— Fórum —

Az összes megválaszolt kérdés

A fórum használata

A  jogi fórum felülete arra szolgál, hogy jogi problémájára iránymutatást, lehetséges megoldási javaslatot kapjon, relatíve gyorsan és ingyenesen.

A beépített kereső segítségével kulcsszavakra lehetséges a keresés minden jogeset címében és tartalmában, mely javasolt, hiszen lehetséges, hogy a kérdésére a válasz már megtalálható.

Az alább megjelenő lista az összes eddigi megválaszolt kérdést jeleníti meg.

A szolgáltatás teljeskörű jogi tanácsadásra nem alkalmas, így az üzemeltető minden felelősséget kizár annak használatával kapcsolatosan, pusztán iránymutatás, segítség, jogi véleménynyilvánítás az oldal célja. Egyebekben a főoldalon megjelentetett Általános felhasználási feltételek az irányadóak.

Megválaszolt kérdések

Ezekre válaszoltunk eddig

Ha nem találja a választ, kérdezzen fórumunkban!

Kérdés: Az autóban használt biztonsági kamerához kell-e engedély?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Autós kamera felszerelése nem engedélyköteles, valamint hazánkban nem szabályozza jogszabály az autós kamera felvételek használatát. Fontos azonban, hogy az adatvédelmi törvényekre tekintettel a felvételek felhasználása korlátozott, példának okán nem lehet a felvételeket nyilvánosságra hozni a rajta szereplők beleegyezése nélkül.

Kérdés: A szomszéd házban (vélhetőleg már az államé) romák laknak. Már teljesen szétszedtek mindent, csak épp tető van a fejük felett. Éjjel nappal ordítanak (drogosak). Idős édesapámat, aki szintén a szomszédban lakik, folyton inzultálják (szóban). Nyomdafestéket nem tűrő hangnemben.Kérem segítsenek. Mit tehetünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt javaslom, hogy tegyenek írásbeli felszólítást és amennyiben ennek ellenére sem oldódna meg a probléma lehetőség van rendőrt hívni vagy birtokvédelmi eljárást indítani az illetékes jegyzőnél.

Kérdés: Az alábbi ügyben szeretnék segítséget kérni: az osztályvezető az év végi jutalmazásnál az osztályán dolgozó munkavállalónak járó összeg módosítását kérte. Erről rajta kívül az igazgatónak és az igazgató helyettesnek volt tudomása. A helyettes elmondta mindezt az érintett munkavállalónak, aki elmesélte egy kollégájának, így jutott vissza az információ kiszivárogtatása bizalmasan osztályvezetőhöz. A kérdésem tehát az lenne, hogy a jutalom összege ebben az esetben szenzitív információnak számít-e, igazgató helyettes pedig fegyelmi vétséget követett-e el annak kiszivárogtatásával, továbbá felelősségre vonható-e emiatt? Az osztályvezetőnek – akiről a vezetés nem tudja, hogy a birtokában van ez az információ – mik a lehetőségei az ügy rendezése során annak érdekében, hogy garantálják számára a jövőben nem érheti hasonló sérelem és nem teremtenek több bérfeszültséget az osztályán? Munkajogásszal való konzultációt követően kérhet-e titoktartást az igazgatótól, hogy elmondja neki a történteket, kérve a helyzet rendezését?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatónak mérlegelési jogköre van a jutalmazások vonatkozásában. Ugyanakkor, kiemelkedő fontossággal bír, hogy a felek milyen feltételekben állapodtak meg a juttatás részleteiről továbbá a munkáltatónak figyelembe kell vennie az egyenlő bánásmód követelményeit is. Ennek alapján a munkaszerződésének ismerete nélkül az Ön által feltett kérdésre érdemi választ nem tudok adni.

Kérdés: Tanácsot szeretnék kérni egy biztosítási problémával kapcsolatban. Édesapám halála után a biztosító egy összeget utalt a számlámra, amit jóhiszeműen felvettem. Nem volt tudomásom a biztosítás feltételeiről. Most hónapokkal később tájékoztattak, hogy tévesen utalták ki a teljes összeget, édesapám kora miatt csak az ötven százalék járt volna és a Ptk. 361 §-ára való hivatkozással kérik az összeg visszafizetését. Köteles vagyok-e visszafizetni a jóhiszeműen elköltött összeg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha tényleg ezt tartalmazza a biztosítási szerződés, akkor igen. Az a meghatározó ebben az esetben.

Kérdés: Örököltem egy zártkerti ingatlant és a tulajdoni lapon nincs feltüntetve a 30 nm alapterületű nyaraló ingatlan (kisház). Villany van és a kútból egy törpe vízműn keresztül van vízellátás. El szeretném adni, viszont tartok attól, hogy így nem tudom eladni, ill. már lenne vevő és kérdezte be van-e jegyezve? Mit tehetek, ill. ha így adom el, lehet bajom belőle? Csatoltam hozzá a tulajdoni lapot.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egy épület „legális létét” a Földhivatali tulajdoni lappal és térképpel lehet igazolni. Bizonyos eljárások (pl. adás-vétel, bankkölcsön intézése) időben elhúzódhatnak, vagy akár meg is hiúsulhatnak, ha elmaradt az építmény ún. feltüntetése. Jelen esetben Önnek tájékoztatnia kell a másik felet, hogy a kérdéses épület nincs feltüntetve a tulajdoni lapon. Amennyiben rendezni szeretné az épület jogi helyzetét, abban az esetben egy ingatlan-nyilvántartási kérelmet kell benyújtania a területileg illetékes földhivatalhoz. A kérelem mellékleteként be kell nyújtani az önkormányzattól kapott jogerős igazolást – leggyakrabban használatbavételi engedélyt, és a változásokat ábrázoló vázrajzot.

Kérdés: Munkaügyi Bírósági perben pervesztes vagyok, ezért a tanulmányi szerződésem alapján kifizetett távolléti díjat vissza kell, hogy fizessem. Abban kérném a segítségüket, tanácsukat, hogy pontosan hol tudom megnézni, milyen jogszabályi háttér vonatkozik arra, hogy a távolléti díj visszafizetése alapján a bruttó vagy a nettó összeget követelheti-e vissza a munkáltató? Ugyanis a munkáltató a bruttó összeget követeli vissza tőlem, ami 2 évre vonatkozóan több, mint 1.170.000 Ft. Viszont több esetben felmerült a bírósági tárgyaláson, hogy a bruttót nem követelhetik vissza, csak a nettó összeget. Illetve az illetékes MÁK-tól is érdeklődtem és ugyanezt a szóbeli felvilágosítást kaptam. Egy bérszámfejtő szakember kiszámolta a bérpapírjaim alapján a nettó összeget, ami 650.000 Ft lenne. Illetve még itt a nagy kérdés, hogy a szociális ágazati pótlékot is visszakövetelheti-e ebben a helyzetben a munkáltató, mert szociális területen dolgozom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tanulmányi szerződésre irányadó rendelkezéseket a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) 229. § foglalja magában, azonban nem rendelkezik arról, hogy a kifizetett távolléti díjat nettó vagy bruttó összegben kell visszafizetni. A kérdés eldöntéséhez segítséget nyújthatnak a BH2003.341. számú eseti döntésben foglaltak, mely alapján a visszafizetésre köteles munkavállaló a nettó összeggel tartozik, ha az adót a saját nyilatkozata alapján a munkáltató állapította meg; ilyen esetben a levont adót a munkáltató igényelheti vissza. Ha viszont az adó megállapításáról a munkavállaló intézkedett, a visszatérítésben marasztalás bruttó összegben történik, és az adót a munkavállaló igényelheti vissza.

Kérdés: Párommal együtt éltünk közös házunkban egészen vasárnapig. Nem vagyunk házasok, 8 éve vagyunk együtt és van egy 3 éves kisfiúnk, akit vasárnap délután a vitára hivatkozva elvitt tőlem, azóta sem hozta haza. Munka után láthatom pár órát, viszont csak és kizárólag ott ahova elment (1 utcával lejjebb a szüleihez). Minden egyes alkalommal, amikor haza kell jönnöm fiamtól sír, hogy szeretné, hogy ott maradjak. Anyukája kegyes hazugsággal (mennem kell dolgozni, dolgom van) megpróbálja elintézni. Bizalmatlanságra hivatkozva nem engedi, hogy kettesben legyek vele vagy, hogy bárhova elvihessem. Sőt ő sem hajlandó ott lenni velünk harmadiknak. Ahol élnek összesen 6 ember tartózkodik egy kétszobás házban, abból a fiam kiskorú csak és egy kereset van. Illegális autó behozatalból élnek. Mit tudok tenni? Mik a jogaim?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy keresse fel az illetékes gyámhatóságot, illetve a családsegítő szolgálatot, akik Önnel és az édesanyával egyeztetést folytatnak, ahol sikerülhet mindkettejüknek megfelelő megoldást találni. Ha nem jár sikerrel, érdemes megfontolni a bírósághoz is fordulás lehetőségét is.

Kérdés: Biztonsági őrként dolgozom, kötelezhet-e a munkáltató antigén gyorstesztre kéthetente a mostani helyzetben, amikor nem kötelező a maszkviselés és a védettségi kártya? Ugyanis a munkáltató kötelezővé tette, amennyiben nem teszek eleget, felmondanak. Nem egészségügyben dolgozom. Írásos utasítást, hivatalos okmányt nem kaptam az utasításról.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munka törvénykönyve kimondja, hogy a munkáltatónak biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit; a munkavédelmi törvény is rögzíti, hogy a munkáltató felel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Ennek alapján a munkáltatónak kötelessége, hogy lépéseket tegyen munkavállalóinak védelme érdekében. Ebben a helyzetben ezen a kötelezettségének különféle intézkedésekkel tud eleget tenni, ilyen például védőfelszerelés biztosítása vagy a munkavállalók gyakori tesztelése. A munkáltató ez alapján kötelezheti koronavírus-teszt elvégzésére azt a munkavállalót, aki nem rendelkezik védettségi igazolvánnyal. Azonban a munkahelyi tesztelés költségeit a munkáltató köteles viselni, mivel a munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb terheket nem lehet a munkavállalóra hárítani.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy ha a férjem apját polgári per útján szeretnénk kitenni a házunkból úgy, hogy a férjem tulajdonát képezi a ház fele, az apjának viszont sem tulajdonrésze, sem haszonélvezeti joga nincs, mert a ház másik fele a férjem testvéréé. Akkor megnyernénk a pert?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a férje testvére is Önöket támogatja, akkor igen.

Kérdés: Februárban szereztem meg az egyik egyetemi végzettségem, így megszűnt a jogviszonyom májusban. Szeptembertől újra egyetemi képzésen veszek részt, illetve most is egy tanfolyam résztvevője vagyok. 25. életévemet még nem töltöttem be. Az a kérdésem, hogy jogosult vagyok-e újra a gyerektartásra, ha újra lesz jogviszonyom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermek tartására csak rendkívül indokolt esetben kötelezhető a szülő. (A kérdésben leírtak alapján: nem.)

Kérdés: 21 éves nappali tagozatos egyetemi hallgató a gyermekem. Édesapja fizeti a tartásdíjat. Azonban szeptember elején házasságot fog kötni és útban van egy kisbaba is. Szeretném megkérdezni, hogy továbbra is jogosult lesz-e a tartásdíjra? Feltehetően diplomás gyedet fog kapni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések előírják, hogy a továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul.

Kérdés: Tudtom nélkül a nevemben írtak egy nyilatkozatot és figyelem elvonásával aláíratták velem. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ: mit tartalmazott az irat, mikor történt az aláírása, felhasználták-e, mit tud ebből bizonyítani stb-stb….

Kérdés: Hová tudok fordulni az alábbi problémámmal? Előre befizettem egy több szakaszból álló tanfolyam díját, mert így kedvezményt kaptam egy-egy tanfolyamra. Viszont az utolsó két részen nem tudok részt venni és most már nem is szeretnék. Februárban jeleztem – ekkor még nem indult el az a csoport, amire befizettem – hogy nem fogok tudni részt venni a tanfolyamon a továbbiakban és a befizetett összeg két tanfolyamra járó díját – 150 ezer Ft – kérem vissza. A pandémiára és az ebből következő gazdasági helyzetre hivatkozva nem fizették ki, azt állítva, hogy találjak valakit magam helyett, majd ő nekem fogja kifizetni, amit nekik és így nem kell a nyelviskolának nekem fizetnie. Nem találtam senkit, erre azt a választ kaptam, hogy majd jelentkezni fognak, ha ők találnak valakit, de azóta is csak várok, minden egyes levelemre azt a választ kapom, hogy még nem találtak senkit. Meddig húzhatja a visszatérítést a nyelviskola? Merre indulhatok, ha ki akarom kényszeríteni a visszatérítést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Erre a kérdésre csak az Önök között létrejött szerződés ismeretében lehet válaszolni, mivel az abban foglaltak az irányadóak.

Kérdés: Jogi segítséget szeretnek kérni. 4 lakásos társasházban lakom, ami közös osztatlan telekkel rendelkezik. Szomszédom elutazott, nekem személyre szóló üzenetet hagyva, hogy a kamerája működik és ezzel megfigyeli az udvar egy részét. Ezt a beleegyezésem nélkül helytelennek és sértőnek találom. E lépésére van valami törvény, ami kötelezi ennek azonnali mellőzését?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Társasházakban kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a tulajdonostársak közgyűlésen, az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többséggel határozhatnak. Az üzemeltetés elkezdéséhez nem elegendő csupán a döntés meghozatala, ugyanis szervezeti-működési szabályzatba bele kell foglalni a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési szabályokat. A kamerákat csak olyan személy üzemeltetheti a társasházzal kötött szerződés alapján, aki törvényben meghatározott megfelelő képesítéssel rendelkezik. A kamerarendszer csak a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgálhatja. Kamera így nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló területen került elhelyezésre. A kamerarendszer nem helyezhető el olyan közös tulajdonú vagy használatú helyiségben sem, amelyben a megfigyelés helyiség rendeltetése miatt az emberi méltóságot sértheti.

Kérdés: Feleségemtől másfél éve külön élek. 10 éves kislányom megosztva van nálam, nála. Nem váltunk el, ez így alakult ki. Azt szeretném megtudni,hogy megteheti-e azt , hogy a gyermek felügyeletét átengedi egy harmadik kívülálló személynek, az én tudtom és engedélyem nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetőleg arra gondolt, hogy más vigyáz a gyermekre….? (Mivel a szülői felügyelet mást jelent.) Akkor igen.

Kérdés: Eladtam a lakásom, van a társasháznak Fundamenta megtakarítása, amit most ki akarnak venni felújításra. Kérdésem ilyenkor az én részem kivehető vagy nem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Akinek eladta a lakását, az az Ön jogutódja. Ergo, mintha nem történt volna semmi sem, a társasház a megtakarítást fel tudja használni.

Kérdés: Egy ismerősöm banki meghatalmazást adott egy rokonának, az leszedi a pénzt minden hónapban és nem juttatja el az alkoholbeteg lakás nélküli ismerősömnek. Mit lehet tenni? Alkohol, kórházból-kórházba cipelik, meg menedékszállóra.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése pontos megválaszolásához szükséges lenne ismerni a meghatalmazás tartalmát, valamint azt is, hogy ismerőse betegsége okán áll-e cselekvőképességet teljesen vagy részlegesen korlátozó gondokság alatt.

Kérdés: Lányom másik óvodában kezd dolgozni. Régebbi munkaadója a polgármester miatt távozott, egy teljesen alaptalan szülői panasz miatti felnagyított hadjárat áldozataként. Semmit nem csinált és semmilyen elmarasztalásban nem részesült. Viszont a polgármester felesége megkereste az új munkaadót, hogy az odajáró gyermekük ne járjon a lányomhoz, mert a szülőknek gondjai voltak itt vele. Ezzel majdnem sikerült is a munkát meghiúsítania. Információját a férjétől szerezte, de mivel a lányom ártatlannak bizonyult, volt joga a polgármesternek erről otthon beszélni, illetve rossz hírnevet alaptalanul kelteni, akár otthon akár a feleségnek az új óvodában? Jogorvoslatra van lehetőség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy minden részletének ismeretében lehetne csak nyilatkozni, illetve az sem jelenti automatikusan az elmarasztalást, hiszen bizonyításra is szükség van. A leírtak alapján több variáció is szóba jöhet.

Kérdés: Egy örökölt földterület eladásával kapcsolatban adódott problémánk. Édesanyámék 3-an voltak testvérek, akik egy nagyobb földterületet örököltek a szüleiktől. Mind a hárman elhunytak már. A legidősebb nagynéni 8 évvel ezelőtt. A lányának állítólag hagyatéki tárgyalása sem volt, kérelmet sem adott be, mondván nem volt semmi örökölni valója. Évek óta kérjük, adjon be póthagyatéki kérelmet, de semmit nem intéz, abszolút nem érdekli az egész. Szeretnénk minél előbb eladni ezt a földterületet, de így nem tudunk semmit intézni. A kérdésem az lenne, ki lehet-e ennyi idő után záratni az örökségből, ill. hogy a póthagyatéki kérelem beadásának van-e elévülési ideje?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökségből nem lehet kizárni az illetőt, arra csak az örökhagyó jogosult. A hagyatéki eljárásról szóló törvény értelmében, ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályai vonatkoznak. Az örökség az ún. dologi jogi igényen alapul, ami nem évül el.

Kérdés: Az élettársi kapcsolat alatt felvett hitel ugyanúgy működik, mint a házasság esetén? Ugyanúgy kérhetem a törlesztést a volt páromtól? Miszerint: közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. A fizetési kötelezettség minden ilyen esetben egyaránt terheli a feleket még akkor is, ha csupán egyikük aláírása szerepelt annak idején a hitelszerződésen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a felvett kölcsönről szóló szerződés tartalma az irányadó. Ha nincs, vagy másképp nem rendelkezik az élettársi vagyonjogi szerződés, akkor az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők.

Kérdés: CSOK-ot vettünk fel a férjemmel. Válás esetén, ha nem akarjuk eladni a házat, a gyermekek felügyelete mindenképp a házban maradó félé kell legyen vagy van lehetőség közös felügyeletre (a gyerekek bejelentett állandó lakcíme maradna)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amiket leírt, azok egymástól mind független jogviszonyok, ergo nem, avagy nem feltétlen befolyásolják egymást.

Kérdés: Egy Bt. beltagja vagyok, a feleségem a kültag a Bt-ben a tulajdoni részesedése 99,99%. Azért döntöttem így, hogy halálom esetén kikerüljön a Bt. vagyona az örökösödési procedúrából. Kérdésem az, hogy ha a feleségem elhalálozik és nem ír végrendeletet, én pedig már előbb meghaltam, ki örökli a Bt. vagyonát (felszámolás után)? Csak az első házasságomból vannak gyermekeim. A feleségemnek nincs gyermeke, közös sincs. Viszont van egy testvére, akinek végképp semmi köze a Bt-hez. Szeretném, hogy az egyik gyermekem és az egyik unokám örökölje a Bt. vagyonát. Feleségem által írt végrendelettel visszavonhatatlanul megoldható a kérdés? Feleségem testvére hajlandó most lemondani a majdani Bt-ből való örökségéről.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Így nem teljesen értelmezhető a kérdése. Felszámolás utánról ír…..A felszámolás feltételezi, hogy a Bt. fizetésképtelen volt, így nem nagyon lesz mit örökölni. Biztosan felszámolás jöhet szóba? Van sok tartozása a Bt-nek? Avagy végelszámolásra gondolt?

Kérdés: 2010. óta tartó gyermektartásdíjra vonatkozó végrehajtási eljárás gyermekem édesapja ellen eredménytelen. A rendőrségi eljárás bűncselekmény megállapításának hiányában megszűnt. Ugyanis a nyomozó hatóság pozitívan értékelte, hogy gyermekem édesapja 10 éve alkalmi munkavállaló (jelenleg 5 éve saját feleségénél) és ki-be regisztrál a munkaügyi központ és a felesége, mint munkáltatója között. Valamint az, hogy felesége, mint munkáltató nem vonja a munkabérből a gyermektartásdíjat. Csupán, mint házastárs elutalja a megállapított összeg töredékét. A rendőrség kellő jogalappal és körültekintéssel járt-e el ügyemben, anélkül, hogy kivizsgálta volna az adós valódi vagyoni és jövedelmi viszonyait és hogy mekkora bevételt realizál a feleségének? Javaslatot szeretnék kérni a jövőbeni eljárások megindításának lehetőségéről, melynek következtében hozzájuthatunk a nagy összegű elmaradt gyermektartásdíjhoz és az édesapa maradéktalanul eleget tenne fizetési kötelezettségének.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához fontos lenne ismerni az ügy részleteit, mivel elképzelhető olyan eset is, amikor jogszerű, amit leírt, de olyan is, amikor meg nem.

Kérdés: 2010-ben született gyermekünk tartásdíja után eredménytelen a végrehajtás. Az édesapa 2017. óta tartó házassági vagyonközössége esetén a házasság ideje alatt keletkezett bírósági határozat szerinti gyermektartásdíj tartozást végre lehet-e hajtani a feleségen a Ptk. 4:37 (2) alapján? Egyébiránt az adós felesége egyben a munkáltatója is, de megfontoltan kitervelt egyszerűsített foglalkoztatás miatt, sem az adós, sem a felesége, mint munkáltató valóban nem marasztalható el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg igen, de a pontos válaszhoz rengeteg információ kellene még az ügyről. Pl. van-e házassági szerződésük?

Kérdés: Volt párom számomra elég sok pénzzel tartozik és mindig csak ígérget, hogy mikor adja. Körülbelül 3.5 millió Forint összegről van szó. Sajnos papírom nincs róla. Ez hitel, amit felvettem neki, de akkor megnyugtatott, bárhogy alakul ezt ő törleszti. Eddig a moratórium miatt nem kellett fizetni, viszont azon kívül is tartozik. Ez 1,5 éve húzódik. Úgy tudom másokkal is csinált már hasonlót és volt is belőle ügye, amit a fizetéséből tiltanak. Mi a megfelelő lépés, hogy esetleg valamit lássak a pénzemből? Mert nagyon kétségbe vagyok már esve.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához fontos lenne ismerni az Önök között szóban létrejött szerződés pontos tartalmát. A 3 millió forintot meghaladó összegű tartozás esetén a fél választása szerint fizetési meghagyásos vagy peres eljárás kezdeményezhető. A pernyertesség ilyen esetekben leginkább attól függ, hogy Ön mennyire tudja eredményesen bizonyítani követelése fennállását, összegszerűségét és esedékessé válását. A bizonyítás elősegítését szolgálja többek között az átutalás adatai –amennyiben nem készpénzben történt a kifizetés–, az Önök közötti utólagos kommunikáció, mint például levél- vagy e-mail- váltások, esetleg tanúkat is fel lehet használni állításának alátámasztása okán, de a leírtak alapján nehézségekbe fog ütközni, ha a másik oldal tagad.

Kérdés: Feljelenthetem a férjem, ha visszatartja a válást már 2 éve?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feljelentést bármi miatt lehet tenni, csak nem biztos, hogy érdemes. Jelen esetben a férje nem követ el sem szabálysértést, sem bűncselekményt, így a feljelentés érdemi eredménnyel nem fog járni, ezért felesleges.

Kérdés: Gyerektartás gyakorlati kalkulációjáról szeretnék pontosabb képet kapni: 300.000 Ft a nettó jövedelmem havonta. A számításkor figyelembe veszik, hogy a másik fél kapja a 40.000 Ft családi adókedvezményt és a 26.600 Ft családi pótlékot? Tehát, ha mondjuk 2 x 20% gyerektartást ítélnek meg, akkor a 120.000 Ft-ból ezeket levonják és 53.400 Ft-ot kell fizetnem havonta?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni: a) a gyermek indokolt szükségleteit; b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; c) a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; d) a gyermek saját jövedelmét; és e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni. A tartásdíj összegét gyermekenként már nem százalékosan, hanem fix összegben határozzák meg, ami pedig bizonyítási kérdés.

Kérdés: 2018-ban a Cetelem bankban 1.200.000 Ft kölcsönt vettünk fel a néhai férjemmel. 2019-ben elhunyt. 2010-ig egyedül fizettem a kölcsönt 28.000Ft-ot havonta. 2010-ben munkanélküli lettem, fizetni nem tudtam a kölcsönt. Halála előtt 1 héttel elváltunk, mert neki jött a következő. A fia örökölt lakást, kocsit, ingóságot. A felvett kölcsön közben 3.170.489 Ft-ra duzzadt. Kérdésem, hogy az örököst nem terheli semmi? Nyugdíjam 100.000 Ft, ebből fizessem egyedül? Az ügy MKK Zrt-nél van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetőleg az örökösnek is van anyagi felelőssége, de kérdés, hogy a hagyatéki eljárásban teherként ez bejelentésre került-e stb….Kevés az információ, amit leírt.

Kérdés: Adott egy 4 emeletes sorház 4 lépcsőházzal, alattuk garázsokkal. Az egyik garázst bérelem, fizetek közös költséget, fűtést (bár le van kötve a cső). A villany saját óra. Az adott lépcsőház – ami alatt a garázs van – tiltja az átjárást számomra a lépcsőházon. Mennyire jogos ez? Mi alapján nem mehetek én át a ház másik oldalára?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A válaszhoz kéne tudni, hogy külön HRSZ, osztatlan közös vagy társasház, amiről szó van.

Kérdés: Válóperes tárgyaláson alperesként nem tudtam megjelenni külföldi tartózkodás miatt. Beadtam egy nyilatkozatot, miszerint beleegyezem a házasság felbontásába, életközösségünk végérvényesen és visszavonhatatlanul megromlott. Idézést kaptam a következő tárgyalásra, mivel halasztást (?) kértem én is és a felperes is. Nem kértem. Mi történik akkor, ha nem tudok megjelenni a következő tárgyaláson sem? Ha a felperes és/vagy a képviselője sem megy el, megszüntetik a bontópert?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bíróság a házasságot az életközösség megszűnéséhez vezető körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik. Közös megegyezésen alapuló válás esetén a bíróságon mindkét félnek személyesen kell megjelennie. Jelen helyzetben lehetősége van még a SKYPE-n történő tárgyalásra, de azt előre kell kérnie a bíróságtól.

Kérdés: Fénykép megjelenítése Facebookon, amelyen nem felismerhető a személy (arc és fej nem látszik, céges rendezvényen készült, a cég több munkatársa is kiposztolta, a csoport, ahonnan a kép származik nem rendelkezik olyan szabályzattal, hogy a kép nem használható fel máshol), jogalapja lehet egy személyiségi jogi pernek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egy alkalmazottat mutató fénykép vagy videó, akárcsak a név vagy egyéb személyazonosító adat, személyes adatnak minősül és annak kezelésére csak megfelelő jogalap mellett és a mindenkori adatkezelési szabályokat betartva lehet sort keríteni. Az érintetti hozzájárulásnak pedig mindenkor előzetesnek, önkéntesnek és megfelelő tájékoztatáson alapulónak kell lennie. Azaz, a munkáltatók még a rendezvények előtt kötelesek munkatársaikat megfelelő adatvédelmi tájékoztató közzétételével értesíteni a jövőbeni adatkezelés körülményeiről, továbbá kötelesek biztosítani a lehetőséget, hogy a munkavállalók eldönthessék, szeretnének-e szerepelni a felvételeken vagy sem. További fontos szempont, hogy a munkavállalóknak bármikor jogukban áll a már elkészült felvételek felhasználását megtiltani, avagy a felvételek törlését kérni akár úgy is, hogy azok a világhálóról is eltűnjenek. Ezek alapján kérdése megválaszolásához szükséges lenne ismernünk, hogy a munkáltató eleget tett-e kötelezettségeinek, beszerezte-e a munkavállaló szükséges hozzájárulását a felvételek vonatkozásában, hiszen amennyiben jogszerűen járt el, úgy nem sértette meg a munkavállaló személyiségi jogait.

Kérdés: 20 éve ugyanabban az iskolában tanítok teljes munkaidőben. 2020. július 1-jén a szakképzésben történt változások miatt közalkalmazotti jogviszonyom megszűnt, ekkor oktatói munkaszerződést kötöttünk a fenntartóval, munkaviszonyom 2001. óta folyamatos. Egy hete a munkáltató hivatalosan tájékoztatott, hogy a jogszabályban meghatározott éves óratömeget nem tudja biztosítani, így a munkaidő tartalmának vonatkozásában módosítást fog kezdeményezni, részmunkaidős foglalkoztatásra tesz javaslatot, mely a munkaszerződés módosítását vonja maga után. A felkínált fél állást nem szeretném elfogadni, a szerződés módosítását nem kívánom aláírni. Kaphatok e ez esetben végkielégítést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben Ön nem kíván hozzájárulni a munkaszerződés módosításához, ezért a munkáltató a felmondás szabályai szerint – mivel nem tudja foglalkoztatni Önt a jelenleg érvényes munkaszerződésben foglaltak szerint–, kénytelen megszüntetni a munkaviszonyt (külön munkavállalói kérelem nélkül), felmondási idő és végkielégítés fizetése mellett, tehát Ön jogosult lesz a végkielégítésre. Csak arra nagyon figyeljen, hogy milyen nyilatkozatot ír alá!!!

Kérdés: Tisztelt Jogsegélyszolgálat! Azt szeretném megkérdezni, hogy elsőfokú bírósági eljárásban (gyermek elhelyezés) hol és kitől lehet kérni bíró váltást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Annál a bírónál, aki most is tárgyalja az ügyet és ő fog majd nyilatkozatot tenni, hogy elfogultnak érzi-e magát vagy sem, amit egy másik bíró bírál el.

Kérdés: Hogyan kell az alábbiakat értelmezni? A 2018. évi CXXV. törvény [ Kit. ] 118. § (7) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. Megteheti-e a munkáltató, hogy folytatólagosan 12 hónapra (egyik évről a másikra átnyúlóan) 12 óra/nap ügyeletre vonatkozó munkaidő keretet állapít meg, annak minden vonzatával, mint pl. az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napok figyelmen kívül hagyása? Lehet-e és mikor/meddig jogorvoslatot kérni, illetve kártérítés, sérelemdíj megítélések van-e realitása, ha igen, hogyan kell kiszámítani ennek összegét? Összefoglalva: Van-e értelme ügyet indítani? Ha igen, megkeresem Önöket.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Négy havonta tudja a munkaidőkeret felhasználását szabályozni. Sérelemdíjnak alapját nem látom a leírtakban, mert jogszerűnek tűnik, amit írt.

Kérdés: Óvodavezető vagyok 45 éve. Új polgármester a fenntartónk. Sajnos folyamatosan belénk köt, nyomoz, apró szülői észrevételek nyomán jegyzőkönyvez, mindent készpénznek vesz, amit hall (nem ihatnak bármikor a gyerekek, alvás alatt nem vettük észre, hogy bepisilt a gyerek stb.) Folyton kihallgatás van, semmit nem intézhetek önállóan, átveszi a feladatokat, csoportot oszt be, injekciózásra kötelez minket, vannak barátai, akik arra valók, hogy súgjanak, már 2 dolgozó ment el emiatt. Van valami lehetőségem? Vagy hagyjam itt én is az egészet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fenntartót ellenőrzési jogkör illeti meg. A fenntartó az intézményvezető fölött gyakorolja a munkáltatói jogokat, számos jogosítvánnyal rendelkezik. Ellenőrzi többek között az óvoda pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát valamint házirendjét, továbbá az óvoda belső szabályzatainak betartását, a szakmai munka eredményességét és a gyermekvédelmi tevékenységet is. Azt javaslom, hogy személyes beszélgetés keretén belül próbáljanak megoldást találni a kialakult helyzetre, mert az ellenőrzés „zaklatássá” azért nem válhat.

Kérdés: Folyamatos munkaviszonyom van több, mint 5 éve. Úgy értesültem: CSED, GYED, betegállomány a jogszabály szerint teljesen adómentes vagyok. A munkáltatóm vonja ezekre az adót. Mit tehetek? Jelenleg is dolgozom, a kicsi 9 hónapos, mellette GYED-en vagyok. 8 hónapos terhesen már nem dolgozhattam.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A CSED, a GYED és a táppénz adóköteles anyagi ellátásnak minősül. Ezen összeget az esetek többségében a munkáltató fizeti. Az Ön esetében azt tanácsolom, hogy személyesen egyeztessen munkáltatójával, valamint tekintse át a munkaszerződésének részleteit.

Kérdés: A Ptk. 6. könyve szerinti kézi zálogjog fennállása esetén (azt nem sikerült kiderítenem) a nem fizető volt bérlő birtokomban levő vagyontárgyai hogyan és mikor kerülnek a jogos tulajdonomba? Az illető nem hajlandó semmilyen együttműködésre. A tárgyak egy részét a lakás kiadásához használni tudnám (ami a tartozás összegét csökkentené), de nem tudom van-e jogom ezt tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlan bérbeadóját zálogjog illeti a bérleti díj és a költségek erejéig a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain. A bérbeadó mindaddig, amíg zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását. Mindezek alapján elsősorban annak a megállapítása a fontos, hogy mi szerepel az Önök között létrejött szerződésben. Megemlítendő, hogy további jogi problémák is felmerülhetnek az ügyben (pl. szerződésszegés a bérlő részéről, írásbeli felszólítás a bérlő részére, fizetési meghagyás stb.). Azt tanácsolom, hogy a szerződés birtokában kérje ügyvéd segítségét.

Kérdés: 2015-2016-ban nem volt munkahelyem, nem fizettem tb járulékot. Kérdésem az, hogy a NAV behajthatja-e most utólag az elmaradt összeget? Igaz az, hogy csak 5 éven belüli tartozásra indíthatnak végrehajtást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! 5 + 1 év az elévülés tkp. Javaslom, hogy kérje le, hogy tb számlája hogyan áll.

Kérdés: Telekszomszédunk évek alatt felvásárolta a szántóföldi területeket körülöttünk. Most a kerítésünk elé 50 cm-re egy 50 cm magas útszegélyt tetetett. A pár lakásból álló házaink, udvaraink, így egy vizes árkot képeznek, mivel a mi talajszintünk a megemelt töltése alatt van jóval. A terület, amúgy is belvizes, a házak régiek, nincs alapjuk. Kérdésem is erre vonatkozik ez így szabályos-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy kérjen az illetékes önkormányzat jegyzőjétől birtokvédelmet. Ezt a birtokháborítástól számított 1 éven belül lehet kérni egy formanyomtatvány kitöltésével (ez jellemzően a polgármesteri hivatalok honlapján elérhető). Az eljárásért 3.000,-Ft illetéket kell fizetni és az eljárást a jegyző 15 napon belül lefolytatja. Ha a jegyző a kérelemben foglaltakat megalapozottnak találta, elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja. A jegyző előtti eljárás megindítása mellett, amennyiben a birtoksértő helyzet fennállásától számított egy év eltelt, a közvetlenül a bírósághoz is fordulhat birtokvédelemért és az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését tőle kérheti.

Kérdés: Mi már 3 éve elváltunk. Vagyonmegosztás nem volt, közös megegyezéssel váltunk el. Azonban a volt férjemnek vannak különféle tartozásai (nem banki, hanem munkahelyi magánszemélytől), egy részét még a házasságunk alatt csinált, amiről én nem is tudtam. És most azzal fenyegetőzik, hogy behajtja rajtam. Ezt megteheti?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A válás után felhalmozott adósság a volt házastársát terheli. A házasság fennállása alatt keletkezett tartozás alapvetően a közös vagyont terheli, azonban ez alól is vannak kivételek: nem felel a házastárs harmadik személlyel szemben az olyan szerződésből eredő tartozásokért, amely szerződéskötéshez nem járult hozzá, és ezt bizonyítani tudja…..ez utóbbival szokott probléma lenni.

Kérdés: Szerettem volna befejezni a jogosítványom, de az oktató, akinél voltam közölte, hogy ő már nem oktat. Ki akartam kérni tőle a sikeres KRESZ tanfolyamról készült papírt, mert csak úgy tudok oktatót váltani, ha ezt a papírt odaadom neki. A volt oktató mondta, hogy adjam meg az oktató nevét és ő majd odaadja neki, ez meg is történt, de a papírt nem kapta meg. Később ráírtam, hogy nem kapta meg a papírt és hogy oda tudná adni-e neki, akkor is kaptam egy ígéretet, de nem történt meg. Vártam pár napot írtam neki újra, akkor már csak elolvasta, de nem írt vissza semmit, most meg már el sem olvassa. Hozzáteszem az új oktató, akinél el akartam kezdeni a vezetést ismeri személyesen és beszéltek is és neki is megígérte, de nem adta oda, szóval ez az egész zajlik közel 3 hete és úgy néz ki, hogy nem hajlandó odaadni a papírt és így én elesek a jogosítványszerzés lehetőségétől. Mit tudok tenni? Van-e valamilyen kötelezettsége az oktatónak ezzel a papírral szemben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben azt javaslom, hogy tegyen hivatalos, írásbeli felszólítást a volt oktatójának és/vagy annak munkáltatójának, ugyanis az oktató köteles az iratokat kiadni az Ön részére.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy mi lehet a megoldás. Volt élettársammal vettünk fel hitelt egy családi házra, melyet együtt vettünk meg 2006-ban, majd 2010-ben ő elköltözött. 3 közös gyermekünk van. A házba én önerőként egy lakásom árát tettem bele, viszont az ő nevén fut a hitel, mivel én akkoriban gyesen voltam. Én fele-fele arányban írattam a tulajdoni hányadot. De ő nem fizeti a hitelt, mióta elköltözött, viszont az úgymond tulajdonjogával visszaél. Sajnos a bíróság sem tett semmit, hiába volt több tárgyalás. 2026-ban jár le a hitel, amit egyedül fizetek. Érdeklődnék, hogy esetleg lehet olyan megoldás, hogy a volt élettárs lemond a közös gyermek javára a tulajdon részéről vagy ajándékozás esetleg szóba jöhet ilyenkor? Szeretnénk már megszabadulni tőle. Nevelőszülőként dolgozom és most is albérletbe kell lennem, mert azt sem engedi, hogy a családi házban legyek velük és a saját gyermekeimmel, melynek a hiteltörlesztését egyedül fizetem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. Jelen esetben megoldás lehet az ajándékozás. Az ügy bonyolultságára való tekintettel azt javaslom, hogy személyesen kérje ügyvéd segítségét, ahol a releváns dokumentumok ismertetésére is sor kerül.

Kérdés: Olyan kérdésem van, hogy anyósom számlájára jött a fizetésem, de közben inkasszót tettek rá. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amíg a probléma nem oldódna meg, azt tanácsolom, hogy a fizetését kérje készpénzben, vagy pedig utalással de másik számlára.

Kérdés: Végrehajtóval részletfizetési megállapodás van. Küldi a fennmaradó tartozásról a papírt, de a tartozás nő, vagyis 40 ezer Ft, az elszámolásban szerepel a befizetés, de a végösszegből nem került levonásra. 30 ezer helyett 40 ezret fizetünk. hogy hamarabb teljen le. Nőhet-e a tartozás, ha megállapodás van részletre? Azt mondta telefonon, hogy a kamat stb. össztartozás 368.000 Ft , a 4. részlet. 4*40 ezer Ft be van fizetve és még mindig 252.000 Ft-ot követel. Egyébként 8 évvel ezelőtti telefontartozás, amiről a sok költözések miatt nem kaptam felszólítókat, mert mindig más címem volt. A régire küldték, ami 3 éve nincs, eladtam a lakást. Jogos-e, hogy a jelenlegi tulajdoni lapra rátette a tartozást, miért nem a munkahelyemre, autómra tette?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy pontos választ tudjak adni, ismernem kellene az Önök között létrejött megállapodás minden részletét. Az összeg akár emelkedhet is, különösen a régebbi ügyeknél, hiszen korábban bőven 20 % feletti kamatok voltak, amire a késedelem miatt további kamatteher járulhat. Az ügy bonyolultságára való tekintettel azt javaslom, hogy személyesen kérje szakember (ügyvéd) segítségét.

Kérdés: Olyan problémám lenne, hogy ez év októberig gyesen vagyok a gyermekemmel és a munkáltató megszüntette a munkaviszonyomat márciusban, csupán véletlenül értesültem és nem tőle. Semmilyen kilépő papírt vagy szabadságpénzt nem kaptam és ebben szeretnék segítséget kérni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Fontos megjegyezni azonban, hogy érdemi választ a dokumentumok ismerete nélkül nem tudok adni.

Kérdés: Pedagógus nő vagyok, 1981-től folyamatos munkaviszonyom van. Kérhetem-e a 40 évvel való nyugdíjba vonulásomat, ha a felmentési idő alatt betöltöm az öregségi nyugdíjkorhatárt? (Szeretnék 2022 dec. utolsó napjain nyugdíjba menni, de 2022. novemberében betöltöm a 65 évet.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapvetően nincs akadálya, azonban, ha közszférában tevékenykedik, úgy a nyugdíjkorhatár elérése esetén a nyugdíjba vonulás kötelező. Javaslom, keresse fel a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, akik pontos és bővebb információval fognak tudnak szolgálni.

Kérdés: Elhunyt élettársam házában élek 11 éve állandó lakcím bejelentéssel. A tulajdoni lapon egyedül ő szerepel. A feltételezett örökösei kérhetnek albérleti díjat hagyatéki tárgyalás előtt és kiadhatják albérletbe az ingatlant? Sehol nem szerepelnek, még a lakcímük sem ide szól.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jogszabályok értelmében a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig egyik örökös sem rendelkezhet teljesen önállóan az öröklött vagyonelemekkel, így (elvileg) nem adható ki bérletbe a lakás.

Kérdés: Szeretném tudni, mihez van jogom abban az esetben, hogy a válópert beadtam áprilisban, de férjem nem hajlandó elköltözni a lakásból. Ez a második házasságom. Első férjem elköltözött, ide költözött a második hozzám. 18 évig éltünk együtt itt, 1 éve mentem hozzá feleségül, ami mostanára megromlott. Szeretném, ha elmenne, de nem tudom kirakni sem és az őrületbe kerget, hogy ő úgy véli több joga van itt lenni, mint nekem. Mit tehetnék? Várjam meg, míg kimondják a válást? Addig ezt el kell tűrnöm? Tanácstalan vagyok! Kérem segítsen, mit tehetnék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakása házastársi közös lakásnak minősül, mivel az életközösség fennállta alatt együtt laktak ott. A lakáshasználatot rendezhetik közös megállapodás, ennek hiányában bírósági döntés útján. A házastársak (amíg azok) egyébiránt kötelesek a társuk lakhatásáról gondoskodni, így férjének nincsen kiköltözési kötelezettsége jelenleg.

Kérdés: Szeretnénk megvenni egy házat, amiről most kiderült, hogy önkormányzati tulajdonú telken áll. A tulajdoni lapon szerepel, hogy “a ház mindenkori tulajdonosa jogosult a telek használatára”. A kérdésem, hogy az önkormányzat megteheti-e, hogy eladásra kínálja alólunk a telket? Vannak-e, és ha igen, akkor milyen jogaim vannak vele szemben (az elővásárlási jogomon kívül)? Mi az, amire ebben a vásárlási esetben különösen figyelnünk kell?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz ismernem kellene a tulajdoni lap teljes tartalmát.

Kérdés: 50% ingatlan tulajdonrész kapcsán fordulok Önhöz. 2011-ben örököltem a budapesti társasházi lakásban tulajdonrészt. A tulajdonostárs haszonélvező jogcímen lakik a lakásban. A rossz emberi kapcsolatunk folytán nem volt lehetőségem a tulajdonrészem használatára. Tudomásomra jutott, hogy a tulajdonostárs évekre visszamenőleg igényt tart a lakás után általa fizetett közös költség felére. Jelenleg ez részemre havi 7.000 Ft terhet jelentene az évek alatt felgyülemlett összeg. Ha esetlegesen peres útra terelődne a helyzet, mivel tudom bizonyítani, hogy én ki voltam / vagyok zárva a lakáshasználatból? Nem tartok igényt bérleti-használati díjra, de ezáltal nem tartom jogosnak az irányomba felmerülő majd 1 millió Forint elmaradt közös költség összeget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a közös költség a tulajdonosokat tulajdoni hányaduk arányában terheli, ebből következik tehát az, hogy a közös költség rá háruló arányát minden esetben a tulajdonostársnak kell megfizetnie akkor is, ha a lakást a haszonélvező használja. Jelen esetben tehát jogosan követelheti Öntől a másik tulajdonostárs az elmaradt közös költség megfizetését, függetlenül attól, hogy haszonélvezőként ő használja az ingatlant. (Érdemes azonban a közös költség összetevő elemeit megvizsgálni, mert nem minden elem után kell fizetni.)

Kérdés: The problem consists in diffusion of intimes photos taken without any consentement when victimes didnt even know about it. Mostly the victimes are Hungarians and Iranians living here in Hungary. Some of them were threatened that these photos will be sent to their families, friends, etc. I would like to know what says Hungarian law about such situation and what can be done?

Válasz: Dear Sir/Madam, Due to the operative hungarian legislative provisions, whoever takes a photo of another person without any permisson will insult his/her rights to privacy. Everyone has the right to the protection of the law against such interference so whoever’s rights were insulted is entitled to initiate civil procedure. In this case the plaintiffs are also entitled to prosecute against the perpetrator(s) on the grounds of harassment.

Kérdés: Az Intrum kft-től kaptunk ez év januárjában egy fizetési felszólítást, mely után rögtön kerestük őket telefonon, hiszen nem tudtunk semmi tartozásról. Emiatt kikértük tőlük a tartozásra vonatkozó állítólagos szerződéseket, illetve információhoz is akartunk jutni. Az ügyfélszolgálat tájékoztatott, hogy felfüggesztik az ügyet, amíg a papírokat be nem szerzik. Ennek már több, mint fél éve, azóta telefonos keresésnél jönnek a sablon “még folyamatban van a kikérés” szöveggel. Tájékoztatást azóta se kaptunk, azonban 2021.06.30-án kaptunk egy fizetési felszólítást, ahol a fizetési határidő 2021.06.29. A levélen postai pecsét nincs, semmi érdemi információt közlő dolog, hogy mikor is került postára a levelünk. Persze ebben az összeg többszörösét kérik. Ilyen esetben mit tehetünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem biztos, hogy emiatt idegeskedni kell……Abban az esetben, ha a cég közjegyzőhöz fordul, és fizetési meghagyást küld, 15 napon belül ellentmondással élhetnek, így majd a cégnek kell bizonyítania a tartozás fennállását.

Kérdés: A police.hu-n látom, hogy BV bírói elfogatóparancs van ellenem érvényben. A pesti bíróság adta ki 2020. augusztusában. Voltak ügyeim régebben. 2012 óta semmit nem követtem el. Pesten pedig soha. Honnan lehetne megtudni, mi az ítélet, ami miatt keresnek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! AZ Ön által írt honlapon megtalálja az ügyszámot, hatóságot is, ott tud érdeklődni Ön vagy a meghatalmazott jogi képviselője.

Kérdés: Válófélben vagyok, feleségem a gyereket legutóbb egy általa készített fénymásolt, laminált diákigazolvánnyal küldte el, hogy használja azt, amikor velem van és utazunk (például). Hiába úgy néz ki, mint az eredeti vagy éppen pont azért megbüntethetnek, ha velem van a gyerek és tényleg használnunk kellene? Nem adott rá magyarázatot a feleségem, hogy miért nem adja oda az eredetit…

Válasz: Tisztelt Kérdező! „Hamis” diákigazolvány felhasználása valóban közokirat-hamisításnak minősül, amely akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő. Az esetek nagy részében azonban nem kerül sor eljárás lefolytatására, ilyenkor a teljes árú jegy megvásárlása mellett pótdíj fizetésére köteleznek az ellenőrök. Elsősorban azt tanácsolnám Önnek, hogy beszélje meg a problémát feleségével.

Kérdés: Átadom az autót a szerelőnek és nem adja vissza. Hol tudom fel jelenteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához fontos lenne tudni Ön és a szerelő között létrejött megállapodás pontos tartalmát. Általánosságban azonban elmondható, hogy amennyiben a szerelő nem teljesíti kötelezettségét a megbeszélt időpontig, úgy késedelembe esik, és köteles megtéríteni Önnek a késedelemből eredő károkat. Ilyen esetben nincs helye feljelentésnek, és amennyiben megfelelő póthatáridő tűzése esetén sem teljesít a szerelő, Ön jogosult lesz felmondani a szerződést, és szerződésszegés okán polgári peres eljárást kezdeményezni az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bíróság előtt.

Kérdés: Azt kérdezném, hogy van-e jogom nem beengedni volt élettársamat a közös tulajdonunkba úgy, hogy bírósági úton én fizettem őt ki havi részletekben? Tehát a bíróság nekem ítélte a házat ennek fejében, de az ő gondolata szerint ő bármikor bejöhet és akadályozhatja azt, hogy életvitelszerűen éljek vagy épp vendéget fogadjak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Volt élettársának magatartása zaklatásnak minősül, ami büntetőjogi jogkövetkezményeket vonhat maga után. Elsősorban azt tanácsolnám Önnek, hogy próbáljon meg vele beszélni és felhívni figyelmét a következményekre. Amennyiben volt párja továbbra sem változtat viselkedésén, akkor Ön jogosult zaklatás miatt feljelentést tenni vele szemben.

Kérdés: Házunkban a lakások fel albérletbe van kiadva. A közös képviselő leváltására lehetne-e írásban szavazni, mivel gyűlésre egy időpontra összejönni szinte lehetetlen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.

Kérdés: Tartózkodási helyemként megjelölt ingatlant a tulajdonos eladta. Az új tulajdonosnak jeleztem, hogy a lakásban személyes tárgyaim vannak, amiket szeretnék elhozni. A korábbi tulajdonosnak – tudomásom szerint – nincs már ott holmija, új tulajdonos a korábbi szóbeli jóváhagyást követően mégis megtagadta, hogy az ingatlanból bármit is elhozzak. Az elmúlt hónapokban többször is kerestem a tulajdonost, de semmilyen formában nem reagált, sem elektronikus levélre, sem SMS-re. Mit tehetek azért, hogy a saját tulajdonomat visszakaphassam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt tanácsolom, hogy írásban keresse fel a tulajdonost. Ha továbbra sem hajlandó együttműködni azt javaslom, hogy amennyiben létrejött Önök között korábban bármiféle megállapodás (bérleti szerződés), tekintse át a szerződés megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket, és ha szükséges, lehetőség van szerződésszegés címén peres eljárás megindítására (dolog kiadása iránt), avagy az egyszerűbb és gyorsabb birtokvédelmi eljárásra is.

Kérdés: Lányomat Ausztriában 30 hónapra elítélték, gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt. Fellebbezéssel szabadult. Érdeklődnék, hogy mikor kaphat erkölcsi bizonyítványt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Hatósági erkölcsi bizonyítványt állampolgárságtól és lakóhelytől függetlenül, bármely természetes személy kérelmezhet, tehát a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás csak kérelemre indul. Az eljárás megindítását célzó kérelem előterjeszthető postai úton, elektronikusan vagy a bűnügyi nyilvántartó szerv által működtetett ügyfélszolgálaton szóban. Ezen felül mentesítés folytán az elítélt mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, tehát ,,tisztává” válhat az erkölcsi bizonyítvány a törvény erejénél fogva.

Kérdés: Egy elég szokatlan témában keresem meg Önöket. A szomszédunk telke jelenleg eladó és lakatlan, a rajta lévő egyik épületet lebontották, ezen kívül van még rajta több kisebb épület. A teleknek nincs megfelelő kapuja, nem lehet becsukni, illetve bezárni, valamint akkora rés van alul a kerítésnél, hogy a vadállatok be tudnak menni. Hozzáteszem 1-1,5 m gaz van, a rókák beköltöztek a telekre és 2 napja megtámadták a macskám, akinek amputálni kellett a lábát. A műtét költségei miatt és az egészség károsodása miatt tudok kártérítést kérni a telek tulajdonostól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önnek lehetősége van kártérítésre, fontos azonban megjegyezni, hogy a bizonyítás a károsultat, tehát Önt terheli.

Kérdés: Az ügy: a férjem az előző házasságában adóstársként szerepelt a felesége mellett, két ingatlanra kért hitel felvételénél. Az ingatlanok a volt felesége nevén voltak és a feleségé maradtak a válás során, ez szerepel is a válási papírokban. A válás óta eltelt 10 év és most a férjem egy végrehajtótól több levelet is kapott, amiben követelik tőle az akkor felvett hitelek törlesztését. Többen javasolták, hogy meg lehet támadni a végrehajtást (nem tudom, hogy kell ezt szakszerűen megfogalmazni), a fent leírtakra hivatkozva. A kérdésem az, hogy ez valóban így van? Érdemes ezzel próbálkozni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Van jogorvoslati lehetőség a bírósági végrehajtásokkal szemben, azonban a dokumentumok és az eset körülményeinek ismerete nélkül pontosabb információval nem tudok szolgálni. Lehet a Vht. szerinti eljárás, lehet Pp. szerint, illetve kérdés, hogy egyáltalán a közös vagyon megosztásra került-e…..

Kérdés: Szívességből használatra adtam kb. hat éve egy autót, ami az én nevemen van, a biztosítást, súlyadót, műszakit, ő fizeti, hisz ő használja. Vissza szeretném kapni, de ő azt mondja, még én fizessek, hisz ő költött rá. Eddig egy fillért sem kértem, hogy használhatta, mit tehetek? Mindenki költ arra, amit használ, furcsa lett volna, ha ingyen használhatja és még én fizetek, ha valami kell rá. Kérem, segítsen milyen lehetőségem van? Esetleg kérhetek innentől érte használati díjat, ha vissza nem kapom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! JJavaslom, hogy próbáljon megállapodásra jutni a kölcsönvevővel, azonban, ha továbbra sem kívánja visszaszolgáltatni Önnek a kérdéses gépjárművet, akkor egyrészt dolog kiadása miatt indíthat pert, illetve egyéb feltételek fennállása esetén célszerű lehet a rendőrséghez fordulni, feljelentést tenni.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy szándékomban áll venni egy üzletet, 250 m2 telekkel. Az üzlet vidéken van és felújításra vár. Kérdésem lenne, hogy mi lenne a menete, mert 50%-ban a tulaj nagykorú a többi 50% pedig négyfelé megy, amelyből 1 nagykorú 1 fogyatékos, akinek az édesanyja a gondnoka, a másik kettő pedig kiskorú, akinek az édesanyjuk él. Kérdésem lenne, hogy mennyire macera a vétel és hogy az eladási árba, ami reális, abba beleszólhat-e valaki vagy valami hivatal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ilyen jellegű adásvételi ügyletek lebonyolítása sosem egyszerű, hiszen ha kiskorú és cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett személy is van az eladásra kínált ingatlan tulajdonosai között, az ő tulajdoni hányaduk feletti rendelkezés tekintetében szükséges a gyámhatósági és a gondnoki jóváhagyás is. A jóváhagyás iránti kérelemhez mellékelni kell az ingatlanra vonatkozó szerződés egy eredeti és három másolati példányát, 3 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt, vagy az ingatlanközvetítésre feljogosított bármely szerv értékbecslését, kivéve, ha az ingatlan értékét az illetékhivatal 6 hónapnál nem régebben már megállapította. Ügyvédi közreműködés is szükséges, az eljáró kolléga biztosan fog segíteni.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy törvényes-e az, hogy a férjem keresztanyjának dolgozom és most válófélben vagyunk, ezért nem enged dolgozni a férjem keresztanyja. A dolgaimat se kaptam vissza, ami bent maradt a munkahelyemen. Eddig betegállományban voltam, most lejárt. Kértem szabadságot a jövő hétre, mert szerdán megyek ügyvédhez. Kirúghat így, hogy szabadságot kértem? Felajánlotta, hogy közös megegyezéssel írjuk a papírt vagy családi okok miatt elküld és akkor kifizeti a 8 év után járó végkielégítést, meg a fennmaradt szabadságot. Mitévő legyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése pontos megválaszolásához fontos lenne tudni, hogy határozott vagy határozatlan időre jött létre a munkaviszony. Határozott idejű munkaviszony rendes felmondással nem szüntethető meg, ellenben a határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással is megszüntethető. Az Ön esetében önmagában a családi okokra történő hivatkozásból nem derül ki, hogy az miért és hogyan érinti az Ön munkakörét. Megjegyzem, hogy a közös megegyezés okán NEM jár végkielégítés!

Kérdés: Jelentkeztem OKJ képzésre, utolsó becsatlakozási lehetőségként volt meghirdetve, kifizettem 90.000 Ft-ot a tanfolyamra, majd kaptam 2 könyvet kidolgozott tételekkel. Azt írták, hogy online órák lesznek, egy se volt, meg azt, is hogy visszanézhető lesz az oktatás, az se volt. Majd a vizsgadíjat is kifizettem, 6 e-mailre sem válaszoltak, telefonhívásra sem. Szeretném megkérdezni, hogy ilyen esetben mit tehetek? Milyen úton kérhetem vissza a pénzem, ha nem jelentkeznek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához szükséges lenne ismerni a felnőttképzési szerződés pontos tartalmát. Ezt a szerződést minden esetben írásban kell megkötni, továbbá törvény szabályozza, hogy milyen elemeknek kell a szerződésben szerepelniük. Kötelező feltüntetni az intézmény nevét és nyilvántartási számát, valamint a képzésre vonatkozó minden fontos részletet. Ha nem szerepel a kötelező tartalom a szerződésben, a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján semmisnek kell tekinteni a szerződést, egyéb esetben pedig – pl. nem megfelelő órák esetén – a tanulónak lehetősége van követelnie a tanfolyamrészek újbóli biztosítását. Amennyiben ezeket az iskola nem teszi lehetővé, akkor a tanuló igényelheti a képzési díj leszállítását, végső esetben pedig elállhat a szerződéstől. Azt javasolnám Önnek elsősorban, hogy próbálja meg személyesen megkeresni az intézményt és amennyiben a továbbiakban sem jár sikerrel, abban az esetben Ön jogosult bírósághoz (előtte FMH eljárás kell az összeg miatt!), oktatási hivatalhoz fordulni.

Kérdés: Már 40 éve pihenünk a velencei tavi nyaralónkban, de két éve a teraszunk elé építkezett egy család úgy, hogy az ő teraszuk is mi felénk néz. Ha lett volna szomszédi vétó, akkor ezt nem engedtük volna. A felső ablakból belátni a hálószobánkba. Itt élik az életüket előttünk 3 kiskorú, egész nap sikongató gyerekkel, egyfolytában ugató kiskutyával. Tönkretették a privát életünket, elvették a kilátásunkat, a nyugodt pihenésünket és eladni sem tudjuk a házat, mert jelentős mértékben csökkent ezzel a piaci értéke is. Ezért kártérítést szeretnénk a veszteségünk pótlására. Kérem válaszukat, hogy van-e esélyünk erre.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához ismerni kellene az ügy pontos körülményeit, hiszen az ilyen esetekben rendkívül komplex vizsgálatra is szükség lehet. A panorámavesztést, intimitás megsértését eredményező építkezés rendszerint azzal a következménnyel jár, hogy az érintett szomszédos ingatlan értéke csökken. A forgalmi érték csökkenése pedig kárként jelentkezik, amelynek megtérítését az építkező szomszédtól lehet követelni. A bíróság ilyen esetekben vizsgálja, hogy az építési előírásoknak megfelelő-e az építkezés, és ha nem, akkor az eltérésből ered-e az értékcsökkenés. Ha az építés szabályos volt, ez önmagában a felelősség alól nem mentesíti az építkezőt. Ebben az esetben azt vizsgálja a bíróság, hogy az építtető kellő gondossággal és körültekintéssel járt-e el annak érdekében, hogy a szomszédos épület forgalmi értékét csökkentő károsodást ne okozzon. A fentiekben kifejtettek okán elsősorban azt tanácsolnám Önöknek, hogy vegyék fel a kapcsolatot egy szakemberrel, aki az összes körülményt mérlegelve válasszal tudna szolgálni Önöknek, hogy megérné-e jogi lépéseket tenni az ügy érdekében.

Kérdés: Idén februárban beázott a lakásunk előszoba fala, elöntve így az egész lakásban a parkettát is. Ezt a biztosító miután értesítette őt a lakásszövetkezet, felmérte, majd a megállapított összeget kiutalta a részünkre. 1 hónap múlva ismét ázni kezdett a már említett fal, ám mivel időben jeleztem a lakásszövetkezet felé, így most nem volt nagy özönvíz, csak a fal ugyanott, ahol előtte 1 hónappal. A 2. eset után 2 nappal a lakásszövetkezet ideküldte az általa megbízott festőt, hogy mérje fel mekkora munka. Így a festővel megbeszéltük, hogy 3 hét múlva jön és kifesti, végig úgy kommunikálva, hogy ezt a lakásszövetkezet fizeti. Most a festő munkáját velem szeretnék kifizettetni, mondván az első alkalommal kapott kárösszegből fizessem ki. Ezt arra alapozzák, hogy a biztosító a 2. beázást nem fizeti ki, mert még nem történt meg a fal helyreállítása. A kérdésem, hogy ez valóban így megy vagy jogosan gondolom, hogy nem nekem kell kifizetnem az ismételt károkozás utáni helyreállítást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az esetek többségében a kárelhárítás költségének a megtérítése a biztosítót terheli. Lényeges azonban annak a megállapítása, hogy mi okozta a beázást (feljebb lakó szomszéd, csőtörés…). Azt javaslom, hogy mindenképpen tekintse át a társasház / lakásszövetkezet, valamint a saját maga által kötött lakásbiztosítási szerződést is, annak érdekében, hogy kiderüljön, adott esetben melyiket lehet igénybe venni. Fontos megjegyezni, hogy egy káreseményre egy biztosítási esetként lehet tekinteni.

Kérdés: Tudomásomra jutott, hogy a társasházban, amiben lakunk (2012. óta) az alagsorban lévő úgynevezett közös helyiséget olyan személy bérli 2013. óta, aki 2017-ben eladta a lakását, (innentől nem is fizetett bérleti díjat) tehát nem rendelkezik sem tulajdonnal, sem itteni lakcímmel. Erről mi 2021-ben szereztünk tudomást és szeretnék ezt a helyiséget mi bérelni, hiszen kisgyerekkel élve nekünk is sok holmink van. Erről az Úr tudomást szerzett és az elmaradt bérleti díjat gyorsan rendezte. A közös képviselő felszólította, hogy 1 hónapon belül pakoljon ki. Az úriember nem pakolt ki a határidő lejártáig, mivel állítólag olyan szerződése van, hogy azt csak a közgyűlés szavazatai alapján lehetne semmisnek tekinteni illetve, hogy ő neki több felmenője is itt lakott és ezért joga van a helyiséghez. Tehát a kérdésem: létezhet-e ilyen szerződés, bár ezt még nem látta senki, illetve bérelheti-e olyan személy, akinek már semmi köze itt semmihez, vele ellentétben pl. mi, akik itt lakunk és ugyanúgy bérelnénk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bizonyos esetekben nincs szükség arra, hogy a társasház összes tulajdonostársa személyesen vegyen részt az ügyek vitelében, az ilyen jellegű ügyekben a társasházat a közös képviselő képviseli. Ilyen ügy lehet pl. a társasházi közös tulajdonban álló lakás vagy helyiség bérbeadása. Mivel az Ön által leírtak alapján a közös képviselő már fellépett annak érdekében, hogy a kiköltözés minél hamarabb megtörténjen, így valószínűsíthető, hogy a korábban érvényesnek tekintett bérleti szerződés felmondására sor került. Az állítólagos szerződés ismerete nélkül azonban nem tudunk pontos válasszal szolgálni, így elsősorban azt tanácsolnám Önnek, hogy kérdéseivel forduljon a közös képviselőhöz, aki bizonyára ismeri az ügy körülményeit.

Kérdés: Sajnálatos haláleset történt a családban. Adott az özvegy férj, akinek 100%-os tulajdonrésze van az eddig a feleségével közösen lakott házban. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a házat közösen újították fel és bővítették, a vételárhoz is kisebb résszel hozzájárult anyagilag az elhunyt. Mind az ingatlan vásárlása, mind a felújítása még a házasságkötés előtt történt. Fel kell-e tüntetni az ingatlant a hagyatéki leltárban? Tarthat-e igényt az elhalálozott feleség előző házasságából született gyereke a házból bizonyos tulajdonrészre? Ha igen, mekkorára? Ha jól értem, a feleség nevén lévő összes vagyonból fele-fele arányban örököl az özvegy férj és a gyerek, beleértve a feleség nevén futó bankszámlán elhelyezett betétet is.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához fontos lenne tudni, hogy mit ért az ingatlan bővítése alatt, hiszen amennyiben a házaspár közösen, az életközösség fennállása alatt építkezett és közöttük nem jött létre olyan házassági vagyonjogi szerződés, amely az építkezés során szerzett tulajdonról rendelkezne, abban az esetben egymás között egyenlő arányban szereznek tulajdonjogot a hozzáépített rész vonatkozásában –amelynek megállapítása okán a bírósághoz lehet fordulni. Továbbá fontos lenne tudni azt is, hogy rendelkezésre áll-e bármilyen bizonyíték, amely azt támasztaná alá, hogy az elhunyt hozzájárult a vételár kiegyenlítéséhez. Amennyiben a bíróság által megállapításra kerül, hogy az ingatlan vonatkozásában az elhunytat tulajdoni hányad illette meg, abban az esetben az elhunytat megillető tulajdoni hányad a hagyaték részévé válhat. A törvényes öröklés értelmében az elhunyt után gyermekei (az öröklés szempontjából a törvény nem tesz különbséget a korábbi házasságból származó gyermekek között), valamint az elhunyt házastársa is örököl.

Kérdés: Hárman vagyunk testvérek, a húgom, aki édestestvérem és a bátyám aki anyai részről a testvérünk. A bátyám magyar állampolgár, de Németországban élt és dolgozott életvitelszerűen. Itt Magyarországon tulajdonrésze van egy ingatlanban, amit édesanyánktól kapott ajándékozás címén. Édesanyánk még él. A ház anyai része az övé, a másik fele a húgomé és az enyém. A tulajdonlapon ez a megosztás. Németországban nősült, gyermekük nincs. A bátyám sajnos elhunyt és az uniós egyezmény szerint ott kell lefolytatni a hagyatéki eljárást. A kérdésem az lenne, hogy hogyan kezdjünk hozzá az ügyintézéshez, ugyanis a német sógornőnk arra hivatkozik, hogy nincs anyagi háttere a hagyatéki eljárás lefolytatásához.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Európai Öröklési rendelet értelmében a hagyatéki eljárás lefolytatására az örökhagyó elhalálozás kori szokásos tartózkodási helye az irányadó, így az Önök esetében a hagyaték átadására Németországban fog sor kerülni. Jelen esetben mivel az elhunytnak Magyarországon is volt vagyona, célszerű Európai Öröklési Bizonyítványt kérni, amelynek igénylése iránti kérelmét a Német Nagykövetségen kell benyújtania –a kérelem benyújtásához szükséges további információkról a Német Nagykövetség honlapján tájékozódhat. Miután elkészültek a szükséges dokumentumok, az illetékes hatóság számára kell megküldeni őket. Hagyatéki bíróságként az az elsőfokú bíróság az illetékes, amely körzetében az örökhagyó halála időpontjában lakhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel rendelkezett. Az ilyen hagyatéki eljárások komplexitása okán azonban célszerű lehet szakemberhez fordulni, hiszen rendkívül körülményes lehet adott esetben az eljárás.

Kérdés: Ügyészi határozat ellen milyen per indítható? A törvényszék a benyújtott keresetlevelet elutasította. Az ügyészség vádiratában arra hivatkozott, hogy az ügyészi határozat nem közigazgatási határozat, így közigazgatási jogvita tárgya nem lehet. Míg az ügyészi határozat tartalmazta, hogy a határozat döntésével szemben közigazgatási per kezdeményezhető. (a keresetlevél a törvényszéknek címezve az ügyészségen lett benyújtva, de az ügyészség a keresetlevelet a mai napig nem küldte meg a törvényszéknek). Az alperes küldte be, így szerzett tudomást az esetről a törvényszék.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához fontos lenne ismerni az ügyészi határozat pontos tartalmát, valamint az ügy részleteit. Ügyészi határozat ellen általában panasszal lehet élni, amelyet a közléstől számított nyolc napon belül a határozatot hozó ügyészségnél terjeszthet elő.

Kérdés: Volt munkáltatómnál panaszt tettem, hogy velem végeztetik a legnehezebb fizikai munkát és korábbi munkámat ellehetetlenítették. Leszázalékoltként dolgoztam 4 órában náluk. Ezt megtorolták, nőnapi ajándékot nem kaptam, óraszámot is csak a többieknek akartak emelni, nekem nem, minősíthetetlenül beszélt velem a közvetlen vezetőm és a kisfőnökök rendszeresen nem fogadták a köszönésemet. Mentális betegséggel élek, más bánásmódot vártam volna főleg úgy, hogy a munkámmal meg voltak elégedve, táppénzen sem voltam sosem. De volt rá példa, hogy a vezetőm a hatalmát fitogtatta, hogy bármikor mondhatja azt, hogy valamiben hibáztam, tehát meg is voltam félemlítve. Ezekre tanú nincs, négyszemközt zajlottak. A sorozatos zaklatások miatt szívproblémám is kialakult, amiről papírom van. Kérdésem az lenne, hogy ha büntetőfeljelentést tennék, akkor lehet-e a céget feljelenteni “Nem természetes személy”- ként és emellett ugyanazon ügyben megjelölni “Természetes személy”- ként a kisfőnököt és az igazgatót is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A céggel szemben munkaügyi pert, míg ha valóban megvalósult bűncselekmény is, akkor a természetes személyekkel szemben feljelentést érdemes tenni. Természetesen lehet ahogyan Ön is leírta, csak az eredménytelen lesz.

 

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy jár-e a 13. havi bér akkor is, ha én mondtam fel a cégnél, de a felmondási időt ledolgoztam, betegállományba nem voltam. Én a rám eső részt teljesítettem, de a munkaszerződésem szerinti juttatásokban is fel van sorolva a 13. havi bér, ennek ellenére mindenki más megkapta július 1-jén a cégnél, csak én nem. Ez ügyben érdemes-e munkajogi pert indítani vagy ez valóban nem jár nekem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a munkaszerződésben szerepel a 13. havi munkabér, abban az esetben a munkáltatónak kötelessége azt kifizetni a munkaszerződésben foglaltak szerint. Pontos válaszadásra a munkaszerződés részleteinek ismeretében kerülhetne sor, ezért érdemi választ nem tudok adni Önnek.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék egy munkahelyen történt lopással kapcsolatban, milyen lehetőségeim vannak. Alkatrészboltban dolgozunk, 4-en 4 külön kasszával, esténként van elszámolás a felettesünkkel. Nincs bizonyítékom, de biztos vagyok benne, hogy az egyik kollégám kivett a kasszámból 75.000 Ft-ot. Milyen lehetőségeim vannak, így hogy nincs rá bizonyítékom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bizonyíték nélkül bizonyítási lehetőség nincs. Azt javaslom, hogy amennyiben ez ismét előfordulna, jelezze azt a főnökének.

Kérdés: Fél tulajdonjoggal rendelkezem egy ingatlanon, amiben az élettársam már a megvételkor haszonélvezetet jegyeztetett be 22 évvel ezelőtt. Ő külföldön dolgozott, gyűjtötte a pénzt, sosem voltunk közös kasszán. Az én 160.000 Ft fizetésemből ugye nem tudtam költeni a közös házra, de én neveltem a két közös lányunkat és ápoltam közben az ő anyukáját. Az ő pénzéből lett felújítva a ház, új tető, szigetelés, stb. Sajnos eltávolodtunk egymástól. Kérdésem, hogy hogyan tovább? Tényleg semmi esélyem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtakban nem szerepel érdemi JOGI kérdés, ezért nem tudunk választ adni Önnek.

Kérdés: 2016 óta lakunk a tartósan beteg lányommal ebben az albérletben, a lakcím kártyám is erre a címre szól mindkettőnknek. A főbérlő eladta a házat, de eddig még nem fizette ki a vevő a teljes árat, adás-vételi szerződést sem írtak, legalább is ezt mondja a főbérlő. A másik ház, ahova költöznénk még nincs kész, de már újítják fel ezt a házat. Megegyeztek abban, hogy addig maradhatunk itt, ameddig készen lesz a másik ház. Igen agresszív a vevő által felfogadott vállalkozó (nem fizikálisan, de volt már olyan, hogy majdnem hozzám vágta az egyik munkaeszközt). Állandóan azt mondja, hogy csak azért lehetünk itt, mert ő megengedi. Velem senki nem bontotta fel az albérleti szerződést, de akkor is jár a 30 nap felmondási idő. Az lenne a kérdésem, milyen jogi lehetőségem van? Nagyon félek, hogy mégis utcára kerülünk a beteg lányommal. Félünk is ettől az embertől. Már hajnal 5 órakor jönnek dolgozni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy tekintse át a bérleti szerződésnek a felmondási időre vonatkozó részét, valamint próbáljon egyeztetni a tulajdonossal. Ha továbbra sem oldódna meg a probléma, azt tanácsolom, hogy a bérleti szerződés birtokában forduljon ügyvédhez a jogi segítségnyújtás érdekében. Továbbá kezdeményezheti a helyi jegyzőnél a birtokvédelmi eljárást is.

Kérdés: A munkáltató, amikor felvett, szóban megegyeztünk, hogy az adott napot, amit munkával töltök, majd napi alkalmi bejelentéssel jelenti le.. A ledolgozott 36 napból 23 nap nem lett lejelentve (3 hónap alatt ennyi napot dolgoztam). Mi ilyenkor a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt javaslom, hogy személyesen egyeztessen a munkáltatójával. Amennyiben a munkaviszonyának bejelentése nem történt meg, abban az esetben a munkáltató és a munkavégzési hely megjelölésével bejelentést tehet személyesen vagy írásban a foglalkoztatás helye szerinti Kormányhivatalnál, mint elsőfokú munkaügyi hatóságnál.

Kérdés: Szeretném a Szputnyik vakcina második oltását kérni, de másik megyében (Jász-Nagykun-Szolnok megye, Kunszentmártonban), mert ott dolgozom és nem tudom megoldani az én megyémben (Hajdú-Bihar megye, Tiszacsege). Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt tanácsolom, hogy vegye fel a kapcsolatot az egészségügyi intézménnyel / háziorvosával a bővebb tájékoztatás érdekében.

Kérdés: A férjem családja hiteleket vett fel az ő nevére, amiket nem fizettek. Hogy a leendő közös vagyonunkból ne hajthassák be majd, házassági szerződést írtunk, amibe a hiteleit írta bele és a családi házuk 1/3-át, mint őt illető vagyont. Csakhogy a házat eladták, ő egy fillért sem kapott belőle, sőt a hitelekből aztán volt, amit mi fizettünk vissza. Most válás előtt állunk. Közös ingatlanunk nincs, csak egy pénzösszeg, amit összegyűjtöttünk. Váláskor a házassági szerződést veszik-e majd alapul vagyonmegosztáskor? Mert nemhogy nem kapott a ház eladásból semmit, még mi fizettünk ki a családja hiteleire sokat. Így a közös pénzünkből le kéne vonnom a házuk eladási árának 1/3-át, az ő javára, amit valójában meg sem kapott?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az Önök között létrejött házassági szerződés megfelel a Polgári Törvénykönyv szabályozásának (közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták), abban az esetben a bíróság azt veszi figyelembe. Habár ezt már a váláskor nem teheti, csak egy azt követő újabb peres eljárásban. (Már nem lehet a válást, helyesen bontást a vagyoni kérdésekkel összekapcsolni.)

Kérdés: Szóbeli megállapodás áll fenn köztem és az általam bérelt ingatlan tulajdonosa között. Egyik napról a másikra közölte, hogy szeretné emelni a lakbér összegét. Megteheti ezt? Köteles vagyok ezt elfogadni? Ha nem egyezem bele, azonnal kitehet a lakásból? Milyen jogok illetnek meg engem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés, írásba foglalása szükséges. Ha nem kerül írásba foglalásra a szerződés, akkor az semmis, tehát olyan, mintha meg sem kötötték volna. Az írásbefoglalás ellenére azonban érvényes lesz a bérleti szerződés, ha a bérbeadó átadta a lakás birtokát és elfogadta a bérleti díjat. Ön nem köteles elfogadni a lakbér emelését, csak akkor köteles magasabb bérleti díjat fizetnie, ha megállapodnak ennek vonatkozásában a bérbeadóval és módosítják a bérleti szerződést. Amennyiben Ön nem fogadja el a magasabb összegű bérleti díjat, abban az esetben a határozatlan idejű bérleti szerződést a bérbeadó az érintett hónap 15 napjáig előterjesztett nyilatkozatban, a következő hónap végére mondhatja fel, tehát nem kötelezheti Önt az ingatlan azonnali elhagyására.

Kérdés: Idősek otthonában lakott a papa, ebből az ügyből lett bírósági ítélet, hogy mama életjáradékot fizetett, ezt az összeget az unokaöccse vette fel. Amikor meghalt a papa levette a pénzt a bankkártyával, egy nagyobb összeget a hagyatékból, most derült ki, viszont megjött a behajtási irat, hogy a mamától tiltják. A banknak elküldtem a bírósági végzést, hogy nem a mama rendelkezett a pénzével. Kérdésem az lenne, hogy a behajtás ellen lehet tenni valamit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához szükség lenne az információk pontosítására, valamint a kérdés részletesebb megfogalmazására. Kérem, hogy az előzőek figyelembevételével ismételje meg kérdését, mivel nem egyértelmű, hogy pontosan mi is történt.

Kérdés: Végrehajtás során, melyben sem én (külföldi lakhellyel rendelkező magyar állampolgár) sem pedig külföldi székhellyel rendelkező szlovák cégem nem érintett, lefoglalták a cégem tulajdonát kepéző egyértelműen azonosítható munkaeszközeimet. Benyújtottam perigényt, melyet a bíróság azonnal elutasított és elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. Foglalási érték 300.000 Ft, fellebbezésnek helye nincs. Pedig: birosag.hu 8. Külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet peres fél esetében 2018. január 01. napjától kötelező-e az elektronikus kapcsolattartás? Nem, külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet esetében a bírósággal történő elektronikus kapcsolattartás nem kötelező. Cégkapun a regisztráció adószám nélkül lehetetlen. Ügyfélkapu pedig természetes személyek részére van. Bírósággal a felek a kapcsolatot az alábbi módokon tarthatják: ügyfélkapun: természetes személyek, cégkapun a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhely: gazdálkodó szervezetek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az eset pontos körülményeinek ismerete nélkül, az ügy bonyolultságára való tekintettel azt javaslom, hogy személyesen kérje ügyvéd segítségét. Látni kellene a beadványát (kereset) és a visszautasító végzést is. Egyébként az ellene van helye mind fellebbezésnek, mind ismételt benyújtásnak.

Kérdés: A jogosítványom 2021. május elején lejárt. 2021. június 14-én közúti ellenőrzés során közölték, hogy az új törvény értelmében 72 órára őrizetbe vesznek. Telefonálni, ügyvédet értesíteni nem lehetett. Az éjszakai kihallgatáson közölték, hogy 40.000 Ft-os bírság és 4 havi jogosítvány bevonás lesz a büntetés. Kérdésem, a veszélyhelyzet idején érvényben lévő személyi okmányok érvényességi idejének meghosszabbításáról szóló kormányhatározatokkal ez nem ellentétes? Jogszerű ez a súlyos büntetés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vonatkozó kormányrendelet értelmében veszélyhelyzet ideje alatt a magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányok a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig érvényesek.

Kérdés: Édesapámnak és édesanyámnak volt egy közös nyaralója. Édesapám halála után én és az öcsém is örököltünk 1/6-od részt a nyaralóból. Édesanyám most lecserélte a nyaraló összes zárját, hogy én ne tudjak bejutni. Mit lehet ilyenkor tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A teljeskörű válasz adásához tudnom kellene, hogy az Édesanyja milyen jogcímen tartózkodik a lakásban, ehhez pedig szükségem lenne a dokumentumok (hagyatéki végzés, tulajdoni lap) ismeretére is.

Kérdés: Ha a párom októberben lesz 18, én 15, akkor összeköltözhetünk? Mit tegyek, hogy tényleg összeköltözhessünk? Mit mondjak a szüleimnek? Elvileg csak akkor büntetnek, ha kitudódik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülők lakóhelyét vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll. Tehát 16 éves kora előtt a szülők beleegyezése nélkül semmit sem tehet, azonban 16 éves kora után is csak akkor költözhet el a szülők beleegyezése nélkül, ha a gyámhatóság engedélyezte, azonban párjával történő összeköltözés nem minősül olyan fontos oknak, ami miatt a hivatal az engedélyt megadná az elköltözésre. Azt tanácsolnám Önnek elsősorban, hogy beszélgessen szüleivel erről a témáról.

Kérdés: A falum településkép védelméről szóló rendelet alapján “Az épület fő utcai nézete előtti előkert elé tömör kerítés nem építhető.” Olyan kérdésem lenne, hogy pontosan mi is az előkert? Én az előkertet úgy értelmeztem, mint a ház és a kerítés közötti részt (ahogyan a rajzomon is látható), viszont a polgármesterrel folytatott beszélgetés alapján az előkert miatt a teljes utcafronti kerítés nem lehet zárt! Én a teljes kerítést zárt kerítésnek (beton) szeretném megcsinálni. Van erre valamilyen lehetőségem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az előkert a telek utcavonalához csatlakozó beépítetlen sáv: rendeltetése az, hogy a lakóépületet az utca zavaró hatásaitól védje, másrészt a házak homlokzatsorát az utcai telekhatárnál hátrább kényszerítse, hogy az utca térfalai kitáguljanak, az előkertek az utcai fasorral együtt kellemes zöldkörnyezetet adjanak. Jelen esetben mivel a helyi szabályozás úgy szól, hogy az épület fő utcai nézete előtti előkert elé tömör kerítés nem építhető, így Önnek is követnie kell a rendeletben foglaltakat.

Kérdés: Szeretném megkérdezni ha egészségügyi (cukorbetegség gyereknél) okból kifolyólag németországi bérelt lakásból haza kell költözni,de a szerződés még nem járt le, van még 6 hónap hátra, akkor elengedhetik-e a tartozást, ezzel az indokkal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy tekintse át a bérleti szerződését, ami ilyenkor meghatározó. A dokumentumok birtokában kérje szakember (ügyvéd) segítségét.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy volt férjem utal 60.000 Ft gyermektartást. A bank ezt megterheli és én csak 52.000 Ft-ot vehetek föl a számláról. Ez a bank oldaláról nézve jogos és törvénynek megfelelő eljárás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben valószínűsíteni tudom, hogy egy ki nem fizetett tartozás miatt vonják le a kérdéses összeget, mivel havi költségnek sok. Célszerű a bankot megkeresni, hogy pontosan megmondják, hogy mi a levonás oka.

 

Kérdés: 2019-ben vettem egy lakást 8,5 millió Forintért, úgy alakult, hogy egy nagyobb lakást kell vennem és mivel a meglevő lakás Balaton közeli, felment az ára, 22,5 millióért veszik meg. De nekem másik lakás kell, hiszen ezért adom el. Amit kinéztem az 18 millió forint egy kevésbé frekventált helyen, de nagyobb. Milyen költségekre számítsak, illetve hogyan lehet ezeket a lehető legjobban csökkenteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlanpiacon az árak folyamatosan változnak. Azt javaslom, hogy személyes beszélgetés keretén belül próbáljon a megvásárolni kívánt ingatlan tulajdonosával egy mindenki számára megfelelő megállapodást kötni. Megemlítendő, hogy az 5 éven belül eladásra kínált ingatlan esetében, 15 százalékos személyi jövedelemadót köteles fizetni, amennyiben a korábbi árnál drágábban kívánja eladni az ingatlant. Az adásvételt bonyolító kolléga fog segíteni, ugyanis a kedvezményeket az ún. B400-as nyomtatványon kel megjelölni.

Kérdés: Márciusban ráterheltek a bankszámlámra 300.000 Ft-ot egy végrehajtói iroda által. 5 évvel ezelőtti munkáltatóm követelte vissza a kifizetett összes bért. Felkerestem a végrehajtó ügyvédet, hogy utána járjak, mert nem kaptam levelet róla. Elfogadtam, mert nem volt időm utánajárni, kifizettem. Majd júniusban kiderült, hogy jelzálogjogot is jegyzett be egy házban lévő tulajdonjogomra, január 19-én 125.000 Ft-ot. Úgy tudom először fizetésből vonhatnak le ilyet, majd a bankszámlára terhelhetik rá, a vagyontárgyakra és végül a házra (ezek mind rendelkezésre álltak). Ennek ellenére a végrehajtó a sorrendet teljesen felcserélte. Azóta próbálom elérni, de nincs feltüntetve email cím. A telefonszámot pedig nem veszi fel. Kezdetben kicsengett és kinyomott, most már át van irányítva a hívás és ki se cseng. Más számokat pedig kinyom. Ez mennyire legális, amit tesz? Melyik hatóságnál tehetek panaszt? Hiszen elvileg kötelessége kiadni az iratokat (helyileg az iroda 200 km-re van tőlem).

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 3/2015. (II. 25.) IM rendelet szerint a panasz az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy az önálló bírósági végrehajtójelölt tevékenységével kapcsolatban benyújtott olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és amelynek elintézése nem tartozik bíróság, hatóság vagy más szerv hatáskörébe. Panasznak minősül a kérelem különösen, ha az abban foglaltak szerint a panaszolt ügyfélfogadási időben nem érhető el személyesen, telefonon, vagy felvilágosítás adására jogosult alkalmazottja útján. Panasszal a panaszos szóban vagy írásban fordulhat a Magyar Bírósági Végrehajtói Karhoz.

Kérdés: Tiszteletem! Szeretnék érdeklődni mit jelent egy ügyiratszámban például ez : 0402-5VH.171/2004

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez a szám azt mutatja, hogy melyik évben indult, és, hogy milyen szám alatt folyik az eljárás, illetve azt is látni belőle, hogy végrehajtásról van szó.

Kérdés: Magánszemélyként adtam el autót, a vevő cég nevére vette. Az eladáskor hibamentes volt az autó, rá 2 napra felhívott, hogy valami hiba lépett fel az autóban, ami az eladás napján se, másnap sem, 1,5 éve sem volt. Meghibásodás nála a kockázatviselés után következett. Jogilag ki kell fizetnem a kárt, amit ő tett az autóban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az adásvételi szerződésben részletezték a szavatosságra vagy a jótállásra vonatkozó szabályokat, abban az esetben a szerződésben foglaltak az irányadóak. Ellenben a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. A törvény értelmében a termék hibájáért az eladó felelősséggel tartozik, de fontos, hogy a hiba a vásárláskor is fennálló legyen. Jótállás esetén az eladó mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba az eladáskor még nem állt fenn. Kellékszavatossági igény esetén a jogosult (vevő) választása szerint kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Fontos megjegyezni azonban, hogy jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Kérdés: Két bátyámmal örököltünk egy lakást. Egyik bátyám lemondott a ráeső részről a hagyatéki előtt. Másik bátyám szeretné, ha kifizetném a rá eső részét, én viszont nem szeretném kifizetni. Van-e bármi jogi lépés a kezében, ha mindketten 1/2 arányban örököltünk. Követelheti-e a felét vagy fordulhat-e bírósághoz (egyikőnk sem lakója a lakásnak).

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben közös tulajdon megszüntetése iránt tud peres eljárást indítani, ha semmiképpen sem tudnak megegyezni.

Kérdés: Apám házában anyajogom van, ha eladja nekem, ha nem akarok lemondani jogomról, miért kell ügyvédhez mennem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak alapján nem értelmezhető, hogy pontosan milyen kérdésre szeretne választ kapni, ezért érdemben nem tudok válaszolni, kérem, tegye fel kérdését pontosan.

Kérdés: 2 éve részt vettem egy hitelben, mint adóstárs. Megszűnt a bank fele az adóstársi felelősségem, de a KHR listáról nem töröltek, ott hibáztak és ezért elutasították a hitelkérelmemet egy másik ügyben. Szeretnék érdeklődni, hogy van-e lehetőségem kártérítést kérni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törlés időpontja függ attól, hogy az Ön adatai pozitív vagy negatív listán szerepeltek-e. A feltett kérdésre érdemi választ adni a szerződések és egyéb okiratok tartalmának ismeretével lehet. Azt javaslom, hogy személyesen forduljon ügyvédhez a részletes tájékoztatás érdekében.

Kérdés: Társasházban lakunk albérletben, valamennyi itt lakóval együtt. Milyen jogaink vannak az esti, illetve nappali zajok tekintetében? Pl.: az alsó kertes lakásokban kihelyezett medencék, grillezések, egyéb zajok, hangos beszéd, zenehallgatás, kutyaugatás tekintetében? Van házirend, de jóformán senki sem tartja be. Másfél éves gyermekünk van, minden külső zaj behallatszódik. Mindenki azt csinál, amit akar. Mi pedig már nagyon nem bírjuk. Azt hallottuk, grillezni sem lehetne társasházban, mert tűzveszélyes. Bírságolhat ezért a tűzoltóság, ha kihívjuk? Amennyiben a pihenésünket zavarják, kihívhatjuk a rendőröket? Hogyan lehet ezt bizonyítani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt tanácsolnám Önnek, hogy bizonyosodjon meg róla, hogy a ház tűzvédelmi házirendje és a társasház házirendje tiltja-e az erkélyen való grillezést. Amennyiben azonban a felszólítások ellenére sem változtatnak a szomszédok, abban az esetben lehetőség adódik rendőrt hívni vagy birtokvédelmi eljárás indítani az illetékes jegyzőnél (attól függ, hogy pontosan mi történt). A grillezés vonatkozásában pedig, ha valaki az erkélyen gázzal, vagy fával, szénnel grillez, úgy 20.000 forinttól 1 millió forintig terjedő bírságra számíthat, bizonyítottság esetén.

Kérdés: A veszélyhelyzet ideje alatt van-e a végrehajtónak lehetősége az egyébként jogos követelés nyugdíjból történő letiltására?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a veszélyhelyzet ideje alatt az ellátás folyósítója a végrehajtó rendelkezése alapján a nyugdíjból az általános szabályok alapján a jogos követelést letilthatja.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy jelenleg Gyeden vagyok a kislányommal, de 4 hónapos várandós is vagyok, szeretnék újra elmenni táppénzre. Hogyha visszavesz a munkáltató 1 napra is, az idő alatt átjelenthet engem rosszabb órabérbe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem változtathatja meg a munkaszerződését egyoldalúan a munkáltató, a munkabérének megváltoztatása pedig csak és kizárólag a munkaszerződésének módosításával lehetséges, amely csak és kizárólag közös megegyezésen alapulhat.

Kérdés: Be lehet perelni a YouTube-ot azért, mert egy reklámban sértő kifejezést használnak valakire és teljesen megalapozatlan dolgokat állítanak róla? A YouTube többszöri megkeresésemre sem reagált az ügyre. Tehát még egyszer, ez egy fizetett reklám, amit milliók látnak, miközben mondjuk kiskutyás videókat szeretnének nézni. Egyértelműen becsületsértő a reklám, egy közszereplőről terjeszt hazugságokat és sértő kifejezéssel is titulálja az illetőt. Ha maga az érintett nem perel miatta, akkor valaki másnak van valami jogi eszköze, hogy “igazságot szolgáltasson”? És ha igen, mik az esélyek? Mert szerintem a YouTube ezzel gyűlöletkeltés és hazugságok terjesztésében bűnrészes.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A becsületsértés magánindítványra büntetendő cselekmény, ennek okán az eljárás megindítása a sértett kérelmére történik Magyarországon. Közszereplőként pedig többet kell elviselnie valakinek, mint magánszemélyként. Mivel pontosan nem tudom, hogy mi a sérelmezett videó, közelebbit sem tudok nyilatkozni.

Kérdés: A szomszédom tatarozás címen folyamatosan átjár a 60 cm- re, nyilván tovább is. Most a klímáját akarja erre a sávra szerelni a megkérdezésem nélkül. Van-e joga hozzá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt javaslom, hogy próbáljanak olyan megállapodást kötni, amely mindkettejük érdekét szolgálja. Ellenkező esetben önt, mint birtokost, birtokvédelem illeti meg jogalap nélküli (szükségtelen) zavarás esetén. A birtokvédelem esetén egy éven belül a jegyzőhöz fordulhat a zavarás megszüntetés érdekében. Az eljárás a jegyző előtt megírt írásbeli kérelemmel indítható meg. Ugyanakkor a Polgári Törvénykönyv értelmében a tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges. Ennek megállapításához azonban szükségem lenne pontosabb információkra.

Kérdés: Szeretném megtudni, hogy nagynéném tartozik még a házrészből, amit örököltem nagymamámtól 70.000 Ft-tal, amit 2020. decemberéig ki kellett volna fizetnie, erről ügyvéd előtt egyeztünk meg. A kérdés, hogy így jogom van még a házhoz, hogy nem fizette ki a teljes összeget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A válaszhoz a szerződést is ismernem kellene.

Kérdés: Hogyan értelmezendő a bírósági jegyzőkönyv abban az esetben, ha az a válás után csak az egyik fél részére ítélt 2-2 hét nyári rendkívüli kapcsolattartást a rendes kapcsolattartások mellett? Ebben az esetben a gyermeket nevelő is követelheti a maga 2-2 hét dedikált idejét, amikor a rendes kapcsolattartás szünetel, mondván az így logikus, az jár neki vagy mivel ilyenről nem tesz említést a jegyzőkönyv, ennek helye nincs?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak alapján feltételezhetően 2 hét július és 2 hét augusztusi kapcsolattartás illet meg a különélő szülőt.

Kérdés: Tavaly szenvedtem balesetet, melyet ismerősöm gondatlanságból okozott nekem, azóta táppénzen vagyok, illetve nemrég rokkantsági ellátást ítéltek meg ebből kifolyólag, munkát végezni (kikötésekkel) tudok. Ezek alapján igényelhetek-e havi szintű anyagi és/vagy egyéb kártérítést tőle? Ez esetben van-e összefüggés az ő vagy az én keresetem és a megítélhető összeg között?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy komolyságára való tekintettel azt javaslom, hogy az üggyel kapcsolatosan személyesen keressen fel egy ügyvédet, ugyanis a vagyoni kártérítésre való jogosultság, illetve a kártérítés összegének megállapítása szakértői feladat. Minden adat ismerete szükséges a korrekt válaszhoz.

Kérdés: A lányom 18 éves kora előtt abba hagyta a tanulmányait és önálló keresettel rendelkezik, ebben az esetben is jár a teljes gyermektartásdíj? Sajnos a pandémia miatt elvesztettem a munkámat így, hátralékom keletkezett a tartásdíjból, ha jár, a hátralékot utalhatom a lányom részére mivel nem az anyával él?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a lánya már betöltötte a 18. életévét és önálló keresettel rendelkezik, abban az esetben már nem jogosult a tartásdíjra.

Kérdés: Hogy tudom rávenni a faktorcéget, hogy zárják le veszteségként a követeléseiket? Nagyon rég elévültek, amit elismerni nem akarnak, bizonyítani nem tudják az ellenkezőjét. Válaszul kapom: “attól, hogy véleményem szerint elévült, csak a jogi úton behajthatóság szűnt meg, ők nyilvántartják és továbbra is követelik”. Megírtam nekik több alkalommal, hogy elévült követeléseiket nem kívánom megfizetni a jövőben, ezért kérem veszteségként való leírását. 1,5 éve szórakozom velük eredménytelenül. Hogy érhetem el a célom náluk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ami a cégtől kapott választ illeti, az elévülés a követelést valóban nem szünteti meg, hanem csak a bírósági úton való érvényesíthetőséget zárja ki. Tehát, a tartozás elévülési idejének letelte után is lehetőség van jogi lépések megtételére, így érdemes figyelnie a folytatásra, pl. FMH.

Kérdés: 4 éves – nem bejelentett – élettársi kapcsolatban élünk, a lakásunk 19/26 arányban az én tulajdonom. Megromlott a kapcsolatunk, szeretném, ha elköltözne. Ő meg akarja vásárolni tőlem a lakást, bár nem tudom miből, hiszen több hitel is van a nevén. Én viszont szeretném minél előbb eladni, hogy tovább léphessek. Kérdésem, hogy amíg ez az egész lezajlik (gondolom, hónapokról van szó), addig köteles vagyok őt elviselni a lakásomban, merthogy ő nem akar kiköltözni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a párja is rendelkezik tulajdonrésszel, ezért Ön köteles Őt „elviselni” a lakásban.

Kérdés: Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy ha az édesanyám tulajdonát képező ingatlanban lakom a 2 kiskorú gyermekemmel együtt, akkor megteheti velem édesanyám, hogy kitesz a lakásból? Nekem is és a 2 kiskorú gyermekemnek is ez az állandó lakcíme.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az állandó lakcím adott esetben nem kizáró ok. Ha létrejött Önök között bérleti szerződés, azt javaslom, hogy tekintse át a felmondásra vonatkozó részt. A szívességi használatot bármikor megszüntetheti.

Kérdés: Ha nem kapom meg a közgyűlési határozatot, hova fordulhatok?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy személyesen keresse fel a közös képviselőt vagy a közgyűlés levezető elnökét a tájékoztatás érdekében.

Kérdés: Tanácsot szeretnék kérni Önöktől az alábbiakban: 6 éve napelemes rendszert telepítettünk, aminek során a kivitelező a szerződésben a napelemekre 10 év termékgaranciát és további teljesítménygaranciát vállalt. Az egyik napelem meghibásodott és kb. 67 százalékon üzemel. Ezzel mind a termék, mind a teljesítménygarancia sérül (írásos véleményük szerint egy bypass dióda hibája okozza a problémát, a teljesítményre 10 évig 90 százalékra vállaltak garanciát). Azonban arra hivatkoznak, hogy a gyártó közben csődbe ment és nem szeretnék cserélni a napelemet. A szerződésben nincs harmadik fél, csak a kivitelező és a megrendelő. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e ilyen esetben a garanciális csere megtagadása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben először is fontos utánajárni, hogy a vállalkozás valóban jogutód nélkül szűnt-e meg, vagy jogutódlással ment végbe a megszűnés. Jogutódlással történő megszűnés esetén az átalakult vállalkozás jogutódja az átalakult vállalkozás átalakulás előtt keletkezett kötelezettségeiért felel, ez esetben Ön jogosult az igényei érvényesítése okán a jogutódhoz fordulni. Amennyiben azonban jogutód nélkül szűnt meg a vállalkozás, értelemszerűen nem lehet követelni a hibás termék cseréjét, ilyen esetben a kivitelező kötelessége a termék térítésmentes javítása, egyéb igényeket Ön csak abban az esetben támaszthat a kivitelezővel szemben, amennyiben nem lehetséges a termék javítása sem.

Kérdés: 2021.04.22-én másodfokon is jogerősen pert nyertem, az illetőt elítélték folytatólagosan elkövetett csalás miatt. Érdeklődöm, hogy érdemes-e bevonni a végrehajtót vagy pedig azonnal bírósági letiltást kérni, hogy az illető nyugdíjából és / vagy munkáltatójától vonják a bért? Mennyivel hosszabb (költségesebb) az ügy, ha végrehajtó is közreműködik? Az illető minden bizonnyal mindent leíratott, ezért nem biztos, hogy be kellene vonni a végrehajtót. Szeretném megkérdezni, hogy a fedezetelvonás valóban csak abban az estben érvényes, ha a csaló a 2. fokú jogerős végzés után íratja le, ill. át a nevéről a dolgait  Mert ez esetben mi értelme ennek a törvénynek? Végül, de nem utolsó sorban szeretném megkérdezni, hogy hogyan lehetne egyszerre, de minél gyorsabban fizetésre bírni, kényszeríteni az adóst, az illetőtől a jogosan megítélt összeget (3,3 millió forint + kamat) behajtani? Úgy tudom nyugdíjból 33% vonható le.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdés, hogy a polgári jogi igényét bejelentette-e és azt a büntető bíróság meg is ítélte? Önmagában a csalás miatti elítélés miatt nem tud levonást eszközölni. Vagy a fentiek vagy egy újabb (polgári) per szükséges.

Kérdés: 2010 óta élek a párom házában, 2015 óta házasok vagyunk, de nem vagyok semmilyen formában bejelentve. Most így egyik napról a másikra el akar küldeni. Tehetek valamit vagy van jogom valameddig maradni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastársak kötelesek a másik lakhatásáról gondoskodni, így nem küldheti el önt még a saját házából sem.

Kérdés: Szeretném kérdezni, hogy kit terhel ez a feladat? Az én ingatlanom kb. 80 cm-rel magasabb (földrajzilag/) és nagyobb esőnél egy része átfolyik, de alap nélküli kerítésük van, csak a föld felett van egy kis beton (az ő oldaluk, ő feladatuk a kerítés). Sajnos a földem is nyomul, több helyen eltörte azt a vékony kis betont. Ő azt kérte, hogy vezessem ki az utcára, az árokba az esővizet. Azt szeretném tudni, hogy jogos-e a kérése? Egy rendes, alappal elkészített kerítés, sokat jelentene.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a szomszédos telkeken kárt (pl. átázást, kimosást) ne eredményezzen. Jelen esetben mivel az Ön telkéről érkezik a csapadékvíz – amely kárt okoz a szomszédjának-, így szomszédja jogos kéréssel fordult Ön felé.

Kérdés: A 2019-ben elhunyt apósom után az eladott házért járó örökrészt ez év januárjában kapta meg a férjem, de ekkor aláírt egy megállapodást is közjegyző előtt, amiben egymillió Forint ajándék fejében lemond az anyai örökségről annak a testvérnek a javára, akinél kb. másfél évet élt az édesanyja, de előtte feléjük sem nézett. A szülők mindenben csak ránk számíthattak és a ház körüli teendőkben a kisebb testvér is besegített. Két kérdésem lenne: tartanak-e ilyen esetben hagyatéki eljárást, illetve megtámadható-e a megállapodás, ha a férjem ismeretlen eredetű demenciában szenved, de erről nem tájékoztatták a közjegyzőt, valamint mi sem tudtunk csak az apai rész átadásáról, különben elmentünk volna vele. Sajnos a megállapodás is csak anyósom halála után került a kezünkbe.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Annak megállapítása, hogy az illető (adott esetben a férje) rendelkezett-e beszámítási képességgel, szakértői feladat. Ahhoz, hogy teljeskörű választ tudjak adni, ismernem kellene az üggyel kapcsolatos minden okiratot és információt.

Kérdés: Hat hónapja táppénzen vagyok, előbb covidos lettem, utána tályoggal műtöttek és lett egy nyaki gerincsérvem. Az orvosokat járom és nem hosszabbították meg a munkaviszonyomat. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Határozott idejű munkaviszony esetén a munkáltatónak nem kötelessége meghosszabbítani a szerződést, tehát ha nem tudja munkáltatóját meggyőzni arról, hogy szüksége van az Ön munkájára, abban az esetben sajnálatos módon új munkahely után kell néznie.

Kérdés: A múlt héten vásárolt személygépkocsin a műszaki állomáson derültek ki a hibák. Rossz motor, nagy az olajfogyasztás, katalizátor, kuplung rosszak, CO semmi. Mi a teendőm ez esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben azt kell megállapítani, hogy a hibák a vásárláskor fennálltak-e. Amennyiben igen, Önt szavatossági jog illeti meg, amely alapján elsődlegesen kérhet kijavítást vagy kicserélést, árleszállítást, a hibát az eladó költségére kijavíthatja vagy kijavíttathatja, végül pedig, ha a kötelezett nem vállalja a kijavítást vagy kicserélést, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni, abban az esetben lehetőség van a szerződéstől való elállásra. Nem mindegy a bizonyítás szempontjából, hogy magánszemélytől vagy kereskedéstől vásárolt.

Kérdés: Telkünkre új vezetékjogot kívánnak alapítani 20 m²-re, mert a már meglévő 22 kW távvezetékre oszlopkapcsolót szerelnek és innen indítanak egy új, szintén 22 kW földkábelt. Kérdésem, hogy ha nem írjuk alá az erre vonatkozó papírt, milyen jogi következményei lesznek, illetve milyen mértékű kártalanításra lehet igényünk, ha mégis aláírjuk (hiszen egy-két nap múlva már be is fejezik a munkálatokat, hiába
nem írtuk alá, közcélú fejlesztés.) Kérhetek-e ingyenes méréseket arra vonatkozóan, hogy nem lép-e át határértéket az elektromágneses mező? Mennyivel csökken az ingatlanunk értéke az újabb vezetékjog miatt és milyen további lépéseket tehetünk, mire számíthatunk egy esetleges pereskedésnél?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vezetékjogok bejegyeztetésére a szolgáltatónak megvan a jogszabályi alapja és lehetősége is. Amennyiben a bejegyzés megtörténik, az üzemeltető jogosulttá válik földalatti és feletti vezeték építéséhez a más tulajdonában lévő ingatlanon, ebben az Önök ellentmondása sem akadályozhatja meg. A vezetékjog létesítése nyomán jogszerűen okozott kárért fizetendő kártalanítás mértéke vonatkozásában a feleknek meg kell állapodniuk. Megállapodás hiányában a Ön, mint az ingatlan tulajdonosa igényét bírósági eljárásban érvényesítheti, a kártalanítás mértéke azonban látatlanban nem határozható meg, ez az Önöket ért valós kártól függ. Ingyenes mérésre nincs jogszabályon alapuló kötelesség. Az értékcsökkenés ún. iü. szakkérdés, így ebben adott esetben a szakértő tud állást foglalni. Az esetleges pereskedés eredménye az ügy összes körülményének mérlegelésétől függ, nem lehet meghatározni egy általános sémát.

Kérdés: Szeretném kérni a tanácsát annak kapcsán, hogy van a tulajdonomban egy társasházi lakás terasszal. Az alattam lévő lakás nappalija a teraszom alatt helyezkedik el. Szeretném megkérdezni általánosan, ha beázik az alattam lakó, akkor általánosan jogilag engem terhel az esetleges teraszfelbontás, az elhárítás minden költsége? A társasházi alapító okirat közös tulajdonként definiálja: födémek (mennyezet
szerkezetek). A társasház szerint neki semmi kötelezettsége nincs egy esetleges beázás miatti átépítés kapcsán, mindent nekem kéne fizetnem szerintük. Azt állítják az alapító okiratot készítő ügyvéd szerint ilyenkor a társasház nem felel, mert, hogy szerintük szigetelési probléma van? Úgy látszik, szerintük az nem számít, hogy a födém meg a mennyezet szerkezet közös tulajdon. Tudna tanácsot adni? Eddig egy ügyvéd ismerősöm nekem adott igazat általánosan, így már nem tudom mi a tényleges jogi helyzet, hogy kétféle vélemény is van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös tulajdon meghibásodása miatt keletkezett kárért a társasház felel, nem Ön, mint tulajdonos. A meghibásodás, valamint a hiba miatt keletkezett kár rendezése alapvetően az Alapító Okiratban foglaltak alapján dönthető el.

Kérdés: Április 22-től karanténba kerültem. Táppénzre vett a háziorvos. Magán gondozó házban dolgozom. A vezető is azt mondta, nyugodtan menjek táppénzre. Május 8-án adtam át a táppénzes papírt. Azóta szó sem esik róla. Tb-t megkérdeztem nincs leadva a nevemre táppénzigénylés. Meddig kell várni erre? Férjem már rég megkapta. Vagy megteheti, hogy nem fizeti ki?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A táppénz igény elbírálásának ideje a kérelemnek megérkezését követő naptól számított nyolc nap, feltéve hogy a táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben (pl. ha hiánypótlást kell lefolytatni) hatvan nap is lehet. Elsősorban azt javaslom, hogy személyesen forduljon a kifizetőhelyhez.

Kérdés: 3 hónap múlva esedékes házasságkötés időpontjának kitűzésénél az anyakönyvvezető elutasíthatja-e a hivatali munkaidőben történő házasságkötést azzal az indokkal, hogy csak hétvégékre vagy hivatali időn túl tud időpontot adni a saját munkaidős elfoglaltságai miatt. Ennek így természetesen már költségvonzata lenne.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a hivatali időben egyéb munkakörébe tartozó tevékenység miatt nem tud megfelelő időpontot adni, indokolt lehet a hivatali időn túli időpont felajánlása, illetve választhatnak későbbi időpontot is, mely a hivatali időbe esik, és mindkét félnek megfelel.

Kérdés: Kinek kell fizetni? Fele-fele arányban örököltünk egy ingatlant. Öcsém lakott benne, közüzemi számlát nem íratta át a nevére, halott édesapámén szerepel. Elárverezték a részét, OTP. Kiköltözést követően tudtam meg a víz tartozását, nem csekély. A DRV nekem küldi a számlákat. Felhasználó névváltás miatt milyen elmarasztalás jár?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy mielőbb intézkedjen személyesen az ügyben. A tulajdoni lap valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatával keresse fel a szolgáltatót és az árverési vevőt is.

Kérdés: Szülők halála után lemondtam testvérem javára az ingatlanról. Ő átíratta a gyerekekre és haszonélvező maradt. Most sajnos a testvérem elhunyt. Van bármi mód a lemondásom megváltoztatására?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökségről való lemondás visszavonása nem lehetséges a hagyatéki eljárás jogerős lezárása után.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy a feleségem új barátja, akivel engem csal, folyamatosan a házamba jár, mikor dolgozom. Tehetek valamit ellene, hogy ne mehessen be? 50-50 tulajdonjogba van a ház.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben, mivel az ingatlanon közös tulajdon áll fenn, ezért nem tehet az ügyben semmit.

Kérdés: 2019-ben foglaltunk szállást 2020. márciusára. Akkor kezdődött a vírushelyzet, orvosunk javaslatára lemondtuk. 2020. novemberre kaptunk másik időpontot. Ekkorra országosan bezártak a szállásadók. 2021. májusban írt a panziós, mivel 2019. óta emelkedtek az árak, fizessek + 18.970 Ft-ot. Nem akarják visszaadni a korábban befizetett összeget. A kérdésem a,z mivel nem szeretném a különbözetet fizetni, visszakérhetem a már befizetett összeget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Első lépésként azt javaslom, hogy a szállás honlapján nézzen utána az Általános Szerződési Feltételeknek, melyeket Ön a foglalással elfogadott. Ha a hotel szabályzata kitér az ehhez hasonló esetekre, és ez alapján szólították Önt fel a különbözet megfizetésére, úgy sajnos nincs mit tenni; azonban ha nem, akkor a megállapodáson nem lehet egyoldalúan változtatni, ebben az esetben Ön elállhat a megállapodástól és visszakövetelheti az összeget (a foglaló összegének kivételével).

Kérdés: A lakcímem személyes adatnak minősül-e? Ha egy személy a lakcímemet megadja levelezési címként egy hatóságnak, de ebbe én nem egyeztem bele, meg sem kérdezett, jogosan járt-e el? Sorozatosan a címemre érkeznek a hivatalos iratai az illetőnek, amit én át sem veszek, hiszen nem én vagyok a címzett és az illetőnek a lakcímemen semmi joga nincs.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a lakcím személyes adatnak minősül, ugyanis a személyes adat minden olyan információ, amely az azonosított vagy azonosítható élő személlyel kapcsolatos. Mindazon információk, amelyek összegyűjtése egy bizonyos személy azonosításához vezethet (adott esetben a lakcím), ugyancsak személyes adatnak minősülnek.

Kérdés: Társasházban cégként lízingelünk egy lakást, amelyet a lízingbeadó hozzájárulásával bérbe adtunk. A közgyűlésen objektív okok miatt nem tudtunk részt venni, ezért meghatalmazást adtunk a bérlőnknek a közgyűlésen történő képviseletre, amelyet az ott jelen levő egyik lakó (jogász) nem fogadott el. Valóban kell a lízingbeadó által kiállított meghatalmazás ilyen esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben valóban a tulajdonosnak van joga írásban általános vagy eseti meghatalmazást kiállítani a közgyűlésen történő képviselet vonatkozásában. Ennek okán mivel Önök nem minősülnek tulajdonosnak (csak a lízingbeadó), így Önöknek nincs jogosultságuk meghatalmazást adni a bérlő számára. Ha ráérnének, akkor sem vehetnének részt a közgyűlésen.

Kérdés: Sajnos nincs meg egy közintézménnyel kötött szerződésem, valószínűleg elveszhetett. Milyen jogalapon kérhetnék róla másolatot a szervtől?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, keresse fel az adott közintézményt, ők fogják tudni a szerződés pótlásának pontos rendjét.

Kérdés: A munkáltató kirúghat próbaidő alatt, mert rosszul lettem a melegben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A próbaidő alatt a munkáltatónak és a munkavállalónak is jogában áll a munkaviszonyt bármilyen indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondani.

Kérdés: 56 éves vagyok, a munkáltatóm 4 órára csökkenti a munkaidőmet fele fizetésért. Kérdésem, hogy a nyugdíjba bele számít-e, illetve mi történhet ha nem fogadom el? Végkielégítésre jogosult vagyok?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződés egy közös megegyezéssel létrejövő szerződés, melynek kötelező eleme az alapbér (mely nem azonos a munkabérrel, utóbbi az alapbéren felül kapott juttatásokkal kiegészített összeg) és a munkakör rögzítése, természetes eleme pedig a munkaidőben való megegyezés. Mivel a fentieknek megfelelően közös megegyezésről beszélünk, módosítására is csak közös megegyezéssel van lehetőség, ezt a munkáltató nem változtathatja meg egyoldalúan. A nyugdíjra való jogosultság attól függ, betöltötte-e a születési évének megfelelő nyugdíjkorhatárt és rendelkezik-e legalább 20 év szolgálati idővel. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy a szolgálati idejét teljes- vagy részmunkaidőben töltötte-e. A különbség a nyugdíj összegének megállapítása körében jelentkezhet: ha a munkavállaló részmunkaidős, de legalább a mindenkori minimálbér összegét kapja fizetésként, úgy semmilyen hátrány nem éri a nyugdíj megállapítása során. Abban az esetben viszont, ha részmunkaidősként a minimálbér összegénél kevesebbet keresett, a nyugdíj összegének meghatározása során csak kevesebb szolgálati idővel számolva fogják megállapítani a nyugdíj összegét.

Kérdés: 50 évi házasság után elhunyt a feleség. Nagy értékű ingatlan a hagyaték. Egy gyermek, egy özvegy maradt. Milyen arányban jár a vagyonmegosztás, ha a közösen szerzett vagyon az elhunyt nevén van bejegyezve a földhivatalban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha tudja bizonyítani, hogy a közös vagyon körébe tartozik a ház, akkor a fele része az Ön tulajdona. Így csak a másik fél ingatlan lesz a hagyaték tárgya. Alapvetően törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke és a túlélő házastárs (aki állagot vagy haszonélvezetet örököl, a pontosan ismert körülmények függvényében). Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon a házastárs által megörökölt haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető a leszármazók részéről.

Kérdés: Kérem, segítsenek abban, hogy visszaállíthassam az előzményeket, mivel valami miatt nem tudom a keresést megoldani. Nem jön be semmi, pedig nagyon fontos lenne, kérem, hogy segítsenek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogi fórumunk elsősorban jogi kérdések megválaszolásával foglalkozik, azonban az Ön kérdése nem minősül jogi kérdésnek, ezáltal nem tudunk Önnek megoldással szolgálni. Azt tanácsolnám Önnek, hogy kérdésével forduljon egy informatikai szakemberhez.

Kérdés: Jogi kiadások (jogi tanácsadás stb.) és tárgyalásra utazás, megszállás díjai (jelenleg külföldön élek) visszaigényelhetőek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az eljáró jogi képviselője készkiadások címén igényelheti a fent említett és az ilyen jellegű költségeket, pernyertesség esetén pedig kérheti az illetékes bíróságtól, hogy a pervesztes felet kötelezze ezek megtérítésére.

Kérdés: A segítségüket kérném. Sajnos hiába öregszem és csalódok olykor, igyekszem jó ember maradni, s mint ilyen, bizony becsapnak olykor. Megtanultam ezzel együtt élni, de most nem kicsi az átverés célzata: édesanyám eladó házának önkényes kisajátítása. Polgári perre nincs időm, rég áruljuk, s most lenne vevőnk. De nem tudok még bejutni sem. 1 éve és 2 hónapja egy “erdélyi magyar” pár keresett meg, miszerint szeretnék megvásárolni, a férfi víz-fűtésszerelő, jól keres, csak kell nekik pár hónap, míg összeszedik magukat, mert minden pénzükből kiforgatta őket a tulajdonos, ahol eddig laktak. Be akartak költözni albérletbe, amit nem engedtem, lévén tisztában vagyok a bérlők mibenlétével és eladni akartuk a házat. De megsajnáltam őket és annyira bizonygatták, hogy fél év elég nekik (azért nem kevés készpénzt is előkaptak), hogy megegyeztünk: amennyiben rendben tartják a házat, a környékét, amire nincs időm már igazán (gondozom édesanyámat, saját kertünk sem kicsi).

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtakban nem szerepel kérdés, ezért érdemi választ nem tudok adni.

Kérdés: 50%-os tulajdonosa vagyok egy kft-nek, melyben nem én vagyok az ügyvezető. Kérdésem az lenne, hogy van-e módom belenézni a cég pénzmozgásába anélkül, hogy az üzlettársam tudomást szerezne róla?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tulajdonosként joga van a cég működésével, gazdálkodásával összefüggésben az ügyvezetőtől kérhet felhatalmazást iratbetekintésre, emellett felügyelőbizottság létrehozásának is fennáll lehetősége, amellyel az ügyvezetést ellenőrizheti a jogi személy érdekeinek megóvása céljából. Az ügyvezetőnél kell kezdeményezni, így feltehetőleg a többiek is fogják tudni.

Kérdés: Kérdésem: fiam a házában él élettársával 6 éve. A társának nincs munkahelye, otthon van és a díszkertet rendezi. Ha szakítanak, kérhetne-e az élettárs anyagi juttatást? Időközben a fiam a saját keresetéből másik lakást vett. Illeti-e valami a hölgyet, ha esetleg szakítanak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Főszabály szerint, az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született. Ha a volt élettárs a tartásra az életközösség megszűnését követő egy év eltelte után válik rászorulttá, volt élettársától tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet. Ahhoz,hogy teljes körű választ tudjak adni, ismernem kellene a üggyel kapcsolatos releváns tényeket.

Kérdés: A szomszéd felperes keresetet nyújtott be a nálam 80 éve meglévő 5 db fenyőfám károsító hatása miatt. A gyökérzete a házban kárt tesz (alánövés), lehulló tűlevelekkel telik meg az ereszcsatorna, áthullik a toboz, emiatt nem tud kertet gondozni. A szakértői vélemény alátámassza a fák egészséges voltát és még 30 éves élettartamát vetíti elő. Mivel védekezhetek? Eddig a szomszéd nem tett panaszt, de új szomszéd érkezett és neki ez már nem tetszik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az ingatlan határvonalán álló növény a szomszéd ingatlan rendes használatát akadályozza, illetve kárt okoz, vagy annak veszélyével fenyeget, és az érdeksérelem más módon nem hárítható el, bármelyik ingatlan tulajdonosa követelheti, hogy azt közös költségen távolítsák el, így a fa egészsége ebben az esetben nem mérvadó. A bíróság az eset összes körülményének mérlegelésével dönti el, hogy a fák (szükségtelenül) zavarják-e a szomszédot az ingatlan rendes használatában, vagy sem. Első lépésként terjesszen elő ellenkérelmet, melyben egyrészt kérheti az eljárás megszüntetését, illetve kérheti a kereset elutasítását. Ebben az esetben elő kell adnia azokat a tényeket, amelyek megalapozzák, hogy a fák a szomszédnak nem okoznak szükségtelen károkat, és elő kell terjesztenie az ezeket alátámasztó bizonyítékot. Terjesszen elő bizonyítási indítványt, melyben adja elő az Ön által bizonyítani kívánt tényt (miért nem káros a fa) és az ennek igazolására szolgáló bizonyítási eszközt. Az eljárás során is kérvényezheti magánszakértő kirendelését, illetve az Ön álláspontját igazoló tanúk meghallgatását.

Kérdés: 1/2 tulajdonosa vagyok a volt élettársammal közösen felépített ingatlannak. A másik fele az övé. Ha végérvényesen elköltözöm, elhagyom az ingatlant, elveszíthetem a tulajdonjogomat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tulajdonjogát nem veszítheti el.

 

Kérdés: Gyerek nem engedi be az édesapját, aki a tulajdonos. A gyerek 28 éves, hova forduljon segítségért az apa?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni, hogy a fiú milyen jogcímen tartózkodik az ingatlanban…..?

Kérdés: A volt férjemmel van egy közös 7 éves fiúnk. A szülői felügyeleti jogáról önként lemondott. A nyári időszakos láthatás során, ha én neki adom át és abban a hitben vagyok, hogy ő vigyáz rá, lepasszolhatja-e egy általam ismeretlen harmadik személynek a tudtom és beleegyezésem nélkül? Illetve megteheti-e, hogy nyári táborban nem adja meg az elérhetőségeimet, mint értesítendő személyt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv értelmében a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében – egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva – együtt kell működniük. A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek fejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia. A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani. A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha a szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll. Összességében tehát a volt férjének együtt kell működnie és tájékoztatnia kell Önt a gyermek életével kapcsolatos változásokról. Fontos megjegyezni azonban, hogy amennyiben született a kapcsolattartás szabályozása körében korábban bármiféle megállapodás, abban az esetben az tekintendő irányadónak.

Kérdés: Abban szeretném segítségüket kérni, hogy kötelező-e tartásdíjat továbbra is utalni az édesanyának ha: 1. Az egyik gyermek 23 éves, elköltözött otthonról és dolgozik. 2. A második gyermek 20 éves, otthon lakik, de nem dolgozik és egyáltalán nem folytat tanulmányokat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg a leírtak alapján egyik után sem kell fizetni, kivéve, ha bírósági végzés van róla. Utóbbi esetben annak megváltoztatását kell kezdeményezni a bíróságon.

Kérdés: 6 éves a lányom. 5 éves kora óta egyedül nevelem. 12 éves kora óta jár rendszeresen az apjához. Az apja párjának a fia, időközben a “szerelme” lett. Most szeretne odaköltözni az apjához. Én nem szeretném ezt. Az ő érdekeit nézve tanulás szempontjából sem tenne jót. Az apjánál 4-en laknak, nem lenne külön szobája és ahol tartózkodnak, ott fűtés nincs. Az apja és a párjának a 2 fia is minden nap iszik. Kérdésem: kell-e a szülő beleegyezése ahhoz, hogy ezt a lépést a lányom megtegye? Nagyon nem szeretném, ha elmenne, mert itt helyben folytatja tanulmányait is, ahol élünk, meg az ottani körülmények miatt sem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv szabályozása értelmében, ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők valamely kérdésben nem tudnak megállapodni – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével – a gyámhatóság dönt. Az Ön esetében azt javaslom, hogy próbáljanak egy mindenki számára megfelelő megállapodást kötni.

Kérdés: Hat éve lakunk egy ingatlanban a feleségemmel, ill. 14 éves kisfiunkkal, mind a hárman állandóra vagyunk ide bejelentve. Az ingatlan tulajdonosa a testvérem. Szerződés senkivel semmilyen módon nem köttetett az ingatlan használatáról. Válás esetén a feleségem jogot formálhat bármilyen módon az ott lakásra, ha azt a testvérem, aki az ingatlan tulajdonosa nem szeretné? Ha igen, kérhet valamit akár albérleti díjat? Egyébként a feleségemnek van egy saját 1/1-es ingatlana, bár egy felújításra szorul, a szülei laktak benne (már nem élnek).

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben tulajdonképpen szívességi lakáshasználatról beszélhetünk, ezért megszűnéséhez elegendő, ha az ingyenesen kölcsönbeadó visszakéri az ingatlant. Felesége tehát a válás után semmilyen jogot nem formálhat a kérdéses ingatlan vonatkozásában.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy van egy kissé pszichésen beteg szomszéd a lakóparkunkban. Tudomásunk szerint bipoláris zavar. Az anyukája nem tartja vele a kapcsolatot. A lakópark életét (családok, gyerekekét) megkeseríti, hajnalban csapkod, zörög, üvölt, a zenét üvölteti, nem tudunk vele mit kezdeni. Rendőrség, mentő volt kint, de nem megoldás, mert pár nap múlva visszahozták és ugyanúgy kezdődik a probléma. Kérdésünk, hogy nekünk, mint lakóközösségnek milyen jogaink vannak? Mit tudunk tenni? Félünk, hogy a lakást is felgyújtja. Ahogy írtam a családja nem foglalkozik vele, mit tudunk mi tenni a biztonságunk és a nyugalmunk érdekében?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnálatos módon az ilyen helyzetek megoldására rendkívül nehéz megoldást találni. A hatályos Büntető törvénykönyv alapján nem büntethető az, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésének megfelelően cselekedjen. Kényszergyógykezelés pedig csak abban az esetben rendelhető el, ha a személy erőszakos, büntetendő cselekményt hajt végre. Amíg az illető ilyen súlyos cselekményt nem követ el, addig pszichiátriai kezelés nem rendelhető el. Amit tenni tudnak, hogy értesítik állapotromlásáról a kezelőorvost, pszichiátert (hiszen ha nem szedi gyógyszereit, az orvos válthat olyan terápiára, amely nem kerülhető ki), szükség esetén értesítik a rendőrséget, az önkormányzatot, illetve birtokvédelmi eljárást kezdeményeznek a jegyzőnél.

Kérdés: Szeretnék segítséget kérni. 30 éves vagyok, külön élek, de 8 éve folyamatosan segítem a szüleimet komoly anyagi juttatásokkal. Sajnos mind a ketten alkoholisták, munkanélküliek és apámnak tavaly egy komoly lefolyású agyvérzése is volt. Van egy 90-es években épített háromszintes házuk. Megkértem őket, hogy adják el és vegyenek egy negyedakkorát, mert nem tudom folyamatosan segíteni őket. Maradna pénzük, ha nem is sok évre, de annyira, hogy én is jobban talpra tudjak állni. Anyám is támogat, de apám (aki amúgy sem kommunikál túl sokat) hallani sem akar róla. Azt szeretném kérdezni, hogy tudok-e bármit tenni ebben a helyzetben vagy törődjek bele, hogy még évekig nem fogok egyről a kettőre jutni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy az ingatlan eladásra kerüljön szükség van az Édesapja beleegyezésére is. Azt javaslom, hogy próbáljanak egy mindannyiuk számára megfelelő megállapodást keresni.

Kérdés: A férjem 2020-ban öregségi nyugdíjasként hunyt el. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj lejártával igényeltem a feléledést életkorom alapján, mivel én másfél év múlva töltöm be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Elutasító határozatot kaptam kizárólag a Tny. 47.§ (2) alapján. A (3) bekezdést a NYUFIG nem hajlandó figyelembe venni, pedig ez alapján jogosultnak tartom magam az özvegyi nyugdíj feléledésére. Saját jogon nem igényeltem nyugellátást, nem veszem igénybe a nők 40-et sem. Jogos-e Önök szerint az elutasítás és a hivatkozott (3) bekezdés figyelmen kívül hagyása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Tny. 47. § (3) bekezdése önmagában nem jogosít özvegyi nyugdíjellátásra, az alkalmazásához szükséges, hogy a 47. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek legalább egyike megvalósuljon. Csak valamelyik feltétel megvalósulása esetén lehet alkalmazni a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.

Kérdés: Telefonon felhívott egy személy és a lízingbeadó megbízására hivatkozva időpontot kért, hogy a lízingelt lakás rendeltetésszerű használatát ellenőrizze és fényképeket készítsen. A lízingcégtől ezzel kapcsolatban semmilyen formában értesítést nem kaptunk. Úgy tudom, hogy a lízingbeadó jogosult ellenőrizni a lízingelt ingatlan használatát, bár eddig – 13 év alatt – ezt nem tette meg, de a fényképek készítése és a hivatalos értesítés hiánya aggályossá teszi az eljárást. Kérem, szíveskedjenek tanácsot adni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt tanácsolom, hogy vegye fel személyesen a kapcsolatot a lízingbeadóval és kérjen tájékoztatást az üggyel kapcsolatosan.

Kérdés:  A napokban egy közösségi felületen felmerült a kérdés, hogy használható-e engedély nélkül egy felhasználó videója. A videón Ő maga szerepel, illetve elmondja egy másikban, hogy nem ad engedélyt arra, hogy egy Tv csatorna levetítse a videóit. Ilyen esetben szükséges a felhasználó engedélye vagy sem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szükség van a felhasználó engedélyére, hacsak a közösségi felület szabályai szerint ettől el lehet térni, mert ennek tudatában tölt fel oda valaki valamit.

Kérdés: A társasház egyik lakója a ház előtt 10 méterrel áll az autójával. Az autó kipufogója a gyári kipufogó többszörösére lett cserélve, ezáltal nagyon hangos. Az amúgy rokkantnyugdíjas, egész nap itthon ülő férfi hobbija, hogy hétvégente fél 6-6-kor elindul a boltba és előtte 5 percig alapjáraton hagyja az autót, kipufogóval a ház felé, még nyáron is. Mit lehetne tenni? Lehet-e egyáltalán valamit? Sajnos az ész érvek nem használnak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv alapján a tulajdonos tulajdona használata közben köteles minden olyan magatartástól tartózkodni, amellyel másokat szükségtelenül zavar, vagy másokat jogainak gyakorlásában hátráltat. A Szabálysértésekről szóló törvény pedig azt mondja ki, hogy szabálysértést követ el az, aki lakott területen, épületben vagy ahhoz tartozó területen olyan indokolatlan zajt okoz, amellyel mások nyugalmát zavarja. A zajszennyezés megszüntetése érdekében az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez fordulhat birtokvédelem érdekében. A jegyző kimondhatja a zaj jogszabálysértő jellegét, illetve megállapíthatja azt is, hogy nem történt birtoksértés. A kérelmet írásban kell előterjeszteni és ezzel egyidejűleg csatolnia kell a kérelemben foglaltak igazolásához szükséges bizonyítékokat.

Kérdés: Felvilágosítást szeretnék kérni hagyatéki, öröklési kérdéssel kapcsolatban. 32 évet éltünk együtt férjemmel, aki sajnos néhány napja elhunyt. Második házasságunk lévén, mindketten két-két gyermeket vittünk e házasságba. Társasházi öröklakással rendelkezünk, fele-fele arányban a férjemmel tulajdonosok vagyunk. A lakás és a benne lévő értékek mind a kettőnk közös munkájából származnak. Tehát a kérdésem: mire számíthatok a hagyatéki, illetve öröklési jog szerint? Hogyan oszlik meg a vagyonunk a gyermekeink között?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke (tehát a férje vérszerinti gyermekei), és a túlélő házastárs. Az Ön gyermekei nem örökölnek.

Kérdés: 2021.06.17-en vásároltam egy fagyasztó szekrényt, a szállítást következő hét keddjére ígérték azaz 2021.06.21-re. Ma már 29-e van és a szállítást nem oldották meg. Az árut nem szállították ki a lakcímre. Amit vásároltam azt egy áruházban választottam ki. Többször reklamáltam, ígéretek voltak, de a teljesítés elmaradt. Mit tudok csinálni, hogy végre meghozzák a várva várt árut?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt javaslom, hogy próbálja felvenni a kapcsolatot a futárszolgálattal, illetve tekintse át az önök között létrejött megrendelésnek a kiszállítás időtartamára vonatkozó részét. Amennyiben a továbbiakban sem kerül a fagyasztó szekrény kiszállításra, javaslom, forduljon személyesen az áruházhoz a problémával. Ugyanakkor a Polgári Törvénykönyv szabályozása értelmében, ha a szerződésszegés következtében a jogosultnak a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, elállhat a szerződéstől, vagy ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, felmondhatja azt, ha e törvény eltérően nem rendelkezik.

Kérdés: A már egyszer interneten nyilvánosságra hozott, olyan autókereskedők listáját keresném, akiknek jogosultsága volt hitelszerződést kötni pénzintézet nevében 2007. évben. Tönkrement a gépem, így elveszett a lementett dokumentum. A bank – rendőrség által bizonyított – okirat hamisítással, megtévesztéssel, csalással ellehetetlenített, jogtalanul elvitte az autóm, hamisított okiratok felhasználásával eladta, majd hiába keresem. Azt válaszolja, hogy értékesítette a tartozásom az OTP-nek. Szintén keresnék olyan jogi képviselőt, aki képviselne, perre vinném esetem. Minden állításom rendelkezésemre álló dokumentumokkal bizonyítható!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben jogi képviselőre van szüksége, azt javaslom, hogy személyesen kérje szakember (ügyvéd) segítségét, ahol konzultáció keretében az iratok megismerésére is sor kerül.

Kérdés: Szeptemberben egy magánszemély közreműködésével javításra küldtünk 2 db motor alkatrészt. Állítólag októberben elkészült, kb. 35.000 Ft-ért, de a mai napig nem tudtuk átvenni, mert a közvetítő magánszemély folyamatosan hiteget, rengeteg alkalommal lemondta a találkozót, nem jött el vagy legutóbb üres kézzel érkezett, újabb ígérettel. Rengeteget utaztunk és vártunk már rá miatta, a telefont csak akkor veszi fel, ha kedve tartja és még nem ismeri a számot. Sajnos átvételi elismervényt nem írtunk, de több SMS váltás történt. Az egyik 2 órás várakozásunk és reménytelen telefonok után, még ő volt felháborodva SMS-ben, hogy neki áll benne a pénze, ne hívogassuk! Mit tehetnénk ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy személyesen forduljon a közvetítő magánszemélyhez, amennyiben a találkozó továbbra is eredménytelenül zárul, abban az esetben forduljon közvetlenül a javítást végző személyhez. Ha a találkozás sikertelen, javaslom fizetési meghagyásos eljárás megindítását.

Kérdés: Szeretnék érdeklődni, hogy hogyan tudnék lemondani a tulajdoni részemről, mivel a tulajdonos társak több millió Forint értékben a tulajdont megterhelték, nem fizettek a hitelkártyára és más terhelés is lett a tulajdoni lapra rájegyezve. Nem nagy értékű az ingatlan, egy romos 120 éves épülettel, se víz , se villany, így kb. 120.000 Ft-ot ér. Ajándékozással lemondhatok-e a részemről a kokadi önkormányzatnak? Vagy kell-e az önkormányzat beleegyezése az ajándék átvételére? Vagy sima bírósági polgári úton tudok lemondani erről az örökségről? 2. kérdésem: Ha van egy végrendelkező (még él és hagyott végrendeletet), akkor a végrendelkező tulajdonát képező családi ház értékmegóvását be kell-e jelenteni a közjegyzőnek vagy ügyvédi irodának, hogy milyen mértékű felújítás történik az épületen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. A közös tulajdont egyrészt meg lehet szüntetni a tulajdonostársakkal való közös megegyezés útján, másrészt bírósági úton is, ahol a bíróság rendeli el a közös tulajdon megszüntetését és ennek módját. Az önkormányzat részére való ajándékozásnak nincs akadálya, azonban az ajándékozási szerződés érvényességéhez a megajándékozottnak el kell fogadnia a szerződést; javaslom, hogy ezzel kapcsolatosan keresse fel az illetékes önkormányzatot további információk érdekében. Az Ön tulajdonrészét mások megterhelni nem tudják, így valami nem stimmel a leírtakkal, avagy nem jól értelmezte a tulajdoni lapot. Az örökös az öröklés megnyílása után az örökséget visszautasíthatja. Azt nem teljesen értem, hogy mit és miért is kellene bejelenteni.

Kérdés: Ezúton szeretnék felvilágosítást kérni az alábbi kérdésben: Adott egy testvér, akivel nem igazán tartom a kapcsolatot, külön városban élünk. Édesanyámmal ritkán tartja a kapcsolatot. Pszichés zavarai vannak, de orvosi kezelésekre sem hajlandó eljárni, nem dolgozik évek óta. Gyógyszereket valahonnan szerez, ezektől aztán beszélni sem tud rendesen. A jóakarói anyagilag megrövidítik, az autóját odaadta. Kölcsönadott embereknek, akik azóta sem adták meg neki a tartozásukat és el is tűntek. Az egyik lakását eladta a tavalyi év folyamán, mint megtudtuk, abból is adott már kölcsönt, most pedig kiadta a bankkártyáját egy fél éve megismert jóakarójának, aki az elmúlt héten már le is vett a bankszámlájáról 700.000 Ft-ot. Szeretnék érdeklődni, hogy hogyan lehetne a pénzügyi tranzakcióit esetleg gondnokság alá kérni. Nem a pénze kell, csak nem szeretném, hogy hajléktalan legyen.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezés érdekében a gondnokság alá helyezendő személy ellen kell pert indítani – mivel Ön a kérdéses személy testvére, így jogosult a perindításra.

Kérdés: 1 éve kivettünk egy albérletet a párommal. A szerződésben csak én szerepelek, viszont a tartózkodási helyünk mindkettőnknek az adott albérlet. Szakítás után nem hajlandó elköltözni. Lehet valamit ez ügyben tenni vagy nekem kell kiköltöznöm? Illetve, ha elköltözöm, nyugodtan vihetek mindent, amit hoztam magammal? Az összes bútort, hűtőt, tűzhelyet én vettem, az exem csak személyes holmit hozott.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben valóban csak Ön áll szerződéses jogviszonyban az ingatlan tulajdonosával, azt tudnám elsősorban tanácsolni Önnek, hogy konzultáljon az ingatlan tulajdonosával a jelenlegi helyzetről és a lehetséges megoldásról, hiszen volt párja jelenleg jogcím nélküli lakáshasználónak minősül. Az ingóságok vonatkozásában pedig, ami az Ön tulajdona, azokat természetesen viheti magával, ha költözésre kerülne sor.

Kérdés: Üzlettárs szeretnék lenni egy vállalkozásban, 5 millió Forinttal kellene beszállni. A kérdésem az lenne, hogy milyen szerződést kellene csinálni, hogy a későbbiekben ne érjen csalódás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához többek között szükséges lenne tudni, hogy milyen vállalkozásról lenne szó, hiszen e nélkül nem tudunk pontos válasszal szolgálni. Általánosságban azonban elmondható, hogy minél részletesebb egy szerződés, annál inkább védi a szerződő feleket.

Kérdés: Lemondtam az örökségemről egyik örökös társam javára gombokért és végül kiderült milliókat ér, amit odaadtam neki pár százezer forintért. Vissza tudom csinálni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az öröklésről való lemondást a szerződési akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt lehet megtámadni. Jelen esetben a probléma abból ered, hogy Ön az örökségétől áron alul vált meg, és így a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értéke között értékaránytalanság keletkezett. Feltűnő értékaránytalanság okán azonban csak úgy támadható meg a szerződés, ha az aránytalanságot a másik fél okozta vagy felismerhette, de nem hivatkozhat a feltűnő értékaránytalanságra az, aki arról tudott, vagy tudnia kellett volna. Ön azonban kellő körültekintés mellett felismerhette volna örökségének valódi értékét, így ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítására már nincs lehetőség.

Kérdés: Édesanyám halála után beköltözhetek-e az ingatlanba, mint egyedüli gyerek és örökös. Nincs végrendelet. Anyum társa lakik ott, bejelentve, de anyum által nem élettársi kapcsolat. Soha nem voltak egy pénzen (még a wc papírt is külön vették). De akivel egy fedél alatt élt anyukám annak a lánya, akinek semmi jogcíme ott, be se enged anyum házába.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak alapján néhai édesanyja párja és gyermeke egyéb jogcím nélkül, pusztán szívességi használóként használják az ingatlant. A szívességi lakáshasználatot azonban az ingatlan tulajdonosa bármikor indoklás nélkül megszüntetheti, amennyiben már megtörtént a hagyaték átadása és tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba sikeresen bejegyezték, úgy Ön minden további nélkül rendelkezhet az ingatlan felett, és a jogcím nélküli lakáshasználók nem akadályozhatják meg ebben.

Kérdés: Tegnap vásároltunk egy autót. Tíz perc után lerobbant, raktak bele akkumulátort, elindult. Mondtuk kérjük vissza a pénzünket, hiszen tíz perc telt el, nem adták. Hazafelé leesett egy kilincs és kigyulladt a motorhibát jelző gomb. Mit tehetünk? A telefont nem veszik fel, el vagyunk keseredve.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Használt autó vásárlása esetén szavatosság illeti meg a vásárlót. Szavatossági igény érvényesítésekor amennyiben magánszemélytől vásárolták az autót, Önöknek kell bizonyítaniuk, hogy a hiba fennállt már az átvétel előtt is. Kereskedésnél ez a teher megfordul.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy kötelezhető-e a dolgozó túlóra munkára, ha folyamatos műszakban dolgozik és 12 órás munkarendben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Főszabályként a napi munkaidő túlórával együtt sem haladhatja meg a 12 órát, kivéve, ha készenléti jellegű munkakörről van szó. Így nem kötelezhető túlórára, jogszerűen tagadhatja meg az erre irányuló utasítást. Egyes esetekben lehetnek kivételek, de ahhoz ismerni kellene a munkájával kapcsolatban mindent, hogy nyilatkozni tudjunk.

Kérdés: Jogszerű-e az, hogy egy kistelepülés képviselő testülete engedélyt ad arra, hogy egy lakott területen egy közterületet legelőnek ingyen kiadjon, meghatározatlan ideig, egy magánembernek, aki villanypásztorral körbekeríti úgy, hogy a porta hátsó kijáratát is elzárja ezzel, aminek következtében a tulajdonos, ha azt kívánja használni, hogy saját portájára bejusson, akkor a bérlőtől kell “engedélyt” kérnie, ha egyáltalán megtalálja. Továbbá ezzel lehetetlenné teszi azt is a bérlő, hogy a tulajdonos a kerítése melletti külső részt rendbe tegye, a gaztól megtisztítsa.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, keresse fel a helyi önkormányzatot és kérjen felvilágosítást arról, hogy mi alapján kerítették körbe a területet villanypásztorral és van-e ennek jogszerű alapja. A leírtak alapján a válasz feltehetőleg NEM, de kevés az információ.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy én vettem egy ingatlant 600.000 Ft-ért, havi 30.000 Ft-os részletfizetéssel, de erről én lemondtam 2016.11.30-án az új vevő részére, ami a részletfizetés után 2018.03.31-től az új vevő tulajdonába kerül. Ez egy kézzel írott ingatlan szerződéssel jött létre. Azonban a lejárati napon nem az ő nevére került az ingatlan, hanem az enyémre. Többszöri felszólítás után sem íratta át a nevére, majd 2020. januárban beterhelték az ingatlant a tartozásaim miatt, ezért már nem tudta átíratni, én meg az anyagi helyzetem miatt nem tudom rendezni a tartozást az ingatlanon. A kérdésem az lenne, hogy az ingatlant így is beterhelhették-e jogosan, hogy én már jóval előtte eladtam? És hogy mit tudok tenni ezzel kapcsolatban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződés érvénytelen, mivel nem történt ügyvéd általi ellenjegyzés, így nem ment végbe a tulajdonosváltás sem. Ha meg is történt volna a tulajdonátruházás, az ingatlanon fennálló teher változatlanul megmaradt és tulajdonostól függetlenül megtörténhet a végrehajtás. Ezt az új tulajdonos az ingatlan megvételekor vállalta.

Kérdés: 6 hónapja volt egy veszekedésem a Spar alkalmazottakkal, mert udvariatlanok voltak velem. Sajnos nekik vágtam a kosaramat, amiből nagyobb sérülés szerencsére nem lett. Viszont mindketten kihívtuk a rendőrséget és ellenem eljárás indult. Azt hazudták, hogy a kiskocsimat is nekik vágtam. Érdekelne, milyen lehetőségeim vannak ebben az esetben, kell-e ügyvédet fogadnom például? Mire számíthatok?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön ellen több okból kifolyólag is indulhat eljárás. A leírtaktól sokkal pontosabban kellene ismernem minden részletet. Javaslom, hogy keressen fel személyesen egy ügyvédet, hogy megfelelő jogvédelemben részesülhessen.

Kérdés: Könnyű testi sértés és becsületsértés áldozata vagyok. Rendőrségi feljelentés lett belőle, magán indítvánnyal. Szeretném megtudni, hogy fájdalomdíjat külön polgári perben kell indítani? És ezt, ha igen, mikor kell be nyújtani? És mekkora összeget kérhetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sértettként a büntetőeljárás során elsősorban a vádemelést követő bírósági eljárásban érvényesítheti a bűncselekménnyel összefüggő kár megtérítésére irányuló polgári jogi igényét. Ezt az igényt a sértett az elsőfokú bíróságnál legkésőbb azon az eljárási cselekményen terjesztheti elő, amelyen először jelen lehetett, a bíróság az ilyen eljárási cselekményekről értesíti a sértettet. Ha a sértett ezt elmulasztja, utóbb emiatt igazolásnak nincs helye. Mindezek mellett már a büntetőeljárás bírósági szakaszát megelőzően, a vádemelés előtt is bejelentheti a polgári jogi igény érvényesítésének szándékát. Az ügyészség vádemelés esetén továbbítja a bíróságnak a sértett bejelentését. A bíróság a bejelentett polgári jogi igényt a büntetőeljárásban érdemben elbírálja, ha erre a törvényben meghatározott okokból nincs lehetőség, a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, amely azzal a következménnyel jár, hogy az igény büntetőeljárásban nem érvényesíthető. A sérelemdíj összegét a bíróság a felek jövedelmének, vagyoni helyzetének és a bekövetkezett kár mérlegelésével fogja eldönteni.

Kérdés: Adott egy 2006-os Mazda 5 tip. személygépkocsi. A tavalyi évben a volt tulajdonos kb. 900 000 Ft-ot fizetett az autószerelőnek a gépkocsi javításáért (fékek cseréje, lambda szonda részecskeszűrő csere, porlasztók feljavítása), az azóta megtett km jelentéktelen. Májusban részecskeszűrő hibát jelzett a komputer és a gépjármű vész üzemmódba kapcsolt. Visszavittük a szerelőhöz az autót kb. egy hónapja, hetente mondta, hogy kész, majd mégsem. Tegnap üzent, hogy kész az autó és a javítási költség 255.000 Ft. A kérdésem az lenne, garancia vagy jótállási kötelezettség nem illet meg bennünket? Illetve nincs arra valami előírás, hogy a tulajdonost előre értesíteni kell a várható költségekről? Nekem ez az összeg másfél havi fizetésem, arról nem is beszélve, hogy az ilyen alkatrészekre tudtommal 2 év a garancia.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdései pontos megválaszolásához elsősorban fontos lenne tudni, hogy a kicserélt alkatrészeket a szerelő újonnan vagy használtan vette, hiszen csak az új termékek vonatkozásában áll fenn a garanciális csere lehetősége. A garanciát az alkatrészekre gyártó vállalja, így ilyen esetben, ha a szerelő vásárolta az alkatrészeket, az ő kötelessége a garanciális folyamat intézése. Amennyiben az alkatrészeket a korábbi tulajdonos vásárolta meg, úgy tőle kell beszerezni a szükséges dokumentumokat, amelyek birtokában Önöknek kell intézniük a folyamatot. A javító és karbantartó munkálatokra vonatkozó jótállási időtartam azonban 6 hónapig áll fenn, így a kérdés az, hogy mennyi idő telt el a volt tulajdonos által elvégeztetett javítások és az autó újbóli szervizbe küldése között, hiszen amennyiben meghaladta a 6 hónapos időtartamot, úgy a szerelőnek már nem áll fenn jótállási kötelezettsége.

Kérdés: Egy építkezési vállalkozóval adódó konfliktusommal kapcsolatosan kérem a tanácsát. 2020. szeptemberében kerestem meg a vállalkozót azzal, hogy a házrészünkhöz tartozó előteret szeretném felújítani. Szeptember 19-én aláírtuk a papírokat 2020. október 30-i határidővel, 800.000 Ft előleggel, amit ki is fizettem. Hónapokon keresztül húzódó ígérgetés után 2021. május 29-én e-mailt írtam neki, amiben leírtam egy végső határidőt: 2021. június 15. Ha eddig nem fejezi be a munkát, akkor visszakérem az előleget. erre a válasza: rendben. 2021. június 7. Telefonáltam neki, azt mondta, hogy csütörtökön, pénteken vagy hétfőn tud kezdeni. Megegyeztünk a hétfői kezdésben. 2021. június 14., hétfő reggel 6:35. a vállalkozó SMS-t küldött, amiben leírja, hogy reméli nem értettük félre egymást, de majd csak egy hét múlva fog kezdeni. Nem tudom, hogy milyen módon járhatnék el, hogy legalább az előlegként kifizetett összeget visszakaphassam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben, ha létrejött Önök között szerződés, akkor szerződésszegés történt a vállalkozó részéről. A Polgári Törvénykönyv értelmében szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének követelésére, valamint jogosult a szerződéstől elállni a kötelezett késedelme miatt. Az előleg visszajár Önnek a szerződésszegés esetén. Tehát a vállalkozó köteles megtéríteni a késedelemmel okozott kárt, ezt az igényt bírósági úton is lehet érvényesíteni, de 3 millió forintot nem meghaladó követelés esetén lehetőség van fizetési meghagyásos eljárás megindítására is.

 

Kérdés: Hány éves korában dönthet a gyermek, hogy az apukájával szeretne élni, mert az anyjával sajnos lehetetlen? Hogyan lehet ezt elindítani hivatalosan?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy pontos választ tudjak adni, ismernem kellene az eset körülményeit (a gyermek életkora, korábban volt-e bármiféle megállapodás a szülői felügyelet kapcsán, történt-e bontóper). Azonban fontos megjegyezni, hogy különélő szülők esetében a szülői felügyeletet keretein belül a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben (gyermek lakóhelye) a szülők közösen döntenek, akkor is, ha a szülői felügyeletet a bíróság döntése vagy a szülők megállapodása alapján az egyik szülő gyakorolja. Elsősorban azt javaslom, hogy békés úton próbálja rendezni a felmerült problémát. Ugyanakkor, ha ez nem lehetséges, azt javaslom, hogy személyesen forduljon ügyvédhez a további jogi tanácsadás érdekében.

Kérdés: Felnőttképzési szerződést írtam alá tavaly februárban egy felnőttképzési oktatásra. Az oktatás hossza egy év, teljesen online módon zajlik, a részvétel sehogy nincs monitorozva (főleg előre felvett videós anyagok). Az úgynevezett modulzáró vizsgákra a tanulónak külön kell jelentkezni, egy erre hivatott felületen. Ezzel jelezve vizsgázási szándékát a meghirdetett időpontokban. Én nem végeztem el végül sem a kurzust, sem pedig a modulzáró vizsgákra nem jelentkeztem fel. Az oktatás költsége összesen 213.735 Forint, melyből 174.135 Forintot még 2020. februárban, a jelentkezést követően befizettem. A modulzáró vizsgák díját (39.600 Ft), mely szerződés szerint része a képzési díjnak, nem fizettem meg. Kérdésem az lenne, hogy habár bizonyíthatóan nem jelentkeztem a vizsgákra, nem vettem részt a vizsgákon, jogszerűen követeli-e annak ellenértékét a cég a tanulón, behajtással fenyegetőzve?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A modulzáró vizsgák díját a cég jogszerűen követeli, mivel az Ön által leírtak értelmében a szerződés szerint az a képzési díj részét képezi. Mindemellett azt tanácsolom, hogy tekintse át a szerződés vonatkozó részét. Az viszont más kérdés, hogy FMH (majd per) nélkül behajtani ezt nem tudják.

Kérdés: Párom válása még javában zajlik. Felesége sajnos minden lehetséges módon igyekszik lejáratni. Hosszú, objektíven elmondható, hogy semmiben sincs igaza, kapálózik, mert a bírónő már ideiglenesen is heti váltást rendelt el és érezhetően párom irányába hajlik, meggyőződéssel. A kérdésem a következő: a feleség újabb id. intézkedés megváltoztatására nyújtott be kérelmet, ebben most rám fókuszál. A gyerekekkel nagyon jó a kapcsolatom, nagyon szeretnek, szeretik, hogy én feltétlen szeretettel irányulok, vigaszt nyújtok, nyugtatok és ajándékok mellett tőlem rengeteg ölelést, buksi simogatást, játszást kaphatnak. A lányka pont serdül, mivel felnőtt lányom van, nagy segítség az apuka mellett, hogy ezt zökkenőmentesen és kiegyensúlyozottan tudjuk navigálni. A feleség engem járat most le, le nem írva a szót, de pedofíliával vádol, mivel a gyereket akarata ellenére puszilgatom, nem mer szólni, mert fél az apai retorziótól. Feljelenthetem-e őt ezért, segít-e vagy éppen rontana-e a helyzeten?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az eset pontos körülményeinek ismerete nélkül nem javaslom feljelentés megtételét.

Kérdés: Szerződést kötöttünk egy céggel családi házunk felújítására, bővítésére, melynek értelmében a vállalkozói díjban benne van az anyag- és munkadíj. Eddig a vállalkozó sokkal magasabb összeget kért és kapott anyagköltségre és munkadíjra, mint amit teljesített. Folyamatosan pénzt követel, ellenkező esetben levonulással fenyegetőzik. A tetőcserepet és más anyagot pl. kifizettük neki, de szándékosan visszatartja. Ráadásul több dolgot nem a tervnek megfelelően valósított meg. Hová fordulhatunk? Mit tehetünk? Rendőrségi feljelentést? A per túl hosszadalmas és nem valószínű, hogy pénzünkhöz jutunk. Ráadásul addig áll az építkezés.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Abban az esetben, ha nem szeretnék igényüket rögtön peres úton érvényesíteni, akkor lehetőség van úgynevezett fizetési meghagyás megindítására közjegyzőnél. Habár ellentmondás esetén ez is perré alakul. Feljelentésnek nincsen értelme, ez polgári jogvita, nem a rendőrségre tartozik.

Kérdés: A fürdőszobánkat és egy hálószobát akartam felújíttatni egy vállalkozóval, írtunk is egy szerződést, miszerint március 8-cal kezdve április 18-ig be is fejezi. Azt megjegyzem nem kevés pénz írtunk alá. A gond már ott kezdődött, hogy egy héttel később kezdtek neki a munkának. Aztán most a sok huzavona után június 16-ot írunk és még mindig nincs befejezve a munka. A szoba félben, a fürdő meg katasztrofálisan lett kicsempézve. Az utolsó kérésem hozzá az volt, hogy legalább a fürdőszobát fejezze be, azaz javítsa ki, amit elcseszett és tegye fel a maradék csempét. Már annyi határidőt adott, hogy már nem is tudom követni. Na de a lényeg, hogy fel tudom őt jelenteni? Szerződésszegésért és megkárosításért? Vagy nem éri meg a huzavona, csak egyszerűen küldjem melegebb éghajlatra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önt megilleti a kellékszavatossági jog, ugyanis a Polgári Törvénykönyv értelmében olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, vagy b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Amennyiben a vállalkozó nem hajlandó a továbbiakban sem együttműködni, javaslom szerződésszegés címén polgári peres eljárás megindítását. Ez nem ugyanaz, mint a feljelentés (annak nincsen alapja).

Kérdés: Nekem jár-e az 500.000 Ft kárpótlás? Először rehabilitációs járadékon voltam, utána rokkant ellátáson.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kormányrendelet értelmében, ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy vagy a rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálatát követően rokkantsági ellátásra vált jogosulttá, és az ellátás összege a 2011. december hónapra járó ellátás időközi emelésekkel növelt összegénél alacsonyabb mértékben került meghatározásra, az érintett személy részére a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv 2022. március 31-éig 500 000 Ft kompenzáció egyösszegű kifizetéséről gondoskodik,akkor, ha az érintett személy 2022. február 28-áig előzetesen nyilatkozik arról, hogy az ellátási összeg csökkenésével összefüggésben további igénye nincs. A vonatkozó jogszabály 2021. július 1-jén lép hatályba. Mivel az Ön által küldött információk nem tartalmaznak részletes leírást ezért azt tanácsolom, hogy érdeklődjön a megyeszékhely szerinti járási hivatalnál.

Kérdés: Mivel nem vagyok Magyarországon, így egy ingatlanos hölgyet kértem meg szóban házam eladására. Egy hét múlva a vevő már 500 000 Ft foglalóval ment az irodába, azt ott letétbe helyezték, nekem e-mailben előszerződést küldtek, amelyben a vevő adatai vannak csak. Adategyeztetés, aláírás nem történt, e-mailben sem kellett válaszolnom, messengeren beszéltem az ingatlanos hölggyel. Nagyon gyorsan történt minden, annyit kérdezett az ingatlanos, mennyi pénzt szeretnék érte. 12 milliót mondtam, amit az ingatlanos fölfelé kerekített 13,5 re. Ha jól gondolom, a foglalót ügyvédnél kellett volna letenni és szándéknyilatkozatot írhattak volna. Kérdésem, ha nem adom el neki, kell-e visszafizetnem bármit, valóban előlegnek minősül így a foglalójuk. Illetve megtámadhat-e jogi úton, hogy meggondoltam magam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben amennyiben Ön valóban nem írt alá semmilyen szerződést, úgy Ön és az ingatlanközvetítő között nem jött létre jogviszony. Ennél fogva bírósági úton nem érvényesíthet Önnel szemben semmilyen igényt az iroda, hiszen követelésüket nem alapíthatják olyan megállapodásra, amelynek végéről hiányzik az Ön aláírása.

Kérdés:  Azzal a kérdéssel fordulok a fórumhoz, hogy egy motorkerékpár műszaki vizsgája során nem az eddigi, a hivatalos első forgalomba helyezéshez rendelt adatai kerültek a jármű műszaki adatlapjára. A miértjét nem tudom, sztornózni nem tudta, módosította a jármú típusát, a teljesítményt, súlyt stb. Ezen a vizsgabázison eredetvizsgázott mikor megvettem és már műszakizott is. Visszahordom, eddig problémamentes volt minden, a felelősséget nem akarják vállalni, utána járni nekem kell. Egy ritka modellről van szó, melynek azok az előnyei, hogy A2 kategóriás jogosítvánnyal vezethető, ezért drágábbak, mint az alapmodellek. Ha így maradnak a műszaki adatai, az ára drasztikusan csökken, illetve érvényes kategóriám sincs rá. Van lehetőségem valami kárpótlásra vagy esélytelen? Illetve folyamatosan falakba ütközöm, senki sem hajlandó az ügyemben segíteni, a gyártó és a magyarországi hivatalos képviselő is levegőnek néz. Kötelezhetem-e a vizsgabázist, hogy járjanak el az ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben hibás teljesítés történt a vizsgabázis részéről. Javaslom, hogy ismételten keresse fel személyesen a vizsgabázist és próbálják meg békés úton rendezni a felmerült problémát. Amennyiben a megbeszélés nem vezetne eredményre, tanácsolom hibás teljesítés címén polgári peres eljárás megindítását.

Kérdés: Osztatlan közös tulajdonú ingatlanunk sajnos árveréssel kerül értékesítésre. A bíróság számomra kártérítést ítélt meg, amit az értékesítésből kell majd a végrehajtónak kifizetnie számomra. Kérdésem: Hogyan jutok a pénzemhez sikertelen árverés esetén?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban fontos tisztázni, hogy amennyiben az első árverés sikertelen, abban az esetben második árverésre is sor kerül. Amennyiben a második árverés is sikertelen volt, a végrehajtó a sikertelen árverést követő 15 napon belül közzéteszi az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményt, valamint az ingatlanról készült képfelvételt az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában. Ha mindegyik árverés sikertelen, akkor sehogyan.

Kérdés: Eredménytelen végrehajtási eljárások sora után a helyi rendőrkapitányság, valamint az – panaszt elsőre elfogadó, majd másodjára elutasító – ügyészség is bűncselekmény megállapításának hiányában szüntette meg az eljárást. Hivatkozva arra, hogy az édesapa minimálbér alatti jövedelemmel rendelkezik és értékelve a (gyanúsított helyett) felesége által a megállapított gyermektartásdíj egyharmadának teljesítését. Mindezt anélkül, hogy többszöri kérésem ellenére körültekintően kivizsgálta volna, hogy ez a 11 éve tartósan fennálló alkalmi munkavállalási állapot és saját feleségének történő havi néhány napos munkavállalás az édesapának a szándékos elvagyontalanításnak tudható-e be. Anyagi forrás hiányában jogi képviselő köteles pótmagánvád benyújtására nem volt lehetőségem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdésben leírtak alapján nem egyértelmű, hogy pontosan milyen kérdésre szeretne választ kapni, ezért érdemi választ nem tudok adni Önnek.

Kérdés: Vettem egy házat, ahol elkerülte a figyelmem, hogy a szomszéd az előtetőjét az én házam falára építette. Ők az előző tulajdonossal megegyeztek. Utólag kérhetem-e ennek lebontására?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szomszéd jogszerűen járt el, mert a korábbi tulajdonossal megállapodott, ezért nem kérhető az utólagos lebontása. Az egy más kérdés, hogy ebből mit lehet adott esetben bizonyítani.

Kérdés: Szeretném kérdezni: Az édesanyám 15 év futamidejű, házára bejegyzett jelzálogalapú hitel folyósítása idején 78 éves volt. A hitelt megbízásból vették fel és a pénzátadásakor elmulasztottak irományt készíteni, amivel a megbízói érdekkörében maradt volna a tartozás rendezése. Édesanyám halálakor megörököltük, mivel a közjegyző nem engedett ki a kötelemből. Az ügylet 2011-ben történt és elévülés miatt nem lehetett perbe vinni az adóstársat és azt sem lehet kutatni hova lett a pénz. Tehát nem tudhatom hova lett a pénz, amiért jót kell állnom? És mi van, ha pl. fele épp az adóstársnál van? Jót röhög a markában, hogy rátolta az örökösökre. A polgári bírósági végzésében szó sincsen az adóstárs turpiskodásairól, csak tanúként szerepelt, összemosták a nevem egy csalás(gyanús) ügylettel és teljesítenem kell. Nem értem, miért az örökösöknek kell jót állnia az adóssal egyetemleges felelősséget viselő adóstárs helyett?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az adós elhunyt, az adóstárs teljes körűen, ezen felül az öröklés kiterjed a fennmaradó adósság visszafizetésére is. Az ügy bonyolultságára való tekintettel azt javaslom, hogy személyesen keressen fel egy ügyvédet. A hagyaték elfogadása okán pedig az örökös felel az örökhagyó tartozásaiért, az örökség erejéig.

Kérdés: Mit tehetek, ha egy földterületen bevetik és lezárják a földutat, így nem tudom megközelíteni a saját földemet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy forduljon a földterület tulajdonosához a kialakult helyzet mielőbbi tisztázása érdekében. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a területileg illetékes jegyzőhöz tud fordulni, birtokvédelmi eljárás kezdeményezése céljából.

Kérdés: Ez a kitétel a jogszerű? “A Munkavállaló egyéb, vagy enyhe gondatlan károkozása esetén az okozott kárért legfeljebb négyhavi távolléti díjának összegéig felel.” A 4 havi bér, mint kárpótlás egy kisebb, – nem szándékos – hibáért nekem túlzónak tűnik. És olyan területen dolgozom, ahol nagy pénzek mozognak és könnyű hibázni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, jogszerű. A munkavállaló kártérítési felelősségének terjedelme függ attól, hogy a károkozás milyen súlyú. A Munka Törvénykönyve értelmében a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.

Kérdés: Abban kérnék segítséget, hogy egy hivataltól kapott határozat az azonosító adatok törlése után közzétehető-e az interneten? Ha igen, a személyes adatokon kívül mit kell még törölni belőle előtte?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közzététel szempontjából kiemelkedő fontosságú a határozat tartalma, továbbá az is, hogy mi a célja a közzétételnek. Javaslom ugyanakkor a személyes adatokon kívül a hivatal nevének, valamint a helyadatoknak stb. a törlését is, mivel a közzététel során a legfontosabb szempont, hogy ne legyen beazonosítható.

Kérdés: Albérleti szerződés kapcsán lenne kérdésem. Az alábbi bekezdés alapján a tulajdonos milyen formában követelhet tisztasági festést tőlünk, a bérlőktől? Ez az egész lakásra vonatkozik-e? (Ugyanis az egész lakást szeretnék kifestetni színesre.) “A Bérlőnek jogukban áll a Bérleményben saját költségen felszerelt berendezéseket leszerelni, és magukkal vinni a Bérlemény eredeti állapotának (az általános elhasználódás figyelembe vétele mellett) saját költségen történő helyreállítása (ide értve a tisztasági festést is) mellett.” A szöveg pontosan ebben a formában szerepel a szerződésünkben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bemásolt szöveg alapján a tulajdonos a bérlőktől abban az esetben követelhet tisztasági festést, amennyiben a Bérleményben az Önök által (bérlők által) felszerelt berendezések találhatóak, és azok a kiköltözéskor elvitelre kerülnek. A tisztasági festés az egész lakásra vonatkozik.

Kérdés: Fele lakásomat eladtam papíron az élettársamnak. Megcsalt, visszakövetelhetem-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az adásvételt szerződésbe foglalták és az élettársának a tulajdonjoga bejegyzésre került, abban az esetben eredményesen nem követelheti vissza.

Kérdés: Megtörtént az adásvétel, benne szerepel, hogy tehermentes az ingatlan, az eladó szavatolja. Mint utólag kiderült a szennyvíz rendszerre nincs rákötve, talajszennyezési díjtartozás van, nem kevés. Azt szeretném kérdezni, hogy ez kit terhel? Az áram feltöltő kártyás, azon is van tartozás, de még nem a nevükön van, ilyenkor ezt ki fizeti?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel adott esetben az adásvételi szerződés megkötése után derült ki, hogy közüzemi díjtartozás van az Önök által megvásárolt ingatlanon továbbá az áramszolgáltatóval kötött szerződésben is az eladó adati szerepelnek, ezért a tartozás teljesítésének kötelezettsége az eladót terheli. Az egy más kérdés, hogy Önön is fogja a szolgáltató követelni, de egymás között (eladó-vevő) ilyenkor egy elszámolási jogviszony jön létre.

Kérdés: Apukám halála után én lettem az örököse a szüleim házának, anyukám pedig élethosszig tartó haszonélvezeti jogot kapott az ingatlanban. Egy éve idősotthonba költözött, mivel már nem tudja ellátni önmagát segítség nélkül. A házat szeretné eladni. Én támogatom a döntését, de mivel nem ő a tulajdonos, gondolom, hogy nekem kellene intézni az eladást. A kérdésem az, hogy anyukámnak van-e lehetősége lemondani a haszonélvezeti jogáról (mivel az élethosszig tartó) és ha igen, mi az eljárás menete, mit kell tennünk ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlant annak tulajdonosa tudja eladni. A holtig tartó haszonélvezeti jog megszüntetésének az Önök esetében az egyik lehetséges módja a haszonélvező írásbeli lemondó nyilatkozata. A lemondó nyilatkozatot a tulajdonoshoz kell intézni. A lemondó nyilatkozat mellett a haszonélvezeti jognak az ingatlan-nyilvántartásból való törlése is szükséges.

Kérdés: Rejtett hibák: a motor eszi az olajat, rossz co katalizátor és kuplung. A vizsga állomáson hívták fel rá a figyelmem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak nem tartalmaznak kérdést, ezért érdemben nem tudok választ adni.

Kérdés: Kinek kell fizetnie a temetést? Házastársnak vagy gyereknek (felnőtt korú)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A temetés költségeinek megtérítése a hagyatéki tartozások közé tartozik. Amennyiben törvényes öröklés történt, akkor az örökösök az örökség arányában kötelesek a temetés költségeit rendezni.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy abban az esetben, ha az elhunyt házastársnak egy gyermeke van, nincs egyéb más vagyona, mint a második feleséggel közösen lakott és 1/2- 1/2-ed tulajdonhányaddal bíró ingatlana. Hogyan történik az elhunyt után a fél ház tulajdonának öröklése? A fiú örökli az apja után a teljes fél házat? A volt feleség a holtig tartó haszonélvezetet és a közösen lakott lakás berendezési tárgyait? Vagy az egy vagyontárgy a közös ház felének a felét, mint egy gyermek részt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Főszabály szerint, ha az örökhagyó leszármazója és házastársa az örökös, az örökhagyó házastársát megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson, valamint a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, valamint egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. Jelen esetben tehát az özvegyet holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg a közösen lakott ingatlanon és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, ezen felül az özvegy és az elhunyt gyermeke között 1/2-1/2 arányban oszlik meg a hagyaték részét képező tulajdoni hányad. A fél felét örökli tehát a fiú.

Kérdés: A személyi igazolványom 2021.05.09-én lejárt, de az érvényben lévő kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül még érvényes. Tegnap egy banki ügyintézés során közölték, hogy a bank csak 2021.07.20-ig fogadja el a személyi igazolványomat, addig csináltassak újat és mutassam be náluk. Hozhat egy bank szigorúbb rendelkezést, mint a magyar kormány?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Annak érdekében, hogy a bankok megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak és a szabályozói elvárásoknak, többek között kötelesek az ügyfélkapcsolat fennállása alatt rendszeres időközönként az ügyfelekről egyes adatokat begyűjteni, valamint ezeket felülvizsgálni. Az ügyféladatok felülvizsgálatának célja, hogy a bankok az ügyfelekről mindenkor naprakész, aktuális adatokkal rendelkezzenek, így az Ön bankja jogosan kérheti Öntől személyazonosító igazolványának megújítását és bemutatását.

Kérdés: Kérdésem, hogy a nyugdíj kiszámításánál az utolsó év jövedelmem mennyire meghatározó?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nyugdíj összegének kiszámítása során az utolsó évben szerzett jövedelem ugyanannyira meghatározó lehet, mint a többi év jövedelme.

Kérdés: Első gyermekem apja a szülői felügyeleti jogokat nem gyakorolhatja a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével a bíróság döntése szerint 2018 óta. Havi 25.000 Ft tartásdíjat állapítottak meg, amit soha nem fizetett. Ezt követően bűncselekmények sorát követte el. Drogot fogyasztott és értékesített, garázdaság, súlyos testi sértések sora van a számláján. Börtönbe is került. 250 km-re elköltöztem, számára ismeretlen helyszínre. Jelenleg börtönben van, de nem tudom hol. Azóta férjhez mentem, született közös gyermek. Nagyobb lányom (8 éves) szeretné megváltoztatni a vezeték nevét, férjemmel is szeretnénk ettől megszabadítani. Próbáltuk az örökbefogadást elindítani, de ahhoz is az ex hozzájárulása kell. Névváltoztatás ugyanez. Kikerülném az ex-el való találkozást, illetve, hogy megtudja hol élünk. Ha elvennék a szülői felügyeleti jogát vagy lemondana róla, az megoldaná a helyzetet? Nem tartok igényt visszamenőleg a gyerektartásra sem. Kit kereshetnék a problémámmal? Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések nem tesznek lehetővé olyan megoldást, amelynek során ki lehetne zárni a gyermek apját ilyen kaliberű kérdések vonatkozásában.

Kérdés: Nincs számlakiállítás, hogyan tud megfogni az ügyfél, ha nincsen semmiről papír számla? Hogyan bizonyítható, hogy az adott személy szerelt nála és nem adott számlát?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az elvégzett munka után a vállalkozó nem állít ki számlát, az adóhatóság jogosult vizsgálódni és jogkövetkezményeket alkalmazni a mulasztó személlyel szemben. Így tehát, arra van ilyen esetben lehetőség, hogy az adóhatóság részére közérdekű bejelentést tegyen a sérelmet szenvedett fél. Az adóhatóság a közérdekű bejelentés alapján vizsgálatot folytat le, azonban fontos, hogy a vizsgálat megállapításairól, és az adóhatóság esetleges intézkedéseiről a bejelentő nem kap tájékoztatást. Ezen felül az ügyfél tanúval is bizonyíthatja állítását, amennyiben más is jelen volt a szerelés során és szemtanúja volt annak, hogy a vállalkozó számla kiállítása nélkül távozott. Mindentől függetlenül: a bizonyítás szabad, ami azt jelenti, hogy alapvetően bármilyen módon lehet. Természetesen a leírt esetben a nehézségek benne vannak.

Kérdés: Gyermekem most érettségizett, 19 éves. Tovább megy tanulni felsőoktatásban nappali tagozaton. Eddigi pontszámok alapján fel is fogják venni, de pontosan majd csak augusztusban tudjuk meg. Addig jár a gyermektartás díj ugyanúgy? Ha felvették, utána hány éves korig jár még a bíróság által meghatározott gyermektartásdíj?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. Ilyen esetben a tartásdíjra kötelezett szülőt a továbbtanulási szándékról késedelem nélkül tájékoztatni kell. Ezek alapján tehát gyermeke után továbbra is jár a tartásdíj, de legfeljebb a gyermek 25 éves koráig, amennyiben nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytat.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy férjem kisteherautójáról elvették a forgalmi engedélyt, engedély nélküli átalakítás címszóval. Esetünkben ez az engedély nélküli átalakítás egy térelválasztó volt, ami természetesen megvan, csak pont nem volt az autóban igazoltatás idején. Az lenne a kérdésem, mert sajnos semmilyen konkrét választ nem találok arra, hogy egy térelválasztó miatt bevonhatják-e a forgalmi engedélyt? Az autó típusa, gyártása esetében sem találtam olyan pontot, ahol szerepelne, hogy ennek a térelválasztónak kötelezően benne kell-e lennie az autóban. Kérem önöket segítsenek, hogy van-e esélyem ilyen esetben fellebbezni az illetékes hatóságnál?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jármű átalakítása a már forgalomba helyezett jármű olyan megváltoztatása, amely a típusbizonyítványban, az összeépítési engedélyben vagy a korábbi átalakítási engedélyben meghatározott adat, illetőleg közlekedésbiztonsági vagy környezetvédelmi jellemző módosulását eredményezi, valamint a gépkocsi alvázának cseréje. Az autó pontos tulajdonságainak ismerete nélkül nem tudunk Önnek pontos kérdéssel szolgálni, hogy engedély nélküli átalakításnak számít-e a térelválasztó kivétele a járműből, hiszen ez az autó típusától függ. Jelen esetben meg kell várniuk az illetékes okmányirodától érkező határozatot, amely alapján 15 nap áll rendelkezésükre, hogy igazolják az autó műszaki alkalmasságát. Az illetékes okmányirodánál kell a speciális műszaki vizsgával kapcsolatos teendőket intézni, sikeres vizsga után annak adatlapjával és az autó hátsó rendszámával kell majd jelentkezni az okmányirodánál a forgalmi engedélyért.

Kérdés: Egyéni vállalkozásomnak, mely 2016.03. hó óta nem aktív, van szja túlfizetése, 2015. dec. 31-el többlet. Ennek kifizetését a törvény és egy NAV határozat is megtagadta.  A pandémia kiterjed-e valamilyen formában az elévülési idő meghosszabbítására? A méltányossági kérelmet elutasították.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A túlfizetés visszaigényléséhez való jog az 5 év elteltével elévül, az elévülés nyugvásáról pedig abban az esetben beszélhetünk, amikor a jogosult a követelését menthető okból nem tudta érvényesíteni. Jelen esetben, hacsak nem játszottak szerepet olyan események/ körülmények az Ön életében, amelyek az elévülés nyugvását eredményezték volna, úgy visszaigényléshez való joga valóban elévült, hiszen a pandémia önmagában nem járt együtt olyan a következménnyel, amelyek megakadályozták volna Önt követelése érvényesítésében.

Kérdés: Két egymás melletti telkünk van, közös kerítéssel. Nem lehet összevonni őket, mert különböző a besorolásuk. Az egyik telken van egy lakóház (itt lakunk mi) és egy nyári konyha, a másikra két, összesen öt fürdőszobás szobával rendelkező épületet tervezünk vendégfogadás céljából. A két házban összesen 5 x 2 személyt tudunk elszállásolni. A különálló házakat lehet magánszállás helyként definiálni? A más hrsz-on levő, a vendégek rendelkezésére álló nyári konyha megfelel a 239/2009 (X. 20.) kormányrendelet 1. mellékletében említett kávékonyhának? A nyári konyha 50 méterre van a vendégházaktól.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében magánszálláshelynek minősül az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat. Amennyiben az Önök által tervezett két épület külön háznak minősül és megfelel a rendelkezés további kritériumainak, abban az esetben magánszálláshelyként definiálható a két épület. Az Ön által idézett kormányrendelet csak arról rendelkezik, hogy a vendégek számára kávékonyhát kell biztosítani, nem határoz meg olyan további követelményt, hogy a magánszálláshely területén kell biztosítani, így a kérdéses nyári konyha megfelelhet a kávékonyha fogalmának.

Kérdés:  A helyi fogorvos indoklás nélkül megtagadta tőlem az ellátást és elzavart a rendelőjéből. Emiatt a szomszéd város fogorvosához kezdtem el járni. Egy ideig minden rendben volt, idén viszont úgy döntött, hogy ő sem lát el többé. Arra hivatkozott, hogy módosították a fogorvosi körzeteket, emiatt pedig csak a helyi fogorvoshoz mehetek. Úgy tudom, ez csak Várpalotán érvényes, én viszont nem ott lakom és nem is oda jártam. Milyen jogi lépéseket tehetek? Ha az adott fogorvosok továbbra is megtagadják tőlem az ellátást, feljelenthetem őket hatalommal való visszaélés és segítségnyújtás elmulasztása miatt? Jogom van figyelmeztetni őket erre? Amíg elláttak, pénzt kértek érte, pedig úgy tudom, hogy kötelesek ingyen ellátni akkor is, ha nem az ő körzetükbe tartozom, ha már fizetem a TB-t. Ez milyen bűncselekmény törvényi tényállását meríti ki?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fogorvosi körzetek módosítását a helyi önkormányzatok önkormányzati rendeletben módosíthatják, tehát kérdése megválaszolásához elsősorban szükséges lenne tudni a település nevét, ahol Ön lakik, és ez alapján lehetne utánajárni, hogy valóban hozott-e a helyi önkormányzat a fogorvosi körzetek módosítását eredményező rendelkezést.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy jár-e nekem az 1 éven túli “rendes” özvegyi nyugdíj, ha rokkant ellátást kapok? Nem vagyok még 65 éves.

Válasz: Tisztelt kérdező! Főszabály szerint az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától egy évig folyósítható. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően az a személy jogosult özvegyi nyugdíjra, aki: a jogszerző halálakor betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt, vagy megváltozott munkaképességű, vagy házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. Illetve az a személy, akinek az esetében az előző feltételek a házastárs 1993. március 1-je előtt bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított 15 éven belül, a házastárs 1993. február 28-a után bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól számított 10 éven belül bekövetkezik.

 

Kérdés: Folyamatban van egy családi ház építése. Gyakorlatilag már benne lakunk, szinte készen van, de még néhány munka hátra van, ezek főleg vizes munkák, pl. a szürke víz rendszer beállítása. A fővállalkozó vizes alvállalkozója még decemberben ígérte, hogy pár napon belül jön és befejezi, de azóta is várjuk. Közben valami gond van a vízrendszerrel, fel-le kapcsolgat a motor, félek, hogy tönkre fog menni az egész, ezt jeleztük nekik, de csak az ígérgetés megy és nem történik semmi. A generálkivitelező 2019. decemberére ígérte a kulcsrakész házat, ehhez képest 2021. június van. A szerződésben sajnos csak a szerkezetkészre van időpont meghatározás, vállalási határidő megadva, ez teljesült is, erre nem kérhetek kötbért. A szakmunkákra viszont nincs a szerződésben vállalási határidő. Kérdésem, hogy ekkora késlekedés esetén lehetséges-e jogi útra terelni az ügyet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdései megválaszolásához szükséges lenne ismerni a szerződés pontos tartalmát, hiszen az ilyen típusú szerződések rendkívül sokféle rendelkezést tartalmazhatnak, és igen komplexek lehetnek. Fontos lenne azt is tudni, hogy van-e az Önök részéről fizetési elmaradás, hiszen lehetséges, hogy emiatt nem tudja a vízszerelő alvállalkozója elvégezni a szükséges munkálatokat, mert esetleg a fővállalkozó nem tudja miből finanszírozni a bérét.

Kérdés: Kérdésem a következő: teherautó sofőrként egy olyan műszaki állapotú teherautóval közlekedtem, amelyből a vasra kopott fékbetét kiesett, majd a tulajdonos a fékjavítás helyett a féket lekötötte az adott kerékről. Három hét elteltével a féket megcsinálta, de addig így kellet járnom az autóval, azzal az indokkal, hogy az autót nem tudja kivenni a munkából. A fékjavítás után másfél héttel a munkaviszonyom megszűnt, a papírokat nem adta ki csak egy papír van ezzel kapcsolatban a kezemben, a munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel papír, amin viszont szerepel az a mondat, hogy a feleknek semmilyen követelésük nincs egymással szemben. A papír kézhezvétele után telefonon felhívott és közölte velem, hogy a kilépésem után a féket ő újra szétszedette és az állítólagosan meggenerálozott féket tönkre tettem és ezzel neki 500 Ft kárt okoztam és ezt fizessem meg neki. A felelősségemet én semmilyen fórumon nem ismertem el. Számára a jog biztosít-e valami jogorvoslati lehetőséget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a lényeges az, hogy a felek által aláírt dokumentum tartalmazza, hogy egymással szemben semmilyen követelésük nincsen.

Kérdés: 5 lakásos társasház közös, zárt udvarán az év 3 hónapjában felállítok egy medencét. 3 évvel ezelőtt a lakóközösséggel megállapodás született. Két tulajdonos kezdeményezésére a lakók mindannyian engedélyezték a medence felállítását. A medencét a két lakó közösen vásárolta, de immár csak az én kislányom szeret benne fürdeni. A megállapodás csak a vízdíj megfizetéséről rendelkezik. SZMSZ nincs. A főbejáraton két tulajdonos is behajt az autójával az udvarra. A földszinti lakónak a terasza előtt kocsi beállója van, ott parkol. Másik szomszédnak udvarról nyíló garázsa van, ezért hajt be és a garázsa előtti részt használja ki-betolatva, időnként ott parkolva. Ez utóbbi lakótársam szeretné kezdeményezni, személyes nézeteltérések miatt, hogy fizessek plusz közös költség hozzájárulást a medence használata miatt. Ő nem fizet, csak a garázsa után. Kell-e fizetnem? Mihez lehetne a mértékét viszonyítani, ha az év 3 hónapjában használom. Többnek vagy kevesebbnek kell-e lennie, mint a garázsok utáni közös költség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egy minden részletre kiterjedő megállapodás orvosolni tudja a kialakult helyzetet. Tekintettel arra, hogy egy garázs az év minden hónapjában használatban, így álláspontom szerint a medence használatának díja annál kevesebb kell, hogy legyen. De mindenről a társasházi közgyűlésnek kell dönteni.

Kérdés: 2010-ben elköltöztem a családi házunkból a testvérem miatt. Édesapám meghalt 2 éve. A tulajdonjog 50%-a édesanyámé, a másik 50%-ot én és a 3 testvérem örökölte.1 fiú testvérem tartózkodik a házban, ő mindig is ott lakott. Rengeteg rezsitartozás van az ingatlanon, térdig érő gaz lepi a majd 500 m2 zöld füvesített kertünket, a fürdőszobában gusztustalan állapotok uralkodnak, mert a csempék lebomladoztak és képtelen megcsináltatni stb. Az ingatlant el szeretnénk adni, de így is nagyon sokat veszített az értékéből, ezzel kapcsolatban tehetek bármilyen jogi lépést felé? A másik kérdésem pedig az lenne, hogy azt akarja, hogy mindenki vegye ki az anyagi részét akár a fűnyírásban, akár a rezsitörlesztésben. Szerintem ez az ő kötelessége, mivel ő lakik otthon. Egyszerűen megbolondulok, hogy egész életemben vele kell harcolni. Mit tehetek vele szemben? Azt hozzátenném, hogy albérletben élek, mert képtelenség vele együtt élni, mert igénytelen, nem dolgozik és rettentő stílusa van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem sikerül megegyezniük az ingatlan értékesítésével kapcsolatban, úgy bírósághoz fordulhat és kérheti a közös tulajdon megszüntetését.

Kérdés: Van egy lakásom, ami váláskor vagyonmegosztással 100%-ban a nevemre került, előtte 50-50% volt az ex férjemmel a tulajdonjog. Még a válás előtt került a lakásra egy jelzáloghitel, amit a volt férjem cége vett fel egy vállalkozásfejlesztési alapítványnál. Azt tudom, hogy 2013-ban kötötték meg a szerződést, de egyéb részletet nem. Most lakáseladás miatt lenne fontos tudnom, hogy meddig tart még a hitel lejárata, mekkora összeg van még a lakáson stb. Én a váláskor vállaltam, hogy rajta maradhat a lakáson a jelzálog, ő pedig vállalta, hogy fizeti továbbra is a részleteket (ez így is történik). De nem hajlandó elmondani ezeket a részleteket nekem, az alapítvány pedig azt mondta, nem adhatja ki nekem ezeket az információkat. Kérdésem, ha az én lakásomon van a jelzálog, akkor gondolom én vagyok a zálogkötelezett, ez feljogosít-e engem arra, hogy a szerződésnek ezen részleteit megismerjem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a szerződés tartalma az irányadó, amelyet Ön (is) jogosult megismerni.

Kérdés: Megismertem valakit és elhitette velem, hogy szeret, szültem neki egy gyereket is, ami nincs a nevén, mert a férjem nevén van, mivel meg voltunk esküdve. Eladatta velem a ház rám eső részét, hogy házat veszünk és együtt élünk majd és közben csak a pénz kellett neki. Erre vannak tanúk is, aztán mikor hajléktalanná tett, felszedte a gyerek pénzét is. Utána meg mondta, hogy nem szeret és csak azért volt velem, hogy neki jó legyen, mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ettől sokkal pontosabban és konkrétan kellene minden részletet ismerni a válaszhoz.

Kérdés: 2018. márciusában a gyermektartási ítélet megállapította, hogy egy gyermek után 30.000 Ft gyermektartásdíjat kell fizetnie a gyermekem apjának. Szerepel a végzésben, hogy ez az összeg automatikusan, külön intézkedés nélkül évente növekszik a következő év február 1-től kezdődően a KSH által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével. Ez sajnos elmaradt, tudatlanság hiányában. Hogyan tudom kiszámolni, hogy ez az összeg a három év alatt pontosan mekkora lett és hogy mennyivel nőtt a gyermektartás összege azóta?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos számok a KSH oldalán, évenkénti bontásban elérhetőek. Az összegeket egymás után, évente szükséges hozzáadni a megállapított gyermektartásdíjhoz. A különbözetet azonban visszamenőleg csak hat hónapra tudja érvényesíteni.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni. Van egy olyan szerződésem, hogy ha szeptember 30-ig otthagyom a céget, akkor 3 havi munkabéremmel büntetnek meg, ha jogtalanul mondok fel. Viszont július 1-jével költöznék el Dunántúlra és az lenne a kérdésem, hogy a költözés az jogtalan felmondás? Ebben az esetben is kötelezhetnek a büntetés kifizetésére?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján, amennyiben a meghatározott nap előtt mondja fel a munkaviszonyt, úgy fizetnie kell. A konkrét válaszhoz ismerni kell a szerződés teljes tartalmát.

Kérdés: Kijelentheti-e a lakástulajdonos anyós a bejelentett menyét, ha a viszonyuk megromlott?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan tulajdoni lapja szerinti szállásadó lakcím érvénytelenségének megállapítása iránti kérelmet tud előterjeszteni, amely eljárás illetékmentes.

Kérdés: 2019-ben gyógyszer kísérletben vettem részt. Ez idő alatt egészség károsodást szenvedtem. Senki nem vállalja a felelősséget. Hogy kérhetek állami kártalanítást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bírósághoz fordulhat, jogainak érvényestése érdekében, habár kérdéses, hogy milyen alapon vett részt a kísérletben, mit vállalt stb….

Kérdés: Férjemmel 3 évig külön éltünk. Ez idő alatt egy faluprogram keretében ingyen telekhez jutott az élettársával (nem bejegyzett) közösen. A férjem végül hazaköltözött hozzám, de a telek a kettejük nevén maradt. Majd később, a tudtom nélkül, a hátam mögött építkezésbe kezdtek. Ez még nagyon az elején jár, az alapok készültek el. De már ez is nagy beruházás volt, hiszen tervek készültek és az alap sem kevés összeg. De most válunk. Szeretném megkérdezni, hogy van-e részem ebben az ingatlanban, mivel ez a házasságunk alatt szerzett vagyon. Van esetleg lehetőségem tulajdonjogot bejegyeztetni erre az ingatlanra?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn a házastársak között. Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. Az életközösség átmeneti megszakadása a törvényes vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve, ha a felek között vagyonmegosztásra került sor.

Kérdés: Közel 3 éven keresztül tiltották a fizetésem 33%át. Eredetileg 413.000 Ft tőketartozás, a 3 évvel ezelőtti dokumentumban szereplő szinte 1.400.000 Ft levonása megtörtént, pár hónapja teljes fizetést kapok. Tegnap jött egy ajánlott levelem a behajtótól, hogy a tartozásom még 532.000 Ft. A cégtől, ahol dolgozom kaptam egy igazolást a levonásokról, amit holnap beviszek a behajtónak. Kérdésem az lenne, hogy ez mennyire helyén való jogilag, hogy még ennyit követelnek? Mit tudnék tenni ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tételes elszámolásról a birtokában lévő igazolással tud érdemben egyeztetni a végrehajtóval.

Kérdés: Megkaptam a 25 éves jubileumi jutalmamat. Az a kérdésem, hogy attól függetlenül a fizetést is megkapom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a jubileumi jutalom a havi illetményen felül jár.

Kérdés: Férjem 2013-ban kötött öröklési szerződést a nagymamájával. A 7 év alatt nagymamának folyamatosan romlott az egészségügyi állapota, demens beteg lett. A Covid járvány alatt az örökhagyó annyira rossz állapotba került, hogy a férjem testvére arra kényszerült, hogy otthonba adja a nagymamát. 7 éven keresztül az öröklési szerződés szerint férjem minden kötelezettségének eleget tett, pedig Ausztriában dolgozott mindvégig, de nagymamájáról folyamatosan gondoskodott. A járvány második hullámának idején, amikor a járványügyi korlátozások miatt férjem nem tudott hazautazni, férjem testvére a nagyon rossz állapotba került örökhagyót szociális otthonba adta. Férjem és testvére között jó a kapcsolat. A kialakult helyzet miatt férjem és testvére szeretnék eladni az öröklési szerződésben szereplő ingatlant. Milyen lehetőségük van erre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Öröklési szerződés kötése esetén a tulajdonjog csak az örökhagyó halálával száll át a szerződéses örökösre.

Kérdés: Egy kiskorú nevén levő ingatlannal kapcsolatos kifizetett költségek hogyan érvényesíthetőek jogi úton?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy milyen költségek, illetve mikor történt meg a kifizetés.

Kérdés: 2018. nyarán a párom fiát az anyja hozzánk küldte nyaralni Amerikából. Pár hét múlva írt, hogy anyagi helyzete miatt nem tud visszamenni a gyerek, 1 évig neveljük mi. Nem tudott magyarul írni, olvasni, nehezen beiskoláztattuk. Azóta is nálunk él, mert nem hajlandó az anyuka visszavinni magához. Már fenyegetőzik, hogy hagyjuk békén. A gyermeknek egyáltalán nem jó itt, tanulás és lelki szempontokból se, ő vissza szeretne menni, mert ott van az élete. Minden napos veszekedés van ezért. A felügyeleti jog kizárólag az anyukánál van, nekünk semmilyen papír nincs a kezünkben. Ilyen esetben mit lehet tenni, hogyan kötelezhetjük rá, hogy vigye haza a gyermeket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja. Amennyiben nem születik megállapodás a szülők között, bírósághoz lehet fordulni. szülői felügyelettel kapcsolatos per, illetve kapcsolattartási per keretében. Sürgős esetben gyámhivatali intézkedés kérhető.

Kérdés: Annyit szeretnék csak kérdezni, hogy mivel megváltozott munkaképességű vagyok, ugye nem kerülök elmegyógyintézetbe? Olvastam, hogy 4-5 év a kezelési idő. Még egy kérdés, ha a sértett és én mást mondunk a kihallgatáson, akkor mi történik? Pl. ha én tagadom, de az ügyész nem bírja alátámasztani a bűnt, olyankor mi van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A döntés a bíróság feladata, a felek meghallgatása, valamint a rendelkezésére álló adatok, információk, bizonyítékok alapján. Minden körülmény ismerete nélkül még csak „jósolni” sem lehetséges…..

Kérdés: Olyan kérdésem van, hogy végrehajtási ügy van folyamatban irányomban. A mai nap a végrehajtó a fizetésem teljes összegét zárolta. Az lenne a kérdésem, hogy mit tudok tenni ez ügyben, ugyanis a megélhetésemről van szó. Állítólag inkasszó van a bankszámlámon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ne a bankszámlájára kérje a fizetést és akkor csak 33 %-ot tud vonni.

Kérdés: Nagymamám 1993-ban elhunyt, utána édesanyám örökölt. Édesanyám 2009-ben halt meg. A hagyatéki eljárások rendben megtörténtek. Ma kaptam levelet, hogy egy szőlő terület miatt póthagyatéki eljárás indult idén márciusban nagymamám 386/518-ad tulajdoni hányada miatt. Mekkora költséggel kell számolnom ennyi év után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályai vonatkoznak. Költségek: attól függ, hogy mi fog történni, mennyi ideig tart stb…..

Kérdés: Közjegyző a kiállított végrehajtási lapot visszavonja.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A részletek ismeretének hiányában javaslom, hogy forduljon a közjegyzőhöz.

Kérdés: A mai napon az egri strandra szerettem volna belépni, de a védettségi igazolvány mellé személyi igazolványt kértek. Nálam csak a jogosítványom volt és azt nem fogadták el. Kértem rendőri intézkedést, felettes utasítására ők sem fogadták el a jogosítványt személyazonosság igazolására. Kérem segítségét, hogy milyen rendelet törölte, hogy nem igazolhatom magamat jogosítvánnyal? Elmúltam 70 éves, köteles vagyok még személyigazolványt csináltatni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet rendelkezései szerint a kártya személyazonosító igazolvány vagy útlevél felmutatásával együtt érvényes. Ez az információ szerepel a kártya hátoldalán is.

Kérdés: Közjegyző törölte a fizetési meghagyást, mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó egyszerűsített polgári nemperes eljárás, a részletek ismeretének hiányában javaslom, hogy keresse fel újra a közjegyzőt.

Kérdés: Közmunka idő alatt kötelező-e tanfolyamot elkezdeni, mert nekem van egy 4 éves kisfiam és egyedül nevelem és a szerződésem június 30-ig szól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közfoglalkoztatási jogviszony a munkaviszony egy speciális formája. A képzés lehetőség, amely igény szerint fogadható el.

Kérdés: Engem beidéztek tanúként, de az okot, hogy miért meg, hogy ki vagy mi, azt nem írtak bele. Ez miért van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem kell megjelölni ezt.

Kérdés: Tavaly a ház körül rengeteg felújítást csináltam, persze segítséggel. Betonozás, kövezés, előtető, támfalépítés. Az akkori barátom saját maga ajánlotta fel segítségét. Természetesen az alapanyagokat én álltam. A kapcsolat megromlott és most a volt párom több százezer forintot szeretne tőlem behajtani, mert hogy ő mennyit dolgozott nálam. Számlát persze semmiről nem kaptam, hiszen csak segített. Mindennel fenyeget, jogi útra terelné az ügyet! Szánalmas dolognak tartom, amit művel. Van esélye ellenem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Annak kell bizonyítania állítását, akinek érdekében áll az, hogy a bíróság az általa előadottakat elfogadja. Amennyiben a volt barátja valóban jogi útra tereli az ügyet, úgy javaslom, hogy akkor keressen fel ügyvédet, de a leírtak alapján én nem nagyon aggódnék…..

Kérdés: A kérdésem: honnan vegyek nyomtatványt, amit a bíróságra küldök be, hogy válni szeretnénk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! www.birosag.hu

Kérdés: 2017-ben egy banknál felvettem az ott lévő EUR összegemet. Maradt 0.13 cent, amit a bank nem tudott sem utalni, sem kifizetni. 2019. évben kaptam egy értesítést egy tartozásról (6500 Ft), hogy mivel a számlámat nem szüntettem meg, ezt ki kell fizetnem. 2019-ben írtam egy ajánlott levelet, hogy szüntessék meg a számlámat. Arra választ nem kaptam. Viszont kaptam egy 26.000 Ft-os  számlavezetési díjat, amit ki kell fizetnem. Kérdésem: a pénz felvételénél a bank köteles-e tájékoztatást adni a számla megszűnésének módjáról?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bankok az üzletszabályzatuk szerint járnak el

Kérdés: Törvényszék előtt, II-fokú eljárásban fellebbezéssel együtt lehet kérni beszámítási kifogást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fellebbezésben és a másodfokú eljárás során – a másodfokú határozat meghozataláig, vagy tárgyalás tartása esetén a másodfokú tárgyalás berekesztéséig – beszámítás csak akkor terjeszthető elő, ha azt az ellenfél elismeri, vagy más perben hozott jogerős ítéleten alapul.

Kérdés: Megbízási szerződést kötöttem az Álom-otthon Kft-vel 2021.05.07-én. Mai nappal 2021.05.28-án írásban felbontottam a szerződést, hogy ingatlanom eladását nem kérem. Az irodavezető 150.000 Ft-ot követel, pedig nem is adtam el az ingatlant. Az ingatlanomról csak pár fénykép készült és egy hirdető oldalon volt feltéve. Szeretném megkérdezni, hogy kell-e nekem ennyit fizetnem 21 napért? A tanácsadó szerződéskötéskor bizonygatta, hogy csak eladás után kell fizetnünk. Erre kérnék választ.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megbízási szerződés tartalma az irányadó, az abban foglaltak szerint lehetséges felmondani a szerződést. A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve akkor, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el. A szerződését sajnos nem ismerem, így nem lehet korrekt módon állást foglalni.

Kérdés: Volt párommal van egy közös néven levő kisebb értékű ingatlanunk. Ügyvéd előtt kívántunk megállapodni, hogy az ingatlan rám eső részét (kevesebb, mint a felét) kifizeti a részemre. Biztosítás, mérőóra állást rendezzük, átíratja a nevére. Én már nem tartózkodom ott, ezért fizetni se szeretnék ezekért a szolgáltatásokért. A megállapodásunkat folyamatosan felrúgja, egyre kevesebb az összeg, amit hajlandó fizetni részemre, sőt az ügyvéd előtti találkozást is lemondja. Én szeretnék már ezen túl lépni, milyen lehetőségeim vannak, hogy gazdaságilag is ki tudjak lépni ebből a kapcsolatból, meddig húzhatja még a volt párom a megállapodást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bíróság előtt pert indíthat a közös tulajdon megszüntetése iránt.

Kérdés: Azzal a problémával fordulok Önökhöz, hogy van egy fél házam, de a volt élettársam élvezi, nem fizet albérleti díjat sem. Már 4 éve nincs bejárásom, még kulcsom se. Mindenféle kommunikációt elutasít ezzel kapcsolatban. 4 éve nekem kellett albérletbe költöznöm a gyerekekkel, azóta is albérletben vagyok már a másodikban, de most megint mennünk kell, mert eladták a házat. Huszonkilenc hetes kismama vagyok, három gyermeket fogok nevelni. Az a kérdésem mik a jogaim, teendőm ezzel kapcsolatba?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a volt élettársa csupán szívességi lakáshasználóként tartózkodik az ingatlanban, úgy nem illeti meg a tulajdonost megillető védelem. Javaslom, hogy tisztázni kell a pontos tényállást, melynek fényében birtokvédelem vagy ingatlan kiürítése iránt indított per, avagy közös tulajdon megszüntetése irán indított per a szükséges.

Kérdés: Röviden leírnám a történetem: megszálltam egy panzióban egy hónapig, még mindig itt vagyok 2 hete. Lefoglaltam a szobát és 1 héttel az érkezésem előtt felhívtam a tulajdonost és megkérdeztem, hogy elég erős-e az ágy a szobában, mert bizony én elhízott vagyok (150 kg). A tulajdonos azt mondta, hogy igen el fog bírni. Hát sajnos az ágy hiába volt új, 4 db ágyrács eltört alig két hét után. A kérdésem az lenne, hogy most ez a panzió vagy az én felelősségem? Fizetnem kell vagy nem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szállodának kell bizonyítani, hogy kára keletkezett és hogy ezt a kárt – szándékosan vagy gondatlan magatartásával – Ön okozta.

Kérdés: Vh. eljárásban az adósnak se munkahelye, se vagyona nincs a végrehajtó szerint.  A végrehajtás eredménytelen, már közel öt éve. Mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben tényleg nincsen vagyona az adósnak, úgy a végrehajtó sem tud mit behajtani rajta. Így teendő nincsen, le fogja zárni a vh-t.

Kérdés: Meddig vagyok köteles lakhatást biztosítani a gyermekem anyjának, ha nem vagyunk házasok, se élettársi jogviszonyban nem vagyok vele?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Önök együtt élnek és Önök között érzelmi és gazdasági közösség áll fent, úgy élettársak. A párját szívességi lakáshasználóként, nem illeti meg a tulajdonost megillető védelem az élettársi kapcsolat megszűnését követően.

Kérdés: Ingatlan kisajátítása.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Legyen szíves kérdést feltenni.

 

Kérdés: Egy jogi kérdésben szeretném kérni a szakvéleményét. Volt egy büntető ügy, amelyben engem teljesen alaptalanul megvádoltak hivatalos személyek elleni fegyveres erőszakkal. A másodfokú tárgyalásra kiderült, hogy a sértettek által szervezett tanúk hazudnak. Mellékelem a videó felvételt, amelyet az ügyvédem kikövetelt a szembesítésről, miután a rendőrnő elfogultsága a szokásos mértéken is túlment. Különben első fokon ezt a filmet meg se nézték. Majd a második szervezett tanúról is kiderült, hogy fizikailag nem lehetett a helyszínen és a két rendésszel bizalmas kapcsolatban áll. Tehát a bírói tanács mindkettőt kizárta. Sőt időközben az is a tudomásukra jutott, hogy a sértett ellen, aki valójában engem is bántalmazott, rendőrségi eljárás van folyamatban, hasonló bűncselekmények miatt. Például az ellenem elkövetett bántalmazása előtt éppen a miskolci helyettes főügyészt rángatta ki a kocsijából. Az úr jelezte, hogy hajlandó mellettem tanúskodni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos kérdést nem tett fel, illetve amennyiben van védőügyvédje, úgy javaslom, hogy a kollégával konzultáljon az ügyében.

 

Kérdés: Az lenne a kérésem, hogy a párom édesapja nemrég elhunyt, most lesz a hagyatéki tárgyalás, négyen vannak rá, mint örökösök. Két ház volt a nevén, de viszont volt 16 millió Ft tartozása. Az lenne a kérdés, hogy érdemesebb lenne lemondani a két házról vagy ha lemondunk róla, utána az állammal vagy önkormányzattal meg lehet egyezni? A kisebb házban én és a párom lakunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az öröklésről lemondani csak az örökhagyó életében lehet, ugyanis a lemondás az örökhagyóval kötött szerződés. Az örökhagyó halálát követően az örökséget visszautasítani lehet, azonban az nem csak a tartozásokra, hanem a jogosultságokra is kiterjed. Így javaslom, hogy elsősorban próbáljanak megállapodni a hagyatéki hitelezőkkel. Az örökhagyó által felhalmozott tartozásokért az örökös a hagyaték erejéig felel, saját vagyonával nem.

Kérdés: 1/1 tulajdonú ingatlanomból kizárt a haszonélvező (volt élettársam), elvette a kulcsaim. Kérdésem az lenne, hogy juthatok be törvényesen az ingatlanomba?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A haszonélvező kizárólagos birtoklásra jogosult, így nem kell, hogy Ön is kulcsokkal rendelkezzen. Csak ellenőrizni mehet be, előzetes egyeztetés után.

 

Kérdés: Nincs róla papír, hogy van, de jó értéke van neki. Ezt, hogy tudnám berakni a hagyatékba?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy írjon végrendeletet.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy adott egy házasság, ami megromlott, elváltak a felek, majd fél év után újra kibékültek. Összeköltöztek. Spórolt pénzből+hitelből vettek 1 ingatlant, az ingatlan a hölgy nevére került, mivel akkor a férfi dolgozott, úgy egyeztek meg, majd átiratjak közös névre. A hitel is a nő nevén van. De a férfi fizetése is a nő számlájára megy. Van közös gyermek is, kiskorú és nagykorú is. Ilyen esetben mi illeti meg a férfit? 2 éve vették az ingatlant, még van rajta hitel. Amennyiben külön mennek, kinek mi jár?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a házasság felbontását követően a felek nem rendezték szerződéssel vagy peres eljárás során a házassági közös vagyon megosztását, úgy az jelenleg is fennáll a felek között.
A bontóperben, ha megállapításra került az életközösség megszűnésének időpontja, akkor a válást követő összeköltözéssel a felek között élettársi közösség keletkezett, mely során az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül. Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés.

Kérdés: Szomszédom a mezsgyémre engedi a szennyvizét. Mit tehetek ellene?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban próbáljon megegyezni a szomszédjával, illetve írásban szólítsa fel, hogy hagyja abba a szennyvíz átengedését. Amennyiben nem jár eredménnyel a megkeresése, úgy a helyi jegyző előtt kérhet birtokvédelmet.

Kérdés: Az édesapámnak rajtam kívül nincs más leszármazottja, az új házastársnak szintén az előző házasságból egy fia van. Az édesapám nagyon beteg és kevés tiszta pillanata van. Van egy közös tulajdonba lévő családi ház, amiben laknak és egy lakás + 2 különálló garázs. Amennyiben elhalálozna az édesapám és nincs végrendelete, milyen öröklési szabály vonatkozik ránk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában a törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke és a túlélő házastársa.

Kérdés: Adott egy motor, amit betegség miatt nem tudtam időben átíratni és a NAV terhelést tett a motorra, így most emiatt nem tudom elvégezni az átíratást. A kormányablakban azt mondták, hogy az előző tulaj menjen be a NAV-hoz az adásvételivel és akkor leveszik a terhelést, ennek már 2 hónapja. Hová fordulhatok ilyen problémával?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy vegye fel a kapcsolatot az előző tulajdonossal.

Kérdés: Pár évvel korábban a nagymamám a háza tulajdonjogának a felét a nevemre rakatta, a lányáé a tulajdonjog másik fele és a nagymamám a haszonélvező. Azt szeretném kérdezni, hogy megszabadulhatnék-e valahogyan a tulajdonjog részemről anélkül, hogy beszélnem kellene velük? Nem szeretnék pénzt a tulajdonjogért cserében, csak azt, hogy ne kelljen beszélnem a rokonaimmal. Nem tudok sokat az ingatlan adatairól, a szerződésemet nem is láttam az aláírás óta, mert apám élettársa jogász és ő szerette volna őrizni. Ha nem tudok megszabadulni a tulajdonjogomtól anélkül, hogy beszélnék velük, milyen következményekkel jár, ha nem tudnak elérni akkor, amikor intézik az ingatlannal kapcsolatos ügyeket? Ha kezeletlenül hagyom az ügyet, keletkezhet tartozás a nevemen a tulajdonjogom miatt és lehetek adós anélkül, hogy tudnék róla? Nem pénzt szeretnék, csak azt, hogy ne kelljen többé beszélnem velük, az se zavar, ha az ő tulajdonukba kerül az ingatlan.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Látnom kellene a tulajdoni lapot a pontos válaszhoz. Ehhez vagy HRSZ vagy pontos cím kellene. Javaslom a személyes ügyvédi közreműködés igénybe vételét.

Kérdés: Egy hiteltartozásomat (152.453 Ft) szeretném egy összegben kifizetni, mely folyószámlahitel. Sajnos OTP faktoringhoz került díj nemfizetés miatt. Kértem KHR egyenleget, hogy mennyi a pontos fennálló tartozás az adott időpontban, ami 2021.04.12-én: 557.093 Ft. Egy összegben szerettem volna rendezni tartozásomat, melynek napja 2021.05.27. Megkerestem őket, hogy mondják meg a mai nap pontosan fennálló tartozásom mennyi lenne? Közölték 667.000 Ft. Kérdezem én, ilyen létezik? Lehetséges? Természetes, hogy csak nem 100.000 Ft plusz kamatot tettek rá. Kértem kimutatást, hogy igazolják vissza, mi került ennyibe csaknem 1 hónap alatt. Tanácstalan vagyok. Nekem ez a hihetetlen kategória. Mit tehetek? Nem érzem jogosnak ezt az egy hónapos 100.000 Ft plusz költséget, amit meg sem mondanak, hogy mi csak annyit, hogy kamat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Helyesen tette, hogy kérte a tételes kimutatást. Annak kézhezvételét követően tud érdemben tárgyalni a másik féllel, illetve dönteni a tartozás kiegyenlítéséről.

Kérdés: Abban az esetben, ha egy rendelt termék a szállítás valamely szakaszában megsérül és ezt a futár észreveszi, majd telefonon a sérülés meglétét közli a vevővel, aki nem kéri a sérült terméket, így a termék visszaszállításra kerül. Kell-e a futár cégnél erről jegyzőkönyvet felvenni? A jegyzőkönyv másolatát kikérheti-e a vevő? A boltnak az új hibátlan terméket kötelessége-e “automatikusan” megküldeni a vevőnek vagy feltételekhez kötheti, például a termék újbóli kosárba rakása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kárveszély, a teljesítéssel száll át a másik félre. Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint: kijavítást vagy kicserélést igényelhet, vagy az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti. A szerződéstől is elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. Igen, elvileg kellene a jegyzőkönyv is.

Kérdés: Ausztriai motorvásárlás ügyében a tulajdonossal beszéltem telefonon, kikérdeztem a jármű állapotáról. Mondtam egy összeget, az eladó egy magasabbat. Ezek után úgy váltunk el, hogy visszajelzek. A beszélgetés angol nyelven zajlott, egyikőnknek sem anyanyelve. Írtam sms-ben, hogy május 23-a a terv. Rákérdezett írásban, hogy megveszem-e akkor, mert intéznie kell a papírokat. Írtam, hogy tervezem megvenni a motort május 23-án, de várjon csütörtökig, akkorra volt szó a határátlépés könnyítéséről. Csütörtökön sms váltás alkalmával megírtam, hogy mégsem utazom ki, mert Mo-n a nevemre íratva már túl drága nekem. Az úr követeli, hogy fizessem ki a 181 EUR-t, ami a rendszámleadás ára. A leadásról, költségéről nem informált, ebből kiindulva felhatalmazást sem adtam neki erre. Ügyvédhez akar fordulni, ha nem fizetek. Az sms-váltásainkat szívesen átküldeném, de erre sajnos itt nincs lehetőségem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben írásbeli felszólítást / EU FMH-t kapna a másik fél ügyvédjétől, úgy javaslom, hogy a dokumentummal együtt mihamarabb keressen fel ön is ügyvédet, a lehetőségek átbeszélése érdekében.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy jelzálog tartozásom 22 millió Ft, ebből 11 millió Ft a kamat, havi 180 ezer Ft-tal nem engedélyezik a részletet, mit lehet ilyen esetben tenni? A megélhetést nem veszik figyelembe, ilyen esetben mit lehet tenni?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Megoldás lehet az értékesítés, és a befolyt összegből az adósságok rendezése. De a pontos válaszhoz minden körülményt ismernem kellene.

Kérdés: Férjemmel megromlott a házasságunk. A magas fizetése egy részét valószínűleg szülei bankszámláján, illetve készpénzben parkoltatja, tehát valószínűleg jelentős “dugipénze” van. Ez azért fontos, mert férjem szüleinek nagy értékű ingatlana van, amelyet a férjem és testvére örökölne fele-fele arányban. A gyanúm szerint szülei halála után ki akarja fizetni a testvérét a félretett pénzéből titokban, miközben a testvére hivatalosan ajándékozással adja oda neki a részét. Az a félelmem, hogy amennyiben hivatalosan adásvételi szerződéssel fizetnénk ki a testvérét, akkor ennek az összegnek/résznek a felére jogosult lennék válás esetén (hiszen a közösen megszerzett vagyonból fizetnénk ki), míg ajándékozás esetén nem kapok belőle semmit. Jól látom a dolgot? Ha igen, mit tehetek ellene?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastárs különvagyonához tartozik: a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy; a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás; a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat; a személyét ért sérelemért kapott juttatás; a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték. A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon. Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik. A bankszámlákon lévő összeg, illetve a pontos fizetés és annak utalása is egy peres eljárásban bizonyítási kérdés, így nem lehetetlen vállalkozás adott esetben ennek bizonyítása (feltéve, hogy tényleg így volt).

Kérdés: Nekem annyi lenne a kérdésem hogy: öröklésnél a nagybátyám rám íratta a részét, mert különben az összeset bukta volna annyi a tartozása, de irtunk ügyvédi papírt, hogy ezt az összeget, amiről lemondott vissza kell neki adnom, amint eladtuk a házat! Szóval a kérdésem annyi, hogy megjött az adópapír az örökségről, amin ugye az ő részének adózása is hozzám került, mivel papíron az én nevemen van az az öröklési rész is. Aláírt papírom van arról, hogy én visszaadtam neki az öröksége részét. De az adózás ugyanúgy az övé, nem az enyém, mivel azt a pénzt ő használja és nem én. Mi a teendőm, hogy ne én fizessem ki az adóját? Ami nem is kevés!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy erre vonatkozóan is kössenek megállapodást.

Kérdés: Sajnos én is a segítségüket szeretném kérni a következő probléma megoldásához. A 42 éves felnőtt testvérem elviselhetetlenné teszi a 75 éves beteg, idős szüleim életét, lelkileg terrorizálja őket, bútorokban, berendezési tárgyakban kárt okoz, kérdéses, hogy mikor fog a szüleimben is. Én is tartok tőle, ész érvekre nem hallgat, szerintem pszichopata. Kívülállók egy kedves, barátságos embert látnak, de nem látják, hogy mi van a zárt ajtók mögött. Haragja kifejezetten az édesapámra irányul, számomra érthetetlen okokból. Hol dolgozik, hol nem. A kérdésem az, melyik hivatalos szervnél, hol tudnék kilakoltatási végzést kapni ellene, hogy a szüleim végre nyugodtan élhessék nyugdíjas éveiket.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy az édesanyja tegyen feljelentést rendőrségen, amivel párhuzamosan vagy birtokvédelmi eljárást, vagy ingatlan kiürítése iránti pert kell kezdeményezni (a helyzet pontos ismeretének függvényében).

Kérdés: Szociális hozzájárulást és szakképzési hozzájárulást a SZÉP kártya juttatás után a 07.,08.,09.,10.,11.,12. hónapra vonatkozóan kell-e fizetni a meghosszabbított veszélyhelyzet alatt? Melyik kormányrendeletben található meg a részletes szabályozás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt igénybe vehető szakképzési hozzájárulás-fizetési kedvezményről szóló 22/2021. (I. 28.) Korm. rendelet, illetve a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény rendelkezései az irányadók.

Kérdés: Azt szeretném megtudni, hogy módosíthatom, illetve töröltethetek termékeket egy megrendelési listáról még mielőtt átvettem volna azokat? Egészen pontosan egy fürdőszoba átalakításhoz rendeltem meg személyesen az üzletben a termékeket és fizettették ki velem a számla végösszegének a felét, amit majd csak hetek múlva kellene átvenni. Én írásban kértem őket 3 hét elteltével, hogy töröljenek a listáról 3 db terméket, mire azt válaszolták, hogy ezt nem tehetem már meg, le nem mondhatok semmit és nem csökkenthetem a számla végösszegét. Köteles vagyok a megrendelt termékeket kifizetni. Lehetséges ez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a szolgáltatóval megkötött szerződés az irányadó, amit nem ismerek.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy CSOK-ot szeretnék felvenni, de a férjemmel külön lakcímen vagyunk és azt mondták, hogy egy lakcímre kell bejelentkezni. De sehova sem tudunk a tulajdoni lapok végett, mert mind a 2 szülőnél több tulaj van és nem tudnak nekünk aláírni (engedélyezni). Mi abba a házba, amit meg szeretnék venni, abba a házba bejelentkezhetünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös háztartásban élést büntetőjogi felelősség vállalásával tett, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal kell igazolni.

Kérdés: A mellettünk lévő telket idén eladták és egy ikerházat építenek rá. Az új tulajdonos a mi kerítésünk mellé 180 cm magas betonkerítést akar építeni a saját telkére. A mi kerítésünk beton alapja 10 m hosszon (a 44,5 m-es hosszból) kb. 10-15 cm-t behajlott. A beton alap 25 cm széles és azért hajlott be, mert a két telek között 50-60 cm szintkülönbség van. A kerítést 32 éve építettük. Nem szeretném, ha a kerítésemnek baja esne. Mi a teendő, mit tegyek, mit tehet a szomszéd?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy közösen kérjenek szakmai tanácsot, és az alapján hozzák meg a mindkettőjük számára elfogadható döntést. Sikertelenség esetén birtokvédelmi eljárás javasolt.

Kérdés: Szomszédom a telekhatáron álló házánál 1 méter mély, 60 cm széles árkot szeretne ásni utólagos szigetelés céljából. A munkákkal meg fog sérülni kb. 15 db 2-4 méter magas növény gyökérzete és a kiásott föld be fog temetni kb. 50 m2 gyepet. Jogom van-e az alábbiakat kérni: 1. A munkák megkezdése előtt adjon át nekem készpénzben 150 ezer Forintot, amely elegendő a növények pótlására és a gyep helyreállítására. Ezeket a helyreállítási munkákat én szeretném saját szervezésben megcsinálni. A jelenlegi növényeket tőből vágja ki és szállíttassa el. Vagy: 2. Tegyen le 500.00 Forint ügyvédi letétet, amiből hivatalos kertésszel a munkákat megszervezem. Garanciát mindenképpen szeretnék kérni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy szakember társaságában üljenek le egyeztetni, a mindkét fél számára elfogadható megállapodás megszületése érdekében. Ezt követően, a jövőbeni viták elkerülése érdekében írásban rögzítsék megállapodásukat. Kérni mindenkinek joga van bármikor bármihez, de az nem azt jelenti, hogy a másik fél köteles is ennek eleget tenni. A leírásából sajnos az sem derül ki, hogy a szomszéd kinek a telkén is tevékenykedne.

Kérdés: Társasházban van egy félszuterén, 24 négyzetméteres lakásom. A lakáshoz tartozik 1000/51 tulajdoni hányad a közös helységek használatára vonatkozóan. Használati megállapodás nincs. Az ablakom alá, amely fél méter magas és a hátsó zárt udvarra néz, az egyik lakástulajdonos odapakolt kb. 3 négyzetméternyi padlót, amit szeretném, ha elrakna onnan. Mit tehetnék, hogy ez megvalósuljon?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A társasházi törvény rendelkezései szerint minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét. Javaslom, hogy a közös képviselővel együtt üljenek le egyeztetni, a mindenki számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében. Sikertelenség esetén birtokvédelmi eljárást javasolok.

 

Kérdés: Munkahelyet szeretnék váltani és már találtam is új munkahelyet. Május 18-án voltam megbeszélésen, ahol elmondtam, hogy a jelenlegi munkahelyemen 30 nap felmondási idővel kell számolni. Így június 19. lenne a leghamarabbi időpont, amikor kezdeni tudnék, szerződést is aláírtuk ezzel a dátummal. Időközben az történt, hogy a jelenlegi munkahelyemről előbb jöttem el, május 31-ével zárult a munkaviszonyom. Kérdésem az lenne, hogy ha már létezik egy aláírt munkaszerződésem június 19-ére dátumozva, akkor június 1-től jogosult vagyok-e az álláskeresési járadékra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben 30 napnál kevesebb idő telik el a két jogviszony között, úgy a biztosítási jogviszony nem szakad meg. Álláskeresési járadékra az jogosult, aki regisztrált álláskereső, az erre vonatkozó kérelmét megelőző 3 évben legalább 360 nap jogszerző idővel rendelkezik és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani

Kérdés: Saját 1/5 tulajdonrészemre szól az állandó lakcímem. Van hét kiskorú gyerekem. Kitilthat a többi örökös a házból? Az állandó lakcímem ott van, a lakcímkártyán is.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tulajdonostársként joga van az ingatlant használni.

Kérdés: Hét éve vettem egy sorházi lakást, ami egy helyrajzi számon szerepel a többi hárommal, de meg volt jelölve a/1, a/2, b/1, b/2. Egy évvel ezelőtt az önkormányzat törölte ezt a megkülönböztetést és most a négy lakás egy házszámon szerepel, mintha egy lakás lenne .Hogy lehetne a földhivatalnál alszámot bejegyeztetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A konkrét megoldási lehetőségek átbeszélése végett javaslom, hogy a birtokában lévő valamennyi okirattal együtt vegyen igénybe ügyvédi konzultációt. Ismerni kellene a válaszhoz sokmindent…..

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy április 19-én kötöttem egy életbiztosítást, ami megtakarításos, hosszú futamidejű, fiamnak, aki 12 éves. Szerződő én lennék. Viszont eredetileg Fundamentát akartam, de mivel senki nem volt abban a pillanatban aki Fundamentázott volna, így elhamarkodtam és megkötöttem ezt. Amit megbántam, mivel most lenne lehetőség Fundamentát kötni neki, mint a nővérének. (Ugyanolyat akartam mindegyiknek, mikor 12 évesek lesznek.) Kérdésem, hogy eltelt 2 hónap, visszamondhatom-e a biztosítást? Visszakapom-e a pénzt, amit már befizettem, vagy azt bukom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a szerződés tartalma az irányadó, azaz a felmondásra vonatkozó szerződési feltételek.

Kérdés: Gyermekem egy év múlva középiskolába kerül, melyet az otthonunktól távol, vidéken szeretne elkezdeni, az apa lakhelyén (tőlünk 250 km-re). Kizárólagos szülői felügyeleti jog mellett én neveltem születésétől, de ő az apjához húz. Nem elleneztem, de kollégiumi elhelyezés és hétvégenkénti hazajövetel mellett. Az apa a gyereket egy szuper új házba való költözéssel kecsegteti (ellenemre), hogy arra vegye rá a gyereket, hogy oda költözzön hozzá, ne a koleszba. Ettől kezdve a gyerek hallani sem akar a kollégiumról, csábítja a csillogóbb és vonzóbbnak tűnő élet. Félek, hogy nem jönnek ki jól egymással, félek, hogy a gyerek az utcára kerül vagy rossz társaságba és az apa csak mossa a kezeit, hiszen minden felelősség a nyakamban van, de a távolság viszont túl nagy ahhoz, hogy érdemben segíthessek, ha gond lesz. Mit tanácsoltok, mit tegyek? Nem korlátozni akarom a gyereket, nem is elválasztani az apától, de biztonságos és normális kereteket szeretnék. Mik a lehetőségeim?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy üljenek le és együtt beszéljék át a lehetőségeket. A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő: a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.

Kérdés: A volt barátnőm örökbe adta a fiamat. Most lesz 5 éves. Van-e lehetőség, hogy megtaláljam és magamhoz vegyem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bírósághoz fordulhat az apaság megállapítása, az apaság vélelmének megdöntése érdekében. A pert a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani. Örökbe adni csak úgy nem lehet, itt bizonyosan más eljárásokról is szó van, csak nem biztos, hogy tud róla.

Kérdés: Az elmúlt 6 hónapban a munkáltatóm hatósági letiltás jogcímen levonja a fizetésem 33%-át. Mint megtudtam, kötelesek a letiltásról engem értesíteni, viszont én semmilyen értesítést nem kaptam! Ha a munkáltató úgy vonja le, hogy nem tett eleget a törvényi kötelezettségének és nem értesített engem, jogellenes letiltás címen visszakövetelhetem-e az eddig levont összeget?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Nem.

Kérdés: A kérdésem a következő lenne, én és a feleségem közösen vettünk egy nyaralót, melyet a pincétől a padlásig teljesen fel kell újítani. Ebbe a felújításba, illetve a vásárlásba is az én szüleim körülbelül három millió Ft-ot adtak bele eddig. Létezik-e olyan lehetőség, papír vagy szerződés, ami alapján, ha válásra, illetve osztozkodásra kerülne a sor, akkor nekem ennyivel több járna-e vissza?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Házastársakként köthetnek házassági vagyonjogi szerződést, amely akkor érvényes, ha azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Kérdés: szülei miért, milyen formában stb. adták…..?

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni egy vagyonmegosztásban. 25 év házasság után elhagytam a férjem, mert alkoholproblémái voltak, otthagytam ingó és ingatlannal együtt. 6 év eltelt és szeretném kérni a felét mindennek, mivel nem mehetek vissza a házunkban, mert lett egy élettársa és most gyermeket várnak. Félek, hogy a 2 közös gyermekünk is ki lesz semmizve, mit tehetek? Együtt szerveztünk meg mindent.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy a konkrét lehetőségek átbeszélése érdekében a birtokában lévő valamennyi irattal, dokumentummal vegyen igénybe ügyvédi konzultációt. A megoldás feltehetőleg a közös tulajdon megszüntetése és / vagy többlethasználati díj követelése lesz.

Kérdés: Van egy ingatlan a leányom nevén, aki kint tartózkodik Amerikában és nem szándékozik hazajönni. Az ingatlant el szeretné adni és a személyi igazolványa lejárt, mi a teendő, hogy a nevében én, mint édesanya, aki haszonélvező is vagyok, el tudjuk adni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan adásvételhez szükséges egy meghatalmazás a lányától. Meghatalmazás más érvényes okmányok birtokában is adható. Konzul előtt kell megtenni, ügyvéd fog tudni segíteni benne.

 

Kérdés: Elkérhetem-e valaki szemüvegét?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogi akadálya nincsen.

Kérdés: Szeretnék érdeklődni, hogy egy szolgáltató (webáruház bérlésről van szó) az általa nyújtott szolgáltatás fizetési módjai közül kizárhatja-e az átutalásos fizetési módot és csak a bankkártyás fizetést fogadja el. Ezt egyébként az ÁSZF tartalmazza, de problémásnak érzem a fizetési mód ilyen korlátozását.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Semmilyen problémát nem látok ebben. Amennyiben nem tetszik Önnek, nem köteles szerződni velük.

Kérdés: Lenne egy olyan kérdésem, hogy elvállaltam egy tető faanyag megmunkálást egy osztrák bácsinak. Ennek a bácsinak van egy tolmácsa, ő által vállaltam a munkát. Számlát nem kért. Kaptam 3.500.000 Ft-ot faanyagra. Ezt le is papíroztuk. Beszereztem a tetőanyagot, ezt meg kellett munkálni, antikolni. Valami oknál fogva tolmácsa az én nevembe akart elkérni 1 millió Ft-ot úgy, hogy nem is tudtam róla. Én szerettem volna csinálni a munkámat. De így, hogy pénzt szeretett volna kicsalni a nevemben, azt mondta, többet nem kell menni. Amit kaptam pénzt, azt tudom számlával igazolni. 1 milliót meg elrakott magának. 4.500.000 Ft-ban egyeztem meg a tetőszerkezet készítésre, ebből beszereztem az anyagot, meg kis munkálataim voltak, antikoltam, ami nagyon időigényes, sok munkám benne van. Az a kérdésem, hogy mi lehet ebből? Én is csak az áldozata vagyok.

Válasz: Tisztelt Kéredző! Javaslom, hogy vegye fel közvetlenül a kapcsolatot a megrendelővel, és egymás között tisztázzák a kialakult helyzetet, valamint a pontos megrendelést és költségeket. Ennek fényében lehet dönteni a folytatásról, lesetéges eljárásokról.

Kérdés: Szlovákiai vállalkozóként árulhatok-e elektromos cigarettát és e-liquidet online Magyarországon? Az e-liquid lehet ízesített, de nikotint nem tartalmazhat? A nikotinos booster árusítása engedélyezett? Pontosan milyen irányelvek vonatkoznak erre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet rendelkezései szerint a jellegzetes ízesítésű dohánytermékek forgalomba hozatala tilos, ide nem értve a dohánytermékek előállításához nélkülözhetetlen adalékanyagok – például az érlelési folyamat során elveszett cukortartalmat pótló cukor – használatát, ha az adalékanyagok nem eredményeznek jellegzetes ízesítésű terméket, és nem növelik jelentős vagy mérhető módon a dohánytermék függőséget okozó hatását, toxicitását, továbbá az el nem égett formában rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító tulajdonságait (CMR tulajdonság). Jellegzetes ízesítés: a dohánytól eltérő, adalékanyag vagy adalékanyagok kombinációjának használatából adódó, egyértelműen észlelhető – többek között gyümölcs, fűszer, gyógynövény, alkohol, cukorka, mentol vagy vanília – illat vagy íz, amely a dohánytermék fogyasztása előtt vagy során érzékelhető. Tilos az alkotóelemeikben – így a szűrőben, a papírban, a csomagolásban, a kapszulában, illetve az érintett dohánytermék illatát vagy ízét, vagy füstintenzitásának megváltoztatását lehetővé tevő minden technikai megoldásban – ízesítést tartalmazó dohánytermékek forgalomba hozatala.
A szűrő, a papír és a kapszula nem tartalmazhat dohányt vagy nikotint.

Kérdés: Feleségem vagyonközösség megszüntetése iránti pert indított ellenem. Tárgyalás még nem volt. Három ingatlanunk van, mindegyiket fele-fele arányban tulajdonoljuk. Ezekre perfeljegyzés lett bejegyezve. Az egyik ingatlanon, amelyik kb. 90 százalékos készenlétben van, szeretném a saját költségemen a munkát folytatni. Ő ez ellen tiltakozik, jogi következményekkel fenyegetőzik. Szerinte semmilyen munkát nem végezhetek a perfeljegyzés miatt. Kérdésem: Valóban nem végezhetek munkálatokat a saját házamon, a saját költségemen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A perfeljegyzés csak azt mutatja, hogy az ingatlannal kapcsolatban per van folyamatban. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a per eredményeként változhat a tulajdonos vagy a tulajdoni arány. Tehát munkát végezhet, de kérdés, hogy érdemes-e?

Kérdés: A 30 éve meghalt nagymamám tulajdonában volt földterület tulajdonjoga nem lett időben rendezve. Egy mostani törvény szerint felkutatták az örökösöket. Szeretném megkérdezni, hogy mivel nagyon kis értékű földterületről van szó, ami hét tulajdonosé lenne, szeretnénk lemondani az állam javára. Ebben az esetben is kell-e közjegyzői díjat fizetni, ha kell egyénenkénti összeget vagy a hét főnek egy összeget kell-e fizetni és mennyi egy ilyen eljárás összege?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökséget nem köteles elfogadni, ugyanis az örökös az öröklés megnyílása után az örökséget visszautasíthatja. A visszautasítás történhet szóban a hagyatéki tárgyaláson, illetve történhet írásban is. A visszautasításról szóló írásbeli nyilatkozatot az eljáró közjegyzőnek szükséges címezni. Visszautasítás során nincs lehetőség dönteni arról, hogy kinek a javára történik a visszautasítás. Visszautasítás során nincs illetékfizetési kötelezettség.

Kérdés: Szeretnék saját honlapot indítani. Az a kérdésem, hogy egy honlapnak mik a jogi alapjai? Minek kell eleget tennie, hogy szabályos legyen? Ha esetleg nem tudnák, hol tudok ennek utánanézni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy mi lesz a honlap tartalma.

Kérdés: Az 5 méter széles udvaromból az új szomszéd 2,5 métert követel a háza szigeteléséhez. Mentett kutyákkal foglalkozom, a jegyzői helyszíni szemle alapján kifogástalanul. Kutyáim egy része az udvaron van. A szomszéd 2-szer egy hetet kér. Az udvari kutyáim lakásban való elhelyezését azokra az időszakokra saját zsebből kell-e megoldanom, valamint mivel kisgyermekes komoly krónikus beteg nő vagyok, így a nagy fiamat arra a hétre ki kellene kérnem a munkából, hogy segítségemre legyen. Kérhetem-e, hogy azt a hetet, mivel miattuk szükséges, a szomszéd fizesse ki? Szegények vagyunk, nincsenek tartalékaink.19 gyógyszert szedek, a munkák heteire fiam segítségére szükségem van a kutyák fegyelmezésében, a szomszéd jelenleg nem zárkózik el azelől, hogy ezeket a dolgokat megoldjuk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy a szomszéd és az önök érdekeit is szem előtt tartva próbáljanak meg megállapodni, olyan gyakorlati megoldást találni, amely mindkét félnek megfelelő és kivitelezhető. Önnek többletköltsége nem keletkezhet, de köteles segíteni a munkálatokat.

Kérdés: Az alábbiakban kérem szíves tájékoztatásukat. Volt férjem nem hajlandó beoltatni magát koronavírus elleni vakcinával. Két közös gyermekünk van. Kizárólagos szülői felügyeletet én gyakorlom és a gyerekek kéthetente hét végén mennek apukához. Van-e bármilyen jogom, módom arra, hogy mivel “veszélyes” környezetbe engedem a gyerekeket, kérjek akár pcr tesztet volt férjemtől vagy akár meg is tagadhassam a gyerekek látogatását? Én be vagyok oltva és szeretnénk mind a gyerekek és én is egészségesek maradni! Milyen jogi lehetőségeim vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelenleg a védőoltás nem kötelező, az önkéntes alapú. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A gyermekétől különélő szülő pedig jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani. A volt férjével szükséges megállapodniuk, szem előtt tartva, hogy a kapcsolattartás során a gyermek érdekének kell elsődlegesen érvényesülnie.

Kérdés: 2020-ban vettem egy vidéki házat. Az adásvétel megtörténte után derült ki számomra, hogy az ingatlan nyilvántartási térképén nem szerepel az egész ház, egy szoba hozzá lett építve kb. 40 évvel ezelőtt, ami nem szerepel a térképen. Szeretném megkérdezni, hogy milyen módon lehet ezt pótolni és kinek a kötelessége? Az eladónak vagy nekem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan fekvése szerinti földhivatalhoz / önkormányzathoz tud fordulni, valamint szüksége lesz földmérő szolgáltatására is. 10 év után nem lehet bontatni, és a vevő dolga már ennek intézése.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy politikai pártoknak van joga lekérni a személyes adataimat politikai reklám/toborzás céljából? Az ügyintézőjük azt állította, joguk van lekérni a szolgáltatómtól és nekem kell jeleznem, hogy nem járulok hozzá, hogy kiadják másnak. Nekem ez nem tűnik reálisnak. Írtam nekik egy e-mailt és fel is hívtam őket, hogy tájékoztassanak honnan jutottak hozzá az adataimhoz. Jeleztem, hogy azok tárolásához nem járulok hozzá. Telefonon az ügyintéző tagadta, hogy tárolnák az adataimat. De az automatahívás technikai tulajdonságai miatt kizárt, hogy ne rendelkezzenek a telefonszámommal. Az lenne a kérdésem, hogy ha nem reagálnak az adatigénylésemre, hol vagy milyen úton tudom őket felelősségre vonni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem tiltja le az adatait, akkor bizonyos feltételek fennállása esetén azok lekérhetőek. Amennyiben jogszerűtlennek érzi, akkor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz tud fordulni kivizsgálás kérése céljából. (https://www.naih.hu).

Kérdés: Melyik évben adtak vissza a tulajdonostól elvett földeket? Államosítottak, termelőszövetkezet használta. Édesapám 1971-ben meghalt, most szeretném a hagyatéki tárgyalást elindítani. Lehetséges-e, hogy egy leszármazott (unoka) a születésétől kezdve betegintézetben van, a testvére nem adja ki az intézet címét, hivatkozva arra, hogy úgyse tudná mit ír alá. Nem engedi zavarni. Lehetséges-e, hogy tudjuk, hogy él, de a címet nem tudjuk. Valahova letétbe helyeznénk az ő ráeső részt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtakból pontosan nem derülnek ki a részletek, ezért azt javaslom, hogy a rendelkezésére álló dokumentumokkal együtt kérjen ügyvédtől személyes konzultációt a lehetőségek átbeszélése érdekében.

Kérdés: Egy állami egyetemen dolgoztam, először alkalmazottként, majd a nyugdíjkor elérése után számlával és legvégül egy nyugdíjas szövetkezeten keresztül a grafikai műhely vezetőjeként. A műhelynek minden kérésem ellenére nem volt, nem készítettetek telephely engedélyt. Egy vasárnap, a késő délutáni munka befejezés után elfelejtettük elzárni a vízcsapot és a valószínűsíthető éjszakai megnőtt víznyomás okán, az áram alatti vízkompresszorról egy vízvezeték cső lecsúszása miatt beázott az alattunk lévő másik műhely, a boltíves födém is átvizesedett és az ott tárolt javarészt adminisztratív, oktatási anyagokban is keletkezett kár. Azonnali hatállyal megszüntették az alkalmazásomat és szóba került, hogy miután az én hibámból következett be a beázás és ha nem fizet a biztosító (nem tudom milyen biztosítása van az egyetemnek), akkor kártérítési pert indít ellenem a kancellár, szerintük én okoztam eseményt. Szeretném tudni a számomra legrosszabb ítéletet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint amennyiben az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős. Abban az esetben, ha az alkalmazott a kárt szándékosan okozta, az okozott kárért az alkalmazott egyetemlegesen felel a munkáltatóval. (Megjegyzem azonban, hogy egy ilyen esetben a károkozó személyét szinte lehetetlen bizonyítani, hacsak azt ő maga el nem ismeri.)

Kérdés:2020. február óta dolgozom egy kereskedelmi cégnél, a szerződésünk mindig határozott időre szólt. Jelenleg június 30-án lejár. Nem igazán írnám alá a következő időre. A kérdésem az, hogy ilyenkor van-e felmondási idő? Szerintem nincs. Előtte szólni kell, hogy el akarok menni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Határozott idejű munkaviszony esetében csak abban az esetben van felmondási idő, ha a munkavállaló a munkaviszonyát a szerződés lejártát megelőzően kívánja felmondani. A határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. Amennyiben nem kíván június 30. napját megelőzően felmondani és nem kívánja aláírni az új munkaszerződést sem, úgy a jelenlegi munkaviszony június 30. napjával lejár.

 

Kérdés: Kérdésem a következő lenne: a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése után, követelhet-e egy olyan bank (pénzintézet), amely nincs feltüntetve a hagyatéki végzésen, hogy az elhunytnak (elhunytaknak), velük szemben tartozásuk lenne és hogy ezt az örökös (örökösök) megöröklik, illetve rendezniük kell. Mivel szüleink elhunytak, apa: 2020.03.05., anya: 2020.04.04. Hagyatéki végzés közjegyző jelenlétében: 2020.11. és 12. hóban volt, ami 2021.02.04-én jogerőre emelkedett. Ebben 2 tartozás van feltüntetve szüleink részéről, amelyből egy rendezve a másik folyamatban van jelenleg. Azonban jelentkezett egy harmadik pénzintézet, ahol szüleinknek még tartozása van és anyukánk volt az adós, apukánk pedig az adóstárs. Ebben az estben jogos-e a követelés, hogy a hagyatéki végzésen ez a tartozás nem szerepel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, követelheti a bank, de csak a hagyaték erejéig felelnek.

Kérdés: Élettársi kapcsolatban élek valakivel 8 éve. A másik fél lakásában lakunk, az enyémet időközben kiadtam. A kapcsolat felbontása esetén mondhatja-e a másik fél, hogy a bérleti díjamból, amit időközben szereztem, ő utólag követel valamekkora összeget? Milyen összegre formálhat jogot ez esetben? Van-e erre valami szabály, gyakorlat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Követelni bárki bármit követelhet, attól az még nem lesz jogszerű és nem is fogják megítélni.

Kérdés: 10 éve vagyunk együtt férjemmel, 2 éve vagyunk házasok. Vettünk egy házat 6 éve, mely az én nevemen van. Abban az esetben, ha történetesen meghalnék a férjem mit örökölne? Van két gyermekem az első házasságomból. Szeretnénk jogilag rendezni ezt a dolgot, hogy úgymond ne kelljen a “híd alá mennie”, mivel egyben ő az adóstársam is. A hitelből, mint adóstárs állítólag ki lehet vonni, de ezzel még mindig nem oldódott meg a fő probléma. Nehezíti a dolgot az is, hogy ha netán én nem lennék, akkor nem akar ott maradni a házban, viszont pénz nélkül nem tud továbblépni. Elnézést, hogy ilyen hosszúra sikeredett.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Több jogi megoldás is létezik, átbeszélést igényel az önök számára megfelelő megtalálása. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint végintézkedés hiányában a törvényes öröklés szabályai érvényesek. A törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke ÉS a túlélő házastársa is.

Kérdés: Állami kórházban dolgoztam, márciusban nem írtam alá az új szerződést, ezért megszűnt a munkaviszonyom. Abban szeretném a segítségét kérni, hogy van-e lehetőség arra, hogy visszamenjek egészségügybe dolgozni, ha nem akkor mennyi idő az, amit ki kell várnom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyának általa kezdeményezett megszüntetését követően az érintett személy 12 hónapon belül újabb egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít, akkor az új egészségügyi szolgálati jogviszonyban megállapított illetménye egy évig nem haladhatja meg a korábbi jogviszony megszűnésekor irányadó illetményét, függetlenül az utóbbi jogviszony létesítése érdekében kötött egészségügyi szolgálati munkaszerződésében szereplő heti munkaidejétől.

Kérdés: 4 éve dolgozok egy cégnél. Hosszú gondolkodás után úgy döntöttem, beadom a felmondásomat. 2021.05.17-én ezt meg is tettem, viszont, amit ezután tudtam meg nem igazan esett jól, mivel a cég nem elég, hogy 30 napos felmondási időt szabott ki nekem, amivel természetesen nincs problémám. Azzal viszont van, hogy megvon tőlem sok mindent (bónusz + cafateria). Csalódott vagyok, mert végig hűségesen bejártam dolgozni, táppénzen 2x voltam az elmúlt 4 évben. Sok kollégám biztat, hogy járjak utána, biztos van kiskapu. Megmondom őszintén, kb. 60 ezer Forinttól esek el így. Kérdezem én: Megéri maradni tudva, hogy nem kapom meg azt, ami jár? Táppénzt ajánlottak, de nem tudom, mennyi időre mehetek el úgy, hogy közös megegyezéssel kapjam ki a papírjaimat!? Szeretném igénybe venni a munkanélkülit is, így nem mindegy, hogy kapom kézbe a papírjaimat. Mindig is becsületesen dolgoztam, mégis becsapva érzem magam. Kérem segítsen nekem némi információval mi a teendő ilyenkor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Abban az esetben, amennyiben Ön úgy döntene, hogy nem tölti le a kiszabott felmondási idejét, munkáltatója dönthet úgy, hogy Önnel – mint szabálytalanul távozott munkavállalóval – szemben igényeket, követeléseket érvényesít (pl. felmondási időre járó távolléti díj, valamint egyéb károk megfizetését is követelheti). A táppénz vonatkozásában azt tanácsolnám Önnek, hogy egyeztessen munkáltatójával, mennyi időre tudna táppénzre menni. Az Ön által leírtak alapján azonban azt javasolnám Önnek, hogy töltse le felmondási idejét a cégnél, hiszen azonnali távozásának lehetséges jogkövetkezményei súlyosabbak lehetnek annál, mint amekkora összegtől Ön elesett.

Kérdés: A kérdés az lenne, hogy megteheti-e egy nagy áruházlánc egyik üzlete azt, hogy szóban kitiltja a boltból azt a pszichésen beteg vásárlót, aki esetenként kritizálja hangosan az üzlet eladóit a hiányosságok és egyéb ott lévő problémák miatt? Garázdaság, illetve lopás nem történt, ami esetleg okot adhatna erre.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdéses áruházlánc jogosult fenntartani a jogot, hogy bármely kereskedelmi egységükben (boltjukban) a házirendet megsértő személyt a tulajdonában lévő területről kitiltsa, ilyen személlyel jogviszonyba ne lépjen. Ilyen esetben lehetőség van azonban a kitiltás felülvizsgálatára, amelyről pontos információkat az adott áruház tájékoztatójában/ házirendjében lehet megtalálni.

Kérdés: Igaz az, hogy ha a pápa valamelyik országba látogat, ott közkegyelmet adnak? Illetve az, hogy leírás lehet vagy akármilyen hasonló dolog?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincsen ilyen szabály.

Kérdés: Egy weboldal az engedélyem nélkül, igaz név nélkül, de olyan információkkal megosztott egy bejegyzést, amely alapján tudhatják, hogy én vagyok (Kor, lakhely, cselekedett). Mit tehetek, hogy ezt eltávolítsák?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Vegye fel a weboldal munkatársaival a kapcsolatot a helyzet mielőbbi tisztázása érdekében. Amennyiben nem sikerül egyezségre / megoldásra jutniuk, peres eljárást tud kezdeményezni.

Kérdés: A nők 40 éves munkaviszonya után járó nyugdíjazási lehetőséggel szeretnék élni, időben beadtam a szükséges kérelmet. A nyugdíjfolyósító azonban nem küldte el a határozatot időben, a sok munkájukra hivatkozva, ezért a munkáltatóm a felmondási időmet a beadástól kezdte el kiszámítani. Elvileg 2021.11.22-től megvan a 40 év munkaviszonyom és a szolgálati időm és én még az idén eszerint szeretnék nyugdíjba menni, de a munkáltatóm számítása szerint 2022.01.08-tól mehetek majd csak nyugdíjba. A kérdésem az lenne, hogy jogszerűen járt-e el a munkáltatóm (közalkalmazott gyógypedagógus vagyok)? A másik kérdésem az, hogy a 40 év után járó jubileumi pénzt jogszerűen tartják-e vissza, mert azt is majd csak 2022. január 8-án akarják kifizetni, pedig az már ebben az évben november 22-től esedékes lenne.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A felmentési időt a feltételek teljesülése napjától visszafelé kell számolni. Abban az esetben, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül, továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.

Kérdés: Az ingatlan ajándékozva lett 2013-ban. Az lenne a kérdésem, hogy a volt tulajdonos visszaveheti-e még? És igaz lehet-e az az állítása, hogy még rajta van a haszonélvezete? Mivel már rég nem az ő tulajdona. Gondolom nem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nézze meg az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapot, azon szerepelnek a terhek – így az említett haszonélvezeti jog -, továbbá hogy ki a nyilvántartás szerinti tulajdonos. Az ajándék visszakövetelése csak peres úton érvényesíthető, amelynek feltételei igen szigorúak.

Kérdés: Egy ismerősömet beengedtem a házamba egy hétre, mert nem tudott sehová menni. Azóta már eltelt 2 hét, de nem akar kiköltözni. Azt szeretném megtudni, hogy tudom őt a házamból kitenni? Kihez kell fordulnom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy szólítsa fel az illetőt, amennyiben az nem vezet eredményre, az ingatlan kiürítése céljából pert, majd végrehajtást indíthat.

Kérdés: 50-50%-os használatban lévő út és kapu esetében lezárhatja-e az első lakó a kaput a hátsó lakó terhére, hogy hozzá ne tudjanak bemenni vendégek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem, ilyet nem tehet jogszerűen az illető.

Kérdés: 3 részből álló osztatlan közös tulajdonú nyaralóm a középső, a két szélső szomszéd között, így a kertem is. Az egyik eddig szinte lakatlan volt, mert elhanyagolták, így a hátsó kerthez, s a tárolóhoz a bejárásom eddig biztosítva volt. Most eladásra került, s a szomszéd kerítéssel el akarja választani. Mivel a másik szomszéd eddig se engedett át a területen, ha biciklit szeretnék kitolni vagy esős időben a kutyámat szeretném a kertbe hátra engedni, lehetetlenség. Elől minimális a kertrész, kb. 10 négyzetméter. Kérdésem, hogy megtehetik-e ezt velem a szélső szomszédok, esetleg van-e lehetőségem kérni tőlük, hogy szabad bejárást biztosítsanak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy bonyolultsága folytán, az iratok ismerete hiányában azt javasoljuk önnek, hogy forduljon ügyvédhez személyesen. Birtokvédelem, ill. közös tulajdon megszüntetésének 4 esete is előfordulhat megoldásként.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy meghalt apukám és örököltünk egy kis házat. Mik a teendők, ha el szeretnénk adni? Nem voltunk még ilyen helyzetben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a tulajdonukat képezi az ingatlan az ingatlan-nyilvántartás szerint is, úgy meghirdethetik az interneten, vagy igénybe vehetik ingatlanügynök segítségét is.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy az udvaromban mekkora távolságra pakolhatok bármit a szomszéd házának falától?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések nem tartalmaznak a kérdésére vonatkozó előírásokat, tehát nincs meghatározva egy olyan minimum távolság a szomszéd falától kezdődően, amin belül ne lehetne bármit is odahelyezni. (Természetesen az Ön telkén értendően.)

Kérdés: Utcán leszólították a 14 éves lányomat, hogy ha statiszta szeretne lenni vagy reklámokban szerepelni, akkor jelentkezzen a Hungaro Média Produkciós Irodánál a Nyúl utca 13/b. szám alatti irodában. Elmentünk az irodába, ahol készítettek néhány fotót és közölték, hogy gratulálunk bekerült a csapatba. Megbízási szerződést írtunk alá, melyben részletfizetési kedvezményt kaptunk 3 X 45.000 Ft + 20.000 Ft regisztrációs díj. A megbízási szerződésen egy Pro in Care Kft. cégbélyegző van, amely cég a fotózással foglalkozik. Sajnos későn néztünk utána a cégeknek, de a Hungaro Média Produkciós Iroda rég megszűnt, a Pro in Care 2020-as elindulása óta 3 lezárt végrehajtási eljárása volt és most is folyik egy végrehajtási ügye. Érvényes-e így a szerződés, amit aláírtunk? Mit tehetünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben mivel Önök egy létező jogi személlyel kötöttek szerződést – függetlenül attól, hogy végrehajtási eljárás van folyamatban a társasággal szemben – így szerződésük ebből a szempontból nem lehet érvénytelen, hiszen nem a megszűnt céggel kötöttek szerződést. A szerződés pontos ismerete nélkül azonban nem lehet megmondani, hogy van-e bármilyen más körülmény, amely érinthetné a szerződés érvényességét.

Kérdés: Szeretnék azonnali hatállyal felmondani a mostani munkahelyemen. A munkaszerződésben foglalt nyitvatartás már régóta nem érvényesül. Ezzel még tudtam együtt élni, azonban pár hónapja a bér is megváltozott, persze a munkáltató egyoldalúan változtatta meg. Azt monda, ha a bevétel visszaáll, akkor visszakapjuk (mindenki a cégnél) a szerződésben foglalt alapbérünket. Így most az a helyzet, hogy szerződés szerint 9 órát lennénk nyitva (8 órát fizet, 1 óra pedig szünet), viszont huzamosabb ideje 10 órát vagyunk nyitva, 8 órát fizet, 1 óra szünet. Ami annyit jelent, hogy vagy 1 órányi tényleges munkát nem térít meg vagy az órabérem kevesebb. Emellett nap, mint nap minősíthetetlen magatartást tanúsít a munkáltató (viber csoportban, tehát dokumentálva is van). Ezekkel az indokokkal jogos a felmondásom?

Válasz:Tisztelt Kérdező! A Munka törvénykönyve (Mt.) csak szűk esetkörben teszi lehetővé a felmondási idő nélküli munkaviszony megszüntetését. Fontos kérdés, hogy a bér csökkentése vonatkozásában módosították-e a munkajogviszonyt keletkeztető szerződést, amennyiben nem, úgy jogellenesnek tekinthető a munkáltató egyoldalú bércsökkentése. Az Mt. azonban kimondja, hogy az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül lehet gyakorolni, az Ön által leírtak alapján azonban Ön elmulasztotta a határidőt, hiszen már hónapokkal ezelőtt tudomást szerzett a bércsökkentésről. Azonnali felmondás jogával a bírói gyakorlat alapján jelentős mértékű túlórára kötelezés esetén van lehetőség élni, így az Ön esetében nem lehetne a túlórázással indokolni az azonnali felmondást. Az Ön által leírtak alapján nem áll fenn olyan körülmény, amely megalapozná az azonnali felmondás jogát.

Kérdés: Okoztam egy közúti balesetet, amiből 8 napon túli sérülés keletkezett. Nem bújtam ki a felelősség alól, vállalom és vállaltam a mind jogi mind anyagi terheket. Egyetlen problémám, hogy családfenntartó vagyok, egyedül nevelek egy nappali tagozatos gyermeket, aki orvosilag igazoltan beteg és van egy férjem, aki 36.000 Ft-os rehabilitációs járadékon van. Illetve van hitelünk. A bajom a jogosítvány, ezzel járok munkába, ha elveszik se hitelt, se gyógyszert, semmit nem tudok kifizetni, mert nem lesz munkám. Van bármilyen esély arra, hogy ne vegyék el? Fizetek magasabb összeget, ha kell. Kérek kölcsön, nem voltam alkohol hatás alatt és még sohasem volt közúti balesetem tehát nem vagyok visszaeső.

Válasz: Jelen esetben mivel a baleset következtében 8 napon túli személyi sérülés történt, ezért az ügy már bűncselekménynek számít. A büntető törvénykönyv a kisebb súlyú bűncselekmények esetén azonban lehetőséget biztosít arra, hogy a balesetet okozó jóvá tegye tettét, ha a közvetítői eljárásban a feleknek sikerül megegyezni, úgy az ügyészség a büntetőeljárást megszünteti a baleset okozójával szemben, így nem kerül sor az elkövető felelősségre vonására. Az ilyen típusú ügyek komplexitása okán azonban, elengedhetetlen a szakértői segítség, így azt tanácsolnám Önnek elsősorban, hogy az eljárás során legyen szakszerű, ügyvédi segítője.

Kérdés: 15 évi együttélés után tönkrement a kapcsolatom, mely idő alatt 3 közös gyermekünk született. Én elköltöztem a közös ingatlanból (50-50% tulajdonú) a gyerekeimmel, akiket nálam helyezett el a bíróság. A volt élettársam nem akar sem fizetni, sem eladni a közös ingatlant, ahová most maga mellé beköltöztette az anyját és a haszonélvezetet ráíratta. Mit tudok tenni, hogy valami megoldás szülessen, mivel még egyezkedni sem hajlandó?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben mivel volt élettársa nem hajlik a megegyezésre, így a probléma megoldására közös tulajdon megszüntetése iránti peres eljárás kezdeményezését tanácsolnám Önnek.

Kérdés: Első házasságomból van egy gyermekem és a jelenlegi férjem is rendelkezik két gyermekkel az előző kapcsolatából. A törvény szerint a házastársam gyermekei jogosultak-e az öröklésre a nevemen szereplő ingó és ingatlan vagyonból, illetve ha a házastársam utánam örököl, az ő halála után ki jogosult ezen rész öröklésére?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak alapján a kérdéses ingó és ingatlan vagyontárgyak az Ön külön vagyonába tartoznak, amely után a férjének előző házasságából származó gyermekei a törvényes öröklés szabályai alapján nem örökölhetnek, csak abban az esetben, ha Ön végintézkedésében az ellenkezőjéről rendelkezne. Férje az Ön különvagyonából egy gyermekrésznyi hányadot örökölhet végintézkedés hiányában, azonban férje halála után az ő gyermekei jogosultak lesznek, ezen vagyonnak az öröklésére.

Kérdés: Azzal a kérdéssel keresem fel Önöket, hogy adott egy alkoholista apa, aki nagyobb összegű adópénzt kapott, aki a kapott összeg nagy részét átadta édesanyámnak. Most jelenleg azzal fenyegetőzik, dühöng, hogy az összeget maradéktalanul szolgáltassa vissza, mivel az az ő pénze, neki jár. Teszem hozzá, négy gyermek édesapja, a négy gyermek után járó adókedvezményről van szó. Jobb esetben perrel, rosszabb esetben verbálisan zaklatja a családot. A kérdésem, hogy ebben van-e valami jogi szabályozása? Esetleg hol tudnám ezt megtalálni? Vagy esetleg tudna-e valami tanácsot adni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben mivel visszaigényelt adókedvezményről van szó, a jogi szabályozás nem rendelkezik arról, hogy milyen formában lehet vagy kell felhasználni a visszaigényelt pénzösszeget, annak sorsáról az érintett személy önállóan dönthet. Az apa önszántából döntött úgy, hogy az Ön édesanyjának adja ezen összeget, ezért ez ajándékozásnak minősül. Az ajándék visszakövetelésére csak bizonyos esetekben kerülhet sor, azonban az Ön által leírtak alapján nem áll fenn ilyen kivételes eset, így az apa nem formálhat jogot a kérdéses pénzösszegre. Az apa viselkedése ezzel szemben zaklatásnak minősülhet, így Ön feljelentést is tehet jogellenes magatartása okán.

Kérdés: A kérdés az lenne, hogy megteheti-e egy nagy áruházlánc egyik üzlete azt, hogy szóban kitiltja a boltból azt a pszichésen beteg vásárlót, aki esetenként kritizálja hangosan az üzlet eladóit a hiányosságok és egyéb ott lévő problémák miatt? Garázdaság, illetve lopás nem történt, ami esetleg okot adhatna erre.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vásárló kitiltását az adott áruház házirendje határozhatja meg. Amennyiben a vásárló a házirend rendelkezéseit nem tartja be, úgy az áruház jogosult a szükséges intézkedések megtételére, illetve kezdeményezheti is a házirendet megsértő személy kitiltását az áruház területéről.

Kérdés: Valószínű terhes vagyok, 16 éves. Ha apa megtudja, kivág otthonról. A barátom már elmúlt 18, lehet a gyámom? Ennek mi a menete?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben Ön felett a szülei gyakorolják a szülő felügyeleti jogokat. Gyámság elrendelésére abban az esetben van lehetőség, amennyiben a kiskorú gyermeknek nincs olyan szülője, aki a szülői felügyeleti jogokat gyakorolhatná, a gyámhatóság ebben az esetben hivatalból vagy kérelemre gyámot rendel a gyermek részére, így arra nincsen lehetőség, hogy a barátja legyen a gyámja. A kiskorú gyermek, 16. életévének betöltését követően házasságkötéssel nagykorúvá válik, ennek azonban szigorú szabályai vannak és a gyámhatóság engedélye szükséges.

 

Kérdés: Francia állampolgárságú, idős beteg asszony pénzadományt akar adni 115.000 Euro-ban meghatározva, 05.17-ei dátummal. Már lejárt. A francia jegyző engem illetékkötelességre szólított fel aznap az adomány hitelesítése érdekében a francia bíróságon. Milyen fizetési kötelezettsége van magyar állampolgárnak külföldi adomány ügyben? Nem én kértem a végrehajtást adományozás ügyben. Kedvezményezett vagyok az ügyben. Bűncselekményt nem akarok elkövetni, ezért akaratot kinyilvánítani más személy pénze felett nem szabad, ezért nem fizetek illetéket, mert a pénz az idős hölgyé, akinek az ügyvédje az eljáró jegyző és az illetékkötelesség őt illeti, nem engem. Nem öröklés, nem hagyaték. E-mail címet kérhetek Önöktől? Szerintem ez ügyben sztk. tvknyv. már megvalósult több részben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az adományozás esetében a támogatás önzetlen, mindenfajta ellenszolgáltatástól mentes, a támogatásnak nem lehet célja és eredménye, hogy a támogató ellenszolgáltatásban részesüljön. Ha van ellenszolgáltatás, akkor annak jellegétől függően kell meghatározni az adó-, járulék- és illetékszabályokat. Egyébiránt ez szerintem egy becsapási kísérlet Ön felé (csalás).

Kérdés: Az Önkormányzat felszólított a 2016. évi talajterhelési díj bevallására. Hivatkozás: 2003. évi LXXXIX..tv. Kérem jogi véleményüket, hogy az elsőfokú adóhatóság 2021. február 15-i felszólítással utólag jogosult-e, követelheti a 2016. évi talajterhelési díj megfizetését? Az interneten kerestem a választ, sajnos nem találtam a kérdésre egyértelmű állásfoglalást. (Megjegyzem, így olvastam az Önök honlapját.) A kérdéssel kapcsolatos egyéb információk: Mint jogkövető állampolgár 2021. március végén beadtam a bevallást. Mivel egy összegben befizetni nem tudtam az adót, ezért 12 havi részletfizetési kértem, melyet meg is kaptam. A hivatkozott törvény 21.A (2) bek., 26.(4) alapján díjkedvezményeket, mentességeket az Önkormányzati rendelet nem ad. Az anyagi helyzetem nem teszi lehetővé, hogy az adó megfizetésével kapcsolatban jogi szakember segítségét kérjem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő év március 31-éig. Az önadózás azt jelenti, hogy az adót, a költségvetési támogatást – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. A bevallási kötelezettség elmulasztása esetén a talajterhelési díjat az adóhatóság hivatalból megállapítja. Amennyiben bevallását nem nyújtja be, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 220.§ (1) bekezdése, mulasztási bírság kiszabását teszi lehetővé. A leírtak alapján nem évült még el a követelés, így jogszerű az eljárása a hivatalnak.

Kérdés: 2021. június 30-tól az igazgatói megbízásom megszűnik egy szakképző iskolában. Oktatóként továbbfoglalkoztatnak. Az elmúlt 5 évben 93 nap szabadságom gyűlt össze. Mivel oktatóként az éves szabadságomból még maradt, ezt a felgyűlt 93 napot hogyan lehet megváltani, hisz ez nem kevés pénzt jelent?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban a munkáltatóját keresse meg írásban a kérdésével. A ki nem adott szabadságot a munkavállaló részére – távolléti díjával számítva – meg kell váltani, azaz a munkáltató a ki nem adott szabadságnapokra járó távolléti díjat fizeti meg a munkavállalónak.

Kérdés: 2017-ben a CIB banknál felvettem az ott lévő pénzemet. 2019-évben kaptam egy levelet, hogy mivel 0,13 cent-et nem tudtak kifizetni, így a számlám nem szűnt meg. 2019-ben kaptam egy újabb levelet, hogy 6500 Ft-ott fizessek a számlám kezelési díjaként. Ajánlott levélben kértem a számlám megszüntetését, de arra már válasz nem jött. Ellenben 2021. áprilisában már 25.000 Ft-ot kérnek. Most küldtek egy nyomtatványt, hogy azt töltsem ki a számla megszűnése miatt. Semmiféle tájékoztatást nem kaptam, hogy nekem kell a számlát megszüntetnem. Szeretném kérdezni rendben van ez így?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bankszámla nem szűnik meg magától csak azért, mert nem használja. Az általános díjak például a számlavezetési díj vagy a bankkártya díja ugyanúgy levonásra fog kerülni. Erre vonatkozó tájékoztatást a bankszámla nyitásakor kaphatott, ezért érdemes a szerződést megvizsgálni elsődlegesen.
Javaslom, hogy amennyiben nem használja a bankszámlát, úgy tényleg szüntesse meg.

Kérdés: Felmerült a gyanú, hogy a telekszomszédom kb. 20 évvel ezelőtt az én telkemre építette a tégla-beton kerítését. Akkor még nem én voltam a tulajdonos. Ha a föld kimérés alátámasztja a feltevést, lehet-e még kártalanítást kérni?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A Ptk. úgy fogalmaz, hogy a telekhatáron túl építkezővel szemben a szomszéd léphet fel, mégpedig követelheti, hogy a jóhiszemű túlépítkező a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást vagy a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható; vagy az egész földet vásárolja meg. Rosszhiszemű túlépítés esetén a szomszéd követelheti, hogy a rosszhiszemű túlépítő az épületet bontsa le; vagy a saját földjét és az épületet – a föld és az épület értékének megtérítése ellenében – bocsássa tulajdonába. Az viszont egy más kérdés, hogy az akkor már nem az Ön telekrésze, mivel a szomszéd elbirtokolhatta.

Kérdés: Egy olyan gondom van, hogy anyukám eladott egy autót egy magánszemélynek, aki rábeszélte őt arra, hogy csak üzembentartó legyen. Tehát anyum nevén maradt az autó, az ember pedig a felesége nevére bejegyeztette, mint üzembentartó. Továbbá íratott anyummal egy meghatalmazást, hogy eladhassa az autót. De mikor eladásra került az autó, elvitt anyukámhoz egy üres szerződést, hogy írja alá, mint tulajdonos, mert megveszi tőle az autót egy cég. Pár hónappal később, anyukám kapott egy levelet Dr. Mester Csabától, aki a céget képviseli, hogy az autó rejtett hibás, ezért fizesse ki az autó kb. teljes összegét.
Majd az üzembentartó idegen emberke, kezébe vette az ügyet és nem véletlenül, úgy intézte, hogy perré alakuljon az egész. Mindenben “segített” anyukámnak, aki emiatt teljesen erre az üzembentartóra hivatkozva jóformán semmit sem tud az ügyről. 1,5 éve tart az ügy, ami most derült ki számomra, mert nem merte elmondani anyukám. A kérdésem az lenne, hogy merre induljak el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A peres anyagot kellene beszereznie, után lehet látni az irányt. Az elkövetővel szemben pedig feljelentést kell tenni, a pontos tényállás ismeretében.

Kérdés: Egy lakásban élek anyukámmal. Jogom van-e használni a bankkártyáját, ha ő kórházban van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem, a bankkártya használatára kizárólag az Édesanyja jogosult.

 

Kérdés: Az autómat menet közben kitankolva, próbáltam egy rövidebb útvonalon a benzinkútra juttatni, ami egy behajtani tilos táblán keresztül történt. A forgalmi fennakadás elkerülése miatt nem hagytam az út közepén. Jogos-e a büntetés a behajtani tilos miatt vagy a helyzet egyszerűbb megoldása felülírhatja-e ezt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogos.

Kérdés: Kiskorú unokám ingatlant örökölt elhunyt édesapja után. Az ingatlanon devizahitel tartozás van. Mivel unokám kiskorú, keresetképtelen, van-e joga a banknak késedelmi kamatot a tartozásra felszámolni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.

Kérdés: Hogy létezik az, hogy a pilisi erdőgazdaság kisajátít egy magántulajdonban levő erdőt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Erdőterület kisajátításához – amennyiben a kisajátítást követően az ingatlant nem a külön törvény szerinti erdőként hasznosítják – az erdészeti hatóságnak az erdőterület igénybevételére kiadott elvi hozzájárulása szükséges. Amennyiben a kisajátítási kérelem szerint az ingatlant részben vagy egészben továbbra is erdőként hasznosítják, a kisajátításhoz az erdészeti hatóság egyetértését kell beszerezni.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy fiam 21 éves lesz idén. Egy szakmát kitanult (gépi lakatos), vele együtt érettségit is szerzett. Most más irányban tanul (logisztika). Meddig vagyok köteles gyerektartást fizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvény előírja, hogy a továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A tartási kötelezettség szempontjából a folytatott tanulmányok jellegének van jelentősége, mellyel a gyermek önálló életpályára képes felkészülni. Ilyenek: az egymásra épülő alap- és mesterképzés, illetve a felsőfokú szakképzés, továbbá az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam. Amennyiben nem önkéntesen teljesítette a gyermektartásdíjat, hanem bírósági határozat kötelezte arra, úgy elsősorban írásban hívja fel azt a személyt, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják, hogy a bíróság előtt jelentse be azt, hogy a gyermektartásra való rászorultsága megszűnt. Amennyiben a jogosult erre nem hajlandó, úgy a bíróság előtt pert indíthat a tartásdíj megszüntetése iránt.

Kérdés: A megörökölt gépkocsi tulajdonjogáról szeretnék fiam javára lemondani, én és az öccse is. Milyen nyomtatványt kell kitöltenem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Öröklésről lemondani csak az örökhagyó életében lehet, a lemondás egy az örökhagyóval kötött írásbeli szerződés. A hagyatéki eljárásban lehetősége van még a hagyaték nem elfogadására.

Kérdés: Jelenlegi házunkat kulcsrakészen vásároltuk, új építésű volt (2017). Az utcáról nézve a baloldalon fut egy ~25 m hosszú dróthálós kerítés, amelyet az építtető épített fel, tehát mi már így vásároltuk a házat, telket. A szomszédos telek (amely a kerítés túloldalán van) üres, építkezést tudomásom szerint nem terveznek rá. Kérdésem, hogy lecserélhetem-e a kerítésemet a szomszédos telek tulajdonosának beleegyezése, megkeresése nélkül, ha annak teljes költségét én vállalom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kerítésépítés szabályait a helyi önkormányzat rendeletben rendezheti, mindenek-előtt ennek vizsgálata szükséges. Javaslom, hogy írásban a kerítés építése előtt keresse meg a szomszédos telek tulajdonosát. (Kérdés még, hogy kinek a telkén áll a kerítés?)

Kérdés: Nekem és a férjemnek vannak olyan facebook profiljaink, amikbe nem tudunk belépni, felhasználó nevet és jelszót nem tudunk. Szeretnénk kitöröltetni valamilyen módon. Jelentéseket többször is küldtünk a facebook központ felé, de nem történt semmi. Mivel személyes adatokat tartalmaz, amit nem szeretnénk, ha valaki visszaélne velük, mihamarabb el akarjuk tüntettetni ezeket a fiókokat. Mit tudunk tenni ilyen esetben, mit kell küldeni nekik, hogy végre töröljék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy keressen rá a nem használt facebook fiók törlésére a FB súgóban.

 

Kérdés: Adott egy ingatlan, mely árverés útján el lett adva. Az adós még bent lakik, húzza az időt, “fellebbezés”. A bíróság első fokon elutasította. A végzésben szerepel, hogy: “Az értesítés sikere esetén köteles az adós az ingatlant elhagyni és kiürítve a vevő rendelkezésére bocsátani.” Természetesen újra fellebbezett. A kérdésem az lenne, hogy ha a bíróság újra elutasítja a kérelmét, akkor köteles vagyok-e megvárni a kilakoltatási moratórium végét? Mert a végzésben ez nem szerepel, nem így szerepel, nincs odaírva, hogy a moratórium végeztével köteles átadni? És ha meg kell várni, ami ugye most körülbelül szeptember vége lesz, akkor már kezdődik is a téli moratórium, akkor mi soha nem jutunk az ingatlanunkhoz?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ingatlan lakottan került árverezésre, a bentlakót úgy kell tekinteni, mintha az ingatlan bérlője lenne, az ingatlan használatáért az új tulajdonos használati díj fizetését is kérheti a bentlakótól. A kérdése teljeskörű megválaszolásához a hivatkozott iratok ismerete lenne szükséges. Függetlenül mindentől a bentlakó most is köteles átadni, még a moratórium ellenére is, csak ha ezt nem teszi, akkor a végrehajtóval nem tudja kikényszeríttetni. Novemberben szokott kezdődni a téli, de természetesen előfordulhat, hogy egybecsúszik a kettő (vagy méltányossági kérelem pl…stb.), ilyenkor törvényesen csak várni tud.

Kérdés: Szeretném megtudni, hogy jogában áll-e a főbérlőmnek egyik napról a másikra (szerződés felbontás nélkül) az általam tőle bérelt ingatlant lelakatolni és zárat cserélni azért, mert elmaradt részemről a rezsifizetés? Megakadályozva ezzel a szabad bejutásomat az ingatlanba.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bérlőt birtokvédelem illeti meg a bérbeadóval szemben, javaslom, hogy forduljon az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező jegyzőhöz és kérjen birtokvédelmet.

 

Kérdés: Érdekelne az a téma, hogy ha van egy junior OTP bankszámlám, de még a pin kódot sem tudom, a kártya nincs nálam (szülőnél van) és a számlán van a pénzem, ami ösztöndíj. Ha betöltöm a 18-at és ezt a kártyát nem kapom meg, akkor hogyan zajlik a folyamat, hogy a pénz az hozzám kerülhessen? Csináltatnom kell egy új kártyát, be kell mennem az OTP-be és ott elmondani, hogy az új számlámra kerüljön át a pénz?! Lehetséges ez ilyen módon? 2. kérdésem: Ha 18 éves koromban elköltözök, de tanulok még és a szülőkkel nem jó a viszony, akkor hogyan valósítsam azt meg, hogy a családi pótlék az hozzám kerüljön? Kapok ösztöndíjat és hogy lehet elintézni a gyermekvédelmis, hátrányos helyzetű papírt, ha már külön lakok, de ugyanúgy tanulok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az Ön nevén szerepel a bankszámla, annak jelenleg is Ön a kizárólagos tulajdonosa és teljeskörűen – vagy korlátozottan – Ön rendelkezhet a bankszámlán lévő pénzösszeggel, a szülei mindössze felügyeletet gyakorolhatnak az egyes ügyletei felett (így persze a gyakorlatban mindenben meg tudják akadályozni). 18 éves kortól szabadon nyithat akár új bankszámlát is, a jelenlegi bankszámlán lévő pénzzel pedig a fentiekben kifejtettek alapján továbbra jogosult lesz rendelkezni. Ha kell csináltathat újat, vagy ezt megszűntetheti stb.A családi pótlék a tankötelezettség teljes időtartamára jár (16. életév betöltését jelenti), illetve addig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20. életévét. De az nem Önnek, hanem a nevelést ellátó szülőnek.

Kérdés: Az örökségünk jelzáloghitellel terhelt ingatlan, amit Anyukánk az idősebb testvérünk megbízásából vett fel és átadta neki. A fiatalabb testvérem 2018. májusában beköltözött az osztatlan közös ingatlanba élettársával, engem kizártak a tulajdonomból, melyben mindnyájunknak 1/3 arányú tulajdoni hányada van. A húgom elment a faktoringba és vállalta a törlesztést és erre való hivatkozással a bírónő nem ítélte meg nekem a többlethasználati díjat. Tudom, hogy a faktoringok több kötelezett esetén csak eggyel köthetnek szerződést. Húgom azt írta alá, amit eléje toltak, ismereteim szerint jobb kondíció is elérhető pl. a kamatok lefaragásával. Kérdezem: lehet -e új egyezséget kezdeményezni ilyen esetben? Érdemes-e fellebbeznem a használati díjért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tulajdonostárs pénzbeli térítést csak abban az esetben igényelhet, ha a tulajdoni hányadának megfelelő használatra nincs módja, vagy attól a másik tulajdonostárs jogellenesen elzárta. Attól az időponttól kezdve, amikortól Önt a testvére jogellenesen elzárta az ingatlan használatától, álláspontom szerint jogosult többlethasználati díj térítésére, függetlenül a jelzáloghitel törlesztésétől.

Kérdés: Az a problémám, hogy a szomszédban földmunkát végeztek, mellyel kb. 40 cm-re megközelítették a ház falát, amely ennek következtében megrepedt és azóta folyamatosan süllyed is. Az illető személy elismerte felelősségét és vállalta, hogy helyrehozza a kárt, de ennek már 9 hónapja és már hónapok óta nem hajlandó fogadni a kapcsolatfelvételi próbálkozásokat sem. A ház állapota pedig napról napra romlik. Mit tehetek ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vagyoni kárt úgy kell megtéríteni elsődlegesen, hogy az eredeti állapot helyreállításra kerül. Amennyiben ez nem lehetséges úgy Ön kérheti, hogy ne állítsák helyre az eredeti állapotot, hanem pénzben térítse meg a károkozó az Ön kárát. Mivel a károkozó felelősségét is elismerte kötelezhető a kár megtérítésére. Javaslom, hogy szakértő igénybevételével becsültesse meg a kárát, melyet egy esetleges perben is fel tud használni. Esetleg birtokvédelmi eljárást tud még indítani.

 

Kérdés: A nagynénénk után ingatlant örököltünk összesen 6-an, két testvérpár van. Az egyik örökös lemondott a másik javára, így ő 4/12, a többiek 2/12, 2/12, 1/12, 1/12, 1/12, 1/12 örököltek. A hagyatékon teher van, jelzálog az ingatlanon, illetve az egyik örökösnek van 310.000 Ft igénye az örökhagyó gondozása kapcsán. (Ő örökli a 4/12 részt, az ő javára mondott le az egyik örökös.) Most eladnánk a házat. Az a kérdésem, hogy a 310.000 Ft-ot milyen arányban kell megfizetni a követelőnek? Neki is van ebből része? Illetve viselnie kell-e annak a részét, aki a javára lemondott? Azaz 310.000 Ft helyett 250.000 Ft-ot kellene-e kifizetnünk? Minden más hagyatéki teher megfizetésében egyetértünk, azaz az örökségünk arányában fizetjük.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lemondás esetén az öröklésre jogosult és az örökhagyó között írásbeli szerződés jön létre, mely a lemondó örökös teljes hagyatéki részesedésére vonatkozik, amely azonban a lemondó leszármazóira főszabály szerint nem hat ki, így jelen esetben a lemondó leszármazója fogja viselni az örök része értékéig az adósságot a többi örökös mellett.

 

Kérdés: 2003-ban és 2004-ben a párommal kölcsönt kaptunk a párom édesapjától. Erről szerződés is készült, aminél mindkét esetben 5 év volt a visszafizetés esedékessége. A kölcsönt forintban kaptuk, de a visszafizetés euróban lett meghatározva. Párommal utána összeházasodtunk és apósomékkal ikerházban szomszédokként laktunk. Pár éve kiköltöztünk külföldre és ott viszont már közös háztartásban is éltünk. Nekem egészségügyi okokból haza kellett költöznöm és közben el is váltunk a párommal egy éve. Eddig nem került elő a tartozás visszafizetése egyszer sem. Két hete kaptam volt apósomtól egy felszólítást, hogy rendezzem a tartozásom. Tudtommal tartozások esetén 5 éves elévülési idő van az esedékességi időhöz viszonyítva. A kérdésem az lenne, hogy mi a teendő, mert attól félek, hogy külföldi bíróságon fogja elindítani velem szemben az eljárást? Jogosan lehet-e ilyen esetben elévülési időre hivatkozni? Ha válaszolok neki, akkor az az elévülési idő megszakítását okozza-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Eszerint a hitelezőnek a törlesztés iránti igénye a törlesztésre meghatározott (végső) időpontban kezd elévülni. A fenitek alapján 2008. és 2009. években kezdődött meg a törlesztés iránti igény elévülése. A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Azonban fontos tudni, hogy a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása – ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.

 

Kérdés: Anyukámnak szántó+legelő földje van, amit adásvételi és tulajdon lappal is tud igazolni. Még Apukám élt, folyamatosan gondozva volt, sajnos Apukám lebetegedett, s szóban egy ismerősnek megengedte, hogy lekaszálja és a takarmány az övé, 3 éve sajnos meghalt. Tavaly egy illető villanypásztorral lekerítette, s az állatokat ott legelteti. Anyukám (78) elment az illetőhöz, aki délután eljött a lakásra, hogy most nem tudja megvenni a földet, de bérelni akarja (még jó, hogy otthon voltam). Mondtam neki, hogy ügyvéd, illetve közjegyző által írhatunk szerződést, mivel Anyukám el akarja adni. Ez a mai napig nem történt meg. Viszont az idén kerítéssel lekerítette, mindenféle megbeszélés és engedély nélkül. Be lett jelentve a helyi önkormányzat jegyzőjénél, aki a rendőrségre irányított, a rendőrség a jegyzőhöz, vagyis most ide-oda lökdösnek. Lett volna vevő, de sajnos így nem veszi meg. Az lenne a kérdésem, mit tudunk tenni, illetve mit lehet csinálni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni. Akit a birtokától jogalap nélkül megfosztanak az birtokvédelemre jogosult. Javaslom, hogy ismételten, lehetőleg írásban forduljon a jegyzőhöz, hogy hozzon határozatot a birtokvédelem tárgyban. A jegyző birtokvédelmi határozatát is meg lehet támadni, ebben az esetben bíróság fog dönteni a kérdésben. A rendőrség esetében szintén javaslom, hogy írásban tegyen feljelentést ismételten.

 

Kérdés: Következő kérdésem lenne: 1991. október 1-jén költöztünk össze a volt feleségemmel. 2021. május 17-én mondta ki a bíróság a válásunkat. 1992. június 27-én kötöttünk házasságot. Amikor megismerkedtünk 50%-os tulajdona volt az ingatlan, ahol kezdtük a közös életünket. 1992-ben a volt férjétől megvásárolta, 800.000 Ft-ért a másik 50%-ot, tehát az ő tulajdonába került az egész ingatlan. Az 50%-ot az ő örökségéből fizette ki. 2003-ban 9.800.000 Ft-ért eladtuk az ingatlant és vettünk egy építési telket, ahol felépítettük a házunkat. Ez az ingatlan szintén 100%-ban az ő tulajdonát képezte. 2018. október végén én a házból eljöttem, mert a kapcsolatunk megromlott. Csak egy pár személyes dolgot (iratok, bizonyítványok) vittem magammal. Most értesültem, hogy a családi házat eladta kb. 40.000.000 Ft-ért. Az ingóságokról semmit nem tudok. Azt is most tudtam meg, hogy eljövetelem után ki is jelentett a családi házunkból. Mit tehetek és milyen esélyem van a vagyon megosztására? Ő mit vonhat le tőlem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos, hogy pontosan mikor jött létre Önök között az életközösség, mely irányadó a házassági vagyonközösség szempontjából is. A volt felesége 1/2 tulajdonát képező ingatlan az ő külön tulajdonába tartozott, a külön tulajdon értékén szerezett vagyontárgy szintén a volt házastársa különvagyonát képezi. A volt házastársának az öröksége szintén a külön vagyonát képezi, mely értékén megvásárolta az ingatlan másik 1/2 részét, így az a különvagyonába tartozik szintén. Ön azonban arról nem írt, hogy az építési telek és az ingatlan felépítése kapcsán Ön milyen vagyoni hozzájárulást tett, ugyanis a házassági vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szerezett vagyontárgyak a házastársak közös vagyonát fogják képezni.
A házasság felbontásakor a házassági közös vagyon egyenlő arányban illeti meg a feleket.

Kérdés: Állásfoglalását szeretném kérni abban, hogy egy 2021.05.28-30. közötti időszakra befizetett szállást (előre teljes összeg befizetését kérte a hotel) 2021.04.26-án elektronikus úton lemondtam, mivel nincs védettségi igazolásunk. A hotel válaszában kijelentette, hogy nem téríti vissza a befizetett összeget, csak a foglalás lehetőségét hajlandó 2021.12.20-ig meghosszabbítani. Mondván, hogy ez nem vis maior helyzet. A hotel ÁSZF-je szerint “Lemondási feltételek: 30-21 napig 25%, 21-14 napig 50 %, 14-7 napig 70 %, 7-1 napig 90 %, Lemondás nélkül 100%” Ez alapján lemondhatom indoklás nélkül 30 napon belül úgy, hogy %-osan kötbért kell fizetnem. Én 32 nappal előtte mondtam le (így még kötbérre sem jogosultak), mégis megtagadták a visszatérítést. Kérem szíveskedjen tájékoztatni, milyen jogszabály köti a hotelt a szállásdíj ilyen esetben történő visszafizetésére?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet és a 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet alapján Ön a szálloda általános szerződési feltételeiben meghatározott lemondási szabályok szerinti kötbér megfizetése mellett lemondhatja a foglalását – indokolás, vis maior helyzetre való hivatkozás nélkül is, amely azonban nem jelenti, hogy a szálláshely köteles visszafizetni a befizetett összeget. Jelen esetben Ön a szálláshely ÁSZF-je szerint nem köteles kötbér fizetésére.

Kérdés: Fodrászom egy új szert használt, amivel megégette a hajamat. Kénytelen voltam 1 cm hosszúra levágatni és most parókát kell hordanom. Jogosult vagyok-e vagyoni és nem vagyoni kártérítésre a fodrász részéről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fodrász, mint szolgáltatást nyújtó (vagy a felelősség biztosítja) köteles helytállni az Önnek okozott károkért. Javaslom, hogy elsősorban próbáljon megállapodni a fodrásszal, amennyiben ez nem lehetséges, akkor a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséget is megkeresheti panaszával vagy pert indíthat károkozásért, mely során akár sérelemdíjat is követelhet.

Kérdés: 19 éve vagyok házas és tavaly májusban lett egy kapcsolatom a munkahelyemen. Tavaly december óta élek külön a férjemtől, a párom próbált volna közeledni a gyerekekhez, akik 19 és 14 évesek, de ezt ő befolyásolta és szeretett volna eljönni a közös házunkba, de a férjem ezt nem engedte, s azt mondta, hogy a ház felét a gyerekekre íratja vagyis az ő részét. Kérdezném, hogy attól a párom bejöhet a házba, hisz a másik fele az enyém és azzal én rendelkezem és mi az, ami járna nekem válás esetén, mivel járna ez az egész?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házassági bontóperben a házastársi közös lakás használatának rendezésére van lehetőség, a házastársi közös vagyon megosztására külön peres eljárást kell indítani, tehát a válással a házassági vagyonközösség nem szűnik meg automatikusan. Amennyiben a férje a közös gyermekekre átruházza az ingatlan felét pl. ajándékozási szerződéssel, úgy a gyermekek tulajdonjogot szereznek az ingatlanon. Így a gyermekek és Ön dönti majd el, hogy ki léphet oda be.

Kérdés: 16 éve vagyunk házasok és van kettő gyerekünk. Akkoriban a feleségem édesanyja vett nekünk hitelre egy erősen felújítandó házat. Amit az akkor még élő édesapám és a testvérem és én felújítottunk, hogy lakható legyen, amit az akkori és a felújítás utáni képek is igazolnak. Most válás előtt állok és ők akarnak valamit követelni, de hogy mit, még konkrétan nem tudom, mert állítólag valami levél most érkezik majd. A kérdésem mik a lehetőségeim?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A követelés jogcímének hiányában nem tudunk önnek választ adni, javaslom, hogy amennyiben megérkezik a levél, tegye fel kérdését az alapján.

 

Kérdés: 2021. februárban kötöttünk adásvételi szerződést az eladóval, amiben szerepel, hogy 2 db állami jelzálog van a házon és ha ő ezt letörölteti, akkor kerülünk bejegyzésre a tulajdonjogra. Most 3 hónap elteltével derült ki, hogy még 1 évig terhelési-elidegenítési tilalom van a házon szocpol miatt. Az eladó ezt nem hajlandó visszafizetni, mert az ő meglátása szerint bukna a házon. Úgy gondolom, ez nem a mi hibánk, mi mindent teljesítettünk, bármikor tudnánk fizetni, az ingatlant már birtokba vettük, költöttünk rá. Szeretném az Ön véleményét is kikérni, hogy mit tehetnénk, milyen jogaink vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban az ingatlan adásvételi szerződést készítő, illetve ellenjegyző ügyvédet keresse fel a kérdésével, mivel a szerződés tartalmának ismeretében az ügyvéd kolléga tud megfelelő tájékoztatást adni a további lehetőségekről. Elvileg a szerződésüknek ezt is kellett tartalmaznia.

Kérdés: Az iránt érdeklődöm, hogy zaklatásnak minősül-e, ha 6 hónapon belül 3 közjegyzői fizetési keresetet indít egy bizonyos személy egy másik személlyel szemben? Személyiségi jogok megsértése címen, egyre nagyobb összeget követelve.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó eljárás, amennyiben a jogosultnak lejárt pénzkövetelése van, úgy fizetési meghagyás kibocsátását kérheti a közjegyzőtől, így az nem számít alapvetően zaklatásnak. Amennyiben a követeléssel nem ért egyet, úgy ellentmondással élhet vele szemben.

Kérdés: Kertkapcsolatos osztatlan közös tulajdonú lakásomhoz tartozik egy kis hátsó kert (kb. 40 nm) kizárólagos használattal. A nyugati szomszéd meggyfája közvetlenül a kerítés mellett van, mely a kert 1/3 részére áthajlik. Idén tavasszal monília fertőzéses lett. Kérdésem: el kell e viselnem a fát vagy levághatom a beteg ágakat? Egyáltalán hozzá nyúlhatok a fához, az átlógó ágakhoz? A tulajdonosa azon kívül, hogy lepermetezte, nem foglalkozik vele. A szakirodalom szerint a beteg ágakat le kell vágni és elégetni. Egyébként sem gondozza a fát.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban próbálja együttműködésre felszólítani a tulajdonost és írásban kérje tőle, hogy a beteg ágakat távolítsa el a fáról. Amennyiben ez nem történik meg, úgy Ön is elvégezheti a beteg ágak eltávolítását a tulajdonos költségére, amennyiben az ágak szükségtelenül zavarják Önt vagy jogainak gyakorlásában veszélyeztetik.

Kérdés: Kis faluban élek 20 éve. Enyém az utolsó ház, ami még belterület. A mellettem levő ház, amit egy keskeny út választ el az enyémtől, már külterületi nyaraló. Egy pici kis ház és sajnos a házat folyton kiadják albérlőnek. Már az 5. bérlőt viseljük el. Sajnos ez a legrosszabb. Börtönből szabadult fiatalember, aki gyorsan megnősült és már gyerekük is van. Munkájuk nincs, csak alkalmi jellegű, mindig itthon vannak és hangosak. Az ő házuk az utcára néz és ott ülnek a küszöbön és ordítoznak, káromkodnak és persze zenét hallgatnak. Bár én nem nevezném zenének. Ami nem lenne baj, ha normális hangerővel tennék. Sajnos nem. A lábam alatt reng a saját padlóm. Keveset vagyunk otthon, mert dolgozunk. Tehát a gondom az, hogyan lehetne megszabadulni tőlük? Sajnos a nyaraló tulajdonosa nincs a helyzet magaslatán. Én megvenném csak azért, hogy megszabaduljak tőlük. Napi szinten vannak viták. Nem értik, miért nem élhetnek úgy, ahogy a kedvük tartja.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban az ingatlan bérbeadóját keresse fel, hogy a bérlői hangoskodnak, folyamatosan zavarják Önt. Amennyiben a bérbeadó nem intézkedik, úgy lehetősége van az illetékes jegyzőtől birtokvédelmet kérni a zavarás megszüntetése érdekében.

Kérdés: Testvéremmel 3 ingatlant örököltünk édesanyánk halála után, mindhármat fele-fele arányban. Szeretném az egyik ingatlant, a legmagasabb értékűt (itt én lakok a családommal) a legnagyobb arányban “kivásárolni” magamnak, azaz átcsoportosítva a másik kettőben engem illető részeket. Mi ennek a módja? Illetve melyik értéket kell figyelembe venni ilyenkor, az ingatlanok becsült teljes vagy lakott értékét?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy testvéreivel kössenek az ingatlanok kapcsán ajándékozási szerződéseket, mivel a testvérek közötti ingatlan ajándékozás illetékmentes. Az ingatlanok teljes (beköltözhető) értéke lesz az irányadó, melyet az ajándékozási szerződésben is rögzíteni kell.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy ha házat veszek és ha a haszonélvezet a párom nevére menne, enyémre az 1/1-es tulajdonjog, akkor megkaphatná-e a párom ezt a jogot, ha barlistán van, mert nagyon sok a tartozása! Vagy számítanak arra, hogy ráterhelik azon nyomban az X összegű Ft-ot a házra, ahogy a földhivatalba kiderül, hogy övé a haszonélvezeti jog, azaz lesz vagyona?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önmagában a haszonélvezeti jogot nem lehet végrehajtani, kizárólag az ingatlan tulajdonjoga vonható végrehajtás alá.

 

Kérdés: Az életem gyökeresen megváltozott, beleszerettem az unokatestvérembe, amit egy kis ideje tudtunk meg. Úgy nőttem fel, hogy van egy nevelő apukám, akiről kiderült, hogy a vér szerinti, így a párommal is vérrokonok vagyunk! A probléma, hogy míg ezt a párom szülei elfogadják viszonylag, az én szüleim foggal, körömmel akarnak egymástól elszakítani minket. 20 éves vagyok tanuló. Az időmet beosztják és folyton le kell jelentkezzek, meg az időbeosztásaimmal is tisztába vannak. Elkezdek dolgozni, ami hivatalosan gyakorlat, viszont itt nagyobb összegű pénzt kapok havonta, de a szüleim kijelentették, hogy csak 2 év múlva költözhetek el, addig meg ne próbáljam, mert kirúgatnak a gyakorlati helyről is, de én maradjak itthon. Mindennap szitkozódás tömkelegét kapom és a párommal sem találkozhatok, megoldani sem tudjuk. Pár hónap múlva szeretnék hozzá költözni, egyedül él és ő már 26 éves. A szüleim azt mondták, hogy akármit megtesznek, de én nem mehetek el. Tényleg vissza tudnak tartani?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Ön már nagykorú személy és amennyiben cselekvőképességét törvény vagy bíróság nem korlátozta, úgy szabadon elköltözhet a szülői házból.

Kérdés: Polgári peres eljárásban felperesként az első fokon eljáró törvényszék előtt teljes költségmentességben részesültem. Az alperes viszont keresetet terjesztett elő, amelynek illetékét megfizette. Az ítéletet az alperes megfellebbezte. A másodfokon eljáró ítélőtábla a törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra utasította, mivel nem arra jogosult bíró hozott ítéletet. Az illetékek megfizetéséről az első- és másodfokú bíróság is határozott az első-és másodfokú eljárás során. A megismételt elsőfokú eljárás kezdetekor bejelentettem, hogy már nem vagyok jogosult sem költségmentességre, sem költségfeljegyzési jogra. Keresetemen nem változtattam. A törvényszék a megismételt eljárásban az általam előterjesztett keresetre vonatkozó teljes illeték megfizetésére kötelezett. Az alperest a megismételt eljárás során nem kötelezte illetékfizetésre, holott viszontkeresetét fenntartotta. Kérdésem, hogy jogszerűen járt-e el a bíróság? Jogosan rótta-e ki rám az illeték megfizetését?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz látnunk kellene a per iratait, hiszen nem tudjuk a bíróság mivel indokolta döntését.

Kérdés: Férjem ellopta a pendrive-omat. Rendőrség, majd ügyészségi ügy lett belőle, amiből kiderült közös tulajdon, de magát a pendrive-omat azóta sem kaptam vissza a férjemtől. Kaptam egy ügyészi levelet, melyben írták, hogy ha van bizonyítékom, akkor újra lehet ezzel az üggyel foglalkozni. Kérdésem a következő: jelentsem fel újra a férjemet és nyújtsam be az azóta lett bizonyítékokat, hangfelvételeket, ahol bevallja a lopást vagy a régi ügyszámon jelezzem ismételten a rendőrségnek, hogy van bizonyítékom, de ott attól tartok azt fogják mondani, hogy már lezárult az ügy. Kérem szíves válaszukat ez ügyben, hogy most mit tudok tenni, van bizonyítékom, hogy a férjem lopta el a pendrive-omat 2019 májusában. Ez elévült-e már vagy pedig most 2021-ben is feljelenthetem ezért újra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak nem keltik a lopás megalapozott gyanúját. Lopni csak idegen dolgot lehet, sajátot, így közöset nem, az fogalmilag kizárt.

Kérdés: Zsarolásnak számít-e, ha a bútoraimat szeretném elhozni egy albérletből, ahol egy bérlőtárssal laktam és ő pénzt kér érte kárpótlásul?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem.

Kérdés: Albérletben éltem, egy bérlőtárssal közösen fizettük ki a kauciót, a bútorokat én vittem oda, de időközben megromlott a kapcsolatunk, én eljöttem, a bútorokat nem tudtam elhozni, de még oda vagyok bejelentkezve. Viszont ő nem hajlandó csak akkor visszaadni a bútoraimat, ha kifizetek neki egy ő általa megszabott készpénzt. Mi a teendőm, hogy megkapjam a bútoraimat, amit a házasságomból kaptam ajándékba?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Birtokvédelmi igényével javaslom, forduljon a helyileg illetékes jegyzőhöz.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy én 2018-ban elváltam, a volt nejem meg most követeli a biztosításom felét, közel 175.000 Ft-ot mert, hogy az jár neki. Ez 2018 áprilisában kifizetésre került nekem a számlámra, 350.000 Ft, de akkor már folyamatban volt a válóperi kérelem. A kérdésem az, hogy ezt jogi útra tudja terelni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján igen, ám mivel nem ismeretesek az ügy pontos körülményei (így mikor váltak el, mikor kötötte a biztosítást stb.) nem tudunk pontosabb választ adni önnek.

Kérdés: Édesanyám meghalt 12 éve, testvérem nincs. Apám vidéki házat akart, ezért lemondott az 50% tulajdonáról egy 70 m2-es belvárosi lakásra vonatkozóan, ami teljesen 100%-ban a nevemre került, cserébe én a saját zuglói kislakásom eladtam, aminek az árából vehetett egy vidéki házat. Ez a ház 50%-ban került az ő nevére, 50%-ban az enyémre. Azért lett benne tulajdonrészem, mert tudtam, hogy el akarja majd adni, hogy elszórakozza az árát és akkor hajléktalanná válik. Ez így is történt volna és mivel nem engedem, hogy eladja ezért bírósághoz akar fordulni. Érdeklődöm, hogy mivel ő lemondott a mostani lakásom 50%-áról a javamra, én köteles vagyok-e az ő javára ugyanígy lemondani a közös vidéki házunk én nevemen lévő részéről. Ő 78 éves, ha hajléktalanná tenné magát, már közölte, hogy hozzánk fog költözni, hogy rákényszerítsen a belvárosi lakásom eladására és két db kis lakássá cserélésére. Egyetlen örökös vagyok és a vidéki házába nincs bejárásom, sem kulcsom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel lezárult a hagyatéki eljárás és rendeződött a hagyaték sorsa, önnek semmiről nem kell lemondania. A közös tulajdonuk viszont bírósági peres úton megosztásra kerülhet, ha az édesapja pert indít. Egyebekben a jelenleg 1/1 arányú tulajdonát képező lakás tulajdoni ügyeibe édesapjának nincs beleszólása.

Kérdés: 2021 februárjában kötöttünk adásvételi szerződést az eladóval, amiben szerepel, hogy 2 db állami jelzálog van a házon és ha ő ezt letörölteti, akkor kerülünk bejegyzésre a tulajdonjogra. Most 3 hónap elteltével derült ki, hogy még 1 évig terhelési-elidegenítési tilalom van a házon szocpol miatt. Az eladó ezt nem hajlandó visszafizetni, mert az ő meglátása szerint bukna a házon. Úgy gondolom, ez nem a mi hibánk, mi mindent teljesítettünk, bármikor tudnánk fizetni, az ingatlant már birtokba vettük, költöttünk rá. Szeretném az Ön véleményét is kikérni, hogy mit tehetnénk, milyen jogaink vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tárgybani adásvételi szerződés ismerete nélkül nem tudunk önnek pontos választ adni. A szerződést szerkesztő ügyvédnek jelezzék a problémát elsősorban, illetve javaslom, forduljanak ügyvédhez személyesen az ügyben keletkezett okiratokkal együtt. Ergo a válaszom attól függ, hogy mi szerepel a szerződésükben.

Kérdés: Abban az ügyben szeretnék tanácsot kérni, mint egészségügyben műszaki részlegen dolgozó alkalmazottnak jár-e munkaszüneti napon végzett munka után 100%-os bérpótlék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos pontos válasz adásához ismernünk kell munkaszerződésének részleteit. Az intézményben dolgozó bérszámfejtő tud önnek válaszolni, amennyiben nem kíván ügyvédhez fordulni szerződésével.

 

Kérdés: Hol kell feljelenteni valakit, aki két országból kap családi pótlékot jogtalanul?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, amely miatt a rendőrségen tehet feljelentést.

Kérdés: Örökös felel a házi pénztár hiányáért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem, nem felel az örökös ilyen ügyben.

Kérdés: 20 év munkaviszonnyal rendelkezik egy ismerősöm. Tavaly januárban stroke, bal kar teljes bénulás, egy év táppénz lejárt, nem kapott semmit azóta (jövedelmi forrás). Felépült, alkalmas lett volna fél műszakra, jelezte visszamenne, erre újabb stroke, bal kar teljes bénulás. Ekkor telefonon jelezte a munkáltató fel kell mondania. Igen ám, de azt akarja, hogy a munkavállaló tegye. Kijelentette, hogy akár 2 évig is állományba tartja, de ő nem fog végkielégítést fizetni. Van valami lehetőség, hogy úgy szűnjön meg a munkaviszony, hogy megkapja a munkavállaló a végkielégítést? Mivel lehetne rábírni a munkáltatót, aki nem fair és nem törvény szerint akar eljárni a végkielégítés szempontjából?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Végkielégítés csak a munkáltató felmondása esetén jár, továbbá ha jogutód nélkül szűnik meg a munkáltató. Javaslom, hogy ismerőse semmi esetre se mondjon fel, erre nem kényszeríthetik.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék házassági vagyonjogi szerződés készítésével kapcsolatban. Kérem abban esetben válaszoljanak, amennyiben ez még nem jár fizetési kötelezettséggel. Több, mint 40 éve házasok vagyunk, megromlott a kapcsolatunk, szeretnék külön költözni, mert már nehéz együtt. Találtam albérletet, ahova elmehetnék, de a családi házunk tulajdonjogáról nem szeretnék lemondani. Kérdéseim: 1.Mielőtt elmegyek albérletbe, érdemes vagyonmegosztó nyilatkozatot készíteni? 2. Mennyibe kerül, ha egy minta alapján itthon közösen készítjük el és hitelesítjük? (ügyvéd vagy közjegyző hitelesíti?) 3. Mi a helyzet akkor, ha minta alapján itthon közösen készítjük el és nem hitelesítjük, hanem tanúval aláíratjuk? Így is hiteles? 4. Mennyibe kerül mindez, ha megbízott szakember (ügyvéd, közjegyző) készíti és hitelesíti? 5. Az ügyvédi vagy közjegyzői hitelesítés díja ügyvédenként változó? Milyen tól-ig határra lehet számítani, ha szükséges? Végrendelet ügyben is lenne kérdésem: Amennyiben a saját nevemen lévő családi örökségemet fiamra szeretném hagyni, nem nagy értékről van szó, ezért érdekel, hogy ehhez szükséges-e szakembert felkérni? Vagy megírhatom én és az elkészült dokumentumot alá kell íratnom? Ha alá kell íratnom, akkor közjegyző, vagy ügyvéd írja alá vagy aláírhatja tanú is? Közjegyzőnél letétbe is helyezhető? Ennek milyen költségei vannak? Amennyiben ügyvéd intézi, a megbízást írásban kell rögzíteni? Az ügyvédnek tájékoztatási kötelezettsége van arról, hogy mit mennyiért készít el? (Ezzel kapcsolatosan sajnálatos tapasztalatom van, ezért szeretnék tisztán látni, mielőtt belekezdek az ügyintézésbe.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastársaknak az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződése és a házastársak közötti tartozás elismerés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingók szokásos mértékű ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént. Ha a házastársak a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg, a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Tehát csak így hiteles. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közös vagyonhoz tartozó ingók megosztására, ha a megosztást végrehajtották. Az okiratszerkesztés díja természetesen ügyvédenként változó lehet, annak díja nagyban függ a megosztandó vagyon értékének összegétől is. A közjegyzőkre ugyanaz a díjszabás érvényes. Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja: ebben az esetben nem kell tanú, közjegyző, ügyvéd.

Kérdés: Árverés útján megvették az otthonunkat, 1.820.000 Ft-ért. Az úriember a 2.500.000 Ft-ot visszaadja, de még nem történt meg a tulajdoni lapra az ő tulajdonjog bejegyzése, tehát még az én nevem szerepel a tulajdoni lapon. Most úgy akarja megoldani az eladást, hogy ügyvéd előtt megkötjük a szerződést, ahogy szokás és a pénzt addig letétbe helyezi az ügyvéd. Ahogy megtörtént a tulajdonjog bejegyzés az ő nevére, akkor válik hivatalossá az én szerződésem. Kérdésem az lenne, hogy ez így szabályos-e, és hogy így nem ér engem kár vagy így nem leszek-e becsapva?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján nem látok az ügymenetben hibát, de javaslom, mielőtt bármilyen szerződést aláírna és kétségei vannak, konzultáljon egy „saját” ügyvéddel.

Kérdés: Olyan ügyben érdeklődnénk, hogy márciusban kötöttünk egy tervezői szerződést (családi háztervezés) egy kivitelező céggel. Mi márciusban aláírtuk a szerződést, ezt a szerződést megküldtük a kivitelezőnek. Viszont a kivitelező azóta sem küldte vissza az általa aláírt szerződést. Többször kérdeztük tőlük, hogy mikor kaphatjuk meg az általuk is aláírt szerződést, de vagy nem kaptunk a kérdésre választ vagy időhúzós választ kaptunk (pl. hogy majd pénteken, aztán pénteken nem jelentkeztek). A tervezés közben elkezdődött, ezért nem izgultunk a szerződés hiánya miatt, viszont most nagyon megálltak a folyamatok, kaptunk újabb díjbekérőt, amit nem szeretnénk addig befizetni, ameddig nem kapjuk meg a szerződést. (Viszont tudjuk, hogy a tervező dolgozik, kaptunk tőle alaprajzot és homlokzati rajzot is.) A kérdésem az az lenne, hogy a szerződés jelen formában érvényes-e? (Írásban megvan a kivitelezőtől, hogy ő még nem küldte el.) Érvényes szerződés esetén hogyan tudnánk ezt felbontani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Ptk. alapján szóban is köthető vállalkozói szerződést, így érvényes a szerződés. (Az egy más kérdés, hogy a bizonyítás adott esetben szinte lehetetlen lenne.) Javaslom, hogy mindig írásban tartsák a kapcsolatot a vállalkozóval. Felmondani írásban tudják a szerződést.

Kérdés: Lányom óvónő, együtt dolgozunk. Egy délelőtt az egyik kicsit bicebóca gyerek hátulról belerohant a behajlított könyökömbe, mikor háttal voltam neki. Otthon a gyerek lányomat vádolta meg, hogy ” fejbe vágta”, bár nagyon rosszul beszél és a nevünket se tudja, vagyis hogy melyikünk az x néni. A szülő feljelentette őt a polgármesternél, aki annak ellenére, hogy elmondtam mi történt, a dolgot “elhitte”, amit jegyzőkönyvek tömkelege követett. A lányom 9 éve kifogástalan munkát végez, most úgy megundorodott, hogy másik óvodába távozik. Van-e lehetőség valami jogorvoslatra ilyenkor, mert egyrészt sajnálom, másrészt ártatlan és ez a szülő kifejezetten őt nem szereti, azért csinálta, amit csinált, mivel nem hajlandó messengerezni vele este és munkaidőben sem és ezt közölte is vele néhányszor. A polgármesternek joga van “bemondásra” bármit készpénznek venni és retorziózni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján nem tudunk önnek pontos választ adni, hiszen nem ismerjük az eljárás részleteit. Javaslom, hogy forduljon a lánya ügyvédhez személyesen, amennyiben a döntést meg akarja támadni. A polgármesternél „feljelenteni” nem lehet, ott max. panaszt tehettek…..

Kérdés: 2018-ban örökölt házat örökléskor 4,5 millióra értékelték. 2021-ben tudtuk eladni. Addig az állagromlás miatt sok mindent megcsináltattunk, számla nincs, illetve fizettük a villanyt stb.. A házat 6 millióért tudtuk eladni. A vagyonszerzési illeték ilyen esetben összegszerűen mennyi lesz? Az idő múlásával, hogy eltelt az öröklés óta pár év, illetve az addigi költségekkel csökken-e a 15%?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A személyi jövedelemadó 15 %, és minden esetben az eladási árhoz kapcsolódik (pontosan a különbözet után). Ingatlan eladása csak a vásárlást/szerzést követő 5. év után lesz adómentes.

Kérdés: Az 1983-tól indított közalkalmazotti munkaviszony felülírható-e 2021-ben úgy, hogy csak 1992-től számítják? Az elmúlt években megkaptam a 25 illetve a 30 éves jubileumi jutalmat is!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdésére ilyen kevés információ birtokában nem tudunk pontos választ adni. Minden információ, illetve a kinevezések tartalma is kellene.

Kérdés: 2021. május 10-én vettem 2 kávét egy trafikban, 300 Ft volt, mondta az eladó, kártyával fizettem. Ma 4 nap múlva láttam a banki bizonylaton, hogy 300 helyett 3000 Ft-ot vont le tőlem a pénztáros. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Menjen vissza az üzletbe, és jelezze a problémát személyesen.

Kérdés: Lenne egy vevőnk, aki már lefoglalózott egy másik házat és valószínűleg az eladó engedélyével a házon felújítást végzett (életveszélyes volt az elektromos vezeték), de a mi házunk jobban tetszik neki, ezért visszalépett a másik ház vételétől. A másik eladó viszont perrel fenyegetőzik, hogyha nem veszi meg a házat, akkor bepereli, mert változtatott a házon és állítsa vissza az eredeti állapotot (festett, elektromos vezetékek felújítása). A mi házunk megvételétől visszalépett, mert fél a pertől. Kérdésem az lenne perelhetne-e? Szerintem csak a foglalót veszíti és kész.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Indíthat bírósági peres eljárást a másik eladó, ám annak sikeressége csekély valószínűséggel bír leírása alapján.

Kérdés: Több, mint 1 éve nyitottam a kislányom nevére egy otp junior számlát, 10 éves, én vagyok a képviselője. Kérdésem az lenne, hogy a végrehajtó vonhat vagy inkasszózhatja a kislányom számláját, ha nekem van letiltásom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem vonhatnak le belőle/inkasszózhatják, az ön tartozásának semmi köze gyermeke bankszámlájához.

Kérdés: Elmaradt lakbér tartozásomat túlfizettem. Levonhatom-e az ezután fizetendő lakbérből?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése a tulajdonossal való megállapodás tárgyát képezi, így javaslom, vele egyeztessen első sorban. Egyébként általánosságban: igen.

 

Kérdés: Februárban kiszakadt gerincsérvvel műtöttek, amit valószínűleg a munkahelyemen szereztem. Aznap, amikor éles elviselhetetlen fájdalmam volt még este felkerestem az orvosi ügyeletet, ahol ezt fel is jegyezték, hogy a munkahelyen megemeltem magam. Aztán huzamosabb ideig fájdalommal jártam dolgozni, majd egy hét táppénz után (emiatt nem tudtam felkelni, mert annyira fájt a hátam) visszamentem dolgozni és fájdalomcsillapítókat szedtem. Kb. januárban kiderült, hogy a kiszakadt kezeletlen gerincsérv miatt bénulás lett a lábamban (kb. októbertől januárig végig háziorvoshoz jártam panaszaimmal). Gerincsebész kiírt műtétre márciusban, de mivel súlyosbodott az állapotom, ezért február végén megműtöttek sürgősen. Azóta tp-en vagyok. A műtét előtt kértem a főnökömet, hogy a meg nem írt baleseti papírom adja oda, de azt mondta, hogy még egyeztet a főnökével. Ez ügyben utólag lehet még valamit tenni ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel önt nem baleset érte, így nincs miről baleseti jegyzőkönyvet felvenni. Ám amennyiben önnek egészségkárosodása keletkezett, úgy bírósági peres eljárásban tudja érvényesíteni igényét a munkáltatóval szemben, azonban az esetleges sérelemdíj megítéléséhez okozati összefüggést megállapító szakértői véleményre is szüksége lesz. Javaslom, hogy az ügy bonyolultsága okán inkább forduljon ügyvédhez személyesen.

 

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy a nyári szünet alatt jogosult-e az apa a folyamatos láthatásra az időszakos láthatás mellett. Apának 30 nap jár a szünetből. Az anya nem engedi a gyereket a hétvégi láthatásokra azzal az indokkal, hogy nyári szünet van, ilyenkor nincs hétvégi láthatás. A jelenlegi megállapodás alapján úgy lenne a nyári szünet, hogy június 16-tól július 4-ig anyánál. Július 5-18-ig apánál, július 16-augusztus 8-ig anyánál, augusztus 9-22-ig apánál. Ez esetben megilleti-e az apát a június 19-20, illetve augusztus 29-30 apás hétvége? Továbbá az lenne a kérdésem, hogy a fennmaradó két napot, ami apának jár, jogszerűen kérheti-e úgy, hogy a június 19-20-i hétvége előtt, június 17-18.-án úgy, hogy haza sem viszi a gyermeket, mert 18-án este hat órára kellene hazavinnie, de ha jár neki az apás hétvége, akkor 18-án este hatkor hozhatná el. Illetve még azt szeretném kérdezni, hogy egy egynapos külföldi (Szlovéniába) kiránduláshoz szükséges-e az anya beleegyezése?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az irányadó a megállapodás, amelyet kötöttek, amely ismerete nélkül pontos választ nem tudunk adni önnek. Bírói gyakorlat alapján a nyári kapcsolattartás alatt felváltva vannak a gyermekek a szülőknél, tehát a hétvégi kapcsolattartás ez idő alatt nincs. Külföldi út: amennyiben a szülői felügyeleti jogot az anya gyakorolja kizárólagos jelleggel, úgy kell a beleegyezése is, amelyet okirati formában kell magával vigyen majd.

Kérdés: Kérem a segítségüket, mi a teendőm 2021 jan. 1-jén covid tüdőgyulladással bevitt a mentő a Honvéd kórházba., ahonnan aznap ellátás nélkül haza is küldtek. Majd 4-én a háziorvosnak jeleztem mi történt. Elutasított, hogy covidosokkal nem foglalkozik. Egy másik úton kaptam gyógyszert. 4 hétig szenvedtem. Ezután minden vizsgálatot a szakrendelőben végigcsináltam. A kormányhivatal jelezte, hogy nem vagyok regisztrálva. Most a háziorvos adott egy olyan igazolást, hogy túl vagyok a covid19 betegségen, de ezzel nincs kártyám. Közölte, hogy nincs ambuláns lapom, ez van. Szembesítettem, hogy telefonon jeleztem, elutasított és gyógyszert sem adott, hívjam a mentőket. Felhívtam a mentőket, akkor már nem volt láz csak hőemelkedés. Azt mondták, hogy a háziorvos kötelessége lenne ellátni. Kérem a segítségüket, hogy a kártyát megkapjam.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos nem tudunk intézkedni ön helyett, javaslom, hogy regisztráljon oltásra, amennyiben nincs hivatalos okirat arról, hogy ön átesett a víruson.

Kérdés: Két hete megszűnt az áramellátás az általam bérelt lakásban, mert valószínűleg elszakadt a villanyvezeték. Jeleztem a főbérlőnek, aki kérte, hogy egy pár napig bírjam ki áram nélkül, amíg kipakol az albérletemhez közeli másik lakásából, ahová ideiglenesen beköltözhetek. A pár napból közben két hét lett, jelenleg is az átköltözésre várok. Igyekeztem együttműködni, ezért 4 éjszakát eltöltöttem az áram nélküli albérletben, ezután airbnb lakást vettem ki. Jeleztem a főbérlőnek, hogy az általa biztosítandó lakásba költözésemig máshol fizetek a szállásért, amit szeretnék majd levonni a következő havi albérletemből, de ebbe nem egyezett bele. Közben kiderült, hogy az általa biztosítandó másik lakásban nem tudok aludni, mert alvóhelyet nem tud biztosítani, erre továbbra is az áram nélkül marad albérletben lesz lehetőségem. Elköltöznék, de ragaszkodik a 2 hónap felmondási időhöz. A lakásbérleti szerződésemben nincsen a bérlő jogaira vagy a főbérlő kötelességeire vonatkozó rész. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakástörvény értelmében, ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása, vita esetén a bíróság állapítja meg. A bérbeadó az átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére ugyanazon a településen – fővárosban a főváros területén – köteles másik lakást felajánlani. A bérlő ingóságai elhelyezésének, továbbá költözésének költségei a bérbeadót terhelik. Adott esetben súlyos szerződésszegés történt, ezen okból kifolyólag joga van Önnek a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondani. Továbbá azt tanácsolom, hogy személyesen forduljon ügyvédhez.

Kérdés: 2013-ban megjelent az akkori lakcímemen egy végrehajtó és közölte, hogy 1.600.000 Forint tartozásom van egy 150.000 Ft-os tőketartozásra. Követelte tőlem a pénzt, de én ezt nem tudtam kifizetni, mivel akkoriban költöztem el a jelenlegi lakcímemre és munkahelyet is váltottam. Ezt közöltem is a végrehajtóval, aki azt mondta, hogy semmi gond majd ő jelzi a munkahelyem felé, hogy tartozásom van, és hogy az majd levonásra kerül. Költözés után az okmányirodában megcsináltattam a lakcímkártyámat a jelenlegi címemre. Múlt héten kaptam egy levelet hogy 3.500.000 Ft a jelenlegi tartozásom, és hogy a fizetésem nagy része letiltásra kerül. Felvettem a végrehajtó irodával a kapcsolat és megkérdeztem, hogy miért nem kaptam hivatalos értesítést tőlük ez ügyben. Az volt a válasz, hogy a hivatalos levelek ki lettek küldve a régi címemre, ahonnan már 8 éve elköltöztem. Hiába nem lettek a levelek átvéve, ők úgy veszik, hogy nem működtem közre velük így nyugodtan tilthatnak. Jogos a letiltás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján feltehetően igen, habár a teljesen pontos válaszhoz a teljes iratanyagot ismernem kellene.

Kérdés: Én és 21 éves fiam édesanyám lakásába vagyunk bejelentve, az az állandó lakcímünk. Néhány évvel ezelőttig ott is laktunk, mert egyedül neveltem fel. Mindkettőnknek születésünk óta az a bejelentett lakcímünk. Jelenleg albérletben lakunk, ahova ideiglenesre se vagyunk bejelentve. Két testvérem van, mindketten 20-25 éve külföldön élnek. Kérdésem, hogy édesanyám esetleges halála esetén nyilván hárman, a három testvér vagyunk örökösök. Attól félek, hogy ez esetben el akarnák adni a lakást a testvéreim és mi a fiammal bejelentett lakcím nélkül is maradnánk, lakcím nélkülivé válnánk (anyagi hátterem 0, minden az albérletre megy el, tehát egyharmad lakás árából ezt nem tudnám megoldani). Azt a testvéreim tudjak, hogy évekkel ezelőtt (kb. 5 év) elköltöztünk albérletbe onnan, tehát nem élünk benne a fiammal. A bejelentett lakcím nyújt-e valami biztonságot ez esetben? Vagy jogilag itt mi lesz a helyzet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önök nélkül a lakást nem tudják eladni, legfeljebb a saját részüket. De ebben az esetben is Önök visszaköltözhetnek oda.

Kérdés: Adva van egy ház, amit 5 testvér örökölt szülei után. Házban egy férfitestvér él a feleségével. A férfitestvér sajnos elhalálozott. Így az özvegy maradt egyedül a házban. A férfinek az első házasságából vannak gyerekei, de ők lemondtak a részükről. Az özvegy mit örököl így? A 4 testvér kiteheti-e a házból az özvegyet?

Válasz: Tisztelt Kérdező!
Adott esetben az özvegyet haszonélvezeti jog illeti meg a törvényes öröklés szabályai alapján, így őt a házból kilakoltatni nem lehet. Fontos azonban, hogy ez a haszonélvezeti jog csak az egy ötöd vonatkozásában értelmezhető. A 4 testvér peres eljárást tud kezdeményezni a közös tulajdon megszüntetése céljából.

Kérdés: Válófélben vagyok, feleségem felperesként lassan két éve képtelen és nem is hajlandó a megegyezésre, mindent vinni akar. Az egyik ingatlanunk az ő öröksége, öccsétől már korábban kivásároltuk a részét, az édesapja pedig az ő részét neki ajándékozta, ő pedig nekem. Tehát a ház így közös 50-50%-ban tulajdonom/tulajdona. A vagyonmegosztás keretében, ő vissza akarja vonni az ajándékozott részt, mert szerinte nem teljesítettem abbeli ígéretemet, hogy kozmetikát rendezek be számára. Igen, ígértem ilyet, de hiába nyaggattam, mit hogy szeretne, segítsen a tervezésben, hiszen neki kell majd. Nem foglalkozott a dologgal, minden jó lesz úgy, ahogy gondolom, semmi érdeklődést nem mutatott. Ennyiben maradt a dolog, később sem emlegette – csak most, mikor indokkal kellene előállnia – miért is akarja visszavonni az ajándékot. Ez kb. 8-10 éve történt. Megteheti, hogy elvegye tőlem a részemet, hozzáteszem mindent én újítottam fel a két kezemmel. Jelenleg nem lakja/használja senki, enyészeté.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ajándék visszakövetelésére vonatkozó szabályozás a magyar jogban komplex módon történik, ugyanis kizárólag szigorú feltételek teljesülése esetén van rá lehetőség. Az ön által leírtak alapján álláspontunk szerint nincs oka aggodalomra. Pontosabb válaszért javaslom, forduljon ügyvédhez személyesen.

Kérdés: Sajnos hirtelen elhunyt édesapám. Édesanyámmal jó a kapcsolatunk, egyedüli gyermekként jogi szempontból soha nem volt kétségem afelől, hogy én leszek az örökös, nyilván ebben a felállásban anyukámmal, ki-ki a jogszabályok szerinti mértékben. Végrendelet nem volt. Ház 1/4, autó 1/2 (apukám nevén), viszont édesapám saját számlájáról halála után leemelte édesanyám a teljes összeget. Hagyatékban ez így nem szerepel. Szégyellem kicsit a kérdést, de nem illetne meg (függetlenül attól, hogy igényt tartok-e rá vagy sem) ennek az összegnek is legalább a fele?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvényes öröklési szabályok értelmében az elhunyt után a gyermek és az elhunyt házastársa a törvényes örökös. A házastárs örökli az elhunyttal közösen lakott lakás haszonélvezeti jogát, azonban minden más vagyontárgyon osztoznia kell a gyermekekkel, egyenlő arányban. Mindezek alapján Önt valóban megilleti a bankszámláról leemelt összeg fele, HA nem volt halál esetére szóló rendelkezés, illetve nem közös volt a bankszámla.

Kérdés: A kérdésem a következő: ismerősöm különment a párjával, nem voltak házasok, sem bejegyzett élettársak. Az ingatlanban, mely az ismerősöm 1/1 tulajdoni hányada, a volt párja maradt, azt nem hajlandó elhagyni, nem akar kiköltözni. A volt pár ügyvédje szerint joga van ott lakni, onnan őt kilakoltatni nem lehet. Mit lehet tenni? Hogyan lehet őt az ingatlanból kirakni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben gyakorlatilag szívességi lakáshasználatról van szó, az élettársi jogviszony pedig annak hosszától függetlenül nem keletkeztet semmi többletjogosultságot annál, mintha egy teljesen idegent jogosítana fel a tulajdonos arra, hogy a lakásában élhessen. Ez azt jelenti, hogy 15 napos határidővel a szívességi lakáshasználat felmondható, ennek megtörténte esetén a volt élettársnak az ingatlant el kell hagynia. Amennyiben ennek nem tesz eleget, az ingatlan kiürítése iránt peres eljárás indítható, melynek végén a végrehajtó fogja a kilakoltatást elvégezni. Kivételes esetben kérelemre a bíróság a volt élettársat feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt.

 

Kérdés: Amennyiben kéthetente lehet elhozni a gyermeket az anyjától, ill. h-sz-p és az időpontváltozást, ami 14 helyett 15 óra lenne, valóban 72 órával előbb jelezni kell?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy teljeskörű választ tudjak adni, fontos lenne tisztázni a kapcsolattartás szempontjából jogilag releváns tényeket (létrejött-e Önök között megállapodás a gyermekkel való kapcsolattartás tekintetében, avagy van-e ítélet stb?).

Kérdés: Az egyik társkereső oldalon a profilképemet felhasználva regisztrált valaki, más névvel és adatokkal. A profilt a megjelenése után fél nappal már törölték. Az ilyen cselekmény jogi értelemben bűnténynek minősül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdés, hogy mi volt a profilképe?

Kérdés: A munkahely szabhat-e ki pénzbírságot járvány idején egészségügyi maszk helytelen használata miatt, még ha a maszkot a cég biztosította és kötelező használatot írt elő rá? Jelen esetben 2000 Ft.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató a munkavállalóval szemben abban az esetben állapíthat meg hátrányos jogkövetkezményt, ha megítélése szerint a munkavállaló kötelességszegése nem olyan súlyú, ami indokolná a munkaviszony megszüntetését. Főszabály szerint a munkáltató által alkalmazott hátrányos jogkövetkezmény arányos kell legyen a kötelességszegés súlyosságával, ez megfelelően, arányosan került megállapításra, figyelembe véve a jelenlegi helyzetet és a cégre váró büntetést abban az esetben, ha az állam ellenőrzés során büntetést szab ki a maszk nem megfelelő viselése miatt. Ahhoz, hogy pontosabb választ adhassunk ismernünk kéne a munkaszerződése, illetve a munkáltatói szabályzatok tartalmát is.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy hová forduljak, ha a munkahely hónapok óta nem utalja a táppénzt? Mindig csak azt válaszolják, hogy rákérdeznek a központban és semmi válasz. Ebben az évben még nem fizettek semmit.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az alábbiakhoz fordulhat táppénz iránti igényével: Társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató esetében – kivéve méltányossági eljárás: a kifizetőhelyhez. Egyéb esetben: egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási hivatalhoz. Méltányossági eljárás esetén: egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék az alábbiak szerint: Egy ingatlan 1/2-ed tulajdonosa vagyok. Az ingatlanon haszonélvezete van az ingatlan másik 1/2-ed tulajdonosának, aki számomra ismeretlen. Kapok-e értesítést róla, bármely hatóságtól, ha az illető elhalálozik. Illetve, ha az örökösei nem tüntetik fel a hagyatéki eljárás során a nevezett ingatlant, előfordulhat-e, hogy semmilyen módon nem értesülhetek a bekövetkezett változásról? Melyik hivatalhoz fordulhatok tájékoztatásért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A másik tulajdonos kilétét a földhivatal által tárolt tulajdoni lapról tudhatja meg. Érdemes lehet vele felvenni a kapcsolatot, esetleg hozzátartozóival is, hogy mindenképp értesüljön arról, ha meghalna, ám nem kötelesek önt értesíteni erről a tényről, önt csak eladás esetén illeti majd meg elővásárlási jog a későbbiekben. A tulajdonostárs halálát szintén a földhivatali lapról tudhatja meg, hiszen arra majd az örökösöket bejegyzik.

Kérdés: Kb. 70 éve a családunk tulajdonában van a családi ház. Korábban nagymamám tulajdona volt, majd szerződéssel az én nevemre került 2007-ben, még nagymamám életében. A közmű szolgáltatásokhoz tartozó órák mindegyike apukám nevén szerepelt mostanáig /kb. 50 éve folyamatosan/, úgy is, mint tulajdonos és mint számlafizető. Apukám egész életében ebben a házban élt, de a ház sosem volt földhivatali nyilvántartásban az ő nevén. Néhány hónapja meghalt. Elkezdtem intézni az órák átírását. A vízmű nyilvántartása szerint 2016-17. óta 120 ezer Ft körüli felhalmozott tartozása van, amit most tőlem követelnek /az óra átírás feltételeként/, mert öröklés ugyan nincs, de én vagyok és voltam ez idő alatt az ingatlan tulajdonosa. Ki kell fizetnem a vízmű által nyilvántartott tartozást? Három hét múlva szűkítő felszerelését helyezték kilátásba. Részletfizetést felajánlottak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Abban az esetben, amennyiben édesapja után semmi egyebet nem örökölt törvényes örököseként, úgy nem felel a tartozásért a Ptk. szabályai szerint: Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Sajnos nem ismerjük a közmű szolgáltatóval kötött szerződést és annak általános szerződési feltételeit, így pontosabb választ nem tudunk adni önnek. Javaslom, hogy konkrét megoldásért forduljon ügyvédhez személyesen. Ettől függetlenül megjegyzem, hogy a vízmű szolgáltatásra külön, speciális szabályok vonatkoznak, így valóban nem kötelesek az órát átírni.

Kérdés: Tegnap a rendőrség elvette a jogosítványomat ittas vezetés miatt. Vérvétel megvolt, a szonda is mutatott, de parkolóban voltam, a slusszkulcs sem volt az indító zárban. A rendőr mondta, hogy parkoljak le kb. 30 méterre, akkor szólt a kollégájának, hogy hozzon szondát. Kb. 5 perc telt el, akkor mondom úgy sem megyünk sehova a parkolóban, nagy idegességre elfogyasztottam a 2 dl szeszes italom. Azt hittem azért állítottak meg, mert hallották, hogy leszakad a kipufogóm. Tehát az a kérdésem, hogy ilyen helyzetbe mi lesz? Ugyanis nem volt szolgálatban, csak intett, hogy álljak be egy parkolóba. Kb. 5 perc volt míg összekapkodta a holmijait a dohánybolt előtt és utána jött oda…

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az adott parkoló a közlekedés számára megnyitott, tehát nem magánparkoló, a rendőr intézkedhet annak területén a KRESZ betartása érdekében. A jogszabály értelmében szolgálaton kívül is intézkedési kötelesség terheli a rendőrt egyes esetben.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy adásvételi szerződés (10 oldal) értelmezésére kitől lehet segítséget kérni? Nincs szükség pontos elemzésre, csak azt szeretném tudni, hogy tartalmaz-e bármi buktatót, ami miatt az eladó rosszul járhat a lízingszerződés által. Sajnos a bonyolult jogi szöveg miatt nem vagyok biztos benne, hogy aláírhatom-e a szerződést.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bármilyen független ügyvédtől, ügyvédi irodától segítséget tud kérni jogi tanácsadás keretében.

Kérdés: Mit tehetek, ha hatodik napja ázik a lakásom (nem kis mértékben) és sem a bérlő, sem a tulajdonos nem hajlandó hathatósan intézkedni és nem hívnak szakembert? Azonnal tájékoztattam őket a problémáról, de semmi sem történik, a mennyezetről két helyiségben folyamatosan csöpög a víz, a falak eláztak. A Lakószövetkezet elnöke azt mondta, hogy a társaság biztosítása kiterjed erre a kárra is, de addig nem tudok intézkedni, amíg az alap problémát nem hárítják el.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt tanácsolom, hogy készíttessen hiteles bizonyítékokat közjegyző segítségével, aki kimegy a helyszínre és fotókat készít a kárt szenvedett ingatlanról és ezt okiratba foglalja. Az így összegyűjtött bizonyítékok egy esetleges peres eljárás során hiteles bizonyítékként szolgálnak. Ha szükséges annak a bizonyítása is, hogy a károkat a felettük lakó szomszéd okozta, abban az esetben tanácsos igazságügyi szakértő kirendelése is. Az eljárás elindítására a lakóhelyünk szerint illetékes közjegyző jogosult vagy az a közjegyző, akinek az illetékességi területén található a szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan vagy dolog. Ezt követően a biztosítónak minden dokumentum rendelkezésére fog állni a kár megállapításához. Fontos megjegyezni, hogy annak érdekében, hogy a probléma mielőbb el legyen hárítva, azt javaslom, hogy forduljon a helyi jegyzőhöz birtokvédelem címén.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy: szüleim elkezdtek építkezni 2004-ben, ami abbamaradt a pinceszint födémbetonozásánál. Én a tavalyi évben el szerettem volna indítani egy fennmaradási és továbbépítési eljárást már márciusban. Sajnos az építészem a dokumentummal csak november végére lett kész és adta be ÉTDR-en keresztül. Én október elején elkezdtem állagmegóvás érdekében (födémbeton és alap) a vázszerkezetet felépíteni és a tetőt (héjazat nélkül, csak fóliázás), hogy a téli csapadék, idő ne tudja tovább roncsolni a meglévő épületrészeket (födémbeton, alap). Az építési osztályt idén április közepén felkeresve (ő tülök semmilyen értesítést nem kaptam, hogy hogy áll az ügyem), azt mondták, hogy ez nem megengedett, mivel még nincs engedély az építésre. Ezért vagy visszabontom és megszüntetem az eljárást vagy több milliós büntetést fizetek. Azt szeretném kérdezni, hogy valami köztes mód nem lehetséges, hogy ne kelljen lebontani a vázszerkezetet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által elvégzett munkálatokhoz szükség van az építési engedélyre, tehát Önt terheli adott esetben a pénzbüntetés megfizetésének kötelezettsége. Azt javaslom, hogy keresse fel az építési osztályt és kérjen teljeskörű tájékoztatást valamint keresse fel személyesen az építészt is. Ha minden adat a rendelkezésére áll, akkor pedig ügyvédi közreműködést javaslok.

Kérdés: Milyen ítéletet kaphat az, aki volt barátnőjét fölrakja a facebook-ra, persze bugyiban, amit küldött neki?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez rengeteg mindentől függ, amit ismerni kellene a pontos válaszhoz.

Kérdés: Osztatlan közös tulajdonú ingatlan egyik felét vásárolnám meg, de a tulajdonosok külföldön tartózkodnak. Az ingatlanközvetítő elmondása szerint Őt hatalmazták meg hivatalosan az adásvétel teljes lebonyolításával, mely a szerződés aláírására is vonatkozik és minden ehhez kapcsolódó ügyletben való képviseletükre. A kérdésem az, hogy ilyen esetben nekem, mint vevőnek milyen biztosítékot kell kérjek, hogy a későbbiekben ebből ne legyen problémám és hogy teljesen megállja az adásvételi szerződés a helyét. Bankhitelt és CSOK-ot is szeretnék felvenni a vásárláshoz.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Erről elvileg egy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott meghatalmazásnak kell akkor lennie az ingatlanosnál. Azért azt javaslom, hogy forduljon ügyvédhez, fog segíteni.

Kérdés: Kérdésem a következő: A férjemmel a válás mellett döntöttünk. A közös autónkat tegnap eladta állítása szerint. A vételár felét nem utalta át, közölte majd megkapom. Egyszóval nem tudok sem az autóról sem a pénzről. Papírokat nem láttam. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vételár fele-fele arányban megilleti Önt is, mivel az autó az Önök közös tulajdonát képezte. Azt javaslom, hogy elsősorban beszéljen a férjével és, ha ezt követően sem hajlandó az Önt megillető részt átutalni, akkor lehetőség van peres eljárást indítani a közös vagyon megszüntetésére, ill. annak okán az elszámolásra is.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy egy ingatlanközvetítő cég a lakás bérbeadására megkötött megbízási szerződésben kiköthet-e olyat, hogy ha 18 hónapon belül eladásra kerül az ingatlan, olyan bérlő részére, akit ő hozott, akkor az ingatlan eladási árának 4 százaléka + ÁFA megbízási díj illeti meg a közvetítő irodát?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A magyar jogban a szerződéskötéskor diszpozitivitás érvényesül, ennek értelmében a felek szabadon meghatározhatják a szerződés tartalmát, tehát az ingatlanközvetítő cég a tisztesség és jóhiszeműség követelményének megfelelően jár el. FONTOS azonban, hogy ehhez az Ön beleegyezése is kell.

Kérdés: Saját nyaralóban fogadhatok-e 8-10 barátot pár napra? (Oltott és oltatlan vegyesen.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos rendelet értelmében a családi és magán rendezvényeken legfeljebb 10 fő vehet részt. A fizető vendéglátásra más szabályok vonatkoznak.

Kérdés: Olyan kérdésem van, hogy adott 2 zártkerti ingatlan és a közte lévő kerítés a szomszédomé és szeretnék mellé kerítést építeni. Az érdekelne, hogy mennyi távolságot kell elhagynom az ő kerítése mellett?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt tanácsolom, hogy forduljon a helyi polgármesteri hivatalhoz, hogy helyben milyen szabályok érvényesek.

Kérdés: Egy 4 emeletes lakásban (felső szinten) a dohányosok által felszivárgott nikotin bűzért lehet-e törvényesen fellépni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt tanácsolom, hogy egy közös beszélgetés keretén belül próbáljanak meg kompromisszumot kötni a lakókkal. Javaslom továbbá, hogy tekintsék át a társasház házirendjét, azon belül pedig a tűzvédelmi szabályrendszert is, ami tartalmazza a dohányzással kapcsolatos szabályokat. Amennyiben nem vezet eredményre, a területileg illetékes jegyzőnél tud birtokvédelmi eljárást indítani.

Kérdés: Segítséget szeretnék Öntől kérni hagyatéki eljárás, öröklés ügyében. A nagyapám 2020. januárjában hunyt el. A nagyanyámmal (él) közös tulajdonukban volt egy kertes házuk (18-20 millió Ft). Két fiuk született, viszont édesapám 2018-ban elhunyt. A hagyatéki végzésen nem említették meg ezt az ingatlan, emiatt lekértem egy tulajdoni lapot. Kiderült, hogy 2019 tavaszán a nagyszüleim ajándékozással a nagybátyámra íratták a házat 1/1-es tulajdonjoggal. A kérdésem, hogy az ajándékozás ellenére továbbra is lenne jogom, édesapám után a szóban forgó ingatlanból részesedni? Ez az ügy támadható lenne?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden ügy támadható, csak nem biztos, hogy érdemes. A leírtak alapján feltehetőleg itt sem lenne értelme szerintem.

Kérdés: 2020. októbere óta home office-ban dolgozom, saját kérésemre. A munkáltatóm ezt a mai nappal eltörölte a kötelező maszkhasználattal együtt. A közösségi tereket, pl. a mosdót, körülbelül 40 fő használja. A kérdésem az, hogy felmondhatok-e azonnali hatállyal gondatlan veszélyeztetésre hivatkozva?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályok értelmében jelenleg már nem kötelező a munkavégzést otthonról ,,home-office” módon megvalósítani. Az Ön által leírtak alapján azt tudom mondani, hogy azonnali hatállyal nem mondhat fel a leírás szerinti munkakörnyezetre hivatkozva. Habár a teljesen pontos válaszhoz ismerni kellene a munkaszerződését is.

Kérdés: Egy ismerősömért aggódom. Külterületen él, szüleit halálukig (10 évig) gondozta és pelenkázta. Egyedüli örökösként rámaradt egy nagy tanya és 4 ha földterület. Kezd elfajulni az egyik földszomszédja meg akarja szerezni a területet, a tanyával együtt. Ismerősömet odaköti a gyerekkora, nem akarja eladni. Fenyegetéssé fajult, a minap kapott egy telefonhívást, miszerint tönkre teszi az erőszakos szomszéd, ha nem kaphatja meg a területet. Kihez fordulhat segítségért? Hova fajul ez az ország, minden újgazdag azt tehet, amit akar?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben zaklatás valósul meg, ennek okán pedig feljelentés tehető. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy ahhoz, hogy meg tudjam állapítani, a telefonhívás valóban kimeríti-e a zaklatás fogalmát, ismernem kellene az eset pontos körülményeit és a beszélgetés minden részletét. Esetleg súlyosabb bűncselekmény megvalósult-e, ezt is tisztázni kellene. Adott esetben feljelentést kell tenni a rendőrségen.

Kérdés: Édesanyám 85 éves. A testvéremmel és a feleségével élnek egy családi házban. Testvérem 75 %-ban, édesanyám 25%-ban tulajdonos. A viszonyuk rendkívül rossz. A testvérem és a felesége, ahogy tehetik, megnehezítik édesanyám életét (pl.: nem engedik be a közös fürdőszobába). A legutóbbi akciójuk az, hogy terjeszteni kezdték a környezetükben miszerint nekem más az apám. Ez nagyon megviseli édesanyámat. Sok mindent elvisel tőlük, de ez már a becsületéről szól. Van-e valamilyen lehetősége édesanyámnak ellenük a becsülete érdekében?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben van rá bizonyítékuk, feljelentést tehetnek becsületsértésért. Javaslom, próbáljon meg beszélni a testvérével, hogy ne terjesztenek valótlant.

Kérdés: Apukámat 3 hete műtötték. Egyik lábát combközéptől amputálni kellett. Kórházból kiengedték, a vírus helyzet miatt nem tudott rehab kórházba menni. Jelenleg nagymamánál lábadozik, pár percre a kórháztól. Anyukám viszont nem képes ellátni őt, sőt állandóan bántja szóban, megalázza. Az alapvető ellátását sem teljesíti. Egy szakápolót kerestem, aki vállalja a rehabilitációját. Anyukám hallani sem akar róla. Félek, veszélybe kerül apukám élete. Súlyos vérmérgezésből és veseelégtelenségből gyógyulgat. Tehetetlen vagyok. A lakás, amiben vannak, 50%-ban anyám nevén van. Van lehetőség arra, hogy anyámat eltávolítsam apám mellől, hogy apám megkaphassa a megfelelő ellátást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Magához veheti édesapját, egyebekben édesanyját nem kötelezheti semmire, hiszen tulajdonosként lakja a saját ingatlanát.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy utógondozási díjat kellene páromnak fizetnie a gyereke után, aki 19 éves (dolgozik és tanul, nevelőotthonban van, de nem tudja magát eltartani) és mivel élettársak vagyunk az én jövedelmemet is kéri a gyámhatóság, hogy igazoljam le……Jogom van ezt megtagadni, ha még 3 kiskorút nevelünk együtt a saját háztartásunkba?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az utógondozói ellátást a nevelőszülő a működtető közreműködésével, a gyermekotthon, az utógondozó otthon vagy az általuk, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhely, különösen albérlet vagy egyéb hely (a továbbiakban: külső férőhely) biztosítja. Mivel Ön abban az eljárásban, a leírtak alapján nem ügyfél, kötelező erővel így rendelkezést sem tudnak szabni Önre.

Kérdés: Egy eredetien kézzel megírt magánokirathoz valaki odahamisította az egyik tanú adatait és aláírását és a tanú nyilatkozik, hogy nem ő írta alá az iratot, tehát valaki hozzáírt az irathoz. Ez a magánokirat a jog szerint a hozzáhamisítást követően továbbra is eredeti magánokiratnak számít vagy a tanú nevének és aláírásának ráhamisítása után eredeti, de meghamisított vagy már hamis magánokirat kategória? Tudna segíteni, hol találok erre konkrét jogszabályi hivatkozást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha végig saját kézzel írta a nyilatkozó fél és alá is írta, akkor az, teljes bizonyítóerővel bír. Tanú hamisítása esetén a bíróság előtt kétségbe lehet vonni annak bizonyító erejét. Kérdés tehát, hogy mi az irat és az hogyan készült a tanútól függetlenül. A vonatkozó jogszabály a polgári perrendtartásról szóló törvény. Ettől maga az irat tehát még nem lesz hamis, pusztán a bizonyítási teher telepítését fogja meghatározni.

Kérdés: Anyám vércsoportja 0+, apámé AB+, az enyém 0-, ami genetikailag nem lehetséges. Állítják, hogy nem fogadtak örökbe. Hogy tudom kideríteni, hogy elcseréltek-e születéskor a kórházban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Először is DNS vizsgálatot kell készíttetniük, hogy bizonyosságot nyerjen feltételezése. Amennyiben a vizsgálat eredménye alátámasztja az ön feltételezését, úgy javaslom, forduljon az egészségügyi intézményhez, amelyben a szülés történt mihamarabb. Ebben az esetben már indokolt lehet ügyvéddel menni eleve az intézménybe, aki biztosítja önt jogai védelmével kapcsolatosan. Mindentől függetlenül megjegyzem, hogy a leírtak alapján azért nem csak a kórházi esetleges cserére kell gondolni….pl.: biztos a vércsoport vizsgálat eredménye? avagy biztosan az apja az apja?

Kérdés: A szomszéd a hátsó udvaron, a telekhatártól 1 méterre épített galamb ólat, aminek az alján hullik ki a madárürülék, amit nem takarítanak el soha, rendkívül büdös. Milyen szabály vonatkozik arra, hogy milyen távolságra építhet galamb ólat, illetve milyen módon köteles az ürüléket eltüntetni?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt javaslom, hogy a békés megegyezés érdekében beszéljen a szomszédjával. Ha a probléma ezt követően is fennáll, azt javaslom, hogy forduljon a helyi önkormányzat jegyzőjéhez és kérjen teljeskörű tájékoztatást, ugyanis a települések rendeletben, helyi szinten szabályozzák az állattartásra vonatkozó szabályokat. Ezzel párhuzamosan pedig tud birtokvédelmi eljárást is indítani.

Kérdés: Egy multinál dolgozom gyártás-termelésben. Munkakörömet tekintve mechanikai gépkarbantartó vagyok, végzettségem pedig villanyszerelő. A munkáltatóm egy éve kötelez villanyszerelő végzettségem miatt arra, hogy a munkaterületemen lévő termelő gépeken, időszakosan végezzem el az áramvédő kapcsolók (FI-relé) tesztelését és ezt jegyzőkönyvezzem, továbbá a villamos gépek éves szerelői ellenőrzését is velem végezteti. A munkaköri leírásomat nem változtatták meg, ezek az ellenőrzések nem szerepelnek benne csak annyi, hogy minden olyan dolgot el kell végeznem, amire a felettes utasít. Mivel én nem rendelkezem semmilyen érintésvédelmi felülvizsgáló végzettséggel, ezért az lenne a kérdésem, hogy köteles vagyok ezeket a vizsgálatokat elvégezni, illetve az általam vizsgált berendezések esetleges elektromos baleseténél van-e felelősségem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. 54. § alapján: A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkavállaló az utasítás megtagadása esetén is köteles rendelkezésre állni. A munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell. Önt felelősség a munkáltatói utasítás teljesítéséért nem terheli, azonban javaslom, mindenképpen jelezze az utasítás elvégzése előtt a munkáltatónak a felvetett problémát.

 

Kérdés: Új építésű társasházban vásároltam ingatlant Budapest XI. kerületében, mely nemrég került átadásra. A tulajdoni lapon még széljegyen vagyok, ami miatt nem tudok lakcímkártyát intézni és így kedvezményes kerületi parkolást igényelni az önkormányzatnál. Van valamilyen jogi lehetőségem arra, hogy hamarabb hozzájussak a kedvezményes parkolási kártyához? Az ügyvéd szerint akár 1 évig is eltarthat, míg lakcímkártyát tudok itt szerezni. Az is érdekelne, hogy mi történik a lakás tulajdoni jogával, ha ezen időszak alatt férjhez megyek? Hogyan kezeli a jog azt a helyzetet, ha az adásvételi szerint 1/1-es tulajdonosa vagyok a lakásnak, ám a tulajdonjog bejegyzése előtt házasságot kötök?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A történteknek több oka is lehet (széljegy), így több információra lenne szükség. Ezeket az okiratot szerkesztő kollégának ismernie kell. A házasságkötés nem befolyásolja a tulajdoni helyzetet, amennyiben a lakást különvagyonból (életközösség létrejötte előtt is meglévő, örökölt, ajándékozott stb.) vásárolta. A tulajdonjogának bejegyzése visszamenőleges hatállyal a szerződés kötésének időpontjára fog majd a rendszerben megjelenni.

Kérdés: Örököltem egy ingatlant, amiben 1/1-es tulajdonos vagyok. Eladás alatt van, viszont ott lakik szívességből az elhunyt családtag párja, aki nincs bejelentve oda, nincs semmi a nevén és nincs élettársi szerződése sem. Közölte velem, hogy nem költözik ki onnan és nem adja oda a kulcsokat. Mit tehetek, hogy kirakjam őt egy napon belül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egy napon belül nem tudja “kirakni” az illetőt jogszerűen. Őt peres eljárás indításával tudja jogszerűen a lakásból kitenni. (Ingatlan kiürítése iránti per).

Kérdés: Az egyik ügyfelem kapcsán szeretnék tanácsot kérni Öntől/Önöktől. Az ügye a feleségétől való távoltartás, mely közel egy éve tart. A nyomozási bíró csak ugyanazt a döntését tartja fenn, miszerint mindig két hónappal hosszabbítják meg az ügyét, holott a feleségével már kibékült és a párja is szeretné, ha hazajönne a férje. Az ügyfelem fogadott ügyvédet is, aki több nyilatkozatot is benyújtott a Bíróság felé, mely tartalmazta a feleség döntését, hogy megbocsátott. Mindezek ellenére nem történik semmi, a Bíróság válasza is az, hogy a bűnismétlés fennálló ténye miatt hosszabbítják meg az ügyfelem részére a döntést. A kliensem roma, mozgássérült és cukorbeteg is, viszont egy olyan egyszerű, de jó ember, aki mindig is a családjának élt. A kérdésem az lenne, hogy hová lehetne fordulni az ügyben, mit lehetne tenni, hogy a Bíróság is ne csak az előzményekre hivatkozzon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, az ügyfele mielőbb forduljon ügyvédhez személyesen, aki az iratok ismeretében teljeskörű tájékoztatást tud adni, hiszen az indokolást ismerni kellene.

Kérdés: A segítségüket szeretném kérni. 27 éves a fiam, aki nem hajlandó elköltözni. Egyedül fizetem a lakás költségeit, semmiben nem segít. Szerinte, ha már megszültem, köteles vagyok eltartani. Folyamatosak a viták, kiabálások. A héten a “takarodj ki a szobámból” felszólítás után nem mentem ki, kilökött és megrúgott. Kihívtam a rendőrséget, de tájékoztatásuk alapján, mivel a jelenlegi címre van bejelenve, csak a rendszeres bántalmazás után tudnak intézkedni. A lakás az én tulajdonom. Van-e jogom lecserélni a zárat? Ha beengedem a holmijáért és utána nem megy ki, kérhetek-e rendőri segítséget, hiszen ez az állandó lakcíme?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önnek joga van a gyermekét elküldeni, mint szívességi lakáshasználót. Azt tanácsolom, hogy írásban szólítsa fel őt a lakás elhagyására, és helyezze kilátásba a tervezett zárcserét. Mivel szülő-gyermek kapcsolatról van szó, a helyzet könnyen elfajulhat. Amennyiben jogszerűen kívánja megoldani a helyzetet, polgári peres eljárásban érvényesítheti lakás kiürítési igényét a fiával szemben.

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, hogyha van egy ingatlan, enyém a ház, viszont van benne egy olyan személy, akinek van 10% köze hozzá és a tudtunk nélkül árulja a házat. Ebben az esetben mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös tulajdonban álló ingatlan esetén a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg, tehát nem tudja az illető eladni a saját részét az ön nyilatkozata nélkül. Másrészt pedig az egész ingatlant sem tudja eladni, csak a saját részét.

Kérdés: Keresztszülő halálát követően az általa tulajdonosként lakott magánházban a villanyóra lejelentésre került. A szolgáltató becsült fogyasztás alapján 8.000 Ft kifizetésre tart igényt. A lakás üres, hetek óta nem volt villanyfogyasztás. A keresztfiú fizette a halál után a számlát, de mivel még nem volt hagyatéki, nem biztos, hogy ő lesz az örökös. A szolgáltató javasolta, hogy a villanyórát írassa a keresztfiú a nevére, ha nem akarja a szolgáltatást kiköttetni. Mit tud tenni, ha ő a nevére veszi a villanyórát, fizeti a számlát, majd kiderül, hogy nem ő örökli az ingatlant? Követelhető az örökösön az addig általa fizetett díj?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben valaki közüzemi szerződést köt, úgy a szerződés szerint ő felel a tartozásokért. Jelen helyzetben inkább szüntessék meg a szolgáltatást a hagyatéki eljárás lezárulásáig, így nem keletkezik felesleges kiadás. Az örökös a halál pillanatától lesz az, így onnantól felel a tartozásokért is. Megjegyzem, hogy feltehetőleg azért lehet tudni, hogy ki lesz az örökös…..

Kérdés: Szeretnék segítséget kérni. Anyám alkoholista, emellett erősen nárcisztikus személyiség. Sokat veszekedtünk vele a családban, hogy tegye le az alkoholt, de nem teszi meg, volt, hogy nyugodtan is megbeszéltük vele, de semmi haszna. Egyszerűen nem érdekli. Eljátssza, mintha együtt érezne velünk, megértette, felfogta, de nem. Újra iszik, most már durvábban kezd leépülni és gonoszkodik. A legdurvább az, amikor részegen kezd el enni és elkezd fuldokolni és ezt akkor csinálja, mikor nem látja senki. Az ember nem tud úgy magával foglalkozni, mert rá kell figyelni, mintha direkt csinálná. A kérdésem az lenne, ha anyám belefullad az ételbe, mert épp fürdik valaki vagy olvas vagy filmet néz, elvan magával az ember, akkor elítélhetik a családtagokat gondatlanságból elkövetett emberölésért? Az ilyen cselekedetei kikészítenek mindenkit. Beszélgettünk vele sokszor, mindig meg volt hallgatva, mindig minden róla szólt, szól….egyre durvább, nem egyszer elesett és rettentő durván iszik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírt eset (fulladozik, és senki nem veszi észre) nem meríti ki a büntető törvénykönyv egyik tényállását sem, azonban, ha észreveszik, és nem segítenek, az már bűncselekménynek minősül.

Kérdés: A sógoromnak több hónapos viszonya volt a munkahelyén, a nővérem mind lelkileg, mind mentálisan és fizikailag is tönkrement, 10 kilót fogyott, depressziós lett. Szóval én kikerestem a kórház igazgatónőjének az e-mail címét és leírtam neki mindent, a szerető nevét nem említettem, de kivehető lehetett, hogy kire gondolok. Nos, mint utólag kiderült ez egy általános e-mail cím volt, tehát pár másik ember is látta. A sógorom mindent elismert, ebből botrány lett és a szerető most azzal fenyegetőzik, hogy beperel hitelrontásért. Ezt megteheti? Nem használtam trágár szavakat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Hitelrontást, mint intézményt a magyar jog nem ismeri. Mivel az illető egyik személyiségi jogát ön megsértette (jó hírnév és becsület) bizonyítható módon (e-mail üzenet), sérelemdíj iránt személyiségi jogi pert indíthat, persze ehhez azért több információra lenne szükségünk (mi szerepelt a levélben stb.)

Kérdés: 2020. október 6-án elveszítettem az állásomat. A fellebbezésem a Honvédelmi Minisztertől 2020. december 19-én vehettem kézhez, melyet helybenhagyott a munkáltató javára. Ez után is lehetőségem lett volna Munkaügyi Bírósághoz fordulni, de az ügyvédem januárban (pár nappal a határidő lejárta előtt) közölte velem, hogy ő nem jön velem munkaügyi perre. Majd miután megkaptam az Ügyészségtől a felmentésemet (meghallgatásom nélkül), úgy gondoltam, hogy mégis kezdenem kellene ezzel az igazságtalansággal valamit, mivel a lakhatásomat is fenyegeti. Kérdésem, hogy van-e valamilyen jogi fórum ahová fordulhatok jogorvoslatért? Vagy méltányossági alapon a határidőtől eltekinteni. Úgy bocsájtottak el, hogy meg sem várták az ügyészségi döntést. Úgy érzem sem az ártatlanság vélelmét, sem az egyenlő bánásmódot nem kaptam meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 30 napos határidőt elmulasztotta, a leírtak alapján nem tud semmit sem tenni már törvényesen.

Kérdés: Legális-e, ha valaki önkormányzati lakások közös udvarán belül autót szerel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy pontos választ tudjak adni, tudnom kellene, hogy az autószerelés gyanánt magáncélra a saját autóját szereli az illető, vagy, mint vállalkozó végez ott szerelési munkát.

Kérdés: Válófélben vagyok, van egy közös tulajdonunk a férjemmel, egy családi ház, innen kitiltott és elvette a kulcsot. Eljöttem onnan, mert nem éreztem magam biztonságban, de nem ad semmit nekem a házból. Mit tehetek vagy mit kell tennem azért, hogy tudjam érvényesíteni a jogaimat a férjemmel szemben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel az ingatlan fele arányban az Ön tulajdona is, ezért egyenlő használati jog illeti meg Önt és a férjét, abból Önt kitagadni nem lehet. Amennyiben pedig a válás már folyamatban a bíróságnak döntenie kell az ingatlan további használatáról. Ugyanakkor van lehetőség peren kívüli megegyezésre is, ehhez azonban javaslom szakember (ügyvéd) megkeresését. Azt tanácsolom, hogy mindenekelőtt próbáljon meg egyezségre jutni a férjével és jogi útra abban az esetben terelje az ügyet, amennyiben a férje nem hajlandó együttműködni. Fontos kiemelni még, hogy a válás során az ingatlan tulajdonjogáról nem, csak annak esetlegesen a használatáról fog dönteni a bíróság. A tulajdonközösség megszüntetéséhez újabb pert kell indítani.

Kérdés: Szállodában dolgozom, november óta a munkabéremnek felét kapom. Havonta kb. 4-5 napot dolgoztam. Most, hogy beindul a szálloda, le akarják dolgoztatni a fennmaradt órákat. Kérdésem, hogy így jogos-e ez a ledolgozás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy pontos információval tudjak szolgálni, kellene ismernem a munkaszerződésének pontos részleteit. Mivel leírása alapján a munkáltatói utasítás részletei sem ismertek, bővebb tájékoztatásért javaslom, forduljon ügyvédhez személyesen. Egyébiránt nagy valószínűséggel „nem jogos”….

 

Kérdés: Ha egy GPS nyomkövetőt elhelyezek a párom autójára és megtalálja, az milyen jogi következményekkel járhat? Tudomásom szerint személyiségi jogokat sérthet (polgári jogi igény), de bűncselekmény fogalma nem áll fenn, mert autóról van szó.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az eset valóban jogsértő, aminek mind polgári-, mind büntetőjogi következményei is lehetnek.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy ha van egy 17 éves lány, aki el akar költözni egy 21 éves fiúhoz, akinek van munkája, kocsija, stb. De a szülő tiltja a lányt a fiútól származása miatt, illetve van egy “elméletben” olyan papír, ami igazolja azt, hogy a lány 15 éves korában már nem szűz, de nem erőszak áldozata, hanem a saját döntéséből. Tehát a költözés a szülő engedélye nélkül történne. A lány szinte kitűnő tanuló, nincsenek igazolatlan hiányzásai az iskolában. Ez esetben milyen következmények lehetnek, mind a lány részéről (értem itt a gyámügyet, illetve iskolában való ösztöndíjas papírok aláírását), mind a fiú részéről például a rendőrség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy a gyermek 18 éves kora előtt elköltözzön otthonról, szükség van a szülő beleegyezésére.

Kérdés: Nekem nagyon érdekes kérdésem lenne: volt egy közös üzleti ügyem egy régi barátommal. Ő 2015. november 24-én elutalt a feleségem számlájára 400 ezer Forintot megjegyzés nélkül, illetve 2016. január 12-èn még 100 ezret. Az üzlet sajnos nem sikerült és apránként a pénzt visszafizettem neki, sajnos nem mindet befizetéssel, hanem személyes találkozáskor. Erre ő elkezdett fenyegetőzni, hogy számított a plusz haszonra, de mivel nem kapta meg így 2021. januárjában közjegyzőhöz fordult fizetési meghagyás miatt. Mi ellent mondtunk, ő a közjegyző felszólítása ellenére bizonyítékokkal nem szolgált, így a bíróság jogerősen elutasította a követelését. Majd erre ő ismételten feljelentett a rendőrségen 2021. áprilisában azon a címen, hogy én őt megkárosítottam. A kérdésem az lenne, hogy a dátumokat figyelembe véve ez már nem egy elévült ügy? Milyen jogalapja van annak, hogy ha már jogerősen elutasította őt a bíróság, hogy ismét feljelentsen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv értelmében a követelések öt év alatt évülnek el, ugyanakkor a tartozás továbbra is fennmarad. Az öt éves elévülési idő a jogi érvényesítés kizártságát jelenti. Ettől teljesen független a feljelentés, ugyanis az nem polgári, hanem büntetőjogi eljárás. Ott is van elévülés, de az „másként működik”. Itt nem lehet megállapítani az elévülést, ugyanis a visszafizetés esedékessége nem derül ki a leírásából. De ettől függetlenül feltehetőleg meg fogja a rendőrség tagadni az eljárást, mivel az nem büntető ügy. Így nem aggódnék az Ön helyében.

Kérdés: Abban kérném a tanácsukat, hogy 16 éves húgomat szeretném édesanyjától függetleníteni, szülői felügyeleti jogot gyakorolni. 39 éves vagyok, párkapcsolatban élek, párom 20 éves lányát neveljük közösen 7 éve. Húgom 6 évesen ifjúságvédelmi intézetbe került családi problémák miatt. Édesapámnak sikerült ismét a családba fogadnia. Időközben elveszítették a lakhatásukat, édesapám szállóra, húgom apukánk testvérénél tudott lakni, mivel az ő édesanyja nem tudja a nagyszülőkhöz maga mellé befogadni, valamint az ottani életkörülmények miatt húgom sem szeretett volna ott tartózkodni (italozás miatt). Jelenleg nálam lakik a húgom fél éve. Édesanyja anyagilag nem járul hozzá a gyermeke neveléséhez, tőlünk mindent megkap, amit tudunk biztosítani. Telefonon sem tartja a kapcsolatot lányával. Kérdésem lenne, hogy milyen lehetőségem van jogi úton a húgom “nevelőszülőjévé válni”?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a húga a 14. életévét már betöltötte, ezért a véleménye az elhelyezése kapcsán döntő fontosságú. Adott esetben a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére van mód. A Polgári Törvénykönyv 4:169. §- a értelmében (1) Ha a szülői felügyeletnek a szülők által történő gyakorlása a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri. Ebben az esetben ezt a személyt gyámul kell kirendelni, és a szülő felügyeleti joga szünetel. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság a gyermeket elsősorban olyan személynél helyezi el, aki a gyermek gondozásában, nevelésében, a gyermek érdekeinek megfelelően már korábban részt vett. A bíróság a per során minden lényeges körülményt figyelembe véve vizsgálja a gyám alkalmasságát.

Kérdés: Közúton, nem természetvédelmi területen, hanem természetvédelmi terület mellett lévő úton, igazoltathat-e egy természetvédelmi őr?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az állami természetvédelmi őr a természet védelme érdekében jogosult és köteles többek között a természetvédelmi előírások ellenőrzésére, a természetvédelmi érdekeket sértő, a természeti és a védett természeti értékeket és területeket veszélyeztető vagy károsító cselekmény esetén személy és jármű feltartóztatására, személy igazoltatására. Ebből adódóan a természetvédelmi őr – feladatai maradéktalan elvégzése érdekében- jogosult közúton is igazoltatni, amennyiben ezt a természet védelme érdekében indokoltnak találja.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy a zártkert termelésből kivett, de korona besorolással rendelkező, tehát termőföldemet átruházhatom-e az államra, ha nekem már nem kell?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Van lehetőség mezőgazdasági termelés célját szolgáló földet felajánlani az állam részére, ez ügyben a Nemzeti Földügyi Központhoz kell fordulnia a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

Kérdés: Kérnék szépen tanácsot abban, hogy amennyiben egy utazási iroda a tőle vásárolt utazási utalványt nem teljesítette (a világjárvány miatt), pontosabban többször meghosszabbította, de ennek ellenére sem tudtuk felhasználni, így most már az ellenértékét (a befizetett összeget) követeljük vissza, de az iroda nem működik, valami felelősséggel nem rendelkező alkalmazott home office-ban néha reagál a megkereséseinkre, de érdemben nem dönt és a tulajdonos nem elérhető, ill. a visszafizetésnek nem tesznek eleget, akkor milyen szankciók jöhetnek szóba, milyen módon érvényesíthetjük az érdekeinket (fogyasztó védelem, NAV, per…)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Légitársaságok, utazási irodák vis maiorként tekintenek a koronavírusra, tekintettel arra, hogy a vírus felbukkanására, terjedésére a légitársaságoknak, utazási irodáknak nincs kihatásuk, sem magát a körülményt, sem annak következményeit nem áll módjukban elhárítani. Ugyanakkor amennyiben utazási irodánál fizettek be külföldi kirándulásra, és a szervező maga dönt az út lemondásáról, általános szerződési feltételein és fogyasztókkal szemben tanúsított gyakorlatán múlik majd a költségek sorsa. Az utazás és az utazásközvetítői tevékenységről szóló kormányrendelet szerint a szerződésszegő fél csupán akkor mentheti ki magát, ha bizonyítja, a kár olyan, ellenőrzési körén kívüli okra, körülményre vezethető vissza, amellyel a szerződéskötés időpontjában nem számolhatott. A kormányrendelet szerint a vállalkozó természetesen felel a szerződésben foglaltakért, ám kártérítési felelőssége nincs, hiszen a történtek az utazási vállalkozó akaratán kívül álló okok miatt történtek, és ennek következményeit a vállalkozó a legkörültekintőbb gondosság mellett sem lett volna képes elhárítani. Fontos megjegyezni azonban, hogy az Önök esetében az üggyel kapcsolatos érdemi válasz adásához ismernem kellene az utazási szerződésükben foglaltakat is.

Kérdés: Hány éves korától döntheti el (eldöntheti-e) a gyermek, hogy melyik szülőnél szeretne élni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 14. életévét betöltött és ítélőképessége birtokában lévő gyermek akaratát a gyermek-elhelyezési perek során a bíróság figyelembe veszi, de fontos megjegyezni, hogy a bíróság mindig az alapján dönt, hogy mi szolgálja az ügy kapcsán a gyermek legfőbb érdekét. Ugyanakkor, ha nincs folyamatban peres eljárás, abban az esetben a gyámhatóság is eljárhat. A gyámhivatal döntését bármelyik szülő kérheti, az eljárás során a hatóság a gyermek érdekét szem előtt tartva hozza meg határozatát. A gyámhivatal eljárása során a felek együttműködésének előmozdítására törekszik, személyesen meghallgatja a szülőket és a 14 év feletti gyermeket, valamint
meghallgathatja az ítélőképes – tehát az adott kérdést megértő és arról véleménnyel rendelkező – 14 év alatti gyermeket.

Kérdés: Magánterületre bemehet-e munkaügyes?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése hiányosságából adódóan nem szolgálhatunk válasszal, a pontos válaszadáshoz kérem, jelölje meg, mit ért a “munkaügyes” szó alatt. Továbbá kinek a magánterületéről van szó? Munkavégzés ott folyik? Stb-stb…..

Kérdés: 4 éve vettük új építésű ingatlanunkat, amelyre már meglévő 3 gyermekünkre igénybe vettük a 10 millió CsOK-ot, valamint a kedvezményes hitelt is. Azonban most válni szeretnénk. Próbáltam tájékozódni, milyen módja lehet annak, hogy ne kelljen visszafizetni mindent. Úgy láttam kivásárolhatja az egyik fél a másikat, de erre nincs módunk. A házat eladni nem szeretnénk, a gyerekekkel továbbra is itt laknék, a férj költözne el. A törlesztőt is fizetnénk tovább ugyanúgy. Szóba jöhet bármi megoldás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megoldás, ha az egyik fél a gyermekekkel a válást követően is az ingatlanban marad, és nem adják el, a lakást továbbá a gyermekek lakcíme sem változik. Azonban a CSOK-t folyósító pénzintézetnél jelezni kell, hogy a másik fél a továbbiakban nem lesz támogatott személy, illetve a tulajdonjogát átruházza a CSOK-t tovább vivő, gyermekeket nevelő félre.

Kérdés: A bank keresetére, jogi képviselő nélkül, magánszemély ellenkérelmet kézzel írva, papírra és nem formanyomtatványra befogadja a járásbíróság?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Írásbeli ellenkérelem 2021. január 1. óta formanyomtatvány nélkül is beküldhető. Emellett az ügyfélsegítőn is tudnak önnek segíteni a bíróságon ügyfélfogadási időben.

Kérdés: Osztatlan közös tulajdonban kisebb a telkem, mint a másik, de papíron egyforma. Építési törmelékkel van feltöltve az udvar. Ikerház és nincs tűzfal a két ház között. Valószínűleg nincs engedélyeztetve a konyhába bevezetett gáz. Hónapokig penészesek voltunk, mert nem jó a szigetelés. Mit tudok tenni, hogy ezek rendezve legyenek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy vegye fel a kapcsolatot a szomszédjával, és szólítsa fel a hulladék elszállítására. Mivel konkrét birtokháborítást nem tartalmaz leírása, továbbá az eset körülményei is tisztázatlanok, javaslom, forduljon ügyvédhez személyesen.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy 19 éves unokám OKJ képzés első évét nappali tagozaton végezi. Diák munkán volt mellette, ahol jó ajánlatot kapott és átvennék a diák munkáról, állandó munkára. Esti tagozaton végezné az OKJ képzés második évét, munka mellett. Kérdésem: Jogosult-e továbbra is gyermektartásra?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Állandó keresete megléte mellett már nem.

Kérdés: Udvar fele az én tulajdonom, ami rajta van épület, abba beköltözhetek? De, ami rajta van épület az nem az én tulajdonom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ingatlan nem az Ön tulajdona, nem költözhet be. Azonban elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Ez utóbbi esetben jogosult Ön a kérdéses ingatlan használatára. Ugyanakkor az Ön által megadott információk nem elegendőek a teljeskörű válasz adásához.

Kérdés: Szeretném megtudni, hogy a felperes általi keresetlevélre elég csak ellenkérelmet benyújtani vagy kötelező ellenkeresetet és beszámítást tartalmazó iratot is? Kötelező, hogy ne utasítsák el vagy az utóbbi két iratot elég, ha az első tárgyalásomon terjesztem be? Ezek hiánya miatt elutasíthatja a bíróság a ellenkérelmemet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében elegendő az ellenkérelem benyújtása. Ellenkereset nincs is, csak viszonkereset, ha Önnek is van követelése vele szemben.

Kérdés: Eltűnt a személyim és valószínűleg visszaéltek az adataimmal.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtakban nem szerepel kérdés, ezért érdemi választ nem tudok adni Önnek.

Kérdés: Párommal különmentünk 3 hónapja és én különböző számokról írtam neki, kb. 10 ilyen alkalom volt. Ami fontos, hogy fenyegető üzenetet nem tartalmazott, csak szimplán érdeklődési szinten írtam rá, amire azt a választ kaptam, hogy ne zaklassam, mert feljelent. Ha megteszi a feljelentést lehet ebből problémám?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Zaklatás valósul meg, ha valaki mást rendszeresen azért háborgat, hogy beleavatkozzon a magánéletébe vagy megfélemlítse. Ez történhet erőszakos úton vagy online formában is. Zaklatás valósul meg tehát az éjjel-nappal történő rendszeres névtelen telefonhívásokkal, az üzenetrögzítőn hagyott, vagy e-mail-ben, SMS-ben küldött sértő, szidalmazó üzenetekkel. Minősített eset, azaz súlyosabban büntetendő, ha az elkövető a sértett élettársa, vagyis adott esetben az Ön volt párja. Amennyiben Ön ellen feljelentést tesz, akkor az eljárás megkezdődik. A feljelentés a bizonyítékok alapján tehető meg. Bizonyítéknak számít az Ön által küldött e-mail, SMS és minden egyéb üzenetváltás. Azt javaslom, hogy ne próbáljon kapcsolatot teremteni a volt párjával a továbbiakban. Fontos megjegyezni azonban, hogy ahhoz, hogy meg tudjam mondani, az Ön által küldött e-mailek valóban kimerítik-e a zaklatás fogalmát, ismernem kellene a pontos szöveget.

Kérdés: A férjem édesanyjának élettársa elhunyt, több mint 10 évig együtt éltek életvitelszerűen, a lakcíme nem szólt oda, de végig ő ápolta. A párja sokat beszélt róla, hogy szeretné, ha majd ő lenne az örökös mindenben (a lányát 15 éve nem látta, sosem törődött az apjával, ki akarta zárni a hagyatékból), eltartási szerződést akart kötni, de olyan hirtelen hunyt el a vírus következtében. Időben nem foglalkoztak ezzel, az utolsó időben nem volt lehetőség törődni ezzel. Mindenki, aki csak lehet támogatná a párom édesanyját (az elhunyt családja is testvéri ágon), több tízen tudják igazolni a valóság alapját, amennyiben ez számít (szomszédok, ismerősök, család, barátok, ismeretlenek). A kérdésem, hogy pereskedéssel és egy jó ügyvéddel, milyen esélyekkel indulna a folyamatban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Élettársi vagyonjogi szerződés és végrendelet hiányában a házastársa édesanyja sajnos nem fogja tudni bizonyítani a leírtakat, így sok esélyt nem látok.

Kérdés: Hová fordulhat anyagi segítségért egy gyermekét egyedül nevelő édesanya, akinek az esküvő és rendezvényszervező vállalkozása a COVID miatt ellehetetlenült? Úgy tájékoztatták, hogy hitelt azért nem kaphat, mert a tevékenységek között nem első helyen szerepel vállalkozásában a rendezvényszervezés.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Állami bértámogatást igényelhet. Munkaadóként a támogatást a munkaadó székhelye, illetve telephelyes szerinti főváros és megyei kormányhivatalhoz nyújthatja be. A főváros és megyei kormányhivatal nyolc munkanapon belül határozatban dönt. A támogatás, illetve az arányos támogatás a munkáltató részére utólag kerül folyósításra.

Kérdés: Kérdésem az lenne: átköltöztem édesanyámhoz, kiköltöztem a férjemmel közös tulajdonban lévő családi házból, maradt még ott személyes holmim, amit nem tudtam elhozni, mert zárat cserélt és kulcsot nem kaptam. Van-e joga ehhez? Másik kérdésem: házasságunk alatt fölhalmozott (nem tisztességes úton) milliókat, amit letagad. Hogy lesz így igazságosan vagyonmegosztás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ingatlan közös tulajdonban van és nem történt megállapodás a közös tulajdon megszüntetéséről, illetve használatának rendezéséről, akkor a házastársának nincs joga kizárni Önt és nem cseréltetheti le a zárat. Ha a zárcsere az Ön hozzájárulása nélkül történt és kulcsot sem biztosított az Ön számára, úgy házastársa birtokháborítást követ el, ami ellen az illetékes jegyzőtől kérhet birtokvédelmet. Ha a férje vagyonának egy részét illegális úton szerezte, akkor ennek tárgyában a rendőrséghez kell fordulnia, illetve ettől függetlenül az is lehet a polgári perben a vagyonmegosztással érintett vagyon alapja.

Kérdés: 10 éve külföldön élek, nem terveztem, mindent úgy hagytam, ahogy volt, autóhitelt, személyi kölcsönt, diákhitelt. Magyarországi lakcímemről 6 éve kényszer kijelentettek (tudtommal), “címzett ismeretlen helyre költözött” indokkal mentek vissza a tértivevényes levelek. Elévültek a tartozásaim? Szeretnék ingatlant venni Magyarországon, de nem tudom ráterhelhetik-e az elévült tartozásokat? Ha felhívom a bankot és érdeklődöm a behajtás felől, akkor az úgy számít, hogy értesítve vagyok és megszakad az elévülés? Ha ügyvédet bízok meg a tartozásaim felkutatásával, akkor elévültek maradnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elévülés intézménye csak és kizárólag kérelemre vehető figyelembe, így az eljárások – amennyiben megindultak – ha el is évültek, nem szűntek meg hivatalból. Az érintett pénzügyi szolgáltatónál, banknál kell érdeklődnie a tartozásai felől, továbbá a telefonos szolgáltatónál, illetve közjegyzőnél, végrehajtónál.

Kérdés: Az alábbiakkal kapcsolatban szeretném tanácsokat kérni: Gyermektartásdíjat fizetek volt feleségemnek. Gyermekem viszont már nagykorú, 27 éves, tanulmányait 6 éve fejezte be, azóta dolgozik. Anyagi lehetőségem engedte, hogy fizessem a tartásdíjat tanulmányai befejezése után is, ezért nem is lett megszüntetve. Viszont szeretném már, ha nem vonnák a fizetésemből. Szeretném kérdezni, hogy ha kérelmezem a megszüntetését, akkor a volt feleségemnek mennyi időre visszamenőleg kell visszafizetni a jogosulatlanul felvett tartásdíjat? Illetőleg, ha nem tudja miből visszafizetni (hol dolgozik, hol nem), lehet-e olyat csinálni, hogy a tulajdonában levő ingatlanra jelzálog jogot vagy elidegenítési tilalmat jegyez be a bíróság?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják, köteles a bíróságnak bejelenteni, ha a jogosult tartásra való rászorultsága megszűnt. Ha ezt nem teszi, akkor a kötelezett tud pert indítani. Fontos azonban megjegyezni, hogy Ön tudott arról, hogy a jogosult rászorultsága megszűnt, és ettől függetlenül folyósította tovább a tartásdíjat, így a bíróság ezt másképpen is értelmezheti.

 

Kérdés: Szeretnék tájékoztatást kérni a covid19 járvány miatt bevezetett maszk használattal kapcsolatban. A kérdésem a következő: kell-e maszkot viselni lakott területen kívül, főútvonal mellett, az útpadkán sétálva egyedül, illetve családtagokkal. Számomra sajnos nem világos a 104/2021 (III.5) Korm. rendelet 2§ 2. bekezdése. Kérdésem még, hogy csak a lakott területen belüli közterületekre terjed ki a kötelező maszkhasználat vagy a lakott területen kívül eső közterületekre is.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályok értelmében lakott területen kívül nem kell maszkot viselni, a maszkviselési kötelezettség csak a települések belterületére vonatkozik.

Kérdés: Édesapámmal fele-fele tulajdonba került az ingatlan, de mi a párommal szeretnénk elköltözni. Leültünk beszélni erről, de Ő nem tudja/hajlandó kifizetni a részemet. Ő a haszonélvező. A kérdésem az lenne, hogy ha lemondok a részemről, tudok valahogy ezáltal pénzhez jutni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlan tulajdonjogáról lemondani nem lehet, ugyanakkor lehetőség van az Ön esetében pert indítani a bíróságon közös tulajdon megszüntetése iránt. A megszüntetés módjáról a továbbiakban a bíróság dönt.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy lehet-e olyan ellen feljelentést tenni, akinek oda lett adva egy telefon és ő azt mondta, majd kifizeti, de ennek semmi nyoma és két év múlva követelné megint a pénzt, mert már a lány nincs együtt az illető öccsével?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feljelentést bármikor tehet.

Kérdés: Egy számunkra is ismeretlen és francia állampolgárságú nő, állítólagosan véletlenszerűen jelölt be embereket, köztük engem is egy internetes portálon. Eleinte ártalmatlan és hátsószándék nélküli volt a beszélgetés. Pár nap elteltével közölte a hölgy, hogy ő nagyon gazdag és nincs családja. Szeretne nekem adni egy nagy összegű adományt. Hosszas beszélgetés az általa megbízott ügyvéddel és a bankkal nagysokára hajlandóak voltak kiadni egy okmányt, aminek eredetisége felől szintén kétségeim vannak és abban az okmányban leírtak alapján banki díjként 1820 € fizetésére kérnek, hogy át tudják utalni számomra az adományt. A kérdésem az lenne, hogy valódi lehet-e? Van-e ilyen kötelezettségem? És hogyan tudnám és kivel megnézetni az okmányt hogy eredeti-e?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy semmiképpen ne utaljon az ismeretlen hölgy által megadott számlaszámra, mielőtt megbizonyosodna arról, hogy az adományt a pénzösszeg befizetése után valóban meg fogja kapni. Ami pedig az okmány eredetiségét illeti, a tisztánlátás érdekében azt tanácsolom, hogy vegye fel a kapcsolatot a bankkal és kérjen teljeskörű tájékoztatást. Egyébiránt kb. 100 %, hogy átverés az egész…..

Kérdés: A MOKK által kaptam 2021.04.21. dátummal egy fizetési meghagyásról szóló felhívást, aminek az összege nem valós. Ezt onnan is tudom, hogy utána beszéltem a volt főbérlőmmel, aki ezt kezdeményezte, viszont nem tudom, hogy az ellentmondást hogyan nyújtsam be. Mármint a megírásához se tudom, hogyan kezdjek neki, ugyanis az albérlet feketén lett kiadva a főbérlő “kérésére”, sokallta az évenkénti egy havi lakbér befizetését az állam felé. 21-én lett kiküldve, 15 napom van választ írni, a levelet tegnap kaptam kézhez, “sajnos” nem ott lakok, ahova a leveleimet kapom. Legrosszabb esetbe legkésőbb 5-én fel kell adnom a levelet és nem rendelkezek olyan anyagi háttérrel, hogy ebből peres ügyet csináljak, viszont nem fogom a kétszeresét befizetni a valós összegnek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben vitatja a pénzkövetelés jogosságát vagy a tartozás összegét, ellentmondással élhet. Erre magánszemélyként több lehetősége is van: bármely közjegyzőnél ellentmondhat személyesen szóban, vagy postai úton annak a közjegyzőnek címzett levélben, aki kibocsátotta a fizetési meghagyást. Ha határidőben, szabályos módon ellentmondással élünk, akkor a fizetési meghagyásos eljárás mindenképpen perré alakul, és innentől peres eljárásként a bíróságon folytatódik az ügy. Viszont ellentmondással csak akkor célszerű élni, ha valóban alaptalan a követelés, az azt követő peres út miatt. A közjegyző felé az ellenmondást nem kell indokolni, azonban a bíróságon sor fog kerülni a bizonyítási eljárás lefolytatására. A másik út a követelés jogosságának elismerése lehet, ami alapján a fizetési meghagyás kézhezvétele után kérelmezheti az összeg részletekben való megfizetését, illetve a teljesítési határidő elhalasztását is. Erre az ellentmondásra nyitva álló határidőben van lehetősége, az ellentmondással egyező módokon, azaz szóban bármely közjegyzőnél vagy levélben az eljáró közjegyzőnél.

Kérdés: Hajléktalan barátom lehetőséget kapott idős hölgytől, hogy a vonat helyett ott lakjon. Hónapok óta én látom el élelemmel, szükséges tárgyakkal (meglopták). A néni kórházba került. Ő maradt a lakásban. Vettünk tisztító szereket és rovarirtót is, mert kellett. Jöttek a számlák, amik elmaradásról szóltak és lekapcsolással fenyegettek. Ehhez az én havi százezrem kevés volt, a fiamtól kértem kölcsön. Megvan a 3 befizetési szelvény, a bankomban az egyik látszik is, de a nagy összegű csak úgy, hogy a fiam utalása átjött és én levettem, mert azt kézbe adtam és a barátom fizette be. Összesen 71 ezer Ft-ot meghaladó az összeg. Az idős nő kijött a kórházból, nem akarja visszaadni, mondván, ő nem kérte, hogy helyette fizessünk. De a barátom, áram nélkül maradt volna. Hová fordulhatok, hogy ez ne maradjon az “én ajándékom”, hanem az ő kötelező tartozása.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel adott esetben a kifizetésre már sor került, azt javaslom, hogy amennyiben az idős hölgy nem hajlandó visszaadni az Ön által kifizetett pénzösszeget, abban az esetben forduljanak közjegyzőhöz fizetési meghagyásos eljárás megindítása miatt.

Kérdés: Férjem halála után három gyermekem örökölte a fél házat, másik fele enyém, de haszonélvezetem van az egész házon. Eddig rendben, de a fiam halála után, aki nős, két gyermek apja volt, saját maga által épített házzal rendelkezett, a hagyatéki tárgyaláson olyan határozat született, hogy a két unokámon kívül a túlélő házastárs is egyenlő arányban örökölt a két gyermekkel. Mindezt véletlenül tudtuk meg, én és másik két gyermekem, ugyanis még csak egy levélben sem közölte a földhivatal, hogy változás történt a tulajdoni viszonyban, a gyerekeim nem kaptak semmit, sem én. A neten kikért tulajdoni lapon viszont ezt láttuk. Hogy lehetséges ez? Ezek szerint bárki tehet bármit az én és gyermekeim tulajdonrészével, akár a saját nevére is írathatja a tudomásunk nélkül? Mit tehetünk? Hogy lehet egy olyan ember örökös, aki sem vérségi rokonságban nincs velünk, sőt válás előtt állt a fiammal, van saját háza, amiből szintén örökölt? Kérem szíves válaszát, mehetek a Földhivatalhoz?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fia halála után a túlélő házastársa az öröklési jog szabályai szerint jogosan örökölt. Ez alól abban az esetben lehet kivételt tenni, ha a fia és a házastársa külön megállapodást (házassági vagyonszerződést) kötöttek.

Kérdés: 2020. október 6-án elveszítettem az állásomat. 2021. március 23-án kaptam egy felszólítást, hogy június 1-ig hagyjam el az otthonomat. Díjtartozásom nem keletkezett. A lakás önkormányzati tulajdonú, honvédségi bérlőkijelölésű. Tudomásomra jutott, hogy a munkáltatómnak 60 napon belül (a munkaviszony megszűnésétől számítva), fel kellett volna szólítania a lakás elhagyására. Ezt elmulasztva, a lakáskiutalást határozatlan idejűre kellene módosítani. Ez a lehetőség vonatkozhat rám is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön esetében nincs mód a határozatlan idejű szerződésre, mivel az önkormányzatok a felmondásra vonatkozó szabályok miatt a határozott idejű szerződések megkötését részesítik előnyben. Amennyiben ugyanis a szerződés határozatlan időre szól, abban az esetben az önkormányzatnak cserelakást kell biztosítania a felmondást követően. Ugyanakkor javaslom, hogy keresse fel az önkormányzatot és próbáljon bővebb tájékoztatást kérni.

Kérdés: 2021. május 4-én végrehajtási felszólítást kaptam, ami 2002-es bkv tartozás miatt a bíróság ítélt meg. Erről én nem tudtam semmit a mai napig. Mit csináljak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy minél előbb személyesen keresse fel a végrehajtó irodát és kérjen teljeskörű tájékoztatást az ügyben. Leírása alapján alappal feltételezhető, hogy a követelés elévült, ám az elévülést csak kérelemre veszi figyelembe az eljáró hatóság, bíróság.

Kérdés: 2007-ben egyedülállóként felvett hitel mennyiben érinti, ha időközben megházasodott, elvett házastársat? Ilyenkor a házastárs is adóssá válik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastárs nem válik adóssá, mivel a kölcsön felvételekor még nem éltek életközösségben.

 

Kérdés: 3 személy együtt vett fel különböző összegű hitelt vagy kölcsönt. Végrehajtóhoz került az ügy nem fizetés miatt, illetve a törlesztés elmulasztása miatt. Ebben az esetben mindenki ugyanazt az összeget kapja meg levonásra vagy valamilyen részösszeget állapítanak meg? Pl. a tartozás összesen 24 millió Forint, egyenként minden letiltás rendelvény ezt az összeget tartalmazza vagy felosztják a 3 adós között és úgy határozzák meg a letiltási rendelvényen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Érdemi választ az említett szerződések ismeretében tudunk adni önnek. Kérdése komplexitása okán javaslom, forduljon ügyvédhez személyesen.

 

Kérdés: Szeretnék segítséget kérni egy feljelentéssel kapcsolatban. Egy ügyben sértett vagyok, ám a szembesítés során úgy néz ki, hogy akaratomon kívül én is bűncselekményt követtem el. Viszont nem szeretném, hogy én vagy bárki, aki ártatlan bajba kerüljön. Hogyan tudnám visszavonni a feljelentésemet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A feljelentés visszavonására nincsen lehetőség. Egyes esetekben azonban lehetséges az eljárásból való kilépés, azonban ahhoz tudni kellene, hogy pontosan miről is van szó.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy van-e jogom azonnal felmondani a munkahelyemről (költözés végett)? Ugyanis attól félek, hogy a főnököm a haragja miatt, rossz híremet terjeszti!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján ön nem jogosult azonnali hatállyal felmondani, ám kezdeményezheti munkáltatójánál a közös megegyezéssel való munkaviszony megszüntetést.

Kérdés: Köteles vagyok-e az adókártyát magamnál tartani nem telephelyi, ún. külterületi munkavégzés esetén?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden állampolgár köteles a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt magánál tartani. Az adóigazolvány ugyanakkor a különböző ügyintézésekhez szükséges, tehát nem kötelező mindig magánál tartania, de javasolt.

Kérdés: Gyanúsítottként idéztek a rendőrségre egy kihallgatásra, de én külföldön élek és jelenleg nagyon nehezen tudnék hazautazni, a munkám miatt és a vírus miatt. Ha nem jelenek meg a megadott időpontig a kihallgatáson, előállításom rendelik el. Nem kibújni szeretnék a felelősség alól, csak egy kis időt, hogy zökkenőmentesen jussak haza. Tudok tenni bármit ez ügyben vagy kénytelen vagyok hazautazni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben előzetes kimentéssel élhet, írásban – ha van idő rá – jeleznie kell az illetékes hatóságnak a megjelenési akadályt és kérnie kell egy új időpontot, amikor már biztosan meg tud jelenni.

Kérdés: Szeretném megtudni, hogy internetes vásárlás esetén, kérhetem-e a számla módosítását, ha véletlenül rossz névre kértem azt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az aktuális jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy egy már kiállított számlát utólag módosítson. Ilyenkor új számlát kell kiállítani, ami tartalmilag helyesbíti a korábbi számlát, ezt hívjuk helyesbítő számlának. Jelen esetben azt tanácsolnám Önnek, hogy vegye fel a webáruház ügyfélszolgálatával a kapcsolatot és kérje a segítségüket a helyesbítő számla kibocsátása okán.

Kérdés: 7 éve váltam el, azóta rendszeresen fizetem a gyerektartást, most a lányom 21 éves, nem tartja velem a kapcsolatot. Nem tudom, hogy tanul-e vagy dolgozik, elköltöztek másik településre. Mi a teendő ilyenkor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartásdíj-fizetési kötelezettség csak abban az esetben terheli Önt, amennyiben nagykorú gyermeke a középiskola befejezése után is továbbtanul, és nem hanyagolja el rendszeresen, önhibájából a tanulmányi és vizsgakötelezettségeit, ellenben érdemtelenné válik a kapcsolattartásra. Az érdemtelenség azonban akkor is megállapítható, amennyiben a gyermek maga utasítja vissza a kapcsolattartást a külön élő szülővel. Jelen esetben a tartásra való érdemtelenség nemcsak a tanulmányok kétséges folytatása miatt állhat fenn, hanem a kapcsolattartás visszautasítása is megalapozza az érdemtelenséget. Ilyen esetben Ön jogosult bírósághoz fordulni tartásdíj fizetési kötelezettségének megszüntetése okán.

 

Kérdés: Megkülönböztethető-e jogilag a beoltott és nem oltott ember? Hova lehet fordulni, ha megkülönböztetés ér?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A koronavírus elleni védőoltással beoltottak az esetek túlnyomó részében nem fertőződnek meg és nem is képesek másokat megfertőzni, ha mégis, a betegség enyhe tünetekkel jár. Emiatt a beoltottakkal szemben többé nem indokolt azon jogkorlátozások fenntartása, az ő tekintetükben a járvány már nem jelent jelentős veszélyt, így indokolt, hogy tekintetükben a társadalmi távolságtartásra vagy a szolgáltatások igénybevételére vonatkozó korlátozásokat a továbbiakban ne tartsák fent. Ha a beoltottsággal együtt jár a jogkorlátozások megszűnése, az szükségképpen különbségtételt eredményez beoltott és be nem oltott emberek között. Az emberek közötti megkülönböztetés csak akkor tilos, ha önkényesen történik. Ha a beoltottak és be nem oltottak jogi megkülönböztetésnek van ésszerű alapja, akkor az, nem sérti a diszkrimináció tilalmát. Az észszerűség alapja ebben az esetben az, hogy a már beoltottak esetében megszűnik a szabadságjog-korlátozások fenntartásának alapja – ezzel pedig a különbségtétel nem tekinthető önkényesnek. Ugyanakkor a kérdés jogi megítélésében jelentős eltéréseket jelenthet az, hogy milyen szolgáltatásokhoz fér hozzá a beoltott, illetve melyekhez nem fér hozzá a még be nem oltott személy. Megalapozott diszkriminációs ügyekben az alapvető jogok biztosához lehet fordulni és nála panasszal élni.

Kérdés: Végrehajtást kértem. Február közepén kifizettem a díjat, azóta hitegettek, hogy intézkednek. Többszöri telefonálásomra. Ma április 19- én újbóli telefonálás után kiderült, semmit nem csináltak, de ma akkor… Kérdésemre, hogy eddig akkor mit tettek az ügyemben, a pénzért mit tettek, a vonal végén nagy hallgatás volt. Megteheti ezt egy végrehajtó iroda? Visszakövetelhetem a pénzem? Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben kifogással tud élni a végrehajtó ellen. A kifogást a végrehajtónál kell benyújtani, de a végrehajtást foganatosító bíróság részére kell címezni, tekintettel arra, hogy a bíróság fog dönteni a kifogás tárgyában. A kifogásban fel kell tüntetni a támadott végrehajtói intézkedést vagy mulasztást. A kifogás benyújtásával együtt 15 000 forint illetéket kell megfizetni, amely sikeres megtámadás esetén visszajár. Ha a kifogásolt intézkedés a jogszabályoknak megfelel, a bíróság az intézkedést fenntartja, és a kifogást elutasítja. Ha azonban a kifogásolt intézkedés lényegesen jogszabálysértő, a bíróság az intézkedést megsemmisíti vagy megváltoztatja, mulasztás esetén pedig az elmulasztott intézkedés megtételére utasítja a végrehajtót. A kifogáson kívül még panasz megtételére is van lehetősége a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál szóban vagy írásban. Amennyiben a Kar a panaszt alaposnak találja, felszólítja a végrehajtót a jogsértés megszüntetésére, ellenőrzést kezdeményezhet a végrehajtónál, fegyelmi vétség gyanúja esetén fegyelmi eljárást kezdeményezhet, kártérítésre okot adó körülmény esetén pedig tájékoztatást ad az igény érvényesítéséről. Elutasító döntés esetén a panaszos felülbírálati kérelmet nyújthat be a Kar hivatalvezetőjéhez.

Kérdés: Szeretnék tájékozódni, milyen módon tudnám tisztázni magam egy biztosítási ügyben. Édesapámnak volt egy autója, aminek én voltam az üzembentartója. Édesapám meghalt 2 éve. A biztosítást felmondták, mert a leveleket nem kaptam meg (már régóta nem ott laktam). Egyszer megtalált a biztosító, akkor is jogi eljárással fenyegetőzött, hogy én vagyok az üzembentartó nekem kell befizetni vagy vonassam ki a forgalomból. Mivel hitel volt az autón, nem tudtam ki vonatni, így megijedve befizettem a büntetést, meg kötöttem vele egy új biztosítást, aminek egész magas a díja, sem autóm sem jogosítványom. Nem tartom fairnek fizetni. Amikor ezt elmondtam az okmányirodában, azt mondta minden illetékes, ő ugyan nem fizetne, hát én sem fizettem: és megint ott tartunk, hogy jogi útra terelnék, de úgy tudom apukám halálával nem is köthettek volna új biztosítási, mert ahhoz a tulajdonos is kellett volna, aki édesapám. És hogy elvileg az előző biztosítás is addig volt érvényes. Efelől szeretnék ér…

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtakból nem derül ki, hogy pontosan milyen kérdésre szeretne választ kapni. Ki örökölt, kié az autó stb-stb….

Kérdés: Férjnél vagyok és van 2 gyermekem. Hoztam egy rossz döntést, az egyik barátommal, aki Hollandiában él, szorosabb online párkapcsolatom lett. Én 27 éves voltam ő pedig 16. Nem erőltettem semmi, ez kialakult. Fogalmazhatunk úgy is, hogy online szexuális dolgokat tettünk. Én szerettem volna elhagyni. Minden adatomat kizsarolta belőlem. Fenyegetőzött. Jelenleg a facebookomat törölte és fenyeget, hogy rólam meztelen képeket tesz fel. A fontos email címeim nála vannak, pár dolgot már vissza tudtam szerezni. A páromnak elmondtam. Ő segíteni próbál nekem, de nem merek rendőrséghez fordulni, mert tartok attól,, hogy ő még csak 16 éves volt. De ahogyan zsarol engem…. Még a barátaimmal sem engedte, hogy beszéljek. Tudna valami tanácsot adni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önmagában az a tény, hogy egy 16 éves – büntetőjog szerint – fiatalkorúval online szexuális kapcsolatot létesített, a fiatalkorú beleegyezésével, nem minősül bűncselekménynek. Más elbírálás alá esik, amennyiben Önnél a fiatalkorúról készült pornográf felvételek találhatóak, hiszen ezt már a hatályos büntető törvénykönyv is büntetni rendeli. Amennyiben nem rendelkezik ilyen tartalmakkal, azt tanácsolnám Önnek, hogy tegyen feljelentést.

 

Kérdés: Testvérek gátolják a beteg édesanyám látogatását. Igaz, testvéreim nevén van a ház. Édesanyám velük lakik, de nincs a gyámságuk alatt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása nem tartalmaz kérdést. Kérem, tegye fel kérdését az eset körülményeinek pontos leírásával.

Kérdés: Covidos betegszabadság alatt kollégáim plusz pihenőnapon voltak. Őket kötelezik a ledolgozására. Kérdésem: nekem is le kell-e dolgozni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy pontos választ tudjak adni, ismernem kellene a munkaszerződés részleteit valamint az eset további körülményeit. Amennyiben plusz jogcím nélküli pihenőnapot osztott ki a munkáltató általánosságban, úgy jogszerű lehet a ledolgozás követelése. Ha nem, akkor pedig értelemszerűen nem, csak ezek az adatok nem derülnek ki a kérdéséből.

Kérdés: Édesanyám tudatában lévő, nagyon gyenge fekvőbeteg, aki jelenleg kórházban van. Végrendelete, hogyan szerezhet érvényt? Mivel a covid miatt, csak 1 hozzátartozó mehet be hozzá és a szobatársai nem beszámíthatóak, ilyenkor hogyan lehet megoldani a tanúk jelenlétét? Vagy ilyen esetben lehet családtag is tanú?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Írásbeli magánvégrendeletnél, ha az örökhagyó saját kezűleg írja és aláírja a végrendeletet, akkor nem kell tanú. Ha más írja a végrendeletet, akkor már két tanú szükséges, természetesen tanú lehet családtag, ám tanúként fel lehet kérni egy kórházi dolgozót is. Az oldalakat meg kell számozni minden esetben és figyelni kell a szigorú alaki és tartalmi kellékekre.

Kérdés: Hosszabb ideje betegállományban vagyok egészségügyi dolgozóként, mentális problémákkal, a munkakörből kifolyólag. Nem kívánok visszatérni a munkahelyemre. Más jellegű munkát tudnék és szeretnék is végezni a veszélyhelyzet ellenére, ezért szeretnék felmondani. Kérdésem, hogy a jelenlegi rendelkezéseket figyelembe véve (felmondási tilalom egészségügyi dolgozóknak), rendkívüli felmondással élhetek-e egészségi állapotomra hivatkozva?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan tudni kellene, hogy milyen feladatot látott el, milyen betegsége van, illetve milyen szerződése, munkaköri leírása van.

Kérdés: A megtekintett állapothoz képest állapotromlása van az ingatlannak. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés pontos megválaszolásához fontos lenne tudni, hogy megkötötték-e már az adásvételi szerződést vagy sem. Amennyiben megkötötték, úgy a szerződés tartalmának ismerete szükséges ahhoz, hogy választ adhassunk kérdésére. Más az eset, ha még nem kötötték meg a szerződést. Ilyen esetben az adásvételi szerződés megkötése előtt ismertesse észrevételét az eladóval, és az állapot romlására tekintettel kérjen arányos árcsökkentést. Amennyiben az eladónak nem áll szándékában a vételár csökkentése, és Önnek pedig nem megfelelő az ár-érték arány, úgy jogosult elállni a szerződés megkötésétől.

Kérdés: Kérem szíves segítségét, hogy munkaügyi bíróságon kérhetek-e segítséget? (Kaptam olyan visszajelzést, hogy az eset a Btk. hatálya alá tartozik.) Több éve dolgozom egy cégnél, munkaügyi osztályon. Munkámmal nem volt gond évekig. Közvetlen felettesem egy MLM cégnél kezdett dolgozni, és elkezdett zaklatni engem és más munkavállalókat, hogy ők is végezzenek ott munkát. Ebből neki is lett volna jutaléka. Néhányuknál sikerrel járt, én nemet mondtam. Nyomást alkalmazott, hogy rendeljek x összegért, (2x rendeltem a békéért) létesítsek csoportot, ahol ajánlom a termékeket, stb. Nem tettem. Most jelentősen csökkentette a fizetésem (a munkaidőmet nem) és megkaptam a jelzést, hogy elveszíthetem a munkámat. Végkielégítést, szabadságot nem fizetnek, de ha nem írom alá a közös megegyezést, fegyelmivel küldenek el. Cégvezetést nem érdekli az ügy. Több munkavállalót elbocsátott ugyanezért, 2 hajlandó lenne tanúskodni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a jogellenes helyzet megoldása okán munkaügyi bírósághoz kell fordulnia – 30 napos keresetindítási határidő áll rendelkezésére-, hiszen a fizetésben való megállapodás a munkaszerződés alapvető tartalmi eleme és csak közös megegyezéssel módosítható, így az egyoldalú fizetéscsökkentés jogellenes. A közös megegyezést semmiképpen se írja alá ebben a helyzetben!

Kérdés: Gépkocsi nyeremény kötvényemet a fiam ügyvédi meghatalmazással felveheti? Kórházban ápolnak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.

Kérdés: 10 éve eljöttem Magyarországról, némi tartozást hagytam hátra (járulék, autóhitel, személyi kölcsön, telefonszámla). Nem terveztem, csak nem mentem vissza a nyaralásból, mindent úgy hagytam, ahogy volt. A lakcímem úgy tudom 3 éve szűnt csak meg, nem tudom, milyen indokkal mentek vissza a tértivevényes levelek. Hogyan tudom kideríteni, hogy végrehajtás alatt vannak-e még ezek a tartozások, vagy már elévültek? Ha elévültek a tartozásaim, tudok-e ingatlant vásárolni Magyarországon úgy, hogy…

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenféleképpen ügyvédi közreműködést javasolok, mert összetett, bonyolult az a rendszer, ahogyan biztosan meg tud minden tartozásának a sorsáról győződni, de lehetséges.

Kérdés: Egy garanciális telefon szervizeléssel kapcsolatban szeretnék érdeklődni, hogy a cég (Samsung) által adott válasz, mennyire jogos és van-e esetleg esélyem egy telefoncserére vagy bármire? A telefon január 26-án lett vásárolva. Február 18-án az energiatakarékos mód bekapcsolása után a telefon többet nem kapcsolt be. A telefont másnap leadtam a Samsung Downtown szervizben. Ez követően március 16-ig nem volt semmi információ a telefonról. Ekkor beszéltem először a chates supportjukkal, ahol az kaptam válasznak, hogy e-mailben jeleznek mi a helyzet a telefonnal. Ez sajnos nem történt meg. Ezt követően március 18-án próbáltam legközelebb beszélni velük, ekkor azt mondták a telefon készen, de március 22-ig nem tudják kiadni. Ez picit fura volt számomra, mert a szervizekre a zárás nem volt kötelező. Ezután március 26-án volt a következő beszélgetés, ekkor azt mondták telefonon felhívnak és utánajárnak, mi lehet a telefonnal. Sajnos ez se történt meg. Március 30-án ismét…

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden esetben kötelesek önnek visszaszolgáltatni a telefont. Kérdéses, hogy mennyibe került a készülék, mert jelenleg 250.000 forint feletti értéknél hosszabbított garanciával dolgoznak a szolgáltatók, ám ez önt nem érinti, hiszen a telefont 3 hónapja vásárolta. Javaslom, hogy a szervizzel vegye fel a kapcsolatot és kérje vissza a telefont. Amennyiben nem sikerült megjavítaniuk, úgy forduljon másik márkaszervizhez szerződésével, számlájával.

Kérdés: Sisakot vettem, visszavihetem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen kevés információ alapján nem tudunk önnek pontos választ adni. Mikor vette, hol vette, milyen sisakról van szó? Amennyiben interneten vásárolta, 14 napon belül elállhat a vásárlástól, visszaküldheti az áruháznak indokolás nélkül, és azok kötelesek visszatéríteni a vételárat.

Kérdés:  Meghalt az apánk, halála előtt 2-3 évvel az öcsémre íratta a házát, amelyben lakott és magának haláláig tartó haszonélvezetet jegyeztetett be az ingatlanra. Kérdésem: jár nekem a házból?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések rögzítik, hogy amennyiben több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy ezt a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. Így a kérdés pontos megválaszolásához azt kellene elsősorban tudni, hogy édesapjuk az ingatlant a hozzászámítás kötelezettségével adta-e testvérének, amennyiben igen, úgy Ön jogosult örökölni az ingatlan vonatkozásában.

Kérdés: 2 nagykorú gyermekem van, bírósági határozat alapján én (anya) vagyok a gondviselő. Apa letiltással 50-50.000 Ft gyermektartást fizet. Lányom szeptembertől utolsó éves az egyetemen. Fiam március végén töltötte be a 18. életévét, anyagi megfontolásból az apjához költözött. Fiam gyermektartását 1,5 éve havonta visszautalom a volt férjemnek tekintve, hogy bíróság által nem jóváhagyott megállapodás alapján váltott gondoskodás volt. A volt férjem szerint a költözés miatt nekem gyermektartást kell fizetnem a fiam után vagy a lányom tartásdíját is vissza kell utalnom neki, mert egyik “gyereket” ő, a másikat én tartom el. Igaz ez? Ha gyermektartási pert indít igaz, hogy 50.000 Ft gyermektartást állapít majd meg a bíróság részemre úgy, hogy háztartásbeli vagyok, a volt férjem nettó 500.000 Ft fizetéssel rendelkezik? Egy ilyen perhez kötelező az alperesnek ügyvédet fogadni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az egyik gyermek itt, a másik ott, akkor egyforma a kötelezettségük, ergo nem fizetnek egymásnak. Ez várható tehát. Azt nem teljesen értem, hogy miért utalta vissza az összegeket….. Nem kötelező, csak javasolt jogi képviselővel eljárni az ilyen típusú perekben, továbbá az ügyfélsegítőben a bíróságon ingyenesen tudnak önnek segíteni, ha beadványt kell beküldeni.

 

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy a munkám, amit végzek két embert igényelne bizonyos napokon, a főnököm viszont elvárja, hogy egyedül végezzem el a teendőket. Viszont ezt a munkakört, amikor a pihenő napomat töltöm (mivel 12 órás munkarendben dolgozom) más végzi. Az illető egy nő, ő kap maga mellé embert! Viszont én ezt diszkriminatív megnyilvánulásnak vélem magammal szemben. Nem egyszer szóltam emiatt a főnökömnek. Mivel nem történt változás, csak az ígérgetés maradt, elhatároztam, hogy szólok a területi igazgatónak. A kérdésem az lenne, hogy ha a területi igazgató sem lép ez ügyben, hova fordulhatok és mi a teendő ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a munkáltató nem jár el jogellenesen, így nincs jogi út, amivel orvosolni tudná a problémáját. Nem rögzíti sem törvény, sem rendelet, hogy bizonyos feladatokat, munkaköröket hány embernek kell ellátnia.

 

 

Kérdés: Férjemmel 5 éve élünk a közös ingatlanunkban. Azóta ő munkanélküli, az előző házasságából 3 gyermeke van, akik iránt gyermektartásra kötelezett. Én ápolónő vagyok. A gyermektartást, a rezsit egyedül fizetem helyette is, neki volt banki tartozása, azt is hónapokig én fizettem, az én gyermekeimet is én tartom el, ő még egy Ft-ot sem költött rájuk. Meg szeretném kérdezni, hogy válás esetén ez számít-e, hogy ki fizette a háztartást, a közüzemet. És számít-e, hogy a közös háztartásban lakó gyermekekről is csak én gondoskodok? Ha vagyonmegosztásról lesz szó.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem.

Kérdés: Nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élek 11 éve (volt) párommal, van egy kiskorú gyermekünk. Viszonyunk megromlott, 50-50%-ban vagyunk tulajdonosai egy ingatlannak, amiben lakunk. Bírósági döntés szerint közösen neveljük a gyermeket, külön költözés esetén gyermek láthatása meg van határozva, mely napokon van. A gyermek apja nem akar elköltözni, mert neki így kényelmes. Neki van saját tulajdonú üres lakása a közelben, ahova költözhetne, de nem akar. Nem szeretnék már vele együtt élni. Dolgozunk mindketten, havonta fizet nekem az ott élésért, a gyermekkel foglalkozik, ahogy én is. A háztartásban semmit nem segít és szid engem a gyermek előtt. Az ingatlant áruljuk, azt mondta, hogy nem akadályozza meg, de ebben csak akkor lehetek biztos, ha aláírja a szerződést. De ez akár évekig is eltarthat, mire vevőt találunk rá. A gyermekkel csak ennek az árából tudnánk másikat venni. Van jogi lehetőségem, hogy elköltözzön?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben a közös tulajdon bíróság általi megszüntetésére van lehetőség. Ez történhet élettárs tulajdoni hányadának magához váltásával, tehát ebben az esetben a bíróság egy megváltási árat szab ki, amelynek teljesítése esetén az Ön tulajdonába kerül élettársának tulajdoni hányada. Amennyiben Ön nem tudja megváltani élettársa tulajdoni hányadát, úgy a bíróság az ingatlan értékesítését rendelheti el.

Kérdés: Nos a kérdésem, hogy a kiskorú gyerekek lakcím változtatásához mindkét szülőre szükség van-e? Jelen kell lenni személyesen vagy elég meghatalmazással? Mit ír erről és melyik az ide vonatkozó jogszabály? Nem tervezek ilyet, viszont a kiskorú fiaink lakcíme megváltozott a tudtomon kívül 2017. augusztus 3-án és utána akarok nézni jogszerűen történhetett-e.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv 4:173. §-a értelmében a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében együtt kell működniük. 4:175. § (1 bekezdése) szerint a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta. (2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása. Ergo elvileg tudnia és alá is kellett volna Önnek is írnia. Egyébiránt meghatalmazással is intézhető. (A gyakorlatban viszont nem mindig kérik mindkét szülő aláírását.)

 

Kérdés: Egy kismotor adásvétele után két nappal jelentkezett a vevő, hogy a motor rossz, hibás csörgő hangot ad. A motort a vevőnek visszahozza, a vételárat visszaköveteli. A motort az eladónál átnézte kipróbálta, megfelelőnek találta. Motoron a vevő az otthonába hajtott, 20 km távolságra. Kérdésem az volna, rejtett hibára hivatkozva van joga követelőznie a vevőnek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a vevő a termék hibája esetén kellékszavatossági igényt érvényesíthet az eladóval szemben. Az eladó felelősségét, csakis a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már megvan a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető (ezért nevezik rejtett, vagy gyártási hibának). Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis független attól, hogy tudta-e, hogy hibás terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben. A vevő a kellékszavatossági igény értelmében kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül a választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igény teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát kijavíthatja az Eladó költségére, illetve a szerződéstől is elállhat. Fontos azonban, hogy jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. Követelni mindig lehet, az már egy más kérdés, hogy jár-e. Ebben az esetben a hiba kapcsán iü. szakértőnek kellene kimondania, hogy az az adásvételkor is fennállt-e.

Kérdés: pályázat

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy érdemi választ tudjak adni, kérem, adjon részletes leírást.

Kérdés: Esküvőre éttermet foglalózott a fiatal pár. A szerződés megkötésekor, még nem volt kikötés az oltás a vendéglő látogatáskor. A mai nap a miniszteri rendelet miatt kötelező a covid oltás, mert nélküle nem mehetnek vendéglőbe. Visszaigényelnék a foglalót. Mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződésük pontos ismeretére lenne szükség, a válaszhoz.

 

Kérdés: Egyetemi tanulmányok miatt 1 évre albérleti szerződést kötöttünk írásban (ingatlanos írta), egy kétszobás lakás egyik szobájára. Két havi kauciót (70 ezer Ft-ot) fizettünk ki a tulajnak, a szerződés tartalmazza. Második évre is meghosszabbítottuk írásban, de a harmadikra csak szóban. Idén februárban megegyeztünk, hogy a kaució a fennmaradó három hónap díját befedi. A tulaj hív a napokban, hogy kiadta az albérletet május 1-től, mert én felmondtam februárban a szerződést és vigyük el a cuccainkat. Teljesen mást mond, mint amiben megállapodtunk, de 04.30-án átadjuk a kulcsot. Kauciót ilyenkor ő megtarthatja? Ha nem, mivel érvelhetek? És hogy történik a kulcsátadás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a lakásbérleti szerződés érvényességéhez a szerződés, írásba foglalása szükséges, így a szóbeli szerződés nyomán nem jött létre érvényes szerződés. Ebből következően nem jogellenes, hogy hamarabb el kell hagyniuk a lakást. A kaució összegével a bérbeadó legkésőbb a bérleti jogviszony megszűnésekor köteles elszámolni. Ekkor a bérbeadó számba veszi, hogy fennáll-e bérleti díj vagy közüzemi díj hátralék, a lakást a bérlő az előre rögzítettek szerint valóban üresen, épségben adja-e át, a megállapodásnak megfelelően. Ha a bérbeadó bármilyen károkozást, rongálást észlel, akkor jogosult lesz a kaucióból a javítási költséget levonni, és csak az ezzel csökkentett összeget visszafizetni a bérlőnek, ha egyébként a bérleti és közüzemi díjak rendezettek. Ha a bérbeadó mindent rendben talál, akkor köteles visszaadni a kauciót.

Kérdés: Kifizetett képzésen nem tudok részt venni. A pénz visszajár?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy pontos választ tudjak adni, tudnom kellene, hogy milyen képzésről van szó és a szerződés részleteit is ismernem kellene.

Kérdés: Idős rokont rá akarnak bírni lakóhelyének telekmegosztására, majd annak eladására.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtakból nem derül ki, hogy pontosan milyen kérdésre szeretne választ kapni, ezért azt javaslom, hogy a kérdését ismét tegye fel a részletek megadásával pontosítva.

Kérdés: Meg lehet-e szavaztatni a dolgozókkal, hogy kivel nem akarnak együtt dolgozni? Ez jogszerű?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatói felmondás egyik legfontosabb követelménye, hogy azt megfelelően meg kell indokolni. A felmondási indoknak többek között valósnak és okszerűnek kell lennie, megfelelő indoklás hiányában jogszerű felmondásról nem beszélhetünk. A Munka Törvénykönyve szerint a felmondás jogszerű indoka lehet: a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatosan tanúsított magatartása, alkalmassága, munkáltató működésével összefüggő ok. Ezek alapján nem minősülhet megfelelő indoklásnak az, hogy a többi munkavállaló nem akar az adott személy/ személyekkel együtt dolgozni, így a szavazás alapján történő elbocsátás nem minősülhet jogszerűnek.

Kérdés: Én olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy férjemmel lassan egy éve külön élünk, el még nem váltunk. 3 gyermekünk van, ő semmilyen segítséget amióta elment nem adott, sem pénzbelit, sem mást. Közben tegnap jutott tudomásomra, hogy a gyermekek után járó adókedvezményt felvette. A kérdésem az lenne, így is még jár neki, hogy gyerektartást nem fizet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A családi kedvezményt az a szülő veheti igénybe, aki a gyermeket a háztartásában neveli, így a házastársa nem jogosult a kedvezmény igénybevételére.

Kérdés: Édesapám tavaly októberében meghalt. Végrendeletet nem hagyott, így a törvényes öröklési rend értelmében hárman öröklünk, a bátyám, én és a felesége. Azt szeretném megkérdezni, ha a felesége lakcím kártyával nem tudja igazolni, hogy be volt jelentkezve apám lakásába, akkor jogosult-e a haszonélvezetre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a túlélő házastárs haszonélvezeti joga törvényes öröklési jog, az örökhagyó halálával minden külön rendelkezés nélkül átszáll a túlélő házastársra. Ennek az a feltétele, hogy az örökhagyó és házastársa között a hagyaték megnyíltának időpontjában a házassági kötelék fennálljon, más kritérium nincsen. Amennyiben több ingatlan van, akkor válik fontossá, hogy melyikbe van bejelentve. Most elég csak nyilatkoznia.

Kérdés: Ha lemond az apai örökségről, az anyait örökli-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A két külön személy örökségéről van szó, így az egyikről való lemondás nem érinti a másikat.

Kérdés: Kérnék szépen tanácsot abban, hogy amennyiben egy utazási iroda a tőle vásárolt utazási utalványt nem teljesítette (a világjárvány miatt), pontosabban többször meghosszabbította, de ennek ellenére sem tudtuk felhasználni, így most már az ellenértékét (a befizetett összeget) követeljük vissza, de az iroda nem működik. Valami felelősséggel nem rendelkező alkalmazott home office-ban néha reagál a megkereséseinkre, de érdemben nem dönt és a tulajdonos nem elérhető, ill. a visszafizetésnek nem tesznek eleget, akkor milyen szankciók jöhetnek szóba? Milyen módon érvényesíthetjük az érdekeinket (fogyasztó védelem, NAV, per…?)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Légitársaságok, utazási irodák vis maiorként tekintenek a koronavírusra, tekintettel arra, hogy a vírus felbukkanására, terjedésére a légitársaságoknak, utazási irodáknak nincs kihatásuk, sem magát a körülményt, sem annak következményeit nem áll módjukban elhárítani. Ugyanakkor amennyiben utazási irodánál fizettek be külföldi kirándulásra, és a szervező maga dönt az út lemondásáról, általános szerződési feltételein és fogyasztókkal szemben tanúsított gyakorlatán múlik majd a költségek sorsa. Az utazás és az utazásközvetítői tevékenységről szóló kormányrendelet szerint a szerződésszegő fél csupán akkor mentheti ki magát, ha bizonyítja, a kár olyan, ellenőrzési körén kívüli okra, körülményre vezethető vissza, amellyel a szerződéskötés időpontjában nem számolhatott. A kormányrendelet szerint a vállalkozó természetesen felel a szerződésben foglaltakért, ám kártérítési felelőssége nincs, hiszen a történtek az utazási vállalkozó akaratán kívül álló okok miatt történtek, és ennek következményeit a vállalkozó a legkörültekintőbb gondosság mellett sem lett volna képes elhárítani. Fontos megjegyezni azonban, hogy az Önök esetében az üggyel kapcsolatos érdemi válasz adásához ismernem kellene az utazási szerződésben foglaltakat.

Kérdés: Rosszul kiépített öntözőrendszer és füvesítés, hanyag munka, számla nélkül. Mi a teendőm, hogy tudom a munka kijavítására rávenni a kertépítőt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Önök között létrejött szerződés, abban az esetben a Polgári Törvénykönyv értelmében a kertépítőket kellékszavatossági és jótállási kötelezettség terheli, és erre hivatkozva kötelesek a javítás elvégzésére.

Kérdés: A következő kérdésem lenne: Lehet-e jogi következménye annak, ha hivatalos (bírósági) értesítőt szánt szándékkal megsemmisít valaki attól tartva, hogy akinek szól, az ne tudjon róla, ill. ne tudjon fellebbezni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a megsemmisítésnek jogi szankciói lehetnek.

Kérdés: Covidos táppénzem alatt a kollégáimat plusz pihenőre írta ki a cégem, két napról van szó. Most, hogy visszatértem a munkába engem is köteleznek a kötelező ledolgozásra. Kérdésem hogy jogos-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy teljeskörű választ tudjak adni, ismernem kellene a munkaszerződés részleteit, továbbá az eset pontos körülményeinek ismerete is elengedhetetlen az érdemi válasz adásához. Nem tisztázott, minek a ledolgozására kötelezné önt a munkáltató. Kérem, tegye fel kérdését több információ megadásával.

Kérdés: Üdülési jog felhasználásakor, kell-e igazolni az átoltottságot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy pontosabb információkkal tudjak szolgálni, ismernem kellene az országot, ahova szeretne utazni. Ugyanis vannak tagállamok, ahol a beutazást a védettségi igazolvány meglétéhez kötik.

Kérdés: Helyes az az információ, hogy a tulajdonos akár indok nélkül is kiteheti az albérletből az ott szerződés nélkül, csak szóbeli megegyezésben ott lakókat? Van írásos forrás, ami ezt alátámasztja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogi értelemben csak az írásban kötött bérleti szerződés érvényes, tehát a tulajdonosnak jogában áll felszólítani a lakókat a lakás elhagyására. Fontos körülmény azonban, hogy a bérlők adott esetben az ingatlan használatáért ellenszolgáltatással tartoznak (lakbér fizetése) vagy lakbér fizetése nélkül, mint szívesség lakáshasználók tartózkodnak-e az ingatlanban?

Kérdés: 2011-óta nem tudtam fizetni a hitelemet, azóta sem ők, sem én nem jelentkeztünk. Tegnapi nap 8 év után 2021.04.19-én kaptam egy fizetési felszólítást, hogy 15 napon belül fizessek meg 3.685.710,02 Ft-ot, ellenkező esetben fizetési meghagyást fog kezdeményezni. Kérdésem az elévüléssel kapcsolatba lenne.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az általános elévülési idő öt év, ugyanakkor az elévülés a követelést nem szünteti meg, csak a bírósági úton való érvényesíthetőséget zárja ki. Az elévülést több cselekmény is megszakíthatja (egyezség, csődeljárás, tartozás elismerése, bírósági úton való érvényesítés érdemi döntéssel). Elévülésre csak kérelemre lehet hivatkozni, azt semmilyen hatóság vagy bíróság nem veszi figyelembe hivatalból. Adott esetben sor kerül egy fizetési meghagyásos eljárásra, amely esetén a fizetési meghagyásnak ellent kell mondania, majd ezt követően fog perré alakulni az ügy.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy egy kertvárosi, vidéki lakóövezetben lehet-e használtautó telepet üzemeltetni a kertben. Attól függetlenül, hogy rettentő ronda látvány, amikor kimennénk a kertbe és az egyik oldalunk végig roncstelep, még az ingatlanunk árát is jelentősen leverte a látvány. Konkrétan nem tudjuk eladni a házat. Nem ezért a látványért költöztünk vidékre!!!! Mit tehetek? És hol léphetek ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az üzem rendelkezik telepengedéllyel, abban az esetben lehetőség van az üzemeltetésre. Azt javaslom, hogy forduljon a helyi önkormányzathoz részletes tájékoztatásért. Az egy más kérdés, hogy esetlegesen milyen további jogsértések történhetnek. Lehetséges eljárások: önkormányzat, kormányhivatal, jegyző, polgári per. A megoldáshoz sokkal több információ kellene.

Kérdés: Egy idősek otthonában dolgozom, mint intézményvezető. A kinevezési munkaköröm, szociális munkatárs. Az 1992. évi XXXIII. tv. 23. § (1) bekezdése szerint, a magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása magasabb vezető, illetve vezető beosztásra történő megbízással (a továbbiakban: megbízott vezető) történik. A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. 257/2000. Korm. r. 15. § (1) bekezdése alapján, a közalkalmazottat munkahelyi pótlék illeti meg a (2) bekezdésben meghatározottak szerint. (2) A pótlék mértéke a pótlékalap 120%-a, d) a bentlakásos szociális intézményekben, da) a diétás nővér, a dietetikus, a mozgásterapeuta, a gyógytornász, a foglalkoztatás szervező, a szabadidő-szervező, a szociális munkatárs, (…) foglalkoztatott személyek. Kérdésem: ez alapján jogosult vagyok a 120 %-os pótlékra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A rendelkezések alapján nagy valószínűséggel Ön valóban jogosult a 120 %-os pótlékra. Pontos válasz adásához ismernünk kellene az Ön munkaszerződésének tartalmát.

Kérdés: Következő kérdésem lenne: dolgoztam párhuzamosan Ausztriában 25 órában, Mo-on 20 órában, a Nyufig ezt úgy hajlandó csak elismerni, hogy csak a magyar ledolgozottat veszi figyelembe, így viszont a bérem nem éri el a minimálbért, vagyis ergo nem vagyok jogosult erre a kedvezményes nyugdíjra! Az EuUjog azonban azt mondja, nem érhet hátrányos megkülönböztetés amiatt, mert más európai tagországban dolgoztam. Azt sem értem miért nem az ausztriai béremet veszik ebben az esetben figyelembe, hisz ott a 25 órás bérem több, mint itthon a minimálbér?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy pontos válasszal tudjak szolgálni, ismernem kellene a munkaviszony részletes körülményeit és az adatok ismeretére is szükség lenne. A nyugdíj összegét a minél pontosabb kiszámítás érdekében a következő információkat ismerve lehet kiszámítani: munkaviszony fennállásának ideje, munkavégzés szempontjából kieső nap, szolgálati idő, havi jövedelem, járulékok stb.

Kérdés: Saját tulajdonú lakáson belül, a tulajdonosok egyeztetésével, készülhet-e bárkiről (pl. ideiglenesen ott dolgozó emberekről) fotó, hang, illetve videó felvétel azok tudta nélkül, ami később valamilyen eljárásban felhasználható?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges, függetlenül attól, hogy a felvételek elkészítésére saját tulajdonú lakásban kerül-e sor vagy sem. A képmáshoz vagy hangfelvételhez való jogában megsértett személy ilyen esetben személyiségi jogi peres eljárás kezdeményezésére jogosult a jogsértővel szemben. Az esetleges felhasználás kérdésköre pedig ettől jóval bonyolultabb.

Kérdés: Férjemmel külön élünk. Válás közben vagyunk. Történt egy bántalmazás a részéről, ami feljelentéssel végződött. Közben tudomásomra jutott, hogy megszerezte az orvosi látleleteimet. Ezt jogosan tette? Mivel felhatalmazást nem adtam neki.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az adat megismerése a közeli hozzátartozó egészségi állapotának megőrzése vagy feltárása érdekében szükséges, a beteg életében házastársa jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha a következő 2 feltétel együttesen fennáll: az egészségügyi adatra az említett személy egészségügyi ellátása céljából van szükség és az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges. Feltételezem az Ön által leírtak alapján, hogy a feltételek együttesen nem álltak fent a megszerzés vonatkozásában, így házastársa jogellenesen szerezte meg az Ön egészségügyi adatait. Ezek alapján jogorvoslathoz való jogával élve jogosult panaszt tenni a NAIH-nál vagy polgári pert kezdeményezni személyes adatainak jogszerűtlen kezelése okán az adatokat kezelő szervvel szemben, azonban férjével szemben – személyes adatokkal való visszaélés hiányában – nem léphet fel. Ezen felül a beteg az általa megnevezett hozzátartozókat kizárhatja a tájékoztatáshoz és betekintéshez való jog gyakorlásából, ezt a szándékát azonban közölnie kell kezelőorvosával. Pontosabb válaszhoz az eset összes körülményének ismerete kellene.

Kérdés: Megtámadható-e egy kizárólagos szülői felügyelet, ami azonnali jogerőre emelkedett anya részére? Felek lemondtak fellebbezési jogukról.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben lemondott a fellebbezési jogról, abban az esetben az elsőfokú hatóság döntése jogerős és nem támadható meg. Jelen esetben felülvizsgálatnak sincs helye, hiszen lemondtak fellebbezési jogukról és elsőfokon jogerős lett az ítélet. A szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a bíróságtól akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll.

Kérdés: Munkahelyemen a minap általam jogtalannak talált kamerás megfigyelés áldozata lettem, amiben szeretnék segítséget kérni, hogy valóban jogsértés történt-e. A kamera használatáról szóló dokumentum, amit aláírtam azt foglalja magába, hogy a munkafegyelem megőrzése, munkavédelmi előírások betartása, valamint a társaság javainak megőrzése érdekében figyelhetnek meg. Ennek ellenére egy fényképként rögzített kameraképet kaptam arról, hogy megfigyelik, milyen tartalmat nézek a saját mobiltelefonomon. Emellett a hely egyedüli tulajával kötöttem csak szerződést, viszont a felvételhez egy teljesen más személy is hozzáfér, aki a tájékoztatásban, amit aláírtam nem szerepel. Személyiségi jogaim és magántulajdonom sértését érzem, valamint megfélemlítést a munkahelyem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kamerás megfigyelés megkezdése előtt a munkavállalókat tájékoztatni kell többek között a kamerák elhelyezkedéséről, a megfigyelés alatt álló területekről, az adatkezelés jogalapjáról és céljáról, a felvételek tárolásának idejéről, a felvételek megismerésére jogosult személyek köréről, a munkavállalókat megillető jogokról stb. Jelen esetben tehát jogellenes annak a személynek a hozzáférése, akinek hozzáféréséről Önt nem tájékoztatták. Ezen felül a munkáltató kizárólag az általa biztosított eszközöket ellenőrizheti, tehát jogosulatlanul rögzítették kamerával telefonos tevékenységét (amennyiben nem a munkáltató általa biztosított telefonról beszélünk). Ezek alapján jogorvoslathoz való jogával élve jogosult panaszt tenni a NAIH-nál vagy polgári pert kezdeményezni személyes adatainak jogszerűtlen kezelése okán.

Kérdés: Arról lenne szó, hogy egy ismerősömnek vettem hitelre egy szolgáltatónál egy televíziót. Fizette a részleteket, de két hónapja nem fizeti. Mit tudok ilyenkor tenni? Elhozhatom tőle?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos kérdés az, hogy ki vette pontosan a televíziót, kinek a nevére szól a számla? Ha Ön vette, akkor jogilag az az Öné, jogi akadálya nincs, hogy elhozza. Ha viszont nem, akkor túl sok mindent nem tud tenni……

Kérdés: A kérdésem ingatlan ajándékozással kapcsolatos. Édesapám szeretne mindkét fiának ingatlanokat ajándékozni. A testvéremnek nagyobb értékű lakóingatlant, nekem pedig az összes többi mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlant (erdő; erdő és árok; rét; szántó; szőlő stb.). Adott egy listát az ingatlanok helyrajzi számával, ami alapján a tulajdoni lapjaikat lekértem. A kérdésem a következő: Hogyan tudok én utánanézni, hogy ezen kívül még milyen ingatlanok vannak édesapám nevén? Mivel erős a gyanúm, hogy vannak még más ingatlanok, melyeket a tudtomon kívül a testvéremnek ajándékozna. Helyrajzi számokat sajnos nem tudok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Hivatalosan sehogy sem. Így keresni csak a hatóságok tudnak, magánszemélyeknek csak HRSZ alapján lehet lekérdezni.

Kérdés: 2020 júliusában elhunyt édesapám. A hagyatéki tárgyalásra idén februárban került sor. Öcsémmel osztoztunk 50-50%-ban egy darab lakáson, egy darab üdülőn és némi bankbetéten. Öcsém a tárgyalást követően elhunyt, így az ingatlanokat még nem tudtuk értékesíteni, a bankban elhelyezett összeget sem felvenni. Az ügyet tovább bonyolítja, hogy az öcsém második felesége egy ukrán nő, akinek se magyar állampolgársága nincs, illetve egy napot nem dolgozott ebben az országban, öcsém tartotta el. Első házasságából 2 gyermeke született. A kérdésem az, hogy az apám hagyatékából kap-e az öcsém felesége? Az öcsémet nekem kell eltemettetni, mert lemondott ennek jogáról nyilatkozatban, gyermekei anyagi nehézségekkel küzdenek. Milyen módon lehetne kizárni a második feleséget édesapám vagyonából? Mivel öcsémnek is jelentős vagyon van a nevén, jogtalannak érzem, hogy még apám vagyonát is megosszuk vele.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Öröklés szempontból irreleváns, hogy elhunyt testvérének felesége nem rendelkezett magyar állampolgársággal, az őt megillető hagyatéki résztől megfosztani nem lehet. A házassági közös vagyonból az özvegy a közös javak felére tarthat igényt, az édesapjuk után örökölt vagyon azonban házastársi külön vagyonnak minősül, ami azt jelenti, hogy az özvegy és a gyermekek is egyenként egyharmad részre jogosultak belőle. Ezen túlmenően az özvegy az örökhagyóval közösen lakott lakásra és annak berendezési, felszerelési tárgyaira haszonélvezeti jogot örököl, tehát az örökhagyóval közösen lakott ingatlanban lakhat továbbra is, és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja.

Kérdés: Mikor kiderült, hogy várandós vagyok, édesanyám segített nekünk, vett egy 2 generációs családi házat, amibe beköltözhettünk. Nem volt a legszebb állapotban, ezáltal személyi kölcsönt vettem fel, hogy felújítsuk (festés, új ajtók, bojler, szigetelés, stb.) és bebútorozzuk. Ez volt tavaly szeptemberben. Édesanyám januárban kirakott minket a házból a pici babával és most a hitel mellett albérletben vagyunk. Sajnos a felújításról nincsenek számláink. Több 100 ezret belefektettünk a házba. Kérdezném, hogy ez esetben tudok-e visszatérítést követelni jogi úton az édesanyámtól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Követelni tud, de semmi értelme a leírtak alapján, bizonyítékok hiányában el fogja veszíteni az esetleges pert. Próbáljon az édesanyjával megegyezni.

Kérdés: A XX. kerületben kétharmad részt tulajdonosa vagyok egy háznak. Bejelenthetem-e ide magam állandó lakcímre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen, a lakóhely létesítését, vagy annak változását bármelyik kormányablaknál bejelentheti, de ahhoz minden tulajdonostárs beleegyezése szükséges elvileg. (Gyakorlatban sokszor megy anélkül is.)

Kérdés: Kétgyermekes, munkanélküli anya minden beérkező pénzére inkasszót tett a NAV az OTP-nél levő számlájára. Így hiába vállal munkát (most éppen folyamatban volna belépése egy munkahelyre), a fizetése a NAV zsebébe megy. A jog szerint akkor haljon éhen a család? Így nyilván nem vállalhat munkát.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fizetését ne utalással, hanem lakcímre vagy készpénzben kérje. Vagy másnak a számlájára, akiben megbízik és vele szemben nincsen végrehajtás.

Kérdés: A kivitelezők hanyag munkája miatt a felső szomszéd terasza nem lett megfelelően szigetelve. Alatta található a nappalink, mely folyamatosan ázik, állaga romlik. Közös peres eljárás van folyamatban a kivitelezőkkel (emiatt is), de lassú és körülményes (3 éve). A szomszéd nem hajlandó a javítást elvégezni, arra hivatkozva, hogy a kivitelezők majd a per után megtérítik a kárt, amiből elvégzi a javítást. Van esetleg valamilyen jogi lehetőségünk, amivel kényszeríthetnénk, hogy a károkozást ne folytassa?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt tanácsolnám elsősorban Önnek, hogy próbáljon megegyezni szomszédjával, hogy amennyiben ő nem hajlandó a javítások elvégzésére – és természetesen, ha rendelkeznek a szükséges anyagi háttérrel-, úgy Önök saját vagyonból megelőlegezik a javítási munkálatokat, amelynek összegét később követelhetik a kártérítés összegéből. egyébiránt a szomszédnak is van kárenyhítési / megelőzési kötelezettsége, így magatartása nem fogadható el maradéktalanul.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni, vagyis tanácsot. A gondom az lenne, hogy kb. 2019 tavaszán a testvérem megkért, hogy a meghibásodott autóját hagy parkolja le az udvarunkba 1 hétre, míg meg nem javíttatja. Sajnos azóta sem történt változás, a gépkocsit nem vitte el az udvarunkból többszöri felszólításra sem (Telefon, Messenger), mindig csak hiteget, hogy ekkor meg akkor. Az autón rendszámtábla van, de szerintem műszaki vizsga nincs és szerintem az adót és a biztosítást sem fizeti. Forgalmi engedély nála van, a kulcs nálam. Az lenne a kérdésem, hogyan szabadulhatnék meg az autótól, mihez van jogom ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben azt tanácsolnám Önnek, hogy írásban tájékoztassa testvérét, hogy az Önök között létrejött szerződés már nem hatályos. Szólítsa fel testvérét – megfelelő határidő tűzésével- az autó elszállítására, amennyiben testvére a meghatározott határidőn belül a felszólítás ellenére sem viszi el az autót, úgy helyezze el közterületen azt. (Tolja ki a kapu elé és tegyen bejelentést a közterület felügyelőségen.)

Kérdés: 4 órás, megváltozott munkaképességű alkalmazott vagyok. Ha felajánlott a munkáltatóm 8 órás munkát, ugyanabban a munkakörben és szóban beleegyeztem, de még írásban nem, akkor visszautasíthatom minden következmény nélkül? És mire hivatkozva tehetem? Betegségemre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállalói szerződés, akkor válik jogi értelemben hatályossá, ha az aláírásra sor kerül. Javaslom, hogy mielőbb jelezze a munkáltatója felé a változást és a szerződés megkötésére ennek tudatában kerüljön sor.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, ha egy egyedülálló kisgyermekes édesanyának adom ki a lakásom, akkor a szerződésbe milyen biztosítékokat szükséges feltétlenül beírni, amely az én érdekeimet szolgálja abban az esetben, ha nem tud esetleg valamilyen okból fizetni, illetve ha szeretném eladni a későbbiekben az ingatlant és esetleg nem akar kiköltözni a gyermekkel? Milyen jogszabályok védik ilyen esetben a tulajdonost, mire lehet hivatkozni? Mi az, ami mindenképpen szerepeljen a szerződésben? Szeretném magam bebiztosítani, a lakás a saját gyermekeimé lesz valamikor, semmiképpen nem szeretnék pórul járni, de én is egyedül nevelem a gyermekeimet, ezért szeretném hasznosítani az ingatlant addig, amíg nem válik számukra szükségessé!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közjegyző előtt kössék a szerződést, vagy tegyen egyoldalú kötelezettségvállalási nyilatkozatot a bérlő a közjegyző előtt. Legyen rajta végrehajtási záradék, illetve belefoglalva, hogy kiköltözés esetére a gyermekkel van hova költöznie.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy az alábbi jogszabály végrendeleti öröklés esetén is érvényes-e: “A visszautasítás – a lemondáshoz hasonlóan – csak a visszautasító személyre vonatkozik, a leszármazók kiesését nem vonja maga után.” Tehát, ha én végrendeleti úton örököltem, de szeretném visszautasítani, akkor a kiskorú gyermekem örököl és ő csak gyámhivatali engedéllyel utasíthatja vissza az örökséget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mind a törvényes (pl. gyermek), mind a végrendeleti örökös visszautasíthatja az örökséget, de kizárólag az örökhagyó (pl. szülő) halála után. Fontos tudni, hogy a visszautasítás – a lemondáshoz hasonlóan – csak a visszautasító személyre vonatkozik, a leszármazók kiesését nem vonja maga után, vagyis ha az örökösnek van gyermeke (pl. az örökhagyó unokája), ő örököl a visszautasítás következményeként. Bonyolítja a helyzetet némiképp, hogy amennyiben a példámban említett unoka kiskorú, az örökség visszautasítására kizárólag a gyámhivatal engedélyével van lehetőség.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy a volt apósom házában felújítási munkálatokat végeztettem. A lányával éltünk ott, de közben szétköltöztünk. A felújításról a nevemre kiállított ottani lakcímre áfás számlákkal rendelkezem. És fotókkal, amiket a felújítás előtt és a felújítás után készítettem. A volt apósom nem akarja visszafizetni a pénzemből a házra költött összeget. Peres úton mennyi esélyem van arra, hogy visszakapjam a pénzemet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenekelőtt azt tanácsolom, hogy próbáljon konszenzusra jutni a volt apósával. Ha ez nem vezetne eredményre, akkor lehetősége van fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtására. Esélyt latolgatni nem tudok, sok mindentől függ.

Kérdés: 1) Házastársammal külön élünk 2 éve, éppen beadtuk a válókeresetet, de a bontóper még nem kezdődött el. 2) Szüleim éppen a nevemre szeretnének íratni egy általuk vásárolt házat. Ha a válás kimondását megelőzően jutok a házhoz, az házasság alatt szerzett közös vagyonnak minősül-e és/vagy igényt tarthat-e arra házastársam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az egyik fél részére ajándékozott vagyontárgy a házasságkötést követően is különvagyonnak minősül. Jelen esetben mivel szülei ajándékozás útján kívánják az Ön nevére íratni a kérdéses ingatlant, ezért nem tarthat rá igényt házastársa. Megjegyzem, hogy egyébként sem, mert már nem élnek gazdasági közösségben.

Kérdés: Panzió lévén többször előfordul, hogy a vendég nem tartja be a házirendünk szabályait, sőt megesik, hogy nem fizet. Többször kértünk rendőri intézkedést. A rendőrök álláspontja az, hogy ők nem szólíthatják fel a renitens nem fizető vendéget távozásra, a szálláshely dolgozói sem tehetnek semmit, ha a vendég nem akar önszántából távozni. Addig maradhat a szálláshelyen, ameddig akar, a szálláshely üzemeltetőjének kell jogi útra terelni az ügyet. Én azt nehezen hiszem, hogy semmi jogunk nincs a szállásdíjat kifizetni nem akaró vagy nem tudó vendéggel szemben és a hatóságtól sem várhatunk segítséget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez valóban nem tartozik a rendőrségre. Polgári jogvita lehet belőle. éppen ezért érdemes a panzió működési rendjét (írásban és a gyakorlatban is) úgy átalakítani, hogy ez ne fordulhasson elő.

Kérdés: A cégünk részére 2000-ben vettünk egy garázst. A korom miatt lassan szeretném felszámolni a céget és eladnám a garázst. Azt szeretném kérdezni, hogy magánszemélyként megvehetném-e a saját részemre, illetve milyen szabályokra kell figyelnem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Semmi akadálya, hogy megvegye az ingatlant. A cég esetében az adózásra kell figyelnie. Illetve nem felszámolás, hanem végelszámolás tűnik szükségesnek a leírtak alapján.

Kérdés: Telefonszámomat elkérheti a tanár?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az iskola a szülő egyéb adatai mellett a szülő, törvényes képviselő telefonszámát is nyilvántartja. Emellett a diáktól is elkérheti a telefonszámát, ha az a kapcsolattartás szempontjából indokolt, például egy kiránduláson.

Kérdés: Mit tegyek, ha a férjem nem engedi, hogy elvigyem a ruháim a házából, kizárt!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Dolog kiadása iránt tud peres eljárást indítani.

Kérdés: Feltöltöttem egy videót és más az engedélyem nélkül tette ki. Ha kiteszik a videóm az engedélyem nélkül, az bűncselekménynek számít?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Teljeskörű és pontos válaszhoz több információra lenne szükség az esetről. Alapvetően a felvétel felhasználásához az Ön engedélyére lenne szükség, azonban, ha például nyilvános profillal rendelkező közösségi oldalára tölt fel valamit és azt osztják meg, nem számít jogszerűtlennek feltétlenül. A jogszerűtlenség pedig még nem feltétlen valósít meg bűncselekményt.

 

Kérdés: Elvált apaként érdeklődöm. A szülői felügyeleti jogot közösen gyakoroljuk volt feleségemmel, a közös gyermekeink mindkét szülőnél azonos időt töltenek. Mivel a jog nem ismer ilyen “fele-fele” állapotot és szükség van egy állandó lakhelyre, a gyermekek lakcímkártyáján a volt feleségem lakhelye szerepel. Nemrégiben felújítandó ingatlant vásároltam, de nem világos számomra, hogy igénybe tudom-e venni a lakásfelújítási támogatást.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lakásfelújítási támogatást elváltak is igényelhetik, nem feltétele a házasság. Azonban további feltételként van meghatározva, hogy akkor is, ha a szülők elváltak kizárólag a gyermek lakóhelye számít (lakcímkártyán szereplő állandó lakhely bír jogi relevanciával adott esetben). Tehát az a szülő jogosult a támogatásra, akivel a gyermek egy háztartásban él.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy ha megtámadnak késsel közterületen (vagy pl. csoportosan, tehát túlerőben) és én egy 10 cm pengehosszúságú késsel megvédem magam úgy, hogy megsebzem a támadómat, akkor emiatt, hogy kkve eszközzel védtem meg magam, milyen következmények lehetnek? Miért és milyen büntetést szabhatnak ki rám? Azon kívül, hogy elkobozhatják a késemet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha Önt éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve, vagy csoportosan megtámadják, akkor Önt jogtalan támadás éri. A Büntető Törvénykönyv alapján nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. A pontos történtek ismeretében lehet arról nyilatkozni, hogy a jogos védelmi helyzet fennáll-e.

Kérdés: Létezik egy igazolás vagy oltási lap, amit az oltó orvosok töltöttek ki az oltások napján. Ezeket minden családtagom kézhez kapta. Én viszont nem regisztráltam, mert a munkahelyem intézte az oltásokat, itt helyben kaptuk meg és a plasztik kártya is megérkezett. Viszont ezt az oltási lapot a munkáltatóm visszatartja, nem hajlandó nekem kiadni. Joga van ehhez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatónak nincsen joga ahhoz, hogy megtagadja az oltási lap kiadását az Ön részére. Elsősorban azt tanácsolom, hogy írásban kérje a munkáltatójától az oltási lap kiadását, illetve javaslom, hogy hivatkozzon a Munka Törvénykönyvében szabályozott együttműködési kötelezettségre. Amennyiben a probléma több munkavállalót is érint a munkahelyén, akkor javasolnám a közös fellépést is a munkáltatóval szemben szintén írásban, vagy közös egyeztetést kérve. Ha mindez nem vezetne eredményre, akkor keresse fel a szakszervezetet, üzemi tanácsot, üzemi megbízottat.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, ha román állampolgár vagyok, de nincsenek irataim és Magyarországon élek már 28 éve, élettársam elhunyt és nem tudom igazolni magam, nincs személyim, adókártyám, sem lakcímem. Bárhova fordultam elutasítást kaptam, Romániába nem mehetek, hisz nincs igazolványom, Magyarországon nem tudok tenni semmit, mert nincs igazolványom, mindenhol elutasítás a válasz. Szeretném tudni, mik a lehetőségeim, hogyan és hol kaphatok személyigazolványt vagy magyar állampolgárságot? Kihez fordulhatok segítségért, ahonnan nem küldenek el mindenféle kifogásokkal? Kérem segítségét ebben a nehéz helyzetben, nem tudom már kihez forduljak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben az illetékes kormányhivatalhoz/kormányablakhoz kell fordulni, ahol honosítás iránti kérelmet kell benyújtania, hogy megszerezhesse a magyar állampolgárságot. A kérelem komplexitása okán azonban azt tanácsolom Önnek, hogy keressen fel egy kormányhivatali ügyintézőt, aki részletes tájékoztatást nyújt kérdésével kapcsolatosan.

Kérdés: Röviden elmesélem a történetet, remélem tudnak segíteni. Lassan 2 éve a testvérem lopott 2 biciklit, én ott voltam vele, haza kellett jutnunk. Voltunk kihallgatáson, szembesítésen is. Tavaly nyáron kijött hozzám egy nyomozó és azt mondta, hogy bíróságra fog kerülni az ügy, így a havi részletet (büntetést) addig ne fizessem, amíg nem kapom meg a végleges határozatot. Tavaly december 14-én szültem meg a kislányomat, aznap egy nő felhívott és kérdezte, hogy közmunkát vállalok-e, de így, hogy szültem nem bírtam elvállalni. 2 napja kaptam egy levelet 2020.11.14-i dátummal és az állt benne, hogy fizessem be egyben vagy átváltás lesz. 72 nap, összesen 79.200 Forintról van szó. Olyan kérdésem lenne, hogy lehet-e ez ügyben valamit intézni, hogy ne váltsák át az ítéletet, megadják-e még egyszer részletre a büntetést? Ugye nem önszántamból nem fizettem, a rendőr mondta, hogy potyára ne fizessem ki. A kislányom 4 hónapos volt tegnap, 100% anyatejes baba, egyedül nevelem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Részletfizetés engedélyezése esetén, ha az elítélt egy részlet befizetését elmulasztja, ez a még hátralévő részletek egy összegben történő teljesítésének kötelezettségét vonja maga után, vagyis az elítélt elveszíti a további részletfizetési kedvezményt. Ha a felnőtt korú elítélt a halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a befizetésre meghatározott határnapot, illetőleg egy részlet befizetését elmulasztotta, a bíróság gazdasági hivatala megkeresi az elsőfokú bíróságot a pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatása iránt. A pénzbüntetés vagy hátralévő részének szabadságvesztésre történt átváltoztatása után a pénzbüntetés megfizetésére halasztás vagy részletfizetés nem engedélyezhető. A meg nem fizetett és ezért átváltoztatott pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtásával összefüggésben pedig halasztás engedélyezésére nincs törvényes lehetőség. A pénzbüntetés átváltoztatását követően kizárólag annak bármikori, egy összegben való megfizetése alkalmas a helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtásának kiküszöbölésére. Tehát amennyiben Ön nem fizeti a kérdéses összeget egy összegben, úgy a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatása elkerülhetetlen és nem lehet ez ügyben hivatkozni a nyomozó által adott tanácsra.

 

Kérdés:  A gyermekem apja Svájcban dolgozik és eddig ő igényelte vissza a családi pótlék különbözetet. Tekintettel arra, hogy már nem tartja sem velem, sem a gyermekével a kapcsolatot, így kijelentettem a közös lakásunkból. Úgy tudom, amennyiben a gyermek és az édesapja lakcíme nem azonos, én vagyok a jogosult az ellátás igénylésére. Ha ez így van, tudnak segíteni ennek a visszaigénylésében? Vagy abban tudnak segíteni, hol tudok erről pontos tájékoztatást kapni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A családi pótlékra való jogosultság egyik feltétele, hogy a szülő a gyermeket a saját háztartásában nevelje, tehát ez a jogosultság adott esetben valóban Önt illeti meg. A családi pótlék az igény benyújtásának időpontjától jár, a jogosultsági feltételek teljesülése esetén. Az igény késedelmes benyújtása esetén visszamenőleg legfeljebb két hónapra lehet megállapítani az ellátást, ha a jogosultsági feltételek attól az időponttól fennállnak. Visszamenőleg két hónapon túl a családi pótlék megállapítására méltányosságból sincs lehetőség. Ha a kérelmező szülő munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, akkor a kifizetőhelynél lehet igényelni írásban. Ennek hiányában a kérelmező lakóhelye szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalnál, „Kérelem családi pótlék megállapítására” formanyomtatvány kitöltésével. A formanyomtatvány beszerezhető a járási hivataloknál, Kormányablakoknál, vagy a honlapról letölthető. Az ellátás kérelmezhető ügyfélkapun keresztül, megküldhető postán a szükséges mellékletekkel együtt, leadható ügyfélszolgálati irodában, vagy Kormányablaknál.

Kérdés: MNB a CIB Bank Zrt-vel szembeni keresetemet a V-FK-I-44/2021. számú végzésében – a polgári jogi jogvita tekintetében – az eljárást megszüntette. Keresetlevéllel közigazgatási per indítható. “A kereset benyújtásának a végzés hatályosulására nincs halasztó hatálya, a felperes azonban azonnali jogvédelmet kérhet.” A MNB a H-FK-I-B-37/2021. számú határozatot hozott, 200 ezer Ft fogyasztói bírság megfizetésére kötelezte, engem a CIB Bank 15.875 Ft-tal károsított meg. Jogvédelem és kereset beadásához jogi képviselő kell. Érdemes vele foglalkozni? Tudnának segíteni a beadásban és képviseletben. 66 éves vagyok, nem vagyok jogász, de meg lehetne nyerni a 15.875 Ft-ot.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy összetettségére tekintettel, valamint az ügy részleteinek, iratainak ismerete nélkül nem lehet pontos és teljeskörű választ adni. Ezen felül, ha a peres út mellett dönt, azt is fontolóra kell venni, hogy a pereskedés akár évekig is elhúzódhat és további jelentős költségekkel járhat. Azonnali jogvédelmet pedig a keresetlevél leadásával egyidejűleg tud kérni.

Kérdés: Szeretnék érdeklődni, hogy a barátom török, Ausztriában van menekült státusza, szeretnénk összeházasodni (családegyesítés). Ehhez keresek olyan ügyvédet, aki tud török nyelvtudással rendelkező email…

Válasz: Tisztelt Kérdező! Irodánkban nem elérhető török nyelvű ügyintézés sajnos, így ebben nem tudunk segíteni.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy online fogadásaim voltak, 0-4.59 percig, de a fogadó oldal kb. 53 másodperc múlva vesztes, rendezett-ben tüntette föl, holott nyertem is volna. Az élő chaten a munkatárs is elismerte igazamat. Videó felvétel is készült, hogy vesztes a fogadásom, ami 4 perc 59 mp tart normális esetben. Hogy perelhetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz sok mindent kellene tudni: melyik oldal? magyar? külföldi? legális? részvételi szabályzat? pontosan mi történt? stb-stb

Kérdés: Abban szeretnénk segítséget kérni, hogy édesanyám talált egy betétkönyvet az elhunyt nagymama hagyatékai között. A betétkönyvben viszont a következő információk vannak, mód: egyedül, áll. meghat.: nincs. Édesanyám vagy én, mint unoka, jogosult a betétkönyvben kezelt összeg átvételére? Milyen lehetőségeink vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az összeg átvételére a törvényes örökösök jogosultak, tehát azok a személyek, akik a hagyatéki eljárás során az elhunyt örököseivé váltak.

Kérdés: Nagymamám 2021. április 12-én tragikus körülmények közt elhunyt. A helyszínen megjelent egy nevesebb tv csatorna 2 fős stábja, akik semmiféle megkülönböztető jelzést nem viseltek, be nem mutatkoztak. A beszélgetés során jöttünk rá, kik ők, azonnal jeleztük nekik, hogy semmilyen formában nem szeretnénk a televízióban látni az esetet. Mégis készítettek felvételeket, amit ott jeleztünk is a helyszínen lévő rendőröknek, akik azt mondták elvileg nem adhatják le. Mégis megtörtént. Leadta a csatorna a másnapi híradójukban. Én írtam nekik egy levelet, hogy ha lehetséges legalább már online nem szeretném viszont látni. A médiatárukban ki is vágták a riportot, majd a következő reggeli hírekben még egyszer leadták. Azóta más tv is leadta. Az interneten számos cikk van a város és az utca nevével. A tv-ben mutogatják a házat, amihez szintén nem kértek engedélyt. Azt szeretném megkérdezni Öntől, hogy joguk van-e ehhez? Semmi sem védi a családunk gyászát?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges, így jelen esetben mivel Önök kifejezetten megtiltották a felvételek készítését, így egyértelmű a képmáshoz és hangfelvételhez való személyiségi jogok sérelme. Ezen felül a magánélethez való joguk is sérült azzal, hogy utcára pontosan behatárolták a kérdéses ingatlant az Önök engedélye nélkül. Ezen felül nagymamája vonatkozásában is megsértették a kegyeleti jogot, hiszen minden olyan magatartással, amely a halott életében az illető személyiségi jogait sértené meg a kegyeleti jog megsértésének minősül. Ezek alapján személyiségi jogok érvényesítése iránti peres eljárás kezdeményezésére jogosult a képmás, illetve hangfelvételhez való jog és a kegyeleti jog megsértése okán.

 

Kérdés: Már nagyon rég, az elsők között megkaptam a covid elleni vakcinát. Védettségi igazolványom van. Édesapám ágyhoz kötött beteg, tumoros, őt nem oltották. Ápoltam, közben covidos lett. Ilyen esetben vonatkozik-e rám a karantén szabály?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hivatalos álláspont szerint az oltottak is fertőződhetnek és fertőzőképesek, így Önre is vonatkozik a karantén, ha érintkezett az édesapjával.

Kérdés: Férjem a házasságkötésünk előtt hitelt vett fel a gyermeke tulajdonát képező ingatlanra, melyben a gyereket, mint kezest vonták be. Nekem papíron semmilyen tulajdonjogom, sem haszonélvezetem nincs az adott ingatlanon és adóstársként sem vagyok a hitelszerződésen feltüntetve. Kérdésem az lenne, hogy a bank nemfizetés vagy halál esetén kérheti-e, hogy én fizessem, mint házastárs a hitel törlesztését?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastárs akkor felel a másik házastárs tartozásáért, ha azt közösen vállalták, vagy a másik házastárs a házasság és életközösség fennállása alatt vállalta. Ha a házasságkötés előtt vette fel a hitelt, akkor Önt bizonyosan nem érinti.

Kérdés: Szeretném kérdezni, hogy a banktól, amikor átkerül a tartozás egy követeléskezelőhöz engedményezési szerződéssel, akkor mindkét fél szerződésén ugyanaz a dátum kell, hogy szerepeljen? A nekem meglévő iratokban a követeléskezelő már átvette a tartozásom, de a bank csak később állította ki az engedményezési íratott a feltüntettet dátum alapján, ez lehetséges, hivatalos ez így?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha ugyanazt a szerződést írtak alá, akkor azonos dátumnak kell szerepelnie. A dátum elírása önmagában azonban a jogügyletnek nem akadálya.

Kérdés: Segítségét szeretném kérni. Lakásszövetkezeti házban van egy saját tulajdonú lakásom, melyben bérlek egy szárító helyiséget a Lszt-től. Az adóhatóság felülvizsgálatot végzett a Lakásszövetkezetnél a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanok adókötelezettségével kapcsolatosan. Öt évre visszamenőleg építményadót állapítottak meg és adófizetésre kötelezték a Lakásszövetkezetet. A számomra írt levelükben ezt tudomásomra hozták és közölték, hogy az adót nem fogják befizetni. Azzal indokolták, hogy az általam rendszeresen fizetett havi szárító helyiség bérleti díj az építményadó összegét nem tartalmazta és ezért a visszamenőlegesen (5 év) felhalmozódott adót 3 héten belül fizessem be az ő számlájukra. Azt szeretném megkérdezni, hogy jogos-e a Lsz részéről az adó továbbhárítása felém? Hiszen nem én nem voltam körültekintő a bérleti díjak megállapításánál. Amennyiben nem jogos a követelésük, mivel tudom ezt részükre megindokolni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az építményadót az ingatlan tulajdonosának kell fizetnie. Amennyiben ezt nem vonta bele a bérleti díjba, úgy ezt Önnek nem kötelessége utólag rendezni. Önnek nincsen indokolási kötelezettsége.

Kérdés: Lakást szeretnék bérbe venni, mely közben eladó is. Az eladó könnyebben kiadná albérletbe, ha írunk szándéknyilatkozatot a későbbi megvásárlásra. Kérdésem, hogy a szándéknyilatkozat kötelezettségvállalásnak minősül-e? Mi történik, ha mégsem tudom megvenni az ingatlant?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a vételi szándéknyilatkozat adásvételi szerződés megkötésére irányuló kötelezettségvállalást eredményez. Azonban visszalépés esetén, ha előleg címen adunk át bizonyos összeget a nyilatkozat megtételével egyidejűleg, akkor a szerződés létrejötte esetén az beleszámít a vételárba, ellenkező esetben pedig levonás mentesen visszakerül. Foglaló esetén, ha a mi hibánkból hiúsul meg az adásvétel, azt sajnos elveszítjük. Így ez utóbbival érdemes vigyázni.

Kérdés: 19 napot voltam betegállományban, 42 év alatt most voltam itthon. Mennyi pénz kaphatok a cégtől, ha leadom a betegállományos papírokat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! COVID-19 vírussal kapcsolatban, akit otthon, vagy egészségügyi intézményben megfigyelés alatt tartanak, azok keresőképtelennek minősülnek. A közegészségügyi okokból történő foglalkozástól való eltiltás 7-es táppénz kód, 50-60%-os fizetés jár, amely a foglalkoztatót nem terheli, betegszabadság nincs. Ha a foglalkoztatása következtében betegedett meg, akkor 1-es táppénz kódot jegyeznek (üzemi baleset), vagyis a koronavírusos megbetegedés “üzemi balesettel” egyenértékű, így 100%-os táppénz jár, ami akár teljes egészében a munkáltatóra terhelhető. 2-es táppénz kóddal is jegyezhető foglalkoztatási megbetegedés, ugyanezen kritériumokkal. A táppénz mértéke a biztosítási előzményeink függvénye is: TB jogviszony nélkül nem vehető igénybe.

Kérdés: Hosszas betegállományban vagyok, de szeretném a határozatlan idejű munkaviszonyomat felmondani. Mikor kell ezt a munkáltatónak bejelentenem, ha szeretnék a felmondási idő alatt betegállományban maradni? Egyáltalán: maradhatok betegállományban a felmondási idő alatt? Az időarányos szabadságomat ebben az esetben a munkáltató kifizeti?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön munkavállalóként a keresőképtelenség ideje alatt is benyújthatja felmondását. A felmondási idő alatt nem lesz munkavégzési kötelezettsége, amíg táppénzen van, tehát maradhat betegállományban. A bennmaradó szabadságait a munkáltató köteles a munkaviszony megszűnésekor pénzben megváltani.

Kérdés: Bíróság megítélte adósságkérőnek a szolgáltatási díjakat. Ezeket a házastárs nyugdíjából is tiltják vagy csak az adóséból?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Csak annak a nyugdíjából fogják, akivel szemben az ítélet szól.

Kérdés: Felek között szóbeli szerződés jött létre lakásbérletre, ami x időn keresztül fennállt. A szerződés megszűnt, a tulajdonos bírósághoz fordult megalapozatlan követeléssel. A bíróság megállapította, hogy a lakástörvény alapján a szóban kötött megállapodás érvénytelen. Elutasította a keresetet és az jogerőre emelkedett. A tulajdonos agresszív és újabb peres eljárást kezdeményezett, most még nagyobb összegben, jogalap nélküli gazdagodás címen. Mit lehet ez ügyben tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jogalap nélküli gazdagodás azt jelenti, hogy ha valaki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz, vagy a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli. A törvény szerint a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Ha nem kerül írásba foglalásra a szerződés, akkor az semmis, tehát olyan, mintha meg sem kötötték volna. Azonban, az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik. Az írásba foglalás elmaradása ellenére tehát érvényes lesz a bérleti szerződés, ha a bérbeadó átadta a lakás birtokát és elfogadta a bérleti díjat; így jelentősége van annak, hogy a szóbeli megállapodásnak megfelelően fizette-e a bérleti díjat. További pontos válaszhoz minden egyéb körülményt / iratot is ismerni kellene.

Kérdés: A férjem reggel 6-tól 2-ig dolgozik. Január 14. napján kiderült, hogy koronás vagyok, így őt aznap 11 órakor a munkáltatója hazaküldte és a háziorvosa automatikusan táppénzre kiírta 10 nap karantén miatt. A kérdésem az, hogy jogszerű-e az, hogy a táppénz napján ő 5 órát ledolgozott és azt a férjem munkáltatója nem adja ki neki, nem számolja el sehogy.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatósági házi karantén nem minden esetben jelenti azt, hogy a munkavállaló nem dolgozhat. Ha munkára képes állapotban van, akkor a munkáltatóval megállapodhat a távmunkában, ebben az esetben a teljes munkabér jár. Azt tanácsolom, hogy a férje próbáljon megállapodni a munkáltatójával.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy az otthonunk udvarán édesapám 10 évvel ezelőtt beton alapú fa garázst húzott fel, valamint egy betonalapú, tégla külső falú, belül fa gerendákkal, fapadlós emeletes 8 méter magas, 6 méter széles melléképületet, sajnos engedély nélkül. Ő 8 éve elhunyt, szeretnénk eladni az ingatlant, mi lettünk testveremmel a tulajok. Mi ilyenkor a teendő, bírságot nincs pénzünk kifizetni? Van elévülési idő vagy le kell bontatnunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Két lehetőség áll rendelkezésre vagy lebontják az engedély nélkül épített építményt, vagy fennmaradási engedélyt kérnek. Azonban fennmaradási engedélyt csak akkor kaphatnak, ha az építmény egyébként a jogszabályi előírásoknak megfelel. A fennmaradási engedély kiadásával egy időben kiszabják az építési bírságot is. Szabálytalan építkezés esetén 10 év az elévülési idő. Ha az épület igazolhatóan 10 évnél régebben épült, akkor az önkormányzat intézkedési jogköre már elévült. Fennmaradási engedélyt lehet kérni, de az önkormányzat már nem szabhat ki bírságot, és a bontást is csak különösen indokolt esetben rendelheti el.

Kérdés: Falun élek, szomszédok vesznek körbe, de a kertem vége mögötti területet eladták és az új tulajdonos lovaknak alakítja át ezt a területet. Ezen a területen valamikor lakóház volt, így lakott területről beszélünk. Nem kívánunk lovakkal együtt élni, milyen jogunk van ebben az esetben, kell-e a szomszédok hozzájárulása lovarda, lófuttató, lovas iskola stb. kialakításához. Milyen távolságot kellene tartani a lakóház és a lovaknak átalakított terület között? Kinek az engedélye szükséges e terület fent említett célra való kialakításához?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mezőgazdasági haszonállatok tartásához a szomszédok hozzájárulása nem szükséges, állat tartását csak állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi indokkal lehet korlátozni, így ezen körülmények hiányában, nem lehet korlátozni a szomszéd lótartását. Amennyiben ez azonban megvalósíthatja a birtoksértést (utalva a lakókörnyezet voltára), akkor a jegyzőnél tudnak birtokvédelmi kérelmet előterjeszteni.

Kérdés: Gyermek-elhelyezési peremben első fokon az ellenérdekelt fél ügyvédje a jegyzőkönyv szerint a következőket mondta (nem mint tanú): …és teljesen véletlenül, amikor forgalomsűrűség felmérést végeztünk a kollégámmal egy másik üggyel kapcsolatosan, akkor láttuk, hogy az alperes a gyermekkel és a kutyával sétál. …Ezt pedig igazolni kívánom. Videofelvételt készítettem erről és nálam van ez a videofelvétel, ahol forgalomsűrűség felmérést végzünk. A felvételt anyuka készíthette. A felvétel mivel nem volt az ügyvéd birtokában, nem is került beadásra, sem a tárgyaláson sem utána. A perben ez volt az utolsó tárgyalás, utána jogerős ítélet született. Ha rendőrséghez fordulok (a hamis vádat felvállalva) megáll-e a Btk. 306. §.-a. (vagy más)? Fordulhatok-e a MÜK-höz saját szavaimmal objektív bizonyíték nélkül, hogy a forgalomszámlálással kapcsolatos ügy iratait bekérjék az ügyvédtől? 1 év után jogvesztő-e a cselekmény? ‘Csúsztatás’ esetén terheli-e felelősség a bíróságot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez nem hamis vád és nem is hamis tanúzás. A leírtakból (persze sok minden hiányos, pontosítandó) nem tűnik ki semmilyen jogsértés. A bizonyíték szolgáltatásának az elmaradása a polgári perben pedig annak a terhén van, aki szerette volna érvényesíteni, ergo így Ön csak előnyösebb helyzetbe kerülhetett a perben (a leírtak alapján).

Kérdés: Édesapám után örököltünk 3-an egy fél házat. A másik fele édesanyánké. Kifizettem a testvéreket az apai részből. Az édesanyámmal eltartási szerződést kötöttem. Így a bejegyzett ingatlan 1/1 a tulajdonomba került. Természetesen haszonélvezeti jog megmaradt neki. A kérdés az: kérhetnek-e a testvérek köteles részt édesanyám után? Ha igen, hogy tudom ezt kivédeni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A többi vagyona után igen. Az ingatlan nem lesz a hagyaték része.

Kérdés: A szomszédom kérdezés nélkül rakott a kertembe egy nagy szalmabálát és tűzifát. Igaz, itt a kertek nincsenek elkerítve. Felszólítottam, hogy vigye el, de még ő volt felháborodva. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önt birtokosként birtokvédelem illeti meg, ha birtoklásában jogalap nélkül zavarják (vagy ha jogalap nélkül fosztják meg birtokától), így Ön egy éven belül jegyzőtől kérheti a zavarás megszüntetését. Az eljárást írásbeli kérelemmel kell megindítani a jegyző előtt, aki a helyzet kivizsgálásának eredményeként elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja.

Kérdés: 2015-ben meghalt az élettársam, akivel 20 évig éltem az ő házában. Tavaly az örökösök kiköltöztettek, eladták a házat. 5 évre visszamenőleg a 3 örökös 625-ezer Ft-ot kér tőlem/fő az ott lakásért. Végrehajtónál van az ügy, a fele nyugdíjamat tiltják. A fiammal van egy közös lakásom, a fele az én nevemen van. Kérdésem a következő: Elárvereztethetik ezt a lakást, a tartozás fejében?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, az árverés megtörténhet, de csak az Ön tulajdoni részét illetően; így csak a lakás 1/2-ét árvereztethetik el.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok, hogy meghalt nemrég az édesapám és van a nevén egy autó. Egyedüli fia vagyok, így az a kérdésem, hogy a hagyatéki tárgyalás valószínű, hogy hónapok múlva lesz, de az autót attól lehet-e használni, hogy ne romoljon az állapota álló helyzetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, használhatja, de egy pár dolgot meg kell tennie. Először is meg kell keresni a biztosítási papírokat és meg kell győződni róla, hogy van érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítása az autónak az elhunyt nevére. Fel kell keresni a biztosítót és be kell jelenteni, hogy elhunyt az üzembentartó. Ezt követően a hagyatéki eljárás lezárultáig a biztosítást az örökösöknek tovább kell fizetniük az elhunyt nevében. Új biztosítást ekkor még nem lehet kötni, mivel a tulajdonos helyébe még nem léphet senki. A hagyatéki tárgyalást követően viszont ez az állapot maximum 15 napig tartható fenn. Ezen 15 napon belül az autót át kell íratni, melyet csak az új tulajdonos nevére szóló biztosítással lehet megtenni.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy lehetséges-e a jelenlegi ügyvédemtől elvennem az ügyet és átadni másnak? Ha igen, mi a menete? 3 éve lett megbízva, 2x találkoztunk az elején, azóta csak telefonon lehet elérni (már amikor el lehet) és mindig kifogásokat mond. Úgy érzem, hogy semmit sem tett eddig csak hazudozik, hogy intézi. Kértem, hogy küldjön el minden eddigi dokumentumot, amit állítólag begyűjtött, meg a bírósági papírokat. Erre is csak ígérget legalább egy éve, hogy küldi. Létezik olyan, hogy megbízok egy másik ügyvédet, hogy vegye át az ügyet és hivatalból keresse fel és szólítsa fel, hogy adjon át mindent?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Első lépésként fel kell mondania az ügyvédjével kötött megbízási szerződést az abban foglaltak alapján, ez pedig az annak alapjául szolgáló meghatalmazást is megszünteti. Ezután tud megbízni másik ügyvédet, aki a szükséges iratok megszerzése érdekében fel fogja venni a kapcsolatot a korábbi ügyvédjével. Persze a kettőt „össze is lehet kötni”, azaz, hogy az újabban megbízott ügyvéd intézze a felmondás kézbesítését is. Felmondását indokolni NEM szükséges.

Kérdés: Az után érdeklődnék, hogy cserélhetek-e zárat, ha különmentünk az élettársammal és 50-50%-ban van a lakás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szükség van a másik tulajdonostárs hozzájárulására is, különben birtokháborítást követ el (polgári jogi kategória!).

Kérdés: Megteheti egy külföldi érdekeltségű cég, hogy a magyar alkalmazottak HR ügyei csak külföldön, angol nyelven intéződjenek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által megadott információ nagyon kevés ahhoz, hogy részletes választ tudjak adni. Ismernem kellene a céggel kapcsolatos lényeges információkat illetve célszerű lenne ismerni a munkaszerződés részleteit stb. De elvileg nem kizárt.

Kérdés: Szomszédom azt állítja, hogy az én meghibásodott medencémből származó víz a padlótól a mennyezetig eláztatta a házát és eláztak a bútorai is, térítsem meg a kárát. Hiába mondtam el, hogy a téliesített medence vízszintje talajszint alatt van, nincs nyomás alatt. A vízből nem hiányzik (kb. 10 m3 víz van a süllyesztett medencében), ráadásul a medence egyik oldala közvetlen határos a saját faszerkezetű házunkkal. Ha bármilyen probléma lenne, először nálunk jelentkezne, nem a 16 m-re lévő szomszéd házban. A csőtörés lehetőségét elutasítja, szerelőt sem hívott. Ügyvédhez fordult, ügyvédi felszólítást kaptam. Válaszomban leírtam a tényeket és nem ismertem el a felelősségemet. Mi történhet ezután? Mit tehetek, ha tényleg nem tőlünk származik a víz?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben szomszédjának kell bizonyítania az állítását, ameddig nem bizonyítja be, hogy valóban az Ön medencéjéből származik a víz, addig Ön nem kötelezhető semmire. A helyzet tisztázására szomszédjának szakembert kellene fogadnia, aki megvizsgálhatná, hogy honnan származott a víz, amely kárt tett házában. Amennyiben FMH-t kap a MOKK-tól, azt vegye át a postán és arra mindenképpen reagáljon határidőben! Egyéb teendője nincsen.

Kérdés: A lakásszöv. tulajdonában lévő helyiségben dugulás történt. A javítás, a takarítás és az ÁNTSZ általi fertőtlenítés kinek a feladata, ill. költsége?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése pontatlansága miatt nehéz pontos választ adni Önnek, ugyanis fontos lenne tudni, hogy van-e olyan személy, akit a dugulásért felelősségre lehet vonni. Amennyiben van ilyen személy, akkor őt terhelik a károkozásával összefüggő feladatok és költségek viszont, ha nem vonható felelősségre senki, úgy a tulajdonost terhelik az ezzel járó feladatok és költségek. Kérdés még, hogy biztosítással bárki rendelkezett-e stb.

 

Kérdés: Jelenleg itthon vagyok GYED-en a gyermekemmel. Nemrégiben kaptam egy illetményváltozásról szóló értesítést az engem foglalkoztató önkormányzattól, melyben arról tájékoztatnak, hogy havi illetményemet csökkentik. A csökkenés az alapilletmény-eltérítés mértékének 100%-ra történő csökkentésének köszönhető, ami bruttó 40 ezer forintos különbözet. Korábban az illetményem eltérítésére a teljesítményértékelés alapján került sor, azonban mivel gyermekemmel itthon voltam esetemben célkitűzésre, illetve teljesítményértékelésre két éve nem kerül(hetet)t sor. A munkáltató szerint az illetmény megállapítása csak adott tárgyévre vonatkozik. Eddig úgy tudtam viszont, hogy a GYED-en lévők keresetének csökkentése nem lehetséges, mi több bérfejlesztés is jár nekik is az Mt. szerint.  Mi ennek a jogi megítélése? Jogos ez esetben a munkáltató eljárása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvény rögzíti, hogy az illetmény meghatározása tárgyévre szól, minden év január 31. napjáig felül kell vizsgálni. Az illetmények meghatározása tág munkáltatói mérlegelést biztosít, lehetőséget adva a feladatokkal és teljesítménnyel jobban arányban álló illetmény megállapítására. Ennek okán a munkáltató akár jogszerűen is csökkent(h)ette az illetményét. Bérfejlesztés ilyen esetekben – amikor teljesítményértékelés alapján kerül sor az illetmény megállapítására- nem jöhet szóba a leírtak alapján.

 

Kérdés: E helyzetben a munkáltató csak 53 ezret utal, 6 órában vagyok bejelentve. Ezt nem azért hívják bértámogatásnak, hogy a másik felét neki kéne állnia? Azt mondta többet nem tud fizetni, ennyi a bértámogatás!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bértámogatás esetén az állam kifizeti a támogatást igénylő munkavállalók kieső bérének 70 százalékát, azonban nem létezik ilyen rendelkezés, hogy az összeg másik felét a munkáltatónak kellene kifizetnie.

Kérdés: Megtehetem-e azt, hogy apámat kiküldöm a saját szobámból, amikor kopogás nélkül beront?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése nem igazán értékelhető jogi szempontból, természetesen kiküldheti Édesapját, hiszen ezt semmi sem tiltja. Elsősorban azt tudnám tanácsolni, hogy próbálja Édesapjával megbeszélni, hogy tartsa tiszteletben az Ön magánszféráját, és mindig kopogjon, mielőtt “berontana” szobájába. Érdekes kérdés lehet még az ügy szempontjából: az Ön életkora, illetve az ingatlan használatának a jogcíme.

Kérdés: Gondolatlanságból életveszélyt okozó szándékos testi sértés ügyében sértettként kértem már jogtanácsot a rendőrségen, de arra jutottunk, hogy szemtanúk hiányában értelmetlen feljelentést tennem. Tudom, hogy önöknek nem ez a profilja, ezért csupán abból az okból írok hogy javasoljam: Közérdekű dolog lenne olyan internetes kampányt indítani, ami alaposan körbejárja a jogos önvédelem kérdését. Beleértve, hogy az aktuális szituációban mihez folyamodhat az ember, valamint hogy utána milyen jogi lehetőségei és teendői vannak! Ennyit szerettem volna javasolni, nem várok választ köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Köszönjük üzenetét, valóban sok olyan kérdéskör van a jog territóriumán belül, amelyek megválaszolásához szakember segítsége szükségeltetik. Valóban jó ötlet lenne, és nagy segítséget nyújthatna egy ilyen kampány, azonban rengeteg szakmai cikk is segítségünkre lehet kérdéseink megválaszolásához az interneten, amelyek célja, hogy minél szélesebb körű tájékoztatást nyújtsanak a laikusok számára.

Kérdés: Interneten rendeltem egy számítástechnikai terméket (A termék), amely a webshopban ehhez a termékhez tartozó képet, nevet, cikkszámot jelzett, de utólag kiderült (miután a terméket átvettem), hogy nem az A terméket kaptam meg, hanem egy másik (B terméket), amely gyengébb paraméterekkel rendelkezik. A visszaigazoló e-mailben az A termék cikkszáma és a B termék neve szerepelt. Emellett, miután a terméket átvettem, a webshopban lévő A terméket átnevezték a B termék nevére, de a képek, cikkszám a régi maradt és megemelték az árat. Felvettem a webshoppal a kapcsolatot, de elutasítóak voltak, többször is jelezték, hogy szerintük én valótlant állítok. Majd a levelezés után kértem, hogy keressenek meg telefonon, mert hiába próbáltam őket elérni, nem lehetett. Ez megtörtént, bár a beszélgetés során trágár kifejezésekkel illetett, hogy nekem feltett szándékom megkárosítani őt. 14 napos elállási jog gyakorlásán kívül tehetek bármit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben az Ön által említett 14 napon belül érvényesíthető elállási jog lehet a megoldás. Ha a webshop továbbra sem működik Önnel együtt azt javaslom, hogy forduljon a Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, illetve békéltető testületekhez.

 

Kérdés: 3,5 fél éve vettük át a családi házunkat és egyre több probléma derül ki. Érdemes-e szakértői véleménnyel bíróság elé vinni az ügyet? Tapasztalat, ha egy cég a vesztét érzi, „hirtelen” megszűnik, ukrán tulaja lesz, átnevezik, hogy elkerülje a felelősségre vonást. A beruházó cégnek ua. a tulajdonosa, ügyvezetője és a felelős műszaki vezetője. A statikai tervhez képest a vb. pillérek 40%-át és vb. gerendáit kispórolták, repedeznek a födémek, falak. A Dryvit homlokzat annyira rossz minőségű, tégláig le kellene verni, újracsinálni (a gyártó szakértői véleménye). A padlófűtés a felület 60%-án fűt és 12 cm padlóbeton van felette. A lapos tető hőszigetelése az építéskori hatályos 7/2006 (v. 24) TNM rendeletben előírt U értéket nem éri el. A térburkolat megsüllyedt, nincs fagyvédő réteg, néhol 5 cm az alábetonozás. A padlólapok konganak, fugák tartják a helyükön. A 3 éves szavatosság lejárta előtt készítettem jegyzőkönyvet, megköszönték…és ennyi.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által felvázolt szituáció kimeríti a hibás teljesítés fogalmát. Hibás teljesítés akkor áll fenn, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben/jogszabályban foglalt minőségi követelményeknek. A Polgári Törvénykönyv alapján a hibát az arról való tudomásszerzést követően a lehető leghamarabb be kell jelenteni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkülinek kell tekinteni. Azonban a céget a termékszavatosság a ház átadásától számított két évig terheli, e határidő eltelte jogvesztéssel jár. Új építésű lakások esetében a jótállás vagy kellékszavatosság lehet a megoldás. A jótállás a kivitelezővel szemben érvényesíthető, és a kivitelező kötelezettsége, hogy bebizonyítsa, a hiba nem neki róható fel, hanem a vevő magatartásának. Ha az ingatlanokat értékesítő építtető (beruházó) egy külön társaság, akkor az eladót is felelősségre lehet vonni, nem csak a kivitelezőt, kellékszavatossági igény érvényesítése révén. Kellékszavatosság esetében eltérés, hogy a jogellenes teljesítés bizonyítása a vevőt terheli (leszámítva fogyasztók esetében az első 6 hónapot), illetve, míg a jótállási idő három év, addig a kellékszavatossági igény ingatlanok esetében öt év. A kettőt egyszerre nem lehet érvényesíteni.

Kérdés: Mi történik akkor, ha válás után mindkét félnek szándékában áll kifizetni a másikat a közös tulajdonú házból. Ki maradhat végül a házban? Mindketten azt szeretnénk, ha a másik hagyná el a lakást. Kiskorú nincs.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha nincsen a használatot előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás, akkor a házasság felbontása esetén a házastársi közös lakás további használatáról a bíróság dönt, amennyiben ezt bármelyik fél kéri. Így a bíróság – ha a házastársakat a lakás használata közös jogcímen illeti meg – dönthet úgy, hogy megosztja közöttük a lakás használatát, vagy úgy, hogy az egyik házastársnak a lakás használatára vonatkozó jogát megszünteti és őt a lakás elhagyására kötelezi. Az ingatlant elhagyni kényszerülő házastárs igényt tarthat a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésére. Ez viszont NEM a vagyon megosztását jelenti, azt külön perben lehet érvényesíteni, ott pedig a feltett kérdését a bíró fogja eldönteni.

Kérdés: Adott egy családi ház, ami 100%-ban az én tulajdonom. 2 bejárattal rendelkezik, az egyik a földszinten, másik az emeleten. A kérdés az, hogy a földszinten élőknek megtilthatom-e, hogy feljöjjenek és ha nem tartják be, tudok-e lépni valamit jogilag?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tulajdonosként joga lehet meghatározni, hogy az ott élők az ingatlan mely helyiségeit használhatják. Tisztázni kell azonban, hogy a földszinten lakók milyen jogviszony alapján élnek ott, például bérlik a földszintet vagy szívességi használat alapján laknak a házban; illetve e jogviszonyra vonatkozóan van-e bármilyen szerződés, amely meghatározza azt, hogy az ingatlan mely helyiségeit használhatják, ilyen lehet a használati szerződés.

Kérdés: Új közös képviselőnk van, a régi közös képviselőről kiderült sikkasztott és az új közös képviselőnk velünk fizettetik meg ezt. A lakóknak megvannak a régi közös költségről a csekkek, amit befizettek, de a régi közös képviselőnk levette a pénzt és nem fizette be a számlákat. Ez nemrég derült ki. Az a kérdésem, hogy az új közös képviselő velünk kifizettetheti a tartozást? Van-e jogunk azt mondani, hogy mi nem fizetjük be, amit a régi közös képviselő sikkasztott?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Valóban nem Önöknek kell kifizetni az előző közös képviselő által elsikkasztott összeget, erre az új közös képviselő nem kötelezheti Önöket közgyűlési határozat nélkül.

 

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogyan érvényesíthetem a jogomat azzal kapcsolatban, hogy nem akarom beoltatni magam, de már meg akarják különböztetni az embereket az alapján, hogy ki oltott és ki nem? Hová fordulhatok a jogaim érvényesítésében?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az oltás önkéntes alapon történik, annak elutasítása nem vonhat maga után jogi szankciókat.

Kérdés: Nemrég vásároltam egy használt autót egy autókereskedőtől. A szerződés egy pontjában az eladó leírta, hogy nem terheli a hibás teljesítésért való felelősség, illetve a vevő nem támaszthat kellékszavatossági igényt az eladóval szemben. Ez tényleg azt jelenti, hogy ha valami komolyabb elhallgatott baj van az autóval, akkor nem élhetünk a kellékszavatosság igényével? Ha jól tudom fél évig lehetőségem van ezzel élni a kereskedővel szemben a Ptk. szerint.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvény szerint a termék hibájáért az eladó felelősséggel tartozik. Fontos, hogy a rejtett hiba oka a vásárláskor is ott lapuljon a termékben, csak éppen nem észrevehetően. A szavatosság érvényesítése alól használt autó esetén csak abban az esetben mentesülhet az eladó, ha az autó rejtett hibájával a vásárláskor a vevő pontosan tisztában volt vagy fel kellett volna ismernie. A szerződésben szereplő kikötés tehát nem jogszerű, hacsak annak valamilyen ellentételezése nem volt szintén a szerződésben.

Kérdés: Örökösödéssel kapcsolatosan fordulok Önökhöz egy kis történettel. Édesapám hirtelen elhunyt. Most tudtam meg, hogy 43 évvel ezelőtt, 18 évesen volt egy egy-éjszakás kalandja egy hölggyel, akinek tartós kapcsolata volt egy nős férfival. A hölgy teherbe esett nagy eséllyel a nős férfitől, aki viszont nem vállalta a gyermeket. Az anyakönyvi kivonatban végül az édesapám nevét tüntették fel. A hölgy megígérte, hogy soha nem fogja keresni és zaklatni az édesapámat. Ez így is történt. Soha nem hallottuk se felőle, se a gyermek (mostanra felnőtt nő) felől. A kérdésem adott: A hagyatéki eljárás során hivatalból kiértesítik ilyenkor a névre vett utódot? Esetleg a jövőben bármikor jelentkezhet jogosan örökségi igényt támasztva? Amennyiben igen, ilyenkor apasági vizsgálat után ez visszautasítható?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az örökhagyó nem készített végrendeletet, vagy a végintézkedés nem terjed ki az egész hagyatékra, akkor a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek. Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke, így őket idézi az illetékes közjegyző. Az örökösök felkutatása viszont nem a közjegyző feladata, sőt az örökösöknek együttműködési kötelezettségük és felelősségük van az örököstárs bejelentésével kapcsolatban a hatóságok előtt. Ezen felül azt is tudni kell, hogy az öröklési igény nem évül el, így ha a későbbiekben jelentkezik a hölgy, mint örökös, a többi örökös ez esetben is felelős lesz az örökség erejéig. Fontos azonban az az elv, miszerint a gyermek az apa után akkor örököl, ha a családjogi státusza tisztázott, így az apaság vélelmének megdöntése esetén a hölgy nem lesz törvényes örökös.

Kérdés: Egy olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy nagyobb összeg ajándékozásánál szükséges az ügyvéd általi ajándékozási szerződés megírása? Vagy elegendő, ha két tanúval aláíratva, mi magunk megírjuk az ajándékozási szerződést? Az ajándékot a megajándékozott, egy korábbi általa adott ingatlan tulajdonrész megváltása okán kapná (több, mint 5 év elteltével követeli a korábban adott ajándék értékét).

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ajándékozási szerződés esetében ügyvédi közreműködés csak abban az esetben kötelező, ha az ajándék tárgya ingatlan. Mivel az Önök esetében nem így van, így nem szükséges ügyvéd a szerződés érvényességéhez.

Kérdés: A családomnak nagy szomorúságot és folyamatos stresszt okoz a kertszomszédunk viselkedése. 20 éve lakunk a kertes házunkban, 18 évig nem volt gond a szomszéddal. A telekhatártól kb. 2 m-re fűzfa áll. A 30 éves fa vastag ágai nem nyúlnak át a szomszédba, csak a csonkokból kinövő hajtások. Problémáik a fával: – gyökereitől nem tudják felásni a kertjüket (18 évig fel tudták ásni), – árnyékot vet (reggel kb. 10 óráig), – levelei lehullanak  (a fa koronája a mi oldalunkon van, nem sok esik át),  – levelei az ereszcsatornába szóródnak (8 méterre van a fától). Észrevettük, hogy a gyökereket méreggel injekciózzák. Többször kértük, hagyják abba, de nem tették. Nem az első eset, 2 éve végig gyomirtózták a kerítés felőlünk eső oldalát. Mérgezheti-e a szomszéd a telkére átnyúló gyökereket? Megvédhetjük-e a fát valahogy? Szép szóval nem értünk el eredményt. Milyen további lehetőségeink vannak? Mit lehet tenni, ha a szomszéd szándékosan a növényeinket gyomirtózza?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szomszédja nem mérgezheti meg a fát. Ha a fa átnyúló gyökerei zavarják a szomszédját a kert rendes használatában, az átnyúló gyökereket kivághatja, feltéve, ha Önöket erre előtte megkérte és Önök ennek a kérésnek nem tettek eleget. Ha a szomszédja valóban mérgezi a fát és a növényeit, akkor javaslom a feljelentés megtételét vele szemben, illetve ezzel párhuzamosan a birtokvédelmi eljárás megindítását.

Kérdés: Egy olyan problémám lenne, hogy van egy ingatlanom, amiben 50% tulajdonjogom van. A maradék 50% a két unokatestvéremé és az én részemen holtig tartó haszonélvezet van édesapám részére. Ez egy 3 generációs kertes ház, külön bejárattal mindenkinek. A fő probléma apám felesége, aki közel 15 éve zaklat minket, rágalmaz minket, provokál és a kutyánkat bántja. Apám sajnos papucs és soha nem mert a feleségének szólni a probléma megoldása miatt, eléggé főnöknek képzeli magát. Hogyan tudnám kirakni a házamból a nőt? Van saját lakása, évek óta üresen áll, mert a miénk nagyobb és ingyen van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt tanácsolom, hogy próbáljanak beszélni az illetővel. Amennyiben a probléma továbbra is fennáll, lehetőség van arra, hogy birtokvédelmi eljárást kezdeményezzenek.

 

Kérdés: A párommal külterületen lakunk, nekem meg sürgősen mentő kellett. A mentő nem talált, oda a párom előtte ivott, de neki kellett egy darabon a mentőig vinni. Ezután hazament a rendőrök meg utána, elvették a jogosítványát, de akkor már nem ült az autóban. Az lenne a kérdésem mire számíthatunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az ittas vezető más életét, testi épségét közvetlen és másként nem elhárítható veszélyből menti, akkor végszükségben cselekszik, ez az indok azonban ritkán állja meg a helyét a bíróságokon (nehezen bizonyítható általában). A szankció függ attól, hogy a mért alkoholszint alapján büntető- vagy szabálysértési eljárás indul. Ittas vezetésért a büntetés leggyakrabban pénzbüntetés, közérdekű munka, járművezetéstől való eltiltás meghatározott időre, illetve közlekedési büntetőpontokat is felszámolnak érte. A lehetséges szankciót azonban befolyásolja az előbb említett véralkoholszint, továbbá az elkövetés körülményei (milyen hosszú utat tett meg, miért vezetett, éjjel vagy nappal történt stb.).

Kérdés: Van egy vállalkozó, aki tetőfedéssel kapcsolatos munkát vállalt. A ház felmérése, ami 120 nm sátortetős palával fedett. Ennek átfedése bontás nélkül, cserepe lemezzel való átfedése. Árajánlatot szóban adta, ami téves mivel 170 nm tető helyett 280 nm számolt. Vita alakult ki, nem értettünk egyet, mivel semmiről papírt nem adott. Magam készítettem elismervényt, mennyi végösszeget vitt el. Minden itt tartózkodott napért pénzt kért. Összesen 2.570.000 Ft. Az ő számolása alapján tévedés, szakember felmérése 174 nm. Durva és megfélemlített, ha nem fizetek, mi fog történni! Nagyon szépen megkérem, adjon tanácsot, mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nagyon nem kell megijedni, direkt módon semmit sem tud kezdeni a vállalkozó. Ha biztos az igazában, akkor ne fizessen neki. Amennyiben FMH-t kap a MOKK-tól ezek után, akkor javaslom, hogy személyesen keressen fel egy ügyvédet. Addig teendő nincsen szerintem.

Kérdés: Milyen nyomtatványon lehet elektronikusan beküldeni az alkotmányjogi panaszt jogi képviselő nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt tanácsolom, hogy keresse fel az Alkotmánybíróság honlapját, ahol megtalálható és letölthető a szükséges formanyomtatvány, valamint a benyújtáshoz szükséges minden információ elérhető. Az alkotmányjogi panaszt az ügyben első fokon eljárt bíróságnál kell írásban, az indítványozó – illetve jogi képviselője – aláírásával ellátva, az Alkotmánybírósághoz címezve benyújtani.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy sajnos férjem meghalt és tulajdonos vagyok az ingatlanban, de a haszonélvezeti jog is az enyém, viszont az apai rész a két gyereké. Ha el szeretném adni a telek felét, amelyen az ingatlan, van szükséges-e a két gyerek aláírása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szükség van a két gyerek beleegyezésére, aláírására is, ha a teljes ingatlant szeretnék értékesíteni.

Kérdés: Munkahelyen van egy veszélyességi “pótlék”, amit a cég ad a munkavállalóknak jelen esetben. Ezt mostantól ahhoz kötik, hogy a munkavállaló rendelkezik/rendelkezni fog heteken belül oltással vagy sem. Munkabér picivel több, mint 10%-áról beszélünk, jelentős összegnek mondható. Jogilag ez a pótlék szabadon adható az azonos munkakörben azonos munkát végző emberek között is? Munkatársam például fogja kapni, én viszont nem sajnos. Emellett a közös helyiségekben (kávézó, ebédlő) elkülönítve lehetünk az “oltottaktól”, illetve a dohányzó helyiséget nem is szabad innentől használni, csak annak, aki él az oltás lehetőségével. Ön szerint jogos ez a megkülönböztetés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Van arra jogszerű lehetőség, hogy a munkáltató korlátozza a munkavállaló személyiségi jogait, de erre a Munka Törvénykönyve biztosítékokat ír elő. Ilyen biztosíték, hogy a munkavállaló személyiségi joga csak akkor korlátozható, ha a korlátozás feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A koronavírus-védőoltás elmaradását a munkáltató tehát akkor kötheti szankciókhoz, ha igazolni tudja, hogy ez a két feltétel teljesül; mérlegelni kell továbbá, hogy a munkáltató jogosan várja-e el azt, hogy dolgozója beoltassa magát. Elképzelhető olyan helyzet is, hogy a munkáltató azzal ösztönzi az oltás beadását, hogy a beoltottakra nézve kedvezőbb szabályokat, előnyöket vezet be. Az előny bevezetésekor azonban mérlegelni kell, hogy az nem okoz-e hátrányos megkülönböztetést, nem gyakorol-e nyomást a be nem oltottakra. Ezen kívül figyelemmel kell lenni a valamilyen oknál fogva be nem oltható munkavállalók jogaira is. Személyes véleményem, hogy jelen helyzetben egyértelműen megérthető, ha az oltottak előnyben részesülnek.

Kérdés: Kérdésem: 11 éve dolgozom egy munkahelyen, mint takarítónő négy órában, ahol többször volt egyesülési váltás, a második egyesülésnél nem vett át az új tulaj, hanem egy fővállalkozó alvállalkozója lett az új munkaadóm. Ám a fővállalkozónak felmondott a TKSZ és így az én munkaadómnak is valószínűleg. Márciusban üzent, hogy hétfőtől ne dolgozzak, mert nem fizet. Két hétig vártam, hogy mi lesz, érdeklődtem és egyszer csak hívtak telefonon és az új vállalkozó hívott, hogy átvesz, de csak heti két órát dolgozhatok. Kérdésem, hogy lehet-e ilyet tenni jogilag? Közölte a béremet, ami engem nagyon hátrányos helyzetbe hoz még akkor is, ha rokkantsági ellátásban részesülök. Sajnos kényszerhelyzet és igent mondtam. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatónak joga van meghatározni Önnel együtt a bérezését valamint a munkaidő keretét. Ha ezt Ön elfogadja, akkor létrejön a szerződés Önök között. Ha nem, akkor nem fognak egymással dolgozni. Az Ön esetében sajnos, már nincs mód változtatásra, mivel az ajánlatot már elfogadta.

Kérdés: Hogyan lehet a banki biztosíték, előleg számla befizetésétől eltekintést kérni? Hogyan lehet a “last call” feltétel törlését kérni az új szerződésnél?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindkét esetben nyilatkozatot kell benyújtani az áramszolgáltatónak címezve és abban kell részletezni a tényállást valamint a kérését.

Kérdés: Állami fenntartású idősek otthonában élek dohányosként és úgy kettő hete az otthon fenntartója úgy döntött, hogy a dohányzást a szabadban egyetlen helyen engedélyezi. Az otthon épületén kívül eléggé nagy kiterjedésű kert található, ahol korábban gyakorlatilag bárhol lehetett cigarettázni. Mit mond erről a jogszabály? Leginkább arra tekintettel, hogy jelenleg nekem ez a ház az otthonom. Tiltható a kertben történő dohányzás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A nemdohányzók védelme érdekében az intézménynek joga van kijelölni dohányzásra alkalmas helyszínt az intézmény lakói számára.

Kérdés: Teniszedző, erőnléti edző vagyok. Korosztályos és felnőtt versenyzőkkel foglalkozom. Napi szinten találkozom olyan esetekkel, amikor a versenyzőm egyik nap egészségesen jön edzésre, másnap nem jöhet, mert Covidos lett. Kérdésem az lenne, hogy szakmai indokok miatt kaphatok-e soron kívüli vakcina ellátást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Magyarországon jelenleg az oltási rend határozza meg, hogy ki, milyen sorrendben kaphat oltást. Mivel az edzők nincsenek előre véve az oltási tervben, így edzői foglalkozás miatt soron kívüli oltásra nincs lehetőség.

Kérdés: Vásároltunk 3 hete egy használt autót, aminek pár napra rá hibákat jelzett a műszerfala. Jeleztem is rögtön az eladónak, aki természetesen nem vett ilyen problémákat észre és tagadja a hibákat. Szervizbe vitel után kiderült elég komoly költsége lenne a szervizelésnek, melyet az eladó nem vállal, mivel idős az autó (17 éves) és ezzel takarózik. Emellett a 3 hónapos gyermekemet ezzel az autóval bármikor életveszélybe sodortam volna, olyan hibái vannak. Szerződéskötéskor semmilyen hibára és esetleges hibákra a figyelmet nem hívta fel, emellett vissza lett tekerve a kilométeróra is. Szeretnék tanácsot kérni, ilyen esetben a szavatossági jogot miként érvényesíthetem? A szerződésben az eladó nem vállal felelősséget a rejtett hibákért.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, érvényesítheti a kellékszavatossági jogot, ugyanis a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Ezen igény alapján igényelhető kijavítás vagy kicserélés, továbbá kérhetünk árleszállítást illetve a hibát a kötelezett költségére magunk kijavíthatjuk vagy más szakemberrel kijavíttathatjuk vagy végső soron a szerződéstől elállhatunk, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdekünk már megszűnt. A km óra visszatekerése pedig bűncselekmény.

Kérdés: Végrehajtási cselekménynek számít-e, ha a végrehajtást kérő szerv vagy személy közvetlenül a megbízott végrehajtót keresi meg pontos adatokat és indokot adva és sürgetve a végrehajtót? Ez a megkeresés megszakítja az elévülést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Végrehajtási cselekménynek tekinthető minden olyan, a követelés érvényesítésére irányuló intézkedés, amelyet a bíróság, a végrehajtó, vagy a végrehajtást kérő kezdeményez. Ilyenkor a végrehajtási jog elévülési ideje az intézkedés időpontjától újra kezdődik, az addig eltelt elévülési időt pedig figyelmen kívül kell hagyni. Ennek következtében az elévülés az Ön esetében (feltehetően) megszakadt.

Kérdés: 2004 óta húgomról, apukánk halála óta nem tudok semmit. Nem jelentkezett. Belga-magyar állampolgár és Belgiumban él? Élt? Hol tudnám megkerestetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt tanácsolom, vegye fel a kapcsolatot a külföldi hatóságokkal vagy a nagykövetséggel.

Kérdés: Ha valaki vásárol egy ingatlant és közben meghal az eladó, akkor mi történik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Meg kell várni, amíg lezajlik a hagyatéki tárgyalás, azt követően kell az ingatlan tulajdonjogára jogosult örökössel megkötni az adásvételi szerződést.

Kérdés: Soproni járásban egy osztatlan közös tulajdonú telken két lakóház van. A két tulajdonos nem áll rokonságban egymással. Az udvari lakás tulajdonosa az első ház mellett jár be a ráeső ingatlanhoz. Az a szándéka, hogy albérletekbe kiadja a több külön bejáratúra kialakított épületet. Van-e joga ehhez az első ház tulajdonosának beleegyezése nélkül? Azaz az utcai kijárattal rendelkező első lakó, akinek két kisgyereke van, megtilthatja-e, hogy haszonszerzés céljából idegeneket telepítsen a közös portára. Amikor ők megvették a házat, azt a tájékoztatást kapták, hogy a hátsó házban raktár lesz, mivel annak a háznak a tulajdonosa a szomszédban lakik és boltja van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Osztatlan közös tulajdon esetén is szükség van a többi tulajdonos hozzájárulására, továbbá közös megegyezésre kell jutni. Minden tulajdonostárs jogosult a tulajdon használatára, azonban ez a jog nem gyakorolható a többi tulajdonostárs jogainak sérelmére. A közös tulajdon használata során, hasznosítása ügyében a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduknak megfelelő mértékben szótöbbséggel határoznak. A haszonélvezetbe adáshoz, a használatba adáshoz vagy más módon történő megterheléséhez a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges. Ha van a használatról megállapodás korábbról, akkor pedig aszerint kell eljárniuk.

Kérdés: Az alábbi konkrét ügyben kérem véleményüket, tanácsukat: 6 havi munkaidő keretben dolgozom. Az erre az időszakra jutó 48 naptári pihenő napból csak 33 pihenő napot kaptam meg, ezért keletkezett 15*8 azaz, 120 többlet órám. Az én véleményem szerint ez pihenő napi munkavégzésnek számít, tehát 100% pótlékkal kellene kifizetni. A munkaügyes nem így gondolja, mert szerinte a munkaidő keret esetén keletkezett plusz órákat csak 50% pótlékkal kell kifizetni. Szerintem ez csak akkor van így, ha a keret idejére jutó összes pihenő napot kivettem. Röviden erről van szó.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaidő beosztásának joga a munkaadót illeti meg. Túlóraként kell elszámolni, ha a munkavállaló a munkaidő keretét túllépi. Rendkívüli
munkavégzési pótlék is járhat, amennyiben a munkaidő-beosztása szerinti napi munkaidőt meghaladóan dolgozik, illetve ha többet dolgozik, mint amennyit a heti 40 órás munkahét figyelembe vételével be lehetne osztani. Ennek mértéke 50 százalék. Pihenőnapjára elrendelt munkaidő esetén 100 százalék bérpótlék jár vagy 50 százalék és egy pihenőnap. Azonban ahhoz, hogy pontosabb információt tudjunk adni, ismerni kellene a munkaszerződés pontos részleteit.

Kérdés: Húsvétkor kicsit berumoztam és hangosabban hallgattuk a zenét a kelleténél (Nem volt extra vészes). Van valami rosszakaró szomszéd (panelház), aki kihívta ránk a rendőröket. A rendőrök nem mondtak semmit csak, hogy kapcsoljuk ki a zenét aztán leléptek. Most meg jött egy levél, gondolom feljelentettek vagy pénzbírság lehet. Fellebbezhetek ebben az esetben, amiért nem figyelmeztettek? A levelet holnap tudom átvenni, jelenleg csak az érdekel, hogy ez jogos-e így? Természetesen együttműködő voltam és azonnal felhagytunk a zenehallgatással.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A rendőrség utóbb nem szabhat ki pénzbírságot, azt a helyszínre kiérkezve teheti meg adott esetben. A feljelentés abban az esetben bírna jogi relevanciával, ha a rendőrségi felszólítás hatására sem szüntették volna meg a zajt. Amennyiben a kérdéses levél valóban feljelentést tartalmaz, akkor meglesznek az Ön jogorvoslati lehetőségei is.

Kérdés: Órabéres munkarendnél miért csinálja azt a cég, hogy fizetett ünnepnapra vagy behívja dolgozni dupla bérért vagy pedig szabit ad a dolgozóknak? Nem adhat pihenőnapot aznapra? (A szabi persze csak szimplán bérnek számít.) Ezt valahol szabályozza a munkatörvénykönyv és hol vagy csak egyedi céges bérpolitika?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszüneti napra kiadott pihenőnapnak teljes foglalkoztatás esetén nincs akadálya, munkaidőkeret esetében viszont problémás. Óra- vagy teljesítménybéres munkavállaló esetében amennyiben általános munkarend szerinti munkanapra esik a munkaszüneti nap, akkor a munkaszüneti napra munkavégzés hiányában is távolléti díj jár a munkavállalónak. Amennyiben ugyanakkor szombatra vagy vasárnapra esik a munkaszüneti nap, akkor nem. Itt tehát a munkaidő-keret és a távolléti díj fizetésének szabályait kell figyelni.

Kérdés: Munkahelyemen 46 fő dolgozik és a parancsnokom szerint félnek tőlem a munkatársaim, mert azt állítja valaki, hogy én fertőzöm a közösséget, mivel a családtagjaim között van covid pozitív. Hitelt érdemlően bizonyítottam, hogy nem vagyok kontaktszemély, de ennek ellenére engem tartanak fertőzőnek, aki miatt 13 kollégánk táppénzre ment. El kellett mennem antigén és PCR tesztre, hogy papírral is alá tudjam támasztani az igazamat, de ez nekem relatíve sokba került, holott tudtam, hogy otthon nem fertőződhettem meg. De nem hitt nekem senki. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéséből nem világos számomra, hogy munkáltatója utasítására vagy önszántából ment el elvégezni a teszteket. Amennyiben munkáltatója kötelezte a tesztelésre, úgy a munkáltató kötelessége az ingyenes teszt biztosítása, tehát költségei megtérítésére jogosult. Ezen felül munkatársai ilyen jellegű állításai egyértelműen sértik az Ön jó hírnévhez való jogát, így személyiségi jogi peres eljárást kezdeményezésére jogosult.

Kérdés: Szeretném kérdezni, hogy elhelyezhető-e egy gyermek olyan szülőhöz, aki ellen rendőrségi feljelentés van, túlzott intimitásért? Elváltak a szülők. Az anya nevelte a gyermeket. Messzebb költöztek az apa lakhelyétől és az apa kérte a gyerek azonnali ideiglenes áthelyezését magához. Viszont az apa ellen van a fent említett feljelentés.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A feljelentés önmagában nem kizáró ok, habár olyan, hogy „túlzott intimitás”, nem létezik, így nem érthető, hogy mire gondolt.

Kérdés: Elképesztő helyzetbe kerültem. Vásárolni voltam édesanyámmal, pénztárnál pakolok be szokásosan a kosárba, vettünk kettő pontgyűjtő terméket, kérdezték van-e annyi pontunk. Mondtuk persze, így kedvezményesen jutunk hozzá, gondoltam lehúzta mindkettő terméket. Nagyon sok holmink volt, pakolok és látom, hogy az egyik plüss a pénztáros előtt van, a csippantó előtt. Gondoltam, hogy azt is lehúzta, hiszen kérdezte, van-e elég pont, így azt is elvettem. Fizetünk, új áruvédelmi kapu, nem tudom, hogy működik, gondolom lopáskor csipog, mint máshol. Éles hang, rossz a fülem, azt se tudom mellettünk szólt vagy csak a másik pénztárosnál csippant a pénztárgép. Félreálltunk, láttuk elszámotnak egy virágot, gondoltuk nem állunk újra sorba, nem reklamálunk. Hazaértünk és látom nincs lehúzva mindkét plüss. Másnap visszamentem és hívattam főnököt, hogy nem húzták le. Kérdezte, hogy kérem-e, kifizettem, se jegyzőkönyv semmi. Azóta azon rágódom, nem jelentenek-e fel szabálysértésért, hogy elvettem a pénztáros elől a terméket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön nem követett el szabálysértést vagy bűncselekményt, az áruház felé jelezte a problémát, a termék pedig kifizetésre került. Azt javasolom, őrizze meg a kapott nyugtát arra az esetre, ha a későbbiekben problémák merülnének fel.

Kérdés: NAV által eltiltott képviselő megjelenik az erkölcsi bizonyítványban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az erkölcsi bizonyítványban azon cselekmények jelennek meg, amelyek bűncselekménynek minősülnek és, ezáltal az elkövető szerepel a bűnügyi nyilvántartásban. Az Ön által feltett kérdésből nem egyértelmű, hogy történt-e bármilyen bűncselekmény, ezért érdemben pontos válasszal nem tudok szolgálni.

Kérdés: Asztmás betegként dolgozhatok-e covid osztályon? Jelenleg is sokat fulladok, rövidtávon kifáradok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaköri leírást a munkáltató megváltoztathatja és kötelezheti a dolgozót más feladatok elvégzésére, valamint a munkavégzés helyét is módosíthatja (ez adott esetben a Covid osztályra történő áthelyezést jelenti). Fontos megjegyezni azonban, hogy ahhoz, hogy pontos választ tudjak adni, ismernem kellene a munkavállalói szerződését, azon belül is a munkaköri leírást.

Kérdés: Kényes és bonyolult a párom ügye, tavaly nyáron idegenrendészeti őrizetbe került Nyírbátorban, ő iráni származású. 14 éve él Magyarországon, de a tartózkodási engedélye lejárt 4 éve, ő próbálta meghosszabbítani, intézni, de a bevándorlási hivatal folyamatosan elutasította. Páromnak 10 év bejelentett munkaviszonya van, TB-t fizetett, állandó lakcíme van. Főbb betegségei vannak, 58 éves, úgy érezzük meg van hurcolva, ide-oda szállítgatják betegen már 9 hónapja, mit tehetünk, hogy szabadon engedjék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdése megválaszolásához több információra lenne szükség. Az őrizetbe vétel után ki kellett volna utasítaniuk a párját az országból elvileg, így a szállítások okai egyelőre nem világosak. Mindenféleképpen javaslom az ügyvédi közreműködést, hogy a lehető leggyorsabban találjanak megoldást.

Kérdés: Házat szeretnék venni: 1) A szerződéskötést lehet-e online intézni? 2) Az előleget vagy foglalót ügyvéd előtt kell vagy elég egymás között 2 tanúval? 3) Az eladó kiköltözési idejét egymás között kell megbeszélni vagy van-e erre szabály? 4) Mit jelent az, ha zártkerti ingatlan, akkor először ki kell függeszteni és csak pár hónap után lehet tulajdonba venni, ha nincs más vevő? Mennyi ez az idő és le lehet-e rövidíteni? 5) Mit jelent az, ha egy földterületet aranykoronában írnak? Többet kell érte fizetni vagy nehezebben lehet hozzájutni vagy mit jelent? 6) Ha árverezés alatt áll az ingatlan, mennyi idő alatt lehet lezárni? Nehezebb az intézése? 7) Ha tanyát vásárolok és 3000 nm felett van a terület csak gazdavizsgával rendelkező veheti meg? 8) Hogyan lehetséges megvenni olyan területet, ami elhagyatott, kihalt településen van? A hozzá tartozó Önkormányzaton kérdezősködjek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Vannak ügyvédek, akik vállalják az adásvételi szerződés online lebonyolítását. Az előleget/foglaló fizetéséhez nem szükséges ügyvéd jelenléte. A kiköltözési időt Önöknek kell megbeszélni. Zártkert nincsen, ez egy téves szó- és földhivatali bejegyzés használat. Ki van-e vonva a művelés alól vagy sem, ez a kérdés. Ha nincsen, akkor eladása esetén az értékesítési szándékot 60 napra ki kell függeszteni az önkormányzatnál az elővásárlásra jogosultak miatt. Sajnos nem lehet rövidíteni a folyamatot. Az aranykorona egy földminősítési értékszám, minél magasabb az aranykorona szám, annál jobb minőségű a föld, így drágább is lehet, ám ez kizárólag termőföldnél fordul elő. A 6. kérdés tárgyában vegye fel a kapcsolatot egy végrehajtóval, aki pontos választ fog tudni Önnek adni, mivel az iratokat ismerni kellene. Egy hektárnál nagyobb termőföld vásárláshoz szükséges gazdatanfolyam elvégzése. A művelés alatt nem álló föld vásárlásáról annál az önkormányzatnál kell érdeklődni, amelyhez tartozik a terület.

Kérdés: Nemrégiben vásároltam egy belvárosi társasházi lakást. A lakásom bejárata előtt tárolja a társasház a létráit, szám szerint 7-et. Kérdésem, hogy milyen jogaim vannak ennek eltávolítására? A közös képviselő hosszas huzavona után sem tud intézkedni a témában.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, először tájékozódjon a társasház alapító okiratában foglaltakról, a szervezeti és működési szabályzat tartalmáról és a házirendről, majd annak fényében szólítsa fel a közös képviselőt írásban a létrák máshol történő tárolásával kapcsolatos ügyintézésre.

Kérdés: 7 éve vagyunk együtt az élettársammal. A ház, amiben lakunk azt én vettem igaz, hogy hitel is van rajta. A mai világban nem tudatjuk, hogy mi történik velünk. A gyerekeim nem fogadták el a páromat. A kérdésem arra vonatkozna, ha én halok meg előbb a gyerekeim biztos kiraknák a házból, milyen papírt kellene és kivel csináltatnom, hogy ne így legyen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lehetséges megoldások: végrendelet, haszonélvezeti jog alapítása, tartási szerződés, gondozási szerződés, életjáradék stb. A pontos célt kell meghatározni és a lehetőségek közül a „legolcsóbbat” hozzárendelni.

Kérdés: Mit lehet tenni olyankor, ha a cég, ahol dolgozom megköveteli a szájmaszk viselését? Ennek betartására belső szabályokat hoz létre. Viszont hoz egy olyan döntést, hogy pénzt von meg, magyarul megbüntet, ha leveszem a maszkom!.Megteheti-e ezt egy cég, ami nem tartozik semmilyen szervhez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a munkáltató kötelessége az egészséges munkakörnyezet biztosítása, ezért ebben az időszakban meghatározhatja a maszk viselését a munkavállalók védelme érdekében. Ebből következően szankcionálhatja is, ha valaki huzamos ideig nem tartja be a szabályokat. A szankció szabályait pedig a Mtv. tartalmazza, annak kell megfelelnie.