hiába mondtam nekik, hogy az enyémek, azt mondták pont ilyet kerestek. Mivel ajándékba kaptam nem tudom igazolni, hogy az enyém. Ilyenkor tényleg elvihetik, mert valaki tudja mi az enyém? Vissza fogom kapni vagy így megszerzi az illető?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Akkor lehet valamit lefoglalni, ha a dolog bizonyítási eszköz, vagy elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá esik, ha ingó dolog, a számlapénz, az elektronikus pénz vagy az elektronikus adat és bírói, ügyész vagy nyomozó hatósági határozat van róla. Azonban a jogszabály számos dolgot felsorol, amit nem lehet lefoglalni (ilyen például a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és a tanúvallomás megtagadására jogosult személy közötti közlés vagy küldemény), így a lefoglalás jogszerűsége nagyban függ a lefoglalt tárgytól. Ha a nyomozás lezárult és a lefoglalt dologról bebizonyosodik, hogy valóban az Ön tulajdona, vissza fogja kapni. Ha ajándékba kapta, akkor pedig lennie kell egy ajándékozónak is….

Csalás sértettjének kártalanítása

Kérdés: Feljelentés után az ügyész felszólította a kapitányságot nyomozásra nagy értékű csalás és sikkasztás ügyében. A károsult (én) hova fordulhat a kártalanítása érdekében? Kapok-e az ügyről felvilágosítást a továbbiakban? Ezt külön kell-e kérnem? Amennyiben igazolást nyer, hogy NAV végrehajtás miatt a bankszámla, amire utaltam már inkasszón volt, így esély sem volt arra költeni a pénzem, amire szántam, mert az egyből a NAV-hoz került, akkor a NAV megtarthatja-e az összeget? Hetente új és új kérdések merülnek fel, amik igazolják az előre megfontolt szándékot, de ezek bizonyítását csak a hatóság teheti meg, ezeket a kérdéseket jelezhetem-e az ügyész és a rendőrség felé?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Polgári jogi igényt tud előterjeszteni. Önt a sértett jogosultságai illetik, habár a leírtak alapján az nem kelti bűncselekmény megalapozott gyanúját önmagában, hogy egy „zárolt” számlára fizetett. A NAV természetesen megtarthatja az összeget.

Szabálysértés

Kérdés: Elsőre azt kérdeztem, hogy az idézés eljárási cselekmény-e és milyen kihatással lehet az elévülésre. Önöktől ezt a választ kaptam: Tisztelt Kérdező! Attól függhet, hogy pontosan milyen (típusú) eljárásról van szó. Nem feltétlenül tudom értelmezni itt az eljárás “típusára” vonatkozó kérdést. Ami biztos, hogy garázdaság szabálysértéséről van szó és hozzávetőlegesen tudok következtetni egy kezdeti dátumra, de amúgy nem tudom, miről van szó pontosan. Viszont az idézés, ami jelenleg nálam van, olyan időpontra szól, ami igencsak súrolja az általam kikövetkeztetett megindítási időponthoz képest az elévülés határát. Ellenben információm van arról, hogy a hatóság szerint valamikor “menet közben” már küldtek nekem idézést, amit viszont én nem kaptam meg. Egyelőre a rendőrség semmilyen információt nem adott, azt mondták, majd a kihallgatáskor megtudom. Nos, ezért lényeges, hogy az állítólagos köztes idézés, illetőleg a jelen kikézbesített idézés hogyan befolyásolja az elévülést.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az eljárás,,típusa” jelen esetben szabálysértési. Minden eljárásjog „másképpen működik”. A szabálysértési eljárásban 2 elévülési idő van, az ún. relatív és az ún. abszolút. Relatív: a szabálysértés tudomásra jutásától számított 6 hónapon belül a hatóságnak meg kell indítani az eljárást. Ha ez nem történik meg, akkor bekövetkezik az elévülés. Abszolút: a szabálysértés elkövetésének időpontjától számított 2 év eltelte után az elkövető semmiképpen sem büntethető. Az idézését ennek fényében kell értékelni, tehát az nem feltétlenül a megindítási időpont függvénye.

Tulajdonjog

Kérdés: Ha a válás után valaki nem adja vissza azokat a személyes tárgyakat, amelyeket akkor vissza kellett volna adnia, lopásnak számít?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házasság felbontásából még nem következik automatikusan a közös vagyon megosztása. Így ameddig az nem történt meg, semmilyen bűncselekményt sem követ el egyik fél sem.