Kérdés: Az a kérdésem, hogy mi a különbség akkor, ha távollétben kiszabnak helyszíni bírságot a közteresek (15.600 Ft-ot), esetleg nem fizetem be és így kerül a rendőrséghez az ügy, és aközött, akit rögtön feljelentenek? Ha jól olvastam csak az utóbbi esetben lehet arra hivatkozni, hogy közeli hozzátartozó állt ott meg és rá nem teszek terhelő vallomást. De rám miért vonatkozik más? Foglalkoztat a különbség a két eset között. Elvileg, ha a rendőrséghez kerül, akkor a rendőrség átveszi a már meglévő ügyet és nem elölről indul. Bekéri a közterületfelügyelet fotóit, jegyzőkönyvét, intézkedését és bizonyítékként csatolja. A rendőrség nem a sofőrt keresi, hanem megállapítja, hogy jogszerű volt-e a helyszíni bírság. 99%-ban jogszerűnek találja, majd magasabb pénzbírságot szab ki. Csak akkor lenne ez a kibúvó, ha nem szabtak volna ki helyszíni bírságot, emiatt azonnal szabálysértési eljárás indul, nincs elszállítás/távolléti intézkedés Ez így van? Segítsen kérem.
Válasz: Helyszíni bírságot kisebb súlyú szabálysértések vagy közigazgatási szabályszegések esetén szabnak ki, és ‒ az eljárás gyorsítása érdekében ‒ csak akkor folytatják le az eljárást az általános rendelkezések szerint, ha a járművezető nem ismeri el a jogsértést vagy nem fizeti be a bírságot. Az autó elszállítására (a helyszíni bírság mellett) akkor kerülhet sor, ha a jármű akadályozza a forgalmat, veszélyes, üzemképtelen, stb. és közterületen áll. (Ezt egy kiegészítő tábla jelzi.) A jogszabály a gépjármű tulajdonosának felelősségre vonását rendeli el, így ‒ a gépjárművezető távollétében kiszabott bírság esetén ‒ ha eljárás indul, lehetőség van annak bizonyítására, hogy nem a tulajdonos vezette a járművet. Amennyiben a gépjárművezető távollétében intézkedés történt (a jármű elszállítása), a hatóság a tulajdonossal szemben jár el (tehát neki kell kiváltania a járművet és megfizetni a költségeket), aki utólag polgári jogi úton érvényesítheti a felmerült költségei megtérítését a jármű tényleges vezetőjével szemben.