Kérdés: Elsőre azt kérdeztem, hogy az idézés eljárási cselekmény-e és milyen kihatással lehet az elévülésre. Önöktől ezt a választ kaptam: Tisztelt Kérdező! Attól függhet, hogy pontosan milyen (típusú) eljárásról van szó. Nem feltétlenül tudom értelmezni itt az eljárás “típusára” vonatkozó kérdést. Ami biztos, hogy garázdaság szabálysértéséről van szó és hozzávetőlegesen tudok következtetni egy kezdeti dátumra, de amúgy nem tudom, miről van szó pontosan. Viszont az idézés, ami jelenleg nálam van, olyan időpontra szól, ami igencsak súrolja az általam kikövetkeztetett megindítási időponthoz képest az elévülés határát. Ellenben információm van arról, hogy a hatóság szerint valamikor “menet közben” már küldtek nekem idézést, amit viszont én nem kaptam meg. Egyelőre a rendőrség semmilyen információt nem adott, azt mondták, majd a kihallgatáskor megtudom. Nos, ezért lényeges, hogy az állítólagos köztes idézés, illetőleg a jelen kikézbesített idézés hogyan befolyásolja az elévülést.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az eljárás,,típusa” jelen esetben szabálysértési. Minden eljárásjog „másképpen működik”. A szabálysértési eljárásban 2 elévülési idő van, az ún. relatív és az ún. abszolút. Relatív: a szabálysértés tudomásra jutásától számított 6 hónapon belül a hatóságnak meg kell indítani az eljárást. Ha ez nem történik meg, akkor bekövetkezik az elévülés. Abszolút: a szabálysértés elkövetésének időpontjától számított 2 év eltelte után az elkövető semmiképpen sem büntethető. Az idézését ennek fényében kell értékelni, tehát az nem feltétlenül a megindítási időpont függvénye.