Kérdés: Rendszeresen “fenn akadok” a közüzemi szolgáltatóknal az ügyintézés során (áram, gáz, víz, médiaszolgáltatók). A szerződések a férjem nevére vannak kötve. Az új adatvedelmi törvényre hivatkozva folyamatosan megtagadnak tőlem minden nemű intézkedést, vagy pedig meghatalmazást kérnek tőlem. A házunk 1/2-1/2 arányban a tulajdonunk. A szolgaltatók sem technikailag, sem jogilag, sem informatikai szinten nincsenek felkészülve arra, hogy mindkettőnk nevére kössenek szerződést. Ha ők már a szerződés kötésekor nem tudnak megfelelni az új jogi körülményekhez, akkor milyen jogon akadályozhatnak meg engem abban, hogy gyakoroljam a saját tulajdonom feletti jogaimat, vagy miért kényszeríthetnek arra, hogy meghatalmazást kerjek a férjemtől (mint a középkorban). Bárhol máshol (bankok, ingó-ingatlan jog) képesek több névre szerződést kötni. Miért az ügyfeleknek kell megszenvedni azt, ha valahol nem hajlandók fejleszteni a rendszert, mert az sokba kerülne.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A helyes gyakorlat a szerződés kapcsán valóban ez, amit meghatalmazással tud kiküszöbölni. Nem mindig kell újat írni, elég lenne egyet, ami mindenre kiterjed. A mai modern kor követelményei kapcsán természetesen el lehetne polemizálni a kérdésen, ebben igaza van, azonban ez még nem jelenti azt, hogy ne tudná a törvényes jogait gyakorolni a tulajdona kapcsán. Aminek ebben az esetben semmi köze nincsen a szerződéses (kötelmi) jogviszonyhoz. Itt a kettő jogilag elválik egymástól. Elviekben ezen szolgáltatóknál sem kizárt a többes szerződéskötés. (AZ már egy más kérdés, hogy az ügyfélszolgálatuk mire van avagy inkább nincsen felkészülve).
