Kérdés: Egy évig járó özvegyi nyugdíj e hó novemberében még jár. Meg is kaptam, de a 3,1 %-os emelést nem. Jogszerűen jártak el?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben 2023. január előtt állapították meg az öregségi nyugdíját, akkor jár Önnek a 3,1%-os nyugdíjkorrekció.
Kérdés: Létezhet-e, hogy a nők kedvezményes nyugdíjazásánál a jogosultsági időbe a gyerekneveléssel (3 év alatt) otthon töltött idő egy részét azért nem számítják be, mert 1996 után született gyereknél csak akkor lehetett igényelni Gyed-et, ha az előző év 1 főre eső családi jövedelme az “X” összeget nem haladta meg? Azt a tájékoztatást kaptam, hogy így csaknem másfél évvel rövidebb a jogosultsági időm. Hátrányom lehet abból, hogy az 1997. februárjában született gyermekemmel a Gyás lejárta után és az 1999-től alanyi jogon járó Gyes között fizetés nélkülin kellett lennem?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az első feltétel szerint mindenképpen meg kell szereznie legalább 40 évi jogosultsági időt, amelyet főszabály szerint négyötöd részben munkával (32 év), egyötöd részben gyermeknevelés kapcsán kapott támogatások folyósítási idejével (8 év) érhet el. A nyugdíjtörvény rendelkezései szerint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő számítható be a jogosító időbe, főszabály szerint összesen az említett legfeljebb 8 év tartamban. A fizetés nélküli szabadság tartama főszabályként nem számít bele a jogosító időbe.
Kérdés: Ha a munkáltató nem adja meg a felmentést, melyik előnyösebb: 2023-ban közös megegyezéssel vagy 2024-ben lemondással nyugdíjba menni? Beadott írásbeli kérelemre kötelező-e és mennyi idő alatt írásban válaszolni? Melyik törvény rendelkezik erről?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének legegyszerűbb és leggyorsabb módja a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése. Ehhez azonban szükséges a munkáltató hozzájárulása. A közös megegyezésről szóló megállapodásban kell megegyezni a jogviszony megszüntetésének időpontjában – amely akár aznapi dátum is lehet. A megállapodásból ki kell tűnni, hogy a jogviszony a felek közös akaratából szűnik meg. A közalkalmazotti jogviszony a közös megegyezésről szóló megállapodásban rögzített napon szűnik meg. Amennyiben megegyezés hiányában nem lehetséges a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel vagy áthelyezéssel történő megszüntetése, a közalkalmazott ugyancsak indokolás nélkül, bármikor bejelentheti írásban határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyának lemondással történő megszüntetését. Ez esetben azonban számolni kell azzal, hogy a Kjt. lemondási időt ír elő. A lemondási idő – a Kjt. 28. § (2) bekezdése alapján – két hónap, amelynek időtartamát a munkáltató teljes egészében ledolgoztathatja, de annak akár egy részére vagy egészére mentesítheti is a közalkalmazottat a munkavégzés alól. Amennyiben a közalkalmazott nem tölti le a lemondási időt, hanem azalatt közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen megszünteti, köteles a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 84. § (1) bekezdése alapján a lemondási időre vagy annak fennmaradó részére járó távolléti díjnak megfelelő összeget a munkáltatónak megfizetni. A fentiek alapján tehát javasolt közös megegyezéssel nyugdíjba menni, hiszen az garancia arra, hogy a későbbiekben egyik fél sem reklamálhat. A további részletszabályokról a Kjt. mellett a Munka Törvénykönyve rendelkezik. Ennek alapján az Ön által benyújtott írásbeli lemondásra köteles válaszolni a munkáltatója és ezt 30 napon belül teheti meg.
Kérdés: Az élettársam ez év március 21-én elhunyt. 75 éves volt. 31 évet éltünk együtt. Jár-e az élettársnak az elhunyt márciusi nyugdíja, amelyet április 12-én utaltak a számlájára.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.
Kérdés: 15 év magyarországi munkaviszony után Svédországban dolgoztam a nyugdíjas korom eléréséig (kb. 30 év). Most 2-szer 1/2 nyugdíjat kapok. Kettős állampolgár vagyok. Több mint 1 nap telt el a hazatelepülés bejelentése és a svéd kijelentkezés között (önhibámon kívül), ezért nem vagyok jogosult TB ellátásra, csak 9 hónap elteltével. Lehet érdemben tenni valamit, hogy megkapjam a zöld TB számot (most barna van)?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Több információra lenne szükségem a pontos válaszadáshoz, de feltehetőleg tud hivatkozni az önhibán kívüli téves eljárásra, hiszen Ön természetes személy. Javaslom, forduljon kormányhivatalhoz, NYUFIG-hoz illetve keressen fel egy ügyvédet.
