Kérdés: Közgyűlési határozat hatályon kívül helyezési per volt. Jogértelmezési problémáim vannak. A felsorolt törvények közötti kapcsolatrendszert nem értem. Hogyan kapcsolódnak egymáshoz az ítélet meghozatala során? A teljes kép nem áll össze, mert csak különálló blokkokat, téglákat látok, és nem tudom összegyúrni. Első fokon a Járásbíróság elutasított a 2004. évi CXV. törvény 9. Paragrafus (2) bekezdésére hivatkozva, mert nem voltam ott a lakógyűlésen. Másodfokon a Törvényszék helybenhagyta az elsőfokot, a 2016. évi CXXX. törvény 407. paragrafus (2) bekezdés d) pontja alapján, fellebbezésnek nem volt helye. Ettől függetlenül felülvizsgálati kérelmet adtam be a Kúriához. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasította.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 9. § (2) bekezdése szerint „ha a közgyűlés határozata a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tag vagy nem tag tulajdonos, továbbá az állandó (időleges) használati jog jogosultja keresettel kérheti a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését”, attól függetlenül, hogy jelen volt-e a közgyűlésen vagy sem. A keresetet a határozat közlésétől számított 60 napon belül kell a lakásszövetkezet ellen benyújtani. Az, hogy Ön nem vett részt az adott közgyűlésen, önmagában nem ad okot arra, hogy a bíróság elutasítsa a keresetét. A Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szabályozza az adott pertípusra vonatkozó eljárást. Ennek 407. §-a kimondja, hogy ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta, nincs helye felülvizsgálatnak. A Kúria tehát jogszerűen járt el, amikor a felülvizsgálati kérelmet visszautasította.