2026.01.09.
Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy van egy lakás, amit két személy (házastársak) 50-50%-ban birtokol. Az lenne kérdésem, ha az egyik személy az ő részét 25-25%-ban szeretné átírni a két gyermeke nevére, hogy a másik tulajdonos ne rendelkezhessen róla, mi a legjobb megoldás vagy mi lenne a menete, hogy később, ha esetlegesen az a személy, aki át akarja íratni a tulajdont nem akarja, hogy a házastárs kapja meg az 50%-ot. Ingatlan átírás a megoldás vagy egy végrendelet? Illetve ha átírásról lenne szó a saját 50%-kal való rendelkezéshez kell-e a másik tulajdonos aláírása vagy hozzájárulása?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A saját tulajdonrészével szabadon rendelkezhet a másik tulajdonostárs hozzájárulása nélkül. A legegyszerűbb megoldás 50%-os tulajdonrésze gyermekeinek való ajándékozása lehet, mely esetén mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól, azonban az Ön rendelkezési joga ezáltal megszűnik az ingatlan felett, melynek hátrányait esetleg egy haszonélvezeti jog alapításával lehet csökkenteni. Mindenképpen szükséges ügyvéd segítségét kérni, egyrészt a megfelelő megoldás kialakítása és annak megvalósítása (szerződéskötés, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés) érdekében.
2026.01.09.
Kérdés: Segítséget szeretnék kérni öröklés kapcsán, ingatlan tulajdonrésszel kapcsolatban. Földhivatalban hivatalosan bejegyezve 4 tulajdonosa van az ingatlannak. És ügyvédi megosztási papír van a telek és ingatlan elosztásáról, hogy a fele telek és a rajta szereplő ház fele párom és én tulajdonunk, míg a másik fele a nagyszülőké. A tulajdoni határok jól elhatároltak: kerítés a telken, a házban meg külön bejáratok vannak. Csak a lépcsőház közös. Egy ikerházszerű, több lakásos ház. A nagyszülők így ¼ + ¼ részben tulajdonosok. Az egyik nagyszülő hagyatéki eljárása miatt most várjuk az értékbecslőket, hogy felértékeljék a tulajdont, hogy a hagyatéki „vagyonba” fel tudják venni. Jelen esetben ilyenkor mi tudunk hivatkozni az ügyvédi megosztási papírra, hogy az örökösök a mi részünkre ne tartsanak igényt és az értékbecslésbe ne kerüljön a mi házunk és telkünk értéke bevonásra?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az öröklés csak az ingatlan örökhagyóra eső tulajdonrészét, azaz annak ¼-ét érinti, a használati megállapodásra pedig hivatkozhatnak.
2026.01.09.
Kérdés: Az lenne a kérdésem, ha van egy eltartási szerződés, amiben ez szerepel, akkor az örökösök meg tudják támadni a szerződést, ha az eltartó odaköltözik és életvitelszerűen ott él? “Felek megállapodnak abban is, hogy az eltartó a tartást alapvetően anélkül nyújtja, hogy életvitelszerűen az eltartottnál tartózkodna, továbbá megállapodásuk értelmében az eltartó bármely, szükség esetén idegen teljesítési segédet is jogosult igénybe venni, akár kifejezetten erre szakosodott intézményen keresztül is, mely teljesítéshez eltartott jelen okirat aláírásával kifejezetten hozzájárul.”
Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartási szerződést a tartásra jogosult életében, amennyiben rendelkezik cselekvőképességgel, ő maga támadhatja meg.
2026.01.09.
Kérdés: Szüleink 2000-ben elváltak. Édesanyámhoz kerültünk, aki még 2001-ben megismerkedett egy férfival, akivel összeköltöztünk egy ingatlanba, majd 2011-ben hozzáment feleségül, viszont nem fogadott minket örökbe. Ennek ellenére szeretetben és tisztességgel felnevelt minket. Édesanyám 2015-ben elhunyt, akkor az ingatlan tulajdonosa 50%-ban ő volt, 25-25%-ban a húgom és én. Nemrég ő is elhunyt és a végrendeletében az ingatlanban rá eső részét – egyenlő arányban – ránk hagyta. A kérdéseim a következők: 1. Mi, mint munkavállalók, jogosultak vagyunk-e a plusz 2 nap szabadságra rendkívüli haláleset esetén? 2. Minek minősül a húgom és az én életemben? Mostohaapa? Nevelőapa? 3. A fentebb vázolt helyzetben mentesülünk-e a húgommal az örökösödési illeték alól?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Önök mint az elhunyt hozzátartozói (mostohagyermekei) jogosultak a Munka Törvénykönyve szerinti 2 napos munkavégzés alóli mentesülésre. Az Illetéktörvény azonban csak a (vérszerinti) egyenesági rokonok vagy örökbefogadás esetén biztosítja az öröklésiilleték-mentességet, így Önök az alól nem mentesülnek.
2026.01.09.
Kérdés: Ketten vagyunk testvérek, a testvérem anyámmal együtt lakik. Most tudtam meg, hogy az 1/2 házrészt a testvéremre íratta, tartás jogcímen, de nekem erről nem szóltak. A másik 1/2 rész korábban rendezve, apai örökség. Az a kérdésem, hogy nekem jár-e köteles rész az ingatlanból és egyéb vagyonból, pl. bankbetét. 89 éves az anyám, életében kérhetem vagy csak utána?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a kötelesrész alapját képzik az örökhagyó által adott ajándékok és egyéb visszterhes szerződések is (itt atartási) is, ha ez az ajándékozás stb. az örökhagyó halála előtti 10, illetve tartási szerződés esetében 2 éven belül történt, kivéve, ha édesanyjuk a hozzászámítást kizárta. Az összes többi örökségből (pl. banbkbetét, ingóságok, egyéb ingatlanok) pedig ugyanúgy részesül, mint a testvére. A későbbi örökségbe tartozó vagyont vagy egy részét kérheti még életében édesanyjától, pl. ajándékozás címén, de ehhez az ő elhatározása szükséges.
