— Fórum —

Az összes megválaszolt kérdés

A fórum használata

A www.jogomvan.hu fórumának felülete arra szolgál, hogy jogi problémájára iránymutatást, lehetséges megoldási javaslatot kapjon, relatíve gyorsan és ingyenesen.

A beépített kereső segítségével kulcsszavakra lehetséges a keresés minden jogeset címében és tartalmában, mely javasolt, hiszen lehetséges, hogy a kérdésére a válasz már megtalálható.

Az alább megjelenő lista az összes eddigi megválaszolt kérdést jeleníti meg.

A fórum teljeskörű jogi tanácsadásra NEM alkalmas, így az üzemeltető minden felelősséget kizár annak használatával kapcsolatosan, pusztán iránymutatás, segítség, jogi véleménynyilvánítás az oldal célja. Egyebekben a főoldalon megjelentetett Általános felhasználási feltételek az irányadóak.

Megválaszolt kérdések

Ezekre válaszoltunk eddig

Kérdés: A férjem vállalkozásba szeretne kezdeni, a vállalkozás székhelye pedig a saját házunk, ingatlanunk lenne. Kérdésem az, hogy ha az ingatlanon jelzáloghitel és CSOK is van, akkor ez akadálya lehet-e ennek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem minősül a lakáscéltól eltérő hasznosítás tilalma megsértésének az, ha az igénylő a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy épített új lakást a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – ide nem értve a részvénytársaságot –, vagy egyéni vállalkozói tevékenységet folytató igénylő esetében az egyéni vállalkozás székhelyeként bejelenti. A rendelet azt is rögzíti, hogy a vállalkozást csak akkor lehet bejelenteni, amennyiben megfelel az alábbi feltételeknek: 1. A bejelentett cég nem folytat mezőgazdasági tevékenységet, ideértve a mezőgazdasági termékek termelését, feldolgozását és forgalmazását. 2. A bejelentett cég nem exportál más EU-s országba. 3. A bejelentett cég esetében az elmúlt 3 pénzügyi évben a CSOK támogatás és egyéb csekély összegű (de minimis) EU-s támogatások együttes összege nem éri el a 200 000 eurót. Áruszállítást és közúti fuvarozást végző vállalkozások esetében az elmúlt 3 pénzügyi évben a CSOK támogatás és egyéb csekély összegű EU-s támogatások együttes összege nem érheti el a 100 000 eurót. 4. A CSOK kedvezményezett ingatlanra nem vett igénybe más, csekély összegű Európai Uniós támogatást.

Kérdés: Hogyan tudom behajtani külföldre távozott adóstárson az ingatlanra felvett jelzáloghitel tartozást? Milyen jogi lépéseket tehetek és mit javasolnak, kihez fordulhatok segítségért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez az összeg nagyságától és az alap jogügylet szerződésétől is függ, a válaszhoz ismerni kellene. Más az eljárás EU-n belül és kívül is. További segítségért szakemberhez (ügyvéd) fordulhat.

Kérdés: Élő szerződésem van, amely szerint a nyugdíjba vonulásomig lakhatok a munkakörömhöz kiutalt szolgálati lakásban. Ez egy kerttel rendelkező ház és a bérleti szerződés szerint kerthasználati díjat is tartalmaz a bérleti díj. Az épület állaga erősen leromlott (süllyed az épület). A bérbeadónak erről évek óta tudomása van, de semmiféle javítást az épületen nem végzett. Kérdésem: Ha a bérbeadó felajánl egy másik szolgálati lakást (mert azt, amiben most élek, lakhatatlanná nyilvánítja), el kell fogadnom a felajánlott másik lakást? Kérhetem-e a bérleti szerződés folytonosságát? El kell fogadnom a felajánlott ingatlant, ha az emeletes társasházban van kert nélkül? Milyen jogorvoslati lehetőségem van, ha a bérbeadó nem tett eleget az épület állagmegóvásának?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Abban az esetben, ha a bérbeadó, a jelenlegi lakásnál alacsonyabb komfortfokozatú, illetve kisebb alapterületű ingatlant ajánl fel, pénzbeni térítésre jogosult. A bérbeadó köteles gondoskodni az állagmegóvásról, felújítási és karbantartási munkákról. Javaslom, próbáljon meg konszenzusra jutni a bérbeadóval, amennyiben nem jár sikerrel bírósághoz fordulhat.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy hagyatéki tárgyalás előtt az egyedüli (elhalt) tulajdonosú lakóingatlan kiadható-e bérleményként? Amennyiben igen, úgy a bérbeadó milyen státuszban kerül feltüntetésre, mivel az örökösök még nem tulajdonosok?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ingatlan tulajdonosa elhunyt, helyére az örökösei lépnek, új tulajdonosként. Nincs lehetőség arra, hogy valaki úgy adjon bérbe egy ingatlant, hogy annak nem a tulajdonosa vagy a bérlője, utóbbi esetben albérletbe kiadható az ingatlan, azonban ehhez is a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

 

 

Kérdés: A házunkba műanyag ablakokat építettek be. Mindegyik jól szigetel kivéve, amit az én szobámra építettek, mert annak se hő-, se hangszigetelése nincsen, a szobám lakhatatlan lett miatta. Rokonaimnál élek és övék a ház, többször szóltam nekik a hibás ablakról, de nem érdekli őket. Annak ellenére, hogy nem az enyém a ház, nincs se bérleti szerződésem, se haszonélvezeti jogom, saját magam és vagyonom védelme érdekében jogom van hívni egy másik vállalkozót, hogy beszereljen hozzám egy normális ablakot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján az állapítható meg, hogy Ön szívességi alapon lakja az ingatlant. Amennyiben változtatást kíván eszközölni rajta elsődlegesen a tulajdonossal kell egyeztetnie, ehhez az ő beleegyezése szükséges, továbbá a költségek megoszlása is ilyen esetben megegyezés tárgya.

Kérdés: Vizes munka felújítására megállapodtunk szóban egy szerelővel, szerződést nem írtunk. Előleget kért 350 ezer Forintot (a teljes megállapodott összeg 2/3-át), melyről adott egy számlát (NAV e-számla), ezen “Víz szerelési anyag előleg – Alanyi adómentes” tétel szerepel. Ezt én banki utalással kifizettem. A munkát max. 3-4 naposnak mondta (+ 1 nap a burkolás után). A munkát megkezdte, dolgozott kb. 2x fél napot (2 ember), de aztán egyéb munkák miatt félbehagyta. Egy héttel később még egyszer volt ott 1 ember, de azóta nem jöttek. Rendszeresen hívtam, ha nagy nehezen sikerült elérni, akkor azt ígérte, hogy aznap vagy másnap biztos jön. SMS-ek, ill. sürgető e-mailek vannak és telefonos fényképek a haladásról. Három és fél hétig egy félig szétvert lakásban éltünk, gödrök, stb. Aztán egy másik vizes társasággal befejeztettük a munkát. A beépített, ill. itt hagyott anyag kb. 20 ezer forintot érhet (néhány méter cső). Azóta elérni sem tudom. Vissza tudom kapni a pénzem? Feljelenthetem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, elsődlegesen küldjön egy felszólító levelet a kötelezett számára, amelyben felszólítja őt a teljesítésre, és kilátásba helyezi a további jogkövetkezményeket. A másik lehetőség egy fizetési meghagyásos eljárás megindítása közjegyző vagy ügyvéd segítségével.

Kérdés: Az önkormányzatnál dolgozom már 2 éve egy pályázatban. Napi 8 órába vagyok felvéve. Ezt januártól le akarják csökkenteni a felére (4 óra), mert előbb kezdték el a bért fizetni, mint ahogy a pályázat elkezdődött, így az utolsó pár hónapban nem tudnék fizetést kapni, ezért az óraszám és a bér felezése is. A másik ok, hogy nem gondoltak a minimálbér növekedésére, ezt nem tudják módosítani. De kérdem én, ha a költségtervet folyamatosan módosítják, akkor a béremet miért nem tudják? Illetve ha a szerződést módosítják és nem írom alá, milyen jogi következményei vannak? Felmondhatok? Határozott idejű szerződést fel lehet mondani így?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződés módosítására csak közös megegyezéssel van lehetőség, tehát nem köteles aláírni, mivel ez ön számára sérelmes lenne. Nincs jogkövetkezménye, hiszen az, hogy a munkavállaló nem írja alá a módosítást, nem lehet kizárólagos alapja a munkáltató általi felmondásnak. Abban az esetben mondhatja fel határozott idejű szerződését, amennyiben alapos indoka van rá. Ez csak olyan ok lehet, amely a munkavállaló körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna.

Kérdés: Van-e lehetőség Markusovszky ösztöndíjat kapott, már 2 éve szakorvosként elérni, hogy ne kelljen még 3 évet az állami eü-ben dolgozni ahhoz, hogy ne kelljen ezt az ösztöndíjat egészében és egy összegben kamatostul visszafizetnem? Személyes konzultációra is szívesen elmegyek ez ügyben, ha lehetséges a megoldás.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírás szerint a pályázónak vállalnia kell, hogy a szakképesítésének megszerzése után az Ösztöndíj folyósítás időtartamának megfelelő ideig hazai egészségügyi szolgáltatónál végez teljes munkaidejű foglalkoztatás keretében a szakképesítésének megfelelő szakorvosi tevékenységet. https://www.enkk.hu/files/SzakkepzesTamogatas/markusovszky-2020.pdf A dokumentum II. rész e) pontban megjelöltek megszegése esetén a IV. pont i) bekezdése szerint mindent vissza kell fizetnie. Javaslom, próbálja meg a közös megegyezést, de nem kötelesek Önnek engedményt adni. Szerződéses kötelezettsége kitölteni a pályázati időt.

Kérdés: Jelenleg egy közművelődési intézmény közalkalmazottjaként dolgozom. Közalkalmazotti jogviszonyom a törvény értelmében november 1-től munkaviszonnyá alakul át. Az átalakulás több időponthoz kötődik: 2020. augusztus 1-jén írásban tájékoztatott a munkáltató, 2020. augusztus 15-én a munkáltató ajánlatot tett a továbbfoglalkoztatásra, 2020. szeptember 14-én nyilatkozatot tettem a tovább foglalkoztatásomról, az ajánlatot elfogadtam. 2020. október 31-ig a munkaszerződésem kellene aláírnom. Kérdésem a következő: van-e lehetőségem ezek után mégsem ebben az intézményben tovább dolgozni? Mit kell tennem és az milyen következményekkel jár?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a továbbiakban nem kíván az átalakuló munkaviszonyában dolgozni az előző szerződése lejártával a munkáltató nem kötelezheti az új szerződés aláírására, mivel új szerződésről van szó és nem az eddigi kapcsán “mond fel” csupán nem létesít új munkaviszonyt ezért hátrányos jogkövetkezmények sem érhetik Önt, amennyiben nem írja alá az új munkaszerződést. Ez alól annyi jelenthet kivételt, ha időközben ezzel ellentétes nyilatkozatot tett, avagy valamilyen feltételhez kötötték ezt.

Kérdés: Rablás történt a munkahelyemen /pénzváltóban/. Később elfogták a rablót, akinek október végén történik a tárgyalása a Markó utcában. Jómagam sértett vagyok az ügyben. Kell-e nekem “polgárjogi igényt ” benyújtanom az elrabolt 3 millió Ft-ról, vagy azt a volt főnökömnek kell megtennie?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem Önnek kell benyújtania, mivel nem ön a sértett (ön ún. passzív alany), így ezt a volt munkáltatójának lehet és/vagy kell megtennie, legkésőbb az első, ún. előkészítő ülésig.

 

Kérdés: 1958-ban születtem, amit azért emelnék ki, mivel ebben a kérdésben az interneten általában az 1955 előtt születettekről írnak. Néhány év munkaviszony után súlyos betegség miatt elvesztettem a munkaképességemet és azóta rokkantként élek, annak az idők során eltérő jogi státuszában. Kereső tevékenységet mellette nem folytattam. A rokkantsági nyugdíj, majd ellátás mellett még özvegyi nyugdíjban is részesültem, részesülök. Év elején kaptam meg „adategyeztető” csomagomat a Kormányhivataltól, melynek kitöltését kötelezőnek véltem, így visszaküldtem. Ezután megkaptam a határozatot, hogy mivel a feltételek nem teljesülnek, öregségi nyugdíjra nem vagyok jogosult. A korhatárt hamarosan betöltöm. Kérdésem, hogy az öregségi korhatár betöltésével mi történik az eddigi rokkantsági ellátásommal és özvegyi nyugdíjammal? Azt hallottam, hogy mivel az adategyeztetést nyugdíjigénylésnek tekintik és arra nem vagyok jogosult, akkor a korhatár betöltésével a jelenlegi ellátásaimat elveszítem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) hatálya alá tartozó ellátások, függetlenül azon ténytől, hogy összegüket évente a nyugdíjakkal hasonló módon emelik, nem minősülnek nyugdíjnak, ezért az érintett megváltozott munkaképességű személy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatára betöltésekor lehetősége nyílik, hogy kérje az öregségi nyugdíjának megállapítását. Ezen igények érvényesítése kapcsán viszont sok esetben felmerül a kérdés, hogy a rokkantsági ellátott személy választhat-e, a folyósított rokkantsági ellátása és a kiszámításra kerülő öregségi nyugdíja között? A kérdés megválaszolásához szükséges elmondani, hogy a nyugellátás megállapítására nem hivatalból, hanem kizárólag az adott személy erre irányuló kérelmére kerülhet sor, továbbá pusztán a nyugdíjkorhatár betöltése nem eredményezi a rokkantsági ellátás megszüntetését. Az előzőek ismeretében már kijelenthető, hogy az érintett személyeknek közvetett választási lehetőségük van a két ellátás között, igaz, nem minden esetben válnak majd saját jogú nyugdíjassá. A választási lehetőség az alábbiak szerint alakul. A nyugdíj megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor meg kell jelölni, hogy a nyugdíj megállapítását kizárólag abban az esetben kérik, amennyiben annak összege magasabb, mint a folyósított rokkantsági ellátásuk összege.

Kérdés: Kb. 4 éve a férjem az én tudtom nélkül eladta a közös ingatlanunk felét, az ő reá eső részét egy ügyvéd által. Volt belőle többféle ügy és már jogilag nem lakhatna itt, de nem hajlandó elköltözni. A vevő meg kb. 2 éve nem jelentkezik. Hogy lehetne eladni vagy nekem visszaszerezni az egész lakást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, forduljon az illetékes bírósághoz közös tulajdon megszüntetése iránti per megindítása miatt, mely okán javaslom az ügyvédi közbenjárást is, mert bonyolult a pervitel.

Kérdés: A kérdésem a következő lenne: édesapám végrehajtás alatt lévő NAV tartozása elévült. Erről levelet is kaptunk, hogy a követelés kiegyenlítés nélkül megszűnt. A végrehajtó viszont küldött egy levelet, amiben majdnem 300.000 Ft végrehajtói munkadíj, átalány, kari átalány, stb. szerepelt. A kérdésem, hogy mekkora a kari átalány számításának mértéke (ha van ilyen) és sikertelen végrehajtás esetén is ki kell-e fizetni a kari átalányt, illetve a végrehajtó díját, ha nem tudott behajtani semmit, mert a rendelet csak a sikeres végrehajtásról ír.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, vagy arra hivatkozik, hogy a követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget, valamint a tanú díja fejében járó költségátalányt fizesse be a megfelelő számlára, a végrehajtás foganatosításáért az önálló bírósági végrehajtót megillető összeget pedig a végrehajtó elszámolási számlájára fizesse be, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak adja át . A végrehajtást kérőt figyelmeztetni kell a jogkövetkezményekre: Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye. Ha a befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt az említett összegek megfizetésére akkor is, ha őt költségkedvezmény illeti meg. A végrehajtó a végzésben feltüntetett összegek behajtására folytatja az eljárást. Ha a végrehajtást kérő az adós állítását elismerte, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződött.

Kérdés: Van-e lehetőség le nem dolgozott közmunka miatt kiszabandó fogházbüntetés pénzbeli kiváltására (125 óra)? Kérdezem még, hogy ez a “témakör” polgári jog, büntetőjog avagy munkajog témaköréhez kapcsolódik? Ügyvédre lenne szükségünk és nem tudom, hogy merre keressek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közérdekű munka, vagy annak hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy négy óra közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg .A közérdekű munka szabadságvesztésre a munkahely kijelölését megelőzően is átváltoztatható, ha annak elmaradása az elítélt felróható magatartására vezethető vissza. Amennyiben a bíróság a közérdekű munkát átváltoztatta szabadságvesztésre, pénzbeli megváltásra nincs lehetőség. Az ügy büntetőjogi vonatkozású.

 

Kérdés: Édesanyám hét éve halt meg szövevényes adóssághalmazt hagyva maga után. Egyedüli örökösként egy ingatlant örököltem 1.200.000 Ft értékben. Egy hitelt rendeztem utána, egyet részletekben fizetek. később egy fizetési meghagyást megkifogásolva, bíróság elé került egy újabb tartozás, melyet a bíró elutasított. Idén januárban újabb meghagyást adtak ki ellenem, amely postai hanyagság miatt nem került időben a kezembe, így kézbesítési vélelemmel lassan végrehajtás alá kerülhet. Hangsúlyozom, hogy a követelés abszolút jogtalan már, hiszen az örökölt ingatlan összegének mértékéig már helyt álltam az adósságrendezés terén. Mit lehet még ilyenkor tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kézbesítési vélelmet meg lehet dönteni, perújítani lehet, elévülésre lehet hivatkozni adott esetben, végrehajtás megszüntetése iránt lehet peres eljárást indítani stb. A pontos érdemi válasz adására információ hiányában nincs lehetőség, javaslom forduljon ügyvédhez személyesen jogi problémájával.

Kérdés: A válás megtörtént 1 éve, gyerektartást rendeztük, a gyerekek (13, 11) velem élnek. Vagyonmegosztás nem történt. Mi 2 bőrönddel eljöttünk abból a lakásból, amit a férjem 50%-ban örökölt. A lakás másik felét pedig az ő nevére felvett hitelből közösen fizettük. Azóta ezt az ingatlant eladta, de pénzt belőle nekünk nem adott. Jogosan követelhetek-e az eladott ingatlan árából?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A férje által örökölt ingatlan nem tartozik a házastársi közös vagyonba, mivel az örökölt vagyontárgy a házastárs különvagyonába tartozik, azonban a közös hiteltörlesztés keletkeztethet tulajdonjogot az Ön számára. Javaslom az ügy hatékony megoldása érdekében forduljon szakemberhez (ügyvéd). A pontos válaszhoz további információkra lenne szükség még Önöktől.

Kérdés: Meghalt a férjem öccse. Azt szeretném tudni, hogy nekem jár-e a 2 nap temetési szabadság? A munkáltatóm szerint nem, mivel az csak az egyenesági rokon házastársának jár.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen jár, mivel a házastárs egyeneságbeli rokona, illetve testvére is hozzátartozónak minősül az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

Kérdés: Szeretném a segítségüket kérni. Elváltam 3 éve, a bíróság nálam helyezte el a gyerekeket, én vagyok a törvényes képviselőjük. A négy gyermekem közül a legnagyobb azonban az apához húz. Lett egy párkapcsolatom, ami arra ösztönözte a volt férjemet, hogy bosszút álljon. Nem kellett sokáig fűtenie a fiunk fejét, közösen bementek a rendőrségre feljelenteni gyerekbántalmazásért. A gyámügy volt a következő lépés, azonnal áthelyezték ideiglenesen. 6 és fél hónapja történt az eset. Apuka azonnal beadta a bíróságra a szülői felügyeleti jog megváltoztatása iránti keresetet Folyamatosan szítja a fiamat ellenem, hogyha bármit mondok neki, ami nem tetszik, akkor az anyai kapcsolattartás alatt bármikor visszaviheti, nem kell elviselnie a “lelki terrort”. A törvény szerint jogom lenne kapcsolatot tartani vele, akkor is, ha szünetel a tárgyalásig a szülői felügyeleti jogom és nem csak 5 percre láthatom a gyereket, ha éppen olyan kedve van. Hová forduljak segítségért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, amennyiben a későbbiekben sem rendeződne a helyzet, keresse fel a gyámhatóságot és egyeztessen velük a jövőbeni kapcsolattartásról. Emellett forduljon ügyvédhez és konzultáljon vele a részletekről, illetve a folyamatban levő bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve. Sajnos nem teljesen egyértelmű a kérdésében megfogalmazottak okán, hogy az önnel szembeni intézkedés tartalma mi volt, mert más a szülői felügyeleti jogosultság kizárólagos gyakorlása és a szünetelés stb. Ismerni kellene az iratokat.

Kérdés: Kérdésem lenne egy gyermek elhelyezési perrel kapcsolatban. Minden esetben az anyának ítélik a gyermeket? A kapcsolat tönkrement elhidegülés miatt, megcsalás történt az ő részéről, nem voltunk házasok csak együtt éltünk. Az előző férjét elhagyta miattam és a 4 gyermekét (2 felnőtt, 2 kiskorú), a volt férj megcsalás címen adta be a valópert. Az anya teljes felügyeletet akar 20% gyerektartással. Gyermekkel javarészt én voltam itthon, amikor beteg is volt vagy a korona vírus idején is, 3 hétből 2 héten át. Én Vác mellett élek, ő Pápa mellett és 2 havi szinten láthatom a gyermeket. Ő a sok vita és az ingatlan rossz állapota miatt adta be a keresetet. Úgy vitte el a gyermeket, hogy csak rokon látogatóba megy és 2 nap múlva hazajön. Ehelyett 2 héten át jelét se adta, hogy hol tartózkodik a gyermekkel és hogy mi van vele. Most helyezkedett el dolgozni, de saját lakása nincs, nekem viszont van 8 órás munkahelyem és saját lakásom. A gyermeket legtöbbször én hoztam-vittem az oviból és orvoshoz is.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem minden esetben ítél meg a bíróság kizárólagos felügyeleti jogot az édesanyának, ez a körülményektől és sok egyéb tényezőtől függ. Javaslom, hogy elsődlegesen keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni felügyeleti jog iránti per lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve. Kérdése komplexitása és további információk hiánya miatt nem tudunk Önnek pontosabb választ adni.

Kérdés: Édesapám elhunyt és egyetlen gyermekként én örökölnék tőle. Édesapám szülei, vagyis az én nagyszüleim még élnek. Olyan helyzetben vagyok, hogy szeretném visszautasítani az örökségem. Azt szeretném kérdezni, hogy ha én visszautasítom az örökségem, akkor automatikusan az államra száll vagy esetleg a visszautasításommal megnyílhat-e a parentéliális örökösödés a nagyszüleim, vagyis édesapám szülei javára? Ha igen, ez automatikusan történik vagy ezt esetleg kérvényezniük kell-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben visszautasítja örökségét, örökrésze a következő örökösre száll, minden további intézkedés nélkül. Gyermek nélküli öröklés lép érvénybe, tehát édesapja szülei fognak örökölni. A hagyatéki eljárás során kell ezt a nyilatkozatot megtenni, ahol érdemes a nagyszüleinek is részt venni.

Kérdés: A cég felmondott kevés munka miatt egy hónap felmondási idővel és a felmondási idő alatt nem enged dolgozni. Annak idején magyar cég által mentem oda 2012.03.05-én, majd a cég átvett német alkalmazottnak 2012.09.01-től. Most 2020.09.31-én felmondott egy hónap felmondási idővel, 2020.10.31-én adja ki a papírokat, a munkaügyi hivatalban már jeleztem, azzal nincs is gond. Csak hogy az egyik kollégám is így járt, hogy felmondtak neki és nem mehetett a felmondás alatt dolgozni, a papírjait kipostázták, azt meg is kapta, de a felmondási időre fizetést nem kapott. Meg szeretném kérdezni, hogy én is járhatok így? Vagy nem köteles felmondási időre fizetést adni mondjuk azzal az indokkal, hogy mivel nem dolgozom abban a hónapban, így fizetetlen szabit írnak, mint a volt kollégámnak? Megteheti, hogy a papírokat is csak a felmondási idő után adja ki? Meg szeretném kérdezni még, hogy ennyi év munkaviszony után jár-e végkielégítés és ennek mi a módja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató köteles kifizetni a felmondási időre járó munkadíjat, abban az esetben is, ha nem tud munkát biztosítani a munkavállaló számára. Nem küldheti el fizetés nélküli szabadságra, hiszen az csak a munkavállaló kérelme esetén lehetséges. A munkáltató legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon köteles kiadni a szükséges igazolásokat. A végkielégítésre való jogosultsághoz minimum 3 év munkaviszony szükséges az adott munkáltatónál. Ez a munkáltatónál eltöltött évek számával párhuzamosan növekszik. Mindazonáltal a végkielégítésre való jogosultság megállapításához egyéb feltételek teljesülése is szükséges. Főszabály szerint a munkavállalónak jár a végkielégítés, amennyiben a munkáltató szüntette meg a jogviszonyt felmondással, és a munkaviszonyban eltöltött idő elérte, illetve meghaladta a három évet.

Kérdés: Édesapám a tavasszal halt meg és van egy nővérem is. Velem már 27 éve a szüleim aláírattattak egy lemondó nyilatkozatot családi körben, hogy én már megkaptam a köteles részt és mondjak le a testvérem javára, ill. haláláig is őt támogatta. Én nem örököltem semmit így szüleim után. Nekem van kettő gyerekem. Ők megkaphatják a köteles részt? Hamarosan lesz a hagyatéki tárgyalás: érdemes benyújtanom a köteles rész utáni igényemet, végül is nagyon sok idő eltelt azóta.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben, nem állapodtak meg másképp az azt jelenti, hogy a kötelesrészre vonatkozó jogosultságáról is lemondott, emellett arról a vagyonról is, amit az örökhagyó a lemondó nyilatkozata megtétele után szerzett. Abban az esetben, ha a lemondó nyilatkozat megtételét követően, rendkívüli vagyonnövekedés következett be az örökhagyó vagyonában, aminek tudatában nem tették volna meg a nyilatkozatot van lehetősége megtámadni a szerződést ezen az alapon. Igen, megkaphatják.

 

Kérdés: A volt társammal közösen vettünk egy házat, de a kapcsolatunknak vége. Azt várja, hogy menjek el a házból, de nem akar kifizetni és eladni sem akarja, hogy utána feleznénk a pénzt. Mindezt 8 év után. Mi lehet ilyenkor a megoldás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bírósághoz fordulhat közös tulajdon megszüntetése iránt. Azt javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a pontos körülményeket figyelembe véve.

Kérdés: A kérdésem az osztályozó vizsga letétele utáni helyzetre vonatkozik: be kell-e járni a sikeres osztályozó vizsga teljesítése után tanítási órára? A vizsgát (ha ez számít) 2020. szeptemberben tettük. Az iskola igazgatósága azzal érvel, hogy a szabályzat megváltozott, így kötelező részt vennünk az órákon. Erre vonatkozóan én azonban semmit nem találtam. Rendkívül sokat jelentene, ha ennek az ügynek pontot tehetnénk a végére egy szakember segítségével!

Válasz: Tisztelt Kérdező! ,,Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.” További eljárási szabályokat az osztályozó vizsgával kapcsolatban itt talál: http://www.bkkvszi.hu/images/letolthetore/erettsegi/eljszab.pdf

Kérdés: Lenne egy kérdésem: kiskorú voltam, mikor aláírtam egy titkos örökbeadási nyilatkozatot, gyám se volt velem és a nevelőszülőm se.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Érdemi válasz adására információ hiányában nincs lehetőség, javaslom, küldjön egy új levelet, amelyben részletesen leírja problémáját és a kérdést, amire szeretne választ kapni.

Kérdés: Kérdésem a következő lenne: haszonélvezeti joggal terhelt ingatlanban lakok, mint 1/1 tulajdonos. A haszonélvező idős korú és gondozás alatt áll, ő nem lakik ott, csak oda van bejelentve. Az ingóságaitól szívesen megválnék. Szeretném megtudni, hogy ilyen esetben mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az idős, gondozás alatt álló haszonélvező cselekvőképes és nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt, úgy vele kell közös álláspontra jutnia az ingóságok elhelyezéséről, amennyiben azonban gondnokság alatt áll, úgy az ügyei vitelében őt segítő gondnokkal kell tisztázni az ingóságok mivoltát.

Kérdés: Hogyan zajlik a végrehajtás olyan adóssal szemben, aki nem a bejelentett lakcímen tartózkodik? Az állandó és ideiglenes lakcímen fellelhető ingóságok a lakás tulajdonosáé, az adósnak egyik címen sincsenek vagyontárgyai. Mit foglalhat le a végrehajtó?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Végrehajtás esetén kizárólag azokat a vagyontárgyakat foglalhatja le a végrehajtó, amelyek kétséget kizáróan az adós tulajdonában vannak. Amennyiben, nem egyértelmű, kié az adott vagyontárgy, az ingóság lefoglalható, azonban a későbbiekben ezt kötelesek visszaszolgáltatni, abban az esetben, ha kiderül, hogy az adott vagyontárgy nem az adósé. A végrehajtónak joga van bemenni és ellenőrizni a bejelentett lakcímen fellelhető vagyontárgyakat, a tartozás behajtása érdekében. Amennyiben nincs vagyontárgya az adósnak, jövedelmének 33%-a végrehajtás alá vonható.

 

Kérdés: Érdeklődni szeretnék gyermekelhelyezés megváltoztatása miatti polgári per folyamán volt férjem és élettársa a nevemben – személyes adataim ismeretében – végig hívták a szolgáltatókat, hogy van-e tartozásom. Miután a feljelentés megtörtént beismerték, hogy valóban így történt. Van-e lehetőségem arra, hogy sérelemdíj iránti pert indítsak és ha igen, várható-e az, hogy a bíróság az én javamra dönt? Azzal védekeznek, hogy a bíró az én pártomat fogta a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per folyamán és hogy rá akartak mutatni a rossz anyagi helyzetre.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A sérelemdíj ebben az esetben, álláspontom szerint, nem jár, az másra „való”. Továbbá azt mindig összegben kell megjelölni, itt ennek a mértéke is igencsak kérdéses lenne.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy 2017-ben vásároltunk 4,6 millió Ft értékben egy nyaraló ingatlant, amit teljes körűen felújításra került, becsült értéke 20 millió Ft. 2020-2021-ben szeretnénk eladni, de 1 éven belül vásárolnánk egy lakó ingatlant. Kérdésem az lenne, ilyen esetlen milyen adó, ill. járulék költség terhelne minket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlan adás-vétel esetén mindig a vagyonszerző, azaz a vevő fizeti a vagyonszerzési illetéket. A vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a vagyonszerzést a közjegyző vagy bíróság bejelenti, illetve az ingatlanügyi hatóság a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja az állami adóhatóságnak, vagy a vagyonszerzésről az állami adóhatóság más módon tudomást szerez. Amennyiben 1 éven belül vásárolnak másik ingatlant Önökre a következő rendelkezés vonatkozik, amely illetékkedvezményt is jelent (NAV B400-as formanyomtatvány 16./3.) : Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja a lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete. Ingatlan értékesítése esetén pedig személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli az eladót, mely alól 5 éven túli értékesítésnél mentesül.

Kérdés: Lakáshitelt kérvényeztünk egy ház megvásárlására. A bank azonban indokolatlanul hosszú ideig váratott a hitelbírálattal és nagyon közelgett az adásvételiben megszabott végső határidő. Az eladó ezért azzal fenyegetett, hogy másnak adja a házat (amire mi ez idő alatt már jócskán költöttünk), hacsak nem fizetünk neki az önrészen felül 1.850.000 Ft-ot, amit a banki utalás napján ő visszafizet, mert meg van szorulva anyagilag. Mi ennek eleget tettünk, papírt is írtunk róla tanúkkal. Az utalás végül időben megtörtént az eladó azonban nem fizetett nekünk vissza semmit. Hiteget és hazudozik, de nem akar fizetni, ez látszik rajta. Valószínűleg nincs a nevén semmi. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartozásról készült okirat alapján a bírósághoz fordulhat. A másik lehetőség egy fizetési meghagyásos eljárás megindítása közjegyző vagy ügyvéd segítségével. Javaslom, keressen fel egy ügyvéd kollégát és konzultáljon vele a részletekről.

Kérdés: Állásfoglalását kérem a következő ügyben. Egy márciusi utazásunkat lemondta az iroda a vírus miatt, helyette felajánlott egy cserét, amit elfogadtunk szeptemberre, de ez az utazás sem jött létre a 472/2017.sz. korm.rendelet értelmében. Az út helyett utalványt ajánlottak, de mi a teljes összeg visszatérítését kértük. Először jóváhagyták, majd később megtagadták a fizetést, ezért a Fogy.védelemhez fordultunk. A Fogy.védelem szerint is a díjat vissza kell téríteni, viszont nem hoztak határozatot, mert “egyedi szerződéses jogviszonyból eredő jogvita eldöntése nem hatósági ügy”. Helyette javasolják a Békéltető Testületet, vagy a bírósági utat. Elolvastam: a Békéltető Testület hozhat határozatot, ha ezt az iroda elfogadja, de ha nem fogadja el ajánlás jellegű határozatot hoznak. Ennek nem teljesítése esetén a Békéltető Testület értesíti a Fogy.védelmet, ahonnan már egyszer elutasítottak! Jogos, hogy a Fogy. védelem nem hozott határozatot? Nem tudom mi tévők legyünk!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megjelent kormányrendelet alapján az utazási iroda felajánlhatja az utalványt, azonban ezt nem kötelesek elfogadni, ebben az esetben a pénz pedig visszajár. Amennyiben, a Békéltető Testület eljárása nem vezet eredményre azt javaslom forduljanak az illetékes bírósághoz, mivel a Fogyasztóvédelem nem köteles határozatot hozni a fent említett esetben.

Kérdés: Sajnálatos módon január óta nem tudtam fizetni a gyermektartást volt feleségemnek, aki végrehajtóhoz adta az ügyet. A kérdésem az lenne, hogy tudtommal hat hónapra visszamenőleg követelheti az összeget a végrehajtó, de ő mégis januárra visszamenőleg követeli az azonnali fizetést, azaz már 10 havit. Ez lehetséges, jogszerű?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tartási követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni. Az viszont lehetséges, hogy 6 hónapon belül adta le, csak most került „sorra” az ügy és így jön ki a 10 hónap. Ha ez így van, akkor az jogszerű.

Kérdés: Négyen alkotunk egy családi betéti társaságot, egyenlő arányban. Ügyvédhez megyünk, mert frissíteni kell a céges papírokat, volt bővülés, változás stb. Engem kihagyva, két testvérem “megegyezett”, hogy a beltag cserét is megejtik, mivel a jelenlegi beltag nem dolgozik a saját vállalkozásunkban. Az újonnan belépő beltagra pedig én nem bíznám a közel húsz éves családi vállalkozásunkat (információk megtartása, magatartási, viselkedési problémái miatt). Nekem úgy adták elő, hogy kettő aláírási címpéldánnyal rendelkező nem lehet a vállalkozásban. Mellesleg jelenleg a beltagnak és nekem is van aláírási jogom. Változott-e a jog ebben az ügyben az elmúlt 10 év alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A társasági szerződés módosítása szükséges a beltag cseréhez, amelynek létrejöttéhez az ön beleegyezése is nélkülözhetetlen. Több aláírási címpéldánnyal rendelkező is lehet egy vállalkozásban. Az ön által megadott információk alapján kérdése teljeskörű megválaszolására nincs lehetőség. Javaslom, keressen fel egy ügyvéd kollégát és konzultáljon vele a részletekről, a céges iratok ismeretében.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a telkem mellett építkezés folyik, útépítés. A telekre le vannak pakolva az építőcég dolgai. Mivel nem bérelték a telket szóltam nekik, hogy pakoljanak el. Az építésvezető azt mondta, méressem ki a telket addig nem pakol el. A telek ki volt karózva az építés megkezdésekor, amit a föld-munka alatt kitúrtak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, elsődlegesen próbáljon meg konszenzusra jutni az építésvezetővel. Amennyiben nem jár sikerrel, az illetékes jegyzőhöz fordulhat birtokvédelemért, illetve használati díjat is kérhet, melyeket végső soron peres eljárásban érvényesíthet.

Kérdés: Olyan problémával fordulnék Önhöz hogy, édesapám elhalálozásával én egy lakástulajdon 1/3-ad részét örökölném egyedüli örökösként. A másik 2/3-ad az apai nagyszüleim tulajdonában van. Én azt szeretném, hogy semmilyen úton módon ne kerüljön a nevemre az ingatlanból semmilyen rész, ill. egyéb személyes okokból kifolyólag felesleges költségekbe se szeretném verni magam. A nagyszüleim hajthatatlan módon mindenáron elajándékoztatni kívánják a részükre ezt az 1/3-ad részt, nem szeretnék, hogy éljek a visszautasítási jogommal. A problémám és egyúttal a kérdésem az lenne, hogy ajándékozás útján bekerül-e bárhova is a nevem pl.: földhivatali papír, (bármilyen más dokumentum), stb., hogy én azt elfogadtam és elajándékoztam. Az esetleges jövőbeni terveimben szereplő lakásvásárlási kedvezményeket ez mennyire befolyásolná, mint első lakásvásárló? Mennyire látnak bele a bankok az ilyen eshetőségbe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem utasítja vissza a hagyatékot, a terhekért való felelősség az ajándékozás ellenére is önre hárul (hiszen a hagyaték háramlása hamarabb lesz, mint az ajándékozás). A tulajdoni lapon fel lesz tüntetve, mint az ingatlan 1/3 részének az előző tulajdonosa. A bank is hozzájuthat ezekhez az adatokhoz.

Kérdés: Az alábbi problémám lenne: A lovardával nézeteltérésünk támadt (ezt most nem részletezném), ennek következtében azonnal kivezettette a lovat a lovarda területéről, ahol bértartásban volt. Ezután közölte, hogy nem adja oda a ló útlevelét, csak ha 2 havi bért kifizetek neki, az aktuális teljes hónapot, s plusz egyet felmondási idő címén. 4 napot volt ebben a hónapban a ló ott (ezt kifizettem), s ebben az esetben azonnali szerződésbontás volt, tehát szerintem semmilyen felmondási idő nem jár. A szerződés szerint, ha én mondom fel a bérletet, akkor 15 nap, ha a lovarda, akkor 30 nap a felmondási idő. Ebben az esetben azonnal kitette a lovat a lovardából. Kérdésem, hogy jogos-e a követelése, vagy köteles az útlevelet kiadni, mivel szerintem nem tartozom neki semmivel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem jogos a követelése, hiszen szerződésszegés valósult meg azáltal, hogy a lovat a felmondási idő letelte előtt kivezettették a lovardából. Azt javaslom, amennyiben a továbbiakban sem lesz együttműködő a lovarda tulajdonosa, forduljon ügyvédhez és konzultáljon vele a részletekről, mivel a teljesen pontos válaszhoz az önök közötti szerződés stb. ismerete is szükséges lenne.

Kérdés: Igénybe szeretném venni a nők 40 éves nyugdíj kedvezményét, folyamatos a munkaviszonyom, az utolsó munkahelyemen betöltöttem az egy évet. Közalkalmazottként dolgoztam, jár-e nekem 1 hónap felmentési idő? Ez lenne a kérdésem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben teljesülnek a feltételek, 60 napos felmentési idő jár, ami a közalkalmazottként eltöltött évektől függően akár több is lehet.

Kérdés: Férjem édesapja 2 éve hunyt el, ekkor a hagyaték egy ingatlan volt, illetve hagyatéki teher volt, egy banki hiteltartozás (kb. 400.000 Ft). Férjem ekkor nem mondott le az örökségről (1/3-ban örökös, anya 2/3-ban), mert még kifizethetőnek tartotta a tartozást. Aztán jött a hideg zuhany, mert jött egy végrehajtói levél, amiben a tőke volt a 400 ezer Ft és a kamat több, mint 1 millió Ft. Anyósom két hete meghalt. Nos a ránk váró hagyatékinál képbe jön egy féltestvér is, így 2/3-ban lesz a férjem tulajdonos, 1/3-ban a féltestvér. Az ingatlant 1,4 millió Forintra értékelték. Tehát már nagyobb a tartozás, mint az ingatlan értéke. Kérdés: Ha az örökséget most visszautasítja a férjem, mind a maga mind a kiskorú gyermekei nevében és egy ajándékozással odaadja az ingatlan korábban örökölt részét a testvérének, úgy szabadul a mindenféle tartozástól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökös az öröklés megnyílása után az örökséget visszautasíthatja. Ebben az esetben nem kell külön ajándékozási szerződést kötni a többi örökössel, hiszen a visszautasító örökös örökrésze a többi örököst örökrészük arányában illeti meg. A kérdése pontos megválaszolásához minden iratot ismerni kellene.

Kérdés: Apósommal nem tudunk kommunikálni a nagyapai láthatás miatt. Nem hajlandó a normális kommunikációra. Volt feleségét hívogatja és neki panaszkodik. Amikor a volt feleség (a gyerekek nagymamája) azt mondta neki, hogy a fiával kell ezt megbeszélnie (aki a férjem) akkor azt mondta, hogy keres egy bandát és kinyírat minket. Szólt anyósom a fiának, hogy apád már fenyeget titeket, akkor rákérdeztem, hogy is volt, ezt írta: “Ezt csak mondta arra, hogy megjegyeztem jobb lenne, ha helyettem Lalit hívná és vele próbálná tisztázni a dolgokat!” Ennyi írásos bizonyítékunk van. Nemrég megint mondta anyós, hogy arra, hogy a fiával beszéljen, az apósom megint azt mondta neki, inkább felbérel valakit. Biztonsági őr, régebben fegyverviselési engedélye is volt, nem tudjuk van-e még neki. Anyóst megütötte, sógoromra is kezelt emelt, lefogta vagy mi egy vita során, így tartunk tőle emiatt. Mit tudunk tenni ez esetben? Nem tudom kitől kérhetünk tanácsot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben, tekintve, hogy a nagypapa meglehetősen agresszív magatartást tanúsít nem is biztos, hogy szükséges a gyermeknek a vele való találkozás. Javaslom, amennyiben továbbra sem sikerül közös álláspontra jutniuk forduljon szakemberhez (ügyvéd) és tegyen feljelentést, illetve a gyámhivatalnál lehet a nagyszülői kapcsolattartást szabályoztatni.

Kérdés: Azt szeretném megtudni, hogy a tartásdíj milyen időponttól jár? A gyermek születésétől vagy az apa általi hivatalos névre vételtől?

Válasz: Tisztelt kérdező! Apai jogállást – jelen esetben – az apai elismerő nyilatkozat keletkeztet, ez esetben a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el. Ha az apai elismerő nyilatkozat megtételére a gyermek születése előtt kerül sor, a nyilatkozat a gyermek megszületésekor válik teljes hatályúvá. Tartási követelést főszabály szerint 6 hónapra visszamenőleg lehet bírósági úton érvényesíteni. 6 hónapnál régebbi időre bírósági úton csak akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. 3 évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék: fizikai munkát végzek és táppénzen voltam befagyott váll syndromám miatt. A munkáltató nem ismeri el a baleseti táppénz igényemet és tegnap postai úton felmondták a munkaviszonyomat. Emellett rehabilitációs ellátásban részesülök.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Táppénz annak a biztosítottnak jár, aki keresőképtelenné válik, és ezt orvos által kiállított papírral hitelt érdemlően tudja igazolni. Sajnos az ön által megadott információk alapján kérdése teljeskörű megválaszolására nincs lehetőség. Amennyiben, a munkaviszony megszüntetése jogellenes volt, azt javaslom, forduljon ügyvédi segítséggel munkaügyi bírósághoz.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy gyermekem édesapjával különváltunk, ő Ausztriában dolgozik. 50 ezer Ft tartásdíjat fizet, de az osztrák családi pótlékot szeretné ebbe bevonni, hogy annak az összegét levonja az 50 ezer Ft-ból és a fennmaradó összeget fizetné csak tartásdíjként. Ez így jogos lenne?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartás mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsődlegesen a szülők megállapodása az irányadó. A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Amennyiben nem jön létre konszenzus a szülők között, a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni a gyermek indokolt szükségleteit; mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; a szülők háztartásában eltartott más gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; a gyermek saját jövedelmét; és a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző 1 évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni. A családi pótlék nem része a tartásdíjnak!

Kérdés: Múlt hét csütörtökön egy kisebb baleset történt velem a munkahelyemen, ami jegyzőkönyvbe is lett véve és másnap a balesetin is voltam. Jelenleg 100% táppénzen lennék elvileg. De a munkahelyem kifogásokat keres és olyan híreket hallok a munkatársaimtól, hogy a csoportvezetőt és a munkatársaimat megkérdezték a baleset következményeiről. Velem még nem kommunikáltak, csak a folyamatos kifogásokat hallom vissza.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Táppénz annak a munkavállalónak jár, aki keresőképtelenné válik és ezt orvos által kiállított papírral tudja igazolni. Javaslom várja meg míg munkáltatója konzultál önnel személyesen, hogy megbizonyosodjon róla valóban igazak e az ön által hallottak.

Kérdés: Késő délután észleltük, hogy ömlik a víz a vízaknában. Fotóztuk és videóra vettük azt a hangos dübögő vízzubogást, ahogy a meghibásodott vízórából akadálytalanul tőr ki a víz, hatalmas nyomással. Miközben a víz folyamatosan elnyelődik az akna alján lévő hatalmas lyukakon, amit még a Vízművek csinált régebben. A Vízművektől azonnal kijöttek és megjavították ingyen. Munkalapot nem adtak, mert azt mondták elektronikus és kikérhető, ha kell. Kiderült a 1,5 hónapja Vízművek által cserélt új vízórából ömlött, spriccelt a víz. A szerelő szerint az újonnan beszerelt vízórában lévő átszakadt selejtes tömítés miatt. Rengeteg víz elfolyt. Úgy tudom, hogy a belső hálózat meghibásodása esetén nem kell kifizetni az elfolyt víz utáni csatorna díjat a 58/2013. Korm. r. 63.§ (6) bekezdése alapján. Véleményem szerint a 1,5 hónapja cserélt új vízóra meghibásodása nem tartozik a belső hálózatomhoz sem (mert a vízóra a Vízművek tulajdona), így az elfolyt víz díját sem kérhetik majd tőlem. Jól gondolom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden olyan vízveszteség, ami a csatlakozási pont után keletkező hibából adódik a fogyasztót terheli. Javaslom, kérje ki a munkalapot, hogy birtokában legyen, amennyiben szükség van rá. Emellett a felvett jegyzőkönyv is segítséget nyújthat a díjelszámolásnál.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy folyamatban lévő élő árverés alatt kifizethető-e a tartozás a tulajdonos által, ami miatt árverés van az ingatlanon?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az árverést a tartozás kiegyenlítésével megszünteti a végrehajtó, azzal a feltétellel, hogy a tartozás összegén felül a meghatározott végrehajtási költségeket és kamatokat is meg kell fizetnie az adósnak.

Kérdés: Érdeklődöm, hogy egy majdnem minden este üvöltöző társasházi szomszédot milyen módon lehetne fegyelmezni? Éjszakába nyúló kiabálások nem szűnnek annak ellenére sem, hogy felszólítottuk, hogy ez a magatartása zavaró. A közös képviselő nem jeles probléma megoldásból.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a békés vitarendezés nem vezetett eredményre bejelentést tehet a jegyzőnél birtokháborítás okán. A probléma további fennmaradása esetén birtokpert is indíthat, azonban ehhez javaslom, hogy vegye igénybe szakember (ügyvéd) segítségét.

Kérdés: Folyamatban lévő polgári pernél az alperesek elköltöznek abból a városból, ahol folyamatban van a per. Kérdésem az lenne, hogy hol folytatódik tovább a per? Az alperesek Budapestre költöztek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján a peres eljárás abban a városban és azon a bíróságon folytatódik tovább, ahol folyamatban van.

Kérdés: Egy olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy felfüggesztett börtönbüntetés mellett kérelmezhető-e közvetítői eljárás más ügyben? Sajnos első fokon nem kaptam semmit, másodfokon viszont kaptam 1 év és 2 hónap felfüggesztett börtönbüntetést. Ez idő alatt a másik munkahelyemen feljelentettek sikkasztásért, amelynek az összegét megtérítettem. Beismerő vallomást tettem és megbántam (ahogy ezt nekem elmondták), mert sajnos ezt nem én követtem el, de azt mondták nekem, hogy ha ezt így csinálom nem lesz problémám belőle. De viszont azt közölték velem most, hogy nincs lehetőségem közvetítői eljárást kérni. A 2018-as BE leírásában nem találtam ilyen kizáró okot, de a régi 2012-es pontok között viszont, mint kizáró ok szerepel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a következő feltételek fennállnak, nincs akadálya a közvetítői eljárásnak: a gyanúsított, illetve a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, vagy ehhez hozzájárul; a gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást tett, és a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bűncselekmény következményeinek jóvátétele várható és a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, vagy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásának elveivel nem ellentétes. Az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésnek nem akadálya, ha a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt, vagyoni hátrányt, vagy a bűncselekmény elkövetési értékét részben vagy egészben már önként megtérítette, illetve a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy a végrehajtó követelhet-e olyan tartozást, ami a hagyatéki végzésen nem volt feltüntetve? És ez a követelés meghaladhatja-e a szerzett vagyon értékét? Voltunk a VH-nál és azt mondja ez élő tartozás. Kértünk részletfizetést, de már 1 éve nem is reagáltak rá semmit. Mit tudunk tenni? Nem érezzük jogosnak ezt a követelést, mert nem is tudtunk róla. Ha tudjuk, akkor nem fogadjuk el a hagyatékot!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökös csak örökrésze erejéig tartozik felelősséggel a hitelezői igények iránt, a fő szabály szerint. A közjegyzőtől lehet kérni póthagyatéki eljárás megindítását, annak okán, hogy a tartozás is belekerüljön a végzésbe, de ez érdemben nem fog változtatni a helyzetükön. Azt javaslom, próbálják meg újra felvenni a kapcsolatot a végrehajtóval, vagy a birtokukban lévő okiratokkal keressenek fel ügyvédet, mert sok a tisztázandó kérdés még ebben az ügyben.

Kérdés: Komplex minősítés alapján testvérem egészségi állapota 30%, teljes szervezeti egészségkárosodása 70%, minősítése: D. Ugyanakkor arra való hivatkozással, hogy 5 éven belül nincs meg az 1095 nap biztosítotti jogviszony, a kérelmét elutasították. A további lehetőségekkel kapcsolatban szeretném kérni szíves segítségüket.  A biztosítási idő adatlapon 453 elismert napot mutattak ki. Kérdés az, hogy a biztosítási időbe beleszámít-e a munkanélküli hivatal által fizetett TB (álláskeresési támogatás, ill. regisztrált munkanélküliként rendezett érvényes TB)? Amennyiben beleszámít, de mégsem éri el az 1095 napot, kérhető-e kivételes rokkantsági eljárásra jogosultság? Amennyiben nem, van-e valamilyen további lehetőség (aktív korúak ellátása, nagyobb kedvezménnyel/díjmentesen gyógyszer-kiváltási lehetőség, a további TB viszonyának biztosíthatósága, egyebek)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ellátás teljes időtartama szolgálati időnek minősül. A kivételes rokkantsági ellátás annak a megváltozott munkaképességű személynek állapítható meg, akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 %-os vagy kisebb mértékű, és a komplex minősítés alapján a rehabilitációja nem javasolt. Ha javasolt a rehabilitációja, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, továbbá akinek a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás iránti kérelmét a megfelelő mértékű biztosítási idő hiánya miatt elutasították, de rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével. Továbbá feltétel, hogy keresőtevékenységet ne végezzen, rendszeres pénzellátásban ne részesüljön.

Kérdés: 3 éve a saját kezünkkel pucoltuk be a férjemmel a tűzfalunkat. Pár napja vettem észre, hogy a szomszéd az engedélyünk nélkül befuttatta a tűzfalunkat növényekkel. Én ezt szóvá tettem neki, hogy mielőbb távolítsa el onnan. Azóta sem tette meg. Kérdem én, hogy milyen jogon mert egyáltalán hozzányúlni a falunkhoz? Sőt még szögeket is vert bele, hogy az indákat megtartsa. Ugye jól tudom, hogy ehhez nincs joga?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tűzfal feltehetően a társasház (?) osztatlan közös tulajdona. Felújítása, karbantartása a társasházi közösség feladata. A pontos válaszhoz több információra lenne szükség.

Kérdés: A testnevelő tanár a gyermektől kéri az iskolán kívüli sporttevékenységének részleteit. Az edzővel akar felvenni kapcsolatot, nem jó indulatból, ki akarja rakatni a csapatból. Én megtagadtam az információt tőle, de folyamatosan fenyegeti a gyereket. Ilyen esetben mit lehet tenni? Zaklatással vagy a gyerek jogainak megsértéséért feljelenteni esetleg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tényállás kimerítheti a zaklatás jelentését, miszerint: ,,Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Javaslom, hogy forduljon az iskola igazgatójához és az igazgató próbálja meg rendezni a dolgot a testnevelő tanárral, további segítségért forduljon szakemberhez (ügyvéd) és tegyen feljelentést, amennyiben békés úton nem rendezhető az ügy. A pontost történeti tényállást, így a minősítést is, tisztázni kell.

Kérdés: Kórházi közalkalmazottként dolgoztam és írott felmondás nélkül “távoztam”. A jogellenesség és a kórház igénye a részemről való távolléti díj megfizetésére világos. A munkaviszonyomat a hónap 14. napjával megszüntették és küldtek két figyelmeztető levelet, amit a mai napig nem kaptam kézbe, így fogalmam sincs, hogy mi áll benne. Információ kérésre a válaszuk csak annyi, hogy “a kórház jogásza majd keresni fog”. Ettől függetlenül a kilépéssel járó elszámolásra bementem egy héttel a megszűnés után, viszont az eddig ledolgozott napjaim és szabadnapjaim után járó fizetésemet nem akarják kifizetni a távolléti díjra hivatkozva és a kilépéssel járó papírokat sem kaptam a kezembe. A konkrét kérdésem az, hogy mi a pontos menete a jogellenes megszűnésnek, szabályos-e a munkáltató részéről a fizetés visszatartása? Ha nem, akkor van-e vagy mi az a határidő, amin belül a munkáltató köteles kifizetni az elmaradt bért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. A munkavállaló, ha a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. A munkáltató követelheti az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának megtérítését is. Ezek együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. A jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át.

Kérdés: A munkaszerződésem alapján egy budapesti irodában dolgozom, de gyakran járok az egri üzemünkbe saját gépkocsival, amit megegyezés alapján (elméletileg) térítenek, legalábbis ebben állapodtunk meg. A cégvezető mondta, hogy a kiküldetési rendelvényt használjam a dokumentálásra. A munkaügy most azt mondja, hogy nem jár a térítés, mert ez nem kiküldetés. Több százezer forintomat nem akarják kifizetni, a munkaügy arra hivatkozik, hogy ilyen térítés nincs. Külön szép a dologban, hogy egy egri kolléga budapesti irodai látogatásait megtérítik, de nyilván ez sem indok szerintük. Az egri üzem volt előbb, a budapesti iroda nem igazán elfogadott még a munkaügy szemében, talán jogilag nem is bejelentett, bár a munkaszerződésemben ez áll.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos mivel nem tett fel konkrét kérdést, így nem egyértelmű mire lenne kíváncsi, kérem pontosítson.

Kérdés: A keresetlevelet beadtam feltüntetett ügyvéd nélkül, gondoltam közös vagyon hiányában meg tudunk egyezni ügyvéd bevonása nélkül is a közös gyermekkel kapcsolatban. 2020.09.24-én kiderült, hogy a férjem (az alperes) ügyvédet is hoz magával. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben célszerű nekem is ügyvédet fogadnom? Illetve, hogy mit tud elérni a gyermekkel kapcsolatban? Azt mondja a gyermektartás összegét illetően nem bízik bennem, ezért van neki szüksége ügyvédre. Mit tehetek én ilyen helyzetben, mi a tanácsosabb, menni egyedül vagy fogadni egy ügyvédet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve a jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve.

Kérdés:  Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy egy gépjármű vásárlásnál kezes voltam, de az autóhitelt nem fizették. Kb. 4-5 évvel ezelőtt levélben megkeresett a végrehajtó, hogy fizessem ki a tartozást plusz még az én autómra is rátették az opciót. Az autó azóta is megvan, de azóta semmi nem történt, még levelet sem küldtek. Van esélye az elévülésnek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartozások elévülését a régi Polgári Törvénykönyv a jelenleg hatályoshoz képest eltérően szabályozta. Amennyiben 2014. március 15-e előtt jött létre tartozása, a régi szabályok érvényesülnek és a felszólító levél megszakította az elévülési időt, tehát az újra indult. Abban az esetben, ha a tartozás 2014. március 15-e után keletkezett 5 év után elévül a felszólító levél érkezésétől függetlenül. Szükséges lenne a teljes végrehajtási ügyirat ismerete.

Kérdés: Édesanyám örökölt egy házat, a hivatalos szervek megszabták az illetéket. Kérdésem a következő: ki kell fizetni az illetéket? Idén májusban a parlament elfogadott egy törvénymódosítást, az 1990. évi XClll. törvénymódosítást az egyenes ági örökösödés kapcsán.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vagyont szerző fél örökösödési illetéket köteles fizetni minden belföldön örökölt hagyatékra, valamint bizonyos esetekben a külföldi ingó hagyatékra is. 1990. évi XCIII. törvény [ Itv. ]: Az öröklési illeték mértéke: • 9% lakástulajdon vagy tulajdonrész öröklése esetén, • 9% lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklése esetén. Öröklési illeték mentesség: az örökösödési illeték megfizetése alól mentesség jár, ha az örökös az örökhagyó egyenesági rokona. – gyermeke, unokája, dédunokája stb., -szülője, nagyszülője, dédszülője stb.

Kérdés: Laikus középkorú ügyfél vagyok, hónapok óta kompetens jogi képviseletet keresek államigazgatási eljárásban SOS. Melyik hiteles jogi fórumon találok valós ajánlást? Az “ügyvéd-árajánlatok”, “jogdoktor” nem aktív. Az “ügyvédbróker” regisztrálja kérésem és utána kérése lejárt, értékelje szolgáltatásunkat link jelenik meg, soha nem lehet belépni, semmi válasz.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom az ügyvédkereső szolgáltatást a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján.

Kérdés: Összetett a problémám: a szomszéd 3 éves vizslája kis helyre van bezárva, ugat szinte állandóan, ha kiszökik végigjárja a szomszédokat, a környéket és odapiszkít. Nyáron nem lehetett jót szellőztetni sem. Sajnos így is jobban nevelt a gazdáinál, akivel szót érteni nem lehet. Pl. hangos zenehallgatás nyitott kocsiban reggel 6 óra előtt. Amikor érte jönnek dudálnak, mivel csengője nincs és persze, hogy a kutya utána ugat még sokáig. Kennel is csak azért lett csinálva, ami szerintem egyébként kisméretű, mert a rendőr felszólította őket. Követte a kutyát hazáig, kihelyezett egy kutyabefogó kennelt üresen, nem csoda, hogy nem fog be semmit. Itt tartunk. Kérem véleményét, több bejelentést is tettünk már.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Birtokháborítás kapcsán a jegyzőhöz tud elsődlegesen fordulni és bejelentést tenni, amennyiben ezután sem következik be változás javaslom, forduljon segítségért ügyvédhez és bírói úton próbálják megoldani az ügyet.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy egy vadászterületen az ottani erdész és/vagy vadász nappal megtilthatja-e, hogy a területen tartózkodjak, mint kiránduló vagy van-e bármi jogi alapja, hogy felszólítson a távozásra.Esetleg, ha van idevonatkozó törvény, azt szívesen elolvasnám.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja és feltételhez kötheti az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott-tartózkodás életet vagy testi épséget veszélyezteti, vagy az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza. A vadászat időtartamára a vadászatra jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy polgári peres ügyben a testvérem férje képviselhet-e engem? Azért kérdezem, mert a régi Pp. írta, hogy lehet és képviselt is már egyszer 2011-2013 között egy ügy kapcsán, de most az új polgári perrendtartásban nem találom az idevonatkozó részt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott képviselője is eljárhat. A perben meghatalmazottként eljárhat a fél hozzátartozója is. A pontos válaszhoz azt is tudni kellene, hogy milyen perről van szó, melyik bíróságon, mert ez is változtathat, a kötelező jogi képviselet esetkörei miatt.

Kérdés: Nincs bérleti szerződésem a főbérlővel, csak szóban állapodtunk meg, hogy hosszabb távon bérelnénk a párommal az albérletet, és hogy minden hónap 10-én fizetünk. Ebben a hónapban kifizettük a bérleti díjat két hétre, mivel szeretnék elhagyni a lakást, viszont a másik lakásba csak október 10-én tudunk beköltözni. A főbérlő azonban ezen a héten pénteken már új bérlőket hoz a lakásba, amit velünk nem közölt, csak miután kértük, hogy 10-éig maradnánk. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, próbáljanak meg konszenzusra jutni a főbérlővel. Amennyiben ez nem sikerül, kénytelenek lesznek elhagyni az ingatlant. Hiszen a szerződést nem foglalták írásba és nem a jogszabályoknak megfelelően jártak el. Persze ha nem költöznek ki, akkor ennyi idő alatt a bérbeadó sem tud sokmindent tenni….

Kérdés: Édesapám elhunyt és a családi ház, amelyben lakott az én tulajdonom, ő volt a haszonélvező. Ilyen esetben is van hagyatéki tárgyalás? Még semmi értesítést nem kaptam, pedig augusztus elején már elhunyt. Még annyi, hogy el szeretném adni az ingatlant, meg kell várnom a tárgyalást, ha lesz vagy előbb is eladható? Az élettársa lakik benne, ő lenne a vevő.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben ön a kizárólagos tulajdonos, a ház nem lesz a hagyatéki eljárás tárgya. Az ingatlan szabadon értékesíthető.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy mi lehet a következménye annak, ha óvónőként megtagadom a kötelező minősítést? Ha esetleg ez az elbocsátásommal járna együtt, akkor kapnék-e végkielégítést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvény szerint a minősítés kötelező ezen a pályán, illetve amennyiben, a minősítés eredménye nem ér el egy bizonyos szintet, a munkáltatónak kötelező felmondani 10 napon belül a munkavállaló munkaviszonyát. Többek között abban az esetben sem jár végkielégítés, ha a munkáltató felmondásának oka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása.

Kérdés: Egy évvel ezelőtt kötöttem egy megtakarításos 10 éves életbiztosítást. Vonták a díjat a számlámról minden hónapban. Most meg szeretném szüntetni, mert meggondoltam magam, más kedvezőbb befektetésbe, nyugdíj előtakarékoskodásba szeretném fektetni inkább a pénzem. Most derült ki, (mivel a biztosító e-mailben küldte el és én nem léptem be), hogy át sem vettem a kötvényt. Illetve most kaptam meg a belépési kódot, így átvett állapotba került. Kérdésem az lenne, mivel 15 napon belül vagyunk az átvételtől számítva, hogy visszakérhetem az eddig befizetett teljes összeget, ha elállok a szerződéstől? Van jogom ehhez a lépéshez? Kötvény visszavásárlása esetén kb. a befizetett pénzem 15%-át kapom vissza.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem kérheti vissza, hiszen a szerződés érvényesen létrejött, attól függetlenül, hogy ön belépett-e vagy sem. További pontos válaszhoz és a lehetséges megoldáshoz ismerni kellene a szerződést is.

Kérdés: Egy hónapja előszerződést kötöttem egy párral ingatlan vásárlásra. Előleg és foglaló sem lett fizetve. Sajnos időközben kiderült, hogy a pár egyik tagja vélhetően nem beszámítható, ezért egyoldalúan felmondtam a szerződést, mivel féltem, hogy az örökösök a jövőben megtámadják. A pár most bánatpénzt követel. Jogos-e a követelésük vagy sem? Milyen bajom lehet belőle, ha kiderül, hogy a bácsi mégis beszámítható?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Előszerződés esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére létrehozhatja a szerződést, az előszerződésben foglalt feltételekkel. Csak szűk körben van lehetőség az előszerződés felmondására. Az, hogy véleménye szerint az eladó nem beszámítható nem tartozik az ilyen esetek közé. Bánatpénz abban az esetben követelhető, amennyiben ezt az előszerződésben kikötötték.

Kérdés: Olyan információt kaptam, mely szerint idegenek jogtalanul birtokolják a tulajdon házamat. A családi ház üresen áll már pár éve, mivel én külföldön dolgozom és élek. Próbáltam segítséget és tanácsot kérni a helyi rendőrségtől, hogy ilyenkor mi a jogi útja a helyzet megszüntetésére. Sajnos érdemleges választ nem kaptam. Annyi információm van, hogy személyesen megtapasztalt bejelentés után kiküldik az illetékes rendőrt. Én azt szeretném megtudni, hogy helyszíni szemle után, milyen eljárás lép életbe? Jogilag ilyenkor mi a teendő, hogy lehet eltávolítani a jogtalanul birtokló személyeket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben kiderül, hogy idegenek jogtalanul birtokolják és használják ingatlanát, választása szerint, az illetékes jegyzőnél birtokvédelmi kérelmet nyújthat be, illetve pert indíthat az ingatlan kiürítése céljából. Alapjában véve tehát nem feltétlen a rendőrségre tartozik az ügy. Érdemes megbízni valakit a vagyona kezelésével.

Kérdés: A szüleim telkén építettünk egy családi házat a feleségemmel, édesapám meghalt és a telek felét megörököltem, a másik fele édesanyám nevén van. Ha jól tudom válásnál a feleségemnek csak a telken lévő felépítménynek (háznak) jár törvényileg a fele és a telekhez nincs köze, mert én azt örököltem és így nem számít közös vagyonnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastárs különvagyonához tartozik a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás. Tehát az örökölt telekrész nem számít közös vagyonnak.

Kérdés: Feleségem immár három és fél hete karambolozott a használtan, de kevés km-rel vásárolt lízingelt autónkkal. A másik fél a felelősségét elismerte, a kárt az első munkanapon bejelentettem a károkozó biztosítójának. Azóta viszont nagyon lassan halad az ügyintézés. A kárfelvételre 5 napot vártam, a kárelszámolás – hivatalosan – még nem érkezett meg. Közben megbíztam egy az érintett biztosítóval leszerződött kárszakértőt, aki “fű alatt” betekintett az immár egy hete elkészült, de nekem meg nem küldött kárelszámolásba. Ebből az derült ki, hogy a biztosító 25 %-kal csökkentette a gépjármű árát, gazdasági totálkárt állapított meg, illetve vélelmezhető, hogy a hátam mögött a biztosító és a bank valamilyen módon egyeztetett. Ezt abból gondolom, hogy a kárérték és a banki követelés szinte forintra megegyezik. Így viszont a gépjármű vásárlásakor befizetett önrész, mintegy 600 ezer Ft elúszna. Mit tehetek ilyen esetben, követelhetek-e valamilyen sérelemdíjat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A sérelemdíj intézménye a nem vagyoni károk kompenzálására szolgál, tehát ebben az esetben nincs rá lehetőség. A törvény szerint a kárveszélyt a lízingbe vevő viseli. Elsődlegesen a szerződési konstrukció az, ami irányadó a kárelszámolást illetően. Javaslom, várja meg a kárelszámolás megérkezését, és amennyiben továbbra is szükséges keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, bizonyosan van megoldás.

Kérdés: 17 éves házasságunkat szeretném felbontani kibékíthetetlen ellentétek miatt (szóbeli bántalmazó, agresszív, dühöngő magatartása miatt nem akarok maradni tovább), de a férjem nem hajlandó sem elfogadni a döntésem, sem megegyezni 11 és 14 éves gyermekünk felügyeletében. Ehelyett azzal fenyeget, hogy elpereli tőlem a gyerekeket és csak nélkülük költözhetek el. A házunkat közösen építettük, fele-fele arányban tulajdonosok vagyunk. De én nem szeretnék itt maradni, szeretnék albérletbe költözni a gyerekeimmel. Mit tehetek? Hogyan költözhetnék el a gyerekekkel együtt? Milyen lehetőségeim vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az illetékes bírósághoz fordulhat, ahol kérelmezhet ideiglenes gyermekelhelyezés iránti intézkedést. Javaslom, hogy elsődlegesen keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve. Mindentől függetlenül a gyermekekkel bármikor elköltözhet, de szerencsésebb lenne, ha erre már a per alatt kerülne sor adott esetben.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy vettem egy házat, ami tartozással terhelt. Ügyvéd által hitelesített szerződésben az eladó vállalta, hogy rendezi a tartozását egy bizonyos határidőre. Mit tehetek, ha mégsem, ugyanis ez az érzésem? Németországban élő illetőről van szó. Az ügyvéd is passzív ebben az ügyben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megadott információk sajnos nem elegendőek a kérdése teljeskörű megválaszolásához. Az ügy bonyolultságára való tekintettel javaslom, hogy a szükséges dokumentumokkal forduljon másik szakemberhez (ügyvédhez) a kérdéses jogi probléma megoldása érdekében, mivel mindenféleképpen látni kellene az adásvételi szerződést és az ingatlan tulajdoni lapját.

Kérdés: Édesanyám ez év márciusában hunyt el, ő egy pszichiátriai demens beteg volt. Hárman vagyunk testvérek, én laktam vele, én és a családom gondoztuk. Egy ingatlan maradt utána melyben 1/5 részben tulajdonos vagyok, tehát az örökség 4/5 részét kellene három részre osztani. Az ingatlanban több beruházást, korszerűsítést végeztünk sajnos édesanyám neve alatt. Két testvérem az öröklési jogával tökéletesen tisztában van, sajnos ápolási, gondozási kötelességükkel azonban nem. Közel 10 évig vigyáztunk rá, nehezen tudom elfogadni, hogy nekem gyakorlatilag nem volt életem és most mindennek, amiért dolgoztunk fizethetem ki egy részét. A gondozás, ápolás csak az én feladatom, én és a családom kötelessége volt? Testileg, lelkileg belebetegedtem az elmúlt évekbe. Mit tegyek? Törődjek bele, hogy eddig az ápolás rabja voltam és most majd egy bank rabja leszek? Nem az öröklési igényüket vitatom, de a mértéket igen. Nekik a piaci és jogos örökségük kell. Mit tehetek?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind azt követően egyetemlegesen felelnek, tehát Ön nem lesz a “bank rabja”. A közös tulajdon megszüntetésére a következő lehetőségek állnak fent, hogy minden örökös megkapja az örökségét: A közös tulajdon megszüntethető akképpen, hogy az egyik tulajdonostárs megváltja a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadát ellenérték fejében. Továbbá harmadik személynek közösen is eladhatják az ingatlant és a vételárat osztják fel egymás között. Amennyiben a tulajdonostárs nem járul hozzá a közös tulajdon megszüntetéséhez, bíróság előtt pert lehet indítani ellene, amely során a bíróság kimondja, hogy milyen megváltási árért veheti meg a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadát.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy ha nem jelentkeztem rendőrségen, de a bíró ezt szabta meg, akkor milyen büntetést fogok kapni? Rabosíthatnak ismét vagy lehet kérni pénzbírságot?

Válasz: A megadott információk alapján kérdése teljeskörű megválaszolása nem lehetséges. Javaslom az ügy bonyolultságára való tekintettel, a szükséges dokumentumokkal keressen fel szakembert (ügyvédet) a probléma megoldása érdekében. Szükséges lenne ismerni az iratokat, a pontos válaszhoz.

Kérdés: 1987-től dolgozom óvodatitkári munkakörben. 2006-ban szociálpedagógus végzettséget szereztem. Munkáltatóm 2015.09.01.-től besorolt a Ped.I-be. 2019-ben teljesítettem a pedagógusok számára előírt 120 órás továbbképzést is. Azonban most felmerült az a kérdés, hogy a szociálpedagógus szakképzettség pedagógus végzettségnek számít-e? A nevelési-oktatási intézményekben a Nkt. 3.sz. melléklete határozza meg a pedagógus munkaköröket és azok végzettségi és szakképzettségi követelményeit. A mellékletben szerepel a szociálpedagógus, mint szakképzettség, amellyel több pedagógus munkakör is betölthető, pl: kollégiumi nevelőtanár, fejlesztőpedagógus, sőt önállóan a szoc.ped., mint pedagógus munkakör is létezik. Mivel munkaköröm óvodatitkár, így ez a munkakör bármely pedagógus végzettséggel is betölthető. Az Nkt a NOKS-munkakörben dolgozóknál nem a pedagógusképzésben szerezhető szakképzettséget írja elő a pedagógus-előmeneteli rendszerben történő besorolás feltételeként, hanem az ún. ped. szakképzettséget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pedagógusok besorolása alapján a szociálpedagógus szakképzettség is pedagógus végzettségnek felel meg.

Kérdés: Szociális otthonban dolgozom és az ott lévő betegjogi képviselő felé panasz érkezett telefonon rám. Névtelenül, a munkáltató szerint erős hangnemben szóltam.  Ez volt a probléma. A munkáltató szóbeli figyelmeztetést adott. Megjegyezte, hogy mivel sok-sok éve ott dolgozom és ki vagyok égve, így jó lenne, ha munkahelyet váltanék. Akkor megnyugodna mindenki. Nos nyugdíj előtt vagyok (40 év). Most van kiszámolás alatt és sértőnek érzem a munkáltatótól ezt a megjegyzést. Ha nem jó a munkám, mondjon fel. Munkámmal semmi baj állítólag, csak néha emelt hangon beszélek, vagyis fogjam be a szám. Megjegyzem, hogy létszámhiánnyal küszködünk, amit 5 embernek kéne elvégezni azt 3 csinálja meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem tett fel konkrét kérdést, ebben az esetben nem tudok Önnek segíteni, nem derült ki mire lenne kíváncsi.

Kérdés: 23-éves vagyok és most 3 évig még tanulok egy iskolában, esti képzésen. Érdeklődni szeretnék, hogy ilyen esetben lehet igényelni tartásdíjat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell. Tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel. A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha a gyermek a tartásra érdemtelen; a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné. A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

Kérdés: Az alábbi problémával fordulok Önökhöz. A volt feleségem fellebbezett a kb. 8 éve meghozott határozat ellen. A gyerektartás mértékét 20%-ban szeretné megállapíttatni, valamint 6 havi különbözetet követel megfizettetni. A láthatást nem tudja biztosítani a határozatban leírtak szerint. Van, hogy 2 hónapig sem láthatom a gyerekemet. A gyerektartást rendszeresen (a határozatban szereplő összeget) a bankszámlájára utalom. Kérem szíves segítségüket, tanácsukat hova fordulhatok ez ügyben?

Válasz: Tisztelt kérdező! A megírt információk sajnos nem elegendőek a kérdés teljeskörű megválaszolásához. Javaslom az ügy bonyolultságára való tekintettel keressen fel szakembert (ügyvédet) a hatékony megoldás érdekében. 8 éves határozattal szemben fellebbezni nem lehet, feltehetőleg más áll a háttérben. A kapcsolattartás akadályozása lehet polgári és büntető kategória is, illetve a végrehajtás kérése is megfontolandó akkor. Ezekről csak az iratok ismeretében lehetne nyilatkozni.

Kérdés: A gyermekem édesapja nem fizeti időben a gyerektartást. Megkerestem az akkoriban gyámügy által kirendelt ügyvédnőt, aki nem tájékoztatott, hogy a jogi tanácsadás pénzbe kerül. Majd csak a beszélgetés után. Nem tudtam neki fizetni, mert nehéz anyagi körülmények között élünk. Majd az apa letétbe helyezte ebben a hónapban a 20 ezer Ft gyerektartást az ügyvédnél. Holnap vár időpontra, hogy majd a kisfiú gyerektartásából én rendezem az ő tanácsadását! Mit tehetek most?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, amennyiben az édesapa továbbra sem fizeti rendesen a gyerektartást forduljon bírósághoz. Lehetőség van a bíróságon ügyfélsegítő szolgáltatás igénybevételére, ahol segítenek a keresetlevet megírni nyomtatvánnyal és díjmentesen. Így nem kell számolnia az ügyvédi költségekkel. A bíróság végrehajtást rendelhet el, aminek keretében a továbbiakban sor kerülhet az összegnek az édesapa jövedelméből való levonására a gyermektartásdíj behajtása érdekében. Ezen túlmenően a rendőrségen is tud vele szemben feljelentést tenni, mert a tartásdíj nem fizetés bűncselekmény (amennyiben az végrehajtható bírósági határozaton alapul).

Kérdés: Azt szeretném megtudni, hogy ha én elváltam és van az első házasságomból két lányom, kérhetek-e gyerektartást 18. életévük után. Mindkét gyermek leérettségizett, de szakmát még nem szereztek. Úgy hallottam, hogy hiába töltötték be a 18-dik életévüket, mivel még nincs szakmájuk, akkor a továbbtanuláshoz kérhetek gyermektartást az első szak megszerzéséig. Az egyik gyermek OKJ-s, 2 éves képzésen vesz részt, a másik az orvostudományi egyetemre jár. Ha ez így van milyen lépéseket kell tennem, hová kell fordulnom, illetve ez milyen összegű támogatás lehet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, jár a gyermektartásdíj a 18. életév betöltése után is, ha a gyerekek felsőoktatásban vesznek részt. Az OKJ is ennek minősül. Elsődlegesen a szülők megállapodása az irányadó. A gyermektartásdíj mértékét fix pénzösszegben kell meghatározni. Javaslom, amennyiben nem sikerül megegyezniük forduljon a bírósághoz. A gyermektartásdíj mértékéről és megfizetésének módjáról a bíróság dönt, amennyiben a felek között nem jön létre konszenzus. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni a gyermek indokolt szükségleteit, mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét.

Kérdés: Egy kérdést szeretnék feltenni. Édesanyám éltében a készpénzével vagy értékpapírjával szabadon rendelkezik-e? Lehet jogi vita és megtámadható halála után a döntése? Nincs gondnokság alatt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben édesanyja, ahogy írta nem áll gondnokság alatt, tehát cselekvőképes, cselekvőképessége nincs részlegesen korlátozva, illetve kizárva, ebben az esetben rendelkezhet a vagyonával, ez a tény nem megtámadható ebben az esetben.

Kérdés:Vettünk egy házat, ahol az előző tulajdonos otthagyta a forgalomból kivont roncs autóját (utóbb kiderült az öreg autón még van hitel) azzal, hogy beköltözésünkkor elszállítja. Ennek fél éve, de ez nem történt meg. A kapcsolatot felvettük vele, de érdemben nem történt semmi intézkedés. Mit tehetünk, milyen jogunk van a roncs eltávolíttatásához?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, kíséreljék meg újra felvenni a kapcsolatot a tulajdonossal, tértivevényes levél formájában. A levélben tájékoztassák a tulajdonost, hogy amennyiben nem intézkedik, az autó elszállíttatására fog sor kerülni. Így a későbbiekben tudják igazolni, hogy jogszerűen jártak el. Abban az esetben, ha a felszólító levél ellenére sem történik érdemi változás, a kerületi jegyzőnél kérelmezhetik az autó elszállítását hatósági úton, illetve ezt saját költségükön is megtehetik. Amennyiben az adásvételi szerződés tartalmazza a gépkocsi elszállíttatására vonatkozó kikötést, utólag lehetőség van az elszállíttatás költségének behajtására.

Kérdés: Menyasszonyommal közösen újítottunk fel egy házat, amit ő örökölt, ő nevén van. Viszont most szakítottunk, de 2 és fél évet ott is laktunk. Ráköltöttünk kb. 10.000.000 Ft-ot. Van-e esély arra, hogy ebből valamit visszakapjak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben, a bíróság előtt hitelt érdemlően bizonyítja az ön által ráfordított költségeket, sikeresen követelheti az összeg megtérítését. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve.

Kérdés: Tavaly június 25-én testvérem a piros lámpánál állt motorral és egy autó hátulról belement, ő elcsúszott a motorral az ott lévő parkoló autónak, majd az út padkájának csapódott. Ezután az autós gázt adott és 20 méteren át vitte autója alatt. Olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy sajnos június 28-án 13 újraélesztés után elhunyt! Azt szeretném tudni, hogy a sofőr kap-e büntetést, mert jelenleg is megvan a jogosítványa és szabadlábon van! Térfigyelő kamera, busz kamerája, plusz járókelők látták esetet!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Büntető Törvénykönyv szerint közúti baleset okozása egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, amennyiben a bűncselekmény halált okoz. Az ön által megadott információk alapján kérdése teljeskörű megválaszolására nincs lehetőség. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről.

Kérdés: 3 műszakos munkarendben szombaton, illetve vasárnap behívhatnak-e dolgozni? A szombati bedolgozási napot áthelyezhetik-e vasárnapra? Egy hónapban hány hétvégi bedolgozásra kötelezhet? (Multi cég)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Főszabály szerint a 3 műszakos munkarendben hetente két pihenőnap kiadása kötelező, amelyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Munkaidőkeret alkalmazása esetén azonban lehetőség van 48 órát kitevő megszakítás nélküli pihenőidő biztosítására is, ebbe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. Minden esetben a munkaszerződésében foglaltak az irányadóak, a szerződés ismerete nélkül nem tudunk önnek pontosabb választ adni.

Kérdés: 2018-ban örököltünk egy ingatlant. A hagyatéki tárgyalás előtt keresgettünk mindenféle szerződést vagy bármiféle iratot, de az elhunyt életvitele okán semmit nem találtunk meg. Telefonos megkeresésünkre az NKM áramszolgáltató – ahova tartozik – csak annyit közölt, hogy ezen a címen, ilyen név alatt nincs élő szerződés. Tartozásról szó sem esett, így mi ezt annyiban is hagytuk. A házban maradt az elhunyt barátja, nem volt szívünk az utcára tenni. Ha kérdeztük az áram felől és a hosszabbítóról, akkor jó szomszédokról beszélt. 2020-ban el kellett küldenünk és akkor vettük észre, hogy a szolgáltatás a villanyórán keresztül zavartalanul működik. Kértünk egy vizsgálatot, aminek folyamán kijelentették, hogy nem csak lekapcsolták a szolgáltatást, de még 2016-ban a szerződés is megszűnt. Most meg 2016-ig visszamenőlegesen engedély nélküli áramvételezés miatt közel 1 millió Forintot követelnek. Némi tartozást elfogadok, de nem tartom jogosnak ezt az összeget. Mit tehetnék, hova forduljak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Első sorban mivel nem volt szerződés a szolgáltatóval így nyilván nem volt jogszerű a fogyasztás sem, amit az említett időszak alatt ott lakó baráton kell, hogy számon kérjenek. Amennyiben nem hajlandó az elmaradt költségek kiegyenlítésére és békés úton nem rendezhető az ügy, javaslom, forduljon szakemberhez (ügyvéd) személyesen a probléma megoldása érdekében. FMH eljárást, majd esetlegesen pert kell vele szemben kezdeményezni. A szolgáltató (sajnos) a tulajdonoson (is) jogosan követel(het).

Kérdés: Egy véletlen folytán (lakcímemre küldött postai küldeményből) derült ki, hogy egy általam ismeretlen személy az én lakcímemet jogosulatlanul felhasználva egyszerre 9 db kártyás mobiltelefonos szerződést kötött az egyik mobilszolgáltatóval. Volt egy 10. szerződése is a nevezett személynek ugyanazon adatokkal (tehát ugyanazon személyi igazolvány számmal és dátummal), de az egy másik címre szólt. Felvettem a kapcsolatot az illetékes mobilszolgáltatóval, de ők érdemben nem foglalkoztak az ügyemmel, azt mondták, hogy dobjam ki a szemétbe a levelet és ennyi. Nem vagyok nyugodt egyáltalán. Mit tehetek az ügyben? A mobilszolgáltató felelőssége felmerül-e az adatvédelem szempontjából? Hogy történhet meg, hogy ugyanazon személy ugyanaznap, ugyanazon személyi adatokkal egyszerre két lakcímre kössön szerződést egy szolgáltatóval?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez sokszor előfordul (aminek igen sokrétű okai lehetnek), de a leírtak alapján Önt sérelem nem érte. Javaslom esetleg bejelentés tételét írásban a szolgáltató és a rendőrség felé. Ezeknek semmilyen következménye nem lesz, nem is kell, de talán Ön nyugodtabb lesz.

Kérdés: Szerintem elévült tartozás miatt fellebbezni szeretnék az első fokú ítélet ellen. Létezik valahol erre nyomtatvány vagy elég, ha leírom levél formájában? Mit kérhetek a másodfokú bíróságtól (hatályon kívül helyezést)? Tudok-e még valamit tenni, ha a másodfokú bíróság is a faktor cég javára dönt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. Az általános elévülési idő öt év. Több kérdés is felmerül, hiszen a tartozás elévülése a követelés esedékességétől kezdődik, továbbá a bírósági eljárás az adott ügyben megszakítja az elévülést. Amennyiben fellebbezni szeretne, javaslom, keressen fel szakembert (ügyvédet), a hatékony megoldás érdekében. Fontos még, hogy az elévülést a bíróság hivatalból nem veheti figyelembe, arra hivatkozni kell a megfelelő formában.

Kérdés: Az lenne a kérdésem,hogy tavaly elváltam a férjemtől 23 év házasság után. 3 közös gyermekünk van, 2 felnőtt és egy 15 éves. Én költöztem el a 15 éves gyermekkel albérletbe. A volt párom maradt a közös lakásban, mindenben meg tudtunk egyezni a válás során, simán ment minden. De a közös lakás, amiben együtt laktunk az anyósom nevén van, mert ő vette. Tarthatok-e igényt valamennyi részre, ha eladásra kerül az ingatlan?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan nem az Ön és volt férje tulajdonát képezi, ahogyan írja is az anyósa nevén van. Erről biztosan a földhivatal online felületéről letöltött tulajdoni lapról (cím és helyrajzi szám alapján) meg tud győződni. Amennyiben valóban az anyósa tulajdona, Ön nem támaszthat vele szemben (jogszerűen) tulajdoni igényt.

Kérdés: A nagymamán jelenleg édesanyám testvérénél (fia) lakik. Kb. 10-15 éve adott édesanyámnak és a testvérének 500-500 ezer Ft-ot (melyről semmi dokumentáció nem történt) ajándékként. Ezzel egyidejűleg a fiához költözött, ahol teljesen külön bejáratú, összkomfortos lakrész került neki kialakításra (csak az udvar és az utcai bejárat közös). A napokban viszont úgy gondolta, hogy ő nem szeret ott lakni, így albérletbe szeretne költözni és annak fenntartásához szülőtartást kér/követel. Ilyen esetben, ha van hol laknia egyébként és ő önszántából dönt úgy, hogy el szeretne költözni, kötelezhetőek szülőtartásra így édesanyámék? Hiszen nem önhibáján kívül kényszerül albérletbe, hanem saját döntés alapján…. Valamint, ha a nagymamán azt mondja, hogy a korábban ajándékba kapott 500-500 ezer Ft-ot fizessék vissza, tekintve, hogy nincs róla írásos bizonylat, követelhet-e kamatot rá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartási kötelezettségbe az indokolt költségek tartoznak bele, mint például a tartásra jogosult gondozásának, ápolásának, ellátásának, lakhatás biztosításának költségei. Jelen esetben ezen kötelezettségek teljesülnek, jogi álláspontom szerint egy bérleménybe való átköltözés finanszírozása nem tartozik az indokolt költségek közé, amennyiben a tartásra jogosult lakhatása biztosított. Különösen nem, ha nyugdíja stb. van még emellett. Az ajándékot visszakövetelni pedig csak ajándékozási szerződés alapján, – egyebek mellett – létfenntartási okból lehetne. Egyéb ok leírása alapján nem merülhet fel, így azt a leírtak alapján „visszaadni” nem kell, amiből következik az is, hogy kamatot sem kell fizetni.

Kérdés: Jogosan kötelezheti-e az önkormányzat a polgárait arra, hogy a kerítésétől egészen a közútig terjedő közterületet takarítsa vagy idős kor esetén takaríttassa és azt saját költségén elszállítsa. A kommunális adó, amit fizetünk nem erre volna?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Igen jogosan, a törvény alapján az ingatlan előtti közterületet a tulajdonos köteles tisztán tartani. A kommunális adó más célra szolgál.

Kérdés: 4 éve vásároltunk egy 8 m széles 33 m hosszú telket, kiderült kb. 60 cm hiányzik a telek szélességéből. Visszaszerezhető-e a szomszédtól, aki elbirtokolta? Ez lenne a kérdésem!

Válasz: Tisztelt kérdező! Először javaslom, hogy békés úton próbáljon közös álláspontra jutni a szomszédjával és visszakérni tőle a kérdéses részt. Amennyiben nem sikerül megegyezniük, javaslom, forduljon szakemberhez (ügyvéd), aki segítségére lesz, ha esetleg birtokperre kerül sor, megegyezés hiányában. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a szomszéd a területet nem 15 éve birtokolja szakadatlanul, ellenkező esetben elbirtoklás következett be.

Kérdés: 2002-ben vásároltunk édesapámmal 1/2-1/2 tulajdoni hányadban egy zártkerti gyümölcsös művelési ágú termőföldet. 2015-ben édesapám az ő 1/2 hányadát ajándékozási szerződéssel nekem ajándékozta. Ezt az ingatlant most 2020-ban eladnám, keletkezik adófizetési kötelezettségem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerzést követő 5. évben már nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Kérdés: Egy kérdésem volna: 10 év együttélés után összeházasodtunk, ennek már 3 éve. Minden ingatlan a feleségem nevén volt már a házasságkötés előtt is, sem haszonélvezeti jogom, sem tulajdonjogom nincs. Elég idősek vagyunk már. Ha valami történne vele, akkor én bent maradhatok az ingatlanban továbbra is vagy el kell hagyjam? Van 3 felnőtt gyermeke, közös gyerekünk nincs. Gondolom öröklésnél sem jár nekem semmi?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Annak ellenére, hogy nem tulajdonos, a Polgári Törvénykönyv 7:58§-a alapján az örökhagyó házastársát haszonélvezeti jog illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson, illetve berendezési tárgyakon, emellett pedig egy gyermekrészt örököl a hagyaték többi részéből. A haszonélvezeti jog nem korlátozható és megváltása nem igényelhető a házastárssal szemben.

Kérdés: Ittas vezetés miatt elvették a svájci jogosítványom. Meddig tartható vissza?Jogos-e az elvétel 0.5 alkohol szinttől?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A magyar hatóság a külföldi hatóság által kiadott vezetői engedélyeknél a vezetési jogosultságot csak a saját határain belül korlátozhatja. Tehát a tiltás csak Magyarországon belül érvényes. 0,5%-os véralkoholszint esetén a magyar törvények alapján jogos az elvétel. Az általános eljárás szerint jogosítványát visszaküldik az azt kiállító hatóságnak, akik visszaszolgáltatják vezetői okmányát, azzal a kikötéssel, hogy Magyarországon belül nem vezethet. A büntetés mértékét a magyar hatóságok fogják meghatározni, ami az ön által leírt információk alapján nem megállapítható.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy van egy ház adásvétel folyamatban  és az ügyvédnek van-e ügyfélkapuja, ahol le tudja kérdezni a helyrajzi számot, illetve a tulajdon lapot magát? Mert nem szeretnék átverés áldozata lenni, illetve a szüleim sem!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, neki is van, de javaslom, amennyiben nem rendelkezik ügyfélkapu azonosítóval, igényeljen egyet okmányirodánál, illetve kormányablaknál. Ezt, díj felszámítása nélkül, bármely természetes személy megteheti. Így lehetősége nyílik egy évben két alkalommal nem hiteles tulajdoni lap lekérésére ingyenesen.

Kérdés: Anyai Nagymamám 11 éve, nagyapám 9, anyukám pedig 6 éve hunyt el. A nagymamám első házasságából született egy fia, akit nem ő nevelt, igazán nem ismerjük a történetet erről nem beszélt senki. De a fiúnak született 2 gyermeke. Már ő sem él, mi nem is ismertük. A napokban megjelent egyik gyermeke, akiben most merült fel, hogy ők is örökösök. Ilyen esetben mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben Önnek nincs semmi teendője. Az, aki igényt tart az örökség egy részére, annak kell igazolnia, hogy az valóban megilleti őt.

Kérdés: Remélve a jó döntés ügyében fordulok Önökhöz tanácsért. Több, mint 3 éve dolgozok egy kereskedelmi cégnél. Szeretem magát a munkát, mert emberekkel foglalkozhatok és az elégedettség, a bizalmuk sokat jelent nekem. Elvárások, követelések sora több irányból, ami lehetetlenné teszi a rendes munkavégzést. Két műszakban dolgozom. Délelőttös hetemen, ha a több, mint 8 órám ledolgozom (5:30-14:30, jelenléti ívben persze máshogy kell vezetni a szabályosság érdekében) és időben szeretnék elmenni haza vagy intézni a napi ügyeimet, akkor gyakorta vagy nem engedik vagy kérlelik, hogy még ezt és ezt csináld meg. Ha nemet mondok, akkor jön a “szívatás”. Ebédszünetem nincs, s nem is merem kivenni. Kávét se merek készíteni addig, amíg bent van a vezető. Bér levonások, kötelező selejt fizetések önhibán kívül vannak. Én se ettem még, te miért ennél akkor? Szinte modern rabszolgaság olykor. 1000 karakter rövid összefoglalni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos konkrét kérdést nem tett fel, amire egyértelmű választ adhatnék. Javaslom, először próbáljon közös álláspontra jutni a munkáltatói jogkör gyakorlójával. A leírtak alapján a munkáltató több munkaviszonnyal kapcsolatos alapelvet is megsértett, mint például a joggal való visszaélés tilalmát, a jóhiszeműség és tisztesség elvét és az egyenlő bánásmód követelményét. Javaslom, hogy a jogi probléma súlyossága és bonyolultsága miatt keressen fel szakembert (ügyvédet), aki a kérdés teljeskörű megismerése után segítségére lesz, amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlójával nem sikerül orvosolni a problémákat.

Kérdés: Családunk egy önkormányzati lakásban lakott. 1997-ben jött egy olyan lehetőség, hogy az ingatlant felajánlottak megvételre. A család élt a lehetőséggel és megvásárolta . Az ingatlan a húgom nevére került, az anyukámnak halálig tartó haszonélvezeti joga van. A többi testvérnek pedig aláírt egy lemondó nyilatkozatot, hogy nem tart igényt a lakásra. Nekem az a gondom, hogy én nem írtam alá semmilyen nyilatkozatot, valaki más tette meg helyettem. Abban az időben külföldön éltem. A kérdésem az, hogy támadható-e a tulajdonjog? Van-e jogom az ingatlanhoz?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megtámadást 1 éven belül lehet gyakorolni. Semmisségre viszont korlátlanul lehet hivatkozni, a feltételek fennállása esetén. De fontosabb, hogy a tulajdonjogi igények NEM évülnek el. Ismerni kellene azokat az iratokat, így javaslom, hogy az ügy hatékony megoldása érdekében forduljon szakemberhez (ügyvéd) segítségért.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy ha a bíróság nem tudja az adós béréből az elmaradt és a jövőbeni gyerektartást levonni (mert inkább otthagyja a munkahelyet) a Magyar Államkincstár megelőlegezi-e a kifizetést annak a félnek, aki felé a tartozás van? Vagy akkor megteheti, hogy élete végéig nem fizet az adós gyerektartást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elmaradt tartásdíjat legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg lehet követelni bírói úton. Ha a bíróság már megállapította jogerősen a gyermektartásdíjat, és a fizetésére kötelezett legalább 6 hónapja nem teljesíti a kötelezettségét, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalától a tartásdíj megelőlegezése kérelmezhető, feltéve hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.  A gyámhivatal – a feltételek fennállása esetén – a hozzá beérkezett kérelem benyújtásának napjától előlegezi meg a gyermektartásdíjat a bíróság által meghatározott alapösszegben azzal, hogy a megelőlegezett tartásdíj összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át nem haladhatja meg gyermekenként. Az állam által történő folyósítás legfeljebb 3 évig tart, és kérelemre 1 alkalommal legfeljebb 3 évre továbbfolyósítható, illetve ismételten megelőlegezhető. A jogosultsági feltételek folyósítás ideje alatt történő megszűnése esetén a gyámhivatal a folyósítást felfüggeszti, illetőleg megszünteti. A megelőlegezett tartásdíjat a kötelezettnek az állam részére vissza kell fizetnie.
Más: javaslom a büntető feljelentés megtételét, fizetni fog….

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, ha van TB tartozásom és veszek egy motort, akkor azt lefoglalhatják?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Előbb-utóbb el fog odáig jutni az eljárás, tehát igen. Persze ez függ a tartozás mértékétől is.

Kérdés: A kérdésem arra vonatkozik, hogy van a nevemen egy budapesti lakás tulajdonjogának 25%-a. Erre egy behajtó cég jelzálogot jegyeztetett be, egy a nevemen lévő Bt. ügyében. A lakásban nővérem él a családjával, az ő nevén is 25% rész van, a lakás 50% tulajdonrésze még nem tisztázott. Árverés alá bocsátható-e így az ingatlan, hogy más él benne, hogy csak a negyede van a nevemen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A behajtás nem irányulhat az Ön tulajdoni hányadán felüli tulajdoni hányadokra, kizárólag az Ön részét érinti a teher. Közös tulajdon esetén a tulajdonosok a saját tulajdoni hányadukkal önállóan rendelkezhetnek. Árverés esetén csak az Ön ¼ -ed tulajdonrészét fogják árverezni. Ha azt valaki megveszi, akkor utána, azaz egy későbbi eljárásban lehetséges csak a teljes ingatlan árverése, ha és amennyiben a közös tulajdont meg akarják szüntetni, de annak módjában és összegében nem tudnak megegyezni stb.

Kérdés: Árverező cégtől vásároltam ingatlant. Igazából bátyámé, de mégis az enyém, mert a tulajdoni lapon én szerepelek 1/1-es tulajdoni hányaddal. Aztán jött egy papír amin az áll, hogy van teher a házon, amit úgy tudtam, hogy nincs. 63.000 CHF van rajta, a jelzálogjog meg a bátyámé, illetve elidegenítési és terhelési tilalom van a házon érvényben. Attól tartok, hogy lakás maffiába keveredtem. Privátban át tudok küldeni dokumentumokat. Ügyvédnél voltam, de semmi hasznos információt nem tudott mondani. Most az a terve a bátyámnak, hogy bemegyünk az ügyvédhez ő lemond a jelzálog, terhelési és elidegenítési jogáról és lemegy a házról a 63.000 CHF hitel és továbbadom a lányának ajándékozás céljából. Nos, ez mennyire reális? Nem marad meg nekem ez a sok svájci frank hitel? El tudják törölni, ha lemond a jelzálog jogáról? És azt sem értem, hogy került a papírra a neve miközben én vásároltam. De én voltam a hülye, jóhiszemű voltam, azt mondta nincs terhelés rajta.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megadott információk sajnos nem elegendőek a kérdése teljeskörű megválaszolásához. Javaslom, keressen fel egy hozzáértő szakembert (ügyvédet), az ügy bonyolultságára való tekintettel, az árverési iratokkal és a tulajdoni lappal együtt, illetve esetlegesen az eredeti kölcsön irataival.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a feleségem a járvány miatt fizetetlen szabadságon volt 2 hónapig. Visszament dolgozni, azonban közben a 2. gyerekünkkel terhes lett és táppénzre vették, de a munkahelyen azt mondták még vissza kell neki menni 3-4 hónapra, mert nem lehet táppénzen. Munkahelyén pedig forrasztani, meg nehéz sablont kell emelni. Az lenne a kérdésem, hogy ezt megtehetik-e vagy maradhat táppénzen és így is megkapja a csedet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállaló számára, ha a munkakörében történő foglalkoztatás feltételei nem módosíthatóak, egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. A felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.

Kérdés: Arra lennék kíváncsi, hogy egy öröklési szerződéssel örökölt ingatlan eladható-e, ha az örökhagyónak egyébként van élő törvényes örököse, aki elméletben határidő nélkül megtámadhatná az öröklési szerződést (mivel az öröklési igény nem évül el)? Az öröklés egyébként már évekkel ezelőtt végbement (tehát már az én nevemen van az ingatlan régóta), a szerződés nem lett megtámadva (és nem is tudok megtámadhatósági okról), de nem tudom mi lenne a helyzet, ha egyszer a törvényes örökös úgy gondolná, hogy mégis megtámadja, miközben én már eladtam az ingatlant. Illetve nyilatkozhatok-e így az eladáskor arról, hogy az ingatlan igénymentes?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nincs akadálya a tulajdonát képező ingatlan eladásának. Az örökhagyó azzal, hogy öröklési szerződést kötött Önnel ellehetetlenítette azt, hogy a törvényes öröklés szabályai legyenek irányadóak. A szerződést megtámadhatja az, akinek jogát, vagy jogos érdekét érinti, azonban ehhez megfelelő okkal is kell rendelkeznie. Amennyiben ilyen (pl. érvénytelenség, akarati hiba, nem megfelelő formai és tartalmi követelmények) nem áll fent, maga a megtámadás is alaptalan lenne. Igen, nyilatkozhat.

Kérdés: Édesanyám és édesapám 1/2-1/2 tulajdonosai voltak egy háznak. Édesapám halálakor 2017-ben édesanyám haszonélvezetet kapott és az édesapám tulajdonrésze testvéremmel feleződött 1/4-1/4 arányban. Nővérem 2018-ban édesanyámnak ajándékozta az 1/4 ed részét, mert félt attól, hogy egy futó hitel nemfizetése esetén veszélybe kerül az ingatlan. 2018-ban tehát 1/4 részem volt, édesanyámnak 3/4 része a tulajdonban. 2019-ben édesanyám egy ajándékozás keretében a 3/4 részét nekem ajándékozta. Így teljes tulajdonosa lettem az ingatlannak. Majd sajnos 2020-ban meghalt. Az ingatlan 9.000.000 Ft ért értékesítve lett. Testvérem úgynevezett köteles részt követel tőlem, a 9 millió Forint 3/4 részének a felét 1.125.000 Ft-ot + kamatokat édesanyám halála óta. Jogos-e a követelése? (Annak részleteibe nem menjünk bele, hogy a közjegyzőt, ügyvédet, temetést, gyógyszereket mindig én fizettem, mert a kérdéstől ez független.) Milyen törvényre hivatkozva jogos a követelés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. A kötelesrész mértéke a hagyatékból az örököst megillető örökség egyharmada. Tehát testvére igénye nem terjedhet ki az édesapjuk utáni örökségre, hiszen abból részesült, édesanyjuknak ajándékozta az ő részét. Kötelesrészi igénye csupán a törvényes öröklés szabályai szerint az édesanyjuk utáni örökrész rá eső részének (ez a ¾ fele), tehát 3/8-nak az egyharmadára (!) terjedhet ki (a kötelesrész már nem fél, hanem harmad!). Ez az ingatlan 1/8-ad értéke.

Kérdés: A következő a probléma: apai nagyapának állapítottak meg láthatást, hogy havonta egyszer láthatja az unokáit. Gyámügyön úgy egyeztünk meg, hogy ha mi nem tudunk menni, akkor ő jön. Gyermekek kora miatt (9 és 7 éves) telefonon kapcsolattartást nem állapítottak meg. Röviden: évek óta trágár leveleket küld az apukának a nagyapa. Apa többször kérte, hogy csak és kizárólag a kapcsolattartás időpontjának egyeztetésére használják az e-mailt, másról nem kíván vele kommunikálni, nem szeretné olvasni a mocskolódásait. Idén már eljutott oda, hogy letiltotta az e-mailjeit és kérte, hogy SMS-ben egyeztessenek. Persze erre nagyapa nem hajlandó, gyereket kereste meg Viber-en egyeztetés miatt, ami szerintünk nem helyénvaló, nem kellene ebbe a gyerekeket belevonni. Júliusban lemondta a láthatást, azt írta ne menjünk. Augusztusban mondtuk, hogy nem tudunk menni, jöjjön ő, de nem jött. SMS-ben továbbra sem hajlandó egyeztetni. Mit lehet ilyenkor tenni? Nincs kikötve a kommunikáció módja.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogilag önök helyesen jártak el, hiszen biztosították a nagyapa számára a láthatást, illetve kommunikációt kezdeményeztek vele, amit ő ignorált. Javaslom, amennyiben a későbbiekben sem rendeződne a helyzet, keresse fel a gyámhatóságot és konzultáljon velük a jövőbeni kapcsolattartásról és a kommunikáció módjáról. A bíróság vagy a gyámhatóság által a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegése esetén bírósághoz fordulhat. A bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását végzéssel rendeli el.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy az apától bíróság által letiltással vonják a gyerektartást. Meg lehet-e változtatni, hogy ne letiltás legyen, hanem sima átutalás? Meg hogy lehetne változtatni az összegen, hogy kevesebbet fizessen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartásdíj összegének megváltoztatását a bíróságnál lehet kérni. A gyermektartásdíj mértékéről és megfizetésének módjáról a bíróság dönt, amennyiben a felek nem tudnak megállapodni. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve.

Kérdés: Közös megegyezéssel szeretnénk bontópert kezdeményezni 16 év után. Közös vagyonunk hivatalosan nem keletkezett, egy 16 éves gyermekünk van. 1 éve és 2 hónapja elköltöztem, albérletben lakom, megtakarításom, vagyonom nincs. Pénzt és energiát nem kíméltem a házasságunk alatt, feleségem tanulmányaihoz is hozzájárultam, házának fenntartási költségeit közösen fizettük. Most 160 ezer Ft keresetem van + 50 ezer Ft mellékállásból és 140 ezer Ft tanulmányi ösztöndíjból. (A mellékállás és a tanulmányi ösztöndíj ideiglenes.) Elköltözésem óta minden hónapban átutalom jövedelmem 25%-át. Feleségem lakhatása továbbra is megoldott, irodája és praxisa van, 1 éve legalább ugyanekkora jövedelme, mint nekem. (15 évig az én jövedelmem volt magasabb.) Kérdésem: szociális helyzetemet/helyzetünket, 1 gyermekünket és újrakezdés iránti igényemet figyelembe véve a válás után jövedelmem hány százalékát jogos/ésszerű követelnie feleségemnek? (Kell fix összegben megállapodni?)

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartás mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsődlegesen a szülők megállapodása az irányadó. A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget.  Amennyiben nem jön létre konszenzus a szülők között, a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni a gyermek indokolt szükségleteit; mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; a szülők háztartásában eltartott más gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; a gyermek saját jövedelmét; és a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. A tartásdíj összegét gyermekenként fix (!) összegben kell meghatározni, ez a gyakorlatban és általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25 %-át szokta jelenteni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző 1 évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.

Kérdés: Arra szeretnék választ kapni, hogy egy jelzáloghitelben zálogkötelezettként szerepelek. A nevemen lévő házra vettek fel a szüleim jelzáloghitelt és sajnos egyáltalán nem fizetik. Apukámtól más hiteleket vonnak, anyukámtól most kezdtek vonogatni minimális összeget. El szeretném adni a házat és befizetni a hitelbe, mivel ők már máshol laknak és nem érdekli őket, hogy mi lesz a házzal és a hitellel. Van-e rá lehetőségem, hogy egy 12 milliós hitel esetén egy kb. 3 milliót érő házat eladjak és befizessem ezt az összeget. Illetve ki fogja a fennmaradó részt megfizetni. Apukám az adós, anyukám az adóstárs én pedig zálogkötelezett vagyok. Három gyermeket nevelek és nem szeretném, ha a családom emiatt nélkülözne. Így, hogy zálogkötelezett vagyok az ügyletben megtörténhet-e, hogy nekem a lakáson kívül bármikor esetleg törlesztenem kell az általuk felvett és nem tudom mire költött hitelüket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben zálogjog van bejegyezve, az elidegenítési és terhelési tilalommal is jár, ezért nem tudja a zálogjogosult (bank) engedélye nélkül eladni az ingatlant. Mivel a ház elárverezéséből befolyt összeg sem fedezné a tartozást, az adóstól és az adóstárstól, kezestől vonhatják a tartozás fennmaradó részét. A zálogkötelezettet nem terheli teljesítési kötelezettség, legvégső esetben ingatlanával felel a tartozásért. (Ha egyéb személyi kötelezettsége nincsen.)

Kérdés: Azt szeretném megtudni, hogy a családtagjaimnak mindenképp fizetniük kell a költségeket, ha egyszer meghalok? Tegyük fel meghalok külföldön, akkor a családtagjaimat terheli egy igen magas költség. Jogilag ki lehet válni egy családból, hogy semmi se terhelje őket, ha velem valami történne?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogilag nincs lehetőség a családból való kiválásra. A Polgári Törvénykönyv 7:96§ alapján az örökös minden esetben saját vagyonával is felel a hagyatéki, illetve hagyatéki eljárási költségeiért. Az elhunyttal kapcsolatos költségek a hozzátartozókat, illetve az eltemettetésre kötelezetteket terhelik. Erről végrendeletben lehet rendelkezni. A külföldön bekövetkezett elhalálozásra és az azzal kapcsolatos ügyintézésre az adott ország szabályai az irányadóak.

Kérdés: 2020. augusztus 1-jén beköltöztem az albérletbe és letettem az albérlet árát és az 1 havi kauciót. A tulajdonos azt szeretné, hogy mivel a barátommal összeköltözöm a kauciót megtartaná rászámolja ezt a 15 napot, amit még itt lakom és külön elkéri a rezsit. Ilyenkor joga van a tulajdonosnak megtartani a kauciót és külön még 36 ezer Forintot elkérni, mert a kaució 55 ezer?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kaució a szerződésben meghatározott károk fedezésére, tartozások kiegyenlítésére, illetve az elmaradt haszon pótlására szolgál. Abban az esetben, ha nincs állagsérelem a kaució visszajár. Azonban, ha a szerződés meghatározott időre szólt és ön idő előtt felmondta, a kaució elmaradt haszon jogcímen visszatartható. A visszatartott kaución felül, amennyiben kifizette az első hónapot és tovább nem tartózkodott a bérleményben, csak a közüzemi tartozások megfizetésére köteles.

Kérdés: 20 éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen. A céget idén májusban új tulajdonosok vették meg. Folyamatban van az átszervezés, melynek során a mi részlegünket hamarosan megszüntetik. (Az ő szavaikkal élve átalakítják.) Felajánlották, hogy egy másik részlegen dolgozhatunk tovább, de ez számomra kedvezőtlen lenne. A kérdésem: ha nem fogadom el a felajánlott pozíciót, akkor köteles vagyok-e aláírni a felmondást közös megegyezéssel, így elesve a végkielégítéstől?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 65.§ (5) bekezdése alapján nem köteles elfogadni a felajánlott pozíciót. Amennyiben nem állapodnak meg, a munkáltató köteles felmondani önnek (ilyenkor jár a végkielégítés). A közös megegyezést nem köteles aláírni. („Felmondás közös megegyezéssel” nincsen…vagy ez, vagy az)

Kérdés: Egy kérdésem lenne Önhöz! Van-e arra lehetőség, hogy a gyermektartási díjat letétbe helyezzék ügyvédnél, amíg a gyermektartási per húzódik?(Bátyám történetét írom le.) Április 6-án megszakadt az élettársával az életközösségük és ő elköltözött a 8 és 14 éves lányaikkal a házból. A két gyerekre önszántából fizetett 80 ezer Forintot havonta a testvérem, akinek a havi keresete 250 ezer Ft, de van autó meg lakáshitel stb. A volt élettárs 120 ezret követel a testvéremtől, amit ő nem tud megadni. Ezért a volt élettárs beadta bíróságra az ügyet, még nem kaptak semmiféle papírt tárgyalásról. A testvérem rájött, hogy nem a gyerekekre költi a gyerektartást, a hölgy utazgat, műkörmös,új ruhák…amik eddig nem voltak neki, a gyerekek meg csupa lyukas cipőben meg ruhában jönnek az apjukhoz. Van-e arra lehetőség, hogy amíg a per lezajlik, addig letétbe helyezzék havonta a gyerektartást? Ugyanis ebből a pénzből fizeti a pereskedést is a hölgy.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, van.

Kérdés: Egy autókereskedésben külföldről behozott használt autó megvásárlását 2020.06.18-án kezdeményeztem, kérésüknek megfelelően foglalót tettem le. A kereskedő vállalta az autó honosítását, forgalomba helyezését, eredetiségvizsgálatát (gyakorlatilag minden ügyintézést). Ezt követően három hét múlva felhívtam, hogy lehet-e már tudni valamit a jármű ügyintézéssel kapcsolatban. Közölték legyek türelemmel, a gépjármű szeptember elsejére kapott időpontot a vizsgaállomáson. Terveztem, hogy szeptember 7-én felhívom ismét őket és érdeklődöm. Azt szeretném kérdezni, hogy meddig vagyok köteles várni az autóra? Mennyi idő után kérhetem vissza jogosan a foglaló összegét (vagy annak dupláját?) és állhatok el a vásárlástól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződés megkötésekor megszabott határidő az irányadó. Amennyiben határidő megadására nem került sor, ezt utóbb lehet orvosolni. Abban az esetben, ha a teljesítés a megszabott határidőre sem történik meg, a foglaló visszajár. Amennyiben a meghiúsulásért a kereskedő felelős, a foglaló kétszeresét követelheti vissza.

Kérdés: Kecskeméten egy 3 fős olasz vállalkozó rabszolgaként tartja a magyar dolgozókat, nevetséges 700 forintos órabérért. Járvány idején semmiről nem gondoskodnak, a WC-papírról nem is beszélve. 5 perces szünetekre bontva 8,5 órás a munkaidő/nap, ami azt jelenti, hogy aki az üzem végéből megy ki szünetre nem marad talán 3 perce a szünetre, mivel mindenki egy mosdókagylóért tolong, ahol a szappan sem adott. Mellékesen behurcolt migránst is ott dolgoztat és egy 18 éves gyerek egész nap kamerán figyeli a dolgozó nőket, ami felháborító. Szeretném tudni, hova fordulhatok az embertelen bánásmód és a körülmények miatt, mivel ez 2020-ban nem megengedhető, hogy egy kapitalista szabad rabló ezt tegye a saját országunkban velünk magyarokkal.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom konzultáljon munkáltatójával a körülmények rendezéséről. Amennyiben nem javulnak a körülmények Bírósághoz fordulhat, illetve az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnél és a NAV-nál tehet panaszt / bejelentést.

Kérdés: Laikus középkorú ügyfél vagyok, hónapok óta kompetens jogi képviseletet keresek államigazgatási eljárásban SOS. Melyik hiteles jogi fórumon találok valós ajánlást? Az “ügyvéd-árajánlatok”, a “jogdoktor” nem aktív. Az “Ügyvédbróker” regisztrálja kérésem és utána “kérése lejárt, értékelje szolgáltatásunkat” a válasz, a linken soha nem lehet belépni. A magyar alaptörvény is megfogalmazza az emberi méltósághoz való joggal – amely jog korlátozhatatlan – összefüggésben, hogy „senkit sem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani”. A Btk. a hivatali bűncselekmények között szabályozza a kényszervallatást. A bűncselekményt az a hivatalos személy követi el, „aki annak érdekében, hogy más vallomást vagy nyilatkozatot tegyen, illetve ne tegyen, erőszakot, fenyegetést vagy más hasonló módszert alkalmaz”. Más hasonló módszer alatt minden olyan ráhatás értendő, amely alkalmas a sértett befolyásolására.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megadott információk alapján kérdése teljes körű megválaszolására nincs lehetőség. Javaslom keressen fel szakembert (ügyvédet), amennyiben írásban nem járt sikerrel, akár telefonon vagy személyes konzultáció keretei között.

Kérdés: Szeretnék a munkahelyemről kilépni, de nem akarnak a felmondási időtől elállni. Már nem dolgozom ott, igazolatlan napoknak akarják beírni. Ilyenkor tehetek valamit? Lenne másik munkahelyem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvény a felmondási idő minimumát 30 napban, míg maximumát fél évben határozza meg. A felmondási idő a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén legfeljebb a határozott idő lejártáig tart. Az előbbiek alapján nincs lehetősége a munkaszerződésben meghatározott felmondási idő letöltésének megkerülésére.

Kérdés: Ha közösen vásárolok élettársammal egy lakást (hitelre vettük kevés önrésszel, ami 6 millió Forint) és pár év múlva úgy döntünk, hogy nem tudunk együtt élni, akkor a lakásból távozó élettársat hogyan fizetem ki, ha ő nem akar tovább a fizetnivalóba pénzt adni és elköltözik. Nekem ki kell fizetnem a fele részét? Hiszen még nincs megvéve a lakás. Mennyi az, amit akkor nekem fizetnem kell, hiszen még alig fizettünk bele a hitelbe?

Válasz: Tisztelt kérdező! Az élettársak az élettársi jogviszony létrejöttekor vagy annak fennállása alatt a közösen használt lakás további használatát az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Az életközösség megszűnése után is megállapodhatnak az élettársi közös lakás további használatáról, amely megállapodás nincs alakszerűséghez kötve.

Kérdés: Párom apukája sajnos elhunyt. Vagyona, ingatlanja nincsen. Nemrég kiderült, hogy régen az egyik barátja jelzáloghitelt vett fel a saját házára és apósom elment adóstársnak, mert csak úgy kapta meg. Szeretnék érdeklődni, hogy mivel nem volt hagyaték, így nem száll ránk az adóstárs kötelezettsége?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre. A hagyaték, mint egész alatt értjük az aktívákat, tehát pozitív vagyont, illetve a passzívákat, vagyis tartozásokat. Ebből kifolyólag a párja örökli az adóstársi kötelezettséget, amennyiben a hagyatékot elfogadja. (A hagyaték tehát lehet tartozás is!) Ergo nem kell elfogadni….

Kérdés: Az alábbiakban kérném a tanácsát. Beadtuk kérelmünket az apuka nevében GYED megállapítása ügyében, amire elutasító választ kaptunk ugyanis kiderült, hogy a gyermek születése előtti 2 évben 365 nap igazolt jogviszonynak kell lenni. Sajnos nekünk csak 340 lett, mert kiderült, hogy az egyik cég, ahol fél évig dolgozott nem jelentette be előzetes megállapodásuk ellenére. A cég azt állítja, hogy elküldték az adatokat a könyvelőjük felé és ők sem tudtak róla, hogy a bejelentés nem történt meg. Tudnak tanácsot adni, hogy mit tudunk tenni ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a bejelentés valóban nem történt meg, akkor a hatóságnak igaza van, azonban a kérdése teljes körű megválaszolásához a megadott információk sajnos nem elegendőek, ehhez szükség lenne a releváns dokumentumok ismeretére. Javaslom keressen fel szakembert (ügyvédet) az ügy megoldása érdekében.

Kérdés: Ha a lakásszövetkezet alapszabályából kötelező tartalmi elem (2004. évi CXV tv. 4.§ (2) d)) hiányzik, de ügyvéd ellenjegyezte, cégbíróság bejegyezte, akkor az befolyásolhatja-e mégis az alapszabály érvényességét? Konkrétan: a lakásszövetkezet egyes vezető tisztségviselőinek alkalmatlansága merült fel és alaposabb átolvasás során kiderült, hogy az alapszabályból kimaradt a “szakmai követelmények meghatározása”. Mindamellett a “Nem lehet tisztségviselő:” alcím alatt szerepel a “d) aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg”. (Tehát a kizáró ok egy nem létező előírásra utal vissza.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben azt javaslom, hogy módosítsák az alapszabályt, egészítsék ki a hiányzó ponttal, ugyanis egyebekben megfelel a jogszabályi előírásoknak. Ilyen hiány nem vezet érvénytelenséghez tehát.

Kérdés: Azután érdeklődnék, hogy 2 éve halt meg édesapám. 1992-ben azzal a feltétellel építhettem a szüleim házára rá, hogy lemondok az apai örökségről az öcsém javára. Apa után az öcsém és anyukám örökölt. Majd 4 hónap múlva anyukám is meghalt. Utána sem jár nekem örökség? És ha nem, az adósságot akkor is öröklöm én is az öcsémmel együtt vagy akkor azt nem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Abban az esetben, ha az örökségről való lemondása csak az édesapja hagyatékára vonatkozott, ez nem akadálya annak, hogy édesanyja után örököljön. Továbbá az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre. A hagyaték, mint egész alatt értjük az aktívákat, tehát pozitív vagyont, illetve a passzívákat, vagyis tartozásokat.

Kérdés: Apuka nevelte két gyermekét 8 éven keresztül. Az anyuka nem fizetett gyerektartást. Most az anyukánál vannak a gyerekek, az apuka fizetését letiltották a gyerektartás végett. Mit lehet tenni? A bírósági végzést a letiltásról visszatartották, így az csak a letiltás után került az apuka kezébe. Van- e ehhez joga az anyának, mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tartási követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni. Elsődleges érdek a gyermekek védelme, tehát amiatt, hogy az anya nem fizette meg a tartásdíjat, még nem jogosítja fel az apát arra, hogy jelen esetben ő is megtagadja a kötelezettségét szemet szemért elv módjára. Amennyiben a tartásdíjat (mikortól, mennyit) bíróság határozta meg, így jelen esetben is bírósághoz tud fordulni az ügyben. Ebben a kérdésben javaslom, kérje szakember (ügyvéd) segítségét.

Kérdés: Jogi tanácsra lenne szükségem. A vírusra hivatkozva a munkáltatom elküldhet 2 hét fizetetlen szabadságra, mert a párom igazoltan ingázó? Ha mégis megteszi, mit tehetek? Válaszát előre is köszönöm. Én kereskedelemben dolgozom nagyobb az esélye, hogy ott betegedjek meg, mint a páromtól.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fizetés nélküli szabadságnak a következtető eseteit ismeri a törvény, a munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt; a munkavállalónak hozzátartozója tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre. Továbbá a munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára. Tehát a munkáltatója nem a törvénynek megfelelően járt el. Javaslom forduljon ez ügyben szakemberhez (ügyvéd) további segítségért.

Kérdés: Kölcsönt adtam egy ismerősömnek tavaly augusztusban. A kölcsönszerződés lejárt augusztus 31-én. Az adós nem adta vissza a pénzt. Tértivevényes ajánlott levelet küldtem az adósnak, hogy ha 15 napon belül nem rendezi, akkor kamatot is felszámolok. Levelet írt, hogy ne zaklassam és ne rágalmazzam, mert kamatot nem kérhet magánszemély és ez bűncselekmény. És az adós fog feljelenteni engem a kamat kifejezés miatt. Létezik-e ilyen?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal – megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. Abban az esetben, ha követelése a 3 millió forintot nem haladja meg, élhet a fizetési meghagyás lehetőségével. Javaslom az ügy hatékony megoldása érdekében keressen fel ügyvédet.

Kérdés: Egy problémás ingatlan eladási folyamatnak a lezárásában szeretném a segítségüket kérni. Az érintett ingatlan egy családi ház, melynek adásvétele még 2019. szeptemberében elindult, amikor is a vevő a vételár 60%-át előlegként átadta számomra, a fennmaradó 40%-kifizetésére pedig a szerződésben foglaltaknak megfelelően 3 hónapban egyeztünk meg. A 3 hónap sajnos eredménytelenül eltelt, így 2020. júniusában egy új szerződés megkötésére került sor, melyben a vételár fennmaradó részének kifizetésére egy 90 napos határidő került megadásra. Sajnos ez a határidő is eredménytelenül telt el. Így azután szeretnék érdeklődni, hogy mint eladó, milyen lehetőségeim vannak arra, hogy a fennmaradó összeghez hozzájussak és az adásvétel mindkét fél számára eredményesen lezáruljon. Az adásvételi szerződésben kötbér, illetve késedelmi kamat nem került rögzítésre, így nem tudom, hogy ezekre igényt tarthatok-e. Az ingatlan eladásától alapvetően nem szeretnék elállni, hiszen az ingatlan felesleges számomra.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megadott információk nem elegendőek a kérdés teljes körű megválaszolásához, javaslom az adásvételi szerződés egy példányával forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Érdeklődnék jogos-e a cégem részéről, hogy a járvány miatt állásidőre küldött, azonkívül időarányosan több szabadságot kiírt erre az időszakra utólag a tudtomon kívül. Miután beindult a munka tájékoztattak róla. Megteheti, hogy a tudtomon kívül szabadságot írt ki ezekre a napokra? Jelenleg munkaidőkeretben elkezdtük ledolgozni az állásidőt, kötelezően bármikor, amikor nekik jó. Felmondtam és egy hónapos felmondási időt írt elő, ami lassan letelik. Viszont eljött a fizetés napja és ő állásidő visszafizetés néven levonta több, mint a félhavi fizetésem. Köteles vagyok visszafizetni az összes állásidőt? Megteheti, hogy a ledolgozott béremből levonja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg. A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló a már megkezdett szabadságát megszakíthatja. A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

Kérdés: Arra szeretnék választ kapni, hogy ingatlanunkon keresztül megszűnt a szolgalmi jog. Telkünkön át egy villanyoszloppal ellátott vezetéken kapta eddig a hátsó szomszéd az áramot. Azonban az előttük megnyílt utca lehetőséget adott, hogy onnan bevezessék az áramot. Ez megtörtént és ők már le is kötötték az ingatlanukon lévő karóról az áramot és a karót is kivették. Viszont a mi telkünkön levő és a kapunk előtti két villanyoszlop, a részükről elvágott vezetékkel itt lóg a telkünkön át. A kérdésem, hogy kinek a tulajdonát képezi a két megmaradt villanyoszlop és hogyan lehetne rákötelezni a volt használót, aki időközben eladta a telket, hogy megszüntesse a két villanyoszlopot is a vezetékkel együtt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy forduljon a lakóhely szerint illetékes ELMŰ-höz (Elektromos Művek), hogy szüntessék meg ezt az állapotot, mivel feltehetőleg az oszlop az övéké, de ha nem, akkor ezt is náluk lehet tisztázni. Továbbá a szolgalmi jog megszüntetésének van helye, mely esetben a felek vagy peren kívül megállapodnak, vagy a bíróságtól lehet kérni a megszüntetést, ebben az esetben a bíróság határozattal dönt.

Kérdés: Gerincműtét utáni megváltozott munkaképességem miatt át szeretnének helyezni 30%-kal kevesebb bérrel a cégen belül, ez kezdő bérnek számít, amit ígérnek. 14 éve vagyok ennél a cégnél. Ez jogszerű avagy sem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha új munkaszerződést kötnek, a munkabér megállapodás tárgya. A megváltozott munkaképesség miatt valószínűleg más munkakörbe helyezik át, ezért indokolt lehet a bércsökkentés. A teljesen pontos válaszhoz több körülményt is ismerni kellene.

Kérdés: 2 hónapja vásároltam egy használt VW polo 1,2 benzines 14 éves autót. Egy-két napig tökéletesen ment. Aztán rejtett hibák jöttek elő, amiről nem tájékoztatott a volt tulaj. 6 hónap garanciát kaptam. 4x cserélte ki a fojtószelepet és a labdaszondát, ami kiderült, hogy rossz és ezt ő tudta. Hivatalos Volkswagen szervizben mondták, hogy szórakozik velem az előző tulaj. Ugyanitt a szervizben mondták, hogy örüljek, hogy még élünk én és párom, mert életveszélyes az autó. Kértem a vételárat, de nem adják vissza, csak hitegetnek, hogy most már jó lesz. Változás nem történt és nem is fog ezek szerint. Szeretném a segítségét kérni, hogy milyen lehetőségeim vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az adásvételi szerződés tartalma az irányadó. Ha úgy szól, hogy megtekintett állapotban, kellő tájékoztatás mellett vásárolta a gépkocsit, nem hivatkozhat a későbbi hibára. Ha mégis jogi úton akarja érvényesíteni igényét, bizonyítania kell, hogy a rejtett hibákról az eladó tudott, és rosszhiszeműen titkolta el azokat. Célszerű lenne az eladóval egyezséget kötni annak érdekében, hogy a vételár egy részét fizesse vissza, amelyek a javítások költségét fedezi. Egy esetleges peres eljárásban továbbá az sem mindegy, hogy az eladó kereskedés, avagy magánszemély volt.

Kérdés: Fő állásom mellett biztonsági őrként dolgozom. Van szabályos munkaszerződésem és év elején kaptam az adóbevalláshoz kereseti igazolást, amin fel van tüntetve a levonás is. A Nav által készített adóbevallásban csak a fő állás szerepel. A kirendeltségen azt mondták, hogy a papírok rendben vannak, egészítsem ki a bevallást az ügyfélkapun, írjam be az őri keresetet és a levonást. Megtörtént. Az ügyintéző azt mondta ez a pénz is beleszámít majd a nyugdíj kiszámításába. Viszont voltam a Nyufignál adategyeztetés végett, ott meg azt mondták, mivel a munkaadó nem fizette be a járulékokat, így az egész éves keresetem nem számít bele majd a nyugdíj kiszámításába. Kérdésem az, hogy hátrányosan érinthet az, ha a munkaadó nem teljesíti a kötelezettségeit vagy a Nav-nak van igaza, mert szabályos a munkaszerződésem és jövedelem igazolásom is van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Járulékfizetés nélkül a jövedelem nem számít be a nyugdíjalapba. Forduljon írásban munkáltatójához a probléma rendezése céljából.

Kérdés: Nőgyógyászati problémámmal fordulok Önhöz. Meddőségi kezelésen, inszemináción vettem részt. Kezelőorvosom végezte a vizsgálatokat, de inszeminációra egy másik, helyettes orvoshoz irányított, aki megtagadta az inszemináció elvégzését. Jogos ez? Ezt követően azt diagnosztizálták ultrahang kép alapján, hogy nincs peteérésem, holott sem a hőgörbém, sem az LH teszt nem ezt támasztotta alá. Egy másik orvos cisztát diagnosztizált nálam, de a progeszteron szintem ellentmond a diagnózisának (túl magas). Megalázónak érzem az intézmény bánásmódját, nem beszélve arról, hogy megtagadják az esélyt a gyermekvállaláshoz. Tanácsát kérem tisztelettel, mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdésére csak az előzményi iratok iü. orvosszakértői véleménnyel ellátott kiegészítésének az ismeretében lehetne válaszolni. Így nem világos, hogy pl. a megtagadás oka mi volt, azaz az lehetett jogos és jogszerűtlen is.

Kérdés: 64 éves közalkalmazott vagyok, 2021.március 2-től leszek jogosult öregségi nyugdíjra. Kérdésem: jár-e részemre felmentési idő, vagy csak adható?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatói felmentés következtében a közalkalmazottnak jár a felmentési idő, amelynek legalább felére köteles a munkáltatója mentesíteni a munkavégzési kötelezettség alól.

Kérdés: Határozott idejű munkaszerződés lejárata előtt a munkáltatónak mikor kell közölnie a munkavállalóval a szerződés meghosszabbításának tényét? Lehetséges az, hogy az utolsó munkanapon ezt megteheti? Kell-e írásban indokolnia, ha a hosszabbítás időtartama az előző 6 hónap helyett, csak 2 hónapra szól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy határozott idejű munkaviszony megszűnését követő 6 hónapon belüli ismételt határozott munkaviszony létesítése akkor jogszerű, ha a munkáltatónak ehhez jogos érdeke fűződik. További feltétel, hogy az ilyen megoldás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására. Pontosabb információhoz ismernem kellene a szerződését is, hiszen abban ezeket a kérdéseket (is) szabályozhatták, szabályozhatják.

Kérdés: Szeretnék tanácsot kérni olyan ügyben, hogy van egy ingatlan, ami tulajdonjoga 1/5-1/5 arányban a testvéremé és az enyém, a haszonélvezeti joga anyukámé. Viszont én ezt az ingatlant több oknál fogva sem tudom lakni. Azzal fordulnék Önhöz, hogy mik a lehetőségeim ilyen helyzetben, kérhetek-e bérleti díjat vagy követelhetem-e a tulajdonjogom kifizetését?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös tulajdon megszüntethető akképpen, hogy az egyik tulajdonostárs megváltja a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadát ellenérték fejében. Továbbá harmadik személynek közösen is eladhatják az ingatlant és a vételárat osztják fel egymás között. Amennyiben a tulajdonostárs nem járul hozzá a közös tulajdon megszüntetéséhez, bíróság előtt pert lehet indítani ellene, amely során a bíróság kimondja, hogy milyen megváltási árért veheti meg a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadát. Bérleti díjat nem követelhet eredményesen, mivel a haszonélvezőnek ilyet nem kell fizetnie.

Kérdés: A volt feleségem beperelt gyermek tartásdíj elmulasztása miatt, ami nem fedi a valóságot. A végrehajtó levonatta a munkáltatómtól az összeget, ami eleve jogtalan volt. Utána munkáltatómnak a végrehajtó küldött levelet, hogy nem kell tovább vonni, azonban a tegnapi naptól ismét követelik a munkáltatómat, hogy vonjon tőlem Én többször írtam a végrehajtónak, hogy mi ez, amit követelnek, mikor én becsületesen mindet kifizettem. Semmilyen választ nem kaptam. Többször írtam, hogy a közös gyermek 2017-tól dolgozik, de a követeléseket 2020. májusig kérik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Peres eljárást kell kezdeményeznie a tartásdíj fizetés megszüntetése céljából. Ha többet fizetett, akkor végrehajtás megszüntetése / korlátozása iránt kell pert indítania. Információ hiányában pontosabb választ nem tudunk adni önnek. Javasoljuk, forduljon ügyvédhez személyesen.

Kérdés: Hárman örököltünk. Egy házat, egy szőlőbirtokot. Az a kérdésem, hogy ketten el szeretnénk adni a szőlőbirtokot, de a harmadik örökös nem megy bele. Akkor mit tudunk tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az egyik tulajdonostárs nem egyezik bele a közös tulajdon megszüntetésébe, úgy peres eljárásban mondhatja ki a bíróság, hogy az egyik tulajdonos milyen megváltási árért veheti meg a másik tulajdonos hányadát, illetve hogy árverésen milyen legalacsonyabb áron kell értékesíteni az ingatlant. A bíróság szabadon állapítja meg a megszüntetés módját, azonban olyan módot nem alkalmazhat, amely ellen mindegyik tulajdonostárs tiltakozik.

Kérdés: Az volna a kérdésem, hogy a jogutód nélküli megszűnés esetében (amit a bíróság folytat le) milyen sorrendben kell elvégeznünk a járulékos hivatalos ügyek intézését: törlés kérése a cégbírósági nyilvántartásból, bankszámla megszüntetése, adószám megszüntetése, KSH bejelentés? Esetleg van-e még ezen túl intézendő dolog?

Válasz: Tisztelt kérdező! A fenti információk sajnos nem elegendőek a kérdés teljes körű megválaszolásához, javaslom, hogy az egyesülettel kapcsolatos okiratokkal keressen fel ügyvédet. Általánosságban: bankszámla, cégbíróság (ezt elvileg a NAV is megkapja). A KSH több mindentől is függ. A bankszámla és cégbíróság sorrend is változhat, célszerűség okán, ha kell még költséget erről a számláról fizetni. A pontos ténybeli / jogi helyzetet kellene tehát ismerni, illetve a szándékot is a jövőre nézve.

Kérdés: A házunkon hitel van, amit a szülők vettek fel, viszont az egyik szülőm meghalt, így a tulajdonjog és egyben a tartozás is (a 4/8-ad rész) eloszlott négy felé. Jelenleg egyedül én fizetem a tartozást, viszont el szeretném adni az ingatlant, hogy tudnám kivonni a többi tulajdonos. Apámnak 1/2-ed része van, ő lemond az én javamra.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem tudja az ügyletből kivonni a többi tulajdonost, ha adásvételre kerül sor. Vagy közösen értékesítik és elszámolnak egymással, vagy megvásárolja előtte Ön a többiek részét, avagy peres eljárásban szüntetik meg a közös tulajdont.

Kérdés: El kellet költöznöm az önkormányzati lakásomból, de nem mondtam le a lakhatási jogról. De közben a ház lezárásra/bontásra került. Van-e lehetőségem új lakást igényelni ehelyett?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kompetenciával az illetékes önkormányzat rendelkezik, javaslom, forduljon hozzájuk kérdésével. Ilyen kevés információ alapján nem tudunk önnek pontos választ adni. Általánosságban csak azt tudjuk elmondani, hogy igényelni természetesen lehet, de a helyi szabályozók alapján fog az önkormányzat eljárni, ami településenként más és más lehet.

Kérdés: Vállalkozóval kötöttünk szerződést, hogy megépíti házunkat. A telek a mi tulajdonunkban van. A munkaterületen több ház is épül és kerítéssel van körbevéve. Portáson keresztül lehet bejutni, előre egyeztetett időpontban. A PTK 6:242.§ szerint a megrendelő bármikor ellenőrizheti a munkálatokat. A vállalkozót nagyon nehéz elérni, levelekre nem válaszol. Ennek ellenére mi e-mailben mindig pár nappal előtte szólunk, ha jönni szeretnénk, valamint veszettül hívogatunk mindenkit a vállalkozó munkásai közül. Attól félünk egyszer az fog bekövetkezni, hogy a portás nem enged be minket. Az lenne a kérdésem, mi az elsődleges teendő, ha a vállalkozó nem enged be minket a telkünkre, valamint telefonon nem elérhető és ez a helyszínen derül ki, amikor a portás közli ezt velünk? Hívjuk a rendőrséget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A rendőrség nem fog segíteni (nem bűncselekmény, amit leírt), habár több szempontból is érdemes kihívni őket. Birtokvédelmet tudnak kérni a jegyzőtől, illetve több különböző jogcímű peres eljárást tudnak indítani.

Kérdés: Adott egy ingatlan, melyet megörököltünk 2 éve, az örökhagyó a nagymamám volt (édesanyánk elhunyt). Korábban a házban a nagypapámnak és a nagymamámnak 1/2 arányú tulajdonjoga volt. 2002-ben a nagypapám elhunyt. Az akkori hagyatéki tárgyaláson a nagypapám előző házasságából származó gyermekei is örököltek (ekkor láttuk őket utoljára…) Összesen 9 tulajdonos van, ebből mi 7-en, akik most is gondozzuk a házat. Szeretnénk eladni az ingatlant, de a 2 másik örökös nem hajlandó intézkedni, ugyanis az egyikük meghalt (a fia az örökös), de állítása szerint náluk nem volt hagyatéki tárgyalás (szerintem maximum nem került bele az ingatlan). Mi nem tudjuk eladni az ingatlant, mert a tulajdoni lapon szereplő egyik tulajdonos halott. Kihez kellene fordulnunk, illetve mit tehetünk annak érdekében, hogy el tudjuk adni? Az egyikük csak akkor lenne hajlandó belemenni, ha kifizetnénk neki egy irreális összeget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös tulajdon megszüntetése iránt pert indíthatnak a bíróságon, ahol a bíró döntése szerint egy meghatározott összeg megfizetése után (amely összeget szakértő állapít meg indítvány esetén) az önök nevére (is) kerülhet az ingatlan. Javaslom, keressenek fel személyesen egy ügyvédet abban az esetben, ha nem tudnak megegyezni.

Kérdés: Az eset a következő: 2016-ban jött egy sms, hogy inkasszó került a bankszámlára. Azt sikerült levetetni és a közjegyező kiküldte a papírokat újra, aminek ellentmondtam. Ekkor visszalépett a behajtó cég. Két évre rá újra kaptam levelet és ekkor már bíróságra került az ügy. Ott nem jelentek meg, a bíró meg úgy döntött, hogy nem kell kifizetni semmit. Attól a dátumtól kezdve fent vagyok a KHR listán. Arra lennék kíváncsi, hogy van-e valami esélyem, hogy előbb lekerüljek a listáról vagy ki kell várnom az öt évet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján arra tudunk következtetni, hogy a bíróság jogerős döntéssel befejezte az eljárást. A Ptk. szabályai szerint ez megszakította az elévülést időt, tehát az újra kezdődött a befejezést követően. Az elévülést, amelyre feltételezéseink szerint ön gondol – az öt évre vonatkozóan-, onnantól kell számítani. Nem tisztázott azonban, hogy az ügy pontosan miről, és hogyan szólt. A megadott információk alapján pontosabb választ sajnos nem tudunk önnek adni. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet személyesen.

Kérdés:  Az OTP Faktoring több, mint 10 éves deviza alapú (svájci frank) személyi hitelt akar behajtani rajtam. Tavaly kilakoltattak minket szintén bedőlt devizaalapú lakáshitel miatt, krízises bérlakásban lakom jelenleg. Két kiskorú gyermeket nevelek. Az OTP Faktoring 1 millió forintos hitelnél már lassan 5 millió Forintot akar behajtani a felgyülemlő kamatok végett. Írtam nekik rengetegszer, hogy állítsák meg a kamatok növekedését, könyörögtem nekik, de a devizahitel továbbra is duzzad. Pénzem nincs ügyvédre, utaltam a kilakoltatásunkra. Mit tudnék csinálni ez ügyben? A megkeresett ügyvédek 130.000-300.000 Ft-os munkadíjakat írnak, de hát ezeket képtelen lennék megfizetni. Minden megoldás érdekel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Önnek nincs tulajdona (ingatlan, gépjármű), úgy a munkabéréből fogja a cég végrehajtás útján törleszteni az összeget. Sajnálatos módon leírása alapján nem tudunk Önnek mást javasolni, mint részletfizetés engedélyezését kérni a cégtől. A tartozást vissza kell fizetnie, amennyiben az nem évült el. Erre vonatkozóan mindenképpen javasolt egy ügyvéddel való személyes konzultáció, mert lehet több olyan eset is, amikor „elkerülhető” a fentiekben jelzett folytatás, de ehhez sokkal több információra lenne szükség.

Kérdés: Május óta nem kaptam jövedelmet. Mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, mielőbb szólítsa fel teljesítésre munkáltatóját írásban, tértivevényes levélben. Amennyiben az eredménytelen, bírósághoz tud fordulni.

Kérdés: Élettársam szülei sok év külön töltött év után pereskedéssel vetnek véget házasságuknak. Minden névre vett és saját gyermek nagykorú, már kirepült a családi fészekből. A férj mindent megvonna a feleségétől, ezért vita alakult ki. A férj páromtól is követeli a születési anyakönyvi kivonatot, de ő nem hajlandó intézkedni. Azt szeretném megtudni, hogy megtagadhatja-e? Származhat abból kára, hogy nem működik együtt vele? Köteles odaadni a kivonatot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a gyermekek nagykorúak és nem jogosultak tartásra, nem kötelező benyújtani anyakönyvi kivonatot, hiszen a bontóper őket nem érinti. Mindentől függetlenül természetesen megtagadhatja az anyakönyvi kivonat kiadását.

Kérdés: Bejelentkezhetek-e egy külterületen lévő ingatlanba életvitelszerűen? Nincs utca és házszám, csak helyrajzi szám. Milyen távolságot köteles betartani egy szomszédos telektulajdonos az építményem és az erdő melletti szalmabálák tárolása között?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem tud bejelentkezni így. A saját telkén tárolhatja bárhol, ha azzal egyébként birtoksértést (szagok, bűz stb.) nem követ el.

Kérdés: Férjemmel két törvényes örökösünk van. Halálozásunk esetén csak a fiunkra szeretnénk hagyni az apósomtól örökölt házrészt, a többi ingatlant és ingóságait házastársra. Mi ennek a törvényes módja?Végrendeletet vagy ajándékozási szerződést kell írni? Melyik mennyibe kerül az örökösnek ill. az örökhagyónak? Vagy elég-e a hagyatéki tárgyaláson ezt kijelenteni? Ha a gyermekeink öröklik az apai vagy az anyai részt, (amiben lakunk lakást) a házastárs el tudja-e adni? A lányunk külföldön él. Az ügyintézés miatt nem akar öröklést.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, keressen fel személyesen egy ügyvédet kérdésével, hiszen az öröklés egy nagyon komplex téma. Ilyen kevés információ alapján végrendelet írását javasoljuk, ám erre munkadíj ajánlatot nem tudunk az ügy ismeretének hiányában adni. A túlélő házastárs egy gyermekrészre, továbbá a közösen lakott lakáson holtig tartó haszonélvezetre lesz jogosult öröklés esetén. Haszonélvező eladni nem tudja az ingatlanrészét.

Kérdés: 15 évvel ezelőtt kiköltöztem egy önkormányzati lakásból. Ha ezalatt a 15 év alatt nem kaptam semmilyen értesítést bárminemű közmű tartozásról és 15 év után hirtelen megtalál a Díjbeszedő Faktor Zrt. egy sima bedobós (nem ajánlott) levéllel, akkor mi a teendő? Hol lehet, ha egyáltalán lehetséges elévülésre hivatkozni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen kevés információ alapján nem tudunk Önnek pontos választ adni. Annyi biztos, hogy a nem ajánlottan/tértivevényesen küldött levelek nem minősülnek hivatalos levélnek. Elvileg az elévülés bekövetkezett, bekövetkezhetett, de azt meg is lehet szakítani, ami így nem látható. Mindenféleképpen ügyvédi közreműködést javasolok.

Kérdés: Az én esetem nem szokványos, ezért tanácstalan vagyok, hogy milyen lehetőségek lennének. 43 éves vagyok, születésem óta mozgássérült, ami azt jelenti, hogy vannak dolgok, amikben segítségre szorulok. 85 éves anyukámmal, férjemmel és 3 éves kislányunkkal élünk együtt. Úton van a kistesó, szeptember végén érkezik tervezett császárral, ahogy a kislányunk is született. Férjem 23 éve dolgozik ugyanott, Győrben az Audi gyárban, tőlünk kb. 100 km-re. 4 nap dolgozik 12 órában, 4 nap itthon van. Anyukám viszonylag fitt még, sok mindenben segít, de azért hamar elfárad és nem bír már annyit, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt. A kérdésem annyi lenne, hogy a férjem itthon maradhatna-e egy rövid ideig, mondjuk 1 évig, hogy tudjon segíteni? Kirúghatják-e a munkahelyéről, illetve anyagilag ez mit jelentene? Nekem rokkant nyugdíjam van, tehát a pénz sem elhanyagolandó dolog sajnos. Esetleg a fizikai állapotomra lehetne-e hivatkozni? Vagy ez hogy működne?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján az egyik megoldás az lehet, ha a férje közvetlenül a munkáltatóval tárgyal és közösen találnak mindkét fél részére elfogadható megoldást. Másik lehetséges megoldás lehet a fizetés nélküli szabadság, ugyanis a munkavállaló gyermeke 3. élet éve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Kérdés: A következő lenne a kérdésem. A párommal pár éve élettársi kapcsolatban élünk. Még nem akar feleségül venni, de az eddig félretett pénzéből (ami az ő nevén van) házat akar venni. Beszéltünk már erről és ha megvenné a házat NEKÜNK, akkor az az ő nevére lenne íratva. Aggódom amiatt, hogyha történik köztünk valami, akkor nekem nincs semmim, miközben nekem is van keresetem, amivel én is beszállok minden hónapban. Gyerekünk még nincsen és csak akkor akar elvenni feleségül, ha már van ház. Hogyan lehetne ezt megoldani, hogy nekem is legyen valamim a házban? Nekem nincs félretett pénzem, amit gyűjtünk közösen, az az ő számláján van. Mivel ez nem egy albérlet lenne, ahol az én nevem is szerepel a szerződésben, akkor hogyan várná el a párom, hogy fizessek bármit is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez esetben azt javaslom, hogy számolják ki az arányokat, azaz, hogy fejenként mennyi pénzzel szállnak be a ház vételárába, és ennek az aránynak megfelelően határozzák meg a tulajdoni arányokat a közös tulajdonukat képező házra vonatkozóan.

Kérdés: Ha másodállásban szeretnék tevékenykedni, akkor azt a jelenlegi munkáltatóm felé jeleznem kell?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincs jogszabályi rendelkezés, ami tiltaná, hogy több munkaviszonya legyen egy munkavállalónak. Amennyiben az új munkaviszonya érinti a jelenlegit, az új munkaviszonyt a kölcsönös együttműködés jogszabályi kötelezettségnek eleget téve be kell jelentenie a jelenlegi munkáltatójának. Az, hogy „érinti”-e vagy sem, akkor tudnám megmondani, hogyha ismerném mindkettőt.

Kérdés: Ugyan még kevés információm van és a hivatalos okiratokat nem láttam, de érdekelne kinek mi a véleménye az esetről. Az örökhagyó, aki jelen esetben a nagybátyám, ideiglenes gondnokság alatt állt. Nem tudott a létezésemről. Édesapám meghalt, így a legközelebbi hozzátartozója én lennék, de mi nem tartottuk a kapcsolatot. Tudomásomra jutott, hogy meghalt és felvettem a közjegyzővel a kapcsolatot. Szóban azt a tájékoztatást kaptam, hogy az ingatlan értéke kb. 2,5 millió Ft. Van 10.000 Ft körüli tartozása és követel a volt élettársának lánya 1,4 millió Forint kártérítést. Kb. 10 éve a volt élettársának lányának ingatlanjában élt szívességből. Saját házának teteje beszakadt lakhatatlanná vált elmondásuk szerint. 2009 -ben pedig kigyulladt az az ingatlan, ami nem az övé volt. Tűz okának kivizsgálása nem történt, ezért nem tudjuk mi okozta. Kórházba került, majd pár hónap múlva meghalt. Úgy tudom nem vagyok köteles elfogadni a hagyatéki tartozást, de nem is akarnék későbbi problémákat sem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre, azaz az aktívák és a passzívák (tartozások) is. A hagyatékot visszautasíthatja az örökös (az öröklés megnyílása után). Ezt azonban csak együtt lehet, azaz vagy elfogadja az egészet, vagy sem. „Válogatni” nem lehet, még a tartozások esetében sem.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni. Mit tehetek, ha a volt párom nem akar elköltözni a házamból? Van egy közös gyermekünk is, aki miatt én szeretném kulturáltan intézni ezt a helyzetet. De sokadik kérésre sem hajlandó kiköltözni. Nincs tulajdon része, nem vagyunk sem házasok, sem bejegyzett élettársak csak annyi, hogy ez a bejelentett lakcíme.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem vezet eredményre az önök közötti megbeszélés, lehetősége van határidő tűzésével felszólítani őt a kiköltözésre és az ingatlanból történő kijelentésére, amennyiben a szívességi használatot Ön megszünteti. A közös gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása és a szülői felügyeleti jog gyakorlása kérdésének rendezése végett pedig bírósághoz tud fordulni. Itt (is) érdemes a jogi képviselet (ügyvéd) segítségét igénybe venni.

Kérdés: Érdeklődnék, hogyan lehet a haszonélvezeti jogot töröltetni, ha a haszonélvező már több, mint 4 éve meghalt. Nem a közjegyzőnek kellett volna? Most eladóvá került az ingatlan és így probléma van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a haszonélvezeti jog jogosultja elhalálozott, a haszonélvezeti jog törléséhez az eredeti halotti anyakönyvi kivonat, vagy hiteles másolatának benyújtása szükséges, mely esetben nincsen kötelező jogi képviselet. A földhivatalban tudja benyújtani az erre irányuló kérelmét a halotti anyakönyvi kivonatot mellékelve. A kérelemnek tartalmaznia kell: A kérelmező nevét, állampolgárságát, lakcímét, személyi azonosító számát, az érintett ingatlannak (település és helyrajzi szám szerinti), valamint annak a jognak a megjelölését, amelynek törlését kérik.

Kérdés: Az áramszolgáltatótól 2 szakember ellenőrzést végzett jogtalan áramvételezésre hivatkozva egy feljelentés miatt. Az ellenőrzés során nem találtak semmi erre utaló nyomot. Becsületsértés miatt szeretném megtudni a feljelentő nevét, ha ez nem lehetséges, akkor pereljem be az áramszolgáltatót?

Válasz: Tisztelt kérdező! A leírtak alapján javaslom, hogy első körben az áramszolgáltatóhoz forduljon több/részletesebb információért és kérje ki az általuk helyszínen végzett ellenőrzésről, annak eredményéről szóló hivatalos dokumentumokat.

Kérdés: Mennyi illetéket kell fizetni abban az esetben, ha egy osztatlan közös tulajdon 50%-át megörökölték a testvérek és én ezt az 50%-ot szeretném tőlük megváltani. A másik 50% az enyém. Amikor megvásároltuk az ingatlant az egész után fizettünk illetéket.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illeték az értékkülönbözet alapulvételével kerül kiszabásra. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 4%.

Kérdés: Örököltem nagymamám után 2012-ben egy földet. 2020-ban kaptam egy felszólító levelet egy végrehajtó irodától nagymamám gázdíj tartozásának megfizetésére (közönséges, sima levélben). Az eddigi évek során senki, semmilyen formában nem keresett meg ebben az ügyben. Az ügyhöz tartozik, hogy a földet ketten örököltük. Nagymamám az örököstársam tulajdonában lévő lakásában élt, de a gázóra nagymamám nevén üzemelt. Kérdésem: ha nem fizetek érhet-e valamilyen meglepetés a későbbiek során, illetve a végrehajtó iroda bírósági végzés nélkül veheti-e a bátorságot és végrehajthat-e.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezései szerint a gáz-szolgáltatásból keletkezett tartozások 3 év alatt évülnek el. Azonban az elévülést megszakítja, ha arról felszólítást vesz át, vagy ha a követelést fizetési meghagyásos eljárásban, vagy bírósági eljárásban érvényesítik önnel szemben. Javaslom, hogy az átvett felszólító levéllel mihamarabb forduljon ügyvédhez, a konkrét lehetőségek átbeszélése végett.

Kérdés: A haszonélvezeti jogot kérésre törlik-e az ingatlan tulajdoni lapjáról a haszonélvező halála után vagy a közjegyzőnek kell töröltetni a hagyaték után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan tulajdonosának a földhivatalba kell erre vonatkozó nyomtatványon kérelmet (ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására irányuló kérelem) benyújtania, melyhez mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonatot.

Kérdés: Németországban élek, ukrán-magyar kettős állampolgár vagyok. Anno bejelentkeztem Kispaládon egy rokon lakásába, ahol sosem éltem (az orosz-ukrán háború miatt), de elfelejtettem kijelentkezni. Most el kéne mennem Fehérgyarmatra, rendőrségi kihallgatásra, mert ez állítólag közokirat hamisítás. Ezzel az a bajom, hogy 1250 km-t kéne utaznom, ami legalább 3 napba és 250 euróba kerülne. Ráadásul a koronavírus miatt elvesztettem az állásomat, a Jobcenter rendelkezésére kell állnom folyamatosan, ha hívnak állásinterjúra, fel kell vennem a telefont, stb. Úgy hallottam, hogy van arra lehetőség, hogy pl. skype-on keresztül hallgassanak ki vagy a német rendőrségen tegyek vallomást. A rendőr viszont ragaszkodik hozzá, hogy személyesen jelenjek meg. Jogom van ahhoz, hogy kérjem, hogy hallgassanak ki valahogyan itt Németországban vagy mindenképpen Magyarországra kell ehhez utaznom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy a Be. XX. fejezetében foglaltak alapján indítványozza a telekommunikációs eszköz használatát kihallgatása esetében.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék azzal kapcsolatban, hogy egy OKJ-s képzés után még járhat-e a gyermektartás, hogyha a gyermek egyetemre szeretne menni. Vagy mivel az OKJ első szakmának számít, így már nem kell gyermektartást küldeni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, jár a gyermeknek tartásdíj, amennyiben még nem töltötte be a 25. évet. A Ptk. alapján a szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

Kérdés: Őshonos magyar állampolgár vagyok, közel 30 évig illegális személyként elektronikus kényszer alatt tartottak lakásomban és azon kívül, mint nyomkövetővel ellátott rabot. Törvényesen elítélt személy büntetését rajtam hajtották végre. Semmilyen ítéletet velem nem közöltek. Magánéletem, egzisztenciám, életpályám teljesen meghiúsították. Lakásomat magánéletre 30 évig nem használhattam, mostanáig sem. Kérdés: létezik-e még az államigazgatási eljárás során okozott joghátrány miatti felelősség megállapításához való jog? Van-e jogom jogorvoslatra, törvényes képviseletre bíróságon, ha a jogellenességet közintézmények alkalmazottai annak nevében követték el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján sajnos nem derülnek ki az ügy konkrétumai, amelyek szükségesek a jogi lehetőségek feltérképezéséhez. Javaslom, hogy az ügyben született, birtokában lévő okiratokkal forduljon ügyvédhez. Általánosságban pedig azt tudom elmondani, hogy az államigazgatási jogkörben okozott károkért lehetséges a felelősség megállapítása, de az egy bonyolult, többlépcsős eljárás.

Kérdés: Tanácsot szeretnék kérni. Ketten voltunk testvérek, de 5 évvel ezelőtt bátyám sajnos meghalt, édesapám 2016-ban halt meg. Halála előtt végrendelkezett, vagyis az ingatlan tulajdonjogát elajándékozta, édesanyámé a haszonélvezeti jog, amíg él. De volt egy kikötés is, hogy anyukámnak szoba-konyhás lakást kell építeni a saját telkükön, az ingatlanért cserébe. Ezt azért akarta volna az apám, hogy anyukám ne éljen egyedül, mivel én 23 éve Kanadában élek. Ez nem történt meg azóta sem. Sőt ők eladták a 2 telket is anyukám tudta nélkül. Úgy szerzett tudomást erről, hogy kapta a levelet, hogy adót kell fizetni a telkek miatt. Sok furcsa dolgot művelnek. Sajnos el vannak tiltva anyukámtól, mivel hazudtak az ügyvédnél is anyukám ellen, de anyu tudta bizonyítani, hogy minden rezsit ő fizet és saját magát is el tudja látni, nem kell az ő segítségük. Az unokahúgom, a férje és a gyerekük kapták az ingatlant ajándékba. Ezért kérem a tanácsukat, hogy mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az érdemi jogi tanácshoz szükséges az okiratok tartalmának ismerete, ezért a leírtak alapján azt javaslom, hogy a végrendelettel és a többi releváns dokumentummal forduljon ügyvédhez, mivel az iratok hiányában érdemi választ nem tudunk adni.

Kérdés: Gyermekemnek megszűnt a tanulói jogviszonya június 30-án. Azt szeretném megkérdezni, hogy a júniusi gyermektartást melyik hónapban kell utalnia a volt férjem munkáltatójának?Júniusban vagy júliusban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartási díjat időszakonként előre kell fizetni, tehát a júniusi díjat a hónap elején kell fizetni.

Kérdés: 4 éve elváltam a második feleségemtől. Első feleségemmel vásároltunk egy ingatlant, a második feleségemmel ott éltünk. Válásunk után én elmentem a lakásból, otthagytam neki, mert nem volt hova mennie a gyermekünkkel. A megegyezés a válásunkkor megtörtént, ami így szól: a felek megállapodnak abban, hogy az utolsó közös lakhelyül szolgáló, de a férj és a volt feleség közös tulajdonában álló ingatlan használatára egyedül a feleség jogosult, onnan a férj a visszatérés szándéka nélkül elköltözött. A férj lakáshasználati díjra nem tart igényt és, hogy a házassági közös vagyon megoszlása tekintetében később kívánnak egymással osztozni. Ami a kérdésem, hogy a második volt feleségem kiköltözött a gyermekemmel az ingatlanból és én lezártam ezt az ingatlant, mindenhol zárat cseréltem, mert ő albérletbe akarta kiadni. Én írtam neki levelet, hogy mire készülök, erre választ nem kaptam. Ezért a saját ingatlanomat lezártam. Jogot sértettem-e vele? Van-e jogom zárat cserélni és bemenni az ingatlanba?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakás használatára jogosult a volt feleség, nem a hasznosítására. Amennyiben az az Ön tulajdona, nem sértett jogot.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék a munkavállaló jogaival kapcsolatban a munkahelyvédelmi bértámogatás idején. A gyár, ahol dolgozom igényelte és elnyerte a bértámogatást június 1-től augusztus 31-ig. 3 nap munka 2 nap pihenős rendszer lenne elvileg, 60 százalékot dolgoznánk. Csak közben a cég kapott egy nagyobb megrendelést, ezért 5 napokat dolgoztunk és azt mondták, hogy munkaidőkeretben 3 hónapban kell nézni és a pihenőnapokat később, augusztusban fogják kiadni. Ezért sok dolgozó így tervezte az otthoni komolyabb munkákat, nyaralást, stb., hogy augusztusban majd lesz rá idő. Most viszont közölte a cégvezetés, hogy a programból ugyan nem lépnek ki, de a pihenőnapokat nem adják ki, hanem majd kifizetik a büntetést. Kérdésem az lenne, mit tehet ilyenkor egy munkavállaló? Köteles vagyok-e dolgozni, ha a munkáltató konkrétan “csal” vagy, ha ledolgoztam a csökkentett munkaidő maximumát mondhatom-e a munkáltatómnak, hogy azok a pihenőnapok nekem igen is járnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önnek a munkaszerződése alapján kell kötelezettségeit elvégezni, jogait érvényesíteni. Amennyiben a munkaszerződését módosították a bértámogatás miatt, úgy annak megfelelően kell a munkát elvégezni. A munkavállaló nem szólhat bele a munkáltató hivatalos ügyeibe, így ha mérlegelési jogkörében a cégvezetés úgy dönt, hogy nem veszik mégsem igénybe a támogatást, akkor megy minden a régi kerékvágásban. A szabadság kiadása a munkáltatót illeti meg elsősorban. Pontosabb választ sajnos az információ mennyisége alapján nem tudunk Önnek adni, ahhoz a munkaszerződésére, munkaköri leírására stb. lenne még szükség.

Kérdés: Konyhaszekrény készítésével bíztunk meg egy asztalost, aki 1,5 millió Ft értékben vásárolt faanyagot a kivitelezéshez. A pénz átvételéről van elismervény. Megbeszéltük, hogy 2020. május 31-ig beépítésre kerül a bútor, erről is van papír az ő aláírásával. A bútor még nincs beépítve teljesen, ami pedig be lett építve az kritikán aluli, kókler munka (lehet nincs is végzettsége). Jeleztük neki, hogy ez így nem jó, s ő közölte, hogy másképp nem tudja megcsinálni. Mit tudunk tenni? Jelentsük fel? Bontsa vissza a bútort, a pénzt adja vissza? Most derült ki, hogy nincs is vállalkozása, feketén csinálja.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben hibás teljesítésről beszélhetünk. Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti. A hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk megtérítését a jogosult akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. E kártérítési igény a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidőn belül évül el. A jogosult kártérítési igényét az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kártérítési igény elévült. A fentiek alapján javaslom, hogy minél előbb szólítsák fel az illetőt az eredeti állapot helyreállítására, és kérjék vissza a kifizetett összeget. Amennyiben erre nem hajlandó az illető, javaslom, forduljanak ügyvédhez.

Kérdés: Egy autókereskedő barátomtól kölcsön kaptam egy személyautót. Durván egy hónapja a biztosítás hiánya miatt megállítottak. Helyszíni bírságot kaptam és aznap intézkedtem a barátomnál a biztosítást illetően. Rá egy hónapra, ez a tegnapi napon történt, újból megállítottak biztosítás hiánya miatt. Igazoltam magam, együttműködtem, majd közölték, hogy a kocsi kamucégek nevén van és elő fognak állítani. Bevittek a kapitányságra és közel 5 órán át egy zárkába tettek, kérésemre nem közölték pontosan meddig és milyen jogon, majd kiengedtek és azt mondták feljelentenek szabálysértés miatt. Nem hallgattak ki, nem kaptam egyéb papírt, csak egy igazolást a hollétemről arra a közel 5 órára. Telefonálni sem engedtek, akit pedig megjelöltem, hogy értesítsék, azt nem hívták fel, később megkérdeztem a megjelölt személyt. Kérem, segítsen megállapítani, hogy jogos volt-e az intézkedés, mert gyanítom, hogy ezért nem zárhattak volna be egy lyukba.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A sérelmezett esettől – mivel az jelen esetben nem bűncselekmény – számított 30 napon belül az adott rendőri szerv vezetőjéhez fordulhat panasszal vagy az alapvető jogok biztosához is (korábban a Független Rendészeti Panasztestülethez lehetett ilyen ügyekben fordulni, de a testület 2020. február 27-én megszűnt, lényegében beolvadt az alapjogi biztos hivatalába). Ha megítélése szerint súlyosabb, de bűncselekménynek még mindig nem minősülő (pl. testi sérülést nem okozó) sérelem érte a rendőrök részéről, akkor javasoljuk, hogy az alapvető jogok biztosát válassza a rendőri szerv vezetője helyett. Panasznak a törvény szerint akkor van helye, ha a rendőri intézkedés, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása a panaszosnak valamely jogát vagy jogos érdekét sértette. Ha a panaszát jogosnak ítélik meg, az eljárt rendőr ellen fegyelmi eljárást indíthatnak, vagy amennyiben szabálysértést vagy bűncselekményt valósított meg az Önnel kapcsolatos intézkedése során, úgy ennek megfelelően szabálysértési vagy büntetőeljárást indítanak ellene.

Kérdés: Nemzetközi hirdetőoldalon, egy kereskedésben vásároltam akkumulátor meghajtású munkagépet A vételárat elutaltam! A hirdetésben több képen is jól látható a gépet meghajtó akkumulátortelep. A gépből az akkumulátortelepet kiszerelték és teljesen más, 10-ed részébe kerülő, silány akkumulátorokkal küldték el Magyarországra. Az átvételkor a CMR-re bejegyeztem a problémát. Mit tudok tenni? (1 millió Ft értékű a képen látható munka akkumulátor, amit kaptunk az pedig 130 ezer Ft!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az Európai Unióhoz tartozó ország, úgy európai uniós fizetési meghagyásos eljárás indítását javasoljuk, amelyet közjegyzőnél indíthat meg. Kiemelten fontos ismerni az adott ország nemzeti jogszabályait is, amely az ügyletre vonatkozik. Javaslom, mielőbb vegye fel a kapcsolatot az eladóval a körülmények tisztázásának érdekében.

 

Kérdés: 2003-ban férjhez mentem és 2007-ben hitelt vettem fel, nem kellett mellé kezes sem. 2009-ben felmondták a szerződést és átadták egy faktor cégnek. Velük egyeztem meg a részletfizetésben. Közben 2011-ben elváltunk a férjemmel hivatalosan. A hitelt egyedül fizettem ki, egyedül nekem van záró nyilatkozatom. Az a kérdésem, hogy a volt férjemnek is kellet volna a hitel felét fizetni? Mivel együtt költöttük el még akkor. Ha igen, behajtható-e még rajta?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös vagyoni jellegét vélelmezni kell a hitelnek, főleg ha együtt élték fel a pénzösszeget. Röviden, igen, kellett volna a férjnek is törlesztenie az adósságot. Mindazonáltal a megtérítési igény 5 év alatt évül el, javaslom, mielőbb forduljon ügyvédhez személyesen. Illetve kérdés még, hogy vagyonmegosztás volt-e Önök között….

Kérdés: A közalkalmazotti munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló jubileumi jutalom beszámításánál figyelembe vehető-e a fizetés nélküli szabadság, mely 90 napig tartott.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, hiszen a jubileumi jutalom feltétele a közalkalmazotti jogviszony megléte, és a fizetés nélküli szabadság esetén az fennáll a munkában töltött időtől függetlenül: Kjt. 78. § (1) A huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.

Kérdés: Sajnos olyan probléma fordult elő, ami rendszeressé vált. Keresztapám sírjáról rendszeresen ellopják a virágokat. Jeleztük a temetőgondnokság felé több alkalommal is, akik a sokadik megkeresés után a rendőrségre irányítottak minket. Ők 50 ezer Forint alatti káresetnél nem indítanak eljárást, ezt a választ kaptuk. Érdeklődni szeretnék, ha kamerát rejtek a sírhoz és rögzíti a kegyeletsértőt, a felvétellel tehetek feljelentést? Ütközik jogszabályba vagy törvénybe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! 50 ezer Ft alatt is kell indítaniuk eljárást, szabálysértésit. Így a rendőrség válasza nem helytálló. Javaslom, hogy írásban tegye meg a feljelentést. Elviekben így felvételt nem készíthet, mivel az személyiségi jogokat sért (nem csak a tolvaj lesz rajta). De ha elkészült, az bizonyítéknak alkalmas lehet.

Kérdés: Kötelesek engem, mint tulajdonos társat értesíteni a közös ingatlanra való bármilyen terhelésről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéséből nem derül ki, hogy milyen tulajdonról, milyen ingatlanról van szó. Kérem, írja le pontosan a befolyásoló tényezőket, hogy pontos választ tudjunk adni Önnek (pl. tulajdon típusa- osztatlan közös?, teher típusa, hány tulajdonos van stb.) általában véve a kérdésére a válasz: igen.

Kérdés: A férj elhalálozása esetén, hogyan alakul az öröklés, amennyiben az ingatlan 1/2 része a még élő feleség, 1/2 része a férj nevén van és az öröklésben 3 gyermek jöhet szóba. Amennyiben a feleségnek haszonélvezeti joga is keletkezik, hogyan számítjuk ki annak értékét és levonhatjuk-e az egyik gyermekre eső örökség értékéből, amennyiben az adott részt meg szeretnénk váltani?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető. Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható. Bármikor igényelheti özvegyi jogának, azaz a haszonélvezeti jogának megváltását. Ilyen esetben azonban a házastárs és a leszármazók méltányos érdekét figyelembe kell venni. Ez vonatkozik mindenekelőtt a megváltás időpontjának megválasztására. Előfordulhat, hogy az örökösök között vita merül fel, a közjegyző a hagyatékot az özvegyi joggal terhelten a törvényes öröklés általános rendje szerint ideiglenes hatállyal adja át az örökösöknek. A megváltáshoz fűződő jogait az özvegy hagyatéki per útján is érvényesítheti. A pert 30 napon belül kell megindítani. A hagyaték tárgya jelen esetben az ½-ed ingatlanrész lesz csak. A megváltási ár a gyakorlatban 20-30 % körül szokott lenni, vita esetén viszont iü. szakértői kérdés. Javaslom jogi képviselő megbízását (ügyvéd), a szerteágazó viszonyok miatt.

Kérdés: 1985-ben édesapánk elhalálozott. Ekkor a szülői ház 1/6-át örököltem meg, mivel 3-an vagyunk testvérek. Édesanyánk pedig 1990-ben halt meg. Ő közben az öcsénket választotta, hogy majd ápolja, így ráíratta az ő részét az öcsémre. Közben az öcsénk megnősült és a menyecskével anyu nem jött ki, így ők albérletbe költöztek. Anyu felkeresett egy ügyvédet, hogy visszavonja a ráírt részt és az ügyvéd azt mondta neki, hogy anyunak kell bebizonyítani, hogy nem látják el rendesen, így anyu annyira felidegesítette magát, hogy még aznap meghalt. Sajnos én ezt akkor tudtam meg, amikor az öcsémék már a házban laktak. 1991. januárban mondtam az öcsémnek, hogy nekem is van házam meg a nővérünknek is, költözzön haza. Az öcsém 1991. óta lakja a házat. Azóta egy forintot sem láttam az örökségemből. Mivel már én is nyugdíjas vagyok, valamilyen módon szeretnék az örökségemhez jutni. Vagyonközösségre szakosodott ügyvédet keresek, lehetőleg Szolnokon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Végső soron peres eljárásban megszüntethető a vagyonközösség, amennyiben nem tudnak egyezségre jutni.

Kérdés: Szeretnék tájékoztatást kérni az alábbi nagy problémámról: A hátsó telekhatártól 2 m távolságra egy kb. 8 m magas szomorúfűzfa és fél méter távolságra 3 db kb. 4 m magas oszloptuja van. Ezek egyre többet árnyékolnak évek óta a kertemből. A viharban a szomorúfűzfáról lehulló ágak a kis fám és a szőlők hajtásait letördelik. Virágzáskor telítve van a föld pollennel és félek attól, hogy a madarak felviszik a kullancsot a fára, ami a nyakamba hullik, mikor a kertemben dolgozok. Ez év május 13-án az ültetési távolság betartatását kértem írásban a polgármestertől, de azóta se történt semmi se. Kérdezni szeretném, ilyenkor mi a teendő? Ha mégis bíróságra kerülne a sor én egy 65 éves, másfél éves koromtól paralízises személy vagyok, a nyugdíjam 108.000 Ft. Jogosult vagyok- e ingyenes jogi képviseletre és milyen vagyoni és nem vagyoni kártérítést kérhetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jelenlegi zavaró helyzet rendezésére – elsősorban – az a lehetősége áll fenn, hogy a szomszéd kert tulajdonosával kell megegyeznie arról, hogy az okozott kellemetlenségeket hogyan lehet mérsékelni. A fás szárú növények telepítésére vonatkozó rendelkezéseket a 346/2008. (XII. 30.) Kormányrendelet tartalmazza, melyet kiegészít a növényültetésről szóló helyi rendelet. Javaslom, hogy amennyiben a fenti jogszabályok alapján jogsértést észlel, forduljon ismételten a helyi önkormányzathoz problémájával. Amennyiben a szomszéd jövőbeni magatartása miatt a kert rendeltetésszerű használata nem lesz lehetséges, az illetékes jegyző előtt birtokháborítási eljárást kezdeményezhet. Egy esetleges peres eljárásban figyelembe veszik a nyugdíja összegét költségmentesség megállapításához, illetve pártfogó ügyvédet is igénybe vehet.

Kérdés: Köszönöm, ha válaszolnak a kérdésemre és ügyvédet is keresnék, aki a bíróságon képviselne (Szentendrén). A cégben tulajdonos voltam és ügyvezető, amikor a bank folyószámla hitelt adott, ahol én voltam a kezes. A Garantiqua vállalta a kezességet és úgy tájékoztattak, hogyha bármi gond lenne a visszafizetéssel, akkor a 80%-ot a biztosító fizeti ki a bank felé és én, mint kezes 20%-kal vállalok kezességet. A bank, a cégbíróság és a Cofidis miatt került a cég oda, hogy a forgalma átmenetileg jelentősen lecsökkent, a bank végül nem hosszabbította meg a folyószámla hitelt. Azóta több év telt el. A céget szintén technikai hiba miatt törölték is és már nem is én voltam a tulajdonos és az ügyvezető sem. A kezességem miatt a bank elindított egy végrehajtási eljárást, amiben 1 millió Ft szerepel. Az ügyvédi irodának írtam, hogy szeretnék megegyezni és részletekben kifizetni a tartozást. Erre most előjöttek azzal, hogy még a 80%-ra is tegyek ajánlatot. Ugye ezt nem tehetik meg? Tudna valaki segíteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az érdemi segítségnyújtás tekintetében szükséges lenne a vonatkozó szerződés és a teljes iratanyag ismerete. Forduljon hozzánk bizalommal az oldalon található elérhetőségek valamelyikén.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy a testvérem elajándékozhatja-e nekem a nevén lévő lakást, ha azt a házassága alatt szerezte? Kell-e a férj beleegyezése?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindazok a vagyontárgyak, vagyoni értékek, követelések – jelen esetben a lakás – amelyeket a házassági életközösség fennállása alatt a házastársak együttesen vagy külön-külön szereznek, és a törvény értelmében nem tartoznak valamelyikük különvagyonába, a házastársakat a szerzés, illetve a követelés keletkezésének időpontjától osztatlanul megilleti, azaz házastársi közös vagyon lesz. Az ajándékozás jogcímén történő tulajdon-átruházás esetén nincsen elővásárlási jogosultsága a tulajdonostársnak.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy vásároltam egy drogériában 3 dolgot. Kifizettem, megvan a számla, de kifelé menet csipogott a kapu. Nem vagyok benne biztos, hogy nálam volt. Lehet, hogy rendszerhiba stb… Kint várakoztam egy ideig, nyilván nem közvetlenül a bejárat előtt, hanem picit odébb, de az üzlet előtt. Majd később autóba szálltam és eljöttem. Vártam hátha valaki kijön, de semmi, a kapu továbbra is csipogott. Utólag megvádolhatnak valamivel? Arra is gondoltam hiába a számla, mi van akkor, ha nem iktatta ki az egyik áruvédőt az eladó és végül meggyanúsítanak valamivel. Nem követtem el semmit, hallásom sérült, néha későn veszem észre a hangokat, emiatt is bánt a dolog.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nincs oka az aggodalomra. Amennyiben hivatalos iratot hoz önnek a postás, javaslom, hogy azt vegye át, és annak tartalmától függően forduljon ügyvédhez, illetve a számlát mindenféleképpen őrizze meg.

Kérdés: A felső szomszéd (panellakás) klímát szereltetett az ablaka alá közvetlenül a falra, a mi kisebb szobánk fölé. Nem is lenne akkora probléma, de túlméretezett, mivel egy kis szobát hűt 3,5 kW teljesítményű egységgel, amit általában egy 55 m2-es lakáshoz ajánlanak. Ha bekapcsolja a klímát, nem csak maga a zaj zavaró, de zárt ablakok mellett rezonancia is fellép. Így sem nyitott, sem zárt ablakok mellett nem lehet megmaradni a szobában. Bár csak egy applikációval, de nyitott ablaknál az ablak előtt állva 40 dB feletti zajszintet is mértem. Még nagyobb baj, hogy hajnal 2-3 körül is bekapcsolja egy egész órára, de van, hogy az éjszaka folyamán többször is. Mivel nem ápolunk jó viszonyt, így megbeszélés útján nem is tudnánk megoldani a problémát. A lakó már nem is tulajdonos, mivel végrehajtás útján az Ingatlankezelőhöz került a lakása és jelenleg csak bérlő. Ilyen esetben nem szükséges engedélyt kérni? Milyen lehetőségeim vannak a zaj csökkentésére?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján javaslom, hogy először forduljon a Közös Képviselőhöz, majd az Ingatlankezelőhöz, megbeszélés útján rendezni a kérdést. Amennyiben ez eredménye nem vezet, akkor joga van a birtokvédelemhez is, 1 éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

Kérdés: 2020.06.11-én édesapám elhunyt. Én és a nővérem vagyunk a jogos örökösök (én úgy tudom). Joga van-e anyámnak engem, a gyerekeimet és unokáimat kijelenteni az állandó lakcímről? Igaz, hogy én már 8 éve nem lakom otthon a kisebbik gyermekemmel, de a nagylányom ott lakik a két unokámmal életvitelszerűen. Azzal az indokkal, hogy övé minden. Úgy, hogy még a hagyatéki eljárás sem volt meg. Kb. 14 éve elváltak édesapámmal, de nem volt vagyonmegosztás váláskor. És még a kővetkezőt kérdezném: Ha le szeretnék mondani az anyai örökségemről azon jogcímen, hogy én az apai részem kifizetését kérem, akkor megtehetem-e? Lemondhatok-e és azt kinek kell kifizetnie és milyen úton?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján a törvényes öröklésből az édesanyjuk kiesett a válással, ám ha nem volt vagyonmegosztás 14 évvel ezelőtt, akkor a hagyatéki eljárás során – mint érdekelt – indíthat hagyatéki pert a volt feleség. Nem ismeretes leírása alapján az édesanyja jogcíme az ingatlanon, így nem lehetséges megválaszolni az első kérdését. Második kérdése megállapodás tárgyát képezi, amelyet a hagyatéki eljárás során is meg lehet kötni. Javaslom, hogy ezzel a kérdéssel forduljanak ügyvédhez.

Kérdés: Érdeklődnék afelől, hogy majd szeretnénk ajándékozási szerződést kötni én, a férjem és a gyerekeink. Ingatlan ajándékozásáról van szó. Eddig az övé volt 1/1-ben, most részeket kérnénk. Lehetséges-e ez, illetve illetékmentes-e az ajándékozás? Úgy tudjuk, hogy ez egyenesági rokonok közt lehetséges.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egyenesági rokonok között ingyenes az ajándékozás, tehát illetéket nem kell fizetni. Az ügyvédi/közjegyzői munkadíj merülhet fel költségként, illetve a földhivatali bejegyzés díja. Keresse ügyvédi irodánkat bizalommal ajándékozási szerződés tárgyában.

Kérdés: Lányom 2020.02.03-tól 2020.06.03-ig szerződésben állt egy önkormányzati céggel. Ténylegesen márciusig dolgozott a vírus miatt. A 3. és 4. hónapra megkapta a szerződésben szereplő 104.650 Ft-ot, de tovább nem. 04.01-től jogutódként másik cég vette át, egy nonprofit közhasznú cég. Az első cég leigazolta a gyakorlati idejét és azt mondja az újtól járna neki a bér a szerződés idejére. Az új azt mondja nem vette át. Valóban járna még az az összeg és kitől?

Válasz:Tisztelt Kérdező! A szerződés ismeretének hiányában azt tudjuk mondani Önnek, hogy a jogutód automatikusan veszi át a munkavállalókat, tehát a jogutód felel az elmaradt munkabérért. Javaslom, forduljanak személyesen a meglévő iratokkal ügyvédhez.

Kérdés: Elhunyt édesapám (már egy éve) nevére érkezett behajtó cégtől (Intrum Justitia Zrt) egy 50 ezer Ft os tartozás. Én, mint örökös köteles vagyok befizetni utólag a tartozást? A Telekom van fel tüntetve eredeti adósnak. Emlékeim szerint évek óta nem volt aktív a telefonja és feltöltős kártyája volt. Telefonon azt mondták adjam meg az adataimat és majd adnak bővebb tájékoztatást. Arra kérdésre, hogy mért most jött ez a levél nem tudott válaszolni. Viszont annyit közölt, hogy mint örökös nekem kell kifizetnem apám tartozását. Az a kérdésem, hogy ilyen ügyben és ennyi idő után tényleg ki kell fizetnem a tartozást? El tud évülni egy tartozás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján arra tudunk következtetni, hogy trükkel próbálják Öntől megszerezni az összeget. Ne adja meg senkinek az adatait! A tartozás a leírtak alapján biztosan elévült, csak arra majd hivatkoznia kell. Amire figyeljen: ha a MOKK-tól levelet kap (FMH), arra határidőben mindenképpen reagáljon, azaz ellentmondással kell élnie.

Kérdés: Abban kérnék segítséget Öntől, hogy a páromnak 4 évvel ezelőtt született egy gyermeke egy német állampolgárságú lánytól, aki itt élt Magyarországon az élettársamnál, akkor még vele alkotott egy párt. A párom az együttlétük alatt rendszeres munkaviszonyban állt külföldön és hétvégente járt haza. Ez idő alatt a hölgy terhes lett, majd kiment szülni Németországba, megtagadva a párom apaságát. Kint szociális lakást igényelt, mint egyedülálló anya és minden mást, amit igénybe tudott venni. A párommal teljesen megszakította a kapcsolatot, a nevén sincs a gyermek. Most azonban kisbabát várok és a hölgy megkereste a párom azzal az indokkal, hogy követeli a gyerektartást 4 évre visszamenőleg és a továbbiakban is! A párom apasági tesztet szeretne, mert nem biztos az apaság tényében, ugyanis nem sokat volt otthon és furcsállta, hogy a lány nem is akarja, hogy a nevére vegye a gyermeket, de a hölgy ezt megtagadta, most mégis fenyegetőzik? Bukhat-e pert a párom és ha igen neki kell mindent fizetni? Mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a gyermek apjának kiléte ismeretlen, először azt kell bizonyítania a hölgynek, hogy a párja az édesapa. A magyar szabályok szerint legfeljebb csak 6 hónapra visszamenőleg lehet tartásdíjat érvényesíteni. Leírása alapján azt tudjuk mondani, hogy egyelőre ne aggódjanak, a hölgy fenyegetése alaptalannak tűnik.

Kérdés: Lejárt a próbaidőm a cégnél a múlt hónapban. A munkáltató problémát nem jelzett, így az határozatlan idejűvé vált. Én 2 hete lakáscserébe kezdtem, amihez hitelt kellene felvennem. Kérdeztem a munkáltatóm, hogy munkáltatói kölcsönre volna-e lehetőség. Erre ahelyett hogy konkrét választ adott volna közölte (július 9-én), hogy július 31-el megszüntetik a munkaviszonyom arra való hivatkozással, hogy kevés az a teljesítmény, amit fel tudtam mutatni (megjegyzem többi kollégám sem tett le az asztalra eddig semmit). Mivel nem kaptam munkaköri leírást, mely elvileg a munkaszerződés mellékletét képezné, így nem tudtam igazából mi is lenne a feladatom. Azzal vettek fel, hogy alkatrészes kollégát keresnek (amiben van tapasztalatom), de a munkaszerződésem beszerzési vezető pozícióra szól, ezzel szemben üzletkötői feladatot vártak volna el. Ehhez viszont nem biztosítottak semmiféle ügyféllistát, segédletet vagy oktatást. Kérdésem, hogy így mennyire jogos a munkáltató általi felmondás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján azt tudjuk Önnek mondani, hogy mindegy mire hivatkozik a munkáltató, azt bizonyítania is kell. Egy esetleges munkaügyi per elé is nézhet, amennyiben sérelmesnek tartja a munkáltatói intézkedést. Javaslom, hogy per megindításának szándékával forduljon ügyvédhez személyesen.

Kérdés: 2019.12.17-én szültem a gyermekemet. Jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok. Egyedül nevelem. Szeretnék visszamenni dolgozni. Szülés előtt üzletvezetőként dolgoztam. Ezt a pozíciót betöltötte egy kolléganőm határozatlan idejű szerződéssel. Kérdésem az lenne, hogy a munkáltató köteles-e visszavenni vagy esetleg elküldhet? Illetve üzletvezetőnek kell, hogy visszavegyen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önt természetesen kötelesek visszavenni és nem küldhetik el. A munkavállaló csak akkor köteles másik munkakörbe visszatérni, ha erről a munkáltatóval megállapodott.
Ha az anyuka korábban 8 órában dolgozott, akkor ezután is kaphat nyolc órás munkát, ez közös megegyezésen alapul. Viszont, ha valaki a gyermek 3 éves kora előtt tér vissza a munka világába, neki fel kell ajánlani a részmunkaidős foglalkoztatást. A munkáltató köteles ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására, annak érdekében, hogy a bére az időközben bekövetkezett béremelkedést kövesse.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni, hogy mit lehet tenni? A fizetésemet még nem kaptam meg, csak egy részét. Órabérben dolgozom, minimálbéres bejelentéssel. 10-én kaptam a munkaadótól 146.000 Ft-ot utalva a saját számlájáról, nem a cégesről, a többit még mindig nem kaptam meg. Hivatalosan 13-tól fizetett szabadságon vagyok, de tegnap kaptam egy üzenetet, hogy mától fizetés nélküli szabin vagyok 2 hétig és a mai napon pedig, hogy megszűnt a munkaviszonyom (vagyis a többieknek is). A múlt havi bérem nagy része és az ebben a hónapban ledolgozott béremről semmi információ.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján megállapítható, hogy munkáltatója súlyosan megsértette az Ön jogait, javaslom mielőbb forduljon személyesen ügyvédhez, hiszen 30 napja van a munkáltató jogellenes nyilatkozatát, a munkaviszony jogellenes megszüntetését megtámadni a munkaügyi bíróságon.

Kérdés: Panelházi kocsma korlátozása miatt érdeklődnék, hogy milyen lehetőségeink vannak. Egyre több a verekedés, egyre hangosabbak és már a kocsma területéről is kijönnek az erkélyek alá. Normálisan szólunk, hogy vegyék vissza magukat mire megfenyeget, hogy megver, ha szólok újra. Majd hozzáteszi, hogy úgyis ült már sitten, mi az már neki. Már félünk kimozdulni, nehogy bajunk legyen. A rendőrség is rengeteget volt már kint. Tulajdonosnak a közösképviselő is szólt már, mire annyit mondott, hogy csukják be az ablakokat. Részegen hagyják el kocsival a helyszínt, majdnem összetörve azokat. Van mikor a csecsemő is ott üvölt. Milyen lehetőségünk van korlátozni a kocsmát vagy bezáratni vagy megszüntetni a külső területfoglalását?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Rengeteg lehetőségük van: önkormányzat a közterület foglalása miatt; ÁNTSZ; jegyzőnél birtokvédelem, egy éven túl a bíróságnál; a jogsértések megléte esetén feljelentések tétele; a társasház közgyűlése hozhat szabályokat a bérlésre, illetve az üzemeltetésre stb-stb. Javaslom, hogy ügyvédi segítséggel minél többen, egyeztetve és koncentráltan lépjenek fel, meglesz az eredménye.

Kérdés: A következő lenne a kérdésem. A mostani férjemmel és a szüleimmel még a házasságkötésünk előtt vásároltunk egy ingatlant. A vételár úgy jött össze, hogy a szüleim eladták a lakásukat, az lett az önrészünk, a maradék összeget az akkor még csak párommal hitelből közösen fizettük. Ezért a tulajdoni lapon úgy szerepel, hogy az enyém az ingatlan 5/6-od része, az övé az 1/6-od része, szüleim pedig haszonélvezők. Most válunk és nem tudom hogy a tulajdoni hányadok megváltoztak-e, illetve hogyan attól, hogy házasok voltunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Könnyen bizonyítható a bíróság előtt az ingatlan szerzésének aránya és módja. Mivel pontos összeget és arányt sem az önrészhez, sem a hitelhez nem írt, így pontos választ nem tudunk adni Önnek. Kérdéses az is, hogy az életközösségük a házasság előtt is fennállt-e? Javaslom, hogy forduljon ügyvédhez személyesen a házassági vagyonközösség megszüntetése miatt.

Kérdés: Olyan kérdéssel szeretnék Önhöz fordulni, hogy kirúgtak a munkahelyemről és a felmondási papírom leírja, hogy a felmondási időm július 1-től augusztus 1-ig tart, viszont felmentenek a munkavégzés alól. A következő bekezdés azt írja, hogy a munkában töltött utolsó naptól, ami nekem június 30. volt 5 napon belül kifizetik a felmondási időm bérét, az éves szabadságomat, viszont ez még nem történt meg! Megteheti-e a munkaadóm azt, hogy augusztus 1-től számítva 5 napon belül fizet ki, vagy már meg kellett volna tennie ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Megteheti a munkáltató, ám az jogszerűtlen lenne, az Ön által leírt szerződése okán. Javaslom keresse meg a munkáltatói jogkör gyakorlóját, és érdeklődjön a kifizetés felől.

Kérdés: Munkaviszonyomat létszám leépítésre hivatkozva azonnali hatállyal megszüntették. Előzőleg kapott a cég egy munkaügyi ellenőrzést, ahol büntetést szabtak ki a bejelentés nélkül dolgozók miatt. Én titkárnőként az évek alatt olyan információkhoz jutottam, többek közt több 10 milliós költségvetési csalás, hogy a munkáltatóm a munkaügyi ellenőrzés után tartva a NAV ellenőrzéstől, engem küldött el. Érdemes-e a munkaügyi bírósághoz fordulnom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, mindenképpen keressen fel egy ügyvédet személyesen a felmondásához kapcsolódó iratokkal (munkaszerződés, felmondás, munkaköri leírás stb.), hiszen könnyen előfordulhat, hogy nem jogszerűen mondtak fel Önnek. Amennyiben feljelentést szeretne tenni volt munkáltatója ellen, azt a NAV-nál teheti meg.

Kérdés: Egy nem meghirdetett társasházi közgyűlés határozata érvényes-e? A hamis jegyzőkönyvet hitelesítő lakótársak milyen jogi szankciókra számíthatnak? Hogyan lehet érvényesíteni ellenük a szankciókat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A meghívás elmulasztása (akár egyetlen tulajdonostárs vonatkozásában is), továbbá a meghívó kifüggesztésének a hiánya olyan alaki jogszabálysértés, amely az ily módon megtartott közgyűlésen hozott határozatok érvénytelenségét eredményezi. Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított 60 napon belül. A jegyzőkönyvet hitelesítőknek, egyéb feltételek hiányában (erről nem írt) semmilyen szankcióra sem kell számítaniuk. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két tulajdonostárs hitelesíti. A nem hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv nem minősül teljes bizonyító erejű okiratnak. A jegyzőkönyv tartalmát vitató felet terheli a bizonyítás. A jegyzőkönyv elkészítési szabályainak megsértése esetén az abban foglalt határozatok nem érvénytelenek, azonban a jegyzőkönyv elveszíti a bizonyító erejét.

Kérdés: Egy naturista hétvégi összejövetelen, amely alkalommal egy vendégházat béreltünk ki, utólag vettem észre, hogy kamerák vannak elhelyezve az épületben és a zárt kerten belül. Amikor ezt szóvá tettem a tulajdonos azt monda, hogy neki joga van biztonsági kamerákat működtetni. A rendőrségen – vasárnap révén csak porta ügyelet volt – az mondták, hogy csak akkor tiltott a cselekmény, ha azt nyilvánosságra hozzák. Kérdezem, hogy hozzájárulásom nélkül, naturista napozás céljából kibérelt zárt területen belül, készített titkos videofelvétel valóban nem bűncselekmény? Tehetek ellene valamit? Ha igen, mit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Abban a formában, amit Ön leírt, nem követett el a tulajdonos bűncselekményt. Az egy más kérdés, hogy polgári jogi jogsértés viszont történt, inkább ezen az úton kell elindulnia.

Kérdés: Abban az ügyben kérnék segítséget, hogy saját öcsém rám fogta, hogy megerőszakoltam, holott ez nem igaz! Fel fognak jelenteni, s elveszíthetem a 2 éves kislányom. Mit tehetnék, hogy ne kerüljek börtönbe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Ön nem követett el bűncselekményt, úgy erősen kétlem, hogy börtönbe kerülne. Amennyiben elindul a büntető eljárás, úgy javaslom forduljon ügyvédhez.

Kérdés:  A szomszéd a jegyzőnél jelentett fel, hogy átnyúlik a szigetelés az ő telkére. Az építésügyi hatóság megnézte és azt mondta, hogy le kell bontani, mert a szomszéd nem engedte meg. De beengedett megcsináltuk és akkor nem kifogásolta, csak 2 hónap után. Ezzel mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy pontos ismeretének hiányában azt tudjuk Önnek mondani, hogy az építésügyi hatóság döntése az irányadó. Mivel az ügy előzménye nem ismeretes, egyeztetett-e a szomszédjával az átnyúlásról, volt-e szó ellenértékről stb., elsősorban azt javaslom, próbáljon a szomszédjával megegyezni. Az építésügyi hatóság ellenőrzése során nyilván nem véletlenül döntött az elbontásról, hiszen a szigetelés minden bizonnyal ténylegesen átnyúlik szomszédja telkére.

Kérdés: Mi az elbirtoklás menete? Milyen dokumentumokra van ilyenkor szükség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elbirtokláshoz szükséges, hogy az elbirtokló sajátjaként, zavartalanul, a megfelelő időtartamban birtokolja a dolgot. Az elbirtokláshoz szükséges idő kezdetének a dolog feletti hatalom megszerzésének (birtoklás) időpontját kell tekinteni. A sajátkénti birtoklás egyrészről külső megnyilvánulásokból (beruházások végrehajtása, teherviselés a dologgal kapcsolatban, nyilatkozatok stb.), másrészt a birtokló saját meggyőződése (jogosan birtokol, ezért birtoklását jogszerűen senki sem szakíthatja meg) alapján állapítható meg. Elbirtoklással nem szerezhet tulajdonjogot az, aki erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, mivel ezekben az esetekben hiányzik a belső meggyőződés. További feltétele az elbirtoklásnak az, hogy a birtokló a tulajdonossal szemben szakadatlanul birtokolja a dolgot. Amennyiben a tulajdonos a birtokost írásban felszólítja, hogy a dolgot adja neki vissza, vagy eziránt bírósághoz fordul, illetve a dologgal rendelkezik (pl. jelzálogjogot enged földjére alapítani), az elbirtoklási idő megszakad, vagyis elölről kezdődik ingóságok esetén a 10, ingatlanok esetén a 15 év. A szakadatlan birtoklást nem zárja ki az, hogy az elbirtokló másnak ideiglenes jelleggel átadja a dolgot. Amennyiben a földnek csak egy részére állnak fenn az elbirtoklás feltételei, és a föld nem osztható meg, elbirtoklás nem történhet. Amennyiben az ingatlant elbirtokolták, ám nem jegyezték be az ennek eredményeként keletkezett tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba, tulajdonjogára az elbirtokló nem hivatkozhat olyan személyekkel szemben, aki az ingatlan-nyilvántartás adataiban bízva ellenérték fejében tulajdont szerzett. (Ez történik akkor, ha a dolog volt tulajdonosa eladja az elbirtoklás folytán más tulajdonába került földterületet másnak, aki nem tud az elbirtoklásról, és az ingatlan tulajdoni lapjában foglaltak alapján joggal azt hiszi, hogy az eladó a tulajdonos.)

Kérdés: 25 éves férfi vagyok és húgomnak (aki kiskorú) többször írt az egyik közösségi oldalon egy névtelen, azonosíthatatlan illető (semmi kor, kép). Elegem lett és csináltam én is egy ilyen anonim fiókot, a következőt írtam neki: Szállj le a húgomról, mert nem lesz jó vége, ha folyton zaklatod hidd el, megkereslek. Mellé persze volt egy kis szitkozódás is az anyukája felé, de ez itt most lényegtelen. Az illető 1 hét múlva válaszolt, elég gúnyosan írogatott, mit képzelek, ki vagyok stb.. És a következőket írta :”Egyébként már bejelentést tettem a hatóságok felé, megvan az IP címed, 2 év börtön, kiskorú zaklatása”. Többször is hangoztatta ezt, közben gúnyosan szidott, hogy milyen hülye vagyok, hogy visszaírok neki, már kapott is visszajelzést, hogy kivizsgálásra kerül sor. Nem tudom, hogy komoly-e a dolog, hisz eleve egy névtelen ember, a korát sem tudom, csak a húgomat akartam megvédeni. Ebből lehet nekem gondom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön leírása alapján semelyik Büntető Törvénykönyvben rögzített tényállás nem valósul meg – a zaklatás sem -, tehát nem kell tartania következménytől.

Kérdés: A következőkben szeretnék segítséget kérni: 2019. novemberében egy évre szóló, határozott idejű szerződést kötöttem, ahol azonban -számomra- ép lélekkel teljesíthetetlen mértékű munkamennyiséggel és körülményekkel találkoztam, végül 8 hónap után összeroppantam. Fölvett a háziorvos táppénzre a panaszaim alapján, illetve pszichiátriai szakrendelésre is járok. Úgy érzem viszont, hogy a regenerálódásom után képtelen vagyok visszatérni ugyanoda. A mentális és lelki állapotromlásom elegendő indok, hogy felmondjam a határozott szerződést, illetve le kell ezt írassam kifejezetten a szakorvosommal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. szerint a határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Javaslom, hogy mindenképpen megfelelő okirattal támassza alá felmondását egy esetleges munkaügyi per elkerülése érdekében.

Kérdés: A feleségem házában éltünk, amit ő neki az állam vásárolt, mivel nevelőszülőknél volt. Később összeházasodtunk, egy közös gyermekünk is van. A lakáson felújítási munkákat végeztem, hitelt is vettem fel, s az én fizetésemből vonták a részleteket, ami le is járt. 14 évig tartott a házasságunk, sorozatos hűtlensége miatt elhagytam. Most ő jelenlegi élettársával meghirdette a házat eladásra. Kérdésem, hogy eladhatja-e nélkülem a házat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéses, hogy mire és milyen jogcímen vett Ön fel kölcsönt. Leírása alapján a kérdéses ingatlan a felesége különvagyonát képezi, Ön nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban fellelhető tulajdoni lapon sem. Leírása alapján úgy tűnik, hogy Ön hagyta el az ingatlant önként a visszatérés szándéka nélkül, ám kérdéses, hogy a gyermek hány éves és jelenleg hol él. Javaslom, osszon meg több információt a pontos válaszhoz.

Kérdés: Szakgimnáziumban közismereti tantárgyat oktató közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó tanár vagyok, 2021.02.21.-én érem el az öregségi nyugdíj korhatárt. A július elsején életbe lépett szakképzési rendszer jogállás változása miatt úgy döntöttem, hogy a továbbfoglalkoztatáshoz nem járulok hozzá (1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 25/A. § (1) bekezdés), végkielégítéssel távozok (Kjt. 25/A. § (6) bek. alapján, a Kjt. 37. § (2)-(4), és (6) bek. szerint). A munkáltatóm 2020.07.08.-án levélben tájékoztatott, hogy jogviszonyom 2020. június 30-ával megszüntetésre került, az időarányosan ki nem adott szabadságom megváltása, valamint a végkielégítés kifizetése megtörténik. A mai napig (2020.07.10.) még nem érkezett meg a számlámra sem a végkielégítés, sem a szabadság megváltás, sem a júniusi fizetésem. Azt szeretném megtudni, hogy július elsejétől jár-e nekem felmentési idő és mennyi? (Kjt. 33. §)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az okirata szerint felmentéssel szüntette meg a munkáltatója a jogviszonyát, úgy felmentési időre jogosult. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt (többek között) felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A Kjt. 33. § -a alapján 30 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő után 8 hónap a felmentési idő. Az erről szóló rendelkezésnek benne kell lenni a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető okiratban.

Kérdés: Férjem elhalálozott. A ház a lányomé, haszonélvezettel élünk benne. Férjemnek van egy másik házasságából született fia. A férjemnek vagyona nincs, az én nevemen van valamennyi pénz. Kérdésem, hogy az közös szerzeménynek számít-e és az öröklés tárgyát képezi-e a fia felé? Ha igen milyen mértékben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a közös lányuk már a férje halála előtt megszerezte a ház tulajdonjogát (és a tulajdonjoga a földhivatalba is bejegyzésre került), úgy ez a ház nem része a hagyatéknak. A pénz kapcsán: nem mindegy, hogy közös volt-e a számla stb. Mióta van meg a pénz? Eredete igazolható-e? Illetve a hagyatéki eljárásban megjelent-e? Ezek ismeretében lehetséges a válaszadás.

Kérdés: Egy önkormányzati cégnél dolgozom. Nemrég, március végén behívatott a felső vezetés és fenyegető hangulatban, hangnemben elém tettek egy új munkaköri leírást. Ebben kb. 5-ször annyi dolog van, mint amennyit eddig végeztem és van közöttük teljesen ideje múlt dolog is (látszik, hogy másolták valahonnan). Én, mivel fenyegetve éreztem a munkahelyemet, aláírtam és a cég vezetője is aláírta. Ez március vége felé volt, viszont az aláírási dátum a papírokon március 1., ami vasárnapra esett. Én akkor bizonyíthatóan nem voltam a városban. Kérdésem annyi lenne, hogy egy vasárnapi keltezésű és aláírású munkaköri leírás érvényes lehet-e vagy támadható?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. rendelkezései szerint a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót (többek között) a munkakörbe tartozó feladatokról. Tehát, a munkaköri leírás az a munkáltató egyoldalú tájékoztatása. A leírtak alapján egyébként sem lenne eredménnyel (!) „támadható” bármilyen okirat.

Kérdés: Férjem elhalálozott. Van egy lányunk, annak a házában élünk haszonélvezeti joggal. Férjemnek van egy előző házasságából született fia. Férjemnek vagyona nincs, az én nevemen van nem túl sok takarékjegyekbe fektetett összeg, amiből a nyugdíjunkat egészítettük ki. Ez közös vagyonnak számít akkor is, ha egyedül az én nevemen van? Kérdésem: ebből örököl-e a fia kötelezően?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. A pontos válaszhoz tehát további adatokra lenne szükségem.

Kérdés: Több, mint tíz éve hozott bírósági döntés alapján teljes korlátozó gondnokság alá kerültem már 15 éve. Gondnokom a lányom, aki semmiféle kapcsolatot nem tart velem. Egy stabilizálódott pszichiátriai betegek számára fenntartott otthonban vagyok jelenleg. Lehetséges-e a gondnoksági határozat felülvizsgálását kérnem? Milyen úton kezdhetem el? Ugyanis szerettem volna kb. két éve a lányommal megbeszélni, hogy átmehessek egy alapítványi közösségbe, ahova barátnőm (aki nincs gondnokság alatt) költözött. A gondnokom, azaz a lányom közölte az igazgatónővel, hogy nem támogatja a kérésemet. Minden megkeresésemet válasz nélkül hagyta. Tehát mit tehetek, mit javasol az ügyvéd úr?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett. Ebben az esetben a jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el (kivéve azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyeknek a megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel). Azonban, a gondnoknak a véleménynyilvánításra képes cselekvőképtelen nagykorú kívánságát az őt érintő jognyilatkozata megtétele előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie. Függetlenül a fentiekben írtaktól, a gondnokság felülvizsgálatát már hivatalból meg kellett volna tennie a gyámhivatalnak, erre esetleg még fel lehet hívni a figyelmüket.

Kérdés: Párom édesanyja nemrég elhunyt, ketten örököltek egy házat a testvérével, amit 3.000.000 Ft-ra értékeltek. A testvére eladná nekünk a részét, amit részletekben tudnánk kifizetni neki, viszont nem tudjuk, hogyan kéne egy papírt írni erről, mivel mindketten be szeretnék biztosítani magukat. Ebben szeretnék segítséget kérni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan (tulajdoni hányad) eladásához ügyvéd által ellenjegyzett írásbeli adásvételi szerződés szükséges, ezért javaslom, hogy forduljanak ügyvédhez.

Kérdés: 9 éve dolgozok egy állami cégnél és a telephelyvezető folyamatosan lekezelő, alpári módon “beszél” velem és sok kollégámmal olyan dolgok miatt, ami sok esetben magánjellegű dolog lenne és ezzel zaklat is sok esetben. Bárkit megaláz a beszédstílusával mindenki előtt és sok esetben kirúgással is fenyegetőzik. Ilyen esetben lehet-e fordulni munkaügyi bírósághoz vagy lehet-e valamit tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján jelezheti hivatalosan munkáltatója felé a problémát, illetve tehet(nek) feljelentést, az elhangzottak pontos tartalmának értékelése után.

Kérdés: A problémám az lenne, hogy édesanyám elhunyt. Volt a tulajdonában 1/1-es arányban egy ingatlan. Van 2 gyermeke és egy férje, akitől ugyan nem vált el, de közel 20 éve nem éltek együtt és nem is tervezték, hogy újra együtt éljenek. Én úgy tudom, hogy ilyen esetben édesapám (a férj) nem örököl a házból semmit. Ez valóban így van vagy a különéléstől függetlenül, mivel papíron még házasok voltak, neki is lesz részesedése az örökségből?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jól tudja. Csak erre majd hivatkozni (vita esetén bizonyítani is) kell.

Kérdés: 2 órás bejelentéssel dolgozok 2018. márciusától egy élelmiszer vállalatnál, ami franchise. Az lenne a kérdés, hogy jár-e nekem a szabadság, 41 éves vagyok és van egy 7 éves kislányom és papírt kért a cég a gyerek adataival év elején. Heti 4 napot dolgozok átlagban. És nem jár nekem a táppénz, ha beteg vagyok és a gyerekkel sem tudok itthon maradni, ha beteg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján feltételezhető, hogy munkaviszonyban áll a munkáltatójánál, részmunkaidőben. A részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak ugyanannyi szabadság jár, mint a teljes munkaidőben dolgozónak. Minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság 20 munkanap, erre jön + 8 nap pótszabadság és az 1 gyermek után járó 2 nap pótszabadság.

Kérdés: Párommal 4 éve vagyunk együtt, úgy döntöttünk, hogy az ő házára + 3 szoba tetőteret építünk. De közben én tulajdoni lapot kértem a hivatalból és kiderült, hogy a 21 éves fia a tulajdonos és a fia anyja és a párom a haláláig haszonélvező. Ez anno mikor meg lett írva, akkor egy szőlős volt, ez van a tulajdoni lapon. Évek múltán a párom építtetett rá egy 50 nm házat. A volt párja nem igazán akar róla lekerülni, de én viszont úgy fektetni a házba, hogy én sehol sem vagyok, nem igazán szeretnék. Én fizetném minden költségét. Igaz a párom azt mondta, hogy ő lemond a javamra a haszonélvezeti jogáról, sőt még el is vesz feleségül, hogy elhiggyem fontos vagyok neki. Abban kérném a tanácsát, hogy mit lehet ilyenkor tenni, mi a jó megoldás az én részemre, hogy ott legyen a biztos pont számomra.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Haszonélvezetről lemondani így nem lehetséges. A leírtak alapján a párjának nincs tulajdoni hányada az ingatlanban. Adásvétel vagy ajándékozás lehet arra megoldás, hogy ön tulajdont szerezzen az ingatlanban.

Kérdés: Kisebb kárt okozó, üzletszerűen társtettesként elkövetett csalás bűntettével vádolnak, amit el is ismertem és így az ügyész 2 év 2 hónap letöltendő börtönre ítélt. Egyedülálló anyaként 2 kislányt nevelek, harmadik gyermekemet várom (4 hónapos terhes vagyok). Kérdésem az lenne, mi a teendőm, hogy ne kapjak börtönt? Van rá esélyem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben azt javaslom, hogy mielőbb keressen fel ügyvédet, mivel több, de relatíve bonyolult eljárást kell kezdeményeznie.

Kérdés: Röviden megpróbálom leírni mi történt. Szóval 2018-ban elhagytam élettársamat 4 gyermekkel. Majd mikor látogatások voltak bíróság nélküli megegyezés alapján, az apuka elcsábította tőlem a gyerekeket, akkor 9 éves volt a legnagyobb a legkisebb 4, így édességgel, telefonnal és ígéretekkel sikerült neki. Behívtak a gyámhivatalba és aláíratták velem, hogy a gyermekek az apukánál vannak. Ezt nem rendesen magyarázta el akkor nekem a gyámhivatal, így papír szerint én lemondtam róluk, persze eszem ágában nem volt, ilyet sosem tennék. 2 hétig bírtam a gyerekek nélkül, mert apuka nem engedte őket telefonálni sem, ezért visszamentem hozzá. Majd hogy a papír megsemmisüljön, hozzámentem feleségül De a gyámhivatal azt mondja, hogy a papír még él. De van, aki azt mondja nem igaz. Az lenne a kérdésem, hogy most él vagy nem él a papír így, hogy hozzámentem feleségül?!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői felügyeletet a szülők közösen gyakorolják, kivéve, ha van ettől eltérő gyámhatósági vagy bírósági rendelkezés. Javaslom, hogy a gyámhatóságnál aláírt dokumentummal keressen fel ügyvédet a lehetőségek átbeszélése végett, mert nem teljesen egyértelmű, amit leírt.

Kérdés: Kérdésem az lenne Önökhöz, hogy tegnapi nap kaptam egy bírósági végrehajtást, amiben 604.652 Ft-ot szeretnének rajtam behajtani, egy 6 évvel ezelőtti céges teherautóval való baleset károkozás miatt. Mind emellett nekem van egy autó a nevemen, amit lefoglaltak papíron és 600.000 Ft-ra becsülték az értékét. A mai nap, ha én azzal befáradok, hogy a teljes összegre szeretnék részletfizetést kérni, akkor mennyi esélyem van arra, hogy a lefoglalt autómtól eltekintenek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Van rá esélye, 6 havi részletre.

Kérdés: Lábazati szigetelés lett a szomszéd felől felrakva. Ezt látta és végignézte, nem szólt ellene semmit. Majd 2 hónap után feljelentés tett, mert átnyúlik a telkére. Le kell bontani? Ez szándékos károkozás nem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéséből nem derül ki, hogy szomszédja hol és miért tett „feljelentést”? A leírtak alapján ez inkább birtokvédelmi kérelem lehet….. Amennyiben hivatalos okiratot kap e témában, úgy javaslom, hogy forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Anyám élettársi kapcsolatban él, mind a ketten özvegyek. A párjának lakásában élnek. A férfi szeretné, ha esetleges halála után is a házban lakhatna édesanyám. Elmondása szerint a fiáé a ház fele a volt felesége után, ő csak a ház felével rendelkezik. A másik fél tulajdonnak a haszonélvezeti joga az övé. Hogyan lehet az ő tulajdon jogának felhasználásával azt biztosítani, hogy édesanyám élete végéig a házban lakhasson?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben az élettársa tulajdoni hányadára vonatkozó holtig tartó haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapítása, vagy a tulajdonrészének az átruházása lehet megoldás.

Kérdés: Válás után a lakás, amiben lakom nagykorú fiaimmal, 50% arányban az én tulajdonom. Szeretném megkérdezni, hogy miként tudom átíratni két fiamra a részemet? Ha ajándékozom, milyen költségvonzata van, hol kedvezőbb ezt elintézni, ügyvéd vagy közjegyző? Ebben az esetben is maradhat haszonélvezeti jogom? Mindhármunknak jelen kell lenni? Mit kell vinnem magammal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ajándékozás jelen esetben illetékmentes. A közjegyző/ügyvéd díját, valamint a földhivatali eljárás díját kell megfizetni. Ajándékozással lehetőség van holtig tartó haszonélvezeti jogot is alapítani. A szerződés aláírásakor minden érintett félnek jelen kell lennie, de nem feltétlen egy időpontban. Az ingatlan és a szerződő felek okmányai (személy ig, lakcímkártya, adókártya) szükségesek hozzá. A munkadíjak több mindentől függnek, azokat nem lehet meghatározni, ajánlatot tudnak rá kérni.

Kérdés: Szomszédunk a saját erkélyének falára szereltette a klíma kültéri egységét, ami egyben a mi hálószobánk fala. A klíma erősen zavarja az éjjeli pihenést. Sajnos semmilyen áthelyezésre nem hajlandó. Milyen jogaink vannak vele szemben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtoklásában jogalap nélkül háborítják. Fordulhat a jegyzőhöz, akitől 1 éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. Illetve választhatja a bírói utat is (birtokper).

Kérdés: Burkolási munkákra találtunk egy vállalkozót, akit árajánlat után meg is bíztunk a munkával. Megbízási szerződés írásban nincs, de az előleg átvételéről van kézzel írott, aláírt és adatokkal ellátott papírunk. A munka haladtával jöttek az igények újabb anyag és munkadíj részletekre, amiket átutaltunk. Minden utalással ment, van róla bizonyíték, illetve minden utalás után kiegészítettük a fenti papírt az újabb összegekkel és dátumoztuk, aláírtuk. Egyszer csak a burkoló úgy döntött, hogy nem dolgozik tovább a felújításon, mert rájött, hogy alábecsülte a munkadíjat. Úgy döntöttünk, hogy nem kérjük így a további munka elvégzését és a fel nem használt, de kifizetett anyagdíjakat visszakérjük (57.000 Ft). Elismerte a tartozást, de nem adja vissza a pénzt. Számlát sem adott még semmiről, pedig lett kérve. A vásárolt anyagokkal sem tud elszámolni blokk vagy számla formájában, pedig ezt is kértük tőle. Elkezdett kerülni minket. Feljelentést akarunk tenni hűtlen kezelés vádjával. Megalapozott lenne?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Hűtlen kezelés esete akkor áll fenn, ha akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. A leírtak alapján bűncselekmény nem történt, sokkal inkább egy polgári jogvitáról van szó. Jelen esetben javaslom, hogy a lehetőségek feltárása érdekében a rendelkezésükre álló okiratokkal/átutalási bizonylatokkal forduljanak ügyvédhez.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy ha gyermekláthatással kapcsolatban született egy bírósági végzés, ami számomra nem megfelelő, akkor hová fordulhatok? A probléma abból adódik, hogy az apa egy gyülekezet tagja. Viszont pszichiátriai papírja van, amin a diagnózis: vallási téveszme, mivel teljesen megszállottan csinálja és kizárólag ennek él. A bíróságon ennek ellenére sajnos született egy olyan döntés, hogy kéthetente elviheti őket, ha nem kényszeríti és erőlteti náluk ezt a dolgot. Viszont a kisgyerek 7 éves és látjuk rajta, hogy megviseli. Volt, hogy nem akart ott aludni nála, de ő azért is rávette. Segíteni szeretnék a gyerekemnek és változtatni a láthatáson. Hová fordulhatok? A végzés ez év márciusi.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül a bíróságtól lehet kérni.

Kérdés: Közös tulajdonú ingatlanból elköltözött a volt párom és én szeretném megváltani a részét, de ez még egyenlőre egyezkedés alatt van. Szeretném megkérdezni, hogy lecserélhetem-e a zárakat, hogy a volt párom ne tudjon bejönni akkor, amikor csak akar?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére.

Kérdés: 12 éve lakunk a két közös gyerekünkkel (14 és 8 évesek) az élettársam lakásában. Élettársi szerződést nem kötöttünk. Mindhárman ideiglenes lakcímen erre a címre vagyunk bejelentve. A párom ki akar rakni a lakásból a gyerekekkel együtt. Nekem van egy kis lakásom, ami jelenleg ki van adva. Kérdésem: milyen jogaim vannak? Tényleg kirakhat a lakásból úgy, hogy semmi nem jár 12 év után? (Nem a lakásból, mert 1/1 tulajdonos, de 12 éven át bútorokat vettem, a költségekhez hozzájárultam.) Kirakhat-e a gyerekek nélkül vagy a gyerekekkel úgy, hogy egyik percről a másikra kizár?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szerződés, vagy egyéb megállapodás hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését. A bíróság a volt élettársat – kérelmére – feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt. Kivételesen indokolt esetben a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a volt élettársat illeti meg, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható.

Kérdés: 57 éves vagyok, 2,5 éve dolgozom egy nagyobb cégnél. Ez idő alatt egyszer sem voltam táppénzen. Most cégen belül áthelyeztek egy másik munkafolyamat végzésére, ezen munkavégzés során a karom és a jobboldalam teljesen begyulladt. Az üzemorvos könnyített munkát írt elő, de nem tettek át. Így rosszabbodott az állapotom. Ilyenkor mi a teendő? Mire vagyok jogosult?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenképpen forduljon orvoshoz, hogy dokumentálásra kerüljön az állapota. A többi kérdésére a munkaszerződése, munkaköri leírása stb. ismeretében lehetne pontosan válaszolni.

Kérdés: Új építésű lakást szeretnénk vásárolni. Megállapodtunk a tulajjal egy összegben és kulcsrakész állapotban (falfestés nélkül) a vásárlásról, amit egy vételi szándéknyilatkozatban rögzítettünk is. Most nem csak a festést, de a glettelést, hálózást és falcsiszolást is rám akarja verni mondván, hogy ez is a festéshez tartozik. Előszerződés és szerződés nincs a kezemben. Van-e esélyem a festésen kívüli munkák végrehajtatására, ha csak vételi szándéknyilatkozatom van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy pontosan mit (vagy mit nem) tartalmaz a szándéknyilatkozat.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni, mert a párommal megromlott a kapcsolatunk. Van egy 3 éves gyermekünk és a párom el szeretne költözni a szüleihez úgy, hogy magával vinné a picit is. Jelenleg együtt lakunk hárman egy családi házban, ami édesapám tulajdona, de a párom is és a gyermek is ide van bejelentve állandó lakcímre. Kérdésem az volna, hogy elviheti-e a gyermeket innen, megváltoztathatja-e a pici lakcímét? És innen a helyi óvodából kiírathatja-e, valamint beírathatja-e egy másik óvodába, egy másik településen az én beleegyezésem nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Megteheti az édesanya, hiszen még nem került rendezésre a felügyeleti jog (az egy más kérdés, hogy ELVILEG az óvodai beíratáshoz és a lakcím megváltoztatásához az Ön nyilatkozata is kellene). Jelen pillanatban közös szülői felügyeleti jogot gyakorolnak, amelyet helyzettől függően megváltoztathatnak bírósági vagy gyámhatósági eljárással. Amit ő megtehet, azt Ön is, ill. ami neki tilalmazott, az önnek is a jelenlegi helyzetben.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, ha pénzbehajtás van valaki ellen és vonják a jövedelme ötven százalékát rendszeresen már hét éve, akkor a behajtó cég megcsinálhatja-e, hogy az egyik jövedelem 100%-át és a másik fizetésből, amit kapott nettó 332.000 Ft-ból 142.000 Ft-ot kapott csak, a többit is levonták. Szabályos-e ez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján nem feltétlen tűnik szabályosnak, ám az iratok ismeretének hiányában nem tudunk Önnek pontos választ adni.

Kérdés: Mint bérbeadó szeretném megkérdezni, lehet-e gyümölcsösnél a bérleti időszak végét tört hónapra, vagyis a vegetáció közepére tenni? Ugyanis a szerződés három évre, 2018. április 11-től 2021. május 31-ig szól. Ez így valóban három év, csakhogy a gyümölcs vegetációs ideje szerint ez már négy év. Ezt a szerződés lejártát úgy kell értelmeznem, hogy ő negyedszerre, 2021-ben is jogosult a támogatási kérelmet beadni és felvenni? Köteles 2021. május 31-ig gondozni a területet és én azt átveszem június 1-jével? Nekem olyan érzésem van, itt valami nem szabályos. Ugyanis a bérlő ehhez ragaszkodik, szerintem a támogatások miatt, ami egy évre 1 millió Forint, s ha fagykár is van, akkor 2 -3 millió Ft is lehet. És még azt is kijelentette, hogy jövőre nem jár a bérleti díj, mert az csak szeptemberben esedékes.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy az iratokkal forduljon személyesen ügyvédhez, leírásából adódóan nem tudunk Önnek pontos választ adni. Alapvetően a törvény nem zárja ki az Ön által sérelmezetteket, ám ezt így kijelenteni információ nélkül nem lehet.

Kérdés: 2020.04.08-án szóban felmondott a vírus helyzetre hivatkozván a főnököm. Kilépős papírokat a mai napon 2020.07.02-án kaptam csak kézhez, melyben megdöbbenve olvastam, hogy azonnali hatállyal küldött el a munkáltatóm, miszerint a fuvarfeladatok teljesítése során kifogások érkeztek a munkámra, illetve többszöri lopást követtem el. Ha ezeket elkövettem volna, akkor egy jegyzőkönyv készült volna, de erről nincs tudomásom. Senki nem keresett meg ez ügyben sehonnan. Letiltásom nincs. Ez érzésem szerint rágalmazás, becsületsértés. Se felmondási idő, sem távolléti díj. A szóbeli felmondás a munkahelyem gépkocsi parkolójában történt. Egy forintot sem kaptam!! Mi a teendő ebben az esetben? Jogorvoslat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy menjen vissza személyesen a munkáltatóhoz és kérjen írásbeli nyilatkozatot arról, hogy mikori hatállyal és milyen címen szüntették meg a munkaviszonyát. Ha azonnali hatályú felmondás, akkor kérjen erre vonatkozóan is írásbeli indokolást. Egyidejűleg írjon egy nyilatkozatot és adja oda a munkáltatónak, hogy nem fogadja el az intézkedést, mert 2020.04.08.-án erre vonatkozóan nem kapott semmilyen tájékoztatást. Ezen iratok birtokában fordulhat munkaügyi bírósághoz.

Kérdés: Albérletből való kiköltözéskor a tulajdonos átnézte a lakást, a garázst, átvette a kulcsot és a 300.000 Ft kaucióból 250.000 Ft-ot visszautalt, a maradék 50 ezer Ft a fennmaradó számlákra lett félretéve. Órákat lefotóztuk, azt mondta bemegy és lezáratja a számlákat. Ez még nem történt meg és ráadásul kitalálta, hogy talált 3 fekete foltot a garázsban (mindezt átvétel után úgy, hogy erről semmit nem rögzítettünk) és még azt is az én költségemre akarja megcsináltatni. Van ehhez joga? Az átvétel után most addig találgathat ki dolgokat, ameddig az 50 ezer Ft kitart és akkor nem ad vissza belőle egy fillért sem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ingatlanban kár keletkezett, úgy a javítási költséget fizetheti a tulajdonos a kaució összegéből. Leírásában nem közölte, hogy vettek-e fel jegyzőkönyvet az átadásról. Javaslom, hogy ajánlja fel a tulajdonosnak a javítás saját kezű elvégzését, amennyiben ténylegesen szükség van rá.

Kérdés: A kérdésem a következő: kaptuk most az egyszeri 500 ezer forintos juttatást és hogy a fizetés letiltás erre is vonatkozhat? Illetve még abban a hónapban a rendes fizetésből is lehet letiltás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása nem tartalmazza a letiltó határozatban rögzítetteket. A részletek ismerete hiányában nem tudunk Önnek pontos választ adni. Annyi bizonyos, hogy ez az egészségügyi dolgozóknak nyújtott juttatás nem sorolható a törvényben rögzített kivételek közé, tehát letiltás alá kerülhet bizonyos esetekben.

Kérdés: Jelenleg gyeden vagyok 8 hónapos gyermekemmel, a munkahelyem pedig dec. 31-el megszűnik. Én körülbelül egy év múlva szándékoztam volna visszamenni dolgozni, de így sajnos nem lesz hova. A kollektív szerződés alapján, a ledolgozott éveim száma után 3 havi végkielégítés és 60 napi távolléti díjra lennék jogosult, azonban a kollektív szerződés dec. 31-el lejár (a vállalat 2 telephelye továbbra is működni fog az ország másik végén). A kérdésem az, ha egy év múlva jelentkezem, hogy visszaállnék munkába és leszámolnak, akkor a dec. 31-el lejárt kollektív szerződés szerint vagy a munka törvénykönyve alapján kapom a leszámoláshoz szükséges juttatásokat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés megválaszolásához ismerni kellene a kollektív szerződés teljes tartalmát. Amennyiben jogutód nélkül szűnik meg december 31. napjával a munkáltatója, úgy december 31-ig a kollektív szerződés szerint helyes az elszámolás. Amennyiben lesz jogutódja a munkáltatójának és lesz új kollektív szerződés, úgy annak megfelelően lesz helyes az elszámolás.

Kérdés: Abban kérném a segítségét, hogy jelenlegi munkahelyemen február óta vagyok, viszont munkaszerződést nem kaptam és tegnap kiderült, hogy nincs szabadság. 52 éves vagyok, egy kiskorú gyermekkel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére a munkavállaló, a munkába lépést követő 30 napon belül hivatkozhat.

Kérdés: A gázművek felszólított, hogy azonnal bontsam le ingatlanomat (amely a lakásom), mert túl közel van a gázvezetékhez, amit pár éve fektettek le. Ha nem, akkor ők bontják le az én költségemen. Mi a teendő? Kérhetek-e kártérítést? Hol fogok lakni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben azt tanácsolom, hogy a birtokában lévő, e témában keletkezett dokumentumokkal mihamarabb keressen fel ügyvédet. Csak az iratok ismeretében lehet a feltett kérdéseire válaszolni.

Kérdés: Falun lakunk belterületen, jelenleg a hátsó szomszédunk külterületnek számít. Az ott élők állattartással foglalkoznak (ló, birka, sertés). Az ingatlanuk a kerítésünktől 150 m-re van. Viszont minden hónapban trágyáznak és a kerítésünktől kb. 4-5 méterre teszik le. Elviselhetetlen a szaga, rajtunk kívül 2 szomszéd is tett panaszt az Önkormányzatnál, de semmiképp nem hajlandóak jegyzőkönyvet felvenni, mert nem szeretnének ebből problémát. Előzőleg különböző állati tetemek voltak beleforgatva a trágyába, ami még bűzösebb volt. Kérdésem, hova tudunk ezzel a problémával fordulni, ha nem segítőkész a polgármester és a jegyző egyaránt? Lehet-e szabályozni, hogy ne legyen elviselhetetlen a trágya szaga?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leveléből pontosan nem derül ki, hogy Ön vagy az említett szomszédok milyen panaszt tettek az önkormányzatnál, illetve hogy a törvényes határidőn belül (1 év) éltek-e a jegyzőtől kérhető birtokvédelem intézményével. Amennyiben még nem került sor a birtokvédelem iránti kérelem előterjesztésére javaslom, hogy forduljanak írásban a jegyzőhöz e tárgyban. A továbbiakban bíróság előtt kérhetik a birtokvédelmet. Az állati tetemek veszélyes hulladéknak minősülnek; azok illegális lerakásáért büntetést is kaphat az elkövető, ebben az esetben értesítsék a rendőrséget.

Kérdés: A tulajdonomban van egy alacsony értékű, sajnos az elhelyezkedése miatt eladhatatlan “beépítetlen terület megjelölésű ingatlan”. Erre a területre az Önkormányzat egy szennyvízcsonkot helyezett el, majd kötelezett rá, hogy 150 ezer Forint közműfejlesztési díjat fizessek. Ezt az összeget nem fizettem be, a területre nem szerettem volna ezt a csonkot (hisz épület nem található rajta), de ez az Önkormányzatot nem érdekelte. A földterületre később az önkormányzat ezt összeget adótartozásként bejegyezte (jelzálogjoggal terhelte). Kérdésem, hogy lemondhatok-e a földterületről, hisz a területen lévő tartozás magasabb összegű így, mint amennyiért el lehetne adni. Esetleg ez a tartozás elévül-e, ill. kamatozik-e? 2017. januárban jegyezték be.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. Főszabály szerint a követelések öt év alatt évülnek el, az elévülési idő azonban megszakadhat vagy nyugodhat is. Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Az elévülést megszakítja a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy a követelés csődeljárásban történő bejelentése. Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik. Az ingatlan tulajdoni lapjáról dönthető el, hogy pontosan milyen teherjog került bejegyzésre, mert a jelzálogjog és a végrehajtási jog nem ugyanaz. A jelzálogjog esetében nincsen elévülés. Lemondás helyett ajándékozás, adásvétel lehetséges. A helyrajzi szám alapján lehetne többet mondani, pontosabban a tulajdoni lapot kellene ismerni.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulnék segítségért, hogy abban az utcában, ahol építkezünk nincsen kiépítve a csatornarendszer. Az önkormányzat nem engedi, hogy szolgalmi jog bejegyzéssel rákössük a csatornát a mögöttünk lévő ingatlan csatornarendszerére (amelyen szándékosan úgy lett csinálva a csatornarendszer, hogy erre alkalmas legyen) arra hivatkozva, hogy volt már probléma ebből a településen, hogy egy vita miatt el lett zárva az egyik telek valamilyen közműről. Azonban a településen nincs semmilyen rendelet erre vonatkozóan, hogy ne lehetne csatornát másik telken keresztül vezetni. Érdemes ez ügyben ügyvédi segítséggel az önkormányzathoz fordulni és úgy kérni, hogy megcsinálhassuk? Az önkormányzat hajlandó lenne kiépíteni a csatornát az utcában, ehhez viszont az utcában lévő 30 telekből 15 tulajdonosnak be kellene fizetni 500.000 Ft-ot, hogy megkezdjék a munkákat, a többi telektulajdonosnak előfinanszírozná az önkormányzat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy írásban forduljon az önkormányzathoz a szolgalommal járó csatornaépítés ügyében, és ha megkapja az elutasítást, folytassa szintén írásban a problémával kapcsolatos kommunikációt, akár jogi képviselő közreműködésének igénybevétele mellett.

Kérdés: A Magyar Közlönyben jelent meg az a rendelet, amelyből végül kiderült, mely egészségügyi szolgáltatók április 1-jén állományban lévő dolgozói – a részmunkaidősök is – kapják meg a beígért bruttó 500 ezer Forintot. A bejelentés április 3-án történt, én április 2-ától vagyok állományban így egy nap miatt elesek a juttatástól. Erre nincs semmi jogorvoslat, méltányosság stb., mivel 3 gyermeket nevelek és jól jött volna a támogatás.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 275/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet szövege szerint az egészségügyi vagy egészségügyben dolgozónak 2020. április 1-jén és az igénylés kezdetének időpontjában is jogviszonyban kell állnia a Korm. rendelet által meghatározott szolgáltatónál vagy munkáltatónál. Ezenfelül pedig a munkáltató jogosult a rendkívüli juttatásra való jogosultságot megállapítani ezen személyek vonatkozásában.

Kérdés: Kölcsönszerződést kötöttem egy ismerősömmel 750.000 Ft-ra, jelzálog bejegyzéssel egy telekre. A közjegyzői okiratban nincs kamat meghatározva. Késve tudom csak fizetni sajnos a Covid19 járvány miatt. A határidő 2020.04.30. volt. Július közepén tudom visszafizetni. De ő 250.000 Ft kamatot követel tőlem. A közjegyző azt mondta, hogy nem kell csak a kölcsönszerződésben megjelölt összeget kifizetni, viszont mivel jelzálog van rajta ezért neki ismét a közjegyzőnél kell lemondani erről a jogáról és a pénzt ott kell vissza is adni. Mit tehetek jogilag a tisztességtelen kamat megfizetése ellen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kölcsönszerződés ismeretében lenne lehetséges kérdésének megválaszolása. Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. Az Ön által írt dátumok és a jelenlegi jegybanki alapkamat okán ez az összeg 250.000.- ft semmiképpen sem lehet, tkp. 1-2 ezer Ft. körüli összeg lehet csak a késedelmi kamat (ez a pontos megfizetési dátum függvénye). Ügyleti kamatot pedig nem kérhet.

Kérdés: A munkavállaló szabályos felmondása esetén nem kapott semmilyen választ a felmondó levelére. Tudjuk, hogy mikor jár le a 30 nap felmondási idő (még van addig 15 nap), de azért jó lenne hivatalos választ is kapni. A munkáltató egyébként egy alapítvány, ahol az új elnök még nincs a bíróságon bejegyezve, a régi pedig nem kíván az üggyel foglalkozni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz arra vonatkozóan szabályt, hogy a munkáltatónak mennyi időn belül kell az Ön megkeresésre válaszolnia, azonban alapelvi szinten rögzíti, hogy a felek együttműködésre kötelesek. Javaslom, hogy próbáljon meg a munkáltatójával e-mail, telefon vagy végső esetben személyes megjelenés útján kommunikálni.

Kérdés: Adásvételi szerződést kötöttem lakó ingatlanra 2020.06.05-én, megtekintett állapotban. 1 millió Ft foglaló után szerződéskor további 13 millió Ft-ot fizettem. Fennmaradt 10 millió Ft november 30-ai határidővel. Közben szennyvízzel keveredett árvíz öntötte el a házat és a kertet. A pincében jelenleg is áll a víz. A ház körüli földet átitatta a víz. Annak kiszáradása akár éveket is igénybe vehet. Közben az ilyen árvíz megismétlődhet. Kérdésem, hogy felmondhatom-e egyoldalúan a szerződést vis major esetre hivatkozva, mivel nem azt a házat kapom, mint amit anno megtekintettem. Visszakérhetem-e a kifizetett teljes összeget, vagy a foglaló kivételével. Jogos-e az eladó azon igénye, hogy 2 millió Ft ellenében eláll a szerződéstől peren kívül.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdésének teljeskörű megválaszolásához szükséges lenne az ingatlan-adásvételi szerződés, valamint a további iratok ismerete. A következmények kapcsán először azt kell vizsgálni, hogy a szerződés milyen szabályokat határoz meg egy ilyen helyzet előállására, ugyanis elsősorban ez a szabályrendszer lesz alkalmazandó. Mindenképpen figyelemmel kell lenni arra is, hogy bizonyos szerződésszegések mikortól láthatóak előre.

Kérdés: Megromlott házassági viszony miatt szeretnék tájékozódni a válással kapcsolatban. Hitellel terhelt házban élünk a feleségemmel, aki rövidesen elköltözik. A hitelt teljes egészében én törlesztem, rezsi számlák az én nevemre vannak kiállítva, eddig ezt a feleségem fizette, kb. két éven keresztül. A házban közösen vásárolt háztartási cikkek vannak még (mosógép, hűtő, televíziók, tűzhely, bútorok).
A kérdésem a következő: milyen jogi követeléseket támaszthat válás esetén a feleségem? Az együtt töltött közös évekre gondolok…

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastársak között vagyonközösség keletkezik, mely az életközösség indulásával kezdődik. A házassági közös vagyonba beletartozik mind az az ingóság és ingatlan, amit a házasfelek az életközösség alatt közösen vagy külön-külön szereztek, leszámítva valamelyik házastárs különvagyonát. A különvagyon azon elemei, amelyek a közös életvitelt szolgálják és a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyak helyébe lépnek, 5 évi házastársi együttélést követően közös vagyonná válnak. A házastársak vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezhetik, ha ez nem történik meg, közöttük a törvényes vagyonjogi rendszer érvényesül. A házassági vagyonközösség elsősorban akkor szűnik meg, ha maga a házasság, illetve a házassági életközösség megszűnik. A házasság megszűnését követően a vagyonjogi kérdéseket a felek rendezhetik egymás közti megállapodással vagy vagyonmegosztási szerződéssel, amennyiben azonban a felek egyetértéssel nem tudnak megegyezni, a bíróság fog a rendezetlen kérdésekben ítélettel határozni.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy apasági perre mikor van lehetőség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az apaság bírósági megállapítását kérheti az anya, a gyermek, a gyermek halála után a leszármazója és az apa. A pert személyesen kell megindítani az apa ellen, az apának pedig a gyermek ellen.

Kérdés: A vér szerinti nagypapa vagyok és kis unokámnak a vér szerinti apukája szeretné 4 év után a kislányt elvinni 2 hetente, de a kislány nem akar menni. 4 év után semmi kötődés nincs. Kérdésem, van-e más módja ennek, hogy ne vihesse el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az édesapának joga van látni a gyermekét. Amennyiben a kapcsolattartás módján változtatni akarnak, peres eljárást kell, hogy indítsanak a bíróságon. Az egy más kérdés, hogy ilyenkor a kapcsolatot ún. vissza kell építeni, megfelelő módon. Ha ezt nem ítélik annak, akkor a gyámhatósághoz is tudnak fordulni, de vigyázat, mert a kapcsolattartás végrehajtása már bírósági hatáskör. Ezért előtte célszerű pontosan tisztázni, hogy ki és mit szeretne.

Kérdés: Én 2020. Június 12-én pénteken felmondtam a munkahelyemen, egyszerűsített foglalkoztatásban voltam, napi bejelentéssel. A problémám az, hogy nem fizettek ki 5 munkanapon belül mondván, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásban nem így működik és nem kötelesek kifizetni 5 munkanapon belül. Szeretném kérdezni, hogy ilyenkor mit tudok tenni, illetve hogy valóban köteles-e kifizetni 5 munkanapon belül?!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen a Munka Törvénykönyve szerint köteles a munkáltató kifizetni Önnek a fennmaradó munkabérét, kizárólag az Mt. 80. §-ban előírt igazolásokat nem köteles kiadni.

Kérdés: Egy idősotthonban történt az eset. Az ismerős idős hölgy elszámolást kért ki a vezetéstől, hogy lássa anyagi helyzetét. A nyugdíja az otthonba érkezik. Letéti számlán kezelik a térítési díj után megmaradó összegeket és itt történnek a levonások is. A júniusban kapott elszámoláson feltűnt egy áprilisban levont összeg, 17.800 Ft pelenka címén, amivel azonban gyermekei látják el. Azonnal reklamált és az intézmény főnővére azt válaszolta, hogy nem tudja, hogy miért vonták le tőle, de számon fogja kérni a kollégáját, aki ezt tette és visszakapja a pénzt. A levonásról a nénivel nem írattak alá bizonylatot. Mivel az intézmény több, mint 100 főt lát el idősgondozásban és ennek a fele demens sajnos nem kizárt, hogy ilyen jogtalan levonások másnál is előfordulnak. Édesanyám is az otthon lakója, kértem már elszámolást én is több alkalommal, de ezt nem adták ki. Tehetek-e feljelentést és milyen büntetőjogi minősítésben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Először is az idősek otthonának házirendjét kell megvizsgálni. Általában minden idősek otthonának van ellátottjogi képviselője, aki képviseli az ápoltak jogait. Kérdéses, hogy mit ír a házirend, illetve fontos lenne tudni, hogy miként és ki által került az összeg levonásra. Javaslom, hogy az intézmény vezetőjének írjanak egy felszólító levelet a visszafizetésre, kilátásba helyezve a jogi következményeket. Ilyen alacsony összeg „eltűnése” esetén szabálysértési eljárást lehet indítani. Fontos lehet még, hogy a többi ellátott is ellenőrizze az elszámolást. Ha több személynél is előfordul, érdemes a közérdekvédelmi ügyészséghez (is) fordulni.

Kérdés: Édesanyámmal 50-50%-ban birtoklunk egy ingatlant. Ha ki szeretnék szállni, a felbecsült érték kifizetésére felszólíthatom-e? Barátjával egyedül laknak az ingatlanban.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A birtoklás nem jelent tulajdonjogot. Kérdés ebben az esetben, hogy tulajdonjoga van-e az ingatlanon? Amennyiben közös tulajdonukban áll az ingatlan, a bíróságtól kérheti eredménytelen felszólítás után a közös tulajdon megszüntetését.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy volt egy válásom, kettő kiskorú gyermekem (3 és 6 évesek) velem maradt, a felügyeleti jog csak az enyém, anyuka láthatást kért a gyerekre. Minden hétvégén elvihette őket. Közben anyuka elköltözött a gyermekek közeléből egy másik kapcsolat miatt 350 km-re. Azóta (5 HÓNAPJA) nem találkozott a gyermekeivel. Most azt követeli, hogy a nyári szünetben 1 hónapra adjam őket oda, de fontos kiemelni, hogy súlyos beteg. Van egy alapbetegsége és mellé több kísérő betegség társul. Jelenleg önmagát ellátni nem tudja, nehezen lát, nehezen jár! Kérdésem, hogy köteles vagyok-e odaadni a gyerekeket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem írta meg, hogy a gyermekek felügyeleti joga miként lett kizárólagosan az Öné. A kapcsolattartás tárgyában is kellett, hogy döntsön a bíróság. A jogerős ítéletben szereplő kapcsolattartáshoz van joga az édesanyának, amiben elvileg a nyári szünidő beosztása is benne van. Amennyiben változtatni szeretne a szabályozáson, peres eljárást kell indítania.

Kérdés: Vásároltam egy ingatlant 2019. novemberében. Lakva rájöttem sok rejtett hibára, amiről a tulajdonos nem tájékoztatott. 1. A rothadt parkettát szalagparkettával takarta el. 2. Repedezett mennyezetre álmennyezetet rakott. 3. A ház salétromos. 4. Régi vízvezeték szivárog a földben, 280 kbm. víz folyt el. 5. Konvektorok működés közben kialszanak, életveszélyesek. 6. Korhadt, porladó küszöböket deszkával fedte el. Kérdés: mit tehetek ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírt hibákért az eladó kellékszavatossággal tartozik. Olyan ingatlant köteles átruházni a vevőre – már csak az adásvételi szerződésből és a Ptk.-ból is kiindulva -, amely rendeltetésszerű használatra alkalmas és nincs olyan hibája amely a rendeltetésszerű használatot akadályozza. A felismert hibát az eladóval haladéktalanul közölnie kell. A vevő többféle szavatossági jog közül választhat, de ingatlanok esetén a leggyakoribb a hiba kijavítása iránti igény, amelyet az eladó köteles saját maga illetve saját költségére teljesíteni. Elsődlegesen egyeztetni kell az eladóval, hogy a hiba kijavítását saját költségén vállalja-e. Halasztást nem tűrő esetben azonban a vevő is elvégezheti a kijavítást. A hibát minden esetben a lehető legteljesebben dokumentálni kell (pl. fénykép, videofelvétel, adott esetben szakvélemény kérése), és amennyiben a vevő maga végezteti el a javítást, akkor ennek folyamatát is. Ha eladó a felelősségét vitatja, továbbá ha saját költségén nem végezteti el a javítást, akkor ezt a vevő végeztetheti el, és az eladótól követelheti a költségeinek megtérítését. Emellett, ha már minden kötél szakad, tehát a hiba kiemelkedően súlyos (például leszakadt a tető), és az eladó nem vállalja a kijavítást, vagy csak aránytalanul hosszú időn belül, a vevő el is állhat a szerződéstől. Fontos azonban, hogy jelentéktelen hiba miatt nem lehet elállni. Az elállást írásban kell közölni az eladóval, és ilyen esetben az eredeti állapotot kell helyreállítani.

Kérdés: 2020. februárban kerültem vissza a munkahelyemre (Önkormányzat, pénzügyi terület), miután letelt a GYES. 2020. június 4.-én a szociális osztályon dolgozó kolléganő beadta a felmondását. A munkáltató engem akart arra a munkakörbe áthelyezni, mondván pénzügyi végzettséggel is el lehet látni a szociális területet. Én erre nemet mondtam, hogy nem vállalom, ezért meghirdette az állást. Az eddigi jelentkezők nem igazán felelnek meg neki, ezért folyamatosan ragaszkodik ahhoz, hogy a szociális munkakör a pénzügyi területen dolgozók között kerül szétosztásra. Kérdésem: szabályos-e, hogy a szociális munkakörbe (rendszeres, nem rendszeres települési támogatások megállapítása, gyermekvédelmi kedvezmények megállapítása) áthelyezne egy pénzügyi végzettséggel rendelkező munkavállalót.? A munkáltatóm azt mondta nekem megteheti, hogy áthelyezzen egyik munkakörből a másikba, igaz ez? Ha esetleg nincs igaza, mivel tudnám ezt alátámasztani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. 53. § (2) bekezdés kimondja, hogy a munkakörtől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.
A Kttv. 48. § (1) bekezdése szerint: A kinevezés tartalmát módosítani csak az államigazgatási szerv és a kormánytisztviselő közös megegyezésével lehet. Mivel a munkakör megnevezése a kinevezés tartalmába tartozik, így az Ön beleegyezése nélkül nem változtathatja meg a munkáltató a munkakört.

Kérdés: Problémám az, hogy a főnök nem ad szabadságot! 4 órával vagyok bejelentve, 2 éve dolgozom, szabadság nélkül. Kérdésem, hogy mennyi szabadság jár? 4 gyermekem van, ebből három 16 éven aluli.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Munkáltatója jogellenesen nem ad ki Önnek szabadságot. Természetesen jár Önnek, így javaslom, hogy írásban szólítsa fel munkáltatóját a szabadsága kiadására, kára megtérítésére. Egyebekben javaslom, keressen fel egy ügyvédet, hiszen könnyen előfordulhat, hogy munkaügyi perre kerül sor a munkáltató jogellenes magatartása miatt.

Kérdés: Egy max. 30.000 lakosú városban vezető beosztásban dolgozom. Kb. 13 éve nyugdíjba vonult volt munkatársam a családom egyik tagjának elszólta magát és csodálkozva kérdezte, hogy én a fiúkat szeretem. Természetesen ez nem igaz. Egy ilyen kijelentés tekinthető becsületsértésnek? Jó lenne tudni azt is, hogy ez mennyire terjedt el a városban. Aki nem ismer, de hallja, akkor ez a munkahelyem lejáratása is? Szerettem volna megtudni, hogy honnan indul, kitől hallott ilyet, ezért FB-n megkérdeztem, hogy találkozhatnánk-e valamikor. 2 hétig nem válaszolt, végül egy újabb megkeresésre írta, hogy nem, de miben segíthet, s amikor megírtam, akkor mindenfélét írt, hogy felejtsem el, senki nem foglalkozik vele stb. Tegyek-e feljelentést az én, illetve a munkahelyem jó hírnevének megsértése, lejáratása miatt? Mivel jár egy ilyen? Milyen költségei lehetnek? Van-e esély arra, hogy kiderüljön és kiderítsék, hogy ki terjeszti? Nincs kedvem bíróságra járni, de szeretném megtudni, ezért érdeklődök.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtaktól sokkal pontosabban kellene ismerni, hogy szó szerint mi és milyen körülmények között, kinek hangzott el, csak akkor lehet állást foglalni. A költségek is attól függ(het)nek, hogy milyen eljárást kíván / lehet indítani (polgári, büntető). Ha van eljárás, akkor viszont oda „járni” kell.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy most vásároltam ingatlant és az ingatlan teljes területére az E.ON Dél-Dunántúli Áramhálózati Zrt. javára bejegyzett vezetékjog, vázrajz szerinti elhelyezkedésben biztonsági övezetre vonatkozó tilalom van 24 m2 nagyságú területre. A tulajdoni lap szerint a bejegyzés (határozat) ideje: 2011.03.23. A kérdésem az lenne, hogy kérhetek-e valamiféle kedvezményt az áram használatból vagy kártalanítási igényem lehet-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Úgy véljük, hogy az adásvételi szerződés megkötése előtt is tudatában volt az ingatlan-nyilvántartásban rögzített vezetékjognak, sőt, a szerződésnek rögzítenie is kellett azt. Természetesen megkeresheti az E-ON-t kedvezmény miatt, ám erre külön jogszabályban meghatározott kötelezettsége nincs a cégnek. Kártalanítási igénynek alapja jelen esetben nincs, mivel Ön a vezetékjog tudatában vásárolt ingatlant.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy mit tehetnénk akkor, ha a lakás eladáskor az ingatlanos átvert minket. Azt ígérte rendez mindent, ehhez képest nem fizette ki a behajtó céget, hanem átvezettette a saját nevére a tartozást. Most 4 év elteltével úgy döntött behajtja rajtunk a több milliót. Albérletbe lakunk, elveszett a lakás és még mi tartozunk? Persze az adásvételi szerződéssel sem stimmel minden. Az ingatlanos fia volt az ügyvéd, ő intézte.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, minél előbb forduljanak személyesen ügyvédhez az ügy bonyolultsága miatt. Jelen platform nem alkalmas ilyen kis mennyiségű információ alapján kérdése megválaszolására.

Kérdés: 2002-től hivatásos rendőr vagyok. Sajnos ekkor már 33 éves voltam, így most 51 évesen szolgálok rendületlenül. Nem tudok eligazodni a jogszabályokban, ezért kérem a segítségét. 2002-2006-ig járőr, 2006-2013-ig ügyeletes, majd azóta szir. pk. vagyok. Kérdésem az, hogy jár-e nekem plusz közterületi szorzó a szolgálati idő rendelkezési állományba vételhez való számításához, ill. hogy a Határőrségnél 1989-1990 között teljesített sorkatonai szolgálatom beleszámít-e a szolgálati időbe, szintén a rendelkezési állományba vétel tekintetében.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A sorkatonai szolgálat beleszámít a szolgálati idejébe a Hszt. 280.§ (1) bek. alapján. Sajnos ilyen kevés információ alapján nem lehet pontos választ adni kérdésére, miszerint jár-e Önnek közterületi pótlék, e kérdésben szükséges lenne az állományparancsainak stb. az ismerete is.

Kérdés: Gyermek tartásdíj nem fizetését (3 gyermek után) visszamenőleg (már eltelt 6 hónap) és a folyamatosságát hogyan, hol és melyik hatóságnál lehet érvényesíteni? Különélünk, a gyermek elhelyezés és a gyermektartás anno bírósági megállapodásban lett rögzítve. Jelenleg kilépett a jól fizető munkaviszonyból és valószínű fekete munkából él, de tartást nem fizet semmilyen formában és elzárkózik a hajlandóságtól.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha bíróság ítélte meg a tartásdíjat, pontosan meghatározva, hogy a kötelezettnek mennyit és mikortól kell fizetnie, akkor ennek a végrehajtását a bíróságtól kell és lehet kérni, amennyiben a tartásdíj nem érkezik meg időben vagy pontosan. Javaslom, minél előbb intézkedjen, hiszen csak 6 hónapra visszamenőleg lehet tartásdíjat érvényesíteni, az előtte lévők elvesznek. Ezzel párhuzamosan a rendőrségen is tehet feljelentést, de ott a pénzkövetelése végrehajtása után nem intézkednek, csak a felelősségre vonás a cél.

Kérdés: Vásároltunk egy ingatlant zárt kerttel, ami 2 helyrajzi számon szerepel, de közben kiderült, hogy van még egy helyrajzi szám az udvarunkra, amit közel 25 éve mi használunk. Az előző tulajtól így vettük meg, de nem a mi tulajdonunk a harmadik helyrajzi számon levő telek. Mit tehetek, hogy a mi nevünkön legyen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírásából arra tudunk következtetni, hogy Önök feltehetően elbirtokolták a szóban forgó területet. Ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzésre kerüljön az elbirtoklás ténye, bíróságtól kell kérni annak megállapítását. Javaslom, minél előbb keressenek fel személyesen egy ügyvédet az eljárás megindításához.

Kérdés: Érdeklődnék,hogy műhibaperes ügyvédet tudnak-e ajánlani vagy van-e a szervezetnek ilyen, mivel leszázalékolt, kispénzű ember vagyok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, a helyi ügyvédi kamaránál érdeklődjön e kérdés kapcsán a jogi segítségnyújtó / pártfogó ügyvédek elérhetősége miatt. Természetesen nincs kötve lakóhelyéhez, az országban bárhonnan megbízhat ügyvédet.

Kérdés: Nevelőapám halála után anyum a haszonélvezeti jogot, én pedig a tulajdonjogot örököltem. Két házban élünk egy udvaron, ő is külön, én is külön háztartást vezetünk. Abban a házban, amiben a nevelőanyám lakik, ott van egy üzlethelyiség is, ami bérbe van adva. Ebben az üzletben dolgozom már 10 éve. A havi bérleti díjból, amit az üzletért kap, abból én nem részesülök. Kérdésem az lenne, hogy törvény szerint ez így helyén való vagy pedig 50-50 %-ban járna nekem is a bérleti díjból?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos leírása nagyon zavaros. Annyi biztos, hogy hasznosításra (bérleti díjra) elsődlegesen a haszonélvező jogosult. Amennyiben az üzlethelyiséggel kapcsolatos ingatlanon nincs haszonélvezeti jog, úgy Önt illeti tulajdoni hányada arányában a bérleti díj arányos része.

Kérdés: Sofőrként dolgoztam egy 3,5 t ponyvás furgonon. 14 napja megszűnt a munkaviszonyom “közös megegyezéssel”. Nem fizetik ki a bérem (kb. 310.000 Ft) arra hivatkozva, hogy a munkavégzésem alatt volt 3 árukárom, ami még nem lett tisztázva, hogy kifizeti-e a biztosító (a legelső még februári). A felmondásról szóló A4-es papírt aláírtam, a kilépő papírjaimat elküldték postán, tértivevényesen (még szándékosan nem vettem át). Mit tehetek ilyenkor? Joguk van ehhez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, szólítsa fel teljesítésre a munkáltatót. Kötelesek lesznek megindokolni Önnek a nemteljesítés okát. Amennyiben ténylegesen okozott kárt, úgy alapos lehet a munkáltató hivatkozása. Amíg nem ismeri a hivatalos álláspontot (írásbeli), addig nem tudunk Önnek pontos választ adni.

Kérdés: Az óvodavezető megtilthatja-e, hogy a 2 éves testvér lázas betegsége esetén a nagyobb ovis testvére oviba menjen? Óvodavezető jogköre alapján vagy valami központi törvény, rendelet alapján?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogilag nincs szabályozva az Ön által leírt eset, azonban felszólíthatják a szülőt, hogy lehetőleg ne vigye óvodába a gyermeket. Természetesen a felszólításhoz a szülő nem lesz kötve. Illetve érdemes lenne megismerni az intézmény házirendjét is.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy ha olyan tartozást szeretnének behajtani, ami már “elévült”, hogyan tudok elévülésre hivatkozni? Mi a menete, mi a teendő? Elég írásban jeleznem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem mindegy, milyen eljárásról, és milyen tartozásról van szó, illetve mikori esedékességgel és milyen cselekmények történtek eddig. Az elévülés ideje általánosságban 5 év. Minden esetben javasolt az írásban történő hivatkozás, megjelölve a Ptk. VI. könyv IV. fejezetében foglaltakat. Sajnos leírása alapján nem tudunk Önnek ennél pontosabb választ adni.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy még tavaly októberben beadtuk a gyermektartás csökkentése iránt a kérelmet, mert a férjem két gyermek után fizet gyerektartást és még a régi rendszerbe történt, amikor százalékos arányban hoztak ítéletet. Van hónap, amikor 130.000 Ft ot vontak tőle. Az utóbbi 10 hónapban százezer alatt nem nagyon vontak tőle. Mi 60.000 Ft ot ajánlottunk, amit az anyuka elutasított és ő 80.000 Ft-ot kér, mert ő arra hivatkozik, hogy jóindulatú agydaganata van és nem tud dolgozni. De mi tudjuk, hogy ma is kint dolgozik Ausztriában. A nagylány 20 éves lesz októberben. Most valami tanfolyamot kezd el a kisfiú, aki 17 éves lesz. Nem akarunk 80.000 Ft ot fizetni, mert tudjuk, hogy ha bármi történik valamelyikünkkel ezt akkor is ki kell fizetni, a per újrafelvétel nagyon sok idő. Nekem is van egy kisfiam, aki még tanul és én 28.100 Ft-ot kapok az apukától. Az ügyvédünk azt mondta fogadjuk el. Mi lehet a legrosszabb ítélet? Mire számíthatunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A legrosszabb esetben elutasítja a bíróság a kérelmüket, esetleges viszontkereset esetén viszont megemelheti. A peres eljárás során a gyermekkel együtt élő szülőnek kell majd alátámasztania a magas összeg szükségességét. Gondolhatunk ilyenkor például gyógyszeres kezelésre, különórák, stb. Amennyiben nincs a gyermekeknek szüksége ekkora összegre, úgy a bíróság csökkentheti a tartásdíj összegét.

Kérdés: Ma kaptam egy levelet a Járásbíróságtól. A volt nejem a tartásdíj elmaradását kéri 6 hónapra visszamenőleg. Idén januártól nem tudom fizetni a 23 éves nagylányomnak, mert sajnos sok a kiadásom. Élettársam januártól gyesen van a kisfiammal itthon. Sajnos 3 hitelem is van, a volt nejemnek köszönhetően. Kifizettünk neki a válás előtt 4 milliót, majd 2017.12.15-én elváltunk és havi 30 ezres tartásdíjat fizettünk a lányomnak. A lányom érettségi után továbbtanult nappali okj-s tanfolyamon. Az első suli elvégzésével vám- és pénzügyőr lett volna, amit nem fejezett be, a vizsgát nem rakta le, így nem lett róla bizonyítványa. Mi akkor is fizettük a havi 30 ezres tartásdíjat. Majd elment egy másik okj-s suliba, amit most fejezett be, de tavaly november óta nem találkoztunk. Azóta csak egy sms-t írt a szülinapomra februárban. És márciusban felhívatott az anyjával, hogy fizessem ki a tartásdíjat. Érdekelne, hogy most mit tegyek? Mert itt a bírósági letiltó végzés!?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy a Járásbíróságtól kapott dokumentummal forduljon ügyvédhez, a mostani és e kérdés jövőben rendezésének lehetőségeinek konkrét átbeszélése végett.

Kérdés: A problémánk a következő: Sajnos kiszaladt a lábam mellett a kutya a kapun, majd felugrott a szomszéd kapujára, ami kinyílt és onnan is kiszaladt a két kutya. Nem harapós kutyákról van szó. Jött a postás és a kutyák rászaladtak és elesett a kerékpárral. A kutyák nem bántották, de megütötte a vállát. Mi és a szomszéd is kapott levelet a Magyar Postától, hogy kártérítést kell fizetnünk a postásnak. Szeretnénk tudni, hogy mire kell számítanunk? Jogos-e a követelés és mi történhet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A levél ismeretének hiányában nehezen lehetne pontos választ adni. A Polgári Törvénykönyv egyértelműen előírja, hogy az a személy, aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért helytállni köteles. Ez alól csak és kizárólag akkor mentesül, amennyiben bizonyítja az, hogy az állat tartásával kapcsolatosan felróhatóság nem terheli.

Kérdés: Kérdésem a következő: Adott egy ikerház, melynek egyik fele lakott, a másik lakatlan. A lakatlan házrész tulajdonosát 2 éven keresztül többször szóban figyelmeztettük, hogy a tető több helyen beázik, azonban nem történt meg a javítás, csak ígérgetés. Az egész ingatlan gondozatlan, elhagyatott. Mi ilyenkor a teendő? A mi felünk szépen felújított, aggódunk a beázások miatt, úgy látjuk nem fog megtörténni a javítás, veszélyeztetik a mi házrészünket is. Eladni nem akarják, annak ellenére sem, hogy lassan 10 éve nem foglalkoznak a házzal (se felújítás, se karbantartás, se gondozás).

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéses, hogy ez egy társasházként bejegyzett ingatlan-e, illetve van-e osztatlan közös tulajdon az ingatlanban? Mindkét esetben van egy-egy tökéletes megoldás, ami azonban túlmutat a fórum keretein. Mindenképpen javaslom az ügyvédhez fordulást!

Kérdés: Zárolva volt a számlám egy hónapig és a munkáltatóm elutalta a fizetésemnek a 33%-át, amit kértek és közben levontak tőlem 26.849 Ft-ot. Megtehetik???

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom minél előbb keresse fel munkáltatóját, amennyiben kétszeresen vontak le a fizetéséből végrehajtás miatt. Ha a fizetéséből egyszeresen vontak és utána a többit a számlájáról, az viszont lehetséges. Többet kellene tudnom az ügyről az egészen pontos válaszhoz.

Kérdés: A családomtól elköltöztem a férjem magatartása miatt. A mostani házat 2003-ban vettem egy 1997-ben vásárolt ház árából. A férjemmel 1998. óta élettársi, 2014. óta házastársi kapcsolatban vagyunk. A ház azóta is 1/1-ben az én nevemen van. Azóta sokat újítottunk rajta együtt. Két éve Fula kölcsönt vettünk fel, én vagyok az adós, ő az adóstárs. Én törlesztek, a Fula jelzálogjoga be van jegyezve. Erről számláim is vannak, ez az én felújításomnak számít. Jól tudom, hogy a ház az én külön vagyonomnak számít? És nem kaphatja meg válás esetén a felét? Ill. hogyan fogom tudni kitenni a házamból? Mert igényt tartok rá és ő nem akar kiköltözni azt mondván, hogy mennyi mindent csinált rajta! (Két gyermek van:17 és 21 évesek.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen a ház az Ön különvagyonának minősül. A leírásból nem egyértelmű, hogy a jelzálog a felújításra igényelt kölcsön miatt lett bejegyezve. A bontóper jogerős ítéletéig (avagy előtte esetleges ideiglenes intézkedésig) lakáshasználati joga van a férjének. Mivel az ügy elég bonyolult (elköltözés, hitel stb.), javaslom minél előbb keressen fel egy ügyvédet személyesen.

Kérdés: A párom meghalt munkahelyi balesetben, 2 kiskorú gyereke van, nem kapnak a gyerekek semmit. A nyomózó és a munkáltató se ad ki semmilyen papírt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdés hiányában nem tudunk Önnek válaszolni. Kérem, írja meg, hogy mit szeretne megtudni.

Kérdés: Egy adásvételi szerződés formai hiba miatt nem jött létre és az ügy 2005-től az idei évig húzódott. Ezután el is adtuk a lakást és azt szerettük volna elérni, hogy ne kelljen szja-t fizessünk a különbözetre, hiszen 2005. óta mi fizetjük a lakás összes felmerülő költségét. A NAV válasza: “Tekintettel arra, hogy az Szja tv. az érvényes szerződésnek az ingatlanügyi hatósághoz (földhivatalhoz) történő benyújtásához és nem az ingatlan tulajdonos-változásának földhivatali bejegyzéséhez köti az ingatlan szerzésének időpontját, ezért a Pénzügyminisztérium álláspontja szerint a levelében vázolt esetben a polgári jogi szempontból érvényes (azaz a létrejöttéhez szükséges tartalmi elemeket tartalmazó, és érvénytelenségi okokkal nem bíró) szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtása minősül az ingatlan megszerzése időpontjának, függetlenül attól, hogy a benyújtott érvényes szerződések földhivatali bejegyzést egyéb okoknál fogva nem eredményeztek.” Kinek van igaza?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügyhöz kapcsolódó iratok hiányában nem lehetséges állást foglalni az ügyben. Amennyiben azonban anno az ingatlan vételárát megkapta, akkor a NAV-nak biztosan igaza van. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet személyesen!

Kérdés: Az lenne a kérdésem, milyen papír kell ahhoz, hogy hamarabb megtörténjen a válás. Lombikbébit szeretnénk, de addig nem lehet, míg a párom nős, a korom miatt lenne fontos. Nyolc éve vannak külön. Az első tárgyalás megvolt a másodikat halassza a bíróság. Esetleg van olyan papír, amivel fel lehetne gyorsítani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen nyomtatvány nem létezik, a bíróság gyorsaságát befolyásolni nem tudják. A kereseti kérelmet kell beadni.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy a férjemmel 13 év után (10 év házasság) tönkrement a kapcsolatunk. Született egy gyermek a házasságunk alatt, aki 10 éves. Jelenleg a megromlott házasság miatt el kellett költöznünk. A lakás, ami hitellel terhelt a házasság előtt szerzett vagyon. Milyen jogokkal rendelkezem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtakból sajnos nem derülnek ki a részletek (ki és mikor, milyen jogcímen szerezte meg a házasság előtt az ingatlant, éltek-e együtt a házasságkötés előtt, kötöttek-e házassági vagyonjogi szerződést, a kölcsön mikor és milyen jogcímen került rá stb.-stb…), illetve az ön célja sem. Javaslom, hogy a releváns okiratokkal forduljon ügyvédhez a konkrét lehetőségek átbeszélése végett.

Kérdés: Édesapám négy éve meghalt, édesanyám még él. Van két bátyám, a kisebbik nekem ajándékozta a részét, a nagyobbik nem. Én édesanyámmal élek, betegápolásin vagyok vele. Az édesanyám nekem ajándékozta az ő fél házrészét, ügyvédi papír van róla, a haszonélvezet maradt az anyué. Az apu része 6 millió Ft, amiből a bátyámnak jár kettő. Az lenne a kérdésem, hogy amíg a ház nincs eladva vagy amíg az édesanyánk él, addig köteles vagyok-e őt kifizetni? Ha igen, akkor elég-e egy általam megírt papír két tanúval vagy forduljak ügyvédhez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem köteles. Kell hozzá ügyvédi közreműködés mindenképpen.

Kérdés: Én egy húsz éves lány vagyok, most végeztem a tanulmányaimmal. Apukám tőlünk 9-10 éve költözött el, nem tudom pontosan. A szüleim nem voltak összeházasodva. Gyerektartás miatt egyszer voltunk bíróságon, ahol bejelentett munka hiányában (feketén dolgozott mindig), ha jól emlékszem 10 ezer Forintot ítéltek meg gyerekenként, (van egy bátyám is) amit természetesen nem teljesített, azt hiszem talán egy hónapig fizette. Anyukám úgy gondolta, annyiban hagyja a dolgot, nem fog veszekedni vele 20 ezer Forintért, mondván az ő lelki szegénysége ez. Viszont személy szerint sokszor próbáltam beszélni apámmal, hogy szükségem lenne rá, nyilván anyukám szétszakadt a munkában ahhoz, hogy legyen étel az asztalon. Nem is ez a lényeg. Így 20 évesen, hosszú évek elteltével úgy, hogy abbahagytam a tanulmányaim, a kapcsolatunk megromlott. Van bármiféle mód az utólagos kifizettetésre vagy engedjem el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermek tartásdíját visszamenőleg 6 hónapra lehet érvényesíteni.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy az ingatlan a 2 gyermekem nevén van 1/2-1/2 arányban. A törvényes képviseleti jog kizárólag engem illet bírósági határozat alapján. Az ingatlan értéke nem éri el a jogszabályban meghatározott összeget, ebben az esetben is szükséges a gyámhivatal jóvá hagyása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata a gyámhatóság jóváhagyásával érvényes, a kiskorú nem tehermentes ingatlanszerzése, ingatlana tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése esetén.

Kérdés: Kb. három hónappal ezelőtt elkezdtük hirdetni a telkünket, mint osztatlan közös tulajdont. Mialatt ment a hirdetés a szomszéd jelezte, hogy őt is érdekelné a telek, persze sokkal kedvezőbb áron. Anyukámmal megegyeztünk, hogy végeredményben több szempontból is az lesz a legjobb megoldás, ha neki adjuk el a hátsó telekrészt. Két hete volt kint egy földmérő, miután elindítottuk a telekmegosztási eljárást, az ügyek intézését. Jelen pillanatban még nem történt semmi érdemleges, folyamatban van az ügy. A földmérő cég most adta be a tervdokumentációkat a földhivatalnak és várunk…. A szomszéd eddig még nem adott foglalót mondván, hogy az ügyvédje mondta neki, hogy amíg nincs meg a vázlatrajz a telekről, addig nem tudunk szerződést kötni. Ez rendben is van, de a kérdésem, hogy a foglalóhoz szükséges-e a vázlatrajz?? Vagy csak egy sima átvételi elismervény!?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sokmindent nem értek teljesen, pl.: az osztatlan közös tulajdon értékesítéséhez miért is kell a telekmegosztás? Miért kéne hozzá vázrajz? Miért kellene hozzá földmérő? Amit most Önök csinálnak az nem az osztatlan közös tulajdon értékesítése, hanem annak a megosztásának az előkészítése. A foglalóról: a másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, abban az esetben a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.

Kérdés: A vállalat, ahol dolgozom éves munkaidő keretben foglalkoztat. A koronavírus miatt sajnos nem volt elég munka, ezért pihenőre küldött (nem állásidőre). Majd, ha lesz munka a keretidő végéig a mínusz órákat ledolgozzuk. Az otthon töltött időre a bérünk egy részét megkaptuk a többit majd akkor, ha ledolgozzuk a negatív idő keretet (itt így nevezik), ez rendben is lenne. Viszont kaptam egy jobb állásajánlatot, ezért felmondtam. Ekkor közölték velem, hogy az otthon töltött időre kifizetett bért fizessem vissza. Ez szabályszerű vagy jogtalanul kérik vissza a pénzt, mivel nem az én hibámból nem tudtak foglalkoztatni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése alapján nem egyértelmű, hogy Önt szabadságra küldték-e. Amennyiben igen, úgy mennyiben arányos a szabadság kiadása, ergo keletkezett-e többletszabadság, amit kiadtak Önnek. Javaslom, mielőbb keressen fel egy ügyvédet személyesen a rendelkezésre álló iratokkal együtt.

Kérdés: Szükségem lenne az Ön szakmai segítségére, tanácsára az alábbi ügyben. Mit tegyek abban az esetben, ha az előző munkahelyemen nem akarnak referencia levelet írni, ami azért szükséges, hogy betöltsem az új állást. Hozzáteszem, hogy több, mint 1 évig dolgoztam az előző cégnél és saját elhatározásból (családi okok miatt) mondtam fel 2019. novemberében. Ha jól értelmezem a Mt. 81 paragrafusát, akkor a munkaadó nem tagadhatja meg ezt a kérelmet, hiszen ettől függ, hogy megkapom az állást vagy sem, tehát nem korlátozhat a munkakeresésben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jól értelmezi a jogszabályhelyet, a munkáltató köteles az Ön kérelemre írásbeli értékelést adni Önnek. Javaslom, írásban kérje fel erre a munkáltatóját tértivevénnyel feladott levélben, hogy egy esetlegesen felmerülő munkaügyi perben bizonyítékként fel tudja használni azt.

Kérdés: Végrendelet nélkül meghalt az unokatestvérem. Családja, felesége nincs, a szülők már régebben meghaltak. Ilyen esetben ki az örökös? Örököl-e olyan unokatestvér is, akinek a honlétéről nincs tudomásunk és életjelet sem tudunk több, mint 50 éve?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az élő vér szerinti rokonok, illetve házastárs örökölnek bizonyos sorrendben. A leírása alapján nem lehet pontosan meghatározni, az információ hiányában nem tudunk pontos választ adni. A hagyatéki eljárás során kell bejelenteni a az öröklésben érdekeltek nevét a jegyzőnek/közjegyzőnek. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a meg nem nevezett a későbbiekben indíthat eljárást.

Kérdés: Regisztrált álláskereső vagyok a helyi Munkaügyi Központban. Álláskeresési járadékra nem, de az aktív korúak ellátására (havi nettó 22.800 Ft) jogosult vagyok, ezt rendszeresen megkapom. A legmagasabb végzettségem egy felsőfokú OKJ-s, 55-ös sorszámmal kezdődő idegenforgalmi szakmenedzser szakma és egy középfokú, szaknyelvi nyelvvizsgával is rendelkezem, B2 angol nyelvből C komplex típusúval. A Munkaügyi Központ egy értesítést küldött, miszerint 1010-es hagyományos közfoglalkoztatásra közvetít ki. Az álláslehetőséget elutasítottam, több ok miatt is. Egyrészt a végzettségemtől jóval alacsonyabb munkalehetőség (konkrétan söprögetés), melyet nem csak méltatlannak találok, hanem a jogszabályt tanulmányozva a nem megfelelő munkahely kategóriába tartozónak tituláltam. A felajánlott munkabér bruttó 87.500 Ft volt. A Munkaügyi Központ törölni akar arra hivatkozva, hogy 25 év feletti vagyok és se álláskeresési járadékra, se nyugdíj előtti járadékra nem vagyok jogosult. Megtehetik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szükséges lenne az okiratok tartalmát ismerni a kérdésének megválaszolásához. Amennyiben az igazolásai alapján valóban nem jogosult a járadékokra, és a törlés indoka helytálló, úgy jogszerűen jár/járt el a központ.

Kérdés:  Évekkel ezelőtt volt tartozásom az OTP-felé. 2014-ben az utolsó fillérig kifizettem. Hivatalos papírom van róla. A munkálhatómhoz egy végrehajtó iroda beadott kérelmet letiltás ügyben. A munkáltatóm közölte, hogy az én papírom semmit nem számít, mert régebbi, mint amit a végrehajtó iroda küldött. Ezért levonják a fizetésem 33%-t. Nincs esélyem arra, hogy ami nem illeti meg a végrehajtót, ne vonják le??

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben ún. végrehajtás megszüntetésére lehet pert indítani, amennyiben a végrehajtást kérő nem ismeri el, hogy a tartozás megfizetésre került. Javaslom, hogy a birtokában lévő iratokkal forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Családomtól ajándékba kaptam egy arany karkötőt, ami nekem nem megfelelő! Szeretném visszavinni az ékszerüzletbe és az eredeti árát megkapni! Vásárlást igazoló nyugta is a birtokomban van! Köteles az üzlet visszaadni az ékszer vásárlási árát?

Válasz: Tisztelt Kérdező! “Nem tetszés” esetére nincs visszafizetési kötelezettsége az üzletnek. Amennyiben azonban webáruházon keresztül történt a vásárlás, úgy a kézhezvételtől számított 14 napon belül indokolás nélkül lehetőség van elállni a vételi szándéktól.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy ajándékba kaptam egy telefont a volt barátnőmtől, amit karácsonyra hozott ki nekem, de én ezt a telefont eladtam. Majd úgy jelentett fel, hogy ezt a telefont nekem csak kölcsön adta használatra. Ma kellett mennem a rendőrségre és gyanúsítottként hallgattak ki sikkasztás miatt, amit állítólag elkövettem! A kérdésem az lenne, hogy Ön szerint szükség lenne ügyvédre vagy sem? Büntetlen előéletű 26 éves nő vagyok, a mai napon a kihallgatás során rabosítottak is!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy keressen fel ügyvédet a birtokában lévő iratokkal együtt.

Kérdés: 17 éve dolgozom a munkahelyemen. A csökkent megrendelések miatt decemberben levettek 8 óráról 4 órára, tervezett márciusi határidővel. Persze ez utóbbi csak szóban hangzott el. A járvány miatt maradtunk 4 órában, most viszont elbocsájtottak. Végkielégítésnél kizárólag a 4 órás bért vették figyelembe. Szabályos ez? Ennyi év után úgy érzem megilletett volna egy tisztességes összeg, két gyermeket nevelek, nem tudom mihez kezdjek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdése teljeskörű megválaszolása nehézkes a részletek ismeretének hiányában pl. hogy milyen jogviszonyban áll, munkaszerződés esetén annak tartalma. A Munka törvénykönyve (Mt.) alapján a távolléti díj számítása az esedékesség időpontjában (jelen esetben a felmondás közlésének napján) érvényes alapbér, valamint az utolsó 6 naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék alapján történik. A távolléti díj kiszámításánál ezeket az összegeket együttesen kell figyelembe venni.

Kérdés: Segítségét szeretném kérni abban, hogy egy ingatlan tulajdonosa honnan értesülhet az ingatlana haszonélvezőjének az elhalálozásáról, ha a viszony közöttük megromlott. Valamint a haszonelvező halotti anyakönyvi kivonatához hogyan juthat majd hozzá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A haszonélvezeti jog jogosultjának halála esetén az illetékes földhivatalnál kell kérelmet előterjeszteni a jogosult haszonélvezeti jogának törlése iránt. A halotti anyakönyvi kivonatot (elég a hiteles másolat is) az illetékes helyi anyakönyvvezetőnél lehet megigényelni, de ehhez igazolni kell az Önök között lévő rokoni vagy jogi kapcsolatot. Ezt követően kell az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására vonatkozó kérelmet benyújtani a földhivatalnál, mely az interneten is elérhető. Információk a Földhivatalból és a Polgármesteri Hivatalból szerezhetőek be, a jogalap igazolása után.

Kérdés: 51 éves nő vagyok, saját ingatlannal rendelkezem. Esküvőt tervezünk a vőlegényemmel, aki 1 éve nálam lakik, tulajdona nincs. Mindkettőnknek 2-2 lányunk van, viszont én szeretném az én lányaimnak ajándékozni az ingatlanomat. Kérdésem az lenne, hogy a házasságkötés után lehetősége lesz a férjemnek ebbe beleszólni, igény tarthat-e az ingatlanom egy részére? Hivatkozhat arra, hogy joga van beleszólni ebbe az ajándékozásba? Meg kellene ejtenem ezt az ajándékozást még az esküvő előtt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastársi vagyonközösség az életközösség megkezdésével veszi kezdetét. Az életközösség kezdetekor meglévő vagyontárgy a fél a különvagyonába tartozik. Jelen esetben, ha az ingatlana már az életközösség kezdte előtt az Ön tulajdonát képezte, akkor a különvagyonába tartozik, így azzal Ön szabadon rendelkezhet most és a házasságkötést követően is.

Kérdés: Végrendeletemben kiköthetem-e, hogy a köteles részt az unokám BABAKÖTVÉNY számlájára utalja át az örökösnek kinevezett személy az ingatlan eladása után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökhagyó házastársát, leszármazóját és szülőjét, mint törvényes örökösöket kötelesrész illeti meg. Amennyiben Ön végrendelkezik és nem a törvényes örökösre hagyja vagyonát, úgy a felsorolt személyeket ún. kötelesrész fogja megilletni. Tehát ahogyan Ön fogalmazott, az örökösnek kinevezett személy pont nem a kötelesrészt fogja megkapni. Hagyományrendelés útján az örökhagyó örökösét kötelezheti arra, hogy meghatározott személynek (hagyományos) teljesítsen vagyoni szolgáltatást, ez az ún. kötelmi hagyomány, melyre végrendeletben kerülhet sor. Azonban a hagyomány kielégítésére csak abban az esetben kerül sor, ha már minden más hagyatéki terhet (pl. kötelesrész) kiegyenlítettek.

Kérdés: A lakás fele-fele arányban van bejegyezve. Tudtom nélkül átíratható-e vagy elajándékozható-e a másik rész bárkinek a nevére? Illetve feltétlen elővételi joga van-e a másik fél tulajdonosának?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakás másik tulajdonostársát elővásárlási jog illeti meg az Ön tulajdoni hányadára, amennyiben adásvétel útján kívánja saját tulajdonjogát átruházni. Ha a tulajdon-átruházás nem adásvétel útján történik, hanem pl. ajándékozás útján, akkor az elővásárlási jog nem érvényesül. A másik fél tudta nélkül így elvileg az ajándékozás a járható út, habár utólag mindenféleképpen tudni fogja, mert a Földhivatal tájékoztatja.

Kérdés: Élettársammal 2007-ben vásároltunk egy osztatlan közös ingatlant, 50-50%-ban. Ő két éve meghalt, hagyatéki megvolt, a testvérek örököltek. Mivel a kapcsolatunk megromlott, volt egy szóbeli megállapodásunk az ingatlan használatáról. Ő lakott az egyik részben, én a másikban. Az a kérdésem használhatom-e az ő által lakott ingatlanrészt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel élettársak voltak, ezért Ön nem kapott a közösen lakott lakáson holtig tartó haszonélvezeti jogot és az élettársa tulajdoni hányadát a testvérei örökölték, így az ingatlanrész tulajdonjoga őket illeti meg és az ezzel járó rendelkezés joga is. Az ingatlan feletti rendelkezés joga magában foglalja az ingatlan birtokának, használatának átengedéséhez való jogot is, így javaslom, hogy keresse fel élettársa testvéreit és próbáljon velük megállapodni. Ha nem sikerül, akkor a peres út marad.

Kérdés: Mit lehet tenni, ha egy háztartásban élnek lány unoka, özvegy anya és nagymama. A ház tulajdonjoga fele-fele arányban van. A nagymama 71 éves, az unoka 19. Talán a ház tulajdona végett, de a nagymamát folyamatosan inzultálják, főleg az unoka. Gyakorlatilag a nagymama a házfenntartó a lány eladósodása végett. Tettlegességig eddig nem, csak szóbeli fenyegetésig és a leköpésig fajult a dolog az unoka részéről, trágár kiabálással mellékelve. Az anya ezt némán tűri, talán ő is fél a lányától. Ez az én véleményem. Amúgy egy jól szituált családról beszélünk, szép családi házzal.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban hallgassa meg az idős hölgyet, hogy hogyan éli meg a bántalmazó élethelyzetet és esetlegesen segítsen neki abban, hogy informált döntést tudjon hozni. Az illetékes Rendőrkapitányságon családon belüli erőszak és zaklatás bűncselekménye miatt is tehető feljelentés. Indokolt esetben Ön is tehet jelzést a hatóságoknál, a rendőrségnek kötelessége minden “családon belüli erőszak” híváshoz kimenni és meghallgatni a feleket. Ehhez, illetve az esetleges további lépésekhez javaslom az ügyvédi segítség igénybe vételét.

Kérdés: A munkáltató felmondott május 31-ével és nem akarja odaadni, ill. akit most június 1-jével alkalmaz, azzal a személlyel megfelezve szeretné odaadni azt a jutalmat, amit a vészhelyzet idején dolgozóknak fizet a kormány. Megteheti?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 275/2020. (VI.12.) Kormány rendelet pontosan meghatározza, hogy mely egészségügyi vagy egészségügyben dolgozó személyek részesülhetnek ebben a rendkívüli juttatásban. Amennyiben Ön olyan egészségügyi vagy egészségügyben dolgozó, aki a rendeletben megnevezett szolgáltatónál, illetve munkáltatónál 2020. április 1-jén és az igénylés kezdetének időpontjában is jogviszony valamelyikében állt, illetve a feltüntetett állományok valamelyikébe tartozott, akkor jár Önnek a juttatás.

Kérdés: Abban szeretnék érdeklődni, hogy a szüleim közös megegyezéssel elváltak és a bírósági jegyzőkönyvben le van írva elméletileg, hogy az apám azt jelenti ki, hogy amint van lehetősége elköltözik (csak mesét hallottam róla, nem olvastam). Azonban ezt nem hajlandó meg is tenni, az apám egy pszichopata (papír van róla, hogy bipoláris skizofrén) mindenki csak szenved, lehet ez ügyben valamit tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A válóperben hozott bírósági határozat, valamint az abban foglalt lakáshasználat rendezésének ismerete nélkül nem lehetséges kérdésének teljes körű megválaszolása. (Látni kellene az ítélet pontos megszövegezését.) A bíróságok által hozott határozatokat bírósági végrehajtás útján kell végrehajtani. A végrehajtási eljárás megindítása kérelemre történik, melyet az illetékes bíróságnál kell előterjeszteni elektronikusan, papír alapon vagy szóban.

Kérdés: A vírus miatt felmondták a munkánkat. Az lett megbeszélve (igaz csak szóban), hogyha vége a dolognak és nyithatnak az éttermek, akkor mindenkit visszavesznek! Sem bért, sem fizetett szabadságot nem kaptam. Most, hogy már lehetne dolgozni, nem vesznek vissza mondvacsinált okokra hivatkoznak! Holott én ajánlottam fel, hogy jelentsen ki, ne kelljen utánam fizetni semmit. Most derült ki, hogy nem mehetek vissza dolgozni. 3 hónap után mondták meg, eddig egy szóval sem említették! Itt állok munka nélkül, elpazarolt 3 hónappal, amit munkakereséssel is tölthettem volna, ha időben szólnak! Nem tudom ilyen helyzetben mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos a kérdésből nem derül ki, hogy mit tartalmazott a munkaviszony megszüntetése esetére a munkaszerződése, illetve az sem, hogy most az eljövetelének pontosan milyen körülményei voltak? Ki mit írt alá stb. Ezek ismerete nélkül nem lehet pontos választ adni.

Kérdés: Közös megegyezéssel akar a munkáltató elküldeni átszervezésére hivatkozva, de nincs átszervezés. Nincs közös megegyezés, amit rám erőszakolhat. Kérhetek-e kártérítést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ne írja alá a közös megegyezést akkor, így a felmondás jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Kártérítésnek az okát nem látom a leírtakban. Milyen kára keletkezett?

Kérdés: Szeretnék választ kapni arra, ha válást szeretnék beadni, akkor mit kell tennem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben jogi képviselettel szeretne eljárni, feladata megbízni egy Ön által választott ügyvédet. Amennyiben egyedül szeretné intézni a bontópert, úgy a bíróság honlapján található keresetlevél formanyomtatvánnyal tudja igényét érvényesíteni a bíróságot.

Kérdés: Van egy ingatlanvásárlás, amit a vevő nem fizetett ki nekem. Abban szeretném kérni a segítségét, hogy három évvel ezelőtt eladtam egy ingatlant, sajnos a mai napig nem kaptam meg a teljes vételárat. A vevő elköltözött, címet és telefonszámot sem tudok. Mi a teendő ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos leírása hiányos, így csak feltételezésekbe tudunk bocsátkozni. Ingatlan-nyilvántartásba nem szokványos dolog vételár kifizetés nélkül tulajdonjogot bejegyezni. Amennyiben mégis így történt volna, a lakcímnyilvántartótól ki tudja kérni adatszolgáltatási kérelemmel a vevő adatait. Javaslom tegye meg minél előbb, vagy keressen meg az ügyintézés felgyorsítása érdekében egy ügyvédet.

Kérdés: Van egy felfüggesztett végrehajtás velem szemben, ez a végrehajtás 2018-ban került felfüggesztése. Tisztelettel kérdezem, hogy ilyenkor mit lehet tenni? Felkeresni a végrehajtót és fizetni vagy esetlegesen az elévülés is szóba jöhet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elévülés megállapításához sajnos túl kevés az Ön által szolgáltatott információ. Miért került felfüggesztésre az eljárás? Felkeresni a végrehajtót mindig van lehetősége, csak figyeljen oda, hogy mit ír(na) alá.

Kérdés: Mit tudok tenni, ha a munkáltató nem fizet? Papírokat kilépésről nem ad?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szólítsa fel írásban, tértivevényes feladással a munkáltatót a teljesítésre. Amennyiben nem válaszol az adott határidőn belül, úgy javaslom, hogy forduljon a munkaügyi bírósághoz.

Kérdés: 3 hónapja vásároltunk egy ingatlant tehermentesen, ügyvéd intézte a papírjainkat. Ez mind belekerült az adásvételi szerződésünkbe is. Viszont utólagosan kiderült, hogy a vízszolgáltatónál tartozás van az ingatlanon, amit az előző tulaj halmozott fel. Nem egyenlíti ki a tartozásukat. A vízszolgáltató el szeretné zárni a vizünket mondván, hogy ez már a mi sarunk lett és vagy érjem utol a volt tulajt vagy fizessem ki én. De mivel mi nem ennek tudatában vásároltuk az ingatlant, az ügyvéd által írt papírjaink sem így szólnak, van esetleg valami kibúvó, hogy az előző tulajra terheljék a tartozást és ne ránk? Mitévők legyünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos kérdés, hogy milyen teherről van szó. Amennyiben nincs bejegyzett teher az ingatlanon, úgy az adásvételi szerződés megkötésének időpontjáig bezárólag az előző tulajdonos felel a keletkezett károkért, ahogy azt valószínűleg a szerződés is rögzíti. Javaslom, minél előbb keresse fel az adásvétel körében eljárt ügyvédet és tájékoztassa a kialakult helyzetről!

Kérdés: Kettős állampolgárok vagyunk a fiammal. Családi pótlékot a fiam születés óta kapjuk. Beadtam az igazolást, hogy Zentán jár a gyermekem iskolába és hogy rendelkezünk lakcímmel Magyarországon, Szegeden és hogy heti 3 alkalommal Szegeden tartózkodom. De most kérik, hogy fizessek vissza 800.000 Ft-ot, mert nem Szegeden tanul. Ez számomra lehetetlen, havi kerestem kb. 150.000 Ft, ennek 40 %-a házbérletre megy el.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdést nem írt, így válaszolni sem tudunk Önnek.

Kérdés: Segítségre lenne szükségem. 2019.02.16-án bevonták a jogosítványomat ittas vezetés miatt. A vezetési jogosultság szüneteltetéséről kaptam határozatot is. Majd egy bő év eljárás és piszkálódás után végre lezárták az ügyet. Ekkor 1 év 8 hónap eltiltást és egy irreálisan magas pénzösszeget jelöltek meg. Ennek 2020. októberében kellett volna letelnie, szóval már az után képzésre készültem a nyáron. Most kaptam egy új határozatot a kormányhivatalból, mely szerint az eltiltásom az ítélet jogerőre emelkedésétől számolják. Így már 2 év 9 hónap eltiltás és rengeteg költség a büntetésem. Arról nem is beszélve hogy az eljárás alatt ügyvédet is fogadtam, de láthatóan nem volt értelme. Szükségem lenne egy kis segítségre. Kihez fordulhatok vagy kinek szólhatok erről a problémáról?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Javaslom, vegye fel minél előbb személyesen egy ügyvéddel a kapcsolatot, hiszen a professzionális válaszadáshoz szükséges ismerni a keletkezett iratokat, amiben a megoldásnak ott kell lennie.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy még házasok vagyunk, de férjem külön él tőlünk 7 hónapja. Különélés miatt kell-e a gyermek eltartásához anyagilag, pénzben hozzájárulnia? Illetve, ha elviszi és át is adom a gyermeket, amihez joga van, hogy lássa, akkor jogom van-e tudni, hogy a gyermek hol tartózkodik?

Válasz:Tisztelt Kérdező! A különélő szülőnek elsősorban pénzben kell hozzájárulnia gyermeke tartásához, tehát a különélés megkezdésétől köteles fizetni utána. Amennyiben nincs gyámhatósági határozat vagy bírósági ítélet a gyermek láthatásával kapcsolatban, úgy természetesen joga van tudni, merre van a gyermek.

Kérdés:  Az OTP bank ügyfele vagyok, még május 28-án utaltam egy külföldi bankszámlára pénzt és a futárszolgálat a pénzt, mint költséget számolta. Elküldtem a tranzakció részleteit és még nem érkezett meg a pénz a fogadó számlára. Patthelyzet, az OTP árulta. Mit tegyek? Kérem segítsen!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem teljesen értelmezhető, amit leírt. A futárszolgálat hogyan kerül képbe? Mit árult az OTP? Melyik országba utalt? Melyik utalási formát választotta? stb-stb….

Kérdés: A szerződés pontos szövege: Az ingatlan eladása esetén a bérlőt elővásárlási jog illeti meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdést nem írt.

Kérdés: Milyen használati jogok illetnek meg egy osztatlan közös ingatlannál abban az esetben, ha az egyik tulajdonos elhalálozott (50% tulajdona volt az ingatlanban), a másik 50% pedig az én nevemen van. Az ingatlan használata nincs leszabályozva. Jogosan zárták-e le az örökösök az elhunyt fél által lakott részt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetőleg nem, de a korrekt válaszhoz sok további adatra lenne szükség…. pl. hagyatéki megvolt-e már? Ha nem volt “szabályozva” a használat, akkor miért azt írta, hogy az elhunyt által lakott részt? Mert ebből az következik, hogy mégiscsak volt valamiféle kialakult szabály…..Így a “feltehetőleg nem” válasz sokkal inkább a hagyatéki hiányában lehet, mert azok az örökösök, akiket a közjegyző annak nyilvánít.

Kérdés: Édesanyám pár hónapja a válófélben lévő barátjához költözött, a barát lakásába (nem anyukám miatt válnak). A lakás a férfi és a férfi feleségének közös tulajdona. A feleség követeli a lakás árának a felét (plusz asszonytartást stb.). A férfi minden áron a lakásban szeretne maradni – amelyre már rengeteget költött és ahol majd’ 50 éve él -, de az asszony részét kifizetni önerőből nem tudja. Anyukám segíteni szeretne neki, ezért árulja a lakását. Az anyukám lakása viszont jóval kisebb és kevésbé központi fekvésű, ezért kevesebbet ér. Így az érte kapott pénz legnagyobb részével szeretne beszállni és cserébe a barátja lakásának a felét – annyit fizetne ki – a saját nevére íratni. Elvileg ezt én örökölném a másik felét, ami pedig a férfi nevén marad, a férfi velem egykorú felnőtt lánya. A kérdésem az lenne, hogy ha a szüleink mindketten elmennek (a férfi is és az én anyukám is), akadályozhatja-e a férfi lánya, hogy az anyukám után kapott örökrészemhez hozzájussak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha megfelelően, írásban elrendezik egymás között, akkor nem. Ha nem rendezik, avagy nem megfelelően, akkor ugyan öné lesz az ingatlan tulajdon, ha az korábban az édesanyjáé volt, azonban az előfordulhat, hogy nem tud birtokba lépni. Ekkor egy peres eljárást kell indítani.

Kérdés: 30 éve munkálunk egy házhelyet, azóta már meghalt a harmadik tulajdonos is, aki egy angol úri ember volt. Most nem tudjuk ki a valódi tulajdonos és ki az örökös. Hol tudnánk ezt megnézni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A cím alapján a Földhivatali Nyilvántartásból. Javaslom elektronikusan, ügyvéd kolléga tud benne segíteni.

 

Kérdés: Előre is köszönöm a türelmet és az esetleges válaszát. Szomszédunkkal gyűlt meg a bajunk. Kertjüket nem gondozzák. 4 méterre a mi telkünkre benyúlnak a fái, bokrai. Többször kértük a rendezésre, de hiába. Van olyan bokor, amire allergiások vagyunk, a több éves száraz avar porától pedig a velük szomszédos részen nem lehet megmaradni. Az állandó siklókról és rágcsálókról ne is beszéljünk.  Mi a saját részünkre átnyúló ágakat levágtuk, de feldolgozni izomsorvadásos kézzel, 3 munkahely mellett nem igazán akartuk. Az ő területük elé raktuk, de a ki-be járkálást nem akadályoztuk. Tehet-e ellenünk bármit? Az engedélyünk nélkül rólunk és a területünkről készült képekkel tehet-e valamit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amit Önök tehetnek: -birtokvédelmi eljárás a jegyzőnél, -az allergén miatti bejelentés a jegyzőnél (ez akár vegyesen a birtokvédelemmel), -peres eljárás, -a rágcsálók miatt a Kormányhivatalnál / “ÁNTSZ”-nél bejelentés. Azt a kérdésüket, hogy ő Önök ellen mit tehet, nem teljesen értem. A fotókat elkészíteni sem szabad engedély nélkül, a leírtak alapján pedig nem látok olyat, amiben ők ezt (jogszerűen vagy akár jogszerűtlenül) fel is tudnák használni.

Kérdés: Ápolóként dolgozom, 12 órás műszakokkal. Folyamatosan túlórázunk emberhiány miatt. Júniusra 17 munkanapra, 204 munkaórára lettem beosztva. Emellett a munkáltató 3 nap szabadságot is kiírt, nem folyamatosan, hanem itt-ott, mert szerinte ki kell venni a szabadságot, de én nem kértem! Ha a 204 óra mellé a 3×8 óra szabadságot is beleszámolom, ez havi 228 óra! Jogszerű ez? Hová fordulhatok jogorvoslatért? A jogosan járó pihenőnapjaim sincsenek meg, illetve azokra írta be a szabadságot. Idén már 216 túlórám van. Évi 250, vagy 300 óra a túlóra keret? Mit tehetek, ha ezt elérem, de továbbra is túlóráztatni akarnak, mert nincs elég nővér az osztályon? Megtagadhatom a túlórázást? A vezetés hozzáállása miatt eddig sem én, sem a kollégák nem mertünk felszólalni. Hogyan és kihez fordulhatunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pihenőnapra szabadságot kiírni nem lehet, így ez biztosan nem jogszerű. A túlóráknak jelenleg felső kerete nincsen, a veszélyhelyzet miatt, így annak a végét mindenféleképpen meg kellene várni. Természetesen ellentételezést meg kell kapnia. Munkaügyi bírósághoz tud fordulni, csak nagyon fontos, hogy ott majd Önnek kell bizonyítania, azaz hitelt érdemlően kell igazolni, hogy mennyit dolgozott, mit fizettek kis stb-stb. Éppen ezért mindent dokumentáljon, fotózzon, fénymásoljon stb.!

Kérdés: Bérlőmmel kötött szerződésemben kikötöttük az ő elővásárlási jogát. Kérdésem, hogy tovább él-e az elővásárlási jog, ha károkozás és bérleti díj nem fizetés miatt azonnali felmondással megszült a bérlő bérleti viszonya? Köteles vagyok-e neki eladni az ingatlant?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy pontosan milyen megszövegezéssel kötötték meg a szerződést.

Kérdés: A férjem nevén van a házunk, de együtt építkeztünk, mindent együtt csináltunk. A gyerekünk jelzálogosította. 38 éve vagyunk házasok, most elveszítette a munkáját. Mi lenne jobb nekem, ha most elválnék vagy nem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem teljesen értelmezhető a kérdése. Nem igazán értem, hogy a munka elvesztésének mi köze van a váláshoz, illetve a jelzálog (gondolom én, mivel erre nincsen adat) a teljes ingatlant érinti…..?

Kérdés: Gyógyíthatatlan PBC-s beteg vagyok. Abban kérem a segítségét, hogy van-e lehetőségem végrendelkezni abban az esetben, ha a szüleim túlélnek engem. Az én örökségemet szeretném a férjem és a fiam között elosztani. Azt tudom, hogy a halálom után a fiam örököl a szüleim után. Viszont a törvény engedi-e, hogy végrendelkezésben a férjemnek is jusson abból az örökségből?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A saját vagyona tekintetében tud rendelkezni. Más (szülei) vagyona esetében Ön nem tud végrendeletet tenni, csak ők.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy én 5 éve elváltam. Feleségem adósságot hagyott rám, amit én fizetek. Illetve tartozott nekem, így ennek fedezetében a bíróság erre az 5 évre nem állapított meg gyerektartást, amíg ő ugye ezzel vissza nem törleszti nekem úgymond a tartozását.Viszont 2 éve elköltözött, magával vitte a lányunkat. A kapcsolatot azóta semmilyen formában nem biztosítja, de a gyerek sem keres azóta az édesanyja hatására. Viszont követelőzik és ő szeretné maga megszabni, hogy mennyi gyerektartást küldjek és hogy majd ő megemelteti. Kérdezném én, hogy ha elvitte a gyereket az ország másik felébe és nincs kapcsolattartás, köteles vagyok-e fizetni és ha igen, milyen mértékben? Nekik egyébként az új családban éttermük és panziójuk van a Balatonon, szóval nincs anyagi problémájuk. És ő rajtam akar élősködni, ezt viszont nem hiszem, hogy megteheti és köteles vagyok bármire is.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartásdíjnak és a kapcsolattartásnak egymáshoz semmi köze, függetlenek. Ergo, ha valamelyik fél valamelyiket nem teljesíti, akkor annak a szankciója nem a másik elmaradása, hanem a törvényben van. Önkényesen nem emelheti a tartásdíjat sem. A kapcsolattartás akadályoztatása miatt végrehajtást tud kezdeményezni, ha bírságolják benne a volt feleséget, akkor büntetőeljárást is. Ha kimutatható az ellennevelés, akkor a kiskorú veszélyeztetése is megállapítható, ami szintén büntetőeljárás alapja lehet.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy ha a feleségem örököl egy lakást, akkor én, mint férj is örökölök?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.

Kérdés: Volt páromnak van egy előfizetése a Telenornál. Felkeresett azzal az indokkal egy végrehajtó, hogy adósságba keveredett és fizessem ki. Úgy érzem nem az én felelősségem, nem az én nevemen van. Lehet ebből bármilyen problémám?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Miért is kellene kifizetnie? Én nem látom ennek okát. MIvel nem az Ön tartozása, így Önnek “baja” sem lehet belőle….

Kérdés: Válaszát köszönöm a “Társasház – szándékos károkozás, birtokvédelem” témában. A hölgyet nem lehet gondnokság alá helyeztetni, utánajártunk. A rendőrségen tettünk feljelentést rongálás ügyben. Olvastam a becsületsértéssel kapcsolatos válaszát egy közgyűlésen készült videofelvétel kapcsán. Egyik nap fültanúja voltam, amint az idős hölgy a társasház másik lakójával beszélgetve engem és a párom becsületsértő kifejezésekkel illetett és rágalmazott. Telefonnal hangfelvételt készítettem. Indíthatok-e ellene becsületsértés miatt pert? Ha igen, elég a másik lakó, mint tanú vagy elég csak a hangfelvétel? Az elhangzottak alapján feltételezzük, hogy mentális problémája van: az a fixa ideája, hogy a közös helységben tartott macskáját üldözzük és bántjuk. Itt most melyik a nagyobb jogsérelem: A hangfelvétel készítése vagy a rágalmazás, becsületsértés? Hogyan dönthető ez el? Ki az, aki ezt megítélheti?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincsen ez sehol sem rögzítve, a bíróság dönti el. Általánosságban elmondható, hogy a hangfelvétel készítése (polgári jogi sérelem) kisebb súlyú jogsértés, mint a bűncselekmény (rágalmazás) elkövetése, de nincsen természetesen “kőbe vésve” ez sem. Tanú ÉS a felvétel, ami ideális (persze ehhez az is fontos, hogy mi hangzik el). Más: azt nem teljesen értem, hogy, hogyan jártak utána, hogy nem lehet gondnokság alá helyezni. Ha mentális problémái vannak, kellő súlyúak, akkor azt csak iü. szakértő mondhatja ki, ill. utána a bíróság.

Kérdés: Barátom 800 ezer Ft-ot adna nekem (havonta 100 ezer Ft, 8 alkalommal). Melyik a jobb megoldás? 1. Ajándékba adja, írásos szerződés nélkül, mivel az egyszerre adott ajándék 150 ezer Ft alatt van, így nem illetékköteles? Vagy ez esetben a teljes összeget veszi figyelembe a NAV? 2. Ezért célszerűbb kamatmentes, baráti kölcsönként adni? (Arról kötelező-e írásos megállapodás, mivel határozatlan időre szólna, akkor adhatnám meg, ha lesz pénzem.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha kölcsönbe adja, akkor a kölcsönszerződést javaslom. A mondataiból ez tűnik ki. Nem kötelező az írásbeliség, csak ha nincsen, akkor nehéz lesz bizonyítani, hogy milyen feltételekkel történt a kölcsön átadása.

Kérdés: Januárban szélütést kaptam. Jelen pillanatban betegállományban vagyok, két munkahelyen dolgoztam. Mindkét középiskola átkerül a Közoktatási törvény hatálya alól a Munka törvénykönyve hatálya alá. Mindkét helyről kaptam egy szerződéstervezetet a jövőbeli munkaviszonyomra vonatkozóan. A törvény erejénél fogva történik ez a dolog. Mi történik abban az esetben, ha én még betegállományban vagyok július 1-én. Nem írom alá a munkaviszony megváltozásának feltételét.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A korábbi szerződése szerint kell eljárni, az abban megfogalmazottak alapján. (Betegállomány alatt egyébként fel lehet mondani.)

Kérdés: Édesapánk halála után fele-fele arányban örököltük a családi házat az öcsémmel! Édesanyánk haszonélvezeti jogot kapott!! Az öcsém ki akarja tenni a párom a házból. Azt szeretném megtudni, hogy megteheti-e?

Válasz: Tisztelet Kérdező! A leírtak alapján ő ezt nem teheti. Viszont sok mindent tisztázni kellene még, javaslom a személyes konzultációt.

Kérdés: Idős rokon áprilisban meghalt. Végrendeletet hagyott hátra a fiam javára. Az ebben szereplő ingatlan megvételére több érdeklődő is van. Egyenlőre semmit nem tud tenni, csak a felmerülő költségeket fizeti, pl. biztosítási díj. Jó lenne minél előbb eladni. A jelenlegi helyzetben van-e lehetőség kérni a hagyatéki tárgyalás lefolytatását skype-on vagy bármilyen más módon?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen rövid idő alatt nem lesz meg a hagyatéki…. Általában 4-10 hónap, ami attól függ, hogy hol van helyileg. Ha marad a jelenlegi helyzet (amiben már most enyhülés van, folyamatosan újabb szabályokkal), akkor a közjegyző nem is fog hagyatéki tárgyalást tartani, írásban dönt.

Kérdés: Édesanyám társasházi lakást vett. Amióta beköltözött a felette lévő lakás többször gazdát cserélt és minden alkalommal szinte teljes felújításon (vizesblokk is) esett át. A legutóbbi eset óta, kb. 2 évvel ezelőtt beázott a lakás, kijött a biztosító, fizetett kártérítést, édesanyám pedig kijavíttatta. Állítólag a tetővel volt probléma, azt megjavították. Tavaly újra beázott, sokkal nagyobb felületen, a vakolat púposodott elkezdett hullani. Mestert hívott, tavaly novemberben megjavíttatta, új vakolat és festés, sokba került, a biztosító fizetett. Néhány hét után újra megjelentek a foltok, púposodik. Nem tudjuk honnan jön a víz. A közös képviselő szerint a tető rendben. Anya hívott szakembereket, de a csövek nála rendben vannak. Megpróbált beszélni a felette lakóval, talán valami a felújításkor történt. A felső szomszéd állítja, hogy ott minden rendben, nem együttműködő. A cél megtalálni mi okozza és kijavítani. Mit tehetünk? Szakértő ilyen esetben? Hova fordulhatunk?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Értem, hogy mit mond a KK, de ezt azért jó lenne ellenőrizni is. Emellett a felső szomszéd csöveit is, ha nem együttműködő, akkor “felette” a tetőt és alatta Önöknél kell szakemberrel megvizsgáltatni, amiről legyen írásbeli vélemény. Ha sehol nincsen hiba, akkor egyértelműen a felső szomszéd a probléma forrása….felszólítás, KGY határozat, birtokvédelem, FMH+per, amiket kezdeményezhetnek.

Kérdés: Budaörsön szeretnék megvásárolni egy nagyobb telket, amit ezután 3 kisebb telekre bontanék. Ezzel a részével nincs is gond, azonban az újonnan kialakult 3 telekből csak egynek lenne utcai kapcsolata, így szeretnék kiépíteni egy magánutat külön helyrajzi számmal ahonnan mindhárom telek megközelíthető lenne. Kérdésem: mivel ezek az ingatlanok befektetési céllal lesznek vásárolva, így ráépítés után továbbértékesítésre kerülnek, mit lehet csinálni a magánúttal, ami elvileg a tulajdonomban marad? Hogyan lehet joguk a lakóknak használni, illetve az ezzel járó közös terheket (úttisztítás, áramhasználat, stb.) milyen módon lehet szabályosan megosztani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A helyi szabályozást kell figyelembe venni, annak megfelelően tulajdonképpen “bármit” tehetnek. A szolgalom alapítástól kezdve az átruházás különféle formáin át….közös tulajdon esetén használati megállapodás stb…

Kérdés: Szakrendelőben dolgozom betegirányítóként, a munkakörömhöz nem szükséges egészségügyi végzettség, de van gyógymasszőri végzettségem. A kérdésem az, hogy egészségügyi dolgozónak minősülök-e?

Válasz:Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján feltehetően nem, de látni, ismerni kellene a szerződését, a pontos válaszhoz.

Kérdés: A kérdésem a következő: Tavaly, 2019. áprilisában írtuk alá egy vállalkozóval a családi házunk generálkivitelezői szerződését, melyben a ház felépítése a szerződésben leírtak szerint 5%-os áfával szerepel (28.900.000 Ft). A ház az idén fejeződött be, 2020. április 30. volt a határidő, mondjuk kész van. Szakaszosan fizettünk a készültségi fokok után. Tavaly év végén kiállított még egy számlát, mondván jövőre 27% lesz az ÁFA mértéke, a fent maradó összeg 11.000.000 Ft, ami után az áfa 2.400.000 Ft. Ki kell ezt nekünk fizetni a vállalkozónak? A szerződésben nincs leírva, hogy 2020. január 1-től 27%-os áfával fog számlázni. A szerződés aláírásakor már Ő is tudta, hogy az áfakulcs megváltozik. Mi a teendő ilyen esetben, kell-e pluszban fizetnem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontos választ csak a szerződése ismeretében lehet adni, mivel ilyenkor az áfa-teher változását a szerződésben foglaltaknak megfelelően viseli valamelyik fél.

Kérdés: 53 éves férfi vagyok kb. fél évvel ezelőtt megállapított daganatos betegségem okán elvesztettem az állásomat, majd nemrég ez okból kifolyólag az albérletemet sem tudtam fizetni, így elvesztettem a lakásomat is. Jelenleg ismerősöknél, illetve különböző ideiglenes (munkásszálló) szállásokon lakom. A betegségem miatt 30 százalékos rokkantságot állapítottak meg, de ennek összegéből nem tudom egyedül fenntartani magamat és mivel hetente többször is kezelésekre kell járnom a munkalehetőségem is jelentősen beszűkült (gyakorlatilag megszűnt). Kérem adjanak tanácsot, hogy ilyen helyzetben, milyen lehetőségeim vannak, illetve milyen irányból tudok további segítséget szerezni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Először is engedje meg, hogy őszinte sajnálatomat fejezzem ki a helyzete miatt. A kérdésében viszont inkább általános tanácsot kér, mintsem jogit, amire ez az oldal vonatkozik. Átérezve a helyzetét, az alábbiakat javaslom: 1) a helyi önkormányzat felkeresése klf. szociális alapon nyújtható (lakhatási, pénzügyi, munka) támogatások igénybe vétele céljából; 2) interneten civil alapítvány keresése, akik a munka elvesztése esetén segítenek; 3) szintén civil alapítvány, ahol a betegsége okán segíteni tudnak. 4) Kormányhivatal munkaügyi központjának a felkeresése, az álláskeresési támogatás és egyéb juttatások okán. Alapítvány sok ilyen van, csak türelem és szakértelem kell a netes keresésükhöz, majd a kapcsolat felvételéhez. Jó egészséget, gyors gyógyulást kívánok!

Kérdés: 59 éves férfi vagyok, 38 éves közalkalmazotti munkaviszonnyal. Lehetséges-e, hogy 40 évi munkaviszony elérése után teljes körű öregségi nyugdíjba vonuljak, ha úgy érzem, hogy mostantól nőnek érzem magamat és erről nyilatkozatot teszek a munkáltató és a nyugdíjfolyósító felé?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.

Kérdés: Zsákutcában lakunk, ami kb. 3 m szűk, Budaörs nagyon beépített belvárosi részén, ahol nagyon speciálisak a körülmények. Figyelni kell kölcsönösen a másik lakóra zaj és fény szempontjából, mert a házak és ablakok elhelyezkedése miatt a fény bejutása kritikus lehet. A szembe szomszédom, aki újonnan költözött ebbe a környezetbe ezt nem veszi figyelembe és egy kb. 1,5 m vastag vadszőlő drót lugast húzott fel az egyetlen ablakom előtt, a saját kapuja kvázi megmagasításaként. Így már 4 m-es az az akadály, ami elveszi a fényt előlünk. Ezen az egy ablakomon jutna be fény. Ezt a vadszőlőt a közterületre ültette előzetes önkormányzati engedély nélkül. Valamint konkrét őserdőt ültetett a kertjébe bambusz sövénnyel és hatalmas fákkal, ami miatt a délutáni órákban sem fog besütni hozzánk a nap. Beadtam a jegyzőhöz birtokvédelmi eljárási kérelmet, de 2 hónapja semmi válasz. Semmiképpen sem szeretnék sötétben lenni, amit ő okoz, így eltökéltem, hogy megoldom bármi áron!

Válasz:Tisztelt Kérdező! A birtokvédelmi kérelem előterjesztése jó döntés volt. Azt viszont nem írta meg, hogy mi a konkrét kérdése.

Kérdés: Kaptam egy levelet a hollandiai banktól, ahol 10 éve nyitottam számlát. Csupán négy hónapot töltöttem ott munka ügyben. Már azt is elfelejtettem, hogy kint jártam. A bank gondolom az elmaradt számla fenntartási díjakat hajtaná be. Több, mint 6000 eurót. Ennyi idő elteltével, jogos ez a követelés? Tud ebben segíteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha ismerem a levél pontos tartalmát, akkor feltehetőleg tudok válaszolni a kérdésre is. Annak hiányában sajnos nem tudok semmi érdemit mondani.

Kérdés: 2 hónapja (04.02.) adtam be birtokvédelmi eljárásra kérelmet a XYZ jegyzőnél, de azóta semmi nem történt. Sajnos a szomszédom továbbra is folytatja a birtoksértő magatartást, de mennyi ideje van a jegyzőnek egy kérelemre reagálni, határozatot hozni? Köti őt valami, amire tudok hivatkozni nála?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg 15 nap van az eljárás lefolytatására, de egyes határidők nem számítanak bele. (Pontosan ismernem kellene az anyagot, hogy mi történt benne.) Másrészt a járványhelyzet “felülírt” mindent kissé. A jegyzőnél lenne érdemes érdeklődni, hogy milyen kézbesítések voltak eddig, mi a határidő stb.

Kérdés: Garázs bérlése esetén kártérítési felelősséggel tartozik-e a garázs tulajdonosa, ha pl. a bérlő autójára rászakad a mennyezet? Kizárható-e a felelőssége a bérleti szerződésben? Ha a garázs osztatlan közös tulajdon, akkor a társasház tartozik felelősséggel az egyéni tulajdonos helyett? Változik-e a felelősség szabálya, ha már a garázs kiadásakor előre látható, hogy a kár bekövetkezése valószínű?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sorrendben a válaszok: 1) attól függ, hogy milyen szerződést kötöttek. 2) igen. 3) az osztatlan közös tulajdon tulajdonosai tartoznak felelősséggel, ami nem feltétlen esik egybe a társasházzal! 4) ha a bérlő tudta, és így vette bérbe, akkor igen, de erre a szerződésben ki kell térni.

Kérdés: Két szakközépiskolában tanárként, határozatlan idejű foglalkoztatásban vagyok alkalmazva. Mindkét iskola átkerül a közoktatási törvény hatálya alól a munka törvénykönyve hatálya alá az új szakképzési törvény miatt. Egyik iskolában sem kívánom elfogadni az új munkaszerződést, mely szerint tanárból oktatóvá válok. A közalkalmazotti jogviszonyom munkaviszonnyá alakulna át. Az átadás időpontja mindkét helyen július 1. Kaphatok-e mindkét helyen végkielégítést, ha felmondanak nekem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az összes szerződését ismernem kellene ahhoz, hogy válaszolni tudjak.

Kérdés: A családi házunkkal szemben, az utca másik oldalán több telket is ipari/gazdasági területté minősített át az önkormányzat 2019. szeptemberi határozatával, ami addig mezőgazdasági művelésű terület volt, megkérdezésünk, értesítésünk, hozzájárulásunk nélkül. Az átminősítések a telektulajdonos/ok/ kérésére történt/ek/ és az indoklás szerint azért támogatta az önkormányzat, mert “Az önkormányzat célja a falu belterületének, nyugalmának megőrzése és útjai terhelésének csökkentése.”. Az én házam belterületi családi házas nyugodt környezetben volt eddig. A falu szélén lévő, mindössze 4,5 m széles, rendszeres teherforgalomra alkalmatlan csendes utcában, amely kizárólag a falun keresztül, annak főutcáján közelíthető meg. Az eddig megvalósult beruházás egy teherautó javító és kamion/teherautó/traktor/egyéb nehézgépek tárolója a szabad ég alatt. Kérdésem: milyen lehetőségeim vannak az eredeti állapot helyreállítására, ha ez nem lenne lehetséges, akkor kártérítésre? Kihez forduljak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Rengeteg további információra lenne szükség még, hogy pontosan lehessen válaszolni. Ismerni kellene a település rendezésére vonatkozó szabályokat stb. is. Az indokolatlan birtokháborító magatartással a jegyzőhöz, annak elutasító magatartása esetén azután a bírósághoz tud fordulni. A kártérítés lehetőségét a leírtak alapján én nem látom, de nem ismerek sokmindent, a fentiekben már írtak okán.

Kérdés: Saját szellemi termékeimet szeretném értékesíteni. Ez esetben mindenképpen rendelkeznem kell szerzői jogi nyilatkozattal? Gondolom csak erre hivatkozva tudom érvényesíteni érdekeimet, ha problémám akadna. Másik kérdésem, ha népmese válogatást szeretnék megjelentetni, akkor azt megtehetem jogszerűen vagy ütközne-e valamilyen jogi akadályba?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerzői jogok területe nagyon speciális, nem foglalkozom ilyen jellegű kérdésekkel. Javaslom, hogy specialistához forduljon, mert az érdekérvényesítéssel rengeteg probléma szokott lenni ebben a témában. Sajnálom, hogy most nem tudok segíteni.

Kérdés: Fiam házassága megromlott. Az én házamban lakik a családjával külön lakrészben, menyem elköltözött a két kiskorú gyermekével egy hónapja. Most a napokban előzetes bejelentés és egyeztetés nélkül két motoros rendőr kíséretében (és 6 ember társaságában) megjelent egy költöztető kocsival és a lakásukat kirámolta és ismeretlen helyre szállíttatta. Ami nem fért a kocsira azt a szomszédban helyezte el megőrzésre. Csak a fiam személyes holmija maradt. Se kanala, se törölközője, se ágyneműje nem maradt. A hűtőszekrényt tudtam csak veszekedés árán és erőszakkal megtartani, amit össze is tört. Kérdésem mi a jogorvoslat ebben az ügyben és mi a szomszéd felelőssége? Továbbá a gyermekekkel való kapcsolatot is csak az ő jelenlétében engedélyezi, aminek értelme nincs, mert a gyerekek az anyjuk befolyása alatt vannak. Pedig az apa-gyerek kapcsolat jó. Nem engedi ide őket az otthonukba. Kérem szíves válaszát, hol induljunk el? Érdemes-e pereskedni és mi tévők legyünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az elvitt ingóságok a házastársi közös vagyon részei voltak, akkor megtehette. Habár érdekes, hogy rendőrök mit kerestek ott, mert az felvet pár kérdést. A gyermeket nem tilthatja. Bíróságon érdemes a szülői felügyeleti jogok gyakorlása és a kapcsolattartás miatt fellépni (de ez a válás miatt meglesz), illetve még a gyámhatóságnál eljárást kezdeményezni. A szomszédnak semmilyen felelőssége nincsen, de ha közös a vagyon, akkor a fia azokat a tárgyakat visszakérheti, mivel ő pont úgy tulajdonos, mint a felesége.

Kérdés: A közös lakásból az egyik fél eltávozik bizonytalan időre, míg nem válnak el. Köteles-e a másik fél új lakáskulcsot adni, mivel elromlott a zár? Főleg, hogy távozásakor több mindent eltulajdonított a másiktól.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sok “homályos” folt van abban, amit írt, több információ kellene….házasok? ki milyen jogcímen lakott ott stb. A tulajdon közös, avagy csak a bérleti jogviszony?

Kérdés: 33 éve vagyunk a párommal együtt élettársi és 2005 óta házastársi kapcsolatban. Nekem volt egy összkomfortos lakásom fele tulajdonban, a másik fele a gyermekeim tulajdona, azon nekem haszonélvezeti jogom van. A lakás 1972-75 között épült. A mostani párommal 2005-ben padozat és ablakcserét hajtottunk végre, kb. 3.000.000 Ft-ot költöttünk rá. Kérdésem, hogy válás eseten menyi illeti meg a páromat, mire tarthat igényt a lakással kapcsolatban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem teljesen világos, amit leírt, ráadásul a válaszhoz hiányoznak információk. Általánosságban azt tudom elmondani, hogy a házastársi közös vagyonba az tartozik, amelyet a házastársi életközösségük fennállása alatt szereztek. Ergo, ha hamarabb megvolt a vagyonelem, az nem. A felújításból esetlegesen fennálló követelés a leírtak alapján elévült. A teljesen pontos válaszért javaslom az ügyvédi segítség igénybevételét, hogy minden kérdés megnyugtatóan tisztázható legyen.

Kérdés: Ha én heti 5 napon át, 45 percen keresztül zenei gyakorlást végzek napközben, akkor lehet-e engem arra kötelezni, hogy hagyjam abba az éneklést? Közös képviselő indíthat-e birtokvédelmi eljárást? Vagy esetleg a lakástulajdonos érvényes albérleti szerződéssel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös képviselő, hacsak nem ott lakik, nem tudja eredménnyel végigvinni az eljárást. (Indítani azt indít mindenki, amit csak akar.) A tulajdonosok és a bérlők viszont megtehetik. Kötelezni csak a jegyző tudja Önt.

Kérdés: Ha engem valaki a közgyűlésen idiótának nevez, és van videofelvételem róla, elegendő bizonyíték egy személyiségi jogi perben vagy a bizonyítási eljárásban szükséges tanú is? Illetve ha egy eljárásban felhasználom a videofelvételt, terhel-e engem a kép- és hangfelvételt védő törvény?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önnek becsületsértés okán lehet 30 napon belül magánvádas eljárást indítania. Önnel szemben tudnak személyiségi jogi pert indítani, az engedély nélkül készített felvételek okán. Kép- és hangfelvétel készítését a törvény csak engedéllyel teszi lehetővé. Annak hiányában a felhasználása attól függ, hogy melyik a nagyobb jogsérelem, a készítése, avagy, amit bizonyítanának vele.

Kérdés: Megvalósítja-e a közös képviselő a törvénysértést, ha előzetesen nem jelenti be a társasházi közgyűlést hivatalosan, de telefonon értesíti a tulajdonosokat április 10. után? A társasházban, ahol lakok bérlőként a közös képviselő nem hivatalosan több napirendi pontot vázolt fel. Kijött a rendőrség is, akik annyit állapítottak meg, hogy a közös képviselő és könyvelője jelen van a társasházban és békésen beszélget a lakókkal. Az egyik napirendi pont az volt, hogy én albérlőként hagyjam abba a művészi éneklés folytatását (heti 5 alkalommal 45 percben 11-18 közötti időszakról beszélek). A közös képviselő még azt is meg akarta szavaztatni a lakókkal, hogy ki szerint lakhatok a lakásban és ki szerint nem. Hergeli a lakókat ellenem. A társasház könyvelője idiótának nevezett minden ember előtt. Én videofelvételt készítettem az egész esetről. Ha bizonyítékként felhasználom az ügyészségen, mint törvénysértést a járványidőszakban, terhel-e engem a kép- és hangfelvételre vonatkozó törvény?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A helyben szokásos módon kell a meghívókat kézbesíteni, ami a járvány okán lehet telefonos is, habár vita esetén a kézbesítés bizonyítatlansága megtámadási ok lehet. A telefonos értesítés lehet előzetes bejelentés, ahogyan Ön fogalmazott, ergo lehet meghívó. Kép- és hangfelvétel készítését a törvény csak engedéllyel teszi lehetővé. Annak hiányában a felhasználása attól függ, hogy melyik a nagyobb jogsérelem, a készítése, avagy, amit bizonyítanának vele.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a közvetlen szomszédságomban lévő telken a tulajdonos több tonna építési törmeléket, tört betont halmozott fel, ami alatt igencsak elszaporodtak a rágcsálók, ízeltlábúak, gyíkok stb. Nem tudok sem ablakon, sem ajtón szellőztetni, mivel kb. 50 cm távolságra van a házunk oldalfalától. Gyerekek is félnek még az udvaron is játszani, mert még nappal is járkálnak a patkányok. Jegyzőn kívül, hol lehet ezt jelenteni? Lehet-e építési, bontási hulladékot lakóházak mellett tárolni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jegyző mellett még ÁNTSZ, ill. Kormányhivatal.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni. Új szomszédok költöztek mögénk. Keskeny, de hosszabb telek az övék, és mivel anno az egyik rokonomé volt a ház, mi úgy tudjuk arra a telekre nem lehet nagyobb házat építeni, mint ami most ott áll. A szomszédok a kerítésünktől fél-egy méterre most beton alappal, téglával építenek oda vélhetőleg valami kisebb házat. A kérdésem az lenne, hogy vonatkozik erre valami szabály? Engedély szükséges hozzá? Milyen kritériumnak kell megfelelnie? Hónapok óta építkeznek, a kezdetek óta a mi kerítésünk tövében zörögnek, betont kevernek, kalapálnak, ami miatt a pár hónapos gyerekem aludni sem tud napközben. És mivel az udvarunk oda néz, így kivinni sem tudom, mert egész nap farkasszemet néznénk egymással. Továbbá ők rengeteg galambot tartanak, egy putri az egész udvaruk, a házunkra száll és tojik az összes madár, a fürdőszobába is többször beszálltak már. Erre vonatkozólag is érdeklődnék, hogy tehetünk-e valamit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, ún. birtokvédelmi eljárást kell kezdeményezniük, a helyi jegyzőnél.

Kérdés: Szeretnék segítséget kérni gyámság ügyben. Nevelő anyánknak 1 édes fia van és 3 nevelt gyermeke. A ház fele az övé, a fele a 4 testvéré. 85 éves és demenciát állapítottak meg nála. Olyan szintű, hogy 24 órás felügyeletet igényel, így elhelyezésre került egy otthonba. Gyámságát a saját fia kapta meg ideiglenesen február közepén. Kérdésünk az, hogy mikor lehet  a házat, ahol élt eladni az állagromlást megelőzve? Azokat a holmikat, melyeket nem használ már, a házból kipakolhatjuk-e? Mikor lehetséges a házat eladni? A rá eső részt megkapja, mert az otthonban ki kell egészíteni az ellátását, ez terhet ró a családokra. Mikor kaphatja meg a végleges gyámságot, lehet-e sürgetni? Milyen lehetőségünk van ebben az esetben a gyámhatóságnál?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelenleg az ingatlant nem tudják értékesíteni, később is csak a gyámhatóság jóváhagyásával. Az ingóságait a mostani gyám köteles rendezni. A végleges gyámságról későbbiekben fognak dönteni, most az idő kiszámíthatatlan, különös figyelemmel a járványra is.

Kérdés: A vészhelyzet miatt nem tartja meg a helyi illetékes közjegyzőnk a hagyatéki tárgyalást. Most hogy enyhítettek itt vidéken azt a tanácsot kaptam, hogy kérjem meg skype-on tartsa meg a tárgyalást. Sajnos az örökségemen van a temetési költség teher, emiatt a rokonok is beavatottak. Legyen szíves tanácsot adni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Temetési költség és a közjegyző eljárási díja mindig fennáll. Azt viszont nem írta meg, hogy mit szeretne megtudni, mi a kérdése? Miben kéri a tanácsomat?

Kérdés: Szeretném visszakapni a kölcsönt, amit adtam.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetőleg megoldható, habár semmi információt nem írt konkrétan.

Kérdés: Lenne egy olyan problémám, miszerint biztonsági őrként dolgozom és tegnap este közölték, hogy kirúgtak. Egy olyan váddal, ami nem is igaz. Se képi se videó anyag nincs, csak emberek beszéde. A főnököm pedig perrel fenyeget, ha feljelentést teszek és nem írom alá a felmondást. Kérdeztem egy ügyvédet telefonon, ő azt mondta kép vagy videofelvétel szükséges.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös felmondás NINCSEN. Az vagy felmondás vagy közös megegyezés. Ha a közös megegyezést aláírja, akkor nem jár végkielégítés.

Kérdés: Szeretném megérdeklődni, hogy ha szeretnék egy lakást megvásárolni, lehet-e kölcsönt felvenni -írásban rögzítve- a szülőktől? Mi a menete ennek? Illetve ha nincs lehetőség erre és a bank a hitelképességemet átnézi, milyen adataimhoz férhet hozzá, megvizsgálhat a szokásos jövedelemigazolásomon kívül mást is (pl. egészségügyi adataimat megnézheti)? Illetve ha hitelt veszek fel, mit tekinthet a bank fedezetnek, ha nincs ingatlanom (pl. ingóságaimat tekintheti annak)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sorrendben a válaszok. 1.: Igen, lehet. 2.: Megegyeznek a feltételekben, amit írásba foglalnak. 3.: bankonként változó, de az egészségügyi adatait egyik helyen sem kérik el. 4.: Ingóságot nem. Ingatlant, fizetést, ugyanabban a bankban számlapénzt, adóstárs, kezes…stb igen.

Kérdés: Polgári peres eljárás van folyamatban ellenünk. A perfelvételi tárgyalás nem lesz megtartva a járvány miatt. A bíróság felhívott minket, hogy nyilatkozzunk miszerint az írásbeli ellen kérelemben foglaltakat változatlan formában fenntartjuk. Ketten vagyunk alperesek a feleségemmel, meg egy felperes van. Kérdésem mindössze az lenne, hány példányban kell elküldenünk ezt a nyilatkozatot? Ezt nem írták meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Három példányban (fejenként). Arra figyeljenek, hogy mindketten (mindkét alperes) nyilatkozzon. Így lesz kétszer a fejenkénti három példány. Mindkettőn legyenek tanúk.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy mit tehetek annak érdekében, ha látni szeretném gyermekemet, de én Ausztriában élek Ő pedig az anyukájával Magyarországon? 2020. januárjában elváltunk a gyermekem édesanyjával, és a szokványos 2 hetente hétvégét kaptam meg a gyermek láthatására. Mindössze 80 km-re élek gyermekemtől, ami kiegyensúlyozottan lehetővé tette, hogy láthassam Őt. De most 2 határ és a karantén helyzet választ el minket. Teljesen tanácstalan vagyok már ezzel a helyzettel kapcsolatban. Ezért is szeretném kikérni segítségüket, hogy mit tehetek ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a határ, karantén az oka, akkor pótlásra lesz majd jogosult, a bírósági végzésben leírtak szerint.

Kérdés: Koronavírus miatt 3 kiskorú gyermekkel (2 iskolás, 1 óvodás) otthon maradt a menyem, mivel én 73 évesen most nem tudom felügyelni, ellátni őket. Apuka munkahelyén nincs leállás. Önkormányzat által fenntartott óvodában, mint dada dolgozik. Eddig szabadsággal, kis ideig betegszabadsággal megoldották a helyzetet. A határozott idejű szerződése 2020.08.31-ig szól. Ezt szeretné most közös megegyezéssel megszüntetni a most kialakult helyzetre való tekintettel. Válaszul azt kapta, hogy ez nem lehetséges a határozott idejű közalkalmazottak esetében. Kérném, ha valami rendkívüli esetre vagy bármi törvényre hivatkozással megoldást tudnának javasolni, tudassák velem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A teljesen pontos válaszhoz ismernem kellene a menye szerződését. Abban vannak/lehetnek azok a pontok, ami alapján esetleg elkerülhető a probléma.

Kérdés: Édesanyámnak nincs ingó és ingatlan vagyona, de tartozása sok van, amit jelenleg a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kimutatása alapján is vonnak tőle folyamatosan. Kérdésem, hogy ha elhalálozik, megörökölhetem-e a tartozását? Úgy, hogy nincs közös lakcímem vele, nem élünk közös háztartásban kb. 30 éve, nincs közös bankszámlánk és már kezes sem vagyok. Illetve elhalálozása esetén, ha viselem a temetési költségeket, megkereshetnek-e behajtók azzal, hogy fizessem ki a tartozásait, mivel azt feltételezik, hogy életében gondoskodtam róla és mint családtagja rám verhetik a tartozását? (Elnézést, ha olyat kérdezek, ami abszurd, de erre ma egy hivatali személy hívta fel a figyelmem, amit nem akartam elhinni.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen megörökölheti, sőt, elvileg fogja is. Ha nem szeretné, akkor a hagyatéki eljárásban be kell jelentenie, hogy nem kívánja a hagyatékot elfogadni. Ebben az esetben semmit sem örököl.

Kérdés: Eladó ingatlanomat a vevő CSOK és hitel felvételével vásárolná meg. Kérdésem az, hogy így mi a menete?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ugyanaz, mint általában. Valamelyik részletet szeretné a vevő így finanszírozni, ezt kell majd tisztázni, illetve azt, hogy ha nem kap kölcsönt, akkor milyen feltételeket tartalmazzon a szerződésük. Ebben a közreműködő ügyvéd kolléga fog segíteni.

Kérdés: A férjemmel házasságunk felbontása folyamatban van. A perfelvételi eljáráson vagyunk túl, amelyről készült jegyzőkönyv rögzíti, hogy az utolsó közös lakás kizárólagos használatához férjem hozzájárul. Ebben a kertes házban élek jelenleg is a 2 közös gyermekünkkel. Ő pedig egy másik közös ingatlanunkba költözött rég, mely egy lakás. A jelenlegi járványhelyzet miatt a gyermekekkel néhány hétre elköltöznénk a szüleim közelébe albérletbe, hogy az idős szüleimnek tudjak segíteni (jelenleg 200 km-re lakunk). A gyerekek jelenleg online tanulnak, és a munkámat sem akadályozza a költözés. A válófélben lévő férjem ez idő alatt vissza szeretne költözni a házunkba. Van bármi jogi lehetőségem arra, hogy ezt megakadályozzam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Látnom kellene azt a jegyzőkönyvet ugyan, de ha Öné a kizárólagos lakáshasználat, akkor a férje nem költözhet vissza. Vagy csak beszéltek róla, hogy ez lehet a későbbiekben és még semmilyen egyezség / kialakult állapot / döntés nincsen? Volt-e ilyen megállapítás? A jegyzőkönyv (ideiglenes végzés esetleg?) stb. ismeretében lehet pontosan nyilatkozni. Ha nincsen semmi még, akkor kérjen egy ideiglenes végzést, kellő indokkal, az 8 napon belül megvan.

Kérdés: Mindössze egy linkre lenne szükségem, ahonnan letölthető az elektronikus hírközlő hálózat általi távmeghallgatás igénylésére használható formanyomtatvány. Egy polgári peres tárgyalásban szeretnénk kérvényezni. A Google keresőben sehol nem találok ilyesmit. Jogi képviselőnk nincs. Legutóbbi válaszukban felvilágosítottak (amit nagyon köszönök), hogy külön nyomtatvány erre a célra nincs, hanem az “általános” nyomtatványt keressem a www.birosag.hu oldalán. Órákig keresgéltem, de ilyet sem találtam… Ha megkérem nagyon szépen, nem lehetne valami pontosabb linket adni, ahonnan letölthető vagy esetleg van valami másik neve is ennek a nyomtatványnak?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Azt nem tudom, hogy milyen perjogi pozícióban vannak, de ezen az oldalon minden információt és nyomtatványt megtalálnak. (Ha nagyon nem passzol semelyik az Önök pozíciójához, akaratához, akkor a hiánypótlást és az ellenkérelmet használják, csak egyértelmű legyen, hogy mit szeretnének.) https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari-kozigazgatasi-papir-alapu-nyomtatvanyok

Kérdés:Jogi tanácsot szeretnék kérni. Idén január elején költöztünk az unokámmal Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből Pest megyébe (Tápiószentmártonba) egy barátnőmhöz. Be is jelentkeztünk hozzájuk, hogy ott van a tartózkodási helyünk, mert így a gyereket átvette a helyi általános iskola. Abban egyeztünk meg szóban, hogy 3 hónapig maradhatok náluk, hogy gyűjtsek albérletre pénzt. Az ottlakás fejében le kellett adnom a fél havi fizetésem. Február közepétől dolgoztam is Pécelen az autóalkatrész összeszerelő gyárban. Aztán jött a korona vírus és március 20-án elküldtek, hiszen csak próbaidős voltam. Ettől függetlenül nekem el kellett költöznöm a barátnőméktől, mert lejárt a megbeszélt határidő. De mint említettem fentebb, csak 5 hét munkaviszonyom volt. A márciusban kapott 2 heti februári fizetésem felét oda is adtam nekik. De a márciusban keresett 3 heti béremből nem adtam, mert akkor nem tudtam volna elköltözni tőlük, lakást bérelni, kauciót kifizetni. Ezért most nem adják vissza a személyes holmijainkat, addig amíg nem adom a pénzt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdést nem írt, hogy mit szeretne megtudni.

Kérdés: Az ide vonatkozó irataim elküldhetem- e Önnek, illetve hol tudom, Mi a módja? Van ilyen lehetőség? Elvileg ígéretet kaptam a javított kinevezésre, most már csak gyakorlatban kellene megkapnom. Az alapellátásban dolgozó szakápolót hová kell besorolni? Miért nem az egészségügyi bértábla szerint? Illetve mi az elvárás az alapellátás ápolónőjétől? Milyen végzettséggel kell rendelkezzen? Ha álláshirdetést olvasok ott OKJ 54-55 vagy diplomás ápoló (nekem OKJ 55 is van) szükséges. Gyakorlatban viszont középfokú az elvárás, körzeti ápolói végzettség (van ilyenem is).

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igazából nem (feltétlen) a végzettség a fontos, hanem, hogy kivel milyen szerződést kötött, mit írt alá, az lesz a meghatározó. Az “elvárást” is ez a szerződése fogja tartalmazni. Persze, vannak végzettséghez kötött pozíciók is, ahol vagy betartják ezt, vagy nem. Konzultációra a weboldalon történő elérhetőségeken tud jelentkezni, ahol annak feltételeit is megismerheti, utána tud iratot küldeni a részemre. Kérem ennek szíves tudomásul vételét, hiszen a fórum kizárólag általános iránymutatásra stb. van.

Kérdés: Mindössze egy linkre lenne szükségem, ahonnan letölthető az elektronikus hírközlő hálózat általi távmeghallgatást igénylő formanyomtatvány. Egy polgári peres tárgyalásban szeretnénk kérvényezni. A Google keresőben sehol nem találok ilyesmit.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A www.birosag.hu oldalon megtalálja (elég összetett az oldal), de külön ilyen nyomtatvány nincsen, az általános nyomtatványon kell beadni. Az is fontos, hogy jogi képviselője van-e, avagy nincsen, mert e szerint is különböző a nyomtatvány. (Én a képviseletit használom értelemszerűen, az a P23-as, ha ez segít, de ezt ÁNYK-ban kell kitölteni és beadni, de ezt a jogi képviselő tudni fogja. Magánszemélyként a magánszemélyeknek szóló kategóriát válassza.)

Kérdés: Abban szeretném a segítségét kérni, hogy akartam egy gépjárművet vásárolni. Az eladóval telefonon beszéltem, soha nem találkoztam vele személyesen. Azt mondta, hogy küldjek foglalót átutalással és a közleménybe írjam bele, hogy foglaló. Egyébként 100.000 Ft-ot küldtem neki. Másnap én elálltam a vásárlási szándéktól. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben én visszakérhetem a pénzem? Hisz úgy tudom, ha nem írtunk adásvételit, akkor az minden esetben előlegnek számít és az előleget visszakaphatom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Foglalót csak írásban lehet kikötni, így a leírtak alapján ez nem minősül annak, és visszajár.

Kérdés: Tisztelettel kérdezném, hogy ha a válóperes papírok be vannak adva, de nincs kitűzött időpont, akkor a közös vagyonnak számító egyik nevemen lévő autónkat elajándékozhatom-e, átírathatom-e nagykorú gyermekemre? Ezután feleségemnek milyen joga van hozzá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A válás (bontás) és járulékai iránt indított per a házastársi vagyont egyáltalán nem befolyásolja, ha 2018. január 1. után lett beadva a kereset. Ergo közös minden továbbra is. Ha az autó az Ön nevén van, akkor persze fizikailag meg tudja tenni, amit írt, ami után a feleségének az autóhoz már nem lesz köze, csak a vagyonmegosztási perben (feltéve, ha lesz majd!), egy elszámolási kötelezettsége lesz az autó árának felével a felesége felé. (Ajándékozás esetén a tényleges érték felével.) Kérdés, hogy kinek mi a célja a vagyon kapcsán, illetve mennyi vagyon van, hogy a feleség (vagy Ön?) fog-e egyáltalán vagyonmegosztási pert kezdeményezni…..

Kérdés: 2004-ben adóstársnak mentem, folyószámla hitelt vett fel az illető. 16 év alatt egyszer sem keresett a bank… Sem levélben, sem telefonon, a béremből sem került tiltásra. Házvásárlás miatt kértünk hiteljelentést magamról és most szembesültem vele, hogy KHR listára kerültem emiatt. Mit tehetek ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az eredeti szerződéséből tisztázni kellene pontosan, hogy milyen a felelősség formája, az adóstárs tkp. nem pontos így, az a pozíció megnevezése. Ezek után szükséges a jogviszony jelenlegi tisztázása az adós és a bank, és Ön között is, majd utána lehet megmondani, hogy mit kellene tennie.

Kérdés: A párom problémája a következő : Váláskor közös megegyezéssel a volt feleségnél maradt a most már 14 és 11 éves lányuk. A kapcsolattartást a törvényi szabályozásnak megfelelően határozták meg, kéthetente hétvégén, amit a bíróság elfogadott. 3 hete nem engedte át a lányokat és most hétvégén se akarja. Az volt a válasza, hogy menjen a párom bíróságra. Illetve átengedi őket párom édesanyjához, aki az ikerszomszéd és 71 éves, krónikus beteg és 4 hete a széltől is óvjuk. Ahonnan a párom nem hozhatja el őket. Ha mégis elhozzuk őket onnan, akkor ránk küldheti a rendőrséget? Illetve feljelentést tehet emiatt a párom ellen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A volt feleség nem jár el jogszerűen. Ha akadályozza a kapcsolattartást, akkor annak a végrehajtását kell kérni a bíróságtól. Ha az Ön párjának kéthetenkénti idejében elhozza a nagymamától a gyermekeket (tehát, ami az ő ideje), akkor Önök jogszerűen cselekednek, aggódniuk nem kell. Az már más kérdés, hogy bárkit bármiért fel lehet jelenteni, de az nem azt jelenti egyben, hogy annak következménye is lesz.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy két ingatlant örököltünk tesómmal, fele-fele arányban, s azt mondta tesóm ügyvédje, hogy le kell mondanunk egymás javára a fél ingatlanról, ami eddig stimmel. Viszont a kérdésem az lenne, hogy joga van-e az ügyvédnek scannelve elkérni az adataimat, ide értve személyi igazolvány, lakcímkártya,tb kártya.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérni mindenkinek lehet. Ön dönti el, hogy átadja-e. (Egyébként így szoktuk csinálni, hogy ne kelljen többször visszamenni. TB kártya nem kell, hanem adókártya helyette.

Kérdés: Azért írtam alá a szerződést, mert ugyan eddig nem kérték az adataim a szerződés megkötéséhez, de miután ráírtam a kirendeltség vezetőre, hogy felvesz-e az önkormányzat munkaviszonyba vagy megyek a munkaügyi központba. Sürgősen jelezze, így küldenem kellett ugyanis a háziorvos közel egy éve nem dolgozik az egészségi állapota miatt. Március 17-én tudtam meg, hogy február 29-én megszüntette a munkaviszonyom, miután aznap az ő működési engedélye is bevonásra került. Azonnal scanneltem a szükséges adatokat, közben rám telefonáltak, hogy sürgős lenne és csak a személyes adataim csatoljam, mert a finanszírozást nem tudják addig intézni. Gondolkodtam, hogy nem írom alá, amikor olvastam, de akkor a helyettesítő orvossal is kitoltam volna, aki egy éve ingyen dolgozik. Sőt ez a praxis változás október óta intéződik, január óta havonta felmerült a változás. Nagyon bonyolult, tudom. Milyen jogszabály vonatkozik rám a besorolásnál? Egészségügyi dolgozó vagyok vagy nem? Nem a járvány okán kérdeztem. Azt szeretném tudni, hogy egészségügyi dolgozónak minősülök-e ezekkel a feltételekkel vagy sem? Az eü. dogozóknak járó béremelés tudomásom szerint meg régebbi keletű.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Látni kellene a szerződését, addig nem tudok erre válaszolni. A szerződés szerint kell eljárni, mivel aláírásával az abban foglaltakat vállalta.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy jogában áll-e az általam bérelt lakás tulajdonosának a moratórium ideje alatt a bérleti díjat 40%-kal növelnie? Június 1-től lépne érvénybe az új szerződés közöttünk, ha mind a ketten aláírjuk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha Ön aláírja, akkor igen. Egyébként nem.

Kérdés: Kérhetek-e gyerektartást, ha a vér szerinti apa lemond a gyerekéről? És mennyit kérhetek, ha minimálbérből él?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az apa „csak úgy” nem tud lemondani a gyermekről, ilyen nincsen. Mivel ő az apja, fizetnie kell. Az összeg elsősorban a gyermek indokolt és szükséges kiadásainak a fele.

Kérdés: Egy ruházati boltban dolgoztam 11 évet. A koronavírus miatt bezártunk. Bevétel nélkül nem tud fizetni utánam a főnököm. Ezért felajánlotta a közös megegyezéssel való munkaviszony megszüntetését. Kérdésem, jár-e nekem ebben a helyzetben végkielégítés? Főnököm kisvállalkozó és nem ajánlotta fel! Mit tehetek akkor, ha ez jár nekem, de nem akar fizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös megegyezés esetében NEM jár végkielégítés. De ez azt is jelenti, hogy Ön ezt kívánja, ettől közös a megegyezés. Amennyiben szeretne végkielégítést kapni, akkor ne írja alá, így kénytelen lesz a munkáltató felmondani, akkor jár a 11 év utáni végkielégítés.

Kérdés: 2020.03.21-én vásároltam egy ingatlant telekkel. Minden rendben zajlott, ügyvéd által ment minden, az adásvételi szerződés is. Majd később, ahogy csinálgattuk volna a házat kiderült, hogy a tetőt újra kell építeni, mivel nem lakható. Majd ahogy bontottuk a tetőt, a szomszéd áthozott egy olyan hivatalos papírt, ami jogerős, amit a járási hivatal adott ki, hogy a tetőt le kell bontani. Szóval az eladó tisztábban volt ezzel, de ő nem szólt erről egy szót sem. Az lenne a kérdésem, mit lehet tenni, hova forduljak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz az adásvételi szerződést és a hivatali határozatot is látnom kellene. Amennyiben tényleg jogos az igénye, akkor (végső soron) peres eljárásban tud a követelésének érvényt szerezni, így mindenféleképpen az ügyvédi közreműködést javaslom.

Kérdés: 2018.karácsonyán meghalt a lányom, akinek a nevén volt az ingatlanunk 1/4 része. Az apja válásunk után a két gyermekünknek ajándékozta az ő részét. Most a lányunk halála után a férjem örökölte vissza, mivel apai ágon jutott az ajándék 1/4 házrészhez. A hagyatéki tárgyaláson a volt férjem a tulajdonjogot teljes egészében ajándékozás jogcímén átadta nekem, a volt feleségének, mivel a lányunk velem élt a válásunk óta. A kérdésem, hogy ebben az esetben kell-e adóznom, illetve milyen formában?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Ha ez ajándékozás volt ténylegesen és a volt férj, ill. volt feleség között, akkor igen, de nem adót, hanem illetéket kell fizetnie.

Kérdés: Én egy munkaerő kölcsönző Kft-ben dolgozom, mint 4 órás nyugdíjas gépkocsivezető. A szabadságom ideje nincs elszámolva, csak a fizetési papíron szerepel, hogy kifizették (nem fizetik ezeket a napokat). Kérdés: mit tehetek? Jogszerű? Munkaszerződéssel rendelkezek, bejelentettek, adó elszámolással rendelkezek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem jogszerű. Pert tud kezdeményezni.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni. Sajnos apámmal nagyon elfajult az ingatlannal kapcsolatos jogosultsága és nem tudunk egyenesbe jönni. Abban szeretném én a tanácsát kérni, hogy ha én vagyok a tulaj és apám a haszonélvező és sajnos keletkezett egy tűzvész és minden leégett az ingatlanomból, igazából csak a tartó falak maradtak. De nekem váltig állítja, hogy nem az ő hibájából volt. Ilyen esetben kit terhel a felelősség? Mert a tudomásomra jutott az is, hogy lopta az áramot és állandó lakcímmel volt az adott ingatlanra bejelentve. Sajnálatos módon elfelejtett nekem szólni. Ilyenkor terhelhetem-e jogi követelményekkel? Illetve többször is zárat cserélt, amit nem mondott. Többször kihívta rám a rendőröket, amikor megnéztem az ő haszonélvezeti tulajdonát. Ezt megteheti? Terhelhetem én rá a felelősséget, ha nem tudja bebizonyítani, hogy a tűzvész véletlen volt? Hozzáteszem az ingatlanon volt 3 kutya és semmi bajuk nem lett.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tűz okát és a felelősét egy tűzvizsgálat tudja kideríteni, majd azt követő esetleges nyomozás. Amennyiben a haszonélvezet tárgya elpusztul, a haszonélvezet is megszűnik.

Kérdés: Olyan problémával keresem meg Önt, amivel kapcsolatban a tanácsát szeretném kérni. A problémám bérrel, illetve szabadság kifizetésével kapcsolatos… Az a helyzet áll fenn, hogy cégünk hónapok óta az én álláspontom, meglátásom szerint nem fizeti ki a szabadságért járó távolléti díjat és ez a bérpapírunkon, illetve a bérünkön is jól látszik. A lényeg az, hogy a “bruttó kifizetések és járandóságok” címsorban a bérpapíron levonja úgynevezett “kieső időre visszavont besorolási bér”-ként, majd ugyanezen címsorban “szabadságra járó távolléti díj”-ként vissza is hozza. De hát a kettő mivel ugyanaz az összeg, pont nullára hozza ki egymást, így ettől az összegtől (ami havonta több tízezert Forint is lehet) hónapról hónapra elesek. Hozzátenném, hogy a bérpapír legalján megjegyzésben közli “kieső/ellátatlan idők” címen, hogy ténylegesen a szabadságra kiadott bért vonja el tőlem és én úgy vélem ez, hogy a fizetett szabadságot levonja a fizetésemből, holott semmiféle letiltás vagy egyéb bérbeli korlátozásom nincs, nem helyes és szabálytalan is a munkavállalóval szemben. Ezúton tehát szeretném az Ön tanácsát, véleményét kikérni az esettel kapcsolatban, hogy vajon az én reklamálásom a cég felé jogos lenne-e, avagy amit a bérünkkel művelnek az valóban szabályos és lehetséges? (Megjegyezném, hogy egy szociális otthonban dolgozom, mint szociális gondozó-ápoló.)

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem jogszerű a levonás.

Kérdés: Munkaadóm 2020. április 1-jén munkanapom vége előtt egy órával kívánta megszüntetni 2017.11. hónaptól fennálló jogviszonyom. Erről írt megállapodás nem tartalmazott információt a 30 napos felmondási idő letöltéséről vagy annak eltekintésétől, így részemről nem került aláírásra a megállapodás. A hiányosságról a cég HR osztályát is értesítettem és kértem a szabályszerű leszámoltatást, azonban azóta nem kaptam írásban választ.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ugyan a dokumentumot nem ismerem, de véleményem szerint helyesen tette, hogy nem írta alá, mert feltehetőleg nem felmondás, hanem egy közös megegyezés volt. (Utóbbi esetében eleshet egyes jogoktól, mivel a megegyezés szerint kell eljárni.)

Kérdés: Közalkalmazottként, pedagógusként dolgoztam, ez a 37. tanévem, de jelenleg táppénzen vagyok. Egészségi állapotom miatt lehetőségem van a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának igénybevételére, de ehhez meg kell szüntetnem a munkaviszonyomat. Milyen lehetőségek vannak a közalkalmazotti jogviszonyom megszüntetésére, illetve jár-e a 40 éves jubileumi jutalom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jutalom így nem jár. A megszűnés / megszüntetés eseteit a törvény felsorolja, melyek: (1) A közalkalmazotti jogviszony megszűnik: a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, b) a közalkalmazott halálával, c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, valamint d) a 22. (16) bekezdésében és a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha törvény így rendelkezik, e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén a prémiumévek programról szóló törvény szabályai szerint. (2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető: a) közös megegyezéssel; b)áthelyezéssel, 1. az e törvény, valamint 2. e törvény és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, 3. e törvény és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény 4. és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok, hatálya alá tartozó munkáltatók között. c) lemondással; d) rendkívüli lemondással; e) felmentéssel; f) azonnali hatállyal fa) a próbaidő alatt, fb) a 27. § (2) bekezdése szerint, fc) a 44. § (4) bekezdése szerint, vagy fd) a (3) bekezdés szerint, valamint g) rendkívüli felmentéssel.

Kérdés: Kérdésem az volna, hogy a nagyszülőktől megvettük a házat, a két kiskorú gyermekem és élettársam lettek a tulajdonosok. A nagyszülők, mint haszonélvezők. A papa már időközben meghalt. A mama most mind a négyünket ki akar tenni a házból, mondván megteheti. Az adásvételiben úgy van írva, hogy a vevők és a vevő élettársa beköltöznek és velük együtt jogszerűen használják az ingatlant. Ezt figyelmen kívül hagyva is kitehet 2 gyermekkel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg megteheti, de a teljesen korrekt válaszhoz ismernem kellene a szerződést.

Kérdés: Március 19-én született gyermekem anyakönyvi papírján elírták a nevét. Axel helyett Alex lett. A hölgy, mikor csinálta Axelnek olvasta fel az adatokat és én aláírtam. Záró jelentésen és karszalagon stb. Axel szerepel. De a megérkező okmányokon Alex. Telefonon érdeklődtem, mi a teendő és nem írják át, mert aláírtam. Mit tudok tenni ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, mivel aláírta, ennek ez a következménye. Javaslom egy kijavítási kérelmet előterjeszteni (a kérelem és az anyakönyvi között is megvan a különbség?). Ha sikertelen, akkor egy éven belül kellene a saját jognyilatkozatát megtámadni. Ha az is sikertelen, akkor nevet tud majd változtatni a gyermek.

Kérdés: A külföldi munkáltatóm próbaidőre hivatkozva mondta fel a határozott idejű szerződésemet, ami 2019.12.21-én került megkötésre. A próbaidőre 3 hónapot jelölt ki. A felmondást levélben közölte, melynek keltezése és feladása 2020.03.19. A levelet 04.02-án vettem át az első kézbesítéssel. És ez volt a 2 hetes felmondási idő utolsó napja is. Tehát, amikor megtudtam a levélből az elbocsátásomat, akkor szembesültem vele, hogy a felmondási időt is letöltöttem. Azt olvastam, hogy a német munkajog szerint a levél kézhezvétele a sorsdöntő. Amely a próbaidő utolsó napjáig meg kellett volna érkezzen, ami 03.21. lett volna. Előtte sem szóban, sem e.mailben nem jelezte. Mit tehetek ilyenkor? Táppénzen voltam, egyik e-mailemre sem válaszol. Fizetésemet nem kaptam meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A német munkajogot magam nem ismerem, csak kinti kollégákon keresztül. Ezért javaslom, hogy német ügyvédet kérdezzen, ő fog tudni segíteni.

Kérdés: Elküldhetnek-e fizetés nélküli szabadságra egy egészségügyi dolgozót, most a járvány ideje alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Senkit sem tud a munkáltató fizetés nélküli szabadságra elküldeni, mert azt csak a munkavállaló kérheti.

Kérdés: Egy hitellel kapcsolatban volna kérdésem. 2011-ben vettem fel lakásvásárlási hitelt (Forint, 5 év kamatperiódus, 9,79% kamat). A mai napig ezt fizetem, holott 2016-ban ennek változnia kellett volna az akkori kb. 4-5%-ra. Eltérhet a bank egyoldalúan a közjegyzői okiratban foglaltaktól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem csak a kamat adja a THM értékét, hanem egyéb összetevők is. Erre is, illetve a teljes szerződésére, ÁSZF-re kell figyelni, amikor a kérdésében foglaltakra válaszolnék. Ezeket az okiratokat nem ismerem. Ha ezekben van „felhatalmazása” a banknak az eltérésre, akkor megteheti.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a munkáltató, aki egy multi cég, megtehet olyan szerződés módosítást, amiben az szerepel, hogy 4 órában vagyok bejelentve, 4 órában kapom a bérem is kifizetésre, de 8 órát kell dolgoznom?! Jogilag ez szabályos?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Természetesen ez így nem jogszerű.

Kérdés: Ha valaki nyilvánosan sérteget, egy panel lakás ablakából szemtanú nélkül, míg én lent állok a járdán, akkor érdemes-e feljelentéssel élni?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Nem fogja tudni bizonyítani a történeteket, de a hatóság sem.

Kérdés: 16 éves vagyok, a párom 19, mindketten még iskolába járunk. 1 hónapos terhes vagyok és meg szeretnénk tartani. Milyen feltételeknek kell teljesülni, hogy ne vegyék el tőlünk? Nagyszülők segítségére számíthatunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos azt kell, mondjam, hogy a leírtak alapján (pl. nincs jövedelmük stb.) nincsenek meg a feltételek a gyermek biztonságos neveléséhez, így várható a gyámhivatali beavatkozás. Ha a nagyszülők segítenek, akkor ebbe az irányba kell a hatóságot „terelni”, hogy addig a gondozást ők lássák el, amíg önök nem önállósodnak.

Kérdés: Kérdésem a következő lenne: 2016. decemberétől 2018. májusáig Németországban dolgoztam. Ezután itthon Magyarországon megigényeltem és meg is kaptam az álláskeresői ellátást. 2019. májusától pedig 2020. márciusáig Ausztriában ingázóként dolgoztam, összesen 306 napot. Munkaviszonyom a koronavírus miatt szűnt meg. A járadék iránti kérelmemet a hivatal elutasította arra hivatkozva, hogy nincs meg az elmúlt 3 évben a 365 munkanapom, csak 306. A németországi munkaviszonyommal együtt viszont megvan a 365 nap. Ez azt jelentené, hogy azután az időszak után, ami után már kaptam járadékot, úgymond lenullázódik és onnantól kell számítani újból a 3 év kezdetét és jogosan jártak el? Vagy mégis megilletne ez az ellátás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, kétszer nem tudja beszámítani, felvenni stb.

Kérdés: Februárban foglaltam szállást egy belföldi szállodánál április 19-ei érkezéssel 3 éjszakára. A visszaigazolásban az szerepel, hogy: “Minden egyéni szobafoglalás kötbérmentesen lemondható az érkezést megelőző 3. napig”. A jelenlegi járványügyi helyzetre tekintettel március 29-én írásban lemondtam a foglalást és kértem az előleg visszautalását. A hotel először nem akarta visszautalni a befizetett összeget, majd többszöri levélváltást követően arról tájékoztattak, hogy “a törvényben meghatározott határidőn belül visszautaljuk a korábban befizetett előlegük összegét”. Azt szeretném megkérdezni, hogy mennyi időn belül kell a szállodának az előleget visszautalnia,és melyik jogszabály rendelkezik erről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A visszautalás feltételeit, határidejét elsősorban az Ön által megkötött szerződés tartalmazza. Nem tudom, hogy hol és milyen formában kötötte a szerződést, de ott lesz a megoldása, akár ÁSZF formájában is. Lehet, hogy ez egy netes oldal volt, ezt nem tudom, de ezt kellene megnézniük, ellenőrizniük.

Kérdés: Ápolóként dolgozom. Felmondási idő alatt következett be üzemi balesetem feltehetőleg a munkáltató gondatlanságából! Védőruha nélkül ápoltam és végül reanimáltam egy beteget, akiről UTÓLAG derült ki, hogy koronavírus fertőzött volt. Karanténba kerültem ezáltal, majd kórházba, én is igazoltan korona vírus fertőzött lettem. Ezáltal nem tudtam kiutazni külföldre és ott felvenni a munkát. Van-e értelme kártérítést benyújtani a kórház felé? A kiutazási tilalmat 03.12-én vezették be, én 03.11-én reanimáltam a beteget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem hiszem, hogy jogosult lenne kártérítésre, mivel nem bizonyítható, hogy a fertőzést mikor és hogyan kapta el, még ha az valószínű is. Sajnos a magyar kártérítési jog ettől többet követel meg. Az egy más kérdés, hogy a kórházzal tárgyalhat erről, adott esetben egy próbát megér, de én pert nem javasolnék.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy 2017.09.29-én önbíráskodásért, testi sértésért kaptam 2 év le töltendőt, 3 évre felfüggesztve, ami idén lejár és megkapom az erkölcsi bizonyítványomat. A kérdésem az lenne, hogy a bűnügyi nyilvántartásban meddig tartanak nyilván? Van-e lehetőség a nyilvántartásból kikerülni? Pl. valamilyen kérelem formájában? Ha van, hova kell ebben a helyzetben fordulni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megfelelő idő után ugyan megkapja az „erkölcsit”, de a nyilvántartóból nem fogják törölni, az benne marad, még ha az „erkölcsiben” nem is látszik.

Kérdés: Szakrendelőben dolgozom, betegfelvevőként, betegirányítóként, így munkakörömhöz nem szükséges egészségügyi végzettség, viszont gyógymasszőri végzettségem van. Nem ebben a munkakörben dolgozok. Az lenne a kérdésem, hogy egészségügyi dolgozónak minősülök-e, illetve ha igen járna-e, vagy járt volna-e az egészségügyi dolgozóknak adott béremelés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Melyikre gondolt? Ha a járvány okán, akkor az egészségügyi dolgozóknak adott béremelésről én még nem láttam a jogszabályt. Majd ha megjelent a Közlönyben, akkor lehet pontosan tudni, hogy kire vonatkozik.

Kérdés: Vettem egy olasz okmányokkal rendelkező gépjárművet, egy kiskunfélegyházi kereskedőtől motorhibásan, amelyet a hiba elhárítása után szeretnék a nevemre íratni. Ezt a javítás után megtették volna további díj ellenében. A kereskedő a címemre kiszállította 250.000 Forint megfizetése után.  Sajnálatos módon nem teljesen voltam/vagyok tisztában a gépjármű Magyarországon való forgalomba helyezésével kapcsolatban, így azzal sem, hogy pontosan milyen okmányok szükségesek. Mivel a mai napig nem pótoltak egy hiányzó alkatrészt, illetve az autó gázüzemű volt, amit kiszerelték belőle, bizodalmam vesztettem bennük.  Több, gépjárművet forgalomba helyező céget felkerestem és arra jutottunk, hogy hiányosak az iratok. Nincs kétnyelvű adásvételi szerződés, nincs számla (a kereskedő sem adott). Az „úriember” azt állítja, hogy üzembe lehet helyezni így is. Kérdem én hogyan? Okirathamisítássál? Az adásvételt csak az üzletemberrel folytatott üzenetváltásokkal tudom igazolni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Megfelelő okiratok nélkül nem fog menni jogszerűen. Azt, hogy ők hogyan gondolták, nem érdemes feszegetni, feltehetőleg nem törvényesen. Jogszerűen a folyamat akár évekig is elhúzódhat, és jóval többe kerül, mint az autó értéke szerintem.

Kérdés: Párom 2020.03.12-én került előzetesbe a debreceni bv. intézetben, lopás gyanúja miatt. Tudtommal 2 kisebb értékű alap telefon és 10 ezer Ft készpénz ellopásával gyanúsítják, feljelentés alapján. Nem volt beszámítható állapotban, amikor ezeket a dolgokat megtette. Alkohol és kábítószer hatása alatt volt. A rendőrök, akik bevitték azt mondták, hogy szinte nem tudott beszélni a kábultság miatt. Hírzárlatban van, amióta bevitték, így kapcsolattartásban sem tudunk lenni. Párom már nem első ügyes, volt már 4 év és 8 hónapot börtönben, 13 hónapja szabadult ki. Felfüggesztettje van, amit 3 évre kapott 2 év letöltendő börtönre. Pártfogóhoz járt az elmúlt 13 hónapban. A kérdésem az lenne, hogy mit lehetne tenni, hogy ne kapjon újból a mostani ügyből börtönt? Mik a lehetőségek? Továbbá neki, mint rabnak milyen jogai vannak? Hogyan tudnánk kapcsolattartásban lenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy iratai nélkül nem tudom megmondani, hogy mi a védekezés helyes iránya, ill. milyen lehetőségei vannak. A rabok jogait a törvény szabályozza, rengeteg van, túlmutat a fórumon, de ő még nem rab, mivel „csak” letartóztatásban van. A kapcsolattartást neki kell kezdeményeznie, formanyomtatványon, de gondolom, hogy ezt tudja. Javaslom, hogy az ügyvédjükkel konzultáljanak (kell lennie kirendelt védőnek).

Kérdés: Kiközvetítettek egy épületgondnoki állásra, melyet elfogadtam, 9 hónapról volt szó, melyre a munkáltató bértámogatást kap. A munkaidő a szerződés szerint heti 40 óra (minimum 4, maximum 12 óra) és határozatlan idejű. Egy étteremről van szó. Amíg véget nem ér a “vírusveszély” csak 4 órában foglalkoztatnak, fele annyi pénzért. Még azt is mondták, hogy így a 9 hónap el fog nyúlni. Kérdésem ez mennyire jogos így?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján semennyire, habár a szerződését ismernem kellene.

Kérdés: 40 órás munkahéten dolgozunk délelőtt és délutános műszakban. Hét vége szabad, bár szombatonként túlórát rendelnek el a délelőttös műszaknak. Ma közölte velünk a cégvezető, hogy 12 órát rendelnek el naponta. Ránk pont éjszakára esik. Mivel voltak felháborodások, így közölte: “Akinek nem tetszik,elmehet.” Természetesen az éjszakát 15%-os pótlékkal fizeti. Jogszerű ez így a koronavírusos vészhelyzetben

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Pontosan ismernem kellene a foglalkoztatásának minden elemét, ill. a munkaszerződését is. Ha a vonatkozó szabályoknak megfelel, akkor a túlmunka elrendelése nem tilos.

Kérdés: A háromlakásos társasházba tavaly februárban költöztünk a szomszédommal. Hamar szembesültünk azzal, hogy az 1995. óta ott élő idős hölgy összeférhetetlen. Először a közös helyiség zárát cserélte le. Indítottunk a jegyzőnél birtokvédelmi eljárást, a héten született határozat a javunkra. Az ingatlana a lakásom fölött van, rendszeresen szórja ki a háztartási szemetét, építési törmeléket és locsol felmosóvizet az ajtót védő üvegtetőre. A gondozásunk alatt lévő kertrészben vagdalja a növényeket, kivágja a virágokat. A kerti csap főelzáróját önhatalmúlag kezeli, az előző tulajdonos sem tudta megmondani, hol az elzáró. A másik szomszéd szúnyoghálóját szétvágta, ecetet locsol az ajtó elé, napi szintén kárt és bosszúságot okoz. Számtalanszor kértük szóban/írásban. Mit tehetünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden birtoksértésnél marad a jelzett eljárás, illetve zaklatás és rongálás miatt is tudnak feljelentést tenni a rendőrségen. A jegyző eljárása okán a végrehajtást is kezdeményezzék, ha nincsen önkéntes teljesítés. Nem ismerem a hölgy állapotát, de a leírtak alapján demencia feltételezhető, a fokának ismerete nélkül. Ennek okán érdemes lenne akár a gondnokság alá helyezés lehetőségét is megvizsgálni. Családtagjai vannak-e? Esetleg velük beszélni? Mivel társasház, a közgyűlés is hozhat(na) döntéseket.

Kérdés: 55 éves vagyok, 55-ös OKJ ápoló végzettséggel, 37 év munkaviszonnyal, 27 év és 4 hónap eltöltött közszférás múlttal. A háziorvosi praxist az önkormányzat vette át március 1-től. Engem kineveztek közalkalmazottnak, 210 ezer Forint minimálbérrel, B besorolással és határozott időre december 31-ig. A háziorvosi rendelő alap ellátásnak minősül, azaz nem tartozik az egészségügyi bértáblába. Segítséget kérnék a besoroláshoz, konkrét táblázatot, összeget és jogszabályt. Mikor, mi vonatkozik rám? Mennyi a szabadságom? Járna pl. 3 év múlva a jubileumi jutalom? Útiköltség térítésnél miért csak 9 Ft-ot kapok, illetve kérhetem a kiküldetési rendelvény szerint az útiköltség térítést, kiegészítést? Nincs az, hogy nézd ezek járnak, ezek nem. Kénytelen vagyok én kérdezni és már látom unják, teher vagyok. Kénytelen vagyok önmagamat képviselni?! A szerződésen a személyes adataim is rosszul vannak kitöltve, mivel elváltam. Csak azért írtam alá a szerződést, hogy megkapják a finanszírozást. De ha én nem keresem őket, ők nem kérnek tőlem adatokat.

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz rengeteg adatra és a szerződésére is szükség lenne még. Fő szabály: a szerződése szerint kell eljárni, ha azt önként aláírta.

Kérdés: Lányomat elhagyta a férje két pici gyerekkel, 4 és 1 évesek. Kicsire még kapja a gyedet, de a férj nevére. (Papíron a férj van otthon GYED-en, valóságban a lányom.) Most a férj nem akarja sem ezt, sem a családi adókedvezményt odaadni a lányomnak. Mit tehetne?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Peres eljárást kell indítani, abban ezt jelezni, majd ennek okán lesz egy elszámolási kötelezettség a felek között. Mindentől függetlenül a legjobb a megegyezés lenne a felek között.

Kérdés: Ezúton érdeklődnék, hogy van egy adásvételi szerződésem, ingatlan adásvételre. Az adásvételi szerződésben az utolsó részlet kifizetése átadáskor utalással szerepel. Érdeklődni szeretnék, hogy kell-e szerződést módosítani, illetve mit kell tenni abban az esetben, ha készpénzben fizetném ki a maradék összeget? Az ügyvédemmel több megbeszélés már nem lesz.

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Elviekben módosítani kellene a szerződést. „Átutalással” úgy is tudja még fizetni, hogy olyan bankban fizeti be az eladó számlájára, amelyikben ő vezeti a számláját, így nem kell a sajátjára befizetni és onnan utalnia, ill. nem kell szerződést sem módosítani.

Kérdés: Autómat eladtam, majd 1 nappal később viszont láttam a neten hirdetve, átíratás minden nélkül. Én az okmányirodába az adásvételi 1 példányát leadtam, illetve a biztosítást is lemondtam. Lehet belőle bajom, hogy átíratás nélkül akarják tovább adni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elég sok „apró baja” is lehet belőle…..

Kérdés: Szeretnék jogsegélyt kérni Önöktől a következő problémával kapcsolatban: A vírus miatt számos (kb. 20) munkatársammal egyetemben fizetetlen szabadságra lettünk küldve (van, aki KATA-s közülünk). Természetesen csak azután esett le, hogy ezt nem kellett volna, hogy már megtörtént. Az első kérdésem az, hogyha felmondok a fizetetlen szabadság alatt, akkor a belépésemkor aláírt szerződésben rögzített 60  napos (van akinek 30) felmondási idő kifizetése kötelessége-e a munkáltatómnak? A második kérdésem az, hogy a jelenlegi körülményekben létesíthetek-e másik munkahelyen teljes állású munkaviszonyt és, ha igen, milyen kötelezettségem van bármelyik (leendő vagy jelenlegi, ahol épp a fizetetlen szabadságom töltöm) munkahely felé, pl: kötelező-e erről tájékoztatnom bármelyik céget? Valamint, hogy egyáltalán jogszerű-e a munkavállalót elküldeni fizetetlen szabadságra, vagy ezt csak a munkavállaló kérheti? Támadható-e ez a lépés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fizetés nélküli szabadságra nem tudják elküldeni, azt Önnek kell kezdeményeznie, kérnie. A munkáltató önállóan ezt nem tudja megtenni. A KATA-st pedig pláne nem, mert az nem munkaviszony. Ezt NE írják alá. Ha már aláírták, akkor először a fizetés nélkülit kell megszüntetni, majd utána felmondani. Ennek a feltételeit a saját munkaszerződése tartalmazza (felmondási idő stb), ha nincsen benne, akkor az Mt. szabályai szerint kell eljárni, ami 30 nap. Elvileg nincsen kizárva az újabb munkaviszony, aminek kapcsán tájékoztatási kötelezettsége van. A „probléma”, hogy a fizetés nélkülivel nem fér igazán össze, hiszen annak a törvényben nevesített oka van. Ergo két munkaviszonya lehet párhuzamosan is, de a fizetés nélküli mellett miért dolgozik valaki, ha maga kérte a fizetés nélkülit, pl. a hozzátartozója ápolása okán….? A törvény céljával nem fér össze, habár most a munkáltató hozta ilyen helyzetbe Önt….

Kérdés: Fizetésemmel kapcsolatos kérdésem lenne. A problémám az, hogy februárban a januári fizetésemnél nem számolták el a készenléti pénzem. Ezt februárban hóközibe kifizették, de márciusban a februári fizetésemnél levonták. Ez olyan lenne, mintha nem kaptam volna meg a készenléti pénzem, ha jól gondolom. A kérdésem az lenne, hogy ez így helyes? Ha nem, akkor mit tudok tenni, hogy megkapjam azt a pénzem? Azt mondták nekem, hogy hóközibe megkaptam, így azt le kell, hogy vonják. Ha szükséges, el tudom küldeni a bérpapírjaimat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján biztosan nem jogszerű az eset. Szólítsa fel írásban a munkáltatóját a fizetésre, amennyiben ennek a munkáltató nem tesz eleget, munkaügyi pert tud kezdeményezni.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy most ugye van ez a vírus és nem kell mennünk dolgozni. Állásidőn vagyunk, amire ugye nem fizet, mivel külső ok miatt nem tud munkát biztosítani. A tb-t is magunknak kell fizetni. A kérdésem az lenne, ha minden így van, akkor még munkaviszonyban vagyok a céggel vagy már nem? Mert semmi olyan papírt nem küldtek, hogy felbontotta volna szerződést.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amit Ön leírt, az inkább fizetés nélküli szabadság, amit elvileg az Ön kérelmére tud a munkáltató adni. Az állásidő mást jelent és alapbér jogosultsággal jár. Mindenféleképpen kérje írásban a munkáltató álláspontját és lehetőleg Ön semmit se írjon alá, amíg szakemberrel nem konzultált.

Kérdés: 2020. februárjában leszámoltam egy autószerelő cégtől. Még ezelőtt kb. 1 hónappal eltört egy gép, ami kb. 30.000 Ft értékű. Megjavítottam és használtuk tovább. Ezután a mai napon 2020. április 1-jén megkerestek telefonon, hogy fizessem ki a gép árát. Nemleges válaszomra fizikai tettlegességre utaló választ kaptam. Kérdésem mit tehetek? Kihez kell fordulnom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírt módon nem tudják Önt a fizetésre kötelezni, mivel az nem végrehajtható. Ha ezzel párhuzamosan fenyegetik is, az már büntetőjogi kategória, melynek minősítése a pontosan elhangzottak függvénye. Fenyegetés esetén a rendőrségen tud feljelentést tenni (habár az egy más kérdés, hogy a telefonon elhangzottak bizonyítása sokszor lehetetlen).

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy kell-e tartásdíjat fizetnem még? A volt feleségemmel válásunk során bíróság előtt közösen megállapodtunk a gyermektartásdíj összegéről, amit jelenleg is fizetek. A fiam, aki most április 15-én lesz 18 éves nem tartja velem a kapcsolatot ok nélkül. Nem bántottam, nem vertem, jó volt a kapcsolatunk és mégis múlt év december 22. óta nem kommunikál velem. Középiskolai tanulmányokat nem folytat, az általános iskola után 3-4 hónapot járt szakközépiskolába, majd otthagyta. Következő évben elment egy felszolgáló-, pincérképző iskolába, amit ismét otthagyott 3 hónap után. A mostani tanévben, amely 2019. szeptemberében indult már nem is kezdett iskolát sehol. És a következő, hogy nem is lakik az édesanyjával, mert kb. 6 hónapja egy lánnyal él, egy másik településen. Kérdésem az lenne, hogy ezek tudatában kell-e még gyermektartásdíjat fizetnem és meddig? Ennek mi a jogi eljárási menete?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha jogerős bírósági végzés van róla, azaz, ha anno végzésben az egyezségüket jóváhagyták, akkor az egy végrehajtható okirat, amit ellenkező tartalmú okiratig teljesítenie kell. A volt felesége tudja peren kívül kezdeményezni, hogy ne kelljen fizetnie Önnek, avagy Ön tud egy peres eljárást megindítani emiatt, ha a volt asszony nem együttműködő.

Kérdés: Aziránt szeretnék érdeklődni, hogy abban az esetben, ha a jelenlegi műszakomból esetleg más műszakba vagy területre helyeznének át, de nem fogadom el akkor, ha elküldenek jár-e nekem végkielégítés ebben az esetben? Ugyanis páran panaszt tettünk a műszakvezetőnk viselkedése miatt és mivel eddig se léptek vele kapcsolatban semmit gyanítom az lesz a következő lépés, hogy engem helyeznek át.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem mindegy, hogy a „más műszak vagy más terület” pontosan mit takar.

Kérdés: Folyamatos táppénz (kezdete 2020. február 10.) alatt a munkáltató 2020. március 30-án tájékoztatja a munkavállalót írásban, hogy 2020. április 1-től fizetés nélküli munkaviszonyban foglalkoztatja tovább. Van erre a munkáltatónak jogalapja? A munkavállaló (aki az édesanyám) 2020.decemberében éri el a nyugdíjas kort, egészségi állapota addig már valószínűleg nem teszi lehetővé, hogy dolgozzon. Befolyásolja a nyugdíj összegét, ha fizetés nélkül alkalmazzák? Megtehetik egyáltalán táppénz alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató egyoldalúan NEM rendelheti el a fizetési nélküli szabadságot. Azt vagy kéri a munkavállaló, és azt köteles megadni a munkáltató (GYES, GYED, sorkatonai szolgálat… esetekben), vagy pedig a felek közösen megállapodnak.

Kérdés: 2011. május 26-a óta küzdök egy gazdasági üggyel, legalább a bírósági meghallgatást szeretném elérni, de sikertelen minden. Határozat az ügyészségtől és rendőrségtől elutasító. 2010-ben létrehoztam egy társaságot, melyben 45%-os tulajdonrészem volt, illetve ügyvezetői titulusom, a másik 45%-os tulajdonrésszel bíró üzlettársammal együtt. A fennmaradó 10% egy harmadik személy tulajdona volt. A társaság több ötletet kitalált és mivel nem volt még egy éves, ezért egy háttérszerződés keretében egy egyetemmel együtt pályázott az adott témában Uniós támogatásra. A megpályázott 200 millió Ft-ból a cég/egyetem megnyert 183.000 millió Ft-ot. Amikor hazatértem külföldi utamról a másik két tulajdonos és számomra egy alig ismert közreműködő személy kijelentette, hogy “vagy felállok a cégből vagy elintézik másképp” a dolgot, majd elém toltak egy iratot, miszerint 100.000 Ft-ért lemondok a 45%-ról. Az adott helyzetben kénytelen voltam….

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szóban forgó okiratot/okiratokat aláírta, tehát annak tartalmával egyet értet. A Ptk. rendelkezései szerint, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát megtámad-hatja. Akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerző-dési jognyilatkozatát megtámadhatja. A polgári perrendtartás szabályai szerint (főszabály szerint) a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el, továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli. A megtámadás határideje egy év.

Kérdés: Nekem egy olyan jellegű problémám van, ami szerintem a szerződésszegés fogalmát meríti ki. KATA-s vagyok és szerződésben állok egy társasházzal. Gondnoki/házfelügyelői munkakörben. A munkát ténylegesen nem én végzem, hanem a párom. A szerződésben benne van, hogy biztosítanak számomra egy lakást. Sajnos tavaly február óta dolgozik ott és nem kaptuk még meg. A szerződés egyébként júliusban lett megkötve. Nem tudjuk, hogy ilyenkor mit tehetünk? Hová fordulhatunk? Ez anyagi kárral is jár, mivel most albérletben lakunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a szerződés az irányadó, annak ismerete nélkül azt tudom javasolni, hogy a szerződés és az egyéb releváns dokumentumok birtokában forduljanak ügyvédhez.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a jelenlegi helyzetben, ami ugye a járvány, nekem kötelességem-e bemenni a bíróság által kiszabott közmunkát ledolgozni, avagy sem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem kapott az ellenkezőjéről hivatalos értesítést, akkor le kell dolgoznia.

Kérdés: Idősek otthonában dolgozom ápolói munkakörben. Ahol most akarják bevezetni, hogy a dolgozók beköltözzenek. 2-3 hétre folyamatos, 12 órás munkarend mellett, 4 nappalos és 2 éjszakás napi szinten, de erre az ápolók száma 10 nővér. 2-3 hét után lenne váltás, de nincs hozzá meg a megfelelő ápoló létszám. Kérdésem az lenne, hogyha valaki ezt visszautasítja (a beköltözést), akkor kirúghatják-e? Ugyanis nem a munkát tagadja meg, hanem a bentlakást. A szerződésünkbe nem szerepel az, hogy bentlakásos munkavégzés.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet értelmében a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti (a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig). Amennyiben visszautasítja, számolnia kell egyéb munkáltatói intézkedéssel, amely lehet akár a jogviszony megszüntetése is.

Kérdés: A járványügyi helyzetre való tekintettel otthoni zenei gyakorlásra szorulok (napi max. 40 perc, művészi szinten, komolyzenei éneklés, napközben). Társasházban lakom, bérlőként. A közös képviselő megzsarolt, hogy ha nem hagyom abba ezt a tevékenységet a tulajdonossal kidobat a lakásból. Ezt a telefonbeszélgetést tudnám bizonyítani. A lakás tulajdonosát felkereste és e-mailben le is írta neki, hogy küldjön el. A közös képviselő megvalósít büntetőjogi tételt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez se nem zsarolás, se nem zaklatás, a leírtak alapján. Javaslom a társasház házirendjét megnézni, hogy milyen feltételekkel lehet ilyen (zajos) tevékenységet végezni. Ha annak megfelel, akkor nem lehet semmilyen jogkövetkezménye.

Kérdés: Segítséget szeretném kéri abban, hogy telefonon megkeresett a 14 éves fiam és a 11 éves lányom, akik az apjuknál vannak elhelyezve. Egyéb problémák miatt több éve nem tudok kapcsolatot tartani velük, természetesen titokban telefonáltak nekem, mert az apjuk tiltja tőlem őket. Ők szeretnének megismerni, ill. hozzám költözni. Kérdésem a következő: ilyen esetben hova lehet fordulni, ahol mihamarabb intézkednek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői felügyeleti jog és a kapcsolattartás módosítása érdekében bírósághoz tud fordulni. Ha a kapcsolattartás kérdésében korábban bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül a bíróságtól lehet kérni.

Kérdés: Idén január 31- én műtötték a kezemet. Március 15-ig táppénzen voltam. Az üzemorvosom március 4-én kiállított egy alkalmatlansági papírt, amit továbbítottam a cégemnek. Ott azt mondták, hogy sajnos semmiféle munkát nem tudnak nekem biztosítani. Menjek szabadságra. Az most április 1-jével lejár. A fizetetlen szabadságba nem egyeztem bele, mivel 3 gyermeket nevelek itthon. Mit tudok ilyenkor tenni???

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján a munkáltatója következő lépése feltételezhetően a jogviszonya felmondással történő megszüntetése lesz, hiszen munkakört nem tud önnek felajánlani, ön pedig a fizetés nélküli szabadságot visszautasította. Álláspontom szerint a következő lehetőségek közül választhat: elfogadja a fizetés nélküli szabadságot az új munkahelye megtalálásáig, vagy megvárja, amíg munkáltatója megszüntetni jelenlegi jogviszonyát. A jogviszony megszűnését követően, amennyiben nem talál másik munkahelyet, lehetősége van álláskeresőként regisztrálni (jogszabályi előírások szerint).

Kérdés: Közös megegyezéssel megszűnt a munkahelyem, 19 év után. Végkielégítést nem volt hajlandó fizetni azon a jogcímen, hogy nem tud. Most 56 éves leszek, védett korban vagyok-e? Köteles-e végkielégítést fizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös megegyezéskor nem jár végkielégítés (ha aláírta a közös megegyezést). A munkavállalót végkielégítés csak akkor illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése alapján szűnik meg, vagy ha a munkáltató személyében bekövetkező változáskor a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik.

Kérdés: Mit tehetek? Elvették a születendő lányom, elfogultság alapján, a védőnő miatt. Valótlan adatokat adott le a gyámügyre, így nem vihetem haza a picit. Anyámnak akarják nevelésbe adni, holott ott veszélyeztetnék. Ezt nem szeretném. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtakból sajnos nem derülnek ki a részletek, javaslom, hogy az ügyben született dokumentumokkal együtt kérjen segítséget.

Kérdés: 2020.04.07-re alperesként lettünk beidézve perelőkészítő tárgyalásra a Kiskunfélegyházi Járásbíróságra súlyosan rokkant járáskorlátozott és krónikus beteg feleségemmel együtt. Másfél évig éltünk Bács-Kiskun megyében több mint 2 éve költöztünk vissza BAZ megyébe, feleségem szülőmegyéjébe. Én ezelőtt Erdélyben éltem. A járványra való tekintettel a pert elhalasztották. 300 km-re élünk Kiskunfélegyházától. Időközben az Önök jóvoltából tudomásomra jutott, hogy indítványunkra elrendelhetik, hogy meghallgatásunkra elektronikus hírközlő hálózat útján kerüljön sor. Kérdéseim a következők lennének: Hogyan indítványozhatjuk mindezt? Elégséges-e egy kézzel írt, bíróságnak címzett levél, melyben hivatkoznánk feleségem egészségi állapotára (bizonyítékokat mellékelve), meg a nagy távolságra vagy van-e formanyomtatvány erre a célra? Hány példányban kell mindezt elküldenünk? Meg kell várnunk a rendkívüli szünet végét és az idézést az új időponttal vagy hamarabb is kérvényezhetjük mindezt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Magánszemélyként az erre a célra szolgáló formanyomtatványon jelenthetik be (ezt kitölthetik kézzel is), avagy az ún. panasznapon mondhatják a bíróságon jegyzőkönyvbe (akár ott is, ahol laknak, majd továbbítják). Egy példánnyal több példányban kell beadni, mint ahány peres fél van az eljárásban. Ha kaptak végzést az eljárás félbeszakadásáról, akkor meg kell várni a folytatást, ha nem kaptak (ebben eltérő a bíróságok gyakorlata), akkor megtehetik már most is.

Kérdés: Van egy jelzálog hitelünk, mely felmondásra került másfél éve, de van fizetési megállapodásunk velük, melyet havi 100.000 Ft-tal fizetünk.Tehát nincsen végrehajtás alatt az ingatlan. A rendeletet, amit a kormány kiadott én úgy értelmezem, hogy akinek fizetési megállapodása van a hitelintézettel és nincs átadva semmilyen követeléskezelőnek, annak jár a fizetési moratórium. Azt a tájékoztatást kaptuk telefonon a banktól, hogy nem jár. Ez valóban így van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen részletességgel a rendelet nem szabályozza sajnos ezt a kérdést. Egyébként nem biztos az sem, hogy jobb nem fizetni, hiszen a kamatok akkor csak gyűlnek. Esetlegesen egy átmeneti, újabb megállapodás megkötése célszerű a bankkal.

Kérdés: Apósom halála után a férjem testvére odaköltözött anyósomhoz. Felesbe fizetik a jelzáloghitelt. Ilyenkor, mint a ház haszonélvezője nem lenne köteles a férjem testvére törvényesen fizetni a férjemnek, mivel ő nem él abban a házban? Illetve attól még, hogy ő ott lakik és fizeti a hitelt, ugyanúgy a férjem is örökölni fog anyósom halála után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A férje testvére nem haszonélvező. A tulajdoni lapot ismernem kellene. Ha nincsen kizáró ok (pl. végrendelet), akkor igen, ő is fog örökölni.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy a gyerek 3 éves koráig szóló védettség megszüntethető a munkavállaló kérésére vagy erre nincs lehetőség?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Kis túlzással „bármi” lehet, amiben a munkavállaló és a munkaadó megegyezik. Azt viszont nem teljesen értem, hogy milyen védettségre gondolt pontosan?

Kérdés: Lenne egy olyan kérdésem, hogy van egy ingatlan, amiben élünk. Ennek az 1/4 részét terheli adósság. Az 1/4 rész értéke 1 Millió Forint. Ha ez az 1/4 rész árverezésre kerül, akkor a jelenlegi tulajdonos nevéről lekerül ez az 1/4 rész? A haszonélvezőé a fele ház + haszonélvezeti jog. A másik fele ház a 2 gyereké, fejenként 1/4 és az egyik gyereknek a részén van ez a tartozás. Továbbá a haszonélvező vissza vásárolhatja majd ezt a részt és az az ő nevére kerül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, amennyiben eredményes lesz az árverés, akkor az árverési vevő nevére fog kerülni. Akkor vásárolhatja vissza, ha az új tulajdonos el akarja neki adni. Többet a tulajdoni lap ismeretében tudnék mondani esetleg, mert fontos lenne a haszonélvezeti jog terjedelmének az ismerete is.

Kérdés: A jelenlegi helyzetre való tekintettel az állam felmentette a katás vállalkozókat a járulékfizetési kötelezettség alól június végéig. Idéznék egy olvasott cikkből “az adómentességet csakis azon kata alanyok választhatják, akik már 2020. február hónapban is a kata alanyai voltak. Vagyis márciusban alakult vagy a katát csak 2020. márciusától alkalmazó vállalkozások nem élhetnek a mentességgel.”  Ezt a döntést azért hozták, hogy ne válthasson senki nyerészkedési okból adózási formát. Tavaly június óta regisztrált munkanélküli vagyok, egyéni vállalkozásom 2020. április 1- től indulna. Az említett cikk szerint én nem élhetek ezzel a lehetőséggel. Mivel én bizonyítottan elindítottam a munkaügyi hatóságon keresztül hónapokkal ezelőtt a szándékomat a vállalkozásra, így kérdésem, hogy vonatkozik-e rám a járulékfizetési kötelezettség vagy létezik ilyen esetre valamiféle kiskapu?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Nem vonatkozik Önre. Ráadásul egyébként sem érint minden KATA-s vállalkozást, csak a jogszabályban megnevezetteket, tehát még általánosítani sem lehet.

Kérdés: Pénztárosként dolgozom egy nagyobb vegyes boltban napi szinten, a munkáltató ígért védő maszkot és kesztyűt, de nem kapunk sajnos, készlethiány van (ha kapnánk is orvosit, az nem szakszerű szerintem). Sajátot használunk, jogos ez? A szakszerű maszk is hiány cikk (FFP2-3)… Enélkül a munkavállaló köteles dolgozni (hiszen veszélyezteti egészségét)? Megtagadhatja a munkát? Mit tehet? Elküldheti-e a munkáltató? Mehet-e Táppénzre ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A mostani helyzet ellenére sincsen egyelőre olyan jogszabály, ami erre a munkáltatót kötelezné. Önnek a szerződése szerint kell eljárnia, ahogyan a munkáltatónak is, figyelemmel a jelenlegi jogszabályokra. Táppénzre orvosi javaslatra mehet, ha annak a feltételei fennállnak.
Javaslom, hogy a védelmét, még ha az jelenleg nem is kötelező, ahogyan írtam, mindenféleképpen oldja meg, aminek a technikai részleteiben és ellentételezésében a munkáltatójával egyezzen meg. Saját védőfelszerelés, akár egy kendő is, megfelelő távolság, kesztyű stb.

Kérdés: A problémám a következő: 2020.02.27 én kötöttem egy adásvételi szerződést, amelyre foglalót adtam. A fennmaradó vételár megfizetését hitelből terveztem rendezni. A koronavírus járvány miatt azonban jelenleg már nem tartom biztonságosnak a hitelfelvételt, és ezért erre hivatkozva szeretném ezt visszamondani és visszakapni a foglalót. Bár tisztában vagyok a foglaló fogalmával, de úgy vélem, hogy a jelenlegi helyzet mégis más lehet, hiszen nem az én személyes munkahelyemet érinti a probléma, hanem az összes létező munkahelyet. Gyakorlatilag rajtam kívülálló ok miatt leszek fizetésképtelen. És a koronavírus terjedése és annak gazdasági következménye miatt én nyilvánvalóan nem vagyok felelős. A munkáltatóm akár igazolni is tudja, hogy a következő két hónapra tud fizetést adni azután pedig egyáltalán nem, jelen helyzetben pedig állás nélkül maradok. Kérem legyen szíves írja meg ezzel kapcsolatos álláspontját.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos ezért Ön a felelős, így a foglaló főszabály szerint nem jár vissza. (Itt kell megjegyeznem, hogy ez akkor igaz, ha a foglaló minden jogszabályi feltételének megfelel a szerződésében a kikötés, ugyanis az Ön által aláírt okiratot értelemszerűen nem ismerem. Viszont ezt ügyvéd előtt kellett megtennie, aki egyben az ön jogi képviselője is ebben a szerződéses jogviszonyban, így javaslom vele felvenni a kapcsolatot és tisztázni, hogy ténylegesen foglaló-e, ha igen, akkor abban az ún. önhiba kérdése szabályozva lett-e és ha igen, miként.)

Kérdés: Egy családi probléma miatt fordultam Önhöz. Elmúltam 18 éves és el szeretnék költözni itthonról, a páromhoz. A szüleimmel itthon folyamatos veszekedések mennek, lelki terror és fenyegetőzések stb. Engem is és a páromat is fenyegetik, hogyha elköltözöm, akkor fizikailag bántalmazni fognak minket. A kérdésem a következő: tehetek-e feljelentést ellenük így, hogy a szüleim, valamint ha esetleg nem történik bántalmazás, de a fenyegetőzések továbbra is fennállnak, zaklatnak engem vagy akár a párom, akkor kérvényezhetek-e távoltartási végzést velük szemben? Ha igen, anyagilag mire számíthatok? Vagy esetleg ezt teljesen ingyen kérvényezhetem? Aktív nappali tagozatos hallgatói jogviszonyom van, ha esetleg ez befolyásol bármit is.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen ingyenesen tehet feljelentést a rendőrségen, csak a figyelmeztetés okán nyilatkoznia kell majd, hogy nem kíván a mentességi jogával élni (ugyanis a szüleire nem köteles terhelő vallomást tenni).

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy a páromnak egy koccanásos baleset miatt sajnos 14 előéleti pontja lett. Szeretne önként tanfolyamra menni, hogy csökkentse ezeket a pontokat, mert egy véletlen balesettel a jogosítványa is veszélybe kerül és mivel ő kamionozik ezáltal a megélhetésünk is veszélybe kerülhet. A koronavírus miatt minden ilyen jellegű után képzést szüneteltetnek. Mit tehetünk ebben az esetben, mert a kialakult helyzet miatt nem tud ez ügyben lépéseket tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelenleg semmit. Későbbiekben várható, hogy online tanfolyamok lesznek. Illetve azt azért nem értem, hogy egy koccanás miatt hogyan lett 14 pontja, mert az kicsit soknak tűnik…..

Kérdés: Amikor a gyermek beteg, akkor is elviheti az apa a beteg gyereket hétvégére?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapjában véve igen, de azt is szükséges lenne tudni, hogy a betegség mit takar pontosan. Ha pl. fekvőbeteg és orvosilag ellenjavallt a mozgatása, akkor értelemszerűen nem, de majd a pótlás jár neki.

Kérdés: Ha valaki olyanokat állít rólam a barátjának (ezek az információik később jutottak el hozzám), aminek nincs semmi valóságalapja (“nem csinálok soha semmit, csak a hajam, a körmöm meg a szolárium érdekel, valamint csak a ‘pasimmal’ vagyok elfoglalva” és további ilyen típusú megjegyzések), lehet-e feljelentést tenni a rendőrségen becsületsértés vagy rágalmazás jogán? Illetve, ha lehet, akkor szükséges hozzá az a személy is, akinek ezeket mondta?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mind a becsületsértés, mind a rágalmazás (többek között) ún. magánvádas cselekmény, amit a bíróság vizsgál. 30 napon belül a bíróságon célszerű a feljelentést megtenni (ennek illetéke 10e ft). Az eljárásban a bizonyítékokat Önnek kell biztosítania, így mindenféleképpen meg kell nevezni címmel együtt, hogy ki az a tanú, aki erről tud. A feljelentésben célszerű nagyon pontosan azt is tisztázni, hogy mik voltak ezek az állítások, hogy a cselekményt a bíróság minősíteni tudja majd. A feljelentést a rendőrségen is megteheti, de azzal csak az időt húzza, mert a rendőrség át fogja tenni a bíróságra az ügyet.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy mi a teendő egy fizetési felszólítással, ami előtt nem kaptam semmit, közel 5 éve. Csak egy határozatot, hogy mennyi az örökség, illetve a “tartozás”. Az öröklés csekély mértékű volt, a temetési költség, amit én fizettem már több volt. Vagyonelkobzás ügyben egy magas összegű tartozás szerepelt a levélben.  Öröklés mértékéig felelek? Illetve a temetés elszámolható? Én nem kaptam eddig ilyen levelet, csak egy másik örökös. Most a másik nem, de én kettőt és a tartozásnál meg dupla összeg szerepel. Ez hogy lehet? Elég csatolnom a határozatot, hogy mit örököltem? A temetési költség számláit és ennyi? Vagy számíthatok valami másra is?

VÁLASZ: Tisztelt Kérdező! A hagyatékátadó végzést ismernem kellene a pontos válaszhoz. Egyébként csak a hagyaték erejéig felel, annak tárgyaival. A kézbesítés hibáit orvosolni kell, így javaslom, hogy mindenféleképpen forduljon ügyvédhez.

Kérdés: A volt főnököm nem akarja kifizetni a februári bérem, kb. 580 Euro, nemzetközisztem (furgon). 2019.08. hóban átvitte az autókat Szlovákiába. Azt jelenti, hogy szlovák rendszámuk lett. Nekünk is szlovák alvállalkozóit kellet kiváltani. 2019.08. hótól 2020.02.28-ig volt. Megállapodtunk 600 Euróban, ha nem éri el a hónap a 0,07 cent/km-t. 2020.02.25-én hazajöttem Németországból. Kínt szenvedve, kocsihiba miatt. 28-án telefonon mondta, hogy megválunk egymástól. Ez az év csak a szervizről szólt, szar autókkal mentünk ki. Olyan hét nem volt, hogy hol az egyik, hol a másik autó, amin ültem ne lett volna szervizben (csak termeljünk). Március elején találkoztunk, mert a bankkártya nálam maradt. Visszaadtam neki aláíratva 1 papírt vele, akkor mondta, hogy nem akarok-e visszamenni hozzá dolgozni? Megadja a 0,08 centet/km, csak ne szóljak senkinek, a kollégáknak se. Ráírtam, válasza: ne piszkáljam, ha lesz ideje összeszámolja. Vártam… aztán meg azt írja, hogy még én fizetek neki majd autójavítást stb. Mitévő legyek? Bevállalná-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatót fel kell szólítani teljesítésre, ha nem eredményes, akkor FMH eljárás, per. A munkaszerződését ismerni kellene még.

Kérdés: A TAJ számom a kórház nem hajlandó kiadni addig, míg bent fekszem. Ez jogilag helyes vagy helytelen?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Gondolom, hogy nem a számára, hanem a kártyára gondolt? Mivel a számot nem a kórház adja ki…. A belső szabályzót ismerni kell, de alapjában véve annak a biztosítottnál kell lennie.

Kérdés: Egy lakásbérleti szerződésben határozatlan idejű megjelölés mellett lehetséges-e kikötni, hogy valaki x időt minimum ott tartózkodjon, ellenkező esetben a kaució/bánatpénz a bérbeadónál marad? A szerződés leírja, hogy 24 órás recepciós felügyeletet biztosít. Ez megszűnt. Ez eredményez szerződésszegést, vagy akár erre hivatkozással azonnali felmondási lehetőséget a bérlő részéről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapjában véve nincsen akadálya ilyen feltétel kikötésének. A felügyelet elmaradása mindenképpen szerződésszegő magatartás, ha az is annak a része, azonban nem feltétlen felmondási ok. A pontos válaszhoz a szerződést látnom kellene.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy vettünk egy bank által lefoglalt házat. Sikerült az utalás, ki lett fizetve, de az ügyvédi iroda, ahol a kulcs van nem csinál kulcs átadást a vírusra hivatkozva. Ezt megteheti? Mit tudok ellene tenni, hogy megkapjam a kulcsot?!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan ismernem kellene minden részletet, mivel a kulcs átadását NEM ügyvédi irodák végzik, hanem a korábbi tulajdonos, vagy a végrehajtó. Ennek okán gyanítom, hogy nem pontosa a leírása, sajnos így konkrétan válaszolni sem tudok.

Kérdés: Azért keresném Önöket, mert elbocsátottak a munkahelyemről és nem kapom meg a márciusi fizetésemen se. Ilyenkor mi a teendő, lehet-e valamit csinálni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatót teljesítésre fel kell szólítani, illetve lehet FMH-t, pert kezdeményezni.

Kérdés: Magyarországon dolgoztunk egy cégnél, viszont Szlovákiában élünk. A koronavírus okozta határzár miatt nem tudtunk bemenni dolgozni. Március 13-án dolgoztunk utoljára, 16-án reggel nem tudtunk átmenni, a hatóságok nem engedtek. Mint tegnap kiderült, (március 26.) el lettünk bocsátva március 13-ai dátummal, az ok közös megegyezés, eközben mi nem írtunk alá semmit. Ez így lehetséges?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez így biztosan nincsen rendben, a közös megegyezést Önnek is alá kellett volna írnia.

Kérdés: A kérdésem: Mennyi időn belül kell egy szállodának visszafizetni számomra a szállásra elutalt előleget, miután visszamondtam a szállást, amit rendesen a visszamondási szabályzatuk alapján tettem meg, s ők vissza is jelezték, hogy intézik a visszautalást! Tehát van-e törvényi határidő a pénz visszautalására?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban forduljon az adott szállodához pontos tájékoztatás kérése érdekében. A szálloda visszamondási szabályzata, illetve általános szerződési feltételeit tartalmazhatják a választ elsősorban, illetve az a szerződés, melyben a szállását lefoglalta. Ezeket látnom kellene a pontos válaszhoz.

Kérdés: Röviden próbálom leírni a kérdésemet: 13 éves korom óta nem élek anyámmal és féltestvéremmel. Kollégiumban, nagymamánál éltem. Majd ismét kollégiumban és albérletben laktam az egyetem alatt. Önmagamat tartottam el (diákhitel és dolgoztam). Anyám soha nem adott pénzt, hogy eltartsam magam, sőt belesodort anyagi válságokba, pl. volt egy bankszámlája hitellel, amit rám vertek, mert közös néven volt a számla. Jelenleg korlátozó gondnokság alatt áll, minden segítséget elutasít, súlyos nikotin függő, a féltestvérem kizáró gondnokság alatt. Kb. 20 éve küzdök a hatóságokkal, hogy segítsenek abban, hogy bekerüljenek egy otthonba. Anyám 2 hete stroke-t kapott, most hazaengedik. A lényeg, hogy a gyámhivatal és minden orvos folyamatosan nekem szegezi a kérdést, miért nem viszem haza őket. Nos, az utóbbi időben heti rendszerességgel viszek nekik élelmiszert, anyámnak megveszem a gyógy- és segédeszközöket. Pár hónapja munkanélküli voltam, most van állásom, de nem tudok eltartani 2 felnőtt embert.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A magyar jog rendelkezései alapján a rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs. Érdemtelen a tartásra az a nagykorú, aki a tartásra kötelezettel, vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezettől – figyelemmel a jogosult és a kötelezett kapcsolatának jellegére és a kötelezett magatartására is – nem várható el. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné. Amennyiben a gyámhatóság nem látja indokoltnak, hogy hivatalból eljárást indítson, akkor ebben a formában is gondozhatja őket. Ergo nem köteles hazavinni, ls a fizetéséből sem lehet jogerős (bírósági) végzés nélkül levonni.

Kérdés: Az alábbi ügyben kérnék segítséget: 2020.03.24-én üzemi baleset után mentem vissza dolgozni. Aznap a munkáltatóm aláíratott velem egy papírt, mely szerint 2020.03.25-től 2020.04.30-ig fizetés nélküli szabadságban állapodtunk meg. A kétoldalú megállapodás ugye lehetetlen, hisz táppénzen voltam. A cégnél van szakszervezet, melynek tagja vagyok. Elképzelhető, hogy ők állapodtak meg a tagok nevében a munkáltatóval, s így kétoldalú a megállapodás? 2020.04.30-a után, ha továbbra is fizetés nélküli szabin akar tartani, de én ezt nem vállalom, hisz semmiből nem tudok megélni, akkor milyen következményekkel számolhatok? Mivel nem fogadom el, az számít munkavállaló általi felmondásnak? Ha nem fogadom el, akkor a munkáltató mond fel nekem? Hisz ő nem tud munkát biztosítani…. ha igen, akkor jogosult vagyok a végkielégítésre? 2020.04.30-án nem fogadom el és az munkavállalói felmondás, akkor jogosult leszek munkanélküli segélyre? Egyáltalán meddig tart a munkaviszonyom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt írta, hogy a fizetés nélküli szabadságban megállapodtak, azt aláírta. Ez egy kétoldalú szerződés (pontosabban annak a módosítása, amit ráadásul Ön kért….mert ezt csak Ön teheti). Ha ezzel nem értett egyet, akkor nem lett volna szabad ezt aláírni. Ennek semmi köze a táppénzhez, utána is volt. Ettől függetlenül javaslom, hogy elsősorban keresse meg a szakszervezetet és kérjen tájékoztatást tőlük a problémájával kapcsolatban. A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya munkáltató felmondása alapján szűnik meg. Az álláskeresési járadék egy biztosítási jellegű ellátás, az erre való jogosultság kizárólag attól függ, hogy a munkavállaló rendelkezik-e megfelelő un. jogosultsági idővel. Annak, hogy a munkaviszonya miképpen szűnt meg, és hogy kapott-e esetleg, és mennyi végkielégítést, ebből a szempontból nincs jelentősége.

Kérdés: Egy alföldi megyeszékhelyen dolgozom, mint közfoglalkoztatott, önkormányzati kézbesítő. Hétfőtől péntekig, 8-16 óráig. A vészhelyzetre való tekintettel át lettünk irányítva más feladatra (étel kiszállítás, bevásárlás 70 év felettiek részére). A munkarendet átalakították 8-15 órára és így hétvégén is bármikor behívhatnak bennünket 5 óra időtartamra. Ami ugyebár bejárás miatt messze nem öt órát jelenthet. Erről semmilyen konzultáció nem volt, plusz juttatást nem kapunk azért, mert esetleg be kell jönni dolgozni szabad- és munkaszüneti napokon. Kérdésem az volna: törvényszerű ez így?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közfoglalkoztatásról szóló törvény 2. § (6) bekezdése alapján a Munka törvénykönyve (Mt.) 53. §-a csak baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében alkalmazható. Azaz a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A munkavállaló ebben az esetben az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. Amennyiben ez igazoltan többletköltséggel jár, az egy más kérdés már.

Kérdés: Tisztelt Cím! Az édesanyámmal éltem a haláláig. Van két testvérem, ők a családjukkal. Közös volt a bankszámlánk, én a lánya a társtulajdonos. Édesanyámnak nem érkezett rá semmiféle utalás, csak az én fizetésem és a saját földem termésének összege. Nyugdíját maga vette fel. Édesanyám elhalálozott, s akkor most nekem a testvéreimet a saját pénzemből kell kifizessem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvényes öröklés alapján az elhunyt után elsősorban gyermekei örökölnek, egyenlő arányban. Az örökhagyó halálával az önkormányzatnál általában hivatalból megindul a hagyatéki eljárás, melynek során összegyűjtik és rendszerezik az örökösökre, a hagyatékra vonatkozó adatokat, itt már jelezheti a kérdésében leírtakat. Az öröklés az elhunyt személy vagyonára (és tartozásaira) vonatkozik (!), azaz nem az Ön vagyonára.

Kérdés: Munkáltatóm nem írta elő kötelezően a home office-t, de egy szerződésmódosítást tett elém: Hogyha otthonról szeretném a munkát végezni (ez esetemben 100%-ban lehetséges), akkor azt csak jelentősen csökkentett bér mellett tehetem, ugyanannyi munkaórában. Ez jogszerű?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az otthoni munkavégzés tartamára a munkavállalót olyan díjazás illeti meg, mint amilyen a munkaszerződés szerinti munkahelyen való munkavégzésért részére jár, azaz munkáltatója jogsértő módon járt el. A módosítást nem kötelező aláírnia.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy van egy hitel, ami már vagy 10 éve lett felvéve és nemfizetés miatt végrehajtóhoz került az ügy! Március 9-én keltezett levelet kapott a párom cége a végrehajtótól március 25-én, miszerint fizetésletiltást kezdeményeznek! Érdeklődni szeretnék, hogy a koronavírus miatt létrejött kormányrendelet -miszerint a március 18-ig felvett hitelek tőke és kamattartozásait dec. 31-ig felfüggesztik- vonatkozik -e ránk ebben az esetben, vagy letilthatják nyugodtan a fizetésének egy részét?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hitelmoratóriumról szóló Kormány rendeletben a felvett hitelekre vonatkozó rendelkezések az olyan folyamatban lévő ügyeket érintik, ahol jelenleg fizetési kötelezettség van. A már végrehajtásra került hitelekre nem vonatkoznak a kormány rendelkezései. (Persze ez bármelyik nap változhat, hiszen naponta jönnek most az új rendeletek.)

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy a kórház nem tud munkát biztosítani, ezért majdnem a fele kórházat elküldik szabadságra! Kérdem én lehetséges, hogy március-áprilisban az összes szabadságot kivetetik kötelezően a dolgozóval azért, amiről a dolgozó nem tehet?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A törvény által meghatározott minimumot a munkáltató nem oszthatja be, csak az azon felül eső részt.

Kérdés:  A cégnél 16 éve dolgozom. Szeretnék végkielégítéssel eljönni, mivel április 1-től csökkentett munkaidővel, ill. bérrel alkalmazna tovább. Ezt a szerződést nem írtam alá, ebből a bérből nem tudom biztosítani a megélhetésemet gyermekemmel. A szerződés ápr. 1-től lép életbe és nem tudom mitévő legyek? Jelenleg a cég fizetés nélküli szabadságra küldött mindenkit márc. 31-ig. Kirúghatnak, mert nem írtam alá és így jár-e a végkielégítés? Mit kell tennem, hogy kifizessék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos kérdésében nem írta meg, hogy milyen jogviszonyban van: munkaviszony, közalkalmazott vagy egyéb. A munkáltató tud csak arra vonatkozóan nyilatkozni, hogy mi a további lehetőség, ha nem vállalja a csökkentett munkaidőt és bért. Elméletileg nem zárható ki, hogy felmondják a jogviszonyát, de végkielégítésre automatikusan nem jogosult, csak törvényi feltételek megléte esetén.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy létezik-e olyan speciális eset, mely alapján (ikerház esetén) padlásfeljárati szolgalmi jogot jegyeznek be a szomszéd telkén keresztül megközelíthető, ám de alapterületileg hozzám tartozó saját ingatlanra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szolgalom körét a Ptk. nem határozza meg, hanem példálózó jelleggel sorolja fel azokat az eseteket, amelyek céljából szolgalmat lehet létesíteni, így különösen átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára. Amennyiben az Ön által megnevezett padlásfeljárati szolgalom az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges, úgy helye lehet szolgalom alapításának.

Kérdés: Leírom röviden a problémám és a kérdésem. Mi egy vendéglátós zenész házaspár vagyunk, sajnos idehaza már évek óta nem volt munkánk, a férjem kis nyugdíjából éldegéltünk. Tavaly egy ismerősünk segítségével kaptunk egy külföldi munkát egy folyami hajón, a CROISI EUROPE -n. Decemberben le is dolgoztunk egy hónap próbaidőt, de rendes fizetést kaptunk és bejelentett legálisan a cég. Sikeresek voltunk, így január közepén meg is kaptuk az új szerződést, ami 2020.03.29-2020.10-ig tartott volna, de ez a járvány tönkretett minket, lefújták az utakat és azt írták, hogy egy új szerződést kapunk 2020.04.15.-től (csak megjegyzem persze, ha addig vége a járványnak). Az lenne a kérdésem, hogy ilyenkor van-e lehetőségünk valamilyen járadékra akár a cégtől, akár itthonról. Én még nem vagyok nyugdíjra jogosult, de rég nem dolgozom sehol, mert van egy nagyon csúnya gerincbetegségem, ami miatt mindig elutasítanak az orvosi alkalmasságin, de le mégsem százalékolnak vele, így semmi jövedelmem nincs. Mitévő legyek???

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egy határozott ideig tartó munkaszerződés alapján a munkáltató bizonyára megfizette a szükséges járulékokat. Ha az egészségügyi problémája munkaképesség csökkenést is eredményez, érdemes összeszámolni, hogy eddig mennyi biztosítási jogviszonya van, és lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal rehabilitációs hatóságához fordulni.

Kérdés: Recepción dolgoztam eddig, de mivel külsősöket nem fogad a cég, a többiek homeoffice-ban dolgoznak. Így az én munkakörömre nincs szükség jelenleg. Jelenleg fizetett szabin vagyok, utána pedig kötelező fizetetlen szabira mennem. De én nem szeretnék, mivel nem az én hibám, hogy a munkáltató nem tud munkát biztosítani, illetve határozott idejű szerződésem van 3 hónapig még. Valószínűleg a jelenlegi helyzet miatt nem lesz hosszabbítás. Az a kérdésem, hogy van értelme vitáznom a munkáltatóval, hogy alapbért fizessen a határozott idő végéig?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató a munkavállaló szokásos munkavégzés helyétől való távol tartása érdekében jogszerűen hozhat döntést. A munkavállalót ebben az esetben – ún. állásidőben – alapbére illeti meg. Javaslom, hogy kérje munkáltatójától a fentiek szerint a határozott idő leteltéig az Önt megillető alapbért.

Kérdés: Egy kedves ismerősömnek olyan gondja van, hogy hiába fizet gyerektartást az anya nem engedi, hogy lássa és a bíróság által megszabott láthatást (2 hetente) is megtagadja? Kitől lehet ilyen esetben segítséget kérni? Van mód ilyenkor mégis arra, hogy elhozza a kislányt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Forduljanak az illetékes járásbírósághoz és kérjék a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását. Ha ez huzamosabb ideje fenn áll, akkor esetleg helye lehet majd rendőrségi feljelentésnek is.

Kérdés: Nekem jogom van ahhoz, hogy én kimenjek a házamból akkor, amikor szeretnék és oda ahová szeretnék!? Nem tudok iskolába járni, nem szabad kimennem a kapun sem és a legrosszabb, NEM TUDOK TALÁLKOZNI A SZERELMEMMEL! Jogom van ahhoz, hogy ezt meg tudjam tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Magyarország Kormánya bevezeti a teljes kijárási tilalmat, úgy a lakosság közterületen való tartózkodásának tilalma megvalósul, amely járványügyi szempontból indokolt. A jelen helyzetben a közegészségügyi érdek felülírja az egyéni érdekeket, illetve alapvető jogaink korlátozhatóvá válhatnak. Javaslom az online felületen történő kapcsolattartást a párjával. Itt megjegyzem azonban, hogy amit leírt, olyan szabályozás JELENLEG nincsen.

Kérdés: Tisztelt Cím! Érdeklődni szeretnék, hogy a most bevezetett végrehajtási moratórium érinti-e a bejelentés előtt megkapott fizetési letiltásokat? Édesanyám munkáltatója a bejelentés előtti napokban kapott levelet, miszerint édesanyám tartozását le kell vonnia a fizetéséből. Ez már a jövő hónapban esedékes lenne, de nem tudják, hogy ezt végre kell-e hajtaniuk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 61/2020. Korm. rendelet érinti a végrehajtás eljárásokat. 2020. márc.12-e utáni hatállyal valóban vannak könnyítések: így a veszélyhelyzet idején nem lehetséges végrehajtói kézbesítés. Mivel az Édesanyja munkáltatója már ezt az időpontot megelőzően megkapta a végrehajtható okiratot, azaz letiltást, az új rendelkezés (elvileg) nem vonatkozik rá. Azonban a végrehajtás felfüggesztését vagy részletfizetési kedvezményt az általános szabályok alapján a veszélyhelyzetre tekintettel kérheti. Itt megjegyzem, hogy a mostani rendelet több vonatkozásban sem egyértelmű és nem mindig éri el a célját, ezért azt gondolom, hogy hamarosan módosítani, kiterjeszteni fogják.

Kérdés: Segítségét szeretném kérni a lenti ügy kapcsán. Jelenleg felmondási időmet töltöm. Március 11-től max. április 11-ig. A vírushelyzet miatt elküldtek mindenkit szabadságra, egyenlőre 4 napra. Viszont az időarányos szabadság miatt csak 2 napra elég. Ilyenkor mi történik? És persze nem garantált, hogy utána nem küldenek-e el megint szabadságra. Nem írtam alá semmilyen fizetés nélküli megállapodást. Sajnos a vezetőmtől nem kaptam semmi választ eddig.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a munkáltatója mondott fel Önnek, úgy közölnie kellett, ha a felmondási idő felén túl is felmenti Önt a munkavégzés alól. Amennyiben így tesz, a felmentés idejére szabadságot utólag már nem adhat ki. A munkáltatónak azonban arra lehetősége van, hogy a felmondási időnek arra a részére, amelyre nem kötelező Önt mentesíteni a munkavégzés alól – a 15 napos határidő betartásával- szabadságot adjon ki. Azonban a Munka Törvénykönyve (Mt.) ezen rendelkezéseitől is a jelenlegi veszélyhelyzet időtartama alatt a munkáltató és a munkavállaló közös megállapodással eltérhetnek, azonban az eltérés indoka csak a veszélyhelyzet időtartam alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása lehet.

Kérdés: Két középiskolában tanítok: Piliscsabán 31, valamint Esztergomban 9 éve. Mindkettő átalakul és az új szakképzési törvényhez fog tartozni. Megváltoznak a foglalkoztatásom és juttatásaim feltételei. A munka törvénykönyve alá kerülnek a tanárok. Kaphatok-e felmentést és végkielégítést mindkét intézménynél, ha nem írom alá az új szerződéseket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos nem írta meg, hogy az adott intézményekben milyen jogviszony alapján foglalkoztatják (több verzió is előfordulhat ugyanis). Gondolom, hogy közalkalmazott, a Kjt. hatálya alatt. A törvény 41.§ ismeri a további foglalkoztatási jogviszony fogalmát, ha ilyet létesít valaki, akkor nyilatkoznia kell, hogy milyen jogviszonyban van, tehát fogalmilag kizárt, hogy két egymással párhuza-mos közalkalmazotti jogviszonya legyen. Amiben még dolgozik a másik iskolában lehet munkaviszony, megbízás, vagy csak több helyen történő munkavégzés. Az alap közalkalmazotti jogviszonya alapján eljáró munkáltató fogja a jogviszonyát átalakítani és rendezni, és ehhez fog kapcsolódni a végkielégítés is.

Kérdés: Györköny községben, Tolna megyében 2017. 05. 03-án vásároltunk egy beépítetlen ingatlant, melyen korábban (20-30 éve) ház állt. A beépítetlen ingatlan nagyon el volt hanyagolva, kipucoltattuk és beépíttettük és 2019. nyara óta lakjuk. A hátsó szomszéd kerítése (ami közös) tövében közvetlen áll egy hatalmas öreg akácfa. Több ízben kértük, hogy vágassa ki, mivel a garázsunk teteje és a kis konyhakert mindig tele van szeméttel (virágzáskor az egész udvar, levélhulláskor is), a kert árnyékos, tele mindig a tüskés lehulló ágakkal. A jegyzőnél bepanaszoltuk, ő elutasította mondván, hogy már több, mint 1 éve áll ott az a fa, nem az ő hatásköre. A szomszéd több ízben csúnyán veszekedett velünk, hogy nem hajlandó kivágni, kell a traktorjának az árnyék! Nagy könyörgésre egy ágat levágott, ezzel semmit nem oldott meg. Nem tudjuk, hogyan lehetne megoldani a helyzetet? Kihez fordulhatnánk? Milyen jogszabályokra lehet hivatkoznunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltételezem, hogy az ingatlant megtekintett állapotban vették meg, ilyen feltételekkel, tehát észlelték a fát is. A jegyző kimerítette a lehetőségeket, a birtokvédelmi eljárását követően bírósághoz lehet fordulni (a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül). Ha ezt elmulasztották, akkor direkt módon kell a birtokvédelmi pert megindítani (talán ez a legcélszerűbb egyébként is). Ha gyorsabb megoldást szeretnének, akkor javaslom, hogy próbáljanak meg a szomszéddal együttműködni abban, hogy az esetlegesen még átnyúló ágakat vágja le, mivel a peres eljárás elég lassú, amit a most kihirdetett rendkívüli ítélkezési szünet is jócskán nyújtani fog.

Kérdés: Érdeklődnék afelől, hogy ebben a mostani helyzetben a vírus miatti forgalomcsökkenés következtében (vendéglátásban), ha bezár a munkahely jár-e állásidő? Illetve, ha emiatt 6 órás foglalkoztatásra kell átállni, akkor is jár-e állásidő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban írásban keresse meg kérdésével a munkáltatóját. A koronavírus-fertőzés megjelenése következtében megjelennek olyan munkáltatói intézkedések, amelyeknek célja az, hogy a munkavállalót távol tartsák szokásos munkavégzési helyétől. A munkáltató tehát ilyen döntést jogszerűen hozhat. A Munka törvénykönyve (Mt.) 146. § (1) bekezdése szerint ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve –, a munkavállalót alapbér illeti meg.

Kérdés: Teljes munkaidőben egy multi cégnél dolgozom mobil applikáció fejlesztőként, egy speciális területen és saját vállalkozásomat is szeretném elindítani szintén ezen a mobil applikáció fejlesztés területen. Szeretnék teljesen transzparens lenni a munkáltatóm felé ezzel kapcsolatban, de először szeretném megtudni, hogy van-e ennek valamilyen jogi akadálya, aggálya? A piac és az eszközök is különbözőek, amikre fejlesztenék: a cég ipari piacra dolgozik, én ilyen megoldásokat kifejezetten NEM készítenék. A fejlesztési szoftver eszközök megegyeznek (ugyanazokkal a programokkal dolgozom), de semmilyen adatállományt, programkódot nem használnék a céges fejlesztések közül a vállalkozásban és viszont. A szerződésem nem tartalmaz versenytilalmi megkötéseket. A cégben történt fejlesztések értelemszerűen a cég szellemi termékét képezik, ezeket a vállalkozásban nem használnám. Lehet ezzel kapcsolatban kifogása a munkáltatómnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a kérdésében megfogalmazott módon a cégnél folytatott fejlesztői tevékenysége során (munkaviszonyban) létrehozott mű minden tekintetben és kritérium alapján elkülöníthető a tervezett fejlesztéstől, akkor jogi szempontból nem aggályos. Azonban érdemes lenne nemcsak a munkaszerződését, hanem a cég egyéb belső szabályait is számításba vennie, hogy nincs-e erre vonatkozó tilalom, avagy más kötelezettség (bejelentési stb.)?

Kérdés: Cégünk kötelez szájmaszk használatára, de nyolc órára egy darabot biztosít. Jogom van-e nem használni két óra elmúltával, mikor már átnedvesedett és többet árt, mint véd?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban a munkáltatójával próbálja meg rendezni ezt a problémát, írásban forduljon a munkáltatójához, hogy 8 órás munkavégzésre több maszkot legyenek szívesek biztosítani. A közegészségügyi érdek megkívánhatja a szájmaszk használatát a munkahelyen, azonban a munkáltató kötelessége, hogy megfelelő mennyiségben biztosítsa ezeket.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy 1 éves házasok vagyunk. De szétmentünk. Most ő lakik abban a házban, amit én fizetek, mivel nekem van bejelentett munkám. A számlák is az én nevemen vannak. Viszont ő az adóstárs. Ilyenkor mi a teendő? Mi a legjobb megoldás? Mert a hitelt meg tőlem vonják.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban próbáljon meg a férjével megállapodni a lakáshasználatot illetően. Sajnos leveléből nem derül ki, hogy milyen jogcímen laktak/lakik a férje a házban, azaz Ön a tulajdonos vagy mindketten tulajdonosok stb. A férje lakáshasználati jogának megszűnéséhez a lakáshasználat rendezése szükséges; ez történhet a bírósághoz történő fordulással vagy szerződés kötésével erre vonatkozóan. A feltehetően legjobb megoldást csak akkor tudom megmondani, ha az összes körülményüket, céljukat ismerem.

Kérdés: Panelházban a felettünk lakó bérlők ellen szeretnénk jogi lépéseket tenni, akik néhány hónap alatt már számos alkalommal kárt okoztak nekünk és megzavarják a nyugalmunkat éjjel-nappal számos módon. A lakás tulajdonosa elhunyt, a hagyatéki eljárás még folyik és elvileg egy haszonélvezője van jelenleg az ingatlannak, aki kiadja azt ezeknek a személyeknek. Természetesen a haszonélvező nem hajlandó semmiben együttműködni, ahogy a bérlők sem, még magyarul is alig beszélnek. A közös képviselő szerint a bérlők nincsenek bejelentve, bérleti szerződésük sincs. A kérdésem az lenne, hogy illegális lakók miatt pontosan hol, milyen feljelentést, ki ellen lehet tenni? Ha lehet, ügyfélkapun keresztül, vagy valahogy online tennénk meg a feljelentést.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy elsősorban a ház közös képviselőjének írásban jelezzék, hogy mi a problémájuk, és kérjék azt, hogy ő tegyen hivatalos lépéseket. Ezt követően a közös képviselőnek módja van a haszonélvezőt felszólítani, illetve fordulhatnak birtokvédelmi eljárás kezdeményezése miatt az illetékes jegyzőhöz. Az ingatlan kiadásáról, illetve a viselkedési normákról a társasház közgyűlése is hozhat határozatot. Ha ténylegesen illegális a kiadás, akkor az adófizetés elmulasztása miatt a NAV is eljárhat. Ha a bérlők viselkedése szabálysértést vagy bűncselekményt valósít meg, akkor a rendőrséghez fordulhatnak.

Kérdés: 10 éve az akkori párommal felvettem szabad felhasználású jelzáloghitelt és lakáshitelt. Az apja volt a kezes és az ő háza volt a biztosíték, a volt párom adóstárs, én adós. 1 év múlva szétmentünk, eladtuk a lakást és azt a pénzt bele is tették a hitelbe. 10 év alatt engem senki nem keresett, több bejelentett lakhelyem is volt, oda soha egy levél nem jött. Múlt héten lekértem a KHR listámat és akkor szembesültem azzal, hogy még mindig van 16 millió Forint tartozás. De engem se a volt párom, sem az apja nem keresett meg, hogy ez a tartozás fennáll és hogy nem fizették ki. Én kerestem meg a napokban és elmondta, rá van terhelve a házukra, mert évek óta nem fizetik már, mivel forintosítva lett és az apja már külföldön él, ő is készül kiköltözni. Kérdésem, hogy én mit tehetnék, hogy engem nem értesítettek sem ők sem pedig a behajtók? Hova menjek, mit csináljak, hogy ez megszűnjön a nevemről? Miért nem kerestek engem, nem értem?!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz az összes banki irat, a végrehajtás iratai és a tulajdoni lap kellene. Amennyiben jó Önök között a kapcsolat, akkor ezeket be kellene szerezni, avagy közösen megbízni ezzel egy ügyvédet, mert eléggé bonyolult és szerteágazó az ügy, de intézhető elvileg. Iratok hiányában azt mondhatom, hogy FELTEHETŐLEG személyi kötelezettként benne maradt a kötelemben, így ez „normálisnak” tekinthető.

Kérdés: Az oktatásban bevezetett új digitális munkarendben arra hivatkozva, hogy a pedagógusok otthoni munkavégzését díjazzák, a szakképzési centrumunk magának követelné az ebben az időszakban a pedagógusok által előállított oktatóvideók, oktatási segédanyagok, tesztek, stb. tulajdonjogát. Arra köteleznének bennünket, hogy egy közös tananyagtárban helyezzük el azokat. Jogos-e ez a követelésük?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerzői jogról szóló törvény (Szjt.) 30. § (1) bekezdése alapján eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége (!). Azaz a munkaszerződése és egyéb szabályzók alapján lehet ezt eldönteni.

Kérdés: Érdeklődnék, tud-e információt adni nekem, hogy mivel jár egy híroldal létrehozása és milyen szabályoknak kell megfelelni? Gondolok itt az adatvédelmi irányelvekre, impresszum kötelező elemeire, internetes sajtótermék nyilvántartásra. Eleve magánszemélyként lehetséges üzemeltetni egy ilyen oldalt? Egy olyan híroldalt szeretnék üzemeltetni, amihez szükség lenne hír- és képforrásra a saját bejegyzésekhez. Úgy gondolom, ez mérvadó lehet főleg a képforrás a weboldal sikereit illetően. Az interneten már sokfelé nézelődtem mit lehetne tenni a forrással kapcsolatban és sokszor elég bonyolult szerzői jogokba ütköztem. Legtöbb konkurens weboldalnál írásos engedély kell a tartalom megosztáshoz.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Más szabályok vonatkoznak a marketing célú weboldalakra és a hírportálra, mint sajtótermékekre. Javaslom, hogy forduljon olyan kollégához, aki médiajoggal is foglalkozik, mert magam csak nagyon felületesen vagyok jártas ebben a körben, ez egy elég speciális terület.

Kérdés: Egy önálló bírósági végrehajtást küldött rám az ex élettársam, akitől van egy 13 éves fiam. A kapcsolatom vele és a gyerekkel is rendszeres és jónak mondható. A gyerektartásról bírósági egyezség is született 2017. decemberében. A napokban hideg zuhanyként ért, hogy a volt címemre érkezett végrehajtási papíron 1.020.000 Ft-ot szeretne behajtatni rajtam teljesen jogtalanul, hiszen elmaradásom felé nem volt, a tartásdíjat a kezébe adtam. Szeretném tudni, mit tehetek ez ügyben, hiszen mindent fizettem neki, s ez egy rágalom felém. Hogyan bizonyíthatom, s hogyan állíthatom ezt le?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy elsősorban kérdezze meg a volt élettárását, hogy mi alapján követeli Öntől ezt az összeget és próbálják meg békés úton rendezni. Valamint fordulhat az önálló bírósági végrehajtóhoz, hogy milyen okirat alapján rendelték el a végrehajtást és az alapján már tovább tud lépni. Ha be tudja mutatni az utalásról, vagy a pénz átadásáról az igazolásokat, akkor gyorsan lerendezhető ez az ügy. Remélhetőleg ezek az irati megvannak. AZ összeg kapcsán: soknak tűnik, különösen úgy, hogy max. 6 hónapra visszamenőleg lehet követelni (habár nem írta a havi összeget és azt sem, hogy honnan datálódik a feleség követelése).

Kérdés: 2017-ben megvásároltunk egy családi házat. 2 hete kiderült, hogy a telekrészünkön egy másik helyrajzi számmal bejegyzett terület van, amin egy elhunyt a tulajdonos. (Ebben mi vagyunk a hibásak, hogy nem néztük meg mit veszünk meg.) Erről az eladónak nem volt tudomása, ő úgy adta el nekünk, hogy a telek teljes egészében az ingatlanhoz tartozik. A szomszéd, akinek a szolgalmi jog oldalánál lévő területről van szó, meg akarja ezt szerezni. Sajnos van rokoni szál is, nem tudom hányad fokú unokatestvérség. Az eladó édesanyja 1980 óta művelte, gondozta a területet, majd halála után az eladó, utána mi 2,5 évig. A szomszéd semmilyen munkálatot, karbantartást nem végzett ezen a területen ez idő alatt. Az eladó édesanyjának 1980-tól 2011-ben bekövetkezett haláláig özvegyi joga volt ezen a külön helyrajzi számon lévő területen. Kérdésem az volna, hogy az elbirtoklás ebben az esetben mennyire állná meg a helyét egy polgári perben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy forduljanak az adásvételi szerződést készítő ügyvédhez, mivel ő van a pontos adatok birtokában, ő tud választ adni. Megjegyzem, az adásvételi szerződés készítésekor az eladónak ki kell jelentenie, hogy a vevők által teljesen megismert, az adásvételi szerződés megkötésének napján kelt, hiteles tulajdoni lappal igazolja azt, hogy a tulajdonát képezi az adott ingatlan. Mindentől függetlenül az elbirtoklás feltehetően bekövetkezett (sajnos ehhez is jóval több adatot kellene ismernem), így ez is megoldás lehet.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, amennyiben én 8 órás bejelentetett munkaviszonyban dolgozom egy ruházati üzletben (plázában) és a kormány elrendeli a kijárási tilalmat, illetve a járvány miatt bezárják ezeket a létesítményeket is, és én egészséges vagyok, tehát nem vagyok beteg és tudnék menni dolgozni, de a kormányrendelet alapján nem tudok megjelenni a munkavégzésem helyén, de a munkáltatóval nem tudunk egymással megegyezni, milyen ellátásban részesülök? Táppénz? Állási idő fizetése? Milyen fizetséget kaphatok ez alatt az idő alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fizetett szabadság nagy részével a munkáltató rendelkezik, és ezért lehetősége van arra, hogy akkor adja ki, amikor akarja, tehát akár a járvány idején is. A munkavállaló mindössze évi 7 nap szabadságról dönthet szabadon. A munkajogi szabályok viszont előírják azt is, hogy a szabadság kiadását legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell a dolgozóval. Fizetés nélküli szabadságot a munkáltató nem rendelhet el egyoldalúan. Ezt a munkavállaló kérheti, meghatározott feltételek esetén. Állásidő során a dolgozót alapbér illeti meg. Az állásidő teljesített munkavégzésnek számít, ezért a rendes, illetve rendkívüli munkaidőbe is be kell számítani.

Kérdés: Szüleim el szeretnék adni a család házukat, melynek az adás-vételi szerződését március 3-án alá is írták, akkor meg is kapták a foglalót. A vevő mai napon felhívta, hogy engedjenek el 2 millió forintot, mert a jelenleg kialakult helyzet miatt bizonytalan lett a bevételük és az illetéket nem tudnák kifizetni. Ha nem, elállnak a szerződéstől és inkább elveszítik a foglalót. Hitelből egyenlítene a vevő, amit már a hitelintézet pozitívan el is bírált. Kérdésem, hogy ezt minden következmény nélkül megtehetik? Esetleg tehetnek valamilyen jogi lépéseket szüleim? Felmerült a gyanú, hogy csak a jóindulatukat akarnák kihasználni a jelenlegi pánik helyzetben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdése megválaszolásához szükséges lenne látni az adásvételi szerződést. A foglaló jogi természete a következő: Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló elvesztés vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy összevesztem a közvetlen főnökömmel és 2 óra munka után azt mondta, hogy menjek haza és ne is menjek másfél hétig, és szabadságra ír ki. Amivel nem is lenne ugye baj, mert rendelkezik annyi szabadságommal, de úgy tudom, hogy azt előtte 2 héttel be kell jelenteni és még önköltségre is kellett hazamennem taxival. Felhívtunk 3 ezzel foglalkozó személyt, mind a 3 mást mondott. Valamelyik azt, hogy jogos, mert ő rendelkezik vele és rugalmasnak kell lenni, valamelyik azt, hogy munkaügyre tudunk ezzel fordulni, mert igazunk van, hogy nem teheti meg, viszont a munkaügyön egyből leráztak minket, hogy beszéljük meg a főnökkel. Ilyenkor én tudok valamit tenni? Vagy teljesen jogosan küldött haza?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jogszabály arra ad lehetőséget, hogy a munkavállaló évente hét nap szabadságáról rendelkezzen szabadon, azaz ezt a hét napot a munkáltatónak, akkor kell kiadnia, amikor a munkavállaló kéri. Egyaránt a munkáltatónak és a munkavállalónak is kötelessége 15 nappal a szabadság tervezett megkezdése előtt jeleznie igényét vagy engedélyét a másik félnek. Javaslom, hogy forduljon ismételten a munkaügyhöz vagy a feletteséhez. Amennyiben (súlyos) kára is keletkezett emiatt, amit én jelenleg a leírtak alapján nem látok, akkor érdemes csak a bírósághoz fordulnia.

Kérdés: 2020.03.22-én kezdődne egy tanfolyam, amit a koronavírus miatt eltoltak 2 héttel, ami nyilván nem reális. Eddig 90.000 Ft-ot kellett fizetni, majd most 20-áig + 70.000-et, amit már nem utaltam, mivel a tanfolyam a jelenlegi helyzetben nem megtartható. Szeptemberi kezdéssel indul az egyetem, mivel addigra így nem lesz vége a tanfolyamnak, szeretném az eddig befizetett összeget visszakapni, amire a másik fél nem hajlandó. A mostani válsághelyzetben alapból is azt lehet mondani, hogy nem vállaljuk a közösségi életet, így visszajárna a pénz. Ebben az esetben meg még a teljesítés dátumát sem tudják tartani. Az lenne a kérdésem, hogy jól gondolom-e, ebben az esetben visszajár a befizetett összeg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza a szerződésszegés egyéb esetei között a teljesítés lehetetlenné válását, amely szerint, ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél késedelem nélkül köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárt a mulasztó fél köteles megtéríteni. Ha teljesítés lehetetlenné válásért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni. Ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásoknak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél nem teljesítette, a pénzbeni szolgáltatás visszajár. Azonban az egészen pontos válaszhoz ismernem kellene az Önök által megkötött szerződést is, hogy nincsen-e bármilyen kizáró ok.

Kérdés: Kérdésem: egy szolgáltatást lemondtam, az eszközöket jelen pillanatban nem tudom leszállítani (2 db box a upc directtől) a koronavírus miatt, mindketten a férjemmel 70 év felettiek vagyunk, díjtartozásunk nincs. Amíg nem tudjuk visszavinni az eszközöket addig számolhat fel kötbért a szolgáltató? 70 km a távolság, csak busz és vonatközlekedés van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A eszközöket vissza tudja küldeni postai úton, személyesen az Önökhöz legközelebb található irodájában a szolgáltatónak. Javaslom, hogy vegyék fel a szolgáltatóval a kapcsolatot és kérjék, hogy a szolgáltatótól jöjjenek el az eszközökért a jelen helyzetre tekintettel. Az eszközök visszajuttatásának elmulasztásáért a szolgáltató kártérítési díjat számolhat fel, illetve visszatarthatja a kifizetett kauciót.

Kérdés: A szomszédunk a mi kerítésünkre általunk ráfuttatott zöld növényzetet (több, mint 10 év kellett, hogy végig zöld kerítéssé fejlődjön) az ő oldaláról a kerítés síkjáig teljesen és teljes hosszában kiirtotta és lecsonkolta. Jelenleg még nem látjuk, hogy az a növényzetben milyen pusztulást fog eredményezni. Tehát nem csak az esetlegesen túlnőtt ágakat vágta le, amelyek a birtoklásban zavarhatták volna vagy a házát elérhették, hanem jóval többet, amiről egyébként előzetesen nem szólt. A házának hátsó oldala és a kerítésünk közötti kb. 1 méter széles részről van szó. A kérdésem az, hogy ez birtokvédelmi ügy vagy rongálás, azaz büntetőügy? Mit tegyünk, mit tehetünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy amint észlelik, hogy a növényzetben valóban kár keletkezett a szomszéd tevékenysége által, elsősorban forduljanak az illetékes jegyzőhöz birtokvédelem kérése miatt. A jegyző kérelemre jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésben is határozni. Amennyiben a jegyző birtokvédelemben hozott határozatát sérelmesnek tartják, bírósághoz lehet fordulni. A rongálás szabálysértés is lehet, amennyiben szabálysértési értékhatárt nem maghaladó kárt okoznak vele. A bűncselekmény elkövetési tárgya valamely értékkel bíró ingó vagy ingatlan vagyontárgy, így akkor tudnak szabálysértés vagy bűncselekmény miatt feljelentést tenni, ha meg tudják állapíttatni, hogy milyen értéket képviselt a növényzet.

Kérdés: Problémám: Volt párommal szétmentünk és ezt nem tudja feldolgozni. Volt, hogy próbálta rám törni az ajtót, amiért rendőrt hívtam, de ők nem sokat tehettek az ügyben. Tettem feljelentést zaklatásért és kértem távoltartási végzést, amit meg is kaptam. A leírtak alapján “se közvetlen, se közvetett módon” nem zavarhat. Sajnos azóta is folyamatosan próbál hívogatni és ismerősökre írogat rá. Mi a következő lépés? Mit tehetek ilyen helyzetben? Hova kell mennem azzal, hogy megszegte a távoltartásit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a volt párja megszegte a távoltartás szabályait, úgy ez azt vonhatja maga után, hogy a büntetőeljárásban eljáró nyomozási bíró a távoltartás helyett más, szigorúbb kényszer intézkedést szab ki vele szemben. A rendőrség részére jelezze a történteket.

Kérdés: Édesanyám a nevén lévő fél házrészt nekem szeretné juttatni. Testvérem messze él, ritkán látogatja, én gondoskodom róla és vele élek abban a házban, aminek a felét nekem szeretné adni. A ház egynegyed részét már megörököltem édesapám után. Mi erre a legjobb megoldás, hogy a köteles részt se kelljen kiadni a halála után? Végrendelet, ajándékozás, eladja nekem? Közjegyzőhöz szerettünk volna fordulni, de közbejött a koronavírus és nem engedem sehová idős édesanyám! Melyik lehetőség a legjobb?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az édesanyja nem kíván juttatni semmit vagyonából végrendeletében a másik gyermekének, akkor a végakaratból kihagyott gyermeknek is járni fog a kötelesrész. Végrendeletben kitagadható a gyermek, ekkor még a kötelesrész sem jár a kitagadott örökösnek. A kitagadásnak azonban pontosan meghatározott törvényi feltételei vannak. Az édesanyja a ház ráeső tulajdoni hányadát adásvételi szerződéssel Önre átruházhatja, ellenérték fejében. Ajándékozási szerződés kötése esetén az egyenesági rokonok között az ajándékozás illetékmentes. Javaslom, hogy bármely megoldás esetén forduljanak ügyvédhez, mert minden paramétert egészen pontosan ismerni kellene.

Kérdés: 2020.04.07-re alperesként lettünk beidézve perelőkészítő tárgyalásra a Kiskunfélegyházi Járásbíróságra súlyosan rokkant járáskorlátozott és krónikus beteg feleségemmel együtt. Másfél évig éltünk Bács-Kiskun megyében, több mint 2 éve költöztünk vissza BAZ megyébe, feleségem szülőmegyéjébe. Én azelőtt Erdélyben éltem. Valószínűleg a járványra való tekintettel a pert elhalasztják, bár még nem értesítettek. Kérdéseim a következők lennének: -Kérhetünk-e távmeghallgatást az összes tárgyalásra? Ugyanis 300 km-t kellene utaznunk minden alkalommal, a párom ezt semmiképp nem bírná ki. – Meghatalmazottként képviselhetem-e a feleségemet is? Az ellenkérelemben ezt nem kérvényeztük. Mi a törvényes eljárás? – Ha nem jelenünk meg az előkészítő tárgyaláson, mik a következményei? Figyelembe veszik-e az ellenkérelemhez csatolt okiratokat, bizonyítékokat, beidézik-e a javasolt tanúkat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem tartanak előkészítő ülést, tárgyalást és nyilvános ülést a hazai bíróságok 2020.03.15. napjától érvényes rendkívüli ítélkezési szünet időtartama alatt.  Amennyiben a rendkívüli ítélkezést követően folytatódik a per, a bíróság az Önök indítványára elrendelheti, hogy a meghallgatásuk elektronikus hírközlő hálózat útján kerüljön sor, ha azt a törvény alapján indokoltnak látja. A felesége adhat Önnek maghatalmazást, hogy képviselje őt a perben azonban a meghatalmazott köteles az eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első beadványához mellékelni. Amennyiben a perfelvételi tárgyalásra idézik Önöket, meg kell jelenniük. Ha elmulasztják a perfelvételi tárgyalást, akkor a bíróság hivatalból megszünteti az eljárást, ha a másik fél nem kéri annak megtartását. Ha másik fél kérelmére megtartásra kerül a perfelvételi tárgyalás, akkor úgy kell tekinteni, hogy megjelentek a tárgyaláson és az előterjesztett ellenkérelmüket fenntartják, további nyilatkozatot nem kívánnak tenni. Ha nem volt ellenkérelmük, akár rögtön „pervesztesek” is lehetnek.

Kérdés: Válófélben vagyunk, egymás közt megegyeztünk a gyermekláthatásról, most mégsem adja oda a gyermeket a korona vírusra hivatkozva, hogy megfertőzhetem a gyereket! Nem vonultak önkéntes karanténba, ugyanúgy mászkál az egész családjuk, akikkel együtt élnek. Van ehhez joga, hogy a saját döntése alapján akár hónapokig akadályozhatja a láthatást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a gyermek nincs karanténban, és járványügyi szempontból nem hordoz kockázatot (nem utazott külföldre, nem találkozott fertőzött személlyel, stb.), és ugyanez igaz a különélő szülőre is, akkor amellett hogy az esetleges fertőzés megelőzése érdekében mindenki mindent megtesz (kézmosás, társas helyzetek kerülése, stb.), a kapcsolattartásnak nincs akadálya. Amennyiben járványügyi szempontból indokolt, hogy a gyerek és a különélő szülő ne találkozzon, a kapcsolattartás szünetel, mivel a közegészségügyi érdek felülírja a személyes kapcsolattartáshoz való jogot. Ilyen esetekben javasolom a kapcsolattartás online formáinak igénybe vételét. Pótlás a karantén idején nem, de utána szükséges. Az más kérdés, hogy csak egymás között egyeztek meg, így nincsen végrehajtható intézkedés Önök között, ergo nem jár semmilyen következménnyel rövid távon ez a tiltó magatartás.

Kérdés: Az EOS Faktoringgal kötött megállapodást a mai napon felmondták. A megállapodási szerződést mai napig nem postázták ki (2018.10.17. óta). Dec. 31-el megszűnt a munkaviszonyom, januárban még tudtam rendezni a fizetést adott határidőre. Februári hónapban felhívtam az ügyfélszolgálatot, hogy kérjem 2-3 hónapra a fizetés felfüggesztését. Közölték, hogy erre nincs lehetőség. Az javasolták, hogy amennyit csak tudok fizessek be, annak érdekében, hogy ne szűnjön meg a megállapodás. Eleget tettem a kérésnek, ennek ellenére mégis felbontották a megállapodást. Egy összegben követelik a fennmaradó összeget. Semmiféle jövedelmem nincs, semmiféle ellátásban nem részesülök, így ennek a követelésnek nem tudok eleget tenni. Milyen lehetőségeim vannak?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Nem írt meg olyan lényeges információt, miszerint rendelkezik-e ön bármiféle ingó vagy ingatlan tulajdonnal. Nagy valószínűség szerint végrehajtási eljárást fog önnel szemben a faktor cég indítani. Amennyiben nem tudja a végrehajtó behajtani az összeget, megszűnik az eljárás egy idő után. Egyebekben semmit sem tudnak Önnel szemben kezdeni.

Kérdés: 1989. óta dolgozom a közoktatásban, ahol a három diplomámmal tanár voltam. Július 1-től oktatóvá válok, teljesen azonos lesz a megítélésem a technikus végzettségű szakoktatást végző kollégámmal. Mi történhet, ha nem írom alá az új szerződésemet a további foglalkoztatásomra vonatkozólag?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Elképzelhető, hogy a munkáltatója a munkaviszonya megszüntetését fogja kilátásba helyezni. Az aláírás nem kötelező, ez az ön döntése.

Kérdés: Én olyan helyen dolgozom, amit otthon nem tudok elvégezni és a munkáltató most el akar küldeni fizetetlen szabadságra, holott nekem sok szabadságom van és mégis fizetetlenre akar elküldeni. Maguk szerint ez szabályos?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, keresse meg munkáltatóját azzal, miszerint Ön szabadságra kíván menni. 7 nap szabadsággal Ön rendelkezik az Mt. szerint, ám azt 15 nappal előbb kell bejelentenie. A munkáltatója ettől szabad belátása szerint eltérhet.

Kérdés: Érdeklődnék az iránt, hogy édesanyám felvette utánam a szocpolt és én vissza szeretném tőle igényelni, mert már nem lakok ott és a házat el akarja adni. Ezzel kapcsolatban az a kérdésem, hogy vissza tudom-e igényelni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a célja megvalósult, akkor miért is tehetné?

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a lányomnak a barátnője mindig azzal érvel, hogy az ő apukája rendőr volt. Így sajnos a kishölgy azt tesz, amit akar, de mit tehetek én ellene?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Semmit sem jelent, ha valakinek az apja rendőr vagy az volt. Nincsen semmilyen többletjoga. Mivel azt nem írta, hogy mi az, „amit megtehet”, ami sérelmezett, így annak kapcsán azt sem lehet megmondani, hogy milyen ellenlépést kell tenni esetlegesen. Kérem, pontosítson.

Kérdés: Mint mindannyian tudjuk, a jelenlegi vírushelyzetben számtalan ember munkahelye megszűnt, vagy szünetel. Én az utóbbi csoportba tartozom, ezzel kapcsolatos lenne a kérdésem Önhöz. A munkahelyemtől kaptunk egy e-mailt (személyesen mindenki a saját példányával), miszerint a jelenlegi helyzetre való tekintettel a cégünk senkit nem szeretne elküldeni a vírus miatt, azonban fizetetlen szabadságra kiírnak minket. El is küldték a módosított szerződést, ami szerint közös megegyezéssel döntöttünk így, jelen esetben ez ugye nem igaz, mivel nyersen fogalmazva csak az értesítést kaptuk róla. Ezek mellett “felajánlották”, hogy ha valamelyikünk a továbbiakban mégsem szeretne velük dolgozni, akkor az felmondhat. A konkrét kérdésem az lenne önhöz, hogy kötelesek vagyunk-e aláírni a fizetés nélküli szabadságról szóló módosítást -amely elvileg közös megegyezéssel jön létre- ilyen esetben, vagy lehetséges-e esetleg más megoldás is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös megegyezés feltétele az Ön hozzájárulása, amelyet nem köteles aláírni. Sajnos a helyzet kapcsán még nem egyértelmű, hogy hogyan lehet / kell a stabilizációt végrehajtani. Az Mt. szerint Ön nem köteles hozzájárulni, ám jelen állás szerint a munkáltató kiadhatja a szabadságokat.

Kérdés: Idén, július negyedikén tartanánk az esküvőnket kb. 80 fő vendéggel, a személyzet és a szolgáltatók együtt kb. 15 fő. A helyszínnek és a szolgáltatóknak még tavaly kifizettük a foglalók összegét a szerződések megkötésekor. A kialakult járványhelyzet és kormányzati intézkedések miatt bizonytalanok vagyunk azzal kapcsolatban, hogy meg tudjuk-e tartani. Nem leszünk zárt térben száznál többen, de véleményem szerint egy remélhetőleg, akkor már lecsengő járvány után sem lenne felelős döntés megtartani az eseményt. Erre való tekintettel, “vis maior”-ra hivatkozva szeretnénk lemondani és elállni a szerződésektől. Első kérdésem az, hogy ezt megtehetjük-e? A másik kérdés, hogy a szolgáltatók és a helyszín visszatarthatják-e a foglalót arra hivatkozva, hogy jelen pillanatban (három hónappal az esemény előtt) még nem tudhatjuk, hogy addigra hogyan változik vagy javul a helyzet? Én úgy gondolom, hogy részünkről nem elvárható, hogy a döntéssel az utolsó pillanatig várjunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lehet szó vis maior-ról, ám a szerződéseik az irányadók. A pontos válaszhoz azt kellene ismernem.

 

Kérdés: Érdeklődnék, hogy amennyiben a munkáltató a prémiumra való jogosultság feltételeit módosítja, abban az esetben elegendő-e egy előzetes szóbeli tájékoztató, avagy köteles írásos dokumentációt közzétenni a változtatásról? Naprakész és hiteles jogszabály ezen pontjával kapcsolatos forrást örömmel fogadok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A prémium, cafeteria szabályozás nem az Mt.-ben rögzített, így a munkáltató módosíthatja azt. Természetesen a dolgozók részére elérhetővé kell tennie.

Kérdés: Óvodapedagógusként dolgozom és a koronavírus járvány veszélye miatt a munkahelyem bezárt. Jelenleg két kiskorú gyermekek felügyeletét látom el itthon, miután iskolájuk szintén bezárt. Az a kérdésem, hogy igazolt távolléti díj megillet-e ebben az esetben? Ha igen, ennek mi a jogszabályi háttere? Tudniillik az óvoda vezetőnk csak ennek ismeretében tud eljárni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Meg kell várnia a munkáltató nyilatkozatát a helyzetre vonatkozóan. Egyelőre az alapbérére jogosult.

Kérdés: Adott egy udvar, ami hat emberhez tartozik. Az udvar hátulján egy hat garázsból álló garázssor. Nekem nincs garázsom, mert a lakás vétele előtt megvette az egyik lakó az én lakásomhoz tartozó garázst. Akinek van garázsa lebetonoztatta az udvart a könnyebb bejárás érdekében és engem is kötelezni akar a rám eső rész kifizetésére mondván osztatlan közös az udvar. Én a zöld övezet meghagyását támogattam a beton helyett. A hat garázsból a földhivatalnál négy be sincs jegyeztetve, elvileg akkor az engedély nélkül lett építve. Kérdésem, hogy köteles vagyok én a betonozás hatodrészét kifizetni beleegyezés és garázs nélkül csak azért, mert az udvar osztatlan közös?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem írta meg, hogy társasházról van-e szó, illetve ha nem, akkor van-e használati megállapodás. Előbbi esetében pedig alapító okirat és szmsz kellene. Illetve ismerni kellene a tulajdoni lapot is, mert az sem biztos, hogy „így egyáltalán vehetett-e bárki is plusz garázst…”

Kérdés: Folyamatban van egy lakás kiürítési per, rosszhiszemű szívességi lakáshasználóval szemben. Most lett volna 30-án végre a tárgyalás, de a járvány miatt megint halasztódik. Közben a lakáshasználó folyamatosan, napi szinten szándékosan balhézik és halálosan fenyeget mindenkit, teljesen rögeszmés és mindenki fél tőle, terrorizálja az idős szülőket. Agresszív, van, hogy kezet emel rájuk. Távoltartást lehet kérni most, per közben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, forduljon a rendőrséghez feljelentésével és a távoltartási kérelmével. (Ennek nincsen köze a perhez, a leírtak alapján.)

Kérdés: Anyukám nem tudott részt venni az elhunyt anyukája utáni hagyatéki tárgyaláson. Kaptunk róla végzést, de valami nem világos. Az a rész, hogy x.y. nevezetű személy a temetési költségekre hagyatéki hitelezői igényt jelentett be. A másik, amit nem értünk, hogy a hagyaték egy betétkönyv, x összeggel, aminél anyukám 1/5 részben jogos és az OTP Nyrt-nél kell személyesen eljárnunk ez ügyben. Ezt a részt nem értjük.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetően nem az örökös(ök) fizették a temetést, így azt tőlük az eltemettető követelheti. A jogerős közjegyzői végzéssel és a személyi igazolvánnyal kell majd bármelyik OTP fiókba bemenni, ott intézik a továbbiakat. Kb. 3-4 óra alatt lesznek meg. De iratok ismeretében lehetne egészen pontos választ adni.

Kérdés: Kérdésem a következő: Köteles vagyok munkába állni jelenleg, mivel krónikus beteg vagyok. Egyenlőre ezzel kapcsolatban nem kerestem fel a munkáltatómat. Termelésben dolgozok. Így az otthoni munka nem kivitelezhető. Lesz esetleg erre is jogszabály hamarosan?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatóval kell ebben a kérdéskörben megegyeznie. Az sajnos nem látható előre, hogy melyik nap milyen jogszabály keletkezik, figyelemmel a jelenlegi rendkívüli jogrendre.

Kérdés: 2020. január közepén terhes lettem, egyik szombati műszakom után hazaértem és bevéreztem, azonnal kórház lett belőle vetélés gyanúja miatt. Azt követő hétfőn táppénzre mentem veszélyeztetett terhesség miatt. Sajnos a terhességem idő közben elhalt. Természetesen folyamatosan beszámoltam feletteseimnek az adott helyzetről. Az abortusz után 2 hetet itthon pihentem, utána munkába akartam állni a munkahelyemen. Ezt követően szembesítettek azzal, hogy a munkámat a lakhelyemtől 25 km-re egy másik üzletükben folytassam. Mivel heti 22 napot dolgozok és napi 64 km-t kellett volna kocsikáznom, így ezt e-mailben tudattam a felettessel, hogy nem tudom vállalni, mert Szentendrén élek és Budaörs nekem messze van. A jelenlegi munkám jóval közelebb, Budakalászon van. Ezt ő úgy reagálta le, hogy megszünteti a munkaviszonyom 2020. március 23-án. Így most se terhesség, se munkám nem lesz. És nyakamon még a jelenlegi helyzet a koronavírus, ami miatt valószínű egy darabig nem is vesznek fel sehová.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtakban nem tett fel kérdést.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy miután elváltak a testvéremék, közös 2,5 éves gyermekükkel kapcsolatban milyen láthatási jogunk van nekem (mint nagynéni) és a szüleimnek (mint nagyszülők)? További kérdésem, hogy a bátyámnak (mint apa), neki milyen jogai vannak? Befolyásol-e valamit ezekben a jogokban a jelenlegi világjárvány?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Ptk. szerint: 4:179. § [Kapcsolattartásra jogosult más hozzátartozók] (1) A kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és – ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kapcsolattartási jogát nem érinti az, ha az a házasság, amelyből az örökbe fogadott gyermek származik, a gyermek szülőjének halála folytán szűnt meg, és a házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó gyermekét fogadja örökbe. (3) A kapcsolattartásra – ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett – kérelmére feljogosítható a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte. Egyebekben az apai kapcsolattartás idején tudják a gyermeket látogatni. Járvány: alapjában véve nem, a mostani intézkedéseket kell betartani.

Kérdés: Nemrég volt egy kisebb koccanásos balesetem. A rendőrség megosztotta a felelősséget, 60-40 arányban. Azt hozzáteszem, hogy nem érzem magam felelősnek a balesetért, mivel a másik fél nem adott elsőbbséget nekem. A rendőrség arra hivatkozott, hogy levágva a kanyart, kisebb ívben kanyarodtam, amivel én nem értek egyet, de mivel nem tudtam bizonyítani az igazamat, nem fellebbeztem. A másik fél biztosítója először 70-30% arányban osztotta meg a felelősséget és kiutalta nekem az eredetileg megítélt összeg 70%-át. 2-3 hét múlva meg küldenek egy felszólítást, hogy utaljam vissza a kiutalt összeg 70%-át, mert a biztosítómmal egyeztettek és én vagyok a hibás 70%-ban. Van-e ehhez joga? Semmi hivatalos határozatot nem kaptam sehonnan azóta. Azt gondolom, hogy a biztosítóm az én érdekeimet képviselve nem egyezik bele abba, hogy a másik fél kárát fizesse, amikor ő okozta a balesetet. A biztosítómat felhívtam, ott azt ígérték, hogy utánanéznek, még nem kaptam választ.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az iratok ismerete nélkül nem tudunk Önnek segíteni. Javaslom, várja meg a biztosítója válaszát, majd ha továbbá is kérdéses az ügy, forduljon ügyvédhez személyesen. Kérni / követelni / felszólítani pedig bármikor lehet, de az nem azt jelenti, hogy egy eljárásban feltétlenül lenne is ennek eredménye.

Kérdés: Olyan problémám lenne, hogy a feleségemmel szerettük volna felvenni a babaváró hitelt. De az otp rendszere elutasította azzal az indokkal, hogy van náluk egy folyószámlahitelem, amit nem fizettem egy darabig. Munka megszűnése miatt pár hónapig nem érkezett bér a számlámra, ezért kötöttem a bankkal egy törlesztési megállapodást, amit azóta törlesztek és már a fele fizetve lett. Mivel tart a határidő ezért elutasították. Ha egy összegben kifizetem, akkor is a határidőt nézik. Ebben a helyzetben milyen megoldás lehetséges? Valami kiskapu csak létezik vagy van, aki ezt töröltetni tudja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hitelszerződésében foglaltak az irányadók, azok ismeretének hiányában nem tudunk önnek segíteni. Javaslom, próbáljon a bankkal egyeztetni a lehetőségekről, mint például végtörlesztés, stb. A pontos válaszhoz látnom, ismernem kellene a szerződését.

Kérdés: Középiskolában dolgozom szakácsként, közalkalmazotti besorolással. Most, hogy a vírus miatt bezárták a munkahelyemet nekem köteles a munkáltató fizetést adni? Ugyanis munkaképes vagyok, csak a helyzet miatt nem tudok dolgozni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, keresse meg a munkáltatói jogkör gyakorlóját, és érdeklődjön nála. Munkáltatói intézkedés hiányában természetesen kötelesek Önnek fizetést adni.

Kérdés: HR portálon talált információval kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Rendkívüli szabadság címszó alatt láttam, hogy a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyve, 32. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól 55. § (1) J, pontjára hivatkoznak mi szerint, “a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára,.”rendkívüli szabadság adható. A jelenlegi járványügyi helyzet alapján hivatkozhat-e a munkavállaló erre a pontra, amennyiben teszem azt, idős rokonának szeretne segítséget nyújtani és 2 munkanapot szeretne ez alapján igénybe venni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Erről a munkáltató mérlegelési jogkörén belül dönt, természetesen jogosult adni szabadságot a munkáltató, de ezt ő dönti el.

Kérdés: Hogyan tudnám a legegyszerűbben és legolcsóbban az élettársamra ruházni az ingatlanom felét? Nem vagyunk bejegyzett élettársak, 11 éve élünk együtt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenképpen ügyvédre lesz szükség az eljárásban. A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogyan tudnék házasságból pénzt kimenteni hivatalosan? Pl. elajándékozás útján rokonnak? A 10 millió Forint babaváró kölcsönt nemsokára megkapjuk. Tulajdonképpen ennek a fele engem illet, tehát azzal akár azt csinálhatok, amit akarok? Szeretném biztonságban tudni még később jól jöhet, mert a párom kezéből könnyen kifolyik a pénz. És ha lehet ilyet, akkor később szintén egy ajándékozás útján vissza is kerülhet hozzám? Ebben az esetben külön vagyonnak számítana már?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása nem egyértelmű. Ha már házasok, és nincs vagyonjogi szerződésük, úgy minden közös, amit a házasságkötés után szereznek és nem tartozik a Ptk. szerint különvagyon kategóriába. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet, és kössenek házassági szerződést a későbbi esetleges peres eljárás megelőzése érdekében. A „kimentés” kérdése pedig túlmutat a fórum keretein….

Kérdés: A koronavírus okozta helyzet miatt kérdezem, hogy a munkáltatóknak joguk van-e fizetetlen szabadságra küldeni a munkavállalókat, ill. villámgyorsan munkaszerződéseket módosítani a munkavállalókkal az ő kárukra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Munkaszerződés csak konszenzus alapján módosítható, egyoldalúan nem. Az Mt.-ben meghatározott esetekben alanyi jogon jár a fizetés nélküli szabadság, tehát nem kell hozzá külön jóváhagyás a munkáltatótól. Más esetben is kérheti a dolgozó a fizetés nélkül szabadság kiadását a munkáltatótól, azonban ekkor már a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy engedélyezi-e azt. Tehát a munkáltatóval való megállapodás szükséges a fizetés nélküli szabadsághoz. Javaslom, legyenek türelmesek és toleránsak a veszélyhelyzet miatt, de ez mindkét félre igaznak kellene, hogy legyen. A miniszterelnök bejelentése alapján pedig készül valamilyen mentőcsomag is, pont erre a helyzetre (is).

Kérdés: A cég ebben a krízis helyzetben meg teheti-e azt, hogy azonnali felmondással egyik napról a másikra kijelent? Csak azért, mert nem akar sem táppénzt fizetni, sem fizetett szabadságot a 8 órás bejelentésem után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azonnali hatállyal nem, hiszen a Munka Törvénykönyvének 78. paragrafusa alapján a munkáltató nem teheti meg. Rendes felmondással azonban nem kizárt. Táppénzt az állam fizeti, nem a munkáltató.

Kérdés: 8 hónapja 45 ezer forintot kért a kőműves anyagra, hogy másnap megkezdi a munkát, ami azóta se történt meg! Hiteget, hogy vissza fogja adni a pénzt! A pénzről ő általa írt papír, általam rögzített hangfelvétel is van! Hogyan tudom hatásosan, költséghatékonyan visszaszerezni a pénzem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, keressen fel egy ügyvédet és kérje fizetési meghagyásos eljárás indítását a vállalkozó tartozása tárgyában.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy milyen jogaim vannak a következő helyzetben? A Nagymamámmal élünk együtt, aki elvileg illatanyag érzékeny, (gyakorlatilag ez a probléma hol van-hol nincs) és emiatt az egész családot úgymond terrorban tartja, mert nem ehetünk olyasmit, aminek neki nem tetszik az illata, nem használhatunk parfümöket, igazság szerint nem tehetünk semmit… még fürdeni sem szabad bármikor, mert annak is illata van. Ezek mellett mindenkit ő akar irányítani mindenben, és ha nem úgy cselekszünk, ahogy ő akarja akkor kifordul magából és nagyon durva szavakkal illet mindenkit.. volt már, hogy meg is ütött. Nyilván nem tud nagyot ütni, mert idősebb, de a szándéka megvan rá. Ezek mellet még azt is meg akarja szabni, ki mehet el és mikor a házból, és ki jöhet ide.. neki itt haszonélvezeti joga sincs.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírásában nem szerepel, hogy a nagymama milyen jogcímen lakik önökkel. Nem csak haszonélvezeti jog alapján lakhat az ingatlanban. Javaslom, tegye fel kérdését pontosabb megfogalmazással.

Kérdés: A jelenleg kialakult zavaros helyzetben, amennyiben a munkáltató meg kívánja szüntetni a munkaviszonyomat, köteles vagyok-e elfogadni a közös megegyezéses felmondást? A munkaviszonyom alapján 5 hónap felmondási időre vagyok jogosult, ki kell ezt az időt fizetni a munkáltatónak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös megegyezés alapja az ön beleegyezése. Végkielégítés a munkáltató általi felmondás esetén van. Javaslom, forduljon a megegyezés tervezetével ügyvédhez. Tehát „közös megegyezéses felmondás” NINCSEN. Vagy közös megegyezés, vagy felmondás.

Kérdés: Férjemmel eldöntöttünk, hogy elválunk. Saját tulajdonú házban lakunk, 35/65 az ő javára a tulajdoni hányad megoszlása. Most még nem adtunk be semmit, még a megállapodás sincs meg, de ő már most arra kér, fizessem a rezsi felét. Úgymond külön kasszán vagyunk, nekem alacsony a fizetésem, az elmegy a napi vásárlásokra és magamra. A házzal kapcsolatos költségeket 3 éve, mióta ebben a házban lakunk, ő fizeti. A nagyobb vásárlásokat is. De hát, házasok vagyunk. A kérdésem az, hogy joga van-e a rezsi felét rajtam számon kérni, valamint, ha én elköltöznék az anyukámhoz, amíg el nem adjuk a házat, akkor mi a helyzet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem írta meg rendelkeznek-e házassági szerződéssel. Ha nincs efféle szerződés, úgy minden közös, ami nem különvagyon. Azt sem írta meg van-e gyermekük. Javaslom, hogy ne költözzön el, amíg nem állapodtak meg. Mielőbb forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy válsághelyzetben (jelenleg), ha a munkáltatónak van lehetősége home office keretében továbbfoglalkoztatni a munkavállalót (minden őt ért hátrány nélkül), akkor azt kérheti-e a dolgozó?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen kérheti, a munkáltató mérlegelési jogkörén belül fog a kérdésben dönteni.

Kérdés: A párom főnöke (cukrászat) a koronavírusra való tekintettel visszamenőleg, március 1-től az eddigi heti 40 óráról heti 10 órára csökkentette a bejelentésüket. Kérdésem, hogy ez teljesen jogszerű úgy, hogy erről szerződésmódosítást sem írattak alá a munkavállalóval?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. rendelkezései szerint a munkaszerződést a felek közös megegyezéssel, írásban módosíthatják. Ugyanakkor, a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni, amely időszak nem haladhatja meg a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkáltatónak a munkavállalót tájékoztatnia kell.

Kérdés: A szomszéd nénivel van problémánk, már 70-80 év között van, 4 éve folyamatosan szitkozódik velünk akkor is, ha éppen semmit nem teszünk, csak kint vagyunk az udvaron. Már nem mehetünk ki a házból, mert rögtön ordibál, hogy rohadjatok meg, rohadj meg a gyerekeddel együtt. Semmit nem tettünk ellene, nem köszönünk, nem szólunk hozzá, hogy hátha abbahagyja, de akkor továbbmegy. Bejelentette páromat az önkormányzatnál, hogy egyik szerdán petárdát dobált hozzá, holott párom “hetel”, úgyhogy itthon sincs hétköznap, meg hogy puskával ment át hozzá lövöldözni és lyukas lett a fala. Van-e olyan jogi segítség, amit igénybe vehetünk, hogy gátat vessünk ennek? Nem akarom, hogy a lányom úgy nőjön fel, hogy hallja a szomszéd néni milyen csúnyákat kiabál és nem egészséges, hogy nem merünk már kimenni az udvarra se, hogy mit fog megint ordibálni. Ma még a kutyánkat is nagyon megnézte, tartok tőle, hogy meg akarja mérgezni. Lehet-e kérvényezni a beszámíthatósági vizsgálatot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az önkormányzat jegyzőjénél birtokvédelmi eljárást tudnak indítani ellene, illetve zaklatás miatt feljelentést tehetnek a rendőrségen is. A kerületi önkormányzat jegyzőjénél és a gyámhatóságnál is tehetnek bejelentést továbbá, ha azt gondolják, hogy a néni már nem beszámítható.

Kérdés: 5-en vagyunk testvérek, egy házat örököltünk, de még én börtönbe voltam ők széthordták az ingóságot, én pedig semmit nem kaptam. Kérdésem az lenne, hogy mitévő legyek, mert pénzem nincs ügyvédre. Az ingatlan és ingóság 1/5 része az enyém papíron, de nem akarják engedni, hogy a spájz részt leválasszam és külön bejáratúra csináljam, hogy a fiamnak legyen hol laknia. De a testvérem mindent elbitorolt. Ezért jogi segítséget kérnék, hogy világosítsanak fel, mit tehetnék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az 1/5 résznyi tulajdon arra nem jogosítja fel, hogy bármilyen átalakítást végezzen az ingatlanon, ami a másik 4 tulajdonos társnak nem megfelelő. Közös tulajdon megszüntetését kérheti:
– a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani , – a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja , – ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani , – az ingatlanon fennálló közös tulajdon – az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető – ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak. Ezen túlmenően többlethasználati díjat követelhet az ingatlanban élő többi örököstől.

Kérdés: Intrum Justitia Zrt-nek volt tartozás. Sajnos ebben az ügyben két határozat született, 2013-ban és 2015-ben. 2016-ban volt letiltás a munkáltató részéről. Most a 2013-as határozatra hivatkozva szeretnék a már kifizetett összeget újra letiltatni. Mit tehetek ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérjen tételes kimutatást az Ön által befizetett (munkabéréből levont) összegekről, és egyeztessen az Intrummal, hogy tisztázódjon a helyzet, hogy valóban befizette a megfelelő összeget. Ha a végrehajtó ennek ellenére levonást eszközöl, akkor pert tud indítani.

Kérdés: A problémám röviden a következő: 2007-ben elhunyt édesanyám. Örököltünk (hárman vagyunk testvérek) utána pár százezer forintot, ami körülbelül el is ment a temetés költségeire. Anyukám felvett az egyik banktól 600.000 Ft-ot lakásfelújításra, amit rendesen törlesztett, körülbelül már a 3/4-e vissza lett fizetve, de amikor elhunyt, az egyik testvérem már nem törlesztette tovább, így én sem (a 3. testvérem nem lakott már a lakásban). Tavaly decemberben jött egy levél, hogy fizessünk 1.200.000 Ft-ot, mert a bank kiadta egy behajtó cégnek az adósságunkat. Én részletfizetést kértem, azóta is fizetem 20.000 Ft-onként. Kérdésemre, hogy a másik két adós (testvéreim) is fizeti-e nem adtak választ. A minap jutott a tudomásomra, hogy van egy olyan törvény, hogy az örökös csak a hagyaték erejéig felel a tartozásokért. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökös jogállásának egyik fontos következménye, hogy az örökös felel a hagyatéki tartozásokért. Az örökös az örökhagyó egyetemes jogutódja: az örökléssel a hagyaték, mint egész száll az örökösre, az örökség, tehát az örökhagyó jogait és kötelezettségeit (aktívákat és passzívákat) egyaránt magában foglalja. Az örökös korlátozott felelőssége elsősorban a hagyaték meglévő tárgyaival és azok hasznaival való helytállásra terjed ki. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai, vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, akkor az örökös, öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet, aki segít tisztázni a helyzetet, ha látja a hagyatékátadó végzést.

Kérdés: Az alábbi üggyel kapcsolatosan szeretnék tanácsot kérni: A probléma ott kezdődött, hogy eljöttünk egy gyárba dolgozni, külsős cég közvetítésével. Elviekben mindent rendeztek, adókártya, bankkártya stb. folyamatban volt, de mi másfél hónapja vagyunk itt, szóval nem tudjuk, hogy is működik ez. A lényeg, hogy a külsős cégünket bezárták, nyomozás során a munkabérünket nem kaptuk meg, most már a második hónap közepén vagyunk és az előző havi fizetés még mindig sehol. Konkrétan arra lennék kíváncsi mit tehetnénk ebben az ügyben? A gyár próbálja megoldani a problémát, nem egy emberről van szó, szerintem 1000 ember is érintett. Engem érdekelne, hogy járulék vagy késedelmi díj kárpótlást kérhetek, vagy mit lehet tenni az ügy érdekében? Esetleg perelni és kártérítést követelni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos sokkal több mindent kellene tudnom, a pontos válaszhoz, illetve a rendelkezésre álló iratokat is ismerni kellene. Az viszont fontos, hogy munkabér hiányában Ön nem köteles dolgozni, az alapja egy azonnali hatályú felmondásnak is, így el tud máshol helyezkedni. Később pedig az elmaradt munkabér követelhető (3 éven belül).

Kérdés:  Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy házasságban élek 1 éve. A férjem vett egy ingatlant, de nem vagyok tulajdonos csak ő. Ez nem is foglalkoztat, hanem az, hogy jelzálogot akarna felvenni a családi házra, de van egy 2 hónapos pici babánk. Én 37 éves vagyok a férjem 36. Mit tudnék tenni jogi úton, hogy a kislányomat kizárjam a tartozás kifizetéséből. Mert sajnos nem bízok a mai világban. És bármi baj megtörténhet akár haláleset, akár egy válás. Nem szeretném azt, hogy a gyermekem örökölje az apja adósságát, ha esetleg elválunk vagy valamelyikünk meghal. Szeretném tudni, mit tehetek ezzel kapcsolatban.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést, abban az esetben (minimális kivételtől eltekintve) minden szerzett vagyon a közös vagyon körébe esik. Öröklés vonatkozásában a hagyaték tartalmazza az aktívákat és a passzívákat egyaránt, ilyen esetben lehetőség van visszautasítani az örökséget. Persze ezt kiskorúként önállóan nem teheti meg, gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

Kérdés: Ha az egy főre eső jövedelem 22.100 Ft. Kérhet-e az ügyvéd pénzt a kereset levél megírásáért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben ön ügyvédet bíz meg bármilyen ügyének rendezése céljából tudnia szükséges, hogy az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízás (a továbbiakban: ügyvédi megbízás) – e törvény és a Polgári Törvénykönyv eltérő rendelkezése hiányában – szabad megállapodás tárgya, tehát kérhet, természetesen.

Kérdés: Egy olyan kérdéssel fordulok Önhöz, ami talán szokatlan. Van egy 3 éves kisfiam. Az anyával nem bejegyzett élettársi kapcsolatban éltem kb. 2 évig. Megromlott a viszonyunk és én elköltöztem, a gyermek az anyánál maradt. Egy éve élünk külön. Az első 4 hónapban nem küldtem gyerektartást, mivel az anya azt mondta nem kell neki. Én a 4. hónaptól elkezdtem küldeni minden hónapban postai úton, mivel nem hajlandó megadni a saját számlaszámát. A gyereknek van egy babakötvénye. A volt párom azt mondja, hogy küldjem arra a gyerektartást. Én úgy gondolom hiába írnám közleménybe, hogy gyerektartás nem minősülne annak, mert úgy tudom csak a gyerek férhet hozzá miután elmúlt 18. Amit postán küldök nem hajlandó felvenni. Azt mondja küldjem a gyerek számlájára, illetve a babakötvényre. Bírósági tárgyalás nem volt, és ha lehetne ki is hagynám. Ön szerint működne a babakötvényre utalás? Illetve az anya kérheti, hogy amit már elküldtem postán egyszer azt utaljam újra? Illetve bíróság kötelezhet erre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos Ptk. szerint a gyermek tartásának a gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó. A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. A megállapodás akkor érvényes, ha abban meghatározzák azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóság vagy perbeli egyezség esetén a bíróság jóváhagyja. A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet, hogy legalább egy írásos megállapodást tudjanak kötni, amit esetleg, ha a későbbiekben szükséges a bíróság is jóvá tud hagyni.

Kérdés: A munkabéremmel vannak problémáim. Havi 176 órát dolgozok, ebben van szombat is, vasárnap is, ha ünnep van akkor még az is… És 161 ezer Ft-os minimálbért kapok. Ha minden pótlék rámegy és a 2 gyerek utáni adókedvezmény is, akkor kapok ki 140 ezer Ft -ot. Voltam könyvelőnél és azt mondta ez nem bérszámfejtés, semmi se jó a bérpapíron. Munkaügyi bíróságot javasolt. Mi ennek a menete kihez forduljak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A minimálbér után járó nettó jövedelem 107.065.- Ft. Két gyermek után az adókedvezmény 20.000.- Ft. Tehát amit leírt az megközelítőleg fedi a valóságot, nyilván annak a függvényében, hogy a pótlékok jól vannak-e megállapítva. Látni kellene a konkrét bérpapírokat annak érdekében, hogy biztos információval tudjak szolgálni. Mielőtt bele fog egy peres eljárásba, mindenképp keressen fel ügyvédet.

Kérdés: Kérdésem a következő lenne: van 1 ingatlan a nevemen, amit szeretnék ajándékozás címen 13 éves lányomnak adni! Lehetséges!? Baj, hogy még nincs 18 éves? Nem szeretnék élvezeti jogot sem. Hogyan intézhetnem el ezt az egészet!?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Semmi akadálya annak, hogy a kiskorú gyermekének ajándékozza az ingatlant, de azt fontos tudnia, hogy ebben az esetben a gyermek nagykorúvá válásáig a gyámhivatal engedélye szükséges bármilyen, az ingatlannal kapcsolatos ügyben (így ez már az ajándékozáshoz is kell). Az eljárás pedig: ajándékozási szerződést kell kötni, melyet ügyvédnek kell ellenjegyeznie.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni! 10 hónapos autómat eladtam egy autókereskedésnek kb. 11.000 km-rel. Az autón 5.000 km környékén olajcsere lett végezve, márkaszervizben vásárolt olajszűrővel és az előírás szerinti olajjal. Ezzel az olajcserével elveszítette az autó a garanciát? Egyébként a kötelező szerviz egy éves korában esedékes az autónak. Az autó kereskedő követelhet tőlem bármilyen ellentételezést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Magyarországon új autó minimum két év garanciával kerül eladásra. Ez gyártónként lehet több is, akár hét év is. Új autó vásárlása esetén ajánlott figyelmesen átolvasni a garancia feltételeit az autógyártó által előírt kötelező autószerviz időpontoktól, vagy megtett kilométerektől való legkisebb eltérés is garanciavesztéssel jár.

Kérdés: 1 hónapja halt meg az édesapám, két éve az egyik öcsémnek ajándékozta a házat, jött a hagyatéki jegyzet. Ahhoz, hogy érvényesíteni tudjam az igényemet a köteles részre, mit kell tennem? És ha új értékbecslést szeretnék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tekintettel arra, hogy az ajándékozási szerződés útján az ajándék tárgya feletti tulajdonjog azonnal átszáll a megajándékozottra, így ha az ajándékozó meghal, az ajándék nem képezi a hagyaték részét. Ugyanakkor az öröklési jogi szabályok igyekeznek kiegyenlíteni az egyes leszármazók közötti egyenlőtlenségeket, ezért rögzíti a törvény az úgynevezett osztályra bocsátási kötelezettséget. Az osztályra bocsátás lényege a következő: ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet, aki segíteni fog tudni a problémában.

Kérdés: Problémám a következő. Volt párommal közösen van egy lakásunk. Szétmentünk és máshol él ő is. A testvére beköltözött (nincs oda bejelentve). Felszólítottam, hogy hagyja el a lakást, mert használni szeretném. Erre zárat cserélt, kapura lakatot tett. Én állandó lakcímmel vagyok bejelentve oda és szeretném felújítani a házat. Mit tudok tenni, hogy a tulajdonomba be tudjak menni? Van egy ablak, ami nyitva van, mert nem zárható. Azon benéztem és láttam, hogy le van lakva, rendetlenség van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet az illetékes jegyzőnél, illetve birtokvédelmi pert indíthat. Továbbá ingatlan kiürítése céljából tud még peres eljárást kezdeményezni.

Kérdés: Nem tudom elképzelni, miről szól a közmunka program. Milyen időszakaszokban cserélődik a munkaerő? Kiküldhetnek-e egy olyan embert dolgozni olyan helyre, ahol kötelező a munkavédelmi cipő, de az illetőnek a nap legnagyobb részében gyógycipő használatára van szüksége, amit szakorvos már két éve ír fel neki? Ezekre szeretnék választ kapni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közmunka program lényege, hogy a hosszú ideje sikertelenül állást keresőknek próbálja elősegíteni a sikeres visszakerülését a munkaerő-piacra. A közmunkával kapcsolatban is érvényesülnek a Munka törvénykönyve által megfogalmazott szabályok, mint pl. a munkáltató kötelessége, hogy a munkavállalót olyan munkára alkalmazza, amely testi alkatára és fejlettségére hátrányos következményekkel nem járhat, illetve biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.

Kérdés: Van egy problémám. A végrehajtó felé a férjemnek van tartozása. Küldték a levelet, hogy ha 8 napon belül nem veszi fel a kapcsolatot velük, ők maguk felnyitják az ingatlant, de az ingatlan csak az enyém és a gyerekeimé. 2001-ben Szocpolra kaptam. A férjemnek nincs benne semmi tulajdona, az állandó lakcíme csak. Kérdésem az lenne, hogy a végrehajtó megteheti-e, hogy felnyissa, ha a tulajdonos nincs otthon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben bírósági végrehajtó, aki egy hivatalos személy bemehet az adós lakásába, lefoglalhatja a vagyontárgyakat, elárverezheti őket stb. Amennyiben behajtó cég, nem mehet be a lakásba (ha, megpróbálja se kell beengedni), nem foglalhat le semmit, nem adhat el semmit, nem vehet át készpénzt, nem kényszeríthet semmire. Arra fel kell hívni a végrehajtó figyelmét, hogy a férjnek nincsen tulajdona és csak a lakáshasználat illeti meg, azért lakik ott.

Kérdés: A következő jogeset értékelésében szeretném kérni a segítségét. Édesapám használati díj fejében 1993-ban átengedte a saját tulajdonú 6,77 ha, 110 AK. szántóföldjét a szomszéd gazdálkodónak, aki 1993-tól 2008-ig használt összesen 101,55 ha földet. A használati díjról szóban egyeztek meg, de a földhasználó egyáltalán nem fizetett semmit egészen 2008-ig, többszöri szóbeli személyes és telefonos felszólításra sem. Majd kétszeri eredménytelen írásbeli felszólítás után, 2009-től le lett állítva a földhasználat. Édesapám még 7 éven át besegített a művelésben, de munkadíjat sem fizetett neki, az 5 év után elévült. A területalapú támogatásokat is felvette a földek után, 2004-2009 között csaknem 3 millió Ft.-ot, amit az MVH elnöke igazolt. 2010-ben az édesapám meghalt és a földeket megörököltem. Én is felszólítottam a földhasználót a díj fizetésére, így az nem évült el. Mint tulajdonos, érvényesíthetem-e a használati díjat vagy jobb a jogalap nélküli gazdagodásként?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Föld használati szerződés megkötésének alap feltétele az írásbeliség. Amennyiben valóban nem járt le az elévülési idő, akkor egy hosszas peres eljárás keretében követelheti a tartozást, amelynek megfizetésére a leírtak alapján nem sok esélyt látok.

Kérdés: Egy olyan kérdésem lenne, hogy szeretnék albérletbe menni, meg is találtam a lakást, viszont a főbérlő egy olyat mondott nekem, hogy: csak kiadásmentes szerződést írunk, személyesen annak kell közjegyző nélkül is aláírni, aki ott fog lakni. A kauciót szerződéskötéskor kell átadni. Nem igazán tudom, hogy ez mit jelent pontosan. Tudna segíteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján feltételezem, hogy a lakás tulajdonosa arra gondolt, hogy ön, mint bérlő tovább nem adhatja albérletbe a lakást. Ezt a Polgári Törvénykönyv szabályozza, ezért nem szükséges beleírniuk a bérleti szerződésben. Az óvadékot (kaució) általában szerződéskötéskor adja át a bérlő, ez a gyakorlatban bevett szokás.

Kérdés: Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést folytattak ellenem bíróságon 20 éve alaptalan pszichiátriai szakvélemény alapján a gyámhivatallal. Szellemi fogyatékkal akartak terhelni. A bíróság cselekvőképesnek ítélt. 2014-ben a gyámhivatal az aktust megismételte. Az életpályám végletesen megtört, hiába szereztem több állami képesítést jelessel. Törvényes jogaim gyakorlását ítélet ellenére akadályozzák a közintézményekben. Életkörülményeimet a hivatali visszaélések súlyosan romlásba döntötték. Segítségért folyamodom a törvényes jogorvoslatért. Milyen úton kérhetek jogi és személyi segítséget a bíróságon

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy a rendelkezésére álló okiratokkal keressen fel ügyvédet, jogi segítségért. A kérdésére csak az összes irat ismeretében lehet kimerítően válaszolni.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy mennyire jogos, ha 8 órás munkaszerződéssel 24 órát dolgozunk. Havi 192 órát és 1 napra (azaz 24 órára) 6 nap szabadságot írnak ki, még a pihenőnapra is. Mit lehet ez ellen tenni, hová forduljunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a munkaszerződése, a munkáltatónál érvényben lévő Kollektív Szerződés az irányadó. Munkajogi igény érvényesítésére bíróság előtt van lehetőség, azzal, hogy a munkajogi igény 3 év alatt évül el.

Kérdés: Rómában töltöttem egy hosszú hétvégét. Hazafelé érkezve kaptam az e-mailt, hogy a munkáltatóm elrendelte, hogy 14 napig a koronavírus lappangási ideje alatt ne menjek dolgozni az oktatási intézménybe, lejelentettek a megyei tiszti főorvosnál és 10 nap szabadságot írjak ki erre az időszakra, illetve tájékoztassam a házi orvosomat is a külföldi tartózkodásomról. A házi orvosom azt mondta, hogy erre az időszakra jár a táppénz. Próbáltam megtudakolni a tiszti főorvosnál, ahol megköszönték a bejelentést, de nem volt teljesen egyértelmű a válasz, amit kaptam. A szabadsággal az a gondom, hogy ha most 10 napot kiírok, akkor nyárra nem marad csak 10 nap és úgy tudom, hogy 14 nap egybefüggő szabadságot biztosítania kell a munkáltatónak a munkavállaló részére. Kérdésem, hogy az otthoni karanténra szabadságot kell kiírni vagy valóban jár a táppénz?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Önt a munkáltató azért kérte, hogy maradjon távol a munkahelyétől, mert a munkáltató szeretne valamilyen megelőző intézkedést tenni, akkor a szabadságot a Munka törvénykönyve és munkáltatói döntés alapján ki lehet adni egy járványveszéllyel fenyegető helyzetben, megelőzési intézkedésként is. Ennek a részletszabályai rendeleti formában naponta jönnek ki, így érdemes figyelni a változásokat.

Kérdés: Műszakpótlékkal kapcsolatos kérdésem a következő: 6.00-tól 14.00-ig dolgozom, következő hét 22.00-tól 6.00-ig, a következő hét 6.00-tól 16.00-ig, következő hét 21.00-tól 6.00-ig. Egy hónapon belül lehetek két hétig éjszakás vagy egy hétig éjszakás, a beosztástól függően történik a munkarend kiosztása. A kérdésem az lenne, hogy műszakpótlék jár-e ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy 12 évvel ezelőtt egy baráti házaspárnak segítettünk, kérésükre belementem egy jelzálog hitelbe. A férj volt az adós én pedig a dologi adós a házammal. A pénzt nem én kaptam, én csak a házamat adtam fedezetbe. A törlesztés kb. 3 évig fizették, aztán pereskedni kezdtek a bankkal. Engem bevontak felperesként. A lényeg, hogy én szerettem volna nyugodtan aludni, mert már árverezésnél tartottunk, ezért én megegyeztem a bankkal. Szeretném megszüntetni a bírósági pert, jogom van-e hozzá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A régi Pp. alapján a pert megszüntetni a felek közös kérelmére lehet. (157. §. f.) pontja alapján) Amennyiben Ön megegyezésre jutott a bankkal, akkor a bank, mint alperes ezt a tényt közölni köteles a bírósággal. Nem derül ki a leveléből, hogy milyen megállapodásra jutottak, így részletesebb véleményt nem tudok alkotni az ügyben. Javaslom keressen fel egy ügyvédet, aki minden okiratot áttanulmányoz az ügyben és segít a probléma megoldásában. A pertől elállni is tud, ahhoz nem kell a másik fél jóváhagyása, csak a perköltséget kell bejelenteniük.

Kérdés: Apósom a Wangiri csalás áldozata lett. Volt egy nem fogadott hívása, külföldi előhívó számról, amit óvatlanul visszahívott. Jelenleg 120.000+ Ft a számla összege, de a végszámla még nem készült el, az várhatóan magasabb lesz ennél. Természetesen nem szeretnénk magunkat kihúzni a felelősség alól. Ugyanakkor több okból sem érezzük úgy, hogy a teljes anyagi felelősség kizárólag az apósomat terhelné. A hívásokat nem ő indította. A ráterhelt hívásokat nem is indíthatta egyetlen személy. (Az első hívás 11:23-kor indult és 2 órán keresztül tartott, a második 11:24-kor indult és szintén 2 órán át tartott, tehát időgép nélkül ezt az előfizető nem tudja kivitelezni.) Az Elektronikus Hírközlési Törvény, a magas forgalmi korlátozást maximum 25.400 Ft-ban határozza meg. A Telenor elmulasztotta ezt életbe léptetni. A mi álláspontunk, hogy legfeljebb ezt a 25.000 Ft-os összeget kívánjuk megfizetni. Van esélyünk ilyen megállapodást kötni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Elektronikus Hírközlési Törvény, a magas forgalmi korlátozást előíró szakasza sajnos nem az ilyen esetekre vonatkozik. Az csak az első 6 hónapban korlátozza a forgalom növekedését, így ha apósának már régi száma van, akkor sajnos nem. A Wangiri csalás pont arról szól, hogy egy külföldi számról megcsörgetnek egy magyar mobil számot, és azt várják a csalók, hogy a gyanútlan ügyfél visszahívja a külföldi számot. A csalók a nemzetközi, akár emelt díjas hívások után gyűjtik be a pénzt. Részletfizetési megállapodást biztosan tudnak kötni a szolgáltatóval, a külföldi számok hívásának lehetőségét is le tudják tiltatni. Felelősség szempontjából a szolgáltató, amint értesül erről a csalásról letiltja ezeknek a számoknak a visszahívhatóságát. Ha ez megtörtént, akkor kevés esélyt látok a megegyezésre.

Kérdés: A párom (anya) bele egyezett, hogy nálam (apa) legyen a gyerek elhelyezve. Minden mást is szeretnénk papírra vetni úgy, hogy a felügyeleti jog közös legyen és a láthatást nem szeretnénk korlátozni. Kérdésem, hogy lehetséges ez így? Illetve hová kell fordulni ez ügyben, hogy hivatalos legyen az egész? Ha utána én, mint apa el akarok költözni a gyerekkel azt megtehetem, a beleegyezése nélkül is? Ha meggondolja magát később és szeretné a gyereket, azt csak bírósági úton veheti vissza?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Megegyezésre természetesen van lehetőség, mindenképp legyen hivatalos okiratba foglalva, akár ügyvéd által ellenjegyzett formában, hiszen a bíróságra is benyújthatják, hogy ítélet hatályú legyen (javaslom). A közös szülői felügyeleti jog pontosan azt jelenti, hogy a továbbiakban is minden kérdésben a gyermek vonatkozásában közösen fognak dönteni, így nem költözhet el az anyuka beleegyezése nélkül a gyermekkel más lakóhelyre.

Kérdés: A párommal együtt élek, az ő ingatlanában, összeházasodva nem vagyunk. Így a saját lakásom üres. Az lenne a kérdésem, hogy ha kiadnám albérletbe, akkor az abból befolyó összegből kell-e adnom a páromnak (hozzájárulva a rezsihez). Tudom, hogy házasság esetén ez a jövedelem is közös vagyonnak számít.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az életközösség fennállása alatt az Önök megbeszélése alapján kell a költségeket együttesen viselni. Ettől függetlenül lehetőség van rá, hogy vagyonjogi helyzetüket szerződés formájában rendezzék, akár a jövőre nézve is.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz,hogy adott egy családi ház melyben én és a bátyám, mint tulajdonosok, nevelőanyám pedig özvegyi joggal él. Nevelőanyám édesapám halála után 2-3 évet még ott lakott, utána férjhez ment és elköltözött az ingatlanból. El szerette volna adni, de nem sikerült, mert elég elhanyagolt állapotban van. Most adódott egy olyan helyzet, hogy szeretnék odaköltözni, mert a mostani albérletünket eladják, így ki kell költöznöm és nincs hova menjek. A nevelőanyámmal nincs jó viszonyom mióta férjhez ment, így még a témát nem hoztam fel neki, de a bátyám mindenképp belemenne szó nélkül. A kérdés van-e jogom beköltözni oda és rendbe tenni, hisz nem lakja senki és megy tönkre.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a haszonélvező nem él jogával, úgy Ön beköltözhet. Fontos megjegyezni, hogy a haszonélvező dönthet úgy, hogy hasznosítja az ingatlant, tehát visszaköltözik. Javaslom, hogy keresse meg édesapja özvegyét, és beszéljen vele a fennálló helyzetről. A törvény így fogalmaz: A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Ha ez nem működik, akkor adják el bátyával közösen az ingatlant, amihez nem kell a haszonélvező beleegyezése, avagy ellenérték fejében mondassák le őt a haszonélvezeti jogáról.

Kérdés: Nekem egy olyan problémám lenne, hogy 2017.12.15-én elváltam a feleségemtől! Van egy közös lányunk. De nekem van egy élettársam és egy 2 éves kisfiam! A válási okiratban benne van, hogy havi 20 ezer Ft-ot adok minden hónapban a lányomnak! Tavaly decemberig minden hónapban utaltunk havi 30 ezer Ft-ot. Az élettársam már csak gyesen van, így 100 ezer Ft-tal kevesebbet kap! Mivel kifizettem a válás előtt 4 milliót a volt feleségemnek és egy megmaradt közös kölcsönünket is már csak én fizetem, sajnos így sok a kiadásunk! (Összesen: 150 ezer Ft csak a kölcsön) Maximum: 300 ezer Ft-ot keresek! A volt feleségem már a bírósággal fenyeget! De nem tudok miből fizetni! A kiskorú gyermekemet is néznem kell! Szóval a lányom nappali tagozatos okj-s. Érettségi után az elsőnél nem vizsgázott le! Most a második okj-t csinálja! Köteles vagyok még fizetni neki tartásdíjat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek akkor jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. Tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam; a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel. Azt nem igazán értem, hogy miért is fizet így és pláne nem, hogy mitől kellene félnie?

Kérdés: Olyan problémám lenne, hogy van egy párom, aki itt él nálam az én lakásomban. Eléggé megromlott a kapcsolatunk. Bántalmazott többször is. Ezért kértem, hogy hagyja el a házam. És egyszerűen nem akar elmenni. Kértem rendőrségi segítséget is és az lett a vége, hogy csak megy a fenyegetőzés, hogy hiába van az én nevemen a ház. Ő még csak be sincs jelentkezve ide, hanem a szüleihez, akkor is őt illeti minden, mert segített nekem beépíteni az ablakokat és a többi nyílászárót? De ahhoz, hogy beköltözhető legyen, hogy meglegyenek az alapok, mint pl. víz, villany bekötés, azt mind én finanszíroztam. Neki csak annyi volt a segítsége, hogy a nyílászárókat, amit én vettem, beépítette. Szeretném ezt letisztázni vele. Mert ő követeli a fele ház tulajdonjogát, vagy az összegét, mert állítása szerint jár neki, mivel ezzel növelte az ingatlan értékét. Arra lennék kíváncsi, hogy ilyenkor mi az, ami őt illeti és mit kérhet tőlem? És akkor talán békésen véget tudnánk ennek vetni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem igazán illeti meg őt sok minden. A kérdéskört és a megoldást is mindenképpen pontosítani kell és lehet is, amihez ügyvédi közreműködést javaslok. A bántalmazások miatt pedig javaslom, hogy tegyen feljelentést a rendőrségen.