— Fórum —

Az összes megválaszolt kérdés

A fórum használata

A  jogi fórum felülete arra szolgál, hogy jogi problémájára iránymutatást, lehetséges megoldási javaslatot kapjon, relatíve gyorsan és ingyenesen.

A beépített kereső segítségével kulcsszavakra lehetséges a keresés minden jogeset címében és tartalmában, mely javasolt, hiszen lehetséges, hogy a kérdésére a válasz már megtalálható.

Az alább megjelenő lista az összes eddigi megválaszolt kérdést jeleníti meg.

A szolgáltatás teljeskörű jogi tanácsadásra nem alkalmas, így az üzemeltető minden felelősséget kizár annak használatával kapcsolatosan, pusztán iránymutatás, segítség, jogi véleménynyilvánítás az oldal célja. Egyebekben a főoldalon megjelentetett Általános felhasználási feltételek az irányadóak.

Megválaszolt kérdések

Ezekre válaszoltunk eddig

Ha nem találja a választ, kérdezzen fórumunkban!

Kérdés: 2004 óta húgomról, apukánk halála óta nem tudok semmit. Nem jelentkezett. Belga-magyar állampolgár és Belgiumban él? Élt? Hol tudnám megkerestetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt tanácsolom, vegye fel a kapcsolatot a külföldi hatóságokkal vagy a nagykövetséggel.

Kérdés: Ha valaki vásárol egy ingatlant és közben meghal az eladó, akkor mi történik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Meg kell várni, amíg lezajlik a hagyatéki tárgyalás, azt követően kell az ingatlan tulajdonjogára jogosult örökössel megkötni az adásvételi szerződést.

Kérdés: Soproni járásban egy osztatlan közös tulajdonú telken két lakóház van. A két tulajdonos nem áll rokonságban egymással. Az udvari lakás tulajdonosa az első ház mellett jár be a ráeső ingatlanhoz. Az a szándéka, hogy albérletekbe kiadja a több külön bejáratúra kialakított épületet. Van-e joga ehhez az első ház tulajdonosának beleegyezése nélkül? Azaz az utcai kijárattal rendelkező első lakó, akinek két kisgyereke van, megtilthatja-e, hogy haszonszerzés céljából idegeneket telepítsen a közös portára. Amikor ők megvették a házat, azt a tájékoztatást kapták, hogy a hátsó házban raktár lesz, mivel annak a háznak a tulajdonosa a szomszédban lakik és boltja van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Osztatlan közös tulajdon esetén is szükség van a többi tulajdonos hozzájárulására, továbbá közös megegyezésre kell jutni. Minden tulajdonostárs jogosult a tulajdon használatára, azonban ez a jog nem gyakorolható a többi tulajdonostárs jogainak sérelmére. A közös tulajdon használata során, hasznosítása ügyében a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduknak megfelelő mértékben szótöbbséggel határoznak. A haszonélvezetbe adáshoz, a használatba adáshoz vagy más módon történő megterheléséhez a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges. Ha van a használatról megállapodás korábbról, akkor pedig aszerint kell eljárniuk.

Kérdés: Az alábbi konkrét ügyben kérem véleményüket, tanácsukat: 6 havi munkaidő keretben dolgozom. Az erre az időszakra jutó 48 naptári pihenő napból csak 33 pihenő napot kaptam meg, ezért keletkezett 15*8 azaz, 120 többlet órám. Az én véleményem szerint ez pihenő napi munkavégzésnek számít, tehát 100% pótlékkal kellene kifizetni. A munkaügyes nem így gondolja, mert szerinte a munkaidő keret esetén keletkezett plusz órákat csak 50% pótlékkal kell kifizetni. Szerintem ez csak akkor van így, ha a keret idejére jutó összes pihenő napot kivettem. Röviden erről van szó.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaidő beosztásának joga a munkaadót illeti meg. Túlóraként kell elszámolni, ha a munkavállaló a munkaidő keretét túllépi. Rendkívüli
munkavégzési pótlék is járhat, amennyiben a munkaidő-beosztása szerinti napi munkaidőt meghaladóan dolgozik, illetve ha többet dolgozik, mint amennyit a heti 40 órás munkahét figyelembe vételével be lehetne osztani. Ennek mértéke 50 százalék. Pihenőnapjára elrendelt munkaidő esetén 100 százalék bérpótlék jár vagy 50 százalék és egy pihenőnap. Azonban ahhoz, hogy pontosabb információt tudjunk adni, ismerni kellene a munkaszerződés pontos részleteit.

Kérdés: Húsvétkor kicsit berumoztam és hangosabban hallgattuk a zenét a kelleténél (Nem volt extra vészes). Van valami rosszakaró szomszéd (panelház), aki kihívta ránk a rendőröket. A rendőrök nem mondtak semmit csak, hogy kapcsoljuk ki a zenét aztán leléptek. Most meg jött egy levél, gondolom feljelentettek vagy pénzbírság lehet. Fellebbezhetek ebben az esetben, amiért nem figyelmeztettek? A levelet holnap tudom átvenni, jelenleg csak az érdekel, hogy ez jogos-e így? Természetesen együttműködő voltam és azonnal felhagytunk a zenehallgatással.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A rendőrség utóbb nem szabhat ki pénzbírságot, azt a helyszínre kiérkezve teheti meg adott esetben. A feljelentés abban az esetben bírna jogi relevanciával, ha a rendőrségi felszólítás hatására sem szüntették volna meg a zajt. Amennyiben a kérdéses levél valóban feljelentést tartalmaz, akkor meglesznek az Ön jogorvoslati lehetőségei is.

Kérdés: Órabéres munkarendnél miért csinálja azt a cég, hogy fizetett ünnepnapra vagy behívja dolgozni dupla bérért vagy pedig szabit ad a dolgozóknak? Nem adhat pihenőnapot aznapra? (A szabi persze csak szimplán bérnek számít.) Ezt valahol szabályozza a munkatörvénykönyv és hol vagy csak egyedi céges bérpolitika?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszüneti napra kiadott pihenőnapnak teljes foglalkoztatás esetén nincs akadálya, munkaidőkeret esetében viszont problémás. Óra- vagy teljesítménybéres munkavállaló esetében amennyiben általános munkarend szerinti munkanapra esik a munkaszüneti nap, akkor a munkaszüneti napra munkavégzés hiányában is távolléti díj jár a munkavállalónak. Amennyiben ugyanakkor szombatra vagy vasárnapra esik a munkaszüneti nap, akkor nem. Itt tehát a munkaidő-keret és a távolléti díj fizetésének szabályait kell figyelni.

Kérdés: Munkahelyemen 46 fő dolgozik és a parancsnokom szerint félnek tőlem a munkatársaim, mert azt állítja valaki, hogy én fertőzöm a közösséget, mivel a családtagjaim között van covid pozitív. Hitelt érdemlően bizonyítottam, hogy nem vagyok kontaktszemély, de ennek ellenére engem tartanak fertőzőnek, aki miatt 13 kollégánk táppénzre ment. El kellett mennem antigén és PCR tesztre, hogy papírral is alá tudjam támasztani az igazamat, de ez nekem relatíve sokba került, holott tudtam, hogy otthon nem fertőződhettem meg. De nem hitt nekem senki. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéséből nem világos számomra, hogy munkáltatója utasítására vagy önszántából ment el elvégezni a teszteket. Amennyiben munkáltatója kötelezte a tesztelésre, úgy a munkáltató kötelessége az ingyenes teszt biztosítása, tehát költségei megtérítésére jogosult. Ezen felül munkatársai ilyen jellegű állításai egyértelműen sértik az Ön jó hírnévhez való jogát, így személyiségi jogi peres eljárást kezdeményezésére jogosult.

Kérdés: Szeretném kérdezni, hogy elhelyezhető-e egy gyermek olyan szülőhöz, aki ellen rendőrségi feljelentés van, túlzott intimitásért? Elváltak a szülők. Az anya nevelte a gyermeket. Messzebb költöztek az apa lakhelyétől és az apa kérte a gyerek azonnali ideiglenes áthelyezését magához. Viszont az apa ellen van a fent említett feljelentés.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A feljelentés önmagában nem kizáró ok, habár olyan, hogy „túlzott intimitás”, nem létezik, így nem érthető, hogy mire gondolt.

Kérdés: Elképesztő helyzetbe kerültem. Vásárolni voltam édesanyámmal, pénztárnál pakolok be szokásosan a kosárba, vettünk kettő pontgyűjtő terméket, kérdezték van-e annyi pontunk. Mondtuk persze, így kedvezményesen jutunk hozzá, gondoltam lehúzta mindkettő terméket. Nagyon sok holmink volt, pakolok és látom, hogy az egyik plüss a pénztáros előtt van, a csippantó előtt. Gondoltam, hogy azt is lehúzta, hiszen kérdezte, van-e elég pont, így azt is elvettem. Fizetünk, új áruvédelmi kapu, nem tudom, hogy működik, gondolom lopáskor csipog, mint máshol. Éles hang, rossz a fülem, azt se tudom mellettünk szólt vagy csak a másik pénztárosnál csippant a pénztárgép. Félreálltunk, láttuk elszámotnak egy virágot, gondoltuk nem állunk újra sorba, nem reklamálunk. Hazaértünk és látom nincs lehúzva mindkét plüss. Másnap visszamentem és hívattam főnököt, hogy nem húzták le. Kérdezte, hogy kérem-e, kifizettem, se jegyzőkönyv semmi. Azóta azon rágódom, nem jelentenek-e fel szabálysértésért, hogy elvettem a pénztáros elől a terméket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön nem követett el szabálysértést vagy bűncselekményt, az áruház felé jelezte a problémát, a termék pedig kifizetésre került. Azt javasolom, őrizze meg a kapott nyugtát arra az esetre, ha a későbbiekben problémák merülnének fel.

Kérdés: NAV által eltiltott képviselő megjelenik az erkölcsi bizonyítványban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az erkölcsi bizonyítványban azon cselekmények jelennek meg, amelyek bűncselekménynek minősülnek és, ezáltal az elkövető szerepel a bűnügyi nyilvántartásban. Az Ön által feltett kérdésből nem egyértelmű, hogy történt-e bármilyen bűncselekmény, ezért érdemben pontos válasszal nem tudok szolgálni.

Kérdés: Asztmás betegként dolgozhatok-e covid osztályon? Jelenleg is sokat fulladok, rövidtávon kifáradok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaköri leírást a munkáltató megváltoztathatja és kötelezheti a dolgozót más feladatok elvégzésére, valamint a munkavégzés helyét is módosíthatja (ez adott esetben a Covid osztályra történő áthelyezést jelenti). Fontos megjegyezni azonban, hogy ahhoz, hogy pontos választ tudjak adni, ismernem kellene a munkavállalói szerződését, azon belül is a munkaköri leírást.

Kérdés: Kényes és bonyolult a párom ügye, tavaly nyáron idegenrendészeti őrizetbe került Nyírbátorban, ő iráni származású. 14 éve él Magyarországon, de a tartózkodási engedélye lejárt 4 éve, ő próbálta meghosszabbítani, intézni, de a bevándorlási hivatal folyamatosan elutasította. Páromnak 10 év bejelentett munkaviszonya van, TB-t fizetett, állandó lakcíme van. Főbb betegségei vannak, 58 éves, úgy érezzük meg van hurcolva, ide-oda szállítgatják betegen már 9 hónapja, mit tehetünk, hogy szabadon engedjék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdése megválaszolásához több információra lenne szükség. Az őrizetbe vétel után ki kellett volna utasítaniuk a párját az országból elvileg, így a szállítások okai egyelőre nem világosak. Mindenféleképpen javaslom az ügyvédi közreműködést, hogy a lehető leggyorsabban találjanak megoldást.

Kérdés: Házat szeretnék venni: 1) A szerződéskötést lehet-e online intézni? 2) Az előleget vagy foglalót ügyvéd előtt kell vagy elég egymás között 2 tanúval? 3) Az eladó kiköltözési idejét egymás között kell megbeszélni vagy van-e erre szabály? 4) Mit jelent az, ha zártkerti ingatlan, akkor először ki kell függeszteni és csak pár hónap után lehet tulajdonba venni, ha nincs más vevő? Mennyi ez az idő és le lehet-e rövidíteni? 5) Mit jelent az, ha egy földterületet aranykoronában írnak? Többet kell érte fizetni vagy nehezebben lehet hozzájutni vagy mit jelent? 6) Ha árverezés alatt áll az ingatlan, mennyi idő alatt lehet lezárni? Nehezebb az intézése? 7) Ha tanyát vásárolok és 3000 nm felett van a terület csak gazdavizsgával rendelkező veheti meg? 8) Hogyan lehetséges megvenni olyan területet, ami elhagyatott, kihalt településen van? A hozzá tartozó Önkormányzaton kérdezősködjek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Vannak ügyvédek, akik vállalják az adásvételi szerződés online lebonyolítását. Az előleget/foglaló fizetéséhez nem szükséges ügyvéd jelenléte. A kiköltözési időt Önöknek kell megbeszélni. Zártkert nincsen, ez egy téves szó- és földhivatali bejegyzés használat. Ki van-e vonva a művelés alól vagy sem, ez a kérdés. Ha nincsen, akkor eladása esetén az értékesítési szándékot 60 napra ki kell függeszteni az önkormányzatnál az elővásárlásra jogosultak miatt. Sajnos nem lehet rövidíteni a folyamatot. Az aranykorona egy földminősítési értékszám, minél magasabb az aranykorona szám, annál jobb minőségű a föld, így drágább is lehet, ám ez kizárólag termőföldnél fordul elő. A 6. kérdés tárgyában vegye fel a kapcsolatot egy végrehajtóval, aki pontos választ fog tudni Önnek adni, mivel az iratokat ismerni kellene. Egy hektárnál nagyobb termőföld vásárláshoz szükséges gazdatanfolyam elvégzése. A művelés alatt nem álló föld vásárlásáról annál az önkormányzatnál kell érdeklődni, amelyhez tartozik a terület.

Kérdés: Nemrégiben vásároltam egy belvárosi társasházi lakást. A lakásom bejárata előtt tárolja a társasház a létráit, szám szerint 7-et. Kérdésem, hogy milyen jogaim vannak ennek eltávolítására? A közös képviselő hosszas huzavona után sem tud intézkedni a témában.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, először tájékozódjon a társasház alapító okiratában foglaltakról, a szervezeti és működési szabályzat tartalmáról és a házirendről, majd annak fényében szólítsa fel a közös képviselőt írásban a létrák máshol történő tárolásával kapcsolatos ügyintézésre.

Kérdés: 7 éve vagyunk együtt az élettársammal. A ház, amiben lakunk azt én vettem igaz, hogy hitel is van rajta. A mai világban nem tudatjuk, hogy mi történik velünk. A gyerekeim nem fogadták el a páromat. A kérdésem arra vonatkozna, ha én halok meg előbb a gyerekeim biztos kiraknák a házból, milyen papírt kellene és kivel csináltatnom, hogy ne így legyen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lehetséges megoldások: végrendelet, haszonélvezeti jog alapítása, tartási szerződés, gondozási szerződés, életjáradék stb. A pontos célt kell meghatározni és a lehetőségek közül a „legolcsóbbat” hozzárendelni.

Kérdés: Mit lehet tenni olyankor, ha a cég, ahol dolgozom megköveteli a szájmaszk viselését? Ennek betartására belső szabályokat hoz létre. Viszont hoz egy olyan döntést, hogy pénzt von meg, magyarul megbüntet, ha leveszem a maszkom!.Megteheti-e ezt egy cég, ami nem tartozik semmilyen szervhez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a munkáltató kötelessége az egészséges munkakörnyezet biztosítása, ezért ebben az időszakban meghatározhatja a maszk viselését a munkavállalók védelme érdekében. Ebből következően szankcionálhatja is, ha valaki huzamos ideig nem tartja be a szabályokat. A szankció szabályait pedig a Mtv. tartalmazza, annak kell megfelelnie.

Kérdés: Az ügyvéd a vevőt az eladóval szemben jogi vita esetén nem képviselheti?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az ügyvéd a felek megbízásából szerződéskötésben működik közre, és azok részére együttesen fejt ki okirat-szerkesztési tevékenységet, akkor az ilyen szerződésből keletkező jogvitákban, fő szabály szerint, egyik fél képviseletét sem láthatja el.

Kérdés: Férjemmel válófélben vagyunk, van egy közös ingatlanunk, amiből szeretném kivásárolni. Úgy tudom, hogy folyamatban lévő válás esetén ez nem lehetséges, csak abban az esetben, ha már jogerős végzéssel rendelkezünk. Lehetséges-e a válási folyamat felfüggesztése és a férjem kivásárlása ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindegyik variációban lehetséges, csak más-más „technikai” megoldással. A válási folyamatot egyébként sem kell és emiatt nem is lehet felfüggeszteni.

Kérdés: Üzenetben és messengeren szakításunk óta kb. 4-5 alkalommal kértem az exemet (az elmúlt napokban), hogy beszéljünk meg valamit. Sajnos picit “fenyegetve” is, hogy ha nem beszél velem, akkor én beszélek az általa elcsábított férj feleségével, magyarul elmondom a dolgot mindenkinek. Lehet nekem ebből problémám?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A válaszhoz az üzenetek szó szerinti ismerete és a pontos történeti tényállás kellene.

Kérdés: 2018-ban kórházba kerültem. egy alapos belgyógyászati kivizsgáláson estem át, majd hazaküldtek. Fiam nem tudott mit kezdeni velem, egy ismerősön keresztül bedugott a zárt osztályra. Ami borzalmat, embertelenséget én ott átéltem… Mindezt józan ésszel. Most jön a csavar, fiamék családi házat vettek, de nem volt elég a pénzük. Ebben a házban lesz neked anyu egy teljesen külön álló lakrészed, ezt mondták. Még mindig nem lett kész a ház, gyorsan eladatták velem az én lakásomat, mondván ott már van hol laknod. Én győri vagyok, de gyorsan elvittek egy Budapest melletti öregek otthonába, tele demenssel 80 és a halál között. Amíg én ott voltam a végleges szerződést ő aláírta, kipakolta az összes értéktárgyamat, a ruháimból semmi sem maradt. Az én részemből csak 2 Millió Ft maradt. Most ugyanott lakom nála, a nyugdíjamból élek. Ez egy nagyon szomorú sors, nem kívánom senkinek, hogy így járjon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtakban nem szerepel kérdés, amennyiben tájékoztatást szeretni kapni, kérem, ismertesse a jogi problémát és azt is, hogy milyen kérdésre szeretne választ kapni.

Kérdés: Adott egy ingatlan, melyet 5 éve hirdettek egy hivatalos árverésen. A licit sikeresen zárult, melyről e-mail is érkezett. Jegyzőkönyv, összeg elutalása 3 napon belül. Majd a tulajdoni lap érkezését várva teltek a napok. Kiderült, hogy azért nem érkezett meg a tulajdoni lap, mert az adós (volt tulaj) az “eljárás megszüntetését kérvényezte” a bíróságon. Azt szeretném kérdezni, hogy van-e egyáltalán még eljárás?? Az ingatlan el lett adva. 5 éve hirdetik, miért most ugrálnak?? Visszakaphatják-e az ingatlant az adósok ezek után, bírósági eljárási döntés alapján is? És nekem, aki elutalta az összeget időben és igényt tartok az ingatlanra, milyen jogaim vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az árverések szabályozása a magyar jogban nagyon komplex módon történik. Az Ön esetében ahhoz, hogy pontosabb információval tudjak szolgálni, ismernem kellene a pontos részleteket. Mindenféleképpen javaslom az ügyvédi közreműködést.

Kérdés: Az ügyben érdeklődöm, ha 1 hónapja átestem a koronavírus fertőzésen, kötelezhet-e a munkaadó, hogy oltassam be magam. Megtagadhatom az oltást szankciók nélkül? Középiskolában dolgozom, mint iskolatitkár.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az oltás önkéntes alapon történik, tehát szankciók nem érhetik Önt az oltás megtagadása miatt. Habár érdemes az oltást kérni, sok mindent meg lehet vele előzni….

Kérdés: Az egyik rokonom megvádolt lopással és olyan dolgokat keres rajtam, amiről tudomása volt, hogy nekem van. A nyomozók lefoglalták az én tulajdonom. És hiába mondtam nekik, hogy az enyémek, azt mondták pont ilyet kerestek. Mivel ajándékba kaptam nem tudom igazolni, hogy az enyém. Ilyenkor tényleg elvihetik, mert valaki tudja mi az enyém? Vissza fogom kapni vagy így megszerzi az illető?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Akkor lehet valamit lefoglalni, ha a dolog bizonyítási eszköz, vagy elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá esik, ha ingó dolog, a számlapénz, az elektronikus pénz vagy az elektronikus adat és bírói, ügyész vagy nyomozó hatósági határozat van róla. Azonban a jogszabály számos dolgot felsorol, amit nem lehet lefoglalni (ilyen például a terhelt, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy és a tanúvallomás megtagadására jogosult személy közötti közlés vagy küldemény), így a lefoglalás jogszerűsége nagyban függ a lefoglalt tárgytól. Ha a nyomozás lezárult és a lefoglalt dologról bebizonyosodik, hogy valóban az Ön tulajdona, vissza fogja kapni. Ha ajándékba kapta, akkor pedig lennie kell egy ajándékozónak is….

Kérdés: A keresztanyám (édesanyám testvére, aki szintén meghalt már) elhalálozott. Neki nincs, sosem volt férje, gyereke, én és a családom gondoskodtunk róla, segítettük. Van két nővérem is, akikkel nem tartotta a kapcsolatot, rossz volt a viszonyuk. Találtunk egy kézzel írott végrendeletet, amely szerint rám és két kiskorú gyermekemre szeretné hagyni mindenét (házát, folyószámláját). Még nem tudjuk, hogy van-e hivatalos végrendelete vagy sem. Azt szeretném megtudni, hogy ez a kézzel írott végakarat érvényes-e vagy mindenképpen ügyvéd/közjegyző előtt kellett volna megírnia? Ezen nincs tanú sem, igazából olyan, mintha piszkozat lenne. Hogy tudnánk kideríteni, hogy volt-e hivatalos? Ill. a hagyatéki eljárás során, ha a nővéreim is szeretnének örökölni, akkor megtámadhatom-e ez alapján? Tanúim is vannak arra, többször elmondta a szomszédjainak, ismerőseinek, hogy valóban mindent rám akart hagyni, csak hirtelen halt meg, erre senki nem számított.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Akkor lesz érvényes a végrendelet, ha megállapítható, hogy az örökhagyótól származik és az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmaz. Így a szóban forgó végrendelet is érvényes lehet, ha az örökhagyó saját kezűleg írta (nem számítógéppel) és alá is írta; ebben az esetben tanúk közreműködése sem szükséges. Azt, hogy volt-e ügyvédi közreműködéssel készült végrendelete onnan tudhatja meg, hogy az ilyen végrendeletet a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartásba veszi és borítékban megőrzi. A hagyatéki eljárásban eljáró közjegyző megkeresésére a Magyar Ügyvédi Kamara, tájékoztatást ad a végrendeletről, továbbá saját hatáskörben nyilvántartásban ellenőrzi a közjegyzői végrendelet meglétét, így Önök is értesülni fognak róla a hagyatéki eljárás során.

Kérdés: Elhunyt férjem után örököltünk egy házat, két fiammal együtt, egyenlő,1/3 részben. A probléma az, hogy a házban laknak, és nem akarnak kiköltözni. Anno a férjem engedte oda őket. Egy férfi, az élettársa és két kiskorú gyermek. Mivel a házon kb. 2 millió Ft végrehajtásos hitel van, aminek a napi kamata ketyeg, így minél előbb szeretnénk eladni a házat. Vevő is van rá. Kérdésem, hogyan tudom jogszerűen kirakni az ott lakókat? Arra hivatkoznak, hogy április 15-ig moratórium van, addig nem lehet kitenni őket! De a férfi elmondása szerint utána sem igyekeznek kiköltözni! Mi a teendőm, hogy ne önbíráskodás legyen a vége?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos ebben az esetben nem olyan könnyű a megoldás, hiszen jelen esetben a férfi, az élettársa, valamint a két kiskorú gyermek jogcím nélküli lakáshasználónak minősül, ezért nincs lehetőség rendőri közbeavatkozásra. Elsősorban fel kell szólítani az ingatlanban jogosulatlanul tartózkodó személyeket írásban, tértivevényes levélben az ingatlan elhagyására és 15 napos határidő tűzésével, amennyiben nem költöznek ki a rendelkezésükre álló határidőn belül. Az ingatlan kilakoltatására azonban csak jogerős bírósági határozat, majd végrehajtás alapján kerülhet sor, tehát jelen esetben az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bírósághoz kell fordulnia.

Kérdés: Jelenleg állandó lakóhellyel nem, csupán település szintűvel rendelkezem. Fedezet nélküli személyi kölcsönöm van, amit nem tudok fizetni. A hitel felvételekor szüleim ingatlanára volt bejegyezve az állandó lakcímem. Amennyiben végrehajtásra kerülne sor, megjelenhet-e a végrehajtó a szüleim lakásán, illetve ott lefoglalhat-e ingóságot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A végrehajtó csak az Ön tulajdonában álló vagyontárgyakra vezethet végrehajtást, így szülei tulajdonában álló ingatlanra/ ingóságokra értelemszerűen nem vezethet. Adott esetben ez nyilatkozatok és bizonyítékok kérdése. (Egyébként az ingó foglalás ma már ritkaságszámba megy, nem éri meg….)

Kérdés: Lehet-e a kiskorú gyermeknek település szintű lakcíme?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Véleményem szerint elvileg a kiskorú gyermeknek is lehet települési szintű lakcíme, azonban ezzel kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy az ilyen lakcímmel rendelkező kiskorú gyermekek vonatkozásában jelentősen megnehezíti az ellátáshoz való hozzáférést, illetve a gyámhatóság is be fog avatkozni, hiszen ez eleve egy veszélyeztetett helyzetet feltételez.

Kérdés: Az alábbi konkrét ügyben kérem véleményüket, tanácsukat: 6 havi munkaidő keretben dolgozom. Az erre az időszakra jutó 48 naptári pihenő napból csak 33 pihenő napot kaptam meg, ezért keletkezett 15*8, azaz 120 többlet órám. Az én véleményem szerint ez pihenő napi munkavégzésnek számít, tehát 100% pótlékkal kellene kifizetni. A munkaügyes nem így gondolja, mert szerinte a munkaidő keret esetén keletkezett plusz órákat csak 50% pótlékkal kell kifizetni. Szerintem ez csak akkor van így, ha a keret idejére jutó összes pihenő napot kivettem. Röviden erről van szó.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaidő beosztásának joga a munkaadót illeti meg. Túlóraként kell elszámolni, ha a munkavállaló a munkaidő keretét túllépi. Rendkívüli munkavégzési pótlék is járhat, amennyiben a munkaidő-beosztása szerinti napi munkaidőt meghaladóan dolgozik, illetve ha többet dolgozik, mint amennyit a heti 40 órás munkahét figyelembe vételével be lehetne osztani. Ennek mértéke 50 százalék. Pihenőnapjára elrendelt munkaidő esetén 100 százalék bérpótlék jár vagy 50 százalék és egy pihenőnap. Azonban ahhoz, hogy pontosabb információt tudjunk adni, ismerni kellene a munkaszerződés pontos részleteit.

Kérdés: Ha exemről a városban elmondom (családjának+közeli barátainak), hogy viszonya volt egy baráti körbe tartozó nős emberrel + jelenleg is alkalmi kalandokba keveredik, abból lehet gondom? A megcsalt barátnőt is értesíteni szeretném. A bizonyítás ugye nehézkes lenne, de igaz. Polgári v. büntetőügy is lehet? Mitől függ, mi a gyakorlat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lehet mindkettő. A másik féltől függ, hogy mit kezdeményez, persze az is más kérdés, hogy mi lesz a vége…..mindkét oldalon nehézkes a bizonyítás adott esetben és a két eljárásban teljesen más eljárási / bizonyítási szabályok is vannak.

Kérdés: Én abban szeretnék tanácsot kérni, hogy a nagymamám elhunyt. Adott kettő örökös, édesanyám és a nagybátyám, ők az egyenes ági leszármazottak. Nos ők lemondanak az örökségről az adósság miatt. Arra lennék kíváncsi, hogy ez esetben az adósságot az unokák öröklik ezáltal vagy mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, ebben az esetben a további örökösökre hárul az adósság, azonban önöknek is jogában áll az örökségről való lemondás. Ha ezt minden örökös megteszi, az adósság a Magyar Államra száll. Fontos tudni azonban, hogyha visszautasítja a tartozást, akkor a maradék vagyonra sem tarthat igényt; ezen kívül, ha a hagyatéki tárgyaláson visszautasította a hagyatékot, azt követően semmilyen követelése nem lehet.

Kérdés: Szeretnék jogi információt kérni. A férjem 2021.03.08. elköltözött, válni nem akar, de velem élni sem. 2021.03.22.-én 29.000.000 Forintért a tudtom nélkül eladott egy 19 hektáros földet, amit a kedves testvére számlájára utaltat. Kérdésem: ez válás előtt vagyonmenekítés? Tehet-e egyáltalán ilyet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Válás előtt „vagyont menekíteni” így nem lehet, hiszen az elszámolási jogviszony az megmarad a felek között, az ingatlannál pedig ez mindig dokumentált is. Javaslom, hogy a probléma komplexitása okán mihamarabb keressen fel ügyvédet, különös figyelemmel arra, hogy a válás a mai Pp-vel nem jelenti egyben a közös vagyon megosztását is.

Kérdés: Hívói oldalról történő hangrögzítés: Telefonhívások esetén a hangfelvétel készítésének jogalapja az érintett előzetes tájékoztatását követő hozzájárulásán alapulhat (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. §.). Egy kérdés azonban felmerül, hogy a hívói oldalról készülhet-e hangrögzítés (nyilván a mai okos készülékekkel igen) és ha a hívó készít ilyet, azt miként használhatja? Nem kell-e valahol felhívni a hívók figyelmét erre a körülményre illetve ennek vonzataira? Vélhetően a hívó fél ilyen irányú magatartását korlátozni nem lehet… Vagy mégis?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hangfelvételhez való jog az ember nevesített személyiségi jogai közé tartozik, ezáltal minden személy vonatkozásában egyaránt érvényesül az a követelmény, hogy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges, így ha hangfelvétel készítése előtt nem hívják fel erre vonatkozóan a figyelmét, valamint abban az esetben, ha nem járul hozzá a hangfelvétel készítéséhez, úgy személyiségi jog sérelme miatt peres eljárást kezdeményezhet a sértett fél.

Kérdés: 3 éve vásároltam egy ingatlant. A szomszédomnak most jutott eszébe, hogy az ő telekhatára nem ott van, ahol jelenleg a kerítése le van helyezve, hanem fél méterrel az én területemre esne át. Javasoltam neki, hogy a jelenlegi kerítés kiosztással földmérővel méressük fel a területet és a valóban hozzátartozó részt megvásárolnám tőle, de ő ragaszkodik hozzá. Ezzel az a problémám, hogy az én telkem így is elég keskeny és a jelenlegi kapubejárómból is venne el egy részt. Állítólag 30-40 éve adta oda a szomszédnak, de azóta már nem én vagyok az első tulajdonos. Mivel kompromisszumos megoldásra nem hajlandó, milyen lehetőségeim vannak? Hallottam az elbirtoklásról, ilyen esetben ez lehetséges? Hogyan zajlik ilyenkor az ügy?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéséből nem világos számomra, hogy a földmérő felmérte-e valóban a területet, vagy ez csak egy olyan opció volt, amit a szomszédja visszautasított. Jelen esetben azonban, mivel az ingatlan előző tulajdonosai az elbirtokláshoz szükséges idő alatt sajátjukként, szakadatlanul birtokolták a kérdéses területet, így Ön elbirtoklás megállapítása iránti peres eljárást kezdeményezhet. Persze előtte érdemes lenne tudni, hogy hol a határ, egyáltalán van-e szükség az elbirtoklásra……

Kérdés: 2015-ben meghalt az élettársam, akivel 20 évig éltem az ő házában. Tavaly az örökösök kiköltöztettek és eladták a házat. 5 évre visszamenőleg a 3 örökös 625 ezer Ft/fő kér tőlem az ott lakásért. Végrehajtónál van az ügy, a fele nyugdíjamat tiltják. A fiammal van egy közös lakásom, a fele az én nevemen van. Kérdésem a következő: elárvereztethetik ezt a lakást a tartozás fejében?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Csak az ingatlan felét, ami az Öné. Pontosabb válaszhoz minden irat ismeretére lenne szükség.

Kérdés: Sokáig kórházban voltam, fiamat meghatalmaztam a nyugdíjam felvételére. Most már 7 hónapja itthon vagyok, de nem vehettem fel, mert nem engedi a fiam. Sem a havi, sem a plusz juttatást. Kezembe sem adja azzal az indokkal, hogy mit akarok én vele. Szabályos ez így? A nyugdíj nekem alanyi jogon jár, hisz 40 évig dolgoztam meg érte. Mi a teendő? Abban egyeztünk meg, hogy ebből ő bevásárol nekem, de ez nem igaz, mert pl. egy házi papucsért – az én pénzemből – 1 évig könyörögtem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Ön fiát írásban csak arra hatalmazta meg, hogy Ön helyett felvegye az Önnek járó nyugdíj, úgy fia nem jogosult a pénzzel rendelkezni, tehát abból nem jogosult költeni. A meghatalmazás azonban egy egyoldalú jognyilatkozat, ami azt jelenti, hogy az addig érvényes, ameddig Ön vissza nem vonja, így javaslom Önnek, hogy minél hamarabb vonja vissza fia meghatalmazását és késedelem nélkül értesítse a postát -amennyiben postai úton veszi fel a nyugdíjat-, illetve a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot a meghatalmazás megszűnéséről.

 

Kérdés: Közös tulajdonú lakásba való bejelentkezésnek mi a menete?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakóhelyként szolgáló ingatlanba való bejelentkezéshez szükség van minden tulajdonos hozzájárulására. A hozzájárulás történhet írásban vagy személyesen. A bejelentkezést bármelyik kormányablaknál lehet kérelmezni.

Kérdés: Tudhatom-e, hogy a munkáltató igénybe veszi-e a bérem után járó bértámogatást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel ezt a támogatást a munkáltatónak folyósítják, így erről Ön nem kap értesítést.

Kérdés: Behajthatják-e a volt férjem tartozásait a fiamon? Tilthatnak-e a bankszámlájáról vagy foglalhatnak a fiam állandó lakcímén, ami nem az ő tulajdona?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem hagyatékról van szó, akkor nem, a volt férje adósságát nem lehet a fián behajtani. Azonban azokat a dolgokat, amelyek nem az ő, hanem a volt férje tulajdonában vannak, le lehet foglalni.

Kérdés: Januárban nem kaptam ösztöndíjat és az igazat megvallva nem valami segítőkész a titkár, aki ezt az egészet intézi. Az lenne a kérdésem, hogy mit kell tennem, hogy megkapjam azt, ami még jár, mert még jár!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy írásban keresse fel az adott intézmény Tanulmányi Osztályát és kérjen részletes tájékoztatást az üggyel kapcsolatban, amennyiben nem kapna részletes tájékoztatását, abban az esetben forduljon az Oktatási Hivatalhoz.

Kérdés: Ha valaki számlát kér a cégemre, de én nem tudok róla, akkor mi a teendőm? Lehet-e baj belőle, ha nem kerül be a könyvelésbe a számla?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A számla jelentősége abban áll, hogy a könyvelésben el lehessen számolni a pénzügyekkel. Amennyiben valaki a cég nevére kér számlát, de nem a cég vagyonából fizeti ki a számlán szereplő vagyontárgy értékét (hanem pl. saját vagyonából), ebben az esetben nem rendelkezik jelentőséggel az, ha nem kerül bele a könyvelésbe a számla.

Kérdés: Az autó aljára rögzített diktafon (külső tér) felvette a barátnőm félrelépését. Konkrétan csak a beszélgetést és a randit, de pont elég a bizonyossághoz. Ha megtudja, hogy felvettem, tud eljárást indítani? Minek minősül, milyen gondom lehet ebből?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hangfelvételhez való jog a nevesített személyiségi jogok közé tartozik. A hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges, mivel jelen esetben hiányzik ez a hozzájárulás, így barátnője személyiségi jog érvényesítése iránti pert kezdeményezhetne, amennyiben tudomására jut az elkészített hangfelvétel vagy annak esetleges felhasználása. Egyebekben pedig bűncselekmény megalapozott gyanúját is kelti a leírtak, mivel kívülállók beszélgetését rögzítette….

Kérdés: Feljelentés után az ügyész felszólította a kapitányságot nyomozásra nagy értékű csalás és sikkasztás ügyében. A károsult (én) hova fordulhat a kártalanítása érdekében? Kapok-e az ügyről felvilágosítást a továbbiakban? Ezt külön kell-e kérnem? Amennyiben igazolást nyer, hogy NAV végrehajtás miatt a bankszámla, amire utaltam már inkasszón volt, így esély sem volt arra költeni a pénzem, amire szántam, mert az egyből a NAV-hoz került, akkor a NAV megtarthatja-e az összeget? Hetente új és új kérdések merülnek fel, amik igazolják az előre megfontolt szándékot, de ezek bizonyítását csak a hatóság teheti meg, ezeket a kérdéseket jelezhetem-e az ügyész és a rendőrség felé?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Polgári jogi igényt tud előterjeszteni. Önt a sértett jogosultságai illetik, habár a leírtak alapján az nem kelti bűncselekmény megalapozott gyanúját önmagában, hogy egy „zárolt” számlára fizetett. A NAV természetesen megtarthatja az összeget.

Kérdés: 12 évig volt egy élettársam, született tőle 3 gyerekem. Sajnos úgy hozta az élet, hogy el kellett hagynom őket, nagyon rossz életem volt a férfi mellett. Amikor elmentem sajnos nem volt lehetőségem, hogy magammal vigyem a gyerekeket, próbáltam tartani a kapcsolatot velük, de sajnos az apa és családja ellenem nevelték őket és teljesen megszűntek a kapcsolattartási lehetőségek. Házhoz nem merek menni, mert életveszélyesen megfenyegetett a családja, félek. Mit tehetek, hogy újra legyenek gyerekeim, hogy legyen kapcsolattartás és hogy láthassam őket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben elsősorban azt tanácsolnám Önnek, hogy ne személyesen, hanem írásban vegye fel a kapcsolatot az Édesapával, és próbálja meg rendezni a kettejük között fennálló viszályt és a gyermekekkel való kapcsolattartás kérdésében megállapodásra jutni. Amennyiben az apa semmilyen körülmények között nem hajlandó Önnel egyezségre jutni a gyermekekkel történő kapcsolattartás vonatkozásában, úgy azt tanácsolnám Önnek, hogy forduljon ügyvédhez, vagy igénybe veheti az ügyfélsegítő szolgálatot a bíróságon, hiszen ilyen esetben csak a bíróság hozhat olyan kötelező erejű döntést, amely megállapítja Ön számára a kapcsolattartáshoz való jogot, függetlenül attól, hogy az apa ezt nem szeretné.

Kérdés: Megegyezés és határozat szerint a most már 13 éves gyermek anyjával maradt a válás után. Ha az anya gyógyszerfüggő (antidepresszáns), érzelmileg tompult, pszichopata (külsőleg ezt nagyon jól álcázza, még a családja sem tudja) és gyakran keveredik alkalmi kalandokba, akkor mik a lehetőségek? Bizonyítás hogyan történhet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés vonatkozásában bíróság dönt érdemben. A per során egy szakvélemény kiemelt jelentőséggel bír, azonban a szakértő bevonásának eseteit törvény írja elő. Gyermekelhelyezés esetében a bíróság dönt az igazságügyi pszichológus szakértő bevonásáról az adott eset körülményeit figyelembe véve. Bizonyítás: az iü. szakértővel, okiratokkal (betegéletút stb.), esetleg tanúkkal is lehetséges.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék: még nem váltam el, viszont van egy új kapcsolatom. Gond lehet ez a válásnál és a gyermek elhelyezésnél?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermek elhelyezése során a bíróság minden lényeges tényezőt és körülményt figyelembe véve mérlegeli az adott helyzetet. Továbbá figyelembe kell venni a gyermek érdekét valamint azt is, hogy melyik szülő tudja biztosítani a gyermek számára a megfelelő otthont. Alapjában véve az új kapcsolat nem jelent gondot, hacsak nincsen olyan körülmény, ami a gyermeket veszélyeztet(het)i.

Kérdés: A gyerekeket az apjuk miatt vették el, ivott és drogozott. Nekem sajnos nem volt munkám. 17 évesen szültem az első lányomat. Nem volt segítségem. Mit tehetek, hogy újra láthassam őket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az iratok ismerete nélkül sajnos nem tudok segíteni.

Kérdés:  A járási hivatalban dolgozó személy eltiltott a lányaimtól, de szeretném látni őket és ők is engem, mit tehetek? Üzenetet szeretnék küldeni az otthon vezetőjének úgy, hogy meg is engedje. Ezt, hogy tudnám megírni?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Az iratok ismerete nélkül sajnos nem tudok segíteni.

Kérdés: 7 éve az örökségemből és eladott ingatlanom árából vettem házat, az asztmám miatt a lányom segített anyagilag. Férjem egy hete meghalt, egyedül temettem el. Közös gyerek nincs, viszont nekem 3 örökösöm van és 1/1 tulajdon. De a férjemnek egy lánya már régóta szeretné ezt a házat. Vett a férjem saját részre ingatlant, de a lánya szerint azt le kell dózerrolni, ezért el is adta és a pénzt is elköltötte. 16 éves házasok lettünk volna, viheti a férjem lánya a fél házat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben különvagyonából származott az ingatlan ára (a leírás alapján így tűnik), akkor az nem lesz a hagyaték része.

Kérdés: Tisztelt Hölgyem/Uram! Gyermekelhelyezési perem (PKKB Markó u.) másodfokon lezárult, de szeretnék élni az iratbetekintési jogommal. A per során a bíróság pszichológus szakértőt rendelt ki, aki Rorschach tesztet készített volt élettársamról és rólam. A teszt felvételekor készül egy egyedi és megismételhetetlen kézzel írt jegyzőkönyv, ami alapján a pszichológus elkészíti a szakvéleményét, ami alapján a bíróság ítéletet hoz a perben. Kihez forduljak, hogy ezeket a jegyzőkönyveket valamint a gyermekem által készített családrajzot megnézhessem, mivel a per során a szakértő ezeket nem csatolta a bírósági iratokhoz (csak ezek értékelését) és iratbetekintésem sikertelen volt a megszokott módon a bíróság épületében?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján már nem lesz erre lehetősége, a perben tudta volna beszerezni. A szakértői kamara szerint a szakértő jegyzeteit és egyéb eredményeit nem köteles kiadni, míg a Kúria álláspontja ettől részben eltér, az összehasonlításra alkalma eredményeit ki kell adnia. Azonban mivel vége a pernek, erre nem fogja tudni köteleztetni őt.

Kérdés: Szeretném megtudni, hogy ha felvettem 800 ezer Ft-ot, de viszont kamattal vissza is fizettem mindent, tehát lejárt a hitelem, akkor miért vonják még mindig a pénzt? Milyen kamatot vonhatnak? Küldték, hogy megszűnt a hitelem, kifizettem, akkor miért vonnak még mindig?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy vegye fel a kapcsolatot az adott bankkal / végrehajtóval, ők fognak tudni pontos információval szolgálni. Számos oka lehet, jogszerű és jogszerűtlen is, de a pontos válaszhoz az iratokat kéne ismernem.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy sajnos egy hete édesanyánk elhunyt. Ketten a testvéremmel örököltük azt a házat, amiben lakott 1/2-1/2 arányban, mivel már egyedül élt, édesapánk is már elhunyt régen. Én ott laktam 2020 szeptemberig és be vagyok jelentve a házba állandó lakosként. Én vissza szeretnék költözni és újból ott szeretnék lakni. Szeretném tudni, hogy ha a testvérem is igényt tart az ingatlanra, mi a teendőm Mikor lehet beköltöznöm?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Őszinte részvétem! Bármelyik tulajdonostárs a közös tulajdon megszüntetését kezdeményezheti, és ha peren kívül nem tudnak megegyezni, indíthatnak polgári pert is. A bíróság dönthet úgy, hogy a tulajdonosok egyikének hányadát – megváltási ár ellenében – a másik tulajdonába adja, vagy kötelezheti a feleket a közös értékesítésre is stb. A megváltási árat szakértő fogja megállapítani, az tehát piaci áron fog történni.

Kérdés: 1998-ban egy zártkertet vettek az önkormányzattól a lányom, a fiam és a vőm. 23 éve nem gondozzák a telket, azt én művelem, gondozom. Mivel idős vagyok, elfáradtam a kert művelésében. Akadt egy vevő, aki megvenné a területet. Kérdésem az, hogy eladhatom-e, ha a gyermekeim esetleg nem egyeznének bele? Ha eddig nem művelték, ezután sem fogják. A lányomék 100 km-re laknak, nem érdekli, hogy mi van a telekkel. Kérem mielőbbi válaszukat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha nincs tulajdonosként bejegyezve, akkor sajnos nem adhatja el a területet. A tulajdonjog átruházására (így eladásra, ajándékozásra) csak a tulajdonosnak van jogosultsága, ebben az esetben tehát a gyermekeinek és a vejének áll jogában a zártkert eladása.

Kérdés: Egy olyan problémám lenne, hogy a volt élettársam a lakásba bezárta az összes ingóságom. Műszaki cikkek, ruháim, stb. Mit tudok ez ügyben tenni? Azt mondta, ha be merek menni, feljelent.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tegyen feljelentést, illetve dolog kiadása iránt tud peres eljárást indítani.

Kérdés: Közös albérletből kiköltözés után ígéretet kaptam az ex páromtól, hogy az ő kérésére otthagyott bútorokat, berendezési tárgyakat ki fogja fizetni. A kauciót én fizettem, amit rendezett is, valamint két berendezési tárgyat fizetett ki az elutalt összeg alapján. A fennmaradó összeget ma is várom, többször is ígéretet tett, hogy elutalja a fennmaradó pénzt (írásos beszélgetésben), emellett pénzzel is tartozik. A tárgyakról számláim vannak, továbbá a banki kivonat is bizonyítja, hogy utaltam neki és a tárgyakat én vettem. Hogyan tudnám elérni, hogy a követeléseimet teljesítse? Ma közölte, hogy semmit nem fog kifizetni a fennmaradó összegből.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha Önök között történt egy szóbeli megállapodás és tudja igazolni, hogy a bútorokat Ön vásárolta, akkor javaslom, vegye fel a kapcsolatot egy ügyvéddel vagy közjegyzővel, aki fizetési meghagyást fog kibocsátani. Ha ez ellen a volt párja ellentmondással él, akkor megindul a peres eljárás (ahol Önnek majd a bizonyítékokat csatolnia kell), ha nem, akkor pedig utána meg tudja indítani a végrehajtást.

Kérdés: A közterület felügyelő a közterületen való intézkedést – jelen esetben virágültetés közterületen – szokásjog alapján (mert 20 éve ott van az ágyás) köteles-e írásba rögzíteni és azt aláírattatni a felszólítottal, aki visszaállította a terepet eredeti állapotba?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása nem tartalmaz kérdést. Kérem, próbálja pontosabban feltenni a kérdését, annak érekében, hogy megfelelő megoldást tudjunk nyújtani a problémájára

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy a gyámügy kérheti-e, hogy a facebook fiókomba és az e-mailjeimbe belenézzen.

Válasz: Tisztel Kérdező! A feltett kérdésből nem állapítható meg, hogy a gyámhatóság milyen üggyel összefüggésben kér betekintést az Ön személyes profiljába, további lényeges információkra lenne szükség az érdemi válasz adásához. Általánosságban véve, ilyet nem tesznek.

Kérdés: Abban szeretném a segítségét kérni, hogy édesanyámtól nemrég kaptam egy betétkönyvet, az elhunyt nagymamám öröksége részeként. A betétkönyvben viszont a következő információk vannak, rmód: egyedül, áll. meghat.: nincs. Édesanyám vagy én, mint unoka, jogosult a betétkönyvben kezelt összeg átvételére? Milyen lehetőségeink vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A rövidítések a következőket jelentik: áll. meghat.= állandó meghatalmazott, rmód.=rendelkezési mód. Ennek értelmében, ha az Édesanyja örökölte a betétkönyvet törvény erejénél fogva vagy végintézkedés alapján, úgy ő jogosult a betétkönyvben kezelt összeg átvételére. Ön abban az esetben lehet jogosult átvenni az összeget, amennyiben Édesanyja meghatalmazza az átvételre.

Kérdés: Válóperem még zajlik, ideiglenes intézkedésben a bíróság megállapította a telefonos kapcsolattartás napjait (hétfő, szerda, péntek) és időpontját, időtartamát. Mivel feleségem minden egyes telefonbeszélgetést mindmáig felvesz és mutogatja úton-útfélen ismerőseinek, ezt kiküszöbölendő vettem a gyerekeknek egy mobilt, amelyen a bíróság által meghatározott napokon és időpontban kívántam hívni őket, szerettem volna ezen tartani velük a kapcsolatot. A gyerekek heti váltásban vannak, amint átveszi őket az anyuka, elveszi tőlük a telefont, “mert nála ez a szokás” és “a bíróság megtiltotta, hogy azon beszéljenek” (erről szó sincs!) és csak az átadáskor kapják vissza. Ergo a zavartalan kapcsolattartás nem valósul meg. Mi ilyenkor a teendő, mert sem a gyámügy, sem a családsegítő nem tud semmit tenni. A bírónőnek már többször jeleztük, mégsem történik semmi. Ezt azért sem értem, mert ezzel nem csak engem, hanem a gyerekeket is (ez a legfontosabb) megalázza. Csak anyuka telefonját hívhatom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben, mivel az Édesanya egyértelműen akadályozza a gyermekekkel való telefonos kapcsolattartását, ezért ebben az esetben Ön jogosult a bírósághoz fordulni, ahol kezdeményeznie kell a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását, amelynek során az Édesanyát a kapcsolattartás zavartalan biztosítására kötelezik. Ez ugyanaz a bíróság, de más tanács (nem ua. a bíró) lesz, illetve nem peres eljárásban történik, az új szabályokkal relatíve bonyolult.

Kérdés: 40 nap után is pozitív a PCR Covid tesztem, a munkáltató nem enged vissza dolgozni, minden teszt után újabb 10 napos karantént ír elő. Tüneteim nincsenek, nem egészségügyi dolgozó vagyok, hanem eladó. A háziorvos már nem akar táppénzre felvenni, szabit kell kivennem. Az NNK hivatalos állásfoglalása szerint is súlyos lefolyású covid betegségnél 21 + 3 láztalan nap után lejár a karantén, nem fertőz az ember. Jogilag megteheti ezt a munkáltató?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a munkáltatónak kötelessége biztonságos és egészséges munkakörnyezetet biztosítania, ezért jogszerűen tagadja meg a munkába állását, ha még ennyi idő után is pozitív a PCR tesztje, mivel ennek is van kockázata.

Kérdés: I have been renting from a property management company since Sept. 4, 2019 and hold a contract with them. The contract was not renewed in Sept. of 2020 (covid did play a part in this). I am presently still living in the apartment. Since I have moved in, the property management company has not provided me with payment receipts, all the utility bills, and took 16 business days to fix a boiler that caused a leak in the ceiling (the contract says 8 business days to fix a problem). During the boiler change, the contractor destroyed the bathroom. I presently have a cracked in half sink that leaks water into the vanity, damaged the walls, and shattered the shower stall. I have no proper way to shower. I have payed all of the fees as listed in the contract up till now but am not clear what I have been paying. I want reimbursements for my present living conditions and feel I will not get my deposit back when I move. What will happen if I refuse to pay my fees? Can they evict me?

Válasz: Dear Sir/Madam, the Landlord guarantees the proper and contractual condition of the apartment at the time of the hand-over and during the full term of the contract, in this case the Landlord does not properly perform his obligations so You are allowed to terminate the contract in writing with immediate effect, moreover You are entitled to have compensation due to the Landlord’s breach of contract. If You hand the leased apartment in proper and contractual condition over to the Lessor, the Lessor should return the deposit to You within 3 (three) days after the termination of the contract or otherwise the remaining sum after the deduction of the unpaid rent etc. It’s unadvised to refuse paying because the Landlord may recoup the fee from your deposit. If You break your contract in a serious way the Landlord may evict You.

Kérdés: Elsőre azt kérdeztem, hogy az idézés eljárási cselekmény-e és milyen kihatással lehet az elévülésre. Önöktől ezt a választ kaptam: Tisztelt Kérdező! Attól függhet, hogy pontosan milyen (típusú) eljárásról van szó. Nem feltétlenül tudom értelmezni itt az eljárás “típusára” vonatkozó kérdést. Ami biztos, hogy garázdaság szabálysértéséről van szó és hozzávetőlegesen tudok következtetni egy kezdeti dátumra, de amúgy nem tudom, miről van szó pontosan. Viszont az idézés, ami jelenleg nálam van, olyan időpontra szól, ami igencsak súrolja az általam kikövetkeztetett megindítási időponthoz képest az elévülés határát. Ellenben információm van arról, hogy a hatóság szerint valamikor “menet közben” már küldtek nekem idézést, amit viszont én nem kaptam meg. Egyelőre a rendőrség semmilyen információt nem adott, azt mondták, majd a kihallgatáskor megtudom. Nos, ezért lényeges, hogy az állítólagos köztes idézés, illetőleg a jelen kikézbesített idézés hogyan befolyásolja az elévülést.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az eljárás,,típusa” jelen esetben szabálysértési. Minden eljárásjog „másképpen működik”. A szabálysértési eljárásban 2 elévülési idő van, az ún. relatív és az ún. abszolút. Relatív: a szabálysértés tudomásra jutásától számított 6 hónapon belül a hatóságnak meg kell indítani az eljárást. Ha ez nem történik meg, akkor bekövetkezik az elévülés. Abszolút: a szabálysértés elkövetésének időpontjától számított 2 év eltelte után az elkövető semmiképpen sem büntethető. Az idézését ennek fényében kell értékelni, tehát az nem feltétlenül a megindítási időpont függvénye.

Kérdés: Építkezésbe szeretnénk kezdeni és ehhez találtunk egy nagyon szép panorámás zártkerti, művelés alól kivett ingatlant. A probléma “csupán” annyi, hogy a földhivatali nyilvántartás szerint a teleknek 22 tulajdonosa van. Ha a tulajdonosok 51%-a hajlandó eladni a telket, akkor a többi tulajdonosnak is rá kell bólintania az eladásra? Hogy zajlik az adásvételi szerződés megkötése ilyen esetben, mind a 22 tulajdonosnál meg kell jelennie egyszerre az ügyvéd előtt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A telek eladásához minden tulajdonosnak hozzá kell járulnia. Az adásvételi szerződés megkötésénél szükséges, mind a 22 tulajdonos jelenléte és aláírása, habár ennek nem feltétlen kell egy időben megtörténnie. Más: arra figyeljen, hogy feltehetőleg a beépíthetőség 3% lesz és nem 30%!!!

Kérdés: Zártkertet szeretnék eladni, de nem találom a tervrajzát. Megoldható a dolog?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az eladáshoz nem szükséges átadni sem a térképvázlatot, sem a vázrajzot.

Kérdés: Jelenleg 4 órában dolgozom GYES mellett, 2020. augusztus 3 óta. Kislányom júliusban lesz 3 éves, akkor jár le a GYES is. Időközben kiderült, hogy kismama vagyok. Orvosom szerint veszélyeztetett terhesként elmehetnék táppénzre. Arra lennék kíváncsi, hogy ilyenkor a 4 órából számolják a táppénzt? Mennyire van arra lehetőség, hogy visszakérjem magam a munkáltatónál 8 órába és abból menjek táppénzre? (Anélkül, hogy ténylegesen dolgoznék is 8 órát, mivel kislányunk nem bölcsődés és felügyelete itthon megoldott.) Ami anyagilag jóval kedvezőbb lenne… Megtagadhatja ezt a munkáltató?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A táppénz számításának alapja a szerződés szerinti fizetése lesz, ha ettől eltérő módon szeretné számíttatni a táppénzt azt jogosan megtagadhatja a munkáltató.

Kérdés: Az alábbi kérdésekkel szeretnék Önökhöz fordulni. Munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése esetén kérhető-e jogszabály alapján az elmaradt haszon, illetve utólag a bíróság által megállapított jövedelem után kamat? Ha igen, akkor pl. figyelembe vehető-e, érvényesíthető-e az, ha a bérjellegű követelésre pl. 20%-os kamatot követelek a munkáltatótól? Mert ha a bérjellegű követelés összegét önkéntes nyugdíjpénztárba fektettem, fizettem volna be, akkor ez után 20%-os szja adójóváírást, hozamot kaptam volna éves szinten a befizetés évében max. 130.000 Ft erejéig. (Nyilván figyelembe véve, hogy az elmaradt jövedelem és kártérítés összege nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi bruttó jövedelmének az összegét.) Vagy pl. ha bármilyen pénzügyi befektetést eszközöltem volna, (pl. állampapír) az elmaradt jövedelmet munkaviszonyom megszüntetésének a napjától, akkor annak a hozama szintén értelmezhető-e, mint jogos kártérítési igény, elmaradt haszon jogcímeként munkáltatóval szemben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elmaradt jövedelem, elmaradt munkabér esetén középarányos időtől ítélhető meg kamat, ami a jegybanki kamathoz igazodik. 20% nem lehet. A hozam nem az elmaradt haszon ebben az esetben.

Kérdés: Szeretném megkérdezni: ha valakinek a főállása mellett van fél állása (két különböző fenntartású iskolában határozatlan időre), akkor a jubileumi jutalmat mindkét helyen meg kell-e kapnia és az ágazati szakmai pótlék beleszámít-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben Ön csak attól a munkáltatójától jogosult jubileumi jutalomra, ahol főállásban dolgozik. A szakmai ágazati pótlék a hatályos jogszabályok alapján, sajnos nem képezi a jubileumi jutalom számítási alapját.

Kérdés: Hétfőn a munkahelyemen csináltattak velünk gyors antigén tesztet (orrból, ami negatív lett), kb. 50 emberből 1 főnek lett pozitív. Van-e joga a munkáltatónak, hogy rá 3 napra (csütörtökön) megint csináltasson velünk tesztet és utána hétfőn megint (azaz 2x egy héten úgy, hogy nincs vírusos köztünk)? A teszteket nem kell fizetnünk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkajogi szabályokból az következik, hogy a munkáltatónak joga van tesztelni a munkavállalóit, mert a munkáltató kötelessége, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítsa, amihez szükség lehet a rendszeres tesztelésre. A munkáltatónak a tesztet ingyenesen kell biztosítania, de ezzel együtt a tesztelésnek nincs munkajogi akadálya.

Kérdés: Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Mi szükséges ahhoz, hogy egy lengyel jogi személy raktárt bérelhessen Magyarország területén, illetve mi szükséges a magyar alkalmazottak felvételéhez szintén lengyel jogi személy részéről a raktári munkához? Milyen dokumentumok kellenek, mik a részletek, mi ennek a költsége és mennyi időt vesz igénybe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bérléshez önmagában semmi. A munkáltatáshoz rengeteg minden, ami túlmutat a fórum keretein. Dokumentumok: attól függ, hogy jelenleg a lengyel cég hol és milyen formában működik, pontosan mit szeretnének, hány fővel, milyen vállalkozási típussal stb-stb. A kérdései megválaszolásához több órás előzetes konzultáció szükséges.

 

Kérdés: 2020 decemberében szívműtétem volt. Jelenleg táppénzen vagyok. Lejár júniusban az 1 éves táppénz, mivel a jelenlegi munkahelyemen nem tudok majd a továbbiakban dolgozni, el kell indítani a leszázalékolásomat, így meg kell szüntetni a munkaviszonyomat több, mint 10 év után. Betegségem miatt szűnik meg a munkaviszonyom. Ebben az esetben jár a végkielégítés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Álláspontunk szerint jár a végkielégítés, 10 év esetén ennek 3 havi távolléti díj az összege.

Kérdés: Férjem házasságkötésünk előtt (2007-ben) deviza alapú személyi kölcsönt vett fel, melyet nem fizetett, ezért jogerős ítélet van a követelés megfizetésére. Ingatlanunkra már a per megkezdése előtt végrehajtási jogot jegyeztetett be a végrehajtó cég. Hogyan hat a házasság idején megszerzett közös vagyonra a házasság előtti tartozás végrehajtása? Házastárs felel-e bármilyen vagyonával a tartozás megfizetéséért? Ingóságot mikor foglal a végrehajtó? Mi történik, ha nem tudom igazolni, hogy bizonyos használati tárgy csak az enyém? A bírósági ítéletben devizában lett meghatározva a követelés összege. Vonatkozik-e ezen összegre a 2015. évi CXLV. forintosítási törvény? Milyen árfolyamon kell számítani a tartozás összegét? A végrehajtó a kifizetés napján érvényes árfolyamon akarja megfizettetni a követelést. Jogos ez a számítási mód?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házasság előtt keletkezett tartozás és ennek a kamata a kölcsönszerződést kötő fél, tehát férje különvagyonát terheli, ezért ő tartozik érte felelősséggel. A bírósági végrehajtásról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a végrehajtó lefoglalja és értékesítse az egyik házastárs tulajdonában lévő ingóságokat és más hasonló vagyontárgyakat akkor is, ha a végrehajtás csak a másik házastárs ellen folyik. Ilyen esetben, aki ellen a végrehajtás nem folyik, a lefoglalt vagyontárgyat akkor mentheti ki a végrehajtás alól, ha bizonyítja, hogy a vagyontárgy az ő különvagyonához tartozik (pl. házasságkötés előtt szerzett vagyon), ha nem tudja bizonyítani, akkor nem tudja más módon mentesíteni az értéktárgyat. Abban az esetben, ha a vagyontárgyat a végrehajtó olyan tartozás miatt foglalta le, amiért a felelősség kizárólag az egyik házastársat terheli, akkor a másik házastárs igényperrel kérheti a vagyontárgy foglalás alóli feloldását a közös vagyonból rá eső hányad erejéig. Abban az esetben foglalja le a végrehajtó az ingóságokat, ha az adós a végrehajtható okiratban feltüntetett kötelezettségét önként nem teljesítette, amennyiben ezen okiratot postán kézbesítették, akkor 45 napon belül a végrehajtó elvégzi az ingófoglalást, amíg ez nem következik be, addig van lehetőség önkéntes teljesítésre. Ezen felül jelen esetben a követelés vonatkozásában alkalmazható a 2015. évi CXLV. törvény rendelkezései. Amennyiben a 2015. december 1. napját megelőző három hónapban a törlesztő részlet forinttól eltérő devizanemben fizetendő, úgy a forintra átváltásnál alkalmazott árfolyam a 2015. augusztus 19. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyam, ellenkező esetben a más pénznemben meghatározott pénztartozást a teljesítés helye szerinti jegybank által a teljesítés idején meghatározott árfolyam alapján kell átszámítani.

Kérdés: A szemközti szomszédom most vette meg a második nyerges vontatóját. Az udvarára való parkolás közben szinte fölszántja a kapum előtt lévő homokos részt. A kocsi feljáróm is sérült már valamilyen szinten. Egy igazán szűk mellékutcában lakom és ez történik minden nap. Mit tehetek, hogy a saját 2 bejáratuk közül ne az én oldalamon lévőn parkoljanak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt javaslom, hogy próbáljon beszélni a szomszédjával. Ha a megbeszélés után továbbra is fennáll a probléma, azt javaslom, hogy forduljon a helyi önkormányzat jegyzőjéhez, birtokháborítás miatt.

 

Kérdés: Segítségét szeretném kéni. 20 évvel ezelőtt apósom a kettőnk nevére, a feleségemnek és nekem ajándékozott egy víkendházat szőlővel. 20 éve én művelem, a feleségem egy ásó nyomot nem tett bele. Nagyon sok munkám és energiám van benne. Válni fogunk és szeretném a szőlőt megtartani, mivel nagyon szeretem művelni. A feleségem azt mondta azt nem kapod meg, mert az az ő szüleié volt. Jogilag hogy tudnék eljárni? Esetleg, ha az én részemet az egyik gyermekem nevére iratom? Ki szeretném fizetni, de ebben sem együttműködő.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ajándékozási szerződés formai és tartalmi követelményei teljesültek (a szerződést írásba foglalták, tulajdonjog és a dolog birtokának átruházása megtörtént, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték), akkor abban az esetben Ön is tulajdonosa az ingatlannak, ezért elsősorban azt javaslom, hogy ügyvéd útján keresse meg a másik felet, annak érdekében, hogy próbáljanak konszenzusra jutni, és ezen megállapodásról egy ügyvéd által ellenjegyzett szerződés szülessen. Abban az esetben, ha ez sem vezetne eredményre, azt tanácsolom, hogy indítson pert a házassági közös vagyon megszüntetése iránt, a bontópert követően. (Egy perben már nem lehet!)

Kérdés: Osztatlan közös tulajdonú erdő megjelölésű ingatlanon (9 tulajdonos van) kb. 7 hatalmas nyárfa van, mellette húsüzem működik. A húsüzem tulajdonosa felszólított bennünket a veszélyes fák kivágására. Akartunk is tenni érte, de a fákat akkora összegért vágnák ki (1.200.000 Ft), hogy a tulajdonosok ezt az összeget nem tudnák kifizetni. A fát odaadnánk kivágás fejében is, mert azt is próbáltuk, de így sem megy. Ilyenkor mit lehet tenni, az ügy érdekében? A húsüzem tulajdonosa ügyvéd által szólított fel bennünket, ha nem teszünk eleget, akkor bíróságon keresztül kötelez bennünket a veszélyes fák kivágására. Legyenek szívesek válaszolni, hogy mit lehetne tenni az ügy érdekében.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt javaslom, hogy próbáljanak közös megegyezésre jutni a szomszéddal, valamint tanácsos lenne felkeresni a helyi önkormányzatot is iránymutatás kérése érdekében a fák kivágásával összefüggésben lévő tevékenységek végzésének okán. Ha továbbra sem tudnak kompromisszumot kötni, abban az esetben fontos megjegyezni, hogy a szomszédnak jogában áll a bírósághoz fordulni, ugyanis a Polgári Törvénykönyv értelmében a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédjait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A bíróság a per során azt vizsgálja, hogy a növényzet szükségtelenül zavarja-e a szomszédot ingatlana birtoklásában. Továbbá releváns kérdés az is, hogy fennáll-e a károsodás veszélye.

Kérdés: 3/4 rész örökléssel és 1/4 közös tulajdon megszüntetése jogcímen tulajdonomba került egy zártkerti telek, amit mezőgazdasági művelés alól nem minősített át annak idején az örökhagyó, tehát termőföldnek minősül. Valóban nem adhatom el az ingatlant a Földtörvény értelmében 5 évig?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályok értelmében az 5 éves időintervallum a vevőt érinti, ugyanis a vevőnek vállalnia kell, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja, tehát Ön eladhatja az ingatlant.

Kérdés: Mi szeretnénk a szomszéd településre járatni a gyereket, de a vezető óvónő, illetve a helyi polgármester nem akarja elengedni. Milyen törvény szól arról, hogy szabad óvoda választás van Magyarországon?
Úgy gondolom, ha azzal megyek hozzájuk ismét, akkor már nem fogják tudni elutasítani kérésünket.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A köznevelési törvény szerint az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodai jelentkezéshez JELENTKEZÉSI LAP kitöltése szükséges, melyet bármelyik óvodában be lehet szerezni. A kitöltött jelentkezési lapot abban az intézményben kell leadni, ahová a szülő gyermeke felvételét kéri. Az önkormányzati fenntartású óvodák körzetjegyzéke megtekinthető bármelyik óvodában, illetve az interneten is megtalálható. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, vagy, ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt, mely döntésről értesíti a szülőt. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (kötelező felvételt biztosító óvoda). A veszélyhelyzetre való tekintettel az emberi erőforrások minisztere a 19/2021. (III. 10.) határozatával a következőként rendelkezik: 1. Az óvoda és az általános iskola – a járványügyi szempontok figyelembevételével – beosztást készít a 2021/2022. nevelési évre történő beiratkozás időpontjára vonatkozóan. 2. Óvodába elektronikus úton is be lehet iratkozni a 2021/2022. nevelési évre. Ebben az esetben a beiratkozáshoz szükséges iratok bemutatására az első óvodai nevelési napon, illetve a tanítási év első napján kerül sor. Kérdésére tehát a válasz, hogy az óvodai felvételről a köznevelési törvény rendelkezik. Felhívom figyelmét, hogy felvételi kötelezettsége csak a lakóhely szerinti körzeti óvodának van.

Kérdés: Szeretném kérni abban a segítségét, hogy a férjemmel 5 éve külön élünk, szeretnék elválni tőle, viszont van egy közös ingatlanunk 50-50%-ban. Egyikünk sem tudja vagy akarja kifizetni a másikat. Ettől függetlenül el tudunk válni? A bíróságot nem fogja zavarni, hogy nekünk maradna egy közös tulajdonú ingatlanunk, vagy amíg el nem adjuk vagy egyikünk ki nem fizeti a másikat, addig el sem tudunk válni? Minden másban megegyeztünk, semmilyen más akadálya nem lenne a válásnak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, el tudnak válni.

Kérdés: Milyen büntetést kaphat, ha valaki munkáltatóként (cég képviselője, ügyvezetője) munkaszerződést hamisít és a hamisítvány “állítólagos munkaszerződés másolatot” munkaügyi perben jogtalanul felhasználja, miközben kibúvót keres arra, hogy a bíróság felszólítására, az eredeti munkaszerződés bemutatására passzív módon reagál, így igyekszik azt eltussolni, elodázni különféle ürüggyel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az illető hamis magánokiratot használt fel, melynek következtében egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Persze, ezt bizonyítani is kell majd. Meg az is egy más kérdés, hogy a másolatot milyen bizonyító erejűnek értékeli a bíróság.

 

Kérdés: Ha a válás után valaki nem adja vissza azokat a személyes tárgyakat, amelyeket akkor vissza kellett volna adnia, lopásnak számít?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házasság felbontásából még nem következik automatikusan a közös vagyon megosztása. Így ameddig az nem történt meg, semmilyen bűncselekményt sem követ el egyik fél sem.

Kérdés: Társasházunk közös képviselője közgyűlési felhatalmazás nélkül értékpapír számlát nyitott a bankban, majd a saját cége által zártkörűen kibocsátott kötvényt jegyzett a társasház felújítási számláján lévő pénzből, ugyancsak közgyűlési meghatalmazás nélkül. Kimeríti-e ez a sikkasztás fogalmát?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 2012. évi Büntető Törvénykönyv szerint sikkasztást követ el az, aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy úgy rendelkezik vele, mintha a sajátja lenne. A leírtak alapján kellő alappal feltételezhető, habár érdemes lenne az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat, a közös képviselő szerződése és a korábbi határozatok ismerete is, teljesen korrekt válasz ezek ismeretében lenne csak adható.

Kérdés: Jelenleg 4 órában dolgozom GYES mellett, 2020. augusztus 3 óta. Kislányom júliusban lesz 3 éves, akkor jár le a GYES is. Időközben kiderült, hogy kismama vagyok. Orvosom szerint veszélyeztetett terhesként elmehetnék táppénzre. Arra lennék kíváncsi, hogy ilyenkor a 4 órából számolják a táppénzt? Mennyire van arra lehetőség, hogy visszakérjem magam a munkáltatónál 8 órába és abból menjek táppénzre? (Anélkül, hogy ténylegesen dolgoznék is 8 órát, mivel kislányunk nem bölcsődés és felügyelete itthon megoldott.) Ami anyagilag jóval kedvezőbb lenne. Megtagadhatja ezt a munkáltató?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A táppénz számításának alapja a szerződés szerinti fizetése lesz, ha ettől eltérő módon szeretné számíttatni a táppénzt azt jogosan megtagadhatja a munkáltató.

Kérdés: Egy idegen nyelvű szöveget, ha lefordítok és azt a termékhez nyilvánosan közzé teszem az bűn? Pl. Egy videojáték leszinkronizálása magyarra és a szinkron nyilvánossá tétele.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerzői jogokra tekintettel az Ön által körülírt tevékenységhez szükség van a szerző engedélyére.

Kérdés: Múlt hét pénteken, a nap folyamán történt az incidens. Mögöttem jött egy terepjáró. 50-60 km/h alatt közlekedtem hozzáteszem (belső sáv). Sávot szerettem volna váltani balra, hozzáteszem pav-om van, nemzetközi kamionsofőr vagyok. Jeleztem index-szel a sávváltást, belenéztem a tükörbe, hogy ugye át tudjak menni a külső sávba, nem volt ott senki. Erre hirtelen csatt, a terepjáró a semmiből ott termett és az autómat jobb oldalról végig húzta, illetve a jobb hátsó sárvédőm kapott ütést, behorpadt. Megálltunk a BMW terepjáróssal, én nem ismertem el a hibát, hiszen én nem hibáztam, úgy gondolom. Valószínűleg ő nem tartotta a sebesség korlátozást, illetve sávváltásba kezdett utánam. Természetesen rendőr lett hívva, akinek megint csak nem ismertem el a hibázást és nem fizettem ki a helyszíni bírságot, ami 10.000 Ft lett volna, így a rendőr engem jelentett fel. Ilyen esetben mi a teendő? A terepjárónak a legjóhiszeműbb belátásom szerint sem történt semmi baja, viszont nekem károm van. Szóval nekem elég nagy károm lett és még az egész ügyet rám akarják verni. Ilyen esetben mi a teendő? Mi lenne a legcélszerűbb, hogy bizonyítani tudjam az ártatlanságomat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírása nem egyértelmű, mivel a külső sáv felé szeretett volna váltani, de bal oldali irányt és belső sávot is ír előtte. Így nem igazán érthető a leírása. Ha jobb oldalt szeretett volna írni, akkor Ön a felelős a balesetért a leírása alapján, ezért történt a feljelentés. A kárnak nincsen köze a felelősséghez.

Kérdés: Szóval nekem elég nagy károm lett és még az egész ügyet rám akarják verni. Ilyen esetben mi a teendő, mi lenne a legcélszerűbb, hogy bizonyítani tudjam az ártatlanságomat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása nem tartalmaz pontos kérdést és részleteket az ügyről. Kérem, próbálja meg a kérdését minél pontosabban megfogalmazni, annak érdekében, hogy megfelelő segítséget tudjunk Önnek nyújtani.

Kérdés: Van egy külterületi ingatlanom (szántó, legelő besorolású), a szomszédom önkényesen tűzifát szállított a területemen teherautóval. A területen kb. 50 cm mély keréknyomot hagyva maga után. Többszöri felszólításra sem hajlandó visszaállítani a terület állapotát (az indoka, hogy nincs ideje). Azt szeretném kérdezni, hogy hová fordulhatnék panaszommal? Van-e értelme valamelyik hatósághoz fordulnom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy a panaszával elsősorban a helyi önkormányzat jegyzőjéhez forduljon. Ha az ügy eredmény nélkül zárul, de a probléma továbbra is fennáll, abban az esetben rongálás miatt tegyen feljelentést, amennyiben a megrongálás a dolog állagának olyan károsítását jelenti, amelynek folytán annak értéke csökken, azonban a dolog megjavítása után az eredeti rendeltetésének megfelelően használható.

 

Kérdés: Kit kell értesíteni, ha a hátsó szomszéd a telkéről a szemetét az én kertembe hordja, de nem keveset?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt javaslom, hogy mindenképpen próbálja rendezni a helyzetet a szomszéd telek tulajdonosával az esetleges feszültség és a problémák elkerülése érdekében. Azonban, fontos megjegyezni, hogy a Büntető Törvénykönyv értelmében bűncselekménynek minősül a hátóság által nem engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység, amelyet a büntetőjog szankcionál, tehát az üggyel kapcsolatban feljelentés is tehető. Amennyiben nem sorolható a bűncselekményi vagy szabálysértési kategóriába az eset (a leírása ennek megállapításához hiányos), akkor a területileg illetékes jegyzőnél kell ún. birtokvédelmi eljárást kezdeményeznie.

Kérdés: Gyermekeink 6 éve elváltak. Van egy közös gyermek, aki akkor kiskorú volt. Váláskor megegyeztek 30.000 Ft gyermek-tartásdíjban. Az apa válás után nem vitte el a gyermekét sem kéthetente, sem nyári, őszi, téli szünetben. Eleinte még a nagyobb ruhavásárlásnál besegített, de 4 éve semmit nem vesz a fiának. Lányunk egyedül tartja el második házasságából született kisgyermekével együtt. Az apa új családot alapított, ahol van két kiskorú gyermeke. Ígért a fiának sok mindent, de semmit nem tartott be. Semmivel nem támogatja Budapesten tanuló, főiskolás fiát. Minden kapcsolatot megszüntetett velük, nehogy bármit is kérjenek vagy kérdezzenek tőle. Nem tudnak vele semmilyen kommunikációt folytatni. Nem segít semmiben (bérlet, kollégiumi, utazási költségek, könyvek, telefonvásárlás, számla kifizetése, sorolhatnám még tovább), amire egy 18 éves gyermeknek szüksége lenne. Pereskedéssel elérhető-e, hogy az apja támogassa anyagilag gyermekét?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A nagykorú gyermek, amennyiben továbbtanul, jogosult a tartásra. Ha a szülő nem fizet tartásdíjat, akkor a másik szülő a tartásdíj megállapítás iránt pert indíthat a bíróság előtt.

Kérdés: Kire vonatkoznak Izajás prófétánál az Úr szenvedő szolgájáról szóló jövendölések?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által feltett kérdés nem jogi kategóriába tartozik, ezért érdemi választ a feltett kérdésre nem tudunk adni.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy az apósom házát felújítottam a saját költségemen. Papíron nem írtunk semmiféle megállapodást. Amikor elkészült a felújítás azt mondta az apósom, mivel ennyi pénzt ráköltöttem a házára, így rám íratja a haszonélvezetet, de ebből semmi nem lett. Mit tudok tenni ez ügyben? Vissza tudom valamilyen formában perelni a pénzem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben a tulajdonosnak jogában áll eldönteni, hogy alapít-e az Ön számára haszonélvezeti jogot vagy sem. Továbbá, mivel Önök között nem jött létre semmiféle megállapodás, ezért azt javaslom, hogy próbáljon az apósával egy személyes beszélgetés keretei között konszenzusra jutni. Amennyiben a beszélgetés eredménytelen, akkor lehetősége van fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet benyújtani, az eljárást a közjegyzők folytatják le. Ez az eljárás abban az esetben vehető igénybe, ha a pénzkövetelés összege nem haladja meg a 3 millió forintot és a feleknek van ismert belföldi kézbesítési címe. A 3 millió forintot meghaladó, de 30 millió forintnál nem magasabb összegű tartozás esetén a fél választása szerint fizetési meghagyásos vagy a peres eljárás indítható. Bizonyítani azonban Önnek kell majd.

Kérdés: Felkerestem háziorvosom, hogy hőemelkedésem van, folyik az orrom és hurutosan köhögök, néha fáj a fejem, megfáztam a huzatos kasszában. Az orvos azt mondta, hogy akkor elküld covid tesztre, mert pénztáros vagyok. Én azt mondtam, hogy nem egyezek bele, nem engedem a tesztelést. Erre ő hatóságilag elrendeli és nem tudok ellene tenni semmit. A munkáltatóm nem kötelez semmire azon kívül, hogy csak és kizárólag egészségesen menjek be dolgozni. Adataimat az orvos leadja a covid tesztelő sátorba. Nem szeretném, ha tesztelnének. Mit tudok tenni? Kaphatok pénzbírságot? Családomat érintheti ez a téma? Lecsuknak, eltiltanak? Hátrányt szenvedhetek valamiben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A háziorvosok csak a beteg szervezetében megjelenő ellenanyagot jelző gyorstesztet kérhetnek. Ugyanakkor a tünetek alapján a háziorvos jogosult teszt elvégzése nélkül is megállapítani a fertőzöttséget. Az Ön által leírtak alapján a háziorvos kötelezheti Önt a gyorsteszt elvégzésére. Aki a járványügyi szabályokat megszegi, szabálysértést követ el, fontos megjegyezni azonban, hogy erre abban az esetben kerülhet sor, ha valóban bebizonyosodik a fertőzés és Ön hatóság által elrendelt karanténba kerül.

Kérdés: Munkáltatóm előírta, hogy csak negatív PCR teszttel lehet visszamenni dolgozni, amennyiben valakinél kimutatják hivatalosan a koronavírust. Mivel PCR tesztem másodszorra is pozitív lett (gyors teszt negatív), így az időarányos szabadság kivétele után mehetnék csak home office-ra. Bár gyakorlatilag táppénz alatt és szabadság alatt is nem kimondva, de munkára kényszerülök. Kötelezhet szabadságolásra vagy jobb híján marad a táppénz? Vagy a fejhajtás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató és a munkavállaló a kieső időtartamra az éves szabadságot akkor tudja kiadni, ha ebben a felek megállapodnak. Ha ilyen megállapodás nem születik, úgy az általános szabályok szerint a munkavállaló éves szinten 7 munkanappal rendelkezik. A társadalombiztosítási szabályok szerint amennyiben a munkavállaló járványügyi zárlat miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, úgy a munkavállaló keresőképtelennek tekintendő és táppénzre jogosult.

Kérdés: Voltunk bent mi is a műszaki osztályon és azt mondták, hogy nem az önkormányzat feladata, hogy a kocsibejárót közterületen megcsinálja. Amíg nincs használatba vételi engedély, addig nekünk semmi nem jár. Engem csak az zavar, hogy volt kocsibejárónk, amit az önkormányzat megszüntetett. A szomszédnak megcsinálták, nekünk pedig használatbavételihez kötik. Addig térkövet sem kapunk a járdához. Mindent úgy csináltunk, ahogy a szomszéd. Jogszabályt nem találok rá, hogy köteles vagyok-e helyreállítani, amit az önkormányzat tönkretett, ha használni szeretném a bejárót.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a kérdéses rész az önkormányzat tulajdonában van, abban az esetben az önkormányzat feladata a helyreállítási munkálatok elvégzése. Ellenkező esetben, ha magánterületen található, abban az esetben a magánszemélyt terheli helyreállítási kötelezettség. Nem kötelessége Önnek az önkormányzat által tönkre tett rész helyreállítására, azonban mivel továbbiakban szeretné magáncélra is használni, azt javaslom, hogy az üggyel kapcsolatban forduljon a helyi önkormányzathoz és kérjen pontos tájékoztatást.

Kérdés: 2021 januárjában a novemberi műtétem miatti keresőképtelenségem és albérletem díjának fizetése miatt kölcsönt adott a munkáltatóm 2 tanú előtt. Az egészségi állapotom és az orvosom javaslatára munkahelyet kellett váltanom, ahol 50%-kal kevesebb lesz a fizetésem. Kértem a munkáltatómat írásban, hogy ne kelljen egyben visszafizetnem az összeget, hanem a kérdéses havi törlesztés felében fizethessem azt vissza. Válaszképpen ráterhelték a kilépő dokumentumomra, mint munkáltatói kölcsön, havi 33%-ban. Semmit nem láttam vagy írtam alá ezzel kapcsolatban. Kérdésem az lenne, hogy ez jogszerű? A kölcsön egy A4-es papíron pár sorból és aláírásokból áll. A 33% levonása teljes ellehetetlenítést okoz, a megélhetésem kerül veszélybe. A fizetésem (közalkalmazotti jogviszony) több, mint fele az albérleti díj.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az eredeti kölcsönszerződés tartalmi elemeinek ismerete nélkül nem tudunk pontos válasszal szolgálni. Elsősorban azt tanácsolnám Önnek, hogy nézzen utána, milyen feltételek mellett kötötték meg a szerződést, másodsorban pedig konzultáljon a munkáltatóval, és törekedjen megegyezésre jutni a szerződés teljesítésének kedvezőbb feltételeit illetően.

Kérdés: Arról szeretnék érdeklődni, hogy van egy ügyem, ami csalás és pénzmosás. A fő elkövető beismerte az ügyet, hogy ő csinálta. Szabadlábon védekezhet. Még folyamatban van az ügy. De úgy néz ki, hogy férjhez megyek. A férjem házasságon belül rám akarja íratni a házat. Mivel folyamatba lévő ügy, ha rám van íratva a ház, akkor elvehetik-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy pontos válasszal tudjunk szolgálni, ismerni kellene az ügy részleteit, ennek hiányában sajnos nem tudunk megoldást nyújtani az Ön számára. Az ügy komplexitása miatt elsősorban azt tanácsolnám, hogy egy ügyvédi konzultáció keretein belül tegye fel kérdéseit.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy mi történik abban az esetben, ha már nem anyával élek és nem akarja odaadni nekem a személyes papírjaimat (Anyakönyvi kivonat, orvosi papírok)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az Ön Édesanyja a többszöri felszólítás hatására sem adja át Önnek a személyes okmányait, abban az esetben bűncselekményt követ el okirattal való visszaélés címén. Habár megjegyzem, hogy több adatra is szükség lenne a teljesen pontos minősítés okán.

Kérdés: Büntetlen előélettel mennyi büntetést kaphat valaki, ha a seb 0,5 cm-es és 8 napon belül gyógyul?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 8 napon belül gyógyuló sérülés okozása könnyű testi sértésnek számít, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés felfüggeszthető próbaidőre, ha a büntetés célja szabadságvesztés nélkül is elérhető és az elkövető nem többszörös visszaeső.

Kérdés: Gyermekem egy eset kapcsán tanúskodott a rendőrségen. Elmondta, hogy mit látott. Aláírta, másodpéldányt nem kapott. Szerepelt benne, hogy szembesítést nem vállal. Most beidézték a bíróságra. Kötelezhetik a szembesítésre, vagy a rendőrségen tett tanúvallomást vissza lehet mondani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tanúvallomást visszavonni nem lehet, azt megváltoztatni bizonyos esetben lehetséges, ám a hamis tanúzást a törvény szigorúan bünteti. A tanúskodás állampolgári kötelezettség, a szembesítést indokolt esetben mellőzni lehet. Bővebb információ nélkül, ettől pontosabb választ nem tudunk adni önnek.

Kérdés: Abban szeretném kérni a segítségüket, hogy kb. egy hete eladtam az autómat. Az illető, aki megvette, cég nevére vásárolta meg tőlem az autót. Eddig szép és jó minden, hivatalos volt. Megtörtént a papírok átadása és elvitték a kocsit. Másnap elmentem a legközelebbi kormányablakba, hogy bejelentsem az eladást csak itt jött a bökkenő, mert elutasították a szerződést, mert a cég létezik, csak aki aláírta a szerződést az nem írhatta volna alá, csak meghatalmazással. Próbáltam elérni az illetékest, hogy van egy kis probléma az adásvételivel, de nem tudom elérni őt. Mit tudok tenni ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom Önnek, hogy tértivevényesen küldjön levelet a cégnek, amelyben részletezi a problémát, továbbá írjon e-mailt is, hogy mielőbb megoldódjon a félreértés. Vagy írjanak új szerződést, vagy pótolják a hiányt meghatalmazással.

Kérdés: A munkáltatómtól fizetéselőleget kértem, amit meg is kaptam 2 havi levonással. Viszont figyelmetlen voltam és csak otthon olvastam el, hogy a megállapodás értelmében ez év végéig fenn kell tartanom a munkaviszonyom, mert ha időközben felmondok, akkor 50 ezer forintra büntetnek akkor is, ha az előleget már rendeztem. Ez így jogos és szabályos?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az alábbi felmondási tilalom kikötése jogszerű volt, mivel a munkáltató és a munkavállaló szabadon állapodhatnak meg úgy, hogy az ne sértse a törvény alapelveit és rendelkezéseit. Mivel ebben az esetben nincs erről szó, nem beszélhetünk jogellenességről.

Kérdés: Négyen örököltünk az elhunyt édesanyám után. Egyik testvérnek a korábban elhunyt édesapám örökségeként az ingatlan 1/8 részén banki jelzálog van bejegyezve, banki tartozás miatt. Ha ő visszautasítja az anyai ágon most keletkezett örökséget, akkor mi lesz az apai ágon lévő 1/8 részen levő jelzáloggal? Megváltható? Eladható lesz az ingatlan? Mit lehet ilyenkor tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához több információra van szükség. A banki tartozást meg kell fizetni a jelzálogjog törlése miatt, így a testvérükkel kell megállapodni az ingatlan (ha egy ingatlanról van szó, mert sajnos ez sem derült ki) sorsát tekintve. Kérem, pontosabb megfogalmazással tegye fel kérdését, írja meg pontosan kik, mit és mikor örököltek, továbbá hogy van-e az ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom stb-stb.

Kérdés: Szállást adnék valakinek, addig míg nem talál mást, de napi 2000 Ft-ért. Hogy tudnám megírni a szerződést? Lehet nekem megírni és 2 tanúval aláírni?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Kérdése pontatlanságából adódóan nehezen értelmezhető mire irányul a kérdése, ennek okán nehéz választ adni kérdésére. Amennyiben arra irányul a kérdés, hogy Ön megírhatja-e a szerződést, a válasz: igen. Azonban tanácsolnám, hogy szakember vagy a témában jártas ember nézze át a szerződést még az aláírás előtt, hogy minden fontos kérdésre kiterjedjen a szerződés tartalma.

Kérdés: Ingóság megosztása válás során.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdés hiánya okán nem tudunk Önnek válasszal szolgálni.

Kérdés: Nyolc lakásos osztatlan tulajdonú ház földszinti lakásának tulajdonosa vagyok. A lakáshoz tartozik egy terasz és egy kis hátsó kert, melynek kizárólagos használója az adásvételi szerződés szerint én vagyok, vele kapcsolatban minden költség engem terhel. A terasz kijárati ajtaja fölött franciaerkély van, ahol az albérlők kitartott kézzel dohányoznak, a cigarettát időnként az ajtó fölött lévő, 2 éve felszerelt esőfogóra dobják. Ezáltal már 3 lyuk van a tetején, melyen a víz beszivárog a cellákba. Égették már ki kerti láda takaróját is, de a frissen kiteregetett ruhára is ráhamuznak. Az utcai fronton lévő ablakom párkányát is barnára pöttyözték a lehulló forró hamuval. A tulajdonosnak szóltam, de nem történt változás. Kértem a károm megtérítését, de válaszra sem méltat. Mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében minden birtoklást zavaró magatartás, így a társasházi erkélyen folytatott dohányzásból eredő füstölgés/ hamuzás is lehet birtokháborítás, amivel szemben jogvédelmet lehet kérni akár a jegyzőtől, akár bírósági eljárás útján. Az adott település jegyzője csak egy évnél nem régebb óta fennálló birtokháborítás esetén járhat el, egy évnél régebb óta történő zavarás esetén a bíróság. A tapasztalat azonban sajnos azt mutatja, hogy a jegyző által lefolytatott eljárások döntő többségében a lefolytatott bizonyítási kísérletek ellenére sem nyert bizonyítást a zavarás, valamint a bírósági eljárások hosszú, anyagi kereteket felemésztő jellege miatt sem célszerű bírósághoz fordulni. Ezek alapján azt tanácsolnám Önnek, hogy elsősorban próbáljon megegyezésre jutni szomszédjával, valamint megörökíteni a bizonyítékokat, ha esetleg legközelebb is valamilyen kárt okoznának Önnek a hamuzással (esetleges bizonyítás megkönnyítése okán).

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy ha én tagja vagyok egy gazdasági társaságnak 50%-ban, a másik tag szintén egy természetes személy 50%-ban, akkor a feleségem ügyvezetői tisztségének a visszahívásáról én szavazhatok-e “nem”-el? A Ptk. 3: 19 § d) pontja azt írja, hogy a határozathozatalkor nem szavazhat az a tag, akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója. Mit jelent az, hogy hozzátartozója érdekelt a döntésben? A feleségem nyilván a hozzátartozom, de az ügyvezetői tisztségből visszahívása az a döntésben való érdekeltségét jelenti? A társaság működésképtelen lenne, ha a feleségem nem lenne ügyvezető, mert a tagok nem tudnak új ügyvezető személyéről megállapodni, ezért ha én ebben a kérdésben nem szavazhatok, akkor az üzlettársam őt érvényesen 50%-os szavazattal leválthatja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A döntésben való érdekeltség azt jelenti, hogy a döntés eredménye kihat az adott személyre, ez ebben az esetben fennáll. Amennyiben Kft. tagja, abban az esetben Ön erről a napirendi pontról nem szavazhat, így emiatt a másik tag szavazata 100%-osnak minősül. Mindezek alapján visszahívhatja házastársát az ügyvezetői pozícióból.

Kérdés: 3/4 rész örökség, 1/4 rész közös tulajdon megszüntetésével váltam egy zártkert 1/1 tulajdonosává. Mivel az örökhagyó nem minősíttette át, mezőgazdasági termőföldnek minősül. El szeretném adni, ami állítólag öt évig nem lehetséges. Mit tegyek, hogy minél hamarabb el tudjam adni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen jogszabályi rendelkezésről nem tudok, hogy az örökléssel megszerzett mezőgazdasági termőföld tulajdonjogát a megszerzéstől számított 5 évig nem lehet átruházni. Bármikor eladásra kínálhatja a földterületet, azonban nagyon bonyolult és hosszadalmas ebben az esetben az adásvétel lebonyolítása (mezőgazdasági földterületi minősítés miatt). Az 5 év az adózásra vonatkozik ebben az esetben.

Kérdés: Magyar állampolgárként Szlovákiában élek a párommal, de még nincs lakcímem. A párom pozitív lett a koronavírus teszten, de én még negatív voltam. 2 hét karanténba kerültünk. 2 napra rá én is elkezdtem érezni a tüneteket. Tesztem nincs, hogy pozitív vagyok. Kell a magyar körzeti orvosomnak jeleznem, hogy karanténban vagyok és valószínűleg elkaptam én is a vírust? Ha a víruson átestem milyen jogaim lehetnek? Kapnék korona vírusos kártyát? Mit kell tennem hozzá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, keresse fel a házi orvosát, ő fog tudni pontos információkkal szolgálni, mi a teendő az Ön esetében. Ha átesett a víruson Ön a magyar szabályozás szerint 3 hónapig immunisnak tekintendő, majd a 3 hónap leteltét követően kaphatja meg a vakcinát. Ha átesett a fertőzésen az állam hivatalból postázza a védettségi igazolványt, mely erre az időszakra lesz érvényes. Minderre azonban csak akkor van lehetősége, ha pozitív teszttel bekerül a nyilvántartásba, így nagyon fontos, hogy mihamarabb egyeztessen orvosával.

Kérdés: Készítek egy asztali szerepjátékot és ehhez kapcsolódó novellákat írok, de ezt ingyen teszem elérhetővé online, a weboldalamon. Ugyanakkor belinkelem a pay-pal-om, hogy önkéntes módon tudnak támogatni, ez az összeg milyen elbírálás alá kerül? És én ilyenkor egy gazdasági tevékenységet folytatok? Magánvállalkozásnak vagy szellemi szabad foglalkozásnak minősül-e ez a tevékenység? Közösségi finanszírozásnak, adománynak,esetleg ajándéknak számít? Áfa köteles? Milyen más adókat vethet fel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hiányos leírása alapján nem lehet azt eldönteni, hogy adomány vagy ajándék az összeg. Előbbi esetében további kérdések is felmerülnek. Ehhez a pontos környezetet kellene ismerni, illetve az összegeket felhasználását is.

Kérdés: Testvérem nyitott 1 boltot szüleim épületében. A bolt berendezéseit ők vásárolták. A testvérem, mint vállalkozó én, mint alkalmazott dolgoztam a boltban. Szüleimmel szóban megegyeztünk, hogy a berendezések és az épület használata fejében a testvéremmel közösen osztozunk a bolt eredményében. A kapcsolat 10 év után megromlott közöttünk, engem sikkasztással gyanúsított meg, amire nem talált semmilyen bizonyítékot, habár a pénzügyeimet leellenőrizte. Engem önkényesen elbocsátott és felrúgva a szóbeli közös megállapodást kizárt a bolt eredményének elosztásából. A szüleink adtak 3 hónapos határidőt a bolt kiértékesítésére és a kulcsok átadására. A bolt berendezéseit elvitte teljes egészében, amit a szüleink vásároltak. Ebben az esetben a kérdésem, hogy ez kimeríti-e a sikkasztás tényét és a feljelentés után bebizonyosodik, hogy ő vitte el ezeket, akkor milyen módon kaphatom ezeket vissza? Abban az esetben, ha nem ismeri el a szóban megkötött megállapodást a szüleimmel, akkor mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben azt javaslom, hogy tegyenek feljelentést a rendőrségen a szülei, amennyiben a berendezések az ő tulajdonukat képezték. Szóbeli szerződést szinte lehetetlen bizonyítani…

Kérdés: 2 éve vásároltunk egy kisvárosi központ közeli, zárt soros beépítés alá tartozó telket. A ház lassan kész a terv szerint. A telken lévő előző házat kb. 8 éve lebontották. Az előtte lévő közterületet senki nem gondozta, árok sem volt. Most az önkormányzat felújítja az utca útburkolatát és a csapadék elfolyást, az árkokat kimélyítteti. Előttünk is kiszedték az árok mélységét, de most az útról nem lehet a házat megközelíteni, csak ha átugrunk az árkon vagy a szomszéd előtt jövök le biciklivel az útról. Azt mondták az önkormányzatnál, hogy a tulajdonos dolga a kocsibejárót és a járdát megcsináltatni. Létezik olyan, hogy elbontja a bejárót és nekünk nem épít újat, de a szomszédnak igen? Ott átereszt is kaptak és be is építették. Milyen jogszabály vonatkozik ide? Még nincs használatbavételi engedélyünk, de építőanyagot hozatnánk a házhoz. Építőanyagot csak az árok felett lehet hozni, az pedig így nehézkes lenne.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdésével az önkormányzat építésügyi osztályához kell fordulnia, általános rendelkezés nem vonatkozik leírására. Esetlegesen érdeklődjenek a szomszédnál, hogy ő miként járt el az önkormányzatnál. Részletesebb információt feltehetőleg az önkormányzat honlapján találhat, mivel minden településen más és más a helyi építési szabályozás.

Kérdés: Szállást adnék valakinek addig, amíg nem talál mást, de napi 2000 Ft-ért. Hogy tudnám megírni a szerződést? Lehet nekem megírni és 2 tanúval aláíratni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben bérleti szerződés jönne létre Önök között. Azt javaslom, hogy a bérleti idő tartamát a kérdésében leírtak szerint fogalmazzák meg a szerződésben. Bérleti szerződéshez a minta az internetről is letölthető.

Kérdés: Egy gyors kérdésem lenne. Egy cég/munkáltató felülírhatja-e a veszélyhelyzeti kormányrendeletet, (maszk használat, csak orvosi maszkot fogad el és biztosít) a munkavállaló hátrányára?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani, ennek megfelelően kötelezheti a munkavállalót a védőeszközök használatára.

Kérdés: 2004. februárja óta megszakadt az életközösség a férjemmel. Azóta egyszer, 2014-ben jelentkezett e-mail-ben, hogy adjam meg az elérhetőségem a válóper indítása miatt. Persze semmi sem történt. Nekem anyagi lehetőségeim nem adtak alkalmat eddig, hogy megindítsam a pert, de szeretném végre lezárni ezt az egészet. Közös gyermek, ill. közös vagyonunk nem volt. Azt, hogy hol él, hogy él-e egyáltalán, nem tudom. De most épp ingatlan vásárlás előtt állok és olvastam, hogy tartást követelhet (másfél évig tartott a házasság) és a vásárolandó ingatlanból is kérhet részesedést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. Ezt természetesen bizonyítania is kell a férjének a bíróságon, amely egészen ritka esetekben fordul elő (pl.: betegség, nagymértékű rokkantság stb.) Az Ön által megvásárolni kívánt ingatlanból részesedést nem követelhet, mivel leírása alapján az életközösségük – így a vagyonközösségük – évekkel ezelőtt megszűnt.

Kérdés: Szeretném, ha segítséget, tanácsot adnának a problémámra! Tavaly májusában mentem el nyugdíjba a “Nők 40” igénybevételével. Nagy forgalmú dohányboltban dolgoztam, amelyben egy műszakban csak egy eladó dolgozott. Az állandó koncentrálás, fizikai megterhelés annyira kikészített, hogy ezért is vettem igénybe a nyugdíjaztatásomat. Az elmúlt év szeptemberében sikerült napi 4 órában a nyugdíj mellett elhelyezkednem a helyi Református Egyház Iskolájában, mint takarító. Sajnos ez év végéig még havi 50.000 Ft-ot kell törlesztenem a MKK felé, rossz párkapcsolati választásom miatt. Megbízásos munkaszerződésem van, amely a tanév végéig szól. Mivel a Covid miatt az iskolákat bezárták, a 4 órás takarítók munkájára nem tartanak igényt, csak a 8 órásokéra, akiknek más fajta munkaszerződésük van és jelenleg is dolgoznak. A 4 órások az esetleges újranyitás esetén talán ismét dolgozhatnak. Azt szeretném megtudni, hogy helyes-e az eljárásuk és esetleg erre az elveszett időre kaphatok-e anyagi támogatást és kitől?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az oktatási intézmény eljárása jogszerű volt, azonban Ön nem jogosult a Kormány által meghirdetett bértámogatásra, mivel nem a Munka Törvénykönyve szerinti dolgozó személynek minősül.

Kérdés: Van-e jogi ráhatásom arra, ha a külföldön megműtött párom állapotáról nem ad ki a család információt. Nem éltünk még élettársi kapcsolatban, egy jegygyűrűm van és üzenetek tömkelege, valamint barátok, ami bizonyítja, hogy együtt vagyunk. Nekem milyen jogaim sérülnek evvel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben, amennyiben pontosabb információt szeretne, azt javaslom, feltéve, ha ez lehetséges, hogy próbáljon kapcsolatot felvenni a párjával. A család ugyanakkor nem köteles egészségügyi információk kiadására a családtagok állapotáról, habár a jegyesség keletkeztet jogi kapcsolatot.

Kérdés: Válás közben vagyunk férjemmel, egy előzetes ügyvéd előtt írt megállapodás szerint a lakás használata kizárólagosan az enyém. Még nem készült vagyonleltár sajnos. A volt férjem bejár ingatlanomra bármikor és elvisz dolgokat bejelentés nélkül is. Milyen jogom van arra, hogy megakadályozzam ebben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés pontos megválaszolásához fontos lenne tudni a megállapodásuk pontos tartalmát, ennek hiányában csak általános választ tudunk adni. Férjének joga van saját értéktárgyait elvinni, hiszen a lakás tulajdonjogát férje a megállapodással nem vesztette el, ez csak a házassági vagyonmegosztási per után lehetséges. Kérdéses, hogy az ügyvéd előtt miért nem adta vissza férje a lakás kulcsait, a probléma megoldására zárcserét tudnék javasolni Önnek, azonban ki kell adnia férjének a saját értéktárgyait a kérésére, valamint ezt fel is kellene vezetnie írásban, továbbá aláíratnia férjével, hogy mit vitt el.

Kérdés: Olyan ügyvéd kellene nekem, aki ingyen vállalja el az embert, mert nekem nincs jövedelmem, hogy pénzért vállaljanak el, hogy el tudjak válni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt tanácsolnám Önnek, hogy az interneten nézzen utána, akadnak olyan ügyvédek, akik ingyenes jogi segítségnyújtást tudnak nyújtani, de ez leginkább tanácsadásra terjed ki, teljes képviseletet ingyenesen nem szoktak általában ilyen típusú ügyekben vállalni. Másodsorban pedig ajánlanám figyelmébe a rászorulók számára biztosított ingyenes jogi segítségnyújtást a Kormányhivatal (Igazságügyi Szolgálat) keretein belül, amelynek lényege, hogy ingyenes jogi tanácsadásban részesülhet. Ezen felül igénybe veheti az ügyfélsegítő szolgálatot a bíróságon, mely során segítenek Önnek megírni ingyen a keresetlevelet.

Kérdés: 2000-ben felvett hitel (250.000 Ft) egy része vissza lett fizetve. A fennmaradó 125.000 Ft-ot átadta a pénzintézet behajtónak, amit nem tudtak behajtani a mai napig. Most kaptunk egy levelet hogy 630.000 Ft a követelés kamatokkal együtt. Ki kell-e fizetni vagy életbe lép az elévülés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel Ön 2000-ben vette fel a kölcsönt, ezért a régi Ptk. szabályai szerint egy fizetési felszólítás is megszakíthatja az elévülést, ami azt jelenti, hogy ilyenkor a pénzkövetelések elévülési ideje (5 év) újból kezdődik. A kérdés pontos megválaszolásához elsősorban azt kellene tudni, hogy eltelt-e 5 év folyamatosan anélkül, hogy bármilyen, a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítást kapott volna. Abban az esetben, ha nem kapott 5 év alatt semmilyen felszólítást, úgy valóban elévült a követelés.

Kérdés: Édesapám 2021.01.08-án elhunyt. Örökösei felesége, és 3 gyermeke. A ház, amelyben élünk, 9/10-ed részben édesapám tulajdona, 1/10-ed részét a nővére örökölte anyai ágon, ez a hagyaték 40 éve nem lett rendezve (kifizetve.) A ház jelenleg nincs jó állapotban, szeretnénk minél előbb felbecsültetni és a nagynénénk részét kifizetni. Megtehetjük ezt édesapánk hagyatéki tárgyalása előtt (aminek időpontjáról semmilyen információnk nincs, úgy tudjuk jelenleg egy éven túl is elhúzódhat)? Mivel 2021 augusztusában édesapám és édesanyám nevén egy nagyobb összegű Fundamenta takarék szabadul fel házfelújításra, ezt kötelesek vagyunk 1 éven belül felhasználni. Szeretnénk a nagynénénket még azelőtt kifizetni, mielőtt ez a felújítás növelné az ingatlan értékét. Illetve ő akkor is jogosult lenne erre, ha nem járul hozzá a felújítási költségek 1/10-ed részéhez, és lenne értékbecslésünk az ingatlan jelenlegi értékéről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hagyatéki eljárást megelőzően is el lehet végezni az értékbecslést, az értékesítést stb. azonban nem. Azt javaslom, amíg le nem zárul a hagyatéki eljárás jogerős hagyatékátadó végzéssel és nem vásárolták meg a nagynénje tulajdoni hányadát ne kezdjenek bele a felújításba.

Kérdés: A párom bar listán van és szeretnénk összeházasodni, ebben az esetben rám is vonatkozni fog a bar lista?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön emiatt nem fog bar listára kerülni.

Kérdés: Egy ismerősömnek kölcsön adtam 120.000 Forintot, lassan 2 éve és nem láttam belőle semmit. Hogyan tudnám tőle ezt az összeget visszakapni? Mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által feltett kérdés alapján nem tudunk pontos információval szolgálni. Azt javaslom, tegye fel ismét a kérdést az olyan lényeges információk megadásával, mint az, hogy készült-e bármilyen írásos dokumentum, szerződés vagy bizonylat a kölcsön adásáról.

Kérdés: Ha több munkatárs összefog és egyöntetűen azt mondja a vezetőnek, hogy kollégájuk olyan magatartást tanúsít csak velük szemben (mással nem), ami számukra nem megfelelő, mert hideg, rideg légkörben érzik magukat és mert nem vesz részt a közös (nem szakmai) beszélgetésekben és nem tetszik a munkavállaló viselkedése, aki ugyanakkor mindenki véleménye szerint szakmailag alkalmas, munkájában nincs kivetnivaló. Hogyan igazolható ezzel a viselkedéssel kapcsolatos állításnak a valótlansága, ha többen összefogva mást nyilatkoznak erről, azaz a munkavállaló egyedül kell, hogy kiálljon az igazáért? “Sok (hamis) lúd disznót győz”? Érdemes vagy lehetetlen megtámadni a több-egy ellen felállást? Ez elegendő indok a felmondásra a munkáltató részéről a munkavállaló táppénze idején? Rendes vagy azonnali felmondás történhet ilyen esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben elsősorban azt javaslom, hogy a kollégáival kezdeményezzen konstruktív megbeszélést a hosszú távú feszültség elkerülése érdekében. A felmondásnak mindenekelőtt valós indokolása kell, hogy legyen, ezen indok bizonyítása pedig a munkáltatót terheli. Felmondásra abban az esetben kerülhet sor, ha a munkavállaló hiányos szakmai képesítéssel rendelkezik, továbbá azonnali hatályú felmondás történik abban az esetben, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehet¬etlenné teszi. Az Ön esetében tehát a munkáltató által történő felmondásnak nincs jogalapja a kérdésben leírt tények alapján.

Kérdés: Az Eon az áramszolgáltatónk. Régen (10 éve) átalányt fizettünk, 3 ezer pár száz forintot. Egy éves elszámolóként kaptunk 480 ezres csekket. Lezsibbadtunk konkrétan a férjemmel. Egy alkalommal betelefonáltam, hogy le van áramtalanítva a ház az óra mégis pörög. Ne vicceljek, ez volt a válasz, annak jónak kell lenni. Nem jöttek ki megnézni. Kaptunk részletfizetést 6 hónapra, havi 80 ezerrel kellett volna törleszteni. Nem tudtuk fizetni. Egy nap megjelentek Eon-os szerelők, akkor kaptuk a kártyás mérőt. Azóta is ez van. Nem hagy nyugodni a dolog, mire fizettem ki azt a sok pénzt? Kénytelen voltam, ugyanis ami pénzért vettem áramot, annak a fele levonódott “tartozásba”. Kb. 8 év alatt nyögtem ki. A minap beszéltem telefonon a fogyasztóvédelemmel a hölgy kérdőre vont, miért most? Meg nem tudja, hogy van ez, lehet már elévült. Micsoda? Öt év alatt elévül? Az én tartozásom nem? Nem tudta azt sem megmondani lehet-e pereskedni. Visszahív, ha utána jár. Azóta se.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása nem tartalmaz kérdést, továbbá nem egyértelmű mi a jogi probléma. Önnek volt egy tartozása, amit kifizetett. Úgy tűnik leírásából, mintha azt utólag, 10 év elteltével vitatná. Amennyiben ez így van (tehát teljesítette a tartozást), úgy önnek nem lehet igénye az Eon felé, hiszen az önkéntes teljesítéssel elismerte a követelést. Pontosabb válaszért kérem, tegye fel kérdését az ügy pontos körülményeinek megjelölésével. Az árammal kapcsolatos követelések egyébiránt nem öt év alatt, hanem jóval hamarabb évülnek el.

Kérdés: 2016-ban vettem, 2021-ben eladom a lakást és 2021-ben veszek. Kérdés: 43 négyzetmétert adok el 18 millió Forintért, veszek 26 négyzetmétert 24 millió Forintért. Kell valami adót fizetnem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlan eladásakor az eladót is terhelik költségek. A ingatlaneladásból származó bevételt személyi jövedelemadó terheli, ami jelenleg 15%. Csak akkor kell fizetni, ha nyereséggel adtuk el a lakást. Ha olcsóbban adta el a lakást, mint vette, abban az esetben nem terheli adófizetési kötelezettség.
A tulajdonszerzési illeték ettől független, habár ott is vannak csökkentő stb. lehetőségek.

Kérdés: Édesapám meghalt, aki nem élt velünk évek óta, viszont anyumtól nem váltak el. Az állítólagos élettársa (nincs bejegyzett élettársi viszonyuk), akit nem ismerünk, halála után lecsupaszította a bankszámláit. Az autója (apum volt az autó tulajdonosa) kulcsát és papírjait nem hajlandó átadni a családnak. Ilyenkor mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem írta meg, hogy lezárult-e a hagyatéki eljárás jogerős hagyatékátadó végzéssel, így nincs pontos információ arról, kik is az örökösök. Törvényes öröklés szerint az élettárs nem örököl, ám lehet, önök nem tudnak édesapjuk végrendeletéről, esetleges öröklési szerződéséről. Amíg le nem zárul a hagyatéki eljárás, addig írásbeli felszólítást tudnak küldeni az élettársának, majd a későbbiekben esetlegesen keletkezett káruk megtérítését követelhetik. Sajnos ilyen kevés információ birtokában nem tudunk önnek pontos választ adni.

Kérdés: Szocpolos ház épült ezelőtt kb. 20 évvel. Négyen vagyunk testvérek, a mi úgymond ránk járó szocpolból illetve pénzből épült a ház. Az lenne a kérdésem, hogy eladhatja-e a házat az anyám a mi aláírásunk nélkül, mind a négyen már nagykorúak vagyunk. Úgy érezzük, hogy ki akar minket rakni a házból, pedig ott lakik még egy testvérem és utcára akarja úgymond tenni. Mi nem akarjuk, hogy eladja a házat. A kérdésem, hogy kell hozzá az aláírásunk, hogy eladja vagy a nélkül is megteheti-e? Nagyon fontos lenne. Végül is, ha mi nem vagyunk, a ház sincs. Nekünk jár a házból valami ránk eső rész, mármint pénz mivel a szocpol a gyerekek után jár?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az Édesanyja az ingatlan tulajdonosa, abban az esetben nincs szükség az Önök aláírására a ház eladásához.

Kérdés: A következő problémában szeretnék segítséget, tanácsot kérni: édesapánk halála után 3/8-3/8-2/8 arányban vagyunk tulajdonosok a szülői házban a testvéremmel (3/8) és az unokatestvéremmel(2/8). A házat a testvéremmel közösen tartjuk fenn, minden állagmegóvást, fejlesztést, felújítást ketten finanszírozunk, az unokatestvérem külföldön él. Az ő tulajdonjoga 2000-től datálódik, adásvételi szerződést kötött az édesanyjával (a szerződésen szereplő aláírások megérnének egy írás szakértői vizsgálatot), a tulajdonjog megszerzése után nem lépett fel semmilyen igénnyel, nem is tartjuk a kapcsolatot. A kérdésem a következő: csak adásvétel útján kerülhet tulajdonunkba az ő része vagy van más mód is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben mivel közös tulajdon áll fenn az ingatlanon, ezért a kérdéses tulajdonrészre vonatkozóan elővásárlási joguk áll fenn, továbbá az adásvételen kívüli tulajdonszerzési mód az ajándékozás lehetne, amely ellenérték nélkül történik, ám ennek az opciónak leírása alapján kevés az esélye. Javaslom, próbáljanak megegyezni az unokatestvérükkel és / vagy keressenek fel ügyvédet személyesen az ügyintézéshez.

Kérdés: Mindössze egyetlen kérdésem van, mégpedig az, hogy az idézés, az idézés kiküldése eljárási cselekménynek minősül-e és önmagában ez az elévülési időt megszakítja-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függhet, hogy pontosan milyen (típusú) eljárásról van szó.

Kérdés: 3-an vagyunk tulajdonosai egy háznak és én vagyok a legbelső lakó. Kábel tv, széles sávú vezetékes internet és vezetékes telefonszolgáltatásra szeretnék előfizetni. A szolgáltató ezt csak úgy tudja megvalósítani, hogy egy vékony optikai vezetéket húz át az 1-es, és a 2-es lakó padlásán. Az ingatlanon semmilyen átalakítás nem szükséges, semmilyen bejegyzés nem kerül a tulajdonosi lapra. Az 1-es lakó beleegyezett, de a 2-es lakó csupán rosszindulatból ezt megtagadta. Azt szeretném kérdezni, hogy ebben az esetben kérhetem, hogy a bíróság a tulajdonostársi hozzájáruló nyilatkozatot ítéletével pótolja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg kérvényezheti a bíróság közbenjárását, csak lassú folyamat. Én inkább birtokvédelmet kérnék a jegyzőtől, a jogos birtokláshoz fűződő igény biztosítása okán.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy édesapám meghalt és eladtunk egy aggregátort. Csak egy használati utasítás volt hozzá. 180.000 Ft-ért vásárolták meg. Nem írtunk adás-vételi szerződést. Ezt a típust nem gyártották Magyarországon. Az új tulajdonos szerint, aki elvileg bevizsgáltatta, hamisított. Először visszakövetelte az árat, de a gépet megtartotta volna. Aztán azt mondta, ha nem adom vissza a pénzt, akkor feljelent. A gép működőképes, ki lett próbálva, felvétel készült róla. Milyen lehetőségeim vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben adásvételi ügylet ugyan létrejött Önök között, ám annak pontos tartalma kérdéses. A vevő bizonyíték (így írott szerződés) hiányában nem tudna mire hivatkozni, tehát a feljelentés alapossága kétséges (egyébként sem rendőrségi ügy). Pontosabb válasz adásához szükséges a teljes ügymenet ismerete (levelezés, megbeszélés, stb.).

Kérdés: 2018. évben ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi szerződéssel eladtam egy ingatlant. A vevő az adásvételi szerződésben vállalta, hogy az ingatlan terheit viseli és szóban vállalta, hogy az összes közmű szolgáltatóval szerződést köt. 2020. június hónapban jutott tudomásomra, hogy az ELMŰ-ÉMÁSZ (továbbiakban: szolgáltató) felé nem jelentette be a tulajdonos változást és nem kötött velük szerződést. Ekkor én bejelentettem a szolgáltató felé a tulajdonosváltozás tényét, igazolva azt az adásvételi szerződés és a birtokbaadási jegyzőkönyv másolatával. A szolgáltató most 60.000 Ft-ot követel rajtam, mely összegről fizetési felszólítást küldött. Írásbeli kérésem ellenére sem adtak bővebb felvilágosítást, hogy milyen ki nem fizetett számlák adják ezt az összeget. Jogosan követeli tőlem a szolgáltató ezt az összeget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önnek a tulajdonos változást az ingatlan eladását követő 15 napon belül jeleznie kellett volna szolgáltató felé, mivel ez nem történt meg, így nagy valószínűséggel jogos a követelés. A felvilágosítást azonban a tartozással kapcsolatosan köteles megadni a szolgáltató. A szóbeli vállalás sajnos bizonyíthatatlan…..

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önhöz/Önökhöz, hogy az Amazon a beleegyezésem nélkül vont le a számlámról pénzt úgy, hogy én nem rendeltem semmit. Emiatt most már 5 napja csak e-maileznek velem, de visszautalni nem bírják a pénzem. Kérdésem, hogy ilyenkor mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, vizsgálja meg a pénzlevonás körülményeit és az adatlapját, előfordulhat, hogy valaki az Ön beleegyezése nélkül a rendelt az oldalról az Ön adatainak felhasználásával. Sajnos ilyen kevés információ alapján nem tudunk Önnek bővebb tájékoztatással szolgálni.

Kérdés: Koronavírus miatt bezárták a sulit. Itthon vagyok a gyerekekkel közfoglalkoztatottként dolgozom. A polgármester azt mondta, hogy a kisebbik lányomat küldjem oviba, a 10 éves kiskorú lányomat pedig hagyjam itthon és menjek be dolgozni vagy nem kapok munkabért. Megteheti, hogy megvonja a fizetésem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy pontosabb információval tudjunk szolgálni, ismerni kellene az eset pontos körülményeit és a közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos részleteket. Nem írta meg, milyen jogcímen maradt otthon gyermekével, vagy, hogy táppénzen van-e esetleg.

Kérdés: Röviden elmondanám a történetemet, amelyben szeretnék tanácsot kérni. Albérletbe költöztem tavaly október 1-jével, két lakótárssal együttesen. A szerződésem határozott idejű volt 2021.10.01-ig. A tulaj a tegnapi nappal azonnali hatállyal az albérleti szerződésem felmondta. Arra hivatkozott, hogy a lakótársaim panaszkodtak arra, hogy otthonról dolgozom (mikor ideköltöztem erről szóltam, hogy call centeres munkám lesz, sajnos a szerződésbe ez nem lett belefoglalva). A továbbiakban az van a felmondási szerződésben, hogy a lakótársak zavarása (szerintük hangosan csapkodom a kilincseket, illetve a rezsi miattam több). Bármit mondtam a tulajnak nem érdekelte (én is alkalmazkodtam sokat hozzájuk), arra hivatkozott, hogy két embert zavarok, így mennem kell, a szerződés 11. pontja alapján, amelyben az van, hogy lakótársak zavarása. Mikor a két lakótársam összefogott ellenem, ezt jeleztem a tulajnak. Kérdésem, tudok-e tenni bármit is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy részletesen tanulmányozza a bérleti szerződést, azon belül is a felmondási időre vonatkozó részletszabályokat. Ahhoz, hogy pontosabb tájékoztatást tudjunk adni, ismerni kellene a szerződés részleteit. Egyébiránt ha nem költözik ki, direkt módon nem tudnak Önnel mit tenni (hacsak nem közjegyző előtt írták a szerződést, végrehajtási záradékkal).

Kérdés: Arról érdeklődöm, ha tudomásom van arról, hogy úgy akarnak értékesíteni ingatlant, hogy az érdeklődőknek valótlan adatokat közölnek és a hirdetésben is ezeket tüntetik fel, akkor van-e lehetőség valamelyik hatóság felé ezt közölni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, az üggyel kapcsolatban tegyen bejelentést fogyasztóvédelmi hatóságnál, avagy attól függően, hogy mit tartalmaz a valótlan közlés és ki teszi azt, a rendőrségnél. Több adat kellene a pontos válaszhoz.

Kérdés: Rokon elhalálozása után örököltem ingatlant. A NAV megállapított egy bizonyos összeget örökösödési adó címen, amit elméletileg részletekben ki lehet fizetni, mivel elég nagy összeg és nem tudnám egyben. Majd el kezdte levonni a bankszámlára érkező összes jövedelmemet és már az autómat is el akarják vinni tartozás miatt, pedig már hónapok óta vonják a teljes nyugdíjamat. Tudtommal ezt nem tehetnék meg, de nem tudom mit tudnék ellenük tenni. Bemenni – a jelenlegi vírus helyzetben – nem lehet hozzájuk, telefonon meg a kis hölgy csak annyit mond, hogy ő ezt nem érti és hát nem tud mit tenni most. Kérdésem az, hogy milyen lehetőségem van? És jól tudom, hogy nem vonhatnák a teljes nyugdíjamat? Lassan nincs miből éljek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy komolyságára való tekintettel javaslom egy szakember (ügyvéd) mielőbbi felkeresését, továbbá azt tanácsolom Önnek, hogy keresse meg írásban a NAV- ot és kérjen részletes tájékoztatást az üggyel kapcsolatban. Teljes nyugdíját nem tudják vonni, azonban a számlájának a teljes összegét igen. (Nem oda kell kérni a nyugdíjat ilyenkor, hanem másik számlára, lakcímre stb.)

Kérdés: Megbüntethetnek, ha visszautasítottam a covid tesztet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel bizonyos esetekben kötelezhetik a teszt elvégzésére, így a teszt elutasítása vonhat maga után hátrányos következményeket (ami nem ugyanaz, mint a büntetés).

Kérdés: 16 évesen van jogom eldönteni, hogy hova költözök?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tizenhat éves kortól kezdve lehet kezdeményezni. Szükség van szülői beleegyezésre, amennyiben a szülő nem adott engedélyt abban az esetben a gyámhatóság is engedélyezheti. Fontos azonban, hogy ott ahová költözik, kell, hogy nagykorú személy is éljen, ugyanis gyermek gyermekhez nem költözhet.

Kérdés: Négyen örököltünk édesanyám után, az egyik örökösnek banki adóssága van bejegyezve az ingatlanra. Szeretne lemondani az örökölt részéről. Mi a teendő, hogy a másik örököst ne terhelje az adósság? Vagy terheli-e? Az ingatlant el szeretnénk adni. Mit kell tennie, hogy lemondhasson? Elegendő-e ezt a hagyatéki tárgyaláson személyesen jeleznie a közjegyző előtt vagy előzetesen írásba kell-e foglalnia?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Önök esetében az örökség visszautasítására van lehetőség. A visszautasítás az örökös egyoldalú nyilatkozata, amelyet a hagyatéki tárgyaláson akár szóban is megtehet, nincs szükség írásbeli nyilatkozatra. Azonban fontos megjegyezni, hogy a visszautasítás az egész hagyatékra vonatkozhat csak. Kérdés, hogy a teljes ingatlanra, mint dologi fedezetre, vagy csak a tulajdonrészre van-e bejegyezve a teherjog és annak pontosan melyik fajtája?

Kérdés: Jelenleg home office-ban dolgozom, telefonos ügyintéző vagyok. A munkáltatóm a telefonos programra rátett egy olyan funkciót, amiben ki kell választanunk, hogy milyen indokkal nem tudunk telefont felvenni. Ezzel még nem is lenne gond, de van egy olyan pont, hogy eü. szünet. Az lenne a kérdésem, hogy ezt jogosan figyeli-e a munkáltató? Számon kérheti-e, hogy hány percet töltöttem a mosdóban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatónak nincs joga ahhoz, hogy nyilvántartást vezessen a munkavállalók mosdóhasználatáról, hiszen ez sérti a munkavállalók személyiségi jogait, emberi méltóságát.

Kérdés: A vér szerinti apám, akivel sosem találkoztam és semmilyen formában nem tartottam vele a kapcsolatot, elhunyt. Kiderült, hogy csak tartozást hagyott maga után. Az utolsó nyugdíjáról is lemondtam az önkormányzat javára. Most mégis küldött az érintett önkormányzat egy csekket, közel 260.000 Forint temetési költségről. Kötelezhetnek rá, hogy kifizessem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A köztemetés költségeit utólag elsősorban az köteles megfizetni, aki a temetést szerződésben vállalta, ennek hiányában az, akit a végrendelet erre kötelez, ha ilyen nincs, akkor az elhunyttal a halála előtt együtt élő házastárs vagy élettárs, végül pedig az elhunyt közeli hozzátartozói a törvényes öröklés sorrendje szerint. Ez alapján kötelezhetik rá, hogy Ön térítse meg a temetés költségeit. Mindenesetre ismerni kellene pontosan a történeti tényállást, hogy volt-e hagyatéki, ha igen, ki mit nyilatkozott.

Kérdés: Pár éve gyerektartás fejében lemondtam a fél házról a gyermekem javára. Az ingatlan eszközkezelős, tudtommal mai napig részletfizetés alatt áll (de nem tudom biztosra). Illetve, ha ki is fizette már úgy tudom, hogy 5 évig nem adhatja el. Most a gyermek azt állítja, hogy az anyja árulja a házat és ha eladja, akkor kirakja őt (egyébként pár hónap és nagykorú lesz). A kérdésem az lenne megteheti-e, hogy elküldi a gyereket? Illetve ha eljön a gyerek, akkor nem kap semmit a ház árából? Akkor sem, ha addigra betölti a 18 évet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lemondás kizárólag öröklés esetében történhet, tehát ingatlan tulajdonjogáról lemondani nem lehet. Amennyiben Ön a gyermeke részére a saját tulajdonrészét adásvételi szerződéssel vagy ajándékozási szerződéssel adta át, abban az esetben a gyermeke a tulajdoni hányadnak megfelelően tulajdonosa a háznak, abból Őt „kirakni” nem lehet. Abban az esetben, ha a házat el szeretné adni, a gyermeket is megilleti a saját részének megfelelő összeg a ház árából, továbbá fontos megjegyezni, hogy adott esetben a közös tulajdon szabályai az irányadóak. Amennyiben tartásdíjként a volt feleségének adta, az más kérdés, akkor azt csinál vele, amit csak szeretne.

Kérdés: Kinek a kötelessége a villamosenergia beköttetése az ingatlanba? A tulajdonosé vagy a holtig tartó haszonélvezőé?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha nem volt az ingatlanban eredetileg sem, akkor egyiknek sem a kötelezettsége.

Kérdés: Feleségem kb. másfél éve elköltözött – nyilván volt előzménye -, egy napon fogta a két gyermekünket és az édesanyjához költözött. A válóper a mai napig tart és nem is látom, hogy mikor lehet vége, mert mindent akar az utolsó fillérig (a két közös ingatlant is), semmilyen más megállapodást nem fogad el. Nyilván lakáshasználati díjra/többlethasználati díjra is igényt tart, merthogy finanszírozni akarja a saját albérletét. Többször mondtam neki, tanúk jelenlétében is, hogy költözzön vissza – akár külön szobába – a gyerekek miatt. Azt mondta, hogy soha többé nem jön vissza – élete legjobb döntése volt, hogy elment. Most viszont kilátásba helyezte, hogy visszaköltözik természetesen úgy, hogy kisemmiz. Miként tudom bebizonyítani, hogy a visszatérés szándéka nélkül ment el még, ha most azt is állítja, hogy ez nem így van. Mindent én csináltam saját kezűleg a házon, jelenleg is én fizetek minden vele kapcsolatos költséget az önkormányzat felé is.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt tanácsolnám Önnek, hogy próbáljon meg minden olyan bizonyítékot összegyűjteni, amelyek feleségének valós szándékait feltárhatnák. Célszerű lenne tanúkat beidézni, akiknek tudomása lehet a kettőjük kapcsolatáról (pl. családtagok, barátok, szomszédok), illetve okirati bizonyítékokként fel lehetne használni esetlegesen az Önök között zajlott levelezéseket, számlákat stb. Jelen helyzet komplexitása, valamint az információk hiánya okán másodlagosan azt tanácsolnám Önnek, hogy a problémával kapcsolatosan konzultáljon egy ügyvéddel, hiszen ő fog tudni teljes körű felvilágosítást adni arról, hogyan lehetne megoldani egy ilyen helyzetet.

 

Kérdés: 2020 novemberében covidos voltam, pozitív volt a PCR tesztem. Ez volt az egyetlen tesztem, mert 26 nap karantén után az orvos és a hatóság visszaengedett tünetmentesen dolgozni. A főnököm nem engedett rögtön vissza, szabadságot vetetett ki velem. Ez november utolsó hetében volt. Majd 2020. november 30-án visszamehettem, de nem engedett be az irodába, hanem az irattárban helyezett el. Két nap után megkérdeztem tőle, miért csinálja ezt velem? Azt mondta, mert nincs negatív tesztem. Majd délután megjelent a felmondásommal. Kérdeztem tőle, most ezt miért? Azt mondta, hogy megnézte a statisztikát, az enyém volt a legkevesebb. Mondom nem is dolgoztam 1 hónapig, meg a munkakörömet is leszűkítette. Kérdeztem tőle, ha a munkámmal van gond, akkor mit keresek elkülönítve a többiektől az irattárban. Erre nem tudott válaszolni. Nem akartam tenni semmit vele szemben, mert féltem, ha kitudódik, végképp nem kapok állást sehol. Van-e még lehetőségem ennyi idő után bármire is a munkáltatómmal szemben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetekben a munkaügyi per kezdeményezésére 30 napos határidő áll rendelkezésre. A határidő elmulasztása esetén azonban a munkavállalónak lehetősége van igazolással élni, azaz bizonyítani, hogy rajta kívül álló okok miatt nem tudta határidőben érvényesíteni az igényét. Ilyen eset lehet például, ha a munkavállaló súlyos állapotban fekszik kórházban. Hat hónap elteltével azonban még igazolással sincs lehetőség a keresetlevél elmulasztott benyújtásának pótlására. Ezen felül munkavállalói igényeit 3 éven belül is jogosult érvényesíteni

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, ha házasság előtt vásároltunk a mostani férjemmel ingatlant úgy, hogy a tulajdoni hányad a vételárba adott összeg arányában került meghatározásra (1/6 és 5/6) az egy válás során külön vagyonnak számít-e vagy feleződik az ingatlan értéke?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a gazdasági életközösség előtti, akkor különvagyon. (A leírtak alapján úgy tűnik.)

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy lehet-e jogos az adás-vétel, ha diagnosztizált rákos szülő volt az ingatlan tulajdonosa (nem teljesen beszámítható), de adásvétel útján 2 gyermeke lett a tulajdonos, ő pedig csak haszonélvező, holott pénz kifizetés nem történt és a másik 2 testvér erről nem tudott. A többi testvér így meg lett fosztva az örökségtől, nem írtak alá semmit, teljesen véletlenül derült ki számukra a dolog. Támadható ez valamilyen formában?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján a jogügylet papíron legalábbis rendben van. Megtámadni meg lehet, csak nem érdemes, mert pervesztéshez fog vezetni feltehetően.

Kérdés: 2 havi kauciót fizettem az albérletemre és benne van a szerződésben, ha nem tudok rezsit vagy bérleti díjat fizetni, akkor ez egy fajta biztosíték. Ha ehhez hozzá kell nyúlnia a főbérlőnek, akkor 3 napon belül vissza kell pótolnom a kaució összegét. Jeleztem felé, hogy ebben a hónapban nem fizetnék bérleti díjat, egyet le szeretnék lakni, de a rezsit kifizetem mivel megszűnt a munkám a covid miatt. Április 15-ig elhagyom az ingatlant, abban a hónapban kifizetem a rezsit. Ő mindenáron azt akarja, hogy bérleti díjat fizessek most és írjam alá, hogy x összegű rezsitartozásom maradt felé. Csak akkor járna vissza a kaució, ha felmondja a szerződést, mivel nem fogom tudni fizetni a kauciót, erre felhasználja és 3 napon belül fogja felmondani a szerződést. Mit tehetek? Mert benne van, hogy a kaució erre van, ha rezsit vagy bérleti díjat nem tudok fizetni. De 3 napon belül, hogy pótolom, ha nem tudom kifizetni? Ekkor szerződést bont, de elmondása szerint, akkor már nem lesz kaució.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a bérlő tartozást halmoz fel, azt a bérbeadó a kaució összegéből is fedezheti. Ha a bérlő a bérleti díj megfizetésével vagy más kötelezettsége teljesítésével esik késedelembe, a bérleti szerződést a bérbeadó felmondhatja. Ennek megfelelően, ha a bérleti díjat a bérlő fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet azzal, hogy a felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat, és a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál. Sajnos az a tény, hogy Ön elveszítette a munkahelyét még nem menti fel a fizetési kötelezettsége alól. Javaslom, hogy részletesen tanulmányozza a lakásbérleti szerződésükben megfogalmazott felmondási időre vonatkozó követelményeket. Amennyiben ez lehetséges, azt tanácsolom Önnek, hogy próbáljon konszenzusra jutni a bérbeadójával.

Kérdés: Felesben örökölt ingatlannál az egyik fél el akarja adni a házat, a másik fél ki szeretné fizetni. De a banktól hitelt nem kap és egészségileg károsodott (REHAB). Aki el akarja adni, az nem fogadja el a törlesztést. Milyen védettséget kaphat egy beteg, aki csak törleszteni tudná, de egyben nem tudja kifizetni az ingatlant? Rá lehet-e kényszeríteni valamire? Kifizetné a kért összeget, de nem tudja egyben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben az örökölt ingatlanon fennálló közös tulajdon értelmében, a másik tulajdonosnak valóban elővásárlási joga van a tulajdonostárs tulajdoni hányadára, azonban az elővásárlási jog az eladó számára azt a kötelezettséget keletkezteti, hogy a vételi ajánlatot (amelyet tulajdoni hányadára tettek) közölnie kell a másik tulajdonostárssal, de az elővásárlási jog csak abban az esetben gyakorolható, ha az elővásárlása jogosult ugyanazon feltételekkel fogadja el. Abban az esetben, ha nem tudja ugyanazokkal a feltételekkel elfogadni (mert nem tudná egy összegben kifizetni a vételárat), akkor a tulajdonostárs teljesen jogszerűen értékesítheti harmadik személy részére, nem lehet arra kötelezni, hogy kizárólag a másik tulajdonostárs számára tartsa fenn. Közös tulajdon peres megszüntetése esetén szóba jöhet még az árverés és a közös értékesítés is (a leírtak alapján egyéb megoldás nem valószínű).

Kérdés: Azt szeretném megtudni, hogy gyermekeink 2007-ben vásároltak ingatlant svájci frank alapú hitelre. Az ő ingatlanuk természetesen és fedezetként a mi szülői ingatlanunk is meg lett terhelve. 2015-ben elváltak, lányunk maradt az ingatlanban közös gyermekükkel. Ő fizeti a törlesztést. Volt vejünk semmit nem fizet, a hitelbe senki nem vonható be és a vejünket pedig nem engedi ki a bank. Olyan szinten kizárt bennünket az életéből még a saját fiát is, amire soha nem gondoltunk volna. Nem szól hozzánk, köszönni sem köszön, hátat fordít. Új családot alapított, vett egy tehermentes ingatlant. Kérhetjük-e mi szülők, hogy a mi ingatlanunkra terhelt 8.500 000 Ft felét, az ő saját ingatlanjára vagy másik ingatlanra terheljék vagy 20 évig még a mi ingatlanunkon lesz az ő része is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben erre akkor kerülhetne sor, ha a szerződést ilyen feltételekkel módosítanák, ami nem valószínű, mivel a bank nem járulna hozzá feltehetően.

Kérdés: A védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III. 5.) Korm. rendeletben a 2 § (2) A települések belterületén, az utcán és a közterületen – az e rendelet szerinti kivétellel – mindenki köteles orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje. Vonatkozik-e a kerékpárral közterületen közlekedőkre a kötelező maszk használat, vagy mint egyéni szabadidős sporttevékenységet folytatók mentesülnek a maszk viselése alól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az egyéni szabadidős sporttevékenységet folytató személyek mentesülnek a maszk viselésének kötelezettsége alól, kerékpározás közben is csak akkor lehet alóla mentesülni, amennyiben a kerékpározás egyéni sportolási céllal történik.

Kérdés: Ausztriában élek és kétszer megállítottak ittas vezetés miatt. Tíz nap eltérés van közte. Mennyi max. időre vehetik el a jogsimat? 5 hónap már eltelt és a bírságot is kifizettem, de nem akarják papíron kiküldeni mennyi időre veszik el. Nem értem, hogy miért nem szabják meg pontosan?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel az eset nem Magyarországon történt, ezért azt javaslom, keressen fel egy Ausztriában tevékenykedő ügyvédet a pontosabb tájékoztatás érdekében.

Kérdés: Válás során megosztott közös használatú lakásból a volt házastársam igazolhatóan ingóságokat szállított el. Vagyonleltár nem került felvételre. Milyen lehetőség van a további vagyonvesztés megakadályozására és az eddig felügyelet nélkül elvitt vagyonelemek visszaszerzésére? Ingóság megosztása esetén a bíróság figyelembe veszi-e a rosszhiszemű magatartást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egy megosztott használatú lakásban az ingóságok továbbra is a házassági közös vagyon alá tartoznak, feltéve, hogy Önök előzetesen nem állapodtak meg a vagyonmegosztásról. Abban az esetben, ha nem tudnak megállapodni, pert kell indítani a házassági vagyon megosztása miatt. Célszerű addig minden dokumentálni (számlák, videófelvétel stb.)

Kérdés: Negatív KHR listán vagyok, szerintem elévült, de a KHR nem törli. Vegyem fel a kapcsolatot a bankkal? Ezt védő nélkül nem szívesen tennem, ehhez kérnék ügyvédi segítséget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által megadott információk hiányosak, ezért sajnos nem tudunk Önnek megfelelő választ adni. Javaslom, hogy az üggyel kapcsolatban keressen fel egy ügyvéd kollégát.

Kérdés: Családunk több tagja örökölt kárpótlási földet, erdőt és rétet. A közelben lakó gazda rendeletekre hivatkozva tudatta velünk, hogy elbirtokolta a földünket, mert ő műveli (engedélyünk nélkül). Mit tehetünk

Válasz: Tisztelt Kérdező! A „művelés” önmagában nem elég az elbirtokláshoz, továbbá ismerni kellene a pontos helyrajzi adatokat is. Javaslom ügyvéd mihamarabbi felkeresését.

Kérdés: Arról szeretnék érdeklődni, hogy van egy céges felszámolás, amire ma jött meg a végzés. Az mellékes, hogy nem is akartam ügyvezető lenni és az is, hogy ebbe csúnyán belehúztak, hisz aki erről tehet, arra valószínű már nem tudom rávenni, hogy fizesse ki a saját cége tartozását. Kb. 1 millió 748 ezer Ft tartozás szerepel a végzésben, amit tőlem követelnek. De túl sok szám és paragrafus van benne és nem igazodom el rajta mi az, amit nekem kell fizetni. 15 napom van fellebbezni, de nem tudom érdemes-e. Erre a tartozásra kérhető részletfizetés? Mi van akkor, ha semmi vagyonom nincs és tegnap leépítés volt a munkahelyemen, így az állásom is elvesztettem? Ha valakinek meg tudnám mutatni a végzést és segítene értelmezni, azt nagyon megköszönném.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy mihamarabb keressen fel ügyvéd kollégát, hogy minél előbb megfelelő segítséget kaphasson, mert a leírás alapján nem igazán lehet konkrétumot mondani.

Kérdés: Huszonhat lakóházból huszonöt lakott abban az utcában, melyben az indokolatlanul közlekedő, nehéz mezőgazdasági járművek a mindennapokat egyre jobban megkeserítik, az útburkolatot tönkreteszik, a házak falai is repedeznek miattuk. A gépek gyakran teli pakolt utánfutókkal, csatolt mezőgazdasági eszközökkel (ekevasak, boronák, stb.) felszerelve, nagy sebességgel hajtanak keresztül az utcán, a fentieken túl a kint parkoló autókat is veszélyeztetve. A mezőgazdasági gépeknek szükségtelen lenne behajtani az utcába, hisz a szerviz út biztosított. Ide célforgalmuk nincs. Az utca egy falu szélső utcája, a faluhatártól kb. 200-300 méterre található, azon két mezőgazdasági telep, amelyek felé ezen járművek vezetői munkát végeznek. Megoldásként traktortiltó táblák kihelyezését tartjuk a legegyszerűbbnek. Közvetlenül melyik szervhez ajánlott fordulni? A lakók közösen nyújtanának be panaszt. Mi a várható ügymenet és átfutási idő? Mi az, ami segíthet sikerre vinni az ügyet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Járművek behajtásának tilalmát abban az esetben lehet elrendelni, ha azt a forgalom biztonsága vagy egységesítése, a környezet védelme, az út állapotának megóvása indokolja. Az Önök esetében az előterjesztést a helyi település önkormányzatához kell benyújtani. A helyi Képviselő-testület a következő ülésén hoz döntést az ügyben figyelembe véve az előterjesztést és a releváns jogszabályi rendelkezéseket.

Kérdés: A szomszédom évekkel ezelőtt (1977) épített egy 40 m2-es házat az udvarában, de az én házamhoz nagyon közel (70 cm). Elárnyékolja a házamat, sötét van. Akkor még a nagyszüleim laktak itt. A házon nincs csatorna, az esővíztől ázik a falam. Nem tesz fel csatornát, ezért birtokvédelmet szeretnék kérni és eközben tudtam meg, hogy a tulajdoni lapon ez a ház nem szerepel, hanem úgy van feltüntetve, hogy kivett udvar. A térképen pedig rajta van külön helyrajzi számmal. Hivatalos ez? Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Birtokvédelmet ebben az esetben már csak a bíróságon kezdeményezhet, peres eljárás keretében.

Kérdés: 100 %-ban saját tulajdonú lakásomban együtt élek a 22 éves lányommal. Kapcsolatunk nagyon megromlott, csak használja a lakást és a berendezéseket, egyáltalán nem beszélünk egymással. Tegnap anélkül, hogy előre szólt volna vagy jelezte volna, egy idegen embert hozott fel a lakásba pár órára, aki köszönés nélkül jött, majd elment. Az első kérdésem, hogy elküldhetem-e a váratlan látogatót, és ha nem megy el a felszólításomra, akkor mit tehetek? Másik kérdésem, az lenne, hogy mint 100 %-os tulajdonos elküldhetem a lányom a lakásból és zárat cserélhetek? Lenne hova mennie, akár az apjához vagy a nagyanyjához, csak nem akar, mert ott nem tehetné ezt, amit itt velem. Magyarul kirakhatom-e a lányomat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen tulajdonosként ön rendelkezik az ingatlannal, önnek nem kötelessége lakhatást biztosítani a felnőtt korú/nagykorú lányának. Ha idegenek mennek be a lakásába, rendőrt hívhat. Javaslom, mielőtt zárat cserélne, szólítsa fel lányát az elköltözésre záros határidőn belüli időpontra.

Kérdés: Ajándékoztam lányomnak és kk. unokámnak készpénzt, lakásvásárlásra. Lányom rokkant lett, élettársa váratlanul meghalt. A lakást fenntartani nem tudják, a gyámügy nem engedi az eladást (lehetetlen feltételeket támasztanak). Most hozzánk költöztek, a volt lakáson gyűlik a rezsi, bár nem lakik benne senki. Ajándék visszakérésre gondoltam, de a gyámügy ehhez sem járul hozzá. Jogilag van-e kiút, ha igen, mit tegyünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben valóban nem lehetséges megoldás az ajándék visszakövetelése. Ezen felül a körülmények leírása hiányos, ennek okán nem tudunk pontos válasszal szolgálni. Fontos lenne ismerni, hogy milyen okból nem engedélyezi a gyámhivatal az eladást.

Kérdés: Iskolai nyugdíjas portás vagyok. A koronavírus miatti iskola bezárás alatt jár-e a technikai dolgozóknak /takarítók, portás, karbantartó/ részére fizetés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben mivel nem tudjuk munkaszerződésének tartalmát, továbbá hogy ön közalkalmazotti jogviszonyban áll-e, így pontos válasszal nem tudunk szolgálni. Mivel Ön a bezárás miatt nem tud otthoni munkavégzés keretében feladatokat ellátni, úgy elsődlegesen a (maradék) szabadság kiadása jön szóba, ilyen esetben távolléti díj illeti meg. Ha ez nem megvalósítható, akkor a munkáltatójával történő megállapodás alapján mentesül a munkavégzési kötelezettség alól a bezárás idejére. Az Mt. alapján a munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg. Javaslom, forduljon munkáltatójához kérdésével.

Kérdés: Az unokatestvéremmel együtt 15 évvel ezelőtt eltartási szerződést kötöttünk a nagymamám eltartására. A nagymamának haszonélvezeti joga van és szerződésben kikötötte, hogy nem lehet őt idősek otthonában vagy kórházi osztályon elhelyezni. A lányát, édesanyámat, kitagadta a szerződés megkötésekor. Az utóbbi években a nagymama állapota nagyon sokat romlott, demenssé vált és napi szintű gondozása túl nagy terhet jelent a számunkra. Az ingatlan osztatlan közös tulajdonban van (budapesti ház, két különálló lakással, egy telken). Lenne vevő a házrészünkre (aki az ápolást is vállalná), de úgy tudjuk, hogy elővásárlási joga van a másik félnek. Érdeklődni szeretnék, hogy van-e lehetőség arra, hogy a tulajdonrészünket eladjuk, még a nagymamám életében. Ha az unokatestvérem nem él az elővásárlási joggal, megakadályozhatja-e az eladást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés megválaszolásához feltétlenül tudni kell, hogy tulajdonképpen kinek a tulajdonában áll a ház (bejegyzésre került-e az ingatlan-nyilvántartásba), a haszonélvezeti jog fennáll-e még, valamint a tartási jog bejegyzésre került-e az ingatlan-nyilvántartásba? Amennyiben ezek a feltételek fennállnak, úgy a nagymama haláláig nincs lehetőség az ingatlan eladására, csak abban az esetben, ha a tartási szerződés felbontására sor kerülne, ellenkező esetben Önöknek kell, mint eltartóknak eltartani a nagymamát. Számomra továbbá az is kérdés, hogy tartási vagy gondozási szerződést kötöttek….?

Kérdés: Szeretnék érdeklődni az alábbival kapcsolatban. 2009-ben ismerősömnek aláírtam a házukra felvett hitelükben, mint adóstárs. Akkoriban 17 millió Forintról beszéltünk, most 40 millió. Ismerősöm elkezdett inni, nem törleszti a hitelt és emiatt az én házamat, autómat elárverezték, munkanélküli lettem, mivel fizetésemet tiltották, az autóm saját hitelét sem tudtam kifizetni. Az ismerősömről 7 éve semmit sem tudok, nem tudom elérni. A megállapodásunk úgy szólt régen, hogy a helyemre fog találni a hitelügyletében egy kezest. Másik 20 embert is megkárosított. Engem ellehetetlenített, mást tőlem már nem tudnak elvenni. Tudatában vagyok földhivatali okmányból, hogy az ő házuk, amely a jelzálogot képezi a mai napig sem került árverezésre, miért? A házban én 5x jártam összesen. Szeretnék kártérítést kérni, illetve hogyan tudnék ellenük fellépni, az ügyletből kilépni így 12 év után, ami alatt nem is tudok róluk semmit és semmilyen megkeresésre sem reagálnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben mivel nem ismerjük a szerződés pontos tartalmát, ezért kimerítő választ nem lehet nyújtani, valamint a probléma súlyából eredően ügyvédi konzultáció szükséges. Az adóstárs csak névleg különbözik az adóstól, hiszen ugyanolyan felelősség terheli az adósság visszafizetéséért, Önnek ilyen esetben teljes vagyonával kell felelnie a teljesítésért. Ezen felül a pénzintézet bármelyiküktől követelheti az egész tartozás megfizetését, nem lehet arra hivatkozni, hogy csak az adósság valamekkora hányadáért felelne. Amennyiben szerződésükből más nem következik, a pénzkövetelés Önöket egymás közötti viszonyukban egyenlő arányban terheli, így amennyiben többet teljesített, mint az Önre eső követelés, úgy jogosan követelheti az adóstól ennek megtérítését. Ezen felül a szerződésből van lehetőség kilépésre, azonban ennek megvalósításához a hitelt nyújtó bankhoz kell fordulni.

Kérdés: Mennyi idő alatt évül el a rendőrhatóság előtt tett hamis tanúzás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Büntető Törvénykönyv értelmében a hamis tanúzás büntethetőségének elévülése az alapügy befejezésének napján kezdődik. A büntethetőség elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével, azonban a büntethetőség elévülésekor figyelembe kell venni, hogy a hamis tanúzásra milyen bűncselekmény esetében került sor.

Kérdés: Ha a gyermekem testnevelés órán kidobózás közben úgy dobja meg a társát, hogy annak leesik a szemüvege és eltörik, az kinek a felelőssége? Az ilyen eseményekre nem a tankerületnek kellene felelősségbiztosítást kötnie?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az iskola a felelősség alól mentesül abban az esetben, ha a kárt kivédhetetlen ok, például a gyermek előre nem látható, elháríthatatlan magatartása idézte elő, ellenkező esetben az iskola köteles a kárt megtéríteni. A biztosító a kárt abban az esetben köteles megtéríteni, ha az adott cselekmény biztosítási cselekménynek minősül. Ami a felelősségbiztosítást illeti javaslom, hogy nézzen utána az adott oktatási intézmény testnevelés oktatásával kapcsolatos balesetvédelmi előírásának vagy az intézmény házirendjének.

Kérdés: Osztatlan közös tulajdon, megosztási szerződéssel szabályozva. Vízóra egy van, főmérő két mellékmerővel. 3 lakásos az épület, 3 tulajdonos. 3 éve gazdát cserélt az egyik lakás, mellékmerős víz és csatorna elszámolással. Tavaly év végén sikerült rákényszeríteni az új tulajt, hogy rendezze tartozásait a víz és csatorna terén. Már ráírták a főmérőre szépen csendben az ő 3 éves tartozásait. Így tűnt fel a majd 300.000 Ft plusz. Mostanra lejárt a mellékmerő hitelessége és nem hajlandó foglalkozni vele. December 31-én megszűnt a szolgáltatási szerződése is. Most számolatlanul pörög a főmérő az ő fogyasztásával, az én kontómra. Mit tehetek ebben az ügyben? Köteles vagyok a tulajdonomon keresztül ellátni vízzel, amit nem fizet ki?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy mihamarabb vegye fel a kapcsolatot a szolgáltatójával a további kellemetlenségek elkerülése végett, továbbá amennyiben igazolt kára keletkezik, azt jogosult kártérítési igényként érvényesíteni a károkozóval szemben. Amennyiben nem tudnak megegyezni a szolgáltatás korlátozása is szóba jöhet (szűkítés).

Kérdés: Osztatlan közös területen lakunk a szomszédunkkal, a 2 háznak egy közös fala van. Ki van mérve a terület, használati megosztással. A terület a terasza sarkánál van elválasztva. Egy lépcső vezet fel az ő teraszára. Jelenleg a lépcső már nincs használatban, a terasz oldala le lett fedve. A mi területünkön van a lépcső, nem lóg át az ő területére. Mikor felvetettük, hogy a lépcsőt elbontanánk, akkor azt mondta fél, hogy a teraszának egy tartópillére sérülni fog, ezért hívjak statikust és én nézessem meg. Félő, ha elbontanánk a lépcsőt és bármi baja lenne a teraszának évek múltán, akkor feljelentene minket, hogy ezért történt. Az lenne a kérdésem, hogy a statikus kihívása és kifizetése az én felelősségem? Ha statikus azt mondja, hogy nem tartja a teraszát, ezt leírja nekem és a szomszéd aláírja, akkor így teljes mértékben védve vagyok a jövőben, ha feljelentene, hogy baja esett a teraszának? Ha tartja a teraszát mi a teendő? Nekem kell bármit biztosítanom a saját területemen a teraszának, hogy ne legyen baja? Saját költségemen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha Önök akarják lebontani a lépcsőt, akkor az ezzel járó költségek (pl.: statikus igénybevétele) Önöket terhelik. Mivel a ház építésekor nem egyeztek meg a lépcsővel kapcsolatban, illetve nem kifogásolta a lépcső meglétét, így ha lépcső szükséges a terasz fenntartásához, akkor maradnia kell.

Kérdés: Egy olyan egyszerű kérdésem lenne, hogy futárszolgálat munkatársa köteles-e adni valamilyen átvételi elismervényt, ha a csomagomat utánvéttel, készpénzben fizettem ki?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A csomag utánvéttel történő átvétele esetén a futárszolgálat mindaddig nem adja át a csomagot, ameddig Ön nem fizette ki a vételárat, azonban a csomagon belül található a számla, amely tulajdonképpen azt igazolja, hogy Ön kifizette a vételárat, ezért kerülhetett Önhöz a csomag. Ebből adódóan a futárszolgálat munkatársa nem köteles Önnek átvételi elismervényt adni, csak abban az estben, ha Ön ezt kifejezetten kéri.

Kérdés: Köteles-e az ingatlan tulajdonosa hozzájárulását adni ahhoz, hogy az ingatlan haszonélvezője beköttesse a villanyáramot az ingatlanba? Vagy megtagadhatja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A haszonélvezeti joggal rendelkező személyt terhelik az ingatlan használatával kapcsolatos kötelezettségek, a tulajdonosnak pedig ellenőrzési joga van. A haszonélvezeti joggal rendelkező személy jogosultsága „erősebb” a tulajdonos tulajdonjogánál, a haszonélvezőt továbbá birtokvédelem is megilleti a tulajdonossal szemben, amennyiben Őt a tulajdonos zavarná. A tulajdonos jogosult arra, hogy a haszonélvezeti jog gyakorlását ellenőrizze, meggyőződjön az ingatlan rendeltetésszerű használatáról és amennyiben bármi problémát észlel, akkor beavatkozzon. Összességében tehát nincs szükség a tulajdonos hozzájárulásához a villanyáram beköttetéséhez, ugyanis a tulajdonos nem korlátozhatja a haszonélvező jogát.

Kérdés: Szeretném megtudni, hogy tényleg nem jár nekem semmi 69 éves nyugdíjasként a decemberben elhunyt, 69 éves, 2006. óta 67 százalékos rokkantnyugdíjas férjem után, aki 37 év 156 nap igazolt munkaviszonnyal rendelkezett a rokkanttá nyilvánításakor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, ha egy dupla garázst edzőteremmé alakítok, akkor mi ennek a menete és mik a feltételei, hogy hivatalosan is bérbe adhassam számlaképes edzőknek? Illetve ehhez egyéni vállalkozónak kell lennem (vagy érdemes annak lennem), vagy csak magánszemélyként is bérbe adhatom a tulajdonomban lévő ingatlant sportegyesületeknek, edzőknek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egyéni vállalkozóként és magánszemélyként is bérbe adhatja a helyiséget, nem feltétel a vállalkozói igazolvány megléte a jogszerű bérbeadáshoz. A befolyt bevétele adóköteles lesz, és az adóbevallásában is fel kell majd tüntetni.

Kérdés: 2018 évében vásároltunk egy kb. 1975 körül épülhetett paneltömbben egy panellakást. Mivel a vételkor a közös tároló egyik helységében láttuk, hogy a lakók lekerítettek maguknak elzárható területeket és a miénkhez ilyen nem tartozott, így rákérdeztünk erre az eladónál, aki mondta (majd később ezt telefonon a közös képviselő is megerősítette),hogy folyamatban van ennek az újra felosztása. Később miután a lakást megvettük ezt a közös képviselő letagadta, mondván, hogy ilyet nem lehet és amúgy ő ilyet nekünk nem is mondott korábban. A lakást most el szeretnénk adni,viszont így az értékesítésnél ez hátrány jelenthet a számunkra. Megtehetem-e, hogy önkényesen én is lekerítek magamnak egy még szabadon álló sarkot? Hogy lehetséges ez jogilag, hogy a közös tároló részt mások kitulajdoníthatják, egyesek meg nem. Van-e arra remény, hogy jogi úton érvényt szerezzek az ügyemnek vagy tehetetlen vagyok?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel adott esetben kérdéses a tároló tulajdonosa, ezért meg kell nézni az társasház alapító okiratát. Ha kiderül, hogy a tároló több szomszéd közös tulajdonában áll, akkor elsősorban nekik kell megállapodniuk a tároló használatáról. A Társasházi törvény értelmében a társasház házirendje rendezi az épületrészek, helyiségek használatát, ennek betartása minden lakóra nézve kötelező. Amennyiben a tároló használatát a házirend nem szabályozza, akkor közgyűlésen dönthetnek annak sorsáról.

Kérdés: Az iránt szeretnék érdeklődni, hogy a lányom vőlegénye nálunk élt 3 évig ingyen. Közben vásárolt egy ingatlant, ami először közös tulajdonban volt a lányommal, mi anyagilag és fizikailag rámentünk. Majd ő átírattatta a saját nevére.Közben meg én is elmentem neki kezesnek. Most szakítottak és az érdekelne minket. hogy kérhetünk-e tőle bármit, amiért 3 évig mi tartottuk el őt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnálatos módon az ilyen helyzetek vonatkozásában nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely kárpótlást nyújtana Önöknek, hiszen ebben az esetben lehetetlen lenne bizonyítani a kiadásokat. Azonban „átírattatni” csak úgy nem lehet, ahhoz kellett a lánya is.

Kérdés: AZ Európai parlament segítségével ki tudom kérni a megfelelő Instagram és Facebook fiókjaim tartalmát, ami bizonyítja, hogy meg tudta tőle az illető a GPRS adatokat. Ezeket felhasználta ellenem. Ekkor mit tudok tenni és milyen képviselethez fordulhatok segítségül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közösségi média szabályozása nem az Európai Parlament hatáskörébe tartozik. Az adatok a felhasználók általi engedélyezés alapján kerülnek felhasználásra, továbbá az adat feltöltéséhez szükség van a felhasználó beleegyezésére is. Az Ön által feltett kérdésben rendelkezésre álló információk nem részletesek, ezért amennyiben pontosabb tájékoztatást szeretne, ismertesse problémájának további részleteit is.

Kérdés: Egy OKJ tanfolyamra szerettem volna jelentkezni. Egy ismerősöm kezdett el ebben segíteni. Azonban a jelentkezéshez semmilyen papírt nem írtam alá, nem beszéltem ezzel kapcsolatban egy ügyintézővel sem. Korábban már végeztem ennél a cégnél ilyen jellegű tanfolyamot. Így a számlát kiküldték, illetve a tanfolyammal és a vizsgával kapcsolatos információkat is. A vizsgára és a tanfolyamra nem mentem el. A tanfolyam díját azonban most követelik tőlem. Ezt jogosan teszik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! OKJ tanfolyamra történő jelentkezéshez mindenképpen kell az Ön aláírása, a jelentkezési lap kitöltése hiányában nem tekinthető érvényesnek a jelentkezés. Abban az esetben, ha ismerőse Ön helyett jelentkezett, a jelentkezési lapon nem az Ön keze általi aláírás szerepel, akkor a jelentkezés nem tekinthető érvényesnek, ezáltal nem követelhetik jogosan a tanfolyam díját. Javaslom, hogy minél hamarabb lépjen kapcsolatba az ügyintézővel, valamint ismerősével a helyzet tisztázása okán.

 

Kérdés: A hátsó szomszédunk ólja a telekhatárra épült. Közvetlenül az ól falának tövében időről-időre kinőnek különféle növények, bodza, eperfa cserjék. A szomszéd rajtam kéri számon ezeknek az eltávolítását. Valóban az én kötelességem ezek eltávolítása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben ezek a növények zavarják az ól/ kert rendeltetésszerű használatát, úgy szomszédja jogosan követelheti Öntől ezeknek az eltávolítását, azonban a jogszabályi rendelkezések alapján közösen kell viselniük az ezzel járó költségeket.

Kérdés: 2021.03.11-én lejár az egy év táppénzem. 1-es kóddal kézműtétre várok. A jelenlegi helyzet miatt nem vállalták a műtétet, az utolsó papíromon az van, hogy értesítenek, ha lehetőség nyílik a műtétre. Dolgozni így nem tudok, de nem is engedne az üzemorvos. Anyagi helyzetünk nem engedi, hogy magánklinikára menjek. A házi orvos nem küldött leszázalékolásra. Mi ilyen esetben a további teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha Ön baleseti táppénzre jogosult, akkor az egy éven át folyósítható, ez az időtartam azonban orvos-szakértői vélemény alapján maximum egy évvel meghosszabbítható. Ha nem baleset alapján jogosult táppénzre, ezután rokkantsági ellátásra tarthat igényt.

Kérdés: Online felhasználási feltételek témában korábban kérdeztem, ahhoz kapcsolódóan szeretnék még kérdezni. A hatóság így most meg fog keresni a képek/tárhely miatt? A képek nem kerültek nyilvánosságra senkivel nem osztottam meg őket és nagyon régi képek. Lehetséges, hogy békén hagynak vagy hivatalból biztos, hogy meg fognak keresni? A fiók adatoknál meg volt adva a nevem és a telefonszámom, így nem lesz nehéz beazonosítaniuk engem. A következő mondat konkrétan mit jelenthet rám nézve: “Megteszik a szükséges jogi lépéseket az adatvédelmi hatóságoknál. Adatvédelmi hatóság a személyiségi jogok megsértése iránt indíthat eljárást az érintett kérelmére, továbbá a rendőrségen kezdődhet büntetőeljárás is.”

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha valaki 18. életévét be nem töltött kiskorúról pornográf felvételt tárol az a hatályos Büntetőjogi Törvénykönyv szerint büntetendő cselekmény, tehát van rá esély, hogy a rendőrség fel fogja Önt keresni. A kérdéses mondat azt jelenti, hogy a Google értesíti az illetékes hatóságot a visszaélésről, és ha az érintett szeretné, eljárást indítanak Ön ellen a képek készítése és tárolása miatt.

Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, hogy gyermekem anyja ellen folyik egy büntetőeljárás, kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása. Ezek után is sorra tagadja meg a kapcsolattartást. A gyámhivatal védelembe vette a gyermekemet, de azon eljárásban sem működik együtt az anya és ezért rendkívüli felülvizsgálat lett elrendelve. A kérdésem az lenne, hogy kiskorú veszélyeztetésének bűntette megvalósul-e jelen esetben és a gyámhivatalnál tudom-e kérni az ideiglenes hatályú elhelyezést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránti eljárás akkor indítható meg, ha az alábbi feltételek közül legalább egy fennáll: a gyermek súlyos veszélyeztetettsége, a gyermek által tanúsított olyan magatartás, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat, a bíróság szülői felügyeletet megszüntető határozata, amennyiben annak hatálya a később született gyermekre is kihat, a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájárulása, ha a gyermek felügyelet nélkül marad.
Kiskorú veszélyeztetése bűncselekményének megállapításához azonban több információra lenne szükség.

Kérdés: 2021.december 31-ig tartó munkaidőkeretben dolgozom. Szerződés szerint a foglalkoztatás 2 műszakban (6-14 és 14-22 óráig), napi 8 órában valósul meg. Kérdésem az lenne, hogy ha hétfőtől péntekig napi 8 órában dolgoztam és elrendelik a szombati munkavégzést is, akkor ha aznap bármilyen indokból én nem tudok megjelenni, arra a szombati napra kényszeríthetnek-e jogosan szabadság kiírására? Másik kérdésem az lenne, hogy: a munkaidőkeret végéig a megállapodás szerint 20 x 8 órát halmozunk, tehát nem fizetik ki. 20 nap felett fizetnek +100%-os pótlékkal. A felhalmozott 20 nappal nem rendelkezhetünk, a munkaidőkeret végéig halmozzuk. A munkaidőkeret végéig a munkáltató rendelkezik róla és ő dönt, hogy a későbbiekben kifizeti vagy kiadja ezeket a napokat. Jogszerű, hogy a halmozott napokkal is ők rendelkeznek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben a szombati munkanap ugyanolyan munkanapnak minősül, mint a többi munkanap, ilyen esetben, ha Ön nem tudna valamelyik szombati napon megjelenni a munkahelyén, előzetesen munkáltatójával kell erről konzultálnia, aki dönthet arról, hogy elrendeli-e az Ön szabadságát erre a napra nézve.
Második kérdésére válaszolva, mivel Önök ezekkel a feltételekkel kötötték meg a szerződést, ennél fogva a munkáltató teljesen jogosan gyakorolhatja rendelkezési jogát, tehát belátása szerint dönthet ebben a kérdésben, hogy kifizeti vagy kiadja ezeket a napokat.

Kérdés: 21 éve élünk házasságban a feleségemmel, van egy örökbefogadott 6 éves kislányunk. A feleségem kitalálta, hogy elválik és elköltözik kislányunkkal az ország másik végébe. Már keresett is egy ügyvédet.
Mivel a kislányunknak nem én vagyok a vér szerinti apja, kötelezhetnek-e engem tartásdíj fizetésre? Ha igen mekkora összegre számíthatok? Lehet-e több, mint a ténylegesen indokoltan felmerülő költségek fele?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökbefogadott gyerek minden szempontból vér szerintinek számít, a család nevét viseli, örököl, a jogok és a kötelességek pont úgy alakulnak, mint más gyereknél, ebből adódóan válás esetén Önnek kötelezettsége keletkezik tartásdíj fizetésére. A gyermektartásdíj kérdésében elsődlegesen a szülők megállapodása a mérvadó. A megszületett egyezséget a bíróság csak akkor nem hagyja jóvá, ha az a gyermek érdekével ellentétes. Amennyiben a felek nem tudnak a gyermektartásdíj kérdésében megállapodni, úgy a bíróság számos körülményt mérlegelve fog végül döntést hozni a tartásdíj mértékének kérdésében. Abban az esetben merülhet fel a törvényes mértékű tartásdíjtól magasabb összegű kötelezettségvállalás, amennyiben a felek így állapodnak meg, de ebben az esetben is vizsgálni kell, hogy a vállalást a gyermek szükséglete indokolja-e.

Kérdés: 2006-ban elhunyt a férjem, aki 2005-ben svájci frankos kölcsönt vett fel az ERSTE banktól, ennek én voltam a kezese. 2007-ben a bankkal felvettem a kapcsolatot, majd 1 millió Forintot befizettem a számlára. További levelezgetés köztünk nem történt. 2013-ban kértem a banktól a jelzálogjog törlését. Közölték, hogy a tartozás még nincs kiegyenlítve. Majd 2015-ben kerestek meg újra, amikor is a svájci frankos hiteleket forintosították, értesítettek engem és a két kiskorú gyermekemet a forintosítás tényéről. Levelezgettem a bankkal befizetésről, elévülésről. 2016.11.06-án feladtam a levelet 2016.11.16-án közölték eladták a tartozásomat és KHR-re tettek negatívként. A követeléskezelővel lezajlott ugyanez, kitérő válaszokat adnak, azóta 2 évente “végrehajtás előtti utolsó felszólítót” kapok emelt késedelmi kamattal. Kölcsönt nem kapok, el vagyok lehetetlenítve. Tehetek-e bármilyen jogi lépést? Mit tehetek, hogy mozduljon az ügyem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kölcsöntartozás és járulékai megfizetése után minden leírt negatív következménytől mentesülni tud.

Kérdés: A szüleim elváltak, viszont a gyerektartás folyamatosan elmarad, illetve amikor megyünk apám láthatási jogát “kielégíteni”, akkor folyamatos az ordibálás, lelki terrornak és zaklatásnak vagyunk kitéve az öcsémmel. Én 17 éves vagyok, az öcsém 14. Már voltunk mediáción is, ott apánk nem tette kötelezővé, hogy menjünk és megígérte (tehát írásba lett foglalva), hogy a gyerektartás hátralékát kifizeti február 15-ig. Ez azóta sem történt meg. Mit tegyünk, illetve milyen jogunk van jelenleg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben az Édesanyának, vagyis az Önök törvényes képviselőjének van joga fellépni Édesapjuk ellen kötelezettségszegése, valamint veszélyeztető magatartása miatt. Ha bíróság ítélte meg a tartásdíjat és nem a szülők közötti megállapodással jött létre, akkor ennek végrehajtását Édesanyjuk kérheti a bíróságtól, valamint az Édesapa által tanúsított magatartás következtében a kapcsolattartási jogának módosítását/ megvonását lehet kezdeményezni. Ezen felül a rendőrségen tud feljelentést tenni, a tartásdíj nemfizetése miatt.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy mit tehetnék, hogy megszabaduljak olyan szomszédtól, aki megkeseríti a lakóközösség életét. Sajnos már garázdaság is történt, szó szerint az életünkre törtek. Az önkormányzat komolyabb lépéseket nem tett ez ügyben, pedig itt normális emberek élnek, mindenki dolgozik, átlagos életet él a megemlített problémás szomszédokon kívül. Az épületben már nincs se áram se fűtés, elég rozoga állapotban van. Szörnyű bűz terjeng a nyári hónapokban, úgy tudom jogtalanul tartozékodnak az ingatlanban. Én nem szeretnék megválni az otthonomtól, minden értékem és a nagyszüleim, szüleim egész élete munkája van benne. Kérem, ha tud valamilyen megoldással szolgálni, örömmel fogadnám.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben célszerű a rendőrséghez fordulni, feljelentést tenni a szomszédokkal szemben. Ezen felül, ha valóban jogtalanul tartózkodnak a kérdéses ingatlanban, úgy elsősorban az ingatlan tulajdonosát kellene megkeresni, aki jogosan léphetne fel a jogtalan lakáshasználókkal szemben, és kilakoltatásukat véghez vinné. A feltételek fennállása esetén a területileg illetékes jegyzőhöz is tudnak fordulni.

Kérdés: 2015-ben 4-en (3 testvér + 1 testvérünk 2 gyereke) örököltünk legidősebb bátyánk után egy 21. kerületi ingatlant. Kiderült, hogy annak idején nem került bejegyzésre a három hrsz-on lévő ingatlan (csak az egyik hrsz-ú, a másik kettő nem). Az adásvétel több, mint 20 éve történt, de akitől vette az ingatlant annak a nevére is csak egy hrsz-on történt földhivatali bejegyzés. A másik kettő hrsz. még mindig a régi tulajdonosok nevén szerepel, akik mindketten meghaltak. A férj hagyatéki eljárása során a feleség nem szerepeltette az ingatlant (azaz eladták az egészet, nem örökölt), ill. a feleség halála után sem szerepelt a hagyatékban. Ebben az utcában sok ilyen ingatlan van vagy volt, hogy csak az egyik hrsz-ú ingatlanrész lett bejegyezve a Földhivatalnál. Sajnos annak idején a közreműködő ügyvéd nem nézett elég alaposan utána, ill. az eladó(k) sem közölté(k) vele, hogy az ingatlan 3 hrsz-on szerepel. Mi lenne a megoldás? Jogcímes elbirtoklás? Van lehetőség rá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos törvényi előírás alapján, ha valaki írásbeli szerződéssel az ingatlan tulajdonosától vásárolt egy ingatlant, annak vételárát kis is fizette, de a szerződés hibája miatt a tulajdonjogát nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, 15 év helyett 5 év alatt birtokolhatja el az ingatlant. Ebben az esetben, tehát ha a vevő 5 éven keresztül folyamatosan a sajátjaként használja az így megszerzett ingatlant, akkor 5 év múlva hivatalosan is annak tulajdonosává válhat, még akkor is, ha tulajdonjogát korábban nem jegyezték be. Jelen esetben, mivel az adásvételi szerződés közel 20 éve történt, ezért testvérük jogcímes elbirtoklás útján tulajdont szerzett az ingatlan felett, amelynek ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére sor kerülhet, amennyiben bizonyítható, hogy fennálltak a jogcímes elbirtoklás feltételei.

Kérdés: Magánszemélyként kilakatoltam a barátom autóját. A munkámmal meg volt elégedve, de a fényező munkája nem tetszik neki. Emiatt engem feljelentéssel fenyeget, kéri vissza a kifizetett anyag és munkadíjakat. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hibás teljesítésről a Polgári Törvénykönyv a következők szerint rendelkezik: a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Azonban az Önök esetében mivel baráti viszony áll fenn, a teljesítés az Ön által leírtakból valószínűleg szívességi alapon történt. Ugyanakkor amennyiben Önök szerződést kötöttek a teljesítésről, abban az esetben a Polgári Törvénykönyv hibás teljesítésre vonatkozó szabályai az irányadóak. A feljelentésnek az eset körülményeit ismerve, nincs alapja.

Kérdés: 2018-ban vásároltunk egy kb. 1975 körül épülhetett  paneltömbben egy panellakást. Mivel a vételkor a közös tároló egyik helységében láttuk, hogy a lakók lekerítettek maguknak elzárható területeket és a miénkhez ilyen nem tartozott, így rákérdeztünk az eladóra, aki  mondta, majd később ezt  telefonon a közös képviselő is megerősítette, hogy folyamatban van ennek az újra felosztása. Később miután a lakást megvettük ezt a közös képviselő letagadta, mondván, hogy ilyet nem lehet és amúgy ő ilyet nekünk nem is mondott korábban. A lakást most el szeretnénk adni, viszont így az értékesítésnél ez hátrány jelenthet a számunkra. Megtehetem-e, hogy önkényesen én is lekerítek magamnak egy még szabadon álló sarkot? Hogy lehetséges ez jogilag, hogy a közös tárolórészt mások kitulajdoníthatják, egyesek meg nem. Van-e arra remény, hogy jogi úton érvényt szerezzek az ügyemnek vagy tehetetlen vagyok?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Mivel adott esetben kérdéses a tároló tulajdonosa, ezért meg kell nézni az társasház alapító okiratát. Ha kiderül, hogy a tároló több szomszéd közös tulajdonában áll, akkor elsősorban nekik kell megállapodniuk a tároló használatáról. A Társasházi törvény értelmében a társasház házirendje rendezi az épületrészek, helyiségek használatát, ennek betartása minden lakóra nézve kötelező. Amennyiben a tároló használatát a házirend nem szabályozza, akkor közgyűlésen dönthetnek annak sorsáról.

Kérdés: Ha a másik fél tud egy pszichológiai szakvéleményről, amit egy másik kórház ellen vétett, akkor az előző szakvélemény felhozatala egy polgári peres ügyben mennyire érvényesíthető és érvényes? És ezzel mennyire támadható az illető, ha az előzőt kiszolgáltatja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen kevés információ alapján a következőket tudjuk elmondani önnek: egy szakvélemény fontossága a per során kiemelt jelentőséggel bír, azonban a szakértő bevonásának eseteit törvény írja elő. Önmagában az a tény, hogy ön tud egy korábbi szakvélemény létezéséről, még nem bizonyíték a bíróság számára.

Kérdés: Bevándorlás és menedékjoggal foglalkozó ügyvédet keresek. Tudna nekem segíteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom Önnek, hogy használja ki az ingyenes fórum adta lehetőséget, és a kérdéses jogi problémáját ismertesse velünk. Ezt követően pedig megpróbálunk segítséget nyújtani Önnek.

Kérdés: A párom üzletkötőként dolgozik és be kell menniük céges értekezletre. Az lenne a kérdésem, hogy jelen pillanatban kötelezhetik-e rá, hogy meg jelenjen? Avval fenyegetik, hogy ha nem jelenik meg, nem kap fizetést! Legutóbbi alkalommal az értekezleten egy kis helyiségben voltak 20-an és akin maszk volt, levetették vele. Mi tartunk tőle, hogy az ország minden területéről összejött emberek között, egész nap egy levegőt belélegezve nagy az esélye a vírus elkapásának.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vírushelyzet fennállása alatt a munkáltatóknak el kell dönteniük, hogy mely munkavégzéseket lehet otthonról,, home office-ban ,, végezni. A munkáltatói kötelezettségek körébe tartozik az is, hogy biztosítsa megfelelő védekezést a munkavégzés helyén. Ide értve a létszámkorlát szabályozását, a védőmaszkok és a kesztyűk biztosítását, megfelelő fertőtlenítést adott esetben, az irodában. A munkáltató, amennyiben ezen feltételeknek eleget tesz, kötelezheti a munkavállalót arra, hogy az értekezleten részt vegyen.

Kérdés: Azt szeretném megtudni, ha a tulajdonosa meghal egy lakásnak, attól még a haszonélvezet megmarad-e? Édesapánk elhunyt és az anyukájának holtig tartó haszonélvezete volt az ingatlanon. Megmarad a nagymama haszonélvezete, ha unokaként mi megörököljük a lakást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Abban az esetben, ha egy ingatlanra holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítanak, akkor ezen jog, a jogosult haláláig, tehát a nagymama élete végéig fennáll, függetlenül attól, hogy az ingatlan tulajdonosának személye megváltozik.

 

Kérdés: Házasságban élek férjemmel, de kapcsolatunk sajnos labilis. Szeretne édesapám nagyobb összegű készpénzzel támogatni engem házasságunk alatt, de úgy, hogy a kapott készpénz egyértelműen a különvagyonomba kerüljön és válás esetén ne kelljen kifizetni a férjemnek a felét, mondván közös minden bankszámla pénz. (A pénzt készpénzbe kapom, de egyből bankba teszem.) 1.) Mit tartalmazzon az ajándékozási szerződés, hogy különvagyon legyen a kapott készpénz? Mire figyeljünk ahhoz, hogy a különvagyon, esetleges későbbi válás esetén is egyértelműen különvagyonnak számítson? 2.) Szülőtől kapott készpénz külön vagyon hány évig és milyen feltételekkel marad külön vagyon? 3.) Megváltozik-e a különvagyoni státusz, ha egyik bankból kiveszem és pár napon belül a teljes összeget átviszem egy másik bankba?
4.) Megváltozik-e a különvagyoni státusz, ha a bankból kiveszem és egy részét felélem, majd egy pár nap múlva a maradékot visszateszem vagy átviszem másik bankba?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastársi különvagyon részletes szabályozását a Polgári Törvénykönyv rendezi, ahogyan az ajándékozási szerződését is, melynek részletezésére nincsen itt mód. A lényeg, Önnek különvagyonként kerüljön sor az ajándékozásra, mely egyébként a kivét / betét-től független. Az más kérdés, hogy érdemes jogcímet kötni hozzá, a bizonyítás könnyítése miatt.

Kérdés: Este 6 után megtámadnak és én megvédem magam (megverem az illetőt) a saját házamban vagy udvaromon, az jogos?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha támadás elhárítása volt a célja, akkor nem büntethető, de a jogos védelemnek szükséges elhárításnak kell lennie a támadás vonatkozásában.

 

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni, mert a párom albérletben lakik és a koronavírusra való tekintettel elvesztette a munkahelyét, ezért nem tudja kifizetni az albérletét. Beszélt a tulajdonossal, de a tulajdonos azt mondta, hogy 8 napot ad neki, hogy kifizesse az albérletet vagy felbontja a szerződést és jogi útra tereli. Ebben a helyzetben szeretném kérni a segítségét, hogy mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt tanácsolnám, hogy párja nézze meg, hogy bérleti szerződésükben hogyan szabályozták a felmondási jog gyakorlását. Sajnos párja nem hivatkozhat a koronavírus miatt elvesztett munkahelyére, ilyen körülmények között is köteles a bérleti díjat fizetni. Abban az esetben lesz érvényes a bérleti szerződés felmondása a tulajdonos részéről, ha először a bérlőt írásban felszólítják fizetési hátralékának 8 napon belül történő kiegyenlítésére – ez a 8 napos határidő a felszólítás kézhezvételétől kezdődik-, azonban a felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál. Amennyiben ezeket a követelményeket nem tartotta be az Ön párja esetében a tulajdonos, akkor a felmondás szabálytalanságából eredően a bérleti szerződés továbbra is fennáll.
Alapvetően, ha a bérlő nem fizet, a bérbeadó pert indíthat, az azonban költséges és időigényes, és jelen pillanatban nem lehet megjósolni, hogy egyáltalán mikor jutna az ügy a bíróság elé. A bérlőnek és a bérbeadónak is az a legjobb, ha valamilyen megállapodásra törekszenek hiszen, ha a bérlő nem tud fizetni, akkor a bérbeadónak is költséges lehet az adott esetben fizetésképtelen adóson behajtani az elmaradt bérleti díjakat, ezért azt tanácsolom, hogy próbáljon megegyezésre jutni párja a tulajdonossal és megfelelő kompromisszumokkal módosítani a szerződést.

Kérdés: Felnőtt gyermekeim 2019.04.06-tól Szentendrén élnek albérletben. A bérleti jogviszonyról közjegyző előtt hivatalos szerződést kötöttek, melynek időtartama 2 év volt. Ez a szerződés most 2021. április 6-án lejár. Gyermekeim nem kívánják ezt a szerződést meghosszabbítani. A világjárvány előtt kötött szerződés egyik pontja kiköti, hogy amennyiben nem kívánják meghosszabbítani a szerződést, akkor 2021.03.06-tól kötelesek a tulajdonost a következő leendő bérlőkkel (ez akár az egy hónap alatt több tíz fő is lehet) beengedni a házba, hogy ő azt bemutathassa. Gyermekeimnek 1,5 éves pici babájuk van, így nem szeretnék, ha idegenek járkálnának körülöttük az egy hónap alatt, hordozva az esetleges fertőzés veszélyét. Szeretném megkérdezni, hogy létezik-e arra szabály, hogy a személyes bejárás lehetőségét megtagadják, de biztosítva az online bejárást. Vagyis egy kamerás bemutatásra természetesen hajlandóak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződéstől való eltérés megállapodás tárgyát képezi, próbáljanak meg a tulajdonossal egyezségre jutni. A törvény szerint nem kötelesek beengedni idegeneket, ám a szerződés aláírásával hozzájárultak ehhez. Közös megegyezéssel eltérhetnek a szerződéses kikötéstől.

Kérdés: Megkaptam az egészségügyi jogviszony megváltozásáról szóló szerződést és van egy pontja, amit nem értek és a munkahelyemen sem tudtak érdemben magyarázatot adni rá. Miszerint : Az egészségügyi szolgálati jogviszony eszmei kezdetének besorolása 1983.09.05. (De a munkakönyvem szerint 1983.09.01-jén léptem be.) Ezek után egy ilyen megfogalmazás is van rajta, hogy: Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek tekintendő a szerződéskötés időpontjában a bemutatott okiratait figyelembe véve: 5 év 1 hónap 7 nap. Ezt már csak azért sem értem, mert 1983.09.01. óta folyamatos közalkalmazotti jogviszonyom van. 1983.09.01-től az István Kh. Rend. Int-ben dolgoztam. Majd 1988.10.03-tól a Főv. Tanács Költségvetési és elszámolási hivatalnál. Majd 1988.10.11-től ismét az István Kh. Rendelő Int-ben. A kérdésem az lenne, hogy mi az hogy eszmei kezdet? Hogyan lehet bármit beszámítani a még el sem kezdett jogviszonyomba és ha bármit beszámítanak, azt milyen törvény alapján?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az eszmei kezdet a munkaidőkeret tényleges megkezdésének időpontját jelenti. Az előző jogviszony törlésekor a befogadás utáni állapotban az újonnan törölt előző jogviszonyok miatt nem számolódnak újra a foglalkoztatásban tárolt eszmei kezdetek.

Kérdés: Gondnokság alá helyezés esetén mi a végrehajtás megszüntetésének menete?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A végrehajtás megszüntetéséről a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezik. A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, illetőleg korlátozni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a megszüntetés, illetőleg korlátozás másnak a jogát nem sérti.

 

Kérdés: A kérdésem az lenne, ha én 4 műszakos munkarendben dolgozok 12 órás váltással és a műszakom munkanapja vasárnapra esik, akkor én jogosult vagyok a vasárnapi műszakpótlékra? Vagy 4 műszakban nem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, Ön jogosult az 50%-os vasárnapi bérpótlékra.

Kérdés: Hogyan tudjuk látni, megölelni az unokáinkat, kiket az angol apjuk bíróságilag eltiltott tőlünk? Az ok a lányomtól való válás. Célja, hogy elvegye tőle a gyermekeit és soha ne jöhessenek Magyarországra. Azzal vádolt meg minket a bíróságon, hogy mentálisan rossz hatással vagyunk a gyerekekre. Imádnak minket, mi is őket, a nagyobbik hét éves és azt hangoztatja, hogy itthon szeretne élni. Tudom más a jogrendszerük, életvitelszerűen ott élnek. Itthon születtek és nagyon ragaszkodnak hozzánk, kettős állampolgárok. Szörnyű, kilátástalan a helyzet. A lányomat hazugságra alapozott vádakra hivatkozva akarja nevelésképtelen anyának beállítani. Kérem adjanak tanácsot.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A nagyszülőket a gyermekkel való kapcsolattartás joga a magyar jog értelmében megilleti, továbbá a New York-i Gyermekjogi Egyezmény is rendelkezik a gyermek kapcsolattartáshoz fűződő jogáról. Azonban mivel az Önök esetében a gyermek külföldön tartózkodik, javaslom egy külföldön tevékenykedő jogász megkeresését.

Kérdés: Volt férjemmel 18 éve elváltunk. Vagyonmegosztás volt, 50-50%. A lányommal (aki már azóta új ingatlant vásárolt és elköltözött) lakott ott eddig, most egyedül lakja. Az ingatlant eddig lányom és unokám miatt nem adtam el, így ott hagytam. 18 évig volt párom és gyermekem lakta az ingatlant az unokámmal. 50-50%ban tulajdonosok vagyunk. Eddig lányom és unokám néztem, ezért nem adtam el. Ennyi idő alatt volt párom szinte le is lakta semmit nem csinált rajta. Most rokkantnyugdíjas, 50.000 Ft-ot kap, amiből magát fenntartani nem tudná (iszik, dohányzik, erre ment el minden pénze, kilenc éven át lányom fizette a rezsit és etette), így a ház veszélybe kerülne, vele együtt az én 50%-om is. Így szeretném eladni és a részem megkapni. De se eladni nem akarja, se kifizetni nem tud. Ilyenkor mit tudnék tenni, hogy a törvényileg megillető 50%-om megkaphassam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Önök esetében a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályok az irányadóak. A Polgári Törvénykönyv értelmében a közös tulajdon megszüntetését bármelyik fél kérheti. A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy – ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti – részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jogbíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.

Kérdés: Férjem halála után örökös lettem én és 2 kiskorú gyermekem. Férjemnek van egy nagykorú gyermeke is. Osztályos egyezséget kötöttünk, hogy a családi ház a két gyereké és az enyém és ő földeket kapott helyette. A családi házon jelzáloghitel van. Kérdésem az lenne, hogy a hitel csak az enyém vagy a nagykorú gyermek is részes? Az egyezségbe a hitel nem lett bele foglalva.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a ház a szerződés alapján Önt illeti meg, akkor a házhoz kapcsolódó tartozások is Önt terhelik.

 

Kérdés: Halálestnél az elhunyt nyugdíja milyen feltételekkel és határidővel költhető a temetés költségeire?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elhunyt személy esetében az elhalálozás hónapjában folyósított nyugdíj összegét a közeli hozzátartozó a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre válásától számított egy éven belül veheti fel. A törvény nem írja elő, hogy az adott pénzösszeg milyen mértékben és mire fordítva költhető el.

Kérdés: Jogi kérdéssel fordulok Önökhöz. 34 éve működő Kkt-m van fele-fele arányban egy rokonommal. A vállalkozás jelenleg is működik, én már nyugdíjas vagyok, így csak havi részesedést kapok a nyereségből (kb. a társam fizetésének 2/3-át). Nyugdíj mellett 3 évet dolgoztam még, de már évek óta csak jutalékot kapok. Társam is nyugdíjas már pár éve, de még aktívan dolgozik az üzletben is és nincs tervei között, hogy abbahagyná. Jelenleg ő 4-5 órákat dolgozik napi szinten, mert van egy alkalmazottunk is, tehát csak fél napot van az üzletben. Jogos az, mint 50-50%-os üzlettársak, hogy az egyikünk még esetlegesen évekig vesz ki fizetést nyugdíj mellett, miközben én csak jutalékot kapok? Ha összeadom a kivett fizetéseket, ezt nem érzem fair-nek. Az én gondolatmenetem szerint, ha én pl. 3 évet dolgoztam nyugdíj mellett még és kaptam a fizetésem, akkor ő is csak 3 évig dolgozhatna nyugdíj mellett, nem pedig pl. 1évig. Mert ez alatt a 10 év alatt a sokszorosát veszi ki a KKT-ből.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A nyugdíj folyósítás mellett természetesen dolgozhat az üzlettársa, ameddig csak szeretne, akár élete végéig. Munkavégzés hiányában Önnek nem jár munkabér, teljesen jogosan kap társa a ledolgozott órák fényében magasabb összeget.

Kérdés: A véleményüket a következő kérdésben szeretném kérni: Ismerősöm kórházi betegellátásban dolgozik. Úgy tudom, hogy miniszteri rendelet kötelezheti a dolgozót védőoltás beadatására. Nem tudom, hogy koronavírus elleni oltással kapcsolatban kiadtak-e rendeletet? Mivel amikor az ismerősöm munkahelyén oltották a dolgozókat ő visszautasította, így valószínűleg akkor nem volt érvényben rendelet. Jelenleg és a közeljövőben sem kíván oltakozni a gyermekvállalás-oltás kérdés miatti bizonytalanságok, félelmek miatt sem. A felettese, valamint az osztályvezető közölte az első oltás időszakában, hogy aki nem oltatja magát, az az elsők között lesz áthelyezve covid osztályra. Természetesen ismerősöm oltatlanul se ódzkodott fertőzött betegek ellátásától és másféle, helytállóbb beosztási rendszer esetén sem lett volna kifogása az áthelyezéssel kapcsolatban, de maga az ok azonkívül, hogy szerintünk erősen nyomás alá helyezi a hasonlóan vélekedőket, erkölcsileg és jogilag is felháborító.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Előnyöket és hátrányokat sem helyezhet kilátásba a munkavállaló döntéséhez kapcsolódóan ilyen formában.

Kérdés: Férjemmel kb. egy éve külön élünk. Sajnos elég erőszakos – velem is többször erőszakoskodott már, amíg együtt éltünk és utána is próbált -, ezért arra gondoltam, hogy amikor hozza vissza a gyerekeket, mindig csíptetek magamra egy mini kamerát, ami mindent felvesz, amit mond és csinál. Persze, amikor kaput nyitok neki, akkor rögtön felhívnám a figyelmét, hogy mindenről felvétel készül. Kérdésem, hogy ez így szabályos-e vagy beleköthet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapvetően képmás készítése az érintett hozzájárulásával történhet. Rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként, illetve bizonyítékként felhasználható, azonban ha házastársa nem adta hozzájárulását, polgári pert kezdeményezhet annak megállapítása érdekében, hogy személyiségi jogát megsértették. Ha figyelmeztetésére ezt tudomásul veszi, illetve ha a saját testi épsége megóvása a cél, akkor rendben fogják ezt találni.

Kérdés:Tetőt szeretnék cseréltetni. Van-e az önkormányzatnak beleszólása, hogy milyen legyen az új cserép? Nem műemlék védett.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel különböző önkormányzatoknál különböző előírások lehetnek érvényben, javaslom, keresse fel a helyi önkormányzat építésügyi osztályát, ahol pontos választ fognak adni Önnek. Az ún. településkép szempontjából nem feltétlenül mindegy a forma / szín stb.

Kérdés: Szomszédom azt állítja, hogy a háza mögött 30-40 cm az ő tulajdona, ide vezette a csapadék vizet, a háza mögötti részre, 50 méteren lerakta, udvarunkon áll a csatorna rendszere. Ezt szeretném megkérdezni, hogy ő erre jogosult? Vagy mi elbirtokolhatjuk az udvarunkon a 40 cm-t?

Válasz Tisztelt Kérdező! Nem érthető a leírás, illetve a kérdés. Kérem, próbálja meg precízebb megfogalmazással feltenni a kérdést és a hozzá kapcsolódó leírást.

Kérdés: Szeretném kikérni a véleményét azzal kapcsolatban, hogy kölcsönadtam 1.200.000 Ft-ot, amiből már 840.000 Ft ot visszakaptam, viszont 9 hónapnyi késéssel. A fennmaradó 360.000 Ft-ot viszont még a mai napig nem. A pénz odaadásakor kaptam biztosítékként ékszert, amit a teljes összeg kifizetésekor adtam volna vissza. Mivel ez 9 hónapnyi késedelem után sem teljesült 100%-ban, az lenne a kérdésem, hogy eladhatom-e ezeket a biztosítékként nálam hagyott ékszereket azért, hogy engem ne érjen kár.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben erre kiterjedt a szerződés, akkor igen. Habár érdekes lehet a bizonyítás kérdése a szóbeli szerződésnél.

 

Kérdés: Falun élünk és 60 l -es kukánk van, de a Vertikál Zrt. önkormányzati igazolást kér, hogy csak egy fő él a házban, akkor fogadja csak el. 120 l-es kuka díjat kér tőlünk, mert hárman élünk a házban. Jogos ez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, jogukban áll nagyobb méretű hulladékgyűjtőt meghatározni az Önök számára.

Kérdés: Lefényképezett a kollégám a tudtom nélkül a munkahelyen és tovább küldte a fényképet, ilyenkor mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállalókról való fénykép készítésére és felhasználására csak akkor kerülhet sor, ha az érintettet erről tájékoztatták és hozzájárulását adta. Mivel jelen esetben nem történt hozzájárulás, az eset körülményeitől függően kérheti többek között a jogsértés bíróság általi megállapítását vagy megfelelő elégtétel nyújtását.

Kérdés: Segítségért fordulok Önhöz a problémámmal. 2012.11.15-én kilakoltattak a tatabányai önkormányzati lakásomból a közüzemi tartozásaim miatt, amiket nem azért nem fizettem, mert egy léha, nemtörődöm ember vagyok. Egy olyan élethelyzet jött elém, ami súlyos lelki válságba sodort. Meghalt az akkori férjem. Tanult diplomás nő vagyok. Közben felköltöztem Budapestre és házasságot kötöttem, aki szintén jogi végzettségű, köztiszteletben álló ember volt és igyekezett minden dolgomat rendbe tenni. 2014. júliusában házasságot kötöttünk, majd sajnos őt is elvesztettem 2016.07.01-jén. Nos, most 2021.02.22-én érkezett egy tértivevényes levél az Észak-dunántúli Vízmű Zrt.-től, amit átvettem a postástól. Korábban az új nevemre és az új lakáscímemre semmiféle megkeresés nem érkezett. Ez a levél egy egyszerű fizetési felszólítás, amelyben azt kérik, hogy a 2012.11.15-ei tartozásomat, amely 11.797 Ft nyolc napon belül fizessem be a mellékelt csekken. Ugyanakkor ebben a levélben az is szerepel, hogy a folyószámlám jelenlegi egyenlege -290.645 Ft. Úgy tudom, itt a neten is megnéztem, hogy ez már egy régen elévült tartozás, hiszen most 9 év után vettem át ezt a felszólítást. Kérdésem jól tudom-e, hogy ez valóban elévült vagy miután átvettem néhány nappal ez előtt a tértivevényes levelet, az ismét hatályba helyezheti a követelést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartozás öt év elteltével évül el, ha az adott öt évben nem szakítja meg semmi. Mivel az öt év lejárt, az elévülés bekövetkezett.

Kérdés: Párom börtön büntetését tölti Kiskunhalason, 2 év 6 hónap a büntetése, ebből 7 hónap a kedvezménye, mivel visszaeső. 4 hónapot levettek az ítéletből, mivel volt előzetesben, börtön fokozatban van. Jövő márciusában szabadulhat feltételesen. Kérdésem az volna, hogy sikerülhet a reintegrácios őrizet visszaesőként? A Btk. jogszabály szerint csak első bűntényesek kapják, de egy ismerőse többszörös visszaesőként is megkapta. Ez lehet bv. bíró függő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Reintegrációs őrizetet akkor lehet elrendelni, ha a gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre, illetve szándékos elkövetés miatt, és erre első alkalommal kerül sor, vagy az elítélt nem minősül visszaesőnek. Ilyen kevés információ alapján bővebb választ nem tudunk adni önnek.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni. Van egy ingatlanom, ami kocsmaként volt üzemeltetve, amit BÉRLŐ üzemeltetett. A járványügyi szabályok megszegése miatt bezáratták 6 hónapra. Ha felbontom velük a szerződést és elbúcsúzom tőlük, akkor van-e lehetőség arra, hogy valaki mással bérleti szerződést kössek és az új bérlő üzemeltethesse a helyet? Mivel erről én nem tehetek, mint az ingatlan tulajdonosa.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nagyon fontos ezen kérdés megválaszolásához annak a ténynek az ismerete, hogy határozott vagy határozatlan időre kötötték meg a bérleti szerződést. Határozatlan idejű bérleti szerződésnél – szerződésszegés hiányában is – bármelyik fél, az érintett hónap 15. napjáig előterjesztett nyilatkozatban, a következő hónap végére mondhatja fel a bérleti szerződést. Ebben az esetben nem szükséges indokolás, vagy különösebb ok megjelölése a felmondásban, ugyanakkor a rendes felmondással élő félnek az erre vonatkozó nyilatkozatát írásba kell foglalnia, és kézbesítenie kell a másik fél részére. A határozott időre kötött bérleti szerződés rendes felmondással a jogszabály alapján nem szüntethető meg, vagyis nem mondható fel, kivéve akkor, ha a felek megállapodtak olyan feltételekben, amely ezt lehetővé teszi. Jelen esetben, tehát ha nem határozatlan időre, illetve határozott időre kötött szerződés esetén egyéb feltételek kikötése hiányában Ön nem mondhatja fel jogszerűen a bérleti szerződést.
Ettől függetlenül azt is szükséges megnézni, hogy a „bezárás” pontosan mire és hogyan vonatkozik.

Kérdés: Meghalt az apukám, mert a háziorvos nem küldte be a kórházba, nem írt gyógyszert neki, pedig súlyos tünetei voltak. 3 hete történt, tehetek még feljelentést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen tehet.

Kérdés: A következő kérdéssel fordulok Önhöz: A szülői házat édesapám megörökölte 4/5 többségi arányban. Viszont az egyik testvére nem adta át édesapámnak az 1/5 kisebbségi részét. Ha én megöröklöm a házat a jövőben, van teljes jogom eladni a házat a többségi tulajdonaránnyal? Illetve még az lenne a kérdésem, hogy mi az édesapámmal nagyon sok pénzt költöttünk a házra és teljesen felújítottuk. Ez a ház, ha eladásra kerül, akkor a másik testvér abból az összegből kerül kifizetésre esetleg, ami az örökléskor fel volt becsülve? Mert akkor a ház értéke ért 3 millió forintot, és most 20 évvel később miután mi apukámmal átalakítottuk, ér akár 30 millió forintot is.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenki csak a saját „részét” tudja eladni, de azt lehetséges. Vagy a közös tulajdon megszüntetése céljából tud peres eljárást indítani. A mostani értéken kell számolni.

Kérdés: A MOKK 2011.07.15-i dátummal fizetési meghagyást bocsátott ki ellenem a Fakthorn Pénzügyi Zrt. kérésére, de végrehajtóhoz nem került az ügy és mivel munkanélküli voltam a tartozás rendezése sem történt meg. A Fakthorn Zrt. 2013.10.01-i keltezésű engedményezési nyilatkozatával a tartozást eladta az Intrum Zrt-nek, akik 2013.11.06-i dátummal fizetési felszólítást küldtek részemre, de nekik sem tudtam fizetni. Ezután évek teltek el, teljesen megfeledkeztek rólam egészen 2020.12.28-ig, amikor az Intrum Zrt. fizetési felszólítást küldött nekem. Megírtam nekik, hogy mivel több, mint 5 éve nem kerestek és nem is tettek lépéseket az ügyben, a tartozás elévült. A válaszuk az volt, hogy mivel 2011-ben nem mondtam ellent a MOKK fizetési meghagyásának, nincs elévülési idő, a tartozás továbbra is él. Szeretném tudni, hogy valóban megszűnik-e az elévülési idő, ha nincs ellentmondás a fizetési meghagyás ellen.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elévülés és a tartozás megléte nem ugyanazt jelenti. Az elévülés a bírósági /végrehajtói útra vonatkozik és csak a bíróság/ végrehajtó tudja figyelembe venni, jelzés esetén. Ha elindul a végrehajtás, akkor a Vht. 41. § szerint kell eljárni, ha az nem vezet eredményre, a végrehajtás megszüntetése iránti pert kell megindítani. Ne aggódjon, nagyon jók az esélyei, csak szakszerűen kell kezelni az ügyet, ezért javaslom az ügyvédhez történő fordulást.

Kérdés: Kizárólagos a gyermek felügyelet, de az anya ittas vezetés miatt közmunkát kapott, amit nem teljesített. Az apa ezt beadványként beadta a bíróságon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az édesanya önhibájából nem végezte el a meghatározott közmunkát, a büntetés helyébe szabadságvesztés lép. Ebben az esetben az édesanya szülői felügyeleti joga szünetelni fog.

Kérdés: Édesapám megörökölte édesanyja házát és a Nyírtourist Idegenforgalmi Hivatal 50.000 Ft-ot terhelt rá. A cég már nem létezik. Nem tudom, hogy van-e jogutódja. Ez egy munkavállalói kölcsön, amit levontak tőle. Bizonyítani nem tudjuk. Kérdésem, hogy mit tegyek? Senki sem tudja, hogy ki a jogutódja. Ha nincs, hova forduljak? Mit tegyek, hogy töröltetni tudjam a tartozás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Követelés esetében elévülésre kerülhet sor a követelés esedékessé válásától számított 5 év elteltével, ha nem következik be az elévülés megszakítása (ilyen a tartozás elismerése a kötelezett részéről.) A cég jogutódjának az E-Cégjegyzékben érdemes utánanéznie.

Kérdés: Az egyik családtagomnak külföldi személy igazolványa van és azzal vett ki egy albérletet, de pár hónappal később börtönbe került. A lánya elment a főbérlőhöz, hogy visszakérje a dolgait és magával vitte a bérleti szerződést, viszont a főbérlő megtagadta az ingóságok visszaadását. Azt mondta, hogy csak az albérlőnek személyesen adja vissza a dolgait, viszont ő már több, mint 1 éve börtönben van. A bérleti szerződés, mely a nevelt lányánál volt, idővel elveszett. A bérlő felhívta a tulajt, hogy adja oda a személyes dolgait a nevelt lányának, erre kijelentették, hogy visszaadják és hogy a tulaj használta a bérlő műszaki cikkeit (laptop, tablet…stb). A lány felhívta a tulajt, hogy akkor időpontot egyeztessenek, de a tulaj azt mondta a lánynak, hogy nem adják vissza neki hiába hívta fel őket a régi bérlő. Ilyen esetben mit tud tenni a lány? Mást mondanak az apjának és mást neki. A tulaj meg használta engedély nélkül a bérlő dolgait. Kérhet másolatot a tulajnál lévő szerződésből?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bérlőt korlátozás nélkül megilleti a birtokvédelem és a birtoklási jog, így a tulajdonos túllépte a jogkörét azzal, hogy a bérlő ingóságait nem adta vissza. Javaslom, hogy forduljanak személyesen ügyvédhez és tegyék meg a szükséges jogi lépéseket.

Kérdés: Házasságunk alatt vettem egy ingatlant, melyben most közösen lakunk 2 kiskorú gyermekemmel. Ügyvéd előtt aláírt papírom van róla, hogy ez az én külön vagyonom. Most mégis kötelezni akar az ingatlan eladására, illetve lakáshasználati jogot követel. Azt mondja öt év házasság után minden közös. Elajándékozhatom-e az ingatlant a lányomnak, ha már elkezdődött a válópert.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tévedés, hogy 5 év után minden a közös vagyon részét képezné és nem is kötelezheti az ingatlan eladására. Az Ön által kizárólagos jogcímen használt lakás további használatára a házasság felbontása esetén a bíróság valószínűleg Önt fogja feljogosítani, ebben az esetben az ajándékozásnak nem lesz akadálya. Meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság valóban elrendelhet a részére osztott vagy kizárólagos lakáshasználati jogot (például, ha a szülői felügyeletet ő gyakorolja, vagy méltánytalan lenne őt a lakás elhagyására kötelezni).

Kérdés: Sürgősségi eset történt, így beültem az autóba, rendőrök megállítottak a kórházhoz felé tartva. Mi a teendő ilyenkor a rendőrnek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ittas állapotban történő járművezetés következménye a járművezetéstől való eltiltás, azonban különleges méltánylást igénylő esetekben ettől el lehet tekinteni. A rendőr nem engedheti tovább haladni az ittas állapotban vezető sofőrt.

Kérdés: Egy kérdésünk lenne a párommal: decemberi hónapban anyagi nehézségek adódtak (vendéglátó szektor), ezért párom csúszott 10 napot a gyerektartással. Kedves édesanya azonnal feljelentette és végrehajtást kért, mire a feljelentés beért a tartásdíj rendeződött. Mégis követelnek 110.000 Ft mindenféle felmerülő költséget. Önálló bírósági végrehajtó, az ügyvédi költséget is páromnak kellene kifizetni. A tartásdíj 50.000 Ft. Tudunk valamit tenni jogilag?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartás nem teljesítésének megvalósulásához rendszerint hosszabb időn át ismétlődő mulasztásokkal valósul meg, nem pár nap késedelemmel. A végrehajtási eljárás indításához legalább egy hónap késedelem szükséges.

Kérdés: Szeretnék érdeklődni, hogy elkezdődött egy letiltás a munkabéremből, eddig egyszer történt meg (adóstárs voltam egy hitelben, az adós fizetéséből is vonják a pénzt). Január 27-én voltam a követeléskezelő céggel egyezkedni, egyelőre válaszra várok. Megtörtént az első levonás, az ügyintézés kezdete óta eltelt 19 nap. A követeléskezelő cég azt állítja, hogy az adóstól nem érkezett be követelés tavaly június óta, tőlem most februárban vontak először, de azt állítják, hogy ez az összeg sem érkezett meg. A kérdésem az lenne, hogy hogyan csökken a tartozásom? A letiltásokból való pénzösszeg tulajdonképpen kinek kerül elutalásra? Nem létezik, hogy havonta az adós + az én letiltásom 90.000 Ft és az adósság nem, hogy csökkent volna, hanem még nőtt is.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jövedelem letiltása azt jelenti, hogy a végrehajtó hivatalos úton utasítja a jövedelmet folyósító szervet (munkáltató), hogy az adós jövedelméből rendszeresen vonjon le bizonyos összeget a tartozása fejében és azt utalja át a végrehajtónak, illetve a hitelezőnek. Az Ön esetében mivel azt állítják, hogy nem érkezett be az első levont összeg, ezért azt tanácsolom, hogy egyeztessen munkáltatójával, hogy valóban megtörtént-e az átutalás. Ezen felül a végrehajtott/ letiltott összeg nem teljes egészében csökkenti a tartozást. Elsőként a végrehajtási költséget, majd a lejárt kamatokat, ezek után a felszámított kamatokat, legvégül pedig a tőkét kell megfizetni. Így az önálló bírósági végrehajtót is célszerű felkeresnie információkért.

 

Kérdés: Szeretném a segítségét kérni. Sajnos abba kell hagynom a munkám miatt egy tanfolyamot, aminek előre egy összegben kifizettem a teljes díját tavaly. Kölcsönkértem és nem tudom most a részleteket fizetni.
Szeretném visszakapni az időarányos részét. Jogosult vagyok rá? Szerződés nem volt, csak egy nyugtám van a befizetésről, viszont a tájékoztató szerint nem jár vissza a tandíj. De ha részletekben fizetést választottam volna, akkor nem veszne el a pénz fennmaradó része. Az alapítvány tájékoztatója szerint: Ha a képzés elindulása előtt 3-60 nappal korábban történik a lemondás, a befizetett regisztrációs díj nem, de a fennmaradó összeg visszajár. Ha a képzés elindulása előtt 0-2 nappal korábban történik a lemondás vagy a jelentkező nem mondja le a részvételt, csak nem jön el, a befizetett részvételi díj nem jár vissza, annak teljes összege az Alapítványt illeti meg. Ha a képzés elindulását követően a résztvevő félbehagyja a képzést, a befizetett képzési díj nem jár vissza, annak teljes összege az Alapítványt illeti meg. A résztvevő a 370 napon belül induló jógaoktatói képzés egyikén folytathatja az oktatói képzést, az addig befizetett díj beszámításával. Ennek feltétele még a 30.000 Ft. újracsatlakozási díj befizetése. A befizetett regisztrációs és képzési díj legkésőbb 370 napon belül induló oktatói képzésre vihető át a fentiek függvényében, ezt követően elveszik ez a lehetőség és a fennmaradó díj nem használható fel másra. Jelentkezni csak a teljes képzésre lehet, annak anyagi vonzataival együtt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján nemcsak az minősül szerződésnek, amelyet a szerződő felek írásba foglalnak, és szerződéskötés címén aláírnak. Ráutaló magatartással is megköthető adott esetben a szerződés, az Ön esetében ez azt jelenti, hogy az alapítvány által meghirdetett képzés egyfajta ajánlatnak minősült, amelyet Ön úgy fogadott el, hogy kifizette a tandíjat. Az így létrejött szerződéses jogviszonyban Önt köti az alapítvány tájékoztatója, hiszen a pénzfizetéssel egyidejűleg elfogadta az alapítvány által megszabott feltételeket, amelynek következtében Önnek sajnálatos módon így nem jár a pénzvisszatérítés lehetősége.

Kérdés: Adott egy 1000 négyzetméteres telek és annak 3 örököse. Az egyik úgy dönt, megveszi. Majd pár éven belül 750 nm-t úgy ad el, hogy azon bő haszon van. Kérdés, hogy járna-e kárpótlás a maradék kettőnek?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Adott esetben a 3 örökös tekintetében közös tulajdon állt fent az örökség megszerzését követően, ezért a közös tulajdonra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ahhoz, hogy valamelyik tulajdonostárs tulajdonba vétel útján a telket megszerezze, ahhoz a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárást kell megindítani, és ehhez szükség van a másik két örököstárs beleegyezésére. Abban az esetben, ha a közös tulajdon megszűnik, akkor a kizárólagos tulajdonjoggal rendelkező örököstárs szabadon rendelkezhet a telekkel. Kivételt képez, ha valaki haszonélvezeti joggal rendelkezik.

Kérdés: Olyan problémám lenne, hogy nekem ajándékoztak egy házat, de ez nem lett bejegyezve. Tanuk aláírták ezt akkor, ám közben eladták a házat. Akkor most kié a ház?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ön leírásából arra tudunk következtetni, hogy nem ügyvéd/közjegyző által készült az ajándékozási szerződés, már pedig az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéshez elengedhetetlen a közjegyző/ügyvéd közbenjárása. Mivel az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel az ön tulajdonjoga, így nagy valószínűséggel jogszerűen adták el másnak az ingatlant.

Kérdés: Az volna a problémám, hogy a Google fiókomat zárolta a Google, mert megszegtem a felhasználási feltételeket. Drive-ra a szabályzatuk által tiltott kép és videó anyagot töltöttem fel és tároltam. Meg nem osztottam senkivel, csak saját használatra tettem fel oda ex barátnőimről erotikus képeket és videókat. Sajnos volt köztük néhány kép kiskamasz koromból, mikor még én magam sem voltam 18 éves, így az akkori barátnőm sem volt még nagykorú és róla is volt néhány képem. Kb. 10-15 ilyen jellegű kép volt, csak erre tudok gondolni, hogy emiatt tiltották a tárhelyet. A Google ilyenkor tiltja a fiókot és megteszi a szükséges lépéseket a hatóságok felé is. Ezek tényleg nagyon régi képek és nincsenek semmiféle ferde hajlamaim, nem vagyok pedofil, soha nem is gondoltam ilyesmire. Tudom, hogy azokat a képeket törölnöm kellett volna, de eszembe sem jutott, hogy ebből baj lehet. Mire számíthatok? Valószínű, hogy megkeres a hatóság emiatt? Vagy van rá esély, hogy a hatóságok megvizsgálják az ügyet, de nem keresnek meg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Google Drive Általános Szerződési Feltételekről szóló szabályzatában található a rendelkezés, miszerint a Google programszabályzata értelmében ellenőrizheti a felhasználók által feltöltött tartalmakat, hogy azok nem ütköznek-e jogszabályba, vagy nem sértik-e a programszabályzatot. Továbbá eltávolíthatják és megtagadhatják olyan tartalmak megjelenítését, amelyről okkal feltételezhetik azt, hogy irányelveket vagy jogszabályt sért. A fiók letiltására a Google részéről abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a fiók tulajdonosa nem tartotta be az irányelveket. Jelen esetben Ön a kiskorúak szexuális ábrázolására vonatkozó irányelvet sértette meg amelyek gyermekekkel történő szexuális visszaélést ábrázolnak, bátorítanak vagy népszerűsítenek, illetve gyermekek olyan módon történő ábrázolása, amely gyermekek szexuális kizsákmányolását eredményezhetik. Amennyiben olyan esetre bukkannak, ahol gyermeket használnak ki, akkor megteszik a szükséges jogi lépéseket az adatvédelmi hatóságoknál. Adatvédelmi hatóság a személyiségi jogok megsértése iránt indíthat eljárást az érintett kérelmére, továbbá a rendőrségen kezdődhet büntetőeljárás is.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy mi a teendő akkor, ha a cég, ahol dolgoztam megszűnt és egyszer csak kiléptetett és ki is jelentett. De erről semmilyen hivatalos okmányt nem kaptam. Sem a tb kiskönyvet, sem a kilépő papírokat nem kaptam meg, ami miatt nem tudok munkanélkülire menni és felvenni az álláskeresési járadékot. A cég nem válaszol a leveleimre, se a telefonhívásaimra, ezért szeretnék segítséget kérni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaviszony megszűnésekor a munkáltatónak kötelessége kiállítani a munkavállaló számára a munkáltatási igazolásokat, beleértve a tb igazolást, igazolólap munkanélküli járadék megállapításához, adó adatlap, jövedelem igazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához, munkabérből levont járulékokról szóló igazolás. Ha a munkáltató a kötelezettségeinek nem tesz eleget, abban az esetben a munkavállaló az illetékes bíróságnál keresetet nyújthat be jogainak érvényesítése végett. Ettől függetlenül megjegyzem, hogy ezen iratok nélkül is be tud az új munkahelyére jelentkezni, ügyei intézhetőek stb.

Kérdés: A földszinti panellakásunk alatt van 1 garázsbolt. Nincs egy nyugodt percünk sem tőle. Hajnalban nem kis zajjal jönnek a beszállítók, a vásárlók és az autóikkal az ablakaink alatt állnak meg. Az autókat nem állítják le, a lakás zeng a járó motoroktól, ömlik be a gázolaj/benzin szag. Lehet valamit tenni, hogy ne üzemelhessen tovább a bolt? Pl. aláírásgyűjtés az itt lakóktól.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jegyzőhöz kell fordulni, birtoksértés miatt, ha egy éven belüli a kezdet. Ha azon túli, pert tud kezdeményezni. Amennyiben társasház, akkor szavazni is tudnak, hogy ilyen tevékenységet a házban ne lehessen folytatni.

Kérdés: Egy tanárnak van joga, hogy átkutassa egy gyerek táskáját?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincs joga hozzá.

Kérdés: 2016-ban bementem a bankba, kifizettem a kártyán lévő tartozást és kértem, hogy szüntessék meg a számlát, mivel nem volt rá szükségem. De azt mondták, hogy nincs ott a bankkártyám, így nem tudják. Akkor fiatal voltam és nem tudtam, hogy megy ez. Most megtaláltam a bankkártyát és nem tudom, hogy megszűnt-e vagy tartozásom lett-e, mivel azóta se felszólítást, se semmilyen levelet nem kaptam. Mindenképp be szeretnék menni a bankba és rákérdezni. Ha esetleg lett azóta tartozásom, jogosan követelnék tőlem vagy nyugodtan írhatok panaszt, hogy nem tájékoztattak, mert úgy tudom a banknak minden évben legalább egyszer egy tájékoztatást kell küldenie az esetleges tartozásról. Esetleg elévülésre lehet-e hivatkozni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Be kellene menni a bankba, és tisztázni, hogy most hogyan áll a számlája.

Kérdés: Volt élettársammal szétmentünk, van 3 közös gyermek. Volt gyermek elhelyezési per, nálam helyezték el őket és folyamatos kapcsolattartás van az apukával. A kérdésem az lenne, hogy kell-e jeleznem az adott bíróságon, ahol történt a tárgyalás, hogy házasságot kötnék és országon belül összeköltöznénk az új párommal és 3 gyermekemmel? Vagy elég, ha a gyerekek apjának szólok, hogy hova és mikor költöznénk

Válasz: Tisztelt Kérdező! A költözéshez senki beleegyezésére nincs szükség, ám az ítéletben foglaltak az irányadók. Általában az ítélet tartalmazza, hogy az átadás helye az anya mindenkori lakóhelye (cím). Ezt kell adott esetben az apának jeleznie.

Kérdés: 2017-ben CSOK-ra vásárolt a volt élettársam egy házat, köttetek vele egy biztosítást, viszont nem történt a biztosító részéről egészségfelmérés. 2020. december 15-én elhunyt a gyermekeim apja vírusos tüdőgyulladásban és a vizsgálatot végző orvos kiindulópontként – ami a halálhoz hozzájárulhatott – feltüntette a magas vérnyomást és az elhízást. Amibe a biztosító meg is kapaszkodott az a magas vérnyomás volt. Áll az ügy, 2012-2020. december 15-ig kérik az elhunyt kartonjáról a másolatot. Tanácsot szeretnék kérni. Amit még leírnék, hogy fel volt még tüntetve a vizsgálati papíron, hogy légzési elégtelenség volt a halál oka, ami a tényleges következménye volt a vírusos tüdőgyulladásnak, tüdőembóliát kapott. Az elszállításánál úgy kezelték, mint koronavírus gyanús beteget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása sajnos nem tartalmaz konkrét kérdést, így nem tudunk önnek pontos választ adni. Az Ön által említett halott vizsgálati lapon egy oksági láncolatot írnak le, a biztosító általában nem a megfelelő pontba szokott kapaszkodni…. mindenféleképpen javaslom az ügyvédi közreműködést, mert feltehetőleg megoldható az ügy eredménnyel, csak sokkal több információ kell hozzá.

Kérdés: A KRESZ szabályainak megszegése miatt feljelentést tettem. Az esetnek egy szemtanúja van, akinek az adatai szerepeltek a feljelentésben. Az ügyben úgy született rendőrségi határozat, hogy az említett tanút be se hívták meghallgatásra, miközben a határozatban arra hivatkozik a rendőrség, hogy a szabálysértés nem bizonyítható. Kérdéseim: 1. Jogszerűen járt-e el a rendőrség azzal, hogy az egyetlen tanút meg se hallgatta az ügyben és úgy hozott határozatot? 2. Milyen jogorvoslatra van lehetőség ilyen esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A sérelmezett rendőri eljárás ellen kifogással élhet, amennyiben szabálysértés az eset. Bűncselekménynél panaszt tud tenni. Sajnos a leírása alapján nem dönthető el, hogy mi is történt, így minősíteni sem lehetséges.

Kérdés: A kérdésem a következő: Édesanyám osztrák állampolgárságú volt élettársa (nem bejegyzett) 2002-ben vásárolt egy házat Magyarországon és mivel ő rokkant, a segítségért cserébe édesanyámra íratta a fél házat. 2011-ben megromlott a viszonyuk, visszaköltözött Ausztriába, mondván csináljon a házzal, amit akar. Azóta egyedül fizet mindent, a garázsadótól a rezsiig. Múltkoriban felhívtam, hogy elmondjam neki édesanyám súlyos daganatos beteg és a húgom férje is meghalt, így lehet magához veszi édesanyámat. Már belátom, hogy nem volt jó ötlet, azóta egy ismerősével írogattat, hogy egy hónapunk van kigondolni, hogy fizetjük ki őt. Nagyon bánjuk, hogy egyáltalán felvettük vele a kapcsolatot, amíg a hagyatéki eljárás le sem zajlott. Ez esetben is érvényben lett volna 15 év után az elbirtoklás? Kiteheti édesanyámat a házból, ha ő nem szeretné eladni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az édesanyjának tulajdonrésze van, így nem lehet „kitenni”. Igen, lehetett volna, illetve lehet is még az elbirtoklás, kérdés, hogy az „írogatás” konkrétan milyen formában stb. valósult meg. Az ügy bonyolultságára tekintettel javasoljuk, hogy a biztonság kedvéért forduljanak ügyvédhez személyesen.

Kérdés: Horvátországi apartman vásárlása esetén az ügyvéd mellett közjegyzőt is kérjünk fel a szerződéskötéskor? Vagy a közjegyző is elég?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Magyarországon az ingatlan adásvételére vonatkozó szerződés érvényességének formai követelménye, hogy a szerződés megkötése ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyzése által történjen, tehát elegendő egy ügyvéd vagy egy közjegyző megléte, nincs szükség mindkét személy együttes ellenjegyzésére. Azonban mivel külföldön történő ingatlan megvásárlásáról van szó, mindenképpen azt javaslom, hogy keressen fel egy Horvátországban tevékenykedő ügyvédet, aki a horvátországi hatályos jogszabályoknak megfelelő tájékoztatást tud adni. Tudomásom szerint kint szükséges és egyben „elég” a közjegyző is, de a köztes jogi ügyintézéshez célszerű az ügyvéd igénybevétele.

Kérdés: Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy a férjem 2019-ben meghalt. Ajándékozási szerződésben a lányunk részére ajándékozta a családi házat(ingatlant), amiben 32 évig éltünk, éltem. Ezt a lányom átalakította, de úgy, hogy részemre nincs lehetőség ott lakni. Azt mondta, hogy majd mobil házat épít a meglévő ház mellé. De most egyszeriben nem akarnak, sem ő sem, a férje velem együtt lakni. Azt mondták, hogy költözzek ki, míg ők összegyűjtenek annyi pénzt, hogy építkezni tudnak. Ami biztos, hogy nem lesz soha. Mit tehetek most? Nem akarják eladni, sem kifizetni engem, hitelt sem akarnak felvenni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azáltal, hogy a férje a lányuk részére ajándékozta az ingatlant, azáltal az Ön lánya rendelkezik kizárólagos tulajdonjoggal az ingatlanon, amennyiben az ajándékozási szerződés megfelelt az alaki követelményeknek (írásba foglalás, közjegyző vagy ügyvéd általi ellenjegyzés). Sajnos a leírása nem egyértelmű, hogy közös vagyon volt-e az ingatlan, ugyanis a férje mindig csak a saját részét tudja ajándékozni, közös vagyon esetén csak a felét. Ennek ismeretében lehetne az Ön lehetőségeiről is nyilatkozni.

Kérdés: Olyan problémával fordulnék Önökhöz, hogy az autóm váltója fel lett újítva, viszont valamit elronthattak, mert utána sorra jelentkeztek a problémák. 1 év garanciát kaptam rá, de sajnos 1 éven keresztül folyamatosan hordtam vissza az autót, mert nem tudták megcsinálni (vagy nem is akarták). Sajnos most járt le az 1 év garancia, de a váltó nagyon rossz állapotban van, a szerelő szerint mindent megtett és kicserélt, de ezt erősen kétlem. Mi ilyenkor a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jótállásra vonatozó szabályokat a 2013.évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről ( Ptk. ) szabályozza. Jótállási igény a jótállási határidőn belül érvényesíthető, amely az Ön esetében már lejárt. A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti. A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Kérdés: Ha a szerződés erre nem tér ki, jog szerint ki fizeti a közös költséget lakásbérlet esetén? Természetesen tudom, a bérlő szokta fizetni. A korlátlan vízhasználat díját is ez tartalmazza, viszont a szerződés szerint számla alapján fizetjük majd a vizet. Persze szóban és üzenetben megbeszéltük, hogy mi fizetjük és mit tartalmaz, de egyik sem tűnik hivatalos formának.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Törvény alapján a tulajdonos fizeti a közös költséget, azonban ettől eltérhet a társasház Szervezeti és Működési Szabályzata, illetve szerződésben is ki lehet kötni más megoldást.

 

Kérdés: Ha hétvégi ház besorolású ingatlant lakóövezetben lebontatok és a telken építkezni szeretnék, jogosult leszek-e állami támogatásokra (pl. CSOK), illetve lakáshitel felvételére?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a családok új lakáshoz jutásának elősegítése és az új lakások építésének ösztönzése érdekében a rendeletben meghatározott feltételekkel Magyarország területén új lakás építéséhez vagy vásárlásához vissza nem térítendő állami támogatás (családi otthonteremtési kedvezmény) vehető igénybe. A családi otthonteremtési kedvezmény az igénylővel közös háztartásban élő és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltöző gyermeke után és az igénylő által vállalt gyermek után igényelhető. A támogatásra való jogosultság feltételeit a 16/2016. (II. 10.) az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló Korm. rendelet szabályozza. Lehetőség van CSOK lakáshitel felvételére is, amely a bankoknál 3%-os kamattámogatást jelent a futamidő végéig. Bővebb információkért keresse fel az illetékességgel rendelkező földhivatalt az ingatlan helyrajzi adataival összefüggésben. Továbbá a hivatalban szükség esetén földhivatali eljárást indítanak, amely alapján a későbbiekben megállapítható lesz az Ön jogosultsága a támogatásra.

Kérdés: Folyamatos kapcsolattartásunk akadályozása miatt a második bírósághoz került kérelmet a bíróság első fokon elutasította, fellebbezéssel a másodfokú bíróság pedig hatályon kívül helyezte azzal az indokkal, hogy 2020.08.01-jén hiúsult meg a kapcsolattartás és a postára 31-én adtuk fel a kérelmet. Az ezt megelőző végrehajtási kérelem miatt a helyi bíróságra mentem panasznapon, ahol azt mondták, hogy hosszabb kapcsolattartási időszak esetén – mint például az időszakos kapcsolattartás –  az utolsó naptól számítva áll rendelkezésre a 30 napos határidő. Az érintett alkalom 2020.08.01-14-ig tartott volna, ennek tudatában cselekedtem, 2020.08.31-én adtuk fel postán a kérelmet, ami másnap érkezett meg az illetékes bíróságra. A leírtak szerint 31-ig érkeznie kellett volna, de szerintem még így is belefértem a 30 napba. Nem találtam olyan leírást sehol sem, hogy 30 napon belül érkeztetni kell, csak azt, hogy 30 nap áll rendelkezésre a kérelem elindításához. Ebben szeretnék segítséget kérni. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását a bíróság polgári nem peres eljárásban rendeli el. A kérelmet a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegésétől vagy annak a kérelmező tudomására jutásától számított 30 napon belül lehet beadni. Az ügyintézési határidő kérelmek esetében a beérkezést követő napon kezdődik. A leírása sajnos nem teljesen egyértelmű, de ha hatályon kívül helyezték, az Önnek jót jelent, hiszen az elsőfok újra meg fogja vizsgálni a kérelmét.

Kérdés: Adott egy árverés útján megvásárolt ingatlan, amelyben laknak. Hogyan lehet őket törvényesen a legrövidebb időn belül kilakoltatni? Ők hivatkoznak fél év “türelmi időre”, melyet igényelni akarnak. Ez esetben én kérhetek albérleti díjat? Mihez vannak nekik jogaik? És mihez nekem, mint tulajdonosnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapesetben a kiköltözésre az árveréstől számított 30 nap áll rendelkezésre, azonban az adós halasztást is kérhet a végrehajtótól méltányossági okokra hivatkozva- a halasztás ideje maximum 6 hónap lehet. Fontos azonban figyelni, hogy minden évben általában novembertől március végéig kilakoltatási moratórium van, tehát ezen idő alatt az országban egyetlen adós sem köteles kiköltözni az árverésen elkelt ingatlanból. Ingatlan árverés esetén ezért a lehetőségeink igen korlátozottak, vagy megállapodunk a volt tulajdonossal, mint bérlővel és ebben az esetben jogosultak leszünk tőle bérleti díjat követelni, vagy pedig a végrehajtótól kell kérnünk a lakás elhagyásának rendőri kikényszerítését. Ha ennek határidejét elmulasztotta, akkor az ingatlan kiürítése iránt szükséges pert indítania.

Kérdés: Szeretnék segítséget kérni az alábbi témában. A párommal 11 éve élünk együtt, de nem vagyunk házasok, sem bejegyzett élettársak. Egy 8 éves lányunk van. Az ingatlan melyben élünk, s melyet közösen újítottunk fel az évek alatt, a sógornőm tulajdonában van. Az anyósomnak pedig haszonélvezeti joga van rajta és erre a címre van bejelentve, de 20 éve nem itt lakik. A páromnak annak idején le kellett mondani az örökségéről. Én aggódom, hogy a közös lányunk, hogyan fog örökölni ebben a helyzetben? Valamint nem fogunk-e lányommal az utcára kerülni, ha a párom meghal hirtelen? Felmerülhet-e, hogy legrosszabb esetben elbirtokolhatnám az ingatlant a sógornőmtől?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Önök lánya ebben az esetben nem kerülhet örökösi pozícióba az ingatlan vonatkozásában, ugyanis Édesapja után csak olyan vagyontárgyakat örökölhet, amelyek az ő tulajdonában vannak halála időpontjában. Az elbirtoklást eredményező 15 éves birtoklási időnek mindvégig olyannak kell lennie, hogy bizonyított legyen a birtokos sajátjakénti birtoklása, így például ne legyen – e feltételt kizáró- érvényes jogcíme az ingatlan birtoklására haszonélvezőként másnak. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy az elbirtoklási idő csak akkor kezdődhet el, miután az Ön Anyósának a haszonélvezeti joga megszűnt. Tanácsolom, hogy próbáljanak megegyezni Sógornőjével, valamint Anyósával arra az esetre, ha ilyen helyzet állna elő.

Kérdés: Van-e lehetőségem magánszemélyként bármely jogalanyról információt, adatot kérni bármely államigazgatási szervezettől, kizárólag bírósági peres eljárásban történő felhasználásra? Ha igen, ezt milyen módon, milyen feltételekkel tehetem meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetes személyek személyes adatai csak kivételes esetekben továbbíthatóak az érintett hozzájárulása nélkül, ezért magánszemélyként Önnek alapvetően nincs jogosultsága ezen adatokhoz hozzáférni. Peres eljárásban, igazolva a célt, ez kivételesen mégis megtehető. Amennyiben ennek a szerv nem tesz eleget, a bíróság felé kell indítványoznia, mert akkor az fogja megtenni. Jogi személyek esetében azonban nincs ilyen erős védelem, a nyilvános nyilvántartásokból le tudja kérdezni az adatokat.

Kérdés: Megkülönböztető jelzéseit használó mentőautó ért utol egy útszűkületben (én kerékpárral közlekedtem). Nagy sebességgel, az előírt oldaltávolságot nem betartva haladt el mellettem, közvetlen veszélyhelyzetet teremtve. Feljelentést tettem a rendőrségen, ahol jogosan pénzbüntetést kaptam a KRESZ megszegése miatt, viszont a mentőssel szemben semmilyen eljárás nem indult bizonyíték hiányában. Természetesen a mentős mindent tagadott, ill. nem emlékezett az esetre. Tehát az egyik oldalon az én állításom áll, melynek indítékait elemezve túl sok variáció nem merülhet fel. A másik oldalon a mentős érthető tagadása áll. Véleményem szerint a két oldal állítása nem lehet egyenlő súlyú ebben az esetben (arra gondolok, mi vezérelne valakit arra, hogy egy ismeretlen mentőst csak úgy feljelentsen). Mit lehetne tenni az ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű vezetője a KRESZ bizonyos rendelkezéseit figyelmen kívül hagyhatja, tehát az oldaltávolságra vonatkozó szabályok vele szemben nem érvényesülnek, ha magatartásával a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti. A leírásból az sem derül ki pontosan, hogy Ön miért tett feljelentést és Ön miért bírságolták meg. Indítékokat ebben az ügyben egyébként sem kell vizsgálni…

Kérdés: Egy kérdésünk lenne a párommal. Decemberi hónapban anyagi nehézségek adódtak (vendéglátó szektor), ezért párom csúszott 10 napot a gyerektartással. A kedves édesanya azonnal feljelentette és végrehajtást kért. Egyébként mire a feljelentés beért, a tartásdíj rendeződött. Mégis követelnek 110.000 Ft mindenféle felmerülő költséget. Önálló bírósági végrehajtó. Az ügyvédi költséget is páromnak kellene kifizetni. A tartásdíj 50.000 Ft. Tudunk valamit tenni jogilag?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartás nem teljesítésének megvalósulásához rendszerint hosszabb időn át ismétlődő mulasztásokkal valósul meg, nem pár nap késedelemmel. A végrehajtási eljárás indításához 10 nap fizikailag sem elegendő, mivel az nem a végrehajtónál, hanem a bíróságon indul a VH lap kitöltésével…..itt valami nem stimmel így……

 

Kérdés: A következőre kérném válaszát. Ugyanazon településen van két közel azonos méretű és értékű építési telkem. Az egyik a Kft-m nevén van a másik természetes személyként a tulajdonom. El szeretném cserélni a kettőt, mert arra szeretnék cégként ingatlant építeni, amelyiket most magánszemélyként tulajdonlok. Erre a telekre az illetékmentességet a vásárláskor igénybe vettem. Vételárban egyébként 500.000 Forint különbség volt a kettő között, a céges tulajdonú volt a drágább (de csak azért, mert tudta az eladó, hogy meg akarom venni). Kérdésem, hogy lehetséges-e a csere és ha igen, akkor kell-e adót fizetni és kinek mennyit (mindegyiket magánszemélytől, ÁFA mentesen vásároltam)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen lehetséges a csere, az ingatlanok cseréje esetén a személyi jövedelemadót a megszerzett jövedelem után kell fizetnie, amely összeget a cserébe kapott ingatlan értéke, mint bevétel különböző tényezőkkel való korrigálásával kapja meg. Jelen esetben mivel az elcserélt ingatlanok nem lakások, ezért a számított jövedelem a megszerzést követő hatodik évtől kezdve 10%-kal csökkenthető, azaz a megszerzést követő tizenötödik évtől 100%-kal csökken az adóalap, amely esetben adófizetési kötelezettsége sem keletkezik. Illetékfizetési-kötelezettség vonatkozásában pedig az illeték alapja az elcserélt ingatlanok- terhekkel nem csökkentett- forgalmi értékének a különbözete. A céges értékesítés esetén az ÁFA-körbe való tartozásra is figyelni kell.

Kérdés: A vízközmű szolgáltatóval alakult ki vitás helyzet: egy régóta beépített majdnem belvárosi környéken vagyunk, ahol egy kertvég került megosztásra, ami már a Helyi Építési Szabályzatban is szerepelt megosztható telekként. Egy T alakú útkereszteződésben a T betű csatlakozásánál van kialakítva a telek, a vízközmű pedig a T betű szárának közepéig van kiépítve, a két pont között kb. 30 méter távolság van és 3 db fa. Ebben az esetben vajon kinek a költsége a gerincvezeték meghosszabbítása és a szolgáltató a közterületi fák miatt mondhatja-e azt, hogy nem megoldható a közművesítés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a kérdéses ingatlan 30 méterre fekszik a vízközmű-törzshálózattól, ezért ilyen esetben a vízközmű a vízbekötés megrendelőjének igénybejelentést elutasítja, ha a bekötővezeték kiépítése vagy átépítése szükséges, és annak költségeit a bejelentő nem vállalja. Abban az esetben, ha a szolgáltató azt mondja, hogy nem megoldható a közművesítés a közterületen álló fák meghagyásával, olyan esetben úgy lehet kivágni a fát, ha Ön a jegyző által kiadott jogerős engedéllyel rendelkezik, tehát Önnek ebben az esetben a közterületen álló fa kivágására irányuló kérelmet kell benyújtania a települési önkormányzat jegyzőjéhez a fa kivágásának okát feltüntetve.

Kérdés: Édesanyám 2018. szeptember 22. napján elhunyt. Sajnos még ebben az évben 2018. február 9. napján ajándékozási szerződést kötött az én lányommal (unokával) és az ingatlanát elajándékozta, ezzel a lányom lett az 1/1 arányú tulajdonos. Mivel nem volt hagyaték, én semmit nem örököltem. Az ajándékozási szerződés után a lányom nem tartotta anyukámmal a kapcsolatot, holott a szerződésben volt egy olyan rendelkezés, hogy ha beteg lesz, akkor gondoskodik róla és a szükséges tartást biztosítja. Úgy gondolom, hogy ez a szerződés tartalmában egy tartási szerződés, azonban azt nem tudom, hogy nekem, mint anyu egyetlen törvényes örökösének, milyen lehetőségem van arra, hogy az ingatlant visszakaphassam? Tudom-e perelni a lányomat és ha igen, akkor milyen jogcímen? Anyu beteg lett, ápolni kellett, mindent én végeztem, feladtam budapesti állásomat, hogy róla gondoskodjam. Ennek ellenére semmit nem örököltem. A lányomé lett a ház, de ő nem tett eleget a tartási vállalásának.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Arra nincs jogi lehetőség, hogy az örökös az eltartott halála után a tartásra kötelezett ellen pert indítson azon az alapon, hogy a tartást nem teljesítette. Ilyen pert az eltartott indíthat még az életében, de az örökös utólag nem. Az Ön esetében azonban kötelemrészre teremthet alapot az, hogy az örökhagyó életében az Ön lányának értékes vagyontárgyat ajándékozott el, aminek következtében Ön nem örökölhetett. Ezen felül, mivel az Örökhagyó az Ön lányával megkötött szerződés létrejöttétől 2 éven belül halt meg, a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Ezek alapján Ön jogosult Édesanyja után járó kötelesrész iránti igényének érvényesítésére.

Kérdés: Idézést kaptam a rendőrségre köztisztasági szabálysértés ügyben, ugyanis néhány napja egy kuka mellé elhelyezett szemetes dobozban megtalálták az orvosi leleteimet rajta a személyes adataimmal. Beteg vagyok, így a férjem ment be a rendőrségre, megnézte a fényképeket. Lakóhelyünktől távoli kuka, soha az életünkben nem jártunk arra, szemetet nem helyeztünk el, a képen látott szeméthez semmi közünk. Magánházban lakunk, szelektíven gyűjtjük a szemetet, amit minden héten elvisznek. Ketten élünk, kis mennyiségű hulladékot termelünk. Az orvosi leletem sajnos nem értem, hogyan kerülhetett oda. Novemberi lelet, az orvostól a patikába mentem és ott talán még megvolt. Ha el is veszítettem, nem tudom hol és hogyan történt, azt sem tudtam, hogy nincs meg. Ezt elmondtuk az ügyintézőnek, de igazából az volt az érzésem, hogy nem akarja megérteni, kezdettől fogva azt szajkózta, hogy miért nem helyeztük a dobozt a kukába és hogy a patika dolgozóit is kihallgatja és jól gondoljam meg mit mondok. Mit tehetnék még?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Köztisztasági szabálysértésnek minősül, ha valaki a települési hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, vagy nem a kijelölt lerakóhelyen rak le vagy helyez el, szabálysértést követ el. Az egészségügyi adatra a személyes adatok különleges kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni jelen esetben. Továbbá adott esetben nem történt az Ön részéről szabálysértés, mivel az orvosi leletet az Ön lakóhelyétől eltérő helyszínen találták meg. Nem releváns az a feltevés, hogy a patika dolgozóit is kihallgatják az ügyben. Én nem nagyon foglalkoznék ezzel az üggyel az Ön helyében már….ha nem tetsző a döntés, akkor jogorvoslattal kell élni.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy kb. 2,5 hete Covid19 vírusfertőzéssel kerültem betegállományba, majd egy hét múlva tüdőgyulladás miatt 10 napig kórházi kezelést kaptam. Én itt helyben egy gyárban alkalmazottként dolgozom, valószínű ott fertőződtem meg. A zárójelentésen a keresőképtelenség kódja: 8. Azt szeretném kérdezni, hogy nem jár -e, illetve miért nem 7-es kód?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja. Ezzel ellentétben a keresőképtelenség 8-as kódja a saját jogú betegségek esetén szerepel az orvosi igazolásokon. Ebben az esetben a keresőképtelenség első 15 munkanapja betegszabadság, ezt követően jár táppénz, amihez a munkáltatónak 1/3 hozzájárulási kötelezettsége van. Az Ön esetében azonban a keresőképtelenség alapja közegészségügyi okból történt, tehát a keresőképtelenség kódjának a megállapítása adott esetben téves, mivel Ön Covid-19 vírusfertőzés következtében került betegállományba. A „7”-es kódos keresőképtelenség esetén a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor, valamint a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli. A keresőképtelenség igazolására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a „karantén” a hatályos jogszabályok alapján elrendelésre került.

Kérdés: Tavaly kaptam végrehajtást egy 14 éves banki hitelről. Kérdésem az lenne van-e elévülése? Ha igen, mire kell hivatkoznom?

Válasz: Tisztelt Kérdező!Az elévülési idő követelések esetében a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 6: 22. § értelmében öt év. Ugyanakkor az elévülés önmagában nem szünteti meg a követelést (… az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti…), hanem kizárja a bírósági úton való érvényesíthetőség lehetőségét. Tehát, amennyiben a bank az ügyet az elévülés fennállása alatt nem terelte jogi útra, az elévülési idő eltelte után már bírósági úton nem érvényesíthető a követelés, de az ügyben a közjegyző által fizetési meghagyásos eljárás indítható. A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, így a végrehajtási jog elévülési ideje a követelés elévülési idejével esik egybe. Persze kérdés még a kölcsön típusa, mivel pl. egy jelzáloggal biztosított konstrukciónál a fentiek így már nem helytállóak….ergo teljesen más a helyzet.

Kérdés: Megváltozott munkaképességű vagyok, munkaviszonyom 2020.12.31-én megszűnt, mivel munkáltatóm egyoldalúan kívánta meghosszabbítani a határozott idejű munkaviszonyomat (bruttó bérem 25.000 Ft-tal lett volna kevesebb), így az új szerződést nem írtam alá. A munkaviszonyt nem akarom visszaállíttatni bírósággal, nem lenne értelme, viszont tudomásomra jutott, hogy mivel kerekes székes vagyok és saját gépkocsival jártam dolgozni, utazási költségtérítést kellett volna kapnom. Ezt utólag, visszamenőleg követelhetem volt munkáltatómtól? (2013. januártól dolgoztam ott.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 39/2010 (II.26.) kormányrendelet szerint a munkába járás költségtérítése az igény bejelentésétől jár. A 7.§ szerint ugyanis a munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. Visszamenőlegesen (bejelentést megelőző időponttól) így nem jár álláspontom szerint költségtérítés.

Kérdés: Szerbiában egy örökösödési pert veszítettem. Úgy érzem a bíróság diszkriminatív volt. Magyarországon nemzetközi bírósághoz hogyan lehet fordulni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Annak, hogy Ön az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhasson, alap feltétele, hogy a lehetséges hazai (szerb) jogorvoslatokat kimerítse. Ezt követően kell kitölteni a bíróság honlapján található űrlapot, amelyben a panaszát megfogalmazza. A beadványt pedig a honlapon található címre kell küldeni. Az érvényes kérelem benyújtásának feltételeit az Eljárási Szabályzat 47. pontja szabályozza. Javaslom az ügyvédi közreműködés igénybe vételét.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy mit tudok tenni az ügyben, hogy kiemelték a gyerekeimet a családból és ideiglenesen édesanyámnál helyezték el őket. Csak az a baj, hogy édesanyámnak bírósági pszichológiai végzése van arról, hogy nem alkalmas a gyermek nevelésre, amit már 1 hónapja előre jeleztünk az itteni gyámhivatalban, amikor a gyerekek még velem voltak. Azt is jeleztem, hogy ha akármi történik, akkor szeretném, hogy a gyermekeimet a nagynénikémnél helyezzék el. Az intézkedéskor is jeleztem többször is, de nem tettek semmit, a gyerekek továbbra is ott vannak. Se a körülmények, se édesanyám nem alkalmas arra, hogy nevelje őket és már mindenhol jeleztünk előre is, de még mindig nem történt semmi. Ilyenkor mit tehetek ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kiemelésnél fontos, hogy az a gyermek szülőjének önhibájára visszavezethető okból történik. Amennyiben a kiemelés ideiglenes hatályú, abban az esetben a gyermeket elsősorban a másik különélő szülőnél, vagy más hozzátartozójánál kell elhelyezni és csak ezután jöhet szóba a nevelőszülőnél, vagy intézményben való elhelyezés lehetősége. A nevelésbe vett gyermek szülője, ha szülői felügyeleti joga nem szűnt meg, jogosult arra, hogy a gyermeke gondozójától, gyermekvédelmi gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást, a kapcsolattartáshoz segítséget kapjon, valamint a gyámhatóságtól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje. A gyermekvédelmi gondoskodás legfontosabb intézménye a nevelésbe vétel, amely az állam feladata. Adott esetben mivel az Ön Édesanyja nem alkalmas a gyermekek nevelésére, és ha erről bírósági végzés is van, illetve mivel a gyámhatóság az ügyben nem jár el, így a bírósághoz kell fordulni a gyermek elhelyezése iránti kérelemmel.

Kérdés: Jelenleg a vírushelyzetre való tekintettel 6 havi időkeretben dolgozunk (gyorsétterem). Adott egy nap, amikor munkába álltam, ledolgoztam 2,5 órát, majd elengedtek betegség miatt. A háziorvosom aznaptól vett fel táppénzre. A munkáltatóm ezt úgy szeretné elszámolni, hogy a 2,5 órát rendes munkabérben kapom, a maradék 3,5 órát a táppénz elszámolásával. (6 órás vagyok és a 15 napos betegszabadságom még nem használtam ki.) Azt állítja, hogy más napokra nem lehet lecsúsztatni az így keletkezett plusz órákat, mert akkor nem a valós történések alapján van vezetve a jelenléti ív. Illetve hivatalosan, ha megkezdtem a munkanapot, akkor az orvos fel sem vehetne csak másnaptól táppénzre. A megosztott elszámolásra egy papírt nyomtak az orrom alá, hogy innentől kezdve ilyen esetben azt kell kitöltenem és osztva fogják elszámolni. Aláírathatja ezt velem vagy nem vagyok köteles ezt aláírni? Úgy tudom valóban van mód erre az osztott elszámolásra, de csak abban az esetben, ha a betegszabadságom 15 napját már kihasználtam és az oep által kapom a táppénzt. Viszont akkor sem kötelező, csak választható opció. Illetve valóban elszámolható ez így megosztva? Tényleg nem vehet fel a háziorvos aznaptól táppénzre, ha x órát ledolgoztam? Csúsztatni lehet az ebből keletkezett plusz órákat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Mt. szerint a töredéknap egésznek minősül, szóval, ha aznap dolgozott, nem mehet táppénzre, vagyis nem kaphat betegszabadságot sem. Itt azt is fontos lenne ismerni, hogy melyik kóddal vették fel betegállományba.

Kérdés: Van egy bejelentett lakóhelyem és egy tartózkodási helyem is. A lakóhelyemen lévő ingatlan 1/2 részben a tulajdonom. Mivel már egy ideje elköltöztem onnan, így egy másik városban lévő ingatlanba létesítettem tartózkodási helyet. Viszont szeretném ezt megfordítani és a jelen tartózkodási helyemen lakóhelyet létesíteni és a korábbi lakóhelyem legyen a tartózkodási helyem. A kérdésem az lenne, hogy ez számomra nem lenne hátrányos, ha a tulajdonomban lévő ingatlan esetében csak tartózkodási hellyel rendelkeznék? Nem akartam volna feladni az eddigi lakóhelyem, de már évek óta a jelen tartózkodási helyemen élek és praktikusabb lenne oda állandóra bejelentkeznem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem fog hátránya származni abból, ha azt az ingatlant teszi meg állandó lakhelyévé, ahol életvitelszerűen tartózkodik; így biztosan hozzá fog jutni minden olyan támogatáshoz, mely bejelentett lakóhelyétől függ.

Kérdés: A lakás adásvételi szerződésében feltüntetett mosogatógép már 7 hónap óta nem került átadásra, az eladó a nappali bútorát pedig még nem vitte el, ez mondjuk nincs a szerződésben. Mit lehet ilyenkor tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az eladó ebben az esetben szerződésszegést követett el, melyből kifolyólag Ön követelheti az elmaradt teljesítést, illetve dönthet természetbeli teljesítés mellett. Ezen felül az eladótól az Önnek okozott károkért kártérítést követelhet.

Kérdés: 12 éves gyermekem apja halála miatt örököl. Mi az eljárás? Milyen adatok szükségesek? Örökség lemondása esetén hova kell beadni az iratokat? Meg kell várni a hagyatéki eljárást vagy hamarabb is lemondhatok az örökségről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel az édesapa elhunyt, az öröklésről való lemondás nem lehetséges, csak az örökség visszautasítása, melyre az örökség megnyílásakor lesz lehetőség, amibe, lévén, hogy kiskorú gyermekről van szó a gyámhatóságnak is van beleszólási jogköre.

Kérdés: Magánszemélyként bérelek egy területet. Megkeresett egy szlovák fuvarozó cég és ezt a területet ők telephelyként szintén bérbe vennék. Van arra lehetőség, hogy bérelt területet a bérlő is bérbe adhassa?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a bérbeadó hozzájárul, a bérlőnek is lehetősége van a bérelt dolgot albérletbe vagy harmadik személy használatába adni, ez azonban azzal jár, hogy a bérlő a harmadik személy magatartásáért úgy felel, mintha maga használta volna a bérelt dolgot. A bérbeadó hozzájárulása azért is nagyon fontos, mert e nélkül azokért a károkért is köteles vállalni a felelősséget, amely a harmadik személy bevonása nélkül nem keletkeztek volna.

Kérdés: Testvérem zártkerti ingatlant örökölt, mely válásnál a vagyonmegosztás során a volt férjhez került. Erről külföldön készült okirat, viszont a tulajdonjog nem lett bejegyezve. A volt férj lemondana a tulajdonjoga érvényesítéséről okiratban, a testvéremmel pedig adásvételi szerződést kötnénk, majd bejegyeztetném a tulajdonjogomat. Kérdésem, hogy ez egy lehetséges opció vagy a volt férj (eddig nem bejegyzett) tulajdonjogát át kell-e ruháznia, lemondani nem lehetséges róla? Esetleg mindenképpen szükséges először a volt férj tulajdonjogát bejegyezni, majd átruházni (ajándékozás/adás-vétel)? Olyan megoldást keresünk, amely jogilag később nem támadható.

Válasz: Tisztelt kérdező! A tulajdonjogról lemondani nem lehet, csak átruházása lehetséges.

Kérdés: Kérdésem, hogy lakossági fórum jegyzőkönyvi anyagát köteles-e az önkormányzat a honlapján megjelentetni, s ha igen, milyen határidővel? Kérnék szépen jogszabály feltüntetést is a válaszukban.

Válasz:Tisztelt Kérdező! A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 53. § (3) bekezdése és ugyanezen törvény 51. § (2) bekezdése rendelkezik a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet. A törvény az önkormányzati feladatok körébe vonja a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének a támogatását, az e közösségekkel való együttműködést is. Ezen rendelkezések alapján a lakossági fórum jegyzőkönyvi anyagát az önkormányzat nem köteles megjelentetni, így tehát határidő sincsen megszabva.

Kérdés: Inkasszózták a számlám valamilyen tartozás miatt, amiről egyelőre nem tudom, hogy pontosan mi. Illetve segélyből családi pótlékból és baleseti táppénzből vonhatnak? Sajnos olyan életkörülményünk van, ami nem teszi lehetővé, hogy tudjak fizetni. Kérhető az inkasszó felfüggesztése esetleg, amíg nem rendeződik az anyagi helyzetünk? Műtétre várok, a vírus miatt még nem tudnak műteni, minden kiadás nagy megterhelést jelent, de ez az inkasszó most a mindennapi létfenntartást lehetetleníti el.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az adós kérelmére csak egészen kivételes helyzetben függeszthető fel az eljárás, a felfüggesztés alapjául olyan körülmények szolgálhatnak, amelyek a végrehajtási eljárás megindulása után következtek be, az adós életkörülményeire kiemelkedő jelentőséggel bírnak, egyúttal átmeneti jellegűek. Megélhetési nehézségek, magas rezsiköltség, további fennálló hiteltartozások nem alapozhatják meg a végrehajtás felfüggesztését. Általános szabály szerint a végrehajtók csak személyes ügyfélfogadás keretében nyújtanak egyedi ügyben tájékoztatást az ügyfeleknek arról, hogy milyen tartozás miatt következett be az inkasszó, ezért tanácsolom, hogy személyes konzultáció alkalmával kérdezzen utána tartozásának.

Kérdés: Érdeklődik szeretnék, hogy jár-e a köteles rész nekem, ha az anyám a féltestvéremre íratta a házat? 2002.december 16-án íratta rá a házat a féltestvéremre. Engem anyám eldobott, apukám nevelt fel, elváltak mikor kicsi voltam. Kérhetem-e majd a köteles részt, ha meghal az anyám a féltestvéremtől?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha ez a személy az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Ez annyit jelent, hogy az örökhagyó halálával a törvényben felsorolt családtag egyébként örökös lenne, akkor jár neki a köteles rész. Az öröklésből történő kiesés azzal a következménnyel jár, hogy a köteles részre jogosult a továbbiakban köteles részre sem tarthat igényt. Ennek eszköze a kitagadás. Az örökhagyó kitagadási joga alapján, kizárólag végintézkedésben és csak a törvényben felsorolt valamelyik ok megjelölésével a kötelesrészre jogosultat megfoszthatja a kötelesrészétől.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni Önöktől, hogy anyósom szociális otthon lakója volt, maradt utána egy ingatlanrész, amit 25.000 Ft-ra értékeltek fel és egy betétkönyv, ami 600.000 Ft-ot tartalmaz, viszont szeretnénk, ha a temetés költségét (400.000 Ft) és a közjegyző munkadíját ebből levonnák, de a szociális otthon igényt tartana kb. kettő és fél milliós követelésre. Az örökösök azt fontolgatják inkább lemondanak az állam javára, csak ne kelljen kifizetni a szociális otthon követelését, de nem tudjuk mit tegyünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ennyi információ alapján nem lehet pontos választ adni az Ön kérdésére, azonban, ha a szociális otthon irányában fennálló tartozás lényegesen nagyobb összeg, mint amennyi a hagyaték teljes értéke, a legcélszerűbb döntés erről lemondani az állam részére.

Kérdés: A kérdésem a következő: van egy ingatlan, amit 25.000 Ft-ra értékeltek, van egy betétkönyv, ami 600.000 Ft-ot tartalmaz, van egy követelés, ami kb. 2.500.000 Ft és van a temetési költség, ami 400 000 Ft, valamint a közjegyző munkadíja. Ki kell-e fizetni a követelést az örökösöknek vagy mondjanak le az örökségről állam javára?

Válasz: Tisztelt kérdező! Kérdése pontatlansága, valamint egyéb fontos információk hiányában nem értelmezhető.

Kérdés: Édesanyám elveszítette látását és azt szeretné, ha én, mint fia képviselném törvényesen a hivatali ügyekben. Hogyan lehetséges ez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Édesanyja képviseletét meghatalmazás birtokában tudja ellátni hivatali ügyekben. Fontos azonban kiemelni, hogy az írni nem tudó vagy nem képes (vak) személy írásbeli jognyilatkozata kizárólag akkor érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó aláírását bíróság vagy közjegyző hitelesíti. Egyes ügyekben (pl. bírósági peres eljárás esetében) csak törvényben meghatározott személyeket (ide tartozok pl.: egyenesági rokon, testvér, ügyvéd), míg polgári jogi ügyletek intézésére általában bárki meghatalmazható.

Kérdés: A koronavírus helyzetre való tekintettel 2020. novemberben jelentkeztem egy Pest megyei kórházba segédápolónak. Fel is vettek közalkalmazottnak, 2020. November 20-ai nappal, 90 nap próbaidő kikötéssel, ami 2021. február 29-én jár le. Azonnal Covid osztályra kerültem. Eközben kiderült terhes vagyok és a koromnál fogva, valamint a betegségek miatt veszélyeztetett terhes lettem. Jeleztem a munkáltatónak, de nem hogy könnyítést, hanem teljes ellehetetlenítést tapasztaltam részéről. Pl. egész február hónapra éjszakai 12 műszakba rakott be. Az egészségügyben 2021. március 1-től új munkaszerződést szükséges aláírni, mert a közalkalmazotti jogviszony egészségügyi jogviszonnyá alakul. Előtte pár nappal lejár a próbaidőm. A tegnapi nap a főnővér közölte, hogy nincsenek megelégedve a munkámmal és úgy néz ki, hogy próbaidő alatt meg fogják szüntetni a munkaviszonyomat, de addig járjak be éjszakára dolgozni, míg át nem tudja szervezni a beosztást. Teljes ledöbbenést éreztem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha Ön várandós, munkáltatója nem szüntetheti meg munkaviszonyát felmondással (kivétel ez alól a próbaidő), továbbá éjszakai munkára sem oszthatja be Önt a várandósságának megállapításától gyermeke hároméves koráig.

Kérdés: Mit tegyek, ha a rokonok árulják az ingóságokat, amit én örökölnék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az öröklését hivatalos dokumentum (pl.: végintézkedés) támasztja alá a rokonai nem adhatják el az Ön örökségébe tartozó tárgyakat. Polgári peres eljárást tud kezdeményezni, illetve feljelentést tehet.

Kérdés: Miután megkaptam a bérpapírjaimat, a munkáltató részéról van-e bárkinek joga azt ellenőrzésre elkérni, abba betekinteni? Ha van, ezt milyen törvény alapján teheti? (Esetemben olyan személyről van szó, akinek semmi köze a bérszámfejtéshez, a munkaügyhöz, vagy bármi ilyesmihez.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatónál is megvannak ezek az iratok, ha ők szeretnék, ott tudják megnézni. Kérni bárkitől bármit lehet, de el lehet dönteni, hogy azt megengedi-e vagy sem. Kötelezettsége nincsen.

Kérdés: Felsőoktatásban duális képzés során mennyi szabadság jár a hallgatónak? Illetve azt mondták, hogy a vizsgaidőszakban a vizsgákra a szabadságot kell elhasználni, de szerintem ez nem így van szabályozva, hanem tudtommal biztosítaniuk kell rá szabadidőt. Tudna ebben segíteni, hogy van ez pontosan?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Duális képzés esetén évi 20 nap szabadság jár, amely felhasználható tanulásra és pihenésre is, vizsgák esetén pedig a vállalatoknak kötelezettségük, hogy biztosítsák a hallgatók részvételét, ezáltal ezt nem vonhatják le a szabadnapként nyilvántartott napok közül. A duális képzésekről szóló hivatalos tájékoztató úgy fogalmaz, hogy míg a vizsgaidőszakban a nem duális hallgatók csak a vizsgákra koncentrálnak, a duális hallgatók ezekkel párhuzamosan a gyakorlati idejüket töltik a vállalatnál, projektmunkákat végeznek, szakmai képzéseken, tréningeken vesznek részt, vagyis a levelező tagozatosokhoz hasonlóan a munkahelyi feladatok mellett kell a vizsgákat is teljesíteniük.

Kérdés: Hívtam a megadott telefonszámot, de sajnos nem értem el, ingyenes jogi segítségre lenne szükségem. Inkasszózták a számlám valamilyen tartozás miatt, amiről egyenlőre nem tudom, hogy pontosan mi. Segélyből, családi pótlékból és baleseti táppénzből vonhatnak? Sajnos olyan életkörülményünk van, ami nem teszi lehetővé, hogy tudjak fizetni. Kérhető az inkasszó felfüggesztése esetleg, amíg nem rendeződik az anyagi helyzetünk? Műtétre várok, a vírus miatt még nem tudnak műteni, minden kiadás nagy megterhelést jelent, de ez az inkasszó most a mindennapi létfenntartást lehetetleníti el.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az adós kérelmére csak egészen kivételes helyzetben függeszthető fel az eljárás, a felfüggesztés alapjául olyan körülmények szolgálhatnak, amelyek a végrehajtási eljárás megindulása után következtek be, az adós életkörülményeire kiemelkedő jelentőséggel bírnak, egyúttal átmeneti jellegűek. Megélhetési nehézségek, magas rezsiköltség, további fennálló hiteltartozások nem alapozhatják meg a végrehajtás felfüggesztését. Általános szabály szerint a végrehajtók csak személyes ügyfélfogadás keretében nyújtanak egyedi ügyben tájékoztatást az ügyfeleknek arról, hogy milyen tartozás miatt következett be az inkasszó, ezért tanácsolom, hogy személyes konzultáció alkalmával kérdezzen utána tartozásának.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy van-e törvény adta joga a munkáltatónak ahhoz, hogy ne fizesse ki egy pedagógus túlóráját, abban az esetben, ha a túlórához tartozó óráján 2-nél kevesebb tanuló vesz részt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Túlóradíjat akkor kaphatnak a tanárok, ha a munkáltató intézkedése alapján – havi szinten – a kötött munkaidőt meghaladóan kell az iskolában, illetve a pedagógiai szakszolgálat intézményében tartózkodniuk. Túlóradíjat kapnak akkor is, ha az eseti helyettesítés óraszámánál több foglalkozást tartanak (és persze mindezt a 26 óra felett végzik).

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy jár-e a köteles rész nekem, ha az anyám a fél testvéremre íratta a házat? 2002.december 16-án íratta rá a házat a féltestvéremre. Engem anyám eldobott, apukám nevelt fel, elváltak mikor kicsi voltam. Kérhetem-e majd a köteles részt, ha meghal az anyám a féltestvéremtől?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha ez a személy az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Ez annyit jelent, hogy az örökhagyó halálával a törvényben felsorolt családtag egyébként örökös lenne, akkor jár neki a köteles rész. Az öröklésből történő kiesés azzal a következménnyel jár, hogy a köteles részre jogosult a továbbiakban köteles részre sem tarthat igényt. Ennek eszköze a kitagadás. Az örökhagyó kitagadási joga alapján, kizárólag végintézkedésben és csak a törvényben felsorolt valamelyik ok megjelölésével a kötelesrészre jogosultat megfoszthatja a kötelesrészétől. Abban az esetben lesz jogosult édesanyja halála után a kötelesrészre, ha édesanyja nem él a kitagadás eszközével végrendeletében az Ön irányában. Persze fontos azt is tudnia, hogy a hagyaték az, ami a halál pillanatában megvan.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni Önöktől, hogy anyósom szociális otthon lakója volt, maradt utána egy ingatlanrész, amit 25.000 Ft-ra értékeltek fel és egy betétkönyv, ami 600.000 Ft-ot tartalmaz, viszont szeretnénk, ha a temetés költségét 400.000 Ft és a közjegyző munkadíját ebből levonnák. A szociális otthon azonban igényt tartana egy kb. kettő és fél milliós követelésre. Az örökösök azt fontolgatják inkább lemondanak az államnak, csak ne kelljen kifizetni a szociális otthon követelését, de nem tudjuk mit tegyünk.

Válasz: Kedves Kérdező! Ilyen esetben, ha valaki tartozást örököl, akkor kizárólag az örökölt vagyon erejéig felelős az adósságért, azonban arra is van mód, hogy adott esetben a szociális otthonnal a hagyatéki eljárás keretein belül egyezkedésre kerüljön sor. Az örökség visszautasításáról pedig fontos tudni, hogy egy sokkal bonyolultabb helyzet is keletkezhet ilyenkor, hiszen ebben az esetben a sorban következő örökösre száll tovább a hagyaték.

Kérdés:Társasági szerződésben szereplő üzletrész lehet-e haszonélvezettel terhelt?

Válasz: Tisztelt kérdező! Alapvetően (általánosságban válaszolva) igen, de egyébként pedig nem mindegy, hogy milyen esetre vonatkoztatva kérdezné konkrétan.

Kérdés: Nyugdíjam 242.000 Ft-ról 249.680 Ft-ra emelkedett, amelyből eddig 33% került levonásra (20 éves ügy, peresítés alatt). A Nyugdíjfolyósító úgy döntött, hogy 2021.febr.1-től alkalmazza a Vht.63.§-t, mely után csak 142.500 Ft-ot (eddiginél 20.000 Ft-tal kevesebbet) hagy meg részemre. Ismerem a vonatkozó törvény tartalmát, kérdésem: Jogos-e, hogy ezentúl már közel 43 % elvonása történik egy ügyben? Miért most döntött úgy a kifizető, hogy alkalmazza a Vht. 63. § kiegészítést, ill. hogy lehet, hogy más személyeknél nem alkalmazza (konkrét személyekről tudok).

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Vht. 63. § értelmében a végrehajtás során a munkabért terhelő, külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak, valamint egyéb járulékok levonása után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét. A 2021. évben a nyugdíjminimum összege 28.500 Ft, amelynek ötszörös értéke 142.500 Ft. Mivel Önnek a nyugdíja 249.680 Ft-ra emelkedett, ezért a Nyugdíjfolyósító korlátozás nélkül, bármekkora összeget elvonhat, azzal a kikötéssel, hogy nem lehet nyugdíjának összege 142.500 Ft-nál kevesebb, tehát a Nyugdíjfolyósító részéről teljesen jogszerű ekkora összeg elvonása az Ön esetében. Egyebekben a törvényi szabályozás alapján a Nyugdíjfolyósító döntési jogkörébe tartozik, hogy kinél milyen mértékben, milyen százalékban vonja le az összegeket.

Kérdés: Egészségügyben dolgozom, most kapjuk meg az új szerződést. Kérdésem az, hogy ebbe az új szerződésbe a munkáltató beleírhatja-e a Covid védőoltás meglétének feltételét úgy, hogy az még nem kötelező? Mi van akkor, ha a szerződést alá akarom írni, de a védőoltást nem szeretném? Megszüntetheti a munkaviszonyomat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az általános szerződési szabadságból eredően a munkáltatónak joga van ilyen feltétel kikötésére a munkaszerződésben, hiszen ez a feltétel nem tartalmaz semmilyen tisztességtelennek minősíthető elemet sem, sőt egy világjárvány sújtotta időszakban az egészségügyben dolgozóktól kifejezetten megkövetelhető, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek annak érdekében, hogy saját maguk, valamint környezetük védelmét biztosítsák, ebből adódóan a vírus elleni oltóanyag felvétele nélkülözhetetlennek minősül. Másik oldalról viszont Önt sem lehet semmilyen aláírásra kötelezni, így ha nem írja alá, akkor nem jön létre Önök között a szerződés (vagy annak módosítása).

Kérdés: A kérdésem a következő: A férjem 1 éve elköltözött és a lakcímünkről is kijelentkezett. Azóta új lakcíme van máshol.Benyújtotta a válási iratokat, ami folyamatban van. Én közben az új páromtól terhes lettem. Van arra bármi lehetőség per nélkül, hogy még mielőtt a baba megszületne, ne a férjem családi nevét kapja?

Válasz: Tisztelt kérdező! A gyermek névadására vonatkozó szabályok alapján a közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak a szülők közös házassági nevét viselheti (pl. Kovács Dániel és Kovács Dánielné esetében a gyermek vezetékneve csak Kovács lehet), a saját nevüket viselő szülők esetében lehetséges az a megoldás, hogy a gyermek csak az édesanyja (vagy édesapja) nevét viselhesse (pl. Kovács Dániel és Nagy Éva esetében lehet a gyermek vezetékneve: Kovács vagy Nagy). Tehát utóbbi körülmények fennállása esetén lehetséges, hogy a gyermek ne az édesapja családi nevét viselje.

Kérdés: Lezárva tarthatja az ingatlant az egyik tulajdonostárs a többiek elől vagy jogom van kulcsot kérni az ingatlanhoz? A tulajdonjog bejegyzés már széljegyen van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben mivel a kérdéses ingatlan esetében közös tulajdon áll fent, ezért a közös tulajdonra vonatkozó szabályok alapján a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. Ebből adódóan Ön saját tulajdoni hányadával jogosult rendelkezni, nem korlátozhatják ezen jogát, tehát nem tilthatják meg Önnek a belépést az ingatlan területére és természetesen joga van kulcsot kérni a bejutáshoz.

Kérdés: Hogyan lehet a Bíróságon megszüntetni azokat az elévült tartozásokat, amiket be akar hajtani a végrehajtó? Ezen tartozások olyanok, amik max. 2011-esek és előbbiek, de ezeket a lejárt tartozásokat felvásárolták. Mi ennek a menete és milyen néven kell beadni, mert minden kérésünkre fittyet hány. Se bizonyítékokat nem hajlandó bemutatni a követelőktől (pl. szerződés, postai igazoló, az adósság megnevezése), se az általunk kért dolgokat nem tartja be, csak arra hivatkozik, hogy azt tesz, amit akar, mert önálló bírósági végrehajtó. Egy polgári peres ügy, ahol pénzfizetési kötelezettség volt, az mennyi idő alatt évül el? Egy-egy tartozást, pl. telefon, pótdíj, stb. elévülési idejét hol tudnám megnézni? Sajnos évekig élet halál közt lebegtem, ezért nem tudtam dolgozni, ezért volt 4 apróbb tartozásom, ahol nem a tőke lenne sok, hanem az évekre kiszámolt kamatok, de egy lejárt elévült tartozás hogyan tud kamatozni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pénzkövetelések elévülési ideje általában 5 év. Ez alól vannak kivételek, pl. a telefonszolgáltatás is, amikor is az elévülés pl. 1 év. Fontos azonban kiemelni, hogy a pénzkövetelések elévülését megszakítja azok bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor az elévülési idő újból kezdőik. Mivel adott esetben egy polgári peres eljárásban hozott ítélet kapcsán indult végrehajtási eljárás, ezért az ítélet jogerőre emelkedése napján a pénztartozás elévülési ideje újból kezdődött. Amit tehet: kezdeményezi a Vht. 41. § szerinti eljárás lefolytatását és/vagy a végrehajtás korlátozására vagy megszüntetésére irányuló peres eljárást.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy nekem tavaly a szeptemberi fizetésemet rossz számlaszámra utalták, pedig én a munkaszerződésben egy másikat adtam meg. A téves számlaszámon inkasszó volt, ezért a fizetésemből vontak le egy bizonyos összeget, holott nekem semmilyen tartozásom nincs. Én szóltam az illetékeseknek, de még semmilyen előrelépést nem tettek az ügyemben. Ilyenkor mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben munkáltatója felelősségi körébe tartozik, hogy rossz számlaszámra utalták a fizetését. Ebből kifolyólag Ön jogosult munkáltatójával szemben követelni az elmaradt munkabérének kifizetését, a munkabér iránti követelését az elévülési időn, tehát 3 éven belül bármikor érvényesítheti. Fontos megemlíteni, hogy ebben az esetben késedelmes pénztartozás áll fenn a munkáltató részéről, ezért a késedelembe esés időpontjától kezdődően késedelmi kamat jár a tartozás után. Amennyiben az Ön megkeresésére nem hajlandó a munkáltató fizetni, jogai érvényesítéséhez a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező munkaügyi bíróság előtt peres eljárás megindítását kezdeményezheti.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy ha én a házamnak 85% haszonélvezeti jogát élvezem és a fiam meg a családja ott lakik, de nincsenek bejelentve oda, se tulajdonjoguk sincs, milyen úton tudnám kilakoltatni őket? Mivel képtelenség együtt lakni vele, meg agresszív is, így én most egy ismerősnél lakok, mert nem merek hazamenni, amíg ott van.

Válasz: Kedves Kérdező! Kérjen a helyi jegyzőtől birtokvédelmet, hivatkozzon a haszonélvezeti jogára.

Kérdés: Feleségem szemtanúja volt egy garázdaságnak. Az illető ellen büntetőeljárás folyik, a védője beidézte feleségemet tanúként. A tanúvallomás során a védő az esetről kérdezte, a feleségem beszámolt arról is, hogy látta, amint a vádlott kést vett elő, majd eltette. Illetve azt hallotta, hogy a vádlott hangosan kijelenti, hogy ő követte el a vétséget. A vádlott ezt utólag persze tagadja és feleségem nem tudja bizonyítani, amit látott és hallott. Viszont ezután a bíró azt mondta, hogy nem mondhat olyat, amit nem tud bizonyítani. Szerintem utalt arra, hogy a feleségem magára nézve terhelőt mond ezzel. De a feleségem szemtanúként nem mondhatott mást mint, amit látott és hallott, még ha nem is tudja bizonyítani. Attól félünk, hogy feleségemnek lesz baja a tanúvallomása miatt. A vádlott letagadta, sőt azt mondta, hogy 30 tanút hoz, hogy amit a feleségem látott, az nem történt meg. Valóban megvádolhatják feleségemet a fentiek miatt bűncselekménnyel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan ismerni kellene a vádat, illetve a vallomásokat, így nem lehetséges a válasz adása.

Kérdés: Egy cégnél dolgoztam 3 évet, de sajnos egy betegség végett hosszú betegállományba kerültem és amikor kiírt dolgozni a háziorvos elmentem az üzemorvoshoz,  nem alkalmas minősítést kaptam, így én másodfokú alkalmasságit kértem. Itt viszont alkalmasnak lettem nyilvánítva, de munkaköri alkalmasságot érintő korlátozás végett nem alkalmaz a munkáltató. Kérdésem az lenne hogy, ez jogos? Munkáltató nem tud más munkakört felajánlani. Mit tudok tenni ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos nem egyértelmű a leírása. Ha alkalmasnak lett nyilvánítva, akkor hogyan kapott mégis „korlátozást” Most az van vagy nincsen?

Kérdés: Eset röviden: végrehajtásban két ügy egyesítése a vh. által, részemről a végrehajtást megszüntető perrel védekeztem, amit a bíróság ítéletében megszüntetett, de az ítéletben a legutolsó végrehajtási ügy száma szerepel (s nem az amit a végrehajtó a két ügy egyesítésekor megadott), ezért most a végrehajtó tilt a fizetésemből. Hova és kihez forduljak (bírósághoz, a végrehajtóhoz, végrehajtást kérőhöz)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdésében azt írja, hogy a „megszüntető pert” szüntette meg a bíróság. Ha ez az igaz, akkor vonhat a végrehajtó. Ha a végrehajtást szüntette meg, akkor nem. Eléggé kusza így a kérdése…..

Kérdés: A problémám a következő. Egy ismerősöm a pandémia idején többször utalt nekem pénzt, amit nem kértem, ő ajándékként küldte. A megjegyzésben is odaírta, hogy ajándék (Regalo per amica). Az utóbbi időben sokszor volt nézeteltérésünk, folyamatosan a facebookomat nézte, mikor vagyok online és mikor nem. Erről képeket készített és zaklatott vele. Most azt írja, hogy kéri vissza a pénzét, mert azt szeretné, hogy nehéz helyzetbe kerüljek. Az a kérdésem, hogy ezt jogilag megteheti? Tud nekem ártani? Ő Olaszországban él és ügyvédhez szeretne menni, illetve rendőrséggel fenyegetőzik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kizárólag olyan ajándék visszakövetelésére van lehetőség, amely a szokásos ajándék mértékét meghaladja. Ebben az esetben hacsak nem kiemelkedően nagy összegről van szó, ismerősének nincsen joga visszakövetelni az ajándék címén utalt pénzösszegeket. Ellenben ismerősének magatartása a zaklatás bűncselekményét valósítja meg, amely kapcsán feljelentéssel fordulhat az illetékes hatósághoz.

Kérdés: Január 6-án volt tárgyalásom gyermektartásdíj emelése kapcsán, ahol az alperes nem jelent meg, de később nem is fellebbezett. Az ítélet szerint alperest kötelezi a bíróság 120 ezer Forint megfizetésére átutalással a számlámra 15 nap alatt. Ha az ítélet kézhezvételétől számítjuk a 15 napot, akkor az már letelt. De ő nem fizet és azt mondta csak 3 részletben fogja, ha tetszik nekem, ha nem. Pedig van pénze. Mit tehetek ebben az esetben? Hogy érhetném el, hogy tartsa magát az ítélethez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben mivel a bíróság jogerős ítéletben állapította meg a gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét, ezért nemteljesítés esetén ennek végrehajtása kapcsán az elrendelő bírósághoz kell fordulnia, egy ún. VH lapot kell kitöltenie. Tovább feljelentés is tehet, mert a gyermek tartásdíj nem fizetése bűncselekmény is lehet.

Kérdés: 2000-ben megvásároltam szüleimtől egy ingatlan 1/2 részét és egy másik ingatlan 1/2 részét szintén (apai részt), egy faház állt a telken. Féltestvérem ezután megvásárolta az első ingatlan 1/2 részét édesanyám holtig tartó haszonélvezeti jogával. A másik telek 1/2 részét ajándékba adta féltestvéremnek édesanyám. Édesanyám elhunyt. A féltestvérem közölte, hogy a hagyatéki eljárásig nem engedi, hogy bejussunk az épületekbe. A másik ingatlanról a féltestvérem fia elbontotta a nyaralót és újat épített a helyére, tudtunk nélkül. Oda sem kapunk kulcsot, állítják ahhoz nincs közünk (csak az építményadót fizetjük évek óta). Így sem használni, sem eladni, vagy kiadni nem tudjuk. Nincs használati megállapodás az ingatlanokon. Kértük nyilatkozzon vételi vagy eladási szándékáról, de nem ad választ. Hogyan lehet rávenni a másik tulajdonost a megosztásra vagy eladásra, hogy jogainkat érvényesíthessük?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a kérdéses ingatlanok esetében közös tulajdon áll fent az Ön féltestvérével, ezért a közös tulajdonra vonatkozó szabályok alapján a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. Ebből adódóan Ön saját tulajdoni hányadával (mindkét ingatlan esetében az ingatlan tulajdonjogának 1/2 részével) jogosult rendelkezni, nem korlátozhatják ezen jogát, ebből adódóan nem tilthatják meg Önnek a belépést az ingatlanok területére. Közös tulajdon esetén a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások tekintetében (ebben az esetben ide tartozik a nyaraló lebontása is) a tulajdonostársak egyhangú döntése szükséges, mivel azonban a döntéshozatal során Önt kihagyták, ezért ez nem minősíthető jogszerűnek. Jogai érvényesítéséhez az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bíróság előtt jogosult féltestvérével szemben, ha másképp megállapodásra nem tudnak jutni.

 

Kérdés: Olyan ügyben szeretnék kérdést feltenni, hogy válás során a felperesnek jogában áll a papíron feltüntetni egy kívülálló személyt, akivel az alperes nem létesíthet kapcsolatot a jövőben? Vagy ez a kívülálló személy jogait sérti? A papíron szerepelne, hogy amennyiben az alperes bármiféle kapcsolatot létesít az adott kívülálló személlyel, abban az esetben a válás és az abban meggyezettek semmissé válnak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen feltétel megfogalmazására nincs lehetőség, ugyanis nem lehet megtiltani senkinek, hogy harmadik személlyel ne találkozzon.

 

Kérdés: Ingatlan vásárlás előtt állok. Egy művelési ág alól kivont zárkerti telket szeretnék megvásárolni, melyen egy gazdasági épület található. A probléma, hogy osztatlan közös tulajdonú telken fekszik, 2 másik tulajdonossal (egy házaspárral). Az eladó földmérő által készített vázrajzzal rendelkezik, melyen a két telek szét van mérve, kizárólagos birtoklási és használati jog van feltüntetve. A másik tulajdonos elővételi jogáról írásban lemond, az adás-vételhez hozzájárul. A házaspár 9 éve vette a részét, a két rész azóta szét van választva kerítéssel, külön mérőórákkal rendelkeznek. Elmondásuk szerint egymás élettereit nem zavarják. Ezen információk alapján ön szerint felmerül bármilyen kockázat, veszély, akadály, ami miatt megfontolandó a megvásárlás? Tudja-e a másik tulaj az ügyintézéseimet akadályozni? Van-e bármilyen elszámolási kötelezettségünk egymással szemben? Illetve milyen feltételeket, kitételeket rögzítsünk a szerződésben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben mivel osztatlan közös tulajdonban levő telek megvásárlásáról van szó, ezért a kockázat minimalizálása érdekében javaslom, hogy hivatalosan is rögzítsék a használati hányadokat annak érdekében, ha később a másik félnél például építkezési szándék lépne fel, akkor ne adódjon probléma. A szerződés megkötésekor azonban nemcsak a használati viszonyokról, hanem a közművek használatáról is fontos rendelkezni, hogy a későbbiekben az elszámolások kapcsán ne merüljenek fel problémák. Adott esetben mivel a másik tulajdonos lemondott elővásárlási jogáról, ezért innentől kezdve az Ön ügyintézése kapcsán nem jelenthet veszélyt. Arra azonban fel kell hívnom a figyelmét, hogy a bírói gyakorlat alapján a megosztási szerződés a tulajdonosok jogutódjaira nem terjed ki, ennélfogva, ha új tulajdonosa lesz a megosztott ingatlan egyik részének, akkor a régi és az új tulajdonosoknak újabb szerződésben kell rögzíteniük a feltételeket. Ha valamelyik fél nem tartja be a szerződésben foglaltakat, akkor az nem kikényszeríthető, adott esetben bírósághoz kell majd fordulni.

Üzenet: Főállású pedagógusként dolgozom, emellett egy betéti társaság beltagja is én vagyok. 35 hetes kismamaként érdekelne, hogy jogosult vagyok-e a szülés utáni juttatásokra vagy a tény, hogy Bt tag vagyok, befolyásolja ezt? Ha igen, akkor mit tehetek, esetleg kültagként más lenne a felállás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az a tény, hogy Ön 35 hetes kismamaként főállásban pedagógusként dolgozik, valamint ezen felül betéti társaság tagja, nem befolyásolja a szülés utáni juttatásokra való jogosultságát.

Kérdés: Két kérdésem volna: kb. másfél éve szakítottam az élettársammal és van 3 közös gyermekünk. Nem kötöttünk élettársi szerződést, soha nem volt bejelentve hozzám. A gyerekek születése előtt, hogy a nevüket felvehesse,az önkormányzatnál tett apasági elismerő nyilatkozatot. Az első kérdésem az lenne, hogy ezzel a nyilatkozattal közös a gyermekfelügyelet vagy nekem kizárólagos felügyeletem van felettük? A másik kérdés, hogy szóbeli megállapodást kötöttünk a láthatásról és a gyermektartási díjról. Amennyiben nem fizet gyermektartást hova fordulhatok?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői felügyeleti jog jogerős bírósági rendezéséig közösnek minősül. Amennyiben az ön által feltett kérdéseket véglegesen kívánja rendezni, úgy bírósági peres eljárást kell indítania a volt élettársa ellen.

Kérdés: Hová fordulhatok a jogosítványom visszaszerzése miatt, ha a diabetológus nem ad javaslatot. Itthon történt a rosszullét, soha nem a közutakon. Kormányhivatal kér 1 új alkalmassági vizsgálatot, akkor 3 nap múlva visszaadnák. De így nem tudom mit tehetnék? Lement a vércukrom otthon, mert fizikai munkát csináltam. Mentős segítség kellett, de gyorsan helyrejöttem. Nem közúton történt, hanem otthon a kertemben, kapálás után. Be kellett vinnem a jogosítványom és alkalmatlanság miatt leadnom. A Kormányhivatalban azt az infót kaptam, hogy új alkalmassági papír után visszakapom. Mit tehetnék, mert nagyon kellene az autó használata. 34 éve van jogosítványom. Nehéz a gyaloglás már nekem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról a 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet intézkedik. Ez a rendelet megfelel a vezetői engedélyekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelveknek, tehát Európában mindenütt ugyanolyan feltételekkel bírálják el a járművezetői alkalmasságot. A gépjárművezetői egészségügyi alkalmasság véleményezésére első fokon a háziorvos, illetve meghatározott feltételek fennállásakor a foglalkozás-egészségügyi szakorvos jogosult, aki egyes esetekben, a rendelet előírásai szerint szakorvosi véleményt köteles kérni.
Minden gyógyszeres kezelésben részesülő cukorbetegnek szakorvosi javaslat kell! Egyértelmű kizáró ok a súlyos hipoglikémia, vagy ha a beteg nem tudja állapotát megfelelően kontrollálni, vagy ha súlyos, a cukorbetegséggel kapcsolatos szövődmény áll fenn, ami veszélyezteti a járművezetés biztonságosságát (például szemészeti okok, idegkárosodás), néha a kritikusan rossz szénhidrát-anyagcsere is lehet kizáró ok.
A jogosítványhosszabbítással kapcsolatos szakorvosi vélemény egyrészt nyilatkozik a cukorbeteg gépjárművezetői alkalmasságáról, másrészt javaslatot adhat a háziorvosnak a beteg kezelésének módosítására is. Ez utóbbi betartása természetesen nem kötelező érvényű, de úgy hiszem, ez mindig a beteg javát kívánja szolgálni. Nagyon ritkán, de előfordul, hogy jogosítványhosszabbítás kapcsán olyan elhanyagolt állapotú, igen magas vércukorértékkel rendelkező cukorbeteggel találkoznak, akinek azonnali inzulinkezelést javasolnak, és ennek beállításáig ideiglenesen alkalmatlannak nyilvánítják a gépjárművezetésre.

Kérdés: Weben keresztül, egyéni vállalkozóként rendeltem egy hegesztőgépet, mely pár perces használat után tönkrement. A webshop üzemeltetőjének jeleztem a problémát, melyről fényképet kért. Azóta nem tudom felvenni a működő webshop-pal a kapcsolatot, vissza sem hívnak, e-mailre nem válaszolnak. A félő, hogy ha a terméket visszaküldöm, a pénzem is bent marad és a terméket sem látom többé. Milyen lépéseket tehetek a tönkrement termék miatti kártalanítás ügyében?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Internetes vásárlás esetén Önnek 14 napon belül indokolási kötelezettség nélküli visszaküldési, elállási joga van. Javaslom, hogy mielőtt adja fel elállási nyilatkozatát – az interneten talál hozzá mintát – postán, tértivevényes úton, továbbá juttassa vissza a gépet. Amennyiben nem hajlandó a cég fizetni önnek, úgy fizetési meghagyásos eljárás útján (majd esetlegesen peres eljárással) érvényesítheti követelését.

Kérdés: Egy egyetemi speciális feladathoz kértem segítséget egy magántanártól, akit a neten találtam. E-mailben írtam neki és felhívott, hogy vállalja a feladat megoldását 10.000 Forintért. Eközben a feladat megoldódott máshogyan és másnap írtam neki e-mailt 24 órán belül, hogy ne készítse el a feladatot, mert megoldódott. Azóta fenyeget e-mailben, hogy fizessem ki, mert nagy bajok lesznek. Jól tudom, ha 24 órán belül lemondom a megrendelést, akkor nincs felé fizetési kötelességem? Mit tanácsol?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a tanár nem bocsátotta az ön rendelkezésére a megrendelt megoldást, úgy feltehetően nem jogos követelése.

Kérdés: Szeretnék érdeklődni, hogy ha a végrehajtó a munkáltatómnál a letiltást kérte, tőlem vonták is, de a végrehajtás kérő közli velem, hogy ugyanannyi a tartozásom, akkor mit lehet tenni? Ez akkor derült ki, mikor a KHR-t lekértem, s felhívtam őket. Ez 2017-es dolog, a munkahelyem 2016-2020-ig ugyanaz volt, mint akit a végrehajtó meg is talált. Nem értem a végrehajtót, miért nem tett lépéseket a cégem felé. Hisz bizonyítható, hogy ott dolgoztam.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel leírásában nem szerepel kérdés, így nem tudunk önnek választ adni.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni. Munkahelyemen (élelmiszer bolt) leltár volt. Leltárhiány keletkezett. 4-en dolgozunk, ebből 3-an fizetünk. Egy dolgozó nincs még itt fél éve, ezért ő nem felelős. Velem, mint boltvezetővel nem írattak alá semmilyen papírt, hogy felelősséget vállalok az új dolgozóra. Jogos-e, hogy nekünk kell kifizetni a hiányt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvény szerint, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség további feltétele, hogy a leltárhiányért felelős munkavállaló az adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz írásban hozzájáruljon. A fentiek alapján tehát nem jogos a munkáltató követelése.

Kérdés: Azt írták esetünkben elsősorban a volt házastárs tartási képessége vizsgálandó. 17 éve elváltunk. A volt férjem 62 éves, alkoholista, jelenleg kórházban az ápolási osztályon van, nem tiszta a gondolkodása és pelenkázni kell, azt mondták keressünk neki intézményt. Válás óta mindenét (ház, föld, pénz) elherdálta. Dolgozni is hol ment, hol nem. Folyamatosan próbáltuk segíteni, de hiába. Elvonóra nem volt hajlandó menni. Nagyon alacsony a járandósága (NYES) és 50% letiltása van az adósságai miatt. Ha önkormányzati intézménybe sikerül bejuttatnunk és nem fizetem a különbözetet, ami kb. 40-50 ezer Ft lenne havonta (akár 20 évig), akkor az intézmény be fog engem perelni? Vagy egyszerűen kiteszik? A lakása szörnyű állapotban van és árverezés alatt áll, a gyerekeink albérletben laknak. Létezik megoldás vagy nincs kiút?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs. Ha a házastárs vagy a volt házastárs a tartásra a házassági életközösség megszűnését követő öt év eltelte után válik rászorulttá, tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet. Nem köteles házastársát eltartani az, aki ezáltal a saját, szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné. Az Ön által leírtak alapján nem valószínű, hogy Önnek bármit kellene fizetnie.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy nekem pár évvel ezelőtt megszűnt ideiglenesen a lakhatásom Budapesten. Ezáltal az apuka segített a gyerekek miatt. De amíg én ezt rendbe tettem, az idő alatt az apa elvette a gyerekeim. Már hosszú idő óta nem találok erre megoldást. Hová forduljak, hogy valami változás történjen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szülői felügyeleti jog gyakorlásának a kérdésében a bírósághoz fordulhat.

Kérdés: A nagymama négyszer ment férjhez. Az első két házasságból 3 gyermek született, melyek közül mindegyik gyermek bizonyítottan lelki sérült a gyermekkorban elszenvedett traumák (állandó veszekedések, testi bántalmazás, alkohol, kicsapongó erkölcstelen életvitel, gyermekek elhanyagolása) miatt. A legidősebb, akkor kamaszodó gyermekét saját elhatározásból állami gondozásba helyeztette, aki 17 év után állt újra szóba az anyjával, a kisebb testvérei több évi unszolására. A felnőtté cseperedett két idősebb gyermeknek is született 2-2 csodálatos gyermeke. A mama akaratos, provokatív, összeférhetetlen. Személyisége mindkét családban, bárhol bármikor és bárkivel rendszeresen generál kellemetlen vitákat. A meny aggódik, félti gyermekeit és – gyermekei kiegyensúlyozott, nyugodt lelki fejlődésének érdekében – nem akarja gyermekei közelében látni ezt a “nagymamát”. Ilyen “nagyszülőt” ugyanúgy illeti az unokák láthatósági joga?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a nagyszülői kapcsolattartás joga megilleti a nagyszülőket, ám relatíve ritka, hogy azt hatósági eljárásban érvényesítik.

Kérdés: Angliában élek. 2020.03.21-én a feleségem elköltözött (gyerek nincs, a vagyont megosztottuk) és most be szeretném adni a válókeresetet, mint felperes közös megegyezéssel. Kérdésem, hogy feltétlen szükséges hazautazni Magyarországra a tárgyalásra vagy megoldható személyes jelenlét nélkül is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A személyi állapotot érintő perekben – mint a házasság felbontása – perfelvételi tárgyaláson a személyes megjelenés kötelező. Persze fontos lenne azt is tudni, hogy melyik országban házasodtak, mert ez nem teljesen egyértelmű……

Kérdés: Egy multi cégnél dolgozom, céges busszal járok dolgozni, amit egy állandó sofőr vezet. A sofőr, aki egyébként mindig pontosan és rendezetten jelent meg, most csak a telefonhívásomra reagált és akkor sem értette miért kellene neki ma dolgoznia, mikor ma szabadnapja van. Persze ez nem így volt, 7 ember várta a megállókban. Pár perc múlva megjelent egy magánautóval, zaklatottan, zavaros válaszokkal arra a kérdésre, hogy miért nem érkezett időben. Én találkoztam vele először és az a gyanúm merült fel, hogy esetleg ittas állapotban van, ezért nem ültem be mellé egy számomra ismeretlen autóba. Akkor felajánlott egy összeget, hogy hívjak taxit, szedjem össze a kollégákat és úgy menjünk be a munkahelyre. Ezt sem fogadtam el. Kérdésére, hogy miért nem szállok be mellé közöltem vele, hogy szerintem ittas. Ezt jeleztem azonnal a főnökömnek, ő értesítette a sofőr felettesét, aki emiatt elbocsátotta a sofőrt. A sofőr engem vádol rágalmazással, mert ittasnak neveztem. Mire számíthatok, ha perre kerül a sor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem meríti ki a rágalmazás tényállását az Ön által leírt eset, amennyiben minden körülményében így történt, így ne aggódjon. Az ittassággal kapcsolatosan, továbbá a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatosan a munkáltatót terheli felelősség, Önt nem.

Kérdés: 95 éves, otthonban élő, gondnokság alatt nem álló nagynéném akarata ellenére jóváhagyhatom-e az orvosi beavatkozást? Nem életmentő, másokat sem veszélyeztető állapot esetén.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem, de ez elvileg fel sem merülhetne kérdésként.

Kérdés: 2020. októberben foglaltam szállást egy fogadóba, november 20-22-ig egy internetes szállásfoglaló oldalon keresztül. Az 50.000 Ft foglalási díjat a lányom a SZÉP kártyájáról átutalta a szálláshelynek, melyet visszaigazoltak e-mailben. A november 11-i COVID szigorítások miatt kénytelen voltam lemondani a foglalást. A szálláshelytől e-mailben kértem, hogy a foglalási díjat utalják vissza a SZÉP kártyára. Ez kétszeri felszólításra sem sikerült. Nem is válaszolnak. Kérhetek-e ezek alapján fizetési meghagyást, vagy a lányomnak kell-e ezt megtennie, vagy így jártam? Ha igen, milyen költségekkel fog járni? Az eljárási díjat, ill. a végrehajtó cég díját is kérhetem-e a szálláshelytől vagy azt elbuktam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fizetési meghagyás kibocsátása miatt mindenképpen ügyvédhez, vagy közjegyzőhöz kell fordulnia. Mindegy mivel fizetett, a szerződést Ön kötötte, önnek kell érvényesítenie jogait. Minden felmerülő költségét meg kell fizetnie az adósnak, amennyiben felróható neki a magatartása.

Kérdés: A párommal különmentünk már 9 éve. Kb. fél éve Ő úgy gondolja, hogy mi eddig is együtt voltunk, én nevelem a gyereket külön lakásban. Gondom az, hogy mindig hívogat, fenyeget. Volt időszak, mikor követett, meg kitalál mindent, hogy feljöjjön a lakásba. Bíróságon nem voltunk, mert szóban megállapodtunk a gyerekláthatásról. De ez az egész már a gyereknek se tesz jót, fél az apjától. Ilyen ügyben hova tudnék fordulni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy indítson pert a bíróságon szülői felügyeleti jog rendezése iránt.

Kérdés: Ha egy cégnek élő bérleti jogviszonya van egy adott üzlethelyiség tulajdonosával határozatlan időtartamra, de a cég könyvelésében nem szerepel bérleti jog, akkor átadhatja-e másnak a bérleti szerződés megkötését jelentős összegért “bérleti jog” címen? Szükséges-e ehhez a tulajdonos írásbeli beleegyezése, illetve adásvételi szerződés kötése az új bérlővel vagy elegendő egyszerűen csak felbontani a szerződést a tulajdonossal, hogy az új bérlő önállóan köthessen egy új bérleti szerződést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben élő bérleti szerződés áll fenn, azt fel kell bontani, csak úgy lehet új szerződést kötni. De a kérdése nem teljesen egyértelmű.

Kérdés: A következő jogi problémával fordulok Önhöz. Az unokatestvérem a Szent Imre Kórház Covid intenzív osztályára került nov. 4-én a Csepeli kórházból. Azt megjegyzem, hogy az édesanyja szeptemberben halt meg. Ezért Anyukám, mint az unokatestvérem nagynénje próbált információt kérni a kórháztól telefonon keresztül, hogy hol fekszik pontosan, mivel csomagot szerettünk volna beküldeni neki. A Szent Imre Kórház információs vonalán keresztül édesanyám azt az információt kapta, hogy nem fekszik az unokatestvérem a kórházban. Ezek után anyukám többször megpróbálta a a covid osztályt telefonon elérni, de a telefont nem vették fel. Az unokatestvérem mobiltelefonja időközben már ki volt kapcsolva és az üzenetekre sem válaszolt, amit küldtünk neki. Anyukám napok múlva tudta meg, hogy unokatestvérem meghalt és hogy az állítólagos férjnek, aki Olaszországban él, kiadták a holttestét és el is temette. A férj és a kórház nem ad nekünk információt, hol van eltemetve. Jogilag hogy kaphatunk infót a férjtől?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem kényszeríthetik információ kiadására a férjet, hiszen Önök nem örökösei/jogutódjai a rokonuknak. Javaslom, hogy próbálják meg a néhai unokatestvérének férjét elérni, vagy esetleg a férj barátait/rokonait az információ megszerzésének érdekében.

Kérdés: Indoklás nélkül mondtak fel, közös megegyezéssel, egy hónap felmondási idővel. Közben kiderült, hogy cca. akkor lettem terhes, amikor felmondtak. Október 16-tól munkanélküli segélyen voltam, ami most 2021. január 16-án telt le. Mit tehetek, hogy mindenre jogosult legyek? A munkáltatót lehet valamire kötelezni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Olyan nincsen, hogy felmondtak „közös megegyezéssel”. Vagy felmondtak, vagy közös megegyezés van. Ha utóbbi történt, akkor ezt Ön (is) szerette volna, azaz nem tud semmit tenni már.

Kérdés: Kézbesítőként dolgozom. Az egyik ügyfél nem kapott értesítőt, bíróságtól volt levele decemberben. Először nem emlékszem, hogy tettem értesítőt, viszont másodszor már emlékszem megírtam és otthagytam. Viszont nincs postaládája az ügyfélnek, tehát akár a szél is kifújhatta a papírt. Lényeg, hogy feljelent, mert megszüntették a válását és sok pénze benne van. Azt szeretném kérdezni, hogy emiatt valószínűleg kártérítést kell fizetnem majd?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben panasszal élt a posta felé az ügyfél, úgy reális esélye van annak, hogy kivizsgálják az Ön eljárását, és mulasztás megállapítása (!) esetén szankcióban részesülhet. Rendőrségen emiatt nem lesz eljárás, ha feljelentést tesz.

 

Kérdés: Osztrák állampolgár élettársam 14 éve meghalt, nem volt itt bejelentve, van egy közös lányunk. Jár nekem az özvegyi?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az osztrák társadalombiztosítási szabályoktól függ, de feltehetőleg nem. Adja be az igényét, az a biztos.

Kérdés: Mindkettőnktől von a végrehajtó közel 100 ezer Ft-ot. Írtunk már mindenhova: jegyző, végrehajtó, bíróság, behajtó cég, de nekünk nincs jogunk semmihez. Ma jogerős bírósági levél jött egy 19 éves tartozásról,  azt hittem nem jól látok, de hogy ez mi, az nincs odaírva. Én rokkantsági ellátást kapok, 33.010 Ft, vese dialízis küszöbén állok, de csak 28.500 Ft marad, mert a többit vonják. Semmiről nem kapunk értesítést, mit vonnak és meddig. Nyomorgunk, mivel kisemmiznek bennünket, kb. 55 ezer Ft-unk marad miután mindent kifizetünk és senkihez sehova nem tudunk fordulni. Kisemberek nincs joga. Egy kétségbeesett házaspár, 59 és 65 évesek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése teljes körű megválaszolásához az ügy iratainak ismeret szükséges. A végrehajtási törvény alapján a nyugdíj 33 %-a vonható le. Javaslom felkeresni a végrehajtót is, hogy a teljes iratanyagot ki tudja kérni, így minden információ birtokában lesz.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni 2014.11.02. napján elhunyt nagynéném hagyatéki ügyével kapcsolatban. Szüleim elváltak, ezért az apai rokonsággal nem tartottuk a kapcsolatot. Nagynéném az édesapám unokatestvére volt. A hagyatéki eljárásban, a hagyatéki leltár felvétele során nem találtak hozzátartozót, ezért minden vagyona (ingatlana) a Magyar állam tulajdonába került. Mint örökös, hogyan juthatok hozzá a Magyar Állam tulajdonába került ingatlanhoz?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Végső soron pert kell indítania a Magyar Állam ellen, javaslom, hogy forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Rákban elhunyt apám végrendeletet írt, ahol kitagadásra kerültem. Ám ezen állításokat a köteles rész megállapítására bírósági iratokkal annulláltatni tudom. Az egész végrendelet érvényességének vizsgálata pedig a rengeteg gyógyszeres kezelés és kemoterápia miatt folyamatban van. Azt szeretném megkérdezni, hogy 3 hektár kültéri szántót a végrendeleti örökös nem örökölheti meg, így erre a tételre nem vonatkozik a végrendelet, vagy mint kitagadott, így majd erre a tulajdonra is, mint 1/3 kötelesrészre tarthatok igényt? Jövő héten lesz a végső hagyatéki leltár, ahová mellékágon apám öccsét is meghívták. Esetleg a kültéri szántókat nagybátyám kapná meg. Ha pedig ő azokat elutasítaná, akkor automatikusan a szántók az állam tulajdonába kerülnének.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hagyatéki eljárásban jelentse be, hogy öröklési per van folyamatban és kérje a felfüggesztést a jogerős ítéletig. A pert ki kell terjeszteni a szántóra is.

Kérdés: Társasházban az alattunk lakó szomszéd feljött panaszkodni, hogy hangosan dübörgök, fejezzem be (heti 3×40 perc a dübörgés, amikor itthon edzek, amit muszáj, mert cukorbeteg vagyok). Mondtam neki, hogy majd befejezem, ha ő is befejezi az ő zajongásait (sokkal több van belőle, mint amit én csinálok). Szóval inkább hangos szóváltás volt ez, mint beszélgetés, így nem is kívánok tárgyalni vele többet. Ha tovább folytatom az edzéseimet ilyen formában, felléphet jogilag/hatóságilag ellenem úgy, hogy következménye is legyen? Pláne hogy ő is zajong több dologban is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban próbálja megbeszélni a szomszéddal, hogy egészségügyi problémája okán van szüksége arra, hogy heti 3 alkalommal végezzen otthoni edzést. Esetleg próbáljanak megbeszélni olyan időpontot, amikor nem zavarják egymást. Szomszédja a társasház közös képviselőjéhez és akár birtokháborítás miatt a helyi jegyző előtt is felléphet Önnel szemben, persze Ön is vele szemben.

Kérdés: 15 év együttélés után szakítottam volt párommal, egy közös gyermek van. Sok mindent tettem, csináltam a házon, amiben lakunk bár az nem az én tulajdonom. 15 éve ezen a lakcímen élek, éltem és most albérletbe kényszerültem. Mit tehetek, jár-e nekem anyagi vagy más jellegű részesedés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az élettársak az együttélés megszűnését követően nem fele-fele arányban, hanem szerzésük arányában kell megosztaniuk azt, amit életközösségük alatt szereztek. Ami az életközösséget megelőzőleg az élettárs saját vagyona volt, az az is marad. Jelen esetben ki kell számítani, hogy milyen szerzeménye volt, illetve esetlegesen a ház állapotának fenntartásához, esetleges felújításhoz mennyiben járult hozzá és ott lehet-e igénye, mit tud bizonyítani stb. Javaslom, hogy próbáljon megállapodni a volt élettársával ennek kapcsán.

Kérdés: A téma kényes, de szeretném feltenni a következő kérdést: jól tudom-e, hogy jelenleg Magyarországon nem minősül gyermek pornográf “felvétel” birtoklásának, ill. nem büntethető a címben föltett cselekmény, akkor ha internetről olyan képet, videót töltünk le, amely bár 18 évet nem betöltő “személyt” ábrázol pornográf módon, de a “személy” nem valós, hanem valamilyen animáció (rajz, számítógépes animáció, stb.).

Válasz: Tisztelt Kérdező! Hazánkban a nem létező személyt ábrázoló pornográf anyag letöltése nem eredményezi a gyermek pornográfia bűncselekmény elkövetését, azonban az Európai Uniós tagállamok túlnyomó részében igen. Az Ön által leírt cselekmény azonban álláspontom szerint sérti a közerkölcsöt, a jó ízlést és veszélyezteti a gyermekek egészséges nemi fejlődését (persze tudni kellene, hogy hol, mikor, kinél, milyen körülmények között valósult meg stb.).

Kérdés: Élettársam felajánlotta a fiának, hogy a közös lakásunkra tehet jelzálogot, mert a gyereke házat vesz és hogy akkor így biztosabban megkapja a hitelt. A kérdésem az lenne, ha netán közbejön valami és nem tud fizetni a fia egyszer, akkor mi lesz a lépés? Elárverezik gondolom a lakásunkat. De a fizetésemből is tiltanak miatta? Vagy abból nem? Van még egy ingatlanom azt is elvihetik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához szükséges lenne látni az ügyre vonatkozó iratokat, szerződést. Főszabály szerint a bank által az ingatlanra bejegyzett jelzálog vonatkozásában a felelősség csak arra terjed ki, amire bejegyezték.

Kérdés: Adott egy vidéki általános iskola első évfolyama. Az osztályban van egy gyermek, aki olyan viselkedést tanúsít, amely súrolja a normalitás határát: minden ok nélkül megver valakit, villával, ceruzával szurkálja, verbálisan egész nap zaklatja. Az iskola felé történő jelzés, megoldáskeresés eddig eredménytelennek bizonyult, leginkább időhúzásnak tekinthető. Az igazgató elmondása alapján az alapító okiratban benne van, hogy ilyen jellegű gyerekeket is a normál tanrendben kell kezelni. Sajnos elég kevés információnk van arról, hogy a gyermek pontosan milyen problémákkal küzd. Szeretnénk, ha nem nekünk kellene elhagyni az iskolát, hanem az említett gyermek kerülne olyan helyre, amely neki való. Az iskola jogi képviselője szerint jogilag nem lehet semmit tenni. Többen attól félünk, hogy komolyabb baj, tragédia történik, mert a gyerek teljesen kiszámíthatatlan. Milyen lehetőségeink vannak, kihez kellene fordulnunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelezzék az oktatási intézmény igazgatója részére írásban ismételten a problémát és kérjék, hogy keresse meg a helyi önkormányzatot, az oktatási hivatalt, valamint a megfelelő szakszolgálatot a probléma megoldásához. Egyidejűleg jelezhetik a helyi a gyámhatóságnál és a rendőrségnél is a problémát. Amennyiben az oktatási intézmény igazgatója nem intézkedik a helyzet megoldása kapcsán, úgy forduljanak a helyi Klebersberg Központhoz (KLIK).

Kérdés: Megszűnt egy takarító cégnél a munkaviszonyom január 5-én, a decemberi munkabérem rendesen ki lett fizetve, de a januári fizetésemet majd csak 15 nap múlva akarják. A járványra hivatkozva az 5 napos türelmi idő 15 napra emelkedett, ezzel indokolják. Valós ez a dolog vagy csak hárítanak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! 2020. július 2. napja óta visszaálltak a korábbi munkajogi szabályok, vagyis legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

Kérdés: Párom szeretne Ausztriából hazaköltözni 7 hónapos babánkkal. Hol és mit kell intéznünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdése megválaszolásához további információkra lenne szükség. Amennyiben Ausztriában van a Párjának bejelentett lakcíme/tartózkodási helye, akkor jelentkezzen ki az illetékes hatóságnál. Külföldről érkező magyar állampolgár, illetve a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagja (a továbbiakban együtt: magyar állampolgár) személyforgalomban Magyarországra történő belépése során – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – egészségügyi vizsgálaton eshet át, amelynek tűrésére köteles. Ha a magyar állampolgár esetében az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját állapítja meg, az illetékes járványügyi hatóság által meghatározottak szerint kijelölt karanténban vagy – ha az nem jelent járványügyi kockázatot – hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre. Ausztriai magyar konzulátuson tud még érdeklődni.

Kérdés: Szüleim 2003-ban elváltak, apám alkoholista, édesanyámmal maradtunk, húgom 17 éves volt én 22. Húgom után még vontak tőle gyerektartást. Apám kórházba került, jelenleg az ápolási osztályon van, nincs képben, pelenkázni kell. Azt mondták keressünk neki bentlakásos intézményt. Húgom tartósan beteg, jövedelme kb. 83 ezer Ft és albérletben lakik. Nekem már családom van, 4 éves a kisfiam, albérletben lakunk átlagos jövedelemmel. Apám 62 éves, jelenleg nyugdíj előtti segély ellátást kap, ami kb. 57-59 ezer Ft. Ennek 80%-át kellene kiegészítenünk az intézmény térítési díjára, mert még gyógyszerre és 5.700 Ft zsebpénzre is kell maradjon neki. A válás után apám kb. 8 millió Ft adósságot halmozott fel, úgy tudom árverezés alatt áll a háza. Jelenlegi járandóságából nincs letiltása (talán ebből nem vonható?), ha betölti a 65 évet és öregségi nyugdíjat fog kapni, abból 50% letiltása lesz. Váláskor volt háza, pénze, földje, mindent eltapsolt. Kötelezhetőek vagyunk-e szülőtartásra (ki tudja, lehet 20 évig)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szülőtartásra akkor kötelezhető a gyermek amennyiben a szülőnek nincsen tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy élettársa. Tehát elsősorban a volt házastárs tartási képessége vizsgálandó. A volt házastárs megtagadhatja a tartást arra hivatkozással, hogy jelen esetben a volt férje nem önhibáján kívül szorul rá a tartásra. Jelen esetben a tartásra kötelezhető gyermekek megtagadhatják a tartást szintén a szülő önhibájára hivatkozással, különös tekintettel a szülő tékozló életmódjára. Megegyezés hiányában a bíróság dönt, mely során vizsgálja a fenti körülményeket. (Mindentől függetlenül: ezt csak peres eljárásban lehetne megtenni, amit a leírtak alapján nem valószínű, hogy az apja elindít. A jelenlegi gyakorlat szerint 10-20 e ft-ot szoktak egyébként is megítélni, így összességében nem kell aggódnia.)

Kérdés: Ha a munkáltató olyan munkaidőt rendel el, hogy 13:00-24:00-ig, viszont éjjel már nincs tömegközlekedés, akkor gyalog kell hazamenni? Mi a megoldás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszoláshoz szükséges lenne ismerni a munkaszerződését. A munkafeltételek biztosítása alapvetően a munkáltató feladata, a munkaszerződésében foglaltak lesznek az irányadók.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a napokban elhunyt a nagypapám és édesanyám elkezdte intézni a temetést, mert a nagynéném karanténban van. Aztán az édesanyám másik testvére “összefogott” a karanténban lévő testvérrel és elintézték a temetést, de nekünk nem mondták meg, hogy mikor lesz és hol. Ha édesanyám nem hívja fel a temetkezési vállalkozót, akkor nem is tudtuk volna meg. A háttérben addig történt fenyegetés, felbujtás stb… Anyukám ellen mit tudnak tenni? Kérem segítsen, mert nagyon fontos!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérem, írja le jogi problémáját/kérdését pontosan, mert a kérdés vége kissé önellentmondó….?

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy mi a különbség egy “önálló bírósági végrehajtói iroda” és egy “végrehajtói iroda” között? Egy végrehajtói iroda küldött egy levelet nekem. Jogában áll bírósági úton behajtani egy 7 éve nem fizetett kölcsönt? Mire lehet számítani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Főszabály szerint a bírósági végrehajtás során önálló bírósági végrehajtó (vagy iroda) végzi a végrehajtás foganatosítását. Javaslom, hogy keresse fel a végrehajtót, hogy pontosan milyen tartozásról van szó, milyen jogalapon (fontos, hogy a teljes ügyirat szükséges, azaz, hogy mikor mi történt). Csak az iratok ismeretében tudnék nyilatkozni, hogy megtörtént-e az elévülés avagy sem (ugyanis azt meg lehet akasztani).

Kérdés: Ha egy cégnek élő bérleti jogviszonya van egy adott üzlethelyiség tulajdonosával határozatlan időtartamra, de a cég könyvelésében nem szerepel bérleti jog, akkor átadhatja-e jelentős összegekért másnak a bérleti szerződés megkötését “bérleti jog” címen? Szükséges-e ehhez a tulajdonos írásbeli beleegyezése, illetve adásvételi szerződés kötése az új bérlővel vagy elegendő egyszerűen csak felbontani a szerződést a tulajdonossal, hogy az új bérlő önállóan köthessen egy új bérleti szerződést?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A kérdése teljes körű megválaszolásához a bérleti szerződést mindenféleképpen ismerni kellene.

Kérdés: Kivettem egy lakást és kifizettem egy évet egy összegben. Azonban a főbérlő elfelejtette mondani, hogy a lakás úgy penészesedik, mint egy pince. Nem mondott el semmi problémát, sem azt, hogy mikor beköltöztem éppen illegálisan vételezték az áramot is. Kérdésem az lenne, mit tehetek ilyen problémával? Él a lakásban egy 1,5 éves gyerek is. A penész olyan szintű, hogy hetente kell fertőtlenítenem a lakást!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy mielőbb készítsen bizonyítékot a penészedésről és keresse meg a tulajdonost vele. Amennyiben a tulajdonos elzárkózik a helyzet megoldásától, úgy önnek joga van felmondani a bérleti szerződést és visszakövetelni a kifizetett összeget.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy 2007-ben volt egy személyi kölcsönöm, amiről most kaptam egy levelet, hogy azóta is tartozom. Már nem a banknál van a követelés, hanem a Magyar Követeléskezelőnél, a MOKK-tól kaptam a levelet. Az lenne a kérdésem, hogy megteheti-e egyáltalán a bank, hogy kiadja a személyes adataimat behajtásra? A másik kérdésem az lenne, hogy elévülésre milyen jogszabályok az irányadóak ebben az esetben? Továbbá, ha tőlem nem tudják levonni, akkor tovább mehetnek-e házastárs felé a követelésük miatt vagy csak tőlem, adóstól tudnak levonni? Mi van akkor, ha nincs semmi sem a nevemen, ahonnan le tudnák ezt vonni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Megteheti a bank a követelés engedményezését, az adatkezeléshez pedig Ön járult hozzá (amikor felvette a kölcsönt), csak nem tud róla. Az általános elévülési idő 5 év, ám az ügy iratai ismeretének hiányában nem lehetséges megválaszolni, hogy elévült-e a követelés. Csak adóstárstól, kezestől követelhetik az összeget, végső soron a házastárstól is (utóbbihoz azonban külön eljárás kell, nem szokták alkalmazni). Ha nincsen ingatlan, bankszámla, munkabér, jármű és egyéb ingóság, részvény stb-stb sem, akkor a végrehajtási eljárás lezárástól számított 5 év után elévül. A MOKK-os levélre mindenképpen szabályszerűen 15 napon belül reagáljon, azzal rengeteg nehézséget elkerülhet.

Kérdés: A Biztosító által kalkulált gépkocsi jelenkori értékének 50%-áig fizeti ki közvetlenül a javítási költséget, ezen érték felett gazdasági totálkárt állapít meg és a gépkocsi jelenkori értékének 50%-át fizeti, a fennmaradó összeget a Biztosító által megjelölt cég fizeti ki, ha roncsként eladom az érintett gépjárművet. Igaz ez az összefüggés vagy van mód arra, hogy a Biztosítót az 50%-ot meghaladó kárérték kifizetésére kötelezzük GFB terhére?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez sok minden függvénye…..hány éves az autó, hogyan javítható gazdaságosan, eurotax értéket és a két összeget is ismerni kellene stb. Ismerni kellene mindent a pontos válaszhoz. Egyébiránt nagyon nagy valószínűséggel jóval kevesebbet fizet a biztosító, mint ami járna.

Kérdés: Online rendeltem egy csillárt. 1 hétre jött a válasz, hogy nincs készleten, törölték a megrendelést. Furcsálltam, mert azt írta az oldal, hogy raktáron van. Megnéztem ismét, még mindig raktáron, azonban az ár magasabb lett. Rákérdeztem, hogy ez hogy lehet. Erre egy másik történet jött, hogy az egy bemutató darab volt, csak teljes áron tudom megvenni. Ez sehol nem volt feltüntetve, hogy az egy bemutató darab lett volna. Igazából annyi történhetett, hogy elütötték az árat, egy kettes lemaradt az elejéről és ezekkel a sztorikkal próbáltak lerázni. Azt szeretném kérdezni, hogy igényt tarthatok-e a lámpára az általam megrendelt áron, illetve kihez fordulhatok ezzel kapcsolatban.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem fizetett előre, nem tud eredményesen igénnyel élni.

Kérdés: Élettársam tulajdonában lévő ingatlanban lakunk 20 éve, közös gyermekünk idén lesz nagykorú, még iskolás. Viszonyunk megromlott. Kérdésem, hogy kitehet-e minket vagy csak engem, gyermeke anyját a lakásból? Együttélésünk alatt minden jövedelmemet ebben a családban éltük fel és költöttük el, amire kellett. Családomat én tartottam rendben, vagyis a házimunkát javarészt én végeztem (főzés, mosás, takarítás stb., gyermekünkkel való foglalkozás, az ő ügyeinek intézése). Kérdésem, hogy milyen módon lenne jogom az ingatlanban maradni nekem, gyermekünknek vagy akár mindkettőnknek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel „csak” élettársak és nem házastársak, így az ön részére általa biztosított szívességi lakáshasználatot megszüntetheti az élettársa, de ezt a gyermek vonatkozásában már nem teheti. Amennyiben vagyongyarapodás jött létre a 20 év alatt, úgy annak megosztása iránt peres eljárást indíthat.

Kérdés: 2019-ben vásároltam egy házat. Tulajdoni lap szerint az ingatlan címe 5-ös szám, mellette kiegészítés, hogy “Felülvizsgálat alatt” immár legalább 2 éve, míg korábban 7-es volt. Az utcában mindenki a régi számozást használja, most úgy néz ki, hogy 1-5-ig folyamatos a számozás, utána vagyok én, majd folytatódik 9-től tovább. Tavaly év elején e-mailben egyeztettem az önkormányzattal, azt válaszolták, hogy az utca nem lett átszámozva és a Központi Címregiszter (KCR) szerint 7-es vagyok. Ígérték, hogy hamarosan rendezve lesz a földhivatallal is, de azóta sem történt meg. Úgy tudom nekem a KCR-hez nincs hozzáférésem, illetve a lakcímet a tulajdoni lap alapján jegyzik be és a szolgáltatók is azt kérik. Volt olyan javaslat, hogy kérjek hivatalos igazolást az önkormányzattól és azzal menjek a földhivatalhoz. Kérdésem, hogy mit lehet ilyen esetben tenni? Egyszerű magánszemélyként van-e lehetőségem “sürgetni” a hatóságokat, köti-e őket valamilyen határidő, ami alatt egyezségre kell jutniuk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sürgetési jog sajnos nem létezik, nem tudni ennyi információ alapján, hogy milyen eljárás van folyamatban az önkormányzatnál, ami sajnos a pontos válasz feltétele. Javaslom, írásban vegye fel az önkormányzattal a kapcsolatot és kérjen hivatalos igazolást tőlük. Egyebekben az ingatlan-nyilvántartásban található cím az irányadó.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy Betéti társaságunk egy vendéglátó üzletet üzemeltet, melynek ez az egyetlen bevételi forrása. Jelenleg a vírus miatt 0 Ft bevételünk van két hónapja. A Bt. beltagjaként a munkavégzésben résztvevőként munkabért és járulékokat kellene fizetnem magam után, amit bevétel hiánya miatt nem tudok teljesíteni. Érdeklődnék, hogy arra nincs-e jogi lehetőség, hogy nekem ilyen esetben ne kelljen munkabért kapnom és járulékokat fizetnem, mert ezt sem elvileg sem gyakorlatilag nem tudom megtenni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy a fizetés nélküli szabadság intézményét alkalmazza jelen esetben. Keresse meg könyvelőjét, aki azonnal segíteni tud önnek.

Kérdés: Gyerektartási ügy miatt keresem. Ügyvédem és a másik fél ügyvédje az írásos meghatalmazásban képviselik érdekeinket. Megegyezésre került a havi gyerektartás díja. A másik fél ezt megerősítette, hogy ügyfele elfogadja a felajánlott összeget. Mikortól lép életbe a megegyezés? Az ügyvédek írásbeli megegyezése után, vagy a szerződés aláírása után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben peres eljárás van folyamatban, úgy a bíróság egyezség jóváhagyásának jogerőre emelkedésével, ha csak egyszerű megállapodást írnak alá, úgy az aláírás és ellenjegyzés napjával, hacsak a megállapodásban másképpen nem rendelkeztek róla.

Kérdés: Kérdésem ingatlanörökléssel kapcsolatos. Nagyszülő után négy unoka örököl. Egy unokának haszonélvezeti joga van az ingatlanra. Hogyan lesz az öröklés? A haszonélvező unoka elmondása szerint azért van ez, mert ő nem akar örökölni, mivel adótartozása van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A haszonélvezeti jogot nem érinti az öröklés, az ingatlan tulajdonjogát – ha nincs egyéb körülmény – az unokák egyenlő arányban öröklik. Egyebekben kérdéses, mi alapján került bejegyzésre a haszonélvezeti jog, érdemes megvizsgálni az azt alapító szerződést. Sajnos ilyen kevés információ birtokában pontosabb válasz adására nincs lehetőség. (Szülők nem élnek már?)

Kérdés: Édesanyám 2020. augusztus 22-én halt meg, nincs végrendelet. Egy tehermentes lakás van a nevén, amit ketten öröklünk a testvéremmel. A testvérem ebbe a lakásba van bejelentve állandó lakosként. Ebbe a lakásba nem enged be, hiába van kulcsom. Én nem ebbe a lakásba vagyok bejelentve, mivel van saját lakásom. A hagyatéki eljárást nem tartják meg a vírusra hivatkozva. Szeretnék a részemhez hozzájutni és ameddig nem sikerül eladni, többlethasználati díjat kérni. Milyen lehetőségeim vannak, hogy megkapjam a hagyatékomat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jogerős hagyatékátadó végzésig az ingatlan-nyilvántartás szerint Ön nem tulajdonos, így szerződést nem tud az ingatlannal kapcsolatosan kötni. Meg kell várnia a hagyatéki eljárás befejeződését, továbbá amennyiben a testvérével szemben igénye van, azt FMH / peres úton tudja majd érvényesíteni.

Kérdés: Egy magán végrendeletben 2 ingatlan szerepel. Az egyik pontos helység és lakcím szerint, a másik viszont rossz helyrajzi számon van feltüntetve. Érvényes-e így a végrendelet? Elfogadja-e közjegyző így a végrendeletet? Vagy alaki formai hibának számít-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha beazonosítható az ingatlan, úgy a végrendelet megfelelő e részében is.

 

Kérdés: Vettem 1,4 millió Ft-ért egy gépkocsit, amit sajnos nem tudtam ott elvinni Tatabányán egy szerelőhöz csak Pesten, de ott is csak időpontra. Megállapította a szerviz, hogy balesetveszélyes a gépkocsi. Jeleztem a kereskedő felé, de nem kaptam választ, csak annyit, hogy számlával igazoljam, hogy mit javítottak ki és hogy mit kell még javítani. Az a gond, hogy úgy engedett el a kereskedő, hogy tudta milyen állapotban van a gépjármű, meg a hibáit is tudta. Én, ami tanácsokat kaptam a szerelőtől azt mind megnéztem a vásárláskor. Az adás-vételin nem szerepel a gépkocsi ára, csak kétszer írt “Sz” betű. Nekem sajnos fontos a gépkocsi használata, a beteg fiamat kell vinnem orvosi vizsgálatra. Így meg kellet javíttatni, hogy tudjam használni. Eddig a javítási költség 200 ezer Ft és még nincs vége. Ilyenkor mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben leírása alapján hibás teljesítésről lehet szó, ám a szerződés és egyéb iratok ismeretének hiányában pontos választ nem tudunk adni önnek. Javaslom, mielőbb keressen fel egy ügyvédet személyesen.

Kérdés: Egy igen speciális, de mégis általános problémában kérném szíves segítségüket. Facebook-os jogproblémáról van szó. Próbálom röviden leírni: A 4 éves kislányunk fotóját egy olyan ember használja fel a Facebook-on profil és borítókép gyanánt, akinek erre engedélyt nem adtunk. Sőt kifejezetten azt szeretnénk elérni, hogy a felhasználó ezek után a kislányunkról semmilyen tartalmat se oszthasson meg. Úgy gondolom ezzel az ő személyiségi jogait sérti. Próbáltam a Facebook saját platformján jelenteni, de erre nem találtam módot. Nem tudom, hogy tudnám azt jelenteni hivatalosan a Facebook felé, hogy ezt nem engedélyezem és felkérni a Facebook-ot, hogy törölje a tartalmat. Önök szerint mit tehetünk, hogy a kislányunk képe mihamarabb lekerüljön arról az oldalról?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Személyiségi jog megsértése iránt indíthatnak peres eljárást, amennyiben a közösségi oldal managerét nem érik el. Egyébiránt van ilyen lehetőség a FB-on, azaz ezt be lehet náluk is jelenteni.

 

Kérdés: Pár hónapja lemondtam a kárigényemről sajnos, lemondó nyilatkozat, egyezség formájában. Cserébe visszakaptam a másodfokú égési sérülésem kezelésének árát. Csak azt. Nyilatkozatban benne van, hogy a kezelés kapcsán semmilyen egyéb anyagi igénnyel nem élek a továbbiakban (e-mail). Viszont teltek a hónapok és rájöttem, hogy a gyógyulás túl hosszú és maradandó nyomok maradtak (hegek). Megtámadni érdemes-e? Lehet-e egyáltalán? Valamint, ha nem nyer bizonyítást az igazam, mivel kell számolnom? Pénzbüntetés, stb.? Azt olvastam, hogy előre le lehet mondani a még nem tapasztalt károkról is. Felmerül bennem a kérdés,hogy nekem jogilag tudnom kellett volna, hogy lesz, lehet további kár és akkor arról is lemondok? Gondolom én ezt megtettem. Ráadásul az állapotom akkor nem volt erre az aláírásra szerintem alkalmas. De ezt nyilván csak én tudom és az kevés.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy kérdése és az ügy összetettsége okán mielőbb forduljon ügyvédhez személyesen, mivel a pontos válaszhoz sokkal több információ kellene…lemondás tartalma, megszövegezése, történtek pontosan (milyen tényállást valósított meg).

Kérdés: Gépkocsi tulajdonos vagyok. Az üzembentartó elhunyt. Hozzátartozói nem hajlandók átadni a gk-val kapcsolatos iratokat és kulcsot, így semmit nem tudok a kocsit érintő terhekről. Azt mondják, majd a hagyatéki tárgyaláson kiderül, addig fizessem a biztosítást és a súlyadót?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az üzembentartó halálával minden biztosítási szerződés megszűnt, így önnek új biztosítást kell kötnie. A hozzátartozók kötelesek átadni önnek a gépjármű kulcsait és iratait. A hagyatéki tárgyalásnak ehhez semmi köze, a jármű így nem hagyaték, ha Ön a tulajdonos. Feljelentést tud tenni a rendőrségen, illetve dolog kiadása iránti peres eljárást is indíthat, persze az eredeti szerződést is ismerni kellene.

Kérdés: 50%-nál többet tiltanak a fizetésemből a volt párkapcsolatom miatt. Jelenlegi kapcsolatomban is van 2 pici gyermek és így nehéz a jelenlegi családom fenntartása? Ez így szabályos?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen kevés információ alapján nem tudunk önnek pontos választ adni. Tegye fel kérdését az ügy részletes leírásával.

Kérdés: Egy-két ember lelkesen terjeszti rólam, hogy (csúnya szóval élve) buzi vagyok. Emiatt tehetek feljelentést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, tehet. A pontos minősítéshez azonban a szövegkörnyezetet, szituációt is ismerni kellene. Továbbá párhuzamosan a polgári jog eszközeit is igénybe veheti.

Kérdés: 2009-ben kötött kölcsönszerződés nem fizetése miatt bírósági végrehajtó iroda keresett meg. Az összegre jelentős kezelés és késedelmi összegek kerültek. Az adósság megfizetése a munkahelyemen is elérte a fizetés egyharmados letiltását. A kérdésem hogy, mennyire jogos ez az eljárás? Mi a ptk-s gyakorlat ilyen esetben? Behajtható-e? Kb. 10 évig miért nem kerestek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, mielőbb keressen meg egy ügyvédet személyesen, mivel lehetségesnek tartjuk, hogy a követelés elévült és öntől jogtalanul vonják le a tartozás részleteit.

Kérdés: 2019-ben lettem a házunk 100%-os tulajdonosa. Lakcímkártyánk 1997-től ide érvényes. Azóta gyermekem már nagykorú felnőtt, viszont életvitele brutális, katasztrofális. Anyagilag vagy más segítséggel semmit nem járul hozzá a lét- és házfenntartáshoz. Ügyvéd által felszólíttattam a kijelentkezésről. Szeretném megszüntetni az ide szóló lakcímét, de az ügyvéd által írt levél után sem tudtam. A Kormányablak nem tette meg. Szeretném tudni mit tehetek még ez ügyben? Hogy jelenthetem ki?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírása alapján nem értelmezhető, miért tagadta meg a kormányhivatal a kijelentést. Kérem, adja meg az ügy pontos körülményeit ahhoz, hogy pontos választ tudjunk adni önnek.

Kérdés: Van egy kiskorú gyerekünk, a párommal nem vagyunk házasok. Nemrég összeveszett a párom és a testvérei az anyjukkal, nem is beszélnek, de sajnos egy kisvárosban lakunk. A párom anyja beállította Facebook profilképnek a 2 unokáját, abból az egyik gyerek az enyém, a kép nálunk készült. Többször kértük cserélje le, mert nincs joga használni a képét a gyereknek. De azért sem veszi le. Mit tehetünk? Mindenképp le akarom vele cseréltetni és többet ne osszon meg semmit. Egyik gyereke és én sem vagyunk az ismerősei, törölt mindenkit.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy jelentse a visszaélést a közösségi oldalon. Mivel megsérti a nagymama a gyermek személyiségi jogait, így ön eljárást is indíthat ellene a bíróságon.

Kérdés: Adategyeztetés során határozatot kaptam, az alábbi adatokkal 2019.12.31-ig: 1., 36 év 52 nap nyugdíjjogosultság figyelembe vehető idővel. 2., 35 év 147 nap nők kedvezményes öregségi nyugdíjra jogosító idővel, ezen belül 29 év 118 nap kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idővel rendelkezik. 2 gyermekem született. Mikor igényelhetem a nők kedvezményes nyugdíját, meddig kell még dolgoznom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A második pontban foglalt idő az irányadó a kedvezményes nyugdíj szempontjából. Kb. 4,5 év még ledolgozandó.

Kérdés: Sehol sem találok pontos infót arról, hogy magáncélra szabad-e online dohányt rendelni külföldről? Csak a váminfót találom, hogy a határon vámmentesen 1 kg dohányt szabad behozni, de azt nem írják, hogy mi a helyzet, ha rendelem az árut? Ütközik-e a trafiktörvénnyel vagy bármi mással?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden csomagot ellenőriznek vám szempontjából, továbbá a magyar posta nem szállít cigarettát/dohányt. Az online rendelt árura ugyanaz a szabály vonatkozik, mint az autóval/repülővel behozott árura.

Kérdés: Adóstárs vagyok egy jelzálog alapú hitelnél. Nincs tulajdonjogom az ingatlanban. Az 1. számú adóstárs nevén van az ingatlan 1/1 hányadban. 3-szor mondták fel a hitelét nemfizetés miatt. Negyedjére én egyeztem meg a bankkal. A tulajdonos eltűnt, bujkál. A végrehajtó azt javasolta, engedjem a végrehajtást, hogy elvigyék a házat, de előbb a fizetésemmel kezdik…Jogos ez? Szerintem ingatlanárverés addig nem indul meg, amíg a fizetésemből tiltanak? Hogy tudom kérelmezni, hogy vigyék a házat egyből? Kiskorú gyerekemet albérletben nevelem. Egy hitelét már kifizettük, ezt nem bírom kifizetni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, jogszerű. Kérje az árverezést a banktól, végrehajtótól.

Kérdés: Felmerült a családban a végrendeletírás, hagyaték, öröklés kérdése. Édesapámmal és nagymamámmal nem valami virágzó a kapcsolatunk, van egy 16 éves öcsém is. Vitában állok velük. Felmerült bennük az, hogy kitagadnak és kitagadnak az örökségből is. Apunak van egy háza és autója, meg némi vagyona. Nagymamámnak is van egy háza, valamint némi vagyona. Apukám egyke, nagymamám halála után csak ő örököl vagy az unokák is? Édesapám halála után hogyan megy az öröklési sorrend? Ki, hogyan és mennyit örököl? Ha kitagadnak szóban, örökölhetek valamit is? Mikor jár a köteles rész? Mi az eljárás, ha van végrendelet és ha nincs? Ha a végrendeletből kitagadnak vagy kizárnak, a köteles rész akkor is jár?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nagymamája halála után csak az édesapja örököl. Édesapja halálával a leszármazói, azaz ön és testvére örökölnek egyenlő részben. Szóbeli kitagadásnak nincs jogkövetkezménye. A kötelesrész csak érvényes kitagadás esetén nem jár, amely végrendelkezést és a törvény által felsorolt feltételek meglétét feltételezi. A kizárás nem érinti a kötelesrészt, az ugyanúgy jár az örökösnek. Röviden: Amennyiben önt jogszerűen végrendelettel nem tagadják ki (viszonylag szűk a lehetőségek köre), ön a testvérével fele-fele arányban örököl. A kitagadás eseteit a Ptk. tartalmazza, ám ha ki is tagadná önt az édesapja, a végintézkedést megtámadhatja a bíróságon peres eljárás keretein belül.

Kérdés: Kérdezném, hogy adásvételi szerződéssel közjegyzőnél hivatalosan eladott ingatlant tehetnek-e évek múltával végrehajtás alá? Velem ez történt, jogos-e így? Szeretném tudni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, de a kérdésében leírtaknak nincsen köze egymáshoz.

Kérdés: A kérdésem a következő lenne: Karácsonyra szerettünk volna egy számítógépet összeszereltetni az unokámnak, amit a fiam intézett egy internetes bolttal. Előre fizettünk, időben. Több, mint 2 hét volt karácsonyig, de a bolt készlete alapján minden raktáron, a szállítónál volt. Jelezték is e-mailben, hogy meglesz karácsonyra a gép. 10 nappal karácsony előtt szóltak, hogy beérkezett az összes alkatrész, utalhatunk. Ez megtörtént még aznap. Viszont karácsony előtt 3 nappal jött a GLS értesítés, hogy csomagot készítenek össze a számunkra. A bolt megerősítette, hogy szerdáig oda ér. De nem ért ide a mai napig. A GLS szám szerint nem adták át még a csomagot. A bolt szerint ez megtörtént kedden. Mivel olvastam a boltról infókat, amiben jelezték, hogy többeknél így húzták az időt, hogy a GLS-t hibáztatták, így kezdek félni, hogy idén nem lesz ebből gép. Így is rossz élmény volt a karácsony, hisz nem jött meg a gép, amire a család összedobta a pénzt. A kérdésem: milyen jogaim vannak, ha máshonnan venném meg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, mielőbb vegye fel a kapcsolatot a bolttal illetve a futárcéggel, hiszen Önnek 14 napos elállási joga van a vásárlástól számítottan. Javaslom, intézkedjen azonnal.

Kérdés: Három évi élettársi kapcsolat után élettársam hirtelen elhunyt. Egy hónapja vagyok a lakcímére bejelentkezve. Jogosult vagyok-e a nyugdíjára? Holland állampolgár. Élettársi kapcsolatunk nem volt bejegyezve, tudom-e tanukkal bizonyítani kapcsolatunkat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Élettárs nem jogosult özvegyi nyugdíjra.

Kérdés: 3 éve egy 7 lakásos társasházban lakunk albérletben szerződéssel. Szeptemberben az emeleten a velünk közös fallal rendelkező lakást megvették és azóta felújítási munkálatok címszó alatt, most már közel 4 hónapja falat vésnek, fúrnak, kalapálnak hétfőtől szombat estig, legtöbbször folyamatosan. A mostani helyzet miatt home office-ban dolgozom, így a zaj miatt dolgozni esélyem sincs hétköznap, hétvégén pedig se pihenni, se egy családi ebédet nem tudtunk szervezni már közel negyed éve. A lakás egyszobás, állapotát tekintve szeptember óta ugyanúgy néz ki: tégláig levert falak, betonig kivésett padló, még jelét sem látjuk annak, hogy ezt valaha befejeznék. Többször jeleztem, hogy zavaró ez a hónapok óta tartó kálvária, a tulaj is beszélt vele, de “két munkahelye van, így tud haladni” választ kaptuk, nem hajlandó emiatt befejezési dátumot mondani. A többi tulajdonos csak hőbörög, de nem csinálnak semmit. Házirendet nem kaptam anno. Mit tehetek az elköltözésen kívül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Arról, hogy az adott ingatlanra milyen szabályok vonatkoznak, társasházak esetén egyrészt a Házirendből, ezen túl minden ingatlan esetén a települési önkormányzatok – Budapesten a kerületi, illetve a Fővárosi Önkormányzat – rendeleteiből tájékozódhat. Itt fontos megemlíteni, hogy nyilvánvalóan minden csendháborításnak minősülő magatartás egyúttal a házirendbe is fog ütközni, azonban nem minden házirendbe ütköző magatartás jelenti egyúttal azt is, hogy egyéb jogszabályban meghatározott szabályok megszegéséről is szó van, amelynek megsértése akár szabálysértési eljárást is maga után vonhat. Javaslom, első lépésben érdeklődjön a közös képviselőnél a házirendet illetően. Amennyiben kimeríti a szabálysértési törvény csendháborításra vonatkozó részét a szomszédos zavarás, úgy feljelentést tehet, illetve esetlegesen birtokvédelmi eljárást is indíthat az illetékes jegyzőnél. Javaslom továbbá a „főbérlővel” történő egyeztetést is, bérleti díjat csökkenthetné stb-stb.

Kérdés: Abban az ügyben szeretném kérni szíves tanácsát, hogy van-e valami, amire hivatkozni lehet, hogy az alábbi igényemet érvényesíteni tudjam: Közalkalmazottként dolgozom és több ízben előfordult, hogy plusz feladatokat vállaltam el, amelyekért külön térítést ígértek. Szerződéskötésre nem került sor, de ennek ellenére a munkát elvégeztem. A kifizetéséről azonban hallani sem akarnak. Más kolléga, aki szintén elvégezte a maga szakterületén ezeket a pluszfeladatokat ugyanabban a projektben, kapott érte pénzt (kereset-kiegészítésként havonta egy meghatározott ideig, más esetben utólag, egy összegben). Van-e olyan jogszabály vagy bármi, amire hivatkozni tudok, hogy hozzájuthassak a nekem járó fizetséghez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a plusz feladatok elvégzése rendkívüli munkaidőben történt, úgy Ön arra az időre munkabérre és pótlékra tarthat igényt. (Munka Törvénykönyve)

Kérdés: 2020.06.30-ával megszűnt a munkaviszonyom. 2020.06.24-én kiváltottam az őstermelői igazolványomat. December 31-ig őstermelőként tettem szert egy minimális jövedelemre. Az a kérdésem, hogyan tudnám ezt az időszakot munkaviszonynak elfogadtatni, ha közben 2020.08.18-tól álláskeresőként regisztráltam és most a nyugdíj előtti segélyt kapom. 2021.09.10-én lenne meg a 40 éves munkaviszonyom. Nő vagyok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Társadalombiztosítási szempontból a mezőgazdasági őstermelő akkor biztosított, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, valamint főszabály szerint az egyéb jogcímen biztosítottat, továbbá a saját jogú nyugdíjast, illetve rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltött özvegyi nyugdíjast. A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – 2020. július 1-jét követően a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot. Az a mezőgazdasági őstermelő viszont, akinek az e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt (vagyis a 8 millió forintot), az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti meg a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot. Röviden, amennyiben ön fizette a járulékot megfelelően, biztosítottnak számított az adott időszakban.

Kérdés: Érdekessé kezdett válni a felújítás a megrendelői részről. A két villanyszerelő és egy kőműves brigád elzavarása után én kerültem a porondra. 3-4 hét után szólt, hogy írhatom a számlát az „x” nevű cégére.
Megírtam, lefényképeztem és a képet elküldtem. Pár nap elteltével írt, hogy nem jó a számla, mert nem áfás. Rontsam le az enyémet, meg amit a boltban kaptam (a párom nevére szól) és írja át a bolt a párom nevéről az ő „x” és „y” nevű cégére megosztva. Folyamatos kötözködés után egyszer betelt a pohár. Mondtam, hogy számoljunk el. (Ezidáig egy forint munkadíjat nem kértem.) Mondta, hogy jó rendben. Nem sikerült megegyezni a beépített anyagok és a munkadíj tekintetében ezért, hogy igazságos legyen, szólt egy független igazságügyi szakértőnek (ebbe bele is egyeztem), aki felmérte és adott róla egy véleményt, ami a valóságot még csak meg sem közelíti.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem tartalmaz kérdést az üzenete, így nem tudunk önnek válaszolni.

Kérdés: A mai napon reggel, amikor bementem a munkahelyemre a főnököm bejött az irodába és minden előzmény nélkül azt mondta, hogy a továbbiakban nem tart igényt a munkámra. Indoklásként csak annyit mondott, hogy pont ugyanaz a baj volt velem, mint az előttem lévő hat személlyel, hogy nem álltam ott mellette, mert nekem azt a gondolatát is ki kellett volna találnom, amit még ki sem gondolt. A munkaviszony megszüntetését tartalmazó papírokat holnap vagy holnapután kell aláírjam. Az lenne a kérdésem, hogy határozatlan idejű munkaviszony esetén köteles vagyok-e aláírni a közös megegyezést és hogy ebben az esetben jár-e a felmondási időre bér vagy csak a mai napig jár? Illetve van-e olyan lehetőségem, amely egy ilyen azonnali felmondás után is biztosít számomra előnyöket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy SEMMIT ne írjon alá, előbb egyeztessen személyesen ügyvéddel! A munkáltató efféle felmondása jogsértő, a felmondás kézhezvételétől számítottan 30 nap áll önnek rendelkezésre, hogy a felmondást megtámadja a bíróságon.

Kérdés: A nevemen lévő telefon előfizetést valaki megszüntette, a szolgáltató nem adott ki információt, rendőrségi feljelentést javasoltak. Milyen jogi indokokkal, címszavakkal lehet megtenni a feljelentést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy az eset pontos körülményeit tüntesse fel a feljelentésben, továbbá a személyes adattal visszaélés tényállását rögzítse a Btk-ból (219. §).

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy aki egy háznak 66 %-ban tulajdonosa, az be tud-e jelenteni állandó lakcímre 2 másik családtagot? Vagy csak az tud, aki 1000 %-ban a tulajdonos?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden tulajdonos hozzájárulása szükséges a bejelentéshez.

Kérdés: A garázsom határozatlan idejű szerződés megkötésével kiadásra került, mely szerződést felmondták ez év szeptember közepével 30 napos határidővel, ennél fogva október közepén az megszűnt. Ám azóta sem pakoltak ki a garázsomból, folyamatosan újabb és újabb időpontot mondanak a kiköltözésre, ráadásul október óta nem fizetnek, a megkereséseimre pedig már nem reagálnak. Érdeklődnék a lehetőségeimről valamint, hogy a polgári jog szerint a zárcserét megtehetem-e, hiszen ez kivitelezhető anélkül is, hogy a garázsba belépjek és büntetőjogilag felelősségre legyek vonható.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nincs közjegyző előtt aláírt végrehajtható okirata, úgy bíróság előtt tud pert indítani a bérlőkkel szemben. Az ingatlan bérbeadóját a bérleti díj és költségei biztosítására a bérlőnek a bérleményben lévő vagyontárgyain zálogjog illeti meg. A birtokost a tulajdonossal szemben is megilleti a birtokvédelem a birtoklás tényénél fogva.

Kérdés: Pár héttel ezelőtt online vásároltam egy elektronikai eszközt. Előre kifizettem az összeget, december folyamán történik a kézbesítés. Biztosra akartam menni az előre fizetés miatt, ezért kértem egy előleg számlát a cégtől (erre volt lehetőség). Ahogy nézem, minden szükséges adat (pl. cég adószáma) rajta van. A kérdésem az lenne, ha esetleg mégis átverés lenne az egész és nem kapom meg a terméket, ezzel az előleg számlával milyen jogaim, lehetőségeim lesznek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az előlegszámla bizonylatnak minősül, azaz hitelesen igazolja a fizetés tényét, így vonatkoznak rá a számlázási szabályok. A teljesítés megtörténtéről végszámlát kell kiállítania az eladónak. Amennyiben nem kapja meg a kifizetett terméket, úgy elsősorban vegye fel a kapcsolatot az eladóval, megegyezés hiányában pedig fizetési meghagyásos eljárás indítására is lehetősége van.

Kérdés: Az új szabály szerint, ha a dolgozó nem írja alá az új szerződést, akkor ennyi végkielégítést kapna: “…- legalább 30 év figyelembe vehető szolgálati idő esetén 3 havi, a jogviszony megszűnésekor érvényes illetményének megfelelő összeg.” Ezzel szemben az 1992. évi XXXIII törvényben ez áll (a közalkalmazottakra vonatkozó rész): ” A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább húsz év: nyolc havi átlagkeresetének megfelelő összeg. Tehát a mostani szabály szerint pl. egy 21 éves jogviszonyú dolgozónak 2 havi végkielégítés jár, míg a hatályos törvény szerint ugyanerre 8 havi. Ez nem kicsi különbség. A kérdéseim: 1. Ezt most hogyan? Van egy hatályos törvény és azt felülírják egy rendelkezéssel csak azért, mert nem akarnak annyi pénzt kifizetni a dolgozóknak? 2. Hova lehet ilyenkor fordulni? Egy sikeres munkajogi per ebben az esetben mennyire esélyes?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnálatosan az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény valóban hátrányosabban szabályozza a Kjt. szabályaihoz képest a jogviszony megszűnésekor járó végkielégítést. A végkielégítés szerzett jog, melyet tulajdonjogi védelemben részesít az Alaptörvény. Természetesen bírósághoz, sőt az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához is lehet fordulni, azonban ezek mind évekig elhúzódó eljárások lehetnek, melyek sikere nem garantált.

Kérdés: 14 évig élettársi kapcsolatban éltem, 3 gyermekünk született. Most november elsején született a 3. kisbaba. Az apuka négy napos korában itt hagyott minket. A kisbaba nincs a nevén és tagadja, hogy az övé a pici. Szeretném a bíróság által elvégeztetni az apasági vizsgálatot. Ügyvédre sajnos nincs pénzem, de szeretném az igazamat bebizonyítani. Szeretném megkérdezni, hogy mit kell tennem, magamtól írhatok-e a bíróságnak, hogy mit szeretnék. Mi ennek a menete és milyen gyorsan megy?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az apaság megállapítása iránti pert Önnek személyesen kell megindítania az apa ellen. A per megindítását így az anyának a gyámhatóságon kell kezdeményeznie, kérve, hogy a gyermek számára egy ügyvéd személyében eseti gondnokot rendeljenek ki, aki a keresetlevelet elkészíti és a bírósághoz a gyermek képviseletében majd benyújtja. A gyermek anyakönyvi kivonatát a keresethez mellékelni kell. Javaslom, hogy keresse fel a lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságot!

Kérdés: Édesanyám a halála előtt tíz évvel a két idősebb lányával eltartási szerződést kötött, a lakását 3 nap múlva a nevükre íratta, haszonélvezeti jogot sem hagytak neki. Amikor már segítségre volt szüksége, a szerződéssel ellentétben nem a lakásán ápolták, mert ugye a nyugdíját teljesen elvették és betették a nyíregyházi ápolási osztályra. 2012-ben hetekig tartó keresgélés után találtam meg és elmondta, hogy se tisztálkodási szerei, se lakáskulcsa, se ruhája és könyörgött, hogy vegyem magamhoz. Ennek eleget tettem, egy évig ápoltam. Időközben pert indított a lakása visszaszerzésére, de belebetegedett és kórházba került, 2013-ban meghalt a per alatt. Az “eltartói” mikor megtudták, hogy meghalt, kiszaladtak a kórházból. Nekem kellett a temetését rendezni, az eltartási szerződés ellenére nem temették el! A lakását elvették, de a villanyóráját nem íratták át, így 100 ezer Ft tartozást okoztak a halála utána. A behajtó cég ide küldte nekem, mit tehetek az “eltartókkal” szemben adósság behajtására?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha folyamatban volt a per, abba jogutódként bekapcsolódhat és ha sikerrel viszi végig a bizonyítást, akkor az eredeti állapot helyreállításának / elszámolásnak helye van. Pontosabb válaszért ismerni kellene az iratokat.

Kérdés: Művelési ág alól ki nem vont zártkerti ingatlan egyik tulajdonosa eladta a birtokrészét egy nem földművesnek számító 3. személynek. A másik társtulajdonos szintén nem földműves (ez én vagyok). A szerződés hirdetményben 60 napra kifüggesztésre került az illetékes önkormányzatnál. A probléma, hogy az eladó tulajdonos nem értesített engem a szerződés megkötése előtt a 3. személy ajánlattételéről. Az első kérdésem, hogy ebben az esetben a szerződés biztosan jogvesztő? Vagyis a földhivatal az ajánlattétel hiányában nem jegyzi be a szerződést? A másik kérdésem, hogy érdemes-e elővásárlási jognyilatkozatot tennem a jegyzőnél a 60 nap alatt (elővásárlási jogommal szeretnék élni)? Ha elővásárlási jognyilatkozatot teszek, akkor az elővásárlási jogosultság jogalapja a Ptk (én és a 3. személy ugyanis nem földművesek)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önnek elővásárlási joga van a fentebb leírtak alapján. Az elővásárlási jog jogosultja számára nyitva álló 60 napos nyilatkozattételi határidő az adásvételi szerződésnek a kormányzati portálon történő közzétételét követő napon kezdődik. Lényeges változás nyár óta az eljárásban, hogy a más törvényen (így pl. a nem földműves tulajdonostársaknak a Ptk. alapján fennálló) vagy a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival szemben megszűnik a közvetlen közlési kötelezettség.

 

Kérdés: Végrehajtás alatt van az ingatlanom. 2009 óta nem fizetek. K&H eladta az Interfaktornak. Ha nem fizetek a faktor cégnek, akkor azt évente leírja veszteségnek. Tehát neki az megtérülésnek számít. Ezt a leírást a végrehajtó felé köteles jelenteni. Valamint a forintosításnál tisztességtelenül felszámolt, majd (állítólag) jóváírt tételnek is szerepelni kellene a végrehajtó kimutatásában. Ha nem látok ilyen tételt, mit tegyek? Van jogom betekintést kérni az eredeti szerződésükbe, hogy mennyiért vették meg a követelést? Valamint a könyvelésükbe, hogy történt-e leírás? És ha igen, akkor ezek a tételek csökkentik a tartozásom, mert kétszer nem “kaphatják” meg. Remélem, jól gondolom!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérni kérhet, bár nincs joga a szerződések teljes tartalmának megismeréséhez. Egy peres eljárás során lehet indítványozni a dokumentumok becsatolását. Javaslom, hogy vegye fel a kapcsolatot a faktor céggel, amennyiben kérdése van. Az elszámolásnál „jóváírt” összegnek a végrehajtónál már nem lehet szerepelnie.

Kérdés: Heti 40 órás (napi 8 óra) munkaidő beosztásban és munkaidő keretben dolgozom. Azt tudom, hogy a munkaadó ebben az esetben a 6. napon történő munkavégzés esetén is csak alapbért és műszakpótlékot köteles fizetni a munkaidőkeret lejártáig. Szeretném tudni, hogy mi történik akkor, ha napi 8 óra helyett 12 órát dolgozom. Nem tudom, hogy köteles-e a cég kifizetni az adott hónapban az 50%-os túlórapótlékot vagy megteheti-e hogy a plusz 4 órát is csak alapbérrel fizeti. És még azt szeretném tudni, hogy a heti 48 órán felüli, tehát a vasárnapi munkavégzésre hány százalékos túlórapótlék jár?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban a munkaszerződése az irányadó, az abban foglaltak szerint kell a munkáltatójának eljárnia. Amennyiben a munkaidő-keretben rögzített óraszámot túllépi, úgy túlóra pótlékot köteles fizetni a munkáltató. Mivel a munkája jellegét nem ismerjük, így nem tudunk önnek pontos választ adni további kérdéseire. Javaslom, forduljon ügyvédhez munkaszerződésével a pontos válasz megválaszolása érdekében.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy az ügyvéd egy magánszemély nevében kiküld egy megemelt bérleti díjat, de ez a levél nem lett átvéve, mivel az értesítő szelvény nem lett bedobva a postaládába és ezért nem tudtunk a levélről! Ebben az esetben van kézbesítési vélelem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz ismerni kellene az Önök közötti bérleti szerződés tartalmát, mert annak a függvénye is lehet. Más: attól, mert nem veszi át, az emelés még hatályos lehet, de ez is a szerződés függvénye.

Kérdés: Elnézést a zavarásért, csak egy kérdésem lenne. Van két lányom, de az apjuk neveli őket, nekem letiltás alatt van a gyerektartás, viszont én most várandós vagyok és a munkáltatóm mondta, hogy csak 33%-ot tud vonni. Legutóbb kapott az apuka 26.600 Ft-ot a 30.000 Ft helyett és ezt felrótta nekem, hogy bajom lesz belőle.Nos a kérdésem az, hogy nekem ki kell pótolnom azt a kb. 4000 Ft-ot vagy sem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, ki kell fizetnie.

 

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy jelenleg a fizetésem 20%-át fizetem a kislányom után gyerektartásként, aki jelenleg 13 éves. 2014-ben egyeztünk meg ebben a 20%-ban. Az egyezségben az is szerepelt, hogy engem terhel minden költség, ha el akarom vinni a lányomat. Ekkor még egy városban laktunk. Ő ezután elköltözött a városból kb. 90 km-re. Ez is plusz terhet rótt rám. Most már viszont kamaszodik a lányom és az anyuka nevelése miatt is alig látom. Gyakorlatilag fizetem a tartásdíjat, meg az egyszeri 20.000 Ft összegű iskoláztatást évente és igazából nem kapok cserébe semmit. A kérdésem az lenne, hogy van értelme beadni egy kérelmet a gyerektartás csökkentésére?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A magyar jog szerint a szülő kötelessége, hogy a kiskorú gyermeke eltartásáról gondoskodjon. A tartásdíj összegének megállapításához a gyermek szükségleteinek a mértéke az irányadó, amelyet elsősorban az életkor, de a gyermek egyéb igényei is befolyásolhatnak. A gyermektartásdíj összegét csak akkor lehet megváltoztatni, ha a megállapítás alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be. Mivel még a régi szabályozás szerint állapították meg (%-os), így nem írta, hogy ez pontosan mekkora összeg. Jelenleg 40-70 e FT közé esik a havi tartásdíj, amit a bíróság átlagosan meg szokott állapítani.

Kérdés: Facebook-os hirdetést találtam magánszemélytől, aki egyedi kilométeróra számlapot hirdetett. Csak privátban lehetett érdeklődni a termékről és áráról. A terméket megrendeltem a személytől és előre utaltam a pénzt (25 ezer forintot) augusztus 3-án. Azóta is csak hiteget, hogy miért nem vehetem át tőle a terméket, ugyanis külföldről rendeli ő is és azt utólag szereli be. De a terméket ő sem kapja meg, így nem tudja továbbadni nekem, illetve így a pénzt sem tudja visszautalni, mivel ő is elutalta annak a cégnek vagy személynek. Mit tudok ilyenkor tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Első lépésben javaslom, hogy kérjen bizonyítékot az eladó állításával kapcsolatban, kérjen elérhetőséget a külföldi partnerhez, és érdeklődjön személyesen a partnernél. Ha ez nem vezet eredményre (és amennyiben a feltételei fennállnak), akkor csalás miatt tehet szabálysértési feljelentést, illetve FMH eljárást tud indítani.

Kérdés: Háztetőmön kisebb javítás volt szükséges (kátrányozás). Hívtam egy szakembert, aki meg is csinálta, viszont egy szikra berepült a padlástérbe és aznap éjjel leégett az egész tető. A szakember nem vállal felelősséget. Ez október 30-án történt. Fotó és dokumentáció készült, valamint katasztrófavédelmi jegyzőkönyv is. Azóta elindult a tető felújítása. A szakember céghez nem köthető, egy név és telefonszám van hozzá. Érdeklődnék, hogy Ön szerint érdemes-e feljelentést tenni és ha igen, milyen eredménye lehet (és mennyi idő alatt)? A tető- és belső felújítás költsége minimum 3 millió Ft + a belerakott időnk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenképpen érdemes eljárást indítani az illető ellen, ám eredményt és határidőt megjósolni ennyi információ alapján sem lehet. Javaslom, mielőbb forduljon a rendőrséghez feljelentésével. Az esetleges büntető eljárás során jelentheti be polgári jogi igényét, amely a károk megtérítésére vonatkozik, illetve ettől függetlenül is elindíthatja a polgári jogi igényének az érvényesítését.

Kérdés: Házasságot kötne két ember, akiből az egyiknek elég sok adóssága van, köztük egy becsődölt devizahitel. A másiknak semmilyen adóssága nincs. Ha összeházasodnak, követelhetik-e az egyik fél adósságát a másikon, illetve ha igen, előzetes házassági szerződéssel kikerülhető-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Eredményesen nem követelhetik, mert követelni bármit lehet egyébként.

Kérdés: Az ügyemben szerintem az alábbiak értelmezése dönti el, hogy igazam van-e: Ptk. 1:2. § (2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni. A Ptk. kommentár alapján számomra ez azt jelenti, hogy az egyéb jogszabályok, amelyeket a Ptk. is szabályoz, azokat úgy kell értelmezni, hogy a Ptk. ne sérüljön. Az ügyemben a Ptk. 6:298 at szeretném érvényesíteni, ami Ptk. alapján kógens szabály, ha jól sejtem tehát érvényesülnie kell. A megbízóm szerint pedig a Bit 386.§ alapján nem kell megállapodnia velem, így nem jár szerinte kártalanítás nekem a megállapodás hiánya miatt. A véleményem szerint a Ptk. 1:2§(2) alapján nem tagadhatják meg a megállapodást velem és ez alapján tagadhatják meg, hogy kártalanítsanak engem. Mi a véleménye Önöknek erről? A lex specialis derogat legi generali elvet próbálták lenyomni a torkomon, de lévén, hogy ez szerintem ellentmond a Ptk. 1:2§(2)nek és nem találtam ezen elvnek jelenleg hatályos megfelelőjét így nem alkalmazható.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdéséből sajnos nem derül ki, hogy konkrétan milyen ügyben, milyen probléma révén kér segítséget, teljeskörű válasz pedig az iratok ismeretében adható. Általánosságban annyit lehet csak elmondani, hogy nem köteles senki sem megállapodást kötni mással, ez alól csak rendkívül szűk kivétel van. A Ptk. 1:2. §-nak ehhez semmi köze.

Kérdés: A munkáltató úgy akar túlórát elrendelni, hogy péntek délutántól (mikor este 10-kor ér véget a műszak) szombat reggelre (reggel 6) akar kötelezően behívni. Én úgy tudom ezt nem teheti meg. Jól tudom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A rendkívüli munkaidő (túlóra) éves maximuma naptári évenként 250 óra, ez kollektív szerződésben felemelhető évi 300 órára. A túlóraszámot egyenletesen kell elosztani, így a munkavállaló beosztott rendes és rendkívüli munkaideje együttesen nem haladhatja meg a napi 12 és a heti 48 órát. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a heti óraszám korlátot a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. Előre nem látható körülmények felmerülése esetén rendelheti el a munkáltató a túlórát, amiből következik, hogy rendkívüli munkaidőt előre beosztani nem lehet.

Kérdés: Rendőri intézkedés során ért könnyű testi sértés miatt írásban lemondtam magánindítvány jogomról, nem akartam eljárást. Ebben az esetben tehetek feljelentést még vagy mi van ilyenkor, hogyha meggondoltam magam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem teljesen egyértelmű, hogy az intézkedés miatt szenvedett sérülést, avagy sem? Mert az egyik eset közvádas. Így csak általánosságban: a magánindítványra üldözendő bűncselekmények miatt csak a jogosult feljelentése alapján indítható büntetőeljárás. A magánvádas eljárásban nem a magánindítvány, hanem a feljelentés a vád, amelynek tartalmaznia kell a magánindítványt. Mivel lemondott magánindítvány előterjesztéséről, ezért ez a körülmény a feljelentés elutasítását fogja eredményezni.

 

Kérdés: Olyan problémával fordulok Önökhöz, hogy kb. egy hónapja kaptam egy levelet az Intrum Justitia nevű cégtől. Ebben 11 ezer pár száz forintos tartozás megfizetését követelik rajtam, mely 2003. május óta áll fenn nem részletezve, hogy ez milyen tartozás. Reagálva a levelekre e-mailben kértem felvilágosítást, mondván nekem senki felé nincs ilyen összegű tartozásom. Azt írták, hogy ez egy a UPC Szolgáltató felé fennálló tartozás, 2003 óta. Nos a UPC engem ezzel kapcsolatban meg sem keresett, tehát nem értem. Azóta heti szinten zaklatnak az Intrum részéről csekket küldve és fenyegetőzve, ha nem fizetem be, akkor jogi útra terelik a dolgot és annak a költségeit is én fogom majd viselni. Kérdésem az, hogy mit tehetek ellenük, hisz ha jól tudom telekommunikációs tartozás egy éven belül elévül. Mivel jelenleg táppénzen vagyok daganatos betegségből kifolyólag, nekem pereskedni se időm se pénzem, de idegileg is kikészít a fenyegető levelek garmada heti szinten.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy keresse meg a UPC (most már Vodafone) ügyfélszolgálatát annak érdekében, hogy tisztázza a tartozás részleteit. Az írásbeli felszólítás a 2014. március 15. előtti tartozások esetében szakítja meg az elévülési időt. Ha a szolgáltató elévült követelésre vonatkozóan küld felszólító levelet, akkor érdemes válaszunkban az elévülésre hivatkozni. Ha ennek ellenére a szolgáltató FMH / bírósági útra tereli a dolgot, akkor a korábbi válaszlevél még önmagában nem elég, hanem magában a fizetési meghagyásos eljárásban, illetve a bíróság előtt is hivatkozni kell a tartozás elévülésére.

Kérdés: Külföldi pókerteremből származó jövedelem után egy nyugdíjasra az SZJA kötelezettségeken kívül vonatkozik-e még valamilyen adó?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A külföldi online kaszinóban folytatott kártyajátékban szerzett nyeremény esetében a magánszemélynek a Szja tv. szerint, összevont adóalapba tartozó jövedelme keletkezik. Pókerjáték esetében a nyeremény megszerzése tevékenység végzéséhez köthető, ezért az a Szja tv. 16. § szerinti önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Az adóköteles jövedelem akkor keletkezik, amikor az az online pókerszámláról az Ön részére kifizetésre, kiutalásra kerül.

Kérdés: Vásároltak a szüleim egy földet 1980-ban, a tulajdonos elhunyt, a tulajdoni lap nálam van, csak nem lett átírva. Mi műveljük már 40 éve, de eladta az örökös a földet, most szóltak a szomszédok. Ilyenkor mi a teendő? Benne van vagy 20 gyümölcsfám, fúratott kút, de azt mondják, hogy nem az enyém, ilyenkor mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A földterület elbirtoklásának feltétele, hogy megszakítás nélkül, 15 éven keresztül sajátjaként kell birtokolnia azt. Az elbirtoklás iránt bírósághoz lehet fordulni, amely pert az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonossal szemben kell megindítani. A perben bizonyítani kell, hogy az elbirtoklás feltételei teljesültek.

Kérdés: Szándékomban állt külföldről Budapestre költözni. A lakás bérleti szerződésének a megkötése még nem történt meg, csupán a bérbeadó részéről egy “bérbeadásra vonatkozó nyilatkozat” érkezett és én pedig átutaltam neki 2 havi bérleti díjat 320.000 Ft-ot “bérlési foglaló” címen. Sajnos egy héttel később rádöbbentem, hogy képtelen vagyok feladni a jelenlegi otthonomat és kértem a bérbeadót, hogy tekintsünk el a megállapodástól, mert ebbe belebetegszem. Felajánlottam neki egy havi közösköltség + fűtésdíjat, valamint egy új meghirdetés megfizetését. Ő makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy nem keres másik bérlőt és tartja nekem a lakást 2021. februárig, a megbeszélt időpontig. (Egyébként ez kontraproduktív, mert már januártól is kiadhatná másnak.) Azaz, ha költözöm jó, de ha nem, akkor magamra vessek. Nem kapok vissza tőle egy fillért sem. Van valami lehetőségem, hogy a pénzemnek legalább egy részét visszakaphassam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a létrejött szerződésben foglalóról állapodtak meg, úgy azt jogosan vesztette el, mivel a szerződés meghiúsult az ön visszalépése okán. További konkrétumot csak a szerződés ismeretében tudnék mondani.

Kérdés: 5 éve peres eljárásban lévő devizahiteles (élő szerződés) ügyben állok szemben az Unicredit bankkal. Sajnos sürgősen ügyvédváltásra van szükségem és ehhez keresnék megfelelő segítséget. Érdeklődnék, hogy Önök foglalkoznak-e ezzel a területtel munkájuk során? Amennyiben igen és tudunk erről érdemben beszélni, keressen a következő elérhetőségeken.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Irodánk segítséget tud nyújtani ilyen esetben is, amennyiben szeretne időpontot egyeztetni jogi tanácsadás okán, az alábbi elérhetőségen tudja megtenni: +36 20 966 2061.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy most van ez a vírushelyzet és nem kellett jönni egy hetet dolgozni, de a munkáltatóm azt kifizette, így lementünk mínusz órába és azt hétvégén dolgoztatja le, sima műszakban. Ilyet lehet csinálni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaidő egyenlőtlen beosztására kizárólag munkaidőkeret alkalmazása esetén van lehetőség. Főszabály szerint a munkaszerződésben található feltételek az irányadóak.

 

Kérdés: XVIII. kerület-ben laktam, én fizettem a közös költséget, a saját nevemen. Nem hajlandó a tulajdonos az egyesség után sem kifizetni. Mi tévő legyek, 1.654.000 Ft a kérelem összege. Többszöri megbeszélésre sem hajlandó.

Válasz: Tisztelt Kérdező! FMH eljárást kell indítania, esetleges ellentmondás esetén pedig lehet perelni.

Kérdés: A kérdésem a következő lenne: A feleségemmel közösen van két gyermekünk, de neki az előző kapcsolatából is van egy gyermeke. Mivel összeházasodtunk, így igénybe tudtuk venni az adókedvezményt. De sajnos már két éve külön élünk, még nem váltunk el, hogy maradjon az adókedvezmény és így én is több pénzt tudjak neki adni. De közben nekem lett egy új párom, akitől született egy gyermekem. Szóval így már mégis aktuális lenne a válás. A kérdésem az lenne, hogy miként jönnénk ki a legjobban? Miként maradhatna meg mindkettőnknek az adókedvezmény a válás után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kedvezményezett eltartottak után havonta igénybe vehető kedvezmény mértékét – a családi kedvezmény igényelhető keretösszegét – az Szja törvény határozza meg, így az: – egy eltartott esetén 66 670 forint; – két eltartott esetén 133 330 forint, – három (és minden további) eltartott esetén 220 000 forint. A családi kedvezményt az veheti igénybe, aki saját háztartásában nevelt gyermek után családi pótlékra jogosult.

Kérdés: Párom nevében szeretnék írni. Körülbelül 4 éve felvett a testvérének x összegű szabad felhasználású hitelt, amiből ő házat vett. Az elején fizették is a hitelt, de 2 éve többszöri felszólításra sem hajlandó fizetni, így páromat már bárlistára tették. Papírt nem írtak, így bizonyítani igazából nem tudja, csak beszélgetések vannak, amiben felszólítja, hogy fizesse a hitelt. Azt szeretném kérdezni, hogy tudunk-e ügyvédi peres úton kezdeni valamit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel nem került sor párja és az ő testvére között írásbeli megállapodásra annak tekintetében, hogy a fizetési kötelezettségnek párja helyett a testvér fog eleget tenni, ezért bizonyítani is hatványozottan nehéz ebben a szituációban. Javaslom a szükséges iratokkal, meglévő beszélgetésekkel forduljon ügyvédhez a probléma hatékony megoldása érdekében.

Kérdés: Kérdésem: az édesanyámnál most derült ki, hogy pszichiátriai problémái vannak. Kaptam erről papírt is (ambuláns lap), amiben az áll, hogy 24 órás felügyeletet igényel. De ezt se az anyukám se a testvéreim nem akarják elfogadni. Eddig nálam lakott és most haza akarják költöztetni a saját lakásába. Jogilag milyen felelősegem van? És azt szeretnék, hogy igényeljem az ápolási díjat, de éjszakára nem kell ott maradnom szerintük. Mit tehetek, illetve jogilag milyen felelősség terhel, ha nem maradok vele éjszaka. Vagy elvihetik-e az anyukámat így? Én odaköltözni nem tudok hozzá, mert van családom és intézetbe sem szeretnénk adni. Az anyukám nem érzi, hogy beteg lenne, de ezt a pszichológus is elmondta, hogy ez a betegség ezzel jár.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben testvéreivel és édesanyjával nem sikerül konszenzusra jutni, lehetősége van pert indítani édesanyja gondnokság alá helyezése okán.

Kérdés: Olyan problémám lenne, hogy albérletben laktunk, de a tulaj felmondta a szerződést és most mindenféle mondvacsinált károkra milliókat követel úgy, hogy a kauciót sem adta vissza. Hova menjek? Jogos az, amit csinál? Mit tehetek ellene?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kaució a szerződésben meghatározott károk fedezésére stb. szolgál. Abban az esetben, ha nincs állagsérelem a kaució visszajár. A kaució jogtalan visszatartása okán lehetőségük van közjegyzőhöz vagy ügyvédhez fordulni fizetési meghagyásos eljárás megindítása céljából, majd adott esetben pert tudnak kezdeményezni.

Kérdés: 2019. augusztusától kölcsönadási szerződéssel használtam a gépkocsit. A tulajdonos úgy döntött előzetes megbeszélés nélkül, hogy 2020. nov. 20-án kivonja ideiglenesen a forgalomból az autót, ezután úgy értesített engem, hogy messengeren elküldte nekem a lefotózott jármű forgalomból való kivonási kérelmét. Ezzel nekem anyagi és erkölcsi kárt okozott. A szerződés nem tartalmazza a felmondási időt, de azt igen, hogy a ” szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szabályai az irányadók.” A kérdésem a következő: Kérhetek-e kártérítést az eljárás miatt vagy ilyenkor milyen törvény véd engem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsődlegesen tisztázásra szorul, hogy a gépjárművet ingyenesen kapta-e kölcsön, vagy visszterhes szerződés keretei között?

Kérdés: Szeretnék érdeklődni, hogy mi a teendő abban az esetben, ha tiltás érkezik a férjem és az anyósom nevére egy olyan albérlettel kapcsolatban, ahová nem voltunk bejelentve, csak egy szerződés van (ami nem hivatalos), illetve nem a cég (akitől béreltük az ingatlant) nevére szóltak a számlák. Mi minden hónapban otp bankon keresztül utaltuk át a szerződésben leírt összeget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Érdemi válasz adására információ hiányában nincs lehetőség, javaslom küldjön egy új levelet, amelyben részletesen leírja problémáját és a kérdést, amire szeretne választ kapni. Olyan, hogy „nem hivatalos” szerződés nincsen….

 

Kérdés: A végrehajtást kérő tulajdonjogát a földhivatal bejegyezte, november 13-án megtörtént a birtokba adás az árverési vevő részére. Az adós azonban nem üríti ki a házat és nem is hajlandó elhagyni. Sőt, a birtokba adás után befeszítette az egyik bejárati ajtót. A rendőrség szerint ez csak rongálás, nem kényszeríthetik a ház elhagyására, mivel az a bejelentett lakcíme. Az adós azt állítja, hogy a házban lakik, így a tulajdonos nem tudja fiktívvé nyilváníttatni az adós lakcímét. Hogyan lehet kényszeríteni az adóst, hogy elhagyja a házat? A végrehajtó szerint :,,Ezen probléma már nem a végrehajtó iroda hatásköréhez tartozik.”

Válasz: Tisztelt Kérdező! Eléggé önellentmondó, amit leírt….amennyiben megtörtént a birtokba adás, akkor mit keresne az adós az ingatlanban még?

Kérdés: Sógorom februárban elhunyt. Van végrendelet, amiben az áll, hogy egy bizonyos ingatlant rám hagy. Az lenne a kérdésem, hogy lemondhatok-e a nővérem javára az örökölt ingatlanról, ezért nekem kell-e fizetnem? És ha teljesen ingyenes, akkor ezt hogyan és milyen módon tehetem meg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hagyaték elfogadása nem kötelező, a közjegyző előtt tudja ezt jelezni. Ha nem fogadja el, akkor illetékmentes az ön része és a törvényes öröklés szabályai szerint fog eljárni a közjegyző. Ezt kell összevetni azzal, amit ön szeretne, ehhez a pontos családi viszonyokat is ismerni kellene.

Kérdés: Volt egy élettársam, akitől született egy fiam. Eddig nem volt rá szükség, hogy ügyvédhez vagy esetleg bíróságra menjünk, de mostanra szükségessé vált. A kérdésem az lenne, hogy mennyi gyerektartást kérhetek tőle, ha ő Ausztriában dolgozik én pedig Magyarországon? És mi az, amit ő követelhet tőlem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó, ennek hiányában a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni a gyermek indokolt szükségleteit; mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; a szülők háztartásában eltartott más gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; a gyermek saját jövedelmét és a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

Kérdés: Van 2 autóm. Jelentkezett egy szerelő, aki házhoz jött és elvitte megcsinálni az autóimat. Nem az előre megbeszélt munkát végezte el. Számlát, átvételi elismervényt nem adott, a javítási költség kifizetésre került. Internetes beszélgetéseim vannak vele. Próbáltam vele egyeztetni, de nem hajlik rá. Szerinte elvégezte a munkát. Kizárólag bíróságon tudok munkadíjat visszakövetelni? Vagy kérhetek végrehajtást peres eljárás nélkül? Ha igen milyen megnevezés alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, elsődlegesen küldjön egy felszólító levelet a kötelezett számára, amelyben felszólítja őt a teljesítésre, és kilátásba helyezi a további jogkövetkezményeket. A másik lehetőség egy fizetési meghagyásos eljárás megindítása közjegyző vagy ügyvéd segítségével.

Kérdés: Három unokám egyetlen nagyszülője vagyok. A gyerekek születése óta én vásárolom, mosom, vasalom, szortírozom minden ruhájukat, de a gyerekágyakat, gyerekkocsikat, minden ágyneműt, törölközőt, kerékpárokat, gyerekmedencéket stb. én vásárolom. Járok hozzájuk és takarítom a gyerekszobákat, a WC-t, örömmel, hogy mindezt megtehetem. Lányom nagyon nem szeret (“Úgy utállak, hogy inkább feltöröm a betont az út közepén …”, “Mit akarsz? Ez az én házam, az én családom.”), a vőm sem, de ő nem mond ilyen rossz dolgokat. Kérdésem: a gyerekek, én magam, a házam (végrendelet)? Kötelességeim, jogaim, lehetőségeim?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Vagyonáról vagy akár annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet. Érdemi válasz adására információ hiányában nincs lehetőség, javaslom, küldjön egy új levelet, amelyben részletesen leírja problémáját és a KONKRÉT kérdést, amire szeretne választ kapni.

Kérdés: 2013-tól nem fizet szabadságot.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben, jogi segítségre van szüksége, tegyen fel kérdést. A fenti információ sajnos nem elegendő a probléma megoldásához.

Kérdés: Van egy 1/1 tulajdonban lévő végrehajtási joggal terhelt ingatlanom. A vh-val megegyeztem, még 6 év van hátra, neki fizetem havonta a törlesztőt. Közben lett egy élettársam, akivel újítjuk az ingatlant. A fundamentájához, hogy a házra tudjuk felhasználni, tulajdoni hányad kell a párom nevére. Hogy tudom ráíratni a ház egy részét? Lehetséges ez? Úgy akarom, hogy a hitel az én nevemen legyen, tőle függetlenül. A bankot megkérdeztem, a megosztásba beleegyezett. A vh-tól is kell engedély? Ügyvéddel? Hogyan kell ezt csinálni? Hova menjek először?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontos válasz adásához sajnos az Ön által megadott információ nem elégséges. Fontos kiemelni, hogy amennyiben a végrehajtási eljárás más szakaszba lép (pl. árverés), úgy az egész ingatlant elárverezik (feltéve, hogy az egész dologi fedezet volt), függetlenül attól, hogy kinek a nevén van. Látni kellene a tulajdoni lapot, továbbá tudni kell azt is, milyen jogcímen történne a vagyonátruházás (ajándékozás, adásvétel stb.) A végrehajtási jogon felül fontos tudnivaló, hogy van-e az ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom, amely akadálya a vagyonátruházásnak. Javaslom, tegye fel kérdését az információk megadásával újra, vagy keressen meg egy ügyvédet személyesen, mivel az ingatlan-nyilvántartási eljárásokhoz átruházás esetén amúgy is szükséges ügyvéd közreműködése.

Kérdés:  Az lenne a kérdésem, hogy a kormányhivatalból végkielégítéssel távoztam másfél éve és nyugdíjas is lettem közben. Ha én most valamely csoda folytán az ügyészségen kapnék munkát elvállalhatom-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincs akadálya annak, hogy öregségi nyugellátás mellett munkát vállaljon.

Kérdés: A 2008-as válságban munkahelyemet elveszítettem, a hitelem felmondásra került. Akkor 8 millió Ft-tal indult a hitel, már 10 milliót kell a vh-nak visszafizetni. 2012-ben a bank átváltotta a frankhitelt forintra, elengedett 25%ot, így 6,2 Millió lett a tartozás. A vh. viszont azóta is az eredeti 10 millió Forinthoz számolja a kamatokat. Lehetséges ez? Azt írta, hogy nem tudja átállítani a gépet. Csak így minden hónapban többet von, mint kellene. Azt a pénzt nekem ki fogja visszafizetni? Ha lezárul a banknál a tartozásom, ők szólnak, de a vh vajon leállítja? És akkor még majd mire fog mit felszámolni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A végrehajtónak a követelés tényleges összegéhez mérten kell számolnia a járulékos költségeket. Amennyiben ettől eltér, a végrehajtás korlátozására kell pert indítani.

Kérdés: Édesanyám a 90-es években vásárolt részemre egy házat 15 millió Forint értékben, melynek egyedüli tulajdonosa vagyok. A házat azóta én saját pénzemen felújítottam és bővítettem, így jelenlegi értéke 60 millió Forintra lett felértékelve. Édesanyám halála után az ő tulajdonában lévő házat ketten örököltük húgommal, melynek felértékelt ára 65 millió Forint. Kérdés: a fentiek tükrében, jogilag hogyan van az örökösödés, hogy mindketten egyenlő részben örököljünk (szem előtt tartva, hogy az én tulajdonomban van és marad az anno ajándékba kapott ház)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem tartozik a kötelesrész alapjához az örökhagyó halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke. Tehát a 65 millió forintot öröklik fele-fele arányban.

Kérdés: A kérdésem a következő: megteheti- e a munkáltató, hogy bedolgoztatja velem azokat a napokat, amelyekre nem tud nekem munkát biztosítani? Határozott idejű munkaszerződésem van február végéig. Egyedül dolgoztam a munkahelyemen teljes napi munkaidőben, heti 40 órában. Felvett más munkakörbe egy másik dolgozót is, de abban a beosztásban nem tudott neki munkát adni, így betette hozzám és naponta váltjuk egymást. Megteheti azt, hogy hét közben nem tudja biztosítani a munkát számomra, hétvégére pedig azt mondja, hogy menjek takarítsam ki a házát vagy bármi más munkát kitalál, ami nem függ össze a munkaköri leírásommal? Arra hivatkozik, hogy megteheti, mert az állam felhatalmazta, hogy a vírus miatt bármi munkát adhat. GINOP programos támogatással vett fel mindkettőnket. Ha jól tudom, akkor a teljes béremet fizeti ez a program. A munkáltatómnak pedig ezt az összeget át kell adnia részemre. Garantált bérminimumot kapok a teljes munkaidőre. Ilyenkor mi a teendő, ha nem tudja biztosítani számomra azt a munkaidőt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Mt. 53.§-a alapján a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben foglalkoztatni. Javaslom, forduljon ügyvédhez, mivel az EU-s pályázatokkal összefüggő munkaszerződésekre általában speciális szabályok vonatkoznak, így ismerni szükséges az összes, Önnel kapcsolatos munkaügyi iratot is.

Kérdés: Munkahelyemen 21 éve dolgozom. A felmondásom tervezem. Munkáltatóm áthelyezne másik munkakörbe, amely a munkaköri leírásomban és munkaszerződésemben sem szerepel. A végzettségem megvan hozzá, gyakorlatom nincs és elvállalni sem fogom. Mivel hosszú ideje itt dolgozom a végkielégítés lehetőségével szeretnék élni. Várjam meg, hogy emiatt elbocsássanak vagy van módom a felmondásra pl. azonnali hatállyal. Mely  esetben járna a végkielégítés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a) a munkáltató felmondása, b) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy c) ha jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem e törvény hatálya alá tartozik és ez alapján szűnik meg. A végkielégítés mértéke legalább húsz év esetén öt havi távolléti díj összege. Tehát Ön semmiképpen se mondjon fel, mert akkor nem jár végkielégítés. Ne fogadja el az új pozíciót.

Kérdés: 2016-ban megkaptam a 25 éves közalkalmazotti jubileumi jutalmamat. Ebből négy évet egyházi iskolában töltöttem és ott kaptam meg a két havi juttatást. Ezt követően még két évig dolgoztam az egyházi iskolában, majd negyedik éve ismét közalkalmazotti jogviszonyban vagyok, egy állami fenntartású intézményben. Mikor jár nekem a 30 éves jubileumi juttatás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az egyház által fenntartott intézményekre nem a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vonatkozik, tehát nem kötelesek jubileumi juttatásban részesíteni dolgozóikat. Az ott eltöltött két évet nem fogják beleszámítani közalkalmazotti jogviszonyába. Tehát a további öt év vonatkozásában a közalkalmazottként eltöltött időszak lesz az irányadó.

Kérdés: Párom nagymamája egy éve, hogy meghalt és a három unoka örökölte az ingatlant, köztük a férjem is, melynek értéke 4 millió Ft. A hagyatékin három felé lett osztva és úgy egyeztek meg, hogy egyik sem adhatja el a másik beleegyezése nélkül. Férjem jelenleg az ingatlanban lakik a családjával, mint állandó lakcímen, mivel másfél évig a férjem felesége ápolta a nagymamát. Kérdés az egyik örökös ügyvédhez akar fordulni, hogy megkapja a részét, de sajnos a férjem nem úgy áll anyagilag, hogy ki tudja fizetni. Ilyen esetben mit lehet tenni, hogy a család ne kerüljön az utcára. Természetesen, amikor megteheti, ki fogja őket fizetni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Megállapodás szerint lehetőség van a többi tulajdonos számára többlethasználati díjat fizetni havi rendszerességgel. Megoldást jelenthet továbbá az ingatlan természetbeni megosztása vagy közös értékesítése és a vételár megosztása. Ezen felül az ingatlan banki kölcsönben, dologi fedezetként történő bevonása is számításba jöhet, érdemes ezen is elgondolkodni. Avagy részletekben megfizetni a kölcsönösen kialkudott vételárat stb.

 

Kérdés: Rendszeresen fizetem a két gyermekem után a gyermektartásdíjat. A végzésben külön megállapodtunk a rendkívüli egészségügyi kiadások körében arról, hogy a számla bemutatását követően a költségek felét térítem. A volt feleségem végrehajtást indított ellenem, mert magán szemorvoshoz vitte a gyereket és a kullancs elleni védőoltás összegének a felét sem fizettem ki. Úgy gondolom, hogy a TB fizeti a szemvizsgálatot és a védőoltás sem kötelező. Szerintem ezeknek a kiadásoknak benne kell lennie a gyermektartásdíjban. Jogos-e a követelés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan ismerni kellene a válaszhoz a végzés megszövegezését.

 

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy a párom kitett az utcára, hogy már nem vagyunk jóban, kijelentett a lakásból. Eltelt 40 nap és megnéztem a központi nyilvántartásban, hogy hol van az állandó lakcímem. Ezek szerint még mindig a régi. Visszamehetnék-e jogosan a régi címemre vagy a párom rendőrt hívhat és elvitethet? Jogom van hazamenni a családomhoz vagy sem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsődlegesen tisztázásra szorul, hogy milyen jogcímen laknak az ingatlanban: tulajdonos valamelyikük, bérlik az ingatlant, szívességi használók? Fontos tisztázandó dolog továbbá, hogy házasok-e a párjával. Pontos válaszért kérem, tegye fel kérdését több információ megadásával.

Kérdés: Gyermekem rengeteg adósságot halmozott fel. Nem velem lakik, külön él, otthagyta a munkahelyét. Nem tudja fizetni a hiteleit. Ha a bankok nem tudják behajtani, akkor tőlem követelhetik-e? Az ő hülyesége miatt nem akarok fizetni. Személyi kölcsön, hitelkártya, A hitel, mind mínuszban.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem vállalt kezességet a fia által kötött hitelszerződésben, úgy nem követelhetik Öntől, hogy elégítse ki a tartozást. A tartozás átáramlása ebben az esetben csak öröklés útján jöhetne szóba.

Kérdés: Sógoromnak a második házasságkötése előtt megvolt a lakása, házasságkötés után a felesége lakásában laktak a sógorom haláláig. A szülei már nem élnek, gyermeke nincs, egy testvére van, akinek vannak gyermekei. Kérdésem: végrendelet nélkül ki örökli a lakását, illetve mi számít közös vagyonnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha leszármazó és szülő nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl. Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.

Kérdés: Fiam válása az egy gyermekük elhelyezése tekintetében közös gyermekfelügyelettel zárult. 1 hét apa, 1 hét anya. A volt menyemnek az volt a kérése a fiam felé, hogy az apai nagymamát zárják ki a láthatásból. Vagyis velem ne találkozhasson az unokám. Mindig is nagyon szeretett velem lenni. Sőt pszichológiai vizsgálat is megerősítette, hogy a nagymama a legfontosabb a gyermek életében. A gyámügyön megegyeztünk, hogy mégis láthatom az unokámat. De a gyámügyi határozat után a fiamnak és a volt menyemnek a bíróságra kellett menni egy előző gyermekelhelyezési per miatt, melyet a menyem kezdeményezett. Maradt a szülők között a heti váltás, nekem a gyámügy szerinti láthatás. De a bíróságon kikötötték a szülők az anya kérése volt, hogy a gyámügyi határozaton kívül nem tarthatok kapcsolatot az unokával. Iskolai szünetekben nem találkozhatok vele. Mit tehetek? Jogos kérés volt a bíróság felé? A bíróság engedélyezhette ezt? A fiam azért ment bele az egészbe, hogy a volt neje már hagyja békén. Ne legyen ezen vita.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján elsődlegesen a gyermek érdekeit kell figyelembe venni ilyen esetben. A törvény szerint a nagyszülőnek is joga van a kapcsolattartásra, ebbe az anyukának nincs beleszólása. Első sorban a gyámhatósághoz fordulhat a kapcsolattartás miatt a Ptk. 4:179. § (1) alapján. Javaslom, hogy keressen meg egy ügyvédet személyesen a jogi lépések megtételéhez.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy kb. 130 napja rendeltem egy új autót, a szerződést megírtuk a kereskedővel és megállapodtunk, hogy 10% előleget utalok a megadott számlaszámra. Így is volt, átutaltam a 10%-ot. Közben szerettem volna még valami extrát beletenni az autóba, de sajnos azt a választ kaptam, hogy már nem lehet, mert a rendelést ők már leadták és már nem tudnak változtatni. Pedig az autó legyártása az csak jövő év februárban várható. Így visszaléptem a vásárlástól és ugyanott rendeltem egy másik autót, ugyanazt csak még 1-2 plusz extrát rakattam az autóba. Így sajnos a foglaló, amit befizettem az előző autóba elúszott. A kérdésem, hogy jogos vagy sem, hogy elúszott a foglaló? Nem akarták beszámolni az új ott leadott rendelésembe.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a létrejött szerződésben foglalóról állapodtak meg, úgy azt jogosan vesztette el, mivel a szerződés meghiúsult az Ön visszalépése okán. Persze a teljesen korrekt válaszhoz ismerni kellene a szerződést is, így csak az Ön elmondására lehet hagyatkozni.

Kérdés: Falusi telekhatárra épült házam van. A szomszédban, közvetlenül a fal tövében egy hatalmas fa nőtt, ami a falat megrepesztette. Jegyző látta jegyzőkönyvezte, mivel egy éven túli a gond, így bíróságra kell menni, de a tulajdonos elhunyt és végrendelettel kettéosztotta az ingatlant. A háza felét az özvegye, a beépítetlent az előző házasságból való leánya örökölte. Ez utóbbi részt (de csak ezt!!) egy harmadik személy pereli, állítja, hogy azt már régebben megvásárolta. Mivel telekkönyvileg a hagyaték 1/1 arányú, ezért a hagyatéki eljárás fel lett függesztve a per befejeztéig. A kárt okozó és veszélyes fa a házas részen van, ami a per kimenetelétől függetlenül amúgy is a végrendeleti és törvényes örökösöket illeti. Hogyan perelhetném az itt lakó özvegyet, aki nem hajlandó a fát kivágatni? Még az örökösök is pereskedhetnek majd, mert szívből utálják egymást. A fa meg rádőlhet a házamra, tönkreteheti az életemet. Kisnyugdíjas egyedülálló idős asszony vagyok és végtelenül elkeseredett.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, próbáljon meg konszenzusra jutni szomszédjával. Amennyiben nem jár sikerrel, küldjön számára felszólító levelet, amelyben felszólítja a fa kivágására és kilátásba helyezi a további jogkövetkezményeket. Ha ez sem vezet eredményre az illetékes bírósághoz fordulhat szomszédjogi szabályok megsértése okán.

 

Kérdés: A férjem halála után derült ki, hogy a közös tulajdonban lévő lakásunkat kiadta, amit a NAV felé nem jelentett. A bérlő (a férjemnek a feléje irányuló tartozásaira hivatkozva, amit semmivel sem tud bizonyítani sőt “értesüléseim” szerint a férjemnek sem fizetett) se fizetni, se kiköltözni nem akar. A szerződés – mivel én nem írtam alá – érvényes? Én szeretnék egy jogilag érvényes szerződést kötni vele, de ő arra sem hajlandó. A hagyatéki eljárás alatt, illetve utána, amikor a fiam örökli a férjem 1/2 tulajdonjogát, milyen jogi lépésekre van lehetőségünk? A NAV felé a be nem fizetett adót az örökösnek kell utólag befizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha érvényesen jött létre, akkor igen. A pontos válaszhoz ismerni kellene a tartalmát is. Amit tehetnek: peres eljárás indítása az elmaradt bérleti díjak kapcsán, illetve ingatlan kiürítése iránt indított per. A birtokvédelemet csak akkor javaslom, ha nincsen szerződés. Elvileg igen, az örökösöknek….

Kérdés: Ingatlanom mellett van egy önkormányzati út. Szemben lévő telek új tulaja elkezdett építkezni. Akkor a jegyző úgy tájékoztatott, hogy az utat használhatja, közművet beköttethet, de köteles helyreállítani az ezzel járó rombolást. A földutat elegyengette, kavicsot szórt rá. 40 éve használom ezt az utat, itt könnyebb pl. tűzifát beszállítani a telkemre egyszerűbb, mint a főútról. Az új tulaj azt hangoztatja, hogy neki már 500.000 Ft-ba került az út, így ha használni akarom, akkor fizessek. Kérhet-e útdíjat? Értem, hogy pénzt költött rá, de nekem megfelelt az út, ahogy volt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem kérhet jogosan, mivel az út az önkormányzat tulajdona.

Kérdés: Jogom van visszautasítani a covid tesztelést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a hatóság kötelezi rá nincs joga visszautasítani.

Kérdés: Allianz biztosítónál kötött ingatlan biztosítás kötésekor a biztosító ragaszkodik az ingatlant kívül-belül lefotózni esetleges korábbi falrepedésekre hivatkozva. Megtagadhatom-e? Nem találok erre vonatkozóan választ, emiatt fordulok Önökhöz, mivel idős korommal érik a bizalmatlanságom, meginog a biztonság érzetem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Megtagadhatja, csak akkor nem biztos, hogy kötnek Önnel szerződést. A képek az aktuális állapot dokumentálása céljából készülnek, melyek szükséges információt nyújtanak a kockázatvállalással összefüggésben. A szerződés tartalmának ismerete nélkül kérdése teljeskörű megválaszolására nincs lehetőség. Esetleges másik megoldás lehet, hogy olyan biztosítót keres, ahol nincsen ilyen előzetes felmérés, avagy azt maga az ügyfél végzi el. Számtalan lehetőség áll rendelkezésre.

Kérdés: Olyan problémám van, hogy volt egy hitelem, annak volt egy kezese, a hitel nem lett törlesztve és átkerült a végrehajtóhoz. Tőlem is és a kezestől is vonták a végrehajtást a fizetésünkből. Én ezt a hitelt 2 éve kifizettem, meg a végrehajtást is. A minap a kezes azt mondta nekem, hogy elmegy egy ügyvédhez és beperel engem azzal, hogy fizessem ki neki azt az 5 évet, amit a végrehajtó vont tőle. Kérdésem az lenne, joga van hozzá, hogy kérje tőlem??

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.

Kérdés: Igyekszem röviden vázolni a történetet és bízom benne, hogy segítséget kaphatok majd ez ügyben. Feleségem 2010. óta él velem párkapcsolatban, 2012. óta házastársként. Kapcsolatunk előtt (2007-ben) volt már egy házasságkötése. Valamikor 2006-ban volt egy Cetelem áruvásárlási hitele az akkori párjával, amit válásuk alkalmával szóbeli megegyezés alapján a volt férje fizet tovább. Egészen a mai napig abban a tudatban is éltünk, hogy ez megtörtént. 2019. augusztusában azonban egy nem ajánlott levél várt a postaládában. Soha, semmilyen felszólító levelet ez ügyben nem kaptunk. Az ügyintéző hölgy elmondása szerint legutóbb 2014-ben küldtek levelet egy olyan címre, ami ekkor már régen nem is volt bejelentett lakhelye. És ezek a levelek nem ajánlva érkeztek, így tudomást sem szereztünk róla. Az Intrum Justitia szerint 252.610 Ft fennálló tartozásom van. A kérdésem az lenne, hogy mit tehetek most? Ma ismét egy beadott levél fogadott.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elmondottak alapján a követelés már szinte biztos, hogy elévült. Emiatt az Intrumnak (is) van egy ügymenete. Javaslom, forduljon ügyvédhez a probléma hatékony megoldása érdekében, tudni fogja a megoldást, aminek a leírása túlmutat a jelen fórum keretein. „Csak” be kell tartani és teljes mértékben megnyugtató a megoldás.

Kérdés: Kérdésem a közeli hozzátartozó (édesanyám) betegsége kapcsán folyósított ápolási díjra vonatkozik. Tény 1.) Ápolási díjat (emelt összegű, 2. kategória) folyósítanak számomra, idős, 85 éves Parkinson kóros édesanyám ápolása kapcsán. Ennek összege jelenleg nettó 50.760,- Ft. Tény 2.) Jómagam 63 éves vagyok, 55%-os rokkant, egyéb bevételi forrásom nincs, mivel az ápolás amúgy is teljes időmet felemészti. Tény 3.) Erdélyből származom és az ottani nem egész kilenc (!) éves munkaviszonyom után – mivel a román törvények szerint betöltöttem a nyugdíj korhatárt – kis összegű nyugdíjellátásban részesülök Romániából, ennek összege jelenleg kb. 59 eurónyi összeg. Kérdésem 1: Jól értelmezem-e jogszabályt, hogy jogosult vagyok az ápolási díjra, mivel annak olvasata ”nem jogosult ápolás díjra, aki rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét…”  számomra laikusként azt adja ki, hogy az 59 eurós összeg (kb. 18.000 Ft) bőven alatta van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, törvény alapján jogosult rá, mivel az ön nyugdíjellátása nem haladja meg az ápolási díj összegét.

Kérdés: Élettársi kapcsolatban élek 5 éve. Szeretném élettársamra hagyni a nyaralómat, helyettes örökösnek pedig az ő lányát szeretném megjelölni. Van két felnőtt korú lányom. Végrendelet írásánál, ha kizárólag az élettársamra hagyom az ingatlan, érvényes lesz-e? van-e köteles rész a lányaimnak, aminek valamilyen formában esetleg érvényt szerezhetnek? Megoldást jelentene–e, ha bejegyzett élettársak lennénk, illetve akkor mi az öröklési sorrend?

Válasz: Tisztelt kérdező! Amennyiben a fent említett módon kíván végrendelkezni, – aminek semmi akadálya, hiszen mindenki szabadon végrendelkezhet-, felnőtt korú lányait kötelesrész illeti meg, ami a törvényes örökrészük 1/3-a. Ez oly módon kerülhető el, ha kitagadja őket az öröklésből, továbbá az ő gyermekeiket is, ha vannak, ami csak kifejezett okkal tehető meg, különben érvénytelen a végrendelet ezen része.

Kérdés: Kérdésem a következő lenne: Adott egy vendéglátóhely, ZÁRVA tábla kirakva, a kapu zárt állapotban. 2 vendég még az utolsó korty italát fogyasztja kint a kerthelyiségben és a pultos az épületen belül végzi zárás utáni tevékenységét. Joga van-e a rendőrnek bejönnie a zárt kapun és bírsággal fenyegetni a személyzetet (1fő), aki egyedül tartózkodik bent maszk nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Annak ellenére, hogy kitették a ‘zárva’ táblát, a vendéglátóegység szolgáltatási tevékenysége tovább folytatódott és az aktuális kormányrendeletnek megfelelően a személyzet köteles maszkot viselni a vendéglátóhely területén.

Kérdés: 2018-ben váltam el. Van két fiam, 14 és 12 évesek. A volt férjem rendesen fizeti a gyerektartást, mert a fizetéséből vonják le. Mind a ketten új életet kezdtünk, én olyannyira, hogy az esküvőt tervezzük az új párommal. Kérdésem Önhöz, hogy ha újra férjhez megyek, akkor a gyerektartást ugyanúgy kapom az előző házasságomból született két fiamra? Vagy az új házasságommal megszűnik az exférjem pénzbeli kötelezettsége?

Válasz: Tisztelt Kérdező! AZ újabb házasságától függetlenül fizetnie kell a gyermekek édesapjának a tartásdíjat, hacsak egyéb körülmény nincsen.

 

Kérdés: Párom 10 éve különél a családjától, gyerekek és 1 unoka a lakásban maradt (tömb). Nemfizetés miatt megszüntették a melegvíz-szolgáltatást. Kedves gyermeke visszaköttette, hogy az unokát nem fürdetheti hideg vízben. Mivel időközben elköltözött az anyuka az unokával, így bejelentette, hogy van melegvíz-szolgáltatás. Mivel a párom nevén volt az összes közüzemi számla, így tőle akarják behajtani a tartozást. Ez lehetséges?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, lehetséges. A törvény alapján, amennyiben párja az ingatlan tulajdonosa továbbra is kezesként felel a közüzemi költségekért. A számla átírása csak a tartozások megfizetése után lehetséges.

Kérdés: 16 éves unokám egy futó kapcsolatból született egy német személytől. A gyermek nem ismeri az édesapját, soha nem is látta őt, s talán az apuka sem tud az ő létezéséről, ezért gyermektartást sem fizetett. Most azonban gyakran foglalkoztatja az a gondolat, hogy megismerje az apukáját. A kérdésem az lenne, hogy hogyan induljon el a keresésben úgy, hogy csak a férfi nevét tudja és azt, hogy Németországban él.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 14. életévét betöltött gyermeknek lehetősége van kérelmet előterjeszteni a gyámhivatalnál vér szerinti szülője adatainak megismerése céljából. Egy név alapján azonban sem a magyar, sem a német hivatal nem fog tudni segítséget nyújtani a keresésben. Érdemi eredményekhez bővebb információra lesz szüksége az unokájának. Az ön által megadott információk alapján kérdése teljeskörű megválaszolására nincs lehetőség.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy másfél hónappal ezelőtt leadtuk a régi albérletünket. Mindent rendben talált a tulaj. Egyik nap felhív, hogy az új lakóknak tönkrement a mosogatógép és karcos a kerámia főzőlap. Fizessünk mi 14.000 Ft-ot. Kérdésem az lenne, hogy lehet jogos ez a követelés? Természetesen nem akarunk fizetni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben már elszámoltak a bérbeadóval nem jogos, hiszen, azóta már az új bérlő vette használatba a lakást.

Kérdés: Ózdi lakos vagyok, aki közmunkabérből oldotta meg a megélhetését. 2016. januárban volt a válóperem. 3 kiskorú gyermekem teljes felügyeleti jogát átadtam az anyjuknak, mondván jobb helyük van nála, mert az új barátjával jobb megélhetést tudnak biztosítani nekik. Mivel ott két kereset volt, míg én egyedülálló voltam. Fél évig együtt voltunk még a közös házban a gyerekekkel együtt. Majd elköltözött Pápára a gyerekekkel a párjához. 2 hónap után 3 kiskorú gyermekemből 2 kiskorú gyermekem visszaszökött hozzám Ózdra. Azóta én nevelem őket. Majd közös megegyezéssel megállapodtunk, hogy mivel nálam van két gyerek és nála egy, ezért nem kell küldenem gyerektartást. Közben az egyik kiskorú gyermekem, aki nálam volt nagykorúvá vált 2018-ban. Így már csak egy kiskorú gyermek volt, akit iskoláztattam és neveltem. 2018.11. hóban a fiam visszament az anyjához, majd ismételten visszajött hozzám. 2019. januártól ismételten én gondoskodok róla. Ezt a családtagok is tudják. Erre feljelentett gyerektartás nem fizetése miatt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem tett fel kérdést, így nem tudom, hogy mit szeretne megtudni. Ha a gyermektartás fizetési kötelezettségéről lenne szó és bírósági peres eljárásban állapították meg az Ön fizetési kötelezettségét, akkor fizetnie kell egészen addig, amíg a bíróság nem változtatja meg a végzését, még akkor is, ha a gyermekek Önnél vannak.

Kérdés: Felülírhat-e egy iskolaigazgató egy kormányrendeletet? A 468/2020 korm. rendelet nem írja elő a gyermekeknek az iskolai kötelező maszkhordást, mégis szankciókkal (igazolatlan hiányzás, hazaküldés, igazgatói intő) kényszerítik ki, hogy sokszor 6-8 órát maszkban legyenek a gyermekek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kormányrendelet nem tartalmaz rendelkezést az iskolai maszkviselésre vonatkozóan a tanulókat illetően, viszont az intézményvezető saját hatáskörében előírhatja annak hordását, amennyiben ezt az iskola házirendje, belső működési szabályai nem tilalmazzák stb.

Kérdés: Én a büntetés végrehajtásnál dolgoztam 6 hónapot (nem közalkalmazott) és október 2-án közös megegyezés alapján megszűnt a munkaviszonyom. Azóta (28 napja) nem kaptam meg sem a béremet, sem a papírjaimat. Többször telefonáltam, de mindig más válasz jött, hogy miért nem kapom meg. Szeretném megkérdezni ez jogos-e? És ha nem, mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon köteles kiadni a szükséges igazolásokat. Ez a határidő vonatkozik a munkabérre, illetve az egyéb járandóságokra is. Azt javaslom, próbálja meg újra felvenni a kapcsolatot a munkáltatóval, amennyiben nem jár sikerrel az illetékes bírósághoz fordulhat.

 

Kérdés: Bentlakásos idősek otthonában dolgozom, önkormányzat a fenntartó. Közalkalmazotti jogviszonyban, 12 órás műszakban, nappal és éjszaka. Ápoló vagyok, a kinevezésemben is az szerepel. A vezető ápoló távolléte esetén én helyettesítem őt. Ápolói feladatokat látok el, katéterezés, injekciózás stb. Szeretném tudni, hogy egészségügyi pótlékra jogosult vagyok-e? A vezető ápoló megkapja. Én, ha őt helyettesítem arra az időre nem kapok semmilyen juttatást pluszban sőt, ha pl. két hétig távol van és én vagyok helyette, akkor arra az időre 8 órában vagyok beosztva. Mivel ekkor nem tudok éjszakai műszakot vállalni, így az éjszakai pótléktól is elesem. Tehát az érdekelne, hogy egészségügyi pótlék csak a vezető ápolóknak jár-e vagy a műszakban dolgozó szociális dolgozónak is, ha úgy van alkalmazva, mint ápoló?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 257/2000. (XII. 26.) Kormányrendelet alapján a szociális ágazatban egészségügyi munkakörben dolgozók is jogosultak az egészségügyi kiegészítő pótlékra.

Kérdés: Használt autót vásároltam, de Budapestről Fótig nem tudtam eljönni vele, több 100 ezer Ft a javítás. 780.000 Ft-ért vettem, a kereskedő nem tárgyal inkább fenyeget. Fogyasztóvédelem nem elérhető, kihez fordulhatok?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, elsődlegesen küldjön egy felszólító levelet a kötelezett számára, amelyben felszólítja őt a teljesítésre, és kilátásba helyezi a további jogkövetkezményeket. A másik lehetőség egy fizetési meghagyásos eljárás megindítása közjegyző vagy ügyvéd segítségével. Amennyiben a kötelezett ellentmond a fizetési meghagyásnak, az eljárás perré alakul. Amit lehet még: fogyasztóvédelem felkeresése írásban, békéltető testület felkeresése.

 

Kérdés: Mit tehetek abban az esetben, ha az expárom saját tulajdonú lakásából szakítás után el szeretném vinni az összes holmimat, de ő kicsinyességből és bosszúvágyból nem enged be? A címre nem voltam bejelentve, a lakás felújítását kezdtük el közösen, de agresszív természete és labilis érzelmi állapota miatt szakítottam vele. Míg távol voltam ő kicserélte a zárat, most pedig letagadja, hogy bármim is ott lenne és magántulajdonra hivatkozva nem enged be. Nem tudom mit tehetnék, én csak a holmijaim szeretném minél előbb visszakapni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, elsődlegesen próbálja meg békés úton rendezni a kérdést volt párjával. Amennyiben nem hajlik a megegyezésre és nem adja vissza Önnek az ingóságait, úgy javaslom, forduljon az illetékes rendőrkapitánysághoz (és ne hagyja magát itt), illetve ún. dolog kiadása iránti pert is lehet indítani.

Kérdés: Páromnak volt egy lakása (tömb), ami fele-fele arányban a feleségéé is volt. Feleség részét tartozás miatt elárverezték, majd később a párom részét is, mert kevés volt a feleség része a tartozásra. Amikor a feleség részét elárverezték a páromét még nem, így még 2 évig bent lakott a feleség a 2 gyermekkel. Miután a páromé is árverezésre került (idén áprilisban) ki akarta tenni az új tulajdonos őket, hogy hagyják el az ingatlant. Mivel kilakoltatási moratórium van, így júliusig az ingatlanban maradtak. Most jönne a kérdés: páromnak beküldtek 700 ezer Ft letiltást, hogy ezt az ingatlanvásárló küldte be, mert a párom felesége még 2 évig a lakásban lakott a párom részében. Most nem tudjuk, hogy ez lehetséges-e, hisz 2 évig a párom része nem állt végrehajtás, árverezés alatt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Arra az időszakra, amíg nem vonták végrehajtás alá a párja ingatlanhányadát nem is számolható fel rá végrehajtási költség. Javaslom az ügy bonyolultságára való tekintettel keressen fel szakembert (ügyvédet) a probléma hatékony megoldása érdekében, mivel szükséges lenne a teljes végrehajtási iratanyag ismerete is.

Kérdés: Férjem bipoláris affektív zavarban szenved, ami a skizofrénia egy fajtája. 14 éve élünk együtt. 5 közös gyermekünk van. Életünk rendezett, férjem vállalkozó. A nyár közepe óta nem szedte a gyógyszereket rendesen, ami oda vezetett, hogy 4 napra bezárt az ingatlanba, nem mehettem ki az utcára. Gyermekeink is velünk voltak, őket nem korlátozta, de meg sem próbáltak kimenni, így elfogyott a kenyér és az ételallergiás gyermekünk rizsszelete is. Boltba nem mehettem, ő nem volt hajlandó. A lakáson belül is kísért mindenhová. Amikor mondtam, hogy orvosi segítségre van szüksége arcon ütött. A rendőrség vetett véget a dolognak. 72 órás távolságtartás és büntető eljárás indult ellene. Férjem a zárt osztályon van. Most a bíróság hivatalból meghosszabbította 60 nappal a távoltartást. A karácsonyt sem töltheti ezért velünk, ami a gyerekeket nagyon megviselte. Mire számíthatunk ezután? Mi történik a 60 nap után? Ha rendbe hozták és tünetmentes a 60 napot még tovább fogják hosszabbítani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az előzetes kényszergyógykezelés elrendelése, illetve meghosszabbítása ellen a házastárs jogosult fellebbezésre. A bíróság az előzetes kényszergyógykezelést maximum hat hónappal hosszabbíthatja meg. Kérdése teljeskörű megválaszolására a további, szükséges információ hiányában nincs lehetőség. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről.

Kérdés: 9 éve elváltam, 15 éves lányom én neveltem ezidáig. Apuka ellen végrehajtás van gyermektartásdíj nem fizetése miatt. Közben a lányom hozzá költözött. Most felügyeleti jogot intéz, hogy átvegye a gyereket. Kérdésem az lenne, hogy: én újra férjhez mentem, s új kapcsolatomból van egy 5 éves gyerekem. Ha nekem kell gyermektartást fizetnem, akkor csak az én fizetésem alapján kell fizessek? Vagy a férjem jövedelmét is hozzá adják az enyémhez, mert akkor az jóval nagyobb összeg lenne és ház hitelem is van. Úgy hogy a volt férjem még most is fizeti az elmaradt gyerektartást.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermeknek járó tartásdíjat kizárólag az Ön jövedelméből kell megfizetnie. Az első házasságából született gyermekével kapcsolatban Ön lehet csak a tartásra kötelezett, a második férje nem.

Kérdés: Sajnos a szomszéd amiatt vitázik velem, mert az ingatlana előtti részen fordulok meg autóval. Az a kérdésem, hogy az ingatlan előtti rész az közterület vagy a szomszéd tulajdona? Kerítésen kívüli utcarész az már közterület, vagyis használhatom megfordulásra, ha a szomszéd azt a részt autók parkolására használja. Ebben kérem a segítségét, ha valóban közterület az ingatlan előtti rész, hogyan értessem meg vele ezt a tényt? (Szögesdróttal is megfenyegetett, hogy azt rakja ki és azon fordulhatok….)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény határozza meg a közterület fogalmát, amely a következő: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, melyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. A közterületek funkciója az épületek, illetve a telkek megközelítése mások tulajdonának érintése, használatának zavarása nélkül. A leírtak alapján nem eldönthető, hogy kié a terület, ahhoz tulajdoni lap, térképvázlat a földhivatalból, esetleg földmérő kellene. (Azonban feltételezhetően nem a szomszédé….sokan viselkednek így, jogokat tulajdonítanak maguknak…)

Kérdés: Édesanyám 2012.04.10-én nekem ajándékozta a 2,5 szobás belterületi ingatlanját. A Budapesti 2. számú Körzeti Földhivatalban az ajándékozás 2012. április 23-án bejegyzésre került. Az említett lakás a tulajdonommá vált. Édesanyám 2020. februárjában elhunyt. Testvérem a jövőbeni hagyatéki eljárás során törvényes részét követeli. Az a kérdésem, hogy az ingatlan értékének hány százaléka illeti meg a jelenlegi örökösödési törvény szerint?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan 2012-ben az Ön tulajdonába került ajándékozás révén, ezzel egyidejűleg a hagyatékok közül is kikerült, nem képezi az örökség részét. A testvére nem tarthat rá igényt eredménnyel. Persze követelni, perelni stb. lehet. Ilyen esetben védekeznie kell a törvényben leírt módon (erre kell csak figyelnie), és akkor semmi baj nem lesz.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy milyen jogai vannak egy árverés nyertes vásárlójának. Már üzenget, hogy kiadja albérletbe vagy Ő maga költözik be. Az árverés nyilvános adatai alapján nem beköltözhetőként szerepel (https://ingatlanvegrehajtas.hu/elado-129439-lakohaz_udvar_Matraszolos). Az ingatlan 1/4 részét árverezték el. Az 1/2 rész egy idős bácsié, ide van bejelentve és itt is lakik. Haszonélvezeti joga is van és szellemileg leépült, 24 órás felügyeletre szorul. A maradék 1/4 rész a fiáé.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A haszonélvező hozzájárulása nélkül semmit nem tehet. Ha a haszonélvező hozzájárult, akkor pedig a többi tulajdonostársnak is bele kell egyeznie.

Kérdés: Már 3 éve dolgoznom a cégnél, egy német cégnek dolgozunk be. Azt mondta a főnök, hogy a céget megveszi a német cég, de meg lesz tartva mindenki. Ilyenkor megkapom a végkielégítést? Mit írhatok alá és mit nem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez attól függ, hogy Ön mit szeretne és mit tartalmaz az irat, amit alá akarnak Önnel íratni. Mivel egyiket sem ismerem, így nem tudok Önnek a kérdésre válaszolni. Amennyiben szükséges és tudja, akkor konkretizálja a fenti két tartalmat.

Kérdés: Vállalkozásunkat kénytelenek vagyunk egyszerűsített végelszámolással megszüntetni. Én voltam a társaság ügyvezetője és én látom el a végelszámolói feladatokat is részmunkaidőben. Kérdésem, hogy lemondhatok-e jogszerűen az engem illető végkielégítésről a végelszámolás sikeres befejezése érdekében?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy tilos lenne lemondani a végkielégítésről. Ebből kifolyólag, mivel azzal Ön rendelkezik, elvileg fordíthatja az egyszerűsített végelszámolás hatékony lebonyolítására is.

Kérdés: Szeretném a tanácsát kérni abban az ügyben, hogy 2019. júniusában vásároltunk a párommal egy új Ford Kuga gépkocsit a szentendrei Hoványban. Első tulajdonosként bíztunk abban, hogy élvezhetjük az új autó érzését és előnyeit, de sajnos nem így lett. Jelenleg 22.400 km van a gépkocsiban minimális használat mellett. Az elmúlt 14 hónapban ezen az autón cseréltek már: napfénytető motort, kuplung rendszert (többször is, mire rájöttek a hibára), turbót (hiányzó csapágyak miatt), valamint motort… Szeretném a tanácsát és a segítségét kérni abban, hogy milyen lehetőségeink lennének (esetleg szavatossági időn belül vagy bármilyen formában), ebben az ügyben? Korábban már említésre került ez az opció a Hovány felé, de tovább passzolták az ügyet Ford Közép-Kelet Mo. felé.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint : a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.  Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el.

 

Kérdés: Ha egy fizetési meghagyás perré alakul, akkor méltányossági alapon azt a bíró elengedheti? A férjem volt felesége azzal érvel, hogy azért nem fizeti vissza a túlfizetést, mert ő kereső tevékenységet nem végez és csak a rokkant nyugdíja van, ami 42.922 Ft plusz a családi pótlék és a két gyerek után meg a 70.000 Ft gyerektartás. Bezzeg még a szomszédba is autóval jár.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bíró nem „engedheti el”, arról fog dönteni, hogy jogos-e és bizonyított-e a követelés. Ha igen, akkor meg fogja ítélni.

Kérdés: Fiam elvált és van egy 7,5 éves első osztályos kisfiuk. A gyermek elhelyezés úgy történt, hogy 1 hét apa 1 hét anya. Az anya engem, mint apai nagymamát teljesen ki akart zárni az unokám életéből. Gyámügyön keresztül kaptam láthatást. Mikor apánál van 2-szer mehetek érte az iskolába, anyai héten telefonálhatunk 1-szer és minden hó 3. hétvégéjén péntektől szombat délutánig nálam van az unoka. De mikor a fiamnál van 1 hétig az idő alatt nem jöhet át a fiam, sem én nem mehetek hozzá, mert a volt menyem megtiltotta. Fiam saját lakásában tartózkodik az unokával. A volt menyem azt mondta tartsa be a gyámügyön előírt láthatást. Valóban megteheti a volt menyem, hogy azon a héten, mikor a fiamnál van az unoka nem mehetek fel hozzájuk a fiam pedig nem jöhet, mikor vele van az unokám. Sőt én, mint nagymama még az iskola felé se mehetek. A fiam hetével is ő rendelkezik. 2-szer megyek érte az iskolába, de a fiam nem kérhet, hogy a többi napon is menjek érte, hiába van nála azon a héten az unoka.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az édesanyának is be kell tartania a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat, amelyeket a gyámhatóság/bíróság előírt. Nem korlátozhatja, hogy meglátogassa az unokáját, amikor a fiánál tartózkodik, hiszen mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat, tehát amennyiben az apuka hozzájárul az Ön látogatásához az “apás héten” úgy ennek semmi akadálya.

Kérdés: 2019-ben vásároltam egy ingatlant. Önkormányzati lakás volt, amiben a néni már 20 éve élt és a lánya a néni tudta nélkül meg akarta vásárolni az ingatlant, de mivel elővásárlási joga volt a néninek, ezért a hivatal kiértesítette a nénit, hogy egy bizonyos összegért megveheti. A következőképp történt: a néni és a lánya nem voltak jó kapcsolatban, sőt kimondottan nem volt jó viszonyuk. A nénivel megegyeztünk, hogy kifizetem az ingatlant és ő lesz a haszonélvező, én pedig tulajdonos. Amíg ő él továbbra is benne lakhat és addig semmit nem csinálok az ingatlanon, amíg ő ott van. Ez mind ügyvéd által előszerződésbe lett foglalva. A gond ott kezdődött, hogy a néni nem írta alá a végleges szerződést. Azóta már a lánya elvitte magához a nénit, az ingatlant pedig árulják, amire már érdeklődő is van. Hova tudok menni? Kitől kérhetek segítséget? Az ingatlant kifizettem, ügyvédet fizetek már lassan két éve és semmi nem történik! Monori bírósághoz tartozik Gyömrő, kérhetem hogy az ügyemet Pesten tárgyalják?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Előszerződés esetén a felek arra kötelezik magukat, hogy egy későbbi időpontban az előszerződésben megfogalmazott tartalommal és feltételekkel megkötik egymással a szerződést, amelyre az előszerződés irányul. Tehát a szerződés később bármely fél kérelmére bírósági úton kikényszeríthető. Azt javaslom, forduljon bírósághoz a birtokában lévő okiratokkal. Vagyonjogi perek esetén lehetőség van a felek kérelmére az általuk kikötött bíróságon letárgyalni az ügyet.

Kérdés: Budapesti önkormányzati bérlakást cseréltem vidéki ingatlan tulajdonjogra. Az önkormányzat 5 évre elidegenítés, terhelési tilalmat jegyzett azzal, hogy náluk ez a szokás. Nem lettem bejegyezve, mint tulajdonos és az 5 év is letelt. Közben a cserepartner elhunyt. Hagyatéki tárgyalás időpontjáról nem tudtam, így nem jelenhettem meg. Két gyerek örökölte a házat, akik tudtak a cseréről, mégis engedték a bejegyzést.
Azóta több 100 ezer Ft tartozásukkal terhelik a házat. Milyen jogcímmel tudom megtámadni az öröklést? Félek, bizonytalanságban élek, hogy bármikor utcára kerülhetek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a cseréről érvényes okirattal rendelkezik, amely bizonyítja az ön tulajdonjogát, bírósághoz fordulhat. Kérdése teljeskörű megválaszolásához szükséges lenne az iratok ismerete is. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről.

Kérdés: Azt szeretném megtudni, ha az anyukától kértem számlaszámot, de nem adott és a menyem számlaszámára küldöm a gyerektartást, mivel ott lakik velük együtt, ez is elfogadható? Bíróságon elfogadják?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem elfogadható. Ebben az esetben küldje postán a címére az összeget, és ennek a feladóvevényét őrizze meg.

Kérdés: 2018. októberében született első gyermekem. A munkáltatóm egy munkaerő kölcsönző. 2019. decemberben felkerestek, hogy meg fog szűnni a cég, kifizetnék a szabadságokat is, küldjem vissza aláírva a papírt. A későbbiekben, ha nem írom alá nem fogom tudni őket megtalálni. Ez a papír, amit küldtek egy közös megegyezésű felmondás volt. Nem írtam alá és követeltem, hogy értesítsenek a jogutódlásról és a cég megszűnéséről írásban, akkor aláírom. Azóta nem kaptam semmilyen információt. Mint TB kifizető hely szűnt meg, így az OEP utalta az ellátást, e-cégjegyzékben az szerepel, hogy ingatlan bérbeadással foglalkoznak. Alkalmazottak száma 1, tulajdonosok száma 3 és a lánya lett a fő tulajdonos. Jelenleg már gyesen vagyok és terhes lettem, gyes alatt fog érkezni a pici. Kérdésem az lenne, mert tartok tőle, hogy kijátszanak és nem fog járni csed/gyed emiatt, hogy ha írásban jelzem feléjük a terhességem, akkor valamilyen indokkal megválhatnak-e tőlem vagy ugyanúgy kötelesek alkalmazni így is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, próbáljon meg konszenzusra jutni munkáltatójával. A gyesen, gyeden lévő munkavállaló jogviszonya megszűnik a cég megszűntével, azonban a járandóságokra továbbra is jogosult marad. A gyermekvállalók felmondási tilalma sajnos ebben az esetben nem érvényesül. A körülményekre vonatkozó információk hiányában kérdése teljeskörű megválaszolására nincs lehetőség, különösen úgy, hogy az Ön által írt „közös megegyezésű felmondás” nem létezik….ez vagy felmondás, vagy közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés.

Kérdés: 73 éves nyugdíjas vagyok. 12 évet éltem nem bejegyzett élettársi kapcsolatban, de sajnos az élettársam hirtelen meghalt. Az én saját autóm az ő nevén volt. A kérdésem az, hogy jogosult lehetek, mint örökös? És mi a teendőm? Hol találok erre az ügyre jogi képviselőt, ügyvédet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírt nem bejegyzett élettársi kapcsolatnak nincs öröklési jogi hatása, tehát nem. Amennyiben nem áll olyan okirat rendelkezésére, amellyel hitelt érdemlően tudja bizonyítani jogosultságát, nem tarthat igényt az autóra.

Kérdés: A fiamnak több milliós banki tartozása végrehajtás alá került. A mi családi házunkba van bejelentve az állandó lakcíme, de életvitelszerűen nem tartózkodik itthon. Sőt, nem tudunk semmilyen elérhetőségéről sem. A leveleit nem vesszük át, visszaküldjük, hiszen nem tudjuk továbbítani neki. A ház a férjem nevén van. Ha bennünket keres meg a végrehajtó, akkor lefoglalhat-e bármit is az ő tartozása fejében? Itthon nincs az égvilágon semmije, még ruhái sem. Egyáltalán köteles vagyok beengedni? Bejöhet-e, ha nem vagyunk itthon?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a végrehajtó be tud menni, és az adós ingóságait foglalhatja, amennyiben van neki ott. Erre tudnak Önök is nyilatkozni, hogy nincsen. A gyakorlatban nemigen mennek már ki ingót foglalni (jármű kivétel), mert nem éri meg…..

 

Kérdés: A nem lakáscélú üzlethelyiségemet két hónapos felmondási idővel felmondtam április 30-án, ami június 30-án lejárt. Viszont a bérlők a mai napig folytatják kereskedelmi tevékenységüket, nem hajlandóak kiköltözni, sőt ennek hangot is adnak. Csak telnek a hónapok és nem tudom a saját tulajdonom igénybe venni. Megjegyzem, hogy ez az üzlethelyiség egy helyrajzi számon van a házzal, tehát az udvaromon belül van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pert indíthat az ingatlan kiürítése céljából. Azt javaslom, próbáljon meg újra konszenzusra jutni velük, és figyelmeztesse őket a jogkövetkezményekre, amennyiben nem tesznek eleget kérésének.

Kérdés: Édesapám januárban meghalt és volt egy nagy fogyasztói hiteltartozása, ami örökölhető. Vagyona nem volt egy kis összegű ingóságon kívül. Édesanyámon követelhetik a hitel törlesztését az örökölt vagyon felett vagy csak az örökölt vagyon összegéig?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökös a hagyaték tárgyaival, illetve azok hasznaival felel a hitelezői igények kielégítéséért, amennyiben ezek nem állnak rendelkezésére, akkor az öröksége erejéig saját vagyonával is felel.

Kérdés: Lezárult a gyermektartási perünk, így a férjem a volt feleségének 35.000 Ft-ot fizet gyermekenként, azaz összesen 70.000 Ft-ot. Mivel a határozat március 1-től szól, de jogerőre csak augusztus 25-ével emelkedett, így van egy csomó túlfizetésünk, mivel a férjemnél a munkáltató letiltja. Az ügyvédünk levelet írt a volt feleségnek és megpróbált vele egyezséget kötni, de válaszként azt kaptuk, hogy ő ezt a pénzt már elköltötte és mivel ő nem keresőképes, ezért nem képes visszafizetni. Magát és a gyerekeket szülői és baráti segítséggel tartja fent, amit szívességi alapon kap. Beadtunk egy fizetési meghagyást, de lehet, hogy így sem fogjuk látni a pénzünket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a kötelezett ellentmond a fizetési meghagyásnak, az eljárás minden további intézkedés nélkül perré alakul, ahol van lehetőségük hozzájutni követelésükhöz. A körülményekre vonatkozó információk hiányában kérdése teljeskörű megválaszolására nincs lehetőség.

Kérdés: 2019. tavaszán szerződtünk esküvői fotográfussal, majd rövidesen előleget (50%) fizettünk banki utalással. A pandémia kitörése miatt az esküvői dátumot 5 héttel a szerződött dátum előtt módosítottuk email váltásban, amiről a szolgáltató tudomást vett. Az új esküvői dátum 2021-re van kitűzve. Az esküvői fotós jelenleg új szerződést akar kötni és arra hivatkozik, hogy az előleget nem áll módjában sem beszámítani, sem visszafizetni, mivel a kapacitást fenntartotta nekünk, bár az új dátumot korábban nyugtázta. Az érvényben lévő szerződés nem tér ki a dátum módosítására vagy teljes lemondásra, hanem minden kérdéses esetben Ptk.-ra hivatkozik. Kérem segítsen abban, hogy a Ptk. szerint mire vagyunk jogosultak (előleg visszatérítés, szerződés felbontása, stb.)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A foglalóval ellentétben az előleg minden esetben visszajár, hiszen nincs szankciós jellege. Azt javaslom, próbáljanak meg konszenzusra jutni a fotográfussal. Amennyiben nem járnak sikerrel közjegyzőhöz vagy ügyvédhez fordulhatnak fizetési meghagyásos eljárás céljából. A konkrét lehetőségek feltárásához mindenképp szükséges a szerződésük tartalmának ismerete.

Kérdés: Párom nemrég elvált. Van egy autista fia a házasságából. Nekem is egy autista lányom van. A fia az édesanyjánál van elhelyezve, de minden második héten a párommal lehet. Pár hónapja kiment külföldre dolgozni, így csak akkor van nála a fia, mikor hazajön, általában 2 napot. Nos a kérdésem az lenne, hogy kérheti-e a párom tőlem azt, hogy apás héten én legyek a fiával, miközben ő nincs is itthon, mert kint dolgozik? Én ezt elleneztem, mert úgy gondolom, hogy az apjának kell a kapcsolatot tartania vele. Velem nem kell egy percet se úgy lennie, hogy az apja nincs is itthon. Nem vagyok a gyerek ellen, de nem érzem úgy, hogy nekem felelősséget kell vállalom más beteg gyerekéért. Nem vagyunk sem bejelentett élettársak, sem házasok. Joggal tagadom meg ezt a kérését? És az édesanyja sem kérhet tőlem ilyet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és – ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult. A kapcsolattartásra – ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett – kérelmére feljogosítható a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.

Kérdés: A férjem vállalkozásba szeretne kezdeni, a vállalkozás székhelye pedig a saját házunk, ingatlanunk lenne. Kérdésem az, hogy ha az ingatlanon jelzáloghitel és CSOK is van, akkor ez akadálya lehet-e ennek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem minősül a lakáscéltól eltérő hasznosítás tilalma megsértésének az, ha az igénylő a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy épített új lakást a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – ide nem értve a részvénytársaságot –, vagy egyéni vállalkozói tevékenységet folytató igénylő esetében az egyéni vállalkozás székhelyeként bejelenti. A rendelet azt is rögzíti, hogy a vállalkozást csak akkor lehet bejelenteni, amennyiben megfelel az alábbi feltételeknek: 1. A bejelentett cég nem folytat mezőgazdasági tevékenységet, ideértve a mezőgazdasági termékek termelését, feldolgozását és forgalmazását. 2. A bejelentett cég nem exportál más EU-s országba. 3. A bejelentett cég esetében az elmúlt 3 pénzügyi évben a CSOK támogatás és egyéb csekély összegű (de minimis) EU-s támogatások együttes összege nem éri el a 200 000 eurót. Áruszállítást és közúti fuvarozást végző vállalkozások esetében az elmúlt 3 pénzügyi évben a CSOK támogatás és egyéb csekély összegű EU-s támogatások együttes összege nem érheti el a 100 000 eurót. 4. A CSOK kedvezményezett ingatlanra nem vett igénybe más, csekély összegű Európai Uniós támogatást.

Kérdés: Hogyan tudom behajtani külföldre távozott adóstárson az ingatlanra felvett jelzáloghitel tartozást? Milyen jogi lépéseket tehetek és mit javasolnak, kihez fordulhatok segítségért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez az összeg nagyságától és az alap jogügylet szerződésétől is függ, a válaszhoz ismerni kellene. Más az eljárás EU-n belül és kívül is. További segítségért szakemberhez (ügyvéd) fordulhat.

Kérdés: Élő szerződésem van, amely szerint a nyugdíjba vonulásomig lakhatok a munkakörömhöz kiutalt szolgálati lakásban. Ez egy kerttel rendelkező ház és a bérleti szerződés szerint kerthasználati díjat is tartalmaz a bérleti díj. Az épület állaga erősen leromlott (süllyed az épület). A bérbeadónak erről évek óta tudomása van, de semmiféle javítást az épületen nem végzett. Kérdésem: Ha a bérbeadó felajánl egy másik szolgálati lakást (mert azt, amiben most élek, lakhatatlanná nyilvánítja), el kell fogadnom a felajánlott másik lakást? Kérhetem-e a bérleti szerződés folytonosságát? El kell fogadnom a felajánlott ingatlant, ha az emeletes társasházban van kert nélkül? Milyen jogorvoslati lehetőségem van, ha a bérbeadó nem tett eleget az épület állagmegóvásának?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Abban az esetben, ha a bérbeadó, a jelenlegi lakásnál alacsonyabb komfortfokozatú, illetve kisebb alapterületű ingatlant ajánl fel, pénzbeni térítésre jogosult. A bérbeadó köteles gondoskodni az állagmegóvásról, felújítási és karbantartási munkákról. Javaslom, próbáljon meg konszenzusra jutni a bérbeadóval, amennyiben nem jár sikerrel bírósághoz fordulhat.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy hagyatéki tárgyalás előtt az egyedüli (elhalt) tulajdonosú lakóingatlan kiadható-e bérleményként? Amennyiben igen, úgy a bérbeadó milyen státuszban kerül feltüntetésre, mivel az örökösök még nem tulajdonosok?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ingatlan tulajdonosa elhunyt, helyére az örökösei lépnek, új tulajdonosként. Nincs lehetőség arra, hogy valaki úgy adjon bérbe egy ingatlant, hogy annak nem a tulajdonosa vagy a bérlője, utóbbi esetben albérletbe kiadható az ingatlan, azonban ehhez is a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

 

 

Kérdés: A házunkba műanyag ablakokat építettek be. Mindegyik jól szigetel kivéve, amit az én szobámra építettek, mert annak se hő-, se hangszigetelése nincsen, a szobám lakhatatlan lett miatta. Rokonaimnál élek és övék a ház, többször szóltam nekik a hibás ablakról, de nem érdekli őket. Annak ellenére, hogy nem az enyém a ház, nincs se bérleti szerződésem, se haszonélvezeti jogom, saját magam és vagyonom védelme érdekében jogom van hívni egy másik vállalkozót, hogy beszereljen hozzám egy normális ablakot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján az állapítható meg, hogy Ön szívességi alapon lakja az ingatlant. Amennyiben változtatást kíván eszközölni rajta elsődlegesen a tulajdonossal kell egyeztetnie, ehhez az ő beleegyezése szükséges, továbbá a költségek megoszlása is ilyen esetben megegyezés tárgya.

Kérdés: Vizes munka felújítására megállapodtunk szóban egy szerelővel, szerződést nem írtunk. Előleget kért 350 ezer Forintot (a teljes megállapodott összeg 2/3-át), melyről adott egy számlát (NAV e-számla), ezen “Víz szerelési anyag előleg – Alanyi adómentes” tétel szerepel. Ezt én banki utalással kifizettem. A munkát max. 3-4 naposnak mondta (+ 1 nap a burkolás után). A munkát megkezdte, dolgozott kb. 2x fél napot (2 ember), de aztán egyéb munkák miatt félbehagyta. Egy héttel később még egyszer volt ott 1 ember, de azóta nem jöttek. Rendszeresen hívtam, ha nagy nehezen sikerült elérni, akkor azt ígérte, hogy aznap vagy másnap biztos jön. SMS-ek, ill. sürgető e-mailek vannak és telefonos fényképek a haladásról. Három és fél hétig egy félig szétvert lakásban éltünk, gödrök, stb. Aztán egy másik vizes társasággal befejeztettük a munkát. A beépített, ill. itt hagyott anyag kb. 20 ezer forintot érhet (néhány méter cső). Azóta elérni sem tudom. Vissza tudom kapni a pénzem? Feljelenthetem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, elsődlegesen küldjön egy felszólító levelet a kötelezett számára, amelyben felszólítja őt a teljesítésre, és kilátásba helyezi a további jogkövetkezményeket. A másik lehetőség egy fizetési meghagyásos eljárás megindítása közjegyző vagy ügyvéd segítségével.

Kérdés: Az önkormányzatnál dolgozom már 2 éve egy pályázatban. Napi 8 órába vagyok felvéve. Ezt januártól le akarják csökkenteni a felére (4 óra), mert előbb kezdték el a bért fizetni, mint ahogy a pályázat elkezdődött, így az utolsó pár hónapban nem tudnék fizetést kapni, ezért az óraszám és a bér felezése is. A másik ok, hogy nem gondoltak a minimálbér növekedésére, ezt nem tudják módosítani. De kérdem én, ha a költségtervet folyamatosan módosítják, akkor a béremet miért nem tudják? Illetve ha a szerződést módosítják és nem írom alá, milyen jogi következményei vannak? Felmondhatok? Határozott idejű szerződést fel lehet mondani így?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződés módosítására csak közös megegyezéssel van lehetőség, tehát nem köteles aláírni, mivel ez ön számára sérelmes lenne. Nincs jogkövetkezménye, hiszen az, hogy a munkavállaló nem írja alá a módosítást, nem lehet kizárólagos alapja a munkáltató általi felmondásnak. Abban az esetben mondhatja fel határozott idejű szerződését, amennyiben alapos indoka van rá. Ez csak olyan ok lehet, amely a munkavállaló körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna.

Kérdés: Van-e lehetőség Markusovszky ösztöndíjat kapott, már 2 éve szakorvosként elérni, hogy ne kelljen még 3 évet az állami eü-ben dolgozni ahhoz, hogy ne kelljen ezt az ösztöndíjat egészében és egy összegben kamatostul visszafizetnem? Személyes konzultációra is szívesen elmegyek ez ügyben, ha lehetséges a megoldás.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírás szerint a pályázónak vállalnia kell, hogy a szakképesítésének megszerzése után az Ösztöndíj folyósítás időtartamának megfelelő ideig hazai egészségügyi szolgáltatónál végez teljes munkaidejű foglalkoztatás keretében a szakképesítésének megfelelő szakorvosi tevékenységet. https://www.enkk.hu/files/SzakkepzesTamogatas/markusovszky-2020.pdf A dokumentum II. rész e) pontban megjelöltek megszegése esetén a IV. pont i) bekezdése szerint mindent vissza kell fizetnie. Javaslom, próbálja meg a közös megegyezést, de nem kötelesek Önnek engedményt adni. Szerződéses kötelezettsége kitölteni a pályázati időt.

Kérdés: Jelenleg egy közművelődési intézmény közalkalmazottjaként dolgozom. Közalkalmazotti jogviszonyom a törvény értelmében november 1-től munkaviszonnyá alakul át. Az átalakulás több időponthoz kötődik: 2020. augusztus 1-jén írásban tájékoztatott a munkáltató, 2020. augusztus 15-én a munkáltató ajánlatot tett a továbbfoglalkoztatásra, 2020. szeptember 14-én nyilatkozatot tettem a tovább foglalkoztatásomról, az ajánlatot elfogadtam. 2020. október 31-ig a munkaszerződésem kellene aláírnom. Kérdésem a következő: van-e lehetőségem ezek után mégsem ebben az intézményben tovább dolgozni? Mit kell tennem és az milyen következményekkel jár?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a továbbiakban nem kíván az átalakuló munkaviszonyában dolgozni az előző szerződése lejártával a munkáltató nem kötelezheti az új szerződés aláírására, mivel új szerződésről van szó és nem az eddigi kapcsán “mond fel” csupán nem létesít új munkaviszonyt ezért hátrányos jogkövetkezmények sem érhetik Önt, amennyiben nem írja alá az új munkaszerződést. Ez alól annyi jelenthet kivételt, ha időközben ezzel ellentétes nyilatkozatot tett, avagy valamilyen feltételhez kötötték ezt.

Kérdés: Rablás történt a munkahelyemen /pénzváltóban/. Később elfogták a rablót, akinek október végén történik a tárgyalása a Markó utcában. Jómagam sértett vagyok az ügyben. Kell-e nekem “polgárjogi igényt ” benyújtanom az elrabolt 3 millió Ft-ról, vagy azt a volt főnökömnek kell megtennie?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem Önnek kell benyújtania, mivel nem ön a sértett (ön ún. passzív alany), így ezt a volt munkáltatójának lehet és/vagy kell megtennie, legkésőbb az első, ún. előkészítő ülésig.

 

Kérdés: 1958-ban születtem, amit azért emelnék ki, mivel ebben a kérdésben az interneten általában az 1955 előtt születettekről írnak. Néhány év munkaviszony után súlyos betegség miatt elvesztettem a munkaképességemet és azóta rokkantként élek, annak az idők során eltérő jogi státuszában. Kereső tevékenységet mellette nem folytattam. A rokkantsági nyugdíj, majd ellátás mellett még özvegyi nyugdíjban is részesültem, részesülök. Év elején kaptam meg „adategyeztető” csomagomat a Kormányhivataltól, melynek kitöltését kötelezőnek véltem, így visszaküldtem. Ezután megkaptam a határozatot, hogy mivel a feltételek nem teljesülnek, öregségi nyugdíjra nem vagyok jogosult. A korhatárt hamarosan betöltöm. Kérdésem, hogy az öregségi korhatár betöltésével mi történik az eddigi rokkantsági ellátásommal és özvegyi nyugdíjammal? Azt hallottam, hogy mivel az adategyeztetést nyugdíjigénylésnek tekintik és arra nem vagyok jogosult, akkor a korhatár betöltésével a jelenlegi ellátásaimat elveszítem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) hatálya alá tartozó ellátások, függetlenül azon ténytől, hogy összegüket évente a nyugdíjakkal hasonló módon emelik, nem minősülnek nyugdíjnak, ezért az érintett megváltozott munkaképességű személy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatára betöltésekor lehetősége nyílik, hogy kérje az öregségi nyugdíjának megállapítását. Ezen igények érvényesítése kapcsán viszont sok esetben felmerül a kérdés, hogy a rokkantsági ellátott személy választhat-e, a folyósított rokkantsági ellátása és a kiszámításra kerülő öregségi nyugdíja között? A kérdés megválaszolásához szükséges elmondani, hogy a nyugellátás megállapítására nem hivatalból, hanem kizárólag az adott személy erre irányuló kérelmére kerülhet sor, továbbá pusztán a nyugdíjkorhatár betöltése nem eredményezi a rokkantsági ellátás megszüntetését. Az előzőek ismeretében már kijelenthető, hogy az érintett személyeknek közvetett választási lehetőségük van a két ellátás között, igaz, nem minden esetben válnak majd saját jogú nyugdíjassá. A választási lehetőség az alábbiak szerint alakul. A nyugdíj megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor meg kell jelölni, hogy a nyugdíj megállapítását kizárólag abban az esetben kérik, amennyiben annak összege magasabb, mint a folyósított rokkantsági ellátásuk összege.

Kérdés: Kb. 4 éve a férjem az én tudtom nélkül eladta a közös ingatlanunk felét, az ő reá eső részét egy ügyvéd által. Volt belőle többféle ügy és már jogilag nem lakhatna itt, de nem hajlandó elköltözni. A vevő meg kb. 2 éve nem jelentkezik. Hogy lehetne eladni vagy nekem visszaszerezni az egész lakást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, forduljon az illetékes bírósághoz közös tulajdon megszüntetése iránti per megindítása miatt, mely okán javaslom az ügyvédi közbenjárást is, mert bonyolult a pervitel.

Kérdés: A kérdésem a következő lenne: édesapám végrehajtás alatt lévő NAV tartozása elévült. Erről levelet is kaptunk, hogy a követelés kiegyenlítés nélkül megszűnt. A végrehajtó viszont küldött egy levelet, amiben majdnem 300.000 Ft végrehajtói munkadíj, átalány, kari átalány, stb. szerepelt. A kérdésem, hogy mekkora a kari átalány számításának mértéke (ha van ilyen) és sikertelen végrehajtás esetén is ki kell-e fizetni a kari átalányt, illetve a végrehajtó díját, ha nem tudott behajtani semmit, mert a rendelet csak a sikeres végrehajtásról ír.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, vagy arra hivatkozik, hogy a követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget, valamint a tanú díja fejében járó költségátalányt fizesse be a megfelelő számlára, a végrehajtás foganatosításáért az önálló bírósági végrehajtót megillető összeget pedig a végrehajtó elszámolási számlájára fizesse be, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak adja át . A végrehajtást kérőt figyelmeztetni kell a jogkövetkezményekre: Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye. Ha a befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt az említett összegek megfizetésére akkor is, ha őt költségkedvezmény illeti meg. A végrehajtó a végzésben feltüntetett összegek behajtására folytatja az eljárást. Ha a végrehajtást kérő az adós állítását elismerte, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződött.

Kérdés: Van-e lehetőség le nem dolgozott közmunka miatt kiszabandó fogházbüntetés pénzbeli kiváltására (125 óra)? Kérdezem még, hogy ez a “témakör” polgári jog, büntetőjog avagy munkajog témaköréhez kapcsolódik? Ügyvédre lenne szükségünk és nem tudom, hogy merre keressek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közérdekű munka, vagy annak hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy négy óra közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg .A közérdekű munka szabadságvesztésre a munkahely kijelölését megelőzően is átváltoztatható, ha annak elmaradása az elítélt felróható magatartására vezethető vissza. Amennyiben a bíróság a közérdekű munkát átváltoztatta szabadságvesztésre, pénzbeli megváltásra nincs lehetőség. Az ügy büntetőjogi vonatkozású.

 

Kérdés: Édesanyám hét éve halt meg szövevényes adóssághalmazt hagyva maga után. Egyedüli örökösként egy ingatlant örököltem 1.200.000 Ft értékben. Egy hitelt rendeztem utána, egyet részletekben fizetek. később egy fizetési meghagyást megkifogásolva, bíróság elé került egy újabb tartozás, melyet a bíró elutasított. Idén januárban újabb meghagyást adtak ki ellenem, amely postai hanyagság miatt nem került időben a kezembe, így kézbesítési vélelemmel lassan végrehajtás alá kerülhet. Hangsúlyozom, hogy a követelés abszolút jogtalan már, hiszen az örökölt ingatlan összegének mértékéig már helyt álltam az adósságrendezés terén. Mit lehet még ilyenkor tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kézbesítési vélelmet meg lehet dönteni, perújítani lehet, elévülésre lehet hivatkozni adott esetben, végrehajtás megszüntetése iránt lehet peres eljárást indítani stb. A pontos érdemi válasz adására információ hiányában nincs lehetőség, javaslom forduljon ügyvédhez személyesen jogi problémájával.

Kérdés: A válás megtörtént 1 éve, gyerektartást rendeztük, a gyerekek (13, 11) velem élnek. Vagyonmegosztás nem történt. Mi 2 bőrönddel eljöttünk abból a lakásból, amit a férjem 50%-ban örökölt. A lakás másik felét pedig az ő nevére felvett hitelből közösen fizettük. Azóta ezt az ingatlant eladta, de pénzt belőle nekünk nem adott. Jogosan követelhetek-e az eladott ingatlan árából?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A férje által örökölt ingatlan nem tartozik a házastársi közös vagyonba, mivel az örökölt vagyontárgy a házastárs különvagyonába tartozik, azonban a közös hiteltörlesztés keletkeztethet tulajdonjogot az Ön számára. Javaslom az ügy hatékony megoldása érdekében forduljon szakemberhez (ügyvéd). A pontos válaszhoz további információkra lenne szükség még Önöktől.

Kérdés: Meghalt a férjem öccse. Azt szeretném tudni, hogy nekem jár-e a 2 nap temetési szabadság? A munkáltatóm szerint nem, mivel az csak az egyenesági rokon házastársának jár.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen jár, mivel a házastárs egyeneságbeli rokona, illetve testvére is hozzátartozónak minősül az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

Kérdés: Szeretném a segítségüket kérni. Elváltam 3 éve, a bíróság nálam helyezte el a gyerekeket, én vagyok a törvényes képviselőjük. A négy gyermekem közül a legnagyobb azonban az apához húz. Lett egy párkapcsolatom, ami arra ösztönözte a volt férjemet, hogy bosszút álljon. Nem kellett sokáig fűtenie a fiunk fejét, közösen bementek a rendőrségre feljelenteni gyerekbántalmazásért. A gyámügy volt a következő lépés, azonnal áthelyezték ideiglenesen. 6 és fél hónapja történt az eset. Apuka azonnal beadta a bíróságra a szülői felügyeleti jog megváltoztatása iránti keresetet Folyamatosan szítja a fiamat ellenem, hogyha bármit mondok neki, ami nem tetszik, akkor az anyai kapcsolattartás alatt bármikor visszaviheti, nem kell elviselnie a “lelki terrort”. A törvény szerint jogom lenne kapcsolatot tartani vele, akkor is, ha szünetel a tárgyalásig a szülői felügyeleti jogom és nem csak 5 percre láthatom a gyereket, ha éppen olyan kedve van. Hová forduljak segítségért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, amennyiben a későbbiekben sem rendeződne a helyzet, keresse fel a gyámhatóságot és egyeztessen velük a jövőbeni kapcsolattartásról. Emellett forduljon ügyvédhez és konzultáljon vele a részletekről, illetve a folyamatban levő bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve. Sajnos nem teljesen egyértelmű a kérdésében megfogalmazottak okán, hogy az önnel szembeni intézkedés tartalma mi volt, mert más a szülői felügyeleti jogosultság kizárólagos gyakorlása és a szünetelés stb. Ismerni kellene az iratokat.

Kérdés: Kérdésem lenne egy gyermek elhelyezési perrel kapcsolatban. Minden esetben az anyának ítélik a gyermeket? A kapcsolat tönkrement elhidegülés miatt, megcsalás történt az ő részéről, nem voltunk házasok csak együtt éltünk. Az előző férjét elhagyta miattam és a 4 gyermekét (2 felnőtt, 2 kiskorú), a volt férj megcsalás címen adta be a valópert. Az anya teljes felügyeletet akar 20% gyerektartással. Gyermekkel javarészt én voltam itthon, amikor beteg is volt vagy a korona vírus idején is, 3 hétből 2 héten át. Én Vác mellett élek, ő Pápa mellett és 2 havi szinten láthatom a gyermeket. Ő a sok vita és az ingatlan rossz állapota miatt adta be a keresetet. Úgy vitte el a gyermeket, hogy csak rokon látogatóba megy és 2 nap múlva hazajön. Ehelyett 2 héten át jelét se adta, hogy hol tartózkodik a gyermekkel és hogy mi van vele. Most helyezkedett el dolgozni, de saját lakása nincs, nekem viszont van 8 órás munkahelyem és saját lakásom. A gyermeket legtöbbször én hoztam-vittem az oviból és orvoshoz is.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem minden esetben ítél meg a bíróság kizárólagos felügyeleti jogot az édesanyának, ez a körülményektől és sok egyéb tényezőtől függ. Javaslom, hogy elsődlegesen keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni felügyeleti jog iránti per lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve. Kérdése komplexitása és további információk hiánya miatt nem tudunk Önnek pontosabb választ adni.

Kérdés: Édesapám elhunyt és egyetlen gyermekként én örökölnék tőle. Édesapám szülei, vagyis az én nagyszüleim még élnek. Olyan helyzetben vagyok, hogy szeretném visszautasítani az örökségem. Azt szeretném kérdezni, hogy ha én visszautasítom az örökségem, akkor automatikusan az államra száll vagy esetleg a visszautasításommal megnyílhat-e a parentéliális örökösödés a nagyszüleim, vagyis édesapám szülei javára? Ha igen, ez automatikusan történik vagy ezt esetleg kérvényezniük kell-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben visszautasítja örökségét, örökrésze a következő örökösre száll, minden további intézkedés nélkül. Gyermek nélküli öröklés lép érvénybe, tehát édesapja szülei fognak örökölni. A hagyatéki eljárás során kell ezt a nyilatkozatot megtenni, ahol érdemes a nagyszüleinek is részt venni.

Kérdés: A cég felmondott kevés munka miatt egy hónap felmondási idővel és a felmondási idő alatt nem enged dolgozni. Annak idején magyar cég által mentem oda 2012.03.05-én, majd a cég átvett német alkalmazottnak 2012.09.01-től. Most 2020.09.31-én felmondott egy hónap felmondási idővel, 2020.10.31-én adja ki a papírokat, a munkaügyi hivatalban már jeleztem, azzal nincs is gond. Csak hogy az egyik kollégám is így járt, hogy felmondtak neki és nem mehetett a felmondás alatt dolgozni, a papírjait kipostázták, azt meg is kapta, de a felmondási időre fizetést nem kapott. Meg szeretném kérdezni, hogy én is járhatok így? Vagy nem köteles felmondási időre fizetést adni mondjuk azzal az indokkal, hogy mivel nem dolgozom abban a hónapban, így fizetetlen szabit írnak, mint a volt kollégámnak? Megteheti, hogy a papírokat is csak a felmondási idő után adja ki? Meg szeretném kérdezni még, hogy ennyi év munkaviszony után jár-e végkielégítés és ennek mi a módja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató köteles kifizetni a felmondási időre járó munkadíjat, abban az esetben is, ha nem tud munkát biztosítani a munkavállaló számára. Nem küldheti el fizetés nélküli szabadságra, hiszen az csak a munkavállaló kérelme esetén lehetséges. A munkáltató legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon köteles kiadni a szükséges igazolásokat. A végkielégítésre való jogosultsághoz minimum 3 év munkaviszony szükséges az adott munkáltatónál. Ez a munkáltatónál eltöltött évek számával párhuzamosan növekszik. Mindazonáltal a végkielégítésre való jogosultság megállapításához egyéb feltételek teljesülése is szükséges. Főszabály szerint a munkavállalónak jár a végkielégítés, amennyiben a munkáltató szüntette meg a jogviszonyt felmondással, és a munkaviszonyban eltöltött idő elérte, illetve meghaladta a három évet.

Kérdés: Édesapám a tavasszal halt meg és van egy nővérem is. Velem már 27 éve a szüleim aláírattattak egy lemondó nyilatkozatot családi körben, hogy én már megkaptam a köteles részt és mondjak le a testvérem javára, ill. haláláig is őt támogatta. Én nem örököltem semmit így szüleim után. Nekem van kettő gyerekem. Ők megkaphatják a köteles részt? Hamarosan lesz a hagyatéki tárgyalás: érdemes benyújtanom a köteles rész utáni igényemet, végül is nagyon sok idő eltelt azóta.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben, nem állapodtak meg másképp az azt jelenti, hogy a kötelesrészre vonatkozó jogosultságáról is lemondott, emellett arról a vagyonról is, amit az örökhagyó a lemondó nyilatkozata megtétele után szerzett. Abban az esetben, ha a lemondó nyilatkozat megtételét követően, rendkívüli vagyonnövekedés következett be az örökhagyó vagyonában, aminek tudatában nem tették volna meg a nyilatkozatot van lehetősége megtámadni a szerződést ezen az alapon. Igen, megkaphatják.

 

Kérdés: A volt társammal közösen vettünk egy házat, de a kapcsolatunknak vége. Azt várja, hogy menjek el a házból, de nem akar kifizetni és eladni sem akarja, hogy utána feleznénk a pénzt. Mindezt 8 év után. Mi lehet ilyenkor a megoldás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bírósághoz fordulhat közös tulajdon megszüntetése iránt. Azt javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a pontos körülményeket figyelembe véve.

Kérdés: A kérdésem az osztályozó vizsga letétele utáni helyzetre vonatkozik: be kell-e járni a sikeres osztályozó vizsga teljesítése után tanítási órára? A vizsgát (ha ez számít) 2020. szeptemberben tettük. Az iskola igazgatósága azzal érvel, hogy a szabályzat megváltozott, így kötelező részt vennünk az órákon. Erre vonatkozóan én azonban semmit nem találtam. Rendkívül sokat jelentene, ha ennek az ügynek pontot tehetnénk a végére egy szakember segítségével!

Válasz: Tisztelt Kérdező! ,,Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.” További eljárási szabályokat az osztályozó vizsgával kapcsolatban itt talál: http://www.bkkvszi.hu/images/letolthetore/erettsegi/eljszab.pdf

Kérdés: Lenne egy kérdésem: kiskorú voltam, mikor aláírtam egy titkos örökbeadási nyilatkozatot, gyám se volt velem és a nevelőszülőm se.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Érdemi válasz adására információ hiányában nincs lehetőség, javaslom, küldjön egy új levelet, amelyben részletesen leírja problémáját és a kérdést, amire szeretne választ kapni.

Kérdés: Kérdésem a következő lenne: haszonélvezeti joggal terhelt ingatlanban lakok, mint 1/1 tulajdonos. A haszonélvező idős korú és gondozás alatt áll, ő nem lakik ott, csak oda van bejelentve. Az ingóságaitól szívesen megválnék. Szeretném megtudni, hogy ilyen esetben mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az idős, gondozás alatt álló haszonélvező cselekvőképes és nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt, úgy vele kell közös álláspontra jutnia az ingóságok elhelyezéséről, amennyiben azonban gondnokság alatt áll, úgy az ügyei vitelében őt segítő gondnokkal kell tisztázni az ingóságok mivoltát.

Kérdés: Hogyan zajlik a végrehajtás olyan adóssal szemben, aki nem a bejelentett lakcímen tartózkodik? Az állandó és ideiglenes lakcímen fellelhető ingóságok a lakás tulajdonosáé, az adósnak egyik címen sincsenek vagyontárgyai. Mit foglalhat le a végrehajtó?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Végrehajtás esetén kizárólag azokat a vagyontárgyakat foglalhatja le a végrehajtó, amelyek kétséget kizáróan az adós tulajdonában vannak. Amennyiben, nem egyértelmű, kié az adott vagyontárgy, az ingóság lefoglalható, azonban a későbbiekben ezt kötelesek visszaszolgáltatni, abban az esetben, ha kiderül, hogy az adott vagyontárgy nem az adósé. A végrehajtónak joga van bemenni és ellenőrizni a bejelentett lakcímen fellelhető vagyontárgyakat, a tartozás behajtása érdekében. Amennyiben nincs vagyontárgya az adósnak, jövedelmének 33%-a végrehajtás alá vonható.

 

Kérdés: Érdeklődni szeretnék gyermekelhelyezés megváltoztatása miatti polgári per folyamán volt férjem és élettársa a nevemben – személyes adataim ismeretében – végig hívták a szolgáltatókat, hogy van-e tartozásom. Miután a feljelentés megtörtént beismerték, hogy valóban így történt. Van-e lehetőségem arra, hogy sérelemdíj iránti pert indítsak és ha igen, várható-e az, hogy a bíróság az én javamra dönt? Azzal védekeznek, hogy a bíró az én pártomat fogta a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per folyamán és hogy rá akartak mutatni a rossz anyagi helyzetre.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A sérelemdíj ebben az esetben, álláspontom szerint, nem jár, az másra „való”. Továbbá azt mindig összegben kell megjelölni, itt ennek a mértéke is igencsak kérdéses lenne.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy 2017-ben vásároltunk 4,6 millió Ft értékben egy nyaraló ingatlant, amit teljes körűen felújításra került, becsült értéke 20 millió Ft. 2020-2021-ben szeretnénk eladni, de 1 éven belül vásárolnánk egy lakó ingatlant. Kérdésem az lenne, ilyen esetlen milyen adó, ill. járulék költség terhelne minket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlan adás-vétel esetén mindig a vagyonszerző, azaz a vevő fizeti a vagyonszerzési illetéket. A vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a vagyonszerzést a közjegyző vagy bíróság bejelenti, illetve az ingatlanügyi hatóság a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja az állami adóhatóságnak, vagy a vagyonszerzésről az állami adóhatóság más módon tudomást szerez. Amennyiben 1 éven belül vásárolnak másik ingatlant Önökre a következő rendelkezés vonatkozik, amely illetékkedvezményt is jelent (NAV B400-as formanyomtatvány 16./3.) : Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja a lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete. Ingatlan értékesítése esetén pedig személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli az eladót, mely alól 5 éven túli értékesítésnél mentesül.

Kérdés: Lakáshitelt kérvényeztünk egy ház megvásárlására. A bank azonban indokolatlanul hosszú ideig váratott a hitelbírálattal és nagyon közelgett az adásvételiben megszabott végső határidő. Az eladó ezért azzal fenyegetett, hogy másnak adja a házat (amire mi ez idő alatt már jócskán költöttünk), hacsak nem fizetünk neki az önrészen felül 1.850.000 Ft-ot, amit a banki utalás napján ő visszafizet, mert meg van szorulva anyagilag. Mi ennek eleget tettünk, papírt is írtunk róla tanúkkal. Az utalás végül időben megtörtént az eladó azonban nem fizetett nekünk vissza semmit. Hiteget és hazudozik, de nem akar fizetni, ez látszik rajta. Valószínűleg nincs a nevén semmi. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartozásról készült okirat alapján a bírósághoz fordulhat. A másik lehetőség egy fizetési meghagyásos eljárás megindítása közjegyző vagy ügyvéd segítségével. Javaslom, keressen fel egy ügyvéd kollégát és konzultáljon vele a részletekről.

Kérdés: Állásfoglalását kérem a következő ügyben. Egy márciusi utazásunkat lemondta az iroda a vírus miatt, helyette felajánlott egy cserét, amit elfogadtunk szeptemberre, de ez az utazás sem jött létre a 472/2017.sz. korm.rendelet értelmében. Az út helyett utalványt ajánlottak, de mi a teljes összeg visszatérítését kértük. Először jóváhagyták, majd később megtagadták a fizetést, ezért a Fogy.védelemhez fordultunk. A Fogy.védelem szerint is a díjat vissza kell téríteni, viszont nem hoztak határozatot, mert “egyedi szerződéses jogviszonyból eredő jogvita eldöntése nem hatósági ügy”. Helyette javasolják a Békéltető Testületet, vagy a bírósági utat. Elolvastam: a Békéltető Testület hozhat határozatot, ha ezt az iroda elfogadja, de ha nem fogadja el ajánlás jellegű határozatot hoznak. Ennek nem teljesítése esetén a Békéltető Testület értesíti a Fogy.védelmet, ahonnan már egyszer elutasítottak! Jogos, hogy a Fogy. védelem nem hozott határozatot? Nem tudom mi tévők legyünk!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megjelent kormányrendelet alapján az utazási iroda felajánlhatja az utalványt, azonban ezt nem kötelesek elfogadni, ebben az esetben a pénz pedig visszajár. Amennyiben, a Békéltető Testület eljárása nem vezet eredményre azt javaslom forduljanak az illetékes bírósághoz, mivel a Fogyasztóvédelem nem köteles határozatot hozni a fent említett esetben.

Kérdés: Sajnálatos módon január óta nem tudtam fizetni a gyermektartást volt feleségemnek, aki végrehajtóhoz adta az ügyet. A kérdésem az lenne, hogy tudtommal hat hónapra visszamenőleg követelheti az összeget a végrehajtó, de ő mégis januárra visszamenőleg követeli az azonnali fizetést, azaz már 10 havit. Ez lehetséges, jogszerű?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tartási követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni. Az viszont lehetséges, hogy 6 hónapon belül adta le, csak most került „sorra” az ügy és így jön ki a 10 hónap. Ha ez így van, akkor az jogszerű.

Kérdés: Négyen alkotunk egy családi betéti társaságot, egyenlő arányban. Ügyvédhez megyünk, mert frissíteni kell a céges papírokat, volt bővülés, változás stb. Engem kihagyva, két testvérem “megegyezett”, hogy a beltag cserét is megejtik, mivel a jelenlegi beltag nem dolgozik a saját vállalkozásunkban. Az újonnan belépő beltagra pedig én nem bíznám a közel húsz éves családi vállalkozásunkat (információk megtartása, magatartási, viselkedési problémái miatt). Nekem úgy adták elő, hogy kettő aláírási címpéldánnyal rendelkező nem lehet a vállalkozásban. Mellesleg jelenleg a beltagnak és nekem is van aláírási jogom. Változott-e a jog ebben az ügyben az elmúlt 10 év alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A társasági szerződés módosítása szükséges a beltag cseréhez, amelynek létrejöttéhez az ön beleegyezése is nélkülözhetetlen. Több aláírási címpéldánnyal rendelkező is lehet egy vállalkozásban. Az ön által megadott információk alapján kérdése teljeskörű megválaszolására nincs lehetőség. Javaslom, keressen fel egy ügyvéd kollégát és konzultáljon vele a részletekről, a céges iratok ismeretében.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a telkem mellett építkezés folyik, útépítés. A telekre le vannak pakolva az építőcég dolgai. Mivel nem bérelték a telket szóltam nekik, hogy pakoljanak el. Az építésvezető azt mondta, méressem ki a telket addig nem pakol el. A telek ki volt karózva az építés megkezdésekor, amit a föld-munka alatt kitúrtak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, elsődlegesen próbáljon meg konszenzusra jutni az építésvezetővel. Amennyiben nem jár sikerrel, az illetékes jegyzőhöz fordulhat birtokvédelemért, illetve használati díjat is kérhet, melyeket végső soron peres eljárásban érvényesíthet.

Kérdés: Olyan problémával fordulnék Önhöz hogy, édesapám elhalálozásával én egy lakástulajdon 1/3-ad részét örökölném egyedüli örökösként. A másik 2/3-ad az apai nagyszüleim tulajdonában van. Én azt szeretném, hogy semmilyen úton módon ne kerüljön a nevemre az ingatlanból semmilyen rész, ill. egyéb személyes okokból kifolyólag felesleges költségekbe se szeretném verni magam. A nagyszüleim hajthatatlan módon mindenáron elajándékoztatni kívánják a részükre ezt az 1/3-ad részt, nem szeretnék, hogy éljek a visszautasítási jogommal. A problémám és egyúttal a kérdésem az lenne, hogy ajándékozás útján bekerül-e bárhova is a nevem pl.: földhivatali papír, (bármilyen más dokumentum), stb., hogy én azt elfogadtam és elajándékoztam. Az esetleges jövőbeni terveimben szereplő lakásvásárlási kedvezményeket ez mennyire befolyásolná, mint első lakásvásárló? Mennyire látnak bele a bankok az ilyen eshetőségbe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem utasítja vissza a hagyatékot, a terhekért való felelősség az ajándékozás ellenére is önre hárul (hiszen a hagyaték háramlása hamarabb lesz, mint az ajándékozás). A tulajdoni lapon fel lesz tüntetve, mint az ingatlan 1/3 részének az előző tulajdonosa. A bank is hozzájuthat ezekhez az adatokhoz.

Kérdés: Az alábbi problémám lenne: A lovardával nézeteltérésünk támadt (ezt most nem részletezném), ennek következtében azonnal kivezettette a lovat a lovarda területéről, ahol bértartásban volt. Ezután közölte, hogy nem adja oda a ló útlevelét, csak ha 2 havi bért kifizetek neki, az aktuális teljes hónapot, s plusz egyet felmondási idő címén. 4 napot volt ebben a hónapban a ló ott (ezt kifizettem), s ebben az esetben azonnali szerződésbontás volt, tehát szerintem semmilyen felmondási idő nem jár. A szerződés szerint, ha én mondom fel a bérletet, akkor 15 nap, ha a lovarda, akkor 30 nap a felmondási idő. Ebben az esetben azonnal kitette a lovat a lovardából. Kérdésem, hogy jogos-e a követelése, vagy köteles az útlevelet kiadni, mivel szerintem nem tartozom neki semmivel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem jogos a követelése, hiszen szerződésszegés valósult meg azáltal, hogy a lovat a felmondási idő letelte előtt kivezettették a lovardából. Azt javaslom, amennyiben a továbbiakban sem lesz együttműködő a lovarda tulajdonosa, forduljon ügyvédhez és konzultáljon vele a részletekről, mivel a teljesen pontos válaszhoz az önök közötti szerződés stb. ismerete is szükséges lenne.

Kérdés: Igénybe szeretném venni a nők 40 éves nyugdíj kedvezményét, folyamatos a munkaviszonyom, az utolsó munkahelyemen betöltöttem az egy évet. Közalkalmazottként dolgoztam, jár-e nekem 1 hónap felmentési idő? Ez lenne a kérdésem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben teljesülnek a feltételek, 60 napos felmentési idő jár, ami a közalkalmazottként eltöltött évektől függően akár több is lehet.

Kérdés: Férjem édesapja 2 éve hunyt el, ekkor a hagyaték egy ingatlan volt, illetve hagyatéki teher volt, egy banki hiteltartozás (kb. 400.000 Ft). Férjem ekkor nem mondott le az örökségről (1/3-ban örökös, anya 2/3-ban), mert még kifizethetőnek tartotta a tartozást. Aztán jött a hideg zuhany, mert jött egy végrehajtói levél, amiben a tőke volt a 400 ezer Ft és a kamat több, mint 1 millió Ft. Anyósom két hete meghalt. Nos a ránk váró hagyatékinál képbe jön egy féltestvér is, így 2/3-ban lesz a férjem tulajdonos, 1/3-ban a féltestvér. Az ingatlant 1,4 millió Forintra értékelték. Tehát már nagyobb a tartozás, mint az ingatlan értéke. Kérdés: Ha az örökséget most visszautasítja a férjem, mind a maga mind a kiskorú gyermekei nevében és egy ajándékozással odaadja az ingatlan korábban örökölt részét a testvérének, úgy szabadul a mindenféle tartozástól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökös az öröklés megnyílása után az örökséget visszautasíthatja. Ebben az esetben nem kell külön ajándékozási szerződést kötni a többi örökössel, hiszen a visszautasító örökös örökrésze a többi örököst örökrészük arányában illeti meg. A kérdése pontos megválaszolásához minden iratot ismerni kellene.

Kérdés: Apósommal nem tudunk kommunikálni a nagyapai láthatás miatt. Nem hajlandó a normális kommunikációra. Volt feleségét hívogatja és neki panaszkodik. Amikor a volt feleség (a gyerekek nagymamája) azt mondta neki, hogy a fiával kell ezt megbeszélnie (aki a férjem) akkor azt mondta, hogy keres egy bandát és kinyírat minket. Szólt anyósom a fiának, hogy apád már fenyeget titeket, akkor rákérdeztem, hogy is volt, ezt írta: “Ezt csak mondta arra, hogy megjegyeztem jobb lenne, ha helyettem Lalit hívná és vele próbálná tisztázni a dolgokat!” Ennyi írásos bizonyítékunk van. Nemrég megint mondta anyós, hogy arra, hogy a fiával beszéljen, az apósom megint azt mondta neki, inkább felbérel valakit. Biztonsági őr, régebben fegyverviselési engedélye is volt, nem tudjuk van-e még neki. Anyóst megütötte, sógoromra is kezelt emelt, lefogta vagy mi egy vita során, így tartunk tőle emiatt. Mit tudunk tenni ez esetben? Nem tudom kitől kérhetünk tanácsot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben, tekintve, hogy a nagypapa meglehetősen agresszív magatartást tanúsít nem is biztos, hogy szükséges a gyermeknek a vele való találkozás. Javaslom, amennyiben továbbra sem sikerül közös álláspontra jutniuk forduljon szakemberhez (ügyvéd) és tegyen feljelentést, illetve a gyámhivatalnál lehet a nagyszülői kapcsolattartást szabályoztatni.

Kérdés: Azt szeretném megtudni, hogy a tartásdíj milyen időponttól jár? A gyermek születésétől vagy az apa általi hivatalos névre vételtől?

Válasz: Tisztelt kérdező! Apai jogállást – jelen esetben – az apai elismerő nyilatkozat keletkeztet, ez esetben a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el. Ha az apai elismerő nyilatkozat megtételére a gyermek születése előtt kerül sor, a nyilatkozat a gyermek megszületésekor válik teljes hatályúvá. Tartási követelést főszabály szerint 6 hónapra visszamenőleg lehet bírósági úton érvényesíteni. 6 hónapnál régebbi időre bírósági úton csak akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. 3 évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék: fizikai munkát végzek és táppénzen voltam befagyott váll syndromám miatt. A munkáltató nem ismeri el a baleseti táppénz igényemet és tegnap postai úton felmondták a munkaviszonyomat. Emellett rehabilitációs ellátásban részesülök.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Táppénz annak a biztosítottnak jár, aki keresőképtelenné válik, és ezt orvos által kiállított papírral hitelt érdemlően tudja igazolni. Sajnos az ön által megadott információk alapján kérdése teljeskörű megválaszolására nincs lehetőség. Amennyiben, a munkaviszony megszüntetése jogellenes volt, azt javaslom, forduljon ügyvédi segítséggel munkaügyi bírósághoz.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy gyermekem édesapjával különváltunk, ő Ausztriában dolgozik. 50 ezer Ft tartásdíjat fizet, de az osztrák családi pótlékot szeretné ebbe bevonni, hogy annak az összegét levonja az 50 ezer Ft-ból és a fennmaradó összeget fizetné csak tartásdíjként. Ez így jogos lenne?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartás mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsődlegesen a szülők megállapodása az irányadó. A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Amennyiben nem jön létre konszenzus a szülők között, a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni a gyermek indokolt szükségleteit; mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; a szülők háztartásában eltartott más gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; a gyermek saját jövedelmét; és a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző 1 évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni. A családi pótlék nem része a tartásdíjnak!

Kérdés: Múlt hét csütörtökön egy kisebb baleset történt velem a munkahelyemen, ami jegyzőkönyvbe is lett véve és másnap a balesetin is voltam. Jelenleg 100% táppénzen lennék elvileg. De a munkahelyem kifogásokat keres és olyan híreket hallok a munkatársaimtól, hogy a csoportvezetőt és a munkatársaimat megkérdezték a baleset következményeiről. Velem még nem kommunikáltak, csak a folyamatos kifogásokat hallom vissza.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Táppénz annak a munkavállalónak jár, aki keresőképtelenné válik és ezt orvos által kiállított papírral tudja igazolni. Javaslom várja meg míg munkáltatója konzultál önnel személyesen, hogy megbizonyosodjon róla valóban igazak e az ön által hallottak.

Kérdés: Késő délután észleltük, hogy ömlik a víz a vízaknában. Fotóztuk és videóra vettük azt a hangos dübögő vízzubogást, ahogy a meghibásodott vízórából akadálytalanul tőr ki a víz, hatalmas nyomással. Miközben a víz folyamatosan elnyelődik az akna alján lévő hatalmas lyukakon, amit még a Vízművek csinált régebben. A Vízművektől azonnal kijöttek és megjavították ingyen. Munkalapot nem adtak, mert azt mondták elektronikus és kikérhető, ha kell. Kiderült a 1,5 hónapja Vízművek által cserélt új vízórából ömlött, spriccelt a víz. A szerelő szerint az újonnan beszerelt vízórában lévő átszakadt selejtes tömítés miatt. Rengeteg víz elfolyt. Úgy tudom, hogy a belső hálózat meghibásodása esetén nem kell kifizetni az elfolyt víz utáni csatorna díjat a 58/2013. Korm. r. 63.§ (6) bekezdése alapján. Véleményem szerint a 1,5 hónapja cserélt új vízóra meghibásodása nem tartozik a belső hálózatomhoz sem (mert a vízóra a Vízművek tulajdona), így az elfolyt víz díját sem kérhetik majd tőlem. Jól gondolom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden olyan vízveszteség, ami a csatlakozási pont után keletkező hibából adódik a fogyasztót terheli. Javaslom, kérje ki a munkalapot, hogy birtokában legyen, amennyiben szükség van rá. Emellett a felvett jegyzőkönyv is segítséget nyújthat a díjelszámolásnál.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy folyamatban lévő élő árverés alatt kifizethető-e a tartozás a tulajdonos által, ami miatt árverés van az ingatlanon?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az árverést a tartozás kiegyenlítésével megszünteti a végrehajtó, azzal a feltétellel, hogy a tartozás összegén felül a meghatározott végrehajtási költségeket és kamatokat is meg kell fizetnie az adósnak.

Kérdés: Érdeklődöm, hogy egy majdnem minden este üvöltöző társasházi szomszédot milyen módon lehetne fegyelmezni? Éjszakába nyúló kiabálások nem szűnnek annak ellenére sem, hogy felszólítottuk, hogy ez a magatartása zavaró. A közös képviselő nem jeles probléma megoldásból.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a békés vitarendezés nem vezetett eredményre bejelentést tehet a jegyzőnél birtokháborítás okán. A probléma további fennmaradása esetén birtokpert is indíthat, azonban ehhez javaslom, hogy vegye igénybe szakember (ügyvéd) segítségét.

Kérdés: Folyamatban lévő polgári pernél az alperesek elköltöznek abból a városból, ahol folyamatban van a per. Kérdésem az lenne, hogy hol folytatódik tovább a per? Az alperesek Budapestre költöztek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján a peres eljárás abban a városban és azon a bíróságon folytatódik tovább, ahol folyamatban van.

Kérdés: Egy olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy felfüggesztett börtönbüntetés mellett kérelmezhető-e közvetítői eljárás más ügyben? Sajnos első fokon nem kaptam semmit, másodfokon viszont kaptam 1 év és 2 hónap felfüggesztett börtönbüntetést. Ez idő alatt a másik munkahelyemen feljelentettek sikkasztásért, amelynek az összegét megtérítettem. Beismerő vallomást tettem és megbántam (ahogy ezt nekem elmondták), mert sajnos ezt nem én követtem el, de azt mondták nekem, hogy ha ezt így csinálom nem lesz problémám belőle. De viszont azt közölték velem most, hogy nincs lehetőségem közvetítői eljárást kérni. A 2018-as BE leírásában nem találtam ilyen kizáró okot, de a régi 2012-es pontok között viszont, mint kizáró ok szerepel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a következő feltételek fennállnak, nincs akadálya a közvetítői eljárásnak: a gyanúsított, illetve a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, vagy ehhez hozzájárul; a gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást tett, és a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bűncselekmény következményeinek jóvátétele várható és a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, vagy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásának elveivel nem ellentétes. Az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésnek nem akadálya, ha a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt, vagyoni hátrányt, vagy a bűncselekmény elkövetési értékét részben vagy egészben már önként megtérítette, illetve a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy a végrehajtó követelhet-e olyan tartozást, ami a hagyatéki végzésen nem volt feltüntetve? És ez a követelés meghaladhatja-e a szerzett vagyon értékét? Voltunk a VH-nál és azt mondja ez élő tartozás. Kértünk részletfizetést, de már 1 éve nem is reagáltak rá semmit. Mit tudunk tenni? Nem érezzük jogosnak ezt a követelést, mert nem is tudtunk róla. Ha tudjuk, akkor nem fogadjuk el a hagyatékot!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökös csak örökrésze erejéig tartozik felelősséggel a hitelezői igények iránt, a fő szabály szerint. A közjegyzőtől lehet kérni póthagyatéki eljárás megindítását, annak okán, hogy a tartozás is belekerüljön a végzésbe, de ez érdemben nem fog változtatni a helyzetükön. Azt javaslom, próbálják meg újra felvenni a kapcsolatot a végrehajtóval, vagy a birtokukban lévő okiratokkal keressenek fel ügyvédet, mert sok a tisztázandó kérdés még ebben az ügyben.

Kérdés: Komplex minősítés alapján testvérem egészségi állapota 30%, teljes szervezeti egészségkárosodása 70%, minősítése: D. Ugyanakkor arra való hivatkozással, hogy 5 éven belül nincs meg az 1095 nap biztosítotti jogviszony, a kérelmét elutasították. A további lehetőségekkel kapcsolatban szeretném kérni szíves segítségüket.  A biztosítási idő adatlapon 453 elismert napot mutattak ki. Kérdés az, hogy a biztosítási időbe beleszámít-e a munkanélküli hivatal által fizetett TB (álláskeresési támogatás, ill. regisztrált munkanélküliként rendezett érvényes TB)? Amennyiben beleszámít, de mégsem éri el az 1095 napot, kérhető-e kivételes rokkantsági eljárásra jogosultság? Amennyiben nem, van-e valamilyen további lehetőség (aktív korúak ellátása, nagyobb kedvezménnyel/díjmentesen gyógyszer-kiváltási lehetőség, a további TB viszonyának biztosíthatósága, egyebek)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ellátás teljes időtartama szolgálati időnek minősül. A kivételes rokkantsági ellátás annak a megváltozott munkaképességű személynek állapítható meg, akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 %-os vagy kisebb mértékű, és a komplex minősítés alapján a rehabilitációja nem javasolt. Ha javasolt a rehabilitációja, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, továbbá akinek a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás iránti kérelmét a megfelelő mértékű biztosítási idő hiánya miatt elutasították, de rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével. Továbbá feltétel, hogy keresőtevékenységet ne végezzen, rendszeres pénzellátásban ne részesüljön.

Kérdés: 3 éve a saját kezünkkel pucoltuk be a férjemmel a tűzfalunkat. Pár napja vettem észre, hogy a szomszéd az engedélyünk nélkül befuttatta a tűzfalunkat növényekkel. Én ezt szóvá tettem neki, hogy mielőbb távolítsa el onnan. Azóta sem tette meg. Kérdem én, hogy milyen jogon mert egyáltalán hozzányúlni a falunkhoz? Sőt még szögeket is vert bele, hogy az indákat megtartsa. Ugye jól tudom, hogy ehhez nincs joga?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tűzfal feltehetően a társasház (?) osztatlan közös tulajdona. Felújítása, karbantartása a társasházi közösség feladata. A pontos válaszhoz több információra lenne szükség.

Kérdés: A testnevelő tanár a gyermektől kéri az iskolán kívüli sporttevékenységének részleteit. Az edzővel akar felvenni kapcsolatot, nem jó indulatból, ki akarja rakatni a csapatból. Én megtagadtam az információt tőle, de folyamatosan fenyegeti a gyereket. Ilyen esetben mit lehet tenni? Zaklatással vagy a gyerek jogainak megsértéséért feljelenteni esetleg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tényállás kimerítheti a zaklatás jelentését, miszerint: ,,Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Javaslom, hogy forduljon az iskola igazgatójához és az igazgató próbálja meg rendezni a dolgot a testnevelő tanárral, további segítségért forduljon szakemberhez (ügyvéd) és tegyen feljelentést, amennyiben békés úton nem rendezhető az ügy. A pontost történeti tényállást, így a minősítést is, tisztázni kell.

Kérdés: Kórházi közalkalmazottként dolgoztam és írott felmondás nélkül “távoztam”. A jogellenesség és a kórház igénye a részemről való távolléti díj megfizetésére világos. A munkaviszonyomat a hónap 14. napjával megszüntették és küldtek két figyelmeztető levelet, amit a mai napig nem kaptam kézbe, így fogalmam sincs, hogy mi áll benne. Információ kérésre a válaszuk csak annyi, hogy “a kórház jogásza majd keresni fog”. Ettől függetlenül a kilépéssel járó elszámolásra bementem egy héttel a megszűnés után, viszont az eddig ledolgozott napjaim és szabadnapjaim után járó fizetésemet nem akarják kifizetni a távolléti díjra hivatkozva és a kilépéssel járó papírokat sem kaptam a kezembe. A konkrét kérdésem az, hogy mi a pontos menete a jogellenes megszűnésnek, szabályos-e a munkáltató részéről a fizetés visszatartása? Ha nem, akkor van-e vagy mi az a határidő, amin belül a munkáltató köteles kifizetni az elmaradt bért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. A munkavállaló, ha a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. A munkáltató követelheti az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának megtérítését is. Ezek együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. A jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át.

Kérdés: A munkaszerződésem alapján egy budapesti irodában dolgozom, de gyakran járok az egri üzemünkbe saját gépkocsival, amit megegyezés alapján (elméletileg) térítenek, legalábbis ebben állapodtunk meg. A cégvezető mondta, hogy a kiküldetési rendelvényt használjam a dokumentálásra. A munkaügy most azt mondja, hogy nem jár a térítés, mert ez nem kiküldetés. Több százezer forintomat nem akarják kifizetni, a munkaügy arra hivatkozik, hogy ilyen térítés nincs. Külön szép a dologban, hogy egy egri kolléga budapesti irodai látogatásait megtérítik, de nyilván ez sem indok szerintük. Az egri üzem volt előbb, a budapesti iroda nem igazán elfogadott még a munkaügy szemében, talán jogilag nem is bejelentett, bár a munkaszerződésemben ez áll.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos mivel nem tett fel konkrét kérdést, így nem egyértelmű mire lenne kíváncsi, kérem pontosítson.

Kérdés: A keresetlevelet beadtam feltüntetett ügyvéd nélkül, gondoltam közös vagyon hiányában meg tudunk egyezni ügyvéd bevonása nélkül is a közös gyermekkel kapcsolatban. 2020.09.24-én kiderült, hogy a férjem (az alperes) ügyvédet is hoz magával. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben célszerű nekem is ügyvédet fogadnom? Illetve, hogy mit tud elérni a gyermekkel kapcsolatban? Azt mondja a gyermektartás összegét illetően nem bízik bennem, ezért van neki szüksége ügyvédre. Mit tehetek én ilyen helyzetben, mi a tanácsosabb, menni egyedül vagy fogadni egy ügyvédet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve a jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve.

Kérdés:  Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy egy gépjármű vásárlásnál kezes voltam, de az autóhitelt nem fizették. Kb. 4-5 évvel ezelőtt levélben megkeresett a végrehajtó, hogy fizessem ki a tartozást plusz még az én autómra is rátették az opciót. Az autó azóta is megvan, de azóta semmi nem történt, még levelet sem küldtek. Van esélye az elévülésnek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartozások elévülését a régi Polgári Törvénykönyv a jelenleg hatályoshoz képest eltérően szabályozta. Amennyiben 2014. március 15-e előtt jött létre tartozása, a régi szabályok érvényesülnek és a felszólító levél megszakította az elévülési időt, tehát az újra indult. Abban az esetben, ha a tartozás 2014. március 15-e után keletkezett 5 év után elévül a felszólító levél érkezésétől függetlenül. Szükséges lenne a teljes végrehajtási ügyirat ismerete.

Kérdés: Édesanyám örökölt egy házat, a hivatalos szervek megszabták az illetéket. Kérdésem a következő: ki kell fizetni az illetéket? Idén májusban a parlament elfogadott egy törvénymódosítást, az 1990. évi XClll. törvénymódosítást az egyenes ági örökösödés kapcsán.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vagyont szerző fél örökösödési illetéket köteles fizetni minden belföldön örökölt hagyatékra, valamint bizonyos esetekben a külföldi ingó hagyatékra is. 1990. évi XCIII. törvény [ Itv. ]: Az öröklési illeték mértéke: • 9% lakástulajdon vagy tulajdonrész öröklése esetén, • 9% lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklése esetén. Öröklési illeték mentesség: az örökösödési illeték megfizetése alól mentesség jár, ha az örökös az örökhagyó egyenesági rokona. – gyermeke, unokája, dédunokája stb., -szülője, nagyszülője, dédszülője stb.

Kérdés: Laikus középkorú ügyfél vagyok, hónapok óta kompetens jogi képviseletet keresek államigazgatási eljárásban SOS. Melyik hiteles jogi fórumon találok valós ajánlást? Az “ügyvéd-árajánlatok”, “jogdoktor” nem aktív. Az “ügyvédbróker” regisztrálja kérésem és utána kérése lejárt, értékelje szolgáltatásunkat link jelenik meg, soha nem lehet belépni, semmi válasz.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom az ügyvédkereső szolgáltatást a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján.

Kérdés: Összetett a problémám: a szomszéd 3 éves vizslája kis helyre van bezárva, ugat szinte állandóan, ha kiszökik végigjárja a szomszédokat, a környéket és odapiszkít. Nyáron nem lehetett jót szellőztetni sem. Sajnos így is jobban nevelt a gazdáinál, akivel szót érteni nem lehet. Pl. hangos zenehallgatás nyitott kocsiban reggel 6 óra előtt. Amikor érte jönnek dudálnak, mivel csengője nincs és persze, hogy a kutya utána ugat még sokáig. Kennel is csak azért lett csinálva, ami szerintem egyébként kisméretű, mert a rendőr felszólította őket. Követte a kutyát hazáig, kihelyezett egy kutyabefogó kennelt üresen, nem csoda, hogy nem fog be semmit. Itt tartunk. Kérem véleményét, több bejelentést is tettünk már.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Birtokháborítás kapcsán a jegyzőhöz tud elsődlegesen fordulni és bejelentést tenni, amennyiben ezután sem következik be változás javaslom, forduljon segítségért ügyvédhez és bírói úton próbálják megoldani az ügyet.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy egy vadászterületen az ottani erdész és/vagy vadász nappal megtilthatja-e, hogy a területen tartózkodjak, mint kiránduló vagy van-e bármi jogi alapja, hogy felszólítson a távozásra.Esetleg, ha van idevonatkozó törvény, azt szívesen elolvasnám.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja és feltételhez kötheti az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott-tartózkodás életet vagy testi épséget veszélyezteti, vagy az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza. A vadászat időtartamára a vadászatra jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy polgári peres ügyben a testvérem férje képviselhet-e engem? Azért kérdezem, mert a régi Pp. írta, hogy lehet és képviselt is már egyszer 2011-2013 között egy ügy kapcsán, de most az új polgári perrendtartásban nem találom az idevonatkozó részt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott képviselője is eljárhat. A perben meghatalmazottként eljárhat a fél hozzátartozója is. A pontos válaszhoz azt is tudni kellene, hogy milyen perről van szó, melyik bíróságon, mert ez is változtathat, a kötelező jogi képviselet esetkörei miatt.

Kérdés: Nincs bérleti szerződésem a főbérlővel, csak szóban állapodtunk meg, hogy hosszabb távon bérelnénk a párommal az albérletet, és hogy minden hónap 10-én fizetünk. Ebben a hónapban kifizettük a bérleti díjat két hétre, mivel szeretnék elhagyni a lakást, viszont a másik lakásba csak október 10-én tudunk beköltözni. A főbérlő azonban ezen a héten pénteken már új bérlőket hoz a lakásba, amit velünk nem közölt, csak miután kértük, hogy 10-éig maradnánk. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, próbáljanak meg konszenzusra jutni a főbérlővel. Amennyiben ez nem sikerül, kénytelenek lesznek elhagyni az ingatlant. Hiszen a szerződést nem foglalták írásba és nem a jogszabályoknak megfelelően jártak el. Persze ha nem költöznek ki, akkor ennyi idő alatt a bérbeadó sem tud sokmindent tenni….

Kérdés: Édesapám elhunyt és a családi ház, amelyben lakott az én tulajdonom, ő volt a haszonélvező. Ilyen esetben is van hagyatéki tárgyalás? Még semmi értesítést nem kaptam, pedig augusztus elején már elhunyt. Még annyi, hogy el szeretném adni az ingatlant, meg kell várnom a tárgyalást, ha lesz vagy előbb is eladható? Az élettársa lakik benne, ő lenne a vevő.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben ön a kizárólagos tulajdonos, a ház nem lesz a hagyatéki eljárás tárgya. Az ingatlan szabadon értékesíthető.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy mi lehet a következménye annak, ha óvónőként megtagadom a kötelező minősítést? Ha esetleg ez az elbocsátásommal járna együtt, akkor kapnék-e végkielégítést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvény szerint a minősítés kötelező ezen a pályán, illetve amennyiben, a minősítés eredménye nem ér el egy bizonyos szintet, a munkáltatónak kötelező felmondani 10 napon belül a munkavállaló munkaviszonyát. Többek között abban az esetben sem jár végkielégítés, ha a munkáltató felmondásának oka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása.

Kérdés: Egy évvel ezelőtt kötöttem egy megtakarításos 10 éves életbiztosítást. Vonták a díjat a számlámról minden hónapban. Most meg szeretném szüntetni, mert meggondoltam magam, más kedvezőbb befektetésbe, nyugdíj előtakarékoskodásba szeretném fektetni inkább a pénzem. Most derült ki, (mivel a biztosító e-mailben küldte el és én nem léptem be), hogy át sem vettem a kötvényt. Illetve most kaptam meg a belépési kódot, így átvett állapotba került. Kérdésem az lenne, mivel 15 napon belül vagyunk az átvételtől számítva, hogy visszakérhetem az eddig befizetett teljes összeget, ha elállok a szerződéstől? Van jogom ehhez a lépéshez? Kötvény visszavásárlása esetén kb. a befizetett pénzem 15%-át kapom vissza.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem kérheti vissza, hiszen a szerződés érvényesen létrejött, attól függetlenül, hogy ön belépett-e vagy sem. További pontos válaszhoz és a lehetséges megoldáshoz ismerni kellene a szerződést is.

Kérdés: Egy hónapja előszerződést kötöttem egy párral ingatlan vásárlásra. Előleg és foglaló sem lett fizetve. Sajnos időközben kiderült, hogy a pár egyik tagja vélhetően nem beszámítható, ezért egyoldalúan felmondtam a szerződést, mivel féltem, hogy az örökösök a jövőben megtámadják. A pár most bánatpénzt követel. Jogos-e a követelésük vagy sem? Milyen bajom lehet belőle, ha kiderül, hogy a bácsi mégis beszámítható?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Előszerződés esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére létrehozhatja a szerződést, az előszerződésben foglalt feltételekkel. Csak szűk körben van lehetőség az előszerződés felmondására. Az, hogy véleménye szerint az eladó nem beszámítható nem tartozik az ilyen esetek közé. Bánatpénz abban az esetben követelhető, amennyiben ezt az előszerződésben kikötötték.

Kérdés: Olyan információt kaptam, mely szerint idegenek jogtalanul birtokolják a tulajdon házamat. A családi ház üresen áll már pár éve, mivel én külföldön dolgozom és élek.