Kérdés: Szülő után örököltem 1/2 házat. A másik 1/2 ház a testvérem öröksége. Testvérem jelenleg az ingatlanban él, állandó lakcímmel bejelentve. Pert indított ellenem, mert ő úgy gondolja, neki több rész jár a házból. A bentlakás alatt a házra ráfordítás részéről nem történt, de a vállalkozásának ez a székhelye, amire számlákat állított ki. Ezeket a számlákat a bíróságon ráépítés címen be is mutatta. Időközben (a hagyatéki tárgyalás után 4 hónappal), miután megindította a bírósági eljárást, gyorsan házasságot kötött a barátnőjével, aki szintén a vitatott házban, állandó lakcímmel rendelkezik (őt még a szülőm engedte bejelentkezni, mert unoka érkezett). A kérdésem az, hogy a testvérem adhat-e haszonélvezeti jogot az új feleségének vagy akkor is haszonélvezője lesz-e a háznak, ha már a testvérem nem él? Előfordulhat-e, hogy a vadidegennek több joga lesz? Nem vagyunk fiatalok, szerintem a házasság csak ezért köttetett. Az épületbe egyébként nem enged be, kulcsot nem adott, teljesen kizárt.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan 1/2 részére alapíthat haszonélvezeti jogot, valamint, a testvére halála után, ugyanerre a részre jár a haszonélvezeti jog. Az ön tulajdonrészére nem alapíthatnak haszonélvezeti jogot. Nem zárhatja ki a lakásból jogszerűen, azt javaslom, forduljon bírósághoz.
