Kérdés: Vagyonmegosztással kapcsolatban kérek segítséget. 26 évi házasság után, 7 éve váltam el, a vagyonmegosztást most szeretném rendezni. Közös életünkhöz a nagyszüleimtől kaptunk pénzt egy lakás vásárlására 1986-ban. Az akkori tényállás felvételében szerepel, hogy a lakást budapesti letelepedési engedéllyel és házasságkötéssel szerezhetjük meg. A pénzt ügyvédi letétbe kellett helyezni, amiről a befizetési bizonylataim megvannak. A házasságkötés előtt, a saját nevemen fizettem be a letétet. A letelepedés miatt a házasságkötést követő napi dátummal készült az adásvételi szerződés 50-50% tulajdonjoggal. A lakást 1998-ban eladtuk és az árából vásároltunk egy házrészt, amelyre további szülői támogatást is kaptam. Mivel ez készpénz volt, csak anyukám tanúvallomása bizonyítja, illetve az, hogy a bankszámlánkon nem volt meg a vételárnyi pénz. Édesapám halála után a szüleim családi házának adásvételi szerződésébe bele van foglalva, hogy az exem bankszámlájára érkezzen a vételár és a beérkezés is igazolt. Ennek egy részéből 5 év múlva vásároltunk 50-50% tulajdonnal egy lakást, amelyre devizahitelt is vettünk fel. A hitel kamatait 5 évig közösen fizettük, majd egyedül költöztem a lakásba és a további kamatokat, valamint a forintosítás után a tőkét saját erőből fizettem ki. Most az exem a házrész felét jogos tulajdonának tekinti és így kíván osztozni annak ellenére, hogy az ő családjától az ingatlan vásárlásához nem kaptunk segítséget. A lakásból is a kezdeti befizetés felét kéri, annak ellenére, hogy a szüleim pénze volt. A devizahitel általam történt kifizetését nem vitatja. Kérdésem: a Ptk. 4:38. § szerint különvagyonomnak tekinthető-e a családomtól kapott nagy összegű támogatás, hiszen saját vagyonukról mondtak le az én boldogulásom értelmében, vagy 50-50%-ban osztoznom kell-e az exemmel? Amennyiben az exem nem hajlandó az általam is elfogadható egyezségre, milyen esélyem van per indítása esetén a kedvező elbírálásra? Amennyiben perre kerülne a sor, akkor részemről ez milyen költséggel járna? Anno egy ügyvéd jó pénzért azt a tanácsot adta, hogy egyezzünk meg. Ennél konstruktívabb tanácsadás mennyibe kerülne Önöknél?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastárs különvagyonához tartozik a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás. A szülő vagy más rokon által adott jelentősebb értékű ajándékot rendszerint az ő gyermeke vagy rokona részére szóló juttatásnak kell tekinteni. Kiemelt jelentőséggel bír az ajándékozáskor elhangzott nyilatkozat. A leírtak alapján nem feltétlen kell „osztoznia”, habár ez minden esetben peres eljárást von maga után. Az állami peres illeték első fokon 6 %, ami a pertárgy értéke, ergo, amit peresíteni kíván összegszerűen meghatározva. Erre jön még a jogi képviselő (ügyvéd) díja. Az esélyek latolgatása nem lenne etikus a részünkről, hiszen egy harmadik, kívülálló személy (bíró) dönt a jogvitában.