Jogom van

Ingyenes online jogi segítségnyújtás és jogi tanácsadás igénybevétele

Jogom van

Ingyenes online jogi segítségnyújtás és jogi tanácsadás igénybevétele

A fórum használata

A www.jogomvan.hu fórumának felülete arra szolgál, hogy jogi problémájára iránymutatást, lehetséges megoldási javaslatot kapjon, relatíve gyorsan és ingyenesen.

A beépített kereső segítségével kulcsszavakra lehetséges a keresés minden jogeset címében és tartalmában, mely javasolt, hiszen lehetséges, hogy a kérdésére a válasz már megtalálható.

Az alább megjelenő lista az összes eddigi megválaszolt kérdést jeleníti meg.

A fórum teljeskörű jogi tanácsadásra NEM alkalmas, így az üzemeltető minden felelősséget kizár annak használatával kapcsolatosan, pusztán iránymutatás, segítség, jogi véleménynyilvánítás az oldal célja. Egyebekben a főoldalon megjelentetett Általános felhasználási feltételek az irányadóak.

Megválaszolt kérdések

Ezekre válaszoltunk eddig

Kérdés: Idős rokon áprilisban meghalt. Végrendeletet hagyott hátra a fiam javára. Az ebben szereplő ingatlan megvételére több érdeklődő is van. Egyenlőre semmit nem tud tenni, csak a felmerülő költségeket fizeti, pl. biztosítási díj. Jó lenne minél előbb eladni. A jelenlegi helyzetben van-e lehetőség kérni a hagyatéki tárgyalás lefolytatását skype-on vagy bármilyen más módon?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen rövid idő alatt nem lesz meg a hagyatéki…. Általában 4-10 hónap, ami attól függ, hogy hol van helyileg. Ha marad a jelenlegi helyzet (amiben már most enyhülés van, folyamatosan újabb szabályokkal), akkor a közjegyző nem is fog hagyatéki tárgyalást tartani, írásban dönt.

Kérdés: Édesanyám társasházi lakást vett. Amióta beköltözött a felette lévő lakás többször gazdát cserélt és minden alkalommal szinte teljes felújításon (vizesblokk is) esett át. A legutóbbi eset óta, kb. 2 évvel ezelőtt beázott a lakás, kijött a biztosító, fizetett kártérítést, édesanyám pedig kijavíttatta. Állítólag a tetővel volt probléma, azt megjavították. Tavaly újra beázott, sokkal nagyobb felületen, a vakolat púposodott elkezdett hullani. Mestert hívott, tavaly novemberben megjavíttatta, új vakolat és festés, sokba került, a biztosító fizetett. Néhány hét után újra megjelentek a foltok, púposodik. Nem tudjuk honnan jön a víz. A közös képviselő szerint a tető rendben. Anya hívott szakembereket, de a csövek nála rendben vannak. Megpróbált beszélni a felette lakóval, talán valami a felújításkor történt. A felső szomszéd állítja, hogy ott minden rendben, nem együttműködő. A cél megtalálni mi okozza és kijavítani. Mit tehetünk? Szakértő ilyen esetben? Hova fordulhatunk?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Értem, hogy mit mond a KK, de ezt azért jó lenne ellenőrizni is. Emellett a felső szomszéd csöveit is, ha nem együttműködő, akkor “felette” a tetőt és alatta Önöknél kell szakemberrel megvizsgáltatni, amiről legyen írásbeli vélemény. Ha sehol nincsen hiba, akkor egyértelműen a felső szomszéd a probléma forrása….felszólítás, KGY határozat, birtokvédelem, FMH+per, amiket kezdeményezhetnek.

Kérdés: Budaörsön szeretnék megvásárolni egy nagyobb telket, amit ezután 3 kisebb telekre bontanék. Ezzel a részével nincs is gond, azonban az újonnan kialakult 3 telekből csak egynek lenne utcai kapcsolata, így szeretnék kiépíteni egy magánutat külön helyrajzi számmal ahonnan mindhárom telek megközelíthető lenne. Kérdésem: mivel ezek az ingatlanok befektetési céllal lesznek vásárolva, így ráépítés után továbbértékesítésre kerülnek, mit lehet csinálni a magánúttal, ami elvileg a tulajdonomban marad? Hogyan lehet joguk a lakóknak használni, illetve az ezzel járó közös terheket (úttisztítás, áramhasználat, stb.) milyen módon lehet szabályosan megosztani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A helyi szabályozást kell figyelembe venni, annak megfelelően tulajdonképpen “bármit” tehetnek. A szolgalom alapítástól kezdve az átruházás különféle formáin át….közös tulajdon esetén használati megállapodás stb…

Kérdés: Szakrendelőben dolgozom betegirányítóként, a munkakörömhöz nem szükséges egészségügyi végzettség, de van gyógymasszőri végzettségem. A kérdésem az, hogy egészségügyi dolgozónak minősülök-e?

Válasz:Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján feltehetően nem, de látni, ismerni kellene a szerződését, a pontos válaszhoz.

Kérdés: A kérdésem a következő: Tavaly, 2019. áprilisában írtuk alá egy vállalkozóval a családi házunk generálkivitelezői szerződését, melyben a ház felépítése a szerződésben leírtak szerint 5%-os áfával szerepel (28.900.000 Ft). A ház az idén fejeződött be, 2020. április 30. volt a határidő, mondjuk kész van. Szakaszosan fizettünk a készültségi fokok után. Tavaly év végén kiállított még egy számlát, mondván jövőre 27% lesz az ÁFA mértéke, a fent maradó összeg 11.000.000 Ft, ami után az áfa 2.400.000 Ft. Ki kell ezt nekünk fizetni a vállalkozónak? A szerződésben nincs leírva, hogy 2020. január 1-től 27%-os áfával fog számlázni. A szerződés aláírásakor már Ő is tudta, hogy az áfakulcs megváltozik. Mi a teendő ilyen esetben, kell-e pluszban fizetnem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontos választ csak a szerződése ismeretében lehet adni, mivel ilyenkor az áfa-teher változását a szerződésben foglaltaknak megfelelően viseli valamelyik fél.

Kérdés: 53 éves férfi vagyok kb. fél évvel ezelőtt megállapított daganatos betegségem okán elvesztettem az állásomat, majd nemrég ez okból kifolyólag az albérletemet sem tudtam fizetni, így elvesztettem a lakásomat is. Jelenleg ismerősöknél, illetve különböző ideiglenes (munkásszálló) szállásokon lakom. A betegségem miatt 30 százalékos rokkantságot állapítottak meg, de ennek összegéből nem tudom egyedül fenntartani magamat és mivel hetente többször is kezelésekre kell járnom a munkalehetőségem is jelentősen beszűkült (gyakorlatilag megszűnt). Kérem adjanak tanácsot, hogy ilyen helyzetben, milyen lehetőségeim vannak, illetve milyen irányból tudok további segítséget szerezni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Először is engedje meg, hogy őszinte sajnálatomat fejezzem ki a helyzete miatt. A kérdésében viszont inkább általános tanácsot kér, mintsem jogit, amire ez az oldal vonatkozik. Átérezve a helyzetét, az alábbiakat javaslom: 1) a helyi önkormányzat felkeresése klf. szociális alapon nyújtható (lakhatási, pénzügyi, munka) támogatások igénybe vétele céljából; 2) interneten civil alapítvány keresése, akik a munka elvesztése esetén segítenek; 3) szintén civil alapítvány, ahol a betegsége okán segíteni tudnak. 4) Kormányhivatal munkaügyi központjának a felkeresése, az álláskeresési támogatás és egyéb juttatások okán. Alapítvány sok ilyen van, csak türelem és szakértelem kell a netes keresésükhöz, majd a kapcsolat felvételéhez. Jó egészséget, gyors gyógyulást kívánok!

Kérdés: 59 éves férfi vagyok, 38 éves közalkalmazotti munkaviszonnyal. Lehetséges-e, hogy 40 évi munkaviszony elérése után teljes körű öregségi nyugdíjba vonuljak, ha úgy érzem, hogy mostantól nőnek érzem magamat és erről nyilatkozatot teszek a munkáltató és a nyugdíjfolyósító felé?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.

Kérdés: Zsákutcában lakunk, ami kb. 3 m szűk, Budaörs nagyon beépített belvárosi részén, ahol nagyon speciálisak a körülmények. Figyelni kell kölcsönösen a másik lakóra zaj és fény szempontjából, mert a házak és ablakok elhelyezkedése miatt a fény bejutása kritikus lehet. A szembe szomszédom, aki újonnan költözött ebbe a környezetbe ezt nem veszi figyelembe és egy kb. 1,5 m vastag vadszőlő drót lugast húzott fel az egyetlen ablakom előtt, a saját kapuja kvázi megmagasításaként. Így már 4 m-es az az akadály, ami elveszi a fényt előlünk. Ezen az egy ablakomon jutna be fény. Ezt a vadszőlőt a közterületre ültette előzetes önkormányzati engedély nélkül. Valamint konkrét őserdőt ültetett a kertjébe bambusz sövénnyel és hatalmas fákkal, ami miatt a délutáni órákban sem fog besütni hozzánk a nap. Beadtam a jegyzőhöz birtokvédelmi eljárási kérelmet, de 2 hónapja semmi válasz. Semmiképpen sem szeretnék sötétben lenni, amit ő okoz, így eltökéltem, hogy megoldom bármi áron!

Válasz:Tisztelt Kérdező! A birtokvédelmi kérelem előterjesztése jó döntés volt. Azt viszont nem írta meg, hogy mi a konkrét kérdése.

Kérdés: Kaptam egy levelet a hollandiai banktól, ahol 10 éve nyitottam számlát. Csupán négy hónapot töltöttem ott munka ügyben. Már azt is elfelejtettem, hogy kint jártam. A bank gondolom az elmaradt számla fenntartási díjakat hajtaná be. Több, mint 6000 eurót. Ennyi idő elteltével, jogos ez a követelés? Tud ebben segíteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha ismerem a levél pontos tartalmát, akkor feltehetőleg tudok válaszolni a kérdésre is. Annak hiányában sajnos nem tudok semmi érdemit mondani.

Kérdés: 2 hónapja (04.02.) adtam be birtokvédelmi eljárásra kérelmet a XYZ jegyzőnél, de azóta semmi nem történt. Sajnos a szomszédom továbbra is folytatja a birtoksértő magatartást, de mennyi ideje van a jegyzőnek egy kérelemre reagálni, határozatot hozni? Köti őt valami, amire tudok hivatkozni nála?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg 15 nap van az eljárás lefolytatására, de egyes határidők nem számítanak bele. (Pontosan ismernem kellene az anyagot, hogy mi történt benne.) Másrészt a járványhelyzet “felülírt” mindent kissé. A jegyzőnél lenne érdemes érdeklődni, hogy milyen kézbesítések voltak eddig, mi a határidő stb.

Kérdés: Garázs bérlése esetén kártérítési felelősséggel tartozik-e a garázs tulajdonosa, ha pl. a bérlő autójára rászakad a mennyezet? Kizárható-e a felelőssége a bérleti szerződésben? Ha a garázs osztatlan közös tulajdon, akkor a társasház tartozik felelősséggel az egyéni tulajdonos helyett? Változik-e a felelősség szabálya, ha már a garázs kiadásakor előre látható, hogy a kár bekövetkezése valószínű?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sorrendben a válaszok: 1) attól függ, hogy milyen szerződést kötöttek. 2) igen. 3) az osztatlan közös tulajdon tulajdonosai tartoznak felelősséggel, ami nem feltétlen esik egybe a társasházzal! 4) ha a bérlő tudta, és így vette bérbe, akkor igen, de erre a szerződésben ki kell térni.

Kérdés: Két szakközépiskolában tanárként, határozatlan idejű foglalkoztatásban vagyok alkalmazva. Mindkét iskola átkerül a közoktatási törvény hatálya alól a munka törvénykönyve hatálya alá az új szakképzési törvény miatt. Egyik iskolában sem kívánom elfogadni az új munkaszerződést, mely szerint tanárból oktatóvá válok. A közalkalmazotti jogviszonyom munkaviszonnyá alakulna át. Az átadás időpontja mindkét helyen július 1. Kaphatok-e mindkét helyen végkielégítést, ha felmondanak nekem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az összes szerződését ismernem kellene ahhoz, hogy válaszolni tudjak.

Kérdés: A családi házunkkal szemben, az utca másik oldalán több telket is ipari/gazdasági területté minősített át az önkormányzat 2019. szeptemberi határozatával, ami addig mezőgazdasági művelésű terület volt, megkérdezésünk, értesítésünk, hozzájárulásunk nélkül. Az átminősítések a telektulajdonos/ok/ kérésére történt/ek/ és az indoklás szerint azért támogatta az önkormányzat, mert “Az önkormányzat célja a falu belterületének, nyugalmának megőrzése és útjai terhelésének csökkentése.”. Az én házam belterületi családi házas nyugodt környezetben volt eddig. A falu szélén lévő, mindössze 4,5 m széles, rendszeres teherforgalomra alkalmatlan csendes utcában, amely kizárólag a falun keresztül, annak főutcáján közelíthető meg. Az eddig megvalósult beruházás egy teherautó javító és kamion/teherautó/traktor/egyéb nehézgépek tárolója a szabad ég alatt. Kérdésem: milyen lehetőségeim vannak az eredeti állapot helyreállítására, ha ez nem lenne lehetséges, akkor kártérítésre? Kihez forduljak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Rengeteg további információra lenne szükség még, hogy pontosan lehessen válaszolni. Ismerni kellene a település rendezésére vonatkozó szabályokat stb. is. Az indokolatlan birtokháborító magatartással a jegyzőhöz, annak elutasító magatartása esetén azután a bírósághoz tud fordulni. A kártérítés lehetőségét a leírtak alapján én nem látom, de nem ismerek sokmindent, a fentiekben már írtak okán.

Kérdés: Saját szellemi termékeimet szeretném értékesíteni. Ez esetben mindenképpen rendelkeznem kell szerzői jogi nyilatkozattal? Gondolom csak erre hivatkozva tudom érvényesíteni érdekeimet, ha problémám akadna. Másik kérdésem, ha népmese válogatást szeretnék megjelentetni, akkor azt megtehetem jogszerűen vagy ütközne-e valamilyen jogi akadályba?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerzői jogok területe nagyon speciális, nem foglalkozom ilyen jellegű kérdésekkel. Javaslom, hogy specialistához forduljon, mert az érdekérvényesítéssel rengeteg probléma szokott lenni ebben a témában. Sajnálom, hogy most nem tudok segíteni.

Kérdés: Fiam házassága megromlott. Az én házamban lakik a családjával külön lakrészben, menyem elköltözött a két kiskorú gyermekével egy hónapja. Most a napokban előzetes bejelentés és egyeztetés nélkül két motoros rendőr kíséretében (és 6 ember társaságában) megjelent egy költöztető kocsival és a lakásukat kirámolta és ismeretlen helyre szállíttatta. Ami nem fért a kocsira azt a szomszédban helyezte el megőrzésre. Csak a fiam személyes holmija maradt. Se kanala, se törölközője, se ágyneműje nem maradt. A hűtőszekrényt tudtam csak veszekedés árán és erőszakkal megtartani, amit össze is tört. Kérdésem mi a jogorvoslat ebben az ügyben és mi a szomszéd felelőssége? Továbbá a gyermekekkel való kapcsolatot is csak az ő jelenlétében engedélyezi, aminek értelme nincs, mert a gyerekek az anyjuk befolyása alatt vannak. Pedig az apa-gyerek kapcsolat jó. Nem engedi ide őket az otthonukba. Kérem szíves válaszát, hol induljunk el? Érdemes-e pereskedni és mi tévők legyünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az elvitt ingóságok a házastársi közös vagyon részei voltak, akkor megtehette. Habár érdekes, hogy rendőrök mit kerestek ott, mert az felvet pár kérdést. A gyermeket nem tilthatja. Bíróságon érdemes a szülői felügyeleti jogok gyakorlása és a kapcsolattartás miatt fellépni (de ez a válás miatt meglesz), illetve még a gyámhatóságnál eljárást kezdeményezni. A szomszédnak semmilyen felelőssége nincsen, de ha közös a vagyon, akkor a fia azokat a tárgyakat visszakérheti, mivel ő pont úgy tulajdonos, mint a felesége.

Kérdés: A közös lakásból az egyik fél eltávozik bizonytalan időre, míg nem válnak el. Köteles-e a másik fél új lakáskulcsot adni, mivel elromlott a zár? Főleg, hogy távozásakor több mindent eltulajdonított a másiktól.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sok “homályos” folt van abban, amit írt, több információ kellene….házasok? ki milyen jogcímen lakott ott stb. A tulajdon közös, avagy csak a bérleti jogviszony?

Kérdés: 33 éve vagyunk a párommal együtt élettársi és 2005 óta házastársi kapcsolatban. Nekem volt egy összkomfortos lakásom fele tulajdonban, a másik fele a gyermekeim tulajdona, azon nekem haszonélvezeti jogom van. A lakás 1972-75 között épült. A mostani párommal 2005-ben padozat és ablakcserét hajtottunk végre, kb. 3.000.000 Ft-ot költöttünk rá. Kérdésem, hogy válás eseten menyi illeti meg a páromat, mire tarthat igényt a lakással kapcsolatban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem teljesen világos, amit leírt, ráadásul a válaszhoz hiányoznak információk. Általánosságban azt tudom elmondani, hogy a házastársi közös vagyonba az tartozik, amelyet a házastársi életközösségük fennállása alatt szereztek. Ergo, ha hamarabb megvolt a vagyonelem, az nem. A felújításból esetlegesen fennálló követelés a leírtak alapján elévült. A teljesen pontos válaszért javaslom az ügyvédi segítség igénybevételét, hogy minden kérdés megnyugtatóan tisztázható legyen.

Kérdés: Ha én heti 5 napon át, 45 percen keresztül zenei gyakorlást végzek napközben, akkor lehet-e engem arra kötelezni, hogy hagyjam abba az éneklést? Közös képviselő indíthat-e birtokvédelmi eljárást? Vagy esetleg a lakástulajdonos érvényes albérleti szerződéssel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös képviselő, hacsak nem ott lakik, nem tudja eredménnyel végigvinni az eljárást. (Indítani azt indít mindenki, amit csak akar.) A tulajdonosok és a bérlők viszont megtehetik. Kötelezni csak a jegyző tudja Önt.

Kérdés: Ha engem valaki a közgyűlésen idiótának nevez, és van videofelvételem róla, elegendő bizonyíték egy személyiségi jogi perben vagy a bizonyítási eljárásban szükséges tanú is? Illetve ha egy eljárásban felhasználom a videofelvételt, terhel-e engem a kép- és hangfelvételt védő törvény?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önnek becsületsértés okán lehet 30 napon belül magánvádas eljárást indítania. Önnel szemben tudnak személyiségi jogi pert indítani, az engedély nélkül készített felvételek okán. Kép- és hangfelvétel készítését a törvény csak engedéllyel teszi lehetővé. Annak hiányában a felhasználása attól függ, hogy melyik a nagyobb jogsérelem, a készítése, avagy, amit bizonyítanának vele.

Kérdés: Megvalósítja-e a közös képviselő a törvénysértést, ha előzetesen nem jelenti be a társasházi közgyűlést hivatalosan, de telefonon értesíti a tulajdonosokat április 10. után? A társasházban, ahol lakok bérlőként a közös képviselő nem hivatalosan több napirendi pontot vázolt fel. Kijött a rendőrség is, akik annyit állapítottak meg, hogy a közös képviselő és könyvelője jelen van a társasházban és békésen beszélget a lakókkal. Az egyik napirendi pont az volt, hogy én albérlőként hagyjam abba a művészi éneklés folytatását (heti 5 alkalommal 45 percben 11-18 közötti időszakról beszélek). A közös képviselő még azt is meg akarta szavaztatni a lakókkal, hogy ki szerint lakhatok a lakásban és ki szerint nem. Hergeli a lakókat ellenem. A társasház könyvelője idiótának nevezett minden ember előtt. Én videofelvételt készítettem az egész esetről. Ha bizonyítékként felhasználom az ügyészségen, mint törvénysértést a járványidőszakban, terhel-e engem a kép- és hangfelvételre vonatkozó törvény?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A helyben szokásos módon kell a meghívókat kézbesíteni, ami a járvány okán lehet telefonos is, habár vita esetén a kézbesítés bizonyítatlansága megtámadási ok lehet. A telefonos értesítés lehet előzetes bejelentés, ahogyan Ön fogalmazott, ergo lehet meghívó. Kép- és hangfelvétel készítését a törvény csak engedéllyel teszi lehetővé. Annak hiányában a felhasználása attól függ, hogy melyik a nagyobb jogsérelem, a készítése, avagy, amit bizonyítanának vele.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a közvetlen szomszédságomban lévő telken a tulajdonos több tonna építési törmeléket, tört betont halmozott fel, ami alatt igencsak elszaporodtak a rágcsálók, ízeltlábúak, gyíkok stb. Nem tudok sem ablakon, sem ajtón szellőztetni, mivel kb. 50 cm távolságra van a házunk oldalfalától. Gyerekek is félnek még az udvaron is játszani, mert még nappal is járkálnak a patkányok. Jegyzőn kívül, hol lehet ezt jelenteni? Lehet-e építési, bontási hulladékot lakóházak mellett tárolni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jegyző mellett még ÁNTSZ, ill. Kormányhivatal.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni. Új szomszédok költöztek mögénk. Keskeny, de hosszabb telek az övék, és mivel anno az egyik rokonomé volt a ház, mi úgy tudjuk arra a telekre nem lehet nagyobb házat építeni, mint ami most ott áll. A szomszédok a kerítésünktől fél-egy méterre most beton alappal, téglával építenek oda vélhetőleg valami kisebb házat. A kérdésem az lenne, hogy vonatkozik erre valami szabály? Engedély szükséges hozzá? Milyen kritériumnak kell megfelelnie? Hónapok óta építkeznek, a kezdetek óta a mi kerítésünk tövében zörögnek, betont kevernek, kalapálnak, ami miatt a pár hónapos gyerekem aludni sem tud napközben. És mivel az udvarunk oda néz, így kivinni sem tudom, mert egész nap farkasszemet néznénk egymással. Továbbá ők rengeteg galambot tartanak, egy putri az egész udvaruk, a házunkra száll és tojik az összes madár, a fürdőszobába is többször beszálltak már. Erre vonatkozólag is érdeklődnék, hogy tehetünk-e valamit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, ún. birtokvédelmi eljárást kell kezdeményezniük, a helyi jegyzőnél.

Kérdés: Szeretnék segítséget kérni gyámság ügyben. Nevelő anyánknak 1 édes fia van és 3 nevelt gyermeke. A ház fele az övé, a fele a 4 testvéré. 85 éves és demenciát állapítottak meg nála. Olyan szintű, hogy 24 órás felügyeletet igényel, így elhelyezésre került egy otthonba. Gyámságát a saját fia kapta meg ideiglenesen február közepén. Kérdésünk az, hogy mikor lehet  a házat, ahol élt eladni az állagromlást megelőzve? Azokat a holmikat, melyeket nem használ már, a házból kipakolhatjuk-e? Mikor lehetséges a házat eladni? A rá eső részt megkapja, mert az otthonban ki kell egészíteni az ellátását, ez terhet ró a családokra. Mikor kaphatja meg a végleges gyámságot, lehet-e sürgetni? Milyen lehetőségünk van ebben az esetben a gyámhatóságnál?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelenleg az ingatlant nem tudják értékesíteni, később is csak a gyámhatóság jóváhagyásával. Az ingóságait a mostani gyám köteles rendezni. A végleges gyámságról későbbiekben fognak dönteni, most az idő kiszámíthatatlan, különös figyelemmel a járványra is.

Kérdés: A vészhelyzet miatt nem tartja meg a helyi illetékes közjegyzőnk a hagyatéki tárgyalást. Most hogy enyhítettek itt vidéken azt a tanácsot kaptam, hogy kérjem meg skype-on tartsa meg a tárgyalást. Sajnos az örökségemen van a temetési költség teher, emiatt a rokonok is beavatottak. Legyen szíves tanácsot adni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Temetési költség és a közjegyző eljárási díja mindig fennáll. Azt viszont nem írta meg, hogy mit szeretne megtudni, mi a kérdése? Miben kéri a tanácsomat?

Kérdés: Szeretném visszakapni a kölcsönt, amit adtam.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetőleg megoldható, habár semmi információt nem írt konkrétan.

Kérdés: Lenne egy olyan problémám, miszerint biztonsági őrként dolgozom és tegnap este közölték, hogy kirúgtak. Egy olyan váddal, ami nem is igaz. Se képi se videó anyag nincs, csak emberek beszéde. A főnököm pedig perrel fenyeget, ha feljelentést teszek és nem írom alá a felmondást. Kérdeztem egy ügyvédet telefonon, ő azt mondta kép vagy videofelvétel szükséges.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös felmondás NINCSEN. Az vagy felmondás vagy közös megegyezés. Ha a közös megegyezést aláírja, akkor nem jár végkielégítés.

Kérdés: Szeretném megérdeklődni, hogy ha szeretnék egy lakást megvásárolni, lehet-e kölcsönt felvenni -írásban rögzítve- a szülőktől? Mi a menete ennek? Illetve ha nincs lehetőség erre és a bank a hitelképességemet átnézi, milyen adataimhoz férhet hozzá, megvizsgálhat a szokásos jövedelemigazolásomon kívül mást is (pl. egészségügyi adataimat megnézheti)? Illetve ha hitelt veszek fel, mit tekinthet a bank fedezetnek, ha nincs ingatlanom (pl. ingóságaimat tekintheti annak)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sorrendben a válaszok. 1.: Igen, lehet. 2.: Megegyeznek a feltételekben, amit írásba foglalnak. 3.: bankonként változó, de az egészségügyi adatait egyik helyen sem kérik el. 4.: Ingóságot nem. Ingatlant, fizetést, ugyanabban a bankban számlapénzt, adóstárs, kezes…stb igen.

Kérdés: Polgári peres eljárás van folyamatban ellenünk. A perfelvételi tárgyalás nem lesz megtartva a járvány miatt. A bíróság felhívott minket, hogy nyilatkozzunk miszerint az írásbeli ellen kérelemben foglaltakat változatlan formában fenntartjuk. Ketten vagyunk alperesek a feleségemmel, meg egy felperes van. Kérdésem mindössze az lenne, hány példányban kell elküldenünk ezt a nyilatkozatot? Ezt nem írták meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Három példányban (fejenként). Arra figyeljenek, hogy mindketten (mindkét alperes) nyilatkozzon. Így lesz kétszer a fejenkénti három példány. Mindkettőn legyenek tanúk.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy mit tehetek annak érdekében, ha látni szeretném gyermekemet, de én Ausztriában élek Ő pedig az anyukájával Magyarországon? 2020. januárjában elváltunk a gyermekem édesanyjával, és a szokványos 2 hetente hétvégét kaptam meg a gyermek láthatására. Mindössze 80 km-re élek gyermekemtől, ami kiegyensúlyozottan lehetővé tette, hogy láthassam Őt. De most 2 határ és a karantén helyzet választ el minket. Teljesen tanácstalan vagyok már ezzel a helyzettel kapcsolatban. Ezért is szeretném kikérni segítségüket, hogy mit tehetek ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a határ, karantén az oka, akkor pótlásra lesz majd jogosult, a bírósági végzésben leírtak szerint.

Kérdés: Koronavírus miatt 3 kiskorú gyermekkel (2 iskolás, 1 óvodás) otthon maradt a menyem, mivel én 73 évesen most nem tudom felügyelni, ellátni őket. Apuka munkahelyén nincs leállás. Önkormányzat által fenntartott óvodában, mint dada dolgozik. Eddig szabadsággal, kis ideig betegszabadsággal megoldották a helyzetet. A határozott idejű szerződése 2020.08.31-ig szól. Ezt szeretné most közös megegyezéssel megszüntetni a most kialakult helyzetre való tekintettel. Válaszul azt kapta, hogy ez nem lehetséges a határozott idejű közalkalmazottak esetében. Kérném, ha valami rendkívüli esetre vagy bármi törvényre hivatkozással megoldást tudnának javasolni, tudassák velem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A teljesen pontos válaszhoz ismernem kellene a menye szerződését. Abban vannak/lehetnek azok a pontok, ami alapján esetleg elkerülhető a probléma.

Kérdés: Édesanyámnak nincs ingó és ingatlan vagyona, de tartozása sok van, amit jelenleg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kimutatása alapján is vonnak tőle folyamatosan. Kérdésem, hogy ha elhalálozik, megörökölhetem-e a tartozását? Úgy, hogy nincs közös lakcímem vele, nem élünk közös háztartásban kb. 30 éve, nincs közös bankszámlánk és már kezes sem vagyok. Illetve elhalálozása esetén, ha viselem a temetési költségeket, megkereshetnek-e behajtók azzal, hogy fizessem ki a tartozásait, mivel azt feltételezik, hogy életében gondoskodtam róla és mint családtagja rám verhetik a tartozását? (Elnézést, ha olyat kérdezek, ami abszurd, de erre ma egy hivatali személy hívta fel a figyelmem, amit nem akartam elhinni.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen megörökölheti, sőt, elvileg fogja is. Ha nem szeretné, akkor a hagyatéki eljárásban be kell jelentenie, hogy nem kívánja a hagyatékot elfogadni. Ebben az esetben semmit sem örököl.

Kérdés: Eladó ingatlanomat a vevő CSOK és hitel felvételével vásárolná meg. Kérdésem az, hogy így mi a menete?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ugyanaz, mint általában. Valamelyik részletet szeretné a vevő így finanszírozni, ezt kell majd tisztázni, illetve azt, hogy ha nem kap kölcsönt, akkor milyen feltételeket tartalmazzon a szerződésük. Ebben a közreműködő ügyvéd kolléga fog segíteni.

Kérdés: A férjemmel házasságunk felbontása folyamatban van. A perfelvételi eljáráson vagyunk túl, amelyről készült jegyzőkönyv rögzíti, hogy az utolsó közös lakás kizárólagos használatához férjem hozzájárul. Ebben a kertes házban élek jelenleg is a 2 közös gyermekünkkel. Ő pedig egy másik közös ingatlanunkba költözött rég, mely egy lakás. A jelenlegi járványhelyzet miatt a gyermekekkel néhány hétre elköltöznénk a szüleim közelébe albérletbe, hogy az idős szüleimnek tudjak segíteni (jelenleg 200 km-re lakunk). A gyerekek jelenleg online tanulnak, és a munkámat sem akadályozza a költözés. A válófélben lévő férjem ez idő alatt vissza szeretne költözni a házunkba. Van bármi jogi lehetőségem arra, hogy ezt megakadályozzam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Látnom kellene azt a jegyzőkönyvet ugyan, de ha Öné a kizárólagos lakáshasználat, akkor a férje nem költözhet vissza. Vagy csak beszéltek róla, hogy ez lehet a későbbiekben és még semmilyen egyezség / kialakult állapot / döntés nincsen? Volt-e ilyen megállapítás? A jegyzőkönyv (ideiglenes végzés esetleg?) stb. ismeretében lehet pontosan nyilatkozni. Ha nincsen semmi még, akkor kérjen egy ideiglenes végzést, kellő indokkal, az 8 napon belül megvan.

Kérdés: Mindössze egy linkre lenne szükségem, ahonnan letölthető az elektronikus hírközlő hálózat általi távmeghallgatás igénylésére használható formanyomtatvány. Egy polgári peres tárgyalásban szeretnénk kérvényezni. A Google keresőben sehol nem találok ilyesmit. Jogi képviselőnk nincs. Legutóbbi válaszukban felvilágosítottak (amit nagyon köszönök), hogy külön nyomtatvány erre a célra nincs, hanem az “általános” nyomtatványt keressem a www.birosag.hu oldalán. Órákig keresgéltem, de ilyet sem találtam… Ha megkérem nagyon szépen, nem lehetne valami pontosabb linket adni, ahonnan letölthető vagy esetleg van valami másik neve is ennek a nyomtatványnak?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Azt nem tudom, hogy milyen perjogi pozícióban vannak, de ezen az oldalon minden információt és nyomtatványt megtalálnak. (Ha nagyon nem passzol semelyik az Önök pozíciójához, akaratához, akkor a hiánypótlást és az ellenkérelmet használják, csak egyértelmű legyen, hogy mit szeretnének.) https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari-kozigazgatasi-papir-alapu-nyomtatvanyok

Kérdés:Jogi tanácsot szeretnék kérni. Idén január elején költöztünk az unokámmal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből Pest megyébe (Tápiószentmártonba) egy barátnőmhöz. Be is jelentkeztünk hozzájuk, hogy ott van a tartózkodási helyünk, mert így a gyereket átvette a helyi általános iskola. Abban egyeztünk meg szóban, hogy 3 hónapig maradhatok náluk, hogy gyűjtsek albérletre pénzt. Az ottlakás fejében le kellett adnom a fél havi fizetésem. Február közepétől dolgoztam is Pécelen az autóalkatrész összeszerelő gyárban. Aztán jött a korona vírus és március 20-án elküldtek, hiszen csak próbaidős voltam. Ettől függetlenül nekem el kellett költöznöm a barátnőméktől, mert lejárt a megbeszélt határidő. De mint említettem fentebb, csak 5 hét munkaviszonyom volt. A márciusban kapott 2 heti februári fizetésem felét oda is adtam nekik. De a márciusban keresett 3 heti béremből nem adtam, mert akkor nem tudtam volna elköltözni tőlük, lakást bérelni, kauciót kifizetni. Ezért most nem adják vissza a személyes holmijainkat, addig amíg nem adom a pénzt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdést nem írt, hogy mit szeretne megtudni.

Kérdés: Az ide vonatkozó irataim elküldhetem- e Önnek, illetve hol tudom, Mi a módja? Van ilyen lehetőség? Elvileg ígéretet kaptam a javított kinevezésre, most már csak gyakorlatban kellene megkapnom. Az alapellátásban dolgozó szakápolót hová kell besorolni? Miért nem az egészségügyi bértábla szerint? Illetve mi az elvárás az alapellátás ápolónőjétől? Milyen végzettséggel kell rendelkezzen? Ha álláshirdetést olvasok ott OKJ 54-55 vagy diplomás ápoló (nekem OKJ 55 is van) szükséges. Gyakorlatban viszont középfokú az elvárás, körzeti ápolói végzettség (van ilyenem is).

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igazából nem (feltétlen) a végzettség a fontos, hanem, hogy kivel milyen szerződést kötött, mit írt alá, az lesz a meghatározó. Az “elvárást” is ez a szerződése fogja tartalmazni. Persze, vannak végzettséghez kötött pozíciók is, ahol vagy betartják ezt, vagy nem. Konzultációra a weboldalon történő elérhetőségeken tud jelentkezni, ahol annak feltételeit is megismerheti, utána tud iratot küldeni a részemre. Kérem ennek szíves tudomásul vételét, hiszen a fórum kizárólag általános iránymutatásra stb. van.

Kérdés: Mindössze egy linkre lenne szükségem, ahonnan letölthető az elektronikus hírközlő hálózat általi távmeghallgatást igénylő formanyomtatvány. Egy polgári peres tárgyalásban szeretnénk kérvényezni. A Google keresőben sehol nem találok ilyesmit.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A www.birosag.hu oldalon megtalálja (elég összetett az oldal), de külön ilyen nyomtatvány nincsen, az általános nyomtatványon kell beadni. Az is fontos, hogy jogi képviselője van-e, avagy nincsen, mert e szerint is különböző a nyomtatvány. (Én a képviseletit használom értelemszerűen, az a P23-as, ha ez segít, de ezt ÁNYK-ban kell kitölteni és beadni, de ezt a jogi képviselő tudni fogja. Magánszemélyként a magánszemélyeknek szóló kategóriát válassza.)

Kérdés: Abban szeretném a segítségét kérni, hogy akartam egy gépjárművet vásárolni. Az eladóval telefonon beszéltem, soha nem találkoztam vele személyesen. Azt mondta, hogy küldjek foglalót átutalással és a közleménybe írjam bele, hogy foglaló. Egyébként 100.000 Ft-ot küldtem neki. Másnap én elálltam a vásárlási szándéktól. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben én visszakérhetem a pénzem? Hisz úgy tudom, ha nem írtunk adásvételit, akkor az minden esetben előlegnek számít és az előleget visszakaphatom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Foglalót csak írásban lehet kikötni, így a leírtak alapján ez nem minősül annak, és visszajár.

Kérdés: Tisztelettel kérdezném, hogy ha a válóperes papírok be vannak adva, de nincs kitűzött időpont, akkor a közös vagyonnak számító egyik nevemen lévő autónkat elajándékozhatom-e, átírathatom-e nagykorú gyermekemre? Ezután feleségemnek milyen joga van hozzá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A válás (bontás) és járulékai iránt indított per a házastársi vagyont egyáltalán nem befolyásolja, ha 2018. január 1. után lett beadva a kereset. Ergo közös minden továbbra is. Ha az autó az Ön nevén van, akkor persze fizikailag meg tudja tenni, amit írt, ami után a feleségének az autóhoz már nem lesz köze, csak a vagyonmegosztási perben (feltéve, ha lesz majd!), egy elszámolási kötelezettsége lesz az autó árának felével a felesége felé. (Ajándékozás esetén a tényleges érték felével.) Kérdés, hogy kinek mi a célja a vagyon kapcsán, illetve mennyi vagyon van, hogy a feleség (vagy Ön?) fog-e egyáltalán vagyonmegosztási pert kezdeményezni…..

Kérdés: 2004-ben adóstársnak mentem, folyószámla hitelt vett fel az illető. 16 év alatt egyszer sem keresett a bank… Sem levélben, sem telefonon, a béremből sem került tiltásra. Házvásárlás miatt kértünk hiteljelentést magamról és most szembesültem vele, hogy KHR listára kerültem emiatt. Mit tehetek ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az eredeti szerződéséből tisztázni kellene pontosan, hogy milyen a felelősség formája, az adóstárs tkp. nem pontos így, az a pozíció megnevezése. Ezek után szükséges a jogviszony jelenlegi tisztázása az adós és a bank, és Ön között is, majd utána lehet megmondani, hogy mit kellene tennie.

Kérdés: A párom problémája a következő : Váláskor közös megegyezéssel a volt feleségnél maradt a most már 14 és 11 éves lányuk. A kapcsolattartást a törvényi szabályozásnak megfelelően határozták meg, kéthetente hétvégén, amit a bíróság elfogadott. 3 hete nem engedte át a lányokat és most hétvégén se akarja. Az volt a válasza, hogy menjen a párom bíróságra. Illetve átengedi őket párom édesanyjához, aki az ikerszomszéd és 71 éves, krónikus beteg és 4 hete a széltől is óvjuk. Ahonnan a párom nem hozhatja el őket. Ha mégis elhozzuk őket onnan, akkor ránk küldheti a rendőrséget? Illetve feljelentést tehet emiatt a párom ellen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A volt feleség nem jár el jogszerűen. Ha akadályozza a kapcsolattartást, akkor annak a végrehajtását kell kérni a bíróságtól. Ha az Ön párjának kéthetenkénti idejében elhozza a nagymamától a gyermekeket (tehát, ami az ő ideje), akkor Önök jogszerűen cselekednek, aggódniuk nem kell. Az már más kérdés, hogy bárkit bármiért fel lehet jelenteni, de az nem azt jelenti egyben, hogy annak következménye is lesz.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy két ingatlant örököltünk tesómmal, fele-fele arányban, s azt mondta tesóm ügyvédje, hogy le kell mondanunk egymás javára a fél ingatlanról, ami eddig stimmel. Viszont a kérdésem az lenne, hogy joga van-e az ügyvédnek scannelve elkérni az adataimat, ide értve személyi igazolvány, lakcímkártya,tb kártya.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérni mindenkinek lehet. Ön dönti el, hogy átadja-e. (Egyébként így szoktuk csinálni, hogy ne kelljen többször visszamenni. TB kártya nem kell, hanem adókártya helyette.

Kérdés: Azért írtam alá a szerződést, mert ugyan eddig nem kérték az adataim a szerződés megkötéséhez, de miután ráírtam a kirendeltség vezetőre, hogy felvesz-e az önkormányzat munkaviszonyba vagy megyek a munkaügyi központba. Sürgősen jelezze, így küldenem kellett ugyanis a háziorvos közel egy éve nem dolgozik az egészségi állapota miatt. Március 17-én tudtam meg, hogy február 29-én megszüntette a munkaviszonyom, miután aznap az ő működési engedélye is bevonásra került. Azonnal scanneltem a szükséges adatokat, közben rám telefonáltak, hogy sürgős lenne és csak a személyes adataim csatoljam, mert a finanszírozást nem tudják addig intézni. Gondolkodtam, hogy nem írom alá, amikor olvastam, de akkor a helyettesítő orvossal is kitoltam volna, aki egy éve ingyen dolgozik. Sőt ez a praxis változás október óta intéződik, január óta havonta felmerült a változás. Nagyon bonyolult, tudom. Milyen jogszabály vonatkozik rám a besorolásnál? Egészségügyi dolgozó vagyok vagy nem? Nem a járvány okán kérdeztem. Azt szeretném tudni, hogy egészségügyi dolgozónak minősülök-e ezekkel a feltételekkel vagy sem? Az eü. dogozóknak járó béremelés tudomásom szerint meg régebbi keletű.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Látni kellene a szerződését, addig nem tudok erre válaszolni. A szerződés szerint kell eljárni, mivel aláírásával az abban foglaltakat vállalta.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy jogában áll-e az általam bérelt lakás tulajdonosának a moratórium ideje alatt a bérleti díjat 40%-kal növelnie? Június 1-től lépne érvénybe az új szerződés közöttünk, ha mind a ketten aláírjuk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha Ön aláírja, akkor igen. Egyébként nem.

Kérdés: Kérhetek-e gyerektartást, ha a vér szerinti apa lemond a gyerekéről? És mennyit kérhetek, ha minimálbérből él?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az apa „csak úgy” nem tud lemondani a gyermekről, ilyen nincsen. Mivel ő az apja, fizetnie kell. Az összeg elsősorban a gyermek indokolt és szükséges kiadásainak a fele.

Kérdés: Egy ruházati boltban dolgoztam 11 évet. A koronavírus miatt bezártunk. Bevétel nélkül nem tud fizetni utánam a főnököm. Ezért felajánlotta a közös megegyezéssel való munkaviszony megszüntetését. Kérdésem, jár-e nekem ebben a helyzetben végkielégítés? Főnököm kisvállalkozó és nem ajánlotta fel! Mit tehetek akkor, ha ez jár nekem, de nem akar fizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös megegyezés esetében NEM jár végkielégítés. De ez azt is jelenti, hogy Ön ezt kívánja, ettől közös a megegyezés. Amennyiben szeretne végkielégítést kapni, akkor ne írja alá, így kénytelen lesz a munkáltató felmondani, akkor jár a 11 év utáni végkielégítés.

Kérdés: 2020.03.21-én vásároltam egy ingatlant telekkel. Minden rendben zajlott, ügyvéd által ment minden, az adásvételi szerződés is. Majd később, ahogy csinálgattuk volna a házat kiderült, hogy a tetőt újra kell építeni, mivel nem lakható. Majd ahogy bontottuk a tetőt, a szomszéd áthozott egy olyan hivatalos papírt, ami jogerős, amit a járási hivatal adott ki, hogy a tetőt le kell bontani. Szóval az eladó tisztábban volt ezzel, de ő nem szólt erről egy szót sem. Az lenne a kérdésem, mit lehet tenni, hova forduljak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz az adásvételi szerződést és a hivatali határozatot is látnom kellene. Amennyiben tényleg jogos az igénye, akkor (végső soron) peres eljárásban tud a követelésének érvényt szerezni, így mindenféleképpen az ügyvédi közreműködést javaslom.

Kérdés: 2018.karácsonyán meghalt a lányom, akinek a nevén volt az ingatlanunk 1/4 része. Az apja válásunk után a két gyermekünknek ajándékozta az ő részét. Most a lányunk halála után a férjem örökölte vissza, mivel apai ágon jutott az ajándék 1/4 házrészhez. A hagyatéki tárgyaláson a volt férjem a tulajdonjogot teljes egészében ajándékozás jogcímén átadta nekem, a volt feleségének, mivel a lányunk velem élt a válásunk óta. A kérdésem, hogy ebben az esetben kell-e adóznom, illetve milyen formában?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Ha ez ajándékozás volt ténylegesen és a volt férj, ill. volt feleség között, akkor igen, de nem adót, hanem illetéket kell fizetnie.

Kérdés: Én egy munkaerő kölcsönző Kft-ben dolgozom, mint 4 órás nyugdíjas gépkocsivezető. A szabadságom ideje nincs elszámolva, csak a fizetési papíron szerepel, hogy kifizették (nem fizetik ezeket a napokat). Kérdés: mit tehetek? Jogszerű? Munkaszerződéssel rendelkezek, bejelentettek, adó elszámolással rendelkezek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem jogszerű. Pert tud kezdeményezni.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni. Sajnos apámmal nagyon elfajult az ingatlannal kapcsolatos jogosultsága és nem tudunk egyenesbe jönni. Abban szeretném én a tanácsát kérni, hogy ha én vagyok a tulaj és apám a haszonélvező és sajnos keletkezett egy tűzvész és minden leégett az ingatlanomból, igazából csak a tartó falak maradtak. De nekem váltig állítja, hogy nem az ő hibájából volt. Ilyen esetben kit terhel a felelősség? Mert a tudomásomra jutott az is, hogy lopta az áramot és állandó lakcímmel volt az adott ingatlanra bejelentve. Sajnálatos módon elfelejtett nekem szólni. Ilyenkor terhelhetem-e jogi követelményekkel? Illetve többször is zárat cserélt, amit nem mondott. Többször kihívta rám a rendőröket, amikor megnéztem az ő haszonélvezeti tulajdonát. Ezt megteheti? Terhelhetem én rá a felelősséget, ha nem tudja bebizonyítani, hogy a tűzvész véletlen volt? Hozzáteszem az ingatlanon volt 3 kutya és semmi bajuk nem lett.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tűz okát és a felelősét egy tűzvizsgálat tudja kideríteni, majd azt követő esetleges nyomozás. Amennyiben a haszonélvezet tárgya elpusztul, a haszonélvezet is megszűnik.

Kérdés: Olyan problémával keresem meg Önt, amivel kapcsolatban a tanácsát szeretném kérni. A problémám bérrel, illetve szabadság kifizetésével kapcsolatos… Az a helyzet áll fenn, hogy cégünk hónapok óta az én álláspontom, meglátásom szerint nem fizeti ki a szabadságért járó távolléti díjat és ez a bérpapírunkon, illetve a bérünkön is jól látszik. A lényeg az, hogy a “bruttó kifizetések és járandóságok” címsorban a bérpapíron levonja úgynevezett “kieső időre visszavont besorolási bér”-ként, majd ugyanezen címsorban “szabadságra járó távolléti díj”-ként vissza is hozza. De hát a kettő mivel ugyanaz az összeg, pont nullára hozza ki egymást, így ettől az összegtől (ami havonta több tízezert Forint is lehet) hónapról hónapra elesek. Hozzátenném, hogy a bérpapír legalján megjegyzésben közli “kieső/ellátatlan idők” címen, hogy ténylegesen a szabadságra kiadott bért vonja el tőlem és én úgy vélem ez, hogy a fizetett szabadságot levonja a fizetésemből, holott semmiféle letiltás vagy egyéb bérbeli korlátozásom nincs, nem helyes és szabálytalan is a munkavállalóval szemben. Ezúton tehát szeretném az Ön tanácsát, véleményét kikérni az esettel kapcsolatban, hogy vajon az én reklamálásom a cég felé jogos lenne-e, avagy amit a bérünkkel művelnek az valóban szabályos és lehetséges? (Megjegyezném, hogy egy szociális otthonban dolgozom, mint szociális gondozó-ápoló.)

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem jogszerű a levonás.

Kérdés: Munkaadóm 2020. április 1-jén munkanapom vége előtt egy órával kívánta megszüntetni 2017.11. hónaptól fennálló jogviszonyom. Erről írt megállapodás nem tartalmazott információt a 30 napos felmondási idő letöltéséről vagy annak eltekintésétől, így részemről nem került aláírásra a megállapodás. A hiányosságról a cég HR osztályát is értesítettem és kértem a szabályszerű leszámoltatást, azonban azóta nem kaptam írásban választ.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ugyan a dokumentumot nem ismerem, de véleményem szerint helyesen tette, hogy nem írta alá, mert feltehetőleg nem felmondás, hanem egy közös megegyezés volt. (Utóbbi esetében eleshet egyes jogoktól, mivel a megegyezés szerint kell eljárni.)

Kérdés: Közalkalmazottként, pedagógusként dolgoztam, ez a 37. tanévem, de jelenleg táppénzen vagyok. Egészségi állapotom miatt lehetőségem van a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának igénybevételére, de ehhez meg kell szüntetnem a munkaviszonyomat. Milyen lehetőségek vannak a közalkalmazotti jogviszonyom megszüntetésére, illetve jár-e a 40 éves jubileumi jutalom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jutalom így nem jár. A megszűnés / megszüntetés eseteit a törvény felsorolja, melyek: (1) A közalkalmazotti jogviszony megszűnik: a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, b) a közalkalmazott halálával, c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, valamint d) a 22. (16) bekezdésében és a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha törvény így rendelkezik, e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén a prémiumévek programról szóló törvény szabályai szerint. (2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető: a) közös megegyezéssel; b)áthelyezéssel, 1. az e törvény, valamint 2. e törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, 3. e törvény és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény 4. és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok, hatálya alá tartozó munkáltatók között. c) lemondással; d) rendkívüli lemondással; e) felmentéssel; f) azonnali hatállyal fa) a próbaidő alatt, fb) a 27. § (2) bekezdése szerint, fc) a 44. § (4) bekezdése szerint, vagy fd) a (3) bekezdés szerint, valamint g) rendkívüli felmentéssel.

Kérdés: Kérdésem az volna, hogy a nagyszülőktől megvettük a házat, a két kiskorú gyermekem és élettársam lettek a tulajdonosok. A nagyszülők, mint haszonélvezők. A papa már időközben meghalt. A mama most mind a négyünket ki akar tenni a házból, mondván megteheti. Az adásvételiben úgy van írva, hogy a vevők és a vevő élettársa beköltöznek és velük együtt jogszerűen használják az ingatlant. Ezt figyelmen kívül hagyva is kitehet 2 gyermekkel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg megteheti, de a teljesen korrekt válaszhoz ismernem kellene a szerződést.

Kérdés: Március 19-én született gyermekem anyakönyvi papírján elírták a nevét. Axel helyett Alex lett. A hölgy, mikor csinálta Axelnek olvasta fel az adatokat és én aláírtam. Záró jelentésen és karszalagon stb. Axel szerepel. De a megérkező okmányokon Alex. Telefonon érdeklődtem, mi a teendő és nem írják át, mert aláírtam. Mit tudok tenni ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, mivel aláírta, ennek ez a következménye. Javaslom egy kijavítási kérelmet előterjeszteni (a kérelem és az anyakönyvi között is megvan a különbség?). Ha sikertelen, akkor egy éven belül kellene a saját jognyilatkozatát megtámadni. Ha az is sikertelen, akkor nevet tud majd változtatni a gyermek.

Kérdés: A külföldi munkáltatóm próbaidőre hivatkozva mondta fel a határozott idejű szerződésemet, ami 2019.12.21-én került megkötésre. A próbaidőre 3 hónapot jelölt ki. A felmondást levélben közölte, melynek keltezése és feladása 2020.03.19. A levelet 04.02-án vettem át az első kézbesítéssel. És ez volt a 2 hetes felmondási idő utolsó napja is. Tehát, amikor megtudtam a levélből az elbocsátásomat, akkor szembesültem vele, hogy a felmondási időt is letöltöttem. Azt olvastam, hogy a német munkajog szerint a levél kézhezvétele a sorsdöntő. Amely a próbaidő utolsó napjáig meg kellett volna érkezzen, ami 03.21. lett volna. Előtte sem szóban, sem e.mailben nem jelezte. Mit tehetek ilyenkor? Táppénzen voltam, egyik e-mailemre sem válaszol. Fizetésemet nem kaptam meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A német munkajogot magam nem ismerem, csak kinti kollégákon keresztül. Ezért javaslom, hogy német ügyvédet kérdezzen, ő fog tudni segíteni.

Kérdés: Elküldhetnek-e fizetés nélküli szabadságra egy egészségügyi dolgozót, most a járvány ideje alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Senkit sem tud a munkáltató fizetés nélküli szabadságra elküldeni, mert azt csak a munkavállaló kérheti.

Kérdés: Egy hitellel kapcsolatban volna kérdésem. 2011-ben vettem fel lakásvásárlási hitelt (Forint, 5 év kamatperiódus, 9,79% kamat). A mai napig ezt fizetem, holott 2016-ban ennek változnia kellett volna az akkori kb. 4-5%-ra. Eltérhet a bank egyoldalúan a közjegyzői okiratban foglaltaktól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem csak a kamat adja a THM értékét, hanem egyéb összetevők is. Erre is, illetve a teljes szerződésére, ÁSZF-re kell figyelni, amikor a kérdésében foglaltakra válaszolnék. Ezeket az okiratokat nem ismerem. Ha ezekben van „felhatalmazása” a banknak az eltérésre, akkor megteheti.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a munkáltató, aki egy multi cég, megtehet olyan szerződés módosítást, amiben az szerepel, hogy 4 órában vagyok bejelentve, 4 órában kapom a bérem is kifizetésre, de 8 órát kell dolgoznom?! Jogilag ez szabályos?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Természetesen ez így nem jogszerű.

Kérdés: Ha valaki nyilvánosan sérteget, egy panel lakás ablakából szemtanú nélkül, míg én lent állok a járdán, akkor érdemes-e feljelentéssel élni?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Nem fogja tudni bizonyítani a történeteket, de a hatóság sem.

Kérdés: 16 éves vagyok, a párom 19, mindketten még iskolába járunk. 1 hónapos terhes vagyok és meg szeretnénk tartani. Milyen feltételeknek kell teljesülni, hogy ne vegyék el tőlünk? Nagyszülők segítségére számíthatunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos azt kell, mondjam, hogy a leírtak alapján (pl. nincs jövedelmük stb.) nincsenek meg a feltételek a gyermek biztonságos neveléséhez, így várható a gyámhivatali beavatkozás. Ha a nagyszülők segítenek, akkor ebbe az irányba kell a hatóságot „terelni”, hogy addig a gondozást ők lássák el, amíg önök nem önállósodnak.

Kérdés: Kérdésem a következő lenne: 2016. decemberétől 2018. májusáig Németországban dolgoztam. Ezután itthon Magyarországon megigényeltem és meg is kaptam az álláskeresői ellátást. 2019. májusától pedig 2020. márciusáig Ausztriában ingázóként dolgoztam, összesen 306 napot. Munkaviszonyom a koronavírus miatt szűnt meg. A járadék iránti kérelmemet a hivatal elutasította arra hivatkozva, hogy nincs meg az elmúlt 3 évben a 365 munkanapom, csak 306. A németországi munkaviszonyommal együtt viszont megvan a 365 nap. Ez azt jelentené, hogy azután az időszak után, ami után már kaptam járadékot, úgymond lenullázódik és onnantól kell számítani újból a 3 év kezdetét és jogosan jártak el? Vagy mégis megilletne ez az ellátás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, kétszer nem tudja beszámítani, felvenni stb.

Kérdés: Februárban foglaltam szállást egy belföldi szállodánál április 19-ei érkezéssel 3 éjszakára. A visszaigazolásban az szerepel, hogy: “Minden egyéni szobafoglalás kötbérmentesen lemondható az érkezést megelőző 3. napig”. A jelenlegi járványügyi helyzetre tekintettel március 29-én írásban lemondtam a foglalást és kértem az előleg visszautalását. A hotel először nem akarta visszautalni a befizetett összeget, majd többszöri levélváltást követően arról tájékoztattak, hogy “a törvényben meghatározott határidőn belül visszautaljuk a korábban befizetett előlegük összegét”. Azt szeretném megkérdezni, hogy mennyi időn belül kell a szállodának az előleget visszautalnia,és melyik jogszabály rendelkezik erről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A visszautalás feltételeit, határidejét elsősorban az Ön által megkötött szerződés tartalmazza. Nem tudom, hogy hol és milyen formában kötötte a szerződést, de ott lesz a megoldása, akár ÁSZF formájában is. Lehet, hogy ez egy netes oldal volt, ezt nem tudom, de ezt kellene megnézniük, ellenőrizniük.

Kérdés: Ápolóként dolgozom. Felmondási idő alatt következett be üzemi balesetem feltehetőleg a munkáltató gondatlanságából! Védőruha nélkül ápoltam és végül reanimáltam egy beteget, akiről UTÓLAG derült ki, hogy koronavírus fertőzött volt. Karanténba kerültem ezáltal, majd kórházba, én is igazoltan korona vírus fertőzött lettem. Ezáltal nem tudtam kiutazni külföldre és ott felvenni a munkát. Van-e értelme kártérítést benyújtani a kórház felé? A kiutazási tilalmat 03.12-én vezették be, én 03.11-én reanimáltam a beteget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem hiszem, hogy jogosult lenne kártérítésre, mivel nem bizonyítható, hogy a fertőzést mikor és hogyan kapta el, még ha az valószínű is. Sajnos a magyar kártérítési jog ettől többet követel meg. Az egy más kérdés, hogy a kórházzal tárgyalhat erről, adott esetben egy próbát megér, de én pert nem javasolnék.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy 2017.09.29-én önbíráskodásért, testi sértésért kaptam 2 év le töltendőt, 3 évre felfüggesztve, ami idén lejár és megkapom az erkölcsi bizonyítványomat. A kérdésem az lenne, hogy a bűnügyi nyilvántartásban meddig tartanak nyilván? Van-e lehetőség a nyilvántartásból kikerülni? Pl. valamilyen kérelem formájában? Ha van, hova kell ebben a helyzetben fordulni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megfelelő idő után ugyan megkapja az „erkölcsit”, de a nyilvántartóból nem fogják törölni, az benne marad, még ha az „erkölcsiben” nem is látszik.

Kérdés: Szakrendelőben dolgozom, betegfelvevőként, betegirányítóként, így munkakörömhöz nem szükséges egészségügyi végzettség, viszont gyógymasszőri végzettségem van. Nem ebben a munkakörben dolgozok. Az lenne a kérdésem, hogy egészségügyi dolgozónak minősülök-e, illetve ha igen járna-e, vagy járt volna-e az egészségügyi dolgozóknak adott béremelés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Melyikre gondolt? Ha a járvány okán, akkor az egészségügyi dolgozóknak adott béremelésről én még nem láttam a jogszabályt. Majd ha megjelent a Közlönyben, akkor lehet pontosan tudni, hogy kire vonatkozik.

Kérdés: Vettem egy olasz okmányokkal rendelkező gépjárművet, egy kiskunfélegyházi kereskedőtől motorhibásan, amelyet a hiba elhárítása után szeretnék a nevemre íratni. Ezt a javítás után megtették volna további díj ellenében. A kereskedő a címemre kiszállította 250.000 Forint megfizetése után.  Sajnálatos módon nem teljesen voltam/vagyok tisztában a gépjármű Magyarországon való forgalomba helyezésével kapcsolatban, így azzal sem, hogy pontosan milyen okmányok szükségesek. Mivel a mai napig nem pótoltak egy hiányzó alkatrészt, illetve az autó gázüzemű volt, amit kiszerelték belőle, bizodalmam vesztettem bennük.  Több, gépjárművet forgalomba helyező céget felkerestem és arra jutottunk, hogy hiányosak az iratok. Nincs kétnyelvű adásvételi szerződés, nincs számla (a kereskedő sem adott). Az „úriember” azt állítja, hogy üzembe lehet helyezni így is. Kérdem én hogyan? Okirathamisítássál? Az adásvételt csak az üzletemberrel folytatott üzenetváltásokkal tudom igazolni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Megfelelő okiratok nélkül nem fog menni jogszerűen. Azt, hogy ők hogyan gondolták, nem érdemes feszegetni, feltehetőleg nem törvényesen. Jogszerűen a folyamat akár évekig is elhúzódhat, és jóval többe kerül, mint az autó értéke szerintem.

Kérdés: Párom 2020.03.12-én került előzetesbe a debreceni bv. intézetben, lopás gyanúja miatt. Tudtommal 2 kisebb értékű alap telefon és 10 ezer Ft készpénz ellopásával gyanúsítják, feljelentés alapján. Nem volt beszámítható állapotban, amikor ezeket a dolgokat megtette. Alkohol és kábítószer hatása alatt volt. A rendőrök, akik bevitték azt mondták, hogy szinte nem tudott beszélni a kábultság miatt. Hírzárlatban van, amióta bevitték, így kapcsolattartásban sem tudunk lenni. Párom már nem első ügyes, volt már 4 év és 8 hónapot börtönben, 13 hónapja szabadult ki. Felfüggesztettje van, amit 3 évre kapott 2 év letöltendő börtönre. Pártfogóhoz járt az elmúlt 13 hónapban. A kérdésem az lenne, hogy mit lehetne tenni, hogy ne kapjon újból a mostani ügyből börtönt? Mik a lehetőségek? Továbbá neki, mint rabnak milyen jogai vannak? Hogyan tudnánk kapcsolattartásban lenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy iratai nélkül nem tudom megmondani, hogy mi a védekezés helyes iránya, ill. milyen lehetőségei vannak. A rabok jogait a törvény szabályozza, rengeteg van, túlmutat a fórumon, de ő még nem rab, mivel „csak” letartóztatásban van. A kapcsolattartást neki kell kezdeményeznie, formanyomtatványon, de gondolom, hogy ezt tudja. Javaslom, hogy az ügyvédjükkel konzultáljanak (kell lennie kirendelt védőnek).

Kérdés: Kiközvetítettek egy épületgondnoki állásra, melyet elfogadtam, 9 hónapról volt szó, melyre a munkáltató bértámogatást kap. A munkaidő a szerződés szerint heti 40 óra (minimum 4, maximum 12 óra) és határozatlan idejű. Egy étteremről van szó. Amíg véget nem ér a “vírusveszély” csak 4 órában foglalkoztatnak, fele annyi pénzért. Még azt is mondták, hogy így a 9 hónap el fog nyúlni. Kérdésem ez mennyire jogos így?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján semennyire, habár a szerződését ismernem kellene.

Kérdés: 40 órás munkahéten dolgozunk délelőtt és délutános műszakban. Hét vége szabad, bár szombatonként túlórát rendelnek el a délelőttös műszaknak. Ma közölte velünk a cégvezető, hogy 12 órát rendelnek el naponta. Ránk pont éjszakára esik. Mivel voltak felháborodások, így közölte: “Akinek nem tetszik,elmehet.” Természetesen az éjszakát 15%-os pótlékkal fizeti. Jogszerű ez így a koronavírusos vészhelyzetben

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Pontosan ismernem kellene a foglalkoztatásának minden elemét, ill. a munkaszerződését is. Ha a vonatkozó szabályoknak megfelel, akkor a túlmunka elrendelése nem tilos.

Kérdés: A háromlakásos társasházba tavaly februárban költöztünk a szomszédommal. Hamar szembesültünk azzal, hogy az 1995. óta ott élő idős hölgy összeférhetetlen. Először a közös helyiség zárát cserélte le. Indítottunk a jegyzőnél birtokvédelmi eljárást, a héten született határozat a javunkra. Az ingatlana a lakásom fölött van, rendszeresen szórja ki a háztartási szemetét, építési törmeléket és locsol felmosóvizet az ajtót védő üvegtetőre. A gondozásunk alatt lévő kertrészben vagdalja a növényeket, kivágja a virágokat. A kerti csap főelzáróját önhatalmúlag kezeli, az előző tulajdonos sem tudta megmondani, hol az elzáró. A másik szomszéd szúnyoghálóját szétvágta, ecetet locsol az ajtó elé, napi szintén kárt és bosszúságot okoz. Számtalanszor kértük szóban/írásban. Mit tehetünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden birtoksértésnél marad a jelzett eljárás, illetve zaklatás és rongálás miatt is tudnak feljelentést tenni a rendőrségen. A jegyző eljárása okán a végrehajtást is kezdeményezzék, ha nincsen önkéntes teljesítés. Nem ismerem a hölgy állapotát, de a leírtak alapján demencia feltételezhető, a fokának ismerete nélkül. Ennek okán érdemes lenne akár a gondnokság alá helyezés lehetőségét is megvizsgálni. Családtagjai vannak-e? Esetleg velük beszélni? Mivel társasház, a közgyűlés is hozhat(na) döntéseket.

Kérdés: 55 éves vagyok, 55-ös OKJ ápoló végzettséggel, 37 év munkaviszonnyal, 27 év és 4 hónap eltöltött közszférás múlttal. A háziorvosi praxist az önkormányzat vette át március 1-től. Engem kineveztek közalkalmazottnak, 210 ezer Forint minimálbérrel, B besorolással és határozott időre december 31-ig. A háziorvosi rendelő alap ellátásnak minősül, azaz nem tartozik az egészségügyi bértáblába. Segítséget kérnék a besoroláshoz, konkrét táblázatot, összeget és jogszabályt. Mikor, mi vonatkozik rám? Mennyi a szabadságom? Járna pl. 3 év múlva a jubileumi jutalom? Útiköltség térítésnél miért csak 9 Ft-ot kapok, illetve kérhetem a kiküldetési rendelvény szerint az útiköltség térítést, kiegészítést? Nincs az, hogy nézd ezek járnak, ezek nem. Kénytelen vagyok én kérdezni és már látom unják, teher vagyok. Kénytelen vagyok önmagamat képviselni?! A szerződésen a személyes adataim is rosszul vannak kitöltve, mivel elváltam. Csak azért írtam alá a szerződést, hogy megkapják a finanszírozást. De ha én nem keresem őket, ők nem kérnek tőlem adatokat.

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz rengeteg adatra és a szerződésére is szükség lenne még. Fő szabály: a szerződése szerint kell eljárni, ha azt önként aláírta.

Kérdés: Lányomat elhagyta a férje két pici gyerekkel, 4 és 1 évesek. Kicsire még kapja a gyedet, de a férj nevére. (Papíron a férj van otthon GYED-en, valóságban a lányom.) Most a férj nem akarja sem ezt, sem a családi adókedvezményt odaadni a lányomnak. Mit tehetne?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Peres eljárást kell indítani, abban ezt jelezni, majd ennek okán lesz egy elszámolási kötelezettség a felek között. Mindentől függetlenül a legjobb a megegyezés lenne a felek között.

Kérdés: Ezúton érdeklődnék, hogy van egy adásvételi szerződésem, ingatlan adásvételre. Az adásvételi szerződésben az utolsó részlet kifizetése átadáskor utalással szerepel. Érdeklődni szeretnék, hogy kell-e szerződést módosítani, illetve mit kell tenni abban az esetben, ha készpénzben fizetném ki a maradék összeget? Az ügyvédemmel több megbeszélés már nem lesz.

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Elviekben módosítani kellene a szerződést. „Átutalással” úgy is tudja még fizetni, hogy olyan bankban fizeti be az eladó számlájára, amelyikben ő vezeti a számláját, így nem kell a sajátjára befizetni és onnan utalnia, ill. nem kell szerződést sem módosítani.

Kérdés: Autómat eladtam, majd 1 nappal később viszont láttam a neten hirdetve, átíratás minden nélkül. Én az okmányirodába az adásvételi 1 példányát leadtam, illetve a biztosítást is lemondtam. Lehet belőle bajom, hogy átíratás nélkül akarják tovább adni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elég sok „apró baja” is lehet belőle…..

Kérdés: Szeretnék jogsegélyt kérni Önöktől a következő problémával kapcsolatban: A vírus miatt számos (kb. 20) munkatársammal egyetemben fizetetlen szabadságra lettünk küldve (van, aki KATA-s közülünk). Természetesen csak azután esett le, hogy ezt nem kellett volna, hogy már megtörtént. Az első kérdésem az, hogyha felmondok a fizetetlen szabadság alatt, akkor a belépésemkor aláírt szerződésben rögzített 60  napos (van akinek 30) felmondási idő kifizetése kötelessége-e a munkáltatómnak? A második kérdésem az, hogy a jelenlegi körülményekben létesíthetek-e másik munkahelyen teljes állású munkaviszonyt és, ha igen, milyen kötelezettségem van bármelyik (leendő vagy jelenlegi, ahol épp a fizetetlen szabadságom töltöm) munkahely felé, pl: kötelező-e erről tájékoztatnom bármelyik céget? Valamint, hogy egyáltalán jogszerű-e a munkavállalót elküldeni fizetetlen szabadságra, vagy ezt csak a munkavállaló kérheti? Támadható-e ez a lépés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fizetés nélküli szabadságra nem tudják elküldeni, azt Önnek kell kezdeményeznie, kérnie. A munkáltató önállóan ezt nem tudja megtenni. A KATA-st pedig pláne nem, mert az nem munkaviszony. Ezt NE írják alá. Ha már aláírták, akkor először a fizetés nélkülit kell megszüntetni, majd utána felmondani. Ennek a feltételeit a saját munkaszerződése tartalmazza (felmondási idő stb), ha nincsen benne, akkor az Mt. szabályai szerint kell eljárni, ami 30 nap. Elvileg nincsen kizárva az újabb munkaviszony, aminek kapcsán tájékoztatási kötelezettsége van. A „probléma”, hogy a fizetés nélkülivel nem fér igazán össze, hiszen annak a törvényben nevesített oka van. Ergo két munkaviszonya lehet párhuzamosan is, de a fizetés nélküli mellett miért dolgozik valaki, ha maga kérte a fizetés nélkülit, pl. a hozzátartozója ápolása okán….? A törvény céljával nem fér össze, habár most a munkáltató hozta ilyen helyzetbe Önt….

Kérdés: Fizetésemmel kapcsolatos kérdésem lenne. A problémám az, hogy februárban a januári fizetésemnél nem számolták el a készenléti pénzem. Ezt februárban hóközibe kifizették, de márciusban a februári fizetésemnél levonták. Ez olyan lenne, mintha nem kaptam volna meg a készenléti pénzem, ha jól gondolom. A kérdésem az lenne, hogy ez így helyes? Ha nem, akkor mit tudok tenni, hogy megkapjam azt a pénzem? Azt mondták nekem, hogy hóközibe megkaptam, így azt le kell, hogy vonják. Ha szükséges, el tudom küldeni a bérpapírjaimat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján biztosan nem jogszerű az eset. Szólítsa fel írásban a munkáltatóját a fizetésre, amennyiben ennek a munkáltató nem tesz eleget, munkaügyi pert tud kezdeményezni.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy most ugye van ez a vírus és nem kell mennünk dolgozni. Állásidőn vagyunk, amire ugye nem fizet, mivel külső ok miatt nem tud munkát biztosítani. A tb-t is magunknak kell fizetni. A kérdésem az lenne, ha minden így van, akkor még munkaviszonyban vagyok a céggel vagy már nem? Mert semmi olyan papírt nem küldtek, hogy felbontotta volna szerződést.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amit Ön leírt, az inkább fizetés nélküli szabadság, amit elvileg az Ön kérelmére tud a munkáltató adni. Az állásidő mást jelent és alapbér jogosultsággal jár. Mindenféleképpen kérje írásban a munkáltató álláspontját és lehetőleg Ön semmit se írjon alá, amíg szakemberrel nem konzultált.

Kérdés: 2020. februárjában leszámoltam egy autószerelő cégtől. Még ezelőtt kb. 1 hónappal eltört egy gép, ami kb. 30.000 Ft értékű. Megjavítottam és használtuk tovább. Ezután a mai napon 2020. április 1-jén megkerestek telefonon, hogy fizessem ki a gép árát. Nemleges válaszomra fizikai tettlegességre utaló választ kaptam. Kérdésem mit tehetek? Kihez kell fordulnom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírt módon nem tudják Önt a fizetésre kötelezni, mivel az nem végrehajtható. Ha ezzel párhuzamosan fenyegetik is, az már büntetőjogi kategória, melynek minősítése a pontosan elhangzottak függvénye. Fenyegetés esetén a rendőrségen tud feljelentést tenni (habár az egy más kérdés, hogy a telefonon elhangzottak bizonyítása sokszor lehetetlen).

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy kell-e tartásdíjat fizetnem még? A volt feleségemmel válásunk során bíróság előtt közösen megállapodtunk a gyermektartásdíj összegéről, amit jelenleg is fizetek. A fiam, aki most április 15-én lesz 18 éves nem tartja velem a kapcsolatot ok nélkül. Nem bántottam, nem vertem, jó volt a kapcsolatunk és mégis múlt év december 22. óta nem kommunikál velem. Középiskolai tanulmányokat nem folytat, az általános iskola után 3-4 hónapot járt szakközépiskolába, majd otthagyta. Következő évben elment egy felszolgáló-, pincérképző iskolába, amit ismét otthagyott 3 hónap után. A mostani tanévben, amely 2019. szeptemberében indult már nem is kezdett iskolát sehol. És a következő, hogy nem is lakik az édesanyjával, mert kb. 6 hónapja egy lánnyal él, egy másik településen. Kérdésem az lenne, hogy ezek tudatában kell-e még gyermektartásdíjat fizetnem és meddig? Ennek mi a jogi eljárási menete?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha jogerős bírósági végzés van róla, azaz, ha anno végzésben az egyezségüket jóváhagyták, akkor az egy végrehajtható okirat, amit ellenkező tartalmú okiratig teljesítenie kell. A volt felesége tudja peren kívül kezdeményezni, hogy ne kelljen fizetnie Önnek, avagy Ön tud egy peres eljárást megindítani emiatt, ha a volt asszony nem együttműködő.

Kérdés: Aziránt szeretnék érdeklődni, hogy abban az esetben, ha a jelenlegi műszakomból esetleg más műszakba vagy területre helyeznének át, de nem fogadom el akkor, ha elküldenek jár-e nekem végkielégítés ebben az esetben? Ugyanis páran panaszt tettünk a műszakvezetőnk viselkedése miatt és mivel eddig se léptek vele kapcsolatban semmit gyanítom az lesz a következő lépés, hogy engem helyeznek át.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem mindegy, hogy a „más műszak vagy más terület” pontosan mit takar.

Kérdés: Folyamatos táppénz (kezdete 2020. február 10.) alatt a munkáltató 2020. március 30-án tájékoztatja a munkavállalót írásban, hogy 2020. április 1-től fizetés nélküli munkaviszonyban foglalkoztatja tovább. Van erre a munkáltatónak jogalapja? A munkavállaló (aki az édesanyám) 2020.decemberében éri el a nyugdíjas kort, egészségi állapota addig már valószínűleg nem teszi lehetővé, hogy dolgozzon. Befolyásolja a nyugdíj összegét, ha fizetés nélkül alkalmazzák? Megtehetik egyáltalán táppénz alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató egyoldalúan NEM rendelheti el a fizetési nélküli szabadságot. Azt vagy kéri a munkavállaló, és azt köteles megadni a munkáltató (GYES, GYED, sorkatonai szolgálat… esetekben), vagy pedig a felek közösen megállapodnak.

Kérdés: 2011. május 26-a óta küzdök egy gazdasági üggyel, legalább a bírósági meghallgatást szeretném elérni, de sikertelen minden. Határozat az ügyészségtől és rendőrségtől elutasító. 2010-ben létrehoztam egy társaságot, melyben 45%-os tulajdonrészem volt, illetve ügyvezetői titulusom, a másik 45%-os tulajdonrésszel bíró üzlettársammal együtt. A fennmaradó 10% egy harmadik személy tulajdona volt. A társaság több ötletet kitalált és mivel nem volt még egy éves, ezért egy háttérszerződés keretében egy egyetemmel együtt pályázott az adott témában Uniós támogatásra. A megpályázott 200 millió Ft-ból a cég/egyetem megnyert 183.000 millió Ft-ot. Amikor hazatértem külföldi utamról a másik két tulajdonos és számomra egy alig ismert közreműködő személy kijelentette, hogy “vagy felállok a cégből vagy elintézik másképp” a dolgot, majd elém toltak egy iratot, miszerint 100.000 Ft-ért lemondok a 45%-ról. Az adott helyzetben kénytelen voltam….

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szóban forgó okiratot/okiratokat aláírta, tehát annak tartalmával egyet értet. A Ptk. rendelkezései szerint, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát megtámad-hatja. Akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerző-dési jognyilatkozatát megtámadhatja. A polgári perrendtartás szabályai szerint (főszabály szerint) a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el, továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli. A megtámadás határideje egy év.

Kérdés: Nekem egy olyan jellegű problémám van, ami szerintem a szerződésszegés fogalmát meríti ki. KATA-s vagyok és szerződésben állok egy társasházzal. Gondnoki/házfelügyelői munkakörben. A munkát ténylegesen nem én végzem, hanem a párom. A szerződésben benne van, hogy biztosítanak számomra egy lakást. Sajnos tavaly február óta dolgozik ott és nem kaptuk még meg. A szerződés egyébként júliusban lett megkötve. Nem tudjuk, hogy ilyenkor mit tehetünk? Hová fordulhatunk? Ez anyagi kárral is jár, mivel most albérletben lakunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a szerződés az irányadó, annak ismerete nélkül azt tudom javasolni, hogy a szerződés és az egyéb releváns dokumentumok birtokában forduljanak ügyvédhez.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a jelenlegi helyzetben, ami ugye a járvány, nekem kötelességem-e bemenni a bíróság által kiszabott közmunkát ledolgozni, avagy sem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem kapott az ellenkezőjéről hivatalos értesítést, akkor le kell dolgoznia.

Kérdés: Idősek otthonában dolgozom ápolói munkakörben. Ahol most akarják bevezetni, hogy a dolgozók beköltözzenek. 2-3 hétre folyamatos, 12 órás munkarend mellett, 4 nappalos és 2 éjszakás napi szinten, de erre az ápolók száma 10 nővér. 2-3 hét után lenne váltás, de nincs hozzá meg a megfelelő ápoló létszám. Kérdésem az lenne, hogyha valaki ezt visszautasítja (a beköltözést), akkor kirúghatják-e? Ugyanis nem a munkát tagadja meg, hanem a bentlakást. A szerződésünkbe nem szerepel az, hogy bentlakásos munkavégzés.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet értelmében a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti (a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig). Amennyiben visszautasítja, számolnia kell egyéb munkáltatói intézkedéssel, amely lehet akár a jogviszony megszüntetése is.

Kérdés: A járványügyi helyzetre való tekintettel otthoni zenei gyakorlásra szorulok (napi max. 40 perc, művészi szinten, komolyzenei éneklés, napközben). Társasházban lakom, bérlőként. A közös képviselő megzsarolt, hogy ha nem hagyom abba ezt a tevékenységet a tulajdonossal kidobat a lakásból. Ezt a telefonbeszélgetést tudnám bizonyítani. A lakás tulajdonosát felkereste és e-mailben le is írta neki, hogy küldjön el. A közös képviselő megvalósít büntetőjogi tételt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez se nem zsarolás, se nem zaklatás, a leírtak alapján. Javaslom a társasház házirendjét megnézni, hogy milyen feltételekkel lehet ilyen (zajos) tevékenységet végezni. Ha annak megfelel, akkor nem lehet semmilyen jogkövetkezménye.

Kérdés: Segítséget szeretném kéri abban, hogy telefonon megkeresett a 14 éves fiam és a 11 éves lányom, akik az apjuknál vannak elhelyezve. Egyéb problémák miatt több éve nem tudok kapcsolatot tartani velük, természetesen titokban telefonáltak nekem, mert az apjuk tiltja tőlem őket. Ők szeretnének megismerni, ill. hozzám költözni. Kérdésem a következő: ilyen esetben hova lehet fordulni, ahol mihamarabb intézkednek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői felügyeleti jog és a kapcsolattartás módosítása érdekében bírósághoz tud fordulni. Ha a kapcsolattartás kérdésében korábban bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül a bíróságtól lehet kérni.

Kérdés: Idén január 31- én műtötték a kezemet. Március 15-ig táppénzen voltam. Az üzemorvosom március 4-én kiállított egy alkalmatlansági papírt, amit továbbítottam a cégemnek. Ott azt mondták, hogy sajnos semmiféle munkát nem tudnak nekem biztosítani. Menjek szabadságra. Az most április 1-jével lejár. A fizetetlen szabadságba nem egyeztem bele, mivel 3 gyermeket nevelek itthon. Mit tudok ilyenkor tenni???

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján a munkáltatója következő lépése feltételezhetően a jogviszonya felmondással történő megszüntetése lesz, hiszen munkakört nem tud önnek felajánlani, ön pedig a fizetés nélküli szabadságot visszautasította. Álláspontom szerint a következő lehetőségek közül választhat: elfogadja a fizetés nélküli szabadságot az új munkahelye megtalálásáig, vagy megvárja, amíg munkáltatója megszüntetni jelenlegi jogviszonyát. A jogviszony megszűnését követően, amennyiben nem talál másik munkahelyet, lehetősége van álláskeresőként regisztrálni (jogszabályi előírások szerint).

Kérdés: Közös megegyezéssel megszűnt a munkahelyem, 19 év után. Végkielégítést nem volt hajlandó fizetni azon a jogcímen, hogy nem tud. Most 56 éves leszek, védett korban vagyok-e? Köteles-e végkielégítést fizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös megegyezéskor nem jár végkielégítés (ha aláírta a közös megegyezést). A munkavállalót végkielégítés csak akkor illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése alapján szűnik meg, vagy ha a munkáltató személyében bekövetkező változáskor a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik.

Kérdés: Mit tehetek? Elvették a születendő lányom, elfogultság alapján, a védőnő miatt. Valótlan adatokat adott le a gyámügyre, így nem vihetem haza a picit. Anyámnak akarják nevelésbe adni, holott ott veszélyeztetnék. Ezt nem szeretném. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtakból sajnos nem derülnek ki a részletek, javaslom, hogy az ügyben született dokumentumokkal együtt kérjen segítséget.

Kérdés: 2020.04.07-re alperesként lettünk beidézve perelőkészítő tárgyalásra a Kiskunfélegyházi Járásbíróságra súlyosan rokkant járáskorlátozott és krónikus beteg feleségemmel együtt. Másfél évig éltünk Bács-Kiskun megyében több mint 2 éve költöztünk vissza BAZ megyébe, feleségem szülőmegyéjébe. Én ezelőtt Erdélyben éltem. A járványra való tekintettel a pert elhalasztották. 300 km-re élünk Kiskunfélegyházától. Időközben az Önök jóvoltából tudomásomra jutott, hogy indítványunkra elrendelhetik, hogy meghallgatásunkra elektronikus hírközlő hálózat útján kerüljön sor. Kérdéseim a következők lennének: Hogyan indítványozhatjuk mindezt? Elégséges-e egy kézzel írt, bíróságnak címzett levél, melyben hivatkoznánk feleségem egészségi állapotára (bizonyítékokat mellékelve), meg a nagy távolságra vagy van-e formanyomtatvány erre a célra? Hány példányban kell mindezt elküldenünk? Meg kell várnunk a rendkívüli szünet végét és az idézést az új időponttal vagy hamarabb is kérvényezhetjük mindezt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Magánszemélyként az erre a célra szolgáló formanyomtatványon jelenthetik be (ezt kitölthetik kézzel is), avagy az ún. panasznapon mondhatják a bíróságon jegyzőkönyvbe (akár ott is, ahol laknak, majd továbbítják). Egy példánnyal több példányban kell beadni, mint ahány peres fél van az eljárásban. Ha kaptak végzést az eljárás félbeszakadásáról, akkor meg kell várni a folytatást, ha nem kaptak (ebben eltérő a bíróságok gyakorlata), akkor megtehetik már most is.

Kérdés: Van egy jelzálog hitelünk, mely felmondásra került másfél éve, de van fizetési megállapodásunk velük, melyet havi 100.000 Ft-tal fizetünk.Tehát nincsen végrehajtás alatt az ingatlan. A rendeletet, amit a kormány kiadott én úgy értelmezem, hogy akinek fizetési megállapodása van a hitelintézettel és nincs átadva semmilyen követeléskezelőnek, annak jár a fizetési moratórium. Azt a tájékoztatást kaptuk telefonon a banktól, hogy nem jár. Ez valóban így van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen részletességgel a rendelet nem szabályozza sajnos ezt a kérdést. Egyébként nem biztos az sem, hogy jobb nem fizetni, hiszen a kamatok akkor csak gyűlnek. Esetlegesen egy átmeneti, újabb megállapodás megkötése célszerű a bankkal.

Kérdés: Apósom halála után a férjem testvére odaköltözött anyósomhoz. Felesbe fizetik a jelzáloghitelt. Ilyenkor, mint a ház haszonélvezője nem lenne köteles a férjem testvére törvényesen fizetni a férjemnek, mivel ő nem él abban a házban? Illetve attól még, hogy ő ott lakik és fizeti a hitelt, ugyanúgy a férjem is örökölni fog anyósom halála után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A férje testvére nem haszonélvező. A tulajdoni lapot ismernem kellene. Ha nincsen kizáró ok (pl. végrendelet), akkor igen, ő is fog örökölni.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy a gyerek 3 éves koráig szóló védettség megszüntethető a munkavállaló kérésére vagy erre nincs lehetőség?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Kis túlzással „bármi” lehet, amiben a munkavállaló és a munkaadó megegyezik. Azt viszont nem teljesen értem, hogy milyen védettségre gondolt pontosan?

Kérdés: Lenne egy olyan kérdésem, hogy van egy ingatlan, amiben élünk. Ennek az 1/4 részét terheli adósság. Az 1/4 rész értéke 1 Millió Forint. Ha ez az 1/4 rész árverezésre kerül, akkor a jelenlegi tulajdonos nevéről lekerül ez az 1/4 rész? A haszonélvezőé a fele ház + haszonélvezeti jog. A másik fele ház a 2 gyereké, fejenként 1/4 és az egyik gyereknek a részén van ez a tartozás. Továbbá a haszonélvező vissza vásárolhatja majd ezt a részt és az az ő nevére kerül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, amennyiben eredményes lesz az árverés, akkor az árverési vevő nevére fog kerülni. Akkor vásárolhatja vissza, ha az új tulajdonos el akarja neki adni. Többet a tulajdoni lap ismeretében tudnék mondani esetleg, mert fontos lenne a haszonélvezeti jog terjedelmének az ismerete is.

Kérdés: A jelenlegi helyzetre való tekintettel az állam felmentette a katás vállalkozókat a járulékfizetési kötelezettség alól június végéig. Idéznék egy olvasott cikkből “az adómentességet csakis azon kata alanyok választhatják, akik már 2020. február hónapban is a kata alanyai voltak. Vagyis márciusban alakult vagy a katát csak 2020. márciusától alkalmazó vállalkozások nem élhetnek a mentességgel.”  Ezt a döntést azért hozták, hogy ne válthasson senki nyerészkedési okból adózási formát. Tavaly június óta regisztrált munkanélküli vagyok, egyéni vállalkozásom 2020. április 1- től indulna. Az említett cikk szerint én nem élhetek ezzel a lehetőséggel. Mivel én bizonyítottan elindítottam a munkaügyi hatóságon keresztül hónapokkal ezelőtt a szándékomat a vállalkozásra, így kérdésem, hogy vonatkozik-e rám a járulékfizetési kötelezettség vagy létezik ilyen esetre valamiféle kiskapu?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Nem vonatkozik Önre. Ráadásul egyébként sem érint minden KATA-s vállalkozást, csak a jogszabályban megnevezetteket, tehát még általánosítani sem lehet.

Kérdés: Pénztárosként dolgozom egy nagyobb vegyes boltban napi szinten, a munkáltató ígért védő maszkot és kesztyűt, de nem kapunk sajnos, készlethiány van (ha kapnánk is orvosit, az nem szakszerű szerintem). Sajátot használunk, jogos ez? A szakszerű maszk is hiány cikk (FFP2-3)… Enélkül a munkavállaló köteles dolgozni (hiszen veszélyezteti egészségét)? Megtagadhatja a munkát? Mit tehet? Elküldheti-e a munkáltató? Mehet-e Táppénzre ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A mostani helyzet ellenére sincsen egyelőre olyan jogszabály, ami erre a munkáltatót kötelezné. Önnek a szerződése szerint kell eljárnia, ahogyan a munkáltatónak is, figyelemmel a jelenlegi jogszabályokra. Táppénzre orvosi javaslatra mehet, ha annak a feltételei fennállnak.
Javaslom, hogy a védelmét, még ha az jelenleg nem is kötelező, ahogyan írtam, mindenféleképpen oldja meg, aminek a technikai részleteiben és ellentételezésében a munkáltatójával egyezzen meg. Saját védőfelszerelés, akár egy kendő is, megfelelő távolság, kesztyű stb.

Kérdés: A problémám a következő: 2020.02.27 én kötöttem egy adásvételi szerződést, amelyre foglalót adtam. A fennmaradó vételár megfizetését hitelből terveztem rendezni. A koronavírus járvány miatt azonban jelenleg már nem tartom biztonságosnak a hitelfelvételt, és ezért erre hivatkozva szeretném ezt visszamondani és visszakapni a foglalót. Bár tisztában vagyok a foglaló fogalmával, de úgy vélem, hogy a jelenlegi helyzet mégis más lehet, hiszen nem az én személyes munkahelyemet érinti a probléma, hanem az összes létező munkahelyet. Gyakorlatilag rajtam kívülálló ok miatt leszek fizetésképtelen. És a koronavírus terjedése és annak gazdasági következménye miatt én nyilvánvalóan nem vagyok felelős. A munkáltatóm akár igazolni is tudja, hogy a következő két hónapra tud fizetést adni azután pedig egyáltalán nem, jelen helyzetben pedig állás nélkül maradok. Kérem legyen szíves írja meg ezzel kapcsolatos álláspontját.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos ezért Ön a felelős, így a foglaló főszabály szerint nem jár vissza. (Itt kell megjegyeznem, hogy ez akkor igaz, ha a foglaló minden jogszabályi feltételének megfelel a szerződésében a kikötés, ugyanis az Ön által aláírt okiratot értelemszerűen nem ismerem. Viszont ezt ügyvéd előtt kellett megtennie, aki egyben az ön jogi képviselője is ebben a szerződéses jogviszonyban, így javaslom vele felvenni a kapcsolatot és tisztázni, hogy ténylegesen foglaló-e, ha igen, akkor abban az ún. önhiba kérdése szabályozva lett-e és ha igen, miként.)

Kérdés: Egy családi probléma miatt fordultam Önhöz. Elmúltam 18 éves és el szeretnék költözni itthonról, a páromhoz. A szüleimmel itthon folyamatos veszekedések mennek, lelki terror és fenyegetőzések stb. Engem is és a páromat is fenyegetik, hogyha elköltözöm, akkor fizikailag bántalmazni fognak minket. A kérdésem a következő: tehetek-e feljelentést ellenük így, hogy a szüleim, valamint ha esetleg nem történik bántalmazás, de a fenyegetőzések továbbra is fennállnak, zaklatnak engem vagy akár a párom, akkor kérvényezhetek-e távoltartási végzést velük szemben? Ha igen, anyagilag mire számíthatok? Vagy esetleg ezt teljesen ingyen kérvényezhetem? Aktív nappali tagozatos hallgatói jogviszonyom van, ha esetleg ez befolyásol bármit is.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen ingyenesen tehet feljelentést a rendőrségen, csak a figyelmeztetés okán nyilatkoznia kell majd, hogy nem kíván a mentességi jogával élni (ugyanis a szüleire nem köteles terhelő vallomást tenni).

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy a páromnak egy koccanásos baleset miatt sajnos 14 előéleti pontja lett. Szeretne önként tanfolyamra menni, hogy csökkentse ezeket a pontokat, mert egy véletlen balesettel a jogosítványa is veszélybe kerül és mivel ő kamionozik ezáltal a megélhetésünk is veszélybe kerülhet. A koronavírus miatt minden ilyen jellegű után képzést szüneteltetnek. Mit tehetünk ebben az esetben, mert a kialakult helyzet miatt nem tud ez ügyben lépéseket tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelenleg semmit. Későbbiekben várható, hogy online tanfolyamok lesznek. Illetve azt azért nem értem, hogy egy koccanás miatt hogyan lett 14 pontja, mert az kicsit soknak tűnik…..

Kérdés: Amikor a gyermek beteg, akkor is elviheti az apa a beteg gyereket hétvégére?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapjában véve igen, de azt is szükséges lenne tudni, hogy a betegség mit takar pontosan. Ha pl. fekvőbeteg és orvosilag ellenjavallt a mozgatása, akkor értelemszerűen nem, de majd a pótlás jár neki.

Kérdés: Ha valaki olyanokat állít rólam a barátjának (ezek az információik később jutottak el hozzám), aminek nincs semmi valóságalapja (“nem csinálok soha semmit, csak a hajam, a körmöm meg a szolárium érdekel, valamint csak a ‘pasimmal’ vagyok elfoglalva” és további ilyen típusú megjegyzések), lehet-e feljelentést tenni a rendőrségen becsületsértés vagy rágalmazás jogán? Illetve, ha lehet, akkor szükséges hozzá az a személy is, akinek ezeket mondta?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mind a becsületsértés, mind a rágalmazás (többek között) ún. magánvádas cselekmény, amit a bíróság vizsgál. 30 napon belül a bíróságon célszerű a feljelentést megtenni (ennek illetéke 10e ft). Az eljárásban a bizonyítékokat Önnek kell biztosítania, így mindenféleképpen meg kell nevezni címmel együtt, hogy ki az a tanú, aki erről tud. A feljelentésben célszerű nagyon pontosan azt is tisztázni, hogy mik voltak ezek az állítások, hogy a cselekményt a bíróság minősíteni tudja majd. A feljelentést a rendőrségen is megteheti, de azzal csak az időt húzza, mert a rendőrség át fogja tenni a bíróságra az ügyet.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy mi a teendő egy fizetési felszólítással, ami előtt nem kaptam semmit, közel 5 éve. Csak egy határozatot, hogy mennyi az örökség, illetve a “tartozás”. Az öröklés csekély mértékű volt, a temetési költség, amit én fizettem már több volt. Vagyonelkobzás ügyben egy magas összegű tartozás szerepelt a levélben.  Öröklés mértékéig felelek? Illetve a temetés elszámolható? Én nem kaptam eddig ilyen levelet, csak egy másik örökös. Most a másik nem, de én kettőt és a tartozásnál meg dupla összeg szerepel. Ez hogy lehet? Elég csatolnom a határozatot, hogy mit örököltem? A temetési költség számláit és ennyi? Vagy számíthatok valami másra is?

VÁLASZ: Tisztelt Kérdező! A hagyatékátadó végzést ismernem kellene a pontos válaszhoz. Egyébként csak a hagyaték erejéig felel, annak tárgyaival. A kézbesítés hibáit orvosolni kell, így javaslom, hogy mindenféleképpen forduljon ügyvédhez.

Kérdés: A volt főnököm nem akarja kifizetni a februári bérem, kb. 580 Euro, nemzetközisztem (furgon). 2019.08. hóban átvitte az autókat Szlovákiába. Azt jelenti, hogy szlovák rendszámuk lett. Nekünk is szlovák alvállalkozóit kellet kiváltani. 2019.08. hótól 2020.02.28-ig volt. Megállapodtunk 600 Euróban, ha nem éri el a hónap a 0,07 cent/km-t. 2020.02.25-én hazajöttem Németországból. Kínt szenvedve, kocsihiba miatt. 28-án telefonon mondta, hogy megválunk egymástól. Ez az év csak a szervizről szólt, szar autókkal mentünk ki. Olyan hét nem volt, hogy hol az egyik, hol a másik autó, amin ültem ne lett volna szervizben (csak termeljünk). Március elején találkoztunk, mert a bankkártya nálam maradt. Visszaadtam neki aláíratva 1 papírt vele, akkor mondta, hogy nem akarok-e visszamenni hozzá dolgozni? Megadja a 0,08 centet/km, csak ne szóljak senkinek, a kollégáknak se. Ráírtam, válasza: ne piszkáljam, ha lesz ideje összeszámolja. Vártam… aztán meg azt írja, hogy még én fizetek neki majd autójavítást stb. Mitévő legyek? Bevállalná-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatót fel kell szólítani teljesítésre, ha nem eredményes, akkor FMH eljárás, per. A munkaszerződését ismerni kellene még.

Kérdés: A TAJ számom a kórház nem hajlandó kiadni addig, míg bent fekszem. Ez jogilag helyes vagy helytelen?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Gondolom, hogy nem a számára, hanem a kártyára gondolt? Mivel a számot nem a kórház adja ki…. A belső szabályzót ismerni kell, de alapjában véve annak a biztosítottnál kell lennie.

Kérdés: Egy lakásbérleti szerződésben határozatlan idejű megjelölés mellett lehetséges-e kikötni, hogy valaki x időt minimum ott tartózkodjon, ellenkező esetben a kaució/bánatpénz a bérbeadónál marad? A szerződés leírja, hogy 24 órás recepciós felügyeletet biztosít. Ez megszűnt. Ez eredményez szerződésszegést, vagy akár erre hivatkozással azonnali felmondási lehetőséget a bérlő részéről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapjában véve nincsen akadálya ilyen feltétel kikötésének. A felügyelet elmaradása mindenképpen szerződésszegő magatartás, ha az is annak a része, azonban nem feltétlen felmondási ok. A pontos válaszhoz a szerződést látnom kellene.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy vettünk egy bank által lefoglalt házat. Sikerült az utalás, ki lett fizetve, de az ügyvédi iroda, ahol a kulcs van nem csinál kulcs átadást a vírusra hivatkozva. Ezt megteheti? Mit tudok ellene tenni, hogy megkapjam a kulcsot?!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan ismernem kellene minden részletet, mivel a kulcs átadását NEM ügyvédi irodák végzik, hanem a korábbi tulajdonos, vagy a végrehajtó. Ennek okán gyanítom, hogy nem pontosa a leírása, sajnos így konkrétan válaszolni sem tudok.

Kérdés: Azért keresném Önöket, mert elbocsátottak a munkahelyemről és nem kapom meg a márciusi fizetésemen se. Ilyenkor mi a teendő, lehet-e valamit csinálni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatót teljesítésre fel kell szólítani, illetve lehet FMH-t, pert kezdeményezni.

Kérdés: Magyarországon dolgoztunk egy cégnél, viszont Szlovákiában élünk. A koronavírus okozta határzár miatt nem tudtunk bemenni dolgozni. Március 13-án dolgoztunk utoljára, 16-án reggel nem tudtunk átmenni, a hatóságok nem engedtek. Mint tegnap kiderült, (március 26.) el lettünk bocsátva március 13-ai dátummal, az ok közös megegyezés, eközben mi nem írtunk alá semmit. Ez így lehetséges?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez így biztosan nincsen rendben, a közös megegyezést Önnek is alá kellett volna írnia.

Kérdés: A kérdésem: Mennyi időn belül kell egy szállodának visszafizetni számomra a szállásra elutalt előleget, miután visszamondtam a szállást, amit rendesen a visszamondási szabályzatuk alapján tettem meg, s ők vissza is jelezték, hogy intézik a visszautalást! Tehát van-e törvényi határidő a pénz visszautalására?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban forduljon az adott szállodához pontos tájékoztatás kérése érdekében. A szálloda visszamondási szabályzata, illetve általános szerződési feltételeit tartalmazhatják a választ elsősorban, illetve az a szerződés, melyben a szállását lefoglalta. Ezeket látnom kellene a pontos válaszhoz.

Kérdés: Röviden próbálom leírni a kérdésemet: 13 éves korom óta nem élek anyámmal és féltestvéremmel. Kollégiumban, nagymamánál éltem. Majd ismét kollégiumban és albérletben laktam az egyetem alatt. Önmagamat tartottam el (diákhitel és dolgoztam). Anyám soha nem adott pénzt, hogy eltartsam magam, sőt belesodort anyagi válságokba, pl. volt egy bankszámlája hitellel, amit rám vertek, mert közös néven volt a számla. Jelenleg korlátozó gondnokság alatt áll, minden segítséget elutasít, súlyos nikotin függő, a féltestvérem kizáró gondnokság alatt. Kb. 20 éve küzdök a hatóságokkal, hogy segítsenek abban, hogy bekerüljenek egy otthonba. Anyám 2 hete stroke-t kapott, most hazaengedik. A lényeg, hogy a gyámhivatal és minden orvos folyamatosan nekem szegezi a kérdést, miért nem viszem haza őket. Nos, az utóbbi időben heti rendszerességgel viszek nekik élelmiszert, anyámnak megveszem a gyógy- és segédeszközöket. Pár hónapja munkanélküli voltam, most van állásom, de nem tudok eltartani 2 felnőtt embert.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A magyar jog rendelkezései alapján a rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs. Érdemtelen a tartásra az a nagykorú, aki a tartásra kötelezettel, vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezettől – figyelemmel a jogosult és a kötelezett kapcsolatának jellegére és a kötelezett magatartására is – nem várható el. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné. Amennyiben a gyámhatóság nem látja indokoltnak, hogy hivatalból eljárást indítson, akkor ebben a formában is gondozhatja őket. Ergo nem köteles hazavinni, ls a fizetéséből sem lehet jogerős (bírósági) végzés nélkül levonni.

Kérdés: Az alábbi ügyben kérnék segítséget: 2020.03.24-én üzemi baleset után mentem vissza dolgozni. Aznap a munkáltatóm aláíratott velem egy papírt, mely szerint 2020.03.25-től 2020.04.30-ig fizetés nélküli szabadságban állapodtunk meg. A kétoldalú megállapodás ugye lehetetlen, hisz táppénzen voltam. A cégnél van szakszervezet, melynek tagja vagyok. Elképzelhető, hogy ők állapodtak meg a tagok nevében a munkáltatóval, s így kétoldalú a megállapodás? 2020.04.30-a után, ha továbbra is fizetés nélküli szabin akar tartani, de én ezt nem vállalom, hisz semmiből nem tudok megélni, akkor milyen következményekkel számolhatok? Mivel nem fogadom el, az számít munkavállaló általi felmondásnak? Ha nem fogadom el, akkor a munkáltató mond fel nekem? Hisz ő nem tud munkát biztosítani…. ha igen, akkor jogosult vagyok a végkielégítésre? 2020.04.30-án nem fogadom el és az munkavállalói felmondás, akkor jogosult leszek munkanélküli segélyre? Egyáltalán meddig tart a munkaviszonyom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt írta, hogy a fizetés nélküli szabadságban megállapodtak, azt aláírta. Ez egy kétoldalú szerződés (pontosabban annak a módosítása, amit ráadásul Ön kért….mert ezt csak Ön teheti). Ha ezzel nem értett egyet, akkor nem lett volna szabad ezt aláírni. Ennek semmi köze a táppénzhez, utána is volt. Ettől függetlenül javaslom, hogy elsősorban keresse meg a szakszervezetet és kérjen tájékoztatást tőlük a problémájával kapcsolatban. A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya munkáltató felmondása alapján szűnik meg. Az álláskeresési járadék egy biztosítási jellegű ellátás, az erre való jogosultság kizárólag attól függ, hogy a munkavállaló rendelkezik-e megfelelő un. jogosultsági idővel. Annak, hogy a munkaviszonya miképpen szűnt meg, és hogy kapott-e esetleg, és mennyi végkielégítést, ebből a szempontból nincs jelentősége.

Kérdés: Egy alföldi megyeszékhelyen dolgozom, mint közfoglalkoztatott, önkormányzati kézbesítő. Hétfőtől péntekig, 8-16 óráig. A vészhelyzetre való tekintettel át lettünk irányítva más feladatra (étel kiszállítás, bevásárlás 70 év felettiek részére). A munkarendet átalakították 8-15 órára és így hétvégén is bármikor behívhatnak bennünket 5 óra időtartamra. Ami ugyebár bejárás miatt messze nem öt órát jelenthet. Erről semmilyen konzultáció nem volt, plusz juttatást nem kapunk azért, mert esetleg be kell jönni dolgozni szabad- és munkaszüneti napokon. Kérdésem az volna: törvényszerű ez így?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közfoglalkoztatásról szóló törvény 2. § (6) bekezdése alapján a Munka törvénykönyve (Mt.) 53. §-a csak baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében alkalmazható. Azaz a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A munkavállaló ebben az esetben az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Amennyiben ez igazoltan többletköltséggel jár, az egy más kérdés már.

Kérdés: Tisztelt Cím! Az édesanyámmal éltem a haláláig. Van két testvérem, ők a családjukkal. Közös volt a bankszámlánk, én a lánya a társtulajdonos. Édesanyámnak nem érkezett rá semmiféle utalás, csak az én fizetésem és a saját földem termésének összege. Nyugdíját maga vette fel. Édesanyám elhalálozott, s akkor most nekem a testvéreimet a saját pénzemből kell kifizessem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvényes öröklés alapján az elhunyt után elsősorban gyermekei örökölnek, egyenlő arányban. Az örökhagyó halálával az önkormányzatnál általában hivatalból megindul a hagyatéki eljárás, melynek során összegyűjtik és rendszerezik az örökösökre, a hagyatékra vonatkozó adatokat, itt már jelezheti a kérdésében leírtakat. Az öröklés az elhunyt személy vagyonára (és tartozásaira) vonatkozik (!), azaz nem az Ön vagyonára.

Kérdés: Munkáltatóm nem írta elő kötelezően a home office-t, de egy szerződésmódosítást tett elém: Hogyha otthonról szeretném a munkát végezni (ez esetemben 100%-ban lehetséges), akkor azt csak jelentősen csökkentett bér mellett tehetem, ugyanannyi munkaórában. Ez jogszerű?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az otthoni munkavégzés tartamára a munkavállalót olyan díjazás illeti meg, mint amilyen a munkaszerződés szerinti munkahelyen való munkavégzésért részére jár, azaz munkáltatója jogsértő módon járt el. A módosítást nem kötelező aláírnia.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy van egy hitel, ami már vagy 10 éve lett felvéve és nemfizetés miatt végrehajtóhoz került az ügy! Március 9-én keltezett levelet kapott a párom cége a végrehajtótól március 25-én, miszerint fizetésletiltást kezdeményeznek! Érdeklődni szeretnék, hogy a koronavírus miatt létrejött kormányrendelet -miszerint a március 18-ig felvett hitelek tőke és kamattartozásait dec. 31-ig felfüggesztik- vonatkozik -e ránk ebben az esetben, vagy letilthatják nyugodtan a fizetésének egy részét?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hitelmoratóriumról szóló Kormány rendeletben a felvett hitelekre vonatkozó rendelkezések az olyan folyamatban lévő ügyeket érintik, ahol jelenleg fizetési kötelezettség van. A már végrehajtásra került hitelekre nem vonatkoznak a kormány rendelkezései. (Persze ez bármelyik nap változhat, hiszen naponta jönnek most az új rendeletek.)

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy a kórház nem tud munkát biztosítani, ezért majdnem a fele kórházat elküldik szabadságra! Kérdem én lehetséges, hogy március-áprilisban az összes szabadságot kivetetik kötelezően a dolgozóval azért, amiről a dolgozó nem tehet?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A törvény által meghatározott minimumot a munkáltató nem oszthatja be, csak az azon felül eső részt.

Kérdés:  A cégnél 16 éve dolgozom. Szeretnék végkielégítéssel eljönni, mivel április 1-től csökkentett munkaidővel, ill. bérrel alkalmazna tovább. Ezt a szerződést nem írtam alá, ebből a bérből nem tudom biztosítani a megélhetésemet gyermekemmel. A szerződés ápr. 1-től lép életbe és nem tudom mitévő legyek? Jelenleg a cég fizetés nélküli szabadságra küldött mindenkit márc. 31-ig. Kirúghatnak, mert nem írtam alá és így jár-e a végkielégítés? Mit kell tennem, hogy kifizessék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos kérdésében nem írta meg, hogy milyen jogviszonyban van: munkaviszony, közalkalmazott vagy egyéb. A munkáltató tud csak arra vonatkozóan nyilatkozni, hogy mi a további lehetőség, ha nem vállalja a csökkentett munkaidőt és bért. Elméletileg nem zárható ki, hogy felmondják a jogviszonyát, de végkielégítésre automatikusan nem jogosult, csak törvényi feltételek megléte esetén.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy létezik-e olyan speciális eset, mely alapján (ikerház esetén) padlásfeljárati szolgalmi jogot jegyeznek be a szomszéd telkén keresztül megközelíthető, ám de alapterületileg hozzám tartozó saját ingatlanra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szolgalom körét a Ptk. nem határozza meg, hanem példálózó jelleggel sorolja fel azokat az eseteket, amelyek céljából szolgalmat lehet létesíteni, így különösen átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára. Amennyiben az Ön által megnevezett padlásfeljárati szolgalom az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges, úgy helye lehet szolgalom alapításának.

Kérdés: Leírom röviden a problémám és a kérdésem. Mi egy vendéglátós zenész házaspár vagyunk, sajnos idehaza már évek óta nem volt munkánk, a férjem kis nyugdíjából éldegéltünk. Tavaly egy ismerősünk segítségével kaptunk egy külföldi munkát egy folyami hajón, a CROISI EUROPE -n. Decemberben le is dolgoztunk egy hónap próbaidőt, de rendes fizetést kaptunk és bejelentett legálisan a cég. Sikeresek voltunk, így január közepén meg is kaptuk az új szerződést, ami 2020.03.29-2020.10-ig tartott volna, de ez a járvány tönkretett minket, lefújták az utakat és azt írták, hogy egy új szerződést kapunk 2020.04.15.-től (csak megjegyzem persze, ha addig vége a járványnak). Az lenne a kérdésem, hogy ilyenkor van-e lehetőségünk valamilyen járadékra akár a cégtől, akár itthonról. Én még nem vagyok nyugdíjra jogosult, de rég nem dolgozom sehol, mert van egy nagyon csúnya gerincbetegségem, ami miatt mindig elutasítanak az orvosi alkalmasságin, de le mégsem százalékolnak vele, így semmi jövedelmem nincs. Mitévő legyek???

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egy határozott ideig tartó munkaszerződés alapján a munkáltató bizonyára megfizette a szükséges járulékokat. Ha az egészségügyi problémája munkaképesség csökkenést is eredményez, érdemes összeszámolni, hogy eddig mennyi biztosítási jogviszonya van, és lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal rehabilitációs hatóságához fordulni.

Kérdés: Recepción dolgoztam eddig, de mivel külsősöket nem fogad a cég, a többiek homeoffice-ban dolgoznak. Így az én munkakörömre nincs szükség jelenleg. Jelenleg fizetett szabin vagyok, utána pedig kötelező fizetetlen szabira mennem. De én nem szeretnék, mivel nem az én hibám, hogy a munkáltató nem tud munkát biztosítani, illetve határozott idejű szerződésem van 3 hónapig még. Valószínűleg a jelenlegi helyzet miatt nem lesz hosszabbítás. Az a kérdésem, hogy van értelme vitáznom a munkáltatóval, hogy alapbért fizessen a határozott idő végéig?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató a munkavállaló szokásos munkavégzés helyétől való távol tartása érdekében jogszerűen hozhat döntést. A munkavállalót ebben az esetben – ún. állásidőben – alapbére illeti meg. Javaslom, hogy kérje munkáltatójától a fentiek szerint a határozott idő leteltéig az Önt megillető alapbért.

Kérdés: Egy kedves ismerősömnek olyan gondja van, hogy hiába fizet gyerektartást az anya nem engedi, hogy lássa és a bíróság által megszabott láthatást (2 hetente) is megtagadja? Kitől lehet ilyen esetben segítséget kérni? Van mód ilyenkor mégis arra, hogy elhozza a kislányt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Forduljanak az illetékes járásbírósághoz és kérjék a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását. Ha ez huzamosabb ideje fenn áll, akkor esetleg helye lehet majd rendőrségi feljelentésnek is.

Kérdés: Nekem jogom van ahhoz, hogy én kimenjek a házamból akkor, amikor szeretnék és oda ahová szeretnék!? Nem tudok iskolába járni, nem szabad kimennem a kapun sem és a legrosszabb, NEM TUDOK TALÁLKOZNI A SZERELMEMMEL! Jogom van ahhoz, hogy ezt meg tudjam tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Magyarország Kormánya bevezeti a teljes kijárási tilalmat, úgy a lakosság közterületen való tartózkodásának tilalma megvalósul, amely járványügyi szempontból indokolt. A jelen helyzetben a közegészségügyi érdek felülírja az egyéni érdekeket, illetve alapvető jogaink korlátozhatóvá válhatnak. Javaslom az online felületen történő kapcsolattartást a párjával. Itt megjegyzem azonban, hogy amit leírt, olyan szabályozás JELENLEG nincsen.

Kérdés: Tisztelt Cím! Érdeklődni szeretnék, hogy a most bevezetett végrehajtási moratórium érinti-e a bejelentés előtt megkapott fizetési letiltásokat? Édesanyám munkáltatója a bejelentés előtti napokban kapott levelet, miszerint édesanyám tartozását le kell vonnia a fizetéséből. Ez már a jövő hónapban esedékes lenne, de nem tudják, hogy ezt végre kell-e hajtaniuk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 61/2020. Korm. rendelet érinti a végrehajtás eljárásokat. 2020. márc.12-e utáni hatállyal valóban vannak könnyítések: így a veszélyhelyzet idején nem lehetséges végrehajtói kézbesítés. Mivel az Édesanyja munkáltatója már ezt az időpontot megelőzően megkapta a végrehajtható okiratot, azaz letiltást, az új rendelkezés (elvileg) nem vonatkozik rá. Azonban a végrehajtás felfüggesztését vagy részletfizetési kedvezményt az általános szabályok alapján a veszélyhelyzetre tekintettel kérheti. Itt megjegyzem, hogy a mostani rendelet több vonatkozásban sem egyértelmű és nem mindig éri el a célját, ezért azt gondolom, hogy hamarosan módosítani, kiterjeszteni fogják.

Kérdés: Segítségét szeretném kérni a lenti ügy kapcsán. Jelenleg felmondási időmet töltöm. Március 11-től max. április 11-ig. A vírushelyzet miatt elküldtek mindenkit szabadságra, egyenlőre 4 napra. Viszont az időarányos szabadság miatt csak 2 napra elég. Ilyenkor mi történik? És persze nem garantált, hogy utána nem küldenek-e el megint szabadságra. Nem írtam alá semmilyen fizetés nélküli megállapodást. Sajnos a vezetőmtől nem kaptam semmi választ eddig.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a munkáltatója mondott fel Önnek, úgy közölnie kellett, ha a felmondási idő felén túl is felmenti Önt a munkavégzés alól. Amennyiben így tesz, a felmentés idejére szabadságot utólag már nem adhat ki. A munkáltatónak azonban arra lehetősége van, hogy a felmondási időnek arra a részére, amelyre nem kötelező Önt mentesíteni a munkavégzés alól – a 15 napos határidő betartásával- szabadságot adjon ki. Azonban a Munka Törvénykönyve (Mt.) ezen rendelkezéseitől is a jelenlegi veszélyhelyzet időtartama alatt a munkáltató és a munkavállaló közös megállapodással eltérhetnek, azonban az eltérés indoka csak a veszélyhelyzet időtartam alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása lehet.

Kérdés: Két középiskolában tanítok: Piliscsabán 31, valamint Esztergomban 9 éve. Mindkettő átalakul és az új szakképzési törvényhez fog tartozni. Megváltoznak a foglalkoztatásom és juttatásaim feltételei. A munka törvénykönyve alá kerülnek a tanárok. Kaphatok-e felmentést és végkielégítést mindkét intézménynél, ha nem írom alá az új szerződéseket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos nem írta meg, hogy az adott intézményekben milyen jogviszony alapján foglalkoztatják (több verzió is előfordulhat ugyanis). Gondolom, hogy közalkalmazott, a Kjt. hatálya alatt. A törvény 41.§ ismeri a további foglalkoztatási jogviszony fogalmát, ha ilyet létesít valaki, akkor nyilatkoznia kell, hogy milyen jogviszonyban van, tehát fogalmilag kizárt, hogy két egymással párhuza-mos közalkalmazotti jogviszonya legyen. Amiben még dolgozik a másik iskolában lehet munkaviszony, megbízás, vagy csak több helyen történő munkavégzés. Az alap közalkalmazotti jogviszonya alapján eljáró munkáltató fogja a jogviszonyát átalakítani és rendezni, és ehhez fog kapcsolódni a végkielégítés is.

Kérdés: Györköny községben, Tolna megyében 2017. 05. 03-án vásároltunk egy beépítetlen ingatlant, melyen korábban (20-30 éve) ház állt. A beépítetlen ingatlan nagyon el volt hanyagolva, kipucoltattuk és beépíttettük és 2019. nyara óta lakjuk. A hátsó szomszéd kerítése (ami közös) tövében közvetlen áll egy hatalmas öreg akácfa. Több ízben kértük, hogy vágassa ki, mivel a garázsunk teteje és a kis konyhakert mindig tele van szeméttel (virágzáskor az egész udvar, levélhulláskor is), a kert árnyékos, tele mindig a tüskés lehulló ágakkal. A jegyzőnél bepanaszoltuk, ő elutasította mondván, hogy már több, mint 1 éve áll ott az a fa, nem az ő hatásköre. A szomszéd több ízben csúnyán veszekedett velünk, hogy nem hajlandó kivágni, kell a traktorjának az árnyék! Nagy könyörgésre egy ágat levágott, ezzel semmit nem oldott meg. Nem tudjuk, hogyan lehetne megoldani a helyzetet? Kihez fordulhatnánk? Milyen jogszabályokra lehet hivatkoznunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltételezem, hogy az ingatlant megtekintett állapotban vették meg, ilyen feltételekkel, tehát észlelték a fát is. A jegyző kimerítette a lehetőségeket, a birtokvédelmi eljárását követően bírósághoz lehet fordulni (a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül). Ha ezt elmulasztották, akkor direkt módon kell a birtokvédelmi pert megindítani (talán ez a legcélszerűbb egyébként is). Ha gyorsabb megoldást szeretnének, akkor javaslom, hogy próbáljanak meg a szomszéddal együttműködni abban, hogy az esetlegesen még átnyúló ágakat vágja le, mivel a peres eljárás elég lassú, amit a most kihirdetett rendkívüli ítélkezési szünet is jócskán nyújtani fog.

Kérdés: Érdeklődnék afelől, hogy ebben a mostani helyzetben a vírus miatti forgalomcsökkenés következtében (vendéglátásban), ha bezár a munkahely jár-e állásidő? Illetve, ha emiatt 6 órás foglalkoztatásra kell átállni, akkor is jár-e állásidő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban írásban keresse meg kérdésével a munkáltatóját. A koronavírus-fertőzés megjelenése következtében megjelennek olyan munkáltatói intézkedések, amelyeknek célja az, hogy a munkavállalót távol tartsák szokásos munkavégzési helyétől. A munkáltató tehát ilyen döntést jogszerűen hozhat. A Munka törvénykönyve (Mt.) 146. § (1) bekezdése szerint ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve –, a munkavállalót alapbér illeti meg.

Kérdés: Teljes munkaidőben egy multi cégnél dolgozom mobil applikáció fejlesztőként, egy speciális területen és saját vállalkozásomat is szeretném elindítani szintén ezen a mobil applikáció fejlesztés területen. Szeretnék teljesen transzparens lenni a munkáltatóm felé ezzel kapcsolatban, de először szeretném megtudni, hogy van-e ennek valamilyen jogi akadálya, aggálya? A piac és az eszközök is különbözőek, amikre fejlesztenék: a cég ipari piacra dolgozik, én ilyen megoldásokat kifejezetten NEM készítenék. A fejlesztési szoftver eszközök megegyeznek (ugyanazokkal a programokkal dolgozom), de semmilyen adatállományt, programkódot nem használnék a céges fejlesztések közül a vállalkozásban és viszont. A szerződésem nem tartalmaz versenytilalmi megkötéseket. A cégben történt fejlesztések értelemszerűen a cég szellemi termékét képezik, ezeket a vállalkozásban nem használnám. Lehet ezzel kapcsolatban kifogása a munkáltatómnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a kérdésében megfogalmazott módon a cégnél folytatott fejlesztői tevékenysége során (munkaviszonyban) létrehozott mű minden tekintetben és kritérium alapján elkülöníthető a tervezett fejlesztéstől, akkor jogi szempontból nem aggályos. Azonban érdemes lenne nemcsak a munkaszerződését, hanem a cég egyéb belső szabályait is számításba vennie, hogy nincs-e erre vonatkozó tilalom, avagy más kötelezettség (bejelentési stb.)?

Kérdés: Cégünk kötelez szájmaszk használatára, de nyolc órára egy darabot biztosít. Jogom van-e nem használni két óra elmúltával, mikor már átnedvesedett és többet árt, mint véd?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban a munkáltatójával próbálja meg rendezni ezt a problémát, írásban forduljon a munkáltatójához, hogy 8 órás munkavégzésre több maszkot legyenek szívesek biztosítani. A közegészségügyi érdek megkívánhatja a szájmaszk használatát a munkahelyen, azonban a munkáltató kötelessége, hogy megfelelő mennyiségben biztosítsa ezeket.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy 1 éves házasok vagyunk. De szétmentünk. Most ő lakik abban a házban, amit én fizetek, mivel nekem van bejelentett munkám. A számlák is az én nevemen vannak. Viszont ő az adóstárs. Ilyenkor mi a teendő? Mi a legjobb megoldás? Mert a hitelt meg tőlem vonják.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban próbáljon meg a férjével megállapodni a lakáshasználatot illetően. Sajnos leveléből nem derül ki, hogy milyen jogcímen laktak/lakik a férje a házban, azaz Ön a tulajdonos vagy mindketten tulajdonosok stb. A férje lakáshasználati jogának megszűnéséhez a lakáshasználat rendezése szükséges; ez történhet a bírósághoz történő fordulással vagy szerződés kötésével erre vonatkozóan. A feltehetően legjobb megoldást csak akkor tudom megmondani, ha az összes körülményüket, céljukat ismerem.

Kérdés: Panelházban a felettünk lakó bérlők ellen szeretnénk jogi lépéseket tenni, akik néhány hónap alatt már számos alkalommal kárt okoztak nekünk és megzavarják a nyugalmunkat éjjel-nappal számos módon. A lakás tulajdonosa elhunyt, a hagyatéki eljárás még folyik és elvileg egy haszonélvezője van jelenleg az ingatlannak, aki kiadja azt ezeknek a személyeknek. Természetesen a haszonélvező nem hajlandó semmiben együttműködni, ahogy a bérlők sem, még magyarul is alig beszélnek. A közös képviselő szerint a bérlők nincsenek bejelentve, bérleti szerződésük sincs. A kérdésem az lenne, hogy illegális lakók miatt pontosan hol, milyen feljelentést, ki ellen lehet tenni? Ha lehet, ügyfélkapun keresztül, vagy valahogy online tennénk meg a feljelentést.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy elsősorban a ház közös képviselőjének írásban jelezzék, hogy mi a problémájuk, és kérjék azt, hogy ő tegyen hivatalos lépéseket. Ezt követően a közös képviselőnek módja van a haszonélvezőt felszólítani, illetve fordulhatnak birtokvédelmi eljárás kezdeményezése miatt az illetékes jegyzőhöz. Az ingatlan kiadásáról, illetve a viselkedési normákról a társasház közgyűlése is hozhat határozatot. Ha ténylegesen illegális a kiadás, akkor az adófizetés elmulasztása miatt a NAV is eljárhat. Ha a bérlők viselkedése szabálysértést vagy bűncselekményt valósít meg, akkor a rendőrséghez fordulhatnak.

Kérdés: 10 éve az akkori párommal felvettem szabad felhasználású jelzáloghitelt és lakáshitelt. Az apja volt a kezes és az ő háza volt a biztosíték, a volt párom adóstárs, én adós. 1 év múlva szétmentünk, eladtuk a lakást és azt a pénzt bele is tették a hitelbe. 10 év alatt engem senki nem keresett, több bejelentett lakhelyem is volt, oda soha egy levél nem jött. Múlt héten lekértem a KHR listámat és akkor szembesültem azzal, hogy még mindig van 16 millió Forint tartozás. De engem se a volt párom, sem az apja nem keresett meg, hogy ez a tartozás fennáll és hogy nem fizették ki. Én kerestem meg a napokban és elmondta, rá van terhelve a házukra, mert évek óta nem fizetik már, mivel forintosítva lett és az apja már külföldön él, ő is készül kiköltözni. Kérdésem, hogy én mit tehetnék, hogy engem nem értesítettek sem ők sem pedig a behajtók? Hova menjek, mit csináljak, hogy ez megszűnjön a nevemről? Miért nem kerestek engem, nem értem?!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz az összes banki irat, a végrehajtás iratai és a tulajdoni lap kellene. Amennyiben jó Önök között a kapcsolat, akkor ezeket be kellene szerezni, avagy közösen megbízni ezzel egy ügyvédet, mert eléggé bonyolult és szerteágazó az ügy, de intézhető elvileg. Iratok hiányában azt mondhatom, hogy FELTEHETŐLEG személyi kötelezettként benne maradt a kötelemben, így ez „normálisnak” tekinthető.

Kérdés: Az oktatásban bevezetett új digitális munkarendben arra hivatkozva, hogy a pedagógusok otthoni munkavégzését díjazzák, a szakképzési centrumunk magának követelné az ebben az időszakban a pedagógusok által előállított oktatóvideók, oktatási segédanyagok, tesztek, stb. tulajdonjogát. Arra köteleznének bennünket, hogy egy közös tananyagtárban helyezzük el azokat. Jogos-e ez a követelésük?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerzői jogról szóló törvény (Szjt.) 30. § (1) bekezdése alapján eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége (!). Azaz a munkaszerződése és egyéb szabályzók alapján lehet ezt eldönteni.

Kérdés: Érdeklődnék, tud-e információt adni nekem, hogy mivel jár egy híroldal létrehozása és milyen szabályoknak kell megfelelni? Gondolok itt az adatvédelmi irányelvekre, impresszum kötelező elemeire, internetes sajtótermék nyilvántartásra. Eleve magánszemélyként lehetséges üzemeltetni egy ilyen oldalt? Egy olyan híroldalt szeretnék üzemeltetni, amihez szükség lenne hír- és képforrásra a saját bejegyzésekhez. Úgy gondolom, ez mérvadó lehet főleg a képforrás a weboldal sikereit illetően. Az interneten már sokfelé nézelődtem mit lehetne tenni a forrással kapcsolatban és sokszor elég bonyolult szerzői jogokba ütköztem. Legtöbb konkurens weboldalnál írásos engedély kell a tartalom megosztáshoz.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Más szabályok vonatkoznak a marketing célú weboldalakra és a hírportálra, mint sajtótermékekre. Javaslom, hogy forduljon olyan kollégához, aki médiajoggal is foglalkozik, mert magam csak nagyon felületesen vagyok jártas ebben a körben, ez egy elég speciális terület.

Kérdés: Egy önálló bírósági végrehajtást küldött rám az ex élettársam, akitől van egy 13 éves fiam. A kapcsolatom vele és a gyerekkel is rendszeres és jónak mondható. A gyerektartásról bírósági egyezség is született 2017. decemberében. A napokban hideg zuhanyként ért, hogy a volt címemre érkezett végrehajtási papíron 1.020.000 Ft-ot szeretne behajtatni rajtam teljesen jogtalanul, hiszen elmaradásom felé nem volt, a tartásdíjat a kezébe adtam. Szeretném tudni, mit tehetek ez ügyben, hiszen mindent fizettem neki, s ez egy rágalom felém. Hogyan bizonyíthatom, s hogyan állíthatom ezt le?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban kérdezze meg a volt élettárását, hogy mi alapján követeli Öntől ezt az összeget és próbálják meg békés úton rendezni. Valamint fordulhat az önálló bírósági végrehajtóhoz, hogy milyen okirat alapján rendelték el a végrehajtást és az alapján már tovább tud lépni. Ha be tudja mutatni az utalásról, vagy a pénz átadásáról az igazolásokat, akkor gyorsan lerendezhető ez az ügy. Remélhetőleg ezek az irati megvannak. AZ összeg kapcsán: soknak tűnik, különösen úgy, hogy max. 6 hónapra visszamenőleg lehet követelni (habár nem írta a havi összeget és azt sem, hogy honnan datálódik a feleség követelése).

Kérdés: 2017-ben megvásároltunk egy családi házat. 2 hete kiderült, hogy a telekrészünkön egy másik helyrajzi számmal bejegyzett terület van, amin egy elhunyt a tulajdonos. (Ebben mi vagyunk a hibásak, hogy nem néztük meg mit veszünk meg.) Erről az eladónak nem volt tudomása, ő úgy adta el nekünk, hogy a telek teljes egészében az ingatlanhoz tartozik. A szomszéd, akinek a szolgalmi jog oldalánál lévő területről van szó, meg akarja ezt szerezni. Sajnos van rokoni szál is, nem tudom hányad fokú unokatestvérség. Az eladó édesanyja 1980 óta művelte, gondozta a területet, majd halála után az eladó, utána mi 2,5 évig. A szomszéd semmilyen munkálatot, karbantartást nem végzett ezen a területen ez idő alatt. Az eladó édesanyjának 1980-tól 2011-ben bekövetkezett haláláig özvegyi joga volt ezen a külön helyrajzi számon lévő területen. Kérdésem az volna, hogy az elbirtoklás ebben az esetben mennyire állná meg a helyét egy polgári perben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy forduljanak az adásvételi szerződést készítő ügyvédhez, mivel ő van a pontos adatok birtokában, ő tud választ adni. Megjegyzem, az adásvételi szerződés készítésekor az eladónak ki kell jelentenie, hogy a vevők által teljesen megismert, az adásvételi szerződés megkötésének napján kelt, hiteles tulajdoni lappal igazolja azt, hogy a tulajdonát képezi az adott ingatlan. Mindentől függetlenül az elbirtoklás feltehetően bekövetkezett (sajnos ehhez is jóval több adatot kellene ismernem), így ez is megoldás lehet.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, amennyiben én 8 órás bejelentetett munkaviszonyban dolgozom egy ruházati üzletben (plázában) és a kormány elrendeli a kijárási tilalmat, illetve a járvány miatt bezárják ezeket a létesítményeket is, és én egészséges vagyok, tehát nem vagyok beteg és tudnék menni dolgozni, de a kormányrendelet alapján nem tudok megjelenni a munkavégzésem helyén, de a munkáltatóval nem tudunk egymással megegyezni, milyen ellátásban részesülök? Táppénz? Állási idő fizetése? Milyen fizetséget kaphatok ez alatt az idő alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fizetett szabadság nagy részével a munkáltató rendelkezik, és ezért lehetősége van arra, hogy akkor adja ki, amikor akarja, tehát akár a járvány idején is. A munkavállaló mindössze évi 7 nap szabadságról dönthet szabadon. A munkajogi szabályok viszont előírják azt is, hogy a szabadság kiadását legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell a dolgozóval. Fizetés nélküli szabadságot a munkáltató nem rendelhet el egyoldalúan. Ezt a munkavállaló kérheti, meghatározott feltételek esetén. Állásidő során a dolgozót alapbér illeti meg. Az állásidő teljesített munkavégzésnek számít, ezért a rendes, illetve rendkívüli munkaidőbe is be kell számítani.

Kérdés: Szüleim el szeretnék adni a család házukat, melynek az adás-vételi szerződését március 3-án alá is írták, akkor meg is kapták a foglalót. A vevő mai napon felhívta, hogy engedjenek el 2 millió forintot, mert a jelenleg kialakult helyzet miatt bizonytalan lett a bevételük és az illetéket nem tudnák kifizetni. Ha nem, elállnak a szerződéstől és inkább elveszítik a foglalót. Hitelből egyenlítene a vevő, amit már a hitelintézet pozitívan el is bírált. Kérdésem, hogy ezt minden következmény nélkül megtehetik? Esetleg tehetnek valamilyen jogi lépéseket szüleim? Felmerült a gyanú, hogy csak a jóindulatukat akarnák kihasználni a jelenlegi pánik helyzetben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdése megválaszolásához szükséges lenne látni az adásvételi szerződést. A foglaló jogi természete a következő: Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló elvesztés vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy összevesztem a közvetlen főnökömmel és 2 óra munka után azt mondta, hogy menjek haza és ne is menjek másfél hétig, és szabadságra ír ki. Amivel nem is lenne ugye baj, mert rendelkezik annyi szabadságommal, de úgy tudom, hogy azt előtte 2 héttel be kell jelenteni és még önköltségre is kellett hazamennem taxival. Felhívtunk 3 ezzel foglalkozó személyt, mind a 3 mást mondott. Valamelyik azt, hogy jogos, mert ő rendelkezik vele és rugalmasnak kell lenni, valamelyik azt, hogy munkaügyre tudunk ezzel fordulni, mert igazunk van, hogy nem teheti meg, viszont a munkaügyön egyből leráztak minket, hogy beszéljük meg a főnökkel. Ilyenkor én tudok valamit tenni? Vagy teljesen jogosan küldött haza?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jogszabály arra ad lehetőséget, hogy a munkavállaló évente hét nap szabadságáról rendelkezzen szabadon, azaz ezt a hét napot a munkáltatónak, akkor kell kiadnia, amikor a munkavállaló kéri. Egyaránt a munkáltatónak és a munkavállalónak is kötelessége 15 nappal a szabadság tervezett megkezdése előtt jeleznie igényét vagy engedélyét a másik félnek. Javaslom, hogy forduljon ismételten a munkaügyhöz vagy a feletteséhez. Amennyiben (súlyos) kára is keletkezett emiatt, amit én jelenleg a leírtak alapján nem látok, akkor érdemes csak a bírósághoz fordulnia.

Kérdés: 2020.03.22-én kezdődne egy tanfolyam, amit a koronavírus miatt eltoltak 2 héttel, ami nyilván nem reális. Eddig 90.000 Ft-ot kellett fizetni, majd most 20-áig + 70.000-et, amit már nem utaltam, mivel a tanfolyam a jelenlegi helyzetben nem megtartható. Szeptemberi kezdéssel indul az egyetem, mivel addigra így nem lesz vége a tanfolyamnak, szeretném az eddig befizetett összeget visszakapni, amire a másik fél nem hajlandó. A mostani válsághelyzetben alapból is azt lehet mondani, hogy nem vállaljuk a közösségi életet, így visszajárna a pénz. Ebben az esetben meg még a teljesítés dátumát sem tudják tartani. Az lenne a kérdésem, hogy jól gondolom-e, ebben az esetben visszajár a befizetett összeg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza a szerződésszegés egyéb esetei között a teljesítés lehetetlenné válását, amely szerint, ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél késedelem nélkül köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárt a mulasztó fél köteles megtéríteni. Ha teljesítés lehetetlenné válásért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásoknak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeni szolgáltatás visszajár. Azonban az egészen pontos válaszhoz ismernem kellene az Önök által megkötött szerződést is, hogy nincsen-e bármilyen kizáró ok.

Kérdés: Kérdésem: egy szolgáltatást lemondtam, az eszközöket jelen pillanatban nem tudom leszállítani (2 db box a upc directtől) a koronavírus miatt, mindketten a férjemmel 70 év felettiek vagyunk, díjtartozásunk nincs. Amíg nem tudjuk visszavinni az eszközöket addig számolhat fel kötbért a szolgáltató? 70 km a távolság, csak busz és vonatközlekedés van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A eszközöket vissza tudja küldeni postai úton, személyesen az Önökhöz legközelebb található irodájában a szolgáltatónak. Javaslom, hogy vegyék fel a szolgáltatóval a kapcsolatot és kérjék, hogy a szolgáltatótól jöjjenek el az eszközökért a jelen helyzetre tekintettel. Az eszközök visszajuttatásának elmulasztásáért a szolgáltató kártérítési díjat számolhat fel, illetve visszatarthatja a kifizetett kauciót.

Kérdés: A szomszédunk a mi kerítésünkre általunk ráfuttatott zöld növényzetet (több, mint 10 év kellett, hogy végig zöld kerítéssé fejlődjön) az ő oldaláról a kerítés síkjáig teljesen és teljes hosszában kiirtotta és lecsonkolta. Jelenleg még nem látjuk, hogy az a növényzetben milyen pusztulást fog eredményezni. Tehát nem csak az esetlegesen túlnőtt ágakat vágta le, amelyek a birtoklásban zavarhatták volna vagy a házát elérhették, hanem jóval többet, amiről egyébként előzetesen nem szólt. A házának hátsó oldala és a kerítésünk közötti kb. 1 méter széles részről van szó. A kérdésem az, hogy ez birtokvédelmi ügy vagy rongálás, azaz büntetőügy? Mit tegyünk, mit tehetünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy amint észlelik, hogy a növényzetben valóban kár keletkezett a szomszéd tevékenysége által, elsősorban forduljanak az illetékes jegyzőhöz birtokvédelem kérése miatt. A jegyző kérelemre jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésben is határozni. Amennyiben a jegyző birtokvédelemben hozott határozatát sérelmesnek tartják, bírósághoz lehet fordulni. A rongálás szabálysértés is lehet, amennyiben szabálysértési értékhatárt nem maghaladó kárt okoznak vele. A bűncselekmény elkövetési tárgya valamely értékkel bíró ingó vagy ingatlan vagyontárgy, így akkor tudnak szabálysértés vagy bűncselekmény miatt feljelentést tenni, ha meg tudják állapíttatni, hogy milyen értéket képviselt a növényzet.

Kérdés: Problémám: Volt párommal szétmentünk és ezt nem tudja feldolgozni. Volt, hogy próbálta rám törni az ajtót, amiért rendőrt hívtam, de ők nem sokat tehettek az ügyben. Tettem feljelentést zaklatásért és kértem távoltartási végzést, amit meg is kaptam. A leírtak alapján “se közvetlen, se közvetett módon” nem zavarhat. Sajnos azóta is folyamatosan próbál hívogatni és ismerősökre írogat rá. Mi a következő lépés? Mit tehetek ilyen helyzetben? Hova kell mennem azzal, hogy megszegte a távoltartásit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a volt párja megszegte a távoltartás szabályait, úgy ez azt vonhatja maga után, hogy a büntetőeljárásban eljáró nyomozási bíró a távoltartás helyett más, szigorúbb kényszer intézkedést szab ki vele szemben. A rendőrség részére jelezze a történteket.

Kérdés: Édesanyám a nevén lévő fél házrészt nekem szeretné juttatni. Testvérem messze él, ritkán látogatja, én gondoskodom róla és vele élek abban a házban, aminek a felét nekem szeretné adni. A ház egynegyed részét már megörököltem édesapám után. Mi erre a legjobb megoldás, hogy a köteles részt se kelljen kiadni a halála után? Végrendelet, ajándékozás, eladja nekem? Közjegyzőhöz szerettünk volna fordulni, de közbejött a koronavírus és nem engedem sehová idős édesanyám! Melyik lehetőség a legjobb?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az édesanyja nem kíván juttatni semmit vagyonából végrendeletében a másik gyermekének, akkor a végakaratból kihagyott gyermeknek is járni fog a kötelesrész. Végrendeletben kitagadható a gyermek, ekkor még a kötelesrész sem jár a kitagadott örökösnek. A kitagadásnak azonban pontosan meghatározott törvényi feltételei vannak. Az édesanyja a ház ráeső tulajdoni hányadát adásvételi szerződéssel Önre átruházhatja, ellenérték fejében. Ajándékozási szerződés kötése esetén az egyenesági rokonok között az ajándékozás illetékmentes. Javaslom, hogy bármely megoldás esetén forduljanak ügyvédhez, mert minden paramétert egészen pontosan ismerni kellene.

Kérdés: 2020.04.07-re alperesként lettünk beidézve perelőkészítő tárgyalásra a Kiskunfélegyházi Járásbíróságra súlyosan rokkant járáskorlátozott és krónikus beteg feleségemmel együtt. Másfél évig éltünk Bács-Kiskun megyében, több mint 2 éve költöztünk vissza BAZ megyébe, feleségem szülőmegyéjébe. Én azelőtt Erdélyben éltem. Valószínűleg a járványra való tekintettel a pert elhalasztják, bár még nem értesítettek. Kérdéseim a következők lennének: -Kérhetünk-e távmeghallgatást az összes tárgyalásra? Ugyanis 300 km-t kellene utaznunk minden alkalommal, a párom ezt semmiképp nem bírná ki. – Meghatalmazottként képviselhetem-e a feleségemet is? Az ellenkérelemben ezt nem kérvényeztük. Mi a törvényes eljárás? – Ha nem jelenünk meg az előkészítő tárgyaláson, mik a következményei? Figyelembe veszik-e az ellenkérelemhez csatolt okiratokat, bizonyítékokat, beidézik-e a javasolt tanúkat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem tartanak előkészítő ülést, tárgyalást és nyilvános ülést a hazai bíróságok 2020.03.15. napjától érvényes rendkívüli ítélkezési szünet időtartama alatt.  Amennyiben a rendkívüli ítélkezést követően folytatódik a per, a bíróság az Önök indítványára elrendelheti, hogy a meghallgatásuk elektronikus hírközlő hálózat útján kerüljön sor, ha azt a törvény alapján indokoltnak látja. A felesége adhat Önnek maghatalmazást, hogy képviselje őt a perben azonban a meghatalmazott köteles az eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első beadványához mellékelni. Amennyiben a perfelvételi tárgyalásra idézik Önöket, meg kell jelenniük. Ha elmulasztják a perfelvételi tárgyalást, akkor a bíróság hivatalból megszünteti az eljárást, ha a másik fél nem kéri annak megtartását. Ha másik fél kérelmére megtartásra kerül a perfelvételi tárgyalás, akkor úgy kell tekinteni, hogy megjelentek a tárgyaláson és az előterjesztett ellenkérelmüket fenntartják, további nyilatkozatot nem kívánnak tenni. Ha nem volt ellenkérelmük, akár rögtön „pervesztesek” is lehetnek.

Kérdés: Válófélben vagyunk, egymás közt megegyeztünk a gyermekláthatásról, most mégsem adja oda a gyermeket a korona vírusra hivatkozva, hogy megfertőzhetem a gyereket! Nem vonultak önkéntes karanténba, ugyanúgy mászkál az egész családjuk, akikkel együtt élnek. Van ehhez joga, hogy a saját döntése alapján akár hónapokig akadályozhatja a láthatást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a gyermek nincs karanténban, és járványügyi szempontból nem hordoz kockázatot (nem utazott külföldre, nem találkozott fertőzött személlyel, stb.), és ugyanez igaz a különélő szülőre is, akkor amellett hogy az esetleges fertőzés megelőzése érdekében mindenki mindent megtesz (kézmosás, társas helyzetek kerülése, stb.), a kapcsolattartásnak nincs akadálya. Amennyiben járványügyi szempontból indokolt, hogy a gyerek és a különélő szülő ne találkozzon, a kapcsolattartás szünetel, mivel a közegészségügyi érdek felülírja a személyes kapcsolattartáshoz való jogot. Ilyen esetekben javasolom a kapcsolattartás online formáinak igénybe vételét. Pótlás a karantén idején nem, de utána szükséges. Az más kérdés, hogy csak egymás között egyeztek meg, így nincsen végrehajtható intézkedés Önök között, ergo nem jár semmilyen következménnyel rövid távon ez a tiltó magatartás.

Kérdés: Az EOS Faktoringgal kötött megállapodást a mai napon felmondták. A megállapodási szerződést mai napig nem postázták ki (2018.10.17. óta). Dec. 31-el megszűnt a munkaviszonyom, januárban még tudtam rendezni a fizetést adott határidőre. Februári hónapban felhívtam az ügyfélszolgálatot, hogy kérjem 2-3 hónapra a fizetés felfüggesztését. Közölték, hogy erre nincs lehetőség. Az javasolták, hogy amennyit csak tudok fizessek be, annak érdekében, hogy ne szűnjön meg a megállapodás. Eleget tettem a kérésnek, ennek ellenére mégis felbontották a megállapodást. Egy összegben követelik a fennmaradó összeget. Semmiféle jövedelmem nincs, semmiféle ellátásban nem részesülök, így ennek a követelésnek nem tudok eleget tenni. Milyen lehetőségeim vannak?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Nem írt meg olyan lényeges információt, miszerint rendelkezik-e ön bármiféle ingó vagy ingatlan tulajdonnal. Nagy valószínűség szerint végrehajtási eljárást fog önnel szemben a faktor cég indítani. Amennyiben nem tudja a végrehajtó behajtani az összeget, megszűnik az eljárás egy idő után. Egyebekben semmit sem tudnak Önnel szemben kezdeni.

Kérdés: 1989. óta dolgozom a közoktatásban, ahol a három diplomámmal tanár voltam. Július 1-től oktatóvá válok, teljesen azonos lesz a megítélésem a technikus végzettségű szakoktatást végző kollégámmal. Mi történhet, ha nem írom alá az új szerződésemet a további foglalkoztatásomra vonatkozólag?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Elképzelhető, hogy a munkáltatója a munkaviszonya megszüntetését fogja kilátásba helyezni. Az aláírás nem kötelező, ez az ön döntése.

Kérdés: Én olyan helyen dolgozom, amit otthon nem tudok elvégezni és a munkáltató most el akar küldeni fizetetlen szabadságra, holott nekem sok szabadságom van és mégis fizetetlenre akar elküldeni. Maguk szerint ez szabályos?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, keresse meg munkáltatóját azzal, miszerint Ön szabadságra kíván menni. 7 nap szabadsággal Ön rendelkezik az Mt. szerint, ám azt 15 nappal előbb kell bejelentenie. A munkáltatója ettől szabad belátása szerint eltérhet.

Kérdés: Érdeklődnék az iránt, hogy édesanyám felvette utánam a szocpolt és én vissza szeretném tőle igényelni, mert már nem lakok ott és a házat el akarja adni. Ezzel kapcsolatban az a kérdésem, hogy vissza tudom-e igényelni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a célja megvalósult, akkor miért is tehetné?

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a lányomnak a barátnője mindig azzal érvel, hogy az ő apukája rendőr volt. Így sajnos a kishölgy azt tesz, amit akar, de mit tehetek én ellene?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Semmit sem jelent, ha valakinek az apja rendőr vagy az volt. Nincsen semmilyen többletjoga. Mivel azt nem írta, hogy mi az, „amit megtehet”, ami sérelmezett, így annak kapcsán azt sem lehet megmondani, hogy milyen ellenlépést kell tenni esetlegesen. Kérem, pontosítson.

Kérdés: Mint mindannyian tudjuk, a jelenlegi vírushelyzetben számtalan ember munkahelye megszűnt, vagy szünetel. Én az utóbbi csoportba tartozom, ezzel kapcsolatos lenne a kérdésem Önhöz. A munkahelyemtől kaptunk egy e-mailt (személyesen mindenki a saját példányával), miszerint a jelenlegi helyzetre való tekintettel a cégünk senkit nem szeretne elküldeni a vírus miatt, azonban fizetetlen szabadságra kiírnak minket. El is küldték a módosított szerződést, ami szerint közös megegyezéssel döntöttünk így, jelen esetben ez ugye nem igaz, mivel nyersen fogalmazva csak az értesítést kaptuk róla. Ezek mellett “felajánlották”, hogy ha valamelyikünk a továbbiakban mégsem szeretne velük dolgozni, akkor az felmondhat. A konkrét kérdésem az lenne önhöz, hogy kötelesek vagyunk-e aláírni a fizetés nélküli szabadságról szóló módosítást -amely elvileg közös megegyezéssel jön létre- ilyen esetben, vagy lehetséges-e esetleg más megoldás is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös megegyezés feltétele az Ön hozzájárulása, amelyet nem köteles aláírni. Sajnos a helyzet kapcsán még nem egyértelmű, hogy hogyan lehet / kell a stabilizációt végrehajtani. Az Mt. szerint Ön nem köteles hozzájárulni, ám jelen állás szerint a munkáltató kiadhatja a szabadságokat.

Kérdés: Idén, július negyedikén tartanánk az esküvőnket kb. 80 fő vendéggel, a személyzet és a szolgáltatók együtt kb. 15 fő. A helyszínnek és a szolgáltatóknak még tavaly kifizettük a foglalók összegét a szerződések megkötésekor. A kialakult járványhelyzet és kormányzati intézkedések miatt bizonytalanok vagyunk azzal kapcsolatban, hogy meg tudjuk-e tartani. Nem leszünk zárt térben száznál többen, de véleményem szerint egy remélhetőleg, akkor már lecsengő járvány után sem lenne felelős döntés megtartani az eseményt. Erre való tekintettel, “vis maior”-ra hivatkozva szeretnénk lemondani és elállni a szerződésektől. Első kérdésem az, hogy ezt megtehetjük-e? A másik kérdés, hogy a szolgáltatók és a helyszín visszatarthatják-e a foglalót arra hivatkozva, hogy jelen pillanatban (három hónappal az esemény előtt) még nem tudhatjuk, hogy addigra hogyan változik vagy javul a helyzet? Én úgy gondolom, hogy részünkről nem elvárható, hogy a döntéssel az utolsó pillanatig várjunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lehet szó vis maior-ról, ám a szerződéseik az irányadók. A pontos válaszhoz azt kellene ismernem.

 

Kérdés: Érdeklődnék, hogy amennyiben a munkáltató a prémiumra való jogosultság feltételeit módosítja, abban az esetben elegendő-e egy előzetes szóbeli tájékoztató, avagy köteles írásos dokumentációt közzétenni a változtatásról? Naprakész és hiteles jogszabály ezen pontjával kapcsolatos forrást örömmel fogadok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A prémium, cafeteria szabályozás nem az Mt.-ben rögzített, így a munkáltató módosíthatja azt. Természetesen a dolgozók részére elérhetővé kell tennie.

Kérdés: Óvodapedagógusként dolgozom és a koronavírus járvány veszélye miatt a munkahelyem bezárt. Jelenleg két kiskorú gyermekek felügyeletét látom el itthon, miután iskolájuk szintén bezárt. Az a kérdésem, hogy igazolt távolléti díj megillet-e ebben az esetben? Ha igen, ennek mi a jogszabályi háttere? Tudniillik az óvoda vezetőnk csak ennek ismeretében tud eljárni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Meg kell várnia a munkáltató nyilatkozatát a helyzetre vonatkozóan. Egyelőre az alapbérére jogosult.

Kérdés: Adott egy udvar, ami hat emberhez tartozik. Az udvar hátulján egy hat garázsból álló garázssor. Nekem nincs garázsom, mert a lakás vétele előtt megvette az egyik lakó az én lakásomhoz tartozó garázst. Akinek van garázsa lebetonoztatta az udvart a könnyebb bejárás érdekében és engem is kötelezni akar a rám eső rész kifizetésére mondván osztatlan közös az udvar. Én a zöld övezet meghagyását támogattam a beton helyett. A hat garázsból a földhivatalnál négy be sincs jegyeztetve, elvileg akkor az engedély nélkül lett építve. Kérdésem, hogy köteles vagyok én a betonozás hatodrészét kifizetni beleegyezés és garázs nélkül csak azért, mert az udvar osztatlan közös?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem írta meg, hogy társasházról van-e szó, illetve ha nem, akkor van-e használati megállapodás. Előbbi esetében pedig alapító okirat és szmsz kellene. Illetve ismerni kellene a tulajdoni lapot is, mert az sem biztos, hogy „így egyáltalán vehetett-e bárki is plusz garázst…”

Kérdés: Folyamatban van egy lakás kiürítési per, rosszhiszemű szívességi lakáshasználóval szemben. Most lett volna 30-án végre a tárgyalás, de a járvány miatt megint halasztódik. Közben a lakáshasználó folyamatosan, napi szinten szándékosan balhézik és halálosan fenyeget mindenkit, teljesen rögeszmés és mindenki fél tőle, terrorizálja az idős szülőket. Agresszív, van, hogy kezet emel rájuk. Távoltartást lehet kérni most, per közben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, forduljon a rendőrséghez feljelentésével és a távoltartási kérelmével. (Ennek nincsen köze a perhez, a leírtak alapján.)

Kérdés: Anyukám nem tudott részt venni az elhunyt anyukája utáni hagyatéki tárgyaláson. Kaptunk róla végzést, de valami nem világos. Az a rész, hogy x.y. nevezetű személy a temetési költségekre hagyatéki hitelezői igényt jelentett be. A másik, amit nem értünk, hogy a hagyaték egy betétkönyv, x összeggel, aminél anyukám 1/5 részben jogos és az OTP Nyrt-nél kell személyesen eljárnunk ez ügyben. Ezt a részt nem értjük.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetően nem az örökös(ök) fizették a temetést, így azt tőlük az eltemettető követelheti. A jogerős közjegyzői végzéssel és a személyi igazolvánnyal kell majd bármelyik OTP fiókba bemenni, ott intézik a továbbiakat. Kb. 3-4 óra alatt lesznek meg. De iratok ismeretében lehetne egészen pontos választ adni.

Kérdés: Kérdésem a következő: Köteles vagyok munkába állni jelenleg, mivel krónikus beteg vagyok. Egyenlőre ezzel kapcsolatban nem kerestem fel a munkáltatómat. Termelésben dolgozok. Így az otthoni munka nem kivitelezhető. Lesz esetleg erre is jogszabály hamarosan?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatóval kell ebben a kérdéskörben megegyeznie. Az sajnos nem látható előre, hogy melyik nap milyen jogszabály keletkezik, figyelemmel a jelenlegi rendkívüli jogrendre.

Kérdés: 2020. január közepén terhes lettem, egyik szombati műszakom után hazaértem és bevéreztem, azonnal kórház lett belőle vetélés gyanúja miatt. Azt követő hétfőn táppénzre mentem veszélyeztetett terhesség miatt. Sajnos a terhességem idő közben elhalt. Természetesen folyamatosan beszámoltam feletteseimnek az adott helyzetről. Az abortusz után 2 hetet itthon pihentem, utána munkába akartam állni a munkahelyemen. Ezt követően szembesítettek azzal, hogy a munkámat a lakhelyemtől 25 km-re egy másik üzletükben folytassam. Mivel heti 22 napot dolgozok és napi 64 km-t kellett volna kocsikáznom, így ezt e-mailben tudattam a felettessel, hogy nem tudom vállalni, mert Szentendrén élek és Budaörs nekem messze van. A jelenlegi munkám jóval közelebb, Budakalászon van. Ezt ő úgy reagálta le, hogy megszünteti a munkaviszonyom 2020. március 23-án. Így most se terhesség, se munkám nem lesz. És nyakamon még a jelenlegi helyzet a koronavírus, ami miatt valószínű egy darabig nem is vesznek fel sehová.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtakban nem tett fel kérdést.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy miután elváltak a testvéremék, közös 2,5 éves gyermekükkel kapcsolatban milyen láthatási jogunk van nekem (mint nagynéni) és a szüleimnek (mint nagyszülők)? További kérdésem, hogy a bátyámnak (mint apa), neki milyen jogai vannak? Befolyásol-e valamit ezekben a jogokban a jelenlegi világjárvány?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Ptk. szerint: 4:179. § [Kapcsolattartásra jogosult más hozzátartozók] (1) A kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és – ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kapcsolattartási jogát nem érinti az, ha az a házasság, amelyből az örökbe fogadott gyermek származik, a gyermek szülőjének halála folytán szűnt meg, és a házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó gyermekét fogadja örökbe. (3) A kapcsolattartásra – ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett – kérelmére feljogosítható a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte. Egyebekben az apai kapcsolattartás idején tudják a gyermeket látogatni. Járvány: alapjában véve nem, a mostani intézkedéseket kell betartani.

Kérdés: Nemrég volt egy kisebb koccanásos balesetem. A rendőrség megosztotta a felelősséget, 60-40 arányban. Azt hozzáteszem, hogy nem érzem magam felelősnek a balesetért, mivel a másik fél nem adott elsőbbséget nekem. A rendőrség arra hivatkozott, hogy levágva a kanyart, kisebb ívben kanyarodtam, amivel én nem értek egyet, de mivel nem tudtam bizonyítani az igazamat, nem fellebbeztem. A másik fél biztosítója először 70-30% arányban osztotta meg a felelősséget és kiutalta nekem az eredetileg megítélt összeg 70%-át. 2-3 hét múlva meg küldenek egy felszólítást, hogy utaljam vissza a kiutalt összeg 70%-át, mert a biztosítómmal egyeztettek és én vagyok a hibás 70%-ban. Van-e ehhez joga? Semmi hivatalos határozatot nem kaptam sehonnan azóta. Azt gondolom, hogy a biztosítóm az én érdekeimet képviselve nem egyezik bele abba, hogy a másik fél kárát fizesse, amikor ő okozta a balesetet. A biztosítómat felhívtam, ott azt ígérték, hogy utánanéznek, még nem kaptam választ.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az iratok ismerete nélkül nem tudunk Önnek segíteni. Javaslom, várja meg a biztosítója válaszát, majd ha továbbá is kérdéses az ügy, forduljon ügyvédhez személyesen. Kérni / követelni / felszólítani pedig bármikor lehet, de az nem azt jelenti, hogy egy eljárásban feltétlenül lenne is ennek eredménye.

Kérdés: Olyan problémám lenne, hogy a feleségemmel szerettük volna felvenni a babaváró hitelt. De az otp rendszere elutasította azzal az indokkal, hogy van náluk egy folyószámlahitelem, amit nem fizettem egy darabig. Munka megszűnése miatt pár hónapig nem érkezett bér a számlámra, ezért kötöttem a bankkal egy törlesztési megállapodást, amit azóta törlesztek és már a fele fizetve lett. Mivel tart a határidő ezért elutasították. Ha egy összegben kifizetem, akkor is a határidőt nézik. Ebben a helyzetben milyen megoldás lehetséges? Valami kiskapu csak létezik vagy van, aki ezt töröltetni tudja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hitelszerződésében foglaltak az irányadók, azok ismeretének hiányában nem tudunk önnek segíteni. Javaslom, próbáljon a bankkal egyeztetni a lehetőségekről, mint például végtörlesztés, stb. A pontos válaszhoz látnom, ismernem kellene a szerződését.

Kérdés: Középiskolában dolgozom szakácsként, közalkalmazotti besorolással. Most, hogy a vírus miatt bezárták a munkahelyemet nekem köteles a munkáltató fizetést adni? Ugyanis munkaképes vagyok, csak a helyzet miatt nem tudok dolgozni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, keresse meg a munkáltatói jogkör gyakorlóját, és érdeklődjön nála. Munkáltatói intézkedés hiányában természetesen kötelesek Önnek fizetést adni.

Kérdés: HR portálon talált információval kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Rendkívüli szabadság címszó alatt láttam, hogy a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyve, 32. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól 55. § (1) J, pontjára hivatkoznak mi szerint, “a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára,.”rendkívüli szabadság adható. A jelenlegi járványügyi helyzet alapján hivatkozhat-e a munkavállaló erre a pontra, amennyiben teszem azt, idős rokonának szeretne segítséget nyújtani és 2 munkanapot szeretne ez alapján igénybe venni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Erről a munkáltató mérlegelési jogkörén belül dönt, természetesen jogosult adni szabadságot a munkáltató, de ezt ő dönti el.

Kérdés: Hogyan tudnám a legegyszerűbben és legolcsóbban az élettársamra ruházni az ingatlanom felét? Nem vagyunk bejegyzett élettársak, 11 éve élünk együtt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenképpen ügyvédre lesz szükség az eljárásban. A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogyan tudnék házasságból pénzt kimenteni hivatalosan? Pl. elajándékozás útján rokonnak? A 10 millió Forint babaváró kölcsönt nemsokára megkapjuk. Tulajdonképpen ennek a fele engem illet, tehát azzal akár azt csinálhatok, amit akarok? Szeretném biztonságban tudni még később jól jöhet, mert a párom kezéből könnyen kifolyik a pénz. És ha lehet ilyet, akkor később szintén egy ajándékozás útján vissza is kerülhet hozzám? Ebben az esetben külön vagyonnak számítana már?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása nem egyértelmű. Ha már házasok, és nincs vagyonjogi szerződésük, úgy minden közös, amit a házasságkötés után szereznek és nem tartozik a Ptk. szerint különvagyon kategóriába. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet, és kössenek házassági szerződést a későbbi esetleges peres eljárás megelőzése érdekében. A „kimentés” kérdése pedig túlmutat a fórum keretein….

Kérdés: A koronavírus okozta helyzet miatt kérdezem, hogy a munkáltatóknak joguk van-e fizetetlen szabadságra küldeni a munkavállalókat, ill. villámgyorsan munkaszerződéseket módosítani a munkavállalókkal az ő kárukra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Munkaszerződés csak konszenzus alapján módosítható, egyoldalúan nem. Az Mt.-ben meghatározott esetekben alanyi jogon jár a fizetés nélküli szabadság, tehát nem kell hozzá külön jóváhagyás a munkáltatótól. Más esetben is kérheti a dolgozó a fizetés nélkül szabadság kiadását a munkáltatótól, azonban ekkor már a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy engedélyezi-e azt. Tehát a munkáltatóval való megállapodás szükséges a fizetés nélküli szabadsághoz. Javaslom, legyenek türelmesek és toleránsak a veszélyhelyzet miatt, de ez mindkét félre igaznak kellene, hogy legyen. A miniszterelnök bejelentése alapján pedig készül valamilyen mentőcsomag is, pont erre a helyzetre (is).

Kérdés: A cég ebben a krízis helyzetben meg teheti-e azt, hogy azonnali felmondással egyik napról a másikra kijelent? Csak azért, mert nem akar sem táppénzt fizetni, sem fizetett szabadságot a 8 órás bejelentésem után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azonnali hatállyal nem, hiszen a Munka Törvénykönyvének 78. paragrafusa alapján a munkáltató nem teheti meg. Rendes felmondással azonban nem kizárt. Táppénzt az állam fizeti, nem a munkáltató.

Kérdés: 8 hónapja 45 ezer forintot kért a kőműves anyagra, hogy másnap megkezdi a munkát, ami azóta se történt meg! Hiteget, hogy vissza fogja adni a pénzt! A pénzről ő általa írt papír, általam rögzített hangfelvétel is van! Hogyan tudom hatásosan, költséghatékonyan visszaszerezni a pénzem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, keressen fel egy ügyvédet és kérje fizetési meghagyásos eljárás indítását a vállalkozó tartozása tárgyában.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy milyen jogaim vannak a következő helyzetben? A Nagymamámmal élünk együtt, aki elvileg illatanyag érzékeny, (gyakorlatilag ez a probléma hol van-hol nincs) és emiatt az egész családot úgymond terrorban tartja, mert nem ehetünk olyasmit, aminek neki nem tetszik az illata, nem használhatunk parfümöket, igazság szerint nem tehetünk semmit… még fürdeni sem szabad bármikor, mert annak is illata van. Ezek mellett mindenkit ő akar irányítani mindenben, és ha nem úgy cselekszünk, ahogy ő akarja akkor kifordul magából és nagyon durva szavakkal illet mindenkit.. volt már, hogy meg is ütött. Nyilván nem tud nagyot ütni, mert idősebb, de a szándéka megvan rá. Ezek mellet még azt is meg akarja szabni, ki mehet el és mikor a házból, és ki jöhet ide.. neki itt haszonélvezeti joga sincs.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírásában nem szerepel, hogy a nagymama milyen jogcímen lakik önökkel. Nem csak haszonélvezeti jog alapján lakhat az ingatlanban. Javaslom, tegye fel kérdését pontosabb megfogalmazással.

Kérdés: A jelenleg kialakult zavaros helyzetben, amennyiben a munkáltató meg kívánja szüntetni a munkaviszonyomat, köteles vagyok-e elfogadni a közös megegyezéses felmondást? A munkaviszonyom alapján 5 hónap felmondási időre vagyok jogosult, ki kell ezt az időt fizetni a munkáltatónak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös megegyezés alapja az ön beleegyezése. Végkielégítés a munkáltató általi felmondás esetén van. Javaslom, forduljon a megegyezés tervezetével ügyvédhez. Tehát „közös megegyezéses felmondás” NINCSEN. Vagy közös megegyezés, vagy felmondás.

Kérdés: Férjemmel eldöntöttünk, hogy elválunk. Saját tulajdonú házban lakunk, 35/65 az ő javára a tulajdoni hányad megoszlása. Most még nem adtunk be semmit, még a megállapodás sincs meg, de ő már most arra kér, fizessem a rezsi felét. Úgymond külön kasszán vagyunk, nekem alacsony a fizetésem, az elmegy a napi vásárlásokra és magamra. A házzal kapcsolatos költségeket 3 éve, mióta ebben a házban lakunk, ő fizeti. A nagyobb vásárlásokat is. De hát, házasok vagyunk. A kérdésem az, hogy joga van-e a rezsi felét rajtam számon kérni, valamint, ha én elköltöznék az anyukámhoz, amíg el nem adjuk a házat, akkor mi a helyzet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem írta meg rendelkeznek-e házassági szerződéssel. Ha nincs efféle szerződés, úgy minden közös, ami nem különvagyon. Azt sem írta meg van-e gyermekük. Javaslom, hogy ne költözzön el, amíg nem állapodtak meg. Mielőbb forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy válsághelyzetben (jelenleg), ha a munkáltatónak van lehetősége home office keretében továbbfoglalkoztatni a munkavállalót (minden őt ért hátrány nélkül), akkor azt kérheti-e a dolgozó?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen kérheti, a munkáltató mérlegelési jogkörén belül fog a kérdésben dönteni.

Kérdés: A párom főnöke (cukrászat) a koronavírusra való tekintettel visszamenőleg, március 1-től az eddigi heti 40 óráról heti 10 órára csökkentette a bejelentésüket. Kérdésem, hogy ez teljesen jogszerű úgy, hogy erről szerződésmódosítást sem írattak alá a munkavállalóval?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. rendelkezései szerint a munkaszerződést a felek közös megegyezéssel, írásban módosíthatják. Ugyanakkor, a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni, amely időszak nem haladhatja meg a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkáltatónak a munkavállalót tájékoztatnia kell.

Kérdés: A szomszéd nénivel van problémánk, már 70-80 év között van, 4 éve folyamatosan szitkozódik velünk akkor is, ha éppen semmit nem teszünk, csak kint vagyunk az udvaron. Már nem mehetünk ki a házból, mert rögtön ordibál, hogy rohadjatok meg, rohadj meg a gyerekeddel együtt. Semmit nem tettünk ellene, nem köszönünk, nem szólunk hozzá, hogy hátha abbahagyja, de akkor továbbmegy. Bejelentette páromat az önkormányzatnál, hogy egyik szerdán petárdát dobált hozzá, holott párom “hetel”, úgyhogy itthon sincs hétköznap, meg hogy puskával ment át hozzá lövöldözni és lyukas lett a fala. Van-e olyan jogi segítség, amit igénybe vehetünk, hogy gátat vessünk ennek? Nem akarom, hogy a lányom úgy nőjön fel, hogy hallja a szomszéd néni milyen csúnyákat kiabál és nem egészséges, hogy nem merünk már kimenni az udvarra se, hogy mit fog megint ordibálni. Ma még a kutyánkat is nagyon megnézte, tartok tőle, hogy meg akarja mérgezni. Lehet-e kérvényezni a beszámíthatósági vizsgálatot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az önkormányzat jegyzőjénél birtokvédelmi eljárást tudnak indítani ellene, illetve zaklatás miatt feljelentést tehetnek a rendőrségen is. A kerületi önkormányzat jegyzőjénél és a gyámhatóságnál is tehetnek bejelentést továbbá, ha azt gondolják, hogy a néni már nem beszámítható.

Kérdés: 5-en vagyunk testvérek, egy házat örököltünk, de még én börtönbe voltam ők széthordták az ingóságot, én pedig semmit nem kaptam. Kérdésem az lenne, hogy mitévő legyek, mert pénzem nincs ügyvédre. Az ingatlan és ingóság 1/5 része az enyém papíron, de nem akarják engedni, hogy a spájz részt leválasszam és külön bejáratúra csináljam, hogy a fiamnak legyen hol laknia. De a testvérem mindent elbitorolt. Ezért jogi segítséget kérnék, hogy világosítsanak fel, mit tehetnék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az 1/5 résznyi tulajdon arra nem jogosítja fel, hogy bármilyen átalakítást végezzen az ingatlanon, ami a másik 4 tulajdonos társnak nem megfelelő. Közös tulajdon megszüntetését kérheti:
– a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani , – a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja , – ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani , – az ingatlanon fennálló közös tulajdon – az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető – ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak. Ezen túlmenően többlethasználati díjat követelhet az ingatlanban élő többi örököstől.

Kérdés: Intrum Justitia Zrt-nek volt tartozás. Sajnos ebben az ügyben két határozat született, 2013-ban és 2015-ben. 2016-ban volt letiltás a munkáltató részéről. Most a 2013-as határozatra hivatkozva szeretnék a már kifizetett összeget újra letiltatni. Mit tehetek ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérjen tételes kimutatást az Ön által befizetett (munkabéréből levont) összegekről, és egyeztessen az Intrummal, hogy tisztázódjon a helyzet, hogy valóban befizette a megfelelő összeget. Ha a végrehajtó ennek ellenére levonást eszközöl, akkor pert tud indítani.

Kérdés: A problémám röviden a következő: 2007-ben elhunyt édesanyám. Örököltünk (hárman vagyunk testvérek) utána pár százezer forintot, ami körülbelül el is ment a temetés költségeire. Anyukám felvett az egyik banktól 600.000 Ft-ot lakásfelújításra, amit rendesen törlesztett, körülbelül már a 3/4-e vissza lett fizetve, de amikor elhunyt, az egyik testvérem már nem törlesztette tovább, így én sem (a 3. testvérem nem lakott már a lakásban). Tavaly decemberben jött egy levél, hogy fizessünk 1.200.000 Ft-ot, mert a bank kiadta egy behajtó cégnek az adósságunkat. Én részletfizetést kértem, azóta is fizetem 20.000 Ft-onként. Kérdésemre, hogy a másik két adós (testvéreim) is fizeti-e nem adtak választ. A minap jutott a tudomásomra, hogy van egy olyan törvény, hogy az örökös csak a hagyaték erejéig felel a tartozásokért. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökös jogállásának egyik fontos következménye, hogy az örökös felel a hagyatéki tartozásokért. Az örökös az örökhagyó egyetemes jogutódja: az örökléssel a hagyaték, mint egész száll az örökösre, az örökség, tehát az örökhagyó jogait és kötelezettségeit (aktívákat és passzívákat) egyaránt magában foglalja. Az örökös korlátozott felelőssége elsősorban a hagyaték meglévő tárgyaival és azok hasznaival való helytállásra terjed ki. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai, vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, akkor az örökös, öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet, aki segít tisztázni a helyzetet, ha látja a hagyatékátadó végzést.

Kérdés: Az alábbi üggyel kapcsolatosan szeretnék tanácsot kérni: A probléma ott kezdődött, hogy eljöttünk egy gyárba dolgozni, külsős cég közvetítésével. Elviekben mindent rendeztek, adókártya, bankkártya stb. folyamatban volt, de mi másfél hónapja vagyunk itt, szóval nem tudjuk, hogy is működik ez. A lényeg, hogy a külsős cégünket bezárták, nyomozás során a munkabérünket nem kaptuk meg, most már a második hónap közepén vagyunk és az előző havi fizetés még mindig sehol. Konkrétan arra lennék kíváncsi mit tehetnénk ebben az ügyben? A gyár próbálja megoldani a problémát, nem egy emberről van szó, szerintem 1000 ember is érintett. Engem érdekelne, hogy járulék vagy késedelmi díj kárpótlást kérhetek, vagy mit lehet tenni az ügy érdekében? Esetleg perelni és kártérítést követelni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos sokkal több mindent kellene tudnom, a pontos válaszhoz, illetve a rendelkezésre álló iratokat is ismerni kellene. Az viszont fontos, hogy munkabér hiányában Ön nem köteles dolgozni, az alapja egy azonnali hatályú felmondásnak is, így el tud máshol helyezkedni. Később pedig az elmaradt munkabér követelhető (3 éven belül).

Kérdés:  Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy házasságban élek 1 éve. A férjem vett egy ingatlant, de nem vagyok tulajdonos csak ő. Ez nem is foglalkoztat, hanem az, hogy jelzálogot akarna felvenni a családi házra, de van egy 2 hónapos pici babánk. Én 37 éves vagyok a férjem 36. Mit tudnék tenni jogi úton, hogy a kislányomat kizárjam a tartozás kifizetéséből. Mert sajnos nem bízok a mai világban. És bármi baj megtörténhet akár haláleset, akár egy válás. Nem szeretném azt, hogy a gyermekem örökölje az apja adósságát, ha esetleg elválunk vagy valamelyikünk meghal. Szeretném tudni, mit tehetek ezzel kapcsolatban.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést, abban az esetben (minimális kivételtől eltekintve) minden szerzett vagyon a közös vagyon körébe esik. Öröklés vonatkozásában a hagyaték tartalmazza az aktívákat és a passzívákat egyaránt, ilyen esetben lehetőség van visszautasítani az örökséget. Persze ezt kiskorúként önállóan nem teheti meg, gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

Kérdés: Ha az egy főre eső jövedelem 22.100 Ft. Kérhet-e az ügyvéd pénzt a kereset levél megírásáért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben ön ügyvédet bíz meg bármilyen ügyének rendezése céljából tudnia szükséges, hogy az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízás (a továbbiakban: ügyvédi megbízás) – e törvény és a Polgári Törvénykönyv eltérő rendelkezése hiányában – szabad megállapodás tárgya, tehát kérhet, természetesen.

Kérdés: Egy olyan kérdéssel fordulok Önhöz, ami talán szokatlan. Van egy 3 éves kisfiam. Az anyával nem bejegyzett élettársi kapcsolatban éltem kb. 2 évig. Megromlott a viszonyunk és én elköltöztem, a gyermek az anyánál maradt. Egy éve élünk külön. Az első 4 hónapban nem küldtem gyerektartást, mivel az anya azt mondta nem kell neki. Én a 4. hónaptól elkezdtem küldeni minden hónapban postai úton, mivel nem hajlandó megadni a saját számlaszámát. A gyereknek van egy babakötvénye. A volt párom azt mondja, hogy küldjem arra a gyerektartást. Én úgy gondolom hiába írnám közleménybe, hogy gyerektartás nem minősülne annak, mert úgy tudom csak a gyerek férhet hozzá miután elmúlt 18. Amit postán küldök nem hajlandó felvenni. Azt mondja küldjem a gyerek számlájára, illetve a babakötvényre. Bírósági tárgyalás nem volt, és ha lehetne ki is hagynám. Ön szerint működne a babakötvényre utalás? Illetve az anya kérheti, hogy amit már elküldtem postán egyszer azt utaljam újra? Illetve bíróság kötelezhet erre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos Ptk. szerint a gyermek tartásának a gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó. A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. A megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja. A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet, hogy legalább egy írásos megállapodást tudjanak kötni, amit esetleg, ha a későbbiekben szükséges a bíróság is jóvá tud hagyni.

Kérdés: A munkabéremmel vannak problémáim. Havi 176 órát dolgozok, ebben van szombat is, vasárnap is, ha ünnep van akkor még az is… És 161 ezer Ft-os minimálbért kapok. Ha minden pótlék rámegy és a 2 gyerek utáni adókedvezmény is, akkor kapok ki 140 ezer Ft -ot. Voltam könyvelőnél és azt mondta ez nem bérszámfejtés, semmi se jó a bérpapíron. Munkaügyi bíróságot javasolt. Mi ennek a menete kihez forduljak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A minimálbér után járó nettó jövedelem 107.065.- Ft. Két gyermek után az adókedvezmény 20.000.- Ft. Tehát amit leírt az megközelítőleg fedi a valóságot, nyilván annak a függvényében, hogy a pótlékok jól vannak-e megállapítva. Látni kellene a konkrét bérpapírokat annak érdekében, hogy biztos információval tudjak szolgálni. Mielőtt bele fog egy peres eljárásba, mindenképp keressen fel ügyvédet.

Kérdés: Kérdésem a következő lenne: van 1 ingatlan a nevemen, amit szeretnék ajándékozás címen 13 éves lányomnak adni! Lehetséges!? Baj, hogy még nincs 18 éves? Nem szeretnék élvezeti jogot sem. Hogyan intézhetnem el ezt az egészet!?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Semmi akadálya annak, hogy a kiskorú gyermekének ajándékozza az ingatlant, de azt fontos tudnia, hogy ebben az esetben a gyermek nagykorúvá válásáig a gyámhivatal engedélye szükséges bármilyen, az ingatlannal kapcsolatos ügyben (így ez már az ajándékozáshoz is kell). Az eljárás pedig: ajándékozási szerződést kell kötni, melyet ügyvédnek kell ellenjegyeznie.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni! 10 hónapos autómat eladtam egy autókereskedésnek kb. 11.000 km-rel. Az autón 5.000 km környékén olajcsere lett végezve, márkaszervizben vásárolt olajszűrővel és az előírás szerinti olajjal. Ezzel az olajcserével elveszítette az autó a garanciát? Egyébként a kötelező szerviz egy éves korában esedékes az autónak. Az autó kereskedő követelhet tőlem bármilyen ellentételezést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Magyarországon új autó minimum két év garanciával kerül eladásra. Ez gyártónként lehet több is, akár hét év is. Új autó vásárlása esetén ajánlott figyelmesen átolvasni a garancia feltételeit az autógyártó által előírt kötelező autószerviz időpontoktól, vagy megtett kilométerektől való legkisebb eltérés is garanciavesztéssel jár.

Kérdés: 1 hónapja halt meg az édesapám, két éve az egyik öcsémnek ajándékozta a házat, jött a hagyatéki jegyzet. Ahhoz, hogy érvényesíteni tudjam az igényemet a köteles részre, mit kell tennem? És ha új értékbecslést szeretnék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tekintettel arra, hogy az ajándékozási szerződés útján az ajándék tárgya feletti tulajdonjog azonnal átszáll a megajándékozottra, így ha az ajándékozó meghal, az ajándék nem képezi a hagyaték részét. Ugyanakkor az öröklési jogi szabályok igyekeznek kiegyenlíteni az egyes leszármazók közötti egyenlőtlenségeket, ezért rögzíti a törvény az úgynevezett osztályra bocsátási kötelezettséget. Az osztályra bocsátás lényege a következő: ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet, aki segíteni fog tudni a problémában.

Kérdés: Problémám a következő. Volt párommal közösen van egy lakásunk. Szétmentünk és máshol él ő is. A testvére beköltözött (nincs oda bejelentve). Felszólítottam, hogy hagyja el a lakást, mert használni szeretném. Erre zárat cserélt, kapura lakatot tett. Én állandó lakcímmel vagyok bejelentve oda és szeretném felújítani a házat. Mit tudok tenni, hogy a tulajdonomba be tudjak menni? Van egy ablak, ami nyitva van, mert nem zárható. Azon benéztem és láttam, hogy le van lakva, rendetlenség van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet az illetékes jegyzőnél, illetve birtokvédelmi pert indíthat. Továbbá ingatlan kiürítése céljából tud még peres eljárást kezdeményezni.

Kérdés: Nem tudom elképzelni, miről szól a közmunka program. Milyen időszakaszokban cserélődik a munkaerő? Kiküldhetnek-e egy olyan embert dolgozni olyan helyre, ahol kötelező a munkavédelmi cipő, de az illetőnek a nap legnagyobb részében gyógycipő használatára van szüksége, amit szakorvos már két éve ír fel neki? Ezekre szeretnék választ kapni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közmunka program lényege, hogy a hosszú ideje sikertelenül állást keresőknek próbálja elősegíteni a sikeres visszakerülését a munkaerő-piacra. A közmunkával kapcsolatban is érvényesülnek a Munka törvénykönyve által megfogalmazott szabályok, mint pl. a munkáltató kötelessége, hogy a munkavállalót olyan munkára alkalmazza, amely testi alkatára és fejlettségére hátrányos következményekkel nem járhat, illetve biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.

Kérdés: Van egy problémám. A végrehajtó felé a férjemnek van tartozása. Küldték a levelet, hogy ha 8 napon belül nem veszi fel a kapcsolatot velük, ők maguk felnyitják az ingatlant, de az ingatlan csak az enyém és a gyerekeimé. 2001-ben Szocpolra kaptam. A férjemnek nincs benne semmi tulajdona, az állandó lakcíme csak. Kérdésem az lenne, hogy a végrehajtó megteheti-e, hogy felnyissa, ha a tulajdonos nincs otthon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben bírósági végrehajtó, aki egy hivatalos személy bemehet az adós lakásába, lefoglalhatja a vagyontárgyakat, elárverezheti őket stb. Amennyiben behajtó cég, nem mehet be a lakásba (ha, megpróbálja se kell beengedni), nem foglalhat le semmit, nem adhat el semmit, nem vehet át készpénzt, nem kényszeríthet semmire. Arra fel kell hívni a végrehajtó figyelmét, hogy a férjnek nincsen tulajdona és csak a lakáshasználat illeti meg, azért lakik ott.

Kérdés: A következő jogeset értékelésében szeretném kérni a segítségét. Édesapám használati díj fejében 1993-ban átengedte a saját tulajdonú 6,77 ha, 110 AK. szántóföldjét a szomszéd gazdálkodónak, aki 1993-tól 2008-ig használt összesen 101,55 ha földet. A használati díjról szóban egyeztek meg, de a földhasználó egyáltalán nem fizetett semmit egészen 2008-ig, többszöri szóbeli személyes és telefonos felszólításra sem. Majd kétszeri eredménytelen írásbeli felszólítás után, 2009-től le lett állítva a földhasználat. Édesapám még 7 éven át besegített a művelésben, de munkadíjat sem fizetett neki, az 5 év után elévült. A területalapú támogatásokat is felvette a földek után, 2004-2009 között csaknem 3 millió Ft.-ot, amit az MVH elnöke igazolt. 2010-ben az édesapám meghalt és a földeket megörököltem. Én is felszólítottam a földhasználót a díj fizetésére, így az nem évült el. Mint tulajdonos, érvényesíthetem-e a használati díjat vagy jobb a jogalap nélküli gazdagodásként?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Föld használati szerződés megkötésének alap feltétele az írásbeliség. Amennyiben valóban nem járt le az elévülési idő, akkor egy hosszas peres eljárás keretében követelheti a tartozást, amelynek megfizetésére a leírtak alapján nem sok esélyt látok.

Kérdés: Egy olyan kérdésem lenne, hogy szeretnék albérletbe menni, meg is találtam a lakást, viszont a főbérlő egy olyat mondott nekem, hogy: csak kiadásmentes szerződést írunk, személyesen annak kell közjegyző nélkül is aláírni, aki ott fog lakni. A kauciót szerződéskötéskor kell átadni. Nem igazán tudom, hogy ez mit jelent pontosan. Tudna segíteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján feltételezem, hogy a lakás tulajdonosa arra gondolt, hogy ön, mint bérlő tovább nem adhatja albérletbe a lakást. Ezt a Polgári Törvénykönyv szabályozza, ezért nem szükséges beleírniuk a bérleti szerződésben. Az óvadékot (kaució) általában szerződéskötéskor adja át a bérlő, ez a gyakorlatban bevett szokás.

Kérdés: Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést folytattak ellenem bíróságon 20 éve alaptalan pszichiátriai szakvélemény alapján a gyámhivatallal. Szellemi fogyatékkal akartak terhelni. A bíróság cselekvőképesnek ítélt. 2014-ben a gyámhivatal az aktust megismételte. Az életpályám végletesen megtört, hiába szereztem több állami képesítést jelessel. Törvényes jogaim gyakorlását ítélet ellenére akadályozzák a közintézményekben. Életkörülményeimet a hivatali visszaélések súlyosan romlásba döntötték. Segítségért folyamodom a törvényes jogorvoslatért. Milyen úton kérhetek jogi és személyi segítséget a bíróságon

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy a rendelkezésére álló okiratokkal keressen fel ügyvédet, jogi segítségért. A kérdésére csak az összes irat ismeretében lehet kimerítően válaszolni.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy mennyire jogos, ha 8 órás munkaszerződéssel 24 órát dolgozunk. Havi 192 órát és 1 napra (azaz 24 órára) 6 nap szabadságot írnak ki, még a pihenőnapra is. Mit lehet ez ellen tenni, hová forduljunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a munkaszerződése, a munkáltatónál érvényben lévő Kollektív Szerződés az irányadó. Munkajogi igény érvényesítésére bíróság előtt van lehetőség, azzal, hogy a munkajogi igény 3 év alatt évül el.

Kérdés: Rómában töltöttem egy hosszú hétvégét. Hazafelé érkezve kaptam az e-mailt, hogy a munkáltatóm elrendelte, hogy 14 napig a koronavírus lappangási ideje alatt ne menjek dolgozni az oktatási intézménybe, lejelentettek a megyei tiszti főorvosnál és 10 nap szabadságot írjak ki erre az időszakra, illetve tájékoztassam a házi orvosomat is a külföldi tartózkodásomról. A házi orvosom azt mondta, hogy erre az időszakra jár a táppénz. Próbáltam megtudakolni a tiszti főorvosnál, ahol megköszönték a bejelentést, de nem volt teljesen egyértelmű a válasz, amit kaptam. A szabadsággal az a gondom, hogy ha most 10 napot kiírok, akkor nyárra nem marad csak 10 nap és úgy tudom, hogy 14 nap egybefüggő szabadságot biztosítania kell a munkáltatónak a munkavállaló részére. Kérdésem, hogy az otthoni karanténra szabadságot kell kiírni vagy valóban jár a táppénz?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Önt a munkáltató azért kérte, hogy maradjon távol a munkahelyétől, mert a munkáltató szeretne valamilyen megelőző intézkedést tenni, akkor a szabadságot a Munka törvénykönyve és munkáltatói döntés alapján ki lehet adni egy járványveszéllyel fenyegető helyzetben, megelőzési intézkedésként is. Ennek a részletszabályai rendeleti formában naponta jönnek ki, így érdemes figyelni a változásokat.

Kérdés: Műszakpótlékkal kapcsolatos kérdésem a következő: 6.00-tól 14.00-ig dolgozom, következő hét 22.00-tól 6.00-ig, a következő hét 6.00-tól 16.00-ig, következő hét 21.00-tól 6.00-ig. Egy hónapon belül lehetek két hétig éjszakás vagy egy hétig éjszakás, a beosztástól függően történik a munkarend kiosztása. A kérdésem az lenne, hogy műszakpótlék jár-e ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy 12 évvel ezelőtt egy baráti házaspárnak segítettünk, kérésükre belementem egy jelzálog hitelbe. A férj volt az adós én pedig a dologi adós a házammal. A pénzt nem én kaptam, én csak a házamat adtam fedezetbe. A törlesztés kb. 3 évig fizették, aztán pereskedni kezdtek a bankkal. Engem bevontak felperesként. A lényeg, hogy én szerettem volna nyugodtan aludni, mert már árverezésnél tartottunk, ezért én megegyeztem a bankkal. Szeretném megszüntetni a bírósági pert, jogom van-e hozzá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A régi Pp. alapján a pert megszüntetni a felek közös kérelmére lehet. (157. §. f.) pontja alapján) Amennyiben Ön megegyezésre jutott a bankkal, akkor a bank, mint alperes ezt a tényt közölni köteles a bírósággal. Nem derül ki a leveléből, hogy milyen megállapodásra jutottak, így részletesebb véleményt nem tudok alkotni az ügyben. Javaslom keressen fel egy ügyvédet, aki minden okiratot áttanulmányoz az ügyben és segít a probléma megoldásában. A pertől elállni is tud, ahhoz nem kell a másik fél jóváhagyása, csak a perköltséget kell bejelenteniük.

Kérdés: Apósom a Wangiri csalás áldozata lett. Volt egy nem fogadott hívása, külföldi előhívó számról, amit óvatlanul visszahívott. Jelenleg 120.000+ Ft a számla összege, de a végszámla még nem készült el, az várhatóan magasabb lesz ennél. Természetesen nem szeretnénk magunkat kihúzni a felelősség alól. Ugyanakkor több okból sem érezzük úgy, hogy a teljes anyagi felelősség kizárólag az apósomat terhelné. A hívásokat nem ő indította. A ráterhelt hívásokat nem is indíthatta egyetlen személy. (Az első hívás 11:23-kor indult és 2 órán keresztül tartott, a második 11:24-kor indult és szintén 2 órán át tartott, tehát időgép nélkül ezt az előfizető nem tudja kivitelezni.) Az Elektronikus Hírközlési Törvény, a magas forgalmi korlátozást maximum 25.400 Ft-ban határozza meg. A Telenor elmulasztotta ezt életbe léptetni. A mi álláspontunk, hogy legfeljebb ezt a 25.000 Ft-os összeget kívánjuk megfizetni. Van esélyünk ilyen megállapodást kötni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Elektronikus Hírközlési Törvény, a magas forgalmi korlátozást előíró szakasza sajnos nem az ilyen esetekre vonatkozik. Az csak az első 6 hónapban korlátozza a forgalom növekedését, így ha apósának már régi száma van, akkor sajnos nem. A Wangiri csalás pont arról szól, hogy egy külföldi számról megcsörgetnek egy magyar mobil számot, és azt várják a csalók, hogy a gyanútlan ügyfél visszahívja a külföldi számot. A csalók a nemzetközi, akár emelt díjas hívások után gyűjtik be a pénzt. Részletfizetési megállapodást biztosan tudnak kötni a szolgáltatóval, a külföldi számok hívásának lehetőségét is le tudják tiltatni. Felelősség szempontjából a szolgáltató, amint értesül erről a csalásról letiltja ezeknek a számoknak a visszahívhatóságát. Ha ez megtörtént, akkor kevés esélyt látok a megegyezésre.

Kérdés: A párom (anya) bele egyezett, hogy nálam (apa) legyen a gyerek elhelyezve. Minden mást is szeretnénk papírra vetni úgy, hogy a felügyeleti jog közös legyen és a láthatást nem szeretnénk korlátozni. Kérdésem, hogy lehetséges ez így? Illetve hová kell fordulni ez ügyben, hogy hivatalos legyen az egész? Ha utána én, mint apa el akarok költözni a gyerekkel azt megtehetem, a beleegyezése nélkül is? Ha meggondolja magát később és szeretné a gyereket, azt csak bírósági úton veheti vissza?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Megegyezésre természetesen van lehetőség, mindenképp legyen hivatalos okiratba foglalva, akár ügyvéd által ellenjegyzett formában, hiszen a bíróságra is benyújthatják, hogy ítélet hatályú legyen (javaslom). A közös szülői felügyeleti jog pontosan azt jelenti, hogy a továbbiakban is minden kérdésben a gyermek vonatkozásában közösen fognak dönteni, így nem költözhet el az anyuka beleegyezése nélkül a gyermekkel más lakóhelyre.

Kérdés: A párommal együtt élek, az ő ingatlanában, összeházasodva nem vagyunk. Így a saját lakásom üres. Az lenne a kérdésem, hogy ha kiadnám albérletbe, akkor az abból befolyó összegből kell-e adnom a páromnak (hozzájárulva a rezsihez). Tudom, hogy házasság esetén ez a jövedelem is közös vagyonnak számít.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az életközösség fennállása alatt az Önök megbeszélése alapján kell a költségeket együttesen viselni. Ettől függetlenül lehetőség van rá, hogy vagyonjogi helyzetüket szerződés formájában rendezzék, akár a jövőre nézve is.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz,hogy adott egy családi ház melyben én és a bátyám, mint tulajdonosok, nevelőanyám pedig özvegyi joggal él. Nevelőanyám édesapám halála után 2-3 évet még ott lakott, utána férjhez ment és elköltözött az ingatlanból. El szerette volna adni, de nem sikerült, mert elég elhanyagolt állapotban van. Most adódott egy olyan helyzet, hogy szeretnék odaköltözni, mert a mostani albérletünket eladják, így ki kell költöznöm és nincs hova menjek. A nevelőanyámmal nincs jó viszonyom mióta férjhez ment, így még a témát nem hoztam fel neki, de a bátyám mindenképp belemenne szó nélkül. A kérdés van-e jogom beköltözni oda és rendbe tenni, hisz nem lakja senki és megy tönkre.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a haszonélvező nem él jogával, úgy Ön beköltözhet. Fontos megjegyezni, hogy a haszonélvező dönthet úgy, hogy hasznosítja az ingatlant, tehát visszaköltözik. Javaslom, hogy keresse meg édesapja özvegyét, és beszéljen vele a fennálló helyzetről. A törvény így fogalmaz: A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Ha ez nem működik, akkor adják el bátyával közösen az ingatlant, amihez nem kell a haszonélvező beleegyezése, avagy ellenérték fejében mondassák le őt a haszonélvezeti jogáról.

Kérdés: Nekem egy olyan problémám lenne, hogy 2017.12.15-én elváltam a feleségemtől! Van egy közös lányunk. De nekem van egy élettársam és egy 2 éves kisfiam! A válási okiratban benne van, hogy havi 20 ezer Ft-ot adok minden hónapban a lányomnak! Tavaly decemberig minden hónapban utaltunk havi 30 ezer Ft-ot. Az élettársam már csak gyesen van, így 100 ezer Ft-tal kevesebbet kap! Mivel kifizettem a válás előtt 4 milliót a volt feleségemnek és egy megmaradt közös kölcsönünket is már csak én fizetem, sajnos így sok a kiadásunk! (Összesen: 150 ezer Ft csak a kölcsön) Maximum: 300 ezer Ft-ot keresek! A volt feleségem már a bírósággal fenyeget! De nem tudok miből fizetni! A kiskorú gyermekemet is néznem kell! Szóval a lányom nappali tagozatos okj-s. Érettségi után az elsőnél nem vizsgázott le! Most a második okj-t csinálja! Köteles vagyok még fizetni neki tartásdíjat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek akkor jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. Tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam; a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel. Azt nem igazán értem, hogy miért is fizet így és pláne nem, hogy mitől kellene félnie?

Kérdés: Olyan problémám lenne, hogy van egy párom, aki itt él nálam az én lakásomban. Eléggé megromlott a kapcsolatunk. Bántalmazott többször is. Ezért kértem, hogy hagyja el a házam. És egyszerűen nem akar elmenni. Kértem rendőrségi segítséget is és az lett a vége, hogy csak megy a fenyegetőzés, hogy hiába van az én nevemen a ház. Ő még csak be sincs jelentkezve ide, hanem a szüleihez, akkor is őt illeti minden, mert segített nekem beépíteni az ablakokat és a többi nyílászárót? De ahhoz, hogy beköltözhető legyen, hogy meglegyenek az alapok, mint pl. víz, villany bekötés, azt mind én finanszíroztam. Neki csak annyi volt a segítsége, hogy a nyílászárókat, amit én vettem, beépítette. Szeretném ezt letisztázni vele. Mert ő követeli a fele ház tulajdonjogát, vagy az összegét, mert állítása szerint jár neki, mivel ezzel növelte az ingatlan értékét. Arra lennék kíváncsi, hogy ilyenkor mi az, ami őt illeti és mit kérhet tőlem? És akkor talán békésen véget tudnánk ennek vetni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem igazán illeti meg őt sok minden. A kérdéskört és a megoldást is mindenképpen pontosítani kell és lehet is, amihez ügyvédi közreműködést javaslok. A bántalmazások miatt pedig javaslom, hogy tegyen feljelentést a rendőrségen.

Kérdés: Kizárólagos gyermek felügyeleti jogom van. Az apa szállíthatja-e utasként motoron, vagy robogón 10 éves lányunkat a beleegyezésem nélkül? Illetve tilthatom-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában. A szülői felügyeletet (jelen esetben is) a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni, a szülőknek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében – egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva – együtt kell működniük. A KRESZ szabályai szerint motorkerékpár pótülésén csak egy, a saját biztonságára ügyelni képes személyt szabad szállítani, akinek a lába a lábtartót eléri. A zárt utastérrel (vezetőtérrel) nem rendelkező motorkerékpáron és segédmotoros kerékpáron utazó személynek becsatolt motorkerékpár-bukósisakot kell viselni. Ilyen járművel csak abban az esetben szabad közlekedni, ha a járművezető és az utas becsatolt motorkerékpár-bukósisakot visel. Ha ezeknek nem felel meg, akkor nem szállíthatja. Ennek megfelelően meg kell fontolni a feljelentés tételét is.

Kérdés: 3 hétig 12-20 óra között dolgozok. utána 1 hétig 6-2 óráig dolgozok. Utána 4 hétig 12-20 óra között dolgozok, Jár valamilyen bérpótlék, vagy nem jár ezekben az esetekben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bérpótlék a rendes munkabéren felül illeti meg munkavállalót a következő esetekben: Vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék, Munkaszüneti napon végzett munka esetében 100 százalék, A 18 és 6 óra közötti munkavégzésre 30 százalék, Készenlét esetében 20 százalék, Ügyelet alkalmával 40 százalék (ha nem mérhető az ügyelet tartama, akkor 50 százalék.

Kérdés: A kisfiam 2020.02.04-én halva született. Szövettant vettek tőle, elvileg 2 héten belül elkészül az eredmény. Az eredményt a mai napig nem kaptam meg. Mit lehetne tenni ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Először is engedje meg, hogy őszinte részvétemet fejezzem ki.  Az ügyben hivatalos levelet kellene írni a kórháznak, melyben panasszal kíván élni, hogy a mai napig nem kapta meg a szövettani eredményt, és kéri ennek az ügynek a kivizsgálását, illetve 8 napon belül a tájékoztatást. Ajánlottan, tértivevénnyel feladni.

Kérdés: A kérdésem az lenne: ha külföldön jogsértés ér, de sajnos nincs pénzem ügyvédre, akkor kihez forduljak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy melyik országban és mi történt pontosan….

Kérdés: Kislányom édesapja ellen tettem feljelentést, majd bíróságon voltam, ahol megítéltek x összeget. Pár alkalmat fizetett, majd soha többet nem fizetett, így elmentem végrehajtóhoz. Végrehajtótól kaptam egy levelet, amiben az állt: nem lehet mit foglalni. Kértük a bíróságon, hogy ha mennek ki foglalni ott legyünk, persze nem voltunk ott és ezzel a szóval le lett minden zárva. Körülöttem senki nem úszta meg apuka, ha kellett önkormányzati dolgozó lett, de a gyermekének kellett fizetnie a gyerektartást. Több ponton is furcsa, ezért kérném az Ön tanácsát,hogy mégis, hogy menjek tovább?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Büntető Törvénykönyv rendelkezési szerint, aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétséget követel el, ha ezzel a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki, bűntett miatt büntetendő. Az elkövető (apa) a tartás elmulasztásáért kizárólag akkor vonható felelősségre, hogyha önhibájából nem teljesít. Nem felróható a tartásdíj fizetési kötelezettség elmulasztása az erre kötelezettnek, ha nem rendelkezik jövedelemmel, vagyonnal, keresettel, és ezért őt nem terheli felelősség. Azonban, ha a kötelezettnek azért nincs megfelelő kereste, mert olyan életmódot folytat, hogy saját mulasztása miatt nem rendelkezik megfelelő keresettel, az önhiba megállapítható. Javaslom a feljelentés megtételét is, ill. a kormányhivatalnál a tartásdíj igényét jelentse be. A végrehajtónál pedig ne hagyja magát!

Kérdés: Felvilágosítást szeretnék kérni az alábbiakkal kapcsolatban. Jelenlegi munkahelyemen 8 órás szerződésem van. Viszont 3+3 munkarendben dolgozom, 12 órában. 6-18-ig ill. 18-6 ig. Szombaton és vasárnap is. Nekem jár a folyamatos műszak pótlék? Mert jelenleg nem kapom. A cég arra hivatkozik, hogy nem folyamatos műszakban dolgozom, hanem folytonos műszakba. Ilyen esetben kihez forduljak? Milyen pótlékok illetnek meg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyve a megszakítás nélküli tevékenységet definiálja a gyakorlatban sokszor használt „folyamatos műszak” fogalma helyett. A munkáltató tevékenysége akkor megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel. Ez jelenti a tulajdonképpeni folytonosságot. Ehhez még fogalmi elemként társul és vagylagosan teljesíthető: a munkáltató tevékenysége vagy társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul, vagy a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható. Nem minősül viszont megszakítás nélkülinek a munkáltató tevékenysége önmagában azért, mert azt éjjel-nappal, napi 24 órában folytatják. A munkáltató beoszthat rendes munkaidőt vasárnapra és munkaszüneti napra is. Vasárnapi pótlékra ez nem jogosít, de munkaszüneti napi munkavégzés kötelezően 100%-os pótlékkal jár. Folytonos munkarendnek minősül, amikor fixen tudja a munkavállaló, akár egész évre, hogy a munkavégzése hogy alakul és a munka hétvégén is folyik. pl. 2 nap munka 2 nap szabad, vagy 3 nap munka 3 nap szabad. Leveléből arra következtetek, hogy valóban folytonos munkarendben dolgozik. Műszakpótlék hatályos szabályozás szerint annak jár, aki 18:00 és 06:00 óra között dolgozik ÉS az adott hónapban a munkanapok legalább 1/3-a esetében eltér a munkaidő kezdetének időpontja egymástól legalább 4 órában. Mértéke 30%.

Kérdés: Magánlaksértés történt. Elvittek 4 köbméter fát. A tettes ismert. Tanúk vannak. A rendőrség mégis bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést. Mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Számomra nem világos az ön által leírtakból, hogy a rendőrség milyen jogcímen utasította el a feljelentést. Látni kellene az ügyben keletkezett okiratokat ahhoz, hogy tényleges információval tudjak szolgálni. (A fa elvitele pedig nem magánlaksértés!)

Kérdés: A lányom a férjével egy olyan lakásban lakik, mely a vejem kizárólagos tulajdona, de a lakás törlesztő részleteit együtt fizetik. 10 millió Ft a tartozásuk. Ha elválnának, ebből a lakásból nem jár neki semmi? A lányomnak is van saját tulajdonú lakása, melyben én lakom, haszonélvezetem van rá. Ez a lakás tehermentes. Ha velem valami történik és a lányom eladná a saját tulajdonú lakását, lehet az érte kapott pénz a saját tulajdona?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nincs a lánya és a férje között házassági vagyonjogi szerződés, úgy a házasság megkötésétől számítva (minimális kivételtől eltekintve) minden szerzett vagyon tkp. a közös vagyon körébe esik bele. Amennyiben adott probléma valóban felmerül, keressenek fel egy ügyvédet, aki segít a vagyoni helyzet megoldásában.

Kérdés: Adósként, 2005-től vonják a fizetésem 50%-át, két tartozás miatt. A kérdésem az, hogy jogom van-e ahhoz, hogy a végrehajtótól kérjek egy elszámolást, havi lebontásban arról, hogy 2005-től mennyi összeget vontak le eddig. Mert voltam a végrehajtónál és azt a választ kaptam, hogy nem tudnak adni. Már levélben is kértem a végrehajtót (tértivevényes, ajánlott), de válaszra sem méltatott. Szeretném megkérdezni Öntől, hogy kihez forduljak segítségért, abban az esetben, ha jogosan kérem az elszámolást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen jogában áll elszámolást kérni az Ön által befizetett tételekről. Amennyiben nem hajlandó a végrehajtó Önnel érdemben foglalkozni a Végrehajtói Kamaránál tud panasszal élni, végső sorban pedig pert tud indítani.

Kérdés: Szeretnék tanácsot kérni, a későbbiekben meg konkrét segítséget. Van egy ingatlanom, devizahitellel terhelt, amit jelenleg perelek. Szeretném eladni az ingatlanomat úgy, hogy haszonélvezeti jogom maradna életem végéig. A vevő is meglenne, az összegben is megegyeztünk, de a devizahitel-per végéig azt mondták nem tudok még előszerződést se kötni. Viszont a hitelemet átadták végrehajtónak annak ellenére, hogy perben állok a hitelnyújtóval. Nagyon kellene a pénz, amit kaphatnék – ingatlan adásvételi előszerződés, szándéknyilatkozat, foglaló – féken tartani a végrehajtót. A lényeg van-e valamilyen lehetőségem ilyen előszerződést vagy szándéknyilatkozatot előleggel elérni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Biztosan van megoldás az Ön problémájára, de ahhoz a teljes anyagot ismerni kell. Javaslom keressen fel egy ügyvédet, aki segítségére lesz.

Kérdés: Online naplón kapott üzenetben értesültünk arról, hogy a 7-es fiúnkat és két osztálytársát többszöri molesztálással vádolja az osztályfőnök. A történet nem valós. Az ügyet hivatalos útra szeretnénk vinni, mivel ezt egy nagyon komoly vádnak ítéljük meg. Ez a tanár több alkalommal komoly szakmai hiányosságokkal végezte a munkáját. A szóban forgó iskola egyházi iskola.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Hivatalos út a rendőrségi feljelentés lesz. Ez teljesen független attól, hogy az iskola állami vagy egyházi kategóriába tartozik.

Kérdés: Szeretném nagyanyám adatait lekérni telefonon vagy e-mailben. Le lehet-e kérni? Hagyaték ügyben szeretnénk intézkedni, mivel apukám meghalt és vannak hagyatékok, amiket nem jegyeztek be. A nagyapámét, aki félig német, de még az se tisztázott, hogy mi van még, mivel anyja bécsi volt tudom, de még azt sem póthagyatékozták. Apukám és testvérei intézetben nőttek fel, mivel a gyám elvette őket, pedig budapesti házat is örököltek, de apám nem kapott semmit.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Telefonon keresztül nem fognak Önnek felvilágosítást adni. Hivatalos levelében fogja tudni a nagymama adatait lekérni, amennyiben bizonyítást nyer, Ön egyenes ági leszármazott. Vegyen igénybe ügyvédi segítséget, mivel Magyarországon található ingatlanról is szó van, így ennek vonatkozásában mindenképp a magyar jog lesz az irányadó.

Kérdés: Született egy kisfiam, a gyámhatóság nem engedte hazahozni, de ő ezt előtte közölte már velem, amint megszületik a baba, ő nem fogja engedélyezni a haza adását, így is lett, csecsemőotthonba került, Veszprémbe. Nem látogathattam, csak az édesanya. Rá pár hónapra a csecsemőotthonból is elkerült a kisfiam, de 1 év után látogathattam a kisgyereket. Azt az indoklást kaptam a gyámhatóságtól, hogy nem látogatjuk, nem telefonálunk egyszerre. Igen ám, de ez nem volt igaz, egy kis füzetbe a nevelőszülőnek be kellett volna írni mikor érkeztük, mikor távoztunk. De ennek a nevelőszülő nem tett eleget. Kérem segítsen, nagyon hiányzik a kisfiam!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jó lenne látni a részletes irat anyagot, hogy mi miért történt. Mindenképp keressen fel egy ügyvédet, aki az Ön jogi képviseletet el tudja látni az ügyben.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulunk Önhöz, hogy 2 évvel ezelőtt ingatlant vásároltunk. Alaptőkénk nem volt annyi, hogy meg tudjuk venni, így az eladó beleegyezett abba, hogy lenyilatkozzuk, hogy a fennmaradó 2.500.000 Ft ot átvette, megkapta tőlünk és továbbítottuk a Fundamenta felé, aki így utalta is a hitelt! Ugye ez nem volt igaz, hogy megkapta az összeget…. majd a későbbiekben vettünk fel 2 millió Ft személyi kölcsönt, amit átadtunk neki és még fennmaradt 500 ezer Ft, amit magunk közt 2 tanúval leírtunk, hogy tartozunk, semmi ügyvéd, semmi pecsét csak így magunk közt. Mihelyt beköltöztünk jöttek a házban lévő problémák, amikről nem tájékoztatott, most konkrétan nem részletezném, de bő 500 ezer Ft a felújítása, amit mai napig nem tudtunk megcsinálni gyűjtünk rá. Napokban írt üzenetet, hogy követeli az 500 ezrét, ha nem fizetjük ki, akkor bíróság elé viszi. Mi az, amire számíthatunk? Házat megvettük. Fundamenta utalt, senki nem tudta, hogy nincs ő kifizetve! Erről, akik tudnak az eladó és a barátnője.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A ház utóbb kiderült hibái miatt javaslom forduljon ügyvédhez, aki az egész ügy áttanulmányozása után tud javaslatot tenni, hogy van-e érdemi lehetőségük.

Kérdés: A férj előző házasságában felvett hitel érint-e engem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg nem, habár sok mindent ismerni kellene még.

Kérdés: Közel 6,5 éve dolgozok, 8 órás bejelentéssel a jelenlegi munkahelyemen. Jó ideje a folyamatos emberhiány miatt 16 órákat is dolgoznom kell, sokszor szabadnapom sincs. Fizikailag már nem bírom a munkát, mert több gerincsérvem is van, melyek a folyamatos állástól gyakran elviselhetetlenül fájnak. Táppénzre se tudtam elmenni a munkaerőhiány miatt. A kérdésem az volna, hogy ilyen esetben, ha azonnali hatállyal felmondok, anyagi vonzata lehet-e rám nézve.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben igazolható tény, hogy ilyen mértékben jogellenesen foglalkoztatják, csak abban az esetben mondjon fel azonnali hatállyal. Akár egy munkaügyi per is lehetséges, amennyiben az azonnali hatályú felmondásnak a szigorú feltételei nem állnak fenn. Ha és amennyiben igen, akkor részletesen indokolja meg a megszüntető levelében az indokokat. Amennyiben jelenléti ív, és egyéb bizonyíték nem áll a rendelkezésére javaslom a közös megegyezést, amelyben a megszűnés időpontjának akár a következő napot is bele írhatja.

Kérdés: Tanácsot szeretnék kérni önöktől. Sajnos a fiamat törvényesen elítélték nemi erőszakért. Az állítólagos sértett 13 évesen élettársi kapcsolatban élt az akkori élettársa szüleinél, ebből a kapcsolatból lett abortusz 14 évesen, de közben a lány szüleinél még egy abortusz lett a kiskorú lánytestvérének. Az abortuszok kb. egy hónap alatt történtek meg. A sértett lány ebből kifolyólag öngyilkossági kísérletet tett a baba elvesztése miatt, így pszichiátriai kezelésre szorult. A gyámhivatal szerintem a szülőket vonta volna felelősségre a család laza erkölcse miatt. Így másfelé terelték a dolgot és az édesapa feljelentést tett, nemi erőszakkal vádolta a fiamat, ami kb. 8 hónappal azelőtt történt. Talán így akart kibújni a szülői felelősség alól, mivel a kislány elmondása szerint nemi erőszak nem történt, csak az élettársát akarta féltékenyé tenni. Ezt a bíróság figyelmen kívül hagyta. Én ebbe nem nyugodtam bele, elmentünk poligráf vizsgálatra, ami kimutatta nem történt semmi erőszak, a fiam szerintem ártatlanul ül.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos azt nem tudom megmondani Önnek, hogy jelen esetben ártatlanul ítélték-e el gyermekét, ahhoz az összes irat anyagot ismerni kellene. Amennyiben Ön úgy érzi, hogy ez így van, keressen fel bizalommal.

Kérdés: Szeretném a segítségét kérni egy igen kényes témában. Van egy öcsém, aki 23 éves. Született egy kislánya, aki 3 hónapos. Elvileg az övé, de sajnos több eset és tényező is azt bizonyítja, hogy nem. A gyermek születésekor ő kis naiv egyből aláírta az apaságit. Viszont az anyuka azóta többször utalt arra, hogy nem ő az apa és az apasági tesztben nem hajlandó részt venni. De követeli a gyerektartást. Ebben kérném a segítségét, hogy kihez forduljunk? Mit tudunk tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az apai jogállást 4 tényező keletkezteti: 1. házassági kötelék,  2. emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás – élettársak esetén,  3. apai elismerő nyilatkozat, 4. bírósági határozat keletkeztet. Az apaság vélelmének megdöntése iránt pert lehet indítani. Pert indíthat a vélelmezett apa, ügyész, és a gyámhatóság.

Kérdés: Egy multinál dolgozom 2006 óta. Közben született egy gyermekem, 2020. novemberben tölti a 3 évet. Mikor eljöttem 8 órás munkaidőm volt, 4 műszakban dolgoztam. Időközben a cégben szinte mindenhol 12 órás műszakra tértek át. (1-2 soron és az irodában maradt a 8 óra.) Kérdésem az lenne, hogy köteles vagyok aláírni a szerződésmódosítást, hogy 8 óra helyett 12 óra legyen a munkaidőm? A felajánlott munkakör módosítást el kell fogadnom, ha arra hivatkozik a  munkaadóm, hogy csak ott tud 8 órát biztosítani? (Ez pozíció visszalépést jelentene.) Míg itthon voltam szereztem nyelvvizsgát és 2 okj képesítést is.

Válasz: Tisztelt Kérdező!Bármilyen munkáltatói felajánlást Önnek nem kötelessége elfogadni .A munkaszerződés módosítás közös megegyezéssel kell, hogy megtörténjen. Amennyiben Önt hátrányosan érinti az adott munkakör, vagy munkaidő, úgy jogában áll ezt nem elfogadni, és amennyiben így szűnik meg a jogviszonya végkielégítésre tarthat igényt.

Kérdés: Van egy 25, 22 és 18 éves gyermekem. 9 éve az apjuknál élnek, nem tartják velem a kapcsolatot. Gyerektartást a mai napig is fizetek. Köteles vagyok fizetni? Meddig? Érdemtelenségre hivatkozhatok? Zavaros eset, dióhéjban ez a lényeg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nagyon hiányosak az információk, amelyek alapján kérdését feltette. Gyermektartást, a jelenleg hatályos Ptk. szerint, a nagykorúság után tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében, rászorultságát figyelembe véve kell fizetni. Az érdemtelenség körében nem egyértelmű, hogy mire gondol? Örökségből kizárásra?

Kérdés: Szeretnék tanácsot kérni! 2018-ban vásároltunk egy ingatlant, ami 1274 nm alapterületű. Párom ezt lelépte és 1100 nm jött ki! Természetesen jövő héten földmérő fog kijönni. A szomszédunk az, akitől az ingatlant vásároltuk! Régen egy telek volt az egész, na de az adásvételi szerződésben az van, hogy osztatlan és a helyrajzi szám után /2 van!!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A földhivatal ingatlan nyilvántartásában szereplő tulajdoni lap szükséges ahhoz, hogy egy adott ingatlan adás-vétele megtörténhessen. A tulajdoni lap tartalmaz minden adatot egy adott ingatlan vonatkozásában. Adás-vételi szerződés megkötésekor mindig a legfrissebb tulajdoni lapot kell beszerezni (ez online is megtehető). Az ingatlan nyilvántartásban lévő adatok – ellenkező bizonyításig – nyilvános és közhiteles adatok.

Kérdés: Hivatalosan bejegyzett élettársi kapcsolatban élek. Gyermekem nincs. A tulajdonomban lévő ingó, ingatlant szeretném, ha Ő örökölné utánam. A 2009. évi XXIX. tv. 3§-t értelmezve a jogszabály nem rendel eltérést alkalmazni az öröklési viszonyokat és vagyonközösséget illetően a házassághoz képest. Ennek értelmében a bejegyzett élettársi kapcsolatban automatikus az öröklés a bejegyzett élettársra és nem szükséges közjegyző által hitelesített végrendelet. Kérdés: Jól értelmezem a jogszabályt?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint (törvényes öröklés) lehet. Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét az határozza meg. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek, amelyek szerint ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa (jelen esetben özvegy bejegyzett élettárs) egyedül örököl. Kérdés még: élettársnak van-e gyermeke? Van-e végrendelete? Illetve ez ténylegesen bejegyzett élettársi viszony és nem pedig „csak” a regisztrált…? Mást takar a kettő.

Kérdés: Követelnek tőlem közel 200e Forintot egy 2008-as XXX szerződés kapcsán, amit én az első csekk megkapása után bepanaszoltam és fel is mondtam a szerződést, mert határozatlan időre kötöttem. 11 év után ezt már semmivel se tudom bizonyítani, de ennek ellenére természetesen ellent mondtam a követelésnek. De a felperes nem volt hajlandó a bíróságra beadni a keresetet, ezért a bíróság megszüntette az eljárást. Nem tudom, hogyan lépjek tovább, mert az ügyfélsegítőben nem tudták megmondani, hogy én, mint alperes mi alapján tudnék fellebbezni. A közjegyző pedig arról tájékoztatott, hogy így bármikor kezdeményezhet meghagyást a számlámra a behajtó, ami ellen megint ellent kell mondjak, ami viszont pénzbe kerül, mert ki kell fizetni a végrehajtói díjat. Mi alapján tudnék fellebbezni? Vagy mi alapján perelhetném be én a behajtót? És akkor én kifizetem az eljárási díjat, mert mint alperes ezt nem tehetem meg? Azt akarom, hogy jöjjön oda a bíróságra és mutassa meg, mi alapján követel tőlem pénzt!

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Ha valóban 2008-as a követelés, akkor az már elévült. Ha mégis kapna újabb fizetési meghagyást, akkor mindenképp éljen ismételten az ellentmondás lehetőségével. Ennek nincsen költsége, így nem értem, hogy milyen végrehajtói díjat kellene kifizetnie….?

Kérdés: 9 éve elváltunk. A gyermekre mennyi tartásdíjat kell fizetni a külföldön élő szülőnek, ha ott minimálbéres keresete van?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó, ennek hiányában a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni: a gyermek indokolt szükségleteit; mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
a gyermek saját jövedelmét; és a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25 százaléka körül szokták meghatározni, de már FIX összegben. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző 1 évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.

Kérdés: 2019. szeptemberében telt le a 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultságom. Erről a munkáltató decemberben értesített, hogy a kormányhivataltól kérjem a jogviszony igazolásomat. Az igazolást januárban kaptam meg,  amely alapján csak 2020. szeptemberére állapították meg a jogosultságomat a jubileumi jutalomra. A jogviszony-igazoláson szerepel egy olyan tétel, -10 hónap, ekkor gyesen voltam- amit nem akarnak beszámítani a jogviszonyba. De a birtokomban van a kinevezésem arra az időszakra vonatkozóan, hogy igenis közalkalmazott voltam. Újra a kormányhivatalhoz kell fordulnom, a jogviszonyommal kapcsolatos adategyeztetés kapcsán, ezzel megy az idő és hónapok telnek el újra, mire a megfelelő igazolás a birtokomban lesz. Milyen jogom van a késedelmes fizetéssel és ügyintézéssel kapcsolatban? Az ügyintézés is rám hárul, ahelyett hogy a munkáltató rendezné a számomra alanyi jogon járó juttatást, pedig ez a munkáltató kötelessége lenne tudomásom szerint.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jubileumi jutalom kifizetésére a közalkalmazott alanyi jogosultságot szerez. A  30 év leteltével a közalkalmazott – a munkáltató bármilyen további intézkedése, döntése, engedélye nélkül is– jogosulttá válik a jutalomra. A munkajogi igény 3 év alatt évül el, ezért javaslom, hogy mielőbb szólítsa fel a munkáltatóját a kifizetésre, a megfelelő igazoló dokumentumok birtokában.

 

Kérdés: 2015-ben közös élettársi viszony megszüntetését kértük volt párommal. Szerződésben lemondtam mindenről sajnos. Közös házunkban volt párom maradt. Közös hitelt is vettünk fel a házra. Most alá kellett írnom egy adás-vételi szerződést, mert exem megvett a telekhez egy plusz részt. A bank nem járult hozzá anno a szerződéshez, így még mindig közös a tulajdonunk. Ügyvédje közölte velem, hogy van kibúvó, ami alapján én lekerülők a házról, mint tulajdonos, de adóstárs ugyanúgy maradok!!!! Igazából a fő kérdésem, hogy megtámadhatom a szerződést??? Abban a házban nekem is rengeteg munkám és pénzem van, ezért buta voltam anno, hogy lemondtam róla.

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Jelen esetben a szerződés tartalma az irányadó. Javaslom, hogy az összes dokumentum birtokában forduljon ügyvédhez a konkrét lehetőségek feltárása érdekében.

Kérdés: Mivel írásbeli jegyzőkönyv a hivatalos eljárás elején nem készült, utólagos iratbetekintés után sem tudom, pontosan milyen összegű illetéket kell fizetnem? Hol kell intézni, pénzintézet árusítja vagy a járási hivatal épületében vásárolható?! Milyen iraton kell benyújtani!? Miközben bent jártam iratbetekintés ügyben, mellékesen egyik hivatalnok közölte hangosan, hogy szerinte ki, melyik fél bukja el majd a pert!?!?! Kérdésem: a nyilvánvaló jogtalan jogsértő viselkedést még most írásban panaszoljam be, ha igen akkor milyen jogi hivatalnál? Vagy várjam meg a járási hivatal írásbeli döntését és utána tegyek hivatalos panaszt az elképesztő jogtalan viselkedés miatt!?!

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Sajnos a leírtak alapján nem derül ki pontosan a tényállás. Javaslom, hogy az ügyben keletkezett valamennyi dokumentum birtokában forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Válni szeretnék. A feleségem egy fillért nem hozott és nem keresett a 30 éves házasságunk alatt. A két fiúnk felnőttkorú, egyetemi tanulmányait is én fedezem. Házasságunk után egy kisebb vagyont szedtem össze. Pontosan 18 éve megszakadt az életközösségünk, nem beszélünk egy szót sem egymással, annak ellenére, hogy a szülői házamban egy fedél alatt lakunk. Nem mos rám, nem főz rám, nem otthon eszem, csak bevásárolok nekik, fizetem a rezsit és pénzzel ellátom őket. Ez így megy 17 éve, ágytól-asztaltól különválva. A hűtőre mágnesezett táblákra írja le, hogy mire kéri a pénzt. Válás esetén így is minden vagyonomnak a fele az övé lenne?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Életközösségről akkor beszélhetünk, ha a felek között létrejön az érzelmi-, szexuális-, és gazdasági közösség, valamint az együvé tartozás érzése. E feltételeket komplex módon kell vizsgálni, a felekre vonatkozó jellegzetességek alapján és így lehet megítélni, hogy a felek között mikor kezdődött, illetve szűnt meg az életközösség. Az életközösség kezdetétől hatályosul a törvényes vagyonjogi rendszer és annak megszűnésével megszűnik a házastársi közös vagyon vélelme. Az életközösség megszűnését követően a felek már szükségszerűen külön gazdálkodnak. Ezért az életközösség végének időpontját kell meghatározni, majd az ott meglévő vagyont kell elosztani. Javaslom azonban az ügyvédhez történő fordulást, hogy hátrányok nélkül tudja a helyzetet kezelni.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy asztmás beteg vagyok és dolgozom. Jár-e nekem adókedvezmény, mert a j kódok közül csak a j961-re jár, de ez 3 betegség gyűjtőfogalma, amibe az asztma is beletartozik. De az asztma kódja j4500, ez nincs az adólistában. Mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  A 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezései szerint az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult az a személy, aki a Mellékletben meghatározott betegségek valamelyikében szenved vagy a Mellékletben meghatározott valamely fogyatékossággal él. A 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet rendelkezési szerint a Mellékletében meghatározott betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult. Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy bizonyos esetekben a beteg választott háziorvosa állítja ki. Ezen az igazoláson szereplő kód szerint kell eljárni.

Kérdés: Azt szeretném tudni, hogy ha egy parkinsonos beteg már nem tud folyamatosan írni, akkor egy szerződés aláírásánál elfogadható-e, ha nyomtatott betűvel írja le a nevét? Illetve ha több aláírásnál az íráskép különböző lesz, a kéz kiszámíthatatlan remegése miatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lényeg az, hogy saját kezűleg írjon alá. Fontos még, hogy milyen szerződés, azaz milyen alakiságok kellenek hozzá. Tanúk alkalmazása, esetleg közjegyző előtt….ismerni kellene minden részletet.

Kérdés: Egy fél ikerház volt a mi tulajdonunk, amit tavaly eladtunk, de most derült ki számunkra, hogy csak a felépítményt adtuk el, mert a telek még a mi nevünkön van. Ikerfelünk az évek alatt kétszer is gazdát cserélt, de még az első, eredeti tulajok szerepelnek a telek tulajdoni lapján. Az ikerházak egy telken állnak xxxx/4 helyrajzi számú telken, melynek négy tulajdonosa van 1/4 arányban. A lakóépületek lakásként vannak bejegyezve külön számon xxxx/4/A/1 és xxxx/4/A/2. Mi eladtuk a lakást, arról a hitelt és a szocpolt is töröltettük, de a telek, mint kiderült a nevünkön van. Szerencsére arra sem az állam, sem a bank nem jegyzett be semmit annak idején. Miként tudjuk utólag eladni a telekrészt és ez milyen anyagi ráfordítást igényelne az eladó és a vevő részéről? Gondolom össze kellett volna vezettetni a kettőt a földhivatalban, de tudtunkkal ez a földhivatal hatásköre lett volna.

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Ez esetben javaslom, hogy az összes e témában született dokumentum birtokában forduljanak ügyvédhez, a probléma mielőbbi orvoslása érdekében, hiszen ennek a korábbi adásvételnél már ki kellett volna derülnie. A jogügylethez egyébként is szükséges az ügyvédi közreműködés.

Kérdés: Egy olyan ügyben szeretnék érdeklődni, hogy vásároltunk egy zártkerti ingatlant Győrben, amiről később kiderült, hogy nagyon csúnyán beázik (a lámpából folyik a víz). Megkerestük a személyt, akitől vásároltuk az ingatlant és nem szeretne kártérítést, javíttatást fizetni. Sőt amióta jeleztük a problémát, nem érjük el.  Elázott a felső gipszkarton burkolat, az álmennyezet és a laminált parkettánk is. Érdemes ezzel ügyvédhez, bírósághoz fordulni vagy anyagilag jobban járunk, ha mi magunk megjavíttatjuk? Jogi útra terelés esetén mire lehet számítani ezzel kapcsolatban?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Annak érdekében, hogy meg tudják hozni az önök számára legjobb döntést, javaslom, hogy valamennyi releváns okirat (különösen az adásvételi szerződés) birtokában forduljanak ügyvédhez, a lehetőségek számbavétele végett.

Kérdés: Abban szeretnék segítséget kérni, hogy örököltem egy ingatlant. Van az ingatlanon egy jelzálog bejegyzés 30.000 Ft, ami egy Erdért munkáltatói kölcsön. A cég megszűnt, az OTP adott igazolás, hogy nincs tartozás, de a földhivatal nem töröl. Hogyan tudnám töröltetni a bejegyzést?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  A törléshez ingatlan-nyilvántartási kérelem (nyomtatvány), igazgatási szolgáltatási díj megfizetése, munkáltató (vagy jogutódja) és a bank törléshez való hozzájáruló nyilatkozata szükséges. Javaslom, hogy az összes releváns okirattal keressen fel ügyvédet.

Kérdés: Osztatlan közös tulajdonú telken élünk, ahol az egyik tulajdonos kezdeményezné a leválást. Jelenleg 2 lakás található a telken, illetve a leválni kívánó tulajdonos épített egy 3 lakásos házat, amire műhely és tároló címen kapott engedélyt. A tulajdoni hányada szerint éppen akkora a része, ami alapján önálló telek lehetne. A telken azonban évtizedek óta kialakult kertmegosztás miatt nincs meg a szükséges telekhányada. Azzal a javaslattal kereste meg a másik 2 tulajdonost, hogy járuljunk hozzá a telekmegosztáshoz, és kössünk egy külön megállapodást ügyvéd előtt, hogy amennyivel több telket használunk, az továbbra is “elvileg ” visszavonhatatlanul a másik 2 tulajdonos használatában marad. A lakásokat úgy adnák el, hogy annyi telket használnak, ahogy jelenleg is ki van alakítva a kerítésekkel. A kérdésem, hogy létezik-e ilyen lehetőség, illetve a földhivatal beleszólhat-e ebbe? Természetesen a földmérő előzőleg érkezik a felméréshez. Sajnos kb. 5 éve húzódó ügyről van szó.

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Ez esetben a használati megállapodást minden részletre kiterjedően kell megfogalmazni és annak hatályát a jogutódokra vonatkozóan is szükséges kiterjeszteni. Így az, az új tulajdonosokra is vonatkozni fog. Javaslom, hogy közösen forduljanak ügyvédhez, és együtt jussanak közös nevezőre.

Kérdés: 2007-ben vettem fel kölcsönt a Cetelem Banktól, amit sajnos nem tudtam visszafizetni, mert nem volt munkaviszonyom! Most már 4 éve dolgozom és kb. 1,5 éve vonnak a fizetésemből erre a hitelre, de én ezt már nem érzem jogosnak! Sajnos a szerződést nem találtam meg! Mit lehet tenni ilyenkor? Nem csak az én hanem a párom fizetéséből is vonják! Nincs elévülési idő?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Jelen esetben a szerződés az irányadó, azzal tud ügyvédhez fordulni jogi segítség. Ha nincsen meg a szerződése, kérje el a másik féltől.

Kérdés: Hogy tudnám kijelenteni saját, 1/1-es tulajdonjogú lakásomból feleségem lányát, akit ideiglenes tartózkodási helyre jelentettem be a lakásomba, de mivel nem száll bele semmilyen rezsibe, ki szeretném jelenteni. Mik a jogaim, és lehetőségeim?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Ön, mint tulajdonos jogosult ez ügyben intézkedni, arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatával (lakcím fiktívvé nyilvánítása nyomtatványon), hogy az illető lakcím adata nem valós. Ha ott is lakik a hölgy, akkor előtte a szívességi használata megszüntetését, felszólítását javaslom, amennyiben annak nem tesz eleget, akkor a birtokvédelmi eljárást kell megindítani.

Kérdés: 6 hónapos terhes E.V. kismama voltam, mikor a helyemre kerestem alkalmazottat, úgy is volt meghirdetve az állás, nem volt félreérthető. Az állásinterjún fontos tényező volt, hogy tudok-e min. 2 évig számítani a munkájára, mert bejáratott vendégköröm van, amit átadok, hogy nyugodtan tudjak babázni. El is mondtam X-nek, hogy ezt fontos tudnom mert 1) rá építem a reklámot, mindent átadok 2) szülés után nem akarok ezzel foglalkozni. A m.vállaló azt mondta a férjével majd csak 3-4 év múlva terveznek gyereket. Útközben kiderült, hogy terhes, de mindenféle hazugsággal úgy állította be, hogy nem tudta. Már szült a m.vállaló, de utólag kiderült, mert kicsi a világ, hogy az állásinterjún már 6 hetes terhes volt, erről ő tudott, és bizonyíték is van erre. Magyarul hazudott nekem azért, hogy be legyen jelentve és kapjon csedet-gyedet, mert az előző munkahelyén nem volt. Hadd ne soroljam hogy mekkora kárt okozott nekem… Bármi véd engem, mint munkaadót?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette (szerződési akarat hibája). Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.

Kérdés: Egy borsodi településen lakom. A közvetlen szomszédságomban tulajdonos váltás történt. Az önkormányzat vette meg a telket, ahol építőipari telepet hozott létre a közmunkaprogram keretein belül. Betonkerítéseket, téglát gyártanak és tárolnak. A fennálló helyzet teljesen megváltoztatta az életminőségünket. Nagy zaj, állandó kiabálás és a közmunkásokkal való együttélés (szemetelés, WC-zés, a kerítés tövében, állandó betekintés a magánszféránkba) teljesen elkeserítette az életünket. Ráadásul ez a kialakult helyzet az ingatlanunk értékcsökkenését is eredményezte. Kérdésem: azon túl, hogy panaszt teszünk az Önkormányzatnál, van-e valamilyen jogi kapaszkodó, ami alapján képviselhetjük a saját érdekeinket a jogosnak tűnő sérelmeink kiküszöbölése érdekében?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. Az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól, illetve 1 éven belül a jegyzőtől is kérheti.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy van egy félkész könyvem, amit szeretnék szakembernek megmutatni, hogy véleményezze, mert kíváncsi vagyok, hogy mit gondol, jó-e, amit írtam. De nem tudom, milyen formában juttassam el hozzá? Tartok attól, hogy lemásolná és akár fel is használná a jövőben a saját szakterületén. Mi a teendő ilyen esetben? Valamilyen nyilatkozatot kellene aláíratnom vele? Vagy teljesen alaptalan a félelmem és ilyesmire semmi szükség?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Mielőtt kiadja/átadja művét véleményezésre, jöjjön létre egy szerződés ön és a szakember között, de legalább egy egyoldalú nyilatkozat a szakembertől a jövőbeni félreértések, sérelmek, igényérvényesítések elkerülése végett. Javaslom, hogy a szerződés, illetve a nyilatkozat konkrét tartalma miatt forduljon ügyvédhez

Kérdés: Az OTP Faktoring Zrt. tájékoztatása alapján 2019.04.16-án engedményeztek 20.006 Ft, azaz húszezer-hat Forint követelést (9.599 Forint tőketartozás, 10.407 Forint kamattartozást) a Főnix Faktor Zrt-nek. A Főnix Faktor Zrt. kérésére egy tatai közjegyzőtől fizetési meghagyás érkezett 2020.02.24.-én. A Főnix Faktor Zrt. követeli a fent jelzett összegeket és még 46.750 Forint költségtartozással kiegészítette. Írásos érdeklődésre nem adtak információt, miből adódik ez a költség, de módosították 54.750 Forintra (vélhetően hozzáadták a 8.000 forintos közjegyzői díjat is). Így az összesen engedményezett 20.006 Forint helyett 77.265 Forintot követel a Főnix Faktor Zrt. Kérésre sem adtak információt, milyen költséget takar ez az összeg és hogyan jött létre. Jogos az ekkora mértékű és a tartozásnál aránytalanul magasabb (a tőke és kamattartozás több mint kétszerese) “költség” felszámítása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben jogtalannak tartja a követelést, éljen az ellentmondás lehetőségével a törvényes határidőn belül (átvételt követő 15 nap). Ennek hiányában a követelést elismeri. A költség jogos összegének megállapításához szükséges a szerződés, illetve azt is pontosan kellene tudni, hogy mikori a tartozás (lehet, hogy már elévült a követelés).

Kérdés: Van egy 9 éves lányom, aki után a volt férjem tartásdíjat fizet. A bíróságon 8 évvel ezelőtt úgy állapodtunk meg, hogy a fizetésének a 20%-át fizeti. Most pedig a volt férjem változtatni szeretne a tartásdíj kifizetésén, mivel a jelenlegi párjával lakást vásároltak és így a volt férjemnek hitelt kellett felvenni. Ezért meg szeretné változtatni, hogy ne százalékos, hanem fix összeget fizessen. Ezt fogják neki engedni úgy, hogy én nem szeretnék fix összeget kapni, hanem ugyanúgy a fizetése 20%-át?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó. A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni a gyermek indokolt szükségleteit; mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; a szülők háztartásában eltartott más gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; a gyermek saját jövedelmét; a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni, ám az új gyakorlat szerint FIX összegben. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.

Kérdés: A párommal 10 éve vagyunk egy pár, 9 és fél éve élünk együtt. Nem vagyunk házasok. Neki van egy gyermeke az előző kapcsolatából. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben, hogy működik az öröklés, ha esetleg a párommal történik valami?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Ha az örökhagyó (párja) után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában a törvényes öröklés szabályai az irányadóak. Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.

Kérdés: Érdekelne, hogy mint magánszemély megkeresett egy illető, hogy végezzek földmunkákat és saját tudásom szerint házfelújítást. Mint magánszemély mondtam neki tanú előtt, hogy rendben, ha rendezi az anyagiakat, a napi bejelentést. Semmiféle papír nem született a későbbiekben se az anyagi vonzatról, mivel magánszemély vagyok. Jelen állás szerint egy nagyobb összeget nem szeretne kiegyenlíteni (60% kiegyenlítette) és még ő szeretne tőlem anyagi kártérítést kérni, mert neki nem tetszik a munka. De közben ő nem jelentett be és nem született semmi papír, de ügyvéddel fenyeget és bírósággal. Ennek milyen jogi alapja van?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Munkaviszonyra vonatkozó megállapodás a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre. A munkaszerződést főszabály szerint írásba kell foglalni. Így a kérdésére a válasz: feltehetőleg semmilyen.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy egy munkahelyi etikai fegyelemsértésért lehet-e halmazati büntetést kiszabni /írásbeli fegyelmi és béremelés megvonása egyszerre/?
Milyen jogszabály határozza ezt meg?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  A munka törvénykönyvértől szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezései szerint a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét. A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell.

Kérdés: Egy külterületi termőföld adásvételi szerződése 1994-ben készült, tehát az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997.évi CXLI tv. hatályba lépése előtt.  A jogalkotásról szóló 2010.évi.CXXX.tv. 2.§.(2). és 15.§.(1). bekezdések előírásait értékelve történt-e törvénysértés az Inytv. visszamenőleges hatályú alkalmazásával?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény 2000. január 01. napján lépett hatályba, azzal, hogy a már folyamatban lévő eljárásokat a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, ha van egy ingatlan az én és a testvérem nevén fele-fele arányban, amiben jelenleg is élünk, de én szeretném eladni, hogy új életet kezdjek a pénzből, viszont ő nem, akkor mi a megoldás? Minden számla az én nevemen van, az én nevemre gyűlik az adósság, senki nem dolgozik, aki itt lakik. Én szeretnék elmenni dolgozni, de messzebb innen, ahol most lakunk, mert a környéken nincs jó munkalehetőség, viszont ezt csak akkor tudnám megtenni, ha lenne pénzem, amiből elinduljak és a ház rám eső részéből pont ezt akarom fedezni.  Legalább a felgyülemlett tartozást is ki tudnám fizetni (gázszámla, közüzemi díjak, stb.), viszont a testvérem nem akarja ezt, mert neki teljesen jó az, hogy itthon lustálkodik egész nap a meleg fűtött házban, nem csinál semmit és semmi következménye nem is lesz, mert minden számla az én nevemen van. Mindketten örököltük ezt a házat, emiatt ugye adóznunk is kell fejenként 500 ezer Forintot. Kérem segítsenek, mihez kezdjek? Mitévő legyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a testvére nem hajlandó aláírni az adásvételi szerződést, lehetősége van arra, hogy csak a saját 1/2 tulajdoni hányadát adja el. Bíróság elé is viheti az ügyet, ugyanis a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. A közüzemi szolgáltatást pedig le tudja a saját nevéről íratni.

Kérdés: Végrehajtás elleni kifogást nyújtottam be e-papíron 15 napon belül, a végrehajtás mégis foganatosításra került, amiről a Nyugdíj Igazgatóságtól értesültem. Utólag jöttem rá, hogy talán nem került elküldésre a kifogás, mert nem kaptam róla visszaigazoló e-mail-t, viszont ki tudtam nyomtatni. Kérdésem az, hogy ilyen esetben lehet-e még valamit tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kifogást a végrehajtást foganatosító bírósághoz kell előterjeszteni, úgy, hogy a végrehajtónál kell benyújtani, aki azt – a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt – 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ha a kifogás elkésett, nem tartalmazza a miniszteri rendeletben meghatározott szakértői díjelőleg letétbe helyezéséről szóló igazolást, vagy olyan intézkedés ellen irányul, amely nyilvánvalóan nem lényegesen jogszabálysértő, továbbá ha a kifogást az előterjesztő felhívás ellenére hiányosan adja be, a bíróság a kifogást hivatalból elutasítja. Az e-papír a sikeres feladásról egy “Feladási igazolást” küld személyes Ügyfélkapujának Értesítési tárhelyére. A tárhely a beérkező dokumentumokat, igazolásokat, nyugtákat 30 napig tárolja. Ha a határidőt elmulasztotta, akkor igazolási kérelemmel élhet, amennyiben nem volt önhiba. (Itt a leírtak alapján volt.) Ekkor újabb végrehajtói intézkedésnél tud vh kifogást ismételten előterjeszteni, de a leírtak alapján nem ez lesz a helyes jogorvoslat feltételezhetően.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy beadtam a bíróságra sürgősségi gyermekelhelyezés iránti kérelmet, mivel Németországból hazajöttem kisfiammal (22 hónapos) egy bőrönddel látogatási céllal. Az édesapja egy kis idő eltelte után elkezdte mondani elraboltam, bujtatom a gyermeket. Engem fenyegetett, hogy bármi áron elveszi tőlem, akár erőszakkal is. Facebookra is felrakott hamis vádakat, amit azóta már törölt. Nagyon megijedtem, édesanyámhoz mentünk, de mivel kicsi a hely, így egy rokonunknál sikerült berendezkedni. Itt minden feltétel adott, viszont apuka arra hivatkozik, hogy én zavart vagyok, illetve nem megfelelőek a körülmények úgy, hogy ezt nem is látta. Koholt vádakkal akarja a felügyeleti jogot. Hozzáteszem mondta, hogy Németországon belül bárhol lakhatok és nevelhetem a gyereket. Joga van neki megmondani, hol nevelem a kisfiam? Illetve én felkerestem a gyámügyet és ők javasolták ezt a sürgősségi elhelyezési kérelmet. Nekem csak felírták a gyerek nevét, neki amikor hazajött pedig egyből kijöttek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők. A különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet az egyikük gyakorolja. Megállapodás hiányában a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben. Az ön által leírtak alapján javaslom, hogy forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Jelenleg GYES-en vagyok, a munkáltatom közölte, hogy nem vesz vissza és várja a felmondásom. Sikerült megegyezni, egy közös megegyezésű felmondásban, azzal a feltétellel, hogy minden járandóságot kifizet. 11 évet dolgoztam a cégnél, illetve a munkaszerződésemben 3 hónap felmondási idő van. Távollétem alatt minden dolgozónak 60 ezer Forinttal emelkedett a fizetése. Az akkori bérem 570.000 Ft. 2017. szept. 27-én született a kislányom. Erről az évről bent maradt 19 nap szabadságom, plusz a 2 nap, ami a gyerek születése alatt jár. Kérdésem, hogy a korrigált bérrel kell-e számolni? Mennyi szabadság jár, amit ki kell fizetnie (1982.09.02-án születtem), és mennyi az a felmondási idő, amit ki kell fizetni? Mekkora az az összeg, amit a munkáltatónak különböző jogcímeken ki kell fizetnie?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. rendelkezései szerint a munkavállaló gyermeke 3. életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ezen időszak alatt a munkáltatója nem mondhat fel önnek. Amennyiben közös megegyezéssel szüntetik meg a munkaviszonyát, nincs felmondási idő. Ha ön, mint munkavállaló mondja fel a munkaviszonyát, a leírtak alapján 3 hónap felmondási ideje van. A felmondási idő a felmondás közlését követő napon kezdődik. Az alapszabadsága 20 munkanap, amihez 2020. évben hozzá kell adni 6 munkanap pótszabadságot (életkor alapján), illetve az 1 gyermek után járó 2 munkanap pótszabadságot, ami így összesen 28 nap. A munkaviszonya megszűnésekor, a munkáltató köteles megváltani önnek a ki nem adott szabadságait.

Kérdés: Vásároltam egy autót autókereskedőtől februárban. Mai napra fogadták szervizben, ahol kiderült, hogy törött volt az autó. Erről a kereskedő nem tájékoztatott. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban az autókereskedővel próbálja meg a helyzetet tisztázni, és az önnek megfelelő megoldást elfogadni. Amennyiben nem sikerült megegyezniük, lehetősége van az autókereskedőnek fizetési felszólítást küldeni, majd fizetési meghagyásos eljárást (FMH) kezdeményezni. Végső soron igénye érvényesítése érdekében bírósághoz is fordulhat.

Kérdés: Állami kórház közalkalmazottja vagyok 12 órás munkarendben (nappal-éjjel, hétvégén, ünnepnap). Az lenne a kérdésem, hogy jogos-e a munkáltatómtól a fizetett ünnep beleszámítása a kötelező havi óraszámba? Pl.: Áprilisban a kötelező óraszám mindenhol 160 óra, nálunk 176 óra, a kettő húsvéti ünneppel (péntek, hétfő). 16 órával többet kell dolgoznunk, mint más kórházakban. Illetve hova fordulhatok, ha nem jogos?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a kinevezési okirata az irányadó. Munkaszüneti napra (január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.) rendes munkaidő a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben; a megszakítás nélküli; a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, és külföldön történő munkavégzés eseteiben osztható be. A kérdés tisztázása végett fordulhat munkáltatójához, végső soron pedig bírósághoz, szem előtt tartva azt, hogy a munkajogi igény három év alatt évül el.

Kérdés: Édesanyám 1999-ben tartási szerződést kötött a testvéremmel a szülői ház fejében. Testvérem nevére az ingatlan-nyilvántartásban tartás jogcímen bejegyezték az ingatlant. 2020 januárjában testvérem elhalálozott. Édesanyám egészsége megromlott, 2019. októbere óta öregek otthonába költözött. Sosem volt tartás a testvérem részéről, édesanyám a mai napig saját maga fizeti a költségeket. Kérdésem az lenne, hogy az eltartó halálával nem szűnt meg a tartási szerződés, hiszen az eltartó hamarabb elhalálozott, mint az eltartott? Mostanában lesz a hagyatéki tárgyalás. Mindent megörökölnek a testvérem leszármazottjai? Édesanyámnak egyedül én maradtam. Testvérem részéről senki sem foglalkozik vele. Édesanyám azt szeretné állítsák vissza a tartási szerződés előtti állapotot az ingatlanra nézve. Milyen lehetőségek maradtak erre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői ház tulajdonjoga a tartási szerződés megkötésével egyidejűleg átszállt a testvérére, mint tartásra kötelezettre, amelyet végrendelet hiányában elsősorban a testvérei gyermekei örökölnek. A tartásra kötelezett halála esetén a tartási kötelezettség annyiban száll át a tartásra kötelezett örökösére, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi. Abban az esetben, ha a tartási szerződés célja a szerződés módosításával nem valósítható meg, bírósághoz fordulhatnak, és kérhetik a szerződés megszüntetését.

Kérdés: Nem tudom mit tegyek, hogy lássam a gyerekem. Eljönni hozzánk nem akar, már 8 éves, sajnos telebeszélték a fejét velünk kapcsolatban! Négyszemközt sem hagy vele soha, mindent elmondana a lány, mert már volt rá példa! El akartuk hozni a suliból az élettársammal, meg is kérdeztük a kislányt, azt mondta, ha anya tud róla, megengedi, akkor igen. Volt szülinapozás is az én anyámnál, hogy ő is lássa az unokát és mi is ott legyünk. Azt állította a volt feleség, hogy a kislány nem akar jönni az élettársam miatt! Végül anyám felhívta a volt feleséget, átadta a gyereknek a telefont, és ő tőle is meg lett kérdezve. Válasza: de mamika, ha anya is jöhet, akkor megyek hozzátok. Mindenhova menne a lánnyal, nehogy beszélni tudjunk vele. Mindent elmondana a lányom, amit mond az anyja neki velünk kapcsolatban! Mitévő legyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Amennyiben a volt nejével nem tudnak megegyezni, lehetősége van bírósághoz fordulni és kérni a szülői felügyeleti jog gyakorlásának, valamint a kapcsolattartás szabályainak bíróság általi megállapítását/módosítását.

Kérdés: Gyerektartásdíj összegének felemelése miatt szeretnék segítséget kérni! Tekintettel, hogy a saját háztartásomban is van egy 6 éves gyermek, aki az enyém, rá hivatkozva szeretném lefeleztetni a most kért gyerektartást a nagyobbik gyermekemre, akit a párom nevel. Úgy tudom van erre valami paragrafus vagy jogszabály, amire szeretnék hivatkozni az ellenkeresetemben, de nem tudom pontosan, hogy melyik az! Segítségét előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező!  A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó, ennek hiányában a bíróság dönt, és a következőket veszi figyelembe: a gyermek indokolt szükségleteit; mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; a gyermek saját jövedelmét; és a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

Kérdés: Illegális szer használata miatt küldtek elterelésre, amit időben el is végeztem. A rendőrségre bevittem az igazolást erről időben, de az ügyészségre nem, mert úgy tudtam, hogy azt a kapitányságról továbbítják. Kaptam egy levelet az előző lakcímemre, hogy vigyem be a papírt, de mire kikértem a postáról már letelt a határidő. Utána bementem a rendőrkapitányságra, hogy tisztázzam a dolgot, kaptam fénymásolt igazolást. Azt mondta az adminisztrációval foglalkozó dolgozó, hogy vádemelés van ellenem. A papírt másnap délelőtt vittem az ügyészségre, egy mellékelt levéllel továbbították az ügyésznek, ez volt 2 hete, azóta nem történt semmi. Most ejtették utólag a vádat vagy mire számíthatok?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy ha postai küldeménye érkezik, azt mindig időben vegye át. Ebben az ügyben érdemes ügyvédhez fordulnia. Az, hogy 2 hét alatt nem történt semmi, teljesen normális.

Kérdés: Milyen indokkal hajthat be közüzemi tartozást egy közszolgáltató cég társasházi tulajdonrész kapcsán, ha semmi nemű szerződést nem kötöttem sem a közszolgáltatóval, sem pedig a társasház üzemeltetőjével, ill. közös képviselőjével? A 1/2 tulajdonomat képező ingatlant 1 évig laktam. A közüzemi szolgáltatást csak eddig vettem valósan igénybe a volt házastársammal közösen. Majd az ingatlan az állam tulajdonába került és a volt házastársam és családja lakja, bérli az ingatlant. Az ingatlant 2007.07 hóban vásároltuk, 2008.08 hóban elhagytam az ingatlant. A házasságunk felbomlott. 2016-ban pedig az állam tulajdonába került az ingatlan. A tartozást, amit nem én halmoztam fel, rajtam akarják behajtani sortartó kezességre hivatkozva. Számomra ez a jogi eljárás elfogadhatatlan.

Válasz: Tisztelt Kérdező!  A leírtak alapján feltételezem, hogy a Társasház tartozik a közszolgáltatónak, amely esetben a Társházat közvetlenül terhelő kötelezettségekért a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduk aranyában, az egyszerű, sortartó kezesség szabálya szerint felelnek. Ha a volt házastárs tartozik, akkor pedig pláne tisztázni kellene a helyzetet, mert nem teljesen jogos a követelés. A sortartó kezesség egyébként „jó” dolog, több szempontból is. Minden okirat ismerete után lehet a helyes irányt megtalálni.

Kérdés: 2 éve elváltam feleségemtől, van egy közös lány gyermekünk, akivel úgy egyeztünk, hogy ő neveli a gyereket. Én pedig havonta fizetem az 50.000 Ft összegű gyerek-tartásdíjat. 2018. decemberében már elköltöztek a házunkból, az ő szüleihez. Annyira elfajult a helyzet, hogy nem láthatom a gyerekem. Jelenleg van egy élettársam, akivel együtt élek 2019. májusa óta. Azt állítja a volt feleségem, hogy a gyerekem nem akar eljönni hozzám csak akkor, ha ő is jöhet vele! De ez nem így működik! Hozzá már semmi közöm nincs, a gyereket szeretném elhozni úgy, ahogy a váláskor az ügyiratba is lefektették. Rengeteg gusztustalan SMS-t ír, rengeteget szid engem és a jelenlegi élettársam! Annyira tele beszélte a volt feleség a gyerek fejét, hogy már egyáltalán nem akar jönni hozzam, sőt nekem kellene elmennem a házuk elé az utcára, hogy lássam a gyereket!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a volt nejével nem tudnak megegyezni, lehetősége van bírósághoz fordulni és kérni a szülői felügyeleti jog gyakorlásának, valamint a kapcsolattartás szabályainak bíróság általi megállapítását. Továbbá, ha az Ön által leírtak igazak, azok felvetik a szülői elidegenítési szindrómát, ami viszont akár büntetőeljárás alapja is lehet. Érdemes ügyvédhez fordulnia.

Kérdés: Az alábbiakban kérem segítségüket: Úgy tűnik egy online oldal becsapás áldozata lettem. Egy külföldi oldalon egy babakocsit szerettem volna vásárolni, bankkártyával ki is fizettem az összeget (18.000 Ft). Az oldalon 8-10 nap szállítási időt írtak. Azóta több, mint egy hónap telt el és a csomagom nem érkezett meg és a pénzem sem kaptam vissza. Több e-mailt is írtam az oldalnak, de nem válaszolnak. A cég külföldi, Skóciában van bejegyezve. Kérdésem, hogy tudok-e valami jogi lépést tenni az ügy érdekében, hogy visszakapjam a pénzem? Vagy ha nem is, akkor jelenteni az oldalt valahol, hogy másokat ne tudjanak átverni?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Jelen esetben a magyar és a skót fogyasztóvédelemhez tud fordulni. Illetve lehetőség van a cégnek fizetési felszólítást is küldeni, esetleg a későbbi tisztázódó helyzetben („Brexit” teljes tisztázása után) az EU FMH-t tudom javasolni.

Kérdés: Férjem után a két lányommal örököltünk egy nyaralót, amit szeretnék eladni. Az egyik lányom nem hajlandó kifizetni bennünket és az adás-vételi szerződést sem hajlandó aláírni! Tanácsát szeretném kérni, hogy ezek után mit tehetek ?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Jelen esetben megoldás lehet, ha ön vagy a másik lánya vagy ketten együtt vásárolják meg a 3. tulajdonrészt. Ezt követően nem lesz akadálya annak, hogy eladják a nyaralót. Amennyiben nem sikerül megegyezniük, bírósághoz fordulhat, ugyanis a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd úr! Van egy kollégám, aki kérvényezte a nyugdíjazását, elkezdi a felmentési idejét márciusban. Szeretném megkérdezni, hogy munkáltatóként köteles vagyok e visszafoglakoztatni, ha a felmentési ideje alatt meggondolja magát és mégis tovább szeretne dolgozni? (nem öregségi nyugdíjba szándékozik vonulni)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Általános jogelv szerint a munkavállaló visszavonhatja a jognyilatkozatát, de a munkavállalónak munkáltatóját meg kell keresnie, hogy  időközben a munkakörét betöltötték-e stb.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy telefon számla tartozásnak van elévülési ideje? 2012-ben kaptap a telenortól utoljára felszólítót. Utána már csak az EOS faktortól 2016 ban. Tudok valamit tenni ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, van, egy év, ha nem szakították meg. Iratokat kellene látni.

Kérdés: Szeretnék érdeklődni, hogy árverésen van egy ingatlan, amit meg szeretnék venni, de nem tehermentes! Ha a behajtónak megfizetem, amire licitálni lehet, ezenfelül a további terhet nekem kell megfizetnem ami az ingatlanon van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy árverésen történő ingatlan vásárlásához minél előbb vegye igénybe ügyvéd segítségét, mert a leírtak alapján több eset is lehetséges. Tulajdoni lapot kellene látni.

Kérdés: A kisfiam febr.10.én betöltötte a 3 évet és bementem a munkahelyemre, hogy megbeszéljük a visszatérésemet. Ápr.6.-án kezdenék, addig a szabijaimat töltöm, de most kiderült, hogy újra várandós vagyok. A kérdésem az lenne, ha szólok a munkahelyemen akkor elküldhetnek? Vagy 6.-ától lehetek táppénzen, mivel veszélyeztetett vagyok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság ideje alatt. A munkavállaló a várandósságra, mint körülményre akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta, ezért javaslom, hogy várandósságáról tájékoztassa munkáltatóját minél előbb, így nem küldhetik el.

Kérdés: Azzal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni, ha az anya meg akarja szüntetni a közös gyermek felügyeletet a 7 éves gyerek felett, milyen indokkal teheti meg. Jelenleg 1 hét apa, 1 hét anya. Volt már egy bírósági tárgyalás ahol egy mediátor segítségét kérte a bíró, mivel látszott az anyán, hogy csak bosszúból akarja megváltoztatni. Nem a gyerek érdekét nézi. Igaz, elsősorban én apai nagymama vagyok útban, miért van nálam apa héten az unoka, miért én megyek érte az oviba stb. A kisgyerek imádja a mamát. Apa nem apa, nincs a gyereknek férfi minta, apa nekem oda szokta adni, apának nagyon rossz a volt menyem szerint. Apa dolgozik, lakása van, nem italozik egyáltalán normális életet él. Arra lennék kíváncsi, hogy bosszúból, hazugságokkal elérheti célját? Ezt észreveszi valaki, hogy az anya mire készül? Elvenni az apától, mamától bosszúból? Mikor elcsavargott apjára hagyta a gyereket akkor jó apa volt az apa? Ő akart válni, ő lépett félre és napi szinten támadja a fiamat valótlanságokat állítva. A mediátor ilyen esetben tud hatni az anyára? A bíró is feltette a kérdést az anyának,hogy nem fél, hogy maga ellen fogja fordítani a gyereket ha el akarja venni az apától? Az anyát nem nézi meg pszichológus? A gyerek elmondása szerint nem szeret anyánál, mert mindig kiabál anya. A múltkor is mikor vitte vissza az apja, azt mondta a 7 éves gyerek: azt akarom, hogy anya haljon meg, hogy ne kelljen menni hozzá. Pedig nem hall senkitől ilyet. Van hangfelvétel is, hogyan sírt mielőtt vitte vissza anyához az apja. Most viszem az unokát ortopédiára, mert fáj a lába, pszichésen is probléma van, nehezen vesz levegőt,a hangos zajok zavarják, szopja az ujját. Anya szerint csak nálunk van egészségi probléma a gyerekkel nála semmi baj nincs. Az anya új párját szeretné a gyerek “apjává” tenni. Minden hazugságot régi sérelmeket előhoz, hogy apjától és tőlem a nagymamától elvegye a gyereket. De tudom, ezzel a gyereknek nagyon sokat árt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben kizárólagos szülői felügyeleti jog iránt van folyamatban per, a bíróság a döntését az apa és az anya által a bíróság elé tárt bizonyítékok alapján fogja meghozni, előtérbe helyezve a kiskorú gyermek érdekeit. Ennek során iü. pszichológus szakértő is bevonásra kerül majd. Javaslom, hogyha nincsen az apának jogi képviselője, akkor forduljon ügyvédhez, aki segíteni tudja az apa bizonyítását az Ön által leírtakban.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Olyan kérdésem lenne, hogy a gyerekeimtől követelhet e svéd állam bármit is az elhunyt apjuk után? 1995-ben elhagyta őket, és Svédországban élt. Nem fizetett utánuk soha gyerektartást sem és a kapcsolatot sem tartotta velük. Azt hallottuk nagyon sok tartozása volt. Semmit nem hagyott örökül a gyerekeknek. A tartozását örökölhetik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökhagyó halálakor nemcsak a vagyonát örökölik az örökösök, hanem ugyanúgy, a fennmaradt adósságait is nekik kell visszafizetniük. Ezért lehetőség van visszautasítani az örökséget, de ebben az esetben nemcsak az adósság, hanem a vagyon részét sem kapják meg az örökségnek.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, mi a teendő akkor, ha egy munkáltatónál ledolgoztam 5 évet hivatalosan, szerződéssel. Mindent fizettek utánam, csak a nyugdíjat nem és evvel az idővel meg lenne a 40 évem…

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés pontos megválaszolásához a teljes iratanyagra lenne szükség.

Kérdés: Problémám, hogy egy nagyvállalatnál dolgozom. Tavaly februárban erős fájdalmat éreztem, ereim szétmentek munka közben. Felettesemnek jeleztem, ő mondta jól van, dolgozzak tovább. Nem hívott orvost, nem készült jegyzőkönyv. Másnap elmentem orvoshoz, 1 éve kezelnek, most műteni kell. Táppénzem lejárt, kértem könnyített munkát, nem adnak. Számoljak le. Nem tehetem, de a régi munkám a műtét előtt nem tudom ellátni. Munka kell, mert hatalmas adósságunk van. Betegen nem vesznek fel sehova. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  A lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal rehabilitációs hatóságához forduljon, mert mint megváltozott munkaképességű állampolgár, itt nyújthat be igényt különböző ellátásokra. Fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál álláskeresési járadék megállapítása iránti kérelmet nyújthat be, amely alapján álláskeresési ellátásban részesülhet.

Kérdés: Anyukám kapott 1998-as régi ügy miatt, ami bírósági végzéssel letiltás jogerős volt akkor egy levelet végrehajtó irodától, amit egyszer már 2006-ban felvett a postán. Akkor állítólag fellebbezett. Volt vele valami ügy, de nem tudja mi, nem emlékszik, beteg, gondolom, akkor nem volt miből behajtani. Azóta nem küldtek róla semmit, nem tudnak felmutatni semmit, hogy újra indult volna per. Szóval ez így ha nem tudnak nem felvett értesítést felmutatni, akkor nem évült el?  De közben most kaptunk egy levelet, hogy 800.000 et fizessen be. Ezzel egy időben egy Intrum  is jelentkezett egy 200.000 Ft -tal, (Gondolom, ahogy átvettük a levelet átadták egymásnak az infót) Küldték, hogy a nyugdíjigazgatóságnál letiltják a pénzt. 60.000 a nyugdíja és csontvelő daganata van. Albérletben lakik, mi fizetjük, a 2 gyereke. Nincs semmilye, ami ingóság. Mit tudunk tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos az iratok ismeretének hiányában nehéz megválaszolni kérdését. Javaslom, hogy elsősorban keresse meg a végrehajtó irodát, akitől Édesanyja a levelet kapta, hogy pontosan milyen tartozásról van szó.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, milyen esélyem lehet egy végrehajtáson vásárolt lakóingatlan birtokba vételére május előtt. Az ügy azért bonyolult kissé, mert az ingatlan majd 10 éve üresen áll, a tulajdonosok külföldön élnek és nem tudom felkutatni, elérni őket. Az lenne a konkrét kérdés, hogy mivel nemrégen elváltam és kiköltöztem a közös ingatlanunkból, amire a bíróság kizárólagos lakhatási jogot adott a volt feleségemnek, így lehet mondani, nincs hol laknom, nem megoldott a lakhatásom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel az ingatlan nem lakott ingatlanként került árverésre és a volt tulajdonos nem lakik benne, így nem szükséges megállapodnia a volt tulajdonossal vagy a végrehajtótól kérnie a lakás elhagyásának kényszerítését. Ha árverésen az öné lett, akkor miért is kellene felkutatnia a bent nem lakókat?

Kérdés: Feleségemmel külföldről hazaköltöztünk, és regisztráltunk a munkaügyi központban 2019 okt. Azt mondták, hogy jogosult álláskeresési járadékra, rendelkezett minden papírral. Folyamatosan arra hivatkoztak, hogy várnak az U1-es nyomtatványra külföldről. Minden hónapban megjelent egyeztetésre. 4 hónapig nem történt semmi változás, majd az ügyintéző közölte 2020.januárban, hogy gyorsabb lenne, ha magán úton igényelnénk. Mindez megtörtént, érdekes módon feleségem pár hét múlva meg is kapta azt, majd miután bevitte 2020.februárban a nyomtatványt, közölték, hogy másnap menjen vissza átvenni a megállapító határozatot. Bement másnap, ezek után közölték vele, hogy nem jár az álláskeresési támogatás és mondjon le a kérelméről, mert akár 1 millió forintra is megbüntethetik egy korábbi álláskeresői támogatás miatt, amit 2018 novemberében vett igénybe az angliai kiutazás előtt. Amint külföldön munkába álltunk – 2018 dec. 20. – jeleztük feléjük ezt, meg is szüntették. Feleségem terhes, 32 hetes. Előre is köszönjük.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Iratok hiányában nehéz bármit is mondani. Amennyiben sérelmezik a helyzetet, javaslom, hogy éljenek a jogorvoslat lehetőségével,  ugyanis van lehetőségük fellebbezésre. A fellebbezést a fővárosi és a megyei kormányhivatal bírálja el, de a a fővárosi és a megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalaihoz kell benyújtani.

Kérdés: A cég ahol dolgoztam nem fizette ki a ki nem vett szabadságom, mert munkaképtelen voltam üzemi balesetből kifolyólag és azzal indokolta, hogy nem dolgoztam. Ez valós indoknak számit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdése megválaszolásához szükséges lenne látni a felmondását, hogy mi szerepel benne, mire alapítja azt a munkáltatója. A munkavállaló keresőképtelensége – függetlenül attól, hogy jogosult-e táppénzre vagy sem – nem eredményezi a munkaviszony megszűnését. A megszüntetésre az általános szabályok szerint felmondással vagy közös megegyezéssel kerülhet sor. Amennyiben munkáltatója jogsértő módon járt el, munkaügyi per indításának van helye.

Kérdés: Tisztelt ügyvéd úr/asszony!  Büntetlen előéletű vagyok. 2020 jan. 19-én (valamint előtte is) mértéktelen alkoholfogyasztás következtében követeltem nagymamámtól 2000 forintot, amit édesanyám küldött nekem külföldről. Természetesen alkoholt szerettem volna venni vagy 2 üveg bort. De nagymamám nem akart alkoholra adni. Ennek következménye a Mézga családból Máris szomszédod. Idézem:”ha nem hozzátok a pénzem vagy a bort magamra engedem a gázt ő és a testvérem nagyon megijedtek, hogy berobbanhat, meg a szomszédok is.” Szóltak a rendőrségnek, akik 4 autóval vonultak ki, valamint katasztrófa védelem és mentő is kísérte. Bevittek kihallgatásra. Házkutatást tartottak, ami negatív volt. Jelenleg az ügyészségen van a btk338. A kérdésem az lenne, hogy mit kaphatok ezért? Pénzbírság, felfüggesztett? Pártfogó? Valamint mennyibe kerülne egy ügyvéd átlagosan, aki a legjobbat tudná kihozni az ügyből, hiszen nem csináltam semmit, mamám öreg, nem is emlékszik pontosan. Mi lenne ilyenkor a legjobb teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leveléből sajnos nem derül ki, hogy egészen pontosan mi történt, mi hangzott el. Javaslom, hogy problémájával keressen fel ügyvédet, aki megfelelő jogi tájékoztatást tud nyújtani a történtek ismeretében.

Kérdés: Jó Napot! Kérdésem az lenne, hogy a nevemben vettek egy telefont és kértek otthoni szolgáltatást, visszaélve az adataimmal, a T mobilnál! Személyigazolvány elkérése nélkül bekötötte a T mobil embere a szolgáltatást, a telefont is átadták ugyanúgy és tartózást halmoztak fel! Érdemes ebben az ügyben kártérítést kérni a T mobiltól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ezt a helyzetet több szempontból is tisztázni kellene, és ismernem kellene a kapcsolódó iratokat is.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Azt szeretném kérdezni oldalági (testvérek, féltestvérek) között tesz-e különbséget a jog? Az örökhagyónak le és felmenő örököse nincs. Az örökség tárgya: a + apa 2. házasságában szerzett  lakás 1/4 részének értéke melyet mostani örökhagyó megörökölt.

Örökösök a testvérei: 1.testvér –  apa és anya közös; 2. testvér –  apa közös, anya más; 3. testvér –  apa más, anya közös.

A lakást a 2. testvér anyjának és közös apjuknak házasságában vették melyből 1/4 részt örökölt a most elhunyt gyerek. Értéke bankszámlán van. Az 1. testvér  nem fogadta el az egyenlő elosztást, követeli az örökség felét. Így a másik kettő csak 1/4-1/4 részt kapna. Kérdésem ez jár-e neki? Vagy egyenlően kell osztozzanak?  Két hét múlva lesz a hagyatéki kérném, ha lehetne addig válszt kapni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökhagyó testvére csak abban az esetben örököl, ha az örökhagyónak se gyermeke, se házastársa nincs, és a szülők közül már csak az egyik, vagy egyik sem él.  Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ez azt jelenti, hogy az öröklésből kiesett leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett leszármazó gyermekei örökölnek. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a szülők ugyan kiestek, de a helyükön a leszármazói, tehát az említett testvérek örökölnek.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! A kérdésem a következő lenne, dolgozom egy pékségben tavaly június óta. 35 hetes várandós vagyok, viszont a kollegáimtól ma azt hallottam, hogy a munkáltatóm kiadja másnak a boltot!  Viszont nekem a munkáltatóm nem szólt erről egy szót sem. Ilyenkor milyen jogaim vannak? Mit tudok csinálni ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Teljes körű válasz adása a munkaszerződése ismeretében lenne adható. Javaslom, hogy elsősorban a munkáltatóját megkeresve tájékozódjon, hogy milyen jövőbeli tervei vannak a pékséggel. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt várandósság tartama alatt. Amennyiben munkáltatóját tájékoztatta várandósságáról, úgy hivatkozhat erre a körülményre.

Kérdés: Kaptam egy fizetési meghagyást, amelyen minden dátum úgy tudom, hogy már elévült tartozást mutat. pl. követelés lejárta: 2013/0/14, 2014/04/29 vagy 2014/09/10.  Jól gondolom, hogy ez már elévült? Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 15 napos határidőben mondjon ellent MINDENKÉPPEN!

Kérdés: Hogyan tudok lemondani minden öröklésről/kötelezettségről az egyik szülői félről? Az alkoholista, munkanélküli apám esetleges tartozásait, illetve kötelezői ellátását (amennyiben arra szorul és senki más nem vállalja a felelősséget) semmiképpen nem akarom magam viselni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az öröklésről Édesapja (örökhagyó) vonatkozásában még az örökhagyó életében lemondhat, akár a teljes örökségről, akár annak egy részéről. A lemondás az egy írásbeli szerződés, amelyet Ön köt az örökhagyóval. Ez a megállapodás lehet ingyenes és visszterhes is. A lemondás személyi hatálya (terjedelme) általában nem terjed ki a lemondó leszármazóira. Az örökhagyó halálát követően az örökség visszautasításra van lehetősége a hagyatéki eljárásban.

Kérdés: Nyugdíjas vagyok. A napokban kaptam a nyugdíjfolyósítótól levelet, hogy vonják a járandóságom 33 %-át, a Kövér Ferenc végrehajtó megkeresésére. A Kövér úrtól megtudtam, hogy az Inhold Zrt kérte a behajtást. Megkaptam a Kövér úrtól a részleteket, melyben 192000,- Ft helyett, több mint 2 millió a tartozásom. Az, hogy mi ez, mikor keletkezett, kinél volt eddig, nem szerepelt. Nyugdíj előtt 8 évig 22,800,- Ft-ból éltem, nem tudtam fizetni dolgokat, de már 4 éve nyugdíjas vagyok. Eddig hol voltak? Semmilyen levelet nem kaptam. Ez így jogos? A volt feleségemet is megkeresték már korábban, lehet, hogy tőle is ezt hajtják be?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdésére teljeskörű választ az iratok ismertében lehetne adni. Javaslom, hogy keresse meg ismételten a végrehajtót, hogy a követelés részleteiről tájékoztassa Önt, vagy a tőle beszerzett iratokkal keressen fel ügyvédet.

Kérdés: 2011-ben követelés kezelő cég behajtási eljárást indított velem szemben, melynek a végén közjegyző fizetési meghagyást küldött. Az azóta eltelt időben további lépések nem történtek majd 2020 februárjában kaptam egy végrehajtói felszólítást. Kérdésem hogy az eltelt 9 év után a fizetési meghagyás még hatályos-e az alapján indítható – e végrehajtás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdéséből nem derül ki, hogy az Ön ellen indított fizetési meghagyásra Ön hogyan reagált, azaz ellentmondott vagy arra egyáltalán nem nyilatkozott. Amennyiben Ön a jogosult követelésére nem nyilatkozott, a fizetési meghagyás a kézhezvételt követő tizenhatodik napon jogerőssé vált. Ha a jogerő ellenére a kötelezett nem fizet, a jogosult végrehajtást kezdeményezhet a fizetési meghagyásban megjelölt összeg tekintetében. Itt pedig ismerni kellene, hogy a vh eljárásban mi és mikor történt pontosan, mert ez nem mindegy egy esetleges elévülés szempontjából.

Kérdés: 2019. július hónapban kaptam levelet a végrehajtótól egy közjegyzői fizetési meghagyásos ügy kapcsán. Az MOKK-s levél nem talált meg, mert évek óta máshol lakok. Beadtam a kézbesítési fikció megdöntése kérelmem a közjegyzőnek, de arra hivatkozva nem intézkedett a végrehajtás érvénytelenítéséről, hogy a kérvényem digitalizálása során már olvashatatlanná vált a lakcímkártyám másolata. Így a végrehajtó az autóm lefoglalásáról és forgalomból kivonásáról intézkedett. Ma már megegyeztem a követelés kezelővel és törlesztek, de a végrehajtó kéri a munkadíját. Én mindent a határidőkön belül megtettem. Nem érzem jogosnak. Bebizonyosodott, hogy a közjegyző hanyagságából kerültem ebbe a helyzetbe és végül ugyanannyit kell kifizetnem, mintha a végrehajtóval megegyeztem volna, csak közben eltelt 7 hónap. Jogos a végrehajtó díja vagy nem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leveléből az derül ki, hogy a közjegyző fizetési meghagyásos eljárása alapján a végrehajtó lefolytatott egy szabályszerű eljárást, ami alapján feltételezhető, hogy törvényes díjat számolt fel. Az végrehajtó munkadíjának jogosságát nem érinti, hogy a közjegyzői eljárásban volt-e bármilyen szabálytalanság.

Kérdés: Nagy elkeseredésem után írok Önnek! 2019.12.20.-án vásároltam egy debreceni kereskedésből egy Opel Astra H típusú gépjárművet. Mikor elhoztam is hibás volt, füstölt a kipufogó, a kereskedő szerint 2 kör után el fog múlni. Gondoltam, előző nap ment át a műszaki vizsgán, nagy problémája nem lehet, hittem neki. Sajnos a probléma nem múlt el, fel is vettem a kapcsolatot a kereskedővel, azóta már 230 ezer forintot fizettem az autó javításáért. 2 hibás porlasztó volt a gond. Szerviz után pár napra a másik 2 porlasztó is megadta magát. Hívtam a kereskedőt, hogy ez a legkevesebb ezt már ő állja anyagilag. Semmi választ nem kapok azóta sem tőle! Kérem segítsen, milyen megoldása van ennek az egésznek. Cofidis személyi hitelből vásároltam az autót, 990.000/Ft -ba került.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdésből az derül ki, hogy Ön megtekintett állapotban vette meg az autót, így vállalta a kockázatot, amikor észlelte, hogy füstöl a kipufogó. Az adásvételt megelőző napon megtartott műszaki vizsgáról készült jegyzőkönyv, amiben elvileg minden hibát feltüntetnek, illetve ha nem tapasztalható semminemű hiba, akkor azt írják le. Ne hívja a kereskedőt, hanem írásban (tértivevényes, ajánlott levélben) keresse meg, hogy elkérje a jegyzőkönyvet, hátha ettől hajlandó lesz valamilyen megegyezésre Önnel. Ha tényleg vállalkozástól vette az autót, akkor érdemes 6 hónapon belül a szavatossági jogok érvényesítésére az eljárást elindítania, habár abban minden költséget Önnek kell megelőlegeznie és egészen perig juthatnak. Végső soron iü. műszaki szakértő véleménye alapján bíróság fog dönteni.

Kérdés: A kérdésem a következő lenne, beperelhető-e a munkáltató az általa kialakult depresszió miatt. 9 éve pánikbeteg vagyok, 4 éve dolgozom a cégnek. A tulajdonos úgy vett fel, hogy állandó délelőtt szabad hétvége. Ennek sajnos írásos nyoma nincs csak szóbeli megállapodás, erre viszont tanú is van. Pár hónapja a tulajdonos kitalálta, hogy éjszakáznom kell és elrendelt egy rendkívüli orvosi vizsgálatot.  Javaslatom van a pszichiáteremtől az éjszakai műszak mellőzésére, de ezt az üzemorvos nem fogadta el. Azt mondta, ha rosszul leszek, akkor bepecsételi, hogy nem éjszakázhatok. Sajnos az ezzel való huzavona miatt depressziós lettem, így még egy gyógyszert kell  szednem este. Jelenleg betegállományban vagyok. Perelhetem-e a tulajdonost betegségem miatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem hiszem, hogy lenne értelme. Perelni perelhet, de nem igazán nyerhető.

Kérdés: Szeretnem az öröklakásomban levő 50% tulajdoni részemet kizárólag az egyik fiamra hagyni halálom esetén. Közjegyző vagy ügyvéd szükséges ehhez, hogy ne támadja meg a másik fiam halálomkor az anyai részét?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bármelyik (ügyvéd, közjegyző) jó választás, habár egyik sem zárja ki a megtámadást. Mert attól, hogy nincsen esélye, még élhet a megtámadás jogával.

Kérdés: Kérdésem a tanulói jogokra hivatkozna. Gyermekem végzős gimnáziumi tanuló. (Lehel Vezér Gimnázium, Jászberény). 2019 szeptemberében betöltötte 18. életévét. A tavalyi évben több tantárgyból is osztályozó vizsgát tett, ennek következményeképp a hét legtöbb napján lyukas órái vannak. Levélben fordultam gyermekem osztályfőnökéhez, hogy engedélyezze számára az iskola elhagyását ezen időkben, azonban ő ezt megtagadta. Kérdésem erre vonatkozna. Jogszerűen tartanak-e bent az iskolában börtönszerűen egy 18. életévét betöltött személyt, kire már semmilyen felügyeleti jog nem vonatkozik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés pontos megválaszolása érdekében, fontos lenne tudni, hogy az osztályfőnök mire alapozva tagadta meg gyermeke iskola elhagyását. Javaslom, hogy elsősorban forduljon problémájával írásban a gimnázium igazgatójához. Amennyiben ez nem vezet eredményre, kérelmével az Oktatási Hivatalt tudja megkeresni. Iskola belső szabályzatait is érdemes lenne teljes körben ismerni.

Kérdés: Egy hagyatéki ügyben idéztek be, mint örököst. Nem szeretnék elmenni a tárgyalásra. Az idézésben azt írják, hogy a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt a meg nem jelenés nem akadályozza. (Átvettem a hivatalos idézést.) Azaz ha nem megyek el, akkor az öröklési törvénynek megfelelően járnak el, és ha én nem utasítom vissza az öröklést, akkor azt megkapom, annak ellenére, ha a többi örökös máshogy dönt? Ha írok nyilatkozatot arról, hogy a törvénynek megfelelően tartok igényt az örökségre, de azt is szeretném, hogy ha minden örökös visszautasítja az örökségét, akkor én is ezt választom, ez lehetséges? Kérhetek ilyet, vagy csak a törvény szerinti lehet vagy a visszautasítás. Ha kérhetek, akkor pontosan mit kell belefogalmazni a nyilatkozatba? Visszautasító nyilatkozatot találtam, de ilyen feltételes megoldást nem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha élni kíván a visszautasítási jogával, akkor egy ilyen tartalmú nyilatkozatot kell tennie. Nem elég az, ha nem jelenik meg a peres eljáráson: ha vissza akarja utasítani az örökséget, akkor azt be kell jelentenie, különben a közjegyző a távollétében a Ptk-beli alapvető öröklési szabályokat fogja alkalmazni. Amennyiben nem utasítja vissza az örökséget, úgy örökölni fog a törvény rendje szerint az örökhagyó után. Az örökséget vagy elfogadja, vagy visszautasítja, nem kérhet feltételes megoldást. Megjelenése célszerűbb, ha több lehetőség közül még nem döntött, mert a tárgyaláson lehetősége van mérlegelésre, valamint a végleges és egyértelmű döntésének a tudomására hozására. Lehetősége van jogi képviselőt is megbíznia, aki Ön helyett lesz jelen.

Kérdés: Van a tulajdonomban egy ingatlan, (kizárólag egyedül az én tulajdonom), melyen édesanyámnak haszonélvezeti joga van, és jelenleg bérbe van kiadva. Kérdésem a következő:
– Megszabhatja-e a haszonélvező a bérleti díj mértékét?
– Kinek kell a lakbér után adózni, ha velem kötnek bérleti szerződést, de a pénz a haszon-élvezőhöz kerül, mivel igényt tart a lakás hasznára?
– Eladhatom-e a tulajdonjogomat az albérlőknek (vagy másnak), akik ezután a tulajdon jogán esetleg tovább lakják az ingatlant, de már nem fizetnének ugye lakbért?
– Igényt tarthatok jog szerint a lakbér felére?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt. A haszonélvező bérbe adhatja az ingatlant, így megszabhatja  a bérleti díj mértékét, de ebben az esetben Ön azonos feltételek mellett válik jogosulttá az ingatlan használatára. Javaslom, hogy amennyiben a bérleti díjat az Édesanyja kapja meg, kösse meg a lakásbérleti szerződést az Édesanyja a bérbevevővel, így mint bérbeadó neki kell a bérbeadásból származó jövedelem után adóznia. Saját tulajdonú ingatlanát eladhatja a haszonélvezeti joggal megterhelten is. Amennyiben Ön igényt tart a bérleti díj felére, így kell megkötni a bérleti szerződést, amelyben a tulajdonos és a haszonélvező a bérleti díj 50-50 százalékban történő megosztásával szerepel bérbeadóként, azonban ebben az esetben Önnek is van adózási kötelezettsége.

Kérdés: 2006 decemberében 2 db külön számú, azonos feltételű  gépjármű lízingszerződést kötöttem, mint egy cég vezetője. A garancia a készfizető kezességem volt. A cég megszűnt, a szerződések felmondásra kerültek. A kisebb összegű szerződést perelte a hitelező, amit végrehajtás követett, és ez rendeződött. Kérdésem: a hitelező érvényesítheti-e a bírósági ítéletet a másik nem peresített szerződésre is? Másik kérdésem: mint készfizető kezes ezen nem peresített szerződés vonatkozásában 2011. szeptembere óta semmilyen levelet, megkeresést felszólítást a tartozás rendezésére nem kaptam, így fenn áll-e a felelősségem, nem vált-e érvénytelenné?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a másik szerződés vonatkozásában nem indult polgári peres eljárás, majd végrehajtás, úgy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai alapján a követelés öt év alatt elévül (eltérő elévülési időről kizárólag a Ptk. rendelkezhet). Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Ha a Ptk. másképp nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. A Válaszok sorrendben, kizárólag a leírtak alapján: nem, nem.

Kérdés: Több hitelem is volt, köztük folyószámlahitel, személyi hitel. Munkanélküli lettem, nem tudtam törleszteni. Évekig nem szólt hozzám senki, vagy nem tudok róla, mert a címem változott. Pár hete megtalált egy behajtó cég, aki tájékoztatott arról, hogy kitől vette meg a tartozásomat, és az kitől vette meg (vannak vagy hárman), leírt egy csomó számot, paragrafust, de azt, hogy ez milyen tartozás az nem derül ki. Tizenpár év távlatából nem emlékszem. Felhívtam őket telefonon, ők sem tudták megmondani, csak azt, hogy 86000,- ft helyett 489000,-ft-ot fizessek be. 2006-os tartozás, most végrehajtóhoz került, vonják a nyugdíjamat. Írhatok a bíróságnak a végrehajtón keresztül, hogy ellent mondok. Ezt megtettem, de nemleges lett a Válasz. Biztos, hogy a végrehajtó elküldte a bíróságra az ellentmondásomat? Ez nem uzsorakamat? Azt sem tudom, mit vonnak tőlem. Úgy adják, veszik ezeket az adósságokat, mint a boltban a kenyeret. Merre indulhatok ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Újra keresse meg személyesen a végrehajtót, hogy melyik adósságkezelő (behajtó) cégnél van az ügye, majd őket keresse meg, hogy írásban mutassák ki tételesen, hogy milyen hitelintézetnél milyen tartozásokról van szó. Ha már per van folyamatban, lehetősége van arra, hogy a bíróság előtt tisztázza a helyzetet. Ha végrehajtási kifogást terjesztett elő, az itt nem lesz jó. Másrészt feltehetőleg egy FMH lett jogerős, mert nem mondott ellen. AZ elleni is tenni kellene (kézbesítési vélelem megdöntése, vh lap törlése; végső soron vh megszüntetési per).

Kérdés: Munkahelyi balesetben  eltört a lábam,  amivel féléve táppénzen vagyok. A munkáltatónak havi két alkalommal adok le táppénzes papírt, amit ő küld el a TB felé. A munkáltató több esetben késve küldte el a táppénzes papírt, ezért késnek a kifizetések. (pl. ebben a hónapban nem kaptam táppénzt a késve elküldött táppénzes papír miatt) Szeretném tudni, hogy ilyen esetben hová tudok fordulni? A munkáltatónak mennyi ideje van, hogy a táppénzes papíromat továbbítsa?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató köteles a táppénz igény, illetve orvosi igazolás átvételét igazolni, és azt az Ön részére átadni. Köteles továbbá az igénylések átvételéről nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza, hogy Ön pontosan mikor, milyen igazolásokat adott át a munkáltatónak.  Ezt egy esetleges ellenőrzés során összehasonlítják a táppénz igénylés beadásának dátumával, ugyanis a táppénz iránti kérelem átvételét követően a munkáltatónak 5 napon belül továbbítania kell azt a kormányhivatalhoz/ kifizetőhelyhez. A dolgozó 6 hónapos igényérvényesítési határidőn belül tudja csak érvényesíteni a kérelmét, ezért is fontos, hogy dokumentálva legyen a kérelem átvételének napja.

Kérdés: Szeretnék tanácsot kérni, hogy mit tegyek. A házam előtt parkol a szomszéd. Nem a kapubejáróban,  de én nem férek el a saját autómmal. Hol lehet bérelni vagy vásárolni közterületen út szélén parkoló helyet? Lehetséges-e ez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban próbálja meg békés úton rendezni, megbeszélni a szomszédjával az ügyet, hogy oldja meg mindkettőjük számára elfogadható módon a parkolást. A települése parkolási rendjét, a fizetős parkolóhelyek elosztását az illetékes helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza, itt tud utána nézni, hogy mi vonatkozik a közterületen való parkolóhely bérlésére. Amennyiben tényleg akadályt képez, rendőrségen szabálysértési eljárást, illetve jegyzői előtt birtokvédelmi eljárást lehet kezdeményezni.

Kérdés: 4 éve egy adott cégnél dolgozom, és mint kiderült, sokkal kevesebb pénzt kapok szabadságra, mint amennyi fel van tüntetve a bérlapomon. Az lenne a kérdésem, hogy milyen illetékes hatósághoz fordulhatnék ez ügyben. Válaszukat köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leveléből nem derül ki, hogy mi alapján gondolja, hogy kevesebb fizetést kapott szabadsága ideje alatt. Amennyiben hitelt érdemlően tudja bizonyítani, hogy valóban kevesebb munkabért kapott, mint ami a bérjegyzékén fel van tüntetve, úgy fordulhat elsősorban írásban a munkáltatójához, hogy tisztázzák a helyzetet. Ha ez nem sikerül, akkor bíróság előtt tudja az igényét érvényesíteni.

Kérdés: Kölcsön adtam magánszemélynek, papír is készült két tanúval. Lejárt a határidő és még nem kaptam meg az összeget. Mi a teendő ilyenkor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Összegtől függ ugyan, de feltehetően úgynevezett fizetési meghagyásos eljárást (FMH eljárás) tud indítani ügyvéd vagy közjegyző előtt.  Ehhez a kötelezett belföldi kézbesítési címére van szükség (azaz lakó- vagy tartózkodási helye). FMH kérelmét  írásban (papíralapon vagy elektronikusan) és szóban is előterjesztheti.

Kérdés: A vezetésem alatt álló óvoda, óvodapedagógusa 40 éves munkaviszony után készül nyugdíjba, melyről írásban nyilatkozott. A kérdésem az lenne, hogy amennyiben letelik majd a felmentési ideje, vissza kell e vennem, ha úgy dönt, hogy mégis dolgozni szeretne?

Válasz: Kjt. 30. § (4) A közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Amennyiben az óvodapedagógusa 40 éves jogosultsági idő megszerzésére alapozott felmentést nyújtott be Önhöz, úgy megszűnik a jogviszonya felmentési idő leteltével. Ezek után miért kellene visszavennie?

Kérdés: 2019 januárjában megállapodást kötöttünk rokontartásról, mivel a gyermek 18. életévét már betöltötte. Ami  a 2013. évi Y. tv. 4:220  paragrafusa szerint szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében, illetve tanulmányai befejezéséig, vagy (5) bekezdés a gyermek 25 éves koráig kerül folyósításra. 2019 májusában befejezte nappali tagozatos tanulmányait. Az ősztől pedig esti iskolában tanul másik szakon. Képzettséget tekintve azonos szintű tanulmányokat végez. A kérdésem arra vonatkozna, hogy kell-e kötelezően fizetnem az összeget ebben az esetben is? Megállapodás tartalmazza még: “Édesapa és Édesanya rögzítik, hogy Vivien gyermekük immár nagykorú, azonban tanulmányai folytatására tekintettel az édesapa a továbbiakban önkéntes támogatásként rokontartást folyósít számára.”. Kérem, adjanak iránymutatást, hogyan kell értelmezzem a megállapodást.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdése teljeskörű megválaszolásához fontos lenne látni az Önök között létrejött megállapodást a nagykorú gyermek tartásáról. Illetve szükséges lenne tudni gyermeke életkorát és azt, hogy milyen típusú tanulmányait végezte el 2019. májusában. A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető. Amennyiben gyermeke a 25. életévét betöltötte, illetve felsőfokú nappali tagozatos tanulmányát elvégezte a tartása nem szükségszerűen indokolt. Az egy más kérdés, hogy feltehetőleg Ön önként vállalt többet, mint ami a kötelezettsége lett volna.

Kérdés: Önkormányzati bérlakás örökölhető-e abban az esetben, ha az elhunyt bérlő gyermekei (törvényes örökösei) nem éltek vele közös háztartásban, állandó lakcím más.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önkormányzati bérlakás esetén az a személy, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. A Lakástörvény lehetővé teszi, hogy az önkormányzati bérlakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét. E személyek jogosultak tehát az önkormányzati lakás bérletére vonatkozó jog folytatására, ha az illetőt a bérlő a lakásba befogadta és halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.  Ilyenkor nem szükségszerűen a bérlő örököse lesz a lakásbérlet folytatására jogosult, és az örökösi viszony nem is előfeltétel.

Kérdés: Múlt hét pénteken reggel 9:00 órakor igazoltattak engem Újpesten, a Szent István téren. Ápolt megjelenésű szerény valaki vagyok, nem a megjelenésem sarkallta őket erre. Miután minden okmányon nálam volt és bemutattam, a ruházatom az átvizsgálták kipakoltatták a zsebeimet. Sem kábítószert sem közbiztonságra veszélyes szarságot nem találtak, nyoma sem volt semmi törvénybe ütközésnek. Ezek után közölték, hogy mégis előállítanak, mert hasonlítok valakire, akit ők keresnek. Bent még jobban át vizsgáltak levetkőztettek, elvették mindenem, majd kb. öt órát töltöttem egy kicsi zárkában. Az őrzésemmel megbízott szolgálatot teljesítő rendőr jóindulatából rágyújthattam párszor, olyankor beadott egy szálat a cigimből, tüzet ő adott. Kérdezte kérek e kaját v inni, de mondtam, hogy nem, én inkább igazságot kérek, de főleg infót. Mert értem, hogy hasonlítok, de ezért bezárnak? Se alapos gyanú, se ok nem szólt ellenem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Akinek a rendőri intézkedés alapvető jogát sértette panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez vagy panaszával a Független Rendészeti Panasztestülethez is.

Kérdés: Üdvözlöm! A műanyag terasztetőm a viharok miatt megsérült, és le szerettem volna cseréltetni egy erősebbre. Még is találtam egy szakembert, akivel megállapodtunk az összegben. Kijött, megnézte, az anyag árát elvitte, ezt írásban rögzítettük. Dátum, aláírás, személy igazolványszám. Szóban megállapodtunk, hogy két nap múlva kezdik a munkát, de nem jöttek, és azóta nem tudom elérni telefonon. Írtam neki több SMS-t is, de erre sem reagált. Kérdésem: mit tudok tenni, hogy a kifizetett anyag árát visszakapjam? A szaki nevét tudom és a személyigazolvány számát. A terasztető igen megviselt állapotban van, beesik az eső.  Megbízhatok másik szakembert a cserével, mert muszáj lesz orvosolni a tetőbeázást vagy kötelezően meg kell várnom az első szaki jelentkezését, hogy ne vesszen el a kifizetett anyag ára? Hol tudom bejelenteni az engem ért megkárosítást ebben az ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy tegyen büntető feljelentést az illetékes Rendőrkapitányságon csalás elkövetése miatt, amellyel párhuzamosan polgári kártérítési eljárást is meg lehet indítani. Nem kell megvárnia semmit / senkit sem.

Kérdés: Jelenlegi munkahelyemen 4 éve tartózkodom, kétségbe vontam, hogy tisztességesen bevagyok jelentve. Napi 9,5 órát dolgozom és minden második szombaton fél napot. 8 órára vagyok bejelentve és mindössze a minimálbért kapom. Ügyfélkapun érdekes dolgokra találtam. Gyermekem után járó családi kedvezményt, egy évben többször más nevére és adószámára van írva nem az Én gyermekemre, hanem egy idegen személyre. Egy évben egyszer a munkanélküli hivatalhoz vagyok jelentve. Illetve 2 régi lakcímem, amit a munkáltató nem is tudhatna, felváltva vannak feltüntetve, néha a mostani aztán a régiek. Tanácstalan vagyok, mit kezdjek ezzel? Tervben van baba és ha így ki/be vagyok jelentve, amiről eddig nem is tudtam, nem leszek jogosult a Gyedre.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban javaslom, hogy írásban kérjen tájékoztatást, illetve kérje ki a bejelentésről szóló igazolást a kérdésében írtakról a munkáltatójától.  A kérdése teljeskörű megválaszolásához szükséges lenne látni a munkaszerződését, illetve az igazolásokat az Ön után megfizetett járulékokról és adókról és azokat kellene összevetni. A munkáltató köteles a munkaviszony létesítését az adóhatóság felé bejelenteni, legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt. Ennek a kötelezettségének munkáltatónak eleget kell, hogy tegyen, máskülönben az adóhatóság eljárást indít és magas bírságra lehet számítani.

Kérdés: 9 éve elváltunk, akkor a férjem kérte a kizárólagos  lakáshasználatot. Milyen módon kaphatnék a közös tulajdonban használati jogot? A ház, amiben a férjem lakik, fele részben az én tulajdonom, kérhetek-e bérleti díjat a tulajdon részem használatáért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön pénzbeli térítést csak akkor igényelhet a férjétől, ha a tulajdoni hányadának megfelelő lakáshasználatra nincs módja, vagy attól a férje jogellenesen elzárja. Ebben az esetben a lakásban bent maradó férjétől többlethasználati díj megfizetését követelheti.

Kérdés: A mamám tulajdonában volt a Csatári házunk, amit édesapám örökölt, aztán én lettem a tulajdonos, édesanyám meg a haszonélvező. Mamám még jóval a halála előtt kifizette az unokáit, hogy ne a házon követelőzzenek. De 2 unokája rajta van a tulajdoni lapon és tulajdoni hányaddal rendelkeznek a házból. Ők belementek abba, hogy leiratkoznak a tulajdoni lapról. Meg tudnád nekem mondani, hogy mi ennek a menete és hogy kell-e érte fizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan tulajdonostársaira eső tulajdoni hányadát Ön ingatlan adásvételi szerződés megkötése útján meg tudja vásárolni a tulajdonostársaitól.  A tulajdonostársai Önnek tudják ajándékozni ajándékozási szerződés révén a tulajdoni hányadukat, azonban ennek illetékfizetési vonzata van. Ezen lehetőségek igénybevételére mindenképp szükség van ügyvéd közreműködésére.

Kérdés: Édesapám elhalálozását bejelentettem a  rákövetkező 2. napon a számláját vezető Raiffeisen Banknál, ezért számláját zárolták. Folyószámláját megszüntetni nem állt módomban mivel a MÁK tévedésből ráutalta Apukám nyugdíját. Több hónapig tartott, míg a bank és a MÁK egyeztette, hogy kerüljön vissza az Államkincstárhoz a nyugdíj. 9 hónap elteltével rendezték a visszautalást. Ezek után mondhattam fel a számlát. Erre az időszakra számlavezetési díjat számolt fel a bank, melyet megkifogásoltam. Panaszomat elutasították. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy jogos volt-e a számlavezetési díj felszámítása erre a 9 hónapra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bank panaszelutasítása nélkül nehéz megválaszolni a kérdést, de valószínűleg jogszerű volt a számlavezetési díj felszámolása, mert a számla zárolása nem elég ok ahhoz, hogy ne kérjenek számlavezetési díjat, csak a tényleges megszüntetés. Mivel a MÁK mulasztásai miatt húzódott az ügy, javaslom, hogy forduljon hozzájuk panaszával.

Kérdés: 2007 szeptemberében vásároltam egy S…. kéményt, amit a gyártó az építési utasítás szerint 30 év kiégés elleni önként vállalt garanciával reklámozott, amit ezzel tudok bizonyítani illetve a termék 2007-es megfelelőségi nyilatkozatán is feltűnteti, hogy kiégésnek ellenáll. Garancia levelem nincsen, számlám és szállítólevelem van. A gyártó a ma használatos garancialevelét küldte nekem el, amin nincs kiégés elleni garancia. Ez a kéményem 2019 decemberében kiégett és használhatatlan. Katasztrófavédelem megtiltotta a használatát. Kérdésem az lenne, hogy a gyártó tartozik garanciális helytállással a saját ellentmondása miatt? Illetve az is érdekelne, hogy ez a magatartás kimeríti-e a fogyasztó megtévesztését? Továbbá az is kérdés lenne részemről, hogy a 10 éves kötelező alkalmassági időt lehet-e úgy értelmezni, hogy a kémény üzbehelyezésétől számoljuk? 2007 szeptemberben történt a vásárlás, de 2010 szeptemberében lett üzembehelyezve. Ezt kéményseprői papírral igazolom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Termékszavatossági igény érvényesítésére jogvesztő 2 éves határidő áll a fogyasztó rendelkezésére, ez a termék forgalomba hozatalának időpontjától számítandó. Ha a birtokában lévő iratok bizonyítják a feltételezett ellentmondást, érdemes a gyártót ismét megkeresni, és elutasítása esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordulni.

Kérdés: A mostoha faterom 12 éve meghalt, az ő részéről örökölt a féltestvérem a lakásból 3/12 részt, amit megvettem.  A másik lánya 3/12 részt. Édesanyám 2 éve halt meg, tőle örököltünk, így nekem 7/12 részem van, az öcsémnek pedig 2/12rész. Az első lánya kitalálta, hogy fizessek neki albérletet, mert beköltöztem a lakásba. Nemet mondtam, mivel eddig még sohasem volt a lakásnál és semmiféle költségbe, felújításába, korszerűsítésbe nem fizetett.  Azt mondta nem érdekli. Kitalálta, hogy eladja a, de  nem tudok fizetni amennyit kér, ezért azt akarja, hogy bejön, kívül belül lefotóz mindent és felteszi a netre albérletnek, vagy eladásra. Vagyon megosztás nem volt. Megteheti, köteles vagyok neki megengedni, hogy mindent lefotózzon? Mit tehetek? Előre is köszönöm Válaszát.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban javaslom, hogy próbálja meg békés úton rendezni a másik tulajdonostárssal az ügyet és számoljanak el, hogy Ön mennyit költött a felújítási munkálatokra, hátha létrejöhet egy megegyezés Önök között. A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére, azaz Ön jogosult az ingatlanban tartózkodni. A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges az egész ingatlan feletti tulajdonjog átruházásához.

Kérdés: A szüleim akkor váltak el, mikor 6 éves voltam, 50 éve. Apám második házasságában építkezett a második feleségével, amibe anyagilag bevitte annak a lakásnak az árát is, amiben még anyámmal és velem lakott. Mostanában szembesültem vele, amikor megnéztem az 50 éve épített lakásuk tulajdoni lapját, hogy kizárólagosan a második feleség nevén van az ingatlan. Nem tudom, hogy volt-e a neve valamikor a tulajdoni lapon, vagy csak azért íratták a feleség nevére, hogy engem kitúrjanak az öröklésből. Ha apám meghal, (egyébként soha nem törődött velem, nem érdekelte soha az életem, se az enyém sem az unokáié) lehetséges az, hogy nem leszek jogosult a kötelesrészre, vagy perrel van esélyem arra, hogy ne csak a második házasságából született gyereke örököljön?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön édesapja hagyatéka az a vagyon lesz, ami a halála pillanatában megvan. Ebből lesz Ön jogosult a törvény rendelkezései szerinti részre.

Kérdés: Adott egy termék (parfüm). Magánszemélytől vettem az egyik adásvételi oldalon. Eredetinek volt írva, kép volt róla. Utánanéztem, megkérdeztem pár embert, eredetinek mondták; én is úgy láttam. Nekem nem tetszett az illat, ezért az egyik közösségi oldal zárt csoportjában meghirdettem, majd eladtam. Megkeresett privát üzenetben a hölgy, hogy nem eredeti, és kéri vissza a pénzt. Mivel én is akkor szembesültem a termék valódiságával, így próbáltam megkeresni azt a személyt üzenetben, akitől én vettem. Nem hajlandó a visszafizetésre részemre, mert ahogy mondta: ő küldött nekem a termékről képet, ki volt írva a hirdetésben, hogy eredeti, ő is úgy tudta; amikor megvettem, tisztában kellett lennem azzal, mit veszek. A hölgy, aki tőlem vette, ugyanígy követeli a pénzét tőlem. Szerintem nem árultam zsákbamacskát, képen láthatta ő is, mit vesz. Az ő döntése az én felelősségem? Ez figyelmetlenség volt a részünkről. Mit tudok tenni, és mit tudnak ellenem? (feljelentéssel fenyegetőzik)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha van számlája róla, avagy tudja igazolni, hogy így vette, akkor nem hiszem, hogy aggódnia kellene. Tenni sok mindent lehet, az meg más kérdés, hogy érdemes-e, illetve lesz-e egyáltalán eredménye.

Kérdés: Van egy lakás, felének én vagyok a tulajdonosa, a másik felét apám második feleségének a testvére most örökölte. Mindketten el akarjuk adni a lakást, de én egyénileg, a másik tulajdonos ingatlan közvetítő által. A lakásba bejutni nem tudok, kulcsom nincs. Fényképeket készíteni nem tudok. Hogyan tudunk megegyezni? Kinek kell engedni? Ha én elfogadom a tulajdonos társam javaslatát, ki kell fizetnem az ingatlan közvetítő díjának rám eső – fele részét? Válaszát előre is köszönöm!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban próbálja meg békés úton rendezni a másik tulajdonostárssal az ügyet. A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére, azaz Ön jogosult bemenni az ingatlanba és képeket készíteni róla. A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges az egész ingatlan feletti tulajdonjog átruházásához. Amennyiben nem sikerül békés úton megállapodni az ingatlan adásvételének mikéntjéről, végső soros a peres eljárás marad.

Kérdés: 18 éve dolgozom egy cégnél. Megváltozott a munka körülményem. Kértem az áthelyezésemet más területre, de ott sem jobbak a feltételek. Sajnos az egészségem kárára megy. Többször voltam táppénzen emiatt. Az egészségügyi alkalmassági vizsgálatokon csak 3 hónapra hosszabbítanak. Ha megszünteti az orvos az alkalmasságomat, milyen felmondási feltételekkel élhet a munkáltatóm? Milyen felmondást vagyok köteles elfogadni, mi kell, hogy szerepeljen benne? Végkielégítés jár a 18-év után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos, hogy a jogszerű felmondáshoz fenn kell állnia a tartósságnak, tehát tartósan alkalmatlannak kell lennie a dolgozónak a munkakör ellátására. A munkáltatónak indokolnia kell, hogy valóban azért eszközölt felmondást, mert alkalmatlan a dolgozó a munkakör betöltésére. A munkáltatónak munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatot kell kérnie, arra alapíthatja csak felmondását. Felmondás esetén – ha teljesülnek a feltételei – a munkavállaló végkielégítésre jogosult, mely mellett a felmondási idő teljes tartamára kénytelen felmenteni a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól.  A végkielégítés mértéke legalább tizenöt év esetén négyhavi távolléti díj összege. A munkáltató felmondása esetén plusz két havi távolléti díj összegével nő a végkielégítés összege.

Kérdés: Jó estét! Segítséget szeretnék kérni! Közalkalmazotti munkaviszonyomat meg szeretném szüntetni. Élelmezésvezetőként dolgozom, munkáltatóm a vezető óvónő. Ha jól tudom, 2 hónap a lemondási idő. Szeretném kérni, hogy ennek felét vagy egészét engedje el. Mondhatja- e a munkáltatóm, hogy az egész 2 hónapot le kell dolgoznom? Mi van akkor, ha én abba nem egyezek bele? Ha beadom a lemondást, utána elmehetek-e betegszabadságra, ill. táppénzre ? Ha jól tudom, azonnali hatállyal is lemondhatok, csak azt indokolnom kellene.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közalkalmazott indoklás nélkül, bármikor bejelentheti írásban határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyának lemondással történő megszüntetését. Ez esetben azonban számolni kell azzal, hogy a Kjt. lemondási időt ír elő. A lemondási idő – a Kjt. 28. § (2) bekezdése alapján – két hónap, amelynek időtartamát a munkáltató teljes egészében ledolgoztathatja, de annak akár egy részére vagy egészére mentesítheti is a közalkalmazottat a munkavégzés alól. Amennyiben a közalkalmazott nem tölti le a lemondási időt, hanem azalatt közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen megszünteti, köteles a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 84. § (1) bekezdése alapján a lemondási időre vagy annak fennmaradó részére járó távolléti díjnak megfelelő összeget a munkáltatónak megfizetni. A Kjt. 29. §-a alapján szüntethető meg a jogviszonya rendkívüli lemondással. Azt javaslom, hogy próbáljon megegyezni a lemondási idő ledolgozását illetőleg a munkáltatójával.

Kérdés:  Minden előzetes értesítés nélkül kaptam a hölgytől egy letiltást, melyről az OTP tájékoztatott. Most szeretném megtudni ennek az okát, ám  Dr. L. B. sem ügyfélfogadási rendjét sem a telefonszámát sehol nem lehet fellelni. Azt pedig, hogy nem lehet tőle tájokoztatáshoz jutni, nem fair, és a földön fekvőbe való belerúgásnak érzékelem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdésében megjelölt végrehajtó minden elérhetősége megtalálható az interneten, javaslom, hogy keressen rá újra és vegye fel vele a kapcsolatot.

Kérdés: A munkáltatóm ez év február 11-én felmondott. A felmondási idő teljes időtartamára (30+15 nap) felmentett a munkavégzés alól, a felmondólevelet is így írta meg. Február 14-én a kezembe adott egy tájékoztatót a munkáltató általi felmondáshoz, melyben azt írja, hogy a március 28-ig időarányosan járó szabadságomat (7nap) március 02-tól kezdődően kiadja. A kérdésem az, hogy ha a felmondási idő teljes időtartamára mentesített a munkavégzés alól, akkor valóban kiadhatja-e utólag a szabadságomat, vagy pénzben meg kell váltania?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult.  A felmentési idő teljes egészében szabadságra jogosító idő. Az erre az időre járó szabadságot vagy még a felmondási idő ledolgozandó része alatt természetben ki kell adni a munkavállalónak, vagy – ha ez nem lehetséges –, akkor a munkaviszony megszűnésekor pénzben megváltani.

Kérdés: Lányom 2016.03.04.-én balesetet szenvedett az iskolában, tanítási időben, kiskorúként. Aki  a balesetet okozta jól elvan, az én lányom pedig maradandó sérülést szenvedett, azóta jelentős kár jelentkezik naponta nálunk. Most, 2020-ban, mit tehetünk a károkoval szemben? Azóta volt igazságügyi orvos szakértői vizsgálat, ami 20%-ot állapított meg. Ez szerintem több, mert egyre több baja van. Mit lehet tenni a károkozóval szemben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdéséből nem derül ki, hogy valamilyen eljárás volt-e folyamatban a lánya ügyében. Javaslom, hogy az ügy összes iratával forduljon ügyvédhez büntető feljelentés megtétele okán, illetve személyiségi jog megsértése miatt is indítható polgári per.

Kérdés: A párom elhagyott egy 10 évvel fiatalabb férfiért, egyik napról a másikra elköltözött, hátrahagyva két kiskorú közös gyermekünket. Látogatja őket, folyamatosan kompenzál ajándékokkal, közös programokkal, de az új párja szolgálati lakásban lakik, ahova nem engedem a gyerekeimet. Amikor az új ember éjszakai műszakban van felajánlottam, hogy elmegyek otthonról, és ő a gyerekekkel maradhat éjszakára. Készül az új közös albérletük, kb 1 hónap még. A kérdésem az lenne, hogy mire hivatkozva, milyen eséllyel lehet gyermek-elhelyezési keresetet beadni? Féltem őket, 5 és 8 évesek. Egyedül látom el őket, a biztonságos otthonukban, ahol születésüktől fogva élnek. Szüleim, nagyszüleim bármikor besegítenek, stabil, biztonságos, szerető környezetben vannak.
Köszönöm.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös szülői felügyeletet a bíróság csak a szülők közös kérelmére rendelhet el, ennek hiányában a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. Amennyiben a szülői felügyelet rendezését kéri a bíróságtól a fentiekben Ön által leírt érvelések megfelelőek, úgy mint, hogy a gyermekek az Ön háztartásában hosszabb ideje háborítatlanul, stabil, biztonságos, szerető környezetben nevelkednek. Valamint, hogy a másik szülő nem képes biztosítani a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődését. Javaslom, hogy a keresetlevél elkészítésével bízzon meg ügyvédet.

Kérdés: Közös tulajdonú ingatlanba, (férj, feleség) elhozhatom-e a nagynénémet látogatóba, havonta pár napra.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.

Kérdés: 8 éve bérelek egy üzletet. Igaz, hogy nem volt benne a bérleti szerződésemben az elővásárlási jog, de érdeklődnék, hogy ilyenkor nem a bérlőnek kellene először felajánlani, ha eladásra kerül? Ehhez képest eladták szerdán és közölték velem csütörtökön, már az új tulajdonoshoz tartozom. Bérleti szerződésemet sem mondták még fel. Mondták szóban, hogy ők egymást közt megbeszélték, hogy a 3 hónap felmondási időt az új tulajdonos betartja. Ilyenkor kinek, mit kell betartani? A fizetéssel soha nem volt gondunk, ellenünk semmit nem tudnak felhozni. Ilyenkor kérhetünk-e valami kártérítést vagy fájdalom pénzt, hogy egyik napról a másikra megbeszélés nélkül az utcára tettek bennünket? A régi tulajnak tartani kellett volna a felmondást, az újjal nincs semmi szerződésünk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem köteles a tulajdonos a bérlőnek felajánlani „első körben” az ingatlant. Leírása alapján 3 hónap felmondási időt kaptak, így a második kérdés nem is értelmezhető. Az új tulajdonos a jogutódlás okán pontosan úgy „funkcionál”, mintha a régi lenne…kártérítés sem járhat, mert nem egyik napról a másikra szűnik meg a szerződés, hanem a szerződésbeli 3 hónap után.

Kérdés: Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy mi a teendő, ha nincs évek óta munkaszerződése és munkaköri leírása a dolgozónak és felmond, de egy hónap után a munkáltató ügyvéd általi levélben kéri, hogy (az alábbi szöveget bemásolom):  könyvelési teendők elvégzésének elmaradása okán az esetlegesen jelentkező károk tekintetében jogfenntartással kíván élni.  Ebben az esetben a munkavállaló felelőssége korlátlan és ha ez több, mint 10 millió Forint, akkor is köteles megfizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem értelmezhető jogilag a levél/kérdés, hiszen a munkáltatónak kötelessége bejelenteni az adóhatóságnál a munkavállalóit. Kizártnak tartom, hogy egy efféle mulasztás miatt a munkavállaló tartozna felelősséggel, ám mivel nem áll rendelkezésemre semmiféle előzményirat, pontosabb választ nem tudok önnek adni. Javaslom, forduljon ügyvédhez személyesen. De ha nincsen munkaszerződés sem, akkor nincsen (elvileg) munkaviszony sem, amiből meg nem fakadhat semmilyen követelés….

Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, hogy hitel esetén, ha én leszek az adóstárs, azonban az adósnak az ingatlanára az ügylet miatt jelzálogot is tesznek, és esetleg a későbbiekben az adós nem fizet, akkor tőlem vonják le a kölcsön összegét, vagy a jelzáloggal terhelt ingatlant árvereznék el? Ilyen esetben az én ingatlanom biztonságban van-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapszabályként az adóstárs – megtévesztő nevével ellentétben – a legtöbb esetben éppen úgy felel a tartozásért, mint maga az adós, vagyis a teljes tartozást behajthatják rajra. Ráadásul ez a felelősség egyetemleges szokott lenni, ami azt jelenti, hogy nincs is sorrend az adósok között. Pontosabb információért látni kellene a kölcsönszerződést, amelyet alá akarnak írni.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy üdülőjogot vásároltunk, a szerződés mellékleteként kitöltöttük az elállási jognyilatkozatot, mert nem felelt meg az elhangzottakkal. A tulajdonos állítólag aláíratott velünk olyat, hogy nem fogunk elállni a szerződéstől, de erről nekünk nincs semmi az anyagunkban, így nem akarják a mi visszalépésünket figyelembe venni. Kérdésem, hogy elállhatunk a szerződéstől minden következmény nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, forduljon ügyvédhez személyesen, az iratokkal együtt, mert azok hiányában semmilyen konkrétumot nem lehetséges mondani.

Kérdés: Ügyvezetője vagyok egy kft-nek, hogyan indíthatnék csődeljárást? Munkaviszony mellett látom el, semmi járandóságot nem kapok érte. Mi a teendőm?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, forduljon ügyvédhez, mivel ebben az eljárásban kötelező lesz a jogi képviselet.

Kérdés: A férjemmel és a lányommal élek boldog családi életben. Sajnos volt egy félrelépésem és el is mondtam a férjemnek, mindent meg tudtunk beszélni hál istennek és most boldogan várjuk a második gyermeket. A baj az, hogy van minimális esély arra, hogy nem a férjemtől van a baba, de ezt ő is tudja és megbeszéltük legyen bárkié felneveljük boldogságban! Viszont a férfi, akivel viszonyom volt fenyeget, hogy elpereli a gyereket, ha az övé. Az apasági vizsgálatra nincs pénzem sajnos, de minket a férjemmel nem is érdekel, csak boldogok akarunk lenni! Van félnivalóm a férfi miatt? Ha mi ezt megbeszéltük a férjemmel? A férfinek 2 év felfüggesztettje van és 3 gyereke, akit nem ő nevel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Ptk. szerint: A gyermek apjának – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt. Eszerint az anyakönyvi kivonatba automatikusan a férje fog bekerülni, de a másik férfi bírósági úton próbálhatja az apasági vélelmet megdönteni. Ha valósnak tartja a „fenyegetést”, akkor érdemes ügyvédhez fordulnia, hogy a jövőbeli esetleges események ne legyenek aggasztóak.

Kérdés: Kanadában megvádoltak, majd elejtették 1 év után! Szeretnem tisztázni magamat! Magyarországról lehetséges ez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése pontatlan és információszegény. Ennyi alapján sajnos nem tudunk Önnek pontos választ adni.

Kérdés: Az önkormányzatunk bizonyos időszakokban engedélyezi a zöldhulladék kerti elégetését. A szomszédaink mindkét oldalról meg is teszik ezt, és nincs is ezzel bajunk, mert kulturáltan, gyorsan végzik olyankor, amikor mi nem vagyunk kint a kicsi gyerekeinkkel. Viszont a második szomszéd ha tüzel, akkor azt egész nap teszi (kora reggeltől estig), megkeserítve mindannyiunk napjait. Van, hogy 3 napon keresztül non-stop éget. Szép szóból nem ért, nem lehet vele dűlőre jutni. Már odáig fajul sokszor, hogy zárt ablakon keresztül is erős füstszag van a lakásban, kimenni nem tudunk, akadályoz a teendőimben (pl. kertészkedés, teregetés, gyerekek levegőztetése stb). A kettőnk közötti szomszédot és a hátsó kertszomszédját is borzasztóan zavarja. Mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Forduljon a megyei kormányhivatalok környezetvédelmi és természetvédelmi osztályaihoz. A közérdekű bejelentés illetékmentes és írásban történik. Ide vonatkozó jogszabály: 1995. évi LIII. törvény 97. § (2) bekezdése, és a 306/2010. kormányrendelet. A hatóságok munkáját nagyban segíti, ha képekkel vagy videofelvételekkel dokumentálja a kialakult helyzetet. Így a bizonyítás is egyszerűvé válik.
Ezzel párhuzamosan, vagy helyette pedig a területileg illetékes jegyzőnél lehet birtokvédelmi eljárást indítani vele szemben.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy kihez lehet fordulni, ha nem kapok bérpapírt? Mert tudomásom szerint minden hónap 10-ig ki kellene küldeni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban javaslom, a munkáltatónak jelezze a hiányt. Amennyiben a munkáltató elutasítja, keresse meg az adóhatóságot.

Kérdés: 5 éve és pár hete kölcsön adtam magánszemélyként egy ismerősnek, egy szerződés magánokiratban készült róla. Azóta semmi nem történt, nem ismerte el írásban és nem állapodtunk meg részletekben sem. Valóban elévült a követelésem? Tudok valamit még tenni így utólag a pénzem beszedésével kapcsolatban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha valamely cselekménnyel megszakították az elévülést, akkor az a cselekményt követően újrakezdődhet. Az elévülés szabályai változtak, az Új Polgári Törvénykönyv (2013.évi V. törvény) alábbiakat tekinti megszakító ténynek. 6:25.§ (1) Az elévülést megszakítja a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése. Egyebekben az elévülési idő 5 év, ami az esedékességtől kezdődik. (Mikor kellett volna visszafizetnie?)

Kérdés: Jelzáloghitellel terhelt házamat szeretném a gyerekeim nevére íratni. Természetesen a hitelező engedélyével, de egyébiránt ez megoldható-e? Későbbi esetleges végrehajtási bejegyzésektől szeretnék ezáltal mentesülni, hogy az ingatlan ne legyen veszélyben, de természetesen a munkabéremből tiltható lesz továbbra is a végrehajtás.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jelzálogjog önmagában nem értékesítést akadályozó jog, ha nincs az ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom, tehát lehetséges az ajándékozás, ám leírása alapján ez lehet fedezetelvonó ügylet is. Javaslom, a szerződés készítésével megbízott ügyvéddel vitassa meg a problémát mielőbb.

Kérdés: Milyen személyes adatok birtokában hajtható be rajtam külföldi követelés? Röviden a történet: Olaszországban közvetlenül egy buszra felszállás után (esélyünk nem volt egyből jegyet lyukasztani) egy jegyellenőr megbüntetett minket 110 €-ra. Angolul egyáltalán nem beszélt. Amikor a személyes adatainkra volt szüksége, a diákigazolványunkat nyújtottuk át mind a ketten. Kiállította a büntetésről a papírt, amit 5 napon kell befizetnünk, vagy utána a dupláját. A következő adatainkat vette fel: Név, Születési dátum, Nemzetiség, Személyi szám (ami valójában a magyar diákigazolvány kártya számunk, de ez nem esett le neki). Olaszról lefordítva az áll a papíron, hogy a személyigazolvány adataimat vették fel. A helyszínen egy olasz papírt akartak velünk aláíratni, amiből semmit nem értettünk. A barátnőm azt írta rá, hogy “nem értem”, velem elfelejtettek bármit is aláíratni. (Ezek után talán azt is meg lehet kérdőjelezni, hogy milyen jogalapon tárolják a személyes adataimat?) Behajtható ez rajtam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Valószínűleg születési dátum és név alapján nem fogják tudni önöket azonosítani. A „behajtáshoz” jelenleg lakcím szükséges Magyarországon, de az EU-n belül is, anélkül nem lehetséges.

Kérdés: Férjem húgának a 12 éves kislányát az apa 8 éve nem látogatja, nem fizet gyerektartást. Közjegyző által bejegyeztettük, hogy az anya halála esetén gyámjai leszünk a kislánynak. A kislány az anyja után egy lakást örökölne és félő, hogy az apa emiatt jogot formálna a gyerekre. Kérdésem, hogy az apa jogai fennállnak-e, és tehetünk-e valamit ellene? Az apáról nem tudunk semmit azóta sem, de mivel tudjuk az előéletét, amibe a büntetett előélet is szerepel, így tartunk tőle, hogy anyagi haszon reményében megjelenne és követelné a jogait.

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Az anya után csakis a gyermeke, illetve élő házastársa örökölne. Kérdése nem egyértelmű, miszerint az apa milyen jogot formálna a gyermekre / vagyonra.

Kérdés: 2019-es évre határozott idejű szerződést kaptam, ami december 31-ig szólt. Viszont idén januárban ugyan úgy mentem dolgozni, de szerződést nem írtam alá a mai napig sem. Van egy gyermekem, aki betegeskedik sokat és most azt akarja a főnök, ha nekem megfelel, akkor alkalmival járhatok dolgozni. De én így nem szeretném. A kérdésem az lenne, ha nem fogadom el az alkalmi bejelentést, ezzel az indokkal felmondhat-e nekem? Vagy azzal, hogy sokat vagyok táppénzen a beteg gyermekkel? Ha ilyen indokkal mond fel nekem, akkor mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nagy valószínűséggel most is alkalmi bejelentés alapján van az adóhatóságnál a munkaviszonya. Mivel jelenleg nincs érvényes munkaszerződése, természetesen „elküldhetik” Önt.

Kérdés: A házunkból ékszerek tűntek el. Külső behatolásra nyom nincs, azért arra gyanakszom, hogy élettársamnak vagy anyósomnak lehet köze hozzá korábbi előzményekre alapozva. Érdeklődni szeretnék, hogy ez ügyben érdemes-e rendőrséghez fordulni, hiszen nagyon kicsi az esélye annak, hogy az ékszerek előkerüljenek, feltételezhetően azok már nem biztos, hogy megvannak. Ilyen esetben mit tesz a rendőrség, van-e jogi következménye ennek a családtagra nézve?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen lehet a rendőrséghez fordulni, ám csekély az esélye annak, hogy bármire fényt derítenének.

Kérdés: Volt férjemmel 10 éve elváltunk, két gyermekünket én nevelem. A volt férjem most követeli tőlem a gyerekek anyakönyvi kivonatát. Nem mondja meg mire kell, azt mondta a munkahelyére, de őket felhívtam és nekik nem kell. Ezért nem adtam oda. Most bírósággal fenyeget. A kérdésem az lenne, oda kell-e adnom? Igényelni nem tud utánuk semmit, mivel mostani férjem igényel mindent.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermekek anyakönyvi kivonatát kikérheti az apa bármelyik kormányhivatalban. Valószínűleg ezt nem tudja….

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a főnököm beoszthat-e dolgozni a hétfői napra, ha szombaton dolgozok? Közalkalmazott vagyok, 24 órás beosztással.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a munkaszerződése lehetővé teszi, igen. Egyebekben napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (a továbbiakban: napi pihenőidő) kell biztosítani.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy lehetséges-e táppénz alatt azonnali hatályú felmondást benyújtanom? Jelenleg próbaidőn vagyok, amely 02.25-ig tart. Azonban egy kisebb műtétnek köszönhetően táppénzre kényszerültem, ami valószínűleg még egy bő hétig tartana, de szeretnék azonnali hatályú felmondást benyújtani a munkáltatóm felé. A háziorvosom azonban nem állítja ki a táppénzes papíromat (nem nyilvánít keresőképesnek), mert még nem állhatnék munkába. Mi a teendő ilyenkor? A háziorvosommal próbáljak egyeztetni az esetről, vagy valamilyen más megoldást keressek? Továbbá a benyújtott, keresőképtelenséget igazoló papír alapján kötelesek elszámolni a nekem járó összeget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A táppénz alatti felmondási védelem csak munkáltatói felmondás esetén van, Ön bármikor felmondhat. A táppénzt társadalombiztosítási kifizetőhely esetén igen, anélkül nem a munkáltatótól kapja, hanem az OEP-től. A próbaidő alatt pedig egyébként is fel lehet mondani, indokolás nélkül.

Kérdés: A munkahelyemen januárban jelezték a vezetők, hogy lehet meg fog szűnni a jelenlegi pozíciónk. Az elmúlt hetekben húzták az időt, nem tájékoztattak minket és hitegettek, hogy lesz másik project. A mai napon (2020.02.18) közölték, hogy a projectünk megszűnik. Továbbá a másik projectre is túl sokan vagyunk. 3 opciót kínáltak fel: Az egyik, hogy egy olyan projecthez csatlakozunk, ami jelentős bér-visszaeséssel jár. A másik projectre a főnökeink jelölnek ki embereket. Amennyiben egyik opcióba se kerül valaki bele, az munkanélkülivé válik. Nem tudom mennyire szabályos ez az eljárási rend, és ilyen esetben nem jár gondolkodási idő? Illetve, ha miattuk válik valaki munkanélkülivé, jár végkielégítés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez egy elég bevett sablonforma sok munkáltatónál a dolgozók legális elküldésére, ez az eljárásrend leírása alapján jogszerűnek tűnik. Amennyiben a munkáltató mond fel, 3 év munkaviszony után jár végkielégítés.

Kérdés: Azt szeretném megtudni, hogy ha gyermekem ideiglenes elhelyezésbe került testvéremhez, nekem a pénzem két gyerek után járó gyesből és családi pótlékból áll? Illetve végrehajtható gyesből a tartásdíj?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Első kérdésére nem tudunk Önnek válaszolni, hiszen nagyon kevés információt tartalmaz a leírása. GYES-ből nem történhet végrehajtás, de a tartásdíjat fizetnie kell. Sajnos azonban nem teljesen egyértelmű a kérdése.

Kérdés: Mezőgazdasági gép vásárlásakor a  kereskedő feltüntette a vásárolni kívánt gép típusát árát. Majd a beszámítandó gép nevét árát, a közösen elfogadott áron. Elektronikusan kiküldte a megrendelőlapot és a díjbekérőt. Én átutaltam a kért összeget, ami nem kevés 4 millió forint. Majd pár nap múlva felkeresett és ötszázezer Forinttal kevesebbért akarja beszámítani a gépemet. Megteheti-e ezt a kereskedő? A megrendelőlapot saját kezűleg aláírta.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel az Ön részéről teljesítésbe ment a szolgáltatás, ezért jogszerűen nem tagadhatja meg a teljesítést a kereskedő. Javaslom, hogy követelje a megvásárolt gép átadását. Végső soron FMH és peres eljárás marad.

Kérdés: 10 évesen kisfiam úgy döntött, hogy az apjához költözik. Az apja azt mondta, hogy amit gyerektartásra költenék azt a pénzt költsem minden hónapban a gyerekre, neki ne utaljak pénzt, mert jól áll anyagilag, ez is így volt egy darabig. Tavaly Decemberben kisfiam visszaköltözött hozzám, s mivel apja nem kért gyerektartást, most ő sem fizet nekem. Viszont azzal fenyeget, hogy ő visszamenőleg kérni fogja tőlem a gyerektartást. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Visszamenőleg 6 hónapra lehet követelni csak.

Kérdés: Azzal a kéréssel fordulnék Önhöz, hogy a páromat este 6 óra tájékán a rendőrök igazoltatták és mivel nem volt jogosítványa, ezért őrizetbe vették. Szeretném megkérdezni, hogy mivel a 72 óra előzetest megkapta, ezért milyen büntetésre számíthat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jogosítvány nélküli vezetés mindenképpen büntetendő, azonban a büntetés mértékét meghatározza, hogy az illetőnek egyébként van-e az adott kategóriára, van-e bármilyen kategóriára, vagy egyáltalán nem rendelkezik jogosítvánnyal, avagy eltiltás alatt tette ezt. Több információ kellene az ügyre vonatkozóan, hogy pontos választ tudjak adni.

Kérdés: Fele összeg kifizetésével (másik fele havi törlesztéssel történik) vásároltunk a lányom nevére egy ingatlant, melynek a haszonélvezője és kezese vagyok. Havi rendszerességgel tettem látogatást, ami fél éve lehetetlen zárcsere miatt, s kérésre sem kaptam kulcsot a bejutáshoz, sőt a kapcsolattartás is megszakadt, nem a részemről. A kerület ( XXII.) adóhivatala felé nyilatkozatot kellett tenni az ingatlannal kapcsolatban (kommunális adó kiszabása céljából ), melyre azt válaszoltam keressék a tulajdonost, mivel érdemben nem tudok nyilatkozni, nem reagált a megkeresésemre sem levélre, sem telefonra. Mit tehetek, hiszen jogilag és anyagilag minden felelősség engem terhel. A lakáshoz sem mehetek, nehogy önbíráskodással vádoljanak. Ezt a fajta elzárkózást megteheti-e a tulajdonos a haszonélvezővel szemben, ami jog szerint erősebb, mint a tulajdonos joga? Saját lakásomban lakom. Kihez fordulhatok. ki véd meg engem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Haszonélvezeti jogánál fogva jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. A haszonélvező viseli – a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével – a dologgal kapcsolatos terheket. A haszonélvezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek. Ennek megfelelően Ön köteles a kommunális adót is fizetni, illetve joga van a lakást birtokba venni. Természetesen a fentiek alapján jogellenesen jár el a tulajdonos. Javaslom, mielőbb forduljon személyesen ügyvédhez, ugyanis több eljárást is meg lehet indítani, ha úgy gondolja…

Kérdés: 2011-ben meghalt édesapám, aki végrendeletileg mindent a második feleségére hagyott. Én kértem a köteles részt, így 1/4 lakás a nevemre került. Azt szeretném megtudni, mit tehetek, hogy a lakás rám eső részének az árát kifizesse az özvegy, aki azóta is az élettársával együtt lakik benne? Hová kell fordulnom ez ügyben? Ez egy 4 lakásos társasház 100 m2-s lakása. Ebből a házasságból gyermek nem született.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az édesapjának a második felesége élethosszig tartó haszonélvezeti jogot szerzett a halál bekövetkeztével. Akkor tudja értékesíteni a 1/4 tulajdonrészt, ha haszonélvezeti joggal együtt valaki megvásárolja Öntől. Illetve a közös tulajdon megszüntetését kérheti még, perben. Mindenféleképpen lépni kellene az ügyben, van egyéb lehetőség is, amivel végső soron kikényszeríthető az ellenoldal aktivitása is, azonban az ügyvédi segítséget igényel.

Kérdés:  2014-ben ittas vezetés miatt bevonták 1 évre a magyar jogosítványomat Magyarországon. Külföldön, Angliában éltem 2014-2019 között és ott szereztem 2017-ben jogosítványt. Most Magyarországon élek ismét és szeretném az angliai jogosítványom becserélni magyarra. Van-e elévülése a magyar jogosítvány bevonásnak? Kell-e itthon vizsgáznom újra vagy csak cserélhetem az angliait magyarra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ún. utánképzésen kell részt vennie, avagy a kinti vezetői engedélyét tudja használni.

Kérdés: A jelenlegi munkáltatómmal 2018.03.01. napjától vagyok határozatlan időtartalmú munkaviszonyban, vagyonőr munkakörben. Napi 8 óra figyelembe vételével egy havi munkaidőkeretben foglalkoztatva. Ami 2019.12.01. napjától napi munkaidő 4 órára változott (beleegyezésemmel). Valójában a munkaidő végzésem 24 órás munkarendben történik (havonta 168-192 óra.). 2020.02.10. napján beadtam a munkavállalói felmondást. A munkáltatóm él a 30 napos felmondási idővel. A 2019. évi szabadságomból, 15 nap szabadság (120 óra) maradt, amiből januárban 5 napot kiírtam. A munkáltatóm az 5 nap szabadságot a 2020. évi szabadság terhére átírta (napi 4 óra) és közölte, hogy a szabadság nem vihető át a következő évre csak, ha az előző évben megkezdem a szabadságot. A kérdésem, hogy megteheti a munkáltató, hogy a múlt évről ki nem vett 15 nap szabadságot nem adja ki, se nem fizeti ki? Illetve jogomban áll kérni, hogy naponta 4 órás munkarendben foglalkoztasson a felmondási időm alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató jogszerűen nem tehetné meg, amiket ön leírt.

Kérdés: Első munkahelyemen valamiféle EU-s bértámogatást vett fel rám a munkáltatóm. A munkaszerződésemben semmilyen ezzel kapcsolatos információ sincs. Egyetlen papír, amit aláírtam az egy bizonyos ifjúsági garancia. A problémám az, hogy a Kisvárdai Járási Hivatal által szeretnék jelentkezni OKJ-s tanfolyamra. Tudomásom szerint minden embernek ingyenes 2 tanfolyam elvégzése. A munkaügyi központ nem igazán tanúsít segítséget ebben a témában, elküldtek azzal az indokkal, hogy a bértámogatás miatt nem vehetek részt a képzésben. Pontosan nem mondja el senki, hogy ez milyen bértámogatás volt, mindenki igyekszik kerülni az ügyet, nem túl segítőkészek. A támogatás elindulását követő pár napon belül én próbaidő alatt felmondtam, nem ment végbe a bértámogatás. A Kisvárdai Járási Hivatal vezetője személyesen azt mondta, mehetek képzésre, nem zár ki a támogatás, majd mikor jelentkezni mentem a képzésre ismét elutasítottak. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérni tanácsot, ebben az esetben mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a kérdésében semmilyen konkrétum nincs, így egy ügyvéd nem tud Önnek segíteni. Volt munkáltatójától kérjen ki igazolást a kérdéses bértámogatással kapcsolatban, azzal jelenjen meg a Járási Hivatalban és egyeztessen annak vezetőjével.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy a feleségemtől el kellet költöznöm, mivel megcsalt, nem bírtam vele élni így tovább. Ő is válni akar, amúgy folytatja a kapcsolatát a férfival a közös házunkban. Van 3 kiskorú gyermekünk, ők erről nem tudnak. Fű alatt csinálják. A gyerekeket ő neveli, én hétvégén hozom el magamhoz őket, a szüleimnél lakom. Követeli a gyerektartást. Azt tudom, hogy kell fizetnem, fizetni is fogom. Elment ügyvédhez, majd mennünk kell mindkettőnknek, meg kell egyezni, hogy mennyit fogok fizetni. Én 30 000 Ft-ra gondoltam a 3 gyermekre, mivel nincs jövedelmem, de azt mondta az kevés. Másik kérdésem, mivel eljöttem a lakásból van-e jogom kérni a lakás felének az értékét. Nem kérném amúgy, mert nem érdekel a lakás, csak azért kérném, mert más férfit hord oda, nyilvánosan engem aláz. Tudom egyszerre úgy se tudná kifizetni, de részletre igen!

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Sok részlet kimaradt a kérdéséből, mint például az, hogy a közösen lakott lakás kinek a tulajdonában áll és mikortól. Amennyiben ön a visszatérés szándéka nélkül költözött el, úgy a bíróság mellőzheti a lakás használatának megosztását. Gyermektartásdíjat fizetnie kell alapvetően, ám leírása alapján nem derül ki, ezt mi akadályozza.

Kérdés: A következő problémával fordulnék most Önökhöz. Anyósom még él és az ingatlan, amiben él nagyon rossz szigetelési tényezővel rendelkezik. Az ingatlannak jelenleg is 4 tulajdonosa van (Anyósom és a 3 testvér, az após 2013 halála miatt). Anyós hónapról hónapra él, alig jön ki a nyugdíjból. Élelemre is alig jut, nemhogy tűzifára. A kérdésem az lenne, hogy milyen lehetőségem van arra, hogy a lakást korszerűsítsem és anyós halála után is törvényileg elismert legyen a ráfordított összeg (tulajdonunkat képezze). Én gondoltam arra, hogy értékbecslés után felújítás és anyós részéből megkapnánk annyit, amennyit ráfordítottunk. Testvérek és anyós beleegyezett. A módszer költségei : értékbecslés (50e Ft), felújítás (670e Ft), közjegyzői díj (5 M Ft-os ingatlan esetén) vagy végrendelet készítési díj, vagyonszerzési adó (800e Ft, 4% –> 32e Ft a költség, bár ajándékozás esetén ingyenes, ha jól láttam). Milyen költségekre kell számolnom? Milyen lehetőségeim vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A költségeket nagyjából leírta, ezen felül: az ingatlan(rész) átruházásának megbízási díja, a földhivatali eljárás díja merülhet fel. A közjegyzői díjat nem értem feltétlenül…mire gondolt? Más: a végrendelet is jó megoldás lehet, azonban az csak a halál esetére rendezi a vagyoni viszonyokat és utóbb meg is lehet változtatni….

Kérdés: Szüleim egészségi állapota miatt úgy döntöttünk közösen, hogy a folyószámlánkhoz csatoltatunk egy elhalálozási rendelkezést a lakossági betétekre. Kitöltöttük és ma bevittem, de a bank nem fogadta el, mondván édesanyámnak nem ilyen az aláírása. Mondtam nekik persze, hogy megváltozott, hiszen 2 hónapja fekvőbeteg, lefogyott, legyengült. De nem érdekelte őket. Kérdeztem, akkor mi az eljárás, hogy elfogadják a papírt, mire azt az elképesztő választ kaptam, hogy ők azt nem mondhatják meg nekem. Nincs jobb ötletem, mint megkérdezni egy ügyvédet: mi ilyenkor a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hívja fel telefonon a bankintézetet, ahol vezetik a számlájukat és érdeklődje meg, ilyen esetben mit lehet tenni. Lehet, hogy egy másik fiókban máshogy állnak hozzá. Amennyiben sehol sem segítőkészek, akkor a bank vonatkozó szabályzatát kellene megtekintenie, abban ez le van írva. Alternatív megoldásként szóba jön még a közjegyző előtt tett aláírás / meghatalmazás…. Más ehhez: a bank eljárása egyébként helyes, hiszen a betétesük pénzét védik…. a stílus és segítőkészség hiánya már más kérdés…

Kérdés: Iránymutatásra lenne szükségem. Jelenlegi munkahelyemen többféle munkakörben dolgozunk, a szerződése viszont mindenkinek egyforma. A szerződésünkben a munkakör betöltéséhez a 8 általános iskola van megjelölve, vannak is munkakörök, amihez ez elég, azonban a legtöbben más munkakörben dolgozunk középfokú végzettséggel és erre alapuló pénzügyi vizsgával. Ennek hiányában nem tudnánk elvégezni a munkánkat. Jeleztük a munkáltató felé, hogy mivel pénzügyi vizsgához köti a munka elvégzését, a garantált bérminimum járna nekünk is, ő viszont a szerződéssel takarózik, szerinte a 8 általános ehhez elég. A feor kód szerinti besorolásunk telefonos operátor. Tudna segíteni, hogy jogos-e az igényünk a garantált bérminimumra és ha igen, hová fordulhatunk segítségért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A garantált bérminimumra való jogosultsághoz két feltételnek szükséges együttesen érvényesülniük. Az egyik az, hogy a munkavállalónak rendelkeznie kell középfokú végzettséggel, szakképzettséggel. A másik feltétel pedig az, hogy a munkakör betöltésének feltétele kell, hogy legyen ez a képzettségi szint. Leírása alapján nem jár önnek a garantált bérminimum.
Először a pontos munkakört kellene meghatározni, ha kell, ehhez a szerződéseket is módosítaniuk kell.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy engem örökbe fogadtak 33 éve, de a kapcsolatunk nagyon megromlott, veszekedések, zaklatások, rágalmazásoknak vagyunk kitéve a párommal és a gyerekeimmel. Szeretném, ha nem lenne közöm hozzájuk, esetleg az örökbefogadást megszüntethetem? Vagy valami kérvényt nyújthatok-e be valahol ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen van lehetőség az örökbefogadás felbontására bírósági úton. Javaslom, a per megindítása esetén keressen magának jogi képviselőt.

Kérdés: 2019. február 8-án meghalt édesanyám második férje, majd fél évvel később édesanyám is elhunyt. A lakást, amelyben laktak fele-fele arányban birtokolták. Édesanyám előző házasságából ketten volnánk törvényes örökösök a húgommal, férje előző házasságából származó fiai közül már csak egy él. Véletlenül tudtam meg, hogy édesanyám a 2017. őszén férjével közösen írt végrendeletet, mellyel férje előző házasságából született fiát és engem is kizártak az öröklésből annak ellenére, hogy 2016-ban édesanyámnak ajándékoztam egy garázst, amit húsz éven át ingyen használtak. Állítólag a garázs nem képezi a végrendelet tárgyát. Úgy tudom, tavaly ősszel volt hagyatéki leltár, de hagyatéki tárgyalásról nem kaptam értesítést. Azt hallottam, hogy törvény változás miatt hivatalos értesítést csak az örökös kap. Ez igaz? Mennyi időn belül adják át a hagyatékot és köteles rész megillet-e engem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása sajnos nem teljesen egyértelmű, mivel ezt írta: nem minden vagyontárgy képezi a végrendelet tárgyát……. Hivatalos értesítést azok kapnak, akiket bejelentenek a közjegyzőnél, mint esetleges örökösöket, öröklésben érdekelteket. Javaslom keresse fel az ügyben eljárt közjegyzőt mielőbb, ő fog tudni szolgálni pontos információkkal.

Kérdés: Sajnos a házasságunk megromlott, ezért a válóper beadása mellett döntöttem. Kérdésem: 2014. 06. hóban vettem feleségül a nejemet. Saját házamba fogadtam. A házasságba semmilyen vagyont nem hozott. Van két közös gyermekünk, 2014-ben és 2017-ben születtek. A nagyobbik gyermeket magamnál szeretném tartani, de a kicsit még nem tudom vállalni. A tulajdonjogomból kell-e adjak a nejemnek? Szeretnék közös megegyezéssel válni, szépen. De ha elfajul a dolog, sajnos elő kell vegyem azokat a dokumentumokat, hogy a nejem a házasság alatt a tudtom nélkül árulta a testét. Mikor ez kiderült, onnantól romlott meg a kapcsolatunk Milyen esélyem van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házasság előtt keletkezett vagyon különvagyonnak minősül, azaz a tulajdonából nem kell adnia. Ettől függetlenül rengeteg kérdés fog még a válás során felmerülni, így az ingatlan használata miatt is (ugyanis a házastárs köteles gondoskodni a másik házastárs lakhatásáról is….). Az ügy összetettsége okán mindenféleképpen javaslom a személyes konzultációt ügyvéddel.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy valamilyen formában fellebbezhető-e a végrehajtás. A Papíron, amit kaptam 2020.02.14-i dátum szerint 288.383 Ft tartozás szerepel. A levél keltezésének az ideje viszont 2020.01.30. Sajnos ekkora összeget nem tudok kifizetni, ráadásul egyedül élek egy albérletben. A levelet is későn kaptam meg, 2020.02.17.-én. Ha valamilyen jó tanáccsal el tudna látni, azt nagyon megköszönném.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az összeget előre is ki lehet számolni, így a dátumozás mindegy. A dátumok alapján kb. jó időben kapta meg a levelet. Részletfizetést tud kérni. VH megszüntetési pert indíthat, ha a tartozás jogtalan, illetve VH kifogással élhet, ha a végrehajtó jogszerűtlenül járt el (habér ez utóbbit nem látom a leírtak alapján).

Kérdés: Van három gyermekem egy 18 éves, egy  8 éves, egy 6 éves lesz. 8 éve élek a mostani párommal együtt. Nem házasodtunk össze, de megromlott a kapcsolatunk. Milyen jogom van a lakáshoz??? Sajnos most derült ki, hogy a lányomat pár évvel ezelőtt megpróbálta molesztálni, még kiskorú volt. Nem tudok ezek után vele lakni, csak nincs saját lakásom. Nem tudok a szüleimhez költözni. Mit tudok tenni, hogy elkötözzön? Nem vagyok olyan anyagi helyzetbe, hogy albérletbe menjek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéséből nem derült ki, hogy pontosan kinek a tulajdona a közös lakás, milyen jogcímen laknak ott.

Kérdés: A tulajdonomban (1/1) lévő lakóingatlanomat /szülői ház, ami üresen állt/, 2016. decemberében fiamnak ajándékoztam (1/1), részemről a holtig tartó haszonélvezeti jog fenntartásával. Azóta ő lakik benne feleségével és 2 gyermekével. Szeretnék igénybe venni korszerűsítésre a falusi CSOK vissza nem térítendő támogatását. Ehhez nekem le kell mondanom haszonélvezeti jogomról. Így azonban nekem semmi közöm nem lenne ehhez az ingatlanhoz. Ezt nem szeretném. Felbontható-e az ajándékozási szerződés, ahol én voltam a haszonélvezeti jogot alapító? Mivel a haszonélvezet fenntartása meghiúsul ez nyomós indok-e, hogy kérjek a gyermekemtől egy visszaajándékozást, pl. 1/3 arányban a tulajdonjog részemre történő bejegyzésével? Az ajándékozási szerződés létrejöttére a haszonélvezeti jog beírása nélkül nem került volna sor. Pénzre nem akarom váltani a lemondásomat. Soha eszembe nem jutott volna visszakérni, ha nem ez a helyzet áll fenn. Mit tanácsol?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvény pontosan meghatározza, milyen esetben lehet ajándékot visszakövetelni, ám ez nem olyan eset. Amennyiben Ön nem akar lemondani haszonélvezeti jogáról, úgy ne tegye. További ajándékozás (bármilyen irányba) természetesen lehetséges, ez is lesz feltehetően a megoldás.

Kérdés: Magyarországi közvetítőn keresztül, megbízási szerződéssel dolgoztam Németországban, mint idősgondozó. Angol és magyar nyelvű szerződésem van. Kedd este érkeztem meg, kolléganővel megbeszéltünk mindent. Éjjel 2 pléddel, 1 paplannal takaróztam. /A többi napokon már a köntösöm is előkerült a hideg ellen./ 6 órakor kezdődött a reggel. Főzni nem kellett aznap, mert volt előre főzve. Másnap feltérképeztem a hűtőt, fagyasztót, spájzot. Szembesültem a rengeteg lejárt szavatosságú, 30-40 kg élelmiszerrel, csak a burgonya, répa és a szódavíz nem volt lejárva. Ezt aznap jeleztem a magyar kapcsolattartónak és leírtam, hogy nem vállalom a felelősséget, ha a bácsi beteg lesz az élelmiszerektől és én sem eszem meg. Ők állítólag továbbították az illetékeseknek. Ígéretet kaptam, hogy utána járnak. Változás nem történt. Csak a bácsi szobáját fűtöttük kandallóval. Senki nem tett semmit. Egy hét után felfázva hazajöttem. Mindenről van bizonyítékom. Nem fizettek ki. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos információk (az Ön által megkötött szerződés) ismerete nélkül nem igazán tudok mit írni. Amennyiben gondolja, ezzel célszerű ügyvédhez fordulni, és ha van értelme az EU-s FMH-t kell kibocsátani, ha továbbra sem akarnak fizetni. A német hatóságoknál is tud még bejelentést tenni.

Kérdés: Szeretnék érdeklődni közös vagyonként vagy különvagyonként tekint-e válás esetén a bíróság az alábbi ingatlanra? Az ingatlan földterülettel rendelkezik (aranykorona értékkel), így kifüggesztés szükséges a megvételkor. Az adásvételi szerződés házasságkötés előtt készül, de a kifüggesztési idő alatt házasságkötésre kerül sor vagyonmegosztási szerződés nélkül. Így, amennyiben a kifüggesztés harmadik fél (vevő) belépése nélkül átfut, a tulajdonjog már a házasság fennállásának idején lép fel. Továbbá kifizetése is csak a házassággal együtt lehetséges, mivel arra babaváró hitel lesz felhasználva. Automatikusan bekerül-e ezek alapján a közös vagyon tárgyát illető ingatlanok közé és/vagy amennyiben ezt szeretné a két fél? Milyen lehetőségek vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a házasságkötés előtt feltételezhetően életközösségük már fennállt, ezért azt közös vagyonként vélelmezi a törvény. Természetese, mivel nem különvagyonból lesz finanszírozva az ingatlan, hanem közös hitelből, így mindenképpen közös vagyonról beszélünk. Amennyiben el akarnak térni, keressenek meg egy ügyvédet házassági vagyonjogi szerződés megkötése miatt.

Kérdés: Szerződés szerint az eladó a teljes vételár megfizetését követő 15 napon belül köteles kiköltözni és a lakást birtokba adni. Ha ezt valamiért nem teljesíti határidőig, akkor napi 5.000 Ft kötbért kell fizetnie. Azonban az nem szerepel a szerződésben, hogy mennyi ideig fizetheti a kötbért… Milyen lehetőségem van az eladóval szemben, aki nem akar 15 napon belül kiköltözni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan szükséges lenne a szerződés ismerete. Amennyiben nem tartalmaz további rendelkezést, akkor a Ptk. szerint kell eljárni. Peres eljárásként az ingatlan kiürítése iránti per áll, mint lehetőség rendelkezésre.

Kérdés: A következő lenne a kérdésem. Van egy 9 éves kisfiam, aki után gyerektartást fizetek, a bérem 20%-át (28.000 Ft). A feleségemmel közös gyereket várunk és van egy 2,5 éves nevelt lányom. Azt szeretném megtudni, hogy van-e rá mód, hogy fix 20.000 Ft legyen a fiam után a gyerektartás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben meghaladja a tartásdíj a gyermek szükségleteit, úgy lehetséges a bíróság általi csökkentés.

Kérdés: Szüleink halálát követően, végrendelet hiánya miatt, egyenlő arányban vagyunk örökösök, 3 testvér. A hagyatéki jegyzőkönyv szerint édesapánk számláján lévő 1,1 millió Ft -ot a legidősebb nővérem nem osztotta szét (ő nála van minden hozzáférés, bankkártya stb.), hanem többek között ebből fedezi az üresen maradt lakás költségeit és más kiadásokat is ebből fizet a beleegyezésem nélkül. Kérhetem-e a rám eső pénz kifizetését vagy köteles vagyok elfogadni, hogy felhasználja ezt az összeget? Szintén a beleegyezésem nélkül eladott több mindent az ingóságok közül. Ezt a pénzt szintén nem osztotta szét. Milyen lehetőségem van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hagyatékátadó végzésben meghatározott hagyaték 1/3 részének kiadását Ön követelheti testvérétől, ha elköltött bizonyos összeget, ha nem: neki azt meg kell fizetnie a másik 2 testvérnek. A hagyatéki terhek is közösen terhelik Önöket. Javaslom, szólítsa fel testvérét írásban a hagyaték kiadására, előkészülve egy esetleges bírósági eljárásra is.

Kérdés: A jegyzőkönyv felvétele után nem kaptam saját példányt. Úgy kellett kijönnöm az irodából, hogy majd küldik a határozattal együtt, de csak határozatot kaptam. Ha a jegyzőkönyvből nem kapok példányt, mit tehetek? Koponya zúzódás után ő szerintük nem fájhatott a fejem, nem ismerik el a balesetet és a cég megkérdőjelezi, hogy miért mentem vele orvoshoz? Mit tehetek? A kolléganőm fejbe vágott egy termékkel állítólag véletlenül, ami megkérdőjelezendő. Én szabályosan dolgoztam, a kolléganőm pedig szabálytalanul. Én semmilyen védelmet nem kaphatok a cégnél? Csak a sérülést okozó és a főnök az áldozat nem én? Mit tehetek, kihez forduljak ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy mielőbb szólítsa fel írásban a munkáltatót a jegyzőkönyv másolatának kiadására. Amennyiben Ön nem ért egyet a határozattal, úgy jogorvoslati lehetősége van.
Az üzemi baleset elismerése iránti kérelmet a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyhez, vagy a munkáltató székhelye szerint illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani. Fontos tudnivaló, hogy a baleset üzemiségének elismerése iránti kérelem határidőhöz kötött, a kérelmet – foglalkozási megbetegedést kivéve – a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani. A határidő úgynevezett jogvesztő határidő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelemmel nem lehet élni. Ha az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés tényét megállapító (elutasító) határozattal a sérült nem ért egyet, ellene jogorvoslattal élhet, a határozatot tizenöt napon belül megfellebbezheti. A fellebbezést a vitatott döntést hozó igazgatási szervhez kell benyújtani, de a másodfokon eljáró szervhez kell címezni. Ha a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely hozta az első fokú döntést, akkor a fellebbezést a kifizetőhely székhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el.
Ettől függetlenül végső soron bírósághoz is fordulhat.

Kérdés: Jelenlegi cégemnél szeretnék felmondani, mert találtam jobb lehetőséget. A felmondási időm 60 nap, melyből 30 napot szeretném, ha elengednének, ezt bele is írtam a felmondásomba. Azóta eltelt több, mint két hét és nem reagáltak rá semmit, így közös megegyezést sem írtunk alá. Jó lenne tudnom, hogy 2 hét múlva kezdhetek-e az új cégnél vagy sem. Sajnos erre a kérdésemre sem a HR, sem a vezetőm nem reagál, csak annyit hajtogatnak mindketten, hogy ha találnak helyettem embert, elmehetek előbb, ha nem, akkor pedig nem. Én viszont mielőbb szeretnék választ kapni, hogy 30 napot vagy 60 napot kell-e ott töltenem, mert ezzel a bizonytalansággal nem tudok tervezni. Megtehetik, hogy nem válaszolnak napokig, hetekig? Ilyenkor mit lehet tenni? Milyen jogi lehetőségeim vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önt egyrészt köti a munkaszerződése, így az alapján kell eljárni. Másrészt kissé zavaros, hogy felmondani szeretne / felmondott-e….mert a közös megegyezést akkor miért is kellene aláírni? Ergo vagy felmondás van, vagy a közös megegyezés….utóbbi esetben bármiben megegyezhetnek.

Kérdés: A férjem első házasságából született gyermeke után 40.000 Ft gyerektartást fizet. A jelenlegi házasságban a nevelt gyermek után ő veszi igénybe a családi adókedvezmény havi 10.000 Ft összegét. Ezáltal annyival több a nettó fizetése. Ha az édesanya a jövőben beadja gyerektartás emelésre az igényét, akkor a bíróság a tényleges munkabérből származó jövedelem összegét veszi figyelembe vagy a nevelt, esetleg a születendő gyermekkel együtt a már 40.000 forinttal járó emelt fizetéssel számol? Kockáztassuk meg, hogy havonta kérjük a kedvezményt vagy biztosabb, ha a NAV-nál az éves egyösszegű kifizetést kérjük? A havi kedvezményre lenne szükségünk a megélhetéshez, ezért vagyunk bizonytalanok ebben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a családi pótlék másodlagos jövedelem, továbbá a második házasságból származó gyerekek jogán kapott juttatás, így az nem a gyermek megélhetését biztosító, a szülők tartási terheit enyhítő juttatás. Amennyiben a volt feleség emelés után folyamodna, úgy bizonyítási eljárás keretében vizsgálja meg a bíróság az emelés szükségességét.

Kérdés: 6 éve vettem egy ingatlant. Sajnos akkor rajz alapján nem lett egyeztetve. Most kiderült a földhivatali és önkormányzati rajzokról, hogy a szomszéd kis telek még hozzám tartozik, amit albérletbe kiad folyamatosan a magát tulajdonosnak gondoló személy. Villany és víz, mint önálló telekre be van vezetve. Az utcánkban nincs 11-es házszám hivatalosan. Én a 12-ben lakom. 566 m2 megvásárolt helyett a mostani területem kb. 320 m2. Az előző tulajdonosok sem ismerték ezt a rajzot. A tulajdonosnak gondoló személlyel nem tudok megegyezni. Bár tudja, hogy nem lakóépületben laknak a lakói /románok/, ő úgy tudja, hogy a 945. hrsz-on ez a ház is rajta van, de a rajznak nem hisz. Enyém a 946. hrsz., az épület ezen van, mivel az régen a lakóépületem istállója volt. Van remény, hogy visszakapjam, amit végül is megvettem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenképp keressen fel ügyvédet, mivel természetesen van rá lehetőség, hogy rendezni tudja a tulajdonviszonyt (is).

Kérdés: Holland-magyar család vagyunk. 25 éve (itt dolgoztunk Mo-on) két gyermeket fogadtunk örökbe Magyarországon egy héten belül, nyílt örökbefogadással. Mindkét anya leányanya volt. A kisfiú anyja 17 éves kiskorú volt. Most, 25 év után megtalált a neten, hogy még mindig nem tudta feldolgozni és szeretne a fiunkkal találkozni. Megírtam neki, hogy mi mindig is bátorítottuk és támogattuk mindkét gyermeket ez irányban – a kislány 14 évesen találkozott is a szüleivel – de a fiú mindig is elzárkózott ez elől. Megírtam a hölgynek, hogy jelenleg az életének egy változó szakaszában van, és mi továbbra is támogatjuk, de ő hárít. Tehát, ne most majd, ha eljön az ideje. Ennek ellenére, a hölgy nem bírt magával és írt a gyereknek, aki jelenleg nagyon sebezhető állapotban van és egy terápiás folyamat kellős közepén. Kérdésünk: Mennyiben van neki joga csak úgy megkeresni a gyereket, akit a születésétől fogva örökbe adott?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nyílt örökbefogadás esetén amennyiben szeretnék a felek tarthatják a kapcsolatot egymással. Ha jól értelmezem, amit leírt a gyermekek már felnőttek. Így nekik van joguk eldönteni, hogy felveszik e a kapcsolatot az anyukával.

Kérdés: A párommal 10 évig éltük együtt. Gyermekünk születése után még 1,5 évig. Én többnyire háztartásbeli voltam az együtt élésünk folyamán. Van-e valamilyen jogom nekem vagy gyermekünknek az ingatlanhoz (ház), amit akkor vásárolt, amikor a kislányunkkal 5 hónapos terhes voltam? Az ingatlanban nem lakik, nem jelentkezett be, nem fizette az adót. Az önkormányzat eltulajdoníthatja, ha eltelt 15 év?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Házasak voltak vagy „csak” élettársak? A közösen használt lakásnak az életközösség megszűnését követő további használatát előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik házastárs kérheti a bíróságtól a házastársak által közösen használt lakás további használatának rendezését. Illetve miért „tulajdoníthatná el” az önkormányzat?

Kérdés: 80 éves szüleim kezesek egy ingatlankölcsön ügyletben. Az ingatlant már végrehajtották, de a szüleim nyugdíját is vonják már 4 éve. Most kaptak egy levelet, hogy a követelést eladták egy követelésbehajtó cégnek. Egyébként az ingatlan végrehajtásáról semmilyen tájékoztatást nem kaptak sem a szüleim, sem az adósok. Azt sem tudják mennyiért kelt el az ingatlan és pontosan mikor. Most az adósságbehajtó cég foglalni is akar a szüleimnél, ezt is megtehetik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan végrehajtásával kapcsolatban kellett kapni értesítést az adósnak és a kezesnek egyaránt, magáról a folyamatról is. Az lehetséges, hogy ezeket a leveleket nem vették át, és nem reagáltak. Az adott ingatlant ha elárverezték, ott pedig az árverezés után a végrehajtó elszámolási kötelezettséggel rendelkezik. Javaslom keressenek fel egy ügyvédet az összes meglévő papírokkal, így tudnak kapni érdemi információt a lehetőségekről. Amennyiben a lényeges irataik nincsenek meg, akkor azokat be kell szerezni, a megoldás bennük lesz.

Kérdés: Kisfiam idén lesz tanköteles, kettős állampolgárságú és mivel sokat kell majd a jövőben utaznunk, így otthontanuló státuszba kellene őt tenni. A külföldi tanoktatásban szeretném őt itthon tanítani, nem a magyar szerint. Lehetséges ez? Mik a teendők?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Önöknek és gyermekének állandó állandó bejelentett lakcíme van, a gyermek Magyarországon tanköteles 6 éves kortól. Ha külföldön élnek és ott rendelkeznek állandó lakcímmel, akkor a kinti jogszabályok szerinti tankötelezettség lesz irányadó a gyermekre. Ennek megfelelően kell az iskoláztatási kötelezettségnek eleget tenni.

Kérdés: Mit tehetek, ha a munkáltató nem adta ki a kilépő papírjaimat? 2019.december 13-án léptem ki, de azóta sem kaptam meg őket, a szabadság pénzemet sem fizette ki. 2019.07.05. léptem be és 2019.12.13. léptem ki. Mikor hívtam a papírjaim miatt azt mondta postázta, amit nem vettem át. Ami nem fedi a valóságot, mert mindent átveszek. Mondtam küldje ki azzal a borítékkal, amivel visszament, de elzárkózott tőle. Azt mondta még egyszer nem postázza. Mit tehetek ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Menjen be személyesen a volt munkáltatóhoz, és kérje ki a másolatokat a kilépő papírokból, amit pecsételjenek le és eredetivel megegyezőnek ismerjenek el. Amennyiben nem jár sikerrel, semmi gond, ezt a következő munkahelyén jelezze, enélkül is be tudják jelenteni.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a páromat 8 hónapra eltiltották a járművezetéstől. Ez az ítélet már jogerőre volt emelkedve, de még hivatalos határozatot nem kapott a jogosítvány leadásáról. Szombat délután igazoltatás után 72 órára őrizetbe vették, viszont a hivatalos határozatot csak ma (azaz csütörtökön) kapott. Így jogtalanul hurcolták és alázták meg. Érdemes lenne ezzel komolyabban foglalkozni és kártérítést követelni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha egy ítélet jogerős, az azt jelenti, hogy végre kell hajtani. Erről az ítélet kihirdetése okán tudnia kellett, még akkor is, ha nem kapta meg akkor nyomtatva.

Kérdés: Első házasságomból van egy 19 éves gyermekem, aki főiskolára jár. Jelenlegi házasságomban született kettő gyermekem, 4 és 10 évesek. Párommal a minimálbért kapjuk és nehezen jövünk ki belőle, lakáshitel, iskola óvoda stb, elég sok a kötelező kiadás. Szeretném kérdezni, hogy köteles vagyok-e tovább fizetni a gyerektartást, mert sajnos elég nehéz kigazdálkodni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermek első diplomájának megszerzéséig köteles a gyermektartás díjat fizetni.

Kérdés: 5 testvér egyenlő arányban örökölték édesanyjuk után a családi házat (műemlék), amiben egyikőjük él most. A ház romos elhanyagolt állapotú és plafonig van tele szeméttel, több évtizedes gyűjtögető életmód miatt. Kérdés: a nem ott élő testvérek tehetnek-e valamit, amiért az ott lakó mindenki részét a házból csak tovább amortizálja? Jól gondolom, hogy a ház csak veszít az értékéből a felújítások elmulasztása miatt? Később ettől függetlenül érhet több pénzt legalább a telek, vagy maga a ház ilyen állapotban is? Vagy érdemesebb lenne most eladni amíg, legalább úgy kinéz ahogy?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös tulajdon megszüntetésének egyik lehetősége, hogy egyik fél kivásárolja a másikat. Esetleg közösen értékesítik, vagy amennyiben olyanok a lehetőségek társasházzá nyilvánítják. Az egyedül a házban élő testvér a többi testvér részére többlethasználati díjat is fizetni köteles, amennyiben ezt kérik, tekintettel arra, hogy egyedül használja másik 4 ember tulajdonát. A birtokvédelemmel kapcsolatban lehetőségük van a helyi önkormányzat jegyzőjénél birtokvédelmi eljárást kezdeményezni. Természetesen a ház értékét nagymértékben csökkenti, ha a szükséges munkálatokat nem végzik el rajta.

Kérdés: 1/4 lakásrészt örököltem apám után. Most a második feleség lakik benne az élettársával az apám halála után. Azt szeretném megtudni, hogyan kérhetem és kaphatom meg a lakásrész árát?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az édesapjának a második felesége élethosszig tartó haszonélvezeti jogot szerzett a halál bekövetkeztével. Akkor tudja értékesíteni a 1/4 tulajdonrészt, ha haszonélvezeti joggal együtt valaki megvásárolja Öntől. Illetve a közös tulajdon megszüntetését kérheti még, perben. Mindenféleképpen lépni kellene az ügyben, van egyéb lehetőség is, amivel végső soron kikényszeríthető az ellen oldal aktivitása is, azonban az ügyvédi segítséget igényel.

Kérdés: Testnevelés órán a gyerek kezében a repedt, rossz minőségű tollas ütő eltört. Ezért szaktanári figyelmeztetést kapott! A tanár jelezte hozzunk be 1 ütőt otthonról! A kiskorú gyermekem azt válaszolta, hogy selejtnek vegyék ki a szertári leltárból és anyukám számlával vásárolt ütőt hoz helyette. Nem tetszett a gyerek válasza, de az igazság szava halk. Szerintem az eszközöket így kell pótolni! Segítségét kérném!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdését nem írta le.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy eszméletlen állapotba kerültem nyílt telepen, orvosi ellátásra szorultam volna és sajnos kifosztott az elkövető, kihasználva vétlenségemet. Az előkészítő tárgyaláson 102.000 Ft-ot mondott a bírónő a kártérítési igényre. Kellett vennem egy másik mobiltelefont, természetesen részletre, mely 269.990 Ft értékű (ez a kölcsön összege) a teljes visszafizetendő pedig 376.076 Ft. Kérhetem-e az ellopott telefonkészülék árán kívül még ezt az említett összeget is kártérítésként, mivel az elkövető miatt kellet másikat vásárolnom? Vagy pedig azt egy másik polgári perben indítsam el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az előterjesztett polgári jogi igény megváltoztatásának az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig az alábbi esetben van helye: – tényállítás megváltoztatása esetén a magánfél a korábbihoz képest olyan eltérő vagy további tényre hivatkozik, amely önhibáján kívüli okból az előkészítő ülést követően jutott tudomására, illetve következett be, vagy a tényre történő hivatkozás indokoltsága önhibáján kívüli okból utóbb vált számára felismerhetővé. Röviden az Ön esetében: NEM kérheti már.

Kérdés: A problémám a következő: Határozott idejű szerződésem van, ami le fog járni július 8-án. Viszont időközben teherbe estem és a szülés várható időpontja szeptember vége lesz. Így nem vagyok biztos abban, hogy ha időben jelentem be a terhességem, akkor meghosszabbítja a szerződésemet a munkáltató, mivel a szerződés lejárta után szülök?!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A konkrét kérdését nem tette fel….

Kérdés: Lakóhelyemtől távol, 30-50 km távolságok között teljesítménybérben dolgozom. Munkáltatómnál 6 éve megalakult Kft. leányvállalatánál van a munkaszerződésem, amelyben a költségtérítést az anyavállalat által kiszámított rendszerben fizetik ki, 45 Ft/km, 30% adómentes, a többi adóköteles jövedelem. Ez év elején a Kft. igazgatója saját jogkörénél fogva email-ben tájékoztatott minket, hogy adott munkában már nem a szokott módon fizetik a költségeket, hanem a teljesítménybér 30%-ában állapítják meg, bővebb elszámolásról való tájékoztatás nem érkezett. Munkánk teljesítménye bizonytalan, a lakosság közreműködése szükséges, a költségtérítés nagy valószínűséggel a szükséges üzemanyagot sem fedezni majd. Jogszerű-e az igazgatói utasítás alapján való változtatás, ami a munkaszerződésben foglaltakat felülírja? Saját gépkocsinkat használjuk, tömegközlekedéssel a munkát elvégezni lehetetlen, a gépkocsi veszít az értékéből, karbantartást igényel, járhatna kompenzáció a Kft. részéről.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződésben foglaltakat az igazgatói utasítás „nem írhatja felül”….

Kérdés: Mikor kaphat a munkavállaló fegyelmit ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg.  A munkavállaló főbb kötelezettségei:  a) a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, b) munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni, c) munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, d) a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, e) munkatársaival együttműködni.

Kérdés: Eladtam egy lovat (2019.12.20.), amely nálam lábproblémából sikeresen ki lett gyógyítva. Decemberben jöttek a vevők, megnézték, kipróbálták, minden rendben volt. Megvették, azt mondták ne nyomtassak adásvételit, mert nekik van, majd kiderült, hogy nincs, így a lóútlevél betétlapját írtam alá, hogy eladtam a lovat. 2020.02.13-án felhívtak, hogy hetek óta sánta a ló. Már sokszor volt náluk doki, eddig nincs változás. Ha az elkövetkező napokban sem lesz, akkor felhív, hogy ez a sérülés régebbi eredetű és szavatossági hiba miatt vegyem vissza a lovat. Nálam egészséges volt, a régi lábproblémát közöltem, azt is elmondtam, hogy kezelve volt és meggyógyult, ennek tudatában vették meg, tehát engem felelősség nem terhel, úgy gondolom! Mi a teendőm? Kinek van igaza ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetően Önnek van „igaza”, de egy peres eljárásban ez bizonyítás kérdése lesz. Egyelőre teendője nincsen. Amíg nincsen hivatalos eljárás Önnel szemben, addig nem is kell semmit sem tennie.

Kérdés: Munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén nyomós indoknak minősül-e, ha a munkáltató nem teljesítette hónapok óta a bérletár visszafizetését. Valamint adhat-e a munkáltató 2 hónap időtartamú felmondási időt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél (munkáltató) a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkabér meg nem fizetése példának okáért annak minősül, a bérlet árának meg nem fizetése nem. Azonnali hatályú felmondás esetén NINCS FELMONDÁSI IDŐ! Hiszen a nevében is benne van, hogy azonnali hatályú.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a páromat 8 hónapra eltiltották a járműveztetéstől. Ez az ítélet már jogerőre volt emelkedve, de még hivatalos határozatot nem kapott a jogosítvány leadásáról. Szombat délután igazoltatás után 72 órára őrizetbe vették, viszont a hivatalos határozatot csak ma (azaz csütörtökön) kapott. Így jogtalanul hurcolták és alázták meg. Érdemes lenne ezzel komolyabban foglalkozni és kártérítést követelni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha jogerős, akkor az aznaptól végrehajtható. Erről tudnia kellett, hiszen a tárgyaláson szóban kihirdették. Ha eltiltották, akkor nem vezethet a jogerőre emelkedés napjától. A leírtak alapján nem gondolom, hogy jogtalan lett volna.

Kérdés: A családi ház, amiben élünk fele-fele arányban az enyém és a bátyámé. A ház hivatalosan nincs felosztva, kétszintes ház, az alsó részben lakik ő. Tavaly nyáron Kft-t alapított. A cég székhelye nem ide van bejelentve. Tesóm nem egy tisztességes és becsületes ember, így akivel társult az sem lehet az. Neki nem volt elég pénze egy Kft. megalapításához. Ha kérdezek vagy hazudik vagy nem mond semmit. Ő a Kft. ügyvezetője. A NAV lekérdezési oldalán tavaly év végétől szerepel a végrehajtás alatt állók között. Erről sem tudok többet. Azt szeretném tudni, hogy először a béréből próbálják majd rendezni a tartozást (közfoglalkoztatott, így ez igen kevés összeg)? Ha elárverezésre kerül a házrésze arról, mint tulaj én is kapok értesítést? Ha jönnek a végrehajtók a felső szintről is vihetnek mindent, amiről nem tudom számlával bizonyítani, hogy én vettem (pl. szekrényt, konyhai eszközöket)? Az ingóságok lefoglalásáról előzetesen én kapok értesítést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kft-é és a magánvagyon nem ugyanaz, ezt is tisztáznia kellene, hogy pontosan kié micsoda.  Az árverésről fog értesülni, a végrehajtó pedig foglalhat, azt adott esetben majd bizonyítani kell, hogy kinek a tulajdona.

Kérdés: Ikerház közös vízóra aknájáról van szó. A szomszédom telkén található a vízóra akna, mely közös tulajdonú rész, ennek ellenére a szomszédom nem engedi azt kéthavonta leolvasni, illetve karbantartási munkálatoknál sem működik együtt. Mit tehetek? Milyen hatóságnál tudom ezt jelenteni, akik kötelezik az együttműködésre? Ragaszkodom a kéthavi ÁLTALAM történő leolvasáshoz, mert félek, hogy tönkre teszi az órát, hogy nekem kárt okozzon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az önkormányzat jegyzőjénél kérhet birtokvédelmi eljárást. Első körben ezt javasolnám.

Kérdés: Kérdezném, ha nincs semmi vagyonom, ingóságom, ingatlanom, devizahitel tartozás ügyben (2 millió Ft) milyen kár érhet még? Mit tudnak velem csinálni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben más körülmény nincsen, akkor feltehetően semmit sem. Munkabér? Számlapénz esetleg?

Kérdés: Kérem jogi tanácsát az alábbi problémámra. Feleségem 2020.01.04-én elhunyt. Feleségem tulajdonát képező 800 m2 kültéri ingatlanra 20 éve hitelnyújtás fejében az OTP jelzálog jogot tett, más ingatlanokkal együtt. A nevezett ingatlanon kívül az OTP a többi ingatlant hiteltörlesztés elmaradása miatt árverezte, több mint 20 éve. OTP azóta nem küldött fizetési felszólítást, hogy tartozás van, egyéb intézkedést sem tett az ügyben. Kérdésem, hogy él a jelzálog jog? Igen vagy nem? Lehet töröltetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jelzálogjog önmagától nem kerül le az ingatlanról, ahhoz szükség van egy törlési engedélyre, amit a földhivatalhoz el kell juttatni. A törlési engedélyt jelen esetben az OTP adja ki abban az esetben, ha nincs tartozás feléjük.

Kérdés: A páromnak jelenleg folyik az ügye a gyerektartásról és a lakáshitelről. A volt felesége havi 70 ezer Ft-ot kér két kiskorú gyermekre, plusz a lakáshitel törlesztést, ami fele-fele arányban tulajdon. De a párom nem lakik ott 1 éve és azóta is fizeti a lakáshitelt. A kérdésem a következő lenne az ügy kapcsán: normális, hogy a havi 70 ezer Ft mellett még követeli a volt feleség a lakástörlesztést is? Ezzel viszont teljesen ellehetetlenítve a páromat anyagilag. A keresete 240 ezer Ft, abból 70 ezer Ft a gyerektartás, 34 ezer Ft a lakáshitel és havi szinten 80 ezer Ft az albérlet. És a közösen felvett szemelyi hitelt is a párom fizeti, ami havi 12 ezer Ft. Megteheti ezt ily módon hivatalosan, hogy ilyen mértékben ellehetetleníti a páromat anyagilag? Kihez lehet ez ügyben fordulni? Természetesen a gyerektartást szándékozza fizetni a párom, de a többit enyhén mondva sokallom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenképp forduljanak ügyvédhez, feltehetően lehet ezeken a számokon sokat finomítani.

Kérdés: Egy olyan kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy költözés miatt nem felmondott internet szerződés miért nem került korlátozásra? 2018. novembere óta nem fizetett, 2020. februárban felmondott szerződésről van szó. Mint megtudtam csak a havidíjas csekkek érkeztek minden hónapban, az Invitel szerint nincs korlátozás, ami ugye nem igaz. A szerződés már lejárt, párom nevén van. Eredetileg anyósomnál hagytuk, aki nem fizette tovább, de nem is használta. Most, hogy megtudtam, felmondtam a szerződést azonnal, 85.000 Ft az elmaradott számla, de értesítés nem jött róla. Kérdeztem, ha most nem szólok a határ a csillagos ég? Amivel tartozom kifizettem, de 1 év 2 hónap korlátlan, nem használt internet modem porosodott a fiókban, ez kicsit gyanús.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szolgáltatói szerződésben, és az ÁSZF-ben kell megnézni a felmondás szabályait. Az, hogy Önök nem használták nyilván nem befolyásolta, hogy az Invitel továbbra is nyújtotta a szolgáltatást.

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben dolgozom napi 24 órát elszórtan elosztva a héten. Ha jók az információim, akkor heti maximum 72 órát lehetek beosztva, amit a munkaidő keretben figyelembe kell venni, hogy azt ne lépjem túl. Nálunk 6 havi munkaidő keret lett meghatározva és alapbér, meg egy mozgóbér 20%. Csak azt nem értem, hogy ezt a munkaidő keretet, hogyan kell kiszámolni. A napi 8 órás munkanapokkal vagy a napi 12 órás munkanapokkal kell meghatározni? Ha én 12 órás vagyok, akkor a havi munkakeretem a munkanapok szorozva 12- vel, vagy akkor is a rendes 8 órás szerinti munkanapok szorzata a kötelező órám? Így a 6 havi lebontásban dolgozhatok minden hónapban 240 órát +- munkanapok, munkaszüneti napok, ünnepnapok? Úgy, hogy nekem nem fizetnek ezért semmiféle túlóradíjat vagy rendkívüli pótlékot? A fizetési szalagomon minden hónapban mindig a rendes havi munkaidő van elszámolva, a napi 8 órával. De én havonta mindig 230 óra felett dolgozom. Ezt lehet így? Vagy a 168 óra felett túlórát kellene fizetni

Válasz: Tisztelt Kérdező! A keretmunkaidő meghatározása mindig a munkáltatónak nyújt előnyöket. Sajnos. Napi 8 órával számolják a munkaidőt, és a lényege az, hogy a 6 hónap átlagában meglegyenek az órái. Ha és amennyiben a 6. hónap végén túlóra keletkezik, azt kell kifizetnie a munkáltatónak.

Kérdés: Az a problémám, hogy 2019. szeptembere óta dolgozom az új munkahelyemen, ahol belépéskor semmilyen munkaszerződést nem kaptam és nem írtam alá, hiába kértem hetekig! Elmentem a NAV-hoz, hogy egyáltalán be vagyok-e jelentve, ott azt mondták, hogy igen! Most 2020. februárjában megszűnik a munka, de erről is csak szóbeli tájékoztatást kaptam! Mit tehetek? Fizetésnél sem kaptam bérlapot, csak kézbe a pénzt! 3 gyereket nevelek egyedül és nem tudom, hogy mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos gyakran hallunk hasonló jellegű problémát. Attól, hogy nem kapta meg a munkaszerződését (ami természetesen jogellenes) a jogviszonyát kijelentéssel meg tudják szüntetni (ami így szintén nem jogszerű).

Kérdés: A jelzáloghitel felvétele után az egyik háztulajdonos nevére végrehajtási jogot jegyeztek be nagy összegben a tulajdoni lapra. Az adós nem fizette a hitelt, s a bank árverezésre tűzte ki az ingatlant. El lehet-e így adni még magánúton ezt az ingatlant? S a másik kérdésem, hogy a bank árverés útján tudja-e értékesíteni egy másik társaság végrehajtási joga miatt. Összegszerűen: a nem fizetett jelzáloghitel 4 millió Forint, a végrehajtási jogra bejegyzett összeg 10 millió Forint. A ház értéke kb. 12 millió Forint.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindkét kérdésre a válasz: igen. (Ha egyéb körülmény nincsen.)

Kérdés: Kérdésem lenne, hogy 2011-ben biztosítási ügynökként dolgoztam egy biztosítónál. 2012 -ben be is fejeztem, mert nem láttam hosszú távú dolognak, ugyanis egyre több ügyfelem nem fizette a díjakat (válság ,családi probléma stb). 2013-ban kaptam egy elszámolást a biztosítótól miszerint 18 millió Forinttal tartozom. Ezt természetesen visszautasítottam, amiből per lett. Az összeg amit vissza kéne fizetnem az több, mint 24 millió Forint. Jogerősen behajtható lett 2015-ben. Természetesen majdnem belerokkantam, de eddig egy fillért sem tudtak behajtani. Majd 2017-ben kaptam egy példányt, amit a biztosító is megkapott a bírósági végrehajtótól, hogy nem tudott semmit behajtani, ezért felfüggeszti a behajtást. Kérdésem lenne, hogy van elévülés ebben az ügyben? Van egyáltalán valami remény? (Amit nem mondtam: novemberben felhívtak a biztosítótól és közöltek, hogy ha 9 milliót kifizetek, akkor a többit nem kell ki fizetni). Hozzáteszem sose kaptam ennyi jutalékot, amit követelnek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, van, azonban az elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Javaslom az ügyvédi konzultációt, mert „orvosolható” a helyzete.

Kérdés: Előzetes értesítés nélkül a végrehajtó egy összeget leemelhet a számlámról? Nem jogos, és ezt nem volt lehetőségem elmondani. Levelet küldtek, de nem helyes címre. Csak levonáskor értesültem a dologról.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen. Amennyiben „nem jogos”, akkor végrehajtási kifogással (peren kívül), vagy végrehajtás megszüntetése iránt indított perben lehet orvosolni. Hogy melyik a helyes megoldás, ahhoz minden körülményt kellene ismernem.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy a munkáltatóm felmondhat-e nekem azért, mert a gyermekemmel táppénzre kell mennem betegség miatt (4 nap), még nincs 3 éves, tavaly decemberben mentem vissza dolgozni 8 órában GYES alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatónak a felmondást írásban indokolnia kell. Ez azonban nem lehet indok.

Kérdés: A segítségét szeretném kérni egy olyan ügyben, hogy elvittük az autót egy márkaszervizbe, ahol cseréltek és csináltak rajta elég sok mindent. A szombati napon át szerettük volna venni, kifizettük a jelképes negyedmillió Ft-ot a szervizért, viszont az autóval kb. 1 km-t tudtunk megtenni, mert fura hangja lett és hibakódot is írt. Természetesen azonnal visszavittük a szervizbe, majd a mai nap szóltak, hogy a kipufogó cső egy részét ki kell cserélni ami x ezer Ft + munkadíj. Ezelőtt semmi ilyen problémája nem volt az autónak, még csak hasonló tüneteket sem produkált. Nyilván a szerviz egyből elhárította a felelősséget magáról, hogy ők nem nyúltak ahhoz, nem bontották meg. Az egyik szervizelt egység pont a turbó volt, ami a kipufogó megbontásával, levételével jár. Van ilyen esetben esélyünk arra, hogy a szerviz ne ránk hárítsa ennek költségét? Előtte semmi ilyen probléma nem volt, sem lyukas kipufogó, sem hibakód.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bizonyítás kérdése, hogy a kipufogó mitől lett rossz, melyet szakértő tud megtenni. A szakértői vélemény után tudnék pontos állásfoglalást adni arról, hogy van-e esélyük a szervizzel szemben, habár lehet, hogy a szakvélemény többe kerülne, mint a javítás……sajnos

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy mennyire jogos az, hogy miután kifizettük a végrehajtói eljárási díjat, nem akarják kiadni nekünk a 0-s igazolást? Arra hivatkozva, hogy nekik 30 munkanap kell ahhoz, hogy az összeget lekönyveljék. Mi elmondtuk, hogy a bankban azt mondták, hogy azonnal ki kell, hogy állítsák az igazolást, de semmi. Mit tudunk tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ezt nem teljesen értem, 0-s igazolás itt nincsen. A végrehajtási eljárást kell megszüntetni, de azt sem „azonnal”. Amennyiben a jogszabálynak mégsem felelt meg az eljárás, kifogással élhet, illetve panaszt tehet a Végrehajtói Kamaránál is.

Kérdés: Minden a szabályoknak megfelelően le van papírozva. Tény: A balesetet okozó kómában fekszik. Én vagyok a kárt szenvedő vétlen. A biztosító fizetné a totál károsra tört autóm árát, de nem teheti, mert a rendőrség nem ad ki végzést, amíg nem szólal meg a vétkes vagy nem hal meg. Morbid a dolog, én kénytelen voltam autót venni, amire kölcsönt vettem fel, mondván a biztosító fizet két hónapon belül, de az idő az ismeretlenné vált. Van valamiféle megoldás, hogy fizethessen a biztosító? Lehet, hogy két évig lesz kómába, lehet, hogy meghal, lehet, hogy felébred…szóval ettől függ a kocsi biztosításának teljesülése? Lehetséges ez? Van megoldás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elegendő a baleset jegyzőkönyvét kikérni a helyszínelést végzett rendőri szervtől, s az alapján az esetek nagy többségében elbírálható a jogalap, a biztosítók 99 százalékos pontossággal meg tudják ítélni, hogy ki a hibás, azaz mely vétlen résztvevők számára jogos a kár kifizetése a kötelező biztosítás terhére.  Sajnos ezt az ügyfélnek önállóan kell intézni, az igazolásokat vagy az ügy lezárásáról szóló határozatokat kikérni a rendőrhatóságtól.  Javaslom, hogy forduljon jogi képviselőhöz (ügyvédhez), tudni fogja, hogy mi a teendő.

Kérdés: 2014-ben dolgoztam egy cégnél, ez idő alatt fizetésemből a Budapest Bank felé levonásom volt! Amikor leszámoltam kaptam egy papírt a cégtől, hogy semmilyen tartozás nem áll fent! Tavaly viszont felszólítást kaptam, hogy a tartozás nem lett rendezve, ugyanis a cég levonta a béremből, de azt nem továbbította a bank felé! Ezzel kapcsolatba szeretnék segítséget kérni, jogosan követelik-e rajtam kamattal együtt a fennmaradó összeget!?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, sajnos jogosan. Az már egy más kérdés, hogy Ön és a gazdasági társaság (cég) között is lesz egy elszámolási viszony. Továbbá Önnel egy sorban felelnek a tartozásért is.

Kérdés: Az ügyem kissé bonyolult! Egy eléggé hosszadalmas ügyről volna szó. 1997-ben még akkor szocpol-nak nevezett támogatásban részesültünk, akkoriban a vállalkozó 540 ezer Forintot elvett ebből az összegből és a ház sem volt befejezve. A feljelentést megtettük a bíróságon, de érdemben semmi olyan nem történt, amivel mi ezt a pénzt visszakaphatnánk! A vállalkozó 2006-ban meghalt és a testvére örökölte a tartozást, aki mai napig nem rendezte azt, viszont elévülési jogon pert indított ellenünk és még annak költségét is nekünk kell rendezni! Kérdem én 20 év alatt miért nem történt meg a jogos végrehajtás? A végrehajtó mindig azzal rázott le minket, hogy nem mi leszünk az elsők, akiket kifizetnek, mert az állam felé is volt tartozás. Viszont eltelt ennyi idő, nemhogy azt az 540 ezer Forintot nem kaptuk vissza, de még most mi fizessünk… Jogtalannak érzem ezt a dolgot!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az, hogy akkor mi miért, hogyan és jogszerűen történt-e, ebből a pár sorból nem megállapítható. Nyilván az összes irat áttekintése után lehetne valós véleményt mondani.

Kérdés: Előzetes értesítés nélkül a végrehajtó egy összeget leemelhet a számlámról? Nem jogos és ezt nem volt lehetőségem elmondani.
Levelet küldtek, de nem helyes címre. Csak levonáskor értesültem a dologról.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, de nagyon kevés az információ, amit leírt.

Kérdés: Egy olyan problémára szeretnék választ kapni, hogy valaki a bérpapíromat helyettem aláírta. Külföldön dolgozom, megkaptam a bérpapíromat, persze úgy, hogy alá sem kellett írnom most kivételesen, hogy elismertem és átvettem (mert már a főnököm tudta, hogy kevesebb órát tüntetett fel a bérpapíron). Miután kézbe kaptam az én példányomat, rögtön megnéztem és jó pár órát, amit ledolgoztam nem tüntettek fel. Erre én rákérdeztem, hogy most ez mi, mert nem annyit dolgoztam, ami bele van írva, hanem többet. Erre azt a választ kaptam, hogy rosszul írták, kijavítják és kapok új bérpapírt. Vártam 3 hetet, de semmi, mintha el lenne felejtve. Aztán délután a főnök irodájába be kellett mennem, megláttam egy olyan mappát, aminek az oldalára az volt írva, hogy személyzet. Hát gondoltam, ha már itt vagyok megnézem. Milyen jól is tettem…  Mindjárt az első oldalon volt az én bérpapírom, de már alá volt hamisítva. Ez mennyire súlyosnak számít és mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben a munkaügyi peres eljárást javaslom.

Kérdés: A lányommal 1/2-1/2 arányban van egy lakásunk, ahol ő lakik a családjával. Most válás előtt állnak, s a férj azt mondja, hogy csak akkor költözik el, ha fizetünk neki a lakás elhagyásáért. A lakást még házasságkötésük előtt vettük. Egyébként a vőmnek van egy saját családi háza. Valami jóhiszemű jogcím nélküli dologról beszél. Azt szeretném megtudni, hogy ténylegesen kötelesek vagyunk-e fizetni neki?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, van ilyen lehetőség, de pontosan ismernem kellene mindent, hogy konkrét válasz is legyen. (Lakáshasználat megszűnésének az ellentételezése……ennek oka, hogy a házastársak kötelesek a másik lakhatását biztosítani, ami ha megszűnik, azt meg kell váltani.)

Kérdés: Idős szüleim egy olyan kertes házban laknak, ahol 4 lakás van kialakítva egy házszám alatt. Az egyik tulaj bérbe adja az ő részét, ahol kocsma üzemel. Jelenleg új bérlői lettek a kocsmának, akik semmibe veszik a szomszédi viszonyokat. Régen még a nyitás előtt beleegyeztek a szüleim is, hogy lehessen ott kocsma. De amióta sokat idegeskednek szeretném a nyugalmuk érdekében visszavonni azt az engedélyt. Hova tudnék fordulni a problémával? Illetve lehet tenni valami jogi lépést, hogy ne adhassa ki a szomszéd kocsmának az ő részüket? Egyébként a helyrajzi szám és a házszám is megegyezik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos kérdések: társasház? Osztatlan közös? Ha zavarja a tevékenység, birtokvédelmi eljárást lehet kezdeményezni, jegyzőnél v. bíróságon, attól függően, hogy mióta áll fenn a zavarás. Társasháznál további lehetőségek is vannak.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy a hétvégi láthatás úgy van a végzésben hogy 8:45-17:00 között a kapcsolatot tartó lakhelyén, ami kb. 20 perc autóval. Pontosan akkor mikorra kell itthon lenni a gyermeknek? 5-re itthon kell lenni vagy akkor kell indulniuk vissza? Mert eddig (egy évig) 6 előtt nem sokkal értek mindig vissza, viszont most hallottam, hogy 5-re itthon kéne elvileg lennie a gyereknek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez így nem pontos szerintem, az ítélet pontos megszövegezése lenne a kérdés számomra. Így nem szoktak határozatot hozni, szerintem valamit rosszul értelmez.

Kérdés: Az internet szolgáltatómmal van egy olyan problémám, hogy 1 éve kötött szerződésnél egyik hónapban sem kaptam havi számlát, illetve csekket. Többször jeleztem ezt a szolgáltatónak, melyre azt írták e-mail- ben, hogy szíves türelmemet kérik (1 éven keresztül), erre most megjött az első levél amiben, a 12 havi összeget kérnék egyben, ráadásul a fizetési módnál fel van tüntetve, hogy csekk. Azt viszont még most sem sikerült a levélben mellékelniük. Kérdésem, hogy ezt utólag egyáltalán kérhetik-e egy összegben? Vagy normális dolog ez így egyáltalán?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lehetséges, hogy nem teljesen megfelelő, hacsak nem ez volt a megállapodás Önök között. Az Önök közötti szerződést nem ismerem…. Ettől függetlenül természetesen a tartozás él. Javaslom, hogy egyeztessen a szolgáltatóval és próbáljanak részletfizetéses megállapodást kötni velük.

Kérdés: Egy kedves ismerősünk a férjemre és az ő testvérére /sógoromra/ szeretné hagyni a lakását, ha meghal. Rokoni kapcsolat nincs köztük. Gyerekkoruk óta ismeri őket. A végrendelkezőnek van testvére is. Évente egyszer találkoznak, nincs rossz viszony köztük, de ő jómódú, ezért szeretné csak kihagyni az öröklésből. Hogyan tudná érvényesíteni az akaratát? Végrendeletet írjon? 2 tanúval vagy ügyvéd előtt kell?
Vagy ha még életében elajándékozná a férjem és a sógorom részére, az jobb megoldás lenne? De akkor ugye illetéket kell fizetniük?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Miután nem egyenesági rokonok, valóban illetéket kell fizetni. Megoldás a végrendelet megírása is, habár hasonlóak ott is a következmények, mely lehet közvégrendelet, melyet közjegyző előtt lehet tenni, lehet ügyvéd előtt végrendelkezni, és lehetséges írásbeli magánvégrendeletet készíteni, de az alakiság miatt nem ajánlom az egyedüli eljárást.

Kérdés: Vásárlástól számított 6 hónapon belül meghibásodott gépjármű eladója egy időközben kényszertörlés alá került vállalkozás. Mire a bírósági tárgyalást kitűzik, az eljárás talán már véglegessé is válik. Tudom-e érdemben a vállalkozással szemben bírósági úton érvényesíteni a kellékszavatossági jogom, ha a kereskedés semmilyen tekintetben nem működik együtt? Ha igen, milyen formában történhet meg a meghibásodott autó kijavítása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem az a baj, hogy tudja-e a jogait perben (érdemben) érvényesíteni, hanem, hogy nem lesz kin végrehajtani az ítéletet. A jogutód nélküli megszűnésnél nem lesz olyan személy, akit a kártérítés megfizetésére lehet a gyakorlatban kötelezni.

Kérdés: 2019. áprilisban vettem egy házat, ami az én tulajdonom. Párommal megromlott a kapcsolatunk és szeretném, ha kiköltözne, de azzal jön, hogy ő újította fel a szobát, holott közösen csináltuk. A villany vezetékelését az egyik barátja csinálta. Azt mondja, ha mennie kell, akkor kitép mindent a falból, amit ő-ők építettek be! Megkérdeztem mennyit kér, de azt mondja nem érdekli, a rombolástól jobban tartok. Nem vagyunk férj és feleség! Az lenne a kérdésem, hogy valószínűleg normálisan nem fogunk tudni elválni, viszont a ház felét sem szeretném kifizetni neki, mindketten dolgozunk közös kasszánk van. Hogyan lehetne ezt megoldani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön kizárólagos tulajdonában lévő ingatlan az Öné. Amennyiben úgy érzi hogy az elválással kapcsolatban segítségre van szüksége, keressen fel ügyvédet.

Kérdés: 14 év után most lett vége a kapcsolatunknak és van egy 9 éves leányunk! 2006-tól a kisleányunkkal együtt albérletbe költöztünk, mert az előző helyen az óvodában nem volt jó neki. Pszichológushoz is hordtuk! Most a páromnak az egyik közösségi oldalon összejött egy másik kapcsolat és külön mentünk. Mennem kellett. 14 év alatt nem dolgozott sehol, én tartottam el, fizettem az albérletet és minden egyéb kiadást! A párom munkanélkülit és a gyest kapja! A gyermek elhelyezésében megegyeztünk úgy, hogy közös a felügyelet, minden másnap találkozhatunk, ünnepnapok második napja és a nyári szünet fele az enyém. Mindenről előre szólunk egymásnak és megállapodtunk a havi gyermektartás összegéről! Félek, hogy nem fogja betartani a megállapodásunkat és kizár a gyermekem életéből. Tudni kell, hogy nagyon befolyásolható. Félek, hogy nem fogja tudni eltartani a gyermeket és hogy megint sérül. Tanácsot szeretnék kérni, hogy mit tehetnék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az élettársi kapcsolat megszűnését követően Önnek lehetősége van peres eljárásban a gyermek felügyeleti jog kérdését, a tartásdíj mértékét, továbbá a láthatással kapcsolatos egyezséget érvényesíteni, így jogilag védett pozícióba kerül.

Kérdés: Szüleim elváltak, apukám fizette a gyerektartást, fizetése 20%-át. Azóta elvégeztem egy szakmunkást és most egyetemre járok. Apa ügyvédje azt mondta, hogy az érettségi után, az egyetem alatt már más jogcímen (rokontartást) fizet, akár az én számlámra. Anya egy bíróval beszélt, ő azt állította, hogy ugyan úgy köteles fizetni, méghozzá gyerektartás néven. A rokontartás pedig egy sima szerződés, azt nem kell fizetnie, bármikor visszamondhatja. Szeretném megtudni, hogy ezekből mi igaz? Én úgy olvastam, hogy a szakképzés miatt eleve nem köteles fizetni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Gyermektartást az első diploma megszerzéséig köteles fizetni az apukája. Ezen megnevezéssel. Ellentétek esetében perben rendezhető ez a kérdés is.

Kérdés: Apukám nemrégiben elhunyt. Hiteltartozása volt, amit munkahely hiányában anyukám fizetéséből vonnak le már egy éve A kérdésem az lenne, hogyan lehetne az, hogy többet ne vonják anyukám fizetésből a tartozást? Ha lehetséges ez egyáltalán? Ha igen, akkor kit kell ezzel az üggyel felkeresni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Úgy vélem, hogy anyukája kezesként, vagy adósként szerepelt ebben a hitelfelvételben, ezért is vonják az ő számlájáról a tartozás összegét. Halál esetén az örökség közjegyző előtt a hagyatéki eljárás során történő visszautasításával lehet mentesülni az adósság alól. Akkor szokták ezt az utat választani, ha úgy ítéli meg az örökös, hogy a tartozás több, mint maga az örökség. Javaslom forduljon ügyvédhez, hogy az iratok áttanulmányozása után jogi segítséget kapjon.

Kérdés: A gyerek apja személyiségzavaros, érzelmileg labilis, depressziós és folyton azzal vádol, hogy én rontottam el mindent. Még szeret, de én már nem. A láthatás jelenleg úgy van, hogy havi egy hétvége a gyerek lakóhelyén este 6-tól vasárnap 10-ig, itt alvással és ellátással. És most ez nem jó neki, mert Jehova tanúja lett és folyton bántalmaz szavakkal. Gyermek fel tőle. Kérjek szakértői vizsgálatot, hogy nem alkalmas az apaságra? Sosem kérdez a gyerek felől csak engem bánt. Van esélyem megnyerni a kizárólagos felügyeleti jogot? Én kaptam, mert elmondott róla váláskor.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom forduljon ügyvédhez, hogy a megfelelő lépéseket meg tudja tenni az ügyben. Hosszú és nehéz folyamat ilyet bizonyítani, ami egyébiránt szakkérdés.

Kérdés:Szerettük volna felvenni a falusi CSOK-ot 2 gyermekünkre, de mivel apósom haszonélvezeti joga az ingatlanon van, így ez kizáró ok az igénylésnél. Említettem neki, hogy mi miatta bukjuk el ezt a támogatást, de süket fülekre találtam. A férjem és az apósom között kezd elmérgesedni a helyzet, úgy érezzük szándékosan játszik ellenünk, mintha valaki telebeszélné a fejét, és mi vagyunk a rosszak! (A másik fia alkoholista, rossz családi körülmények között él, albérletben.) Tudni szeretnénk, hogy a korábban adott 3 millió Ft (aminek a fele előbb-utóbb a férjem öröksége lett volna) meddig „engedi”, hogy „eltartsuk” apósomat, milyen anyagi terhet róhat ez még ránk? A mindennapos ingázással, a csok elvesztésével, a szoba felújításának extra kiadásával úgy gondolom már kvittek lennénk, és nem nekünk kellene még a nyugdíjjal rendelkező apósomat is ellátni saját költségünkön… A nyugdíjának közel 1/3-át adta nekünk, a többivel szabadon rendelkezett, a gyógyszeren kívül nincs extra költsége.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Első kérdés, hogy kötöttek-e bármilyen szerződést az üggyel kapcsolatban. Pl. Öröklési szerződés, tartási szerződés. Ha igen, akkor az abban foglaltakat maradéktalanul teljesíteniük kell. Ha nem, akkor pontos számításra van szükség, hogy a kiadások milyen arányban állnak a kapott összeggel.

Kérdés: Van két cégem az egyik bt. a másik kft. A bt kölcsönadott a kft-nek 10.000.000 Ft-ot élelmiszerbolt árukészlet feltöltésére, emiatt a mérlege nem jó a kft-nek, mert hosszútávú kötelezettsége szerepel a mérlegbeszámolón (nem tud pályázni). Az lenne a kérdésem, hogy a bt. milyen módon tud átadni pénzt, hogy a kft. mérlegében ne szerepeljen a hosszútávú kötelezettség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés megválaszolása túlmutat a FÓRUM keretein. Javaslom, hogy forduljon könyvelőjéhez, véleményem szerint ő is fogja tudni a megoldást.

Kérdés: Édesapám elhunyt, a hagyatéki tárgyalás megvolt a törvényes öröklés rendje szerint. Én (előző házasságából született gyermek), a húgom és a feleség vagyunk az örökösök. Kérdésem, hogy a közjegyző és a temetés költségét milyen arányban kell fizetnünk? A feleség intézte és fizette a temetést. Szerinte nekem és a húgomnak (felesben) kell fizetni mindent, hisz ő csak haszonélvezeti jogot örökölt az ingatlanon, mi pedig tulajdonjogot. A jogerős hagyatéki végzésen mindhárman törvényes örökösként vagyunk megnevezve. A hagyatéki tárgyaláson készült jegyzőkönyvben ez a mondat áll: “Örökösök előadják, hogy a hagyatéki eljárásba temetési költség címén egymással szemben nem kívánnak igényt előterjeszteni.” Hogy is van ez? Természetesen a rám eső részt rendezem vele, hisz édesapámról van szó, de a jogosnál többet nem akarok adni neki.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári törvénykönyv nem írja le számszakilag, hogy a temetés költségét az örökösöknek milyen arányban kell rendezni, csak úgy fogalmaz, hogy a hagyatéki tartozások közé tartozik az illő eltemetés. Ha törvényes öröklés történt, akkor az örökösök az örökség arányában kötelesek a temetés költségeit rendezni. A nyilatkozata szerint viszont semmilyen költségre nem tartott igényt.

Kérdés: Egy ismerősöm idős édesanyjának szeretnék segíteni tanáccsal, illetve kora miatt itt próbálok helyette optimális megoldást keresni a kérdésére. A tegnapi napon e-mail formájában kapott egy levelet az Intrum Justitia-tól, miszerint tartozása volt az egyik mobilszolgáltatónál, amit ők átvettek és most követelnek tőle egy nagyobb összeget. A hölgy most 83 éves és 2018-óta külföldön él, de magyar nyugellátással is rendelkezik. Valóban volt telenor-os előfizetése 24 hónapos hűségidővel 2018. áprilisától. Ezt fizette is 2018. decemberéig, amikor is kifizette a “lelépési” pénz, tehát amit a fennmaradó 16 hónapra kértek tőle a szerződés felbontása miatt, amit a hölgy kezdeményezett. Ekkor költözött külföldre a testvéréhez. A szerződést teljes egészében kifizette, dokumentummal tudja igazolni, soha a 8 hónap alatt nem volt elmaradása sem. Ilyenkor mi lenne a célszerű lépés? Kell neki válaszolni az email-re, vagy hagyja figyelmen kívül? Egy e-mail lehet “hivatalos” kézbesítésnek minősülő? Attól tart, ahogy olvasni lehet itt-ott, hogy nem szállnak le róla, minden eszközzel pénzt akarnak kicsikarni a vélt adóstól. Ő a kora és az egészségi állapota miatt nem tud és nem is akar belebonyolódni perekbe, nincs olyan állapotban, hogy utánajárjon személyesen a dolgoknak, vagyis megerőltető neki minden. Feleslegesen nem akar anyagi költekezésbe bonyolódni (per esetén ügyvédi költség megelőlegezése)..stb. Mi lenne az ésszerű megoldás? Az Intrum Justitia egy e-mail nem megválaszolása után kiállíttathat fizetési meghagyást? Erről viszont a 2009-évi L. törvény 3§ 2. bekezdése, illetve a 4. bekezdése egészen pontosan rendelkezik, miszerint mikor lehet fizetési meghagyást kibocsátani. Jelen esetben ez szerintem rá is vonatkozik! Ha így van, akkor véleményem szerint le kell tiltani a “rabló bandát”, és figyelmen kívül kell hagyni a dolgot. Esetleg válaszoljon a levélre, fordítson rá energiát? Nem gondolnám, hogy e-mail formájában kellene azonosítania magát, és hivatalosan neki bizonyítania azt, amit ő 2018. decemberében a Telenorral lezárt! Perré alakulhat ez az ügy? Letilthatják a magyar nyugdíjából az összeget? Érdekes az is, hogy a mellékletben amit küldtek, szerepel egy részletfizetési megállapodás, amit adatai megadásával ki kellene töltenie. Két opció szerepel benne: Elismeri a tartozását és kifizeti egyben az összeget vagy elismeri a tartozását, és részletfizetést kér. Olyan opció viszont nem létezik, amiben NEM ismeri el a vélt tartozását!!! Tehát ezért fél kapcsolatba lépni velük, hiszen ez okot ad arra az Intrumnak, hogy tovább zaklassa. Ha viszont nem lép a levélre, akkor mire számíthat? Nincs magyar lakcíme és levelezési címe sem. Nincs magyar telefonszáma sem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben fizetési meghagyásos eljárást indítanak, javaslom, hogy azt mindképp vegyék át, és a törvényi határidőn belül (15 nap) éljen a hölgy ellentmondással. Ezzel így a törvény erejénél fogva a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul.A mail-nek így semmilyen következménye nincsen. Egyébiránt lehetséges az elévülés is (1 év), de ahhoz minden dátumot pontosan ismernem kellene.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy az egyik alvállalkozónkat baleset érte az egyik munkahelyen. Sajnos maradandó károsodást szenvedett és szeretne perelni. Mint egyéni vállalkozó volt jelen ebben az esetben, kit terhel a felelősség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a felek között szerződés tartalma az irányadó. Amennyiben bíróság elé viszi az ügyet a balesetet szenvedett alvállalkozó, úgy javaslom, hogy forduljon ügyvédhez, aki tudni fogja az Önök közötti pontos jogviszony értékelését ellátni.

Kérdés: A fent leírt kormányrendelettel kapcsolatosan van kérdésem. 8 éve koszorúér betegségem van. Már 6 stent-et is kaptam, de a szakorvosom nem ad ki igazolást, mert szerinte nem vagyok olyan beteg, hogy valamelyik BNO kód rám nézve megfelelő legyen. Szerinte csak a III-IV NYHA szívbetegségben szenvedő betegeknek jár. A koszorúerek rendellenessége Q245 kód, vagy a szívbetegség k.m.n. I159 kód használható lenne, hogy igénybe vehessem az ezzel járó adókedvezményt. Én értelmezem rosszul a jogszabályt vagy a szakorvos nagyon óvatos? Hová fordulhatok ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A rendelet mellékletének 16. pontja a Veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő a III-IV. NYHA funkcionális stádiumban lévő betegségeket sorolja fel, kódokkal ellátva. Annak megállapítása, hogy ön beletartozik-e ebbe a kategóriába, vagy sem, szakorvosi jogosultság. Amennyiben nem ért egyet/nincs megelégedve szakorvosával, javaslom, hogy keressen fel egy másik szakorvost és kérje szakmai véleményét.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogyan tehetném azt meg, hogy a párom felnőtt gyerekét – aki 19 éves és rajtunk élősködik, meglop és lejárat minket – kitehessem a saját lakásomból? Milyen lehetőség van erre, ha a lakásomban van a bejelentett lakcíme?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lopások miatt javaslom, hogy tegyenek az illetékes rendőr-kapitányságnál feljelentést. Ha békés úton nem tudják megbeszélni a kiköltözést, drasztikusabb módszert is alkalmazhatnak, pld. zárcsere. A tartással kapcsolatos rászorultsági vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is – legfeljebb a 20. életévének betöltéséig – érvényesül, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat. Habár az sem Önre vonatkozna.  Az ingatlan kiürítése céljából, végső soron, pert indíthat. Lehetséges még a birtokvédelem is, de pontosan tudnom kéne az ott lakás idejét, illetve annak a jogcímét is.

Kérdés: Örököltünk a szüleinktől egy kis balatoni nyaralót. Az ingatlant 6 millió Ft-ra értékelték. A hagyatéki tárgyalás január 15-én volt, a tulajdonjogot még be se jegyezték. Az ingatlant meghirdettük és azonnal elkelt 10 millió Ft-ért. Gyakorlatilag pár napot lesz ténylegesen a mi nevünkön. A hatósági vagyonértékelés miatt azonban a vételár és a hagyatéki végzésben lévő ár közötti 66 %-os különbség, 4 millió Ft után kell személyi jövedelemadót fizetni, ami 600 ezer Ft. Méltánytalannak tartom, hogy a hivatal a valóságos piaci viszonyoktól elrugaszkodott értékbecslést hajt végre és emiatt kell nekünk egy látszólagos értéknövekedés után tetemes adót fizetni. Nincs lehetőség valahol kifogást emelni a hatósági vagyonértékelés ellen, amikor tényleg néhány nap különbséggel a piac egészen másként értékeli ugyanazt az ingatlant?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A becsérték bizonyítvány egy polgári értékbecslés, amely a 2002. évben rögzített adatok alapján készül. A hagyatéki tárgyaláson lehetőség van jelezni/nyilatkozni az ingatlan értékéről. Adót fizetni pedig a szerzett bevétel után kell.

Kérdés: A munkahelyem az eltiltást eddig 33%-al vonta, most kaptam egy jelentősebb fizetés emelést, így most a fizetésem 60%-át vonták le. Kérdésem, valóban van olyan törvény, hogy ilyen sokat vonhatnak, mert ezt állítja a munkahelyem. Egy eltiltásom van. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Abban az esetben, ha a munkabére meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, a munkabér ezen összeg feletti része teljes egészében végrehajtható, tehát ezen részre már nem érvényesül a 33%-os vagy kivételes esetekre vonatkozó 50%-os korlát.

Kérdés: Szegeden lakunk egy társasházban. Tíz évvel ezelőtt egy albán pékség nyílt az alattunk lévő üzlethelyiségben. (Kb. 140 négyzetméteres) Ígérték, nem fognak éjszaka dolgozni, nem fogják a lakókat zavarni. Egy évig ez így is volt, de ezt követően elkezdtek éjszaka is sütni. Lényegében egy 24 órában működő sütőüzem van a lakásunk alatt. Ez egy több, mint száz éves épület, nád és fa födémmel, így természetesen minden felhallatszik. Évek óta nem tudunk pihenni, aludni rendesen. Pár éve beperelték a lakók a pékséget, szerettük volna, ha megszűnik. Első fokon meg is nyertük, az volt az ítéletben, hogy éjszaka nem dolgozhatnak, nem szállíthatnak ki. Fellebbeztek, másodfokon ők nyertek, mert kb. két évente tulajdonost váltanak és családon belül új céget alapítanak, így bújva ki a felelősség és a fizetési kötelezettségek alól. Az lenne a kérdésem, hogy a lakók közgyűlési határozatban megtilthatják-e az éjszakai munkavégzést, esetleg megtilthatják-e, hogy továbbra is ők béreljék az üzletet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakhatás nyugalma – így a zaj- és rezgésvédelem, valamint a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése – érdekében a használat, hasznosítás módjának megváltoztatását megtilthatja vagy ahhoz az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltétellel is hozzájárulhat a közgyűlés a hatóság felhívására. A határozatnak tartalmaznia kell a lakhatás nyugalmát zavaró magatartások részletezését és ennek alapján a közgyűlési döntés indokolását. Ettől függetlenül azért nem teljesen értem, hogy a pert miért és hogyan vesztették el, hiszen a jogutódlás ismert, úgy kellett volna folytatni a pert.

Kérdés: Megteheti a munkáltató, hogy próbaidő alatt elküld, mert bejelentettem a terhességem hozzátéve, hogy nem hajlandó havi 40.000 Forintot fizetni és 7 hónapra kéri a felmondásom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezései szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság tartama alatt, azonban próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntethető a munkaviszony.

Kérdés: Férjemmel másfél éve vagyunk házasok, az előző kapcsolatából van egy lánya. Sajnos most csak 4 órában dolgozik, az előző munkahelye megszűnt és el van maradva pár hónap gyerektartással. A volt élettárs végrehajtóhoz fordult. Az lenne a kérdésem, lehet arra számítani, hogy az én fizetésemet letiltják?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem kell ettől tartania, ugyanis az adós (jelen esetben a férje) tartozik, neki kell a követelést teljesítenie.

Kérdés: Végrendeletemet miért előnyös ügyvédi vagy közjegyzői letétbe helyeznem? Előnyös ez az örökös számára? Melyik letétet javasolja az ügyvédit vagy a közjegyzőit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az előnye az, hogy így biztos helyen tudhatja végrendeletét, ahonnan nem fog eltűnni, nem fog megsemmisülni, illetve nem kerül megsemmisítésre. Az örökös(ök) számára biztosítékként szolgál. Tkp. mindkettő teljesen jó megoldás, az ügyvédinél is a kamara őrzi.

Kérdés: Egy nagy áruház próbafülkéjében eltettem pár dolgot a táskámba, értéke kevesebb, mint 5.000 Ft volt. A biztonsági őr elkapott. Felvette a jegyzőkönyvet. Én elismertem a lopást és kifizettem a termékeket utólag. Ez volt az első ilyen esetem. És egy hirtelen rossz ötlet következménye. Nagyon megbántam…Nem szeretnék mindent elveszíteni… Van rá esély, hogy börtönbe kerülök?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem kell aggódnia amiatt, hogy börtönbe fog kerülni.

Kérdés: Elvileg a fenti törvényre hivatkozva nem is lehet kiállítani neki fizetési meghagyást sem. Neki véleményem szerint maximum a közjegyzőnél kellene ellentmondani fizetési meghagyás után (ezt meg ugye nem lehet kiállítani, ha a törvény betűi igazak), illetve per esetén az Intrum-nak kellene bizonyítani azt, hogy a hölgy valóban tartozik. A hölgy viszont maximum ott szeretné felfedni a dokumentációt, amivel rendelkezik. (láttam én is, teljesen rendben van). Ha perré alakul a dolog, ebben az esetben perelhető a mobilszolgáltató is? Kérésre be tudom másolni a levél teljes tartalmát és a mellékletet is!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján sajnos a tényállás nem derült ki számomra, és az sem, hogy milyen törvényre hivatkozik. A perben lehet (utoljára) eredményesen előhozni a bizonyítékot.

Kérdés: Egészséges embert, személyemet 20 évnél tovább saját lakásomban, ítélet nélkül kényszer kezeltek. Olyan alapon, hogy a szomszédos lakásban HIV beteg személy lakott. Magánéletem, egzisztenciám, emberi kapcsolataim, nyugdíjas életkoromra teljesen meghiúsították. 24 órán át saját lakásomban sanyargattak, gyötörtek, zaklattak. Hamisan vádoltak mások betegségének okozásával. A háziorvos évente megkapta a negatív leleteimet, bíróság is. Az egész ház állandó őrizet alatt állt. Minden bűnügyi szerv, hatóság ismerte a bűncselekményt. A kötelezett jogi személyek nem tették meg kötelességüket, mert foglalkozásköri gondatlanság, veszélyeztetés, foglalkozási felelősség fennáll. Hogyan kell eljárni a mulasztást, gondatlan, szándékos veszélyeztetést elkövető jogi személyek bűnügyi és polgári jogi felelősségének megállapításában?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján azt tudom önnek javasolni, hogy forduljon ügyvédhez jogi segítségért, mivel a válasz túlmutat a jelen fórum adta kereteken.

Kérdés: Egyik kolléganőm bosszúból azt mondogatja a többi kollégámnak, hogy “ribanc” vagyok. Pontosan ezzel a szóval élve. Továbbá minden nap rossz híremet kelti a kollégák között. Már egyszer megfenyegetett, hogy elásat az erdőben. Ekkor rendőrséget hívtam. A főnökeim is már kétszer beszéltek vele, hogy állítsa le magát. Mindezt azért teszi, mert 1 éve összeköltöztem egy másik volt kolléganőm párjával. És a fenyegetőző kolléganőm jó barátságban van a volt kolléganőmmel. Ezért haragszik rám. Sajnos már nem bírom ezt idegileg elviselni, mivel a kollégáim közül sokan elfordultak tőlem. Mit tehetek

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján azt javaslom, hogy írásban, hivatalosan jelezze munkáltatója felé a problémát és kérje a szükséges intézkedések megtételére, illetve tegyen az illetékes rendőr-kapitányságon feljelentést.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy januárban végig dolgoztam a hónapot és nem fizettek ki, mert állítólag nem volt érvényes szerződésem. A papírokat sem adják ki  csak december 31-ei megszüntetéssel, én ezt így nem voltam hajlandó átvenni, mert január 6-án aláírtam, hogy február 29-ig dolgozom. Azt mondták a szerződést majd küldik, de még most sem kaptam meg és a fizetésemet sem.

VÁLASZ: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján azt javaslom, hogy a munkáltatójával vegye fel a kapcsolatot és kérdezze meg tőlük, hogy mikor küldik meg az ön részére a munkaszerződést és, hogy a munkabér kifizetése mikorra várható. Amennyiben nem tudnak megegyezni, akkor peres eljárást tud kezdeményezni.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy jár-e valami büntetéssel- ha én felnőtt létemre nemi/szerelmi kapcsolatot létesítek édesanyám féltestvérével. Mindketten elmúltunk 18 évesek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem jár.

Kérdés: Az első házasságból született gyermekem érdemtelensége (nem tartja a kapcsolatot, 25 év alatt háromszor találkoztunk, ebből kétszer közeli hozzátartozóm temetésén) okán, hogyan tudom még a köteles részből is “kitiltani”? Azt akarom, hogy utánam ne örököljön semmit. Jelenlegi házasságomból váljak el, ne legyen semmiféle tulajdonjogom, még haszonélvezet se, és készítsek végrendeletet közjegyző előtt, valamint közjegyzői okiratban nyilatkozzam akaratomról és az érdemtelenségről??? Melyik a biztos megoldás? Meg szeretném kímélni az örökségre érdemes másik gyermekemet és jelenlegi feleségemet.

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli. Kitagadás okait a Polgári Törvénykönyv sorolja fel (nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja). Közjegyző előtti végrendelet tökéletes megoldásnak mutatkozik, ha ez a tartalom benne van.

Kérdés: A következő jogesetben szeretném az Ön segítségét kérni: 2019. októberében meghibásodott az autóm, amit egy interneten talált autószerelővel sikerült megcsináltatnom (számlát nem adott a szerelésről). Azonban a szerelő javítás közben véletlenül eltört egy alkatrészt a műszerfalon, mellyel 10.000-25.000Ft értékű kárt okozott. Elismerte az általa okozott kárt és megígérte, hogy szerez hozzá alkatrészt és megjavítja, ennek a facebook-on írásos nyoma is maradt. Azóta többször kerestem facebook-on és telefonon a szerelőt, először csak halogatta a javítást, majd 2020. január óta nem reagál nekem. 1) Jogi útra terelném az ügyet, a kérdésem, hogy ez gondatlan károkozásnak minősül-e, ill. polgári peres ügyről van-e szó? 2) A szerelővel lefolytatott facebook beszélgetés (amiben beismeri tettét) a legfőbb bizonyítékom az ügyben. A kérdésem, hogy ez jogilag megállja-e a helyét bizonyítékként, illetve kell-e hitelesíttetni egy ilyen bizonyítékot jogásszal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Polgári peres eljárás előtt javaslom, hogy fizetési meghagyásos eljárás eljárás (FMH) útján próbálja meg a követelését behajtani (mivel csak így lehet, a kárérték csekély volta miatt). A szerelővel lefolytatott facebook beszélgetés feltehetően elegendő lesz (nyomatható/továbbítható formában), amennyiben ő azt nem vitatja, hogy ő írta.

Kérdés: Férjem lánya után gyerektartást fizet, munkabérből levonva. 20. évét betöltötte, s 2019.06.04-én megszűnt a tanulói jogviszonya, önálló jövedelemmel rendelkezik. Mivel az anya a bíróságon nem jelezte, így a férjem írt a tartást megítélő bírónak levelet a fenti tényről. A bíró önálló keresetet indíttatott a férjemmel a gyermektartás megszüntetéséről. Miután két gyermek után fizet, úgy gondoltuk meg lehet oldani, hogy addig a másik gyermek után sem fizet, míg a túlfizetése le nem telik. Ez a bíró szerint nem lehetséges, külön kell visszaigényelni a túlfizetést. Kérdeznénk, hogy visszamenőleg meg lehet-e szüntetni a gyerektartást, s a túlfizetés visszaigénylésének milyen módja van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bíróságnak igaza van. Be kell adni a keresetet…az már mindegy, hogy mikor lesz ítélet, az „visszamenőleg” kihat majd, utána el tudnak számolni.

Kérdés: Válás alatt az anya megtilthatja az apa láthatóságát a gyermek felé? Gyerektartás fizetés rendszeres.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében – egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva – együtt kell működniük. A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani. Ergo röviden: NEM tilthatja meg.

Kérdés: Mit tegyek akkor, ha a főnököm kényszerített más szakmára, burkolásra. Én légtechnikai szereplőként dolgoztam ott. És a főnököm akaratom ellenére azt mondta, hogy burkoljak ki egy lakást. Ekkor feltételt szabott, hogy ha nem csinálom meg felmond, ezért megcsináltam. De mikor már több alkalommal akarta, nemet mondtam, erre azonnal felmondott. Én nem szeretem a burkolást csinálni, légtechnikát csináltam. Nem volt felmondási idő. Nem közölték előre velem. Mit tegyek, kérem jelezzék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a munkaszerződés és a felmondás tartalma az irányadó. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései szerint a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hárman vagyunk testvérek, nagyszülők lakását örököltük. Két testvérem sajnos bar listás, letiltások vannak. Nekem tiszta a részem. Az lenne a kérdésem, hogy most a tartozás fejébe, ami nekik van, árverezni fogják a lakást vagy esetleg van esélyem megtartani, ill. kifizetni az ő 66%-os részüket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben anyagi helyzete megengedi és sikerül a testvéreivel is megegyeznie, létrejöhet az adásvétel önök között. Előbb vagy utóbb a végrehajtó meg fogja találni a testvérek részét is, akkor azok is végrehajtás alá kerülhetnek.

Kérdés: 2008-ban volt a bontóperes tárgyalásom. Az akkor megállapított gyerektartás összegét lehet-e módosítani. Az ex párom azóta külföldön dolgozik, megromlott a kapcsolatom vele is és a gyerekkel is. Vagy nem akar hozzám jönni láthatási időre, vagy csorbította az exem, vagy nem tartotta be. Lassan 3 éve nem láttam a fiam. Közben született még egy gyermekem. Méltányossági okokra hivatkozva lehet-e csökkenteni a gyerektartást? Jelenleg 46.900 Ft-ot fizetek. Az exem az elmaradt láthatások miatt (felém és a nagyszülők felé) felelősségre vonható? Illetve volt egy határozat, egy miatta felvett tartozás kifizetésére, amit nem tartott be. Utólag orvosolható ez a probléma?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A körülményekben időközben bekövetkezett változásokra tekintettel van lehetőség bírósághoz fordulnia, ezért javaslom, hogy forduljon ügyvédhez jogi segítségért. A láthatás (helyesen: kapcsolattartás) elmaradása miatt lehet többféle eljárást is kezdeményezni, csak ezek határidőhöz kötöttek. A tartozása okán ismerni kellene az összes körülményt, akkor tudnék pontosan válaszolni.

Kérdés: Férjem 2018. januárban halt meg. Az első házasságából született 1 gyermeke, illetve van még egy velem közös (2001.04.04-én született) gyermeke. A halálát követően végrendeletet a házban, ahol éltünk nem találtunk, viszont néhány hónap elteltével felmerült egy ügyvéd neve, akit megkerestünk és nála volt a férjemnek egy 2001.06. hóban írt végrendelete (EREDETI példányban, tanukkal, ügyvédi ellenjegyzéssel, stb.), melyben az első szülött gyerekét csak a köteles részre szorítja és ezzel együtt a közös gyermekünket jelölte meg fő örökösnek. A hagyatéki eljárás elkezdődött, azonban az első szülött gyerek az én (mint házastárs) öröklésből való kiesésem tárgyában pert indított és meg is nyerte. Elfogadtam, ezt le is zártuk, viszont most arra hivatkozik, hogy a végrendeletet is meg akarja támadni, nem az érvényességét, hanem a hatályosságát tekintettel arra, hogy a házban, ahol éltünk fellelhető példány nem volt, csak az ügyvéd adta ide a nála lévő EREDETI dokumentumot. Ezzel ő nyerhet pert?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv egyértelműen meghatározza azokat az eseteket, amikor az írásbeli végrendelet hatályát veszti. Az ön által leírtak nem tartoznak ebbe a körbe, így a leírtak alapján nem feltétlen kell emiatt aggódnia.

Kérdés: Kérdésem a következő: novemberi hónapban albérleti szerződést kötöttem ingatlanközvetítő által, illetve aláirtunk közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződést is. Most 2 hónap elteltével derült ki, mert rákérdeztem -mivel folyamatosan jönnek levelek banktól, s egyéb helyekről, illetve személyesen végrehajtó is kereste az előttem lakó albérlőket-, hogy az előző albérlők még az általam bérelt lakásba ideiglenes be vannak jelentve. Ezt szóvá tettem a tulajdonosnak, illetve felajánlottam neki, elkísérem a kormányablakhoz, jelentse ki őket. Válasza az volt neki erre nincs ideje, illetve már megkérte régebben őket. A PTK. ismereteim szerint így nekem a volt albérlők  -mivel ide vannak bejelentve ideiglenesen- bérlőtársak, akiknek az engedélye aláírásszerűen kellett volna a lakás bérbe vételéhez.1 éves bérleti szerződésem van, milyen módon mondhatom fel a jogszabályszegés miatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján ebben nem látok jogszabálysértést. A leírtak alapján nem lesznek még bérlőtársak sem.

Kérdés: Ketten vagyunk testvérek. Testvéremet korábban szüleink már kifizették. Törekedve az egyenlő mértékű juttatásra egy végrendeletben külön-külön rendelkeztek, hogy haláluk esetén a szülői házat én örököljem. Testvérem már kapott egy házas ingatlant, autókat, pénzt, stb. A testvérem most kötelesrészt követel tőlem. A törvényes örökrészét meghaladóan kapott ingyenes juttatásokat, amit a szülők nem engedtek el. A hagyaték a vita miatt ideiglenes hatállyal került átadásra. A végrendeletet nem kifogásolta, kéri a kötelesrész kiadását, nem hagyatéki per indításával, hanem fizetési meghagyást adott be. Ezzel én nem értettem egyet, így ellenmondással éltem, ami most perré alakul. Követelése nem éri el a 3 M Ft-ot. Kérdésem az, hogy a kötelesrész csak kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető? A kötelesrész lejárt tartozásnak minősül-e? A hagyatéki tárgyalásokon nem jelent meg csak az ügyvédei, én magam jártam el.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kötelesrészi jogi igény (itt tulajdonképpeni pénzkövetelés), amely igény az örökhagyó halálával keletkezik. A kötelesrész követelést külön kell érvényesíteni (hagyatéki eljárásban, külön perben). Tekintettel arra, hogy az ellentmondása folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakult, javaslom, hogy forduljon ügyvédkollégához, jogai megóvása érdekében. A 3 M alatti pénzköveteléseket (főszabályként) csak FMH útján lehet érvényesíteni. A leírtak alapján jelenleg lejárt, de nem végrehajtható.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy egy ügyvéd jogi tanácsadásért mennyi pénzt kérhet el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény (Üttv.) rendelkezési szerint az ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgyát képezi, azaz bármennyit, amiben megegyeznek.

Kérdés: Válás alatt álló apai jogokra szeretnék tanácsot kérni. Anyja neveli a gyermeket, fizetem a gyerektartást. Anyuka megszabhatja a gyermekláthatást a válás alatt álló időszakban? Köszönöm a választ előre is! Egy kétségbe esett apuka.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.  A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására. Ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik, kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is. Röviden: amennyiben nincsen eltérő végzés, akkor az anyuka nem szabhatja meg.

Kérdés: Abban az esetben, ha utazási irodán keresztül készpénzzel vásároltam a repülőjegyemet,akkor a koronavírus megjelenése miatti visszafizetést kérhetem-e készpénzben, vagy köteles vagyok számlát nyitni, hogy arra utalja vissza az utazási iroda a pénzemet?

Válasz:Tisztelt Kérdező! A visszafizetés részleteivel kapcsolatban forduljon az utazási irodához, ugyanis a legtöbb esetben a vírus széles körű elterjedése előtt foglalt jegyek vételárát visszatérítik, azonban ha valaki most, már az események tudatában foglal Kínába, vagy Kínán keresztül, nem biztos, hogy törölheti a foglalását. A Konzul Szolgálat hivatalos tájékoztatása szerint Kína teljes Hupej tartományát a Külgazdasági és Külügyminisztérium az I. utazásra nem javasolt biztonsági kategóriába sorolta az atípusos tüdőgyulladásos megbetegedések, a koronavírus járvány kitörése miatt. Kína egész területére nézve felhívják az utazók figyelmét, hogy fokozott óvatossággal és körültekintéssel járjanak el, illetve lehetőség szerint csak halaszthatatlan ügyben utazzanak Kínába. Mivel a beutazás és tartózkodás fokozott biztonsági kockázattal jár, ezért Kína egész területe a II. Fokozott biztonsági kockázatot rejtő térségek kategóriába került átsorolásra. Magánszemélyként nem köteles pénzforgalmi bankszámla nyitására.

Kérdés: Vidéken élek és van  egy 4 éves kislányom, akit az anyuka kivitt Németországba letelepedés céljából. Most van már neki új barátja és terhes is tőle. Bíróságra nem mentünk, de én úgy tudom 1 év eltelte után a gyámügy keresni fogja.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülő vagy a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál, ugyanis a gyermek letelepedés céljából történő külföldre távozásához erre vonatkozó szülői engedély szükséges (mindkét szülőé tehát!). A gyámhatóság csak bejelentésre (hivatalból nem) jár el. Amennyiben az édesanyja az ön hozzájárulása/beleegyezése nélkül, azaz jogellenesen vitte a gyermeket külföldre, úgy önnek, mint sérelmező szülőnek lehetősége van eljárást indítania. Amennyiben e körben segítséget szeretne, jelezze kérem!

Kérdés: Abban az ügyben fordulnék önökhöz, hogy ma e-mailben egy indiai cég írt, hogy kapok tőlük adományt. Ennek az összege 200.000€. Kérték, hogy adjam meg a banki adataim az átutaláshoz. Ez mind szép és jó. De félek attól, hogy mi történik, ha ez a pénz megérkezik a számlámra. Ez 69 millió Ft. Mit csinál ilyenkor az adóhatóság? Elfogadhatom ezt a pénzt? Jeleztem nekik, hogy nem bízom bennük viszont ők azt mondták, hogy nem csalók és már fordultak rendőrséghez, mert a nevükben adakoztak, de előbb pénzt kértek. De ezt ők jelentették a FBI nak. És azt írták, nincs mitől félnem. Az e-mailek megvannak, hogyha bármi történne, akkor ezt felhasználhatom ellenük, ugye?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy az ilyen és ehhez hasonló tartalmú e-maileket ne vegye komolyan és semmiképp se adja meg az adatit. Legyen körültekintő és óvatos, személyes adatait illetéktelen személyek részére ne adja ki.

Kérdés: Lassan 3 hónapja tartó előzetes letartóztatásban lévő férfi (kábítószer kereskedelem gyanúja miatt) egy házkutatás során talált marihuánát (amely nem éri el a csekély mennyiség felső határát) és 4×50 g speed-et adott át egy másik férfinak nem vagyon szerzés céljából. Kérdésem az lenne (ez a 4×50 g, amit szakértő nem tudott vizsgálni), így valóban a fekete piaci hatóanyagot számítják-e, ami ennél a mennyiségnél nem éri el a jelentős mennyiséget? És ilyen ügyekben mikor várható vádemelés? Első bűntényesként, 5 éves munkaviszonnyal stb. lenne lehetőség felfüggesztett szabadságvesztésre? Ügyésszel való egyezség jó irány lehet? Példa statuálás? Mennyi időn belül lehetne a leghamarabb szabadlábra kerülnie?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A terhelt jogosult arra, hogy védelmének ellátására védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza. Védőként (meghatalmazás vagy kirendelés alapján) ügyvéd járhat el. Az Ön által írt ügyben kötelező a védelem, így elvileg kell lennie kirendelt védőjének. Az ügy részleteinek és az okiratok ismeretének hiányában azt tudom javasolni, hogy kérdéseivel forduljon védőjéhez. Amennyiben ezek után sem változik a helyzete, akkor keressen bizalommal.

Kérdés: Az eset leírása (amivel kapcsolatban kérdezném) a következő: négy testvér közül a legidősebb német-magyar állampolgárként Németországban él. Nőtlen, gyermektelen, teljesen egyedülálló, aki végrendeletileg a három testvér egyikét jelölte meg teljes jogú örökösének. Kérdésem az, hogy a másik két testvérnek a német jog érvényesítésével jár-e kötelesrész?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Tájékoztatom, hogy nem vagyok Németországban bejegyzett ügyvéd (csak Magyarországon), így nem adhatok önnek német jogra vonatkozó tanácsot. Ezért javaslom, hogy német ügyvédhez forduljon jogi segítségért.

Kérdés: Ismerősöm személyes adatait (személyi ig. szám, jövedelem, adószám, stb) a cég -akivel szerződést készül kötni (autóvásárlás)- ügyintézője rossz e-mail címre, illetéktelen személynek küldte el véletlenül. Ilyenkor mit lehet tenni, mi a helyes eljárás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adatvédelmi incidens esetén az autóvásárlást lebonyolítónak indokolatlan késedelem nélküli bejelentési kötelezettsége van az illetékes felügyeleti hatóságnak. Amennyiben ebből igazolható, kézzel fogható kára keletkezett, akkor annak a megtérítésére is kötelezhető a vállalkozás.

Kérdés: 12 lakásos társas családi házban lakunk, 3 családnak nincs szerződése az ÉDV-ZRT-vel. Mindig úgy szokták fizetni a fogyasztást, hogy a kinevezett képviselőnek odaadják a pénzt, amennyit fogyasztottak és ő a társasház által mínuszban lévő mennyiséget kifizeti… Minden családnak külön mérőórája van a házban és mindenki saját címére, saját fogyasztását fizeti amúgy. 50 éve így megy, eddig működött. Mi van akkor, ha nem fizet 1 család? Mit lehet tenni, hogy az ÉDV ne szűkítse le a hideg vizet? Fel lehet jelenteni a családot? Mert veszélyezteti a többi lakó ivóvíz fogyasztását?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének valamelyik család, úgy a kinevezett képviselő írásban szólítsa fel. Amennyiben a felszólítás ellenére sem tesz eleget fizetési kötelezettségének az adós, úgy fizetési meghagyás kibocsátását lehet kezdeményezni, amely végső soron perré alakul.  A helyzet megoldására javaslom még közgyűlés összehívását és megszavazását annak, hogy mindenkinek kötelező legyen saját vízóra.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy 2 példányban adtam be a válási papírokat a 3 helyett. Ilyenkor is újra illetéket kell fizetni?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Nem.

Kérdés: Egy vállalkozóval kötöttem szerződést cserepes lemez tetőfedésre családi házamon három hónappal ezelőtt, amire 500.000 Ft előleget kértek. Azt mondta, hogy tavaly meglesz, de csak január 3-án ért ide, amikor kiderült nem abban a színben hozta a lemezt, amelyikben megállapodtunk. 7016-os matt antracit szürkét kértem, erre 7023-as világosszürkét hoztak, ő viszont állította, hogy ez az a szín. Az alkalmazottja is mondta, hogy ez nem az, hanem 7023-as, erre megkérdezte tőle telefonban üvöltve, hogy “te kivel vagy velem vagy vele b….meg? Nekem meg azt mondta hogy a gyerek nem ért hozzá!!?? A hozzávaló csatorna elemek viszont antracit színűek voltak, nagyon eltért a két szín, de ő így akarta feltenni, amit természetesen nem engedtem. Erre még neki állt feljebb, üvöltött a telefonba velem is, hogy mit képzelek én, miért szórakozom vele stb. Aztán mindent visszavittek. Később telefonon bocsánatot kért a hangnemért és azt hazudta, hogy kicseréli a lemezt, ami 2 hét lesz kb. (Ami később derült csak ki, hogy trükk volt.) Három hét múlva rákérdeztem, hogy mikor jönnek, erre megint kezdte az üvöltést. Esze ágában sem volt kicserélni, meg se rendelte, sőt közölte, hogy nem csinálja meg és visszaadja a pénzt. Csakhogy ez nem így megy! Ő a szerződésbe belefoglalta, hogy ha én állok el a dologtól csak a 40%-át adja vissza a pénzemnek. Kérdem én, hogy akkor ez esetben engem mennyi és milyen kártérítés illet meg egyoldalú szerződésszegésért, ellehetetlenítésért és mert 3 hónapja használja a pénzemet, a munkát viszont nem végzi el? Engem valódi kár ért, mert most már nem találok senkit, aki megcsinálja max. 10 hónap múlva vagy valamivel korábban, de másfélszeres áron. Szeretném megtudni milyen kártérítést kérhetek ezek miatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben elsősorban az önök között létrejött szerződés az irányadó, amit nem ismerek. Ha ebben a szerződésben erre az esetre vonatkozó kikötések vannak, akkor aszerint kell eljárni, amennyiben nincsenek, akkor a Ptk. vonatkozó szabályai az irányadóak.

Kérdés: Ha valaki volt anyaotthonban fogadhat-e családba még egy gyereket?

Válasz: A gyámhatóság a családba fogadáshoz akkor járul hozzá, ha a családba fogadó szülő személyisége és körülményei alapján alkalmas a gyermek gondozására, nevelésére, a gyámság ellátására, és e feladatok ellátását maga is vállalja. A családba fogadó szülőt vagy szülőket a gyámhatóság gyámul rendeli. A családba fogadás alatt a szülő felügyeleti joga szünetel, a tartási kötelezettsége fennáll. A családba fogadást a gyámhatóság megszünteti, ha azt a szülő vagy családba fogadó szülő kéri, vagy ha annak fenntartása a gyermek fejlődését veszélyezteti. A bekerülés okát ismerni kellene.

Kérdés: Egy távoli rokonunk meghalt leszármazottak nélkül, nem is ismertük. Halála után a kórház értesítette az önkormányzatot, hogy az elhunytnak nincs hozzátartozója. Az önkormányzat lezárta a lakását és lepecsételte. Minket, mint távoli rokonait hónapok múlva talált meg a közjegyző, így mire megörököltük a lakást kikapcsolták a villanyt, a villanyórát elvitték és végrehajtót küldött az EON. Érdeklődnék az önkormányzatnak nem kellett volna értesítenie a szolgáltatót?

Válasz: Tisztelt Érdeklődő! Nem feltétlen várható ez el.

Kérdés: Férjemmel 10 éve vagyunk házasok. Válni szeretnék. 3 gyermekünk van, ebből 2 közös. A lakás, amiben élünk a férjem nevén van, de hitel még van rajta. Van még több hitelünk is, az egyikben én vagyok az adóstárs. Emellett van még 2 hitel az ő nevén és 2 hitel az enyémen. Egy 16, egy 10 és egy 7 éves gyermekünk van. A kisebbik 7 éves autista. Vele itthon vagyok gyesen és ápolásin. Dolgozni egyenlőre a közeljövőben nem  tudok. Magántanuló a fiam, napi 1,5 órában jár iskolába. A havi keresetem (családi, gyes, ápolási) 145.000 Ft. A férjem nettó jövedelme 400.000 Ft, de ebben a gyerekek utáni adókedvezmény benne van. Az lenne a kérdésem, hogy mennyi gyerektartást kaphatnék? A házban szeretnék maradni a kisebb gyermek miatt, mivel a betegségéből kifolyólag az új dolgoktól retteg. De ő nem hajlandó megegyezni.  Ha esetleg én maradnék itt a gyerekekkel, akkor a hitelt, ami a férjem nevén van, ha esetleg ő nem fizeti,  vonhatják tőlem?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni: a gyermek indokolt szükségleteit; mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; a szülők háztartásában eltartott más gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; a gyermek saját jövedelmét; és a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni. A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25 százalékában kell meghatározni (de ezt nem százalékban, hanem fix összegben fogja tenni a bíróság, így is kell kérni). Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.

Kérdés:  Abban szeretném kérni a segítségét, hogy a saját tulajdonú házamba 3 éve beköltözött, nem bejegyzett élettársamat hogyan tudnám kiköltöztetni? A viszonyunk megromlott, ő nem egyszer kezet emelt rám és nem fizet semmit. Ennek ellenére állítólag szeret, de én őt már nem. Mik a lehetőségeim, mert a kérésemre nem hajlandó költözni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tettlegesség miatt javaslom, hogy tegyen feljelentést a rendőrségen, illetve vetessen fel orvosi látleletet. Az élettársa mielőbbi kiköltözése érdekében lehetősége van zárat cserélni a tulajdonában lévő ingatlanon, ha oda semmilyen jogcíme sincsen neki. Amennyiben van jogcíme, akkor az ingatlan kiürítése okán tud pert kezdeményezni a területileg illetékes járásbíróságon.

Kérdés: Van egy közös ingatlanom a volt párommal, amit én szeretnék eladni, mivel a félretett pénzem is az ingatlanba lett befektetve, ahogyan az övé is. A probléma az lenne, hogy nem szándékozik sem az én részemet megvásárolni, de nekem sem akarja eladni az ő tulajdoni részét és egyáltalán nem akarja senkinek sem eladni az ingatlant. Az ingatlan lakatlan, mivel egyikőnk sem költözött oda. Mit tehetnék ilyen esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti a bíróságtól. A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani, ha ez jelentős értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, akkor megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez, főszabály szerint a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges. Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.

Kérdés: Férjem 2 éve áttétes rákos, 70 éves, a lábát is amputálták 1 hete. A kórház nem karaja rehabilitációra küldeni, de haza igen, most pénteken. Van-e joga ilyet kérni? Hogyan hozzam haza? Pénz mentőre nincs.

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy keresse fel a kórház rehabilitációs osztályát vagy egy másik rehabilitációs kórházat, hogy a férjét fogadják rehabilitációra. Amennyiben van a férjének társadalombiztosítása (TB) akkor jogosult igénybe venni az orvosi rehabilitációt térítésmentesen. A férje otthonába való szállítás mentővel szintén ingyenesen igénybe vehető, amennyiben van biztosítása. Más oldalról megközelítve: a házastársak pedig kötelesek egymást tartani.

Kérdés:  A kérdésem a következő: egy 13.000 Ft-os parkolási bírságból 93.000 Ft-ot csinált a végrehajtó. Ez így mennyire tőrvényes és szabályos ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem fizette meg a parkolási bírságot a kiszabástól számított 15 napon belül, úgy a pótdíj összege az egy órai várakozási díj negyvenszeresére fog nőni. Ezt követően a helyi önkormányzat/parkoló társaság felszólítást küld Önnek a pótdíj összegének befizetésére, amelyre 60 napos határidő áll rendelkezésére. Amennyiben ezt a határidőt is elmulasztja a helyi önkormányzat/parkoló társaság bíróság előtt érvényesítheti az igényét Önnel szemben vagy közjegyzőhöz fordul fizetési meghagyás kibocsátása végett. A bírósági eljárás vagy közjegyző eljárás, illetve ügyvédi közreműködés díja mind a pótdíjhoz hozzáadódik, így a tartozás összege nagyon hamar megnő. Érdemes minél előbb kiegyenlíteni a tartozását.

Kérdés: Az Ön válaszához kapcsolódik a kérdésem, idézem a kérdést és az Ön válaszát: “Kérdés:Az öregségi nyugdíj korhatárt 2020.10.31-én érem el. Egy szakközépiskolában tanítok jelenleg közalkalmazottként, de július 1-től a szakképzési törvény változása miatt ebből kikerülnék. Járható út az, ha nem írom alá az új munkaszerződést? Tudomásom szerint ilyenkor felmond a munkáltató, de fizetnie kell végkielégítést, és a felmondás után négy hónappal már elmennék rendes nyugdíjba. Kérdésem az, hogy ez a megoldás kivitelezhető-e?” “Válasz: Tisztelt Kérdező ! Amennyiben új jogszabály hatálya alá kerülne és emiatt kinevezés módosítás esedékes azt valóban jogában áll nem elfogadni és akkor valóban megszüntetik a jogviszonyát felmentéssel. A felmentési idő 2 hónap és a végkielégítés annak a függvénye, hogy hány évet dolgozott a munkáltatónál.” Kérdésem: A felmentési idő szerintem nem 2 hónap, hanem a Kjt. szerint jogviszony hosszától függően (ha pl. több mint 25 év) akár 8 hónap is lehet?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A Közalkalmazottak jogállásról szóló törvény (Kjt.) alapján: Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg.Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött a) öt év után egy hónappal; b) tíz év után két hónappal; c) tizenöt év után három hónappal; d) húsz év után négy hónappal; e) huszonöt év után öt hónappal; f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik. Kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy tulajdonrészemet tartozással testvéremnek elajándékozhatom-e? Mert külföldön élek és nővérem él az ingatlanban ő is résztulajdonos, de nem fizeti a közüzemi számlákat és az én részemre is ráterhelik. Így szeretnék megválni a részemtől. Szóval adóssággal együtt elajándékozhatom a részem, vagy mit tudok tenni? Ha egyszer hazaköltözök nem szeretnék életem végéig fizetni.

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Elvileg lehetséges, ha a megajándékozott ezt így elfogadja. Pontos választ az ingatlan tulajdoni lapjának tartalma valamint az ingatlanon fennálló teher megismerését követően tudnék adni.

Kérdés: A segítségüket szeretném kérni az ügyben, hogy lakást szeretnénk venni, amin jelen pillanatban haszonélvezeti jog van a tulajdonos szüleinek. A tervek szerint úgy írnánk alá az adásvételi szerződést, hogy nem törlik le előzetesen a haszonélvezeti jogot a földhivatalnál, hanem az ügyvédnél az adásvételiben mondanak le róla, és másnap érkeztetik a földhivatalhoz a lemondást. Előfordulhat az, hogy időközben visszavonják és rajta marad a haszonélvezeti jog?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlan haszonélvezetének megszüntetése esetén a haszonélvezeti jogot töröltetni kell az ingatlan-nyilvántartásból. Ehhez ügyvédi közreműködés szükséges. A törvény értelmében a földhivatal a haszonélvezeti jogot akkor törli, ha a haszonélvező lemondó nyilatkozatát ügyvédi ellenjegyzéssel látták el, ezt a nyilatkozatot nem lehet visszavonni. (Így kell megtenni, hogy visszavonhatatlanul járulnak hozzá.) Javaslom, hogy kérdésével keresse fel az ingatlan adásvételi szerződést készítő ügyvédet, ugyanis ingatlan adásvétel esetén az eljáró ügyvéd mindkét felet képviseli.

Kérdés: Munkáltatóm (rendőrség) túlórára kötelezett, amit szabadidőben való megváltásra kértem. A túlóra kiadásába van-e beleszólásom, hogy azt mikor, melyik napon szeretném kivenni? Jelenleg úgy kapom meg, hogy 2, illetve 4 órával rövidebb a szolgálatom. Amit nem tartok korrektnek, mivel hétvégén kellett a családomtól távol lennem egész nap. Cserébe hétköznapokra kapok 2, illetve 4 órákat. Hétvégi szolgálat megváltás szóba sem jöhet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos nem írta meg, hogy milyen szolgálati időrendben dolgozik, ezért általánosságban nehéz megállapítani, hogy jól váltották-e meg a túlszolgálatot. A törvényi szabályozás az 2015. évi XLII. tv. (Hszt.) 140.§. (3) bekezdése, ami annyit mond ki, hogy a hivatásos állományú részére a túlszolgálattal (azaz túlórával) azonos időtartamú szabadidőt kell biztosítani.  A rendőrségen belül belső normák határozzák meg a szolgálatteljesítésre vonatkozó részletszabályokat, így a 10/2015. ORFK Utasítás szerint a hivatásos tag részére meg kell állapítani, hogy milyen szolgálati időrendben dolgozik, és attól függ, hogy a rendes szolgálatot és a túlszolgálatot milyen módon kell teljesíteni és kiadni. A hivatkozott utasítás rendelkezik arról, hogy heti pihenőnapon teljesített szolgálatért mikor és mennyi szabadidő jár.

Kérdés: Az ügyben írok, hogy 2020.01.16-án lejárt a munkaszerződésem és a bért nem kaptam még meg a mai napig. 2020.01.28-ai leltár hiányát akarja levonni a munkáltató, nem egy embertől! Mi a teendőm ilyenkor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben van a munkáltatójával kötött leltárhiányról szóló megállapodása vagy kollektív szerződése, akkor javaslom, hogy nézze meg mi szerepel benne erre vonatkozóan. Ugyanis a Munka Törvénykönyve (Mt.) részletesen szabályozza, hogy a munkavállaló milyen feltételek esetén lehet felelős a leltárhiányért. A leltárfelelősség csak akkor terheli a munkavállalót, ha erre irányuló megállapodást kötött a munkáltatóval.

Kérdés: 2011 május óta próbálkozom legalább bíróság elé vinni az ügyem. Mint cégalapító és volt tulajdonos (45%) külföldi utamról hazatérve azzal fogadott a cégtársam és üzlettársai, hogy vagy felállok a cégből vagy elintézik másképp. Ennek a kijelentésnek az oka, hogy a cég konzorciumban egy egyetemmel megnyert 183 millió Forint pályázati összeget. Az ügyészség, a NAV nyomozó csoport minden kérelmet elutasított. Azok az ügyvédek, akik látták az összes dokumentumot a benne szereplő nevek miatt nem merték vállalni az ügyet. Mivel most körözés alatt van az a személy, akihez elérhetnek a szálak újból megpróbálkoznék perfelvétellel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy megválaszoljam a kérdését, pontosan ismernem kellene minden iratot, hiszen 9 év telt el és a minősítéstől, történtektől függően az elévülés is bekövetkezhetett.

Kérdés:  Szeretném a tanácsát kérni. Meghalt a párom és itt maradtam a kertes házban. A szomszédok ellenem fordultak, ki akarnak rakni. Nincs senki nevén a ház, csak helyrajzi szám van. Megtehetik ezt velem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A párja halált követően volt hagyatéki eljárás? Annak során megállapításra kellet, hogy kerüljön az ingatlan sorsa, hogy ki(k) öröklik azt. A szomszédjainak nincsen jogosultsága „kirakni” Önt az ingatlanból.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Egy vagyonvédelmi cégnél dolgoztam 2019. januárban és februárban. Most tűnt fel, ahogy nézegetem az ügyfélkapum, hogy arra a két hónapra nincs nyugdíjjárulék befizetés. Gondolom akkor más sem fizettek. Munkaszerződésem van, kilépő papírok is. Ilyenkor tudok valamit tenni, hogy ez pótolva legyen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy keresse meg volt munkáltatóját ezzel a kérdéssel, illetve kérje ki a munkáltatója által az adóhatóság előtt tett bejelentésről az igazolást. A munkáltató kötelezettsége a munkaviszony kezdete előtt, a munkaviszony létesítését az adóhatóság előtt bejelenteni, legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt.

Kérdés: 30 éve vagyunk együtt, de annyira megromlott a kapcsolatunk, hogy szakításra került sor. Nekem van 1/1 arányban egy lakásom, amin 2005-ben belső felújítást csináltattunk (padlózat és ablakcsere). A felújítás kb. 3.000.000 Ft-ba került. Kérdésem, hogy válás esetén mire tarthat igényt a párom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírása alapján valószínűleg semmire, habár rengeteg mindent kellene még ismerni.

Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, hogy ha vásároltunk egy látszólag 60-70 %-ban felújított házat (gipszkarton-festés-burkolás), amiről utólag kiderült, hogy ezeket újra kell kezdeni, mert szinte leesik a falról, akkor lehet-e kártérítési igényem vagy valamilyen összeg visszatérítési igényem?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Öt évig érvényesíthető az eladóval szemben a kellékszavatossági igény, ha olyan hibával találjuk szemben magunkat, amit a birtokbavétel előtti szemle során nem ismerhettünk fel, és amit nem is közölt velünk az eladó. Fontos lenne látni az adásvételi szerződést, hiszen az tartalmazhat olyan kitételt, amely megnehezíti a dolgot. Javaslom, ügyvéddel nézesse át a szerződését, és ha alkalmasnak mutatkozik, akkor szólítsa fel írásban az eladót a hibák kijavítására. Amennyiben teljes ellenállásba ütközne, úgy jogait a bíróságon tudja érvényesíteni.

Kérdés: Ha végrehajtási levelet is kaptam, akkor már nincs visszaút a pótdíj befizetésére? Illetve ha nincs, vannak-e opciók, hogy lefaragjak a pótdíjból?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom mielőbb fizesse be az összeget, hiszen az csak növekedni fog a végrehajtási eljárás további költségeivel.

Kérdés: Szeretnék felmondani a munkahelyemen, mert találtam egy kedvezőbb állást! A jelenlegi munkám vendéglátás. Napi 12-14 órát dolgozom. Tudtommal le kell töltenem a 30 napos felmondási időt, de hivatalosan csak 4 órában vagyok bejelentve. Ebben az esetben is ugyanazzal az időbeosztással kell ledolgoznom a felmondási időt vagy a 4 óra letelte után elmehetek erre hivatkozva? A túlórát zsebből fizeti a főnök, ezért félek, hogy ha a felmondási idő alatt is így dolgozom a végén csak a hivatalos részét kapom meg a pénznek, hiszen nem tudom bizonyítani a plusz óráimat!

Válasz: Tisztelt kérdező! Az irányadó a munkaszerződésében rögzített, ám leírása alapján a törvény szerint természetesen a 4 órás 30 napos felmondási/munkaidő és a 4 órás fizetés járna önnek. Javaslom, hogy próbáljon megegyezni munkáltatójával.

Kérdés: Bátyám 2019.06.07-én meghalt, 2020.01.08-án volt a hagyatéki tárgyalás. Sógornőm nem tudott elmenni, mert már haldoklott. Keresztlánya férje ment el. 2020.01.13-án sógornőm is meghalt, gyerek nincs. A sógornőm testvérei öröklik az összes hagyatékot? Az lenne a kérdésem mindent a sógornőm testvérei örökölnek? 2 hétig éjszaka magára hagyták. 2020.01.06-án majdnem rendőrséget hívtak, mert elesett a házban és ordított, morfium tapaszt kapott. Ha nem csak a sógornőm testvérei örökölnek, akkor szeretnék időpontot kérni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a sógornőnek volt végrendelete akkor az az elsődleges az öröklésnél. Amennyiben nem volt a törvényes öröklés rendje szerint, ha nincs gyermeke és nem élnek a szülei sem, akkor
az oldalági rokonok örökölnek. Ha nem volt végrendelete a sógornőnek, akkor az Ő tulajdon részét az ő oldalági rokonai öröklik. A bátyja örökségét meg már a hagyatéki eljárásban rendezték.

Kérdés: Sofőr vagyok, nemzetközi fuvarozásban dolgozom. A szerződésemben meg van állapítva alapfizetés. Kérdésem az lenne, hogy ezt a pénzt a cég köteles kifizetni a dolgozónak, akkor ha önhibáján kívül nem hívták vissza dolgozni? Magyarul otthon ültetik. Tehát mikor jár az alapfizetés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nincs keresőképtelenségi állományban, vagy fizetés nélküli szabadságon, az Mt. szerint természetesen fizetnie kell a munkáltatónak. Mindezek ellenére a munkaszerződése az irányadó, javaslom, abban keresse meg, van-e benne erre vonatkozó rendelkezés.

Kérdés:  Az ügyben írok, hogy 2020.01.16.-án lejárt a munkaszerződésem és a béremet, ami jár még nem kaptam meg. Ilyenkor mi a teendőm!? Kihez kell forduljak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Írásban forduljon a munkáltatójához a munkabére kifizetése iránt. Amennyiben a munkáltató észszerű határidőn belül nem fizet, peres eljárásnak van helye.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy a 8 éves fiam anyámnál van és én le vagyok százalékolva. A kérdésem az, hogy ebből a 43 ezer Ft leszázalékolási pénzből is tudnak-e gyerektartást követelni. Ja és albérletben lakok a barátommal.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A magyar jog szerint a szülő a saját tartásának rovására is köteles gyermekét eltartani. Rokkantsági ellátásból is helye van gyermektartás levonásának.

Kérdés: Olyan problémám lenne, hogy fel akarnak jelenteni lopásért családon belül. Mikor még kiskorú voltam édesanyám egy nagy összegű pénzt rakatott a számlámra, mert neki levonása volt. Én meg közben betöltöttem a 18-at és átírattam a kártyát a nevemre, így ő már nem fér hozzá. De jogosan szeretném a pénzt megtartani, mert kb. 14 éves korom óta eltartottam őt. De nem tudom mit csináljak, mert az ő nevén érkezett a számlára, de ő nem tud hozzáférni. Jogilag az az én pénzem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahogy Ön is leírta az összeg az Édesanyja nevéről érkezett a számlára, amit Ön is elismer, így ezt nem tehette volna meg. Javaslom, hogy amennyiben a tartással kapcsolatban elszámolási problémájuk van, rendezzék egymás között, de az elvileg a jelenlegi helyzetet nem érinti.

Kérdés: Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbiakban kérném tanácsát. Az anyukám -apu halála után- eladta a házat (23 millióért), ami után a testvérem és én is megkaptuk az apai részt. Anyu ezután vett 21 millióért egy lakást, akképpen hogy beleadott 11 millió forintot, a többit a testvérem fizette. Kiderült, hogy a testvérem mindent a maga nevére íratott, mintha az egész lakás az övé volna, anyu csak haszonélvező lett. Anyukámon ezt számom kértem, ő azzal védekezett hogy ő nem is figyelte, csak aláírta a papírokat. Sajnos anyu elég régóta alkoholista, így a beszámíthatósága is kérdéses. Kérdésem az lenne, hogy lehet-e ez ellen tenni valamit, mivel az anyai részből így a testvérem önkényesen kizárt. Köszönöm előre is válaszát!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az adásvételi szerződés tartalmának ismerete hiányában az alábbi lehetősége van. Amennyiben a testvére megtévesztette az Édesanyjukat a szerződés megkötésekor arra nézve, hogy ő az új ingatlan tulajdonosa lesz és nem pedig haszonélvezője -a szerződés megtámadásnak van helye, egy éven belül, azonban ezeket a körülményeket Önöknek kell majd bizonyítani, ami nehézkes is lehet.

Kérdés: Abban szeretném a segítségét kérni, hogy van egy ingatlanom, amihez elég nagy telek tartozik. Kihasználatlanság miatt szeretném egy részét eladni. A ház banki hiteles jelenleg. Milyen lehetőségeim vannak ilyenkor? A vevő nagyon jó családi barátunk lenne.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlanra bejegyzett banki hitel nem képezi az adásvételi szerződés megkötésének akadályát. Mivel azonban a szerződéses akarat vélhetően a megvásárolni kívánt ingatlan tehermentes állapotban történő megszerzésére irányul a vevő részéről, nem árt néhány alapvető biztonsági szabályt betartani a szerződés megkötése és teljesítése során. Minden kereskedelmi bank ki tud adni olyan kötelező érvényű igazolást, amely alapján a vevő hitelt érdemlő információhoz jut arról, mekkora összeg befizetése szükséges a tartozás kiegyenlítéséhez, illetve amely végső soron az eladó számára is fontos, a tulajdoni lapra bejegyzett terhek törlése miatt. Praktikus gyakorlati módszer, hogy a tehermentesítéshez szükséges összeget helyezzük letétbe a szerződéskötés során eljáró ügyvédnél, aki nem mellesleg anyagi felelősséggel is tartozik a rábízott pénz őrzéséért, letéti szerződés szerinti kezeléséért. A telekalakítás költségei (földmérő, illeték, stb), a vevőt szokta terhelni megegyezés szerint. Amennyiben 5 évnél régebben van az Ön tulajdonában az ingatlan, így adót sem kell utána fizetnie az adásvételkor. A telek alakítása kapcsán érdemes a helyi szabályzókat tanulmányozni, hogy egyáltalán lehetséges-e. Az ingatlan adásvétel megkötése céljából keressen fel ügyvédet.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, milyen lehetőségek vannak egy ingatlan tulajdonosi bejegyzésre, abban az esetben, ha a jelen ingatlanban a szüleimmel lakom, és a lakás törvényes öröklési várományosa vagyok, de a halálukig nem akarják a nevemre íratni a lakást. 35 éve itt lakom, de nem engedték még a közmű számlákat sem a nevemre átírni. Mit tudok tenni, hogy rákerüljek a tulajdonlapra, míg élnek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha nem akarják Önre íratni, akkor semmit sem tehet.

Kérdés: Egy olyan problémám van, hogy fel szeretnék mondani az adott munkahelyemen és a főnököm be szeretné velem tartatni a 30 nap felmondási időt. De én csak a próbaidőről írtam alá szerződést és annak az időtartama 3 hónap. Azon túl haladtam és nem írtam alá új szerződést vagy nem is kötelességük új szerződést írni? Bizonytalan vagyok és nem tudom a jogaimat. Tudna nekem segítséget nyújtani??

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy nézze meg a munkaszerződését, hogy mit tartalmaz, ugyanis a munkaviszony tartamának meghatározása a munkaszerződés kötelező eleme. A munkaviszony tartamát a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre. A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A felmondási idő harminc nap. Nem gondolom, hogy csak a próbaidőről „írt volna alá”.

Kérdés: Az ügyem elég bonyolult. 2017 decemberében az akkori páromnak kihoztam a T-Mobiltól egy telefont előfizetéssel. A kapcsolat megromlott… Akkor többszöri felszólítás ellenére sem adta vissza a telefont. Aztán állítása szerint elloptak tőle, amiről rendőrségi jegyzőkönyv is készült. Volt biztosítás a készüléken, de a biztosító nem fizetett. Több ígéretet is kaptam, hogy rendezni fogja, de nem történt ez meg. Most októberben sikerült egy tartozáselismerő nyilatkozatot összehoznunk. Többször kértem a Telekom segítségét a lehetséges megoldásra, de átadtak egy behajtó cégnek, aki el akarja velem ismertetni a tartozást, amelyet nem én csináltam. Ezt nem fogom megtenni. Lehetséges megoldás a polgári per azt tudom, de nincs bejelentett munkahelye. Írtam már a fogyasztóvédelemnek is, de ők nem láttak problémát. Így most a behajtó cég követel rajtam több, mint 200 ezer Forintot, valamint ezáltal hátrányos helyzetbe is kerültem. Szeretnék Önöktől is tanácsot kérni, mit tehetnék ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A válaszában megjelölt tartozáselismerő nyilatkozat alapján érvényesíteni tudja a követelését. A közjegyző előtt tett tartozáselismerő nyilatkozat alapján, a törvényi feltételek fennállása esetén – azaz például, ha az adós nem fizet a megadott időben – gyors és hatékony módon kikényszeríthető a kötelezett fél szerződésszerű teljesítése. A közjegyzői okirat alapján ugyanis a bírósági eljárás nélkül, az okiratot készítő közjegyzőnél közvetlenül végrehajtást kezdeményezhet a tartozáselismerő nyilatkozat szerinti jogosult. A behajtó cég pedig, amíg nem jogerős és végrehajtható a követelés, addig semmit sem tud tenni, maximum Önt „zaklatják”.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy a férjem Ausztriában dolgozott 2017-ben. És az adóját szerettük volna visszaigényelni, a 2017-eset és a főnök felhívta, hogy ők azt felvették és bele volt kalkulálva a fizetésébe, 750 Euró volt. Ilyet meg lehet tenni? Soha egy bérpapírt nem láttunk.

Válasz: Tisztel Kérdező! Sajnos a kérdésében leírtakból nem lehet tudni, hogy a férje milyen cégnél, milyen jogviszonyban dolgozott, ezért csak azt a tanácsot tudom adni, hogy adóproblémájával keressen fel osztrák ügyvéd kollégát (van magyarul beszélő is).

Kérdés: Egy olyan kéréssel fordulok Önökhöz, hogy lett egy új munkahelyem. Nagyon jó, 15 napot dolgoztam ott. Csinálom a dolgom, de a főnököm folyamatosan aláz szóban ilyen szavakkal, hogy barom, idióta, ha valamit elrontok. 15 nap alatt nem lehet mindent elsajátítani, de hiperaktív vagyok, ez egy konyhai munka. Tepsiket szokott dobálni, ha valami nem jó, ordibál és az ember rettegve jár be. Jelzem munkaruhát sem biztosított, a hajháló is kötelező azt is saját pénzből kellett megoldani, meg a munkavédelmi cipőt is, ami nem kis pénz. Kérdésem: lehet-e ez ügyben feljelentést tenni vagy mi a megoldás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy első lépésként jelezze a munkáltatója felé, hogy ilyen munkakörülmények között akadályoztatva van az Ön munkavégézése, ha ez nem vezet eredményre a következő lehetőségei vannak. Egyrészt a munkavállaló személyiségi jogsértés esetén bírósághoz fordulhat és sérelemdíjat követelhet az őt zaklató munkáltatótól. Másrészt, ha a munkáltató ezzel a zaklató, agresszív magatartásával olyan körülményeket teremt, amelyek a munkaviszony fenntartását vállalhatatlanná teszik az Ön számára, úgy akár azonnali hatályú felmondással is élhet. Ennek feltétele, hogy a munkáltató lényeges kötelezettségszegésére szándékosan vagy súlyos gondatlansággal kerüljön sor és az jelentős mértékű legyen. A munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén – amennyiben arra jogszerűen kerül sor – őt megilleti a felmondás esetén rá irányadó felmentési időre (felmondási idő fele) járó munkabér, valamint végkielégítés is. Ennek érvényesítése érdekében, amennyiben azt a munkáltató „önként” nem teljesíti, bírósághoz kell fordulni. A munkaviszony indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondással, vagy felmondással (tehát indokolás nélkül) történő megszüntetése nem zárja ki azt, hogy a munkavállaló kártérítési igényét a munkáltatóval szemben érvényesítse.

Kérdés: Külön vagyonos ingatlanon belső átalakítást csináltattunk, aminek az összköltsége kb. 3.000.000 Ft- ba került. Menyire tarthat igényt válás esetén??

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez egy kötelmi jogi kérdés. Igényt bármekkora összegre tarthat, de a bíróság csak a számlával igazoltakat fogja megítélni.

Kérdés: Főnökömnek autómosója van, amit szeretne bérbe adni nekem, átruházni rám (több éve neki dolgozom). Átlagosan 3,5 millió a bevetél havonta. Ebből lejön 4 ember, 8 órás bejelentése, az anyagköltség -rezsi -, amit a főnököm elkér és az ügyvédi költség, egyéb dolgok kifizetése kb. 1.800.000 Ft. Az a kérdésem, ha tisztán és szabályosan,mindenkinek számlát adunk, akkor megérné-e csinálni, átvenni az üzletet és maradna vagy az adózás miatt szinte nem jutna semmi?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy keresse fel a a könyvelőt, aki jelenleg is intézi az autómosó ügyeit. A könyvelő tájékoztatni fogja a vállalkozás sajátosságaira tekintettel a legkedvezőbb adózási szabályokról. Minden árral, költséggel stb. számolni kell, ergo ezeket ismerni kell, hogy kiszámolható legyen, hogy megéri-e.

Kérdés: Több évvel ezelőtt egy szóbeli megállapodás következtében aláírtam egy tizennégymilliós jelzáloghitel szerződést mint kötelezett, de a tényleges pénzátvevő a szerződésen nem szereplő harmadik személy volt, aki az egészet megszervezte egy belvárosi ügyvédi irodában, befektetőnek kiadva magát. Miután megszegte a megállapodásunkat, amiről a jogosult is tudott, a jogosult keresetet adott be ellenem a Budai.K.K.Bíróságnál. A bíróság ezt elutasította kétszer, majd harmadszorra befogadta, de már attól, akinek közben eladták a tartozást. Közben feljelentést tettem az V. kerületi rendőrkapitányságon csalás miatt, ahol lezárták a nyomozást azzal, hogy érvénytelen a szerződés és a földhivatalnál be sem jegyezhették volna az illetőt. A kérdésem az, hogy milyenek az esélyeim a bíróságon?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bonyolult, bűncselekményre is utaló tényállás alapján a polgári perben feltétlenül ügyvédi képviseletre van szüksége. Ha már van ügyvédje, az adatok bővebb ismeretében ő tud nyilatkozni. Amennyiben még nincs, javaslom mihamarabbi választást, mert nem egyszerű mostanában a pereskedés.

Kérdés: 2019-ben házasodtunk, előtte egy héttel megszületett a kisfiam. Előző kapcsolatomból van egy tíz éves lányom. A férjem semmit nem hozott a kapcsolatba, külön kasszán vagyunk. Tavaly igényeltük a babavárót, én vagyok az adós, ebből vásároltunk egy közös ingatlant, 50-50% tulajdonrésszel. Házasság előtt vettem egy autót és egy ingatlant. Ezek megvannak. A kérdés az lenne, ha takarékoskodni szeretnék és azt nem akarom megosztani a férjemmel egy válás esetén, hogyan tudom megoldani? Ha a lányomnak nyitok a saját nevére bankszámlát, akkor az is közös válás esetén? Ha a lányom kap tőlem ingóságot saját nevére, akkor az is közös? Valamint, ha a férjem semmit nem fizet a hitelbe, semmit nem hozott a kapcsolatba, az ingatlanon csok van, nem eladható, akkor is ki kell fizetnem ha válunk? Erre már nem lenne anyagi kapacitásom egyedül két gyerekkel és egy hitellel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. Ezen rendelkezések alapján minden, amit az életközösség fennállása alatt szereznek az a házassági közös vagyonba fog tartozni. A tavaly igényelt babaváróhitel kifizetéséért mindketten felelnek a férjével, a házasság felbontása esetén is. A házasság megkötése előtt vásárolt autó és ingatlan is a házassági közös vagyonba fog tartozni, ha akkor már fennállt a férjével Önök között az életközösség. A házastársi vagyonközösségtől eltérő házassági vagyonjogi szerződést lehet köthetnek a házastársak, ennek tárgyában javaslom, hogy forduljon ügyvédhez. Nincsen akadálya, hogy gyermekének bankszámlát nyisson, illetve ingóságot ajándékozzon a részére, azonban az ezzel való rendelkezéshez sok esetben szükséges a gyámhatóság engedélye.

Kérdés: Külön élünk a férjemmel 6 éve, de egy házban, 1 kertes házban, 2 különálló lakásban. Férjem 2000-től nagy beteg lett, de ellátta magát, 2 éve azonban én ápolom. Demenciás, nagyon arrogáns lett, bántalmazott sokszor. Szóltam a gyerekeimnek, hogy nem bírom tovább. Kórházba került, de mivel 24 órás felügyeletre szorul, így otthonba helyezték át. A család engem okol, hogy miattam van minden. Szeretnék elválni tőle. Kérem írjanak, hogyan lehetséges ez? Semmi vagyonunk sincs. De mivel az ő egy szobás lakása nem alkalmas, így köteles vagyok az enyémbe engedni??

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés megválaszolásához fontos lenne tudni, hogy az Önök által lakott ház a házassági vagyonközösségbe tartozik-e. A házasság felbontására akkor van lehetőség, ha a házastársak a házastársi közös lakás használata kérdésében (is) megegyeznek és ezt a bíróság jóváhagyja. Az életközösség megszűnése után kötött megállapodás hiányában ebben a kérdésben a bíróság fog dönteni. Ha a lakás használata a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, a bíróság közöttük a lakás használatát megosztja, ha ez a lakás adottságai alapján lehetséges. A férje arrogáns és bántalmazó viselkedése miatt a bíróság dönthet úgy hogy nem osztható meg az adottságainál fogva arra alkalmas lakás használata, ha az egyik házastárs olyan felróható magatartást tanúsít, amely miatt a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével járna. A bíróság a felek körülményeinek mérlegelésével dönt. A házassági vagyon megszüntetése iránt indított perben bármelyik házastárs kérheti a lakáson fennálló közös tulajdon megszüntetését. A vagyoni rész rendezése viszont nem tartozik a bontóperhez.

Kérdés: Sajnos a rendőrség zárolta a számlám és lefoglalta az autót tettenérés közben. Az ügyészséggel egyezséget kötöttem, amin felajánlott egy ítéletet és eltiltott a közügyek gyakorlásától, amit el is fogadtam. De ez még csak szóbeli egyezség volt, lepapírozva vallomás tétellel. A vádiratban is szerepel az ügyészségi egyezség, gondolom ez így is marad. Úgy tudom az előkészületi tárgyaláson nem hozhat kedvezőtlenebb ítéletet a bíró, mint ami az egyezség során köttetett. A megegyezésen nem mondott olyat az ügyész, hogy a zárolt pénzt vagy az autót nem kapom vissza. A kérdésem az lenne a bíró külön ítélkezhet felette, vagyis elkobozhatja akkor is, ha ez nem volt a kiegyezésben benne? Bár beszolgáltattam 5 évre visszamenőleg munkáltatói igazolást, de nem munkabérként utalással ment a pénzem a számlára. Napi lejelentésben voltam, minden héten kifizettek, így én magam tettem a számlára a pénzt. Ennek az a hátránya, hogy nem tudom igazolni a pénzem eredetét.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadhatja bizonyos esetekben, de rendelkeznie kell a lefoglalt bizonyítékokról is. Javaslom, forduljon ügyével ügyvédhez személyesen.

Kérdés: A húgomat kirúgták az iskolából azért, mert állítólag egy tanárról beszéltek valamit. Fegyelmi eljárás volt, de anyut nem hívták be, meg se indokolták csak közölték, hogy ki van rúgva. Mit tudunk tenni? 3 hónap múlva végzett volna a suliban.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom keressék fel az intézményt személyesen, mert ilyen kevés információ hiányában tényállás nem megállapítható. Pontosan ismerni kellene minden körülményt. Másik intézetben tudja adott esetben befejezni a tanulmányokat.

Kérdés: Két kérdésem lenne. 2010-ben volt egy válásom, aminek következtében keletkezett bírósági határozatban foglaltaknak volt párom nem tett eleget. Névlegesen volt egy tartozás, ami miatta lett felvéve és ennek az összegnek a megfizetésére kötelezték. A volt párom egy idő után (kb. 1- 2 hónap) önhatalmúlag megtagadta és nem fizette tovább. Nekem kellett a teljes összeget kifizetnem. Indoklást, határozatot nem kaptam, hogy neki nem kellene valamiért tovább fizetni. A tartozást majdnem 2 évig én fizettem. Lépéseket tettem ennek az összegnek a beszedésére, de nem jártam sikerrel. Lehet valahogy kötelezni volt páromat a fizetésre? A másik kérdésem: van egy közös gyermekünk, fizetem a gyerektartást viszont látni nem látom a gyereket (megromlott a kapcsolatom az anyjával és a gyerek is ellenem lett nevelve) és a párom most a külföldre költözést tervezi. Ha soha nem látom a gyerekemet és közben született még egy gyermekem lehet-e a tartásdíjat csökkenteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Nem tisztázott, miért Ön fizette a tartozást, ha a bíróság a párját kötelezte. Ha már egyszer kötelezték, akkor miért kellene még egyszer kötelezni? Inkább végrehajtani kellene. A tartásdíjjal kapcsolatban szintén a bíróság dönt, így annak rendezését is peres úton tudja intézni. Javaslom, keressen fel személyesen ügyvédet a pontos információkkal. Egyébiránt az Ön engedélye nélkül nem viheti külföldre a gyermeket az anyja.

Kérdés: Férjemnek az előző házasságából 3 tartozása van. Az első egy 2011-es gáztartozás, amit a szolgáltató engedményezéssel átadott az EOS-Faktornak. 2019.09.05-én a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett. Az elévülés (2011-2019) 8 év után hogy néz ki? Illetve a bíróság vagy a közjegyző nem látta, hogy ez a tartozás elévült? A másik 2 tartozással pont ugyanez a helyzet. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos ha el is évült (volna), az a jogerős FMH okán már irreleváns. Határidőben kellett volna ellentmondani. Az elévülést biztosan látta mindenki, csak nem vehetik figyelembe hivatalból, arra mindig a félnek kell hivatkoznia.

Kérdés: Szabálysértési hatóság közlekedési vétségért 30e Ft-ra büntetett. Határozatot megtámadtam és személyes bírósági tárgyalást kértem. A beadványom 2019. szeptember közepi. Mennyi ideje van a bíróságnak a tárgyalás kitűzésére?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, érdeklődjön a szabálysértési hatóságnál. A törvény nem ír elő határidőt, ám előfordulhat adminisztrációs hiba is. Azonban az, hogy húzódik az eljárás, csak Önnek jó, több okból kifolyólag is.

Kérdés: Az ex férjemmel 1980-ban kötöttünk házasságot,1987-ben építettünk egy házat, a kapcsolatunk megromlott az agresszív viselkedése miatt és elváltunk 2014 októberében. Az lenne a kérdésem, hogy a közös tulajdon megszüntetését, hogy tudom megindítani, mert mindig csak ígéri, hogy belemegy a lakás eladásba, de átvág. A válóperen én beleegyeztem, hogy lakhat a lakásba, de csak addig míg a fiamék is ott laknak, de ő kirakta őket. A válóperes papíron az áll, hogy ő a kizárólagos használó, hiába nem így mondtam. Mit tehetek ezek után, hogy megkapjam a lakásom felét és a vagyonmegosztáskor megítélt tárgyaimat. Ő be sem enged a lakásba és nem is lakik benne, van egy élettársa, nála lakik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastársi vagyonközösségbe tartozó ingatlannal kapcsolatban – ha a vagyonközösséget nem osztották még meg – pert kell indítania, amennyiben nem tudnak közös nevezőre jutni. Ha a volt férje nem tudja Önt kifizetni, el is árverezheti a bíróság az ingatlant, ezzel jelentős pénzösszegtől esnének el mindketten. Ha a bontó ítéletben, vagy a jegyzőkönyvben nem az szerepelt amit Ön mondott, azt még annak elolvasásakor kellett volna jeleznie a bíróságon.
Javaslom, próbáljanak megegyezni, esetleg személyesen ügyvédet keresni.

Kérdés: 72 éves vagyok, a lányom gondnokság alá helyezési pert indított ellenem. 2017 augusztusa óta folyik a per. 3 igazságügyi szakértő vizsgált meg, az egyik teljesen korlátozna, a második független szakértő nem latja indokoltnak, a harmadik egészség ügyben nem, de a házam nem adhatnám el. Előzmény: 2 évig együtt laktam a lányommal, nem jöttünk ki egymással, enyém volt az ingatlan, ezert elküldtem. Akkor kezdődött a kálváriám. Szép lassan valaki rongálni kezdte a kertem, majd egyéb tárgyaimat. Az unokáimat nem láthattam, teljesen kirekesztettek stb… Annyira nehezen viseltem a zaklatást, hogy véget akartam vetni az életemnek, de megmenekültem. Kényszer gyógykezelés alá vettek, fellebbeztem, de nem vették figyelembe. Másodfokon paranoiásnak nyilvánítottak. E mögé bújva szinte védtelen vagyok, bárhova fordultam senki nem segített. Elköltöztem egy másik varosba, akkor indították meg ellenem a pert. Iszonyú dolgokon megyek keresztül, minden pénzem ráment az ügyre csak, mert szabadon és nyugodtan szeretnék élni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy az új lakóhelyén keresse fel a gyámhatóságot és mondja el a problémáit. Kérjen a gondnokság alá helyezési per lezárásáig támogatott döntéshozatal igénybevétele céljából támogatót, aki tud segíteni a döntései meghozatalában. Továbbá nagy segítség lenne az Ön részére egy ügyvédkolléga segítsége.

Kérdés: 2020.01.22-én délben nem tudtam megjelenni a munkahelyemen hirtelen rosszullét miatt. Akkor értesítettem a munkáltatómat, hogy orvoshoz kellett mennem. Kiírt tenyészállományba, majd utána meg kellett jelennem a vezetőmnél aki kérte, hogy írjam meg a felmondási papírt. Közös megegyezéssel írtam, viszont ő arról nem tud hogy állapotos vagyok. Ez így jogszerű volt? Vagy nem tehet ilyet betegállomány esetén?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdéséből nem derül ki, hogy milyen okból került sor a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetésére. A közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetése esetén a munkáltató és a munkavállaló közösen egyeznek meg a munkaviszony megszüntetésének feltételeiben. Ennek a lényege, hogy csak azt a feltételt kell a feleknek tejesíteni, amiben megállapodtak. Amennyiben a munkáltatója megtévesztette, hogy írja alá, megtámadható lesz a szerződés bíróság előtt. (Habár ezt majd Önnek kellene bizonyítani, ami eléggé problémás lehet.) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság tartama alatt.

Kérdés: A volt férjemmel elváltunk, fizeti a gyermektartás díjat, de nem jár a gyermekhez és szeretnék a mostani párommal házasságot kötni és kiköltözni Romániába. Mi ennek a menete ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdése megválaszolásához fontos lenne tudni, hogy bíróság határozatával rendezte-e Önök között a szülői felügyeleti jogot, valamint a kapcsolattartás jogát és ha igen, akkor ezt milyen módon tette meg. Amennyiben a szülő huzamos időre vagy letelepedés céljából viszi külföldre a gyermeket, szükséges a másik szülő hozzájárulása. Ennek esetei az alábbiak lehetnek: a szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot; vagy a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján a szülők egyike gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, de a másik szülő felügyeleti jogát a bíróság nem korlátozta vagy nem vonta meg. A szülő a gyermeket akár huzamos időre vagy letelepedés céljából is a másik szülő hozzájárulása nélkül külföldre viheti, ha a másik szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta vagy megvonta. Ha a másik szülő nem adta hozzájárulását a gyermek külföldre távozásához, a szülő a gyámhivatal döntését kérheti e kérdésben. A gyámhivatalnak a gyermek külföldre vitelét engedélyező határozata ebben az esetben pótolja a másik szülő hozzájárulását.

Kérdés: Szeretnék tanácsot kérni Öntől egy elég macerás ügyben, bár szerintem nem olyan bonyolult. 2018 nyarán elváltunk a férjemmel megcsalás miatt (a férj részéről). A bíróság nekem ítélte a gyermek egyedüli szülői felügyeleti jogát. Valamint a gyermek tartást is és az apának adott lehetőséget, hogy láthassa a gyermeket, de az apa nem él ezen lehetőségével. A kislánya meg sem ismerné az apját és nem is ismeri.  Nos van egy párom 2018 január óta, de még nem élünk együtt. Idén szeretnék házasságot kötni, valamint Romániába kiköltözni és ott élni, új életet kezdeni. A kislány a mostani páromat hiszi apukájának. Mi a menete ennek, hogy ki szeretnénk költözni és házasodni szeretnénk? Szükséges valamit az édesapától kérni? Alkut kötni a tartásdíjjal kapcsolatosan?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben huzamos idejű tartózkodásról van szó, akkor mindenféleképpen szükséges a külön élő szülő beleegyezése. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben ugyanis – ilyen például a tartózkodási helyének megválasztása – a szülők még akkor is közösen döntenek, ha egyébként már nem élnek együtt. Amennyiben a szülők nem tudnak megegyezni,akkor – de csak akkor – a gyámhivatal dönt. Az utazni kívánó szülőnek kell megindítania az eljárás az illetékes gyámhivatal előtt, és igazolnia kell, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása, taníttatása külföldön megfelelő módon biztosítva lesz. A csatolandó okiratok: környezettanulmány, iskolalátogatási igazolás, bérleti szerződés a leendő lakóhelyről, vagy befogadó nyilatkozat, a szülő jövedelemigazolása. Amennyiben az eljárás során a hatóság megbizonyosodik róla, hogy a gyermek érdekeivel nem ellentétes a költözés, az engedélyt megadja. Ebben az esetben a hatósági engedély pótolja a hiányzó szülői beleegyezést. A hatóság általában meghatározza a kiutazás lehetséges legkorábbi időpontját, és kérelemre a különélő szülővel való kapcsolattartást is újraszabályozza. Amennyiben elvált családi állapotú, bármikor köthet újra házasságot. Ha a gyermektartásdíj összegében a volt férjjel nem tudnak megállapodni, akkor annak szükséges a bíróság előtti újrarendezése.

Kérdés: Összetett a kérdésem. Előző párommal volt egy ingatlanunk, melyet különválás után nem fizettünk. Eljutottunk arra a szintre, hogy eladjuk az ingatlant, melyen 3.1 millió Ft tartozás volt. Elengedte a bank a tartozás egy részét. A bankkal sikerült megállapodni, hogy 3 év alatt visszafizetjük a tartozást, havi x összeggel, utolsó hónapban a fennmaradó tartozást egybe kifizetjük. A házra azonnal találtunk vevőt, aki ügyvéd előtt vállalta ezen tartozás megfizetését, melyet ki is fizetett. Az érintett bank az eszközkezelőnek az elején átadta az ügyet, így oda fizettünk. 3 hónapja ki van fizetve a tartozás és nem küldik róla a dokumentumot. Most derült ki, hogy a vevő a saját nevét tüntette fel a csekken a megjegyzésben. Adásvételi szerződést kötöttünk, hogy a tartozás kifizetése után kerül a nevére az ingatlan. Kérdésem, hogy lehet-e ez az akadálya annak, hogy 3 hónap alatt nem kaptam meg a dokumentumot a követelés kezelőtől? Illetve lehet-e ebből szerződés szegésem a bank felé?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy keresse meg az Eszközkezelőt, hogy az adott tartozás kifizetése megtörtént-e és amennyiben igen, küldjék meg az erről szóló igazolást az Ön részére. A tartozás lezárását (az ingatlan tehermentesítését) követően kerül kiegyenlítésre a vételár esetlegesen fennmaradó része. Amennyiben nem történt meg a tartozás összegének kifizetése, nem tud teljesedésbe menni az adásvételi szerződés, hiszen a tartozás kifizetésétől tették függővé az ingatlan tulajdonjogának átszállását.

Kérdés: Interneten, angliai cégtől vásároltam használt autót, lengyelországi telepükről Magyarországra leszállítást kérve. Minden rendben lévőnek tűnt (működő honlap, angol cégkeresőben megtaláltam a céget, stb.). E-mailek útján szerződést, számlát kaptam és átutaltam a vételárat a megadott lengyel fióktelep számlájára. A közölt időpontban nem érkezett meg az autó! Az e-mailben megadott szállítói telefonszám nem létezik, az angliai céges telefont soha nem veszik fel, azóta egyetlen e-mailre sem válaszoltak. Úgy vélem ez a cég (vagy a nevükben valaki?) csak a vételárat akarta kicsalni, valójában nem is volt autó eladási szándék. Mit tehetek most? Magyarországon a rendőrségnél feljelentést tehetek az angliai cég vagy ismeretlen tettes ellen, csalás gyanújával? A feljelentéstől függetlenül érdemes formálisan is visszakérnem a vételárat a cégtől  (E-mail útján)? Indíthatok egyéb közvetlen eljárást a követelésemmel kapcsolatosan (pl. fizetési meghagyás vagy hasonló) akár jogi segítség igénybevételével?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A magyar Büntető Törvénykönyv (Btk.) területi és személyi hatálya alapján büntetendő az a cselekmény, amelyet magyar állampolgár sérelmére, nem magyar állampolgár által külföldön követnek el és az a magyar törvény szerint is büntetendő. Az Ön esetében ez fennáll, így a Legfőbb Ügyészségnél kell büntető feljelentést tenni csalás bűncselekménye miatt ismeretlen tettes ellen. A büntető eljárás megindításával tudja leghatékonyabban sértetti igényét rendezni. Az email-nek jogkövetkezménye nincsen. Az EU FMH viszont jó ötlet, akár párhuzamosan is a feljelentéssel.

Kérdés: Idén vásárlok egy ingatlant, aminek a vételára 4.000.000 Ft, erre ugye 4% a vagyonszerzési illeték, amit a NAV kiró rám. Viszont az előző ingatlanomból a rám eső részt (1/2 tulajdont) vagyonátruházási szerződéssel a volt feleségemnek adtam át a gyerektartás egy részének a fedezetéül ami 3.990.000 Ft értéket képviselt. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben kell-e fizetnem vagyonszerzési illetéket vagy fellebbezhetek a fentiekre hivatkozva?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem mindegy, hogy milyen jogcímen ‘adta át’ a volt feleségének az ingatlant, ezt a szerződés ismerete nélkül nem tudhatjuk. Amennyiben az házastársi vagyonközösség megszüntetése volt, az illetékmentes eljárás, tehát az nem eladás. Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 21. §-a írja le az Ön által leírt gondolatmenetet egyéb esetben.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy a munkahelyemen a vezetőm kitalálta, hogy 3 műszakban egy kollégát kiemel műszakvezetőnek, de ezt nem erősítette meg írásbeli formában. Sem a munkakört nem határozta meg,  sem azt hogy-milyen felelősséget vállal az, aki az adott műszakot vezeti, sem pedig anyagi vonzatáról nem esett szó. A kollégákkal nem akarunk ilyen felelősséget vállalni. A kérdésünk az lenne, hogy ilyenkor mit tudunk tenni, hogy egy ilyen helyzetből jól jöjjünk ki?

Válasz: Tisztelt Kérdező!A munkáltató által eltérő munkakörben való foglalkoztatás naptári évenként összesen negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhat meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. A 44 napon felül munkakörének módosításához a munkaszerződését is módosítani kell, amelyhez az Ön hozzájárulása is kell.

Kérdés: Jellemzően mire terjed ki az utasbiztosítás? Pl. Bokaficam (hisz nem tudok gyalogolni) miatt tolószékbe kerülök és meg kell szakítani a több napos külföldi körutazást és a biztosító csak több nap várakozás után tud intézni hazautazást. A csoport továbbmegy több száz km-re, így a biztosító szervezésére várakozva szállásköltség, étkezés, hazautaztatás a biztosító felelőssége vagy én megelőlegezem és majd megtéríti? Nem gondoskodhatok magamról, csak várnom kell míg a biztosító előkerül és intéz mindent? A bokaficam vagy csonttörés látványos, de pl. egy talp íngyulladás, ami szintén tolószékbe kényszerít már nem biztosítási esemény? Más: Ha nem az utazás előtt és Magyarországon kötök utasbiztosítást, hanem a repülőn jut eszembe és a leszálláskor felhívom a vér szerinti hozzátartozóm, aki online szerződik és megjelöl biztosított személyként és a lábon járás több nap elteltével válik lehetetlenné, a biztosító kibújhat a felelősség alól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Erre vonatkozóan a biztosítási szerződése az irányadó, amelyet megkötött. Második kérdése nem egyértelmű, ám természetesen abban az esetben is a biztosítási szerződést kell elolvasni válaszért. Azt se felejtse, hogy ÁSZF is tartozik a szerződéséhez!

Kérdés: Egy olyan kérdésem lenne, hogy most kaptunk levelet a NAV-tól, hogy a férjemnek be kell vinni az összes papírját 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag, meg a házassági kivonatunkat is! A könyvelőnk megnézte mi a baj! Sajnos az első házasok kedvezményét mindketten igénybe vettük! A férjem bevallását a cége csinálta, az enyémet meg a könyvelő és később lett a férjemé leadva, így nem vették észre, hogy mindketten igénybe vettük! Lesz ennek valami következménye? A pénzt persze vissza kell fizetni azt tudjuk! De ugye nem lesz felfüggesztett börtön büntetés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincs kizárva, hogy mindketten igénybe vegyék a kedvezményt megosztva, így inkább az az eset állhat fent, hogy a teljes összeget kérték mindketten maguknak. Szinte biztosan nem lesz felfüggesztett börtönbüntetés az eljárásból, ha korábban nem volt gondjuk a törvénnyel. A következmény lehet: visszafizetés, kamat, „pénzbüntetés”.

Kérdés: Le szeretném írni a problémámat. 24/72 munkarendben dolgozunk, rendvédelmi munkarendben a rendőrségnél. Eddig fizették a munkába járást, ami 24 órán felül 4 óra volt oda-vissza busszal, amit biztosítottak 100 km körülbelüli távolságról az otthonunktól. Most a buszt biztosítják, de a fennmaradó 4 órát nem fizetik, ami 1 hónapban 28 vagy 29 óra, ami plusz órára jön ki. Jogos-e, amit csinálnak? Lehet-e valamit tennünk ez ellen, hogy a plusz órákat elszámolják?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdésének pontos megválaszolásához látnunk kellene a munkaszerződését. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény kimondja, hogy a hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele. A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább hét óra. Amennyiben Ön hivatásos állományi tag, úgy lehetséges a munkáltató általi utazási költség megtérítése.

Kérdés: Olyan panasszal fordulnék Önhöz, amely szerint a párom novemberben elcserélt egy autót egy másikra (amit mai napig használ), de az eladó semmilyen adásvételivel nem rendelkezett, hitegette a páromat, hogy majd küldi, de azóta sem kapta meg! Így hát 01.20-án jött 2 csekk, amelyben gyorshajtás miatt fizetnie kellene (150 ezret), miközben nem nála van már az az autó, de az ő címére küldték! A rendőrségen nem fogadták el a jegyzőkönyvet, ami 2 példányban is megvan, hogy ő arról az autóról már lemondott, nem az ő a tulajdona!! Mit lehetne ez ügyben tenni?? Felháborító, hogy még ezek után sem küldi az eladó az adásvételi papírokat…

Válasz: Tisztelt Kérdező! A párjának kötelessége volt a tulajdonosváltozást 8 napon belül bejelenteni a Kormányhivatalban, vagy elektronikusan az ügyfélkapun. Ennek elmaradása esetén a hatóságoknak nem kötelességük elfogadni egy (?), amennyiben az keletkezett. Az adásvételi szerződést mindkét félnek alá kellett írnia, két tanúval, így kérdéséből nem tisztázott a tény, hogy a párjának miért nem volt egy eredeti példánya. Mivel a nyilvántartás szerint a párja a tulajdonos, így ki kell fizetnie a büntetést. Utólagosan, ha átvezették a tulajdonosváltozást nincs kizárva egy fizetési meghagyásos eljárás útján történő kártérítés megfizetése. Javaslom, hogy keressen fel személyesen egy ügyvédet ezzel kapcsolatban.

Kérdés: A munkahelyemen felmondtam. Nem akartak elengedni és most a felmondási időt követelik. Indokoltam, hogy miért nem dolgozok ott, de bírósággal fenyeget. Okok: 8 óra helyett 10-12 óra minden nap. Szabadság utólag papírozva, de valójában nem mehettem. Reggel helyett már a hajnali 3 órát követelte. Túlóráimat sehol sem vezette és ki sem fizette. Betegen is kötelező volt dolgozni. Folyamatosan úgy kaptam a feladatokat, hogy nem fért bele az időbe és a késés miatt konfliktus volt. Hétvégén is dolgozni kellett, de mikor nem vállaltam, hogy pihenés nélkül két hétig egyfolytában hajnali fél négykor menjek, akkor újra vita volt. Egy éves gyerek mellett nem mehettem. A munkaszerződésünk sehol sem tartalmazta ezeket. Mégis arra hivatkozik, hogy abban ott a 30 nap. Az ott van de semmi más ezekről a körülményekről. Kiléptem és leírtam az indokaimat neki, de csak követeli a 30 nap ledolgozását. Mit tehetek? Most tényleg én vagyok a rossz, hogy elegem lett? 8 hónapig ment ez.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem azonnali hatállyal szüntette meg a munkaviszonyát, úgy a felmondási időt köteles ledolgozni, vagy a 30 napra megfelelő távolléti díjat fizetni a munkáltatónak kára megtérítése okán. Azonnali hatályú felmondásnál ezekre az indokokra hivatkozhat és akkor nincsenek ilyen következmények.

Kérdés: Az öcsém egy neves egyetemre jár Budapesten. Én szintén egyetemre járok csak másik városban. Az elmúlt 2 félévet passziváltattam és ez idő alatt vállaltam kevés munkát napi bejelentéssel, de hivatalosan nincsen munkahelyem, eltartott vagyok, valamint munkanélkülinek sem vagyok bejelentve. Az öcsémnek szüksége van a szociális támogatásához különböző igazolásokra, ahol újabban nem fogadják el csak az adóhatóság igazolását, miszerint nekem nincsen jövedelmem, hanem elkérték a bankszámla kivonatomat az előző hat hónapról. Megtehetik, hogy elkérik? Van ennek bármilyen jogi alapja? Én nem szeretném, hogy mélységében belelássanak a pénzügyeimbe. Tehetek valamit annak érdekében, hogy ez a számomra törvénytelennek tűnő eljárás megszűnjön?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a bankszámla kivonatát csak a bíróság kérheti be a pénzintézettől engedélye nélkül, így javaslom vegye fel személyesen, vagy telefonon a kapcsolatot a testvére egyetemének tanulmányi osztályával egyeztetés céljából. Öntől bárki bármit kérhet, azaz elkérhetik, azt, hogy odaadja-e, Ön dönti el, természetesen.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni abban, hogy én egy gondozási központban dolgozom alapellátásban. Az intézményvezető bevezette, hogy szombaton a házi gondozónők nem dolgozhatnak, csak a klubban dolgozók, ami jelenleg egy technikai dolgozóból és egy klubgondozó nőből áll. Arra hivatkozott, hogy nekik piheni kell. A törvény szerint pedig többször lehetnek a klubbosok szombaton beosztva. Viszont mi ezt nem gondoljuk tisztességesnek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos nem tartalmaz kérdést a bejegyzés. Kérem, tegye fel kérdését, hogy válaszolni tudjunk rá.

Kérdés: 3 kiskorú fiamat vették el egy éve a családtól, jogtalanul. E-mailben és levélben is kértem a gyermekjólétit és a gyámhivatalt, hogy vizsgálja ki a dolgainkat, de minden a szőnyeg alá lett söpörve!!!!! Egy éve! Hova és kihez fordulhatnék, hogy kivizsgálásra kerüljön az ügyem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy forduljon a helyi gyámhivatalhoz személyesen, ne e-mail vagy levél útján, amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor mindenféleképpen személyes ügyvédi konzultációt javaslok.

Kérdés: Német 6 órás bejelentésnél jár-e fizetés ünnepnapokra? Van-e 13.havi fizetés? Ki és mennyit fizet egy nap szabadságra? Jár ó-e szállástámogatás és auslöse?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nézze meg a munkaszerződését, hiszen az az irányadó, Németországban is.

Kérdés: Az ex férjemmel 1980-ban esküdtünk, 1987-ben építettünk egy lakást, de a kapcsolatunk megromlott az agresszív viselkedése miatt, ezért elváltam tőle 2014. októberében. A válóperen közös megegyezéssel váltunk, a lakás 1/2 részben az enyém. A fiam a párjával odaköltözött (én megengedtem), így a volt férjem is lakhatott tovább a lakásban. A tárgyaláson azt mondtam, hogy addig lakhat az exem a lakásban, míg a fiamék. De 4 hónap után kirakta őket, engem nem enged be, nem akar sem kifizetni, sem eladni a lakást. Az a gond, hogy a válóperes papírra azt írták, hogy a kizárólagos használati jog őt illeti meg. Pedig én szó szerint azt mondtam, hogy addig lakhat a lakásban, amíg a fiamék is. Már többször ígérte, hogy belemegy a lakás eladásba, de mindig csak hazudik. Mit tehetek, hogy a lakást el tudjuk adni és megkapjam a részemet is és a vagyon megosztáskor meghatározott értékeimet is, mert én semmit nem hoztam el. Lehet fellebbezni, hogy nem ő a kizárólagos lakáshasználó?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastársi vagyonközösségbe tartozó ingatlannal kapcsolatban – ha a vagyonközösséget nem osztották még meg – pert kell indítania, amennyiben nem tudnak közös nevezőre jutni. Ha a volt férje nem tudja Önt kifizetni, el is árverezheti a bíróság az ingatlant, ezzel jelentős pénzösszegtől esnének el mindketten. Ha a bontó ítéletben, vagy a jegyzőkönyvben nem az szerepelt amit Ön mondott, azt még annak elolvasásakor kellett volna jeleznie a bíróságon. Javaslom, próbáljanak megegyezni, esetleg személyesen ügyvédet keresni.

Kérdés: Január 15-én lesérültem a munkahelyemen, másnap orvoshoz mentem és onnan elküldtek Budára traumatológiára. 3 hét ágynyugalmat írtak elő, agyrázkódásom van. Jeleztem a munkahelyem felé, hogy jövő héten bemegyek, de nem tudtam pontosan megmondani mikor, mivel fontosnak tartottam, hogy autóval elvigyen valaki ebben az állapotban, ha már ennyire ragaszkodnak a megjelenésemhez. Január 17-én, pénteken az irodából kerestek és azt mondták, betegszabadságra írnak ki csütörtöktől. A tegnapi napon, január 20-án megérkeztek a felmondási papírjaim január 17-i feladással ugyanattól a hölgytől, akivel telefonon beszéltem. Eszerint január 16-án felmondtak nekem. A papírokat nem szeretném aláírni, január 23-án tudok bemenni és felvetetni a baleseti jegyzőkönyvet. Erre eddig nem tudtam sort keríteni, mert tényleg nem tudok mászkálni. Azt szeretném tudni mit tehetek, ha nem akarják elismerni a munkahelyi balesetem tényét? Hova fordulhatok segítségért és mit tehetek ebben a helyzetben?

Válasz Tisztelt Kérdező! Fontos kérdés, hogy kapott-e igazolást az orvostól, hogy 16-ától táppénzre írták ki? Jelezte a vezetőségnek a 15-i balesetet? Amennyiben csütörtöktől (16.) írták Önt ki, úgy a felmondási ideje a betegszabadság/betegség miatti keresőképtelenség lejártát követően kezdődik meg. Egy munkáltató általi rendes felmondás nagyon ritka esetben szokta megállni helyét, a munkáltatónak köteles azt helytállóan megindokolnia. Az Önnek küldött felmondásban milyen indok szerepel? A munkáltató köteles felvenni a jegyzőkönyvet a balesetről. Amennyiben jogellenesen mondtak fel Önnek, úgy pert indíthat munkáltatója ellen a nyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül a munkaügyi bíróságon.

Kérdés: Van-e lehetőség valamiféle nem vagyoni kártérítésre abban az esetben, ha tévedésből (óvodapszichológusi vizsgálat miatt) a gyámhivatal minden előjel nélkül, karhatalommal kiemelte a gyermekünket (3 éves volt ) a családból? Majd 17 hónap ideiglenes hatályú elhelyezés után feléledt a felügyeleti jogunk. 13 hónapig semmilyen formában nem tarthattuk a kapcsolatot. A rendőrség bűncselekmény hiányában lezárta a nyomozást a felderítési szakban. A szülőket a 17 hónap alatt egyszer sem hívták be a gyámhivatalba, sem sehova, csak a kirendelt pszichológiai vizsgálatokra, illetve a gyermekelhelyezés 3. személynél indított perre. A gyámhivatal a nyomozás lezárása előtt és bármiféle pszichológiai vizsgálat elrendelése, eredménye nélkül adta be a keresetet a bíróságra. Holott a kiemelés után két héttel már látta a kislányunkat egy pszichológus, aki semmi jelét nem találta a feltételezett gyanúnak (szexuális abúzus), orvos szakértői vizsgálatot javasolt a jelentésében, mégse történt semmi 8 hónapig.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján lehetségesnek véljük, ám az ügy pontos ismerete (iratanyag) nélkül nem tudunk bővebb információval szolgálni.

Kérdés: Szeretnék kérdezni gyermek láthatás ügyben. A kiskorú gyerekem anyja minden ok nélkül tiltja tőlem a gyereket. Rendőrséggel fenyeget és mindennel, amit el lehet képzelni. Indítottam láthatást, de oda is ügyvéddel érkezett. Végül le kellet mondanom, mert anyagilag nem bírtam volna, mivel sokáig húzták volna az ügyet. Mivel visszamondtam, egy ideiglenes végzést is visszavontak, ami alapján kaptam 3 havi lathatás. Nincs távol tartási végzés sem és semmilyen ok, ami miatt tiltania kell. Kérném, adjanak egy tanácsot, hogyan tudok a gyerekemmel találkozni, mert nem vagyok tisztában ezzel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom mielőbb vegye fel a helyi gyámhatósággal a kapcsolatot és kérje segítségüket az ügyben. A kapcsolattartás elmaradása esetén az édesapa a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalhoz fordulhat. Ha a hivatal megállapítja, hogy a kapcsolattartást nem lett volna szabad megtagadni, akkor elrendeli a végrehajtást, felhívja az anyukát, hogy a határozat szerinti időpontban tegyen eleget a kapcsolattartás pótlásának és hagyjon fel a gyermeknek a másik fél ellen történő nevelésével. Emellett kötelezi a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek viselésére, ami tetemes összeg is lehet (pl. ügyvédi költség).

Kérdés: A Telekomtól szeretnék kártérítést, ugyanis a személyes adataimmal valaki rendelt egy otthoni szolgáltatást és egy telefont! Mikor ezt bekötötte a Telekom nem kért személyigazolványt és adósságot halmoztak fel a nevemre és emiatt bar listára kerültem! Ezáltal nem tudok sehol vásárolni készüléket, se semmi mást! Kérdésem az lenne, hogy van-e értelme elindítani kártérítésre ezt az ügyet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan ismerni kellene minden körülményt. Javaslom, mielőbb konzultáljon személyesen ügyvéddel.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni. A feleségem kilépett a 27 éves házasságunkból egy másik férfi miatt. Engem és 22 éves autista fiamat itt hagyott. Fiam rokkant nyugdíja 30.000 Ft. Tudni szeretném, hogy az anyai részről gyerek tartásdíj kérhető-e? Fél éve egy Forintot sem ad és ez roppant megterhelő így számomra.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben – nagykorú gyermek – már rokontartásról beszélhetünk, amelyet vagy megállapodással köthetnek ki, vagy kérhetik a bíróság általi megállapítást.

Kérdés: 2017. óta tart a per. 72 éves vagyok, egyedül élek, használom az internetet, rendezettek a körülményeim, minden hivatalos ügyemet egyedül és segítség nélkül intézem. A lányom indította el a pert, mondvacsinált kifordított tényekkel. Nagyon megvisel az eljárás, különböző betegségeket kaptam, nem beszélve a megaláztatásról,  a zaklatásról, a teljes kirekesztésről.. stb. Azt hittem, hogy majd bizonyítania kell azt, amivel indította a pert. Különböző előkészítő okiratokat nyújtott be, de 2 és fél év elteltével bíró váltás volt. Az első tárgyaláson azt mondta, hogy mindent a felperesnek kell bizonyítani, de a következő tárgyaláson már nekem kell bizonyítani, hogy nem vagyok paranoiás. Hogy váltam azzá, az egy hosszú és alattomos történet. A lányom egészségügyi dogozó .Van egy fogadott ügyvédem, sajnos rosszul választottam! 3 szakértő vizsgált, többek között egy független és mind a három mást állít. Nagyom félek. A hátralevő életemet szabadon, minden megbélyegzés nélkül szeretnem leélni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel kérdés nem szerepelt a bejegyzésében, annyit tudunk Önnek mondani, hogy az ügyben a bíróság az ügyindítást megelőző 6 hónapot veszi figyelembe, illetve minden esetben kötelezően szakértőt rendel ki. Amennyiben az igazságügyi szakértő megállapít betegséget, az nagyban befolyásolja a helyzetet, illetve a bíróság döntését. A gondnokság alá helyezés nagyon ritka esete a teljes korlátozás, de ettől úgy gondoljuk, nem kell tartania.

Kérdés: A nejem testvére halálozott el, aki közös háztartásban lakott az anyósommal. Az ingatlanjukon jelentős tartozás van egy pénzintézet felé, amelyről tudomásunk volt a hagyatéki eljárás során, ezért a nejem és a testvére (hárman voltak testvérek) is lemondott a rájuk eső örökösödési részéről (sajnos nem “visszautasítás” hanem csak lemondás történt)! Az anyósom nem fizeti már hónapok óta a törlesztő részletet, és a pénzintézet küldött a nejemnek egy felszólító levelet, hogy mivel csak lemondás történt a részéről és nem visszautasítás, így Tőle akarják követelni a tartozást!! A kérdéseim a következők: 1, ha az anyósom továbbra sem fizet, a feleségem munkabéréből történhet-e levonás a pénzintézet által az adósság rendezése érdekében? 2, a feleségem tulajdonában álló ingóságokat, ingatlant fenyegetheti-e valamilyen veszély a pénzintézet részéről a tartozás rendezése érdekében? 3, milyen lépéseket tegyen a nejem annak érdekében, hogy ne szenvedjen pénzügyi sérelmet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Hagyatékátadó végzés nélkül pontatlan a leírása. A lemondás élők közötti szerződés, a visszautasítás pedig a hagyatéki tárgyaláson tett nyilatkozat. Kié pontosan az ingatlan? Mi áll a hagyatékátadó végzésben? Ilyen kevés információ alapján a törvényes rend szerint az első sorban öröklők az egyenesági rokonok, majd másodsorban az oldalági rokonok. Lemondás és visszautasítás alapján pedig az őket követő személy örököl.

Kérdés: Munkahelyemen 2 hete (14 hetes terhesség) jelentettem be, hogy babát várok. Akkor közölte a főnököm, hogy menjek el veszélyeztetett terhesként táppénzre. Én ezt megtagadtam, azóta folyamatosan nehezíti a munkámat és támad, most pedig ott tartunk, hogy írásbeli fegyelmit adott olyan dologért, amit írásban nem tud bizonyítani, hogy valós. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az írásbeli figyelmeztetés ugyan önmagában nem jelent érdemi hátrányt, ellene a munkavállaló mégis jogosult keresetet indítani a munkaügyi bíróság előtt, amelyben vitathatja az abban foglaltak tényszerűségét. A törvény szerint ugyanis a munkavállaló a munkaviszonyból származó bármely igényének érvényesítése érdekében kezdeményezhet munkaügyi jogvitát [Mt. 285. § (1) bekezdés]. Az írásbeli figyelmeztetésben ennek lehetőségére és határidejére a munkavállalót külön ki kell oktatni [Mt. 22. § (5) bekezdés].
Az írásbeli figyelmeztetésnek természetesen a munkaviszony során később lehet jelentősége, például a felmondás indokolásában is hivatkozhat arra a munkáltató, hogy a munkavállaló munkavégzése korábban sem volt megfelelő, és emiatt írásbeli figyelmeztetésben is részesült.

Kérdés: Vállalkozásomhoz szeretnék weboldalt készíteni. Érdeklődnék, hogy referenciaként feltüntethetem-e az eddigi ügyfeleimet a weboldalon anélkül, hogy tőlük engedélyt kérnék? Logóikat tüntetném fel az oldal egy bizonyos részén. Az ügyfelek cégek pl.: MOL stb.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.

Kérdés: Édesanyán testvére meghalt. Nem tudott sem írni, sem olvasni. A sógornőjével az elhunyt vagyonáról állítólag egy papírt készítettek, amit nem tudom, hogy hogyan, de aláírattak az elhunyttal. Gondozni nem gondozták, mivel ellátta saját magát. Kértük jelezze, hogy pontosan mikor lesz a temetés, illetve a még 2 élő testvér szerette volna látni a vagyonról készült iratot. Ez elől teljes mértékben elzárkózik. Kérdésem: Jár-e a testvéreknek a vagyonból rész, illetve ilyen esetben van-e hagyatéki tárgyalás? Érdemes bírósághoz fordulni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéséből nem derül ki, hogy az Édesanyjával aláíratott papírt végrendelkezés céljából tette-e a sógornő. Amennyiben végrendeletről van szó, az ezek alapján érvénytelen. Az elhalt testvérei érdeklődjenek az elhalt volt lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél, hogy hagyatéki leltározás céljából indult-e eljárás, ott bejelenthetik igényüket.

Kérdés: Nekem olyan kérdésem lenne, hogy szeretném megváltoztatni a születési nevemet! Önök szerint mennyi az esélye, hogy engedélyezik?? És mennyi az elbírálás ideje? Édesanyám és testvérei nevét is magyarosították 1936-ban. Az elektronikus névjegyzékben mindez szerepel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A névváltoztatási kérelmet a megadott formanyomtatványon, személyesen kell benyújtani bármely polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél (tehát nem szükséges a helyi anyakönyvvezetőhöz fordulnia), ezt a nyomtatványt az anyakönyvvezető fogja biztosítani. A névváltoztatásról a központi anyakönyvi szerv, azaz Budapest Főváros Kormányhivatal dönt, döntésében szabadon mérlegel a megállapított tényállás alapján, melyben figyelembe veszi az Ön által előadott indokokat is. Mivel családjában előforduló vezetéknevet szeretne felvenni, ezért kérelme valószínűleg pozitív elbírálást nyer.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy egy használt ruha bolt kötelezhető-e áru cserére és ha igen mennyi ideig? Egy turkálóban dolgozok, ahol rendszeresen próbálkoznak olyan cikkek cseréjével, ami emlékezetünk szerint nem tőlünk vásárolt, illetve viselten, kimosva és hibásan is hoznak be cikkeket.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy ezzel a kérdéssel keresse fel az üzletvezetőt, ő tud hitelt érdemlően választ adni rá, hogy az üzletben milyen belső szabályok vonatkoznak az áruk cseréjére. Amennyiben valaki visszavisz egy árut kicserélés céljából, a vásárlást igazoló számla ellenében teheti meg. A nem Önök által forgalmazott ruhadarabok esetén nincsen cserélési kötelezettségük (sem).

Kérdés: Egy olyan ingatlan tulajdonosa vagyok, ahol egy házban 4 lakás van, a kert osztatlan közös tulajdon. Az egyik lakó teljesen kisajátította az udvart, ami tele van szeméttel és lommal. Milyen lehetőségem van, hogy ezt a fennforgást felszámoltassam vele?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsődlegesen próbálja meg rendezni a lakóval a kialakult sérelmes helyzetet, a használati szerződés alapján szólítsa fel, hogy a szemetet és a lomot távolítsa el a közös udvar területéről. Amennyiben ez nem vezet eredményre, birtokvédelmet kérhet az illetékes jegyzőtől, mivel a szomszédja visszaélésszerűen gyakorolja a jogát. (Amennyiben ez hosszabb ideje fennálló állapot, több mint egy év, akkor perben érvényesítheti a jogait.)

Kérdés: Az alábbiakban kérném segítségüket: a volt élettársamnak odaadtam a gépkocsimat, hogy segítsen az eladásban. Ő oda is adta a gépjárművet egy ismerősnek azzal a céllal, hogy mielőtt létrejön az eladás átnézetteti az autót. Sajnos az illető nem, hogy nem hozta vissza a gépjárművet, hanem eladta egy harmadik személynek, tehát elvette a pénzt, de adásvételit nem írtak. Akinél most a gépjármű van csak utólag értesült róla, hogy én vagyok a tulaj. Próbáltam vele beszélni, de nem akarja visszaadni a kocsit. Rendőrséghez fordultam, ahol elküldtek mondván a volt élettársamnak kell a feljelentést megtenni, hiába én vagyok a tulaj. Sajnos ő elzárkózik és nem tesz feljelentést. Azóta már kaptam is büntetést autópálya matrica hiánya miatt. Jo