A bírósági végrehajtás szabályozásának tekintetében a magyar jog megkülönbözteti az általános végrehajtási eljárást, valamint a különleges végrehajtási eljárásokat. Az általános szabályok szerinti végrehajtási eljárás a belföldi végrehajtható határozaton (okiraton) alapuló pénzkövetelés kielégítésére irányul.
Ezzel szemben a különleges végrehajtási eljárások a következőkre irányulhatnak:
• meghatározott cselekmény végrehajtására;
• kielégítés helyett csak követelés biztosítására;
• külföldi határozat végrehajtására;
• zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére;
• vagyonelkobzásra;
• tartásra kötelezett adós adatainak beszerzésére.
A Polgári Perrendtartás a következő módon rendszerezi a végrehajtási pereket:
• Végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított per
• Végrehajtási igényper
• Foglalás tűrése iránti per
• Követelés behajtása iránti per
• A végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránti per
A végrehajtás szakaszai tekintetében első helyen áll a végrehajtás elrendelése. Ekkor kibocsájtják a végrehajtó okiratot és a bíróság dönt arról, hogy van-e helye a végrehajtásnak, életbe léphet-e az állami kényszer. A következő szakasz a végrehajtás foganatosítása. Amennyiben pénzkövetelést érvényesítenek végrehajtással – az adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt vagyonát, munkabérét, egyéb járandóságát, majd ingóságait, végül ingatlanát vonják végrehajtás alá. Ezeket a vagyontárgyakat először lefoglalják, majd – ha szükséges – értékesítik. Értékesítésre csak az ingóságok és ingatlanok tekintetében kerülhet sor. A lefoglalt vagyontárgyak értékét – a végrehajtás költségeinek levonását követően – a fennálló követelés erejéig a jogosult részére fizetik meg. A végrehajtás foganatosításának szakaszában a legtöbb feladata a bírósági végrehajtóknak van.
