— Fórum —

Az összes megválaszolt kérdés

A fórum használata

A  jogi fórum felülete arra szolgál, hogy jogi problémájára iránymutatást, lehetséges megoldási javaslatot kapjon, relatíve gyorsan és ingyenesen.

A beépített kereső segítségével kulcsszavakra lehetséges a keresés minden jogeset címében és tartalmában, mely javasolt, hiszen lehetséges, hogy a kérdésére a válasz már megtalálható.

Az alább megjelenő lista az összes eddigi megválaszolt kérdést jeleníti meg.

A szolgáltatás teljeskörű jogi tanácsadásra nem alkalmas, így az üzemeltető minden felelősséget kizár annak használatával kapcsolatosan, pusztán iránymutatás, segítség, jogi véleménynyilvánítás az oldal célja. Egyebekben a főoldalon megjelentetett Általános felhasználási feltételek az irányadóak.

Megválaszolt kérdések

Ezekre válaszoltunk eddig

Ha nem találja a választ, kérdezzen fórumunkban!

Kérdés: Megöregedtem, nem tudom a házamat fenntartani. Örökösöm, családom nincs. Hogyan szabadulhatok meg a már terhessé vált ingatlanomtól? Az eladást sem tudom végigcsinálni, félek az idegenektől. Lemondhatok róla, odaadhatom valakinek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet, de vannak olyan megoldások, amivel még „jól is járhat ez ember ilyenkor”. Amennyiben igényli, akkor segítünk mindenben. Elérhetőségek: www.jogomvan.hu

Kérdés: Szeretnék tanácsot kérni. Nagyapámat (a később említett ház tulajdonosát) 1966-ban bekövetkezett haláláig a vele lakó édesapám ápolta.
1966-ban nagyapám halálakor édesapám testvérei (összesen heten voltak testvérek) az ápolásáért hálából nekiadták a házrészüket (sajnos nincs meg az irat!). 2004-ben édesapám halálát követően a leány testvéremmel ketten örököltük a házat, a felesége (édesanyám) haszonélvezeti jogot kapott. Édesanyám 2020-ban meghalt és ekkor szembesültünk azzal, hogy apám hét testvér közül egy részére 1966-ban 2/14 rész tulajdoni hányad mégis be lett bejegyezve. A fent említett testvér 1994-ben elhalálozott, de a 2/14 rész tulajdoni hányada még mindig most is be van bejegyezve. Mi a teendőnk? Van elévülés vagy kell póthagyatéki stb.?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elévülés nincsen. Póthagyatékit lehet kezdeményezni, illetve adott esetben az elbirtoklás jöhet még szóba, de annak körülményeit vizsgálni kell.

Kérdés: Férjem meghalt, a házat eladtam és vettem egy kisebbet. Maradt 5 millió Ft-om. Erre az összegre igényt tarthatnak-e a gyerekeim, amíg én élek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez a körülményektől függ. Kié volt a ház? Mi volt a hagyatékátadó végzés tartalma?

Kérdés: Azt szeretném tudni,  ha külföldön élek és Magyarországon van ellenem végrehajtás és a végrehajtó megadta a külföldi lakcímem a bíróságnak, akkor a bíróság kiadhatja-e a lakcímemet bárkinek is? Pl. kiadhatja-e a külföldi lakcímemet egy újabb végrehajtás kérőnek vagy az adataimat nem adhatják ki?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, kiadhatják az adatait az arra jogosultaknak, a bejelentett igényük esetén.

Kérdés: Édesapám elhunyt, végrendelkezett miszerint feleségére hagyott ingatlant és ingóságot. A végrendeletben leírta, hogy a feleség halála után öröklöm én a vagyont. Hogyan örökölhetnék én a felesége után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Érvénytelen a végrendelet olyan intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az addigi örököst más személy váltja fel.

Kérdés: Megpróbálom a problémám röviden leírni. Mi egy lakóközösség vagyunk. Pont középen van egy ház, ahol illegális sírkőkészítés folyik. Nyáron olyan nagy a por, hogy a saját udvarunkra nem lehet kimenni, mint a szomszédoknak. Megtudtuk se telephely, se vállalkozói engedélye nincs a szomszédnak. Jelezve lett a panasz a jegyző felé is, aki viszont gyorsan lezárta az ügyet annyival, hogy nem bizonyítható, hogy por van, és nem bizonyítható az, hogy sírkőkészítő tevékenység folyik. A szomszédot a NAV már kétszer megbüntette, de továbbra is folytatja illegális tevékenységét, de most már úgy, hogy vizezi az anyagot, ami szilikózist okoz, ami néhány éven belül tüdőbetegség kialakulásához vezethet. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor a szomszédok mit tudnak csinálni, ugyanis pl. az én fiam porallergiás lett, de a szomszédok majdnem mind asztmásak és van, ahol kicsi baba van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresetet nyújthat be az illetékes bírósághoz. Jegyző felé lépjenek fel többen, bizonyítékokkal alátámasztva az állítást. (A porfelhőt le lehet videózni, hallani a csiszolást stb….)

Kérdés: Kötelező jelleggel fel kell tüntetni a közszolgálatot ellátó cégek elérhetőségét. Társasház külső homlokzatán elhelyezett táblákért kérhet a társasház reklámdíjat, felületbérlési díjat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közszolgáltató cégek esetén nem jár díj a felület igénybevételéért. De azokat nem is a homlokzaton kell feltüntetni.

Kérdés: Visszavehetjük-e erőszakkal a tőlünk ellopott tárgyat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy a „visszavétel” időben hogyan kapcsolódik a lopáshoz. (Jogos védelem intézményével lehet élni, de az időbeli túllépés is bekövetkezhet, ami viszont már jogtalan helyzetet teremt.)

Kérdés: 2022.07.16-án töltöm a 65 évet. 43 éve dolgozom a postánál. Jelenleg térdszalag szakadás miatt munkára alkalmatlan vagyok. Betegállományba kell mennem, vagy a cég felmenthet a munkavégzés alól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt (ha a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy ha egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi) felmondással szüntetheti meg. Kérdés, hogy a sérülése hogyan következett be….?

Kérdés: Megbízott ügyvédem nem megy el a tárgyalásra és helyettesítőt sem jelölt ki. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján azt javaslom, hogy mondja fel az ügyvédje megbízását és keressen új jogi képviselőt, de előtte próbálják meg tisztázni a helyzetet, illetve azt is, hogy az adott megbízás pontosan mire szól(t).

Kérdés: Határozott időre vettek fel közalkalmazotti helyre, egy gyeden lévő kolléganő helyére. Ha időközben én is terhes leszek, jogosult leszek a gyedre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Gyermekgondozási díjra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő biztosított szülő, amennyiben a gyermek születését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. Fontos kiemelni, hogy a 365 napnak nem kell folyamatosnak lennie.

Kérdés:  Adott egy házaspár, mindkét fél a lakás állandó, hivatalosan oda bejelentett lakója, de csak az egyik fél tulajdonos 100%-ban. Ez a fél – nem tulajdonos, de oda bejelentetten élő – másik félnek állandóan azt adja parancsba: A lakás(á)ba vendégként bárkit csak a tulajdonos engedélyével hívhat. Kérdésem: Ez így van-e? Válaszul mindenképpen konkrét hivatkozást várok, tehát ilyen-olyan évszámú törvény, rendelet, PTK cikk, pont, alpont, paragrafus stb. Ha több ilyen is van, akkor minden idevágó szabályozás konkrét hivatkozását várom, hogy én is egyértelműen és vitát kizáróan tudjak továbbhivatkozni, ne híguljon föl valamiféle “mese” irányában. (“Ez ezt mondta, az azt mondta” ezzel szemben a törvény stb. szövege egyértelmű.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Ptk. 4:37. § rendelkezési szerint házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek. A Ptk. 4:38. § rendelkezései szerint a házastárs különvagyonához tartozik: a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy; a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás; a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat; a személyét ért sérelemért kapott juttatás; a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

Kérdés: István és Kálmán édesapjuk halála után örököltek 25-25%-ot édesanyjuk 50%ot. Kálmán meghalt, majd 2 napra rá édesanyja is. Ki milyen részben örököl? Kálmán felesége 25% és István 75%?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez attól függ, hogy: van-e Kálmánnak leszármazója (gyereke), van-e bármilyen végintézkedés, illetve az ön által írt %-okat mihez képest viszonyítjuk (ugyanis az ön által jelzett első 50 % nem öröklés, hanem eredetileg is már meglévő tulajdonhányad lehet a leírása alapján)?

Kérdés: A következő  kérdésem lenne. Házasságfelbontás és gyermek elhelyezési pert kívánok indítani. A gyermekünk (1,5 éves). Az ő nevére vettem egy családi házat. 1/1 tulajdonban az övé. Csak nekem (férj) van rajta haszonélvezeti jogom. A kérdésem: válás után vagy egyébként ki birtokolhatja a házat? Van-e összefüggés, ha minden erőfeszítésem ellenére a gyermeket az édesanyjához ítélik? Nem közösen szerzett vagyon, igazolni tudom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Főszabály szerint a haszonélvező birtokolhatja továbbra is a házat. A feleségével ettől eltérően is megállapodhatnak. Amennyiben nem sikerül konszenzusra jutni a bíróság minden körülményt mérlegelve és a kiskorú gyermek érdekét szem előtt tartva fog határozatot hozni az ügyben.

Kérdés: Munkajogi tanácsot szeretnék kérni: munkáltatóm levélben, minden előzetes jelzés nélkül, közös megegyezéssel felmondta a munkaviszonyomat a felmondási idő letöltésétől eltekintve, azt távolléti díjjal kifizeti. (Szóban létszámleépítésseI indokolta.) Közöltem, hogy nem fogadom el a közös megegyezést és igény tartok a hét év munkaviszony után járó kéthavi végkielégítésre. A kérdésem az lenne: végkielégítés mellett jár-e nekem a felmondási idő is? (45 nap távolléti díjjal kifizetve.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! „Közös megegyezéssel felmondani” NEM lehet. Az vagy közös megegyezés VAGY felmondás. Egyébként jár, ilyenkor mindig a munkaszerződésben foglalt felmondási idő az irányadó, de nem kötelező ragaszkodni hozzá, ha mindkét fél érdeke ellentétes vele.

Kérdés: Régi illetékhivatalba befizetett  tartozás még mindig a tulajdoni lapon szerepel, hogy lehet leíratni. 1995-ben meghalt apukám, akkor az örökösödési illetéket befizettem, és hiába bizonyítottam állandóan csekkel a hivatal felé, mégis rátették a tulajdoni lapra. Hogyan lehetne ezt letöröltetni? Mi a teendőm?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, forduljon a Földhivatalhoz és a NAV-hoz a megfelelő bizonylattal.

Kérdés: Arról lenne kérdésem, hogy a családtagok között (testvér, nagyszülő, szülő) a termőföld használathoz a szívességi szerződést kivel tudom elkészíttetni, milyen papírok szükségesek hozzá és körül belül milyen anyagi vonzata van ennek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közjegyző vagy ügyvéd által ellenjegyzett szerződés szükséges. A szerződés elkészítésének díja irodánként eltérő, nem állnak rendelkezésünkre pontos információk ezt illetően. A tulajdoni lapra lesz szükség, illetve a személyes okmányokra.

Kérdés: Olyan problémával fordulok Önhöz, hogy a gyerektartást nem tudom behajtatni. Már a végrehajtó és a rendőrség sem foglalkozik a dologgal, mivel a gyermekem már nagykorú. Hova tudnék fordulni? Mit tegyek? 1.300.000 Ft-ról van szó.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartási igény csak hat hónapra visszamenőleg érvényesíthető. Ha már megkezdett eljárásról van szó, akkor az elévülésre kell figyelni.

Kérdés: Egy szolgáltatónál lejárt a hűségidőm és több évig az utolsó árat számlázták. Most úgy emeltek árat, hogy én semmilyen szerződésmódosítást nem kértem. A törvény szerint hány év után változtathatnak árat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincs erre vonatkozó jogszabály. A szerződés rendelkezései az irányadóak. Minden áremelés esetén szükséges írásban tájékoztatni a szerződő partnereket.

Kérdés: Szavatossági időn belül a javítás 30 napon belül sem történik meg. Mit lehet tenni, hogyan lehet visszaigényelni a vételárat? A készüléken a beüzemelést követő nap jelentkezett a hiba.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben megpróbálta rendezni a fogyasztási jogvitát és nem járt sikerrel, továbbá hitelt érdemlően tudja ezt igazolni, akkor a Békéltető Testülethez fordulhat. Amennyiben ez az eljárás sem vezet eredményre, FMH-t és pert tud kezdeményezni.

Kérdés: Gyermekem az idei év októberében tölti be a 20. életévét. Emelt összegű családi pótlékot kaptam utána, majd 2021.06.30-ával leérettségizett, 2021.09.02. óta nappali tagozatos egyetemi hallgató. Ezzel egyidejűleg művészeti szakképző intézményben (köznevelési intézmény)  tanulói jogviszonya van. A Cst.8.§ 5. pontja alapján iskoláztatási támogatásra jogosult vagyok-e utána?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.

Kérdés: 17 éve vagyunk házasok feleségemmel. A kapcsolatuk visszafordíthatatlanul megromlott. Van egy 15 éves gyermekünk. 10 éve élünk egy olyan ingatlanban, aminek a tulajdonosa a testvérem. ( Az ingatlan mindenféle költségét rezsi, javítás stb. igazoltan én fizetem már ha, ez számít valamit.) Velem (még), ill. feleségemmel és a testvérem között nincs semmilyen az ingatlanra vonatkozó lakhatási szerződés.  Feleségem, ill. a testvérem között a kapcsolat nem felhőtlen nem gondolnám, hogy bármilyen lakhatást biztosítana (önszántából) válás után neki. Természetesen gyermekemet elhagyni nem akarom, a lehető legnagyobb részében szeretnék a nevelésében részt venni, mint ahogy most is teszem. Gyermekem, ill. a ingatlannal kapcsolatban mi várható válás esetén? Mit tanácsolna nekem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez a körülmények függvényében fog alakulni. Főszabály szerint a felek megállapodása az irányadó. Abban az esetben, ha nem sikerül konszenzusra jutniuk, a bíróság a körülmények gondos vizsgálata után, továbbá a kiskorú gyermek érdekeinek figyelembevételével fog döntést hozni. Azt javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve. (A házastársak kötelesek egymásnak és a gyermeknek is a lakhatást biztosítani, de a házastárs testvére nem.)

Kérdés: Arra szeretnék választ kapni, hogy az élettárs jogosult-e a táppénzre társa haláláig?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Táppénzre az a személy jogosult, aki a biztosított jogviszonyának ideje alatt keresőképtelenné válik.  Ápolási díjra pedig az a hozzátartozó jogosult, aki állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi és az ápolt személyre tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága neki vagy hozzátartozójának nem áll fenn.

Kérdés: A kérdésem a következő: ha a nyugdíjat rendszeres letiltás terheli, akkor a 2022. februárjában esedékes 13. havi járandóságból is vonhatnak le? Azért kérdezem, mert a tavaly novemberi nyugdíjprémiumból nem történt levonás.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Főszabály szerint a letiltás érvényesíthető a prémiumra is.

Kérdés: Építési vállalkozó nem teljesítette a szerződésben vállalt építési feladatot. Az elkészített részekért résszámlával a munkadíjakat felvette, majd eltűnt úgy, hogy decemberben ott hagyott minket “nyitott tetővel”. Január elején találtunk egy másik vállalkozót, aki be tudná fejezni a tetőt, hogy ne keletkezzen további kárunk, ezért az eltűnt vállalkozó FMV-jét kihívtuk, hogy ledokumentálva át tudjuk adni a munkát, ekkor kiderült, hogy amit elkészített – a kiszámlázott részek – is hibásak, javítani kell.  Közben folyamatos megkeresésünkre reagálva üzent az eltűnt vállalkozó felesége, hogy a vállalkozó kórházban van. Kérdésem: Egyéni vállalkozó halála esetén hogyan alakul a kártérítés? Az FMV a szerkezet elkészülte után tovább engedte az építkezést, majd egy hónappal később cserepezéskor, amikor átadtuk más vállalkozónak befejezésre a tetőt, akkor feltárta a szerkezeti hiányosságokat, a szerkezetet javítania kell az új vállalkozónak. Hogyan vonható felelősségre az FMV emiatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom elsődlegesen küldjön egy felszólító levelet a kötelezett számára, amelyben felszólítja őt a teljesítésre, és kilátásba helyezi a további jogkövetkezményeket. A másik lehetőség egy fizetési meghagyásos eljárás megindítása közjegyző vagy ügyvéd segítségével, amellyel akár már néhány héten belül hozzájuthat pénzéhez. Amennyiben a kötelezett ellentmond a fizetési meghagyásnak, az eljárás perré alakul. Az egyéni vállalkozó teljes vagyonával felel.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy jogos-e a nyugdíjam több, mint 100 %-át levonni és csak 142.500 Ft-ot küldeni a részemre? Én úgy tudom, hogy a vht. 67. paragrafusa rendelkezik a nyugdíjból történő levonásról,  mely kimondja, hogy egy tartozás esetén 33% vonható. A vht. 63. paragrafusa a munkabérből való levonásról rendelkezik. Jogos-e a több mint 33% levonás, és ha nem, akkor ezt ki felé kell jeleznem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Főszabály szerint 33% vonható le, kivételes esetben 50%. A levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havi járandóságnak az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét. De a leírtak nem vonatkoznak a bankszámlán lévő összegre, ott az egész végrehajtás alá vonható.

Kérdés: Nővérem másfél éve elhunyt. Egyetlen örököse én vagyok. Volt egy 800.000 Ft körüli tartozása, amihez tartozott egy hitelfedezeti biztosítás is.  Megkerestem a biztosítót, hogy kérjem a biztosítás terhére fizessék ki a tartozást. Ezt megtagadták, mert fennálló betegség alatt köttetett a hitelszerződés. Kértem, hogy küldjék meg részemre a szerződést, mivel én az összegen kívül semmit sem tudok és azt is közöltem, hogy daganatos betegségben szenvedett a estvérem, de kezelés után 3 évig tünetmentes volt, és nem tartom valószínűnek, hogy ha tudatában lett volna annak, hogy nem fizet a biztosító esetleges halála esetén, akkor megkötötte volna a biztosítást. Újfent elutasították a kifizetést, szerződéses dokumentumokat nem kaptam. Őszintén én lezárnám már ezt az ügyet, hiszen rendkívül megvisel, de nagyon furcsállom, hogy bemondásra kell ezeket a számokat elfogadnom és a feltételek sem világosak. Ezek alapján fizessek a banknak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, küldjön a biztosítónak egy tértivevényes levelet, amelyben felszólítja a dokumentumok átadására. Érdemes megmutatni a szerződést egy ügyvéd kollégának, hogy jogszerű volt-e a kifizetés elutasítása.

Kérdés: Visszavonható a hagyatéki nyilatkozat, ha már aláírtam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz ismerni kellene az okiratot és annak keletkezési körülményeit, idejét stb.

Kérdés: Gyermekem (21), megismerkedett egy ukrán (21) lánnyal. Hamarosan teherbe esett. A lány hazament Ukrajnába, ott világra hozta a babát.
A fiamnak milyen kötelezettségei lesznek a gyermek felé? Gyermektartás, láthatás, egyéb.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartásra és a kapcsolattartásra (láthatásra) főszabály szerint a szülők megállapodása az irányadó. Amennyiben nem sikerül megegyezni, bíróságon rendezhetik a köztük felmerülő vitás kérdéseket.

Kérdés: Meghirdettek 2 ara papagájt, melyre írtam. Minden egyes üzenetváltás mind az eladóval, mind az állítólagos szállításért felelős céggel megvan. Azt mondták nekem, ha kifizetek 200 eurót a papagájok szállításáért, akkor elküldik őket. Ma kifizettem a 200 eurót plusz 12 euró utalási költséget. Mikor levették a pénzt, azt írta a szállítási cég, hogy fizessek még külön 500 eurót légkondicionált ládákért, mert nagy a klímaváltozás. Mire mondtam, hogy nem tudok már fizetni, akkor keressünk olyan időpontot, amikor nem kell ez a láda a szállításhoz, azt mondták mindenféleképpen kell, de engem erről csak az utalás után tájékoztattak, addig azt mondták, amint utalok, már szállítják is. A pénzt nem hajlandók visszafizetni, sem megoldást keresni, mit tehet ez ügyben?! Észtországból érkeznének a papagájok elvileg, kérem segítsenek, visszakaphatom még a pénzem? Az utalási bizonylatom megvan és amint említettem az üzenetváltások is.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Észt ügyvéd közbenjárását javaslom.

Kérdés: Megöregedtem, nem tudom a házamat fenntartani. Örökösöm, családom nincs. Hogyan szabadulhatok meg a már terhessé vált ingatlanomtól? Az eladást sem tudom végigcsinálni, félek az idegenektől. Lemondhatok róla, odaadhatom valakinek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet, de vannak olyan megoldások, amivel még „jól is járhat ez ember ilyenkor”. Amennyiben igényli, akkor segítünk mindenben. Elérhetőségek: www.jogomvan.hu

Kérdés: 2021. januárjától szakmunkás minimálbért kapok (szerződés, cégszerű, ill. igazgatói aláírással), határozatlan idejű szerződés. Visszavonhatja-e besorolási béremet arra hivatkozva, hogy ilyen szakmunka nincs. A munkaköröm ugyanaz maradt, ami volt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződés tartalma az irányadó, ennek okán nem vonhatja vissza.

Kérdés: 2021-ben a nők 40 éves munkaviszonya alapján nyugdíjba mentem a KRE-ről. pontosan egy évvel korábban a Neumann János Egyetem (itt dolgoztam én) közalkalmazotti státuszban levő munkaviszonyai megszűntek, mert az egyetem 3 kara alapítványi, egy kar egyházi fennhatóság alá került. A közalkalmazotti tanács (NJE) az alapítványhoz került, munkatársaknak szerződésben vállaltan még 3 évig kifizeti a jubileumi jutalmat, de az egyház (ref) nem ismeri ezt el. Hogyan tudom én kezdeményezni a 39 éves közalkalmazotti  munkaviszony alapján a jubileumi jutalom kifizetését? A 40. évben ugyanazon tanterv alapján, ugyanazokat a hallgatókat tanítottam, a református egyház munkavállalójaként. Az a közalkalmazotti tanács, ami az alapítványi egyetemmel megkötötte a szerződést még az én közalkalmazotti tanácsom is volt. Mivel az egyház nem volt készséges, a közalkalmazotti tanács a KRE-ra átkerülő kar valamennyi dolgozójának jubileumi igényéről lemondott. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jubileumi jutalom alanyi jogon jár. Ha a jubileumi jutalomra jogosító feltételeknek megfelel, a munkáltató kérelem nélkül köteles a jubileumi jutalmat kifizetni, amikor esedékessé válik. Azt javaslom, forduljon az illetékes érdek-képviseleti szervhez. Amennyiben az egyeztetések nem járnak sikerrel, munkaügyi pert tud indítani.

Kérdés: Életem legnagyobb boldogságára felvettek biztonsági őrnek egy hivatalba. Mindent ígértek, szinte hihetetlen. 3 hét után elküldtek indok nélkül, tudom megtehetik. De megtudtam, hogy egy fél éve betegszabin lévő őr jött hirtelen vissza. Ezért csaptak be. Csalódott vagyok és mérges. Kérem, írjon valami jogi lehetőséget, ha van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos nincs jogi megoldás az ön problémájára. Próbaidő alatt indokolás nélkül mindkét fél megszüntetheti a munkaviszonyt.

Kérdés: Behajtási cég által küldött megállapodást tanúként írtam alá. Ez jár a későbbiekben bármi problémával rám nézve, ha az adós nem fizeti?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem jár joghátránnyal, hogy tanúként aláírta a papírokat.

Kérdés: Közel 10 éve részletekben megfizettem egy tartozást oly módon, hogy a nővérem számlaszámáról, közlemény rovatban megfelelő ügyszámra hivatkozva utalta. Minden bizonylat megvan. Azóta többször voltam a végrehajtónál, és írásban kértem tőle elszámolást, de soha semmit nem kaptam. Tegnap mondtam neki addig nem megyek el, míg nem tisztázódik az ügy. Így megkereste és közölte, hogy az akkori végrehajtó, a nővérem adósságába könyvelte el az összegeket, mivel a számlatulajdonos ő volt. A közlemény rovat ügyszámát nem vette figyelembe. Mit lehet ilyenkor tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben hitelt érdemlően tudja igazolni, hogy a közleményben az ügyszám fel volt tüntetve, továbbá a nővére is bizonyítani tudja az igazát, úgy az iratok pontos ismeretében (mivel azokat nem látom) az alábbiak lehetségesek: végrehajtási kifogás előterjesztése VAGY vht. 41. § szerinti eljárás megindítása, végső soron a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránt indított per.

Kérdés: Sajnos gyermekeimet kiemelték tőlem, ideiglenes elhelyezéséről döntött a gyámhatóság. Még bírósági határozat nincs, folyamatban van, szeptember 1-jén emelték őket ki, Csaba 7 éves (saját édesapjánál helyezték el), Barbara 10 hónapos (apai nagybácsikájánál helyezték el). Nagyon ellenszenvesek velem szemben, ami érthető, mind a kirendelt gyámok, mind a gyámhatóság. Sajnos drogproblémák miatt emelték ki a gyerekeket, továbbá Barbara édesapja bántalmazott többször és egy lopást valósított meg, ahol ott voltunk mi is. Kényszerített és elvette Barbarát többször, amire bizonyítékom van, rendőrt hívtam, védőnőt stb., senki nem csinált vele semmit, így belementem a kis “játszmába” és ez lett a vége sajnos. Korábbi magatartásommal szakítottam, elkezdtem felépülésem folyamatát, elmentem önként a rendőrségre a lopás miatt, lakhatási viszonyokat rendbe hoztam (amit Barbara édesapja szétvert), elkezdtem járni drogambulanciára itt helyben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Érdemi válasz adására információ hiányában nincs lehetőség, javaslom küldjön egy új levelet, amelyben részletesen leírja problémáját és a kérdést, amire szeretne választ kapni.

Kérdés: Vélelmezett apa vagyok úgy, hogy az anyuka is nyilatkozta, hogy már 3 éve nem éltünk együtt (lakcímünk se egyezett) és nem is volt köztünk nemi élet, de sajnos csak akkor váltunk el, mikor már terhes lett egy alkalmi kapcsolatból. Sajnos a vér szerinti apa nem tesz nyilatkozatot, hogy ő az apa, ezért a bíróság erre hivatkozva ejti a kérésünket. A kérdésem tehát az, hogy hogyan tudjuk az anyukával együtt elérni azt, hogy ne én legyek a vélelmezett apa? DNS tesztre kényszeríthetjük a feltételezett vér szerinti apát, úgy hogy az az ö költsége legyen majd?

Válasz: Kérdező! DNS-tesztre csak abban az esetben lehet kényszeríteni, amennyiben azt bíróság rendeli el. Amennyiben megdöntik a vélelmet, eljárás indítható a másik partner ellen. Azt javaslom, hogy elsődlegesen keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve.

Kérdés: Szüleink 30 éve lakatlan, nyaralóként szolgáló családi házát örököltük testvéremmel 50-50%-ban 5 évvel ezelőtt. Testvérem egyeztetés és a felhatalmazásom nélkül átíratta a szolgáltatói szerződéseket az Ő nevére és a számlákat ki is fizeti. De az ingatlant nem látogatja, kapcsolatunk megromlott. Én a ház+telek karbantartását, javítgatását végzem, de erről megállapodásunk nincs. Havi 1-2 nap használat. Utazási ktsg-ről és a karbantartásra felhasznált anyagokról nyilvántartást nem vezetek, de többszöröse a kifizetett rezsi ktsg-nek. (Fűnyírás, metszés, javítgatások alkalmával általam elhasznált áram és víz ellenértéke.) 5 éve minden évben írásban kezdeményezem, hogy a rezsit közösen fizessük, 2020-ban kitöltött változás-bejelentő lapokat küldtem postán, hogy átírassam a szolgáltatókat az én nevemre, de ezt elutasította. Indoklása, hogy az én nem egyeztetett használatom miatt őt jogsérelem éri. Hogy lehet jogilag rendezni ezt a helyzetet? Ér engem a helyzetért joghátrány?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, küldjön tértivevényes levelet testvérének, amelyben megpróbál konszenzusra jutni vele az ingatlan karbantartását és a szolgáltatói szerződéseket illetően. Amennyiben nem jár sikerrel, pert tud kezdeményezni a közös tulajdon megszűntetése céljából.

Kérdés: Gyerekem nevén lévő építési telekre építtetnék könnyű-szerkezetes (szendvicspanel) lakóépületet, ahol minden számla az én (apa) nevemre szól. Mivel devizahiteles, érdekelne, hogy kié lesz a ház így, mert ugye az építési telek a gyereké. Lefoglalhatja-e a végrehajtó a házat akkor is, ha nem az én telkemen áll

Válasz: Tisztelt Kérdező! Főszabály szerint a telek tulajdonosát illeti meg az épület tulajdonjoga. Ennek okán lefoglalhatja a végrehajtó, ha a devizahiteles a gyermeke (mert ez nem volt teljesen egyértelmű).

Kérdés: Sajnos sok nem kívánatos dolog történt az elmúlt években, de nem részletezném. Tesómékhoz voltam bejelentve, de kijelentettek a tudtom nélkül és így nem tudok ideiglenesen bejelentkezni az új munkahelyre, ahol dolgozom és lakok is, mivel nincs állandó lakcímem. A lakcímkártyán a tesómék címe van és hiába is írta meg a munkaadóm a papírt, hogy igazoljam, hogy én itt lakok és ez az ideiglenes lakcímem, a kormányablaknál örültem, ha visszakapom a személyim és nem tudok intézkedni. Sajnos senkim nincs, akit megkérhetnék, hogy állandóra bejelentsen. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Átmeneti megoldást jelenthet, ha település szintű lakcímet igényel. Ez azoknak az állampolgároknak jár, akiknek nincs hol lakniuk.

Kérdés: Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz, miszerint szükséges lehet-e házassági vagyonjogi szerződés kötése az alábbi információk mellett, bár ha a ptk. 4.38-as paragrafusát jól értelmeztem, nem. Mindkét fél első házassága, gyermekek nélkül. A férj oldaláról jelen van egy gépjármű és egy lakóingatlan, mindkettő átlagos értékben, továbbá MÁP is. A fent felsorolt tételek a házasságkötés időpontja után is a külön vagyon részét képezik-e, tehát egy válás esetén nem kerülnek felosztásra, amennyiben nem készül vagyonjogi szerződés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a férj a vagyonközösség létrejötte előtt szerezte az említett vagyont, úgy ezek a tételek nem képezik a későbbiekben sem a közös vagyon részét.

Kérdés: Főállású  őstermelő voltam, az igazolványomat visszaadtam, a tevékenységemet megszüntettem. Munkanélküli segélyre bejelentkeztem, majd ezután nyest szeretnék igénybe venni, amire minden tekintetben jogosult vagyok, de a munkanélküli szerint a nyes csak az őstermelésből származó bevétel alapján állapítható meg, aminek az alapja 25 000 Ft. Kérdésem ez így van? A kormány infó vonalát felhívva azt mondták, a nyes mindenkinek a minimálbér 40%. És eddig én is így tudtam.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A NYES mértéke kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka.

Kérdés: Megöregedtem, nem tudom a házamat fenntartani. Örökösöm, családom nincs. Hogyan szabadulhatok meg a már terhessé vált ingatlanomtól? Az eladást sem tudom végigcsinálni, félek az idegenektől. Lemondhatok róla, odaadhatom valakinek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet, de vannak olyan megoldások, amivel még „jól is járhat ez ember ilyenkor”. Amennyiben igényli, akkor segítünk mindenben. Elérhetőségek: www.jogomvan.hu

Kérdés: Ezt kaptuk a hagyatéki jegyzőtől (részlet): Önnek a rokoni kapcsolat igazolása az elsődleges feladata. Azt kell igazolnia, hogy Ön az örökhagyó egyetlen örököse, mert anyai nagyszülői ágon Ön az örökhagyó után öröklésre jogosult. Azt is igazolnia kell, hogy más személy nem jogosult örökölni (tehát apai ágon nincs az örökhagyó édesapjának testvére, illetve azok kiesése esetén annak nincs leszármazója stb.) Tehát valamennyi felmenőre vonatkozó születési és halotti anyakönyvi kivonatot, valamint hagyatékátadó végzést be kell szereznie a közös nagyszülői ágig bezárólag. Valóban nekem kell ezeket a dokumentumokat beszerezni még akkor is, ha fogalmam sincs, mi az örökség? Az elhunyttal, évekkel korábban megállapodtunk, hogy nem kívánunk örökölni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az adatok hiányában nem hívja meg a közjegyző a hagyatéki tárgyalásra, akkor nem is örökölhet. Ha meghívják, ott „le tud mondani” az örökségről. Így egyik esetben sem kell beszereznie semmilyen adatot.

Kérdés: Olyan kérdésem van, hogy volt egy felfüggesztett és ez időn belül történt kisebb bűncselekmény, amiből letöltendő börtönbüntetés lett, ehhez hozzá adódott a felfüggesztett. Megoldható, hogy elsőnek a felfüggesztettet töltse le az illető és utána magát a büntetést házi őrizetbe töltse?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.

Kérdés: Gyanúsítottként eladhatom-e a házam? Semmilyen korlátozó iratot nem kaptam.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem rendeltek el zár alá vételt eladhatja ingatlanát.

Kérdés: Kötelezhet a munkáltató oktatásra, ha 620 km-re lakom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen kötelezheti, amennyiben finanszírozza a felmerülő költségeket.

Kérdés: Mi a teendő, ha egy áruház előterében hagytam az ott megvásárolt terméket és azt egy másik (idegen) személy elvitte? Az árut tulajdonképpen nem hoztam ki az üzletből. Ebben az esetben az idegen ellen tudok lopás elkövetése miatt feljelentést tenni? Vagy a megvásárolt termék még az áruház tulajdona?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, feljelentést tehet. A termék az ön tulajdona, attól függetlenül, hogy az áruházban hagyta.

Kérdés: Nemrég meghirdettem két könyvem eladásra. Jelentkezett egy vevő, megegyeztünk abban, hogy a két könyvért tízezer Forintot fizet, ha kézhez kapja őket. Jóhiszeműen postán elküldtem a könyveket az általa megadott címre, ami az édesapja címe. A csomagot az adott címen átvették, de azóta sem lett kifizetve, sőt azóta a vevőt nem érem el sehogy. Mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben bizonyítékok állnak rendelkezésre a megállapodás létrejöttéről feljelentést tehet a rendőrségen, szabálysértés miatt.

Kérdés: Szilveszterkor, fiam és férjem összebalhéztak (soha nem tettek még ilyet, ez is félreértésből, s a sok szilveszteri ital miatt volt), férjem kezdte. Aztán ő hívta ki a rendőrséget, velük jött a mentő is. Nem súlyos a bajuk. Férjem hirtelen felindulásból feljelentette a fiamat. Másnap mindkettő bocsánatot kért egymástól, s férjem elment a rendőrségre visszavonni a feljelentést, de ott azt mondták, nem lehet. Kérdésem, hogyan lehet visszavonni a feljelentést úgy, hogy egyiknek se legyen belőle baja. Egyik sem egy balhés típus, inni sem szoktak, de a baj megtörtént, kérem, segítsenek, mit tehetünk?!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben közvádra üldözendő bűncselekményt követtek el a feljelentés nem visszavonható. Ez a bűncselekmény megítélésétől függ. Magánvádas eljárásban sem tudják visszavonni, de ott a vádat lehet ejteni.

Kérdés: Meglévő albérleti szerződésben, melyben én vagyok a bérbeadó, az állandó bejelentkezést módosíthatom-e tartózkodási hely bejelentésének lehetőségére, ha a bérlők felé a bizalmam megrendült?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös akarattal tudnak módosítani.

Kérdés: A férjemmel válunk. Azt mondta, hogy mivel válás előtt elköltöztem semmi pénz nem jár nekem! Mert van valami törvény erre. Azt szeretném kérdezni, hogy tényleg van ilyen törvény?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez csak a lakáshasználat megváltása esetén van így, de akkor sem minden esetben. Rengeteg körülményt kellene még pontosan ismerni, a korrekt válaszhoz. Azt javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve.

Kérdés: Azért fordulok Önhöz, mert hobbi alapon publikálok, egy magát fenntartó ifjúsági magazinba. Nincsen bevételem ebből, így sajnos nem áll módomban az ügyvédi költségeket fizetni. Jövőre lesznek a választások és az elmúlt időszakban egyre többet említett párt után kívánok utánanézni.
Kérdéseim: A párt költségvetését, ha rendelkeznek honlappal, akkor oda minden évben publikusan elérhetővé kell tenni? A hagyományos készpénzes fizetés és banki átutalás mellett, kriptovalutát és patreon támogatást is elfogadhatnak a pártok? Jól értelmeztem a 2013. évi párt támogatással kapcsolatos törvény 9. paragrafusának 2. bekezdését miszerint az 500.000 Forint feletti összeget fel kell tüntetni a Magyar Közlönyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pártok költségvetését az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Nem kötelesek közzétenni a honlapjukon. Erről a kérdésről nem rendelkezik jogszabály. A 2013. évi LXXXVII. törvény 9.§ vonatkozó része pontosan így szól: 9. § (1) Minden jelöltnek és jelölő szervezetnek az országgyűlési választást követő 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját.

Kérdés: Rágalmazás kapcsán találtam meg a honlapjukat. Azt szeretném megtudni, hogy rágalmazásnak minősülhet az, ha egy bírósági eljárás során egy jogi személyről szó szerint azt állítottam, hogy a cég tulajdonosi köre korábban végrehajtásokban és kilakoltatásokban volt érintett? Ezt a cég vezetője mondta korábban nekem szóban és nem tudom bizonyítani. Tartanom kell attól, hogy emiatt eljárást indíthatnak ellenem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ön által tett tanúvallomás a leírtak alapján nem meríti ki a rágalmazás törvényi tényállását.

Kérdés: El szeretném adni az ingatlanom, de mivel nincs albetétesítve, így a szomszéd nem hajlandó aláírni a lemondó nyilatkozatot az elsőbbségi jogról és a közös használati helység használatáról. A vevő megvan, mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az elővásárlási jogáról nem mond le a szomszéd, az azt jelenti, hogy ő veszi meg. Önnek mindegy, hogy ki fizet szerintem. Azt nem teljesen értem, hogy a közös helyiség használatáról miért is kellene lemondania?

Kérdés: 2019. évi külföldi kiküldetéshez munkáltató előre elutalt szállodai költséget és napidíjat. Hamarabb befejeződött a munka, így visszafizetési kötelezettségem keletkezett. Ezen felül a napidíjat tévesen, még egyszer elutalták számomra, melyet jeleztem, azzal együtt, hogy a két visszafizetendő összeget egy összegben szeretném visszautalni. Erre a munkáltató a következő havi munkabéremből letiltott 150.000 Ft-ot, miszerint majd részletekben levonogatják. Egy tervezett hitelfelvételnél hátrányosan érintett volna, így kértem, hogy utalják vissza a levonást és én is utalom a tartozást. Mindkettő megtörtént. A következő bérjegyzékemen a visszakapott 150.000 Ft bérelőlegként szerepel, mert “csak így tudták megoldani”. 2019. júniusában felmondtam, nyilatkozva, hogy egymás felé semmilyen anyagi követelésünk nincs. 2021 decemberében fizetési felszólítást kaptam, hogy munkabér előleg jogcímen tartozásom van. Jogos volt a munkabér letiltás, illetve ennyi idő után kell-e foglalkoznom a követeléssel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A követelések főszabály szerint munkaügyekben 3 év alatt évülnek el. Amennyiben írásos formában megállapodtak a munkáltatóval, hogy további követelésük nincs egymás felé nem köteles kifizetni az összeget.

Kérdés: Szüleim sajnos hagyatéki perre kényszerülnek, anyai ágon, édesanyám pontosabban. A testvérével nem egyezett meg. Nem egy országban élnek. Ő megbízott egy helyi /külföldi/ ügyvédet az ügy lebonyolításával, ki is fizetett előre mindent /tiszteletdíj, per- és egyéb költségeket/. Azóta az ügyvéd úgymond nem elérhető, sőt mint kiderült, nem indítványozott semmit 2 év alatt, a bíróságon nincs ügyiratszám, holott valamikor tavalyi év folyamán kezdődött, covidra meg halasztásra /az ellenfél kérésére/ hivatkozott. Kérdésem csak annyi, hogy az ügyvédi kamaránál történő feljelentésen túl mit tehetünk még? Nyilván szeretnénk visszakapni a kifizetett pénzünket kamattal együtt. Kártérítést kérhetünk-e esetleg, mert azon túl, hogy csücsült a pénzünkön, még jól át is vágott minket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közjegyzőhöz, illetve ügyvédhez fordulhat fizetési meghagyásos eljárás megindítása céljából. Azt javaslom, elsődlegesen küldjön egy felszólító levelet a kötelezett számára, amelyben felszólítja őt a teljesítésre, és kilátásba helyezi a további jogkövetkezményeket. De legjobb lenne egy olyan ügyvéd segítségét kérni, aki a kinti, helyi jogszabályokat ismeri, mert a leírtak alapján nem magyar ügyről van szó.

Kérdés: Felvilágosítást szeretnék kérni az alábbi ügyben: Családi házam van, én vagyok az egyetlen tulajdonos, a férjem haszonélvező volt, de sajnos elhunyt. 3 gyermekem van, akik közül az egyikkel 2 éve nem találkoztam, az ő gyermeke, aki 22 éves, a családi házban velem lakik. Mindenben támogat, mellettem áll. A családi házban 3 lakás van, egyikben én, másikban az egyik gyermekem, harmadikban az unokám lakik. Pár éve közjegyző előtt készített végrendeletem van, szeretném megváltoztatni. A férjemmel a második házasságunk volt, a házasság előtt már rendelkeztem az ingatlannal. Arra a részre volt haszonélvezeti joga, amiben jelenleg is én lakom. Mi a módja annak, hogy halálom esetén a 2 gyermekem és ne a harmadik gyermek, hanem az unokám részesüljön az örökségből 1/3 arányban? A harmadik gyermekem érdemtelenné vált arra, hogy halálom esetén örököljön. Ebben az esetben is jár a köteles rész? Milyen költségekkel jár ilyen esetben egy új végrendelet készítése?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Azt javaslom, készítsen közjegyző vagy ügyvéd által ellenjegyzett végrendeletet. Kitagadás esetén nem jár kötelesrész, azonban érdemtelenség csak a törvényben meghatározott esetekben állapítható meg. A végrendelet készítésének ára annak függvényében alakul, hogy melyik ügyvédi irodát választja. A közjegyzőknél „fix” díjak vannak.

Kérdés: 6 hónap előzetes után barátomat házi őrizetbe engedték, jelenleg az apukájánál van. Szeretnénk azonban, ha nálam folytatná házi őrizetét. Az ügyészségre be lett adva a kérelem. Mennyi idő egy ilyen kérelem elbírálása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bizonyos esetekben hosszabb időt vesz igénybe a kérelmek elbírálása. Ezt különböző tényezők befolyásolhatják, például a hatóságok ügyintézési rendje, továbbá a megállapított határidők, de jelen esetben az is, hogy pontosan milyen technikai feltételek vannak a 2 helyszínen, illetve a bírósági döntés is.

Kérdés: Barátom házi őrizetben van az apukájánál. Szeretnénk azonban, ha nálam tudná tölteni házi őrizetét. Ügyvédje be is adta a szükséges kérelmet, de sajnos mindig csak azt a választ kapjuk, hogy türelem. Először azt mondták 2-4 hét, az már bőven lejárt! Csak azt szeretném tudni, valóban ilyen hosszadalmas-e egy ilyen kérelem elbírálása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bizonyos esetekben hosszabb időt vesz igénybe a kérelmek elbírálása. Ezt különböző tényezők befolyásolhatják, például a hatóságok ügyintézési rendje, továbbá a megállapított határidők, de jelen esetben az is, hogy pontosan milyen technikai feltételek vannak a 2 helyszínen, illetve a bírósági döntés is.

Kérdés: Élettársi kapcsolatomból 2 (jelenleg óvodás, illetve bölcsődés korú) gyermekem született, időközben azonban visszafordíthatatlanul megromlott a kapcsolatom gyermekeim apjával. Gazdasági és szexuális bántalmazásra hivatkozhatnék, de leginkább békés úton, közös megegyezéssel szeretnék “távozni”, a gyermekeimmel együtt. Azzal kapcsolatban szeretnék információt kérni, hogy hogyan indul az eljárás? Előzetes megállapodást kell benyújtanunk a bíróságon vagy megindítom az eljárást a gyermekelhelyezés iránti kérelem benyújtásával egyoldalúan és később van lehetőség a megegyezésre? Elnézést kérek, ha tudatlannak tűnök, de még sosem kerültem ilyen helyzetbe, nincs tapasztalatom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindkét leírt variáció lehetséges, ez Önökön múlik.

Kérdés: Társasházi lakástulajdonosként kb. 5-8 éve ugyanolyan összegű közös költséget fizetek a társasház számlájára. Időközben többször is közös képviselő váltás történt, azonban a befizetendő összeg változatlan maradt, amit minden évben havi rendszerességgel pontosan befizettem. 1 hete kaptam a jelenlegi képviselőtől (2 éve van ebben a pozícióban) egy felszólító e-mailt, hogy 2021.12. 30-ig fizessem be a 167.858 Ft közös költség hátralékomat, ellenkező esetben fizetési meghagyást kezdeményeznek. Kérdésemre, hogyan lehetséges ez, azt válaszolta, hogy évekkel ezelőtt rossz közös költséget állapítottak meg az ingatlanra (8.720 Ft/hó), a jó közös költség pedig 10.288 Ft/hó. Ez alapján számoltak visszamenőlegesen és így jött ki az általam reklamált összeg. Kérdésem: Köteles vagyok-e befizetni visszamenőlegesen az önhibámon kívül felhalmozódott hátralék összeget, úgy hogy sem a régi közös képviselők, sem a jelenlegi közös képviselő egyszer sem jelezte felém a problémát.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a közös költség megállapításáról szóló közgyűlési határozatban a 8.720 Ft/hó költség szerepelt nem köteles kifizetni a hátralékot. Továbbá bekövetkezhetett részben az elévülés is.

Kérdés: Kérném szépen a tanácsát, véleményét az alábbi ügyben. Röviden: 2015. évében a párom, akivel nem bejegyzett élettársi kapcsolatban éltem, szakított velem és jelen szándékát jelezte az ügyvédje felé is. A ház, amelyben laktunk (lakunk) teljes egészében az ő tulajdona. Az ingóságokat közösen szereztük be az akkor 25 éves kapcsolat alatt. Az ügyvédnél megállapodást kötöttünk, x összeggel kifizettet engem, a megállapodás szerint nem követelhetek a jövőben semmit. Ugyanakkor az ő kezdeményezésére mégis együtt maradtunk. A szerződés megkötése óta immár a 6. év telt el. Kérdésem az lenne, hogy mivel az együttélés bizonyítható,  egy ismételt “szakítás” esetében továbbra is érvényes-e az előző megállapodás vagy újra is jogosult vagyok, lennék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egészen pontosan kellene ismernem a szerződés megfogalmazását, a korrekt válaszhoz.

Kérdés: Szeretnék érdeklődni azután, hogy ha a cég a neveden van bejegyezve és dolgozó cégről beszélek, de a vagyon nem az övé, ami a bank által folyósítva van. De ha mondjuk elkerülne valamennyi összeg abból a pénzből, jogi úton tud tud-e pereskedni a vagyon tulajdonosa.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Érdemi válasz adására információ hiányában nincs lehetőség, javaslom küldjön egy új levelet, amelyben részletesen leírja problémáját és a kérdést, amire szeretne választ kapni.

Kérdés: Adott egy 2021.01.01-es kezdetű lakásbérleti szerződés és egy felmondási nyilatkozat, amin az átadási nap 2021.12.31. A szerződésben az áll, hogy amennyiben 12 hónapon belül felmondják a szerződést, annyiban nem jár vissza a kaució. Az én értelmezésemben nem jár vissza a kaució, de érdekelne, hogy ez jogi szempontból is így van-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződésben foglaltak az irányadóak. Főszabály szerint határozatlan idejű szerződés esetén, amennyiben a hónap 15. napja után történik a felmondás az már csak az azt követő második hónap végére tekinthető felmondottnak. Ez alapján visszajár, ha az átadási nap dátuma egyben az irat aláírásának a napja is. De a korrekt válaszhoz ismernem kellene a szerződést és a felmondást tartalmazó iratot is.

Kérdés: Szeretném tudni, hogy ha a gyerekre veszélyes a ház, akkor vissza kérhetném-e kaucióval együtt a kifizetett pénzt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a lakás olyan állapotban van, hogy használata az egészséget veszélyezteti, bármikor felmondhatja a szerződést és a kaució visszajár. Továbbá hibás teljesítés esetén a kifizetett pénz is visszajárhat. További információ hiányában érdemi válasz adására nincs lehetőség,  javaslom, küldjön egy új levelet, amelyben részletesen leírja problémáját.

Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ingatlanért kapott pénzt, ha mellette az eltartott még havonta is fizetett? Az anyukámtól kaptunk pénzt a fiammal ajándékba, de ezt most a testvérem kéri vissza. Vissza kell-e adnunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ajándékozó is csak abban az esetben kérheti vissza a pénzt, amennyiben az a szokásos mértékű ajándékot meghaladja továbbá létfenntartása érdekében szükséges számára. Ennek okán nem kötelesek visszaadni, ha jól értettük a kérdését, mert az nem volt teljesen egyértelmű. Eltartási szerződés felbontásánál visszajárnak a szolgáltatások.

Kérdés: Egy 2016-os banki tartozás miatt lefoglalta a ceglédi végrehajtó a gépkocsimat 2021. dec. 10. napján. Mivel azonban a végrehajtó úr korrupciós ügybe keveredett és letartóztatták, megkérdőjelezhetőek-e az eddigi intézkedései? Mert ezt a kinevezését kenőpénzzel kapta meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha nincsen köze a lefoglalásnak a jelzett ügyhöz, akkor nem “kérdőjelezhető meg”.

Kérdés: Rendőrségen dolgozom fegyveres őrként, mint munkavállaló. Megkaptam az 599. sz. korm. rendeletet, melyben tájékoztatnak, ill. felszólítanak az oltás felvételére. A végleges időpontot a későbbiekben határozzák meg, leírták, hogy ügyfelekkel nem érintkezek. Mit tudok tenni? Nem oltatom magam.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem veszi fel az oltást a munkáltató fizetés nélküli vagy illetmény nélküli szabadságot rendel el. Továbbá egy év elteltével a munkáltató a munkaviszonyát felmentéssel, illetve felmondással, azonnali hatállyal megszüntetheti.

Kérdés: Feleségem barátnője vigyázott a kislányunkra és ez idő alatt eltört a gyermek keze. Olyannyira, hogy műtötték, illetve drótozták a csontját. Kérdésem az lenne, hogy kártérítési igényt lehet ilyen esetben benyújtani a barátnő ellen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az elkövetési magatartás és az eredmény között ok-okozati összefüggés van kiskorú veszélyeztetéséért felelősségre lehet vonni. Vagyoni kárként érvényesíthetőek a gyógykezelés költségei és a sérelemdíj is adott esetben. Ismerni kellene minden körülményt, hogy hogyan történtek az események.

Kérdés: Van-e tapasztalata arról, hogy mostanában a Földhivatalnál mennyi idő alatt megy át egy tulajdonjogi változás bejegyzése? (Veszprém megyéről van szó, és 4 hónapnál tartunk.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Főszabály szerint a beérkezéstől számítva 30 napon belül el kell bírálnia a beadványt a földhivatalnak. Ez sok esetben több ideig is eltarthat, de a leírtak alapján valami hiba lehet (kézbesítési?). Javaslom a hivatalnál történő érdeklődést, minden elérhetőséget megtalál a www.foldhivatal.hu oldalon.

Kérdés: 5 éve él a volt férjem Németországban. 2 fiúnk van. Kommunikáció nulla közöttünk. Nem volt hajlandó a kinti családi pótlék igényléséhez megadni a szükséges adatait, így veszni hagytam a dolgot, jobb a békesség. A nagyobbik fiam viszont mondott egy mondatot a minap, ami sajnos arra enged következtetni, hogy édesapjuk kérvényezte mégis a nevemben. Ennek szeretnék utánajárni, de fogalmam sincs, merre induljak. Konzulátus? Államkincstár?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogszerűen nem kérvényezhette az ön nevében. Javaslom, vegye fel vele a kapcsolatot és érdeklődjön a családi pótlék iránt. Ha nem jut dűlőre, akkor Németországban a helyileg illetékes Jugendamt-ot kell megkeresnie. (Ahol kint laktak, azon a területen lévőt.)

Kérdés: Kérdésem a következő: mit tudok tenni, ha zsarolásnak engedve hitelt vettem fel egy személynek, aki természetesen nem fizeti a törlesztőt? Annyit tudtam lépni az ügy érdekében, hogy a bankszámla kivonatot lekértem a banktól, amelyen látszik, hogy a beérkező utalás összege azonnal továbbítva lett a hölgyemény nevében a MÁK bankszámlájára. További lépésben esetleg tud tanácsot adni? Hová fordulhatok? Milliós tételről van szó.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve. A leírása alapján minden egyéb további részlet fontos lenne.

Kérdés: Az egyik a jövő évi választásokon induló párt, adományként Bitcoint is elfogad. Az lenne a kérdésem, hogy Magyarországon erre van-e bármilyen jogi szabályozás? A párttámogatási 2013-as törvény értelmében minden 500.000 Forint feletti adományozó nevét és hozzájárulásának összegét a Magyar Közlönyben fel kell tüntetni. Viszont Bitcoin esetén ez nem tehető meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Bitcoinnak van árfolyama, ugyanúgy, mint egy valutának. Azt az értéket kell figyelembe venni. A vonatkozó jogszabályrész pontosan így szól: „Minden jelöltnek és jelölő szervezetnek az országgyűlési választást követő 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját.”

Kérdés: Mit tehetek akkor, ha a jegyző el akarja venni a saját birtokomat a szomszéd javára? 2 éve vettük a földet, a nyáron mérettük ki a pontos határvonalat. A szomszédos telekre szolgalmi jog van bejegyezve, 1,5 méter széles, 30 méter hosszan. Viszont a szomszéd 3,5 méter széles, 52 méter hosszan akarja használni jogtalanul. A jegyzőhöz beadták az igényt birtokháborítás miatt úgy, hogy nem is az ő birtokuk. A jegyző nem veszi figyelembe a tulajdonviszonyokat és már rendőri végrehajtással fenyeget. Hivatalos földhivatali térképvázlatunk is van, a bejegyzett szolgalmi úttal. A kormányhivatal nem adott választ már 3 hónapja. Októberben beadtuk a bíróságra is keresetet a birtokvédelmi határozatra. A jegyző személyes ügynek tekinti és minden jogszabályt figyelmen kívül hagy, visszadátumozza a határozatokat. A jogtalan földelvétel ellen hogyan tudnám érvényesíteni a jogaimat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jegyzőnek nem kell figyelembe vennie a tulajdonviszonyokat, pusztán a birtokláshoz való jog alapján kell döntenie. Azt javaslom keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve a jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve.

Kérdés: Az a kérdésem, hogy helyettes örököst szeretne az örökhagyó megadni. Ebben az esetben megoldható-e, hogy ne írjunk új végrendeletet, csak kiegészítsük azt a helyettes örökös megnevezésével, ha esetleg a nevezett örökös hamarabb hunyna el, mint az örökhagyó. Ha megoldható, akkor hogyan hiteles és elfogadható ez jogilag? Az örökhagyó ráírhatja-e saját kezűleg egy amúgy nyomtatott végrendeletre kiegészítés címszóval a befejező lap aljára, amit természetesen aláír és ráírja a kiegészítés dátumát. Vagy készíteni kell egy 3. nyomtatott lapot végrendelet kiegészítés címszóval és aláírja az örökhagyó, és ugyanazon tanúk, akik már a végrendeletet is aláírták, hitelesítve az örökhagyó aláírását.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindkét megoldás jó lehet, amennyiben az oldalak helyesen számozva vannak, illetve a törvényi feltételeknek (mindnek) egyébként megfelel.

Kérdés: Az én problémám, az egy éve ellopott motorom kérdésköre. Körülbelül egy éve eltulajdonították 50 CCM motorom. Az elkövetőt elkapták, és a motor is meglett. Természetesen darabokban, pár alkatrész nem volt már meg, de összességében közel 90% igen. Szükség volt a kárszakértő bevonására is, ami meg is történt már több hónapja. A rendőrség szerint már csak a hivatalos értesítésnek kell megjönni és mehetek érte, de csak nem jön. Azt szeretném kérdezni, mit tehetek az ügy érdekében, meg tudom valahogy sürgettetni őket? Elméletileg, ha jól tudom, akkor levelet kellene küldenem, de arra sablont nem találok. Létezik ilyesmi?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincs formanyomtatvány ilyen esetekre. Javaslom, küldjön egy levelet, amelyben érdeklődik a hivatalos értesítés iránt.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy van egy ingatlan, aminek mamám a tulajdonosa, de van apám és a testvére, akiknek van részük a házban. Papám után apámnak 3%, testvérének 43%, többi mamámé. Apám nem hajlandó aláírni, hogy el lehessen adni az ingatlant a 3%-ával. Lehetséges bármi ebben a helyzetben, hogy ne kelljen beleegyeznie abba, hogy eladjuk-e vagy sem az ingatlant?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös tulajdon megszüntetése iránt pert indíthatnak. Továbbá, amennyiben az édesapja lemond az elővásárlási jogáról az ingatlanrészt eladhatják az édesapja 3%os tulajdoni joga mellett is.

Kérdés: Felvehet a vőlegényem pénzt a bankszámlámról a jelenlétem nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Csak meghatalmazás kitöltése esetén van rá lehetőség.

Kérdés: Az EON-nál túlfizetés van a férjem halálakor. A háztartásban ketten éltünk és közösen fizettünk mindent, a szerződő fél a férjem volt. Most az EON  azt válaszolta nem tudja teljesíteni a visszafizetést, mert ezt kizárólag a hagyatéki végzésben rögzített örökös kaphatja meg. Miért kell közösen kifizetett egy háztartásban élőnek a hagyatékba felvetetni ezt az összeget? A férjem május 6-án halt meg, a hagyaték szeptember 9-én jogerőre emelkedett. Október óta levelezem az EON-nal és most ezzel utasított el, hogy a hagyatéki végzés szükséges az összeg kiutalásához. Az összeg nem örökség, egy háztartás kiadása, túlszámlázás a szolgáltató részéről.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogi szempontból ez az összeg a férjét illette meg, hiszen ő volt a szerződő fél. Tehát férje halála után az örökösét illeti meg, ezt a jogosultságot pedig jogszabály szerint igazolni kell.

Kérdés: A kérdésem a következő lenne: A barátnőm hozzánk szeretne költözni (lakhely elhagyás). A gyámhatóságon el lett indítva a kérelem és már rengeteg tárgyalást jártunk meg. 16,5 éves, anyagi háttér, környezettanulmány teljesen jó. Viszont a negatívum a gyámügy számára, hogy mi lesz, ha mi szétmennénk és hogy biztosítanám az eltartását stb… Ezzel kapcsolatban lenne egy olyan kérdésem, hogy bármi lehetőség van-e arra, hogy ehhez egy szerződés legyen írva vagy valami eltartási, hogy nekem kötelességem addig eltartani, ameddig nem lesz nagykorú.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Érdemi válasz adásához további információkra lenne szükség (életkora, munkahely, rendszeres jövedelem stb.) Azt javaslom keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, továbbá a lehetséges megoldásokról.

Kérdés: Az édesapám hagyatéki ügyével kapcsolatban kérem segítségét: A közjegyzőtől megkaptuk a teljes hatályú hagyatékátadó végzést édesapám örökségéről. Egy autóról nem sikerült megegyezni időben, ezért a közjegyzői iratokon szerepel, hogy a további jogvitát bíróságon tudom érvényesíteni.
Időközben mégis megegyeztünk. Szeretném megkérdezni, hogy milyen nyomtatványt kell beküldeni/beadni a bíróságra? (A testvérem lemond az autóról, én pedig nem kérem tőle a temetési költségek rá eső részét, amit egyedül kifizettem.) Megírtuk mindketten a lemondó nyilatkozatunkat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben nem szükséges beküldeni semmit, hiszen létrejött a konszenzus és a bírósági eljárás még nem indult meg, csupán lehetőségként van feltüntetve a közjegyzői papíron.

Kérdés: Olyan problémával fordulnék Önhöz, hogy van egy külterületi ingatlan, ami az én személyi kölcsönömből lett vásárolva ingatlan iroda által. Mikor ez az ingatlan vásárolva lett én papíron házas voltam, de már vagyonközösség nem állt fenn az akkori feleségemmel. De viszont már kialakult akkor egy élettársi viszonyom mással és a vagyonközösség vele állt fenn. Az ingatlan ugye, mint írtam az én hitelemből lett vásárolva, az élettársam nevére került. Utána elváltam a volt feleségemtől és az élettársammal folytattuk tovább az életet, dolgoztunk az ingatlanon, felújítottuk és később össze is házasodtunk. Most sajnos a házasságunk tönkrement, de viszont az ingatlan miatt jogi problémák adódtak. Azt szeretném kérdezni, mivel élettársi viszonyban éltünk és a vagyonközösség fenn állt és 1/1 tulajdonjoggal rendelkezik, nekem esetleg van közöm ahhoz az ingatlanhoz? Mert jelen információim alapján úgy tudom, hogy van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvényes vagyonjogi rendszer (azaz, ha nincs a felek között házassági vagyonjogi szerződés) az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.

Kérdés: Szeretnék tanácsot kérni. Nagyapámat (a később említett ház tulajdonosát) 1966-ban bekövetkezett haláláig a vele lakó édesapám ápolta. 1966-ban nagyapám halálakor édesapám testvérei (összesen heten voltak testvérek) az ápolásáért hálából nekiadták a házrészüket édesapámnak (sajnos nincs meg az irat!). 2004-ben édesapám halálát követően a leány testvéremmel ketten örököltük a házat, a felesége (édesanyám) haszonélvezeti jogot kapott. Édesanyám 2020-ban meghalt és ekkor szembesültünk azzal, hogy apám hét testvére közül egy részére 1966-ban 2/14 rész tulajdoni hányad mégis be lett bejegyezve. A fent említett testvér 1994-ben elhalálozott, de a 2/14 rész tulajdoni hányada még mindig most is be van bejegyezve. Mi a teendőnk? Van elévülés vagy kell póthagyatéki stb.?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ami megoldás lehet: póthagyatéki azon az ágon, hiszen kell lennie örökösnek (ezt érdemes tisztázni előtte), avagy elbirtoklás megállapítása.

Kérdés: Útszélesítés miatt nem tudok a saját telkemre autóval bejutni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Érdemi válasz adására információ hiányában nincs lehetőség, javaslom küldjön egy új levelet, amelyben részletesen leírja problémáját és a kérdést, amire szeretne választ kapni.

Kérdés: Kezes voltam egy hitelnél, amit nem fizettek, így nekem kell visszafizetni. Mivel ezt egyből nem tettem, letiltották a fizetésem 50%-át. 3 éve rendszeren vonják. És ma kaptam 1 levelet, hogy a számlámra beérkező összeget inkasszóznák Jelenleg csak a megmaradt 50% fizetés megy rá, ami 74.000 Ft. Illetve mivel 3 gyerekem van, évente 1x az adójóváírás. Elveheti a behajtó a teljes fizetés összegét? Illetve, ha a házastársam bankszámlájára utaltatom a maradék 50% fizetést ott is inkasszózhatja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Inkasszó esetén, a levonás nem a jövedelem, hanem a bankszámla ellen indul, és független attól, hogy honnan érkezik a bejövő összeg. Ebben az esetben a teljes fizetés összege levonásra kerülhet. A házastárstól viszont nem tudják vonni.

Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, hogy elválunk, a volt feleségem önkényesen ment el. Köteles vagyok-e beengedni a közös lakásunkba?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, elvileg köteles beengedni. A bíróság bármely házastárs kérelmére dönt a lakás további használatáról. Azt javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve.

Kérdés: 12 év együttélés után párom hosszan tartó betegség miatt elhunyt. 4 évig gondját viseltem, eszembe nem jutott lakhatással foglalkozni.  72 éves vagyok, az életünk normális volt, tanúsíthatják a rokonok, testvérek. Most, hogy nincs élettársi szerződésem, lakhatok tovább a lakásban vagy el kell hagynom? Én már magamnak nem tudok lakást biztosítani, nem így terveztük az életünket, az örökösök (két felnőtt gyerek) el akarják adni a házat. Nekem vagyonom nincs, egy gyerekem van, de hát az bizonytalan, a kapcsolatunk elején még házasságot is akartunk kötni, de a párom özvegyi nyugdíja miatt én nem akartam. Azt mondtam, még ráérünk, így éltünk 12 évet, de 4 évvel ezelőtt közbejött a betegség. Meddig maradhatok a lakásban, kérhetek valami lakhatási támogatást, hisz a házat 12 éven keresztül gondoztam, karbantartottam, lakhatóvá tettem, nem tudom, mit csináljak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírt nem bejegyzett élettársi kapcsolatnak nincs öröklési jogi hatása, tehát nem örököl. Amennyiben rendelkezésére áll olyan okirat, amellyel hitelt érdemlően bizonyítani tudja a házra fordított összeget követelheti az örökösöktől ennek megtérítését. A hagyatékátadó végzés meghozatala után el kell hagynia a lakást.

Kérdés: El akarnak tiltani a vezetéstől 6 hónapra, mert nem volt nálam a jogosítványom. Viszont a munkám miatt kellene, mivel ételfutár vagyok. Tudok ez ellen valamit tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Munkavégzésre nem lehet hivatkozni méltányossági kérelem esetén. Megfelelő jogi képviselet igénybevételével azonban lehetőség van csökkenteni az eltiltás tartamát. Azt javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve.

Kérdés: Egy társasházi lakásnak 90%-a a testvérem tulajdona, 10% pedig az enyém. Az adott ingatlanban jelenleg nem az öcsém, hanem a szüleink laknak, tulajdon és haszonélvezet nélkül, bejelentve. Az adott ingatlanban nem lakom, családommal máshol lakunk. Ha a családi helyzetem úgy adódik, akkor természetesen a közös költségek megfizetésével együtt a 10%-os tulajdonom miatt bármikor életvitelszerűen visszamehetek lakni? Vagy mivel ilyen kevés a tulajdoni részem, így esetleg korlátaim vannak a jogaimban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, visszamehet, azonban a testvére ún. többlethasználati díjat igényelhet Öntől.

Kérdés: Nem szüntettem meg a német telefonszámomat, mikor elhagytam Németországot, ilyenkor mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Érdemi válasz adására információ hiányában nincs lehetőség, javaslom küldjön egy új levelet, amelyben részletesen leírja problémáját és a kérdést, amire szeretne választ kapni.

Kérdés: Határozott időre bérbe adtam egy üzlethelyiséget,1000 nm-es telekkel. A telekből el szeretnék adni 600 nm-t (a bérlő ezt nem használja). A kérdésem az: a bérlőnek van-e elővásárlási joga?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincs elővásárlási joga a bérlőnek, amennyiben a bérleti szerződés ezt nem tartalmazza.

Kérdés: Ha be van adva a válás és megvan az időpont, kérhetek-e halasztást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Indokolt esetben a bíróság bármely fél kérelmére a tárgyalás elhalasztása mellett dönthet.

Kérdés: Ingatlan vásárláskor a telek nagy mérete miatt szóban megállapodtunk az eladóval, hogy a sok traktort, teherautót eltünteti a házhoz közelebb eső telekrészről, majd a hátsó részt később elkeríti, mert igényt tartana rá és hivatalosan az x rész lekerül a nevünkről ügyvéd által. Ingóság címen is fizettünk neki. Eltelt fél év és semmit nem tett. Mit tehetek ezekkel a gépekkel, autókkal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, kíséreljék meg újra felvenni a kapcsolatot a tulajdonossal, tértivevényes levél formájában. A levélben tájékoztassák a tulajdonost, hogy amennyiben nem intézkedik, a járművek elszállításra kerülnek. Így a későbbiekben tudják igazolni, hogy jogszerűen jártak el. Abban az esetben, ha a felszólító levél ellenére sem történik érdemi változás, a kerületi jegyzőnél kérelmezhetik a járművek elszállítását hatósági úton, illetve ezt saját költségükön is megtehetik.

Kérdés: Lakást bérelek tanúzott szerződéssel, társasházban társasházkezelő cégtől (számlával), mivel a lakás gondnoklakás volt régen és közös tulajdon. Bérlőként kötelességem bejelenteni magam, amit meg is tettem, de elutasították, mivel, mint kiderült az ingatlannak nincs saját hrsz-e, vagyis nem történt albetétesítés. Van-e bármi jogom ez ügyben, amit érvényesíteni tudok, nem lett közölve velem, hogy nem lehetséges a bejelentkezés és emiatt most nincs lakcímem sem. Átverve érzem magam.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, egyeztessen a bérbeadóval, hogy intézkedjen a lakás albetétesítése iránt a földhivatalnál. Amennyiben nem sikerül konszenzusra jutniuk, küldjön tértivevényes levelet számára, amelyben felszólítja a szükséges lépések megtétele iránt.

Kérdés: Tartásdíj kérelemhez a listán mi szerepelhet? Éves lebontásban.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartás mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsődlegesen a szülők megállapodása az irányadó. A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Amennyiben nem jön létre konszenzus a szülők között, a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni a gyermek indokolt szükségleteit; mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; a szülők háztartásában eltartott más gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; a gyermek saját jövedelmét; és a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.  Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző 1 évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni. Nem szükséges éves lebontásban benyújtani. A gyermek minden indokolt költsége, beleértve a lakhatást, élelmezést, ruházkodást, tisztálkodást, óvodai/ iskolai költségeket (pl.: különórák) sportfoglalkozást kulturális programokat gyógykezelést, zsebpénzt, szabadidős tevékenységet. Ez egyénenként változó lehet, nemre, korra, egészségi állapotra és egyéb körülményekre tekintettel.

Kérdés: Internet szolgáltató ügyében kérnék tanácsot. 7 évvel ezelőtt vásárolt ingatlan csak egy éve került használatba és így az internet bekötése is csak most lett aktuális. Ikerház félről beszélünk, ahol a szomszédomnál az Invitel bekötötte a kábelt több éve, azóta a Digi biztosítja náluk a szolgáltatást. Értelemszerűen a Digit kértem fel a bekötésre, ők többször jártak kint az ingatlannál, de megtagadják a bekötést, azzal a hivatkozással, hogy az kivitelezhetetlen. A szomszédom bármiben támogatna, tudja is, hogy náluk hol megy be az internet. Javasoltam a kábelcsatorna cseréjét és 2 kábel beépítését, de a Digi hajthatatlan. Más szolgáltatóval szerintem esélyem sem lehetne, hiszen azóta tereprendezés, viacolorozás volt. A kérdésem: joga van a Diginek megtagadni a szolgáltatást? Perelhetem őket, van esélyem nyerni ellenük? Pár méter kábelról beszélünk, én itt inkább hanyagságot, lustaságot látok a döntés mögött, kihasználva a monopóliumukat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem kötelesek Önnel szerződést kötni.

Kérdés: Öcsém lefényképezte a kislányomat fürdés közben. Milyen büntetés vár rá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez a cselekmény önmagában nem meríti ki a  Büntető Törvénykönyv egyik törvényi tényállását sem. Érdemi válasz adására információ hiányában nincs lehetőség, javaslom küldjön egy új levelet, amelyben részletesen leírja problémáját és a kérdést, amire szeretne választ kapni.

Kérdés: Három testvér örökölt földet. Egyikük a részét elajándékozza a testvéreknek, de a fennmaradó két testvér vagyonrészéből ki lett fizetve a föld értéke. Mit tartalmazzon egy kiegészítő szerződés, hogy ne tudják visszaigényelni a földet a későbbiekben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ajándékozási szerződés lényegi eleme az ingyenesség, tehát az ellenszolgáltatáshoz kötött ajándékozás érvénytelen, a szerződést a tartalma szerint kell elbírálni. Ebben az esetben adásvételi szerződésről beszélhetünk. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről az okiratszerkesztést illetően.

Kérdés: Mit lehet kezdeni azzal az albérlővel, aki úgy viselkedik, cselekszik, kommunikál, mintha tulajdonos lenne.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, küldjön a bérlő részére egy felszólító levelet, melyben felhívja figyelmét, hogy tartózkodjon a jogsértő magatartástól, továbbá tájékoztatja őt a lehetséges jogkövetkezményekről.  Amennyiben nem történik változás, a határozatlan idejű szerződést bármikor felmondhatja, határozott idejű szerződés esetén szerződésszegésre hivatkozva van lehetőség a bérleti szerződés megszüntetésére.

Kérdés: A kérdésem a következő volna: Egy kft-nél dolgoztam 2020. januártól egy külső vállalatnál, 2021-ben a vállalkozó beadta a felmondást a cég felé, azt nem tudom miért, de 2021. okt. 10-én már a külső cég nem biztosított számunkra munkát, így a vállalkozó összehívott minket okt. 15-én és közölte velünk, hogy állományban kell, hogy tartson minket nov. 1-ig, mert neki 2 hónapos felmondása van és csak így tudja kiharcolni az álláspénzt, nekünk viszont azt mondta, hogy nyugodjunk meg ő felénk fizetni fogja az állást október és november hónapra. Novemberben ajánlott nekünk egy olyan munkát, ami heti hazajárós, de konkrétan nem közölte, hogy ki menjen. Majd november 19-én kaptam egy levelet, hogy nov. 1-től azonnali hatállyal felmondott nekünk. Én természetesen felhívtam, mi ez a levél és kértem akkor a kilépő papírjaimat, erre az volt a válasz, hogy majd december 5-én megkapom, mivel november 30-ig nem adhatja ki, mert akkor jár le a 30 nap. A mai napig nem kaptam meg se a papírokat, se a bent maradt  szabadság pénzt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon köteles kiadni a szükséges igazolásokat. Ez a határidő vonatkozik a munkabérre, illetve az egyéb járandóságokra is. További érdemi válasz adására információ hiányában nincs lehetőség, javaslom, küldjön egy új levelet, amelyben részletesen leírja problémáját és a kérdést, amire szeretne választ kapni.

Kérdés: Telek után közművesítés érdekeltségi hozzájárulás befizetve, építési közösség tagja nem voltunk, ennek összegét kérnénk, ami nem jár azzal, hogy nem csatlakozhatunk a közműre. Ha lehet, erre vonatkozó jogszabályt ismertetni szíveskedjenek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Érdemi válasz adására információ hiányában nincs lehetőség, javaslom, küldjön egy új levelet, amelyben részletesen leírja problémáját és a kérdést, amire szeretne választ kapni.

Kérdés: Üzlethelyiség előtt felfestett parkolóhely. KRESZ tábla nem jelzi a parkolót, és nem is fizetős. Ha jól értem ez ettől még közterület. Az üzlet tulajdonosának joga van-e rá, hogy megtiltsa az ott parkolást nem saját vásárlói részére. Hasonlóan a magánparkoló kiírás, mit jelent egy ilyen helyen. Ha valamilyen módon valóban bérel valaki egy ilyen parkolót, honnan lehet azt tudni, hogy nem csak önkényesen foglalta le. Hogyan tudom magánszemélyként ezt eldönteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az üzlet tulajdonosa az önkormányzattól bérli a helyet megtilthatja a parkolást mások részére. Ilyen esetben egy tábla jelzi, hogy a parkolóhely csak a vásárlók számára van fenntartva. Önkormányzattól kikérhetőek a szükséges adatok.

Kérdés: Nem látnak el az orvosnál, mert nincs védettségi papírom, nem vagyok beteg és az oltástól biztos az leszek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Érdemi válasz adására információ hiányában nincs lehetőség, javaslom küldjön egy új levelet, amelyben részletesen leírja problémáját és a kérdést, amire szeretne választ kapni.

Kérdés: Új lakásba, más helyiségbe költözök. Én továbbra is itt szeretnék szavazni. Mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Főszabály szerint a bejelentett lakóhelye szerinti választókörzetben tud szavazni. Azonban lehetősége van átjelentkezni másik szavazókörzetbe, a Nemzeti Választási Iroda honlapján meghatározottak szerinti kérelem benyújtásával.

Kérdés: 9 éve dolgozom egy külker cégnél, mint üzletkötő, volt 1 hét kiesésem benne. Mivel nem megy jól a cégnek a főnököm mondta, hogy nem akar elküldeni, de ha tudok valami más munkahelyet, menjek el. 63 éves vagyok. A kérdésem az lenne, hogyha közös megegyezéssel mennék el, mert ugye ezt szeretné, jár-e végkielégítés-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös megegyezés esetén főszabály szerint nem jár végkielégítés, azonban ez a felek megállapodásától függ. Hiszen közös megegyezés esetén elviekben a felek akarata érvényesül. A közös megegyezést nem köteles aláírni, ha ezzel hátrányos helyzetbe hozná munkáltatója. Azt javaslom, ha nem tudnak megegyezni, várja meg míg munkáltatója felmond önnek.

Kérdés: A szomszéd kutyája (párzási szezonban) átjár a szuka kutyámhoz, sajnos általában eredményesen. Nekem (nekünk a családnak) ez plusz több ezer forintba és még több kellemetlenségbe kerül. A kan kutya és a kerítés (amin átjön) a szomszéd tulajdona. Neki lenne kötelessége, hogy a kutyáját otthon tartsa. Ha szólok neki, csak vigyorog, hogy “legalább jó volt nekik”. Lehetne-e ezért kártérítést kérni tőle? (Egy vemhes kutya és később a kiskutyák etetése sajnos nekünk plusz teher, ráadásul örülhetünk, ha a kis “korcsokat” el tudjuk ajándékozni…). Egyébként a férfi külföldön dolgozik, a felesége másik városban, a gyerekek már külön élnek. Nem tudom, egyáltalán ki gondozza a három kutyájukat? Husky kan + két “öleb”.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsődlegesen írásban szólítsa fel a szomszédját arra, hogy a biztosítson olyan kerítést, amelyen a kutya nem tud átmenni, illetve más módon is gondoskodjon arról, hogy a kutya ne tudjon átmenni. Amennyiben ilyen módon nem sikerül rendezni az ügyet, úgy a település jegyzőjétől kérhet birtokvédelmet a további kellemetlenségek elkerülése végett.  Kártérítésre ilyen esetben nem tarthat igényt, a leírtak alapján.

Kérdés: Jelenlegi munkahelyemen több, mint 3 éve dolgozom. 2021 októberében sikerült áthelyeztetnem magam egy másik munkakörbe. Ennél a váltásnál a munkáltató 2 hónap próbaidőt határozott meg. Szeretnék érdeklődni egy esetleges “forgatókönyvről”: Nem felelek meg a próbaidő végéig, és a munkáltató felkínálja a korábbi pozíciómat vagy egyéb munkakört, amit én visszautasítok, emiatt a munkáltató elbocsájt. Ebben az esetben jogosult leszek végkielégítésre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyve meghatározza azokat az eseteket, amikor nem jár végkielégítés. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 65.§ (5) bekezdése alapján nem köteles elfogadni a felajánlott pozíciót. Amennyiben nem állapodnak meg, a munkáltató köteles felmondani önnek és kifizetni az önnek járó végkielégítést.

Kérdés: A telekre nézhet a szomszédom kamerája?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a kamera veszi a szomszédos ingatlant is, továbbá az ott tartózkodó emberekről felvételt készít vagy készíthet, jogellenesnek minősül. Ez birtoksértő magatartás, illetve a magánlakás sérthetetlenségéhez fűződő alapjoguk sérül, hiszen bármikor kép és hangfelvétel készülhet önökről akaratuk ellenére. Jogorvoslat: a helyi jegyzőnél és / vagy a NAIH-tól kérhető.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy apasági megdöntésében jártas ügyvédet keresek, aki elvállalja és segít nekem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Irodánk családjogi vonatkozású ügyekben is készséggel áll rendelkezésére. Keressen minket bizalommal.

Kérdés: A probléma egy garázs kiadása és a bérlők. A garázs a mi tulajdonunkban áll, amely megüresedett és szerettük volna kiadni, ami sikerült is. Ragaszkodtak a bérlő jelöltek, hogy ne szerződéses legyen, ami kissé furcsa volt, de nekünk is könnyebb volt, így hát belementünk. Természetesen bekövetkezett, amitől féltünk és nem fizettek, már hosszú hónapok óta, egészen pontosan 4 részlettel tartoznak. Kerestük őket rengeteg formában, telefonon, sms, email, tértivevényes levél, ellenben az ígérgetésen kívül semmi válasz nem érkezett. Cseréltünk azóta zárat a garázson, amiről ők is tudnak, de nem reagáltak rá semmit. A kérdés a következő: Jogilag mennyire lehetséges és támadható az, ha egy lomtalanító brigáddal az összes bent található értéket eltakaríttatjuk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, kíséreljék meg újra felvenni a kapcsolatot a tulajdonossal, tértivevényes levél formájában. A levélben tájékoztassák a tulajdonost, hogy amennyiben nem intézkedik, az ingóságok elszállíttatására fog sor kerülni. Így a későbbiekben tudják igazolni, hogy jogszerűen jártak el. Az elszállítás legyen dokumentálva.

Kérdés: Férjem 13 év házasság után egyik nap bejelentette, hogy ő mást szeret, a nagy korkülönbségre hivatkozva, ugyanis ő 14 évvel fiatalabb nálam, és egy hónapom van arra, hogy a közös fiúnkkal, meg előző házasságomból született gyerekeimmel megoldjam a lakhatást. Ugyanis akkor éppen anyósomék házában éltünk. Megoldottam, kerestem albérletet közel a fiúnk iskolájához és a munkahelyemhez. Anyagilag segítenek a lányaim is, mert 19 és 22 évesek. A gond az, hogy azóta sem segít anyagilag, csak a gyereknek vett egy-két dolgot. Felajánlott havi 50 ezret, de ezt is csak a válóper után adná. Én meg a fizetése 20%-át kértem. Most azzal fenyegetőzik, hogy heti váltás lesz, ha nem egyezek bele, így nem kell semmit fizetnie. Én ezt nem szeretném, mert nagyon ellenem neveli a gyereket, tiszteletlenül beszél velem. Kérdésem: mennyi esélye van annak, hogy ezt a bíróság megítéli, mert most az új apatörvénnyel vagdalódzik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartásdíj mértékéről és megfizetésének módjáról a bíróság dönt, amennyiben a felek nem tudnak megállapodni. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve. Százalékos meghatározás már nincsen, cask fix összeget lehet kérni / megítélni.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy mi számít közös vagyonnak? Jelenleg házasságban élek, de sajnos kezd tönkremenni és szeretnék kicsit tisztán látni. A ház a férjem nevén van és az övé is 2009 óta, én 2012 óta lakom itt és 2014 óta élünk házasságban.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házasság megkötésétől fogva házastársi vagyonközösség jön létre. A házastársak közös tulajdona lesz fő szabály szerint, minden, amit a házasság fennállása alatt együtt vagy külön-külön szereztek.

Kérdés: Jogom van elmennem itthonról 13 évesen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincs, hiszen szülei a törvényes képviselői, ők felelnek önért ameddig kiskorú.

Kérdés: Az a problémám, hogy örököltünk egy parasztházat édesanyámtól a nővéremmel együtt, amit én újítottam fel részben, ahol én laktam és kívülről is. Édesanyámat mi tartottuk el a feleségemmel 28 évig, most a háznak a felét követeli pénzben, az értékbecslő 19 millióra becsülte fel. De ő semmit nem tett a ház megóvása érdekében. Milyen megoldás van erre az ügyre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvényes öröklés rendje szerint kötelesek átadni a hagyaték testvérére eső részét. Bírósági úton hagyatéki hitelezői igényt érvényesíthetnek testvérével szemben

Kérdés: Felmondhatok azonnali felmondással, ha agresszív, kötekedő, testi épségre veszélyt jelző kollégával kell együtt dolgoznom, amit persze többször jeleztem a munkáltatónak? Felmondási időt követelheti a cég? Anyagilag megkárosíthat a munkáltató, ha továbbviszem a problémám?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az azonnali hatályú felmondás jogával abban az esetben is élhetünk, ha a munkáltató olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ezt minden esetben írásban indokolni kell. A felmondás tartalmának világosnak és pontosnak kell lennie, továbbá meg kell felelnie a valóságnak. Fontos, hogy az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül lehet gyakorolni.
A munkáltató nem károsíthatja meg ilyen indokból.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a munkatörvénykönyvben van-e olyan rész, amely a munkaidő beosztásra vonatkozik? Visszamegyek dolgozni 2 éves kisfiam (3 gyerek) mellől dolgozni 4 órában. Viszont a munkáltatóm délután 3-tól este 7-ig osztott be és nem nagyon akar ezen változtatni. Viszont így nem lehetek a családdal tartalmasabb időt. Erre, hogy mely idő intervallumban oszthatnak be egy kisgyerekes anyukát van-e valami jogszabály?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincs, napközben bármely időszakra beosztható. A következőket kell csupán szem előtt tartania a munkáltatónak:  kisgyermekes munkavállaló esetén a gyermek 3 éves koráig egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása alapján alkalmazható, a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be, rendkívüli munkaidő vagy készenlét, továbbá éjszakai munka nem rendelhető el.

Kérdés: Tudtomon kívül lehetek a férjem által felvett hitelben adóstárs, amiről csak a férjem halála után szereztem tudomást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az adóstársakra a készfizető kezesre vonatkozó rendelkezések az irányadóak. A férje okán keletkezhetett közös tartozásuk, aminek a „másik” felét akár örökölheti is. Érdemes végiggondolni a hagyaték elfogadását.

Kérdés: Mit tehetek, ha a jogilag a saját lakásomban egy családtagom engem zavaró, nyugalmat sértő tevékenységet végez, végeztet? Pandémia idején?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Érdemi válasz adására információ hiányában nincs lehetőség, javaslom, küldjön egy új levelet, amelyben részletesen leírja problémáját és a kérdést, amire szeretne választ kapni. Pontosan ki, mit és mikor tesz stb…..

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy váláskor megegyeztünk egy fix összegben a volt feleségemmel gyermektartás jogcímén. Ezt az összeget minden hónapban a megbeszéltek alapján elutaltam a bankszámlájára. Most kaptam egy bírósági  letiltó végzést, ami kimondja, hogy a munkahelyemet értesítik, hogy vonja le az összeget minden hónapban. Ez jogszerű? Mindezt úgy követeli, hogy a láthatást nem biztosítja rendszeresen a jelenlegi páromra hivatkozva? Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bíróság bizonyos esetekben elrendelheti, hogy a tartásdíj a munkabérből kerüljön levonásra. Javaslom, amennyiben a későbbiekben sem rendeződne a helyzet, a kapcsolattartás végrehajtására indítsa el az eljárást. Továbbá forduljon ügyvédhez és konzultáljon vele a részletekről.

Kérdés: Mennyire szabályos, hogy a 23 nap szabadságomból a cég rendelkezett 22 napommal? Szeretném azt is megkérdezni, hogy mivel a cég önhatalmúlag kiadta a szabadságaimat és lesz kb. 8-9 nap leállásunk, amire miattuk nem maradt szabadságom, mit írhat be azokra a napokra a cég? 1 éven belül hány hónap keretidő engedélyezett?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogszabály alapján hét nappal rendelkezhet a 23-ból. Főszabály szerint 4 hónap lehet egy munkaidőkeret hossza, azonban 6 hónapos egységek is meghatározhatók bizonyos esetekben. Az állásidő szabályai szerint kell majd díjazást megállapítani és fizetni a leállás időszakára.

Kérdés: Magánvádas vagy pótmagánvádas eljárás mikor indítható, zaklatás, magánlaksértés ügyében?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A  tudomásszerzéstől számított 30 napon belül indítható magánvádas eljárás.

Kérdés: Tértivevényes levelet nem a címzett veszi fel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Érdemi válasz adására információ hiányában nincs lehetőség, javaslom küldjön egy új levelet, amelyben részletesen leírja problémáját és a kérdést, amire szeretne választ kapni.

Kérdés: A munkáltató nem vezeti be a kötelező oltást a munkahelyen, helyette előírta, hogy aki nincs beoltva vagy nincs védettségi kártyája, annak minden nap el kell végezni az antigén gyorstesztet, melynek költségét 2022. január 31-ig a cég vállalja, de ezután a dolgozó béréből lesz levonva, ami havonta kb. 50.000 Ft. Jogszerű-e, hogy csak a nem oltottakat teszteli, amikor az oltott is lehet hordozó? Jogszerűen vonja-e le a dolgozó béréből a gyorsteszt árát, amikor egyéb intézkedésekkel is biztosítható lenne az átfertőzések megakadályozása, mert erre már gyakorlattal is rendelkezik a cég?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a munkáltató az általános kötelezettségeinek teljesítése okán rendeli el a teszt elvégzését, továbbá a teszt az egészséges és biztonságos munkavégzés feltétele, úgy ő köteles fedezni az ezzel összefüggő költségeket.

Kérdés: Nappali tagozaton folytatott duális képzés mellett létesíthetek-e KATA-s vállalkozást? Kell-e ehhez a partnercég vagy az iskola engedélye, illetve tudniuk kell-e róla egyáltalán? Teljesen más terület, mint amit a partnercég csinál. A hallgatói munkaszerződésemben nincs külön említés ilyesmire vonatkozóan, csak a szokásos, hogy amit nem tartalmaz a szerződés, az a munka törvénykönyve szerint megy.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen létesíthet, a munkáltatónak és az iskolának sem szükséges az engedélye. Nem terheli tájékoztatási kötelezettség, mivel ez a tevékenység nem sérti munkáltatója jogos gazdasági érdekét.

Kérdés: Jó napot azt szeretném kérdezni, hogy még nem lett átírva a villany, mennyi pénzbüntetés járhat érte (5 éve)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! 180 napon túli bejelentés esetén bruttó 6 ezer forint, egy évet meghaladó késés esetén pedig 12 ezer forint. Ennek megfelelően emelkedik a díj 5 év után.

Kérdés: 5,5 év után most fogok visszamenni a munkahelyemre 2 gyermek után, részmunkaidőben (6 óra) és távmunkában / home office. Az lenne a kérdésem, hogy van valami szabályozás a hétvégi munkaidőre? Úgy tudom, 2 gyerekes anyukaként vasárnap egyáltalán nem és szombaton is csak havi 2 alkalommal dolgozhatok. Vonatkozik ez a részmunkaidőre és home office-ra is? Hol találok erre bármiféle szabályozást? 

Válasz: Tisztelt Kérdező! Gyermeke 3 éves koráig egyenlőtlen munkaidő beosztás csak az ön hozzájárulása esetén alkalmazható, továbbá a heti pihenőnapok sem oszthatók be egyenlőtlenül. Erről a Munka Törvénykönyvének 113 -as §-a rendelkezik.

Kérdés: Jogom van-e a lakásban tartózkodni, lakni, ha a testvérem nevén van a lakás, de van 50 százalék köteles részem apám után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a jogerős hagyatékátadó végzés alapján ön a lakás ½ arányú tulajdonosa, jogosan tartózkodik a lakásban.

Kérdés: Sógorom elhunyt, házastársa, gyermeke nincs. A szülők 30 éve elváltak, sógorom az édesanyjával élt haláláig. Az ingatlan, amely hagyatékra került, az idén került sógorom nevére, melynek vételárát az édesanyjával közösen rendeztek havi szinten. A kérdésem az, hogy az édesapa, aki 30 éven át nem segítette fiát (csak telefonon tartották a kapcsolatot) törvényesen örököl vagy ezen ingatlant be lehet-e sorolni az ági jellegű vagyontárgyak közé?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben leszármazó és házastárs nincs a szülők örökölnek fejenként egyenlő arányban. A leírtak alapján nem minősül ági vagyonnak.

Kérdés: Egy csongrádi autós iskolában kb. egy hónapja szerezte meg a gyerekem a  a jogosítványt. És most kapott értesítést, hogy van elmaradt kifizetetlen órája. Ami azért sem lehetséges, mert addig nem is mehetne vizsgázni. Mit tehetek, ha követelik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben azt javaslom, küldjenek tértivevényes levelet az autósiskola részére, amiben kifogásolják a tartozást, továbbá kérjenek papíralapú igazolást a fizetési kötelezettség létrejöttéről. Amennyiben biztosak benne, hogy nincs elmaradt számlatartozásuk és az autósiskola sem tudja ezt igazolni, hagyják figyelmen kívül az értesítőt. Amennyiben a MOKK-tól FMH-t kap, arra mindenképpen határidőben és szabályszerűen mondjon ellent. Általában ez végleg megakasztja a folyamatot.

Kérdés: Olyan problémám van, hogy 2016. júniusában kötöttünk egy internet szerződést a Telecommal, melyet két hónap elteltével felbontottunk. Évek óta kapok különböző felszólító leveleket különböző behajtó cégektől, hogy tartozásunk van a Telecom felé olyan hónapokra (és a hónapok száma mindig bővül) amikor már nem voltunk velük szerződésben. Első alkalommal rögtön bementem a Telecomhoz reklamálni, ahol elismerték, hogy nincs már arra az időre élő szerződésem velük, a követelést mégse állították le, sőt a most kapott levélben már decemberig kérik a tartozást. Ilyen esetben hová lehetne már fordulni, mert a Telecom már elzárkózik mondván ők már eladták a tartozásunkat a behajtó cégnek. De nem szeretnék olyat kifizetni, ami nem jogos. 

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, kérje írásban a szolgáltatótól, illetve a behajtó cégtől az ügyszámra való hivatkozással az ügyről való részletes tájékoztatást és kimunkált elszámolást. Amennyiben a MOKK-tól FMH-t kap, arra mindenképpen határidőben és szabályszerűen mondjon ellent. Általában ez végleg megakasztja a folyamatot. Mindentől függetlenül a leírtak alapján erősen feltételezhető az elévülés bekövetkezése is.

Kérdés: Másodfokú ítélet ellen (bírói elfogultság, mulasztás, ügyvéd felkészületlensége, visszatartott információk), milyen végső lehetőség kezdeményezhető? Több milliós igazolt ági vagyon, + felújított ház 100% tulajdon is megosztásra került. Feleségnek külön vagyona nem volt (szóban nyilatkozott kb. 1,5 millió hozzájárulásról), szemben a másik fél bizonyított 6,6 millió összeggel, a házon kívül. Nászajándék ingatlan az ajándékozó szándékának meghiúsulása miatt jogtalan ítélet következtében ért kára miatt mit tehet tenni, egy személyre történt bejegyzés esetén?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Felülvizsgálat kezdeményezhető, amennyiben annak feltételei fennállnak. Ehhez ismerem kellene az iratokat.

Kérdés: Külföldön élő magyar szülőktől a kint született gyermekre vonatkozóan elvehetik-e a szülői felügyeleti jogot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben magyar állampolgárok a magyar szabályozás is vonatkozik rájuk. Elviekben van rá lehetőség súlyos, illetve indokolt esetben.

Kérdés: Feleségem házasságtörést követett el, megromlott a viszonyunk és 1-2 hónapja gyakorlatilag nem lakik otthon velem és két gyermekünkkel (4,5 és 8 évesek). Az elmúlt 2 hónapban egyedül nevelem őket, én gondoskodom róluk. Válókereset egyelőre még nincs beadva. Az anya az elmúlt 1 hónapban gyakorlatilag nem járt a gyerekek közelében, nem foglalkozott velük, összesen kétszer pár órára vitte el őket, hogy a szeretőjével ismertesse meg a kicsiket. Az elmúlt időszakból elég sok van a lajstromján: kimaradt éjszakákra, a szeretőjével vagy ittasan az utcán csavarogva. Egyszer eltűnt személyként is bejelentettem pár hete, amikor először nem jött haza éjjel. Több egyértelmű jele van annak, hogy rossz anya és rossz hatással van a gyerekekre és a szeretőtől is féltem a gyerekeket, különösen a kislányt. Azt szeretném kérdezni, hogy egyelőre bírósági végzés, válókereset stb. nélkül, van-e jogom megtiltani, hogy elvigye a gyerekeket otthonról? Megtilthatom-e, hogy a szeretőjével találkozzanak a gyerekek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jelenlegi helyzetben nem tilthatja meg, hogy felesége elvigye a gyerekeket, továbbá azt, sem, hogy a harmadik féllel találkozzanak. Azt javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve. Mihamarabb indítsa meg a válópert, ott kérhet ún. ideiglenes intézkedést is, ha a feltételei fennállnak.

Kérdés: Van egy társasház, egyik szomszéddal közös (sarki) tető rész és padlásfeljáró van. Mindenféle bejelentés és megkérdezés nélkül neki álltak a munkának. Amivel nem is lett volna gond, de a munka befejeztével kaptunk szó szerint egy cetlit, amin közel 200 ezer Ft fizetést kér a szomszéd a munkálatok után. Nem számla. Se cégnév, se pecsét, se aláírás, se dátum, semmi nincs feltüntetve ezen a papíron. Azt az információt kaptam, ilyen nem létezik, neki és a kivitelezőnek munka kezdete előtt kellett volna szólni, egy nyilatkozatot aláírni, ekkor és ilyen munka lesz, x nm2 árral és a közös rész x nm2, amit elfogadok-e, hogy kifizetem. Semmit nem kaptam, sem szóban, sem írásban. Mivel társasház így van közös képviselet, akiknek havi díjat utal minden lakó. (víz, felújítási alap pl. udvar járda, faházak.) régi túlfizetésünk volt közös költségben, plusz a felújítási alapban önkényesen megkérdezés nélkül a társasház nem utalta nekünk ezt az összeget vissza, hanem a szomszédnak. Jogtalannak gondolom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A korrekt válaszhoz ismernünk kellene minden körülményt, ill. a TH SZMSZ-ét és a közgyűlési határozatokat is.

Kérdés: Válás után, ha a közös felügyeletben egyezünk meg a két gyereket illetően beleszólhatok abba, hogy a férjem részéről kivel találkozhatnak a gyerekek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapvetően nem tilthatja meg, hogy a gyermekek kivel találkozzanak. Közös felügyelet esetén a szülők a gyermeket érintő minden lényeges kérdésben közösen kell, hogy döntsenek. Amennyiben nem tudnak megegyezni érdemes a gyámhatósághoz fordulni. A gyámhatóság a gyermekek érdekeinek szem előtt tartásával dönt a vitás kérdésről.  

Kérdés: A börtön büntetés ideje alatt letét telefonom eltűnése…

Válasz: Tisztelt Kérdező! Érdemi válasz adására információ hiányában nincs lehetőség, javaslom, küldjön egy új levelet, amelyben részletesen leírja problémáját és a kérdést, amire szeretne választ kapni.

Kérdés: Többszörösen szervizelt tv továbbra sem működik rendesen. Békéltető testület ajánlása a termék cseréje vagy vételár visszafizetése volt. A cég, ahol vásároltam, elutasította az ajánlást. Feljelenthetem a céget? Kell ügyvédet keresnem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A nyilvánosságra hozatal okán érdemes jelezni a Békéltető Testület felé, hogy a cég nem kíván teljesíteni az ajánlás ellenére. Bírósági peres eljárás keretében még érvényesítheti igényét, ennek megindításához javaslom, keressen fel egy ügyvédet.

Kérdés: Szeretnék nyugdíjba menni 2022. szeptemberétől vagy ahogy kialakul közben. Már nyugdíjas korú vagyok, csak tovább dolgoztam vezetőként. Köteles-e a munkáltatóm felmentéssel elengedni vagy ha nem, milyen formában kell elengednie. Mit javasol, mikor jelezzem ezt a szándékomat felé? Semmiképp nem akarok hamarabb eljönni szept. 1- nél, mert nagyon kevés a dolgozó, a nyári szabadságolás idején ezért még dolgozni szeretnék, hogy ne egy emberre maradjon az egész nyár. Ha csak nyáron szólok, az későn van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közalkalmazotti jogviszony nyugdíjba vonulás esetén megszüntethető közös megegyezéssel és felmentéssel, továbbá bizonyos esetekben lemondással. A felmentési idő legalább hatvan nap, a nyolc hónapot azonban nem haladhatja meg. A felmentési idő hatvan napos időtartama öt év közalkalmazotti jogviszony esetén kezd növekedni egy hónappal. A hatvan napos felmentési idő közalkalmazotti jogviszonyban töltött harminc év után hat hónappal nő meg. Közös megegyezés esetén minden a felek megállapodásától függ, így nyáron is közölheti nyugdíjba vonulási szándékát. Felmentés esetén érdemes előbb tájékoztatni a munkáltatót.

Kérdés: Joga van-e egy főnöknek ahhoz, hogy töröltessen egy messenger csoportot, amiben ő nincs benne?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincsen joga.

Kérdés:Kérdésre a tanú előadja: – nem emlékszem, – de előfordulhatott… Kérdésem: Ez a válasz megfelel-e a hamis tanúzásnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez NEM hamis tanúzás.

Kérdés: Mennyi bérleti díjat kell fizetni a tulajdonosnak, az egész évit, azaz 200 eurót vagy tört évre 216 napra (200/365)*216=118,35 eurót?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetekben elsődlegesen a szerződés tartalma az irányadó. A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni. Az pedig, hogy mi minősül az időszak végének, a szerződés gazdasági természetétől függ, a tevékenység jellegéből adódóan különböző időtartamot jelenthet.

Kérdés: A kérdésem a következő: a garázsomat hó közben adtam el, május 10-én, ami lakásszövetkezeti kezelésben van, a lakásszövetkezet részemre küldte ki a havi csekket, hogy fizessem be a díjat. Kérdésem: az új tulajnak vagy nekem kell a díjat megfizetni, azért kérdem a fórumot, mert eddig sehol nem találtam rá választ.

Válasz:Tisztelt Kérdező! Az adás-vételi szerződés megkötése után keletkező költségeket az új tulajdonosnak kell teljesítenie. Tehát itt közösen fizetik az egy hónapot, arányosan, ha csak ettől eltérően nem állapodtak meg.

Kérdés: Az udvarunkon van egy nagy diófa, már akkor ott volt több éve, mikor a szomszéd előttünk megvette a házat, a kerítésétől kb. 1,5-2 m-re. Most már hatalmas. A kérésükre a házuk felől levágtuk az átlógó vagy a tetőre érő ágakat, mert őket zavarja. Takarítjuk az ereszcsatornájukat is. Most átjött minősíthetetlen hangon ordított, hogy az utcán – de a mi kerítésünk vonalában kupacba rakva- ott maradt a levél. És ebben a viharos szélben állítólag behordta a teraszukra. A terasz a négyzet alakú ház túlsó végén van, a négyzet alapon beül. Az utcáról nem is látszik. Követeli, hogy vágjuk ki azt a több évtizedes diófát, mert őt zavarja. Mindezt sértő megjegyzések kíséretében, hogy koszosak vagyunk, ronda az udvarunk. Mivel minden épülete nekünk háttal van nem is láthatja, csak szándékosan. Mi a kötelezettségem a szomszéddal szemben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, forduljanak az illetékes jegyzőhöz a vita eldöntésének okán.

Kérdés: Veszít-e az értékéből az ingatlanom, ha felette a szomszédban több kábel átvezetésre kerül. Engedjem-e, hogy már a 3. kábelt is áthúzzák?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, csökken az értéke. Tulajdonosként jogorvoslattal élhet az engedély kiadása ellen.

Kérdés: Ingatlan iroda által meghirdetett ingatlan vásárlást indítottam el.  Az adásvételi szerződés aláírására a tulajdonos nem jelent meg, betegségre hivatkozott. Az ügyvéd előre elkért tőlem 180.000 Ft munkadíjat. Az ügyvéd szóban “elfelejtett ” tájékoztatni, hogy az ingatlanon közel 8 milliós jelzálog van. Hosszas huzavona után kiderült, hogy egy személy Ausztráliában él és nem tudnak vele kapcsolatba lépni. Az ingatlan nem tehermentesíthető. Miután az ügyvéd bekért minden dokumentumot, próbálta a kapcsolatot felvenni a külföldön élő rokonnal, de eredménytelenül. Végül közölte, hogy ő az eladó családnak dolgozott, kérjem tőlük vissza az ügyvédi díjat. Nekem visszaadott 66.000 Ft-ot, továbbá közölte, hogy egy újabb adásvétel esetén keressem meg és jutányos áron elkészíti a szerződést. A kérdésem ezzel kapcsolatban annyi: jogos volt-e az ügyvédi költség visszatartása? Én úgy gondolom, hogy becsapott és egyáltalán nem ügyvédhez méltó magatartást tanúsított!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben az Önök közötti megbízási szerződés tartalma az irányadó. Általánosságban igaz, hogy az ügyvédi megbízási szerződés nem eredménykötelem, hanem gondossági, azaz az ügyvédi díj akkor is jár, ha a szerződés nem jött létre. Az ingatlanok adatait és terheit a közhiteles, bárki számára hozzáférhető ingatlan-nyilvántartás tartalmazza.

Kérdés: Az iránt érdeklődnék, hogy mobil applikáció (szoftver) fejlesztése esetén szükséges-e vállalkozás indítása, amennyiben külföldi, kiadásra szakosodott cég végzi a kiadást és ez a cég áll kapcsolatban a terjesztővel (az online vásárló felülettel azaz appstore-ral, ahol a szoftver megvásárolható) vagy mint magánszemély végezhető-e így ez a tevékenység, akár munkanélküliként is? Az is érdekelne mi a helyzet ugyanebben az esetben, ha az app ingyenes és abban megjelenített reklámokból származik a bevétel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem szükséges vállalkozás indítása, megbízási szerződés keretében is végezheti az adott tevékenységet. Azonban, ha a reklámokból származó bevétel önt illeti meg akkor, szükséges kiváltani a vállalkozói engedélyt.

Kérdés: Kérdésem, hogy az orvosi igazolást elkérheti-e a biztonsági őr az üzletben, ha nincs rajtam maszk? (Azt az orvosi igazolást, ami igazolja, hogy betegségből adódóan nem hordhatok maszkot.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, joga van ellenőrizni az igazolást, ha belépést ehhez kötik.

Kérdés: Inkasszó előtt kell-e értesítsen a végrehajtó? Azt sem tudom miért inkasszózott 270 ezer Ft-ot. Amit kinyomoztam azóta az az, hogy állítólag a faktoring cég is küldött leveleket, de nem kaptam semmit. Külföldön éltem, szüleim más ügyek postáit átvették, erről a távközlési tartozásról nem volt tudomásunk. A szolgáltató sem találja, 2013-as állítólag.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fel kell hívnia a teljesítésre, de mire az Önhöz ér (ha egyáltalán elküldi), addigra az inkasszó már működhet. Mindenféleképpen javaslom az iratok megtekintését és szakemberrel (ügyvéd) való konzultációt, mert a távközlési szolgáltatások egy év alatt évülnek el. A leírtak alapján alappal feltételezhető itt is az elévülés, csak az hivatalból nem vehető figyelembe, ergo a megfelelő módon kell rá hivatkozni stb.

Kérdés: Egy rövid bevezető: Egy EU-n kívüli országban van egy cégünk, online értékesítést végzünk, és vannak magyar vásárlóink. Az áru bejutasa az országba nagyon lassú, és a vevőnek sok formanyomtatványt kell kitöltenie, annak ellenére, hogy mi úgy küldjük a termékeinket, hogy a cégünk fizeti az ÁFA és vámköltségeket. A vásárlónak 2-3 hetet kell várnia az áru kipostázásáig. Jelenleg 3-4 rendelésünk van Mo-ról. Szóval a kérdés, ha lenne egy magyarországi képviselőnk, akinek rendes munkaszerződése lenne a cégünkkel, hozzá hivatalosan vámkezelve, ÁFA kezelve elküldenénk pár terméket. És ha valaki rendel tolunk online, akkor a képviselő feladhatná a csomagot. A termék nem a képviselőé, ő nem forgalmazza a terméket, csak a cégünk termekéit továbbpostázza,ha rendelés érkezett. A kérdés, hogy van-e erre lehetőség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, van lehetőség állandó, közvetlen kereskedelmi képviselet alapítására. Ez a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg.

Kérdés: 2020 elején négyen elhatároztuk, hogy Amerikába utazunk és bérelt gépkocsival bejárjuk a 66-os utat. Az utazást egy Kft. szervezte és az ajánlatban megadott összeget a barátommal mindketten átutaltuk az irodának. Másik barátom és felesége egy héttel később utalta a pénzt, s amikor kiderült, hogy a pandémia miatt nem utazhatunk, másik barátomék visszakérték és vissza is kapták a befizetett összeget (kezelési költség levonása után). A barátom, mint szerződő fél – nevemben is ő járt el és írta alá a szerződést – beleegyezett a voucher elfogadásába, amit 2021. dec. 31-ig lehet felhasználni. Szeretnénk visszakapni a pénzünket, de a szegedi székhelyű iroda júliusban azt a választ adta, hogy nem zárkózik el a pénz visszafizetésétől, de erről majd a voucher lejáratakor beszéljünk újra. Én attól tartok, hogy – mivel nem használtuk fel a vouchert dec. 31-ig – az iroda nem fizeti vissza a befizetett összeget. Hogy kaphatjuk vissza a pénzünket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben az önök között létrejött szerződés az irányadó, javaslom, hogy az alapján próbáljanak megegyezni. Pontosan milyen szerződést és milyen tartalommal kötöttek? Annak ismerete nélkül nem lehet korrekt állásfoglalást adni.

Kérdés: Ingatlan vásárláskor a telek nagy mérete miatt szóban megállapodtunk az eladóval, hogy a sok traktort, teherautót eltünteti a házhoz közelebb eső telekrészről, majd a hátsó részt később elkeríti, mert igényt tartana rá és hivatalosan az x rész lekerül a nevünkről ügyvéd által. Ingóság címen is fizettünk neki. Eltelt fél év és semmit nem tett. Mit tehetek ezekkel a gépekkel, autókkal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben az önök között létrejött megállapodás az irányadó. Javaslom, hogy postai úton küldött levélben, határidő biztosításával szólítsa fel a másik felet, hogy tegyen eleget a megállapodásuknak.

Kérdés: Abban szeretnék segítséget kérni,hogy átalakult a vállalatunk, más vezető lett, év közben jelentősen megemelkedett a fizetésem, és azt mondta a főnököm, hogy nem kapok az év végi jutalomból, mert a fizetésem a kategóriám plafonján van és így nem jár nekem. De állítólag csak páran nem kapunk, ezért van ilyen szabály, hogy amikor egységesen. Eddig mindig kaptunk 2 hetet ez most ezért nem jár?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályok szerint a munkáltatónak saját döntése a munkavállalók részére történő egyéb pénzbeli juttatás nyújtása. Ha a munkaszerződésben vagy ennek tárgyában létrejött Önök között bármiféle megállapodás, az abban foglaltak az irányadók. Javaslom továbbá, hogy személyesen egyeztessen a munkáltatójával.

Kérdés: A munkahelyemen jelenleg 6 hónapos munkaidőkeret van elrendelve, ahol 2 műszakban dolgozom. Az elmúlt hónapokban halmoztunk fel mínusz órákat, amit az elmúlt hetekben dolgoztatnak le szombati 8 órás munkavégzésként. A 48. héten, azaz a jelenlegin a szombati 8 órás délelőtti műszakon felül vasárnapi 8 órás munkavégzést is elrendeltek. A kérdésem az lenne, hogy a 6 nap munkavégzés után elrendelheti-e kötelezővé a vasárnapi munkavégzést és ha azon nem jelennék meg, írhat-e a munkáltató igazolatlan hiányzást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenekelőtt az Önök között létrejött munkaszerződésben foglaltak az irányadók. A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében vasárnapra rendes munkaidő a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjellegű, c) a megszakítás nélküli,d) a több műszakos tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben, f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,  h) külföldön történő munkavégzés során, valamint i) a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

Kérdés: Ház eladása esetén, ha egy újabb ingatlant vásárolok ezen a pénzen, kevesebb illetéket kell fizetnem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a vásárlást megelőző 3 éven belül/eladást követő 1 éven belül eladott és vett is egy ingatlant, akkor a különbözet után kell fizetnie az illetéket (tehát a két forgalmi érték különbözetének 4%-t kell kifizetni). Amennyiben a vásárlást megelőző 3 éven belül/eladást követő 1 éven belül eladott és vett is ingatlant és a megvásárolt ingatlan forgalmi értéke kisebb, mint az eladott ingatlan forgalmi értéke, akkor illetékmentes lesz, tehát nem kell fizetni semmit. Az illetékkedvezményt vagy illetékmentességet a B400 űrlapon kell az adásvételt szerkesztő ügyvédnek  benyújtani a Földhivatalon keresztül a NAV részére.

Kérdés: Mi nem jár vissza a vevőnek? Az előleg vagy a foglaló?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Az előleg mindig visszajár a vevőnek.

Kérdés: Röviden a tényállás, hogy egy jelentős összeget tévesen utaltam át egy német kereskedőnek, aki azonban hosszas egyezkedés és időhúzás után nem járult hozzá a magyar banknál kérvényezett visszahívási kérvény érvényesítéséhez. Mivel nem hajlandó visszautalni a tévesen utalt összeget, azzal kapcsolatban szeretnék röviden tanácsot kérni, hogy a rendőrségi feljelentésen kívül ilyenkor mi a jogi tennivaló? Milyen jogi hatása lesz annak, ha Magyarországon benyújtom a rendőrségi feljelentést nála Németországban? Magyarországon milyen jellegű jogászt kell keresnem, hogy kártérítési igényemet érvényesíteni tudjam? Lévén, hogy nem vagyok tehetős ember, akinek anyagi eszközök nagy mennyiségben állnak rendelkezésre, van-e olyan jogérvényesítési lehetőség Magyarországról Németországba, amely kedvezményes vagy kevésbé költséges?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A feljelentés nem feltétlen fog eredményre vezetni. Ún. EU FMH-t tud kezdeményezni, ellentmondás esetén Németországban pereskedhet. Az ügy komolyságára való tekintettel javaslom, személyesen forduljon ügyvédhez. Ajánlanám figyelmébe a rászorulók számára biztosított ingyenes jogi segítségnyújtást a Kormányhivatal (Igazságügyi Szolgálat) keretein belül, amelynek lényege, hogy ingyenes jogi tanácsadásban részesülhet. Ezen felül igénybe veheti az ügyfélsegítő szolgálatot a bíróságon, mely során segítenek Önnek megírni ingyen a beadványt.

Kérdés: Két kislakást adtunk el. Mindkettő az én és a feleségem 50-50 százalékos tulajdona volt és egy darab nagyobbat szeretnénk vásárolni szintén 50-50 százalékos részesedéssel. Hogyan tudjuk mindkét eladott lakás értékét figyelembe vetetni illeték szempontjából a vételkor? (Esetleg két lépcsőben vásárlással?)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a vásárlást megelőző 3 éven belül/eladást követő 1 éven belül eladott és vett is egy ingatlant, akkor a különbözet után kell fizetnie az illetéket (tehát a két forgalmi érték különbözetének 4%-t kell kifizetni). Amennyiben a vásárlást megelőző 3 éven belül/eladást követő 1 éven belül eladott és vett is ingatlant és a megvásárolt ingatlan forgalmi értéke kisebb, mint az eladott ingatlan forgalmi értéke, akkor illetékmentes lesz, tehát nem kell fizetni semmit. Az illetékkedvezményt vagy illetékmentességet a B400 űrlapon kell az adásvételt szerkesztő ügyvédnek  benyújtani a Földhivatalon keresztül a NAV részére.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a férjemtől külön élek 2 éve, a lakásunkban ő tartózkodik, mert fele az övé, másik fele az enyém. Van rajta hitel, amit közösen fizetünk, én vagyok az adós, ő az adóstárs. A férjem a 3 unokára akarja írattatni a részét. Ez lehetséges-e neki az én beleegyezésem nélkül vagy megteheti-e ezt a lépést így, hogy még hitel is van rajta? 10 éves, 9 éves és most születik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tulajdonosok közös tulajdon esetén saját tulajdoni hányadukkal szabadon rendelkezhetnek, tehát a férje kizárólag a saját tulajdoni hányadát tudja elajándékozni a gyermekeinek.

Kérdés: Apósom kezese voltam egy hitel felvételénél. 3 éve elhunyt, az Intrum követeléskezelő a múlt hónapban levelet küldött, melyben felszólít közel 250.000 Ft befizetésére. Sérelmeztem, hogy engem, mint kezest nem értesítettek, felszólító levelet sem kaptam. Postázták részemre a felszólítást, melyet a Drb Bank felszámoló biztosa küldött 2016. nyarán. (Ezt is Apósom vette át, meghatalmazott volt.) Az lenne a kérdésem, hogy több, mint 5 év eltelt, ez a tartozás ez idő alatt nem évül el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elévülés lehetséges, de ahhoz minden iratot ismerni kellene, ugyanis az elévülést meg is lehet szakítani.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy van 4 darab letiltásom, ebből 2 felfüggesztésre került, ebből vonták. Viszont van 2, ami sorban áll, úgymond, mert még nem tudják elkezdeni levonni, mert az első 2-őt én kértem a bíróságtól, hogy 2 hónapra függesszék fel. A kérdésem az lenne, hogy most a 2, ami fel van függesztve abból nem vonnak, de a másikból levonják, ami sorban áll?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyvének 64. §-a szerint az adóssal szemben fennálló több követelést a munkabérből a 165. §-ban megállapított sorrendben, a 164-167. §-nak megfelelően kell levonni.  A 165. § ugyanazon pontja alá eső több követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz. A bíróság a (2) bekezdéstől eltérően elrendelheti, hogy a 165. § a)-e) pontjai közül ugyanazon pont alá eső több követelést arányosan kell kielégíteni. Mivel a szabályozás az idézett rendelkezés alapján komplex módon történik, ezért érdemi válasz kizárólag az ügy pontos körülményeinek és a keletkezett dokumentumok tartalmának ismeretében lehetséges.

Kérdés: Beépítetlen, külterületi ingatlanomra írásbeli vételi ajánlatot kaptam a helyi önkormányzattól. A vételi ajánlat csak Ft összeget és a vételi ajánlat fenntartásának határidejét tartalmazza. Milyen kockázatot rejt egy ilyen vételi ajánlat az eladó számára?  Egy ilyen vételi ajánlat esetén a szerződéskötésnek van-e határideje?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kockázatok és a további körülményeinek megállapításához szükséges a vételi ajánlat pontos tartalma. Javaslom, hogy személyesen forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Szeretnék információt kérni házastársak öröklésével kapcsolatban. Létezik-e olyan lehetőség/nyilatkozat, végintézkedés,  mely során a házastársak egymást jelölik meg kizárólagos örökösként bármelyikük elhalálozása esetén? Nevezetesen idős házaspár, 2 felnőtt gyermekkel szeretné megoldani, hogy egyikük elhalálozása esetén a másik fél teljes körűen rendelkezhessen az egész közös ingatlannal (Pl. önállóan eladhassa a házat, öregek otthonába való költözést tudná fedezni vele). Az egyik gyermek hajlandó lemondani az örökségről, viszont a másik gyermek esetében félő, hogy akadályozná az ingatlan feletti szabad rendelkezést.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez esetben valóban lehetőség van végrendelet készítésre, ahol a kitagadás és a kizárás is szóba jöhet. Házastársak készíthetnek közös végrendeletet. További lehetőségek: tartási szerződés, öröklési szerződés stb…pontosan ismerni kellene a helyzetet. A végrendelet megírásához (is) javaslom szakember (ügyvéd vagy közjegyző) közreműködését.

Kérdés: Azért itt írok Önnek, mert a “Kérdés beküldése” pontban az 1000 karakter sajnos kevés, nem tudom elég röviden megfogalmazni. A következő a problémám. Jelentkeztem egy online tanfolyamra, ahol grafológusnak tanulhattam volna. A tanfolyamot el is kezdtem, de azóta a tanfolyam vezetője kizárt a tanfolyamról. De részletezem a dolgot. Érdeklődés után kaptam egy jelentkezési lapot e-mail-ben, amit kitöltve és aláírva visszaküldtem. A jelentkezési lap tartalmazza a tanfolyam vezetőjének a nevét és néhány elérhetőségét (telefonszám, e-mail-cím, honlap), de a címét nem, valamint a bankszámlaszámát. Emellett megadtam a saját adataimat (név, születési dátum (perccel együtt!), születési hely, anyja neve, lakcím, iskolai végzettség, foglalkozás, e-mail-cím, telefonszám), valamint az is kérdés, hogy rendelkezem-e grafológusi előképzettséggel, miért szeretném elvégezni a tanfolyamot, és honnan értesültem a tanfolyamról. Továbbá kitöltöttem, hogy melyik tanfolyamra szeretnék jelentkezni, és milyen kedvezményt szeretnék igénybe venni. Alaptanfolyam, illetve egyben fizetve 5% kedvezményért, hírlevél 10% kedvezményért. Ezen kívül a lapon le van írva egy „A grafológiai elemzésekre vonatkozó titoktartási kötelezettséget, valamint a Hippokratészi „Nem ártani” elvet tudomásul veszem és elfogadom, elemző munkámat ennek megfelelően fogom végezni.” mondat is. A jelentkezési lapot dátummal elláttam és aláírtam, majd beszkennelve melléklet formájában elküldtem a megadott e-mail-címre. Erre jött egy válasz, hogy a 10%-os kedvezményre az Alaptanfolyam során nem vagyok jogosult, csak az 5%-os kedvezményre, mivel egy összegben szeretném rendezni a tanfolyam árát, így az összeg 71 630 Ft lett. Ezt az összeget elutaltam a megadott számlaszámra. Sajnos naiv voltam, mivel nem volt külön kérés, hogy mit írjak be kedvezményezettnek, csak a személy nevét írtam, nem volt cégnév, nem is egyéni vállalkozó vagy akármi, szerintem magánszemély. De elutaltam az összeget. Ez október 28-án, csütörtökön volt. A tanfolyam vezetője azt állította, hogy a tanfolyam a részvételi díj utalását követően indul. Időközben volt egy hosszú hétvége, majd november 2-án, kedden jeleztem, hogy napokkal korábban elutaltam az összeget. Az utalás után 5, azaz öt napot, ebből 2, azaz kettő munkanapot vártam. Mint utóbb kiderült, külön jeleznem kellett volna a befizetést. Mindennemű további késlekedés és hozzászólás nélkül jött a tájékoztató, az első tananyag és az első feladatlap. Ez a tájékoztató tartalmazza, hogy egy hetem van visszaküldeni a megoldásaimat, ami valójában egy kézírás elemzése kérdések alapján. A teljes tanfolyam 10, azaz tíz tananyagból, anyagrészből áll. Az elemzésem kiértékelésére az oktatónak egy hete van, és helyes válaszok esetén megküldi a következő anyagrészt is. Ez így is történt. November 3-án e-mail-ben elemeztem az adott kézírást a tanultak és a kérdések alapján. November 4-én arról érdeklődtem, hogy nagyjából hány nap után várhatok választ, de nem sürgettem a dolgot, csak érdeklődtem. November 5-én kaptam egy e-mail-t, hogy az oktatónak sok tanulója van, ezért a válaszok kiértékelése időbe telik, ez általában 2-3 munkanap. Sajnos figyelmetlen voltam, és az oktató sem említette, hogy a mellékelt fájlban megküldte a javítást, a második tananyagot és a második feladatlapot. Mivel figyelmetlen voltam, csak annyit írtam, hogy várok türelemmel. Ezután, mivel figyelmetlenség miatt nem vettem észre, hogy már november 5-én megkaptam a tananyagot és a feladatlapot, november 21-én érdeklődtem, hogy a 2-3 napból lassan 2-3 hét lesz, tehát meddig kell még várnom. Azt is megjegyeztem, hogy bő 70 000 Ft-ért nem ezt várnám. Igen, tudom, hogy hanyag voltam, csakhogy az oktató sem figyelmeztetett, hogy lejárt a határidőm a feladatlap visszaküldésére. Tehát határozottan, de nem bunkó módon, hanem normálisan érdeklődtem, hogy meddig várjak még. Az oktató erre lehordott, hogy már rég megkaptam, és még a határidőm is lejárt. A stílusa emellett undorító volt. Az egyik mondata szerint „a viselkedésem nem éri el az emberi viselkedési normákat”, egy másik szerint alkalmatlan vagyok az íráselemzésre, és más módon is megsértett, és alapvetően lekezelő, durva és sértő stílusban azt sérelmezte, hogy „visszautasítja a hangnememet”, miszerint én valójában csak érdeklődtem, hogy meddig várjak még. Természetesen elnézést kértem tőle a figyelmetlenségem és a hanyagságom miatt, de kikértem magamnak a stílusát, hogy azért álljon már meg a menet. Persze nem szó szerint ezt írtam neki, csak jeleztem, hogy az én szememben én vagyok a fizető ügyfél, ő pedig a szolgáltató, és tegyük túl magunkat a dolgon. Még aznap elküldtem a második feladatlap megoldásait, mármint eleget tettem a kérésnek, és válaszoltam a második feladatlap kérdéseire. Itt sajnos annyi probléma volt, hogy ez november 26-án történt. A számítógépemen valami hiba miatt rosszul volt beállítva a dátum, november 17-ét jelzett, és az e-mail-t is így küldtem el, tehát a gmail szerint is november 17-én írtam e-mail-t. De jeleztem is, hogy 26-án küldtem az e-mail-t, technikai hiba lépett fel. Az oktató ezen pluszban felháborodott, és a tanfolyam további részéből kizárt. Nem hatott meg a kizárás, de jeleztem neki, hogy visszakérem a pénzemet, és amennyiben nem fizeti vissza, jogi útra terelem a dolgot. Azt is hozzátettem, hogy nem voltam megelégedve a szolgáltatással, és sajnos hozzátettem, hogy az ő oktatása az „Ülj le! Egyes.” és a „Fiam, te hülye vagy.” szintjén van. Ezzel talán hibáztam, de véleményt alkottam, ugyanis az ő oktatása tényleg ezen a szinten van. Küldtünk egymásnak néhány e-mail-t. Elmagyaráztam neki, hogy az én értelmezésem szerint azért egy „a viselkedésem nem éri el az emberi viselkedési normákat” mondatot írt, mert ezzel úgy titulált egy nem normális bunkó seggfejnek, hogy közben azt gondolta, hogy talán nem tudom értelmezni, hogy annak nevezett, tehát hülyének is nézett. Ez az én meglátásom. Azt is hozzátettem, hogy nem az én viselkedésemmel van a probléma, mivel én csak a saját figyelmetlenségem miatt érdeklődtem, hogy meddig várjak még, hanem az övével van probléma, mivel sértő, undorító és lekezelő módon kommunikált velem. Több e-mail-t is váltottunk, végül küldött egy határozatot, miszerint kizárt a tanfolyam további részéből, mert egyrészt hazudtam azzal kapcsolatban, hogy nem kaptam meg a második feladatlapot, miközben nem hazudtam, csak nem tudtam róla a saját hülyeségem miatt, valamint nem küldtem vissza időben a második feladatlapot. Ezt az egyhetes időintervallumot ő egyedül határozta meg, én egyetlen egy olyan papírt sem írtam alá, hogy hajlandó vagyok belemenni az egyhetes határidőbe, ő nem figyelmeztetett, hogy hamarosan lejár az egy hét, nem figyelmeztetett, hogy lejárt az egy hét, csak utólag közölte, hogy már régen lejárt, azt is azután, hogy írtam neki. Az tény és való, hogy egy tájékoztatóban ezt már az elején közölte, de következmények nem szerepelnek abban a tájékoztatóban. Olyan kikötésről nem olvastam, hogy mi van akkor, ha nem tartom be a határidőt, tehát úgy gondolom, hogy egyoldalú döntés alapján ért véget a tanfolyam. Azt is hozzátette, hogy nem tartottam be az etikai kódexet, és a duktorról, vagyis arról az emberről, akinek a kézírását adott kérdések alapján jellemeztem, sértő megjegyzéseket tettem. Egyáltalán nem tettem sértő megjegyzéseket, csak egy elemzést írtam a saját meglátásaim szerint a tőle tanultak alapján, és mivel ő a tanár, és az ő dolga megmondani, hogy mit írhatok, és mit nem, így nem lehet sértő, mivel az ő dolga a javítás. Először még azt írta, hogy látszik, hogy sokat olvastam a témában, majd válaszoltam neki, hogy egyáltalán nem olvastam a témában. Erre később azt mondta, hogy azt állítottam, hogy nem olvastam a grafológiáról, mégis „bátran vonok le légből kapott következtetéseket és féligazságokat”, amihez csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy az ő dolga megmondani, ha valamit rosszul látok. Ezt utána a tanfolyamból történő kizárás indoklásába is beleírta. Nem az a bajom, hogy véget ért ez a semmilyen tanfolyam. Az a bajom, hogy nem hajlandó visszaadni a pénzemet. Több e-mail-t is váltottunk, ahogy írtam is, és a legutóbbi e-mail-ben írta, hogy ki vagyok zárva a tanfolyamról. Azóta többször is írtam neki, de nem válaszol. Ma, vagyis november 29-én reggel zárt ki. Telefonon egyszer értem el még ma reggel, amikor is megemlítettem, hogy én vagyok az, és megkérdeztem, hogy visszaadja-e a pénzemet, amire annyit mondott, hogy olvassam el, amit írt, és letette a telefont. Azóta nem tudom elérni, a következő három hívásom során kinyomta a telefont, még rejtett számon is hívtam abban a reményben, hogy felveszi, de kinyomta, nem hajlandó szóba állni velem, nem válaszol az e-mail-jeimre. A legutóbbi e-mail-emben azt írtam neki, hogy megkérdezek egy ügyvédet, hogy most mit tudok tenni. Még az is a személyes problémám, hogy ő papol nekem az emberi viselkedési normákról, miközben nem hajlandó felvenni a telefont, nem tudom megbeszélni vele a dolgot, hogy békésen tisztázzuk a történteket. Egy csaló szélhámosnak tartom. A legutóbbi e-mail-jében, amikor elküldte azt a bizonyos határozatot, hogy ki vagyok zárva a tanfolyamról, azt is hozzátette, hogy „ezután a további arrogáns leveleim jogi következményeket vonnak maguk után”, ami nekem egy fenyegetés, hogy ne akarjam visszakérni a pénzemet, ne akarjak kiállni az igazam mellett, különben feljelent. Megkérdeztem egy másik grafológust, hogy mi a véleménye erről a bizonyos grafológusról, és hozzátettem, hogy mi a problémám. Erre ő annyit válaszolt, hogy nincs jó híre, és másoknak is volt hasonló panaszuk. Közben ez az illető azt állítja, hogy már sok hallgatója, vagyis tanítványa volt, de ilyet még nem látott. Mármint olyat nem látott, hogy valaki nem szereti, ha hülyének nézik, ha jól értettem. Ezt kizártnak tartottam, és egy igazi szakmabeli azt mondta, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki panaszkodik rá. Szerinte az a legjobb, ha magamban lezárom, és elengedem a dolgot, mert a pénzemet nem fogja visszaadni. De ha többekkel is eljátszott hasonlót, akkor nem egyedül támadhatom jogilag, amennyiben én támadhatom jogilag, tehát nem vagyok egyedül. Mekkora esélyem lehet, hogy visszakapjam a pénzemet? Vagy legalább egy részét, ugyanis a tanfolyam vizsgával zárul, az összegben benne van a vizsgadíj is, és tíz tananyag van, tíz kézírást kéne elemeznem, és neki mind a tízet értékelnie kellene. A tíz tananyagból kettőt kaptam meg, de itt valójában a kézírás elemzése és az elemzés kiértékelése a lényeg, miszerint tanultam-e valamit. Egy elemzésemet, vagyis egy „kitöltött feladatlapomat” ellenőrizte és értékelte. Ez a tanfolyamnak alig a 10%-a kettő tananyaggal és egy kiértékelt, később lehordott és valójában rossznak értékelt elemzéssel. Vizsga pedig értelemszerűen nem lesz, mivel a tanfolyam így megszakadt. Amennyiben olyan 60 000 Ft-ot visszaszerzek, már boldog vagyok, a többi volt a tanulópénz, bár jobb lenne az egész. 71 630 Ft-ról van szó, és ekkora összeget nem vagyok hajlandó ilyen módon a kukába dobni. Engem valójában csak a pénzem érdekel, a többi sértegetés nem. Sajnálom, hogy ilyen hosszúra sikerült, de nem tudtam rövidebbre fogni. Várom a mielőbbi segítő válaszát.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Ön a tanfolyam megkezdése előtt kapott szerződést a tanfolyamról és Ön azt aláírta, a szerződésben foglaltak az irányadók. Ennek az ismerete nélkül nem lehet konkrétan állást foglalni. Pénztartozás esetén lehetőség van fizetési meghagyásos eljárás indításának, de annak külön díja van, amelyet a kérelem benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetni a közjegyzőnek.

Kérdés: Egy férfi ismerősöm távoltartásit kapott a volt párja ellen. A kérdésem az lenne, mivel van egy ikerpár gyermekük, a gyerekeket elhozhatja-e, hogy ő is lehessen a gyermekeivel?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Mivel a bíróság távoltartási végzést rendelt el, így a volt párjának meg kell várni a távoltartási végzés idejének lejártát. A végzés tartalmának pontos ismerete nélkül a gyermekek vonatkozásában nem lehet nyilatkozni.

Kérdés: Szeretnék segítséget kérni abban, hogy élettársam 2020. novemberében szóban nagyobb összeget ajándékozott nekem, sajnos 2021. január 29-én elhunyt. Ezt csak nekem mondta,a két gyerekének nem, mi a teendőm kérhetik tőlem a pénzt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bizonyítási gondjai lesznek egy eljárás során. Szóban így végrendelkezni nem lehet, ajándékozni ugyan igen, de bizonyíthatatlan az egész.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy tartozásom van a magyar Telekomnál és végrehajtóhoz kerültem, október óta inkasszó alatt van a bankkártyám 250.000 tartozásom van, befizettem 171.000 Ft-ot  azonnal és így azt mondták már csak 110.000 Ft-ot kell befizetnem és vége a tartozásomnak.  Erre az ingatlanra  még terheltek 203.150 Ft-ot és most a napokban még 288.668 Ft-ot követelnek, hogy fizessem be 8 napon belül. Ezzel valahogy nem vagyok tisztában, hogy mire kell még mindig fizetnem, plusz még az ingatlanomat is megterhelték. Ezekre a kérdéseimre nem kapok választ tőlük,  érdemes lenne pert indítani? Bizonyítékaim vannak,  levelet is küldtem nekik,  erre sem kaptam választ, telefonon is hívom őket. 2 kiskorú gyermeket nevelek, teljesen lehetetlené tették a megélhetésemet,  mert semmire se kapok válasz!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az esetleges peres eljárás megindításához szükséges a körülmények és az ügyben keletkezett dokumentumok pontos ismerete. Javaslom, hogy személyesen forduljon a végrehajtójához és kérjen tájékoztatást az üggyel kapcsolatosan. Ha a találkozó eredménytelenül zárul, haladéktalanul kérjen személyesen ügyvédi segítséget.

Kérdés: Van egy ingatlanom 1/1 tulajdonban. Szeretném férjemnek ajándékozni az 1/2 részét. Férjemnek is és nekem is előző házasságunkból van egy-egy kisfiúnk. Sajnos férjem kisfiának az édesanyjával nagyon rossz a viszony. Ha férjemmel a legrosszabb következne be, akkor kisfiának az édesanyja rendelkezhet valamilyen módon az 1/2 részével, amíg a gyermek be nem tölti a 18. életévét? Ha igen, akkor milyen módon lehet őt ebből kizárni? Végrendelettel esetleg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Főszabály szerint a szülők a kiskorú gyermek vagyonának kezelői, ez alól kivételt jelenthet a gyámhatóság részéről a hozzájárulás szükségessége. A gyermek vagyonának felhasználására, a gyermek indokolt szükségleteinek kielégítése érdekében van lehetőség. Az Önök esetében valóban RÉSZBEN megoldást jelenthet adott esetben a végrendelet készítése. Illetve egyéb megoldások is léteznek, ezért célszerű egy kollégát felkeresnie, hogy teljesen pontos legyen a helyzet.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, mit tehetünk, illetve kihez fordulhatunk segítségért? Apósom és a férjem a fiamnak ajándékozták anyósom halála után a ház rájuk eső részét. Így fiam 3/4 részben, sógorom 1/4 részben lett tulajdonos. Fiam szeretné megvenni tőle a házrészét, de ő kifogásokat keresve ebbe nem megy bele. 86 éves apósom élete végéig lakhat a házban, viszont sógorom nagyon megkeseríti a mindennapjait (nem csinál semmit, nem fizet a rezsibe, visszataszító módon viselkedik az apjával), szerettük volna ezt a helyzetet megoldani, ezért is tettünk neki vásárlási ajánlatot. Az ő elmondása szerint el akar innen költözni, mi megadtuk rá a lehetőséget, de mégsem jött létre a szerződés. A családból már senkivel nem áll szóba, az édesapja és közte is egyre durvább a helyzet. Tehetetlenek vagyunk és féltjük apósomat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a tulajdonostársak nem tudnak megállapodni, lehetőség van a bíróságtól kérni a közös tulajdon megszüntetését. Egyébiránt ha az apósnak haszonélvezet van (ez tisztázandó), akkor a sógor nem tartózkodhat ott.

Kérdés:  A helyzetem a következő. 16 éve dolgozom ugyanannál a vagyonvédelmi cégnél, ugyanazon a telephelyen. Ezen idő alatt ugyanaz a személy volt a főnököm, tőle kaptam a fizetésem és a munkámmal kapcsolatos utasításokat. A probléma az, hogy ez idő alatt kb. 15 cégnél voltam bejelentve és most, amikor megszűnik ennél a cégnél a munkaviszonyom, a főnököm szerint nem vagyok jogosult a végkielégítésre, mert nem nála dolgoztam le ezt az időt. A korábbi munkaszerződéseimen a neve nem szerepel, különböző “bukócégek” áligazgatói írták alá. Ám több tanúval is bizonyítani tudom, hogy 16 éve neki dolgozom. A tanúk között van a telephely ügyvezető igazgatója, pénzügyi vezetője, valamint olyan volt kollégám, akinek feladata volt ezeknek a köztes cégeknek az ügyeit intézni. A kérdésem az, hogy ilyen lapokkal a kezemben, tehát csak tanúk szavára alapozva lehet esélyem bizonyítani a folyamatos munkaviszonyomat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján feltehetően nem.

Kérdés: Kismama lettem és a cég felajánlotta nekem az itthoni munkát szülés utánra. Addig tudok dolgozni bent is. Kötelezhetnek arra, hogy bejárjak, ha itthonról is mindent el tudok végezni? Tudom, hogy csed alatt nem lehet, de gyed alatt már úgy tudom, igen. Kérem, ezzel kapcsolatban adjon nekem információt, mert nem tudom, milyen jogaim vannak és mit várhatok hivatalosan a munkáltatómtól.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem jár a csecsemőgondozási díj, ha bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat. A gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt korlátlan időtartamban végezhet munkát, ez esetben a munkáltatójával történő megegyezés lesz az irányadó. Diplomás GYED esetében szigorúbbak a feltételek, ugyanis ebben az esetben csak a 169. naptól lehet korlátlan időtartamban keresőtevékenységet folytatni.

Kérdés: A munkáltatómnak azt nyilatkoztam, hogy fizetetlen szabadságra megyek a covid védőoltás felvétele helyett, de közben táppénzre kerültem tartósan, akkor táppénzen maradok, vagy fizetetlen szabadságra kerülök, ha eljön az általa kiírt határidő? Jelenleg határozatlan idejű szerződésem van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem derül ki a kérdéséből, hogy időrendben hogyan történtek az események….így nem tudok válaszolni.

Kérdés: Határozott idejű a közalkalmazotti jogviszonyom, megszereztem a 40 év jogosultsági és szolgálati időt (nyugdíj biztosítóval egyeztetve) 2021.augusztus 11-én. A Nők 40-nel szeretnék december 31-től nyugdíjba  menni (a határozott idő lejárta előtt). Kérdésem: Nyugdíjba vonulás esetén érvényes-e rám a következő: „Amennyiben a közalkalmazott a határozott idejű jogviszonyát a határozott idő lejárta előtt szünteti meg, az jogellenes jogviszony-megszüntetésnek minősül, és az Mt. 84. §-ának (2) bekezdése alapján a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles a munkáltatónak megfizetni.” Ha kérem a nyugdíjazásom, nekem is fizetnem kell több havi összeget a tankerületnek? 2. Kérdésem: Felmentési idő jár határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén is, ha élni szeretnék a nyugdíjazással?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Csak akkor jogellenes egy jogviszony megszüntetés, ha arra nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően kerül sor. Például, ha a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó jognyilatkozatát nem írásban, hanem szóban közli, vagy ha jognyilatkozat közlése nélkül felhagy a munkáltatónál a munkavégzéssel; vagy ha a határozott idejű munkaviszonyát indokolás nélkül, vagy nem a Munka Törvénykönyve 67. § (2) bekezdésének megfelelően indokolja …stb. A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, abban az esetben, ha kéri felmentését a nők 40 év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása igénybevétele miatt. Felmentés esetén a felmentési idő legalább 60 nap, de a 8 hónapot nem haladhatja meg.

Kérdés: Tiltja-e a KRESZ, hogy üzlet előtt fenntartott parkolóban parkoltam? Szemben a forgalommal parkoltam és ezért 10.000 Ft pénzbírságot szabtak ki rám. Jogos-e a pénzbüntetés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bírságok összege eltérő lehet az ügy körülményeire figyelemmel. Az Ön által leírtak alapján közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése történt, melynek esetében a kiszabott bírság mértéke 10.000-40.000 forintig is terjedhet. (Szemben a forgalommal tilos parkolni.)

Kérdés: Október 29-én maradéktalanul kifizettük az ingatlanunkat, ahonnan  az eladók mondvacsinált okokból nem akarnak kiköltözni. Már a sokadik időpontot beszéljük meg velük a költözésre, de sohasem szólnak előre, hogy nekik még sem jó, mi keressük őket, és ha fel is veszik a telefont, nem tudunk dűlőre jutni. A stílusuk abszolút elutasító (pl. “ide ti nem költöztök be szombaton, az biztos”), költözni és kötbért fizetni sem hajlandóak. Mivel 5 kiskorú él velük együtt, így tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az ügyvédünk, aki az adásvételi szerződést írta nem volt annyira felkészült, hogy ezzel kapcsolatban külön közjegyzői okiratot készítsen. Mit tehetünk, hogy végre beköltözhessünk? Hogyan tudjuk elérni, hogy haladéktalanul elhagyják a mi ingatlanunkat? Kötelesek ilyen esetben minimum 1 szobát és kulcsokat biztosítani nekünk? Nagyon kellemetlen, hiszen hitelt és albérletet együtt nem tudunk fizetni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy az Önök között létrejött adásvételi szerződés birtokában mihamarabb forduljanak személyesen ügyvédhez. Kiemelendő, hogy mindenekelőtt az Önök között létrejött megállapodásban foglaltak az irányadók. Ha a tulajdonosok a határidő lejárta után nem hajlandóak az ingatlan elhagyására, lehetőség van írásbeli felszólításra, a későbbiekben akár a szerződésszegés miatti eljárás megindítására is. Ehhez azonban további ügyvédi közreműködés igénybevétele javasolt (másik ügyvéd).

Kérdés: Tisztelettel szeretnek érdeklődni, hogy üzlethelyiséget vennék, ami 30 nm2-es, víz, villany, gáz minden van, lakásnak teljesen megfelelne. Ki tudom-e valahogy adni lakásként vagy megoldható ez, vagy mi a menete ennek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan rendeltetésmódjában bekövetkező változások bejelentését az illetékességgel rendelkező járási hivatalnál kell kérelmezni, valamint szükség van az építésügyi hatóság által kiállított hatósági bizonyítványra is.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy lenne egy olyan kérdésem, hogy a volt férjemmel 1/2 arányban van a lakás tulajdoni joga. Nekem volt tartozásom, a végrehajtó nem tudta behajtani rajtam, ezért a lakás részemre tette rá a 400.000 Ft tartozásom. Szóval tartozás van a házrészemen, de a földhivatalban ugyanúgy a nevemen szerepel a lakás. Az lenne a kérdésem, hogy eladhatom úgy a lakás tulajdoni részemet, leadhatom-e a nevemről, hogy a végrehajtó tartozásomat rátette?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, lehetőség van a végrehajtási joggal terhelt ingatlan eladására is.

Kérdés: A tanulmányi szerződésemben ez szerepelt: „A munkavállaló vállalja, hogy vizsgánként, a vizsga napját is beleszámítva négy munkanap szabadidőt biztosít.” Azt is tudom, hogy a Munka Törvénykönyvében is szerepel ez a jogszabály. A kérdésem csak az, hogy ezt mennyire kell szóról szóra venni? Hiszen én minden vizsgámra kaptam napokat, de 3 napnál kevesebbet. Ez nem jogszabályba ütköző? A bíróság azzal a válasszal jött, hogy nem tájékoztattam a főnökömet a vizsganapról, ami persze valótlan, mert minden vizsgára adott legalább 1 nap felkészülési időt, tehát tudott róla. A munkáltatót a Munka törvénykönyvében lévő szabály nem kötelezi arra, hogy minden vizsgára 3 nap felkészülési időt adjon? Vagy van ez alól valamilyen kibújási lehetősége? Én úgy gondolom, hogy ami a törvény, azt be kell tartani, tartatni. Itt gondolok a 3 nap nem kiadására.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak alapján a munkáltatónak a szerződésben foglaltak szerint biztosítania kellett volna a négy munkanap szabadidőt. Pontos válasz ugyanakkor a szerződés tartalmának ismeretében adható.

Kérdés: Segítségüket kérném. A kérdésem arra vonatkozik, hogy gyerektartás fizetésre kötelezhetnek-e valakit akkor, ha a gyermek (19 éves, idén érettségizik) pár napja közölte, hogy nem kíván az édesapjával kapcsolatot tartani. Eddig rendszeres volt a kapcsolattartás, nem tudjuk mi történt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartásdíj (fő szabály szerint) nem függ a kapcsolattartástól. Az a fél köteles gyermeke után tartásdíjat fizetni, aki nem közös háztartásban él gyermekével. Nagykorú gyermek is igényt tarthat a gyermektartásra, amennyiben ezt tanulmányai vagy egyéb körülmények indokolttá teszik.

Kérdés: A munkáltatom egyedül hagyott az ő hibájukból kifolyólag több, mint 2 hónapig, így 7 szombaton keresztül én ügyeltem és dolgoztam, mert addig nem tudtak mellém szerezni senkit, mindez a szakvizsgám előtt történt 3 hónappal. Normális esetben ezt két ember csinálja, váltott ügyeletben. Felmondtak anélkül a főnökömnek, hogy időben sikerült volna helyette valakit idehozni.,mivel szakvizsgám nem volt, nem is lehettem volna egyedül. Minden nap gyomorideggel jöttem be, mert tudtam, hogy nem lehetek beteg, mert nincs, aki a feladatot elássa. Miután a helyzet megoldódott semmi pluszjuttatást nem ajánlottak fel a végén és közben sem,  ráadásul meg sem köszönték. Van-e lehetőség követelnem valamit? Mi illet meg anyagilag, jogilag, emberileg? (Kórházi laboratórium, egészségügyi jogviszony.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez esetben a munkaszerződés tartalma, azon belül pedig a munkaidőre vonatkozó szabályok az irányadók. A munkaidő-beosztás szabályaitól bizonyos esetben eltérés lehetséges. Az érdemi válaszhoz a szerződés pontos tartalmának ismeretére lenne szükség.

Kérdés: Szeretném megtudni, hogy a Miskolci Köztisztasági Vállalat (1949-1986 között működött ezen a néven) 1978-ban az akkori Kjt. hatálya alá eső munkáltatóként működött-e. Azt tudom, hogy később, 1986-ban alakult Kft-vé. A közalkalmazotti munkaviszonyban eltöltött idő kiszámításhoz lenne szükségem erre az adatra.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy kérdésével személyesen forduljon a munkáltatójához.

Kérdés: Termőföldbérlésről lenne szó: Feleségemmel őstermelők családi gazdaságát alkotjuk. Én földműves vagyok, míg feleségem csupán a gazdaság tagja, és nem földműves. Feleségem édesapja és nagyszülei osztatlan közös tulajdonát képezi egy termőföld Kérdezném, hogy a fent említett termőföld bérbe adása lehetséges-e részemre szívességi szereződéssel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.

Kérdés: Érdeklődnék, illetve kaphatnék-e választ arra a kérdésemre, hogy én, mint egy 4448 m2  és egy 3407 m2 alapterületű  szántó 1/9 tulajdonosaként (öröklésjog) és bérbeadójaként milyen jogaim vannak ezeken a földeken? És édesanyámnak, mint haszonélvezőnek milyen joga van? Illetve egyáltalán van-e joga intézkedni a tudtom nélkül helyettem is egy haszonbérleti szerződés meghosszabbításánál, felülmúlhatja-e a tulajdonosokat (édesapám részét 3-an testvérek örököltük) az egyedüli aláírásával? A másik kérdésem az lenne, hogy ennek a 2 szántónak, ami Tolna megyében található, összesen 7855 m2 területű és összesen 21,62 AK értékű földterületnek mennyi lenne most a reális földbérleti díja és eladási ára úgy, hogy  precíziós földművelésre pályázik a bérlő, így ugye jóval magasabb az állami támogatás összege is és környezetkímélő növénytermesztés és termőföld megóvó alkalmazás a céljuk, ezért szeretnék 10 évre meghosszabbítani a szerződést.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.
A haszonélvező a tulajdonos hozzájárulása nélkül a haszonélvezet tárgyát képező dolog gazdasági rendeltetését annyiban változtathatja meg, illetve a dolgot annyiban alakíthatja át vagy változtathatja meg lényegesen, amennyiben a dolog gazdasági rendeltetésének fenntartása vagy eredeti formájában való hagyása a rendes gazdálkodás követelményeivel ellentétes. A haszonélvező viseli – a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével – a dologgal kapcsolatos terheket. A haszonélvezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek. A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni – ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár következményeinek megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket megtegye. A földbérleti díj mértéke Tolna megyében a tavalyi évben 2.198.500 forint/hektár volt.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy mi történik ilyen esetben, mely dokumentum a mérvadó, illetve a felelősség kit terhel a következő esetben: Vendégem szállásszolgáltatás igénybevétele céljából vette fel velünk a kapcsolatot, majd küldött egy hivatalos aláírt megrendelőt erről. Munkavállaló visszaigazolta ezt, azonban a lemondást érintő információknál más összegek és határidők szerepeltek, mint a vendég által küldött hivatalos megrendelőn. A szállásfoglalás végül lemondásra került, a munkavállaló által küldött dokumentum szerint még kötbérmentes időszakban, a megrendelő által küldött dokumentum szerint kötbérköteles időszakban. Kérdés, hogy tudjuk-e érvényesíteni a kötbér kérelmünket a megrendelő alapján vagy pedig a munkavállaló hibájából adódóan ezt nem tehetjük meg? Illetve a munkavállaló felelősségre vonható-e vagy köteles-e bármilyen kártérítés fizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az érdemi válaszhoz szükséges a dokumentumok pontos tartalmának ismerete, ennek hiányában jogilag releváns választ nem tudok adni. Azonban ha hibázott a munkavállaló, akkor az Mt.alapján anyagi felelőssége van neki (is).

Kérdés: Azzal a kérdésem fordulnék Önökhöz, hogy sajnos édesapám elhunyt, van egy ingatlan a nevén és 35 éven át vállalkozó volt, vannak kocsik és szerszámok. Van neki második házassága és 2 db féltestvérem. Ebben az esetben ki és mit örököl meg, hogy engem kivásárolhat-e a ingatlanból, ha nem akarok ott lakni? És míg nincs meg a hagyatéki tárgyalás, addig a felesége kipakolhatja-e a műhelyét, amit apám bérelt, amiben nem tudom, hogy mi található.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az Édesapja után végintézkedés nincs, akkor a törvényes öröklés rendje határozza meg az öröklés sorrendjét. Az örökhagyó törvényes örökösei elsősorban a leszármazói, tehát Ön és a két féltestvére. A több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. A túlélő házastárs az állagörökösként gyermekekkel együtt közösen örökölt hagyatékból egy gyermekrészt örököl illetve holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. Ha a tulajdonostárs nem tart igényt az ingatlan használatára, abban az esetben lehetőség van közös tulajdon megszüntetésére a másik tulajdonostárs „kivásárlása” által (is).

Kérdés: Vettünk egy lakást, amin 1.500.000 Ft banki tartozás volt. Ezt ügyvédnél le is papíroztuk és ki is fizette az eladó (az eladó örökölte az ingatlant).
Már a bank is le van rendezve, a héten utalják ki az eladónak a vételár utolsó részét. Viszont kaptunk egy levelet a monori végrehajtási irodától, hogy a lakás fedezetként volt megadva és 5.000.000 Ft tartozás van rajta, ami a tulajdoni lapon nincs bejegyezve, továbbá az eladó sem tájékoztatott róla minket. Ezt az összeget most kinek kellene kifizetnie?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy komolyságára való tekintettel tanácsolom egy szakember (ügyvéd) mielőbbi  személyes megkeresését. Az Önök között létrejött szerződés pontos tartalmának és az önálló bírósági végrehajtó birtokában lévő dokumentum ismeretére lenne szükségem a kérdés megválaszolásához és az esetleges további jogi lehetőségek megvitatásához.

Kérdés: Az 599/2021. (X. 28.) Korm. rendeletre hivatkozva a munkáltató e-mailben kéri a foglalkoztatottaktól, hogy a Covid-19 védőoltás felvételét a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és a védettségi igazolvány bemutatásával igazolja. A bemutatást az igazolványok másolatának e-mailben történő megküldéseként határozza meg. Adatvédelmi szempontból rendben van-e ezen igazolványok másolatainak elektronikus úton történő bekérése?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Az 599/2021. (X.28) Korm. rendeletben foglaltak szerint a védőoltás felvételét a foglalkoztatott a munkáltató felhívására öt napon belül köteles a munkáltató által meghatározott módon igazolni a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és a következő dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával: uniós digitális Covid-igazolvány; védettségi igazolvány, illetve applikáció; az oltást igazoló orvos által kiállított,a védőoltásról szóló igazolás; Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvány; olyan állam által kiállított védettségi igazolás, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismer.

 

Kérdés: A kérdésem a következő lenne. November végén lesz hat hónapja, hogy az autónkat, mint magánszemély eladtuk egy másik magánszemélynek tulajdonjog-átruházási szerződéssel. Eddig semmi probléma nem volt, de a minap a vevő azzal jelentkezett, hogy az autó sok olajat fogyaszt, elvitte szervizbe és ott közölték, hogy ez bizony ilyen autónál fennáll. Nálunk semmi probléma nem volt az autóval ez ügyben. A vevő most követeli rajtunk a szerviz megállapított költségét, ami 1.2 millió forint, vagy hogy az autó árát adjuk vissza. Ez már nekünk teljesíthetetlen majd hat hónap után. Kérdésem, mit tehetünk jelen helyzetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban az Önök között létrejött szerződésben foglaltak az irányadók, további lényeges pont, hogy a szerződésben miként rendelkeztek-e szavatossági jogról. Csak fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén kell az ellenkező bizonyításáig vélelmezni, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, így ennek okán Önnek nincsen miért aggódnia.

Kérdés: Barátnőmnek lett kihozva készülék és telefilm, de nem fizette, 600 ezres tiltás van. Ha nem fizeti nekem, nem hajthatom be sehogy, az én nevemen van minden. Eleinte fizette, aztán nem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Több információra lenne szükségem a kérdés pontos megválaszolásához.

Kérdés: Kérdésem: a gyermekem a családjával nem nálam él már 6 éve. Mire tarthat egyáltalán igényt a későbbiekben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem teljesen érhető, hogy mit is szeretne kérdezni?

Kérdés: Nem vagyunk házasok, csak együtt élünk, van egy közös házunk, amiben szeretnék maradni a gyerekkel. A párom nem szeretné, ha maradnék, azt akarja adjuk el. Most együtt lakunk és ez így szörnyű, de nincsen hova mennem a  gyerekkel. Ítélhetnek úgy, hogy nem lehet enyém a ház. Őt el tudom innen küldeni, ha nem akar menni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közösen használt lakásnak az életközösség megszűnését követő további használatát előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését. A bíróság a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát is figyelembe veszi, ha az élettársi kapcsolat megszűnése esetén az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás további használatáról dönt. Javaslom, hogy a gyermekek és az Önök érdekeit szem előtt tartva próbáljanak egy mindenki számára megfelelő megállapodást kötni, amennyiben ez sikertelen, akkor csak a peres út marad.

Kérdés: A családunk rendelkezik egy olyan borospincével, melynek 4 ága van, de egy közös ajtón és lépcsőn lehet megközelíteni. Az egyik ág tulajdonosa önkényesen lecserélte a zárat és belőle nekünk nem adott egy példányt arra hivatkozva, hogy nem fizettük ki a pince közös részén végzett munkálatok ránk eső részét. A probléma csak az, hogy ezeket a munkákat úgy végezte, végeztette el, hogy minket nem értesített, nem jelezte, hogy mit szeretne. Nem közös döntés alapján született az elhatározás vagy legalábbis minket nem kérdezett meg. Közölte, hogy akkor kapunk kulcsot, ha kifizetjük a ránk eső részt. Nem az a gond, hogy nem szeretnénk fizetni, de felháborító az eljárás! Mit mond ilyen esetben a jog? Mihez van jogunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben a tulajdoni viszonyok megállapítására van szükség a kérdés megválaszolásához. Gyakorlatias megoldás, hogy megpróbálnak egy mindenki számára megfelelő megállapodást találni, ellenkező esetben a továbbiakban tanácsolom, személyesen kérjék ügyvéd segítségét. Ami biztos a leírtakból, hogy birtokvédelmi eljárást tudnak indítani (jegyző vagy bíróság), mivel a birtoklásuk is háborított.

Kérdés: Férjem Ausztriában vállalt munkát egy cégben nem alkalmazottként, hanem mint társtulajdonos vett részt 10%ban papíron, viszont a szerződéseket nem ő írta alá. Ez lényegtelen, de alkalmazottként dolgozott, papíron volt ez a megegyezés. Most perelik a céget, elrontott munka, rossz minőségű anyagok felhasználása miatt. Az ügyvédünk azt tanácsolta váljon el a vagyon megmentése miatt. Nem akarom elhinni, hogy a válás az egyetlen megoldás. Lényegében fizetni nem akar a fővállalkozó, ebben a kérdésben nem a férjem dönt. Érdekes, hogy hivatalos értesítést külön nem kapott a magyar bíróságtól, minden a fővállalkozó címére ment. Ebben az esetben a férjemnek is kell kapni külön vagy csak a cégnek? Ebben a cégben az adott esetben hatan vettek részt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy bonyolultságára való tekintettel javaslom, hogy személyesen forduljanak ügyvédhez a tényállás pontos ismertetése érdekében. A körülmények ismeretének hiányában nem tudok érdemi jogi tanácsot nyújtani Önnek.

Kérdés: A szomszédom kakasokat tart, kértem, hogy éjjelre zárja be őket, mert zavar az alvásban. Prosztata rákkal élek, ezért éjjel többször ki kell mennem, de sokszor nem tudok visszaaludni a kukorékolástól! Mit tehetek, mert a szép szó nem használt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, próbáljanak valahogy egyezségre jutni a szomszédjával, ha nem sikerül lehetősége van a jegyzőhöz/bírósághoz fordulnia, birtokvédelmi eljárás kezdeményezése okán.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy ha kapok a Bv-től x összeg kártalanítást, abból levonhatja a NAV a bűnügyi költséget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.

Kérdés: 21 éves vagyok és már régóta nincs lakhatásom, mert a szüleim nem engednek haza és önerőből nem tudok szállást találni. A szüleimnek 2 lakásuk is van, mégsem lehetek egyben sem, esetleg van jogom bebocsátást kérni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv szabályozása értelmében ,,A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell.,, Tehát a szülők a továbbtanuló nagykorú gyermeket kötelesek eltartani, ez alól azonban számos törvényi kivétel van, ilyen például, ha a gyermek a tartásra érdemtelen, nem tartja a kapcsolatot a szüleivel. Mindenekelőtt javaslom, hogy személyesen próbálja meg rendezni a kapcsolatát a szüleivel.

Kérdés: Tudomásom szerint, a munkabér 33%-át vonhatják egy végrehajtási eljárás során. Jogszerű-e, hogy egy hónapban 149.000 Ft-ot levont a végrehajtó iroda, ezt egyszer a munkáltatóm utalta (9.000 Ft-ot), ennyivel kevesebb fizetést kaptam, majd a fizetésem megérkezését követően meg 139.000-et levontak. Az össz. fizetésem eredeti összege nettó 220.000 Ft. És ebben a hónapban felszólítottak a gépjárművem leadására, amit 100.000 Ft-ra becsültek. Felvettem a kapcsolatot a végrehajtó irodával, állításuk szerint, ha most egy részletfizetési kérelem elfogadásra kerül, akkor az autómat visszahelyezik a forgalomba. Addig le kell adnom, illetve amíg a kérelmem elbírálásra nem kerül tudom-e használni az autót? Főleg a havi 150.000 Ft jogszerűsége érdekelne, illetve hogy mennyire kell tartanom a végrehajtás ezen szakaszában attól, hogy egyik nap elszállítják az otthonomtól a gépjárművet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján jogszerű a végrehajtói intézkedés. Célszerű ez ellen „hatékonyan” védekezni. Az autó értékétől függ, de nem nagyon szokták elszállítani, „csak” lefoglalják és ott hagyják.

Kérdés: Fiam 3 napja agyi infarktust kapott 47 évesen. Jobb oldala lebénult, beszédképtelen. A kórházban derült ki, hogy nincs biztosítása. Sajnos, ahol minden nap dolgozott csak napira jelentette be a munkaadó, ha bejelentette, mert ezt sem tudjuk biztosan. A munkaadót megkerestük, ő mondta, hogy miért nem fizette saját maga után a járulékot és adott 40.000 Ft-ot a menyünknek, hogy azt fizesse be. Szeretném megkérdezni, hogy a munkaadót lehet-e perelni? A kezelő orvos sem tudja, hogy egyáltalán felépül-e, de nem sok esélyt lát rá.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bejelentésről az ügyfélkapun keresztül tudnak tájékozódni. Igen, lehetőség van a kártérítésre, de ahhoz többet kellene tudni.

Kérdés: Jól tudom-e, hogy a végkielégítést a MÁK fizeti?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A végkielégítést a munkáltató fizeti.

Kérdés: A fiam kormányzati tisztviselő. Megkapta a körlevelet, miszerint fel kell vennie a kötelező védőoltást és erről nov. 20-ig nyilatkoznia kell. Semmiképpen nem szeretné magát beoltatni, egészséges, középkorú fiatalember. Úgy tudom, hogy az EU Parlamenti Tanácsának Közgyűlése kimondja, hogy az oltásra nem lehet senkit kötelezni és nem érheti hátrány azt, aki nem oltatja magát. Ez kimeríti a Btk. 195. § kényszerítés bűntettét, valamint sérti a Nürnbergi Kódex emberkísérlet szabályait. Kérdésem, hogy ebben az esetben mit tehetünk. Van értelme Alkotmánybírósághoz fordulni, vagy beperelni a munkáltatót.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kormányrendelet értelmében a munkaadók jogot kapnak arra, hogy a foglalkoztatottak számára kötelezővé tegyék a COVID-19 elleni oltás felvételét. Ha az oltás felvételét a munkavállaló megtagadja, a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, de akár a munkavállaló jogviszonyának megszüntetésére is sor kerülhet. Mindezt alapul véve a munkáltató ezen jogát nem lehet megtámadni (kivétel ez alól, ha a munkavállaló az oltás felvétele alól jogszerűen mentesül).

Kérdés: Termőföld vásárlása esetén (ha jól tudom) az eladó és a venni szándékozó ügyvéd előtt szerződést köt, amit ki kell függeszteni az önkormányzatoknál. A kérdésem az lenne, ki fizeti az ügyvédi díjat? Mi történik akkor, ha nem valósul meg az adás-vétel? Az előző vevő visszakapja az ügyvédi díjat vagy  károsodik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Termőföld vásárlása esetén a szerződéskötés díja általában a vevőt terheli, főszabály szerint az ügyvéd a megbízási díjra az eredménytől függetlenül jogosult. Egyébiránt ez mind szabad megállapodás tárgya.

Kérdés: Egy kérdésem lenne: a fiam után meddig kell gyerektartást fizetnem? Középiskolai tanulmányokat folytat nappali tagozaton és elmúlt 20 éves.
Vélhetően később egyetemre fog járni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az Ön gyereke nappali tagozaton folytat tanulmányokat felsőoktatási intézményben, és betöltötte a 20. életévét, abban az esetben is gyermeke jogosult a tartásdíjra 25 éves életkoráig, amennyiben tanulmányai folytatásához a tartásdíjra rászorul.

Kérdés: Férjem és én is szerb és magyar állampolgárok vagyunk. Szerbiában  esküdtünk meg, akkor ott éltünk. Magyarországon nem lett anyakönyveztetve a házasság. Azóta Magyarországon élünk, de már másfél éve nem együtt. Két fiunk van, 22 és 16 évesek.  Férjem jelenleg börtönben van (Magyarországon), én pedig anyagi okok miatt külföldön vállaltam munkát. Szeretnék elválni tőle. A kérdésem, hogyan lehet ezt megoldani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján Szerbiában tudnak elválni, vagy honosítani kellene a házasságukat.

Kérdés: 81 éves édesanyám 1 hónapja kómába került. A tulajdonomban lévő családi házon haszonélvezeti joga van. Szeretnénk ezt a házat eladni, hogy lehetséges? Édesanyám nevén van egy másik családi ház, ahol most én lakom. Az egyedüli örökös én vagyok. Mi lenne a megoldás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön édesanyjának a haszonélvezeti joga fennáll az Ön tulajdonán, függetlenül attól, hogy cselekvőképtelen állapotban van. Lehetőségei: haszonélvezettel terhelten adja el az ingatlant, avagy gondnokság alá helyezik az édesanyját és utána a gondnok tud intézkedni.

Kérdés: 49 évi házasság után a férjem beadta a válópert. Közös megegyezés nem volt, és  vagyonmegosztást sem kért. E közben eladta a 22 éve vásárolt közös pénzünkből balatoni telkünk felét, és az én örökségemből vásárolt autót egy idegennek. Eladhatja e, az én tudtom és beleegyezésem nélkül egy idegen személynek, és mit tehetek, ha én nem akarom eladni, mert az unokáinkra szeretném ráíratni. A valóper még folyamatban van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házassági válópert a bíróság bármely fél kérelmére megindítja. A Ptk. szabálya szerint a vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni. Amennyiben az adott autó az Ön különvagyonához tartozik, úgy azt Önnek van jogosultsága értékesíteni. A házassági vagyon megosztása válóperben nem rendezhető, külön peres eljárást kell indítani. A fél telek egyébiránt az övé, így azt a gyakorlatban következmények nélkül idegeníthette el.

Kérdés: Olyan problémám van, hogy a lakás felújításához szükséges anyagokat megvettem, ami egy ismerősömnél van. Ő csinálta a felújítást. Most ez a kedves ismerősöm úgy néz ki, nem akarja ezeket visszaadni. A telefont sem veszi fel. Nincs semmim, amivel bizonyíthatnám, hogy az anyagok nála vannak. Mit tehetek, hogy ezeket visszakapjam

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy írásban szólítsa fel a tárgyak átadására az illetőt, amelyben tételesen sorolja fel, hogy melyek azok a tárgyak, amelyek az Ön ismerősénél maradtak.  Javaslom, hogy a megvásárolt tárgyakról a bizonylatot őrizze meg, ugyanis azzal is igazolja, hogy a tárgyak valóban az Ön tulajdonát képezik.

Kérdés: 10 éve együtt élünk, gyermeket szeretnénk, de a lombik program megköveteli a bejegyzett élettársi kapcsolatot. A kérdésem az, hogy múltbéli tartozásunkat a másik félre terhelhetik? Például, ha a párom devizahitel károsult. Ezért vagyunk elbizonytalanodva.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha Önök között az életközösség már tíz éve fennáll, akkor Önök automatikusan élettársaknak minősülnek, nem kell hozzá külön nyilvántartási kérelem. Azonban az élettársi kapcsolat fennállásáról közjegyző előtt lehet nyilatkozatot tenni és kérni annak bejegyzését az élettársi Jegyzőkönyvek Nyilvántartásába. Ön nem felel az élettársa tartozásáért.

Kérdés: Többlethasználati díj miatt per indul ellenem. Mivel egy romos, régi vályogházról van szó, csak áram van bekötve és 2/3 része az én tulajdonom nem értek egyet a kért 50.000 Ft követeléssel. Így per lesz. A felperes tanúként a feleségét hívta, aki viszont nem jelent meg és a saját régiója bíróságán akar tanúskodni, ahol ő szintén dolgozik. Ez szabályos? És kérhetnek ekkora összeget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján az összeg túlzónak tűnik, de ez ún. igazságügyi szakértői szakkérdés, ezért kérjen mindenképpen szakértőt. A pert az alperes címéhez igazodó bíróságon, vagy az ingatlan fekvése szerint lehet megindítani. A tanú nem válogathat, de ezt a pert nem tanú, hanem a szakértő fogja eldönteni.

Kérdés: A lakásunk eladását ingatlanosra bíztuk. Többször elmondtuk, hogy a teljes körűen felújított rész, amit írt félrevezető, mai napig sem írta át, érdeklődőket sem hoz, egy volt, az is kiderült ismerőse. Ráadásul 5 %-ot tesz rá magának. Az időnket húzza, lemaradtunk a kinézett vásárlási lehetőségekről is. Nem tartja be a szavát, hogy heti szinten fog tájékoztatni minket. Mintha nem is létezne. Ha felhívom 3 hét elteltével, akkor hadovál, de érdemben semmit nem csinál. Amit aláírtunk 180 nap megbízásról szól és addig nem felbontható, kizárólagosan ő értékesíthet. Nem szeretnénk az időnket húzni vele. Esetünkben meg tudjuk szüntetni ezt az ámokfutást, vagy jogilag akkor perelhetők lennénk? A felmondás joga korlátozható? Szerződésben lévő rész mennyire tisztességes és jogszerű: ” Amennyiben a megbízó az Ingatlant nem a Megbízott útján értékesíti, abban az esetben is köteles a teljes megbízási díjnak megfelelő összeget, valamint Átalány Kártérítésjogcímén 150.000 Ft-ot a Megbízott részére fizetni.”

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlanközvetítővel szemben a megbízási szerződés felmondására a szerződésben foglaltak lesznek az irányadók. A pontos válaszhoz azt kellene ismernem.

Kérdés: Édesanyám 50 lakik egy szülői házban, amit 1/a arányban örökölt, mert négyen voltak testvérek. Az egyik örökös felszólította, hogy költözzön ki édesanyám. Kitehetik-e? A nyugdíja 70.000 Ft és sűrűn betegeskedik. Pénze nincs, hogy megvegye. Mit tehetnénk ennek megakadályozásában

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem „tehetik ki”, ne aggódjon. Legfeljebb a közös tulajdon megszüntetése iránt lehet pert kezdeményezni.

Kérdés: Az utca túloldalán bevásárló központ épül! Nekem van-e ebbe beleszólásom, ha zavar a zaj? Kell-e a bele egyezésem? Kérhetek-e kártérítést

Válasz: Tisztelt Kérdező! A helyi Önkormányzati hivatalnál kell érdeklődni a területrendezéssel kapcsolatban. A helyi jegyzőtől az adott esetben kérheti a birtokvédelmet.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy válás után mennyire szólhatok abba bele, hogy a gyerekeim kivel találkozhatnak a férjem részéről, ha pl. közös felügyelet van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tulajdonképpen semennyire.

Kérdés: Kérhetek-e másik bírót, ha nem megfelelő számomra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bírót nem az ügyfél választja. Esetenként a bíró ellen elfogultsági kifogást intézhet.

Kérdés: Önkormányzati bérlakásban élek (3. ker.) lakbér módosítási kérelmet adtam be. A határozatban azt kérték, mondjam meg mire fordítottam a nagybátyámtól, eltartási szerződéssel örökölt lakás eladásából származó jövedelmet. Joga van ehhez az önkormányzatnak? A beadványban nyilatkoztam arról, mennyi pénzünk van a bankszámlánkon. Különben a pénzt gyermekeimnek ajándékoztam vagy ez nem törvényes?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben az önkormányzat és ön között létrejött szerződés tartalma az irányadó. Ha az ajándékozás valóban megtörtént, akkor azt ajándékozási szerződéssel bizonyítani tudja.

Kérdés: Közös megegyezéses válás első tárgyalásán végül mind a ketten elálltunk a válástól. Azt mondta a bíró, ha mégis el akarunk válni, legközelebb csak egy év múlva adhatjuk be a keresetet. Igaz ez? Ha mégis elválnánk, tényleg egy évet kell várni, hogy beadhassuk a papírt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Véleményem szerint nincs erre vonatkozó jogszabály, a kereset ismételten benyújtható a bírósághoz.

Kérdés: Egy Zalai faluban élünk, amit erdő ölel körül. A mai napon az udvarunkba betörtek a szarvasok és 40 méter új, 2,10 méter magas kerítést teljesen tönkre tettek. Letépték, kitörték az oszlopokat, a faluban rohangáltak, mert a mélyen tisztelt állami erdészet ún X Zrt. munkatársai megállás nélkül pusztítják az erdőt. A mai napon is a favágás következtében riadtak meg, ill. menekültek be a szarvasok. Életterüket – óriási haszonra szert téve – eme kedves társaság folyamatosan pusztítja. A mai favágás következtében törtek be a faluba és randalíroztak.  Az erdészt értesítettem, hogy térítsék meg a kárt, ám ő lerázott. Tudom, hogy a vadászatra jogosult felelősség körébe tartozik a vad által okozott kár, ám ez esetben az erdő (rabló) gazdálkodó felróható magatartásának egyértelmű következménye a károkozás. Kérném szíves segítségüket a probléma megoldásával kapcsolatban. A kár mértéke kb. 100 000 Ft.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahogy írta is a vadásztársaság kötelessége megtéríteni a vadak által okozott kárt. Javaslom próbáljanak peren kívül megegyezni, de végső esetben bírósághoz is fordulhat, ha az egyezség és az FMH sikertelen.

Kérdés: Egy lakóház lakását vásároltam meg garázzsal, tárolókkal. A társasházzá nyilvánítást végző ügyvéd pénzt szed be a felmerülő költségekre. Ezekre: – vektorrajz ellenőrzés, – hitelügyintézések földhivatali ellenőrzése, – nem beruházótól való vásárlások miatti ellenőrzések. Ezeket most „behajtja” a lakókon: 3000 Ft/lakás, 1000/garázs vagy tároló. Arra hivatkozik, hogy az adásvételi szerződésben őt bíztuk meg ezzel. Ez igaz is, de ott nem volt szó díjakról, csak arról, hogy „közreműködnünk kell”.  Nem értem, hogy miért nem tulajdonhányad szerint, illetve a három pont érintettjei fizetik a rájuk eső részt. Milyen jogon osztja szét így az ügyvéd a költségeket? Mennyi pénzt szedhet be? Én beruházótól vettem KP-ért az ingatlanokat, miért fizessek a másik két pontért is? Az már eleve gyanús, hogy a három költséget elosztva lakások számával ilyen kerek összegek jönnek ki, nyilvánvaló, hogy random számok ezek. Egyébként 220 lakás és 150 más helyiség érintett.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügyvéd és az Önök között szerződés az irányadó. Feltehetőleg ezt a társasház nevében a közös képviselő kötötte. Fontos lenne még ismerni a közgyűlési határozat tartalmát is, illetve az Alapító Okirat és az SZMSZ rendelkezéseit. Ezek birtokában lehet érdemi választ adni.

Kérdés: Szlovákiában élek. Apám 14 éve meghalt. Köttettet egy életbiztosítást, amiről mi nem tudtunk, tehát a biztosítót nem tudtuk értesíteni a haláláról és lemondani a biztosítást. 14 év után felkeresett a biztosító egy levéllel, hogy kb. 680.000 Ft-ot ki kell fizetnem apám után, rám maradt tartozást. Tehetek ez ügyben valamit? A biztosító jogszerűen hajtja be rajtam a pénzt? Tanácsot, ötletet szívesen elfogadok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben 14 éve a hagyaték elfogadására sor került, úgy valóban a tartozásokért is felel. Javaslom, forduljon egy ügyvédhez, akinek a segítségével részletesen és alaposan meg tudják vizsgálni a biztosító általi követelést, illetve különösen a szerződést, hiszen az életbiztosítás alapján akár Önöknek is járhat pénz.

Kérdés: Én abban szeretnék segítséget kérni, hogy 2 éve elváltunk a volt férjemmel. Egy közös gyermek született, őt én nevelem. Váláskor megegyeztünk, hogy a férj marad a közös házban, amennyiben a közösen felvett hitelt és csok-ot visszafizeti. 2 év elteltével sem történt az ügyben semmi, pedig módja és lehetősége lett volna, ugyanis új feleségével felvették a 10 milliós babaváró hitelt. Én egy évig albérletben laktam a közös kislánnyal, most pedig szüleimnél és a lakásvásárlás a közös hitel miatt nem lehetséges. Ilyen esetben van valami megoldás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni, hogy az említett megegyezés milyen formában valósult meg. A teljes dokumentáció hiányában nem tudunk pontos válaszadással szolgálni, de javaslom, próbáljon egyeztetni volt férjével, valamint a bankkal a kölcsön kapcsán a konkrét megoldási lehetőségek feltérképezése végett. Amennyiben az egyeztetés nem jár sikerrel, javaslom, hogy kérje ügyvéd közreműködését a vagyonmegosztás kapcsán.

Kérdés: Csomagot küldtem fel a portással kórházba anyukámnak, de elveszett a csomag.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, próbáljon információt és segítséget kérni a kórház dolgozóitól, mivel nem jelezte, hogy átvételi elismervény készült-e, így egy esetleges bizonyítás nehézkes lenne.

Kérdés: A tartásdíj fizetésére kötelezett fél kérheti-e a bíróságtól annak ellenőrzését – pl. tb. nyilvántartásból -, hogy szakmát szerzett nagykorú gyermeke valóban dolgozik-e már? Állítólag egy magyar cég megbízásából külföldre ment dolgozni, erről telefonon értesítettek, hogy ne fizessek tovább, de a tartásdíj megszüntetését nem intézik és én sem szeretnék több pert, csak megtudni, hogy valóban dolgozik-e.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen ellenőrzésre nem kérhető a bíróság, de a tartás megszüntetése érdekében fordulhat bírósághoz. Javaslom, hogy vegye fel a gyermekével a kapcsolatot a részletek tisztázása végett. A törvény értelmében csak a továbbtanuló nagykorú gyermekét köteles eltartani a tartásra kötelezett. A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tartja a kapcsolatot.

Kérdés: Kell-e hozzá ügyvédi szerződés? Mi szerepeljen okvetlenül a szerződésben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződésben fel kell tüntetni a csendestárs vagyoni hozzájárulását, valamint a nyereségből való részesedésének arányát stb. Nem kötelező az ügyvédi közreműködés, de erősen javasolt.

Kérdés: 8 éve, hogy egy bántalmazó kapcsolat áldozata vagyok, már háromszor költöztem, ez egy rejtett pszichés bántalmazás és az egyik gyerekem teszi ezt velem, a másik mellé állt több, mint valószínű anyagi okok miatt. Már nagyon rossz az egészségi és a mentális állapotom, nincs magánszférám, a személyes tárgyaimat megrongálják, eltüntetik a telefonom SIM kártyáját, teljesen egyedül maradtam. A rendőrségen 2-szer tettem bejelentést, az utóbbi esetben kiküldtek egy mentőt és bevittek sürgősségi klinikára, ahol a belgyógyász azt mondta, ha innen önszántamból elmegyek, a rendőrség hoz vissza stb.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom az ügy teljes dokumentációjával (zárójelentések, rendőrségi iratok) forduljon személyesen ügyvédhez, aki a részletek ismeretében tud segíteni a problémáján és az esetleges jogi eljárások során képviselni önt.

Kérdés: Ellenem folyó eljárásban elindíttattam a végrehajtóval a vht 41.eljárást 2021.08. hóban, mert szerintem elévült az ügy. A végrehajtó megküldte a nyilatkozattételt a végrehajtást kérőnek és csak most válaszolt. A 15 nap rég lejárt, a végrehajtónak nem kellett volna megszüntetni az eljárást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha nem vagy késve válaszol, akkor a végrehajtónak folytatnia kell az eljárást, azaz pont fordítva, mint ahogyan Ön gondolta.

Kérdés: Bejegyzett céggel rendelkezem az Egyesült Államokban, azonban kinti lakcímem nincs, Magyarországon élek, ide van bejelentve a lakcímem, innen irányítom a céget, csak néha szükséges kirepülnöm. Kérdésem, hogy ez esetben közlekedhetek-e Magyarországon kinti, azaz amerikai rendszámos autóval? Illetve nemcsak Magyarországon, hanem úgy általában az Európai Unió területén?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Magyarországon főszabály szerint a magyarországi lakóhellyel rendelkező személy csak magyar hatósági engedéllyel/ jelzéssel ellátott járművel vehet részt a közúti forgalomban. Azonban amennyiben rendelkezik magyarországi lakcímkártyával igazolt lakóhellyel, úgy igazolnia kell (pld.: külföldi munkáltatói igazolással) a külföldi rendszámú gépjármű magyarországi üzemeltetésének indokát. A leírtak alapján (ugyan minden paraméter nem ismert, de..) nem közlekedhet itthon így jogszerűen.

Kérdés: Gyermek nélkül elhunyt lányom halála előtt kb. másfél évvel vásároltak egy autót. Mivel a néhai lányomnak nem volt jogosítványa, az autó egyedül a férj nevére került. Közös szerzeménynek számít-e és fel kell-e tüntetni a hagyatéki leltárban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, igen.

Kérdés: Az alábbi problémával, kérdéssel fordulok Önökhöz: A napokban derült ki, hogy a vízszolgáltató egyik gerincvezetéke hosszában átmegy a telkem alatt (és a szomszéd telke alatt is). Közmű térképen látszik, hogy valóban ott megy. A frissen lekért tulajdoni lapomon látszik, hogy a vízműnek nincs bejegyezve szolgalmi joga, holott ezt a vezetéket régen lefektették. Senki nem tudja/érti, hogy miért. Kérdésemre elmondták, hogy köteles vagyok elfogadni a szolgalmi bejegyzést, mindenféle kártérítés nélkül. Egy becslés szerint körülbelül 10% az értékcsökkenés (körülbelül 5-6 millió forint). Kérdésem az, hogy van-e más lehetőségem vagy valóban ennyire ki vagyok szolgáltatva? Kértem, hogy vigyék ki az út alá (közterületre) a vezetéket, de azt felelték, hogy az túl költséges. Ezt elfogadom, de én emiatt nem szeretnék károsult lenni. Úgy gondolom, ha már valóban köteles vagyok elfogadni a bejegyzést, akkor a szolgáltató kárpótoljon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlanra közérdekből, a jogszabályban feljogosított személyek javára – hatóság határozatával – szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás jár. Javaslom, próbáljanak megegyezni a szolgáltatóval. Megegyezés hiányában bírósághoz is fordulhat. Jelen esetben ez egy ún. vezetékjog lesz, de ha nem terheli a telket, nem jár érte kártérítés sem. A leírt összeget a gyakorlat szerint (!) soknak gondolom.

Kérdés: Meg teheti-e egy ügyvezető, hogy a bérelt irodát minden ok nélkül felmondja, két hónapos kiköltözéssel, de aki bérli 1 hónappal előbb tud másik helységet bérelni, viszont a mostani ügyvezető, nem hajlandó vissza venni, csak az ő általa meghatározott időben a helyiséget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az iroda ügyvezetője felmondhatja a bérleti jogviszonyt a szerződésben foglaltak szerint.  Az Önök között fennálló bérleti szerződés tartalma az irányadó.

Kérdés: Társasházunkban a világháborús bomba a társasház földszintjét nem tette tönkre, csak a felső szintjét. Az 1960-as években a felső szintet úgy alakították ki a helyreállítás során, hogy a földszinti lakás nappalija felett található jelenleg az emeleti lakások fürdőszobája. Így fürdőszoba használat, mosógép, WC zaj stb. minden lehallatszik. A nagyobbik probléma, hogy a fenti lakók rendszeresen eláztatják a lenti lakást (csőtörés, dugulás, eláztatás). Mit tehet ilyenkor a földszinti lakó, azon kívül, hogy kéri sérült vagyontárgyainak helyreállítási költségét. Lehet arra kötelezni a szomszédot, hogy végezze el a fürdőszobája teljes szigetelését? Vagy ez a társasházi kötelezettség? Lehet arra kötelezni a szomszédokat, hogy az 1960-as évek elején a nappali felett épített fürdőszobákat máshová helyezzék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A békés megegyezés érdekében javaslom, hogy elsősorban a szomszéddal és a társasház közös képviselőjével közösen próbáljanak egy mindenki számára megfelelő megállapodást kötni. Sikertelen megállapodás esetén lehetősége van birtokvédelmi eljárást kezdeményezni a jegyzőnél vagy kérni az eljárás lefolytatását a bíróságtól, de akár kártérítésre is igényt tarthat.

Kérdés: Élettársam, akivel 20 évet éltünk együtt, itt hagyott 2 kiskorú gyermekünkkel. Az ingatlan 2/3 része papíron az övé. Kirahat- e az ingatlanból valamilyen módon? Joga van-e itt mindenhez, ha én fizetem a rezsit és karbantartom a portát. Kifizethet-e az ingatlanból akaratom ellenére?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem „rakhatja” ki. Neki is pont ugyanazok a jogai és kötelezettségei, mint Önnek.

Kérdés: 5 évvel ezelőtt vettem fogyatékos fiam részére egy szuterént. Az eladó a szerződésben szavatolta, hogy frissen szigetelt. 3 rétegű hő és vízszigetelést írt be a szerződésbe. Gyanúm támadt és megbontottuk a falat. Nyoma sem volt víz elleni szigetelésnek. Kértünk árcsökkentést. Nem reagált. 1/2 év múlva esőzés következtében visszajött a csatornából a szennyvíz. Elöntve frissen vásárolt drága fűrész árukat. Utóbb kiderült, hogy a helységben végig páraelszívó üzemelt. Bemutatáskor elvitte. Előző évben is voltak hasonló esőzések. Kellett tudjon a problémáról. Elkezdtük a nedvesség elleni szigetelést, de amit vettünk védőfelszerelést nem működött. A visszafolyást 3 visszacsapó szelep beszereltetésével megszüntettük. Közben 92 éves édesanyám beteg lett, fogyatékos fiam mellett Őt is el kellett látni (Gödöllőn). Emiatt nem tudtunk ezzel foglalkozni. Most meghalt. Eddig a lakás felszámolásával kellett foglalkozni. Most szeretném kárigényem érvényesíteni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben valóban kártérítési igényét szeretné érvényesíteni, javaslom, hogy személyesen kérje szakember (ügyvéd) segítségét. A konzultáció alkalmával az ügy pontos körülményei, valamint a lehetséges jogi lépések is megbeszélésre kerülnek. Az ingatlan vásárlásáról szóló szerződésre szükség lesz.

Kérdés: Kérdésem:egy Zrt-től bérelek egy széket a szépségiparban, amikor idén 2021. márciusában a covid miatt bezárásra kényszerültünk, akkor a bérleti díjat ugyan úgy kiküldték, holott 1 hónapig át sem léptem a küszöböt! Úgy érzem ez jogtalan, egyéni vállalkozó vagyok és abban a hónapban nem volt bevételem, ergo fizetni sem tudtam, de a “főnökünk”szeretné ezt a márciusi bérletit behajtani rajtunk, mit tehetünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenekelőtt az Önök között létrejött szerződésben foglaltak az irányadók. Ha a szerződést határozott időtartamra kötötték, úgy Ön köteles a bérleti díjat kifizetni, függetlenül attól, hogy a kérdésben szereplő szék használatban volt-e avagy sem.

Kérdés: Több tulajdonossal együtt mi is tulajdonosok vagyunk egy erdőbirtokosságként működő erdőnek. Egyik tulajdonostársunk eladná tulajdonát, kb. 2 aranykoronát. Érdemes-e ügyvédhez fordulnunk az adás-vétel miatt, mert nem vagyunk földművelők és a tulajdonosok közt van földműves. Kérdésem az lenne, hogy neki elsőbbsége van velünk szemben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenféleképpen ügyvédi közreműködés kell.

Kérdés: A munkáltatóm az 599/2021. (X.28.) Kormányrendeletre hivatkozva –  a hivatalos írásbeli tájékoztatást megelőzően (amit a mai napig kézhez nem kaptam) – többször szóban felszólított (mely egy esetben a teljes kollektíva előtt történt), hogy nyilatkozzam szóban egyrészt oltásom meglétét, másrészt az oltási szándékomat illetően. A munkáltatóm munkaszervezés céljából kéri rajtam számon, követeli a fent említetteket. A munkáltatómnak jogában áll-e ilyesfajta kérdésre irányuló utasítást adni? Nekem, mint munkavállalónak jogomban áll-e ezt az utasítást megtagadni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az 599/2021. (X.28) Korm. rendeletben foglaltak szerint a védőoltás felvételét a foglalkoztatott a munkáltató felhívására öt napon belül köteles a munkáltató által meghatározott módon igazolni a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és a következő dokumentumok valamelyikének egyidejű bemutatásával: uniós digitális Covid-igazolvány; védettségi igazolvány, illetve applikáció; az oltást igazoló orvos által kiállított,a védőoltásról szóló igazolás; Egészségügyi Világszervezet által kiadott nemzetközi oltási bizonyítvány; olyan állam által kiállított védettségi igazolás, amely állam által kiállított védettségi igazolást Magyarország elismer.

Kérdés: Annyi lenne a kérdésem, hogy gyermekem most 19 éves. Hat éve váltunk el volt férjemmel. Hat év alatt, egyetlen napot, egy ebédet nem biztosított gyermekének. Szünidő fele, hétvégék. Tehát szó szerint semmit, annak ellenére, hogy váláskor ezt a bíróságon aláírta és vállalta. Kárpótlásul gyermekemnek követelhetek-e valamit vagy gyermekem követelhet-e, mi lehet a jogalap, amit a bíróság felé benyújthatunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem.

Kérdés: Egy munkaügyi perben született egy elsőfokú döntés, s az ítélőtáblánál lehet fellebbezni. A következő kérdésekre keresem a választ ahhoz, hogy érintettként saját magam is mindentől függetlenül fel tudjak készülni: Milyen szabályok vonatkoznak az ítélőtáblához benyújtandó fellebbezésre? Mit lehet a fellebbezésben megkifogásolni/megváltoztatásra előterjeszteni és milyen jogalapok mentén, milyen formai elvárások mellett? Vagyis létezik-e egy átfogó jogszabály /kúriatanulmány/ végrehajtási utasítás stb., s ha igen, meg tudnák-e ezt nekem küldeni? Ha nem létezik ilyen összefoglaló mű, akkor röviden össze tudnák-e foglalni a fellebbezéshez szükséges formai és tartalmi elvárásokat? Vagy legalább a legfontosabb jogszabályi helyekre tudnának-e utalásokat adni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A birosag.hu oldalon, az “ügyfeleknek” fülön talál jogi képviselő nélkül eljáró ügyfeleknek segítő mankókat.

Kérdés: Három évvel ezelőtt megállapításra került az önkormányzat képviselő testülete által, hogy a munkaviszonyom megszűnése miatt a tanulmányi szerződés alapján távolléti díj visszafizetésére vagyok köteles. Ekkor részletfizetést kértem, melyet a testület megadott. Majd munkaügyi bírósághoz fordultam, és végül a kúria döntése alapján pervesztes lettem. A részletfizetést a bírósági eljárások alatt nem fizettem. A kúriai döntése után elkezdtem fizetni ezeket a részleteket. Majd a testülethez fordultam azzal a kéréssel, hogy számolják újra a távolléti díjat, mert bruttó összeget kértek és hivatkozva a megfelelő jogszabályokra, csak nettót kérhetnek. A Testület elutasított, illetve visszavonta a részletfizetési lehetőséget is, illetve semmilyen indokot nem hozott fel, hogy miért is vonta ezt vissza. A kérdésem az lenne, hogy ha a testület hoz egy részletfizetésről szóló döntést, akkor azt, hogy vonhatja vissza indok nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben az önök között létrejött szerződés tartalma az irányadó, a teljes dokumentáció hiányában nem tudok konkrét válaszadással szolgálni. Egyébként amit ad valaki, azt el is veheti, megfelelő felkészülési idő biztosításával.

Kérdés: A jelenlegi munkahelyemen a szerződés szerinti felmondási idő: 2 hónap. A felmondási időt nem szeretném letölteni, mindenképp azonnali felmondással szeretném elhagyni a céget. Milyen lehetőségeim vannak ennek vonatkozásában?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben munkavállalói jogviszonya van, úgy azt azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntetheti a próbaidő alatt. Ha már lejárt a próbaideje, úgy a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy ha egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Kérdés: Kérdésem az alábbi lenne: munkáltató, ha előírja munkavégzés feltételének az oltás felvételét és én 45 nap után sem veszem fel és a 46. napon pedig elküldenek egy év fizetetlen szabadságra és én a 47. napon kérem a munkaviszonyom megszüntetését közös megegyezéssel, akkor a munkáltató megtagadhatja-e ezt? A felmondási időnél hosszabb időre nem tart igényt a munkámra, s ezért érzem úgy, hogy erre lehetőségem lesz/lenne, ha előadódna egy helyzet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös megegyezéssel történő jogviszony megszüntetés lényege az, hogy a két fél megállapodik a részletekben, és annak megfelelően szűnik meg a jogviszony. Megállapodás hiányában azonban nem tud létrejönni a közös megegyezés,  ez esetben más módját kell választania a jogviszonya megszüntetésének.

Kérdés: Segítségét szeretném kérni. 53 éves vagyok, eü. érettségim van, de eü-ben csak nagyon kevés időt, 3,5 évet dolgoztam. Az élet úgy hozta, hogy 1991. február 15-től egyéni vállalkozó vagyok vendéglátás területen. Közben 3 gyermeket szültem, voltam táppénzen, GYÁS-on, GYES-en, GYED-en, GYET-en, közben ment a vállalkozásom a munkavállalóimmal. Gyermekeim már felnőttek, szépen dolgozgattunk, de jött a covid… Mindent be kellett zárnunk. Kihasználva a lehetőséget elmentem szociális otthonba ápolónőnek.  Ott dolgoztam 2020.05.04. óta. Vállalkozásom nem szüntettem meg ez idő alatt, kinyitottunk, bezártunk, újra nyitottunk bezártunk. Egyik régi vágyam volt műtőben dolgozni. Álláshirdetést találtam, felvettek műtőbe aneszt. asszisztensnek. 2021. december elején kell vonulnom a papírjaimmal, a munkával eltöltött éveket kell igazolnom. Kérdésem a következő lenne. Mi az, amit el tudok számoltatni a felsoroltak közül? A besorolásnál nagyon nem mindegy, hogy E2 vagy E4.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény, valamint a Munka törvénykönyvértől szóló 2012. évi I. törvény fogalmazza meg az egészségügyi szolgálati jogviszony létrehozására vonatkozó feltételeket. A leírtak alapján sajnos a „rosszabbik” kategóriába kerül.

Kérdés: Mehetek-e a Tropicanaba, ha a Corvinból kitiltattam magam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg igen.

Kérdés: 2019. november 12-én csonkoló műtéten estem át a SOTE Urológiai Klinikáján. Két kérdésem van: Jogom volt-e olyan érzéstelenítést kérni, ami nem altat, hogy az utolsó percig kommunikálhassak a sebésszel? Spinális érzéstelenítésnek írtam alá. Ezt sajnos nem tartották be, de nem is szóltak róla. Második kérdés: Jogom volt-e kérni eltávolított részeim kiadatását, emberhez méltó végső elhelyezésért. Erről szóltak, hogy kérésem jogszabályt sért. Szerintem a betegnek szólni kell, ameddig ébren van. A kiadatás kérdése belső rendelet, a törvény olyan értelmezése, ami nem a beteg érdekét szolgálja.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az orvosnak kötelessége a legjobb tudása szerint arra törekedni, hogy a beteg életét megmentse és a lehető legjobb egészségügyi állapotot elérje. A részletek pontos ismeretének hiánya által orvosától, vagy az intézmény betegjogi képviselőjétől tud pontos tájékoztatást kérni egészségügyi állapotáról és a műtét során felmerült komplikációkról, döntésekről.
Túl kevés az információ a pontos válaszhoz, ugyanis műtét közben is felmerülhet olyan akadály, ami miatt változtatni kell az eljáráson, ám ezt (is) dokumentálni kell.

Kérdés: Érdeklődnék, a radiátorok költségmegosztó cseréje folyna a mai nappal. 1/2 gyermekemmel vagyunk itthon, a járványügyi helyzet miatt. Köteles vagyok-e beengedni a lakásomba a szerelőt? Mert tudni kell, hogy a lakógyűlésen el lett fogadva, ami májusban volt, amikor állt a vírus. Most meg kötelezőnek tartja a közös képviselő, hogy engedjem be a lakásba a szerelőt. Holott náluk meg csak telefonon keresztül lehet bármit elintézni, a járványügyi helyzetre hivatkozva. Akkor én miért is vagyok köteles bárkit is beengedni a lakásomba

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közgyűlési határozatnak kell megfelelnie, az éppen aktuális veszélyhelyzeti szabályozásra figyelemmel.

Kérdés: Év eleje óta lakom albérletben, szerződéssel. Elvesztettem a munkahelyem, egyelőre nem tudok fizetni a főbérlőnek, de megegyeztünk. Most viszont mindenbe beleköt, el akarja adni a házat, amiben 2 iskolás lányommal lakom. Mondtam neki a kilakoltatási moratóriumot is, de nem érdekli. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni, hogy az önök közötti megegyezés milyen formában, és pontosan milyen tartalommal történt.  A hatályos Korm. rendelet értelmében a veszélyhelyzet megszűnéséig ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani nem lehet, csak a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet azzal, hogy az intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, a halasztásra, a jegyző értesítésére vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy a munkáltató kényszeríti a munkavállalót a kötelező oltás felvételére és ha nem fogadja el, akkor 1 éves fizetetlen szabadságra küldik. A kérdésem az lenne, hogyan tudnám megkapni a végkielégítést, ha ezeket netán belefogalmazzák a papírba. Annyit tudok, hogy csak úgy jár, ha munkáltató küldi el az embert, mert közös megegyezéssel nem jár, de ők simán nem fogják elküldeni a munkavállalót, mert tudják, hogy kell akkor fizetniük végkielégítést. Erről szerettem volna tájékoztatást kérni, hogy a munkavállaló nyereségesen tudjon kijönni, ha már nem szeretné a kényszerített oltást felvenni, amitől retteg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jelenleg hatályban lévő rendelkezések szerint a munkavállalónak ebben az esetben nem jár végkielégítés.

Kérdés: Sajnálatos módon az anyuka a gyermekeimet elvitte otthonukból  és a mai napig nem biztosított láthatást, immáron több, mint 1 hónapja a telefonos kapcsolattartást is ellehetetlenítette. Az anyuka pszichiátriai kezelés alatt állt idén szeptemberben három hét időtartamban, mély depresszióval és öngyilkos gondolatokkal, gyógyszeres kezeléssel, amit megszakított önkényesen. Én úgy gondolom, hogy a gyermekek felügyeletére alkalmatlan, téveszmék gyötrik. Hozzá kell tenni, hogy más ügyben, de szintén vizsgálták már az anya állapotát a korábbi években. Ezek tudatában próbáltam elhozni gyermekeimet,  mert aggódtam. Sajnos ezt anyuka és az anyós tettlegességgel megakadályozta. Ezek után az anyuka védett anyaotthonba kérette magát. Innentől kezdve ellehetetlenültem.  Hogy érvényesíthetem kapcsolattartási jogomat? A bontóper folyamatban van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani. A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha a szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll. Javaslom, hogy a bontóperben kérelmezzék a szülői felügyeleti jog átmeneti rendezését is (ideiglenes intézkedés).

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy a börtönt és a bíróságot szeretném perelni nem vagyoni kártérítés. Ebben tudna-e segíteni, mi szegények vagyunk, s nem tudunk fizetni ügyvédeknek,  ha tudna segíteni nekünk egy személyes találkozáson, mindent elmondunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt tanácsolnám Önnek, hogy az interneten nézzen utána, akadnak olyan ügyvédek, akik ingyenes jogi segítségnyújtást tudnak nyújtani, de ez leginkább tanácsadásra terjed ki, teljes képviseletet ingyenesen nem szoktak általában ilyen típusú ügyekben vállalni. Másodsorban pedig ajánlanám figyelmébe a rászorulók számára biztosított ingyenes jogi segítségnyújtást a Kormányhivatal (Igazságügyi Szolgálat) keretein belül, amelynek lényege, hogy ingyenes jogi tanácsadásban részesülhet. Ezen felül igénybe veheti az ügyfélsegítő szolgálatot a bíróságon, mely során segítenek Önnek megírni ingyen a keresetlevelet.

Kérdés: Ha elválok a férjemtől menyire szólhatok abba bele, hogy kivel találkoznak az ő részéről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házasság megszűnését követően a volt házastárs kötetlenül találkozhat bárkivel. Nincs erre vonatkozó jogi szabályozás.

Kérdés: A hétvégi házban miért kapok magasabb díjszabással számlát?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakossági villamos energia díjak fogyasztástól függően eltérőek lehetnek, valamint az árszabásnak is több lehetséges módja van tarifák szerint. Amennyiben pontos tájékoztatást szeretne, javaslom, személyesen forduljon az áramszolgáltatóhoz.

Kérdés: Az elsőfokú bíróság ítéletéből (2008 év): „az építési hatóságnak az új eljárás során vizsgálni kell, hogy a tevékenység végezhető-e, az épület átminősítésére adott tevékenység céljára sor kerülhet-e?” A hangszerkészítés asztalos ipari tevékenység, a hátsókert távolsága 1 m. Az elsőfokú bírósági határozatot, valamint a fent leírt tényeket figyelmen kívül hagyta a másodfokú bíróság, a Legfelső Bíróság, a hatóságok (Taksony, Vecsés, Ráckeve), a kormányhivatal, és az ügyészségek. Továbbá: A miniszterelnökség a hatósági határozatok vizsgálata helyett hatodik éve, félrevezető megállapításokkal utasította el panaszomat!  2021. évben a törvényszék és a kúria panaszomat elutasította. A bíróság ítélete (2010) a 80 m² területű bővítmény elbontása. Az elbontás hiányosan történt. Jelenleg az engedéllyel épült melléképület helyén, egy átépített tetőszerkezetű 120 m² területű épület áll. Az engedély nélküli tevékenység ipari gépekkel, lakóterületen, 1998 évtől-2014 évig tartott.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak alapján nem egyértelmű, hogy pontosan milyen kérdésre szeretne választ kapni. A tényállás tisztázásához további információk, illetve az ügyben keletkezett minden irat tartalmának ismerete szükséges.

Kérdés: Arról kérnék segítséget, hogy lenne egy hagyatéki tárgyalásunk, ami egy nulla forintos bankszámláról szól, de ha nem megyünk el, akkor nem történik semmi. Mert eljárási költségnek kellene fizetni 47.000 Ft ot.

Válasz: Tisztelt Kérdező!  A tárgyaláson az idézett szabályszerű idézés ellenére sem személyesen, sem képviselője útján nem jelenik meg, az a tárgyalás megtartásának és a hagyaték átadásának vagy az eljárást befejező más végzés meghozatalának nem akadálya. Az eljárás költségeit az örökös, vagy az viseli, aki a hagyatékra vonatkozóan igényt terjesztett elő.

Kérdés: Amennyiben a rendőrség kihallgatás miatt beidéz valakit, legyen az tanúvallomás vagy gyanúsítottként idézi be, milyen formában kell az érintett személyt hivatalosan értesítenie a meghallgatás időpontjáról? Amennyiben nem kap postai úton idézést, sem telefonon (ami nem tudom, hogy szabályos-e), hanem kiadnak egy nemzeti körözést ellene, azt jogosan tetszik? Kiadhatnak nemzetközi és európai elfogatóparancsot, ha az érintett nem kapott értesítést az idézésről, esetlegesen tudomása nélkül a távollétében került sor az ő meghallgatása nélkül a vádemelésre,  bírósági tárgyalásra, ítélethozatalra? Hogyan lehet ilyen esetben az elfogatóparancs ellen fellépni? Meghatalmazott ügyvéd eljárhat ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A rendőrkapitányság a kihallgatás időpontjáról mindig írásos formában küld idézést a lakóhelyére. Amennyiben a megadott időponton a gyanúsított személy nem jelenik meg, körözést adhat ki a rendőrség. Amennyiben nem tudott az idézésről, javaslom, hivatkozzon arra, hogy nem volt tudomása az idézésről. A büntetőeljárás lefolytatható a terhelt távollétében is. Meghatalmazott védő eljárhat.

Kérdés: A nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idő szolgálati idő szerzésére irányuló megállapodás útján nem gyarapítható, mert az így szerzett szolgálati idő nem minősül keresőtevékenységgel járó jogviszonyban szerzett szolgálati időnek. Szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodást kizárólag belföldi, nagykorú, nem nyugdíjas személy köthet. Legyen kedves ezt elmagyarázni nekem, miért nem vehetem igénybe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jogszabály által előírt feltételeket sajnos nem áll módjában senkinek felülírni. Azoknak kell megfelelni.

Kérdés: Egy szobát béreltem egy hölgynél. Szerződést nem kaptam többszöri kérés után sem. 50 ezer Ft kauciót kért beköltözéskor. Amikor elköltöztem 20 ezer forintot adott vissza. Nem okoztam kárt a lakásban, de ő mindent kitalált, csak ne kelljen visszaadni. A lakbérről sem kaptam sosem papírt. Mit tudok csinálni, hogy visszakapjam a pénzem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben igazolni tudja, hogy kinek, milyen jogcímen és mennyi pénzt adott át, úgy jogos a követelése. Ha a postai úton küldött fizetési felszólítás sem jár sikerrel, úgy lehetősége van fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni.

Kérdés: Földmérő által kimért zártkerti ingatlan lekeríthető-e kerítéssel, hogy oda senki ne tudjon bemenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.

Kérdés: A feleségem egy állami fenntartású idősek otthonában dolgozik szociális gondozó munkakörben. Az intézményvezető tájékoztatása szerint változik a gondozókra vonatkozó jogszabály. Konkrétan a szociális gondozó végzettség mellé előírnak egy demencia gondozó végzettséget is a munkához (külön szakma), ami a nejemnek nincs. Emiatt szakképzést szerveztek ugyan, de a költségeket se a munkahely, se az önkormányzat nem akarja fizetni. A képzés díja kb. 200 ezer Ft. A kérdésem az lenne, hogy a munkavállaló ilyenkor mit tehet? Miért a gondozónak kell fizetni a szakképzést, ami eddig nem volt követelmény? 1 év múlva kitalálják, hogy megint kell egy okj szakma, aztán lehet újra fizetni?

Válasz:Tisztelt Kérdező! A szociális intézményekre vonatkozó hatályos rendelet értelmében az intézményvezető a pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, demens személyeket gondozó bentlakást nyújtó intézmények esetén a gondozó, ápoló és terápiás munkakörök vonatkozásában munkakörönként legalább 1-1 fő, az adott szakmai egység célcsoportjának megfelelő, kiegészítő szakirányú képesítéssel rendelkező foglalkoztatott jelenlétét köteles minden műszakban biztosítani. Ergo ez a teher nem Önöket kellene, hogy terhelje.

Kérdés: A feleségem el akarja vinni a gyerekeket, megteheti? Azzal fenyegetőzik, hogy elviszi őket és nem fogom tudni hova, megteheti?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen. A gyakorlatban igen.

Kérdés: Több, mint 6 hónappal ezelőtt feleségem leparkolt egy bevásárlóközpontnál. Nem húzta be a kéziféket, és amikor már senki nem ült benne nekigurult az autó egy másiknak. Minimális felületi sérülés keletkezett. Semmilyen papírt vagy betétlapot nem töltöttek ki, egy fotó talán van róla. Feleségem szerette volna a helyszínen rendezni a dolgot, viszont a másik autó tulajdonosa szerette volna elvinni egy karosszériáshoz az autót, amit utána mi fizetünk ki. Elfogadtuk és megbeszélték, hogy pár napon belül jelentkezni fog. Több, mint fél év múlva jelentkezett, hogy elvitte megcsináltatni az autót és fizessük ki, különben ügyvédhez fordul. Azóta már ki tudja mi történt az autójával és valójában mit csináltatott meg, amit velünk akar kifizettetni. Van egy ilyen incidensnek elévülési ideje?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kártérítés és kárbejelentések esetén az elévülési idő 5 év, bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. A járadékkövetelés elévülési ideje a járadékkövetelés egészére egységesen akkor kezdődik, amikor a járadékkövetelést megalapozó kár első ízben jelentkezik. A szabálysértések esetében ez az idő 2 év.

Kérdés: Havi 1 éjszakai munkára akarnak kényszeríteni. Megtehetik-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja. Mindezek alapján szükséges a körülmények pontos ismerete a kérdés megválaszolásához.

Kérdés: Lakásszövetkezetünk közgyűlésen ajánlást tett, hogy a házhoz tartozó kukák kihúzását a tulajdonosok között felosztja. További lépést is szeretnének foganatosítani és pedig, ha valaki nem teljesíti a feladatot és pótszállítást kér, a közös képviselet annak összegét az illetőre szeretné terhelni. Úgy érzem, hogy ezt nincs jogukban megtenni.  Szeretném kérni segítségüket ebben a témában.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ilyen témájú kérdésekben a közgyűlés határoz a társasház alapító okiratában meghatározott szabályoknak megfelelően.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy a jelzáloghitel tartozásának kiegyenlítése érdekében, van-e joga a hitelezőnek a nyugdíjamhoz nyúlni? Maga az ingatlan a hitel fedezete. Én inkább árverezést szeretnék.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet. A teljesen korrekt válaszhoz ismernem kellene a kölcsönszerződést is.

Kérdés: A férjem, vagyis most már az elítélt, kapcsolati erőszak bűntette miatt (Btk. 212/A ˇ§ (2)a) ügyészi javaslatra kétévnyi próbára bocsátást kapott. Ezt a büntetővégzést és a vádiratot csak az elítélt kapta meg (e-mail-ben), én a sértett nem. Elvileg semmiről nem tudok. Most az elítéltnek van nyolc napja, hogy a tárgyalás / előkészítő ülés mellett döntsön. Sérelmem és kérdésem: A vádiratból teljesen kimaradt – de a nyomozóhatósággal és az ügyészséggel a kezdetektől ismertetve lett – két lényeges pont (pl. az egyik, hogy 57%-os rokkant vagyok). Ezeket én miért nem kapom meg hivatalosan? Dönthetek-e én a tárgyalás megtartása mellett, ill. hogyan befolyásolja az ítéletet, megváltoztathatja-e, hiszen hiányos vádirat alapján született? Nem utólag akarok a vádhoz illeszteni. (Bár, azóta is folyamatos a testi atrocitás.)

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Az ügyészségnek a vádemelésről a sértettet is tájékoztatnia kell. A sértett tárgyalás tartása iránti indítványt nem terjeszthet elő. A büntetőeljárás során bizonyítékot terjeszthet elő, illetve észrevételezheti az Ön álláspontja szerinti hiányosságokat. Javaslom, hogy a továbbiakban személyesen kérje ügyvéd segítségét.

Kérdés: 2021. június 6-án elköltöztünk. A régi helyen felmondtuk az Invitel szolgáltatást, leadtuk a cég által biztosított eszközöket hiánytalanul. A szolgáltatónál rendeztük az összes tartozást, illetve tájékoztattak bennünket, hogy 0 a tartozás. Az új lakcímünkre a bekötés utáni számlákat rendeztük. Ezek után kaptunk a régi címre 17.369 Ft-os számlát konkrét tartozás megjelölése nélkül? Az ügyfélszolgálat valami szolgáltatóváltásra hivatkozott 2016-ból, hogy az átadás után most derült ez ki, de most mondott semmi konkrét dogot. Kell-e ilyen számlára fizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenekelőtt javaslom, hogy a számlák és minden egyéb bizonylat birtokában forduljanak személyesen a szolgáltatóhoz az esetleges félreértések kiküszöbölése érdekében. Egyébiránt az esetleges elévülést is vizsgálni kell.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a NAV elveheti a bűnügyi költséget a kártalanítási pénzből?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.

Kérdés: Ismerősöm pénzt adott kölcsön azzal, hogy személykocsit veszek rajta és mivel ő nem tud vezetni betegsége miatt, én mindenhová elviszem, amíg élünk. Írtunk papírt a pénzről, de csak annyit, kölcsön adta 10 évre kamat nélkül. 10 év múlva kell visszaadni. Én el is vittem sok helyre, ezt, ha kell bizonyítani is tudom, mindig mindent én fizettem, a benzint és a pályamatricát is. Az ismerősöm hirtelen elhunyt súlyos betegségben. Most nem tudom, a gyermekei, ha megtalálják a szerződést, hogy visszakérhetik-e tőlem a pénzt vagy az abból vett kocsit és köteles vagyok-e a 10 év letelte előtt visszaadni? Azonkívül, felszámolhatom-e azt a sok kiadást, benzin és egyebek, hogy én őt ingyen és bérmentve elvittem sok helyre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban annak a megállapítása az irányadó, ami az Önök között létrejött megállapodásban szerepel. A további kérdések megválaszolásához szükséges a kérdéses dokumentumok pontos tartalmának ismerete.

Kérdés: Román állampolgárként váltunk el a lányom apjával, aki szintén román állampolgár 1999-ben, még Romániában. A válást ő indította el, én a tárgyalásokon nem voltam jelen (ügyvédem sem volt), a házassági vagyonmegosztást halogattam, mindig adódott nehézség, ami miatt nem tudtam ezzel foglalkozni. Van-e lehetőség ennek rendezésére 20 évvel a válás után? Volt férjem még mindig a közös lakásban él.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, van lehetőség. A Polgári Törvénykönyv szabályai értelmében a házastársi közös vagyon megosztását és a rendezetlenül maradt igények elbírálását a bíróságtól lehet kérni.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy ha veszek egy üzletet, aminek a bérleti jogát már kifizette az a személy, akitől a kölcsönt kértem, de az eladónak fizette és még november 1-től került lepapírozásra, akkor mi az, ami megilleti a boltból való bevételből?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez esetben az Önök között létrejött megállapodásokban foglaltak az irányadók.

Kérdés: Ha az alattam lakó szomszédnak vízszivárgása van a plafonon, van olyan törvény Magyarországon, ami megengedné  valakinek, hogy bejöjjön a házamba a rendőrséggel, hogy megoldják a problémát? Röviden, a rendőrségnek van-e joga bejönni a házamba vízszivárgás esetén, ha az az alsó szomszédnak van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Így nincsen.

Kérdés: 2021 nov. 30-án lejár az albérleti szerződésünk az önkormányzattal. Felújítás alatt áll a ház, szét van bombázva, oda nem tudunk költözni. Nincs másik albérlet a faluban. Nem tudunk senkihez menni. 2 felnőtt egy 12 éves és egy 1 éves kislánnyal vagyunk. Hosszabbítani nem akarnak. Kirakhat az utcára télen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban az Önök között létrejött bérleti szerződésben foglaltak az irányadók. Határozatlan időre szóló szerződés esetén, ha a bérbeadó felmondással él, köteles a bérlő számára cserelakást biztosítani. Az Ön által leírtak alapján pontos választ nem tudok adni a feltett kérdésre. Több lehetséges jogi megoldás szóba jöhet adott esetben, ehhez azonban szükség van az ügy pontos körülményeinek ismeretére. Fizikailag semmiképpen sem fogják tudni azonban kilakoltatni Önöket, egyrészt a kiskorú, míg másrészt a téli moratórium miatt. Jogi eljárások következhetnek.

Kérdés: Vettünk egy lakást, amit a lányom nevén hagytunk, de mi használjuk. Igénybe vehetünk – felújítási támogatást, ha a számlák a mi nevünkön vannak és ide vagyunk bejelentve?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ezekkel a paraméterekkel szerintem nem.

Kérdés: Egy szállodában tartott előadáson Klub Tagsági kártyát vásároltunk, amely majd kedvezményes üdülési lehetőségek igénybevételét biztosítja. Ilyen esetben is élhetünk-e a 14 napos elállási joggal arra hivatkozva, hogy a Szolgáltató üzlethelyiségén kívül kötöttük a szerződést (de fizikailag mindkét szerződő fél jelen volt). Illetve az adott helyszín a szolgáltató üzlethelyiségének számít-e, ha azt az előadás időtartamára a szállodától bérelte

Válasz: Tisztelt Kérdező! Véleményem szerint ebben az esetben az indokolás nélküli elállással nem tud élni.

Kérdés: Adott egy felmondott ingatlanvásárlási 5.000.000,-Ft-os hitel. X követeléskezelő megvette az X banktól. 2019-ben az ingatlant elárverezték, az X “vette meg” 7.200.000,-Ft ért. A munkabért 20 éve folyamatosan terheli, jelenleg 130 ezer Ft/hó amit vonnak. Most a bankszámlára is benyújtott inkasszót. Ha kp kapnám a bért, akkor a maradvány az enyém lenne? Joga van ahhoz, hogy a már csökkentett bért tovább terhelje? A követeléskezelő milyen kamaton számolhat? A KDB-s szerződés szerint kéne számolnia?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Készpénzes munkabér esetén a különbözet megmarad Önnél (vagy kérje postán vagy más személynek a számlájára, akivel szemben nincsen VH és megbízik benne stb…) További kérdéseire a szerződés az irányadó.

Kérdés: Kaptam egy levelet egy banktól, amellyel nincs üzleti kapcsolatom, a címemre, a postaládába (nem tértivevényes, nem aláírós, csak bedobós). A címzés pontosan az én címemre szólt, viszont a címzett neve egy számomra ismeretlen személy volt. Félve attól, hogy egy adathalász kísérlet vagy még rosszabb, egy csalás kísérlet áldozata lettem, így kibontottam a levelet. A levél tartalma arról szól, hogy értesítik a címzettet a hitelkérelme elutasításáról. Meglehet, hogy a levél csak egy egyszerű elírás miatt lett az én címemre címezve és küldve, de az is felmerült bennem, hogy egy csalási kísérlet áldozata vagyok és visszaélnek a címemmel (és a tulajdonommal) hitel felvétel céljából. A következő kérdések merültek fel: Ha az én címem nem véletlenül lett megadva, akkor hogy és kinek jelezzem az esetleges csalási kísérletet? Esetleg hol, hogy tudok feljelentést tenni ez ügyben? Ha ez tényleg csak egy félrecímzett levél, akkor felelősségre vonható vagyok azért, mert felbontottam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, forduljon ahhoz a bankhoz, akiktől kapta az említett levelet és mesélje el az Önnel történteket az ügy tisztázása érdekében. Szükséges lehet még rendőrségi feljelentés megtétele is adott esetben.

Kérdés: Tulajdonomban lévő ingatlanon haszonélvezet van, holtig tartó. Az ingatlan lakható, de a haszonélvező felújítást végezne önköltségen, de így értéknövelést követ el, amit követelhet rajtam. Kérdésem az lenne, megtilthatom-e neki a felújítást, hogy ne keljen fizetnem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdés, hogy pontosan milyen „felújítást” szeretne? Nem feltétlen mindegy….

Kérdés: A ház tulajdonjoga fele-fele arányban van a szüleim nevén. Ha váratlanul apám elhalálozik és nincs végrendelet, kire kerül a tulajdonjog? Rajtam kívül, még van három testvérem, vagyis 4-en vagyunk testvérek. Ilyenkor a gyerekek öröklik a ház fele tulajdonjogát vagy átszáll a tulajdonjog Anyám részére?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tisztázni, hogy szülei között létrejött házasság vagy sem. Amennyiben igen, úgy törvényes öröklés esetén az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

Kérdés: A közvetlen szomszédom új kerítést épített. A kerítés és az ablakom közti távolság kettő méter. Az új kerítés zárt lemez, 2,10 méter magas. Ezzel az ablakomon jelentősen csökkent a természetes fény beáramlása, 85 cm árnyékolás lett az ablaknál. Ez azért is lényeges, mert csak ez az egy ablak van ezen a szobán és állandóan égetni kell a villanyt. Most előtetőt is akar építeni. Ezzel így teljesen elveszi a fényt, beárnyékol. A legközelebbi építésügyi hatóság azt mondták, hogy az oldalfaltól kettő méterre építhet csak. Kértük a szomszédot, hogy úgy építsen, hogy ne árnyékoljon jobban be minket. Sajnos nem lehet vele beszélni. Azt mondta, hogy azt csinál, amit akar. Valóban így van ez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jogszabályok szerint a ház és a kerítés között meg kell lennie a megfelelő távolságnak. A helyi jegyzőhöz tud fordulni birtokvédelemért, ez a leggyorsabb, illetve peres eljárásokat is tud kezdeményezni.

Kérdés: A helyi jegyzőnél birtokvédelmet kértem és kimondottan a kérelemben kértem a birtokvédelmet, mint magánszemély, amely után nem fizettem meg a 3 Ft illetéket.  A NAV honlapján nevesítve olvastam, hogy 2001. január 1-től az illetéktörvény melléklete alapján a birtokvédelem után nem kell illetéket fizetni. A jegyző felszólított, hogy pótlólag fizessem meg az illetéket. Úgy gondoltam megfizetem és utólag a NAV Illeték osztályától visszaigénylem. Ezt meg is tettem, de azt a választ kaptam, hogy nem kaphatom vissza, mivel a jegyző határozatát nem áll jogukban felülbírálni. Mellesleg megjegyzem a jegyző a birtokvédelmemet elutasította, mivel szerinte nem tartozik rá (szóban elmondták nincs emberük) és jogszabály számra nem hivatkoztam, ezért úgy veszi, hogy nem kértem kimondottan a birtokvédelmet. A kérdésem az lenne, hogy valóban jogszabályszámra hivatkozva kell birtokvédelmet kérnem?  A NAV jogosan nem adja vissza az illetéket? Tudtommal hozzájuk kell befizetni a kivetett illetékeket?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A törvény szerint 3000 Ft eljárási illetéket kell fizetni. A kérelemnek tartalmaznia kell a formanyomtatványban megjelölt tartalmi elemeket, de a jogszabály számát nem. Ilyen eljárás esetén bírósághoz fordulhat.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy ajándékozási szerződés megkötésekor a közjegyző bekér-e papírt az adóhatóságtól? Tehát, ha az ajándékozónak esetleg adótartozása van, megköthető az ajándékozási szerződés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az esetleges tartozás nem kizáró ok, habár végrehajtás esetén egyéb jogi következményei lehetnek (vagyonmentés stb.). Többet kellene tudnunk az ügy részleteiről, a pontos válaszhoz.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy ha egy évvel hamarabb vettem egy ingatlant, nevezetesen a múlt évben, mint ahogy eladtam szüleim által örökölt házát ez évben, akkor valahogy ezt figyelembe lehet- e venni az örökölt ház utáni adózásnál? Volt némi kölcsön összeg a múlt évi vásárlásnál, így a ház utáni bevétel egy részét erre kellet kiadnom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés pontos megválaszolásához szükség van a két ingatlan kapcsán kötött adásvételi szerződések pontos tartalmára. Általánosságban elmondható, hogy az eladást követően a személyi jövedelemadó 15 %, és minden esetben az eladási árhoz kapcsolódik (pontosan a különbözet után). Ingatlan eladása csak a vásárlást/szerzést követő 5. év után lesz adómentes.

Kérdés: Érdeklődnék lehet-e egy ügyben egyszerre bírósági eljárás, végrehajtás és letiltás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Érdemi válasz csak az ügy pontos körülményeinek ismeretében adható, ugyanis az Ön által feltett kérdés számos jogi lépést is magában foglalhat.

Kérdés: Tanácstalan vagyok, mindenütt falba ütközök. Érdeklődni szeretnék, hogy van-e esélyem ezt az ügyet megnyerni? 2005-ben lízingeltünk egy Opel Astra személygépkocsit CHF alapú hitelre. Ez az autó 3 éves korában totálkárosra törrt, amely összes költsége biztosító+roncsérték+az addig befizetett részletek+az árfolyam különbözetből származó kompenzáció összege is K&H banknak ment. Évekig hagyott minket a bank, mert mi nem fizettük a részleteket, majd kb. 5 év eltelte után kaptunk egy levelet, amelyben egy pénzügyi szolgáltató vette meg a tartozásunkat és két éve végrehajtóval próbálja az állítólagos tartozásunkat behajtani. Irreálisan magas összeg a követelésük, amellyel mi semmiképpen nem értünk egyet! Letiltás van. Nem kötöttem semmilyen szerződést ezzel a céggel, ügyvéd is volt ebben az ügyben, akkor még a bank volt a követelő szerv. Azóta sajnos meghalt és minden ehhez kapcsolódó dokumentum nála maradt. Kb. 6.200.000 Ft-ot fizettünk eddig és még 3.600.000 Ft-ot követelnek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, próbáljon valahogy hozzájutni a dokumentumokhoz és forduljon személyesen ügyvéd kollégához, aki segítséget tud nyújtani a konkrét jogi ügyben. Iratok nélkül sajnos csak találgatni lehet.

Kérdés: Október 9-én felmondás miatt megszűnt a munkaviszonyom egy multinacionális vállalatnál. November 4-én telefonon, majd e-mailben arról tájékoztatott a cég egyik HR kollégája, hogy visszafizetési kötelezettségem van, egy általa adott bankszámlára kellene utalnom pénzt (ugyanis a cafateria túlfizetés teljes összegét nem tudták levonni az utolsó fizetésemből). Ha a kilépő papírjaimban nem tájékoztattak erről, követelhetnek-e még bármit? Ha igen, akkor mi ennek a hivatalos formája és mivel kell bizonyítaniuk a tartozást? (Jelenleg csak egy emailt küldtek, amit bármikor bárki küldhet nekem, nem tűnik hivatalosnak és elszámolást se tartalmaz.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. A feltett kérdés pontos megválaszolásához szükségem lenne az Önök között létrejött szerződések tartalmára.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy 2017-ben 24 év házasság után elváltam, én költöztem ki a házból, amit most a volt férjem el akar adni!
Az ingatlan az Eszközkezelő tulajdonába került, ami ha egy összegben kifizetésre kerül (1.600.000 Ft),akkor visszakapja, na már most esze ágában sincs nekem fizetni a házból, ezt megteheti? Ennyi év házasság után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak számos kérdést felvetnek, mint például, volt-e Önök között vagyonmegosztás vagy megállapodás az ingatlan vonatkozásában, további fontos szempont, hogy az ingatlan az Önök közös tulajdona volt-e. Ennek okán érdemi választ nem tudok adni.

Kérdés: Nincs ügyfél kapum, nincs nyomtatóm, internetem nem tudom lekérdezni mennyi biztosítási évem van a nyugdíjhoz, hogy tudom össze számoltatni az éveket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez esetben javaslom, hogy személyesen forduljon a lakóhelye szerinti járási hivatalhoz vagy Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához a pontos tájékoztatás érdekében.

Kérdés: Édesanyám tavaly októberben elhunyt és mivel nem volt végrendelet a nővéremre és lett hagyva (50-50%) a 30 millió értékű lakás, egy garázs és 500 ezer forint bankszámla. Én Angliában élek és a nővérem beköltözött a lakásba, amit eredetileg úgy egyeztünk meg, hogy azért teszi, hogy a saját lakását így el tudja adni, hogy az én felemet kifizetni tudja, így övé lenne a lakás 100%-ban. Sajnos a kapcsolatunk tejesen megszakadt, így nem tudom, hogy mit tegyek/tehetek… vagy bérleti díjat szeretnék tőle havonta kapni, vagy eladni a lakást, hogy a fele árat megkapjam, vagy ha ő kifizetne, lenne a legjobb, legegyszerűbb. Viszont nem tudom, hogy mik a jogaim és mit ‘erőltethetek’ rá. Nagyon értékelném, ha tudna nekem ebben kicsi tanácsot adni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lehetőség van közös tulajdon megszüntetését kezdeményezni nem peres, de végső soron akár peres eljárásban is. Mindenféleképpen javaslom az ügyvédi közreműködést, mert relatíve bonyolult eljárásról van szó. A „bérleti díj” helyesen itt többlethasználati díj kapcsán érdemes mihamarabb megindítani az eljárást, mert azt visszafelé menve az időben nem lehet eredményesen követelni. Amennyiben szükséges, akkor irodánk tud mindenben segíteni a jogeset kapcsán.

Kérdés: Végrendelet hiányában ki örököl egy idős hölgy után, ha a férje meghalt, gyermeke nincs, szülei, testvére szintén meghaltak. Testvérének van egy gyermeke, akinek szintén van gyermeke, valamint élnek még unokatestvérei is a szülők testvérei révén. Egyedüli örököse-e az unokaöccse?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Végrendelet hiányában a törvényes öröklés rendje határozza meg az öröklés sorrendjét. Amennyiben az örökhagyónak nincsenek sem leszármazói, sem házastársa, az örökséget az örökhagyó felmenői és oldalági rokonai szerzik meg.

Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, hogy a munkáltatóm év végén prémiumot ad minden dolgozónak! Ha tiltják a fizetésem ebből is vihet? Mondjuk, ha szép kártyára kérem? Akkor is vihet belőle?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkabérből legfeljebb 33%-ot lehet levonni. A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében: a) tartásdíj, b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás. Munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás (a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71.§) kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.

Kérdés: 2020. április illetve május hónapokban a munkáltatóm nem tudott munkát biztosítani a munkavállalóinak. Akkor azt kommunikálták felénk, hogy ezen időszakot a munkaidőkeret terhére fogják elszámolni. Ugyanakkor bérpapírjainkon “állásidő” szerepel. Kérdésünkre azt mondta a munkáltató, hogy a mi bérpapírunk ilyen és nincsen lehetőség a felhalmozott (nagyjából 240 óra) negatív órák feltüntetésére. Ők ezeket a mínusz órákat egy egyszerű excel táblázatban vezetik. Az eltelt másfél évben pedig szorgalmasan dolgoztatták le ezen mínusz órákat. Amikor szombaton is dolgoznunk kellett, nagylelkűen azt mondták hogy 8 órát ledolgozottnak tekintenek a munkaidőkeretünkből, 8 órát pedig kifizetnek. Ez a kifizetett 8 óra “jutalom”-ként szerepel a bérpapíron. Illetve amikor 12 óráznunk kellett, azt csak a fentebb említett excel táblázatban rögzítették, nem kaptunk rá semmit, így a bérpapírunkon sem szerepel. Ez így ebben a formában mennyire jogszerű?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban javaslom, hogy személyesen egyeztessen a munkáltatójával. Annak megállapítása, hogy a munkáltató jogszerűen járt-e el, kizárólag a kérdésben szereplő dokumentumok és a munkaszerződése ismeretében lehetséges.

Kérdés: A 21 lakásos társasházban, az alagsorban lakom. Tatarozás lesz (külső szigetelés) jövőre, ezért a 2021.10.04-én a közgyűlésen úgy határoztak, hogy közös költség címen beszednek lakásonként, 7.680 Ft-ot négyzetméterenként. Az én lakásom 40 m2, azaz 307.200Ft- ot, amit 2022.01.01-ig köteles vagyok befizetni, mert fizetésmeghagyást terhelnek a lakásra. (Persze azonnal megtartott még egy közgyűlést, mert az első határozatképtelen volt!) Én jelenleg árulom is a lakásom, ezért nekem nagy teher is ez az összeg. De a kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy létezik-e ilyen, hogy ekkora összeget ilyen rövid idő alatt kötelező befizetni? És jogos-e így összegyűjteni a közös költséget? Sok üres lakás van a házban (kihaltak) és sok idős. És az alagsorban ráadásul kívülről nem is burkolják. A burkoló céggel még nincs is szerződés, mert ez a pénz “csak” ház önrésze címen a majdani hitelhez kell? Létezik-e ilyen, hogy ennyi pénzt szednek be előre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül. Amennyiben a közgyűlési határozat minden előírásnak megfelel, úgy fennáll a fizetési kötelezettsége a társasház felé.

Kérdés: Vízóra felszereléséhez használat megosztási szerződés megléte esetén kell-e a többi tulajdonos hozzájárulása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a felek között létrejött szerződés tartalma az irányadó. Alapesetben igen.

Kérdés: A szomszéd nem hajlandó éjjelre bezárni a kakasait, pedig kértem. Prosztata rákkal élő vagyok, éjjel többször ki kell mennem. Sajnos legtöbbször nem tudok visszaaludni, mert a kakas már három órakor kukorékol. A kakast tartó megkérdezte a helyi /Békéscsaba, Jamina/ képviselőt, az azt mondta, itt lehet kakast tartani. Mit tehetek én, ha a szép szó nem használ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, próbáljanak valahogy egyezségre jutni a szomszédjával, ha nem sikerül lehetősége van a jegyzőhöz/bírósághoz fordulnia, birtokvédelmi eljárás kezdeményezése okán.

Kérdés: 35 év köztisztviselői jogviszony után leszázalékoltak 2019. áprilisában. A problémám az, hogy a jegyző megtévesztéssel, hazudással utasított, hogy kérjem a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, merthogy így fogok jól járni. Sajnos elsőre elfogadtam, de később visszavontam ezt (még a megszüntetés előtt), mert tudomásomra jutott, hogy nem volt jogszerű a jegyző eljárása. Úgy érzem, hogy egyoldalúan szűnt meg a jogviszonyom (a megszüntető okiratot nem írtam alá, nem küldtem vissza) és a jegyző figyelmen kívül hagyta, illetve megkerülte a jogszabályt (Ktv), miszerint felmentéssel kell megszüntetni a jogviszonyt a fent említett esetben és végkielégítést kell fizetnie. Két keresetet is beadtam, de  mindkettőt elutasította a bíróság, ill. Törvényszék, merthogy határidőn túl lett beadva. Kérdésem: kérhetek-e kártérítést a munkáltatómtól, illetve semmis lehet-e a jogviszony megszüntetés (megállapodás)?  Hozzájuthatok-e valamilyen módon a végkielégítés összegéhez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Annak megállapítása, hogy jelen esetben van-e értelme peres eljárást kezdeményezni illetve történt-e jogszabálysértés, kizárólag az ügyben keletkezett dokumentumok ismeretében lehetséges. Azonban ha aaláírta a „közös”-t, akkor szinte semmi esélye sincsen…

Kérdés: Van egy laptopom, amit az elmúlt 1 évben nem használtam. Eredetileg 250k-ért vettem, ezért gondoltam eladom 200k-ért fb. marketplacen vagy jófogáson, amelyiken hamarabb megveszik, DE garancia erre már nincs és nem vagyok biztos benne, hogy ilyen esetben – tehát amikor magánszemélyként eladok valamit ilyen postai utánvétes formában, ekkora összegért – nekem van-e bármilyen jótállási kötelezettségem? Jól működik a laptop, vannak kisebb esztétikai hibái, amiket természetesen lefotóztam, hogy egyértelmű legyen, de azért akinek volt már laptopja az tudhatja, hogy egyáltalán nem nehéz tönkretenni (pl. usb portot egy kellően rossz eszközzel), ha valaki nem tudja, hogy mit csinál és legtöbbször elég nehéz megmondani, hogy végül is kinek a hibája volt. Nem foglalkozok ezzel a piaccal, ezért semmiképp nem tudok azért garanciát vállalni, hogy a világ másik oldalán egy random embernél 1 évig az tényleg fog is működni, mivel nem én mondom meg, hogy mit és hogyan csinálhat vele.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben Önök között adásvétel jön létre, melynek során az eladót szavatosság terheli a vevővel szemben.

Kérdés: A férjem halála után sorban jöttek a behajtó cégektől levelek ilyen-olyan tartozások miatt, amiről nem volt tudomásom, ezeket átadtam a hagyatékot intéző hölgynek. A hagyatéki tárgyaláson szembesültünk két nagykorú gyermekemmel, hogy 6 milliós tartozása volt a férjemnek. Mivel lemondtunk a hagyatékról most az államra száll, de a hölgy közölte, ha bebizonyosodik, hogy volt hozzá közöm, akkor még nincs vége. Tényleg nem tudtunk semmiről, de hogy bizonyítják vagy cáfolják ezt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre. Ez a szabály jelenti a tartozások öröklését is, amiért az örökösök az örökségük mértékéig felelnek. Az örökségről lemondás az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben lehetséges. A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. Ahhoz, hogy pontos választ tudjak adni Önnek, szükségem lenne az ügy pontos körülményeire és a keletkezett dokumentumok tartalmának ismeretére.

Kérdés: Telekszomszédunk viselkedése miatt az évek során a telekhatártól kb. 10 cm-re saját telkünkre egy drótkerítést építettünk, majd tavaly azt beborítottuk egy lemezkerítéssel is. Ő lebontotta a közös telekhatáron korábban épített közös kerítést, a mi drótkerítésünkre pedig felfuttatta saját növényeit. Írtunk neki egy levelet, kértük a növények eltávolítását valamint, hogy átmehessünk hozzá az ő oldalán maradt drótkerítésünket lefesteni rozsdagátlóval, mivel felőlünk már nem érjük el. A tértivevényes levelekre nem reagált. Az önkormányzattól birtokvédelmi eljárást kezdeményeztünk, de azt írták nem az ő hatáskörük, pedig 1 éven belül történt az eset. Szeretnék tanácsot kérni, hogyan szerezhetünk érvényt a fenti ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A birtokvédelmi eljárást a helyi önkormányzat jegyzőjénél kell kezdeményezni. Amennyiben a jegyző nem jár el, bírósághoz tudnak fordulni. Javaslom, hogy az egymás melletti békés együttélés elősegítése érdekében használati szerződésben rendezzék a szomszéddal a telek vonatkozó részének a használatát. Ennek írásba foglalásához, tanácsolom szakember (ügyvéd) közreműködését.

Kérdés: A gyámhatóság (2020.08.10-én) a 14,5 éves lányom a nagymamánál helyezte el ideiglenesen, később gyám lett a nagymama (2021.10.26.).  A felperes nem kért gyerektartást, láthatás csak egyszer volt szeptemberben, azóta semmi. Kértük a felügyelt kapcsolatot, de nem hozta el, arra hivatkozva, hogy a gyereket orvoshoz viszi, veleszületett epilepszia miatt. Gyerektartást követel. Kérhet-e? Ha igen, visszamenőleg mennyi időre, mennyi lehet apa/anya esetében? (Mindketten 20-20% kell fizetniük annak, aki tönkretette az életemet ,elvette a gyerekem és miatta a kapcsolatot sem tudom rendezni és most már az elmúlt 1,5 éve mióta ott van a gyerek teljesen elhidegült. Állítólag nem érdemlem meg, hogy anyának/apának szólítson.  Tavaly meghalt apukám, én örököltem a fele házat, anyu haszonélvezetet. Be nem költözhetnek, nem jelentkezhetek be. És a költségek felét nekem kéne állnom? Mit tudok tenni, szeretném megkapni a pénzt, amit megállapítottak a fél házra. Mínusz a haszonélvezet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy bonyolultságára való tekintettel javaslom, hogy személyesen forduljon ügyvédhez a teljeskörű tájékoztatás érdekében, mivel az túlmutat a fórum keretein. Általánosságban csak: a bíróságnak a tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Tartási követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett.

Kérdés: Tanúként hallgattak meg, mely során azonosítottam egy személyt, aki érdekelt az ügyben, keresték a hatóságok szintén tanúvallomás céljából. A személy, akit azonosítottam, felkeresett és arra hivatkozik, hogy megsértettem az ő GDPR jogait. Helyesen cselekedtem? Esetleg valóban sértettem a személy jogait?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben Ön nem követett el jogszabálysértést, törvényi kötelezettségének tett eleget a kihallgatás során.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy társasházi panel öröklakás 3 tulajdonos esetében jogilag osztatlan közös tulajdonnak minősül-e? Ha nem akkor jogi szempontból minek minősül és a tulajdonosoknak milyen kötelezettségei vannak egymással szemben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Osztatlan közös tulajdon esetén több tulajdonos osztozik egy adott tulajdonon. A tulajdonostársak mindegyike jogosult a tulajdon használatára és birtoklására, de ezen jogát, egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs jogainak sérelmére. Ha a tulajdoni hányadok nem határozhatók meg egyértelműen, ebben a tulajdonosok egyenlően osztoznak. Fontos megjegyezni, hogy mivel társasházról van szó, ezért a társasház alapító okiratában foglaltak az irányadók.

Kérdés: Ha olcsóbban vásárolok lakást, az árkülönbözet után kell-e adózni és mennyit? 23 éve lakom benne.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlan vásárlásakor vagyonszerzési illetéket kell fizetni, míg ingatlan eladásakor adófizetési kötelezettség van, ha az ingatlan a szerzéstől számított 5 éven belül kerül eladásra. (az 5 év elteltét követően nem kell adózni)

Kérdés: A ház negyede a nevemen van, 24 éve apám után örököltem, a többi háromnegyeden a nemrég meghalt öcsém feleségének haszonélvezeti joga van, de azt is én örököltem idén ági vagyon címen. A nevemen levő negyedrészt birtokba vehetem-e beköltözéssel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a negyeden nincsen haszonélvezeti jog, akkor igen.

Kérdés: A problémám a következő lenne: 2 napja kaptam egy végrehajtó irodától egy levelet, melyben leírják, hogy van egy 52.000 Ft-os tőketartozás plusz egyéb költség és így lett egy 157.000 Ft-os követelés. Aki a követelést benyújtotta az az XXX Zrt. Ez egy 2013-as ügy, az utolsó levelet a végrehajtási iroda 2014-ben küldte ki részemre, most azt mondták, hogy eddig szüneteltetve volt az eljárás és most júniusban indították újra. Ez egy XXX számla miatti ügy. 2014 óta semmilyen formában nem kerestek 2 nappal ezelőttig. Van joguk a követeléshez? Nem évült el? Mit tehetek az ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben az elévülési idő egy év. 2014. március 15. előtt keletkezett tartozások esetében a fizetési felszólítás az elévülési időt megszakítja. Az elévülés a tartozást nem szünteti meg, az a bírósági úton való érvényesítés lehetőségét zárja ki. Ahhoz, hogy pontos választ tudjak adni, ismernem kellene az ügy körülményeit mindenre kiterjedően, különösen a VH iratokat, de feltételezhetően elévült egyébként, csak azt a végrehajtó nem veheti figyelembe. Önnek kell kérnie az ún. Vht. 41. §. szerinti eljárás lefolytatását. Amennyiben nem vezet eredményre, akkor pert tud indítani.

Kérdés: Hogy lehet nyugdíj elszámolást újra kérni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy személyesen forduljon a lakóhelye szerinti járási hivatalhoz vagy Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához a pontos tájékoztatás és a kérelem benyújtásának tárgyában.

Kérdés: Külkereskedő vagyok. Külföldi cégem 2017. évben összehozott egy 4-6 országot érintő nyersolajszerződést. Az egyik EU-n belüli teljesen szabályos bankközi átutalást a kedvezményezetti (finn) bank pénzmosásnak kiáltotta ki, és bejelentést tett az illetékes hatóságnál. Az ügy tévedésen és finn belső összejátszáson alapult, ezt valamennyi érintett külföldi hatóság elismerte, az ügyet külföldön több mint 2,7 éve megszüntették, de a magyar hatóság velem szemben ezt még mindig nem tette meg, bár maga a finn államügyész is igazolta hivatalos levélben, hogy sem engem sem pedig cégemet ők nem gyanúsítanak semmiféle bűncselekménnyel. A magyar hatóság nem reagál érdemben indítványaimra, benyújtott panaszaimra. A legutóbbi panaszomat 2021.09.21-én küldtem el “e-papír” rendszeren keresztül a legfőbb ügyészség illetékesének, de a mai napig nem kaptam rá érdemi választ. Vállalnak ilyen nemzetközi gazdasági ügyet, aminek már csak a magyar szála él?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az irodámban foglalkozunk a jelzett ügytípussal, így javaslom a személyes konzultációt, ahol a részletekre, valamint a lehetséges jogi lépések megvitatására is sor kerül.

 

Kérdés: Kaptunk egy fizetési meghagyást (egy közjegyzőtől), melynek összege (főkövetelés + eljárási költség) 100 ezer Ft és 500 ezer Ft közötti. Járulékok: Kamatláb: 30% (kamat: éves). A jogosult nyilatkozata szerint: A tartozását többszörös egyeztetés ellenére sem egyenlítette ki. (Az elmúlt 18 évben nem volt semmilyen egyeztetés a jogosult és a kötelezett/adós között.) A járulék kezdő időpontja: 2003. Kérdéseim: 1. Ezen levél kézhezvétele után a kötelezettnek (adósnak) mit kell tennie ebben az esetben? 2. Most (2021-ben) a teljes összeg (főkövetelés + eljárási költség + járulék) akár több millió Ft is lehet? 3. Mindenképpen ki kell fizetnie a kötelezettnek (adósnak) a járulékot is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! 1. A fizetési meghagyás átvétel számított 15 napon belül Önnek reagálnia kell annak tartalmára. Ilyenkor lehetősége van ellentmondással élni, ha nem ért egyet a fizetési meghagyás tartalmával. 2. Igen. 3. Nem feltétlen.

Kérdés: Nálam kicsit talán fura helyzet áll fenn. Az első gyermekemet 5 éve szültem, majd utána született még két testvére, így folyamatában voltam jogosult a GYED-re. Jövő júliusban tölti a legkisebb gyermekem a két évet, amikor is esedékes lenne a munkahelyre történő visszatérés. Azonban mialatt itthon voltam, elkezdtem egy saját vállalkozást működtetni, így most jelenleg a GYED mellett főállású vállalkozó is vagyok. A GYED lejártát követően viszont nem szeretnék visszatérni a főállásomba. A felmondásomat illetően lehet-e a munkáltatónak bármilyen követelése irányomba így, hogy gyakorlatilag 6 éve vagyok alkalmazásban nála, és azóta fizetik a GYED-emet. Érdemes-e néhány hónapra újra munkába állnom és úgy felmondani? Van-e bármilyen negatív jogi vonzata ennek a döntésemnek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Törvényre hivatkozva a munkáltatója nem tud semmilyen negatív jogkövetkezményt behajtani Önön. Nem szükséges munkába állnia, minden lehetősége adott a felmondásra.

Kérdés: Érdeklődnék, ha gyermekemet jogtalanul véglegesen, de még nem jogerősen az apának ítélte a bíró külföldre, aki folyamatosan veri a gyereket (bizonyítékaim vannak erre) és szexuálisan zaklatja, hogyan tudnék eljárni a német Főügyészségen, ahová az eset került, ha itt élek Magyarországon és sajnos nincs pénzem sem kiutazni, sem ügyvédre, de a kislányom haza szeretne jönni hozzám, sír. Az apának eddig is 3 ügyvédje volt/van, de nekem egy sem sajnos, nem kaptam ügyvédet. Nem tudtam megvédeni jogaimat, kérésemre a kislányomat sem hallgatták meg és bírósági szakértőt sem rendeltek ki. Nyilvánosság elé vittem az ügyet. A sajtó jelentkezett. Az ügyet le sem zárhatta volna a bíró, amíg az apa ellen a nyomozás tart.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy komolyságára és arra tekintettel, hogy az ügyben külföldi elem van, javaslom, hogy személyesen kérjen ügyvédi segítséget vagy keressen meg jogvédő civilszervezeteket. Interneten elérhetőek a jogi segítségnyújtó szolgálatok is, ahol ún. pártfogó ügyvéd is igénybe vehető (ingyenes).

Kérdés: Tudom ez még nagyon új. Kérdésem az, hogy a munkáltatók oltásra kötelezési jogát meg lehet-e támadni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kormányrendelet értelmében a munkaadók jogot kapnak arra, hogy a foglalkoztatottak számára kötelezővé tegyék a COVID-19 elleni oltás felvételét. Ha az oltás felvételét a munkavállaló megtagadja, a foglalkoztatott részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, de akár a munkavállaló jogviszonyának megszüntetésére is sor kerülhet. Mindezt alapul véve a munkáltató, ezen jogát nem lehet eredményesen megtámadni. (Kivétel ez alól, ha a munkavállaló az oltás felvétele alól jogszerűen mentesül.)

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy meddig lehet az apaság megállapítása miatt pert indítani? A gyermek 1 éves koráig? Illetve, ha az apa jogállása tisztázott – tehát valaki be van jegyezve apának -, akkor nem lehet? És ha képzelt személy van bejegyezve?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a gyermek anyakönyvi kivonatában nincs bejegyezve a gyermek édesapja vagy képzelt személy van bejegyezve, akkor lehetőség van apaság megállapítása iránti pert indítani. Ellenkező esetben nincs mód perindításra. További lehetőség az apaság vélelmének megtámadása, annak tudomásra jutásától számított egy éven belül.

Kérdés: Társasházban a közös képviselő megtagadja az iratbetekintést, illetve leszűkíti a megtekinthető iratok körét. A társasházi törvény 3 esetet jelöl meg betekintésre. A tulajdonjog és rendelkezési jog alapján véleményem szerint minden irathoz köze van a társtulajdonosoknak. Mit lehet tenni? Mit tehet az a tulajdonos, aki szeretne néhány ki- és befizetést ellenőrizni? (A számvizsgáló bizottság a kérdéses iratok megvizsgálását elutasította. A vizsgálandó iratok akkor keletkeztek, amikor számvizsgáló bizottság nem működött a házban.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! A saját lakásához fűződő iratokba, illetve a társasházra vonatkozó iratokba betekintést nyerhet, de ami más tulajdonában lévő lakással van összefüggésben, ahhoz nincs jogosultsága. Amennyiben semmiképpen sem tudja elérni a célt, akkor csak peres eljárás, majd utána a végrehajtás lehetséges.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy nem kötöttem megbízási szerződést az ügyfelekkel (hiteligénylőkkel), s a hitelfelvétel nem valósult meg. Egy külföldi magánbefektetőről van szó, ahol az ügyfeleknek szerződéskötéskor be kellett fizetniük egy bizonyos díjat. Ebben az esetben nekem milyen hátrányom keletkezhet egy feljelentést követően? Minden a befektető által kiadott dokumentum (ügyvédi és közjegyzői) hitelesnek bizonyult. A személyek valós praktizáló személyek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben az okiratok az irányadók, javaslom, forduljon személyesen ügyvédhez és valamennyi okiratot vigyen magával.

Kérdés: 2008-ban örököltünk az öcsémmel egy házat. 2009-ben árverésen vettem egy lakást, 9,3 millióért, amit úgy tudtam kifizetni, hogy az egyik ismerősöm kölcsön adott több millió Ft- ot. Ezt apránként törlesztettem neki. Erről van papír is. 2021- ben sikerült eladni az örökölt házat, melyből nekem 3 millió Ft jutott, amelyből megadtam a maradék tartozásomat az ismerősömnek. 2022-ben adót kéne fizetnem a 3 millió Ft bevételem után. Szeretném, ha nem kéne, ezért kérdezném, hogy valahogy nem tudnám betudni a vásárolt lakásom árába vagy az igazolt kifizetett tartozásomba a ház vételárat? Ami egyébként teljesen rá is ment a lakás utáni tartozásomra.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlan eladás utáni adó esetében 2 feltételnek kell fennállnia: megvételt követően 5 éven belül az ingatlan eladására sor kerüljön, valamint, ha az eladás a vételi árnál magasabb áron történik. Mivel az Ön esetében eltelt az 5 év, így önnek nincs ingatlan eladásából származó adófizetési kötelezettsége.

Kérdés: Szüleinktől örökölt ház tulajdoni lapján az OTP végrehajtói bejegyzés látható,1999-es. Az OTP nem talál róla semmi iratot. A lakás eladva, de a törlést nem tudjuk így elintézni. Kérdésem meddig húzhatja az OTP az ügyet? Nincs ennek valami határideje? Eltelt 2 hónap.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A végrehajtói bejegyzést a végrehajtó vagy bíróság tudja törölni. Ha jelzálogjogra vonatkozott a kérdése (a kettő nem ugyanaz), akkor annak a jogosultjától szükséges egy nyilatkozat, avagy szintén bírósági eljárás kell.

Kérdés: Határozott idejű munkaszerződés esetén – bérfejlesztéssel kapcsolatban – jogosult lehet-e a munkavállaló határozatlan idejű alapbér-kiegészítésre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az alapbér kiegészítés nem időtartamtól függ, hanem a munkavállaló által betöltött munkakörtől.

Kérdés: Szeretném a segítségét kérni. Felhívásomra jelentkezett egy állítólagos mester, aki a bejáróm támfalának elkészítését elvállalta. Részletesen elmagyaráztam neki, hogy szeretném, hogy csinálja meg, de sajnos olyan szakmai hibákat vétett, amely a zsalufalam idő előtti károsodásához vezetett. Számla nincs! Több mint valószínű, hogy bejelentés nélkül csinálta. Most megy az adok-kapok. Nem hajlandó helyrehozni a problémát. Mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy pontos ismeretének hiányában nem tudunk konkrét választ adni, de jogi képviselő és igazságügyi szakértő bevonásával peres eljárást indíthat a kivitelezővel szemben, azonban lényeges, hogy a leírtak alapján sem szerződéssel, sem számlákkal nem tudja igazolni az önök között létre jött megállapodást, így az eljárásban bizonyítási problémái lesznek.

Kérdés: Anyósom tulajdonában van több ingatlan. Ebből az egyiket szóban átengedte a férjemnek használatra. Itt élünk közös gyermekünkkel. A rezsit és az állagmegóvó karbantartásokat mi fizetjük. Most szeretnénk ezt az ingatlant átalakítani, felújítani. Anyósom bele is egyezett, de cserébe nem kapnánk hivatalosan semmi jogot az ingatlanhoz. A kérdésem az, hogy egy esetleges vita után kitehet-e minket a házból? És ebben az esetben követelhetjük-e a házra fordított több millió forintot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tisztázni pontosan milyen átengedés történt szóban anyósa és férje között. Anyósának, mint tulajdonosnak minden joga meg van hozzá, hogy birtokolja az ingatlant, amennyiben ezzel élni szeretne. Ha igazolható az ingatlanra ráköltött összeg, hogy valóban Önöktől származna és az értéknövelő volt, úgy visszakövetelhető az ingatlanba fektetett pénzösszeg. Egyébiránt a leírtak alapján bármikor „kirakhatja” Önöket, helyesen fogalmazva: megszüntetheti a szívességi használatot.

Kérdés: Nyugdíj ügyekkel Önök foglalkoznak? Én nem találtam a honlapukon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen irodánk segítséget tud nyújtani nyugdíjjal kapcsolatos jogvitás ügyeiben is.

Kérdés: Egy webshopból vásároltam egy használt játék konzolt. Szeretnék élni az elállási jogommal, de az ügyfélszolgálat nem válaszol, így nem tudom hová küldjem vissza a terméket. Az ÁSZF-ben csak annyi van, hogy az üzletbe, de a cím nincs megadva. A csomag feladója nem azonos a webshop üzemeltetőjével és a cím a csomagon az a székhelye. Kérdésem milyen lehetőségeim vannak, illetve visszaküldhetem-e a csomagot a székhelyre és nem fizetés esetén kérhetek-e ez alapján végrehajtást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A termék kézbesítésétől számított 14 napon belül a fogyasztónak lehetősége van elállni vásárlásától egyoldalúan. Ezt jelezheti postai úton, e-mail-en keresztül, vagy akár szóban (telefonon). Az internetes web-shop köteles haladéktalanul visszaigazolni a nyilatkozat megérkezését. Amennyiben a megfelelő módon jelezte elállását, saját költségen visszajuttatja a terméket, abban az esetben az Ön részéről nincs további kötelezettség. Célszerű a székhelyre küldenie.

Kérdés: Születési családi nevem szeretném megváltoztatni (nagykorú vagyok). Azzal tisztában vagyok, hogy sikeres névváltoztatás esetén személyes okmányaim le kell majd cserélnem. Azzal azonban nem, jogilag milyen buktatói lehetnek ennek, ha vannak. Az ingatlan-nyilvántartásba automatikusan átvezeti az adatváltozást az Anyakönyvi Főosztály? Már meglévő ingatlan adásvételi szerződéseim érvényesek maradnak a jövőben is? Folyamatban lévő hivatalos ügyeimet hogyan érinti egy ilyen névváltoztatás? Banki hitelszerződés módosítására szükség lehet? A régi anyakönyvem majd bevonják, és újat fogok kapni a megváltozott adattartalommal. Ha jövőben bármilyen okból szükség lesz arra, hogy igazoljam azt, hogy korábban mi volt a vezetéknevem, és hogy változtatás történt, ezt hogyan tehetem meg? Elég, ha bemutatom a névváltoztatást engedélyező okiratot? Esetleges öröklés esetén (apai ágon) befolyásol-e bármit a születési családi név megváltoztatása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bármely önkormányzat anyakönyvvezetőjénél személyesen tud érdeklődni. A névváltoztatás előtti név igazolása érdekében az arra jogosult okiratmásolatot kérelmezhet, mellyel könnyen tudja magát azonosítani a hivatalos ügyintézések folyamán. A változást mindenhol Önnek kell majd bejelentenie / átvezettetnie, kivéve, ami automatikus, avagy kérésre a hatóságok is elvégzik (pl. ingatlan-nyilvántartás). Az öröklést elvileg nem érinti.

 

Kérdés: Szeretnék iránymutatást kérni, hogy milyen jogorvoslattal élhetek a NAV ellen? Egy folyamatban lévő tb ügymenet közben zárolták a számlám és végrehajtást kezdeményeztek a számlámon. 8 éve külföldön élek és a NEAK 500.000 Ft tb tartozást próbál behajtani. De mivel itthon nem vettem igénybe a tb és a NEAK vár a külföldi szervek igazolására, amiről határozatom is van, de a NAV mégis elkezdte a tartozást zárolni, illetve behajtani.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden magyar állampolgárnak köteles fizetnie a társadalombiztosítást munkáltatója révén vagy saját maga útján az adóhivatalnak. Amennyiben külföldön dolgozik a 2 ország közül választania és gondoskodnia kell, hogy mely országban fizet biztosítást. Végső soron bírósághoz fordulhat.

Kérdés: Édesanyám halála után én és a keresztapám, aki édesanyám testvére fele-fele arányban tulajdonunkban van egy nyaraló. Keresztapámmal megromlott a kapcsolatom, ezért a nyaralóba be sem tehetem a lábamat. Egy alkalommal felkínáltam, hogy vegye meg a részemet, melyet elutasított. Kérem tanácsát, hogy milyen lehetőségeim vannak, hogy érvényesíteni tudjam az örökségemet? Eladhatom-e másnak az 50%-os részemet, szükséges-e keresztapám hozzájárulása? Vagy más lehetőség van-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön, mint az ingatlan egyik tulajdonosa eladhatja a saját részét. Keresztapját elővásárlási jog illeti meg, de amennyiben elutasítja, természetesen eladhatja másnak is. Ha ez nem megfelelő megoldás, akkor kezdeményezheti a bíróságon a közös tulajdon megszüntetését.

Kérdés: A férjemnek Kft-je van a testvérével közösen. A Kft-t akkor alapították, amikor együtt éltünk, már tizenhat éve. Váláskor jár nekem a cégből valami? Közös kasszán voltunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Vagyonmegosztás kapcsán is az önök megállapodása az irányadó. Ennek hiányában bírósághoz fordulhatnak. A bíróság a vagyonközösséget bármelyik házastárs kérelmére a házassági életközösség megszűnte után megszüntetheti. A leírt esetben a férje részének a fele járhat Önnek.

Kérdés: Egy 3 lakásos társasházban lakunk és a velünk szemben lakó folyamatosan bútorokat tologat, üvöltözve telefonál, zenét hallgat, magas sarkúban rohangál stb. Ezt jeleztük a főbérlőnek többször is telefonon, e-mailben. Ő szolt a hölgynek, de csak annyit ért el, hogy utána még hangosabb lett. Ebből az lett, hogy irtunk közösen 1 papírt, hogy ha még egyszer ilyen lesz, kirakják azt, aki csinálta. Persze a zajkeltést nem hagyta abba csak hangosabb lett, a főbérlő elismerte, hogy igazunk van, de ő nem akarja kirakni. Ilyenkor mit tudok tenni, kihez tudok fordulni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha többszöri felszólítással se járnak sikerrel, javaslom, hogy forduljon a közös képviselőhöz. Ha nem jutnak közös nevezőre, birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet a jegyzőnél, illetve bírósághoz is fordulhat.

Kérdés: Szeretném egy-két bírósági beadvány számát megtudni. Lehetséges?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, lehetséges.

Kérdés: Vásároltunk 2021-ben egy 4650 m2-es telket 10,4 millió Ft-ért, melyen található egy kádár kocka és egy pajta is. Megosztásra került a telek, 1500 m2 vs. 3100 m2. Az 1500 m2-es telken van a ház és a pajta is. A 3100 m2-es telken semmilyen közmű nincsen. Mi erre szeretnénk építkezni. Az 1500 m2-es területet a házzal, pajtával együtt eladnánk, van is vevő rá 7 millió Ft-ért. Az adásvételi szerződésen nem tüntettük fel anno, hogy a 10,4 millió Ft-ból mennyit képviselnek az épületek és mennyit a telek. Milyen adóalapom keletkezik ebben az esetben? Ha nem lenne épület a telken, akkor m2 arányosan számolnám ki, de ebben az esetben nem tiszta számomra, hogy mi a vetítési alap.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni pontosan mi is került rögzítésre az adás-vételiszerződésben. Ingatlan után szja-t abban az esetben kell fizetni, ha az eladás során nyereség keletkezett. Amennyiben veszteség, úgy nincs adófizetési kötelezettsége ilyen téren.

Kérdés: Testvérem 48 éves korában elhunyt. Rendelkezett megtakarítással. Kérdésem, ki az örökös abban az esetben, ha én, a nővére kiskorában hivatalosan a gyámja voltam, én neveltem fel. Azóta is egy háztartásban éltünk, neki sem gyermeke, sem házastársa, illetve élettársa nem volt. A szülők közül édesanyánk még él, van két édestestvérünk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az édesanyja.

Kérdés: 2021.12.01-ig szól az 1 éves szerződésünk, melynek része, hogy ha a szerződés lejártáig felmondjuk a szerződést, akkor a kaució nem jár vissza. 2021.02.hó végén elromlott a kazán. A 85 nm-es lakásban 1 db elektromos radiátor szolgáltatta a fűtést. Augusztus óta kértük a kazán megjavítását. Csak folyamatos ígérgetés történt. Volt rá példa, hogy 17,7 / 18,5 fok volt a lakásban. A kazán megjavítása 2021.10.22-én történt meg. 2021.10.08-án a bérleti díj átadásakor jeleztem, hogy intézkedjen, mert tervezzük a költözést. 2021.10.18.-án jeleztük, hogy szeretnénk vele beszélni, amire nem volt lehetőségünk. Október 22-én telefonban tájékoztattuk, hogy költözünk november elején. Ebben az esetben visszajár a kaució?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben a szerződés az irányadó. A kaució az esetleges károk fedezésére szolgál a bérbeadó számára.

Kérdés: Nyolcan örököltünk egy ingatlant, amit szeretnénk eladni, de az egyik örökös ezt mindig megakadályozza, különböző okokkal, amiknek az ingatlanhoz semmi közük nincs, de ezekre hivatkozva nem írja alá az adásvételi szerződést. Mennyibe kerülne, ha kezdeményeznénk a közös tulajdon megszüntetését, hogy végre el lehessen adni az ingatlant?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pertárgy értékének 6 %-a az állami illeték, illetve az ügyvédi díjak jönnek még ehhez, ami pedig szabad megállapodás tárgya.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy nyolcan örököltünk egy ingatlant, amit el szerettünk volna adni, meg is volt a vevő, de az egyik örökös kijelentette, hogy csak abban az esetben hajlandó aláírni a szerződést, ha teljesen felújítjuk az elhunyt régi családi sírhelyét, amit viszont mindenki tudott a családban, hogy erre volt egy életbiztosítás, aminek Ő volt a kedvezményezettje, hogy csináltassa meg a sírhelyet, csak ezt a pénzt ő elnyaralta, és most a többi örököst zsarolja ezzel, hogy akkor nem írja alá a szerződést, amíg valaki előre meg nem csináltatja a sírt. Nagyon szeretnénk segítséget kapni, hogy mit lehet tenni ezzel az egy személlyel, hogy a többi örököst ne akadályozza az eladásban.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni, hogy történt bármiféle megállapodás azzal kapcsolatban, hogy az érintettnek ebből a pénzből kell a sírhelyet kifizetni vagy sem. Amennyiben nem tudnak megegyezni, bírósághoz fordulhatnak és kérhetik a közös tulajdon megszüntetését.

Kérdés: A kérdésem kicsit hosszú lenne. Ne haragudjon ezért. El is kezdem. Van egy ingatlan apám és anyám nevén. Apámnak van 2 gyermeke, én és a húgom. Ő meghalt, így az ingatlan fele engem, meg őt illeti meg 25-25%-ban. Anyám a haszonélvező. Neki apám előtti házasságából van meg 3 gyermeke, így összesen 5-en vagyunk. Ő, ha meghalna, akkor mi húgommal kapnánk 35-35%-ot, a többi 3 tesónk 10-10-10%-ot.
A gond, hogy még anyukám most akarja eladni az ingatlant. Nekem is kell az aláírásom persze, mivel tulajdonos vagyok. A kérdésem az lenne, ha aláírom és eladja, akkor az apukám általi 25%-ot köteles kifizetni, vagy az övével együtt a 35%-ot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tulajdoni hányadának megfelelő pénzösszeg illeti meg Önt és testvérét is egyaránt. Mivel édesanyja még él, így a jelenlegi állapot szerinti tulajdoni hányad érvényes, az az a 25%.

Kérdés: Mi a teendő, ha az autószervizben sem a kicserélt régi alkatrészt nem kaptam meg, sem munkalapot nem írtak, és az autó problémája sem szűnt meg. A próbaúton kiderült, egyelőre nem fizettem ki az összeget, de az autót addig a szervizben hagytam. Nem bízom meg a szervizben és nem szeretném továbbiakban velük javíttatni az autót.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben valóban nem bízik meg az autószervizben, javaslom, hogy, amennyiben ez megoldható, vigye át egy másik szervizbe az autóját. Ha létrejött Önök között bármiféle megállapodás (szerződés), javaslom, hogy tekintse át az abban foglaltakat, hogy tartalmaz-e rendelkezést hibás teljesítés vagy nem teljesítés esetére, egyben próbáljon meg minden részletet dokumentálni, az esetleges későbbi jogvitában történő bizonyítás megkönnyítése céljából.

Kérdés: Nagybátyám halála esetén számíthatok valamilyen örökségre? Édesapám (már meghalt) féltestvére az én nagybátyám. Közös volt az édesanyjuk, de más az apukájuk. Nagybátyám elvált és van egy nagykorú lánya. Rajtuk kívül más rokon nincs, meg én. Szóval nem igazodom el.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban annak a megállapítása a fontos, hogy van-e végrendelet. Ha igen, akkor az abban foglaltak határozzák meg az öröklés rendjét. Ellenkező esetben elsősorban az örökhagyó gyermeke fog örökölni, jelen esetben a nagybátyja lánya, amennyiben túléli az örökhagyót.

Kérdés: Mit tegyek, ha áldozattá váltam? Egy bűnszervezet Szegeden erőszakkal kihozott külföldre, elvették az irataimat, késsel fenyegettek, hitelt vettek fel a nevemre, nagy értékű telefonokat vásároltak. Amit adtak pénzt (500 eurót), azt is elvették hazafele a kocsiban, drogot akartak árultatni velem, fel akartak gyújtani.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy komolyságára való tekintettel javaslom, hogy mihamarabb kérje szakember (ügyvéd) segítségét és tegyen feljelentést a rendőrségen is.

Kérdés: Anyukámhoz olyan gyógytornász kezdett járni, kezelni őt a műtött lába miatt, aki elkezdte ránk erőltetni a vallásos, egyéni nézeteit, annak ellenére, hogy megkértem, ne tegye, hanem szorítkozzon csak a munkájára. Anyukámnak ezt a gyógytornászt az orvosa írta ki TB alapon és ez feltétele a betegállomány biztosításának. Ha ilyen, számunkra nyomasztó körülmények vannak a privát szféránkban, jogom van másik gyógytornászt kérni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban javaslom, hogy forduljon személyesen az orvoshoz, illetve beszéljenek még egyszer a gyógytornásszal. Természetesen lehetséges a csere kezdeményezése is.

Kérdés: Vagyonosodási illetéket kell fizetnem (300.000 Ft), mivel 2019-ben vettem egy lakást. Szeretném, ha mérsékelnék, ezért kértem olyan dokumentumot, amivel ez lehetséges. A fizetésem közfoglalkoztatottként nettó 56.500 Ft. Viszont a bankszámlámon van 1 millió Ft a külföldi munkavégzésemből. Érdeklődnék, hogy a NAV mikor néz bele a bankszámlakivonatomba?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A NAV-hoz illeték mérséklés tárgyában benyújtott kérelmet az adóhatóság saját jogkörében eljárva bírálja el, figyelembe véve az adózó személyes körülményeit. Javaslom, hogy amennyiben a kérelem benyújtása ezidáig még nem történt meg, kérje szakember (ügyvéd) segítségét az okiratszerkesztés vonatkozásában, hogy a kérelem megfeleljen az elvárásoknak. A bankszámla kivonatába emiatt a NAV nem fog „belenézni”.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy abban az esetben, ha más munkakörbe való vezénylés végett, annak a felelős személynek jelzem az aznapi gondom/bajom (pl. késés), aki alá aznap be vagyok osztva/vezényelve, akkor jogosan jár el a papíron egyébként közvetlen főnököm, ha emiatt fedd meg, hogy neki erről nem szóltam és ír erről egy általa tákolt figyelmeztetést? Személy szerint feleslegesnek tartottam neki is szólni, hiszen az aznapi munkára érdemileg nem lát rá, mivel nem kompetens személy jelen esetben. Továbbá napi 8 órás, heti 40 órás munkaidő keretben, hányadik perctől számít túlórának, ha az aznapi munkavégzés 8 órán túl húzódik? Teszem azt 8 óra 1 percnél már az 1 perc is túlóra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéséből nem derül ki, hogy pontosan milyen jogviszonyban dolgozik, de általánosságban elmondható, hogy a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni. A túlóra vonatkozásában: naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő (túlóra) rendelhető el. A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő (önként vállalt túlmunka) rendelhető el. A megkezdett túlóra már annak számít.

Kérdés: Kicsit hátra tolatva belementem a mögöttem levő autóba, kár, hiba nem esett egyikünk autóján sem. A kocsis viszont fotót készített a rendszámomról, majd azt mondta nem történt semmi, menjünk tovább. Miért csinált akkor fotót, mit akar azzal a képpel úgy, hogy meg sem engedtem, hogy ő fotózzon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A mindennapokban gyakori megoldás, hogy kisebb koccanás esetén a felek között szóbeli megállapodás jön létre az esetleges kárrendezésről. Ennek azonban jelentős hátránya, hogy utóbb nehezebb annak a bizonyítása, hogy pontosan mi történt. Elképzelhető ugyanis, hogy a fotókat az adott személy később még felhasználja és eljárást indít. Mindezek alapján ahhoz, hogy érdemben válaszoljak, ismernem kellene az eset minden részletét és a másik fél elmondását is.

Kérdés: Azt szeretném megtudni, hogy ha az örökös lemond minden örökségéről, akkor kell-e közjegyzői díjat fizetnie?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a lemondásról szóló nyilatkozat tételére közjegyző előtt kerül sor, akkor a közjegyzőt az elvégzett munkája ellenében munkadíj illeti meg. Javaslom, hogy az üggyel kapcsolatosan személyesen érdeklődjön a közjegyzőnél.

Kérdés: Társasházi lakásomat a felső szomszédom harmadszor is beáztatta. A társasházi biztosítás nem terjed ki erre a kárra, külön biztosításunk nincs. Számlával igazoltan helyreállíttattam a kárt a plafonon és a két érintett oldalfalon, azonban a szomszéd csak majd egy éves írásbeli vita után is csak a helyreállítás költségének egy részét volt hajlandó átutalni. Arra hivatkozik, hogy egy esetleges bírósági perben is csak a helyreállítás költségének azt a részét ítélnék meg nekem, amelyet a biztosító fizetne, ha lenne biztosításunk. A falaimon a beázáskor két éves festés volt, így a költség 80%-át kellene megtérítenie ezen logika szerint. A kérdésem, hogy egy bírósági perben valóban a biztosítók ezen szabályából indulnának ki? Ha igen, akkori s a költség kevesebb, mint 80 %-át fizette meg, így fizetési meghagyásos eljárást kell indítanom. Mielőtt ezt megtenném, javasolt visszautalnom a küldött pénzt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szomszédnak a teljes kárát meg kell térítenie, amit számlával tud igazolni azt pedig a bíróság is meg fogja ítélni, minden valószínűség szerint.

Kérdés: Édesapám halála után a négy gyermeke örököl a törvényes öröklés rendje szerint. Az élettárs (nem bejegyzett, a lakcíme is más, de ott élt 30 évig) mindennek a felét szeretné hagyatéki hitelezőként (ingatlanok, föld), mert 30 évig éltek együtt, dolgozott az édesapám presszójában, 2 testvérem édesanyja. Ami előtte is édesapám tulajdona volt arra gondolom, nem tarthat igényt. A többinél van esélye 50%-ra, amikor édesapám sokkal többet dolgozott, és eleve sokkal jobb anyagi körülményekkel rendelkezett? Kapni fog valamit az örökségből, ha bíróságra adja? Vagy esélytelen, hogy örököljön? Egyezzünk meg peren kívül? Gyermekrészt, ha adnánk neki? Vagy az túlzás lenne? Tanácstalan vagyok, egy kicsit segítsenek, hogy jól dönthessek. A viszony soha nem volt jó közöttünk, elmart édesapánktól minket, előző házasságából született gyermekeket. Ítélhet úgy a bíróság, hogy nagyon rosszul járjunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ügyben már megtörtént a hagyaték átadása, abban az esetben az abban foglaltak az irányadók. További lehetőségek megvitatása érdekében kérjék személyesen ügyvéd közreműködését, mert a leírtak alapján korrekt válasz nem adható, kevés az információ, de alapvetően a közjegyző az élettársnak nem fog átadni semmit sem.

Kérdés: Azután szeretnék érdeklődni, hogy Mamám 74 éves és elmondása szerint 1-2 hónap hiányzott volna neki annak idején, hogy jogosult legyen nyugdíjra. A kérdés az lenne, hogy esetleg van valami jogi megoldás egy ilyen helyzetre? Talán, ha valaki alkalmazná erre a pár hónapra, utána megkapná a nyugdíjat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy a pontos tájékoztatás érdekében személyesen forduljon a nyugdíjfolyósító szervhez, ahol minden adatot ki tudnak Önöknek adni, a további lépések ennek a függvényében lehetségesek.

Kérdés: Édesapám után az ő szülői házából a testvéremmel örököltünk. Az egyik testvére meghalt most 2021. szeptemberében, az ő részét a húgára hagyta, írtak egy nyilatkozatot 3 tanú aláírásával még 2015. novemberében, de nem tudom, hogy ez így szabályos-e, mivel az elhunyt utáni hagyaték még nem volt meg. A földhivatali nem hiteles tulajdoni lapon még az elhunyt neve is szerepel, szerintem ez így nem szabályos. Közben tudomásomra jutott, hogy ők már eladták a házat, a beköltöző már ablakot is cserélt. Az elhunyt után öröklő testvére állítólag a pénzt már meg is kapta. Kérdésem: ez így egyáltalán szabályos? Mi időközben megkerestünk egy ügyvédet, aki az ezzel kapcsolatos ügyben eljár, a megbízásunkat el is fogadta. A megbízást, amelyben az ügyvédet felhatalmazzuk, hogy eljárjon még nem írtuk alá. Így nem értem, hogy tudták eladni a házat, ha én és a testvérem nem írtunk alá semmit! Az így beköltözők, hogy fizetnek közüzemi számlákat? Mi lesz, ha rengeteg tartozást felhalmoznak, míg az egész nem rendeződik? Vagy az új lakók gondolják, hogy az örökösök fizetnek? Mi a teendő ezzel kapcsolatban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy az ügyben eljáró ügyvédnél érdeklődjön a jogi lehetőségek megvizsgálása céljából, mivel így ingatlant értékesíteni NEM lehet.

Kérdés: Június 8-án interneten rendeltem bontott autó alkatrészeket. Messenger-en megbeszéltük a fizetési módot, előre utalás bankszámlára és a szállítást, ami futárszolgálat lett, illetve a végösszeget, ami jelen állapot szerint 40.000 Forint. A pénzt elutaltam rá pár napra, de semmiféle számlát vagy ilyesmit nem küldött a pénzről. Ezután jött a huzavona és az ígérgetés pl. szabadság, futár nem jött meg, rendeljek én futárt, amit meg is tettem, de így sem sikerült a szállítás! Október elején közöltem vele, hogy utalja vissza a pénzt ő is írta, hogy ez lesz a legegyszerűbb és visszautal nekem 45.000 Ft-ot. Hát ez idáig a pénz sem érkezett meg, megígérte, hogy ekkor-akkor utal. Most azért nem tud telefonon utalni, mert rossz a netbankja. Ma annyit írt, hogy hétfőn megy a bankba és utal, de a héten is ezt írta.(10.19.) Tömören ez lenne a felállás. Kérdezném, hogy milyen lehetőségek vannak? Hova forduljak NAV, rendőrség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az internetes vásárlások magukban foglalják az esetleges ,,internetes csalások,, veszélyét. Javaslom, hogy amennyiben az átutalásnál a közleményben szerepelnek releváns adatok (pl. alkatrész kifizetése stb.), akkor az Önök között történt üzenetváltások és az átutalásról szóló bizonylat birtokában forduljon szabálysértés miatt a rendőrséghez, fogyasztóvédelmi panaszával a kormányhivatalhoz, a számlaadási kötelezettség megsértése miatt pedig a NAV felé tud jelzéssel élni. Ezen felül ún. FMH eljárást tud indítani az összeg visszaszerzése céljából.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy hol kell befizetni a bűnügyi költséget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvényszék gazdasági hivatalától fog értesítést kapni, abban minden adat benne lesz. Esetleg náluk érdemes érdeklődni, ha nagyon húzódna az ügyintézés.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy implantátumtól kialakult betegség Bia alcl anaplasztikus nagysejt limfóma végett el kellett távolítani az implantátumot. Jogilag az implantátum garanciás. A plasztikai sebész köteles nekem az implantátum árát megtéríteni, ha az implantátum garanciás és attól lett ez a betegségem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A garancia az implantátumra, mint termékre vonatkozik, nem pedig a plasztikai sebész munkájára. Tisztázandó, hogy mit ki kitől vett, ill. milyen szerződés volt Önök között.

Kérdés: Jogutódlást és vh eljárást, hogyan tudok megszüntetni (nincs behajtható dolog)? Történt jogutódlás, engedményezés, fellebbezés, hogyan kérhetem az eljárás hatályon kívül helyezését?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A részletek ismeretének hiányában azt javaslom, hogy forduljon a végrehajtóhoz a konkrét lehetőségek feltárása érdekében. A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a megszüntetés, illetőleg korlátozás másnak a jogát nem sérti.

Kérdés: Egy házaspár a házasság ideje alatt közösen vásárolt ingatlanjai a férj nevén vannak, akinek előző házasságából van egy gyermeke. Egy-egy házasság alatt vásárolt autó van a férj és a feleség nevén. A feleség gyermektelen és élnek a szülei. Kik öröklik és milyen arányban az ingatlanokat és autókat törvény szerint, ha a férj hal meg előbb, illetve, ha a feleség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nincs végintézkedés, úgy a törvényt értelmezve a férj halála esetén gyermekét illeti az örökség 50%-a, illetve a túlélő házastársat egy gyermeknyi rész és a közösen lakott ingatlan felett holtig tartó haszonélvezeti jog.

Kérdés: 43 rendbeli csalás miatt kell bíróságon felelnem, a vád 43 rendbeli üzletszerűen elkövetett szabálysértési értékhatárt nem meghaladó csalás vétségének elkövetése. 2020. március 11. és április 11. között, de mindenkinek visszautaltam az összeget 2020. április 20-ig. Büntetlen előéletű vagyok, az ügy másfél éve kezdődött, azóta semmilyen bűncselekményben nem vettem részt és nem is tervezem a jövőben, hogyan védekezhetek és mik a kilátásaim?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy részleteinek pontos ismeretei nélkül nem lehet konkrét választ adni. A mostani hatályos magyar jogrendszer szerint a bűncselekmény elkövetése után történt dolgok lényegtelennek számítanak az ügy szempontjából, a hangsúly a bűncselekmény elkövetésén van. Javaslom, hogy keressen fel egy védő kollégát a környezetében.

Kérdés: Családjogban szeretném a segítséget kérni. 8 éves leánygyermekem édesanyjával hivatalosan külön élünk, nem is voltunk összeházasodva. Gyermekem után tartásdíjat fizetek. A gyermekem édesanyja és én egy lakcímre vagyunk bejelentve, de a gyermek teljes felügyeleti joga az édesanyját illeti, bár a gyermeket közösen neveljük, de ez nincs hivatalos formába öntve. Tehát ő kapja utána pl. a családi pótlékot stb. Ez sajnos egy korábbi családi anyagi problémák miatt alakult így. Én semmilyen támogatást és juttatást nem kapok a gyermek után. A kérdésem az lenne, hogy ezek ellenére is kaphatom, illetve jogosult lehetek-e a jövő évi SZJA visszatérítésre vagy hogyan, milyen módon lennék jogosult?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A NAV által közzétett hivatalos tájékoztatás szerint a gyermeket nevelő szülők adó-visszatérítése annak jár, aki 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult és 2021-ben összevont adóalapba tartozó jövedelmet (például munkabért, megbízási díjat, ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet, őstermelői jövedelmet szerez, vállalkozói kivétet) számol el. A visszatérítés a külön adózó jövedelmek (például a lakás eladása, osztalék, tőzsdei nyereség) utáni adóból nem jár. Családi kedvezmény pedig annak jár, aki a gyermek után szülőként családi pótlékra jogosult.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy milyen lépéseket tehetek, ha több millió forintos kölcsönszerződéshez kicsalták az aláírásomat. Ebben több ember volt benne, céljuk, hogy rajtam bosszút álljanak. eEőre jól megszervezett módon történt a dolog, kb. 2-3 hetembe tellett, mire összeraktam a képet, mi folyik körülöttem. A kezemben természetesen nincs semmilyen szerződés, mikor rákérdeztem a dologra, mindenki letagadott mindent. Természetesen pénzt sem kaptam. Viszont egyszer bejött az állítólagos kölcsönadó a helységbe, ahol csak kettesben voltunk és a kezembe nyomott egy csomagot és erről, hogy én ezt a csomagot fogom még fényképet is készített. És motyogott valamit nekem, hogy ő odaadta. Higgyék el, hogy velem ez megtörtént. Nem áll szándékomban nem létező, vagyis csak “papíron” létező kölcsönt senkinek sem visszafizetni! Milyen lépéseket tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni pontosan mit is tartalmazott az az irat, amit aláírt. A teljes dokumentáció ismerete nélkül nem tudunk segítséget adni.

Kérdés: Volt férjem közösen vásárolt jelzáloggal terhelt ingatlanban hagyott gyermekemmel. Válásunk után megtörtént közjegyző előtt a vagyonmegosztás. Férjem elvitte az akkori ingatlan értékének felét, autó és egyebeket, lemondott mindenről, írásban vállalta, hogy nevén maradjon a hitel. Én fizetem a törlesztést, szüleim az ingatlanon ajándékként teljes nyílászáró cserét csináltak. Először vegyes tüzelésű kazánt vettek, majd bevezettették a gázfűtést, annak minden költségégét ők vállalták. A szüleim ingatlana meg van terhelve a mi jelzáloghitelünkkel. Volt férjem új családot alapított és most ügyvédet fogadott és kéri az új vagyonmegosztást. Ki akar szállni a hitelből. Kéri, hogy én a fennálló hitel felét fizessem ki. 6 milliót már ráköltöttünk, és tőlem ugyanannyit kér, hogy kiengedje a bank, mivel kb. annyi a fennálló hitel fele és új hitelt vehessen fel. Fia is az ingatlanban lakik, de velünk minden kapcsolatot megszüntetett. Mire számíthatok, ha pereskedni fog?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy Ön is forduljon ügyvédhez, aki konkrét segítséget tud nyújtani a releváns okiratok tartalmának és az ügy minden részletének az ismeretében (nem mindegy pl. hogy a közjegyzői okirat mit is tartalmaz?).

Kérdés: Az apám megcsalta anyumat és nem hajlandó fizetni. Ilyenkor mi a teendő? 4-en vagyunk gyerekek. És anyumnak jelenleg munkája nincs. mert nemrég szült.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sok a tisztázandó körülmény. Fontos lenne tudni, hogy szüleik össze voltak/vannak házasodva. Házassági vagyonszerződés kötöttek egymás között vagy sem. Milyen fizetési kötelezettség teljesítéséről lenne szó? Javaslom, hogy kérje családjogban jártas ügyvéd segítségét, avagy részletesen írja meg a problémáját.

Kérdés: A felettünk lakók rendszeresen lerázzák a szőnyegeikről a port a mi teraszunkra. Van valami paragrafus, amire hivatkozhatok, hogy ezt miért nem tehetik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben irányadó lehet a társasház házirendje vagy próbálják megbeszélni konfliktusaikat a másik tulajdonossal, esetleg a közös képviselő bevonásával. Végső megoldás lehet birtokvédelmi eljárás kezdeményezése a jegyző, illetve a bíróság előtt, ugyanis a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtoklásában jogalap nélkül háborítják. Ebben az esetben a birtokos a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól, illetve egy éven belül a jegyzőtől.

Kérdés: Bíróság kártérítésre kötelezett általam okozott illegális szoftverfelhasználás miatt. Halálom esetén a vétlen feleségemnek is folytatni kell a kártérítés fizetését???

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre, tehát ez vonatkozik a tartozásokra is. Megjegyzendő, hogy az örökös csak a hagyaték rá eső részével felel a tartozásért (nem a saját vagyonával felel a tartozásért).

Kérdés: Idősek Otthonában dolgozom, ahol heti rendszerességgel szeretnének covid-tesztet alkalmazni (orr-nyálkahártyából). Márciusban kaptam védőoltást, a mostani teszteket nem szeretném a kellemetlensége miatt (korábbi tapasztalatok). Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató saját hatáskörében elrendelheti a dolgozók rendszeres tesztelését.

Kérdés: 6 hónapja költöztünk albérletbe, a szerződés szerint 2 havonta kell a bérbeadónak elszámolni felénk a közüzemi számlákkal. Az első 2 hónap után kértük, hogy adja át, mennyit kell fizetnünk. Sajnos ez a mai napig nem történt meg. Így egy forintot nem fizettünk eddig. Kötelezhet minket az elmúlt 6 hónap elmaradás fizetésére, vagy mivel ő nem mutatta be kérésünk ellenére sem, csak az utóbbi 2 hónap megfizetésére kötelezhet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben az Önök között létrejött szerződés az irányadó, de egyebekben főszabályként érvényesül, hogy a bérbeadó akkor jogosult a szerződés felmondására, ha a bérlőt megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, és a bérlő e határidő elteltéig sem fizetett.

Kérdés: Férjem életveszélyes munkahelyi balesetet szenvedett kovácsolási munka következtében. Szakmája vas-és fémszerkezeti lakatos. A munkaköri leírása nem tartalmaz ilyen jellegű munkavégzést. Hibázott-e munkáltatója, amikor ilyen jellegű munkával bízta meg? Ha igen, hová fordulhatunk jogorvoslatért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden munkavállaló csak a munkakörben leírtaknak köteles eleget tenni. Amennyiben úgy érzik, hogy jogsérelmük van, javaslom, forduljanak egy ebben az ügyben jártas ügyvédhez, kinek segítségével egy munkaügyi pert tudnak indítani.

Kérdés: Előzetes hagyatéki tárgyalás során felhívták a figyelmemet, hogy édesanyám korábban közel 800 e Ft személyi és folyószámlahitelt vett fel, melyet nem fizetett vissza és hagyatékában én örököltem. Szeretnék érdeklődni, hogy ezt mindenféle aláírás nélkül lehet örökölni vagy a bank biztosítása, melyet a hitelekre kötnek, fedezi azt? Többen is mondták, hogy ilyen esetben a bank nem követelheti ezt a tartozást az örökösön. Mire számíthatok, ha a hagyatéki procedúra lezárul?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökös dönthet arról, hogy él a hagyaték elfogadásának lehetőségével vagy visszautasítja azt. A törvényt értelmezve az örökös csak az általa megörökölt hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a tartozásért. Az öröklés pontos részleteinek ismertetése nélkül nem tudok további pontos választ adni.

Kérdés: Az édesapám meghalt, egy nagyobb összeg lenne az örökség, viszont nekem van tartozásom. A kérdésem az lenne, hogy lemondhatok-e az örökségemről a gyerekeim javára, hogy ne a bank vigye el az összeget? Vagy van-e valamilyen más lehetőségem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, habár ebben az esetben a gyámhatóság is be fog kapcsolódni. Biztosan van más is, csak nem ismerem a pontos körülményeket….

Kérdés: Decemberre írták ki az első válóperes tárgyalásunkat. Rákérdeztem az alperesnél ő megkapta-e, azt mondta nem kapott semmit, amit nem hiszek el. A gyanúm, hogy amennyiben (szinte biztos vagyok benne, hogy igen) kapott értesítőt a postaládába, nem fogja átvenni. Valamint a tárgyaláson sem fog megjelenni, pedig megmondtam neki mikor van. Azt tudom, ha nem jelenik meg a tárgyaláson attól még az én kérésemre megtartják azt, de mi van olyan esetben, ha az alperes át se veszi a levelet? Illetve mivel van közös gyermek, így gondolom hiába közös megegyezés (írásban beadva), mindenképpen 2 tárgyalás lesz. Mennyi idő múlva szokták a második tárgyalást kitűzni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Idézést mindenféleképpen kellett kapnia az alperesnek és jogi képviselőjének is, mint perben résztvevő fél. Közös megegyezés csak abban az esetben lehetséges, ha azt mind a két fél kéri, ha csak az egyik fél, akkor nem. A legjobb esetben a közös gyermek okán 2 tárgyalással kell számolnia, de csak abban az esetben, ha mindketten együttműködőek és sikerül minden kérdésben megegyezniük. Új határnap kitűzése kapcsán a bíró dönt. Ha rendre nem jelenik meg az alperes, akkor a kereseti kérelemnek fog helyt adni a bíró. Amennyiben nem veszi át a leveleket, az a határidő lejárta után átvettnek minősül. Ügygondnokra szükség

Kérdés: Az a kérdésem lenne, hogy egy szülő meddig köteles eltartania a gyerekét? Ha ezt a szülő nem látja el, mi a megoldás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályok szerint a szülő a gyermekét nagykorúvá válásáig köteles eltartani, illetve azon túl is amennyiben továbbtanul. Kérdéséből nem derül ki, milyen formában nem valósul meg, és ki nem teljesíti ezt a fajta kötelezettséget.

Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, hogy általános iskolai tanárt az online oktatás időtartalma alatt /COVID 2021. év tavasza/, amennyiben keletkezett túlmunkája, megilleti-e a pótlék? A munkáltató előzőekben arról tájékoztatta, hogy igen. Jelen nyilatkozatuk szerint mégsem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződés ismeretének hiánya miatt sajnos nem tudok konkrétumokkal szolgálni, ezt csak a munkáltató és a munkavállaló tudja, hogy mik voltak a megállapodásuk részletei.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy testvérem és a felesége veszi fel édesapám összes nyugdíját. Hova tudnék fordulni, hogy mondják meg, mire költik a pénzt? Tudni kell, hogy édesapám idősek otthonában van elhelyezve. Ami 88 ezer Forint havonta. A fent maradt összeg minimum 100 ezer Forint. Biztos vagyok benne, hogy visszaélnek a nyugdíjjal.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni, hogy a felek között köttettet esetleg megállapodás vagy sem. E nélkül az információ nélkül nem tudom pontos válasszal tájékoztatni. Amennyiben ebben a kérdésben a felek megállapodtak, úgy a megállapodás lesz az irányadó. Édesapja pedig kérheti, hogy a részére küldjék a pénzt.

Kérdés: Apukám elhunyt. Hagyatéki tárgyaláson semmilyen hiteltartozásról nem esett szó. Most 2 év után már végrehajtói levél jött. A házat anno apukám bérelte, vagyis már az államé volt a ház. A bérlést örököltük, utána visszavettük 3-an testvérek a házat. A végrehajtói levélben mégis jogutódként vagyunk feltüntetve, és a házra akarják az adósságot terhelni. 3-an vagyunk bejegyezve a házra. Közülünk egyedül nekem van bejelentett munkahelyem. A házat nem tudjuk eladni, anyukámnak örök életére haszonélvezeti joga van, és nem is lenne lehetőségünk másik házat venni. A kérdésem, hogy mit tegyünk ezek után? Vonhatnak a fizetésemből, és ha igen mennyit? Az összes tartozást vagy 3 felé elosztva? Mert igazságtalan, ha csak tőlem vonnak, mert csak tőlem tudnak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvényt értelmezve az örökös csak az általa megörökölt hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a tartozásért. Tehát, amennyiben elfogadja az örökséget, úgy a tartozásokat is viselnie kell. Önök, mint tulajdonosok rendelkezhetnek a ház eladásáról. Javaslom, keressenek fel egy ebben a szakterületben jártas ügyvédet, mert a leírtak alapján van kiút, csak minden iratot ismernünk kellene, a pontos megoldáshoz.

Kérdés: Társasházunk panelfelújításra hitelt vett fel az OTP Banktól. Minden tulajdonos a hiteltörlesztés rá eső részét havonta kell fizesse. A program indulásakor a tájékoztatóban szerepelt, hogy a tartozás lejáró LTP-vel rendezhető, így a hátralévő időre a kamatokat nem kell megfizetni. A lakástakarékom lejártakor kiderült, hogy az Erste Banknál kötött LTP-t nem fogadják el, ezért a hitelem végtörlesztését választottam az eljárási költséget vállalva, amely a bank és a hitelszerződés szerint is lehetséges. Átutaltam az LTP szerződésem összegét, amelyet a közös képviselő úr el is fogadott, igazolt és kértem, hogy számolják ki a hátralévő összeget, hogy a végtörlesztéshez átutaljam. Mivel nem én vagyok a bank ügyfele, hanem a társasház közös képviselője, így csak ő jogosult intézkedni. Többszöri kérésemre sem hajlandó az ügyemben eljárni. A leírtakat e-mailekkel tudom igazolni. A kérdésem az, hogy ebben az esetben mit tudok tenni, kihez fordultatok, hogy igényemet érvényesíthessem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy bonyolultságára való tekintettel javaslom, hogy az ügyben keletkezett dokumentumok birtokában forduljon ügyvédhez a lehetséges jogi lépések megvitatása érdekében. A probléma sajnos túlmutat a fórum keretein.

Kérdés: Gyorshajtás, közigazgatási bírság. Megtekintettem az elérésen a készült fotókat. 5 darab van, ebből 4 darab 0 km/h sebességről készült, 1 darabon 69 km/h a feltüntetett sebesség. A fotók között eltelt idő kb. 2 mp és 30 méter a felölelt táv. Érdemes-e ebben az esetben bizonyítási indítványt kérni vagy fellebbezni, mivel nyilvánvalóan nem gyorsulhatott a gépkocsi ennyit és ennyi idő alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által feltett kérdés teljeskörű megválaszolásához szükségem lenne az eset pontos körülményeinek ismeretére, valamint a kérdésben szereplő felvételek részleteire mindenre kiterjedően. De azt sem írta meg, hogy az adott útszakaszon mennyivel lehetett menni. A leírtakból csak annyi derül ki, hogy a „felölelt távon” kb. 54 km/h-val közlekedett….de az is lehet, hogy ekkor már fékezett?

Kérdés: Családi házunk kertjéből szép kilátás nyílt a lankás dunántúli dombság egy részére, egy várromra és a Kapos folyóra. Nagyon szerettük ezt a csendes, nyugodt környezetet. Az idei évben egy vállalkozó megvette a kertünk közelében levő ipartelepet, ahol egy asztalos műhely volt régebben. A még működő asztalos műhely nem zavarta sem a kilátást, sem a csendet. Az új tulajdonos viszont megvásárolta az Önkormányzattól ipartelep bővítése céljából a kertünk szomszédságában lévő mezőgazdasági földterületet, ahol jelenleg 100-150 m3 szennyvíz, csapadékvíz és tűzívíz tárolására használt vastartályokat raktároz a területen, amelyek nagyon elcsúfítják a kilátást. A kilátás zavarása (elcsúfítása) ebben az esetben a vállalkozó részéről szükséges mértékű, amit mi kötelesek vagyunk tűrni? Vagy milyen esélyünk van egy birtokvédelmi eljárás során? A panoráma elvesztéséből előálló értékcsökkenés az ingatlanunk fogalmi értékét is csökkenti.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy forduljanak az illetékes jegyzőhöz birtokvédelem érdekében, aki eldönti, hogy a szomszéd által tanúsított magatartás szükségtelen zavarásnak minősül-e; döntésétől függően pedig megteszi a szükséges jogi intézkedéseket. A bírói gyakorlatot figyelembe véve, ha a kilátás zavarása a szükséges tűrési határon belül marad, abban az esetben a szomszéd tűrni köteles. A bíróság mindig az adott helyzetre és a körülményekre figyelemmel mérlegeli a zavarás mértékét. Amennyiben a zavarás nem valósul meg, avagy azzal párhuzamosan is, ha csökkent az ingatlanjuk értéke emiatt, akkor kártérítést is kérhetnek.

Kérdés: Online kaszinó nyereményemet nem fizették ki, hova fordulhatok segítségért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban az online kaszinót üzemeltető céghez tud fordulni, amennyiben ez sikertelen, keressen fel egy ügyvédet (ugyanis fontos lenne tudni az összeget, az online oldal honosságát, kifizetési szabályzatukat stb-stb).

Kérdés: Ha van érvényes matricám, de nincs jogviszonyom, akkor folytathatom a jelenlegi diákmunkámat? Abbahagyom a technikumi képzést, meg fog szűnni a jogviszonyom, de a diákigazolványom 2022. október 31-ig érvényes. Ilyen esetben akkor 2022. október 31-ig még maradhatok a jelenlegi diákmunkámnál?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződés ismerete nélkül nem tudunk pontos választ adni, de amennyiben a munkavégzéséhez szükséges a hallgatói jogviszony létesítése, úgy ebben az esetben nem.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy ha apaként, válás után kizárólagos használati jogom van a közös lakásunkra és abban én nevelem gyermekeimet (19, 22), akkor köteles vagyok-e raktározni feleségem itt hagyott tárgyait, ruháit, cipőit, könyveit, táskáit, stb., azzal az indoklással, hogy nem tudja hol elhelyezni azokat? Valamint, hogy a lakásban lévő közös tárgyak (könyvek, eszközök, bútorok, konyhai cuccok, berendezési tárgyak) sorsáról rendelkezhetek-e egymagam vagy minden egyes darabról egyeztetnem kell feleségemmel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lehetőség van kérni vagyonmegosztást a bíróságtól. Annak meghatározásánál, hogy a vagyonmegosztás során egyes vagyontárgyak melyik házastárs tulajdonába kerüljenek, a bíróság elsősorban a házastársak egyező nyilatkozatát veszi figyelembe. A megosztás minden vagyontárgyra (ingó és ingatlan) kiterjed. Javaslom, hogy mielőtt jogi útra terelné az ügyet, küldjön írásbeli felszólítást a feleségének, amelyben felszólítja Őt az ingóságok elvitelére, további lehetséges megoldás a békés megállapodás Önök között.

Kérdés: Hogy szabadulhatok a hackertől, aki 5 éve használja a gépemet, a nap 24 órájában, Néha nagy kegyesen beenged, de a levélírást pokollá változtatja az ugráló szavakkal, mondatokkal, 5 soros levelet néha egy óra alatt tudok megírni, persze hibát még küldés közben is tesz bele. Az e-mail címemet használja, a jelszót akárhányat csináltat a Google az e-mail címemmel, bármikor megkapja, Emiatt címet is hiába csinálok, pillanatok alatt rájön. De azt tudni kell hozzá, hogy itt lakik a szomszédomban! Tudom a nevét és a címét! Mit érek vele? Egy kivetítője van, arra viszi a leveleimet, és volt olyan pofátlan, hogy meg is mutatta. A postaládámból is kiveszi a levelet, ami érdekli! Volt olyan nap, amikor a Google megírta, hogy 19 órán keresztül a randivonalat nézte és egyéb hasonlókat. Én meg örüljek, ha kapok egy órát, de azalatt is csak szórakozik, elküldött és bejövő leveleimet ütemezi, ahogy úri kedve kívánja.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy a részletek ismeretének hiányában elsősorban forduljon informatikus szakemberhez.

Kérdés: Mit tudok csinálni, ha a bejelentett lakcímemen nem tudom átvenni a hivatalos, mondjuk mook-os leveleket, a tartózkodási meg albérlet és itt nem jelentenek be? Illetve napi bejelentéssel munkánál a végrehajtó megkeresheti a főnököt, hogy a tartozást vonja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban javaslom, hogy személyesen menjen be a postára, ahol részletes tájékoztatást adnak Önnek a postai küldemények lehetséges átvételi módjáról (ti. azokat át lehet bármilyen címre irányítani, avagy a postán átvenni stb.). Ami a tartozást illeti, a részletek hiányában pontos választ nem tudok adni Önnek az általános rendelkezések kivétel. A munkaviszony alapján kapott munkabérből legfeljebb 33%-ot lehet levonni. A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében: a) tartásdíj, b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

Kérdés: Munkaviszonyt kezdtem közalkalmazottként 09.27. napjával, munkaviszonyom megszüntetését próbaidő alatt 10.01.napján jeleztem munkáltató felé. Mai napig nem történt ezzel kapcsolatban semmi. Ügyfélkapun keresztül annyit látok magamnak, hogy bejelentettek, de kijelentés azóta sem történt. Több csatornán keresztül próbáltam elérni őket, érdemlegesre nem jutottam. Illetve belépésemkor sem kaptam semmiféle dokumentumot, kinevezést. Dolgoztam pár napot, majd a munkaviszony megszüntetésére tett jelzésem, kérelmem óta nem. Ezt az Igazgatónő felé és a Titkárság felé e-mailen, közvetlen felettesem felé SMS-ben tettem. Választ, visszajelzést nem kaptam. Közvetlen felettesem sokszoros telefonos megkeresésemre azt a választ adta 10.05-én, hogy tudomásul vették, de az Igazgatónő táppénzen van, a Titkársági munkaügyes szabadságon. Amíg kijelentésem nem történik meg, addig nem tudok másik munkáltatónál munkát vállalni vagy Munkaügyi Központba bejelentkezni. Ma 10.07., semmi eredmény.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban az adott munkaszerződésben foglaltak az irányadók, lehetőség van ugyanis arra, hogy a munkavállalónak egyidejűleg több munkaviszonya is lehet, ellenkező esetben ahhoz, hogy hivatalosan munkába tudjon állni szükség van ahhoz, hogy a korábbi munkahelyéről kijelentsék. Javaslom, hogy a munkáltatójával személyesen konzultáljon. További bonyodalmak esetén tanácsolom szakember (ügyvéd) közreműködését.

Kérdés: Van egy kutyatámadásos ügyem és nem kis pénzt kellene kifizetnem. Az a kérdésem, hogy a fizetésem hány százalékát vonhatják le, illetve elküldhetnek-e a munkahelyemről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaviszony alapján kapott munkabérből legfeljebb 33%-ot lehet levonni. A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében: a) tartásdíj, b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás. Fontos megjegyezni, hogy a pontos részletek ismeretének hiányában nem tudok érdemi választ adni a feltett kérdésre.

Kérdés: Nemrég balesetet szenvedtem 2 személygépkocsi ütközésénél, be voltam kötve, az anyós ülésen utaztam. Szegycsonttörésem lett és sok mindenben befolyásolta ez az életemet. A kérdésem az lenne, hogy mivel a szegycsont egy elég erős csont, melynek a gyógyulási ideje átlagosan 3 hónap, mégis vannak olyan esetek, ahol 1 év a felépülési idő, mennyi pénzt kaphatok a MABISZ -tól úgy, hogy nem volt biztosításom és a panaszaim még mindig fennállnak a balesetet követően fél év után is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés pontos megválaszolásához szükség lenne a körülmények pontos ismeretére, ugyanis a biztosítást valamint az egyéb jogosultságokat számos tényező befolyásolja. Alapesetben az Ön kárát nem a MABISZ, hanem a vétkes fél felelősségbiztosítója fedezi.

Kérdés: Tulajdonom 1/1, de nem lakom a lakásban, illetéktelenek laknak benne. Vissza szeretnék költözni, de nem hajlandóak kiköltözni. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenekelőtt Önt, mint tulajdonost megilleti a tulajdonvédelem. Lehetőség van lakás-kiürítési eljárás kezdeményezésére. Ez esetben a kérelmet az ingatlan fekvése szerinti járásbírósághoz kell benyújtani.

Kérdés: Ügyvédem a fellebbezést nem hajlandó ma elkészíteni, 6 napom volt a határidőig, a kamara segített szerencsére. Az ügyvédnek már fizettem 60.000 Ft-ot, megbízásunkat nem mondta fel, de nem akar teljesíteni. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy az Önök közötti félreértést kíséreljék meg írásban vagy személyesen megbeszélni. Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor lehetősége van panaszt tenni az ügyvéd székhelye szerint illetékes ügyvédi kamaránál.

Kérdés: Ápolásin vagyok 14 éves fiammal és úgy néz ki, hogy el fogják utasítani az ingyenes fát, mert az ápolásim 130 ezer Ft, a családi pótlékom meg 25.900 Forint. Megtehetik-e azt, hogy elutasítják? Mert, ha nekem kell megvennem, akkor nem fogunk megélni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által feltett kérdés nem teljesen értelmezhető az ügy pontos körülményeinek felvázolása nélkül, ezért javaslom, hogy személyesen érdeklődjön a kormányhivatalnál vagy a járási hivatalnál.

Kérdés: Önkormányzati lakásban lakom, s párom meghalt és mivel nem voltunk házasok, így nem kapom meg a lakást. 16 évig éltünk együtt. Van-e esélyem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy forduljon személyesen az önkormányzathoz. A kérdésére pontos válasz csak az Önök között létrejött megállapodás ismeretében lehetséges. Az önkormányzati lakások bérbeadásával kapcsolatos jogi szabályozás több módon is történhet, előfordul, hogy az önkormányzatok helyileg szabályozzák a vonatkozó rendelkezéseket.

Kérdés: A végrendeletben az egyik tanú a vejem, érvényes-e a végrendelet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a végrendelet a vejére nézve nem tartalmaz sem jogokat, sem kötelezettségeket, abban az esetben mindez nem jelenti a végrendelet érvénytelenségét.

Kérdés: Idén február óta lakást bérelek a 7. kerületben, melynek a fél évre kötött bérleti szerződése aug. 11-én lejárt. Annak, akkori meghosszabbítása hiányában, most október elején felkértek a lakás 2 héten belüli elhagyására, október 15-ig. Jogosan kérem-e bérleti szerződés hiányában a legalább nov. 10-ig történő elköltözésem lehetővé tételét részükről (lakásbeli ingóságaim, bútoraimmal)? Akkorra rendeződik az itteni elmaradásaim és az elköltözésem anyagi feltételeit biztosítanom kell (tavasszal, covid miatti munkahely megszűnése okán).

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban a szerződésben foglaltak az irányadók. Amennyiben a bérleti szerződése lejárt, Önnek a lakást el kell hagynia. Habér utóbbira csak egy hosszadalmas bírósági eljárás után tudják kötelezni.

Kérdés: A következő lenne a kérdésem. Meg szerettem volna vásárolni egy autót magánúton. Az autóval koccanásos baleset történt, szemből jövet összeért a tükrünk. A biztosító kiküldött egy papírt, hogy mondjam el mi történt. Az autó tulajdonosa rá egy napra azt kéri tőlem, hogy írjunk egy olyan papírt, hogy minden felelősség az enyém és hogy beismerem a hibám. Ezzel csak annyi a probléma, hogy a tulajdonos autóját már megjavíttattuk. Ha jól értem, így akkor mind a 2 autót ki kell fizessem. A másik autós a baleset után beletolatott egy oszlopba. Ezt nem mondta el a rendőröknek, de én igen. Ha most én ezt a papírt aláírom, akkor megint ki kell fizessem biztosítón keresztül a tulaj kocsiját és a másik autót is? Ha a másik autós az én “számlámra “megcsináltatta a saját kárát is, azt is meg kell fizessem? Nem értem, hogy miért írjam alá ezt a papírt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha valóban Ön okozta a balesetet így Ön tekinthető felelősnek, tehát akinek a károkat fedezni kell. Amennyiben be tudja bizonyítani, hogy a baleset utáni autósérülést nem Ön okozta a másik tulajdonos autóján, úgy annak javítását nem az Ön kötelessége megtéríteni. Ennek megfelelően az iratot célszerű valósághűen elkészíteni.

Kérdés: Segítségre van szükségem! Apukám, aki nagyon beteg (Parkinson, erős demencia) kapott a MKK-tól egy végrehajtási eljárás előtti utolsó felszólítási levelet. Tudni kell, hogy apukámat magamhoz vettem és ápolásin vagyok vele. Előtte együtt lakott az elhunyt élettárs lányával. Vettek valamit hitelre, de nem fizették rendesen és a felszólításokat is átvette, de nem szólt róla. Akkor még apum tudatánál volt. A nyugdíjat is a lány vette át és ő gazdálkodott vele. Kapott a mi címünkre már egy levelet, amiben tájékoztatták a Cetelem és járuléktartozásról, apum nem is emlékszik ilyenre, a lányt pedig nem érdekli, ő nem akarja kifizetni, ami 541.492 Ft. A tőke 112.561 Ft. Arra a levélre válaszoltam, hogy nem tud apám ilyen tartozásról, kértem küldjenek átvételi elismervényt, szerződés másolatot stb., hogy ki mikor vette át a felszólítási leveleket. Sajnos van közte, amit apum vett át (csak nem tudott róla), de van, amit nem. Mit tudok tenni, hogy ennyi pénzt (önhibámon kívül) ne kelljen kifizetnem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A teljes dokumentáció és a részletek pontos ismerete nélkül nem tudunk egyértelmű és pontos választ adni. Nagyban befolyásolná a válaszadást, hogy Édesapja cselekvőképtelensége megállapításra került vagy sem, illetve neki van-e bármilyen vagyona, jövedelme stb.

Kérdés: Anyósom házában lakunk 20 éve. Férjemnek 1 testvére van. Ha az Anyósomék meghalnak és esetleg a férjemet is éri véletlen valami (elmúlt idők tapasztalati alapján), akkor nekem a házhoz lenne-e közöm és maradhatnék-e benne vagy kirakhatnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a férje hamarabb halna meg, mint az anyós, akkor „kirakhatják”, illetve az anyós életében is dönthet úgy, hogy megszünteti a jelenlegi szívességi használatot. Egyébként nem.

Kérdés: Mit tehetek, ha a tulaj nem adózik a nekem kiadott lakása után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel nem az Ön jövedelmét képzi az ingatlanértékesítés-ből származó jövedelem, így Önnek ezzel semmi teendője és kötelessége nincs.

Kérdés: Legyen szíves segíteni a kérdésemben. Párommal van egy lakáshitelünk, amiben szüleim háza a fedezet. Szüleim elváltak, így anyukám nekem ajándékozná a tulajdonrészét (50%). Lehetséges így az ajándékozás, ha a hitelünkben szerepel a ház?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Semmi akadálya nincs az ajándékozásnak.

Kérdés: Édesanyám meghalt, egy házat örököltünk a testvéremmel. Sajnos 300 ezer Ft tartozást is örököltünk. Kérdésem az volna, hogy mikor kell ezt nekünk rendezni. Mielőtt a közjegyzőhöz megyünk, ki kell fizetnünk vagy ha eladtuk az ingatlant?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvényt értelmezve az örökös csak az általa megörökölt hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a tartozásért. Az örökös kizárólag a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért felel a saját vagyonával is. Az is egy opció lehet valóban, hogy a tartozást az ingatlan eladása során befolyt összegből teljesítik.

Kérdés: Feleségem örökölt cca. 100 millió Forint ingatlant és kp vagyont és később beadta a válópert. Ez az örökség az ő különvagyonát képezi. Egy, saját keresettel nem rendelkező gyermekünk van, aki középiskolás, én tartom el, velem él. Szeretném megkérdezni, hogy az anyagi helyzete és főleg a kettőnk anyagi helyzetének nagyfokú eltérése befolyással van-e az általa fizetendő és követelhető tartásdíj nagyságára? A bíróság per esetén mennyire veszi ezt figyelembe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv szabályozása értelmében a gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni: a gyermek indokolt és szükséges kiadásait; mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; a gyermek saját jövedelmét; és a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. Elsődlegesen tehát a gyermek igazolt kiadásai fontosak, de kérdés az is, hogy most mekkora a tartásdíj, amit kap….?

Kérdés: Csoportvezető a dolgozótól kérhet-e hivatalos papírt arról, hogy valóban hivatalos helyen kell-e megjelennie, pl. rendőrség? Ha nem tudok szabadságot biztosítani.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyvének értelmében a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra. A munkáltató jogosult kérni bemutatásra a bíróság, a hatóság felhívását.

 

Kérdés: Adott egy olyan eset, hogy az illető tűzijátékot szeretne fellőni magánterületen, pirotechnikai osztályt figyelembe véve és szabályosan eljárva. https://baranya.katasztrofavedelem.hu/34509/pirotechnikai-termekek-felhasznalasa-birtoklasa. Miszerint 2-es pirotechnikai osztályig bármikor beszerezhető és használható a tűzijáték. Viszont ezt nehezményezik, első körben polgárőröket, másodkörben akár rendőröket hívnak ki a szomszédok vagy ezt a tevékenységet nehezményező személy/ek. Mivel az illető nem követ el semmilyen bűncselekményt, illetve jogilag is engedélyezett tevékenységet folytat, a bejelentő ellen lehet tenni feljelentést, hiszen korlátozni próbálja az adott illetőt? Amennyiben igen, milyen jogi címen lehet ezt megtenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt javaslom, hogy mielőtt jogi útra terelné az ügyet, próbáljanak a szomszédokkal közösen egy mindenki számára megfelelő megállapodást találni. Amennyiben a bejelentő a valóságot adta elő, csak a jogi minősítés volt téves, akkor nem követett el semmit sem….ez az egy alkalom pedig nem alapoz meg véleményem szerint polgári jogi igényt sem….

Kérdés: Adott egy hitelekkel foglalkozó bank. Náluk vettem fel személyi kölcsönt és 2019. elején végtörlesztettem. A napokban kaptam tőlük egy levelet, hogy X ezer forint túlfizetésem van és e-mailben küldjem el a bankszámla számomat. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor, amikor 2,5 évig használta a bank a pénzemet, ilyenkor nekem nem jár kamat a késedelmi miatt ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! De, igen.

Kérdés: Nagynéném házára jelzálogot vettem fel, ezt a házat 2 évvel később eladta, az adásvételi szerződésben benne van, hogy terhelten veszik meg és a nevemben a hitelösszeget minden hónapban törleszti a vevő, aki ennek már évek óta nem tesz eleget. A bankba nem vitték be ezt a szerződést, így mivel ők megszegték a szerződést, tőlem vonják továbbra is, ez ügyben mit tudnék tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a szerződés tartalma az irányadó. Opció lehet, hogy eláll a szerződéstől. Az elállás legfontosabb következménye, hogy a szerződést felbontja, azaz a szerződést a megkötés időpontjára visszamenően szünteti meg. Ez azt jelenti, hogy a szerződés alapján már teljesített szolgáltatásokat (például kapott dolgot, pénzt) vissza kell adni. Megoldás lehet a fizetési meghagyásos eljárás indítása is, amelyhez az illetékes közjegyző közreműködését kell igénybe vennie. Megoldás továbbá az is, ha a bank elkezdi a végrehajtást, az ingatlan vonatkozásában is. Ha vonják Öntől, akkor már van végrehajtás, ott kellene megérdeklődni, hogy a VH lap mit tartalmazott.

Kérdés: Biztonsági cégnél 3 nap-24-es szolgálatot dolgoztam, nettó 1100 Ft-ért óránként. Kértem munkaszerződést, másnap már nem kellettem, 79200 Ft-al tartoznak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállalónak lehetősége van arra, hogy munkaügyi pert indítson a munkáltatóval szemben az elmaradt munkabér kifizetése iránt. A keresetlevelet a munkavállaló választása szerint, a munkáltató székhelye vagy a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes munkaügyi bíróságon nyújthatja be. Ha pedig a munkavállaló ezektől eltérő helyen dolgozott, akkor keresetét annál a bíróságnál is benyújthatja, amelynek területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett. Munkaügyi per helyett arra is van lehetősége, hogy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezzen a munkabér kifizetése iránt. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a munkavállaló bármely közjegyzőnél benyújthatja. Ennek közjegyzői díja a munkavállaló követelésének 3%-a. Ha a munkáltató határidőben nem él ellenmondással a meghagyással szemben – azaz nem vitatja – akkor ez a bírósági ítélettel azonos hatású, jogerős és végrehajtható határozatot eredményez. Ha viszont a munkáltató a fizetési meghagyásban foglalt munkabér követelést vitatja, akkor az eljárás perré alakul.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy valamikor írtam egy számviteli politikát egy cégnek. Ezt a szabályzatot nem használtam munkám során. Most viszont a tulajdonos követeli tőlem, hogy adjam át a szabályzatot, mert az az ő tulajdona. A szabályzat írásért pénzt és egyéb szolgáltatást nem kaptam. Felhatalmazást sem arról, hogy a szabályzatot készítsem el. A kérdés: Most kié a szabályzat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban a felek között, e tárgyban létrejött szerződésben foglaltak az irányadók. A felek eltérő megállapodásának hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége. Egyebekben pedig a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. Kérdés, hogy munkaviszonyban volt-e?

Kérdés: A volt üzlettársam 40 évvel ezelőtt elvitte az összes pénzt , elhagyta az országot, jelenleg Amerikában él és tehetős üzletember. Évekig kerestem most találtam rá, felvettem vele a kapcsolatot, válaszolt az e-mailemre, telefonszámot is cseréltünk, e-mail-ben is elismerte “tudom, hogy kárt okoztam neked és az üzletnek” írta. Ha nem viszi el a pénzt, akkor nem tudott volna elmenni, én utána évekig nyögtem a pénz hiányát, csődbe is mentem, évekig fizettem a tartozást, 10 évvel később még az autómat is lefoglalták és elvette a végrehajtó. Ennyi idő után felelősségre tudom vonni és kártérítésre kötelezni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kártérítési igények öt év alatt évülnek el, ugyanakkor ez nem zárja ki az ún. fizetési meghagyásos eljárás megindítását közjegyzőnél. Javaslom, hogy mielőbb keressen fel egy ügyvédet személyesen.

Kérdés: 1986-tól van munkaviszonyom, akkortól dolgozom. 2006-ban megszereztem az informatika tanári diplomát. 2008. januárjától egy egyházi fenntartású iskolában voltam rendszergazda. 2009-ben megszereztem az egyetemi diplomámat, mint informatika tanár. A pedagógus életpályamodell bevezetése után besoroltak a ped I. fizetési fokozatba. Távozásomkor a Ped. I 11-es kategóriában voltam. 2021. szeptember 1-jén váltottam, egy állami fenntartású iskolába kerültem, ugyancsak rendszergazda munkakörbe. A tankerület elkészítette a kinevezésemet. Meglepetésemre gyakornoki besorolást kaptam. Most várom a hivatalos indoklásukat a kinevezésemhez. Tudtommal, aki 2015. szeptember 1. előtt már NOKS (Oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő) munkakörben dolgozott két évet, azt átsorolják a ped. I fokozatba, mint előző munkahelyem meg is tette. Szerintem az, hogy munkahelyet változtattam, nem indokolja, hogy gyakornoki fokozatba soroljanak. Mit lehet ilyenkor tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében foglaltak alapján pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben két, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy év gyakornoki idő kikötése kötelező. Adott esetben a kérdés pontos megválaszolásához ismernem kellene a kinevezések/munkaszerződések pontos tartalmát és az ügy további körülményeit. Javaslom, hogy mindenekelőtt személyesen konzultáljon munkáltatójával.

Kérdés: Köszönöm a gyors válaszukat, természetesen bejelentettem és elküldtem a csatornázási művektől kapott levelet is, melyben az állt, hogy nincsen rá pénzük és hogy amúgy is nehéz lenne, mert szűk a köz, ugyanis ez egy zsák-köz, utcának nem lehet nevezni. Kijártam a vízjogi engedélyt, a XV. kerületi jegyző engedélye is megvan és mégis számláznak, büntetnek!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez esetben javaslom, hogy mielőbb forduljon ügyvédhez a keletkezett dokumentumok birtokában.

Kérdés: Ha felmondom a szerződésem, akkor a telefonvásárláshoz adott (előző évekre kapott hűség miatti) kedvezményt is ki kell fizetnem egy összegben a visszamaradt telefonkészülék árával együtt? Tehát a társaság a kedvezményt is követelheti, hogy felmondhassam a szerződésem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés pontos megválaszolásához ismernem kellene, a szerződés tartalmát és, hogy pontosan milyen szolgáltatási csomagról van szó, ugyanis a feltételek az egyes csomagok esetében eltérőek lehetnek.

Kérdés: Életjáradéki szerződés kötelezettje vagyok és a kötelesrész számításához szeretném tudni – a jogosult 2 éven belüli halálával – a törvényes örökösöknek jár a kifizetés. Az életjáradéki szerződésben hivatkozással rögzítve van, hogy a jogosultnak kiegyenlítetlen tartozása van az életjáradéki kötelezett felé, amit külön tartozáselismerő nyilatkozatban – közjegyző előtt aláírva – a jogosult már készpénzben megkapott. Az ingatlan értékét, amely az életjáradéki szerződésben rögzített érték, a törvényes örökösök is elfogadták. Kérdésem: levonható-e az ingatlan értékéből ez a juttatott tartozás összege, valamint a ténylegesen kifizetett életjáradék összege? Levonható-e a temetési költség számlája? Ha levonható az ingatlan értékéből, akkor ez a “tiszta alap” a kötelesrész számításához, aminek 1/3-a a kötelesrész, amit a törvényes örökösöknek kell fizetni? Idézve a Törvényi hivatkozást, vajon erre vonatkozik? Új Ptk. VII. könyv – XII. cím 7:80. § [A kötelesrész alapja] (4.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdésben hivatkozott jogszabályi rendelkezés lényege, hogy az eredetileg visszterhes szerződés utólagosan nem válik ingyenessé. Az ilyen eseteknél számba kell venni az érintett szerződésekkel elidegenített vagyon értékét és a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék illetve gondozás értékét. Amennyiben az elidegenített vagyon értékét az örökhagyó két éven belül bekövetkezett haláláig teljesített tartás, életjáradéki szerződés vagy gondozás értéke nem fedezi, akkor a vagyonnak az ezzel nem fedezett részét hozzá kell számítani a kötelesrész alapjához. Tehát az értékkülönbözet olyan, mintha kötelesrészt sértő, élők közötti, vagy halál esetére szóló ingyenes juttatás lenne. A kötelesrész alapjából csak a visszteher erejéig hagyható ki az annak alapján megszerzett vagyoni érték. A rendelkezésből az következik, hogy bizonyításra szorul a szerzett vagyoni érték, a tartás, életjáradék, gondozás értéke. A kötelesrészre jogosult kényszerül igényének érvényesítésére, neki kell igényének jogalapját és mértékét, ezen belül a kötelesrész alapjába tartozó értéket bizonyítani.

Kérdés: Közmunka miatt lesz bírósági tárgyalás, ugyanis nem jártam és a pártfogó ezt jelentette. Érdekelne, hogy aznap egyből leültetnek vagy adnak egy időpontot, amikor be kell vonuljak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetőleg utóbb kap bevonulási időpontot.

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a könyvelő nem adja át a számviteli bizonylatokat, letagadja a nála levő számlákat. Nem jelentette be a vállalkozót az iparűzési adó hatálya alá, ezért több éves adóhátralék keletkezett. A bevallásokat a vállalkozó neve alatt adta be, nem volt meghatalmazása.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban az Önök között létrejött könyvelési szerződésben foglaltak az irányadók. Fontos megjegyezni, hogy a könyvelőt a feladatai elvégzése során felelősség terheli ugyan, de csak a szerződésében megfogalmazottak szerint és Önnel szemben. „Kifelé” mindenért a vállalkozó / ügyvezető felel. Javaslom, hogy elsősorban próbálja hivatalos úton (írásbeli felszólítás, postai úton) felszólítani a könyvelőjét a számlák kiadására és, ha sikerrel jár, akkor a már meglévő számlák birtokában forduljon személyesen a NAV-hoz a további tájékoztatás érdekében. Adott esetben lehetőség van kártérítési per megindítására is a könyvelővel szemben, ehhez azonban tanácsolom ügyvéd közreműködését. A HIPA hatálya alá alapvetőn nem is a könyvelőnek kell a bejelentést megtenni, csak ha arra is vonatkozik a szerződés. Honnan tudta a kódot?

Kérdés: Egy olyan kérdésem lenne, hogy a bíróság engem és a társamat egyetemlegesen kötelez a bűnügyi költség fizetésére. Beadtunk egy kérelmet, hogy mentsenek fel minket alóla, de az igazságügyi miniszter elutasította. Az lenne a kérdésem Önhöz, hogy van lehetőség még kérelmet beadni vagy már több kérelmet nem lehet beadni ez ügyben? Illetve, ha a megállapított összeget senki nem kezdi el fizetni, úgy melyikünktől tiltják le ezt az összeget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a bíróság határozatában az szerepel, hogy mindkettejüket egyetemlegesen terheli a fizetési kötelezettség, abban az esetben bármelyiküktől követelhető a teljes összeg, ugyanez vonatkozik a behajtásra is. Ha az Igazságügy Minisztérium az Önök méltányossági kérelmét elutasította, abban az esetben a döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Azonban a kérdés érdemi megválaszolásához további információra lenne szükségem az ügy kapcsán.

Kérdés: Egy online szolgáltatással akadt problémám az elmúlt kb. másfél évben. AZ ECC-Nettel és a FOME-val is felvettem a kapcsolatot, de érdemi segítséget nem kaphattam tőlük, mivel a szolgáltatás üzemeltetői megtagadták a szolgáltatást üzemeltető cég nevének és székhelyének megadását, az oldalukon pedig csak ennyi szerepel: „Any claim relating to eRevollution’s web site shall be governed by the laws of Slovenia without regard to its conflict of law provisions.” Kb. 400-500 ezer Ft-ot költöttem el; egy polgári peres eljárás „megéri-e”? Tehát van-e reális esély a pénzem a visszaszerzésére? Büntető feljelentés után, ha a rendőrség mégis beazonosít egy, a szolgáltatás mögött álló (Uniós) céget, akkor pl. a kísért. követ. európai eljárása hozhat-e számomra érdemi sikert? Vagy a pénzem már elúszott és a büntető feljelentésen kívül semmit se tehetek? Az alábbi linken kicsit (ez is csak egy rövid leírása a problémának) részleteztem a szituációt: https://www.jogiforum.hu/forum/17/154

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak nem tartalmaznak pontos és lényeges információt az üggyel kapcsolatban, ezért javaslom, hogy kérje személyesen ügyvéd segítségét. A link, amit csatolt az gyesre vonatkozik.

 

Kérdés: Közlekedési balesetben gyanúsított voltam, de rendőrségi határozatban megszüntették ellenem az eljárást a következőkkel: “A beszerzett mérnökszakértői vélemény alapján nem volt bizonyítható, hogy a gyanúsítottnak a veszélyhelyzet felismerésekor és azt követően olyan mértékű észlelési, cselekvési késedelme volt mely megalapozza a szabálysértés elkövetését, illetve felelősségét a közlekedési baleset bekövetkezése miatt.” Járművem KGFB terhére kifizetett a biztosító X összeget a károsultnak, bonus besorolásom romlik és a határozatra a következőt reagálták: 2013. évi V. törvény 6:535. §. (1) szerint „aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik… elháríthatatlanság híján…” Az iü. szakértő szerint 100%ban a másik fél a felelős, mégis romlik a bonuszom és nincs mit tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A határozatot küldje meg a biztosítónak és kérje a BM fokozata stb. visszaállítását.

Kérdés: 33 évvel ezelőtt a tanácsi bérlakás-privatizáció során a bérlő egyik leszármazottja és a férje az adásvételi szerződés szerint, mint állagvevők megvásároltak egy bérlakást, a bérlő holtig tartó haszonélvezeti joga mellett. Az adásvételi szerződés valószínűleg színlelt és ingatlan ajándékozást leplez, mivel a részlet-törlesztést 5 hónappal ezelőtt bekövetkezett haláláig a haszonélvező fizette és a haszonélvezete sem volt, de jure fenntartva, mert azt nem jelentették be a földhivatalba. Az egyik állagvevő “ajándékozott lakás”-ként írt a lakásról egyik e-mailjében. Az ingatlan ajándékozást azért kellett leplezni, mert az akkori törvények megengedték, hogy a bérlő a leszármazottjának vegye meg a lakást, de nem tehette volna azt meg a veje számára. Kérdésem az, hogy lehet-e részben vagy egészben hatálytalan, érvénytelen vagy semmis a szerződés? Ha igen, milyen jogi eljárás szükséges hozzá? Sikeres megtámadás esetén része, illetve tárgya lehet-e az ingatlan a hagyatéki leltárnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy bonyolultságára való tekintettel javaslom, hogy személyesen kérje szakember (ügyvéd) segítségét. A „színlelés” mindkét fél oldalán fenn kell, hogy álljon, így azt bizonyítani, a feltehető haláleset(ek) miatt szinte lehetetlen. Semmisség megállapításához ismerni kellene a szerződés(eket). Megtámadni már nem lehet, mivel eltelt a határidő. (Megtámadás nem ua., mint a semmisség.)

Kérdés: A szüleimnek van egy közös tulajdonú lakása. Az anyukám és a testvérem lakik benne és ők fizetik a lakás minden költségét. Az apám 23 éve nem lakik a lakásban, miután elváltak. Az apám eltartási szerződést akar kötni egy idegen személlyel a lakásrészéért cserébe. Ezek szerint, ha apám meghal, a lakásrésze rászáll az eltartóra. Kirakhatja anyukámat, illetve elárvereztetheti az idegen eltartó a lakást? Hogyan lehetne ezt megakadályozni? Védi a törvény ilyenkor az idős és beteg anyukámat és a testvéremet, hogy a lakásban maradhassanak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Édesanyját ki nem tehetik, de utóbb az ingatlan egésze is árverésre kerülhet (hosszú folyamat: közös tulajdon megszüntetése iránti per) .

Kérdés: Van egy nyaraló ingatlanom a Velencei tó mellett, 1948. óta a családunk tulajdonában van, az én tulajdonomba édesanyám halála után 2013-ban öröklés útján került. A mellettünk lévő saroktelek is a mi tulajdonunkban volt régebben, de azt még a szüleim kb. 50 éve eladták. Ennek a sarokteleknek most új tulajdonosa van, 2010-ben megvásárolta (már természetesen nem tőlünk, az ingatlannak, azóta már új tulajdonosa volt). Három éve építkezésbe kezdett, néhány hete pedig azzal az igénnyel állt elő, hogy a kertésze mérései alapján a kb. 50 éve kettőnk telkét elválasztó kerítés rossz helyen van, egy méterrel az ő kárára és ezt valahogy rendeznünk kell. Szeretném megérdeklődni, mi ilyenkor a teendő, nekem van-e valami dolgom ezzel, egyáltalán jogos-e a felém támasztott igénye?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy hivatalos úton, földmérő segítségével járjon utána, hogy a telekhatár valóban máshol húzódik-e, mint ahol a kerítés van.

Kérdés: 2 fiam az ingatlan tulajdonosa. De mi, szülők is itt élünk, elválva. Az apa ki akar tenni. Semmi köze már a házhoz. Ki akar jelenteni a házból is. Megteheti?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben volt házastársának nincsen bejegyzett tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga az ingatlanon (úgy, hogy Önnek nincsenek ilyen tulajdonjogok bejegyezve), akkor arra nincs jogosultsága arra, hogy az Ön ingatlanban való tartózkodását ellehetetlenítse.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni Önöktől. Dolgoztam kint Hollandiában, de sajnos a munkabéremet nem hajlandók kifizetni, azzal az indokkal jönnek, hogy nincs “szofi” számom és csak akkor fizetik ki, ha visszamegyek Hollandiába és megcsináltatom. Sajnos az anyagi helyzetem ezt nem teszi lehetővé. A munkámmal nem volt semmi gond, de mégis az utcára tettek minket 4 nap múlva. Milyen lépéseket tehetek, hogy a pénzemet megkapjam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A teljes munkaszerződés ismeretének hiányában nem tudok pontos válaszadással szolgálni. Egyébiránt is célszerűbb lenne holland ügyvédhez fordulni.

Kérdés: Tulajdonomban álló ingatlant életvitelszerűen használok, haszonélvezettel terhelten. A haszonélvezővel megromlott a viszony, emiatt ügyvéden keresztül megkeresett, hogy használati díjat követel tőlem. Jogosan követeli rajtam a díjat? Illetve bármilyen indok nélkül kitehet a lakásomból? Másik kérdés: a haszonélvezővel egy másik ingatlant osztatlan közös tulajdonban birtoklunk 1/2-1/4 arányban (a másik 1/4 rész a testvéremé). Amennyiben ő élni kíván a haszonélvezetével, én beköltözhetek-e “mellé” az osztatlan közös tulajdonba? Harmadik kérdés: korábban egy olyan ajánlatot kaptam, hogy az 1/2 rész felét szándékában áll részemre elajándékoznia, amennyiben arra az ingatlanra haszonélvezetet alapítok számára. Ebben az esetben milyen jogokat, és milyen rendszerességgel gyakorolhatok felette? Illetve köteles-e számomra kulcsot biztosítani az ingatlanhoz? (Tudta nélkül nem járnék be, csak ha elhunyna, akkor nem tudnék az ingatlanra bejutni).

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a tulajdonosnak egy haszonélvezeti joggal terhelt lakása van, kizárólag arra jogosult, hogy a lakással rendelkezzen, azaz azt eladja, elajándékozza,vagy adott esetben megterhelje. Fontos lenne tudni az első és második esetnél a tulajdoni hányadokat, illetve, hogy a haszonélvezet ezekből mire terjed ki pontosan. Harmadik esetre adott válasz: a tulajdonjogok elosztásának arányán kívül annyi változás történne, hogy mint az első esetben is a haszonélvezettel leterhelt ingatlan felett Ön csak úgy tudja birtokolni, amennyiben a haszonélvező nem él ezzel a jogával.

Kérdés: Felmondtam, de a 30 napot nem dolgoztam le. Mivel nem tudom elviselni a főnököm, mert alkoholista. Most azt mondta, akkor kifizetteti velem a 30 nap munkabérem. Köteles vagyok? Vagy csak, ha bíróságra viszi?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyvre hivatkozva a felmondási idő be nem tartása jogellenes cselekménynek minősül. Amennyiben a munkavállaló ezt megtagadja, és nem teljesíti, úgy a munkáltató kártérítést követelhet.

Kérdés: Megálltam, a kocsitól kb. 15-20 méterre távolodtam el, mikor észrevettem a parkoló őrt. Elindítottam a parkolást SMS-ben. A parkolóőrnek megmutattam az SMS-t. Azt mondta, akkor minden ok. Ezek után, mint kiderült 50 másodperc elteltével leállítottam a parkolást STOP-al. A válasz SMS-ben azt írták törlik, a parkolást, mert 1 percen belül állítottam meg. Megbüntettek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak alapján nem állapítható meg, hogy pontos milyen kérdésre szeretne választ kapni.

Kérdés: Mikor számít csalásnak, ha valaki kezességet vállal valakiért, akiről később kiderül, hogy csaló és kihasználva a kezes jóhiszeműségét, ráveszi a kezességvállalásra, majd a csaló nem adja vissza a pénzt az érintett sértettnek. A kezes ilyen esetben mit tehet, ha a sértett őt jelentette fel csalásért? Amennyiben igazolható, hogy a csaló tévedésbe ejtette és abban tartotta a kezest.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszadás érdekében szükség lenne a történtek részletes ismeretére és a teljes iratanyag átvizsgálására. De azt nem teljesen értem, hogy a kezes miért is lehetne csaló…?

Kérdés: Termőföld adásvételre kötöttem szerződést, mint eladó, melyben az állt, hogy a vételárat a vevő a szerződés aláírásakor megfizeti. A vevő a szerződés aláírásakor megfizette a vételárat, de közben egy elővásárló a kifüggesztésre nyitva álló határidőn belül vételi szándékát jelezte, mely a hatóság jóváhagyásra került, így az elővásárló a vevő helyére lépett. A szerződés szerint a vételárat visszafizettem a vevő részére, viszont az elővásárló nekem nem fizetett. Úgy szerezte meg a földemet az elővásárló, hogy nem fizette ki a vételárát és írásbeli felhívásom nem vette át és nem fizetett. Mit lehet ilyenkor tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elővásárlásra jogosultnak ilyenkor elsődlegesen a korábbi vevő felé kellene teljesítenie. Ha ettől eltértek a szerződésben, akkor a pontos válaszhoz azt ismernem kellene. Semmilyen fizetés esetén tulajdoni pert tud indítani, visszajegyzés kérésével.

Kérdés: Fel lettem jelentve, de nincs ellenem bizonyíték, mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Teljes körű és pontos válasz adásához további információkra van szükségünk. Kérem, ismételje meg kérdését részletesebben és ismertesse a pontos tényállást.

Kérdés: Iskolaigazgatóként dolgozó férjem a 40 éves jubileumi jutalomra 2021. augusztusban lett volna jogosult. Ez a költségvetésbe is be volt tervezve. Ő azonban április 30-án váratlanul elhunyt. Megkapják-e a gyermekei édesapjuk 40 éves jubileumi jutalmát?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az EBH2004. 1158. szerint a közalkalmazott örököseit a jubileumi jutalom a törvényben biztosított 5 éves kedvezmény figyelembevételével megilleti akkor is, ha a közalkalmazotti jogviszony – halál miatt bekövetkezett – megszűnésekor a közalkalmazott nem minősült nyugdíjasnak.

Kérdés: Angliában felvettem egy személyi hitelt, 10.000 fontot (2016-ban). 1-1,5 évig törlesztettem, aztán haza kellett jönnöm személyes okok miatt, azóta nem fizettem a hitelemet. Szeretnék tisztában lenni ennek az ügynek a környezetével, várható következményeivel. Jelenleg családot tervezek a feleségemmel és szeretnék felkészülni az ebből az ügyből potenciálisan várható következményekre. Szeretnék megoldást találni erre a problémára.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Angol ügyvédet kell megkérdeznie erről.

Kérdés: Kérdésem a következő lenne: az az adott helyzet, hogy van egy fiam (8 hónapos), csak igény szerint szoptatott velem alvó gyerek. Az apukájával nem házasodtunk össze, de van apasági nyilatkozatunk.
Egy hónapja kb. (szept. 21. szombat) lelépett az apja, addig a szüleimnél laktunk és kiprovokálta, hogy elzavarjam. Előtte, ha csinált is valamit a fiával az csekély, néha megfogta 1-szer, de maximum 2-szer fürdette, pelenkázta és öltöztette, velünk nem sétált, kétszer volt védőnőnél velünk(itt nem volt még munkája). Lett munkája hétfőtől szombatig, itt is megfogta, míg ettem vagy zuhanyoztam (max. 20 perc) és virágot öntöztem, vasárnap elvitt minket valahova, 5 hónap után 3-szor felkelt este. Vett a gyereknek ruhát, de hazudik, mert havi 45-50 ezerért nem vett, de a lényeg, hogy úgy érzem sokat nem segített nekem. Miután szétmentünk a nagyszüleihez költözött, ha nem viheti el, akkor el akarja venni tőlem, megteheti?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bármelyik szülőnek jogában áll a szülői felügyelet rendezése iránt pert indítani, így ez esetben az édesapa is megteheti. A bíróság azonban az ügy összes körülményét mérlegelve dönt ezekben a helyzetekben.

Kérdés: A kérdésem a következő: A 449/2021.(VII.29.) Kormányrendelet, ami kimondja az egészségügyben dolgozók kötelező oltásfelvételét. Ugye azt írják, hogy végkielégítés nem jár. De 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja: 4.paragrafus k pontja alapján és a 8. paragrafus r, és t pontja alapján járna. Ez esetlegesen egy járható út a munkaügyi bíróságon?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos munkajogi szabályozás szerint nem jár végkielégítés, ha a munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartása. A kormányrendelet értelmében az egészségügyben dolgozó munkavállalóknak 15 napon belül igazolniuk kell az oltás felvételét, illetve bemutatniuk az oltás alól felmentő orvosi szakvéleményt. Ha a munkavállaló ezeknek nem tesz eleget, az a munkaviszonnyal összefüggő magatartásként értelmezhető, így alapja lehet a végkielégítés nélküli munkáltatói felmondásnak.

Kérdés: Természetesen “százszor” legalább.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A konkrétumok ismeretének hiányában azt javaslom, hogy személyesen forduljon ahhoz, aki a számát kiállította.

Kérdés: Üzemorvosi vizsgálaton nem kaptam alkalmassági engedélyt, lehet felülvizsgálatot kérni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet az irányadó. Abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaköri alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a „Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, mihez van jogom, ha a szomszéd birkája bejön a kertembe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek értelmében a tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. A birtokost akkor illeti meg birtokvédelem, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. Bírósághoz fordulhat, ez esetben a bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. Amennyiben nem telt még el 1 év, úgy a birtokos a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

Kérdés: Mit tehetek, ha nagybátyám halála előtt hét hónappal idegenek szerződést kötöttek a nagybátyám ingatlanja miatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által feltett kérdés pontos megválaszolásához ismernem kellene az ügy minden körülményét és a kérdéses szerződés pontos tartalmát.

Kérdés: A vér szerinti nagybátyám halála után nem volt hagyatéki. Mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hagyatéki eljárást főszabály szerint a közjegyző folytatja le. Az öröklésre vonatkozó döntést megelőzheti a hagyatéki leltár, ezért javaslom, hogy elsőként a jegyzőnél érdeklődjön, hogy történt-e a hagyatéki leltározás és annak mi a tartalma. Amennyiben ez sem vezetne eredményre lehetőség van hagyatéki pert indítani. Póthagyatéki eljárásra akkor van lehetőség, ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy.

Kérdés: Édesanyám 2020.09.01-jén meghalt, a lakóingatlanon kívül minden földtulajdon édesapám nevén volt. Így édesapám, mikor anyukám meghalt mindent a húgom nevére elajándékozott. 50 éves házasság után én úgy gondolom, hogy minden közös vagyon. Azt szeretném megtudni, hogy bele foghatok-e egy perbe, mert az az érték, ami a húgom nevére lett íratva kb. 10.000.000 Ft. A másik kérdésem az lenne, hogy az anyai résznél kötelezhető-e a húgom arra, hogy a közös tulajdont megszüntessük a lakóingatlannal, itt neki 3/4 része van nekem 1/4.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házasság alatt szerzett vagyon közös vagyonnak minősül, függetlenül attól, hogy kinek a nevén van a az ingó vagy ingatlan. Az örökhagyó halála esetén a törvényes öröklés sorrendjében a gyermekek az elsők, a túlélő házastárs pedig haszonélvezeti jogot örököl a közösen lakott ingatlanon. Így az édesapja a saját részét elajándékozhatta testvérének, az édesanyja részét azonban nem. Erre tekintettel megalapozott lehet a perindítás. A közös tulajdon megszüntetésének sincs akadálya, ez ügyben meg kell indítania az erre vonatkozó pert.

Kérdés: 2021.08.29-én kötöttem egy mobiltelefonos szolgáltatásról szóló szerződést. A megállapodás telefonhívás útján, vagyis online köttetett. 2021.09.10-én jeleztem, hogy mégsem kérem a szolgáltatást, remélve hogy a 14 napos elállási határidő miatt csak az időarányos havi díjat kell megfizetnem. A szerződés felbontásakor az ügyintéző jelezte, hogy tízezer forintos kötbért köteles vagyok megfizetni. A számomra e-mailben megküldött szerződésben is szerepel a kötbér, de erről nyilván nem tudhattam a szóbeli megállapodás előtt. A szóbeli megállapodásnál tudtommal ilyen kötelezettséget nem vállaltam, de figyelmetlenségből talán előfordulhatott. A hangfelvételt kikérhetem online formában? Lehet jogszerű a kötbér követelés a 14 napos elállási határidő ellenére is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tényleg megilleti Önt az a jogosultság miszerint a szerződéskötéstől számított 14 napon belül, bármilyen hátrányos jogkövetkezmény nélkül elállhatunk a szerződéstől. Javaslom a keletkezett hangfelvétel kikérését, hogy pontosan mi is volt a szerződés tárgya, illetve milyen felvilágosítás hangzott el, avagy éppen hiányzott.

Kérdés: Megvételre került szüleim házrésze. Testvéremmel 1/2 részben örököltünk. 4 millióban egyeztünk meg a testvéremmel, hogy átadja nekem a részét. Ebből 2 millió kifizetésre került. A fennmaradó 2 milliót 2022. februárig kell rendezem. Kellene neki most a pénz,vagy különben másnak adja el a részét vagy vissza akar költözni. Ilyenkor mi a teendő? Az összes hitelt én fizetem a szüleim halála óta.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni, hogy kötöttek e megállapodást egymás között. Amennyiben igen úgy milyen formában történt. E nélkül az információk nélkül sajnos nem tudok pontos válaszadással szolgálni.

Kérdés: Eladásra kerül egy ingatlan, melyben a tulajdonoson kívül a két szülőnek haszonélvezeti joga van. A szülők nem akarják fenntartani a haszonélvezetüket, hozzájárulnak az eladáshoz. Milyen módon szüntethető meg a haszonélvezet? Foglalható ez az adásvételi szerződésbe? Ha igen, akkor a két haszonélvezőnek is jelen kell lennie a szerződés aláírásakor vagy meghatalmazás útján intézheti a gyermekük a teljes adásvételt? A meghatalmazásnak miről kell szólnia ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által ismertetett esetben a haszonélvezőknek a szerződésben résztvevő felekként a szerződésben megtett feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulásával, vagy a szerződés aláírásával egyidejűleg külön nyilatkozatban megtett ugyanilyen tartalmú jognyilatkozatával szükséges lemondani a haszonélvezeti jogáról. Fontos, hogy ezen felül a haszonélvezők is adjanak meghatalmazást az eljáró ügyvédnek arra, hogy – a haszonélvezeti jog töröltetése tárgyában – képviselhesse őt a földhivatal előtt. Természetesen a haszonélvezők adhatnak más személynek meghatalmazást, hogy az ingatlan adásvételi szerződés megkötése során képviselje őket, azonban ekkor a meghatalmazásnak további alaki kellékei lesznek.

Kérdés: 6 és fél év után kirúgtak a munkahelyemről úgy, hogy megfenyegettek, hogy úgy írjam alá a papírokat, hogy én magam mondtam fel. Se végkielégítés, se felmondási idő, semmi. Bizonyítani nem tudom, 2 nagydarab férfi ült velem szemben. Egyedül nevelem a fiamat, pánikbeteg lettem a cégnél, nem hagytak választást. Lehet ezzel kezdeni jogilag bármit is? Itt maradtam pénz nélkül, munka nélkül, ügyvédre végképp nincs pénzem….

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak több jogi problémát is felvetnek, azonban a leírt eset bizonyíthatatlan, így nem javaslom a bírósági utat emiatt.

Kérdés: A kérdésem: mint alvállalkozót a cégem napi fix órában eltöltendő, esetekben heti 6 napra kötelez. A vállalkozói szerződésünket már szinte napi szinten módosítják, fogalmunk sincs aznap, épp mi van hatályban. Közel 400 alvállalkozót érint, hogy a cég naponta változtatja egyoldalúan a szerződésünket, természetesen a hátrányunkra. Megkülönböztetnek ezzel minket a szövetkezeti tagoktól, akik így előnyösebb helyzetben vannak és több bérért dolgoznak. Ha próbál valaki felszólalni, azonnal bizottság elé rángatják és eltávolítják a cégtől, ezzel félelemben tartva a többi alvállalkozót. A tegnapi új szabály értelmében kötelező hétfőtől péntekig 16-02 óráig dolgoznunk, plusz minden második héten szombat és vasárnap még hosszabban. Mennyire szabályos ez így? Tudom, változtathatnék, de a mi szakmánkban nincs sok lehetőség.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvény rögzíti, hogy a munkaszerződést a felek csak közös megegyezéssel módosíthatják, vagyis a módosítás csak egybehangzó nyilatkozatuk alapján történhet. A teljes szerződés ismereteinek hiányában nem tudok pontos javaslatokkal szolgálni. Az Mt. napi 12 órát engedélyez maximum, így amíg ezen belül marad, így nem történik jogszabálysértés ebből a szempontból. Javaslom, konzultáljon egy ezen a szakterületen jártas ügyvéddel, ahova a releváns iratait is magával viszi.

Kérdés: Egy ipari területen van egy vállalkozás, ami térkő gyártással foglalkozik és azt állítják, hogy szabályosan végzik el a tevékenységüket minden esetben. Nem vagyok benne biztos, hogy ez tényleg így van a zajhatások tekintetében. Azt szeretném megkérdezni, hogy egy ilyen esetben egy harmadik személy rá tud látni a vállalkozás működési engedélyére, amiben le van írva, hogy mikor milyen tevékenységet folytathat, illetve milyen módon végezheti? Ha igen, akkor ezt hogy tudom megtenni? Ha nem, akkor kinek a segítségével lehet utánajárni annak, hogy tényleg szabályosan végzik az tevékenységüket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály rögzíti, hogy melyek a zajterhelés határértékei. Javaslom, forduljon a helyi önkormányzathoz, igény esetén írjon egy panaszlevelet.

Kérdés: Édesanyám a házasságkötése előtt vásárolt egy ingatlant. Ez az ingatlan most üresen áll, nem lakik benne senki. Az ingatlan az édesanyám nevén van, haszonélvezettel nem terhelt. Jelenleg a férj kizárólagos tulajdonát képező ingatlanában élnek. Édesanyám szeretné, ha halála után az általa vásárolt ingatlan az én tulajdonomba kerüljön. Milyen módon van erre lehetőség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdésre adott választ nagyban befolyásolja az is, hogy Édesanyja és házastársa között fennállt-e életközösség, és ha igen, akkor az ingatlanvásárlás az életközösség létrejöttét követően vagy megelőzően alakult ki, mivel az életközösség kezdetétől hatályosul a házassági vagyonközösség. Amennyiben az ingatlan vétele megelőzte az életközösség létrejöttét úgy egy végrendelet írását javasolnám közjegyző vagy ügyvéd jelenlétében elsődlegesen.

Kérdés: Nem igazán tudom, hogy kérdésemet hol tegyem fel, így némi keresgélés után találtam rá az oldalra. Nővérem az Egyesült Államokban él és miután átköltözött egy másik államba, a használt, forgalomból kivont rendszámtáblát nekem ajándékozta. Kérdésem ezzel kapcsolatos. Ki lehet-e tenni ezt Magyarországon az autómra? Természetesen nem úgy értem, hogy a magyar rendszám helyett, de nem is úgy, hogy a hátsó szélvédő mögé. El lehet-e helyezni a karosszérián? A magyar rendszámom a csomagtér ajtón helyezkedik el hivatalosan, az amerikait pedig felfogatnám díszként például a lökhárítóra. (Itt megjegyezném, hogy nem akarok én szándékosan senkit félrevezetni, csupán afféle rendszám rajongó ember vagyok.) Tehát ezzel kapcsolatban érdeklődök. Én magam nem találtam számomra egyértelmű fogalmazást. Azt a jogszabályt találtam, miszerint tilos idegen rendszámmal közlekedni, de én ezt úgy értelmezem, hogy a hivatalos rendszám helyett nem szabad másikat feltenni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az autón található és a forgalmi engedélyben szereplő rendszámnak egy és ugyanannak kell lennie. Tilos idegen rendszámmal közlekedni.

Kérdés: Két gyermekemet kirúgták gyakorlati helyükről, mert nem dolgoztak 10 órát a 7 helyett. Munkavédelmi ruhát sem kaptak. Ilyen esetben mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni, hogy a felek kötöttek-e egymással szerződést a gyakorlat megkezdése előtt és ha igen, akkor az mit tartalmazott. Lényeges lenne az az információ is, hogy mi a pontos munkakör.

Kérdés:  Az lenne a kérdésem, hogy van egy 15 hónapos kisfiam, akit egyedül nevelek születése óta. Az apuka ez év július 5-én a hátam mögött benyújtott egy keresetet a bírósághoz, hogy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot szeretne tenni a kisfiúra. Jövő héten kedden megyek a kerületi gyámügyre, mert a kisfiú családi jogállását rendezni kéne. Mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályú legyen szükséges az anyának, a kiskorú gyermeknek törvényes képviselőjének, és 14. életévét betöltött gyermek esetében a gyermek hozzájárulása. Mivel gyermeke még nem töltötte be a 14. életévét, így az Ön aláírása nélkül nem tud teljes hatályúvá válni.

Kérdés: Édesapám pár hónappal ezelőtt elhunyt. Kiskorom óta nem tartottam vele a kapcsolatot. Összesen 30 ezer Forintot fogok örökölni és egy személygépkocsi adótartozást, ami 26 ezer Ft. Ez nem is érdekelt eddig, de ma kaptam a közjegyzői irodától egy levelet, amiben az áll, hogy az Intrum Zrt. 217 ezret akar rajtam behajtani. A közjegyző titkárnője nem tudott választ adni erre és az Intrum Zrt. sem. Egy másik forrásból tudtam meg, hogy egy Telekomos tartozásról van szó. Az lenne a kérdésem, hogy én ezt köteles vagyok kifizetni? Én úgy tudtam, hogy úgy lehet tartozást örökölni, ha nem haladja meg az örökség mértékét! Ez pedig bőven meghaladja a 30 ezer Ft-ot!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvény jogot biztosít az örökösnek arra, hogy visszautasítsa az örökséget, akár hivatkozással az adósság mértékére, ebben az esetben az a további örökösökre hárul. Amennyiben viszont igényt tart a hagyatékra, úgy a vagyont és az adósságokat is örökölni fogja. A törvényt értelmezve az örökös csak az általa megörökölt hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a tartozásért. Az örökös kizárólag a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért felel a saját vagyonával is.

 

Kérdés: Tanácsot szeretnék kérni egy végrehajtási ügyben. Nagyjából 11 évvel ezelőtt a régi lakhelyemen, mint utólag kiderült az azóta megszűnt FiberNet Kommunikációs Zrt-nél adós maradtam 15.434 Ft-tal. Kérdés: A végrehajtást elindították. Én kérvényeztem részletfizetést. Erről a megállapodási szerződés 2021.08.25-én létrejött. Az első törlesztő részlet határideje 2021.09.15.-e, én az összeget 2021.09. 03-án teljesítettem. Ennek ellenére a végrehajtó cég nem állította le a behajtást. Azzal indokolták, hogy “amennyiben végrehajtási eljárás során részletfizetési megállapodás jön létre felek között, úgy a megállapodásban megjelöltek alapján az első részlet határidőben történő befizetésével – postai csekk esetén letéti számlára történő jóváírással – az eljárás a Vht. 52.§. f) pontja alapján szünetel.” A törvényben ilyen nem szerepel, a behajtás szünetelése a részletfizetési megállapodás (esetünkben 2021.08.25. napjától) érvényes.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Vht. 52. § f) pontja értelmében a végrehajtás szünetel, ha az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték, illetve állapította meg számára a végrehajtó. Az Ön által leírtak alapján a végrehajtó az Ön esetében a jogszabályoknak megfelelően járt el.

Kérdés: Édesapám fekvőbeteg. 2010. júliusában telefonon keresztül csalók kicsalták édesapám személyes adatait (igazolványszám) és a nevében egy szolgáltatónál 5 db telefon rendeltek, majdnem 2 millió Forint értékben. A szolgáltatónál édesapámnak más szolgáltatásra érvényes szerződése van. Ezt követően újabb telefonos csalás keretében édesanyámat egy fedőtörténettel megtévesztették, így édesanyám jóhiszeműen átvette édesapám nevére érkező csomagot, azt aláírta, majd a csalóknak a csomagot átadta. Feljelentés folyamatban, a szolgáltatónál csalás bejelentése folyamatban. Kérem, adjon jogi tanácsot a teljesen elkeseredett családnak, mi várható az eljárás során?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügyben keletkezett dokumentumok ismerete nélkül nem tudok érdemi információval szolgálni az ügy kimenetével és az eljárás lefolytatásával kapcsolatosan.

 

Kérdés:  Édesanyám még életben van és a húgomnak ajándékozta a lakást, ami az ő (édesanyám) tulajdona. Ezt a döntést én is elfogadtam. Szeretnék nyilatkozni, hogy az én nagykorú gyermekem ezt ne tudja megtámadni a köteles részre való hivatkozással, ha én meghalok. Úgy hallottam, hogy az ilyen ajándékozás esetleg megtámadható, és ezt szeretném elkerülni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvényt értelmezve az örökös csak az örökhagyó tulajdonában álló ingóságokra és ingatlanra tarthat igényt amennyiben az örökhagyó nem tagadta ki az örököst. Mivel Ön elfogadta és lemondott arról, hogy Önnek tulajdonrésze legyen édesanyja ingatlanában, így nem tud mit követelni az Ön gyermeke.

Kérdés: 2021. május elején egyik napról a másikra kellett új albérletbe költöznöm. Szerződés készült, rajtam kívül a lakás tulajdonosának lánya meghatalmazottként aláírta. A szerződésben meghatározott kéthavi kauciót és a május havi albérletet ekkor kifizettem (készpénzben). A szerződést lefotóztam, majd abban maradtunk, hogy elviszi a vidéken élő lakástulajdonosnak, plusz a két tanúnak aláírni. A szerződést azóta sem kaptam készhez, pedig minden hónapban találkozok a lakástulajdonos lányával (meghatalmazott), mert az albérleti díjat és a közös költséget készpénzben kérik kifizetni (ezekről a kifizetésekről átvételi elismervény nem szokott készülni). Augusztusban többször emlékeztettem e-mailben a meghatalmazottat, hogy ne felejtse elhozni a szerződést, de nem kaptam választ (óraállásokkal kapcsolatban leveleztünk, így biztosan megkapta a leveleimet). Mit tehetek, ha sem a szerződésem, sem a kifizetett pénzekről átvételi elismervény nem hajlandó ide adni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződés konkrét tartalmának ismerete nélkül nem tudok pontos válaszadással szolgálni, de a szerződés aláírása se bizonyul szabályosnak, mivel ugyanott és ugyanakkor kellett volna minden érintett személynek jelen lenni (beleértve a tanukat is).

 

Kérdés: Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: édesapám a közelmúltban elhunyt. Én az első házasságából születtem, egyetlen gyermekeként. Később kötött házasságaiból nem születtek gyerekek. A jelenlegi felesége úgy tájékoztatott, hogy édesapám után nem maradt sem ingatlan, sem ingó vagyon, így nem lesz hagyatéki eljárás sem. Tudomásomra adta, hogy édesapám lakása már évek óta az ő lánya nevén van.
A lakás tulajdoni lapja alapján megállapítható, hogy édesapám a lakást 2016-ban a házastársának ajándékozta. Rá egy évre, 2017-ben a feleség továbbajándékozta a lakást a saját lányának. Ajándékozás nélkül az ingatlant törvény szerint én örököltem volna (édesapám nem hagyott hátra végrendeletet). Mindkét ajándékozás 10 éven belül történt. Hogyan érinti a kettős ajándékozás az öröklést? Igényt tarthatok-e a kötelesrészre és ha igen, milyen lépéseket kell tennem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A köteles részt a hagyatéki eljárás során lehet érvényesíttetni, ha az ajándékozás esetén az örökhagyó halála és az ajándékozás között nem telt el 10 év. Amennyiben nincs végrendelet, így Ön, mint egyenesági rokon igényt tarthat. A leírtak alapján így az eljárást Önnek kell megindítani, részletekről a közjegyző tájékoztatni fogja.

Kérdés: Kérdésem inkasszóval kapcsolatos. Van-e szabva határidő, hogy az eredményes inkasszóból befolyt összeget mikor/meddig kell a végrehajtást kérőnek kiutalni? Augusztus 19-én kelt levelében a végrehajtó arról tájékoztatott, hogy a követelt összeget az adós számláján lefoglalta, a hatósági átutalási megbízást kiadta. Azóta semmilyen “levelet” nem kaptam, hogy esetleg jogorvoslattal élt volna adós. A végrehajtót nem zaklatnám, amennyiben természetes a közben eltelt majd 1 hónap /nem egy bizalomgerjesztő ember/.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, keresse fel a végrehajtót, mivel számos oka lehet a „csúszásnak”. Bele kell tekinteni a végrehajtási iratokba.

Kérdés: Ha egy házaspár végrendeletet hagy egymás részére, a közösen lakott ingatlanra, a köteles részen automatikusan rajta lesz a haszonélvezeti jog a házastárs nevére vagy ezt is meg kell írni a végrendeletben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közösen lakott ingatlanon a túlélő házastársnak automatikusan haszonélvezeti jogosultsága keletkezik.

Kérdés: Szeretnék kérdezni egy fontos dolgot. Apósom elveszi feleségül, akivel most együtt él. A gyerekek édesanyja meghalt. Mit örököl az a nő, ha apósom is meghal? Van föld, ház, gépek. Lehet olyat tenni, hogy írásba foglalva az ügyvédnél mindent a gyerekekre irat? A nő csak a vagyonra hajt. Mi teendő ilyenkor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az apósa végrendeletben rögzítheti, hogy halála esetén kire hagyja a vagyonát, azonban ezt csak saját, szabad akaratából teheti meg. Végrendelet hiányában a törvényes öröklés érvényesül, melynek értelmében a örökhagyó gyermekei mellett a túlélő házastárs egy gyerekrészt, korlátozott haszonélvezeti jogot örököl.

Kérdés: A lakóházunk alatt van egy pince, ami sajnos magán kézben van. A pincében 5-6 ember lakik albérletben iszonyatos körülmények között. Sajnos folyamatosan a bejáratnál fogyasztják az alkoholt és elég sok a veszekedés. A jegyzőnek és közös képviselőnek többször jeleztük a problémát, de sajnos semmi változás. Szeretnék érdeklődni, hogy hová fordulhatnánk, hogy ez az illegális szálláshely megszűnjön?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy próbálja továbbra is felszólítani a közös képviselőt írásban, illetve a jegyző, akinél a birtokvédelmi eljárást el tudják indítani, amennyiben nem telt el 1 évnél több a helyzet kialakulása óta. Ha igen, akkor pert kell indítani a bíróságon.

Kérdés: Volt egy házasság, három gyerek, majd válás 21 évvel ezelőtt. Az apa azt követően egy telefonálás erejéig sem törődött a gyerekekkel, 15 évig volt egy másik élettársa. Az apa pár hónapja meghalt, az élettárs eltemettette, a gyerekeket közvetett módon (az elhunyt testvére által) értesítette a halálról és a temetés időpontjáról, de semmi egyébről. Hagyatéki végzés szerint a gyerekek örököltek mindösszesen egy számlán levő összeget, 1,8 millió forintot, de a bank nem utalta át, mert az élettárs az elhunyt kártyájával felvette az összeget. A gyerekek számon kérték rajta, hogy a végzés szerint az őket illeti, utalja át. A válasz: a temetés közel 2,5 millió forint, tehát még inkább a gyerekek tartoznak neki, őszerinte. Mit lehet ilyenkor tenni? Érdemes pert indítani? Milyen összegig kötelesek a gyerekek a temetést finanszírozni? Vagy rendőrségi feljelentést kellene tenni a pénz ellopása és a kártya jogtalan használata miatt? Avagy semmit, mert az élettársnak igaza van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni, hogy az elhunyt Édesapa rendelkezett végrendeletről, avagy sem. Ez információ nagyban befolyásolja a kérdéseire adott választ. Amennyiben nincs végrendelet, a gyermekek igényt tarthatnak az örökségre, mint egyenesági rokonok. A gyermekek ebben az esetben az illó eltemettetés költségeit viselik, de azt számlával kell igazolni. A banknál tisztázzák, hogy a felvételek mikor voltak, és ha későbbiek, akkor feljelentés is tehető.

Kérdés: 2004-ben megvettem a szomszéd szolgalmi útját, amin a víz órája is van. Akkor szóban megegyeztünk, hogy néhány éven belül áthelyezteti a vízóráját, azóta sem történt meg. Hogyan lehet rávenni, hogy a vízóráját saját területére helyeztesse át? Terület használati díjat lehet-e kérni és mi annak a szokásos mértéke? Az Önkormányzat ilyen jelegű birtokvédelemmel nem foglalkozik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv szerint telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. A kérdése nem teljesen egyértelmű, hogy pontosan ki is volt a megvett terület? Mert ha a szomszédé, akkor az miért lenne neki szolgalmi út? Kérem pontosítson!

Kérdés: Ingatlan vásárlásban vagyok. Ügyvéd és eladó aláírásával vásárlói szándék nyilatkozatot tettem. Bennem bizalmatlanság alakult az ügyvéddel szemben, akit az eladó hozott. Folytatható a továbbiakban egy másik, általam választott ügyvéddel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.

Kérdés: Van egy lakás, amiből most szeretnénk kiköltözni. A kaució 320 ezer Ft. Az ajtókat rosszul szerelték fel és a fürdőszobai ajtó kidőlt, illetve a falak is kopottak. A tulajdonos a mi kauciónkból akarja “felújítani” a lakását. Ilyenkor tudok valamit tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ún. FMH eljárást tud indítani, ügyvéd vagy közjegyző segítségével.

Kérdés: Mit tudok tenni, hogyha napi szinten itt volt a vőlegényem? Volt, hogy itt is aludt. Nem volt bejelentve csak jött.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem értem egyelőre a problémát….

Kérdés: Férjem külföldről örökölt pénzt. Itt Magyarországon NAV tartozása van. Ha az örökölt pénzt az én bankszámlámra utalják, ahhoz hozzányúlhat-e itt Magyarországon a NAV?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem. (Ha egyéb körülmény nincsen, ami ezt befolyásolhatná.)

Kérdés: 45 éves tanítónő vagyok. 24 éve ugyanabban az általános iskolában tanítok. Több körülmény miatt néhány éve már azon gondolkozom, hogy más munkahelyet (más foglalkozást) keresek magamnak. Természetesen ez nem megy egyik napról a másikra. Hivatástudatom, a gyerekek szeretete ez idáig sokszor átlendített a mélypontokon. Életkorom előrehaladtával azonban mélyebben elgondolkoztam azon, hogy miért éri meg maradni és miért nem. Hogy segítsem ezt a döntést és egyedüli családfenntartókét ezt felelősen tegyem arra gondoltam, hogy először félállás mellett tudnék keresni, mást tanulni, próbálkozni. Az érdekelne, milyen hátrányokkal jár, illetve milyen jogokat nem károsít, ha félállásban maradnék pedagógus. Egyáltalán kérhetem-e, és milyen indokkal? Az, hogy a fél munkaidő a nyugdíjas évekhez is félig számít be természetes. Felmerül azonban, hogy például igénybe vehetném-e a 40 éves jogviszonnyal történő nyugdíjazást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Munkavállalóként kérvényezheti munkáltatójától a részmunkaidős foglalkoztatást. Ha a pedagógus munkaszerződése részmunkaidőre szól, akkor a pedagógus illetménye/munkabére ilyenkor a pedagógus bértábla teljes munkaidőre vonatkozó munkabérének a részmunkaidővel arányos része. Szabadsága azonban azonos a teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusokéval, és a pedagógusminősítési rendszerben, tanfelügyeleti ellenőrzésben is részt kell vennie. Javaslom, keresse fel a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, illetve a konzultáljon a munkáltatójával, mivel teljes körű válasszal ők fognak tudni szolgálni.

Kérdés: Eladtuk családi házunkat, aminek haszonélvezője voltam, az érte kapott pénzen vásárolhatok-e saját tulajdonú házas ingatlant? Kell-e illetéket fizetnem? A fiam volt a tulajdonos, a tulajdonjogáért kapott pénzen vásárolhat-e saját tulajdonú lakást? És erre kaphatok-e haszonélvezeti jogot? A fiamnak kell-e illetéket fizetni, mert a tulajdonjogáért kapott pénz nem elegendő a lakásvásárlásra? Ha a fiammal közösen leszünk a házas ingatlanon tulajdonosok, de most vesszük meg, kérhetünk-e és kaphatunk-e a 3 milliós felújítási támogatást? Válaszukat és a fáradozásukat nagyon köszönöm. Nagyon nagy segítség lenne, ha kapnék útmutatást. Ha ez a megoldás nem járható, a fiam vásárolhat-e lakást, miután mi családi házat adtunk el. Van-e megkötés a vásárolandó ingatlanra vonatkozóan?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlannak visszteher mellett történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezet, használat esetében a tulajdonszerző a haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket, a haszonélvező, használó pedig a haszonélvezet, használat számított értéke után fizeti a szerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket. Lakásfelújítási támogatás igénylésének több feltétele is van, ezért a kérdés ezen részére, érdemi választ nem tudok adni, javaslom hogy keressen fel hitelintézetet ezzel a kérdésével. Haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Az Ön fia vásárolhat ingatlant a közös családi ház eladását követően.

Kérdés: A tulajdonos rosszul szerelte fel az ajtót, ami leszakadt. Ezt nekem kéne kifizetnem, mint bérlő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakástörvény értelmében a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

Kérdés: 7 hónapos párkapcsolat után a volt párom visszaköveteli a nekem adott ajándékokat, valamint elvitt nyaralni és amit ott elköltött annak a felét szeretné visszakapni, pedig én jeleztem, hogy nekem nincs pénzem a nyaralásra. Most 500.000 Ft-ot követel rajtam. Zaklat, mondván, ha nem vagyunk párkapcsolatban, adjam vissza ezt a pénzt, mert kaptam ajándékokat és utazást. Veréssel fenyeget engem is és a kisfiamat is, valamint intim fényképeimet akarja nyilvánosságra hozni. Mit tudok tenni ellene?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tegyen feljelentést.

Kérdés: A telek 1/4-1/4 része két gyermekemé, 1/2 rész az enyém. Még életemben szeretném, ha a tulajdonviszony átrendeződne. Egyik gyermekem szeretné megtartani, így a testvérét ki szeretné fizetni, ezt ők szépen meg is beszélték. Az 1/2 részt szeretném közvetlen arra a gyermekre íratni, akinek a tulajdona lesz. Amennyiben megszületik a kifizetési szerződés a két gyerek közt, s ezt hivatalossá teszik, a későbbiekben lehetséges bármi jogi probléma az öröklés terén?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben azt javaslom, hogy a jövőbeli problémák elkerülése érdekében személyesen forduljanak ügyvédhez, ahol az Önök között létrejött megállapodások pontos tartalmát szerződésbe foglalják, és az esetleges további teendőkről is részletes tájékoztatást kapnak az ügy körülményeinek pontos ismeretében.

Kérdés: Mi a teendő, ha külön szeretnék élni a házastársamtól hivatalosan, de egy lakásban lakunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! El kellene válniuk.

Kérdés: Polgárjogi Civil Társaságot (nem jogi személy) megjelölhetem örökösként?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Örökölni csak természetes és jogi személy örökölhet.

Kérdés: Amennyiben nem tudom határidőre visszavinni az autót önhibámon kívül, de a tulajdonosa tudja, hogy az hol található, annak ellenére, hogy el tudná hozni azt onnét, feljelentheti-e a bérlőt az autó tulajdonosa, a gépkocsi eltulajdonítása miatt, ha a bérlő hátráltatva van önhibáján kívül annak visszajuttatásában? Valamint ha a tulajdonos megtagadja az autókulcs átvételét is annak ellenére, ha előtte azt kérte a bérlőtől? Ez nem hamis vád?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához szükséges lenne ismernünk az Önök között létrejött szerződés pontos tartalmi elemeit.

Kérdés: Feleségemmel 2 éve vagyunk házasok és van egy gyönyörű másfél éves kisfiunk. Köztem és feleségem között szörnyen megromlott a kapcsolat. Napi szintű veszekedések és személyeskedések jellemzik a napjainkat. Arra a döntésre jutottunk, hogy elválunk. Sajnos odáig fajult a dolog, hogy ha bármiféle konfliktus következik be, azzal fenyeget a feleségem, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy ne is láthassam gyermekemet, ha kell a legaljasabb eszközökhöz is hozzá fog nyúlni. Tudni kell, hogy köztem és a fiam közt fantasztikus a kapcsolat, ő az, aki értelmet ad az életemnek. Vajon egy anyának tényleg ekkora hatalom van birtokában? Mik azok a pontok, amely pontok betartásával az apai jogaimat maximalizálhatom. Szeretném, hogy gyermekemmel harmonikus kapcsolatot tudjak ápolni, mivel sajnos nekem állami gondozásba kellett felnőnöm. Egyetlen kívánságom volt az élettől, és az az volt, hogy végre legyen egy családom! Most ez semmissé kezd válni. Tanácstalan vagyok!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban javaslom, hogy próbáljanak a feleségével békés úton megállapodni a gyermekelhelyezés kapcsán figyelembe véve a gyermek érdekeit. Ennek hiányában javaslom, hogy forduljon személyesen ügyvédhez, ahol a konzultáció során minden körülményt figyelembe véve tudnak pontos tájékoztatással szolgálni Önnek egy esetleges gyermek-elhelyezési per menetéről. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a gyermeknek joga van mindkét szülőjével kapcsolatot tartani. A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.

Kérdés: Egy olyan személyes dologban lenne kérdésem, hogy fiatalabb koromban elég nagy butaságot csináltam. Egy bizonyos banknál személyi kölcsönöket igényeltem online, egyre többet és rövid időn belül több kisebb-nagyobb hitelt. Meg is kaptam szám szerint több, mint 20 személyi kölcsönt, bent a bankfiókban soha ehhez hasonlót nem láttak és nem is értették. Az lenne a kérdésem, hogy nyilván az én hülyeségem volt, amit csináltam, de ezt nem lehet megtámadni, hogy nekik ezt semmilyen módon nem lehetett volna engedélyezniük?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.

Kérdés: A hagyatéki tárgyalás jogerős végzéssel zárult. Édesanyám kitiltott engem és testvéremet a lakóingatlanból. Ha én és testvérem mindketten egynegyed-egynegyed rész tulajdonjoggal, ő pedig haszonélvezeti joggal rendelkezi, kitilthat minket onnan? Mivel másra íratja az ő fél házrészét. Van-e lehetőség arra, hogy én a most az egynegyed részemet kifizettessem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A haszonélvezeti joga okán igen, de Önnek ellenőrzési jogosultsága van. Ha az új tulajdonos meg kívánja venni az Ön negyed részét is, akkor vele kell egyeztetnie. Az Ön részét az édesanyja nem tudja eladni.

Kérdés: 1 évig nem volt semmilyen keresetem és nem fizettem TB járulékot, illetve nem is voltam orvos közelében sem. A NAV követel rajtam 70.000 Ft-ot, amire én válaszoltam, hogy nem vagyok hajlandó kifizetni. Azt mondták, hogy menjek be személyesen egy irodájukba. Bementem a központba, onnan elhajtottak, hogy ott nem foglalkoznak ezzel, menjek máshova. Most augusztusban lett munkaviszonyom, küldtek is egy levelet, ami eléggé kétértelműre sikerült. Aztán most nemrégiben újra kaptam egy levelet, hogy mégis hol van a 70.000 Ft? Na, én bepöccentem és kiírtam magamból egy 5 oldalas levelet, hogy mire fel követelik? A gond az, hogy az a levél ide nem fér el, de a kérdésem az lenne, hogy ha én az elküldöm nekik vagy akár személyesen elviszem, mekkora bajom származhat belőle, mert néhol olyanokat írtam, amire még én is húzom a számat, hogy ha ezért nem csuknak le, akkor semmiért. Az ügy kicsit komplikált, sajnos nem fér bele 1000 karakterbe.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy bonyolultságára, valamint a részletek pontos ismeretére tekintettel azt tanácsolom, hogy személyesen kérje szakember (ügyvéd) segítségét. Megemlítendő, hogy az a személy, akire Magyarországon a társadalombiztosítás szabályai kiterjednek és nem biztosított, valamint egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles.

Kérdés: Fiam 2021. júniusában elhunyt. Az én, illetve a mi házunkban (feleségem és a másik fiam és én vagyunk a tulajdonosok) lakott egy nővel egy külön lakrészben. Amíg a fiam kórházban volt, a nő már elköltözött, jelenlegi tartózkodási helyéről csak bizonytalan információim vannak, de tőlünk mai napig nem jelentkezett ki, tehát a lakcím kártyáján ez a cím szerepel. El tudom-e intézni én a lakcím megszüntetését a hölgy nélkül (mivel ő nem intézi el, bár máshol lakik)? Kérdésem: mi ennek a módja, hogyan lehet ezt az állapotot megszüntetni, mert sok kellemetlenséget okoz nekünk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben lehetőség van kényszer-kijelentés lefolytatására. Az üggyel kapcsolatosan tájékozódjon a lakóhelye szerinti járási hivatal honlapján, ahol lehetőség van az eljárás megindítására is a kötelező adatok kitöltését követően, illetve az oldalon megtalálható a formanyomtatvány és az ahhoz szükségesen csatolandó dokumentumok listája is.

Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, szabályos az, hogy ugyanannyi bért kapok napi 6 óra bejelentésre 2021-ben, mint tavaly 2020-ban? Ugyanannyit utal kártyára idén is, mint tavaly.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződését kellene ismernem a pontos válaszhoz.

 

Kérdés: Nagymamám másfél éve hunyt el, édesanyám egy évvel nagymamám előtt hunyt el, én vagyok az egyenes ági örökös. Nagymamám kb. 4 éve leköltözött a másik lányához, aki édesanyám nővére. a nagymamám által eladott ingatlant befektettétek közösen a másik lányával egy ingatlanba 70%-ban nagymamám 30%-ban a másik lánya. Az ingatlan változás előtt én, mint unoka gondoskodtam nagymamámról, amit az utolsó 4 évben felváltott a másik lánya. Nagymamám a ház eladása előtt írt végrendeletet, amiben az ingatlan egy részét rám hagyta, de ez az eladással nem érvényes. Nagymamám elhalálozása után próbáltam kivenni a részem temetés egyebek, melyet a lánya elutasított, mondván nem szükséges a corona vírus miatt, úgy is nehézkes a mozgás, majd a hagyatékin találkozunk. Vártam, majd közel egy év elteltével felhívtam a hagyatéki hivatalt, mire közölték, hogy semmilyen hagyatéki nem lesz, mert hogy az elhunytnak semmije sem volt. Magyarán kisemmiztek, mit lehet tenni ilyenkor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján csak peres eljárásban tudja érvényesíteni az igényét, ha az megalapozott. Többet kellene tudnunk a történtekről a pontosabb válasz érdekében.

Kérdés: Történt 3 héttel ezelőtt, hogy a villanyszerelő szakemberrel szóbeli megállapodást kötöttünk a villamos hálózat kiépítésére. A ház felmérése után mondta, hogy 150 ezer az anyag és ugyanennyi a munkadíj. A munka megkezdése előtt kifizettük az anyagárat, 150 ezer Ft-ot, hogy legyen mivel dolgozni. Kb. 2 hét múlva szólt, hogy sajnos a régi árakkal számolt még szükség van anyagra, ami drágult is, ezért kért még 250 ezer Ft-ot, amit szintén kifizettünk, lassan kész a munka (2-3 nap múlva) és hozzátette a munkadíj is 350-400 ezer között lesz a megbeszélt 150 ezer helyett. A kezdeti 300 ezerhez képest ez nálam 750-800 ezer-re jön ki. Ezzel már nem számoltunk. Kérdésem az, hogy ezt valóban megteheti? Gyanús, hogy a hasára üt és úgy számol. Anyagról számlát kapunk. Az anyagot pontosan nem lehet kiszámolni, na de a munkadíjat meg tudom határozni. És nem dolgoznak minden nap és a 8 órát is alig töltik ki. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt tanácsolom, hogy próbáljanak egy mindenki számára megfelelő megállapodást kötni a békés úton való megegyezés érdekében. Ugyanakkor mivel Önök szóbeli megállapodást kötöttek és a Polgári Törvénykönyv sem írja elő, hogy vállalkozási szerződést kötelezően írásba kellene foglalni, ezért elsősorban az Önök között elhangzottak az irányadók. Adott esetben mivel nem született írásbeli megállapodás, ezért annak bizonyítása nagyon bonyolult és hosszú jogi folyamat eredménye, hogy pontosan miben állapodtak meg.

Kérdés: Ún. tengeri banán használata közben eltörött a kulcscsontom. Felmerül-e a banán üzemeltetőjének felelőssége ebben az esetben? A banánt egy motorcsónak vontatta.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt tanácsolom, hogy amennyiben volt utasbiztosítása, abban az esetben vegye fel a kapcsolatot a biztosítójával. További lényeges kérdés, hogy Ön a fent jelzett sporteszköz használata előtt aláírt-e bármiféle nyilatkozatot, amiben kijelenti, hogy mindezt saját felelősségén teszi. Ez utóbbi esetben ugyanis előfordulhat, hogy az üzemeltető a használatból eredő károkért nem vállal felelősséget.

Kérdés: A kérdésem gyermekelhelyezéssel kapcsolatos. A barátnőm magyarországi származású és ott is él jelenlegi élettársával, akivel van egy közös kislányuk (egy éves). A helyzet az, hogy én szlovákiai vagyok, van saját otthonom, költöznének hozzám a gyerekkel együtt, de az apa nem egyezik bele, hogy a kislányt magával hozza. Ehhez kapcsolódó a kérdésem, hogy jogilag mit tehet az anya, és milyenek az esélyei, hogy a gyereket neki ítélje a bíróság, amennyiben nem születne megegyezés a két fél között. Megjegyezném még, hogy jelenleg az édesanya dolgozik és az apa van GYES-en, bár nem tudom, hogy ez a tényező számít-e valamit.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lehetőség van polgári peres eljárás megindítására a gyermekelhelyezés tárgyában. A jogi segítségnyújtás érdekében, javaslom, hogy forduljanak ügyvédhez az eset összes körülményének feltárásával.

Kérdés: Egy olyan kérdésem lenne, hogy adott egy ingatlan, amit elárvereztek, de nem történt birtokátadás a régi tulajdonos börtönben van, engem kért meg kijárjak a házhoz kutyát etetni, meg rendbe tartani a házat. Egyik nap, mikor pont ott tartózkodtam kijött az ÉMÁSZ, akik levették az órát és tájékoztattak, hogy már 2 éve nincs ott szerződés, amiről nekem fogalmam sem volt. Kérték írjak alá egy papírt, mert hogy elviszik az órát. Most nekem akarják kiszámlázni a felhalmozott tartozást. Megtehetik-e ezt jogilag? Hogy tudnám elérni, hogy a régi tulajdonostól követeljék, mert hivatalosan az övé volt az ingatlan és vele álltak szerződésben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartozás kifizetése a korábbi tulajdonost terheli, amennyiben a szerződést, amely kapcsán a tartozás felmerült, azt Ő kötötte. Javaslom, hogy személyesen forduljon a szolgáltatóhoz a kialakult helyzet rendezése érdekében a szükséges dokumentumok (tulajdoni lap, bejegyzési engedély, stb.) birtokában.

Kérdés: Lehetséges egyszerre két munkahelyen napi 8 órában (összesen 16) foglalkoztatva lenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályok nem tartalmaznak erre vonatkozó kifejezett tilalmat. Azonban a munkaszerződés tartalmazhat olyan kikötést, amely arra vonatkozik, hogy a munkavállaló további munkaviszonyt csak a munkáltatója hozzájárulásával létesíthet.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a mai napon édesapám, akivel 3 éve nem tartom a kapcsolatot, felkeresett, hogy elhunyt a nővére és adósságot örököltünk. Én az ő lánya vagyok, nem ismertem a testvérét teszem hozzá. Ő azt állítja volt ügyvédnél és a lemondás miatt el kell mennem hozzá egy papírt kitölteni és 2 tanú alá kell, hogy írja (náluk a konyhába se ügyvéd se közjegyző). Ő már lemondott az ő részéről (az ügyvéd neki megcsinálta), de most ezt a 2 testvéremnek és nekem is meg kell tenni és majd ő postán elküldi a papírokat, mert 15 nap van rá. De állítólag ő elfogadta a hagyatékin az örökséget és most a tartozás miatt mond le és át akarja rám ruházni. Én viszont munkanélküli 8 hónapos kismama vagyok semmi bevétellel. Szeretném azt kérdezni, hogy ő semmi adatomat nem tudja (30 éves vagyok), de egy ügyvédnél tud bármit is intézni a nevemben meghatalmazás nélkül és átruházni azt, amit ő elfogadott?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen nem, ergo biztosan nem valós, amit Önnek mondott. Valami nem stimmel az üggyel….

Kérdés: Férjemmel 11 éve vagyunk házasok, nincs házassági vagyonszerződésünk. 6 évvel ezelőtt a férjem vásárolt egy ingatlant, az adásvételi szerződést csak ő írta alá, így csak az ő neve szerepel a földhivatali nyilvántartásban. Szeretném bejegyeztetni magam is a családjogi törvény szerint tulajdonosnak. Az ingatlanban, azóta is együtt élünk. Szeretném tudni, hogy mi az ügy menete a földhivatalnál. Milyen iratokra van szükség a bejegyzéshez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. A földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a házassági anyakönyvi kivonatot, illetve a házassági vagyonközösség egyéb okirati bizonyítékait. Az ügyintézés sikeressége érdekében javaslom, hogy személyesen konzultáljon egy ügyvéd kollégával.

Kérdés: 2 évvel ezelőtti rövid kapcsolatomból utólag kiderült, hogy született egy gyermekem /DNS vizsgálat igazolta, amit én kértem/. Visszamenőlegesen 2 évre követelik a gyerektartási díjat. Tudtom nélkül a gyereket 1 éve nevére vette a hölgy új férje. Szeretnék, hogy lemondjak a gyermekről. Hal lemondok az apaságról, köteles vagyok-e tartásdíjat fizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Ön lemond a gyermekéről, és az édesanya új férje őt örökbe fogadja, akkor nem fog fennállni tartásdíj fizetési kötelezettsége. A tartásdíjat pedig egyébként is csak 6 hónapra visszamenőleg lehet követelni (eredményesen).

Kérdés: A volt férjem a vagyonmegosztás során 6 millió forintot követel tőlem, azon a jogcímen, hogy a házasságunk megszűnése után a külföldön tanuló gyerekeinknek az egyetemi költségekre (nem tandíjra, mert az nincs ) átutalt számukra 12 millió forintot. Jogos ez a követelése vagy csak a gyerekek nyújthatnak be ilyen igényt a szülő felé?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a házasság megszűnését követően utalta, akkor az a vagyonközösség megszüntetésének része sem lehet.

 

Kérdés: Mit tehetek, ha a saját gyermekem átadásánál (anyukájának), felvettek kép és hangrögzítővel az utca másik oldalán lévő építkezés kerítése mögül? Egy biztonsági őr volt, mint később kiderült. Gondolom, hogy polgári peres eljárásban perelhetek, de kit? Gondolom anyuka “rendelte” meg. Szeretném a biztonsági őrt is, meg az édesanyát is felelősségre vonni, mivel nem volt tudomásom róla,másrészt felhasználta anyuka ellenem egy apai kapcsolattartási eljárásban a gyámügyön.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján az eset körülményeihez képest követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását. Valóban lehetőség van peres eljárás megindítására, azonban az ügy minden részletének ismeretére szükségem lenne annak megválaszolásához, hogy kivel szemben induljon a peres eljárás. Javaslom, hogy amennyiben van jogi képviselője, akkor kérjen személyesen tanácsadást a kialakult helyzettel kapcsolatosan.

Kérdés: Anyósom megírta végrendeletét, viszont a 3 gyermeke közül csak egyet tett meg örökösnek. A másik 2 gyermeket kvázi ezzel kisemmizve. A páromnak és nekem van egy közös fiunk, a nagymama egy szem unokája. Kérdésem: ezt megteheti, hogy a másik 2 gyereknek nem jár semmi és az unokának? Köteles örökös rész itt nincs? Megtámadható majd a végrendelet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kiesik az öröklésből, akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott. Kitagadás fennállása esetén a kötelesrész nem illeti meg az örökösöket. A végrendelet megtámadására van lehetőség, de az egy hosszadalmas és bonyolult jogi folyamat. A végrendeletet mindenféleképpen kellene ismerni, hogy további pontos választ adhassunk.

Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, hogy váláskor megegyeztünk volt feleségemmel a 3 gyermekünk láthatásában a bíróságon. 2 hetente péntek 18:00-tól vasárnap 18:00-ig. Sokszor van, hogy később érek pénteken értük (munka után vezetek még 150 km oda). Azt szeretném kérdezni mit is jelent az, hogy péntek 18 órától vasárnap 18 óráig? Szombaton van jogom elhozni őket? Vasárnap meg kb. 14 órakor visszavinni? Mert az anyuka azt mondja, hogy pénteken este 6 kor vigyem és vasárnap csak este 6-kor vihetem vissza. Ami nekem oda-vissza út 300 km.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy a kialakult helyzetre próbáljanak egy közös, mindenki számára megfelelő megállapodást találni a gyermekek érdekeit szem előtt tartva. Ha ez nem vezetne eredményre, lehetőség van újabb peres eljárás megindítására a kapcsolattartás újraszabályozásának tárgyában.

Kérdés: Édesapám a közelmúltban elhunyt. Én az első házasságából születtem, egyetlen gyermekeként. Később kötött házasságaiból nem születtek gyerekek. A jelenlegi felesége úgy tájékoztatott, hogy édesapám után nem maradt sem ingatlan, sem ingó vagyon, így nem lesz hagyatéki eljárás sem. Tudomásomra adta, hogy édesapám lakása már évek óta az ő lánya nevén van. A lakás tulajdoni lapja alapján megállapítható, hogy édesapám a lakást néhány éve a házastársának ajándékozta. Rá egy évre a feleség továbbajándékozta a lakást a saját lányának. Ajándékozás nélkül az ingatlant törvény szerint én örököltem volna (édesapám nem hagyott hátra végrendeletet). Mindkét ajándékozás 10 éven belül történt. Hogyan érinti a kettős ajándékozás az öröklést? Igényt tarthatok-e a kötelesrészre, és ha igen, milyen lépéseket kell tennem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hagyatéknak azon vagyontárgyak a részei, amelyek a halál pillanatában az örökhagyó tulajdonában vannak. Mivel adott esetben az ingatlan már nem az Ön Édesapjának a tulajdonában állt és az új tulajdonos tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzésre is került, úgy az nem része a hagyatéknak. Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. A kötelesrészi igény érvényesítése hagyatéki eljárásában vagy külön eljárásban kérhető.

Kérdés: Csalás passzív alanyát, ha éveken át tévedésben tartották, hogy a csalók pénzhez jussanak, büntethető a passzív alany, ha elé tárt hamis dokumentumokkal (amelyek hitelesnek bizonyultak, s ezek alapján) más személyektől is csaltak ki magas összegeket a csalók (pénzügyi finanszírozásra hivatkozva)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtakból nem teljesen értelmezhető, hogy pontosan milyen ügyről van szó, ezért érdemi választ a feltett kérdésre nem tudok adni.

Kérdés: Gyermekem idén januárban befejezte felsőfokú nappali tanulmányait, végzettsége BSC Gépészmérnök. Édesanyját felszólítottam a Ptk 4:211§(1) alapján hogy a rászorultság megszűnésének bejelentése őt terheli. Nem tette meg. Májusban beadtam a bíróságnak keresetet a tartásdíj megszüntetése okán. A gyermek akkor még nem dolgozott! (saját autója van, egy éve költöztek családi házba). Az alperes jogi képviselője aug.3-án érdemi ellenkérelmet nyújtott be arra hivatkozva, hogy a gyermek szeptembertől levelezőn folytatja az MSC képzést, így kérelmemet utasítsák el. Arra hivatkoznak, hogy a gyermek végzettsége csak technikus és nem mérnök, csak MSC elvégzése után lesz az. Nem említik azt, hogy a gyermek jún. eleje óta dolgozik, kezdő fizetése 400 ezer Ft. A gyermekem részemre nem hajlandó semmilyen formában igazolni munkaviszonyát. Ezzel kapcsolatban mit tegyek? Tárgyalás okt. 1-jén. Ellenkérelem 1. pontja 32/2003 IM rendelet alapján fizessem ki az alperes ügyvédi díját. Ezzel mit kezdjek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Indítványozza, hogy a bíróság keresse meg a NAV-ot, illetve a TB-t, hogy be van-e jelentve a gyermek és mekkora havi fizetéssel.

 

Kérdés: Egy igazgató elrendelhet-e kötelező maszkhasználatot oltatlanok vagy hat hónapja oltottak számára a kapun belépve, elhagyásig?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy egy végrehajtó helyettes férje vásárolhat ingatlant / ingatlanrészt árverésen? Ha törvénybe ütközik, kinek kell ezt jelenteni? Az árverés nem a hatáskörébe tartozó régióban történt. Érvényes az árverés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben a vásárlásnak nincsen törvényi akadálya.

Kérdés: Van-e beleszólásom abba, hogy a közös családi házba, ahol van tulajdonjogom, vihet-e a testvérem bárkit oda lakni? Kell a beleegyezésem vagy megteheti anélkül is? Én nem ott lakom. Ő és másik testvérem él az ingatlanban, de egy idegen külföldi nőt költöztetett oda és nyugtalan vagyok miatta.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni, hogy testvére rendelkezik tulajdon jogviszonnyal vagy sem. A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga.

Kérdés: 2012. óta, mivel a csatornát nem tudták bekötni hozzám, így egyedi minden engedéllyel rendelkező szennyvíz tisztítót építettem. Csak az ivóvizet fizetem. Szippantás nem történt 8 éve nálam, de csatornadíjat számláznak áfával! Most a nyugdíjamból vonják le és még meg is büntettek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, mert azt a vízfogyasztás alapján számolják ki. Bejelentette 8 évvel ezelőtt, hogy csak a vizet veszi igénybe, a csatornát nem? Van ennek nyoma?

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy van egy 11 éves kislányom, december 27-én költöztem ki Németországba és úgy volt, hogy viszem a lányomat is, de az édesapa nem írta alá a papírt. Mindent megtett, hogy ellenem hangolja és a kislányon látszik, hogy fél az apjától. Keresem, írok és nem enged semmit neki. Nincs semmilyen bírósági papír, hogy ilyet meg tehetne. A gyermek papírjait szerettem volna lefénymásolni, mert kérték a cégnél, de nem adja. Ilyenkor mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése pontos megválaszolásához fontos lenne ismernünk, hogy a gyermek feletti felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében született-e Önök között megállapodás vagy bírói ítélet, amely ezt szabályozza. Ön a gyámhivatal döntését kérheti még ebben a kérdésben, amennyiben nincsen korábbi ellentétes bírósági döntés és mindketten gyakorolják a szülői felügyeleti jogokat. A gyámhivatalnak a gyermek külföldre vitelét engedélyező határozata ebben az esetben pótolja a másik szülő hozzájárulását.

Kérdés: Telefontársaság felé 2013-ban keletkezett tartozásomra egy önálló bírósági végrehajtó által most (2021.09.hó) érkezett fizetési letiltás. Ezzel kapcsolatosan az elmúlt 6-7 évben semmilyen megkeresést nem kaptam. Tudok, érdemes valamit tennem vagy ez így teljesen jogszerű?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetően elévült már, de azt nem veheti figyelembe a végrehajtó, csak kérelemre. Kellene írnia egy Vht. 41. §-ra hivatkozó elévülési kérelmet, illetve beszerezni a végrehajtótól az ÖSSZES iratot. Ha két irat keletkezése között több, mint 1 év telt el, akkor az elévülés megállapítható. Amennyiben ezt a végrehajtást kérő nem ismeri el, a végrehajtás megszüntetésére peres eljárást kell kezdeményezni.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy gyermekemet egyedül nevelő szülő vagyok, volt férjem havi 43.000 forintos gyermektartást fizet. Hivatalosan 2 éve kapom ezt az összeget. Van-e rá lehetőségem, hogy 2022. januárjától megemeltessem? És ha igen mennyivel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben gyermektartásdíj felemelése iránti keresetet kell benyújtani az illetékességgel rendelkező bírósághoz, melyhez mellékelni kell az Ön jövedelmét igazoló mindennemű okiratot, iratot, valamint a gyermek nevelésével összefüggésben felmerülő minden olyan költséget igazoló iratot, mellyel a kérelmet alá kívánja támasztani. Ezen ügyekben tehát a bíróság dönt végső soron arról, hogy indokolt-e a tartásdíj összegének megemelése, és ha igen, akkor mennyivel.

Kérdés: Férjem halála után két gyermekem tulajdonjogot szerzett az ingatlanban. Az 1/4 részben tulajdonos gyermekemnek a fél tulajdonjogommal megtilthatom-e, hogy oda élettársát beköltöztesse a hozzájárulásom nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem. De Önnek nincsen haszonélvezeti joga? Mert ha van, akkor „igen” a válasz.

Kérdés: Segítségét kérem, szüleim hitelt vettek fel a házukra, jelzálog uniós alapítványon keresztül fizetik több éve, de 1 év, ami betegség miatt kimaradt és a hitel majdnem duplája lett. El vagyunk keseredve, egy élet munkája van a házukban. Nyugdíjasok, az apám súlyos tüdőbeteg, kilátástalan az egész helyzet, mit tegyünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdéses szerződés tartalmának ismerete nélkül nem tudunk Önnek pontos válasszal szolgálni, ennek okán elsősorban azt tanácsolnám szüleinek, hogy késedelem nélkül vegyék fel a kapcsolatot a másik szerződő fél ügyfélszolgálatával személyes konzultációs időpont egyeztetése okán, amely konzultáció során a körülmények ismertetése után az ügyintéző válasszal tud szolgálni, hogy jelen esetben milyen lehetséges megoldások lehetek szülei problémájára.

 

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy házat szeretnék vásárolni. Letettem már 1 millió Ft foglalót, fizetek 15 milliót az adásvételi szerződés aláírásakor pár hét múlva és január 3-ig kifizetek még 30 millió Ft-ot. A fennmaradó összeget banki hitelből fedezem. A kérdésem az lenne, ha nem kapom meg a hitelt, akkor a foglaló kivételével a kifizetett 45 millió Ft visszajár nekem? Ezt bele kell vagy lehet foglalni az adásvételi szerződésbe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében, ha nem fizet a vevő határidőre, akkor az eladó jogosult a szerződéstől elállni és a foglalót megtartani, továbbá köteles elszámolni a foglalón felül kapott összeggel a vevővel. Javaslom, hogy az adásvételi szerződés minden esetre tartalmazzon rendelkezéseket.

Kérdés: Munkahelyemre letiltási érkezett. Mi a módja annak, hogy jövő februártól kezdjék vonni? Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által megadott információk nem elegendőek ahhoz, hogy a kérdésére érdemi választ tudjak adni. Ismernem kellene a letiltás minden körülményét. Javaslom, hogy személyesen forduljon a munkáltatójához és/vagy a végrehajtóhoz és/vagy a végrehajtást kérőhöz.

Kérdés: A következő ügy kapcsán szeretnék kérni segítséget: páromat idén februárban a közösségi médiában gyanúsították meg többen hamisan. Valószínű, nem echte rosszindulatból, hanem összetévesztés végett, de így megalázva sok ember előtt, valamint az online lincs hangulat megindult. Rágalmazásért feljelentést tett elébe menve a dolognak, de az az ügy nem ment végig. Ami aggasztotta, hogy ez a 2 ember makacsul ragaszkodott a tévedéséhez és feljelentést tett ellene még februárban. Igazából ez azóta sem megy ki a fejéből, mert sosem volt lezárása ennek a dolognak és azt sem tudtuk meg soha, hogy feljelentést tett-e bárki. Ha a rendőrség jogosnak gondolt volna egy feljelentést még februárban és nyomozás indul, arról mostanra, 6-7 hónappal később, tudnia kéne? Én mondom, hogy engedje el fél évvel később ezt, mostanra meghallgatták volna, de nem tudom, igazat mondok-e neki. A rendőrségtől ilyen információt ki lehet kérni, hogy érkezett e valaki ellen feljelentés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A nyomozó hatóság a feljelentés beérkezésétől számított három munkanapon belül megvizsgálja az ügyet és dönt az esetleges további vizsgálatok megindításáról. Tehát lehet, hogy még folyamatban van, és nem is feltétlen kell róla tudniuk.

Kérdés: Párom és gyermeke velem élnek. Én is nevelem, viszont nincsenek az én lakcímemen jelenleg. A vér szerinti gyermekem az édesanyjával él. A kérdésem az lenne, hogy jogilag mikor minősülök gyermeknevelőnek? Mit kell tennem, hogy nevelőszülő legyek? A lehetséges szja visszatérítés miatt kérdezem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nevelőszülő az a személy lehet, aki a) huszonnegyedik életévét betöltötte, b) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság és támogatott döntéshozatal hatálya alatt, c) büntetlen előéletű,
d) a gondozásába helyezett gyermeknél legalább tizennyolc, de legfeljebb ötven évvel idősebb, e) személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő visszakerülésének vagy örökbefogadásának támogatására, valamint a gyermek, fiatal felnőtt életkori szükségleteiből adódó feladatoknak az ellátására, f) megfelel a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben meghatározott képesítési előírásoknak.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy 2021.09.07-én eladtunk egy autót, ami 2017. óta volt a tulajdonunkban. A vevő eljött, megnézte, kipróbálta az autót és meg is vette. Erről írtunk adásvételi szerződést. 1 hét múlva azt állította, hogy nem tudja a nevére íratni az autót, mert nem egyezik a motorszám a forgalmival. Azt állítja átvertük, mert motorcserés volt az autó. De mi biztosan nem cseréltünk benne motort. Fel akar minket jelenteni okirat hamisításért, ha nem fizetünk 40.000 Ft-ot vagy ha nem vesszük vissza az autót. Ilyenkor mi a teendő? Kihez kell fordulni? Hogyan tudjuk bizonyítani, hogy mi nem cseréltünk benne semmit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A motorszám nem kell az átíráshoz. Ne foglalkozzanak vele, pénzt akar önöktől kicsikarni.

Kérdés: Volt egy házasság, három gyerek, majd válás 21 évvel ezelőtt. Az apa azt követően egy telefonálás erejéig sem törődött a gyerekekkel, a gyerekek néhányszor próbáltak vele kapcsolatba lépni, de hiába, majd 15 évig volt egy másik élettársa. Az apa pár hónapja meghalt, az élettárs eltemettette, a gyerekeket közvetett módon (az elhunyt testvére által) értesítette a halálról és a temetés időpontjáról, de semmi egyébről. Hagyatéki végzés szerint a gyerekek örököltek mindösszesen egy számlán levő összeget, 1,8 millió forintot, de a bank nem utalta át. Kiderült, hogy az élettárs a halál bekövetkeztét követő napokban szisztematikusan minden nap az elhunyt kártyájával felvette 150 ezer forintonként az összeset. A gyerekek számon kérték rajta, hogy a végzés szerint az őket illeti, utalja át. A válasz: a temetés, a sírkő, a halott Budapestről Gyulára szállítása stb. közel 2,5 millió forint, tehát még inkább a gyerekek tartoznak neki őszerinte. Mit lehet ilyenkor tenni? Érdemes pert indítani? Milyen összegig kötelesek a gyerekek a temetést finanszírozni? Vagy rendőrségi feljelentést kellene tenni a pénz ellopása és a kártya jogtalan használata miatt? Avagy semmit, mert az élettársnak igaza van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A temetési költségeket számlával kell igazolni. A hagyaték a halál pillanatában meglévő vagyon, a közjegyző is azt fogja lekérni, így az utána felvett összeg irreleváns. Polgári és büntető eljárás is indítható.

Kérdés: 11 év után jutottam el oda, hogy a férjem lebukjon előttem a megcsalással. Nem először persze, de mindig tagadott. Volt, hogy kezet is emelt rám. Második gyermekünkkel voltam a szülőszobán méhlepény leválás miatt, amikor bejött hozzám, de ott is hagyott, hogy találkozzon egy prostituálttal és kielégítse, majd visszajött a kórházba hozzám. A saját fülemmel hallottam, amikor mesélte a barátjának. Az esetről úgy alakult, hogy készült hangfelvétel is, ami bizonyítja azt is, hogy rendszeres droghasználó. Nem használhatom fel egy válás esetén a gyermekelhelyezési perben, hiszen sértem a jogait, amiért elítélnének. Amikor rákérdeztem, letagadta és fellökött az udvaron, a nagyobbik gyermek mellől. Sosem fordultam rendőrhöz, mert féltem. Most pedig félek, mert van babaváró és munkáltatói hitel a nyakunkban, én pedig gyesből élek, jelenleg anyóséknál lakunk, nekem van egy saját házam. A fizetése 5-600.000 Ft, a családja gazdag és fenyeget, hogy elveszi tőlem a gyerekeket. El tudná őket venni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermekek feletti felügyeleti jogok gyakorlásáról egyezség esetén a szülők bárhogyan dönthetnek az egyezség bírósági jóváhagyása mellett. Abban az esetben, ha a bíróság dönt arról, hogy melyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat, számos körülményt vesz figyelembe a döntés meghozatala során. A gyermek elhelyezésénél a bíróság elsősorban azt veszi figyelembe, hogy melyik szülő alkalmasabb a gyermeknevelésre.

Kérdés: 1976-ban házasodtunk össze. Két nagykorú gyermekünk van. 1980-ban 50-50%-ban lakást vásároltunk. 1999-ben nyaralót vettünk a férjem nevére. 2003-ban férjem a barátnőjével együtt a nyaralóba költözött. Én a lakásban maradtam. Most beadta a válókeresetet. Ekkor tudtam meg, hogy a nyaralónkat még 2003-ban a barátnője nevére íratta (jelenleg is itt laknak). A kérdésem az, hogy a válás során mire számíthatok a lakásmegosztással kapcsolatban és a nyaraló figyelembe vehető-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Számos esetben előfordul, hogy a házasság ideje alatt vásárolt ingatlan tulajdonjoga csak az egyik fél nevére kerül bejegyzésre, ez azonban mégsem változtat azon a tényen – eltérő megállapodás hiányában –, hogy a másik fél is tulajdonos. A bejegyzés elmaradása a házastárs tulajdonjogát nem érinti, tehát akár a házasság fennállása alatt, akár azt követően kérheti a tulajdonjoga bejegyzését, tekintettel arra, hogy az ingatlan közös vagyonnak minősül. Kérdése megválaszolásához szükséges lenne ismernünk, hogy létrejött-e Önök között a korábbiakban házassági vagyonjogi szerződés vagy egyéb megállapodás, amely az Önök közötti vagyoni viszonyok rendezésére hivatott. Eltérő rendelkezések hiányában a kérdéses nyaraló közös vagyonnak minősül.

Kérdés: Egy ismerősömnek utaltam egy pénzösszeget, hogy Németországból vásároljon nekem autót. Családtag, így gondoltam megbízhatok benne. Nagy összegről van szó (30 millió). Azóta nem jött meg sem az autó, sem a pénz nem lett visszautalva (2 évet vártam). Most jelenleg már nem tervezek többet várni feljelentést szeretnék tenni, mert rájöttem a személynek nem áll szándékába sem az autót megvenni, sem a pénzösszeget visszautalni. Ilyen esetben kihez kell elsőként fordulnom? Milyen lépéseket tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. Jelen esetben továbbá el kellene indítani a polgári peres eljárást is a családtaggal szemben.

Kérdés: A lányom Amerikában él, el szeretné adni az ingatlant, de nem szeretne azért haza utazni. Személyi igazolványa lejárt, útlevele az érvényes. Hogy lehetne az adásvételt lebonyolítani, hogy ő nem lakik itthon? Van erre valamilyen lehetőség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen lehetőség van arra, hogy lányának ilyen esetben az ingatlan adásvételi szerződés megkötéséhez nem kell hazautaznia Magyarországra. Ilyen esetben lehetőség van az ügyvéd által ellenjegyzett okirat Eladó által külföldön történő aláírására. A hatályos jogszabályi rendelkezések részletes iránymutatást adnak arról, hogy az ilyen eljárás esetén az ügyvéd hogyan azonosítja a szerződő felet, és hogyan történik meg pontosan az aláírás folyamata. Az aláírás ebben az esetben is az eljáró ügyvéd előtt történik meg azzal, hogy az előre leegyeztetett szerződés aláírása során az aláíró személy videotelefon (pl. Skype) alkalmazása során azonosítja magát (személyes okmányok bemutatása), majd az eljáró ügyvéd előtt írja alá az okiratokat (az aláírás minden részletéről felvétel készül). Az is lehetséges megoldás, hogy lánya meghatalmazás útján történő aláírás mellett dönt, ilyenkor magyar ügyvéd vagy közjegyző által megszerkesztett meghatalmazást használhat fel, amelynek aláírása külföldi jegyző, vagy magyar külképviselet előtt zajlik.

Kérdés: Apósom 3 éve halt meg, vannak gyermekei, viszont a mostani felesége mindent, lakás és pénz a közös lányukra íratott, így a két fiú féltestvér semmit sem kapott az apjuk után. Kérdezem, ez jogos-e így, illetve lehet-e perelni még?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által előadottakból nem áll rendelkezésünkre annyi információ, amelynek ismeretében válasszal tudnánk Önnek szolgálni. A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében az örökhagyó legközelebbi hozzátartozóinak részesedését a hagyatéki vagyonból akkor is lehetővé kívánja tenni, ha az örökhagyó rájuk kedvezőtlen végintézkedést tett, ilyen esetre a magyar jog kötelemrészre vonatkozó igényt biztosít a végrendeleti örökösökkel, megadományozottakkal szemben. Többek között kötelesrészre jogosultak az örökhagyó leszármazói (gyermekei), feltéve, hogy az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örökösei, vagy végintézkedés hiányában azok lennének. A kötelesrész iránti igény, peres eljárás keretein belül érvényesíthető, azonban egy ilyen eljárás rendkívül költség-, valamint időigényes, így javaslom ezeknek a szempontoknak a mérlegelését egy esetleges eljárás kezdeményezése előtt.

Kérdés: Szüleim kertes házban laknak, a szomszéddal egyszer valamin összevitatkoztak. Azóta a szomszéd úgy áll bosszút, hogy két kocsival is úgy áll meg a szüleim háza előtt, hogy szüleim éppen csak ki tudnak jönni kocsival a kapujukon. Ha én vagy bárki megy hozzájuk, nem tudunk megállni szüleim háza előtt a szomszéd kocsijai miatt. Szeretném kérdezni, hogy mit lehet ez ellen tenni? Tudom, hogy az út közterület, ezért oda parkolhatnak, csak mi lesz akkor, ha egyszer mentőnek vagy tűzoltónak kell mennie a szüleimhez, mert valami baj történik és a tűzoltó vagy mentő nem tud a szomszéd kocsijai miatt megállni, leparkolni, időben segítséget nyújtani? Nem szeretném megvárni, míg egy ilyen baj bekövetkezik. Ebben kérném a segítségét, mert aggódom szüleim miatt és sajnos ők bárhova fordultak, semmilyen segítséget nem kaptak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsőként azt javaslom, hogy próbálják meg békés úton intézni az ügyet. Amennyiben ennek hatására a későbbiekben nem történne változás, lehetőség van jegyzőnél birtokvédelmi eljárás megindításra, vagy polgári peres eljárás megindítására, ahol a bíróság szakértő kirendelésével dönt az esetleges szomszédjogi szabályok megsértésének tárgyában. Ha a parkolás a kapubejárást is akadályozza, akkor szabálysértési eljárást is kezdeményezhetnek a helyi rendőrségen.

Kérdés: Tavaly váltam, 2 gyermekemet váltott elhelyezésben (1 hét itt, 1 hét ott) neveljük. A családi pótlékot és adókedvezményt volt férj kapja, utalja a felét minden hónapban, ebben állapodtunk meg. Azonban pár hete megtudtam, hogy én is igényelhetném magamnak az ellátások 50%-át, azonban volt férj nem hajlandó aláírni az ehhez szükséges nyomtatványt. Mit tudok tenni? Kisebbik gyermekem nem szeretne az apjához menni már lassan egyáltalán, köteles vagyok őt “kényszeríteni”, hogy akarata ellenére elmenjen tőlem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lehetősége van bírósághoz fordulni a szülői felügyelet rendezése kapcsán.

Kérdés: 3 testvér örökölt egy ingatlant, amelyben egyikük bent lakik úgy, hogy oda nincs bejelentve. Kötelezhető-e rá, hogy költözzön ki vagy, hogy kifizesse testvéreit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben mindhárman a tulajdoni hányaduk arányában jogosultak az ingatlan használatára. Azt tanácsolom, hogy próbálják békés úton rendezni a kialakult helyzetet. Fontos megjegyezni, hogy elsősorban a hagyatéki végzésben foglaltak az irányadók. Amennyiben nem tudnak megegyezni, peres eljárást lehet kezdeményezni a vagyonközösség megszüntetésére és a túlhasználat okán az ún. többlethasználati díj megfizetésére is.

Kérdés: Édesapám gondozását fiatalabb bátyám vállalta a nyugdíja fejében. Utolsó látogatásomkor édesapám alulgondozottként tűnt fel – külföldön élek – (kinézete, mint egy hajléktalan, hosszú körmök, haj, borotválatlan, semmi tisztaság nincs fürdetve, stb., a lakás bűzlik, koszos, semmi higiénia). Hogy lehetne szociális segítséget kérni és az ápolási jogot semmissé tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Alaptörvény több pontban is rögzíti, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni, mint ahogyan azt is, hogy minden önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. Információt elsősorban – alapesetben – az érintettek, illetve a hozzátartozók, ha nincs nevesítve az adott településen szociális intézmény, akkor a helyi önkormányzat szociális irodáján és jó esetben a házi orvosi szolgálatnál tudnak kérni. Bővebb információval csak az ügy konkrétabb ismertetésével és az ezalatt keletkezett dokumentumok átvizsgálásával tudunk szolgálni.

Kérdés: A rokkant nővérem csaló áldozatává lett, mint gondozó alkalmaztuk hirdetésen keresztül. Telefon társaságoknál vett a nővérem nevében mobilokat, majdnem 1000 Euró értékben, most fenyegetnék, hogy foglalnak nála, ha nem fizet. Lehet bírói határozat nélkül foglalni? Nem perelték be és soha nem volt kliensük a nővérem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához szükséges lenne ismernünk az ügy további körülményeit, illetve ezeknek a bizonyos felszólító leveleknek a pontos tartalmát, ezen információk hiányában ugyanis nem tudunk Önnek válasszal szolgálni. Javaslom az érintett telefontársaságok ügyfélszolgálatával való kapcsolatfelvételt a jelenlegi helyzet körülményeinek tisztázása okán, valamint az elkövetővel szemben feljelentés tételét.

Kérdés: Német állampolgárságú férjem halála után az első házasságából levő gyermeke is örökölt egy részt a közös, magyarországi tulajdonból. A fiatalember átruházta/eladta pénz ellenében az örökséget terheivel és jogaival számomra. Az eladásról németországi közjegyző viaszpecsétes okmányt állított ki. Sajnos, a helyrajzi szám nem szerepel, de általánosan minden ingatlanra (különösen magyarra) szól a szerződés. A földhivatal nem fogadja el az okmányt. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen nem fogadják el, hiszen nem felel meg a magyar jogszabályoknak. Német közjegyzőnél nem lehet így magyar ingatlant „eladni”. Keressenek magyar ügyvéd kollégát, tudni fogja, hogy mi a teendő.

Kérdés:  A lukácsházi szőlőhegyen van a telkünk. Szeretnénk rácsatlakozni a vezetékes vízhálózatra. A vízvezeték rendszer a beton út alatt fekszik. Beszéltem a polgármester úrral erről, azt mondta, nem engedélyezi, mert ha nekem megadja az engedélyt, akkor mások is szeretnének rácsatlakozni. Kb. 12-éve betonozták le az utat, előtte, aki akart rá csatlakozhatott a rendszerre. Indokként azt mondta, nem lehet felvágni az utat. Én úgy gondolom, mindenkinek joga van a vízhez, kifizetek mindent, a helyreállítást is. Kérem a segítségét mitévő legyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Vízbekötés esetén a területileg illetékes vízközmű szolgáltatóhoz kell fordulni. A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű-hálózatba történő bekötését a víziközmű-szolgáltatónál az ingatlan tulajdonosa kezdeményezheti. A bekötés igénylőjének szükséges felkeresnie a területileg illetékes Ügyfélszolgálati Fiókirodát, ahol tájékoztatást kap az eljárás rendjéről, valamint a bekötés műszaki megvalósíthatóságáról, megállapítják a bekötés szükséges átmérőjét, majd a helyszíni felmérés során a tulajdonossal együtt kitűzik a vízmérő akna pontos helyét.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy a barátom vásárolt egy autót használtan kereskedőtől, 3 hónapja. Mivel van másik autója is, így ezt a gépjárművet nem sokat használta. Egy balatoni utazás során felgyulladt a motorellenőrző lámpa. A barátom elvitte szerelőhöz, aki közölte vele, hogy az előző szerelő, aki foglalkozott az autóval nem hőálló pasztát használt a motortérben, így elég nagy kár keletkezett a gépjárműben. Közel 500.000 Ft a javítás. Van esetleg valamilyen jogi segítség ilyen helyzetben? Hiszen a régi szerelő hibájából adódóan keletkezett a kár.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt tanácsolnám, hogy barátja próbáljon megegyezni az eladóval, hiszen egy esetleges peres eljárás akár évekig is elhúzódhat, valamint a perköltség és az igazságügyi szakértő díja is több százezres kiadást jelenthet. Amennyiben nem sikerül, 6 hónapon belül gyakorolni kell a szavatossági jogait.

Kérdés: TLA vagyonkezelőtől részletre visszavásárolt ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom van 2037-ig. A végrehajtó bejegyezte az ingatlanra a végrehajtási jogot. Ezt megteheti? Ha igen, van valami következménye a TLA felé?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen. Következmény ismertetése: a kettőjük szerződésének ismerete lenne hozzá szükséges.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy öcsémmel örököltünk egy kb. 30 millió Ft értékű ingatlant édesanyánktól, amit szeretnénk eladni és a pénzt megfelezni. Amennyiben magasabb áron tudjuk eladni, mint ami a hagyatéki végzésben szerepel, mennyi nyereségadót kell utána fizetnünk így, hogy az eladási ár kétfelé megy? A másik kérdésem ebből következik: az eladás után én ingatlant szeretnék vásárolni a magam részéből. Ilyen esetben a vagyonszerzési illetéket mihez viszonyítják: a ház teljes eladási értékéhez vagy csak az én részemhez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ingatlan a szerzéstől számított öt éven belül értékesítik, abban az esetben adót kell fizetni. Az ingatlan eladását követően, az abból befolyt jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Ami a vagyonszerzési illeték megállapítását illeti, bővebb információkra lenne szükségem az esetről az érdemi válaszadás érdekében.

Kérdés: Autóhiteles tartozásom van 2005-ből felmondott szerződéssel és a végrehajtónak átadott tőketartozással, mely 2010-ben elévült, de a követelés megmaradt és a kamatokkal megduplázódott. Viszont mivel én is csak egy átvert devizás vagyok, így nem fizetem azóta sem. Mit tehetnék, hogy ne zaklassanak és ne legyek khr listás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt javaslom, hogy kérjen teljeskörű tájékoztatást a faktortól, minden irat másolatával. Alá viszont ne írjon semmilyen nyilatkozatot sem. Az iratokkal érdemes ügyvédet felkeresni.

Kérdés: Az öregségi nyugdíj megállapításánál hány évet vesznek számításba, ha négy saját gyermekem van? Illetve a megszerzett jog, hogy 4 év korkedvezményem van, tehát hogy “számoljam ki”, mennyi évvel előbb mehetek el? Még egy: Üzemi baleset miatti táppénzes időszak kiesik vagy nem (több verziót hallottam)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy a rendelkezésére álló iratokkal forduljon az Ön lakóhelye szerint illetékességgel rendelkező járási hivatalhoz, ahol részletes tájékoztatással tudnak szolgálni a feltett kérdésre. Iratok nélkül mi sem tudunk többet mondani.

Kérdés: A munkaszerződésemben van egy pont, amiben a következő van írva: köteles elvégezni minden más, ami a vállalat tevékenységéhez köthető feladatot, amire csak a közvetlen felettesei utasíthatják, amennyiben az nem ellenkezik a hatályos törvényi/vállalati előírásokkal. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalat érdeke úgy diktálja, akkor hiába vagyok elektromos karbantartói munkakörben, köteles vagyok kamiont rakodni, üveget pucolni, stb…? Tehát ezt a “minden más” megfogalmazást bármire is rá lehet húzni, ha a vállalat azt akarja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés pontos megválaszolásához szükségem lenne a munkaszerződés további pontjainak az ismeretére is, de a leírtak alapján: igen.

Kérdés: Július 22-én vagy 24-én elvették a jogsit. 0.26, illetve 0.23-mat fújtam. Az lenne a kérdésem, hogy mennyi időre vehetik el a jogsit és muszáj mennem utánképzésre? Mivel jár az utánképzés? Ez volt az első alkalom, még balesetem se volt, még koccanás sem. Ezt figyelembe veszik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A járművezetéstől eltiltás vagy határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év. A hatályos jogszabályok értelmében utánképzésen kell részt vennie annak a járművezetőnek, akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a járművezetéstől eltiltott, továbbá akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta.