Kérdés: Feleségem és én élünk együtt saját házban a két kis gyermekünkkel. Feleségem édesanyja elhunyt. Az öccsét kivettük az árvaházból, amikor 14 éves volt, most 18 és fél éves. Viszont eljutottunk arra a pontra, hogy nem lehet vele együtt élni már. Nyomda festéket nem tűrő szavakat használ a feleségemre. A házi munkából nem veszi ki a részét, még olyan szinten sem, hogy elmenjen a boltba egy kg kenyérért, ha elfogy. Egész nap nincs otthon, csak csavarog, hajnalban vagy reggel ha hazaér, elvonul a szobájába és délutánig alszik. Amikor felkel, akkor zuhanyzik, eszik majd újból eltűnik. Iskolába jár, viszont tanulmányai alapján ki akarták csapni, de a feleségem beszélt az iskolával, hogy adjanak neki egy esélyt. A nyáron nem hajlandó dolgozni, egyéb okokra hivatkozva. Viszont az agresszív viselkedése miatt nem vagyunk hajlandóak tovább ezt eltűrni főleg, hogy két kis korú gyermekünk azt hallgatja, ha otthon van (és nem az van, amit ő akar), hogy káromkodik és szidja az anyjukat.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérem, tegyen fel kérdést. (Ha azt szerette volna kérdezni, hogy kitehetik-e, akkor a válasz: igen, meg kell szüntetni a szívességi lakáshasználatát és cseréljenek zárat utána.)
