Munkajog

Kérdés: Az alábbi ügyben szeretnék segítséget kérni: az osztályvezető az év végi jutalmazásnál az osztályán dolgozó munkavállalónak járó összeg módosítását kérte. Erről rajta kívül az igazgatónak és az igazgató helyettesnek volt tudomása. A helyettes elmondta mindezt az érintett munkavállalónak, aki elmesélte egy kollégájának, így jutott vissza az információ kiszivárogtatása bizalmasan osztályvezetőhöz. A kérdésem tehát az lenne, hogy a jutalom összege ebben az esetben szenzitív információnak számít-e, igazgató helyettes pedig fegyelmi vétséget követett-e el annak kiszivárogtatásával, továbbá felelősségre vonható-e emiatt? Az osztályvezetőnek – akiről a vezetés nem tudja, hogy a birtokában van ez az információ – mik a lehetőségei az ügy rendezése során annak érdekében, hogy garantálják számára a jövőben nem érheti hasonló sérelem és nem teremtenek több bérfeszültséget az osztályán? Munkajogásszal való konzultációt követően kérhet-e titoktartást az igazgatótól, hogy elmondja neki a történteket, kérve a helyzet rendezését?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatónak mérlegelési jogköre van a jutalmazások vonatkozásában. Ugyanakkor, kiemelkedő fontossággal bír, hogy a felek milyen feltételekben állapodtak meg a juttatás részleteiről továbbá a munkáltatónak figyelembe kell vennie az egyenlő bánásmód követelményeit is. Ennek alapján a munkaszerződésének ismerete nélkül az Ön által feltett kérdésre érdemi választ nem tudok adni.

Munkajog – tanulmányi szerződés, távolléti díj visszafizetése

Kérdés: Munkaügyi Bírósági perben pervesztes vagyok, ezért a tanulmányi szerződésem alapján kifizetett távolléti díjat vissza kell, hogy fizessem. Abban kérném a segítségüket, tanácsukat, hogy pontosan hol tudom megnézni, milyen jogszabályi háttér vonatkozik arra, hogy a távolléti díj visszafizetése alapján a bruttó vagy a nettó összeget követelheti-e vissza a munkáltató? Ugyanis a munkáltató a bruttó összeget követeli vissza tőlem, ami 2 évre vonatkozóan több, mint 1.170.000 Ft. Viszont több esetben felmerült a bírósági tárgyaláson, hogy a bruttót nem követelhetik vissza, csak a nettó összeget. Illetve az illetékes MÁK-tól is érdeklődtem és ugyanezt a szóbeli felvilágosítást kaptam. Egy bérszámfejtő szakember kiszámolta a bérpapírjaim alapján a nettó összeget, ami 650.000 Ft lenne. Illetve még itt a nagy kérdés, hogy a szociális ágazati pótlékot is visszakövetelheti-e ebben a helyzetben a munkáltató, mert szociális területen dolgozom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tanulmányi szerződésre irányadó rendelkezéseket a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) 229. § foglalja magában, azonban nem rendelkezik arról, hogy a kifizetett távolléti díjat nettó vagy bruttó összegben kell visszafizetni. A kérdés eldöntéséhez segítséget nyújthatnak a BH2003.341. számú eseti döntésben foglaltak, mely alapján a visszafizetésre köteles munkavállaló a nettó összeggel tartozik, ha az adót a saját nyilatkozata alapján a munkáltató állapította meg; ilyen esetben a levont adót a munkáltató igényelheti vissza. Ha viszont az adó megállapításáról a munkavállaló intézkedett, a visszatérítésben marasztalás bruttó összegben történik, és az adót a munkavállaló igényelheti vissza.

Munkáltatói utasítás

Kérdés: Biztonsági őrként dolgozom, kötelezhet-e a munkáltató antigén gyorstesztre kéthetente a mostani helyzetben, amikor nem kötelező a maszkviselés és a védettségi kártya? Ugyanis a munkáltató kötelezővé tette, amennyiben nem teszek eleget, felmondanak. Nem egészségügyben dolgozom. Írásos utasítást, hivatalos okmányt nem kaptam az utasításról.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munka törvénykönyve kimondja, hogy a munkáltatónak biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit; a munkavédelmi törvény is rögzíti, hogy a munkáltató felel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Ennek alapján a munkáltatónak kötelessége, hogy lépéseket tegyen munkavállalóinak védelme érdekében. Ebben a helyzetben ezen a kötelezettségének különféle intézkedésekkel tud eleget tenni, ilyen például védőfelszerelés biztosítása vagy a munkavállalók gyakori tesztelése. A munkáltató ez alapján kötelezheti koronavírus-teszt elvégzésére azt a munkavállalót, aki nem rendelkezik védettségi igazolvánnyal. Azonban a munkahelyi tesztelés költségeit a munkáltató köteles viselni, mivel a munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb terheket nem lehet a munkavállalóra hárítani.

Rossz hírnév keltése

Kérdés: Lányom másik óvodában kezd dolgozni. Régebbi munkaadója a polgármester miatt távozott, egy teljesen alaptalan szülői panasz miatti felnagyított hadjárat áldozataként. Semmit nem csinált és semmilyen elmarasztalásban nem részesült. Viszont a polgármester felesége megkereste az új munkaadót, hogy az odajáró gyermekük ne járjon a lányomhoz, mert a szülőknek gondjai voltak itt vele. Ezzel majdnem sikerült is a munkát meghiúsítania. Információját a férjétől szerezte, de mivel a lányom ártatlannak bizonyult, volt joga a polgármesternek erről otthon beszélni, illetve rossz hírnevet alaptalanul kelteni, akár otthon akár a feleségnek az új óvodában? Jogorvoslatra van lehetőség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy minden részletének ismeretében lehetne csak nyilatkozni, illetve az sem jelenti automatikusan az elmarasztalást, hiszen bizonyításra is szükség van. A leírtak alapján több variáció is szóba jöhet.

Munkaszerződés megváltoztatása

Kérdés: 20 éve ugyanabban az iskolában tanítok teljes munkaidőben. 2020. július 1-jén a szakképzésben történt változások miatt közalkalmazotti jogviszonyom megszűnt, ekkor oktatói munkaszerződést kötöttünk a fenntartóval, munkaviszonyom 2001. óta folyamatos. Egy hete a munkáltató hivatalosan tájékoztatott, hogy a jogszabályban meghatározott éves óratömeget nem tudja biztosítani, így a munkaidő tartalmának vonatkozásában módosítást fog kezdeményezni, részmunkaidős foglalkoztatásra tesz javaslatot, mely a munkaszerződés módosítását vonja maga után. A felkínált fél állást nem szeretném elfogadni, a szerződés módosítását nem kívánom aláírni. Kaphatok e ez esetben végkielégítést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben Ön nem kíván hozzájárulni a munkaszerződés módosításához, ezért a munkáltató a felmondás szabályai szerint – mivel nem tudja foglalkoztatni Önt a jelenleg érvényes munkaszerződésben foglaltak szerint–, kénytelen megszüntetni a munkaviszonyt (külön munkavállalói kérelem nélkül), felmondási idő és végkielégítés fizetése mellett, tehát Ön jogosult lesz a végkielégítésre. Csak arra nagyon figyeljen, hogy milyen nyilatkozatot ír alá!!!