Jogom van

Ingyenes online jogi segítségnyújtás és jogi tanácsadás igénybevétele

Jogom van

Ingyenes online jogi segítségnyújtás és jogi tanácsadás igénybevétele

A fórum használata

A www.jogomvan.hu fórumának felülete arra szolgál, hogy jogi problémájára iránymutatást, lehetséges megoldási javaslatot kapjon, relatíve gyorsan és ingyenesen.

A beépített kereső segítségével kulcsszavakra lehetséges a keresés minden jogeset címében és tartalmában, mely javasolt, hiszen lehetséges, hogy a kérdésére a válasz már megtalálható.

Az alább megjelenő lista az összes eddigi megválaszolt kérdést jeleníti meg.

A fórum teljeskörű jogi tanácsadásra NEM alkalmas, így az üzemeltető minden felelősséget kizár annak használatával kapcsolatosan, pusztán iránymutatás, segítség, jogi véleménynyilvánítás az oldal célja. Egyebekben a főoldalon megjelentetett Általános felhasználási feltételek az irányadóak.

Megválaszolt kérdések

Ezekre válaszoltunk eddig

Kérdés: Németországban élek, ukrán-magyar kettős állampolgár vagyok. Anno bejelentkeztem Kispaládon egy rokon lakásába, ahol sosem éltem (az orosz-ukrán háború miatt), de elfelejtettem kijelentkezni. Most el kéne mennem Fehérgyarmatra, rendőrségi kihallgatásra, mert ez állítólag közokirat hamisítás. Ezzel az a bajom, hogy 1250 km-t kéne utaznom, ami legalább 3 napba és 250 euróba kerülne. Ráadásul a koronavírus miatt elvesztettem az állásomat, a Jobcenter rendelkezésére kell állnom folyamatosan, ha hívnak állásinterjúra, fel kell vennem a telefont, stb. Úgy hallottam, hogy van arra lehetőség, hogy pl. skype-on keresztül hallgassanak ki vagy a német rendőrségen tegyek vallomást. A rendőr viszont ragaszkodik hozzá, hogy személyesen jelenjek meg. Jogom van ahhoz, hogy kérjem, hogy hallgassanak ki valahogyan itt Németországban vagy mindenképpen Magyarországra kell ehhez utaznom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy a Be. XX. fejezetében foglaltak alapján indítványozza a telekommunikációs eszköz használatát kihallgatása esetében.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék azzal kapcsolatban, hogy egy OKJ-s képzés után még járhat-e a gyermektartás, hogyha a gyermek egyetemre szeretne menni. Vagy mivel az OKJ első szakmának számít, így már nem kell gyermektartást küldeni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, jár a gyermeknek tartásdíj, amennyiben még nem töltötte be a 25. évet. A Ptk. alapján a szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

Kérdés: Őshonos magyar állampolgár vagyok, közel 30 évig illegális személyként elektronikus kényszer alatt tartottak lakásomban és azon kívül, mint nyomkövetővel ellátott rabot. Törvényesen elítélt személy büntetését rajtam hajtották végre. Semmilyen ítéletet velem nem közöltek. Magánéletem, egzisztenciám, életpályám teljesen meghiúsították. Lakásomat magánéletre 30 évig nem használhattam, mostanáig sem. Kérdés: létezik-e még az államigazgatási eljárás során okozott joghátrány miatti felelősség megállapításához való jog? Van-e jogom jogorvoslatra, törvényes képviseletre bíróságon, ha a jogellenességet közintézmények alkalmazottai annak nevében követték el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján sajnos nem derülnek ki az ügy konkrétumai, amelyek szükségesek a jogi lehetőségek feltérképezéséhez. Javaslom, hogy az ügyben született, birtokában lévő okiratokkal forduljon ügyvédhez. Általánosságban pedig azt tudom elmondani, hogy az államigazgatási jogkörben okozott károkért lehetséges a felelősség megállapítása, de az egy bonyolult, többlépcsős eljárás.

Kérdés: Tanácsot szeretnék kérni. Ketten voltunk testvérek, de 5 évvel ezelőtt bátyám sajnos meghalt, édesapám 2016-ban halt meg. Halála előtt végrendelkezett, vagyis az ingatlan tulajdonjogát elajándékozta, édesanyámé a haszonélvezeti jog, amíg él. De volt egy kikötés is, hogy anyukámnak szoba-konyhás lakást kell építeni a saját telkükön, az ingatlanért cserébe. Ezt azért akarta volna az apám, hogy anyukám ne éljen egyedül, mivel én 23 éve Kanadában élek. Ez nem történt meg azóta sem. Sőt ők eladták a 2 telket is anyukám tudta nélkül. Úgy szerzett tudomást erről, hogy kapta a levelet, hogy adót kell fizetni a telkek miatt. Sok furcsa dolgot művelnek. Sajnos el vannak tiltva anyukámtól, mivel hazudtak az ügyvédnél is anyukám ellen, de anyu tudta bizonyítani, hogy minden rezsit ő fizet és saját magát is el tudja látni, nem kell az ő segítségük. Az unokahúgom, a férje és a gyerekük kapták az ingatlant ajándékba. Ezért kérem a tanácsukat, hogy mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az érdemi jogi tanácshoz szükséges az okiratok tartalmának ismerete, ezért a leírtak alapján azt javaslom, hogy a végrendelettel és a többi releváns dokumentummal forduljon ügyvédhez, mivel az iratok hiányában érdemi választ nem tudunk adni.

Kérdés: Gyermekemnek megszűnt a tanulói jogviszonya június 30-án. Azt szeretném megkérdezni, hogy a júniusi gyermektartást melyik hónapban kell utalnia a volt férjem munkáltatójának?Júniusban vagy júliusban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartási díjat időszakonként előre kell fizetni, tehát a júniusi díjat a hónap elején kell fizetni.

Kérdés: 4 éve elváltam a második feleségemtől. Első feleségemmel vásároltunk egy ingatlant, a második feleségemmel ott éltünk. Válásunk után én elmentem a lakásból, otthagytam neki, mert nem volt hova mennie a gyermekünkkel. A megegyezés a válásunkkor megtörtént, ami így szól: a felek megállapodnak abban, hogy az utolsó közös lakhelyül szolgáló, de a férj és a volt feleség közös tulajdonában álló ingatlan használatára egyedül a feleség jogosult, onnan a férj a visszatérés szándéka nélkül elköltözött. A férj lakáshasználati díjra nem tart igényt és, hogy a házassági közös vagyon megoszlása tekintetében később kívánnak egymással osztozni. Ami a kérdésem, hogy a második volt feleségem kiköltözött a gyermekemmel az ingatlanból és én lezártam ezt az ingatlant, mindenhol zárat cseréltem, mert ő albérletbe akarta kiadni. Én írtam neki levelet, hogy mire készülök, erre választ nem kaptam. Ezért a saját ingatlanomat lezártam. Jogot sértettem-e vele? Van-e jogom zárat cserélni és bemenni az ingatlanba?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakás használatára jogosult a volt feleség, nem a hasznosítására. Amennyiben az az Ön tulajdona, nem sértett jogot.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék a munkavállaló jogaival kapcsolatban a munkahelyvédelmi bértámogatás idején. A gyár, ahol dolgozom igényelte és elnyerte a bértámogatást június 1-től augusztus 31-ig. 3 nap munka 2 nap pihenős rendszer lenne elvileg, 60 százalékot dolgoznánk. Csak közben a cég kapott egy nagyobb megrendelést, ezért 5 napokat dolgoztunk és azt mondták, hogy munkaidőkeretben 3 hónapban kell nézni és a pihenőnapokat később, augusztusban fogják kiadni. Ezért sok dolgozó így tervezte az otthoni komolyabb munkákat, nyaralást, stb., hogy augusztusban majd lesz rá idő. Most viszont közölte a cégvezetés, hogy a programból ugyan nem lépnek ki, de a pihenőnapokat nem adják ki, hanem majd kifizetik a büntetést. Kérdésem az lenne, mit tehet ilyenkor egy munkavállaló? Köteles vagyok-e dolgozni, ha a munkáltató konkrétan “csal” vagy, ha ledolgoztam a csökkentett munkaidő maximumát mondhatom-e a munkáltatómnak, hogy azok a pihenőnapok nekem igen is járnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önnek a munkaszerződése alapján kell kötelezettségeit elvégezni, jogait érvényesíteni. Amennyiben a munkaszerződését módosították a bértámogatás miatt, úgy annak megfelelően kell a munkát elvégezni. A munkavállaló nem szólhat bele a munkáltató hivatalos ügyeibe, így ha mérlegelési jogkörében a cégvezetés úgy dönt, hogy nem veszik mégsem igénybe a támogatást, akkor megy minden a régi kerékvágásban. A szabadság kiadása a munkáltatót illeti meg elsősorban. Pontosabb választ sajnos az információ mennyisége alapján nem tudunk Önnek adni, ahhoz a munkaszerződésére, munkaköri leírására stb. lenne még szükség.

Kérdés: Konyhaszekrény készítésével bíztunk meg egy asztalost, aki 1,5 millió Ft értékben vásárolt faanyagot a kivitelezéshez. A pénz átvételéről van elismervény. Megbeszéltük, hogy 2020. május 31-ig beépítésre kerül a bútor, erről is van papír az ő aláírásával. A bútor még nincs beépítve teljesen, ami pedig be lett építve az kritikán aluli, kókler munka (lehet nincs is végzettsége). Jeleztük neki, hogy ez így nem jó, s ő közölte, hogy másképp nem tudja megcsinálni. Mit tudunk tenni? Jelentsük fel? Bontsa vissza a bútort, a pénzt adja vissza? Most derült ki, hogy nincs is vállalkozása, feketén csinálja.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben hibás teljesítésről beszélhetünk. Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti. A hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk megtérítését a jogosult akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. E kártérítési igény a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidőn belül évül el. A jogosult kártérítési igényét az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kártérítési igény elévült. A fentiek alapján javaslom, hogy minél előbb szólítsák fel az illetőt az eredeti állapot helyreállítására, és kérjék vissza a kifizetett összeget. Amennyiben erre nem hajlandó az illető, javaslom, forduljanak ügyvédhez.

Kérdés: Egy autókereskedő barátomtól kölcsön kaptam egy személyautót. Durván egy hónapja a biztosítás hiánya miatt megállítottak. Helyszíni bírságot kaptam és aznap intézkedtem a barátomnál a biztosítást illetően. Rá egy hónapra, ez a tegnapi napon történt, újból megállítottak biztosítás hiánya miatt. Igazoltam magam, együttműködtem, majd közölték, hogy a kocsi kamucégek nevén van és elő fognak állítani. Bevittek a kapitányságra és közel 5 órán át egy zárkába tettek, kérésemre nem közölték pontosan meddig és milyen jogon, majd kiengedtek és azt mondták feljelentenek szabálysértés miatt. Nem hallgattak ki, nem kaptam egyéb papírt, csak egy igazolást a hollétemről arra a közel 5 órára. Telefonálni sem engedtek, akit pedig megjelöltem, hogy értesítsék, azt nem hívták fel, később megkérdeztem a megjelölt személyt. Kérem, segítsen megállapítani, hogy jogos volt-e az intézkedés, mert gyanítom, hogy ezért nem zárhattak volna be egy lyukba.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A sérelmezett esettől – mivel az jelen esetben nem bűncselekmény – számított 30 napon belül az adott rendőri szerv vezetőjéhez fordulhat panasszal vagy az alapvető jogok biztosához is (korábban a Független Rendészeti Panasztestülethez lehetett ilyen ügyekben fordulni, de a testület 2020. február 27-én megszűnt, lényegében beolvadt az alapjogi biztos hivatalába). Ha megítélése szerint súlyosabb, de bűncselekménynek még mindig nem minősülő (pl. testi sérülést nem okozó) sérelem érte a rendőrök részéről, akkor javasoljuk, hogy az alapvető jogok biztosát válassza a rendőri szerv vezetője helyett. Panasznak a törvény szerint akkor van helye, ha a rendőri intézkedés, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása a panaszosnak valamely jogát vagy jogos érdekét sértette. Ha a panaszát jogosnak ítélik meg, az eljárt rendőr ellen fegyelmi eljárást indíthatnak, vagy amennyiben szabálysértést vagy bűncselekményt valósított meg az Önnel kapcsolatos intézkedése során, úgy ennek megfelelően szabálysértési vagy büntetőeljárást indítanak ellene.

Kérdés: Nemzetközi hirdetőoldalon, egy kereskedésben vásároltam akkumulátor meghajtású munkagépet A vételárat elutaltam! A hirdetésben több képen is jól látható a gépet meghajtó akkumulátortelep. A gépből az akkumulátortelepet kiszerelték és teljesen más, 10-ed részébe kerülő, silány akkumulátorokkal küldték el Magyarországra. Az átvételkor a CMR-re bejegyeztem a problémát. Mit tudok tenni? (1 millió Ft értékű a képen látható munka akkumulátor, amit kaptunk az pedig 130 ezer Ft!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az Európai Unióhoz tartozó ország, úgy európai uniós fizetési meghagyásos eljárás indítását javasoljuk, amelyet közjegyzőnél indíthat meg. Kiemelten fontos ismerni az adott ország nemzeti jogszabályait is, amely az ügyletre vonatkozik. Javaslom, mielőbb vegye fel a kapcsolatot az eladóval a körülmények tisztázásának érdekében.

 

Kérdés: 2003-ban férjhez mentem és 2007-ben hitelt vettem fel, nem kellett mellé kezes sem. 2009-ben felmondták a szerződést és átadták egy faktor cégnek. Velük egyeztem meg a részletfizetésben. Közben 2011-ben elváltunk a férjemmel hivatalosan. A hitelt egyedül fizettem ki, egyedül nekem van záró nyilatkozatom. Az a kérdésem, hogy a volt férjemnek is kellet volna a hitel felét fizetni? Mivel együtt költöttük el még akkor. Ha igen, behajtható-e még rajta?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös vagyoni jellegét vélelmezni kell a hitelnek, főleg ha együtt élték fel a pénzösszeget. Röviden, igen, kellett volna a férjnek is törlesztenie az adósságot. Mindazonáltal a megtérítési igény 5 év alatt évül el, javaslom, mielőbb forduljon ügyvédhez személyesen. Illetve kérdés még, hogy vagyonmegosztás volt-e Önök között….

Kérdés: A közalkalmazotti munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló jubileumi jutalom beszámításánál figyelembe vehető-e a fizetés nélküli szabadság, mely 90 napig tartott.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, hiszen a jubileumi jutalom feltétele a közalkalmazotti jogviszony megléte, és a fizetés nélküli szabadság esetén az fennáll a munkában töltött időtől függetlenül: Kjt. 78. § (1) A huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.

Kérdés: Sajnos olyan probléma fordult elő, ami rendszeressé vált. Keresztapám sírjáról rendszeresen ellopják a virágokat. Jeleztük a temetőgondnokság felé több alkalommal is, akik a sokadik megkeresés után a rendőrségre irányítottak minket. Ők 50 ezer Forint alatti káresetnél nem indítanak eljárást, ezt a választ kaptuk. Érdeklődni szeretnék, ha kamerát rejtek a sírhoz és rögzíti a kegyeletsértőt, a felvétellel tehetek feljelentést? Ütközik jogszabályba vagy törvénybe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! 50 ezer Ft alatt is kell indítaniuk eljárást, szabálysértésit. Így a rendőrség válasza nem helytálló. Javaslom, hogy írásban tegye meg a feljelentést. Elviekben így felvételt nem készíthet, mivel az személyiségi jogokat sért (nem csak a tolvaj lesz rajta). De ha elkészült, az bizonyítéknak alkalmas lehet.

Kérdés: Kötelesek engem, mint tulajdonos társat értesíteni a közös ingatlanra való bármilyen terhelésről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéséből nem derül ki, hogy milyen tulajdonról, milyen ingatlanról van szó. Kérem, írja le pontosan a befolyásoló tényezőket, hogy pontos választ tudjunk adni Önnek (pl. tulajdon típusa- osztatlan közös?, teher típusa, hány tulajdonos van stb.) általában véve a kérdésére a válasz: igen.

Kérdés: A férj elhalálozása esetén, hogyan alakul az öröklés, amennyiben az ingatlan 1/2 része a még élő feleség, 1/2 része a férj nevén van és az öröklésben 3 gyermek jöhet szóba. Amennyiben a feleségnek haszonélvezeti joga is keletkezik, hogyan számítjuk ki annak értékét és levonhatjuk-e az egyik gyermekre eső örökség értékéből, amennyiben az adott részt meg szeretnénk váltani?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető. Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható. Bármikor igényelheti özvegyi jogának, azaz a haszonélvezeti jogának megváltását. Ilyen esetben azonban a házastárs és a leszármazók méltányos érdekét figyelembe kell venni. Ez vonatkozik mindenekelőtt a megváltás időpontjának megválasztására. Előfordulhat, hogy az örökösök között vita merül fel, a közjegyző a hagyatékot az özvegyi joggal terhelten a törvényes öröklés általános rendje szerint ideiglenes hatállyal adja át az örökösöknek. A megváltáshoz fűződő jogait az özvegy hagyatéki per útján is érvényesítheti. A pert 30 napon belül kell megindítani. A hagyaték tárgya jelen esetben az ½-ed ingatlanrész lesz csak. A megváltási ár a gyakorlatban 20-30 % körül szokott lenni, vita esetén viszont iü. szakértői kérdés. Javaslom jogi képviselő megbízását (ügyvéd), a szerteágazó viszonyok miatt.

Kérdés: 1985-ben édesapánk elhalálozott. Ekkor a szülői ház 1/6-át örököltem meg, mivel 3-an vagyunk testvérek. Édesanyánk pedig 1990-ben halt meg. Ő közben az öcsénket választotta, hogy majd ápolja, így ráíratta az ő részét az öcsémre. Közben az öcsénk megnősült és a menyecskével anyu nem jött ki, így ők albérletbe költöztek. Anyu felkeresett egy ügyvédet, hogy visszavonja a ráírt részt és az ügyvéd azt mondta neki, hogy anyunak kell bebizonyítani, hogy nem látják el rendesen, így anyu annyira felidegesítette magát, hogy még aznap meghalt. Sajnos én ezt akkor tudtam meg, amikor az öcsémék már a házban laktak. 1991. januárban mondtam az öcsémnek, hogy nekem is van házam meg a nővérünknek is, költözzön haza. Az öcsém 1991. óta lakja a házat. Azóta egy forintot sem láttam az örökségemből. Mivel már én is nyugdíjas vagyok, valamilyen módon szeretnék az örökségemhez jutni. Vagyonközösségre szakosodott ügyvédet keresek, lehetőleg Szolnokon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Végső soron peres eljárásban megszüntethető a vagyonközösség, amennyiben nem tudnak egyezségre jutni.

Kérdés: Szeretnék tájékoztatást kérni az alábbi nagy problémámról: A hátsó telekhatártól 2 m távolságra egy kb. 8 m magas szomorúfűzfa és fél méter távolságra 3 db kb. 4 m magas oszloptuja van. Ezek egyre többet árnyékolnak évek óta a kertemből. A viharban a szomorúfűzfáról lehulló ágak a kis fám és a szőlők hajtásait letördelik. Virágzáskor telítve van a föld pollennel és félek attól, hogy a madarak felviszik a kullancsot a fára, ami a nyakamba hullik, mikor a kertemben dolgozok. Ez év május 13-án az ültetési távolság betartatását kértem írásban a polgármestertől, de azóta se történt semmi se. Kérdezni szeretném, ilyenkor mi a teendő? Ha mégis bíróságra kerülne a sor én egy 65 éves, másfél éves koromtól paralízises személy vagyok, a nyugdíjam 108.000 Ft. Jogosult vagyok- e ingyenes jogi képviseletre és milyen vagyoni és nem vagyoni kártérítést kérhetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jelenlegi zavaró helyzet rendezésére – elsősorban – az a lehetősége áll fenn, hogy a szomszéd kert tulajdonosával kell megegyeznie arról, hogy az okozott kellemetlenségeket hogyan lehet mérsékelni. A fás szárú növények telepítésére vonatkozó rendelkezéseket a 346/2008. (XII. 30.) Kormányrendelet tartalmazza, melyet kiegészít a növényültetésről szóló helyi rendelet. Javaslom, hogy amennyiben a fenti jogszabályok alapján jogsértést észlel, forduljon ismételten a helyi önkormányzathoz problémájával. Amennyiben a szomszéd jövőbeni magatartása miatt a kert rendeltetésszerű használata nem lesz lehetséges, az illetékes jegyző előtt birtokháborítási eljárást kezdeményezhet. Egy esetleges peres eljárásban figyelembe veszik a nyugdíja összegét költségmentesség megállapításához, illetve pártfogó ügyvédet is igénybe vehet.

Kérdés: Köszönöm, ha válaszolnak a kérdésemre és ügyvédet is keresnék, aki a bíróságon képviselne (Szentendrén). A cégben tulajdonos voltam és ügyvezető, amikor a bank folyószámla hitelt adott, ahol én voltam a kezes. A Garantiqua vállalta a kezességet és úgy tájékoztattak, hogyha bármi gond lenne a visszafizetéssel, akkor a 80%-ot a biztosító fizeti ki a bank felé és én, mint kezes 20%-kal vállalok kezességet. A bank, a cégbíróság és a Cofidis miatt került a cég oda, hogy a forgalma átmenetileg jelentősen lecsökkent, a bank végül nem hosszabbította meg a folyószámla hitelt. Azóta több év telt el. A céget szintén technikai hiba miatt törölték is és már nem is én voltam a tulajdonos és az ügyvezető sem. A kezességem miatt a bank elindított egy végrehajtási eljárást, amiben 1 millió Ft szerepel. Az ügyvédi irodának írtam, hogy szeretnék megegyezni és részletekben kifizetni a tartozást. Erre most előjöttek azzal, hogy még a 80%-ra is tegyek ajánlatot. Ugye ezt nem tehetik meg? Tudna valaki segíteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az érdemi segítségnyújtás tekintetében szükséges lenne a vonatkozó szerződés és a teljes iratanyag ismerete. Forduljon hozzánk bizalommal az oldalon található elérhetőségek valamelyikén.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy a testvérem elajándékozhatja-e nekem a nevén lévő lakást, ha azt a házassága alatt szerezte? Kell-e a férj beleegyezése?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindazok a vagyontárgyak, vagyoni értékek, követelések – jelen esetben a lakás – amelyeket a házassági életközösség fennállása alatt a házastársak együttesen vagy külön-külön szereznek, és a törvény értelmében nem tartoznak valamelyikük különvagyonába, a házastársakat a szerzés, illetve a követelés keletkezésének időpontjától osztatlanul megilleti, azaz házastársi közös vagyon lesz. Az ajándékozás jogcímén történő tulajdon-átruházás esetén nincsen elővásárlási jogosultsága a tulajdonostársnak.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy vásároltam egy drogériában 3 dolgot. Kifizettem, megvan a számla, de kifelé menet csipogott a kapu. Nem vagyok benne biztos, hogy nálam volt. Lehet, hogy rendszerhiba stb… Kint várakoztam egy ideig, nyilván nem közvetlenül a bejárat előtt, hanem picit odébb, de az üzlet előtt. Majd később autóba szálltam és eljöttem. Vártam hátha valaki kijön, de semmi, a kapu továbbra is csipogott. Utólag megvádolhatnak valamivel? Arra is gondoltam hiába a számla, mi van akkor, ha nem iktatta ki az egyik áruvédőt az eladó és végül meggyanúsítanak valamivel. Nem követtem el semmit, hallásom sérült, néha későn veszem észre a hangokat, emiatt is bánt a dolog.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nincs oka az aggodalomra. Amennyiben hivatalos iratot hoz önnek a postás, javaslom, hogy azt vegye át, és annak tartalmától függően forduljon ügyvédhez, illetve a számlát mindenféleképpen őrizze meg.

Kérdés: A felső szomszéd (panellakás) klímát szereltetett az ablaka alá közvetlenül a falra, a mi kisebb szobánk fölé. Nem is lenne akkora probléma, de túlméretezett, mivel egy kis szobát hűt 3,5 kW teljesítményű egységgel, amit általában egy 55 m2-es lakáshoz ajánlanak. Ha bekapcsolja a klímát, nem csak maga a zaj zavaró, de zárt ablakok mellett rezonancia is fellép. Így sem nyitott, sem zárt ablakok mellett nem lehet megmaradni a szobában. Bár csak egy applikációval, de nyitott ablaknál az ablak előtt állva 40 dB feletti zajszintet is mértem. Még nagyobb baj, hogy hajnal 2-3 körül is bekapcsolja egy egész órára, de van, hogy az éjszaka folyamán többször is. Mivel nem ápolunk jó viszonyt, így megbeszélés útján nem is tudnánk megoldani a problémát. A lakó már nem is tulajdonos, mivel végrehajtás útján az Ingatlankezelőhöz került a lakása és jelenleg csak bérlő. Ilyen esetben nem szükséges engedélyt kérni? Milyen lehetőségeim vannak a zaj csökkentésére?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján javaslom, hogy először forduljon a Közös Képviselőhöz, majd az Ingatlankezelőhöz, megbeszélés útján rendezni a kérdést. Amennyiben ez eredménye nem vezet, akkor joga van a birtokvédelemhez is, 1 éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

Kérdés: 2020.06.11-én édesapám elhunyt. Én és a nővérem vagyunk a jogos örökösök (én úgy tudom). Joga van-e anyámnak engem, a gyerekeimet és unokáimat kijelenteni az állandó lakcímről? Igaz, hogy én már 8 éve nem lakom otthon a kisebbik gyermekemmel, de a nagylányom ott lakik a két unokámmal életvitelszerűen. Azzal az indokkal, hogy övé minden. Úgy, hogy még a hagyatéki eljárás sem volt meg. Kb. 14 éve elváltak édesapámmal, de nem volt vagyonmegosztás váláskor. És még a kővetkezőt kérdezném: Ha le szeretnék mondani az anyai örökségemről azon jogcímen, hogy én az apai részem kifizetését kérem, akkor megtehetem-e? Lemondhatok-e és azt kinek kell kifizetnie és milyen úton?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján a törvényes öröklésből az édesanyjuk kiesett a válással, ám ha nem volt vagyonmegosztás 14 évvel ezelőtt, akkor a hagyatéki eljárás során – mint érdekelt – indíthat hagyatéki pert a volt feleség. Nem ismeretes leírása alapján az édesanyja jogcíme az ingatlanon, így nem lehetséges megválaszolni az első kérdését. Második kérdése megállapodás tárgyát képezi, amelyet a hagyatéki eljárás során is meg lehet kötni. Javaslom, hogy ezzel a kérdéssel forduljanak ügyvédhez.

Kérdés: Érdeklődnék afelől, hogy majd szeretnénk ajándékozási szerződést kötni én, a férjem és a gyerekeink. Ingatlan ajándékozásáról van szó. Eddig az övé volt 1/1-ben, most részeket kérnénk. Lehetséges-e ez, illetve illetékmentes-e az ajándékozás? Úgy tudjuk, hogy ez egyenesági rokonok közt lehetséges.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egyenesági rokonok között ingyenes az ajándékozás, tehát illetéket nem kell fizetni. Az ügyvédi/közjegyzői munkadíj merülhet fel költségként, illetve a földhivatali bejegyzés díja. Keresse ügyvédi irodánkat bizalommal ajándékozási szerződés tárgyában.

Kérdés: Lányom 2020.02.03-tól 2020.06.03-ig szerződésben állt egy önkormányzati céggel. Ténylegesen márciusig dolgozott a vírus miatt. A 3. és 4. hónapra megkapta a szerződésben szereplő 104.650 Ft-ot, de tovább nem. 04.01-től jogutódként másik cég vette át, egy nonprofit közhasznú cég. Az első cég leigazolta a gyakorlati idejét és azt mondja az újtól járna neki a bér a szerződés idejére. Az új azt mondja nem vette át. Valóban járna még az az összeg és kitől?

Válasz:Tisztelt Kérdező! A szerződés ismeretének hiányában azt tudjuk mondani Önnek, hogy a jogutód automatikusan veszi át a munkavállalókat, tehát a jogutód felel az elmaradt munkabérért. Javaslom, forduljanak személyesen a meglévő iratokkal ügyvédhez.

Kérdés: Elhunyt édesapám (már egy éve) nevére érkezett behajtó cégtől (Intrum Justitia Zrt) egy 50 ezer Ft os tartozás. Én, mint örökös köteles vagyok befizetni utólag a tartozást? A Telekom van fel tüntetve eredeti adósnak. Emlékeim szerint évek óta nem volt aktív a telefonja és feltöltős kártyája volt. Telefonon azt mondták adjam meg az adataimat és majd adnak bővebb tájékoztatást. Arra kérdésre, hogy mért most jött ez a levél nem tudott válaszolni. Viszont annyit közölt, hogy mint örökös nekem kell kifizetnem apám tartozását. Az a kérdésem, hogy ilyen ügyben és ennyi idő után tényleg ki kell fizetnem a tartozást? El tud évülni egy tartozás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján arra tudunk következtetni, hogy trükkel próbálják Öntől megszerezni az összeget. Ne adja meg senkinek az adatait! A tartozás a leírtak alapján biztosan elévült, csak arra majd hivatkoznia kell. Amire figyeljen: ha a MOKK-tól levelet kap (FMH), arra határidőben mindenképpen reagáljon, azaz ellentmondással kell élnie.

Kérdés: Abban kérnék segítséget Öntől, hogy a páromnak 4 évvel ezelőtt született egy gyermeke egy német állampolgárságú lánytól, aki itt élt Magyarországon az élettársamnál, akkor még vele alkotott egy párt. A párom az együttlétük alatt rendszeres munkaviszonyban állt külföldön és hétvégente járt haza. Ez idő alatt a hölgy terhes lett, majd kiment szülni Németországba, megtagadva a párom apaságát. Kint szociális lakást igényelt, mint egyedülálló anya és minden mást, amit igénybe tudott venni. A párommal teljesen megszakította a kapcsolatot, a nevén sincs a gyermek. Most azonban kisbabát várok és a hölgy megkereste a párom azzal az indokkal, hogy követeli a gyerektartást 4 évre visszamenőleg és a továbbiakban is! A párom apasági tesztet szeretne, mert nem biztos az apaság tényében, ugyanis nem sokat volt otthon és furcsállta, hogy a lány nem is akarja, hogy a nevére vegye a gyermeket, de a hölgy ezt megtagadta, most mégis fenyegetőzik? Bukhat-e pert a párom és ha igen neki kell mindent fizetni? Mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a gyermek apjának kiléte ismeretlen, először azt kell bizonyítania a hölgynek, hogy a párja az édesapa. A magyar szabályok szerint legfeljebb csak 6 hónapra visszamenőleg lehet tartásdíjat érvényesíteni. Leírása alapján azt tudjuk mondani, hogy egyelőre ne aggódjanak, a hölgy fenyegetése alaptalannak tűnik.

Kérdés: Lejárt a próbaidőm a cégnél a múlt hónapban. A munkáltató problémát nem jelzett, így az határozatlan idejűvé vált. Én 2 hete lakáscserébe kezdtem, amihez hitelt kellene felvennem. Kérdeztem a munkáltatóm, hogy munkáltatói kölcsönre volna-e lehetőség. Erre ahelyett hogy konkrét választ adott volna közölte (július 9-én), hogy július 31-el megszüntetik a munkaviszonyom arra való hivatkozással, hogy kevés az a teljesítmény, amit fel tudtam mutatni (megjegyzem többi kollégám sem tett le az asztalra eddig semmit). Mivel nem kaptam munkaköri leírást, mely elvileg a munkaszerződés mellékletét képezné, így nem tudtam igazából mi is lenne a feladatom. Azzal vettek fel, hogy alkatrészes kollégát keresnek (amiben van tapasztalatom), de a munkaszerződésem beszerzési vezető pozícióra szól, ezzel szemben üzletkötői feladatot vártak volna el. Ehhez viszont nem biztosítottak semmiféle ügyféllistát, segédletet vagy oktatást. Kérdésem, hogy így mennyire jogos a munkáltató általi felmondás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján azt tudjuk Önnek mondani, hogy mindegy mire hivatkozik a munkáltató, azt bizonyítania is kell. Egy esetleges munkaügyi per elé is nézhet, amennyiben sérelmesnek tartja a munkáltatói intézkedést. Javaslom, hogy per megindításának szándékával forduljon ügyvédhez személyesen.

Kérdés: 2019.12.17-én szültem a gyermekemet. Jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok. Egyedül nevelem. Szeretnék visszamenni dolgozni. Szülés előtt üzletvezetőként dolgoztam. Ezt a pozíciót betöltötte egy kolléganőm határozatlan idejű szerződéssel. Kérdésem az lenne, hogy a munkáltató köteles-e visszavenni vagy esetleg elküldhet? Illetve üzletvezetőnek kell, hogy visszavegyen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önt természetesen kötelesek visszavenni és nem küldhetik el. A munkavállaló csak akkor köteles másik munkakörbe visszatérni, ha erről a munkáltatóval megállapodott.
Ha az anyuka korábban 8 órában dolgozott, akkor ezután is kaphat nyolc órás munkát, ez közös megegyezésen alapul. Viszont, ha valaki a gyermek 3 éves kora előtt tér vissza a munka világába, neki fel kell ajánlani a részmunkaidős foglalkoztatást. A munkáltató köteles ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására, annak érdekében, hogy a bére az időközben bekövetkezett béremelkedést kövesse.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni, hogy mit lehet tenni? A fizetésemet még nem kaptam meg, csak egy részét. Órabérben dolgozom, minimálbéres bejelentéssel. 10-én kaptam a munkaadótól 146.000 Ft-ot utalva a saját számlájáról, nem a cégesről, a többit még mindig nem kaptam meg. Hivatalosan 13-tól fizetett szabadságon vagyok, de tegnap kaptam egy üzenetet, hogy mától fizetés nélküli szabin vagyok 2 hétig és a mai napon pedig, hogy megszűnt a munkaviszonyom (vagyis a többieknek is). A múlt havi bérem nagy része és az ebben a hónapban ledolgozott béremről semmi információ.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján megállapítható, hogy munkáltatója súlyosan megsértette az Ön jogait, javaslom mielőbb forduljon személyesen ügyvédhez, hiszen 30 napja van a munkáltató jogellenes nyilatkozatát, a munkaviszony jogellenes megszüntetését megtámadni a munkaügyi bíróságon.

Kérdés: Panelházi kocsma korlátozása miatt érdeklődnék, hogy milyen lehetőségeink vannak. Egyre több a verekedés, egyre hangosabbak és már a kocsma területéről is kijönnek az erkélyek alá. Normálisan szólunk, hogy vegyék vissza magukat mire megfenyeget, hogy megver, ha szólok újra. Majd hozzáteszi, hogy úgyis ült már sitten, mi az már neki. Már félünk kimozdulni, nehogy bajunk legyen. A rendőrség is rengeteget volt már kint. Tulajdonosnak a közösképviselő is szólt már, mire annyit mondott, hogy csukják be az ablakokat. Részegen hagyják el kocsival a helyszínt, majdnem összetörve azokat. Van mikor a csecsemő is ott üvölt. Milyen lehetőségünk van korlátozni a kocsmát vagy bezáratni vagy megszüntetni a külső területfoglalását?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Rengeteg lehetőségük van: önkormányzat a közterület foglalása miatt; ÁNTSZ; jegyzőnél birtokvédelem, egy éven túl a bíróságnál; a jogsértések megléte esetén feljelentések tétele; a társasház közgyűlése hozhat szabályokat a bérlésre, illetve az üzemeltetésre stb-stb. Javaslom, hogy ügyvédi segítséggel minél többen, egyeztetve és koncentráltan lépjenek fel, meglesz az eredménye.

Kérdés: A következő lenne a kérdésem. A mostani férjemmel és a szüleimmel még a házasságkötésünk előtt vásároltunk egy ingatlant. A vételár úgy jött össze, hogy a szüleim eladták a lakásukat, az lett az önrészünk, a maradék összeget az akkor még csak párommal hitelből közösen fizettük. Ezért a tulajdoni lapon úgy szerepel, hogy az enyém az ingatlan 5/6-od része, az övé az 1/6-od része, szüleim pedig haszonélvezők. Most válunk és nem tudom hogy a tulajdoni hányadok megváltoztak-e, illetve hogyan attól, hogy házasok voltunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Könnyen bizonyítható a bíróság előtt az ingatlan szerzésének aránya és módja. Mivel pontos összeget és arányt sem az önrészhez, sem a hitelhez nem írt, így pontos választ nem tudunk adni Önnek. Kérdéses az is, hogy az életközösségük a házasság előtt is fennállt-e? Javaslom, hogy forduljon ügyvédhez személyesen a házassági vagyonközösség megszüntetése miatt.

Kérdés: Olyan kérdéssel szeretnék Önhöz fordulni, hogy kirúgtak a munkahelyemről és a felmondási papírom leírja, hogy a felmondási időm július 1-től augusztus 1-ig tart, viszont felmentenek a munkavégzés alól. A következő bekezdés azt írja, hogy a munkában töltött utolsó naptól, ami nekem június 30. volt 5 napon belül kifizetik a felmondási időm bérét, az éves szabadságomat, viszont ez még nem történt meg! Megteheti-e a munkaadóm azt, hogy augusztus 1-től számítva 5 napon belül fizet ki, vagy már meg kellett volna tennie ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Megteheti a munkáltató, ám az jogszerűtlen lenne, az Ön által leírt szerződése okán. Javaslom keresse meg a munkáltatói jogkör gyakorlóját, és érdeklődjön a kifizetés felől.

Kérdés: Munkaviszonyomat létszám leépítésre hivatkozva azonnali hatállyal megszüntették. Előzőleg kapott a cég egy munkaügyi ellenőrzést, ahol büntetést szabtak ki a bejelentés nélkül dolgozók miatt. Én titkárnőként az évek alatt olyan információkhoz jutottam, többek közt több 10 milliós költségvetési csalás, hogy a munkáltatóm a munkaügyi ellenőrzés után tartva a NAV ellenőrzéstől, engem küldött el. Érdemes-e a munkaügyi bírósághoz fordulnom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, mindenképpen keressen fel egy ügyvédet személyesen a felmondásához kapcsolódó iratokkal (munkaszerződés, felmondás, munkaköri leírás stb.), hiszen könnyen előfordulhat, hogy nem jogszerűen mondtak fel Önnek. Amennyiben feljelentést szeretne tenni volt munkáltatója ellen, azt a NAV-nál teheti meg.

Kérdés: Egy nem meghirdetett társasházi közgyűlés határozata érvényes-e? A hamis jegyzőkönyvet hitelesítő lakótársak milyen jogi szankciókra számíthatnak? Hogyan lehet érvényesíteni ellenük a szankciókat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A meghívás elmulasztása (akár egyetlen tulajdonostárs vonatkozásában is), továbbá a meghívó kifüggesztésének a hiánya olyan alaki jogszabálysértés, amely az ily módon megtartott közgyűlésen hozott határozatok érvénytelenségét eredményezi. Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított 60 napon belül. A jegyzőkönyvet hitelesítőknek, egyéb feltételek hiányában (erről nem írt) semmilyen szankcióra sem kell számítaniuk. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két tulajdonostárs hitelesíti. A nem hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv nem minősül teljes bizonyító erejű okiratnak. A jegyzőkönyv tartalmát vitató felet terheli a bizonyítás. A jegyzőkönyv elkészítési szabályainak megsértése esetén az abban foglalt határozatok nem érvénytelenek, azonban a jegyzőkönyv elveszíti a bizonyító erejét.

Kérdés: Egy naturista hétvégi összejövetelen, amely alkalommal egy vendégházat béreltünk ki, utólag vettem észre, hogy kamerák vannak elhelyezve az épületben és a zárt kerten belül. Amikor ezt szóvá tettem a tulajdonos azt monda, hogy neki joga van biztonsági kamerákat működtetni. A rendőrségen – vasárnap révén csak porta ügyelet volt – az mondták, hogy csak akkor tiltott a cselekmény, ha azt nyilvánosságra hozzák. Kérdezem, hogy hozzájárulásom nélkül, naturista napozás céljából kibérelt zárt területen belül, készített titkos videofelvétel valóban nem bűncselekmény? Tehetek ellene valamit? Ha igen, mit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Abban a formában, amit Ön leírt, nem követett el a tulajdonos bűncselekményt. Az egy más kérdés, hogy polgári jogi jogsértés viszont történt, inkább ezen az úton kell elindulnia.

Kérdés: Abban az ügyben kérnék segítséget, hogy saját öcsém rám fogta, hogy megerőszakoltam, holott ez nem igaz! Fel fognak jelenteni, s elveszíthetem a 2 éves kislányom. Mit tehetnék, hogy ne kerüljek börtönbe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Ön nem követett el bűncselekményt, úgy erősen kétlem, hogy börtönbe kerülne. Amennyiben elindul a büntető eljárás, úgy javaslom forduljon ügyvédhez.

Kérdés:  A szomszéd a jegyzőnél jelentett fel, hogy átnyúlik a szigetelés az ő telkére. Az építésügyi hatóság megnézte és azt mondta, hogy le kell bontani, mert a szomszéd nem engedte meg. De beengedett megcsináltuk és akkor nem kifogásolta, csak 2 hónap után. Ezzel mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy pontos ismeretének hiányában azt tudjuk Önnek mondani, hogy az építésügyi hatóság döntése az irányadó. Mivel az ügy előzménye nem ismeretes, egyeztetett-e a szomszédjával az átnyúlásról, volt-e szó ellenértékről stb., elsősorban azt javaslom, próbáljon a szomszédjával megegyezni. Az építésügyi hatóság ellenőrzése során nyilván nem véletlenül döntött az elbontásról, hiszen a szigetelés minden bizonnyal ténylegesen átnyúlik szomszédja telkére.

Kérdés: Mi az elbirtoklás menete? Milyen dokumentumokra van ilyenkor szükség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elbirtokláshoz szükséges, hogy az elbirtokló sajátjaként, zavartalanul, a megfelelő időtartamban birtokolja a dolgot. Az elbirtokláshoz szükséges idő kezdetének a dolog feletti hatalom megszerzésének (birtoklás) időpontját kell tekinteni. A sajátkénti birtoklás egyrészről külső megnyilvánulásokból (beruházások végrehajtása, teherviselés a dologgal kapcsolatban, nyilatkozatok stb.), másrészt a birtokló saját meggyőződése (jogosan birtokol, ezért birtoklását jogszerűen senki sem szakíthatja meg) alapján állapítható meg. Elbirtoklással nem szerezhet tulajdonjogot az, aki erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, mivel ezekben az esetekben hiányzik a belső meggyőződés. További feltétele az elbirtoklásnak az, hogy a birtokló a tulajdonossal szemben szakadatlanul birtokolja a dolgot. Amennyiben a tulajdonos a birtokost írásban felszólítja, hogy a dolgot adja neki vissza, vagy eziránt bírósághoz fordul, illetve a dologgal rendelkezik (pl. jelzálogjogot enged földjére alapítani), az elbirtoklási idő megszakad, vagyis elölről kezdődik ingóságok esetén a 10, ingatlanok esetén a 15 év. A szakadatlan birtoklást nem zárja ki az, hogy az elbirtokló másnak ideiglenes jelleggel átadja a dolgot. Amennyiben a földnek csak egy részére állnak fenn az elbirtoklás feltételei, és a föld nem osztható meg, elbirtoklás nem történhet. Amennyiben az ingatlant elbirtokolták, ám nem jegyezték be az ennek eredményeként keletkezett tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba, tulajdonjogára az elbirtokló nem hivatkozhat olyan személyekkel szemben, aki az ingatlan-nyilvántartás adataiban bízva ellenérték fejében tulajdont szerzett. (Ez történik akkor, ha a dolog volt tulajdonosa eladja az elbirtoklás folytán más tulajdonába került földterületet másnak, aki nem tud az elbirtoklásról, és az ingatlan tulajdoni lapjában foglaltak alapján joggal azt hiszi, hogy az eladó a tulajdonos.)

Kérdés: 25 éves férfi vagyok és húgomnak (aki kiskorú) többször írt az egyik közösségi oldalon egy névtelen, azonosíthatatlan illető (semmi kor, kép). Elegem lett és csináltam én is egy ilyen anonim fiókot, a következőt írtam neki: Szállj le a húgomról, mert nem lesz jó vége, ha folyton zaklatod hidd el, megkereslek. Mellé persze volt egy kis szitkozódás is az anyukája felé, de ez itt most lényegtelen. Az illető 1 hét múlva válaszolt, elég gúnyosan írogatott, mit képzelek, ki vagyok stb.. És a következőket írta :”Egyébként már bejelentést tettem a hatóságok felé, megvan az IP címed, 2 év börtön, kiskorú zaklatása”. Többször is hangoztatta ezt, közben gúnyosan szidott, hogy milyen hülye vagyok, hogy visszaírok neki, már kapott is visszajelzést, hogy kivizsgálásra kerül sor. Nem tudom, hogy komoly-e a dolog, hisz eleve egy névtelen ember, a korát sem tudom, csak a húgomat akartam megvédeni. Ebből lehet nekem gondom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön leírása alapján semelyik Büntető Törvénykönyvben rögzített tényállás nem valósul meg – a zaklatás sem -, tehát nem kell tartania következménytől.

Kérdés: A következőkben szeretnék segítséget kérni: 2019. novemberében egy évre szóló, határozott idejű szerződést kötöttem, ahol azonban -számomra- ép lélekkel teljesíthetetlen mértékű munkamennyiséggel és körülményekkel találkoztam, végül 8 hónap után összeroppantam. Fölvett a háziorvos táppénzre a panaszaim alapján, illetve pszichiátriai szakrendelésre is járok. Úgy érzem viszont, hogy a regenerálódásom után képtelen vagyok visszatérni ugyanoda. A mentális és lelki állapotromlásom elegendő indok, hogy felmondjam a határozott szerződést, illetve le kell ezt írassam kifejezetten a szakorvosommal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. szerint a határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Javaslom, hogy mindenképpen megfelelő okirattal támassza alá felmondását egy esetleges munkaügyi per elkerülése érdekében.

Kérdés: A feleségem házában éltünk, amit ő neki az állam vásárolt, mivel nevelőszülőknél volt. Később összeházasodtunk, egy közös gyermekünk is van. A lakáson felújítási munkákat végeztem, hitelt is vettem fel, s az én fizetésemből vonták a részleteket, ami le is járt. 14 évig tartott a házasságunk, sorozatos hűtlensége miatt elhagytam. Most ő jelenlegi élettársával meghirdette a házat eladásra. Kérdésem, hogy eladhatja-e nélkülem a házat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéses, hogy mire és milyen jogcímen vett Ön fel kölcsönt. Leírása alapján a kérdéses ingatlan a felesége különvagyonát képezi, Ön nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban fellelhető tulajdoni lapon sem. Leírása alapján úgy tűnik, hogy Ön hagyta el az ingatlant önként a visszatérés szándéka nélkül, ám kérdéses, hogy a gyermek hány éves és jelenleg hol él. Javaslom, osszon meg több információt a pontos válaszhoz.

Kérdés: Szakgimnáziumban közismereti tantárgyat oktató közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó tanár vagyok, 2021.02.21.-én érem el az öregségi nyugdíj korhatárt. A július elsején életbe lépett szakképzési rendszer jogállás változása miatt úgy döntöttem, hogy a továbbfoglalkoztatáshoz nem járulok hozzá (1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 25/A. § (1) bekezdés), végkielégítéssel távozok (Kjt. 25/A. § (6) bek. alapján, a Kjt. 37. § (2)-(4), és (6) bek. szerint). A munkáltatóm 2020.07.08.-án levélben tájékoztatott, hogy jogviszonyom 2020. június 30-ával megszüntetésre került, az időarányosan ki nem adott szabadságom megváltása, valamint a végkielégítés kifizetése megtörténik. A mai napig (2020.07.10.) még nem érkezett meg a számlámra sem a végkielégítés, sem a szabadság megváltás, sem a júniusi fizetésem. Azt szeretném megtudni, hogy július elsejétől jár-e nekem felmentési idő és mennyi? (Kjt. 33. §)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az okirata szerint felmentéssel szüntette meg a munkáltatója a jogviszonyát, úgy felmentési időre jogosult. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt (többek között) felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A Kjt. 33. § -a alapján 30 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő után 8 hónap a felmentési idő. Az erről szóló rendelkezésnek benne kell lenni a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető okiratban.

Kérdés: Férjem elhalálozott. A ház a lányomé, haszonélvezettel élünk benne. Férjemnek van egy másik házasságából született fia. A férjemnek vagyona nincs, az én nevemen van valamennyi pénz. Kérdésem, hogy az közös szerzeménynek számít-e és az öröklés tárgyát képezi-e a fia felé? Ha igen milyen mértékben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a közös lányuk már a férje halála előtt megszerezte a ház tulajdonjogát (és a tulajdonjoga a földhivatalba is bejegyzésre került), úgy ez a ház nem része a hagyatéknak. A pénz kapcsán: nem mindegy, hogy közös volt-e a számla stb. Mióta van meg a pénz? Eredete igazolható-e? Illetve a hagyatéki eljárásban megjelent-e? Ezek ismeretében lehetséges a válaszadás.

Kérdés: Egy önkormányzati cégnél dolgozom. Nemrég, március végén behívatott a felső vezetés és fenyegető hangulatban, hangnemben elém tettek egy új munkaköri leírást. Ebben kb. 5-ször annyi dolog van, mint amennyit eddig végeztem és van közöttük teljesen ideje múlt dolog is (látszik, hogy másolták valahonnan). Én, mivel fenyegetve éreztem a munkahelyemet, aláírtam és a cég vezetője is aláírta. Ez március vége felé volt, viszont az aláírási dátum a papírokon március 1., ami vasárnapra esett. Én akkor bizonyíthatóan nem voltam a városban. Kérdésem annyi lenne, hogy egy vasárnapi keltezésű és aláírású munkaköri leírás érvényes lehet-e vagy támadható?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. rendelkezései szerint a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót (többek között) a munkakörbe tartozó feladatokról. Tehát, a munkaköri leírás az a munkáltató egyoldalú tájékoztatása. A leírtak alapján egyébként sem lenne eredménnyel (!) „támadható” bármilyen okirat.

Kérdés: Férjem elhalálozott. Van egy lányunk, annak a házában élünk haszonélvezeti joggal. Férjemnek van egy előző házasságából született fia. Férjemnek vagyona nincs, az én nevemen van nem túl sok takarékjegyekbe fektetett összeg, amiből a nyugdíjunkat egészítettük ki. Ez közös vagyonnak számít akkor is, ha egyedül az én nevemen van? Kérdésem: ebből örököl-e a fia kötelezően?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. A pontos válaszhoz tehát további adatokra lenne szükségem.

Kérdés: Több, mint tíz éve hozott bírósági döntés alapján teljes korlátozó gondnokság alá kerültem már 15 éve. Gondnokom a lányom, aki semmiféle kapcsolatot nem tart velem. Egy stabilizálódott pszichiátriai betegek számára fenntartott otthonban vagyok jelenleg. Lehetséges-e a gondnoksági határozat felülvizsgálását kérnem? Milyen úton kezdhetem el? Ugyanis szerettem volna kb. két éve a lányommal megbeszélni, hogy átmehessek egy alapítványi közösségbe, ahova barátnőm (aki nincs gondnokság alatt) költözött. A gondnokom, azaz a lányom közölte az igazgatónővel, hogy nem támogatja a kérésemet. Minden megkeresésemet válasz nélkül hagyta. Tehát mit tehetek, mit javasol az ügyvéd úr?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett. Ebben az esetben a jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el (kivéve azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyeknek a megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel). Azonban, a gondnoknak a véleménynyilvánításra képes cselekvőképtelen nagykorú kívánságát az őt érintő jognyilatkozata megtétele előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie. Függetlenül a fentiekben írtaktól, a gondnokság felülvizsgálatát már hivatalból meg kellett volna tennie a gyámhivatalnak, erre esetleg még fel lehet hívni a figyelmüket.

Kérdés: Párom édesanyja nemrég elhunyt, ketten örököltek egy házat a testvérével, amit 3.000.000 Ft-ra értékeltek. A testvére eladná nekünk a részét, amit részletekben tudnánk kifizetni neki, viszont nem tudjuk, hogyan kéne egy papírt írni erről, mivel mindketten be szeretnék biztosítani magukat. Ebben szeretnék segítséget kérni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan (tulajdoni hányad) eladásához ügyvéd által ellenjegyzett írásbeli adásvételi szerződés szükséges, ezért javaslom, hogy forduljanak ügyvédhez.

Kérdés: 9 éve dolgozok egy állami cégnél és a telephelyvezető folyamatosan lekezelő, alpári módon “beszél” velem és sok kollégámmal olyan dolgok miatt, ami sok esetben magánjellegű dolog lenne és ezzel zaklat is sok esetben. Bárkit megaláz a beszédstílusával mindenki előtt és sok esetben kirúgással is fenyegetőzik. Ilyen esetben lehet-e fordulni munkaügyi bírósághoz vagy lehet-e valamit tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján jelezheti hivatalosan munkáltatója felé a problémát, illetve tehet(nek) feljelentést, az elhangzottak pontos tartalmának értékelése után.

Kérdés: A problémám az lenne, hogy édesanyám elhunyt. Volt a tulajdonában 1/1-es arányban egy ingatlan. Van 2 gyermeke és egy férje, akitől ugyan nem vált el, de közel 20 éve nem éltek együtt és nem is tervezték, hogy újra együtt éljenek. Én úgy tudom, hogy ilyen esetben édesapám (a férj) nem örököl a házból semmit. Ez valóban így van vagy a különéléstől függetlenül, mivel papíron még házasok voltak, neki is lesz részesedése az örökségből?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jól tudja. Csak erre majd hivatkozni (vita esetén bizonyítani is) kell.

Kérdés: 2 órás bejelentéssel dolgozok 2018. márciusától egy élelmiszer vállalatnál, ami franchise. Az lenne a kérdés, hogy jár-e nekem a szabadság, 41 éves vagyok és van egy 7 éves kislányom és papírt kért a cég a gyerek adataival év elején. Heti 4 napot dolgozok átlagban. És nem jár nekem a táppénz, ha beteg vagyok és a gyerekkel sem tudok itthon maradni, ha beteg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján feltételezhető, hogy munkaviszonyban áll a munkáltatójánál, részmunkaidőben. A részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak ugyanannyi szabadság jár, mint a teljes munkaidőben dolgozónak. Minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság 20 munkanap, erre jön + 8 nap pótszabadság és az 1 gyermek után járó 2 nap pótszabadság.

Kérdés: Párommal 4 éve vagyunk együtt, úgy döntöttünk, hogy az ő házára + 3 szoba tetőteret építünk. De közben én tulajdoni lapot kértem a hivatalból és kiderült, hogy a 21 éves fia a tulajdonos és a fia anyja és a párom a haláláig haszonélvező. Ez anno mikor meg lett írva, akkor egy szőlős volt, ez van a tulajdoni lapon. Évek múltán a párom építtetett rá egy 50 nm házat. A volt párja nem igazán akar róla lekerülni, de én viszont úgy fektetni a házba, hogy én sehol sem vagyok, nem igazán szeretnék. Én fizetném minden költségét. Igaz a párom azt mondta, hogy ő lemond a javamra a haszonélvezeti jogáról, sőt még el is vesz feleségül, hogy elhiggyem fontos vagyok neki. Abban kérném a tanácsát, hogy mit lehet ilyenkor tenni, mi a jó megoldás az én részemre, hogy ott legyen a biztos pont számomra.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Haszonélvezetről lemondani így nem lehetséges. A leírtak alapján a párjának nincs tulajdoni hányada az ingatlanban. Adásvétel vagy ajándékozás lehet arra megoldás, hogy ön tulajdont szerezzen az ingatlanban.

Kérdés: Kisebb kárt okozó, üzletszerűen társtettesként elkövetett csalás bűntettével vádolnak, amit el is ismertem és így az ügyész 2 év 2 hónap letöltendő börtönre ítélt. Egyedülálló anyaként 2 kislányt nevelek, harmadik gyermekemet várom (4 hónapos terhes vagyok). Kérdésem az lenne, mi a teendőm, hogy ne kapjak börtönt? Van rá esélyem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben azt javaslom, hogy mielőbb keressen fel ügyvédet, mivel több, de relatíve bonyolult eljárást kell kezdeményeznie.

Kérdés: Röviden megpróbálom leírni mi történt. Szóval 2018-ban elhagytam élettársamat 4 gyermekkel. Majd mikor látogatások voltak bíróság nélküli megegyezés alapján, az apuka elcsábította tőlem a gyerekeket, akkor 9 éves volt a legnagyobb a legkisebb 4, így édességgel, telefonnal és ígéretekkel sikerült neki. Behívtak a gyámhivatalba és aláíratták velem, hogy a gyermekek az apukánál vannak. Ezt nem rendesen magyarázta el akkor nekem a gyámhivatal, így papír szerint én lemondtam róluk, persze eszem ágában nem volt, ilyet sosem tennék. 2 hétig bírtam a gyerekek nélkül, mert apuka nem engedte őket telefonálni sem, ezért visszamentem hozzá. Majd hogy a papír megsemmisüljön, hozzámentem feleségül De a gyámhivatal azt mondja, hogy a papír még él. De van, aki azt mondja nem igaz. Az lenne a kérdésem, hogy most él vagy nem él a papír így, hogy hozzámentem feleségül?!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői felügyeletet a szülők közösen gyakorolják, kivéve, ha van ettől eltérő gyámhatósági vagy bírósági rendelkezés. Javaslom, hogy a gyámhatóságnál aláírt dokumentummal keressen fel ügyvédet a lehetőségek átbeszélése végett, mert nem teljesen egyértelmű, amit leírt.

Kérdés: Kérdésem az lenne Önökhöz, hogy tegnapi nap kaptam egy bírósági végrehajtást, amiben 604.652 Ft-ot szeretnének rajtam behajtani, egy 6 évvel ezelőtti céges teherautóval való baleset károkozás miatt. Mind emellett nekem van egy autó a nevemen, amit lefoglaltak papíron és 600.000 Ft-ra becsülték az értékét. A mai nap, ha én azzal befáradok, hogy a teljes összegre szeretnék részletfizetést kérni, akkor mennyi esélyem van arra, hogy a lefoglalt autómtól eltekintenek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Van rá esélye, 6 havi részletre.

Kérdés: Lábazati szigetelés lett a szomszéd felől felrakva. Ezt látta és végignézte, nem szólt ellene semmit. Majd 2 hónap után feljelentés tett, mert átnyúlik a telkére. Le kell bontani? Ez szándékos károkozás nem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéséből nem derül ki, hogy szomszédja hol és miért tett „feljelentést”? A leírtak alapján ez inkább birtokvédelmi kérelem lehet….. Amennyiben hivatalos okiratot kap e témában, úgy javaslom, hogy forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Anyám élettársi kapcsolatban él, mind a ketten özvegyek. A párjának lakásában élnek. A férfi szeretné, ha esetleges halála után is a házban lakhatna édesanyám. Elmondása szerint a fiáé a ház fele a volt felesége után, ő csak a ház felével rendelkezik. A másik fél tulajdonnak a haszonélvezeti joga az övé. Hogyan lehet az ő tulajdon jogának felhasználásával azt biztosítani, hogy édesanyám élete végéig a házban lakhasson?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben az élettársa tulajdoni hányadára vonatkozó holtig tartó haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapítása, vagy a tulajdonrészének az átruházása lehet megoldás.

Kérdés: Válás után a lakás, amiben lakom nagykorú fiaimmal, 50% arányban az én tulajdonom. Szeretném megkérdezni, hogy miként tudom átíratni két fiamra a részemet? Ha ajándékozom, milyen költségvonzata van, hol kedvezőbb ezt elintézni, ügyvéd vagy közjegyző? Ebben az esetben is maradhat haszonélvezeti jogom? Mindhármunknak jelen kell lenni? Mit kell vinnem magammal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ajándékozás jelen esetben illetékmentes. A közjegyző/ügyvéd díját, valamint a földhivatali eljárás díját kell megfizetni. Ajándékozással lehetőség van holtig tartó haszonélvezeti jogot is alapítani. A szerződés aláírásakor minden érintett félnek jelen kell lennie, de nem feltétlen egy időpontban. Az ingatlan és a szerződő felek okmányai (személy ig, lakcímkártya, adókártya) szükségesek hozzá. A munkadíjak több mindentől függnek, azokat nem lehet meghatározni, ajánlatot tudnak rá kérni.

Kérdés: Szomszédunk a saját erkélyének falára szereltette a klíma kültéri egységét, ami egyben a mi hálószobánk fala. A klíma erősen zavarja az éjjeli pihenést. Sajnos semmilyen áthelyezésre nem hajlandó. Milyen jogaink vannak vele szemben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtoklásában jogalap nélkül háborítják. Fordulhat a jegyzőhöz, akitől 1 éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. Illetve választhatja a bírói utat is (birtokper).

Kérdés: Burkolási munkákra találtunk egy vállalkozót, akit árajánlat után meg is bíztunk a munkával. Megbízási szerződés írásban nincs, de az előleg átvételéről van kézzel írott, aláírt és adatokkal ellátott papírunk. A munka haladtával jöttek az igények újabb anyag és munkadíj részletekre, amiket átutaltunk. Minden utalással ment, van róla bizonyíték, illetve minden utalás után kiegészítettük a fenti papírt az újabb összegekkel és dátumoztuk, aláírtuk. Egyszer csak a burkoló úgy döntött, hogy nem dolgozik tovább a felújításon, mert rájött, hogy alábecsülte a munkadíjat. Úgy döntöttünk, hogy nem kérjük így a további munka elvégzését és a fel nem használt, de kifizetett anyagdíjakat visszakérjük (57.000 Ft). Elismerte a tartozást, de nem adja vissza a pénzt. Számlát sem adott még semmiről, pedig lett kérve. A vásárolt anyagokkal sem tud elszámolni blokk vagy számla formájában, pedig ezt is kértük tőle. Elkezdett kerülni minket. Feljelentést akarunk tenni hűtlen kezelés vádjával. Megalapozott lenne?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Hűtlen kezelés esete akkor áll fenn, ha akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. A leírtak alapján bűncselekmény nem történt, sokkal inkább egy polgári jogvitáról van szó. Jelen esetben javaslom, hogy a lehetőségek feltárása érdekében a rendelkezésükre álló okiratokkal/átutalási bizonylatokkal forduljanak ügyvédhez.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy ha gyermekláthatással kapcsolatban született egy bírósági végzés, ami számomra nem megfelelő, akkor hová fordulhatok? A probléma abból adódik, hogy az apa egy gyülekezet tagja. Viszont pszichiátriai papírja van, amin a diagnózis: vallási téveszme, mivel teljesen megszállottan csinálja és kizárólag ennek él. A bíróságon ennek ellenére sajnos született egy olyan döntés, hogy kéthetente elviheti őket, ha nem kényszeríti és erőlteti náluk ezt a dolgot. Viszont a kisgyerek 7 éves és látjuk rajta, hogy megviseli. Volt, hogy nem akart ott aludni nála, de ő azért is rávette. Segíteni szeretnék a gyerekemnek és változtatni a láthatáson. Hová fordulhatok? A végzés ez év márciusi.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül a bíróságtól lehet kérni.

Kérdés: Közös tulajdonú ingatlanból elköltözött a volt párom és én szeretném megváltani a részét, de ez még egyenlőre egyezkedés alatt van. Szeretném megkérdezni, hogy lecserélhetem-e a zárakat, hogy a volt párom ne tudjon bejönni akkor, amikor csak akar?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére.

Kérdés: 12 éve lakunk a két közös gyerekünkkel (14 és 8 évesek) az élettársam lakásában. Élettársi szerződést nem kötöttünk. Mindhárman ideiglenes lakcímen erre a címre vagyunk bejelentve. A párom ki akar rakni a lakásból a gyerekekkel együtt. Nekem van egy kis lakásom, ami jelenleg ki van adva. Kérdésem: milyen jogaim vannak? Tényleg kirakhat a lakásból úgy, hogy semmi nem jár 12 év után? (Nem a lakásból, mert 1/1 tulajdonos, de 12 éven át bútorokat vettem, a költségekhez hozzájárultam.) Kirakhat-e a gyerekek nélkül vagy a gyerekekkel úgy, hogy egyik percről a másikra kizár?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szerződés, vagy egyéb megállapodás hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését. A bíróság a volt élettársat – kérelmére – feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt. Kivételesen indokolt esetben a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a volt élettársat illeti meg, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható.

Kérdés: 57 éves vagyok, 2,5 éve dolgozom egy nagyobb cégnél. Ez idő alatt egyszer sem voltam táppénzen. Most cégen belül áthelyeztek egy másik munkafolyamat végzésére, ezen munkavégzés során a karom és a jobboldalam teljesen begyulladt. Az üzemorvos könnyített munkát írt elő, de nem tettek át. Így rosszabbodott az állapotom. Ilyenkor mi a teendő? Mire vagyok jogosult?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenképpen forduljon orvoshoz, hogy dokumentálásra kerüljön az állapota. A többi kérdésére a munkaszerződése, munkaköri leírása stb. ismeretében lehetne pontosan válaszolni.

Kérdés: Új építésű lakást szeretnénk vásárolni. Megállapodtunk a tulajjal egy összegben és kulcsrakész állapotban (falfestés nélkül) a vásárlásról, amit egy vételi szándéknyilatkozatban rögzítettünk is. Most nem csak a festést, de a glettelést, hálózást és falcsiszolást is rám akarja verni mondván, hogy ez is a festéshez tartozik. Előszerződés és szerződés nincs a kezemben. Van-e esélyem a festésen kívüli munkák végrehajtatására, ha csak vételi szándéknyilatkozatom van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy pontosan mit (vagy mit nem) tartalmaz a szándéknyilatkozat.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni, mert a párommal megromlott a kapcsolatunk. Van egy 3 éves gyermekünk és a párom el szeretne költözni a szüleihez úgy, hogy magával vinné a picit is. Jelenleg együtt lakunk hárman egy családi házban, ami édesapám tulajdona, de a párom is és a gyermek is ide van bejelentve állandó lakcímre. Kérdésem az volna, hogy elviheti-e a gyermeket innen, megváltoztathatja-e a pici lakcímét? És innen a helyi óvodából kiírathatja-e, valamint beírathatja-e egy másik óvodába, egy másik településen az én beleegyezésem nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Megteheti az édesanya, hiszen még nem került rendezésre a felügyeleti jog (az egy más kérdés, hogy ELVILEG az óvodai beíratáshoz és a lakcím megváltoztatásához az Ön nyilatkozata is kellene). Jelen pillanatban közös szülői felügyeleti jogot gyakorolnak, amelyet helyzettől függően megváltoztathatnak bírósági vagy gyámhatósági eljárással. Amit ő megtehet, azt Ön is, ill. ami neki tilalmazott, az önnek is a jelenlegi helyzetben.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, ha pénzbehajtás van valaki ellen és vonják a jövedelme ötven százalékát rendszeresen már hét éve, akkor a behajtó cég megcsinálhatja-e, hogy az egyik jövedelem 100%-át és a másik fizetésből, amit kapott nettó 332.000 Ft-ból 142.000 Ft-ot kapott csak, a többit is levonták. Szabályos-e ez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján nem feltétlen tűnik szabályosnak, ám az iratok ismeretének hiányában nem tudunk Önnek pontos választ adni.

Kérdés: Mint bérbeadó szeretném megkérdezni, lehet-e gyümölcsösnél a bérleti időszak végét tört hónapra, vagyis a vegetáció közepére tenni? Ugyanis a szerződés három évre, 2018. április 11-től 2021. május 31-ig szól. Ez így valóban három év, csakhogy a gyümölcs vegetációs ideje szerint ez már négy év. Ezt a szerződés lejártát úgy kell értelmeznem, hogy ő negyedszerre, 2021-ben is jogosult a támogatási kérelmet beadni és felvenni? Köteles 2021. május 31-ig gondozni a területet és én azt átveszem június 1-jével? Nekem olyan érzésem van, itt valami nem szabályos. Ugyanis a bérlő ehhez ragaszkodik, szerintem a támogatások miatt, ami egy évre 1 millió Forint, s ha fagykár is van, akkor 2 -3 millió Ft is lehet. És még azt is kijelentette, hogy jövőre nem jár a bérleti díj, mert az csak szeptemberben esedékes.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy az iratokkal forduljon személyesen ügyvédhez, leírásából adódóan nem tudunk Önnek pontos választ adni. Alapvetően a törvény nem zárja ki az Ön által sérelmezetteket, ám ezt így kijelenteni információ nélkül nem lehet.

Kérdés: 2020.04.08-án szóban felmondott a vírus helyzetre hivatkozván a főnököm. Kilépős papírokat a mai napon 2020.07.02-án kaptam csak kézhez, melyben megdöbbenve olvastam, hogy azonnali hatállyal küldött el a munkáltatóm, miszerint a fuvarfeladatok teljesítése során kifogások érkeztek a munkámra, illetve többszöri lopást követtem el. Ha ezeket elkövettem volna, akkor egy jegyzőkönyv készült volna, de erről nincs tudomásom. Senki nem keresett meg ez ügyben sehonnan. Letiltásom nincs. Ez érzésem szerint rágalmazás, becsületsértés. Se felmondási idő, sem távolléti díj. A szóbeli felmondás a munkahelyem gépkocsi parkolójában történt. Egy forintot sem kaptam!! Mi a teendő ebben az esetben? Jogorvoslat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy menjen vissza személyesen a munkáltatóhoz és kérjen írásbeli nyilatkozatot arról, hogy mikori hatállyal és milyen címen szüntették meg a munkaviszonyát. Ha azonnali hatályú felmondás, akkor kérjen erre vonatkozóan is írásbeli indokolást. Egyidejűleg írjon egy nyilatkozatot és adja oda a munkáltatónak, hogy nem fogadja el az intézkedést, mert 2020.04.08.-án erre vonatkozóan nem kapott semmilyen tájékoztatást. Ezen iratok birtokában fordulhat munkaügyi bírósághoz.

Kérdés: Albérletből való kiköltözéskor a tulajdonos átnézte a lakást, a garázst, átvette a kulcsot és a 300.000 Ft kaucióból 250.000 Ft-ot visszautalt, a maradék 50 ezer Ft a fennmaradó számlákra lett félretéve. Órákat lefotóztuk, azt mondta bemegy és lezáratja a számlákat. Ez még nem történt meg és ráadásul kitalálta, hogy talált 3 fekete foltot a garázsban (mindezt átvétel után úgy, hogy erről semmit nem rögzítettünk) és még azt is az én költségemre akarja megcsináltatni. Van ehhez joga? Az átvétel után most addig találgathat ki dolgokat, ameddig az 50 ezer Ft kitart és akkor nem ad vissza belőle egy fillért sem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ingatlanban kár keletkezett, úgy a javítási költséget fizetheti a tulajdonos a kaució összegéből. Leírásában nem közölte, hogy vettek-e fel jegyzőkönyvet az átadásról. Javaslom, hogy ajánlja fel a tulajdonosnak a javítás saját kezű elvégzését, amennyiben ténylegesen szükség van rá.

Kérdés: A kérdésem a következő: kaptuk most az egyszeri 500 ezer forintos juttatást és hogy a fizetés letiltás erre is vonatkozhat? Illetve még abban a hónapban a rendes fizetésből is lehet letiltás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása nem tartalmazza a letiltó határozatban rögzítetteket. A részletek ismerete hiányában nem tudunk Önnek pontos választ adni. Annyi bizonyos, hogy ez az egészségügyi dolgozóknak nyújtott juttatás nem sorolható a törvényben rögzített kivételek közé, tehát letiltás alá kerülhet bizonyos esetekben.

Kérdés: Jelenleg gyeden vagyok 8 hónapos gyermekemmel, a munkahelyem pedig dec. 31-el megszűnik. Én körülbelül egy év múlva szándékoztam volna visszamenni dolgozni, de így sajnos nem lesz hova. A kollektív szerződés alapján, a ledolgozott éveim száma után 3 havi végkielégítés és 60 napi távolléti díjra lennék jogosult, azonban a kollektív szerződés dec. 31-el lejár (a vállalat 2 telephelye továbbra is működni fog az ország másik végén). A kérdésem az, ha egy év múlva jelentkezem, hogy visszaállnék munkába és leszámolnak, akkor a dec. 31-el lejárt kollektív szerződés szerint vagy a munka törvénykönyve alapján kapom a leszámoláshoz szükséges juttatásokat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés megválaszolásához ismerni kellene a kollektív szerződés teljes tartalmát. Amennyiben jogutód nélkül szűnik meg december 31. napjával a munkáltatója, úgy december 31-ig a kollektív szerződés szerint helyes az elszámolás. Amennyiben lesz jogutódja a munkáltatójának és lesz új kollektív szerződés, úgy annak megfelelően lesz helyes az elszámolás.

Kérdés: Abban kérném a segítségét, hogy jelenlegi munkahelyemen február óta vagyok, viszont munkaszerződést nem kaptam és tegnap kiderült, hogy nincs szabadság. 52 éves vagyok, egy kiskorú gyermekkel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére a munkavállaló, a munkába lépést követő 30 napon belül hivatkozhat.

Kérdés: A gázművek felszólított, hogy azonnal bontsam le ingatlanomat (amely a lakásom), mert túl közel van a gázvezetékhez, amit pár éve fektettek le. Ha nem, akkor ők bontják le az én költségemen. Mi a teendő? Kérhetek-e kártérítést? Hol fogok lakni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben azt tanácsolom, hogy a birtokában lévő, e témában keletkezett dokumentumokkal mihamarabb keressen fel ügyvédet. Csak az iratok ismeretében lehet a feltett kérdéseire válaszolni.

Kérdés: Falun lakunk belterületen, jelenleg a hátsó szomszédunk külterületnek számít. Az ott élők állattartással foglalkoznak (ló, birka, sertés). Az ingatlanuk a kerítésünktől 150 m-re van. Viszont minden hónapban trágyáznak és a kerítésünktől kb. 4-5 méterre teszik le. Elviselhetetlen a szaga, rajtunk kívül 2 szomszéd is tett panaszt az Önkormányzatnál, de semmiképp nem hajlandóak jegyzőkönyvet felvenni, mert nem szeretnének ebből problémát. Előzőleg különböző állati tetemek voltak beleforgatva a trágyába, ami még bűzösebb volt. Kérdésem, hova tudunk ezzel a problémával fordulni, ha nem segítőkész a polgármester és a jegyző egyaránt? Lehet-e szabályozni, hogy ne legyen elviselhetetlen a trágya szaga?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leveléből pontosan nem derül ki, hogy Ön vagy az említett szomszédok milyen panaszt tettek az önkormányzatnál, illetve hogy a törvényes határidőn belül (1 év) éltek-e a jegyzőtől kérhető birtokvédelem intézményével. Amennyiben még nem került sor a birtokvédelem iránti kérelem előterjesztésére javaslom, hogy forduljanak írásban a jegyzőhöz e tárgyban. A továbbiakban bíróság előtt kérhetik a birtokvédelmet. Az állati tetemek veszélyes hulladéknak minősülnek; azok illegális lerakásáért büntetést is kaphat az elkövető, ebben az esetben értesítsék a rendőrséget.

Kérdés: A tulajdonomban van egy alacsony értékű, sajnos az elhelyezkedése miatt eladhatatlan “beépítetlen terület megjelölésű ingatlan”. Erre a területre az Önkormányzat egy szennyvízcsonkot helyezett el, majd kötelezett rá, hogy 150 ezer Forint közműfejlesztési díjat fizessek. Ezt az összeget nem fizettem be, a területre nem szerettem volna ezt a csonkot (hisz épület nem található rajta), de ez az Önkormányzatot nem érdekelte. A földterületre később az önkormányzat ezt összeget adótartozásként bejegyezte (jelzálogjoggal terhelte). Kérdésem, hogy lemondhatok-e a földterületről, hisz a területen lévő tartozás magasabb összegű így, mint amennyiért el lehetne adni. Esetleg ez a tartozás elévül-e, ill. kamatozik-e? 2017. januárban jegyezték be.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. Főszabály szerint a követelések öt év alatt évülnek el, az elévülési idő azonban megszakadhat vagy nyugodhat is. Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Az elévülést megszakítja a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy a követelés csődeljárásban történő bejelentése. Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik. Az ingatlan tulajdoni lapjáról dönthető el, hogy pontosan milyen teherjog került bejegyzésre, mert a jelzálogjog és a végrehajtási jog nem ugyanaz. A jelzálogjog esetében nincsen elévülés. Lemondás helyett ajándékozás, adásvétel lehetséges. A helyrajzi szám alapján lehetne többet mondani, pontosabban a tulajdoni lapot kellene ismerni.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulnék segítségért, hogy abban az utcában, ahol építkezünk nincsen kiépítve a csatornarendszer. Az önkormányzat nem engedi, hogy szolgalmi jog bejegyzéssel rákössük a csatornát a mögöttünk lévő ingatlan csatornarendszerére (amelyen szándékosan úgy lett csinálva a csatornarendszer, hogy erre alkalmas legyen) arra hivatkozva, hogy volt már probléma ebből a településen, hogy egy vita miatt el lett zárva az egyik telek valamilyen közműről. Azonban a településen nincs semmilyen rendelet erre vonatkozóan, hogy ne lehetne csatornát másik telken keresztül vezetni. Érdemes ez ügyben ügyvédi segítséggel az önkormányzathoz fordulni és úgy kérni, hogy megcsinálhassuk? Az önkormányzat hajlandó lenne kiépíteni a csatornát az utcában, ehhez viszont az utcában lévő 30 telekből 15 tulajdonosnak be kellene fizetni 500.000 Ft-ot, hogy megkezdjék a munkákat, a többi telektulajdonosnak előfinanszírozná az önkormányzat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy írásban forduljon az önkormányzathoz a szolgalommal járó csatornaépítés ügyében, és ha megkapja az elutasítást, folytassa szintén írásban a problémával kapcsolatos kommunikációt, akár jogi képviselő közreműködésének igénybevétele mellett.

Kérdés: A Magyar Közlönyben jelent meg az a rendelet, amelyből végül kiderült, mely egészségügyi szolgáltatók április 1-jén állományban lévő dolgozói – a részmunkaidősök is – kapják meg a beígért bruttó 500 ezer Forintot. A bejelentés április 3-án történt, én április 2-ától vagyok állományban így egy nap miatt elesek a juttatástól. Erre nincs semmi jogorvoslat, méltányosság stb., mivel 3 gyermeket nevelek és jól jött volna a támogatás.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 275/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet szövege szerint az egészségügyi vagy egészségügyben dolgozónak 2020. április 1-jén és az igénylés kezdetének időpontjában is jogviszonyban kell állnia a Korm. rendelet által meghatározott szolgáltatónál vagy munkáltatónál. Ezenfelül pedig a munkáltató jogosult a rendkívüli juttatásra való jogosultságot megállapítani ezen személyek vonatkozásában.

Kérdés: Kölcsönszerződést kötöttem egy ismerősömmel 750.000 Ft-ra, jelzálog bejegyzéssel egy telekre. A közjegyzői okiratban nincs kamat meghatározva. Késve tudom csak fizetni sajnos a Covid19 járvány miatt. A határidő 2020.04.30. volt. Július közepén tudom visszafizetni. De ő 250.000 Ft kamatot követel tőlem. A közjegyző azt mondta, hogy nem kell csak a kölcsönszerződésben megjelölt összeget kifizetni, viszont mivel jelzálog van rajta ezért neki ismét a közjegyzőnél kell lemondani erről a jogáról és a pénzt ott kell vissza is adni. Mit tehetek jogilag a tisztességtelen kamat megfizetése ellen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kölcsönszerződés ismeretében lenne lehetséges kérdésének megválaszolása. Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. Az Ön által írt dátumok és a jelenlegi jegybanki alapkamat okán ez az összeg 250.000.- ft semmiképpen sem lehet, tkp. 1-2 ezer Ft. körüli összeg lehet csak a késedelmi kamat (ez a pontos megfizetési dátum függvénye). Ügyleti kamatot pedig nem kérhet.

Kérdés: A munkavállaló szabályos felmondása esetén nem kapott semmilyen választ a felmondó levelére. Tudjuk, hogy mikor jár le a 30 nap felmondási idő (még van addig 15 nap), de azért jó lenne hivatalos választ is kapni. A munkáltató egyébként egy alapítvány, ahol az új elnök még nincs a bíróságon bejegyezve, a régi pedig nem kíván az üggyel foglalkozni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz arra vonatkozóan szabályt, hogy a munkáltatónak mennyi időn belül kell az Ön megkeresésre válaszolnia, azonban alapelvi szinten rögzíti, hogy a felek együttműködésre kötelesek. Javaslom, hogy próbáljon meg a munkáltatójával e-mail, telefon vagy végső esetben személyes megjelenés útján kommunikálni.

Kérdés: Adásvételi szerződést kötöttem lakó ingatlanra 2020.06.05-én, megtekintett állapotban. 1 millió Ft foglaló után szerződéskor további 13 millió Ft-ot fizettem. Fennmaradt 10 millió Ft november 30-ai határidővel. Közben szennyvízzel keveredett árvíz öntötte el a házat és a kertet. A pincében jelenleg is áll a víz. A ház körüli földet átitatta a víz. Annak kiszáradása akár éveket is igénybe vehet. Közben az ilyen árvíz megismétlődhet. Kérdésem, hogy felmondhatom-e egyoldalúan a szerződést vis major esetre hivatkozva, mivel nem azt a házat kapom, mint amit anno megtekintettem. Visszakérhetem-e a kifizetett teljes összeget, vagy a foglaló kivételével. Jogos-e az eladó azon igénye, hogy 2 millió Ft ellenében eláll a szerződéstől peren kívül.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdésének teljeskörű megválaszolásához szükséges lenne az ingatlan-adásvételi szerződés, valamint a további iratok ismerete. A következmények kapcsán először azt kell vizsgálni, hogy a szerződés milyen szabályokat határoz meg egy ilyen helyzet előállására, ugyanis elsősorban ez a szabályrendszer lesz alkalmazandó. Mindenképpen figyelemmel kell lenni arra is, hogy bizonyos szerződésszegések mikortól láthatóak előre.

Kérdés: Megromlott házassági viszony miatt szeretnék tájékozódni a válással kapcsolatban. Hitellel terhelt házban élünk a feleségemmel, aki rövidesen elköltözik. A hitelt teljes egészében én törlesztem, rezsi számlák az én nevemre vannak kiállítva, eddig ezt a feleségem fizette, kb. két éven keresztül. A házban közösen vásárolt háztartási cikkek vannak még (mosógép, hűtő, televíziók, tűzhely, bútorok).
A kérdésem a következő: milyen jogi követeléseket támaszthat válás esetén a feleségem? Az együtt töltött közös évekre gondolok…

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastársak között vagyonközösség keletkezik, mely az életközösség indulásával kezdődik. A házassági közös vagyonba beletartozik mind az az ingóság és ingatlan, amit a házasfelek az életközösség alatt közösen vagy külön-külön szereztek, leszámítva valamelyik házastárs különvagyonát. A különvagyon azon elemei, amelyek a közös életvitelt szolgálják és a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyak helyébe lépnek, 5 évi házastársi együttélést követően közös vagyonná válnak. A házastársak vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezhetik, ha ez nem történik meg, közöttük a törvényes vagyonjogi rendszer érvényesül. A házassági vagyonközösség elsősorban akkor szűnik meg, ha maga a házasság, illetve a házassági életközösség megszűnik. A házasság megszűnését követően a vagyonjogi kérdéseket a felek rendezhetik egymás közti megállapodással vagy vagyonmegosztási szerződéssel, amennyiben azonban a felek egyetértéssel nem tudnak megegyezni, a bíróság fog a rendezetlen kérdésekben ítélettel határozni.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy apasági perre mikor van lehetőség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az apaság bírósági megállapítását kérheti az anya, a gyermek, a gyermek halála után a leszármazója és az apa. A pert személyesen kell megindítani az apa ellen, az apának pedig a gyermek ellen.

Kérdés: A vér szerinti nagypapa vagyok és kis unokámnak a vér szerinti apukája szeretné 4 év után a kislányt elvinni 2 hetente, de a kislány nem akar menni. 4 év után semmi kötődés nincs. Kérdésem, van-e más módja ennek, hogy ne vihesse el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az édesapának joga van látni a gyermekét. Amennyiben a kapcsolattartás módján változtatni akarnak, peres eljárást kell, hogy indítsanak a bíróságon. Az egy más kérdés, hogy ilyenkor a kapcsolatot ún. vissza kell építeni, megfelelő módon. Ha ezt nem ítélik annak, akkor a gyámhatósághoz is tudnak fordulni, de vigyázat, mert a kapcsolattartás végrehajtása már bírósági hatáskör. Ezért előtte célszerű pontosan tisztázni, hogy ki és mit szeretne.

Kérdés: Én 2020. Június 12-én pénteken felmondtam a munkahelyemen, egyszerűsített foglalkoztatásban voltam, napi bejelentéssel. A problémám az, hogy nem fizettek ki 5 munkanapon belül mondván, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásban nem így működik és nem kötelesek kifizetni 5 munkanapon belül. Szeretném kérdezni, hogy ilyenkor mit tudok tenni, illetve hogy valóban köteles-e kifizetni 5 munkanapon belül?!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen a Munka Törvénykönyve szerint köteles a munkáltató kifizetni Önnek a fennmaradó munkabérét, kizárólag az Mt. 80. §-ban előírt igazolásokat nem köteles kiadni.

Kérdés: Egy idősotthonban történt az eset. Az ismerős idős hölgy elszámolást kért ki a vezetéstől, hogy lássa anyagi helyzetét. A nyugdíja az otthonba érkezik. Letéti számlán kezelik a térítési díj után megmaradó összegeket és itt történnek a levonások is. A júniusban kapott elszámoláson feltűnt egy áprilisban levont összeg, 17.800 Ft pelenka címén, amivel azonban gyermekei látják el. Azonnal reklamált és az intézmény főnővére azt válaszolta, hogy nem tudja, hogy miért vonták le tőle, de számon fogja kérni a kollégáját, aki ezt tette és visszakapja a pénzt. A levonásról a nénivel nem írattak alá bizonylatot. Mivel az intézmény több, mint 100 főt lát el idősgondozásban és ennek a fele demens sajnos nem kizárt, hogy ilyen jogtalan levonások másnál is előfordulnak. Édesanyám is az otthon lakója, kértem már elszámolást én is több alkalommal, de ezt nem adták ki. Tehetek-e feljelentést és milyen büntetőjogi minősítésben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Először is az idősek otthonának házirendjét kell megvizsgálni. Általában minden idősek otthonának van ellátottjogi képviselője, aki képviseli az ápoltak jogait. Kérdéses, hogy mit ír a házirend, illetve fontos lenne tudni, hogy miként és ki által került az összeg levonásra. Javaslom, hogy az intézmény vezetőjének írjanak egy felszólító levelet a visszafizetésre, kilátásba helyezve a jogi következményeket. Ilyen alacsony összeg „eltűnése” esetén szabálysértési eljárást lehet indítani. Fontos lehet még, hogy a többi ellátott is ellenőrizze az elszámolást. Ha több személynél is előfordul, érdemes a közérdekvédelmi ügyészséghez (is) fordulni.

Kérdés: Édesanyámmal 50-50%-ban birtoklunk egy ingatlant. Ha ki szeretnék szállni, a felbecsült érték kifizetésére felszólíthatom-e? Barátjával egyedül laknak az ingatlanban.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A birtoklás nem jelent tulajdonjogot. Kérdés ebben az esetben, hogy tulajdonjoga van-e az ingatlanon? Amennyiben közös tulajdonukban áll az ingatlan, a bíróságtól kérheti eredménytelen felszólítás után a közös tulajdon megszüntetését.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy volt egy válásom, kettő kiskorú gyermekem (3 és 6 évesek) velem maradt, a felügyeleti jog csak az enyém, anyuka láthatást kért a gyerekre. Minden hétvégén elvihette őket. Közben anyuka elköltözött a gyermekek közeléből egy másik kapcsolat miatt 350 km-re. Azóta (5 HÓNAPJA) nem találkozott a gyermekeivel. Most azt követeli, hogy a nyári szünetben 1 hónapra adjam őket oda, de fontos kiemelni, hogy súlyos beteg. Van egy alapbetegsége és mellé több kísérő betegség társul. Jelenleg önmagát ellátni nem tudja, nehezen lát, nehezen jár! Kérdésem, hogy köteles vagyok-e odaadni a gyerekeket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem írta meg, hogy a gyermekek felügyeleti joga miként lett kizárólagosan az Öné. A kapcsolattartás tárgyában is kellett, hogy döntsön a bíróság. A jogerős ítéletben szereplő kapcsolattartáshoz van joga az édesanyának, amiben elvileg a nyári szünidő beosztása is benne van. Amennyiben változtatni szeretne a szabályozáson, peres eljárást kell indítania.

Kérdés: Vásároltam egy ingatlant 2019. novemberében. Lakva rájöttem sok rejtett hibára, amiről a tulajdonos nem tájékoztatott. 1. A rothadt parkettát szalagparkettával takarta el. 2. Repedezett mennyezetre álmennyezetet rakott. 3. A ház salétromos. 4. Régi vízvezeték szivárog a földben, 280 kbm. víz folyt el. 5. Konvektorok működés közben kialszanak, életveszélyesek. 6. Korhadt, porladó küszöböket deszkával fedte el. Kérdés: mit tehetek ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírt hibákért az eladó kellékszavatossággal tartozik. Olyan ingatlant köteles átruházni a vevőre – már csak az adásvételi szerződésből és a Ptk.-ból is kiindulva -, amely rendeltetésszerű használatra alkalmas és nincs olyan hibája amely a rendeltetésszerű használatot akadályozza. A felismert hibát az eladóval haladéktalanul közölnie kell. A vevő többféle szavatossági jog közül választhat, de ingatlanok esetén a leggyakoribb a hiba kijavítása iránti igény, amelyet az eladó köteles saját maga illetve saját költségére teljesíteni. Elsődlegesen egyeztetni kell az eladóval, hogy a hiba kijavítását saját költségén vállalja-e. Halasztást nem tűrő esetben azonban a vevő is elvégezheti a kijavítást. A hibát minden esetben a lehető legteljesebben dokumentálni kell (pl. fénykép, videofelvétel, adott esetben szakvélemény kérése), és amennyiben a vevő maga végezteti el a javítást, akkor ennek folyamatát is. Ha eladó a felelősségét vitatja, továbbá ha saját költségén nem végezteti el a javítást, akkor ezt a vevő végeztetheti el, és az eladótól követelheti a költségeinek megtérítését. Emellett, ha már minden kötél szakad, tehát a hiba kiemelkedően súlyos (például leszakadt a tető), és az eladó nem vállalja a kijavítást, vagy csak aránytalanul hosszú időn belül, a vevő el is állhat a szerződéstől. Fontos azonban, hogy jelentéktelen hiba miatt nem lehet elállni. Az elállást írásban kell közölni az eladóval, és ilyen esetben az eredeti állapotot kell helyreállítani.

Kérdés: 2020. februárban kerültem vissza a munkahelyemre (Önkormányzat, pénzügyi terület), miután letelt a GYES. 2020. június 4.-én a szociális osztályon dolgozó kolléganő beadta a felmondását. A munkáltató engem akart arra a munkakörbe áthelyezni, mondván pénzügyi végzettséggel is el lehet látni a szociális területet. Én erre nemet mondtam, hogy nem vállalom, ezért meghirdette az állást. Az eddigi jelentkezők nem igazán felelnek meg neki, ezért folyamatosan ragaszkodik ahhoz, hogy a szociális munkakör a pénzügyi területen dolgozók között kerül szétosztásra. Kérdésem: szabályos-e, hogy a szociális munkakörbe (rendszeres, nem rendszeres települési támogatások megállapítása, gyermekvédelmi kedvezmények megállapítása) áthelyezne egy pénzügyi végzettséggel rendelkező munkavállalót.? A munkáltatóm azt mondta nekem megteheti, hogy áthelyezzen egyik munkakörből a másikba, igaz ez? Ha esetleg nincs igaza, mivel tudnám ezt alátámasztani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. 53. § (2) bekezdés kimondja, hogy a munkakörtől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.
A Kttv. 48. § (1) bekezdése szerint: A kinevezés tartalmát módosítani csak az államigazgatási szerv és a kormánytisztviselő közös megegyezésével lehet. Mivel a munkakör megnevezése a kinevezés tartalmába tartozik, így az Ön beleegyezése nélkül nem változtathatja meg a munkáltató a munkakört.

Kérdés: Problémám az, hogy a főnök nem ad szabadságot! 4 órával vagyok bejelentve, 2 éve dolgozom, szabadság nélkül. Kérdésem, hogy mennyi szabadság jár? 4 gyermekem van, ebből három 16 éven aluli.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Munkáltatója jogellenesen nem ad ki Önnek szabadságot. Természetesen jár Önnek, így javaslom, hogy írásban szólítsa fel munkáltatóját a szabadsága kiadására, kára megtérítésére. Egyebekben javaslom, keressen fel egy ügyvédet, hiszen könnyen előfordulhat, hogy munkaügyi perre kerül sor a munkáltató jogellenes magatartása miatt.

Kérdés: Egy max. 30.000 lakosú városban vezető beosztásban dolgozom. Kb. 13 éve nyugdíjba vonult volt munkatársam a családom egyik tagjának elszólta magát és csodálkozva kérdezte, hogy én a fiúkat szeretem. Természetesen ez nem igaz. Egy ilyen kijelentés tekinthető becsületsértésnek? Jó lenne tudni azt is, hogy ez mennyire terjedt el a városban. Aki nem ismer, de hallja, akkor ez a munkahelyem lejáratása is? Szerettem volna megtudni, hogy honnan indul, kitől hallott ilyet, ezért FB-n megkérdeztem, hogy találkozhatnánk-e valamikor. 2 hétig nem válaszolt, végül egy újabb megkeresésre írta, hogy nem, de miben segíthet, s amikor megírtam, akkor mindenfélét írt, hogy felejtsem el, senki nem foglalkozik vele stb. Tegyek-e feljelentést az én, illetve a munkahelyem jó hírnevének megsértése, lejáratása miatt? Mivel jár egy ilyen? Milyen költségei lehetnek? Van-e esély arra, hogy kiderüljön és kiderítsék, hogy ki terjeszti? Nincs kedvem bíróságra járni, de szeretném megtudni, ezért érdeklődök.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtaktól sokkal pontosabban kellene ismerni, hogy szó szerint mi és milyen körülmények között, kinek hangzott el, csak akkor lehet állást foglalni. A költségek is attól függ(het)nek, hogy milyen eljárást kíván / lehet indítani (polgári, büntető). Ha van eljárás, akkor viszont oda „járni” kell.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy most vásároltam ingatlant és az ingatlan teljes területére az E.ON Dél-Dunántúli Áramhálózati Zrt. javára bejegyzett vezetékjog, vázrajz szerinti elhelyezkedésben biztonsági övezetre vonatkozó tilalom van 24 m2 nagyságú területre. A tulajdoni lap szerint a bejegyzés (határozat) ideje: 2011.03.23. A kérdésem az lenne, hogy kérhetek-e valamiféle kedvezményt az áram használatból vagy kártalanítási igényem lehet-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Úgy véljük, hogy az adásvételi szerződés megkötése előtt is tudatában volt az ingatlan-nyilvántartásban rögzített vezetékjognak, sőt, a szerződésnek rögzítenie is kellett azt. Természetesen megkeresheti az E-ON-t kedvezmény miatt, ám erre külön jogszabályban meghatározott kötelezettsége nincs a cégnek. Kártalanítási igénynek alapja jelen esetben nincs, mivel Ön a vezetékjog tudatában vásárolt ingatlant.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy mit tehetnénk akkor, ha a lakás eladáskor az ingatlanos átvert minket. Azt ígérte rendez mindent, ehhez képest nem fizette ki a behajtó céget, hanem átvezettette a saját nevére a tartozást. Most 4 év elteltével úgy döntött behajtja rajtunk a több milliót. Albérletbe lakunk, elveszett a lakás és még mi tartozunk? Persze az adásvételi szerződéssel sem stimmel minden. Az ingatlanos fia volt az ügyvéd, ő intézte.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, minél előbb forduljanak személyesen ügyvédhez az ügy bonyolultsága miatt. Jelen platform nem alkalmas ilyen kis mennyiségű információ alapján kérdése megválaszolására.

Kérdés: 2002-től hivatásos rendőr vagyok. Sajnos ekkor már 33 éves voltam, így most 51 évesen szolgálok rendületlenül. Nem tudok eligazodni a jogszabályokban, ezért kérem a segítségét. 2002-2006-ig járőr, 2006-2013-ig ügyeletes, majd azóta szir. pk. vagyok. Kérdésem az, hogy jár-e nekem plusz közterületi szorzó a szolgálati idő rendelkezési állományba vételhez való számításához, ill. hogy a Határőrségnél 1989-1990 között teljesített sorkatonai szolgálatom beleszámít-e a szolgálati időbe, szintén a rendelkezési állományba vétel tekintetében.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A sorkatonai szolgálat beleszámít a szolgálati idejébe a Hszt. 280.§ (1) bek. alapján. Sajnos ilyen kevés információ alapján nem lehet pontos választ adni kérdésére, miszerint jár-e Önnek közterületi pótlék, e kérdésben szükséges lenne az állományparancsainak stb. az ismerete is.

Kérdés: Gyermek tartásdíj nem fizetését (3 gyermek után) visszamenőleg (már eltelt 6 hónap) és a folyamatosságát hogyan, hol és melyik hatóságnál lehet érvényesíteni? Különélünk, a gyermek elhelyezés és a gyermektartás anno bírósági megállapodásban lett rögzítve. Jelenleg kilépett a jól fizető munkaviszonyból és valószínű fekete munkából él, de tartást nem fizet semmilyen formában és elzárkózik a hajlandóságtól.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha bíróság ítélte meg a tartásdíjat, pontosan meghatározva, hogy a kötelezettnek mennyit és mikortól kell fizetnie, akkor ennek a végrehajtását a bíróságtól kell és lehet kérni, amennyiben a tartásdíj nem érkezik meg időben vagy pontosan. Javaslom, minél előbb intézkedjen, hiszen csak 6 hónapra visszamenőleg lehet tartásdíjat érvényesíteni, az előtte lévők elvesznek. Ezzel párhuzamosan a rendőrségen is tehet feljelentést, de ott a pénzkövetelése végrehajtása után nem intézkednek, csak a felelősségre vonás a cél.

Kérdés: Vásároltunk egy ingatlant zárt kerttel, ami 2 helyrajzi számon szerepel, de közben kiderült, hogy van még egy helyrajzi szám az udvarunkra, amit közel 25 éve mi használunk. Az előző tulajtól így vettük meg, de nem a mi tulajdonunk a harmadik helyrajzi számon levő telek. Mit tehetek, hogy a mi nevünkön legyen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírásából arra tudunk következtetni, hogy Önök feltehetően elbirtokolták a szóban forgó területet. Ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzésre kerüljön az elbirtoklás ténye, bíróságtól kell kérni annak megállapítását. Javaslom, minél előbb keressenek fel személyesen egy ügyvédet az eljárás megindításához.

Kérdés: Érdeklődnék,hogy műhibaperes ügyvédet tudnak-e ajánlani vagy van-e a szervezetnek ilyen, mivel leszázalékolt, kispénzű ember vagyok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, a helyi ügyvédi kamaránál érdeklődjön e kérdés kapcsán a jogi segítségnyújtó / pártfogó ügyvédek elérhetősége miatt. Természetesen nincs kötve lakóhelyéhez, az országban bárhonnan megbízhat ügyvédet.

Kérdés: Nevelőapám halála után anyum a haszonélvezeti jogot, én pedig a tulajdonjogot örököltem. Két házban élünk egy udvaron, ő is külön, én is külön háztartást vezetünk. Abban a házban, amiben a nevelőanyám lakik, ott van egy üzlethelyiség is, ami bérbe van adva. Ebben az üzletben dolgozom már 10 éve. A havi bérleti díjból, amit az üzletért kap, abból én nem részesülök. Kérdésem az lenne, hogy törvény szerint ez így helyén való vagy pedig 50-50 %-ban járna nekem is a bérleti díjból?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos leírása nagyon zavaros. Annyi biztos, hogy hasznosításra (bérleti díjra) elsődlegesen a haszonélvező jogosult. Amennyiben az üzlethelyiséggel kapcsolatos ingatlanon nincs haszonélvezeti jog, úgy Önt illeti tulajdoni hányada arányában a bérleti díj arányos része.

Kérdés: Sofőrként dolgoztam egy 3,5 t ponyvás furgonon. 14 napja megszűnt a munkaviszonyom “közös megegyezéssel”. Nem fizetik ki a bérem (kb. 310.000 Ft) arra hivatkozva, hogy a munkavégzésem alatt volt 3 árukárom, ami még nem lett tisztázva, hogy kifizeti-e a biztosító (a legelső még februári). A felmondásról szóló A4-es papírt aláírtam, a kilépő papírjaimat elküldték postán, tértivevényesen (még szándékosan nem vettem át). Mit tehetek ilyenkor? Joguk van ehhez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, szólítsa fel teljesítésre a munkáltatót. Kötelesek lesznek megindokolni Önnek a nemteljesítés okát. Amennyiben ténylegesen okozott kárt, úgy alapos lehet a munkáltató hivatkozása. Amíg nem ismeri a hivatalos álláspontot (írásbeli), addig nem tudunk Önnek pontos választ adni.

Kérdés: Az óvodavezető megtilthatja-e, hogy a 2 éves testvér lázas betegsége esetén a nagyobb ovis testvére oviba menjen? Óvodavezető jogköre alapján vagy valami központi törvény, rendelet alapján?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogilag nincs szabályozva az Ön által leírt eset, azonban felszólíthatják a szülőt, hogy lehetőleg ne vigye óvodába a gyermeket. Természetesen a felszólításhoz a szülő nem lesz kötve. Illetve érdemes lenne megismerni az intézmény házirendjét is.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy ha olyan tartozást szeretnének behajtani, ami már “elévült”, hogyan tudok elévülésre hivatkozni? Mi a menete, mi a teendő? Elég írásban jeleznem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem mindegy, milyen eljárásról, és milyen tartozásról van szó, illetve mikori esedékességgel és milyen cselekmények történtek eddig. Az elévülés ideje általánosságban 5 év. Minden esetben javasolt az írásban történő hivatkozás, megjelölve a Ptk. VI. könyv IV. fejezetében foglaltakat. Sajnos leírása alapján nem tudunk Önnek ennél pontosabb választ adni.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy még tavaly októberben beadtuk a gyermektartás csökkentése iránt a kérelmet, mert a férjem két gyermek után fizet gyerektartást és még a régi rendszerbe történt, amikor százalékos arányban hoztak ítéletet. Van hónap, amikor 130.000 Ft ot vontak tőle. Az utóbbi 10 hónapban százezer alatt nem nagyon vontak tőle. Mi 60.000 Ft ot ajánlottunk, amit az anyuka elutasított és ő 80.000 Ft-ot kér, mert ő arra hivatkozik, hogy jóindulatú agydaganata van és nem tud dolgozni. De mi tudjuk, hogy ma is kint dolgozik Ausztriában. A nagylány 20 éves lesz októberben. Most valami tanfolyamot kezd el a kisfiú, aki 17 éves lesz. Nem akarunk 80.000 Ft ot fizetni, mert tudjuk, hogy ha bármi történik valamelyikünkkel ezt akkor is ki kell fizetni, a per újrafelvétel nagyon sok idő. Nekem is van egy kisfiam, aki még tanul és én 28.100 Ft-ot kapok az apukától. Az ügyvédünk azt mondta fogadjuk el. Mi lehet a legrosszabb ítélet? Mire számíthatunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A legrosszabb esetben elutasítja a bíróság a kérelmüket, esetleges viszontkereset esetén viszont megemelheti. A peres eljárás során a gyermekkel együtt élő szülőnek kell majd alátámasztania a magas összeg szükségességét. Gondolhatunk ilyenkor például gyógyszeres kezelésre, különórák, stb. Amennyiben nincs a gyermekeknek szüksége ekkora összegre, úgy a bíróság csökkentheti a tartásdíj összegét.

Kérdés: Ma kaptam egy levelet a Járásbíróságtól. A volt nejem a tartásdíj elmaradását kéri 6 hónapra visszamenőleg. Idén januártól nem tudom fizetni a 23 éves nagylányomnak, mert sajnos sok a kiadásom. Élettársam januártól gyesen van a kisfiammal itthon. Sajnos 3 hitelem is van, a volt nejemnek köszönhetően. Kifizettünk neki a válás előtt 4 milliót, majd 2017.12.15-én elváltunk és havi 30 ezres tartásdíjat fizettünk a lányomnak. A lányom érettségi után továbbtanult nappali okj-s tanfolyamon. Az első suli elvégzésével vám- és pénzügyőr lett volna, amit nem fejezett be, a vizsgát nem rakta le, így nem lett róla bizonyítványa. Mi akkor is fizettük a havi 30 ezres tartásdíjat. Majd elment egy másik okj-s suliba, amit most fejezett be, de tavaly november óta nem találkoztunk. Azóta csak egy sms-t írt a szülinapomra februárban. És márciusban felhívatott az anyjával, hogy fizessem ki a tartásdíjat. Érdekelne, hogy most mit tegyek? Mert itt a bírósági letiltó végzés!?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy a Járásbíróságtól kapott dokumentummal forduljon ügyvédhez, a mostani és e kérdés jövőben rendezésének lehetőségeinek konkrét átbeszélése végett.

Kérdés: A problémánk a következő: Sajnos kiszaladt a lábam mellett a kutya a kapun, majd felugrott a szomszéd kapujára, ami kinyílt és onnan is kiszaladt a két kutya. Nem harapós kutyákról van szó. Jött a postás és a kutyák rászaladtak és elesett a kerékpárral. A kutyák nem bántották, de megütötte a vállát. Mi és a szomszéd is kapott levelet a Magyar Postától, hogy kártérítést kell fizetnünk a postásnak. Szeretnénk tudni, hogy mire kell számítanunk? Jogos-e a követelés és mi történhet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A levél ismeretének hiányában nehezen lehetne pontos választ adni. A Polgári Törvénykönyv egyértelműen előírja, hogy az a személy, aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért helytállni köteles. Ez alól csak és kizárólag akkor mentesül, amennyiben bizonyítja az, hogy az állat tartásával kapcsolatosan felróhatóság nem terheli.

Kérdés: Kérdésem a következő: Adott egy ikerház, melynek egyik fele lakott, a másik lakatlan. A lakatlan házrész tulajdonosát 2 éven keresztül többször szóban figyelmeztettük, hogy a tető több helyen beázik, azonban nem történt meg a javítás, csak ígérgetés. Az egész ingatlan gondozatlan, elhagyatott. Mi ilyenkor a teendő? A mi felünk szépen felújított, aggódunk a beázások miatt, úgy látjuk nem fog megtörténni a javítás, veszélyeztetik a mi házrészünket is. Eladni nem akarják, annak ellenére sem, hogy lassan 10 éve nem foglalkoznak a házzal (se felújítás, se karbantartás, se gondozás).

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéses, hogy ez egy társasházként bejegyzett ingatlan-e, illetve van-e osztatlan közös tulajdon az ingatlanban? Mindkét esetben van egy-egy tökéletes megoldás, ami azonban túlmutat a fórum keretein. Mindenképpen javaslom az ügyvédhez fordulást!

Kérdés: Zárolva volt a számlám egy hónapig és a munkáltatóm elutalta a fizetésemnek a 33%-át, amit kértek és közben levontak tőlem 26.849 Ft-ot. Megtehetik???

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom minél előbb keresse fel munkáltatóját, amennyiben kétszeresen vontak le a fizetéséből végrehajtás miatt. Ha a fizetéséből egyszeresen vontak és utána a többit a számlájáról, az viszont lehetséges. Többet kellene tudnom az ügyről az egészen pontos válaszhoz.

Kérdés: A családomtól elköltöztem a férjem magatartása miatt. A mostani házat 2003-ban vettem egy 1997-ben vásárolt ház árából. A férjemmel 1998. óta élettársi, 2014. óta házastársi kapcsolatban vagyunk. A ház azóta is 1/1-ben az én nevemen van. Azóta sokat újítottunk rajta együtt. Két éve Fula kölcsönt vettünk fel, én vagyok az adós, ő az adóstárs. Én törlesztek, a Fula jelzálogjoga be van jegyezve. Erről számláim is vannak, ez az én felújításomnak számít. Jól tudom, hogy a ház az én külön vagyonomnak számít? És nem kaphatja meg válás esetén a felét? Ill. hogyan fogom tudni kitenni a házamból? Mert igényt tartok rá és ő nem akar kiköltözni azt mondván, hogy mennyi mindent csinált rajta! (Két gyermek van:17 és 21 évesek.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen a ház az Ön különvagyonának minősül. A leírásból nem egyértelmű, hogy a jelzálog a felújításra igényelt kölcsön miatt lett bejegyezve. A bontóper jogerős ítéletéig (avagy előtte esetleges ideiglenes intézkedésig) lakáshasználati joga van a férjének. Mivel az ügy elég bonyolult (elköltözés, hitel stb.), javaslom minél előbb keressen fel egy ügyvédet személyesen.

Kérdés: A párom meghalt munkahelyi balesetben, 2 kiskorú gyereke van, nem kapnak a gyerekek semmit. A nyomózó és a munkáltató se ad ki semmilyen papírt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdés hiányában nem tudunk Önnek válaszolni. Kérem, írja meg, hogy mit szeretne megtudni.

Kérdés: Egy adásvételi szerződés formai hiba miatt nem jött létre és az ügy 2005-től az idei évig húzódott. Ezután el is adtuk a lakást és azt szerettük volna elérni, hogy ne kelljen szja-t fizessünk a különbözetre, hiszen 2005. óta mi fizetjük a lakás összes felmerülő költségét. A NAV válasza: “Tekintettel arra, hogy az Szja tv. az érvényes szerződésnek az ingatlanügyi hatósághoz (földhivatalhoz) történő benyújtásához és nem az ingatlan tulajdonos-változásának földhivatali bejegyzéséhez köti az ingatlan szerzésének időpontját, ezért a Pénzügyminisztérium álláspontja szerint a levelében vázolt esetben a polgári jogi szempontból érvényes (azaz a létrejöttéhez szükséges tartalmi elemeket tartalmazó, és érvénytelenségi okokkal nem bíró) szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtása minősül az ingatlan megszerzése időpontjának, függetlenül attól, hogy a benyújtott érvényes szerződések földhivatali bejegyzést egyéb okoknál fogva nem eredményeztek.” Kinek van igaza?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügyhöz kapcsolódó iratok hiányában nem lehetséges állást foglalni az ügyben. Amennyiben azonban anno az ingatlan vételárát megkapta, akkor a NAV-nak biztosan igaza van. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet személyesen!

Kérdés: Az lenne a kérdésem, milyen papír kell ahhoz, hogy hamarabb megtörténjen a válás. Lombikbébit szeretnénk, de addig nem lehet, míg a párom nős, a korom miatt lenne fontos. Nyolc éve vannak külön. Az első tárgyalás megvolt a másodikat halassza a bíróság. Esetleg van olyan papír, amivel fel lehetne gyorsítani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen nyomtatvány nem létezik, a bíróság gyorsaságát befolyásolni nem tudják. A kereseti kérelmet kell beadni.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy a férjemmel 13 év után (10 év házasság) tönkrement a kapcsolatunk. Született egy gyermek a házasságunk alatt, aki 10 éves. Jelenleg a megromlott házasság miatt el kellett költöznünk. A lakás, ami hitellel terhelt a házasság előtt szerzett vagyon. Milyen jogokkal rendelkezem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtakból sajnos nem derülnek ki a részletek (ki és mikor, milyen jogcímen szerezte meg a házasság előtt az ingatlant, éltek-e együtt a házasságkötés előtt, kötöttek-e házassági vagyonjogi szerződést, a kölcsön mikor és milyen jogcímen került rá stb.-stb…), illetve az ön célja sem. Javaslom, hogy a releváns okiratokkal forduljon ügyvédhez a konkrét lehetőségek átbeszélése végett.

Kérdés: Édesapám négy éve meghalt, édesanyám még él. Van két bátyám, a kisebbik nekem ajándékozta a részét, a nagyobbik nem. Én édesanyámmal élek, betegápolásin vagyok vele. Az édesanyám nekem ajándékozta az ő fél házrészét, ügyvédi papír van róla, a haszonélvezet maradt az anyué. Az apu része 6 millió Ft, amiből a bátyámnak jár kettő. Az lenne a kérdésem, hogy amíg a ház nincs eladva vagy amíg az édesanyánk él, addig köteles vagyok-e őt kifizetni? Ha igen, akkor elég-e egy általam megírt papír két tanúval vagy forduljak ügyvédhez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem köteles. Kell hozzá ügyvédi közreműködés mindenképpen.

Kérdés: Én egy húsz éves lány vagyok, most végeztem a tanulmányaimmal. Apukám tőlünk 9-10 éve költözött el, nem tudom pontosan. A szüleim nem voltak összeházasodva. Gyerektartás miatt egyszer voltunk bíróságon, ahol bejelentett munka hiányában (feketén dolgozott mindig), ha jól emlékszem 10 ezer Forintot ítéltek meg gyerekenként, (van egy bátyám is) amit természetesen nem teljesített, azt hiszem talán egy hónapig fizette. Anyukám úgy gondolta, annyiban hagyja a dolgot, nem fog veszekedni vele 20 ezer Forintért, mondván az ő lelki szegénysége ez. Viszont személy szerint sokszor próbáltam beszélni apámmal, hogy szükségem lenne rá, nyilván anyukám szétszakadt a munkában ahhoz, hogy legyen étel az asztalon. Nem is ez a lényeg. Így 20 évesen, hosszú évek elteltével úgy, hogy abbahagytam a tanulmányaim, a kapcsolatunk megromlott. Van bármiféle mód az utólagos kifizettetésre vagy engedjem el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermek tartásdíját visszamenőleg 6 hónapra lehet érvényesíteni.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy az ingatlan a 2 gyermekem nevén van 1/2-1/2 arányban. A törvényes képviseleti jog kizárólag engem illet bírósági határozat alapján. Az ingatlan értéke nem éri el a jogszabályban meghatározott összeget, ebben az esetben is szükséges a gyámhivatal jóvá hagyása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes, a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése esetén.

Kérdés: Kb. három hónappal ezelőtt elkezdtük hirdetni a telkünket, mint osztatlan közös tulajdont. Mialatt ment a hirdetés a szomszéd jelezte, hogy őt is érdekelné a telek, persze sokkal kedvezőbb áron. Anyukámmal megegyeztünk, hogy végeredményben több szempontból is az lesz a legjobb megoldás, ha neki adjuk el a hátsó telekrészt. Két hete volt kint egy földmérő, miután elindítottuk a telekmegosztási eljárást, az ügyek intézését. Jelen pillanatban még nem történt semmi érdemleges, folyamatban van az ügy. A földmérő cég most adta be a tervdokumentációkat a földhivatalnak és várunk…. A szomszéd eddig még nem adott foglalót mondván, hogy az ügyvédje mondta neki, hogy amíg nincs meg a vázlatrajz a telekről, addig nem tudunk szerződést kötni. Ez rendben is van, de a kérdésem, hogy a foglalóhoz szükséges-e a vázlatrajz?? Vagy csak egy sima átvételi elismervény!?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sokmindent nem értek teljesen, pl.: az osztatlan közös tulajdon értékesítéséhez miért is kell a telekmegosztás? Miért kéne hozzá vázrajz? Miért kellene hozzá földmérő? Amit most Önök csinálnak az nem az osztatlan közös tulajdon értékesítése, hanem annak a megosztásának az előkészítése. A foglalóról: a másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, abban az esetben a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

Kérdés: A vállalat, ahol dolgozom éves munkaidő keretben foglalkoztat. A koronavírus miatt sajnos nem volt elég munka, ezért pihenőre küldött (nem állásidőre). Majd, ha lesz munka a keretidő végéig a mínusz órákat ledolgozzuk. Az otthon töltött időre a bérünk egy részét megkaptuk a többit majd akkor, ha ledolgozzuk a negatív idő keretet (itt így nevezik), ez rendben is lenne. Viszont kaptam egy jobb állásajánlatot, ezért felmondtam. Ekkor közölték velem, hogy az otthon töltött időre kifizetett bért fizessem vissza. Ez szabályszerű vagy jogtalanul kérik vissza a pénzt, mivel nem az én hibámból nem tudtak foglalkoztatni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése alapján nem egyértelmű, hogy Önt szabadságra küldték-e. Amennyiben igen, úgy mennyiben arányos a szabadság kiadása, ergo keletkezett-e többletszabadság, amit kiadtak Önnek. Javaslom, mielőbb keressen fel egy ügyvédet személyesen a rendelkezésre álló iratokkal együtt.

Kérdés: Szükségem lenne az Ön szakmai segítségére, tanácsára az alábbi ügyben. Mit tegyek abban az esetben, ha az előző munkahelyemen nem akarnak referencia levelet írni, ami azért szükséges, hogy betöltsem az új állást. Hozzáteszem, hogy több, mint 1 évig dolgoztam az előző cégnél és saját elhatározásból (családi okok miatt) mondtam fel 2019. novemberében. Ha jól értelmezem a Mt. 81 paragrafusát, akkor a munkaadó nem tagadhatja meg ezt a kérelmet, hiszen ettől függ, hogy megkapom az állást vagy sem, tehát nem korlátozhat a munkakeresésben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jól értelmezi a jogszabályhelyet, a munkáltató köteles az Ön kérelemre írásbeli értékelést adni Önnek. Javaslom, írásban kérje fel erre a munkáltatóját tértivevénnyel feladott levélben, hogy egy esetlegesen felmerülő munkaügyi perben bizonyítékként fel tudja használni azt.

Kérdés: Végrendelet nélkül meghalt az unokatestvérem. Családja, felesége nincs, a szülők már régebben meghaltak. Ilyen esetben ki az örökös? Örököl-e olyan unokatestvér is, akinek a honlétéről nincs tudomásunk és életjelet sem tudunk több, mint 50 éve?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az élő vér szerinti rokonok, illetve házastárs örökölnek bizonyos sorrendben. A leírása alapján nem lehet pontosan meghatározni, az információ hiányában nem tudunk pontos választ adni. A hagyatéki eljárás során kell bejelenteni a az öröklésben érdekeltek nevét a jegyzőnek/közjegyzőnek. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a meg nem nevezett a későbbiekben indíthat eljárást.

Kérdés: Regisztrált álláskereső vagyok a helyi Munkaügyi Központban. Álláskeresési járadékra nem, de az aktív korúak ellátására (havi nettó 22.800 Ft) jogosult vagyok, ezt rendszeresen megkapom. A legmagasabb végzettségem egy felsőfokú OKJ-s, 55-ös sorszámmal kezdődő idegenforgalmi szakmenedzser szakma és egy középfokú, szaknyelvi nyelvvizsgával is rendelkezem, B2 angol nyelvből C komplex típusúval. A Munkaügyi Központ egy értesítést küldött, miszerint 1010-es hagyományos közfoglalkoztatásra közvetít ki. Az álláslehetőséget elutasítottam, több ok miatt is. Egyrészt a végzettségemtől jóval alacsonyabb munkalehetőség (konkrétan söprögetés), melyet nem csak méltatlannak találok, hanem a jogszabályt tanulmányozva a nem megfelelő munkahely kategóriába tartozónak tituláltam. A felajánlott munkabér bruttó 87.500 Ft volt. A Munkaügyi Központ törölni akar arra hivatkozva, hogy 25 év feletti vagyok és se álláskeresési járadékra, se nyugdíj előtti járadékra nem vagyok jogosult. Megtehetik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szükséges lenne az okiratok tartalmát ismerni a kérdésének megválaszolásához. Amennyiben az igazolásai alapján valóban nem jogosult a járadékokra, és a törlés indoka helytálló, úgy jogszerűen jár/járt el a központ.

Kérdés:  Évekkel ezelőtt volt tartozásom az OTP-felé. 2014-ben az utolsó fillérig kifizettem. Hivatalos papírom van róla. A munkálhatómhoz egy végrehajtó iroda beadott kérelmet letiltás ügyben. A munkáltatóm közölte, hogy az én papírom semmit nem számít, mert régebbi, mint amit a végrehajtó iroda küldött. Ezért levonják a fizetésem 33%-t. Nincs esélyem arra, hogy ami nem illeti meg a végrehajtót, ne vonják le??

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben ún. végrehajtás megszüntetésére lehet pert indítani, amennyiben a végrehajtást kérő nem ismeri el, hogy a tartozás megfizetésre került. Javaslom, hogy a birtokában lévő iratokkal forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Családomtól ajándékba kaptam egy arany karkötőt, ami nekem nem megfelelő! Szeretném visszavinni az ékszerüzletbe és az eredeti árát megkapni! Vásárlást igazoló nyugta is a birtokomban van! Köteles az üzlet visszaadni az ékszer vásárlási árát?

Válasz: Tisztelt Kérdező! “Nem tetszés” esetére nincs visszafizetési kötelezettsége az üzletnek. Amennyiben azonban webáruházon keresztül történt a vásárlás, úgy a kézhezvételtől számított 14 napon belül indokolás nélkül lehetőség van elállni a vételi szándéktól.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy ajándékba kaptam egy telefont a volt barátnőmtől, amit karácsonyra hozott ki nekem, de én ezt a telefont eladtam. Majd úgy jelentett fel, hogy ezt a telefont nekem csak kölcsön adta használatra. Ma kellett mennem a rendőrségre és gyanúsítottként hallgattak ki sikkasztás miatt, amit állítólag elkövettem! A kérdésem az lenne, hogy Ön szerint szükség lenne ügyvédre vagy sem? Büntetlen előéletű 26 éves nő vagyok, a mai napon a kihallgatás során rabosítottak is!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy keressen fel ügyvédet a birtokában lévő iratokkal együtt.

Kérdés: 17 éve dolgozom a munkahelyemen. A csökkent megrendelések miatt decemberben levettek 8 óráról 4 órára, tervezett márciusi határidővel. Persze ez utóbbi csak szóban hangzott el. A járvány miatt maradtunk 4 órában, most viszont elbocsájtottak. Végkielégítésnél kizárólag a 4 órás bért vették figyelembe. Szabályos ez? Ennyi év után úgy érzem megilletett volna egy tisztességes összeg, két gyermeket nevelek, nem tudom mihez kezdjek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdése teljeskörű megválaszolása nehézkes a részletek ismeretének hiányában pl. hogy milyen jogviszonyban áll, munkaszerződés esetén annak tartalma. A Munka törvénykönyve (Mt.) alapján a távolléti díj számítása az esedékesség időpontjában (jelen esetben a felmondás közlésének napján) érvényes alapbér, valamint az utolsó 6 naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék alapján történik. A távolléti díj kiszámításánál ezeket az összegeket együttesen kell figyelembe venni.

Kérdés: Segítségét szeretném kérni abban, hogy egy ingatlan tulajdonosa honnan értesülhet az ingatlana haszonélvezőjének az elhalálozásáról, ha a viszony közöttük megromlott. Valamint a haszonelvező halotti anyakönyvi kivonatához hogyan juthat majd hozzá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A haszonélvezeti jog jogosultjának halála esetén az illetékes földhivatalnál kell kérelmet előterjeszteni a jogosult haszonélvezeti jogának törlése iránt. A halotti anyakönyvi kivonatot (elég a hiteles másolat is) az illetékes helyi anyakönyvvezetőnél lehet megigényelni, de ehhez igazolni kell az Önök között lévő rokoni vagy jogi kapcsolatot. Ezt követően kell az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására vonatkozó kérelmet benyújtani a földhivatalnál, mely az interneten is elérhető. Információk a Földhivatalból és a Polgármesteri Hivatalból szerezhetőek be, a jogalap igazolása után.

Kérdés: 51 éves nő vagyok, saját ingatlannal rendelkezem. Esküvőt tervezünk a vőlegényemmel, aki 1 éve nálam lakik, tulajdona nincs. Mindkettőnknek 2-2 lányunk van, viszont én szeretném az én lányaimnak ajándékozni az ingatlanomat. Kérdésem az lenne, hogy a házasságkötés után lehetősége lesz a férjemnek ebbe beleszólni, igény tarthat-e az ingatlanom egy részére? Hivatkozhat arra, hogy joga van beleszólni ebbe az ajándékozásba? Meg kellene ejtenem ezt az ajándékozást még az esküvő előtt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastársi vagyonközösség az életközösség megkezdésével veszi kezdetét. Az életközösség kezdetekor meglévő vagyontárgy a fél a különvagyonába tartozik. Jelen esetben, ha az ingatlana már az életközösség kezdte előtt az Ön tulajdonát képezte, akkor a különvagyonába tartozik, így azzal Ön szabadon rendelkezhet most és a házasságkötést követően is.

Kérdés: Végrendeletemben kiköthetem-e, hogy a köteles részt az unokám BABAKÖTVÉNY számlájára utalja át az örökösnek kinevezett személy az ingatlan eladása után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökhagyó házastársát, leszármazóját és szülőjét, mint törvényes örökösöket kötelesrész illeti meg. Amennyiben Ön végrendelkezik és nem a törvényes örökösre hagyja vagyonát, úgy a felsorolt személyeket ún. kötelesrész fogja megilletni. Tehát ahogyan Ön fogalmazott, az örökösnek kinevezett személy pont nem a kötelesrészt fogja megkapni. Hagyományrendelés útján az örökhagyó örökösét kötelezheti arra, hogy meghatározott személynek (hagyományos) teljesítsen vagyoni szolgáltatást, ez az ún. kötelmi hagyomány, melyre végrendeletben kerülhet sor. Azonban a hagyomány kielégítésére csak abban az esetben kerül sor, ha már minden más hagyatéki terhet (pl. kötelesrész) kiegyenlítettek.

Kérdés: A lakás fele-fele arányban van bejegyezve. Tudtom nélkül átíratható-e vagy elajándékozható-e a másik rész bárkinek a nevére? Illetve feltétlen elővételi joga van-e a másik fél tulajdonosának?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakás másik tulajdonostársát elővásárlási jog illeti meg az Ön tulajdoni hányadára, amennyiben adásvétel útján kívánja saját tulajdonjogát átruházni. Ha a tulajdon-átruházás nem adásvétel útján történik, hanem pl. ajándékozás útján, akkor az elővásárlási jog nem érvényesül. A másik fél tudta nélkül így elvileg az ajándékozás a járható út, habár utólag mindenféleképpen tudni fogja, mert a Földhivatal tájékoztatja.

Kérdés: Élettársammal 2007-ben vásároltunk egy osztatlan közös ingatlant, 50-50%-ban. Ő két éve meghalt, hagyatéki megvolt, a testvérek örököltek. Mivel a kapcsolatunk megromlott, volt egy szóbeli megállapodásunk az ingatlan használatáról. Ő lakott az egyik részben, én a másikban. Az a kérdésem használhatom-e az ő által lakott ingatlanrészt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel élettársak voltak, ezért Ön nem kapott a közösen lakott lakáson holtig tartó haszonélvezeti jogot és az élettársa tulajdoni hányadát a testvérei örökölték, így az ingatlanrész tulajdonjoga őket illeti meg és az ezzel járó rendelkezés joga is. Az ingatlan feletti rendelkezés joga magában foglalja az ingatlan birtokának, használatának átengedéséhez való jogot is, így javaslom, hogy keresse fel élettársa testvéreit és próbáljon velük megállapodni. Ha nem sikerül, akkor a peres út marad.

Kérdés: Mit lehet tenni, ha egy háztartásban élnek lány unoka, özvegy anya és nagymama. A ház tulajdonjoga fele-fele arányban van. A nagymama 71 éves, az unoka 19. Talán a ház tulajdona végett, de a nagymamát folyamatosan inzultálják, főleg az unoka. Gyakorlatilag a nagymama a házfenntartó a lány eladósodása végett. Tettlegességig eddig nem, csak szóbeli fenyegetésig és a leköpésig fajult a dolog az unoka részéről, trágár kiabálással mellékelve. Az anya ezt némán tűri, talán ő is fél a lányától. Ez az én véleményem. Amúgy egy jól szituált családról beszélünk, szép családi házzal.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban hallgassa meg az idős hölgyet, hogy hogyan éli meg a bántalmazó élethelyzetet és esetlegesen segítsen neki abban, hogy informált döntést tudjon hozni. Az illetékes Rendőrkapitányságon családon belüli erőszak és zaklatás bűncselekménye miatt is tehető feljelentés. Indokolt esetben Ön is tehet jelzést a hatóságoknál, a rendőrségnek kötelessége minden “családon belüli erőszak” híváshoz kimenni és meghallgatni a feleket. Ehhez, illetve az esetleges további lépésekhez javaslom az ügyvédi segítség igénybe vételét.

Kérdés: A munkáltató felmondott május 31-ével és nem akarja odaadni, ill. akit most június 1-jével alkalmaz, azzal a személlyel megfelezve szeretné odaadni azt a jutalmat, amit a vészhelyzet idején dolgozóknak fizet a kormány. Megteheti?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 275/2020. (VI.12.) Kormány rendelet pontosan meghatározza, hogy mely egészségügyi vagy egészségügyben dolgozó személyek részesülhetnek ebben a rendkívüli juttatásban. Amennyiben Ön olyan egészségügyi vagy egészségügyben dolgozó, aki a rendeletben megnevezett szolgáltatónál, illetve munkáltatónál 2020. április 1-jén és az igénylés kezdetének időpontjában is jogviszony valamelyikében állt, illetve a feltüntetett állományok valamelyikébe tartozott, akkor jár Önnek a juttatás.

Kérdés: Abban szeretnék érdeklődni, hogy a szüleim közös megegyezéssel elváltak és a bírósági jegyzőkönyvben le van írva elméletileg, hogy az apám azt jelenti ki, hogy amint van lehetősége elköltözik (csak mesét hallottam róla, nem olvastam). Azonban ezt nem hajlandó meg is tenni, az apám egy pszichopata (papír van róla, hogy bipoláris skizofrén) mindenki csak szenved, lehet ez ügyben valamit tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A válóperben hozott bírósági határozat, valamint az abban foglalt lakáshasználat rendezésének ismerete nélkül nem lehetséges kérdésének teljes körű megválaszolása. (Látni kellene az ítélet pontos megszövegezését.) A bíróságok által hozott határozatokat bírósági végrehajtás útján kell végrehajtani. A végrehajtási eljárás megindítása kérelemre történik, melyet az illetékes bíróságnál kell előterjeszteni elektronikusan, papír alapon vagy szóban.

Kérdés: A vírus miatt felmondták a munkánkat. Az lett megbeszélve (igaz csak szóban), hogyha vége a dolognak és nyithatnak az éttermek, akkor mindenkit visszavesznek! Sem bért, sem fizetett szabadságot nem kaptam. Most, hogy már lehetne dolgozni, nem vesznek vissza mondvacsinált okokra hivatkoznak! Holott én ajánlottam fel, hogy jelentsen ki, ne kelljen utánam fizetni semmit. Most derült ki, hogy nem mehetek vissza dolgozni. 3 hónap után mondták meg, eddig egy szóval sem említették! Itt állok munka nélkül, elpazarolt 3 hónappal, amit munkakereséssel is tölthettem volna, ha időben szólnak! Nem tudom ilyen helyzetben mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos a kérdésből nem derül ki, hogy mit tartalmazott a munkaviszony megszüntetése esetére a munkaszerződése, illetve az sem, hogy most az eljövetelének pontosan milyen körülményei voltak? Ki mit írt alá stb. Ezek ismerete nélkül nem lehet pontos választ adni.

Kérdés: Közös megegyezéssel akar a munkáltató elküldeni átszervezésére hivatkozva, de nincs átszervezés. Nincs közös megegyezés, amit rám erőszakolhat. Kérhetek-e kártérítést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ne írja alá a közös megegyezést akkor, így a felmondás jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Kártérítésnek az okát nem látom a leírtakban. Milyen kára keletkezett?

Kérdés: Szeretnék választ kapni arra, ha válást szeretnék beadni, akkor mit kell tennem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben jogi képviselettel szeretne eljárni, feladata megbízni egy Ön által választott ügyvédet. Amennyiben egyedül szeretné intézni a bontópert, úgy a bíróság honlapján található keresetlevél formanyomtatvánnyal tudja igényét érvényesíteni a bíróságot.

Kérdés: Van egy ingatlanvásárlás, amit a vevő nem fizetett ki nekem. Abban szeretném kérni a segítségét, hogy három évvel ezelőtt eladtam egy ingatlant, sajnos a mai napig nem kaptam meg a teljes vételárat. A vevő elköltözött, címet és telefonszámot sem tudok. Mi a teendő ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos leírása hiányos, így csak feltételezésekbe tudunk bocsátkozni. Ingatlan-nyilvántartásba nem szokványos dolog vételár kifizetés nélkül tulajdonjogot bejegyezni. Amennyiben mégis így történt volna, a lakcímnyilvántartótól ki tudja kérni adatszolgáltatási kérelemmel a vevő adatait. Javaslom tegye meg minél előbb, vagy keressen meg az ügyintézés felgyorsítása érdekében egy ügyvédet.

Kérdés: Van egy felfüggesztett végrehajtás velem szemben, ez a végrehajtás 2018-ban került felfüggesztése. Tisztelettel kérdezem, hogy ilyenkor mit lehet tenni? Felkeresni a végrehajtót és fizetni vagy esetlegesen az elévülés is szóba jöhet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elévülés megállapításához sajnos túl kevés az Ön által szolgáltatott információ. Miért került felfüggesztésre az eljárás? Felkeresni a végrehajtót mindig van lehetősége, csak figyeljen oda, hogy mit ír(na) alá.

Kérdés: Mit tudok tenni, ha a munkáltató nem fizet? Papírokat kilépésről nem ad?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szólítsa fel írásban, tértivevényes feladással a munkáltatót a teljesítésre. Amennyiben nem válaszol az adott határidőn belül, úgy javaslom, hogy forduljon a munkaügyi bírósághoz.

Kérdés: 3 hónapja vásároltunk egy ingatlant tehermentesen, ügyvéd intézte a papírjainkat. Ez mind belekerült az adásvételi szerződésünkbe is. Viszont utólagosan kiderült, hogy a vízszolgáltatónál tartozás van az ingatlanon, amit az előző tulaj halmozott fel. Nem egyenlíti ki a tartozásukat. A vízszolgáltató el szeretné zárni a vizünket mondván, hogy ez már a mi sarunk lett és vagy érjem utol a volt tulajt vagy fizessem ki én. De mivel mi nem ennek tudatában vásároltuk az ingatlant, az ügyvéd által írt papírjaink sem így szólnak, van esetleg valami kibúvó, hogy az előző tulajra terheljék a tartozást és ne ránk? Mitévők legyünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos kérdés, hogy milyen teherről van szó. Amennyiben nincs bejegyzett teher az ingatlanon, úgy az adásvételi szerződés megkötésének időpontjáig bezárólag az előző tulajdonos felel a keletkezett károkért, ahogy azt valószínűleg a szerződés is rögzíti. Javaslom, minél előbb keresse fel az adásvétel körében eljárt ügyvédet és tájékoztassa a kialakult helyzetről!

Kérdés: Kettős állampolgárok vagyunk a fiammal. Családi pótlékot a fiam születés óta kapjuk. Beadtam az igazolást, hogy Zentán jár a gyermekem iskolába és hogy rendelkezünk lakcímmel Magyarországon, Szegeden és hogy heti 3 alkalommal Szegeden tartózkodom. De most kérik, hogy fizessek vissza 800.000 Ft-ot, mert nem Szegeden tanul. Ez számomra lehetetlen, havi kerestem kb. 150.000 Ft, ennek 40 %-a házbérletre megy el.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdést nem írt, így válaszolni sem tudunk Önnek.

Kérdés: Segítségre lenne szükségem. 2019.02.16-án bevonták a jogosítványomat ittas vezetés miatt. A vezetési jogosultság szüneteltetéséről kaptam határozatot is. Majd egy bő év eljárás és piszkálódás után végre lezárták az ügyet. Ekkor 1 év 8 hónap eltiltást és egy irreálisan magas pénzösszeget jelöltek meg. Ennek 2020. októberében kellett volna letelnie, szóval már az után képzésre készültem a nyáron. Most kaptam egy új határozatot a kormányhivatalból, mely szerint az eltiltásom az ítélet jogerőre emelkedésétől számolják. Így már 2 év 9 hónap eltiltás és rengeteg költség a büntetésem. Arról nem is beszélve hogy az eljárás alatt ügyvédet is fogadtam, de láthatóan nem volt értelme. Szükségem lenne egy kis segítségre. Kihez fordulhatok vagy kinek szólhatok erről a problémáról?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Javaslom, vegye fel minél előbb személyesen egy ügyvéddel a kapcsolatot, hiszen a professzionális válaszadáshoz szükséges ismerni a keletkezett iratokat, amiben a megoldásnak ott kell lennie.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy még házasok vagyunk, de férjem külön él tőlünk 7 hónapja. Különélés miatt kell-e a gyermek eltartásához anyagilag, pénzben hozzájárulnia? Illetve, ha elviszi és át is adom a gyermeket, amihez joga van, hogy lássa, akkor jogom van-e tudni, hogy a gyermek hol tartózkodik?

Válasz:Tisztelt Kérdező! A különélő szülőnek elsősorban pénzben kell hozzájárulnia gyermeke tartásához, tehát a különélés megkezdésétől köteles fizetni utána. Amennyiben nincs gyámhatósági határozat vagy bírósági ítélet a gyermek láthatásával kapcsolatban, úgy természetesen joga van tudni, merre van a gyermek.

Kérdés:  Az OTP bank ügyfele vagyok, még május 28-án utaltam egy külföldi bankszámlára pénzt és a futárszolgálat a pénzt, mint költséget számolta. Elküldtem a tranzakció részleteit és még nem érkezett meg a pénz a fogadó számlára. Patthelyzet, az OTP árulta. Mit tegyek? Kérem segítsen!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem teljesen értelmezhető, amit leírt. A futárszolgálat hogyan kerül képbe? Mit árult az OTP? Melyik országba utalt? Melyik utalási formát választotta? stb-stb….

Kérdés: A szerződés pontos szövege: Az ingatlan eladása esetén a bérlőt elővásárlási jog illeti meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdést nem írt.

Kérdés: Milyen használati jogok illetnek meg egy osztatlan közös ingatlannál abban az esetben, ha az egyik tulajdonos elhalálozott (50% tulajdona volt az ingatlanban), a másik 50% pedig az én nevemen van. Az ingatlan használata nincs leszabályozva. Jogosan zárták-e le az örökösök az elhunyt fél által lakott részt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetőleg nem, de a korrekt válaszhoz sok további adatra lenne szükség…. pl. hagyatéki megvolt-e már? Ha nem volt “szabályozva” a használat, akkor miért azt írta, hogy az elhunyt által lakott részt? Mert ebből az következik, hogy mégiscsak volt valamiféle kialakult szabály…..Így a “feltehetőleg nem” válasz sokkal inkább a hagyatéki hiányában lehet, mert azok az örökösök, akiket a közjegyző annak nyilvánít.

Kérdés: Édesanyám pár hónapja a válófélben lévő barátjához költözött, a barát lakásába (nem anyukám miatt válnak). A lakás a férfi és a férfi feleségének közös tulajdona. A feleség követeli a lakás árának a felét (plusz asszonytartást stb.). A férfi minden áron a lakásban szeretne maradni – amelyre már rengeteget költött és ahol majd’ 50 éve él -, de az asszony részét kifizetni önerőből nem tudja. Anyukám segíteni szeretne neki, ezért árulja a lakását. Az anyukám lakása viszont jóval kisebb és kevésbé központi fekvésű, ezért kevesebbet ér. Így az érte kapott pénz legnagyobb részével szeretne beszállni és cserébe a barátja lakásának a felét – annyit fizetne ki – a saját nevére íratni. Elvileg ezt én örökölném a másik felét, ami pedig a férfi nevén marad, a férfi velem egykorú felnőtt lánya. A kérdésem az lenne, hogy ha a szüleink mindketten elmennek (a férfi is és az én anyukám is), akadályozhatja-e a férfi lánya, hogy az anyukám után kapott örökrészemhez hozzájussak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha megfelelően, írásban elrendezik egymás között, akkor nem. Ha nem rendezik, avagy nem megfelelően, akkor ugyan öné lesz az ingatlan tulajdon, ha az korábban az édesanyjáé volt, azonban az előfordulhat, hogy nem tud birtokba lépni. Ekkor egy peres eljárást kell indítani.

Kérdés: 30 éve munkálunk egy házhelyet, azóta már meghalt a harmadik tulajdonos is, aki egy angol úri ember volt. Most nem tudjuk ki a valódi tulajdonos és ki az örökös. Hol tudnánk ezt megnézni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A cím alapján a Földhivatali Nyilvántartásból. Javaslom elektronikusan, ügyvéd kolléga tud benne segíteni.

 

Kérdés: Előre is köszönöm a türelmet és az esetleges válaszát. Szomszédunkkal gyűlt meg a bajunk. Kertjüket nem gondozzák. 4 méterre a mi telkünkre benyúlnak a fái, bokrai. Többször kértük a rendezésre, de hiába. Van olyan bokor, amire allergiások vagyunk, a több éves száraz avar porától pedig a velük szomszédos részen nem lehet megmaradni. Az állandó siklókról és rágcsálókról ne is beszéljünk.  Mi a saját részünkre átnyúló ágakat levágtuk, de feldolgozni izomsorvadásos kézzel, 3 munkahely mellett nem igazán akartuk. Az ő területük elé raktuk, de a ki-be járkálást nem akadályoztuk. Tehet-e ellenünk bármit? Az engedélyünk nélkül rólunk és a területünkről készült képekkel tehet-e valamit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amit Önök tehetnek: -birtokvédelmi eljárás a jegyzőnél, -az allergén miatti bejelentés a jegyzőnél (ez akár vegyesen a birtokvédelemmel), -peres eljárás, -a rágcsálók miatt a Kormányhivatalnál / “ÁNTSZ”-nél bejelentés. Azt a kérdésüket, hogy ő Önök ellen mit tehet, nem teljesen értem. A fotókat elkészíteni sem szabad engedély nélkül, a leírtak alapján pedig nem látok olyat, amiben ők ezt (jogszerűen vagy akár jogszerűtlenül) fel is tudnák használni.

Kérdés: Ápolóként dolgozom, 12 órás műszakokkal. Folyamatosan túlórázunk emberhiány miatt. Júniusra 17 munkanapra, 204 munkaórára lettem beosztva. Emellett a munkáltató 3 nap szabadságot is kiírt, nem folyamatosan, hanem itt-ott, mert szerinte ki kell venni a szabadságot, de én nem kértem! Ha a 204 óra mellé a 3×8 óra szabadságot is beleszámolom, ez havi 228 óra! Jogszerű ez? Hová fordulhatok jogorvoslatért? A jogosan járó pihenőnapjaim sincsenek meg, illetve azokra írta be a szabadságot. Idén már 216 túlórám van. Évi 250, vagy 300 óra a túlóra keret? Mit tehetek, ha ezt elérem, de továbbra is túlóráztatni akarnak, mert nincs elég nővér az osztályon? Megtagadhatom a túlórázást? A vezetés hozzáállása miatt eddig sem én, sem a kollégák nem mertünk felszólalni. Hogyan és kihez fordulhatunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pihenőnapra szabadságot kiírni nem lehet, így ez biztosan nem jogszerű. A túlóráknak jelenleg felső kerete nincsen, a veszélyhelyzet miatt, így annak a végét mindenféleképpen meg kellene várni. Természetesen ellentételezést meg kell kapnia. Munkaügyi bírósághoz tud fordulni, csak nagyon fontos, hogy ott majd Önnek kell bizonyítania, azaz hitelt érdemlően kell igazolni, hogy mennyit dolgozott, mit fizettek kis stb-stb. Éppen ezért mindent dokumentáljon, fotózzon, fénymásoljon stb.!

Kérdés: Bérlőmmel kötött szerződésemben kikötöttük az ő elővásárlási jogát. Kérdésem, hogy tovább él-e az elővásárlási jog, ha károkozás és bérleti díj nem fizetés miatt azonnali felmondással megszült a bérlő bérleti viszonya? Köteles vagyok-e neki eladni az ingatlant?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy pontosan milyen megszövegezéssel kötötték meg a szerződést.

Kérdés: A férjem nevén van a házunk, de együtt építkeztünk, mindent együtt csináltunk. A gyerekünk jelzálogosította. 38 éve vagyunk házasok, most elveszítette a munkáját. Mi lenne jobb nekem, ha most elválnék vagy nem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem teljesen értelmezhető a kérdése. Nem igazán értem, hogy a munka elvesztésének mi köze van a váláshoz, illetve a jelzálog (gondolom én, mivel erre nincsen adat) a teljes ingatlant érinti…..?

Kérdés: Gyógyíthatatlan PBC-s beteg vagyok. Abban kérem a segítségét, hogy van-e lehetőségem végrendelkezni abban az esetben, ha a szüleim túlélnek engem. Az én örökségemet szeretném a férjem és a fiam között elosztani. Azt tudom, hogy a halálom után a fiam örököl a szüleim után. Viszont a törvény engedi-e, hogy végrendelkezésben a férjemnek is jusson abból az örökségből?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A saját vagyona tekintetében tud rendelkezni. Más (szülei) vagyona esetében Ön nem tud végrendeletet tenni, csak ők.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy én 5 éve elváltam. Feleségem adósságot hagyott rám, amit én fizetek. Illetve tartozott nekem, így ennek fedezetében a bíróság erre az 5 évre nem állapított meg gyerektartást, amíg ő ugye ezzel vissza nem törleszti nekem úgymond a tartozását.Viszont 2 éve elköltözött, magával vitte a lányunkat. A kapcsolatot azóta semmilyen formában nem biztosítja, de a gyerek sem keres azóta az édesanyja hatására. Viszont követelőzik és ő szeretné maga megszabni, hogy mennyi gyerektartást küldjek és hogy majd ő megemelteti. Kérdezném én, hogy ha elvitte a gyereket az ország másik felébe és nincs kapcsolattartás, köteles vagyok-e fizetni és ha igen, milyen mértékben? Nekik egyébként az új családban éttermük és panziójuk van a Balatonon, szóval nincs anyagi problémájuk. És ő rajtam akar élősködni, ezt viszont nem hiszem, hogy megteheti és köteles vagyok bármire is.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartásdíjnak és a kapcsolattartásnak egymáshoz semmi köze, függetlenek. Ergo, ha valamelyik fél valamelyiket nem teljesíti, akkor annak a szankciója nem a másik elmaradása, hanem a törvényben van. Önkényesen nem emelheti a tartásdíjat sem. A kapcsolattartás akadályoztatása miatt végrehajtást tud kezdeményezni, ha bírságolják benne a volt feleséget, akkor büntetőeljárást is. Ha kimutatható az ellennevelés, akkor a kiskorú veszélyeztetése is megállapítható, ami szintén büntetőeljárás alapja lehet.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy ha a feleségem örököl egy lakást, akkor én, mint férj is örökölök?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.

Kérdés: Volt páromnak van egy előfizetése a Telenornál. Felkeresett azzal az indokkal egy végrehajtó, hogy adósságba keveredett és fizessem ki. Úgy érzem nem az én felelősségem, nem az én nevemen van. Lehet ebből bármilyen problémám?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Miért is kellene kifizetnie? Én nem látom ennek okát. MIvel nem az Ön tartozása, így Önnek “baja” sem lehet belőle….

Kérdés: Válaszát köszönöm a “Társasház – szándékos károkozás, birtokvédelem” témában. A hölgyet nem lehet gondnokság alá helyeztetni, utánajártunk. A rendőrségen tettünk feljelentést rongálás ügyben. Olvastam a becsületsértéssel kapcsolatos válaszát egy közgyűlésen készült videofelvétel kapcsán. Egyik nap fültanúja voltam, amint az idős hölgy a társasház másik lakójával beszélgetve engem és a párom becsületsértő kifejezésekkel illetett és rágalmazott. Telefonnal hangfelvételt készítettem. Indíthatok-e ellene becsületsértés miatt pert? Ha igen, elég a másik lakó, mint tanú vagy elég csak a hangfelvétel? Az elhangzottak alapján feltételezzük, hogy mentális problémája van: az a fixa ideája, hogy a közös helységben tartott macskáját üldözzük és bántjuk. Itt most melyik a nagyobb jogsérelem: A hangfelvétel készítése vagy a rágalmazás, becsületsértés? Hogyan dönthető ez el? Ki az, aki ezt megítélheti?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincsen ez sehol sem rögzítve, a bíróság dönti el. Általánosságban elmondható, hogy a hangfelvétel készítése (polgári jogi sérelem) kisebb súlyú jogsértés, mint a bűncselekmény (rágalmazás) elkövetése, de nincsen természetesen “kőbe vésve” ez sem. Tanú ÉS a felvétel, ami ideális (persze ehhez az is fontos, hogy mi hangzik el). Más: azt nem teljesen értem, hogy, hogyan jártak utána, hogy nem lehet gondnokság alá helyezni. Ha mentális problémái vannak, kellő súlyúak, akkor azt csak iü. szakértő mondhatja ki, ill. utána a bíróság.

Kérdés: Barátom 800 ezer Ft-ot adna nekem (havonta 100 ezer Ft, 8 alkalommal). Melyik a jobb megoldás? 1. Ajándékba adja, írásos szerződés nélkül, mivel az egyszerre adott ajándék 150 ezer Ft alatt van, így nem illetékköteles? Vagy ez esetben a teljes összeget veszi figyelembe a NAV? 2. Ezért célszerűbb kamatmentes, baráti kölcsönként adni? (Arról kötelező-e írásos megállapodás, mivel határozatlan időre szólna, akkor adhatnám meg, ha lesz pénzem.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha kölcsönbe adja, akkor a kölcsönszerződést javaslom. A mondataiból ez tűnik ki. Nem kötelező az írásbeliség, csak ha nincsen, akkor nehéz lesz bizonyítani, hogy milyen feltételekkel történt a kölcsön átadása.

Kérdés: Januárban szélütést kaptam. Jelen pillanatban betegállományban vagyok, két munkahelyen dolgoztam. Mindkét középiskola átkerül a Közoktatási törvény hatálya alól a Munka törvénykönyve hatálya alá. Mindkét helyről kaptam egy szerződéstervezetet a jövőbeli munkaviszonyomra vonatkozóan. A törvény erejénél fogva történik ez a dolog. Mi történik abban az esetben, ha én még betegállományban vagyok július 1-én. Nem írom alá a munkaviszony megváltozásának feltételét.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A korábbi szerződése szerint kell eljárni, az abban megfogalmazottak alapján. (Betegállomány alatt egyébként fel lehet mondani.)

Kérdés: Édesapánk halála után fele-fele arányban örököltük a családi házat az öcsémmel! Édesanyánk haszonélvezeti jogot kapott!! Az öcsém ki akarja tenni a párom a házból. Azt szeretném megtudni, hogy megteheti-e?

Válasz: Tisztelet Kérdező! A leírtak alapján ő ezt nem teheti. Viszont sok mindent tisztázni kellene még, javaslom a személyes konzultációt.

Kérdés: Idős rokon áprilisban meghalt. Végrendeletet hagyott hátra a fiam javára. Az ebben szereplő ingatlan megvételére több érdeklődő is van. Egyenlőre semmit nem tud tenni, csak a felmerülő költségeket fizeti, pl. biztosítási díj. Jó lenne minél előbb eladni. A jelenlegi helyzetben van-e lehetőség kérni a hagyatéki tárgyalás lefolytatását skype-on vagy bármilyen más módon?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen rövid idő alatt nem lesz meg a hagyatéki…. Általában 4-10 hónap, ami attól függ, hogy hol van helyileg. Ha marad a jelenlegi helyzet (amiben már most enyhülés van, folyamatosan újabb szabályokkal), akkor a közjegyző nem is fog hagyatéki tárgyalást tartani, írásban dönt.

Kérdés: Édesanyám társasházi lakást vett. Amióta beköltözött a felette lévő lakás többször gazdát cserélt és minden alkalommal szinte teljes felújításon (vizesblokk is) esett át. A legutóbbi eset óta, kb. 2 évvel ezelőtt beázott a lakás, kijött a biztosító, fizetett kártérítést, édesanyám pedig kijavíttatta. Állítólag a tetővel volt probléma, azt megjavították. Tavaly újra beázott, sokkal nagyobb felületen, a vakolat púposodott elkezdett hullani. Mestert hívott, tavaly novemberben megjavíttatta, új vakolat és festés, sokba került, a biztosító fizetett. Néhány hét után újra megjelentek a foltok, púposodik. Nem tudjuk honnan jön a víz. A közös képviselő szerint a tető rendben. Anya hívott szakembereket, de a csövek nála rendben vannak. Megpróbált beszélni a felette lakóval, talán valami a felújításkor történt. A felső szomszéd állítja, hogy ott minden rendben, nem együttműködő. A cél megtalálni mi okozza és kijavítani. Mit tehetünk? Szakértő ilyen esetben? Hova fordulhatunk?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Értem, hogy mit mond a KK, de ezt azért jó lenne ellenőrizni is. Emellett a felső szomszéd csöveit is, ha nem együttműködő, akkor “felette” a tetőt és alatta Önöknél kell szakemberrel megvizsgáltatni, amiről legyen írásbeli vélemény. Ha sehol nincsen hiba, akkor egyértelműen a felső szomszéd a probléma forrása….felszólítás, KGY határozat, birtokvédelem, FMH+per, amiket kezdeményezhetnek.

Kérdés: Budaörsön szeretnék megvásárolni egy nagyobb telket, amit ezután 3 kisebb telekre bontanék. Ezzel a részével nincs is gond, azonban az újonnan kialakult 3 telekből csak egynek lenne utcai kapcsolata, így szeretnék kiépíteni egy magánutat külön helyrajzi számmal ahonnan mindhárom telek megközelíthető lenne. Kérdésem: mivel ezek az ingatlanok befektetési céllal lesznek vásárolva, így ráépítés után továbbértékesítésre kerülnek, mit lehet csinálni a magánúttal, ami elvileg a tulajdonomban marad? Hogyan lehet joguk a lakóknak használni, illetve az ezzel járó közös terheket (úttisztítás, áramhasználat, stb.) milyen módon lehet szabályosan megosztani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A helyi szabályozást kell figyelembe venni, annak megfelelően tulajdonképpen “bármit” tehetnek. A szolgalom alapítástól kezdve az átruházás különféle formáin át….közös tulajdon esetén használati megállapodás stb…

Kérdés: Szakrendelőben dolgozom betegirányítóként, a munkakörömhöz nem szükséges egészségügyi végzettség, de van gyógymasszőri végzettségem. A kérdésem az, hogy egészségügyi dolgozónak minősülök-e?

Válasz:Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján feltehetően nem, de látni, ismerni kellene a szerződését, a pontos válaszhoz.

Kérdés: A kérdésem a következő: Tavaly, 2019. áprilisában írtuk alá egy vállalkozóval a családi házunk generálkivitelezői szerződését, melyben a ház felépítése a szerződésben leírtak szerint 5%-os áfával szerepel (28.900.000 Ft). A ház az idén fejeződött be, 2020. április 30. volt a határidő, mondjuk kész van. Szakaszosan fizettünk a készültségi fokok után. Tavaly év végén kiállított még egy számlát, mondván jövőre 27% lesz az ÁFA mértéke, a fent maradó összeg 11.000.000 Ft, ami után az áfa 2.400.000 Ft. Ki kell ezt nekünk fizetni a vállalkozónak? A szerződésben nincs leírva, hogy 2020. január 1-től 27%-os áfával fog számlázni. A szerződés aláírásakor már Ő is tudta, hogy az áfakulcs megváltozik. Mi a teendő ilyen esetben, kell-e pluszban fizetnem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontos választ csak a szerződése ismeretében lehet adni, mivel ilyenkor az áfa-teher változását a szerződésben foglaltaknak megfelelően viseli valamelyik fél.

Kérdés: 53 éves férfi vagyok kb. fél évvel ezelőtt megállapított daganatos betegségem okán elvesztettem az állásomat, majd nemrég ez okból kifolyólag az albérletemet sem tudtam fizetni, így elvesztettem a lakásomat is. Jelenleg ismerősöknél, illetve különböző ideiglenes (munkásszálló) szállásokon lakom. A betegségem miatt 30 százalékos rokkantságot állapítottak meg, de ennek összegéből nem tudom egyedül fenntartani magamat és mivel hetente többször is kezelésekre kell járnom a munkalehetőségem is jelentősen beszűkült (gyakorlatilag megszűnt). Kérem adjanak tanácsot, hogy ilyen helyzetben, milyen lehetőségeim vannak, illetve milyen irányból tudok további segítséget szerezni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Először is engedje meg, hogy őszinte sajnálatomat fejezzem ki a helyzete miatt. A kérdésében viszont inkább általános tanácsot kér, mintsem jogit, amire ez az oldal vonatkozik. Átérezve a helyzetét, az alábbiakat javaslom: 1) a helyi önkormányzat felkeresése klf. szociális alapon nyújtható (lakhatási, pénzügyi, munka) támogatások igénybe vétele céljából; 2) interneten civil alapítvány keresése, akik a munka elvesztése esetén segítenek; 3) szintén civil alapítvány, ahol a betegsége okán segíteni tudnak. 4) Kormányhivatal munkaügyi központjának a felkeresése, az álláskeresési támogatás és egyéb juttatások okán. Alapítvány sok ilyen van, csak türelem és szakértelem kell a netes keresésükhöz, majd a kapcsolat felvételéhez. Jó egészséget, gyors gyógyulást kívánok!

Kérdés: 59 éves férfi vagyok, 38 éves közalkalmazotti munkaviszonnyal. Lehetséges-e, hogy 40 évi munkaviszony elérése után teljes körű öregségi nyugdíjba vonuljak, ha úgy érzem, hogy mostantól nőnek érzem magamat és erről nyilatkozatot teszek a munkáltató és a nyugdíjfolyósító felé?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.

Kérdés: Zsákutcában lakunk, ami kb. 3 m szűk, Budaörs nagyon beépített belvárosi részén, ahol nagyon speciálisak a körülmények. Figyelni kell kölcsönösen a másik lakóra zaj és fény szempontjából, mert a házak és ablakok elhelyezkedése miatt a fény bejutása kritikus lehet. A szembe szomszédom, aki újonnan költözött ebbe a környezetbe ezt nem veszi figyelembe és egy kb. 1,5 m vastag vadszőlő drót lugast húzott fel az egyetlen ablakom előtt, a saját kapuja kvázi megmagasításaként. Így már 4 m-es az az akadály, ami elveszi a fényt előlünk. Ezen az egy ablakomon jutna be fény. Ezt a vadszőlőt a közterületre ültette előzetes önkormányzati engedély nélkül. Valamint konkrét őserdőt ültetett a kertjébe bambusz sövénnyel és hatalmas fákkal, ami miatt a délutáni órákban sem fog besütni hozzánk a nap. Beadtam a jegyzőhöz birtokvédelmi eljárási kérelmet, de 2 hónapja semmi válasz. Semmiképpen sem szeretnék sötétben lenni, amit ő okoz, így eltökéltem, hogy megoldom bármi áron!

Válasz:Tisztelt Kérdező! A birtokvédelmi kérelem előterjesztése jó döntés volt. Azt viszont nem írta meg, hogy mi a konkrét kérdése.

Kérdés: Kaptam egy levelet a hollandiai banktól, ahol 10 éve nyitottam számlát. Csupán négy hónapot töltöttem ott munka ügyben. Már azt is elfelejtettem, hogy kint jártam. A bank gondolom az elmaradt számla fenntartási díjakat hajtaná be. Több, mint 6000 eurót. Ennyi idő elteltével, jogos ez a követelés? Tud ebben segíteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha ismerem a levél pontos tartalmát, akkor feltehetőleg tudok válaszolni a kérdésre is. Annak hiányában sajnos nem tudok semmi érdemit mondani.

Kérdés: 2 hónapja (04.02.) adtam be birtokvédelmi eljárásra kérelmet a XYZ jegyzőnél, de azóta semmi nem történt. Sajnos a szomszédom továbbra is folytatja a birtoksértő magatartást, de mennyi ideje van a jegyzőnek egy kérelemre reagálni, határozatot hozni? Köti őt valami, amire tudok hivatkozni nála?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg 15 nap van az eljárás lefolytatására, de egyes határidők nem számítanak bele. (Pontosan ismernem kellene az anyagot, hogy mi történt benne.) Másrészt a járványhelyzet “felülírt” mindent kissé. A jegyzőnél lenne érdemes érdeklődni, hogy milyen kézbesítések voltak eddig, mi a határidő stb.

Kérdés: Garázs bérlése esetén kártérítési felelősséggel tartozik-e a garázs tulajdonosa, ha pl. a bérlő autójára rászakad a mennyezet? Kizárható-e a felelőssége a bérleti szerződésben? Ha a garázs osztatlan közös tulajdon, akkor a társasház tartozik felelősséggel az egyéni tulajdonos helyett? Változik-e a felelősség szabálya, ha már a garázs kiadásakor előre látható, hogy a kár bekövetkezése valószínű?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sorrendben a válaszok: 1) attól függ, hogy milyen szerződést kötöttek. 2) igen. 3) az osztatlan közös tulajdon tulajdonosai tartoznak felelősséggel, ami nem feltétlen esik egybe a társasházzal! 4) ha a bérlő tudta, és így vette bérbe, akkor igen, de erre a szerződésben ki kell térni.

Kérdés: Két szakközépiskolában tanárként, határozatlan idejű foglalkoztatásban vagyok alkalmazva. Mindkét iskola átkerül a közoktatási törvény hatálya alól a munka törvénykönyve hatálya alá az új szakképzési törvény miatt. Egyik iskolában sem kívánom elfogadni az új munkaszerződést, mely szerint tanárból oktatóvá válok. A közalkalmazotti jogviszonyom munkaviszonnyá alakulna át. Az átadás időpontja mindkét helyen július 1. Kaphatok-e mindkét helyen végkielégítést, ha felmondanak nekem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az összes szerződését ismernem kellene ahhoz, hogy válaszolni tudjak.

Kérdés: A családi házunkkal szemben, az utca másik oldalán több telket is ipari/gazdasági területté minősített át az önkormányzat 2019. szeptemberi határozatával, ami addig mezőgazdasági művelésű terület volt, megkérdezésünk, értesítésünk, hozzájárulásunk nélkül. Az átminősítések a telektulajdonos/ok/ kérésére történt/ek/ és az indoklás szerint azért támogatta az önkormányzat, mert “Az önkormányzat célja a falu belterületének, nyugalmának megőrzése és útjai terhelésének csökkentése.”. Az én házam belterületi családi házas nyugodt környezetben volt eddig. A falu szélén lévő, mindössze 4,5 m széles, rendszeres teherforgalomra alkalmatlan csendes utcában, amely kizárólag a falun keresztül, annak főutcáján közelíthető meg. Az eddig megvalósult beruházás egy teherautó javító és kamion/teherautó/traktor/egyéb nehézgépek tárolója a szabad ég alatt. Kérdésem: milyen lehetőségeim vannak az eredeti állapot helyreállítására, ha ez nem lenne lehetséges, akkor kártérítésre? Kihez forduljak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Rengeteg további információra lenne szükség még, hogy pontosan lehessen válaszolni. Ismerni kellene a település rendezésére vonatkozó szabályokat stb. is. Az indokolatlan birtokháborító magatartással a jegyzőhöz, annak elutasító magatartása esetén azután a bírósághoz tud fordulni. A kártérítés lehetőségét a leírtak alapján én nem látom, de nem ismerek sokmindent, a fentiekben már írtak okán.

Kérdés: Saját szellemi termékeimet szeretném értékesíteni. Ez esetben mindenképpen rendelkeznem kell szerzői jogi nyilatkozattal? Gondolom csak erre hivatkozva tudom érvényesíteni érdekeimet, ha problémám akadna. Másik kérdésem, ha népmese válogatást szeretnék megjelentetni, akkor azt megtehetem jogszerűen vagy ütközne-e valamilyen jogi akadályba?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerzői jogok területe nagyon speciális, nem foglalkozom ilyen jellegű kérdésekkel. Javaslom, hogy specialistához forduljon, mert az érdekérvényesítéssel rengeteg probléma szokott lenni ebben a témában. Sajnálom, hogy most nem tudok segíteni.

Kérdés: Fiam házassága megromlott. Az én házamban lakik a családjával külön lakrészben, menyem elköltözött a két kiskorú gyermekével egy hónapja. Most a napokban előzetes bejelentés és egyeztetés nélkül két motoros rendőr kíséretében (és 6 ember társaságában) megjelent egy költöztető kocsival és a lakásukat kirámolta és ismeretlen helyre szállíttatta. Ami nem fért a kocsira azt a szomszédban helyezte el megőrzésre. Csak a fiam személyes holmija maradt. Se kanala, se törölközője, se ágyneműje nem maradt. A hűtőszekrényt tudtam csak veszekedés árán és erőszakkal megtartani, amit össze is tört. Kérdésem mi a jogorvoslat ebben az ügyben és mi a szomszéd felelőssége? Továbbá a gyermekekkel való kapcsolatot is csak az ő jelenlétében engedélyezi, aminek értelme nincs, mert a gyerekek az anyjuk befolyása alatt vannak. Pedig az apa-gyerek kapcsolat jó. Nem engedi ide őket az otthonukba. Kérem szíves válaszát, hol induljunk el? Érdemes-e pereskedni és mi tévők legyünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az elvitt ingóságok a házastársi közös vagyon részei voltak, akkor megtehette. Habár érdekes, hogy rendőrök mit kerestek ott, mert az felvet pár kérdést. A gyermeket nem tilthatja. Bíróságon érdemes a szülői felügyeleti jogok gyakorlása és a kapcsolattartás miatt fellépni (de ez a válás miatt meglesz), illetve még a gyámhatóságnál eljárást kezdeményezni. A szomszédnak semmilyen felelőssége nincsen, de ha közös a vagyon, akkor a fia azokat a tárgyakat visszakérheti, mivel ő pont úgy tulajdonos, mint a felesége.

Kérdés: A közös lakásból az egyik fél eltávozik bizonytalan időre, míg nem válnak el. Köteles-e a másik fél új lakáskulcsot adni, mivel elromlott a zár? Főleg, hogy távozásakor több mindent eltulajdonított a másiktól.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sok “homályos” folt van abban, amit írt, több információ kellene….házasok? ki milyen jogcímen lakott ott stb. A tulajdon közös, avagy csak a bérleti jogviszony?

Kérdés: 33 éve vagyunk a párommal együtt élettársi és 2005 óta házastársi kapcsolatban. Nekem volt egy összkomfortos lakásom fele tulajdonban, a másik fele a gyermekeim tulajdona, azon nekem haszonélvezeti jogom van. A lakás 1972-75 között épült. A mostani párommal 2005-ben padozat és ablakcserét hajtottunk végre, kb. 3.000.000 Ft-ot költöttünk rá. Kérdésem, hogy válás eseten menyi illeti meg a páromat, mire tarthat igényt a lakással kapcsolatban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem teljesen világos, amit leírt, ráadásul a válaszhoz hiányoznak információk. Általánosságban azt tudom elmondani, hogy a házastársi közös vagyonba az tartozik, amelyet a házastársi életközösségük fennállása alatt szereztek. Ergo, ha hamarabb megvolt a vagyonelem, az nem. A felújításból esetlegesen fennálló követelés a leírtak alapján elévült. A teljesen pontos válaszért javaslom az ügyvédi segítség igénybevételét, hogy minden kérdés megnyugtatóan tisztázható legyen.

Kérdés: Ha én heti 5 napon át, 45 percen keresztül zenei gyakorlást végzek napközben, akkor lehet-e engem arra kötelezni, hogy hagyjam abba az éneklést? Közös képviselő indíthat-e birtokvédelmi eljárást? Vagy esetleg a lakástulajdonos érvényes albérleti szerződéssel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös képviselő, hacsak nem ott lakik, nem tudja eredménnyel végigvinni az eljárást. (Indítani azt indít mindenki, amit csak akar.) A tulajdonosok és a bérlők viszont megtehetik. Kötelezni csak a jegyző tudja Önt.

Kérdés: Ha engem valaki a közgyűlésen idiótának nevez, és van videofelvételem róla, elegendő bizonyíték egy személyiségi jogi perben vagy a bizonyítási eljárásban szükséges tanú is? Illetve ha egy eljárásban felhasználom a videofelvételt, terhel-e engem a kép- és hangfelvételt védő törvény?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önnek becsületsértés okán lehet 30 napon belül magánvádas eljárást indítania. Önnel szemben tudnak személyiségi jogi pert indítani, az engedély nélkül készített felvételek okán. Kép- és hangfelvétel készítését a törvény csak engedéllyel teszi lehetővé. Annak hiányában a felhasználása attól függ, hogy melyik a nagyobb jogsérelem, a készítése, avagy, amit bizonyítanának vele.

Kérdés: Megvalósítja-e a közös képviselő a törvénysértést, ha előzetesen nem jelenti be a társasházi közgyűlést hivatalosan, de telefonon értesíti a tulajdonosokat április 10. után? A társasházban, ahol lakok bérlőként a közös képviselő nem hivatalosan több napirendi pontot vázolt fel. Kijött a rendőrség is, akik annyit állapítottak meg, hogy a közös képviselő és könyvelője jelen van a társasházban és békésen beszélget a lakókkal. Az egyik napirendi pont az volt, hogy én albérlőként hagyjam abba a művészi éneklés folytatását (heti 5 alkalommal 45 percben 11-18 közötti időszakról beszélek). A közös képviselő még azt is meg akarta szavaztatni a lakókkal, hogy ki szerint lakhatok a lakásban és ki szerint nem. Hergeli a lakókat ellenem. A társasház könyvelője idiótának nevezett minden ember előtt. Én videofelvételt készítettem az egész esetről. Ha bizonyítékként felhasználom az ügyészségen, mint törvénysértést a járványidőszakban, terhel-e engem a kép- és hangfelvételre vonatkozó törvény?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A helyben szokásos módon kell a meghívókat kézbesíteni, ami a járvány okán lehet telefonos is, habár vita esetén a kézbesítés bizonyítatlansága megtámadási ok lehet. A telefonos értesítés lehet előzetes bejelentés, ahogyan Ön fogalmazott, ergo lehet meghívó. Kép- és hangfelvétel készítését a törvény csak engedéllyel teszi lehetővé. Annak hiányában a felhasználása attól függ, hogy melyik a nagyobb jogsérelem, a készítése, avagy, amit bizonyítanának vele.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a közvetlen szomszédságomban lévő telken a tulajdonos több tonna építési törmeléket, tört betont halmozott fel, ami alatt igencsak elszaporodtak a rágcsálók, ízeltlábúak, gyíkok stb. Nem tudok sem ablakon, sem ajtón szellőztetni, mivel kb. 50 cm távolságra van a házunk oldalfalától. Gyerekek is félnek még az udvaron is játszani, mert még nappal is járkálnak a patkányok. Jegyzőn kívül, hol lehet ezt jelenteni? Lehet-e építési, bontási hulladékot lakóházak mellett tárolni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jegyző mellett még ÁNTSZ, ill. Kormányhivatal.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni. Új szomszédok költöztek mögénk. Keskeny, de hosszabb telek az övék, és mivel anno az egyik rokonomé volt a ház, mi úgy tudjuk arra a telekre nem lehet nagyobb házat építeni, mint ami most ott áll. A szomszédok a kerítésünktől fél-egy méterre most beton alappal, téglával építenek oda vélhetőleg valami kisebb házat. A kérdésem az lenne, hogy vonatkozik erre valami szabály? Engedély szükséges hozzá? Milyen kritériumnak kell megfelelnie? Hónapok óta építkeznek, a kezdetek óta a mi kerítésünk tövében zörögnek, betont kevernek, kalapálnak, ami miatt a pár hónapos gyerekem aludni sem tud napközben. És mivel az udvarunk oda néz, így kivinni sem tudom, mert egész nap farkasszemet néznénk egymással. Továbbá ők rengeteg galambot tartanak, egy putri az egész udvaruk, a házunkra száll és tojik az összes madár, a fürdőszobába is többször beszálltak már. Erre vonatkozólag is érdeklődnék, hogy tehetünk-e valamit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, ún. birtokvédelmi eljárást kell kezdeményezniük, a helyi jegyzőnél.

Kérdés: Szeretnék segítséget kérni gyámság ügyben. Nevelő anyánknak 1 édes fia van és 3 nevelt gyermeke. A ház fele az övé, a fele a 4 testvéré. 85 éves és demenciát állapítottak meg nála. Olyan szintű, hogy 24 órás felügyeletet igényel, így elhelyezésre került egy otthonba. Gyámságát a saját fia kapta meg ideiglenesen február közepén. Kérdésünk az, hogy mikor lehet  a házat, ahol élt eladni az állagromlást megelőzve? Azokat a holmikat, melyeket nem használ már, a házból kipakolhatjuk-e? Mikor lehetséges a házat eladni? A rá eső részt megkapja, mert az otthonban ki kell egészíteni az ellátását, ez terhet ró a családokra. Mikor kaphatja meg a végleges gyámságot, lehet-e sürgetni? Milyen lehetőségünk van ebben az esetben a gyámhatóságnál?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelenleg az ingatlant nem tudják értékesíteni, később is csak a gyámhatóság jóváhagyásával. Az ingóságait a mostani gyám köteles rendezni. A végleges gyámságról későbbiekben fognak dönteni, most az idő kiszámíthatatlan, különös figyelemmel a járványra is.

Kérdés: A vészhelyzet miatt nem tartja meg a helyi illetékes közjegyzőnk a hagyatéki tárgyalást. Most hogy enyhítettek itt vidéken azt a tanácsot kaptam, hogy kérjem meg skype-on tartsa meg a tárgyalást. Sajnos az örökségemen van a temetési költség teher, emiatt a rokonok is beavatottak. Legyen szíves tanácsot adni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Temetési költség és a közjegyző eljárási díja mindig fennáll. Azt viszont nem írta meg, hogy mit szeretne megtudni, mi a kérdése? Miben kéri a tanácsomat?

Kérdés: Szeretném visszakapni a kölcsönt, amit adtam.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetőleg megoldható, habár semmi információt nem írt konkrétan.

Kérdés: Lenne egy olyan problémám, miszerint biztonsági őrként dolgozom és tegnap este közölték, hogy kirúgtak. Egy olyan váddal, ami nem is igaz. Se képi se videó anyag nincs, csak emberek beszéde. A főnököm pedig perrel fenyeget, ha feljelentést teszek és nem írom alá a felmondást. Kérdeztem egy ügyvédet telefonon, ő azt mondta kép vagy videofelvétel szükséges.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös felmondás NINCSEN. Az vagy felmondás vagy közös megegyezés. Ha a közös megegyezést aláírja, akkor nem jár végkielégítés.

Kérdés: Szeretném megérdeklődni, hogy ha szeretnék egy lakást megvásárolni, lehet-e kölcsönt felvenni -írásban rögzítve- a szülőktől? Mi a menete ennek? Illetve ha nincs lehetőség erre és a bank a hitelképességemet átnézi, milyen adataimhoz férhet hozzá, megvizsgálhat a szokásos jövedelemigazolásomon kívül mást is (pl. egészségügyi adataimat megnézheti)? Illetve ha hitelt veszek fel, mit tekinthet a bank fedezetnek, ha nincs ingatlanom (pl. ingóságaimat tekintheti annak)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sorrendben a válaszok. 1.: Igen, lehet. 2.: Megegyeznek a feltételekben, amit írásba foglalnak. 3.: bankonként változó, de az egészségügyi adatait egyik helyen sem kérik el. 4.: Ingóságot nem. Ingatlant, fizetést, ugyanabban a bankban számlapénzt, adóstárs, kezes…stb igen.

Kérdés: Polgári peres eljárás van folyamatban ellenünk. A perfelvételi tárgyalás nem lesz megtartva a járvány miatt. A bíróság felhívott minket, hogy nyilatkozzunk miszerint az írásbeli ellen kérelemben foglaltakat változatlan formában fenntartjuk. Ketten vagyunk alperesek a feleségemmel, meg egy felperes van. Kérdésem mindössze az lenne, hány példányban kell elküldenünk ezt a nyilatkozatot? Ezt nem írták meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Három példányban (fejenként). Arra figyeljenek, hogy mindketten (mindkét alperes) nyilatkozzon. Így lesz kétszer a fejenkénti három példány. Mindkettőn legyenek tanúk.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy mit tehetek annak érdekében, ha látni szeretném gyermekemet, de én Ausztriában élek Ő pedig az anyukájával Magyarországon? 2020. januárjában elváltunk a gyermekem édesanyjával, és a szokványos 2 hetente hétvégét kaptam meg a gyermek láthatására. Mindössze 80 km-re élek gyermekemtől, ami kiegyensúlyozottan lehetővé tette, hogy láthassam Őt. De most 2 határ és a karantén helyzet választ el minket. Teljesen tanácstalan vagyok már ezzel a helyzettel kapcsolatban. Ezért is szeretném kikérni segítségüket, hogy mit tehetek ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a határ, karantén az oka, akkor pótlásra lesz majd jogosult, a bírósági végzésben leírtak szerint.

Kérdés: Koronavírus miatt 3 kiskorú gyermekkel (2 iskolás, 1 óvodás) otthon maradt a menyem, mivel én 73 évesen most nem tudom felügyelni, ellátni őket. Apuka munkahelyén nincs leállás. Önkormányzat által fenntartott óvodában, mint dada dolgozik. Eddig szabadsággal, kis ideig betegszabadsággal megoldották a helyzetet. A határozott idejű szerződése 2020.08.31-ig szól. Ezt szeretné most közös megegyezéssel megszüntetni a most kialakult helyzetre való tekintettel. Válaszul azt kapta, hogy ez nem lehetséges a határozott idejű közalkalmazottak esetében. Kérném, ha valami rendkívüli esetre vagy bármi törvényre hivatkozással megoldást tudnának javasolni, tudassák velem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A teljesen pontos válaszhoz ismernem kellene a menye szerződését. Abban vannak/lehetnek azok a pontok, ami alapján esetleg elkerülhető a probléma.

Kérdés: Édesanyámnak nincs ingó és ingatlan vagyona, de tartozása sok van, amit jelenleg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kimutatása alapján is vonnak tőle folyamatosan. Kérdésem, hogy ha elhalálozik, megörökölhetem-e a tartozását? Úgy, hogy nincs közös lakcímem vele, nem élünk közös háztartásban kb. 30 éve, nincs közös bankszámlánk és már kezes sem vagyok. Illetve elhalálozása esetén, ha viselem a temetési költségeket, megkereshetnek-e behajtók azzal, hogy fizessem ki a tartozásait, mivel azt feltételezik, hogy életében gondoskodtam róla és mint családtagja rám verhetik a tartozását? (Elnézést, ha olyat kérdezek, ami abszurd, de erre ma egy hivatali személy hívta fel a figyelmem, amit nem akartam elhinni.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen megörökölheti, sőt, elvileg fogja is. Ha nem szeretné, akkor a hagyatéki eljárásban be kell jelentenie, hogy nem kívánja a hagyatékot elfogadni. Ebben az esetben semmit sem örököl.

Kérdés: Eladó ingatlanomat a vevő CSOK és hitel felvételével vásárolná meg. Kérdésem az, hogy így mi a menete?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ugyanaz, mint általában. Valamelyik részletet szeretné a vevő így finanszírozni, ezt kell majd tisztázni, illetve azt, hogy ha nem kap kölcsönt, akkor milyen feltételeket tartalmazzon a szerződésük. Ebben a közreműködő ügyvéd kolléga fog segíteni.

Kérdés: A férjemmel házasságunk felbontása folyamatban van. A perfelvételi eljáráson vagyunk túl, amelyről készült jegyzőkönyv rögzíti, hogy az utolsó közös lakás kizárólagos használatához férjem hozzájárul. Ebben a kertes házban élek jelenleg is a 2 közös gyermekünkkel. Ő pedig egy másik közös ingatlanunkba költözött rég, mely egy lakás. A jelenlegi járványhelyzet miatt a gyermekekkel néhány hétre elköltöznénk a szüleim közelébe albérletbe, hogy az idős szüleimnek tudjak segíteni (jelenleg 200 km-re lakunk). A gyerekek jelenleg online tanulnak, és a munkámat sem akadályozza a költözés. A válófélben lévő férjem ez idő alatt vissza szeretne költözni a házunkba. Van bármi jogi lehetőségem arra, hogy ezt megakadályozzam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Látnom kellene azt a jegyzőkönyvet ugyan, de ha Öné a kizárólagos lakáshasználat, akkor a férje nem költözhet vissza. Vagy csak beszéltek róla, hogy ez lehet a későbbiekben és még semmilyen egyezség / kialakult állapot / döntés nincsen? Volt-e ilyen megállapítás? A jegyzőkönyv (ideiglenes végzés esetleg?) stb. ismeretében lehet pontosan nyilatkozni. Ha nincsen semmi még, akkor kérjen egy ideiglenes végzést, kellő indokkal, az 8 napon belül megvan.

Kérdés: Mindössze egy linkre lenne szükségem, ahonnan letölthető az elektronikus hírközlő hálózat általi távmeghallgatás igénylésére használható formanyomtatvány. Egy polgári peres tárgyalásban szeretnénk kérvényezni. A Google keresőben sehol nem találok ilyesmit. Jogi képviselőnk nincs. Legutóbbi válaszukban felvilágosítottak (amit nagyon köszönök), hogy külön nyomtatvány erre a célra nincs, hanem az “általános” nyomtatványt keressem a www.birosag.hu oldalán. Órákig keresgéltem, de ilyet sem találtam… Ha megkérem nagyon szépen, nem lehetne valami pontosabb linket adni, ahonnan letölthető vagy esetleg van valami másik neve is ennek a nyomtatványnak?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Azt nem tudom, hogy milyen perjogi pozícióban vannak, de ezen az oldalon minden információt és nyomtatványt megtalálnak. (Ha nagyon nem passzol semelyik az Önök pozíciójához, akaratához, akkor a hiánypótlást és az ellenkérelmet használják, csak egyértelmű legyen, hogy mit szeretnének.) https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari-kozigazgatasi-papir-alapu-nyomtatvanyok

Kérdés:Jogi tanácsot szeretnék kérni. Idén január elején költöztünk az unokámmal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből Pest megyébe (Tápiószentmártonba) egy barátnőmhöz. Be is jelentkeztünk hozzájuk, hogy ott van a tartózkodási helyünk, mert így a gyereket átvette a helyi általános iskola. Abban egyeztünk meg szóban, hogy 3 hónapig maradhatok náluk, hogy gyűjtsek albérletre pénzt. Az ottlakás fejében le kellett adnom a fél havi fizetésem. Február közepétől dolgoztam is Pécelen az autóalkatrész összeszerelő gyárban. Aztán jött a korona vírus és március 20-án elküldtek, hiszen csak próbaidős voltam. Ettől függetlenül nekem el kellett költöznöm a barátnőméktől, mert lejárt a megbeszélt határidő. De mint említettem fentebb, csak 5 hét munkaviszonyom volt. A márciusban kapott 2 heti februári fizetésem felét oda is adtam nekik. De a márciusban keresett 3 heti béremből nem adtam, mert akkor nem tudtam volna elköltözni tőlük, lakást bérelni, kauciót kifizetni. Ezért most nem adják vissza a személyes holmijainkat, addig amíg nem adom a pénzt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdést nem írt, hogy mit szeretne megtudni.

Kérdés: Az ide vonatkozó irataim elküldhetem- e Önnek, illetve hol tudom, Mi a módja? Van ilyen lehetőség? Elvileg ígéretet kaptam a javított kinevezésre, most már csak gyakorlatban kellene megkapnom. Az alapellátásban dolgozó szakápolót hová kell besorolni? Miért nem az egészségügyi bértábla szerint? Illetve mi az elvárás az alapellátás ápolónőjétől? Milyen végzettséggel kell rendelkezzen? Ha álláshirdetést olvasok ott OKJ 54-55 vagy diplomás ápoló (nekem OKJ 55 is van) szükséges. Gyakorlatban viszont középfokú az elvárás, körzeti ápolói végzettség (van ilyenem is).

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igazából nem (feltétlen) a végzettség a fontos, hanem, hogy kivel milyen szerződést kötött, mit írt alá, az lesz a meghatározó. Az “elvárást” is ez a szerződése fogja tartalmazni. Persze, vannak végzettséghez kötött pozíciók is, ahol vagy betartják ezt, vagy nem. Konzultációra a weboldalon történő elérhetőségeken tud jelentkezni, ahol annak feltételeit is megismerheti, utána tud iratot küldeni a részemre. Kérem ennek szíves tudomásul vételét, hiszen a fórum kizárólag általános iránymutatásra stb. van.

Kérdés: Mindössze egy linkre lenne szükségem, ahonnan letölthető az elektronikus hírközlő hálózat általi távmeghallgatást igénylő formanyomtatvány. Egy polgári peres tárgyalásban szeretnénk kérvényezni. A Google keresőben sehol nem találok ilyesmit.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A www.birosag.hu oldalon megtalálja (elég összetett az oldal), de külön ilyen nyomtatvány nincsen, az általános nyomtatványon kell beadni. Az is fontos, hogy jogi képviselője van-e, avagy nincsen, mert e szerint is különböző a nyomtatvány. (Én a képviseletit használom értelemszerűen, az a P23-as, ha ez segít, de ezt ÁNYK-ban kell kitölteni és beadni, de ezt a jogi képviselő tudni fogja. Magánszemélyként a magánszemélyeknek szóló kategóriát válassza.)

Kérdés: Abban szeretném a segítségét kérni, hogy akartam egy gépjárművet vásárolni. Az eladóval telefonon beszéltem, soha nem találkoztam vele személyesen. Azt mondta, hogy küldjek foglalót átutalással és a közleménybe írjam bele, hogy foglaló. Egyébként 100.000 Ft-ot küldtem neki. Másnap én elálltam a vásárlási szándéktól. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben én visszakérhetem a pénzem? Hisz úgy tudom, ha nem írtunk adásvételit, akkor az minden esetben előlegnek számít és az előleget visszakaphatom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Foglalót csak írásban lehet kikötni, így a leírtak alapján ez nem minősül annak, és visszajár.

Kérdés: Tisztelettel kérdezném, hogy ha a válóperes papírok be vannak adva, de nincs kitűzött időpont, akkor a közös vagyonnak számító egyik nevemen lévő autónkat elajándékozhatom-e, átírathatom-e nagykorú gyermekemre? Ezután feleségemnek milyen joga van hozzá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A válás (bontás) és járulékai iránt indított per a házastársi vagyont egyáltalán nem befolyásolja, ha 2018. január 1. után lett beadva a kereset. Ergo közös minden továbbra is. Ha az autó az Ön nevén van, akkor persze fizikailag meg tudja tenni, amit írt, ami után a feleségének az autóhoz már nem lesz köze, csak a vagyonmegosztási perben (feltéve, ha lesz majd!), egy elszámolási kötelezettsége lesz az autó árának felével a felesége felé. (Ajándékozás esetén a tényleges érték felével.) Kérdés, hogy kinek mi a célja a vagyon kapcsán, illetve mennyi vagyon van, hogy a feleség (vagy Ön?) fog-e egyáltalán vagyonmegosztási pert kezdeményezni…..

Kérdés: 2004-ben adóstársnak mentem, folyószámla hitelt vett fel az illető. 16 év alatt egyszer sem keresett a bank… Sem levélben, sem telefonon, a béremből sem került tiltásra. Házvásárlás miatt kértünk hiteljelentést magamról és most szembesültem vele, hogy KHR listára kerültem emiatt. Mit tehetek ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az eredeti szerződéséből tisztázni kellene pontosan, hogy milyen a felelősség formája, az adóstárs tkp. nem pontos így, az a pozíció megnevezése. Ezek után szükséges a jogviszony jelenlegi tisztázása az adós és a bank, és Ön között is, majd utána lehet megmondani, hogy mit kellene tennie.

Kérdés: A párom problémája a következő : Váláskor közös megegyezéssel a volt feleségnél maradt a most már 14 és 11 éves lányuk. A kapcsolattartást a törvényi szabályozásnak megfelelően határozták meg, kéthetente hétvégén, amit a bíróság elfogadott. 3 hete nem engedte át a lányokat és most hétvégén se akarja. Az volt a válasza, hogy menjen a párom bíróságra. Illetve átengedi őket párom édesanyjához, aki az ikerszomszéd és 71 éves, krónikus beteg és 4 hete a széltől is óvjuk. Ahonnan a párom nem hozhatja el őket. Ha mégis elhozzuk őket onnan, akkor ránk küldheti a rendőrséget? Illetve feljelentést tehet emiatt a párom ellen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A volt feleség nem jár el jogszerűen. Ha akadályozza a kapcsolattartást, akkor annak a végrehajtását kell kérni a bíróságtól. Ha az Ön párjának kéthetenkénti idejében elhozza a nagymamától a gyermekeket (tehát, ami az ő ideje), akkor Önök jogszerűen cselekednek, aggódniuk nem kell. Az már más kérdés, hogy bárkit bármiért fel lehet jelenteni, de az nem azt jelenti egyben, hogy annak következménye is lesz.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy két ingatlant örököltünk tesómmal, fele-fele arányban, s azt mondta tesóm ügyvédje, hogy le kell mondanunk egymás javára a fél ingatlanról, ami eddig stimmel. Viszont a kérdésem az lenne, hogy joga van-e az ügyvédnek scannelve elkérni az adataimat, ide értve személyi igazolvány, lakcímkártya,tb kártya.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérni mindenkinek lehet. Ön dönti el, hogy átadja-e. (Egyébként így szoktuk csinálni, hogy ne kelljen többször visszamenni. TB kártya nem kell, hanem adókártya helyette.

Kérdés: Azért írtam alá a szerződést, mert ugyan eddig nem kérték az adataim a szerződés megkötéséhez, de miután ráírtam a kirendeltség vezetőre, hogy felvesz-e az önkormányzat munkaviszonyba vagy megyek a munkaügyi központba. Sürgősen jelezze, így küldenem kellett ugyanis a háziorvos közel egy éve nem dolgozik az egészségi állapota miatt. Március 17-én tudtam meg, hogy február 29-én megszüntette a munkaviszonyom, miután aznap az ő működési engedélye is bevonásra került. Azonnal scanneltem a szükséges adatokat, közben rám telefonáltak, hogy sürgős lenne és csak a személyes adataim csatoljam, mert a finanszírozást nem tudják addig intézni. Gondolkodtam, hogy nem írom alá, amikor olvastam, de akkor a helyettesítő orvossal is kitoltam volna, aki egy éve ingyen dolgozik. Sőt ez a praxis változás október óta intéződik, január óta havonta felmerült a változás. Nagyon bonyolult, tudom. Milyen jogszabály vonatkozik rám a besorolásnál? Egészségügyi dolgozó vagyok vagy nem? Nem a járvány okán kérdeztem. Azt szeretném tudni, hogy egészségügyi dolgozónak minősülök-e ezekkel a feltételekkel vagy sem? Az eü. dogozóknak járó béremelés tudomásom szerint meg régebbi keletű.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Látni kellene a szerződését, addig nem tudok erre válaszolni. A szerződés szerint kell eljárni, mivel aláírásával az abban foglaltakat vállalta.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy jogában áll-e az általam bérelt lakás tulajdonosának a moratórium ideje alatt a bérleti díjat 40%-kal növelnie? Június 1-től lépne érvénybe az új szerződés közöttünk, ha mind a ketten aláírjuk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha Ön aláírja, akkor igen. Egyébként nem.

Kérdés: Kérhetek-e gyerektartást, ha a vér szerinti apa lemond a gyerekéről? És mennyit kérhetek, ha minimálbérből él?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az apa „csak úgy” nem tud lemondani a gyermekről, ilyen nincsen. Mivel ő az apja, fizetnie kell. Az összeg elsősorban a gyermek indokolt és szükséges kiadásainak a fele.

Kérdés: Egy ruházati boltban dolgoztam 11 évet. A koronavírus miatt bezártunk. Bevétel nélkül nem tud fizetni utánam a főnököm. Ezért felajánlotta a közös megegyezéssel való munkaviszony megszüntetését. Kérdésem, jár-e nekem ebben a helyzetben végkielégítés? Főnököm kisvállalkozó és nem ajánlotta fel! Mit tehetek akkor, ha ez jár nekem, de nem akar fizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös megegyezés esetében NEM jár végkielégítés. De ez azt is jelenti, hogy Ön ezt kívánja, ettől közös a megegyezés. Amennyiben szeretne végkielégítést kapni, akkor ne írja alá, így kénytelen lesz a munkáltató felmondani, akkor jár a 11 év utáni végkielégítés.

Kérdés: 2020.03.21-én vásároltam egy ingatlant telekkel. Minden rendben zajlott, ügyvéd által ment minden, az adásvételi szerződés is. Majd később, ahogy csinálgattuk volna a házat kiderült, hogy a tetőt újra kell építeni, mivel nem lakható. Majd ahogy bontottuk a tetőt, a szomszéd áthozott egy olyan hivatalos papírt, ami jogerős, amit a járási hivatal adott ki, hogy a tetőt le kell bontani. Szóval az eladó tisztábban volt ezzel, de ő nem szólt erről egy szót sem. Az lenne a kérdésem, mit lehet tenni, hova forduljak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz az adásvételi szerződést és a hivatali határozatot is látnom kellene. Amennyiben tényleg jogos az igénye, akkor (végső soron) peres eljárásban tud a követelésének érvényt szerezni, így mindenféleképpen az ügyvédi közreműködést javaslom.

Kérdés: 2018.karácsonyán meghalt a lányom, akinek a nevén volt az ingatlanunk 1/4 része. Az apja válásunk után a két gyermekünknek ajándékozta az ő részét. Most a lányunk halála után a férjem örökölte vissza, mivel apai ágon jutott az ajándék 1/4 házrészhez. A hagyatéki tárgyaláson a volt férjem a tulajdonjogot teljes egészében ajándékozás jogcímén átadta nekem, a volt feleségének, mivel a lányunk velem élt a válásunk óta. A kérdésem, hogy ebben az esetben kell-e adóznom, illetve milyen formában?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Ha ez ajándékozás volt ténylegesen és a volt férj, ill. volt feleség között, akkor igen, de nem adót, hanem illetéket kell fizetnie.

Kérdés: Én egy munkaerő kölcsönző Kft-ben dolgozom, mint 4 órás nyugdíjas gépkocsivezető. A szabadságom ideje nincs elszámolva, csak a fizetési papíron szerepel, hogy kifizették (nem fizetik ezeket a napokat). Kérdés: mit tehetek? Jogszerű? Munkaszerződéssel rendelkezek, bejelentettek, adó elszámolással rendelkezek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem jogszerű. Pert tud kezdeményezni.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni. Sajnos apámmal nagyon elfajult az ingatlannal kapcsolatos jogosultsága és nem tudunk egyenesbe jönni. Abban szeretném én a tanácsát kérni, hogy ha én vagyok a tulaj és apám a haszonélvező és sajnos keletkezett egy tűzvész és minden leégett az ingatlanomból, igazából csak a tartó falak maradtak. De nekem váltig állítja, hogy nem az ő hibájából volt. Ilyen esetben kit terhel a felelősség? Mert a tudomásomra jutott az is, hogy lopta az áramot és állandó lakcímmel volt az adott ingatlanra bejelentve. Sajnálatos módon elfelejtett nekem szólni. Ilyenkor terhelhetem-e jogi követelményekkel? Illetve többször is zárat cserélt, amit nem mondott. Többször kihívta rám a rendőröket, amikor megnéztem az ő haszonélvezeti tulajdonát. Ezt megteheti? Terhelhetem én rá a felelősséget, ha nem tudja bebizonyítani, hogy a tűzvész véletlen volt? Hozzáteszem az ingatlanon volt 3 kutya és semmi bajuk nem lett.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tűz okát és a felelősét egy tűzvizsgálat tudja kideríteni, majd azt követő esetleges nyomozás. Amennyiben a haszonélvezet tárgya elpusztul, a haszonélvezet is megszűnik.

Kérdés: Olyan problémával keresem meg Önt, amivel kapcsolatban a tanácsát szeretném kérni. A problémám bérrel, illetve szabadság kifizetésével kapcsolatos… Az a helyzet áll fenn, hogy cégünk hónapok óta az én álláspontom, meglátásom szerint nem fizeti ki a szabadságért járó távolléti díjat és ez a bérpapírunkon, illetve a bérünkön is jól látszik. A lényeg az, hogy a “bruttó kifizetések és járandóságok” címsorban a bérpapíron levonja úgynevezett “kieső időre visszavont besorolási bér”-ként, majd ugyanezen címsorban “szabadságra járó távolléti díj”-ként vissza is hozza. De hát a kettő mivel ugyanaz az összeg, pont nullára hozza ki egymást, így ettől az összegtől (ami havonta több tízezert Forint is lehet) hónapról hónapra elesek. Hozzátenném, hogy a bérpapír legalján megjegyzésben közli “kieső/ellátatlan idők” címen, hogy ténylegesen a szabadságra kiadott bért vonja el tőlem és én úgy vélem ez, hogy a fizetett szabadságot levonja a fizetésemből, holott semmiféle letiltás vagy egyéb bérbeli korlátozásom nincs, nem helyes és szabálytalan is a munkavállalóval szemben. Ezúton tehát szeretném az Ön tanácsát, véleményét kikérni az esettel kapcsolatban, hogy vajon az én reklamálásom a cég felé jogos lenne-e, avagy amit a bérünkkel művelnek az valóban szabályos és lehetséges? (Megjegyezném, hogy egy szociális otthonban dolgozom, mint szociális gondozó-ápoló.)

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem jogszerű a levonás.

Kérdés: Munkaadóm 2020. április 1-jén munkanapom vége előtt egy órával kívánta megszüntetni 2017.11. hónaptól fennálló jogviszonyom. Erről írt megállapodás nem tartalmazott információt a 30 napos felmondási idő letöltéséről vagy annak eltekintésétől, így részemről nem került aláírásra a megállapodás. A hiányosságról a cég HR osztályát is értesítettem és kértem a szabályszerű leszámoltatást, azonban azóta nem kaptam írásban választ.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ugyan a dokumentumot nem ismerem, de véleményem szerint helyesen tette, hogy nem írta alá, mert feltehetőleg nem felmondás, hanem egy közös megegyezés volt. (Utóbbi esetében eleshet egyes jogoktól, mivel a megegyezés szerint kell eljárni.)

Kérdés: Közalkalmazottként, pedagógusként dolgoztam, ez a 37. tanévem, de jelenleg táppénzen vagyok. Egészségi állapotom miatt lehetőségem van a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának igénybevételére, de ehhez meg kell szüntetnem a munkaviszonyomat. Milyen lehetőségek vannak a közalkalmazotti jogviszonyom megszüntetésére, illetve jár-e a 40 éves jubileumi jutalom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jutalom így nem jár. A megszűnés / megszüntetés eseteit a törvény felsorolja, melyek: (1) A közalkalmazotti jogviszony megszűnik: a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, b) a közalkalmazott halálával, c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, valamint d) a 22. (16) bekezdésében és a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha törvény így rendelkezik, e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén a prémiumévek programról szóló törvény szabályai szerint. (2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető: a) közös megegyezéssel; b)áthelyezéssel, 1. az e törvény, valamint 2. e törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, 3. e törvény és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény 4. és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok, hatálya alá tartozó munkáltatók között. c) lemondással; d) rendkívüli lemondással; e) felmentéssel; f) azonnali hatállyal fa) a próbaidő alatt, fb) a 27. § (2) bekezdése szerint, fc) a 44. § (4) bekezdése szerint, vagy fd) a (3) bekezdés szerint, valamint g) rendkívüli felmentéssel.

Kérdés: Kérdésem az volna, hogy a nagyszülőktől megvettük a házat, a két kiskorú gyermekem és élettársam lettek a tulajdonosok. A nagyszülők, mint haszonélvezők. A papa már időközben meghalt. A mama most mind a négyünket ki akar tenni a házból, mondván megteheti. Az adásvételiben úgy van írva, hogy a vevők és a vevő élettársa beköltöznek és velük együtt jogszerűen használják az ingatlant. Ezt figyelmen kívül hagyva is kitehet 2 gyermekkel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg megteheti, de a teljesen korrekt válaszhoz ismernem kellene a szerződést.

Kérdés: Március 19-én született gyermekem anyakönyvi papírján elírták a nevét. Axel helyett Alex lett. A hölgy, mikor csinálta Axelnek olvasta fel az adatokat és én aláírtam. Záró jelentésen és karszalagon stb. Axel szerepel. De a megérkező okmányokon Alex. Telefonon érdeklődtem, mi a teendő és nem írják át, mert aláírtam. Mit tudok tenni ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, mivel aláírta, ennek ez a következménye. Javaslom egy kijavítási kérelmet előterjeszteni (a kérelem és az anyakönyvi között is megvan a különbség?). Ha sikertelen, akkor egy éven belül kellene a saját jognyilatkozatát megtámadni. Ha az is sikertelen, akkor nevet tud majd változtatni a gyermek.

Kérdés: A külföldi munkáltatóm próbaidőre hivatkozva mondta fel a határozott idejű szerződésemet, ami 2019.12.21-én került megkötésre. A próbaidőre 3 hónapot jelölt ki. A felmondást levélben közölte, melynek keltezése és feladása 2020.03.19. A levelet 04.02-án vettem át az első kézbesítéssel. És ez volt a 2 hetes felmondási idő utolsó napja is. Tehát, amikor megtudtam a levélből az elbocsátásomat, akkor szembesültem vele, hogy a felmondási időt is letöltöttem. Azt olvastam, hogy a német munkajog szerint a levél kézhezvétele a sorsdöntő. Amely a próbaidő utolsó napjáig meg kellett volna érkezzen, ami 03.21. lett volna. Előtte sem szóban, sem e.mailben nem jelezte. Mit tehetek ilyenkor? Táppénzen voltam, egyik e-mailemre sem válaszol. Fizetésemet nem kaptam meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A német munkajogot magam nem ismerem, csak kinti kollégákon keresztül. Ezért javaslom, hogy német ügyvédet kérdezzen, ő fog tudni segíteni.

Kérdés: Elküldhetnek-e fizetés nélküli szabadságra egy egészségügyi dolgozót, most a járvány ideje alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Senkit sem tud a munkáltató fizetés nélküli szabadságra elküldeni, mert azt csak a munkavállaló kérheti.

Kérdés: Egy hitellel kapcsolatban volna kérdésem. 2011-ben vettem fel lakásvásárlási hitelt (Forint, 5 év kamatperiódus, 9,79% kamat). A mai napig ezt fizetem, holott 2016-ban ennek változnia kellett volna az akkori kb. 4-5%-ra. Eltérhet a bank egyoldalúan a közjegyzői okiratban foglaltaktól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem csak a kamat adja a THM értékét, hanem egyéb összetevők is. Erre is, illetve a teljes szerződésére, ÁSZF-re kell figyelni, amikor a kérdésében foglaltakra válaszolnék. Ezeket az okiratokat nem ismerem. Ha ezekben van „felhatalmazása” a banknak az eltérésre, akkor megteheti.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a munkáltató, aki egy multi cég, megtehet olyan szerződés módosítást, amiben az szerepel, hogy 4 órában vagyok bejelentve, 4 órában kapom a bérem is kifizetésre, de 8 órát kell dolgoznom?! Jogilag ez szabályos?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Természetesen ez így nem jogszerű.

Kérdés: Ha valaki nyilvánosan sérteget, egy panel lakás ablakából szemtanú nélkül, míg én lent állok a járdán, akkor érdemes-e feljelentéssel élni?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Nem fogja tudni bizonyítani a történeteket, de a hatóság sem.

Kérdés: 16 éves vagyok, a párom 19, mindketten még iskolába járunk. 1 hónapos terhes vagyok és meg szeretnénk tartani. Milyen feltételeknek kell teljesülni, hogy ne vegyék el tőlünk? Nagyszülők segítségére számíthatunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos azt kell, mondjam, hogy a leírtak alapján (pl. nincs jövedelmük stb.) nincsenek meg a feltételek a gyermek biztonságos neveléséhez, így várható a gyámhivatali beavatkozás. Ha a nagyszülők segítenek, akkor ebbe az irányba kell a hatóságot „terelni”, hogy addig a gondozást ők lássák el, amíg önök nem önállósodnak.

Kérdés: Kérdésem a következő lenne: 2016. decemberétől 2018. májusáig Németországban dolgoztam. Ezután itthon Magyarországon megigényeltem és meg is kaptam az álláskeresői ellátást. 2019. májusától pedig 2020. márciusáig Ausztriában ingázóként dolgoztam, összesen 306 napot. Munkaviszonyom a koronavírus miatt szűnt meg. A járadék iránti kérelmemet a hivatal elutasította arra hivatkozva, hogy nincs meg az elmúlt 3 évben a 365 munkanapom, csak 306. A németországi munkaviszonyommal együtt viszont megvan a 365 nap. Ez azt jelentené, hogy azután az időszak után, ami után már kaptam járadékot, úgymond lenullázódik és onnantól kell számítani újból a 3 év kezdetét és jogosan jártak el? Vagy mégis megilletne ez az ellátás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, kétszer nem tudja beszámítani, felvenni stb.

Kérdés: Februárban foglaltam szállást egy belföldi szállodánál április 19-ei érkezéssel 3 éjszakára. A visszaigazolásban az szerepel, hogy: “Minden egyéni szobafoglalás kötbérmentesen lemondható az érkezést megelőző 3. napig”. A jelenlegi járványügyi helyzetre tekintettel március 29-én írásban lemondtam a foglalást és kértem az előleg visszautalását. A hotel először nem akarta visszautalni a befizetett összeget, majd többszöri levélváltást követően arról tájékoztattak, hogy “a törvényben meghatározott határidőn belül visszautaljuk a korábban befizetett előlegük összegét”. Azt szeretném megkérdezni, hogy mennyi időn belül kell a szállodának az előleget visszautalnia,és melyik jogszabály rendelkezik erről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A visszautalás feltételeit, határidejét elsősorban az Ön által megkötött szerződés tartalmazza. Nem tudom, hogy hol és milyen formában kötötte a szerződést, de ott lesz a megoldása, akár ÁSZF formájában is. Lehet, hogy ez egy netes oldal volt, ezt nem tudom, de ezt kellene megnézniük, ellenőrizniük.

Kérdés: Ápolóként dolgozom. Felmondási idő alatt következett be üzemi balesetem feltehetőleg a munkáltató gondatlanságából! Védőruha nélkül ápoltam és végül reanimáltam egy beteget, akiről UTÓLAG derült ki, hogy koronavírus fertőzött volt. Karanténba kerültem ezáltal, majd kórházba, én is igazoltan korona vírus fertőzött lettem. Ezáltal nem tudtam kiutazni külföldre és ott felvenni a munkát. Van-e értelme kártérítést benyújtani a kórház felé? A kiutazási tilalmat 03.12-én vezették be, én 03.11-én reanimáltam a beteget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem hiszem, hogy jogosult lenne kártérítésre, mivel nem bizonyítható, hogy a fertőzést mikor és hogyan kapta el, még ha az valószínű is. Sajnos a magyar kártérítési jog ettől többet követel meg. Az egy más kérdés, hogy a kórházzal tárgyalhat erről, adott esetben egy próbát megér, de én pert nem javasolnék.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy 2017.09.29-én önbíráskodásért, testi sértésért kaptam 2 év le töltendőt, 3 évre felfüggesztve, ami idén lejár és megkapom az erkölcsi bizonyítványomat. A kérdésem az lenne, hogy a bűnügyi nyilvántartásban meddig tartanak nyilván? Van-e lehetőség a nyilvántartásból kikerülni? Pl. valamilyen kérelem formájában? Ha van, hova kell ebben a helyzetben fordulni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megfelelő idő után ugyan megkapja az „erkölcsit”, de a nyilvántartóból nem fogják törölni, az benne marad, még ha az „erkölcsiben” nem is látszik.

Kérdés: Szakrendelőben dolgozom, betegfelvevőként, betegirányítóként, így munkakörömhöz nem szükséges egészségügyi végzettség, viszont gyógymasszőri végzettségem van. Nem ebben a munkakörben dolgozok. Az lenne a kérdésem, hogy egészségügyi dolgozónak minősülök-e, illetve ha igen járna-e, vagy járt volna-e az egészségügyi dolgozóknak adott béremelés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Melyikre gondolt? Ha a járvány okán, akkor az egészségügyi dolgozóknak adott béremelésről én még nem láttam a jogszabályt. Majd ha megjelent a Közlönyben, akkor lehet pontosan tudni, hogy kire vonatkozik.

Kérdés: Vettem egy olasz okmányokkal rendelkező gépjárművet, egy kiskunfélegyházi kereskedőtől motorhibásan, amelyet a hiba elhárítása után szeretnék a nevemre íratni. Ezt a javítás után megtették volna további díj ellenében. A kereskedő a címemre kiszállította 250.000 Forint megfizetése után.  Sajnálatos módon nem teljesen voltam/vagyok tisztában a gépjármű Magyarországon való forgalomba helyezésével kapcsolatban, így azzal sem, hogy pontosan milyen okmányok szükségesek. Mivel a mai napig nem pótoltak egy hiányzó alkatrészt, illetve az autó gázüzemű volt, amit kiszerelték belőle, bizodalmam vesztettem bennük.  Több, gépjárművet forgalomba helyező céget felkerestem és arra jutottunk, hogy hiányosak az iratok. Nincs kétnyelvű adásvételi szerződés, nincs számla (a kereskedő sem adott). Az „úriember” azt állítja, hogy üzembe lehet helyezni így is. Kérdem én hogyan? Okirathamisítássál? Az adásvételt csak az üzletemberrel folytatott üzenetváltásokkal tudom igazolni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Megfelelő okiratok nélkül nem fog menni jogszerűen. Azt, hogy ők hogyan gondolták, nem érdemes feszegetni, feltehetőleg nem törvényesen. Jogszerűen a folyamat akár évekig is elhúzódhat, és jóval többe kerül, mint az autó értéke szerintem.

Kérdés: Párom 2020.03.12-én került előzetesbe a debreceni bv. intézetben, lopás gyanúja miatt. Tudtommal 2 kisebb értékű alap telefon és 10 ezer Ft készpénz ellopásával gyanúsítják, feljelentés alapján. Nem volt beszámítható állapotban, amikor ezeket a dolgokat megtette. Alkohol és kábítószer hatása alatt volt. A rendőrök, akik bevitték azt mondták, hogy szinte nem tudott beszélni a kábultság miatt. Hírzárlatban van, amióta bevitték, így kapcsolattartásban sem tudunk lenni. Párom már nem első ügyes, volt már 4 év és 8 hónapot börtönben, 13 hónapja szabadult ki. Felfüggesztettje van, amit 3 évre kapott 2 év letöltendő börtönre. Pártfogóhoz járt az elmúlt 13 hónapban. A kérdésem az lenne, hogy mit lehetne tenni, hogy ne kapjon újból a mostani ügyből börtönt? Mik a lehetőségek? Továbbá neki, mint rabnak milyen jogai vannak? Hogyan tudnánk kapcsolattartásban lenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy iratai nélkül nem tudom megmondani, hogy mi a védekezés helyes iránya, ill. milyen lehetőségei vannak. A rabok jogait a törvény szabályozza, rengeteg van, túlmutat a fórumon, de ő még nem rab, mivel „csak” letartóztatásban van. A kapcsolattartást neki kell kezdeményeznie, formanyomtatványon, de gondolom, hogy ezt tudja. Javaslom, hogy az ügyvédjükkel konzultáljanak (kell lennie kirendelt védőnek).

Kérdés: Kiközvetítettek egy épületgondnoki állásra, melyet elfogadtam, 9 hónapról volt szó, melyre a munkáltató bértámogatást kap. A munkaidő a szerződés szerint heti 40 óra (minimum 4, maximum 12 óra) és határozatlan idejű. Egy étteremről van szó. Amíg véget nem ér a “vírusveszély” csak 4 órában foglalkoztatnak, fele annyi pénzért. Még azt is mondták, hogy így a 9 hónap el fog nyúlni. Kérdésem ez mennyire jogos így?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján semennyire, habár a szerződését ismernem kellene.

Kérdés: 40 órás munkahéten dolgozunk délelőtt és délutános műszakban. Hét vége szabad, bár szombatonként túlórát rendelnek el a délelőttös műszaknak. Ma közölte velünk a cégvezető, hogy 12 órát rendelnek el naponta. Ránk pont éjszakára esik. Mivel voltak felháborodások, így közölte: “Akinek nem tetszik,elmehet.” Természetesen az éjszakát 15%-os pótlékkal fizeti. Jogszerű ez így a koronavírusos vészhelyzetben

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Pontosan ismernem kellene a foglalkoztatásának minden elemét, ill. a munkaszerződését is. Ha a vonatkozó szabályoknak megfelel, akkor a túlmunka elrendelése nem tilos.

Kérdés: A háromlakásos társasházba tavaly februárban költöztünk a szomszédommal. Hamar szembesültünk azzal, hogy az 1995. óta ott élő idős hölgy összeférhetetlen. Először a közös helyiség zárát cserélte le. Indítottunk a jegyzőnél birtokvédelmi eljárást, a héten született határozat a javunkra. Az ingatlana a lakásom fölött van, rendszeresen szórja ki a háztartási szemetét, építési törmeléket és locsol felmosóvizet az ajtót védő üvegtetőre. A gondozásunk alatt lévő kertrészben vagdalja a növényeket, kivágja a virágokat. A kerti csap főelzáróját önhatalmúlag kezeli, az előző tulajdonos sem tudta megmondani, hol az elzáró. A másik szomszéd szúnyoghálóját szétvágta, ecetet locsol az ajtó elé, napi szintén kárt és bosszúságot okoz. Számtalanszor kértük szóban/írásban. Mit tehetünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden birtoksértésnél marad a jelzett eljárás, illetve zaklatás és rongálás miatt is tudnak feljelentést tenni a rendőrségen. A jegyző eljárása okán a végrehajtást is kezdeményezzék, ha nincsen önkéntes teljesítés. Nem ismerem a hölgy állapotát, de a leírtak alapján demencia feltételezhető, a fokának ismerete nélkül. Ennek okán érdemes lenne akár a gondnokság alá helyezés lehetőségét is megvizsgálni. Családtagjai vannak-e? Esetleg velük beszélni? Mivel társasház, a közgyűlés is hozhat(na) döntéseket.

Kérdés: 55 éves vagyok, 55-ös OKJ ápoló végzettséggel, 37 év munkaviszonnyal, 27 év és 4 hónap eltöltött közszférás múlttal. A háziorvosi praxist az önkormányzat vette át március 1-től. Engem kineveztek közalkalmazottnak, 210 ezer Forint minimálbérrel, B besorolással és határozott időre december 31-ig. A háziorvosi rendelő alap ellátásnak minősül, azaz nem tartozik az egészségügyi bértáblába. Segítséget kérnék a besoroláshoz, konkrét táblázatot, összeget és jogszabályt. Mikor, mi vonatkozik rám? Mennyi a szabadságom? Járna pl. 3 év múlva a jubileumi jutalom? Útiköltség térítésnél miért csak 9 Ft-ot kapok, illetve kérhetem a kiküldetési rendelvény szerint az útiköltség térítést, kiegészítést? Nincs az, hogy nézd ezek járnak, ezek nem. Kénytelen vagyok én kérdezni és már látom unják, teher vagyok. Kénytelen vagyok önmagamat képviselni?! A szerződésen a személyes adataim is rosszul vannak kitöltve, mivel elváltam. Csak azért írtam alá a szerződést, hogy megkapják a finanszírozást. De ha én nem keresem őket, ők nem kérnek tőlem adatokat.

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz rengeteg adatra és a szerződésére is szükség lenne még. Fő szabály: a szerződése szerint kell eljárni, ha azt önként aláírta.

Kérdés: Lányomat elhagyta a férje két pici gyerekkel, 4 és 1 évesek. Kicsire még kapja a gyedet, de a férj nevére. (Papíron a férj van otthon GYED-en, valóságban a lányom.) Most a férj nem akarja sem ezt, sem a családi adókedvezményt odaadni a lányomnak. Mit tehetne?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Peres eljárást kell indítani, abban ezt jelezni, majd ennek okán lesz egy elszámolási kötelezettség a felek között. Mindentől függetlenül a legjobb a megegyezés lenne a felek között.

Kérdés: Ezúton érdeklődnék, hogy van egy adásvételi szerződésem, ingatlan adásvételre. Az adásvételi szerződésben az utolsó részlet kifizetése átadáskor utalással szerepel. Érdeklődni szeretnék, hogy kell-e szerződést módosítani, illetve mit kell tenni abban az esetben, ha készpénzben fizetném ki a maradék összeget? Az ügyvédemmel több megbeszélés már nem lesz.

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Elviekben módosítani kellene a szerződést. „Átutalással” úgy is tudja még fizetni, hogy olyan bankban fizeti be az eladó számlájára, amelyikben ő vezeti a számláját, így nem kell a sajátjára befizetni és onnan utalnia, ill. nem kell szerződést sem módosítani.

Kérdés: Autómat eladtam, majd 1 nappal később viszont láttam a neten hirdetve, átíratás minden nélkül. Én az okmányirodába az adásvételi 1 példányát leadtam, illetve a biztosítást is lemondtam. Lehet belőle bajom, hogy átíratás nélkül akarják tovább adni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elég sok „apró baja” is lehet belőle…..

Kérdés: Szeretnék jogsegélyt kérni Önöktől a következő problémával kapcsolatban: A vírus miatt számos (kb. 20) munkatársammal egyetemben fizetetlen szabadságra lettünk küldve (van, aki KATA-s közülünk). Természetesen csak azután esett le, hogy ezt nem kellett volna, hogy már megtörtént. Az első kérdésem az, hogyha felmondok a fizetetlen szabadság alatt, akkor a belépésemkor aláírt szerződésben rögzített 60  napos (van akinek 30) felmondási idő kifizetése kötelessége-e a munkáltatómnak? A második kérdésem az, hogy a jelenlegi körülményekben létesíthetek-e másik munkahelyen teljes állású munkaviszonyt és, ha igen, milyen kötelezettségem van bármelyik (leendő vagy jelenlegi, ahol épp a fizetetlen szabadságom töltöm) munkahely felé, pl: kötelező-e erről tájékoztatnom bármelyik céget? Valamint, hogy egyáltalán jogszerű-e a munkavállalót elküldeni fizetetlen szabadságra, vagy ezt csak a munkavállaló kérheti? Támadható-e ez a lépés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fizetés nélküli szabadságra nem tudják elküldeni, azt Önnek kell kezdeményeznie, kérnie. A munkáltató önállóan ezt nem tudja megtenni. A KATA-st pedig pláne nem, mert az nem munkaviszony. Ezt NE írják alá. Ha már aláírták, akkor először a fizetés nélkülit kell megszüntetni, majd utána felmondani. Ennek a feltételeit a saját munkaszerződése tartalmazza (felmondási idő stb), ha nincsen benne, akkor az Mt. szabályai szerint kell eljárni, ami 30 nap. Elvileg nincsen kizárva az újabb munkaviszony, aminek kapcsán tájékoztatási kötelezettsége van. A „probléma”, hogy a fizetés nélkülivel nem fér igazán össze, hiszen annak a törvényben nevesített oka van. Ergo két munkaviszonya lehet párhuzamosan is, de a fizetés nélküli mellett miért dolgozik valaki, ha maga kérte a fizetés nélkülit, pl. a hozzátartozója ápolása okán….? A törvény céljával nem fér össze, habár most a munkáltató hozta ilyen helyzetbe Önt….

Kérdés: Fizetésemmel kapcsolatos kérdésem lenne. A problémám az, hogy februárban a januári fizetésemnél nem számolták el a készenléti pénzem. Ezt februárban hóközibe kifizették, de márciusban a februári fizetésemnél levonták. Ez olyan lenne, mintha nem kaptam volna meg a készenléti pénzem, ha jól gondolom. A kérdésem az lenne, hogy ez így helyes? Ha nem, akkor mit tudok tenni, hogy megkapjam azt a pénzem? Azt mondták nekem, hogy hóközibe megkaptam, így azt le kell, hogy vonják. Ha szükséges, el tudom küldeni a bérpapírjaimat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján biztosan nem jogszerű az eset. Szólítsa fel írásban a munkáltatóját a fizetésre, amennyiben ennek a munkáltató nem tesz eleget, munkaügyi pert tud kezdeményezni.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy most ugye van ez a vírus és nem kell mennünk dolgozni. Állásidőn vagyunk, amire ugye nem fizet, mivel külső ok miatt nem tud munkát biztosítani. A tb-t is magunknak kell fizetni. A kérdésem az lenne, ha minden így van, akkor még munkaviszonyban vagyok a céggel vagy már nem? Mert semmi olyan papírt nem küldtek, hogy felbontotta volna szerződést.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amit Ön leírt, az inkább fizetés nélküli szabadság, amit elvileg az Ön kérelmére tud a munkáltató adni. Az állásidő mást jelent és alapbér jogosultsággal jár. Mindenféleképpen kérje írásban a munkáltató álláspontját és lehetőleg Ön semmit se írjon alá, amíg szakemberrel nem konzultált.

Kérdés: 2020. februárjában leszámoltam egy autószerelő cégtől. Még ezelőtt kb. 1 hónappal eltört egy gép, ami kb. 30.000 Ft értékű. Megjavítottam és használtuk tovább. Ezután a mai napon 2020. április 1-jén megkerestek telefonon, hogy fizessem ki a gép árát. Nemleges válaszomra fizikai tettlegességre utaló választ kaptam. Kérdésem mit tehetek? Kihez kell fordulnom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírt módon nem tudják Önt a fizetésre kötelezni, mivel az nem végrehajtható. Ha ezzel párhuzamosan fenyegetik is, az már büntetőjogi kategória, melynek minősítése a pontosan elhangzottak függvénye. Fenyegetés esetén a rendőrségen tud feljelentést tenni (habár az egy más kérdés, hogy a telefonon elhangzottak bizonyítása sokszor lehetetlen).

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy kell-e tartásdíjat fizetnem még? A volt feleségemmel válásunk során bíróság előtt közösen megállapodtunk a gyermektartásdíj összegéről, amit jelenleg is fizetek. A fiam, aki most április 15-én lesz 18 éves nem tartja velem a kapcsolatot ok nélkül. Nem bántottam, nem vertem, jó volt a kapcsolatunk és mégis múlt év december 22. óta nem kommunikál velem. Középiskolai tanulmányokat nem folytat, az általános iskola után 3-4 hónapot járt szakközépiskolába, majd otthagyta. Következő évben elment egy felszolgáló-, pincérképző iskolába, amit ismét otthagyott 3 hónap után. A mostani tanévben, amely 2019. szeptemberében indult már nem is kezdett iskolát sehol. És a következő, hogy nem is lakik az édesanyjával, mert kb. 6 hónapja egy lánnyal él, egy másik településen. Kérdésem az lenne, hogy ezek tudatában kell-e még gyermektartásdíjat fizetnem és meddig? Ennek mi a jogi eljárási menete?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha jogerős bírósági végzés van róla, azaz, ha anno végzésben az egyezségüket jóváhagyták, akkor az egy végrehajtható okirat, amit ellenkező tartalmú okiratig teljesítenie kell. A volt felesége tudja peren kívül kezdeményezni, hogy ne kelljen fizetnie Önnek, avagy Ön tud egy peres eljárást megindítani emiatt, ha a volt asszony nem együttműködő.

Kérdés: Aziránt szeretnék érdeklődni, hogy abban az esetben, ha a jelenlegi műszakomból esetleg más műszakba vagy területre helyeznének át, de nem fogadom el akkor, ha elküldenek jár-e nekem végkielégítés ebben az esetben? Ugyanis páran panaszt tettünk a műszakvezetőnk viselkedése miatt és mivel eddig se léptek vele kapcsolatban semmit gyanítom az lesz a következő lépés, hogy engem helyeznek át.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem mindegy, hogy a „más műszak vagy más terület” pontosan mit takar.

Kérdés: Folyamatos táppénz (kezdete 2020. február 10.) alatt a munkáltató 2020. március 30-án tájékoztatja a munkavállalót írásban, hogy 2020. április 1-től fizetés nélküli munkaviszonyban foglalkoztatja tovább. Van erre a munkáltatónak jogalapja? A munkavállaló (aki az édesanyám) 2020.decemberében éri el a nyugdíjas kort, egészségi állapota addig már valószínűleg nem teszi lehetővé, hogy dolgozzon. Befolyásolja a nyugdíj összegét, ha fizetés nélkül alkalmazzák? Megtehetik egyáltalán táppénz alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató egyoldalúan NEM rendelheti el a fizetési nélküli szabadságot. Azt vagy kéri a munkavállaló, és azt köteles megadni a munkáltató (GYES, GYED, sorkatonai szolgálat… esetekben), vagy pedig a felek közösen megállapodnak.

Kérdés: 2011. május 26-a óta küzdök egy gazdasági üggyel, legalább a bírósági meghallgatást szeretném elérni, de sikertelen minden. Határozat az ügyészségtől és rendőrségtől elutasító. 2010-ben létrehoztam egy társaságot, melyben 45%-os tulajdonrészem volt, illetve ügyvezetői titulusom, a másik 45%-os tulajdonrésszel bíró üzlettársammal együtt. A fennmaradó 10% egy harmadik személy tulajdona volt. A társaság több ötletet kitalált és mivel nem volt még egy éves, ezért egy háttérszerződés keretében egy egyetemmel együtt pályázott az adott témában Uniós támogatásra. A megpályázott 200 millió Ft-ból a cég/egyetem megnyert 183.000 millió Ft-ot. Amikor hazatértem külföldi utamról a másik két tulajdonos és számomra egy alig ismert közreműködő személy kijelentette, hogy “vagy felállok a cégből vagy elintézik másképp” a dolgot, majd elém toltak egy iratot, miszerint 100.000 Ft-ért lemondok a 45%-ról. Az adott helyzetben kénytelen voltam….

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szóban forgó okiratot/okiratokat aláírta, tehát annak tartalmával egyet értet. A Ptk. rendelkezései szerint, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát megtámad-hatja. Akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerző-dési jognyilatkozatát megtámadhatja. A polgári perrendtartás szabályai szerint (főszabály szerint) a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el, továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli. A megtámadás határideje egy év.

Kérdés: Nekem egy olyan jellegű problémám van, ami szerintem a szerződésszegés fogalmát meríti ki. KATA-s vagyok és szerződésben állok egy társasházzal. Gondnoki/házfelügyelői munkakörben. A munkát ténylegesen nem én végzem, hanem a párom. A szerződésben benne van, hogy biztosítanak számomra egy lakást. Sajnos tavaly február óta dolgozik ott és nem kaptuk még meg. A szerződés egyébként júliusban lett megkötve. Nem tudjuk, hogy ilyenkor mit tehetünk? Hová fordulhatunk? Ez anyagi kárral is jár, mivel most albérletben lakunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a szerződés az irányadó, annak ismerete nélkül azt tudom javasolni, hogy a szerződés és az egyéb releváns dokumentumok birtokában forduljanak ügyvédhez.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a jelenlegi helyzetben, ami ugye a járvány, nekem kötelességem-e bemenni a bíróság által kiszabott közmunkát ledolgozni, avagy sem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem kapott az ellenkezőjéről hivatalos értesítést, akkor le kell dolgoznia.

Kérdés: Idősek otthonában dolgozom ápolói munkakörben. Ahol most akarják bevezetni, hogy a dolgozók beköltözzenek. 2-3 hétre folyamatos, 12 órás munkarend mellett, 4 nappalos és 2 éjszakás napi szinten, de erre az ápolók száma 10 nővér. 2-3 hét után lenne váltás, de nincs hozzá meg a megfelelő ápoló létszám. Kérdésem az lenne, hogyha valaki ezt visszautasítja (a beköltözést), akkor kirúghatják-e? Ugyanis nem a munkát tagadja meg, hanem a bentlakást. A szerződésünkbe nem szerepel az, hogy bentlakásos munkavégzés.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet értelmében a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti (a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig). Amennyiben visszautasítja, számolnia kell egyéb munkáltatói intézkedéssel, amely lehet akár a jogviszony megszüntetése is.

Kérdés: A járványügyi helyzetre való tekintettel otthoni zenei gyakorlásra szorulok (napi max. 40 perc, művészi szinten, komolyzenei éneklés, napközben). Társasházban lakom, bérlőként. A közös képviselő megzsarolt, hogy ha nem hagyom abba ezt a tevékenységet a tulajdonossal kidobat a lakásból. Ezt a telefonbeszélgetést tudnám bizonyítani. A lakás tulajdonosát felkereste és e-mailben le is írta neki, hogy küldjön el. A közös képviselő megvalósít büntetőjogi tételt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez se nem zsarolás, se nem zaklatás, a leírtak alapján. Javaslom a társasház házirendjét megnézni, hogy milyen feltételekkel lehet ilyen (zajos) tevékenységet végezni. Ha annak megfelel, akkor nem lehet semmilyen jogkövetkezménye.

Kérdés: Segítséget szeretném kéri abban, hogy telefonon megkeresett a 14 éves fiam és a 11 éves lányom, akik az apjuknál vannak elhelyezve. Egyéb problémák miatt több éve nem tudok kapcsolatot tartani velük, természetesen titokban telefonáltak nekem, mert az apjuk tiltja tőlem őket. Ők szeretnének megismerni, ill. hozzám költözni. Kérdésem a következő: ilyen esetben hova lehet fordulni, ahol mihamarabb intézkednek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői felügyeleti jog és a kapcsolattartás módosítása érdekében bírósághoz tud fordulni. Ha a kapcsolattartás kérdésében korábban bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül a bíróságtól lehet kérni.

Kérdés: Idén január 31- én műtötték a kezemet. Március 15-ig táppénzen voltam. Az üzemorvosom március 4-én kiállított egy alkalmatlansági papírt, amit továbbítottam a cégemnek. Ott azt mondták, hogy sajnos semmiféle munkát nem tudnak nekem biztosítani. Menjek szabadságra. Az most április 1-jével lejár. A fizetetlen szabadságba nem egyeztem bele, mivel 3 gyermeket nevelek itthon. Mit tudok ilyenkor tenni???

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján a munkáltatója következő lépése feltételezhetően a jogviszonya felmondással történő megszüntetése lesz, hiszen munkakört nem tud önnek felajánlani, ön pedig a fizetés nélküli szabadságot visszautasította. Álláspontom szerint a következő lehetőségek közül választhat: elfogadja a fizetés nélküli szabadságot az új munkahelye megtalálásáig, vagy megvárja, amíg munkáltatója megszüntetni jelenlegi jogviszonyát. A jogviszony megszűnését követően, amennyiben nem talál másik munkahelyet, lehetősége van álláskeresőként regisztrálni (jogszabályi előírások szerint).

Kérdés: Közös megegyezéssel megszűnt a munkahelyem, 19 év után. Végkielégítést nem volt hajlandó fizetni azon a jogcímen, hogy nem tud. Most 56 éves leszek, védett korban vagyok-e? Köteles-e végkielégítést fizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös megegyezéskor nem jár végkielégítés (ha aláírta a közös megegyezést). A munkavállalót végkielégítés csak akkor illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése alapján szűnik meg, vagy ha a munkáltató személyében bekövetkező változáskor a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik.

Kérdés: Mit tehetek? Elvették a születendő lányom, elfogultság alapján, a védőnő miatt. Valótlan adatokat adott le a gyámügyre, így nem vihetem haza a picit. Anyámnak akarják nevelésbe adni, holott ott veszélyeztetnék. Ezt nem szeretném. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtakból sajnos nem derülnek ki a részletek, javaslom, hogy az ügyben született dokumentumokkal együtt kérjen segítséget.

Kérdés: 2020.04.07-re alperesként lettünk beidézve perelőkészítő tárgyalásra a Kiskunfélegyházi Járásbíróságra súlyosan rokkant járáskorlátozott és krónikus beteg feleségemmel együtt. Másfél évig éltünk Bács-Kiskun megyében több mint 2 éve költöztünk vissza BAZ megyébe, feleségem szülőmegyéjébe. Én ezelőtt Erdélyben éltem. A járványra való tekintettel a pert elhalasztották. 300 km-re élünk Kiskunfélegyházától. Időközben az Önök jóvoltából tudomásomra jutott, hogy indítványunkra elrendelhetik, hogy meghallgatásunkra elektronikus hírközlő hálózat útján kerüljön sor. Kérdéseim a következők lennének: Hogyan indítványozhatjuk mindezt? Elégséges-e egy kézzel írt, bíróságnak címzett levél, melyben hivatkoznánk feleségem egészségi állapotára (bizonyítékokat mellékelve), meg a nagy távolságra vagy van-e formanyomtatvány erre a célra? Hány példányban kell mindezt elküldenünk? Meg kell várnunk a rendkívüli szünet végét és az idézést az új időponttal vagy hamarabb is kérvényezhetjük mindezt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Magánszemélyként az erre a célra szolgáló formanyomtatványon jelenthetik be (ezt kitölthetik kézzel is), avagy az ún. panasznapon mondhatják a bíróságon jegyzőkönyvbe (akár ott is, ahol laknak, majd továbbítják). Egy példánnyal több példányban kell beadni, mint ahány peres fél van az eljárásban. Ha kaptak végzést az eljárás félbeszakadásáról, akkor meg kell várni a folytatást, ha nem kaptak (ebben eltérő a bíróságok gyakorlata), akkor megtehetik már most is.

Kérdés: Van egy jelzálog hitelünk, mely felmondásra került másfél éve, de van fizetési megállapodásunk velük, melyet havi 100.000 Ft-tal fizetünk.Tehát nincsen végrehajtás alatt az ingatlan. A rendeletet, amit a kormány kiadott én úgy értelmezem, hogy akinek fizetési megállapodása van a hitelintézettel és nincs átadva semmilyen követeléskezelőnek, annak jár a fizetési moratórium. Azt a tájékoztatást kaptuk telefonon a banktól, hogy nem jár. Ez valóban így van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen részletességgel a rendelet nem szabályozza sajnos ezt a kérdést. Egyébként nem biztos az sem, hogy jobb nem fizetni, hiszen a kamatok akkor csak gyűlnek. Esetlegesen egy átmeneti, újabb megállapodás megkötése célszerű a bankkal.

Kérdés: Apósom halála után a férjem testvére odaköltözött anyósomhoz. Felesbe fizetik a jelzáloghitelt. Ilyenkor, mint a ház haszonélvezője nem lenne köteles a férjem testvére törvényesen fizetni a férjemnek, mivel ő nem él abban a házban? Illetve attól még, hogy ő ott lakik és fizeti a hitelt, ugyanúgy a férjem is örökölni fog anyósom halála után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A férje testvére nem haszonélvező. A tulajdoni lapot ismernem kellene. Ha nincsen kizáró ok (pl. végrendelet), akkor igen, ő is fog örökölni.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy a gyerek 3 éves koráig szóló védettség megszüntethető a munkavállaló kérésére vagy erre nincs lehetőség?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Kis túlzással „bármi” lehet, amiben a munkavállaló és a munkaadó megegyezik. Azt viszont nem teljesen értem, hogy milyen védettségre gondolt pontosan?

Kérdés: Lenne egy olyan kérdésem, hogy van egy ingatlan, amiben élünk. Ennek az 1/4 részét terheli adósság. Az 1/4 rész értéke 1 Millió Forint. Ha ez az 1/4 rész árverezésre kerül, akkor a jelenlegi tulajdonos nevéről lekerül ez az 1/4 rész? A haszonélvezőé a fele ház + haszonélvezeti jog. A másik fele ház a 2 gyereké, fejenként 1/4 és az egyik gyereknek a részén van ez a tartozás. Továbbá a haszonélvező vissza vásárolhatja majd ezt a részt és az az ő nevére kerül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, amennyiben eredményes lesz az árverés, akkor az árverési vevő nevére fog kerülni. Akkor vásárolhatja vissza, ha az új tulajdonos el akarja neki adni. Többet a tulajdoni lap ismeretében tudnék mondani esetleg, mert fontos lenne a haszonélvezeti jog terjedelmének az ismerete is.

Kérdés: A jelenlegi helyzetre való tekintettel az állam felmentette a katás vállalkozókat a járulékfizetési kötelezettség alól június végéig. Idéznék egy olvasott cikkből “az adómentességet csakis azon kata alanyok választhatják, akik már 2020. február hónapban is a kata alanyai voltak. Vagyis márciusban alakult vagy a katát csak 2020. márciusától alkalmazó vállalkozások nem élhetnek a mentességgel.”  Ezt a döntést azért hozták, hogy ne válthasson senki nyerészkedési okból adózási formát. Tavaly június óta regisztrált munkanélküli vagyok, egyéni vállalkozásom 2020. április 1- től indulna. Az említett cikk szerint én nem élhetek ezzel a lehetőséggel. Mivel én bizonyítottan elindítottam a munkaügyi hatóságon keresztül hónapokkal ezelőtt a szándékomat a vállalkozásra, így kérdésem, hogy vonatkozik-e rám a járulékfizetési kötelezettség vagy létezik ilyen esetre valamiféle kiskapu?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Nem vonatkozik Önre. Ráadásul egyébként sem érint minden KATA-s vállalkozást, csak a jogszabályban megnevezetteket, tehát még általánosítani sem lehet.

Kérdés: Pénztárosként dolgozom egy nagyobb vegyes boltban napi szinten, a munkáltató ígért védő maszkot és kesztyűt, de nem kapunk sajnos, készlethiány van (ha kapnánk is orvosit, az nem szakszerű szerintem). Sajátot használunk, jogos ez? A szakszerű maszk is hiány cikk (FFP2-3)… Enélkül a munkavállaló köteles dolgozni (hiszen veszélyezteti egészségét)? Megtagadhatja a munkát? Mit tehet? Elküldheti-e a munkáltató? Mehet-e Táppénzre ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A mostani helyzet ellenére sincsen egyelőre olyan jogszabály, ami erre a munkáltatót kötelezné. Önnek a szerződése szerint kell eljárnia, ahogyan a munkáltatónak is, figyelemmel a jelenlegi jogszabályokra. Táppénzre orvosi javaslatra mehet, ha annak a feltételei fennállnak.
Javaslom, hogy a védelmét, még ha az jelenleg nem is kötelező, ahogyan írtam, mindenféleképpen oldja meg, aminek a technikai részleteiben és ellentételezésében a munkáltatójával egyezzen meg. Saját védőfelszerelés, akár egy kendő is, megfelelő távolság, kesztyű stb.

Kérdés: A problémám a következő: 2020.02.27 én kötöttem egy adásvételi szerződést, amelyre foglalót adtam. A fennmaradó vételár megfizetését hitelből terveztem rendezni. A koronavírus járvány miatt azonban jelenleg már nem tartom biztonságosnak a hitelfelvételt, és ezért erre hivatkozva szeretném ezt visszamondani és visszakapni a foglalót. Bár tisztában vagyok a foglaló fogalmával, de úgy vélem, hogy a jelenlegi helyzet mégis más lehet, hiszen nem az én személyes munkahelyemet érinti a probléma, hanem az összes létező munkahelyet. Gyakorlatilag rajtam kívülálló ok miatt leszek fizetésképtelen. És a koronavírus terjedése és annak gazdasági következménye miatt én nyilvánvalóan nem vagyok felelős. A munkáltatóm akár igazolni is tudja, hogy a következő két hónapra tud fizetést adni azután pedig egyáltalán nem, jelen helyzetben pedig állás nélkül maradok. Kérem legyen szíves írja meg ezzel kapcsolatos álláspontját.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos ezért Ön a felelős, így a foglaló főszabály szerint nem jár vissza. (Itt kell megjegyeznem, hogy ez akkor igaz, ha a foglaló minden jogszabályi feltételének megfelel a szerződésében a kikötés, ugyanis az Ön által aláírt okiratot értelemszerűen nem ismerem. Viszont ezt ügyvéd előtt kellett megtennie, aki egyben az ön jogi képviselője is ebben a szerződéses jogviszonyban, így javaslom vele felvenni a kapcsolatot és tisztázni, hogy ténylegesen foglaló-e, ha igen, akkor abban az ún. önhiba kérdése szabályozva lett-e és ha igen, miként.)

Kérdés: Egy családi probléma miatt fordultam Önhöz. Elmúltam 18 éves és el szeretnék költözni itthonról, a páromhoz. A szüleimmel itthon folyamatos veszekedések mennek, lelki terror és fenyegetőzések stb. Engem is és a páromat is fenyegetik, hogyha elköltözöm, akkor fizikailag bántalmazni fognak minket. A kérdésem a következő: tehetek-e feljelentést ellenük így, hogy a szüleim, valamint ha esetleg nem történik bántalmazás, de a fenyegetőzések továbbra is fennállnak, zaklatnak engem vagy akár a párom, akkor kérvényezhetek-e távoltartási végzést velük szemben? Ha igen, anyagilag mire számíthatok? Vagy esetleg ezt teljesen ingyen kérvényezhetem? Aktív nappali tagozatos hallgatói jogviszonyom van, ha esetleg ez befolyásol bármit is.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen ingyenesen tehet feljelentést a rendőrségen, csak a figyelmeztetés okán nyilatkoznia kell majd, hogy nem kíván a mentességi jogával élni (ugyanis a szüleire nem köteles terhelő vallomást tenni).

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy a páromnak egy koccanásos baleset miatt sajnos 14 előéleti pontja lett. Szeretne önként tanfolyamra menni, hogy csökkentse ezeket a pontokat, mert egy véletlen balesettel a jogosítványa is veszélybe kerül és mivel ő kamionozik ezáltal a megélhetésünk is veszélybe kerülhet. A koronavírus miatt minden ilyen jellegű után képzést szüneteltetnek. Mit tehetünk ebben az esetben, mert a kialakult helyzet miatt nem tud ez ügyben lépéseket tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelenleg semmit. Későbbiekben várható, hogy online tanfolyamok lesznek. Illetve azt azért nem értem, hogy egy koccanás miatt hogyan lett 14 pontja, mert az kicsit soknak tűnik…..

Kérdés: Amikor a gyermek beteg, akkor is elviheti az apa a beteg gyereket hétvégére?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapjában véve igen, de azt is szükséges lenne tudni, hogy a betegség mit takar pontosan. Ha pl. fekvőbeteg és orvosilag ellenjavallt a mozgatása, akkor értelemszerűen nem, de majd a pótlás jár neki.

Kérdés: Ha valaki olyanokat állít rólam a barátjának (ezek az információik később jutottak el hozzám), aminek nincs semmi valóságalapja (“nem csinálok soha semmit, csak a hajam, a körmöm meg a szolárium érdekel, valamint csak a ‘pasimmal’ vagyok elfoglalva” és további ilyen típusú megjegyzések), lehet-e feljelentést tenni a rendőrségen becsületsértés vagy rágalmazás jogán? Illetve, ha lehet, akkor szükséges hozzá az a személy is, akinek ezeket mondta?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mind a becsületsértés, mind a rágalmazás (többek között) ún. magánvádas cselekmény, amit a bíróság vizsgál. 30 napon belül a bíróságon célszerű a feljelentést megtenni (ennek illetéke 10e ft). Az eljárásban a bizonyítékokat Önnek kell biztosítania, így mindenféleképpen meg kell nevezni címmel együtt, hogy ki az a tanú, aki erről tud. A feljelentésben célszerű nagyon pontosan azt is tisztázni, hogy mik voltak ezek az állítások, hogy a cselekményt a bíróság minősíteni tudja majd. A feljelentést a rendőrségen is megteheti, de azzal csak az időt húzza, mert a rendőrség át fogja tenni a bíróságra az ügyet.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy mi a teendő egy fizetési felszólítással, ami előtt nem kaptam semmit, közel 5 éve. Csak egy határozatot, hogy mennyi az örökség, illetve a “tartozás”. Az öröklés csekély mértékű volt, a temetési költség, amit én fizettem már több volt. Vagyonelkobzás ügyben egy magas összegű tartozás szerepelt a levélben.  Öröklés mértékéig felelek? Illetve a temetés elszámolható? Én nem kaptam eddig ilyen levelet, csak egy másik örökös. Most a másik nem, de én kettőt és a tartozásnál meg dupla összeg szerepel. Ez hogy lehet? Elég csatolnom a határozatot, hogy mit örököltem? A temetési költség számláit és ennyi? Vagy számíthatok valami másra is?

VÁLASZ: Tisztelt Kérdező! A hagyatékátadó végzést ismernem kellene a pontos válaszhoz. Egyébként csak a hagyaték erejéig felel, annak tárgyaival. A kézbesítés hibáit orvosolni kell, így javaslom, hogy mindenféleképpen forduljon ügyvédhez.

Kérdés: A volt főnököm nem akarja kifizetni a februári bérem, kb. 580 Euro, nemzetközisztem (furgon). 2019.08. hóban átvitte az autókat Szlovákiába. Azt jelenti, hogy szlovák rendszámuk lett. Nekünk is szlovák alvállalkozóit kellet kiváltani. 2019.08. hótól 2020.02.28-ig volt. Megállapodtunk 600 Euróban, ha nem éri el a hónap a 0,07 cent/km-t. 2020.02.25-én hazajöttem Németországból. Kínt szenvedve, kocsihiba miatt. 28-án telefonon mondta, hogy megválunk egymástól. Ez az év csak a szervizről szólt, szar autókkal mentünk ki. Olyan hét nem volt, hogy hol az egyik, hol a másik autó, amin ültem ne lett volna szervizben (csak termeljünk). Március elején találkoztunk, mert a bankkártya nálam maradt. Visszaadtam neki aláíratva 1 papírt vele, akkor mondta, hogy nem akarok-e visszamenni hozzá dolgozni? Megadja a 0,08 centet/km, csak ne szóljak senkinek, a kollégáknak se. Ráírtam, válasza: ne piszkáljam, ha lesz ideje összeszámolja. Vártam… aztán meg azt írja, hogy még én fizetek neki majd autójavítást stb. Mitévő legyek? Bevállalná-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatót fel kell szólítani teljesítésre, ha nem eredményes, akkor FMH eljárás, per. A munkaszerződését ismerni kellene még.

Kérdés: A TAJ számom a kórház nem hajlandó kiadni addig, míg bent fekszem. Ez jogilag helyes vagy helytelen?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Gondolom, hogy nem a számára, hanem a kártyára gondolt? Mivel a számot nem a kórház adja ki…. A belső szabályzót ismerni kell, de alapjában véve annak a biztosítottnál kell lennie.

Kérdés: Egy lakásbérleti szerződésben határozatlan idejű megjelölés mellett lehetséges-e kikötni, hogy valaki x időt minimum ott tartózkodjon, ellenkező esetben a kaució/bánatpénz a bérbeadónál marad? A szerződés leírja, hogy 24 órás recepciós felügyeletet biztosít. Ez megszűnt. Ez eredményez szerződésszegést, vagy akár erre hivatkozással azonnali felmondási lehetőséget a bérlő részéről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapjában véve nincsen akadálya ilyen feltétel kikötésének. A felügyelet elmaradása mindenképpen szerződésszegő magatartás, ha az is annak a része, azonban nem feltétlen felmondási ok. A pontos válaszhoz a szerződést látnom kellene.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy vettünk egy bank által lefoglalt házat. Sikerült az utalás, ki lett fizetve, de az ügyvédi iroda, ahol a kulcs van nem csinál kulcs átadást a vírusra hivatkozva. Ezt megteheti? Mit tudok ellene tenni, hogy megkapjam a kulcsot?!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan ismernem kellene minden részletet, mivel a kulcs átadását NEM ügyvédi irodák végzik, hanem a korábbi tulajdonos, vagy a végrehajtó. Ennek okán gyanítom, hogy nem pontosa a leírása, sajnos így konkrétan válaszolni sem tudok.

Kérdés: Azért keresném Önöket, mert elbocsátottak a munkahelyemről és nem kapom meg a márciusi fizetésemen se. Ilyenkor mi a teendő, lehet-e valamit csinálni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatót teljesítésre fel kell szólítani, illetve lehet FMH-t, pert kezdeményezni.

Kérdés: Magyarországon dolgoztunk egy cégnél, viszont Szlovákiában élünk. A koronavírus okozta határzár miatt nem tudtunk bemenni dolgozni. Március 13-án dolgoztunk utoljára, 16-án reggel nem tudtunk átmenni, a hatóságok nem engedtek. Mint tegnap kiderült, (március 26.) el lettünk bocsátva március 13-ai dátummal, az ok közös megegyezés, eközben mi nem írtunk alá semmit. Ez így lehetséges?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez így biztosan nincsen rendben, a közös megegyezést Önnek is alá kellett volna írnia.

Kérdés: A kérdésem: Mennyi időn belül kell egy szállodának visszafizetni számomra a szállásra elutalt előleget, miután visszamondtam a szállást, amit rendesen a visszamondási szabályzatuk alapján tettem meg, s ők vissza is jelezték, hogy intézik a visszautalást! Tehát van-e törvényi határidő a pénz visszautalására?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban forduljon az adott szállodához pontos tájékoztatás kérése érdekében. A szálloda visszamondási szabályzata, illetve általános szerződési feltételeit tartalmazhatják a választ elsősorban, illetve az a szerződés, melyben a szállását lefoglalta. Ezeket látnom kellene a pontos válaszhoz.

Kérdés: Röviden próbálom leírni a kérdésemet: 13 éves korom óta nem élek anyámmal és féltestvéremmel. Kollégiumban, nagymamánál éltem. Majd ismét kollégiumban és albérletben laktam az egyetem alatt. Önmagamat tartottam el (diákhitel és dolgoztam). Anyám soha nem adott pénzt, hogy eltartsam magam, sőt belesodort anyagi válságokba, pl. volt egy bankszámlája hitellel, amit rám vertek, mert közös néven volt a számla. Jelenleg korlátozó gondnokság alatt áll, minden segítséget elutasít, súlyos nikotin függő, a féltestvérem kizáró gondnokság alatt. Kb. 20 éve küzdök a hatóságokkal, hogy segítsenek abban, hogy bekerüljenek egy otthonba. Anyám 2 hete stroke-t kapott, most hazaengedik. A lényeg, hogy a gyámhivatal és minden orvos folyamatosan nekem szegezi a kérdést, miért nem viszem haza őket. Nos, az utóbbi időben heti rendszerességgel viszek nekik élelmiszert, anyámnak megveszem a gyógy- és segédeszközöket. Pár hónapja munkanélküli voltam, most van állásom, de nem tudok eltartani 2 felnőtt embert.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A magyar jog rendelkezései alapján a rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs. Érdemtelen a tartásra az a nagykorú, aki a tartásra kötelezettel, vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezettől – figyelemmel a jogosult és a kötelezett kapcsolatának jellegére és a kötelezett magatartására is – nem várható el. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné. Amennyiben a gyámhatóság nem látja indokoltnak, hogy hivatalból eljárást indítson, akkor ebben a formában is gondozhatja őket. Ergo nem köteles hazavinni, ls a fizetéséből sem lehet jogerős (bírósági) végzés nélkül levonni.

Kérdés: Az alábbi ügyben kérnék segítséget: 2020.03.24-én üzemi baleset után mentem vissza dolgozni. Aznap a munkáltatóm aláíratott velem egy papírt, mely szerint 2020.03.25-től 2020.04.30-ig fizetés nélküli szabadságban állapodtunk meg. A kétoldalú megállapodás ugye lehetetlen, hisz táppénzen voltam. A cégnél van szakszervezet, melynek tagja vagyok. Elképzelhető, hogy ők állapodtak meg a tagok nevében a munkáltatóval, s így kétoldalú a megállapodás? 2020.04.30-a után, ha továbbra is fizetés nélküli szabin akar tartani, de én ezt nem vállalom, hisz semmiből nem tudok megélni, akkor milyen következményekkel számolhatok? Mivel nem fogadom el, az számít munkavállaló általi felmondásnak? Ha nem fogadom el, akkor a munkáltató mond fel nekem? Hisz ő nem tud munkát biztosítani…. ha igen, akkor jogosult vagyok a végkielégítésre? 2020.04.30-án nem fogadom el és az munkavállalói felmondás, akkor jogosult leszek munkanélküli segélyre? Egyáltalán meddig tart a munkaviszonyom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt írta, hogy a fizetés nélküli szabadságban megállapodtak, azt aláírta. Ez egy kétoldalú szerződés (pontosabban annak a módosítása, amit ráadásul Ön kért….mert ezt csak Ön teheti). Ha ezzel nem értett egyet, akkor nem lett volna szabad ezt aláírni. Ennek semmi köze a táppénzhez, utána is volt. Ettől függetlenül javaslom, hogy elsősorban keresse meg a szakszervezetet és kérjen tájékoztatást tőlük a problémájával kapcsolatban. A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya munkáltató felmondása alapján szűnik meg. Az álláskeresési járadék egy biztosítási jellegű ellátás, az erre való jogosultság kizárólag attól függ, hogy a munkavállaló rendelkezik-e megfelelő un. jogosultsági idővel. Annak, hogy a munkaviszonya miképpen szűnt meg, és hogy kapott-e esetleg, és mennyi végkielégítést, ebből a szempontból nincs jelentősége.

Kérdés: Egy alföldi megyeszékhelyen dolgozom, mint közfoglalkoztatott, önkormányzati kézbesítő. Hétfőtől péntekig, 8-16 óráig. A vészhelyzetre való tekintettel át lettünk irányítva más feladatra (étel kiszállítás, bevásárlás 70 év felettiek részére). A munkarendet átalakították 8-15 órára és így hétvégén is bármikor behívhatnak bennünket 5 óra időtartamra. Ami ugyebár bejárás miatt messze nem öt órát jelenthet. Erről semmilyen konzultáció nem volt, plusz juttatást nem kapunk azért, mert esetleg be kell jönni dolgozni szabad- és munkaszüneti napokon. Kérdésem az volna: törvényszerű ez így?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közfoglalkoztatásról szóló törvény 2. § (6) bekezdése alapján a Munka törvénykönyve (Mt.) 53. §-a csak baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében alkalmazható. Azaz a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A munkavállaló ebben az esetben az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Amennyiben ez igazoltan többletköltséggel jár, az egy más kérdés már.

Kérdés: Tisztelt Cím! Az édesanyámmal éltem a haláláig. Van két testvérem, ők a családjukkal. Közös volt a bankszámlánk, én a lánya a társtulajdonos. Édesanyámnak nem érkezett rá semmiféle utalás, csak az én fizetésem és a saját földem termésének összege. Nyugdíját maga vette fel. Édesanyám elhalálozott, s akkor most nekem a testvéreimet a saját pénzemből kell kifizessem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvényes öröklés alapján az elhunyt után elsősorban gyermekei örökölnek, egyenlő arányban. Az örökhagyó halálával az önkormányzatnál általában hivatalból megindul a hagyatéki eljárás, melynek során összegyűjtik és rendszerezik az örökösökre, a hagyatékra vonatkozó adatokat, itt már jelezheti a kérdésében leírtakat. Az öröklés az elhunyt személy vagyonára (és tartozásaira) vonatkozik (!), azaz nem az Ön vagyonára.

Kérdés: Munkáltatóm nem írta elő kötelezően a home office-t, de egy szerződésmódosítást tett elém: Hogyha otthonról szeretném a munkát végezni (ez esetemben 100%-ban lehetséges), akkor azt csak jelentősen csökkentett bér mellett tehetem, ugyanannyi munkaórában. Ez jogszerű?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az otthoni munkavégzés tartamára a munkavállalót olyan díjazás illeti meg, mint amilyen a munkaszerződés szerinti munkahelyen való munkavégzésért részére jár, azaz munkáltatója jogsértő módon járt el. A módosítást nem kötelező aláírnia.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy van egy hitel, ami már vagy 10 éve lett felvéve és nemfizetés miatt végrehajtóhoz került az ügy! Március 9-én keltezett levelet kapott a párom cége a végrehajtótól március 25-én, miszerint fizetésletiltást kezdeményeznek! Érdeklődni szeretnék, hogy a koronavírus miatt létrejött kormányrendelet -miszerint a március 18-ig felvett hitelek tőke és kamattartozásait dec. 31-ig felfüggesztik- vonatkozik -e ránk ebben az esetben, vagy letilthatják nyugodtan a fizetésének egy részét?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hitelmoratóriumról szóló Kormány rendeletben a felvett hitelekre vonatkozó rendelkezések az olyan folyamatban lévő ügyeket érintik, ahol jelenleg fizetési kötelezettség van. A már végrehajtásra került hitelekre nem vonatkoznak a kormány rendelkezései. (Persze ez bármelyik nap változhat, hiszen naponta jönnek most az új rendeletek.)

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy a kórház nem tud munkát biztosítani, ezért majdnem a fele kórházat elküldik szabadságra! Kérdem én lehetséges, hogy március-áprilisban az összes szabadságot kivetetik kötelezően a dolgozóval azért, amiről a dolgozó nem tehet?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A törvény által meghatározott minimumot a munkáltató nem oszthatja be, csak az azon felül eső részt.

Kérdés:  A cégnél 16 éve dolgozom. Szeretnék végkielégítéssel eljönni, mivel április 1-től csökkentett munkaidővel, ill. bérrel alkalmazna tovább. Ezt a szerződést nem írtam alá, ebből a bérből nem tudom biztosítani a megélhetésemet gyermekemmel. A szerződés ápr. 1-től lép életbe és nem tudom mitévő legyek? Jelenleg a cég fizetés nélküli szabadságra küldött mindenkit márc. 31-ig. Kirúghatnak, mert nem írtam alá és így jár-e a végkielégítés? Mit kell tennem, hogy kifizessék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos kérdésében nem írta meg, hogy milyen jogviszonyban van: munkaviszony, közalkalmazott vagy egyéb. A munkáltató tud csak arra vonatkozóan nyilatkozni, hogy mi a további lehetőség, ha nem vállalja a csökkentett munkaidőt és bért. Elméletileg nem zárható ki, hogy felmondják a jogviszonyát, de végkielégítésre automatikusan nem jogosult, csak törvényi feltételek megléte esetén.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy létezik-e olyan speciális eset, mely alapján (ikerház esetén) padlásfeljárati szolgalmi jogot jegyeznek be a szomszéd telkén keresztül megközelíthető, ám de alapterületileg hozzám tartozó saját ingatlanra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szolgalom körét a Ptk. nem határozza meg, hanem példálózó jelleggel sorolja fel azokat az eseteket, amelyek céljából szolgalmat lehet létesíteni, így különösen átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára. Amennyiben az Ön által megnevezett padlásfeljárati szolgalom az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges, úgy helye lehet szolgalom alapításának.

Kérdés: Leírom röviden a problémám és a kérdésem. Mi egy vendéglátós zenész házaspár vagyunk, sajnos idehaza már évek óta nem volt munkánk, a férjem kis nyugdíjából éldegéltünk. Tavaly egy ismerősünk segítségével kaptunk egy külföldi munkát egy folyami hajón, a CROISI EUROPE -n. Decemberben le is dolgoztunk egy hónap próbaidőt, de rendes fizetést kaptunk és bejelentett legálisan a cég. Sikeresek voltunk, így január közepén meg is kaptuk az új szerződést, ami 2020.03.29-2020.10-ig tartott volna, de ez a járvány tönkretett minket, lefújták az utakat és azt írták, hogy egy új szerződést kapunk 2020.04.15.-től (csak megjegyzem persze, ha addig vége a járványnak). Az lenne a kérdésem, hogy ilyenkor van-e lehetőségünk valamilyen járadékra akár a cégtől, akár itthonról. Én még nem vagyok nyugdíjra jogosult, de rég nem dolgozom sehol, mert van egy nagyon csúnya gerincbetegségem, ami miatt mindig elutasítanak az orvosi alkalmasságin, de le mégsem százalékolnak vele, így semmi jövedelmem nincs. Mitévő legyek???

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egy határozott ideig tartó munkaszerződés alapján a munkáltató bizonyára megfizette a szükséges járulékokat. Ha az egészségügyi problémája munkaképesség csökkenést is eredményez, érdemes összeszámolni, hogy eddig mennyi biztosítási jogviszonya van, és lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal rehabilitációs hatóságához fordulni.

Kérdés: Recepción dolgoztam eddig, de mivel külsősöket nem fogad a cég, a többiek homeoffice-ban dolgoznak. Így az én munkakörömre nincs szükség jelenleg. Jelenleg fizetett szabin vagyok, utána pedig kötelező fizetetlen szabira mennem. De én nem szeretnék, mivel nem az én hibám, hogy a munkáltató nem tud munkát biztosítani, illetve határozott idejű szerződésem van 3 hónapig még. Valószínűleg a jelenlegi helyzet miatt nem lesz hosszabbítás. Az a kérdésem, hogy van értelme vitáznom a munkáltatóval, hogy alapbért fizessen a határozott idő végéig?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató a munkavállaló szokásos munkavégzés helyétől való távol tartása érdekében jogszerűen hozhat döntést. A munkavállalót ebben az esetben – ún. állásidőben – alapbére illeti meg. Javaslom, hogy kérje munkáltatójától a fentiek szerint a határozott idő leteltéig az Önt megillető alapbért.

Kérdés: Egy kedves ismerősömnek olyan gondja van, hogy hiába fizet gyerektartást az anya nem engedi, hogy lássa és a bíróság által megszabott láthatást (2 hetente) is megtagadja? Kitől lehet ilyen esetben segítséget kérni? Van mód ilyenkor mégis arra, hogy elhozza a kislányt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Forduljanak az illetékes járásbírósághoz és kérjék a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását. Ha ez huzamosabb ideje fenn áll, akkor esetleg helye lehet majd rendőrségi feljelentésnek is.

Kérdés: Nekem jogom van ahhoz, hogy én kimenjek a házamból akkor, amikor szeretnék és oda ahová szeretnék!? Nem tudok iskolába járni, nem szabad kimennem a kapun sem és a legrosszabb, NEM TUDOK TALÁLKOZNI A SZERELMEMMEL! Jogom van ahhoz, hogy ezt meg tudjam tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Magyarország Kormánya bevezeti a teljes kijárási tilalmat, úgy a lakosság közterületen való tartózkodásának tilalma megvalósul, amely járványügyi szempontból indokolt. A jelen helyzetben a közegészségügyi érdek felülírja az egyéni érdekeket, illetve alapvető jogaink korlátozhatóvá válhatnak. Javaslom az online felületen történő kapcsolattartást a párjával. Itt megjegyzem azonban, hogy amit leírt, olyan szabályozás JELENLEG nincsen.

Kérdés: Tisztelt Cím! Érdeklődni szeretnék, hogy a most bevezetett végrehajtási moratórium érinti-e a bejelentés előtt megkapott fizetési letiltásokat? Édesanyám munkáltatója a bejelentés előtti napokban kapott levelet, miszerint édesanyám tartozását le kell vonnia a fizetéséből. Ez már a jövő hónapban esedékes lenne, de nem tudják, hogy ezt végre kell-e hajtaniuk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 61/2020. Korm. rendelet érinti a végrehajtás eljárásokat. 2020. márc.12-e utáni hatállyal valóban vannak könnyítések: így a veszélyhelyzet idején nem lehetséges végrehajtói kézbesítés. Mivel az Édesanyja munkáltatója már ezt az időpontot megelőzően megkapta a végrehajtható okiratot, azaz letiltást, az új rendelkezés (elvileg) nem vonatkozik rá. Azonban a végrehajtás felfüggesztését vagy részletfizetési kedvezményt az általános szabályok alapján a veszélyhelyzetre tekintettel kérheti. Itt megjegyzem, hogy a mostani rendelet több vonatkozásban sem egyértelmű és nem mindig éri el a célját, ezért azt gondolom, hogy hamarosan módosítani, kiterjeszteni fogják.

Kérdés: Segítségét szeretném kérni a lenti ügy kapcsán. Jelenleg felmondási időmet töltöm. Március 11-től max. április 11-ig. A vírushelyzet miatt elküldtek mindenkit szabadságra, egyenlőre 4 napra. Viszont az időarányos szabadság miatt csak 2 napra elég. Ilyenkor mi történik? És persze nem garantált, hogy utána nem küldenek-e el megint szabadságra. Nem írtam alá semmilyen fizetés nélküli megállapodást. Sajnos a vezetőmtől nem kaptam semmi választ eddig.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a munkáltatója mondott fel Önnek, úgy közölnie kellett, ha a felmondási idő felén túl is felmenti Önt a munkavégzés alól. Amennyiben így tesz, a felmentés idejére szabadságot utólag már nem adhat ki. A munkáltatónak azonban arra lehetősége van, hogy a felmondási időnek arra a részére, amelyre nem kötelező Önt mentesíteni a munkavégzés alól – a 15 napos határidő betartásával- szabadságot adjon ki. Azonban a Munka Törvénykönyve (Mt.) ezen rendelkezéseitől is a jelenlegi veszélyhelyzet időtartama alatt a munkáltató és a munkavállaló közös megállapodással eltérhetnek, azonban az eltérés indoka csak a veszélyhelyzet időtartam alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása lehet.

Kérdés: Két középiskolában tanítok: Piliscsabán 31, valamint Esztergomban 9 éve. Mindkettő átalakul és az új szakképzési törvényhez fog tartozni. Megváltoznak a foglalkoztatásom és juttatásaim feltételei. A munka törvénykönyve alá kerülnek a tanárok. Kaphatok-e felmentést és végkielégítést mindkét intézménynél, ha nem írom alá az új szerződéseket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos nem írta meg, hogy az adott intézményekben milyen jogviszony alapján foglalkoztatják (több verzió is előfordulhat ugyanis). Gondolom, hogy közalkalmazott, a Kjt. hatálya alatt. A törvény 41.§ ismeri a további foglalkoztatási jogviszony fogalmát, ha ilyet létesít valaki, akkor nyilatkoznia kell, hogy milyen jogviszonyban van, tehát fogalmilag kizárt, hogy két egymással párhuza-mos közalkalmazotti jogviszonya legyen. Amiben még dolgozik a másik iskolában lehet munkaviszony, megbízás, vagy csak több helyen történő munkavégzés. Az alap közalkalmazotti jogviszonya alapján eljáró munkáltató fogja a jogviszonyát átalakítani és rendezni, és ehhez fog kapcsolódni a végkielégítés is.

Kérdés: Györköny községben, Tolna megyében 2017. 05. 03-án vásároltunk egy beépítetlen ingatlant, melyen korábban (20-30 éve) ház állt. A beépítetlen ingatlan nagyon el volt hanyagolva, kipucoltattuk és beépíttettük és 2019. nyara óta lakjuk. A hátsó szomszéd kerítése (ami közös) tövében közvetlen áll egy hatalmas öreg akácfa. Több ízben kértük, hogy vágassa ki, mivel a garázsunk teteje és a kis konyhakert mindig tele van szeméttel (virágzáskor az egész udvar, levélhulláskor is), a kert árnyékos, tele mindig a tüskés lehulló ágakkal. A jegyzőnél bepanaszoltuk, ő elutasította mondván, hogy már több, mint 1 éve áll ott az a fa, nem az ő hatásköre. A szomszéd több ízben csúnyán veszekedett velünk, hogy nem hajlandó kivágni, kell a traktorjának az árnyék! Nagy könyörgésre egy ágat levágott, ezzel semmit nem oldott meg. Nem tudjuk, hogyan lehetne megoldani a helyzetet? Kihez fordulhatnánk? Milyen jogszabályokra lehet hivatkoznunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltételezem, hogy az ingatlant megtekintett állapotban vették meg, ilyen feltételekkel, tehát észlelték a fát is. A jegyző kimerítette a lehetőségeket, a birtokvédelmi eljárását követően bírósághoz lehet fordulni (a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül). Ha ezt elmulasztották, akkor direkt módon kell a birtokvédelmi pert megindítani (talán ez a legcélszerűbb egyébként is). Ha gyorsabb megoldást szeretnének, akkor javaslom, hogy próbáljanak meg a szomszéddal együttműködni abban, hogy az esetlegesen még átnyúló ágakat vágja le, mivel a peres eljárás elég lassú, amit a most kihirdetett rendkívüli ítélkezési szünet is jócskán nyújtani fog.

Kérdés: Érdeklődnék afelől, hogy ebben a mostani helyzetben a vírus miatti forgalomcsökkenés következtében (vendéglátásban), ha bezár a munkahely jár-e állásidő? Illetve, ha emiatt 6 órás foglalkoztatásra kell átállni, akkor is jár-e állásidő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban írásban keresse meg kérdésével a munkáltatóját. A koronavírus-fertőzés megjelenése következtében megjelennek olyan munkáltatói intézkedések, amelyeknek célja az, hogy a munkavállalót távol tartsák szokásos munkavégzési helyétől. A munkáltató tehát ilyen döntést jogszerűen hozhat. A Munka törvénykönyve (Mt.) 146. § (1) bekezdése szerint ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve –, a munkavállalót alapbér illeti meg.

Kérdés: Teljes munkaidőben egy multi cégnél dolgozom mobil applikáció fejlesztőként, egy speciális területen és saját vállalkozásomat is szeretném elindítani szintén ezen a mobil applikáció fejlesztés területen. Szeretnék teljesen transzparens lenni a munkáltatóm felé ezzel kapcsolatban, de először szeretném megtudni, hogy van-e ennek valamilyen jogi akadálya, aggálya? A piac és az eszközök is különbözőek, amikre fejlesztenék: a cég ipari piacra dolgozik, én ilyen megoldásokat kifejezetten NEM készítenék. A fejlesztési szoftver eszközök megegyeznek (ugyanazokkal a programokkal dolgozom), de semmilyen adatállományt, programkódot nem használnék a céges fejlesztések közül a vállalkozásban és viszont. A szerződésem nem tartalmaz versenytilalmi megkötéseket. A cégben történt fejlesztések értelemszerűen a cég szellemi termékét képezik, ezeket a vállalkozásban nem használnám. Lehet ezzel kapcsolatban kifogása a munkáltatómnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a kérdésében megfogalmazott módon a cégnél folytatott fejlesztői tevékenysége során (munkaviszonyban) létrehozott mű minden tekintetben és kritérium alapján elkülöníthető a tervezett fejlesztéstől, akkor jogi szempontból nem aggályos. Azonban érdemes lenne nemcsak a munkaszerződését, hanem a cég egyéb belső szabályait is számításba vennie, hogy nincs-e erre vonatkozó tilalom, avagy más kötelezettség (bejelentési stb.)?

Kérdés: Cégünk kötelez szájmaszk használatára, de nyolc órára egy darabot biztosít. Jogom van-e nem használni két óra elmúltával, mikor már átnedvesedett és többet árt, mint véd?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban a munkáltatójával próbálja meg rendezni ezt a problémát, írásban forduljon a munkáltatójához, hogy 8 órás munkavégzésre több maszkot legyenek szívesek biztosítani. A közegészségügyi érdek megkívánhatja a szájmaszk használatát a munkahelyen, azonban a munkáltató kötelessége, hogy megfelelő mennyiségben biztosítsa ezeket.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy 1 éves házasok vagyunk. De szétmentünk. Most ő lakik abban a házban, amit én fizetek, mivel nekem van bejelentett munkám. A számlák is az én nevemen vannak. Viszont ő az adóstárs. Ilyenkor mi a teendő? Mi a legjobb megoldás? Mert a hitelt meg tőlem vonják.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban próbáljon meg a férjével megállapodni a lakáshasználatot illetően. Sajnos leveléből nem derül ki, hogy milyen jogcímen laktak/lakik a férje a házban, azaz Ön a tulajdonos vagy mindketten tulajdonosok stb. A férje lakáshasználati jogának megszűnéséhez a lakáshasználat rendezése szükséges; ez történhet a bírósághoz történő fordulással vagy szerződés kötésével erre vonatkozóan. A feltehetően legjobb megoldást csak akkor tudom megmondani, ha az összes körülményüket, céljukat ismerem.

Kérdés: Panelházban a felettünk lakó bérlők ellen szeretnénk jogi lépéseket tenni, akik néhány hónap alatt már számos alkalommal kárt okoztak nekünk és megzavarják a nyugalmunkat éjjel-nappal számos módon. A lakás tulajdonosa elhunyt, a hagyatéki eljárás még folyik és elvileg egy haszonélvezője van jelenleg az ingatlannak, aki kiadja azt ezeknek a személyeknek. Természetesen a haszonélvező nem hajlandó semmiben együttműködni, ahogy a bérlők sem, még magyarul is alig beszélnek. A közös képviselő szerint a bérlők nincsenek bejelentve, bérleti szerződésük sincs. A kérdésem az lenne, hogy illegális lakók miatt pontosan hol, milyen feljelentést, ki ellen lehet tenni? Ha lehet, ügyfélkapun keresztül, vagy valahogy online tennénk meg a feljelentést.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy elsősorban a ház közös képviselőjének írásban jelezzék, hogy mi a problémájuk, és kérjék azt, hogy ő tegyen hivatalos lépéseket. Ezt követően a közös képviselőnek módja van a haszonélvezőt felszólítani, illetve fordulhatnak birtokvédelmi eljárás kezdeményezése miatt az illetékes jegyzőhöz. Az ingatlan kiadásáról, illetve a viselkedési normákról a társasház közgyűlése is hozhat határozatot. Ha ténylegesen illegális a kiadás, akkor az adófizetés elmulasztása miatt a NAV is eljárhat. Ha a bérlők viselkedése szabálysértést vagy bűncselekményt valósít meg, akkor a rendőrséghez fordulhatnak.

Kérdés: 10 éve az akkori párommal felvettem szabad felhasználású jelzáloghitelt és lakáshitelt. Az apja volt a kezes és az ő háza volt a biztosíték, a volt párom adóstárs, én adós. 1 év múlva szétmentünk, eladtuk a lakást és azt a pénzt bele is tették a hitelbe. 10 év alatt engem senki nem keresett, több bejelentett lakhelyem is volt, oda soha egy levél nem jött. Múlt héten lekértem a KHR listámat és akkor szembesültem azzal, hogy még mindig van 16 millió Forint tartozás. De engem se a volt párom, sem az apja nem keresett meg, hogy ez a tartozás fennáll és hogy nem fizették ki. Én kerestem meg a napokban és elmondta, rá van terhelve a házukra, mert évek óta nem fizetik már, mivel forintosítva lett és az apja már külföldön él, ő is készül kiköltözni. Kérdésem, hogy én mit tehetnék, hogy engem nem értesítettek sem ők sem pedig a behajtók? Hova menjek, mit csináljak, hogy ez megszűnjön a nevemről? Miért nem kerestek engem, nem értem?!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz az összes banki irat, a végrehajtás iratai és a tulajdoni lap kellene. Amennyiben jó Önök között a kapcsolat, akkor ezeket be kellene szerezni, avagy közösen megbízni ezzel egy ügyvédet, mert eléggé bonyolult és szerteágazó az ügy, de intézhető elvileg. Iratok hiányában azt mondhatom, hogy FELTEHETŐLEG személyi kötelezettként benne maradt a kötelemben, így ez „normálisnak” tekinthető.

Kérdés: Az oktatásban bevezetett új digitális munkarendben arra hivatkozva, hogy a pedagógusok otthoni munkavégzését díjazzák, a szakképzési centrumunk magának követelné az ebben az időszakban a pedagógusok által előállított oktatóvideók, oktatási segédanyagok, tesztek, stb. tulajdonjogát. Arra köteleznének bennünket, hogy egy közös tananyagtárban helyezzük el azokat. Jogos-e ez a követelésük?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerzői jogról szóló törvény (Szjt.) 30. § (1) bekezdése alapján eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége (!). Azaz a munkaszerződése és egyéb szabályzók alapján lehet ezt eldönteni.

Kérdés: Érdeklődnék, tud-e információt adni nekem, hogy mivel jár egy híroldal létrehozása és milyen szabályoknak kell megfelelni? Gondolok itt az adatvédelmi irányelvekre, impresszum kötelező elemeire, internetes sajtótermék nyilvántartásra. Eleve magánszemélyként lehetséges üzemeltetni egy ilyen oldalt? Egy olyan híroldalt szeretnék üzemeltetni, amihez szükség lenne hír- és képforrásra a saját bejegyzésekhez. Úgy gondolom, ez mérvadó lehet főleg a képforrás a weboldal sikereit illetően. Az interneten már sokfelé nézelődtem mit lehetne tenni a forrással kapcsolatban és sokszor elég bonyolult szerzői jogokba ütköztem. Legtöbb konkurens weboldalnál írásos engedély kell a tartalom megosztáshoz.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Más szabályok vonatkoznak a marketing célú weboldalakra és a hírportálra, mint sajtótermékekre. Javaslom, hogy forduljon olyan kollégához, aki médiajoggal is foglalkozik, mert magam csak nagyon felületesen vagyok jártas ebben a körben, ez egy elég speciális terület.

Kérdés: Egy önálló bírósági végrehajtást küldött rám az ex élettársam, akitől van egy 13 éves fiam. A kapcsolatom vele és a gyerekkel is rendszeres és jónak mondható. A gyerektartásról bírósági egyezség is született 2017. decemberében. A napokban hideg zuhanyként ért, hogy a volt címemre érkezett végrehajtási papíron 1.020.000 Ft-ot szeretne behajtatni rajtam teljesen jogtalanul, hiszen elmaradásom felé nem volt, a tartásdíjat a kezébe adtam. Szeretném tudni, mit tehetek ez ügyben, hiszen mindent fizettem neki, s ez egy rágalom felém. Hogyan bizonyíthatom, s hogyan állíthatom ezt le?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban kérdezze meg a volt élettárását, hogy mi alapján követeli Öntől ezt az összeget és próbálják meg békés úton rendezni. Valamint fordulhat az önálló bírósági végrehajtóhoz, hogy milyen okirat alapján rendelték el a végrehajtást és az alapján már tovább tud lépni. Ha be tudja mutatni az utalásról, vagy a pénz átadásáról az igazolásokat, akkor gyorsan lerendezhető ez az ügy. Remélhetőleg ezek az irati megvannak. AZ összeg kapcsán: soknak tűnik, különösen úgy, hogy max. 6 hónapra visszamenőleg lehet követelni (habár nem írta a havi összeget és azt sem, hogy honnan datálódik a feleség követelése).

Kérdés: 2017-ben megvásároltunk egy családi házat. 2 hete kiderült, hogy a telekrészünkön egy másik helyrajzi számmal bejegyzett terület van, amin egy elhunyt a tulajdonos. (Ebben mi vagyunk a hibásak, hogy nem néztük meg mit veszünk meg.) Erről az eladónak nem volt tudomása, ő úgy adta el nekünk, hogy a telek teljes egészében az ingatlanhoz tartozik. A szomszéd, akinek a szolgalmi jog oldalánál lévő területről van szó, meg akarja ezt szerezni. Sajnos van rokoni szál is, nem tudom hányad fokú unokatestvérség. Az eladó édesanyja 1980 óta művelte, gondozta a területet, majd halála után az eladó, utána mi 2,5 évig. A szomszéd semmilyen munkálatot, karbantartást nem végzett ezen a területen ez idő alatt. Az eladó édesanyjának 1980-tól 2011-ben bekövetkezett haláláig özvegyi joga volt ezen a külön helyrajzi számon lévő területen. Kérdésem az volna, hogy az elbirtoklás ebben az esetben mennyire állná meg a helyét egy polgári perben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy forduljanak az adásvételi szerződést készítő ügyvédhez, mivel ő van a pontos adatok birtokában, ő tud választ adni. Megjegyzem, az adásvételi szerződés készítésekor az eladónak ki kell jelentenie, hogy a vevők által teljesen megismert, az adásvételi szerződés megkötésének napján kelt, hiteles tulajdoni lappal igazolja azt, hogy a tulajdonát képezi az adott ingatlan. Mindentől függetlenül az elbirtoklás feltehetően bekövetkezett (sajnos ehhez is jóval több adatot kellene ismernem), így ez is megoldás lehet.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, amennyiben én 8 órás bejelentetett munkaviszonyban dolgozom egy ruházati üzletben (plázában) és a kormány elrendeli a kijárási tilalmat, illetve a járvány miatt bezárják ezeket a létesítményeket is, és én egészséges vagyok, tehát nem vagyok beteg és tudnék menni dolgozni, de a kormányrendelet alapján nem tudok megjelenni a munkavégzésem helyén, de a munkáltatóval nem tudunk egymással megegyezni, milyen ellátásban részesülök? Táppénz? Állási idő fizetése? Milyen fizetséget kaphatok ez alatt az idő alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fizetett szabadság nagy részével a munkáltató rendelkezik, és ezért lehetősége van arra, hogy akkor adja ki, amikor akarja, tehát akár a járvány idején is. A munkavállaló mindössze évi 7 nap szabadságról dönthet szabadon. A munkajogi szabályok viszont előírják azt is, hogy a szabadság kiadását legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell a dolgozóval. Fizetés nélküli szabadságot a munkáltató nem rendelhet el egyoldalúan. Ezt a munkavállaló kérheti, meghatározott feltételek esetén. Állásidő során a dolgozót alapbér illeti meg. Az állásidő teljesített munkavégzésnek számít, ezért a rendes, illetve rendkívüli munkaidőbe is be kell számítani.

Kérdés: Szüleim el szeretnék adni a család házukat, melynek az adás-vételi szerződését március 3-án alá is írták, akkor meg is kapták a foglalót. A vevő mai napon felhívta, hogy engedjenek el 2 millió forintot, mert a jelenleg kialakult helyzet miatt bizonytalan lett a bevételük és az illetéket nem tudnák kifizetni. Ha nem, elállnak a szerződéstől és inkább elveszítik a foglalót. Hitelből egyenlítene a vevő, amit már a hitelintézet pozitívan el is bírált. Kérdésem, hogy ezt minden következmény nélkül megtehetik? Esetleg tehetnek valamilyen jogi lépéseket szüleim? Felmerült a gyanú, hogy csak a jóindulatukat akarnák kihasználni a jelenlegi pánik helyzetben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdése megválaszolásához szükséges lenne látni az adásvételi szerződést. A foglaló jogi természete a következő: Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló elvesztés vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy összevesztem a közvetlen főnökömmel és 2 óra munka után azt mondta, hogy menjek haza és ne is menjek másfél hétig, és szabadságra ír ki. Amivel nem is lenne ugye baj, mert rendelkezik annyi szabadságommal, de úgy tudom, hogy azt előtte 2 héttel be kell jelenteni és még önköltségre is kellett hazamennem taxival. Felhívtunk 3 ezzel foglalkozó személyt, mind a 3 mást mondott. Valamelyik azt, hogy jogos, mert ő rendelkezik vele és rugalmasnak kell lenni, valamelyik azt, hogy munkaügyre tudunk ezzel fordulni, mert igazunk van, hogy nem teheti meg, viszont a munkaügyön egyből leráztak minket, hogy beszéljük meg a főnökkel. Ilyenkor én tudok valamit tenni? Vagy teljesen jogosan küldött haza?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jogszabály arra ad lehetőséget, hogy a munkavállaló évente hét nap szabadságáról rendelkezzen szabadon, azaz ezt a hét napot a munkáltatónak, akkor kell kiadnia, amikor a munkavállaló kéri. Egyaránt a munkáltatónak és a munkavállalónak is kötelessége 15 nappal a szabadság tervezett megkezdése előtt jeleznie igényét vagy engedélyét a másik félnek. Javaslom, hogy forduljon ismételten a munkaügyhöz vagy a feletteséhez. Amennyiben (súlyos) kára is keletkezett emiatt, amit én jelenleg a leírtak alapján nem látok, akkor érdemes csak a bírósághoz fordulnia.

Kérdés: 2020.03.22-én kezdődne egy tanfolyam, amit a koronavírus miatt eltoltak 2 héttel, ami nyilván nem reális. Eddig 90.000 Ft-ot kellett fizetni, majd most 20-áig + 70.000-et, amit már nem utaltam, mivel a tanfolyam a jelenlegi helyzetben nem megtartható. Szeptemberi kezdéssel indul az egyetem, mivel addigra így nem lesz vége a tanfolyamnak, szeretném az eddig befizetett összeget visszakapni, amire a másik fél nem hajlandó. A mostani válsághelyzetben alapból is azt lehet mondani, hogy nem vállaljuk a közösségi életet, így visszajárna a pénz. Ebben az esetben meg még a teljesítés dátumát sem tudják tartani. Az lenne a kérdésem, hogy jól gondolom-e, ebben az esetben visszajár a befizetett összeg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza a szerződésszegés egyéb esetei között a teljesítés lehetetlenné válását, amely szerint, ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél késedelem nélkül köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárt a mulasztó fél köteles megtéríteni. Ha teljesítés lehetetlenné válásért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásoknak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeni szolgáltatás visszajár. Azonban az egészen pontos válaszhoz ismernem kellene az Önök által megkötött szerződést is, hogy nincsen-e bármilyen kizáró ok.

Kérdés: Kérdésem: egy szolgáltatást lemondtam, az eszközöket jelen pillanatban nem tudom leszállítani (2 db box a upc directtől) a koronavírus miatt, mindketten a férjemmel 70 év felettiek vagyunk, díjtartozásunk nincs. Amíg nem tudjuk visszavinni az eszközöket addig számolhat fel kötbért a szolgáltató? 70 km a távolság, csak busz és vonatközlekedés van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A eszközöket vissza tudja küldeni postai úton, személyesen az Önökhöz legközelebb található irodájában a szolgáltatónak. Javaslom, hogy vegyék fel a szolgáltatóval a kapcsolatot és kérjék, hogy a szolgáltatótól jöjjenek el az eszközökért a jelen helyzetre tekintettel. Az eszközök visszajuttatásának elmulasztásáért a szolgáltató kártérítési díjat számolhat fel, illetve visszatarthatja a kifizetett kauciót.

Kérdés: A szomszédunk a mi kerítésünkre általunk ráfuttatott zöld növényzetet (több, mint 10 év kellett, hogy végig zöld kerítéssé fejlődjön) az ő oldaláról a kerítés síkjáig teljesen és teljes hosszában kiirtotta és lecsonkolta. Jelenleg még nem látjuk, hogy az a növényzetben milyen pusztulást fog eredményezni. Tehát nem csak az esetlegesen túlnőtt ágakat vágta le, amelyek a birtoklásban zavarhatták volna vagy a házát elérhették, hanem jóval többet, amiről egyébként előzetesen nem szólt. A házának hátsó oldala és a kerítésünk közötti kb. 1 méter széles részről van szó. A kérdésem az, hogy ez birtokvédelmi ügy vagy rongálás, azaz büntetőügy? Mit tegyünk, mit tehetünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy amint észlelik, hogy a növényzetben valóban kár keletkezett a szomszéd tevékenysége által, elsősorban forduljanak az illetékes jegyzőhöz birtokvédelem kérése miatt. A jegyző kérelemre jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésben is határozni. Amennyiben a jegyző birtokvédelemben hozott határozatát sérelmesnek tartják, bírósághoz lehet fordulni. A rongálás szabálysértés is lehet, amennyiben szabálysértési értékhatárt nem maghaladó kárt okoznak vele. A bűncselekmény elkövetési tárgya valamely értékkel bíró ingó vagy ingatlan vagyontárgy, így akkor tudnak szabálysértés vagy bűncselekmény miatt feljelentést tenni, ha meg tudják állapíttatni, hogy milyen értéket képviselt a növényzet.

Kérdés: Problémám: Volt párommal szétmentünk és ezt nem tudja feldolgozni. Volt, hogy próbálta rám törni az ajtót, amiért rendőrt hívtam, de ők nem sokat tehettek az ügyben. Tettem feljelentést zaklatásért és kértem távoltartási végzést, amit meg is kaptam. A leírtak alapján “se közvetlen, se közvetett módon” nem zavarhat. Sajnos azóta is folyamatosan próbál hívogatni és ismerősökre írogat rá. Mi a következő lépés? Mit tehetek ilyen helyzetben? Hova kell mennem azzal, hogy megszegte a távoltartásit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a volt párja megszegte a távoltartás szabályait, úgy ez azt vonhatja maga után, hogy a büntetőeljárásban eljáró nyomozási bíró a távoltartás helyett más, szigorúbb kényszer intézkedést szab ki vele szemben. A rendőrség részére jelezze a történteket.

Kérdés: Édesanyám a nevén lévő fél házrészt nekem szeretné juttatni. Testvérem messze él, ritkán látogatja, én gondoskodom róla és vele élek abban a házban, aminek a felét nekem szeretné adni. A ház egynegyed részét már megörököltem édesapám után. Mi erre a legjobb megoldás, hogy a köteles részt se kelljen kiadni a halála után? Végrendelet, ajándékozás, eladja nekem? Közjegyzőhöz szerettünk volna fordulni, de közbejött a koronavírus és nem engedem sehová idős édesanyám! Melyik lehetőség a legjobb?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az édesanyja nem kíván juttatni semmit vagyonából végrendeletében a másik gyermekének, akkor a végakaratból kihagyott gyermeknek is járni fog a kötelesrész. Végrendeletben kitagadható a gyermek, ekkor még a kötelesrész sem jár a kitagadott örökösnek. A kitagadásnak azonban pontosan meghatározott törvényi feltételei vannak. Az édesanyja a ház ráeső tulajdoni hányadát adásvételi szerződéssel Önre átruházhatja, ellenérték fejében. Ajándékozási szerződés kötése esetén az egyenesági rokonok között az ajándékozás illetékmentes. Javaslom, hogy bármely megoldás esetén forduljanak ügyvédhez, mert minden paramétert egészen pontosan ismerni kellene.

Kérdés: 2020.04.07-re alperesként lettünk beidézve perelőkészítő tárgyalásra a Kiskunfélegyházi Járásbíróságra súlyosan rokkant járáskorlátozott és krónikus beteg feleségemmel együtt. Másfél évig éltünk Bács-Kiskun megyében, több mint 2 éve költöztünk vissza BAZ megyébe, feleségem szülőmegyéjébe. Én azelőtt Erdélyben éltem. Valószínűleg a járványra való tekintettel a pert elhalasztják, bár még nem értesítettek. Kérdéseim a következők lennének: -Kérhetünk-e távmeghallgatást az összes tárgyalásra? Ugyanis 300 km-t kellene utaznunk minden alkalommal, a párom ezt semmiképp nem bírná ki. – Meghatalmazottként képviselhetem-e a feleségemet is? Az ellenkérelemben ezt nem kérvényeztük. Mi a törvényes eljárás? – Ha nem jelenünk meg az előkészítő tárgyaláson, mik a következményei? Figyelembe veszik-e az ellenkérelemhez csatolt okiratokat, bizonyítékokat, beidézik-e a javasolt tanúkat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem tartanak előkészítő ülést, tárgyalást és nyilvános ülést a hazai bíróságok 2020.03.15. napjától érvényes rendkívüli ítélkezési szünet időtartama alatt.  Amennyiben a rendkívüli ítélkezést követően folytatódik a per, a bíróság az Önök indítványára elrendelheti, hogy a meghallgatásuk elektronikus hírközlő hálózat útján kerüljön sor, ha azt a törvény alapján indokoltnak látja. A felesége adhat Önnek maghatalmazást, hogy képviselje őt a perben azonban a meghatalmazott köteles az eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első beadványához mellékelni. Amennyiben a perfelvételi tárgyalásra idézik Önöket, meg kell jelenniük. Ha elmulasztják a perfelvételi tárgyalást, akkor a bíróság hivatalból megszünteti az eljárást, ha a másik fél nem kéri annak megtartását. Ha másik fél kérelmére megtartásra kerül a perfelvételi tárgyalás, akkor úgy kell tekinteni, hogy megjelentek a tárgyaláson és az előterjesztett ellenkérelmüket fenntartják, további nyilatkozatot nem kívánnak tenni. Ha nem volt ellenkérelmük, akár rögtön „pervesztesek” is lehetnek.

Kérdés: Válófélben vagyunk, egymás közt megegyeztünk a gyermekláthatásról, most mégsem adja oda a gyermeket a korona vírusra hivatkozva, hogy megfertőzhetem a gyereket! Nem vonultak önkéntes karanténba, ugyanúgy mászkál az egész családjuk, akikkel együtt élnek. Van ehhez joga, hogy a saját döntése alapján akár hónapokig akadályozhatja a láthatást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a gyermek nincs karanténban, és járványügyi szempontból nem hordoz kockázatot (nem utazott külföldre, nem találkozott fertőzött személlyel, stb.), és ugyanez igaz a különélő szülőre is, akkor amellett hogy az esetleges fertőzés megelőzése érdekében mindenki mindent megtesz (kézmosás, társas helyzetek kerülése, stb.), a kapcsolattartásnak nincs akadálya. Amennyiben járványügyi szempontból indokolt, hogy a gyerek és a különélő szülő ne találkozzon, a kapcsolattartás szünetel, mivel a közegészségügyi érdek felülírja a személyes kapcsolattartáshoz való jogot. Ilyen esetekben javasolom a kapcsolattartás online formáinak igénybe vételét. Pótlás a karantén idején nem, de utána szükséges. Az más kérdés, hogy csak egymás között egyeztek meg, így nincsen végrehajtható intézkedés Önök között, ergo nem jár semmilyen következménnyel rövid távon ez a tiltó magatartás.

Kérdés: Az EOS Faktoringgal kötött megállapodást a mai napon felmondták. A megállapodási szerződést mai napig nem postázták ki (2018.10.17. óta). Dec. 31-el megszűnt a munkaviszonyom, januárban még tudtam rendezni a fizetést adott határidőre. Februári hónapban felhívtam az ügyfélszolgálatot, hogy kérjem 2-3 hónapra a fizetés felfüggesztését. Közölték, hogy erre nincs lehetőség. Az javasolták, hogy amennyit csak tudok fizessek be, annak érdekében, hogy ne szűnjön meg a megállapodás. Eleget tettem a kérésnek, ennek ellenére mégis felbontották a megállapodást. Egy összegben követelik a fennmaradó összeget. Semmiféle jövedelmem nincs, semmiféle ellátásban nem részesülök, így ennek a követelésnek nem tudok eleget tenni. Milyen lehetőségeim vannak?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Nem írt meg olyan lényeges információt, miszerint rendelkezik-e ön bármiféle ingó vagy ingatlan tulajdonnal. Nagy valószínűség szerint végrehajtási eljárást fog önnel szemben a faktor cég indítani. Amennyiben nem tudja a végrehajtó behajtani az összeget, megszűnik az eljárás egy idő után. Egyebekben semmit sem tudnak Önnel szemben kezdeni.

Kérdés: 1989. óta dolgozom a közoktatásban, ahol a három diplomámmal tanár voltam. Július 1-től oktatóvá válok, teljesen azonos lesz a megítélésem a technikus végzettségű szakoktatást végző kollégámmal. Mi történhet, ha nem írom alá az új szerződésemet a további foglalkoztatásomra vonatkozólag?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Elképzelhető, hogy a munkáltatója a munkaviszonya megszüntetését fogja kilátásba helyezni. Az aláírás nem kötelező, ez az ön döntése.

Kérdés: Én olyan helyen dolgozom, amit otthon nem tudok elvégezni és a munkáltató most el akar küldeni fizetetlen szabadságra, holott nekem sok szabadságom van és mégis fizetetlenre akar elküldeni. Maguk szerint ez szabályos?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, keresse meg munkáltatóját azzal, miszerint Ön szabadságra kíván menni. 7 nap szabadsággal Ön rendelkezik az Mt. szerint, ám azt 15 nappal előbb kell bejelentenie. A munkáltatója ettől szabad belátása szerint eltérhet.

Kérdés: Érdeklődnék az iránt, hogy édesanyám felvette utánam a szocpolt és én vissza szeretném tőle igényelni, mert már nem lakok ott és a házat el akarja adni. Ezzel kapcsolatban az a kérdésem, hogy vissza tudom-e igényelni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a célja megvalósult, akkor miért is tehetné?

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a lányomnak a barátnője mindig azzal érvel, hogy az ő apukája rendőr volt. Így sajnos a kishölgy azt tesz, amit akar, de mit tehetek én ellene?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Semmit sem jelent, ha valakinek az apja rendőr vagy az volt. Nincsen semmilyen többletjoga. Mivel azt nem írta, hogy mi az, „amit megtehet”, ami sérelmezett, így annak kapcsán azt sem lehet megmondani, hogy milyen ellenlépést kell tenni esetlegesen. Kérem, pontosítson.

Kérdés: Mint mindannyian tudjuk, a jelenlegi vírushelyzetben számtalan ember munkahelye megszűnt, vagy szünetel. Én az utóbbi csoportba tartozom, ezzel kapcsolatos lenne a kérdésem Önhöz. A munkahelyemtől kaptunk egy e-mailt (személyesen mindenki a saját példányával), miszerint a jelenlegi helyzetre való tekintettel a cégünk senkit nem szeretne elküldeni a vírus miatt, azonban fizetetlen szabadságra kiírnak minket. El is küldték a módosított szerződést, ami szerint közös megegyezéssel döntöttünk így, jelen esetben ez ugye nem igaz, mivel nyersen fogalmazva csak az értesítést kaptuk róla. Ezek mellett “felajánlották”, hogy ha valamelyikünk a továbbiakban mégsem szeretne velük dolgozni, akkor az felmondhat. A konkrét kérdésem az lenne önhöz, hogy kötelesek vagyunk-e aláírni a fizetés nélküli szabadságról szóló módosítást -amely elvileg közös megegyezéssel jön létre- ilyen esetben, vagy lehetséges-e esetleg más megoldás is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös megegyezés feltétele az Ön hozzájárulása, amelyet nem köteles aláírni. Sajnos a helyzet kapcsán még nem egyértelmű, hogy hogyan lehet / kell a stabilizációt végrehajtani. Az Mt. szerint Ön nem köteles hozzájárulni, ám jelen állás szerint a munkáltató kiadhatja a szabadságokat.

Kérdés: Idén, július negyedikén tartanánk az esküvőnket kb. 80 fő vendéggel, a személyzet és a szolgáltatók együtt kb. 15 fő. A helyszínnek és a szolgáltatóknak még tavaly kifizettük a foglalók összegét a szerződések megkötésekor. A kialakult járványhelyzet és kormányzati intézkedések miatt bizonytalanok vagyunk azzal kapcsolatban, hogy meg tudjuk-e tartani. Nem leszünk zárt térben száznál többen, de véleményem szerint egy remélhetőleg, akkor már lecsengő járvány után sem lenne felelős döntés megtartani az eseményt. Erre való tekintettel, “vis maior”-ra hivatkozva szeretnénk lemondani és elállni a szerződésektől. Első kérdésem az, hogy ezt megtehetjük-e? A másik kérdés, hogy a szolgáltatók és a helyszín visszatarthatják-e a foglalót arra hivatkozva, hogy jelen pillanatban (három hónappal az esemény előtt) még nem tudhatjuk, hogy addigra hogyan változik vagy javul a helyzet? Én úgy gondolom, hogy részünkről nem elvárható, hogy a döntéssel az utolsó pillanatig várjunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lehet szó vis maior-ról, ám a szerződéseik az irányadók. A pontos válaszhoz azt kellene ismernem.

 

Kérdés: Érdeklődnék, hogy amennyiben a munkáltató a prémiumra való jogosultság feltételeit módosítja, abban az esetben elegendő-e egy előzetes szóbeli tájékoztató, avagy köteles írásos dokumentációt közzétenni a változtatásról? Naprakész és hiteles jogszabály ezen pontjával kapcsolatos forrást örömmel fogadok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A prémium, cafeteria szabályozás nem az Mt.-ben rögzített, így a munkáltató módosíthatja azt. Természetesen a dolgozók részére elérhetővé kell tennie.

Kérdés: Óvodapedagógusként dolgozom és a koronavírus járvány veszélye miatt a munkahelyem bezárt. Jelenleg két kiskorú gyermekek felügyeletét látom el itthon, miután iskolájuk szintén bezárt. Az a kérdésem, hogy igazolt távolléti díj megillet-e ebben az esetben? Ha igen, ennek mi a jogszabályi háttere? Tudniillik az óvoda vezetőnk csak ennek ismeretében tud eljárni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Meg kell várnia a munkáltató nyilatkozatát a helyzetre vonatkozóan. Egyelőre az alapbérére jogosult.

Kérdés: Adott egy udvar, ami hat emberhez tartozik. Az udvar hátulján egy hat garázsból álló garázssor. Nekem nincs garázsom, mert a lakás vétele előtt megvette az egyik lakó az én lakásomhoz tartozó garázst. Akinek van garázsa lebetonoztatta az udvart a könnyebb bejárás érdekében és engem is kötelezni akar a rám eső rész kifizetésére mondván osztatlan közös az udvar. Én a zöld övezet meghagyását támogattam a beton helyett. A hat garázsból a földhivatalnál négy be sincs jegyeztetve, elvileg akkor az engedély nélkül lett építve. Kérdésem, hogy köteles vagyok én a betonozás hatodrészét kifizetni beleegyezés és garázs nélkül csak azért, mert az udvar osztatlan közös?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem írta meg, hogy társasházról van-e szó, illetve ha nem, akkor van-e használati megállapodás. Előbbi esetében pedig alapító okirat és szmsz kellene. Illetve ismerni kellene a tulajdoni lapot is, mert az sem biztos, hogy „így egyáltalán vehetett-e bárki is plusz garázst…”

Kérdés: Folyamatban van egy lakás kiürítési per, rosszhiszemű szívességi lakáshasználóval szemben. Most lett volna 30-án végre a tárgyalás, de a járvány miatt megint halasztódik. Közben a lakáshasználó folyamatosan, napi szinten szándékosan balhézik és halálosan fenyeget mindenkit, teljesen rögeszmés és mindenki fél tőle, terrorizálja az idős szülőket. Agresszív, van, hogy kezet emel rájuk. Távoltartást lehet kérni most, per közben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, forduljon a rendőrséghez feljelentésével és a távoltartási kérelmével. (Ennek nincsen köze a perhez, a leírtak alapján.)

Kérdés: Anyukám nem tudott részt venni az elhunyt anyukája utáni hagyatéki tárgyaláson. Kaptunk róla végzést, de valami nem világos. Az a rész, hogy x.y. nevezetű személy a temetési költségekre hagyatéki hitelezői igényt jelentett be. A másik, amit nem értünk, hogy a hagyaték egy betétkönyv, x összeggel, aminél anyukám 1/5 részben jogos és az OTP Nyrt-nél kell személyesen eljárnunk ez ügyben. Ezt a részt nem értjük.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetően nem az örökös(ök) fizették a temetést, így azt tőlük az eltemettető követelheti. A jogerős közjegyzői végzéssel és a személyi igazolvánnyal kell majd bármelyik OTP fiókba bemenni, ott intézik a továbbiakat. Kb. 3-4 óra alatt lesznek meg. De iratok ismeretében lehetne egészen pontos választ adni.

Kérdés: Kérdésem a következő: Köteles vagyok munkába állni jelenleg, mivel krónikus beteg vagyok. Egyenlőre ezzel kapcsolatban nem kerestem fel a munkáltatómat. Termelésben dolgozok. Így az otthoni munka nem kivitelezhető. Lesz esetleg erre is jogszabály hamarosan?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatóval kell ebben a kérdéskörben megegyeznie. Az sajnos nem látható előre, hogy melyik nap milyen jogszabály keletkezik, figyelemmel a jelenlegi rendkívüli jogrendre.

Kérdés: 2020. január közepén terhes lettem, egyik szombati műszakom után hazaértem és bevéreztem, azonnal kórház lett belőle vetélés gyanúja miatt. Azt követő hétfőn táppénzre mentem veszélyeztetett terhesség miatt. Sajnos a terhességem idő közben elhalt. Természetesen folyamatosan beszámoltam feletteseimnek az adott helyzetről. Az abortusz után 2 hetet itthon pihentem, utána munkába akartam állni a munkahelyemen. Ezt követően szembesítettek azzal, hogy a munkámat a lakhelyemtől 25 km-re egy másik üzletükben folytassam. Mivel heti 22 napot dolgozok és napi 64 km-t kellett volna kocsikáznom, így ezt e-mailben tudattam a felettessel, hogy nem tudom vállalni, mert Szentendrén élek és Budaörs nekem messze van. A jelenlegi munkám jóval közelebb, Budakalászon van. Ezt ő úgy reagálta le, hogy megszünteti a munkaviszonyom 2020. március 23-án. Így most se terhesség, se munkám nem lesz. És nyakamon még a jelenlegi helyzet a koronavírus, ami miatt valószínű egy darabig nem is vesznek fel sehová.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtakban nem tett fel kérdést.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy miután elváltak a testvéremék, közös 2,5 éves gyermekükkel kapcsolatban milyen láthatási jogunk van nekem (mint nagynéni) és a szüleimnek (mint nagyszülők)? További kérdésem, hogy a bátyámnak (mint apa), neki milyen jogai vannak? Befolyásol-e valamit ezekben a jogokban a jelenlegi világjárvány?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Ptk. szerint: 4:179. § [Kapcsolattartásra jogosult más hozzátartozók] (1) A kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és – ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kapcsolattartási jogát nem érinti az, ha az a házasság, amelyből az örökbe fogadott gyermek származik, a gyermek szülőjének halála folytán szűnt meg, és a házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó gyermekét fogadja örökbe. (3) A kapcsolattartásra – ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett – kérelmére feljogosítható a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte. Egyebekben az apai kapcsolattartás idején tudják a gyermeket látogatni. Járvány: alapjában véve nem, a mostani intézkedéseket kell betartani.

Kérdés: Nemrég volt egy kisebb koccanásos balesetem. A rendőrség megosztotta a felelősséget, 60-40 arányban. Azt hozzáteszem, hogy nem érzem magam felelősnek a balesetért, mivel a másik fél nem adott elsőbbséget nekem. A rendőrség arra hivatkozott, hogy levágva a kanyart, kisebb ívben kanyarodtam, amivel én nem értek egyet, de mivel nem tudtam bizonyítani az igazamat, nem fellebbeztem. A másik fél biztosítója először 70-30% arányban osztotta meg a felelősséget és kiutalta nekem az eredetileg megítélt összeg 70%-át. 2-3 hét múlva meg küldenek egy felszólítást, hogy utaljam vissza a kiutalt összeg 70%-át, mert a biztosítómmal egyeztettek és én vagyok a hibás 70%-ban. Van-e ehhez joga? Semmi hivatalos határozatot nem kaptam sehonnan azóta. Azt gondolom, hogy a biztosítóm az én érdekeimet képviselve nem egyezik bele abba, hogy a másik fél kárát fizesse, amikor ő okozta a balesetet. A biztosítómat felhívtam, ott azt ígérték, hogy utánanéznek, még nem kaptam választ.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az iratok ismerete nélkül nem tudunk Önnek segíteni. Javaslom, várja meg a biztosítója válaszát, majd ha továbbá is kérdéses az ügy, forduljon ügyvédhez személyesen. Kérni / követelni / felszólítani pedig bármikor lehet, de az nem azt jelenti, hogy egy eljárásban feltétlenül lenne is ennek eredménye.

Kérdés: Olyan problémám lenne, hogy a feleségemmel szerettük volna felvenni a babaváró hitelt. De az otp rendszere elutasította azzal az indokkal, hogy van náluk egy folyószámlahitelem, amit nem fizettem egy darabig. Munka megszűnése miatt pár hónapig nem érkezett bér a számlámra, ezért kötöttem a bankkal egy törlesztési megállapodást, amit azóta törlesztek és már a fele fizetve lett. Mivel tart a határidő ezért elutasították. Ha egy összegben kifizetem, akkor is a határidőt nézik. Ebben a helyzetben milyen megoldás lehetséges? Valami kiskapu csak létezik vagy van, aki ezt töröltetni tudja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hitelszerződésében foglaltak az irányadók, azok ismeretének hiányában nem tudunk önnek segíteni. Javaslom, próbáljon a bankkal egyeztetni a lehetőségekről, mint például végtörlesztés, stb. A pontos válaszhoz látnom, ismernem kellene a szerződését.

Kérdés: Középiskolában dolgozom szakácsként, közalkalmazotti besorolással. Most, hogy a vírus miatt bezárták a munkahelyemet nekem köteles a munkáltató fizetést adni? Ugyanis munkaképes vagyok, csak a helyzet miatt nem tudok dolgozni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, keresse meg a munkáltatói jogkör gyakorlóját, és érdeklődjön nála. Munkáltatói intézkedés hiányában természetesen kötelesek Önnek fizetést adni.

Kérdés: HR portálon talált információval kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Rendkívüli szabadság címszó alatt láttam, hogy a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyve, 32. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól 55. § (1) J, pontjára hivatkoznak mi szerint, “a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára,.”rendkívüli szabadság adható. A jelenlegi járványügyi helyzet alapján hivatkozhat-e a munkavállaló erre a pontra, amennyiben teszem azt, idős rokonának szeretne segítséget nyújtani és 2 munkanapot szeretne ez alapján igénybe venni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Erről a munkáltató mérlegelési jogkörén belül dönt, természetesen jogosult adni szabadságot a munkáltató, de ezt ő dönti el.

Kérdés: Hogyan tudnám a legegyszerűbben és legolcsóbban az élettársamra ruházni az ingatlanom felét? Nem vagyunk bejegyzett élettársak, 11 éve élünk együtt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenképpen ügyvédre lesz szükség az eljárásban. A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogyan tudnék házasságból pénzt kimenteni hivatalosan? Pl. elajándékozás útján rokonnak? A 10 millió Forint babaváró kölcsönt nemsokára megkapjuk. Tulajdonképpen ennek a fele engem illet, tehát azzal akár azt csinálhatok, amit akarok? Szeretném biztonságban tudni még később jól jöhet, mert a párom kezéből könnyen kifolyik a pénz. És ha lehet ilyet, akkor később szintén egy ajándékozás útján vissza is kerülhet hozzám? Ebben az esetben külön vagyonnak számítana már?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása nem egyértelmű. Ha már házasok, és nincs vagyonjogi szerződésük, úgy minden közös, amit a házasságkötés után szereznek és nem tartozik a Ptk. szerint különvagyon kategóriába. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet, és kössenek házassági szerződést a későbbi esetleges peres eljárás megelőzése érdekében. A „kimentés” kérdése pedig túlmutat a fórum keretein….

Kérdés: A koronavírus okozta helyzet miatt kérdezem, hogy a munkáltatóknak joguk van-e fizetetlen szabadságra küldeni a munkavállalókat, ill. villámgyorsan munkaszerződéseket módosítani a munkavállalókkal az ő kárukra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Munkaszerződés csak konszenzus alapján módosítható, egyoldalúan nem. Az Mt.-ben meghatározott esetekben alanyi jogon jár a fizetés nélküli szabadság, tehát nem kell hozzá külön jóváhagyás a munkáltatótól. Más esetben is kérheti a dolgozó a fizetés nélkül szabadság kiadását a munkáltatótól, azonban ekkor már a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy engedélyezi-e azt. Tehát a munkáltatóval való megállapodás szükséges a fizetés nélküli szabadsághoz. Javaslom, legyenek türelmesek és toleránsak a veszélyhelyzet miatt, de ez mindkét félre igaznak kellene, hogy legyen. A miniszterelnök bejelentése alapján pedig készül valamilyen mentőcsomag is, pont erre a helyzetre (is).

Kérdés: A cég ebben a krízis helyzetben meg teheti-e azt, hogy azonnali felmondással egyik napról a másikra kijelent? Csak azért, mert nem akar sem táppénzt fizetni, sem fizetett szabadságot a 8 órás bejelentésem után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azonnali hatállyal nem, hiszen a Munka Törvénykönyvének 78. paragrafusa alapján a munkáltató nem teheti meg. Rendes felmondással azonban nem kizárt. Táppénzt az állam fizeti, nem a munkáltató.

Kérdés: 8 hónapja 45 ezer forintot kért a kőműves anyagra, hogy másnap megkezdi a munkát, ami azóta se történt meg! Hiteget, hogy vissza fogja adni a pénzt! A pénzről ő általa írt papír, általam rögzített hangfelvétel is van! Hogyan tudom hatásosan, költséghatékonyan visszaszerezni a pénzem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, keressen fel egy ügyvédet és kérje fizetési meghagyásos eljárás indítását a vállalkozó tartozása tárgyában.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy milyen jogaim vannak a következő helyzetben? A Nagymamámmal élünk együtt, aki elvileg illatanyag érzékeny, (gyakorlatilag ez a probléma hol van-hol nincs) és emiatt az egész családot úgymond terrorban tartja, mert nem ehetünk olyasmit, aminek neki nem tetszik az illata, nem használhatunk parfümöket, igazság szerint nem tehetünk semmit… még fürdeni sem szabad bármikor, mert annak is illata van. Ezek mellett mindenkit ő akar irányítani mindenben, és ha nem úgy cselekszünk, ahogy ő akarja akkor kifordul magából és nagyon durva szavakkal illet mindenkit.. volt már, hogy meg is ütött. Nyilván nem tud nagyot ütni, mert idősebb, de a szándéka megvan rá. Ezek mellet még azt is meg akarja szabni, ki mehet el és mikor a házból, és ki jöhet ide.. neki itt haszonélvezeti joga sincs.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírásában nem szerepel, hogy a nagymama milyen jogcímen lakik önökkel. Nem csak haszonélvezeti jog alapján lakhat az ingatlanban. Javaslom, tegye fel kérdését pontosabb megfogalmazással.

Kérdés: A jelenleg kialakult zavaros helyzetben, amennyiben a munkáltató meg kívánja szüntetni a munkaviszonyomat, köteles vagyok-e elfogadni a közös megegyezéses felmondást? A munkaviszonyom alapján 5 hónap felmondási időre vagyok jogosult, ki kell ezt az időt fizetni a munkáltatónak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös megegyezés alapja az ön beleegyezése. Végkielégítés a munkáltató általi felmondás esetén van. Javaslom, forduljon a megegyezés tervezetével ügyvédhez. Tehát „közös megegyezéses felmondás” NINCSEN. Vagy közös megegyezés, vagy felmondás.

Kérdés: Férjemmel eldöntöttünk, hogy elválunk. Saját tulajdonú házban lakunk, 35/65 az ő javára a tulajdoni hányad megoszlása. Most még nem adtunk be semmit, még a megállapodás sincs meg, de ő már most arra kér, fizessem a rezsi felét. Úgymond külön kasszán vagyunk, nekem alacsony a fizetésem, az elmegy a napi vásárlásokra és magamra. A házzal kapcsolatos költségeket 3 éve, mióta ebben a házban lakunk, ő fizeti. A nagyobb vásárlásokat is. De hát, házasok vagyunk. A kérdésem az, hogy joga van-e a rezsi felét rajtam számon kérni, valamint, ha én elköltöznék az anyukámhoz, amíg el nem adjuk a házat, akkor mi a helyzet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem írta meg rendelkeznek-e házassági szerződéssel. Ha nincs efféle szerződés, úgy minden közös, ami nem különvagyon. Azt sem írta meg van-e gyermekük. Javaslom, hogy ne költözzön el, amíg nem állapodtak meg. Mielőbb forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy válsághelyzetben (jelenleg), ha a munkáltatónak van lehetősége home office keretében továbbfoglalkoztatni a munkavállalót (minden őt ért hátrány nélkül), akkor azt kérheti-e a dolgozó?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen kérheti, a munkáltató mérlegelési jogkörén belül fog a kérdésben dönteni.

Kérdés: A párom főnöke (cukrászat) a koronavírusra való tekintettel visszamenőleg, március 1-től az eddigi heti 40 óráról heti 10 órára csökkentette a bejelentésüket. Kérdésem, hogy ez teljesen jogszerű úgy, hogy erről szerződésmódosítást sem írattak alá a munkavállalóval?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. rendelkezései szerint a munkaszerződést a felek közös megegyezéssel, írásban módosíthatják. Ugyanakkor, a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni, amely időszak nem haladhatja meg a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkáltatónak a munkavállalót tájékoztatnia kell.

Kérdés: A szomszéd nénivel van problémánk, már 70-80 év között van, 4 éve folyamatosan szitkozódik velünk akkor is, ha éppen semmit nem teszünk, csak kint vagyunk az udvaron. Már nem mehetünk ki a házból, mert rögtön ordibál, hogy rohadjatok meg, rohadj meg a gyerekeddel együtt. Semmit nem tettünk ellene, nem köszönünk, nem szólunk hozzá, hogy hátha abbahagyja, de akkor továbbmegy. Bejelentette páromat az önkormányzatnál, hogy egyik szerdán petárdát dobált hozzá, holott párom “hetel”, úgyhogy itthon sincs hétköznap, meg hogy puskával ment át hozzá lövöldözni és lyukas lett a fala. Van-e olyan jogi segítség, amit igénybe vehetünk, hogy gátat vessünk ennek? Nem akarom, hogy a lányom úgy nőjön fel, hogy hallja a szomszéd néni milyen csúnyákat kiabál és nem egészséges, hogy nem merünk már kimenni az udvarra se, hogy mit fog megint ordibálni. Ma még a kutyánkat is nagyon megnézte, tartok tőle, hogy meg akarja mérgezni. Lehet-e kérvényezni a beszámíthatósági vizsgálatot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az önkormányzat jegyzőjénél birtokvédelmi eljárást tudnak indítani ellene, illetve zaklatás miatt feljelentést tehetnek a rendőrségen is. A kerületi önkormányzat jegyzőjénél és a gyámhatóságnál is tehetnek bejelentést továbbá, ha azt gondolják, hogy a néni már nem beszámítható.

Kérdés: 5-en vagyunk testvérek, egy házat örököltünk, de még én börtönbe voltam ők széthordták az ingóságot, én pedig semmit nem kaptam. Kérdésem az lenne, hogy mitévő legyek, mert pénzem nincs ügyvédre. Az ingatlan és ingóság 1/5 része az enyém papíron, de nem akarják engedni, hogy a spájz részt leválasszam és külön bejáratúra csináljam, hogy a fiamnak legyen hol laknia. De a testvérem mindent elbitorolt. Ezért jogi segítséget kérnék, hogy világosítsanak fel, mit tehetnék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az 1/5 résznyi tulajdon arra nem jogosítja fel, hogy bármilyen átalakítást végezzen az ingatlanon, ami a másik 4 tulajdonos társnak nem megfelelő. Közös tulajdon megszüntetését kérheti:
– a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani , – a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja , – ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani , – az ingatlanon fennálló közös tulajdon – az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető – ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak. Ezen túlmenően többlethasználati díjat követelhet az ingatlanban élő többi örököstől.

Kérdés: Intrum Justitia Zrt-nek volt tartozás. Sajnos ebben az ügyben két határozat született, 2013-ban és 2015-ben. 2016-ban volt letiltás a munkáltató részéről. Most a 2013-as határozatra hivatkozva szeretnék a már kifizetett összeget újra letiltatni. Mit tehetek ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérjen tételes kimutatást az Ön által befizetett (munkabéréből levont) összegekről, és egyeztessen az Intrummal, hogy tisztázódjon a helyzet, hogy valóban befizette a megfelelő összeget. Ha a végrehajtó ennek ellenére levonást eszközöl, akkor pert tud indítani.

Kérdés: A problémám röviden a következő: 2007-ben elhunyt édesanyám. Örököltünk (hárman vagyunk testvérek) utána pár százezer forintot, ami körülbelül el is ment a temetés költségeire. Anyukám felvett az egyik banktól 600.000 Ft-ot lakásfelújításra, amit rendesen törlesztett, körülbelül már a 3/4-e vissza lett fizetve, de amikor elhunyt, az egyik testvérem már nem törlesztette tovább, így én sem (a 3. testvérem nem lakott már a lakásban). Tavaly decemberben jött egy levél, hogy fizessünk 1.200.000 Ft-ot, mert a bank kiadta egy behajtó cégnek az adósságunkat. Én részletfizetést kértem, azóta is fizetem 20.000 Ft-onként. Kérdésemre, hogy a másik két adós (testvéreim) is fizeti-e nem adtak választ. A minap jutott a tudomásomra, hogy van egy olyan törvény, hogy az örökös csak a hagyaték erejéig felel a tartozásokért. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökös jogállásának egyik fontos következménye, hogy az örökös felel a hagyatéki tartozásokért. Az örökös az örökhagyó egyetemes jogutódja: az örökléssel a hagyaték, mint egész száll az örökösre, az örökség, tehát az örökhagyó jogait és kötelezettségeit (aktívákat és passzívákat) egyaránt magában foglalja. Az örökös korlátozott felelőssége elsősorban a hagyaték meglévő tárgyaival és azok hasznaival való helytállásra terjed ki. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai, vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, akkor az örökös, öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet, aki segít tisztázni a helyzetet, ha látja a hagyatékátadó végzést.

Kérdés: Az alábbi üggyel kapcsolatosan szeretnék tanácsot kérni: A probléma ott kezdődött, hogy eljöttünk egy gyárba dolgozni, külsős cég közvetítésével. Elviekben mindent rendeztek, adókártya, bankkártya stb. folyamatban volt, de mi másfél hónapja vagyunk itt, szóval nem tudjuk, hogy is működik ez. A lényeg, hogy a külsős cégünket bezárták, nyomozás során a munkabérünket nem kaptuk meg, most már a második hónap közepén vagyunk és az előző havi fizetés még mindig sehol. Konkrétan arra lennék kíváncsi mit tehetnénk ebben az ügyben? A gyár próbálja megoldani a problémát, nem egy emberről van szó, szerintem 1000 ember is érintett. Engem érdekelne, hogy járulék vagy késedelmi díj kárpótlást kérhetek, vagy mit lehet tenni az ügy érdekében? Esetleg perelni és kártérítést követelni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos sokkal több mindent kellene tudnom, a pontos válaszhoz, illetve a rendelkezésre álló iratokat is ismerni kellene. Az viszont fontos, hogy munkabér hiányában Ön nem köteles dolgozni, az alapja egy azonnali hatályú felmondásnak is, így el tud máshol helyezkedni. Később pedig az elmaradt munkabér követelhető (3 éven belül).

Kérdés:  Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy házasságban élek 1 éve. A férjem vett egy ingatlant, de nem vagyok tulajdonos csak ő. Ez nem is foglalkoztat, hanem az, hogy jelzálogot akarna felvenni a családi házra, de van egy 2 hónapos pici babánk. Én 37 éves vagyok a férjem 36. Mit tudnék tenni jogi úton, hogy a kislányomat kizárjam a tartozás kifizetéséből. Mert sajnos nem bízok a mai világban. És bármi baj megtörténhet akár haláleset, akár egy válás. Nem szeretném azt, hogy a gyermekem örökölje az apja adósságát, ha esetleg elválunk vagy valamelyikünk meghal. Szeretném tudni, mit tehetek ezzel kapcsolatban.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést, abban az esetben (minimális kivételtől eltekintve) minden szerzett vagyon a közös vagyon körébe esik. Öröklés vonatkozásában a hagyaték tartalmazza az aktívákat és a passzívákat egyaránt, ilyen esetben lehetőség van visszautasítani az örökséget. Persze ezt kiskorúként önállóan nem teheti meg, gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

Kérdés: Ha az egy főre eső jövedelem 22.100 Ft. Kérhet-e az ügyvéd pénzt a kereset levél megírásáért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben ön ügyvédet bíz meg bármilyen ügyének rendezése céljából tudnia szükséges, hogy az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízás (a továbbiakban: ügyvédi megbízás) – e törvény és a Polgári Törvénykönyv eltérő rendelkezése hiányában – szabad megállapodás tárgya, tehát kérhet, természetesen.

Kérdés: Egy olyan kérdéssel fordulok Önhöz, ami talán szokatlan. Van egy 3 éves kisfiam. Az anyával nem bejegyzett élettársi kapcsolatban éltem kb. 2 évig. Megromlott a viszonyunk és én elköltöztem, a gyermek az anyánál maradt. Egy éve élünk külön. Az első 4 hónapban nem küldtem gyerektartást, mivel az anya azt mondta nem kell neki. Én a 4. hónaptól elkezdtem küldeni minden hónapban postai úton, mivel nem hajlandó megadni a saját számlaszámát. A gyereknek van egy babakötvénye. A volt párom azt mondja, hogy küldjem arra a gyerektartást. Én úgy gondolom hiába írnám közleménybe, hogy gyerektartás nem minősülne annak, mert úgy tudom csak a gyerek férhet hozzá miután elmúlt 18. Amit postán küldök nem hajlandó felvenni. Azt mondja küldjem a gyerek számlájára, illetve a babakötvényre. Bírósági tárgyalás nem volt, és ha lehetne ki is hagynám. Ön szerint működne a babakötvényre utalás? Illetve az anya kérheti, hogy amit már elküldtem postán egyszer azt utaljam újra? Illetve bíróság kötelezhet erre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos Ptk. szerint a gyermek tartásának a gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó. A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. A megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja. A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet, hogy legalább egy írásos megállapodást tudjanak kötni, amit esetleg, ha a későbbiekben szükséges a bíróság is jóvá tud hagyni.

Kérdés: A munkabéremmel vannak problémáim. Havi 176 órát dolgozok, ebben van szombat is, vasárnap is, ha ünnep van akkor még az is… És 161 ezer Ft-os minimálbért kapok. Ha minden pótlék rámegy és a 2 gyerek utáni adókedvezmény is, akkor kapok ki 140 ezer Ft -ot. Voltam könyvelőnél és azt mondta ez nem bérszámfejtés, semmi se jó a bérpapíron. Munkaügyi bíróságot javasolt. Mi ennek a menete kihez forduljak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A minimálbér után járó nettó jövedelem 107.065.- Ft. Két gyermek után az adókedvezmény 20.000.- Ft. Tehát amit leírt az megközelítőleg fedi a valóságot, nyilván annak a függvényében, hogy a pótlékok jól vannak-e megállapítva. Látni kellene a konkrét bérpapírokat annak érdekében, hogy biztos információval tudjak szolgálni. Mielőtt bele fog egy peres eljárásba, mindenképp keressen fel ügyvédet.

Kérdés: Kérdésem a következő lenne: van 1 ingatlan a nevemen, amit szeretnék ajándékozás címen 13 éves lányomnak adni! Lehetséges!? Baj, hogy még nincs 18 éves? Nem szeretnék élvezeti jogot sem. Hogyan intézhetnem el ezt az egészet!?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Semmi akadálya annak, hogy a kiskorú gyermekének ajándékozza az ingatlant, de azt fontos tudnia, hogy ebben az esetben a gyermek nagykorúvá válásáig a gyámhivatal engedélye szükséges bármilyen, az ingatlannal kapcsolatos ügyben (így ez már az ajándékozáshoz is kell). Az eljárás pedig: ajándékozási szerződést kell kötni, melyet ügyvédnek kell ellenjegyeznie.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni! 10 hónapos autómat eladtam egy autókereskedésnek kb. 11.000 km-rel. Az autón 5.000 km környékén olajcsere lett végezve, márkaszervizben vásárolt olajszűrővel és az előírás szerinti olajjal. Ezzel az olajcserével elveszítette az autó a garanciát? Egyébként a kötelező szerviz egy éves korában esedékes az autónak. Az autó kereskedő követelhet tőlem bármilyen ellentételezést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Magyarországon új autó minimum két év garanciával kerül eladásra. Ez gyártónként lehet több is, akár hét év is. Új autó vásárlása esetén ajánlott figyelmesen átolvasni a garancia feltételeit az autógyártó által előírt kötelező autószerviz időpontoktól, vagy megtett kilométerektől való legkisebb eltérés is garanciavesztéssel jár.

Kérdés: 1 hónapja halt meg az édesapám, két éve az egyik öcsémnek ajándékozta a házat, jött a hagyatéki jegyzet. Ahhoz, hogy érvényesíteni tudjam az igényemet a köteles részre, mit kell tennem? És ha új értékbecslést szeretnék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tekintettel arra, hogy az ajándékozási szerződés útján az ajándék tárgya feletti tulajdonjog azonnal átszáll a megajándékozottra, így ha az ajándékozó meghal, az ajándék nem képezi a hagyaték részét. Ugyanakkor az öröklési jogi szabályok igyekeznek kiegyenlíteni az egyes leszármazók közötti egyenlőtlenségeket, ezért rögzíti a törvény az úgynevezett osztályra bocsátási kötelezettséget. Az osztályra bocsátás lényege a következő: ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet, aki segíteni fog tudni a problémában.

Kérdés: Problémám a következő. Volt párommal közösen van egy lakásunk. Szétmentünk és máshol él ő is. A testvére beköltözött (nincs oda bejelentve). Felszólítottam, hogy hagyja el a lakást, mert használni szeretném. Erre zárat cserélt, kapura lakatot tett. Én állandó lakcímmel vagyok bejelentve oda és szeretném felújítani a házat. Mit tudok tenni, hogy a tulajdonomba be tudjak menni? Van egy ablak, ami nyitva van, mert nem zárható. Azon benéztem és láttam, hogy le van lakva, rendetlenség van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet az illetékes jegyzőnél, illetve birtokvédelmi pert indíthat. Továbbá ingatlan kiürítése céljából tud még peres eljárást kezdeményezni.

Kérdés: Nem tudom elképzelni, miről szól a közmunka program. Milyen időszakaszokban cserélődik a munkaerő? Kiküldhetnek-e egy olyan embert dolgozni olyan helyre, ahol kötelező a munkavédelmi cipő, de az illetőnek a nap legnagyobb részében gyógycipő használatára van szüksége, amit szakorvos már két éve ír fel neki? Ezekre szeretnék választ kapni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közmunka program lényege, hogy a hosszú ideje sikertelenül állást keresőknek próbálja elősegíteni a sikeres visszakerülését a munkaerő-piacra. A közmunkával kapcsolatban is érvényesülnek a Munka törvénykönyve által megfogalmazott szabályok, mint pl. a munkáltató kötelessége, hogy a munkavállalót olyan munkára alkalmazza, amely testi alkatára és fejlettségére hátrányos következményekkel nem járhat, illetve biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.

Kérdés: Van egy problémám. A végrehajtó felé a férjemnek van tartozása. Küldték a levelet, hogy ha 8 napon belül nem veszi fel a kapcsolatot velük, ők maguk felnyitják az ingatlant, de az ingatlan csak az enyém és a gyerekeimé. 2001-ben Szocpolra kaptam. A férjemnek nincs benne semmi tulajdona, az állandó lakcíme csak. Kérdésem az lenne, hogy a végrehajtó megteheti-e, hogy felnyissa, ha a tulajdonos nincs otthon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben bírósági végrehajtó, aki egy hivatalos személy bemehet az adós lakásába, lefoglalhatja a vagyontárgyakat, elárverezheti őket stb. Amennyiben behajtó cég, nem mehet be a lakásba (ha, megpróbálja se kell beengedni), nem foglalhat le semmit, nem adhat el semmit, nem vehet át készpénzt, nem kényszeríthet semmire. Arra fel kell hívni a végrehajtó figyelmét, hogy a férjnek nincsen tulajdona és csak a lakáshasználat illeti meg, azért lakik ott.

Kérdés: A következő jogeset értékelésében szeretném kérni a segítségét. Édesapám használati díj fejében 1993-ban átengedte a saját tulajdonú 6,77 ha, 110 AK. szántóföldjét a szomszéd gazdálkodónak, aki 1993-tól 2008-ig használt összesen 101,55 ha földet. A használati díjról szóban egyeztek meg, de a földhasználó egyáltalán nem fizetett semmit egészen 2008-ig, többszöri szóbeli személyes és telefonos felszólításra sem. Majd kétszeri eredménytelen írásbeli felszólítás után, 2009-től le lett állítva a földhasználat. Édesapám még 7 éven át besegített a művelésben, de munkadíjat sem fizetett neki, az 5 év után elévült. A területalapú támogatásokat is felvette a földek után, 2004-2009 között csaknem 3 millió Ft.-ot, amit az MVH elnöke igazolt. 2010-ben az édesapám meghalt és a földeket megörököltem. Én is felszólítottam a földhasználót a díj fizetésére, így az nem évült el. Mint tulajdonos, érvényesíthetem-e a használati díjat vagy jobb a jogalap nélküli gazdagodásként?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Föld használati szerződés megkötésének alap feltétele az írásbeliség. Amennyiben valóban nem járt le az elévülési idő, akkor egy hosszas peres eljárás keretében követelheti a tartozást, amelynek megfizetésére a leírtak alapján nem sok esélyt látok.

Kérdés: Egy olyan kérdésem lenne, hogy szeretnék albérletbe menni, meg is találtam a lakást, viszont a főbérlő egy olyat mondott nekem, hogy: csak kiadásmentes szerződést írunk, személyesen annak kell közjegyző nélkül is aláírni, aki ott fog lakni. A kauciót szerződéskötéskor kell átadni. Nem igazán tudom, hogy ez mit jelent pontosan. Tudna segíteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján feltételezem, hogy a lakás tulajdonosa arra gondolt, hogy ön, mint bérlő tovább nem adhatja albérletbe a lakást. Ezt a Polgári Törvénykönyv szabályozza, ezért nem szükséges beleírniuk a bérleti szerződésben. Az óvadékot (kaució) általában szerződéskötéskor adja át a bérlő, ez a gyakorlatban bevett szokás.

Kérdés: Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést folytattak ellenem bíróságon 20 éve alaptalan pszichiátriai szakvélemény alapján a gyámhivatallal. Szellemi fogyatékkal akartak terhelni. A bíróság cselekvőképesnek ítélt. 2014-ben a gyámhivatal az aktust megismételte. Az életpályám végletesen megtört, hiába szereztem több állami képesítést jelessel. Törvényes jogaim gyakorlását ítélet ellenére akadályozzák a közintézményekben. Életkörülményeimet a hivatali visszaélések súlyosan romlásba döntötték. Segítségért folyamodom a törvényes jogorvoslatért. Milyen úton kérhetek jogi és személyi segítséget a bíróságon

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy a rendelkezésére álló okiratokkal keressen fel ügyvédet, jogi segítségért. A kérdésére csak az összes irat ismeretében lehet kimerítően válaszolni.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy mennyire jogos, ha 8 órás munkaszerződéssel 24 órát dolgozunk. Havi 192 órát és 1 napra (azaz 24 órára) 6 nap szabadságot írnak ki, még a pihenőnapra is. Mit lehet ez ellen tenni, hová forduljunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a munkaszerződése, a munkáltatónál érvényben lévő Kollektív Szerződés az irányadó. Munkajogi igény érvényesítésére bíróság előtt van lehetőség, azzal, hogy a munkajogi igény 3 év alatt évül el.

Kérdés: Rómában töltöttem egy hosszú hétvégét. Hazafelé érkezve kaptam az e-mailt, hogy a munkáltatóm elrendelte, hogy 14 napig a koronavírus lappangási ideje alatt ne menjek dolgozni az oktatási intézménybe, lejelentettek a megyei tiszti főorvosnál és 10 nap szabadságot írjak ki erre az időszakra, illetve tájékoztassam a házi orvosomat is a külföldi tartózkodásomról. A házi orvosom azt mondta, hogy erre az időszakra jár a táppénz. Próbáltam megtudakolni a tiszti főorvosnál, ahol megköszönték a bejelentést, de nem volt teljesen egyértelmű a válasz, amit kaptam. A szabadsággal az a gondom, hogy ha most 10 napot kiírok, akkor nyárra nem marad csak 10 nap és úgy tudom, hogy 14 nap egybefüggő szabadságot biztosítania kell a munkáltatónak a munkavállaló részére. Kérdésem, hogy az otthoni karanténra szabadságot kell kiírni vagy valóban jár a táppénz?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Önt a munkáltató azért kérte, hogy maradjon távol a munkahelyétől, mert a munkáltató szeretne valamilyen megelőző intézkedést tenni, akkor a szabadságot a Munka törvénykönyve és munkáltatói döntés alapján ki lehet adni egy járványveszéllyel fenyegető helyzetben, megelőzési intézkedésként is. Ennek a részletszabályai rendeleti formában naponta jönnek ki, így érdemes figyelni a változásokat.

Kérdés: Műszakpótlékkal kapcsolatos kérdésem a következő: 6.00-tól 14.00-ig dolgozom, következő hét 22.00-tól 6.00-ig, a következő hét 6.00-tól 16.00-ig, következő hét 21.00-tól 6.00-ig. Egy hónapon belül lehetek két hétig éjszakás vagy egy hétig éjszakás, a beosztástól függően történik a munkarend kiosztása. A kérdésem az lenne, hogy műszakpótlék jár-e ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy 12 évvel ezelőtt egy baráti házaspárnak segítettünk, kérésükre belementem egy jelzálog hitelbe. A férj volt az adós én pedig a dologi adós a házammal. A pénzt nem én kaptam, én csak a házamat adtam fedezetbe. A törlesztés kb. 3 évig fizették, aztán pereskedni kezdtek a bankkal. Engem bevontak felperesként. A lényeg, hogy én szerettem volna nyugodtan aludni, mert már árverezésnél tartottunk, ezért én megegyeztem a bankkal. Szeretném megszüntetni a bírósági pert, jogom van-e hozzá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A régi Pp. alapján a pert megszüntetni a felek közös kérelmére lehet. (157. §. f.) pontja alapján) Amennyiben Ön megegyezésre jutott a bankkal, akkor a bank, mint alperes ezt a tényt közölni köteles a bírósággal. Nem derül ki a leveléből, hogy milyen megállapodásra jutottak, így részletesebb véleményt nem tudok alkotni az ügyben. Javaslom keressen fel egy ügyvédet, aki minden okiratot áttanulmányoz az ügyben és segít a probléma megoldásában. A pertől elállni is tud, ahhoz nem kell a másik fél jóváhagyása, csak a perköltséget kell bejelenteniük.

Kérdés: Apósom a Wangiri csalás áldozata lett. Volt egy nem fogadott hívása, külföldi előhívó számról, amit óvatlanul visszahívott. Jelenleg 120.000+ Ft a számla összege, de a végszámla még nem készült el, az várhatóan magasabb lesz ennél. Természetesen nem szeretnénk magunkat kihúzni a felelősség alól. Ugyanakkor több okból sem érezzük úgy, hogy a teljes anyagi felelősség kizárólag az apósomat terhelné. A hívásokat nem ő indította. A ráterhelt hívásokat nem is indíthatta egyetlen személy. (Az első hívás 11:23-kor indult és 2 órán keresztül tartott, a második 11:24-kor indult és szintén 2 órán át tartott, tehát időgép nélkül ezt az előfizető nem tudja kivitelezni.) Az Elektronikus Hírközlési Törvény, a magas forgalmi korlátozást maximum 25.400 Ft-ban határozza meg. A Telenor elmulasztotta ezt életbe léptetni. A mi álláspontunk, hogy legfeljebb ezt a 25.000 Ft-os összeget kívánjuk megfizetni. Van esélyünk ilyen megállapodást kötni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Elektronikus Hírközlési Törvény, a magas forgalmi korlátozást előíró szakasza sajnos nem az ilyen esetekre vonatkozik. Az csak az első 6 hónapban korlátozza a forgalom növekedését, így ha apósának már régi száma van, akkor sajnos nem. A Wangiri csalás pont arról szól, hogy egy külföldi számról megcsörgetnek egy magyar mobil számot, és azt várják a csalók, hogy a gyanútlan ügyfél visszahívja a külföldi számot. A csalók a nemzetközi, akár emelt díjas hívások után gyűjtik be a pénzt. Részletfizetési megállapodást biztosan tudnak kötni a szolgáltatóval, a külföldi számok hívásának lehetőségét is le tudják tiltatni. Felelősség szempontjából a szolgáltató, amint értesül erről a csalásról letiltja ezeknek a számoknak a visszahívhatóságát. Ha ez megtörtént, akkor kevés esélyt látok a megegyezésre.

Kérdés: A párom (anya) bele egyezett, hogy nálam (apa) legyen a gyerek elhelyezve. Minden mást is szeretnénk papírra vetni úgy, hogy a felügyeleti jog közös legyen és a láthatást nem szeretnénk korlátozni. Kérdésem, hogy lehetséges ez így? Illetve hová kell fordulni ez ügyben, hogy hivatalos legyen az egész? Ha utána én, mint apa el akarok költözni a gyerekkel azt megtehetem, a beleegyezése nélkül is? Ha meggondolja magát később és szeretné a gyereket, azt csak bírósági úton veheti vissza?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Megegyezésre természetesen van lehetőség, mindenképp legyen hivatalos okiratba foglalva, akár ügyvéd által ellenjegyzett formában, hiszen a bíróságra is benyújthatják, hogy ítélet hatályú legyen (javaslom). A közös szülői felügyeleti jog pontosan azt jelenti, hogy a továbbiakban is minden kérdésben a gyermek vonatkozásában közösen fognak dönteni, így nem költözhet el az anyuka beleegyezése nélkül a gyermekkel más lakóhelyre.

Kérdés: A párommal együtt élek, az ő ingatlanában, összeházasodva nem vagyunk. Így a saját lakásom üres. Az lenne a kérdésem, hogy ha kiadnám albérletbe, akkor az abból befolyó összegből kell-e adnom a páromnak (hozzájárulva a rezsihez). Tudom, hogy házasság esetén ez a jövedelem is közös vagyonnak számít.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az életközösség fennállása alatt az Önök megbeszélése alapján kell a költségeket együttesen viselni. Ettől függetlenül lehetőség van rá, hogy vagyonjogi helyzetüket szerződés formájában rendezzék, akár a jövőre nézve is.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz,hogy adott egy családi ház melyben én és a bátyám, mint tulajdonosok, nevelőanyám pedig özvegyi joggal él. Nevelőanyám édesapám halála után 2-3 évet még ott lakott, utána férjhez ment és elköltözött az ingatlanból. El szerette volna adni, de nem sikerült, mert elég elhanyagolt állapotban van. Most adódott egy olyan helyzet, hogy szeretnék odaköltözni, mert a mostani albérletünket eladják, így ki kell költöznöm és nincs hova menjek. A nevelőanyámmal nincs jó viszonyom mióta férjhez ment, így még a témát nem hoztam fel neki, de a bátyám mindenképp belemenne szó nélkül. A kérdés van-e jogom beköltözni oda és rendbe tenni, hisz nem lakja senki és megy tönkre.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a haszonélvező nem él jogával, úgy Ön beköltözhet. Fontos megjegyezni, hogy a haszonélvező dönthet úgy, hogy hasznosítja az ingatlant, tehát visszaköltözik. Javaslom, hogy keresse meg édesapja özvegyét, és beszéljen vele a fennálló helyzetről. A törvény így fogalmaz: A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Ha ez nem működik, akkor adják el bátyával közösen az ingatlant, amihez nem kell a haszonélvező beleegyezése, avagy ellenérték fejében mondassák le őt a haszonélvezeti jogáról.

Kérdés: Nekem egy olyan problémám lenne, hogy 2017.12.15-én elváltam a feleségemtől! Van egy közös lányunk. De nekem van egy élettársam és egy 2 éves kisfiam! A válási okiratban benne van, hogy havi 20 ezer Ft-ot adok minden hónapban a lányomnak! Tavaly decemberig minden hónapban utaltunk havi 30 ezer Ft-ot. Az élettársam már csak gyesen van, így 100 ezer Ft-tal kevesebbet kap! Mivel kifizettem a válás előtt 4 milliót a volt feleségemnek és egy megmaradt közös kölcsönünket is már csak én fizetem, sajnos így sok a kiadásunk! (Összesen: 150 ezer Ft csak a kölcsön) Maximum: 300 ezer Ft-ot keresek! A volt feleségem már a bírósággal fenyeget! De nem tudok miből fizetni! A kiskorú gyermekemet is néznem kell! Szóval a lányom nappali tagozatos okj-s. Érettségi után az elsőnél nem vizsgázott le! Most a második okj-t csinálja! Köteles vagyok még fizetni neki tartásdíjat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek akkor jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. Tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam; a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel. Azt nem igazán értem, hogy miért is fizet így és pláne nem, hogy mitől kellene félnie?

Kérdés: Olyan problémám lenne, hogy van egy párom, aki itt él nálam az én lakásomban. Eléggé megromlott a kapcsolatunk. Bántalmazott többször is. Ezért kértem, hogy hagyja el a házam. És egyszerűen nem akar elmenni. Kértem rendőrségi segítséget is és az lett a vége, hogy csak megy a fenyegetőzés, hogy hiába van az én nevemen a ház. Ő még csak be sincs jelentkezve ide, hanem a szüleihez, akkor is őt illeti minden, mert segített nekem beépíteni az ablakokat és a többi nyílászárót? De ahhoz, hogy beköltözhető legyen, hogy meglegyenek az alapok, mint pl. víz, villany bekötés, azt mind én finanszíroztam. Neki csak annyi volt a segítsége, hogy a nyílászárókat, amit én vettem, beépítette. Szeretném ezt letisztázni vele. Mert ő követeli a fele ház tulajdonjogát, vagy az összegét, mert állítása szerint jár neki, mivel ezzel növelte az ingatlan értékét. Arra lennék kíváncsi, hogy ilyenkor mi az, ami őt illeti és mit kérhet tőlem? És akkor talán békésen véget tudnánk ennek vetni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem igazán illeti meg őt sok minden. A kérdéskört és a megoldást is mindenképpen pontosítani kell és lehet is, amihez ügyvédi közreműködést javaslok. A bántalmazások miatt pedig javaslom, hogy tegyen feljelentést a rendőrségen.

Kérdés: Kizárólagos gyermek felügyeleti jogom van. Az apa szállíthatja-e utasként motoron, vagy robogón 10 éves lányunkat a beleegyezésem nélkül? Illetve tilthatom-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában. A szülői felügyeletet (jelen esetben is) a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni, a szülőknek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében – egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva – együtt kell működniük. A KRESZ szabályai szerint motorkerékpár pótülésén csak egy, a saját biztonságára ügyelni képes személyt szabad szállítani, akinek a lába a lábtartót eléri. A zárt utastérrel (vezetőtérrel) nem rendelkező motorkerékpáron és segédmotoros kerékpáron utazó személynek becsatolt motorkerékpár-bukósisakot kell viselni. Ilyen járművel csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a járművezető és az utas becsatolt motorkerékpár-bukósisakot visel. Ha ezeknek nem felel meg, akkor nem szállíthatja. Ennek megfelelően meg kell fontolni a feljelentés tételét is.

Kérdés: 3 hétig 12-20 óra között dolgozok. utána 1 hétig 6-2 óráig dolgozok. Utána 4 hétig 12-20 óra között dolgozok, Jár valamilyen bérpótlék, vagy nem jár ezekben az esetekben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bérpótlék a rendes munkabéren felül illeti meg munkavállalót a következő esetekben: Vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék, Munkaszüneti napon végzett munka esetében 100 százalék, A 18 és 6 óra közötti munkavégzésre 30 százalék, Készenlét esetében 20 százalék, Ügyelet alkalmával 40 százalék (ha nem mérhető az ügyelet tartama, akkor 50 százalék.

Kérdés: A kisfiam 2020.02.04-én halva született. Szövettant vettek tőle, elvileg 2 héten belül elkészül az eredmény. Az eredményt a mai napig nem kaptam meg. Mit lehetne tenni ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Először is engedje meg, hogy őszinte részvétemet fejezzem ki.  Az ügyben hivatalos levelet kellene írni a kórháznak, melyben panasszal kíván élni, hogy a mai napig nem kapta meg a szövettani eredményt, és kéri ennek az ügynek a kivizsgálását, illetve 8 napon belül a tájékoztatást. Ajánlottan, tértivevénnyel feladni.

Kérdés: A kérdésem az lenne: ha külföldön jogsértés ér, de sajnos nincs pénzem ügyvédre, akkor kihez forduljak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy melyik országban és mi történt pontosan….

Kérdés: Kislányom édesapja ellen tettem feljelentést, majd bíróságon voltam, ahol megítéltek x összeget. Pár alkalmat fizetett, majd soha többet nem fizetett, így elmentem végrehajtóhoz. Végrehajtótól kaptam egy levelet, amiben az állt: nem lehet mit foglalni. Kértük a bíróságon, hogy ha mennek ki foglalni ott legyünk, persze nem voltunk ott és ezzel a szóval le lett minden zárva. Körülöttem senki nem úszta meg apuka, ha kellett önkormányzati dolgozó lett, de a gyermekének kellett fizetnie a gyerektartást. Több ponton is furcsa, ezért kérném az Ön tanácsát,hogy mégis, hogy menjek tovább?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Büntető Törvénykönyv rendelkezési szerint, aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétséget követel el, ha ezzel a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki, bűntett miatt büntetendő. Az elkövető (apa) a tartás elmulasztásáért kizárólag akkor vonható felelősségre, hogyha önhibájából nem teljesít. Nem felróható a tartásdíj fizetési kötelezettség elmulasztása az erre kötelezettnek, ha nem rendelkezik jövedelemmel, vagyonnal, keresettel, és ezért őt nem terheli felelősség. Azonban, ha a kötelezettnek azért nincs megfelelő kereste, mert olyan életmódot folytat, hogy saját mulasztása miatt nem rendelkezik megfelelő keresettel, az önhiba megállapítható. Javaslom a feljelentés megtételét is, ill. a kormányhivatalnál a tartásdíj igényét jelentse be. A végrehajtónál pedig ne hagyja magát!

Kérdés: Felvilágosítást szeretnék kérni az alábbiakkal kapcsolatban. Jelenlegi munkahelyemen 8 órás szerződésem van. Viszont 3+3 munkarendben dolgozom, 12 órában. 6-18-ig ill. 18-6 ig. Szombaton és vasárnap is. Nekem jár a folyamatos műszak pótlék? Mert jelenleg nem kapom. A cég arra hivatkozik, hogy nem folyamatos műszakban dolgozom, hanem folytonos műszakba. Ilyen esetben kihez forduljak? Milyen pótlékok illetnek meg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyve a megszakítás nélküli tevékenységet definiálja a gyakorlatban sokszor használt „folyamatos műszak” fogalma helyett. A munkáltató tevékenysége akkor megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel. Ez jelenti a tulajdonképpeni folytonosságot. Ehhez még fogalmi elemként társul és vagylagosan teljesíthető: a munkáltató tevékenysége vagy társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható. Nem minősül viszont megszakítás nélkülinek a munkáltató tevékenysége önmagában azért, mert azt éjjel-nappal, napi 24 órában folytatják. A munkáltató beoszthat rendes munkaidőt vasárnapra és munkaszüneti napra is. Vasárnapi pótlékra ez nem jogosít, de munkaszüneti napi munkavégzés kötelezően 100%-os pótlékkal jár. Folytonos munkarendnek minősül, amikor fixen tudja a munkavállaló, akár egész évre, hogy a munkavégzése hogy alakul és a munka hétvégén is folyik. pl. 2 nap munka 2 nap szabad, vagy 3 nap munka 3 nap szabad. Leveléből arra következtetek, hogy valóban folytonos munkarendben dolgozik. Műszakpótlék hatályos szabályozás szerint annak jár, aki 18:00 és 06:00 óra között dolgozik ÉS az adott hónapban a munkanapok legalább 1/3-a esetében eltér a munkaidő kezdetének időpontja egymástól legalább 4 órában. Mértéke 30%.

Kérdés: Magánlaksértés történt. Elvittek 4 köbméter fát. A tettes ismert. Tanúk vannak. A rendőrség mégis bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést. Mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Számomra nem világos az ön által leírtakból, hogy a rendőrség milyen jogcímen utasította el a feljelentést. Látni kellene az ügyben keletkezett okiratokat ahhoz, hogy tényleges információval tudjak szolgálni. (A fa elvitele pedig nem magánlaksértés!)

Kérdés: A lányom a férjével egy olyan lakásban lakik, mely a vejem kizárólagos tulajdona, de a lakás törlesztő részleteit együtt fizetik. 10 millió Ft a tartozásuk. Ha elválnának, ebből a lakásból nem jár neki semmi? A lányomnak is van saját tulajdonú lakása, melyben én lakom, haszonélvezetem van rá. Ez a lakás tehermentes. Ha velem valami történik és a lányom eladná a saját tulajdonú lakását, lehet az érte kapott pénz a saját tulajdona?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nincs a lánya és a férje között házassági vagyonjogi szerződés, úgy a házasság megkötésétől számítva (minimális kivételtől eltekintve) minden szerzett vagyon tkp. a közös vagyon körébe esik bele. Amennyiben adott probléma valóban felmerül, keressenek fel egy ügyvédet, aki segít a vagyoni helyzet megoldásában.

Kérdés: Adósként, 2005-től vonják a fizetésem 50%-át, két tartozás miatt. A kérdésem az, hogy jogom van-e ahhoz, hogy a végrehajtótól kérjek egy elszámolást, havi lebontásban arról, hogy 2005-től mennyi összeget vontak le eddig. Mert voltam a végrehajtónál és azt a választ kaptam, hogy nem tudnak adni. Már levélben is kértem a végrehajtót (tértivevényes, ajánlott), de válaszra sem méltatott. Szeretném megkérdezni Öntől, hogy kihez forduljak segítségért, abban az esetben, ha jogosan kérem az elszámolást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen jogában áll elszámolást kérni az Ön által befizetett tételekről. Amennyiben nem hajlandó a végrehajtó Önnel érdemben foglalkozni a Végrehajtói Kamaránál tud panasszal élni, végső sorban pedig pert tud indítani.

Kérdés: Szeretnék tanácsot kérni, a későbbiekben meg konkrét segítséget. Van egy ingatlanom, devizahitellel terhelt, amit jelenleg perelek. Szeretném eladni az ingatlanomat úgy, hogy haszonélvezeti jogom maradna életem végéig. A vevő is meglenne, az összegben is megegyeztünk, de a devizahitel-per végéig azt mondták nem tudok még előszerződést se kötni. Viszont a hitelemet átadták végrehajtónak annak ellenére, hogy perben állok a hitelnyújtóval. Nagyon kellene a pénz, amit kaphatnék – ingatlan adásvételi előszerződés, szándéknyilatkozat, foglaló – féken tartani a végrehajtót. A lényeg van-e valamilyen lehetőségem ilyen előszerződést vagy szándéknyilatkozatot előleggel elérni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Biztosan van megoldás az Ön problémájára, de ahhoz a teljes anyagot ismerni kell. Javaslom keressen fel egy ügyvédet, aki segítségére lesz.

Kérdés: Online naplón kapott üzenetben értesültünk arról, hogy a 7-es fiúnkat és két osztálytársát többszöri molesztálással vádolja az osztályfőnök. A történet nem valós. Az ügyet hivatalos útra szeretnénk vinni, mivel ezt egy nagyon komoly vádnak ítéljük meg. Ez a tanár több alkalommal komoly szakmai hiányosságokkal végezte a munkáját. A szóban forgó iskola egyházi iskola.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Hivatalos út a rendőrségi feljelentés lesz. Ez teljesen független attól, hogy az iskola állami vagy egyházi kategóriába tartozik.

Kérdés: Szeretném nagyanyám adatait lekérni telefonon vagy e-mailben. Le lehet-e kérni? Hagyaték ügyben szeretnénk intézkedni, mivel apukám meghalt és vannak hagyatékok, amiket nem jegyeztek be. A nagyapámét, aki félig német, de még az se tisztázott, hogy mi van még, mivel anyja bécsi volt tudom, de még azt sem póthagyatékozták. Apukám és testvérei intézetben nőttek fel, mivel a gyám elvette őket, pedig budapesti házat is örököltek, de apám nem kapott semmit.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Telefonon keresztül nem fognak Önnek felvilágosítást adni. Hivatalos levelében fogja tudni a nagymama adatait lekérni, amennyiben bizonyítást nyer, Ön egyenes ági leszármazott. Vegyen igénybe ügyvédi segítséget, mivel Magyarországon található ingatlanról is szó van, így ennek vonatkozásában mindenképp a magyar jog lesz az irányadó.

Kérdés: Született egy kisfiam, a gyámhatóság nem engedte hazahozni, de ő ezt előtte közölte már velem, amint megszületik a baba, ő nem fogja engedélyezni a haza adását, így is lett, csecsemőotthonba került, Veszprémbe. Nem látogathattam, csak az édesanya. Rá pár hónapra a csecsemőotthonból is elkerült a kisfiam, de 1 év után látogathattam a kisgyereket. Azt az indoklást kaptam a gyámhatóságtól, hogy nem látogatjuk, nem telefonálunk egyszerre. Igen ám, de ez nem volt igaz, egy kis füzetbe a nevelőszülőnek be kellett volna írni mikor érkeztük, mikor távoztunk. De ennek a nevelőszülő nem tett eleget. Kérem segítsen, nagyon hiányzik a kisfiam!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jó lenne látni a részletes irat anyagot, hogy mi miért történt. Mindenképp keressen fel egy ügyvédet, aki az Ön jogi képviseletet el tudja látni az ügyben.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulunk Önhöz, hogy 2 évvel ezelőtt ingatlant vásároltunk. Alaptőkénk nem volt annyi, hogy meg tudjuk venni, így az eladó beleegyezett abba, hogy lenyilatkozzuk, hogy a fennmaradó 2.500.000 Ft ot átvette, megkapta tőlünk és továbbítottuk a Fundamenta felé, aki így utalta is a hitelt! Ugye ez nem volt igaz, hogy megkapta az összeget…. majd a későbbiekben vettünk fel 2 millió Ft személyi kölcsönt, amit átadtunk neki és még fennmaradt 500 ezer Ft, amit magunk közt 2 tanúval leírtunk, hogy tartozunk, semmi ügyvéd, semmi pecsét csak így magunk közt. Mihelyt beköltöztünk jöttek a házban lévő problémák, amikről nem tájékoztatott, most konkrétan nem részletezném, de bő 500 ezer Ft a felújítása, amit mai napig nem tudtunk megcsinálni gyűjtünk rá. Napokban írt üzenetet, hogy követeli az 500 ezrét, ha nem fizetjük ki, akkor bíróság elé viszi. Mi az, amire számíthatunk? Házat megvettük. Fundamenta utalt, senki nem tudta, hogy nincs ő kifizetve! Erről, akik tudnak az eladó és a barátnője.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A ház utóbb kiderült hibái miatt javaslom forduljon ügyvédhez, aki az egész ügy áttanulmányozása után tud javaslatot tenni, hogy van-e érdemi lehetőségük.

Kérdés: A férj előző házasságában felvett hitel érint-e engem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg nem, habár sok mindent ismerni kellene még.

Kérdés: Közel 6,5 éve dolgozok, 8 órás bejelentéssel a jelenlegi munkahelyemen. Jó ideje a folyamatos emberhiány miatt 16 órákat is dolgoznom kell, sokszor szabadnapom sincs. Fizikailag már nem bírom a munkát, mert több gerincsérvem is van, melyek a folyamatos állástól gyakran elviselhetetlenül fájnak. Táppénzre se tudtam elmenni a munkaerőhiány miatt. A kérdésem az volna, hogy ilyen esetben, ha azonnali hatállyal felmondok, anyagi vonzata lehet-e rám nézve.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben igazolható tény, hogy ilyen mértékben jogellenesen foglalkoztatják, csak abban az esetben mondjon fel azonnali hatállyal. Akár egy munkaügyi per is lehetséges, amennyiben az azonnali hatályú felmondásnak a szigorú feltételei nem állnak fenn. Ha és amennyiben igen, akkor részletesen indokolja meg a megszüntető levelében az indokokat. Amennyiben jelenléti ív, és egyéb bizonyíték nem áll a rendelkezésére javaslom a közös megegyezést, amelyben a megszűnés időpontjának akár a következő napot is bele írhatja.

Kérdés: Tanácsot szeretnék kérni önöktől. Sajnos a fiamat törvényesen elítélték nemi erőszakért. Az állítólagos sértett 13 évesen élettársi kapcsolatban élt az akkori élettársa szüleinél, ebből a kapcsolatból lett abortusz 14 évesen, de közben a lány szüleinél még egy abortusz lett a kiskorú lánytestvérének. Az abortuszok kb. egy hónap alatt történtek meg. A sértett lány ebből kifolyólag öngyilkossági kísérletet tett a baba elvesztése miatt, így pszichiátriai kezelésre szorult. A gyámhivatal szerintem a szülőket vonta volna felelősségre a család laza erkölcse miatt. Így másfelé terelték a dolgot és az édesapa feljelentést tett, nemi erőszakkal vádolta a fiamat, ami kb. 8 hónappal azelőtt történt. Talán így akart kibújni a szülői felelősség alól, mivel a kislány elmondása szerint nemi erőszak nem történt, csak az élettársát akarta féltékenyé tenni. Ezt a bíróság figyelmen kívül hagyta. Én ebbe nem nyugodtam bele, elmentünk poligráf vizsgálatra, ami kimutatta nem történt semmi erőszak, a fiam szerintem ártatlanul ül.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos azt nem tudom megmondani Önnek, hogy jelen esetben ártatlanul ítélték-e el gyermekét, ahhoz az összes irat anyagot ismerni kellene. Amennyiben Ön úgy érzi, hogy ez így van, keressen fel bizalommal.

Kérdés: Szeretném a segítségét kérni egy igen kényes témában. Van egy öcsém, aki 23 éves. Született egy kislánya, aki 3 hónapos. Elvileg az övé, de sajnos több eset és tényező is azt bizonyítja, hogy nem. A gyermek születésekor ő kis naiv egyből aláírta az apaságit. Viszont az anyuka azóta többször utalt arra, hogy nem ő az apa és az apasági tesztben nem hajlandó részt venni. De követeli a gyerektartást. Ebben kérném a segítségét, hogy kihez forduljunk? Mit tudunk tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az apai jogállást 4 tényező keletkezteti: 1. házassági kötelék,  2. emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás – élettársak esetén,  3. apai elismerő nyilatkozat, 4. bírósági határozat keletkeztet. Az apaság vélelmének megdöntése iránt pert lehet indítani. Pert indíthat a vélelmezett apa, ügyész, és a gyámhatóság.

Kérdés: Egy multinál dolgozom 2006 óta. Közben született egy gyermekem, 2020. novemberben tölti a 3 évet. Mikor eljöttem 8 órás munkaidőm volt, 4 műszakban dolgoztam. Időközben a cégben szinte mindenhol 12 órás műszakra tértek át. (1-2 soron és az irodában maradt a 8 óra.) Kérdésem az lenne, hogy köteles vagyok aláírni a szerződésmódosítást, hogy 8 óra helyett 12 óra legyen a munkaidőm? A felajánlott munkakör módosítást el kell fogadnom, ha arra hivatkozik a  munkaadóm, hogy csak ott tud 8 órát biztosítani? (Ez pozíció visszalépést jelentene.) Míg itthon voltam szereztem nyelvvizsgát és 2 okj képesítést is.

Válasz: Tisztelt Kérdező!Bármilyen munkáltatói felajánlást Önnek nem kötelessége elfogadni .A munkaszerződés módosítás közös megegyezéssel kell, hogy megtörténjen. Amennyiben Önt hátrányosan érinti az adott munkakör, vagy munkaidő, úgy jogában áll ezt nem elfogadni, és amennyiben így szűnik meg a jogviszonya végkielégítésre tarthat igényt.

Kérdés: Van egy 25, 22 és 18 éves gyermekem. 9 éve az apjuknál élnek, nem tartják velem a kapcsolatot. Gyerektartást a mai napig is fizetek. Köteles vagyok fizetni? Meddig? Érdemtelenségre hivatkozhatok? Zavaros eset, dióhéjban ez a lényeg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nagyon hiányosak az információk, amelyek alapján kérdését feltette. Gyermektartást, a jelenleg hatályos Ptk. szerint, a nagykorúság után tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében, rászorultságát figyelembe véve kell fizetni. Az érdemtelenség körében nem egyértelmű, hogy mire gondol? Örökségből kizárásra?

Kérdés: Szeretnék tanácsot kérni! 2018-ban vásároltunk egy ingatlant, ami 1274 nm alapterületű. Párom ezt lelépte és 1100 nm jött ki! Természetesen jövő héten földmérő fog kijönni. A szomszédunk az, akitől az ingatlant vásároltuk! Régen egy telek volt az egész, na de az adásvételi szerződésben az van, hogy osztatlan és a helyrajzi szám után /2 van!!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A földhivatal ingatlan nyilvántartásában szereplő tulajdoni lap szükséges ahhoz, hogy egy adott ingatlan adás-vétele megtörténhessen. A tulajdoni lap tartalmaz minden adatot egy adott ingatlan vonatkozásában. Adás-vételi szerződés megkötésekor mindig a legfrissebb tulajdoni lapot kell beszerezni (ez online is megtehető). Az ingatlan nyilvántartásban lévő adatok – ellenkező bizonyításig – nyilvános és közhiteles adatok.

Kérdés: Hivatalosan bejegyzett élettársi kapcsolatban élek. Gyermekem nincs. A tulajdonomban lévő ingó, ingatlant szeretném, ha Ő örökölné utánam. A 2009. évi XXIX. tv. 3§-t értelmezve a jogszabály nem rendel eltérést alkalmazni az öröklési viszonyokat és vagyonközösséget illetően a házassághoz képest. Ennek értelmében a bejegyzett élettársi kapcsolatban automatikus az öröklés a bejegyzett élettársra és nem szükséges közjegyző által hitelesített végrendelet. Kérdés: Jól értelmezem a jogszabályt?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint (törvényes öröklés) lehet. Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét az határozza meg. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek, amelyek szerint ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa (jelen esetben özvegy bejegyzett élettárs) egyedül örököl. Kérdés még: élettársnak van-e gyermeke? Van-e végrendelete? Illetve ez ténylegesen bejegyzett élettársi viszony és nem pedig „csak” a regisztrált…? Mást takar a kettő.

Kérdés: Követelnek tőlem közel 200e Forintot egy 2008-as XXX szerződés kapcsán, amit én az első csekk megkapása után bepanaszoltam és fel is mondtam a szerződést, mert határozatlan időre kötöttem. 11 év után ezt már semmivel se tudom bizonyítani, de ennek ellenére természetesen ellent mondtam a követelésnek. De a felperes nem volt hajlandó a bíróságra beadni a keresetet, ezért a bíróság megszüntette az eljárást. Nem tudom, hogyan lépjek tovább, mert az ügyfélsegítőben nem tudták megmondani, hogy én, mint alperes mi alapján tudnék fellebbezni. A közjegyző pedig arról tájékoztatott, hogy így bármikor kezdeményezhet meghagyást a számlámra a behajtó, ami ellen megint ellent kell mondjak, ami viszont pénzbe kerül, mert ki kell fizetni a végrehajtói díjat. Mi alapján tudnék fellebbezni? Vagy mi alapján perelhetném be én a behajtót? És akkor én kifizetem az eljárási díjat, mert mint alperes ezt nem tehetem meg? Azt akarom, hogy jöjjön oda a bíróságra és mutassa meg, mi alapján követel tőlem pénzt!

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Ha valóban 2008-as a követelés, akkor az már elévült. Ha mégis kapna újabb fizetési meghagyást, akkor mindenképp éljen ismételten az ellentmondás lehetőségével. Ennek nincsen költsége, így nem értem, hogy milyen végrehajtói díjat kellene kifizetnie….?

Kérdés: 9 éve elváltunk. A gyermekre mennyi tartásdíjat kell fizetni a külföldön élő szülőnek, ha ott minimálbéres keresete van?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó, ennek hiányában a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni: a gyermek indokolt szükségleteit; mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
a gyermek saját jövedelmét; és a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25 százaléka körül szokták meghatározni, de már FIX összegben. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző 1 évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.

Kérdés: 2019. szeptemberében telt le a 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultságom. Erről a munkáltató decemberben értesített, hogy a kormányhivataltól kérjem a jogviszony igazolásomat. Az igazolást januárban kaptam meg,  amely alapján csak 2020. szeptemberére állapították meg a jogosultságomat a jubileumi jutalomra. A jogviszony-igazoláson szerepel egy olyan tétel, -10 hónap, ekkor gyesen voltam- amit nem akarnak beszámítani a jogviszonyba. De a birtokomban van a kinevezésem arra az időszakra vonatkozóan, hogy igenis közalkalmazott voltam. Újra a kormányhivatalhoz kell fordulnom, a jogviszonyommal kapcsolatos adategyeztetés kapcsán, ezzel megy az idő és hónapok telnek el újra, mire a megfelelő igazolás a birtokomban lesz. Milyen jogom van a késedelmes fizetéssel és ügyintézéssel kapcsolatban? Az ügyintézés is rám hárul, ahelyett hogy a munkáltató rendezné a számomra alanyi jogon járó juttatást, pedig ez a munkáltató kötelessége lenne tudomásom szerint.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jubileumi jutalom kifizetésére a közalkalmazott alanyi jogosultságot szerez. A  30 év leteltével a közalkalmazott – a munkáltató bármilyen további intézkedése, döntése, engedélye nélkül is– jogosulttá válik a jutalomra. A munkajogi igény 3 év alatt évül el, ezért javaslom, hogy mielőbb szólítsa fel a munkáltatóját a kifizetésre, a megfelelő igazoló dokumentumok birtokában.

 

Kérdés: 2015-ben közös élettársi viszony megszüntetését kértük volt párommal. Szerződésben lemondtam mindenről sajnos. Közös házunkban volt párom maradt. Közös hitelt is vettünk fel a házra. Most alá kellett írnom egy adás-vételi szerződést, mert exem megvett a telekhez egy plusz részt. A bank nem járult hozzá anno a szerződéshez, így még mindig közös a tulajdonunk. Ügyvédje közölte velem, hogy van kibúvó, ami alapján én lekerülők a házról, mint tulajdonos, de adóstárs ugyanúgy maradok!!!! Igazából a fő kérdésem, hogy megtámadhatom a szerződést??? Abban a házban nekem is rengeteg munkám és pénzem van, ezért buta voltam anno, hogy lemondtam róla.

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Jelen esetben a szerződés tartalma az irányadó. Javaslom, hogy az összes dokumentum birtokában forduljon ügyvédhez a konkrét lehetőségek feltárása érdekében.

Kérdés: Mivel írásbeli jegyzőkönyv a hivatalos eljárás elején nem készült, utólagos iratbetekintés után sem tudom, pontosan milyen összegű illetéket kell fizetnem? Hol kell intézni, pénzintézet árusítja vagy a járási hivatal épületében vásárolható?! Milyen iraton kell benyújtani!? Miközben bent jártam iratbetekintés ügyben, mellékesen egyik hivatalnok közölte hangosan, hogy szerinte ki, melyik fél bukja el majd a pert!?!?! Kérdésem: a nyilvánvaló jogtalan jogsértő viselkedést még most írásban panaszoljam be, ha igen akkor milyen jogi hivatalnál? Vagy várjam meg a járási hivatal írásbeli döntését és utána tegyek hivatalos panaszt az elképesztő jogtalan viselkedés miatt!?!

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Sajnos a leírtak alapján nem derül ki pontosan a tényállás. Javaslom, hogy az ügyben keletkezett valamennyi dokumentum birtokában forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Válni szeretnék. A feleségem egy fillért nem hozott és nem keresett a 30 éves házasságunk alatt. A két fiúnk felnőttkorú, egyetemi tanulmányait is én fedezem. Házasságunk után egy kisebb vagyont szedtem össze. Pontosan 18 éve megszakadt az életközösségünk, nem beszélünk egy szót sem egymással, annak ellenére, hogy a szülői házamban egy fedél alatt lakunk. Nem mos rám, nem főz rám, nem otthon eszem, csak bevásárolok nekik, fizetem a rezsit és pénzzel ellátom őket. Ez így megy 17 éve, ágytól-asztaltól különválva. A hűtőre mágnesezett táblákra írja le, hogy mire kéri a pénzt. Válás esetén így is minden vagyonomnak a fele az övé lenne?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Életközösségről akkor beszélhetünk, ha a felek között létrejön az érzelmi-, szexuális-, és gazdasági közösség, valamint az együvé tartozás érzése. E feltételeket komplex módon kell vizsgálni, a felekre vonatkozó jellegzetességek alapján és így lehet megítélni, hogy a felek között mikor kezdődött, illetve szűnt meg az életközösség. Az életközösség kezdetétől hatályosul a törvényes vagyonjogi rendszer és annak megszűnésével megszűnik a házastársi közös vagyon vélelme. Az életközösség megszűnését követően a felek már szükségszerűen külön gazdálkodnak. Ezért az életközösség végének időpontját kell meghatározni, majd az ott meglévő vagyont kell elosztani. Javaslom azonban az ügyvédhez történő fordulást, hogy hátrányok nélkül tudja a helyzetet kezelni.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy asztmás beteg vagyok és dolgozom. Jár-e nekem adókedvezmény, mert a j kódok közül csak a j961-re jár, de ez 3 betegség gyűjtőfogalma, amibe az asztma is beletartozik. De az asztma kódja j4500, ez nincs az adólistában. Mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  A 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezései szerint az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult az a személy, aki a Mellékletben meghatározott betegségek valamelyikében szenved vagy a Mellékletben meghatározott valamely fogyatékossággal él. A 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet rendelkezési szerint a Mellékletében meghatározott betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult. Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy bizonyos esetekben a beteg választott háziorvosa állítja ki. Ezen az igazoláson szereplő kód szerint kell eljárni.

Kérdés: Azt szeretném tudni, hogy ha egy parkinsonos beteg már nem tud folyamatosan írni, akkor egy szerződés aláírásánál elfogadható-e, ha nyomtatott betűvel írja le a nevét? Illetve ha több aláírásnál az íráskép különböző lesz, a kéz kiszámíthatatlan remegése miatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lényeg az, hogy saját kezűleg írjon alá. Fontos még, hogy milyen szerződés, azaz milyen alakiságok kellenek hozzá. Tanúk alkalmazása, esetleg közjegyző előtt….ismerni kellene minden részletet.

Kérdés: Egy fél ikerház volt a mi tulajdonunk, amit tavaly eladtunk, de most derült ki számunkra, hogy csak a felépítményt adtuk el, mert a telek még a mi nevünkön van. Ikerfelünk az évek alatt kétszer is gazdát cserélt, de még az első, eredeti tulajok szerepelnek a telek tulajdoni lapján. Az ikerházak egy telken állnak xxxx/4 helyrajzi számú telken, melynek négy tulajdonosa van 1/4 arányban. A lakóépületek lakásként vannak bejegyezve külön számon xxxx/4/A/1 és xxxx/4/A/2. Mi eladtuk a lakást, arról a hitelt és a szocpolt is töröltettük, de a telek, mint kiderült a nevünkön van. Szerencsére arra sem az állam, sem a bank nem jegyzett be semmit annak idején. Miként tudjuk utólag eladni a telekrészt és ez milyen anyagi ráfordítást igényelne az eladó és a vevő részéről? Gondolom össze kellett volna vezettetni a kettőt a földhivatalban, de tudtunkkal ez a földhivatal hatásköre lett volna.

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Ez esetben javaslom, hogy az összes e témában született dokumentum birtokában forduljanak ügyvédhez, a probléma mielőbbi orvoslása érdekében, hiszen ennek a korábbi adásvételnél már ki kellett volna derülnie. A jogügylethez egyébként is szükséges az ügyvédi közreműködés.

Kérdés: Egy olyan ügyben szeretnék érdeklődni, hogy vásároltunk egy zártkerti ingatlant Győrben, amiről később kiderült, hogy nagyon csúnyán beázik (a lámpából folyik a víz). Megkerestük a személyt, akitől vásároltuk az ingatlant és nem szeretne kártérítést, javíttatást fizetni. Sőt amióta jeleztük a problémát, nem érjük el.  Elázott a felső gipszkarton burkolat, az álmennyezet és a laminált parkettánk is. Érdemes ezzel ügyvédhez, bírósághoz fordulni vagy anyagilag jobban járunk, ha mi magunk megjavíttatjuk? Jogi útra terelés esetén mire lehet számítani ezzel kapcsolatban?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Annak érdekében, hogy meg tudják hozni az önök számára legjobb döntést, javaslom, hogy valamennyi releváns okirat (különösen az adásvételi szerződés) birtokában forduljanak ügyvédhez, a lehetőségek számbavétele végett.

Kérdés: Abban szeretnék segítséget kérni, hogy örököltem egy ingatlant. Van az ingatlanon egy jelzálog bejegyzés 30.000 Ft, ami egy Erdért munkáltatói kölcsön. A cég megszűnt, az OTP adott igazolás, hogy nincs tartozás, de a földhivatal nem töröl. Hogyan tudnám töröltetni a bejegyzést?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  A törléshez ingatlan-nyilvántartási kérelem (nyomtatvány), igazgatási szolgáltatási díj megfizetése, munkáltató (vagy jogutódja) és a bank törléshez való hozzájáruló nyilatkozata szükséges. Javaslom, hogy az összes releváns okirattal keressen fel ügyvédet.

Kérdés: Osztatlan közös tulajdonú telken élünk, ahol az egyik tulajdonos kezdeményezné a leválást. Jelenleg 2 lakás található a telken, illetve a leválni kívánó tulajdonos épített egy 3 lakásos házat, amire műhely és tároló címen kapott engedélyt. A tulajdoni hányada szerint éppen akkora a része, ami alapján önálló telek lehetne. A telken azonban évtizedek óta kialakult kertmegosztás miatt nincs meg a szükséges telekhányada. Azzal a javaslattal kereste meg a másik 2 tulajdonost, hogy járuljunk hozzá a telekmegosztáshoz, és kössünk egy külön megállapodást ügyvéd előtt, hogy amennyivel több telket használunk, az továbbra is “elvileg ” visszavonhatatlanul a másik 2 tulajdonos használatában marad. A lakásokat úgy adnák el, hogy annyi telket használnak, ahogy jelenleg is ki van alakítva a kerítésekkel. A kérdésem, hogy létezik-e ilyen lehetőség, illetve a földhivatal beleszólhat-e ebbe? Természetesen a földmérő előzőleg érkezik a felméréshez. Sajnos kb. 5 éve húzódó ügyről van szó.

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Ez esetben a használati megállapodást minden részletre kiterjedően kell megfogalmazni és annak hatályát a jogutódokra vonatkozóan is szükséges kiterjeszteni. Így az, az új tulajdonosokra is vonatkozni fog. Javaslom, hogy közösen forduljanak ügyvédhez, és együtt jussanak közös nevezőre.

Kérdés: 2007-ben vettem fel kölcsönt a Cetelem Banktól, amit sajnos nem tudtam visszafizetni, mert nem volt munkaviszonyom! Most már 4 éve dolgozom és kb. 1,5 éve vonnak a fizetésemből erre a hitelre, de én ezt már nem érzem jogosnak! Sajnos a szerződést nem találtam meg! Mit lehet tenni ilyenkor? Nem csak az én hanem a párom fizetéséből is vonják! Nincs elévülési idő?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Jelen esetben a szerződés az irányadó, azzal tud ügyvédhez fordulni jogi segítség. Ha nincsen meg a szerződése, kérje el a másik féltől.

Kérdés: Hogy tudnám kijelenteni saját, 1/1-es tulajdonjogú lakásomból feleségem lányát, akit ideiglenes tartózkodási helyre jelentettem be a lakásomba, de mivel nem száll bele semmilyen rezsibe, ki szeretném jelenteni. Mik a jogaim, és lehetőségeim?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Ön, mint tulajdonos jogosult ez ügyben intézkedni, arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatával (lakcím fiktívvé nyilvánítása nyomtatványon), hogy az illető lakcím adata nem valós. Ha ott is lakik a hölgy, akkor előtte a szívességi használata megszüntetését, felszólítását javaslom, amennyiben annak nem tesz eleget, akkor a birtokvédelmi eljárást kell megindítani.

Kérdés: 6 hónapos terhes E.V. kismama voltam, mikor a helyemre kerestem alkalmazottat, úgy is volt meghirdetve az állás, nem volt félreérthető. Az állásinterjún fontos tényező volt, hogy tudok-e min. 2 évig számítani a munkájára, mert bejáratott vendégköröm van, amit átadok, hogy nyugodtan tudjak babázni. El is mondtam X-nek, hogy ezt fontos tudnom mert 1) rá építem a reklámot, mindent átadok 2) szülés után nem akarok ezzel foglalkozni. A m.vállaló azt mondta a férjével majd csak 3-4 év múlva terveznek gyereket. Útközben kiderült, hogy terhes, de mindenféle hazugsággal úgy állította be, hogy nem tudta. Már szült a m.vállaló, de utólag kiderült, mert kicsi a világ, hogy az állásinterjún már 6 hetes terhes volt, erről ő tudott, és bizonyíték is van erre. Magyarul hazudott nekem azért, hogy be legyen jelentve és kapjon csedet-gyedet, mert az előző munkahelyén nem volt. Hadd ne soroljam hogy mekkora kárt okozott nekem… Bármi véd engem, mint munkaadót?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette (szerződési akarat hibája). Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

Kérdés: Egy borsodi településen lakom. A közvetlen szomszédságomban tulajdonos váltás történt. Az önkormányzat vette meg a telket, ahol építőipari telepet hozott létre a közmunkaprogram keretein belül. Betonkerítéseket, téglát gyártanak és tárolnak. A fennálló helyzet teljesen megváltoztatta az életminőségünket. Nagy zaj, állandó kiabálás és a közmunkásokkal való együttélés (szemetelés, WC-zés, a kerítés tövében, állandó betekintés a magánszféránkba) teljesen elkeserítette az életünket. Ráadásul ez a kialakult helyzet az ingatlanunk értékcsökkenését is eredményezte. Kérdésem: azon túl, hogy panaszt teszünk az Önkormányzatnál, van-e valamilyen jogi kapaszkodó, ami alapján képviselhetjük a saját érdekeinket a jogosnak tűnő sérelmeink kiküszöbölése érdekében?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. Az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól, illetve 1 éven belül a jegyzőtől is kérheti.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy van egy félkész könyvem, amit szeretnék szakembernek megmutatni, hogy véleményezze, mert kíváncsi vagyok, hogy mit gondol, jó-e, amit írtam. De nem tudom, milyen formában juttassam el hozzá? Tartok attól, hogy lemásolná és akár fel is használná a jövőben a saját szakterületén. Mi a teendő ilyen esetben? Valamilyen nyilatkozatot kellene aláíratnom vele? Vagy teljesen alaptalan a félelmem és ilyesmire semmi szükség?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Mielőtt kiadja/átadja művét véleményezésre, jöjjön létre egy szerződés ön és a szakember között, de legalább egy egyoldalú nyilatkozat a szakembertől a jövőbeni félreértések, sérelmek, igényérvényesítések elkerülése végett. Javaslom, hogy a szerződés, illetve a nyilatkozat konkrét tartalma miatt forduljon ügyvédhez

Kérdés: Az OTP Faktoring Zrt. tájékoztatása alapján 2019.04.16-án engedményeztek 20.006 Ft, azaz húszezer-hat Forint követelést (9.599 Forint tőketartozás, 10.407 Forint kamattartozást) a Főnix Faktor Zrt-nek. A Főnix Faktor Zrt. kérésére egy tatai közjegyzőtől fizetési meghagyás érkezett 2020.02.24.-én. A Főnix Faktor Zrt. követeli a fent jelzett összegeket és még 46.750 Forint költségtartozással kiegészítette. Írásos érdeklődésre nem adtak információt, miből adódik ez a költség, de módosították 54.750 Forintra (vélhetően hozzáadták a 8.000 forintos közjegyzői díjat is). Így az összesen engedményezett 20.006 Forint helyett 77.265 Forintot követel a Főnix Faktor Zrt. Kérésre sem adtak információt, milyen költséget takar ez az összeg és hogyan jött létre. Jogos az ekkora mértékű és a tartozásnál aránytalanul magasabb (a tőke és kamattartozás több mint kétszerese) “költség” felszámítása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben jogtalannak tartja a követelést, éljen az ellentmondás lehetőségével a törvényes határidőn belül (átvételt követő 15 nap). Ennek hiányában a követelést elismeri. A költség jogos összegének megállapításához szükséges a szerződés, illetve azt is pontosan kellene tudni, hogy mikori a tartozás (lehet, hogy már elévült a követelés).

Kérdés: Van egy 9 éves lányom, aki után a volt férjem tartásdíjat fizet. A bíróságon 8 évvel ezelőtt úgy állapodtunk meg, hogy a fizetésének a 20%-át fizeti. Most pedig a volt férjem változtatni szeretne a tartásdíj kifizetésén, mivel a jelenlegi párjával lakást vásároltak és így a volt férjemnek hitelt kellett felvenni. Ezért meg szeretné változtatni, hogy ne százalékos, hanem fix összeget fizessen. Ezt fogják neki engedni úgy, hogy én nem szeretnék fix összeget kapni, hanem ugyanúgy a fizetése 20%-át?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó. A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni a gyermek indokolt szükségleteit; mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; a szülők háztartásában eltartott más gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; a gyermek saját jövedelmét; a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni, ám az új gyakorlat szerint FIX összegben. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.

Kérdés: A párommal 10 éve vagyunk egy pár, 9 és fél éve élünk együtt. Nem vagyunk házasok. Neki van egy gyermeke az előző kapcsolatából. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben, hogy működik az öröklés, ha esetleg a párommal történik valami?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Ha az örökhagyó (párja) után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés szabályai az irányadóak. Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.

Kérdés: Érdekelne, hogy mint magánszemély megkeresett egy illető, hogy végezzek földmunkákat és saját tudásom szerint házfelújítást. Mint magánszemély mondtam neki tanú előtt, hogy rendben, ha rendezi az anyagiakat, a napi bejelentést. Semmiféle papír nem született a későbbiekben se az anyagi vonzatról, mivel magánszemély vagyok. Jelen állás szerint egy nagyobb összeget nem szeretne kiegyenlíteni (60% kiegyenlítette) és még ő szeretne tőlem anyagi kártérítést kérni, mert neki nem tetszik a munka. De közben ő nem jelentett be és nem született semmi papír, de ügyvéddel fenyeget és bírósággal. Ennek milyen jogi alapja van?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Munkaviszonyra vonatkozó megállapodás a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre. A munkaszerződést főszabály szerint írásba kell foglalni. Így a kérdésére a válasz: feltehetőleg semmilyen.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy egy munkahelyi etikai fegyelemsértésért lehet-e halmazati büntetést kiszabni /írásbeli fegyelmi és béremelés megvonása egyszerre/?
Milyen jogszabály határozza ezt meg?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  A munka törvénykönyvértől szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezései szerint a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét. A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell.

Kérdés: Egy külterületi termőföld adásvételi szerződése 1994-ben készült, tehát az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997.évi CXLI tv. hatályba lépése előtt.  A jogalkotásról szóló 2010.évi.CXXX.tv. 2.§.(2). és 15.§.(1). bekezdések előírásait értékelve történt-e törvénysértés az Inytv. visszamenőleges hatályú alkalmazásával?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény 2000. január 01. napján lépett hatályba, azzal, hogy a már folyamatban lévő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, ha van egy ingatlan az én és a testvérem nevén fele-fele arányban, amiben jelenleg is élünk, de én szeretném eladni, hogy új életet kezdjek a pénzből, viszont ő nem, akkor mi a megoldás? Minden számla az én nevemen van, az én nevemre gyűlik az adósság, senki nem dolgozik, aki itt lakik. Én szeretnék elmenni dolgozni, de messzebb innen, ahol most lakunk, mert a környéken nincs jó munkalehetőség, viszont ezt csak akkor tudnám megtenni, ha lenne pénzem, amiből elinduljak és a ház rám eső részéből pont ezt akarom fedezni.  Legalább a felgyülemlett tartozást is ki tudnám fizetni (gázszámla, közüzemi díjak, stb.), viszont a testvérem nem akarja ezt, mert neki teljesen jó az, hogy itthon lustálkodik egész nap a meleg fűtött házban, nem csinál semmit és semmi következménye nem is lesz, mert minden számla az én nevemen van. Mindketten örököltük ezt a házat, emiatt ugye adóznunk is kell fejenként 500 ezer Forintot. Kérem segítsenek, mihez kezdjek? Mitévő legyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a testvére nem hajlandó aláírni az adásvételi szerződést, lehetősége van arra, hogy csak a saját 1/2 tulajdoni hányadát adja el. Bíróság elé is viheti az ügyet, ugyanis a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. A közüzemi szolgáltatást pedig le tudja a saját nevéről íratni.

Kérdés: Végrehajtás elleni kifogást nyújtottam be e-papíron 15 napon belül, a végrehajtás mégis foganatosításra került, amiről a Nyugdíj Igazgatóságtól értesültem. Utólag jöttem rá, hogy talán nem került elküldésre a kifogás, mert nem kaptam róla visszaigazoló e-mail-t, viszont ki tudtam nyomtatni. Kérdésem az, hogy ilyen esetben lehet-e még valamit tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kifogást a végrehajtást foganatosító bírósághoz kell előterjeszteni, úgy, hogy a végrehajtónál kell benyújtani, aki azt – a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt – 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ha a kifogás elkésett, nem tartalmazza a miniszteri rendeletben meghatározott szakértői díjelőleg letétbe helyezéséről szóló igazolást, vagy olyan intézkedés ellen irányul, amely nyilvánvalóan nem lényegesen jogszabálysértő, továbbá ha a kifogást az előterjesztő felhívás ellenére hiányosan adja be, a bíróság a kifogást hivatalból elutasítja. Az e-papír a sikeres feladásról egy “Feladási igazolást” küld személyes Ügyfélkapujának Értesítési tárhelyére. A tárhely a beérkező dokumentumokat, igazolásokat, nyugtákat 30 napig tárolja. Ha a határidőt elmulasztotta, akkor igazolási kérelemmel élhet, amennyiben nem volt önhiba. (Itt a leírtak alapján volt.) Ekkor újabb végrehajtói intézkedésnél tud vh kifogást ismételten előterjeszteni, de a leírtak alapján nem ez lesz a helyes jogorvoslat feltételezhetően.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy beadtam a bíróságra sürgősségi gyermekelhelyezés iránti kérelmet, mivel Németországból hazajöttem kisfiammal (22 hónapos) egy bőrönddel látogatási céllal. Az édesapja egy kis idő eltelte után elkezdte mondani elraboltam, bujtatom a gyermeket. Engem fenyegetett, hogy bármi áron elveszi tőlem, akár erőszakkal is. Facebookra is felrakott hamis vádakat, amit azóta már törölt. Nagyon megijedtem, édesanyámhoz mentünk, de mivel kicsi a hely, így egy rokonunknál sikerült berendezkedni. Itt minden feltétel adott, viszont apuka arra hivatkozik, hogy én zavart vagyok, illetve nem megfelelőek a körülmények úgy, hogy ezt nem is látta. Koholt vádakkal akarja a felügyeleti jogot. Hozzáteszem mondta, hogy Németországon belül bárhol lakhatok és nevelhetem a gyereket. Joga van neki megmondani, hol nevelem a kisfiam? Illetve én felkerestem a gyámügyet és ők javasolták ezt a sürgősségi elhelyezési kérelmet. Nekem csak felírták a gyerek nevét, neki amikor hazajött pedig egyből kijöttek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők. A különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet az egyikük gyakorolja. Megállapodás hiányában a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben. Az ön által leírtak alapján javaslom, hogy forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Jelenleg GYES-en vagyok, a munkáltatom közölte, hogy nem vesz vissza és várja a felmondásom. Sikerült megegyezni, egy közös megegyezésű felmondásban, azzal a feltétellel, hogy minden járandóságot kifizet. 11 évet dolgoztam a cégnél, illetve a munkaszerződésemben 3 hónap felmondási idő van. Távollétem alatt minden dolgozónak 60 ezer Forinttal emelkedett a fizetése. Az akkori bérem 570.000 Ft. 2017. szept. 27-én született a kislányom. Erről az évről bent maradt 19 nap szabadságom, plusz a 2 nap, ami a gyerek születése alatt jár. Kérdésem, hogy a korrigált bérrel kell-e számolni? Mennyi szabadság jár, amit ki kell fizetnie (1982.09.02-án születtem), és mennyi az a felmondási idő, amit ki kell fizetni? Mekkora az az összeg, amit a munkáltatónak különböző jogcímeken ki kell fizetnie?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. rendelkezései szerint a munkavállaló gyermeke 3. életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ezen időszak alatt a munkáltatója nem mondhat fel önnek. Amennyiben közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyát, nincs felmondási idő. Ha ön, mint munkavállaló mondja fel a munkaviszonyát, a leírtak alapján 3 hónap felmondási ideje van. A felmondási idő a felmondás közlését követő napon kezdődik. Az alapszabadsága 20 munkanap, amihez 2020. évben hozzá kell adni 6 munkanap pótszabadságot (életkor alapján), illetve az 1 gyermek után járó 2 munkanap pótszabadságot, ami így összesen 28 nap. A munkaviszonya megszűnésekor, a munkáltató köteles megváltani önnek a ki nem adott szabadságait.

Kérdés: Vásároltam egy autót autókereskedőtől februárban. Mai napra fogadták szervizben, ahol kiderült, hogy törött volt az autó. Erről a kereskedő nem tájékoztatott. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban az autókereskedővel próbálja meg a helyzetet tisztázni, és az önnek megfelelő megoldást elfogadni. Amennyiben nem sikerült megegyezniük, lehetősége van az autókereskedőnek fizetési felszólítást küldeni, majd fizetési meghagyásos eljárást (FMH) kezdeményezni. Végső soron igénye érvényesítése érdekében bírósághoz is fordulhat.

Kérdés: Állami kórház közalkalmazottja vagyok 12 órás munkarendben (nappal-éjjel, hétvégén, ünnepnap). Az lenne a kérdésem, hogy jogos-e a munkáltatómtól a fizetett ünnep beleszámítása a kötelező havi óraszámba? Pl.: Áprilisban a kötelező óraszám mindenhol 160 óra, nálunk 176 óra, a kettő húsvéti ünneppel (péntek, hétfő). 16 órával többet kell dolgoznunk, mint más kórházakban. Illetve hova fordulhatok, ha nem jogos?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a kinevezési okirata az irányadó. Munkaszüneti napra (január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.) rendes munkaidő a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben; a megszakítás nélküli; a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, és külföldön történő munkavégzés eseteiben osztható be. A kérdés tisztázása végett fordulhat munkáltatójához, végső soron pedig bírósághoz, szem előtt tartva azt, hogy a munkajogi igény három év alatt évül el.

Kérdés: Édesanyám 1999-ben tartási szerződést kötött a testvéremmel a szülői ház fejében. Testvérem nevére az ingatlan-nyilvántartásban tartás jogcímen bejegyezték az ingatlant. 2020 januárjában testvérem elhalálozott. Édesanyám egészsége megromlott, 2019. októbere óta öregek otthonába költözött. Sosem volt tartás a testvérem részéről, édesanyám a mai napig saját maga fizeti a költségeket. Kérdésem az lenne, hogy az eltartó halálával nem szűnt meg a tartási szerződés, hiszen az eltartó hamarabb elhalálozott, mint az eltartott? Mostanában lesz a hagyatéki tárgyalás. Mindent megörökölnek a testvérem leszármazottjai? Édesanyámnak egyedül én maradtam. Testvérem részéről senki sem foglalkozik vele. Édesanyám azt szeretné állítsák vissza a tartási szerződés előtti állapotot az ingatlanra nézve. Milyen lehetőségek maradtak erre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői ház tulajdonjoga a tartási szerződés megkötésével egyidejűleg átszállt a testvérére, mint tartásra kötelezettre, amelyet végrendelet hiányában elsősorban a testvérei gyermekei örökölnek. A tartásra kötelezett halála esetén a tartási kötelezettség annyiban száll át a tartásra kötelezett örökösére, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi. Abban az esetben, ha a tartási szerződés célja a szerződés módosításával nem valósítható meg, bírósághoz fordulhatnak, és kérhetik a szerződés megszüntetését.

Kérdés: Nem tudom mit tegyek, hogy lássam a gyerekem. Eljönni hozzánk nem akar, már 8 éves, sajnos telebeszélték a fejét velünk kapcsolatban! Négyszemközt sem hagy vele soha, mindent elmondana a lány, mert már volt rá példa! El akartuk hozni a suliból az élettársammal, meg is kérdeztük a kislányt, azt mondta, ha anya tud róla, megengedi, akkor igen. Volt szülinapozás is az én anyámnál, hogy ő is lássa az unokát és mi is ott legyünk. Azt állította a volt feleség, hogy a kislány nem akar jönni az élettársam miatt! Végül anyám felhívta a volt feleséget, átadta a gyereknek a telefont, és ő tőle is meg lett kérdezve. Válasza: de mamika, ha anya is jöhet, akkor megyek hozzátok. Mindenhova menne a lánnyal, nehogy beszélni tudjunk vele. Mindent elmondana a lányom, amit mond az anyja neki velünk kapcsolatban! Mitévő legyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Amennyiben a volt nejével nem tudnak megegyezni, lehetősége van bírósághoz fordulni és kérni a szülői felügyeleti jog gyakorlásának, valamint a kapcsolattartás szabályainak bíróság általi megállapítását/módosítását.

Kérdés: Gyerektartásdíj összegének felemelése miatt szeretnék segítséget kérni! Tekintettel, hogy a saját háztartásomban is van egy 6 éves gyermek, aki az enyém, rá hivatkozva szeretném lefeleztetni a most kért gyerektartást a nagyobbik gyermekemre, akit a párom nevel. Úgy tudom van erre valami paragrafus vagy jogszabály, amire szeretnék hivatkozni az ellenkeresetemben, de nem tudom pontosan, hogy melyik az! Segítségét előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező!  A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó, ennek hiányában a bíróság dönt, és a következőket veszi figyelembe: a gyermek indokolt szükségleteit; mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; a gyermek saját jövedelmét; és a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

Kérdés: Illegális szer használata miatt küldtek elterelésre, amit időben el is végeztem. A rendőrségre bevittem az igazolást erről időben, de az ügyészségre nem, mert úgy tudtam, hogy azt a kapitányságról továbbítják. Kaptam egy levelet az előző lakcímemre, hogy vigyem be a papírt, de mire kikértem a postáról már letelt a határidő. Utána bementem a rendőrkapitányságra, hogy tisztázzam a dolgot, kaptam fénymásolt igazolást. Azt mondta az adminisztrációval foglalkozó dolgozó, hogy vádemelés van ellenem. A papírt másnap délelőtt vittem az ügyészségre, egy mellékelt levéllel továbbították az ügyésznek, ez volt 2 hete, azóta nem történt semmi. Most ejtették utólag a vádat vagy mire számíthatok?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy ha postai küldeménye érkezik, azt mindig időben vegye át. Ebben az ügyben érdemes ügyvédhez fordulnia. Az, hogy 2 hét alatt nem történt semmi, teljesen normális.

Kérdés: Milyen indokkal hajthat be közüzemi tartozást egy közszolgáltató cég társasházi tulajdonrész kapcsán, ha semmi nemű szerződést nem kötöttem sem a közszolgáltatóval, sem pedig a társasház üzemeltetőjével, ill. közös képviselőjével? A 1/2 tulajdonomat képező ingatlant 1 évig laktam. A közüzemi szolgáltatást csak eddig vettem valósan igénybe a volt házastársammal közösen. Majd az ingatlan az állam tulajdonába került és a volt házastársam és családja lakja, bérli az ingatlant. Az ingatlant 2007.07 hóban vásároltuk, 2008.08 hóban elhagytam az ingatlant. A házasságunk felbomlott. 2016-ban pedig az állam tulajdonába került az ingatlan. A tartozást, amit nem én halmoztam fel, rajtam akarják behajtani sortartó kezességre hivatkozva. Számomra ez a jogi eljárás elfogadhatatlan.

Válasz: Tisztelt Kérdező!  A leírtak alapján feltételezem, hogy a Társasház tartozik a közszolgáltatónak, amely esetben a Társházat közvetlenül terhelő kötelezettségekért a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduk aranyában, az egyszerű, sortartó kezesség szabálya szerint felelnek. Ha a volt házastárs tartozik, akkor pedig pláne tisztázni kellene a helyzetet, mert nem teljesen jogos a követelés. A sortartó kezesség egyébként „jó” dolog, több szempontból is. Minden okirat ismerete után lehet a helyes irányt megtalálni.

Kérdés: 2 éve elváltam feleségemtől, van egy közös lány gyermekünk, akivel úgy egyeztünk, hogy ő neveli a gyereket. Én pedig havonta fizetem az 50.000 Ft összegű gyerek-tartásdíjat. 2018. decemberében már elköltöztek a házunkból, az ő szüleihez. Annyira elfajult a helyzet, hogy nem láthatom a gyerekem. Jelenleg van egy élettársam, akivel együtt élek 2019. májusa óta. Azt állítja a volt feleségem, hogy a gyerekem nem akar eljönni hozzám csak akkor, ha ő is jöhet vele! De ez nem így működik! Hozzá már semmi közöm nincs, a gyereket szeretném elhozni úgy, ahogy a váláskor az ügyiratba is lefektették. Rengeteg gusztustalan SMS-t ír, rengeteget szid engem és a jelenlegi élettársam! Annyira tele beszélte a volt feleség a gyerek fejét, hogy már egyáltalán nem akar jönni hozzam, sőt nekem kellene elmennem a házuk elé az utcára, hogy lássam a gyereket!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a volt nejével nem tudnak megegyezni, lehetősége van bírósághoz fordulni és kérni a szülői felügyeleti jog gyakorlásának, valamint a kapcsolattartás szabályainak bíróság általi megállapítását. Továbbá, ha az Ön által leírtak igazak, azok felvetik a szülői elidegenítési szindrómát, ami viszont akár büntetőeljárás alapja is lehet. Érdemes ügyvédhez fordulnia.

Kérdés: Az alábbiakban kérem segítségüket: Úgy tűnik egy online oldal becsapás áldozata lettem. Egy külföldi oldalon egy babakocsit szerettem volna vásárolni, bankkártyával ki is fizettem az összeget (18.000 Ft). Az oldalon 8-10 nap szállítási időt írtak. Azóta több, mint egy hónap telt el és a csomagom nem érkezett meg és a pénzem sem kaptam vissza. Több e-mailt is írtam az oldalnak, de nem válaszolnak. A cég külföldi, Skóciában van bejegyezve. Kérdésem, hogy tudok-e valami jogi lépést tenni az ügy érdekében, hogy visszakapjam a pénzem? Vagy ha nem is, akkor jelenteni az oldalt valahol, hogy másokat ne tudjanak átverni?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Jelen esetben a magyar és a skót fogyasztóvédelemhez tud fordulni. Illetve lehetőség van a cégnek fizetési felszólítást is küldeni, esetleg a későbbi tisztázódó helyzetben („Brexit” teljes tisztázása után) az EU FMH-t tudom javasolni.

Kérdés: Férjem után a két lányommal örököltünk egy nyaralót, amit szeretnék eladni. Az egyik lányom nem hajlandó kifizetni bennünket és az adás-vételi szerződést sem hajlandó aláírni! Tanácsát szeretném kérni, hogy ezek után mit tehetek ?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Jelen esetben megoldás lehet, ha ön vagy a másik lánya vagy ketten együtt vásárolják meg a 3. tulajdonrészt. Ezt követően nem lesz akadálya annak, hogy eladják a nyaralót. Amennyiben nem sikerül megegyezniük, bírósághoz fordulhat, ugyanis a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd úr! Van egy kollégám, aki kérvényezte a nyugdíjazását, elkezdi a felmentési idejét márciusban. Szeretném megkérdezni, hogy munkáltatóként köteles vagyok e visszafoglakoztatni, ha a felmentési ideje alatt meggondolja magát és mégis tovább szeretne dolgozni? (nem öregségi nyugdíjba szándékozik vonulni)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Általános jogelv szerint a munkavállaló visszavonhatja a jognyilatkozatát, de a munkavállalónak munkáltatóját meg kell keresnie, hogy  időközben a munkakörét betöltötték-e stb.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy telefon számla tartozásnak van elévülési ideje? 2012-ben kaptap a telenortól utoljára felszólítót. Utána már csak az EOS faktortól 2016 ban. Tudok valamit tenni ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, van, egy év, ha nem szakították meg. Iratokat kellene látni.

Kérdés: Szeretnék érdeklődni, hogy árverésen van egy ingatlan, amit meg szeretnék venni, de nem tehermentes! Ha a behajtónak megfizetem, amire licitálni lehet, ezenfelül a további terhet nekem kell megfizetnem ami az ingatlanon van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy árverésen történő ingatlan vásárlásához minél előbb vegye igénybe ügyvéd segítségét, mert a leírtak alapján több eset is lehetséges. Tulajdoni lapot kellene látni.

Kérdés: A kisfiam febr.10.én betöltötte a 3 évet és bementem a munkahelyemre, hogy megbeszéljük a visszatérésemet. Ápr.6.-án kezdenék, addig a szabijaimat töltöm, de most kiderült, hogy újra várandós vagyok. A kérdésem az lenne, ha szólok a munkahelyemen akkor elküldhetnek? Vagy 6.-ától lehetek táppénzen, mivel veszélyeztetett vagyok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság ideje alatt. A munkavállaló a várandósságra, mint körülményre akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta, ezért javaslom, hogy várandósságáról tájékoztassa munkáltatóját minél előbb, így nem küldhetik el.

Kérdés: Azzal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni, ha az anya meg akarja szüntetni a közös gyermek felügyeletet a 7 éves gyerek felett, milyen indokkal teheti meg. Jelenleg 1 hét apa, 1 hét anya. Volt már egy bírósági tárgyalás ahol egy mediátor segítségét kérte a bíró, mivel látszott az anyán, hogy csak bosszúból akarja megváltoztatni. Nem a gyerek érdekét nézi. Igaz, elsősorban én apai nagymama vagyok útban, miért van nálam apa héten az unoka, miért én megyek érte az oviba stb. A kisgyerek imádja a mamát. Apa nem apa, nincs a gyereknek férfi minta, apa nekem oda szokta adni, apának nagyon rossz a volt menyem szerint. Apa dolgozik, lakása van, nem italozik egyáltalán normális életet él. Arra lennék kíváncsi, hogy bosszúból, hazugságokkal elérheti célját? Ezt észreveszi valaki, hogy az anya mire készül? Elvenni az apától, mamától bosszúból? Mikor elcsavargott apjára hagyta a gyereket akkor jó apa volt az apa? Ő akart válni, ő lépett félre és napi szinten támadja a fiamat valótlanságokat állítva. A mediátor ilyen esetben tud hatni az anyára? A bíró is feltette a kérdést az anyának,hogy nem fél, hogy maga ellen fogja fordítani a gyereket ha el akarja venni az apától? Az anyát nem nézi meg pszichológus? A gyerek elmondása szerint nem szeret anyánál, mert mindig kiabál anya. A múltkor is mikor vitte vissza az apja, azt mondta a 7 éves gyerek: azt akarom, hogy anya haljon meg, hogy ne kelljen menni hozzá. Pedig nem hall senkitől ilyet. Van hangfelvétel is, hogyan sírt mielőtt vitte vissza anyához az apja. Most viszem az unokát ortopédiára, mert fáj a lába, pszichésen is probléma van, nehezen vesz levegőt,a hangos zajok zavarják, szopja az ujját. Anya szerint csak nálunk van egészségi probléma a gyerekkel nála semmi baj nincs. Az anya új párját szeretné a gyerek “apjává” tenni. Minden hazugságot régi sérelmeket előhoz, hogy apjától és tőlem a nagymamától elvegye a gyereket. De tudom, ezzel a gyereknek nagyon sokat árt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben kizárólagos szülői felügyeleti jog iránt van folyamatban per, a bíróság a döntését az apa és az anya által a bíróság elé tárt bizonyítékok alapján fogja meghozni, előtérbe helyezve a kiskorú gyermek érdekeit. Ennek során iü. pszichológus szakértő is bevonásra kerül majd. Javaslom, hogyha nincsen az apának jogi képviselője, akkor forduljon ügyvédhez, aki segíteni tudja az apa bizonyítását az Ön által leírtakban.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Olyan kérdésem lenne, hogy a gyerekeimtől követelhet e svéd állam bármit is az elhunyt apjuk után? 1995-ben elhagyta őket, és Svédországban élt. Nem fizetett utánuk soha gyerektartást sem és a kapcsolatot sem tartotta velük. Azt hallottuk nagyon sok tartozása volt. Semmit nem hagyott örökül a gyerekeknek. A tartozását örökölhetik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökhagyó halálakor nemcsak a vagyonát örökölik az örökösök, hanem ugyanúgy, a fennmaradt adósságait is nekik kell visszafizetniük. Ezért lehetőség van visszautasítani az örökséget, de ebben az esetben nemcsak az adósság, hanem a vagyon részét sem kapják meg az örökségnek.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, mi a teendő akkor, ha egy munkáltatónál ledolgoztam 5 évet hivatalosan, szerződéssel. Mindent fizettek utánam, csak a nyugdíjat nem és evvel az idővel meg lenne a 40 évem…

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés pontos megválaszolásához a teljes iratanyagra lenne szükség.

Kérdés: Problémám, hogy egy nagyvállalatnál dolgozom. Tavaly februárban erős fájdalmat éreztem, ereim szétmentek munka közben. Felettesemnek jeleztem, ő mondta jól van, dolgozzak tovább. Nem hívott orvost, nem készült jegyzőkönyv. Másnap elmentem orvoshoz, 1 éve kezelnek, most műteni kell. Táppénzem lejárt, kértem könnyített munkát, nem adnak. Számoljak le. Nem tehetem, de a régi munkám a műtét előtt nem tudom ellátni. Munka kell, mert hatalmas adósságunk van. Betegen nem vesznek fel sehova. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  A lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal rehabilitációs hatóságához forduljon, mert mint megváltozott munkaképességű állampolgár, itt nyújthat be igényt különböző ellátásokra. Fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál álláskeresési járadék megállapítása iránti kérelmet nyújthat be, amely alapján álláskeresési ellátásban részesülhet.

Kérdés: Anyukám kapott 1998-as régi ügy miatt, ami bírósági végzéssel letiltás jogerős volt akkor egy levelet végrehajtó irodától, amit egyszer már 2006-ban felvett a postán. Akkor állítólag fellebbezett. Volt vele valami ügy, de nem tudja mi, nem emlékszik, beteg, gondolom, akkor nem volt miből behajtani. Azóta nem küldtek róla semmit, nem tudnak felmutatni semmit, hogy újra indult volna per. Szóval ez így ha nem tudnak nem felvett értesítést felmutatni, akkor nem évült el?  De közben most kaptunk egy levelet, hogy 800.000 et fizessen be. Ezzel egy időben egy Intrum  is jelentkezett egy 200.000 Ft -tal, (Gondolom, ahogy átvettük a levelet átadták egymásnak az infót) Küldték, hogy a nyugdíjigazgatóságnál letiltják a pénzt. 60.000 a nyugdíja és csontvelő daganata van. Albérletben lakik, mi fizetjük, a 2 gyereke. Nincs semmilye, ami ingóság. Mit tudunk tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos az iratok ismeretének hiányában nehéz megválaszolni kérdését. Javaslom, hogy elsősorban keresse meg a végrehajtó irodát, akitől Édesanyja a levelet kapta, hogy pontosan milyen tartozásról van szó.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, milyen esélyem lehet egy végrehajtáson vásárolt lakóingatlan birtokba vételére május előtt. Az ügy azért bonyolult kissé, mert az ingatlan majd 10 éve üresen áll, a tulajdonosok külföldön élnek és nem tudom felkutatni, elérni őket. Az lenne a konkrét kérdés, hogy mivel nemrégen elváltam és kiköltöztem a közös ingatlanunkból, amire a bíróság kizárólagos lakhatási jogot adott a volt feleségemnek, így lehet mondani, nincs hol laknom, nem megoldott a lakhatásom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel az ingatlan nem lakott ingatlanként került árverésre és a volt tulajdonos nem lakik benne, így nem szükséges megállapodnia a volt tulajdonossal vagy a végrehajtótól kérnie a lakás elhagyásának kényszerítését. Ha árverésen az öné lett, akkor miért is kellene felkutatnia a bent nem lakókat?

Kérdés: Feleségemmel külföldről hazaköltöztünk, és regisztráltunk a munkaügyi központban 2019 okt. Azt mondták, hogy jogosult álláskeresési járadékra, rendelkezett minden papírral. Folyamatosan arra hivatkoztak, hogy várnak az U1-es nyomtatványra külföldről. Minden hónapban megjelent egyeztetésre. 4 hónapig nem történt semmi változás, majd az ügyintéző közölte 2020.januárban, hogy gyorsabb lenne, ha magán úton igényelnénk. Mindez megtörtént, érdekes módon feleségem pár hét múlva meg is kapta azt, majd miután bevitte 2020.februárban a nyomtatványt, közölték, hogy másnap menjen vissza átvenni a megállapító határozatot. Bement másnap, ezek után közölték vele, hogy nem jár az álláskeresési támogatás és mondjon le a kérelméről, mert akár 1 millió forintra is megbüntethetik egy korábbi álláskeresői támogatás miatt, amit 2018 novemberében vett igénybe az angliai kiutazás előtt. Amint külföldön munkába álltunk – 2018 dec. 20. – jeleztük feléjük ezt, meg is szüntették. Feleségem terhes, 32 hetes. Előre is köszönjük.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Iratok hiányában nehéz bármit is mondani. Amennyiben sérelmezik a helyzetet, javaslom, hogy éljenek a jogorvoslat lehetőségével,  ugyanis van lehetőségük fellebbezésre. A fellebbezést a fővárosi és a megyei kormányhivatal bírálja el, de a a fővárosi és a megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalaihoz kell benyújtani.

Kérdés: A cég ahol dolgoztam nem fizette ki a ki nem vett szabadságom, mert munkaképtelen voltam üzemi balesetből kifolyólag és azzal indokolta, hogy nem dolgoztam. Ez valós indoknak számit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdése megválaszolásához szükséges lenne látni a felmondását, hogy mi szerepel benne, mire alapítja azt a munkáltatója. A munkavállaló keresőképtelensége – függetlenül attól, hogy jogosult-e táppénzre vagy sem – nem eredményezi a munkaviszony megszűnését. A megszüntetésre az általános szabályok szerint felmondással vagy közös megegyezéssel kerülhet sor. Amennyiben munkáltatója jogsértő módon járt el, munkaügyi per indításának van helye.

Kérdés: Tisztelt ügyvéd úr/asszony!  Büntetlen előéletű vagyok. 2020 jan. 19-én (valamint előtte is) mértéktelen alkoholfogyasztás következtében követeltem nagymamámtól 2000 forintot, amit édesanyám küldött nekem külföldről. Természetesen alkoholt szerettem volna venni vagy 2 üveg bort. De nagymamám nem akart alkoholra adni. Ennek következménye a Mézga családból Máris szomszédod. Idézem:”ha nem hozzátok a pénzem vagy a bort magamra engedem a gázt ő és a testvérem nagyon megijedtek, hogy berobbanhat, meg a szomszédok is.” Szóltak a rendőrségnek, akik 4 autóval vonultak ki, valamint katasztrófa védelem és mentő is kísérte. Bevittek kihallgatásra. Házkutatást tartottak, ami negatív volt. Jelenleg az ügyészségen van a btk338. A kérdésem az lenne, hogy mit kaphatok ezért? Pénzbírság, felfüggesztett? Pártfogó? Valamint mennyibe kerülne egy ügyvéd átlagosan, aki a legjobbat tudná kihozni az ügyből, hiszen nem csináltam semmit, mamám öreg, nem is emlékszik pontosan. Mi lenne ilyenkor a legjobb teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leveléből sajnos nem derül ki, hogy egészen pontosan mi történt, mi hangzott el. Javaslom, hogy problémájával keressen fel ügyvédet, aki megfelelő jogi tájékoztatást tud nyújtani a történtek ismeretében.

Kérdés: Jó Napot! Kérdésem az lenne, hogy a nevemben vettek egy telefont és kértek otthoni szolgáltatást, visszaélve az adataimmal, a T mobilnál! Személyigazolvány elkérése nélkül bekötötte a T mobil embere a szolgáltatást, a telefont is átadták ugyanúgy és tartózást halmoztak fel! Érdemes ebben az ügyben kártérítést kérni a T mobiltól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ezt a helyzetet több szempontból is tisztázni kellene, és ismernem kellene a kapcsolódó iratokat is.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Azt szeretném kérdezni oldalági (testvérek, féltestvérek) között tesz-e különbséget a jog? Az örökhagyónak le és felmenő örököse nincs. Az örökség tárgya: a + apa 2. házasságában szerzett  lakás 1/4 részének értéke melyet mostani örökhagyó megörökölt.

Örökösök a testvérei: 1.testvér –  apa és anya közös; 2. testvér –  apa közös, anya más; 3. testvér –  apa más, anya közös.

A lakást a 2. testvér anyjának és közös apjuknak házasságában vették melyből 1/4 részt örökölt a most elhunyt gyerek. Értéke bankszámlán van. Az 1. testvér  nem fogadta el az egyenlő elosztást, követeli az örökség felét. Így a másik kettő csak 1/4-1/4 részt kapna. Kérdésem ez jár-e neki? Vagy egyenlően kell osztozzanak?  Két hét múlva lesz a hagyatéki kérném, ha lehetne addig válszt kapni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökhagyó testvére csak abban az esetben örököl, ha az örökhagyónak se gyermeke, se házastársa nincs, és a szülők közül már csak az egyik, vagy egyik sem él.  Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ez azt jelenti, hogy az öröklésből kiesett leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett leszármazó gyermekei örökölnek. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a szülők ugyan kiestek, de a helyükön a leszármazói, tehát az említett testvérek örökölnek.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! A kérdésem a következő lenne, dolgozom egy pékségben tavaly június óta. 35 hetes várandós vagyok, viszont a kollegáimtól ma azt hallottam, hogy a munkáltatóm kiadja másnak a boltot!  Viszont nekem a munkáltatóm nem szólt erről egy szót sem. Ilyenkor milyen jogaim vannak? Mit tudok csinálni ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Teljes körű válasz adása a munkaszerződése ismeretében lenne adható. Javaslom, hogy elsősorban a munkáltatóját megkeresve tájékozódjon, hogy milyen jövőbeli tervei vannak a pékséggel. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt várandósság tartama alatt. Amennyiben munkáltatóját tájékoztatta várandósságáról, úgy hivatkozhat erre a körülményre.

Kérdés: Kaptam egy fizetési meghagyást, amelyen minden dátum úgy tudom, hogy már elévült tartozást mutat. pl. követelés lejárta: 2013/0/14, 2014/04/29 vagy 2014/09/10.  Jól gondolom, hogy ez már elévült? Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 15 napos határidőben mondjon ellent MINDENKÉPPEN!

Kérdés: Hogyan tudok lemondani minden öröklésről/kötelezettségről az egyik szülői félről? Az alkoholista, munkanélküli apám esetleges tartozásait, illetve kötelezői ellátását (amennyiben arra szorul és senki más nem vállalja a felelősséget) semmiképpen nem akarom magam viselni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az öröklésről Édesapja (örökhagyó) vonatkozásában még az örökhagyó életében lemondhat, akár a teljes örökségről, akár annak egy részéről. A lemondás az egy írásbeli szerződés, amelyet Ön köt az örökhagyóval. Ez a megállapodás lehet ingyenes és visszterhes is. A lemondás személyi hatálya (terjedelme) általában nem terjed ki a lemondó leszármazóira. Az örökhagyó halálát követően az örökség visszautasításra van lehetősége a hagyatéki eljárásban.

Kérdés: Nyugdíjas vagyok. A napokban kaptam a nyugdíjfolyósítótól levelet, hogy vonják a járandóságom 33 %-át, a Kövér Ferenc végrehajtó megkeresésére. A Kövér úrtól megtudtam, hogy az Inhold Zrt kérte a behajtást. Megkaptam a Kövér úrtól a részleteket, melyben 192000,- Ft helyett, több mint 2 millió a tartozásom. Az, hogy mi ez, mikor keletkezett, kinél volt eddig, nem szerepelt. Nyugdíj előtt 8 évig 22,800,- Ft-ból éltem, nem tudtam fizetni dolgokat, de már 4 éve nyugdíjas vagyok. Eddig hol voltak? Semmilyen levelet nem kaptam. Ez így jogos? A volt feleségemet is megkeresték már korábban, lehet, hogy tőle is ezt hajtják be?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdésére teljeskörű választ az iratok ismertében lehetne adni. Javaslom, hogy keresse meg ismételten a végrehajtót, hogy a követelés részleteiről tájékoztassa Önt, vagy a tőle beszerzett iratokkal keressen fel ügyvédet.

Kérdés: 2011-ben követelés kezelő cég behajtási eljárást indított velem szemben, melynek a végén közjegyző fizetési meghagyást küldött. Az azóta eltelt időben további lépések nem történtek majd 2020 februárjában kaptam egy végrehajtói felszólítást. Kérdésem hogy az eltelt 9 év után a fizetési meghagyás még hatályos-e az alapján indítható – e végrehajtás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdéséből nem derül ki, hogy az Ön ellen indított fizetési meghagyásra Ön hogyan reagált, azaz ellentmondott vagy arra egyáltalán nem nyilatkozott. Amennyiben Ön a jogosult követelésére nem nyilatkozott, a fizetési meghagyás a kézhezvételt követő tizenhatodik napon jogerőssé vált. Ha a jogerő ellenére a kötelezett nem fizet, a jogosult végrehajtást kezdeményezhet a fizetési meghagyásban megjelölt összeg tekintetében. Itt pedig ismerni kellene, hogy a vh eljárásban mi és mikor történt pontosan, mert ez nem mindegy egy esetleges elévülés szempontjából.

Kérdés: 2019. július hónapban kaptam levelet a végrehajtótól egy közjegyzői fizetési meghagyásos ügy kapcsán. Az MOKK-s levél nem talált meg, mert évek óta máshol lakok. Beadtam a kézbesítési fikció megdöntése kérelmem a közjegyzőnek, de arra hivatkozva nem intézkedett a végrehajtás érvénytelenítéséről, hogy a kérvényem digitalizálása során már olvashatatlanná vált a lakcímkártyám másolata. Így a végrehajtó az autóm lefoglalásáról és forgalomból kivonásáról intézkedett. Ma már megegyeztem a követelés kezelővel és törlesztek, de a végrehajtó kéri a munkadíját. Én mindent a határidőkön belül megtettem. Nem érzem jogosnak. Bebizonyosodott, hogy a közjegyző hanyagságából kerültem ebbe a helyzetbe és végül ugyanannyit kell kifizetnem, mintha a végrehajtóval megegyeztem volna, csak közben eltelt 7 hónap. Jogos a végrehajtó díja vagy nem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leveléből az derül ki, hogy a közjegyző fizetési meghagyásos eljárása alapján a végrehajtó lefolytatott egy szabályszerű eljárást, ami alapján feltételezhető, hogy törvényes díjat számolt fel. Az végrehajtó munkadíjának jogosságát nem érinti, hogy a közjegyzői eljárásban volt-e bármilyen szabálytalanság.

Kérdés: Nagy elkeseredésem után írok Önnek! 2019.12.20.-án vásároltam egy debreceni kereskedésből egy Opel Astra H típusú gépjárművet. Mikor elhoztam is hibás volt, füstölt a kipufogó, a kereskedő szerint 2 kör után el fog múlni. Gondoltam, előző nap ment át a műszaki vizsgán, nagy problémája nem lehet, hittem neki. Sajnos a probléma nem múlt el, fel is vettem a kapcsolatot a kereskedővel, azóta már 230 ezer forintot fizettem az autó javításáért. 2 hibás porlasztó volt a gond. Szerviz után pár napra a másik 2 porlasztó is megadta magát. Hívtam a kereskedőt, hogy ez a legkevesebb ezt már ő állja anyagilag. Semmi választ nem kapok azóta sem tőle! Kérem segítsen, milyen megoldása van ennek az egésznek. Cofidis személyi hitelből vásároltam az autót, 990.000/Ft -ba került.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdésből az derül ki, hogy Ön megtekintett állapotban vette meg az autót, így vállalta a kockázatot, amikor észlelte, hogy füstöl a kipufogó. Az adásvételt megelőző napon megtartott műszaki vizsgáról készült jegyzőkönyv, amiben elvileg minden hibát feltüntetnek, illetve ha nem tapasztalható semminemű hiba, akkor azt írják le. Ne hívja a kereskedőt, hanem írásban (tértivevényes, ajánlott levélben) keresse meg, hogy elkérje a jegyzőkönyvet, hátha ettől hajlandó lesz valamilyen megegyezésre Önnel. Ha tényleg vállalkozástól vette az autót, akkor érdemes 6 hónapon belül a szavatossági jogok érvényesítésére az eljárást elindítania, habár abban minden költséget Önnek kell megelőlegeznie és egészen perig juthatnak. Végső soron iü. műszaki szakértő véleménye alapján bíróság fog dönteni.

Kérdés: A kérdésem a következő lenne, beperelhető-e a munkáltató az általa kialakult depresszió miatt. 9 éve pánikbeteg vagyok, 4 éve dolgozom a cégnek. A tulajdonos úgy vett fel, hogy állandó délelőtt szabad hétvége. Ennek sajnos írásos nyoma nincs csak szóbeli megállapodás, erre viszont tanú is van. Pár hónapja a tulajdonos kitalálta, hogy éjszakáznom kell és elrendelt egy rendkívüli orvosi vizsgálatot.  Javaslatom van a pszichiáteremtől az éjszakai műszak mellőzésére, de ezt az üzemorvos nem fogadta el. Azt mondta, ha rosszul leszek, akkor bepecsételi, hogy nem éjszakázhatok. Sajnos az ezzel való huzavona miatt depressziós lettem, így még egy gyógyszert kell  szednem este. Jelenleg betegállományban vagyok. Perelhetem-e a tulajdonost betegségem miatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem hiszem, hogy lenne értelme. Perelni perelhet, de nem igazán nyerhető.

Kérdés: Szeretnem az öröklakásomban levő 50% tulajdoni részemet kizárólag az egyik fiamra hagyni halálom esetén. Közjegyző vagy ügyvéd szükséges ehhez, hogy ne támadja meg a másik fiam halálomkor az anyai részét?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bármelyik (ügyvéd, közjegyző) jó választás, habár egyik sem zárja ki a megtámadást. Mert attól, hogy nincsen esélye, még élhet a megtámadás jogával.

Kérdés: Kérdésem a tanulói jogokra hivatkozna. Gyermekem végzős gimnáziumi tanuló. (Lehel Vezér Gimnázium, Jászberény). 2019 szeptemberében betöltötte 18. életévét. A tavalyi évben több tantárgyból is osztályozó vizsgát tett, ennek következményeképp a hét legtöbb napján lyukas órái vannak. Levélben fordultam gyermekem osztályfőnökéhez, hogy engedélyezze számára az iskola elhagyását ezen időkben, azonban ő ezt megtagadta. Kérdésem erre vonatkozna. Jogszerűen tartanak-e bent az iskolában börtönszerűen egy 18. életévét betöltött személyt, kire már semmilyen felügyeleti jog nem vonatkozik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés pontos megválaszolása érdekében, fontos lenne tudni, hogy az osztályfőnök mire alapozva tagadta meg gyermeke iskola elhagyását. Javaslom, hogy elsősorban forduljon problémájával írásban a gimnázium igazgatójához. Amennyiben ez nem vezet eredményre, kérelmével az Oktatási Hivatalt tudja megkeresni. Iskola belső szabályzatait is érdemes lenne teljes körben ismerni.

Kérdés: Egy hagyatéki ügyben idéztek be, mint örököst. Nem szeretnék elmenni a tárgyalásra. Az idézésben azt írják, hogy a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt a meg nem jelenés nem akadályozza. (Átvettem a hivatalos idézést.) Azaz ha nem megyek el, akkor az öröklési törvénynek megfelelően járnak el, és ha én nem utasítom vissza az öröklést, akkor azt megkapom, annak ellenére, ha a többi örökös máshogy dönt? Ha írok nyilatkozatot arról, hogy a törvénynek megfelelően tartok igényt az örökségre, de azt is szeretném, hogy ha minden örökös visszautasítja az örökségét, akkor én is ezt választom, ez lehetséges? Kérhetek ilyet, vagy csak a törvény szerinti lehet vagy a visszautasítás. Ha kérhetek, akkor pontosan mit kell belefogalmazni a nyilatkozatba? Visszautasító nyilatkozatot találtam, de ilyen feltételes megoldást nem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha élni kíván a visszautasítási jogával, akkor egy ilyen tartalmú nyilatkozatot kell tennie. Nem elég az, ha nem jelenik meg a peres eljáráson: ha vissza akarja utasítani az örökséget, akkor azt be kell jelentenie, különben a közjegyző a távollétében a Ptk-beli alapvető öröklési szabályokat fogja alkalmazni. Amennyiben nem utasítja vissza az örökséget, úgy örökölni fog a törvény rendje szerint az örökhagyó után. Az örökséget vagy elfogadja, vagy visszautasítja, nem kérhet feltételes megoldást. Megjelenése célszerűbb, ha több lehetőség közül még nem döntött, mert a tárgyaláson lehetősége van mérlegelésre, valamint a végleges és egyértelmű döntésének a tudomására hozására. Lehetősége van jogi képviselőt is megbíznia, aki Ön helyett lesz jelen.

Kérdés: Van a tulajdonomban egy ingatlan, (kizárólag egyedül az én tulajdonom), melyen édesanyámnak haszonélvezeti joga van, és jelenleg bérbe van kiadva. Kérdésem a következő:
– Megszabhatja-e a haszonélvező a bérleti díj mértékét?
– Kinek kell a lakbér után adózni, ha velem kötnek bérleti szerződést, de a pénz a haszon-élvezőhöz kerül, mivel igényt tart a lakás hasznára?
– Eladhatom-e a tulajdonjogomat az albérlőknek (vagy másnak), akik ezután a tulajdon jogán esetleg tovább lakják az ingatlant, de már nem fizetnének ugye lakbért?
– Igényt tarthatok jog szerint a lakbér felére?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt. A haszonélvező bérbe adhatja az ingatlant, így megszabhatja  a bérleti díj mértékét, de ebben az esetben Ön azonos feltételek mellett válik jogosulttá az ingatlan használatára. Javaslom, hogy amennyiben a bérleti díjat az Édesanyja kapja meg, kösse meg a lakásbérleti szerződést az Édesanyja a bérbevevővel, így mint bérbeadó neki kell a bérbeadásból származó jövedelem után adóznia. Saját tulajdonú ingatlanát eladhatja a haszonélvezeti joggal megterhelten is. Amennyiben Ön igényt tart a bérleti díj felére, így kell megkötni a bérleti szerződést, amelyben a tulajdonos és a haszonélvező a bérleti díj 50-50 százalékban történő megosztásával szerepel bérbeadóként, azonban ebben az esetben Önnek is van adózási kötelezettsége.

Kérdés: 2006 decemberében 2 db külön számú, azonos feltételű  gépjármű lízingszerződést kötöttem, mint egy cég vezetője. A garancia a készfizető kezességem volt. A cég megszűnt, a szerződések felmondásra kerültek. A kisebb összegű szerződést perelte a hitelező, amit végrehajtás követett, és ez rendeződött. Kérdésem: a hitelező érvényesítheti-e a bírósági ítéletet a másik nem peresített szerződésre is? Másik kérdésem: mint készfizető kezes ezen nem peresített szerződés vonatkozásában 2011. szeptembere óta semmilyen levelet, megkeresést felszólítást a tartozás rendezésére nem kaptam, így fenn áll-e a felelősségem, nem vált-e érvénytelenné?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a másik szerződés vonatkozásában nem indult polgári peres eljárás, majd végrehajtás, úgy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai alapján a követelés öt év alatt elévül (eltérő elévülési időről kizárólag a Ptk. rendelkezhet). Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Ha a Ptk. másképp nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. A Válaszok sorrendben, kizárólag a leírtak alapján: nem, nem.

Kérdés: Több hitelem is volt, köztük folyószámlahitel, személyi hitel. Munkanélküli lettem, nem tudtam törleszteni. Évekig nem szólt hozzám senki, vagy nem tudok róla, mert a címem változott. Pár hete megtalált egy behajtó cég, aki tájékoztatott arról, hogy kitől vette meg a tartozásomat, és az kitől vette meg (vannak vagy hárman), leírt egy csomó számot, paragrafust, de azt, hogy ez milyen tartozás az nem derül ki. Tizenpár év távlatából nem emlékszem. Felhívtam őket telefonon, ők sem tudták megmondani, csak azt, hogy 86000,- ft helyett 489000,-ft-ot fizessek be. 2006-os tartozás, most végrehajtóhoz került, vonják a nyugdíjamat. Írhatok a bíróságnak a végrehajtón keresztül, hogy ellent mondok. Ezt megtettem, de nemleges lett a Válasz. Biztos, hogy a végrehajtó elküldte a bíróságra az ellentmondásomat? Ez nem uzsorakamat? Azt sem tudom, mit vonnak tőlem. Úgy adják, veszik ezeket az adósságokat, mint a boltban a kenyeret. Merre indulhatok ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Újra keresse meg személyesen a végrehajtót, hogy melyik adósságkezelő (behajtó) cégnél van az ügye, majd őket keresse meg, hogy írásban mutassák ki tételesen, hogy milyen hitelintézetnél milyen tartozásokról van szó. Ha már per van folyamatban, lehetősége van arra, hogy a bíróság előtt tisztázza a helyzetet. Ha végrehajtási kifogást terjesztett elő, az itt nem lesz jó. Másrészt feltehetőleg egy FMH lett jogerős, mert nem mondott ellen. AZ elleni is tenni kellene (kézbesítési vélelem megdöntése, vh lap törlése; végső soron vh megszüntetési per).

Kérdés: Munkahelyi balesetben  eltört a lábam,  amivel féléve táppénzen vagyok. A munkáltatónak havi két alkalommal adok le táppénzes papírt, amit ő küld el a TB felé. A munkáltató több esetben késve küldte el a táppénzes papírt, ezért késnek a kifizetések. (pl. ebben a hónapban nem kaptam táppénzt a késve elküldött táppénzes papír miatt) Szeretném tudni, hogy ilyen esetben hová tudok fordulni? A munkáltatónak mennyi ideje van, hogy a táppénzes papíromat továbbítsa?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató köteles a táppénz igény, illetve orvosi igazolás átvételét igazolni, és azt az Ön részére átadni. Köteles továbbá az igénylések átvételéről nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza, hogy Ön pontosan mikor, milyen igazolásokat adott át a munkáltatónak.  Ezt egy esetleges ellenőrzés során összehasonlítják a táppénz igénylés beadásának dátumával, ugyanis a táppénz iránti kérelem átvételét követően a munkáltatónak 5 napon belül továbbítania kell azt a kormányhivatalhoz/ kifizetőhelyhez. A dolgozó 6 hónapos igényérvényesítési határidőn belül tudja csak érvényesíteni a kérelmét, ezért is fontos, hogy dokumentálva legyen a kérelem átvételének napja.

Kérdés: Szeretnék tanácsot kérni, hogy mit tegyek. A házam előtt parkol a szomszéd. Nem a kapubejáróban,  de én nem férek el a saját autómmal. Hol lehet bérelni vagy vásárolni közterületen út szélén parkoló helyet? Lehetséges-e ez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban próbálja meg békés úton rendezni, megbeszélni a szomszédjával az ügyet, hogy oldja meg mindkettőjük számára elfogadható módon a parkolást. A települése parkolási rendjét, a fizetős parkolóhelyek elosztását az illetékes helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza, itt tud utána nézni, hogy mi vonatkozik a közterületen való parkolóhely bérlésére. Amennyiben tényleg akadályt képez, rendőrségen szabálysértési eljárást, illetve jegyzői előtt birtokvédelmi eljárást lehet kezdeményezni.

Kérdés: 4 éve egy adott cégnél dolgozom, és mint kiderült, sokkal kevesebb pénzt kapok szabadságra, mint amennyi fel van tüntetve a bérlapomon. Az lenne a kérdésem, hogy milyen illetékes hatósághoz fordulhatnék ez ügyben. Válaszukat köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leveléből nem derül ki, hogy mi alapján gondolja, hogy kevesebb fizetést kapott szabadsága ideje alatt. Amennyiben hitelt érdemlően tudja bizonyítani, hogy valóban kevesebb munkabért kapott, mint ami a bérjegyzékén fel van tüntetve, úgy fordulhat elsősorban írásban a munkáltatójához, hogy tisztázzák a helyzetet. Ha ez nem sikerül, akkor bíróság előtt tudja az igényét érvényesíteni.

Kérdés: Kölcsön adtam magánszemélynek, papír is készült két tanúval. Lejárt a határidő és még nem kaptam meg az összeget. Mi a teendő ilyenkor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Összegtől függ ugyan, de feltehetően úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH eljárás) tud indítani ügyvéd vagy közjegyző előtt.  Ehhez a kötelezett belföldi kézbesítési címére van szükség (azaz lakó- vagy tartózkodási helye). FMH kérelmét  írásban (papíralapon vagy elektronikusan) és szóban is előterjesztheti.

Kérdés: A vezetésem alatt álló óvoda, óvodapedagógusa 40 éves munkaviszony után készül nyugdíjba, melyről írásban nyilatkozott. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben letelik majd a felmentési ideje, vissza kell e vennem, ha úgy dönt, hogy mégis dolgozni szeretne?

Válasz: Kjt. 30. § (4) A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Amennyiben az óvodapedagógusa 40 éves jogosultsági idő megszerzésére alapozott felmentést nyújtott be Önhöz, úgy megszűnik a jogviszonya felmentési idő leteltével. Ezek után miért kellene visszavennie?

Kérdés: 2019 januárjában megállapodást kötöttünk rokontartásról, mivel a gyermek 18. életévét már betöltötte. Ami  a 2013. évi Y. tv. 4:220  paragrafusa szerint szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében, illetve tanulmányai befejezéséig, vagy (5) bekezdés a gyermek 25 éves koráig kerül folyósításra. 2019 májusában befejezte nappali tagozatos tanulmányait. Az ősztől pedig esti iskolában tanul másik szakon. Képzettséget tekintve azonos szintű tanulmányokat végez. A kérdésem arra vonatkozna, hogy kell-e kötelezően fizetnem az összeget ebben az esetben is? Megállapodás tartalmazza még: “Édesapa és Édesanya rögzítik, hogy Vivien gyermekük immár nagykorú, azonban tanulmányai folytatására tekintettel az édesapa a továbbiakban önkéntes támogatásként rokontartást folyósít számára.”. Kérem, adjanak iránymutatást, hogyan kell értelmezzem a megállapodást.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdése teljeskörű megválaszolásához fontos lenne látni az Önök között létrejött megállapodást a nagykorú gyermek tartásáról. Illetve szükséges lenne tudni gyermeke életkorát és azt, hogy milyen típusú tanulmányait végezte el 2019. májusában. A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető. Amennyiben gyermeke a 25. életévét betöltötte, illetve felsőfokú nappali tagozatos tanulmányát elvégezte a tartása nem szükségszerűen indokolt. Az egy más kérdés, hogy feltehetőleg Ön önként vállalt többet, mint ami a kötelezettsége lett volna.

Kérdés: Önkormányzati bérlakás örökölhető-e abban az esetben, ha az elhunyt bérlő gyermekei (törvényes örökösei) nem éltek vele közös háztartásban, állandó lakcím más.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önkormányzati bérlakás esetén az a személy, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. A Lakástörvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzati bérlakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét. E személyek jogosultak tehát az önkormányzati lakás bérletére vonatkozó jog folytatására, ha az illetőt a bérlő a lakásba befogadta és halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.  Ilyenkor nem szükségszerűen a bérlő örököse lesz a lakásbérlet folytatására jogosult, és az örökösi viszony nem is előfeltétel.

Kérdés: Múlt hét pénteken reggel 9:00 órakor igazoltattak engem Újpesten, a Szent István téren. Ápolt megjelenésű szerény valaki vagyok, nem a megjelenésem sarkallta őket erre. Miután minden okmányon nálam volt és bemutattam, a ruházatom az átvizsgálták kipakoltatták a zsebeimet. Sem kábítószert sem közbiztonságra veszélyes szarságot nem találtak, nyoma sem volt semmi törvénybe ütközésnek. Ezek után közölték, hogy mégis előállítanak, mert hasonlítok valakire, akit ők keresnek. Bent még jobban át vizsgáltak levetkőztettek, elvették mindenem, majd kb. öt órát töltöttem egy kicsi zárkában. Az őrzésemmel megbízott szolgálatot teljesítő rendőr jóindulatából rágyújthattam párszor, olyankor beadott egy szálat a cigimből, tüzet ő adott. Kérdezte kérek e kaját v inni, de mondtam, hogy nem, én inkább igazságot kérek, de főleg infót. Mert értem, hogy hasonlítok, de ezért bezárnak? Se alapos gyanú, se ok nem szólt ellenem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Akinek a rendőri intézkedés alapvető jogát sértette panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez vagy panaszával a Független Rendészeti Panasztestülethez is.

Kérdés: Üdvözlöm! A műanyag terasztetőm a viharok miatt megsérült, és le szerettem volna cseréltetni egy erősebbre. Még is találtam egy szakembert, akivel megállapodtunk az összegben. Kijött, megnézte, az anyag árát elvitte, ezt írásban rögzítettük. Dátum, aláírás, személy igazolványszám. Szóban megállapodtunk, hogy két nap múlva kezdik a munkát, de nem jöttek, és azóta nem tudom elérni telefonon. Írtam neki több SMS-t is, de erre sem reagált. Kérdésem: mit tudok tenni, hogy a kifizetett anyag árát visszakapjam? A szaki nevét tudom és a személyigazolvány számát. A terasztető igen megviselt állapotban van, beesik az eső.  Megbízhatok másik szakembert a cserével, mert muszáj lesz orvosolni a tetőbeázást vagy kötelezően meg kell várnom az első szaki jelentkezését, hogy ne vesszen el a kifizetett anyag ára? Hol tudom bejelenteni az engem ért megkárosítást ebben az ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy tegyen büntető feljelentést az illetékes Rendőrkapitányságon csalás elkövetése miatt, amellyel párhuzamosan polgári kártérítési eljárást is meg lehet indítani. Nem kell megvárnia semmit / senkit sem.

Kérdés: Jelenlegi munkahelyemen 4 éve tartózkodom, kétségbe vontam, hogy tisztességesen bevagyok jelentve. Napi 9,5 órát dolgozom és minden második szombaton fél napot. 8 órára vagyok bejelentve és mindössze a minimálbért kapom. Ügyfélkapun érdekes dolgokra találtam. Gyermekem után járó családi kedvezményt, egy évben többször más nevére és adószámára van írva nem az Én gyermekemre, hanem egy idegen személyre. Egy évben egyszer a munkanélküli hivatalhoz vagyok jelentve. Illetve 2 régi lakcímem, amit a munkáltató nem is tudhatna, felváltva vannak feltüntetve, néha a mostani aztán a régiek. Tanácstalan vagyok, mit kezdjek ezzel? Tervben van baba és ha így ki/be vagyok jelentve, amiről eddig nem is tudtam, nem leszek jogosult a Gyedre.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban javaslom, hogy írásban kérjen tájékoztatást, illetve kérje ki a bejelentésről szóló igazolást a kérdésében írtakról a munkáltatójától.  A kérdése teljeskörű megválaszolásához szükséges lenne látni a munkaszerződését, illetve az igazolásokat az Ön után megfizetett járulékokról és adókról és azokat kellene összevetni. A munkáltató köteles a munkaviszony létesítését az adóhatóság felé bejelenteni, legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt. Ennek a kötelezettségének munkáltatónak eleget kell, hogy tegyen, máskülönben az adóhatóság eljárást indít és magas bírságra lehet számítani.

Kérdés: 9 éve elváltunk, akkor a férjem kérte a kizárólagos  lakáshasználatot. Milyen módon kaphatnék a közös tulajdonban használati jogot? A ház, amiben a férjem lakik, fele részben az én tulajdonom, kérhetek-e bérleti díjat a tulajdon részem használatáért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön pénzbeli térítést csak akkor igényelhet a férjétől, ha a tulajdoni hányadának megfelelő lakáshasználatra nincs módja, vagy attól a férje jogellenesen elzárja. Ebben az esetben a lakásban bent maradó férjétől többlethasználati díj megfizetését követelheti.

Kérdés: A mamám tulajdonában volt a Csatári házunk, amit édesapám örökölt, aztán én lettem a tulajdonos, édesanyám meg a haszonélvező. Mamám még jóval a halála előtt kifizette az unokáit, hogy ne a házon követelőzzenek. De 2 unokája rajta van a tulajdoni lapon és tulajdoni hányaddal rendelkeznek a házból. Ők belementek abba, hogy leiratkoznak a tulajdoni lapról. Meg tudnád nekem mondani, hogy mi ennek a menete és hogy kell-e érte fizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan tulajdonostársaira eső tulajdoni hányadát Ön ingatlan adásvételi szerződés megkötése útján meg tudja vásárolni a tulajdonostársaitól.  A tulajdonostársai Önnek tudják ajándékozni ajándékozási szerződés révén a tulajdoni hányadukat, azonban ennek illetékfizetési vonzata van. Ezen lehetőségek igénybevételére mindenképp szükség van ügyvéd közreműködésére.

Kérdés: Édesapám elhalálozását bejelentettem a  rákövetkező 2. napon a számláját vezető Raiffeisen Banknál, ezért számláját zárolták. Folyószámláját megszüntetni nem állt módomban mivel a MÁK tévedésből ráutalta Apukám nyugdíját. Több hónapig tartott, míg a bank és a MÁK egyeztette, hogy kerüljön vissza az Államkincstárhoz a nyugdíj. 9 hónap elteltével rendezték a visszautalást. Ezek után mondhattam fel a számlát. Erre az időszakra számlavezetési díjat számolt fel a bank, melyet megkifogásoltam. Panaszomat elutasították. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy jogos volt-e a számlavezetési díj felszámítása erre a 9 hónapra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bank panaszelutasítása nélkül nehéz megválaszolni a kérdést, de valószínűleg jogszerű volt a számlavezetési díj felszámolása, mert a számla zárolása nem elég ok ahhoz, hogy ne kérjenek számlavezetési díjat, csak a tényleges megszüntetés. Mivel a MÁK mulasztásai miatt húzódott az ügy, javaslom, hogy forduljon hozzájuk panaszával.

Kérdés: 2007 szeptemberében vásároltam egy S…. kéményt, amit a gyártó az építési utasítás szerint 30 év kiégés elleni önként vállalt garanciával reklámozott, amit ezzel tudok bizonyítani illetve a termék 2007-es megfelelőségi nyilatkozatán is feltűnteti, hogy kiégésnek ellenáll. Garancia levelem nincsen, számlám és szállítólevelem van. A gyártó a ma használatos garancialevelét küldte nekem el, amin nincs kiégés elleni garancia. Ez a kéményem 2019 decemberében kiégett és használhatatlan. Katasztrófavédelem megtiltotta a használatát. Kérdésem az lenne, hogy a gyártó tartozik garanciális helytállással a saját ellentmondása miatt? Illetve az is érdekelne, hogy ez a magatartás kimeríti-e a fogyasztó megtévesztését? Továbbá az is kérdés lenne részemről, hogy a 10 éves kötelező alkalmassági időt lehet-e úgy értelmezni, hogy a kémény üzbehelyezésétől számoljuk? 2007 szeptemberben történt a vásárlás, de 2010 szeptemberében lett üzembehelyezve. Ezt kéményseprői papírral igazolom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Termékszavatossági igény érvényesítésére jogvesztő 2 éves határidő áll a fogyasztó rendelkezésére, ez a termék forgalomba hozatalának időpontjától számítandó. Ha a birtokában lévő iratok bizonyítják a feltételezett ellentmondást, érdemes a gyártót ismét megkeresni, és elutasítása esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordulni.

Kérdés: A mostoha faterom 12 éve meghalt, az ő részéről örökölt a féltestvérem a lakásból 3/12 részt, amit megvettem.  A másik lánya 3/12 részt. Édesanyám 2 éve halt meg, tőle örököltünk, így nekem 7/12 részem van, az öcsémnek pedig 2/12rész. Az első lánya kitalálta, hogy fizessek neki albérletet, mert beköltöztem a lakásba. Nemet mondtam, mivel eddig még sohasem volt a lakásnál és semmiféle költségbe, felújításába, korszerűsítésbe nem fizetett.  Azt mondta nem érdekli. Kitalálta, hogy eladja a, de  nem tudok fizetni amennyit kér, ezért azt akarja, hogy bejön, kívül belül lefotóz mindent és felteszi a netre albérletnek, vagy eladásra. Vagyon megosztás nem volt. Megteheti, köteles vagyok neki megengedni, hogy mindent lefotózzon? Mit tehetek? Előre is köszönöm Válaszát.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban javaslom, hogy próbálja meg békés úton rendezni a másik tulajdonostárssal az ügyet és számoljanak el, hogy Ön mennyit költött a felújítási munkálatokra, hátha létrejöhet egy megegyezés Önök között. A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére, azaz Ön jogosult az ingatlanban tartózkodni. A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges az egész ingatlan feletti tulajdonjog átruházásához.

Kérdés: A szüleim akkor váltak el, mikor 6 éves voltam, 50 éve. Apám második házasságában építkezett a második feleségével, amibe anyagilag bevitte annak a lakásnak az árát is, amiben még anyámmal és velem lakott. Mostanában szembesültem vele, amikor megnéztem az 50 éve épített lakásuk tulajdoni lapját, hogy kizárólagosan a második feleség nevén van az ingatlan. Nem tudom, hogy volt-e a neve valamikor a tulajdoni lapon, vagy csak azért íratták a feleség nevére, hogy engem kitúrjanak az öröklésből. Ha apám meghal, (egyébként soha nem törődött velem, nem érdekelte soha az életem, se az enyém sem az unokáié) lehetséges az, hogy nem leszek jogosult a kötelesrészre, vagy perrel van esélyem arra, hogy ne csak a második házasságából született gyereke örököljön?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön édesapja hagyatéka az a vagyon lesz, ami a halála pillanatában megvan. Ebből lesz Ön jogosult a törvény rendelkezései szerinti részre.

Kérdés: Adott egy termék (parfüm). Magánszemélytől vettem az egyik adásvételi oldalon. Eredetinek volt írva, kép volt róla. Utánanéztem, megkérdeztem pár embert, eredetinek mondták; én is úgy láttam. Nekem nem tetszett az illat, ezért az egyik közösségi oldal zárt csoportjában meghirdettem, majd eladtam. Megkeresett privát üzenetben a hölgy, hogy nem eredeti, és kéri vissza a pénzt. Mivel én is akkor szembesültem a termék valódiságával, így próbáltam megkeresni azt a személyt üzenetben, akitől én vettem. Nem hajlandó a visszafizetésre részemre, mert ahogy mondta: ő küldött nekem a termékről képet, ki volt írva a hirdetésben, hogy eredeti, ő is úgy tudta; amikor megvettem, tisztában kellett lennem azzal, mit veszek. A hölgy, aki tőlem vette, ugyanígy követeli a pénzét tőlem. Szerintem nem árultam zsákbamacskát, képen láthatta ő is, mit vesz. Az ő döntése az én felelősségem? Ez figyelmetlenség volt a részünkről. Mit tudok tenni, és mit tudnak ellenem? (feljelentéssel fenyegetőzik)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha van számlája róla, avagy tudja igazolni, hogy így vette, akkor nem hiszem, hogy aggódnia kellene. Tenni sok mindent lehet, az meg más kérdés, hogy érdemes-e, illetve lesz-e egyáltalán eredménye.

Kérdés: Van egy lakás, felének én vagyok a tulajdonosa, a másik felét apám második feleségének a testvére most örökölte. Mindketten el akarjuk adni a lakást, de én egyénileg, a másik tulajdonos ingatlan közvetítő által. A lakásba bejutni nem tudok, kulcsom nincs. Fényképeket készíteni nem tudok. Hogyan tudunk megegyezni? Kinek kell engedni? Ha én elfogadom a tulajdonos társam javaslatát, ki kell fizetnem az ingatlan közvetítő díjának rám eső – fele részét? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban próbálja meg békés úton rendezni a másik tulajdonostárssal az ügyet. A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére, azaz Ön jogosult bemenni az ingatlanba és képeket készíteni róla. A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges az egész ingatlan feletti tulajdonjog átruházásához. Amennyiben nem sikerül békés úton megállapodni az ingatlan adásvételének mikéntjéről, végső soros a peres eljárás marad.

Kérdés: 18 éve dolgozom egy cégnél. Megváltozott a munka körülményem. Kértem az áthelyezésemet más területre, de ott sem jobbak a feltételek. Sajnos az egészségem kárára megy. Többször voltam táppénzen emiatt. Az egészségügyi alkalmassági vizsgálatokon csak 3 hónapra hosszabbítanak. Ha megszünteti az orvos az alkalmasságomat, milyen felmondási feltételekkel élhet a munkáltatóm? Milyen felmondást vagyok köteles elfogadni, mi kell, hogy szerepeljen benne? Végkielégítés jár a 18-év után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos, hogy a jogszerű felmondáshoz fenn kell állnia a tartósságnak, tehát tartósan alkalmatlannak kell lennie a dolgozónak a munkakör ellátására. A munkáltatónak indokolnia kell, hogy valóban azért eszközölt felmondást, mert alkalmatlan a dolgozó a munkakör betöltésére. A munkáltatónak munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatot kell kérnie, arra alapíthatja csak felmondását. Felmondás esetén – ha teljesülnek a feltételei – a munkavállaló végkielégítésre jogosult, mely mellett a felmondási idő teljes tartamára kénytelen felmenteni a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól.  A végkielégítés mértéke legalább tizenöt év esetén négyhavi távolléti díj összege. A munkáltató felmondása esetén plusz két havi távolléti díj összegével nő a végkielégítés összege.

Kérdés: Jó estét! Segítséget szeretnék kérni! Közalkalmazotti munkaviszonyomat meg szeretném szüntetni. Élelmezésvezetőként dolgozom, munkáltatóm a vezető óvónő. Ha jól tudom, 2 hónap a lemondási idő. Szeretném kérni, hogy ennek felét vagy egészét engedje el. Mondhatja- e a munkáltatóm, hogy az egész 2 hónapot le kell dolgoznom? Mi van akkor, ha én abba nem egyezek bele? Ha beadom a lemondást, utána elmehetek-e betegszabadságra, ill. táppénzre ? Ha jól tudom, azonnali hatállyal is lemondhatok, csak azt indokolnom kellene.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közalkalmazott indoklás nélkül, bármikor bejelentheti írásban határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyának lemondással történő megszüntetését. Ez esetben azonban számolni kell azzal, hogy a Kjt. lemondási időt ír elő. A lemondási idő – a Kjt. 28. § (2) bekezdése alapján – két hónap, amelynek időtartamát a munkáltató teljes egészében ledolgoztathatja, de annak akár egy részére vagy egészére mentesítheti is a közalkalmazottat a munkavégzés alól. Amennyiben a közalkalmazott nem tölti le a lemondási időt, hanem azalatt közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen megszünteti, köteles a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 84. § (1) bekezdése alapján a lemondási időre vagy annak fennmaradó részére járó távolléti díjnak megfelelő összeget a munkáltatónak megfizetni. A Kjt. 29. §-a alapján szüntethető meg a jogviszonya rendkívüli lemondással. Azt javaslom, hogy próbáljon megegyezni a lemondási idő ledolgozását illetőleg a munkáltatójával.

Kérdés:  Minden előzetes értesítés nélkül kaptam a hölgytől egy letiltást, melyről az OTP tájékoztatott. Most szeretném megtudni ennek az okát, ám  Dr. L. B. sem ügyfélfogadási rendjét sem a telefonszámát sehol nem lehet fellelni. Azt pedig, hogy nem lehet tőle tájokoztatáshoz jutni, nem fair, és a földön fekvőbe való belerúgásnak érzékelem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdésében megjelölt végrehajtó minden elérhetősége megtalálható az interneten, javaslom, hogy keressen rá újra és vegye fel vele a kapcsolatot.

Kérdés: A munkáltatóm ez év február 11-én felmondott. A felmondási idő teljes időtartamára (30+15 nap) felmentett a munkavégzés alól, a felmondólevelet is így írta meg. Február 14-én a kezembe adott egy tájékoztatót a munkáltató általi felmondáshoz, melyben azt írja, hogy a március 28-ig időarányosan járó szabadságomat (7nap) március 02-tól kezdődően kiadja. A kérdésem az, hogy ha a felmondási idő teljes időtartamára mentesített a munkavégzés alól, akkor valóban kiadhatja-e utólag a szabadságomat, vagy pénzben meg kell váltania?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult.  A felmentési idő teljes egészében szabadságra jogosító idő. Az erre az időre járó szabadságot vagy még a felmondási idő ledolgozandó része alatt természetben ki kell adni a munkavállalónak, vagy – ha ez nem lehetséges –, akkor a munkaviszony megszűnésekor pénzben megváltani.

Kérdés: Lányom 2016.03.04.-én balesetet szenvedett az iskolában, tanítási időben, kiskorúként. Aki  a balesetet okozta jól elvan, az én lányom pedig maradandó sérülést szenvedett, azóta jelentős kár jelentkezik naponta nálunk. Most, 2020-ban, mit tehetünk a károkoval szemben? Azóta volt igazságügyi orvos szakértői vizsgálat, ami 20%-ot állapított meg. Ez szerintem több, mert egyre több baja van. Mit lehet tenni a károkozóval szemben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdéséből nem derül ki, hogy valamilyen eljárás volt-e folyamatban a lánya ügyében. Javaslom, hogy az ügy összes iratával forduljon ügyvédhez büntető feljelentés megtétele okán, illetve személyiségi jog megsértése miatt is indítható polgári per.

Kérdés: A párom elhagyott egy 10 évvel fiatalabb férfiért, egyik napról a másikra elköltözött, hátrahagyva két kiskorú közös gyermekünket. Látogatja őket, folyamatosan kompenzál ajándékokkal, közös programokkal, de az új párja szolgálati lakásban lakik, ahova nem engedem a gyerekeimet. Amikor az új ember éjszakai műszakban van felajánlottam, hogy elmegyek otthonról, és ő a gyerekekkel maradhat éjszakára. Készül az új közös albérletük, kb 1 hónap még. A kérdésem az lenne, hogy mire hivatkozva, milyen eséllyel lehet gyermek-elhelyezési keresetet beadni? Féltem őket, 5 és 8 évesek. Egyedül látom el őket, a biztonságos otthonukban, ahol születésüktől fogva élnek. Szüleim, nagyszüleim bármikor besegítenek, stabil, biztonságos, szerető környezetben vannak.
Köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös szülői felügyeletet a bíróság csak a szülők közös kérelmére rendelhet el, ennek hiányában a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. Amennyiben a szülői felügyelet rendezését kéri a bíróságtól a fentiekben Ön által leírt érvelések megfelelőek, úgy mint, hogy a gyermekek az Ön háztartásában hosszabb ideje háborítatlanul, stabil, biztonságos, szerető környezetben nevelkednek. Valamint, hogy a másik szülő nem képes biztosítani a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődését. Javaslom, hogy a keresetlevél elkészítésével bízzon meg ügyvédet.

Kérdés: Közös tulajdonú ingatlanba, (férj, feleség) elhozhatom-e a nagynénémet látogatóba, havonta pár napra.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.

Kérdés: 8 éve bérelek egy üzletet. Igaz, hogy nem volt benne a bérleti szerződésemben az elővásárlási jog, de érdeklődnék, hogy ilyenkor nem a bérlőnek kellene először felajánlani, ha eladásra kerül? Ehhez képest eladták szerdán és közölték velem csütörtökön, már az új tulajdonoshoz tartozom. Bérleti szerződésemet sem mondták még fel. Mondták szóban, hogy ők egymást közt megbeszélték, hogy a 3 hónap felmondási időt az új tulajdonos betartja. Ilyenkor kinek, mit kell betartani? A fizetéssel soha nem volt gondunk, ellenünk semmit nem tudnak felhozni. Ilyenkor kérhetünk-e valami kártérítést vagy fájdalom pénzt, hogy egyik napról a másikra megbeszélés nélkül az utcára tettek bennünket? A régi tulajnak tartani kellett volna a felmondást, az újjal nincs semmi szerződésünk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem köteles a tulajdonos a bérlőnek felajánlani „első körben” az ingatlant. Leírása alapján 3 hónap felmondási időt kaptak, így a második kérdés nem is értelmezhető. Az új tulajdonos a jogutódlás okán pontosan úgy „funkcionál”, mintha a régi lenne…kártérítés sem járhat, mert nem egyik napról a másikra szűnik meg a szerződés, hanem a szerződésbeli 3 hónap után.

Kérdés: Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy mi a teendő, ha nincs évek óta munkaszerződése és munkaköri leírása a dolgozónak és felmond, de egy hónap után a munkáltató ügyvéd általi levélben kéri, hogy (az alábbi szöveget bemásolom):  könyvelési teendők elvégzésének elmaradása okán az esetlegesen jelentkező károk tekintetében jogfenntartással kíván élni.  Ebben az esetben a munkavállaló felelőssége korlátlan és ha ez több, mint 10 millió Forint, akkor is köteles megfizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem értelmezhető jogilag a levél/kérdés, hiszen a munkáltatónak kötelessége bejelenteni az adóhatóságnál a munkavállalóit. Kizártnak tartom, hogy egy efféle mulasztás miatt a munkavállaló tartozna felelősséggel, ám mivel nem áll rendelkezésemre semmiféle előzményirat, pontosabb választ nem tudok önnek adni. Javaslom, forduljon ügyvédhez személyesen. De ha nincsen munkaszerződés sem, akkor nincsen (elvileg) munkaviszony sem, amiből meg nem fakadhat semmilyen követelés….

Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, hogy hitel esetén, ha én leszek az adóstárs, azonban az adósnak az ingatlanára az ügylet miatt jelzálogot is tesznek, és esetleg a későbbiekben az adós nem fizet, akkor tőlem vonják le a kölcsön összegét, vagy a jelzáloggal terhelt ingatlant árvereznék el? Ilyen esetben az én ingatlanom biztonságban van-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapszabályként az adóstárs – megtévesztő nevével ellentétben – a legtöbb esetben éppen úgy felel a tartozásért, mint maga az adós, vagyis a teljes tartozást behajthatják rajra. Ráadásul ez a felelősség egyetemleges szokott lenni, ami azt jelenti, hogy nincs is sorrend az adósok között. Pontosabb információért látni kellene a kölcsönszerződést, amelyet alá akarnak írni.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy üdülőjogot vásároltunk, a szerződés mellékleteként kitöltöttük az elállási jognyilatkozatot, mert nem felelt meg az elhangzottakkal. A tulajdonos állítólag aláíratott velünk olyat, hogy nem fogunk elállni a szerződéstől, de erről nekünk nincs semmi az anyagunkban, így nem akarják a mi visszalépésünket figyelembe venni. Kérdésem, hogy elállhatunk a szerződéstől minden következmény nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, forduljon ügyvédhez személyesen, az iratokkal együtt, mert azok hiányában semmilyen konkrétumot nem lehetséges mondani.

Kérdés: Ügyvezetője vagyok egy kft-nek, hogyan indíthatnék csődeljárást? Munkaviszony mellett látom el, semmi járandóságot nem kapok érte. Mi a teendőm?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, forduljon ügyvédhez, mivel ebben az eljárásban kötelező lesz a jogi képviselet.

Kérdés: A férjemmel és a lányommal élek boldog családi életben. Sajnos volt egy félrelépésem és el is mondtam a férjemnek, mindent meg tudtunk beszélni hál istennek és most boldogan várjuk a második gyermeket. A baj az, hogy van minimális esély arra, hogy nem a férjemtől van a baba, de ezt ő is tudja és megbeszéltük legyen bárkié felneveljük boldogságban! Viszont a férfi, akivel viszonyom volt fenyeget, hogy elpereli a gyereket, ha az övé. Az apasági vizsgálatra nincs pénzem sajnos, de minket a férjemmel nem is érdekel, csak boldogok akarunk lenni! Van félnivalóm a férfi miatt? Ha mi ezt megbeszéltük a férjemmel? A férfinek 2 év felfüggesztettje van és 3 gyereke, akit nem ő nevel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Ptk. szerint: A gyermek apjának – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt. Eszerint az anyakönyvi kivonatba automatikusan a férje fog bekerülni, de a másik férfi bírósági úton próbálhatja az apasági vélelmet megdönteni. Ha valósnak tartja a „fenyegetést”, akkor érdemes ügyvédhez fordulnia, hogy a jövőbeli esetleges események ne legyenek aggasztóak.

Kérdés: Kanadában megvádoltak, majd elejtették 1 év után! Szeretnem tisztázni magamat! Magyarországról lehetséges ez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése pontatlan és információszegény. Ennyi alapján sajnos nem tudunk Önnek pontos választ adni.

Kérdés: Az önkormányzatunk bizonyos időszakokban engedélyezi a zöldhulladék kerti elégetését. A szomszédaink mindkét oldalról meg is teszik ezt, és nincs is ezzel bajunk, mert kulturáltan, gyorsan végzik olyankor, amikor mi nem vagyunk kint a kicsi gyerekeinkkel. Viszont a második szomszéd ha tüzel, akkor azt egész nap teszi (kora reggeltől estig), megkeserítve mindannyiunk napjait. Van, hogy 3 napon keresztül non-stop éget. Szép szóból nem ért, nem lehet vele dűlőre jutni. Már odáig fajul sokszor, hogy zárt ablakon keresztül is erős füstszag van a lakásban, kimenni nem tudunk, akadályoz a teendőimben (pl. kertészkedés, teregetés, gyerekek levegőztetése stb). A kettőnk közötti szomszédot és a hátsó kertszomszédját is borzasztóan zavarja. Mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Forduljon a megyei kormányhivatalok környezetvédelmi és természetvédelmi osztályaihoz. A közérdekű bejelentés illetékmentes és írásban történik. Ide vonatkozó jogszabály: 1995. évi LIII. törvény 97. § (2) bekezdése, és a 306/2010. kormányrendelet. A hatóságok munkáját nagyban segíti, ha képekkel vagy videofelvételekkel dokumentálja a kialakult helyzetet. Így a bizonyítás is egyszerűvé válik.
Ezzel párhuzamosan, vagy helyette pedig a területileg illetékes jegyzőnél lehet birtokvédelmi eljárást indítani vele szemben.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy kihez lehet fordulni, ha nem kapok bérpapírt? Mert tudomásom szerint minden hónap 10-ig ki kellene küldeni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban javaslom, a munkáltatónak jelezze a hiányt. Amennyiben a munkáltató elutasítja, keresse meg az adóhatóságot.

Kérdés: 5 éve és pár hete kölcsön adtam magánszemélyként egy ismerősnek, egy szerződés magánokiratban készült róla. Azóta semmi nem történt, nem ismerte el írásban és nem állapodtunk meg részletekben sem. Valóban elévült a követelésem? Tudok valamit még tenni így utólag a pénzem beszedésével kapcsolatban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha valamely cselekménnyel megszakították az elévülést, akkor az a cselekményt követően újrakezdődhet. Az elévülés szabályai változtak, az Új Polgári Törvénykönyv (2013.évi V. törvény) alábbiakat tekinti megszakító ténynek. 6:25.§ (1) Az elévülést megszakítja a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése. Egyebekben az elévülési idő 5 év, ami az esedékességtől kezdődik. (Mikor kellett volna visszafizetnie?)

Kérdés: Jelzáloghitellel terhelt házamat szeretném a gyerekeim nevére íratni. Természetesen a hitelező engedélyével, de egyébiránt ez megoldható-e? Későbbi esetleges végrehajtási bejegyzésektől szeretnék ezáltal mentesülni, hogy az ingatlan ne legyen veszélyben, de természetesen a munkabéremből tiltható lesz továbbra is a végrehajtás.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jelzálogjog önmagában nem értékesítést akadályozó jog, ha nincs az ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom, tehát lehetséges az ajándékozás, ám leírása alapján ez lehet fedezetelvonó ügylet is. Javaslom, a szerződés készítésével megbízott ügyvéddel vitassa meg a problémát mielőbb.

Kérdés: Milyen személyes adatok birtokában hajtható be rajtam külföldi követelés? Röviden a történet: Olaszországban közvetlenül egy buszra felszállás után (esélyünk nem volt egyből jegyet lyukasztani) egy jegyellenőr megbüntetett minket 110 €-ra. Angolul egyáltalán nem beszélt. Amikor a személyes adatainkra volt szüksége, a diákigazolványunkat nyújtottuk át mind a ketten. Kiállította a büntetésről a papírt, amit 5 napon kell befizetnünk, vagy utána a dupláját. A következő adatainkat vette fel: Név, Születési dátum, Nemzetiség, Személyi szám (ami valójában a magyar diákigazolvány kártya számunk, de ez nem esett le neki). Olaszról lefordítva az áll a papíron, hogy a személyigazolvány adataimat vették fel. A helyszínen egy olasz papírt akartak velünk aláíratni, amiből semmit nem értettünk. A barátnőm azt írta rá, hogy “nem értem”, velem elfelejtettek bármit is aláíratni. (Ezek után talán azt is meg lehet kérdőjelezni, hogy milyen jogalapon tárolják a személyes adataimat?) Behajtható ez rajtam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Valószínűleg születési dátum és név alapján nem fogják tudni önöket azonosítani. A „behajtáshoz” jelenleg lakcím szükséges Magyarországon, de az EU-n belül is, anélkül nem lehetséges.

Kérdés: Férjem húgának a 12 éves kislányát az apa 8 éve nem látogatja, nem fizet gyerektartást. Közjegyző által bejegyeztettük, hogy az anya halála esetén gyámjai leszünk a kislánynak. A kislány az anyja után egy lakást örökölne és félő, hogy az apa emiatt jogot formálna a gyerekre. Kérdésem, hogy az apa jogai fennállnak-e, és tehetünk-e valamit ellene? Az apáról nem tudunk semmit azóta sem, de mivel tudjuk az előéletét, amibe a büntetett előélet is szerepel, így tartunk tőle, hogy anyagi haszon reményében megjelenne és követelné a jogait.

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Az anya után csakis a gyermeke, illetve élő házastársa örökölne. Kérdése nem egyértelmű, miszerint az apa milyen jogot formálna a gyermekre / vagyonra.

Kérdés: 2019-es évre határozott idejű szerződést kaptam, ami december 31-ig szólt. Viszont idén januárban ugyan úgy mentem dolgozni, de szerződést nem írtam alá a mai napig sem. Van egy gyermekem, aki betegeskedik sokat és most azt akarja a főnök, ha nekem megfelel, akkor alkalmival járhatok dolgozni. De én így nem szeretném. A kérdésem az lenne, ha nem fogadom el az alkalmi bejelentést, ezzel az indokkal felmondhat-e nekem? Vagy azzal, hogy sokat vagyok táppénzen a beteg gyermekkel? Ha ilyen indokkal mond fel nekem, akkor mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nagy valószínűséggel most is alkalmi bejelentés alapján van az adóhatóságnál a munkaviszonya. Mivel jelenleg nincs érvényes munkaszerződése, természetesen „elküldhetik” Önt.

Kérdés: A házunkból ékszerek tűntek el. Külső behatolásra nyom nincs, azért arra gyanakszom, hogy élettársamnak vagy anyósomnak lehet köze hozzá korábbi előzményekre alapozva. Érdeklődni szeretnék, hogy ez ügyben érdemes-e rendőrséghez fordulni, hiszen nagyon kicsi az esélye annak, hogy az ékszerek előkerüljenek, feltételezhetően azok már nem biztos, hogy megvannak. Ilyen esetben mit tesz a rendőrség, van-e jogi következménye ennek a családtagra nézve?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen lehet a rendőrséghez fordulni, ám csekély az esélye annak, hogy bármire fényt derítenének.

Kérdés: Volt férjemmel 10 éve elváltunk, két gyermekünket én nevelem. A volt férjem most követeli tőlem a gyerekek anyakönyvi kivonatát. Nem mondja meg mire kell, azt mondta a munkahelyére, de őket felhívtam és nekik nem kell. Ezért nem adtam oda. Most bírósággal fenyeget. A kérdésem az lenne, oda kell-e adnom? Igényelni nem tud utánuk semmit, mivel mostani férjem igényel mindent.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermekek anyakönyvi kivonatát kikérheti az apa bármelyik kormányhivatalban. Valószínűleg ezt nem tudja….

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a főnököm beoszthat-e dolgozni a hétfői napra, ha szombaton dolgozok? Közalkalmazott vagyok, 24 órás beosztással.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a munkaszerződése lehetővé teszi, igen. Egyebekben napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (a továbbiakban: napi pihenőidő) kell biztosítani.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy lehetséges-e táppénz alatt azonnali hatályú felmondást benyújtanom? Jelenleg próbaidőn vagyok, amely 02.25-ig tart. Azonban egy kisebb műtétnek köszönhetően táppénzre kényszerültem, ami valószínűleg még egy bő hétig tartana, de szeretnék azonnali hatályú felmondást benyújtani a munkáltatóm felé. A háziorvosom azonban nem állítja ki a táppénzes papíromat (nem nyilvánít keresőképesnek), mert még nem állhatnék munkába. Mi a teendő ilyenkor? A háziorvosommal próbáljak egyeztetni az esetről, vagy valamilyen más megoldást keressek? Továbbá a benyújtott, keresőképtelenséget igazoló papír alapján kötelesek elszámolni a nekem járó összeget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A táppénz alatti felmondási védelem csak munkáltatói felmondás esetén van, Ön bármikor felmondhat. A táppénzt társadalombiztosítási kifizetőhely esetén igen, anélkül nem a munkáltatótól kapja, hanem az OEP-től. A próbaidő alatt pedig egyébként is fel lehet mondani, indokolás nélkül.

Kérdés: A munkahelyemen januárban jelezték a vezetők, hogy lehet meg fog szűnni a jelenlegi pozíciónk. Az elmúlt hetekben húzták az időt, nem tájékoztattak minket és hitegettek, hogy lesz másik project. A mai napon (2020.02.18) közölték, hogy a projectünk megszűnik. Továbbá a másik projectre is túl sokan vagyunk. 3 opciót kínáltak fel: Az egyik, hogy egy olyan projecthez csatlakozunk, ami jelentős bér-visszaeséssel jár. A másik projectre a főnökeink jelölnek ki embereket. Amennyiben egyik opcióba se kerül valaki bele, az munkanélkülivé válik. Nem tudom mennyire szabályos ez az eljárási rend, és ilyen esetben nem jár gondolkodási idő? Illetve, ha miattuk válik valaki munkanélkülivé, jár végkielégítés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez egy elég bevett sablonforma sok munkáltatónál a dolgozók legális elküldésére, ez az eljárásrend leírása alapján jogszerűnek tűnik. Amennyiben a munkáltató mond fel, 3 év munkaviszony után jár végkielégítés.

Kérdés: Azt szeretném megtudni, hogy ha gyermekem ideiglenes elhelyezésbe került testvéremhez, nekem a pénzem két gyerek után járó gyesből és családi pótlékból áll? Illetve végrehajtható gyesből a tartásdíj?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Első kérdésére nem tudunk Önnek válaszolni, hiszen nagyon kevés információt tartalmaz a leírása. GYES-ből nem történhet végrehajtás, de a tartásdíjat fizetnie kell. Sajnos azonban nem teljesen egyértelmű a kérdése.

Kérdés: Mezőgazdasági gép vásárlásakor a  kereskedő feltüntette a vásárolni kívánt gép típusát árát. Majd a beszámítandó gép nevét árát, a közösen elfogadott áron. Elektronikusan kiküldte a megrendelőlapot és a díjbekérőt. Én átutaltam a kért összeget, ami nem kevés 4 millió forint. Majd pár nap múlva felkeresett és ötszázezer Forinttal kevesebbért akarja beszámítani a gépemet. Megteheti-e ezt a kereskedő? A megrendelőlapot saját kezűleg aláírta.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel az Ön részéről teljesítésbe ment a szolgáltatás, ezért jogszerűen nem tagadhatja meg a teljesítést a kereskedő. Javaslom, hogy követelje a megvásárolt gép átadását. Végső soron FMH és peres eljárás marad.

Kérdés: 10 évesen kisfiam úgy döntött, hogy az apjához költözik. Az apja azt mondta, hogy amit gyerektartásra költenék azt a pénzt költsem minden hónapban a gyerekre, neki ne utaljak pénzt, mert jól áll anyagilag, ez is így volt egy darabig. Tavaly Decemberben kisfiam visszaköltözött hozzám, s mivel apja nem kért gyerektartást, most ő sem fizet nekem. Viszont azzal fenyeget, hogy ő visszamenőleg kérni fogja tőlem a gyerektartást. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Visszamenőleg 6 hónapra lehet követelni csak.

Kérdés: Azzal a kéréssel fordulnék Önhöz, hogy a páromat este 6 óra tájékán a rendőrök igazoltatták és mivel nem volt jogosítványa, ezért őrizetbe vették. Szeretném megkérdezni, hogy mivel a 72 óra előzetest megkapta, ezért milyen büntetésre számíthat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jogosítvány nélküli vezetés mindenképpen büntetendő, azonban a büntetés mértékét meghatározza, hogy az illetőnek egyébként van-e az adott kategóriára, van-e bármilyen kategóriára, vagy egyáltalán nem rendelkezik jogosítvánnyal, avagy eltiltás alatt tette ezt. Több információ kellene az ügyre vonatkozóan, hogy pontos választ tudjak adni.

Kérdés: Fele összeg kifizetésével (másik fele havi törlesztéssel történik) vásároltunk a lányom nevére egy ingatlant, melynek a haszonélvezője és kezese vagyok. Havi rendszerességgel tettem látogatást, ami fél éve lehetetlen zárcsere miatt, s kérésre sem kaptam kulcsot a bejutáshoz, sőt a kapcsolattartás is megszakadt, nem a részemről. A kerület ( XXII.) adóhivatala felé nyilatkozatot kellett tenni az ingatlannal kapcsolatban (kommunális adó kiszabása céljából ), melyre azt válaszoltam keressék a tulajdonost, mivel érdemben nem tudok nyilatkozni, nem reagált a megkeresésemre sem levélre, sem telefonra. Mit tehetek, hiszen jogilag és anyagilag minden felelősség engem terhel. A lakáshoz sem mehetek, nehogy önbíráskodással vádoljanak. Ezt a fajta elzárkózást megteheti-e a tulajdonos a haszonélvezővel szemben, ami jog szerint erősebb, mint a tulajdonos joga? Saját lakásomban lakom. Kihez fordulhatok. ki véd meg engem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Haszonélvezeti jogánál fogva jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A haszonélvező viseli – a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével – a dologgal kapcsolatos terheket. A haszonélvezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek. Ennek megfelelően Ön köteles a kommunális adót is fizetni, illetve joga van a lakást birtokba venni. Természetesen a fentiek alapján jogellenesen jár el a tulajdonos. Javaslom, mielőbb forduljon személyesen ügyvédhez, ugyanis több eljárást is meg lehet indítani, ha úgy gondolja…

Kérdés: 2011-ben meghalt édesapám, aki végrendeletileg mindent a második feleségére hagyott. Én kértem a köteles részt, így 1/4 lakás a nevemre került. Azt szeretném megtudni, mit tehetek, hogy a lakás rám eső részének az árát kifizesse az özvegy, aki azóta is az élettársával együtt lakik benne? Hová kell fordulnom ez ügyben? Ez egy 4 lakásos társasház 100 m2-s lakása. Ebből a házasságból gyermek nem született.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az édesapjának a második felesége élethosszig tartó haszonélvezeti jogot szerzett a halál bekövetkeztével. Akkor tudja értékesíteni a 1/4 tulajdonrészt, ha haszonélvezeti joggal együtt valaki megvásárolja Öntől. Illetve a közös tulajdon megszüntetését kérheti még, perben. Mindenféleképpen lépni kellene az ügyben, van egyéb lehetőség is, amivel végső soron kikényszeríthető az ellenoldal aktivitása is, azonban az ügyvédi segítséget igényel.

Kérdés:  2014-ben ittas vezetés miatt bevonták 1 évre a magyar jogosítványomat Magyarországon. Külföldön, Angliában éltem 2014-2019 között és ott szereztem 2017-ben jogosítványt. Most Magyarországon élek ismét és szeretném az angliai jogosítványom becserélni magyarra. Van-e elévülése a magyar jogosítvány bevonásnak? Kell-e itthon vizsgáznom újra vagy csak cserélhetem az angliait magyarra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ún. utánképzésen kell részt vennie, avagy a kinti vezetői engedélyét tudja használni.

Kérdés: A jelenlegi munkáltatómmal 2018.03.01. napjától vagyok határozatlan időtartalmú munkaviszonyban, vagyonőr munkakörben. Napi 8 óra figyelembe vételével egy havi munkaidőkeretben foglalkoztatva. Ami 2019.12.01. napjától napi munkaidő 4 órára változott (beleegyezésemmel). Valójában a munkaidő végzésem 24 órás munkarendben történik (havonta 168-192 óra.). 2020.02.10. napján beadtam a munkavállalói felmondást. A munkáltatóm él a 30 napos felmondási idővel. A 2019. évi szabadságomból, 15 nap szabadság (120 óra) maradt, amiből januárban 5 napot kiírtam. A munkáltatóm az 5 nap szabadságot a 2020. évi szabadság terhére átírta (napi 4 óra) és közölte, hogy a szabadság nem vihető át a következő évre csak, ha az előző évben megkezdem a szabadságot. A kérdésem, hogy megteheti a munkáltató, hogy a múlt évről ki nem vett 15 nap szabadságot nem adja ki, se nem fizeti ki? Illetve jogomban áll kérni, hogy naponta 4 órás munkarendben foglalkoztasson a felmondási időm alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató jogszerűen nem tehetné meg, amiket ön leírt.

Kérdés: Első munkahelyemen valamiféle EU-s bértámogatást vett fel rám a munkáltatóm. A munkaszerződésemben semmilyen ezzel kapcsolatos információ sincs. Egyetlen papír, amit aláírtam az egy bizonyos ifjúsági garancia. A problémám az, hogy a Kisvárdai Járási Hivatal által szeretnék jelentkezni OKJ-s tanfolyamra. Tudomásom szerint minden embernek ingyenes 2 tanfolyam elvégzése. A munkaügyi központ nem igazán tanúsít segítséget ebben a témában, elküldtek azzal az indokkal, hogy a bértámogatás miatt nem vehetek részt a képzésben. Pontosan nem mondja el senki, hogy ez milyen bértámogatás volt, mindenki igyekszik kerülni az ügyet, nem túl segítőkészek. A támogatás elindulását követő pár napon belül én próbaidő alatt felmondtam, nem ment végbe a bértámogatás. A Kisvárdai Járási Hivatal vezetője személyesen azt mondta, mehetek képzésre, nem zár ki a támogatás, majd mikor jelentkezni mentem a képzésre ismét elutasítottak. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérni tanácsot, ebben az esetben mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a kérdésében semmilyen konkrétum nincs, így egy ügyvéd nem tud Önnek segíteni. Volt munkáltatójától kérjen ki igazolást a kérdéses bértámogatással kapcsolatban, azzal jelenjen meg a Járási Hivatalban és egyeztessen annak vezetőjével.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy a feleségemtől el kellet költöznöm, mivel megcsalt, nem bírtam vele élni így tovább. Ő is válni akar, amúgy folytatja a kapcsolatát a férfival a közös házunkban. Van 3 kiskorú gyermekünk, ők erről nem tudnak. Fű alatt csinálják. A gyerekeket ő neveli, én hétvégén hozom el magamhoz őket, a szüleimnél lakom. Követeli a gyerektartást. Azt tudom, hogy kell fizetnem, fizetni is fogom. Elment ügyvédhez, majd mennünk kell mindkettőnknek, meg kell egyezni, hogy mennyit fogok fizetni. Én 30 000 Ft-ra gondoltam a 3 gyermekre, mivel nincs jövedelmem, de azt mondta az kevés. Másik kérdésem, mivel eljöttem a lakásból van-e jogom kérni a lakás felének az értékét. Nem kérném amúgy, mert nem érdekel a lakás, csak azért kérném, mert más férfit hord oda, nyilvánosan engem aláz. Tudom egyszerre úgy se tudná kifizetni, de részletre igen!

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Sok részlet kimaradt a kérdéséből, mint például az, hogy a közösen lakott lakás kinek a tulajdonában áll és mikortól. Amennyiben ön a visszatérés szándéka nélkül költözött el, úgy a bíróság mellőzheti a lakás használatának megosztását. Gyermektartásdíjat fizetnie kell alapvetően, ám leírása alapján nem derül ki, ezt mi akadályozza.

Kérdés: A következő problémával fordulnék most Önökhöz. Anyósom még él és az ingatlan, amiben él nagyon rossz szigetelési tényezővel rendelkezik. Az ingatlannak jelenleg is 4 tulajdonosa van (Anyósom és a 3 testvér, az após 2013 halála miatt). Anyós hónapról hónapra él, alig jön ki a nyugdíjból. Élelemre is alig jut, nemhogy tűzifára. A kérdésem az lenne, hogy milyen lehetőségem van arra, hogy a lakást korszerűsítsem és anyós halála után is törvényileg elismert legyen a ráfordított összeg (tulajdonunkat képezze). Én gondoltam arra, hogy értékbecslés után felújítás és anyós részéből megkapnánk annyit, amennyit ráfordítottunk. Testvérek és anyós beleegyezett. A módszer költségei : értékbecslés (50e Ft), felújítás (670e Ft), közjegyzői díj (5 M Ft-os ingatlan esetén) vagy végrendelet készítési díj, vagyonszerzési adó (800e Ft, 4% –> 32e Ft a költség, bár ajándékozás esetén ingyenes, ha jól láttam). Milyen költségekre kell számolnom? Milyen lehetőségeim vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A költségeket nagyjából leírta, ezen felül: az ingatlan(rész) átruházásának megbízási díja, a földhivatali eljárás díja merülhet fel. A közjegyzői díjat nem értem feltétlenül…mire gondolt? Más: a végrendelet is jó megoldás lehet, azonban az csak a halál esetére rendezi a vagyoni viszonyokat és utóbb meg is lehet változtatni….

Kérdés: Szüleim egészségi állapota miatt úgy döntöttünk közösen, hogy a folyószámlánkhoz csatoltatunk egy elhalálozási rendelkezést a lakossági betétekre. Kitöltöttük és ma bevittem, de a bank nem fogadta el, mondván édesanyámnak nem ilyen az aláírása. Mondtam nekik persze, hogy megváltozott, hiszen 2 hónapja fekvőbeteg, lefogyott, legyengült. De nem érdekelte őket. Kérdeztem, akkor mi az eljárás, hogy elfogadják a papírt, mire azt az elképesztő választ kaptam, hogy ők azt nem mondhatják meg nekem. Nincs jobb ötletem, mint megkérdezni egy ügyvédet: mi ilyenkor a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hívja fel telefonon a bankintézetet, ahol vezetik a számlájukat és érdeklődje meg, ilyen esetben mit lehet tenni. Lehet, hogy egy másik fiókban máshogy állnak hozzá. Amennyiben sehol sem segítőkészek, akkor a bank vonatkozó szabályzatát kellene megtekintenie, abban ez le van írva. Alternatív megoldásként szóba jön még a közjegyző előtt tett aláírás / meghatalmazás…. Más ehhez: a bank eljárása egyébként helyes, hiszen a betétesük pénzét védik…. a stílus és segítőkészség hiánya már más kérdés…

Kérdés: Iránymutatásra lenne szükségem. Jelenlegi munkahelyemen többféle munkakörben dolgozunk, a szerződése viszont mindenkinek egyforma. A szerződésünkben a munkakör betöltéséhez a 8 általános iskola van megjelölve, vannak is munkakörök, amihez ez elég, azonban a legtöbben más munkakörben dolgozunk középfokú végzettséggel és erre alapuló pénzügyi vizsgával. Ennek hiányában nem tudnánk elvégezni a munkánkat. Jeleztük a munkáltató felé, hogy mivel pénzügyi vizsgához köti a munka elvégzését, a garantált bérminimum járna nekünk is, ő viszont a szerződéssel takarózik, szerinte a 8 általános ehhez elég. A feor kód szerinti besorolásunk telefonos operátor. Tudna segíteni, hogy jogos-e az igényünk a garantált bérminimumra és ha igen, hová fordulhatunk segítségért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A garantált bérminimumra való jogosultsághoz két feltételnek szükséges együttesen érvényesülniük. Az egyik az, hogy a munkavállalónak rendelkeznie kell középfokú végzettséggel, szakképzettséggel. A másik feltétel pedig az, hogy a munkakör betöltésének feltétele kell, hogy legyen ez a képzettségi szint. Leírása alapján nem jár önnek a garantált bérminimum.
Először a pontos munkakört kellene meghatározni, ha kell, ehhez a szerződéseket is módosítaniuk kell.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy engem örökbe fogadtak 33 éve, de a kapcsolatunk nagyon megromlott, veszekedések, zaklatások, rágalmazásoknak vagyunk kitéve a párommal és a gyerekeimmel. Szeretném, ha nem lenne közöm hozzájuk, esetleg az örökbefogadást megszüntethetem? Vagy valami kérvényt nyújthatok-e be valahol ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen van lehetőség az örökbefogadás felbontására bírósági úton. Javaslom, a per megindítása esetén keressen magának jogi képviselőt.

Kérdés: 2019. február 8-án meghalt édesanyám második férje, majd fél évvel később édesanyám is elhunyt. A lakást, amelyben laktak fele-fele arányban birtokolták. Édesanyám előző házasságából ketten volnánk törvényes örökösök a húgommal, férje előző házasságából származó fiai közül már csak egy él. Véletlenül tudtam meg, hogy édesanyám a 2017. őszén férjével közösen írt végrendeletet, mellyel férje előző házasságából született fiát és engem is kizártak az öröklésből annak ellenére, hogy 2016-ban édesanyámnak ajándékoztam egy garázst, amit húsz éven át ingyen használtak. Állítólag a garázs nem képezi a végrendelet tárgyát. Úgy tudom, tavaly ősszel volt hagyatéki leltár, de hagyatéki tárgyalásról nem kaptam értesítést. Azt hallottam, hogy törvény változás miatt hivatalos értesítést csak az örökös kap. Ez igaz? Mennyi időn belül adják át a hagyatékot és köteles rész megillet-e engem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása sajnos nem teljesen egyértelmű, mivel ezt írta: nem minden vagyontárgy képezi a végrendelet tárgyát……. Hivatalos értesítést azok kapnak, akiket bejelentenek a közjegyzőnél, mint esetleges örökösöket, öröklésben érdekelteket. Javaslom keresse fel az ügyben eljárt közjegyzőt mielőbb, ő fog tudni szolgálni pontos információkkal.

Kérdés: Sajnos a házasságunk megromlott, ezért a válóper beadása mellett döntöttem. Kérdésem: 2014. 06. hóban vettem feleségül a nejemet. Saját házamba fogadtam. A házasságba semmilyen vagyont nem hozott. Van két közös gyermekünk, 2014-ben és 2017-ben születtek. A nagyobbik gyermeket magamnál szeretném tartani, de a kicsit még nem tudom vállalni. A tulajdonjogomból kell-e adjak a nejemnek? Szeretnék közös megegyezéssel válni, szépen. De ha elfajul a dolog, sajnos elő kell vegyem azokat a dokumentumokat, hogy a nejem a házasság alatt a tudtom nélkül árulta a testét. Mikor ez kiderült, onnantól romlott meg a kapcsolatunk Milyen esélyem van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házasság előtt keletkezett vagyon különvagyonnak minősül, azaz a tulajdonából nem kell adnia. Ettől függetlenül rengeteg kérdés fog még a válás során felmerülni, így az ingatlan használata miatt is (ugyanis a házastárs köteles gondoskodni a másik házastárs lakhatásáról is….). Az ügy összetettsége okán mindenféleképpen javaslom a személyes konzultációt ügyvéddel.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy valamilyen formában fellebbezhető-e a végrehajtás. A Papíron, amit kaptam 2020.02.14-i dátum szerint 288.383 Ft tartozás szerepel. A levél keltezésének az ideje viszont 2020.01.30. Sajnos ekkora összeget nem tudok kifizetni, ráadásul egyedül élek egy albérletben. A levelet is későn kaptam meg, 2020.02.17.-én. Ha valamilyen jó tanáccsal el tudna látni, azt nagyon megköszönném.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az összeget előre is ki lehet számolni, így a dátumozás mindegy. A dátumok alapján kb. jó időben kapta meg a levelet. Részletfizetést tud kérni. VH megszüntetési pert indíthat, ha a tartozás jogtalan, illetve VH kifogással élhet, ha a végrehajtó jogszerűtlenül járt el (habér ez utóbbit nem látom a leírtak alapján).

Kérdés: Van három gyermekem egy 18 éves, egy  8 éves, egy 6 éves lesz. 8 éve élek a mostani párommal együtt. Nem házasodtunk össze, de megromlott a kapcsolatunk. Milyen jogom van a lakáshoz??? Sajnos most derült ki, hogy a lányomat pár évvel ezelőtt megpróbálta molesztálni, még kiskorú volt. Nem tudok ezek után vele lakni, csak nincs saját lakásom. Nem tudok a szüleimhez költözni. Mit tudok tenni, hogy elkötözzön? Nem vagyok olyan anyagi helyzetbe, hogy albérletbe menjek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéséből nem derült ki, hogy pontosan kinek a tulajdona a közös lakás, milyen jogcímen laknak ott.

Kérdés: A tulajdonomban (1/1) lévő lakóingatlanomat /szülői ház, ami üresen állt/, 2016. decemberében fiamnak ajándékoztam (1/1), részemről a holtig tartó haszonélvezeti jog fenntartásával. Azóta ő lakik benne feleségével és 2 gyermekével. Szeretnék igénybe venni korszerűsítésre a falusi CSOK vissza nem térítendő támogatását. Ehhez nekem le kell mondanom haszonélvezeti jogomról. Így azonban nekem semmi közöm nem lenne ehhez az ingatlanhoz. Ezt nem szeretném. Felbontható-e az ajándékozási szerződés, ahol én voltam a haszonélvezeti jogot alapító? Mivel a haszonélvezet fenntartása meghiúsul ez nyomós indok-e, hogy kérjek a gyermekemtől egy visszaajándékozást, pl. 1/3 arányban a tulajdonjog részemre történő bejegyzésével? Az ajándékozási szerződés létrejöttére a haszonélvezeti jog beírása nélkül nem került volna sor. Pénzre nem akarom váltani a lemondásomat. Soha eszembe nem jutott volna visszakérni, ha nem ez a helyzet áll fenn. Mit tanácsol?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvény pontosan meghatározza, milyen esetben lehet ajándékot visszakövetelni, ám ez nem olyan eset. Amennyiben Ön nem akar lemondani haszonélvezeti jogáról, úgy ne tegye. További ajándékozás (bármilyen irányba) természetesen lehetséges, ez is lesz feltehetően a megoldás.

Kérdés: Magyarországi közvetítőn keresztül, megbízási szerződéssel dolgoztam Németországban, mint idősgondozó. Angol és magyar nyelvű szerződésem van. Kedd este érkeztem meg, kolléganővel megbeszéltünk mindent. Éjjel 2 pléddel, 1 paplannal takaróztam. /A többi napokon már a köntösöm is előkerült a hideg ellen./ 6 órakor kezdődött a reggel. Főzni nem kellett aznap, mert volt előre főzve. Másnap feltérképeztem a hűtőt, fagyasztót, spájzot. Szembesültem a rengeteg lejárt szavatosságú, 30-40 kg élelmiszerrel, csak a burgonya, répa és a szódavíz nem volt lejárva. Ezt aznap jeleztem a magyar kapcsolattartónak és leírtam, hogy nem vállalom a felelősséget, ha a bácsi beteg lesz az élelmiszerektől és én sem eszem meg. Ők állítólag továbbították az illetékeseknek. Ígéretet kaptam, hogy utána járnak. Változás nem történt. Csak a bácsi szobáját fűtöttük kandallóval. Senki nem tett semmit. Egy hét után felfázva hazajöttem. Mindenről van bizonyítékom. Nem fizettek ki. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos információk (az Ön által megkötött szerződés) ismerete nélkül nem igazán tudok mit írni. Amennyiben gondolja, ezzel célszerű ügyvédhez fordulni, és ha van értelme az EU-s FMH-t kell kibocsátani, ha továbbra sem akarnak fizetni. A német hatóságoknál is tud még bejelentést tenni.

Kérdés: Szeretnék érdeklődni közös vagyonként vagy különvagyonként tekint-e válás esetén a bíróság az alábbi ingatlanra? Az ingatlan földterülettel rendelkezik (aranykorona értékkel), így kifüggesztés szükséges a megvételkor. Az adásvételi szerződés házasságkötés előtt készül, de a kifüggesztési idő alatt házasságkötésre kerül sor vagyonmegosztási szerződés nélkül. Így, amennyiben a kifüggesztés harmadik fél (vevő) belépése nélkül átfut, a tulajdonjog már a házasság fennállásának idején lép fel. Továbbá kifizetése is csak a házassággal együtt lehetséges, mivel arra babaváró hitel lesz felhasználva. Automatikusan bekerül-e ezek alapján a közös vagyon tárgyát illető ingatlanok közé és/vagy amennyiben ezt szeretné a két fél? Milyen lehetőségek vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a házasságkötés előtt feltételezhetően életközösségük már fennállt, ezért azt közös vagyonként vélelmezi a törvény. Természetese, mivel nem különvagyonból lesz finanszírozva az ingatlan, hanem közös hitelből, így mindenképpen közös vagyonról beszélünk. Amennyiben el akarnak térni, keressenek meg egy ügyvédet házassági vagyonjogi szerződés megkötése miatt.

Kérdés: Szerződés szerint az eladó a teljes vételár megfizetését követő 15 napon belül köteles kiköltözni és a lakást birtokba adni. Ha ezt valamiért nem teljesíti határidőig, akkor napi 5.000 Ft kötbért kell fizetnie. Azonban az nem szerepel a szerződésben, hogy mennyi ideig fizetheti a kötbért… Milyen lehetőségem van az eladóval szemben, aki nem akar 15 napon belül kiköltözni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan szükséges lenne a szerződés ismerete. Amennyiben nem tartalmaz további rendelkezést, akkor a Ptk. szerint kell eljárni. Peres eljárásként az ingatlan kiürítése iránti per áll, mint lehetőség rendelkezésre.

Kérdés: A következő lenne a kérdésem. Van egy 9 éves kisfiam, aki után gyerektartást fizetek, a bérem 20%-át (28.000 Ft). A feleségemmel közös gyereket várunk és van egy 2,5 éves nevelt lányom. Azt szeretném megtudni, hogy van-e rá mód, hogy fix 20.000 Ft legyen a fiam után a gyerektartás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben meghaladja a tartásdíj a gyermek szükségleteit, úgy lehetséges a bíróság általi csökkentés.

Kérdés: Szüleink halálát követően, végrendelet hiánya miatt, egyenlő arányban vagyunk örökösök, 3 testvér. A hagyatéki jegyzőkönyv szerint édesapánk számláján lévő 1,1 millió Ft -ot a legidősebb nővérem nem osztotta szét (ő nála van minden hozzáférés, bankkártya stb.), hanem többek között ebből fedezi az üresen maradt lakás költségeit és más kiadásokat is ebből fizet a beleegyezésem nélkül. Kérhetem-e a rám eső pénz kifizetését vagy köteles vagyok elfogadni, hogy felhasználja ezt az összeget? Szintén a beleegyezésem nélkül eladott több mindent az ingóságok közül. Ezt a pénzt szintén nem osztotta szét. Milyen lehetőségem van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hagyatékátadó végzésben meghatározott hagyaték 1/3 részének kiadását Ön követelheti testvérétől, ha elköltött bizonyos összeget, ha nem: neki azt meg kell fizetnie a másik 2 testvérnek. A hagyatéki terhek is közösen terhelik Önöket. Javaslom, szólítsa fel testvérét írásban a hagyaték kiadására, előkészülve egy esetleges bírósági eljárásra is.

Kérdés: A jegyzőkönyv felvétele után nem kaptam saját példányt. Úgy kellett kijönnöm az irodából, hogy majd küldik a határozattal együtt, de csak határozatot kaptam. Ha a jegyzőkönyvből nem kapok példányt, mit tehetek? Koponya zúzódás után ő szerintük nem fájhatott a fejem, nem ismerik el a balesetet és a cég megkérdőjelezi, hogy miért mentem vele orvoshoz? Mit tehetek? A kolléganőm fejbe vágott egy termékkel állítólag véletlenül, ami megkérdőjelezendő. Én szabályosan dolgoztam, a kolléganőm pedig szabálytalanul. Én semmilyen védelmet nem kaphatok a cégnél? Csak a sérülést okozó és a főnök az áldozat nem én? Mit tehetek, kihez forduljak ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy mielőbb szólítsa fel írásban a munkáltatót a jegyzőkönyv másolatának kiadására. Amennyiben Ön nem ért egyet a határozattal, úgy jogorvoslati lehetősége van.
Az üzemi baleset elismerése iránti kérelmet a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyhez, vagy a munkáltató székhelye szerint illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani. Fontos tudnivaló, hogy a baleset üzemiségének elismerése iránti kérelem határidőhöz kötött, a kérelmet – foglalkozási megbetegedést kivéve – a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani. A határidő úgynevezett jogvesztő határidő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelemmel nem lehet élni. Ha az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés tényét megállapító (elutasító) határozattal a sérült nem ért egyet, ellene jogorvoslattal élhet, a határozatot tizenöt napon belül megfellebbezheti. A fellebbezést a vitatott döntést hozó igazgatási szervhez kell benyújtani, de a másodfokon eljáró szervhez kell címezni. Ha a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely hozta az első fokú döntést, akkor a fellebbezést a kifizetőhely székhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el.
Ettől függetlenül végső soron bírósághoz is fordulhat.

Kérdés: Jelenlegi cégemnél szeretnék felmondani, mert találtam jobb lehetőséget. A felmondási időm 60 nap, melyből 30 napot szeretném, ha elengednének, ezt bele is írtam a felmondásomba. Azóta eltelt több, mint két hét és nem reagáltak rá semmit, így közös megegyezést sem írtunk alá. Jó lenne tudnom, hogy 2 hét múlva kezdhetek-e az új cégnél vagy sem. Sajnos erre a kérdésemre sem a HR, sem a vezetőm nem reagál, csak annyit hajtogatnak mindketten, hogy ha találnak helyettem embert, elmehetek előbb, ha nem, akkor pedig nem. Én viszont mielőbb szeretnék választ kapni, hogy 30 napot vagy 60 napot kell-e ott töltenem, mert ezzel a bizonytalansággal nem tudok tervezni. Megtehetik, hogy nem válaszolnak napokig, hetekig? Ilyenkor mit lehet tenni? Milyen jogi lehetőségeim vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önt egyrészt köti a munkaszerződése, így az alapján kell eljárni. Másrészt kissé zavaros, hogy felmondani szeretne / felmondott-e….mert a közös megegyezést akkor miért is kellene aláírni? Ergo vagy felmondás van, vagy a közös megegyezés….utóbbi esetben bármiben megegyezhetnek.

Kérdés: A férjem első házasságából született gyermeke után 40.000 Ft gyerektartást fizet. A jelenlegi házasságban a nevelt gyermek után ő veszi igénybe a családi adókedvezmény havi 10.000 Ft összegét. Ezáltal annyival több a nettó fizetése. Ha az édesanya a jövőben beadja gyerektartás emelésre az igényét, akkor a bíróság a tényleges munkabérből származó jövedelem összegét veszi figyelembe vagy a nevelt, esetleg a születendő gyermekkel együtt a már 40.000 forinttal járó emelt fizetéssel számol? Kockáztassuk meg, hogy havonta kérjük a kedvezményt vagy biztosabb, ha a NAV-nál az éves egyösszegű kifizetést kérjük? A havi kedvezményre lenne szükségünk a megélhetéshez, ezért vagyunk bizonytalanok ebben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a családi pótlék másodlagos jövedelem, továbbá a második házasságból származó gyerekek jogán kapott juttatás, így az nem a gyermek megélhetését biztosító, a szülők tartási terheit enyhítő juttatás. Amennyiben a volt feleség emelés után folyamodna, úgy bizonyítási eljárás keretében vizsgálja meg a bíróság az emelés szükségességét.

Kérdés: 6 éve vettem egy ingatlant. Sajnos akkor rajz alapján nem lett egyeztetve. Most kiderült a földhivatali és önkormányzati rajzokról, hogy a szomszéd kis telek még hozzám tartozik, amit albérletbe kiad folyamatosan a magát tulajdonosnak gondoló személy. Villany és víz, mint önálló telekre be van vezetve. Az utcánkban nincs 11-es házszám hivatalosan. Én a 12-ben lakom. 566 m2 megvásárolt helyett a mostani területem kb. 320 m2. Az előző tulajdonosok sem ismerték ezt a rajzot. A tulajdonosnak gondoló személlyel nem tudok megegyezni. Bár tudja, hogy nem lakóépületben laknak a lakói /románok/, ő úgy tudja, hogy a 945. hrsz-on ez a ház is rajta van, de a rajznak nem hisz. Enyém a 946. hrsz., az épület ezen van, mivel az régen a lakóépületem istállója volt. Van remény, hogy visszakapjam, amit végül is megvettem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenképp keressen fel ügyvédet, mivel természetesen van rá lehetőség, hogy rendezni tudja a tulajdonviszonyt (is).

Kérdés: Holland-magyar család vagyunk. 25 éve (itt dolgoztunk Mo-on) két gyermeket fogadtunk örökbe Magyarországon egy héten belül, nyílt örökbefogadással. Mindkét anya leányanya volt. A kisfiú anyja 17 éves kiskorú volt. Most, 25 év után megtalált a neten, hogy még mindig nem tudta feldolgozni és szeretne a fiunkkal találkozni. Megírtam neki, hogy mi mindig is bátorítottuk és támogattuk mindkét gyermeket ez irányban – a kislány 14 évesen találkozott is a szüleivel – de a fiú mindig is elzárkózott ez elől. Megírtam a hölgynek, hogy jelenleg az életének egy változó szakaszában van, és mi továbbra is támogatjuk, de ő hárít. Tehát, ne most majd, ha eljön az ideje. Ennek ellenére, a hölgy nem bírt magával és írt a gyereknek, aki jelenleg nagyon sebezhető állapotban van és egy terápiás folyamat kellős közepén. Kérdésünk: Mennyiben van neki joga csak úgy megkeresni a gyereket, akit a születésétől fogva örökbe adott?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nyílt örökbefogadás esetén amennyiben szeretnék a felek tarthatják a kapcsolatot egymással. Ha jól értelmezem, amit leírt a gyermekek már felnőttek. Így nekik van joguk eldönteni, hogy felveszik e a kapcsolatot az anyukával.

Kérdés: A párommal 10 évig éltük együtt. Gyermekünk születése után még 1,5 évig. Én többnyire háztartásbeli voltam az együtt élésünk folyamán. Van-e valamilyen jogom nekem vagy gyermekünknek az ingatlanhoz (ház), amit akkor vásárolt, amikor a kislányunkkal 5 hónapos terhes voltam? Az ingatlanban nem lakik, nem jelentkezett be, nem fizette az adót. Az önkormányzat eltulajdoníthatja, ha eltelt 15 év?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Házasak voltak vagy „csak” élettársak? A közösen használt lakásnak az életközösség megszűnését követő további használatát előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik házastárs kérheti a bíróságtól a házastársak által közösen használt lakás további használatának rendezését. Illetve miért „tulajdoníthatná el” az önkormányzat?

Kérdés: 80 éves szüleim kezesek egy ingatlankölcsön ügyletben. Az ingatlant már végrehajtották, de a szüleim nyugdíját is vonják már 4 éve. Most kaptak egy levelet, hogy a követelést eladták egy követelésbehajtó cégnek. Egyébként az ingatlan végrehajtásáról semmilyen tájékoztatást nem kaptak sem a szüleim, sem az adósok. Azt sem tudják mennyiért kelt el az ingatlan és pontosan mikor. Most az adósságbehajtó cég foglalni is akar a szüleimnél, ezt is megtehetik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan végrehajtásával kapcsolatban kellett kapni értesítést az adósnak és a kezesnek egyaránt, magáról a folyamatról is. Az lehetséges, hogy ezeket a leveleket nem vették át, és nem reagáltak. Az adott ingatlant ha elárverezték, ott pedig az árverezés után a végrehajtó elszámolási kötelezettséggel rendelkezik. Javaslom keressenek fel egy ügyvédet az összes meglévő papírokkal, így tudnak kapni érdemi információt a lehetőségekről. Amennyiben a lényeges irataik nincsenek meg, akkor azokat be kell szerezni, a megoldás bennük lesz.