— Fórum —

Kérdés: Éves leolvasású gázszámlám horribilis összegű, a szolgáltató 756.000 Ft-os számlát küldött ki. Ezt megfellebbezném, milyen úton tehetem meg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a valós fogyasztástól vélhetően eltérő, túl magas gázszámlát kapott, az MVM ügyfélszolgálatánál jelentheti be a panaszát.

Kérdés: Magas gázszámlámról kérdeztem, nem értek vele egyet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a valós fogyasztástól vélhetően eltérő, túl magas gázszámlát kapott, a szolgáltatónál tehet panaszt, jellemzően az ügyfélszolgálaton keresztül.

Kérdés: Szüleim 1970-ben megvették egy nagyobb ingatlan utcafronti részét, emiatt a mögöttünk lévő telek „nyeles telekké” alakult. A telek körbekerítése 1971-re elkészült, a kerítés azóta is változatlan helyen áll. A nyeles telek most eladásra került, és az új tulajdonos azt állítja a közös kerítés az ő kárára bizonyos helyen 80 cm-el, máshol 40 cm-el tolódott el a „nyél” mentén. Nem tudjuk lehet-e elbirtoklásról szó, mert a városi térinformatikai rendszer szerint szüleim telekterülete ma is pontosan akkora, mint amit 1970-ben megvásároltak. A gondot a másik oldali szomszéd hibás telekkijelölése okozza (szintén 1970-ben történt). Az ő telekkijelölésükhöz igazítva lett szüleim telke kimérve, és ez okozza a telkünk eltolódását a nyeles telek irányába. Az új tulajdonos a nyilvántartás közhitelességére hivatkozva követeli szüleimtől a hiányzó területrészt. A kérdésem az, hogy jogos-e az új tulajdonos követelése, akár elbirtoklásról van szó, akár nem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapvetően jogos lehet a követelés, azonban szükséges a földmérő általi kimérés. Elbirtoklás itt nem jöhet szóba, mert nem került a korábban eltelt 15 év a földhivatalba bejegyzésre, így az a mostani tulajdonosváltástól újra kezdődött.

Kérdés: Hogy lehet elérni, hogy apuka lemondjon önszántából a szülői jogairól. Sajnos nem ismeri el a gyerekeit, illetve több millió forinttal meglopta már őket. Alapvető dolgok hiányoznak miatta a gyermekektől . És csak azért nem hajlandó, mivel az állami támogatásokat kettős állampolgárként szépen felveszi utánuk. Szerencsére házasok nem vagyunk, viszont elegem van a fizikai bántalmazásból, illetve hogy ő mindenféle milliós értékű dolgot vesz magának, miközben a gyerekeinek még szobája sincs. És mivel házasok nem vagyunk, ezért nekem sincs. A beteg testvérének lop tőlünk és sem eladni nem hajlandó a közös ingatlant, sem kifizetni. Az én saját házam a fedezet benne, tehát amíg az nem tehermentes, addig nem tudok még elköltözni sem a gyerekeimmel. Folyamatosan magára hagyta őket, így én kénytelen voltam több munkahelyem is otthagyni, mivel az ő családja semmiben sem segített soha. Most korban már meg lehet oldani, hogy visszamenjek dolgozni, de azt a pénzt a gyerekeimre akarom költeni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői jogviszonyról nem lehet lemondani. Azonban ‒ bár ez a levele alapján nem derül ki pontosan ‒ ha el sem ismerte a gyermekeket (melyre élettársak esetén apai elismerő nyilatkozattal van lehetőség), akkor nem feltétlenül áll fenn a szülői jogviszony. Szintén nem derül ki biztosan a leírtakból, de ha Önök között az életközösség megszűnt, bírósághoz fordulhat a közös lakás használatának, valamint a gyermekek szülői felügyeletének és tartásának (amennyiben mégis született apai elismerő nyilatkozat) rendezése érdekében. Élettársi kapcsolat esetén nem keletkezik közös vagyon az életközösség fennállása alatt, így Ön követelheti ‒ vita esetén akár peres úton is ‒ az Ön tulajdonát képező dolgokat, továbbá az élettársi kapcsolat fennállta alatti esetleges vagyonszaporulat megosztását.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy kaptam egy ügyvédnőtől fizetési felszólítást 290.000 forintról, ami egy régi 2020-as tartozás, közben én onnan elköltöztem, most benyújtották az ellentmondást az ügyvédnőnek, van rá esélyem, hogy valami történjen?  Plusz 85 ezer forintos költséget is fizessék meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben felmerül a követelés elévülése, amire majd érdemes figyelnie, ha esetleg továbbmenne az eljárás.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy van egy lakás, amit két személy (házastársak) 50-50%-ban birtokol. Az lenne kérdésem, ha az egyik személy az ő részét 25-25%-ban szeretné átírni a két gyermeke nevére, hogy a másik tulajdonos ne rendelkezhessen róla, mi a legjobb megoldás vagy mi lenne a menete, hogy később, ha esetlegesen az a személy, aki át akarja íratni a tulajdont nem akarja, hogy a házastárs kapja meg az 50%-ot. Ingatlan átírás a megoldás vagy egy végrendelet? Illetve ha átírásról lenne szó a saját 50%-kal való rendelkezéshez kell-e a másik tulajdonos aláírása vagy hozzájárulása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A saját tulajdonrészével szabadon rendelkezhet a másik tulajdonostárs hozzájárulása nélkül. A legegyszerűbb megoldás 50%-os tulajdonrésze gyermekeinek való ajándékozása lehet, mely esetén mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól, azonban az Ön rendelkezési joga ezáltal megszűnik az ingatlan felett, melynek hátrányait esetleg egy haszonélvezeti jog alapításával lehet csökkenteni. Mindenképpen szükséges ügyvéd segítségét kérni, egyrészt a megfelelő megoldás kialakítása és annak megvalósítása (szerződéskötés, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés) érdekében.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni öröklés kapcsán, ingatlan tulajdonrésszel kapcsolatban. Földhivatalban hivatalosan bejegyezve 4 tulajdonosa van az ingatlannak. És ügyvédi megosztási papír van a telek és ingatlan elosztásáról, hogy a fele telek és a rajta szereplő ház fele párom és én tulajdonunk, míg a másik fele a nagyszülőké. A tulajdoni határok jól elhatároltak: kerítés a telken, a házban meg külön bejáratok vannak. Csak a lépcsőház közös. Egy ikerházszerű, több lakásos ház. A nagyszülők így ¼ + ¼ részben tulajdonosok. Az egyik nagyszülő hagyatéki eljárása miatt most várjuk az értékbecslőket, hogy felértékeljék a tulajdont, hogy a hagyatéki „vagyonba” fel tudják venni. Jelen esetben ilyenkor mi tudunk hivatkozni az ügyvédi megosztási papírra, hogy az örökösök a mi részünkre ne tartsanak igényt és az értékbecslésbe ne kerüljön a mi házunk és telkünk értéke bevonásra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az öröklés csak az ingatlan örökhagyóra eső tulajdonrészét, azaz annak ¼-ét érinti, a használati megállapodásra pedig hivatkozhatnak.

Kérdés: Jogos-e, hogy külföldi 2 hónapos tartózkodásra (USA) a biztosító a szerződés megkötése után sem hajlandó megadni az adott területre szerződött egészségügyi intézmények elérhetőségét. Csak annyit mond, hogy adott esetben – ha nem felel az assisztencia – keressek olyan intézményt, ahol számlát adnak, aztán majd ők intézik. Ez életszerű? Mondjuk eltörik a lábam és akkor nekem végig kell járnom egy ismeretlen országban a kórházakat, hogy melyik hajlandó számlát adni és persze fizessem ki előre a szolgáltatást? Tudjuk, hogy Amerikában ez nem úgy megy, mint itthon, hisz arra kötném a biztosítást, hogy ne legyen ilyen probléma.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés pontos megválaszolása az Ön biztosítási szerződésének ismerete nélkül nem lehetséges. Amennyiben sem a szerződésben nem találja a listát, sem az asszisztencia nem tud segíteni, az adott esetben szerződésszegésnek minősülhet, de a biztosító ezirányú kötelezettségeit mindig az adott biztosítási szerződés tartalmazza.

Kérdés: Szállító cégnél dolgozon és összetörtem az autót. A főnökömnek jogában áll pénzt kérni tőlem ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben igen. Az erre vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve és a Polgári Törvénykönyv tartalmazza.

Kérdés: Otthonról dolgozok, mint call centeres és megbetegedtem, de a munkahelyemen nem engedtek el orvoshoz. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató részéről jogellenes magatartásnak számít, ha megakadályozza a beteg munkavállaló számára az orvosi ellátás vagy akár a betegállomány igénybevételét. Amennyiben emiatt hátrány éri Önt, írásban panaszt tehet a munkáltatónál, további vita esetén a kormányhivatal szervezetén belül működő foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnál, végső soron pedig bírósághoz fordulhat.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy lányom 4 évig élt a párjával a párja szüleinél. Ez alatt az idő alatt szépítgették a párja családi házát. Közösen, illetve a lányom nagymamája és én is sokat segítettünk benne. A legtöbb bútort tőlünk kapták. A fiú szülei semmit nem segítettek. Sem anyagilag, sem pedig megélhetésileg. Úgy lakhatóvá tették a házat, hogy áprilisban elmúlt egy éve, hogy beköltöztek. Mindvégig közös kasszán voltak. Júniusban megszakadt az életközösségük és a lányom kiköltözött. Azt szeretném megkérdezni, hogy mi jár neki így 5 év után. Lényegében 5 évig oda keresett. A volt párja semmit nem akar fizetni. És mit lehet ellene tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tekintettel arra, hogy a párja szüleinek házát ‒ legalábbis a leírtak alapján ‒ szívességi alapon használták, a ház szépítgetése pedig feltehetőleg önkéntes volt az Ön részéről, így legfeljebb a költségeire tarthat igényt, a befektetett munkára nem. Ugyanígy az ingóságoknál: az Ön vagy részben Ön által vásárolt ingóságokat követelheti egészben vagy részben. Amennyiben nem sikerül megállapodni, bírósághoz fordulhat, azonban mindenképpen javasolt ügyvéd segítségét kérni, tekintettel a bizonyítás nehézségeire.

Kérdés: Könyvelőirodának bérszámfejtést végez vállalkozó. Teljeskörű meghatalmazása a céghez könyvelőiroda vezetőjének van. Vállalkozói szerződésbe van foglalva, hogy a dolgozó be-, kijelentését az alvállalkozó végzi, a vezető pedig megadja hozzá a saját ügyfélkapus kódját. Ilyet lehet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen. A felek közötti szerződésben ilyenkor érdemes részletesen rendelkezni a kód felhasználásának módjáról, a titoktartással kapcsolatos szabályokról és az ezekhez fűződő jogkövetkezményekről.

Kérdés: Ha egy büntetőügyben, annak egyébként pótmagánvádas szakaszában, a sértett, ill. egyben magánfél polgári jogi igényt terjeszt elő, melynek mértéke ca. 50 millió Ft, akkor Járásbíróság vagy Törvényszék illetékes elsőfokon? Mivel egy adhéziós, egyfajta egyszerűsített polgári per van beágyazva a büntető eljárásba, bár alárendelt kérdést testesít meg, mégis nekem logikus lenne azt mondani, hogy a Törvényszék. Van erre külön jogszabályi hely? Ha nincs, érdemes volna ilyet keletkeztetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A polgári jogi igényt a büntetőügyben eljáró bíróságnál kell előterjeszteni, függetlenül annak értékétől. Joghézag nincsen, a bírósági hatáskört a bűncselekmény minősítése alapozza meg.

Kérdés: UK-ban született, brit-magyar kettős állampolgár gyerekeimmel költözök Magyarországra. A gyerekek apja egy másik EU országban fog élni, így velük nem fog rendszeres kapcsolatot ápolni. Beiskolázáshoz, egészségügyi kérdésekhez tudtommal szükségünk lesz az ő beleegyezésére / aláírására, ami főleg sürgős esetekben nem lesz megoldható. Nem voltunk összeházasodva és közös megegyezéssel költözünk külön, bíróságra nem szándékozik egyikünk sem menni. Milyen UK-ban aláírt deklarációra lesz szükségem, hogy eljárhassak a gyerekek mindennapi ügyeiben egymagam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Meghatalmazásra az apától, hogy Ön az ő nevében is eljárhat. Ha külföldön keletkezik az irat, akkor konzuli felülhitelesítés is szükséges rajta.

Kérdés: Férjem beadta 42 év után a válást, a lakás közös, fele-fele arányban, de én már a részem a fiamra írattam, haszonélvezet maradt nekem. Eladhatja a házat beleegyezésem nélkül, mert kifizetni nem tudom, a fiamnak nem kell a ház. 74 évesen nem akarok kiköltözni. Mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A ház tulajdonosai, azaz az Ön férje és fia dönthetnek a lakás eladásáról, akár az Ön beleegyezése nélkül is, azonban csak az Ön haszonélvezeti jogával terhelten, tehát Önt továbbra is megilleti a haszonélvezet, azonban csak a lakás felén, de ez azt jelenti, hogy maradhat továbbra is az ingatlanban.

Kérdés: Ingatlant, ahol lakom, az egyik örökösnek kifizettem, de nincs róla ügyvédi szerződés, ezért nincs még a nevemen. Ezért nem tudom a vizet és a villanyt megcsináltatni. Áram és víz nélkül vagyok már 14 éve. Tanácsát kérem, hogy hova forduljak e végett?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tulajdonjogának megszerzéséhez mindenképpen szükség van ügyvéd által ellenjegyzett szerződésre, ugyanígy a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is csak ügyvéd közreműködésével történhet. Azonban a közüzemi szolgáltatások esetén a felhasználóváltáshoz elegendő az ingatlanhasználat jogcímét igazoló egyéb dokumentum is, pl. hozzájáruló nyilatkozat a tulajdonos részéről, így az átírás már az előzőektől függetlenül is megtörténhet.

Kérdés: Étteremben dolgozom, 4 hónapja, próbaidő letelt. Ebből a 4. hónapot egy fertőzés miatt kötelező voltam otthon tölteni, ebben a hónapban a betegszabadság alatt behívtak a 4. hétben, hogy közben nekik kellett valakit találni a helyemre, innentől vele szeretnének tovább dolgozni. Az én állásom megszűnik. Mondták, hogy ők akkor a hónap végén ki is jelentenek. Minden csak szóban történt, én jelenleg is táppénzen vagyok. Mit tudok tenni? Fizetésem persze nincs teljesen bejelentve, és bár több mint 40 órát dolgoztunk egy héten, 20 órás a szerződés.

Válasz: Tisztelt kérdező! A munkáltató a felmondást köteles írásban közölni, azt indokolással is ellátni, valamint a munkavállalót megilleti a felmondási idő is, ami munkáltatói felmondás esetén csak a keresőképtelenség megszűnése után kezdődik.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, ha van egy eltartási szerződés, amiben ez szerepel, akkor az örökösök meg tudják támadni a szerződést, ha az eltartó odaköltözik és életvitelszerűen ott él? “Felek megállapodnak abban is, hogy az eltartó a tartást alapvetően anélkül nyújtja, hogy életvitelszerűen az eltartottnál tartózkodna, továbbá megállapodásuk értelmében az eltartó bármely, szükség esetén idegen teljesítési segédet is jogosult igénybe venni, akár kifejezetten erre szakosodott intézményen keresztül is, mely teljesítéshez eltartott jelen okirat aláírásával kifejezetten hozzájárul.”

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartási szerződést a tartásra jogosult életében, amennyiben rendelkezik cselekvőképességgel, ő maga támadhatja meg.

Kérdés: Nekem olyan problémám van, hogy a nyáron beköltöztünk egy albérletbe és aláírtunk egy határozatlan idejű szerződést, viszont bele van foglalva, hogy 12. hónapnál hamarabbi kiköltözés esetén nem jár vissza a letett kaució. Csak az a probléma, hogy a lakás penészes, van egy másfél éves kislányunk, így nem szeretnénk itt maradni. A főbérlőnknek tudomása volt róla, hogy penészes a lakás, de nekünk nem szólt róla, most pedig minket akar kihozni hibásnak. Kérdésem az, hogy ilyen esetben sem jár vissza a kaució?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a lakás olyan állapotban van, hogy használata az egészséget veszélyezteti, Ön a szerződést mindenféle feltétel nélkül felmondhatja, és természetesen a kaució is visszajár.

Kérdés: Szeretnék érdeklődni, hogy a kisfőnököm ki akart küldeni a nagy hidegbe úgy, hogy a plusz munkakör, amit kiszabott, nem tartozott bele a munkaköri leírásban. Nem volt kabát se, mert az öltözőt csak műszak elején és végén nyitják ki. Ez egy gyár. Kiadta a feladatot, de mondtam neki, ne haragudj, de ezt nem csinálom meg, mert nem tartozik a munkakörömbe, meg így vékonyan felöltözve, munkaruhában nem megyek ki a mínuszba. És ezért pikkelt rám. Másnap már piszkálódott. Olyasmit kent rám, hogy a gépet én rontottam el szándékosan, holott hozzá se nyúltam azokhoz a kábelekhez, ami le volt védve. A művezetőt rám küldte, mert nem tudtam dolgozni a karbantartás miatt. És én húztam a rövidebbet. Szeretnék segítséget kérni én ezügyben mit tudnék tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön megtagadhatja az olyan munkáltatói utasítás teljesítését, amelynek végrehajtása az egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkáltató azonban ‒ bizonyos korlátok között ‒ jogosult a munkaszerződésétől eltérő munkakörben foglalkoztatni a munkavállalót. Ennek mértékét naptári éveken belül meghatározott napokban maximalizálja a Munka Törvénykönyve. A továbbiak tekintetében, amennyiben felelősségvonásra kerül sor, Ön cáfolhatja azoknak az állításoknak az igazságtartalmát, amelyre a felelősségre vonást alapozzák, azonban ennek bizonyítása Önt terheli. Érdemes előre gondoskodni megfelelő bizonyítékok gyűjtéséről, ha úgy érzi, ettől tartania kell.

Kérdés: 15 éve dolgozom ennél a cégnél, vezetői pozícióban. Idén lett volna lehetőség előre lépésre. De egy kollégám és néhány szimpatizánsa feljelentett. Sokféle vád volt. Csak őket hallgatták meg, fegyelmit kaptam: a megmaradt 4 vádból 1-nek van alapja. Parókát viseltem. Kolléga: dolgoztunk, mint állat. Én: a csiga is állat. A vezetőmmel szemben tiszteletlen voltam. Semmi konkrét megnevezése nem volt. Szépség termékeket adtam el a munkatársaknak. Ez igaz. 2 évig nem lehetek vezető, soron kell dolgoznom. Pletykákat terjesztenek rólam és tönkre tették a karrieremet. Mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Először is a munkahelyen szokásos módon (belső szabályzat vagy kollektív szerződés) szerint védekezhet a fegyelmi eljárás során hozott döntéssel szemben. Lehetősége van továbbá rágalmazás vagy becsületsértés miatt pert indítani a kollégáival szemben, amennyiben azok Ön ellen irányuló cselekményei bizonyítható módon megvalósíthatták az említett bűncselekményeket. Javasolt mindenképpen ügyvéd segítségét kérni, különösen a bizonyítás nehézségei miatt.

Kérdés: Visszatarthatják a táppénzt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatónak nincs jogosultsága felülbírálni a táppénzre való jogosultságot, azonban ‒ amennyiben kétségei merülnek fel ‒ a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezheti a kormányhivatalnál.

Kérdés: Egy légitársasággal lesz Békéltető Testületi vitám december 8-án, és erre szeretném, ha tanácsod adnának, hogy saját magamat megfelelően tudjam képviselni ezen. A vita tárgya: 2025.08.09-én vásároltam repülőjegyet két személy részére a légitársaságnál jövő évre üdülés céljából, 168.888 Ft értékben. A járatunkat a légitársaság menetrendváltozás miatt törölte, melyről e-mailben értesítést kaptam. A légitársasággal szemben a járattörlésük miatt a teljes viteldíj visszatérítését kértem forintban, ez mint lehetőség világosan szerepel az Általános Szerződési Feltételek 6.3.2.3. pontja szerint. A társaság viszont nem hajlandó csak az eredeti fizetési móddal megegyezően visszatéríteni, és mivel a repjegy nagy részét creditpontokból vásároltam, creditpontokba szeretné a jegyárat visszatéríteni. Én ezt nem vagyok hajlandó elfogadni, mert az ÁSZF-ükben ez így leírva nem szerepel.

Válasz: A Társaság üzletszabályzata valóban nem tartalmaz ilyen szűkítést, azonban a kreditpontokra külön szabályzatuk van, érdemes azt is tanulmányozni.

Kérdés: Szüleink 2000-ben elváltak. Édesanyámhoz kerültünk, aki még 2001-ben megismerkedett egy férfival, akivel összeköltöztünk egy ingatlanba, majd 2011-ben hozzáment feleségül, viszont nem fogadott minket örökbe. Ennek ellenére szeretetben és tisztességgel felnevelt minket. Édesanyám 2015-ben elhunyt, akkor az ingatlan tulajdonosa 50%-ban ő volt, 25-25%-ban a húgom és én. Nemrég ő is elhunyt és a végrendeletében az ingatlanban rá eső részét – egyenlő arányban – ránk hagyta. A kérdéseim a következők: 1. Mi, mint munkavállalók, jogosultak vagyunk-e a plusz 2 nap szabadságra rendkívüli haláleset esetén? 2. Minek minősül a húgom és az én életemben? Mostohaapa? Nevelőapa? 3. A fentebb vázolt helyzetben mentesülünk-e a húgommal az örökösödési illeték alól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önök mint az elhunyt hozzátartozói (mostohagyermekei) jogosultak a Munka Törvénykönyve szerinti 2 napos munkavégzés alóli mentesülésre. Az Illetéktörvény azonban csak a (vérszerinti) egyenesági rokonok vagy örökbefogadás esetén biztosítja az öröklésiilleték-mentességet, így Önök az alól nem mentesülnek.

Kérdés: Tisztelettel fordulok Önökhöz az alábbi problémával. Szüleim építettek egy házat, melyben 50-50% tulajdonosok. Rég elváltak, de a közös házban laknak, mert egyiküknek sem volt pénze kifizetni a másikat, édesapám pedig nem egyezett bele az értékesítésbe, így nem tudtak különválni. Ez az állapot évtizedek óta tart sajnos, viszont apám közben halmozottan hátrányos eü-i állapotba került, így a 70 éves édesanyámra marad minden ház körüli teendő, apám aligha csinál valamit. Anyámnak – korából kifolyólag – egyre nehezebb a vidéki élet, és nagyon költözne városba. Csakhogy édesapánk a mai napig hajthatatlan, hallani sem akar az eladásról és költözésről, hisz neki semmi gondja nincs, anyám mellett kényelemben éli életét. Anyám fél jogi útra terelni az eladást, mert régen, amikor ez először szóba került, apánk azzal fenyegetőzött, hogy akkor kárt tesz az ingatlanban. Féltem édesanyámat, mert látom már alig bírja a ház körüli teendőket, de nem tud szabadulni. Mit lehetne tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem sikerül megegyezni, sajnos elkerülhetetlen a peres út. Házassági vagyonjogi perben kérhető a közös vagyon megosztása. A bíróság a lakás árverés útján történő értékesítéséről dönthet a felek megegyezése híján.

Kérdés: Ketten vagyunk testvérek, a testvérem anyámmal együtt lakik. Most tudtam meg, hogy az 1/2 házrészt a testvéremre íratta, tartás jogcímen, de nekem erről nem szóltak. A másik 1/2 rész korábban rendezve, apai örökség. Az a kérdésem, hogy nekem jár-e köteles rész az ingatlanból és egyéb vagyonból, pl. bankbetét. 89 éves az anyám, életében kérhetem vagy csak utána?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a kötelesrész alapját képzik az örökhagyó által adott ajándékok és egyéb visszterhes szerződések is (itt atartási) is, ha ez az ajándékozás stb. az örökhagyó halála előtti 10, illetve tartási szerződés esetében 2 éven belül történt, kivéve, ha édesanyjuk a hozzászámítást kizárta. Az összes többi örökségből (pl. banbkbetét, ingóságok, egyéb ingatlanok) pedig ugyanúgy részesül, mint a testvére. A későbbi örökségbe tartozó vagyont vagy egy részét kérheti még életében édesanyjától, pl. ajándékozás címén, de ehhez az ő elhatározása szükséges.

Kérdés: Hogyan lehet mentesülni a szülői adósság öröklése alól? A szülő eltartása jogi kötelezettség.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökhagyó életében az örökségről való lemondással, halála után pedig az örökség visszautasításával mentesülhet az adósságoktól. A rokontartás szabályai szerint, ha a szülő önhibáján kívül nem képes magáról gondoskodni, és nincs erre alkalmas házastársa vagy élettárasa, akkor gyermeke köteles gondoskodni az ellátásáról addig a mértékig, amíg ez a saját és leszármazói szükségleteit nem veszélyezteti.

Kérdés: Az unokámról lenne szó. Eddig a fiam fizette a gyerektartást az anyának. Az unokám szülői beleegyezésével fél éve az apjánál él, Floridában, ott jár iskolába és a teljes ellátásáról a fiam gondoskodik. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben az anya kötelezhető-e a tartásdíjra? Az anyuka itthon jó módban van, de ez idáig nem kérdezte meg a fiamat, hogy nem kellene-e neki is hozzájárulnia a fia eltartásához? Nem beszélve arról, hogy az anya tudott róla és nem jelezte a fiam felé, hogy itthon kábítószert használt, úgy engedte ki. A gyerek viselkedése jelezte, hogy valami nem normális nála, és beigazolódott a gyanú.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elvált szülők és a közös gyermek élethelyzetében bekövetkezett változás esetén a bíróság jogosult csak a gyermektartásdíjra kötelezést és a fizetés módját módosítani. Amennyiben úgy látják, hogy a megváltozott körülmények ezt indokolják, célszerű bíróság előtt kérni a módosítást.

Kérdés: A tesztereket az üzletből el lehet vinni ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem, azok a kereskedő vagy gyártó tulajdonai, lopásnak számít, ha elviszik.

Kérdés: Külföldön élő testvérpár (mindketten a külföldi ország állampolgárai, egyikőjük magyar állampolgár is) a magyar származású édesapjuk után földterületet örököltek Magyarországon. A közjegyzőnél lehetséges meghatalmazással valamely magyarországi rokonnak képviselni őket? Elegendő, ha a meghatalmazás a külföldi országban a közjegyzőnél jön létre? A földterület miatt milyen speciális szabályok vonatkoznak rájuk, mit tehetnek a földterülettel? Az öröklési jogban van-e olyan jogi lehetőség, hogy valaki lemond az örökségről egy másik örökös javára? Ha igen, akkor külföldi állampolgár ezt megteheti külföldön közjegyző előtt? Azt a jogi nyilatkozatot elfogadják itthon az örökösödési eljárásban? Ha az öröklés után el akarják adni a földterületet, akkor az értékesítés során lehet meghatalmazottal eljárni? Van-e valamilyen speciális szabály, ami a földterület eladással jár?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, képviselheti magyar rokon vagy bárki más Őket, aki a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazásukkal rendelkezik. A külföldi országban kiállított meghatalmazás is érvényes lehet, ha megfelel a fenti feltételeknek és a konzul felülhitelesítéssel látta el. Csak az Európai Gazdasági Térség állampolgára szerezhet földtulajdont. Emellett be kell tartani a birtokmaximumra vonatkozó korlátozásokat is: a földművesnek nem minősülő személy 1 hektárig, a földművesként nyilvántartásba vett személy 300 hektárig szerezhet földtulajdont. Az öröklésről lemondani más javára csak az örökhagyó életében lehet, azt követően már csak visszautasítani lehet az örökséget. Ebben az esetben az lép az örökséget visszautasító helyébe, aki a törvényes öröklés rendje szerint az ő örököse lenne. Sőt, a termőföldet (mezőgazdasági eszközöket, felszereléseket) önállóan is visszautasíthatja, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdálkodással. Ez a hagyatéki eljárást végző közjegyzőnek megküldött egyszerű, akár írásbeli nyilatkozattal is megtehető. Amennyiben mégsem utasítják vissza az örökséget, de később szeretnék értékesíteni, azt szintén megtehetik a fentiekben ismertetett módon meghatalmazott személyen keresztül. A termőföld-adásvétel szigorú szabályokhoz kötött, éppen ezért, valamint a távollévők közötti meghatalmazás kiállítása miatt is szükséges ügyvéd segítségével eljárni vagy őt meghatalmazni.

Kérdés: 300 ezer Ft csalás követtem el, de nem tudom visszafizetni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben még nem indult eljárás, próbáljon meg a csalás áldozatával megegyezni részletekben történő visszafizetésben. Amennyiben már ítélet született az ügyben, és nem tudja visszafizetni az összeget, végrehajtásra kerülhet sor, melynek során a végrehajtó először a munkabéréből és egyéb járandóságaiból, majd az ingóságaiból, végül az ingatlantulajdonból hajthatja végre a pénzkövetelés behajtását. A levonható összeg százalékos arányban maximalizálva van az adós körülményeinek megfelelően, ugyanígy az ingó és ingatlan behajtás esetén is figyelembe veszik ezt annak érdekében, hogy ne lehetetlenítse el a kötelezett életfeltételeit, azonban akár állami kényszerrel is biztosítható a behajtás sikere. Amennyiben még nem indult eljárás, a későbbiekben sokat számíthat az önkéntes teljesítés bizonyítható módon való megkezdése.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy lányom 4 évig élt a párjával, a párja szüleinél. Ez alatt az idő alatt szépítgették a párja családi házát. Közösen, illetve a lányom nagymamája és én is sokat segítettünk benne. A legtöbb bútort tőlünk kapták. A fiú szülei semmit nem segítettek. Sem anyagilag, sem pedig megélhetésileg. Úgy lakhatóvá tették a házat, hogy áprilisban elmúlt egy éve, hogy beköltöztek. Mindvégig közös kasszán voltak. Júniusban megszakadt az életközösségük és a lányom kiköltözött. Azt szeretném megkérdezni, hogy mi jár neki így 5 év után. Lényegében 5 évig oda keresett. A volt párja semmit nem akar fizetni. És mit lehet ellene tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tekintettel arra, hogy a párja szüleinek házát ‒ legalábbis a leírtak alapján ‒ szívességi alapon használták, a ház szépítgetése pedig feltehetőleg önkéntes volt az Ön részéről, így legfeljebb a költségeire tarthat igényt, a befektetett munkára nem. Ugyanígy az ingóságoknál: az Ön vagy részben Ön által vásárolt ingóságokat követelheti egészben vagy részben. Amennyiben nem sikerül megállapodni, bírósághoz fordulhat, azonban mindenképpen javasolt ügyvéd segítségét kérni, tekintettel a bizonyítás nehézségeire.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy bevonták a jogsimat, de letettem a szükséges intézkedéseket, vizsgákat sikeresen, hátra maradt a pszichológiai, de csak sokára lesz időpont, ilyenkor mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Külső szakember szakvéleményét nem fogadja el a hatóság, és enélkül a feltétel nélkül nem adható vissza a vezetői engedély, így sajnos meg kell várni a vizsgálatra Önnek felajánlott időpontot.

Kérdés: A testvéremmel közösen megörököltük édesanyánk ingatlanát 24 évvel ezelőtt. Ez egy házrész 43 m2, amiben a testvérem lakik. 2 évvel ezelőtt jutottunk oda, hogy kifizette a rám eső részt, havi törlesztésben. Mivel leszázalékolt vagyok nagyon nehéz anyagi helyzetben, így szeretném, ha lekerülne a nevemről az ingatlan, hogy kaphassak bármilyen szociális juttatást, ugyanis eddig nem kaptam, mivel van vagyonom, a fél ház. A testvérem nem együttműködő, csak ígérget, mivel nekem nincs pénzem ügyvédre, így az lenne a kérdésem, hogyan tudnám levetetni a nevemről az ingatlant és neki ajándékozni úgy, hogy a lehető legkevesebb kontaktom legyen a testvéremmel és hol tudom ezt elintézni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a testvére kifizette az Önre eső házrész árát, azaz megváltotta, így ő az egész ingatlan tulajdonosa. Ennek szerződésbe foglalása (legalábbis annak ellenjegyzése) és ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének intézése során azonban sajnos nem lehet ügyvéd nélkül eljárni. A testvérével való érintkezést viszont ügyvéd közbenjárásával teljes mértékben el tudja kerülni.

Kérdés: Háziorvos megtagadja a kezelést daganatos betegként, megteheti? Kidobálja az ajtón a beteget magas tumor értékkel és kért vizsgálatokat, amit onkológus és sebész javasolt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A háziorvos nem tagadhatja meg a körzetéhez tartozó beteg orvosi ellátását semmilyen esetben sem. Javasolt panaszt tenni a megyei kormányhivatal népegészségügyi osztályánál, illetve az Orvosi Kamaránál.

Kérdés: Egy családi örökléssel kapcsolatos kérdésben szeretnék tanácsot kérni. Szüleink halála után fontos számunkra, hogy a hagyaték megosztása tükrözze a köztünk korábban született megállapodást. A testvéremnek jelentős pénzügyi segítséget nyújtottam: kifizettem a tartozásait. Abban egyeztünk meg, hogy ezt a támogatást úgy „téríti meg”, hogy a majdani örökségből kevesebbet kér, és az ingatlan értékének felbecsülése után a kölcsön összegét figyelembe véve én nagyobb részt öröklök. Kérdésem, hogy mi ennek a szándéknak a legegyszerűbb és legbiztosabb jogi rögzítési módja. Elég ehhez egy közjegyző előtt tett végrendelet a szüleink részéről, vagy inkább ügyvéd által készített végrendelet lenne indokolt? Esetleg van-e olyan jogi forma (pl. öröklési vagy kölcsönszerződés), amely révén ezt a megállapodást földhivatali széljegyként is lehet rögzíteni? Célunk, hogy az öröklés vitamentes legyen, és a megállapodás később jogilag is érvényesíthető maradjon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A legbiztosabb megoldás, ha a szülők végrendeletben rendelkeznek az arányos öröklésről, közjegyző vagy ügyvéd előtt. Ezen felül külön szerződésben is lehet rögzíteni a testvérek közti megállapodást, azonban a hagyatéki eljárás során a közjegyző a végrendeletet veszi figyelembe elsődlegesen.

Kérdés: Testvérem halála után 1/1 hányadú tulajdonosa vagyok egy lakásnak. A lakás haszonélvezeti joggal terhelt, a testvérem volt barátja a haszonélvező, aki most 83 éves, ő birtokolja az ingatlant, fizeti annak rezsijét, és az unokája lakik benne. Kérdésem, hogy milyen intézkedést tehetek, melyik hivatalos szervhez fordulhatok, hogy azonnal értesüljek a majdani haláláról, elkerülve a halála utáni rezsi felhalmozódást.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A haszonélvező halálát a lakóhely szerinti anyakönyvvezető jegyzi be. Automatikus értesítésre nincs jogszabályi lehetőség. Javasolt a közműszolgáltatókkal előzetesen megállapodni, hogy haláleset esetén azonnal tájékoztatást kapjon, illetve az ingatlan szomszédaival tartani a kapcsolatot.

Kérdés: Beletöltöm a vizet a Punto-ba, alul a motor alatt folyik ki, mi a baja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírás alapján valószínűsíthető, hogy a hűtőrendszer vagy a vízpumpa hibásodott meg. Javasolt mielőbb szakszervizbe vinni az autót, mert a vízszivárgás motorhibát is okozhat.

Kérdés: Jogtalanul tiltja a végrehajtó a munkabért. Jogerős bírósági ítélet van róla. Mégis vonják továbbra is, senki nem akarja leállítani a letiltást. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben jogerős bírósági döntés van arról, hogy a letiltás jogszerűtlen, de azt mégis végrehajtják, haladéktalanul forduljon a végrehajtást elrendelő bírósághoz végrehajtási kifogással. Emellett panaszt is tehet a végrehajtóval szemben a területileg illetékes kamaránál.

Kérdés: Most került kihirdetésre az első lakáshoz jutók kedvezményes hitele. Minden feltételnek megfelelnék az eddigi információk alapján, kivéve annak, hogy volt már a nevemen egy ingatlan. Az ingatlanon nem volt lakható épület, csak egy melléképület, belterületi telek volt. Nagyjából három hónapig volt a nevemen, akkor igénybe is vettem az első ingatlanhoz jutási kérelmet. Nem írattam át a lakcímemet erre a címre. Ebben az esetben nem vagyok jogosult a kedvezményes hitel felvételére, vagy van olyan lehetőség, amellyel ezt az új kedvezményes hitelt igényelhetem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben korábban (legfeljebb 10 éven belül) már volt vagy van az Ön nevén belterületi ingatlan, de nem lakóingatlan minősítésű, vagy ha igen, akkor sem haladta meg az értéke a 15.000.000 Ft-ot, akkor az nem kizáró ok. Az Ön levelében nem szerepel pontosan, hogy melyik első lakáshoz jutási támogatást vette korábban igénybe, ill. a jelenlegi támogatás kizáró okai közt sem szerepel korábbi, hasonló támogatási forma igénybevétele, sőt, más állami támogatásokkal is kombinálható, de ennek kapcsán javasolt banki ügyintézőt vagy lakástámogatási tanácsadót felkeresni.

Kérdés: Hirdetés alapján az interneten (Facebook Marketplace) találtunk cserepes lemezt. A hirdetésben csak egyetlen egy kép volt egy mintával. Az egyeztetés folyamán sem merült fel, hogy más minta is lenne. Kiszállítást követően derült ki, hogy nem az a mintája a lemeznek, amit a hirdetésben láttunk. Az eladót keresve, elmondtuk neki is a problémát, de csak annyit mondott, hogy mivel matt színűt kértünk az ilyen. Erről úgy gondolom, hogy tájékoztatnia kellett volna a formai változáskor. Ez sajnos nem történt meg. Az áru érkezésekor nem tudtunk ott lenni a helyszínen. Milyen lehetőségeink vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a termék lényegesen eltér a meghirdetett képtől és nem kapott megfelelő tájékoztatást, az megtévesztésnek minősülhet. Szükség esetén békéltető testülethez vagy bírósághoz lehet fordulni.

Kérdés: Vásároltam egy családi házat Kecskeméten egy tolna megyei polgármestertől. A házat 10 cm-es szigeteléssel, összközművel hirdették, 2020-ban teljes villanyvezeték felújítással. A beköltözés után jött a szomszéd, hogy fizessük a szippantás költségét, mert az ő udvarán lévő derítőbe folyik a ház szennyvize, és úgy állapodtak meg a volt tulajdonossal, hogy egyik évben ők fizetik a szippantást, a másik évben meg a mi házunk. Persze a polgármester úr ezt elfelejtette mondani, na meg azt is, hogy nincs csatorna. Aztán kiderült, hogy a ház áram és gázvezetéke élet- és tűzveszélyes, nincs földelés, szabálytalanok a kötések, 10 cm szigetelés sincs, kémény ellenőrzés nem volt, mert a katasztrófavédelem feljegyzése szerint nem engedték be őket a házba. A kémény is életveszélyes, használatát megtiltották, 30 napot kaptunk a kijavításra. A ház most 2025. 07. hóban még lakhatatlan. Télen nem tudtuk fűteni, nem volt melegvíz. Ez nem csalás? Az ingatlanosok nem felelősek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az eladó valótlan adatokat közölt az ingatlan állapotáról, felmerülhet a szerződés megtévesztés miatti megtámadhatósága, illetve a szavatossági igény érvényesítése. Az ingatlanközvetítő akkor felel, ha tudott vagy tudnia kellett volna a hibákról. Pontos választ a szerződésük ismeretében lehet adni, kártérítésre jogosult lehet.

Kérdés: Azt szeretném megtudni, hogy ha a bíróság jogerős végzéssel kimondta, hogy a válás után a kiskorú gyermeket az egyik szülő csak felügyelet mellett, egy erre való megadott szociális intézmény területén és csak a bíróság által megadott időpontokban láthatja, akkor ezt a kapcsolattartást / láthatást felülbírálhatja-e a két szülő önhatalmúlag úgy, hogy a hatóságok felé tett bejelentés nélkül, mégis átadja a gyermeket az egyik szülő a másiknak szabadon, közösen egyeztetett, kissé rendszertelen időpontokban és időtartamra és helyszínen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, megtehetik.

Kérdés: Tanácsát szeretném kérni: 2017-ben közjegyzőnél kitagadtam a fiamat, amit most szeretnék visszavonni. Kitagadtam, mert érdemtelen, jelenleg is, de ennek ellenére visszavonnám. Azért, mert nem akarom, hogy az unokáim örököljenek. Ennek is megvan az oka. Azt szeretném megtudni, hogyan tudom visszavonni, mert a közjegyző azt mondta, hogy nem lehet, csak akkor, ha változott a kapcsolatunk. A végrendelet szerint a férjemet jelöltem meg örökösnek. Ha visszavonom a kitagadást, a férjem maradhat az örökös az akaratom szerint? Ebben az esetben a fiam kötelesrészt kap, aminek az alapja a teljes örökség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a kitagadás okát az örökhagyó a végintézkedése után megbocsátotta, a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül hatálytalanná válik. Ha nem bocsátotta meg, de szeretné visszavonni a kitagadást, azt a végrendelet visszavonásával teheti meg. Ha visszavonja a végrendeletet, a törvényes öröklés rendje szerint a fia és a férje egyenlő arányban örökölnek, továbbá a házastársa holtig tartó haszonélvezetet kap a közösen lakott házon. A kitagadás csak a kitagadottra érvényes, az ő örököseire, illetve a kitagadás folytán az ő helyébe lépő örökösökre nem. A kitagadott örökös a kötelesrésztől is elesik. Ha tehát azt szeretné, hogy csak a férje örököljön, és a fia, valamint az unokái kötelesrészre sem legyenek jogosultak, akkor javasolt a korábbi végrendelet visszavonása és az akaratának megfelelő új végrendelkezés, azaz a férjének egyedüli örökösként való megnevezése, továbbá fiának és külön az unokáinak is a kitagadása.

Kérdés: Olyan problémába kerültem, hogy veszélyeztetett terhes vagyok, viszont a táppénz jogosultságom lejárt, mivel nincs 365 nap munkaviszonyom, a munkáltató fel akarna mondani közös megegyezéssel, pedig úgy tudom, hogy kötelesek lennének olyan munkát adni, amit el tudok végezni, vagy ha nem tudnak, akkor járna távolléti díj (állásidőre). Viszont ők azt mondják, hogy nem tudnak semmi ilyenről, hogy nem tudnak nekem a továbbiakban segíteni. Valóban jár ilyen, vagy esetleg mit tudok tenni ilyen helyzetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A várandós munkavállaló rendes felmondással nem bocsátható el. Ha veszélyeztetett terhesként nem tud munkát végezni, és a munkáltató nem tud megfelelő munkakört biztosítani, akkor állásidőre jogosult, amelyre távolléti díj jár. A munkáltatónak jogszabályi kötelezettsége biztosítani a munkavállaló jogait, és nem kényszerítheti közös megegyezésre.

Kérdés: Az autómban szervizbe adást követően totálkár keletkezett. Szeretném felvenni a cég biztosítójával a kapcsolatot ezt az adatot azonban nem adták meg nekem. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy tagadják még azt is, hogy a kocsit ők egyátalán átvették (telefonon történt a szóbeli megállapodás). Milyen lehetőségeim vannak az ügyben kártérítésre lehetőleg egy hosszadalmas polgári per elkerülésével, illetve a biztosítójukkal való kapcsolat felvételre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a cég nem ismeri el az autó átvételét, a bizonyítás nehéz lehet, de még így is van lehetőség kártérítési igény előterjesztésére. Először érdemes írásban felszólítani őket, és kérni a biztosító elérhetőségét, valamint az esemény dokumentálását. Ha nem válaszolnak, fordulhat fogyasztóvédelmi hatósághoz, valamint polgári peres eljárásban is kérheti az igény érvényesítését. Ha ügyvéd által megfogalmazott felszólítást kapnak, az gyakran elősegíti a biztosítóval való kapcsolatfelvételt.

Kérdés: Édesanyánk végstádiumú demens. Krónikus belgyógyászat egy hónapja kezeli antibiotikummal. Anya ágyban fekvő, nem eszik nem iszik. Szerettük volna kérni az elbocsátását, mert a nem megfelelő kórházi ellátás miatt egyre rosszabb állapotban van. Az orvos stílusa minősíthetetlen volt, és nem adott kérdésünkre választ. Nem tudjuk mit várnak a kezelésétől, meddig kezelik, azonkívül a teste törik, és gombás fertőzés fedi be, mert nem forgatják, s nem megfelelő körülmények között van. Milyen jogot sért az orvos a kitérő, lekezelő válaszokkal, konkrét információ kerülésével.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az orvos tájékoztatási kötelezettségét a beteg állapotáról és a kezelési lehetőségekről törvényben írja elő. Amennyiben az orvos nem válaszol érdemben, elutasító vagy lekezelő, az sértheti az egészségügyi törvény tájékoztatási szabályait, valamint az emberi méltósághoz való jogot is. Panaszt tehetnek az intézmény főigazgatójánál. Az elbocsátást kérhetik, ha a kezelést nem tartják indokoltnak vagy megfelelőnek.

Kérdés: Ismerősöm 39 éves, 8 éves lányát egyedül neveli, közfoglalkoztatottként dolgozik. 5 általános iskolai osztályt végzett, lányát szerény körülmények között neveli, vagyona, saját ingatlana, segítsége nincs. 2015-ben az akkori párja kényszerítésére cégvezetője lett egy Kft-nek, amit a cégbíróság kényszertörlésre jegyzett be. Most adatszolgáltatási kötelezettsége van a cég pénzügyeiről, tartozásairól, amire 30 napot kapott. Az akkori céges iratok költözés miatt mind elvesztek. Segítséggel létrehozott egy cégkaput, ahol kevés adat látható, de félő, hogy a cégtörlés miatt az adóhatóság nagy összegű pénzbírságot szab majd ki rá. 2015-ben aláírta, hogy cégvezető legyen, mert akkori élethelyzetében nem volt más választása, de nem tudta felmérni, hogy ez milyen következményekkel jár. Ma már az őt erre kényszerítő férfival nincs kapcsolatban, de a céges ügy következményei őt terhelik. Hogyan válaszoljunk a cégbíróság levelére, hogy a lehető legkevesebb bírságot kapja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javasolt, hogy az érintett írásban válaszoljon a cégbíróság levelére, és részletesen ismertesse azokat a körülményeket, amelyek a cégvezetői pozíció elfogadására kényszerítették. A válaszban hivatkozhat élethelyzetére, iskolázottságára, kényszerhelyzetre, és arra, hogy az iratok elvesztek. Emellett kérheti a bírság mellőzését vagy mérséklését méltányossági alapon. Célszerű lehet jogvédő szervezet vagy ügyvéd segítségét kérni, illetve igazolni a párkapcsolati erőszakot, ha az bármilyen formában dokumentált. Egyben célszerű lenne lemondania is a tisztségről.

Kérdés: Felnőtt gyermekem elvégezte a középiskolát, érettségit és szakmát szerzett, családdal marad, együtt élünk. Egyetemre felvételizett, tovább szeretne tanulni. A felvételire még várunk, szeptemberben hol folytatja a tanulmányait. Tartásdíjat még kapunk az apától. Meddig jogosult rá, illetve a bíróság által meghatározott tartásdíjat, ha nem jár már jogilag kinek kell megszüntetésre beadni, jelenteni a bíróságnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a gyermek a középiskola elvégzése után továbbtanul, és tanulmányait rendszeresen folytatja, a tartásdíj fizetése főszabály szerint annak befejezéséig, legfeljebb a 25. életévének betöltéséig tarthat. Ha a gyermek nem tanul tovább vagy tanulmányait nem kezdi el, akkor a tartásdíjra való jogosultság megszűnhet. A tartásdíj-fizetési kötelezettség a fenti időpontokban a törvénynél fogva automatikusan megszűnik. A bíróság által megállapított tartásdíjat a fentieknél korábbi időpontban kizárólag a bíróság szüntetheti meg – ezt a kötelezett (az apa) kérheti a bíróságtól külön peres eljárásban. Tehát, ha az apa úgy véli, hogy a tartásdíj fizetése már nem indokolt, neki kell pert indítania a megszüntetés érdekében. Az is igaz azonban, hogy a megszűnést alapvetően önnek kellene a bíróságra bejelenteni, egy ún. nemperes eljárásban.

Kérdés: Rendeltem egy büfékocsit, a szerződésben a tervezett átadás február 28. Négy hónapja nem kapom meg, a gyártó nem veszi fel a telefont, néha ír egy sms-t, hogy nemsokára kész lesz. A vételár felét kifizettem előlegként. Se kocsi, se pénz, semmi információ. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződés megszegése esetén – különösen ha a gyártó nem teljesít, és a határidőt jelentősen túllépi – jogosult elállni a szerződéstől, és visszakövetelni az előleget. Célszerű írásbeli felszólítást küldeni, ha az sem vezet eredményre, jogi úton – fizetési meghagyással, majd peres úton – érvényesíteni a követelést.

Kérdés: Kérdésem a következő: Van apósomnak egy háza 1/1, amit odaadott lányának és sógorának használatra, hogy lakjanak benne. Felújitást igényelt. Így mivel kőműves és asztalos vagyok a felújítás nagy részét én végeztem el teljesen ingyen. Kamrából szoba és fürdő kialakítás, csempézés, nyílászáró csere stb. Időközben apósom lánya meghalt, és az élettárs elköltözött, de időnként eljött füvet nyírni a ház körül. Most tudtam meg, hogy apósom eladja a házat, mert az élettárs már nem fog többé odaköltözni, és a fent említett ház vételárán közösen fognak osztozni. Kérdésem: jogosult vagyok-e vagy követelhetek-e az elvégzett munkák után pénzt, ha valóban eladják a házat? Az apósnak 6 lánya van, abból a fent említett halt meg, a többi lány is értetlenül figyeli, miért a volt élettárssal akar osztozni az após. Esetleg beperelhető-e az élettárs vagy az após?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elvégzett munkák után akkor lehet pénzbeli megtérítésre igényt érvényesíteni, ha az bizonyíthatóan megrendelés vagy megállapodás alapján történt, illetve az ingatlan tulajdonosának érdekében valósult meg. Ha szívességi alapon, ingyenes vállalta a munkát, utólag legfeljebb a költségeinek a megtérítését követelheti elévülési időn belül (5 év), amennyiben ez nem történt meg annak idején. Apósa bárki beleegyezése nélkül jogosult a saját kizárólagos tulajdonát eladni, és a vételár egy részét a volt élettársnak ajándékozni.

Kérdés: A szolgáltató szeretne az udvarunkban munkálatokat végezni. Erről előzetesen nem tájékoztatattak semmilyen formában. A munkálatokkal károkat okoznának. Mi ilyenkor a megoldás? Köteles vagyok eleget tenni a kérésüknek? Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gázszolgáltató bizonyos munkálatokat jogosult végezni, különösen közérdeket szolgáló karbantartás vagy hálózatbővítés esetén. Ugyanakkor köteles Önt előzetesen tájékoztatni, és a munkálat során keletkezett károkért felelős. Amennyiben nem kapott előzetes értesítést, kifogással élhet és kártérítést kérhet.

Kérdés: 55 éve épült ikerház osztatlan közös tulajdonban lévő A és B része között 53-47% tulajdoni hányad megoszlással az A részben jelenleg 2, a B részben 3 lakás van. A probléma, hogy az A rész egyik lakását kettővé alakítanák és egy plusz villanyórát igényelnének. Az áramot a ház az utca túloldalán lévő oszlopról légvezetéken kapja, az A rész jelenlegi 2 lakásában 3×20, ill. 3x16A bekötés van, a B részen mind a három lakásban 3x20A. A meglevő légvezeték tovább nem bővíthető a szolgáltató szerint. Az igénylő tulajdonostárs szerint az áramot is a tulajdoni hányadok alapján kell a 2 rész között megosztani, azaz vagy mondjon le az A rész bizonyos mennyiségű áramról, vagy viselje egy 10 milliós földkábel bekötése és a kapcsolódó költségeit. Így van ez? Kötelezhető-e a B rész a bővítési projektben anyagilag részt venni vagy árammennyiségről lemondani? A lakás kettéválasztásához kell-e a többiek hozzájárulása? Joggal való visszaélés-e ha az igénybejelentéshez a B rész nem járul hozzá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lakás kettéválasztásához és új mérőóra felszereléséhez szükség van a többi tulajdonostárs hozzájárulására. Az áramhasználat tulajdoni hányad alapján való megosztása önmagában nem kötelező, és nem kényszeríthető ki, különösen, ha jelentős költségeket róna a másik félre. A bővítés költségeit csak közös megegyezéssel lehet megosztani. A hozzájárulás megtagadása önmagában nem visszaélés, ha az nem rosszhiszemű.

Kérdés: Özvegyi haszonélvező vagyok egy családi házban. A tető beázik, sajnos cserére szorul. Szeretném tudni anyagilag kit terhel a tető cseréje? Engem, mint özvegyi haszonélvezőt, aki az ingatlanban lakik, vagy a 3 ági örököst, akik az elhunyt férjem testvérei.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tetőcsere költsége – mint jelentős felújítás – főszabály szerint a tulajdonosokat (az örökösöket) terheli. A haszonélvező az ingatlan rendeltetésszerű használatával kapcsolatos kisebb karbantartásokért felelős. Ezért az ilyen jellegű, nagy értékű javítási költségeket nem Önnek kell viselnie.

Kérdés: Az új főnökség kitalálta, hogy mozgóbért fogunk kapni aszerint, hogy ki milyen kategóriába fog esni.A szakmai tudásunk alapján kívánták meghatározni ezt (az új dolgozóknak kevesebb járna, mint a régi, tapasztaltabb dolgozóknak). 95% fölött újraoktatáson kell részt venniük.Sajnos nem a valós gyakorlati tudásunkat vették figyelembe, hanem összeállítottak egy tesztet, amiben nagyrészt olyan kérdések voltak, amikkel sem gyakorlatban, sem az elméleti oktatás során nem találkoztunk. Tesztírásnál rákérdeztünk a trainerektől, hogy most mégis mit válaszoljunk a kérdésekre, mikor ezekről a dolgokról fogalmunk sincs, azt válaszolták, hogy nem számít, csak tippeljünk valamit. A kérdésem az lenne, hogy ez mennyire jogszerű így a dolgozókkal szemben. Értem, hogy ez csak egy “adható juttatás”, de mondhatták volna azt, hogy nem fogunk kapni semmit így sem, úgy sem, csak az a pár ember, akik véletlenül jól találták el a válaszokat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató mozgóbért a saját szabályai szerint határozhat meg, mivel az nem kötelező juttatás. Ugyanakkor az alkalmazott értékelési módszernek – például teszt – objektívnek, átláthatónak és nem diszkriminatívnak kell lennie. Ha az értékelés nyilvánvalóan szakmaiatlan vagy aránytalan, és hátrányos megkülönböztetést eredményez, az munkajogi kérdéseket vethet fel, így érdemes lehet panasszal élni.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy ha a végrehajtónál van az ügy, és árverésre került a lakás, van rá lehetőség, hogy megállapodjak a céggel, vagy csak már a végrehajtóval lehet,

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ügy már végrehajtási szakaszban van, és az ingatlan árverés alatt áll, elvileg még van lehetőség megállapodásra a jogosulttal (vagyis a céggel), és ha ennek eredményeként visszavonják a végrehajtást, az árverés is leállhat. A végrehajtóval is egyeztetni szükséges a pontos lehetőségekről és feltételekről.

Kérdés: Szeretném a véleményét kérni. Férjem mikor elvált, ki kellett fizetni a volt feleségét. Van egy ház, amiben 50-50%-ban tulajdonosok voltak. Mi a férjemmel úgy kaptunk kölcsönt a banktól, hogy akkor még nem voltunk házasok. A törlesztő részleteket a saját bankszámláról fizetem 7 éve. Közös gyerekünk nincs, viszont mindkettőnknek van 2-2 gyereke előző kapcsolatból. Kértem így 7 év után írasson 1/4-nyi tulajdonrészt a nevemre, mert ha bármi történik vele, a kiskorú lányom velünk él még, akkor mi mehetünk az utcára, mert a két gyereke örökli az egész ingatlant. Erre ő azt mondta hogy ez hülyeség, mert nekem lesz rajta haszonélvezetem. (A volt felesége meghalt, neki volt egy férje, őt a férjem gyerekei rövid idő alatt kitették az anyjuk ingatlanjából, mert el akarták adni.) Bevallom aggódok, hogy hiába fizetem a részleteket, öreg koromra az utcára kerülök, mert a gyerekei nagyon anyagiasak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogilag valóban haszonélvezet illeti meg a túlélő házastársat az elhunyt ingatlanrészére, de ez nem jelent teljes védelmet. A gyakorlatban az örökösök nyomást gyakorolhatnak az eladásra vagy a kiköltözésre, ahogy az Ön által említett példából is látható. Célszerű lenne tulajdonrészt íratni a nevére – különösen, ha Ön fizeti a kölcsönt –, ami hosszú távon nagyobb biztonságot jelentene. Ezt ajándékozással vagy adásvétellel is meg lehet oldani.

Kérdés: Az anyukám meghalt és ezért a cégtől kaphatok pénzbeli juttatást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egyes cégek belső szabályzat alapján adhatnak pénzbeli juttatást munkavállaló vagy hozzátartozó halála esetén. Érdemes a munkáltató humánpolitikai osztályától vagy a kollektív szerződésből tájékozódni, ezek híján kérni, hogy van-e ilyen lehetőség a cég részéről.

Kérdés: Összekülönböztünk az anyámmal, ami miatt baleset érte, voltak itt a rendőrök és a mentők, őt ellátták, engem pedig bevittek egy éjszakára a pszichiátriára, mivel szerintünk a kintről hallatszó hangok csak a fejemben léteznek, gyakorlatilag bolondnak lettem beállítva. Senki nem vizsgált semmit, üldözési mánia is szerepel a kórlapon, amit kaptam. Természetesen felelőségem teljes tudatában vagyok, B,C kategóriás jogosítvány, több év munkaviszony stb. A kérdésem az lenne, kaphatok-e jelentősebb kártérítést a jó hírnév megsértése miatt, kihez tudok ezzel kapcsolatban fordulni segítségért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben alapos orvosi vizsgálat nélkül állították ki a kórlapját, az valóban sértheti a személyiségi jogait. Elsősorban a pszichiátriai intézet betegjogi képviselőjéhez fordulhat, és ha a kifogásai megalapozottak, kártérítési igényét polgári peres úton érvényesítheti. Célszerű ügyvéd segítségét kérni, különösen, ha a jelentés hátrányosan érinti Önt, például a jogosítvány vagy a munka szempontjából.

Kérdés: Súlyos fogyatékossági minősítésről szóló igazolással rendelkezem, amiért pénzbeli juttatást nem kapok, azonban adókedvezményt veszek igénybe személyi kedvezmény formájában. Munkavállalóként érdeklődtem a munkáltatónál, hogy e törvény (“2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 120. § * A munkavállalónak, ha a) * megváltozott munkaképességű, b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy c) vakok személyi járadékára jogosult évenként öt munkanap pótszabadság jár.”) alapján jogosult vagyok-e a pótszabadság érvényesítésére vagy sem, azonban ott ezt elutasították, jogi indoklást nem kaptam. Érdeklődnék, hogy valóban nem vonatkozik a fentebb említett igazolásra e jogszabály?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. 120. §-a nemcsak pénzbeli juttatáshoz kötött, hanem a fogyatékosság tényéhez. Ha az adókedvezményhez szükséges orvosi igazolása megvan (például NAV GYVK), akkor az általában elfogadott az 5 nap pótszabadság érvényesítésére is. A munkáltató tévesen járhatott el. Javasolt írásban kérni az elutasítás indoklását, csatolva az orvosi igazolásokat, az adókedvezményhez kapcsolódó dokumentumokat, és szükség esetén forduljon a munkaügyi bírósághoz.

Kérdés: Szeretném kérdezni, kihez forduljak, ha a fiam lemond rólam, az anyjáról. Együtt lakunk a saját házában.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a fia lemond az Önnel való kapcsolatáról, annak nincs automatikus jogi következménye. Amennyiben a ház a fia nevén van, és Ön ott lakik, a lakhatásának jogalapját (haszonélvezet, használati megállapodás) érdemes tisztázni. Ha nem rendelkezik írásos megállapodással vagy használati joggal, jogi eljárás nélkül is felszólíthatja Önt a kiköltözésre. Érdemes az együttélés jogi és vagyoni kérdéseit ügyvéddel átbeszélni. Amennyiben viszont Ön tartásra szorul, a fiának a Polgári Törvénykönyv alapján kötelessége ennek biztosítása, ha érdemtelenség nem áll fenn.

Kérdés: Volt apámmal egy közös házam, amit apukám tartozásai miatt elárvereztek. Nekem 1/3 részem volt a házból, és nem volt adósságom. Az árverés után fennmaradt összeget a végrehajtó a tulajdoni hányadnak megfelelően osztotta el. Így a maradék 18 millió Forintból 12-t apámnak, 6-ot nekem akar kifizetni. Érzésem szerint ez nem helyes, én úgy gondolom, hogy a ház értékének 1/3-áig a maradék engem illet, hiszen nekem nem volt tartozásom, és a 18 millió Forint el sem éri az 1/3 értéket, tehát szerintem nekem jár. Tévedek? Az egyharmad tulajdonjogom tényleg csak a maradék egyharmadára jogosít, vagy pedig az érték egyharmadáig enyém a maradék? Remélem érthető a kérdésem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Ön 1/3 tulajdonos volt, úgy az árverésből befolyt vételár 1/3 része Önt illeti meg, nem csupán a “maradék” összegeké. A végrehajtó eljárása kifogásolható, forduljon jogi képviselőhöz vagy terjesszen elő végrehajtási kifogást.

Kérdés: Büntetés jár annak, aki önként megy el másik országba harcolni, ami nem NATO tag?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A magyar jog szerint büntethető az a személy, aki idegen fegyveres erőkben szolgál engedély nélkül. A honvédelmi törvény alapján csak kormányzati engedéllyel lehet részt venni más ország haderejében. Különösen érzékeny a kérdés nem NATO-tagállam esetén. Az engedély nélküli szolgálat büntetőjogi következményekkel is járhat.

Kérdés: Édesanyám a Szociális Egyesület egyik intézményének volt a lakója halála előtt, 1 hónap + 3 napig. A gondozási díjat a második hónapra is befizettem. Kérdésem, hogy az elhalálozás miatt túlfizetésnek minősíthető összeg visszajár-e. Ha igen, de az intézmény nem válaszol a megkeresésemre, illetve nem szándékozik visszautalni, hová fordulhat ők?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elhalálozást követő időszakra befizetett gondozási díj, de legalábbis annak az arányos része túlfizetésnek minősülhet. Érdemes megvizsgálni a velük kötött szerződés erre vonatkozó rendelkezését. Amennyiben az intézmény ennek alapján köteles a visszatérítésre, írásban érdemes erre felszólítani, és ha nem reagál vagy elutasítja a kérést, panasszal lehet élni a fenntartónál, végső soron pedig a területileg illetékes szociális hatóságnál, vagy polgári peres úton is lehet követelni az összeget.

Kérdés: Mennyibe kerül 3 évre a házadó?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A ház utáni adó mértéke helyi adónem, amelyet az adott település önkormányzata szabályoz. Heves településen a helyi rendelet alapján meghatározott összeget kell évente fizetni. A pontos összegről a helyi önkormányzat adóügyi osztálya tud tájékoztatást adni. Általában négyzetméter alapú számítás érvényesül.

Kérdés: Egy multinacionális vállalatnál dolgozom kereskedelemben. A munkáltatóm hozott egy olyan belső szabályt, hogy ha munkaidőn kívül magánszemélyként megyek be a boltba, nem használhatom az önkiszolgáló kasszákat. Az érdekelne, hogy ez jogos-e? Korlátozhat-e engem magánemberként?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató meghatározhat bizonyos magatartási szabályokat a munkavállalói számára a munkahelyen kívül is jó hírnevének, jogos gazdasági érdekeinek, a munkaviszony céljainak elérése érdekében, azonban ezeknek a korlátozásoknak arányosnak kell lenni az elérendő céllal. Pontosabb információk híján is valószínűsíthető, hogy az említett előírás messze túlmutat ezen. Javasolt írásban panaszt tenni a munkáltatónál a jogsértő szabályozás miatt.

Kérdés: Ingatlanirodával kötöttünk szerződést a lakásunk értékesítése miatt félévre. Lenne egy érdeklődő a lakásra, azt mondta, hogy ő megvenné a lakásunkat, de az ingatlanos nélkül. Így eladhatjuk mi is a tulajdon lakásunkat neki, az ingatlanos nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az ingatlanirodával kizárólagos szerződést kötöttek, akkor a vevővel történő, irodát megkerülő eladás esetén is járhat az iroda részére a megbízási díj. Ha a szerződés nem kizárólagos, úgy saját értékesítés megengedett. Mindenképp javasolt a szerződés pontos átvizsgálása a jogkövetkezmények elkerülése érdekében.

Kérdés: Jogszerű-e, hogy a munkáltató napi 24-ben figyeli a kamerát és ehhez a gyerekeinek is van hozzáférése (van kiskorú gyereke is).

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató kamerás megfigyelést végezhet jogszerűen, de csak az adatvédelmi előírások betartása mellett. A felvételekhez kizárólag az adatkezelés céljához kötődő, arra feljogosított személyek férhetnek hozzá. A gyermekek, különösen kiskorúak hozzáférése súlyos adatvédelmi szabálysértést jelenthet. Érdemes az adatvédelmi hatósághoz (NAIH) fordulni panasszal.

Kérdés: Röviden ennyi lenne a kérdés. Ha egy Kft-ben több tulajdonos van egyikük többségi, a többségi tulajdonosnak jogában áll-e úgy jogfolytonossággal bérbe adni a kft által eddig üzemeltetett (bérelt) éttermet egy másik kft-nek, hogy erről a többi tulajdonost semmilyen formában nem értesíti, csak miután a bérbeadás megtörtént? Ütközik-e jogszabályba, mennyire sérülnek a tulajdonostársak jogai? A megkötött szerződés érvényes-e

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tulajdonos nem jogosult semmire. Az ügyvezető teheti meg.

Kérdés: Adott egy zártkerti ingatlan, ami ráadásul központi porta. Egy szóbeli megállapodás alapján keletkezett rajta egy út. Az akkori tulajdonos megengedte a 3 tulajnak, hogy az ingatlanán közlekedjenek, ne kelljen nagyot kerülniük ahhoz, hogy bejussanak a saját portájukra. Mivel nem használták a térkép által számukra kijelölt utat, ezért azt befásította az, akinek ott van telke. Mi már így vettük. Én csináltam kerítést a “saját” út mellé, mert már az egész telket bitorolták. Kicserélődtek a szomszédok, akik lekerítették hátul, így nem tudok bejutni a telkemre a hátsó bejáraton, illetve gyümölcsfák kivágása nélkül nem. Kérdés: lezárhatom-e ezt az utat? Több mint 30 éve van így, de nincs bejegyezve a földhivatalba és elbirtoklás sem történt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az út nem került földhivatali bejegyzésre mint szolgalmi út, a szóbeli megállapodás önmagában nem biztosít bizonyítható jogot a használatra. Az út lezárása jogszerű lehet, ha a másik fél nem tudja bizonyítani a szolgalmi jog fennállását, és az nem jelent számára aránytalan nehézséget a saját portája megközelítésében. Javasolt ügyvéd segítségével, a szomszédokkal való megegyezést követően a mindenki számára megfelelő és jogszerű megoldás írásba foglalása és földhivatali bejegyeztetése.

Kérdés: Édesanyám bokája eltört. A sebet a kötözésnél szeretném megnézni. Van-e hozzá jogom, mint hozzátartozó?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincsen, csak ha az édesanyja megengedi.

Kérdés: Ha nyugdíjba vonulásom után két évvel követelik a tagdíjat tőlem ügyvéddel, mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben már két éve nyugdíjas és nem végzett egészségügyi szakdolgozói tevékenységet, a MESZK-tagság automatikusan megszűnik. Ha a tagság megszűnése nem lett hivatalosan bejelentve, a tartozás jogszerű lehet. Érdemes írásban kérni a tartozás alapját, és ha vitatja, forduljon a MESZK-hoz panasszal vagy szükség esetén jogi képviselőhöz.

Kérdés: Meghatalmazásban, amiben géppel előre ki lettek töltve az ismert adatok (meghatalmazott és a tanúk neve és adatai, módosítható-e a tanú személye, ha még a tanú aláírása nem szerepel a dokumentumon? (Előre ki lett töltve géppel a tanú neve, címe, személyi azonosító száma, de nem volt jelen a tanú, így aláírásra sem került, így másik tanú adatait kellett javítással rögzíteni, aki már alá is írja.) Törvényes ez így?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, megoldható így.

Kérdés: Az önkormányzat 2025. évben hozott rendeletet, hogy a 2000. év előtt temetettek után meg kell váltani a sírhelyet. Kérdésem: lehetséges ez jogilag vagy nem. Ha nem, akkor mit lehet tenni. Ez a hely egy pici falu, ahol eddig nem kellett fizetni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A sírhely-megváltás szabályait az önkormányzat rendeletben szabályozhatja. A hatályos jogszabály szerint a sírhely megváltási időtartama lejártával az újraváltás előírható, még akkor is, ha eddig nem volt ilyen gyakorlat. Amennyiben hátrányosan érinti az új szabályozás, esetleg méltányossági kérelemmel fordulhat az önkormányzathoz részletfizetési kedvezmény iránt.

Kérdés: Eltűnt a felnőtt gyermekem, mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha felnőtt gyermeke eltűnt, azonnal értesítse a rendőrséget. A rendőrség eltűnt személyek körözését hivatalból megindítja. Emellett érdemes lehet a közösségi médiában, ismerősök körében is tájékozódni, de a hatósági eljárás elkerülhetetlen az eset hivatalos kezeléséhez.

Kérdés: Hogyan lehet egy ingatlan adás-vételénél hitelesen aláírni személyes jelenlét nélkül? Csak apai részem van benne.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Személyes megjelenés nélkül ingatlan-adásvételi szerződést vagy csak közjegyző által hitelesített vagy teljes bizonyító erejű (ügyvéd által ellenjegyzett) magánokiratban foglalt meghatalmazással lehet aláírni. A meghatalmazottnak az aláíráshoz rendelkeznie kell érvényes, hiteles okmánnyal és a meghatalmazásban rögzített felhatalmazással. A másik alternatíva az ún. távellenőrzés.

Kérdés: Vettem egy telefont, de nem írtunk adásvételit, tönkrement, de a régi tulaj nevén van minden. Neki fizetik ki. Kit illet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adásvételi szerződés nélkül nehéz bizonyítani, hogy a telefon valóban az Öné. Ha a telefon eredetileg a korábbi tulajdonos nevén van és az ő nevére érkezik a készülékkel kapcsolatos kifizetés vagy szervizelés, jogilag őt illetik a készülékkel kapcsolatos jogok. Amennyiben Ön fizetett érte, célszerű lenne utólag is írásban rögzíteni a megállapodást.

Kérdés: Mi a teendő, ha az egyik villany partner szerelő se ér rá, és sürgősen kellene, hogy vissza lehessen kötni az áramot.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben sürgős az áram visszakötése, és a szerződéses partner nem elérhető, a hálózati elosztót (pl. E.ON, MVM, stb.) célszerű haladéktalanul értesíteni. Ők tájékoztatást tudnak adni a szükséges lépésekről és eljárásrendről, valamint a leggyorsabban elérhető szakemberrel is kapcsolatba hozhatják. Az engedély nélküli visszakötés jogsértő és veszélyes is lehet, ezért minden esetben hivatalos úton kell eljárni.

Kérdés: Örökségem legfőbb része egy ingatlan 1/1 része lesz. Örököl 3 fő: a férjem, 2 gyermekem. Azonban végrendeletben megindokolva szeretném kitagadni egyik gyermekemet (semmit nem juttatnék neki), akinek van már gyereke. Kérdés, hogy mit jelent a tv. 7:55. § (3), vagyis az unokám mekkora részt kapna (talán kötelesrészt), és azt a nevére írt házrészben kapná, vagy ki kellene fizetni a részét a többi örökösnek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv 7:55. § (3) bekezdése alapján az örökhagyó által kitagadott gyermek leszármazója (azaz az unoka) kötelesrészre jogosult lehet, kivéve, ha ő maga is kitagadás alá esik. A kötelesrész a törvényes örökrész 1/3-a. A kötelesrészre jogosult kérheti annak pénzben való kiadását. Természetben csak akkor, ha ezt az örökhagyó kifejezetten kérte a végrendeletben vagy életében, ill. akkor (részben vagy egészben), ha a kötelesrészre kötelezett számára ez aránytalan sérelemmel járna.

Kérdés: A szolgáltató földkábelt fog lerakni, csütörtök reggel kezdik. Az összes külterületi fám gyökere sérülni fog. Van köztük nagyon nagy fa is. Állítólag kötelesek az eredeti állapotot visszaállítani, pl. a járdát újrabetonozni. De a megölt fákkal mi lesz? Mennyi egy több mint 50 éves fa értéke? Vagy a több 10 éves rózsák? Vagy a tiszafa, amit még a nagypapám nevelt nekem még életében? És az általunk nevelt gyümölcsfák? Ezeket a károkat miért nem kell megfizetniük? A munkásuk szerint mehetett volna a kábel végig a járda alatt is, akkor kevesebb növényi sérülés lett volna. Csak ez a szolgáltatónak sokba került volna, így a járda mentén ásnak. Szintén a munkásuk szerint akár légkábel is lehetett volna, az egyszerűbb is lett volna, mert pont itt van felettünk a többi kábel is. Nem tehetek semmit a fák érdekében? Lehet kárigényem közterületen? Ha a nagy fa a munkák következtében meghal, és pár hó múlva rádől a házunkra (előző tulaj ültette), az kinek a hibája, lehet e kárigényem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közműcég csak a munkavégzéshez szükséges mértékben jogosult igénybe venni az ingatlant. A keletkezett kárt köteles megtéríteni, különösen a nagy értékű fákban vagy növényzetben keletkezett kár esetén. Kártérítési igénye van, melyet először a szolgáltatónál kell bejelenteni. Amennyiben az egyeztetés nem vezet eredményre, peres úton érvényesítheti a követelését.

Kérdés: 2012-ben megörököltem édesapám útján egy ingatlan 1/4 részét. Az ingatlanon jelzáloghitel volt, és egyéb más hitelek is. 2018-ban édesanyám elhunyt. Visszautasítottam az örökséget. Ezek után az ingatlan 1/4 része az én nevemen volt, a 3/4 része pedig a testvérem nevén. A hiteleket nem fizettük saját vagyonából, mivel a szüleink vették fel. 2023-ban elárverezték az ingatlan 12.000.000 Ft-ért. Ez nem fedezte az egész jelzáloghitelt. A kérdésem arra irányul, hogy ilyen esetben mi történik a fennmaradt jelzáloghitellel és az egyéb hitelekkel? Semmilyen értesítést nem kaptam évek óta a lakcímemre ezzel kapcsolatban. Illetve az árverezés következtében fizetnem kellett volna valamilyen adót vagy árverezési költséget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt már nem kell megfizetnie, mert csak a hagyaték erejéig felel. Az árverezési költséget a végrehajtó levonja a befolyt összegből. Adó nincsen.

Kérdés: Ki szerettem volna adni a lakásom, meg is tekintette egy komoly érdeklődő, aki ígérte, hogy jövő hónapban, 10-én lefoglalózza, és az azt követő hónap 10-én kiveszi. Szerződés tervezetet küldtem neki, de sem ő, sem én nem írtunk alá semmit, pénzmozgás se történt. Sajnos családi ok miatt mégsem tudom kiadni, ezt ma (21-én) közöltem is vele. Nagyon kiakadt, hogy ő már lefoglalózta a költöztetőket, lemondta a szolgáltatókat, és ha nem adom ki, feljelent. Volna-e jogalapja a feljelentésének, mit követelhet rajtam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha bizonyíthatóak a leírtak, akkor a leendő bérlő kártérítési igényt támaszthat önnel szemben (ún. biztatási kár).

Kérdés: Ha fölmondom a szerződést, mennyi időm van elhagyni a lakást, kényszeríthet-e arra, hogy azonnal hagyjam el a lakást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kiköltözés határidejét a bérleti szerződés határozza meg. Amennyiben ez nem szerepel benne, a Polgári Törvénykönyv alapján “ésszerű határidőt” kell biztosítani. A munkáltató csak nagyon súlyos szerződésszegés esetén kényszerítheti azonnali kiköltözésre.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy újrahasznosítani szeretnék textil anyagot és az abból készült dolgaimat eladni. Ehhez milyen papírokra lenne szükségem? Illetve milyen költsége van a vállakozás alapításának?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tevékenység végzéséhez először vállalkozást kell alapítania (egyéni vállalkozás vagy gazdasági társaság). Textil-újrahasznosítás esetén hulladékgazdálkodási engedély is szükséges lehet. A vállalkozás alapításának költségei attól függenek, milyen formát választ. Javaslom, hogy forduljon könyvelőhöz és ügyvédhez az Ön tervezett tevékenysége számára ideális vállalkozási forma kiválasztása és létrehozása érdekében.

Kérdés: Most költöztem új albérletbe, a szerződést időm sem volt átolvasni, a párom intézte az egészet, nem is törődtem az egésszel, lefoglalt a munka. Na de van egy ilyen passzus, hogy minimum 1 évig itt kell laknunk, különben nem kapjuk vissza a kauciót, ilyen létezik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, kiköthető ilyen a bérleti szerződésben. A kaució a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségek biztosítékául szolgál. Amennyiben az abban rögzített 1 éven belül felmondják a szerződést, a bérbeadó visszatarthatja a kaució összegét. Azonban, ha ez az összeg túlzott mértékű (meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát), bírósághoz fordulhatnak annak mérséklésére.

Kérdés: Egy olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, amelyben a jogi megfogalmazást nem tudom értelmezni. Az eset: nagymamának van három gyereke, rajtuk keresztül hat unokája. Nagymama sajátkezű írásos végrendeletet készített, amelyben hat unokájára hagyja a hagyatékát, egy ingatlan felét. Az egyik gyermekétől származó három unoka visszautasítaná az örökrészét, hogy a szülője is örökölhessen.
A kérdés: a jogszabály szerint, ha valaki visszautasítja az örökséget, akkor belép a törvényes öröklési rend. Tehát, ha a három unoka visszautasítja az örökséget, akkor a helyükön (mivel az unokáknak nincs gyermeke) a törvényes öröklési rend szerint “beszáll” a szülő, vagy mivel rajtuk kívül van még három végrendeleti örökös (másik három unoka), egyszerűen csak kiesnének az öröklésből és a hagyaték a másik három unoka között oszlana meg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az unoka mint végrendeleti örökös visszautasítja az örökséget, úgy helyébe a törvényes öröklés szerinti örököse lép, aki ‒ az Ön által leírtak szerint ‒ leszármazók hiányában a 3 unoka felmenője, tehát a szüleik, hacsak a végrendelet másként nem rendelkezik.

Kérdés: A volt főbérlő nem adja oda a saját mosógépemet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a mosógép az Ön tulajdona, és ezt bármilyen módon (számla, tanúk, szerződéses rögzítés stb.) igazolni tudja, a főbérlő jogtalanul tartja azt vissza. Írásban szólítsa fel az ingóság kiadására határidő megjelölésével. Eredménytelen felszólítás esetén polgári peres eljárásban érvényesítheti tulajdonosi jogait.

Kérdés: Kérdésünk az, hogy egy sikkasztás, hamisítás és csalás ügyében tett feljelentést, nem tárgyalnak, csak lesöprik (nálunk ez történt 88 lakásos társasházban), 2021 óta többszöri feljelentésnél 1-szer idéztek be, de csak szóban mondhattuk el, a bizonyítékot nem voltak hajlandók megnézni. Majd jött egy értesítés, hogy elutasítva. Rendőrségről, ügyészségről egyaránt. A házunk csődbe került, a lakók zöme nyugdíjas. Hová fordulhatunk segítségért, mivel ügyvédre nincs pénze a háznak. A jegyzői vizsgálat a mai napig nincs befejezve.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben több éve zajlik hatósági eljárás eredménytelenül, panasszal élhetnek az ügyészségnél, az Országos Rendőr-főkapitányságon, illetve a belső ellenőrzési szerveknél. A sikkasztás és csalás súlyos bűncselekmények, melyeket hivatalból kell kivizsgálni. Kérhetik országgyűlési biztos (ombudsman) segítségét is, illetve kérhetik az állami jogsegélyszolgálat térítésmentes jogi képviseletét.

Kérdés: Munkaidő keretben dolgozom. Kollektív szerződéssel. A munkáltatóm elrendelte a kötelező túlórát hetente 2×12 óra. Megkérdeztem, hogy kifizetik-e, mire a válasz az volt, hogy ha ő úgy akarja akkor nem fogja. “Lecsúsztatja”. Azt szeretném kérdezni, hogy ez így jogilag rendben van-e? Ugyanis én nem “lecsúsztatni “ szeretném, hanem pénzbeli kifizetést szeretnék a munkaidő keret végén. Nem láttam a szerződésben, hogy ilyen opcióm van csak. Az, hogy így előre tudom, hogy nem fogják kifizetni kötelességem túlórázni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyve szerint a rendkívüli munkaidő (túlóra) elszámolása történhet pótlékkal vagy szabadidő kiadásával is. Utóbbit a munkáltató egyoldalúan elrendelheti, de a szabadidőnek arányosnak kell lennie a túlórával. A munkaidőkeret végén minden ledolgozott időt ki kell egyenlíteni. Ha jogsértést gyanít, forduljon a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz.

Kérdés: Szeretném kérdezni, hogy örököltünk a két lányommal a férjem után. Volt egy tartozása, ami már egy behajtó céghez került. Ezt mi hárman örököltük. Mivel a lányaim akkor kiskorúak voltak, én vállaltam el a befizetést. Ez 2018-ban történt. Egy összegben nem tudtam rendezni, így részletfizetést kértem. Ezt tavaly 2024.10.17. sikerült rendezni. Ebben az örökségben volt erdő, rét, nádas. Most szeretnék megvenni az egyik részét. Hogyan tudom letöröltetni az örökségről a kifizetett tartozást.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kifizetett hagyatéki tartozás megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásból törölni kell. Ehhez a végrehajtást kérő (jelen esetben az XXX) írásbeli nyilatkozata szükséges, mely szerint a követelés kiegyenlítésre került. A nyilatkozattal kérheti a földhivataltól a jelzálogjog törlését. A részletfizetésről szóló bizonylatokat, záróegyenleget tartsa meg, és kérje a jog jogosultjától a törlési engedélyt.

Kérdés: Egy munkaügyi pert szeretnék indítani. Egy kölcsönző cég alkalmazásában álltam határozatlan idejű szerződéssel. Kölcsön voltam adva egy cégnek. A szerződés szerint a betöltött munkaköröm: portás, telepőr, egyszerű őr (FEOR 9231), ennek ellenére a gyakorlatban ettől eltérő munkafeladatokat végeztettek velem, így különösen: fagyasztott húsáru kicsomagolása, pastrami hús kibontása. Ezt jogellenesnek tartom. Ezt szóvá tettem többször is, majd megszüntették a munkaviszonyom. Abban kérném a segítségét hogy kaphatok-e jogi orvoslatot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződésben foglaltaktól jelentősen eltérő munkavégzés (ha nem eseti jellegű) a munkáltató részéről jogsértő lehet. Ha a munkaviszony megszüntetése emiatt történt, munkajogi igénnyel élhet, és kérheti a jogellenes elbocsátás megállapítását, illetve kártérítést. A munkaügyi pert három éven belül indíthatja.

Kérdés: Abban kérném szíves segítségüket, hogy megértsem milyen jogok (és akár kötelezettségek) illetik meg az ingatlanomban ideiglenes lakcímmel bejelentett lakótársamat. Amennyiben teszem fel a kapcsolat végleg megromlik, milyen eszközeim vannak ezen lakó eltávolítására (természetesen erőszakmentesen)? Megoldható-e egy egyszerű szóbeli felszólítással vagy mindenképp bírósági, jogi úton történhet, amennyiben a lakó nem kívánja elhagyni az ingatlant? Tehát alapvetően az érdekelne, milyen kockázattal jár ez számomra az ingatlan tulajdonosaként?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ideiglenes lakcím bejelentése nem jelent tulajdonjogot vagy használati jogot. Az eltávolítás attól függ, van-e jogalapja a lakó tartózkodásának (pl. bérleti szerződés, együttélési megállapodás). Polgári peres eljárásban kérheti a bíróságtól az ingatlan elhagyására kötelezést. A kilakoltatást azonban kizárólag bírósági határozat alapján lehet végrehajtatni.

Kérdés: Kaptam ma levelet 1 millió 500 ezer tartozásról. 2007-es tartozás volt, nem volt fizetve rendesen, de utána igen, és évek óta nem kaptam értesítést. Jogos a követelés, alap töke tartozás 190.000 Ft.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egy 2007-ben keletkezett követelés csak akkor érvényesíthető, ha annak elévülését valamilyen cselekmény (pl. részletfizetés, elismerés, felszólítás) megszakította. Az elévülési idő polgári követelés esetén főszabály szerint 5 év. Ha az elmúlt 5 évben tehát Ön fizetett, vagy bármilyen cselekmény történt a tartozás kapcsán, az elévülés megszakadt. Az összeg nagyságának jogosságát csak a részletes dokumentáció ismeretében lehet megítélni. Ha vitatja a követelést, írásban kérje az elszámolást.

Kérdés: Szeretném kérdezni, kihez forduljak, ha a fiam lemond rólam, az anyjáról? Együtt lakunk a saját házában.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a fia lemond az Önnel való kapcsolatáról, annak nincs automatikus jogi következménye. Amennyiben a ház a fia nevén van, és Ön ott lakik, a lakhatásának jogalapját (haszonélvezet, használati megállapodás) érdemes tisztázni. Ha nem rendelkezik írásos megállapodással vagy használati joggal, jogi eljárás nélkül is felszólíthatja Önt a kiköltözésre. Amennyiben viszont Ön tartásra szorul, a fiának a Polgári Törvénykönyv alapján kötelessége ennek biztosítása, ha érdemtelenség nem áll fenn.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy Horvátországban foglalt apartmanba bement a tulajdonos, amikor nem tartózkodtunk ott, Jogsértést követett el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.

Kérdés: Bejárati udvari (3 lakásos ház) kulcsát és az egyik lakás kulcsát adtam oda a barátomnak a bejövetel segítésére. Barátom elhunyt, a családot nem ismerem. Hogyan milyen hatósági segítséggel kaphatom vissza a kulcsokat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben elhunyt barátja birtokolta a lakáskulcsot, és a hozzátartozókkal nem tud kapcsolatba lépni, javaslom, hogy első lépésként tegyen bejelentést a helyi rendőrkapitányságon. A hatóságok segíthetnek az örökösök beazonosításában. Ehhez szüksége lesz a kulcsokhoz való jogosultságának (pl. tulajdonjog, bérleti jog) az igazolására is. Ezen túlmenően zárcsere is indokolt lehet a későbbi viták, félreértések elkerülése végett. A zárcsere költsége Önt terheli.

Kérdés: Kérdésem: a munka elvégzését követően mennyi ideig követelhetem a 2024. júliusi 5 napos alkalmi munkámért járó jövedelmemet? Statiszta munka volt, a munkáltató egyetlen napot jelölt meg 2024. októberében a pénz felvételére, amikor nem tudtam azt átvenni, és most azt mondja, hogy már nem jár, és nincs is meg az a pénz.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A követelését 3 évig érvényesítheti, feltéve, hogy nem történt elévülést megszakító jognyilatkozat vagy részletfizetés, ami megszakítja az elévülési időt. Ha a kifizetés módját önkényesen korlátozta a munkáltató, ez nem mentesíti őt a fizetés alól. Írásban követelje a munkadíjat, nemteljesítés esetén pedig fizetési meghagyással élhet.

Kérdés: Férjem 36 éves munkaviszonyal rendelkezik. Sajnos februártól táppénzre kényszerült, ami elérheti az 1 évet is. Betegsége visszafordíthatatlan, olyannyira, hogy a munkáltató nem engedi dolgozni. Azt javasolják hogy indítsuk el a leszázalékolást. 1 év után a munkáltató, ha elküldi, járna neki a végkielégítés, viszont ha ez alatt a pár hónap alatt sikerül leszázalékoltatni, félő hogy ezzel elesne ettől a pénztől. Ebben kérem tanácsát, mit tegyünk? Jelenleg még csak 59 éves, nyugdíjazásra sajnos nem jogosult.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a férje egészségi állapota miatt alkalmatlan a munkavégzésre, a munkáltató rendes felmondással megszüntetheti a jogviszonyt, ami végkielégítéssel jár. A leszázalékolás nem zárja ki ezt automatikusan, de ha a munkaviszony nem munkáltatói felmondással szűnik meg (pl. saját kérésre), a végkielégítés elmarad. Célszerű a munkáltatóval egyeztetni.

Kérdés: Kellékszavatossággal kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Februárban vettem egy használtautó kereskedésben 5 millió forintért egy autót, amiben valószínűleg már akkor meg volt hibásodva a klíma. Mivel akkor körülbelül 2-3 hónapig nem kellett használni a klímát, ezért később derült rá fény, hogy baj van vele. Mint kiderült, több százezres tételről van szó. Felvettem a kapcsolatot a kereskedővel, aki természetesen nem volt együttműködő. Mit javasolnak ezügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Használt autó vásárlásánál a vevőt 2 éven belül megilleti a kellékszavatossági igény, hacsak nem állapodtak meg ennél rövidebb időben, de az akkor sem lehet 1 évnél rövidebb. A klíma rejtett hibáját a kereskedő köteles orvosolni, ha az már az eladáskor fennállt. Írásban szólítsa fel a hibák kijavítására, ha ez nem történik meg, fogyasztóvédelmi panasszal vagy perrel élhet! Kérjen szakértői véleményt is!

Kérdés: Tartozás követelése.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Önnek követelése van valakivel szemben, és az nem teljesül, elsőként fizetési felszólítást érdemes küldeni. Ha ez nem vezet eredményre, fizetési meghagyásos eljárást vagy pert indíthat. A követelés 5 év alatt évül el (általában), de a részletek az ügytől függenek.

Kérdés: Még 2023-ban édesanyám testvéremnek ajándékozta (holtig tartó haszonélvezettel) a szülői ingatlan 50%-át, majd testvérem ebből 2 hónapon belül 25%-ot továbbajándékozott a feleségének. Az ügylet több szempontból is gyanús (kötelesrész, színlelt jelleg, vagyonkimentés): A teljes anyai vagyon az ingatlan 50%-a volt, amit még életében elajándékozott („előöröklés”) én mint gyermek, ki lettem zárva a hagyatékból (semmilyen vagyonelem nem maradt). Az ügylet célja láthatóan az volt, hogy jogilag kizárják a kötelesrész alapját, miközben az ajándékozottak tovább használták az ingatlant, ahogy az ajándékozás előtt is tették. Az ajándékozott (testvérem) évek óta az ingatlanban él feleségével, gyermekeivel (nem volt joghatás). Anyám nyugdíjas, fájdalomcsillapítókat szed és oxigénmaszkban alszik (COPD betegség). Az ingatlan osztatlan közös tulajdon, a másik fele apámé (“közös háztartás”). Milyen lehetőségeim vannak az ajándékozás megtámadására és kötelesrész követelésére?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ajándékozás az örökhagyó halála előtt 10 éven belül történt, a kötelesrész alapjába beleszámít. Az ajándékozási szerződés akkor lenne megtámadható, ha tévedés, megtévesztés, fenyegetés hatása alatt köttetett.

Kérdés: Tanúként idéztek egy 3 éve indult kábítószeres ügyben. Akkor elterelésen vettem részt fogyasztóként, az ügy lezárult. Most újra tanúként idéztek, mert a főügy még nem zárult le. Korábban vallottam, hogy a vádlottól 2-3 alkalommal vásároltam marihuánát. A vádlott azóta azt állítja, hogy ő nem adott el nekem, és azt is, hogy kristály nevű drogot fogyasztottam vele, ami nem igaz. Félek, hogy tanúból vádlottá tehetnek, pedig nem árultam.Bár ezt eddig nem is állították. De mindenre képesek. Érzelmileg nehéz helyzetben vagyok: elvesztettük a kisbabánkat, gyászoltam, 5 gyereket nevelek. Kérdéseim: 1. Lehetséges, hogy tanúból vádlott leszek? 2. Mit mondjak, ha azt állítják, hogy én árultam? 3. Mondhatom-e, hogy „Fent tartom a korábbi vallomásomat.”? 4. Érdemes ügyvédet fogadni tanúként? 5. Beadhatok-e írásos magyarázatot a bíróságnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! 1. Elvileg lehetséges, hogy tanúból vádlottá válik, ha bűncselekményre utaló adatokat tár fel a nyomozás Önnel szemben. 2. Tagadja, ha nem igaz, hogy árult volna. Ha nincs bizonyíték, nem valószínű, hogy felelősségre vonják. 3. Igen, mondhatja, hogy „fenntartom korábbi vallomásomat”. 4. Igen, tanúként is érdemes ügyvédet fogadni. 5. Beadhat írásos nyilatkozatot is a bíróságra, amit csatolnak az ügy irataihoz, de erről szintén érdemes ügyvéddel egyeztetni.

Kérdés: Feleségem édesanyja 2014-ben átíratta az ingatlanát a feleségemre. Erről a testvére is tudomással bír. Az ingatlan tulajdonnal járó minden költség + biztosítás ettől kezdve a feleségem költsége lett. Édesanyja 2023. év elején elhunyt. Egyéb ingó és ingatlan hiányában hagyatéki eljárás nem volt. A temetést, a sírhelyet egyedül a feleségem finanszírozta. Az ingatlant nemrég értékesítette, jelenleg a jogi eljárások futnak (önkormányzat). Kérdésem, hogy jár-e köteles rész vagy bármilyen jogi vitákra kell-e számítanunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A felesége testvére jogosult kötelesrészre, amelybe az ajándékozások is beleszámítanak, ha 10 éven belül történtek. A kötelesrész iránti igény 5 év alatt évül el, tehát az örökhagyó halálától számított 5 éven belül élhet vele a felesége testvére. A kötelesrész mértéke annak 1/3-a, ami a jgosultnak mint törvényes örökösnek jutna.

Kérdés: A biztosított halála esetén a kedvezményezettnek kell-e az összeg után adóznia?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapvetően az szja-fizetési kötelezettség attól függ, hogy a biztosítási összeghez való hozzájutás keletkeztet-e bevételt a kedvezményezett számára, azonban ez függ a biztosítás típusától, a biztosítási jogviszony egyéb részleteitől, továbbá változó az egyes esetekben az is, hogy a biztosítási összeg mekkora része után kell szja-t fizetni. Tehát a kérdés részletesebb megfogalmazása szükséges, ill. érdemes a biztosítóval vagy adótanácsadóval egyeztetni.

Kérdés: A feleségem bölcsődében közalkalmazottként dolgozik. 2025.10.12.-én tölti be a 65. életévét, tehát öregségi nyugdíjra jogosulttá válik. Az önkormányzat négy hónap felmentési időt adott neki. Ezt azonban nyugdíjba vonulása után veheti ki. A négy hónapból kettőt le kell dolgoznia. Kérdésem a következő: 65. életévét betöltött nyugdíjas kötelezhető-e munkavégzésre? És ha már betöltötte a 65-öt, akkor mi alól akarják felmenteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feleségét nem kötelezhetik munkavégzésre, ha a nyugdíjra jogosultság feltételei fennállnak, és bejelentette nyugdíjba vonulását. A felmentési idő célja épp az, hogy mentesítse a munkavégzés alól, tehát a nyugdíjba vonulást megelőzően adható csak ki.

Kérdés: 4 éve elhunyt édesanyám, 22 éve felvett hitelét akarják behajtani rajtam. Az iratok szerint 2013-ban került a követelés az adósságkezelő céghez, ők tudomásom szerint édesanyámat nem keresték 2021-es haláláig, sőt az akkori kezesét és élettársát sem keresték soha az elmúlt 12 évben, pedig ő még él. Engem sem kerestek soha korábban. Behajthatják ezt így? Mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Örökösként csak az örökség értékéig felel az elhunyt tartozásaiért. Ha nem örökölt semmit, nem kötelezhető. Azonban jelen esetben felmerül az elévülés, ami pénzkövetelés esetén 5 év. Az elévülés megszakadása és egyéb részletek miatt javasolt ügyvédhez fordulni.

Kérdés: Vettünk egy nagyértékű laptopot, melyre kiterjesztett garanciát is kötöttünk törés esetére, ez az eladó szerint azért éri meg, mert így csak a javítás 10%-át kell kifizetni. Júni. 26-án a készülék képernyője betört és még aznap be is vittük. Ekkor ismét tájékoztattak, hogy a javításért a szerviz kérheti a javítás 10%-át, és legfeljebb 30 napot vesz igénybe, valamint házhoz mennek a készülékért. Teltek a hetek és semmi nem történt, 2 és fél hét után telefonáltunk, akkor a szervizhez irányítottak minket, azonban a szerviz azt mondta, hogy szállítást nem vállalnak, az az üzlet feladata, visszahívtuk az üzletet, és akkor tájékoztattak, hogy egy e-mailre nem válaszoltunk, ezért nem történt semmi, csak nekünk erről az üzletben nem mondtak semmit, ami ekkor spam mappába ment, amiről értesítés sem érkezik. Később, mikor már a szerviznél volt a laptop felhívtak, hogy a javítás 33%-át kell kifizetni, ekkor telefonáltunk felháborodva, annyi volt a válasz hogy a szerződésben 33% van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a szerződésben 10% szerepelt, és az eladó ezzel ellentétes tájékoztatást adott, megtévesztésre hivatkozva panaszt tehet a fogyasztóvédelmi hatóságnál. Az Ön levelezőrendszerének biztonsági beállításaiért, azaz az üzenet spam-mappába érkezéséért az eladó nem vonható felelősségre.

Kérdés: Ha van részesedésem egy házban, akkor ki tudnak rakni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tulajdonostárs nem rakható ki önkényesen. A használat módját megegyezés hiányában bíróság rendezheti. Vagyoni elszámolásra és közös tulajdon megszüntetésére is van lehetőség.

Kérdés: Édesapám 2019-ben hunyt el, 1/2 tulajdonban az övé volt a családi házunk, ahonnan én és a bátyám is elköltöztünk már. A hagyatéki tárgyaláson ugye maradt édesanyámnak az 1/2 része, de a másik fele feleződött volna köztem és a bátyám között, amiről úgy döntöttünk szóban, hogy legyen az anyánké, hogy ne legyen bonyolult bármilyen papírmunka, ha esetleg eladásra kerülne a ház. Tehát anyámé lett 1/1, ha másképp nem rendelkezik, akkor a halála után lennék jogosult a ház felére. Nos, azóta édesanyámmal nekem nagyon megromlott a viszonyom, bátyámat viszont az egekig magasztalja. Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e esélyem “behajtani” az engem megillető részt vagy simán megteheti, hogy a bátyámra hagy mindent?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bátyjára hagyhatja, de abban az esetben is megilleti önt 1/6-od ingatlanrész, mint kötelesrész.

Kérdés: Édesapám halála után 1/3 arányban örököltünk egy nyaralót (50% anyukámé, 1/3-1/3-1/3 a három testvéré). Ha hárman szeretnénk felújítani a házat, milyen mértékben változtatja meg az örökösödési illetéket az édesanyánk utáni rész szempontjából?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az egyenesági rokonok közötti öröklés illetékmentes.

Kérdés: Most szeretném beadni a válást, a férjemnek évek óta családos nő a szeretője. Engem teljesen kikészített. Dolgozni nem tudok, mert ő szállít, éjjel indul, délelőtt jön, közös kislányunk 12 éves, mellette mikor tudnak találkoznak. Amik a birtokomban vannak írások, pl. a nője felbujtotta, hogy miért nem ver már pofán, a többit, amit láttam, azt inkább nem írom le, amiket küld neki. A ház az ő nevén van, azt mondta, hogy a bíróság úgysem fog úgy dönteni, hogy kapjak belőle 14 év házasság után. Egy ilyen apának, aki lepasszolja az édesanyának a gyereket (mint ahogy most is), hogy kórházban voltam. Mindig ott volt, ahol a nője dolgozik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bíróság minden válás során egyedileg vizsgálja a vagyoni helyzetet és a gyermek érdekeit. A házasság ideje, a gyermeknevelés és a házastárs magatartása is számít többek között. A bíróság a bontóperben dönt a házastársi és gyermektartásról, valamint a közös lakás használatáról is. A gyermek elhelyezésénél a bíróság a gyermek jólétét és mindkét szülővel való kapcsolatát is mérlegeli. Konzultáljon ügyvéddel a perindítás érdekében!

Kérdés: Vérszerinti testvérem meghatalmazással és a megfelelő papírjaimmal ki tudja venni a bankból az örökölt pénzem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben testvére megfelelő (közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt) meghatalmazással rendelkezik, elvileg felveheti az összeget az Ön nevében. A bank azonban jogosult további biztonsági követelményeket támasztani. Javaslom, érdeklődjön az adott pénzintézetnél.

Kérdés: A kérdésem az lenne, ha közös tulajdonban van egy ingatlan, de a másik tulajdonos beköltöztet valakit akaratom ellenére, hogy tudok eljárni az ügyben, hogy anyagi kár ne érjen engem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bárkit beköltöztethet a másik fél, int ahogyan ön is. A közös tulajdon megszüntetését is kérheti bírói úton.

Kérdés: Albérletben élünk és az előző télen havi rendszerességgel 100-150 ezer forint kifizetése mellett is felhalmozódott 870 ezer többlet gáztartozás. A lakás hiányosságai miatt. Szigetelés hiánya, a rossz ablakok, a régi kazánrendszer. Erről minket a tulaj beköltözéskor nem tájékoztatott. Most nemrég kijött az éves elszámolás, ami miatt ő megtartja a kauciónkat (460 ezer) és be akarja hajtani rajtunk az ezen felüli összeget egyben. A kérdésem az lenne, hogy jogi úton mi tudunk-e tenni bármit, amivel bizonyítjuk, hogy önhibánkon kívül keletkezett ez és megtagadjuk a kifizetését?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a lakás műszaki hibái miatt keletkezett a többletfogyasztás, és erről nem tájékoztatták előzetesen, akkor a tulajdonos felelőssége is felmerülhet. Érdemes energetikai szakértői véleményt beszerezni, és jogi úton vitatni a kaució visszatartását, illetve a tartozás behajtását.

Kérdés: Május végén a férjemmel megnéztünk egy ingatlant, csok+-szal szerettük volna megvenni, aminek a feltétele a 80 nm alap hasznos terület megléte. Ekkor azt mondta nekünk az ingatlanos, hogy minden rendben, megvan a négyzetméter, már a bankkal egyszer le lett futtatva, mindent rendben találtak, eztán volt a szerződéskötésünk. Majd utólag, mikor kiment az értékbecslő megállapította, hogy sajnos nincs meg csak 71 nm, így a felvenni kívánt hitelt elutasította a bank. Azóta többször kimentünk a házhoz és először csak a wc vizesedett, aztán legutóbbi alkalommal már az egész házban mindenhol vizesedett a fal, a szobákban is alulról kb. derék magasságig, ezt jeleztük is az eladónak, akinek annyi volt erre a válasza, hogy a szellőztetés végett vizesedik az összes fal. Összeségében mi nem írtuk alá a szerződést, se a négyzetméter nem stimmel, illetve a vizesedésnek se volt nyoma még a szerződéskötéskor. Van bármi esélyünk arra, hogy elálljunk a szerződéstől és a foglalónkat visszakapjuk az előleggel együtt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján megtévesztés gyanúja merülhet fel, mind a hasznos alapterület, mind a vizesedés elhallgatása miatt. Ha bizonyítható, hogy ezek a körülmények a szerződéskötéskor nem voltak ismertek, és lényegesen befolyásolták volna a döntésüket, akkor a szerződéstől való elállás és a foglaló, illetve előleg visszakövetelése jogalapot nyerhet. Javasolt ügyvéd bevonása.

Kérdés: Hárman örököltünk édesapám után, harmadik fél nem hajlandó semmire. A bankban hárman kell megjelenni, így nem tudjuk átvenni az örökséget, elvész a pénz.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem kell közösen megjelenniük, ez tévedés. A hagyatéki végzés ismeretében tudja a bank az összeget szétosztani, az nem fog elveszni.

Kérdés: Több mint 10 évig dolgoztam megszakítás nélkül ugyanazon a munkahelyen futárként. Kirúgtak, mert érkezett rám panasz. Ezek alapján érdekelne, hogy jár-e nekem végkielégítés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy rendes vagy rendkívüli volt a felmondás, illetve mi volt annak az indokolása. Ha azzal nem ért egyet, bírósághoz fordulhat, ahol a munkáltató köteles bizonyítani.

Kérdés: Nagyon elvagyok keseredve, mert egy gyermekotthonban dolgoztam évekig, és egy volt munkatársam, aki megvádolt engem, hogy nyitva hagytam a gyógyszeres szekrényt. Fotó van a nyitott szekrényről, de más is úgy hagyhatta, és rám fogta, hogy pszichiátriai kezelés alatt állok, mert tavaly nyáron rosszul lettem, és a másik otthonba már nem mehettem vissza. De orvosilag, papírral tudom bizonyítani dolgozhattam a befogadó otthonban. És azzal is megvádolt, hogy amikor átöltöztem az irodában, akkor a gyerekek engem néztek, és hogy melltartóban voltam. Ez úgy igaz, hogy a szekrényajtót magamra húztam. Egy kolleganő, aki hírtelen felmondott, én már a felmondásom letöltöttem, ez a kolléganő egy volt dolgozó férfi kollegának átadta, és most mocskol engem, és az igazgatónőt. Milyen következményei lehetnek ennek a zsarolásnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben valótlan, sértő állításokat tettek Önre nézve, amelyek becsületcsorbítóak, feljelentést tehet rágalmazás vagy becsületsértés miatt. Emellett, ha ez a munkáját veszélyezteti, munkaügyi pert is indíthat sérelemdíj vagy kártérítés iránt. Javasolt a bizonyítékokat (tanúk, dokumentumok) összegyűjteni. Fontos, hogy az eljárást 1 hónapon belül szükséges megindítania.

Kérdés: 2022-ben házasodtunk össze a férjemmel, utána nekem ajándékozta az ingatlan felét, amiben élünk már 20 éve, 2023-ban írt végrendeletet, amiben a ház ráeső részéből csak az ő előző házasságából született gyerekei kapnak részt, én nem. A kérdésem az lenne, ha hatályba lép a végrendelet és ők azt akarják, hogy fizessem ki őket, akkor nekem ki kell fizetnem a részüket vagy nekik kell kifizetniük engem. Vagyis keresnem kell lakást, mert nekem nincs annyi pénzem, hogy kifizessem őket. Muszáj lesz eladni az ingatlant, ami olyan sokat jelent nekem érzelmileg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A másik felet nem kötelező kifizetni, azonban indíthatnak peres eljárást a közös tulajdon megszüntetése céljából.

Kérdés: Közel egy hete beküldtem Önöknek a fenti témában a kérdéseimet, de a fórumon nem találom a válaszukat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A határozat kézbesítésére főszabály szerint 60 napos ügyintézési határidő vonatkozik, azonban ez nem jogvesztő határidő, az ezen túl kézbesített határozat is érvényes. Minden kérdésre válaszolunk, sajnos az egy hetes válaszadás csak általánosságban biztosítható.

Kérdés: A várandósságom kiderülése után vallotta be a párom számomra, hogy házasságot kötött a kapcsolatunk alatt egy másik nővel annak érdekében, hogy hitelt tudjanak felvenni. Ez a házasságkötés több, mint 1 éve történt, számomra pedig 5 hónapja derült ki. Ígérgette, hogy be fogja adni a válókeresetet, és állítása szerint ezt már meg is tette, de ezzel kapcsolatban számomra semmilyen kézzel fogható bizonyítékot nem tud mutatni. A baba hamarosan megszületik. Nekem meglehetősen nagy stresszt okoz az egész helyzet. Apasági nyilatkozat aláírása után automatikusan közös lesz a szülői felügyelet? Van lehetőségem arra, hogy a fentiekre tekintettel a kizárólagos felügyeleti jogot én gyakoroljam az újszülött gyermekem kapcsán, ha a születéséig a kapcsolatunk meg is szakad? Milyen lehetőségeim vannak arra, hogy ebből a bizonytalan helyzetből (ami a babaára is és rám is károsan hat) úgy lépjek ki, hogy a baba jogai és biztonsága ne sérüljön?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az apasági nyilatkozat megtörténik, automatikusan közös lesz a szülői felügyeleti jog. Azonban a gyermek érdekeire hivatkozva kérheti annak kizárólagos gyakorlását (pl. ha az apa alkalmatlan a gyermeknevelésre). Erről a bíróság dönthet.

Kérdés: Vas megyében lett vásárolva egy telek, amely az én saját megtakarított pénzemből lett kifizetve. Viszont az én tudtom nélkül az apám az öcsém nevére íratta. Holott őneki két forintja nem volt benne, sem pedig az öcsémnek, mert akkor ő még kiskorú volt. Az üres telek megvásárlása után évekkel később az édesanyám örökségéből eladott ingatlan árából lett ráépítve egy félig sem kész ház. Nekem még 2025.08.10.-ig van rajta tartózkodási lakcímem. Utána pedig az öcsém eladja a szomszédnak. A vételkor, ha én nem adtam volna oda a megtakarított pénzemet, akkor most semmilyen ingatlan nem került volna az öcsém nevére. Másrészt pedig édesanyám örökségéből származó pénzből lett a lakóépület elkezdve. Tehát akik nyerészkedni akarnak rajta, az öcsém és az apja, nekik egy fillérje sincsen benne. Az lenne a kérdésem, hogy mivel én adtam pénzt a telekvásárlásra, valamilyen jog megillet-e, illetve beleszólhatok-e az eladásba. Arról nem is beszélve, hogy legalább 15 évig rendben tartottam.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem szólhat bele.

Kérdés: Édesapám tegnap elhunyt, daganatos betegsége volt, mellette alkoholfüggőség. 1 héttel halála előtt ajándékozási szerződésben egy ismerősének adta az ingatlanját, aki nem hozzátartozója. Aznap beszéltem vele, előtte sok évig nem, viszont az ismerős igen (munkáltatója volt.) Van-e esély, ha a szerződést megtámadom, az alkohol és betegség miatt nem beszámíthatóságra hivatkozva? Valamint a jóerkölcsbe ütköző szerződésre alapozva?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ajándékozási szerződés idején az elhunyt fél beszámíthatósága – például betegség vagy alkoholprobléma miatt – korlátozott volt, illetve, ha a szerződés jóerkölcsbe ütközhet (pl. kihasználta az ajándékozó állapotát), lehetőség van annak bírósági megtámadására. A siker esélyét orvosi dokumentáció nagyban befolyásolja. Javaslom, hogy egyeztessen ügyvéddel.

Kérdés: “Ptk.6:59. § (1) szerint a felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet.” Újlengyel településen az önkormányzat olyan korlátozást vezetett be, hogy vásárlás előtt a vevőjelöltnek kötelező megjelennie a képviselőtestület előtt, jövedelemigazolást bemutatni, amivel igazolja, hogy legalább egy éve folyamatos munkaviszonya van, és legalább a minimálbért megkeresi. Köteles válaszolni a testület kérdéseire. Ez teljesen abszurd. Senki nem fog így érdeklődni az ingatlan iránt, és nem csak alapjogokat sért, de az ingatlan értékét is durván leveri. Mit tudok tenni? Érdemes-e perelni az önkormányzatot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv valóban biztosítja a szerződési szabadságot, azonban egy viszonylag friss, 2025. július 1-jén hatályba lépett jogszabály (2025. évi XLVIII. törvény a helyi önazonosság védelméről) alapján az önkormányzat rendeletben korlátozhatja az adott településre való beköltözés feltételeit például szociális vagy közösségi célból. Az említett törvény lehetőséget ad a településen ingatlant vásárolni szándékozó személyes meghallgatására is. Tekintettel arra, hogy ez egy új szabályozás, nincs kialakult joggyakorlata, így érdemes esetleg az Ön által említett indokokkal írásban kifogásolni az önkormányzati rendelet ezen rendelkezését, arra hivatkozással, hogy ez aránytalanul megnehezíti az ingatlan eladását, és szükségtelen mértékben korlátozza a szerződési szabadságot, azonban ennek eredményessége ‒ a fent említett okok miatt ‒ nem prognosztizálható.

Kérdés: 20 év után lejárt az önkormányzati bérleti szerződésünk, most volt egy lakásügyi rendeletváltozás, amiben feltételeket szabtak az új szerződés megkötésével kapcsolatban. A feltételek közt szerepel pl., hogy a lakbér összegének háromszorosa kell legyen a nettó keresetem havonta. Nyilatkozatot kell tenni, hogy vállalom az új emelt lakbér összegét és az megfelel a nettó kereset háromszorosának. Ezt egy kérvénnyel be kell adni szept. 30-ig és utána bírálják el, megfelelek-e, itt lakhatok-e 20 év után vagy sem. A probléma az, hogy egy olyan lakbér összegéről kell nyilatkozatot tegyek, hogy vállalom, amit nem ismertettek. Csak ismertették, hogy négyzetméterenként 900 Ft-ról 1800-ra emeli az összeget, de ehhez még rájöhet 4x +5% (ami nem világos miért is), tehát ezáltal még nem ismerem a pontos összeget, a leírtak szerint azt majd a szerződéskötéskor ismerteti. Ráadásul a lakásrendelet szerint 2026.01.01-től lép életbe ez az emelkedés, de a 2024. évi jövedelemigazolás kell a kérvényhez. Meg szeretném kérdezni, hogy megteheti-e ezt az önkormányzat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az önkormányzat jogosult rendeletben meghatározni a bérleti szerződés feltételeit, beleértve a jövedelmi minimumot is. Ugyanakkor nem várható el Öntől olyan nyilatkozat aláírása, amely konkrét összeg nélkül kötelezi magát. Javaslom, hogy kérjen írásban pontosítást az összeg azon részéről, amelynek kiszámolása a leírták alapján bizonytalan, nem világos, és csak az írásbeli választ követően tegye meg nyilatkozatát.

Kérdés: Gyanítom, hogy valaki bejár a lakásomba. Régebben megjelöltem a bejárati és a szobaajtót, de mire visszatértem a papír a földön volt. Lecseréltem a zárat, most nem olyan feltünő, hogy bejárnának, de minden nap elromlik valami. Ez egy régi építésű panel lakás. Két éve vettem, és még nem tudtam felújítani, de nem is tartózkodtam itt, külföldön dolgoztam. Hívtam a 112-t, azt tanácsolták menjek be a rendőrségre. Hogy tudnám bizonyítani a gyanúm a rendőrségen? Néha az az érzésem, követnek. A 2010-es rendszerváltásnál feljelentettem egy református papot. Kérték vonjam vissza a feljelentést, visszavontam, de azóta rengeteg negatív dolog ér. Meg szeretnék győződni, van-e összefüggés a feljelentés és a mostani történet között?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben alapos a gyanú, hogy valaki illetéktelenül behatol a lakásába, célszerű bejelentést tenni a rendőrségen. A bizonyítás érdekében jogszerűen felszerelt biztonsági kamera vagy riasztórendszer segíthet. Fontos, hogy a kamera ne rögzítsen közterületet vagy más magántulajdont engedély nélkül. Amennyiben igényli, segítünk.

Kérdés: Van egy 22 éves lányom, akit 2023. májusában láttam utoljára. Akkor mentem ki külföldre dolgozni. 2023. októberben jöttem vissza. Nem tudtam elérni semmilyen formában. Hívtam a munkahelyén, kaptam egy üzenetet, hogy ne zaklassam. Azóta csak üzeneteket kapok tőle. Azt szeretném megtudni nem vonták-e gyámság alá, és ha nem is akar velem találkozni, akkor legalább telefonon szerettem volna beszélni vele,. Hívtam a 112-t, azt mondták köröztessem, mint eltűnt személyt, de valószínűleg kapok 3 sort, melyben közli, hogy nem akar velem találkozni. Nem tudom, mit tehetnék ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a lánya nagykorú, önállóan dönthet arról, hogy tartja-e a kapcsolatot Önnel. Gyámság alá csak kiskorúsága idején lehetett volna helyezni, ha a lányával a kapcsolata még ekkor szakadt meg, akkor áll fenn csak ez a lehetőség, de ennek tényéről kizárólag gyámhatósági döntés alapján lehet információt kapni. A rendőrség jogosan utasította el az eltűnt személyként való körözés iránti kérelmet, ha a lánya jelezte, hogy életben van, és nem kívánja a kapcsolatot. Jogilag nincs mód arra, hogy ilyen esetben kikényszerítse a kapcsolatot.

Kérdés: Közös tulajdonban lévő telken az egyik tulajdonos (11% tulajdonjogú) tartozása miatt terhelés van, földhivatalnál végrehajtói bejegyzés található. A többi tulajdonost nem értesítették a bejegyzéssel kapcsolatban. Jogilag ez helytálló? A terhelés mértéke nagyobb, mint az ingatlan piaci értéke. Mit tehet a többi tulajdonos?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, helytálló. A többi tulajdonost ez nem érinti, mert árverés esetén csak a 11 %-os rész kerül kiírásra. Az árverésen a többi tulajdonos ún. előárverési joggal rendelkezik.

Kérdés: Ingatlant szeretnék vásárolni. A teljes vételárat én, mint szülő fizetem. Az ingatlant saját nevemre és felnőtt gyermekem nevére szeretném íratni fele-fele arányban. Megoldható, hogy az adásvételi szerződésben rögzítjük, hogy a teljes vételárat én fizetem, és 50%-ot a gyermekemnek ajándékozom, és a teljes ingatlanra engem, mint szülőt haszonélvezeti jog illet? Mi után kell illetéket fizetnem? Az egész vásárlás után, vagy csak az én részem után? Az ajándékozás tudtommal illetékmentes. A vásárolni kívánt ingatlan értéke: 10.500.000 Ft. Számszerűen mit fizet a szülő és mit a gyermek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az adásvételi szerződésben lehetőség van arra, hogy a teljes vételárat a szülő fizesse meg, és egyidejűleg ajándékozás történjen a gyermek javára a tulajdoni hányad tekintetében. Az ajándékozás és a haszonélvezeti jog alapítása – egyenes ági hozzátartozók között – valóban illetékmentes. Egyedül Önnek kell adott esetben vagyonszerzési illetéket fizetni az ingatlan után.

Kérdés: Osztatlan közös tulajdonról van szó. A saját részében van a szomszéd villanyórája is. Kötelezhető-e, hogy a saját tulajdonára szereltesse át a mérőórát? Ugyanis én el szeretném adni a házat, de így nem tudom. A szomszéd pedig nem hajlandó erre pénzt költeni. Mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szomszéd villanyórájának az Ön tulajdonában álló ingatlanrészben történő elhelyezését Ön nem köteles tűrni, különösen, ha ez akadályozza a tulajdonával való rendelkezési jogát. Kérheti, hogy a másik tulajdonos a saját részére helyezze át az órát, és ha ezt nem teszi meg, birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet a jegyzőnél vagy bírósági úton kötelezheti.

Kérdés: Foglaltam egy oldalon jegyeket és meghamisítottam, egy kis pénzért cserébe. 10 ezer Ft-tal többet kértem érte, mert elegem volt, hogy mindig velem foglaltatnak jegyet. Most az egyik nő kéri az eredeti számlát, mert kárigényt akar benyújtani, mivel ő felvitt egy nagyobb bőröndöt és azt hitte oda-vissza kifizette, de vissza is kifizettették vele. Ehhez kéri az eredeti számlát. Hülye voltam, tudom. De most félek, hogy komoly bajba kerülhetek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A repülőjegyekkel kapcsolatos hamisítás szabálysértés vagy bűncselekmény lehet (különösen, ha okirattal történt visszaélés), és a pénz felárként történő beszedése csalásként is értékelhető. Az eredeti számla kiadása esetén az Ön cselekménye lelepleződhet, és a másik fél (vagy a légitársaság) feljelentést tehet. A bűncselekmény súlyossága a kár mértékétől függ.

Kérdés: Egy nagy hajótársaságnál (kelet-európai képviselet) egyénileg foglaltam egy utat fix időpontra. Majd a hajótársaság ezt az időpontot lemondta. Az első időpontra foglalt repülőjegyek, szállásfoglalások ezáltal érvényüket vesztették, sajnos át kellett foglalni. A hajótársaság a felajánlott új időpontokat is plusz költséggel adta el, nem azon az áron, amit elsőre foglaltunk. Mi tudok tenni kitől kérhetek kártérítést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az utazási időpontot a hajótársaság egyoldalúan módosította ‒ hacsak erre a szerződés lehetőséget nem adott ‒ az utazási szerződés meghiúsult, így az ebből eredő kárért (pl. új repülőjegyek, szállás) a hajótársaság felelős lehet. A kártérítési igényt elsőként írásban kell bejelenteni a társaságnál, majd – ha nem teljesítik – békéltető testülethez vagy polgári bírósághoz fordulhat. Kérdés tehát, hogy az utazás milyen feltételekkel lett lefoglalva, továbbá az is, hogy melyik ország joga irányadó.

Kérdés: Férjemmel, aki beteg az ő kiskorú gyermeke nevén lévő házban lakunk. Neki erre haszonélvezeti joga van. Kérdés az, ha ő meghal, engem és az ingóságaimat védi-e bármi?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a ház, amelyben élnek, a férje kiskorú gyermekének tulajdona, és férje csak haszonélvezeti joggal rendelkezik, úgy az ő halála esetén az Ön használati joga megszűnik. Ingóságait azonban nem lehet jogszerűen visszatartani. Közjegyzői hagyatéki eljárásban lehet igényt bejelenteni, illetve az ingóságok elvitele jogalapját igazolni. A jövőre nézve célszerű lenne írásban rögzíteni a használati és életviteli feltételeket, akár haszonélvezeti jog kiterjesztésével vagy tartási szerződéssel.

Kérdés: Édesapám 2018. áprilisában elhunyt, 2023. októberében kaptam egy levelet, amelyben jogutód lettem egy hitelkártya tartozásának, ami akkor kiderült, már végrehajtás alatt volt halála előtt. De erről sem a hagyaték átadásnál, sem a levél kézhezvételéig nem volt tudásom. Elévülést a behajtó cég nem ismeri el. Kérdésem a következő: ez valóban nem évül el ennyi idő után sem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a hiteltartozás jogutódlása megtörtént, az elévülés kérdése összetett. A követelés 5 év alatt évül el, de minden végrehajtási cselekmény (pl. fizetési felszólítás, letiltás, végrehajtói intézkedés) megszakítja az elévülést. Ha a hagyatéki eljárásban nem került említésre a tartozás, az nem zárja ki annak későbbi érvényesítését, ha a jogosult tudott a tartozás fennállásáról és azt időben érvényesítette. Érdemes bekérni a végrehajtótól a teljes iratanyagot, és ügyvédet felkeresni az elévülés részletes vizsgálata érdekében.

Kérdés: Édesapám pár hónapos ismeretség után 2024 nyarán megházasodott. 2025. január elején meghalt, váratlanul. Feleségével, mivel én az USA-ban élek, akkor találkoztam először (egyből hazarepültem). Kicsalt tőlem 110.000 forintot, mondván a holttest fagyasztására. Apu önkormányzati lakásban élt, tehát öröklés nem nagyon van, a nő egy órára engedett be a lakásba, amíg családi képeket szedtem össze. Hamvasztást kért, azóta a hamvak a lakásban vannak tarolva. Sem nekem sem apu öccsének sem volt lehetősége kegyeletet tenni, vagy elbúcsúztatni. Sajnos közel 8 hónappal később a nő még mindig elzárva tartja a hamvakat a lakásban. Sem a pénzt, sem a hamvakat nem hajlandó átadni, sem temetésről, sem szórásról nem gondoskodik. Szentimentális tárgyakat, barmit esélyünk sem volt látni, dönteni, megkapni. Milyen joggal élhetek, élhetünk a nagybátyámmal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A temetkezésről való rendelkezési jog elsődlegesen a házastársat illeti meg, kivéve, ha a halott másképp nem rendelkezett vagy más nem vállalta szerződés útján. Ugyanakkor az elhunyt közeli hozzátartozójának (gyermekének és testvérének) is lehetősége van bírósághoz fordulni a kegyeleti jog megsértése, ha a temetkezési jog gyakorlása méltánytalanul korlátozott, különösen, ha a házastárs visszaél ezzel a jogával. A pénz visszatartása külön kérdést képez, itt polgári úton lehet érvényesíteni az igényt.

Kérdés: 2020.11.19-én kifizettem tartozásomat, a KHR-listán passzív státuszba kerültem. 2022-ben élettársammal (nem bejegyzett élettársi kapcsolat) telket vettünk Kecskeméten, majd házat építettünk. A passzív KHR miatt csak a párom neve szerepel minden szerződésben (tulajdon, építés, hitel), de a költségeket fele-fele arányban fedezzük (banki utalásokkal igazolható). 2025.11.19-én kerülök le a KHR-ról. Hogyan biztosíthatom, hogy esetleges szakítás/válás esetén ne veszítsem el a befektetett tőkém? 1. Házasság előtti vagyonszerzés esetén milyen jogcím (ajándékozás, tulajdonjog-átruházás, házassági szerződés) biztosítana számomra védelmet? 2. Közjegyző előtti nyilatkozat élettársi kapcsolat hiányában érvényesíthető lenne? 3. Egyéb jogi lehetőségek (pl. zálogjog)? Fontos: közös gyermekünk nincs.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a KHR-listás időszak alatt vásárolt ingatlanban csak az élettársa szerepel tulajdonosként, úgy jogilag Ön nem rendelkezik tulajdonjoggal, még akkor sem, ha a költségek felét fedezte. Élettársak közös vagyonszerzése kapcsán a közjegyző előtt tett vagy ügyvéd által ellenjegyzett élettársi vagyonjogi szerződéssel rendezhető minden korábbi és későbbi vagyonszerzéssel kapcsolatos kérdés, azonban erre csak tényleges együttélés esetén vagy lehetőség. Ennek híján megoldás lehet a tulajdonjog megegyezés szerinti átruházása adásvételi vagy ajándékozási szerződéssel. Az előzőek folytán változott tulajdoni viszonyok ingatlan-nyilvántartási bejelentésére, bejegyeztetésére is szükség van. Jelzálogjog alapítása az Ön javára csak az élettárs egyetértésével történhet, de ‒ pontos információk hiányában ‒ nem állítható biztosan, hogy ez a megfelelő megoldás. Javasolt jogi képviselő közreműködésével a lehető leghamarabb írásba foglalni a felek szándékait, és megkezdeni annak lebonyolítását, melyhez szintén ügyvéd közreműködése szükséges.

Kérdés: Jogom van-e újat kérni, ha a szervízből törött lámpával kapom vissza?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, ha a hiba a szervizelés alatt keletkezett, és nem az Ön hibájából történt, kérhet cserét vagy javítást. Panasszal élhet a szerviznél, és ha nem jár eredménnyel, fogyasztóvédelmi eljárást is kezdeményezhet.

Kérdés: Milyen formában bizonyíthatom, hogy a tulaj nem engedi meg a melegvíet. Rendesen 25-30 C fokon tartja, mert azt mondja a “melegvíz drága”. Nincs semmi elromolva, egyszerűen a tulaj így növeli a profitját. Mit lehet tenni és hogy lehet bizonyítani a törvény előtt, hogy ez így történik, immáron a második éve? Milyen bizonyíték lenne a törvény előtt elfogadható?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tanúk, fényképek, videók és akár egy hivatalos szakértői hőmérsékletmérés is felhasználható bizonyítékként. Írásos panaszát célszerű megküldeni a bérbeadónak. Amennyiben nem történik intézkedés, és nem szeretné felmondani a bérleti szerződést, a jegyzőnél birtokvédelmi eljárást indíthat.

Kérdés: Édesapám halála pillanatában (2025.01.14.) folyószámlával, illetve hitelkártya tartozással rendelkezett egy banknál. Haláláról tudomást szerezve a bank a számlákat zárolta. Mivel édesanyám 100% kedvezményezettként el tudott járni (édesapám még életében a kedvezményezettségét kérvényezte), a folyószámla összegének kiutalását sikeresen megkértük, azonban a hitelkártya tartozást kérésünk ellenére sem tudtuk rendezni, arra más számláról sem tudtuk beutalni a 37 ezer forintos tartozást. Tájékoztatásuk szerint ezzel meg kellett várni a jogerős hagyatéki végzést. A hagyatéki tárgyalás során (2025.07.16) a megtudtuk, hogy a fennálló hitelkártya tartozás a bank visszaigazolása szerint 150 ezer forint. Ez feltételezhetően az azóta kamatokkal megnövelt összeg. A kérdésem az lenne, hogy joga van-e a banknak a zárolásra hivatkozva az eltelt időre kamatot számítani, annak ellenére, hogy ők akadályozták meg a kiegyenlítési kísérletünket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a bank jogosult a tartozás után kamatot felszámítani a haláleset után is, amíg az nem kerül kiegyenlítésre. A zárolás jogi következmény, nem szünteti meg az időközi kamatképződést.

Kérdés: 55 éve épült ikerház osztatlan közös tulajdonban lévő A és B része között 53-47% tulajdoni hányad megoszlással az A részben jelenleg 2, a B részben 3 lakás van. A probléma, hogy az A rész egyik lakását kettővé alakítanák és egy + villanyórát igényelnének. Az áramot a ház az utca túloldalán lévő oszlopról légvezetéken kapja, az A rész jelenlegi 2 lakásában 3×20, ill. 3x16A bekötés van, a B részen mind a három lakásban 3x20A. A meglevő légvezeték tovább nem bővíthető a szolgáltató szerint. Az igénylő tulajdonostárs szerint az áramot is a tulajdoni hányadok alapján kell a 2 rész között megosztani, azaz vagy mondjon le az A rész bizonyos mennyiségű áramról, vagy viselje egy 10 milliós földkábel bekötésének és a kapcsolódó költségeit. Így van ez? Kötelezhető-e a B rész a bővítési projektben anyagilag részt venni vagy árammennyiségről lemondani? A lakás kettéválasztásához kell-e a többiek hozzájárulása? Joggal való visszaélés-e, ha az igénybejelentéshez a B rész nem járul hozzá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lakás kettéválasztásához és új mérőóra felszereléséhez szükség van a többi tulajdonostárs hozzájárulására. Az áramhasználat tulajdoni hányad alapján való megosztása önmagában nem kötelező, és nem kényszeríthető ki, különösen, ha jelentős költségeket róna a másik félre. A bővítés költségeit csak közös megegyezéssel lehet megosztani. A hozzájárulás megtagadása önmagában nem visszaélés.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy mit lehet akkor tenni, ha a diákszövetkezet folyamatosan (8 hónap alatt 4 alkalommal) határidőn túl fizeti ki a havi bért. Alapvetően már azt sem értem, hogy hogyan lehet a munkaszerződés szerint 15-e a fizetési határidő, de ők még ezt is túllépik sokszor napokkal. Mindig technikai problémákra hivatkoznak és egyébként maga a cég, ahol dolgozom időben (még 10-e előtt elutalja nekik a pénzt).

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkabér rendszeres késedelme jogsértő. Írásban érdemes panaszt tenni a diákszövetkezet felé, és ha nem történik változás, bejelentést lehet tenni a területileg illetékes munkaügyi hatóságnál (kormányhivatal). A fizetési határidő túllépése jogi következményekkel járhat a közvetítőre nézve.

Kérdés: Apósom 2019-ben meghalt. Volt hagyatéki eljárás. Anyósom 2024-ben hunyt el. Volt hagyatéki eljárás. 2025-ben értesítettek, hogy találtak apósom nevén egy erdős területet. Póthagyatéki eljárás miatt fizetni kellene az eljárás díját. Miért fizessek azért, amit 2 hagyaték alkalmával sem vett figyelembe a közjegyző. Nem volt alapos, ezért mi fizessünk megint? Mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közjegyző kizárólag a bejelentett vagyontárgyakat veszi figyelembe. Amennyiben korábban nem szerepelt az erdő az adatszolgáltatásban vagy nyilvántartásban, az újonnan felfedezett vagyontárgy miatt póthagyatéki eljárás szükséges, amelynek költségei az örökösöket terhelik. A díj megfizetése jogszabályi kötelezettség, jogorvoslati lehetőség akkor merülhet fel, ha eljárási hiba bizonyítható.

Kérdés: Édesapám haláláig második feleségével élt (15 évig én is egy háztartásban éltem velük). A feleségnek van egy korábbi házasságából származó gyermeke. Édesapám halála után én, mint a gyermeke öröklök, illetve a felesége. Amikor a feleség meghal, utána csak a vér szerinti gyermeke lesz a 100%-os örökös és édesapám korábbi halála miatt már nem kell számolnia házastársi résszel, vagy ebben az esetben mint házastársi részre édesapám után én leszek a jogosult?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a feleség nem rendelkezik végrendeletben másként, akkor halála után kizárólag a saját leszármazója örököl. Az Ön édesapja után Ön már örökölt, újabb öröklés az ő jogán nem történik. A házastársi haszonélvezet is a házastárs halálával megszűnik, újabb öröklési igényt ez nem keletkeztet.

Kérdés: 2007-ben kötött munkaszerződés alapján “munkavállaló tudomásul veszi hogy az Mt. 188/A szerinti munkavállalónak minősül arra tekintettel, hogy munkaköre a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségűnek minősül.” Rendes felmondás esetén ilyen munkavállaló esetében szükséges-e indoklás, vagy automatikusan vezető állású munkavállalónak számít az új Mt. szerint, emiatt nem szükséges az indoklás? A másik kérdésem, hogy felmondás esetén a felmondási időre, végkielégítésre és esetleges szabadságmegváltás idejére járó átlagbért hogyan kell számítani? Pl. rendszeres időközönként járó bónuszkifizetés, ill. egyéb juttatások (cég által a munkavállaló javára kötött élet/egészségbiztosítás díja, esetlegesen az életbiztosításban felhalmozódott megtakarítás) beleszámít-e az átlagbérbe? Illetve az átlagbért milyen időszak alapján kell kiszámítani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vezető állású munkavállaló státuszról a munkaszerződésben külön rendelkezni kell. Az Mt. szerint a „meghatározó jelentőség” nem automatikusan jelenti, hogy vezető beosztásúnak minősül. Rendes felmondás indokolása mellőzhető. Az átlagkeresetbe a rendszeresen folyósított bónusz, juttatás (pl. biztosítás) is beleszámít, ha pénzben kifejezhető és a munkabér részeként értelmezhető. Az elszámolás alapja jellemzően az utolsó 12 hónap.

Kérdés: Gyes lezárását követő közalkalmazotti jogviszonyom felbontását kértem (gyógypedagógus vagyok). A munkáltatóm kiadta a fennálló szabadságot, illetve kiküldte a jogviszony megszűnéséről szóló dokumentációt, és a pénzügyi elszámolást. A kifizetést készpénzesnek minősítette, és aláírásra elküldte. Kifizetés semmilyen formában nem történt. Telefonon, illetve e-mailben jeleztem a gondomat, de választ nem kaptam. Milyen lehetőségem van, hogy megkapjam a munkaügyi papírjaimat és a béremet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a bér és a dokumentumok nem kerültek átadásra, felszólító levelet (ajánlottan, tértivevénnyel) kell küldeni. Amennyiben ez eredménytelen, munkaügyi pert indíthat vagy a kormányhivatal foglalkoztatási felügyelőségét is bevonhatja. A bérek és a kilépéskor átadandó dokumentumok visszatartása jogellenes.

Kérdés: Ha nincs személyi és lakcímkártyám, akkor foglalható munkásszálló?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Személyi igazolvány és lakcímkártya hiányában is lehetőség van szállást foglalni, de sok munkásszálló ragaszkodik az okmányokhoz. Érdemes ideiglenes igazolást kérni a kormányablaknál, vagy átmenetileg más igazolvánnyal (útlevél, jogosítvány) próbálkozni.

Kérdés: A férjem örökölt egy rokonától kisebb vagyont, megvette belőle azt a lakást, amibe albérletben éltünk, én el szeretnék válni, mi jár nekem az örökléséből? Vagy jár-e a fele a lakásnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökléssel szerzett vagyon különvagyon, azaz válás esetén nem jár belőle részesedés. Azonban, ha korábban közös pénzből fejlesztették, törlesztették vagy együtt éltek benne, akkor értéknövelő ráfordítás arányában igényelhető megtérítés a válás során.

Kérdés: Pszichés betegségben szenvedek, romantikus csalás áldozata lettem. Nagy összegű pénzt csaltak ki tőlem. Férjemmel nincs jó kapcsolatom. Társas magányban élek több éve. Férjem válni akar a pénzveszteség miatt, s azzal fenyeget, hogy a családi pénzt meggondolatlanul kezeltem, s emiatt a kiskorú gyermekemet neki fogja ítélni a bíróság. Én 1997. óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezem. Ő többször volt rövid ideig munkanélküli. Kinek ítélik a gyermekemet egy válás esetén?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermekelhelyezésnél a bíróság a gyermek mindenek felett álló érdekét vizsgálja. A pénzveszteség önmagában nem perdöntő. A stabil anyagi körülmények, pszichés alkalmasság és a szülő-gyermek kapcsolat minősége alapján születik többek között döntés. A férje fenyegetése nem megalapozott.

Kérdés: Hogyan vehet el egy román állampolgár egy szerb állampolgárt? Mik a feltételek? És ha házasságkötés után a román állampolgárnak is lesznek jogai?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Román és szerb állampolgárok házasságot köthetnek Magyarországon, ha mindkét fél rendelkezik érvényes úti okmánnyal, tartózkodási engedéllyel, születési anyakönyvi kivonattal, és igazolják, hogy saját hazájuk joga szerint házasságkötésre jogosultak. A házasságkötés után mindkét félnek a saját államában szükség lehet a házasság elismertetésére ahhoz, hogy jogosultságokat szerezhessenek (pl. letelepedés, támogatások).

Kérdés: Különélő házaspár vagyunk. A férj él a közös hiteles házban. Váláskor hogy van az elosztása a háznak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házasság alatt szerzett közös vagyon – így a közösen felvett hitelre vásárolt ház is – alapesetben fele-fele arányban oszlik meg. Amennyiben a válás során nem születik megegyezés, házassági vagyonjogi per indításával történhet a megosztás.

Kérdés: Adott egy 2022.07.17-én utcán történt kutyaharapás, amiben semmilyen rendőrségi és bírósági eljárás nem történt vagy is eddig nem keresték meg a hatóságok ez ügyben a tulajdonost, csak hatósági állatorvosi megfigyelés történt akkor. A kutya nem lett veszélyesnek nyilvánítva. De most 2025.07.14-én a sértett ügyvéd által megkeresett kártérítés követelésével, peres eljáráson kívül. amit 8 napon belül kötelez kifizetni az ügyvéd, de semmilyen kitérés nincs arra, hogy milyen úton-módon adjam át, és jogos-e a követelés 3 év után, ha nem volt eljárás vagy feljelentés az ügyben ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A polgári jog szerint a kutyatartó objektív felelősséggel tartozik az okozott kárért, függetlenül attól, volt-e hatósági eljárás. A kárigényt 5 éven belül lehet érvényesíteni. A peren kívüli megállapodás nem kötelező, de ha nem fogadja el vagy vitatja a mértékét, a másik fél peres eljárást indíthat. Amennyiben bizonytalan a követelés mértékét illetően, illetve nem látja azt bizonyítottnak, javaslom, hogy forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Arról szeretnék érdeklődni, hogy C2 rokkantsági ellátásban részesülök. 50%-ot állapítottak meg, de lejárt a 3 év, és újra kérték a papírokat. Ugyancsak C2-ben maradtam, de 59%-ra emelték, így emelkedhet-e a rokkantnyugdíjam?ű

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a komplex minősítés szerint az egészségi állapot %-ban meghatározott mértéke változott (50%-ról 59%-ra), az befolyásolhatja a minősítési kategóriába való besorolást, így az ellátás összegét is. Javaslom, hogy tisztázza orvosával a pontos minősítést, illetve érdeklődjön az ellátást folyósító szervnél.

Kérdés: A szél leszakított az udvaromban lévő fáról egy nagy ágat, ami a szomszéd házában kárt okozott, Ki a felelős? Kinek a költsége a helyreállítás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az ág korábbi elhanyagolás (pl. száraz, beteg fa) miatt esett le, a fa tulajdonosa felelős lehet a kárért. Vis maior (pl. szokatlanul erős szélvihar) esetén viszont mentesülhet a felelősség alól. A körülmények és a gondosság mértéke döntő, kárszakértő vagy biztosító bevonása indokolt lehet.

Kérdés: Osztrák vagyok, és van egy kertes házam Magyarországon. 77 éves vagyok, és szeretném az ingatlant egy magyar állampolgárra hagyni életjáradéki szerződéssel. Lehetséges, hogy ez is szerepeljen a járadéki szerződésben, ha gondozásra szorulok? Kérem, adjon meg részleteket.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jogomvan.hu oldalon minden elérhetőséget megtalál, keressen bizalommal.

Kérdés: Következő a problémám. Férjem az édesanyjától 2018-ban ajándékba kapta a 362-es földrajzi számú ingatlant, melyből 2/4 részt örökölt, a további 2 örökös, a meghalt nővérének 2 gyermeke. Az ingatlanhoz 444-es számú telek tartozott, ez 600 m2. Viszont mivel mi gondoztuk, ápoltuk, orvoshoz vittük, és a másik 2 örökös nem járt hozzá, 2023-ban végrendelet készült közjegyzőnél. Csakhogy a közjegyző nem a 362-es ingatlant, azaz a házat, hanem a 444-es telket vette bele. Azaz a közjegyző tévedett. De a szöveg is úgy szól, hogy minden ingóságomat, és ingatlanomat a fiamra hagyom. Úgy derült ki a tévedés, hogy a férjem a fiamra akarta íratni a házat. Alaphangon a 2 örökös 4 milliót fog kapni úgy, hogy 7 éve nem láttuk őket. Mit lehet itt tenni, egyáltalán lehet-e tenni valamit? Egyébként logikusan gondolkozva: egy 400.000-et érő telekről ki akar végrendelkezni, egy min. 15.000.000-val szemben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a végrendelet általános klauzulát („minden ingóságomat, ingatlanomat”) tartalmaz, a szándék egyértelműen a teljes vagyonra kiterjedhet. A végrendelet értelmezése során a közjegyzőnek a végrendelkező akaratát kell feltárnia. Javaslom: jelezzék a hibát a hagyatéki eljárás során, és kérjék az értelmezést, vagy bíróság előtt támadják meg a végrendelet tévesnek vélt rendelkezését.

Kérdés: 430 nap eltelt (az utolsó kapcsolat 2024.12.16-án volt) most 2025. júl. 2-án kaptam egy értesítést új ügyiratszámmal, hogy “ügyféli jogállást biztosított”. A 2024. ápr.18-án keletkezett ügyről semmi, új iratszámmal a folytatás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A NAIH önálló ügyként folytathat vizsgálatot új ügyiratszámon, különösen, ha újabb adatkezelésre derül fény. Javaslom, kérjen hivatalos tájékoztatást az ügy összefüggéséről, és hogy az új iratszám folytatása-e a korábbinak. Írásban is benyújtható ez az igény.

Kérdés: 13 éve elévült tartozással keresett meg egy követeléskezelő iroda. Akciós fizetési lehetőséggel. Fizessek 70.000 Ft-ot a számlájukra és le is van zárva. Mi a teendőm? Mit reagáljak erre? Jelzem, még sosem vettem át ajánlott felszólítást a 13 év alatt. Viszont végrehajtást említenek a levélben. Mit kell tennem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a tartozás valóban több mint 5 éve lejárt, és nem történt közben jogérvényesítő lépés (pl. per, végrehajtás), akkor az elévülhetett. Ne fizessen automatikusan! Írásban kérje a követelés jogalapját, pontos részleteit, és jelezze, hogy az elévülést fenntartja. A végrehajtással való fenyegetés gyakran nyomásgyakorlás. Javasolt ügyvédhez fordulni az iratok ismeretében.

Kérdés: Vettem egy házat és azt szeretném kérdezni, hogy az ottani polgármester azt mondta, hogy oda nem enged senkit. Megteheti ezt és ha nem engedi, hogy beköltözzek. Fizet azért, ha azt mondom amennyiért én vettem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az ingatlan tulajdonjoga átszállt Önre, a polgármester nem akadályozhatja meg jogszerű beköltözését. Ha fenyegetőzik, vagy önhatalmúan cselekszik, jogellenesen jár el. Amennyiben akadályoztatja Önt, rendőrségi és jogi lépések tehetők.

Kérdés: Van egy belterületi ingatlanom és nem tudom megközelíteni, mivel egy közforgalom elöl elzárt magánút van mellette. Tudomásom szerint van egy 2023-as rendelet, ha legalább két ingatlantulajdonos kéri, akkor a magánutat meg kell nyitni. Ez szeretném pontosan megtudni, hogy melyik ez a rendelet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlanának megközelítése érdekében, ha ez másképp nem lehetséges, szolgalmi jog alapításával használhatja a más tulajdonában lévő magánutat. Ehhez szerződéskötésre van szükség a magánút tulajdonosával, majd a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére. A közforgalom elől elzárt magánút megnyitását a tulajdonos kérheti a közlekedési hatósághoz benyújtott kérelemmel, majd az engedély birtokában szintén ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges. Javaslom, hogy keressenek meg egy ügyvédet a fentiek lebonyolításához..

Kérdés: A volt élettársam elvitte az ékszereket. Minden vásárlási számla a nevemen van és én vettem. Hogy vegyem vissza tőle?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az ékszerek az Ön tulajdonát képezik, és a volt élettárs jogtalanul vitte el, feljelentést tehet lopás miatt. A számlák bemutatása fontos bizonyíték. Emellett polgári jogi úton is követelheti a visszaszolgáltatást vagy kártérítést.

Kérdés: Édesanyám gyerekkorom óta külföldön él, a kapcsolatot mindig tartottunk. Bankszámláján lévő pénzt, örökségként átveheti helyettem, nevemben az ügyvéd, ha nekem nincs bankszámlám (több oka is van) ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az örökösnek nincs bankszámlája, az örökséghez való hozzájutást ügyvéd vagy közjegyző közreműködésével is lehet intézni.

Kérdés: 2025.07.09-én kedden erőszakkal kilakoltattak a fiammal együtt az általam bérelt ingatlanból, amit érvényes, határozatlan időre kötött bérleti szerződéssel bérelek. Öt ismeretlen férfi tört ránk, közben kiderült, hogy egyikük a bérbeadó /tulajdonos édesapja volt. Felnőtt fiamat bántalmazták, mindkettőnket folyamatosan fenyegettek és kényszerítettek, hogy pakoljuk össze, amit lehet, 15 percet kaptunk erre. Telefonjainkat elvették, hogy rendőrségi segítséget ne tudjunk kérni. Telefonon videózta az egészet két férfi közülük. Miután a ház elé leértünk a telefonokat visszakaptuk. A fiamat egy autóba ültették, amibe a dolgainkat tették, és a helyszínről elvitték. Engem közben az utca végén az egyik férfi tovább videózott. Felhívtam a 117-et, azt mondták érkeznek, 20 perc múlva ismét hívtam a 117-et, kb. 15 perc múlva megérkeztek. A rendőrségen a nyomozó úr, illetve még előtte a helyszínen a rendőrhölgy is kérte, hogy ne mondjak valótlant, mert nem hihető amit állítok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha érvényes bérleti szerződés alapján laktak az ingatlanban, a kilakoltatás csak bírósági ítélet és végrehajtó útján történhet. Az Ön által leírt eljárás jogellenes, bűncselekmény gyanúja merül fel. Mindenképp tegyenek rendőrségi feljelentést, és kérjenek jogi képviseletet.

Kérdés: Milyen magánokirat legyen, amit a biróság elfogad, ha esetleg egy tulajdonostól vagy haszonélvezőtől ki akarják csalni a tulajdonrészét?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A legbiztosabb védelem a földhivatali bejegyzés: például elővásárlási jog, haszonélvezeti jog vagy elidegenítési és terhelési tilalom. Az okirat készítéséhez és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez mindenképpen ügyvéd közreműködése szükséges.

Kérdés: Szeptemberben lesz a válóperünk, a feleségem 5 éve elköltözött albérletbe az új párjával. A közös gyerekünk velem él, most érettségizett, az ő nyugodt körülményeinek biztosítása miatt csak most adtam be a válópert. A feleségem semmilyen egyezségre nem hajlandó, van két közös ingatlanunk. A válóperre sem fog eljönni. Milyen lehetőségeim és jogaim vannak, ha kimondják a válást nélküle is, de nem egyezik bele az ingatlan eladásba, illetve ha egyáltalán semmilyen egyezségre nem hajlandó, vissza akar költözni a közös ingatlanba.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bíróság a válást akkor is kimondja, ha a másik fél nem jelenik meg és a kapcsolat véglegesen megromlott. A közös ingatlan sorsáról külön vagyonjogi perben lehet dönteni, de addig a tulajdonostárs jogszerűen visszaköltözhet a közös ingatlanokba.

Kérdés: Nem tudom, van-e hatósági eljárás, már nagyon nehéz ez a bizonytalanságban tartás. Az eljárás alatt, most is, fontos lenne a gyermekem felé való megerősítés. Tőlem nem fogadja el, de amit vele tesznek, munkaszerződés, amit a kezébe kapott, az nem jó, hanem rossz és törvénytelen. Kérem segítsenek, én jó vagyok és sokszorosan kiszolgáltatott édesanya és jó kisgyermeknevelő voltam, nevemben és helyettem döntöttek pályázaton való részvételemről hamis okiratokkal, közokiratokat hamisítottak és önhatalmúlag döntéseket hoztak. Nem szóltak nekem, bűncselekmények, törvénytelen üzleti tevékenységek, törvénytelen eszközökkel. Hogyan védekezzek? 2022. óta tart és nem tudom mi ez. Hogyan védjem a gyermekem és édesanyám, aki tiszta lelkületű, kiszolgáltatott, nincs jogunk, nincs törvény?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírt helyzetben indokolt lehet ügyvéd segítségét kérni, különösen, ha közokirat-hamisításról, jogellenes eljárásról vagy bűncselekményekről van szó. Amennyiben bizonytalan a hatósági eljárás létezésében, célszerű beadványt benyújtani az illetékes hatóságnál a tájékoztatás kérésére. Gyermekvédelem kapcsán a gyámhivatalnál is lehet jelezni a helyzetet.

Kérdés: Ha ott lakunk, és nem műteremnek használjuk, hogy lehet átminősíteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakás rendeltetésmódosítását ‒ amennyiben az nem műemlék ‒ az adott települési önkormányzat rendeltetést és rendeltetésiegység-számot igazoló hatósági bizonyítványa alapján lehet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. Műemléképület esetén az építésügyi hatóság eljárását követően jegyeztethető be a változás az ingatlan-nyilvántartásba. Mindezeket a lakás tulajdonosa kezdeményezheti, és ha társasházi lakásról van szó, akkor a társasház beleegyezése is szükséges.

Kérdés: Kérdezni szeretném, hogy a lakcím szolgáltatás igénybevétele törvényes? Pesti munkaügyi központba szeretnék bejelentkezni tanfolyam elvégzése céljából, mert ahol most van az állandó lakcímem, ott nem indítanak ilyen tanfolyamot, viszont Pesten igen, és nincsen Pesten ismerősöm, akihez be tudnék jelentkezni, ezért kerestem alternatívákat. Találtam egy ilyen hirdetést, hogy lakcím szolgáltatás. Ezt szeretném megtudni, hogy lesz e belőle bajom, ha igénybe veszem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A „lakcímszolgáltatás” és annak igénybevétele a jelenlegi jogszabályok alapján jogsértő lehet. Felhívom továbbá a figyelmét az ezen a piacon megjelenő hamis, megtévesztő hirdetések jelentős számára is.
Kifejezetten kockázatos ilyet igénybe venni, javasolt inkább valós tartózkodási lehetőséget keresni. A pontos válaszhoz minden körülményt ismerni kellene.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy nagynéném meghalt, aki anyám édestestvére volt, neki nem volt gyereke,,viszont volt egy bátyja is, akinek két gyereke van, de viszont ő is meghalt. Kik öröklik a házát?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a nagynéninek nem volt gyermeke, öröklési sorrendben a szülei örököltek volna, de mivel ők vélhetően elhunytak, a testvérei (az édesanyja és a bátyja) örökölnek. Ha a báty is elhunyt, az ő gyermekei (unokái) öröklik az ő részét.

Kérdés: Tavaly nyáron kértem kölcsön, csak 100.000 Ft-ot bírtam visszaadni, a többit még nem, és azt mondja, hogy börtönbe fog küldeni, lecsukat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartozás miatti fizetési elmaradás nem büntetőjogi, hanem polgári jogi kérdés. A börtönbüntetés csak akkor lehetséges, ha csalás, okirathamisítás vagy más bűncselekmény is történt. Célszerű a visszafizetésről egyeztetni, részletfizetési megállapodást kérni. A fenyegetés jogellenes.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy a nagynéném élettársa elhunyt és kiderült, hogy örökölt kb. 2 milliót, az illeték 380 ezer Ft ebből, az önkormányzat temette el. A nagynénémnek állítólag gyámja van, de még senki nem látta, elvileg az önkormányzat gondoskodik róla. Sajnos szegény nem beszámítható. Ki örökli a pénzt, az önkormányzat vagy a gyámja, 50 évig voltak élettársi kapcsolatban, természetesen én nem akarok belőle semmit, csak attól félek, hogy kisemmizik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hagyaték az örökösre, azaz a nagynénire száll, függetlenül a beszámíthatóságától. A gyám a vagyon kezelője, de nem örökölhet. A vagyonnal a gyámhivatal engedélyével gazdálkodhat. Az önkormányzat nem örökös, de költségeit (pl. temetés) a hagyaték terhére érvényesítheti. Ha visszaélés gyanúja merül fel, a gyámhivatalnál panasz tehető.

Kérdés: Adott egy két tagból álló Kft. 50-50 %-os tulajdonrésszel. Az egyik tag munkaviszonyban a Kft. ügyvezetője is, a képviselet módja: önálló. A tagok között a viszony sajnálatos módon megromlott, aminek eredményeképpen a másik tag nehezményezi az ügyvezető fizetésének emelését, amelyben az ügyvezető egyedül döntött és kéri a különbözet visszafizetését. Az ügyvezető álláspontja szerint azonban erre nem lehet alkalmazni a Ptk. 3:188. § (2) bekezdését: “A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság tagjával, ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt”, mivel a fizetésemelés nem szerződéskötés, hanem módosítás, de a módosítás szó nem szerepel az idézett bekezdésben. A kérdés pedig az, hogy jól értelmezi-e az ügyvezető, hogy a fizetésemelése tekintetében nem kell azt a taggyűlésnek jóváhagynia?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fizetés mértékéről – mint az ügyvezetővel kötött munkaszerződés részéről – való döntés valóban a taggyűlés kizárólagos hatásköre. A fizetésemelés szerződésmódosításnak minősül, amelyhez a másik tag jóváhagyása szükséges. A taggyűlés kihagyásával történt emelés megtámadható, a különbözet visszakövetelhető.

Kérdés: Szeretném azt kérdezni, hogy önkormányzati lakásban lakok édesanyámmal együtt immár 44 éve. Kaptunk haladékot másfél éve és ki kell költözni. Hátralék nincsen, a kialakítás nincsen megindokolva. Köteleznek arra (közjegyző által aláírt szerződés), ha nem írom alá, kétszeres lesz a lakbér, ez azt jelenti, 100 ezer feletti összeg. Ez így jogos, törvény írja elő? Kérdésem az lenne, miért nem adható el a lakás ilyen kis embereknek, mint én, és miért nem biztosít másik lakást, mivel több millió Ft-ot nem tudok előteremteni, nem tudok venni egy házat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az önkormányzat felmondhatja a bérleti szerződést, ha annak a feltételei fennállnak, függetlenül attól, hogy hátralék nincs. A kétszeres lakbér kiszabása jogszerű lehet. A lakás nem adható el bérlőknek automatikusan, és az önkormányzat lakásbiztosítási kötelezettsége sem áll fenn jogszabályi előírás híján.

Kérdés: Hogy tudom bebizonyítani, hogy Sopronban a Szieszta Hotel elődjeként üzemelt SZOT üdülő állami fenntartású volt és az 1992-ig ott dolgozók addigi munkaviszonya elismerhető a jubileumi jutalomhoz?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.). hatálya a költségvetési szerveknél foglalkoztatottakra terjed ki. A Kjt. tartalmazza azokat a jogviszonyokat, amelyeket közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni, illetve amelyek jubileumi jutalomra való jogosultságot keletkeztetnek. Ennek alapján az állami költségvetésből működő munkáltatónál foglalkoztatottak közalkalmazottnak minősülnek. A rendszerváltást megelőzően nem létezett ún. költségvetési szerv, helyette állami fenntartású szervek voltak. A SZOT minisztériumi státuszban volt, tehát a mai költségvetési szerv kategóriának megfelelt. Azonban egyrészt jelenleg a szakszervezetek nem költségvetési szervek, másrészt a Kjt. nem tartalmaz olyan rendelkezést ‒ a jubileumi jutalomra nézve pedig végképp nem ‒, aminek alapján a rendszerváltás előtti jogviszonyok számítására biztos következtetést lehetne levonni. A Kjt. elődje az 1967. évi II. törvény, a rendszerváltás előtti Munka Törvénykönyve volt, de tekintettel arra, hogy mindenki állami foglalkoztatott volt, így ez sem jelent egyértelmű támpontot. Javasolt a munkáltató álláspontját megismerni a kérdés kapcsán, végső soron pedig a Belügyminisztérium állásfoglalását kérni. Az elérhetőségeket a kormany.hu weboldalon találhatja meg.

Kérdés: Kislányom 2025.07.21-én lesz 2 éves. Jeleztem szóban a munkáltatóm felé (Magyar Posta Zrt), hogy augusztustól szeretnék visszamenni, de a munkaköröm időközben megszűnt, ezért kértem, hogy akkor végkielégítéssel mondjanak fel részemre. Azt a választ kaptam, hogy a gyermek 3 éves koráig ők nem mondhatnak fel, ezért nekem kell beadni a felmondást, de akkor nem jár a végkielégítés. Nem szeretnék visszamenni más munkakörbe és nem szeretnék elesni az engem megillető juttatásoktól sem. Az Ön véleménye szerint, ilyen esetben mi a helyes eljárás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató a gyermek 3 éves koráig nem mondhat fel, azonban, ha a munkakör megszűnt, másik munkakört köteles felajánlani. Ha Ön nem kíván visszatérni, felmondása önkéntes, így nem jár végkielégítés. Ha nem kap megfelelő munkakört, kérheti a munkaviszony megszüntetését közös megegyezéssel vagy munkáltatói felmondással.

Kérdés: 1990-ben az államosított lakások eladásakor, amikor társasházzá alakították az eladandó házakat, eladáskor a telekkönyvi bejegyzést hiányosan tették meg. Nem jelezték a lakáshoz tartozó pincerekeszeket, fáskamrákat. Ez most problémát okoz. Mi a teendő? Hogyan kell pótoltatni? Első tulajdonos vagyok. Kérem az iránymutatást. Kihez kell fordulni ilyen esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hiányzó mellékhelyiségek földhivatali bejegyzésének pótlásához használati megállapodás, illetve társasházi alapító okirat módosítása szükséges. Ezt követően kérhető a bejegyzés a földhivatalnál

Kérdés: Az elhunyt férjem után, a két előző házasságából származó lányával együtt örököltem egy ingatlan 1/12-ed részét. Szeretnék lemondani az én rám eső részről a lányok javára. Az ingatlant jelenleg el akarják adni. Abban kérném a segítségét, hogy milyen dokumentumot kell írnom, hogy én hivatalosan lemondok minden engem érintő jogról az ingatlannal kapcsolatban? Valamint, ha lemondok a jogokról és az engem illető pénzösszegről, szükségük van-e az én aláírásomra az eladással kapcsolatban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Örökrészéről utólag ajándékozási szerződés vagy adásvétel útján mondhat le. Ennek jogi formája ügyvéd vagy közjegyző előtt készülhet. Az ingatlan eladásához minden tulajdonostárs – így az Ön – hozzájárulása is szükséges, akkor is, ha nem tart igényt a vételárra.

Kérdés: A tervezetet készítette az ügyvéd, az eladó elállt a szerződéstől, mert nem tudtunk letisztázni egy pontot, amiben az ügyvéd is közrejátszott. Nem készítette el időre a anyagot. Amennyiben megtörtént volna az adásvétel, arra az esetre megvolt beszélve az ár. Amennyiben nincs, csak részben készült el, akkor azt beszéltük meg, hogy abban az esetben is kell fizetni majd, amit megbeszélünk. Ezt az árat sokalltam és nem tudom mit tehetek. Ezzel a szerződés tervezettel nem érek semmit és ilyenért fizessek 45.000 Ft-ot, ami a fele a egész szerződésnek. Ezzel kapcsolatban kérem a segítségüket. Megegyezés nélkül köteles vagyok az általa kért összeget kifizetni? Mi van, ha nem fizetem? Amennyiben meg tudunk állapodni, természetesen fizetek. Az ügyvéd mit tehet ilyen esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben szerződés nem jött létre, az ügyvéd jogosult az elkészült munkarész díjazását kérni. A felek közötti írásbeli megállapodás hiányában a munkadíj mértékét vitatni lehet. Ha nem sikerül megegyezni, a díj összegszerűségének jogosságát bíróság állapíthatja meg.

Kérdés: A lakáson 1/6-od részre jelzálog van bejegyezve. Eladása hogyan lehetséges?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jelzáloggal terhelt ingatlan értékesíthető, azonban a vevőnek tudnia kell a teher fennállásáról. A tulajdonrész eladásához célszerű a jelzálog jogosultjának (pl. bank) hozzájárulását kérni. A vételárból először a teher kerül kiegyenlítésre.

Kérdés: Megbíztam a szerelőmet, hogy ő járjon el az ügyemben, mivel összetörték a kocsimat. A biztosító ajánlott 376 ezer forintot. Ezt a szerelő nem fogadta el, hanem helyette kiállított egy 700 ezer forintos számlát, melyet elküldött a kárszakértőnek, csak árajánlatot nem küldött, így a szakértő gazdasági totálkárosnak ítélte a kocsimat, melynek összege 493 ezer forint. Ezt az összeget nem hagytam, hogy a szerelő kapja, hanem én kértem a saját számlámra kifizetésre. Erre a szerelő azt mondta, hogy az összes pénzt adjam oda neki, merthogy ő elbukta a 700 ezer forint áfáját, és hogy a szerelés pont annyiba került, amennyi pénzt kapok, és ő lerontja a 700 ezres számlát erre az összegre. A kocsim 2007-es Chevrolet Aveo bal sárvédő csere, bal ajtó csere történt, ebből a pénzből. Az ajtó bontott, a sárvédő elem új, plusz színre fújás. Jogos a követelése? Előzetesen semmilyen összeget nem mondott, árajánlatot se adott.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerelő kizárólag akkor követelhet pénzt, ha előzetesen szerződés jött létre a javítás összegéről. A biztosító kifizetése Önt illeti, ha Ön volt a károsult. Amennyiben nem volt írásos megállapodás vagy árajánlat, a követelés jogossága megkérdőjelezhető. A szerelő egyoldalú nyilatkozata nem keletkeztet fizetési kötelezettséget.

Kérdés: 100.000 forintomat nem akarjak visszaadni. Ilyenkor mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem történik meg a pénz önkéntes visszafizetése, célszerű írásban felszólítani az illetőt. Ha ez eredménytelen, jogi úton – fizetési meghagyásos eljárással vagy peres úton – követelheti vissza a tartozást. Ehhez javasolt tanú vagy írásbeli bizonyíték (pl. üzenet, átadásról szóló nyilatkozat).

Kérdés: Édesapám haszonélvezettel rendelkezik. Az öcsém meghalt, így édesapám unokája az örökös. Apukám szociális otthonba került, bérbeadási szerződéssel átadja a lakást az unokának. Kérdésem, milyen joga marad a lakással kapcsolatban, illetve a személyes tárgyait otthagyhatja-e? Visszamehet a lakásba? A haszonélvezeti joga haláláig tart. Sajnos a rezsiköltséget és a szoc. otthonnal kapcsolatos költségeket a nyugdíja nem fedezi.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A haszonélvezeti jog jogosultja továbbra is jogosult az ingatlan használatára, ott tartózkodhat, illetve személyes tárgyait ott tárolhatja. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos annyiban használhatja a lakást, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Tehát bérleti szerződésre nincs szükség. A visszaköltözést az unoka nem akadályozhatja. A fenntartással kapcsolatos költségek fizetéséről alapvetően a haszonélvezőnek kell gondoskodnia, de ‒ tekintettel arra, hogy édesapja tartós távolléte idejére átengedte a teljes használat jogát az unokájának ‒ a használattal járó terhek, így pl. a rezsiköltségek viselésének rendezése érdekében használati szerződés kötésére van lehetőség.

Kérdés: A kérdésem egyszerű, feljelentettek még tavaly szeptemberben zaklatásért, sértett és két tanú első körben (tanúvallomás), majd 3 hónap múlva második körben (szembesítés) állítottak rólam valóságnak nem megfelelő dolgokat. A nyomozóhatóság megszüntette az eljárást velem szemben, ezek fényében élhetek-e rágalmazás és hamis tanúzás vádjával a 3 személy ellen? Vagyis a nyomozati iratokat felhasználhatom-e bizonyítékként a feljelentésben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a nyomozás során készült iratok alapján tehet feljelentést rágalmazás vagy hamis tanúzás miatt. A feljelentésben hivatkozhat a megszüntető határozatra és a vallomásokra is. Javasolt ügyvéd segítségével eljárni, mivel a bizonyítás Önt terheli, ami komoly felkészültséget jelenthet adott ügyben.

Kérdés: Gyermekemék albérletben laknak. A szerződésük idén júniusban lejárt és jelezték is a főbérlőnek, hogy kiköltöznének. A 3 havi kauciót nem akarja nekik visszaadni arra hivatkozva, hogy a bojlert vízkőteleníteni akarja, meg szőnyeget tisztíttatni, meg klímát tölteni stb., és hogy ezért nem jár nekik vissza semmi. 600.000 Ft-ról beszélünk. A lakásban nem keletkezett kár, semmilyen apróbb sem. Jelenleg nyaralnak és félünk attól, hogy addig a főbérlő bemegy a lakásban és kárt tesz, hogy rájuk foghassa. Úgy tudom a kaució akkor nem jár vissza, ha bármilyen kárt okoztak az ingatlanban, beázás, kiégetés csikkel ablaktörés, bútortörés stb. Kérem ebben jogi segítséget adni szíveskedjenek, mert szerintem ez jogsértő.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Valóban, a kaució csak az esetleges károk fedezetére szolgál, azok közül is csak arra, ami a bérlő hibájából keletkezett. Ha nem történt ilyen károkozás, akkor a kaució visszatartása jogellenes. Érdemes írásban felszólítani a főbérlőt a kaució visszafizetésére, határidő kitűzésével. Amennyiben ez nem vezet eredményre, polgári peres úton visszakövetelhető az összeg.

Kérdés: Közös vagyon esetén (2 ingatlan, az egyik a jelenleg közösen lakott, a másik befektetésként funkcionál) az egyik fél mindkét ingatlant értékesíteni szeretné, mert szüksége van az azokból származó összegre a továbblépéshez, a másik fél megtartaná az állandó hasznot hozó ingatlant, csak a lakottat adná el. Az értékbecslés/különbözet elszámolás nem opció. Ebben az esetben, ha nincs megegyezés a bíróság kötelezhet-e mindkét ingatlan eladására?
Mindkét ingatlant azonos százalékban tulajdonolják a felek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, ha nincs megállapodás, a bíróság kérésre elrendelheti a közös tulajdon megszüntetését, amely történhet árverés útján történő értékesítéssel is. Ha a közös használat ellehetetlenül, a bíróság a közös tulajdon értékesítését indokoltnak tarthatja, különösen, ha az egyik fél igényt tart az ingatlanrészéből származó ellenértékre.

Kérdés: Vásároltam egy ikerházat, nincs a tulajdonlapon semmi közös használat.1/1 a tulajdoni hányadom. Külön helyrajzi számon szerepel az ingatlan a telekkel. A szomszéd átjárót nyitott az udvaromra, mivel elmondása alapján a padlásfeljáró közös. Kizárhatom-e az udvarról? Meg szeretném szüntetni a padlásfeljárót, megtehetem-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ingatlan külön helyrajzi számon szerepel, és az udvar kizárólagos tulajdonában van, a szomszéd nem jogosult azt használni. Az átjárás csak szolgalmi jog esetén lenne jogszerű, ha ilyen nem szerepel a tulajdoni lapon, jogellenes a behatolás. A padlásfeljáró megszüntetése az Ön jogában áll, ha az nem szolgál közös funkciót. Ha valóban az az egyetlen lehetőség a szomszédja számára a padlására való feljutáshoz, hogy az Ön udvarán megy át, érdemes megegyezni a szolgalmi jog alapítása kérdésében.

Kérdés: Élettársammal 15 éve élünk együtt, nem vagyunk házasok, sem bejegyzett élettársak. Egy közös ingatlanban élünk, mely fele-fele tulajdonú, közösen neveljük 12 éves tartós beteg (autista) kisfiunkat. Nemrég jöttem rá, hogy élettársam kettős életet él, ez év decemberre várja második gyermekét egy másik nőtől. A kérdésem az lenne, hogy tudnám azt elérni, hogy a közös kisfiunk örökölje majd az apjától az ingatlan fele tulajdonjogát, ne kelljen osztozkodni a “másik gyermekkel”? Sajnos élettársam nem hajlandó végrendeletet vagy más nyilatkozatot aláírni, melyben nyilatkozna, hogy a közös ingatlanon lévő tulajdonjoga csak a mi gyermekünkre szálljon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben élettársa nem hagy hátra végrendeletet, akkor gyermekei törvényes örökösként egyenlő arányban örökölnek. A végrendelet lenne az egyetlen jogszerű lehetőség arra, hogy csak az Önök közös gyermeke örököljön. Ha ezt nem hajlandó megtenni, akkor sajnos nincs jogi eszköz arra, hogy kizárja a másik gyermeket az öröklésből.

Kérdés: 10 éve lemondtam az elővásárlási jogomról, most az új tulajdonos adná el a szomszéd házat 10 év után. Érvényes még az elővásárlási jogom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az elővásárlási jogról írásban, konkrét adásvétel kapcsán mondott le, az csak arra az ügyletre vonatkozott. Ha azóta újabb adásvétel történne, akkor az eredeti elővásárlási joga ismét érvényes lehet, feltéve, hogy az továbbra is fennáll (pl. szerződésben vagy tulajdoni lapon szerepel). Érdemes a tulajdoni lapot megvizsgálni.

Kérdés: Nem találok semmi információt arról, hogy a dédszülőnek a dédunokával szemben van-e láthatási joga. Tehát, ha a dédszülő bemegy a gyámügyre láthatási jogot kérelmezni, engem, mint édesanyát kötelezhetnek-e arra, hogy biztosítsam a dédszülő számára a kapcsolattartást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos magyar jog szerint a kapcsolattartási jog alapvetően a szülőt és a nagyszülőt illeti meg. A dédszülő számára a gyámhatóság akkor állapíthat meg kapcsolattartást, ha az a gyermek érdekében áll, és az elsődleges hozzátartozókkal való kapcsolat nem valósulhat meg. Önt nem kötelezhetik automatikusan kapcsolattartás biztosítására a dédszülő részére, de kérésre vizsgálat indulhat, amelynek során a gyámhatóság dönt a gyermek legfőbb érdekét figyelembe véve.

Kérdés: Újépítésű lakóparkban társasház földhivatali bejegyzése 2024. szept. 13-án történt, társasház alapítóokirat módosítás alatt van, a módosítást az egyik tulajdonossal történő helyrajzi szám egyeztetés után fogjak újra benyújtani a földhivatalhoz. Alakuló lakógyűlés nem volt, közös képviselő nincs. Közös költség nem lett megállapítva. Eddig még nem fizettünk közös költséget. Mi ilyenkor a helyzet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A társasház jogilag a földhivatali bejegyzéssel jön létre, melyhez csatolni kell az alapító okiratot, ugyanis annak időpontjára vonatkoztatva történik az meg. Az alakuló közgyűlést az alapító okirat aláírását követő hatvan napon belül meg kell tartani, melyen dönteni kell ‒ többek között ‒ a közös képviselő személyéről is. A fentiek alapján tehát nem volt akadálya annak, hogy elkezdődjön a társasház szabályos működése. Az alapító okirat esetleges módosításai nem függesztik fel a társasház működését. Az alakuló közgyűlést bármely tulajdonostárs összehívhatja. Javaslom ezt mielőbb megtenni a jogszerű működés érdekében.

Kérdés: 5 éve vettem egy házat, csak az én nevem van. A páromat is bejelentettem ide, állandó lakcímen. Nem vagyunk se házasok, se élettársi kapcsolatban nem vagyunk hivatalosan. Van 2 gyerekünk. A páromnak van bármi féle joga a házhoz? Eladásnál kell neki bármit is fizetnem? Kirakhatom a házból?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ingatlan kizárólag az Ön nevén van, és nincs házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat, a párjának nincs tulajdonjoga. Bejelentett lakcím nem jelent tulajdonjogot. Az ingatlan értékesítésekor nem szükséges neki fizetnie, és jogszerűen felszólítható a kiköltözésre, végső esetben bírósági úton is.

Kérdés: Édesanyám a nem hivatalos élettársával lakik egy ingatlanban. Az ingatlant édesanyám örökölte, az ő nevén is van. Az élettársa be van oda jelentve. 24 éve élnek együtt. Ha megöröklöm az ingatlant, kirakhatom az élettársát ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az édesanyja kizárólagos tulajdonosa az ingatlannak, az élettárs pedig csak bejelentett lakó, akkor öröklés esetén Ön jogosult rendelkezni az ingatlannal. Az élettárs nem szerez tulajdonjogot pusztán együttélés alapján. A távozásra az Ön tulajdonjogának létrejöttét követően felszólítható, szükség esetén bírósági úton is.

Kérdés: Szeretném kérdezni, hogy a telkem végén az önkormányzat által kiásott árok esetén (eddig sosem volt árok, csak a földút), kinek a kötelessége a telekre való bejutás megoldása? Gondolok itt a hídra, mert most sem gyalog, sem kistraktorral nem lehet bejutni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az önkormányzat alakított ki árkot, úgy a telkéhez való bejutás biztosítása – például áteresz vagy híd kialakításával – főszabály szerint az ingatlantulajdonos feladata. Ugyanakkor, ha az árok kiépítéséről korábban nem egyeztettek Önnel, kérheti az önkormányzattól a költségek megosztását vagy hozzájárulást.

Kérdés: Van a tanácsnak beleszólása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az önkormányzat akkor szólhat bele a telek állapotába, ha az olyan mértékben gyomos, elhanyagolt, hogy az közegészségügyi szempontból aggályos vagy veszélyezteti mások testi épségét, egészségét. Önkormányzati rendelet megállapíthat egyéb, pl. településképi elvárásokat is. Amennyiben ez fennállhat, ilyen esetekben felszólítás, majd intézkedés történhet. Azonban, ha a kert rendben tartott, jogszerű használatú, nem kötelezhető külön beavatkozásra.

Kérdés: A munkáltató márciusban hazaküldte a melósokat, mert kikapcsolták az áramot és a földgázt, mert tartozása volt. Olyan feltételekkel küldte el a dolgozókat, hogy kifizeti. mintha dolgoznánk. Likviditási gondjai vannak, ami pár hónapon belül megoldódik. Március óta vagyunk otthon és eddig egy havi bért fizetett. Az energiaszolgáltató csődeljárást indított el. A kérdésem, hogy az elmaradt bérünket hogyan kaphatjuk meg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a munkáltató fizetésképtelenség miatt nem fizeti ki a béreket, a munkavállalók a Munka Törvénykönyve alapján a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntethetik, és követelhetik az elmaradt bért. Ha csődeljárás vagy felszámolás indult, a bérkövetelést a felszámolónak kell bejelenteni.

Kérdés: Németországban élek az olasz élettársammal. Házasodni nem szeretnénk, viszont szeretném felvenni az ő olasz vezetéknevét. Van erre lehetőség? Vagy a külföldi hangzású családnévre változtatás kizárólag házasság esetében lehetséges? Ha igen, milyen dokumentum szükséges az általános kérelmezési nyomtatványon kívül? Pl. szükséges-e a Németországban bejegyzett élettársi kapcsolat, vagy ezt külön a magyar hatóságnál is be kell jelenteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A magyar névváltoztatási szabályok alapján kizárólag házasság esetén lehet az élettárs nevét felvenni. Élettársi kapcsolat nem jogosít névfelvételre, még akkor sem, ha az külföldön hivatalosan regisztrált. A név megváltoztatása kizárólag egyéni, külön indoklással történhet, de a pusztán érzelmi vagy esztétikai okú külföldi névre való áttérés iránti kérelem valószínűleg elutasításra kerül.

Kérdés: 2021-ben kaptam egy Zahlungsaufforderungot a német Finanzamt-tól egy korábbi, Németországban működő GbR (Gesellschaft bürgerlichen Rechts) tevékenysége kapcsán. A követelést velem szemben hajtották be, mivel a három másik tag – akik időközben visszaköltöztek Magyarországra – a hatóság állítása szerint nem volt elérhető. Feltételezésem szerint azonban nem is keresték őket megfelelő alapossággal, mivel engem sem találtak meg közvetlenül, annak ellenére, hogy mindvégig Németországban tartózkodtam, és évről évre rendben beadtam az adóbevallásaimat, amelyek minden alkalommal visszaigazolásra is kerültek. A tartozást végül én maradéktalanul kiegyenlítettem. Kérdésem a következő lenne: Jogilag mennyi idő áll rendelkezésemre, hogy polgári peres eljárás keretében a volt tagtársaimtól követeljem az engem ért anyagi kár megtérítését? Pontosan mennyi az elévülési idő ebben az esetben, figyelembe véve, hogy a kifizetés 2021-ben történt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A német polgári jog szerint a kártérítési igények elévülési ideje általában 3 év, amely a kár bekövetkezésének és a károkozó személy kilétének ismertté válásától számít. Ez az esetében várhatóan 2021 végétől vagy 2022 elejétől kezdődött, így az igény legkésőbb 2024 végéig volt érvényesíthető. Egyébiránt az elévüléssel csak a követelés bírósági eljárásban történő érvényesítésének lehetőségét szünteti meg. Ez nem zárja ki azt, hogy korábbi társaitól követelje a rájuk eső részt a tartozásokban való közös helytállásra hivatkozva. Amennyiben ők önként teljesítenek ‒ akár elévülési időn túl is ‒, azt nem követelhetik vissza Öntől elévülésre hivatkozva.

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú bérleményben élünk, a szomszédaink pedig elég elviselhetetlenek, ők egy segélyszervezet segítségével költözhettek. Többször jeleztük már nekik is, az önkormányzatnak és a segélyszervezeteknek is a problémát. De annyi tanácsot kaptunk, ha túl zajosak, hívjuk a rendőrséget, illetve elbeszélgetnek velük. Semmit nem hat. Két gyereket nevelünk, és már tartanak tőlük, iszonyat nagy az átjáróház is az udvarban miattuk. Persze mikor szúrópróbaszerűen jönnek ellenőrizni, épp soha nincs vendég. Tényleg nincs semmi jogi eszközünk ahhoz, hogy elköltöztessék innen őket? Hiába hivatkoztunk a két szervezetnél együttélési szabályokra, hogy nem tudunk pihenni tőlük, hogy a gyerekeink mentális fejlődése így veszélyben van, semmi nem történik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az önkormányzati bérlemények esetében az együttélés szabályainak megsértése esetén az önkormányzat léphet fel. Ha az ismételt panaszok ellenére sem történik előrelépés, érdemes jegyzőhöz birtokvédelmi eljárást indítva vagy birtokper gyanánt bírósághoz fordulni. A gyermekek mentális egészsége miatti indokolt panasz továbbra is hangsúlyozható.

Kérdés: Haszonélvezeti jogom van. A menyem, akinek semmi köze nincs hozzám, tönkretesz mindent a kertben, ahol én 47 évig dolgoztam 4 gyerek mellett. Levágja a faágakat, kitapossa a virágokat, növényeket.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A haszonélvezeti jog jogosultjaként jogában áll a kertet rendeltetésszerűen használni és annak megóvását követelni. Amennyiben a menyének nincs tulajdonjoga vagy használati joga, és szándékosan károsítja a kertet, jogosult birtokvédelmet kérni a jegyzőtől vagy szükség esetén polgári peres úton kártérítést követelni. Érdemes a károkat dokumentálni és írásban felszólítani a jogsértő magatartás abbahagyására. Amennyiben viszont a menyének tulajdonjoga vagy használati joga van az ingatlanon, úgy jogaik csak úgy gyakorolhatják, hogy az a másik joggyakorlását ne zavarja vagy akadályozza. Ha nem sikerül megállapodni, bírósághoz fordulhat bármelyik fél, amennyiben arányosnak ítéli meg a peres utat a jogsérelem nagysága szempontjából.

Kérdés: Ha a rendőrségi lakás 5 éves szerződése lejár, mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a rendőrségi szolgálati lakásra vonatkozó 5 éves szerződés lejár, a lakás kiürítésére általában 30 napon belül sort kell keríteni, hacsak nem kerül sor a szerződés meghosszabbítására vagy új szerződés megkötésére. Érdemes a munkáltatói szervvel vagy az ingatlan kezelőjével egyeztetni a továbbiakról, mivel a jogviszony típusa és az egyéni körülmények, szerződéses kikötések befolyásolhatják a teendőket.

Kérdés: A férjemnek van vállalkozása. Mosószereket árusítottunk az ő vállalkozásában (5db), melyet sikeresen eladtam a nav ellenőrnek. Szerencsére nyugtát kaptak, illetve számla is volt, viszont nem a férjem, hanem én adtam át a mosószert és vettem el a pénzt. Nem voltam bejelentve arra a napra, mert azt hittük, hogy kisegítő családtagként ez így lehetséges. A mosószerek hamisak voltak, amit sajnos nem tudtunk, mivel kaptunk számlát is. Megbüntettek 500 ezer Ft-ra, illetve a férjem vállalkozását felfüggesztik. Szeretnénk ez ellen fellebbezni. Ön szerint jogos a büntetés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A büntetés jogszerű lehet, mivel Ön nem volt bejelentve, és hamis terméket árusított, még ha jóhiszeműen is járt el. A fellebbezés esélyeit, valamint az Önöknek hamis terméket eladóval szembeni igényérvényesítés lehetőségét ügyvéd segítségével érdemes megvizsgálni, mivel ahhoz további adatok ismerete szükséges.

Kérdés: Számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a munkáltató kérheti-e a munkavállalótól, hogy a távmunkában végzett munkanapjairól órára lebontva részletes nyilvántartást vezessen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a munkáltató kérheti a munkaidő pontos nyilvántartását, ha azt a feladatok ellenőrzése vagy jogszabály indokolja

Kérdés: Augusztusban lesz 30 éve, hogy alapítványi óvodában dolgozom óvodapedagógusként. Jár-e 30 éves jubileumi jutalom, ki fizeti?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapítványi fenntartású intézményeknél a jubileumi jutalom nem automatikusan jár, hanem a fenntartó döntésétől és a belső szabályzatoktól függ. A költséget a munkáltató viseli.

Kérdés: Ez adható vagy munkáltatótól függ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az apának is járhat GYED és GYES, ezek nem a munkáltató döntésétől függenek, hanem törvény alapján illeti meg a jogosult szülőt.

Kérdés: Az alábbi problémával fordulok Önhöz. Van egy arany ékszerem (édesanyámtól kaptam sok évvel ezelőtt, ő meg a saját édesanyjától 38 éve, egyikőjük sem él már sajnos), amit idén február elején kölcsönadtam egy rokonomnak, mert pénzre volt szüksége és beadta a zálogba. Akkor azt az ígéretet kaptam sms-ben, hogy február 15-ig kiváltja a láncot, ez nem történt meg. Azóta csak tolja a határidőket (év közepe van, most már azt mondja év végén tudja visszaadni). Sajnos semmilyen kölcsönszerződést nem kötöttünk, jóhiszeműen adtam oda, pláne mert azt ígérte, hogy kb. 10 nap múlva visszakapom. Sms-ben kommunikálunk, így minden le van írva, a lánc súlya, a karát összege és az is, mennyi pénzt kapott érte. Szeretnék segítséget, tanácsot kapni, hogyan tudnám jogi úton visszaszerezni tőle a nyakláncot vagy annak értékét? A rokonom nyugdíjas és mellette dolgozik, így van jövedelme.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Követelést érvényesíthet polgári perben, ún. dolog kiadása iránti pert kell indítani.

Kérdés: Mit tehetek, ha olyan személlyel élek egy házban, aki rendszeresen fogyaszt alkoholt, és folyamatosan lelki terrorban tart?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérhet birtokvédelmet a jegyzőtől, szükség esetén rendőrségi segítséget, illetve ideiglenes távoltartást is kezdeményezhet.

Kérdés: Az ingatlannak a fele az enyém, ezt a részt szeretném átíratni a gyerekeim részére, mint haszonélvezők legyenek. Erre szeretném a választ. Hogyan működik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tulajdonrészt ajándékozási szerződéssel ruházhat át gyermekeire, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Ügyvéd közreműködését kell kérni ehhez. A kérdésében egyébiránt a tulajdonjog és a haszonélvezet keveredik, a kettő nem ugyanaz, ezt érdemes tisztáznia.

Kérdés: Az alábbi a helyzet: 2022. februárjában kezdtem az új munkahelyemen, 2022. augusztusban (pontosan 6 hónap után) táppénzre mentem veszélyeztetett terhesként, 2023. februárban született az első gyermekem, 2024. márciusban a második. A kettő között nem mentem vissza dolgozni, nem kerültem aktív állományba. A nagyobbik után 2026. februárig még gyest kapok, a kisebbik után 2026. márciusig gyedet. Szeretnék visszatérni a munkahelyemre. Egyértelmű választ nem kaptam, hogy van-e elérhető pozíció a számomra. Az alábbi 3 db kérdésem lenne: 1. Kötelesek visszavenni? 2. Ha nem vesznek vissza, de az fnsz megszűnését hivatalosan kérvényezem, akkor munkanélküli státuszom lesz miután kiadják a szabikat? 3. Ha az fnsz-t megszüntetem és munkanélküli leszek, a gyed és gyes folyósítása folytatódik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! 1. A munkáltató köteles Önt visszavenni, ha nincs felmondási ok. 2. Ha felmondás történik és kiadják a szabadságot, regisztrálhat munkanélküliként. 3. A GYED és GYES a munkanélküli státusz mellett is folyósítható.

Kérdés: Kölcsön adtam 500 ezer Ft-ot egy ismerősnek, de nincs róla papír. Tudok valamit tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Írásbeli bizonyíték hiányában tanúkkal vagy egyéb közvetett bizonyítékkal (pl. üzenetek, átadás módja) próbálhatja bizonyítani a kölcsönt, és FMH-t indíthat, amennyiben írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti vissza az ismerőse a kölcsönt.

Kérdés: Skóciában született, ott élő magyar szülők gyermeke, különválás esetén jöhet-e nagyszülőkhöz Magyarországra, az elvált fél beleegyezése nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A különélő szülő beleegyezése szükséges a gyermek külföldre viteléhez, különösen hosszabb tartózkodás esetén. Ha nincs megállapodás, a gyámhatóság dönthet.

Kérdés: A problémám a következő: 33 éves fiammal 9 éves kapcsolat után szakított a barátnője, mivel a fiam részére kölcsönt vett fel, de utána a viszonyuk megromlott. A fizetési kötelezettség ügyvéd által foganatosítva van, de mivel a fiam nem fizeti, a leány anyja nálam követelőzik. Kérdésem: ez jogos-e, azaz a fiam adóssága rám terhelhető-e? Illetve ennek kapcsán merült fel bennem, hogy nekem kötelességem volt-e eltartani kb.5 éven át a leányzót? Bejelentve ugyan nem volt a lakásomba, de itt evett, aludt,stb. Van-e jogi lehetőség, hogy én is igényt tartsak anyagi térítésre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Gyermeke tartozása Önre nem terhelhető. A leány anyjának nincs joga Öntől követelni az összeget. A barátnő eltartása iránt igényt nem érvényesíthet.

Kérdés: A szomszéd gyümölcstároló hűtőházától 30 m-re vagyunk, és nem lehet aludni, még becsukott ablakon át is hangosan zúg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a zaj zavarja az Ön nyugalmát, megilleti a birtokvédelem. A helyi jegyzőnél lehet birtokvédelmi eljárást kezdeményezni 1 éven belül, azon túl pedig a bíróság előtt birtokpert indítani. Mérés alapján kötelezhetik a szomszédot a zaj csökkentésére.

Kérdés: Közös lakásból kizavar, de a fizetésem nem adja oda. Mi a teendő? Feljelenthetem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha közös lakásból kizavarják, birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet a jegyzőnél 1 éven belül, azon túl birtokpert indíthat, továbbá kérheti a bíróságtól a közös használat rendezését. A fizetés elvonása jogtalan, emiatt is fordulhat a hatóságokhoz.

Kérdés: Vettem egy házat Magyarországon és ott szeretnék telepedni, jelenleg Máramorosszigeten lakok. A házat, amit vettem fel kellene újítani, létezik valamilyen segély a magyar államtól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lakásfelújításra támogatás csak meghatározott feltételek esetén vehető igénybe, például magyarországi állandó lakcím és társadalombiztosítási jogviszony szükséges. Javaslom, érdeklődjön a helyi járási hivatalban.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy ha a tulajnak tartozok mondjuk 400 ezerrel, és jelenleg azt törlesztem heti 100 ezerrel, de a következő hónapot már nem tudom kifizetni, és nem is akarom, és ki akarok költözni, és ezt elmondom neki, és azt is hogy természetesen addig maradok, amíg ki nem fizetem a fennmaradt tartozás összegét. A kérdés az, hogy ki kell-e fizetnem még azt a pár hetet is, amíg fizetem a tartozást? Meg hogy mondhatja-e azt, hogy nem, és azonnal hagyjam el a lakást? Vagy mit tud ez ellen tenni, vagy lehet-e kifogása, és hogy elveheti e a kaucióm, mert van pár hibás készülék, és a falat is le kell festeni, de úgy tudom ez az ő karbantartási kötelezettsége lett volna, és többször szóltam is.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartozás törlesztése nem mentesít a bérleti díj fizetése alól a lakásban maradás idejére. A bérleti jogviszony bármely fél általi felmondása esetén a felmondásban megjelölt határidő elteltekor kell elhagyni az ingatlant és a bérletidíj-fizetési kötelezettség is eddig áll fenn. A tulajdonos a kauciót jogosan tarthatja vissza a bérlő által okozott károk fedezetére. A hibákért való felelősség megítélése a konkrét körülményektől függ. A bérelt ingatlant abban az állapotban kell visszaadni, amilyenben átvette. Amennyiben a bérleti jogviszony ideje alatt felmerül a festés szükségessége az általános karbantartási kötelezettség keretében, úgy az a bérbeadó kötelezettsége, és ha ő nem végzi el, a bérlő elvégezheti, de annak költségét követelheti a bérbeadótól.

Kérdés: Szeretném megkérdezni: ingatlan bérbeadásakor bérbeadóként jelen lehetek az egyoldalú nyilatkozat aláírásakor? A közjegyző nagy nehezen engedte ezt meg nekem, mondván, hogy felmerülhet a megfélemlítés(!) lehetősége részemről, a bérlő felé. Van erre valami jogszabály? Megjegyezném, hogy én fizettem a közjegyzői díjat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közjegyző a felek jelenlétét jogszabály szerint nem korlátozhatja, de ha a bérlő nyilatkozatot tesz és egyedül kíván nyilatkozni, a közjegyző kizárhatja a bérbeadót.

Kérdés: Felmondtam és előző hónapban kaptam egy fèl havi bónuszt. Az utolsó fizetésemből elvették a bónuszt. Ez jogos?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a bónuszt jogszabály, kollektív szerződés vagy munkaszerződés alapján adták, és azok feltételei szerint az felmondás esetén nem jár, a munkáltató visszavonhatja. Érdemes a bónusz szabályozását megvizsgálni.

Kérdés: Múlt évben külföldi munkavállalóként autót béreltem, mellyel Magyarországra utaztam. Az EPC Plc részéről már itthon kaptam egy bírság értesítést, amely magyarországi autópályadíj-fizetés elmulasztása miatt került kiállításra. Az értesítést a szarajevói autókölcsönző cég kapta meg 2025. május 5-én, én május 28-án kaptam kézhez a munkáltatóm útján. Az adott napokon érvényes matricát vásároltam, azonban a rendszámot tévesen rögzítették a matrica vásárlásakor. A matricán szereplő hibás rendszám egy karakterben tér el, így elvégezhető lenne a javítás, törölhető a kiszabott bírság. Ehhez az értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül meg kell küldeni a forgalmi engedély és a matrica másolatát. Az autókölcsönző cégtől csak a bérleti szerződést tudtam beszerezni, melyet a matricával együtt június 4-én megküldtem az EPC részére, választ nem kaptam. Mit tehetek még, mikor járhat le számomra a 60 napos határidő, melyet követően elvileg további pótdíjat, késedelmi díjat is fizetni kell.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 60 napos határidő az értesítés kézhezvételétől számít, tehát az Ön esetében május 28-tól. A megküldött dokumentumokat javasolt újra elküldeni ajánlottan, és érdeklődni a feldolgozás állapotáról. Ha nem reagálnak, panaszt tehet az illetékes hatóságnál.

Kérdés: Elváltunk 2000-ben és 1984-ben volt az esküvőnk. Közösen építettünk házat, de a volt férjem van csak tulajdonosként feltűntetve. Kérdésem: ha ő meghal, gyerekeim kitehetnek az ingatlanból?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan fele Önt illeti, amiért el kell indítani a házassági vagyonközösség megszüntetését. Utána már „nem tehetik ki”.

Kérdés: Kitilthatnak-e több kocsmából, aminek ugyanaz a tulaja/főnöke, mint ahol az exem dolgozik (lassan egy éve, hogy nem vagyunk együtt, de nem váltunk el viszonyban, néha találkoztunk is). Az utca szélén lévőben dolgozik, csak én direkt a másik legszélsőbe mentem a kollégáihoz/haverokhoz. Az exemet nem zavarta soha, ha velük logók. A főnöküket annál inkább, és oda jött az egyik beszélni velem, hogy többet egyikbe se menjek, de még azt az egy söröm megihatom. Épp egy másik haveromat vártam, így főleg kellemetlen volt, mikor ő megjelent, és hiába kért inni, már nem szolgálhatták ki. A főnökök attól féltek, hogy nehogy verekedés/balhé legyen, de erre sose volt jel vagy példa, ahogy most sem. Nem akarnak tőlem semmit. De a válaszuk csak a megelőzés volt. Munka után úgyis együtt járunk néha szórakozni. Akár exeimmel vagy nélküle. Mindenki felnőtt ember, exem észre se veszi, ha ott vagyok egy kocsmában az utcánkban, ha senki sem szól neki, de azzal sem lett volna probléma, csak a főnököt zavarta, hogy régi ex vagyok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vendéglátóhely üzemeltetője jogosult eldönteni, hogy kit szolgál ki, és kitiltást is alkalmazhat, ha úgy ítéli meg, hogy ezzel a rendet vagy biztonságot óvja, akkor is, ha objektíve nem volt probléma. Bár a helyzet méltánytalan lehet, jogilag a tulajdonosnak széles mozgástere van ebben.

Kérdés: Hivatalos ajánlatot kaptam egy munkáltatótól egy többkörös kiválasztási folyamat végén. A feltételeket írásban egyeztettük, azokban megállapodtunk. Ezek után kaptam egy e-mailt, amiben a munka megkezdésének halasztását közölték. Azóta hetek teltek el, és nem tudok velük kommunikálni. E-mailemre nem reagálnak, telefont nem veszik fel. Az írásos ajánlatuknak van jogi szempontból kötelező érvénye?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a munkáltató hivatalos írásos ajánlatot tett, és Ön azt elfogadta, az akár munkaszerződés létrejöttének minősülhet, különösen, ha a munkavégzés feltételeiről megállapodtak. Az ilyen ajánlat jogi kötelezettségeket vonhat maga után, és ha a munkáltató késlekedése miatt Önnek kára keletkezett, kártérítési igényt is előterjeszthet. Célszerű írásban felszólítani őket a szerződés teljesítésére. Megjegyzem, hogy a mail-ben történő levelezés NEM hivatalos írásos forma.

Kérdés: Mit lehet tenni az ügyben, ha volt rendőrök és egy csapat – aki nem is rendőr, hackerek – együttműködnek és ijesztgetnek országos szinten. Meg országos szinten a lakosság is. Azzal ijesztgetnek, nem tudom kik, hogy kiirtják a családomat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ilyen fenyegetések súlyos bűncselekmények. Azonnal tegyen feljelentést a rendőrségen, és ha szükséges, kérjen ideiglenes megelőző távoltartást. Amennyiben az ügyben hatósági mulasztást észlel, panasszal élhet a felettes szervnél.

Kérdés: 2024. végén vettünk egy 2016-os ingatlant, melybe 2025 húsvétja után költöztünk be. Szembesültünk több villamossági problémával, elvégeztettük az érintésvédelmi felülvizsgálatot, ami mint kiderült az eladó kötelessége lett volna. Súlyos hibának minősítettek több dolgot: A villamos mérőórától a lakáselosztóig található egy kötés, amelyről nincs semmilyen információ, ahogy a vezeték nyomvonaláról sem. A jelenlegi egyfázisú áramvédő kapcsoló nem megfelelő, a padláson erősáramú vezetékek vannak, melyek nincsenek végződtetve. Ezt azonnal ajánlott levélben jeleztük az eladónak, melyre nem válaszolt. A hibák javítása a vizsgálattal kb. 250 ezer forint, úgy gondoljuk a kellékszavatosság miatt ezt az eladónak kellene állni, plusz az ingatlan vételekor ez nem volt felfedezhető. A kérdésem az lenne, mivel rajtunk a bizonyítási teher, csak a 2025 tavaszi beköltözés utáni jegyzőkönyv van a kezünkben, ez igazolja-e, hogy a hiba már adásvételkor is fennállt? (Nem újkeletűek a hibák.) Ha nem, mivel tudjuk bizonyítani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jegyzőkönyv önmagában nem elég bizonyíték, de erősíti az álláspontját. Szakértői véleménnyel, amely kimondja, hogy a hiba nem új keletű, tovább erősíthető a bizonyítás. Javasolt ügyvédi segítséget igénybe venni és peres eljárást kezdeményezni az eladóval szemben.

Kérdés: Egyik pillanatról a másikra, több mint 20 év után megvonhatja-e a munkáltató az utazási költségtérítést, arra hivatkozva, hogy az állandó lakcímemen már nem laknak rokonaim? Sem az ideiglenes lakcím, sem az állandó lakcím nem változott. Hozzátenném, hogy az ideiglenes lakcímen sem laknak rokonok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A családi kapcsolatok alakulásának, továbbá az állandó és az ideiglenes lakcímnek nincs jelentősége az utazási költségtérítés szempontjából. A vonatkozó 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet alapján a munkáltató a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő utazással kapcsolatos költségtérítésre kötelezett. A lakóhely az a lakás, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik, a tartózkodási hely pedig az, amelyben – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik. (A hazautazás a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.) A munkavállalónak a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkoznia kell a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. Amennyiben Ön a fentieknek megfelelően adta meg ezeket az adatokat, illetve az azokkal kapcsolatos változásokat jogszabályszerűen bejelentette, a munkáltató nem vonhatja meg Öntől a Korm. rendelet alapján előírt költségtérítést.

Kérdés: Osztatlan közös telken lévő 2 db 1/1-es építményről van szó. Kérdéseim: 1. Rövidtávú kiadáshoz szükséges-e a másik fél hozzájárulása? 2. Fodrász üzlet működéséhez szükséges-e a másik fél hozzájárulása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Osztatlan közös tulajdon esetén a másik fél hozzájárulása szükséges lehet, ha a tevékenység érinti a közös tulajdont vagy megváltoztatja az ingatlan rendeltetését. Rövid távú kiadásnál és fodrászüzletnél a hozzájárulás elvileg kell, kivéve, ha használati megosztás van.

Kérdés: Ha nem adtam engedélyt, hogy valaki bejöjjön a kapumon és többször is megcsinálja ezt, arra kehet küldeni rendőrt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, ismétlődő, engedély nélküli behatolás esetén jogosult a rendőrséghez fordulni birtokháborítás miatt, valamint a jegyzőnél birtokvédelmi eljárást kezdeményezni.

Kérdés: Egy kistelepülésen élő 3 gyermekes család vagyunk. A férjem családi gazdálkodó, én közalkalmazott vagyok. Minden évben határidőn belül befizetjük a helyi önkormányzati adókat a kiszámlázott tételeknek megfelelően. Általában az első félévben rendezem az egész évest (csak hogy biztosan el ne felejtsem). Az már nem is érdekel, hogy még így is mindig kapok késedelmi pótlékot az őszi befizetésekre is, de idén (mivel az új vezetőség átnézette visszamenőleg) az adóügyi osztály egy több mint 700 ezer forintos tételt akar ránk róni, mivel elmondásuk szerint eddig nem jól volt számolva. Visszamenőleg 2021-ig. Köteles vagyok-e kifizetni az eddig nem elszámolt tételeket amellett, amit már eddig a kiírtak szerint befizettem? Van-e esélyem arra, hogy az általuk eddig hibásan kiírt tételek plusz költségét ne róják rám/ránk? Gondolok itt például a jóhiszeműség elvére, ilyen esetben, alkalmazható-e, esetleg más megoldás az inkorrekt eljárás miatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az önkormányzat visszamenőleg követelheti a jogszerűen elmaradt iparűzési adót, de a jóhiszeműség és a hatóság tévedése miatt méltányossági kérelmet terjeszthet elő, melyben érdemes egy Önöknek megfelelő (teljesíthető) részletfizetési ütemezésre is javaslatot tenni. Célszerű mindenekelőtt írásban kérni a részletezést, és adott esetben jogi képviselet mellett vitatni a követelést.

Kérdés: A volt élettársam 1,5 éve elköltözött egy másik városba, azonnal egy másik férfihoz. 2 gyermekünk van, 16 és 14 évesek. A kizárólagos felügyeleti jog nála van. Nekem lett egy új kapcsolatom és neki ez nem tetszik. Meg akarja tiltani, hogy amikor nálam vannak láthatáson, nem találkozhatnak a párommal. Sőt nekem mindenről tájékoztatnom kell, amikor nálam vannak, hogy kivel találkoznak még, ha édesanyámmal, akkor is. Tudtommal ehhez nincs joga. És folyamatosan azzal jön, hogy a gyerekek nem akarnak jönni hozzám Amikor rákérdezek és nálam vannak, semmi bajuk sincs. Jól érzik magukat és sokat nevetnek. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kizárólagos felügyeleti jog nem jogosítja fel a másik szülő magánéletének ilyen szintű korlátozására. A volt élettárs nem tilthatja meg a gyermekek találkozását az Ön párjával, ha az nem veszélyezteti a gyermekek érdekét. A kapcsolattartás módját a bíróság határozza meg, jogsértő korlátozás esetén szintén a bírósághoz fordulhat.

Kérdés: Válás után hány évnek kell eltelnie, hogy nem örököl az elsőszülött gyermek. Hogy nincs joga az örökséghez,

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elsőszülött gyermek öröklési jogát nem érinti a válás ténye vagy az idő múlása. Csak akkor nem örököl, ha végrendeletben kitagadják, vagy ha az örökössel szemben törvényes kiesési ok áll fenn (méltatlanság). A jog nem szűnik meg időmúlással.

Kérdés: A közös tulajdonban lévő házunkba nem tudok bejutni, mivel a volt feleségem kicserélte a zárat. A házat ő használja. A válás megtörtént, de a vagyonmegosztás még nem. Mi a teendő ilyenkor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös tulajdonú ingatlanból Önt nem lehet kizárni. Jogellenes a zár cseréje az Ön beleegyezése nélkül. Kérjen jogi segítséget, és bírósági eljárásban érvényesítse a használati jogát, illetve szükség esetén rendőrségi közreműködést is kérhet.

Kérdés: Lakásvásárlásnál jár-e az új tulajdonosnak a pince, amit az eladó használt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pince használati joga attól függ, hogy az eladó milyen jogcímen használta azt, és a szerződés, valamint az alapító okirat tartalmazza-e a pincét az adott lakás tulajdonosának külön tulajdonaként vagy kizárólagos használati jogaként. Ha a fentiek alapján ez nem állapítható meg, javasolt a közös képviselő tájékoztatását kérni a pince használatával kapcsolatosan kialakult szokásról, és a jövőbeni viták elkerülése végett kezdeményezni ennek dokumentálását.

Kérdés: Online banki csalás ért, azonnal (5 percen belül) megjelentem a CIB bankban, de nem segítettek. Fél órán belül feljelentést tettem a rendőrségen, ők “elfelejtették”, unszolásomra 2 hónap múlva kezdtek el nyomozni. Panaszt tettem a rendőrségen. A rendőrkapitány írásban annyit válaszolt, hogy a panaszom alapos, de már úgy sincs meg a pénzem. Fura, hogy a pénzem a CIB bankból az MBH bankba utalták és onnan kártyával vásároltak. Tehát az elkövető mindent tudott az MBH-s ügyfélről. Nem tudok belenyugodni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a rendőrség mulasztott, és ez hozzájárult ahhoz, hogy az elkövetők elkerüljék a felelősségre vonást, panasszal élhet a felügyeleti szervnél, és kártérítési igényt is előterjeszthet, bár ez igen nehezen érvényesíthető. A bank felé is érdemes bejelentést tenni, és bankfelügyeleti panaszt benyújtani a pénzmozgások ellenőrzése kapcsán.

Kérdés: A nyugdíjamból mennyit tilthat le a végrehajtó, ha a háztartásomban, eltartásomban egy 7 éves gyermekemmel élek egyedül!?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A végrehajtó a nyugdíj összegének legfeljebb 33%-át tilthatja le általános követelés esetén, de ha gyermektartásdíj avagy több tartozás miatt történik letiltás, az 50% is lehet. Az, hogy egyedül neveli gyermekét, nem változtatja meg a letiltás törvényi mértékét, de méltányossági kérelmet nyújthat be a bírósághoz vagy a végrehajtóhoz.

Kérdés: Nagymamám elnöke volt egy alapítványnak. Munkássága alatt saját kezűleg írt pályázatokon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérem, pontosítsa kérdését, mert a leírtak alapján nem derül ki, milyen jogi problémát szeretne megoldani az alapítvánnyal és a nagymama pályázataival kapcsolatban. Általánosságban az alapítvány vagyonát, tárgyait az alapítvány céljára kell fordítani, magánszemély nem sajátíthatja ki azokat.

Kérdés: A könyvelő megígérte, hogy beadja a papírokat a nav-hoz, mert 27-e az már határidőn túl van, hogy ne zárjanak ki a Kata-ból.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a könyvelő nem teljesíti a NAV felé a kötelező bejelentéseket vagy adatszolgáltatásokat, az Ön vállalkozása viseli ennek következményeit. Érdemes írásban felszólítani a könyvelőt a teljesítésre, és szükség esetén új könyvelőt megbízni. Ha emiatt hátrány érte, polgári peres úton kártérítési igényt is érvényesíthet a könyvelővel szemben.

Kérdés: Nagypapám halála után a végrendeletében mindent nagymamám nevére hagyott, ebbe 3 vérszerinti gyermekük is beleegyezett. Ezután az egyik unoka ráíratta a teljes házat a saját nevére nagymamámmal. Ilyen esetben mit tehetünk? Mindenki tudta nélkül történt ez az átírás. A 3 vérszerinti gyermek meg tudja támadni esetleg ezt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a nagymama az unoka nevére íratta a házat, az jogilag ajándékozás vagy adásvétel formájában történhetett, amelyhez – mivel a ház az ő tulajdonában állt – nem szükséges senkinek a hozzájárulása. Az említett ajándékozásnak a nagymama mint örökhagyó tekintetében lenne jelentősége. Az ajándékozás elleni jogi lépések megtétele akkor merülhet fel, ha hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a nagymama akaratát jogellenesen befolyásolták (pl. megtévesztés, kényszerítés történt), vagy az ügylet semmis más okból. Ilyen esetben bírósághoz kell fordulni az ajándékozás megtámadására. Célszerű ügyvédet megbízni a részletek tisztázása érdekében.

Kérdés: Munkaüggyel kapcsolatos kérdésem lenne. Adott egy munkahely, ahonnan ez év június 2-án kiléptem. Meg is kaptam a kilépő papírjaimat, de sajnos egy ledolgozott munkanapomat “lecsípte” a cég. Viszont mivel a telephelyen szigorú szabályok szerint működött a be-és kiléptetés, így tudtam bizonyítani, hogy az adott napon dolgoztam (portaszolgálat, belépés, kilépés időpontja, gépkocsim rendszáma). Mindezt jeleztem a volt munkaadómnak, a valós papírokat, s bérszámfejtés papírokat postázza, a részemre járó egy napi járandóságomat már utalta is. Csak most azzal fenyeget, hogy így utólag meg fogja vizsgálni a tényleges munkában töltött időmet. Négy órás takarításról van szó, hajnal 5-kor kezdtem, de szóbeli megállapodás volt, hogy őket nem érdekli, mikor távozom a munkahelyről, nekik az a lényeg, hogy minden rendben legyen. Minden rendben is volt. Én ehhez tartottam magam, ha előbb végeztem, el is jöttem. Persze nem órákkal. Már jó ideje nem vagyok a cégnél, mit tudnak tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A volt munkáltató az utólagos vizsgálat eredményeképpen nem követelhet Öntől visszafizetést, ha Ön a munkát valóban elvégezte, és rendelkezik a beléptetési adatokkal és egyéb, a munkavégzést tanúsító igazolással. Annak, hogy bírósághoz fordul, vélhetően csekély az esélye a követelés és az annak érvényesítésével járó kiadások aránytalansága miatt, hacsak nem tár fel olyan lényeges eltérést a lejelentett és ténylegesen elvégzett munka között. Ez utóbbinak az esélye szintén alacsony az Ön által leírtak alapján. Amennyiben a volt munkáltató bármilyen követeléssel keresné meg mégis a jövőben, mindenképpen javasolt ügyvéd segítségét kérni a helyzet tisztázása és az esetleges lépések megtétele előtt.

Kérdés: Kiváltottam az egyéni vállalkozást, hogy a férjem tudja a termékeit hivatalosan értékesíteni. Az ő vállalkozásai sorra tönkrementek. Ténylegesen ő vezette. Közben elváltunk és én megszüntettem az EV-t. A perek során kiderült, hogy a vállalkozás ideje alatt több mint 6 millió forintot a saját számlájára utaltatott ez idő alatt, amiről én nem tudtam. A vállalkozás könyvelésében nincs nyoma. A folyószámláján szereplő embereknek én nem adtam ki sem utalásos, sem készpénzes számlát. Mit tudok így utólag tenni? Ezt az összeget ő elsikkasztotta a cégtől, szerintem jogtalanul. Rendőrségen vagy a NAV-nál tegyek feljelentést? Van elévülési idő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírt esetben, ha a férje a vállalkozás pénzét saját számlájára jogtalanul átutalta, az sikkasztás gyanúját vetheti fel. Ezek a cselekmények büntetőjogi kategóriák, így célszerű feljelentést tenni a rendőrségen. Emellett a NAV felé is lehet bejelentést tenni költségvetési csalás, könyvelési szabálytalanságok miatt. Fontos az eset minél részletesebb dokumentálása, és a vállalkozás könyvelésének áttekintése.

Kérdés: 2024. márciusában került a nevünkre egy 124 nm társasházi lakás, az eladó folyamatos pontatlanságai miatt a Társasházi Alapító többször is módosításra került, jelenleg is egyeztetés alatt áll helyrajzi szám elírása miatt. A legutolsó módosítás tervezet meg nincs beadva a földhivatalhoz. Kérdésem, hogy közös költséget csak a társasház hivatalos megalakulása után kell majd fizetni, vagy egy korábbi időponttól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös költség fizetése általában a társasház alapításának időpontjától, vagyis a társasházi közösség megalakulásától és az ingatlan tulajdonjogának bejegyzésétől függ. Amíg a társasház hivatalosan nem jön létre, és a tulajdonjog nincs bejegyezve, a közös költség fizetése nem kötelező. Azonban, ha a lakást már megvásárolták, és a tulajdonjog bejegyzése megtörtént, illetve a társasház alapító okiratának módosításai folyamatban vannak, akkor a közös költség megfizetésének kötelezettsége már a tényleges használat vagy birtokba vétel időpontjától kezdődhet, még ha az egyeztetések zajlanak is. Javaslom, hogy a konkrét helyzet pontos tisztázása érdekében konzultáljon a társasházi közös képviselővel.

Kérdés: Tanácsot, segítséget szeretnék kérni. Van egy két év feltételes ügyészi felfüggesztés, aminek ideje alatt a gyanúsított panaszt tett a magánindítvány 30 napon túli előterjesztése miatt és azért, mert a sértett zaklatja, plusz a kirendelt védő nem veszi fel a gyanúsítottal a kapcsolatot. A megkésett panaszra hivatkozva az ügyész az eljárás folytatását rendelte el és mivel panaszt mertem tenni, most rendbírsággal fenyegetőzik. Ez azt jelenti, hogy ki is szabja a bírságot vagy csak figyelmeztet? Mert a határozatban úgy fogalmazott, hogy rendbírsággal sújtható. A már meglévő két év feltételes ügyészi felfüggesztést a panasztétel miatt ugye nem módosíthatja hosszabbra? A panasztétel miatt remélem nem húzódhat tovább az eljárás és a két év feltételes ügyészi felfüggesztés? Köszönöm, ha válaszával segítene, mert már teljesen kikészülök idegileg. Ha az ügyész határozata a legfelsőbb ügyészség vádelőkészítő osztály címet tartalmazza, ez ugye még nem jelenti a vádemelést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A büntetőeljárás során a késve előterjesztett indítvány vagy nyilatkozat (panasz) miatt szabhat ki rendbírságot az ügyészség, nem annak benyújtása miatt. Amennyiben rendbírságot szabnak ki, annak összegét (az átváltására való utalással) pontosan meghatározzák, tehát a rendbírság-kiszabás lehetőségére való figyelmeztetés nem tekinthető még kiszabott rendbírságnak. A kirendelt védő együttműködésének hiánya miatt új védő kirendelését kérheti. Az eljárás akkor folytatódhat, ha a feltételes ügyészi felfüggesztés ideje alatt a gyanúsított panasszal él az ellen, szándékos bűncselekményt követ el, vagy nem tartja be az előírt magatartási szabályokat. Az eljárás folytatása esetén a feltételes ügyészi felfüggesztés megszűnik (egyébként ez ellen is lehet panasszal élni), és az ügyészség vádat emel. Az ügyészségi szervezeten belüli munkaelosztásról az ugyeszseg.hu weboldalon tud tájékozódni.

Kérdés: Építési helyszíni bizonyíték miért fontos az adóbevallásnál Németországban? A könyvelőm ezt kérte tőlem, eddig nem kértek tőlem ilyet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az adóbevallásnál a helyszíni bizonyíték (pl. építési napló, szerződések, fotódokumentáció) fontos a költségek igazolásához. Amennyiben eddig nem kérték, kérje könyvelőjétől, hogy pontosítsa, milyen dokumentumok szükségesek. Az érintésvédelmi jegyzőkönyv a műszaki állapot igazolására szolgál, de nem feltétlenül igazolja az adóalap csökkentését. Célszerű egyeztetni a német adóhatósággal vagy adótanácsadóval.

Kérdés: Kihez tudok fordulni, ha zúg az otthonom? Reggel kb. 6.10-7.40-ig. Este kb. 18.00-19.30-ig és 20.30-22.00-ig. Nagyon zavaró, mar szóltam mind a két szomszédnak, de semmi változás.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha valaki zajong, és ezzel zavarja az ingatlan birtokosának nyugalmát, a birtokost megilleti a birtokvédelem, a helyi jegyzőnél lehet birtokvédelmi eljárást kezdeményezni 1 éven belül, azon túl pedig a bíróság előtt birtokpert indítani.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy abban az időben még szocpolra vásárolt ingatlan 1/1 tulajdoni hányaddal lett bejegyezve a földhivatalnál, pedig az ügyvéd a szerződéskor azt mondta, közös az ingatlan. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mit tehetek? Közös gyermekekre lett felvéve a szocpol. Ennek így kell lennie vagy mit tegyek? Tanácstalan vagyok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek, mint ahogy közösen viselik a bármelyik házastárs által vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat is. Így tehát, amennyiben a házasságuk alatt közösen vásároltak ingatlant, amelyre közösen igényeltek támogatást a közös gyermekeikre tekintettel, így az akkor is a közös vagyon része, ha valamelyikük nevére van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásban.

Kérdés: Szeretnék választ kapni, hogy a férjem magyar cégtől dolgozik Németországban, február 20-ától hitegeti a főnök, hogy majd most megy, majd ekkor, majd akkor, gyakorlatilag 5 hónapja hazudozik, holott tudja, hogy januárban nyugdíjba megy. Nehezen élünk a kieső bér miatt, mert sajnos a tartalékot feléltük. Mi a módja, hogy az elmaradt munkabért megkapja, mivel önhibáján kívül nem dolgozik. Ilyen esetben hol kapunk segítséget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a férjének érvényes munkaszerződése van, úgy Őt, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, azaz az állásidőre az alapbére illeti meg. Javasolt a munkabér elmaradása esetén ezt írásban számonkérni a munkáltótól, és ha ez sikertelen, bírósághoz fordulni. Ezesetben érdemes ügyvédhez fordulni a részletek és a jogi lépések tisztázás érdekében.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy falun lakunk és köteles vagyok pénzt adni az általános iskola udvar felújításához?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az általános iskola udvarának felújításához való pénzadakozás nem kötelező jogszabályi előírás alapján, így a szülői hozzájárulás önkéntes, közösségi kezdeményezésnek minősül. Az önkormányzat vagy az iskola nem kötelezheti a szülőket pénzbeli hozzájárulásra.

Kérdés: Apánk elhunyt, végrendelkezett és mind a négy gyerekét kizárta az örökségből. Egy ismerősét jelölte meg örökösnek, akivel eltartási szerződést kötött, de 1 hónap múlva felbontotta, mert nem teljesítették a megbeszélteket. Széttépte a nála levő végrendeletet is, de a hivatalos megmaradt a közjegyzőnél. Így elvileg a hölgy örököl mégis mindent. Kérdésem az lenne, hogy van-e értelme bírósághoz fordulni, vagy így már veszett ügy?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A végrendelet visszavonására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, melyek a végrendelet tételére. A visszavonás akkor lett volna érvényes, ha édesapjuk a közjegyzői példányt is visszaveszi. A végrendeletet annak érvénytelenségére való hivatkozással meg lehet támadni, jelen esetben annak bizonyításával, hogy az örökhagyó azt a visszavonás szándékával megsemmisítette, mert annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította. Azonban ‒ tekintettel arra, hogy rendkívül komoly és minden kétséget kizáró bizonyítékok esetén lehet csak esélye egy ilyen per sikerének ‒ érdemes ügyvédhez fordulni a részletek tisztázása és a lehetőségek feltérképezése érdekében.

Kérdés: Egy cég behajtást kezdeményezet ellenem, ami egy 2012-es ügy. Nekem nem volt tartózásom. Nincs is tudomásom róla. De átadta egy bírósági végrehajtó irodának. Természetesen éltem az elévülési idővel. Amit nem vesz tudomásul. Mit tehetek ezzel kapcsolatban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egyrészt 2012-es tartozás esetén az elévülési idő (általában 5 év a polgári jogban) már lejárt, így a követelés jogszerűen nem érvényesíthető. Másrészt kérheti a tartozás tekintetében az Ön felelősségének tisztázását is. Önnek írásban kell jeleznie kifogását, és amennyiben ez nem vezet eredményre, lehetőség van az illetékes bírósághoz fordulni.

Kérdés: Ezúton szeretnék érdeklődni, hogy van-e lehetőség perelni a vér szerinti édesanyámat, aki miatt állami gondozásba kerültem. 14 éves koromban elhagyott, és Olaszországban próbált szerencsét. Olaszországban a törvénnyel problémái akadtak, és állítólag több mint egy évet töltött előzetes letartóztatásban. Jelenleg Calabriában sikeres turisztikai vállalkozást vezet, amelyet már évek óta működtet. Olasz származású férje sajnálatos módon életét vesztette a COVID-19 járvány alatt, akitől ingatlanokat és ingóságokat örökölt. Ennek ellenére továbbra sem próbál segítséget nyújtani számomra. A gyermekkoromban történt családi problémák következtében a mentális és fizikai egészségem mára megromlott. Autoimmun pajzsmirigy- és bőrbetegségben szenvedek, valamint diagnosztizált pánikzavaraim is vannak. Kérem, szíveskedjen tájékoztatni a lehetőségekről és iránymutatást adni a további lépésekkel kapcsolatban!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kiskorú gyermek tartása nagykorúvá válásáig, ill. középiskolai tanulmányok folytatása esetén 20 éves koráig a szülő kötelezettsége. A tanulmányokat folytató nagykorú gyermek tartására annak 25 éves koráig köteles a szülő (különösen indokolt esetben tovább is), de a nagykorú gyermek, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa sincs, rokonai, elsősorban szülei részéről ő is jogosult tartásra. Amennyiben ‒ a fentieket is figyelembe véve ‒ édesanyja életkörülményeiben olyan pozitív változás állt be azon időszak alatt, amikor az Ön gondozására, tartására való kötelezettsége fennállna, és nem kezdeményezte azt, polgári peres úton lehetősége nyílhat kárigény és sérelemdíj érvényesítésére. Azonban az eljárás során bizonyítania kell a szülő mulasztását vagy károkozó magatartását, valamint a kár bekövetkezését és az azok közti összefüggést. Az ilyen ügyek összetettek, különösen, ha külföldi illetékesség is felmerül. Javasolt ügyvédet megbízni, aki segíthet a per előkészítésében.

Kérdés: Az önkormányzat felszólított, hogy az ingatlanom mellett vezető utcai közterületet kaszáljam le. Az én lakcímem nem ebben az utcában van, csak a szomszédos ház és a saját ingatlanom között van egy járda, füves terület, aszfaltos út, mely másik utcába vezet. Én az önkormányzati rendeletnek eleget teszek, mely úgy szól, hogy “a tulajdonos kötelessége gondoskodni az ingatlan előtti közterület úttest széléig történő rendben tartásáról, kaszálásáról”. Milyen jogon szólít fel arra, hogy az ingatlanommal határos másik utca területet én tisztítsam meg, holott 26 éve élek ebben az ingatlanban és mindig az önkormányzat takarította ezt a területet, csak ebben az évben nem, és ez a rendelet 2023. évi keltezésű.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az önkormányzati rendelet értelmében a tulajdonos köteles az ingatlana előtti közterület rendben tartásáról gondoskodni. Ha az Ön ingatlana másik utcára néz, akkor elvileg nem terheli az a kötelezettség, hogy egy másik utcában kaszáljon. Érdemes ellenőrizni, hogy az önkormányzati rendelet nem módosult-e esetleg időközben, illetve nem tartalmazott-/tartalmaz-e további rendelkezéseket a saroktelkek vonatkozásában. Amennyiben nem, és Ön a rendeletnek megfelelően járt és jár el, jogában áll írásban kifogást emelni.

Kérdés: A kérdésem a következő lenne. A lakásomon a nem bejegyzett élettársamnak haszonélvezeti joga van és az ingatlanba be is van jelentve. Az utóbbi időben sajnos lezüllött, alkoholista életmódot folytat, és ez az állapot csak romlik. Sajnos pszichológushoz is járok, mert folyamatosan zaklat. Az egészségem ezáltal nagyon sokat romlott. A kérdés az lenne, hogy mit tehetek ebben a helyzetben? Lehetséges megszüntetni ezt az állapotot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem sikerül megállapodnia az élettársával az élettársi kapcsolat megszüntetéséről és abból folyó vagyoni viszonyok rendezéséről, kérheti az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezése ügyében a bíróság döntését. Javasolt elsőként írásban is rögzíteni a zaklatás tényét, orvosi dokumentációval alátámasztani az egészségügyi problémákat, majd ügyvéd segítségével keresetet benyújtani.

Kérdés: Kérem, ha tud, segítsen nekem a válaszával. Anyukám apukájától örököltem egy házrészt (mert anyukám meghalt már, így rám szállt át). Amikor még a papa élt, akkor a fiai, ő maga, felesége felvettek sok millió Ft hitelt a házra (én még nem voltam tulajdonos), mivel nem fizették, így rengeteg tartozást halmoztak fel és mivel én is tulajdonos voltam, most engem is jogtalanul terhel. Közel 10 millió Ft, bődületesen sok pénz és nem jogos, a tulajdonrészem nem ér ennyit. Kérem segítsen, hogy ilyenkor mit tehetek? Le szeretnék mondani a részemről, nem vagyok hajlandó más felelőtlenségéért felelősséget vállalni. Az megoldás lehet ilyen esetben, ha lemondok a részemről? Vagy mit kellene tennem? Hogy lehet lemondani egy olyan örökségről, amit anno hagyatéki tárgyaláson “átvettem”?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökségről lemondani csak az örökhagyó életében, vele kötött írásbeli szerződéssel lehet. Amennyiben a hagyatéki tárgyaláson már átvette az örökséget, jogilag az örökség elfogadásának minősül, így utólagos visszautasításra nincs lehetőség. Az örökség elfogadásával a hozzá kapcsolódó tartozásokért is felelősséggel tartozik az örökös az öröksége értékéig (az örökhagyó tartozásai rá eső részének mértékéig). Ha az örökség tartozásai jelentősen meghaladják az örökség értékét, megfontolandó a tulajdonrészének felajánlása (eladása) a többi tulajdonos számára, vagy a közös értékesítésben való megállapodás. Amennyiben ezek nem járnak sikerrel, a közös tulajdon megszüntetése iránt pert indíthat, melyben a bíróság az ingatlan árverés útján történő értékesítését rendelheti el. Mindenképpen javasolt jogi képviselő igénybevétele egyrészt az optimális megoldás, másrészt annak lebonyolítása érdekében.

Kérdés: Párom elhunyt 2025.04.30-án, várandós vagyok tőle, de apasági nyilatkozatot nem tettünk sajnos. Hogy tudnám ezek után a gyereket a nevére íratni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben apasági nyilatkozat nem született, és az apa elhunyt, úgy az apaság bírósági úton állapítható meg. Ehhez DNS-vizsgálat, tanúvallomások, közös fotók, üzenetek is felhasználhatók bizonyítékként. Az apaság megállapítása irántipert a gyermek születése után az anya indíthatja meg a bíróság előtt az elhunyt apa számára a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen.

Kérdés: A férjem 2 hónapja itt hagyott a 16 éves fiammal, évek óta amfetamin függő a férjem. Válni szeretnék, amilyem hamar csak lehet. Viszont nem tudom őt elérni semmilyen formában. Közös vagyonunk nincs, gyerektartás nem kell tőle, csak válni szeretnék. Mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a házastárs tartósan ismeretlen helyen tartózkodik, úgy a válópert az ő ismeretlen helyen való tartózkodása esetén is meg lehet indítani. Ebben az esetben a bíróság ügygondnokot rendel ki a részére. A válókeresetet a lakóhely szerinti járásbíróságnál lehet benyújtani. Célszerű az iratokat (pl. lakcímkártya másolata, házassági anyakönyvi kivonat) előkészíteni, és ügyvéd segítségét kérni.

Kérdés: Gyerekkoromban molesztáltam a húgomat, miközben aludt, a kezével maszturbáltam 3 alkalommal, 12 éven aluli volt, én 18 év alatti voltam. Egyszer miközben aludt, a száját próbáltam penetrálni, a péniszem éppen csak hozzáért a szájához, de visszahúztam magamat ettől. Szintén egyszer, a nadrágját lehúztam és próbáltam behatolni, de nem volt semmilyen kontaktus, mert visszahúztam magamat ettől. Egyszer, amikor 19 éves voltam, akkor utoljára a másik húgom kezével maszturbáltam, amikor aludt. Ettől nagyon nagy bűntudatom van, öngyilkos gondolataim is vannak, és szeretnék önmagam ellen feljelentést tenni. Apám gyerekkoromban szintén molesztált, az arcomat és füleimet többször harapdálta, velem akart egy ágyban aludni és kezét, lábait rám téve aludt. Többször a takaró alá szellentett és a takarót a fejem köré csavarva fojtogatott. Anyám elmondása szerint baba koromban az apám fojtogatott.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírt esetek súlyos, kiskorú sérelmére elkövetett szexuális visszaélések, amelyek nem feltétlenül évülnek el. Az ilyen cselekmények akár 5–20 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők. Önkéntes beismerés esetén a bíróság enyhítő körülményként értékelheti a megbánást, de ilyen ügyben haladéktalanul forduljon ügyvédhez és pszichológushoz is, hogy lelki segítséget kapjon. Az áldozatok jogai elsődlegesek, de az Ön támogatása is fontos ebben az állapotban.

Kérdés: Lézeres kezelést hajtottak rajtam végre egy szűrőközpontban, az orromban hajszálér eltávolítása. Mivel a doktornő a cég problémáival küzdött a kezelés közben, az orromban keletkezett egy kb. 1,5 cm seb, megégette az orromat, majd heg keletkezett. A doktornő leálazott, hogy mit varok el tőle egy kis seb miatt? Panaszt írtam e-mailben és a bizonyítékot, a képeket mellékeltem. Mivel a vezérigazgató is összejátszik a doktornővel, így nem boldogulok. Sőt még nem is válaszolnak a panaszomra vagy kb. 50 napja. Kérdésem, kihez forduljak? Ez Miskolcon történt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Panaszát írásban érdemes ismételten megküldeni (tértivevénnyel), illetve a területileg illetékes kormányhivatalnál (népegészségügyi osztály) vagy az Egészségügyi Szakmai Kollégium panaszfórumánál is bejelentést tehet. Ezen felül jogi úton kártérítést is követelhet. Keressen fel egy egészségügyi kártérítésekben jártas ügyvédet!

Kérdés: 1. emeleti lakásomban albérlő lakik, ablakom alatt egy plexit tető van, amire a 10. emeleti lakás kondenzvize csöpög, nagy hanggal jár. 10. emeleten albérlők laknak, személyes megkeresésre nem reagáltak, a lakástulajdonos elérhetőségét a GDPR-re hivatkozva a társasházkezelő nem adhatja ki. 8 hónapja levelezek, telefonálok a társasházkezelővel, önkormányzattal, de még mindig nem történt érdemben intézkedés a zaj megszüntetésével kapcsolatban. Albérlőm azzal “fenyegetőzik”, hogy nem fogja fizetni a bérleti díjat, mert nem tud pihenni, többször kellett orvost hívnia, idegileg kikészült. Milyen lehetőségem van az ügy megoldására?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kondenzvíz zavaró csöpögése szomszédjogi problémát vet fel, a Polgári Törvénykönyv alapján birtokháborításnak minősülhet. A tulajdonos adatait ugyan a GDPR nem engedi kiadni, de a társasház köteles fellépni a jogellenes helyzet megszüntetése érdekében. Írásban kérje a közös képviselőt intézkedésre, amennyiben ez nem vezet eredményre, a jegyzőhöz fordulhat birtokvédelmi eljárás keretében. A tulajdonosok adatait egyébiránt a földhivatali nyilvántartásból is kikérheti, az nyilvános.

Kérdés: Van-e joga az iskolának büntetésből elvenni a telefont és nem adni vissza a gyermeknek a tanítási nap végén. Csak a szülőnek hajlandók kiadni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az iskola a 245/2024. Korm. rendelet alapján elveheti a tanuló telefonját, azonban annak visszatartása a tanítási idő után jogszerűtlen. A telefon a tanuló tulajdona, és azt nem lehet indokolatlanul visszatartani. A Korm. rendelet szerint azt a tanulónak kell visszaadni. Javasolt az iskola vezetőjével írásban egyeztetni, szükség esetén a fenntartóhoz fordulni.

Kérdés: Édesanyám 20 éve lakik az élettársa házában közös háztartásban, édesanyám az élettársa házára költött kb. 6 millió forintot, sajnos papír nincs róla. Élettársa, meg a gyerekei felszólították, hogy költözzön ki, minél előbb. Az lenne a kérdésem, hogy ennek mi az útja módja, valóban kitehetik az utcára 20 év után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A rövid válasz az, hogy sajnos igen.

Kérdés: Már fél éve elköltöztem a férjemtől a kiskorú gyerekeimmel, mert kitett a házából. Voltak alkohol problémáim, de voltam elvonón és már helyre jöttem, de az apa elvette tőlem a gyerekeket és nem akarja, hogy velem legyenek, miközben én egy új kapcsolatot kezdtem, amit nem tolerál. Hitelünk van, ezért nem válunk el. Hogyan kaphatnám vissza a gyermekeim, mert a közelükbe sem enged, nem hozhatom el őket tőle, még pár napra sem. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kapcsolattartásról a házassági bontóperben vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek, egyezségük hiányában a bíróság dönt. Ha ilyen per nincs folyamatban, és nem is volt semmilyen bírósági vagy hatósági végzés, akkor mindkettőjüknek ugyanazok a jogai.

Kérdés: Önkormányzati jegyző köztisztviselőtől megvonta a cafetériát arra az időtartamra, amikor az érintett szülői szabadságon volt. Nem szülési szabadság, hanem szülői szabadság. 44 munkanap 10%-os illetménnyel. Hivatkozási alap “2011. évi CXCIX. törvény 151. § (2) Nem jogosult cafetéria juttatásra a kormánytisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.” Felhívtam a figyelmét a kttv 144. par (6). bekezdésre, ahol a szülői szabadság illetményre vonatkozó szabályozása van. A jegyző következő indoklása, hogy nem történt munkavégzés, jogos az elvonás. Erre vonatkozó szabályozás nincs az önkormányzat közszolgálati működési szabályzatában. Kérdésem, kttv szerint jogos-e az elvonás? A szülői szabadság illetményre jogosító távollét? Érvényes az esetre a 151, (2)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői szabadság idejére, amennyiben a dolgozó illetményre jogosult, nem lehet a cafetériát megvonni a 2011. évi CXCIX. törvény 151. § (2) bekezdése alapján, mivel az csak azokra az időszakokra vonatkozik, amikor nincs illetmény. A 144. § (6) bekezdése szerint a szülői szabadság alatt jár a 10%-os illetmény, így jogosult a cafetéria juttatásra is. Javasolt írásban panaszt tenni az önkormányzat jegyzőjénél vagy pert indítani.

Kérdés: Gyermek nélküli házaspár vagyunk. Mindkettőnknek élnek a szülei, illetve vannak testvéreink. Kérdésem az lenne, hogy ha egyikünk meghal, a vagyont kik öröklik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha egyikük elhalálozik és nem hagy házastársi végrendeletet, a túlélő házastárs örökli a közösen lakott lakás haszonélvezeti jogát, a fennmaradó vagyonon pedig az elhunyt szülei és házastársa örökölnek egyenlő arányban (amennyiben a szülők élnek). Testvérek nem örökölnek közvetlenül, csak ha a szülők már nem élnek. Érdemes végrendeletet készíteni, ha ettől eltérő módon kívánják rendezni az öröklést.

Kérdés: 2 éve költöztünk ebbe a 7. kerületi albérletbe. Most a tulajdonosok el akarják adni. Kaptunk 1 hónapot, de a kauciót nem akarják visszaadni. Mit tehetünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az albérleti szerződés szerint nem történt károkozás, nincs elmaradt közüzemi díjfizetés vagy más szerződésszegés, a kaució visszajár a bérlőnek. A tulajdonos nem tarthatja vissza jogszerű indok nélkül. Írásban szólítsák fel a tulajdonost a kaució visszafizetésére, és ha ez nem vezet eredményre, a bérleti szerződés és a kaucióról szóló bizonylat birtokában bírósági úton (fizetési meghagyásos eljárással) követelhetik vissza az összeget.

Kérdés: 2026. január végéig lennék jogosult a gyed-re. Amennyiben 2025. szeptembertől bölcsődébe fog járni a kislányom és én másodállásban egyéni vállalkozó leszek, akkor ugye továbbra is jogosult leszek a GYED-re 2025. szeptembertől 2026. januárig? Illetve van-e ebben az esetben minimális bevétel, amit a vállalkozásommal meg kell keresnem ahhoz, hogy ne kelljen lemondanom a GYED-ről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a GYED folyósításának idején kislánya elkezdi a bölcsődét, ugyanakkor Ön keresőtevékenységet folytat (vállalkozóként dolgozik), akkor továbbra is jogosult az ellátásra. Másodállású egyéni vállalkozás nem jelent kizáró okot, amennyiben a másodállás azon alapul, hogy az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás munkaviszonyában gyermeke gondozása kapcsán fizetés nélküli szabadságon van. Ajánlott az illetékes kormányhivatalnál vagy a Magyar Államkincstárnál előzetesen egyeztetni. Nincs kötelező bevételi minimum, de a vállalkozás működése ne legyen főállásúnak minősíthető.

Kérdés: Édesapám 2024. januárjától nyugdíjba vonult. Nem ment tovább dolgozni. Nemrég tudta meg, hogy a volt munkahelye azóta nem jelentette be a munkaviszony megszüntetését. Ezzel kihasználva a kedvezményeket, melyek a nyugdíjas munkavállaló után járnak. De édesapám nem dolgozik már ott tavaly január óta. Az lenne a kérdésem, hogy ez a volt munkáltatóra milyen jogi következménnyel jár? Illetve édesapám mit tudna tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaviszony megszüntetésének be nem jelentése jogellenes, különösen, ha a munkavállaló ténylegesen nem dolgozik ott. A volt munkáltató kötelezettséget sértett, aminek munkaügyi és adóhatósági következménye lehet. Az érintettnek célszerű írásban kérnie a NAV-tól és a TB-től a jogviszony megszüntetésének hivatalos rögzítését, illetve bejelenteni a jogellenes foglalkoztatást.

Kérdés: Édesapám 3 éve halt meg, végrendeletben édesanyámra hagyta közös házuk ráeső ½ részét, így édesanyám lett az 1/1 tulajdonos. Hagyatéki eljárásban én lemondtam köteles részemről, egy testvérem van, aki a köteles rész 70%-ára igényt tartott, s ki is lett fizetve részére. Édesanyám hozzám költözne, eladja a házát. Az eladásból származó pénz egy részét félretenné későbbi esetleges idős otthoni beköltözésre, a maradék részt nekem kívánja adni (kb. az összeg 50-60%-át). A házvásárlók már az én bankszámlára utalnák a vételárat (mivel anyukámnak nincs bankszámlája). Ebből az összegből én 14 éves fiamnak (azaz az unokának) vennék lakást. Kérdés: szükséges-e valami ajándékozási szerződés felém vagy az unoka felé? Kell-e igazolnom, honnan származik extra bevételem? Vagy nyissunk neki bankszámlát? Testvérem igényt tarthat-e most vagy édesanyám majdani halála után bármiféle örökségre (osztályra bocsátási kötelezettség)? Édesanyámnak más vagyona (ingó, ingatlan) nincs.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vételár közvetlenül az Ön számlájára érkezése adóhatósági szempontból kérdéseket vethet fel, mivel nem az eladó (édesanyja) bankszámlájára történik az utalás. Ajánlott írásos dokumentummal igazolni, hogy a pénz édesanyjától származik, akár egy ajándékozási szerződés formájában. Testvére esetében a most ajándékozott vagyon tekintetében pedig osztályra bocsátási kötelezettség akkor merül fel, ha az örökhagyó nem rendelkezik annak a kizárásáról.

Kérdés: A lakás apai része 1/6-od, amit örököltem elhunyt édesapám után, de a lakást a húgom és anyám nem akarják eladni, így nem kapok semmit. Mit tehetek? Milyen illetéket és mennyit kell fizetnem ezután a semmi után? Mivel nem kapok egy fillért sem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a többi örökös nem járul hozzá a lakás közös értékesítéséhez, mód van az ön tulajdonrészének általuk történő megváltására. Ha ettől elzárkóznak, Ön peres úton kérheti a közös tulajdon megszüntetését, melynek eredményeképpen a bíróság elrendelheti a lakás árverés útján való értékesítését. Illetékfizetési kötelezettsége akkor keletkezik, ha visszterhes vagyonátruházás (pl. eladás) történik, vagy ha ajándékozás történik nem egyenesági rokon részére. A puszta öröklés nem minősül adóköteles bevételnek.

Kérdés: Mennyi idővel hamarabb mondhatja le az oktató a a vezetési órát?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vezetési órák lemondásának szabályait az oktatóval kötött megállapodás és az autósiskola belső szabályzata tartalmazza.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy ha ugyan még nem fizettem ki a teljes vételárat, de a birtokba adási szerződést már aláírtuk, akkor már van-e jogom beköltözni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A birtokbaadási irat után beköltözhet természetesen.

Kérdés: Vettem egy lakást, a villanyóra az eladó nevén van. Be kell az én nevemre jelenteni vagy ez megy automatikus?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A villanyóra nem íródik automatikusan az új tulajdonos nevére. Az áramszolgáltatónál kezdeményezni kell a szerződés átírását, melyhez általában a tulajdonjog igazolása (adásvételi szerződés, földhivatali bejegyzés), birtokbaadási jegyzőkönyv és a mérőállás szükséges.

Kérdés: Kaptam a szentendrei önkormányzattól egy parkolási díj hátralék felszólítást. Amiben arról tájékoztatnak, hogy 21-én 6.59-kor díjfizetés nélkül parkoltam a Duna-korzó 1. előtti parkolóhelyen. Ez valóban így történt, ez időben Magyarországon tartózkodtam vakáción és mivel rossz alvó vagyok, ezért Szentendrét meglátogattam városnézés céljából. De mivel törvénytisztelő embernek tartom magam, mielőtt leparkoltam, tájékozódtam a fizető automatánál, hogy ebben a korai órában, kell-e egyáltalán fizetnem a parkolásért. Itt azt az információt láttam, hogy reggel 9:00 és este 20.00 között kell csak fizetni. Mintegy másfél órát sétáltam a városban és kb. 8.45-kor mentem vissza a tartózkodási helyemre a gépkocsihoz. Miután visszatértem az USA-ba (kettős állampolgár vagyok), meglepődve tapasztaltam, hogy a bérbeadó üzenetet küldött, hogy van egy elmaradásom egy szabálytalan parkolás miatt. Sajnos több karakter nincs a folytatásra.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A parkolási díjfizetési kötelezettség a helyi önkormányzati rendelet alapján történik, melyet az automatákon is jelezni kell. Ha az automata 9:00-tól 20:00-ig írta elő a díjfizetést, akkor reggel 6:59-kor még nem állt fenn díjfizetési kötelezettség. Ennek ellenére, ha felszólítást kapott, javasolt írásban panasszal élni, csatolva az automatán olvasható információkra hivatkozást, vagy fényképes bizonyítékot, ha van. Mivel Ön külföldi, a jogérvényesítésben nehézségek adódhatnak, de a tisztázásra mindenképpen van lehetőség.

Kérdés: Édesapám nekem ajándékozta az ingatlanját pár éve, még házasságkötése előtt. A másik ingatlanját a testvéremnek. Mivel inkasszóztak engem, vissza ajándékoztatta velem a nevére az ingatlant. A testvérem családalapítási szándéka miatt kérte apánkat, hogy a neki ajándékozott ingatlant adja el és a pénzt adja neki oda. Apám titokban a hátam mögött a testvéremnek ajándékozott ingatlant vissza ajándékoztatta a saját nevére és eladta a saját ingatlanját, majd a pénzt a testvéremnek adta, de nem tudom utalással vagy kp-ben. Kérdésem lenne, ha apám meghal, mivel be vagyok állandó lakcímre jelentve hozzá az ingatlanjába, ezért oda is költözhetek, de ebben az esetben a hagyatéki tárgyaláson a feleség és a testvérem is 1/3 és 1/3 részt kap, mint én is amennyiben nincs valamiféle végrendelet a tudtom nélkül? Illetve van egy élettársam, akit vinnék magammal, hogy ott tartózkodjon velem, az lehetséges, lenne ha nincs oda bejelentve?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az édesapja elhalálozik, és nincs érvényes végrendelet, úgy törvényes öröklés alapján az özvegy és a gyermekei – jelen esetben Ön és testvére – egyenlő arányban, azaz fejenként 1/3-1/3-1/3 arányban örökölnek a hagyatékból, továbbá a feleségének holtig tartó haszonélvezet is van a közös lakáson. A bejelentett lakcím önmagában nem keletkeztet sem használati, sem tulajdonjogot. Élettársát, ha nincs bejelentve, a tulajdonos(ok) és az esetleges haszonélvező engedélye nélkül nem jogosult odaköltöztetni. A végleges öröklési arányokat és lehetőségeket befolyásolhatja egy esetleges végrendelet, melyet a közjegyző a hagyatéki eljárás során ismertetni fog.

Kérdés: Nemrég töltöttem a 18. életévemet, és így át lett iratva az én számlámra az árvaellátás, amit eddig a mostoha apám számlájára küldtek. (Apám halt meg, anyám még él.) Tegnap (június 12-én) kellett volna megkapnom, de nem jött semmi. Ez mindig így van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az árvaellátást minden hónapban rendszeresen, előre meghatározott időpontban folyósítják. Ha a bankszámla változása vagy más adminisztrációs hiba miatt nem érkezett meg, célszerű mielőbb felvenni a kapcsolatot a Magyar Államkincstárral.

Kérdés: Tűzeset történt egy olyan ingatlanban, ahol hárman vagyunk tulajdonosok, de csak egy tulajdonos lakta hosszú évek óta. Átterjedt a tűz a szomszéd ingatlanra, az is lakhatatlan lett. Tűzvizsgálat nem indult kérdésre, tűz oka ismeretlen. Állítólag a szomszéd szerint, – aki ott lakik tulajdonos – bejártak idegenek, tüzet gyújtottak dohányoztak, ez szó beszéd. Mire számíthatunk mi, a két tulajdonos, aki nem lakott ott. Mai napig hivatalosan senki nem értesített a tűzről minket, az internetről értesültünk róla.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A két nem ott lakó tulajdonos mentesülhet a felelősség alól, ha nem tanúsítottak mulasztást. A kártérítés kérdésében elsődlegesen a kárt szenvedett fél nyújthat be igényt, de a felelősség megállapításához bizonyíték szükséges. Célszerű lenne tűzvizsgálat kezdeményezése.

Kérdés: Ha a közös otthonból, albérletbe költözöm, akkor az a tulajdonjogom megtagadása? Ha eladásra kerül sor, nem kapok kevesebb pénzt, mert nem laktam az ingatlanban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tulajdonjogát az ingatlanból való elköltözés semmilyen módon nem érinti. Az Önre eső tulajdoni hányadra továbbra is jogosult, attól függetlenül, hogy életvitelszerűen lakik-e ott vagy sem.

Kérdés: Fiam egyszeri rendkívüli ösztöndíjat ill. kollégiumot igényelt. A jövedelemigazolásnál kereseti igazolást, bérkartont beadott, a nav adóigazolást nem fogadták el (alkalmazotti bér). Jogos, hogy 5 havi bankkivonatot kérnek, minden beérkező összeget vizsgálandó (bizonyítani kell, hogy nem bér vagy más jövedelem). Joga van a magáncélhoz kapcsolódó (pl. biztosító visszatérítése, magánszemély kp befizetés, vagy pl. gépkocsi eladás vagy bármi egyéb) tételeket, adatokat elemezni? Pl. a március havi bankkivonat közleménye egyértelműen írja, hogy a bejövő tétel a 01 és 02 havi álláskeresési járadék. Ennek ellenére követelheti a jan. és febr. havi bankkivonatot, ha azon csak magántételek vannak, nincs jövedelem? Meddig terjed, amit megtehet? Jogtalannak tartom, szerintem semmi köze a bankkivonat magáncélú tételeihez.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jövedelemvizsgálat célja a rászorultság megállapítása. A hallgatói önkormányzat által végzett eljárás során a benyújtott jövedelmeket részletesen vizsgálják, de a magáncélú tételekhez való hozzáférés csak indokolt mértékben lehetséges. Amennyiben a feltárt adatok túlmutatnak a szükséges körön, panaszt tehet a felsőoktatási intézménynél vagy az adatvédelmi hatóságnál (NAIH).

Kérdés: Ha a bírósági végzésben az áll, hogy június 1-től havi egyenlő részletekben minden hónap 15. napjáig köteles fizetni a tartozást, akkor csinálhat-e olyat az adós, hogy egyik hónapban két részletet fizet, a következőben pedig semmit

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha előre fizet többet, az nem gond. Utólag nem teheti.

Kérdés: Hajléktalan szállón kaphatok-e fegyelmit gyógyszer birtoklásért? Háziorvos, szakorvosok írták fel. Az előírtak szerint szedem. De ők adagolják, vezetik. Nem vagyok pszichiátriai kezelt, nem vagyok kiskorúsítva. Ezen a hajléktalan szállón belső szabályzat vonatkozik erre. Tudtommal egy belső szabályzat nem írhatja felül az alapjogaim.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az orvosa által felírt gyógyszert rendeltetésszerűen szedi, és nem visszaélési céllal birtokolja, nem alapoz meg fegyelmi szankciót. Egy belső szabályzat nem korlátozhatja önkényesen az Ön alapvető jogait, különösen egészségügyi ellátással kapcsolatban.

Kérdés: A kiskorú gyermeken örökölt egy ingatlanból 50%-ot (osztatlan közös tulajdon). Az ingatlanon 10 milliós hitel volt, melyet a másik 50%-ban tulajdonos adósi minőségben vett fel az elhunyttal közösen. Más örökség nem volt, gyermekemnek vagyona nincs. Köteles a hitelt törleszteni? Miből? Én, mint gyámja köteles vagyok helyette fizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor azok nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. A hitelintézet felé egyetemlegesen felelnek az ön gyermeke és a másik örökös (adóstárs), tehát a bank az egész tartozást követelheti az egyiküktől, egymás felé viszont megtérítési igényt támaszthatnak. A gyermeknek az örökölt ingatlan tulajdonrésze a saját vagyona. Gyámként Ön nem köteles saját vagyonából a hitelt törleszteni. Megfontolandó ‒ az új helyzetre tekintettel ‒ új egyezség megkötését kezdeményezni a bankkal, vagy megegyezni a másik örökössel, mely esetben felmerülhet közös tulajdon megszüntetése közös értékesítéssel, a tulajdonrésze egészének vagy egy részének átruházása a hiteltörlesztés egy részének vagy egészének átvállalása fejében. Javasolt az optimális megoldás megtalálása és annak lebonyolítása érdekében jogi képviselő bevonása.

Kérdés: Egy miskolci optikában csináltattam szemüveget. Sajnos nem lett jó, 3-szor visszaküldték a gyártónak, 2-szer történt meg a látásvizsgálat. Mégsem megfelelő a szemüveg. Szeretném, ha visszatérítenék az árát, de azt a választ kaptam, hogy csak online vásárlás esetében lehetséges. Van-e mégis valamilyen megoldás erre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bár a visszavétel elsősorban online vásárlásra vonatkozik, hibás teljesítés esetén személyes vásárlásnál is élhet a kellékszavatossági igénnyel. Kérheti a javítást, cserét, ha az nem megoldható, akkor árleszállítást vagy elállást. Javasolt írásban panaszt tenni, és ha nem vezet eredményre, a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulni.

Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, hogy hova fordulhatok, ha a felettesem a kollégáim előtt nyilvánosan megszégyenített, mivel feltettem egy mindenkit érintő kérdést a polgármesternek e-mailben. A hiba az volt, hogy nem tartottam be a szolgálati utat, vagyis a közvetlen főnökömnek kellett volna szólnom, ő pedig tovább az ő felettesének. Emiatt úgy meg lettem alázza, kb. 100 ember előtt, hogy azt nehéz feldolgozni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ilyen eset a munkáltatói jogkör gyakorlásának visszaélésszerű gyakorlását vetheti fel. Polgári peres eljárást is indíthat sérelemdíj iránt, de vélhetően nem lesz sikeres az eljárás.

Kérdés: Ha egy törtrésszel rendelkező tulajdonos (osztatlan közös tulajdonban lévő földnél), ami nincs kimérve sem, nem akarja eladni a részét, a többiek kereshetnek-e rá vevőt és akkor alá kell-e írnia az adásvételi szerződést, amennyiben ő nem él az elővásárlási jogával?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az osztatlan közös tulajdonban álló föld esetén a tulajdonostárs nem köteles eladni a saját tulajdoni hányadát, ha nem kívánja. A többi tulajdonostárs kereshet vevőt saját tulajdoni hányadára, de a vételi ajánlatot minden tulajdonostársnak meg kell küldeni elővásárlási joguk gyakorlása céljából. Amennyiben az érintett tulajdonostárs nem él elővásárlási jogával, a többiek eladhatják a saját részüket harmadik személynek

Kérdés: Adva van egy kb. 90 nm-es ingatlan (téglalap alapú). A jobb oldali rész kb. 60 nm a testveremé. A maradék 30 nm az enyém. A testvérem kb. 18 évvel ezelőtt felújítatta a saját részét úgy, hogy a bejárati ajtaja az én 30 nm-es területemről nyílik, ezért kénytelen vagyok egy közös bejáratot csináltatni. Én az idén teszem lakhatóvá a 30 nm-t. Lenne rá lehetősége, hogy máshová tegye a bejárati ajtaját, de ebbe nem egyezik bele. Befalaztathatom-e az ajtaját, amit rajtam keresztül használ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem falazhatja be egyoldalúan a testvére ajtaját, ha az régóta az ő bejárataként funkcionál, mert ezzel megsértené a használati vagy akár szolgalmi jogát. Ha nem tudnak megegyezni, jogi úton kell kérnie a használat rendezését. Javaslom, ügyvéd bevonása előtt ne kezdjen semmilyen átalakításba.

Kérdés: 2025.02.14-én kértem az özvegyi nyugdíjamat, a szintén nyugdíjas nejem után, miután ő elhunyt 2025.02.02-án. A kérelmemet a Dunaújvárosi Járási hivatalnál adtam le. A negyedik megkeresésemre, 2505.05.21 -én azt a választ kaptam, hogy az átküldött adatok rosszul olvashatóak, nem foglalkoztak a kérelmemmel. Nem kérték a járási hivatalban a hiba javítását, és engem sem értesítettek a kérelem pótlásáról. A megkereséseimre a “válaszokat” a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Ügyfélszolgálatán kaptam. Meddig kel ezt tűrnöm?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az özvegyi nyugdíj kérelmének ügyintézése során a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság feladata a hiánypótlás kérése vagy a hibák jelzése. Ha sem a hivatal, sem a kérelmező nem kap értesítést, az ügyintézés jogszabálysértő lehet. Javaslom, hogy haladéktalanul írásban kérjen részletes tájékoztatást az ügy állásáról, és ha szükséges, jelezze panaszát a hivatalvezetőnél.

Kérdés: Tegnap egy magát civil rendőrnek mondó személy szex szolgáltatást akart tőlem. Nos nem voltam se jó kedvemben, se jó állapotban, ezért nem is történt semmi. Erre mutatott valamilyen jelvényt, de nem igazán hiszem, hogy ez az itteni osztrák lenne. Kikísértem a lakásom ajtaján és azóta nyugtalan vagyok. Kérem mondjanak valami biztatót. Levettem a hirdetést gyorsan, de mi a legjobb?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha kétségei vannak afelől, hogy a szóban forgó személy valóban rendőr volt, javaslom, hogy mielőbb tegyen bejelentést a rendőrségen, hogy ellenőrizni tudják a körülményeket. Ne hagyja figyelmen kívül a helyzetet, mert ha zaklatás, fenyegetés, esetleg bűncselekmény történt, az hatósági beavatkozást igényelhet. Hirdetése levétele helyes lépés, de a nyugalma érdekében mindenképpen érdemes jogi vagy hatósági segítséget kérni.

Kérdés: Feleségemtől válnék közös megegyezéssel. A keresetlevél már be lett adva jogsegítő által. Jelenleg a keresetlevél kiegészítését kérik tőlem. Ügyiratszám szerint küldtek végzést. Nincs közös gyermekünk, nincs közös ingatlan, és egyikünk sem követel semmiféle anyagit a másiktól A kiegészítésre újra rá kell írnom a házastársam nevét akitől el akarok válni? Mivel már egyszer a keresetlevélben ez már meg van adva. Alá is írattam 2 tanúval. Beleírtam, amit ő is elfogadott, hogy közös megegyezéssel, a házasság teljes és helyrehozhatatlanul megromlott, az életközösség megszűnt kettőnk között, különélünk. Végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezés alapján közösen kérjük a házasság felbontását.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A keresetlevél kiegészítése során ismételten meg kell adni az összes adatot, amit a bíróság hiányolt, beleértve a házastárs adatait is, függetlenül attól, hogy ezek már a korábbi beadványban szerepeltek. Javasolt pontosan követni a bíróság végzésében foglaltakat, mert a keresetlevél hiányossága a kérelem visszautasításához vezethet.

Kérdés: Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: A válópert most indítottuk el közös megegyezéssel. A közös ingatlanban jelenleg én lakom a 20 éves középiskolás fiammal, a feleségem 5 éve elköltözött, a gyermek tanulmányaihoz a nyugodt háttér biztosítása miatt nem adtuk be eddig a válópert. A válóper megindításához szükség van a lakáshasználatról szóló megegyezésre. A válást követően az ingatlan eladásra kerül, az ingatlan értékét fele-fele arányban megosztjuk. Kérdés, hogy többlethasználat címen igényelhet-e bármit a feleségem? Kulcsa van, bármikor szabadon jön-megy a közös ingatlanban, de nem itt él.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a házastárs az ingatlanból elköltözött, és a másik fél és a közös gyermek használja, általában nem jogosult többlethasználati díjra, különösen, ha kulcsa van, szabadon beléphet, és nem korlátozzák a használati jogában. A lakáshasználati megegyezés rögzíti, hogy a válásig ki lakik az ingatlanban, de a többlethasználati díj megállapítása a bíróság mérlegelése alá tartozik, figyelembe véve az élethelyzetet.

Kérdés: Az állandó lakcímről kijelentett személynek van-e joga bemenni, ha megszűnt a lakcíme és távoltartás van két kiskorú gyermekre gyámhivatal által?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a gyámhivatal által elrendelt távoltartás is fennáll a kiskorú gyermekekre nézve, akkor a személy jogsértést követ el, ha bemegy az ingatlanba.

Kérdés: Azt szeretném megtudni, hogy egy esetleges válás esetén hogyan oszlik meg a vagyon. A házasságba én kis vagyonnal érkeztem (édesanyám házában van tulajdonrészem), férjem saját családi házzal rendelkezett. Ezt a házat eladtuk és vettünk egy kisebb házat, illetve építtettünk egy új családi házat, gyakorlatilag az ő pénzéből. Én beköltöztem az új házba, ő még a másikban lakik. A kérdésem az, hogy a két ház közös vagyonnak számít-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házasság alatt szerzett ingatlanok – még ha az egyik fél hozza a nagyobb vagyoni hozzájárulást – alapvetően közös vagyonnak minősülnek, kivéve, ha bizonyítható, hogy teljes egészében különvagyonból (például örökségből) épültek. Az új ház a közös vagyon része, függetlenül attól, hogy jelenleg ki lakik benne. A pontos megosztás a bírósági vagyonmegosztás során dől el, ahol figyelembe veszik az egyéni hozzájárulásokat és a közös teherviselést.

Kérdés: A fenti címben megjelölt tulajdoni lap elég régen kb. 1960-tól, a Földhivatal hibájából, hibásan lett vezetve, majd többször átvezetve új lapra. Milyen formában adhatok be kérelmet a Földhivatalhoz, kijavítás iránt? Beadhatok-e kérelmet úgy, hogy a nevem nem szerepel a tulajdoni lapon, csak közvetve vagyok érintett? Köteles-e az Ingatlanügyi Hatóság a tudomására jutott hibát kijavítani időbeli korlát nélkül? Szükséges-e hivatalos jogi képviselő egy ilyen kérelemhez? Ha a Földhivatal elutasítja a kérelmet, fordulhatok-e a Közigazgatási Bírósághoz jogorvoslatért? Mik a feltételei ennek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hibás tulajdoni lap kijavítására irányuló kérelmet írásban lehet benyújtani a Földhivatalhoz, amelyet indokolni és alátámasztani kell megfelelő dokumentumokkal. Ha a kérelmező nem tulajdonos, hanem csak közvetett érintett, önálló kérelmezési jogosultsága nincs, de közreműködhet az érintett tulajdonosokkal. A Földhivatal a tudomására jutott hibát köteles kijavítani időbeli korlátozás nélkül. Jogi képviselő kötelező. Ha a kérelmet elutasítják, közigazgatási per.

Kérdés: Eladtam az autóm bontó áron. Hengerfej problémával, amit a vevő tudomásul vett. Elindult vele 300 kilométerre .másnap hívott, hogy tönkrement a vezérlés, kárpótoljam. Mi a teendő ebben az esetben? Köszönöm előre is.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a jármű hibája az eladáskor ismert volt, a vevő tudomásul vette, és bontási áron vásárolta meg, úgy általában kizárható a későbbi kellékszavatossági igény. A vevő az adásvétellel a kockázatot vállalta, különösen bontási áron történt vásárlás esetén. Ennek ellenére érdemes megőrizni minden, a hibák ismertetéséről szóló bizonyítékot (írásos megállapodás, üzenetek), mert vita esetén ezekre lehet hivatkozni.

Kérdés: Közvetlen szomszédomba 9 főt költöztettek (7 gyermek 0-17 év között és 2 felnőtt) egy önkormányzati lakásba az enyém saját tulajdon. Nagyon hangosak, folyamatosan járkálnak, ajtó csapkodás, foci a lakásban, kismotor, jövés-menés, hangos zene stb. Nem csak nekem jelent problémát. Alatta, fölötte lakó is több alkalommal szólt, jelezte nekik. Jelenleg árulom emiatt az ingatlant. De amint megtudják, hogy ki a szomszéd visszalépnek, vagy nevetséges árat mondanak. A helyi polgármesternél már voltam, de érdemben nem tudott mit mondani. Ilyenkor mit lehetne tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A folyamatos, indokolatlan zajhatás, zavarás birtokháborításnak minősülhet, amely ellen birtokvédelmi eljárást lehet indítani a jegyzőnél. Ehhez nem szükséges polgármesteri jóváhagyás, közvetlenül a jegyzőhöz kell írásos beadványt benyújtani a birtokvédelem iránt. Emellett a rendőrség is eljárhat, ha a zajhatás közrend elleni szabálysértést vagy bűncselekményt valósít meg.

Kérdés: Házasságunk után saját névre vásároltam egy ingatlant. Ő maga rendelkezett már házasságunk előtt is saját ingatlannal. A családja és főleg magam miatt vettem meg teljesen máshol eredeti lakhelyünkhöz képest. Természetesen én is hallottam és valamennyire tájékozott voltam a házasság előtt és alatt szerzett vagyon fogalmaival, de akkor még nem tudtam, hogy ez is közös vagyon lesz, így hogy saját néven van az ingatlan bejegyezve. A gyerekei már előre kijelentették, hogy édesapjuk elhalálozása esetén az is az övéké lesz. Minthogy én második házassága vagyok. A közös kislányunknak se akarnak semmit engedni a későbbiekben az örökségből. Félreértés ne essék együtt vagyunk a férjemmel, minden rendben velünk és az egészségi állapotával hála istennek. Ez az egész jövőbeli otthonunk megóvásáról szól. Kérdésem pedig az lenne: Mit tudok tenni, hogy saját pénzből vásárolt otthonomat megvédhessem, és ne kerüljön más kezébe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házasság fennállása alatt, akár egyik fél nevére, akár közösen vásárolt ingatlan – ha nem ajándékozás vagy öröklés útján, hanem közös erőből szerzett vagyonból lett finanszírozva – közös vagyonnak minősül. Ha a vételár teljes mértékben a házastárs magánvagyonából (például házasság előtti vagyonból) történt, az különvagyonnak számíthat, de ezt vita esetén bizonyítani kell. Ha szeretné megóvni az ingatlant, javasolt ügyvéd által készített házassági vagyonjogi szerződést kötni, amelyben rögzíthetik, hogy az adott ingatlan a kérdező különvagyona. Ezt mindkét félnek közjegyző előtt kell aláírnia.

Kérdés: Társasházunk 1975-ben épült. A csőrendszer idős. A közösképviselő szeretné kicseréltetni az úgynevezett slangot, ami a wc háta mögött húzódik. 2016-ban felújíttattam a lakást, gipszkarton, csempe van felrakva a wc falára. Köteles vagyok-e megengedni, hogy szétverjék és cseréljék a csövet, ha eddig nem volt vele semmi baj. Legfelső emeleten lakom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A társasház közös tulajdonát képező vezetékek felújítása, cseréje során a tulajdonosoknak kötelezettségük együttműködni, még akkor is, ha ez egyéni érdeksérelmet okoz, például a falak megbontását. Ha a munkálat a közös rendszert érinti (például fővezeték), a tulajdonos nem akadályozhatja a hozzáférést, mivel ezzel a közös tulajdon megfelelő fenntartását veszélyeztetné. Természetesen a kivitelező köteles a lehető legkisebb mértékben beavatkozni, és a bontási munkák után helyreállítást végezni, de a felújítás engedélyezését a tulajdonos nem tagadhatja meg.

Kérdés: Egy ismerősömnek 6 év alatt közel 3,5 millió Ft kölcsönt adtam. Azzal az ígérettel, hogy fokozatosan visszaadja. Ez sajnos egyszer sem történt meg a 6 év alatt. A tartozást elektronikus üzenetben (messenger) elismerte. A személy egyedül neveli gyermekét, 1 hónapja munkanélküli, a szülei tulajdonában lévő lakásban él. Saját tulajdonnal nem rendelkezik. A kérdésem, hogy ezek alapján van értelme bíróságra mennem, hogy visszaszerezzem a pénzem, van bármilyen lehetőségem, vagy keresztet vethetek rá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a tartozást az adós elektronikus üzenetben elismerte, ez bizonyítékként felhasználható. A bírósági útnak akkor van értelme, ha az adósnak van valamilyen vagyona vagy jövedelme, amelyből a követelés behajtható. Ha jelenleg nincs, akkor a bírósági ítélet évekig végrehajtható marad, így később, amikor az adós anyagi helyzete javul, lehet esély a pénz visszaszerzésére.

Kérdés: Az örökölt ingatlanba a féltestvérem be van jelentve és ott lakik. Én el szeretném adni a házat, de ő nem, akkor kötelességem neki lakhatást biztosítan,i anélkül nem adható el a ház? Jövedelme nincs, a számlákat én fizetem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a féltestvér tulajdonos az ingatlanban, Ön nem tudja egyoldalúan eladni az egész házat, csak az ő beleegyezésével, avagy ön csak a saját résztulajdonát tudja értékesíteni. Ha csak be van jelentve, de nem tulajdonos, akkor az ingatlan eladható, de a birtokából jogszerűen csak akkor költöztethető ki, ha nincs lakhatási joga (pl. használati megállapodás). Javaslom, hogy konzultáljon ügyvéddel, aki pontosan megvizsgálja a tulajdoni és birtokviszonyokat.

Kérdés: Ketten lakunk egy albérletben a lakótársammal, akivel megbeszéltem, majd ha októberben lejár a szerződése, akkor ő ki fog költözni, a párom pedig az ő helyére költözik be. Nos ebből az lett hogy május 20-án bejelentette, hogy még május végéig kiköltözik, amit meg is beszélt a főbérlőkkel. A bérleti szerződésünkben viszont benn áll, hogy a felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, és a felmondási idő nem lehet kevesebb 30 napnál. A lakótársam már talált egy másik lakást, szóval én megértem a hirtelen költözést, viszont a párom szintén albérletben lakik, de ő nem tudja csak úgy 10 nap alatt felmondani a szerződését, valószínűleg csak július elejével tudna beköltözni. Az lenne a kérdésem, hogy jogilag megtehetik-e azt velem, hogy az egész lakbér összegét én fizessem ki júniusban, amikor egyedül maradok a lakásban egy hónapig, önhibámon kívül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a lakótárs idő előtt felmondja a szerződését, a fennmaradó lakbér megfizetése a megmaradó bérlőkre hárul, ha a szerződés nem tartalmaz ezzel ellentétes rendelkezést. Javaslom, hogy a főbérlővel tárgyaljanak átmeneti megoldásról, például részleges bérleti díjról vagy új bérlő bevonásáról, mert jogilag a szerződésben vállalt fizetési kötelezettséget teljesíteni kell.

Kérdés: Milyem lehetőségem van zaklató szomszéd ellen? Társasházban lakom gyermekeimmel. Az alsó lakó évek óta képes éjjel, hajnalba csengetni, csak hogy elköltözzünk. Az autómra, ami a ház előtt parkol rendszeresen rágógumit ragaszt a szélvédőre. Ha senki nem hallja és találkozom vele rágalmaz és becsmérel. Megkeseríti a napjainkat. Milyen irányba induljak el, ha egyáltalán nem lehet vele szót érteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A zaklatás a büntető törvénykönyv szerint bűncselekmény lehet, így feljelentést tehet a rendőrségen. Ezen felül polgári jogi alapon birtokvédelmi kérelmet nyújthat be a jegyzőhöz, aki közigazgatási úton kötelezheti a szomszédot a zaklatás megszüntetésére. Javaslom, hogy gyűjtsön bizonyítékokat (pl. fényképek, tanúk, hangfelvételek), és kérjen jogi segítséget.

Kérdés: Tavaly szeptemberben felkerestem egy kivitelezőt a házam bizonyos részeinek felújítására. Októberben jött ki először felmérni és kértem, hogy készítsen egy árajánlatot. A munkát idén júliusban szerettem volna elvégeztetni. Az úrnak 3 kiszállásra volt szüksége egy árajánlat és egy kiegészítő árajánlat elkészítéséhez. Végül visszaléptem, mert megrendült a bizalmam benne, amikor a 3. felmérés után még 1,5 millió Forinttal megemelte az eredeti árat. A vállalkozó a 3 kiszállásért és a 2 árajánlatért jelenleg 180.000 Ft + Áfát követel tőlem. Az egész ügy elején nem voltam tájékoztatva arról, ha nem fogadom el az árajánlatot, az milyen következményekkel jár rám nézve, illetve milyen anyagi vonzata van. Semmit nem írtam alá, nincs írásos megállapodásunk. E-mailen kaptam az árajánlatokat. Mik a jogaim és a kötelezettségeim ebben az esetben? Perelhet a vállalkozó, mire ügyeljek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha nincs írásbeli szerződés vagy előzetes megállapodás arról, hogy az árajánlat készítéséért díj jár, akkor a vállalkozó utólag nem követelhet díjat. A bíróságon a vállalkozót terheli annak bizonyítása, hogy a kiszállások és ajánlatok díjkötelesek voltak, és hogy erről Ön előzetesen tudott. Javaslom, hogy írásban tagadja meg a fizetést, és ha a vállalkozó perrel fenyeget, kérjen jogi képviseletet.

Kérdés: A bíróságon mi lenne az ítélet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Konkrét ügy ismerete nélkül nem lehet megmondani, mi lenne a bíróság ítélete. Általában az ügy kimenetele attól függ, hogy milyen szerződések, bizonyítékok és jogszabályi háttér vonatkozik az adott esetre.

Kérdés: 2009-ben, már nyugdíjasként, CHF hitelek miatt elvesztettük mindenünket, ezért külföldre költöztünk. Az akkori helyzetben semmiféle anyagi eszközünk nem volt ügyvédet fogadni, saját intézkedési próbálkozásaimat a bankok elutasították, ezért megegyezés nem történt. A nyugdíjamból 2013 óta folyamatosan vonják a törlesztéseket, eddig ez 50%-ot tett ki, 2025-ben egyszer csak mindent levonnak 200 ezer forint felett. Férjem meghalt 2024 decemberében, előtte 1-2 évig az ő nyugdíjából is levonták a harmadát, bár ő nem volt tulajdonos a bt-mben, és akkor elváltak voltunk. Kérdésem: 1. Van-e munkatársuk, aki belekezdene valamiféle egyezkedésbe a végrehajtókkal (Intrum, Q13) a nevemben? 2. Milyen eredményre lehet számítani? 3. Mennyibe kerül ez pénzben és időben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a jogomvan.hu oldalon minden elérhetőséget megtalál, keressen bizalommal! Az eredmény attól függ, hogy a követelés jogos-e, elévült-e, és a fizetési lehetőségek milyen egyezséget tesznek lehetővé.

Kérdés: Nejem féltestvérének halála után, mint egyedüli örökös, mivel az elhunytnak más hozzátartozója nincs. A végrendeletben a nejem helyett egy idegen személyt jelölt meg örökösnek, minden vagyont reá hagyott. Kérdésem legalább a kötelező részre jogosult-e? Annál is inkább, mivel a házról, mikor édesanyjuk meghalt, a nejem lemondott a részéről az elhunyt javára. Nejem hadi árva, így minden vagyont apja után ö örökölt, de mikor építkezni akartak, akkor nejem lemondott örökségéről, hogy építeni tudjanak, most minden elvesztett.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kötelesrészre csak a házastárs, a leszármazó és a szülő jogosult, így sajnos a féltestvére ily módon nem részesülhet a hagyatékból.

Kérdés: A szomszédunkban társasház építkezés folyik és olyan mértékű porral jár, hogy a társasházunkban bérelt parkolóhelyemen lévő autómat vastagon ellepi a por, és szinte minden héten emiatt le kell mosni, továbbá a lakásunk erkélyén is vastagon áll a por, létezik-e bármilyen jogi lehetőségem lépéseket tenni vagy kártérítést követelni az építtetőtől?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az építkezés miatti porosodás és kellemetlenség esetén első lépésként javaslom, hogy írásban jelezze a problémát az építtetőnek vagy a kivitelezőnek, és kérjen intézkedést a por csökkentésére (például locsolás, takarás). Ha nem történik változás, 1 éven belül a jegyzőnél, azon túl a bíróságnál kezdeményezhet birtokvédelmi eljárást. Kártérítési igényt polgári peres úton lehet érvényesíteni, de ehhez a kár bizonyítása (például mosatási költségek számlái, fotók) szükséges.

Kérdés: Eladóként szerepelek egy lakóingatlan adásvételi szerződésben, ahol foglalóként szerepel 10%-a a vételárnak. A szerződés ügyvéd által lett megírva és a vevői jog is be lett jegyezve az ingatlanra. A vevő most el akar állni a vételtől, mert az ingatlanbecslő kevesebbre értékelte fel 1,5 millióval az ingatlant, de bizonyos feltételekkel ebben én rugalmas voltam és hajlandó lettem voltam szerződést módosítani a becslésre tekintettel, illetve a banki kölcsön miatt, amit fel akartak venni a vevők. De most teljesen el akar állni, mert meggondolta magát és szeretné visszakapni a foglalót. Van-e olyan eshetőség, hogy vissza kell fizetnem a foglalót? (Lakásépítésbe kezdtünk, tervezőre és építőanyagra ment a foglaló összege.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! A foglalóra az ingatlan-adásvételi szerződésben vállalt kötelezettségek vonatkoznak. Ha a vevő áll el a szerződéstől saját döntése miatt, akkor a foglalót elveszíti. A foglalót csak akkor kell visszafizetni, ha az elállásra Ön, az eladó vagy egy Önhöz köthető szerződésszegés miatt kerül sor, illetve, ha a szerződés meghiúsulása egyik félnek sem róható fel. Mivel a vevő a banki becslésre hivatkozik, de Ön már rugalmasan kezelte ezt, a puszta meggondolás miatti elállás az ő kockázata.

Kérdés: Több hitelem nem tudom fizetni, se munkám, se jövedelmem, de semmim sincs. Mit tudok tenni, ha járni sem tudok a balesetem miatti akadályoztatás /többszöri lábműtét/, se táppénz, se segély, tartósan munkaképtelen vagyok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a hiteleit tartósan nem tudja fizetni, a hitelező bankok vagy követeléskezelők végrehajtási eljárást indíthatnak, amely során a vagyontárgyak lefoglalására, jövedelem letiltására, bankszámla inkasszóra kerülhet sor. Ha azonban nincsen semmilyen vagyontárgy és jövedelem, a végrehajtás jelenleg gyakorlatilag sikertelen lehet, de az adósság nem szűnik meg, és a követelések hosszú évekig fennállhatnak. Javaslom, hogy bízzon meg egy ügyvédet, aki megvizsgálja, hogy van-e lehetőség egyezkedésre, esetleg fizetésképtelenségi eljárásra vagy adósságrendezésre.

Kérdés: Kinek a tulajdonában vannak a kerítések a házam körül? Szeretném tudni, hogy kié a jobb, a bal és a hátsó rész. Melyik az enyém? Melyiket használják közösen, mert kerítést akarok építeni a házam köré, de a szomszédom nem hajlandó. Azt mondja, hogy a jobb oldali az övé.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kerítések tulajdonjoga attól függ, hogy a telekhatáron áll-e vagy valamelyik szomszéd telkén. Valamely szomszéd tulajdonát képező kerítés az ő telkén áll, a közös kerítés pedig mindkét telek tulajdonosának tulajdona és közös használatú, így a tulajdonosok egyformán felelősek érte. A szomszédos ingatlanok tulajdonosai kötelesek egymás érdekeit kölcsönösen figyelembe venni. A kerítés építése, bontása vagy felújítása előtt tehát egyeztetni szükséges a szomszéddal. Ha vitás a helyzet, érdemes megnézni a tulajdoni lapokat, illetve szükség esetén egyeztetni a szomszéddal vagy jogi szakértőt bevonni a pontos jogi helyzet tisztázására.

Kérdés: Hagyatéki tárgyalás előtt állunk. Férjem testvére elhunyt özvegy volt, nem volt gyereke. Összesen 2 élő testvér van, 3 elhunyt, vannak gyerekeik, összesen 9. Szülők már nem élnek. Végrendelet készült, 5 személy szerepel benne. Én és az élő testvérem + az elhunyt testvér gyerekei közül 3 személy. A hagyatéki leltár szerint, aki a végrendeletben szerepel törvényi és végrendeleti örökös, aki nincs a végrendeletben annak az van írva, hogy törvényi. Mindenkihez az van írva, hogy köteles részre és ági vagyonra jogosult lehet. Úgy gondolom, hogy aki nincs benne a végrendeletben köteles részre jogosult, de az élő testvérek esetében mi a helyzet? A leltár szerinti vagyon 33 millió Ft. Hogyan oszlik el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kötelesrészre kizárólag az örökhagyó leszármazója, házastársa és szülője jogosult. A testvér tehát nem. Amennyiben van kötelesrészre jogosult, úgy őt annak a vagyonnak az 1/3-a illeti meg, ami neki törvényes örökösként járna. A vagyon tehát a végrendelet szerint megjelölt személyek között oszlik meg az abban meghatározott arányban, akik a kötelesrészre jogosultakat kötelesek kielégíteni az örökségből való részesedésük arányában. A hagyaték, illetve a kötelesrész alapja ‒ többek között ‒ függ a hagyaték értékétől, az örökösök számától, az örökhagyó általi esetleges korábbi adományoktól, bizonyos szerződéses kötelezettségektől, hagyatéki tartozásoktól. A kötelesrész iránti igény a hagyatéki eljárásban, ezt követően bírósági úton érvényesíthető legfeljebb 5 éven belül.

Kérdés: 17 éve másodállásban takarítóként dolgozom egy irodában. Jelenleg igazgató váltás történt, az új vezető más munkaterület és munkaidőt szeretne ugyanazon bérért, ami összeegyeztethetetlen a fő állásommal. Idáig heti 2 nap 2 órában dolgoztam és nem volt megszabva, mikor megyek és én akkor mentem, amikor már nem folyt ott munka, magamnak osztottam be az időt /van kulcsom/. Ez a forma az előző vezetőnek megfelelt és nekem is. Az lenne a kérdésem, ha nem írom alá az új szerződést, felmondhatnak nekem? Vagy vagy ha nem írom alá ennyi év után, nem vagyok jogosult végkielégítésre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződés módosítása alapvetően a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésén alapul, így az új, Ön által nem aláírt szerződés nem léphet hatályba. Amennyiben a munkáltató a korábbi szerződéshez képest lényegesen eltérő munkakört vagy munkaidőt kíván előírni, és Ön nem fogadja el, ez önmagában nem ad azonnal felmondási jogot a munkáltató részére. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a munkáltató a szerződés módosításának megtagadása miatt rendes felmondással él, ám ebben az esetben is be kell tartania a felmondási szabályokat, és Ön jogosult lesz a végkielégítésre, ha a munkaviszony a törvény szerinti feltételeknek megfelel (például a munkaviszony tartama).

Kérdés: Családi házamat szeretném eladni. A házam saját tulajdonú, saját helyrajzi számmal rendelkezik, egyetlen tulajdonosa én vagyok. Jobbról, balról, előröl szomszédaim vannak. Az egyik szomszédom kilátásba helyezte, hogy megvenné szívesen a házamat, ha úgy gondolom. Ezt megtudta az előttem lévő telek tulajdonosa és azt mondja, hogy neki van elővételi joga és feljelent, ha nem neki adom el. A tulajdoni lapon nincs senki bejelölve elővételi jogra. Most akkor nem adhatom el a házamat annak, akinek én akarom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján Ön szabadon dönthet az eladásról. A szomszéd fenyegetése ilyen esetben alaptalan.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy van egy lakó ingatlan, amiben a nővéremmel vagyunk közös tulajdonosok. Ő 75%-ban én pedig 25%-ban vagyok tulajdonos. Én a 25%-os részemet édesapám halála után örököltem. A nővérem 25%-ot édesapám halála után örökölt, a fennmaradó 50%-ot pedig édesanyánk röviddel édesapám halála után ajándékozott a nővéremnek. (Erről az ajándékozásról én utólag szereztem tudomást, mert a tudtomon kívül történt.) Elmondása szerint ő azért ajándékozta a nővéremnek, mert abban állapodtak meg, hogy idős korában majd ő fogja gondozni. Mindez 2002-ben történt. Édesanyámnak volt haszonélvezeti joga az ingatlanon. Én az ingatlanban már vagy 15 éve nem jártam, de még csak kulcsom sincsen hozzá. Az ingatlanban jelenleg a nővérem és az ő fia él. Édesanyánk nemrég huny el és én szeretném felbontani a közös tulajdont. Az ingatlanon az évek során a nővérem több felújítást és korszerűsítést végzett, amikről velem soha nem beszélt és nem egyeztetett.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem jutnak megegyezésre, a közös tulajdon megszüntetése iránt bírósághoz fordulhat.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy megtehetik-e, hogy olyanért rúgnak ki, hogy el mertem menni betegszabadságra? Nem vagyok beteges típus, a műtétem miatt hiányoztam eddig 3 hetet a munkából, illetve most május-júniusban övsömörrel. Megfenyegettek, hogyha még egyszer beteg leszek, akkor felmondanak nekem. Mit lehet ilyenkor tenni? Tavaly május óta dolgozom itt és egészen januárig nem voltam beteg, 1-1 napot vettem ki, hogy el tudjak menni az orvosi vizsgálataimra a műtétem miatt, amit akkor még támogattak, most meg megkérdezték, hogy leszek-e beteg a további itt tartózkodásom során, mert ha igen, akkor a mai naptól felmondanak nekem. Úgy érzem, hogy ezt nem tehetik meg. Tudna nekem segíteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató nem mondhat fel kizárólag azért, mert a munkavállaló betegállományban volt. Ez diszkriminációnak minősülhet. Ha felmondásra kerül sor ilyen indokkal, az jogellenes lehet, és Ön munkaügyi pert indíthat jogellenes felmondás miatt, kártérítést és akár visszahelyezést is kérve. Igen, a jogomvan.hu oldalon minden elérhetőséget megtalál, keressen bizalommal!

Kérdés: Segítségét szeretném kérni. Pedagógus vagyok, 3 éve dolgozom óvodában, előtte is voltak munkaviszonyaim. Lekértem Tb jogviszonyaimat és kértem már több hivataltól, hogy legyen szívesek számítsák ki nekem, hogy mikor fogom betölteni a 6. év munkaviszonyomat, de senki nem válaszol egyértelműen a kérdésemre. Szeretnék munkát váltani, de úgyhogy már meglegyen a 6 évem. A tb igazolást csak 2024.12.31-ig állították ki. Nem tudom, hogy ha nézek egy jogviszony időszakot, akkor a táppénz napokat nem számítják bele? Senki nem akarja nekem megmondani, mikor fogom betölteni a 6. évemet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaviszony tartamába beleszámítanak a táppénzes időszakok is, amennyiben azok egyébként fennálló munkaviszony alatt történtek. A 6 éves munkaviszony kiszámításakor tehát nem a ledolgozott napokat nézik, hanem a biztosítási jogviszony időtartamát. Ezt az egészségbiztosító által kiadott „Igazolás a biztosítási időkről” című dokumentum alapján lehet pontosítani. Ha bizonytalan a számításban, javasolt TB ügyintézőhöz fordulni személyesen.

Kérdés: Az a kérdésem lenne, hogy a férjemmel megromlott a kapcsolatunk és nekem el kellett hagynom a közös lakást. Nincs folyamatban válóper, az ingatlanba be vagyok jelentkezve állandóra. Elhozhatom-e a közös ingóságot (bútorokat, háztartási gépeket…)? Tehet-e a rendőr bármilyen intézkedést ellenem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastársak közös vagyona a házassági életközösség idején szerzett vagyon, így a közösen vásárolt ingóságok is ebbe tartoznak. Ha még nem indult meg a válóper, és nincs vagyonmegosztási megállapodás, az ingóságokat a másik fél hozzájárulása nélkül is elviheti, azonban azzal utóbb el kell számolnia (pontosabban a fele értékével).

Kérdés: Röviden vázolnám a helyzetem, vettem egy társasházi lakást, ahol mint kiderült a távhő szolgáltatóval a közös képviselő kötött szerződést. Nekem, mint lakástulajdonosnak jogom van-e ezt megvétózni és szerződést kötnöm a szolgáltatóval? Szeretném, ha velem kötne szerződést a szolgáltató, mert ellenkező estben én nem tehetek semmi panaszt, ha nem vagyok elégedett pl. a meleg víz vagy a fűtés biztosításával. Először ezt jeleznem kéne a közös képviselőnek, hogy orvosolja a problémámat. Tehát közvetlenül én nem intézhetek semmit, pedig a lakásom külön mérőórákkal rendelkezik. A hideg víz, illetve az áram átírásával nem is volt probléma, csak a távhővel. A számlám nem közvetlenül nekem érkezik, hanem a közös képviselőnek, és miután ő számolgat, kapom meg a végső elszámolást, amit ő csinál. Saját órám van a hőfogyasztásról is. Tehát nem arról van szó, hogy egyedileg nem lehet leolvasni az elhasznált hőt. Kérdem én, köteles vagyok ezt a tényt elfogadni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A távhőszolgáltatás esetén gyakori, hogy a társasház egésze köt központi szerződést a szolgáltatóval. Ha külön hőmennyiségmérő van felszerelve az Ön lakására, úgy elvben kérheti az egyedi szerződés megkötését. Azonban a törvény értelmében, ha a társasház közös szolgáltatást vesz igénybe, a szolgáltató nem köteles külön-külön szerződni a lakókkal. Ezt a társasházi szerződés és az alapszabály is meghatározza. Panaszait először a közös képviselőn keresztül kell jeleznie, de indokolt esetben fordulhat a szolgáltatóhoz és a fogyasztóvédelmi hatósághoz is.

Kérdés: Tavaly karácsony előtt elküldtek a munkahelyemről, azóta álláskereső vagyok. Most van az a pont, amikor már nem tudom fizetni az albérletet, beszéltem a tulajjal, de nem örül neki és ki akar tenni. Mondtam, hogy egy kis haladékot kérek, de nem érdekli. 8 éve lakunk itt. Nem tudok kifizetni egy költözést pluszban, nincs hová mennünk a nyugdíjas anyukámmal. Mik a jogaink?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lakásbérlet esetén, ha a bérlő nem tud fizetni, a tulajdonos jogosult a szerződést felmondani. Viszont kizárólag bírósági határozat és végrehajtó által történhet a kiköltöztetés, amennyiben van érvényes bérleti szerződés. Ha Ön már hosszú ideje ott él, az nem jelent jogcímet a bent maradásra, kivéve, ha külön megállapodás van erről. Javasolt a szociális ellátórendszerhez fordulni lakhatási támogatásért.

Kérdés: Ellopták a pénzem, tudom ki tette, de nem tudom bizonyítani. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem áll rendelkezésre bizonyíték, de biztos abban, hogy ki a tettes, feljelentést tehet a rendőrségen. A hatóság nyomozást indít, és amennyiben adat merül fel a bűncselekmény elkövetésére, az ügyben eljárás indulhat. A bizonyítási teher a hatóságra hárul, de érdemes lehet tanúk, üzenetek vagy bármilyen közvetett bizonyíték begyűjtésével alátámasztani állítását.

Kérdés: Nagyszülői ház az öröklött vagyon, édesapám és annak testvére az örökös. Az illeték befizetés elkerülhető úgy, hogyha édesapám testvére elsőnek édesapám részére lemond, utána édesapám pedig rám?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökségről más javára lemondani csak az örökhagyó életében lehetséges, szerződéssel, ami azt jelenti, hogy az örökhagyóval együtt a hagyaték elfogadása és tovább ajándékozása történik meg. Az örökhagyó halála után az örökséget már csak visszautasítani lehet, de a lemondástól eltérően ez egyoldalú nyilatkozat, és általában nem lehetséges konkrétan egy másik személy javára. Ha az édesapja testvére az ő javára lemond, az ajándékozásnak vagy visszterhes vagyonátruházásnak minősülhet, attól függően, milyen feltételekkel történik. Ezért inkább érdemesebb egyezséggel tenni a hagyatéki eljárásban a kérdés rendezését. Ezután, ha édesapja Önre ruházza a vagyont, az egy újabb jogcímen történik, ami jelenleg illetékmentes. Az ajándékozás útján történő átruházása esetén az egyenesági rokon és a testvér mentes az illetékfizetés alól, az egyenes ági rokon pedig a dolog visszterhes átruházása esetén is.

Kérdés: Lakásomon az elhunyt apukám felesége a haszonélvező. Sajnos ő is elhunyt. A személyes dolgait, ruháit, bútorait a családja nem hajlandó elvinni. Nem tudom birtokba venni a lakást. Milyen lehetőségem van? Jogomban áll-e kidobálni vagy elajándékozni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a haszonélvező elhunyt, úgy az ingatlan teljes birtokjoga visszaszáll a tulajdonosra. A volt haszonélvező személyes vagyontárgyait azonban Ön nem dobhatja ki önhatalmúlag, mivel azok más személy tulajdonát képezhetik (pl. örökösökét). Javasolt a hagyatéki eljárás lefolytatását megvárni, majd az örökösöket írásban felszólítani a dolgok elszállítására azzal, hogy amennyiben ennek nem tesznek eleget, akkor azok hulladékként kerülnek kezelésre.

Kérdés: Kérdésem a következő: vonatkozik-e a kilakoltatási moratórium albérlőre, aki nem fizet? Valószínűnek tartom, hogy igen, ezért azt szeretném kérdezni, hogy megfelelő közjegyzői szerződéssel meg lehet-e akadályozni, hogy a nem fizető bérlő 6 hónapig nem rakható ki? Újabban egyre több van ilyen, és a jog sajnos nem a tulajdonos oldalán áll.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kilakoltatási moratórium alatt nem foganatosít kilakoltatást a végrehajtó.

Kérdés: Vérvizsgálatot kértem volna édesanyámnak, de az asszisztens elutasította, pedig tudnia kellett volna, hogy olyan gyógyszert szed, amelynél fél évente nagyon fontos a vérvétel, mert a vesét a gyógyszer tönkreteheti. A kérés után édesanyám 2 hónappal később hirtelen meghalt. Oka akár a vese is lehetett. Felelős-e az asszisztens?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az asszisztens nem orvos, úgy jogilag nem hozhat döntést egy szakorvos által indikált vérvizsgálat megtagadásáról. Ha a vérvétel szükségessége orvosilag indokolt volt, és annak elmulasztása közvetlen ok-okozati kapcsolatba hozható a halállal, akkor felmerülhet a mulasztásért való felelősség kérdése. A jogi felelősség megállapításához azonban orvosszakértői vizsgálat, valamint bizonyítási eljárás szükséges, így mindenképpen javasolt ügyvédhez fordulni.

Kérdés: Szeretnék vásárolni egy házat. A felét kp, a többit részletfizetéssel. Sajnos elég gyanús alakok az eladók. Ha ügyvédnél átadom a fél ház összeget, mint előleget és beleegyezik, hogy használjam az ingatlant, akkor megteheti, hogy ha rendesen törlesztem is, kitesz a házból akármilyen indokkal, pl. hogy meggondolta magát és nem adja el a házat. Illetve mi van akkor, ha kifizettem az összes pénzt és az utolsó részlet is kész és nem jelenik meg az ügyvédnél, hogy beleegyezzen az átíratásba. Nekem, mint vevőnek, van védelem? Mert elvileg engedi, hogy használjam az ingatlant, és hogy ha jön egy szép nap és kitesz. Ő a tulajdonos papíron, megteheti?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A részletfizetéses vásárlás kizárólag ügyvéd által ellenjegyzett, írásbeli adásvételi szerződés keretében biztonságos. Ha az ingatlan nem kerül azonnal az Ön tulajdonába, és a teljes vételár megfizetése csak részletekben történik, feltétlenül szükséges az ügyvéd által ellenjegyzett olyan szerződés, amely rögzíti, hogy a tulajdonjog átszállása a vételár utolsó részletének megfizetéséhez kötött. Használat jogát kizárólag külön használati megállapodás alapján gyakorolhatja. Amíg nem Ön a tulajdonos, a jelenlegi tulajdonos – elméletben – élhet azzal a jogával, hogy másképp rendelkezzen az ingatlannal, kivéve, ha megfelelő biztosítékot nyújtottak Önnek (pl. elidegenítési tilalom bejegyzése).

Kérdés: 2025.06.06-án 14:22-kor vettünk egy autót, a hirdetésben ki volt emelve, hogy frissen cserélték a légrugókat, ehhez képest 2025.06.07-én reggel 6:30 körül eldurrant a jobb oldali légrugó. El szeretnénk állni a szerződéstől, tehát visszaadnánk az autót, és vissza szeretnénk kapni a pénzünket. Kereskedéstől vettük, ha ez számít.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az autót kereskedőtől vásárolta, fogyasztóként jogosult a szavatossági igények érvényesítésére. Ha a vásárlást követő napon a hirdetésben frissen cseréltként feltüntetett légrugó meghibásodott, az a fogyasztóvédelmi szabályok értelmében hibának minősülhet. Ön élhet a szerződéstől való elállás jogával, ha a hiba súlyos és a kijavítás nem megfelelő vagy nem történik meg határidőn belül. A hiba bejelentését célszerű írásban megtenni, és kérni az autó visszavételét a vételár visszatérítése mellett.

Kérdés: Ha beadom a felmondásom, a 30 nap felmondási időt letölthetem-e táppénzen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A felmondási idő letöltése alatt is lehet táppénzen tartózkodni. Ebben az esetben a felmondási idő ugyanúgy ketyeg, tehát nem hosszabbodik meg, azonban a munkáltató nem köteles a felmondási idő alatt munkavégzési kötelezettség alóli mentesítést adni, ha a dolgozó táppénzen van.

Kérdés: Van egy ismerősöm, aki távolságtartás alatt van a családjától. Úgy tudom semmilyen körülmények közt nem kommunikálhatnak. Viszont be van kapcsolva mobiljukon a google fotók megosztási funkció. Távoltartás alatt a bántalmazó kérvényezte ezt a funkciót a bántalmazott fél felé. Tehát lássák egymás fotóit. A bántalmazott többnyire a közös gyerekek fotóit ossza meg a bántalmazó féllel. Viszont becsúszott 1-2 intim kép is a bántalmazó felé a bántalmazottól. Úgy tudni a szexuális életében a bántalmazottnak a bántalmazó volt a nagy ő. Sok éve házasok, voltak viszályok, külön költözések. Miért fogadhatta el a bántalmazott a bántalmazó felkérését a google fotók partneri megosztására és ez szegi a jogszabályt? Melyik fél irányába szegheti vagy mi bajuk lehet ebből?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a bántalmazott fél elfogadta a megosztási kérelmet, az az ő részéről is kérdéseket vet fel, még ha akaratlanul is történt. Ha intim fotók is eljutottak a másik félhez, azok későbbi esetleges felhasználása személyiségi jogsértést eredményezhet. A leírtak viszont nem keltik a távolságtartási végzés megsértésének gyanúját.

Kérdés: Kinek a tulajdona a panel erkély betonszerkezete? Az AO I. Közös tulajdon, II. pontja szerint az alapok, lábazatok, szigetelések, vízszintes- és függőleges teherhordó szerkezetek, szellőzők, kémények, homlokzatok, járdák, lépcsők, bádogos szerkezetek a th. közös tulajdonaként vannak felsorolva. Majd a lakásoknál, 53 m2 alapterületű lakás, 3,72 m2 alapterületű loggia (ami nem loggia, hanem panel szerkezet, homlokzatból kiálló panel erkély). A sérült erkélyszerkezet, a lehulló betondarabok kinek a tulajdona?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A panelépületek esetében az erkély betonszerkezete rendszerint a társasház közös tulajdonába tartozik, mint teherhordó szerkezeti elem. Amennyiben az erkély nem kizárólag a lakáshoz épített utólagos szerkezet, hanem a homlokzat szerves részét képezi, és szerepel az épület eredeti terveiben, akkor karbantartása és állagmegóvása a közösség, vagyis a társasház kötelessége. Ennek megfelelően a lehulló betondarabok, illetve a szerkezeti károk elhárítása is a társasház feladata. A közös költségből kell fedezni az ilyen javításokat, és ha balesetveszély áll fenn, haladéktalanul intézkedni szükséges. A pontos választ az alapító okiratban fogja megtalálni, ott fel vannak sorova a közös tulajdonba tartozó elemek.

Kérdés: A jelenlegi munkahelyem megszűnik, ez egy nagy külföldi cég magyarországi leányvállalata. A megszüntetésről egy közösen létesített videó hívásban értesítettek minket 2025.05.25-én. A videó chat-ben elmondták, hogy 2025.06.25-én már nem lesz munkája senkinek, de nem volt írásos, hivatalos értesítés erről. Az anyacég emberei már jönnek, hogy a cég ingóságait elszállítsák Magyarországról. De a mai napig nincs értesítés hivatalos csatornán. 18 munkavállalót érint ez a hirtelen elbocsátás.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaviszony megszűnéséről kizárólag írásos, hivatalos értesítéssel lehet rendelkezni. A videókonferencia nem minősül jogilag megfelelő tájékoztatásnak. A munkáltató köteles a munkaviszony megszüntetését írásban közölni minden munkavállalóval, az indokolással együtt, különösen csoportos létszámleépítés esetén, ahol a Munka Törvénykönyve és a foglalkoztatási törvény szigorú eljárási rendet ír elő. Az anyacég által végzett eszközelszállítás jogellenes lehet, ha a magyar vállalat még hivatalosan nem szűnt meg, mivel az ingóságok a magyar leányvállalat vagyonát képezik. A munkavállalók érdekeit jogi képviselő vagy szakszervezet segítségével célszerű védeni, akár per indításával is.

Kérdés: Szeretném kérdezni, hogy a volt párom ellen megnyertem a gyermekelhelyezési pert, én gyakorlom a gyermekfelügyeleti jogot. Valamint a gyermekbántalmazási ügyben is elmarasztalta az ügyészség. Ezekről beszélhetek az óvodában a barátaimmal, a családtagokkal, valamint ismerőseimmel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A volt élettárs személyes adatainak és múltbéli eljárásainak nyilvános megosztása – különösen, ha nevesítve vagy konkrétan beazonosítható módon történik – jogsértő lehet, még akkor is, ha az érintett személyt elmarasztalták. A gyermeket érintő információk megosztása az óvodai közösségen belül szintén csak korlátozottan megengedett, különösen akkor, ha az más szülő vagy gyermek megítélését is érintheti. A közvetlen óvodai nevelő tájékoztatása gyermekének családi körülményeiről, illetve azok változásáról, amennyiben és amely részletességgel az szükséges a gyermek óvodai neveléséhez, ellátásához, fejlesztéséhez, megengedett, mivel az óvoda dolgozóját köti a szakmai titoktartás. A családtagokkal és közeli barátokkal való megosztás nem feltétlenül minősül jogsértésnek.

Kérdés: A társasház 2021-ben közös költségből ktg. megosztók felszereléséről döntött, de nem rendelkezett sem az SZMSZ-ben, sem közgyűlési határozatban azok tulajdonjogáról. Nálam az idén a mérőműszer meghibásodott, lecseréltettem, de a társasház nem hajlandó megtéríteni a csere ktg-ét, mert szerinte a saját tulajdonom. A készüléken semmi külső sérülés nem volt, de a megbízott cég szerint minden mérőműszernek 10 évig hibátlanul kell működnie (a garancia 2 év). Szeretném megkérdezni, hogy ebben az esetben, kinek kell állnia a csere költségét és ki a tulajdonos?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a költségmegosztók felszereléséről közgyűlés döntött, és a készülékek tulajdonjogát nem rendezték sem a közgyűlési határozatban, sem az SZMSZ-ben, akkor vélelmezhető, hogy azok a közösség tulajdonában vannak, különösen, ha a felszerelés költségei közös költségből kerültek megfizetésre. Ebben az esetben a csere is a közös költség terhére történhetne. Ha azonban a társasház a költségmegosztókat a lakásokhoz rendelt, és úgy tekinti, hogy azok az egyes tulajdonosok eszközei, akkor az üzemeltetésükhöz és pótlásukhoz kapcsolódó költségek is a tulajdonost terhelhetik. Az, hogy a készüléknek tíz évig működnie kellene, nem jelent automatikusan a közös tulajdon jogcímén garanciát a költségtérítésre. A tulajdonviszony tisztázása érdekében célszerű a társasház SZMSZ-ét és az eredeti közgyűlési határozatot alaposan átvizsgálni (esetleg kezdeményezni a kiegészítését, ha nem született korábban döntés minden kérdésben), és ha szükséges, jogi úton tisztázni a tulajdonjogot.

Kérdés: Ismerősöm közszolgálati tisztviselői munkaviszony keretében dolgozik egy helyi önkormányzatnál. 2021-ben iker gyermekeket szült. A gyermekek koraszülöttek lettek. Orvosi igazolás értelmében, mivel a gyermekek súlya nem érte el az 1500 grammot, így fogyatékosnak minősülnek. Információink szerint a fogyatékos gyermekeket nevelő szülők további pótszabadságra jogosultak. 2012. évi I. Munka Törvénykönyve 118. §. (2) és (3) bekezdés alapján. Fent leírtak alapján az alábbi kérdésekben kérném állásfoglalásukat. Fogyatékos gyermekre járó plusz pótszabadság csak a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottakra vonatkozik vagy a közszolgálatban dolgozókra is érvényes? Ha a közszolgálatban dolgozók is jogosultak plusz pótszabadságra (fogyatékos gyermekek után), akkor az mettől-meddig vehető igénybe? A gyermek születésétől? Meddig vehető igénybe, a gyermekek 3 éves koráig vagy 16 éves koráig?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közszolgálati tisztviselőkre a 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) irányadó. E törvény 104. § (5) bekezdése szerint a közszolgálati tisztviselőt a gyermekek után ugyanúgy megilleti pótszabadság, mint a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozókat, beleértve a fogyatékos gyermekre járó további öt napot is. Ez a pótszabadság a gyermek 16 éves koráig jár évente, feltéve, hogy a fogyatékosság fennállását hivatalos orvosi igazolás vagy hatósági döntés igazolja. A jogosultság tehát nem korlátozódik a gyermek 3 éves korára, hanem jóval azon túl, a gyermek 16 éves koráig fennáll.

Kérdés: Jelenleg gyeden vagyok első gyerekemmel aki 1,5 éves. Jövő év elején tölti a 2 évet. Szeretnénk második gyermeket, de ezt a munkahelyem felé nem közölném, mert akkor nem vesznek vissza dolgozni. Megtehetem azt, hogy visszamegyek dolgozni év elején és ha várandós leszek fél év múlva, akkor eljövök táppénzre? És jogosult vagyok utána ugyanúgy majd a táppénzre, CSED-re, GYED-re?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogosult visszatérni munkába a GYED időtartama alatt, és a munkáltató köteles az Ön részére munkát felajánlani. Ha ismét várandós lesz, lehetősége van táppénzre menni, majd CSED-re, GYED-re is, amennyiben a biztosítási jogviszonya folyamatos. Fontos, hogy az újabb gyermek után is csak akkor jogosult CSED-re és GYED-re, ha a szüléskor fennáll a biztosítotti jogviszonya (munkaviszony), illetve a szülést megelőző két éven belül legalább 365 nap biztosítotti idővel rendelkezik. Amennyiben a munkába állást követően legkésőbb 6 hónapon belül táppénzre megy, az új CSED és GYED összegét a visszatéréskori jövedelme alapján számítják ki, így kedvezőbb ellátásra számíthat. Ön tehát jogosult lehet minden ellátásra, ha a biztosítási jogviszonya nem szakad meg.

Kérdés: Lehet a nevemen ingatlan, ha tartozás van rajta és 17 éves vagyok?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Magyarországon nincs törvényi akadálya annak, hogy 17 éves – tehát korlátozottan cselekvőképes – személy ingatlant birtokoljon, tulajdonoljon. Az ingatlan-nyilvántartásban is bejegyezhető, ha a jogszerző (pl. ajándékozás vagy öröklés útján) kiskorú. Ugyanakkor a tulajdonosi jogok gyakorlása (eladás, megterhelés stb.) kizárólag a törvényes képviselő (szülő vagy gyám), illetve egyes esetekben gyámhatósági jóváhagyás mellett lehetséges. Ha az ingatlanon tartozás van (pl. jelzálog, végrehajtás), az nem zárja ki a tulajdonszerzést.

Kérdés: 15 éve dolgozom a cégnél, ami most meg fog szűnni. Ha a munkáltató felmond nekem, akkor kifizeti a 15 év után járó 4 havi végkielégítést. Ezen kívül még jár nekem a felmondási időre járó 30 nap (alap) + 30 nap (a 15 év után) felmondási időre járó illetmény is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyve szerint 15 év munkaviszony esetén a munkavállalót 4 havi végkielégítés illeti meg, amennyiben a munkáltató mond fel rendes felmondással, és a munkavállaló nem követett el olyan súlyos szerződésszegést, amely kizárná ezt. A felmondási idő 30 nap, amely minden munkaviszonyra irányadó, és ezen felül további 30 nap jár a 15 éves munkaviszony alapján. Így összesen 60 nap felmondási időre jogosult, amely alatt munkavégzés alóli mentesítés, illetve távolléti díj illeti meg. Tehát a munkáltató köteles a 4 havi végkielégítés mellett a 60 napra járó távolléti díjat is megfizetni.

Kérdés: Ha a férjemnek van végrehajtónál tartozása és ő külföldön dolgozik, így nem tudják tőle vonni és nekem, mint a feleségének sincs Magyarországon jövedelmem, csak a nevemre bejegyzett autóm, ráterhelheti a végrehajtó?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A végrehajtó kizárólag az adós (a férje) vagyonára és jövedelmére vezethet végrehajtást. Az Ön különvagyonára – így az Ön nevére bejegyzett gépjárműre – csak akkor terjeszthető ki a végrehajtás, ha a végrehajtást kérő bizonyítani tudja, hogy a jármű a végrehajtás alá vont személy (a férje) vagyona, vagy ha az közös tulajdon. Ha Ön nem szerepel adóstársként vagy kezességvállalóként az ügyben, és nincs közös jövedelem vagy vagyon, a végrehajtás nem terjedhet ki automatikusan az Ön tulajdonára.

Kérdés: Több munkatársammal együtt sok éve 1000 forintos órabérért dolgozunk 8 órás munkaidőben. 1,5 éve a fizetésünk nagyon sokkal a minimálbér alatt van. Hiába mondtuk többször a főnökünknek, semmibe vesz minket és nem tesz semmit. Több mint 24 éve dolgozunk itt, nem szeretnénk mi felmondani, hogy elveszítsünk mindent, ami ennyi év után jár. Ha bejelentést teszünk a NAV-nál mi történik? Nem érint minket hátrányosan? Éppen jogutódlással szeretné eladni a főnök a céget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató köteles legalább a mindenkori minimálbért (teljes munkaidő esetén havi bruttó 266.800 Ft) megfizetni, ennél alacsonyabb bér kifizetése súlyos jogsértésnek minősül. Amennyiben az Önök bejelentett bére vagy tényleges jövedelme nem éri el a törvényben előírt minimumot, az adóhatóság (NAV) felé tett bejelentés indokolt és szükséges lehet. A jogutódlással történő cégeladás nem érinti a bejelentés jogosságát. Mivel a munkáltató nem teljesíti a törvényes kötelezettségeit, a munkavállalók részéről a felmondás jogszerű lenne, és ilyen esetben végkielégítésre, illetve kártérítésre is jogosultak lehetnek.

Kérdés: 12 órás bejelentés, dolgozom folyamatos munkarendben több éve, munkámat 24 órában végzem, 48 óra pihenővel. Pl:18-án dolgozom, 19,20 pihenőnap, ennek ellenére 20-ára szabadság van kiírva és sajnos ez havi szinten előfordul, így elég sok szabadságunk elfut. Kérdésem ez így szabályos?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató nem írhatja ki szabadságként az Ön rendes pihenőnapját, ugyanis a pihenőnap a munkaidő-beosztás része, míg a szabadság a munkavállalót megillető külön jogosultság. Amennyiben a munkarendje alapján a munkavégzést 24 órás szolgálatban látja el, majd azt két pihenőnap követi, ezek a napok nem minősülnek szabadságnak, hanem pihenőidőnek. A szabadság kizárólag olyan napra írható ki, amikor Ön egyébként munkavégzésre kötelezett. Az Ön által említett gyakorlat – miszerint a pihenőnapra szabadságot írnak ki – jogellenes, mivel ezzel a munkáltató csökkenti a szabadságkeretét anélkül, hogy arra jogszerű alapja lenne.

Kérdés: A munkaviszony megszűnésekor aláírtam a kilépő papírokat. Én mondtam fel. A munkáltató a munkabérem egy részét levonta, szóban közölve, két különböző kártérítési okból: 1. Egy kb. 5 évvel ezelőtti autós káresemény miatt, melyről akkor szóban az hangzott el, hogy nem kell megtérítenem. Írásos megállapodás erről nem készült. 2. Egy friss címkézési hiba miatt, amelyet elismertem, viszont a kár mértékéről, annak összegéről, illetve megtérítésének módjáról semmiféle írásbeli megállapodás nem született. A levonásokról semmilyen tételes, írásos tájékoztatást nem kaptam. A teljes munkabérem és szabadságmegváltás nem került kifizetésre, a fennmaradó összeget szeretném jogszerű úton érvényesíteni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató kizárólag akkor élhet a munkabérből történő levonással, ha annak jogalapja egyértelműen megállapítható, továbbá a levonáshoz a munkavállaló előzetes írásbeli hozzájárulását adta, vagy ha jogerős bírósági vagy hatósági határozat rendelkezik erről. Az Ön által leírt esetben egyik levonás sem tűnik jogszerűnek. A „kb. 5 évvel ezelőtti” káresemény feltételezhető elévülés miatt sem érvényesíthető, kiváltképp, ha korábban szóban elhangzott, hogy nem kell megtérítenie, és nem született erről írásos megállapodás. A másik, friss címkézési hiba kapcsán a munkáltató kártérítési igényt kizárólag akkor érvényesíthet, ha a kár összegét, jogalapját pontosan közli, és azzal Ön írásban egyetért, vagy ha bírósági úton érvényesíti azt. Javasolt írásban felszólítani a munkáltatót a jogellenesen levont összeg visszafizetésére, hivatkozva a Munka Törvénykönyve 155. § (3) bekezdéseire. Ennek eredménytelensége esetén pert lehet kezdeményezni a munkabér és a szabadságmegváltás kifizetésének érdekében. Azonban a már aláírt kilépő papírok utólagos, bírósági úton való megtámadása feltételekhez kötött (csak tévedés, megtévesztés, fenyegetés okán lehetséges), és határideje is szűkös: a fenti okokról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a kilépő papírok aláírásától számított 6 hónapon belül lehetséges.

Kérdés: Egy osztatlan közös ingatlanban lakom. A tulajdonostárssal elmérgesedett a viszony, ott tesz keresztbe, ahol tud. Hamarosan meg kell rendelnem az idei tűzifát. Ő rendszeresen úgy parkol a közös kapu előtt (közút szélén), hogy személyautóval is alig lehet ráfordulni a kapura. A fát hozó teherautó nem fog tudni letolatni a házhoz a szűk utcán (zsákutca utolsó háza vagyunk), nem tudja berakni a fát az udvarba, ha ő nem áll el onnan a kocsikkal az út széléről. Eddig működött, hogy előzetesen értesítettem a teherautó érkezéséről, és ő addig máshová parkolt míg a fát bepakolták. Viszonyunk azóta tovább romlott. Mit tehetek, ha most az előzetes értesítésem ellenére nem áll odébb? Az útra gondolom nem pakoltathatom le, pláne nem állhatok neki ott fűrészelni + kb. két napos munka, mire a helyére tudom pakolni (méterfa, amit fűrészelni kell). Az úton tiltótábla (megállni/parkolni tilos stb.) nincs kihelyezve.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a kapubejáró előtti parkolás ellehetetleníti a tulajdonában lévő ingatlan rendeltetésszerű használatát, és ez ismétlődő, szándékos magatartás eredménye, jogilag megállapítható a birtokháborítás esete. Az első javasolt lépés a birtokháborítási eljárás megindítása az illetékes jegyzőnél a Ptk. és a helyi önkormányzati rendelet alapján. A bejelentéshez érdemes fényképes dokumentációt, esetleges tanúvallomásokat és írásbeli előzetes egyeztetési próbálkozásokat is csatolni. A jegyző vizsgálhatja, hogy a közút használata milyen mértékben sérti az Ön birtoklását. Ha szabálysértést is megvalósít a parkolás, akkor a rendőrségnél is tehet feljelentést.

Kérdés: A munkáltatóm kötelező 2 hetes (10 munkanapos) nyári leállást hirdetett. A problémám az, hogy már munkáltató által elfogadott és engedélyezett tervezett szabadságaim vannak, és nem marad elegendő a kihirdetett leállásra. Én javasoltam a munkáltatómnak, hogy bemegyek dolgozni a leállás alatt (más részlegekről is tesznek így), de csak nagyon kevés napra engedélyezték, hogy dolgozzak. Így sem lesz elegendő napom a leállásra. Véleményem szerint nem teheti meg a munkáltató, hogy így kötelezővé teszi a 10 munkanapos leállást számomra is, és a fennmaradó napokra, amire nincs elég szabadságom, nem biztosít munkát. Állásdíj kifizetését szorgalmaznám, ha a munkavégzési javaslatomra nem adtak pozitív választ.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) szerint a munkavállaló évente legfeljebb 7 munkanap szabadságot vehetki egyoldalúan, a fennmaradó szabadságnapok kiadásához a munkáltató hozzájárulása szükséges. Amennyiben a többi szabadság kivételéhez a munkáltató már hozzájárult, azt egyoldalúan nem vonhatja vissza, csak közös megegyezéssel módosíthatók az adott dátumok. A kötelező nyári leállás tehát kizárólag akkor jogszerű, ha a munkavállaló rendelkezik megfelelő számú szabadságnappal, amelyet a munkáltató a leállás idejére kiadhat.
Amennyiben a munkavállaló már előre engedélyezett szabadságokkal rendelkezik, és nem marad elég napja a leállásra, a munkáltató nem kötelezheti arra, hogy saját költségén maradjon otthon. Ha a munkáltató nem biztosít munkát, és a szabadságkeret nem elegendő, akkor állásidőre vonatkozó díjazás (bér) illeti meg a munkavállalót az Mt. 146. § szerint. Továbbá, ha Ön felajánlotta a munkavégzést, és azt a munkáltató elutasította, akkor az állásidő nem Önnek felróható okból következik be, így annak díjazását nem lehet elvitatni. A javasolt eljárás az, hogy a munkáltatónak írásban jelezze: a szabadságkeret nem elegendő, ezért a fennmaradó napokra vagy biztosítson munkát, vagy fizesse ki az állásidőre járó munkabért.

Kérdés: A magyar albérlőm múlt héten Olaszországban elhalálozott. Érdeklődni szeretnék, milyen módon tudok kapcsolatba lépni a rokonaival, örököseivel, akiknek az elérhetőségét nem tudom. Milyen módon lehet ilyen esetben az albérletet felmondani s a néhai albérlő személyes dolgait a családnak átadni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökösök személyére vonatkozó információhoz a közjegyző által lefolytatott hagyatéki eljárás során lehet hozzájutni. Ehhez javasolt egy közjegyző felkeresése, aki – a rendelkezésre álló adatok alapján – hivatalos megkeresést tud intézni a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőhöz, valamint nyilvántartásba tudja venni az Ön mint bérbeadó érintettségét. A bérleti szerződés a bérlő halálával nem szűnik meg automatikusan, hanem – a Ptk. 6:338-339. (4) § szerint – a bérlő örököse(i) jogosult(ak) és köteles(ek) annak feltételeit teljesíteni. Ha az örökös nem kívánja folytatni a jogviszonyt, úgy a szerződés közös megegyezéssel vagy rendes felmondással szüntethető meg. Ameddig az örökösök személye nem ismert, a bérlemény nem használható fel szabadon, és a bérlő vagyontárgyai sem selejtezhetők vagy távolíthatók el jogszerűen.
A személyes dolgok őrzéséről és állagmegóvásáról célszerű jegyzőkönyvet készíteni, és lehetőleg tanúk jelenlétében dokumentálni az ingóságokat. Ezt követően azokat letétbe helyezni vagy zárt állapotban tartani az örökös részére történő átadásig.
Amennyiben az elhunyt bérlőnek sem örököse, sem hagyatéki eljárása nem ismert vagy nem indult el, végső esetben a jegyző útján lehet kezdeményezni hagyatéki eljárás megindítását.

Kérdés: Férjem miután kitöltötte a családi adókedvezményt az én 3 gyermekemre, elhagyott minket. Én a saját házamból kijelentettem. Nem hajlandó a családi adókedvezményt lemondani. De a gyermekeim már nem neveli, más a lakcíme.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A családi adókedvezményt csak az jogosult igénybe venni, aki ténylegesen gondoskodik a gyerekekről, így, ha ez nem a férje, Önnek van lehetősége ezt a NAV-nál, MÁK-nál vagy a kormányhivatalnál jelezni.

Kérdés: 2017.01.01-jén lemondtam a szerződésemet. Hat és fél évig nem kaptam csekket vagy díjtartozásról levelet. Utána 3 havi elmaradást követelnek rajtam azóta is, de már átadták a Pannon hitelnek behajtani. A Pannon hitellel nem tudom fel venni a kapcsolatot sem. Mit tudok tenni ebben az esetben, hogy jogtalanul akarnak pénzt behajtani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Ön 2017. január 1-jén valóban lemondta a Digi szerződését, és azt követően több mint hat évig nem kapott semmilyen díjbekérőt vagy fizetési felszólítást, az érintett követelés elévült, mert a követelés érvényesítésére hatályos elévülési idő van, amely itt 1-5 év, a szerződés pontos tartalmának függvényében. A behajtó cég nem tud önnel szemben semmit sem tenni, csak úgynevezett FMH-t kiadatni. Arra mondjon ellent mindenképpen.

Kérdés: Bankszámlámról egy hamis linken keresztül egy nyíregyházi lakos bankszámlájára utaltak több mint 1 millió Ft-ot. A csalás után 10 percen belül bejelentést tettem a bankomnál és a rendőrségen is. Senki sem segített. Hónapokkal később kiderült, hogy a nyíregyházi lakos is feljelentést tett – igaz, csak egy hónap múlva – hogy az ő számlájáról külföldre küldtek pénzt. Tehát tőle is valaki – 5 percen belül – tovább utalta külföldre az összeget. Kérdésem: Követelhetem-e a pénzem  az ismeretlen nyíregyházi lakostól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A nyíregyházi bankszámlatulajdonos az adathalász csalás másik áldozata lehet, így a jóhiszeműsége és tudattartalma kulcsfontosságú. Ha nem volt tudomása a pénz fogadásáról és továbbításáról, felelőssége nem valószínűsíthető. Azonban polgári pert indíthat, ahol a bíróság vizsgálja, hogy az illető elmulasztott-e bármilyen körültekintést, amely hozzájárult a kár bekövetkezéséhez. A nyomozás előrehaladása során új bizonyítékok is befolyásolhatják a felelősség megállapítását. Javasolt továbbá a bank és rendőrség felé írásban ismételten jelezni a kárigényt.

Kérdés: A társasházban megszüntették a kapukóddal való bejutást. Mindenki kapott egy tokent, ami a kaputelefonhoz közelítve kinyitja a kaput. Sajnos nekünk ez nem megoldás, és ragaszkodnánk ahhoz, hogy kapukóddal juthassunk be a lépcsőházba, onnan természetesen lakáskulccsal a lakásunkba. Van-e törvény, ami a mi oldalunkon áll?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A társasházi közös használatú berendezések, így a bejutási rendszerek módosításáról a közgyűlés jogosult dönteni. Ha a döntés jogszerűen történt és a tulajdonostársak többsége támogatta, úgy az kötelező. Ugyanakkor a token helyett észszerű akadálymentesítési igényt vagy egyéni méltányossági kérelmet lehet benyújtani a közös képviselőhöz. Különösen akkor lehet nyomatékosítani, ha valamilyen fogyatékosság, idős kor vagy technikai akadály teszi indokolttá a kóddal történő bejutás fenntartását.

Kérdés: Abban szeretném a segítségét kérni, hogy érdemes-e ügyvédhez fordulni a következő esetben: Apósom egy parkolóban parkolt egy olyan helyen, ami korábban mozgássérült parkoló volt, de ezt megszüntették, az azt jelző táblát eltávolították, a jelzést az útburkolaton lefestették feketére. Mégis megbüntették, mert a festék már annyira lekopott, hogy valamennyire újra láthatóvá vált a korábbi mozgássérült parkolót jelző felfestés. Van-e bármilyen lehetősége, vagy értelme ebben az esetben megtámadni a bírságot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírt esetben valóban kérdéses a bírság jogszerűsége. Ha az útburkolati jelzés el volt tüntetve és nem volt érvényes tábla, úgy az adott hely nem minősül jogilag mozgássérült parkolónak. A felfestés részleges visszamaradása nem elegendő a bírság megalapozására. Tovább a jelzett parkoló feltehetően nem közterület, hanem a bevásárló áruházé (ezt ellenőrizni kell), így ott nem lehetséges a bírságolás.

Kérdés: Méltányossági kérelmet hova kell benyújtani? Milyen módja van ennek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A méltányossági kérelem benyújtásának helye attól függ, hogy milyen típusú követelésről van szó. Amennyiben adó-, TB- vagy állami tartozásról van szó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz vagy az illetékes szociális hatósághoz kell fordulni. Ha magáncég (követeléskezelő) a jogosult, úgy közvetlenül az adott céghez kell benyújtani írásos kérelmet, részletes indokolással és a fizetési nehézség okainak bemutatásával. Javasolt csatolni jövedelemigazolást, családi körülményekről szóló nyilatkozatot is. Mielőtt azonban benyújtja, érdemes ügyvéddel konzultálni, mert nagyon sok az elévült követelés.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben magánindítvánnyal tettek bejelentést könnyű testi sértés miatt, de az még 30 napon belül van, lehetőség van-e a felek között valamilyen módon megállapodásra, és ha igen, milyen módon? Mindkét fél hajlik a megállapodásra, és az ügy mielőbbi lezárására. Jelenleg azon kívül, hogy az illetékes rendőr kapitánysághoz tették át az ügyet, nem történt semmi.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A könnyű testi sértés magánvádas bűncselekmény, amelyben a sértett indítványára indul eljárás. A 30 napos határidő a bejelentésre vonatkozik, de ha az indítvány már megtörtént, a felek bármikor békéltetés keretében megegyezhetnek. Illetve a vádat lehet még ejteni majd a bírósági eljárásban. Megszüntetéshez vezet az is, ha a 10 ezer ft-os illetéket nem fizeti ki.

Kérdés: Édesanyánk halálal után a lakását testvéremmel fele-fele arányban örököltük. A testvérem nem akarja eladni a lakást, így én nem nem jutok a az ingatlan eladásából származó összeg rám eső részéhez. Nem hajlandó felvenni velem a kapcsolatot, sem szóban, sem írásban, csak az időt húzza. Mi a teendőm?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ilyen helyzetekre a Polgári Törvénykönyv lehetőséget biztosít a közös tulajdon bírósági megszüntetésére. Ön pert indíthat, amelyben kérheti, hogy a bíróság rendelje el az ingatlan természetbeni megosztását, ha ez lehetséges és a feleknek is megfelel, vagy az ingatlan társasházzá alakítását (amennyiben annak jogi és műszaki feltételei adottak), illetve megegyezés híján az árverés útján való értékesítését, és az árbevételből a testvérek részesedésének megfelelő megosztást.

Kérdés: Nem jelentettek be, másik megyében élek és dolgozom, és el akarnak küldeni a lakásból, megtehetik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem rendelkezik a lakásban bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel, valamint nem rendelkezik írásos bérleti vagy használati szerződéssel, a lakás jogszerű használatára valószínűleg nincs érvényes jogcíme. A tulajdonos jogosult lehet a birtok visszakövetelésére. Azonban a lakásból való eltávolítás kizárólag bírósági úton történhet, önhatalmú kilakoltatás tilos. Javasolt egyeztetni a tulajdonossal és rendezni a lakáshasználat jogi helyzetét.

Kérdés: A nagyapánk halála után a húgommal örököltük egyenlő aranyban nagyapánk 56 nm öröklakásának 1/4-1/4 tulajdonrészét. A hagyatékátadó végzésen és a tulajdoni lapon is 1/4-1/4 részben tulajdonosként szereplünk. Nagyapánk fiatal felesége ugyanannak az öröklakásnak az 1/2 rész tulajdonjogát és özvegyi haszonélvezetet örökölt. A lakásba nem enged be, elzárkózik mindenféle kommunikációtól, önkényesen megfosztott minket a tulajdoni hányadunk birtoklásától. Ennek mar 30 éve. Eddig több ügyvédtől azt hallottuk, hogy külön-külön kevés a tulajdoni hányadunk és az özvegyi haszonélvezet miatt nincs mit tennünk, nagyon gyenge lenne a helyzetünk. Azóta a hölgy a szomszédok szerint régen férjhez ment, ráadásul szellemileg nem beszámítható állapotban van. Viselkedése magára és másokra is veszélyt jelent.nA lakás több mint valószínű lelakott, elhanyagolt állapotban van. Kérdésem: a múlt évi törvénymódosítás alapján, milyen jogorvoslattal élhetünk? Mi a speciális megnevezése ennek az ügynek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által vázolt helyzet tulajdonostársak közötti birtokháborítás és haszonélvezeti jog gyakorlásának jogszerűségével kapcsolatos jogvita. A haszonélvezeti jog – még ha özvegyi jog is – nem jogosítja fel a jogosultat arra, hogy a tulajdonostársakat teljes mértékben kizárja a birtoklásból vagy az együttélés lehetőségéből. A 2023. évi törvénymódosítások megerősítették a tulajdonostársak birtokvédelmi jogait. Önök birtokvédelmi eljárást indíthatnak a jegyzőnél, illetve bírósági keresetet nyújthatnak be a közös tulajdon megszüntetése vagy a tulajdoni hányadok használatának arányosítására. Amennyiben a hölgy már más házastárssal él, az özvegyi jog is megszűnhetett, amit bírósági eljárásban lehet érvényesíteni. Javaslom továbbá egy gondnokság alá helyezési eljárás kezdeményezését is, ha valóban beszámíthatatlanság áll fenn.

Kérdés: Idén augusztusban elérem az öregségi nyugdíjkorhatárt. Munkáltatom jelezte, hogy nyugdíjasként már nem számít rám, mint dolgozó. Ezt én tudomásul is vettem, de két kérdésben nem értünk egyet: 1. A munkáltatóm már most fel akar mondani nekem, mondván, hogy mire a felmondási időm letelik, addigra már elérem a 65 éves kort. Szerintem ezt csak akkor teheti meg, ha végkielégítést is fizet számomra, hiszen jelenleg még nem vagyok 65 éves. A munkáltatóm ezt tagadja. Mi itt a törvényi előírás? 2. Augusztusig még időarányosan 15 nap kiadatlan szabadságom van. A munkáltatóm azt kéri, hogy ezt ne vegyem ki, mert a munkámra jelenleg még szükség van. Ebbe én bele is egyeznék, ha a ki nem vett napokra járó munkabéremet megfizetnék. Azonban a munkáltatóm azt a kérésemet nem akarja teljesíteni. Mi a pontos előírás erre az esetre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató csak akkor mondhat fel nyugdíjba vonulás indokával, ha Ön már jogosult az öregségi teljes nyugdíjra, vagyis elérte a nyugdíjkorhatárt és megszerezte a megfelelő szolgálati időt. Ha a felmondás időpontjában még nem éri el a korhatárt, akkor ez a felmondás nem alapozható meg így, és Ön jogosult lehet végkielégítésre. A ki nem vett szabadságot a munkáltató köteles kifizetni pénzben, ha azt a munkaviszony megszűnése előtt nem tudja kiadni. Ön nem köteles a szabadságról lemondani, ha nem kap érte megváltást. Javasolt írásban kérni a szabadság kifizetését a munkaviszony végén.

Kérdés: A Facebook-on láttam, hogy valaki érmeket akar vásárolni a nevemben. Ezek szerint feltörték a fiókomat, a Pinteresten letiltottak valami miatt, mit egyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben azt észlelte, hogy valaki a nevében vásárlást kezdeményezett, az első lépés, hogy haladéktalanul változtassa meg a jelszavait, aktiváljon kétlépcsős azonosítást, és jelezze a közösségi platform (Facebook, Pinterest) felé a visszaélést.

Kérdés: Fiam születésétől (2002-től) rendszeresen fizetek gyerektartást. Elmaradásom soha nem volt. Gyermekem három évvel ezelőtt a középiskolai tanulmányai után, egyetemi tanulmányokat kezdett, melyen a képzés idén májusban befejeződött és sikeres félévi vizsgákat tett. Tavaly szeptemberben az egyetem mellett egy két féléves újságíróképzést is elkezdett, melyet szintén sikeresen elvégzett idén májusban. Az egyetemmel párhuzamosan futó újságíró képzés miatt gyermekem bár az egyetemi képzést befejezte, a záróvizsgákat és a szakdolgozatát fél évvel halasztja. Tehát bár a hallgatói jogviszonya továbbra is fennáll az egyetemmel, képzésben már nem részesül. Szeretném megkérdezni, hogy az egyetemi képzés befejezése és a záróvizsgázása közötti időszakra köteles vagyok-e gyermektartást fizetni, mivel közben a gyermekem szerezett egy másik helyről életpályára felkészítő képesítést.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján köteles fizetni.

Kérdés: Vennék egy hagyatéki eljárás utáni autót. Az eladó még nem íratta át. Szerinte nem is kell neki. Kérdésem, hogy az okmányirodában, ha megveszem a kocsit, milyen papírokat kell vinnem magammal. Pl. az elhalálozott nevére szóló törzskönyvet 15 napon belül elfogadják-e, a hagyatéki eljárásban szereplő örökös által aláírt adásvételivel mehetek-e? Milyen buktatói vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Öröklés után az autót az örökös nevére kell íratni, mielőtt továbbértékesíti. Az adásvételihez szükség van a hagyatéki végzésre, az elhalálozott nevére szóló törzskönyvre, forgalmi engedélyre és az örökös által kitöltött, aláírt adásvételire. Ha a gépjármű nincs az örökös nevére írva, az okmányiroda visszautasíthatja az ügyintézést.

Kérdés: Saját garázsom körül meddig rendelkezem a területtel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A saját garázs körül akkor rendelkezhet területtel, ha a tulajdoni lapon ez külön feltüntetésre került (pl. telekrész, használati jog). Ha a garázs társasházban van, akkor csak a garázson belül rendelkezik kizárólagos használattal, a körülötte lévő terület közös tulajdon vagy más valaki tulajdona lehet. Ilyen esetben kizárólag a közös képviselő és a többi tulajdonos hozzájárulásával lehet a területet használni vagy átalakítani.

Kérdés: Édesanyám 70.000 forint rokkant nyugdíjból él egyedül, mentális beteg, gyámság alatt van, teljes korlátozással. A gyám a pénzét egészben átadja neki, azonban nem képes beosztani, ezért sokszor éhezik. A ház állapota rossz, omladozik, nincs bent víz, rossz a tető, kerítés nincs, áram nem tudni meddig van. Sajnos munkát nem hajlandó keresni, mert azt várja, hogy valaki majd eltartja őt. Nyugdíját mindig azonnal elkölti, de nem tudja felmérni, hogy felelőtlenül. Testvérem nincs, anyósomnál lakok, de nem vagyok bejelentve, mert fél, hogy anyámat jogilag odaköltöztetik. El kellett anyámtól költöznöm, hogy el tudjak menni dolgozni. Elsőnek én voltam a gyámja, de nem hallgatott rám, bármit próbáltam, ezért leadtam. Jövedelmem jelenleg nettó 266.000, de augusztus 31-ig van munkám, több mint fele hitelre, számlára megy el. 40 000 ft körül marad belőle havonta. Az a kérdésem, ha a gyám otthonba teszi, kötelezhetnek-e arra, hogy én fizessem ki az otthon költségeit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülőtartás jogintézménye alapján, ha a szülő önhibáján kívül szorul tartásra, és az ellátása más módon nem biztosított (pl. nyugdíja, segély, hozzátartozók), akkor gyermekei kötelesek tartást nyújtani. Ugyanakkor ez csak akkor merül fel, ha a gyermek is képes erre. Az Ön helyzete – alacsony jövedelem, magas kiadások, önálló megélhetési nehézségek – valószínűsíti, hogy nem kötelezhető tartásra. Ha otthonba kerül az édesanyja, a bíróság vizsgálni fogja az Ön teherbíró képességét, de kizárólag méltányolható jövedelem mellett rendelhet el szülőtartást.

Kérdés: Kérhetem-e a hivatalosan bejelentett munkabéremet borítékba?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkabért kizárólag hivatalosan lehet kifizetni, azaz bankszámlára vagy készpénzben, de ez utóbbi is szigorúan dokumentált formában történhet. „Borítékban”, vagyis feketén történő kifizetés törvénysértő, mind a munkáltató, mind a munkavállaló részéről. Ha hivatalosan be van jelentve, akkor munkabért kizárólag az előírások szerint kaphat. Ellenkező esetben nemcsak Ön, hanem a munkáltató is szankciókra számíthat.

Kérdés: A munkaügyi hivatallal kötött tanulmányi szerződésem miatt írok. Az év elején jeleztem nekik, hogy anyagi okok merültek fel, ami miatt szeretném felbontani a szerződést, találtam állást is. De sajnos nem adtak engedélyt a szerződés bontására. Megpróbáltam más módon javítani a helyzetemen, de mivel egyedül nevelem iskolás gyermekem,  aki után idén nem kaptunk tartásdíjat, valamint elúszott az állásajánlat, mert nem találtuk a közös utat a képzés és a munkaidő függvényben. Minderről időben, írásban értesítettem a hivatalt, de süket fülekre találtam. Kérném a segítséget, hogyan tudnám felbontani a szerződést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tanulmányi szerződések a Munka Törvénykönyve szerint szigorú kötelezettségeket írnak elő mindkét félre. Ha a szerződést nem közös megegyezéssel bontják fel, az Önt terhelő költségeket vissza kell fizetni. Ha viszont olyan körülmények álltak elő (pl. egyedül nevelt gyermek, megélhetési nehézségek), amelyek ellehetetlenítik a szerződés teljesítését, méltányossági kérelmet nyújthat be a munkaügyi hivatal felé. Javasolt írásban újra benyújtani a részletes dokumentációval alátámasztott kérelmet.

Kérdés: 2010-ben volt egy kölcsönszerződés, ami 870 ezer volt. Jelenleg 2 millió Ft a tartozásom. Nem sokáig tudtam fizetni. 2022-ben a végrehajtó foganatosított a jövedelemből a mai napig, de az eljárás szünetel. Van valami teendőm? Tudok valamit ez ellen tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a kölcsönszerződés alapján végrehajtás indult, és abból már történt levonás, de az eljárás jelenleg szünetel, érdemes a végrehajtónál érdeklődni a pontos okról. Ha a tartozás elévülése merülne fel, tudni kell, hogy a végrehajtás elrendelésével az elévülés megszakad. Ha azonban hosszabb ideje nem történik végrehajtási cselekmény, kérheti az eljárás megszüntetését. Amennyiben igényli, segítünk.

Kérdés: Volt élettársam szeretne elköltözni a lányommal egy másik településre. Munkámból kifolyólag nem tudok minden hétvégén vele lenni, elhelyezni nem tudom magamnál (egyedül élek). Attól félek, hogy teljesen elveszítem a lányomat, akit imádok. Eddig a pihenőnapjaimon és ha lehetőségem volt természetesen hétvégén is nálam volt. Ez teljesen meg fog változni. Édesanyjától érdemi információt nem kapok, hogy hova, milyen körülmények közé kerül a lányom. Ilyen esetben mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nincsen bírósági vagy gyámhivatali végzés, akkor bármelyikük megteheti ezt az országon belül. Javaslom, hogy a szülői felügyeleti jogok rendezése miatt indítson peres eljárást.

Kérdés: A jobb oldali szomszédom évekkel ezelőtt kerítést épített a telekhatárra, mert ez előző tulaj nem épített. Én most építettem egy kerítést, de nem pont a telekhatáron áll, de még a hibahatáron belül. A szomszédom nem volt hajlandó megbeszélni a kerítés építés részleteit. Most két kerítés van, az enyém és az övé, a kettő között 30 cm rés van. Ki köteles azt a 30 cm-t gondozni, gazt nyírni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Itt nincsen olyan, hogy hibahatár. A 2 telket ki kell méretni, a 30 cm-es sáv valamelyikükhöz fog tartozni.

Kérdés: Ivánban laktam, felvettem áruhitelt, de sajnos el kellett költözzek, az akkori párom nem adta vissza az árukat, és azt mondta fizeti, de nem. Hogy hozzam el a dolgokat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az Ön nevére vett árucikkek nem Önnél vannak, hanem volt élettársánál, és ő ígérte a fizetésüket, akkor ez egy polgári jogi probléma. A hitelszerződésben szereplő személy a jogilag kötelezett, függetlenül attól, hogy ki használja az árut. Ha írásos bizonyítéka van arról, hogy a volt párja vállalta a fizetést, esetleg kártérítési pert indíthat. Ellenkező esetben Önt terheli a felelősség, és a hitelező Öntől fogja követelni az összeget.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy egy örökölt ingatlan három testvér közt egyenlően 1/3 részben van elosztva. A két tulaj lemondana a részemre, de sajnos nem tudok külföldről hazautazni, hogy a papírmunkát elintézzem. Van ennek valami módja, hogy esetleg postai úton eljuttatnák hozzám a papírokat és nekem csak alá kelljen írnom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az örökölt ingatlan tulajdoni részét a testvérei Önre kívánják ruházni, ezt ügyvéd által ellenjegyzett ajándékozási vagy adásvételi szerződéssel lehet megtenni. Ha Ön külföldön tartózkodik, a dokumentumokat valóban el lehet küldeni postai úton is, de az aláírását hitelesíttetnie kell a külképviseleten (konzulátuson) vagy közjegyző által hitelesített meghatalmazást kell adnia, hogy valaki más (pl. családtag, ügyvéd) eljárhasson az Ön nevében. Így a folyamat személyes hazautazás nélkül is lebonyolítható. Megoldás lehet még az ún. távazonosítás is. Amennyiben szükséges, segítünk.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, mit tudok tenni. Elvégeztem a szociális ápoló és gondozó szakmát. Lassan 3 éve takarító vagyok, szeretnék ápoló lenni, de mindenféle kifogást találnak ki. Ketten felmondtak, tehát lenne hely. Nem vagyok egy kövér ember inkább, vékonyak mondanám magam. A mostani munkahelyem egy idősek otthona.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha Ön rendelkezik a megfelelő szakképesítéssel, a munkáltató köteles azt figyelembe venni a munkakör kijelölésekor. Ha van betöltetlen ápolói pozíció, és Ön alkalmas rá, a munkáltató indokolatlan elutasítása sértheti az egyenlő bánásmód követelményét.

Kérdés: Az egyik házastárs korábban lemondott már a fele ház tulajdonjogáról. Jár-e neki a fele házrész?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az egyik házastárs korábban írásban „lemondott” a ház tulajdonjogáról, és ez a nyilatkozat érvényesen került rögzítésre (pl. vagyonjogi megállapodásban vagy bírósági ítéletben), akkor utólag már nem érvényesíthet igényt a ház fele részére. Ellenkező esetben – ha a lemondás nem bizonyítható – akkor továbbra is igényt tarthat a közös vagyonra. Pontosan ismerni kellene a korrekt válaszhoz mindent.

Kérdés: A párom 80 ezer Ft-os gyerektartást fizet egy gyerekre, egy szex-kapcsolatból származóra. 400 ezer Ft kb. a fizetése, közben megszületett 3 hónapja közös gyermekünk. Nekem nincs munkám, csak a családit és gyest kapom, ami semmire nem elég. Kérhető gyermektartás díj csökkentése? Amikor a bíróság megítélte ezt az összeget, még nem született meg a babánk. Úgy tudom, közben a másik nő is elment dolgozni, jobb lett az anyagi helyzete, mint akkor, amikor volt a tárgyalás.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartás csökkentése kérhető, amennyiben jelentős körülményváltozás történt, melynek része lehet a fizetési képesség jelentősen romlott, vagy új tartási kötelezettség (pl. új gyermek születése) keletkezett. Ehhez bírósági keresetet kell benyújtani, mellékelve az új gyermek adatait, az aktuális jövedelmet és a másik fél jövedelméről is rendelkezésre álló információkat. A bíróság a megváltozott körülményeket értékeli, és ennek alapján módosíthatja a korábbi határozatot.

Kérdés: Kaptam egy munkaruha szerződést, amiben az áll, hogy ha felmondok 100 ezer forintot kell visszafizetnem a munkáltatónak és a ruhát megtarthatom. Viszont az nincs benne, ha visszaadom, nem kell fizetnem. Le van fotózva is nekem, ha valahol tudom csatolni, akkor elküldeném.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaruha megtérítéséről szóló megállapodás csak akkor érvényes, ha Ön önkéntesen és előzetesen elfogadta, azaz a munkaszerződésében vagy külön írásban szerepel. Ha nincs rögzítve, hogy a ruhát visszaadva mentesül a fizetés alól, akkor a szerződés értelmezésén múlik, mit jelent a „megtarthatja” kitétel. A pontos értelmezéshez és a fotók elemzéséhez ügyvéd általi szerződésvizsgálat javasolt.

Kérdés: Szüleink tanácsi lakását, amikor meg lehetett vásárolni, a velük lakó, akkor már férjezett húgom nevére vásárolták meg. Közös gyermekük nem volt. A férj elhalálozott, akinek első házasságából született gyerekei, aki nem törődtek apjukkal, most igényt tartanak a lakás felére. Kérdésem: jogos-e a követelésük?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a lakás az Ön húgának nevére, a szüleik pénzéből lett vásárolva, akkor az ő különvagyonának minősül, még akkor is, ha a szülők is benne laktak. Az elhunyt férj gyermekei csak akkor tarthatnak igényt a vagyonra, ha a férj volt a tulajdonos vagy haszonélvező. Ha nem volt közös tulajdon, akkor az elhunyt után nincs öröklési joguk az ingatlanra. Érdemes a tulajdoni lap alapján tisztázni a jogviszonyokat. Ha a gyerekek érvényesíteni szeretnék az igényt, akkor előbb a házassági vagyonközösség megszüntetése céljából kell pert indítani, abban kimondatni, hogy a fele ingatlan a férjé volt, utána lehet az öröklési igénnyel előjönni.

Kérdés: Én vagyok a köztes, lehet-e bajom belőle?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha közvetítőként működött közre az adásvételben, de nem került sem a szerződésbe, sem a nyilvántartásba, akkor jogilag nem tartozik felelősséggel, kivéve, ha az ügylet bármilyen formában a nevére került (pl. Önhöz utalták a pénzt, vagy Ön intézte a papírokat). Ha problémás volt az ügylet, a felelőssége a közvetítés mértékétől és bizonyíthatóságától függően merülhet fel.

Kérdés: Szeretném megkérdezni Önöktől, hogy egy munkáltatónak (főnöknek) meg kell-e indokolni a dolgozó felé, hogy miért helyezi át egy másik “alacsonyabb” munkakörbe? Nyugdíj előtt álló (63 éves kedves hölgy) diplomás irodai dolgozóról van szó. Nem tudni miért, de a munkahelyén fokozatosan egyre rosszabb körülmények közé szorítják lefelé a lehetőségeit. Most már egy poros raktárban kell a régi poros könyveket leszedegetnie, pakolnia, emelgetnie, hurcolni “jobbra-balra” és rendszereznie, “vonalkódolásra” és egyéb dolgok miatt előkészítenie. Ez nem egy könyvtár épület, hanem egy főiskolai kiemelt intézmény. A sok por miatt egészségében is veszélyeztetve van, a hölgy azelőtt nem szokott betegeskedni, de mostanában többször volt légúti megbetegedése. Annak idején nem ezt a munkaköri feladatot vállalta el, most nem tudja, mitévő legyen, sajnos ez ügyben nem ismeri a jogait. Minden indok nélkül helyezték őt át egyik napról a másikra.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató a munkaszerződés módosítását nem teheti meg egyoldalúan, kivéve, ha az adott munkakör a szerződésben szereplő feladatkörön belül marad. Ha az áthelyezés alacsonyabb munkakört, méltánytalan körülményeket vagy egészségkárosító munkavégzést jelent, az sértheti a munkavállaló jogait. Ilyen esetben azonnali hatályú felmondás, illetve bíróság előtt kártérítési vagy visszahelyezési igény is előterjeszthető.

Kérdés: 2016-ban egy kiadó kiadta egy mesémet, a szerződés aláírásakor szándékosan félrevezetett. Aláírattatta velem, hogy a jogdíjra nem tartok igény. Ezt úgy tudta megtenni, hogy folyamatosan beszélt hozzám és elterelte a figyelmemet, vagyis nem hagyta rendesen végigolvasni a szerződést és nem tájékoztatott a szerződésben lévőkről. Jelen pillanatban is levelezünk, de nem hajlandó átküldeni az elszámolást.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződés tartalma a döntő – ha abban Ön lemondott a jogdíjról, az akkor is érvényes lehet, ha nem figyelt oda aláíráskor. A megtévesztés csak akkor érvénytelenítheti a szerződést, ha ezt bizonyítani is tudja. Javaslom, hogy ügyvéddel tekinttesse át a szerződést. A kiadó köteles elszámolni a mű bevételéről még akkor is, ha jogdíj nem jár – ezt érvényesítheti írásos felszólítással, majd peres úton is.

Kérdés: A húgom vett egy házat és az előző tulaj nem akarja, hogy átírja a nevére a házat a húgom. Mi a teendő ilyenkor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az adásvételi szerződés megkötése és a teljes vételár kifizetése után a vevő jogosult az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre. A földhivatalnál az adásvételi szerződés megkötését követően már kérni lehet a tulajdonjog fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzését, ami ‒ ugyan csak 6 hónapra, de ‒ biztosítja a vevő számára, hogy az eladó ne adhassa el másnak vagy ne terhelhesse meg az ingatlant oly módon, ami akadályozza a vevő tulajdonszerzését. Ha az eladó továbbra is akadályozza az ún. bejegyzési engedély kiadását, az bírósági úton is kikényszeríthető.

Kérdés: 20 lakásos társasház szigetelésével kapcsolatban: 5 lakástulajdonos nemmel szavazott a felújításra, mert nem tudnak kifizetni közel másfél millió forintot egyben, vagy nem szeretnének hitelt felvenni 15 évre a dupláját visszafizetve. (A háznak nincs megtakarítása, mindent saját zsebből kerülne kifizetésre.) 1 lakásban meghaltak a tulajok, hagyaték még nincs is. Rá lehet-e kényszeríteni a lakókat a fizetésre, ill. a hitel felvételére, ha a többség úgy szavaz?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Társasház esetén a felújításról a közgyűlés dönt, ahol a határozathozatalhoz meghatározott többség szükséges (általában egyszerű többség vagy a tulajdoni hányad szerinti többség). Amennyiben a közgyűlés jogszerűen döntött a szigetelésről és a hitel felvételéről, az kötelező minden tulajdonosra nézve, akkor is, ha valaki nem tud vagy nem akar fizetni. A végrehajtást a közös képviselő indíthatja, de egyéni szociális helyzetre hivatkozva fizetési halasztást vagy részletfizetést lehet kérni a társasháztól.

Kérdés: Hogy tudok utána járni annak, hogy az élettársam intézte-e az adó visszatérítést az én 3 gyerekemre, mert nekem nem mond semmit.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az adó-visszatérítésről a NAV-nál és a MÁK-nál, illetve az illetékes kormányhivatalnál tud tájékozódni. Ha az élettársa jogosulatlanul vette igénybe az adókedvezményt, az adóhivatal vizsgálhatja ezt. A legegyszerűbb, ha ügyfélkapus belépéssel ellenőrzi az éves adóbevallását az eSZJA felületen, és ott láthatja, történt-e visszatérítés a gyerekek után. Ha jogtalan igénybevétel merül fel, jogorvoslatot kérhet.

Kérdés: Hol kell elintézni a munkavállalást, ha külföldi orvosi végzettségem van, és itt is szeretnék dolgozni. Melyik hivatalos szerv foglalkozik a honosított munkavállalással?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Külföldi orvosi végzettség magyarországi elismerését az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK, jelenleg az Országos Kórházi Főigazgatóság [OKFŐ] része) intézi. A munkavállalás megkezdéséhez szükséges az oklevél honosítása, a nyelvvizsga teljesítése, illetve az egészségügyi alkalmasság igazolása. Javaslom, hogy vegye fel a kapcsolatot az OKFŐ-vel vagy tekintse meg az enkk.hu oldalt.

Kérdés: Interneten vásároltam 50.000 Ft előre utalással, Facebook marketplace-en. Az eladó nem küldte a terméket és letiltott. A bankszámla adatai és a levelezésünk képernyőfotói megvannak, ezzel rendőrségi feljelentést tettem. Az ügy nem halad (nem tudok róla, hogy megszüntették volna a nyomozást). Mit érdemes tennem? Érdemes magánnyomozó útján felderíteni az illető pontos kilétét (valós FB profil és utalási adatok alapján), és ily módon kezdeményezni fizetési meghagyást? Elérhetem-e, hogy a nyomozás költségét is áthárítsam rá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A feljelentés megtétele helyes lépés volt. Amennyiben nem kap tájékoztatást az eljárás állásáról, a rendőrségnél vagy az ügyészségnél érdeklődhet. Magánnyomozó igénybevétele jogszerű lehet, de annak költségei Önt terhelik, és nem biztos, hogy megtérülnek. Fizetési meghagyás (FMH) csak akkor indítható, ha ismeri az elkövető pontos nevét és lakcímét. Ha a rendőrségi nyomozás eredményre vezet, és büntetőítélet születik, akkor polgári igényként kártérítést is kérhet, de a nyomozási költség áthárítása csak kivételes esetekben, bírósági döntéssel lehetséges.

Kérdés: A feleségemmel megszakítottuk a kapcsolatunkat, külön fogunk élni, viszont egyenlőre elválni nem tudunk egyéb okok miatt. A kérdésem az lenne, ha én veszek egy házat a munkahelyemtől kapott kölcsönből, akkor az is közös tulajdon lesz? Annak is jár neki a fele?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házassági vagyonközösség fennállása alatt szerzett vagyontárgyak – ideértve az ingatlant is – főszabály szerint közös vagyonnak minősülnek, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonos. Kivételt jelenthet, ha a vásárlás kizárólag különvagyonból (pl. örökségből, ajándékból) történik, vagy ha bizonyítható, hogy a munkáltatói kölcsön csak az Ön nevére és egyedül az Ön hasznára szolgált. Mivel még házasok, az újonnan szerzett ház alapértelmezetten közös vagyonnak minősülhet, így a feleségének is lehet résztulajdoni igénye. Célszerű lenne vagyonjogi nyilatkozatot vagy házassági vagyonjogi szerződést kötni a helyzet egyértelmű rendezésére.

Kérdés: Gazdálkodók vagyunk, de a földünket most betakarítás után bérbe szeretnénk adni. Több helyen is megnéztem, ám a földbérletre szigorú szabályokat ír elő a törvény. A jövőbeni bérlő egyelőre szóban szeretné megkötni a szerződést, mondván így is lehet, majd 1-2 év után írásba is foglalhatjuk. Most kifizeti a bérleti díjat – 5 hektárról van szó -, a támogatás maradjon a mienk. Csakhogy én ezt fenntartással fogadom, mert nagyon sok peres ügyet hallottam. Egyáltalán létezik termőföld bérlésével kapcsolatosan szóbeli megállapodás? Annyi információt szereztem, hogy “semmis” szerződést a bíróság be sem fogad, ha mégis probléma lenne. Én, mint laikus, még az interneten is többször átolvastam az erre vonatkozó törvényt, de sehol sem találkoztam azzal, hogy szóban, ráutaló magatartással is lehet termőföldnél szerződést kötni. Létezik ilyen törvény? Kérdésem: Vita esetén a bíróság a semmis szerződésnek helyt ad?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A termőföld bérbeadására vonatkozóan a Polgári Törvénykönyv és a földforgalmi törvény is egyértelműen rendelkezik: földhasználati szerződést kizárólag írásban lehet érvényesen megkötni. Szóbeli megállapodás vagy ráutaló magatartás alapján nem jön létre joghatályos földbérleti szerződés. A bíróság semmis szerződés alapján nem járhat el, és ilyen esetben az ön érdekei nem lennének jogilag védhetőek. Javaslom, hogy kizárólag írásbeli szerződést kössön, amely tartalmazza ‒ többek között ‒ a bérleti díjat, a hasznosítás módját, valamint a támogatások igénybevételének feltételeit. Kizárólag így tudja biztosítani, hogy később ne érje joghátrány.

Kérdés: Forgalmi vizsgán ülhet az oktatón, rajtam és a vizsgáztatón kívül egy olyan személy, akit én hívtam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Forgalmi vizsgán egy vizsgázó és vizsgabiztos, az oktató, a vizsgáztatást ellenőrző személy(ek), a vizsgabiztos-jelölt és a tolmács foglalhatnak helyet a járműben, ill. a képző szerv iskolavezetője vagy annak meghatalmazottja. Harmadik személy – pl. meghívott hozzátartozó vagy barát – jelenléte nem engedélyezett a hivatalos vizsga alatt.

Kérdés: Május 20-án kijöttek a gázművektől és a gázórán hagytak egy papírt, miszerint központilag elzárták a gázt szivárgás miatt (ezt az apartmanon belül semmi vizsgálat nem előzte meg). Én hét elején nem nagyon voltam otthon és csak 22-én vettem észre, hogy nincs se gáz, se melegvíz a lakásban. Szóltam is rögtön a tulajnak, aki arra kért meg, hogy hívjak szerelőt. 23-án (pénteken) nem tudtam otthon lenni, hétvégén pedig nem dolgoznak a szerelők, így hétfőn kerestem egyet, aki csak másnap, 27-én tudott kijönni és ő találta meg az órán hagyott értesítőt. Ismét továbbítottam a fejleményeket a tulajnak, aki elkezdett intézkedni az ügyben, de valószínűleg ezen a héten sem lesz előrejutás. Már másfél hete nem tudok főzni és fürödni. A kérdésem az lenne, hogy van-e bármi kártérítés, ami járhat a kellemetlenségért a tulaj részéről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a lakásban nincs gáz és meleg víz, az a bérbeadó (tulajdonos) kötelezettsége, hogy helyreállítsa a rendeltetésszerű használatot. Amennyiben a kiesés több napig fennáll, a bérlő kártérítésre vagy bérleti díj csökkentésére tarthat igényt. Érdemes a tulajdonost írásban felszólítani, hogy haladéktalanul intézkedjen, és kérni a kiesett időszak arányos ellentételezését.

Kérdés: A szomszéd a házamat lefotózta és nyilvános platformon poszolta, hogy az utcafrontom zavarja és ezzel vitát indított el. Volt-e joga a tudomásom nélkül fotókat készíteni és posztolni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az utcafronti ház fényképezése és nyilvános posztolása nem feltétlenül jogsértő, mivel az utcáról látható homlokzat közterületről fotózható. Azonban, ha a poszt tartalma sértő, becsületsértő vagy jó hírnév megsértésére alkalmas, az polgári jogi igényt alapozhat meg.

Kérdés: Kb. 2017-ben felvettem egy hitel, mellyel többször késtem, de végül kaptam csekkeket, és 2018-ban be lett fizetve, kaptam egy levelet is tőlük, amiben leírták, hogy nincs több tartozásom. Tavaly, 2024-ben kaptam egy levelet, hogy hitel elmaradásom van és fizessek 500 ezer Ft-ot. Felhívtam őket, mondtam, hogy nincs tartozásom, erről én kaptam értesítést anno. Azt mondták, hogy mutassam meg a levelet, egyeztetik az ügyiratszámot. Sajnos ezt a levelet már nem találom, mivel több mint 5 év telt el, valószínűleg ki lett dobva. Postai csekken fizettem be, amiket szintén nem találok már. A posta azt mondta, csak 5 évig őrzik a befizetés igazolásokat. Eddig senki nem keresett, hogy tartozásom van, nem tudom bizonyítani, hogy befizettem, mit tehetek, hogy ne követelhessenek tőlem jelenleg már több, mint 700 e Ft-ot az elvileg 227 ezer Ft tőketartozásom miatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a tartozást 2018-ban kiegyenlítette, és erről írásos igazolást kapott, az a jogviszony lezárását bizonyítja. Ha ez az igazolás elveszett, nehéz lesz védekezni, de kérhet betekintést az ügy irataiba, és kérheti a régi befizetések nyilvántartását a hitelezőtől. Ha a tartozás elévült (5 év eltelt), az is hivatkozható. Érdemes ügyvédet megbízni, hogy segítsen hivatalosan vitatni a követelést.

Kérdés: Ha a szülői ház árverésre kerül, akkor a gyerek élvez elsőbbséget a ház megvásárlására?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Aki a legmagasabb licitet teszi, az nyeri meg az árverést, függetlenül a családi kapcsolatoktól.

Kérdés: Mai napon egy ismert áruházban bolti lopáson kaptak, a drágább zöldséget, olcsóbb zöldségnek mértem le, illetve kevesebb terméket húztam be, mint amit vásároltam. A kár összege 12.000 Ft volt, amit helyszínen ki is fizettem, ezt követően bevittek a rendőrségre kihallgatásra és rabosítás történt. Büntetlen előéletű vagyok és nagyon megbántam, amit tettem. Tudna segíteni ekkora és ilyenfajta összegű lopás esetén, mire számíthatok? Benne lesz-e az erkölcsi bizonyítványomban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 12.000 Ft értékű lopás szabálysértés vagy bűncselekmény minősítéstől függően eljárást von maga után. Mivel kihallgatásra és rabosításra került sor, várhatóan büntetőeljárás indul. Ha első alkalommal történt, és megbánást tanúsít, valószínűleg megrovás vagy pénzbüntetés lehet az eredmény. Az erkölcsi bizonyítványban csak jogerős bűncselekmény miatti elítélés szerepel, szabálysértés nem. Javasolt ügyvédet bevonni a pontos tájékoztatásért.

Kérdés: Ha egy pszichológus a naplóját lefényképezteti egy munkás embernek, és benne vannak a betegek neve és telefonszáma, akkor etikai vétséget követ el? Ha igen, ezt hol lehet jelenteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha egy pszichológus a naplójában szereplő személyes adatokat (például nevek, telefonszámok) harmadik személlyel megosztja vagy lefényképezteti, az súlyos adatvédelmi és etikai vétség. Ezt be lehet jelenteni az illetékes etikai bizottságnál (Magyar Pszichológiai Társaság Etikai Bizottságánál) és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) is.

Kérdés: Feleségnek 1/2, férjnek 1/2 tulajdonrésze van az ingatlanban. A feleség 5 és fél hónapja életvitelszerűen nem él a közös tulajdonú lakásban, ahol jelenleg is a férj él. Joga van-e a feleségnek felmenni a lakásban akkor, mikor a férj nincs otthon. Kamerával bizonyított, hogy mikor fent van, a férj dolgai között kutakodik, fotóz. Utolsó 2 alkalommal kiiktatta a feleség kamerát, hogy ne lássa a férje, hogy mit csinál. Félő, hogy valamit elvesz, vagy épp odarak a lakásba, amivel kellemetlen helyzetbe hozható a férj. Lehet-e végzést kérni, hogy csak akkor mehet a lakásba a feleség, mikor a férj otthon van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A feleség ½ arányú tulajdonjoga feljogosítja, hogy belépjen a közös ingatlanba, függetlenül attól, hogy életvitelszerűen ott él-e. Azonban a férj jogosult birtokvédelmet kérni a jegyzőtől vagy bíróságtól, ha a feleség birtokháborító magatartást tanúsít (pl. a férj dolgai között kutat, kamerát kiiktat). Ezt nem lehet önkényesen korlátozni, csak hatósági döntéssel.

Kérdés: Szeretnék segítséget kérni, zaklatás miatt szeretnék kitiltani egy embert a házamból. Ez a személy folyamatos megjegyzéseket tesz rám és manipulálja a feleségemet, hogy én milyen vagyok. Nem szeretném, ha a születendő gyerekem találkozna vele. Ebben szeretnék érdeklődni, hogy ez milyen módon lehetséges?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha valaki folyamatosan zaklatja Önt, kérheti a bíróságtól a zaklatóval szembeni távoltartást. Ha a zaklatás a házában történik, és Ön a tulajdonos, joga van megtiltani, hogy a zaklató belépjen az ingatlanba, akár birtokvédelmi eljárás útján is. Érdemes rendőrségi feljelentést is tenni a zaklatás miatt.

Kérdés: Milyen jogon kérik ki az adataim és a kocsiét is és fenyegetőnek, hogy kivonják a forgalomból. Küldtem vissza papírt az eon-tól, hogy a villanyra nincs tartozásom és a gázosokkal nincs szerződésem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az autó kivonására és lefoglalására csak hatósági eljárás keretében kerülhet sor, például, ha azzal kapcsolatban tartozás, biztosítási hiány vagy műszaki problémák állnak fenn. Ha Ön bemutatta az igazolásokat, de továbbra is fenyegetik, kérje írásban az intézkedés alapját, és forduljon jogi képviselőhöz vagy a fogyasztóvédelmi hatósághoz panasszal.

Kérdés: Meghalt a testvérem, azaz felakasztotta magát a pincénél kb. 20 éve. Azóta gondozom a telket és a szőlőt is. Kaptam a lányától egy levelet, fizessek nekik a testvérével együtt 800 ezer forintot/fő. Mert ha nem fizetek mennek ügyvédhez, ilyenkor mi a teendő, mert a telken még hat rokon van bejegyezve, ők nem követelőznek. Vagy mikor van joguk vagy nekem kőtelezettségem fizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a telek az örökösök közös tulajdona, azonban Ön zavartalanul használja már régóta, és korábban nem állapodtak meg ennek fejében semmilyen ellenszolgáltatásban, úgy nincs kötelezettsége fizetni. Érdemes ügyvédhez fordulni a fennálló jogi helyzet pontos tisztázása és a rokonokkal való, jövőre nézve történő megegyezés kialakítása érdekében.

Kérdés: Van egy raktár műhelyem 150 m2. Hagytam barátomnak, hogy dolgozzon benne. Ez már 18 hónapja tart. Hagytam, hagy erősödjön meg anyagilag. Már egy hónapja írtam neki bérleti szerződés tervezetet, Önöknek hála. Azóta kerülgeti, nem ér rá, halogatja, dolgozik benne. Kértem már kb. 3 hete, hogy 2023/2024 éven egy csökkentett díjat fizessen ki. Mindig megígéri, hogy jön, de sosem ér ide. Mit tehetek? Zárat cserélhetek, lezárhatom szerszámaival együtt a műhelyt. Hogyan, értesítéssel előre vagy utólag? Ha előre, akkor kipakolhatja a műhelyt. Részemről nincs ott folyamatosan senki. Megköszönöm, rövid válaszukat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen helyzetben, mivel a barátja eddig ingyen használta az ingatlant, a birtoklásának jogcíme nem bérleti, hanem szívességi használat. Ha a bérleti szerződés tervezete ellenére sem hajlandó megállapodni, írásban szólítsa fel a helyiség elhagyására meghatározott határidővel, és figyelmeztesse, hogy ha nem tesz eleget, jogi útra tereli az ügyet. Zárat csak akkor cserélhet, ha a birtokát jogszerűen visszaszerezte, tehát nem javasolt önhatalmúan lezárni a műhelyt, mert birtokháborításnak minősülhet.

Kérdés: Az exem a gyerektartást a duplájára akarja emeltetni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyerektartás összegének megemelésére kizárólag bírósági úton van lehetőség, ha a felek ebben nem tudnak megegyezni. Az exének tehát bírósághoz kell fordulnia, ahol bizonyítania kell, hogy az eltartott gyermek szükségletei megnőttek, vagy az Ön anyagi helyzete jelentősen javult. Önnek lehetősége van a bíróság előtt védekezni és bizonyítékokat benyújtani.

Kérdés: Pedagógus vagyok. Számításom szerint 25 éves pedagógiai szakmai gyakorlattal rendelkezem. (401/2023.(VIII.30.) Korm. rendelet 42.§. (1) d) pontja és a 25 évből 6 évet Angliában dolgoztam, eleinte pedagógus asszisztensként, majd angolt tanítottam egy középiskolában. 2019. augusztusában költöztünk vissza Magyarországra, október óta folyamatosan tanítok. A tankerülettől azt a tájékoztatást kaptam, hogy az Európai iskolák kategóriájába nem tartoznak az angliai iskolák, így a jutalom kifizetési feltételeinek nem felelek meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jubileumi jutalom számításába a külföldi jogviszony nem számít bele még akkor sem, ha hasonló szabályok szerint és tevékenységi körben történt a foglalkoztatás, így sajnos az a 6 év kiesik az Ön jogosultságának számításánál.

Kérdés: Anyukám 2024 áprilisában meghalt. Előtte eltartási szerződést kötött a nagybátyjával, aki már 2 éve intézetben él. Anyukám állapota miatt nem tudta tovább gondozni őt. Most, több mint 1 évvel a halála után megkeresett a gyámügy által kirendelt ügyvéd, hogy életjáradékot kellene fizetnem örökösként, de még mindig nem tudom, mennyit, hova, mikortól. A gondnok tavaly sem tudott érdemben tájékoztatni. Az ingatlan az egyetlen lakóhelyem, és súlyos betegséggel küzdök, nem tudok nagyobb összeget fizetni. Jogos ez a követelés így? Meddig lehet követelni? Van lehetőség a kötelezettség megváltására? Nagyon köszönöm, ha valaki tud tanácsot adni vagy megosztja a tapasztalatát.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírása alapján nem egyértelmű, hogy életjáradéki vagy tartási szerződés, amiről szó van. Nem mindegy!

Kérdés: Területi képviselő vagyok egy cégnél. Amikor felvettek, azt mondták, hogy először a saját autómat kell használnom, de hamarosan kapok céges autót. Ennek egy éve. Havi 3-4000 km-t megyek a saját autómmal, fizetem a szervizt, mindent, és csak ígéret van. Van határa a kiküldetésnek? Jogosan jár el a munkáltató, ha havi szinten ennyi kilométert kiküldetésben számol el? Nincs ennek maximuma?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató valóban előírhatja a saját autó használatát, ha nem biztosítja a munkavégzéshez szükséges eszközöket, így pl. a céges autót, azonban az ezzel összefüggésben felmerült költségeinek megtérítését – például üzemanyagköltség, a gépjármű amortizációja – indokoltan követelheti a munkáltatótól. Nincs maximális kiküldetési kilométer. A munkaszerződésben rögzített munkavégzési helytől eltérő helyen történő foglalkoztatásnak vannak korlátai (kiküldetés, kirendelés), de ha a munkaszerződésben alapvetően is egy földrajzi területről és nem egy fix munkavégzési helyszínről állapodtak meg, akkor nincs szó ezekről, legfeljebb adójogi szempontból, a jogosan igényelt költségtérítés elszámolásakor. Javasolt írásban rendezni a kérdést a munkáltatóval vagy jogi képviselő segítségét kérni.

Kérdés: A Gyámügyi Osztály kiskorú veszélyeztetésének ügyében tárgyalást tart. Ezen kötles-e megjelenni a tárgyalásra meghívott fél? (Nem beidézték, a dokumentumon ez szerepel: a tárgyalásra meghívom.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! A „meghívás” nem jelent kötelező megjelenést, de erősen javasolt részt venni a tárgyaláson, mivel ott fontos jogi kérdésekben hozhatnak döntést, amelyek Önre is hatással lehetnek.

Kérdés: Kérdésem a következő: Beleszámít-e a 40 éves jubileumi időbe a 2024. január 1. előtti közalkalmazotti, de nem az oktatásban eltöltött idő.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jubileumi jutalomhoz minden közalkalmazotti jogviszony beszámít, nemcsak az oktatásban eltöltött idő, ha közalkalmazotti munkaviszonyként igazolt. Javasolt a pontos munkaköri leírások, igazolások áttekintése a munkáltatóval.

Kérdés: Az exférjnek már csak 2025. júniusában kellene gyermektartás fizetnie. Ez lenne az utolsó fizetendője, de ő inkább már márciustól sem fizet semmit. Ráadásul még a 2024. évi beiskolázási összegből is tartozik 7.500 forinttal. Tehát összesen 28.000 Ft x 4 hó + 7.500 Ft beiskolázási=119.500 Ft a tartozása. Elintézte, hogy ne legyen bejelentett lakcíme vagy tartózkodási helye, ill. nincs bejelentett munkahelye sem. És nem is áll szándékában fizetni, mert a megkereséseimre sem válaszol. Ugyanakkor tudom, hogy a bejelentetlen munkahelyén dolgozik és ott is él életvitelszerűen. Kérdésem az, ha én fotóval, videóval alátámasztom ezeket, a bíróság és rendőrség elfogadja bizonyítéknak? Illetve bizonyítom a tippmix óriási szerepét az életében?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartozás behajtása érdekében végrehajtási eljárást lehet kérni a bíróságtól. Fotók, videók bizonyítékként önmagukban nem elegendők, de segíthetnek a végrehajtónak feltérképezni a tartozó vagyoni helyzetét. Tippmix-nyeremény vagy egyéb jövedelem nem feltétlenül követhető ilyen módon, de a jogi úton való követelés mindenképp javasolt.

Kérdés: Van-e olyan, hogy kétszer kapom meg a megnyert pénzt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bíróság által megítélt összeget az ítéletben meghatározott módon kell kifizetni, kétszeres kifizetésre általában nincs jogalap, hacsak nem kártérítési vagy kamatösszeg is jár. Érdemes az ítélet pontos szövegét átolvasni vagy ügyvédhez fordulni.

Kérdés: Szeretnék véleményt kérni a következő ügyben: Elhunyt a feleségem nagyanyja, rokoni ágon ő és a húga a törvényes örökösök. Az örökség része lenne egy kispesti panellakás 50%-os tulajdonrésze, amire tartási szerződést kötött egy távoli rokonnal. A tartási szerződés későbbi keltezésű, mint a földhivatalnál a bejegyzés dátuma, ráadásul a nagymama vak volt. Öregotthonba adták, onnan is került kórházba, ahol meghalt, az általunk látott tartási szerződés tartalmazza azt, hogy öregotthonban teljesítik a tartási kötelezettséget. A kérdésem az lenne, hogy az ingatlanban levő ingóságokhoz hozzáférést kérhetek-e a tartási szerződés kedvezményezettjétől, illetve neki joga van-e elajándékozni a ruhákat, bútorokat? Hagyatéki tárgyalás még nem volt az ügyben. Másik kérdésem pedig az lenne, hogy joga volt-e az elhunyt számlájáról fedezni a temetés költségeit, mondván, hogy az elhunyt azt akarta? Végrendelet tudtunkkal nincs.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartási szerződés kedvezményezettje jelenleg birtokolhatja az ingatlant, de az ingóságokhoz az örökösök hagyatéki eljárás útján juthatnak hozzá, ezért a hagyatéki tárgyalásig kérjük, ne vigyen el semmit. A temetés költségeit az örökség terhére, az örökösökkel való egyeztetés mellett lehet fedezni; ennek jogossága a hagyatéki eljárásban tisztázandó.

Kérdés: Mit tehetek, ha gyermekemet az óvodában egy szülőpár kipécézte magának. Bejelentették mindneki előtt, hogy elviszik a gyermeküket (kislány) az óvodából, mert állítólag napi szinten bántalmazzák. A szülők, óvónénik, óvoda vezető értetlenül áll az egész előtt, mert eddig soha senkinek nem panaszkodtak, ezt nem jelezték, az óvodát és a környezetet toxyikusnak jellemezték, a többi szülőt pedig manipulatívnak. Azonban, mint kiderült az én kisfiamat vádolják a fenti bántalmazásokkal (módját, jellegét senkinek nem mondják el) gyermekem nem bántotta a kislányt, kifejezetten jó a kapcsolatuk. Kisfiamnak nyíltan és vállaltan ADHD betegsége van, titkot sose csináltam belőle. Ma reggel az óvodába érkezve egyszerre értünk oda a kislánnyal és anyukájával, aki rögtön a kisfiamhoz szaladt és közölte vele “hogy ha még egyszer bántani mersz, apukám jön értem és ellátja a bajodat”. A gyerek ledermedt, én nem hallottam, utána mondta csak el. Tehetek valamit, azon kívűl, hogy az óvoda vezetőnek jeleztem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom először az óvodával és a kislány szüleivel való közös egyeztetést, vagy ha ez nem vezet eredményre, a pedagógiai szakszolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat bevonását. A gyerekek egymás közötti fenyegetése nem, azonban, ha a szülő közvetlenül vagy ‒ a gyermekén keresztül közvetve ‒ fenyegeti az Ön gyermekét, bűncselekmény lehet, ezért érdemes jegyzőkönyvezve jelezni az óvodavezetőnek, és ha a fentiek ellenére nem rendeződött a helyzet, bejelentést tenni a rendőrségen.

Kérdés: Sosem volt a nevemen semmilyen szolgáltató, most 2016-os gáztartozást követelnek rajtam. Ez hogy lehet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a tartozás nem az Ön nevén van, akkor hivatalosan nem követelhetik Öntől. Érdemes kérni az iratokba való betekintést, hogy tisztázzák, mi alapján követelik a 2016-os gáztartozást. Ha téves az azonosítás, jegyzőkönyvvel, nyilatkozattal lehet kérni a követelés megszüntetését. Egyebekben felmerül még az elévülés is.

Kérdés: Férjemmel 15 éve élünk együtt. Van egy közös gyermek, 14 éves. Már mikor megismertem is ivott, de csak romlott a helyzet. Én 8 éve kiköltöztem a hálószobából, kommunikáció alig van köztünk. Értdeklodnék, ha beadom a válópert, kitehet a házból, mivel ő építette 30 éve.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastársi közös lakás használatáról a bíróság dönt, függetlenül attól, ki építette a házat, különösen, ha a közös gyermek is ott él. Tehát a férj nem teheti ki Önt önkényesen a házból, a válóper során a bíróság vizsgálja, melyik félnek és a gyermeknek milyen lakáshasználati joga van.

Kérdés: Az önkormányzat elismeri tévedését, hogy egy LF övezeti telket tévedésből közútként lejegyeztetett. Évek óta húzódik a visszaállításra beküldött kérelemre történő intézkedés. A tulajdoni lap tehermentes. Időközben a telek gazdát cserélt. Mit lehet tenni, hogy az építkezést meg lehessen kezdeni? Kártérítés esetleg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hibás telekkategória-helyreállítás érdekében továbbra is érdemes az önkormányzattal egyeztetni, és írásban felszólítani őket a HÉSZ-helyesbítésre. Ha ez eredménytelen, bírósági úton lehet kártérítést kérni, illetve kötelezést kérni a helyreállításra. Az építési engedélyezés feltétele a megfelelő övezeti besorolás, így addig az építkezés valószínűleg nem indulhat meg.

Kérdés: Lemondhatnak-e felnőtt gyermekek az édesanyjuk javára az örökölt lakásról? A lakás fele így is az anyáé. Úgy döntöttek, legyen egészen az ő tulajdonában. Lehetséges ez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hagyatéki eljárásban is köthetnek egyezséget, ill. felnőtt gyermekek az öröklést követően örökrészük átruházásával (ajándékozási vagy adásvételi szerződéssel) átruházhatják az ingatlanrészüket az édesanyjuk javára. Ehhez ügyvéd által ellenjegyzett okirat vagy közjegyzői okirat szükséges, majd az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés. Fontos, hogy ezt közösen és jogszerűen tegyék.

Kérdés: Sógoromnál lakik az anyósom, megtiltották, hogy a feleségem bemenjen hozzá, ez jogos?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha anyósa a sógora magánlakásában él, akkor elvileg megtilthatja, ki lép be a lakásba, hiszen a magántulajdon védelme alkotmányos jog.

Kérdés: Édesanyám háziorvosként dolgozik. Rendelés közben, amikor azt sem tudta, hány felé figyeljen, ezt kihasználva felhívta valaki, hogy XY cégnek dolgozik, az EESZT-vel kapcsolatban szükséges adatokat egyeztetni. Édesanyám megkérdezte, hogy honnan tudja, hogy ez nem valami csalás. Erre a hívó elkezdte sorolni a személyes adatait. Utána gratulált édesanyámnak a főorvosi kinevezéséhez, és kedvesen felajánlotta, hogy megjelentetnék valahol a nevét és küldenének neki egy oklevelet, hozzájárul-e. Naivan belement, hogy rendben, ezzel elérték a céljukat. A beszélgetésről felvétel készült. Csak ezután közölték, hogy közel 140.000 Ft-ba fog ez kerülni. Küldtek egy kisebb csomagot, amit édesanyám visszaküldött a feladónak, mivel nincs semmi szüksége erre a “szolgáltatásra”. Később újra felhívták, hogy miért nem fizette még ki az adott összeget, miért küldte vissza a csomagot. A hívó elmondta, hogy mivel nem magánszemély, hanem cég (Bt.), nincs elállási joga. Van-e okunk félni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Édesanyja 14 napon belül indokolás nélkül elállhatott a szerződéstől, ha távollévők között kötötték. Ha ezt megtette, a követelés érvénytelen. Írásban jelezze az elállást, és ha tovább zaklatják, fogyasztóvédelmi panaszt tehet.

Kérdés: A ház tulajdon 1/1 a saját részemre, 20 éve nem lakik velem a férjem de ez az állandó lakcíme. Ha beadom a válás iránti kérelmemet, mit követelhet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a ház teljes egészében az Ön tulajdona, a váláskor a férj vagyonkövetelése csak a közösen szerzett vagyonra terjedhet ki, tehát a saját tulajdonú ingatlan nincs automatikusan veszélyben.

Kérdés: 2 hónapos unokám van. Menyemmel mindig rossz volt a kapcsolatom. Bent voltam szülésnél, azt hittem változik. Hetente egyszer láthatom az unokám, képet sem készíthetek róla, keresztelő időpontját is titokban tartják. Szerdán voltam, de menyem direkt bevitte a szobába mondván, hogy ennie kell. 54 percet ott voltam, akkor mondta fiam, hogy elaludt. Kb. 1 percet láttam meg sem foghattam. Tudok ez ellen valamit tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A nagyszülő gyámhatósághoz fordulhat kapcsolattartás szabályozásáért. Érdemes előbb békés megoldást keresni.

Kérdés: Vállalkozóként béreltem egy üzlethelyiséget, bérleti szerződés megszűnt, átadás-átvétel a közüzemi óráról, valamint jegyzőkönyv is készült. A bérbeadó nem íratta át a nevére a számlákat, ezeket nekem kell fizetni továbbra is, mert az MVM szerződés 40 euró büntetést ró ki minden ki nem fizetett számla után. Én elküldtem a szolgáltatók részére a fent leírt papírokat, hívogattam a szolgáltatót. Válaszuk: amíg nem adja ki a boltot, vagy nem veszi át a nevére a tulaj nekem kell fizetni. Mi ilyenkor a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződés megszűnésével Ön nem köteles tovább fizetni a számlákat, és az átírás a tulajdonos feladata. Írásban jelezze a szolgáltatóknak, hogy a jogviszonya megszűnt, és esetleg kérje a szolgáltatás szüneteltetését vagy megszüntetését.

Kérdés: Auschwitzba foglaltunk 8 ember számára vezetett túrát, de a helyszínen hosszas nyomozás után kiderült, hogy előző nap visszamondták. Mi erről nem kaptunk semmilyen tájékoztatást. Csak emiatt utaztunk oda, béreltünk kisbuszt, szállást. A kompenzáció kérdésében szeretnénk segítséget kérni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szolgáltató hibája esetén a Ptk. alapján kártérítés követelhető, beleértve a díjon felül az utazási és szállásköltségeket is. Írásban jelezzék az igényt, és ha nem reagálnak, fogyasztóvédelmi panaszt vagy peres eljárást indíthatnak.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy adott egy lakás, aminek hasonló tulajdoni arányban vagyok én és a 2 bátyám a tulajdonosai, illetve édesanyámnak holtig tartó haszonélvezete van a lakáson. A kisebbik testvérem 1/3 tulajdoni hányada árverésre került meg is vették. Anyukámnak és nekem van-e félnivalónk? Az új tulajdonosnak milyen követelései lehetnek felénk? Én anyukámmal a lakásban lakom. Kell esetleg attól tartanom, hogy utcára kerülünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak alapján a lakásukat lakottan értékesítették. Édesanyja haszonélvezete továbbra is zavartalanul fennál, de ezesetben az Ön tartózkodását sem vitathatja az új tulajdonostárs, tekintettel arra, hogy Ön az egyik, már korábban is ott lakó és az árverésben nem érintett tulajdonostárs.

Kérdés: A férjemtől 2009-ben váltam el, amikor közös megegyezéssel a 1/2-1/2 rész arányban tulajdonunkban lévő ingatlant közös használatban osztottuk meg (bírósági végzés). 2010-ben elköltöztem, mert lehetetlen volt a volt férjemmel egy házban élni, azóta albérletben élek. Most szeretném, hogy az ingatlan értékének felét fizesse ki részemre, vagy adjuk el az ingatlant, de egyik megoldásba sem egyezik bele. Milyen lehetőségem van a közös vagyon megosztására, és ez milyen költségekkel jár (illeték, stb.), illetve a felmerülő költségek felét lehetőségem van-e a volt férjemtől követelni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Házastársi közös vagyon megszüntetése iránt bírósághoz fordulhat, ahol kérheti az ingatlan árverezését avagy tulajdonrészének megváltását. Az eljárás költségei megoszthatók, de a bíróság dönti el, ki mit fizet.

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaságban vagyok társtulajdonos, amely 2021. október 6-án alakult. Az alapítástól kezdődően a mai napig aktívan részt veszek a cég tevékenységében. A társaságban ügyvezetői tisztségem van, a céges aláírásokat én látom el. A cég másik tulajdonosa (aki többségi üzletrésszel rendelkezik) a mai napig nem biztosított számomra munkaszerződést, illetve munkabért sem kaptam. A munkavégzés folyamatos, mind a mai napig fennáll a megalakulás óta. A munkaszerződést már több alkalommal kértem tőle, de mindezidáig nem került átadásra. A napokban felszólított továbbá írásban, hogy ügyvezetői pozíciómról mondjak le, hivatkozva arra, hogy nem ismerem a kötelezettségeimet, melyeket elvileg a munkaszerződés is tartalmazhatna. Szándékomban áll jelenteni az ügyet a Munkaügyi Bíróság felé munkabérem követelése miatt, azonban nem tudom, hogy ehhez mindenképpen szükséges-e a munkaszerződés csatolása. Erre szeretnék választ kapni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a társaságban ügyvezetőként munkaviszonyban tevékenykedik, annak alapja munkaszerződés kell legyen, de annak hiánya nem akadálya a munkabér-követelés érvényesítésének. A bíróság a tényleges munkavégzés alapján dönthet.

Kérdés: A rendezvényszervező cégnél az emberek napi 18 órát dolgoznak, 1000 Ft/óráért. A munkavállalók többsége napi 6 órára van bejelentve, a fennmaradó munkáért készpénzben, borítékban fizetnek. Nincs rendes pihenőidő, heti pihenőnap, és előre egyeztetett beosztás sem. Túlóradíjat nem kapnak. Éjfél után érnek haza, majd reggel 7-kor már dolgoznak, egészségileg is megterhelő számára ez a munkarend. Kérem tájékoztatását arról, milyen jogi lehetőségek állnak rendelkezésre a helyzet rendezésére, illetve van-e mód névtelen bejelentésre munkaügyi vagy NAV ellenőrzés érdekében.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírt körülmények jogsértőek: be nem jelentett munka, túlóra kifizetésének hiánya, pihenőidő hiánya. Névtelen bejelentést tehet a munkavédelmi hatóságnál vagy a NAV-nál, akik vizsgálatot indíthatnak.

Kérdés: Panel társasházban cserélni szükséges a strangot. Ehhez a wc hátsó falát bontani, illetve csere után helyreállítani szükséges. Kinek kell viselni a hátsó fal költségeit, a társasháznak vagy a lakás tulajdonosnak. Amennyiben a kapcsolódó törvényt is meg tudná osztani, az nagy segítség lenne.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A társasházi törvény szerint a strang mint közös vezetékrendszer felújítása és annak helyreállítása a társasház közös költségéből fizetendő, nem az egyes tulajdonosok terhe. A 2003. évi CXXXIII. törvény rendelkezik erről.

Kérdés: Munkaidő beosztás szerint 3 havi munkaidő keretben dolgozom havibéres elszámolásban egy múzeumban. Áprilisban 21 napot dolgoztam, ebből 2 nap ünnepnap volt (18. és 21.). A főnököm azt akarja, hogy dolgozzam le ezeket az ünnepnapokat még egyszer. Arra hivatkozik, hogy ezek az ünnepnapok nem számítanak bele a munkaidő keretbe. A munka törvénykönyve szerint úgy tudom, hogy ez törvény ellenes, amire rá akarnak venni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyve szerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő megállapításánál az ünnepnapokat figyelmen kívül kell hagyni, tehát azok ledolgoztatása nem jogszerű. Javaslom, hogy ezt a főnökének udvariasan jelezze, és ha továbbra is jogsértő magatartás áll fenn, bírósághoz fordulhat.

Kérdés: Szeretnék tanácsot kérni: mit tehetünk akkor, mikor az idős apósomat nem tudjuk sem meglátogatni, sem telefonon elérni, illetve semmiféle érdemi információt nem tudunk róla kapni? Három testvér van, az idősebb sógorom és a férjem hónapok óta nem tud semmit az apukájukról, mert hiába próbáljuk meglátogatni személyesen, a házába nem jutunk be, de szerintünk nem is lakik ott. Az ismert telefonszámát hiába hívjuk, mert nem veszi fel és nem is hív vissza. Az egyetlen személy, aki tudna róla bármit is mondani, a legfiatalabb testvér, mert egy városban laknak, sőt vélhetően náluk is lakik apósom, de ő nem hajlandó semmiféle felvilágosítást adni róla, illetve megakadályozta a látogatási kísérletünket is. Azt mondta, hogy a papa vidéken tartózkodik a húgánál, de mint kiderült, ez nem volt igaz, mert a húgot felhívtuk telefonon, és elmondta, hogy nála nem volt az apósom, és ő sem tudott vele beszélni telefonon. Mit lehetne tenni, hogy megtudjuk, mi van a papával?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Gyámhatósághoz fordulhatnak a kapcsolattartás akadályozása miatt, illetve peres eljárást is tudnak indítani.

Kérdés: A volt párom vásárolt részletre egy telefont az én nevemre egy bizonyos szolgáltatónál. Természetesen a részleteket nem fizette, így az ügy már végrehajtás alatt áll. A tartozásom jelenleg több mint 600.000 Ft. Van esélyem bebizonyítani, hogy nem én vásároltam a telefont és jelen sem voltam a vásárláskor? Vagy bármi megoldás, hogy ne az én fizetésemből tiltsák?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Ön nem vásárolta meg a telefont és nem volt jelen az adásvételkor, bizonyíthatóan megtagadhatja a tartozás kifizetését. Első lépésként érdemes írásban, bizonyítékokkal (pl. aláírásminták, vásárlási dokumentum hiánya) jelezni a szolgáltatónak, hogy Ön nem a kötelezett. Ha a végrehajtás már folyamatban van, végső soron perindítás útján kérheti a tartozás érvénytelenítését, azonban a perben meg kell indokolnia és bizonyítania, hogy a kötelezettség nem Önt terheli.

Kérdés: El lehet-e birtokolni közös tulajdonban lévő osztatlan ingatlan hányadrészét?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, azonban a bíróság ilyenkor alaposabban vizsgálódik és körültekintően kell mérlegelnie a helyzetet is, erről külön BH rendelkezik.

Kérdés: Teljesen egyedül nevelem a súlyos asztmás 11 éves fiam. SNI státuszt is kapott diszgráfia miatt. 8 órás munkarendben dolgozom egészségügyben. A munkáltató kötelezhet, és ha igen, mikortól, hogy 12 órában dolgozzak vagy ünnepnapokon?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató csak a Munka Törvénykönyvében meghatározott keretek között rendelhet el munkaidő-növelést, túlórát vagy ünnepnapi munkát. Ön, mint gyermekét egyedül nevelő szülő, valamint a saját egészségi körülményei és a 8 órás munkarend miatt korlátozottan kötelezhető.

Kérdés: Édesapám otthonban van Szabadszálláson. Van egy felesége (aki nem az én anyukám). Ő tette be az otthonba és állítólag a gyámsága alatt áll, amiről én semmit sem tudtam. Apukámnak van egy kis tanyája, amit a házasság előtt vett, tehermentes. Ezt szeretné ajándékozással átadni nekem, én lennék a tulaj ő a haszonélvező. De ezt a tudtomon kívüli gyámság megnehezíti. Szeretnék segítséget kérni, hogy hogyan tudnánk ezt megoldani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben édesapja gondnokság (!) alatt áll, akkor az érdekeit a gondnoka képviseli, az ő hozzájárulásával lehet bármit is tennie. Ebben az esetben azonban a gondnok és az apja között jogi érdekellentét van, ami miatt egy eseti gondnokot kell kirendelni, illetve egy gyámhatósági eljárást kell lefolytatni. Az ajándékozás akkor érvényes, ha a gyámhatóság hozzájárul, különben az ajándékozás jogszerűen nem történhet meg. Ez nyilván abban az esetben igaz, ha valóban van gondnokság.

Kérdés: Nagynéném szeptember közepén elhunyt. Húgom “talált” egy kézzel írt végrendeletet, amit nagynéném írt 2018-ban, amiben megjelöli testvérem gyermekeit budapesti ingatlanának örököseként, fele-fele arányban. Nagynéném tulajdonos volt egy vidéki ingatlanban is, két testvérével együtt, saját részének örököseként az én gyerekeimet jelölte meg. Az ingatlanról kb. 2 éve másik nagynéném lemondott szüleim javára, valamint az elhunyt nagynéném haszonélvező lett. Ezt az ingatlant idén eladták. A végrendelet érvényes-e? A vidéki ingatlan eladása után érvényes-e a gyerekeim öröklése?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kézzel írt végrendelet érvényes lehet, amennyiben megfelel a Ptk. formai követelményeinek (kézzel írt, dátumozott, aláírt). A hagyatéknak csak az lehet a tárgya, ami az elhalálozás pillanatában is megvolt.

Kérdés: Ezúton szeretnék segítséget és tanácsot kérni egy családjogi ügyvéddel kapcsolatos ügyben. 2025. október 22-én délelőtt 10:30-kor jártam nála személyesen, ahol megbeszéltük, hogy egy formanyomtatványt kell kitöltenie és benyújtania a Nemzetközi Családi Pótlék Osztályra. Ennek célja az volt, hogy igazoljuk: nem kapok családi pótlékot két helyről párhuzamosan. Az ügyet időközben a magyar hatóságok lezárták, és a családi pótlék kifizetését véglegesen Németország vette át. A lezárásról szóló hivatalos dokumentumot még aznap délután (október 22-én) megkaptam, és azonnal továbbítottam e-mailben az ügyvédúrnak. Sajnos semmilyen visszajelzést nem kaptam tőle, majd október 29-én ismét írtam neki. Csak október 30-án válaszolt, és arról tájékoztatott, hogy a levelem már „feleslegessé vált” azon a napon, amikor nála jártam, és így a beadványt már nem lehet benyújtani – csak fellebbezni, ha szeretnék. Kérdés: Úgy érzem, ez az eljárás nem volt korrekt, mivel én minden dokumentumot időben és szabályszerűen továbbítottam, míg az ügyvédúr részéről elmaradt a megfelelő tájékoztatás. Emellett az utolsó megtakarításomból fizettem ki a díját, így szeretném megkérdezni, hogy ilyen esetben van-e lehetőség részleges visszatérítés kérésére, illetve milyen további lépéseket javasolnak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem felróható az ügyvédnek az eset, azonban a pontos válaszhoz ismerni kellene a megkötött megbízási szerződésük tartalmát is.

Kérdés: A fogaim kezelését végző fogász többszöri nekifutással sem tudott elfogadható eredményt elérni, elvesztettem a bizalmamat, de sajnos 1,5 millióm bánja, meg az, hogy fogatlan lettem. A megegyezéstől elzárkózott. Az ÁNTSZ elismerte, hogy hibázott. Milyen lehetőségeim vannak, hogy a károm megtérüljön?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a fogorvosi kezelés hibás teljesítése dokumentálható, és a szakhatóság kimondta a hibát, Ön jogosult lehet kártérítésre vagy a befizetett összeg visszatérítésére. Javasolt polgári peres eljárás megindítása a kárrendezés érdekében.

Kérdés: 2 éve kötöttünk házasságot. A férjem a házát eladta és abból vett más helyen házat, aminek a felét nekem ajándékozta, plusz mindkettőnknek van haszonélvezeti joga. Ő most válni akar, megbánta a ház ajándékozását. Nem tudom, hogy számít-e, hogy ő volt az, aki soha nem próbálta a felmerülő családi problémákat megoldani, minden esetben csak annyit mondott, hogy neki ez nem kell, válni akar, ő nem alkalmazkodik senkihez, ez az ő háza. Sorolhatnám mi mindennel bántott, de a lényeg, hogy ő tett valamit, ha nem tetszett és próbáltam beszélni vele, akkor mindig válással zsarolt. Amikor hetekig levegőnek nézett, kiborultam, üvöltöztem már, akkor rejtett hangfelvételt csinált, hogy én beteg vagyok és manipulátor. Én csak a házasságért harcoltam, ezt akarja ellenem fordítani. Mi várható a válásnál, minden ügyvéd mást mond az ingatlannal kapcsolatban.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján annyira nem kell aggódnia. A vagyonmegosztást egyébként sem lehet a bontóperben elintézni. Érdemes ügyvédhez fordulnia. Amennyiben szükséges, segítünk mi is.

Kérdés: Egy kérdésem lenne: 1979-ben történt “disszidálásommal” kapcsolatban. Van-e lehetőség kártérítési igényt benyújtani a magyar állam felé az akkor elkobzott ingatlan miatt? Lehetséges-e egyáltalán, ha igen, akkor elévült-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen igénynek az elévülése már bekövetkezett.

Kérdés: Multinacionális cégnél dolgozom, határozatlan időre szóló munkaviszonyban. A jövő évben töltöm be a 60. életévemet és olyan érzésem van, hogy a munkaadóm ezt nem szeretné megvárni, igyekszik megszabadulni tőlem. A jövő héten új kolléga érkezik hozzánk, s ez úgy szokott történni, hogy közös megegyezéssel megválnak a régi, nem kívánt munkaerőtől. Kérdésem: elfogadjam a közös megegyezést, vagy kérjem felmondásomat? Van értelme tovább vinni az ügyet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ne fogadja el a közös megegyezést és NE is mondjon fel. Ha a munkáltató mond fel önnek, akkor jár a végkielégítés.

Kérdés: Együtt fogok élni az élettársammal.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem tett fel kérdést.

Kérdés: Amikor betegszabira megyek, és van túlórám, azt a munkáltató beforgatja a betegszabira. A túlóra így eltűnik, nem kerül kifizetésre. Ezt lehet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató nem forgathatja be a túlórát betegszabadságba, a hivatásos állományúaknál sem.

Kérdés: Házasságkötés után mennyi idő elteltével jogosult a magyar fél a német nyugdíj-kiegészítésre, ha a német házastárs elhalálozik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A német nyugdíjkiegészítés jogosultsága a házastársi jogviszony hosszától függ, és a német társadalombiztosítási szabályok határozzák meg. Érdemes a német nyugdíjbiztosítótól hivatalos tájékoztatást kérni, mert országonként eltérő lehet a jogosultság kezdete, illetve annak a feltételei is.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy vásároltam egy outlet cégtől monitort. Fel volt tüntetve, hogy karc van rajta és talp nélkül vásároltam meg. Ez a garancia lapon is szerepel. Nos amikor megérkezett, akkor nem működött, valószínűleg panel hibás volt. Ekkor írtam a cégnek, hogy szeretném érvényesíteni a garanciát. Vissza is küldtem, hozzáteszem saját pénzből, majd telefonált, hogy összetört. A futárcég nem állja a teljes kárt és a cég, mivel törötten érkezett meg, nem akarja érvényesíteni a garanciát. Utána néztem a polgári törvénykönyvben, de nem teljesen értem. Azt hiszem, hogy mivel én jeleztem, mi a hiba, még a törés előtt és megvan időpont szerint, ezért az összeget vissza kell, hogy fizesse nekem, sőt a szállítást neki kellett volna állnia. Azt is hozzáteszem, hogy nagyon lassan válaszol, direkt húzza az időt. Érdemes lehet ezzel a fogyasztóvédelemhez mennem vagy ügyvéddel beszélnem? 190 ezer forint az összes károm így.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön a Polgári Törvénykönyv szerint jogosult érvényesíteni a jótállási vagy szavatossági jogait, különösen, ha a hiba a kiszállítás előtt már fennállt. A termék szállítási kárára a kereskedő felelősséggel tartozik, és a szállítási költséget is a kereskedőnek kellett volna viselnie. Javasolt a fogyasztóvédelemhez fordulni, illetve a kárösszeg 190.000 Ft jogi úton is érvényesíthető. Ügyvéd bevonása szintén indokolt lehet, főleg a kompenzáció gyors rendezése érdekében.

Kérdés: Budapesti születésű férjemmel Vajdaságban élünk 1980 óta. Szülei kiskorában elváltak, gyerekek anyjukkal nevelkedtek, aki x idő után tiltotta az édesapjukkal való kapcsolattartást. Tizenévvel ezelőtt “apósom” meghalt, ezt anyósom közölte a férjemmel. De azt már nem, hogy közjegyző előtt azt vallották (sógorom, anyósom?), hogy férjem elhagyta Magyarországot és ismeretlen helyen tartózkodik. Így férjem a köteles részt sem kaphatta meg. Megjegyzem férjem rendszeresen, évi több alkalommal meglátogatta édesanyját, és állandó telefonkapcsolatban álltak. Minderre akkor derült fény, amikor 2023-ban meghalt férjem édesanyja, és ismételten átverték a férjemet, azaz mindenét a másik fiára hagyta. Férjem ismeri az ügyvédet, aki intézte a dolgokat. Telefonon beszélt vele, tőle tudjuk, hogy az apa halála után letagadták férjem hollétéről való tudomásukat. Kérdésem: elavul vajon a köteles rész iránti kereset?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak, amennyiben bizonyíthatóak, akkor érdemes polgári eljárást indítani, mert nem évült el.

Kérdés: Házasságkötésünk után apósom a férjemnek ajándékozott egy telket, melyre közösen építettünk egy családi házat, melyben együtt laktunk 30 évet. Férjem elhunyt, két gyermekünk van. A hagyaték tárgya a telek és a ház fele, vagy az egész lesz? Tudok valamit tenni, hogy a ház fele a nevemre kerüljön? Milyen arányban oszlik meg a tulajdon, és mi lesz a közjegyzői díj alapja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a telek, amelyre a házat építették, a férje nevére szóló ajándékozással került, az a férj különvagyonát növeli. A közös ház építése során Ön által befektetett összeg és a közös élet folyamata alapján az Ön hozzájárulása elismerhető, és kérheti a tulajdon részarányának megállapítását az örökléskor. A hagyaték a férj különvagyonából és a közös tulajdonból tevődik össze; a törvényes öröklési rend szerint Ön a gyerekekkel egy sorban örököl (mindannyian 1/3-ot). A közjegyzői díj alapja a hagyaték értéke és a közjegyzői tevékenységre vonatkozó törvényben meghatározott mérték.

Kérdés: Hogyan mondjak fel a munkáltatónál, hogy végkielégítés járjon 18 év után és hány havi?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ön részéről történő rendes felmondás esetén nem jár végkielégítés.

Kérdés: Kérdezném, hogy nagyszüleim ajándékba adták nekem az ingatlanukat, semmilyen indoklás nincs benne, hogy mièrt. De viszont a végrendeletbe is én vagyok megjelölve örökösként, hogy autó, maradék ingóság, illetve ingatlan is az enyém, oda viszont bele van írva, hogy ápolásért, gondozásért. De az autót elajándékozta még életében, ingóságokat is időközbe elvitte a lánya. Visszautasíthatom a végrendeletet? Meg tudják támadni az ajándékozást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A végrendeletet visszautasíthatja, de ez nem érinti a korábbi ajándékozás érvényességét.

Kérdés: A barátommal 8 éve fizetünk egy megtakarítást, ami az ő nevén van. Én havonta adtam neki 10.000 Ft-ot ebbe. Sajnos 2024 decemberében agyvérzést kapott, gondviselője a lánya lett. Hogyan tudom visszakérni azt az összeget, amit fizettem? Sajnos a páromat idősek otthonába rakják, az emlékezete sérült.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A befizetett összegeket csak akkor követelheti vissza, ha írásos bizonyítékkal tudja igazolni, hogy a befizetések Öntől származtak.

Kérdés: Mit tegyek, ha a tudtom nélkül mondták le a műtétemet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt nem írta meg, hogy ki mondta le a műtétet és miért….?

Kérdés: A kérdésem az, hogyha én óvónőként dolgoztam 40 évet és augusztusban meglesz ez az időszak, de valószínű szeptembertől nyugdíj mellett dolgoznék újból ezen a helyen, akkor nem jár a felmentési idő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha nyugdíjba vonulás miatt szünteti meg a munkaviszonyát, a 40 év közalkalmazotti jogviszony után 8 hónap felmentési idő jár. Ha azonban nyugdíj mellett tovább dolgozik ugyanazon a helyen, a felmentési időt már ismét nem kaphatja meg.

Kérdés: A megörökölt házunk körüli tekeknek nincs utcával határos oldala. Szüleink megvásároltak egy 270 nm-es telekrészt, ami összekötötte a házat az utcával. Ez a telek akkor is (1962- ben) osztatlan közös tulajdonban volt. Most a tulajdonos társak (3- an vannak) nem adják el a 270 nm-es rész rájuk eső 1/5 részét. Így a ház eladhatatlan, kölcsönt nem ad a bank. Hogy lehet ezt a patthelyzetet feloldani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös tulajdon megszüntetését kérhetik a bíróságtól.

Kérdés: A férjem fel kívánja bontani a házasságunkat. Mivel a kapcsolat helyreállítására véleménye szerint nincs esély, ezért szeretnénk a lehető leggyorsabban és legbékésebben kivitelezni a válást. Az ingatlan, melyben élünk az én tulajdonom (házasság előtt szerzett vagyon), gyermekünk és közös vagyonunk nincs. Amennyiben helyesen értelmezzük a jogos követeléseket, akkor a férj a következőkre tarthat igényt: az ingatlanra felújítására fordított összeg, valamint az ingatlanban maradó közösen vásárolt bútorok rá eső része. Ez összegszerűen ca. 3.600.000 Ft. Neki van egy megtakarítása, ami a házasság alatt megszerzett vagyon, összege 5.000.000 Ft. Megállja a helyét a következtetésem, hogy a 3.600.000 Ft-tal szemben áll részemre 2.500.000 Ft követelés? Remélem sikerült egy érthető képet adnom és tudnak részemre iránymutatást küldeni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Helyes a következtetése: a házasság alatt szerzett megtakarítás közös vagyon, a házasság előtt szerzett ingatlan pedig különvagyon. Az elszámolás során a ráfordítások és a közösen vásárolt tárgyak arányát kell egyeztetni. Javasolt egyezségi nyilatkozatot készíteni, amelyet a bíróság jóváhagyhat.

Kérdés: Testvérem válni fog a közeljövőben. A házasság ideje alatt neki ajándékoztuk a nagypapánk halála után a ránk eső részt a házból. Ez közös vagyonnak minősül, vagy visszaajándékozhatja egyikünknek? A tulajdoni lapon csak a testvérem szerepel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házasság alatt testvérének ajándékozott ingatlanrész különvagyon, nem tartozik a közös vagyonba. Ezért válás esetén a házastárs nem tarthat rá igényt. A testvére szabadon rendelkezhet vele, akár visszaajándékozhatja.

Kérdés: 2023-ban kezdtem dolgozni egy Kft-nél. A munkaviszonyom 2025.10.08-án szűnt meg közös megegyezéssel, azonban a munkáltató az elmúlt évek során nem fizette ki a papíron kiírt szabadságokat, amelyekre a Munka Törvénykönyve szerint jogosult lettem volna. Az év során a munkáltató havonta papíron kiírta a szabadságomat, azonban a távolléti díjat nem fizette ki, és az utolsó 2–3 havi bérpapírt sem írtam alá, mert nem kaptam kézhez időben, és nem biztosították a korrekt elszámolást. A munkaviszony megszűnésekor szembesültem azzal, hogy összesen 20 nap szabadságot írtak ki papíron, beleértve 2 nappal többet, mint amire valójában jogosult lettem. A napi távolléti díj 36.000 Ft, így a követelendő összeg 720.000 Ft. A munkáltató az elmúlt időszakban az alábbiakat állította e-mailben: hogy minden kifizetést teljesítettek, és hogy a szabadságokat a bérpapírokon feltüntették.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A ki nem fizetett szabadság pénzbeli megváltása kötelező a munkaviszony megszűnésekor. Ha ez nem történt meg, a munkáltató megszegte a Munka Törvénykönyvét. Írásban felszólíthatja a kifizetésre, majd munkaügyi pert indíthat a 3 éves elévülési időn belül. A leírtak alapján ez viszont nem lenne bizonyítható, hiszen a helyzet úgy néz ki, hogy valóban szabadságon volt. Ha ennek az ellenkezőjét tudja bizonyítani, akkor érdemes csak perelnie.

Kérdés: Egy munkaügyi kérdésben szeretnék tanácsot kérni. 18 éve dolgozom egy német autóipari multicégnél, megszakítás nélkül, határozatlan munkaszerződéssel. A cégnél másfél éve leépítés zajlik, eddig kétszáz embert küldtek el ötös-tízes csoportokban. Én cnc gépkezelőként dolgozom, technikusi munkakörben, az ehhez szükséges technikusi végzettségem is megvan. A cég felajánlotta, hogy elküldenek, vagy elfogadok egy betanított munkás pozíciót. A betanított munkás pozíciót nyolc általánossal is el lehet végezni. Ha elfogadom, akkor a magasabb órabéremet megtarthatom. Ha nem fogadom el, akkor el kell mennem, de a 18 év után járó végkielégítést nem kapom meg, hiszen felajánlottak egy másik pozíciót. Azt gondolom, hogy a felajánlott pozíció nem felel meg a végzettségemnek és a kvalitásomnak, jelentős visszalépés lenne szakmailag. Kértem három nap gondolkodási időt, amit először meg akartak tagadni. A kérdésem az, hogy valóban megtagadhatják-e a végkielégítés kifizetését?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a munkáltató olyan munkakört ajánl, amely nem felel meg az Ön végzettségének és lényegesen alacsonyabb szintű, annak el nem fogadása nem zárja ki automatikusan a végkielégítést. A pozíció szakmai megfelelőségét vizsgálni kell. Ha a változás aránytalan, az a munkáltató felmondásának minősülhet, és járhat a végkielégítés.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy eladtunk egy 50 éves ingatlant, de sajnos nem tudtuk, hogy a villamosság biztonságit is meg kell csináltatni, most a vevő 3 hónap után követeli rajtunk a vezetékek cseréjének az árát. Jogos a követelèse?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az 50 éves ingatlannál a vezetékek cseréje nem minősül rejtett hibának, ha a vevő tudhatta, hogy az elektromos rendszer elavult.

Kérdés: Abban szeretném a segítségét kérni, hogy lassan 1,5 éve, hogy eladtuk az ingatlanunkat külföldre költözés miatt, az új tulajdonos pár hete megkeresett e-mailben, hogy majdnem kigyulladt a háza és ez az én/mi hibánk. Rejtett hibára hivatkozik, mikor eladtuk az ingatlant, tudta, a hálózat nem lett felújítva, így a szerződésbe foglaltuk, hisz ők nem kérték a villamos biztonsági felülvizsgálatot és vállalták a felmerülő kockázatot. Ezt alá is írták, viszont most üzenetben arra hivatkoznak, ez rejtett hiba és fizessünk 1,2 millió forintot, ha nem, beperelnek. Hiába mondtam, hogy tudták, aláírták a szerződést, a fal mögé mi se láttunk be és nekünk 10 évig nem volt baj. Ilyen esetben lehet igazuk, perelhetnek, mert 5 napunk van válaszolni. mi jelenleg nem Magyarországon élünk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az adásvételi szerződésben rögzítették, hogy a vevő a villamoshálózat állapotát ismeri és a kockázatokat vállalja, akkor a „rejtett hiba” jogcíme nem áll meg. A perindítás lehetősége fennáll ugyan, de kicsi az esélye a vevő sikerének, ha az átvizsgálás és a nyilatkozat dokumentált. Az 5 napos határidő Önt nem köti, nem kötelezi semmire sem.

Kérdés: Anyósom tehermentes lakásába költözött az élettársa, akinek nincs gyermeke. Meghalt az anyósom, és akkor tudtuk meg, hogy a lakás felét a saját nevére íratta. Akkor az élettárs azt mondta, hogy halála után visszaadja a férjemnek és a testvérének. Az ő halála után kiderült, hogy a saját rokonai örökölték a fél lakást. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben lehet-e követelni a lakásrészt, mint ági vagyont?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.

Kérdés: Szeretném kérdezni, hogy ha elrendelik a kötelező üzemorvosi vizsgálatot és az nem a lakóhelyemen és nem is a munkahelyemen van, akkor a részvétel ideje, valamint az utazással töltött idő munkaidőnek számít-e? Valamint az utazási költség jár-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az üzemorvosi vizsgálat a munkavégzéshez kapcsolódó kötelezettség, így az arra fordított idő és az utazás ideje munkaidőnek minősül, ha azt a munkáltató rendelte el. Az utazási költséget a munkáltató köteles megtéríteni, ha a vizsgálatot nem a szokásos munkavégzés helyén tartják.

Kérdés: Egy hivatalban dolgozom. Reggel bemegyek az irodába, utána fel kell vennem a hivatali autót, ami kb. 10 km-re van a munkahelytől egy garázsban, de még a városhatáron belül. Oda saját autóval kell elmennem, majd délután ugyanoda visszavinnem. Ez havonta kb. 400 km. A hivatal azt mondja, hogy a munkába járáshoz csak a városon kívül jár költségtérítés. Véleményem szerint a munkába járás megvalósul azzal, hogy bemegyek az irodába. Jár-e költségtérítés valamilyen jogcímen ebben az esetben? Hol a határ, bármennyi km-t utaztathatnak saját autóval, ha az városon belül van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkába járási költségtérítés a munkahely és a lakóhely közötti távolságra vonatkozik, városon belül nem kötelező. Azonban ha a munkaköri feladat ellátásához szükséges a gépjármű használata (például a hivatali autó felvételéhez), az már munkavégzés része, így költségtérítés vagy munkaidő-elszámolás járhat rá. Ezt célszerű munkaszerződésben rögzíteni. A leírtak alapján a tömegközlekedés díját kellene, hogy megfizessék Önnek.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni! Elváltam (ez volt az első válásom és tapasztalathiány miatt nem tudtam), de sajnos az az ügyvéd, aki megírta a keresetlevelet, nem írta bele, hogy a vagyonmegosztást is kérem. Volt férjem egyéni vállalkozó. Pillanatnyilag szinte minden ingó és ingatlan a volt férjem nevén van. Kiadni nem akar se pénzt se tárgyat, az ingatlanokat a gyerekeimmel használják, akik nagykorúak és csak az időt húzza. Próbáltam szépen, peren kívül megegyezni vele, de nem akar semmit adni. Pillanatnyilag albérletben lakok 5 kutyámmal, leendő nászoméknál, de innen mennem kell, 1 hónapot kaptam. Mit tehetek? Kutyákkal nagyon nehéz albérletet találni. (Kutyatenyésztő vagyok, pillanatnyilag felfüggesztettem ezt a tevékenységet.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Válóperben már (2018 óta) nem is lehet a vagyonmegosztást kérni. Ahhoz külön pert kell indítania.

Kérdés: Régi tulajdonos, 1/1-ben tulajdonában van a régi tulajdonosnak, még ki nincs fizetve ház ára. A tulajdonjogot részletben fizetì az új tulaj, és benne lakik és földhivatalban  be van jegyezve. Milyen kötelessége van a szerződés után? Törvény mit mond? Sajnos a szerződésbe nem lett lefektetve.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Polgári perben követelhető a hátralék megfizetése.

Kérdés: Jóhiszeműen engedélyeztem a vevőnek, hogy a nevére írassa az ingatlant, mikor még nem volt kifizetve teljesen. Miután a nevére került az ingatlan, azonnal ki akart tenni a házból, a maradék összeg kifizetése nélkül. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Polgári perben követelhető a hátralék megfizetése.

Kérdés: A gyerekeket, én (apuka) nevelem. De egy családi program miatt dec. 24-én most nem tudom anyukának átadni. Dec. 27-én viheti.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha december 24-én nem tudja átadni a gyermeket (kellő indok alapján), de helyette konkrétan megjelölt másik időpontban (például 27-én) biztosítja a láthatást, az általában elfogadható. Azonban ajánlott ezt írásban jelezni az anyának, és megőrizni a kommunikációt.

Kérdés: A szüleink (édesanyám és nevelőapám) 45 évig éltek együtt élettársi kapcsolatban. Sajnos mindketten meghaltak, a szülői ház üresen maradt. Hugaim a ház eladása mellett döntöttek, akik nevelőapámnak édes gyermekei. (A házat anno nevelőapám örökölte, az ő nevén volt). Édesanyámmal együtt tették lakhatóvá. A kérdésem az lenne, hogy anyai részről nekem jár-e valami az eladási árból?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a ház kizárólag nevelőapja nevén volt, édesanyja halála után Ön csak akkor örökölhet, ha a hagyatéki eljárásban jogalapot tud mutatni. Például, ha édesanyja saját vagyonából arányosan hozzájárult a ház értékéhez, vagy írásban rögzített öröklési szándék állt fenn. Ha nem, akkor a hagyaték kizárólag a nevelőapa vér szerinti gyermekeit illeti. Az élettársi kapcsolat önmagában nem keletkeztet öröklést.

Kérdés: Adott anyuka, akinél van a felügyeleti jog, amit a bíróság megítélt neki. Kiderült, hogy az egyik gyermeknek inhaláló gép, illetve vényköteles gyógyszer szükséges. Anyuka reggel írta, hogy ő ezt nem fogja átadni, amikor láthatáson lesz a gyermek, hanem apukának meg kell vennie külön. Gyerektartást kap anyuka, illetve rendkívüli költséget is minden hónapban. Ez jogos, hogy ő nem adja át a szükséges gyógyszert, illetve eszközt? Ez már többször előfordult, hogy a gyógyszert nem adta át, illetve el is titkolta, hogy kell a gyereknek szednie és ezt az ügyeleten tudta meg apuka, illetve emiatt kórházba is került a gyermek, amikor apukánál volt. Illetve anyuka szinte semmiről nem tájékoztatja apukát, hogy mi van a gyerekekkel. Ilyen esetben esetleg lehet a bíróságtól kérni, hogy tárgyalja újra a gyermek elhelyezést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az anyának kötelessége biztosítani a gyermek részére az orvos által előírt gyógyszert és orvosi eszközt. Ha ezt megtagadja, az veszélyezteti a gyermek egészségét, és súlyos jogsértésnek minősül. Az apa kérheti a bíróságtól a szülői felügyeleti jog gyakorlásának a megváltoztatását is.

Kérdés: Az ügyben érdeklődnék, hogy lehetne fellebbezni egy hagyatéki lemondó nyilatkozat miatt, amit 3 évvel ezelőtt írtam alá, mi szerint nevelőanyánk a haszonélvező és az ingatlanban maradt, ami édesapánké volt, öcsémmel aláírtuk a lemondó nyilatkozatot, hogy nevelőanyánk ott tudjon lakni. Újra szeretném tárgyalni az ügyet mindenképpen.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem lehet.

Kérdés: Polgári perben a felperes és jogi képviselője valótlan állítást tettek egy földhivatali bejegyzés kapcsán. Azt állították, hogy egy másik ügyvéd járt el a lakás tulajdonviszony megváltoztatásban(1/2-rőll 1/4-re). Földhivatali dokumentum van, hogy a felperes ügyvédje járt el hamisított meghatalmazással. A per alatt nem volt mód bizonyítani, mert a felperes lezáratta a pert. Az alperesi képviselő első fokon belement. Van-e lehetőség a felperesi jogi képviselőjének felelőség vonására.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A válaszhoz pontosan ismerni kellene a jegyzőkönyvi nyilatkozatokat, illetve a beadott bizonyítékokat. A leírtak lehetnek súlytalanok is, ugyanis ezt meg lehet tenni következmény nélkül is, illetve akár a rosszhiszemű pervitelt is kimeríthetik, de a leírtak alapján ez nem eldönthető.

Kérdés: Nárcisztikus férfi a gyerekem (5 éves) apja. Szinte nincs nap, hogy lelkileg ne alázna meg, már a kisgyerek előtt is, sőt vele is ezt teszi már. Nagyon sajnálom a kicsikét,  sajnos anyagilag is függünk tőle, nincs olyan hely, ahová tudnánk költözni, de ez már elviselhetetlen. Ilyen esetben a bíróság ki mellett áll, illetve a kisgyerek mindezek ellenére is nagyon ragaszkodik az apjához, amit ő ki is használ és ellenem fordítja. Mit lehet tenni ebben a nehéz helyzetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bíróság minden esetben a gyermek érdekeit veszi figyelembe. Ha az apa lelkileg bántalmazza önt vagy a gyermeket, az nagymértékben befolyásolhatja a szülői felügyeleti jog gyakorlásának és a kapcsolattartásnak a kérdését. A gyámhivatal bevonása indokolt lehet.

Kérdés: Leitatott, nem emlékszem, mit mondtam. Illetéktelen hangfelvételekkel akarja bizonyítani. Vádol.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha valaki önt ittasan hallgatta ki vagy titokban rögzített beszélgetést használna fel bizonyítékként, az jogsértő lehet. Illegális hangfelvétel bizonyítékként csak kivételes esetben használható, és ha annak beszerzése a személyiségi jogait sérti, az bíróságon kifogásolható. Célszerű ügyvédhez fordulni, és ha fenyegetést, zaklatást tapasztal, tegyen feljelentést.

Kérdés: Egy panel társasházban lakom, a felettem levő lakás egy budapesti (nem kerületi) önkormányzati bérlakás. A bérlakás lakói rendszeresen zavarják a rendet ordibálással, sikítozással, kiabálással, de ez csak a kisebbik probléma. A bérlakás egy ágyi poloska fertőzés igen erős gócpontja, és a lakók nem hajlandóak rovarirtót hívni, vagy akár csak beengedni azt, amikor a társasház hívott. Az ügyben felkerestem már a kerületi önkormányzatot, a budapesti önkormányzatot, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt-t, és a Népegészségügyi osztályt is. Mindenki le akarja magáról vakarni a teendőket, a kerületi önkormányzat azt mondja, az a budapesti önkormányzat dolga lenne, ha nem végzik el, akkor a népegészségügyi osztály kell, hogy kötelezze őket az irtásra. A népegészségügyi osztály azt állította az elején, hogy nekik nincs ebben hatókörük, a budapesti önkormányzat tud intézkedni. Milyen lehetőségeim vannak, jogi úton érvényt tudok szerezni az igényemnek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ágyi poloska-fertőzés és rendzavarás tartósan akadályozza a lakhatást, a jegyzőnél birtokvédelmi eljárást indíthat, illetve a népegészségügyi hatóságot köteles értesíteni, mert ez közegészségügyi veszélyt jelent. Ha egyik szerv sem intézkedik, közigazgatási panasszal élhet a kormányhivatal felé, vagy bíróságtól kérhet kötelezést. A bizonyítékok (jegyzőkönyvek, e-mailek, fotók) megőrzése elengedhetetlen.

Kérdés: Szeretnék elválni, de a ház, amiben élünk a férjemmel, közös tulajdonú. Két saját lányommal élek ott. A házon hitel van. Szeretnék a házban maradni a két lányommal, de nem tudom, hogyan lehet véghezvinni, ha pl. nem akar elmenni addig, amíg ki nem fizetem a részét. Hogyan lehetne véghezvinni ezt, hogy a lehető legkevesebb anyagi kár érjen és mi lakjunk a házban.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös tulajdonú ingatlan esetén a vagyonmegosztás a bontóper után szintén peres úton rendezhető. Ha a házban kíván maradni, a férje tulajdoni részét megvásárolhatja, vagy a bontóperben kérheti, hogy a bíróság Önt és gyermekeit jelölje ki a lakás használatára.

Kérdés: Semmiről semmi papírt nem kaptam, a behajtó csak úgy kivonta forgalomból az autóm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben semmilyen iratot nem kapott, az eljárás jogszerűsége megkérdőjelezhető. Célszerű a Kormányablaknál vagy a Közlekedési Hatóságnál érdeklődni, hogy milyen indokkal és jogcímen történt a kivonás.

Kérdés: A következő kéréssel fordulok Önökhöz. Édesanyám Ausztriában élt és kettős állampolgár, magyar és osztrák. Édesanyámat gondnokság alá helyezték a tudomásom nélkül (az édes öcsém) és elhunyt a Budapest Péterfy Sándor utcai kórházban, szóval egyszerűen nem tudtunk erről a jogi procedúráról. A továbbiakban megkértem a tisztelt jogi szolgálatot, hogy adja meg a bécsi gyámhivatalnak az e-mail címét, hogy fel tudjam venni velük a kapcsolatot és érdeklődni tudjak visszamenőleg, hogy ki volt édesanyámnak a gondnoka és fel tudjam nekik tenni a kérdést, hogy miért nem értesítettek minket? Édesanyám a második kerületben lakott (Bécs Zirkusgasse), úgy gondolom talán a második kerületi gyámhatóság indította el a gondnokság alá helyezést. A pontosítás végett a következő kéréssel fordulok Önökhöz. Hogyan tudnánk megtalálni a bécsi gondnokot e-mailen vagy hivatalos úton?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gondnokság alá helyezésről az érintett hozzátartozókat általában értesíteni kell, ezért érdemes hivatalosan megkeresni az illetékes bécsi gyámhatóságot. Pontos ügyintézéshez szükség lesz édesanyja adataira és a gondnokság alatt tartózkodási kerület meghatározására. A Bécsben működő gyámhivatalokat „Erwachsenenvertretung” néven találja, és a kapcsolatfelvétel írásban történhet. A hagyatéki ügyintézéshez emellett osztrák közjegyzőt is kijelölnek. Célszerű ügyvéd segítségét kérnie a dokumentumok beszerzésében és annak tisztázásában, miért nem kaptak értesítést.

Kérdés: Sajnos hosszabb távú táppénzes ellátásra kényszerültem betegség miatt. Kereskedelemben dolgozom, napi 8 órában, heti 5 napban + havi 2 vasárnap is, szakirányú végzettséggel magasabb bérért, mint garantált bérminimum. A munkáltatóm táppénzre viszont a garantált bérminimumról jelent le a NEAK felé. Megteheti ezt? Valamint minden hónap első munkanapján leadom a táppénzes igazolást a munkáltatómnak, viszont már többször nekem kellett szólnom, hogy legyen szíves jelentsen le, mert még a hónap végén sem látták a kifizető helyen az igényemet. Ez ellen tudok valamit tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A táppénz alapja az Ön tényleges, bejelentett jövedelme. Ha a munkáltató a garantált bérminimumról jelenti le, miközben magasabb fizetést kap, az jogszerűtlen. A késedelmes bejelentés is problémás, mert ez lassítja az ellátás folyósítását. Érdemes írásban felszólítani a munkáltatót a pontos adatszolgáltatásra, és ha ez nem vezet eredményre, a kormányhivatal felé panaszt tehet.

Kérdés: Jogom van-e vásárolni olyan tárgyat vagy élelmiszert, amit szeretnék. Persze olyan tárgyat vagy élelmiszert, ami megengedett

Válasz:Tisztelt Kérdező! Ön szabadon vásárolhat bármilyen jogszerűen forgalmazott terméket vagy élelmiszert, amennyiben saját pénzével kíván élni. Más személy nem korlátozhatja Önt ebben, kivéve ha valamilyen gondnokság alatt áll, amely a cselekvőképességet érinti, de ezt hatósági vagy bírósági döntés nélkül senki nem teheti meg.

Kérdés: Szeretném tudni, hogy befogadott egy házaspár, szállást adtak. Mihez van joguk, mit tehetnek velem? Mert a férfi nagyon gonosz.

Válasz:Tisztelt Kérdező! Ha egy házaspár önként szállást biztosít Önnek, az együttélés szabályait közösen határozhatják meg, de semmilyen körülmények között nincs joguk Önt bántalmazni, fenyegetni, személyes tárgyait elvenni vagy korlátozni a szabad mozgásában. Amennyiben a férfi viselkedése félelmet kelt vagy veszélyes, az jogellenes, és segítséget kérhet a rendőrségtől vagy szociális szolgálatoktól.

Kérdés: Abban szeretném kérni a segítségüket, hogy: Otthon felújítási program keretében felvállaltattunk egy munkát. A vállalkozó szóbeli ajánlatot adott, ami 5-5,5 millió forintról szólt. A munkát elvégezte, majd közölte, hogy 5,7 milliót kér, vagy 5 millió plusz áfa-t, tehát 6,3 millió forintot. 6 millió ft-ot vettünk fel a banknál, ennyi keretünk volt a beruházásra. Megvettük a térkövet 2,1 millió forintért, de a vállalkozó még ezen felül kéri tőlünk az 5 millió Ft+áfa munkadíjat. Tehát az összes beruházásunk így 8,5 millió forintba kerülne. Mit természetesen hajlandóak vagyunk kifizetni a fennmaradó négy millió ft-ot, így a beruházás végösszege 6,2 millió-forint lesz, plusz azok a károk, amiket a munkavégzés folyamán okoztak. A kérdésem az, a leírtak ismeretében, hogyha a vállalkozó nem fogadja el a felkínált 4 millió ft-ot, és tovább viszi az ügyet, kérhet-e öbbet és származhat-e nekünk ebből bármilyen ügy, illetve kár?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Ha a vállalkozó jelentősen többet kér, mint az eredeti ajánlat, és nincs dokumentált szerződés, Ön jogosan vitatja az összeget. Amennyiben nem tudnak megegyezni, peres úton követelheti a szerződés teljesítését vagy a különbözet visszatérítését. A leírtak alapján nem nagyon van mitől tartania.

Kérdés: 2022-ben határozott idejű bérleti szerződést kötöttem egy lakásra, amely 2023-ban lejárt. Ezt követően nem készült írásbeli hosszabbítás, azonban továbbra is a lakásban maradtam és folyamatosan fizettem a bérleti díjat és a rezsit a korábbi tulajdonos felé. 2025-ben a lakást eladták, és az új tulajdonos 2025. november 1-től lesz bejegyezve tulajdonosként. Az új tulajdonos közölte, hogy megemeli a bérleti díjat, új kauciót kér, és közjegyzői szerződést szeretne kötni. Én már csak körülbelül másfél hónapot tervezek maradni, mielőtt elköltözöm. Szeretném megkérdezni, hogy a határozott idejű szerződés lejárta és a további ott lakás alapján milyen jogviszonyban állok jelenleg (határozatlan idejű bérletnek minősül-e), illetve az új tulajdonos jogosult-e egyoldalúan megemelni a bérleti díjat vagy új kauciót kérni. Továbbá érdekelne, hogy ilyen helyzetben milyen formában érdemes a hátralévő másfél hónapot jogszerűen rendezni.

Válasz:Tisztelt Kérdező! Ha a határozott idejű szerződés lejárt és Ön azt követően tovább maradt, határozatlan időre folytatott bérlet alakul ki. Az új tulajdonos nem emelhet díjat egyoldalúan vagy kérhet új kauciót.

Kérdés: Vásároltunk egy autót kereskedésből és 2 nap után kettős tömegű / kuplung szerkezet baja lett (kb. 600.000 Ft). Az autót csütörtökön este 20 órakor hoztuk el és szombat este lett baja, amit én már vasárnap jeleztem az eladónak / kereskedőnek, aki nem volt hajlandó semmilyen megoldásra vagy megegyezésre. 2 nap alatt lett baja az autónak, ami nem normális és nem egy fékről beszélünk vagy egy izzóról, amire természetes, hogy nincs garancia. Még egy dolog, az milyen adásvételi szerződés, amibe nincs benne a kmóra állás és a vételár? Ez nem egy nyomtatványboltban vásárolt eredeti adásvételi, hanem egy általuk írt tákolmány. Van jogunk valamihez? Visszakapni a javítási költséget? Pereljünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Két napon belüli jelentős műszaki hiba esetén hibás teljesítés áll fenn. Jogában áll kérni a javítás ingyenességét, árleszállítást vagy elállást az adásvételtől. Ha valóban kereskedéstől vette és nem bizományosi szerződés volt, akkor 6 hónapon belüli hibánál nem önnek kell bizonyítania. Peres eljárást indíthat, viszont mindent dokumentáljon, hogy bizonyítható legyen. A szerződést ön is aláírta így, amiatt nem érdemes utóbb panaszkodni.

Kérdés: Számlákkal igazolt tulajdonom szeretném elhozni a volt élettársamtól. Hivatalosan még mindig oda vagyok bejelentkezve. De már mással él. A közös fiunkat osztott felügyelettel neveljük. Kulcsom is van az ingatlanhoz. Mivel semmit nem akar visszaszolgáltatni, kérdem, mit tehetek? Ha kulccsal bemegyek és mindent elviszek, amit tudok igazolni számlákkal, sértek törvényt? Mellesleg a saját tulajdonú lakàsom árát szinte erre az ingatlanra költöttem, felújítás stb. Erre se hajlandó reagálni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingó kiadása miatt peres eljárást indíthat. Az ingatlanba jogszerűen így nem mehet be, hiába van kulcsa.

Kérdés: Anyósom nevén volt egy ingatlan, ezt 8 éve egyik fiának ajándékozta, férjem (a másik fia) 9 éve meghalt, van egy lányunk. Anyósom idén meghalt, nem volt hagyatéki tárgyalás, mert más vagyona nem volt. Megilleti-e lányunkat, a vérszerinti unokát köteles rész? A házat árulják jelenleg, ha igen ez mennyi és hogy érvényesíthető?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Hagyatéki igényt kell bejelenteni, a kötelesrész iránt. A leírtak alapján az 1/6-od ingatlan lesz.

Kérdés: Érdeklődnék az alábbi kérdésben. Van egy lányom, aki árvasági ellátásban részesül. Idén júniusban fejezett be egy iskolát és szeptembertől kezdett egy újat. Augusztusban kiutalták a júliusi, augusztusi ellátást visszamenőleg. Étkezési utalványt nem kapott arra hivatkozva, hogy júliusra nem kapott ellátást. Nyugdíjfolyósító állítása szerint visszamenőlegesen nem jár. A 226/2025. (VII. 28.) Korm. rendeletben az van leírva, hogy júliusra is kell kapjon. A visszamenőlegesre nem jár nem szerepel benne. Kérdésem: Hová fordulhatok, hogy jogos-e?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Ha a lány az árvasági ellátásban részesül és a jogszabály szerint júliusra is járna az étkezési utalvány, akkor kérheti a döntés felülvizsgálatát.

Kérdés: Előző munkahelyemen azonnali hatállyal felmondtam, mert több hónapja nem kaptam időben fizetést. 12 évet dolgoztam a cégnél, mely alapján végkielégítés is járna nekem, amit a mai napig nem kaptam meg, ennek már 3 hónapja. Semmilyen e-mailre nem reagálnak. Kihez fordulhatnék, hogy végre megkapjam, ami jár nekem? Pereljem-e be őket vagy mihez kezdhetnék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Munkaügyi Bírósághoz fordulhat.

Kérdés: Szeretném kérdezni, hogy különélő szülőként, hogyan illet meg a tájékoztatáshoz való jog. 10 éves kisfiamat az édesanyja neveli kizárólagos felügyeletben távol tőlem. 1. A kisfiam több mint 1 éve pszichológushoz jár, az édesanyja kezdte el hordani (több kezelés után tudtam meg), mivel a fiamnak tanulási nehézségei vannak. Kérésemre tájékoztatást nem kapok a pszichológustól a kisfiammal kapcsolatban, eddig csak én voltam általa kikérdezve. 2. Egy hónapja szóban kértem a fiam füzetének megtekintését, egy család témájú fogalmazást szerettem volna megtekinteni, de nem kaptam meg. 3. Az eddigi 7 iskolai szülői értekezletről 0 tájékoztatás. 4. A fiam édesanyja választja ki a fiam számára a sportokat, nincs tájékoztatás. 5. Az iskolai beíratás (a gyermek mutatta meg, hogy melyik iskolába jár). 6. A kisfiamtól tudtam meg, hogy újra nézegettek az édesanyjával házakat egy esetleges költözés reményében. Van-e jogom a pszichológustól, gondozó szülőtőtől a tájékoztatásra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Általánosságban joga van a tájékoztatáshoz, kivéve, amikor ön is megteheti annak ellenőrzését (pl. iskolai szülőik, mert ezeken részt vehet, kódot kérhet a KRÉTÁ-hoz stb.). Az iskolaválasztásról NEM dönthet egyedül az anya, ahogyan a pszichológusról sem. Ez akkor is igaz, ha egyedül gyakorolja az anya a szülői felügyeleti jogokat. Érdemes ügyvédhez fordulnia, segítünk, ha szükséges.

Kérdés: Öröklési szerződést kötöttünk ügyvéd közreműködésével 2003-ban. Az idős hölgy, akivel szerződtünk, sajnos elhalálozott a közelmúltban. A szerződés tárgya egy ingatlan is. Az önkormányzat megtámadta a szerződést és ki akarja sajátítani az ingatlant arra hivatkozva, hogy a szerződésen nem szerepel két tanú aláírással. Kérdéseim: 1. Érdemes-e perre menni az önkormányzattal, illetve van-e esély arra, hogy peren kívül megegyezzünk vele? 2. Az ügyvéd, aki az iratot készítette és ellenjegyezte szakmai hibát vétett, mert egy formai követelményeknek nem megfelelő szerződést írtak alá a felek. Ha bepereljük a mulasztásáért, kötelezheti-e a bíróság arra, hogy a kárunkat megfizesse?

Válasz: Tisztelt Kérdező! 1. A pontos válaszhoz ismerni kellene a szerződést, illetve az önkormányzat konkrét akaratát. 2. Ennek a megválaszolásához ismerni kellene az Önök és az ügyvéd között megkötött megbízási szerződés tartalmát. Lehetséges még a kötelező felelősségbiztosítás igénybevétele is.

Kérdés: Az alábbi problémával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Az udvaromon áll a volt párom autója, amit nem hajlandó többszöri felszólítás ellenére sem elvinni. Már az üzenetekre sem válaszol, a telefont nem veszi fel. Az autónak 3 éve lejárt a műszaki vizsgája, nincs rajta rendszám és a biztosítást sem fizette már régóta. Nemrég megtaláltam a kulcsát és a forgalmi engedélyét a lakásomban, nem volt eddig tudomásom róla, hogy ezeket is itt hagyta. Tértivevényes levelet is küldtem neki, amelyben határidőt megjelölve szólítottam fel, hogy vigye el az autóját, de nem vette át a levelet, “nem kereste” jelzéssel visszajött a hivatalos értesítés. Milyen lehetőségem van az autó eltávolítására, ha a tulajdonos nem hajlandó együttműködni? Az udvaromat használni szeretném, de az autó miatt nem tudom. Milyen hatósághoz kell fordulnom segítségért, a rendőrséghez vagy a település jegyzőjéhez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A legegyszerűbb a birtokvédelem kérése a helyi jegyzőtől. A leggyorsabb, ha kitolja/kiviszi (nyilván nem vezetve, nem felnyitva) az autót közterületre, szabályosan leparkolja.

Kérdés: Hátrányos megkülönböztetés ért engem és a nővéremet, akinek a gondnoka egyben egyedüli hozzátartozója vagyok. Gyod ellátást hatodik alkalommal utasítja el a helyileg illetékes önkormányzat. Persze fellebbezésnek helye nincs, a közigazgatási pert indítani meg anyagi okból kifolyólag sajnos nem engedhetjük meg magunknak. Kérdésem, mi a jogszerű ilyen esetben? Minden elutasítás más indoklást ír.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha Ön és a nővére hátrányos megkülönböztetést szenved a gondnoksággal érintett személlyel szemben és sorozatosan elutasítják a támogatást, akkor a döntéseket felül lehet vizsgálni, de ezt csak a leírt bírósági úton teheti meg. Igénybe vehet ún. pártfogó ügyvédet is, ami ingyenes. A döntéseknek indokoltnak, arányosnak és törvényesnek kell lenniük.

Kérdés: Kertes ház albérlője pénzért nyírja a füvet, amit márciustól-októberig a lakbérből levon. Jogos ez a fajta magatartás? Kinek a dolga a kert rendben tartása, ha a tulajdonos nem lakik ott. Új bérleti szerződés fogalmazódik meg nálam első körben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a kertes ház bérlője pénzért nyírja a füvet és ezt a lakbérből levonja, akkor az csak abban az esetben jogos, ha arról Ön és a bérlő közötti szerződésben megállapodás történt. Alapvetően a kert rendben tartása a tulajdonos feladata, hacsak az bérleti szerződés másként nem rendelkezik. Új bérleti szerződésnél célszerű világosan rögzíteni, ki felel a kert rendben tartásáért és milyen módon történik a fizetés vagy levonás.

Kérdés: Adott egy már folyamatban lévő határozattal mindkét fél részére megfelelő telekátalakítás. Az ügy megakadt, mert a kérelmező önhatalmúlag jelölte ki a határokat földmérővel, nem partner a határvonal közös kijelölésében, illetve hogy beszéljek a földmérővel, mi alapján jelölte ki a határokat. Nem lesz így adásvételi szerződés aláírva. Az ügy elévül, vagy kell tennem jogi lépéseket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a telekátalakításra vonatkozóan határozat már folyamatban van, de az egyik fél együttműködése hiányzik (pl. határvonal közös kijelölése), akkor az elévülés nem automatikus. Érdemes írásban felszólítani az együttműködésre, és ha ez nem vezet eredményre, bírósági út is nyitható (például per az átalakítás jóváhagyásáért vagy a partner kötelezéséért). Az ügy rendezése érdekében célszerű jogi képviselőt megbízni.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, mik a lehetőségeim, mit javasol az alábbi esetben: Borsod megyei kisvárosban dolgozom egy informatikai kft-nél. A cég “egyeduralkodó” a városban, tehát váltásra nincs lehetőség (egyenlőre nem is célom). A problémám, hogy a bérszámfejtő lapokat fizetéskor nem kapom meg már 2025 március óta. Hiába kérem, csak annyi a válasz: majd kinyomtatom. Nem feljelenteni szeretném a munkaadómat, de mégis valamiféle nyomást szeretnék gyakorolni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató köteles a munkabér kifizetésével egyidejűleg a bérszámfejtést igazoló dokumentumot (bérpapírt) átadni vagy hozzáférhetővé tenni. Amennyiben ezt nem teszi, kérheti a munkáltatót írásban a bérpapírok bemutatását, és ha továbbra sem kapja meg, kérheti a munkaügyi hatóság (pl. járási hivatal munkaügyi osztálya) intézkedését vagy munkaügyi pert is indíthat.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy ha rokkant nyugdíjas státuszba lépek, milyen előnyei és hátrányai vannak a munkavállalónál és egyben nálam? Mi az eljárás, ha rokkantsági státuszba leszek a munkaadómnál ?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Ha rokkantsági státuszba kerül, az előnye lehet, hogy csökkent munkaképességgel is törvényes munkavégzést folytathat, kedvezőbb társadalombiztosítási helyzet alakulhat ki. Hátrány lehet, hogy a munkavállalói státuszban előírt teljesítmény vagy munkakör módosulhat, és a munkáltató is jogosult lehet az állapothoz igazított foglalkoztatásra. A munkáltatónál erről tájékoztatási kötelezettség áll fenn, és együttműködési kötelezettsége lehet a megváltozott munkaképesség kezelése kapcsán.

Kérdés: Ha én fizetem egy lakás rezsijét, gáz, villany, víz, eltulajdoníthatom a lakást, ha az nem az én nevemen van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha Ön fizeti a lakás rezsijét (gáz, villany, víz), ez önmagában nem alapoz meg tulajdonjogot az ingatlan felett, ha az nincs az Ön nevén. A tulajdonjog átruházásához szerződés szükséges, tehát rezsifizetés önmagában nem elegendő. Az ún. elbirtoklásnak pedig szigorú feltételei vannak.

Kérdés: Kérdésem röviden: Van-e még lehetőségem befizetni egy pénzbüntetést, amelyet átváltoztattak letöltendő szabadságvesztésre, és ezzel elkerülni a börtönbe vonulást? Kérem, tájékoztasson arról, hogy milyen lépések szükségesek, és lehet-e jelenleg még jogszerűen rendezni a büntetést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, még a befizetés teljesítése esetén van lehetőség a szabadságvesztés végrehajtásának elkerülésére, ha a bíróság engedélyezi. Azonnal forduljon a végrehajtást elrendelő bírósághoz kérelmével.

Kérdés: Kiadhat-e a rendőrség előadás céljából jegyzőkönyvet családi vitáról, ha nem történt feljelentés az ügyben csak helyszíni intézkedés?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Jegyzőkönyv csak érintettek részére vagy jogos érdek igazolásával adható ki. Előadás céljára történő kiadásnak adatvédelmi akadálya lehet, ha nincs felhatalmazás vagy jogalap.

Kérdés: 1/2 tulajdonos értékesítené a tulajdonát. Másik tulajdonos meghalt, örökség visszautasításra került. Van-e jogom érdeklődni, hogy áll a folyamat, mert az ingatlant továbbra is el akarom adni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogosult érdeklődni a hagyatéki eljárás állásáról.

Kérdés: Munkahely váltás miatt beadtam közös megegyezést, amiben kértem, hogy a korábban két részletben kifizetett bónusz előlegből, csak a második részlet visszafizetését engedélyezzék. Ezt a munkáltató nem engedélyezte, és az általam benyújtott közös megegyezés helyett írtak egy másikat. Ez viszont semmilyen rendelkezést nem tartalmaz a bónusz visszafizetéséről (visszafizetés módja, határideje), ezért azt gondoltam mégse követelik vissza a bónusz összegét. Egy nappal később hívtak, hogy fizetnem kell, különben levonják a jövőbeni fizetésemről. Kérdés, hogy ezt megtehetik-e, ha nem lett lepapírozva a kötelezettségem visszafizetésének módja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Csak jogszerűen érvényesített és igazolt követelés vonható le a bérből. Ha időarányosan nem jár a bónusz, akkor levonhatják.

Kérdés: A menyem, a fiam beleegyezésével, jogosítvány nélkül állt be az utcáról az udvarra, az én nevemen lévő autóval, melynek oldalát nagyon meghúzta. Jelentős anyagi kár keletkezett. Kinek kell megjavíttatni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jármű vezetője egy soron felel az üzembentartóval.

Kérdés: Elvált apaként (15 éve) kérdezem, amennyiben visszafordíthatatlanul elmérgesedett (másik fél ráhatása) a viszonyom, kapcsolatom vérszerinti fiaimmal, megtagadhatom-e nevem használatát? Azon kívül vagy az mellett, hogy az öröklésből kizárom őket?

Válasz:Tisztelt Kérdező! A névviselés eltiltása ritkán engedélyezett és csak súlyos okkal. Az öröklésből kizárás végrendelettel lehetséges, de ez nem ugyanaz, mint a kitagadás. Előbbi esetében ún. kötelesrész jár.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a vagyonőr cégem a pályázat elvesztése után nem fizet végkielégítést 8 év munkaviszony után, mondván az új pályázatot elnyerő cég majd átvesz minket. A folytatólagos munkaviszonyom így megszűnik, újra próbaidős leszek. Kérdésem: tényleg nem jár végkielégítés számomra? Még nem írtam alá semmit.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a munkaviszonya megszűnik, jár a végkielégítés. Az átvevő céghez való átlépés csak akkor szünteti meg az igényt, ha valóban jogutódlás történik – és nem kezdődik új próbaidő. Erre nagyon figyelni kell, mert csalóka lehet.

Kérdés: Örököltem 1/4 tulajdonjogot egy lakásban. Ha megtartom a tulajdont, milyen kötelezettségekkel fog járni? A lakásban nem élek, és nem is tervezek ott élni. A másik 3/4 tulajdonosai élnek benne. Mit kérhetnek tőlem, és mit utasíthatok vissza? És én mit kérhetek tőlük? Kössünk ezekről megállapodást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tulajdonosként köteles a költségek rá eső részét viselni, a rendkívüli kiadásokhoz hozzájárulni. Jogában áll ún. tönbblethasználati díjat kérni.

Kérdés: Az anyuka követel tőlem havi 100.000 forint gyerektartást pluszban, hogy mondjak le a felügyeleti jogomról. Havi 1.000-1.800 euro között keresek bruttóban, olyan kérdésem lenne, hogy a bíróságon mennyi gyerektartást fognak megállapítani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartást a bíróság elsősorban a gyermek igényei alapján állapítja meg. A felügyeleti jogról pénzért nem lehet lemondani, ez jogellenes követelés.

Kérdés: Követelni szeretném a testvéreimtől a temetési költséget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A temetési költség a hagyaték terhére számolható el.

Kérdés: Munkaadómnál 2 órába voltam bejelentve. Mai nappal felmondtam. Kérdésem, mivel korrektül szerettem volna kérni a pénzemet, de sajnos ő nem hajlandó kifizetni. Munkaszerződésünk nem volt. Tudok ezzel az üggyel valamit kezdeni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, érvényesítheti igényét a munkáltatóval szemben. A bizonyítható munkavégzés alapján jár a teljes bér és a járulékok pótlása. Munkaügyi per indítható.

Kérdés: Napi két órás bejelentett munkaviszonyom volt, de 8-10 órákat dolgoztam. Munkaszerződésünk nem volt. Most ma felmondtam, nem akar a munkáltató kifizetni. Tudok ezzel az üggyel tovább menni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, érvényesítheti igényét a munkáltatóval szemben. A bizonyítható munkavégzés alapján jár a teljes bér és a járulékok pótlása. Munkaügyi per indítható.

Kérdés: Közös 16 éves gyermekünket egyedül nevelem kb. 8 éve a közös házunkban. Mindketten 1/2 tulajdonosok vagyunk benne. Szeretnénk megválni ettől a helyzettől. Lehetséges-e, hogy a ház értékéből több jusson, mint a fele, mivel egyedül tartottam fent a házat és a gyermekünk létéről is egyedül gondoskodtam? Apuka havi 30.000 Ft gyerektartást fizetett, mely szerintem kevés.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tulajdoni hányad feletti többletigény csak akkor járhat, ha bizonyítani tudja, hogy a másik fél helyett is Önt terhelték a költségek. A gyermektartás összege valóban alacsony, fel kell emeltetni.

Kérdés: Egy nagy cégnél vagyok raktáros. Nő vagyok. Az irodám egyben a raktár is. Évek óta így megy, most új helyiségbe költöztettek és kamerát szereltek fel a helyiségbe.Indoklás: az értékek miatt. Másnak is van kulcsa az irodához, ha szabadságon vagyok vagy reggel munkakezdés előtt kell valami, akkor egy kollégám adja ki az anyagot, velem meg munkaidőben kiíratja. Alá nem írattak velem semmit a kameráról, azt mondták majd utólag. Kérdésem a következő, ha alá is írom (féltem a munkahelyem), megfigyelhetnek-e napi 8 órán keresztül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kamera felszerelése csak írásbeli adatkezelési tájékoztatással jogszerű, és nem irányulhat állandó személyes megfigyelésre a munkavégzés ellenőrzése címén. A magánszféra védelmét biztosítani kell.

Kérdés: Sajnálatos módon autóbalesetet okoztam. Figyelmetlenségem miatt egy piros lámpánál belefutottam az előttem lévő igen régi gyártmányú Suzuki autóba. A balesetben az autókon kívűl más nem sérült meg. A Suzuki autóban igen nagy kár keletkezett, a helyszínre rendőrök is érkeztek. Természetesen rendelkezem kötelező biztosítással, pár órával az eset után jeleztem a biztosítóm felé, elismerve a felelősségemet. A kárt szenvedő úr másnap felhívott és elmondta, hogy az autóját éppen eladni készült és közel 7 számjegyes ajánlatot kapott rá, amennyiben ezt a biztosító alulértékelné per keretén belül követelné tőlem a különbözetet. Nekem ez rendkívül abszurdnak hangzik, jeleztem, hogy a biztosító felé adhat be fellebbezést, én nem kompenzálom a szakértők és az úr vásárlója közötti különbséget. Indíthat ellenem pert, ha a biztosítója alulértékelné az autót (a 7 számjegyes ajánlat laikusként is túlzásnak tűnik)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A biztosító által megállapított kárösszeg a mérvadó. Ha a károsult többet követel, azt neki kell perben bizonyítania. Ön nem köteles fizetni a biztosítói értékelés felett, jogerős ítélet hiányában.

Kérdés: Két gyermekem egyenlő arányban fogja örökölni jelenlegi lakásomat, miután özvegy vagyok. Kérdésem, hogy egyiküknek végrendeletben kiköthetem-e, hogy házassági szerződést kössön az örökségre vonatkozóan? Gyermekük nincs.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermekét nem kötelezheti házassági szerződés megkötésére, mint öröklési feltétel. Ilyen kikötés semmis. Vagyonvédelemre más megoldások vannak.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, mit lehet tenni, ha a szerződésen nincsenek rajta a tulajdonos adatai. Meg ha nem vagyunk biztosak abban, hogy valóban a tulajdonosnak fizetjük az albérletet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bérbeadó azonosításának hiánya kockázatos. Tulajdoni lap lekérésével ellenőrizhető, valóban a tulajdonosnak fizet-e. Javasolt szerződés módosítása teljes adatokkal.

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó ápolóként kérem segítségét munkabérem jogszabályi megfelelőségének vizsgálatában. A 2024. március 1-jétől hatályos BM/7748/1/2024. kormányrendelet szerint a szakdolgozók minimális bruttó illetménye a 410.000–684.000 Ft közötti tartomány számtani közepe, azaz 547.000 Ft. Jelenlegi bruttó bérem 506.000 Ft, ami elmarad ettől az értéktől. Kérem, szíveskedjen megvizsgálni, hogy: megfelel-e bérem a hatályos rendelkezéseknek, valamint van-e lehetőség bérkorrekcióra vagy visszamenőleges bérkülönbözet érvényesítésére. Végzettségeim: általános ápoló és asszisztens, felnőtt szakápoló. 1988 óta kizárólagosan az egészségügyben dolgozom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az Ön besorolása alapján a garantált illetmény magasabb lenne a jelenleginél, jár a bérkorrekció, és visszamenőleg bérkülönbözet is követelhető. A munkáltató köteles a jogszabály szerinti bért megállapítani.

Kérdés: 3 éve együtt élünk, megromlott a viszony nagyon. Megteheti, hogy egyik napról a másikra kitesz az utcára úgy, hogy tudja, nincs hova mennem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha nincs bérleti szerződés vagy tulajdonrésze, jogilag kiköltöztetheti Önt, de nem teheti az utcára egyik napról a másikra indokolatlanul. Célszerű írásban felszólítást küldeni és időt biztosítani az elköltözésre.

Kérdés: Adott egy helyzet. A munkaügyi hivatalban nem az én számlaszámomat rögzítették, hanem egy számomra ismeretlen folyószámlaszámot, amire el is utalták az álláskeresői támogatásomat. Jeleztem a hivatal felé, hogy ez nem az én számlaszámom. Az ügyintéző azt mondja, hogy én diktáltam be rosszul, holott 1998 óta egy számlám létezik. Voltam már álláskereső, a nevemen kívül semmi nem változott és ezt mondtam is a hölgynek, mégis valahogy bekerült ez a számlaszám. A felelősséget nem vállalja. Hibáztam, mert nem ellenőriztem le a papíron, de nem én adtam le. Panaszt tettem, de azt mondták, hogy lehet elutasítják a kérelmemet, így nem jutok hozzá a pénzemhez. Mit tudok tenni? Hova induljak tovább?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdés, hogy ezt az iratot Ön aláírta-e.

Kérdés: Mikortól kell fizetnie a haszonélvezőnek az ingatlan közüzemi díjait?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A haszonélvező a birtokbavételtől kezdődően köteles viselni a rendes fenntartási költségeket és a közüzemi díjakat.

Kérdés: A Bt-t 2012-ben egyszerűsített felszámolással, végzéssel, törléssel befejeztük, de a Cstv. 63. paragrafusa 90 nap jogvesztő határidőt adott a követelések behajtására, amit elmulasztottak a bankok. 2014-ben ebben az ügyben 5 fő közjegyző Vh. lapot is küldött, jogerősek lettek, mert nem voltunk otthon (vélelemmel lettek jogerősek, a mai napig). Követeli a bank (5db autó), per nélkűl.

Válasz:Tisztelt Kérdező! Az összes iratot ismerni kellene, mert feltehetően más jogalapon követelik most a pénzt. De felmerül az elévülés lehetősége is.

Kérdés: Elköltöztem a férjemtől, de nem váltunk el. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben is vonatkozik ránk a közös vagyonmegosztás, vagyis hogy mivel nem lakunk együtt, a fizetésem, esetleges örökségem ugyanúgy feleződik-e és hogy egyikőnk megbetegedése esetén kötelessége-e az egyik félnek ápolnia a másikat? Különköltözés, de válás nélkül milyen kötelezettségeim vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az életközösségük megszakadásával (ami nem a házasság végét jelenti, hanem az érzelmi, gazdasági stb. együttélésüket) megszűnnek közös vagyonszerzőnek lenni, tehát már nem “feleződnek” a bevételeik. A házastársaknak elviekben kötelessége gondoskodnia másikról.

Kérdés: Hogy kényszeríthetem rá a szomszédot, hogy beszigeteltethessem az oldalhatáron álló homlokzatomat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jegyzőnél birtokvédelmi eljárásban, avagy bíróság előtt perben.

Kérdés: Egy céges ingatlan visszavételezésénél a harmadik fél szerszámai vannak benne és 2 hónap alatt nem volt hajlandó kiköltözni, lezártam az ingatlant, követeli tőlem, 
a keletkezett 2 havi + költséget nem szeretné megfizetni. Mi a jogos teendő ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy a szerződésük mit tartalmaz.

Kérdés: Államkincstárnál elhelyezett állampapír összegéhez betegség esetén hogyan juthatok hozzá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Meghatalmazást tud adni másnak.

Kérdés: Kérdezném, hogy édesanyám engem, az egyedüli gyermekét hagyta kizárólagos örökösének és annak a lakásnak a felét is ráhagyta, amiben jelenleg édesapám lakik. De apámnak van egy saját másik lakása is, ami csak az övé. Akkor arra őt meg lehet kérni vagy kötelezni lehet rá, hogy ő abba a másik saját lakásába költözzön át azért, hogy azt a házat, amiben most lakik és aminek a felét rám hagyta édesanyám, hogy azt el lehessen adni és az érte kapott pénzt kétfelé lehessen osztani, hogy megkaphassam a saját részemet? 
Vagy ha erre az átköltözésre őt nem lehet kötelezni, de vannak más vagyontárgyai, tehát az említett másik, csak az ő tulajdonában lévő lakás, illetve részvények, garázs, autó, akkor ezekből köteles ő engem kifizetni, hogy hozzá juthassak annak a háznak a fele értékéhez, amiben együtt lakott édesanyámmal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön nem kötelezheti. Ha nem tudnak megegyezni, akkor peres eljárást lehet indítani, abban a bíróság dönt majd.

Kérdés: Idén jogerőre emelkedett közös megegyezéses válásunk volt feleségemmel. A bírósági végzés tartalmazott mindkét közös gyermekünk felügyeletére, láthatására vonatkozó rendelkezéseket (jogokat és kötelezettségeket)
. Nagyobb gyerekem (15 éves leány) életvitele, öntörvényű magatartása nemcsak megnehezíti, de egyenesen meggátolja az apai kötelezettségek gyakorlását.
 A hétköznapi életben édesanyjával van, a velem előírt eseti időt nem mindig tudom érvényesíteni. Ez nemcsak lelkileg, de fizikailag is próbára tesz, nem beszélve a közben folyó önpusztító életviteléről, melyet képtelen vagyok meggátolni.
 Szeretném tudni, hogy van-e olyan hivatalos intézmény, mely felment a vele eltöltendő idő alatti felelősség alól úgy, hogy közben esetleg szakfelügyelet biztosítja a gyermek lelki és fizikai biztonságát?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincs ilyen. Javaslom a pszichológus igénybevételét.

Kérdés: Apukám otthonra vett hangrögzítő eszközöket, hogy amikor nincsenek otthon, akkor is tudja, hogy minden rendben van, mert van 3 kiskorú öcsém. Ez már hónapok óta így van, viszont most a mostohaanyámról hallott egy beszélgetést, amiből kiderült pár csúnya dolog és most a mostohaanyám azzal fenyegeti apukámat, hogy feljelenti személyiségi jogok megsértése miatt. Az hogy a gyerekeket a saját otthonukban, biztonság érdekében felügyelte, ezzel valóban megsértette volna a párja jogait?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A személyiségi jogait biztosan sértette több mindenkinek is, azonban e miatt nem lehet feljelenteni, pontosabban ez önmagában nem bűncselekmény. Csak akkor, ha mások beszélgetéseinek a kifürkészésére használja. A leírás annyiban nem pontos, hogy a mostohaanyja tudta-e, hogy ott vannak eszközök és az ő hangja is rajta lesz? Vagy csak róla beszéltek?

Kérdés: A problémám az, hogy a szomszédomnak a ház fala oldalhatáron áll, és ebben a falban 6 db ablaka van, amely a mi udvarunkra néz. Egy ablak kivételével az összes szabályos, megfelelő magasságban vannak, és kicsik is, viszont 1-2 helyisége plafonig be van polcozva, ahol állandóan pakolászik úgy, hogy közben átlát. Ezen kívül folyamatosan nyitogatja az ablakait reggel-este, télen-nyáron, naponta vagy hetente, minden egyes alkalommal közben rövidebb-hosszabb ideig átnéz hozzánk. Van egy nagyobb ablaka is, ami meghaladja az OTÉK által megengedett 0,4 m2–t is, természetesen ezt nyitogatja a legtöbbször. Természetesen nem csak az udvarba lát be, hanem a házunk szinte összes szobájába. Ezek az ablakok már legalább 10 éve így vannak, viszont azzal, hogy átnéz hozzánk minden nap és nem csak ablaknyitáskor, hanem egyébként is, úgy érzem megsérti a magánélethez való jogomat. Ha feljelentem, kötelezheti a bíróság, hogy fóliáztassa be az ablakait átláthatatlannal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Csak peres eljárást tud már kezdeményezni, azonban abban fóliázásra nem fogják őt kötelezni.

Kérdés: Mit tegyek, hogy ne örököljek az anyámtól adósságokat, ne legyen semmi kötelezettségem vele szembe, ne kelljen eltartanom, ha leszázalékolják, ne kelljen gondoznom betegség esetén. Tehát ne legyen közünk egymáshoz. Gyerekként elhagyott, nem törődik velem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökségéről le tud mondani, illetve vissza tudja majd azt utasítani. Tartásáról pedig bírósági eljárás során kötelezhetik, ahol viszont ezeket az érveket elő tudja majd adni, érdemtelen lesz rá, bizonyítás esetén.

Kérdés: Bérlőként nem kapok a tulajtól hivatalos gázszámlát. Hova fordulhatok?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni, hogy e körben a bérleti szerződése mit tartalmaz. Egyébiránt a tulajdonoshoz tud fordulni.

Kérdés: Az alábbi problémával, kérdéssel fordulok Önökhöz: Egy aggódó nagymama vagyok, unokám házasságon kivül született, márciusban lesz 6 éves, lányom, az édesanyja gyakorolja a kizárólagos szülői felügyeleti jogot, édesapa minimális gyermektartást fizet, de ritkán évi 4-5 alkalommal látogatja, akkor is a szüleivel. Gyermekem sokat utazik, azt szeretném tudni, hogy ha őt baleset vagy más probléma érné, a szülő kinevezhet-e előre ilyen esetben ideiglenes gyámot, például engem, mint nagymamát. Lehetséges ez, és mi a teendő, hogy az unokám a megszokott környezetében nevelkedjen tovább. Remélem ilyen eset nem következik be, de szeretnénk tudni, hogy mi a teendő, hogy ezt megelőzzük?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben a nem várt esetben az apa fogja gyakorolni a szülői felügyeleti jogokat.

Kérdés: Bérlő elhalálozása esetén a bejelentett lakó jogai?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bérleti szerződés ismeretének hiányában nem lehetséges a válaszadás.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy jogilag követelhet-e a vevő tőlünk kártérítést abban az esetben, ha az ingatlan hivatalos átadása után, a vevő nem köt szerződést az áramszolgáltatóval és ezért 3 hónappal az átadás után az áram nála kikötésre kerül. Természetesen mi bizonyítani tudjuk, hogy bejelentettük a közművek felé, hogy eladtuk az ingatlant, ezáltal felmondjuk az ottani szerződésünket és a végszámlát is rendeztük. A követelésben arra hivatkoznak, hogy nem együtt mentünk be a közművet átiratni, ezzel szerződésszegést követtünk el. Holott a vevő nem volt hajlandó együtt bemenni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak nem képezik kártérítés alapját.

Kérdés: A nők 40 nyugdíj jogosultsággal kapcsolatban lenne egy kérdésem. 2022-ben lekérdeztem a munkaviszonyom, hogy kb. hol tartok a nők 40 nyugdíj elérésében. 3 féle számot kaptam 2021.12.31-ig kiszámolva. 36 év 277 nap a nyugdíj jogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idővel, 35 év 219 nap nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel, ezen belül 32 év 200 nap kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idővel rendelkezem. Mivel azóta is folyamatos a munkaviszonyom, akkor kb. mikorra számíthatok leghamarabb a nők 40 nyugdíj igénylésre? Akár már 2025-ben? Ha lehetséges egy pontos dátumot írjon kérem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz látni kéne az iratokat. Javaslom, hogy kérje le ismét, és a jogosultsági kódokra figyeljen.

Kérdés: Mi a teendő, ha az ingatlan tulajdonosát a haszonélvező akadályozza az ingatlanba történő  bejutásban? Mit tehet a tulajdonos, kihez forduljon tanácsért? 
Mindenhol csak a haszonélvező jogairól olvashatok arról nem, hogyan tudok az ingatlanomba bejutni, ha a haszonélvező nem áll velem szóba és lecserélte a zárakat a házon?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Polgári peres eljárást tud kezdeményezni ilyen esetben.

Kérdés: Mit tehetek, ha a főbérlőm zaklat és fenyegetőzik a pénz miatt. Valamint állandóan pénzt követel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A helyi jegyzőhöz fordulhat birtokvédelemért.

Kérdés: A szülő (édesanya) kárpótlási jegyért ingatlant vásárolt leánygyermeke (akkor még diák) nevére. A leány férjhez ment. Gyermeke nincs. A leány meghalt, pár nappal később a férj is meghalt. Kérdésem: Ebben az esetben a kárpótlási jegyért vásárolt ingatlant ki örökli? Fáradozásukat előre is köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A férj örökölte. Mivel meghalt, utána is lesz egy hagyatéki.

Kérdés: A szomszédom a családi házam hátsó falához kb. 50 cm-re ültette a gyümölcs fáit, kb. 4db, a gallyait levágja, csak én attól tartok, idővel a gyümölcs fáinak a gyökerei károsítják a házamat, mit tehetek ez ügyben? A kerti kiülőjét 40 cm-re tette, ami fából van. Ez zavarja a hátsó falunk felújítását is, tele van bokrokkal, azok a házunk falához érnek, ott nem szellőzik rendesen a falunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha 1 éven belül ültette, akkor a jegyzőhöz, azon túl a bírósághoz fordulhat, ún. birtokvédelemért.

Kérdés: Ha adott egy házaspár, akik 7 évig voltak házasok, közben lett egy gyerek, vettek egy házat 5 év múlva. A férfi otthonban nevelkedett, ezért kapott az államtól pénzt, azt belefektette, a nő pedig eladta a házát és azt fektette bele, plusz vettek fel babaváró hitelt, plusz 1-1 hitelt, de gyerek nem lett a babaváró hitel igénylése után. A férfi nevére került a ház 1/1 részben, mert a nő arra is lusta volt, hogy felutazzon Budapestre aláírni a papírokat. Közben elváltak, a nő akart válni, a nő a bíróságon lemondott mindenről, csak a telekre tartott igényt, a hitelt azóta a férfi fizeti, ami 50.000 helyett felment 150.000 Ft-ra a babaváró miatt, hogy elváltak. A nő azóta is követelőzik és kéri a ház felét. A kérdés az lenne, hogy jogosan kéri-e a ház felét? Mivel bírósági papír van róla, hogy ő lemond mindenről. Jó lenne választ kapni, mert fél éve küldtem egy kérdést, arra se válaszoltak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lemondás tartalma alapján lehet ezt megítélni, mert lemondani sem csak egyféleképpen lehet. Minden kérdésre válaszolunk, csak sorban, jelenleg is hosszabb a várakozási idő, de folyamatban vannak a válaszok. Fél évvel ezelőtti kérdésekre az összes válasz fent van, az átlagos 1 hét tolódott 4-5 hétre jelenleg.

Kérdés: Földhaszonbérleti szerződést a szerv. elutasította formai okokra hivatkozva. A szerződést ügyvéd írta, tanúzva lett. Az adott évben a haszonbérlő a földet használta, de nem akar fizetni. Van esély a bérleti díj behajtására?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, van.

Kérdés: 40 db 0,5 mg aprazolam (frontin-t szedtem be) arra ittam 2 dl Portoricot, a kocsmáros provokatívan kidobott a kocsmából, bezárta az ajtót, én abban a tudatállapotban be akartam törni, be is törtem az elmondottak alapján 2-3 kis ablakot, és egy férfit, aki támadó jelleggel közelített ellöktem az a fejét beverte, közben a szomszéd, aki a kocsma mellett lakik, rögzítette az eseményeket, tanácstalan vagyok. Én nem akartam ezt az egészet, mégis megtörtént és még jogtalanul becsületsértést követtek el ellenem, mert felvették videóra és terjesztik. Mihez kezdjek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy mindenképpen keressen mihamarabb ügyvéd kollégát. Fontos, hogy vele minden részletet beszéljenek át, mert jelentősége lesz a büntetőeljárásban mindennek.

Kérdés: Egy gépkocsit 2013.12.23-án vettem, de lányom nevére lett forgalomba helyezve. A mai napig a gépkocsit én használom, én fizetem a biztosítást/súlyadót, mint üzembetartó az első naptól. A lányom egy métert nem vezette. 2018-ban elköltözött, 2020. december 7-től megszűntette velem és testvéreivel is a kapcsolatot. 2024. szeptember 6-án kivonatta a kocsit a forgalomból, üzembetartói jogomat töröltette azzal az írásbeli beadvánnyal, hogy a forgalmit elloptam tőle. Most tudtam meg 10 év után az elbirtoklás törvény vonatkozik rám, a 5:44 paragrafus alapján, mivel 10 év eltelt, amióta csak én használom. Mi a menete ennek? Rendőrségre kell mennem? Fel kell szólítanom? Bíróság? 75 éves nyugdíjas vagyok, 74.000 Ft havi nyugdíjjal. Kérem a segítségüket! Lassan 4 hónapja nincs autóm, beteg vagyok, mozgásszervi bajom is van. Szeretném a kocsimat visszakapni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elbirtoklást bíróságon, polgári perben tudja érvényesíteni. De a leírtak alapján annak feltételei nem állnak fent.

Kérdés: Egy nyilvánvaló csalást a hatóság nem nyilvánított csalásnak, hol lehet egy újabb felülvizsgálatot, jogorvoslatot kérni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy pontosan miről van szó, mert azt nem írta le.

Kérdés: 3 hónapja október 10-én igényeltem házvásárlás miatt új szerződést az áramszolgáltatótól. Ez azóta sem történt meg, információként mindig csak azt kapom, hogy legyek türelemmel a belső hálózatokban van a hiba, de már dolgoznak rajta. Mai nap (2024.12.30.) azt a választ kaptam, hogy belső adategyeztetésre volt szükség. de már rendben van és hamarosan fognak válaszolni arra, hogy mi történt, viszont a szerződést nem tudják. mikor kapom meg. Mit lehet ilyenkor tenni a várakozáson kívül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos semmit.

Kérdés: Örököltem egy házat hagyatékként, mely végül 2024. június 4-én árverezésre került. Elég nagy tartozás volt a házon, így a felosztásból nem minden követelést kérő kapott összeget. Most, több mint fél évvel az árverezés után kaptam követelést az EOS Faktortól, valamint OTP Faktoringtól (közüzemi tartozások stb. évekkel/évtizedekkel ezelőttről édesapám révén) úgy, hogy nem vagyok tulajdonos már több mint fél éve, ügyvédem is azt mondta már nyáron, hogy további teendőnk nincs. Milyen jogalapon követelhetnek tőlem pénzt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mint örököstől, követelhetik. Tisztázni kell azonban velük, hogy csak a hagyaték erejéig felel.

Kérdés: Közös tulajdonú ingatlan (50-50% tulajdoni lapon, de az egyik fél különvagyona beforgatása miatt 75-25%) esetében az egyik fél szülője közvetlenül a vállalkozónak átutalva kifizette a napelem telepítését. Válás és vagyonmegosztás esetén értékelhető-e ez a ráfordítás a fél különvagyonaként (ajándék), illetve a napelem általi értéknövekedés hogyan számolható el ennek a félnek a javára. Pl. a ház értéke napelemmel vagy anélkül, és a kettő különbözete az eladáskori értéken vagy a napelem nélküli ár felosztva 75-25%, és a napelem okozta értéknövekedés pluszban a félnek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Értékelhető. Vita esetén az ingatlan értékét, növekedését stb. iü. ingatlan szakértő fogja megállapítani.