— Fórum —

Az összes megválaszolt kérdés

A fórum használata

A  jogi fórum felülete arra szolgál, hogy jogi problémájára iránymutatást, lehetséges megoldási javaslatot kapjon, relatíve gyorsan és ingyenesen.

A beépített kereső segítségével kulcsszavakra lehetséges a keresés minden jogeset címében és tartalmában, mely javasolt, hiszen lehetséges, hogy a kérdésére a válasz már megtalálható.

Az alább megjelenő lista az összes eddigi megválaszolt kérdést jeleníti meg.

A szolgáltatás teljeskörű jogi tanácsadásra nem alkalmas, így az üzemeltető minden felelősséget kizár annak használatával kapcsolatosan, pusztán iránymutatás, segítség, jogi véleménynyilvánítás az oldal célja. Egyebekben a főoldalon megjelentetett Általános felhasználási feltételek az irányadóak.

Megválaszolt kérdések

Ezekre válaszoltunk eddig

Ha nem találja a választ, kérdezzen fórumunkban!

Kérdés: 6 hónapja költöztünk albérletbe, a szerződés szerint 2 havonta kell a bérbeadónak elszámolni felénk a közüzemi számlákkal. Az első 2 hónap után kértük, hogy adja át, mennyit kell fizetnünk. Sajnos ez a mai napig nem történt meg. Így egy forintot nem fizettünk eddig. Kötelezhet minket az elmúlt 6 hónap elmaradás fizetésére, vagy mivel ő nem mutatta be kérésünk ellenére sem, csak az utóbbi 2 hónap megfizetésére kötelezhet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben az Önök között létrejött szerződés az irányadó, de egyebekben főszabályként érvényesül, hogy a bérbeadó akkor jogosult a szerződés felmondására, ha a bérlőt megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, és a bérlő e határidő elteltéig sem fizetett.

Kérdés: Férjem életveszélyes munkahelyi balesetet szenvedett kovácsolási munka következtében. Szakmája vas-és fémszerkezeti lakatos. A munkaköri leírása nem tartalmaz ilyen jellegű munkavégzést. Hibázott-e munkáltatója, amikor ilyen jellegű munkával bízta meg? Ha igen, hová fordulhatunk jogorvoslatért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden munkavállaló csak a munkakörben leírtaknak köteles eleget tenni. Amennyiben úgy érzik, hogy jogsérelmük van, javaslom, forduljanak egy ebben az ügyben jártas ügyvédhez, kinek segítségével egy munkaügyi pert tudnak indítani.

Kérdés: Előzetes hagyatéki tárgyalás során felhívták a figyelmemet, hogy édesanyám korábban közel 800 e Ft személyi és folyószámlahitelt vett fel, melyet nem fizetett vissza és hagyatékában én örököltem. Szeretnék érdeklődni, hogy ezt mindenféle aláírás nélkül lehet örökölni vagy a bank biztosítása, melyet a hitelekre kötnek, fedezi azt? Többen is mondták, hogy ilyen esetben a bank nem követelheti ezt a tartozást az örökösön. Mire számíthatok, ha a hagyatéki procedúra lezárul?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökös dönthet arról, hogy él a hagyaték elfogadásának lehetőségével vagy visszautasítja azt. A törvényt értelmezve az örökös csak az általa megörökölt hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a tartozásért. Az öröklés pontos részleteinek ismertetése nélkül nem tudok további pontos választ adni.

Kérdés: Az édesapám meghalt, egy nagyobb összeg lenne az örökség, viszont nekem van tartozásom. A kérdésem az lenne, hogy lemondhatok-e az örökségemről a gyerekeim javára, hogy ne a bank vigye el az összeget? Vagy van-e valamilyen más lehetőségem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, habár ebben az esetben a gyámhatóság is be fog kapcsolódni. Biztosan van más is, csak nem ismerem a pontos körülményeket….

Kérdés: Decemberre írták ki az első válóperes tárgyalásunkat. Rákérdeztem az alperesnél ő megkapta-e, azt mondta nem kapott semmit, amit nem hiszek el. A gyanúm, hogy amennyiben (szinte biztos vagyok benne, hogy igen) kapott értesítőt a postaládába, nem fogja átvenni. Valamint a tárgyaláson sem fog megjelenni, pedig megmondtam neki mikor van. Azt tudom, ha nem jelenik meg a tárgyaláson attól még az én kérésemre megtartják azt, de mi van olyan esetben, ha az alperes át se veszi a levelet? Illetve mivel van közös gyermek, így gondolom hiába közös megegyezés (írásban beadva), mindenképpen 2 tárgyalás lesz. Mennyi idő múlva szokták a második tárgyalást kitűzni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Idézést mindenféleképpen kellett kapnia az alperesnek és jogi képviselőjének is, mint perben résztvevő fél. Közös megegyezés csak abban az esetben lehetséges, ha azt mind a két fél kéri, ha csak az egyik fél, akkor nem. A legjobb esetben a közös gyermek okán 2 tárgyalással kell számolnia, de csak abban az esetben, ha mindketten együttműködőek és sikerül minden kérdésben megegyezniük. Új határnap kitűzése kapcsán a bíró dönt. Ha rendre nem jelenik meg az alperes, akkor a kereseti kérelemnek fog helyt adni a bíró. Amennyiben nem veszi át a leveleket, az a határidő lejárta után átvettnek minősül. Ügygondnokra szükség

Kérdés: Az a kérdésem lenne, hogy egy szülő meddig köteles eltartania a gyerekét? Ha ezt a szülő nem látja el, mi a megoldás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályok szerint a szülő a gyermekét nagykorúvá válásáig köteles eltartani, illetve azon túl is amennyiben továbbtanul. Kérdéséből nem derül ki, milyen formában nem valósul meg, és ki nem teljesíti ezt a fajta kötelezettséget.

Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, hogy általános iskolai tanárt az online oktatás időtartalma alatt /COVID 2021. év tavasza/, amennyiben keletkezett túlmunkája, megilleti-e a pótlék? A munkáltató előzőekben arról tájékoztatta, hogy igen. Jelen nyilatkozatuk szerint mégsem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződés ismeretének hiánya miatt sajnos nem tudok konkrétumokkal szolgálni, ezt csak a munkáltató és a munkavállaló tudja, hogy mik voltak a megállapodásuk részletei.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy testvérem és a felesége veszi fel édesapám összes nyugdíját. Hova tudnék fordulni, hogy mondják meg, mire költik a pénzt? Tudni kell, hogy édesapám idősek otthonában van elhelyezve. Ami 88 ezer Forint havonta. A fent maradt összeg minimum 100 ezer Forint. Biztos vagyok benne, hogy visszaélnek a nyugdíjjal.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni, hogy a felek között köttettet esetleg megállapodás vagy sem. E nélkül az információ nélkül nem tudom pontos válasszal tájékoztatni. Amennyiben ebben a kérdésben a felek megállapodtak, úgy a megállapodás lesz az irányadó. Édesapja pedig kérheti, hogy a részére küldjék a pénzt.

Kérdés: Apukám elhunyt. Hagyatéki tárgyaláson semmilyen hiteltartozásról nem esett szó. Most 2 év után már végrehajtói levél jött. A házat anno apukám bérelte, vagyis már az államé volt a ház. A bérlést örököltük, utána visszavettük 3-an testvérek a házat. A végrehajtói levélben mégis jogutódként vagyunk feltüntetve, és a házra akarják az adósságot terhelni. 3-an vagyunk bejegyezve a házra. Közülünk egyedül nekem van bejelentett munkahelyem. A házat nem tudjuk eladni, anyukámnak örök életére haszonélvezeti joga van, és nem is lenne lehetőségünk másik házat venni. A kérdésem, hogy mit tegyünk ezek után? Vonhatnak a fizetésemből, és ha igen mennyit? Az összes tartozást vagy 3 felé elosztva? Mert igazságtalan, ha csak tőlem vonnak, mert csak tőlem tudnak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvényt értelmezve az örökös csak az általa megörökölt hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a tartozásért. Tehát, amennyiben elfogadja az örökséget, úgy a tartozásokat is viselnie kell. Önök, mint tulajdonosok rendelkezhetnek a ház eladásáról. Javaslom, keressenek fel egy ebben a szakterületben jártas ügyvédet, mert a leírtak alapján van kiút, csak minden iratot ismernünk kellene, a pontos megoldáshoz.

Kérdés: Társasházunk panelfelújításra hitelt vett fel az OTP Banktól. Minden tulajdonos a hiteltörlesztés rá eső részét havonta kell fizesse. A program indulásakor a tájékoztatóban szerepelt, hogy a tartozás lejáró LTP-vel rendezhető, így a hátralévő időre a kamatokat nem kell megfizetni. A lakástakarékom lejártakor kiderült, hogy az Erste Banknál kötött LTP-t nem fogadják el, ezért a hitelem végtörlesztését választottam az eljárási költséget vállalva, amely a bank és a hitelszerződés szerint is lehetséges. Átutaltam az LTP szerződésem összegét, amelyet a közös képviselő úr el is fogadott, igazolt és kértem, hogy számolják ki a hátralévő összeget, hogy a végtörlesztéshez átutaljam. Mivel nem én vagyok a bank ügyfele, hanem a társasház közös képviselője, így csak ő jogosult intézkedni. Többszöri kérésemre sem hajlandó az ügyemben eljárni. A leírtakat e-mailekkel tudom igazolni. A kérdésem az, hogy ebben az esetben mit tudok tenni, kihez fordultatok, hogy igényemet érvényesíthessem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy bonyolultságára való tekintettel javaslom, hogy az ügyben keletkezett dokumentumok birtokában forduljon ügyvédhez a lehetséges jogi lépések megvitatása érdekében. A probléma sajnos túlmutat a fórum keretein.

Kérdés: Gyorshajtás, közigazgatási bírság. Megtekintettem az elérésen a készült fotókat. 5 darab van, ebből 4 darab 0 km/h sebességről készült, 1 darabon 69 km/h a feltüntetett sebesség. A fotók között eltelt idő kb. 2 mp és 30 méter a felölelt táv. Érdemes-e ebben az esetben bizonyítási indítványt kérni vagy fellebbezni, mivel nyilvánvalóan nem gyorsulhatott a gépkocsi ennyit és ennyi idő alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által feltett kérdés teljeskörű megválaszolásához szükségem lenne az eset pontos körülményeinek ismeretére, valamint a kérdésben szereplő felvételek részleteire mindenre kiterjedően. De azt sem írta meg, hogy az adott útszakaszon mennyivel lehetett menni. A leírtakból csak annyi derül ki, hogy a „felölelt távon” kb. 54 km/h-val közlekedett….de az is lehet, hogy ekkor már fékezett?

Kérdés: Családi házunk kertjéből szép kilátás nyílt a lankás dunántúli dombság egy részére, egy várromra és a Kapos folyóra. Nagyon szerettük ezt a csendes, nyugodt környezetet. Az idei évben egy vállalkozó megvette a kertünk közelében levő ipartelepet, ahol egy asztalos műhely volt régebben. A még működő asztalos műhely nem zavarta sem a kilátást, sem a csendet. Az új tulajdonos viszont megvásárolta az Önkormányzattól ipartelep bővítése céljából a kertünk szomszédságában lévő mezőgazdasági földterületet, ahol jelenleg 100-150 m3 szennyvíz, csapadékvíz és tűzívíz tárolására használt vastartályokat raktároz a területen, amelyek nagyon elcsúfítják a kilátást. A kilátás zavarása (elcsúfítása) ebben az esetben a vállalkozó részéről szükséges mértékű, amit mi kötelesek vagyunk tűrni? Vagy milyen esélyünk van egy birtokvédelmi eljárás során? A panoráma elvesztéséből előálló értékcsökkenés az ingatlanunk fogalmi értékét is csökkenti.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy forduljanak az illetékes jegyzőhöz birtokvédelem érdekében, aki eldönti, hogy a szomszéd által tanúsított magatartás szükségtelen zavarásnak minősül-e; döntésétől függően pedig megteszi a szükséges jogi intézkedéseket. A bírói gyakorlatot figyelembe véve, ha a kilátás zavarása a szükséges tűrési határon belül marad, abban az esetben a szomszéd tűrni köteles. A bíróság mindig az adott helyzetre és a körülményekre figyelemmel mérlegeli a zavarás mértékét. Amennyiben a zavarás nem valósul meg, avagy azzal párhuzamosan is, ha csökkent az ingatlanjuk értéke emiatt, akkor kártérítést is kérhetnek.

Kérdés: Online kaszinó nyereményemet nem fizették ki, hova fordulhatok segítségért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban az online kaszinót üzemeltető céghez tud fordulni, amennyiben ez sikertelen, keressen fel egy ügyvédet (ugyanis fontos lenne tudni az összeget, az online oldal honosságát, kifizetési szabályzatukat stb-stb).

Kérdés: Ha van érvényes matricám, de nincs jogviszonyom, akkor folytathatom a jelenlegi diákmunkámat? Abbahagyom a technikumi képzést, meg fog szűnni a jogviszonyom, de a diákigazolványom 2022. október 31-ig érvényes. Ilyen esetben akkor 2022. október 31-ig még maradhatok a jelenlegi diákmunkámnál?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződés ismerete nélkül nem tudunk pontos választ adni, de amennyiben a munkavégzéséhez szükséges a hallgatói jogviszony létesítése, úgy ebben az esetben nem.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy ha apaként, válás után kizárólagos használati jogom van a közös lakásunkra és abban én nevelem gyermekeimet (19, 22), akkor köteles vagyok-e raktározni feleségem itt hagyott tárgyait, ruháit, cipőit, könyveit, táskáit, stb., azzal az indoklással, hogy nem tudja hol elhelyezni azokat? Valamint, hogy a lakásban lévő közös tárgyak (könyvek, eszközök, bútorok, konyhai cuccok, berendezési tárgyak) sorsáról rendelkezhetek-e egymagam vagy minden egyes darabról egyeztetnem kell feleségemmel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lehetőség van kérni vagyonmegosztást a bíróságtól. Annak meghatározásánál, hogy a vagyonmegosztás során egyes vagyontárgyak melyik házastárs tulajdonába kerüljenek, a bíróság elsősorban a házastársak egyező nyilatkozatát veszi figyelembe. A megosztás minden vagyontárgyra (ingó és ingatlan) kiterjed. Javaslom, hogy mielőtt jogi útra terelné az ügyet, küldjön írásbeli felszólítást a feleségének, amelyben felszólítja Őt az ingóságok elvitelére, további lehetséges megoldás a békés megállapodás Önök között.

Kérdés: Hogy szabadulhatok a hackertől, aki 5 éve használja a gépemet, a nap 24 órájában, Néha nagy kegyesen beenged, de a levélírást pokollá változtatja az ugráló szavakkal, mondatokkal, 5 soros levelet néha egy óra alatt tudok megírni, persze hibát még küldés közben is tesz bele. Az e-mail címemet használja, a jelszót akárhányat csináltat a Google az e-mail címemmel, bármikor megkapja, Emiatt címet is hiába csinálok, pillanatok alatt rájön. De azt tudni kell hozzá, hogy itt lakik a szomszédomban! Tudom a nevét és a címét! Mit érek vele? Egy kivetítője van, arra viszi a leveleimet, és volt olyan pofátlan, hogy meg is mutatta. A postaládámból is kiveszi a levelet, ami érdekli! Volt olyan nap, amikor a Google megírta, hogy 19 órán keresztül a randivonalat nézte és egyéb hasonlókat. Én meg örüljek, ha kapok egy órát, de azalatt is csak szórakozik, elküldött és bejövő leveleimet ütemezi, ahogy úri kedve kívánja.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy a részletek ismeretének hiányában elsősorban forduljon informatikus szakemberhez.

Kérdés: Mit tudok csinálni, ha a bejelentett lakcímemen nem tudom átvenni a hivatalos, mondjuk mook-os leveleket, a tartózkodási meg albérlet és itt nem jelentenek be? Illetve napi bejelentéssel munkánál a végrehajtó megkeresheti a főnököt, hogy a tartozást vonja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban javaslom, hogy személyesen menjen be a postára, ahol részletes tájékoztatást adnak Önnek a postai küldemények lehetséges átvételi módjáról (ti. azokat át lehet bármilyen címre irányítani, avagy a postán átvenni stb.). Ami a tartozást illeti, a részletek hiányában pontos választ nem tudok adni Önnek az általános rendelkezések kivétel. A munkaviszony alapján kapott munkabérből legfeljebb 33%-ot lehet levonni. A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében: a) tartásdíj, b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

Kérdés: Munkaviszonyt kezdtem közalkalmazottként 09.27. napjával, munkaviszonyom megszüntetését próbaidő alatt 10.01.napján jeleztem munkáltató felé. Mai napig nem történt ezzel kapcsolatban semmi. Ügyfélkapun keresztül annyit látok magamnak, hogy bejelentettek, de kijelentés azóta sem történt. Több csatornán keresztül próbáltam elérni őket, érdemlegesre nem jutottam. Illetve belépésemkor sem kaptam semmiféle dokumentumot, kinevezést. Dolgoztam pár napot, majd a munkaviszony megszüntetésére tett jelzésem, kérelmem óta nem. Ezt az Igazgatónő felé és a Titkárság felé e-mailen, közvetlen felettesem felé SMS-ben tettem. Választ, visszajelzést nem kaptam. Közvetlen felettesem sokszoros telefonos megkeresésemre azt a választ adta 10.05-én, hogy tudomásul vették, de az Igazgatónő táppénzen van, a Titkársági munkaügyes szabadságon. Amíg kijelentésem nem történik meg, addig nem tudok másik munkáltatónál munkát vállalni vagy Munkaügyi Központba bejelentkezni. Ma 10.07., semmi eredmény.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban az adott munkaszerződésben foglaltak az irányadók, lehetőség van ugyanis arra, hogy a munkavállalónak egyidejűleg több munkaviszonya is lehet, ellenkező esetben ahhoz, hogy hivatalosan munkába tudjon állni szükség van ahhoz, hogy a korábbi munkahelyéről kijelentsék. Javaslom, hogy a munkáltatójával személyesen konzultáljon. További bonyodalmak esetén tanácsolom szakember (ügyvéd) közreműködését.

Kérdés: Van egy kutyatámadásos ügyem és nem kis pénzt kellene kifizetnem. Az a kérdésem, hogy a fizetésem hány százalékát vonhatják le, illetve elküldhetnek-e a munkahelyemről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaviszony alapján kapott munkabérből legfeljebb 33%-ot lehet levonni. A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében: a) tartásdíj, b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás. Fontos megjegyezni, hogy a pontos részletek ismeretének hiányában nem tudok érdemi választ adni a feltett kérdésre.

Kérdés: Nemrég balesetet szenvedtem 2 személygépkocsi ütközésénél, be voltam kötve, az anyós ülésen utaztam. Szegycsonttörésem lett és sok mindenben befolyásolta ez az életemet. A kérdésem az lenne, hogy mivel a szegycsont egy elég erős csont, melynek a gyógyulási ideje átlagosan 3 hónap, mégis vannak olyan esetek, ahol 1 év a felépülési idő, mennyi pénzt kaphatok a MABISZ -tól úgy, hogy nem volt biztosításom és a panaszaim még mindig fennállnak a balesetet követően fél év után is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés pontos megválaszolásához szükség lenne a körülmények pontos ismeretére, ugyanis a biztosítást valamint az egyéb jogosultságokat számos tényező befolyásolja. Alapesetben az Ön kárát nem a MABISZ, hanem a vétkes fél felelősségbiztosítója fedezi.

Kérdés: Tulajdonom 1/1, de nem lakom a lakásban, illetéktelenek laknak benne. Vissza szeretnék költözni, de nem hajlandóak kiköltözni. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenekelőtt Önt, mint tulajdonost megilleti a tulajdonvédelem. Lehetőség van lakás-kiürítési eljárás kezdeményezésére. Ez esetben a kérelmet az ingatlan fekvése szerinti járásbírósághoz kell benyújtani.

Kérdés: Ügyvédem a fellebbezést nem hajlandó ma elkészíteni, 6 napom volt a határidőig, a kamara segített szerencsére. Az ügyvédnek már fizettem 60.000 Ft-ot, megbízásunkat nem mondta fel, de nem akar teljesíteni. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy az Önök közötti félreértést kíséreljék meg írásban vagy személyesen megbeszélni. Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor lehetősége van panaszt tenni az ügyvéd székhelye szerint illetékes ügyvédi kamaránál.

Kérdés: Ápolásin vagyok 14 éves fiammal és úgy néz ki, hogy el fogják utasítani az ingyenes fát, mert az ápolásim 130 ezer Ft, a családi pótlékom meg 25.900 Forint. Megtehetik-e azt, hogy elutasítják? Mert, ha nekem kell megvennem, akkor nem fogunk megélni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által feltett kérdés nem teljesen értelmezhető az ügy pontos körülményeinek felvázolása nélkül, ezért javaslom, hogy személyesen érdeklődjön a kormányhivatalnál vagy a járási hivatalnál.

Kérdés: Önkormányzati lakásban lakom, s párom meghalt és mivel nem voltunk házasok, így nem kapom meg a lakást. 16 évig éltünk együtt. Van-e esélyem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy forduljon személyesen az önkormányzathoz. A kérdésére pontos válasz csak az Önök között létrejött megállapodás ismeretében lehetséges. Az önkormányzati lakások bérbeadásával kapcsolatos jogi szabályozás több módon is történhet, előfordul, hogy az önkormányzatok helyileg szabályozzák a vonatkozó rendelkezéseket.

Kérdés: A végrendeletben az egyik tanú a vejem, érvényes-e a végrendelet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a végrendelet a vejére nézve nem tartalmaz sem jogokat, sem kötelezettségeket, abban az esetben mindez nem jelenti a végrendelet érvénytelenségét.

Kérdés: Idén február óta lakást bérelek a 7. kerületben, melynek a fél évre kötött bérleti szerződése aug. 11-én lejárt. Annak, akkori meghosszabbítása hiányában, most október elején felkértek a lakás 2 héten belüli elhagyására, október 15-ig. Jogosan kérem-e bérleti szerződés hiányában a legalább nov. 10-ig történő elköltözésem lehetővé tételét részükről (lakásbeli ingóságaim, bútoraimmal)? Akkorra rendeződik az itteni elmaradásaim és az elköltözésem anyagi feltételeit biztosítanom kell (tavasszal, covid miatti munkahely megszűnése okán).

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban a szerződésben foglaltak az irányadók. Amennyiben a bérleti szerződése lejárt, Önnek a lakást el kell hagynia. Habér utóbbira csak egy hosszadalmas bírósági eljárás után tudják kötelezni.

Kérdés: A következő lenne a kérdésem. Meg szerettem volna vásárolni egy autót magánúton. Az autóval koccanásos baleset történt, szemből jövet összeért a tükrünk. A biztosító kiküldött egy papírt, hogy mondjam el mi történt. Az autó tulajdonosa rá egy napra azt kéri tőlem, hogy írjunk egy olyan papírt, hogy minden felelősség az enyém és hogy beismerem a hibám. Ezzel csak annyi a probléma, hogy a tulajdonos autóját már megjavíttattuk. Ha jól értem, így akkor mind a 2 autót ki kell fizessem. A másik autós a baleset után beletolatott egy oszlopba. Ezt nem mondta el a rendőröknek, de én igen. Ha most én ezt a papírt aláírom, akkor megint ki kell fizessem biztosítón keresztül a tulaj kocsiját és a másik autót is? Ha a másik autós az én “számlámra “megcsináltatta a saját kárát is, azt is meg kell fizessem? Nem értem, hogy miért írjam alá ezt a papírt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha valóban Ön okozta a balesetet így Ön tekinthető felelősnek, tehát akinek a károkat fedezni kell. Amennyiben be tudja bizonyítani, hogy a baleset utáni autósérülést nem Ön okozta a másik tulajdonos autóján, úgy annak javítását nem az Ön kötelessége megtéríteni. Ennek megfelelően az iratot célszerű valósághűen elkészíteni.

Kérdés: Segítségre van szükségem! Apukám, aki nagyon beteg (Parkinson, erős demencia) kapott a MKK-tól egy végrehajtási eljárás előtti utolsó felszólítási levelet. Tudni kell, hogy apukámat magamhoz vettem és ápolásin vagyok vele. Előtte együtt lakott az elhunyt élettárs lányával. Vettek valamit hitelre, de nem fizették rendesen és a felszólításokat is átvette, de nem szólt róla. Akkor még apum tudatánál volt. A nyugdíjat is a lány vette át és ő gazdálkodott vele. Kapott a mi címünkre már egy levelet, amiben tájékoztatták a Cetelem és járuléktartozásról, apum nem is emlékszik ilyenre, a lányt pedig nem érdekli, ő nem akarja kifizetni, ami 541.492 Ft. A tőke 112.561 Ft. Arra a levélre válaszoltam, hogy nem tud apám ilyen tartozásról, kértem küldjenek átvételi elismervényt, szerződés másolatot stb., hogy ki mikor vette át a felszólítási leveleket. Sajnos van közte, amit apum vett át (csak nem tudott róla), de van, amit nem. Mit tudok tenni, hogy ennyi pénzt (önhibámon kívül) ne kelljen kifizetnem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A teljes dokumentáció és a részletek pontos ismerete nélkül nem tudunk egyértelmű és pontos választ adni. Nagyban befolyásolná a válaszadást, hogy Édesapja cselekvőképtelensége megállapításra került vagy sem, illetve neki van-e bármilyen vagyona, jövedelme stb.

Kérdés: Anyósom házában lakunk 20 éve. Férjemnek 1 testvére van. Ha az Anyósomék meghalnak és esetleg a férjemet is éri véletlen valami (elmúlt idők tapasztalati alapján), akkor nekem a házhoz lenne-e közöm és maradhatnék-e benne vagy kirakhatnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a férje hamarabb halna meg, mint az anyós, akkor „kirakhatják”, illetve az anyós életében is dönthet úgy, hogy megszünteti a jelenlegi szívességi használatot. Egyébként nem.

Kérdés: Mit tehetek, ha a tulaj nem adózik a nekem kiadott lakása után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel nem az Ön jövedelmét képzi az ingatlanértékesítés-ből származó jövedelem, így Önnek ezzel semmi teendője és kötelessége nincs.

Kérdés: Legyen szíves segíteni a kérdésemben. Párommal van egy lakáshitelünk, amiben szüleim háza a fedezet. Szüleim elváltak, így anyukám nekem ajándékozná a tulajdonrészét (50%). Lehetséges így az ajándékozás, ha a hitelünkben szerepel a ház?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Semmi akadálya nincs az ajándékozásnak.

Kérdés: Édesanyám meghalt, egy házat örököltünk a testvéremmel. Sajnos 300 ezer Ft tartozást is örököltünk. Kérdésem az volna, hogy mikor kell ezt nekünk rendezni. Mielőtt a közjegyzőhöz megyünk, ki kell fizetnünk vagy ha eladtuk az ingatlant?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvényt értelmezve az örökös csak az általa megörökölt hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a tartozásért. Az örökös kizárólag a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért felel a saját vagyonával is. Az is egy opció lehet valóban, hogy a tartozást az ingatlan eladása során befolyt összegből teljesítik.

Kérdés: Feleségem örökölt cca. 100 millió Forint ingatlant és kp vagyont és később beadta a válópert. Ez az örökség az ő különvagyonát képezi. Egy, saját keresettel nem rendelkező gyermekünk van, aki középiskolás, én tartom el, velem él. Szeretném megkérdezni, hogy az anyagi helyzete és főleg a kettőnk anyagi helyzetének nagyfokú eltérése befolyással van-e az általa fizetendő és követelhető tartásdíj nagyságára? A bíróság per esetén mennyire veszi ezt figyelembe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv szabályozása értelmében a gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni: a gyermek indokolt és szükséges kiadásait; mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; a gyermek saját jövedelmét; és a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. Elsődlegesen tehát a gyermek igazolt kiadásai fontosak, de kérdés az is, hogy most mekkora a tartásdíj, amit kap….?

Kérdés: Csoportvezető a dolgozótól kérhet-e hivatalos papírt arról, hogy valóban hivatalos helyen kell-e megjelennie, pl. rendőrség? Ha nem tudok szabadságot biztosítani.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyvének értelmében a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra. A munkáltató jogosult kérni bemutatásra a bíróság, a hatóság felhívását.

 

Kérdés: Adott egy olyan eset, hogy az illető tűzijátékot szeretne fellőni magánterületen, pirotechnikai osztályt figyelembe véve és szabályosan eljárva. https://baranya.katasztrofavedelem.hu/34509/pirotechnikai-termekek-felhasznalasa-birtoklasa. Miszerint 2-es pirotechnikai osztályig bármikor beszerezhető és használható a tűzijáték. Viszont ezt nehezményezik, első körben polgárőröket, másodkörben akár rendőröket hívnak ki a szomszédok vagy ezt a tevékenységet nehezményező személy/ek. Mivel az illető nem követ el semmilyen bűncselekményt, illetve jogilag is engedélyezett tevékenységet folytat, a bejelentő ellen lehet tenni feljelentést, hiszen korlátozni próbálja az adott illetőt? Amennyiben igen, milyen jogi címen lehet ezt megtenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt javaslom, hogy mielőtt jogi útra terelné az ügyet, próbáljanak a szomszédokkal közösen egy mindenki számára megfelelő megállapodást találni. Amennyiben a bejelentő a valóságot adta elő, csak a jogi minősítés volt téves, akkor nem követett el semmit sem….ez az egy alkalom pedig nem alapoz meg véleményem szerint polgári jogi igényt sem….

Kérdés: Adott egy hitelekkel foglalkozó bank. Náluk vettem fel személyi kölcsönt és 2019. elején végtörlesztettem. A napokban kaptam tőlük egy levelet, hogy X ezer forint túlfizetésem van és e-mailben küldjem el a bankszámla számomat. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor, amikor 2,5 évig használta a bank a pénzemet, ilyenkor nekem nem jár kamat a késedelmi miatt ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! De, igen.

Kérdés: Nagynéném házára jelzálogot vettem fel, ezt a házat 2 évvel később eladta, az adásvételi szerződésben benne van, hogy terhelten veszik meg és a nevemben a hitelösszeget minden hónapban törleszti a vevő, aki ennek már évek óta nem tesz eleget. A bankba nem vitték be ezt a szerződést, így mivel ők megszegték a szerződést, tőlem vonják továbbra is, ez ügyben mit tudnék tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a szerződés tartalma az irányadó. Opció lehet, hogy eláll a szerződéstől. Az elállás legfontosabb következménye, hogy a szerződést felbontja, azaz a szerződést a megkötés időpontjára visszamenően szünteti meg. Ez azt jelenti, hogy a szerződés alapján már teljesített szolgáltatásokat (például kapott dolgot, pénzt) vissza kell adni. Megoldás lehet a fizetési meghagyásos eljárás indítása is, amelyhez az illetékes közjegyző közreműködését kell igénybe vennie. Megoldás továbbá az is, ha a bank elkezdi a végrehajtást, az ingatlan vonatkozásában is. Ha vonják Öntől, akkor már van végrehajtás, ott kellene megérdeklődni, hogy a VH lap mit tartalmazott.

Kérdés: Biztonsági cégnél 3 nap-24-es szolgálatot dolgoztam, nettó 1100 Ft-ért óránként. Kértem munkaszerződést, másnap már nem kellettem, 79200 Ft-al tartoznak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállalónak lehetősége van arra, hogy munkaügyi pert indítson a munkáltatóval szemben az elmaradt munkabér kifizetése iránt. A keresetlevelet a munkavállaló választása szerint, a munkáltató székhelye vagy a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes munkaügyi bíróságon nyújthatja be. Ha pedig a munkavállaló ezektől eltérő helyen dolgozott, akkor keresetét annál a bíróságnál is benyújthatja, amelynek területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett. Munkaügyi per helyett arra is van lehetősége, hogy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezzen a munkabér kifizetése iránt. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a munkavállaló bármely közjegyzőnél benyújthatja. Ennek közjegyzői díja a munkavállaló követelésének 3%-a. Ha a munkáltató határidőben nem él ellenmondással a meghagyással szemben – azaz nem vitatja – akkor ez a bírósági ítélettel azonos hatású, jogerős és végrehajtható határozatot eredményez. Ha viszont a munkáltató a fizetési meghagyásban foglalt munkabér követelést vitatja, akkor az eljárás perré alakul.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy valamikor írtam egy számviteli politikát egy cégnek. Ezt a szabályzatot nem használtam munkám során. Most viszont a tulajdonos követeli tőlem, hogy adjam át a szabályzatot, mert az az ő tulajdona. A szabályzat írásért pénzt és egyéb szolgáltatást nem kaptam. Felhatalmazást sem arról, hogy a szabályzatot készítsem el. A kérdés: Most kié a szabályzat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban a felek között, e tárgyban létrejött szerződésben foglaltak az irányadók. A felek eltérő megállapodásának hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége. Egyebekben pedig a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. Kérdés, hogy munkaviszonyban volt-e?

Kérdés: A volt üzlettársam 40 évvel ezelőtt elvitte az összes pénzt , elhagyta az országot, jelenleg Amerikában él és tehetős üzletember. Évekig kerestem most találtam rá, felvettem vele a kapcsolatot, válaszolt az e-mailemre, telefonszámot is cseréltünk, e-mail-ben is elismerte “tudom, hogy kárt okoztam neked és az üzletnek” írta. Ha nem viszi el a pénzt, akkor nem tudott volna elmenni, én utána évekig nyögtem a pénz hiányát, csődbe is mentem, évekig fizettem a tartozást, 10 évvel később még az autómat is lefoglalták és elvette a végrehajtó. Ennyi idő után felelősségre tudom vonni és kártérítésre kötelezni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kártérítési igények öt év alatt évülnek el, ugyanakkor ez nem zárja ki az ún. fizetési meghagyásos eljárás megindítását közjegyzőnél. Javaslom, hogy mielőbb keressen fel egy ügyvédet személyesen.

Kérdés: 1986-tól van munkaviszonyom, akkortól dolgozom. 2006-ban megszereztem az informatika tanári diplomát. 2008. januárjától egy egyházi fenntartású iskolában voltam rendszergazda. 2009-ben megszereztem az egyetemi diplomámat, mint informatika tanár. A pedagógus életpályamodell bevezetése után besoroltak a ped I. fizetési fokozatba. Távozásomkor a Ped. I 11-es kategóriában voltam. 2021. szeptember 1-jén váltottam, egy állami fenntartású iskolába kerültem, ugyancsak rendszergazda munkakörbe. A tankerület elkészítette a kinevezésemet. Meglepetésemre gyakornoki besorolást kaptam. Most várom a hivatalos indoklásukat a kinevezésemhez. Tudtommal, aki 2015. szeptember 1. előtt már NOKS (Oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő) munkakörben dolgozott két évet, azt átsorolják a ped. I fokozatba, mint előző munkahelyem meg is tette. Szerintem az, hogy munkahelyet változtattam, nem indokolja, hogy gyakornoki fokozatba soroljanak. Mit lehet ilyenkor tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében foglaltak alapján pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben két, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy év gyakornoki idő kikötése kötelező. Adott esetben a kérdés pontos megválaszolásához ismernem kellene a kinevezések/munkaszerződések pontos tartalmát és az ügy további körülményeit. Javaslom, hogy mindenekelőtt személyesen konzultáljon munkáltatójával.

Kérdés: Köszönöm a gyors válaszukat, természetesen bejelentettem és elküldtem a csatornázási művektől kapott levelet is, melyben az állt, hogy nincsen rá pénzük és hogy amúgy is nehéz lenne, mert szűk a köz, ugyanis ez egy zsák-köz, utcának nem lehet nevezni. Kijártam a vízjogi engedélyt, a XV. kerületi jegyző engedélye is megvan és mégis számláznak, büntetnek!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez esetben javaslom, hogy mielőbb forduljon ügyvédhez a keletkezett dokumentumok birtokában.

Kérdés: Ha felmondom a szerződésem, akkor a telefonvásárláshoz adott (előző évekre kapott hűség miatti) kedvezményt is ki kell fizetnem egy összegben a visszamaradt telefonkészülék árával együtt? Tehát a társaság a kedvezményt is követelheti, hogy felmondhassam a szerződésem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés pontos megválaszolásához ismernem kellene, a szerződés tartalmát és, hogy pontosan milyen szolgáltatási csomagról van szó, ugyanis a feltételek az egyes csomagok esetében eltérőek lehetnek.

Kérdés: Életjáradéki szerződés kötelezettje vagyok és a kötelesrész számításához szeretném tudni – a jogosult 2 éven belüli halálával – a törvényes örökösöknek jár a kifizetés. Az életjáradéki szerződésben hivatkozással rögzítve van, hogy a jogosultnak kiegyenlítetlen tartozása van az életjáradéki kötelezett felé, amit külön tartozáselismerő nyilatkozatban – közjegyző előtt aláírva – a jogosult már készpénzben megkapott. Az ingatlan értékét, amely az életjáradéki szerződésben rögzített érték, a törvényes örökösök is elfogadták. Kérdésem: levonható-e az ingatlan értékéből ez a juttatott tartozás összege, valamint a ténylegesen kifizetett életjáradék összege? Levonható-e a temetési költség számlája? Ha levonható az ingatlan értékéből, akkor ez a “tiszta alap” a kötelesrész számításához, aminek 1/3-a a kötelesrész, amit a törvényes örökösöknek kell fizetni? Idézve a Törvényi hivatkozást, vajon erre vonatkozik? Új Ptk. VII. könyv – XII. cím 7:80. § [A kötelesrész alapja] (4.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdésben hivatkozott jogszabályi rendelkezés lényege, hogy az eredetileg visszterhes szerződés utólagosan nem válik ingyenessé. Az ilyen eseteknél számba kell venni az érintett szerződésekkel elidegenített vagyon értékét és a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék illetve gondozás értékét. Amennyiben az elidegenített vagyon értékét az örökhagyó két éven belül bekövetkezett haláláig teljesített tartás, életjáradéki szerződés vagy gondozás értéke nem fedezi, akkor a vagyonnak az ezzel nem fedezett részét hozzá kell számítani a kötelesrész alapjához. Tehát az értékkülönbözet olyan, mintha kötelesrészt sértő, élők közötti, vagy halál esetére szóló ingyenes juttatás lenne. A kötelesrész alapjából csak a visszteher erejéig hagyható ki az annak alapján megszerzett vagyoni érték. A rendelkezésből az következik, hogy bizonyításra szorul a szerzett vagyoni érték, a tartás, életjáradék, gondozás értéke. A kötelesrészre jogosult kényszerül igényének érvényesítésére, neki kell igényének jogalapját és mértékét, ezen belül a kötelesrész alapjába tartozó értéket bizonyítani.

Kérdés: Közmunka miatt lesz bírósági tárgyalás, ugyanis nem jártam és a pártfogó ezt jelentette. Érdekelne, hogy aznap egyből leültetnek vagy adnak egy időpontot, amikor be kell vonuljak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetőleg utóbb kap bevonulási időpontot.

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a könyvelő nem adja át a számviteli bizonylatokat, letagadja a nála levő számlákat. Nem jelentette be a vállalkozót az iparűzési adó hatálya alá, ezért több éves adóhátralék keletkezett. A bevallásokat a vállalkozó neve alatt adta be, nem volt meghatalmazása.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban az Önök között létrejött könyvelési szerződésben foglaltak az irányadók. Fontos megjegyezni, hogy a könyvelőt a feladatai elvégzése során felelősség terheli ugyan, de csak a szerződésében megfogalmazottak szerint és Önnel szemben. „Kifelé” mindenért a vállalkozó / ügyvezető felel. Javaslom, hogy elsősorban próbálja hivatalos úton (írásbeli felszólítás, postai úton) felszólítani a könyvelőjét a számlák kiadására és, ha sikerrel jár, akkor a már meglévő számlák birtokában forduljon személyesen a NAV-hoz a további tájékoztatás érdekében. Adott esetben lehetőség van kártérítési per megindítására is a könyvelővel szemben, ehhez azonban tanácsolom ügyvéd közreműködését. A HIPA hatálya alá alapvetőn nem is a könyvelőnek kell a bejelentést megtenni, csak ha arra is vonatkozik a szerződés. Honnan tudta a kódot?

Kérdés: Egy olyan kérdésem lenne, hogy a bíróság engem és a társamat egyetemlegesen kötelez a bűnügyi költség fizetésére. Beadtunk egy kérelmet, hogy mentsenek fel minket alóla, de az igazságügyi miniszter elutasította. Az lenne a kérdésem Önhöz, hogy van lehetőség még kérelmet beadni vagy már több kérelmet nem lehet beadni ez ügyben? Illetve, ha a megállapított összeget senki nem kezdi el fizetni, úgy melyikünktől tiltják le ezt az összeget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a bíróság határozatában az szerepel, hogy mindkettejüket egyetemlegesen terheli a fizetési kötelezettség, abban az esetben bármelyiküktől követelhető a teljes összeg, ugyanez vonatkozik a behajtásra is. Ha az Igazságügy Minisztérium az Önök méltányossági kérelmét elutasította, abban az esetben a döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Azonban a kérdés érdemi megválaszolásához további információra lenne szükségem az ügy kapcsán.

Kérdés: Egy online szolgáltatással akadt problémám az elmúlt kb. másfél évben. AZ ECC-Nettel és a FOME-val is felvettem a kapcsolatot, de érdemi segítséget nem kaphattam tőlük, mivel a szolgáltatás üzemeltetői megtagadták a szolgáltatást üzemeltető cég nevének és székhelyének megadását, az oldalukon pedig csak ennyi szerepel: „Any claim relating to eRevollution’s web site shall be governed by the laws of Slovenia without regard to its conflict of law provisions.” Kb. 400-500 ezer Ft-ot költöttem el; egy polgári peres eljárás „megéri-e”? Tehát van-e reális esély a pénzem a visszaszerzésére? Büntető feljelentés után, ha a rendőrség mégis beazonosít egy, a szolgáltatás mögött álló (Uniós) céget, akkor pl. a kísért. követ. európai eljárása hozhat-e számomra érdemi sikert? Vagy a pénzem már elúszott és a büntető feljelentésen kívül semmit se tehetek? Az alábbi linken kicsit (ez is csak egy rövid leírása a problémának) részleteztem a szituációt: https://www.jogiforum.hu/forum/17/154

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak nem tartalmaznak pontos és lényeges információt az üggyel kapcsolatban, ezért javaslom, hogy kérje személyesen ügyvéd segítségét. A link, amit csatolt az gyesre vonatkozik.

 

Kérdés: Közlekedési balesetben gyanúsított voltam, de rendőrségi határozatban megszüntették ellenem az eljárást a következőkkel: “A beszerzett mérnökszakértői vélemény alapján nem volt bizonyítható, hogy a gyanúsítottnak a veszélyhelyzet felismerésekor és azt követően olyan mértékű észlelési, cselekvési késedelme volt mely megalapozza a szabálysértés elkövetését, illetve felelősségét a közlekedési baleset bekövetkezése miatt.” Járművem KGFB terhére kifizetett a biztosító X összeget a károsultnak, bonus besorolásom romlik és a határozatra a következőt reagálták: 2013. évi V. törvény 6:535. §. (1) szerint „aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik… elháríthatatlanság híján…” Az iü. szakértő szerint 100%ban a másik fél a felelős, mégis romlik a bonuszom és nincs mit tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A határozatot küldje meg a biztosítónak és kérje a BM fokozata stb. visszaállítását.

Kérdés: 33 évvel ezelőtt a tanácsi bérlakás-privatizáció során a bérlő egyik leszármazottja és a férje az adásvételi szerződés szerint, mint állagvevők megvásároltak egy bérlakást, a bérlő holtig tartó haszonélvezeti joga mellett. Az adásvételi szerződés valószínűleg színlelt és ingatlan ajándékozást leplez, mivel a részlet-törlesztést 5 hónappal ezelőtt bekövetkezett haláláig a haszonélvező fizette és a haszonélvezete sem volt, de jure fenntartva, mert azt nem jelentették be a földhivatalba. Az egyik állagvevő “ajándékozott lakás”-ként írt a lakásról egyik e-mailjében. Az ingatlan ajándékozást azért kellett leplezni, mert az akkori törvények megengedték, hogy a bérlő a leszármazottjának vegye meg a lakást, de nem tehette volna azt meg a veje számára. Kérdésem az, hogy lehet-e részben vagy egészben hatálytalan, érvénytelen vagy semmis a szerződés? Ha igen, milyen jogi eljárás szükséges hozzá? Sikeres megtámadás esetén része, illetve tárgya lehet-e az ingatlan a hagyatéki leltárnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy bonyolultságára való tekintettel javaslom, hogy személyesen kérje szakember (ügyvéd) segítségét. A „színlelés” mindkét fél oldalán fenn kell, hogy álljon, így azt bizonyítani, a feltehető haláleset(ek) miatt szinte lehetetlen. Semmisség megállapításához ismerni kellene a szerződés(eket). Megtámadni már nem lehet, mivel eltelt a határidő. (Megtámadás nem ua., mint a semmisség.)

Kérdés: A szüleimnek van egy közös tulajdonú lakása. Az anyukám és a testvérem lakik benne és ők fizetik a lakás minden költségét. Az apám 23 éve nem lakik a lakásban, miután elváltak. Az apám eltartási szerződést akar kötni egy idegen személlyel a lakásrészéért cserébe. Ezek szerint, ha apám meghal, a lakásrésze rászáll az eltartóra. Kirakhatja anyukámat, illetve elárvereztetheti az idegen eltartó a lakást? Hogyan lehetne ezt megakadályozni? Védi a törvény ilyenkor az idős és beteg anyukámat és a testvéremet, hogy a lakásban maradhassanak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Édesanyját ki nem tehetik, de utóbb az ingatlan egésze is árverésre kerülhet (hosszú folyamat: közös tulajdon megszüntetése iránti per) .

Kérdés: Van egy nyaraló ingatlanom a Velencei tó mellett, 1948. óta a családunk tulajdonában van, az én tulajdonomba édesanyám halála után 2013-ban öröklés útján került. A mellettünk lévő saroktelek is a mi tulajdonunkban volt régebben, de azt még a szüleim kb. 50 éve eladták. Ennek a sarokteleknek most új tulajdonosa van, 2010-ben megvásárolta (már természetesen nem tőlünk, az ingatlannak, azóta már új tulajdonosa volt). Három éve építkezésbe kezdett, néhány hete pedig azzal az igénnyel állt elő, hogy a kertésze mérései alapján a kb. 50 éve kettőnk telkét elválasztó kerítés rossz helyen van, egy méterrel az ő kárára és ezt valahogy rendeznünk kell. Szeretném megérdeklődni, mi ilyenkor a teendő, nekem van-e valami dolgom ezzel, egyáltalán jogos-e a felém támasztott igénye?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy hivatalos úton, földmérő segítségével járjon utána, hogy a telekhatár valóban máshol húzódik-e, mint ahol a kerítés van.

Kérdés: 2 fiam az ingatlan tulajdonosa. De mi, szülők is itt élünk, elválva. Az apa ki akar tenni. Semmi köze már a házhoz. Ki akar jelenteni a házból is. Megteheti?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben volt házastársának nincsen bejegyzett tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga az ingatlanon (úgy, hogy Önnek nincsenek ilyen tulajdonjogok bejegyezve), akkor arra nincs jogosultsága arra, hogy az Ön ingatlanban való tartózkodását ellehetetlenítse.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni Önöktől. Dolgoztam kint Hollandiában, de sajnos a munkabéremet nem hajlandók kifizetni, azzal az indokkal jönnek, hogy nincs “szofi” számom és csak akkor fizetik ki, ha visszamegyek Hollandiába és megcsináltatom. Sajnos az anyagi helyzetem ezt nem teszi lehetővé. A munkámmal nem volt semmi gond, de mégis az utcára tettek minket 4 nap múlva. Milyen lépéseket tehetek, hogy a pénzemet megkapjam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A teljes munkaszerződés ismeretének hiányában nem tudok pontos válaszadással szolgálni. Egyébiránt is célszerűbb lenne holland ügyvédhez fordulni.

Kérdés: Tulajdonomban álló ingatlant életvitelszerűen használok, haszonélvezettel terhelten. A haszonélvezővel megromlott a viszony, emiatt ügyvéden keresztül megkeresett, hogy használati díjat követel tőlem. Jogosan követeli rajtam a díjat? Illetve bármilyen indok nélkül kitehet a lakásomból? Másik kérdés: a haszonélvezővel egy másik ingatlant osztatlan közös tulajdonban birtoklunk 1/2-1/4 arányban (a másik 1/4 rész a testvéremé). Amennyiben ő élni kíván a haszonélvezetével, én beköltözhetek-e “mellé” az osztatlan közös tulajdonba? Harmadik kérdés: korábban egy olyan ajánlatot kaptam, hogy az 1/2 rész felét szándékában áll részemre elajándékoznia, amennyiben arra az ingatlanra haszonélvezetet alapítok számára. Ebben az esetben milyen jogokat, és milyen rendszerességgel gyakorolhatok felette? Illetve köteles-e számomra kulcsot biztosítani az ingatlanhoz? (Tudta nélkül nem járnék be, csak ha elhunyna, akkor nem tudnék az ingatlanra bejutni).

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a tulajdonosnak egy haszonélvezeti joggal terhelt lakása van, kizárólag arra jogosult, hogy a lakással rendelkezzen, azaz azt eladja, elajándékozza,vagy adott esetben megterhelje. Fontos lenne tudni az első és második esetnél a tulajdoni hányadokat, illetve, hogy a haszonélvezet ezekből mire terjed ki pontosan. Harmadik esetre adott válasz: a tulajdonjogok elosztásának arányán kívül annyi változás történne, hogy mint az első esetben is a haszonélvezettel leterhelt ingatlan felett Ön csak úgy tudja birtokolni, amennyiben a haszonélvező nem él ezzel a jogával.

Kérdés: Felmondtam, de a 30 napot nem dolgoztam le. Mivel nem tudom elviselni a főnököm, mert alkoholista. Most azt mondta, akkor kifizetteti velem a 30 nap munkabérem. Köteles vagyok? Vagy csak, ha bíróságra viszi?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyvre hivatkozva a felmondási idő be nem tartása jogellenes cselekménynek minősül. Amennyiben a munkavállaló ezt megtagadja, és nem teljesíti, úgy a munkáltató kártérítést követelhet.

Kérdés: Megálltam, a kocsitól kb. 15-20 méterre távolodtam el, mikor észrevettem a parkoló őrt. Elindítottam a parkolást SMS-ben. A parkolóőrnek megmutattam az SMS-t. Azt mondta, akkor minden ok. Ezek után, mint kiderült 50 másodperc elteltével leállítottam a parkolást STOP-al. A válasz SMS-ben azt írták törlik, a parkolást, mert 1 percen belül állítottam meg. Megbüntettek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak alapján nem állapítható meg, hogy pontos milyen kérdésre szeretne választ kapni.

Kérdés: Mikor számít csalásnak, ha valaki kezességet vállal valakiért, akiről később kiderül, hogy csaló és kihasználva a kezes jóhiszeműségét, ráveszi a kezességvállalásra, majd a csaló nem adja vissza a pénzt az érintett sértettnek. A kezes ilyen esetben mit tehet, ha a sértett őt jelentette fel csalásért? Amennyiben igazolható, hogy a csaló tévedésbe ejtette és abban tartotta a kezest.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszadás érdekében szükség lenne a történtek részletes ismeretére és a teljes iratanyag átvizsgálására. De azt nem teljesen értem, hogy a kezes miért is lehetne csaló…?

Kérdés: Termőföld adásvételre kötöttem szerződést, mint eladó, melyben az állt, hogy a vételárat a vevő a szerződés aláírásakor megfizeti. A vevő a szerződés aláírásakor megfizette a vételárat, de közben egy elővásárló a kifüggesztésre nyitva álló határidőn belül vételi szándékát jelezte, mely a hatóság jóváhagyásra került, így az elővásárló a vevő helyére lépett. A szerződés szerint a vételárat visszafizettem a vevő részére, viszont az elővásárló nekem nem fizetett. Úgy szerezte meg a földemet az elővásárló, hogy nem fizette ki a vételárát és írásbeli felhívásom nem vette át és nem fizetett. Mit lehet ilyenkor tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elővásárlásra jogosultnak ilyenkor elsődlegesen a korábbi vevő felé kellene teljesítenie. Ha ettől eltértek a szerződésben, akkor a pontos válaszhoz azt ismernem kellene. Semmilyen fizetés esetén tulajdoni pert tud indítani, visszajegyzés kérésével.

Kérdés: Fel lettem jelentve, de nincs ellenem bizonyíték, mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Teljes körű és pontos válasz adásához további információkra van szükségünk. Kérem, ismételje meg kérdését részletesebben és ismertesse a pontos tényállást.

Kérdés: Iskolaigazgatóként dolgozó férjem a 40 éves jubileumi jutalomra 2021. augusztusban lett volna jogosult. Ez a költségvetésbe is be volt tervezve. Ő azonban április 30-án váratlanul elhunyt. Megkapják-e a gyermekei édesapjuk 40 éves jubileumi jutalmát?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az EBH2004. 1158. szerint a közalkalmazott örököseit a jubileumi jutalom a törvényben biztosított 5 éves kedvezmény figyelembevételével megilleti akkor is, ha a közalkalmazotti jogviszony – halál miatt bekövetkezett – megszűnésekor a közalkalmazott nem minősült nyugdíjasnak.

Kérdés: Angliában felvettem egy személyi hitelt, 10.000 fontot (2016-ban). 1-1,5 évig törlesztettem, aztán haza kellett jönnöm személyes okok miatt, azóta nem fizettem a hitelemet. Szeretnék tisztában lenni ennek az ügynek a környezetével, várható következményeivel. Jelenleg családot tervezek a feleségemmel és szeretnék felkészülni az ebből az ügyből potenciálisan várható következményekre. Szeretnék megoldást találni erre a problémára.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Angol ügyvédet kell megkérdeznie erről.

Kérdés: Kérdésem a következő lenne: az az adott helyzet, hogy van egy fiam (8 hónapos), csak igény szerint szoptatott velem alvó gyerek. Az apukájával nem házasodtunk össze, de van apasági nyilatkozatunk.
Egy hónapja kb. (szept. 21. szombat) lelépett az apja, addig a szüleimnél laktunk és kiprovokálta, hogy elzavarjam. Előtte, ha csinált is valamit a fiával az csekély, néha megfogta 1-szer, de maximum 2-szer fürdette, pelenkázta és öltöztette, velünk nem sétált, kétszer volt védőnőnél velünk(itt nem volt még munkája). Lett munkája hétfőtől szombatig, itt is megfogta, míg ettem vagy zuhanyoztam (max. 20 perc) és virágot öntöztem, vasárnap elvitt minket valahova, 5 hónap után 3-szor felkelt este. Vett a gyereknek ruhát, de hazudik, mert havi 45-50 ezerért nem vett, de a lényeg, hogy úgy érzem sokat nem segített nekem. Miután szétmentünk a nagyszüleihez költözött, ha nem viheti el, akkor el akarja venni tőlem, megteheti?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bármelyik szülőnek jogában áll a szülői felügyelet rendezése iránt pert indítani, így ez esetben az édesapa is megteheti. A bíróság azonban az ügy összes körülményét mérlegelve dönt ezekben a helyzetekben.

Kérdés: A kérdésem a következő: A 449/2021.(VII.29.) Kormányrendelet, ami kimondja az egészségügyben dolgozók kötelező oltásfelvételét. Ugye azt írják, hogy végkielégítés nem jár. De 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja: 4.paragrafus k pontja alapján és a 8. paragrafus r, és t pontja alapján járna. Ez esetlegesen egy járható út a munkaügyi bíróságon?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos munkajogi szabályozás szerint nem jár végkielégítés, ha a munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartása. A kormányrendelet értelmében az egészségügyben dolgozó munkavállalóknak 15 napon belül igazolniuk kell az oltás felvételét, illetve bemutatniuk az oltás alól felmentő orvosi szakvéleményt. Ha a munkavállaló ezeknek nem tesz eleget, az a munkaviszonnyal összefüggő magatartásként értelmezhető, így alapja lehet a végkielégítés nélküli munkáltatói felmondásnak.

Kérdés: Természetesen “százszor” legalább.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A konkrétumok ismeretének hiányában azt javaslom, hogy személyesen forduljon ahhoz, aki a számát kiállította.

Kérdés: Üzemorvosi vizsgálaton nem kaptam alkalmassági engedélyt, lehet felülvizsgálatot kérni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet az irányadó. Abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaköri alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a „Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, mihez van jogom, ha a szomszéd birkája bejön a kertembe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek értelmében a tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. A birtokost akkor illeti meg birtokvédelem, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. Bírósághoz fordulhat, ez esetben a bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. Amennyiben nem telt még el 1 év, úgy a birtokos a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

Kérdés: Mit tehetek, ha nagybátyám halála előtt hét hónappal idegenek szerződést kötöttek a nagybátyám ingatlanja miatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által feltett kérdés pontos megválaszolásához ismernem kellene az ügy minden körülményét és a kérdéses szerződés pontos tartalmát.

Kérdés: A vér szerinti nagybátyám halála után nem volt hagyatéki. Mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hagyatéki eljárást főszabály szerint a közjegyző folytatja le. Az öröklésre vonatkozó döntést megelőzheti a hagyatéki leltár, ezért javaslom, hogy elsőként a jegyzőnél érdeklődjön, hogy történt-e a hagyatéki leltározás és annak mi a tartalma. Amennyiben ez sem vezetne eredményre lehetőség van hagyatéki pert indítani. Póthagyatéki eljárásra akkor van lehetőség, ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy.

Kérdés: Édesanyám 2020.09.01-jén meghalt, a lakóingatlanon kívül minden földtulajdon édesapám nevén volt. Így édesapám, mikor anyukám meghalt mindent a húgom nevére elajándékozott. 50 éves házasság után én úgy gondolom, hogy minden közös vagyon. Azt szeretném megtudni, hogy bele foghatok-e egy perbe, mert az az érték, ami a húgom nevére lett íratva kb. 10.000.000 Ft. A másik kérdésem az lenne, hogy az anyai résznél kötelezhető-e a húgom arra, hogy a közös tulajdont megszüntessük a lakóingatlannal, itt neki 3/4 része van nekem 1/4.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házasság alatt szerzett vagyon közös vagyonnak minősül, függetlenül attól, hogy kinek a nevén van a az ingó vagy ingatlan. Az örökhagyó halála esetén a törvényes öröklés sorrendjében a gyermekek az elsők, a túlélő házastárs pedig haszonélvezeti jogot örököl a közösen lakott ingatlanon. Így az édesapja a saját részét elajándékozhatta testvérének, az édesanyja részét azonban nem. Erre tekintettel megalapozott lehet a perindítás. A közös tulajdon megszüntetésének sincs akadálya, ez ügyben meg kell indítania az erre vonatkozó pert.

Kérdés: 2021.08.29-én kötöttem egy mobiltelefonos szolgáltatásról szóló szerződést. A megállapodás telefonhívás útján, vagyis online köttetett. 2021.09.10-én jeleztem, hogy mégsem kérem a szolgáltatást, remélve hogy a 14 napos elállási határidő miatt csak az időarányos havi díjat kell megfizetnem. A szerződés felbontásakor az ügyintéző jelezte, hogy tízezer forintos kötbért köteles vagyok megfizetni. A számomra e-mailben megküldött szerződésben is szerepel a kötbér, de erről nyilván nem tudhattam a szóbeli megállapodás előtt. A szóbeli megállapodásnál tudtommal ilyen kötelezettséget nem vállaltam, de figyelmetlenségből talán előfordulhatott. A hangfelvételt kikérhetem online formában? Lehet jogszerű a kötbér követelés a 14 napos elállási határidő ellenére is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tényleg megilleti Önt az a jogosultság miszerint a szerződéskötéstől számított 14 napon belül, bármilyen hátrányos jogkövetkezmény nélkül elállhatunk a szerződéstől. Javaslom a keletkezett hangfelvétel kikérését, hogy pontosan mi is volt a szerződés tárgya, illetve milyen felvilágosítás hangzott el, avagy éppen hiányzott.

Kérdés: Megvételre került szüleim házrésze. Testvéremmel 1/2 részben örököltünk. 4 millióban egyeztünk meg a testvéremmel, hogy átadja nekem a részét. Ebből 2 millió kifizetésre került. A fennmaradó 2 milliót 2022. februárig kell rendezem. Kellene neki most a pénz,vagy különben másnak adja el a részét vagy vissza akar költözni. Ilyenkor mi a teendő? Az összes hitelt én fizetem a szüleim halála óta.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni, hogy kötöttek e megállapodást egymás között. Amennyiben igen úgy milyen formában történt. E nélkül az információk nélkül sajnos nem tudok pontos válaszadással szolgálni.

Kérdés: Eladásra kerül egy ingatlan, melyben a tulajdonoson kívül a két szülőnek haszonélvezeti joga van. A szülők nem akarják fenntartani a haszonélvezetüket, hozzájárulnak az eladáshoz. Milyen módon szüntethető meg a haszonélvezet? Foglalható ez az adásvételi szerződésbe? Ha igen, akkor a két haszonélvezőnek is jelen kell lennie a szerződés aláírásakor vagy meghatalmazás útján intézheti a gyermekük a teljes adásvételt? A meghatalmazásnak miről kell szólnia ebben az esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által ismertetett esetben a haszonélvezőknek a szerződésben résztvevő felekként a szerződésben megtett feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulásával, vagy a szerződés aláírásával egyidejűleg külön nyilatkozatban megtett ugyanilyen tartalmú jognyilatkozatával szükséges lemondani a haszonélvezeti jogáról. Fontos, hogy ezen felül a haszonélvezők is adjanak meghatalmazást az eljáró ügyvédnek arra, hogy – a haszonélvezeti jog töröltetése tárgyában – képviselhesse őt a földhivatal előtt. Természetesen a haszonélvezők adhatnak más személynek meghatalmazást, hogy az ingatlan adásvételi szerződés megkötése során képviselje őket, azonban ekkor a meghatalmazásnak további alaki kellékei lesznek.

Kérdés: 6 és fél év után kirúgtak a munkahelyemről úgy, hogy megfenyegettek, hogy úgy írjam alá a papírokat, hogy én magam mondtam fel. Se végkielégítés, se felmondási idő, semmi. Bizonyítani nem tudom, 2 nagydarab férfi ült velem szemben. Egyedül nevelem a fiamat, pánikbeteg lettem a cégnél, nem hagytak választást. Lehet ezzel kezdeni jogilag bármit is? Itt maradtam pénz nélkül, munka nélkül, ügyvédre végképp nincs pénzem….

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak több jogi problémát is felvetnek, azonban a leírt eset bizonyíthatatlan, így nem javaslom a bírósági utat emiatt.

Kérdés: A kérdésem: mint alvállalkozót a cégem napi fix órában eltöltendő, esetekben heti 6 napra kötelez. A vállalkozói szerződésünket már szinte napi szinten módosítják, fogalmunk sincs aznap, épp mi van hatályban. Közel 400 alvállalkozót érint, hogy a cég naponta változtatja egyoldalúan a szerződésünket, természetesen a hátrányunkra. Megkülönböztetnek ezzel minket a szövetkezeti tagoktól, akik így előnyösebb helyzetben vannak és több bérért dolgoznak. Ha próbál valaki felszólalni, azonnal bizottság elé rángatják és eltávolítják a cégtől, ezzel félelemben tartva a többi alvállalkozót. A tegnapi új szabály értelmében kötelező hétfőtől péntekig 16-02 óráig dolgoznunk, plusz minden második héten szombat és vasárnap még hosszabban. Mennyire szabályos ez így? Tudom, változtathatnék, de a mi szakmánkban nincs sok lehetőség.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvény rögzíti, hogy a munkaszerződést a felek csak közös megegyezéssel módosíthatják, vagyis a módosítás csak egybehangzó nyilatkozatuk alapján történhet. A teljes szerződés ismereteinek hiányában nem tudok pontos javaslatokkal szolgálni. Az Mt. napi 12 órát engedélyez maximum, így amíg ezen belül marad, így nem történik jogszabálysértés ebből a szempontból. Javaslom, konzultáljon egy ezen a szakterületen jártas ügyvéddel, ahova a releváns iratait is magával viszi.

Kérdés: Egy ipari területen van egy vállalkozás, ami térkő gyártással foglalkozik és azt állítják, hogy szabályosan végzik el a tevékenységüket minden esetben. Nem vagyok benne biztos, hogy ez tényleg így van a zajhatások tekintetében. Azt szeretném megkérdezni, hogy egy ilyen esetben egy harmadik személy rá tud látni a vállalkozás működési engedélyére, amiben le van írva, hogy mikor milyen tevékenységet folytathat, illetve milyen módon végezheti? Ha igen, akkor ezt hogy tudom megtenni? Ha nem, akkor kinek a segítségével lehet utánajárni annak, hogy tényleg szabályosan végzik az tevékenységüket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály rögzíti, hogy melyek a zajterhelés határértékei. Javaslom, forduljon a helyi önkormányzathoz, igény esetén írjon egy panaszlevelet.

Kérdés: Édesanyám a házasságkötése előtt vásárolt egy ingatlant. Ez az ingatlan most üresen áll, nem lakik benne senki. Az ingatlan az édesanyám nevén van, haszonélvezettel nem terhelt. Jelenleg a férj kizárólagos tulajdonát képező ingatlanában élnek. Édesanyám szeretné, ha halála után az általa vásárolt ingatlan az én tulajdonomba kerüljön. Milyen módon van erre lehetőség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdésre adott választ nagyban befolyásolja az is, hogy Édesanyja és házastársa között fennállt-e életközösség, és ha igen, akkor az ingatlanvásárlás az életközösség létrejöttét követően vagy megelőzően alakult ki, mivel az életközösség kezdetétől hatályosul a házassági vagyonközösség. Amennyiben az ingatlan vétele megelőzte az életközösség létrejöttét úgy egy végrendelet írását javasolnám közjegyző vagy ügyvéd jelenlétében elsődlegesen.

Kérdés: Nem igazán tudom, hogy kérdésemet hol tegyem fel, így némi keresgélés után találtam rá az oldalra. Nővérem az Egyesült Államokban él és miután átköltözött egy másik államba, a használt, forgalomból kivont rendszámtáblát nekem ajándékozta. Kérdésem ezzel kapcsolatos. Ki lehet-e tenni ezt Magyarországon az autómra? Természetesen nem úgy értem, hogy a magyar rendszám helyett, de nem is úgy, hogy a hátsó szélvédő mögé. El lehet-e helyezni a karosszérián? A magyar rendszámom a csomagtér ajtón helyezkedik el hivatalosan, az amerikait pedig felfogatnám díszként például a lökhárítóra. (Itt megjegyezném, hogy nem akarok én szándékosan senkit félrevezetni, csupán afféle rendszám rajongó ember vagyok.) Tehát ezzel kapcsolatban érdeklődök. Én magam nem találtam számomra egyértelmű fogalmazást. Azt a jogszabályt találtam, miszerint tilos idegen rendszámmal közlekedni, de én ezt úgy értelmezem, hogy a hivatalos rendszám helyett nem szabad másikat feltenni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az autón található és a forgalmi engedélyben szereplő rendszámnak egy és ugyanannak kell lennie. Tilos idegen rendszámmal közlekedni.

Kérdés: Két gyermekemet kirúgták gyakorlati helyükről, mert nem dolgoztak 10 órát a 7 helyett. Munkavédelmi ruhát sem kaptak. Ilyen esetben mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni, hogy a felek kötöttek-e egymással szerződést a gyakorlat megkezdése előtt és ha igen, akkor az mit tartalmazott. Lényeges lenne az az információ is, hogy mi a pontos munkakör.

Kérdés:  Az lenne a kérdésem, hogy van egy 15 hónapos kisfiam, akit egyedül nevelek születése óta. Az apuka ez év július 5-én a hátam mögött benyújtott egy keresetet a bírósághoz, hogy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot szeretne tenni a kisfiúra. Jövő héten kedden megyek a kerületi gyámügyre, mert a kisfiú családi jogállását rendezni kéne. Mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályú legyen szükséges az anyának, a kiskorú gyermeknek törvényes képviselőjének, és 14. életévét betöltött gyermek esetében a gyermek hozzájárulása. Mivel gyermeke még nem töltötte be a 14. életévét, így az Ön aláírása nélkül nem tud teljes hatályúvá válni.

Kérdés: Édesapám pár hónappal ezelőtt elhunyt. Kiskorom óta nem tartottam vele a kapcsolatot. Összesen 30 ezer Forintot fogok örökölni és egy személygépkocsi adótartozást, ami 26 ezer Ft. Ez nem is érdekelt eddig, de ma kaptam a közjegyzői irodától egy levelet, amiben az áll, hogy az Intrum Zrt. 217 ezret akar rajtam behajtani. A közjegyző titkárnője nem tudott választ adni erre és az Intrum Zrt. sem. Egy másik forrásból tudtam meg, hogy egy Telekomos tartozásról van szó. Az lenne a kérdésem, hogy én ezt köteles vagyok kifizetni? Én úgy tudtam, hogy úgy lehet tartozást örökölni, ha nem haladja meg az örökség mértékét! Ez pedig bőven meghaladja a 30 ezer Ft-ot!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvény jogot biztosít az örökösnek arra, hogy visszautasítsa az örökséget, akár hivatkozással az adósság mértékére, ebben az esetben az a további örökösökre hárul. Amennyiben viszont igényt tart a hagyatékra, úgy a vagyont és az adósságokat is örökölni fogja. A törvényt értelmezve az örökös csak az általa megörökölt hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a tartozásért. Az örökös kizárólag a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért felel a saját vagyonával is.

 

Kérdés: Tanácsot szeretnék kérni egy végrehajtási ügyben. Nagyjából 11 évvel ezelőtt a régi lakhelyemen, mint utólag kiderült az azóta megszűnt FiberNet Kommunikációs Zrt-nél adós maradtam 15.434 Ft-tal. Kérdés: A végrehajtást elindították. Én kérvényeztem részletfizetést. Erről a megállapodási szerződés 2021.08.25-én létrejött. Az első törlesztő részlet határideje 2021.09.15.-e, én az összeget 2021.09. 03-án teljesítettem. Ennek ellenére a végrehajtó cég nem állította le a behajtást. Azzal indokolták, hogy “amennyiben végrehajtási eljárás során részletfizetési megállapodás jön létre felek között, úgy a megállapodásban megjelöltek alapján az első részlet határidőben történő befizetésével – postai csekk esetén letéti számlára történő jóváírással – az eljárás a Vht. 52.§. f) pontja alapján szünetel.” A törvényben ilyen nem szerepel, a behajtás szünetelése a részletfizetési megállapodás (esetünkben 2021.08.25. napjától) érvényes.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Vht. 52. § f) pontja értelmében a végrehajtás szünetel, ha az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték, illetve állapította meg számára a végrehajtó. Az Ön által leírtak alapján a végrehajtó az Ön esetében a jogszabályoknak megfelelően járt el.

Kérdés: Édesapám fekvőbeteg. 2010. júliusában telefonon keresztül csalók kicsalták édesapám személyes adatait (igazolványszám) és a nevében egy szolgáltatónál 5 db telefon rendeltek, majdnem 2 millió Forint értékben. A szolgáltatónál édesapámnak más szolgáltatásra érvényes szerződése van. Ezt követően újabb telefonos csalás keretében édesanyámat egy fedőtörténettel megtévesztették, így édesanyám jóhiszeműen átvette édesapám nevére érkező csomagot, azt aláírta, majd a csalóknak a csomagot átadta. Feljelentés folyamatban, a szolgáltatónál csalás bejelentése folyamatban. Kérem, adjon jogi tanácsot a teljesen elkeseredett családnak, mi várható az eljárás során?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügyben keletkezett dokumentumok ismerete nélkül nem tudok érdemi információval szolgálni az ügy kimenetével és az eljárás lefolytatásával kapcsolatosan.

 

Kérdés:  Édesanyám még életben van és a húgomnak ajándékozta a lakást, ami az ő (édesanyám) tulajdona. Ezt a döntést én is elfogadtam. Szeretnék nyilatkozni, hogy az én nagykorú gyermekem ezt ne tudja megtámadni a köteles részre való hivatkozással, ha én meghalok. Úgy hallottam, hogy az ilyen ajándékozás esetleg megtámadható, és ezt szeretném elkerülni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvényt értelmezve az örökös csak az örökhagyó tulajdonában álló ingóságokra és ingatlanra tarthat igényt amennyiben az örökhagyó nem tagadta ki az örököst. Mivel Ön elfogadta és lemondott arról, hogy Önnek tulajdonrésze legyen édesanyja ingatlanában, így nem tud mit követelni az Ön gyermeke.

Kérdés: 2021. május elején egyik napról a másikra kellett új albérletbe költöznöm. Szerződés készült, rajtam kívül a lakás tulajdonosának lánya meghatalmazottként aláírta. A szerződésben meghatározott kéthavi kauciót és a május havi albérletet ekkor kifizettem (készpénzben). A szerződést lefotóztam, majd abban maradtunk, hogy elviszi a vidéken élő lakástulajdonosnak, plusz a két tanúnak aláírni. A szerződést azóta sem kaptam készhez, pedig minden hónapban találkozok a lakástulajdonos lányával (meghatalmazott), mert az albérleti díjat és a közös költséget készpénzben kérik kifizetni (ezekről a kifizetésekről átvételi elismervény nem szokott készülni). Augusztusban többször emlékeztettem e-mailben a meghatalmazottat, hogy ne felejtse elhozni a szerződést, de nem kaptam választ (óraállásokkal kapcsolatban leveleztünk, így biztosan megkapta a leveleimet). Mit tehetek, ha sem a szerződésem, sem a kifizetett pénzekről átvételi elismervény nem hajlandó ide adni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződés konkrét tartalmának ismerete nélkül nem tudok pontos válaszadással szolgálni, de a szerződés aláírása se bizonyul szabályosnak, mivel ugyanott és ugyanakkor kellett volna minden érintett személynek jelen lenni (beleértve a tanukat is).

 

Kérdés: Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: édesapám a közelmúltban elhunyt. Én az első házasságából születtem, egyetlen gyermekeként. Később kötött házasságaiból nem születtek gyerekek. A jelenlegi felesége úgy tájékoztatott, hogy édesapám után nem maradt sem ingatlan, sem ingó vagyon, így nem lesz hagyatéki eljárás sem. Tudomásomra adta, hogy édesapám lakása már évek óta az ő lánya nevén van.
A lakás tulajdoni lapja alapján megállapítható, hogy édesapám a lakást 2016-ban a házastársának ajándékozta. Rá egy évre, 2017-ben a feleség továbbajándékozta a lakást a saját lányának. Ajándékozás nélkül az ingatlant törvény szerint én örököltem volna (édesapám nem hagyott hátra végrendeletet). Mindkét ajándékozás 10 éven belül történt. Hogyan érinti a kettős ajándékozás az öröklést? Igényt tarthatok-e a kötelesrészre és ha igen, milyen lépéseket kell tennem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A köteles részt a hagyatéki eljárás során lehet érvényesíttetni, ha az ajándékozás esetén az örökhagyó halála és az ajándékozás között nem telt el 10 év. Amennyiben nincs végrendelet, így Ön, mint egyenesági rokon igényt tarthat. A leírtak alapján így az eljárást Önnek kell megindítani, részletekről a közjegyző tájékoztatni fogja.

Kérdés: Kérdésem inkasszóval kapcsolatos. Van-e szabva határidő, hogy az eredményes inkasszóból befolyt összeget mikor/meddig kell a végrehajtást kérőnek kiutalni? Augusztus 19-én kelt levelében a végrehajtó arról tájékoztatott, hogy a követelt összeget az adós számláján lefoglalta, a hatósági átutalási megbízást kiadta. Azóta semmilyen “levelet” nem kaptam, hogy esetleg jogorvoslattal élt volna adós. A végrehajtót nem zaklatnám, amennyiben természetes a közben eltelt majd 1 hónap /nem egy bizalomgerjesztő ember/.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, keresse fel a végrehajtót, mivel számos oka lehet a „csúszásnak”. Bele kell tekinteni a végrehajtási iratokba.

Kérdés: Ha egy házaspár végrendeletet hagy egymás részére, a közösen lakott ingatlanra, a köteles részen automatikusan rajta lesz a haszonélvezeti jog a házastárs nevére vagy ezt is meg kell írni a végrendeletben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közösen lakott ingatlanon a túlélő házastársnak automatikusan haszonélvezeti jogosultsága keletkezik.

Kérdés: Szeretnék kérdezni egy fontos dolgot. Apósom elveszi feleségül, akivel most együtt él. A gyerekek édesanyja meghalt. Mit örököl az a nő, ha apósom is meghal? Van föld, ház, gépek. Lehet olyat tenni, hogy írásba foglalva az ügyvédnél mindent a gyerekekre irat? A nő csak a vagyonra hajt. Mi teendő ilyenkor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az apósa végrendeletben rögzítheti, hogy halála esetén kire hagyja a vagyonát, azonban ezt csak saját, szabad akaratából teheti meg. Végrendelet hiányában a törvényes öröklés érvényesül, melynek értelmében a örökhagyó gyermekei mellett a túlélő házastárs egy gyerekrészt, korlátozott haszonélvezeti jogot örököl.

Kérdés: A lakóházunk alatt van egy pince, ami sajnos magán kézben van. A pincében 5-6 ember lakik albérletben iszonyatos körülmények között. Sajnos folyamatosan a bejáratnál fogyasztják az alkoholt és elég sok a veszekedés. A jegyzőnek és közös képviselőnek többször jeleztük a problémát, de sajnos semmi változás. Szeretnék érdeklődni, hogy hová fordulhatnánk, hogy ez az illegális szálláshely megszűnjön?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy próbálja továbbra is felszólítani a közös képviselőt írásban, illetve a jegyző, akinél a birtokvédelmi eljárást el tudják indítani, amennyiben nem telt el 1 évnél több a helyzet kialakulása óta. Ha igen, akkor pert kell indítani a bíróságon.

Kérdés: Volt egy házasság, három gyerek, majd válás 21 évvel ezelőtt. Az apa azt követően egy telefonálás erejéig sem törődött a gyerekekkel, 15 évig volt egy másik élettársa. Az apa pár hónapja meghalt, az élettárs eltemettette, a gyerekeket közvetett módon (az elhunyt testvére által) értesítette a halálról és a temetés időpontjáról, de semmi egyébről. Hagyatéki végzés szerint a gyerekek örököltek mindösszesen egy számlán levő összeget, 1,8 millió forintot, de a bank nem utalta át, mert az élettárs az elhunyt kártyájával felvette az összeget. A gyerekek számon kérték rajta, hogy a végzés szerint az őket illeti, utalja át. A válasz: a temetés közel 2,5 millió forint, tehát még inkább a gyerekek tartoznak neki, őszerinte. Mit lehet ilyenkor tenni? Érdemes pert indítani? Milyen összegig kötelesek a gyerekek a temetést finanszírozni? Vagy rendőrségi feljelentést kellene tenni a pénz ellopása és a kártya jogtalan használata miatt? Avagy semmit, mert az élettársnak igaza van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni, hogy az elhunyt Édesapa rendelkezett végrendeletről, avagy sem. Ez információ nagyban befolyásolja a kérdéseire adott választ. Amennyiben nincs végrendelet, a gyermekek igényt tarthatnak az örökségre, mint egyenesági rokonok. A gyermekek ebben az esetben az illó eltemettetés költségeit viselik, de azt számlával kell igazolni. A banknál tisztázzák, hogy a felvételek mikor voltak, és ha későbbiek, akkor feljelentés is tehető.

Kérdés: 2004-ben megvettem a szomszéd szolgalmi útját, amin a víz órája is van. Akkor szóban megegyeztünk, hogy néhány éven belül áthelyezteti a vízóráját, azóta sem történt meg. Hogyan lehet rávenni, hogy a vízóráját saját területére helyeztesse át? Terület használati díjat lehet-e kérni és mi annak a szokásos mértéke? Az Önkormányzat ilyen jelegű birtokvédelemmel nem foglalkozik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv szerint telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. A kérdése nem teljesen egyértelmű, hogy pontosan ki is volt a megvett terület? Mert ha a szomszédé, akkor az miért lenne neki szolgalmi út? Kérem pontosítson!

Kérdés: Ingatlan vásárlásban vagyok. Ügyvéd és eladó aláírásával vásárlói szándék nyilatkozatot tettem. Bennem bizalmatlanság alakult az ügyvéddel szemben, akit az eladó hozott. Folytatható a továbbiakban egy másik, általam választott ügyvéddel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.

Kérdés: Van egy lakás, amiből most szeretnénk kiköltözni. A kaució 320 ezer Ft. Az ajtókat rosszul szerelték fel és a fürdőszobai ajtó kidőlt, illetve a falak is kopottak. A tulajdonos a mi kauciónkból akarja “felújítani” a lakását. Ilyenkor tudok valamit tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ún. FMH eljárást tud indítani, ügyvéd vagy közjegyző segítségével.

Kérdés: Mit tudok tenni, hogyha napi szinten itt volt a vőlegényem? Volt, hogy itt is aludt. Nem volt bejelentve csak jött.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem értem egyelőre a problémát….

Kérdés: Férjem külföldről örökölt pénzt. Itt Magyarországon NAV tartozása van. Ha az örökölt pénzt az én bankszámlámra utalják, ahhoz hozzányúlhat-e itt Magyarországon a NAV?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem. (Ha egyéb körülmény nincsen, ami ezt befolyásolhatná.)

Kérdés: 45 éves tanítónő vagyok. 24 éve ugyanabban az általános iskolában tanítok. Több körülmény miatt néhány éve már azon gondolkozom, hogy más munkahelyet (más foglalkozást) keresek magamnak. Természetesen ez nem megy egyik napról a másikra. Hivatástudatom, a gyerekek szeretete ez idáig sokszor átlendített a mélypontokon. Életkorom előrehaladtával azonban mélyebben elgondolkoztam azon, hogy miért éri meg maradni és miért nem. Hogy segítsem ezt a döntést és egyedüli családfenntartókét ezt felelősen tegyem arra gondoltam, hogy először félállás mellett tudnék keresni, mást tanulni, próbálkozni. Az érdekelne, milyen hátrányokkal jár, illetve milyen jogokat nem károsít, ha félállásban maradnék pedagógus. Egyáltalán kérhetem-e, és milyen indokkal? Az, hogy a fél munkaidő a nyugdíjas évekhez is félig számít be természetes. Felmerül azonban, hogy például igénybe vehetném-e a 40 éves jogviszonnyal történő nyugdíjazást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Munkavállalóként kérvényezheti munkáltatójától a részmunkaidős foglalkoztatást. Ha a pedagógus munkaszerződése részmunkaidőre szól, akkor a pedagógus illetménye/munkabére ilyenkor a pedagógus bértábla teljes munkaidőre vonatkozó munkabérének a részmunkaidővel arányos része. Szabadsága azonban azonos a teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusokéval, és a pedagógusminősítési rendszerben, tanfelügyeleti ellenőrzésben is részt kell vennie. Javaslom, keresse fel a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, illetve a konzultáljon a munkáltatójával, mivel teljes körű válasszal ők fognak tudni szolgálni.

Kérdés: Eladtuk családi házunkat, aminek haszonélvezője voltam, az érte kapott pénzen vásárolhatok-e saját tulajdonú házas ingatlant? Kell-e illetéket fizetnem? A fiam volt a tulajdonos, a tulajdonjogáért kapott pénzen vásárolhat-e saját tulajdonú lakást? És erre kaphatok-e haszonélvezeti jogot? A fiamnak kell-e illetéket fizetni, mert a tulajdonjogáért kapott pénz nem elegendő a lakásvásárlásra? Ha a fiammal közösen leszünk a házas ingatlanon tulajdonosok, de most vesszük meg, kérhetünk-e és kaphatunk-e a 3 milliós felújítási támogatást? Válaszukat és a fáradozásukat nagyon köszönöm. Nagyon nagy segítség lenne, ha kapnék útmutatást. Ha ez a megoldás nem járható, a fiam vásárolhat-e lakást, miután mi családi házat adtunk el. Van-e megkötés a vásárolandó ingatlanra vonatkozóan?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlannak visszteher mellett történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezet, használat esetében a tulajdonszerző a haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket, a haszonélvező, használó pedig a haszonélvezet, használat számított értéke után fizeti a szerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket. Lakásfelújítási támogatás igénylésének több feltétele is van, ezért a kérdés ezen részére, érdemi választ nem tudok adni, javaslom hogy keressen fel hitelintézetet ezzel a kérdésével. Haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Az Ön fia vásárolhat ingatlant a közös családi ház eladását követően.

Kérdés: A tulajdonos rosszul szerelte fel az ajtót, ami leszakadt. Ezt nekem kéne kifizetnem, mint bérlő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakástörvény értelmében a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

Kérdés: 7 hónapos párkapcsolat után a volt párom visszaköveteli a nekem adott ajándékokat, valamint elvitt nyaralni és amit ott elköltött annak a felét szeretné visszakapni, pedig én jeleztem, hogy nekem nincs pénzem a nyaralásra. Most 500.000 Ft-ot követel rajtam. Zaklat, mondván, ha nem vagyunk párkapcsolatban, adjam vissza ezt a pénzt, mert kaptam ajándékokat és utazást. Veréssel fenyeget engem is és a kisfiamat is, valamint intim fényképeimet akarja nyilvánosságra hozni. Mit tudok tenni ellene?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tegyen feljelentést.

Kérdés: A telek 1/4-1/4 része két gyermekemé, 1/2 rész az enyém. Még életemben szeretném, ha a tulajdonviszony átrendeződne. Egyik gyermekem szeretné megtartani, így a testvérét ki szeretné fizetni, ezt ők szépen meg is beszélték. Az 1/2 részt szeretném közvetlen arra a gyermekre íratni, akinek a tulajdona lesz. Amennyiben megszületik a kifizetési szerződés a két gyerek közt, s ezt hivatalossá teszik, a későbbiekben lehetséges bármi jogi probléma az öröklés terén?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben azt javaslom, hogy a jövőbeli problémák elkerülése érdekében személyesen forduljanak ügyvédhez, ahol az Önök között létrejött megállapodások pontos tartalmát szerződésbe foglalják, és az esetleges további teendőkről is részletes tájékoztatást kapnak az ügy körülményeinek pontos ismeretében.

Kérdés: Mi a teendő, ha külön szeretnék élni a házastársamtól hivatalosan, de egy lakásban lakunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! El kellene válniuk.

Kérdés: Polgárjogi Civil Társaságot (nem jogi személy) megjelölhetem örökösként?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Örökölni csak természetes és jogi személy örökölhet.

Kérdés: Amennyiben nem tudom határidőre visszavinni az autót önhibámon kívül, de a tulajdonosa tudja, hogy az hol található, annak ellenére, hogy el tudná hozni azt onnét, feljelentheti-e a bérlőt az autó tulajdonosa, a gépkocsi eltulajdonítása miatt, ha a bérlő hátráltatva van önhibáján kívül annak visszajuttatásában? Valamint ha a tulajdonos megtagadja az autókulcs átvételét is annak ellenére, ha előtte azt kérte a bérlőtől? Ez nem hamis vád?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához szükséges lenne ismernünk az Önök között létrejött szerződés pontos tartalmi elemeit.

Kérdés: Feleségemmel 2 éve vagyunk házasok és van egy gyönyörű másfél éves kisfiunk. Köztem és feleségem között szörnyen megromlott a kapcsolat. Napi szintű veszekedések és személyeskedések jellemzik a napjainkat. Arra a döntésre jutottunk, hogy elválunk. Sajnos odáig fajult a dolog, hogy ha bármiféle konfliktus következik be, azzal fenyeget a feleségem, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy ne is láthassam gyermekemet, ha kell a legaljasabb eszközökhöz is hozzá fog nyúlni. Tudni kell, hogy köztem és a fiam közt fantasztikus a kapcsolat, ő az, aki értelmet ad az életemnek. Vajon egy anyának tényleg ekkora hatalom van birtokában? Mik azok a pontok, amely pontok betartásával az apai jogaimat maximalizálhatom. Szeretném, hogy gyermekemmel harmonikus kapcsolatot tudjak ápolni, mivel sajnos nekem állami gondozásba kellett felnőnöm. Egyetlen kívánságom volt az élettől, és az az volt, hogy végre legyen egy családom! Most ez semmissé kezd válni. Tanácstalan vagyok!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban javaslom, hogy próbáljanak a feleségével békés úton megállapodni a gyermekelhelyezés kapcsán figyelembe véve a gyermek érdekeit. Ennek hiányában javaslom, hogy forduljon személyesen ügyvédhez, ahol a konzultáció során minden körülményt figyelembe véve tudnak pontos tájékoztatással szolgálni Önnek egy esetleges gyermek-elhelyezési per menetéről. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a gyermeknek joga van mindkét szülőjével kapcsolatot tartani. A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A gyermekétől különélő szülő – ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.

Kérdés: Egy olyan személyes dologban lenne kérdésem, hogy fiatalabb koromban elég nagy butaságot csináltam. Egy bizonyos banknál személyi kölcsönöket igényeltem online, egyre többet és rövid időn belül több kisebb-nagyobb hitelt. Meg is kaptam szám szerint több, mint 20 személyi kölcsönt, bent a bankfiókban soha ehhez hasonlót nem láttak és nem is értették. Az lenne a kérdésem, hogy nyilván az én hülyeségem volt, amit csináltam, de ezt nem lehet megtámadni, hogy nekik ezt semmilyen módon nem lehetett volna engedélyezniük?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.

Kérdés: A hagyatéki tárgyalás jogerős végzéssel zárult. Édesanyám kitiltott engem és testvéremet a lakóingatlanból. Ha én és testvérem mindketten egynegyed-egynegyed rész tulajdonjoggal, ő pedig haszonélvezeti joggal rendelkezi, kitilthat minket onnan? Mivel másra íratja az ő fél házrészét. Van-e lehetőség arra, hogy én a most az egynegyed részemet kifizettessem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A haszonélvezeti joga okán igen, de Önnek ellenőrzési jogosultsága van. Ha az új tulajdonos meg kívánja venni az Ön negyed részét is, akkor vele kell egyeztetnie. Az Ön részét az édesanyja nem tudja eladni.

Kérdés: 1 évig nem volt semmilyen keresetem és nem fizettem TB járulékot, illetve nem is voltam orvos közelében sem. A NAV követel rajtam 70.000 Ft-ot, amire én válaszoltam, hogy nem vagyok hajlandó kifizetni. Azt mondták, hogy menjek be személyesen egy irodájukba. Bementem a központba, onnan elhajtottak, hogy ott nem foglalkoznak ezzel, menjek máshova. Most augusztusban lett munkaviszonyom, küldtek is egy levelet, ami eléggé kétértelműre sikerült. Aztán most nemrégiben újra kaptam egy levelet, hogy mégis hol van a 70.000 Ft? Na, én bepöccentem és kiírtam magamból egy 5 oldalas levelet, hogy mire fel követelik? A gond az, hogy az a levél ide nem fér el, de a kérdésem az lenne, hogy ha én az elküldöm nekik vagy akár személyesen elviszem, mekkora bajom származhat belőle, mert néhol olyanokat írtam, amire még én is húzom a számat, hogy ha ezért nem csuknak le, akkor semmiért. Az ügy kicsit komplikált, sajnos nem fér bele 1000 karakterbe.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy bonyolultságára, valamint a részletek pontos ismeretére tekintettel azt tanácsolom, hogy személyesen kérje szakember (ügyvéd) segítségét. Megemlítendő, hogy az a személy, akire Magyarországon a társadalombiztosítás szabályai kiterjednek és nem biztosított, valamint egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles.

Kérdés: Fiam 2021. júniusában elhunyt. Az én, illetve a mi házunkban (feleségem és a másik fiam és én vagyunk a tulajdonosok) lakott egy nővel egy külön lakrészben. Amíg a fiam kórházban volt, a nő már elköltözött, jelenlegi tartózkodási helyéről csak bizonytalan információim vannak, de tőlünk mai napig nem jelentkezett ki, tehát a lakcím kártyáján ez a cím szerepel. El tudom-e intézni én a lakcím megszüntetését a hölgy nélkül (mivel ő nem intézi el, bár máshol lakik)? Kérdésem: mi ennek a módja, hogyan lehet ezt az állapotot megszüntetni, mert sok kellemetlenséget okoz nekünk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben lehetőség van kényszer-kijelentés lefolytatására. Az üggyel kapcsolatosan tájékozódjon a lakóhelye szerinti járási hivatal honlapján, ahol lehetőség van az eljárás megindítására is a kötelező adatok kitöltését követően, illetve az oldalon megtalálható a formanyomtatvány és az ahhoz szükségesen csatolandó dokumentumok listája is.

Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, szabályos az, hogy ugyanannyi bért kapok napi 6 óra bejelentésre 2021-ben, mint tavaly 2020-ban? Ugyanannyit utal kártyára idén is, mint tavaly.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződését kellene ismernem a pontos válaszhoz.

 

Kérdés: Nagymamám másfél éve hunyt el, édesanyám egy évvel nagymamám előtt hunyt el, én vagyok az egyenes ági örökös. Nagymamám kb. 4 éve leköltözött a másik lányához, aki édesanyám nővére. a nagymamám által eladott ingatlant befektettétek közösen a másik lányával egy ingatlanba 70%-ban nagymamám 30%-ban a másik lánya. Az ingatlan változás előtt én, mint unoka gondoskodtam nagymamámról, amit az utolsó 4 évben felváltott a másik lánya. Nagymamám a ház eladása előtt írt végrendeletet, amiben az ingatlan egy részét rám hagyta, de ez az eladással nem érvényes. Nagymamám elhalálozása után próbáltam kivenni a részem temetés egyebek, melyet a lánya elutasított, mondván nem szükséges a corona vírus miatt, úgy is nehézkes a mozgás, majd a hagyatékin találkozunk. Vártam, majd közel egy év elteltével felhívtam a hagyatéki hivatalt, mire közölték, hogy semmilyen hagyatéki nem lesz, mert hogy az elhunytnak semmije sem volt. Magyarán kisemmiztek, mit lehet tenni ilyenkor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján csak peres eljárásban tudja érvényesíteni az igényét, ha az megalapozott. Többet kellene tudnunk a történtekről a pontosabb válasz érdekében.

Kérdés: Történt 3 héttel ezelőtt, hogy a villanyszerelő szakemberrel szóbeli megállapodást kötöttünk a villamos hálózat kiépítésére. A ház felmérése után mondta, hogy 150 ezer az anyag és ugyanennyi a munkadíj. A munka megkezdése előtt kifizettük az anyagárat, 150 ezer Ft-ot, hogy legyen mivel dolgozni. Kb. 2 hét múlva szólt, hogy sajnos a régi árakkal számolt még szükség van anyagra, ami drágult is, ezért kért még 250 ezer Ft-ot, amit szintén kifizettünk, lassan kész a munka (2-3 nap múlva) és hozzátette a munkadíj is 350-400 ezer között lesz a megbeszélt 150 ezer helyett. A kezdeti 300 ezerhez képest ez nálam 750-800 ezer-re jön ki. Ezzel már nem számoltunk. Kérdésem az, hogy ezt valóban megteheti? Gyanús, hogy a hasára üt és úgy számol. Anyagról számlát kapunk. Az anyagot pontosan nem lehet kiszámolni, na de a munkadíjat meg tudom határozni. És nem dolgoznak minden nap és a 8 órát is alig töltik ki. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt tanácsolom, hogy próbáljanak egy mindenki számára megfelelő megállapodást kötni a békés úton való megegyezés érdekében. Ugyanakkor mivel Önök szóbeli megállapodást kötöttek és a Polgári Törvénykönyv sem írja elő, hogy vállalkozási szerződést kötelezően írásba kellene foglalni, ezért elsősorban az Önök között elhangzottak az irányadók. Adott esetben mivel nem született írásbeli megállapodás, ezért annak bizonyítása nagyon bonyolult és hosszú jogi folyamat eredménye, hogy pontosan miben állapodtak meg.

Kérdés: Ún. tengeri banán használata közben eltörött a kulcscsontom. Felmerül-e a banán üzemeltetőjének felelőssége ebben az esetben? A banánt egy motorcsónak vontatta.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt tanácsolom, hogy amennyiben volt utasbiztosítása, abban az esetben vegye fel a kapcsolatot a biztosítójával. További lényeges kérdés, hogy Ön a fent jelzett sporteszköz használata előtt aláírt-e bármiféle nyilatkozatot, amiben kijelenti, hogy mindezt saját felelősségén teszi. Ez utóbbi esetben ugyanis előfordulhat, hogy az üzemeltető a használatból eredő károkért nem vállal felelősséget.

Kérdés: A kérdésem gyermekelhelyezéssel kapcsolatos. A barátnőm magyarországi származású és ott is él jelenlegi élettársával, akivel van egy közös kislányuk (egy éves). A helyzet az, hogy én szlovákiai vagyok, van saját otthonom, költöznének hozzám a gyerekkel együtt, de az apa nem egyezik bele, hogy a kislányt magával hozza. Ehhez kapcsolódó a kérdésem, hogy jogilag mit tehet az anya, és milyenek az esélyei, hogy a gyereket neki ítélje a bíróság, amennyiben nem születne megegyezés a két fél között. Megjegyezném még, hogy jelenleg az édesanya dolgozik és az apa van GYES-en, bár nem tudom, hogy ez a tényező számít-e valamit.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lehetőség van polgári peres eljárás megindítására a gyermekelhelyezés tárgyában. A jogi segítségnyújtás érdekében, javaslom, hogy forduljanak ügyvédhez az eset összes körülményének feltárásával.

Kérdés: Egy olyan kérdésem lenne, hogy adott egy ingatlan, amit elárvereztek, de nem történt birtokátadás a régi tulajdonos börtönben van, engem kért meg kijárjak a házhoz kutyát etetni, meg rendbe tartani a házat. Egyik nap, mikor pont ott tartózkodtam kijött az ÉMÁSZ, akik levették az órát és tájékoztattak, hogy már 2 éve nincs ott szerződés, amiről nekem fogalmam sem volt. Kérték írjak alá egy papírt, mert hogy elviszik az órát. Most nekem akarják kiszámlázni a felhalmozott tartozást. Megtehetik-e ezt jogilag? Hogy tudnám elérni, hogy a régi tulajdonostól követeljék, mert hivatalosan az övé volt az ingatlan és vele álltak szerződésben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartozás kifizetése a korábbi tulajdonost terheli, amennyiben a szerződést, amely kapcsán a tartozás felmerült, azt Ő kötötte. Javaslom, hogy személyesen forduljon a szolgáltatóhoz a kialakult helyzet rendezése érdekében a szükséges dokumentumok (tulajdoni lap, bejegyzési engedély, stb.) birtokában.

Kérdés: Lehetséges egyszerre két munkahelyen napi 8 órában (összesen 16) foglalkoztatva lenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályok nem tartalmaznak erre vonatkozó kifejezett tilalmat. Azonban a munkaszerződés tartalmazhat olyan kikötést, amely arra vonatkozik, hogy a munkavállaló további munkaviszonyt csak a munkáltatója hozzájárulásával létesíthet.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a mai napon édesapám, akivel 3 éve nem tartom a kapcsolatot, felkeresett, hogy elhunyt a nővére és adósságot örököltünk. Én az ő lánya vagyok, nem ismertem a testvérét teszem hozzá. Ő azt állítja volt ügyvédnél és a lemondás miatt el kell mennem hozzá egy papírt kitölteni és 2 tanú alá kell, hogy írja (náluk a konyhába se ügyvéd se közjegyző). Ő már lemondott az ő részéről (az ügyvéd neki megcsinálta), de most ezt a 2 testvéremnek és nekem is meg kell tenni és majd ő postán elküldi a papírokat, mert 15 nap van rá. De állítólag ő elfogadta a hagyatékin az örökséget és most a tartozás miatt mond le és át akarja rám ruházni. Én viszont munkanélküli 8 hónapos kismama vagyok semmi bevétellel. Szeretném azt kérdezni, hogy ő semmi adatomat nem tudja (30 éves vagyok), de egy ügyvédnél tud bármit is intézni a nevemben meghatalmazás nélkül és átruházni azt, amit ő elfogadott?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen nem, ergo biztosan nem valós, amit Önnek mondott. Valami nem stimmel az üggyel….

Kérdés: Férjemmel 11 éve vagyunk házasok, nincs házassági vagyonszerződésünk. 6 évvel ezelőtt a férjem vásárolt egy ingatlant, az adásvételi szerződést csak ő írta alá, így csak az ő neve szerepel a földhivatali nyilvántartásban. Szeretném bejegyeztetni magam is a családjogi törvény szerint tulajdonosnak. Az ingatlanban, azóta is együtt élünk. Szeretném tudni, hogy mi az ügy menete a földhivatalnál. Milyen iratokra van szükség a bejegyzéshez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. A földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelemhez mellékelni kell a házassági anyakönyvi kivonatot, illetve a házassági vagyonközösség egyéb okirati bizonyítékait. Az ügyintézés sikeressége érdekében javaslom, hogy személyesen konzultáljon egy ügyvéd kollégával.

Kérdés: 2 évvel ezelőtti rövid kapcsolatomból utólag kiderült, hogy született egy gyermekem /DNS vizsgálat igazolta, amit én kértem/. Visszamenőlegesen 2 évre követelik a gyerektartási díjat. Tudtom nélkül a gyereket 1 éve nevére vette a hölgy új férje. Szeretnék, hogy lemondjak a gyermekről. Hal lemondok az apaságról, köteles vagyok-e tartásdíjat fizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Ön lemond a gyermekéről, és az édesanya új férje őt örökbe fogadja, akkor nem fog fennállni tartásdíj fizetési kötelezettsége. A tartásdíjat pedig egyébként is csak 6 hónapra visszamenőleg lehet követelni (eredményesen).

Kérdés: A volt férjem a vagyonmegosztás során 6 millió forintot követel tőlem, azon a jogcímen, hogy a házasságunk megszűnése után a külföldön tanuló gyerekeinknek az egyetemi költségekre (nem tandíjra, mert az nincs ) átutalt számukra 12 millió forintot. Jogos ez a követelése vagy csak a gyerekek nyújthatnak be ilyen igényt a szülő felé?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a házasság megszűnését követően utalta, akkor az a vagyonközösség megszüntetésének része sem lehet.

 

Kérdés: Mit tehetek, ha a saját gyermekem átadásánál (anyukájának), felvettek kép és hangrögzítővel az utca másik oldalán lévő építkezés kerítése mögül? Egy biztonsági őr volt, mint később kiderült. Gondolom, hogy polgári peres eljárásban perelhetek, de kit? Gondolom anyuka “rendelte” meg. Szeretném a biztonsági őrt is, meg az édesanyát is felelősségre vonni, mivel nem volt tudomásom róla,másrészt felhasználta anyuka ellenem egy apai kapcsolattartási eljárásban a gyámügyön.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján az eset körülményeihez képest követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását. Valóban lehetőség van peres eljárás megindítására, azonban az ügy minden részletének ismeretére szükségem lenne annak megválaszolásához, hogy kivel szemben induljon a peres eljárás. Javaslom, hogy amennyiben van jogi képviselője, akkor kérjen személyesen tanácsadást a kialakult helyzettel kapcsolatosan.

Kérdés: Anyósom megírta végrendeletét, viszont a 3 gyermeke közül csak egyet tett meg örökösnek. A másik 2 gyermeket kvázi ezzel kisemmizve. A páromnak és nekem van egy közös fiunk, a nagymama egy szem unokája. Kérdésem: ezt megteheti, hogy a másik 2 gyereknek nem jár semmi és az unokának? Köteles örökös rész itt nincs? Megtámadható majd a végrendelet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kiesik az öröklésből, akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott. Kitagadás fennállása esetén a kötelesrész nem illeti meg az örökösöket. A végrendelet megtámadására van lehetőség, de az egy hosszadalmas és bonyolult jogi folyamat. A végrendeletet mindenféleképpen kellene ismerni, hogy további pontos választ adhassunk.

Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, hogy váláskor megegyeztünk volt feleségemmel a 3 gyermekünk láthatásában a bíróságon. 2 hetente péntek 18:00-tól vasárnap 18:00-ig. Sokszor van, hogy később érek pénteken értük (munka után vezetek még 150 km oda). Azt szeretném kérdezni mit is jelent az, hogy péntek 18 órától vasárnap 18 óráig? Szombaton van jogom elhozni őket? Vasárnap meg kb. 14 órakor visszavinni? Mert az anyuka azt mondja, hogy pénteken este 6 kor vigyem és vasárnap csak este 6-kor vihetem vissza. Ami nekem oda-vissza út 300 km.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy a kialakult helyzetre próbáljanak egy közös, mindenki számára megfelelő megállapodást találni a gyermekek érdekeit szem előtt tartva. Ha ez nem vezetne eredményre, lehetőség van újabb peres eljárás megindítására a kapcsolattartás újraszabályozásának tárgyában.

Kérdés: Édesapám a közelmúltban elhunyt. Én az első házasságából születtem, egyetlen gyermekeként. Később kötött házasságaiból nem születtek gyerekek. A jelenlegi felesége úgy tájékoztatott, hogy édesapám után nem maradt sem ingatlan, sem ingó vagyon, így nem lesz hagyatéki eljárás sem. Tudomásomra adta, hogy édesapám lakása már évek óta az ő lánya nevén van. A lakás tulajdoni lapja alapján megállapítható, hogy édesapám a lakást néhány éve a házastársának ajándékozta. Rá egy évre a feleség továbbajándékozta a lakást a saját lányának. Ajándékozás nélkül az ingatlant törvény szerint én örököltem volna (édesapám nem hagyott hátra végrendeletet). Mindkét ajándékozás 10 éven belül történt. Hogyan érinti a kettős ajándékozás az öröklést? Igényt tarthatok-e a kötelesrészre, és ha igen, milyen lépéseket kell tennem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hagyatéknak azon vagyontárgyak a részei, amelyek a halál pillanatában az örökhagyó tulajdonában vannak. Mivel adott esetben az ingatlan már nem az Ön Édesapjának a tulajdonában állt és az új tulajdonos tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzésre is került, úgy az nem része a hagyatéknak. Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. A kötelesrészi igény érvényesítése hagyatéki eljárásában vagy külön eljárásban kérhető.

Kérdés: Csalás passzív alanyát, ha éveken át tévedésben tartották, hogy a csalók pénzhez jussanak, büntethető a passzív alany, ha elé tárt hamis dokumentumokkal (amelyek hitelesnek bizonyultak, s ezek alapján) más személyektől is csaltak ki magas összegeket a csalók (pénzügyi finanszírozásra hivatkozva)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtakból nem teljesen értelmezhető, hogy pontosan milyen ügyről van szó, ezért érdemi választ a feltett kérdésre nem tudok adni.

Kérdés: Gyermekem idén januárban befejezte felsőfokú nappali tanulmányait, végzettsége BSC Gépészmérnök. Édesanyját felszólítottam a Ptk 4:211§(1) alapján hogy a rászorultság megszűnésének bejelentése őt terheli. Nem tette meg. Májusban beadtam a bíróságnak keresetet a tartásdíj megszüntetése okán. A gyermek akkor még nem dolgozott! (saját autója van, egy éve költöztek családi házba). Az alperes jogi képviselője aug.3-án érdemi ellenkérelmet nyújtott be arra hivatkozva, hogy a gyermek szeptembertől levelezőn folytatja az MSC képzést, így kérelmemet utasítsák el. Arra hivatkoznak, hogy a gyermek végzettsége csak technikus és nem mérnök, csak MSC elvégzése után lesz az. Nem említik azt, hogy a gyermek jún. eleje óta dolgozik, kezdő fizetése 400 ezer Ft. A gyermekem részemre nem hajlandó semmilyen formában igazolni munkaviszonyát. Ezzel kapcsolatban mit tegyek? Tárgyalás okt. 1-jén. Ellenkérelem 1. pontja 32/2003 IM rendelet alapján fizessem ki az alperes ügyvédi díját. Ezzel mit kezdjek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Indítványozza, hogy a bíróság keresse meg a NAV-ot, illetve a TB-t, hogy be van-e jelentve a gyermek és mekkora havi fizetéssel.

 

Kérdés: Egy igazgató elrendelhet-e kötelező maszkhasználatot oltatlanok vagy hat hónapja oltottak számára a kapun belépve, elhagyásig?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy egy végrehajtó helyettes férje vásárolhat ingatlant / ingatlanrészt árverésen? Ha törvénybe ütközik, kinek kell ezt jelenteni? Az árverés nem a hatáskörébe tartozó régióban történt. Érvényes az árverés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben a vásárlásnak nincsen törvényi akadálya.

Kérdés: Van-e beleszólásom abba, hogy a közös családi házba, ahol van tulajdonjogom, vihet-e a testvérem bárkit oda lakni? Kell a beleegyezésem vagy megteheti anélkül is? Én nem ott lakom. Ő és másik testvérem él az ingatlanban, de egy idegen külföldi nőt költöztetett oda és nyugtalan vagyok miatta.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni, hogy testvére rendelkezik tulajdon jogviszonnyal vagy sem. A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga.

Kérdés: 2012. óta, mivel a csatornát nem tudták bekötni hozzám, így egyedi minden engedéllyel rendelkező szennyvíz tisztítót építettem. Csak az ivóvizet fizetem. Szippantás nem történt 8 éve nálam, de csatornadíjat számláznak áfával! Most a nyugdíjamból vonják le és még meg is büntettek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, mert azt a vízfogyasztás alapján számolják ki. Bejelentette 8 évvel ezelőtt, hogy csak a vizet veszi igénybe, a csatornát nem? Van ennek nyoma?

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy van egy 11 éves kislányom, december 27-én költöztem ki Németországba és úgy volt, hogy viszem a lányomat is, de az édesapa nem írta alá a papírt. Mindent megtett, hogy ellenem hangolja és a kislányon látszik, hogy fél az apjától. Keresem, írok és nem enged semmit neki. Nincs semmilyen bírósági papír, hogy ilyet meg tehetne. A gyermek papírjait szerettem volna lefénymásolni, mert kérték a cégnél, de nem adja. Ilyenkor mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése pontos megválaszolásához fontos lenne ismernünk, hogy a gyermek feletti felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében született-e Önök között megállapodás vagy bírói ítélet, amely ezt szabályozza. Ön a gyámhivatal döntését kérheti még ebben a kérdésben, amennyiben nincsen korábbi ellentétes bírósági döntés és mindketten gyakorolják a szülői felügyeleti jogokat. A gyámhivatalnak a gyermek külföldre vitelét engedélyező határozata ebben az esetben pótolja a másik szülő hozzájárulását.

Kérdés: Telefontársaság felé 2013-ban keletkezett tartozásomra egy önálló bírósági végrehajtó által most (2021.09.hó) érkezett fizetési letiltás. Ezzel kapcsolatosan az elmúlt 6-7 évben semmilyen megkeresést nem kaptam. Tudok, érdemes valamit tennem vagy ez így teljesen jogszerű?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetően elévült már, de azt nem veheti figyelembe a végrehajtó, csak kérelemre. Kellene írnia egy Vht. 41. §-ra hivatkozó elévülési kérelmet, illetve beszerezni a végrehajtótól az ÖSSZES iratot. Ha két irat keletkezése között több, mint 1 év telt el, akkor az elévülés megállapítható. Amennyiben ezt a végrehajtást kérő nem ismeri el, a végrehajtás megszüntetésére peres eljárást kell kezdeményezni.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy gyermekemet egyedül nevelő szülő vagyok, volt férjem havi 43.000 forintos gyermektartást fizet. Hivatalosan 2 éve kapom ezt az összeget. Van-e rá lehetőségem, hogy 2022. januárjától megemeltessem? És ha igen mennyivel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben gyermektartásdíj felemelése iránti keresetet kell benyújtani az illetékességgel rendelkező bírósághoz, melyhez mellékelni kell az Ön jövedelmét igazoló mindennemű okiratot, iratot, valamint a gyermek nevelésével összefüggésben felmerülő minden olyan költséget igazoló iratot, mellyel a kérelmet alá kívánja támasztani. Ezen ügyekben tehát a bíróság dönt végső soron arról, hogy indokolt-e a tartásdíj összegének megemelése, és ha igen, akkor mennyivel.

Kérdés: Férjem halála után két gyermekem tulajdonjogot szerzett az ingatlanban. Az 1/4 részben tulajdonos gyermekemnek a fél tulajdonjogommal megtilthatom-e, hogy oda élettársát beköltöztesse a hozzájárulásom nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem. De Önnek nincsen haszonélvezeti joga? Mert ha van, akkor „igen” a válasz.

Kérdés: Segítségét kérem, szüleim hitelt vettek fel a házukra, jelzálog uniós alapítványon keresztül fizetik több éve, de 1 év, ami betegség miatt kimaradt és a hitel majdnem duplája lett. El vagyunk keseredve, egy élet munkája van a házukban. Nyugdíjasok, az apám súlyos tüdőbeteg, kilátástalan az egész helyzet, mit tegyünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdéses szerződés tartalmának ismerete nélkül nem tudunk Önnek pontos válasszal szolgálni, ennek okán elsősorban azt tanácsolnám szüleinek, hogy késedelem nélkül vegyék fel a kapcsolatot a másik szerződő fél ügyfélszolgálatával személyes konzultációs időpont egyeztetése okán, amely konzultáció során a körülmények ismertetése után az ügyintéző válasszal tud szolgálni, hogy jelen esetben milyen lehetséges megoldások lehetek szülei problémájára.

 

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy házat szeretnék vásárolni. Letettem már 1 millió Ft foglalót, fizetek 15 milliót az adásvételi szerződés aláírásakor pár hét múlva és január 3-ig kifizetek még 30 millió Ft-ot. A fennmaradó összeget banki hitelből fedezem. A kérdésem az lenne, ha nem kapom meg a hitelt, akkor a foglaló kivételével a kifizetett 45 millió Ft visszajár nekem? Ezt bele kell vagy lehet foglalni az adásvételi szerződésbe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében, ha nem fizet a vevő határidőre, akkor az eladó jogosult a szerződéstől elállni és a foglalót megtartani, továbbá köteles elszámolni a foglalón felül kapott összeggel a vevővel. Javaslom, hogy az adásvételi szerződés minden esetre tartalmazzon rendelkezéseket.

Kérdés: Munkahelyemre letiltási érkezett. Mi a módja annak, hogy jövő februártól kezdjék vonni? Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által megadott információk nem elegendőek ahhoz, hogy a kérdésére érdemi választ tudjak adni. Ismernem kellene a letiltás minden körülményét. Javaslom, hogy személyesen forduljon a munkáltatójához és/vagy a végrehajtóhoz és/vagy a végrehajtást kérőhöz.

Kérdés: A következő ügy kapcsán szeretnék kérni segítséget: páromat idén februárban a közösségi médiában gyanúsították meg többen hamisan. Valószínű, nem echte rosszindulatból, hanem összetévesztés végett, de így megalázva sok ember előtt, valamint az online lincs hangulat megindult. Rágalmazásért feljelentést tett elébe menve a dolognak, de az az ügy nem ment végig. Ami aggasztotta, hogy ez a 2 ember makacsul ragaszkodott a tévedéséhez és feljelentést tett ellene még februárban. Igazából ez azóta sem megy ki a fejéből, mert sosem volt lezárása ennek a dolognak és azt sem tudtuk meg soha, hogy feljelentést tett-e bárki. Ha a rendőrség jogosnak gondolt volna egy feljelentést még februárban és nyomozás indul, arról mostanra, 6-7 hónappal később, tudnia kéne? Én mondom, hogy engedje el fél évvel később ezt, mostanra meghallgatták volna, de nem tudom, igazat mondok-e neki. A rendőrségtől ilyen információt ki lehet kérni, hogy érkezett e valaki ellen feljelentés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A nyomozó hatóság a feljelentés beérkezésétől számított három munkanapon belül megvizsgálja az ügyet és dönt az esetleges további vizsgálatok megindításáról. Tehát lehet, hogy még folyamatban van, és nem is feltétlen kell róla tudniuk.

Kérdés: Párom és gyermeke velem élnek. Én is nevelem, viszont nincsenek az én lakcímemen jelenleg. A vér szerinti gyermekem az édesanyjával él. A kérdésem az lenne, hogy jogilag mikor minősülök gyermeknevelőnek? Mit kell tennem, hogy nevelőszülő legyek? A lehetséges szja visszatérítés miatt kérdezem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nevelőszülő az a személy lehet, aki a) huszonnegyedik életévét betöltötte, b) nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság és támogatott döntéshozatal hatálya alatt, c) büntetlen előéletű,
d) a gondozásába helyezett gyermeknél legalább tizennyolc, de legfeljebb ötven évvel idősebb, e) személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő visszakerülésének vagy örökbefogadásának támogatására, valamint a gyermek, fiatal felnőtt életkori szükségleteiből adódó feladatoknak az ellátására, f) megfelel a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyes kérdéseit szabályozó kormányrendeletben meghatározott képesítési előírásoknak.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy 2021.09.07-én eladtunk egy autót, ami 2017. óta volt a tulajdonunkban. A vevő eljött, megnézte, kipróbálta az autót és meg is vette. Erről írtunk adásvételi szerződést. 1 hét múlva azt állította, hogy nem tudja a nevére íratni az autót, mert nem egyezik a motorszám a forgalmival. Azt állítja átvertük, mert motorcserés volt az autó. De mi biztosan nem cseréltünk benne motort. Fel akar minket jelenteni okirat hamisításért, ha nem fizetünk 40.000 Ft-ot vagy ha nem vesszük vissza az autót. Ilyenkor mi a teendő? Kihez kell fordulni? Hogyan tudjuk bizonyítani, hogy mi nem cseréltünk benne semmit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A motorszám nem kell az átíráshoz. Ne foglalkozzanak vele, pénzt akar önöktől kicsikarni.

Kérdés: Volt egy házasság, három gyerek, majd válás 21 évvel ezelőtt. Az apa azt követően egy telefonálás erejéig sem törődött a gyerekekkel, a gyerekek néhányszor próbáltak vele kapcsolatba lépni, de hiába, majd 15 évig volt egy másik élettársa. Az apa pár hónapja meghalt, az élettárs eltemettette, a gyerekeket közvetett módon (az elhunyt testvére által) értesítette a halálról és a temetés időpontjáról, de semmi egyébről. Hagyatéki végzés szerint a gyerekek örököltek mindösszesen egy számlán levő összeget, 1,8 millió forintot, de a bank nem utalta át. Kiderült, hogy az élettárs a halál bekövetkeztét követő napokban szisztematikusan minden nap az elhunyt kártyájával felvette 150 ezer forintonként az összeset. A gyerekek számon kérték rajta, hogy a végzés szerint az őket illeti, utalja át. A válasz: a temetés, a sírkő, a halott Budapestről Gyulára szállítása stb. közel 2,5 millió forint, tehát még inkább a gyerekek tartoznak neki őszerinte. Mit lehet ilyenkor tenni? Érdemes pert indítani? Milyen összegig kötelesek a gyerekek a temetést finanszírozni? Vagy rendőrségi feljelentést kellene tenni a pénz ellopása és a kártya jogtalan használata miatt? Avagy semmit, mert az élettársnak igaza van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A temetési költségeket számlával kell igazolni. A hagyaték a halál pillanatában meglévő vagyon, a közjegyző is azt fogja lekérni, így az utána felvett összeg irreleváns. Polgári és büntető eljárás is indítható.

Kérdés: 11 év után jutottam el oda, hogy a férjem lebukjon előttem a megcsalással. Nem először persze, de mindig tagadott. Volt, hogy kezet is emelt rám. Második gyermekünkkel voltam a szülőszobán méhlepény leválás miatt, amikor bejött hozzám, de ott is hagyott, hogy találkozzon egy prostituálttal és kielégítse, majd visszajött a kórházba hozzám. A saját fülemmel hallottam, amikor mesélte a barátjának. Az esetről úgy alakult, hogy készült hangfelvétel is, ami bizonyítja azt is, hogy rendszeres droghasználó. Nem használhatom fel egy válás esetén a gyermekelhelyezési perben, hiszen sértem a jogait, amiért elítélnének. Amikor rákérdeztem, letagadta és fellökött az udvaron, a nagyobbik gyermek mellől. Sosem fordultam rendőrhöz, mert féltem. Most pedig félek, mert van babaváró és munkáltatói hitel a nyakunkban, én pedig gyesből élek, jelenleg anyóséknál lakunk, nekem van egy saját házam. A fizetése 5-600.000 Ft, a családja gazdag és fenyeget, hogy elveszi tőlem a gyerekeket. El tudná őket venni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermekek feletti felügyeleti jogok gyakorlásáról egyezség esetén a szülők bárhogyan dönthetnek az egyezség bírósági jóváhagyása mellett. Abban az esetben, ha a bíróság dönt arról, hogy melyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat, számos körülményt vesz figyelembe a döntés meghozatala során. A gyermek elhelyezésénél a bíróság elsősorban azt veszi figyelembe, hogy melyik szülő alkalmasabb a gyermeknevelésre.

Kérdés: 1976-ban házasodtunk össze. Két nagykorú gyermekünk van. 1980-ban 50-50%-ban lakást vásároltunk. 1999-ben nyaralót vettünk a férjem nevére. 2003-ban férjem a barátnőjével együtt a nyaralóba költözött. Én a lakásban maradtam. Most beadta a válókeresetet. Ekkor tudtam meg, hogy a nyaralónkat még 2003-ban a barátnője nevére íratta (jelenleg is itt laknak). A kérdésem az, hogy a válás során mire számíthatok a lakásmegosztással kapcsolatban és a nyaraló figyelembe vehető-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Számos esetben előfordul, hogy a házasság ideje alatt vásárolt ingatlan tulajdonjoga csak az egyik fél nevére kerül bejegyzésre, ez azonban mégsem változtat azon a tényen – eltérő megállapodás hiányában –, hogy a másik fél is tulajdonos. A bejegyzés elmaradása a házastárs tulajdonjogát nem érinti, tehát akár a házasság fennállása alatt, akár azt követően kérheti a tulajdonjoga bejegyzését, tekintettel arra, hogy az ingatlan közös vagyonnak minősül. Kérdése megválaszolásához szükséges lenne ismernünk, hogy létrejött-e Önök között a korábbiakban házassági vagyonjogi szerződés vagy egyéb megállapodás, amely az Önök közötti vagyoni viszonyok rendezésére hivatott. Eltérő rendelkezések hiányában a kérdéses nyaraló közös vagyonnak minősül.

Kérdés: Egy ismerősömnek utaltam egy pénzösszeget, hogy Németországból vásároljon nekem autót. Családtag, így gondoltam megbízhatok benne. Nagy összegről van szó (30 millió). Azóta nem jött meg sem az autó, sem a pénz nem lett visszautalva (2 évet vártam). Most jelenleg már nem tervezek többet várni feljelentést szeretnék tenni, mert rájöttem a személynek nem áll szándékába sem az autót megvenni, sem a pénzösszeget visszautalni. Ilyen esetben kihez kell elsőként fordulnom? Milyen lépéseket tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. Jelen esetben továbbá el kellene indítani a polgári peres eljárást is a családtaggal szemben.

Kérdés: A lányom Amerikában él, el szeretné adni az ingatlant, de nem szeretne azért haza utazni. Személyi igazolványa lejárt, útlevele az érvényes. Hogy lehetne az adásvételt lebonyolítani, hogy ő nem lakik itthon? Van erre valamilyen lehetőség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen lehetőség van arra, hogy lányának ilyen esetben az ingatlan adásvételi szerződés megkötéséhez nem kell hazautaznia Magyarországra. Ilyen esetben lehetőség van az ügyvéd által ellenjegyzett okirat Eladó által külföldön történő aláírására. A hatályos jogszabályi rendelkezések részletes iránymutatást adnak arról, hogy az ilyen eljárás esetén az ügyvéd hogyan azonosítja a szerződő felet, és hogyan történik meg pontosan az aláírás folyamata. Az aláírás ebben az esetben is az eljáró ügyvéd előtt történik meg azzal, hogy az előre leegyeztetett szerződés aláírása során az aláíró személy videotelefon (pl. Skype) alkalmazása során azonosítja magát (személyes okmányok bemutatása), majd az eljáró ügyvéd előtt írja alá az okiratokat (az aláírás minden részletéről felvétel készül). Az is lehetséges megoldás, hogy lánya meghatalmazás útján történő aláírás mellett dönt, ilyenkor magyar ügyvéd vagy közjegyző által megszerkesztett meghatalmazást használhat fel, amelynek aláírása külföldi jegyző, vagy magyar külképviselet előtt zajlik.

Kérdés: Apósom 3 éve halt meg, vannak gyermekei, viszont a mostani felesége mindent, lakás és pénz a közös lányukra íratott, így a két fiú féltestvér semmit sem kapott az apjuk után. Kérdezem, ez jogos-e így, illetve lehet-e perelni még?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által előadottakból nem áll rendelkezésünkre annyi információ, amelynek ismeretében válasszal tudnánk Önnek szolgálni. A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében az örökhagyó legközelebbi hozzátartozóinak részesedését a hagyatéki vagyonból akkor is lehetővé kívánja tenni, ha az örökhagyó rájuk kedvezőtlen végintézkedést tett, ilyen esetre a magyar jog kötelemrészre vonatkozó igényt biztosít a végrendeleti örökösökkel, megadományozottakkal szemben. Többek között kötelesrészre jogosultak az örökhagyó leszármazói (gyermekei), feltéve, hogy az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örökösei, vagy végintézkedés hiányában azok lennének. A kötelesrész iránti igény, peres eljárás keretein belül érvényesíthető, azonban egy ilyen eljárás rendkívül költség-, valamint időigényes, így javaslom ezeknek a szempontoknak a mérlegelését egy esetleges eljárás kezdeményezése előtt.

Kérdés: Szüleim kertes házban laknak, a szomszéddal egyszer valamin összevitatkoztak. Azóta a szomszéd úgy áll bosszút, hogy két kocsival is úgy áll meg a szüleim háza előtt, hogy szüleim éppen csak ki tudnak jönni kocsival a kapujukon. Ha én vagy bárki megy hozzájuk, nem tudunk megállni szüleim háza előtt a szomszéd kocsijai miatt. Szeretném kérdezni, hogy mit lehet ez ellen tenni? Tudom, hogy az út közterület, ezért oda parkolhatnak, csak mi lesz akkor, ha egyszer mentőnek vagy tűzoltónak kell mennie a szüleimhez, mert valami baj történik és a tűzoltó vagy mentő nem tud a szomszéd kocsijai miatt megállni, leparkolni, időben segítséget nyújtani? Nem szeretném megvárni, míg egy ilyen baj bekövetkezik. Ebben kérném a segítségét, mert aggódom szüleim miatt és sajnos ők bárhova fordultak, semmilyen segítséget nem kaptak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsőként azt javaslom, hogy próbálják meg békés úton intézni az ügyet. Amennyiben ennek hatására a későbbiekben nem történne változás, lehetőség van jegyzőnél birtokvédelmi eljárás megindításra, vagy polgári peres eljárás megindítására, ahol a bíróság szakértő kirendelésével dönt az esetleges szomszédjogi szabályok megsértésének tárgyában. Ha a parkolás a kapubejárást is akadályozza, akkor szabálysértési eljárást is kezdeményezhetnek a helyi rendőrségen.

Kérdés: Tavaly váltam, 2 gyermekemet váltott elhelyezésben (1 hét itt, 1 hét ott) neveljük. A családi pótlékot és adókedvezményt volt férj kapja, utalja a felét minden hónapban, ebben állapodtunk meg. Azonban pár hete megtudtam, hogy én is igényelhetném magamnak az ellátások 50%-át, azonban volt férj nem hajlandó aláírni az ehhez szükséges nyomtatványt. Mit tudok tenni? Kisebbik gyermekem nem szeretne az apjához menni már lassan egyáltalán, köteles vagyok őt “kényszeríteni”, hogy akarata ellenére elmenjen tőlem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lehetősége van bírósághoz fordulni a szülői felügyelet rendezése kapcsán.

Kérdés: 3 testvér örökölt egy ingatlant, amelyben egyikük bent lakik úgy, hogy oda nincs bejelentve. Kötelezhető-e rá, hogy költözzön ki vagy, hogy kifizesse testvéreit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben mindhárman a tulajdoni hányaduk arányában jogosultak az ingatlan használatára. Azt tanácsolom, hogy próbálják békés úton rendezni a kialakult helyzetet. Fontos megjegyezni, hogy elsősorban a hagyatéki végzésben foglaltak az irányadók. Amennyiben nem tudnak megegyezni, peres eljárást lehet kezdeményezni a vagyonközösség megszüntetésére és a túlhasználat okán az ún. többlethasználati díj megfizetésére is.

Kérdés: Édesapám gondozását fiatalabb bátyám vállalta a nyugdíja fejében. Utolsó látogatásomkor édesapám alulgondozottként tűnt fel – külföldön élek – (kinézete, mint egy hajléktalan, hosszú körmök, haj, borotválatlan, semmi tisztaság nincs fürdetve, stb., a lakás bűzlik, koszos, semmi higiénia). Hogy lehetne szociális segítséget kérni és az ápolási jogot semmissé tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Alaptörvény több pontban is rögzíti, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni, mint ahogyan azt is, hogy minden önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. Információt elsősorban – alapesetben – az érintettek, illetve a hozzátartozók, ha nincs nevesítve az adott településen szociális intézmény, akkor a helyi önkormányzat szociális irodáján és jó esetben a házi orvosi szolgálatnál tudnak kérni. Bővebb információval csak az ügy konkrétabb ismertetésével és az ezalatt keletkezett dokumentumok átvizsgálásával tudunk szolgálni.

Kérdés: A rokkant nővérem csaló áldozatává lett, mint gondozó alkalmaztuk hirdetésen keresztül. Telefon társaságoknál vett a nővérem nevében mobilokat, majdnem 1000 Euró értékben, most fenyegetnék, hogy foglalnak nála, ha nem fizet. Lehet bírói határozat nélkül foglalni? Nem perelték be és soha nem volt kliensük a nővérem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához szükséges lenne ismernünk az ügy további körülményeit, illetve ezeknek a bizonyos felszólító leveleknek a pontos tartalmát, ezen információk hiányában ugyanis nem tudunk Önnek válasszal szolgálni. Javaslom az érintett telefontársaságok ügyfélszolgálatával való kapcsolatfelvételt a jelenlegi helyzet körülményeinek tisztázása okán, valamint az elkövetővel szemben feljelentés tételét.

Kérdés: Német állampolgárságú férjem halála után az első házasságából levő gyermeke is örökölt egy részt a közös, magyarországi tulajdonból. A fiatalember átruházta/eladta pénz ellenében az örökséget terheivel és jogaival számomra. Az eladásról németországi közjegyző viaszpecsétes okmányt állított ki. Sajnos, a helyrajzi szám nem szerepel, de általánosan minden ingatlanra (különösen magyarra) szól a szerződés. A földhivatal nem fogadja el az okmányt. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen nem fogadják el, hiszen nem felel meg a magyar jogszabályoknak. Német közjegyzőnél nem lehet így magyar ingatlant „eladni”. Keressenek magyar ügyvéd kollégát, tudni fogja, hogy mi a teendő.

Kérdés:  A lukácsházi szőlőhegyen van a telkünk. Szeretnénk rácsatlakozni a vezetékes vízhálózatra. A vízvezeték rendszer a beton út alatt fekszik. Beszéltem a polgármester úrral erről, azt mondta, nem engedélyezi, mert ha nekem megadja az engedélyt, akkor mások is szeretnének rácsatlakozni. Kb. 12-éve betonozták le az utat, előtte, aki akart rá csatlakozhatott a rendszerre. Indokként azt mondta, nem lehet felvágni az utat. Én úgy gondolom, mindenkinek joga van a vízhez, kifizetek mindent, a helyreállítást is. Kérem a segítségét mitévő legyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Vízbekötés esetén a területileg illetékes vízközmű szolgáltatóhoz kell fordulni. A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű-hálózatba történő bekötését a víziközmű-szolgáltatónál az ingatlan tulajdonosa kezdeményezheti. A bekötés igénylőjének szükséges felkeresnie a területileg illetékes Ügyfélszolgálati Fiókirodát, ahol tájékoztatást kap az eljárás rendjéről, valamint a bekötés műszaki megvalósíthatóságáról, megállapítják a bekötés szükséges átmérőjét, majd a helyszíni felmérés során a tulajdonossal együtt kitűzik a vízmérő akna pontos helyét.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy a barátom vásárolt egy autót használtan kereskedőtől, 3 hónapja. Mivel van másik autója is, így ezt a gépjárművet nem sokat használta. Egy balatoni utazás során felgyulladt a motorellenőrző lámpa. A barátom elvitte szerelőhöz, aki közölte vele, hogy az előző szerelő, aki foglalkozott az autóval nem hőálló pasztát használt a motortérben, így elég nagy kár keletkezett a gépjárműben. Közel 500.000 Ft a javítás. Van esetleg valamilyen jogi segítség ilyen helyzetben? Hiszen a régi szerelő hibájából adódóan keletkezett a kár.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt tanácsolnám, hogy barátja próbáljon megegyezni az eladóval, hiszen egy esetleges peres eljárás akár évekig is elhúzódhat, valamint a perköltség és az igazságügyi szakértő díja is több százezres kiadást jelenthet. Amennyiben nem sikerül, 6 hónapon belül gyakorolni kell a szavatossági jogait.

Kérdés: TLA vagyonkezelőtől részletre visszavásárolt ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom van 2037-ig. A végrehajtó bejegyezte az ingatlanra a végrehajtási jogot. Ezt megteheti? Ha igen, van valami következménye a TLA felé?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen. Következmény ismertetése: a kettőjük szerződésének ismerete lenne hozzá szükséges.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy öcsémmel örököltünk egy kb. 30 millió Ft értékű ingatlant édesanyánktól, amit szeretnénk eladni és a pénzt megfelezni. Amennyiben magasabb áron tudjuk eladni, mint ami a hagyatéki végzésben szerepel, mennyi nyereségadót kell utána fizetnünk így, hogy az eladási ár kétfelé megy? A másik kérdésem ebből következik: az eladás után én ingatlant szeretnék vásárolni a magam részéből. Ilyen esetben a vagyonszerzési illetéket mihez viszonyítják: a ház teljes eladási értékéhez vagy csak az én részemhez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ingatlan a szerzéstől számított öt éven belül értékesítik, abban az esetben adót kell fizetni. Az ingatlan eladását követően, az abból befolyt jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Ami a vagyonszerzési illeték megállapítását illeti, bővebb információkra lenne szükségem az esetről az érdemi válaszadás érdekében.

Kérdés: Autóhiteles tartozásom van 2005-ből felmondott szerződéssel és a végrehajtónak átadott tőketartozással, mely 2010-ben elévült, de a követelés megmaradt és a kamatokkal megduplázódott. Viszont mivel én is csak egy átvert devizás vagyok, így nem fizetem azóta sem. Mit tehetnék, hogy ne zaklassanak és ne legyek khr listás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt javaslom, hogy kérjen teljeskörű tájékoztatást a faktortól, minden irat másolatával. Alá viszont ne írjon semmilyen nyilatkozatot sem. Az iratokkal érdemes ügyvédet felkeresni.

Kérdés: Az öregségi nyugdíj megállapításánál hány évet vesznek számításba, ha négy saját gyermekem van? Illetve a megszerzett jog, hogy 4 év korkedvezményem van, tehát hogy “számoljam ki”, mennyi évvel előbb mehetek el? Még egy: Üzemi baleset miatti táppénzes időszak kiesik vagy nem (több verziót hallottam)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy a rendelkezésére álló iratokkal forduljon az Ön lakóhelye szerint illetékességgel rendelkező járási hivatalhoz, ahol részletes tájékoztatással tudnak szolgálni a feltett kérdésre. Iratok nélkül mi sem tudunk többet mondani.

Kérdés: A munkaszerződésemben van egy pont, amiben a következő van írva: köteles elvégezni minden más, ami a vállalat tevékenységéhez köthető feladatot, amire csak a közvetlen felettesei utasíthatják, amennyiben az nem ellenkezik a hatályos törvényi/vállalati előírásokkal. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalat érdeke úgy diktálja, akkor hiába vagyok elektromos karbantartói munkakörben, köteles vagyok kamiont rakodni, üveget pucolni, stb…? Tehát ezt a “minden más” megfogalmazást bármire is rá lehet húzni, ha a vállalat azt akarja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés pontos megválaszolásához szükségem lenne a munkaszerződés további pontjainak az ismeretére is, de a leírtak alapján: igen.

Kérdés: Július 22-én vagy 24-én elvették a jogsit. 0.26, illetve 0.23-mat fújtam. Az lenne a kérdésem, hogy mennyi időre vehetik el a jogsit és muszáj mennem utánképzésre? Mivel jár az utánképzés? Ez volt az első alkalom, még balesetem se volt, még koccanás sem. Ezt figyelembe veszik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A járművezetéstől eltiltás vagy határozott ideig tart, vagy végleges hatályú. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év. A hatályos jogszabályok értelmében utánképzésen kell részt vennie annak a járművezetőnek, akit a bíróság vagy a szabálysértési hatóság közlekedési szabálysértés miatt legalább 6 hónapra, illetve akit a bíróság közlekedési bűncselekmény elkövetése miatt a járművezetéstől eltiltott, továbbá akinek vezetői engedélyét a közúti közlekedési előéleti pontrendszer alapján az eljáró hatóság visszavonta.

Kérdés: Párommal egy ingatlan teljes körű felújítását végezzük, melynek tulajdonosa 100%-ban a párom. A felújítás költségeit viszont 50-50%-ban viseljük, saját tökéből, illetve hitelből, ahol adóstársként vagyok megjelölve. Minden költséget vezetünk egy Excel táblázatban, ezt viszont nem érzem elég biztosnak ahhoz, hogy esetleges szakítás esetén visszakapjam a pénzem (nem vagyunk házasok). Mit javasol, mi lehet a megoldás? Egy közjegyző által hitelesített irat a költségekről? Vagy fizessem ki az ingatlan vételárának felét? Időközben több munkálaton is milliós tételt spóroltunk az én ismerőseim által, ebből a szempontból sem mindegy, hogyan számolnánk el.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy bonyolultságára való tekintettel javaslom, hogy személyesen kérje szakember (ügyvéd) segítségét. Az Ön által felvázolt két lehetőség valóban megoldást jelenthet a problémára, azonban ennek megvitatásához, valamint a részletek kidolgozásához személyes egyeztetés szükséges.

Kérdés: Elárverezte a házunkat jogtalanul, nem egyezkedett velem a végrehajtó, fellebbeztem, de úgy néz ki, hogy kilakoltathatnak. Nincs hova menjek, beteg is vagyok, de fizetni is hajlandó vagyok, de nem állnak velem szóba.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtakból nem állapíthatóak meg egyértelműen az eset körülményei, sem pedig az, hogy milyen kérdésre szeretne választ kapni.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy szeretném megemeltetni a gyerektartást, de az apuka azzal fenyeget, hogy amit ad, 10 ezer Forintot, azt elveteti tőlem Lehetséges ez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben lehetősége van bírósághoz fordulni, és a gyermektartásdíj felemelését kérni.

Kérdés: Egy társasházként bejegyzett ikerházban lakunk. A tetőtér egy légtér a szomszédunkkal. A szomszéd úgy döntött, hogy (elmondása szerint) leszigeteli a tetőtér egy részét. Valószínűleg le is akar választani egy részt. Megteheti ezt hivatalos, illetve a mi engedélyünk nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az eset pontos körülményeinek ismerete nélkül elsősorban azt javaslom, hogy próbáljanak egy mindenki számára elfogadható megállapodást kötni. Amennyiben Önök, mindketten tulajdonosai a társasháznak, abban az esetben az egyik tulajdonos sem dönthet a másik tulajdonostárs hozzájárulása nélkül.

Kérdés: Az iránt érdeklődnék, hogy a társasházban lakó ügyvéd, ha személyiségi jogokat sért: utána néz a házban lakók milyen jogcímen élnek ott, mennyi a tartozásuk és ezt alkalomadtán a szellőző rendszeren keresztül üvölti a lakóknak (nem hivatalosan teszi mindezt). Hol, milyen módon tudnak a lakók panaszt tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben elsősorban azt tudnám tanácsolni az érintett lakóknak, hogy békés hangnemben próbáljanak meg beszélni lakótársukkal, és megállapodásra jutni a jogsértő magatartás abbahagyásának vonatkozásában. Amennyiben ez nem sikerül a közgyűlésen tudnak szavazni a jogkövetkezményekről, a jegyzőnél birtokvédelmi eljárást lehet indítani, illetve a személyiségi jogok megsértése miatt polgári pere eljárás is indítható.

Kérdés: Van egy lakásom az anyám holtig tartó haszonélvezettel bír. Kb. 2 éve elment a húgomhoz egy másik községbe, azóta a rezsit – közös költség, távfűtés, villany, víz – fizetem méltányosságból. Hivatalosan még mindig ezen a címen lakik. Most a húgom fia augusztus közepe óta ott lakik. Mivel én nem a városban élek, így csak 2 hetente mentem szellőztetni és pár napja vettem észre, hogy mi a helyzet. Az anyám ezzel kapcsolatban semmit nem közölt. Felhívtam, mire a húgom annyit közölt az anyám megengedte ezt. Kérdésem: Tényleg semmi jogom nincsen? Hogyan lesz ezek után a számlák fizetése? Átírassam a nevemről? És, ha nem fizet, akkor kit terhel a felelősség? Nem kellett volna engem hivatalosan értesíteni? Az anyámat befolyásolják és elég rossz a fizikai állapota is, 86 éves.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt tanácsolom, hogy próbálják békés úton megbeszélni a kialakult helyzetet és egy mindenki számára megfelelő megállapodást kötni. Az édesanyjának ugyanakkor joga van sok mindenhez, habár nem a leírt módon. Megegyezés hiányában a peres út marad csak.

Kérdés: Nyaralót béreltünk néhány napra. Érkezeskor a tulajdonos nyomtatványt töltetett ki velünk. Minden személyes adatunk, személyi ig. számunk és aláírásunk rajta van. Érkezéskor átvette a bérlésért kért összeget, számlát nem adott. Hazautazáskor kértem, hogy adjon számlát. Azt mondta nem hozott, de majd elküldi e-mailben. Nem küldte el. Ez visszaélés személyes adattal? Ha tudta, hogy nem fog számlát adni – nyilván tudta -, miért kérte el az adatainkat? Mit tehet azokkal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szállás foglalásának sikerességéhez szükséges megadni bizonyos személyes adatokat – amelyeket nem visszaélés céljából kérnek el a foglalóktól. Azonban a számlaadási kötelezettség elmulasztásának körében az adóhatóság jogosult vizsgálódni és jogkövetkezményeket alkalmazni a mulasztó személlyel szemben. Így tehát arra van ilyen esetben lehetőség, hogy az adóhatóság részére bejelentést tegyen a sérelmet szenvedett fél. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy az IFA (idegenforglmi adó) miatt tette, hátha ellenőrzést kap….ha nem, akkor megsemmisít minden, így nem kell adóznia—de persze ez egy feltételezés a részemről.

Kérdés: A következő ügyben szeretném a segítségüket kérni: 2016. áprilisában, magánszemélyként kölcsönt kaptam egy cégtől. Ezt a kölcsönt nem tudtam vissza fizetni. Időközben a cég kényszertörlés alá került, majd 2019. októberben megszűnt. 2021. augusztusában a NAV inkasszót tett a bankszámlámra, a felvett összegről és annak nagyon magas kamatáról. Elkerülhető valamilyen módon ennek az összegnek a visszafizetése?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A NAV „csak úgy” a leírtak alapján ezt nem tehette / tette volna meg. A háttérben kell lennie olyan információnak, szerződéses tartalomnak, történésnek, amit nem írt le.

Kérdés: Budapest XVII. kerületben egy hrsz. alatt 4 lakásos épület lett építve kb. 20 éve. A Vízművekkel van egy problémám a főmérőkkel kapcsolatban. A törvény szerint ugyanis egy hrsz-on egy főmérő lehet csak, esetleg ikresítéssel több. Jelenleg a 4 lakásnak 4 főmérője van. A 4 lakás közül kettőnek egy mérőóraaknában van elhelyezve a mérőórája. Az enyém van a szomszédban. A vízmű ezeket a tényeket figyelmen kívül hagyva nem hajlandó az én mérőórámat áthelyezni a saját telekrészemre. Én 10 éve vettem meg a lakás, most eladnám. A 4 lakásos háznak még használati megosztási szerződése sincs. A szomszédom ragaszkodik a merőóra áthelyezéshez, addig nem hajlandó semmit aláírni, így nekem az eladást irtózatosan megnehezíti. Azt tanácsolták, hogy vegyem fel a földhivatallal a kapcsolatot, hogy próbálják meg ők rendbe rakni a nyilvántartásban, hogy ne egy, hanem 4 hrsz-on legyen nyilvántartva a telek. Szerintem ez hülyeség, de ki tudja.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem derült ki, hogy pontosan mi a kérdése. Javaslom, hogy próbáljon megállapodni a szomszédokkal, egy mindenki számára előnyös megoldás érdekében. Négy HRSZ is megoldás, ha egyébként a helyi építési szabályoknak az így kialakult telekingatlanok megfelelnek.

Kérdés: Édesanyám még életben van és a húgomnak ajándékozta a lakást, ami az ő (édesanyám) tulajdona. Ezt a döntést én is elfogadtam. Szeretnék nyilatkozni, hogy az én nagykorú gyermekem ezt ne tudja megtámadni a köteles részre való hivatkozással, ha én meghalok. Úgy hallottam, hogy az ilyen ajándékozás esetleg megtámadható, és ezt szeretném elkerülni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kötelesrész csak az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét illeti meg, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy van egy 15 hónapos kisfiam, akit egyedül nevelek születése óta. Az apuka ez év július 5-én a hátam mögött benyújtott egy keresetet a bírósághoz, hogy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot szeretne tenni a kisfiúra. Jövő héten, kedden megyek a kerületi gyámügyre, mert a kisfiú családi jogállását rendezni kéne. Mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy a birtokában lévő okiratokkal együtt forduljon szakemberhez (ügyvédhez) a lehetőségek átbeszélése végett. Az apasági nyilatkozat nem probléma, főleg, ha valóban ő az apa, de utána különféle jogkövetkezményekkel nézhet szembe, így mindenképpen érdemes ezeket tisztázni, átbeszélni. Ha nem alkalmas így az időpont, kérje annak elhalasztását a hivataltól.

Kérdés: A kérdésem a következő: Másod örökösként a NAV felé megfizettem az örökösödési adót (temetési költség, közjegyzői munkadíj, hagyatéki teher). Az egyenesági örökös jogosan tart-e igényt arra, hogy neki is megfizessem a közjegyzői költséget és a temetési díjat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Hagyatéki tartozások közé tartozik az örökhagyó illő eltemetésének költségei; a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek, valamint a hagyatéki eljárás költségei; az örökhagyó tartozásai; a kötelesrészen alapuló kötelezettségek, és a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek. Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind azt követően egyetemlegesen felelnek.

Kérdés: Volt párom banki ügyintéző. A nyugdíjas szüleim lakására jelzálog hitelt vett fel.  Becsapta, átverte őket. Hova tudnék fordulni ezzel, hogy az egyik dolgozójuk a barátnőjéhez bevitte az idős, nyugdíjas szüleimet soron kívül és az ingatlanjukra jelzáloghitelt vett fel. Ők nem tudták mit írnak alá, sajnos. Segítséget kérnék, hova kell fordulnom ezzel az üggyel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feljelentést tehet a lakhelye szerinti rendőr-kapitányságon, illetve javaslom, hogy a birtokban lévő dokumentumokkal forduljon szakemberhez (ügyvédhez), hogy személyes konzultáció keretében át tudják beszélni a lehetőségeket. Továbbá az említett banknak komoly bankbiztonsági részlege van, érdemes őket is megkeresni.

Kérdés: 2019. őszén a munkahelyemmel kötöttem tanulmányi szerződést (kórházban dolgozom), 2 évre, hogy elvégzem a BME felsőfokú képzését, ami kell a munkavégzéshez, ők pedig finanszíroznak. Cserébe 3 évet még a diploma megszerzése után maradok a munkahelyemen. Minden rendben zajlott, a diploma meglett, a munkahely fizette a tandíjat és egyéb költségeket. 2021. július közepén (a diplomám 07.01-jén lett meg) a miniszterelnök a kötelező eü. oltásról beszélt, ami azóta úgy tűnik, be is lesz vezetve. Kérdésem: mivel nem oltatom be magam és ezért a munkahelyem a rendelet értelmében megválik tőlem, a tanulmányi szerződéses pénzt kérheti-e tőlem, tekintettel, hogy akkor még nem volt feltétel a kötelező oltás, ráadásul a diplomám megszerzése után jött ki ez a kötelező rendelet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz szükségem lenne a releváns dokumentumok (szerződések) ismeretére.

Kérdés: Egy tízemeletes társasházban lakom és a villanyórák a földszinten egy tárolóban vannak. A ház közös képviselője kötelezővé akarja tenni a villanyórák szintenkénti felhozatalát. Azt szeretném tudni, hogy ezt megteheti-e? Itt idős nyugdíjas lakók élnek és hitelt akar felvetetni velünk. Még egy kérdésem lenne: a háznak van két házmesteri lakása, melyek albérletbe vannak kiadva, azt szeretnék eladni, de a képviselő szerint ezt nem lehet értékesíteni. Különben a képviselő nem a házban lakik, neki semmi köze a lakásokhoz.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy megvitatása mindkét esetben a társasház közgyűlésének a feladata, tehát szükség van a lakóközösség beleegyezésére is. A közös képviselő erről nem dönthet.

Kérdés: Válás esetén az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés közös vagyonnak számít-e vagy a szerződőt illeti meg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Annak okán, hogy a házassági vagyonmegosztást több tényező is befolyásolja (házassági szerződés, pontosan mikor történt a befizetés és a belépés, stb.), melynek eredményeképp több kimenetele is lehet az ügynek, azt javaslom, hogy személyesen kérje ügyvéd segítségét. Alapesetben közös megtakarítások közös vagyonnak minősülnek.

Kérdés: Az lenne a kérdésem egyben problémám, hogy be voltunk zárva több hónapig. Így az államtól 50% bértámogatást kaptunk. Viszont megkaptuk a minimálbért a számlára, de a fele pénzt visszakérte a munkáltató készpénzbe. Joga van visszakérni? Mivel ugye be voltunk zárva, így nem dolgoztunk. Így elment 12 nap fizetett szabadság is, de azt nem fizették ki.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérni mindig mindenki kérhet bárkitől bármit. Az nem azt jelenti azonban, hogy annak köteles is eleget tenni. Ergo Önöknek sincsen ilyen kötelezettsége, hogy a fizetésüket visszafizessék, akár csak részben is.

Kérdés: Elváltam néhány éve és mivel nem sikerült újabb értékelhető társkapcsolatot találnom 2021.05.07-én befizettem 99.000 Ft összegű tagsági díjat a First Class Társkereső Irodába. A befizetést egy személyes találkozó előzte meg, ahol a hölgy “profilt” készített rólam, viszont – ami furcsa is volt – közölte a hölgy, hogy ott helyben kell fizetnem. Bevallom, amúgy is kellemetlenül éreztem magam és ennek az arrogáns igénynek ott eleget tettem, átutaltam az összeget. Írtunk egy írásos megállapodást, amelyben ő vállalja, hogy 6 hónap alatt garantál 3 biztos találkozót és küldi folyamatosan a lehetőségeket. Természetesen azóta nem történt semmi. Én rendszeresen írtam neki e-mailt, semmire nem reagál, egyszer elértem telefonon, közölte, hogy a beteg apját ápolja Ukrajnában. Többször kértem vissza az összeget, nem reagál. Ebben kérném a segítségüket, hogy lépjek tovább?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az Önök által írt írásbeli megállapodás megfelel a törvény által előírt formai követelményeknek, abban az esetben szerződés nem teljesítéséről lehet szó. Azonban ennek a megállapítása kizárólag az Önök között létrejött megállapodás részleteinek ismerete esetén lehetséges.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy érvényes lehet-e még egy 1987-ben (34 éve) íródott kölcsönszerződés? Akkor váltunk el és a volt férjem 600.000 Ft-ot kapott kölcsön a szüleitől abból a célból, hogy engem kifizessen a közös házunkból. Azzal a feltétellel, hogy akkor kell visszafizetni, amikor a szülők azt kérik, illetve a szülők halála esetén a férjem húgát illeti a ház mindenkori forgalmi értékének a fele. A volt férjem meghalt, egyedüli örököse a közös gyermekünk, tőle követelik a nagyszülei a fél ház jelenlegi értékét. A kölcsön tudtunkkal már rég meg lett adva, de bizonyítani nem tudjuk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés megválaszolásához ismernem kellene a kölcsönszerződést tartalmazó irat és a hagyatéki eljárás minden részletét, ennek hiányában nem tudok érdemi információval szolgálni Önnek.

Kérdés: A következő kérdéssel fordulok az illetékes szakemberekhez: Önkormányzati lakásban bejelentett bérlőtárs vagyok. Édesanyám a főbérlő. Én hamarosan albérletbe költözöm. Azt hallottam, hogy így elveszítem a bérlőtársi jogviszonyomat. Érdeklődni szeretnék, hogy ez tényleg így van-e, ha nem, milyen lehetőségek vannak még? Szeretnék ugyanis beköltözni az albérletbe, de a bérlőtársi jogcímemet is szeretném megtartani.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön esetében, mivel más bérletbe költözik, ezért nem létesíthető (tartható fenn) az önkormányzati bérlőtársi jogviszony.

Kérdés: A volt férjem vállalkozásában hitel felvételnél voltam kezes. Elváltunk és nem fizetett. Most ellenem folyik végrehajtás. Beteg vagyok, albérletben élek és semmim nincs jóformán. Dolgozom és a pénzem inkasszózták. A betegségem után járó pénzt is elvették. Mit lehet ez ügyben tenni. Érdemes ügyvédhez fordulnom? Vagy a teljes kilátástalanság jön?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az adóstárs, illetve a készfizető kezes ugyanúgy felel a kölcsön visszafizetéséért, mint az adós. A szerződés tartalmának konkrét ismeretének hiányában mindenképp javaslom egy ebben a szakterületben jártas ügyvéd megkeresését.

Kérdés: 26 éves vagyok, a jövedelmem kiegészítése céljából Kínából importáltam adattárolókat egyéni vállalkozóként és belföldön értékesítettem. Nem volt tudomásom arról, hogy magánmásolási díjat kellett volna fizetnem, ellenőrzést kaptam és eljárás fog indulni ellenem. Házkutatást tartottak, a lefoglalt termékekre jutó jogdíj értéke 107 ezer Ft. Ennek a dupláját egyből befizettem az Artisjusnak. 3 év alatt nagyjából 1000 db-ot importáltam, ez több millió forintos elmaradt jogdíjat jelent. Gondolom visszamenőleg is meg fogják fizettetni velem, a törvényben az áll, hogy átalánnyal együtt kell megfizetni, ami a dupláját jelenti. A tevékenységemmel nagyjából 1 millió Ft-ot kerestem, nincs lehetőségem 6-7 millió Ft-os jogdíj büntetést befizetni. Mennyire lesz komoly ez az eljárás? Van okom félni? Tudna mondani pár mondatot, hogy mire számítsak? A jogdíj átalányból engedhetnek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A konkrétumok ismerte nélkül azt javaslom, hogy a részletekről az Egyesület munkatársaival egyeztessen, illetve kérje ügyvéd tanácsát személyes konzultáció alkalmával.

Kérdés: A kérdés, kérdések: Pénzért, privát személyként, online weboldalon adok egy konkrét kérdésre, problémára választ, tanácsot, szükség esetén élő videó kapcsolat segítségével a tudásomat adom el. Kié a felelősség? Kit vonnak felelősségre, ha a szolgáltatás igénylőnek (vásárlónak)  anyagi kára, fizikai sérülése keletkezik, mert az én tanácsomat követve járt el. Az én egyéni felelősségem? A weboldalt üzemeltető felelőssége? Vagy a vásárló felelőssége?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdései megválaszolásához a leírtak sajnos nem elegendőek, jelen esetben számos részlet szükséges a konkrét válaszadáshoz. Milyen tanácsok, ászf tartalma stb-stb?

Kérdés: 2019. november közepétől szakadt meg a férjemmel a közös életközösség, minden autónk az ő nevén van, ő birtokolja. Jár-e nekem autóhasználati díj, illetve mennyi?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés pontos megválaszolásához kellene ismerni a járművek vagyonba kerülésének idejét és módját is.

Kérdés: Édesapám 74, édesanyám 72 éves. Édesanyám 2019-ben stroke-ot kapott, ami nagymértékben a beszédközpontot érte. Emellett több betegsége is van. Mindent megért, olvasni is tud, de írni, kommunikálni nem tud. Mi hárman vagyunk testvérek. A három testvérből csak én segítek a szüleimnek mindenben. A szüleim azt szeretnék, hogy házukat csak én örököljem. A két testvérem nem. Nem tudom mi a jobb? Ha én öröklöm, vagy ha nekem ajándékozzák? Nem tudom a kettő közt van-e különbség? Ha igen, akkor mi? Ha édesanyám nem tud aláírni, akkor ez hogyan oldható meg? Ehhez a procedúrához csak ügyvéd kell, vagy közjegyző is? És kb. mennyibe kerül ez az egész?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben az ajándékozás és a végintézkedés is járható út lehet, de pl. egy adásvétel szerencsésebb. Mind más-más jogkövetkezményekkel jár. Azonban az ügy összetettsége okán javaslom, hogy személyesen keressen fel ügyvédet a lehetőségek részletes átbeszélése végett. A munkadíj szabad megállapodás kérdése.

Kérdés: Édesapám fekvőbeteg. 2010 júliusában telefonon keresztül csalók kicsalták édesapám személyes adatait (igazolványszám) és a nevében egy szolgáltatónál 5 db telefon rendeltek, majdnem 2 millió Forint értékben. A szolgáltatónál édesapámnak más szolgáltatásra érvényes szerződése van. Ezt követően újabb telefonos csalás keretében édesanyámat egy fedőtörténettel megtévesztették, így édesanyám jóhiszeműen átvette édesapám nevére érkező csomagot, azt aláírta, majd a csalóknak a csomagot átadta. Feljelentés folyamatban, a szolgáltatónál csalás bejelentése folyamatban. Kérem, adjon jogi tanácsot a teljesen elkeseredett családnak, mi várható az eljárás során?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A releváns dokumentumok és az ügy részleteinek ismerete nélkül sajnos nem áll módomban nyilatkozni arról, hogy mire számíthatnak az eljárás során.

 

Kérdés: Adósság behajtással kapcsolatban lenne kérdésem. A férjemnek van banki tartozása, ami már behajtás alatt van. Az ingatlan, amiben lakunk a gyermekeim tulajdona, akik közül az egyik felnőtt korú a másik pedig kiskorú. A kérdésem az lenne hogy van-e a bírósági végrehajtónak joga bármit is lefoglalni ebből a lakásból, ahol minden ingóság is a felnőtt gyerekemé, aki csak megengedi, hogy mi is itt lakjunk és legyen bejelentett lakhelyünk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincsen a leírtak alapján.

Kérdés: Feleségem áprilisban elköltözött közös lakásunkból, majd beadta a válókeresetet is. Ebben szerepel, hogy maradhatok a közös gyermekeinkkel a lakásban, amíg a kisebb nem diplomázik le, és addig én tartom el (utolsó éves gimnazista). Válókeresetben szerepel, hogy pár személyes cuccát és rokonai által ráhagyott tárgyat szeretne elvinni, mást nem. Amikor nyaralni mentünk gyermekeimmel, minden nap bejárt a lakásba és egyeztetés nélkül elvitt a megállapodásban nem szereplő, közös tárgyakat. Kérdésem, hogy kell-e ezt hagynom és mit tehetek utólag.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel bontóperben a bíróság vagyonjogi kérdésekről nem dönt, ezért a felesége továbbra is tulajdonosa a közös ingatlannak és ingóknak.

Kérdés: Egy ismerősöm nevében szeretném a tanácsát kérni! Édesapjával és mostani házastársával él egy háztartásban. Az apa ki akarja tenni a lakásból a fiát. Van-e joga hozzá és halála esetén, hogy alakul az öröklés? A fiú ötven százalékban tulajdonos, a másik ötven a húgáé. Az apának haszonélvezeti joga van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. A törvényt értelmezve az édesapa megteheti. Második kérdésére válaszolva: a ház miatt nem lesz hagyatéki tárgyalás, hiszen nem az apáé, azaz nem tárgya a hagyatéknak. A két gyermeké. Nincsen miről dönteni.

Kérdés: Mit tegyek, ha a párom megver többször is. Az enyém és az édesanyámé a ház, be van jelentve, nem akar el menni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A sérülésekről mindenképpen célszerű látleletet vetetni, ahol kiderül, hogy a testi sértés mely típusa valósult meg, és nem utolsó sorban a bizonyítást is jelentősen megkönnyítené amennyiben szükségessé válik. Javaslom, forduljon ügyvédhez és / vagy tegyen feljelentést az Ön lakóhelyéhez legközelebbi rendőrségen. Az ingatlanból pedig felszólítással (perrel) el kell távolítani őt, esetleg a távoltartás is szóba kerülhet.

Kérdés: Tartozása van a páromnak végrehajtónál. Jelenleg behajthatatlan. Ha összeházasodunk, rajtam is behajthatják?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.

Kérdés: Azzal a kérdéssel szeretnék Önökhöz fordulni, hogy ha a párkapcsolat folyamán intim képeket hagyja, hogy csináljak róla a hölgy és ez megmarad nálam, beleegyezik mindebbe, viszont mikor véget ér a párkapcsolat fenyegetőzik, ha tovább küldöm ezeket a képeket, akkor feljelent és akkor már azt állítja, hogy a tudta nélkül történt, ami lehetetlen, mivel ilyen képeket a tudta nélkül nem lehet készíteni. Nem tudom mik a jogaim és ez többször előfordult már. Mikor büntet a törvény? Valamint olyan képekről van szó, hogy az arca nincs is benne.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Annak megállapítása, hogy adott esetben történt-e személyiségi jogsértés vagy más egyéb jogsértő cselekmény, kizárólag a kérdéses képek és elkészültük körülményeinek ismeretében lehetséges. Azt javaslom, hogy próbáljanak egy mindenki számára megfelelő megállapodást találni.

Kérdés: Oly kérdéssel fordulok most Önökhöz, mely égető megoldásra vár. A szituáció, miszerint anno demens nagymamám feljelentésre került a gyámügynél, ez a procedúra hosszú volt, majd végül édesapám került ki a kizárólagos gyámjaként. Így kérdésem az volna, hogy a mai napon a gyámügynél felelős asszony édesapámat felszólította, hogy adja ki a lakását albérletként, hogy nagymamámnak legyen a nyugdíján kívül is “keresete”. Csak egy a hiba ezzel a dologgal, miszerint édesapám nem velünk, hanem a mama lakásában kényszerül élni, hiába van 50% tulajdoni joga édesapámnak a lakásunkhoz, érthetőbben ergo nálunk családi perpatvar miatt nem élhet édesanyám jóvoltából. Nagymamám lakását meg most tervezi a gyámügy kötelezni kiadatásra, így megkérdezném Önöket, hogy ez esetben a gyámüggyel kapcsolatban tudok én, mint fia bármit cselekedni? Vagy van bármilyen eszközöm erre, hogy édesapám megtarthassa élhetési jogát a mama lakásában?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos nem teljesen egyértelmű a leírása….fontos lenne tudni, hogy a nagymama lakása 1/1-ben az övé, avagy abban van az édesapja része is.

Kérdés: Amennyiben külföldön tartózkodom és feljelentettek büntetőügyben, hogyan tudok vallomástételt tenni, hogy ne kelljen hazautaznom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelezze a hatóság részére, hogy életvitelszerűen kint él.

Kérdés: Anyám 12 éve kötött öröklési szerződést testvéremmel. Egy éve kiderült, hogy alakilag nem megfelelő, hiányzott a két tanú. Ezt az ügyvédnél pótolták. Kérdésem az, hogy mikor indul így a szerződés. 12 éve vagy 1 éve? Anyám meghalt. A köteles részre való jogosultság miatt érdekelne. Nem tudom, hogy új szerződést kötöttek-e vagy a régit írták át.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés megválaszolásához fontos lenne ismerni a szerződés tartalmát.

 

Kérdés: Férfi vagyok és azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a párkapcsolat során készítettem a páromról intim képeket, ami az ő tudta nélkül nem is történhetett volna, arca nincs benne, hanem intim fotó és nem is publikáltam sehová, de azzal fenyegetőzik a hölgy, hogy feljelent, ha tovább küldöm akár üzenetben bárkinek. Ugye én ezt nem tettem meg, de ő azt hiszi, hogy igen. Megsért azzal, hogy valótlant állít rólam, hogy ilyet tettem, nekem is jogaim. Egy komoly helyen dolgozom, nem én rólam van kép, hanem róla, mégis nekem okoz lelkiismeret furdalást és a befolyásomat is csökkenti a hölgy, hogy én ilyen ember vagyok. Ezt híreszteli, mikor nem tettem ilyet, ő kérte és most nekem a hírnevemet rontja ezzel, hogy a szüleinek ismerőseinek ezt mondja, hogy ilyen rossz ember vagyok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nincs mitől tartania, sokkal inkább a hölgynek, ha valótlant terjeszt. (Mind büntető, mind a polgári eljárás nyitva áll Ön előtt.)

Kérdés: A leltárhiányt nem ismerem el, nem írom alá. Ki tudok lépni a munkahelyemről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti.

Kérdés: Egy gyárban 3 alkalommal 3 hónapot hosszabbítottak. Ez jogilag megengedett?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályok értelmében a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. Javaslom, hogy személyesen egyeztessen a munkáltatójával, valamint tekintse át a munkaszerződését. (Ha a próbaidőre vonatkozik a kérdése, akkor azt így nem lehet hosszabbítani.)

Kérdés: Van egy ingatlanom, amit 2018-ban megkezdtünk a férjemmel üzletnek kialakítani, előtte albérletbe volt kiadva. 2020. október elején nyitottunk ki, majd 2020. decemberben leolvasták az óránkat és jelentették, hogy itt üzlet működik 1.230.000 Ft tartozás jött ki a nevemre (évekig 16.000 Ft átalányt fizettünk). Eddig semmi gond, kifizettem, az órát átírattuk a kft nevére 2021 februárjában, mert hogy üzlet lett. Majd jött a következő levél, hogy tartozom még 460.000 Ft-tal, mert üzlet működik benne, így nem a lakossági ár vonatkozik ránk. Visszamenőleg 1 év különbözetet követel rajtam az áramszolgáltató. Sajnos nem tudtam, hogy ilyenkor más árszabás vonatkozni ránk, ezt írásban jeleztem is nekik. Mit tudok tenni az ügy érdekében? Én már nem tudok ennyit újra kifizetni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy bonyolultságára való tekintettel azt javaslom, hogy a vonatkozó dokumentumok birtokában személyesen kérje szakember (ügyvéd) segítségét. Továbbá javaslom, hogy személyesen kérjen bővebb tájékoztatást az áramszolgáltatónál. Egyébiránt valóban egy évre visszamenőleg lehet követelni.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy minek minősül, ha én, mint nő egy fémmegmunkáló üzemben férfiak közt dolgozom, mint takarító és meztelen női plakátokat tesznek ki a falakra és a konténer irodába is bikinis női naptár van kitéve? Nekem nagyon zavaró, frusztráló és lelkileg úgy, mint pszichikailag is nagyon megterhelő napi szinten ezt látnom. Jeleztem már a főnökünknek e-mailben, de még nem reagált semmit. Kihez és hova fordulhatnék én ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy a szóban forgó eset valóban kimeríti-e a munkahelyi zaklatás fogalmát, ezért azt tanácsolom, hogy elsősorban próbáljon beszélni a kollégáival, vezetőjével.

Kérdés: Az eltartó halála után az eltartott idős ember ügyvédhez fordult. Hagyatéki eljárásban hagyatéki hitelezői igényt kíván beterjeszteni. A halálozás óta 16 hónap telt el, de a hagyatékira csak szeptemberben kerül sor. Az eltartó örökösei a nagy távolság miatt nem tudják az eredeti tartást teljesíteni, ezért módosítani szeretnék a szerződést. Az eredeti szerződés és halálozás között 4 év és 4 hónap telt el, de a szerződés a kötés előtti 15 évet is elismeri teljesítésnek. A havi teendők értékét 50.000 Ft-ban rögzítették. Kérdésem a következő: Mire számíthatnak az örökösök?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban ismernem kellene a tartási szerződés pontos tartalmát, mivel az abban foglaltak az irányadók. Bővebb információval a feltett kérdésre csak az ügyben keletkezett dokumentumok és a pontos körülmények ismeretében tudok szolgálni.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy van egy gépjárművem, amit fedezetként odaadtam egy kölcsönkért összeg fejébe, míg nem tudom visszaadni a kölcsönt. A dokumentum csak két tanúval készült, nem közjegyző előtt. Ilyen esetben a végrehajtó lefoglalhatja-e az autót vagy nem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A végrehajtó abban az esetben foglalhatja le a gépjárművet egy tartozás tekintetében, amennyiben a tartozás már végrehajtási fázisba került. Jelen esetben gépjárműve sorsáról abban az esetben tudnánk bővebb tájékoztatást adni, amennyiben ismeretes lenne számunkra az Önök által kötött kölcsönszerződés tartalma. A leírtak alapján nem volt sem FMH, sem peres eljárás, így a végrehajtó sem tud foglalni, mivel nem lehet VH eljárás sem.

Kérdés:  A mai nap vőlegényemnek küldött egy levelet az x Zrt, hogy tartozik. Nincs odaírva kinek, minek stb. A csekk egy hátoldalára van írva, hogy számlalejárat 2011.03.01. És hogy milyen díjak, illetve milyen kamatok vannak rajta. 2011.03.01-jén 628.103 Ft tartozása volt. Most 3 milliós tartózást írtak rá. Soha egy telefon, egy levél nem érkezett, hogy tartozás van. Mit lehet ilyenkor tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenféleképpen ügyvédi közreműködést ajánlok, illetve fontos, hogy NE küldjenek vissza semmit a cégnek, mert feltehetőleg elévült a követelés.

Kérdés: Volt 5 testvér. Ketten meghaltak korábban, mindkettőnek van egy-egy fia. Aztán meghalt a harmadik testvér is, akinek a házát négyfelé osztva a két életben maradt testvér és a két korábban elhunyt testvér fiai 25-25 százalékban öröklik. A két testvérnek nem kell illetéket fizetni az örökség után. A kérdésem, hogy a korábban elhunyt testvérek fiainak viszont kell-e fizetni 9 százalék illetéket. Az öröklési szabályok az elhunyt testvérek fiait egyenlőnek tekintik a még életben maradt testvérekkel, hiszen ugyanannyit örökölnek, tehát az lenne a logikus, hogy az illeték tekintetében is egyenlők legyenek. Vagy mégsem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a testvérek közötti öröklés illetékmentes, azonban az illeték mentesség nem vonatkozik az oldalági rokonokra – ilyenek pl. az unokahúgok, unokaöccsök –, ilyen esetekben meg kell fizetni a törvény által előírt illetéket. Tehát jelen esetben az elhunyt testvérek fiainak 9% illetékfizetési kötelezettségük áll fent az örökölt tulajdonrész vonatkozásban.

Kérdés: 6 lakásos társasházunkban két lakás évek óta üresen áll. Az egyik földszinti lakás, halálozás után maradt üresen. Az örököst nem érdekli, mivel jelentős tartozás halmozódott fel rajta. Sajnos a lakás jelentősen lelakott állapotban van, padló nélkül és csak a vakolat nélküli téglafalak állnak. Lakóként félünk, hogy a lakás, a falak állapota ronthatja maga az épület állagát is. Sajnos elképzelésünk sincs, hogy hová fordulhatnánk ezzel a problémával. Az örököst nehéz elérni és nem együttműködő. Mit tehetünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a tulajdonostárs köteles fenntartani, és szükség szerint felújítani a külön tulajdonában álló lakást. Ezen felül köteles lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közösség megbízottja a közös tulajdonban, illetőleg a másik tulajdonostárs a külön tulajdonéban álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, valamint a fenntartási és felújítási munkák elvégzése céljából arra alkalmas időben bejuthasson, és a közösség, illetőleg a tulajdonostárs köteles megtéríteni ezzel a beavatkozással okozott kárt. A gyakorlatban: van megoldás, amit a társasház közgyűlésen tud megszavazni, majd végrehajtani.

Kérdés: Szüleinktől örökölt házat szeretnénk eladni. Az egyik testvéremnek a lakcímét igazoló kártyán kívül nincs semmilyen érvényes igazolványa, 2016-ban lejártak. Sajnos nem hajlandó az igazolványait megújíttatni, bárhogy könyörgünk neki. Van rá mód így adásvételi szerződést kötni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződéskötéshez szükség van a szerződő felek érvényes személyazonosító okmányaira, ennek okán azt tanácsolnám Önnek elsősorban, hogy tájékoztassák erről testvérüket, és próbáljanak vele megegyezésre jutni az érvénytelen személyazonosító okmányokkal járó lehetséges következmények felvázolásával.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék olyan ügyben, hogy: házvásárlás előtt álltunk, kerestünk egy közvetítőt, aki megmutatott pár házat, illetve rámutatott üres telkekre, háztervet nem mutatva, aláírattatott egy papírt a megtekintett házakról (őszintén megmondom, nem tudom miket írtam alá). Végül pár hónap múlva kaptunk egy ajánlatot egy másik ingatlanostól és az mellett döntöttünk, elfoglaltuk stb. Most jutalékot követelt az első ingatlanos, hogy márpedig ő megmutatta nekünk azt a házat és őt illeti a jutalék. Azon a telken mi sosem jártunk azelőtt, max. rámutatott a kezével egy másik telekről, de mi mondtuk, hogy sorház nem érdekel minket. Kötbért követel. Mit tudunk tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdését az aláírt dokumentumok tartalmának ismerete nélkül nem tudjuk megválaszolni, ezért jelen esetben elsősorban azt tudom Önnek tanácsolni, hogy vegyék fel a kapcsolatot azzal a személlyel, aki aláíratatta Önökkel a kérdéses dokumentumokat annak okán, hogy szeretnék megismerni az aláírt dokumentumok pontos tartalmát, ezen felül célszerű lehet másolatot kérni róluk.

 

Kérdés: Szeretném tudni, hogy ruhagyártáskor muszáj-e a bevarrt címkén vagy ruhába nyomtatva feltüntetni a textil kreszt, összetételt, gyártási országot vagy elég ezt csak egy mellékelt papír címkén megtenni? Ruhákra vonatkozott a kérdésem, pontosabban felsőruházatra (pizsama, póló, nadrág, stb.). A ruhák Magyarországon készülnének.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a ruházati termékeken két tájékoztató címkét kell elhelyezni: az áruban maradandóan bevarrt (szőtt) címkét, valamint az áruhoz erősített, függő címkét (vagy a termék csomagolásán feltüntetett tájékoztatót). Ezzel kapcsolatosan ajánlanám figyelmébe azt a két jogszabályt, amely a címkéken kötelezően szereplő adatokat meghatározza: 5/2005. (IV. 29.) GKM rendelet a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről, valamint az 1997. évi CLI. törvény a fogyasztóvédelemről. Ezeket meg tudja nézni a www.njt.hu oldalon is.

Kérdés: Kérdezni szeretném, hogy abban az esetben, ha 2 tulajdonosnak van 95%-a egy ingatlanban, a többi 5% további 7 (hozzávetőlegesen több, mint 50 éve elhunyt) személy nevén van, akkor a 2 többségi tulajdonos egymásnak eladhatja a tulajdon részét a többi 7 tulajdonos hozzájárulása nélkül? Nincs szükség a többi 5% tulajdonrész elbirtoklására?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg, így amennyiben az egyik tulajdonostárs tulajdoni hányadát egy másik tulajdonostárs kívánja megvenni, abban az esetben a többi tulajdonostársat nem illeti meg az elővásárlási jog, így nincs szükség a többi tulajdoni hányad elbirtoklására sem. Fontos kiemelni, hogy a tulajdonostárs tulajdoni hányada is elbirtokolható az általános szabályok szerint – elbirtoklással akkor szerezhető meg az ingatlan tulajdonjoga, ha valaki az ingatlant 15 éven át (vagy új Ptk. 10 év) sajátjaként szakadatlanul birtokolja –, de ilyen esetben fokozottabban kell vizsgálni, hogy az elbirtokló tulajdonostárs magatartása nem sértette-e a tulajdonostársak ingatlanhoz fűződő jogait és törvényes érdekeit. Függetlenül a fentiektől: az elhunytaknak vannak örökösei, mert hagyatéki eljárás ingatlanvagyon esetében biztosan történik.

Kérdés: Ingatlan vásárlásban vagyunk. Elértünk ügyvéd által készített adás-vételi szerződés azon pontjához, hogy az utolsó vételárrész is utalásra került az ügyvédi letéti számlára. A következő pont a birtokba adás. Ez a pont 3 munkanapon belül határozza ezt meg egy előre egyeztetett időpontban. Itt a probléma, hogy az eladó nem akarja teljesíteni! Van egy következő pont, ami: késedelmes birtokba adáskor bérleti díj ellenében még maradhat. Viszont mi ezt nem akarjuk. A kérdés, hogy ilyenkor mennyi idő lehet max. ez a bérleti idő? Maradhat-e ott úgy, hogy mi nem egyezünk bele?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben az Önök között létrejött adásvételi szerződésben foglaltak az irányadók, mindkét félnek (eladónak és vevőnek egyaránt) tartania kell magát a szerződésben foglaltakhoz. Amennyiben a továbbiakban problémák merülnének fel, azt javaslom, hogy személyesen forduljon ügyvédhez, a szerződéssel együtt, hiszen véleményt alkotni csak annak hiánytalan ismeretével lehet.

Kérdés: Fiamnak vásároltam egy lakást, ami az én tulajdonom lett. Ő a barátnőjével él együtt benne. Jól gondolom, hogy a barátnő semmilyen jogot nem formálhat abban a lakásban? Esetleg, ha gyerekük születik, bármilyen követelése lehet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben mivel az Ön tulajdonában áll az ingatlan, így fiának párja, nem léphet fel semmilyen követeléssel Önnel szemben az ingatlan vonatkozásában (megjegyzendő, hogy a leírtak alapján a fia sem).

Kérdés: Mi a teendő olyankor, ha a volt párom, mondjuk úgy, bosszúból a személyes adataimmal (képek rólam, telefonszámom, személyes adataim) felregisztrált a nevemben különféle társkereső oldalakra, amire nem adtam engedélyt. Itt kiadja a telefonszámomat és mindenféle, szexuális tartalmú képeket (amiket a legtöbbről nem tudom, mikor csinálhatott) ad azoknak, akik jelentkeznek. Nem tudom, hogy ezek rólam készültek, vagy másét adja ki. Állandóan hívogatnak ismeretlenek. Ezen felül a minap állítólag pénzt is kért egyéb szexuális szolgáltatásokért a nevemben. Jártam a rendőrségen, fel szerettem volna jelenteni zaklatás miatt, de ott elutasítást kaptam, hogy nem minősül annak. Az előzménye ennek az volt, hogy feltörte a Facebook, e-mail és minden social média elérhetőségeimet és rágalmazó szavakat írt rám. Szeretném kérdezni, hogy ilyenkor mit lehet tenni? Fel tudom-e jelenteni és milyen jogcímen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben elsősorban azt tanácsolnám Önnek, hogy vegye fel a kapcsolatot a kérdéses honlapon megadott kapcsolattartásért felelős személlyel, és a körülmények ismertetése után kérje a volt párja által készített profil törlését. Feljelentést is tehet, ne hagyja magát elküldeni, vagy tegye meg írásban. Továbbá polgári peres eljárás kezdeményezhető személyiségi jogainak megsértése okán.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy van egy szocpolos ház, ami egy udvarban van a nagyapám házával együtt. Azt jelenti röviden, annyit tudok a házról, amit laktam is egy ideig, hogy a papám az ő házát ráhagyta egy idegen nőre. Nos, az a furcsa és meg nem válaszolt dolog, hogy az a ház egybe volt csatolva a másik szocpolos házzal. Illetve egykor volt egy olyan szerződéskötés, hogy a papám az anyukám és az apukám nélkül nem csinálhat semmit. Az ő háza is apámat és anyámat illette volna meg, mivel erről szerződés is készült. A kérdés az lenne, hogy kerülhetett az ingatlan a nőre? Volt hiánypótlásunk a szocpolos házról, de ettől még ez nem történhetett volna meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben azt tanácsolnám Önnek elsősorban, hogy konzultáljon személyesen egy ügyvéddel, ugyanis az Ön által említett szerződések pontos tartalmának ismerete nélkül nem tudunk Önnek válasszal szolgálni kérdésére.

Kérdés: Még egyszer írtam kérdést kb. egy héttel később ezzel az üggyel kapcsolatban (bővebben). Vételi szándéknyilatkozat a neve, foglalóként megjelölve a 200.000 Ft.  Helyrajzi szám, vételár megadva, 2 tanú írta alá, vevő+eladó és mint” ingatlan” szerepelt benne a lakás. ami tulajdonképpen szövetkezeti lakás.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha jól láttam, akkor felkerült már erre is a válasz.

Kérdés: Társasházi villanyórák szintenkénti felhozatalának kötelezővé tétele érdekel!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéséből nem egyértelmű számomra, hogy pontosan miről szeretne tájékoztatást kapni, ezért kérem, ismételje meg és fejtse ki bővebben kérdését.

Kérdés: Párom 2019-ben örökölte mostani házunkat édesapja után, így ő a tulajdonos, édesanyja a haszonélvező. Áron alul becsülték fel az ingatlant, viszont minél hamarabb szeretnénk eladni és másik településen építeni egy újat. Ilyenkor hogyan alakul az adózás, illeték?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlaneladásból származó bevételt személyi jövedelemadó terheli, ami jelenleg 15%.

Kérdés: Nővérem, aki elmúlt 18, elköltözött. És nem tudom, hogy én, aki még nem múltam el 18, legálisan hozzáköltözhetek-e a szüleim engedélye nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! 16 éves kortól kezdve kezdeményezheti a kiskorú gyermek a szülői házból való elköltözést, ehhez azonban első körben szükséges a szülő beleegyezése, amennyiben ez nincs meg, akkor a gyámhatóság is megadhatja az engedélyt. Ahhoz azonban, hogy a gyámhatóság az engedélyt megadja, olyan súlyos oknak kell fennállnia, amely alapján indokolt az elköltözés. Ennek okán azt tanácsolnám Önnek, hogy beszéljen szüleivel ezzel kapcsolatban, és az Ő engedélyük birtokában költözzön testvéréhez.

Kérdés: Biztonsági őrként dolgozom a vasúton. Az egyik forgalmista azt állítja, hogy iszom éjjel, munkaidőben, mert látja a menésemen. Mélységesen felháborít a dolog, mert motorral járok dolgozni és soha nem iszom. Másoknak is ezt meséli rólam. Fel szeretném jelenteni, az állásommal játszik a hamis állításával. Mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Aki mással szemben a sértett munkakörének ellátásával a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Amennyiben ez a tényállás megállja a helyét, úgy javaslom, hogy tegyen feljelentést a lakhelyéhez közeli rendőrkapitányságon, vagy közvetlenül a bíróságon (ez egy ún. magánvádas eljárás).

Kérdés: Felújításra váró ingatlanunk van vidéken, amelyet jelenleg csak nyaralás, pihenés céljából használ a család. A mellettünk lévő két házat, a mögötte lévő és az egész kertet körbevevő területet megvette egy helyi gazda, amin állatokat nevel, rengeteg bárány, liba, pulyka, tyúk. Az egész terület állatoktól hangos, büdös és még a patkányok is ellepték a környéket, hiszen a terményt a megvett lakóházban tárolja a közvetlen szomszédban. Az állatok néha bemennek a kertembe is, valamint a közvetlen közelben lévő óvoda udvarhelyiségbe is. Erről senkit meg nem kérdeztek a szomszédságban, mielőtt odahozta őket és a patkányok beköltöztek az üres ingatlanomba és károkat okoztak. Megrágtak dolgokat és megették a betakarított diót több zsákostól. Nem szeretném eladni az ingatlant, családi örökség, de ezzel, hogy tanyát csináltak mellé rontott az értékén és már nem szívesen menne oda nyaralni sem a család. A bűz a zaj és a patkányok miatt sem. Hová lehet fordulni ezzel kapcsolatban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, forduljon az illetékes jegyzőhöz birtokvédelem érdekében, aki eldönti, hogy a szomszéd által tanúsított magatartás szükségtelen zavarásnak minősül-e; döntésétől függően pedig megteszi a szükséges jogi intézkedéseket.

Kérdés: Milyen dokumentummal tudom bizonyítani azt, hogy meghalt szüleimnek csak egy gyerekük volt: én!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A születési anyakönyvi kivonatával, illetve az ún. örökölési bizonyítvánnyal tudja.

Kérdés: Keszthelyen vásároltam egy ingatlant, melynek területén nincs víz közmű szolgáltatás. 2 megoldás lehetséges: a keresztutcáról kb. 60 m becsatornázása a telekig (kb. 6 millió Ft), illetve a szomszédos telekről áthozni, szolgalommal. A szomszéd telkén kb. 5 méterre van tőlem a csonk, ennyi lenne a rombolandó terület. Önkormányzat DRV-re mutat, DRV rám. DRV kivitelezné, önkormányzat tulajdonába kerülne a köztulajdonú csatorna és nekem kell fizetnem érte. Minden parcella csatornázott, csak ez nem. A leghumánusabb megoldás a szolgalom kikényszerítése lenne, amelytől azonban a szomszéd elzárkózik. Kikényszeríthető-e az (financiális, környezetromboló stb.) aránytalanságok okán sikeresen a szolgalom?

Válasz: Tisztelt Kérdező A telki szolgalom két vagy több ingatlant érintő használati jog, mely szerint az egyik telek birtokosa, a másik telket előre meghatározott mértékben és célra használhatja, illetve követelheti annak birtokosától, hogy meghatározott magatartásoktól tartózkodjék. A Polgári Törvénykönyv szerint telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Mindezek alapján peres eljárásban kikényszeríthető a szolgalom.

Kérdés: A feleségemnek volt egy lakása, amit eladott 2005-ben, hogy tudjunk közösen venni egy nagyobb ingatlant. Az lenne a kérdésem, hogy válás esetén (2007-ben házasodtunk össze, de 2003 óta élünk együtt) a mostani közös ingatlan árából az ő különvagyonának az akkori értéke (amennyiért eladta) vagy a mostani piaci értéke (értéknövekedés) vonódik-e le?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A különvagyon összegét az évek során bekövetkező értékváltozásnak megfelelően állapítják meg.

Kérdés: Édesapám hagyatéki nyugdíját a nyugdíjfolyósító közlése után a közjegyző a hagyatéki végzésben rögzítette. Ám kiderült, hogy 7.880 Forinttal kevesebb összeget közölt a nyugdíjfolyósító. Ezért kérte a közjegyzőt, hogy javítsa a végzést. A közjegyző ezt csak póthagyatéki eljárás keretében teszi meg, amely eljárás összege lényegesen magasabb, mint a 7.880 Ft. Ki fizeti a nyugdíjfolyósító akkor is az összeget, ha nem kérem a póthagyatéki eljárást? Vagy mi a teendő ilyenkor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy tegyen panaszt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál, és kérvényezze, hogy hárítsák el a hibát. A további tennivalókról ők fognak tudni pontos információval szolgálni.

 

Kérdés: Válaszukat köszönöm, de nem jól tettem fel a kérdést. Van egy örökölt ingatlan, ami tehermentes. Ebből a telekből, a mi telkünkhöz csatolnánk egy részt (telekszomszéd). A mi családi házunk jelzáloggal terhelt. Az örökölt ingatlant eladni szeretnénk. Hitelre nincs szükség. A kérdés: Miért kell a jelzálogterhet levetetni, hogy el tudjuk adni az örökölt ingatlant és hogy hozzá tudjuk csatolni ingatlanunkhoz az örökölt ingatlanból egy részt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ingatlan tulajdoni lapjának III. részén jelzálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom van feltüntetve (bejegyezve), úgy a tulajdon-átruházás csak a tehermentesítést követően történhet meg. Ebben az esetben az ingatlan adásvételi szerződés szerinti vételárból lehetőségük van a tehermenetesítésre.

Kérdés: 4 végrehajtási ügyem van. Kettőt kezel az x, egyet az y és egyet a z. Legnagyobb probléma az x-szel van. 2-szer adtam be már nekik méltányossági kérelmet a törlesztő részlet csökkentése vagy az ugye elengedése érdekében. Mindkétszer nevetséges, szinte megalázó döntést hoztak. Kapcsolatot folyamatosan tartom velük. 9 hónapos kisfiamat egyedül nevelem egy albérletben és szinte a megélhetésre is alig jut. Ezt leírtam már nekik kétszer és telefonos beszélgetés során is jeleztem. Előfordul olyan, hogy egyáltalán nem is tudok kiszorítani még 1500 Ft-ot sem. Van, hogy sikerül és akkor azt befizetem nekik. A kérdésem az lenne, hogy a gyedemből történhet-e eltiltás? Amíg próbálok fizetni, esetleg 1-2 hónap kimarad, levelezek velük, jelzem a problémám, akkor tilthatják-e a gyedemből a pénzt. Jeleztem nekik, hogy ha eltiltás történne, valószínű az a lakhatásunk elvesztésével és talán a gyermekem elvesztésével is járhat. Kétségbe vagyok esve. Nem tudom, mit tehetnek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Gyedből csak az alábbi követelések esetében lehet levonni legfeljebb 33%-ot: gyermektartásdíj, jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás, levonás a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból, a jogalap nélkül felvett gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és anyasági támogatás esetében. De ezek a társaságok alapesetben nem tudnak „tiltani”, ahhoz egy előzetes FMH eljárás és/vagy bírósági peres eljárás szükséges.

 

Kérdés: Olyan ügy kapcsán írok Önnek levelet és szeretnék kérni segítséget, hogy: van egy felújítás alatt lévő házam. Egy határidővel megírtuk a burkolóval a szerződést, az utóbbi napokban nem jöttek munkát végezni. Különböző okokból, hasfájás, hasmenés, de viszont a határidő 2 nap múlva lejár. A munka még csak félkész állapotban van. Új szerződés nem lett írva, új időponttal. A szerződésben foglalt összeg 95%-át megkapták, hogy tudják végezni a munkát, azokról is van feljegyzés a szerződésben aláírással. A számlákat többszöri kérésre sem mutatták/mutatják meg. Milyen lépéseket tehetek annak érdekében, hogy a munkát elvégezzék? Illetve, ha határidő előtt nem végeznek a munkával, valamennyi összeget visszakövetelhetek-e tőlük? Mert azt sajnos nem írtuk bele a szerződésbe, hogy, ha túllépik a határidőt, akkor kötbért kell fizetniük vagy bármi más egyéb.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a szerződés tartalma az irányadó. A megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja. A megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg. Feltehetőleg FMH eljárás indítása lesz a megoldás önnél, de ehhez ismernem kellene a szerződését pontosan.

Kérdés: Ingatlant vásároltam végrehajtás útján. Az ingatlant lakják. A kilakoltatási tilalom miatt nem tudom birtokba venni azt. Bérleti vagy használati díjat kérhetek-e az ott lakóktól, mert amortizálják addig is ingatlanomat, ami már a nevem van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mint tulajdonos, a lakás használatért ellenértékre jogosult.

Kérdés: Mit tehetek, ha csomagot adtak fel Angliából és több pénz van a csomagban, mint a megengedett. 1,5 millió Ft-ot kérnek pénzmosási bizonyítványért. Nem tudom most kifizetni mit tehetek? Később fizethetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy vegye fel az illetékes hatósággal a kapcsolatot a konkrét lehetőségek feltárása érdekében.

Kérdés: Egy követelés a bírósági végzésre alapozva végrehajtási szakaszba került. 2014-ben a végrehajtást kérő elhunyt. Az örökösök sem az elhunyt “kintlévőségeit”, sem annak adósságait nem kívánták átvenni, arra vonatkozóan semmilyen értesítést jogosultság változásáról szóló határozatot nem kaptam. Miképpen lehet törölni a végrehajtónál ezt az immáron hét éve mozdulatlan követelést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben a végrehajtó, beterjeszti az ügyet a végrehajtást foganatosító bírósághoz és a jogutódlás megállapításának jogerőre emelkedése után a végrehajtási eljárás folyik tovább a végrehajtást kérő jogutódja (ha van ilyen) és az adós között. Ha azonban a végrehajtást kérő jogutódja nem ismert az eljárásban, vagy nincs ilyen, akkor a végrehajtó a behajtott összeget bírósági letétbe helyezi. Amennyiben két cselekmény között 5 év eltelt, akor elévülés következik be. Érdemes ügyvéddel konzultálni a folytatásról.

Kérdés: OTP betétkönyv, melyben 700.000 Ft szerepel, hogy lehet, hogy üres? Ha kivették a pénzt, nem kellett volna bevonni a betétkönyvet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben azt tanácsolnám Önnek elsősorban, hogy vegye fel a kapcsolatot az OTP Bank ügyfélszolgálatával kérdései vonatkozásában, hiszen ők tudnak pontos információval szolgálni a betétkönyv állapotáról és a betétkönyvet ért változásokról. Alapjában véve pedig a betétkönyv üresen is betétkönyv, ergo nem feltétlenül kell „bevonni”.

Kérdés: Gondozó vagyok. Lefényképeztem egy magánlakásban egy konnektort, amiből ki volt húzva a dugó, hogy bizonyítsam a hozzátartónak nem én voltam. Édesanyja ágyhoz kötött beteg. Csak a tv van neki. Nem használtam fel sehova, a fia látta csak. Lehet jogi következménye? A kliens szóban beleegyezett.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében az Ön által készített kép nem sérti más személy jogait, ennek okán Önt nem vonhatják felelősségre a kép elkészítésével kapcsolatban.

Kérdés: Elhunyt édesapám után a lakás felét örököltem, de abban a felesége él, akit idős otthonban helyezett el a fia, így a lakás most üres, de a költségeit fizetni kell. Kérdésem az lenne, hogy nekem kell-e fizetnem a felmerülő költségek felét?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében Ön tulajdoni hányadának arányban köteles az ingatlan vonatkozásában felmerülő költségek viselésére.

Kérdés: A férj nem hajlandó elhagyni az önkormányzati bérlakást válás után. Kilakoltatási moratórium miatt a végrehajtás sem megy. Mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a kilakoltatási folyamat leghamarabb 2021. szeptember 15. napján kezdődhet, azonban a téli kilakoltatási moratórium kezdetéig (2021. november 15.) az újrakezdődő határidők miatt szinte biztos, hogy nem kerülhet sor. A téli kilakoltatási moratórium 2022. április 30. napjáig tart, tehát eddig az időpontig nem lehet volt férjét az ingatlan elhagyására kényszeríteni. Ennek okán azt tudom Önnek tanácsolni, hogy próbáljon megállapodásra jutni volt férjével a fennálló konfliktusos helyzet vonatkozásában.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy minap a párom, vagyis most már az exem részegen jött hozzám, valamit félreértett és elkezdett törni-zúzni a lakásban, ami a bátyámé. Majd elment mire a rendőrök kijöttek. Én ugye maradtam és ő visszajött, mivel nem engedtem be, rám rúgta az ajtót. Azt is tönkretette és sok mindent a lakásban, ami a bátyám tulajdona. Ebben a helyzetben mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt tanácsolnám Önnek elsősorban, hogy minél hamarabb forduljon rendőrséghez, és volt párjával szemben tegyen feljelentést.

Kérdés: Egy önkormányzati lakást vásároltam meg az édesanyámtól hitel tartozása végett. Én vagyok a tulaj és a haszonélvező is egyben. A kérdésem a következő lenne: a testvérem megtámadhatja jogi alapon az ingatlant?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérném a kérdését pontosítsa, mert önkormányzati lakást az édesanyjától nem tud megvásárolni…..csak az önkormányzattól.

Kérdés: Fiamék elváltak és azóta a volt menyem tiltja tőlem a 8 és fél éves unokámat. Válás előtt nagyon sokat volt velem az unokám és nagyon kötődik hozzám. Heti váltásban van a kisgyerek, 1 hét anya 1 hét apa. A gyámügyön ki tudtam harcolni annyit, hogy havonta 1-szer pénteken, iskola utántól szombat délutánig, ill. apás héten 2-szer mehetek érte az iskolába. Nyári szünetben 1 hetet velem lehetett, de éjszakára vissza kellet adni az apjának. Ez idő alatt vettem észre, hogy a foga nem tudott kiesni csak mozgott, de az új foga már majdnem akkora volt, mint ami kieső volt. Elvittem fogászatra kivették. Anyja nem vitte el. Nem viszi el pajzsmirigy ellenőrzésre, holott kellene. Nem engedi azt sem, ha a fiamnál van, hogy találkozzak az unokával a gyámügyön megállapodotton kívül. A kisgyerek már azt mondta megölöm anyát, amiért ilyen gonosz. Gyűlölöm anyát. Mit tudok tenni a gyerek érdekében? Nagyon sajnálom, hogy az anyja az unokámat bünteti, mert elváltak. Most már az apai héten is ő mondja meg kivel lehet a gyerek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a gyermeknek joga van kapcsolatot tartani a nagyszüleivel és a nagyszülőknek joguk van kapcsolatot tartani unokáikkal. Ilyen helyzetben több megoldás is létezhet. Elsősorban célszerű lenne az édesanyával felvenni a kapcsolatot és kísérletet tenni a kialakult helyzet tisztázására, azonban amennyiben továbbra is elutasító magatartást tanúsít az édesanya, abban az esetben családsegítő szolgálathoz vagy független mediátorhoz lehet fordulni. Ha sem a családsegítőn, sem meditátoron keresztül nem sikerül rendezni a helyzetet békés úton, akkor a gyámhivatal is közbeléphet, és kezdeményezhető a gyermek és a nagyszülő közötti kapcsolattartás rendezése vagy végrehajtása. Családjogi ügyekben jártas ügyvédet is felkereshet, aki segíthet az Önök közötti egyeztetésben, a gyámhivatali eljárásban vagy végső esetben bírósági peres eljárásban.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy a bejelentett állásomról mennyi idő múlva értesül a végrehajtó?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdésére nem adható pontos válasz, hiszen nincs általánosságban meghatározva, hogy az adós új munkaviszonyáról mikor értesül a végrehajtó, bármikor tudomást szerezhet róla. Attól függ, hogy mikor küldi el az állami rendszer felé a megkeresését.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy adott egy ház, amit 2016-ban Csok-kal vettün és hitelt kaptunk rá. 3 gyerekre kaptuk meg a Csok-ot. Párom előző házasságából született két gyerekre, akik velünk éltek és egy közösre. A két nagy már 20 éves és 18 éves, az egyik már elköltözött, a másik most fog. Csak a párom nevén van a ház. ( KHR miatt közös néven nem lehetett.) Azóta van még egy közös gyerek . A kérdésem, hogy így örökölnek a gyerekek az apjuk után. Ha időközben kettőnk nevén lenne a ház, akkor hogy örökölne a 4 gyerek? Ha viszont csak az én nevemre kerülne a ház, akkor csak a 2 közös gyerek örökölne?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet. Végintézkedés hiányában örökölni a törvény szerint lehet. A törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek, fejenként egyenlő részben örököl. Az öröklésből kiesett gyermek helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek. A túlélő házastárs az öröklésnél olyan, mintha ő is egy gyermek lenne.

Kérdés: Valaki nagykorú lesz és külön él egy másik városban és dolgozik, stb., de még mindig a szülői ház az állandó lakcíme, akkor ki lehet őt jelenteni innen? Vagy neki kell az okmányirodában intézkednie?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Főszabály szerint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó személy köteles beköltözés, illetve kiköltözés után 3 munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét bejelenteni. A lakóhely bejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulására szükség van. Amennyiben külföldön szeretne letelepedni, úgy e szándékát be kell jelentenie bármelyik járási hivatalnál, vagy a konzuli tisztviselőnél.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy van egy ingatlanunk, ami zártkerten helyezkedik el, életvitelszerűen lakjuk és van még néhány szomszéd is, szintén életvitelszerűen lakják az ingatlanukat. A kérdés: van egy igazán kedves szomszéd, aki szinte napi rendszerességgel bömbölteti az udvaron a zenét és ordibál alkalmanként éjszaka is. A csendháborítás a zárt kertekre is érvényes? Kérhetek rendőri intézkedést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. Egy éven belül a jegyzőtől kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. Ha a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.

Kérdés: Végrehajtás alá vonták a számlámat. Kértem részletfizetést, sajnos visszautasították indoklás nélkül. A jövedelmem: rokkantsági ellátás. Ha ezen túl postai úton kérném az ellátást, akkor ez jogilag rendben lehet-e, természetesen a végrehajtó tájékoztatásával törzsszám megadásával, hogy a vht.67 paragrafus szerint járjanak el. 33% eltiltás esetén biztosabb lenne a megélhetés.

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Igen, kérje a lakcímére postai úton, abból csak így akkor 33 %-ot tud vonni összesen a végrehajtó, míg számlából 100 %-ot.

Kérdés: A volt férjem a kiskorú gyermek nevére íratta a kocsit, mikor még együtt voltunk. Jelenleg elváltunk, én kaptam a felügyeleti jogot. Eladhatja-e nélkülem a kocsit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatainak érvényességéhez törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges. Tehát jelen esetben gyermeke az Ön hozzájárulása nélkül nem adhatja el a gépjárművet.

Kérdés: Építkezünk és a kivitelezői szerződésünk 5%-os ÁFA-val lett aláírva az alábbiak szerint: szolgáltatás díja: 50.000.000 Ft +5% ÁFA: 2.500.000 Ft, összesen bruttó: 52.500.000 Ft. Minden kapcsolódó dokumentumban csak az 5% ÁFA jelenik meg. A részletes ajánlatba, ami a szerződés részét képezi az alábbiak kerültek bele: épületfa rögzített ára: 200.000 Ft/ m3 bruttó. A nap végén a kivitelező bruttó 220.000 Ft/m3 áron vette a fát, de ugye ennek ÁFA tartalma 27%. Természetesen ő ki akarja fizettetni velem a 20.000 Ft/m3 többlet költséget. Véleményem szerint a fa ára bőven benne van a szerződött keret összegben, hiszen az 5% ÁFA-val értendő és kalkulálandó. Tudnának ezzel kapcsolatban állást foglalni, hogy melyik ÁFA kulcsot kell ilyen esetben figyelembe venni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése pontos és korrekt megválaszolásához szükséges lenne ismernünk a teljes szerződést.

Kérdés: Egy éve el kellett menekülnünk a 300 nm otthonunkból 3 gyermekkel, a férjem bántalmazó, fenyegető magatartása miatt, ahol én vagyok az 1/1 tulajdonos a tulajdoni lapon, mert a ráépítéskor nem lett rendezve az ő tulajdonjoga. A kérdésem, hogy milyen tárgyakat hozhatok el a lakásból? A férjem azt mondja, “hogy a közös lakásunkból, csak közös megegyezés alapján vihetek el bármit”. Ő nem járul hozzá, hogy bármit is elhozzak. A gyerekek polcait hoztam csak el, minden ágyat, íróasztalt, széket megvettem a gyerekeknek. Most nagy szükségem lenne a szárítógépre, mert az egyik gyermek kollégiumba megy és hétvégén gyorsan kell nagy mennyiségű ruhának megszáradnia. De nem adja oda. Van erre vonatkozó jogszabály, ami alapján elhozhatom vagy tényleg nála maradhat? A gyerekek érdekében sem lehet megkapni az ellátásukhoz nélkülözhetetlen dolgokat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján bármit elhozhat a lakásból.

Kérdés: A férjemnek van egy lány testvére, szülei elváltak. Édesapja új házasságot kötött, ott született 2 gyermek. Édesapja tavaly elhunyt, 75 éves korában. Hagyatéki tárgyalásra nem kapott idézést. A kérdésem, ilyen helyzetben van-e, vagyis jár-e nekik a köteles rész? Ha igen akkor milyen arányban? Kizáró vagy korlátozó okot nem tudok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Abban az esetben, amennyiben az örökhagyó nem tagadta ki az Ön férjét és férjének testvérét, abban az esetben az őket megillető kötelesrészre igény tarthatnak. Ha nem volt végrendelet, akkor pedig a törvényes örökrészükre is. Ennek okán elsősorban azt tanácsolnám, hogy az örökösök a hagyatéki eljárás vonatkozásában érdekelődjenek az eljárás lefolytatására illetékes közjegyzőnél (az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek a székhelyén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye vagy utolsó belföldi tartózkodási helye volt). Ha nem volt hagyatéki, az azt jelenti, hogy nem volt (ismert) vagyon.

Kérdés: 2 hónappal ezelőtt eladtam egy 14 éves 2018-ban külföldről behozott diesel Toyotát, mint magánszemély. Egy hónap múlva jött egy levél a vevőtől, hogy az autó használhatatlan. Menet közben kiesett egy rugó, tankot kellett mosni stb. 600 ezer Ft lenne a nagynyomású szivattyú cseréje. Nem reagáltam. 3 hét múlva jött egy SMS, hogy 820 ezer Ft lesz a porlasztók cseréje, mert mind a 4 rossz. Szakértő vizsgálta be. De megelégszik, ha kifizetem ennek a felét. Na, most! Az autónak semmi baja nem volt mikor eladtuk. Egy héttel előtte volt márkaszervizben motordiagnosztikán, ahol mindent rendben találtak. 2 hónapos volt a műszaki rajta. Átnézték, kipróbálták. Állítólag 1 hét múlva már hibás volt az autó. Beszéltem egy ügyvéddel, aki azt mondta, hogy az igazságügyi szakértő, ha megállapítja, hogy az autó km órája vissza volt tekerve akkor buknánk a pert. Attól függetlenül, hogy nem mi tekertük vissza, hanem esetlegesen még külföldön. Mit tehetek ilyenkor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben használtautót magánszemélytől vásárol a vevő, abban az esetben az eladót egy év kellékszavatossági kötelezettség terheli. Fontos azonban kiemelni, hogy meghibásodás esetén a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba már az adásvételkor is fennállt. Ezt tulajdonképpen lehetetlen bizonyítani, úgyhogy annyira nem szükséges emiatt aggódni. Az óra visszatekerésével kapcsolatosan pedig van mód bizonyítani, hogy nem Önök tekerték vissza a gépjármű kilométeróra állását. Az ügyfélkapun keresztül elérhető az ingyenes gépjárműadat-lekérdező rendszer, amelynek segítségével könnyedén visszakereshető, hogy mennyi kilométer volt a gépjárműben a magyarországi forgalomba helyezésének időpontjában, és mennyi volt az állás a legutóbbi műszaki vizsga alkalmával, ezáltal bizonyítható, hogy a visszatekerés még külföldön történt, amelyről Önök sem tudhattak.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy a szüleim után örökölt házrészemről le szeretnek mondani a húgom részére. Hogy megy ez az eljárás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben lemondhat az öröklésről meghatározott személy javára. A lemondás azonban egy kétoldalú nyilatkozat és így az örökhagyó életében kell, hogy megtörténjen a szerződéskötés. Jelen esetben azonban Önök nem kötöttek ilyen szerződést (kérdésében múlt időben fogalmazott….), és az örökös a hagyatékot más személy javára szólóan nem utasíthatja vissza. Ennek okán a kérdéses ingatlan tulajdoni hányadának testvérére történő átruházása érdekében ajándékozási szerződést célszerű kötni, miután a hagyatéki eljárás lezárult és az ingatlan tulajdoni hányada az Ön tulajdonába került.

Kérdés: Vagyonmegosztással kapcsolatban kérek segítséget. 26 évi házasság után, 7 éve váltam el, a vagyonmegosztást most szeretném rendezni. Közös életünkhöz a nagyszüleimtől kaptunk pénzt egy lakás vásárlására 1986-ban. Az akkori tényállás felvételében szerepel, hogy a lakást budapesti letelepedési engedéllyel és házasságkötéssel szerezhetjük meg. A pénzt ügyvédi letétbe kellett helyezni, amiről a befizetési bizonylataim megvannak. A házasságkötés előtt, a saját nevemen fizettem be a letétet. A letelepedés miatt a házasságkötést követő napi dátummal készült az adásvételi szerződés 50-50% tulajdonjoggal. A lakást 1998-ban eladtuk és az árából vásároltunk egy házrészt, amelyre további szülői támogatást is kaptam. Mivel ez készpénz volt, csak anyukám tanúvallomása bizonyítja, illetve az, hogy a bankszámlánkon nem volt meg a vételárnyi pénz. Édesapám halála után a szüleim családi házának adásvételi szerződésébe bele van foglalva, hogy az exem bankszámlájára érkezzen a vételár és a beérkezés is igazolt. Ennek egy részéből 5 év múlva vásároltunk 50-50% tulajdonnal egy lakást, amelyre devizahitelt is vettünk fel. A hitel kamatait 5 évig közösen fizettük, majd egyedül költöztem a lakásba és a további kamatokat, valamint a forintosítás után a tőkét saját erőből fizettem ki. Most az exem a házrész felét jogos tulajdonának tekinti és így kíván osztozni annak ellenére, hogy az ő családjától az ingatlan vásárlásához nem kaptunk segítséget. A lakásból is a kezdeti befizetés felét kéri, annak ellenére, hogy a szüleim pénze volt. A devizahitel általam történt kifizetését nem vitatja. Kérdésem: a Ptk. 4:38. § szerint különvagyonomnak tekinthető-e a családomtól kapott nagy összegű támogatás, hiszen saját vagyonukról mondtak le az én boldogulásom értelmében, vagy 50-50%-ban osztoznom kell-e az exemmel? Amennyiben az exem nem hajlandó az általam is elfogadható egyezségre, milyen esélyem van per indítása esetén a kedvező elbírálásra? Amennyiben perre kerülne a sor, akkor részemről ez milyen költséggel járna? Anno egy ügyvéd jó pénzért azt a tanácsot adta, hogy egyezzünk meg. Ennél konstruktívabb tanácsadás mennyibe kerülne Önöknél?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastárs különvagyonához tartozik a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás. A szülő vagy más rokon által adott jelentősebb értékű ajándékot rendszerint az ő gyermeke vagy rokona részére szóló juttatásnak kell tekinteni. Kiemelt jelentőséggel bír az ajándékozáskor elhangzott nyilatkozat. A leírtak alapján nem feltétlen kell „osztoznia”, habár ez minden esetben peres eljárást von maga után. Az állami peres illeték első fokon 6 %, ami a pertárgy értéke, ergo, amit peresíteni kíván összegszerűen meghatározva. Erre jön még a jogi képviselő (ügyvéd) díja. Az esélyek latolgatása nem lenne etikus a részünkről, hiszen egy harmadik, kívülálló személy (bíró) dönt a jogvitában.

 

Kérdés: Idős, beteg vagyok. Ingatlanomat mindenképpen az unokámra szeretném hagyni vagy neki ajándékozni. Van egy fiam, de a kapcsolatunk már régen megromlott, egy fillért nem szeretnék rá hagyni. Az unokám még csak 4 éves. Hogy tudom megoldani, hogy csak az övé legyen minden vagyonom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A végintézkedési szabadság részeként az örökhagyó a törvényes örökösét kizárhatja az öröklésből. Az örököst bármilyen okból ki lehet zárni, a kizárást indokolni sem kell, a kötelesrészre jogosult örököst azonban csak a kötelesrészt meghaladó törvényes öröklésből lehet kizárni, ugyanis a kötelesrésztől a jogosultat csak kitagadással lehet megfosztani – a kitagadás viszont csak akkor érvényes, ha törvényben meghatározott kitagadási ok áll fenn. Azt tanácsolnám Önnek elsősorban, hogy végakaratát közjegyző által készített, vagy ügyvéd által ellenjegyzett végrendeletbe foglaltassa bele, hiszen tartalmi és a keletkezésének körülményei tekintetében mindig törvényi vélelem áll amellett, hogy a végrendelet a jogszabályok megtartásával készült.

Kérdés: Édesanyám 2 testvére, István és György egy háztartásban éltek. György az örökhagyó, István és felesége gondoskodtak róla. György évekkel ezelőtt eladta a házát és István lányának vett belőle lakást. Nemrég nővéremmel együtt idéző végzést kaptunk György hagyatéki ügyében, miszerint István velünk szemben hagyatéki hitelezői igényt jelentett be a több, mint 600 ezer Ft-os temetési költség jogcímén (a hagyaték tárgya egy gépjármű, ezzel kapcsolatban is van némi kötelező felelősségbiztosítás, amire István szintén hitelezői igényt jelentett be). Kérdésem, hogy mi hogyan tudunk kimaradni ebből az ügyből?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához fontos lenne ismernünk, hogy Önök törvényes örökösöknek minősülnek-e, hiszen ennek ismeretében tudnánk pontosabb válasszal szolgálni. Az Ön által leírt információk alapján vélelmezem, hogy az elhunyt után végrendelkezés hiányában testvérei örökölnek, így Önökkel szemben csak abban az esetben léphet fel az elhunyt testvére hitelezői igénnyel, amennyiben az Önök Édesanyja már elhunyt, és Önök örökölnek Édesanyjuk helyett. Ebben az esetben Önök jogosultak „lemondani” az örökségről, azonban a temetési költségek tekintetében nincs olyan indok, amely felmentené Önöket a költségek viselése alól.

Kérdés: 3 éve vásároltuk az ingatlant, mely végrehajtással terhelt volt, amit kifizettünk. Idén a telken lévő kis házat szerettük volna megmaradási engedéllyel a térképszelvényre rárakatni. De, mint kiderült a szembe szomszéd és köztem lévő kerítés kb. 10 méterrel az én irányomban van felrakva, így míg ez nincs rendezve, nem teszik rá. A térképszelvényen nem a kerítés vonala van feltüntetve, hanem az eredeti telekhatár. Jeleztem a szomszédnak, erre a válasza az volt, az övé. Mert régóta így van. Az ingatlanomon jelenleg jelzáloghitel van. A kérdésem az lenne, hogy valóban az övé? Illetve amennyiben az övé és bíróságra viszi, a hitelemet ez hogyan érinti? Vissza tudom szerezni? Jogilag mit tehetek? Az ingatlant a mostani kerítéshatárokkal vettem, sajnos csak most derült ki, hogy nem jó helyen van a kerítés. A pláne, hogy a szomszéd építkezésbe kezdett, mind az ő, mind a hivatalosan hozzám tartozó telekrészre. Erre ő, hogy kapott engedélyt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kialakult helyzetre való tekintettel, a tisztánlátás és a félreértések elkerülése érdekében azt javaslom, hogy kérje szakértő (földmérő) és ügyvéd segítségét. Az elbirtoklás, amennyiben nem volt a földhivatalnál bejegyeztetve, Önnel szemben hatálytalan, még ha meg is történt volna. A jelzett földterületre tulajdoni pert kell indítani, amiben a bíróság kötelezheti a szomszédot a kerítés lebontására is.

Kérdés: A bankszámláját kiürítették, az autóját használják. 01.08.2021 meghalt, az örökösök le akarnak az öröklésről mondani, kinek kell a temetést fizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A temetésről a hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében, sorrendben a következők kötelesek gondoskodni: 1. aki a temetést szerződésben vállalta; 2. akit arra az elhunyt végrendelete kötelez; 3. végintézkedés hiányában elhunyt temetéséről az elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa vagy élettársa; 4. az elhunyt egyéb, közeli hozzátartozója a törvényes öröklés rendje szerint. Fontos azonban kiemelni, hogy nincs olyan indok, amely felmentené a törvény által meghatározott sorrendben megjelölt személyeket a költségek viselésétől nem mentesít, tehát a költségek tekintetében az sem, ha az örökségről az örökös lemond.

Kérdés: A munkáltatóm új pozícióba akar áthelyezni,de én nem szeretnék váltani. Munkavállalóként határozatlan idejű munkaszerződésem van a jelenlegi pozíciómra. Úgy tudom, hogy csak közös megegyezéssel módosítható a szerződés vagy a munkáltatónak fel kell mondania. Milyen lehetőségeim vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződés módosítására közös megállapodással van lehetőség. Amennyiben Ön nem kíván hozzájárulni a munkaszerződés módosításához, abban az esetben a munkáltató az Ön munkaviszonyát felmondással megszünteti, felmondási idő és végkielégítés fizetése mellett.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy hagyatéki levél után mennyi idő lehet, mire megérkezik a jegyzői végzés hagyatéki ügyben? 3 örökösből 1 fizette a temetést, ennek a harmadát mikor kell kifizetni? Ha nincs bizonyos időn belül az egyharmad kifizetve befolyásolja-e az öröklést? Mivel nem tartotta senki a kapcsolatot senkivel, így a jegyzői okiratot lehet-e biztosnak tekinteni? Gondolok itt esetlegesen bankszámla egyenlegre, biztosításra vagy bármire.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által feltett kérdésekre csak a hagyatéki végzésben foglaltak ismeretében tudok választ adni. A hagyatéki végzés mindenkivel szemben hatályos.

Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, hogy a férjemről a  23 évvel ezelőtti élettársa kiadta az összes személyes adatát egy harmadik magánszemélynek. Ez törvényes? Vagy feljelenthetjük ezért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához fontos lenne ismernünk, hogy milyen jellegű adatok kerültek kiadásra, valamint azt is, hogy feltehetőleg milyen szándék vezette férjének volt élettársát a kiadás vonatkozásában

Kérdés: Polgári peres eljárásban a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és ismételt eljárás lefolytatására utasította. A megismételt eljárás során a pernyertes fél igényelheti-e a pervesztes féltől (költségjegyzék benyújtásával) a másodfokú eljárás illetékének és egyéb költségeinek megfizetését, valamint a hatályon kívül helyezett elsőfokú eljárás során felmerülő költségeinek megtérítését?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen igen. A bíróság majd dönt a költségviselés mértékéről is.

Kérdés: Takarítónőként dolgozom egy hajléktalan szállón, kötelezhetnek az oltásra, mint egészségügy dolgozót? Mert szóban köteleztek, viszont papírt nem mutattak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021 (VII.29.) Korm. rendelet szerint a veszélyhelyzet ideje alatt az egészségügyi szolgáltató nem hozhat létre egészségügyi jogviszonyt olyan személlyel, aki a védőoltást nem vette fel. Mentesül e kötelezettség alól az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és azt orvosi szakvélemény is alátámasztja.

Kérdés: A házasságkötés pillanatától érvényes-e a túlélő házastárs öröklési joga az új Ptk. szerint?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.

Kérdés: Munkámért többet fizetett ki az ügyfél, tévedésből. Vissza kell fizetni neki?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.

Kérdés: A fiamtól megvásároltuk az ingatlanját, már a teljes vételár ki lett fizetve, augusztus 3- án utaltuk. A mai napon augusztus 7-én ki is költöztek ,de a lakás kulcsait nem kaptuk meg. Azt mondta, hogy augusztus 12-én adja oda és akkor olvassuk le a mérőórákat is. A szerződésben augusztus 14-e van megadva utolsó napnak. A kérdésem az lenne, jogosan tartja vissza addig a kulcsokat, ha már teljesen kiürítette a házat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján jogosan.

Kérdés: Jogosan terheli-e a társasház a lakókra a postai sárga csekk díját, jelen esetben 316 Ft esetenkénti költséget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Iratok ismeretében a válasz: feltehetőleg igen.

Kérdés: A férjemnek van tartozása több helyen. 10 év után most van bejelentett munkahelye. A fizetése az én számlámra jön. Az lenne a kérdésem, hogy ilyenkor az én számlámat is inkasszózhatják? Ha igen, akkor tudok bármit tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg nem.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy a húgommal együtt voltunk bérlők ebben a lakásban. Én megkaptam a vásárlói jogot és jeleztem az eszközkezelőnek, hogy vásárlója szeretnék lenni ennek a háznak, mert ki tudom fizetni a vételárat, de a húgom nem fizetett sem bérletet, sem vételárat viszont ez igényét beadta és az eszközkezelő megadta neki is a vásárlási jogot meg nekem is. Én kifizettem a vételárat, meg a bérleti díjat is meg a kedvezményeket is mégsem lehetett az enyém a ház, mit tudok tenni ebben az ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtakból nem derül ki számomra, hogy milyen oknál fogva hiúsult meg a lakás tulajdonjogának visszaszerzése, a körülmények ismeretének hiányában nem tudok Önnek pontos válasszal szolgálni. A kimerítő válaszadáshoz többek között fontos lenne ismerni a szerződés tartalmi elemeit, amely alapján kifizette az ingatlan vételárát, valamint az indoklást is, amely miatt nem került az Ön tulajdonába a kérdéses ingatlan.

Kérdés: Az egyik hipermarket önkiszolgáló pénztáránál mielőtt fizettem, leolvastattam családtagom vásárlókártyáját. Ennek alapján a legnagyobb döbbenetére kapott gyanúsítottként idézést egy későbbi időpontra a rendőrségre. Nagy nehezen telefonon közölte velem a rendőrség, hogy átcímkézés miatt lett gyanúsítva. Ez a zöldség-gyümölcs osztályon történhetett és sajnos én voltam a tettes, valószínű, hogy a biztonsági kamera felvételei alapján. Nem tudtam több információhoz hozzájutni, de egy biztos, mindig tudta nélkül cselekedtem. Kérdésem az, hogy mire számíthatunk ilyen esetbe, előre is köszönettel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az átcímkézés a bolti lopás egyik leggyakoribb módja. A bolti lopás jogi minősítését az eltulajdonított áru értéke határozza meg, a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében ötvenezer forint alatt szabálysértésnek, e felett bűncselekménynek minősül. A lopásért kapható büntetés attól függ, hogy mekkora értékben lopott valaki, illetve attól, hogy milyen módon történt az eltulajdonítás. Kérdés továbbá az is, hogy az átcímkézés milyen körülmények között, hogyan történt stb.

Kérdés: Elsősorban az lenne a kérdésem, hogy végrehajtással kapcsolatos ügyekben tudnak-e segíteni. Történetesen a végrehajtó egymást követően kettő behajtást indított felém. Az egyik tartozásomat elismerem, tudatában voltam a tartozásnak és nem is ezzel van a gond. A probléma a második adóssággal és az eljárással adódik. Egy 2013-ban jogerőre emelkedett, számomra teljesen ismeretlen adósság révén, amelyről nem tudnak bővebb tájékoztatást adni, mint hogy telekommunikációs szolgáltatói díj, 180.000 Ft fizetésből közel 120.000 Forintot emelt le a számlámról. Kérdem én, hogy jogában áll-e ez bármilyen behajtónak, tehetek-e ez ellen bármit vagy ez teljesen jogszerű? A levonást megelőzően beadtam egy elévülési kifogást a 2. adósságot illetően.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az irodámban foglalkozunk végrehajtási ügyekkel, kérdés esetén forduljon hozzám bizalommal. A kérdésének teljeskörű megválaszolásához szükségem lenne az eset pontos körülményeire és az ügyben keletkezett iratokra is. A leírtak alapján egy feltehetőleg át nem vett FMH állhat a háttérben.

Kérdés: Édesapám után örököltünk a testvéremmel egy fél házrészt, amin édesanyánk haszonélvezeti joga van. Édesapánk egy kölcsönügylet alapján adósként volt nyilvántartva, mely kölcsönügyletben a testvérem is érdekelt volt, én nem. Édesapám halála után azonban az adósságot én is örököltem, nem csak a testvérem. Kérdésem: a végrehajtó az én fizetésemet is tiltathatja vagy csak az örökölt házrész értékéig vagyok felelős az adósságért? Egyszerűbb lenne az életem, ha a testvéremnek ajándékoznám az örökségemet? Mert azt semmiképp nem akarom, hogy a testvérem adóssága miatt az én fizetésemet tilthassa a végrehajtó.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tartozás öröklésekor kizárólag az örökölt vagyon nagyságát veszik figyelembe. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, akkor öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. A további érdemi válaszhoz minden részletet ismernem kellene.

Kérdés: A következő helyzetet illetően lenne kérdésem: rendelkezem egy ingatlannal, de apám haszonélvezetével terhelt. Úgy tudom, szívességi alapon kiadják az ingatlan egyik szobáját a 2 közül egy illetőnek . A kérdésem a következő: tulajdonosként én a másik szobát kiadhatom? Úgy tudom, hogy a tulajdonos kiadhatja a haszonélvezettel terhelt ingatlannak nem használt részét. Illetve bekerülhetett valami dokumentumba, hogy csak az egyik szobát használja? Sajnos semmi dokumentációt nem láttam, de ha igen, akkor azt megpróbálnám majd kikérni, de ha nem, akkor nyilván kár. Azt tudom, hogy a lakcím be lett jelentve.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban javaslom, hogy személyesen egyeztessen a haszonélvezővel. A haszonélvezeti jog jogosultja a dolgot birtokolhatja, használhatja és hasznait szedheti, továbbá bérbe is adhatja az ingatlant és a bérleti díj összege is a haszonélvezőt illeti meg. Amennyiben a bérlő és a haszonélvező között létrejött bérleti szerződés, abban az esetben az abban foglaltak az irányadók. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.

Kérdés: Szeretném tudni, hogy ruhagyártáskor muszáj-e a bevarrt címkén vagy ruhába nyomtatva feltüntetni a textil kreszt, összetételt, gyártási országot vagy elég ezt csak egy mellékelt papír címkén megtenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A ruhagyártás során a címkézés követelményeit uniós szabályok határozzák meg, textiltermékenként. Ahhoz, hogy pontos információval tudjak szolgálni, tudnom kellene, hogy pontosan milyen textiltermékekről van szó.

Kérdés: Társasházunkban az alattunk lakó úgy vezette ki a gáz égésterméket, hogy az pont a teraszunkkal egy magasságban van, ráadásul egy nem átszellőző támfal mellett. Kihez fordulhatok jogorvoslatért, ha a gázművek nem hajlandók kiszállni, hogy megnézzék? A szomszédunk építésügyben dolgozik, számos kapcsolata van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A területileg illetékes jegyző előtt tud birtokvédelmi eljárást kezdeményezni.

Kérdés: A szomszéd utcában lakó nő chipet rakatott a macskánkba, sőt ivartalanítani is akarta, holott a macska már ivartalanítva volt. Amikor az állatorvosnál megtudtam, hogy más chipet tetetett bele, szerettem volna átíratni a saját nevemre, de az állatorvos azt mondta, hogy inkább beszéljem meg az illetővel. Kérdésem: nincs jogom a saját nevemre átíratni a chipet, ha tudom igazolni, hogy a macska az enyém? Nem vonható felelősségre az az állatorvos, aki megoperál egy már ivartalanított macskát, s még be is chipeli, noha egyértelmű, hogy más a gazdája? Egyáltalán mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak alapján elképzelhető, hogy az állatorvos nem járt el körültekintően. Ha minden kétséget kizárólag igazolni tudja, hogy a macska az Öné, és azt is, hogy a macska már ivartalanítva volt, javaslom, hogy ismét keresse fel személyesen az állatorvost és próbáljanak megállapodni.

Kérdés: A szomszédos telken az ingatlant az új tulaj lebontja és az üres megmaradt telekre mini tüzépet akar létrehozni. Nekem, mint telekszomszédnak van-e lehetőségem megakadályozni? Mivel véleményem szerint az én ingatlanom az idő múlásával amortizálódna, repedne…

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önt, mint tulajdonost birtokvédelem illeti meg. Javaslom, hogy forduljon a helyi önkormányzat jegyzőjéhez, ha a jövőben problémák merülnének fel. Elsősorban ugyanakkor próbáljon beszélni a szomszédos ingatlan új tulajdonosával.

Kérdés: Egy lezárult ingatlan adásvétel után hónapokkal találtunk néhány értéktárgyat. Az adásvétel során csak a nagyobb ingóságokról ejtettünk szót az eladóval (bútorok, háztartási gépek stb.), a szerződésben annyit rögzítettünk, hogy “birtokbavétel napján Eladók a Vevőkkel együtt ellenőrzik, hogy az Eladók az egyeztetett mértékben kiürítették azt”. Én úgy gondolom, ahogy az ottmaradt szemét elszállításának költsége, stb. az én költségem, úgy a talált esetleg értékes tárgyak tulajdonjoga is az ingatlannal együtt “rám szállt”. Jól gondolom vagy ebben az esetben értesítenem kellene az eladót és kérésére esetleg átadni a talált tárgyakat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben az ingatlan adásvételi szerződés és az ingatlan birtokba adási jegyzőkönyv tartalma az irányadó. Egyebekben, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint, polgári jogi viszonyokban mindenkinek úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során tehát a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni. A szerződés és a jegyzőkönyv tartalmának ismerete hiányában azt tudom javasolni, hogy vegye fel a kapcsolatot a korábbi tulajdonossal és egyeztessenek e kérdésben.

Kérdés: Négyen testvéreimmel örököltük a szülői házat, megbeszéltük, hogy kifizetem a részüket, bele is mentek. Két testvérem megengedte, hogy mielőtt kb. 1,5 hónap múlva megkapnák a banktól a részüket, addig odaköltözhetek, a harmadik nem. Egyedül nekem van oda állandó bejelentett lakcímem és egyik testvér sem foglalkozik az ottani ház körüli munkával. Ha így beköltöznék, beperelhet-e a harmadik testvér vagy lehet-e valamilyen szankció ellenem? Mi ennek a menete? Beköltözhetek-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önt, mint tulajdonostársat megilleti az ingatlan használatának a joga, így senkinek az engedélye nem szükséges a beköltözéséhez.

Kérdés: Társasházi lakásunk alatt albérlő lakik, akivel problémák vannak. Hivatalos levélben felszólítottuk a tulajdonost, hogy bérlőjének hívja fel figyelmét a házirend szabályainak betartására. Arrogánsan közölte, ő nem foglalkozik az üggyel, ha gondom van, oldjam meg vele én. Ezek után a társasház képviseletét ellátó üzletág vezetőjének írtunk, segítségét kérve. Ezt ajánlott levélként küldtük el 05.25-én, lassan két és fél hónapja, de még semmiféle választ nem kaptam. Kötelező-e a válaszadás, van-e ennek határideje? Várhatom-e segítségüket az ügy megoldásában? Meddig várjak, vagy kérdezzek rájuk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban javaslom, hogy személyesen forduljanak az albérlőhöz a kérésükkel és próbáljanak egy mindenki számára megfelelő megállapodást kötni. Nincsen határidő a bentlakók részére a válaszadásra, ill. válaszadási kötelezettség sincsen.

Kérdés: Jogom van-e kitenni a lányom barátját az albérletemből?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az illető nem kötött érvényes bérleti szerződést, akkor kötelezheti a lakás elhagyására.

Kérdés: Végrehajtás alatt álló ingatlant vásároltam. A “bentlakó” több fellebbezéssel próbálta az időt húzni. Természetesen elutasításra került minden indítványa. A végzésben le van írva, hogy át kell adnia az ingatlant. Jelen pillanatban a jogerőre emelkedést várjuk. Azt szeretném kérdezni, hogy ha a végrehajtó megkapja a jogerős ítéletet, akkor a jelen pillanatban fennálló kilakoltatási moratórium ellenére kilakoltatják őket? Vagyis a bírósági döntés felülírja a moratóriumot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kilakoltatási moratórium ideje alatt semmi esetben sem kerülhet sor kilakoltatásra.

Kérdés: Olyan kérdésben szeretnék segítséget kérni, hogy tavaly elhunyt édesapám. Az örökölt ingatlant a hagyatéki során három részre osztottuk az öcsém, köztem és édesapám felesége között, akinek haszonélvezeti joga van a lakásra és eddig ő lakta. Most viszont felmerült a kérdés, hogy nem szeretne ott lakni és én szeretném kivásárolni őket az ingatlan tulajdonjogából. Az ingatlan értékén viszont nem egyezünk, ilyenkor mi a teendő? Egy értékbecslőt, ha kérünk, akkor el kell fogadják azt az összeget? Vagy mi van akkor, ha nem sikerül megegyezni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt javaslom, hogy kérjék értékbecslő segítségét, és azt követően próbáljanak egy mindenki számára kedvező megállapodást kötni. Ezt az eredményt azonban nem köteles elfogadni egyikük sem. Ha továbbra sem sikerül megegyezniük, lehetőség van közös tulajdon megszüntetése iránti peres eljárás kezdeményezésére. Ebben az eljárásban iü. szakértőt fog a bíróság kirendelni, ami jogilag „erősebb”, ez lesz a bírósági döntés alapja.

Kérdés: Tavaly vásároltam az élettársammal egy ikerházat. 2020.09.30. volt az átadás határideje. Az adásvételi szerződés magában foglalja, hogy az ingatlan saját mérőórákkal lesz felszerelve. Mai napig nincsen villanyóránk, építési áramot használunk, amelyet a kivitelező fizet, de ez nem megoldás, szeretnénk mihamarabb lezárni ezt az ügyet. Nemrég kint volt az ELMŰ munkatársa, aki behúzta a földkábelt az ingatlanig, de nem tudta befejezni a munkát, mert szerelési hiányosságot talált, amelyet a kivitelező villanyszerelőjének lenne szükséges pótolni. A kivitelezővel nem lehet érdemben beszélni, egyeztetni, mindig azt mondja, hogy folyamatban, majd egyszer jönnek az emberei. Kérem, a tanácsát hogyan érvényesíthetem a jogaimat!? Hogyan lehet felszólítani, hogy haladéktalanul intézkedjen, ellenkező esetben szankcióval sújtják.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lehetőség van ügyvéd általi írásbeli felszólítás megtételére, FMH kezdeményezésére, békéltető testületi eljárásra, végső soron pedig perre.

Kérdés: Nem mondtam le a lakás feléről, a hitelt én fizetem. Joga van-e a páromnak az én részembe odavinni a cuccait és használni az én dolgaimat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés megválaszolásához ismernem kellene az eset pontos körülményeit. Amennyiben korábban már volt Önök között házassági közös lakás megosztására per, abban az esetben az ítéletben foglaltak az irányadók.

Kérdés: Gyermek kötelező gondoskodása idős beteg szüleiről. Felnőttkorú, egyedül élő, jó kereseti, lakhatási körülmények között élő gyermek ellen, kötelezettségi eljárás megindítása.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése értelmezhetetlensége okán nem tudunk Önnek válasszal szolgálni. Kérem, ismételje meg kérdését a tényállás részletesebb bemutatásával!

Kérdés: 28 éves várandós kismama vagyok, külföldön vállaltam családot. A szüleim 70-es éveikben vannak, többszörös figyelmeztetés ellenére nem akarnak idős korukra tervezni, folyamatos tagadásban élnek és hiszik, hogy nem kell majd róluk gondoskodni. Egyke gyermek vagyok, szüleimnek adósságai vannak, mégis egy 5 szobás családi házban élnek kettesben, folyton nekem kell segítenem őket, mikor elfogy a pénz. Szerettem volna támogatni őket a költözéssel, melynek segítségével át tudnák alakítani a pénzügyi helyzetüket, de ők sajnos nem kérnek a segítségemből. Alig tartjuk a kapcsolatot, a jövőhöz való hozzáállásuk beárnyékolja a mindennapjaimat, rettegek, hogy a szüleim ápolása előzetes szervezés nélkül tönkre fogja tenni azt az életet, amit nagy nehezen építettem messze tőlük. Amennyire borzasztóan hangzik, az érdekelne, hogy milyen jogi lépések állnának rendelkezésemre, hogy teljesen megszakítsam a kapcsolatot a szüleimmel, hogy mentesíthessem magam a család adósságai és öregkori költségei alól?

Válasz: Tisztel Kérdező! Lehetőség van az öröklésről való lemondásra, annak visszautasítására. Arra pedig most sincsen kötelezettsége, hogy a szülei helyett az adósságukat fizesse.

Kérdés: Mamámmal ügyvédnél öröklési szerződést kötöttem, édesanyám volt a tanú. 2011-ben meghalt. 2012-ben a hagyaték jogerőssé vált. Az eredetei öröklési szerződést nem találtam, csak a fénymásolatot, melyet a közjegyző nem fogadott el. De nem is világosított fel, hogy honnan tudnám pótolni. A hagyatékátadó végzésben ezt írta idézem: ”Az öröklési szerződés eredeti példánya nem lelhető fel és az a hagyatéki eljárásban bizonyítás útján nem pótolható.” Majd édesanyámmal közösen meggyőztek, hogy édesanyám törvényes örökösként lemond az én javamra és én tőle ajándék jogcímen pedig megkapom. Az ingatlan nyilvántartásban így szerepel N.M.né (édesanyám) öröklés jogcímen történő közbenső jogszerzésének megállapítása mellett. 2021-ben édesanyám mosolyogva közölte, hogy az ajándékot vissza fogja követelni. De, ha nem is kapja vissza, pár évig a pert elhúzza. Kérdésem: A hagyaték után 9 évvel lehet-e valamit tenni (beszerezve az eredeti szerződést), hogy jogcímen, mint szerződéses örökös szerepeljek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ajándék visszakövetelésére csak meghatározott esetekben van lehetőség, így ettől annyira nem kell tartania (mármint az eredményes visszaköveteléstől). A földhivatalból feltehetőleg pótolható az irat. A közjegyzőnek nem feladata az ilyen jellegű tájékoztatás. A leírtak alapján lehet esélye a korábbi jogcím megállapításának is, de ehhez minden információra stb. szükség lenne.

 

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy üzembentartóink van és a rendőrség lefoglalhatja-e az autót, hogyha más a tulaj?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez a körülmény nem akadály.

Kérdés: Lányom 2/3, én 1/3 részesei vagyunk a nyaralónak. Hogy a lányomnak segítsek felújítottam az ingatlant, ami eddig 5 millióba került. Az ingatlan adója a lányom nevén van, de én fizetem a számlákat. Most közölte velem, hogy el akarja adni a nyaralót és nincs jogom ott tartózkodni. Joga van-e engem kidobni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben az ingatlan vonatkozásában közös tulajdon áll fenn, amely alapján a hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében minden tulajdonostárs az egész ingatlan használatára jogosult, amennyiben Önök között eltérő tartalmú megállapodás nem jött létre. Ezen felül a törvényi rendelkezések értelmében a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges az egész ingatlan feletti tulajdonjog átruházásához, tehát az Ön beleegyezése nélkül lánya csak saját tulajdoni hányada felett rendelkezhet (csak ezt a tulajdoni hányadot adhatja el), és nem kötelezheti Önt az ingatlan elhagyására.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy ha benne lakok az ingatlanba, mint bérlő, akkor a tudtom nélkül megveheti-e valaki az ingatlant úgy, hogy én is szeretném megvásárolni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen. Nem feltétlen (!) kell erről Önt tájékoztatni előzetesen.

Kérdés: Szeretnék érdeklődni, hogy elajándékoztam ingatlan tulajdon részemet (25%) 5 éves kisfiamnak. Van-e még jogom a lakásban élni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kiskorú gyermek vagyonát főszabály szerint a szülei kezelik, így kiskorú gyermeke nem kötelezheti Önt az ingatlan elhagyására.

Kérdés: Adásvétel előtt az ügyvédnél derült ki, hogy nem társasházi lakás, hanem szövetkezeti lakás, amit megvennénk. A hirdetésben sem úgy hirdették. A megtévesztés miatt elálltunk a vételtől, de a ház alapszabályát sem tudták ideadni. Korábban az eladónak 200 ezer Ft “foglalót” adtunk, amit így visszakérünk. Milyen esélyünk van ezt visszakapni? Mert azt mondja, nem adja vissza.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az eladó hibájából nem sikerül megvennie a vevőnek a lakást, akkor nem csak a foglalót, hanem a foglaló értékének kétszeresét köteles visszafizetni a vevőnek. Kérdés, hogy a foglalóról Önök között milyen megállapodás született….?

Kérdés: Megyei sportszövetség alapszabálya úgy rendelkezik, hogy az elnök lemondása esetén teljes tisztújításra van szükség. Az országos szövetség főtitkára megállapította, hogy ez a Ptk 3:4 § 3 bekezdésének b pontjába ütközik, megtehette-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen „megállapítást” a bíróság tehet.

Question: Greetings, I am leaving Hungary soon and may never be able to come back and I owned a company and it is now in the final stage of liquidation, and I have money, goods and movables with some people here in Hungary, and I want to file a lawsuit to recover my property. Is it possible to delegate someone on my behalf to do this or do I have to be in Hungary, and if I cannot be in Hungary, does that mean I lose my property?

Answer: Dear Sir or Madame,Unconventionally You may empower a person to represent your interests during any procedure by committing authorisation to paper, so you do not have to stay in Hungary.

Kérdés: Olyan probléma lenne, hogy van egy albérlet 3 havi kifizetett kaucióval, az albérlő egy egyedülálló anyuka 4 kiskorú gyerekkel. A bérleti szerződés meg lett írva, a bérlő és a tulajdonos ügyvédje által alá is van írva, de a tulajdonos aláírása nincs rajta, olyan ürüggyel, hogy majd a közjegyző után aláírja. A közjegyző aláírása elmaradt, így nincs a tulaj által sem aláírva a szerződés és kötelezi az albérlőt, hogy 2 napon belül hagyja el az ingatlant. Mit lehet ilyenkor tenni? Meddig maradhat ott az albérlő ilyen esetbe? Tehet-e ilyet a tulajdonos?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen eset vonatkozásában kiemelném, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Az írásba foglalás ellenére azonban érvényes lesz a bérleti szerződés, ha a bérbeadó átadta a lakás birtokát és elfogadta a bérleti díjat. Kérdése pontos megválaszolásához fontos lenne ismernünk a szerződést

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy munkabér letiltás mellett jogszerűen vonatja ki a végrehajtó a forgalomból a gépjárművemet? (A tartozás kb. 100 ezer Ft.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.

Kérdés: A lakástulajdonos testvérem férje, aki csak haszonélvező volt a lakásban 2021.márciusában meghalt. A testvérem a pszichiátrián teljesen szellemileg leépülve 2021. júniusában halt meg. A testvéremnek nem volt leszármazottja, egyedüli hozzátartozója én vagyok. A férjének első házasságából van gyermeke, aki most íratott alá halála előtt egy végrendelet a nővéremmel. Kérdésem, hogy érdemes-e megtámadni, ha mégis benyújtja ezt a végrendeletet, amit nem láttunk? Nem tudni, hogy alakilag stb. megfelel-e az előírásoknak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés megválaszolásához fontos lenne tudni, hogy pontosan mi a végrendelet tartalma, van-e bármi hiba, ami a végrendelet érvénytelenségét vagy hatálytalanságát eredményezné. A végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani. A megtámadó nyilatkozatban meg kell jelölni az érvénytelenség vagy a hatálytalanság okát. Főszabály, hogy megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.

Kérdés: Lenne kérdésem az üggyel kapcsolatban: 3 testvér 1/3-ad , 1/3-ad részt örököl, az egyik testvér elválik. Mindenhonnan kiszórják, akárhova költözik, a nagy szája és az uralkodás miatt. Hazaköltözik, mert ott, ahol befogadták, ott is uralkodni akart. Így azért költözött haza, mert neki joga van hazaköltözni. Itthon is mindent elszed a másik testvértől. Mert neki joga van, ezzel takarózik. Kihívja a rendőrséget ide a szülői házhoz, mert őt megverte a testvére és a lánya, de külsérelmi nyomokat nem tudott mutatni a rendőri szerveknek. Látják rajta, hogy elmeháborodott, nem is foglalkoznak vele tovább. Az lenne a kérdésem, mit tehetek ilyen testvérrel? A konyhába nem mehetek, mert joga van, a fürdőszobát elfoglalja. Iszik ez a testvér, füvezik is, fölényes hangnemben beszél velem. Mi a teendőm? Mit tehetek és ő nem is dolgozik. Felteszem a kérdést, a jog mit mond ki ilyen esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön esetében lehetőség van közös tulajdon megszüntetése iránti pert indítani.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy a családsegítőnek joga van-e látni az orvosi leleteimet, illetve a kórházban érdeklődni, hogy visszahívtak-e kontrollra? A háziorvosom kiadhat neki ilyen információkat? Valóban köze van ennek a munkájához? Hozzáteszem, nem vagyok krónikus beteg, átmeneti probléma volt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Annak a megállapítása, hogy az Ön esetében a családsegítőnek joga van-e, ahhoz, hogy érdeklődjön az Ön egészségügyi állapotáról, kizárólag az eset körülményeinek ismeretében lehetséges. (Alapvetően NEM a válasz.)

Kérdés: Válással kapcsolatban: 6 éve volt az esküvőnk. Van 2 gyerekünk,1,5 és 3,5 éves, közös a lakás 50-50%-ban. Azt szeretném megkérdezni, hogyan lehetne ebben az esetben a válás? Ő nem szeretne válni. A lakás elhagyással kapcsolatban pl. az, hogy lenne? Beadom a papírt és utána, amíg nincs meg a válás, amíg nem hivatalos, ott laknánk együtt? Vagy hogy szokott lenni? Úgy tudom, nem jó egyből elköltözni, elhagyni a lakást. Meg azt is olvastam, hogy gyed, gyes alatt lehet kérni költségmentességet vagy hogy hívják nem tudom pontosan, ez igaz? Így, hogy közös a lakás, mi lenne a menete?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házasság felbontása iránti keresettel (bontó per) a házastársak gyermekének tartására és a gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezésére, kapcsolattartásra, a házastársi tartásra, a házastársi közös lakás használatának rendezésére vonatkozó keresetet lehet összekapcsolni. Tehát a válás során a feleknek meg kell egyezniük a szülői felügyeleti jog, a kapcsolattartás, a tartásdíj és a házastársi közös lakás használatának kérdéseiről. Ennek hiányában a bíróság dönt. Azonban a házastársak vagyoni viszonyaival összefüggő kereset (házassági vagyonjogi per) a házassági perrel nem kapcsolható össze, tehát arra egy külön peres eljárás során kerül sor. A gyermekeik érdekeit szem előtt tartva, javaslom, hogy ezekben a kérdésekben házastársával előre állapodjanak meg.

Kérdés: Férjem örökbefogadó anyukája meghalt az otthonában, kórházi kiadatás után (végstádiumban lévő rák) az akkor ott jelenlévő elvált férje mellett. A rendőrség a lakást lezárta, mint egy bűncselekmény helyszínét. A férjem, mint egyetlen jogos hozzátartozó nem jut hozzá anyukája irataihoz, esetegesen a végrendeletéhez, temetéséhez félretett pénzhez. A hamvasztást engedélyezték boncolás nélkül, akkor miért nem kap engedélyt, hogy az anyukája lakásában hozzájusson azokhoz az iratokhoz, amik segítségével úgy búcsúzhat el anyukájától, ahogy azt ő kérte és intézkedhet a továbbiakról. A teljes bűnügyi lezárás oka a rendőrség szerint az volt, hogy sem az apósom, sem a férjem nem volt bejelentve anyósom lakásába, így ők jogtalanul tartózkodtak ott.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A „bűnügyi lezárásnak”, ahogyan fogalmazott, ez nem lehet alapja. Itt valami más van a háttérben, aminek érdemes utána járni.

Kérdés: Az a problémám, hogy egy ingatlan vételtől elálltam és ezt úgy tettem, hogy postára adtam ajánlott tértivevényesen egy levelet az eladónak, de ő nem ismeri el, hogy ez állt a levélben. Hogyan tudom bizonyítani, hogy tényleg elálltam? (Az elállási nyilatkozat jó minőségű fotója megvan 2 tanúval.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Így sehogyan. A megítélése bíróságfüggő, hogy mit fogad el, mi volt a borítékban.

Kérdés: Vásároltam egy kis vállalkozástól, előre kellett utalni a pénzt. Türelmesen vártam, majd rákérdeztem, mert 1 hónap múlva sem jött semmi. Mindig kitérő választ kapok vagy semmilyet. Azt mondja elveszett a csomag, de keresik, de bármit kérdezek, semmire nem kapok értelmes választ, csak kitérő “nyugtatgatásokat”. Tudom nem nagy összeg, de mit tehetek ellene? Legalább más ne járjon így!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a fogyasztó az interneten keresztül, a fogyasztó 14 naptári napon belül elállhat a szerződéstől. FMH eljárást indíthat, békéltető testülethez, illetve a fogyasztóvédelemhez (KH) fordulhat.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy ha a barátnőm 14 és én 16 vagyok (hamarosan 17), akkor hogyan költözhetnék hozzá? Kaposvári vagyok ő pedig pesti és Pesten szeretném folytatni a tanulmányaimat. A szülei elváltak és az anyjával lakik, ő attól fél, hogy a gyámügy csinál valamit. Van valami megoldás rá, hogy együtt éljünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülők beleegyezése szükséges.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy apám a tudtom nélkül a keresztlánya fiával kötött egy szerződést, gondolom eltartásit, aminek az a lényege, hogy a fiú örököl apám után mindent. Ezzel kapcsolatban semmilyen írásbeli tájékoztatást nem kaptam. Apám halála esetén van-e valamilyen lehetőségem az örökségből részesülni vagy a szerződést megtámadni, mivel én vagyok az egyetlen vér szerinti örökös.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincsen tájékoztatási kötelezettsége az apjának. A hagyaték az, ami a halál pillanatában megvan. A leírtak alapján alappal feltételezhető, hogy az ingatlan nem is lesz a hagyaték része.

Kérdés: Kikérhető-e röntgen és UH felvétel a rendelőkben? És milyen módon?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, személyesen vagy írásban.

Kérdés: A feleségemmel sajnos a válás szélén állunk. Kérem tájékoztassanak, ha válásra kerül a sor, milyen jogaim vannak, ha közös felügyelet van, illetve ha nem?!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Válásnál a szülők közösen kérhetik, és megállapodhatnak arról, hogy a szülői felügyeleti jogot a jövőben is együtt gyakorolják. Ha a közös megegyezéses válásnál közös szülői felügyeletben állapodnak meg a szülők, a gyermek lakóhelyét meg kell határozni, de a kapcsolattartásról nem kell rendelkezni. Ebben az esetben a gyermeket érintő kérdésekben a szülők együtt döntenek. Előfordulhat az az eset is, amikor a szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megosztják. Megállapodhatnak úgy is a szülők, hogy a szülői felügyeleti jogokat csak az egyikük gyakorolja. A másik szülőnek ilyenkor nem szünetelnek a jogai, csak nem tudja őket gyakorolni. Ha nincs a külön élő szülők között megegyezés a házasság felbontásakor, akkor a bíróság dönt. Dönthet úgy, hogy melyik szülő gyakorolja kizárólagosan a szülői felügyeleti jogokat, illetve kérelemre dönthet azok megosztásáról is. Ennek megfelelően jelöli ki a bíróság a gyermek lakóhelyét is. Közös szülői felügyeletet nem adhat, az csak a szülők megállapodása alapján, közös kérelmükre lehetséges.

Kérdés: Apukám 80 éves, 2 évvel ezelőtt szélütést kapott. Azóta nemcsak sok mindent elfelejtett, hanem jogi döntéseket sem képes hozni. Anyukám 79 éves, ő van állandóan mellette és intéz mindent. A családi ház, az autó, az ingatlan, amin a ház áll, egyszerűen minden apukám nevén van. Kérdésem: mit kellene tenni, hogy úgymond anyukám legyen a gondnoka, illetve az ő nevére kerüljön minden eddigi tulajdonjoga? Ha esetleg eladásra kerülne bármi is, itt nincs anyukámnak beleszólási joga. Egy végrendelet lett kiállítva közjegyző jelenlétében, abban az esetben, ha apukám elhalálozna.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gondnokság alá helyezéshez erre irányuló pert kell indítani. Erre a nagykorú személy együtt élő házastársa (bejegyzett élettársa), élettársa, egyeneságbeli rokona, testvére, a kiskorú személy törvényes képviselője, a gyámhatóság és az ügyész, mint felperes jogosult. A gondnokság alá helyezési pert az ellen a személy, mint alperes ellen kell megindítani, akinek gondnokság alá helyezése indokolttá vált. A gondnokság alá helyezési pert az alperes (a gondnokság alá helyezendő személy) lakóhelye szerinti járásbíróságnál, vagy a gondnoksági perekre irányadó speciális szabályok alapján azon járásbíróságnál lehet megindítani, amelynek illetékességi területén az alperes huzamos időn át bentlakásos szociális intézményben vagy fekvőbeteg-gyógyintézetben tartózkodik, illetve amelynek területén az alperes huzamos időn át, életvitelszerűen tartózkodik.

 

Kérdés: Megkötöttünk egy tervezői szerződést, amely az elállást, felbontást nem szabályozta, erre a Ptk. rendelkezései az irányadóak. A Kft, akitől a telket megvettük volna, a kivitelező mellett az építészt is meghatározta. A tervezői szerződés megkötése után készült volna egy árajánlat és annak elfogadása után a telekvásárlás és a kivitelezői szerződés megkötése. Sajnos a Kft. folyamatosan változtatja az épülő lakóházak külső megjelenését, építési technológiáját, amelyeket kötelező elfogadnunk. Szeretnénk ebből kilépni, de a tervezői szerződésért már kifizettünk 500 ezer Ft-ot. Még nem történt az építész részéről semmilyen érdemi munka a részünkre. Írtunk neki, hogy el szeretnénk állni. Ő 160 ezer Ft-ot vissza akar tartani, arra hivatkozva, hogy mi programtervet kaptunk, amit módosítottunk, majd elfogadtunk, megbeszéléseket folytatott velünk, e-mailezett, telefonált. Nem történt ilyen. Mit tehetünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az irat (szerződés) ismerete nélkül érdemi válasz nem adható sajnos.

Kérdés: Adott egy 40 éves hölgy, aki 2007. decemberében súlyos autóbalesetet szenvedett. A feje sérült a balesetben, így 2 évig kómában feküdt. Enni-inni, beszélni és járni újra kellett tanulnia . A rendőrségi eljárást lezárták, mivel őt nem tudták kihallgatni, de a papírok szerint ő megfelelően közlekedett. Rokkantsági ellátást kap és teljes gondozásra szorul. Kérdésem a következő: Kaphat-e kártérítést vagy életjáradékot akár visszamenőleg is, ha újra előkerül az ügy? Sajnos az ő állapota már nem változik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése pontos megválaszolásához szükséges lenne ismernünk az ügy részleteit, hogy kinek a hibájából történt a baleset, ugyanis amennyiben nincs olyan személy, akit felelősségre lehetne vonni, nem követelhető kártérítés. Az, hogy a rendőrség az ügyet lezárta, elviekben nem akadálya a polgári jogi felelősségre vonásnak (kártérítésnek).

Kérdés: 2020. januárban szállásutalványt vásároltam, ami napi 3x étkezést, ingyen parkolást tartalmazott. 2020. szeptemberében foglalásom volt, de a járvány miatt a szálloda bezárt, foglalásomat nem tudtam igénybe venni. Utalványom emiatt 2021. januárban lejárt. Most szeptemberben akartam ismét beváltani, de hivatkozva arra, hogy az utalvány lejárt csak napi 2x étkezés, fizetős parkolásra módosítva vehettem volna igénybe az utalványomat. Tekintettel arra, hogy nem is tudtam volna lejárat előtt igénybe venni a szolgáltatást, jogosan kérhetem-e az eredeti szerződében leírt szolgáltatásokat, illetve ha nem teljesítik azt ,jogom van-e a befizetett összeg visszakérésére? Ha igen, hova fordulhatok panaszommal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához ismernünk kellene az Ön által megkötött szerződés tartalmi elemeit, valamint a Szolgáltató által megjelölt szerződési feltételeket. Javaslom, hogy minél hamarabb vegye fel a kapcsolatot a Szolgáltatóval, hiszen ilyenkor az Szolgáltató által meghatározott Általános Szerződési Feltételek az irányadók, ezek ismeretében lehet nyilatkozni, hogy milyen lehetséges megoldások vannak ilyen esetben. Ha nem sikerül, akkor: fogyasztóvédelem, békéltető testület, FMH, bírósági peres eljárás jöhet szóba a leírtak alapján.

Kérdés: Adott egy ingatlan, amelynek 2 tulajdonosa van. -1/2 rész egy nénié – haszonélvező, -1/2 rész a lányáé – végrehajtás. Ezzel kapcsolatban lenne néhány kérdésem: 1) Van-e lehetőség megvenni a néni részét? 2) Tartoznak az áram, víz, gázszolgáltató felé is. Ezek a terhek ránk kerülnének? 3) Az ingóság kit illetne? Amennyiben megegyezünk velük és a szerződésben rögzítjük, hogy mi megvettük őket, úgy később a végrehajtó elviheti azokat? 4) Későbbiek folyamán szeretnénk megvenni a végrehajtáson keresztül a másik részt. Van elővásárlási jogunk? Milyen feltételekkel tudnánk megvenni? Mi lesz a követelésekkel, amik a lány tulajdonost terhelik? 5) Mire érdemes figyelni az adott helyzetben? Érdemes-e belevágni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! 1) Igen, van lehetőség megvenni a néni részét. 2) A közműtartozások nem Önt terhelik, ugyanakkor amennyiben a tartozásokra vonatkozóan végrehajtás van folyamatban és mindez bejegyzésre került a tulajdoni lapon, abban az esetben Önnek kell egyeztetnie a közművekkel. Fontos megjegyezni, hogy ilyen esetben elszámolási jogviszony jön létre a vevő és az eladó között. Kiemelendő az is, hogy a víz esetében ez nem így van! 3.) Amennyiben az ingóságok vonatkozásában sikerül megegyezniük és azok az Önöké lesznek a vásárlás után, a végrehajtó nem viheti el a tárgyakat. (Kivéve, ha már elindult a végrehajtás az ingóra is, avagy lefoglalásra kerültek. A vh lapból ez kiderül.) 4.) A tulajdonostárs az elővásárlási jogot végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja. 5.) Javaslom, hogy forduljanak ügyvédhez és minden részlet kerüljön be az adásvételi szerződésbe. Végrehajtás alatt lévő ingatlant lehet vásárolni, ha egyéb teherjog, ami ezt tiltaná, nincsen rajta. Hogy érdemes-e: ismerni kellene a tulajdoni lapot, a végrehajtás adatait és a vételárat….akkor ki lehet számolni.

Kérdés: A végrehajtó az OEP megkeresésekor az adós munkahelyére vonatkozólag nem vezetett eredményre, mert az adós alkalmi munkavállaló. Havi munkabére cc. 30 ezer Ft. Kérdések: 0. Ez olyan alacsony, melyből már SZJA fizetési kötelezettség nem terheli? “A levonások szempontjából munkabérnek minősül minden olyan jövedelem, amit SZJA előlegfizetési kötelezettség terhel.” 1. Mivel az alkalmi munkavállalásra vonatkozó napi bejelentést a NAV felé kötelező megtenni és nem az OEP felé, így a végrehajtónak van-e lehetősége illetve köteles-e a végrehajtást kérő külön kérése nélkül is hivatalból az adóhatóságot megkeresni az egyszerűsített foglalkoztatás miatt? 2. Egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemből lehet-e végrehajtást eszközölni? “62. § (1) Levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj végrehajtása esetén.”

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezései szerint munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. Végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. Az öregségi nyugdíj minimum jelenleg 28.500 Ft.

Kérdés: Ha egy dolgozó munkabérét letiltás terheli, milyen sorrendben történik a törlesztés? Először a késedelmi kamat vagy az alaptartozás kerül jóváírásra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Először a járulékok, költségek, majd a kamat, végül a tőke.

Kérdés: A végrehajtónak járó behajtási jutalék mikor csökkent 10%-ról 8%-ra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 35/2015. (XI. 10.) IM rendelet 15. § (1) értelmében pénzkövetelés esetén a behajtási jutalék összege a végrehajtható okiratban feltüntetett, a járulékok időközbeni változásától függő követelésből behajtott vagy megtérült összeg alapulvételével 5 millió forintot meg nem haladó összeg esetén 8%. Ez a rendelkezés 2019.08.12. napjától hatályos.

 

Kérdés: Kérdésem lenne, hogy bírósághoz fordulatok-e az apaság megállapítása céljából? A fiam 14 éves, házasságon belül született, de nem a férjem az édesapja. Az igazi apukája nem hiszi el, hogy övé a gyermek, csak akkor, ha DNS alapján bebizonyított. Ezt bírósági úton el lehet-e intézni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, eldönthető bírósági úton a kérdés, apaság megállapítása iránti perben, a feltételek fennállása esetén.

 

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni abban, hogy 2014. április 14 – 2019. június 7. között dolgoztam rendszergazdaként Debrecenben. 2019. június 7-én már máshol kezdtem dolgozni. Az utódomnak a leltár átadásra került, amelyet ő személyesen aláírt. Sajnos időközben tavasszal COVID következtében elhunyt. Viszont most egy közeli ismerősöm, aki korábban ott dolgozott, újra őt hívták vissza fél állásban vállalkozóként. Viszont leltárhiány van fent és néhány eszköz nincs meg. Nyilván a leltár átadásomnál teljesen mindent átadtam akkor az utódomnak (aki elhunyt). Azóta azért eltelt már 3 év, hogy ott dolgoztam. Az lenne a kérdésem, hogy a leltárhiány miatt jogilag felelősségre vonhatnak még? Mert majdnem, hogy rajtam keresnék…

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha abban az időpontban, amikor Ön átadta a leltárt az utódjának nem állt fenn leltárhiány, akkor Önt nem vonhatják felelősségre az időközben bekövetkezett leltárhiány miatt. Eljárást persze indíthatnak, de ha megvan az átadásról az okirat, akkor az eredménytelen lesz.

Kérdés: Lehetséges-e, hogy apukám meghalt, a hagyatéki tárgyalás még nem történt meg, de a testvérem a hagyatékot képző autót, illetve tárgyakat elzárja előlem? Mit tudok tenni ebben az esetben? Illetve közösen fizetjük az ingatlanban a közüzemi díjakat és elzárta előlem azt a helységet, ahol a vizet, villanyt ki tudom nyitni. Én is vele együtt fizetem, azonban kinyitni ezeket nem hajlandó.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jogszabályok értelmében a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig egyik örökös sem rendelkezhet teljesen önállóan az örökölt vagyonelemekkel, így testvére eljárása nem jogszerű. Ha a testvére nem engedi használni a ház helyiségeit, forduljon az illetékes jegyzőhöz birtokvédelem érdekében, illetve polgári (peres) eljárást is indíthat.

Kérdés: Pénzt adtam kölcsön (nem közjegyző előtt), hogy tudom behajtani az illetőn? Csak polgári perben? Feljelentést tervezek tenni. Mit von ez maga után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban javaslom, hogy tegyen írásbeli felszólítást. Ha továbbra sem járna sikerrel, lehetőség van fizetési meghagyás kibocsátására és / vagy polgári perre. Alapjában véve a kölcsön meg nem fizetése nem bűncselekmény, csak ha tudta már előre a felvevő, hogy nem fogja visszafizetni. Ez pedig nehéz bizonyítási kérdés. Legrosszabb esetben megtagadja a rendőrség a nyomozást, bűncselekmény hiánya miatt. Ha sok mindenkinek tartozott az illető már a felvételkor, avagy több ilyen ügye volt, akkor lehet eredményes a feljelentése.

Kérdés: Ismerősön és házastársa válófélben vannak, folyik a válóper. A házastárs átjelentette az ismerősömet egy másik címre, új lakcímkártya lett, melyről az ismerősöm véletlen szerzett tudomást, nem adott meghatalmazást. Nem kapta meg a lakcímkártyát a házastársától a mai napig és hivatalosan nem is tud róla, hogy van új lakcímkártyája, a régi is megvan, amit használt eddig is. Ez törvényes? Mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakóhely címének, megváltoztatásának bejelentése és nyilvántartásba vétele, valamint a lakcímet igazoló igazolvány kiadása kizárólag személyesen vagy meghatalmazott útján intézhető. Azt, hogy milyen iraton alapul az átjelentés, a kormányhivatal tudja megmondani. Ha ezen információ birtokában feltételezhető a bűncselekmény, akkor feljelentést kell tenni, illetve hatálytalanítani kell az átjelentést. A visszatartott lakcímkártya kapcsán is feljelentéssel kell élni.

Kérdés: Kolléganőm idén január elején állt munkába. A munkaszerződése értelmében a 3 hónap próbaidő lejárta után egyből életbe lép a határozatlan idejű munkaszerződés. Már a határozatlan idejű munkaszerződés birtokában betegállományba ment várandós állapota miatt. Emiatt a munkáltató rá akarja beszélni, hogy adja be a felmondását arra hivatkozva, hogy a jövedelmét a munkaügyi központ fogja biztosítani. Szeretném tudni, hogy a munkáltató megteheti-e, hogy egyoldalúan megszünteti a kolléganőm munkaviszonyát?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi törvény (Mt.) 65. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a munkavállaló várandósságának tartama alatt. A gyermeket váró nő esetében megjelenik egy olyan méltányolható magánérdek, amelyre tekintettel a törvény kizárja a munkáltató által gyakorolható felmondási jogot. A felmondási tilalom jellegéből következik, hogy a tilalom fennállása alatt közölt munkáltatói felmondás mindenképpen jogellenes.

Kérdés: A fedezetnek adott ingatlan szerződésnél követett el az ügyvéd hibát (nem bizonyosodott meg az ingatlan elidegenítési tilalmáról), ezért a földhivatal nem fogadta el a szerződést. Az ügyvédi műhibát a MÜBSE is bebizonyította. Az ügyvéd ennek ellenére nem ismeri el a hibáját, ezért a biztosítónak is megtiltotta a kár megfizetését. A Magyar Nemzeti Bank is elutasított, hogy én a biztosítóval nem vagyok szerződésben, ezért csak a hibát elkövető és nem beismerő ügyvédet kérhetem meg, hogy a biztosítója által kártérítsen (ő tiltotta meg a kifizetést). Kérdésem: fordulhatok bírósághoz az ügyvéd ellen? Milyen esélyem van a per megnyeréséhez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ügyvédi Kamara előtt panaszt tehet az ügyvéddel szemben, illetve bírósági útra is terelheti az ügyet, de mindenek előtt a megegyezést javaslom. Egy per kimenetelé nem lehet megállapítani előre, de még csak „jósolni” sem és az nem is lenne korrekt.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy miért kell tehermentesíteni egy ingatlant, ha ugyanannak az ingatlannak a területe bővül? El szeretnénk adni egy ingatlant, de mivel túl nagy a kert, ezért leválasztattunk belőle kb. 2000 négyzetmétert. Ez az ingatlan szomszédos. Mivel a mi ingatlanunk terhelt, a bank azt mondja, hogy tehermentesíteni kell az ingatlanunkat, akkor tudjuk a miénkhez csatolni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak alapján nem állapítható meg, hogy a kérdéses ingatlan esetében, pontosan milyen teherről van szó. Bizonyos terhek (elidegenítési és terhelési tilalom, jelzálogjog) ugyanis akadályozzák az adásvételt. Továbbá a bank olyan feltételeket szab, amit szeretne, különben nem ad pénzt.

Kérdés: Szeretném Önöket megkérni, hogy segítsenek meghatározni a kötelezettségem jogszerűségét az alábbi helyzetben. Egy lakás tulajdonosa vagyok egy budapesti épületben, melyről a közgyűlésben résztvevők a közös képviselővel megegyeztek, hogy felújítanak valamit a házban (ebben a döntésben én nem vettem részt). Ezt a felújítást a közös költségen kívüli összegből fizetnék meg, amelynek összegét minden lakótól külön behajtanának. Jelenleg 60 ezer forintot meghaladó összeggel terhelték meg a lakásomat (a felújítás kizárólag esztétikai szempontú, nem létfontosságú). A kérdésem annyi lenne, hogy ez a behajtási igény jogszerű-e? Kényszeríthetik a lakót arra, hogy ezt kifizesse?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások eldöntéséhez a társasházi törvény rendelkezéseinek értelmében a tulajdonostársak egyhangú határozatára van szükség, míg egyéb esetekben elegendő az egyszerű többség. Kérdése megválaszolásához fontos lenne ismernünk pontosan, hogy milyen jellegű, illetve milyen funkciót szolgál a beruházás, hiszen főszabály szerint a fenntartás körébe eső üzemeltetés, karbantartás és felújítás nem a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, ellenben a közös tulajdonban lévő épület, épületrész bővítése, új épület, épületrész bővítése vagy épületberendelés létesítése már annak minősül. Tehát felújítást célzó beruházások tekintetében elegendő az egyszerű többséggel meghozott döntés. Végső soron, bíróságon keresztül, kényszeríthetik a fizetésre a lakót.

Kérdés: Házasságkötésünk után (2012.) eladtuk férjem ingatlanát (I1) és annak vételárából vásároltunk egy másikat (I2), majd az ingatlant felújítottuk (ár 1/3-a), amit én fizettem. 2020-ban eladtuk, vettünk egy másik ingatlant (I3) (tulajdoni arány 1/2-1/2) és közben építkezünk is, ahol a tulajdoni arány szintén 1/2-1/2 lesz. Kérdésem az, hogy válás esetén a teljes vagyon 1/2-1/2 arányban kerülne megosztásra, vagy az I1, I2 árnyalja a dolgot? Ha igen, mennyiben? Hogyan változna a megosztás mértéke? Egy kiskorú gyermekünk van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az ingatlan nyilvántartásba a tulajdonjog bejegyzés 1/2-1/2 arányban történt, akkor válás esetén ez lenne a megosztás alapja, az előző ingatlanok nem lennének (feltétlenül) relevánsak. (Azt jó lenne tudni, hogy a férje tulajdonába hogyan került, mert az nem mindegy….)

Kérdés: Fennálló NAV tartozásnál, a NAV-nak jogában áll lefoglalni egy támogatási összeget (Önfoglalkoztató kompenzációs támogatás)? Úgy, hogy semmilyen tájékoztatást nem adtak ezzel kapcsolatban, hogy ez meg fog történni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.

Kérdés: A végrehajtó letiltatja a keresetem 33%-át. Viszont úgy alakult, hogy gyermektartásdíjat kell fizetnem, mely megegyezésünk alapján a keresetem 50%-a lenne. Meg kell szüntetnie ebben az esetben a végrehajtónak az eljárást? Illetve mivel igazolhatom a végrehajtónál, hogy tartásdíjat fizetek és hogy mennyit? Gyámügyi határozat is elég, vagy bírósági végzés kell?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához fontos lenne ismernünk, hogy az Ön által fizetendő gyermektartásdíj tekintetében hozott-e a bíróság olyan végrehajtható határozatot, amely alapján a nettó munkabérből levonható a bíróság által megállapított gyermektartásdíj havi összege. Abban az esetben ugyanis, amennyiben nem hozott korábban gyermektartásdíj letiltására irányuló végzést a bíróság, úgy az Ön tartásdíj fizetési kötelezettsége nem érinti a végrehajtó által más jogcímen letiltott követelését.

Kérdés: Mi egy falu szélső utcájában lakunk és közvetlenül mellettünk van egy szántó, amit szeretnénk megvásárolni. Sajnos a földhivatali bejegyzés alapján egy 30 éve elhunyt nevén van a terület, már a fia is meghalt, a szétszóródott család pedig nem akar foglalkozni az üggyel, mert sokan vannak, elosztva kicsi az értéke, többen külföldön tartózkodnak. Tehát a hagyatéki eljárást nem akarják intézni, de igényt sem tartanak a földre. Van más módja annak, hogy hivatalosan meg tudjuk vásárolni a területet, nem szeretnénk 10 évet várni az elbirtoklásra, mivel építeni szeretnénk a területre.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy próbálja felvenni a kapcsolatot a tulajdonosokkal és egy mindenki számára kedvező megállapodást kötni, különben csak az elbirtoklás „marad”.

Kérdés: Bízhatok-e, hihetek-e egy olyan követelés kezelő cégnek, aki az ingatlan.com-on hirdeti a bank által felmondott ingatlant, jóval piaci ár alatt, kép nélkül, cím nélkül? Titoktartási nyilatkozat ellenében adják ki a meghirdetett ingatlan címét azzal, hogy kizárólag külső megtekintésre? Bízhatok-e abban, hogy bizonyos összeg utalása és készpénz, valamint az összeg felének megfizetése után sikeres ingatlan átadás lesz és kiköltözik az adós, aki láthatóan több gyerekes? Kérhetek és kaphatok biztosítékot arra, hogy sikertelen átadás esetén bíróság és per nélkül visszakapom a pénzemet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontos adatok nélkül nem tudok a hirdetéssel kapcsolatban érdemben nyilatkozni. Mindenképpen tanácsolom a személyes egyeztetést a céggel. Amennyiben nem együttműködőek, megfontolandó a velük való szerződés.

Kérdés: Szeretném megtudni, hogy egy kézzel írt végrendeletet, hogy kell írni? Kell-e hozzá, ügyvég, közjegyző, tanú? Tarthatom otthon vagy letétbe kell helyezni?

Válasz: Tisztelt kérdező! Saját kézzel írt végrendelet estén ügyelnünk kell rá, hogy az elejétől a végéig kézzel írott formában készüljön, és elengedhetetlen érvényességi kellék a saját kézzel írt aláírás a végrendelet legvégén. Ilyen esetben nincs szükség tanúkra. Ezen felül az is fontos, hogy a végrendelet készítésének ideje feltüntetésre kerüljön, valamint, ha több lapból áll, akkor feltétlen szükséges ellátni oldalszámmal a lapokat. Nyugodtan tarthatja otthon, azonban a házilag készült végrendeletek legnagyobb kockázata abban rejlik, hogy esetleg nem találnak rá, vagy könnyen megsemmisülhet más keze által. A közjegyzőnél készült végrendelet nem csak azért biztosabb, mert jogi szempontból kifogástalan, hanem azért is, mert bekerül a központi közjegyzői adattárba, és ezáltal garantált, hogy a hagyatéki eljárás során is figyelembe veszik.

Kérdés: Kérdésem az volna, 2008-ban felvettem egy áruhitelt, amit egy ideig fizettem, aztán bizonyos okok miatt sajnos nem tudtam fizetni. A lényeg az, hogy az évek alatt el is felejtettem… Levelet azóta sem kaptam tőlük egészen mostanáig csak a Járási hivatalból, hogy az autóra elidegenítési tilalmat jegyeztek be. Utána jártam és most 13 év után követelik tőlem a tartozásom 3 szorosát. Jogos ez így?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához ismernünk kellene az Ön által aláírt szerződés pontos tartalmát, ennek ismeretében tudnánk megállapítani, hogy a kérdéses követelés valóban elévült-e. Elsősorban azt javasolnám Önnek, hogy kérdésével és a végrehajtótól beszerzett iratokkal forduljon szakemberhez, aki a szerződés tartalmának ismeretében felelettel tudna szolgálni az Ön kérdésére.

Kérdés: Nemrég a lakásavatómon hangosan hallgattam zenét, ami a belső udvarban is hallatszott. A ház szabályzata szerint rendőrt hívhat a lakó ilyen esetben, melyre azonnali pénzbírság a válasz. 1.eset= 50k 2.=100k 3.= 500k 4.=1.000.000 Ft, de lehet, hogy módosították az összegeket. Ez jogilag játszható így a ház részéről? Nem a rendőrség dolga a bírság meghatározása? Visszatérve: az egyik szomszédom idejött és ahelyett, hogy figyelmeztetett vagy rendőrt hívott volna, elbújt az ablakom alá, felvételt készített a kint is hallható zenéről, majd a közös képviselőnek elküldte egy háborgó e-mailben bizonyítékként, valamint az engem való azonnali kilakoltatást kérvényezte. Állítólag messzire ér a keze, mert egy idős ügyvéd, csinált már itt ilyet. Tényleg megteheti ezt velem figyelmeztetés, feljelentés hiányának ellenére? Én tehetek/kell tegyek ellene valamit? Minek kell szerepelnie a házirendben, hogy ezt megtehesse? Ilyen komoly dolgok egyáltalán belekerülhetnek a házirendbe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A társasház, a közös képviselő, de még a közgyűlés sem jogosult bírság, büntetés kivetésére, ezek beszedésére, így a társasház jogszerűen nem működtethet szankciórendszert. A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében, aki csendháborítást követ el, az elkövető 5.000 – 15.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal büntetendő. Ahány szabálysértési eljárás indul az elkövető ellen, annyiszor lehet ellene pénzbírságot kiszabni. További kérdései megválaszolásához azonban ismernünk kellene a videó pontos tartalmát – annak okán, hogy tisztázódjon, a kérdéses videó sért-e személyiségi jogot–, valamint azt is fontos lenne tudni, hogy saját tulajdonában álló ingatlanról vagy bérletről van szó. Nem kérvényezheti más lakó az Ön kilakoltatását, azonban bérlet esetén felhívhatják a tulajdonos figyelmét arra, hogy Ön zavarja a társasház békés együttélési követelményeit, aki ennek okán fel is mondhatja a bérleti szerződést.

Kérdés: A különélő szülő hosszú évek óta alkalmi munkavállaló, emiatt a gyermektartásdíjra végrehajtást hivatalosan eszközölni nem lehet! Lehet mégis tenni bármit ez ellen, és hogy a milliós nagyságrendű tartozást megkapjuk? Állami gyerektartást kapom, rendőrségi feljelentés után bűncselekményt nem állapították meg, mert rá nézve pozitív, hogy alkalmi munkavállaló és regisztrált álláskereső, valamint hogy a megállapított gyerektartás egyharmadát (házastársa éppen mikor eszébe jut) fizeti.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ilyen esetekben, mikor a gyermektartásdíj összegének behajtása nem lehetséges/ nem vezet eredményre, vagyis az állam részéről a végrehajtás sikertelen volt, akkor az állam a fizetésképtelenség fennállásáig, de legfeljebb három évig biztosítja az Ön részére a tartásdíj összegét. Ez azonban kizárólag a jövőben fizetendő tartásdíjra vonatkozik: amit a különélő szülő visszamenőleg nem adott meg, azt az állam nem pótolja, legfeljebb behajtja, ha újra fizetőképessé válik a tartásdíjra kötelezett. Más megoldást azonban sajnos ilyen helyzetben nem tudok Önnek javasolni, ameddig tehát a kötelezett nem válik fizetőképessé, addig nincs.

Kérdés: Magyar állampolgárként szeretnék egyiptomi állampolgárral házasságot kötni Magyarországon vagy az Egyesült Arab Emírségekben. A kérdésem az volna, hogy rám tekintve jogilag milyen kötelezettségeim vannak, milyen következményekkel járhat akár itthon, akár egy harmadik országban történt házasság esetén? A páromnak (akinek jelenleg az egyetemi tanulmányai következtében van tartózkodási engedélye és itt is él) lesz-e bármilyen kötelezettsége, előnye a házasság után a tartózkodási engedélyt vagy állampolgárságot tekintve?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a házasságkötésre külföldön kerül sor, abban az esetben a házasságkötés magyarországi anyakönyveztetését a Nagykövetség Konzuli Hivatala útján kell kezdeményezni. A kérelmet személyesen kell benyújtani és mindkét félnek személyesen jelen kell lennie. Ha a házasságot Magyarországon kívánják megkötni, akkor a párját terhelik jogi kötelezettségek, miszerint igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek a külföldi jog szerint nincs akadálya. Erről szükség van egy tanúsítványra, amit a külképviselet állít ki. A házasságkötést követően annak megállapítása, hogy a párját jogilag milyen előnyök érhetik az állampolgárság megszerzésével kapcsolatosan, kizárólag az eset pontos körülményeinek ismeretében adható (mióta rendelkezik tartózkodási engedéllyel, beszéli-e a magyar nyelvet, későbbiekben a közös gyermek születése is meghatározó lehet …).

Kérdés: Csak olyan kérdésem lenne, hogy észrevettük, hogy a kiadott szerződésen nem a tulajdonos neve szerepel, hamisították. Igazságügyi írásszakértő is bevizsgálta és alátámasztott minket. Még 10 év vissza van a szerződésből, ami hamis. Ebből esetleg, ha elmennénk ügyvédhez, tudnánk pénzhez jutni? Mert ez okirat hamisítás.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak alapján, nem állapítható meg pontosan, hogy mi történt, ezért pontos választ csak a dokumentumok megtekintése után tudok adni.

Kérdés: Az unokámnak kisfia született, de születés előtt egy hónappal a szülők külön váltak, még mielőtt az unokám megtette volna az apasági nyilatkozatot. Az anyuka azután, hogy különváltak összejött egy másik fiatalemberrel és a pici születése után már nem engedi az unokámnak, hogy bármi köze legyen a picihez. Azt mondta, hogy semmi köze hozzá és hagyja őket békén. Mit tehetne, hogy mégis joga legyen a picihez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Teljes hatályú apai elismerés érvényességéhez az édesanya hozzájárulása is szükséges. Ahhoz, hogy az unokája kerüljön apai státuszba, bírósági úton kell megállapítani az apaságát.

Kérdés: A problémám az édesanyámtól örökölt szülői ház tulajdonjogával kapcsolatos. Legelején kezdve: a dédszüleim megvették ezt a házat, majd a haláluk után a nagymamám és az ő bátyja örökölte fele-fele arányban. Nagymamám testvére disszidált ‘56 körül és letelepedett Ausztráliába, ahol családot alapított. Nagymamámmal és anyukámmal éltünk a házba, Ő semmit sem törődve vele. A ház több felújításon esett át ez idő alatt és minden költséget a nagymamám, valamint anyukám állt, míg sajnos daganatos betegek nem lettek és egy éven belül mindkettőjüket elveszettem. Azóta is itt élek egyedül, immáron 11 éve az én nevemen van a ház fele és én is költöttem a házra ez idő alatt. Nagymamám testvére nem jelentkezett azóta sem, nem tudok róla semmit. Szeretném, ha a ház, vagyis a tulajdonjog teljes egészében az én nevemen lenne. Ilyen esetben lehetőség van az ő tulajdonjogának az elbirtoklására?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a másik tulajdonostárs nem gyakorolja tulajdonosi jogait (számlák, adó fizetése), abban az esetben nem kizárt az elbirtoklás esete. A Polgári Törvénykönyv szabályozása értelmében elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Azonban még mielőtt a peres eljárás kezdetét venné, javaslom, hogy próbálja felvenni a kapcsolatot a tulajdonostárssal, lehetőség van ugyanis arra, hogy Ön megvásárolja a másik tulajdonos tulajdonrészét.

Kérdés: Kifizettem a lakást felesben a húgommal, de az ügyvédnő visszavonta a pénzemet a húgom javára miközben az az én részem. Visszakérhetem-e a bíróságon, ha az az én pénzem volt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Önök között létrejött szerződés tartalmi elemeinek ismerete hiányában nem tudjuk értelmezni kérdését, ennek okán érdemi válasszal nem tudunk az Ön részére szolgálni. Elsősorban azt javasolnám Önnek, hogy kérdésével forduljon szakemberhez, aki a kérdéses szerződés tartalmának ismeretében felelettel tud szolgálni az Ön kérdésére.

Kérdés: Munkáltató küldött részemre fizetési felszólítást, de a mellékletek nem lettek mellé csatolva, amire hivatkozik. A követelt összeg 15 napon belül 500.000 Ft, majd további közel 5 millió Ft és tájékoztat, hogy további követelés is várható. Nem tartom jogosnak a követelést, mellékletek hiányában meg főleg. Mi a teendőm, mivel fizetni nem tudok és nem is akarok a volt munkáltatónak. Illetve, ha egy megállapodásban leírtuk, hogy egymással szemben semmilyen jogcímen követelésünk nincs a másikkal szemben, akkor az mikortól lép életbe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Fizetési felszólítással bárki élhet, akinek követelése van, azonban ez nem von maga után semmilyen kötelezettséget. A követelő részéről a következő lépés fizetési meghagyás kibocsátása lehet, ez ellen ellentmondással élhet, ekkor pedig az ügy perré alakul. Az említett szerződés a megkötésekor életbe lépett, ha pedig külön időponthoz vagy feltételhez kötötték, akkor ezek bekövetkeztétől érvényes.

Kérdés: Érvényes-e a munkáltató által küldött fizetési felszólítás, ha azon az ügyvezető neve szerepel, de bizonyítani tudom, hogy az aláírás nem az övé?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdés, hogy mi szerepel ott? Más írta alá, más névvel, avagy az üv. nevét írta oda más? Bizonyítani ezt Ön feltehetőleg nem tudja, mert szakkérdés, ergo iü. írásszakértőt kellene bevonni. Mindentől függetlenül, ha egy irat nem az arra jogosulttól származik, akkor természetesen joghatás kiváltására alkalmatlan.

Kérdés: Családi házban laktunk a férjemmel, aki 8 éve elhunyt és a fele tulajdoni rész a három gyermeke, a férjem előző házasságából származó két gyermeke, valamint a közös gyermekünk között oszlott meg egyenlő arányban. Mivel egy házban laktunk, 4 éve a fiam megváltotta a két testvérétől a tulajdoni részüket. Pár hónappal ezelőtt sajnos a fiam is elhunyt. Neki leszármazottai, házastársa nem volt. Hagyatéki eljárás még nem volt. Olyan információ került a birtokomba, hogy a fiam tulajdoni hányadának felét öröklöm csak én és a másik felét a férjem után annak még élő gyermekei. Szeretném megkérdezni, hogy csak a férjemmel közös ingatlanból örökölnek-e a férjem gyermekei vagy a fiam egyéb vagyontárgyaiból is – gondolok itt autóra, pénzmegtakarításra – megilleti-e őket a fele rész?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az örökhagyónak csak az egyik szülője él, de a másik szülőnek van két gyermeke, akkor a hagyaték 1/2 részét az életben lévő szülő, a 1/4-1/4 részét a meghalt szülő gyermekei, vagyis az örökhagyó testvérei örököl (nincs relevanciája annak, hogy a testvérek a szülők közös gyermekei vagy sem). Minden vagyontárgyra ez vonatkozik.

Kérdés: A szolgáltató talált egy 2012-es számlát, engedélyem nélkül levonta a bankszámlámról. Hogyan lehetséges ez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ennek jogszerűsége attól függ, elévült-e a tartozás az évek alatt. Főszabály szerint, ha a Ptk. másként nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el. Azonban számos olyan jogszabály van, amely bizonyos típusú követelésekre rövidebb elévülési időt ír elő. Ilyenek például a gáz és villamosenergia szolgáltatásból eredő követelések, amelyek 2 év alatt évülnek el. Ha ezt az elévülést nem szakította meg semmi, akkor a szolgáltató nem járt el jogszerűen.

Kérdés: Tartásdíj fizetéssel kapcsolatban szeretnék Önöktől bővebb felvilágosítást. Párom volt élettársa most áprilisban szabadult a börtönből. Elhelyezkedett, most végre a 3 havi elmaradását rendezte. De azt mondja, hogy nyit a gyereknek egy bankszámlát, s arra rakja majd a gyerektartást úgy, hogy azt majd csak, ha betöltötte a 18-at, akkor tudja felvenni. Ez mennyire reális, hogy a gyerektartást nem fizetné ezzel a megoldással, mert így nem járul hozzá a gyerek ruháztatási, élelmezési és egyéb költségeihez.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartásdíj a gyermek havonta felmerülő igényeit hivatott biztosítani, ennek okán alapelvnek tekinthető, hogy ,,a gyermektartásdíj nem a felhalmozás eszköze”. Jelen esetben a szülők között létrejött megállapodás vagy a bírósági ítéletben foglaltak alapján köteles a volt élettárs a gyermektartásdíjat teljesíteni, ettől eltérni abban az esetben lehetséges, amennyiben erről a szülők között megállapodás születik vagy a bíróság így határoz, önkényesen eltérni tehát nem lehetséges. A gyermektartásdíj helytelen teljesítése esetén pedig jogosult párja bírósághoz, rendőrséghez vagy végrehajtóhoz fordulni.

Kérdés: Visszavehető-e a Kamarába az onnan kizárt tag?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, kamarai bizottság által meghozott döntésben meghatározott időtartam lejártát követően.

Kérdés: Hivatalosan elváltunk, a 2 szobás közös lakást fele-fele arányban használhatjuk. Egyik szoba használatát a férj, a másik szoba használatát a feleség kapta meg a bírói ítélet szerint. Szeretnék végleg kiköltözni abból a lakásból hivatalosan is, mert nem használom. Kérhetem-e a lakás rám eső részének a kifizetését, mert a volt férjem használja csak, én már más lakásban lakom. Milyen úton kaphatom meg a részemet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben közös tulajdon megszüntetése jelentheti a megoldást. Ez történhet bírósági úton, peres eljárásban, illetve peren kívüli egyezséggel. Eredménye lehet természetbeni megosztás, harmadik fél részére történő értékesítés, valamint a közös tulajdon megváltása, amikor az egyik fél megvásárolja a másik fél tulajdonrészét.

Kérdés: A férjemet a volt felesége azzal vádolja, hogy kompromittáló szexuális tartalmú filmeket és képeket mutatott a 14 éves gyerekének, valamint önmagát simogatta. Bizonyítéka nincs. Kérdésem az lenne, ebben az esetben mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a volt feleség nem tudja állításait bizonyítékokkal alátámasztani, abban az esetben férjének becsülete, valamint jó hírneve is sérül. Ilyen esetben rágalmazás okán nem csupán büntetőeljárás megindítására jogosult férje, hanem polgári peres eljárást is kezdeményezhet jóhírnévhez való személyiségi jogának sérelme miatt. Javasolnám, hogy minél több bizonyítékot gyűjtsenek a feleség jogsértő magatartásáról a könnyebb bizonyítás érdekében egy esetleges eljárás esetére. Abban az esetben viszont, ha férje ellen a volt feleség már büntetőeljárást kezdeményezett, úgy azt tanácsolnám Önöknek elsősorban, hogy a lehető leghamarabb bízzanak meg egy ügyvédet a védelem ellátásával.

Kérdés: Megtérítési igény keresetemmel a bírósághoz fordultam. 2020 januárjában indult az ügy, februárban befogadták, hiányzó iratokat is pótoltam a felhívásra, de még csak a tegnapi napon kaptam idézést novemberre. Mellékelve megküldték alperes által 2021.02.15. napjával benyújtott beszámításra vonatkoztatható ellenkérelmét. Kérdés: Alperes beszámításra vonatkoztatható ellenkérelmét 1 év csúszással hogyan fogadhatta be a bíróság? Felháborít és szerintem a pandémiára hivatkozással is szabálytalan. Ha az, mit tehetek? És van itt egy jogszabály, amit nem tudok értelmezni: Az egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több beszámítás mit jelent? Anno a keresetemben benyújtott ügyek egymáshoz való viszonyát vagylagosként határoztam meg, de közjegyzői tanács volt és nem értem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló törvény által előírt határidő negyvenöt nap, ezt az időtartamot a bíróság kivételes esetben további negyvenöt nappal meghosszabbíthatja.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 173. § (2) bekezdése értelmében egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereset (látszólagos tárgyi keresethalmazat) akkor terjeszthető elő, ha a) a keresetek ugyanabból a jogviszonyból erednek, b) az egyes keresetek között nincs olyan, amelynek elbírálása más bíróság hatáskörébe vagy kizárólagos illetékességébe tartozik, és c) több alperes esetén valamennyi keresetet valamennyi alperes ellen indítják. A Pp. 209. § (3) bekezdése értelmében egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több beszámítás nem terjeszthető elő. Vagylagos keresetről beszélünk, ha a felperes több keresetet terjeszt elő oly módon, hogy azok elbírálási sorrendjét nem határozza meg, a bíróságot arra kéri, hogy az előterjesztett keresetek valamelyikének megfelelő ítéletet hozzon. Eshetőleges keresethalmazat esetén a felperesnek úgy van több keresete, hogy a keresetek létezése egymástól függ, mert a felperes feltételesen, az elsődlegesen kért keresetének alaptalansága esetére terjeszt elő másik (másodlagos, harmadlagos) keresetet. Ahhoz, hogy pontos információval tudjak szolgálni további információkra lenne szükségem az üggyel kapcsolatosan. Javaslom, hogy kérje ügyvéd segítségét a teljeskörű jogi képviselet ellátásához.

Kérdés: A fiam megnősült már gyerek is van. A menyemnek van egy lakása, ahol most is élnek. Szeretnének lakást cserélni egy nagyobbra, melyhez hitel felvétele szükséges. A hitelt a fiam venné fel, de a lakás a menyem nevén lenne. Az a kérdésem, hogyha valami történne köztük, akkor a fiamnak mik a jogai, hisz a lakás nem az ő nevén lenne, de a hitelt ő veszi fel, házasok és gyerek is van. Kicsit aggódom, azért szeretnék tudni valamit!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. Ez alól kivételt képez az az eset, ha a felek a házasságkötést megelőzően házassági szerződést kötöttek, ebben az esetben ugyanis az a szerződésben foglaltak az irányadók. Tehát a hitelfelvétel során a menye, mint adóstárs lesz jelen. Javaslom, hogy a lakás ne a menyének a kizárólagos tulajdonába kerüljön. Lehetőség van arra, hogy mindketten 1/2 és 1/2 tulajdoni hányadot szerezzenek. További lehetőség, hogy amennyiben kizárólag a menye rendelkezik az ingatlan tulajdonjogával, abban az esetben a fiát holtig tartó haszonélvezeti jog illesse meg.

Kérdés: Azért kérek segítséget, hogy tudni szeretném, mik a lehetőségek? Egy telefonom megsemmisült, miután többször játszottam egy repülő szimulátor játékot rajta. A gyártót felkerestem, miután több levélre se válaszolt a készítő semmit. Először azt mondták nem kérhetek kártérítést, de mikor közöltem, hogy másik két készülék is felforrósodott már 10 perc után (más márka) és sehol nem volt figyelmeztetés hogy forrósodást okoz, vagy hogy megváltozott az évek során bármikor a minimális követelmény. Azt mondta a gyártó segít, felvette a kapcsolatot a készítővel és majd keresni fog. Azóta a cég nem keresett és még le is tiltotta a hozzászólást is a programhoz, nehogy mondjak valamit. A legjobb, hogy ennek a cégnek egy másik játékára internal closed beta tester is vagyok és nem tudtam elérni. Szeretném tudni, mik a lehetőségeim hogy megtérítsék a káromat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önmagában az a tény, hogy a mobiljátékok felmelegítik a telefont, teljesen normális jelenség, hiszen alaposan igénybe tudják venni a készülékek hardverét, és minél nagyobb teljesítményen tekerik a processzort, azok annál nagyobb hőt termelnek. A túlmelegedés önmagában tehát nem károsítja a telefont. Ennek okán elsősorban azt tudnám Önnek javasolni, hogy egy szakemberrel vizsgáltassa meg a tönkrement készüléket, hogy milyen ok áll a háttérben, ugyanis lehetséges, hogy nincs összefüggés a felmelegedés és a meghibásodás, illetve a program között.

Kérdés: Két éve kaptam egy törzskönyvezett kiskutyát, jó munkám eredményeként és most vissza akarják követelni. Megtehetik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ajándék visszakövetelésére csak kivételes esetben van lehetőség (súlyos jogsértés, létfenntartás érdekében szükséges). Ha Önök mindezt szerződésbe foglalták, abban az esetben a szerződésben foglaltak az irányadók.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy van édesanyámnak 1 lakása, édesapám meghalt, ketten vagyunk a húgommal örökösök. Édesanyám megbetegedett, 24 órás felügyelet kell hozzá. Jelenleg külföldön dolgozom. A húgom nem vállalja ezt be. Én bevállalnám. Van-e lehetőségem az anyai részt megvenni, de ha a húgom semmit nem segít, őt akkor is ki kell fizetnem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös tulajdont képező ingatlant megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy másik tulajdonos tulajdonába adhatja. Ebben az esetben az ingatlan tulajdoni hányadának értékét a bíróság határozza meg, amely összeget a tulajdonostársnak (azaz önnek) a másik tulajdonostárs felé meg kell fizetnie.

 

Kérdés: 2013.03.01-től vagyok közalkalmazott, mint óvónő. Az életpályamodell bevezetésekor 2013.09.01-jén gyakornoki fokozatba sorolt a munkáltató, mely szerint 3 év lett a gyakornoki időm (2016.03.01-ig). Ped.I.-be 2017.01.01.napjától soroltak át. A közalkalmazotti jogviszony előtt gyesen, gyeden voltam 2010.06.09-től. Előtte volt 10 év munkaviszonyom. A munkáltatóm nem vette figyelembe a közalkalmazotti jogviszonyt megelőző 6 év bármilyen más munkakörben, foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt, ezért sorolt gyakornoki státuszba és nem pedig rögtön, legalább az életpályamodell életbelépésekor Ped.I. fokozatba. (Annak ellenére, hogy más óvodákban volt erre példa, hogy rögtön ped.1 fokozatba sorolták a kolléganőket.). Jogszerűen járt-e el a munkáltatóm a gyakornoki besorolással? Milyen jogszabály támasztja alá az esetleges téves besorolás bizonyíthatóságát?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében foglaltak alapján  pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben két, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy év gyakornoki idő kikötése kötelező. Az ön esetében, ahhoz, hogy érdemben tudjak válaszolni, szükségem lenne az eset minden részletének körülményeire (pontos dátumok, munkaszerződések). Annak megválaszolása, hogy a munkáltatója jogszerűen járt-e el, csak a kérdéses dokumentumok ismertetése után adható. Fontos kérdés továbbá az is, hogy a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerinti pedagógus minősítő vizsgája milyen eredménnyel zárult. Azt javaslom, személyesen forduljon a munkáltatójához a bővebb tájékoztatás érdekében.

 

Kérdés:  Mit lehet tenni, hova lehet fordulni? Telkünk hátsó szomszédja lebontott egy régi téglaépítésű melléképületet a telkünkkel, garázsunkkal telekhatárosan. Helyette OSB lapból épített egy nagyobbat, magasabbat. Szóbeli elmondásuk szerint újból melléképület készül, de mellékesként megjegyezték szóban, hogy egy 5 gyerekes családnak adják el 1 szobás családi házukat a melléképülettel, ami egy osztatlan közös tulajdonú telken áll. Panasszal éltünk az Építésfelügyeleti Hatóságnál. Helyszíni szemlét tartott a hivatal. Megállapította, hogy a régi melléképülettel a telkük beépítettsége 43% volt a 30% szabályos helyett. Visszabontást írtak elő a régi méretre a 2020. november 5-ei határozatukban, mi is megkaptuk ezt. Szerintünk visszabontást nem hajtott végre, a hivataltól 2020. november 5. óta határozatot nem kaptunk, hogy az ügy lezárult, mert visszabontottak. Nagy sejtésünk van arra, hogy az építmény nem melléképületként fog funkcionálni, hanem lakásként. Ha ez megtörténik velünk, hova fordulhatunk panaszunkkal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérjenek nyugodtan felvilágosítást az Építési Hatóságtól, hogy hogyan áll az ügy. Ha a visszabontást nem hajtották végre, végrehajtást is kérhetnek.

Kérdés: Köteles vagyok-e fizetni a ház szigetelését, ha én nem kértem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ön által leírtak kevés érdemi információt tartalmaznak, ezért pontos választ nem tudok adni. Ugyanakkor azt tanácsolom, hogy tekintse át a társasház (?) alapító okiratában foglaltakat, valamint a döntésről született közgyűlési határozatot.

Kérdés: Az édesanyám 16 éve elhunyt. Most kaptam értesítést, hogy sok évvel ezelőtt egy volt külterületi szántót örököltem. Azt nem tudom, hogy eddig mi volt azzal a földterülettel, ami már a nagyapáé volt. Mindenesetre most kiderült, hogy örököltem az ország másik részén egy földterületet. Fogalmam sincs mi a teendőm, hogyan induljak el. Kihez fordulhatok ebben a helyzetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéséből nem világos számomra, hogy mi is tulajdonképpen a szándéka az örökölt földterület vonatkozásában, valamint fontos lenne ismerni az Ön számára kézbesített dokumentum tartalmát. Ezen információk hiányában ugyanis nem tudok Önnek válasszal szolgálni.

 

Kérdés: 38 év közalkalmazotti viszony után az iskola átment szakgimnáziumba, a tanárok munkavállalókba. Július 31-el nyugdíjba menve ki fizeti ki a jubileumi jutalom arányos részét?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni a munkáltatónak. Amennyiben a munkáltató ezen jogszabályi kötelezettségének nem tesz eleget, abban az esetben a jubileumi jutalom kifizetésére vonatkozó munkajogi igény három év alatt évül el. Megemlítendő ugyanakkor, hogy pontos válasz a részletes körülmények ismeretében adható.

Kérdés: Egy alföldi közjegyző kötelezettként (adósként) jelölt meg a kiküldött végzésben. A 2005.07.22-ei 813.715 Ft (és 44.754 Ft eljárási díjakat) követelést a Cessio Zrt. szorgalmazta. Az 1. sz. tényleges adós hitelfelvételéről nem tudtam, sem neki, sem másnak kezesként soha nem írtam alá banki kölcsönszerződést. A 2000-es években a gyermekem udvarolt ugyan a hölgynek, de hamar megszakadt a kapcsolat. E gyermekemnek az állandó lakcíme nálam van, nagyon régóta nem tartózkodik e lakcímen, elérhetetlen. A ma már 42 éves gyermekem talán kezes lehetett? A lakcím alapján vajon ki azonosított be engem? Furcsa, hogy a végzésben az én születési nevem azonos az 1.sz. adós anyja nevével. 73 éves nyugdíjas vagyok, fizetni nem tudok, nem is akarok, mivel most július 1-jén temettem el a férjemet. Jogtalannak tartom ezt a követelést. Reagáljak-e a MOKK-nak, felfedjem, hogy én még élek? Levonhatják-e a nyugdíjamból, a bankszámlámról? Egyáltalán mit tehetek ebben az ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy mindenképpen ellentmondással éljen az FMH kapcsán.

Kérdés: Engem nem érdekel, de aki a becsületemet sérti és fotókat oszt meg rólam, lekurváz, állok elébe…

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos kérdés megfogalmazása hiányában nem tudunk Önnek megfelelő válasszal szolgálni. Az Ön által leírtak alapján valószínűsíthetem, hogy képmáshoz, valamint jóhírnévhez való nevesített személyiségi jogai sérültek jelen esetben. Ilyenkor Ön jogosult személyiségi jog érvényesítése iránti peres eljárás kezdeményezésére, azonban szeretném felhívni figyelmét arra, hogy egy ilyen eljárás rendkívül költséges és időigényes lehet.

Kérdés: Vissza szeretnék táncolni a ház eladásból, meggondolatlanok voltunk a feleségemmel, de már az ár felét utalták. Mi lenne a folyamata, mert jóval áron adtuk el áprilisban, rá egy hétre megugrottak az ingatlanárak, most én csak egy kunyhót kapnék a szép családi házunkért. Már 60 év felettiek vagyunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A felek által aláírt adásvételi szerződéstől nyomós ok hiányában elállni nem lehet, hiszen az elállás lényege, hogy valamelyik fél a szerződésben előre meghatározott körülmény, vagy a jogszabályban meghatározott érdekmúlás bekövetkezte esetén egyedül, a másik fél hozzájárulása nélkül meg tudja szüntetni a szerződést. A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében azonban az Önök esetében nem áll fenn olyan elállási ok, amelynek okán törvényesen elállhatnának az adásvételi szerződéstől, hiszen ez esetben szerződésszegést követnének el, ami jogi következményeket vonhat maga után.

Kérdés: Közalkalmazottként 2022.03.21-én töltöm be a tényleges öregségi nyugdíj korhatárt (65 év). Kértem a munkáltatómat, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a fenti dátumtól ténylegesen nyugdíjba vonulhassak. Két lehetőséget adott számomra: 1. kölcsönös megegyezés, munka alóli mentesítés nélkül, 2. felmentés a közalkalmazotti jogviszonyból, de ebben az esetben a felmentési idővel (5 hónap) kitolódik a tényleges nyugdíj kezdetének a napja. Kérdésem: közalkalmazott esetén, tényleges öregségi nyugdíjba vonuláskor hogyan kell kiadni a felmentési időt, a felmentési idő utolsó napja eshet-e a jogosultság megszerzését megelőző napra? Tudomásom szerint a 65. év betöltése után nem vagyok foglalkoztatható közalkalmazottként.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 30. § (1) bekezdés d) pontja szerint a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A felmentési idő legalább felére a munkáltató köteles mentesíteni a közalkalmazottat a munkavégzés alól. Annak nincs akadálya, hogy ennél az időszaknál hosszabb, akár a teljes felmentési időre mentesítést adjon a munkáltató a munkavégzés alól, de ez a kedvezmény nem kényszeríthető ki.

Kérdés: A fonyódi strandon egy büfénél fogyasztottam. Eltávozván vettem észre, hogy eltűnt a pénztárcám a benne levő személyimmel, lakcímkártyával, Taj kártyával, adóigazolvánnyal és a bankkártyámmal. Az utóbbit hazaérve letiltattam. Vidéki vagyok, így azonnal visszamenni nem tudtam. Kérdésem, mivel a bankkártyámat többször is próbálták használni, a rendőrségen milyen bejelentést kellene tennem? Ill. a kártyák pótlásának mi a módja? Költségei? Tanácsolták, várjam meg a nyolc napot, de nagyon aggódom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A rendőrségnél tegyen feljelentést a bankkártya okán, ezután pedig bármelyik okmányirodánál bejelentheti iratainak eltűnését. Ilyen esetben az ideiglenes személyi igazolvány, illetve lakcímkártya igénylése díjtalan. Célszerű lehet felvenni a kapcsolatot a strand kapcsolattartásáért felelős személlyel is, és érdeklődni annak kapcsán, hogy nem találták-e meg vagy adták le az ellopott iratok akár egy részét is.

Kérdés: Az autóban használt biztonsági kamerához kell-e engedély?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Autós kamera felszerelése nem engedélyköteles, valamint hazánkban nem szabályozza jogszabály az autós kamera felvételek használatát. Fontos azonban, hogy az adatvédelmi törvényekre tekintettel a felvételek felhasználása korlátozott, példának okán nem lehet a felvételeket nyilvánosságra hozni a rajta szereplők beleegyezése nélkül.

Kérdés: A szomszéd házban (vélhetőleg már az államé) romák laknak. Már teljesen szétszedtek mindent, csak épp tető van a fejük felett. Éjjel nappal ordítanak (drogosak). Idős édesapámat, aki szintén a szomszédban lakik, folyton inzultálják (szóban). Nyomdafestéket nem tűrő hangnemben.Kérem segítsenek. Mit tehetünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt javaslom, hogy tegyenek írásbeli felszólítást és amennyiben ennek ellenére sem oldódna meg a probléma lehetőség van rendőrt hívni vagy birtokvédelmi eljárást indítani az illetékes jegyzőnél.

Kérdés: Az alábbi ügyben szeretnék segítséget kérni: az osztályvezető az év végi jutalmazásnál az osztályán dolgozó munkavállalónak járó összeg módosítását kérte. Erről rajta kívül az igazgatónak és az igazgató helyettesnek volt tudomása. A helyettes elmondta mindezt az érintett munkavállalónak, aki elmesélte egy kollégájának, így jutott vissza az információ kiszivárogtatása bizalmasan osztályvezetőhöz. A kérdésem tehát az lenne, hogy a jutalom összege ebben az esetben szenzitív információnak számít-e, igazgató helyettes pedig fegyelmi vétséget követett-e el annak kiszivárogtatásával, továbbá felelősségre vonható-e emiatt? Az osztályvezetőnek – akiről a vezetés nem tudja, hogy a birtokában van ez az információ – mik a lehetőségei az ügy rendezése során annak érdekében, hogy garantálják számára a jövőben nem érheti hasonló sérelem és nem teremtenek több bérfeszültséget az osztályán? Munkajogásszal való konzultációt követően kérhet-e titoktartást az igazgatótól, hogy elmondja neki a történteket, kérve a helyzet rendezését?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatónak mérlegelési jogköre van a jutalmazások vonatkozásában. Ugyanakkor, kiemelkedő fontossággal bír, hogy a felek milyen feltételekben állapodtak meg a juttatás részleteiről továbbá a munkáltatónak figyelembe kell vennie az egyenlő bánásmód követelményeit is. Ennek alapján a munkaszerződésének ismerete nélkül az Ön által feltett kérdésre érdemi választ nem tudok adni.

Kérdés: Tanácsot szeretnék kérni egy biztosítási problémával kapcsolatban. Édesapám halála után a biztosító egy összeget utalt a számlámra, amit jóhiszeműen felvettem. Nem volt tudomásom a biztosítás feltételeiről. Most hónapokkal később tájékoztattak, hogy tévesen utalták ki a teljes összeget, édesapám kora miatt csak az ötven százalék járt volna és a Ptk. 361 §-ára való hivatkozással kérik az összeg visszafizetését. Köteles vagyok-e visszafizetni a jóhiszeműen elköltött összeg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha tényleg ezt tartalmazza a biztosítási szerződés, akkor igen. Az a meghatározó ebben az esetben.

Kérdés: Örököltem egy zártkerti ingatlant és a tulajdoni lapon nincs feltüntetve a 30 nm alapterületű nyaraló ingatlan (kisház). Villany van és a kútból egy törpe vízműn keresztül van vízellátás. El szeretném adni, viszont tartok attól, hogy így nem tudom eladni, ill. már lenne vevő és kérdezte be van-e jegyezve? Mit tehetek, ill. ha így adom el, lehet bajom belőle? Csatoltam hozzá a tulajdoni lapot.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egy épület „legális létét” a Földhivatali tulajdoni lappal és térképpel lehet igazolni. Bizonyos eljárások (pl. adás-vétel, bankkölcsön intézése) időben elhúzódhatnak, vagy akár meg is hiúsulhatnak, ha elmaradt az építmény ún. feltüntetése. Jelen esetben Önnek tájékoztatnia kell a másik felet, hogy a kérdéses épület nincs feltüntetve a tulajdoni lapon. Amennyiben rendezni szeretné az épület jogi helyzetét, abban az esetben egy ingatlan-nyilvántartási kérelmet kell benyújtania a területileg illetékes földhivatalhoz. A kérelem mellékleteként be kell nyújtani az önkormányzattól kapott jogerős igazolást – leggyakrabban használatbavételi engedélyt, és a változásokat ábrázoló vázrajzot.

Kérdés: Munkaügyi Bírósági perben pervesztes vagyok, ezért a tanulmányi szerződésem alapján kifizetett távolléti díjat vissza kell, hogy fizessem. Abban kérném a segítségüket, tanácsukat, hogy pontosan hol tudom megnézni, milyen jogszabályi háttér vonatkozik arra, hogy a távolléti díj visszafizetése alapján a bruttó vagy a nettó összeget követelheti-e vissza a munkáltató? Ugyanis a munkáltató a bruttó összeget követeli vissza tőlem, ami 2 évre vonatkozóan több, mint 1.170.000 Ft. Viszont több esetben felmerült a bírósági tárgyaláson, hogy a bruttót nem követelhetik vissza, csak a nettó összeget. Illetve az illetékes MÁK-tól is érdeklődtem és ugyanezt a szóbeli felvilágosítást kaptam. Egy bérszámfejtő szakember kiszámolta a bérpapírjaim alapján a nettó összeget, ami 650.000 Ft lenne. Illetve még itt a nagy kérdés, hogy a szociális ágazati pótlékot is visszakövetelheti-e ebben a helyzetben a munkáltató, mert szociális területen dolgozom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tanulmányi szerződésre irányadó rendelkezéseket a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) 229. § foglalja magában, azonban nem rendelkezik arról, hogy a kifizetett távolléti díjat nettó vagy bruttó összegben kell visszafizetni. A kérdés eldöntéséhez segítséget nyújthatnak a BH2003.341. számú eseti döntésben foglaltak, mely alapján a visszafizetésre köteles munkavállaló a nettó összeggel tartozik, ha az adót a saját nyilatkozata alapján a munkáltató állapította meg; ilyen esetben a levont adót a munkáltató igényelheti vissza. Ha viszont az adó megállapításáról a munkavállaló intézkedett, a visszatérítésben marasztalás bruttó összegben történik, és az adót a munkavállaló igényelheti vissza.

Kérdés: Párommal együtt éltünk közös házunkban egészen vasárnapig. Nem vagyunk házasok, 8 éve vagyunk együtt és van egy 3 éves kisfiúnk, akit vasárnap délután a vitára hivatkozva elvitt tőlem, azóta sem hozta haza. Munka után láthatom pár órát, viszont csak és kizárólag ott ahova elment (1 utcával lejjebb a szüleihez). Minden egyes alkalommal, amikor haza kell jönnöm fiamtól sír, hogy szeretné, hogy ott maradjak. Anyukája kegyes hazugsággal (mennem kell dolgozni, dolgom van) megpróbálja elintézni. Bizalmatlanságra hivatkozva nem engedi, hogy kettesben legyek vele vagy, hogy bárhova elvihessem. Sőt ő sem hajlandó ott lenni velünk harmadiknak. Ahol élnek összesen 6 ember tartózkodik egy kétszobás házban, abból a fiam kiskorú csak és egy kereset van. Illegális autó behozatalból élnek. Mit tudok tenni? Mik a jogaim?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy keresse fel az illetékes gyámhatóságot, illetve a családsegítő szolgálatot, akik Önnel és az édesanyával egyeztetést folytatnak, ahol sikerülhet mindkettejüknek megfelelő megoldást találni. Ha nem jár sikerrel, érdemes megfontolni a bírósághoz is fordulás lehetőségét is.

Kérdés: Biztonsági őrként dolgozom, kötelezhet-e a munkáltató antigén gyorstesztre kéthetente a mostani helyzetben, amikor nem kötelező a maszkviselés és a védettségi kártya? Ugyanis a munkáltató kötelezővé tette, amennyiben nem teszek eleget, felmondanak. Nem egészségügyben dolgozom. Írásos utasítást, hivatalos okmányt nem kaptam az utasításról.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munka törvénykönyve kimondja, hogy a munkáltatónak biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit; a munkavédelmi törvény is rögzíti, hogy a munkáltató felel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Ennek alapján a munkáltatónak kötelessége, hogy lépéseket tegyen munkavállalóinak védelme érdekében. Ebben a helyzetben ezen a kötelezettségének különféle intézkedésekkel tud eleget tenni, ilyen például védőfelszerelés biztosítása vagy a munkavállalók gyakori tesztelése. A munkáltató ez alapján kötelezheti koronavírus-teszt elvégzésére azt a munkavállalót, aki nem rendelkezik védettségi igazolvánnyal. Azonban a munkahelyi tesztelés költségeit a munkáltató köteles viselni, mivel a munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb terheket nem lehet a munkavállalóra hárítani.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy ha a férjem apját polgári per útján szeretnénk kitenni a házunkból úgy, hogy a férjem tulajdonát képezi a ház fele, az apjának viszont sem tulajdonrésze, sem haszonélvezeti joga nincs, mert a ház másik fele a férjem testvéréé. Akkor megnyernénk a pert?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a férje testvére is Önöket támogatja, akkor igen.

Kérdés: Februárban szereztem meg az egyik egyetemi végzettségem, így megszűnt a jogviszonyom májusban. Szeptembertől újra egyetemi képzésen veszek részt, illetve most is egy tanfolyam résztvevője vagyok. 25. életévemet még nem töltöttem be. Az a kérdésem, hogy jogosult vagyok-e újra a gyerektartásra, ha újra lesz jogviszonyom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermek tartására csak rendkívül indokolt esetben kötelezhető a szülő. (A kérdésben leírtak alapján: nem.)

Kérdés: 21 éves nappali tagozatos egyetemi hallgató a gyermekem. Édesapja fizeti a tartásdíjat. Azonban szeptember elején házasságot fog kötni és útban van egy kisbaba is. Szeretném megkérdezni, hogy továbbra is jogosult lesz-e a tartásdíjra? Feltehetően diplomás gyedet fog kapni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések előírják, hogy a továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul.

Kérdés: Tudtom nélkül a nevemben írtak egy nyilatkozatot és figyelem elvonásával aláíratták velem. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ: mit tartalmazott az irat, mikor történt az aláírása, felhasználták-e, mit tud ebből bizonyítani stb-stb….

Kérdés: Hová tudok fordulni az alábbi problémámmal? Előre befizettem egy több szakaszból álló tanfolyam díját, mert így kedvezményt kaptam egy-egy tanfolyamra. Viszont az utolsó két részen nem tudok részt venni és most már nem is szeretnék. Februárban jeleztem – ekkor még nem indult el az a csoport, amire befizettem – hogy nem fogok tudni részt venni a tanfolyamon a továbbiakban és a befizetett összeg két tanfolyamra járó díját – 150 ezer Ft – kérem vissza. A pandémiára és az ebből következő gazdasági helyzetre hivatkozva nem fizették ki, azt állítva, hogy találjak valakit magam helyett, majd ő nekem fogja kifizetni, amit nekik és így nem kell a nyelviskolának nekem fizetnie. Nem találtam senkit, erre azt a választ kaptam, hogy majd jelentkezni fognak, ha ők találnak valakit, de azóta is csak várok, minden egyes levelemre azt a választ kapom, hogy még nem találtak senkit. Meddig húzhatja a visszatérítést a nyelviskola? Merre indulhatok, ha ki akarom kényszeríteni a visszatérítést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Erre a kérdésre csak az Önök között létrejött szerződés ismeretében lehet válaszolni, mivel az abban foglaltak az irányadóak.

Kérdés: Jogi segítséget szeretnek kérni. 4 lakásos társasházban lakom, ami közös osztatlan telekkel rendelkezik. Szomszédom elutazott, nekem személyre szóló üzenetet hagyva, hogy a kamerája működik és ezzel megfigyeli az udvar egy részét. Ezt a beleegyezésem nélkül helytelennek és sértőnek találom. E lépésére van valami törvény, ami kötelezi ennek azonnali mellőzését?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Társasházakban kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a tulajdonostársak közgyűlésen, az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többséggel határozhatnak. Az üzemeltetés elkezdéséhez nem elegendő csupán a döntés meghozatala, ugyanis szervezeti-működési szabályzatba bele kell foglalni a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési szabályokat. A kamerákat csak olyan személy üzemeltetheti a társasházzal kötött szerződés alapján, aki törvényben meghatározott megfelelő képesítéssel rendelkezik. A kamerarendszer csak a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgálhatja. Kamera így nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló területen került elhelyezésre. A kamerarendszer nem helyezhető el olyan közös tulajdonú vagy használatú helyiségben sem, amelyben a megfigyelés helyiség rendeltetése miatt az emberi méltóságot sértheti.

Kérdés: Feleségemtől másfél éve külön élek. 10 éves kislányom megosztva van nálam, nála. Nem váltunk el, ez így alakult ki. Azt szeretném megtudni,hogy megteheti-e azt , hogy a gyermek felügyeletét átengedi egy harmadik kívülálló személynek, az én tudtom és engedélyem nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetőleg arra gondolt, hogy más vigyáz a gyermekre….? (Mivel a szülői felügyelet mást jelent.) Akkor igen.

Kérdés: Eladtam a lakásom, van a társasháznak Fundamenta megtakarítása, amit most ki akarnak venni felújításra. Kérdésem ilyenkor az én részem kivehető vagy nem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Akinek eladta a lakását, az az Ön jogutódja. Ergo, mintha nem történt volna semmi sem, a társasház a megtakarítást fel tudja használni.

Kérdés: Egy ismerősöm banki meghatalmazást adott egy rokonának, az leszedi a pénzt minden hónapban és nem juttatja el az alkoholbeteg lakás nélküli ismerősömnek. Mit lehet tenni? Alkohol, kórházból-kórházba cipelik, meg menedékszállóra.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése pontos megválaszolásához szükséges lenne ismerni a meghatalmazás tartalmát, valamint azt is, hogy ismerőse betegsége okán áll-e cselekvőképességet teljesen vagy részlegesen korlátozó gondokság alatt.

Kérdés: Lányom másik óvodában kezd dolgozni. Régebbi munkaadója a polgármester miatt távozott, egy teljesen alaptalan szülői panasz miatti felnagyított hadjárat áldozataként. Semmit nem csinált és semmilyen elmarasztalásban nem részesült. Viszont a polgármester felesége megkereste az új munkaadót, hogy az odajáró gyermekük ne járjon a lányomhoz, mert a szülőknek gondjai voltak itt vele. Ezzel majdnem sikerült is a munkát meghiúsítania. Információját a férjétől szerezte, de mivel a lányom ártatlannak bizonyult, volt joga a polgármesternek erről otthon beszélni, illetve rossz hírnevet alaptalanul kelteni, akár otthon akár a feleségnek az új óvodában? Jogorvoslatra van lehetőség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy minden részletének ismeretében lehetne csak nyilatkozni, illetve az sem jelenti automatikusan az elmarasztalást, hiszen bizonyításra is szükség van. A leírtak alapján több variáció is szóba jöhet.

Kérdés: Egy örökölt földterület eladásával kapcsolatban adódott problémánk. Édesanyámék 3-an voltak testvérek, akik egy nagyobb földterületet örököltek a szüleiktől. Mind a hárman elhunytak már. A legidősebb nagynéni 8 évvel ezelőtt. A lányának állítólag hagyatéki tárgyalása sem volt, kérelmet sem adott be, mondván nem volt semmi örökölni valója. Évek óta kérjük, adjon be póthagyatéki kérelmet, de semmit nem intéz, abszolút nem érdekli az egész. Szeretnénk minél előbb eladni ezt a földterületet, de így nem tudunk semmit intézni. A kérdésem az lenne, ki lehet-e ennyi idő után záratni az örökségből, ill. hogy a póthagyatéki kérelem beadásának van-e elévülési ideje?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökségből nem lehet kizárni az illetőt, arra csak az örökhagyó jogosult. A hagyatéki eljárásról szóló törvény értelmében, ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályai vonatkoznak. Az örökség az ún. dologi jogi igényen alapul, ami nem évül el.

Kérdés: Az élettársi kapcsolat alatt felvett hitel ugyanúgy működik, mint a házasság esetén? Ugyanúgy kérhetem a törlesztést a volt páromtól? Miszerint: közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. A fizetési kötelezettség minden ilyen esetben egyaránt terheli a feleket még akkor is, ha csupán egyikük aláírása szerepelt annak idején a hitelszerződésen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a felvett kölcsönről szóló szerződés tartalma az irányadó. Ha nincs, vagy másképp nem rendelkezik az élettársi vagyonjogi szerződés, akkor az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők.

Kérdés: CSOK-ot vettünk fel a férjemmel. Válás esetén, ha nem akarjuk eladni a házat, a gyermekek felügyelete mindenképp a házban maradó félé kell legyen vagy van lehetőség közös felügyeletre (a gyerekek bejelentett állandó lakcíme maradna)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amiket leírt, azok egymástól mind független jogviszonyok, ergo nem, avagy nem feltétlen befolyásolják egymást.

Kérdés: Egy Bt. beltagja vagyok, a feleségem a kültag a Bt-ben a tulajdoni részesedése 99,99%. Azért döntöttem így, hogy halálom esetén kikerüljön a Bt. vagyona az örökösödési procedúrából. Kérdésem az, hogy ha a feleségem elhalálozik és nem ír végrendeletet, én pedig már előbb meghaltam, ki örökli a Bt. vagyonát (felszámolás után)? Csak az első házasságomból vannak gyermekeim. A feleségemnek nincs gyermeke, közös sincs. Viszont van egy testvére, akinek végképp semmi köze a Bt-hez. Szeretném, hogy az egyik gyermekem és az egyik unokám örökölje a Bt. vagyonát. Feleségem által írt végrendelettel visszavonhatatlanul megoldható a kérdés? Feleségem testvére hajlandó most lemondani a majdani Bt-ből való örökségéről.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Így nem teljesen értelmezhető a kérdése. Felszámolás utánról ír…..A felszámolás feltételezi, hogy a Bt. fizetésképtelen volt, így nem nagyon lesz mit örökölni. Biztosan felszámolás jöhet szóba? Van sok tartozása a Bt-nek? Avagy végelszámolásra gondolt?

Kérdés: 2010. óta tartó gyermektartásdíjra vonatkozó végrehajtási eljárás gyermekem édesapja ellen eredménytelen. A rendőrségi eljárás bűncselekmény megállapításának hiányában megszűnt. Ugyanis a nyomozó hatóság pozitívan értékelte, hogy gyermekem édesapja 10 éve alkalmi munkavállaló (jelenleg 5 éve saját feleségénél) és ki-be regisztrál a munkaügyi központ és a felesége, mint munkáltatója között. Valamint az, hogy felesége, mint munkáltató nem vonja a munkabérből a gyermektartásdíjat. Csupán, mint házastárs elutalja a megállapított összeg töredékét. A rendőrség kellő jogalappal és körültekintéssel járt-e el ügyemben, anélkül, hogy kivizsgálta volna az adós valódi vagyoni és jövedelmi viszonyait és hogy mekkora bevételt realizál a feleségének? Javaslatot szeretnék kérni a jövőbeni eljárások megindításának lehetőségéről, melynek következtében hozzájuthatunk a nagy összegű elmaradt gyermektartásdíjhoz és az édesapa maradéktalanul eleget tenne fizetési kötelezettségének.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához fontos lenne ismerni az ügy részleteit, mivel elképzelhető olyan eset is, amikor jogszerű, amit leírt, de olyan is, amikor meg nem.

Kérdés: 2010-ben született gyermekünk tartásdíja után eredménytelen a végrehajtás. Az édesapa 2017. óta tartó házassági vagyonközössége esetén a házasság ideje alatt keletkezett bírósági határozat szerinti gyermektartásdíj tartozást végre lehet-e hajtani a feleségen a Ptk. 4:37 (2) alapján? Egyébiránt az adós felesége egyben a munkáltatója is, de megfontoltan kitervelt egyszerűsített foglalkoztatás miatt, sem az adós, sem a felesége, mint munkáltató valóban nem marasztalható el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg igen, de a pontos válaszhoz rengeteg információ kellene még az ügyről. Pl. van-e házassági szerződésük?

Kérdés: Volt párom számomra elég sok pénzzel tartozik és mindig csak ígérget, hogy mikor adja. Körülbelül 3.5 millió Forint összegről van szó. Sajnos papírom nincs róla. Ez hitel, amit felvettem neki, de akkor megnyugtatott, bárhogy alakul ezt ő törleszti. Eddig a moratórium miatt nem kellett fizetni, viszont azon kívül is tartozik. Ez 1,5 éve húzódik. Úgy tudom másokkal is csinált már hasonlót és volt is belőle ügye, amit a fizetéséből tiltanak. Mi a megfelelő lépés, hogy esetleg valamit lássak a pénzemből? Mert nagyon kétségbe vagyok már esve.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához fontos lenne ismerni az Önök között szóban létrejött szerződés pontos tartalmát. A 3 millió forintot meghaladó összegű tartozás esetén a fél választása szerint fizetési meghagyásos vagy peres eljárás kezdeményezhető. A pernyertesség ilyen esetekben leginkább attól függ, hogy Ön mennyire tudja eredményesen bizonyítani követelése fennállását, összegszerűségét és esedékessé válását. A bizonyítás elősegítését szolgálja többek között az átutalás adatai –amennyiben nem készpénzben történt a kifizetés–, az Önök közötti utólagos kommunikáció, mint például levél- vagy e-mail- váltások, esetleg tanúkat is fel lehet használni állításának alátámasztása okán, de a leírtak alapján nehézségekbe fog ütközni, ha a másik oldal tagad.

Kérdés: Feljelenthetem a férjem, ha visszatartja a válást már 2 éve?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feljelentést bármi miatt lehet tenni, csak nem biztos, hogy érdemes. Jelen esetben a férje nem követ el sem szabálysértést, sem bűncselekményt, így a feljelentés érdemi eredménnyel nem fog járni, ezért felesleges.

Kérdés: Gyerektartás gyakorlati kalkulációjáról szeretnék pontosabb képet kapni: 300.000 Ft a nettó jövedelmem havonta. A számításkor figyelembe veszik, hogy a másik fél kapja a 40.000 Ft családi adókedvezményt és a 26.600 Ft családi pótlékot? Tehát, ha mondjuk 2 x 20% gyerektartást ítélnek meg, akkor a 120.000 Ft-ból ezeket levonják és 53.400 Ft-ot kell fizetnem havonta?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni: a) a gyermek indokolt szükségleteit; b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; c) a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; d) a gyermek saját jövedelmét; és e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni. A tartásdíj összegét gyermekenként már nem százalékosan, hanem fix összegben határozzák meg, ami pedig bizonyítási kérdés.

Kérdés: 2018-ban a Cetelem bankban 1.200.000 Ft kölcsönt vettünk fel a néhai férjemmel. 2019-ben elhunyt. 2010-ig egyedül fizettem a kölcsönt 28.000Ft-ot havonta. 2010-ben munkanélküli lettem, fizetni nem tudtam a kölcsönt. Halála előtt 1 héttel elváltunk, mert neki jött a következő. A fia örökölt lakást, kocsit, ingóságot. A felvett kölcsön közben 3.170.489 Ft-ra duzzadt. Kérdésem, hogy az örököst nem terheli semmi? Nyugdíjam 100.000 Ft, ebből fizessem egyedül? Az ügy MKK Zrt-nél van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetőleg az örökösnek is van anyagi felelőssége, de kérdés, hogy a hagyatéki eljárásban teherként ez bejelentésre került-e stb….Kevés az információ, amit leírt.

Kérdés: Adott egy 4 emeletes sorház 4 lépcsőházzal, alattuk garázsokkal. Az egyik garázst bérelem, fizetek közös költséget, fűtést (bár le van kötve a cső). A villany saját óra. Az adott lépcsőház – ami alatt a garázs van – tiltja az átjárást számomra a lépcsőházon. Mennyire jogos ez? Mi alapján nem mehetek én át a ház másik oldalára?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A válaszhoz kéne tudni, hogy külön HRSZ, osztatlan közös vagy társasház, amiről szó van.

Kérdés: Válóperes tárgyaláson alperesként nem tudtam megjelenni külföldi tartózkodás miatt. Beadtam egy nyilatkozatot, miszerint beleegyezem a házasság felbontásába, életközösségünk végérvényesen és visszavonhatatlanul megromlott. Idézést kaptam a következő tárgyalásra, mivel halasztást (?) kértem én is és a felperes is. Nem kértem. Mi történik akkor, ha nem tudok megjelenni a következő tárgyaláson sem? Ha a felperes és/vagy a képviselője sem megy el, megszüntetik a bontópert?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bíróság a házasságot az életközösség megszűnéséhez vezető körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik. Közös megegyezésen alapuló válás esetén a bíróságon mindkét félnek személyesen kell megjelennie. Jelen helyzetben lehetősége van még a SKYPE-n történő tárgyalásra, de azt előre kell kérnie a bíróságtól.

Kérdés: Fénykép megjelenítése Facebookon, amelyen nem felismerhető a személy (arc és fej nem látszik, céges rendezvényen készült, a cég több munkatársa is kiposztolta, a csoport, ahonnan a kép származik nem rendelkezik olyan szabályzattal, hogy a kép nem használható fel máshol), jogalapja lehet egy személyiségi jogi pernek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egy alkalmazottat mutató fénykép vagy videó, akárcsak a név vagy egyéb személyazonosító adat, személyes adatnak minősül és annak kezelésére csak megfelelő jogalap mellett és a mindenkori adatkezelési szabályokat betartva lehet sort keríteni. Az érintetti hozzájárulásnak pedig mindenkor előzetesnek, önkéntesnek és megfelelő tájékoztatáson alapulónak kell lennie. Azaz, a munkáltatók még a rendezvények előtt kötelesek munkatársaikat megfelelő adatvédelmi tájékoztató közzétételével értesíteni a jövőbeni adatkezelés körülményeiről, továbbá kötelesek biztosítani a lehetőséget, hogy a munkavállalók eldönthessék, szeretnének-e szerepelni a felvételeken vagy sem. További fontos szempont, hogy a munkavállalóknak bármikor jogukban áll a már elkészült felvételek felhasználását megtiltani, avagy a felvételek törlését kérni akár úgy is, hogy azok a világhálóról is eltűnjenek. Ezek alapján kérdése megválaszolásához szükséges lenne ismernünk, hogy a munkáltató eleget tett-e kötelezettségeinek, beszerezte-e a munkavállaló szükséges hozzájárulását a felvételek vonatkozásában, hiszen amennyiben jogszerűen járt el, úgy nem sértette meg a munkavállaló személyiségi jogait.

Kérdés: 20 éve ugyanabban az iskolában tanítok teljes munkaidőben. 2020. július 1-jén a szakképzésben történt változások miatt közalkalmazotti jogviszonyom megszűnt, ekkor oktatói munkaszerződést kötöttünk a fenntartóval, munkaviszonyom 2001. óta folyamatos. Egy hete a munkáltató hivatalosan tájékoztatott, hogy a jogszabályban meghatározott éves óratömeget nem tudja biztosítani, így a munkaidő tartalmának vonatkozásában módosítást fog kezdeményezni, részmunkaidős foglalkoztatásra tesz javaslatot, mely a munkaszerződés módosítását vonja maga után. A felkínált fél állást nem szeretném elfogadni, a szerződés módosítását nem kívánom aláírni. Kaphatok e ez esetben végkielégítést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben Ön nem kíván hozzájárulni a munkaszerződés módosításához, ezért a munkáltató a felmondás szabályai szerint – mivel nem tudja foglalkoztatni Önt a jelenleg érvényes munkaszerződésben foglaltak szerint–, kénytelen megszüntetni a munkaviszonyt (külön munkavállalói kérelem nélkül), felmondási idő és végkielégítés fizetése mellett, tehát Ön jogosult lesz a végkielégítésre. Csak arra nagyon figyeljen, hogy milyen nyilatkozatot ír alá!!!

Kérdés: Tisztelt Jogsegélyszolgálat! Azt szeretném megkérdezni, hogy elsőfokú bírósági eljárásban (gyermek elhelyezés) hol és kitől lehet kérni bíró váltást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Annál a bírónál, aki most is tárgyalja az ügyet és ő fog majd nyilatkozatot tenni, hogy elfogultnak érzi-e magát vagy sem, amit egy másik bíró bírál el.

Kérdés: Hogyan kell az alábbiakat értelmezni? A 2018. évi CXXV. törvény [ Kit. ] 118. § (7) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. Megteheti-e a munkáltató, hogy folytatólagosan 12 hónapra (egyik évről a másikra átnyúlóan) 12 óra/nap ügyeletre vonatkozó munkaidő keretet állapít meg, annak minden vonzatával, mint pl. az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napok figyelmen kívül hagyása? Lehet-e és mikor/meddig jogorvoslatot kérni, illetve kártérítés, sérelemdíj megítélések van-e realitása, ha igen, hogyan kell kiszámítani ennek összegét? Összefoglalva: Van-e értelme ügyet indítani? Ha igen, megkeresem Önöket.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Négy havonta tudja a munkaidőkeret felhasználását szabályozni. Sérelemdíjnak alapját nem látom a leírtakban, mert jogszerűnek tűnik, amit írt.

Kérdés: Óvodavezető vagyok 45 éve. Új polgármester a fenntartónk. Sajnos folyamatosan belénk köt, nyomoz, apró szülői észrevételek nyomán jegyzőkönyvez, mindent készpénznek vesz, amit hall (nem ihatnak bármikor a gyerekek, alvás alatt nem vettük észre, hogy bepisilt a gyerek stb.) Folyton kihallgatás van, semmit nem intézhetek önállóan, átveszi a feladatokat, csoportot oszt be, injekciózásra kötelez minket, vannak barátai, akik arra valók, hogy súgjanak, már 2 dolgozó ment el emiatt. Van valami lehetőségem? Vagy hagyjam itt én is az egészet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fenntartót ellenőrzési jogkör illeti meg. A fenntartó az intézményvezető fölött gyakorolja a munkáltatói jogokat, számos jogosítvánnyal rendelkezik. Ellenőrzi többek között az óvoda pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát valamint házirendjét, továbbá az óvoda belső szabályzatainak betartását, a szakmai munka eredményességét és a gyermekvédelmi tevékenységet is. Azt javaslom, hogy személyes beszélgetés keretén belül próbáljanak megoldást találni a kialakult helyzetre, mert az ellenőrzés „zaklatássá” azért nem válhat.

Kérdés: Folyamatos munkaviszonyom van több, mint 5 éve. Úgy értesültem: CSED, GYED, betegállomány a jogszabály szerint teljesen adómentes vagyok. A munkáltatóm vonja ezekre az adót. Mit tehetek? Jelenleg is dolgozom, a kicsi 9 hónapos, mellette GYED-en vagyok. 8 hónapos terhesen már nem dolgozhattam.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A CSED, a GYED és a táppénz adóköteles anyagi ellátásnak minősül. Ezen összeget az esetek többségében a munkáltató fizeti. Az Ön esetében azt tanácsolom, hogy személyesen egyeztessen munkáltatójával, valamint tekintse át a munkaszerződésének részleteit.

Kérdés: A Ptk. 6. könyve szerinti kézi zálogjog fennállása esetén (azt nem sikerült kiderítenem) a nem fizető volt bérlő birtokomban levő vagyontárgyai hogyan és mikor kerülnek a jogos tulajdonomba? Az illető nem hajlandó semmilyen együttműködésre. A tárgyak egy részét a lakás kiadásához használni tudnám (ami a tartozás összegét csökkentené), de nem tudom van-e jogom ezt tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlan bérbeadóját zálogjog illeti a bérleti díj és a költségek erejéig a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain. A bérbeadó mindaddig, amíg zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását. Mindezek alapján elsősorban annak a megállapítása a fontos, hogy mi szerepel az Önök között létrejött szerződésben. Megemlítendő, hogy további jogi problémák is felmerülhetnek az ügyben (pl. szerződésszegés a bérlő részéről, írásbeli felszólítás a bérlő részére, fizetési meghagyás stb.). Azt tanácsolom, hogy a szerződés birtokában kérje ügyvéd segítségét.

Kérdés: 2015-2016-ban nem volt munkahelyem, nem fizettem tb járulékot. Kérdésem az, hogy a NAV behajthatja-e most utólag az elmaradt összeget? Igaz az, hogy csak 5 éven belüli tartozásra indíthatnak végrehajtást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! 5 + 1 év az elévülés tkp. Javaslom, hogy kérje le, hogy tb számlája hogyan áll.

Kérdés: Telekszomszédunk évek alatt felvásárolta a szántóföldi területeket körülöttünk. Most a kerítésünk elé 50 cm-re egy 50 cm magas útszegélyt tetetett. A pár lakásból álló házaink, udvaraink, így egy vizes árkot képeznek, mivel a mi talajszintünk a megemelt töltése alatt van jóval. A terület, amúgy is belvizes, a házak régiek, nincs alapjuk. Kérdésem is erre vonatkozik ez így szabályos-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy kérjen az illetékes önkormányzat jegyzőjétől birtokvédelmet. Ezt a birtokháborítástól számított 1 éven belül lehet kérni egy formanyomtatvány kitöltésével (ez jellemzően a polgármesteri hivatalok honlapján elérhető). Az eljárásért 3.000,-Ft illetéket kell fizetni és az eljárást a jegyző 15 napon belül lefolytatja. Ha a jegyző a kérelemben foglaltakat megalapozottnak találta, elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja. A jegyző előtti eljárás megindítása mellett, amennyiben a birtoksértő helyzet fennállásától számított egy év eltelt, a közvetlenül a bírósághoz is fordulhat birtokvédelemért és az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését tőle kérheti.

Kérdés: Mi már 3 éve elváltunk. Vagyonmegosztás nem volt, közös megegyezéssel váltunk el. Azonban a volt férjemnek vannak különféle tartozásai (nem banki, hanem munkahelyi magánszemélytől), egy részét még a házasságunk alatt csinált, amiről én nem is tudtam. És most azzal fenyegetőzik, hogy behajtja rajtam. Ezt megteheti?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A válás után felhalmozott adósság a volt házastársát terheli. A házasság fennállása alatt keletkezett tartozás alapvetően a közös vagyont terheli, azonban ez alól is vannak kivételek: nem felel a házastárs harmadik személlyel szemben az olyan szerződésből eredő tartozásokért, amely szerződéskötéshez nem járult hozzá, és ezt bizonyítani tudja…..ez utóbbival szokott probléma lenni.

Kérdés: Szerettem volna befejezni a jogosítványom, de az oktató, akinél voltam közölte, hogy ő már nem oktat. Ki akartam kérni tőle a sikeres KRESZ tanfolyamról készült papírt, mert csak úgy tudok oktatót váltani, ha ezt a papírt odaadom neki. A volt oktató mondta, hogy adjam meg az oktató nevét és ő majd odaadja neki, ez meg is történt, de a papírt nem kapta meg. Később ráírtam, hogy nem kapta meg a papírt és hogy oda tudná adni-e neki, akkor is kaptam egy ígéretet, de nem történt meg. Vártam pár napot írtam neki újra, akkor már csak elolvasta, de nem írt vissza semmit, most meg már el sem olvassa. Hozzáteszem az új oktató, akinél el akartam kezdeni a vezetést ismeri személyesen és beszéltek is és neki is megígérte, de nem adta oda, szóval ez az egész zajlik közel 3 hete és úgy néz ki, hogy nem hajlandó odaadni a papírt és így én elesek a jogosítványszerzés lehetőségétől. Mit tudok tenni? Van-e valamilyen kötelezettsége az oktatónak ezzel a papírral szemben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben azt javaslom, hogy tegyen hivatalos, írásbeli felszólítást a volt oktatójának és/vagy annak munkáltatójának, ugyanis az oktató köteles az iratokat kiadni az Ön részére.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy mi lehet a megoldás. Volt élettársammal vettünk fel hitelt egy családi házra, melyet együtt vettünk meg 2006-ban, majd 2010-ben ő elköltözött. 3 közös gyermekünk van. A házba én önerőként egy lakásom árát tettem bele, viszont az ő nevén fut a hitel, mivel én akkoriban gyesen voltam. Én fele-fele arányban írattam a tulajdoni hányadot. De ő nem fizeti a hitelt, mióta elköltözött, viszont az úgymond tulajdonjogával visszaél. Sajnos a bíróság sem tett semmit, hiába volt több tárgyalás. 2026-ban jár le a hitel, amit egyedül fizetek. Érdeklődnék, hogy esetleg lehet olyan megoldás, hogy a volt élettárs lemond a közös gyermek javára a tulajdon részéről vagy ajándékozás esetleg szóba jöhet ilyenkor? Szeretnénk már megszabadulni tőle. Nevelőszülőként dolgozom és most is albérletbe kell lennem, mert azt sem engedi, hogy a családi házban legyek velük és a saját gyermekeimmel, melynek a hiteltörlesztését egyedül fizetem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. Jelen esetben megoldás lehet az ajándékozás. Az ügy bonyolultságára való tekintettel azt javaslom, hogy személyesen kérje ügyvéd segítségét, ahol a releváns dokumentumok ismertetésére is sor kerül.

Kérdés: Olyan kérdésem van, hogy anyósom számlájára jött a fizetésem, de közben inkasszót tettek rá. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amíg a probléma nem oldódna meg, azt tanácsolom, hogy a fizetését kérje készpénzben, vagy pedig utalással de másik számlára.

Kérdés: Végrehajtóval részletfizetési megállapodás van. Küldi a fennmaradó tartozásról a papírt, de a tartozás nő, vagyis 40 ezer Ft, az elszámolásban szerepel a befizetés, de a végösszegből nem került levonásra. 30 ezer helyett 40 ezret fizetünk. hogy hamarabb teljen le. Nőhet-e a tartozás, ha megállapodás van részletre? Azt mondta telefonon, hogy a kamat stb. össztartozás 368.000 Ft , a 4. részlet. 4*40 ezer Ft be van fizetve és még mindig 252.000 Ft-ot követel. Egyébként 8 évvel ezelőtti telefontartozás, amiről a sok költözések miatt nem kaptam felszólítókat, mert mindig más címem volt. A régire küldték, ami 3 éve nincs, eladtam a lakást. Jogos-e, hogy a jelenlegi tulajdoni lapra rátette a tartozást, miért nem a munkahelyemre, autómra tette?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy pontos választ tudjak adni, ismernem kellene az Önök között létrejött megállapodás minden részletét. Az összeg akár emelkedhet is, különösen a régebbi ügyeknél, hiszen korábban bőven 20 % feletti kamatok voltak, amire a késedelem miatt további kamatteher járulhat. Az ügy bonyolultságára való tekintettel azt javaslom, hogy személyesen kérje szakember (ügyvéd) segítségét.

Kérdés: Olyan problémám lenne, hogy ez év októberig gyesen vagyok a gyermekemmel és a munkáltató megszüntette a munkaviszonyomat márciusban, csupán véletlenül értesültem és nem tőle. Semmilyen kilépő papírt vagy szabadságpénzt nem kaptam és ebben szeretnék segítséget kérni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Fontos megjegyezni azonban, hogy érdemi választ a dokumentumok ismerete nélkül nem tudok adni.

Kérdés: Pedagógus nő vagyok, 1981-től folyamatos munkaviszonyom van. Kérhetem-e a 40 évvel való nyugdíjba vonulásomat, ha a felmentési idő alatt betöltöm az öregségi nyugdíjkorhatárt? (Szeretnék 2022 dec. utolsó napjain nyugdíjba menni, de 2022. novemberében betöltöm a 65 évet.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapvetően nincs akadálya, azonban, ha közszférában tevékenykedik, úgy a nyugdíjkorhatár elérése esetén a nyugdíjba vonulás kötelező. Javaslom, keresse fel a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, akik pontos és bővebb információval fognak tudnak szolgálni.

Kérdés: Elhunyt élettársam házában élek 11 éve állandó lakcím bejelentéssel. A tulajdoni lapon egyedül ő szerepel. A feltételezett örökösei kérhetnek albérleti díjat hagyatéki tárgyalás előtt és kiadhatják albérletbe az ingatlant? Sehol nem szerepelnek, még a lakcímük sem ide szól.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jogszabályok értelmében a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig egyik örökös sem rendelkezhet teljesen önállóan az öröklött vagyonelemekkel, így (elvileg) nem adható ki bérletbe a lakás.

Kérdés: Szeretném tudni, mihez van jogom abban az esetben, hogy a válópert beadtam áprilisban, de férjem nem hajlandó elköltözni a lakásból. Ez a második házasságom. Első férjem elköltözött, ide költözött a második hozzám. 18 évig éltünk együtt itt, 1 éve mentem hozzá feleségül, ami mostanára megromlott. Szeretném, ha elmenne, de nem tudom kirakni sem és az őrületbe kerget, hogy ő úgy véli több joga van itt lenni, mint nekem. Mit tehetnék? Várjam meg, míg kimondják a válást? Addig ezt el kell tűrnöm? Tanácstalan vagyok! Kérem segítsen, mit tehetnék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakása házastársi közös lakásnak minősül, mivel az életközösség fennállta alatt együtt laktak ott. A lakáshasználatot rendezhetik közös megállapodás, ennek hiányában bírósági döntés útján. A házastársak (amíg azok) egyébiránt kötelesek a társuk lakhatásáról gondoskodni, így férjének nincsen kiköltözési kötelezettsége jelenleg.

Kérdés: Szeretnénk megvenni egy házat, amiről most kiderült, hogy önkormányzati tulajdonú telken áll. A tulajdoni lapon szerepel, hogy “a ház mindenkori tulajdonosa jogosult a telek használatára”. A kérdésem, hogy az önkormányzat megteheti-e, hogy eladásra kínálja alólunk a telket? Vannak-e, és ha igen, akkor milyen jogaim vannak vele szemben (az elővásárlási jogomon kívül)? Mi az, amire ebben a vásárlási esetben különösen figyelnünk kell?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz ismernem kellene a tulajdoni lap teljes tartalmát.

Kérdés: 50% ingatlan tulajdonrész kapcsán fordulok Önhöz. 2011-ben örököltem a budapesti társasházi lakásban tulajdonrészt. A tulajdonostárs haszonélvező jogcímen lakik a lakásban. A rossz emberi kapcsolatunk folytán nem volt lehetőségem a tulajdonrészem használatára. Tudomásomra jutott, hogy a tulajdonostárs évekre visszamenőleg igényt tart a lakás után általa fizetett közös költség felére. Jelenleg ez részemre havi 7.000 Ft terhet jelentene az évek alatt felgyülemlett összeg. Ha esetlegesen peres útra terelődne a helyzet, mivel tudom bizonyítani, hogy én ki voltam / vagyok zárva a lakáshasználatból? Nem tartok igényt bérleti-használati díjra, de ezáltal nem tartom jogosnak az irányomba felmerülő majd 1 millió Forint elmaradt közös költség összeget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a közös költség a tulajdonosokat tulajdoni hányaduk arányában terheli, ebből következik tehát az, hogy a közös költség rá háruló arányát minden esetben a tulajdonostársnak kell megfizetnie akkor is, ha a lakást a haszonélvező használja. Jelen esetben tehát jogosan követelheti Öntől a másik tulajdonostárs az elmaradt közös költség megfizetését, függetlenül attól, hogy haszonélvezőként ő használja az ingatlant. (Érdemes azonban a közös költség összetevő elemeit megvizsgálni, mert nem minden elem után kell fizetni.)

Kérdés: The problem consists in diffusion of intimes photos taken without any consentement when victimes didnt even know about it. Mostly the victimes are Hungarians and Iranians living here in Hungary. Some of them were threatened that these photos will be sent to their families, friends, etc. I would like to know what says Hungarian law about such situation and what can be done?

Válasz: Dear Sir/Madam, Due to the operative hungarian legislative provisions, whoever takes a photo of another person without any permisson will insult his/her rights to privacy. Everyone has the right to the protection of the law against such interference so whoever’s rights were insulted is entitled to initiate civil procedure. In this case the plaintiffs are also entitled to prosecute against the perpetrator(s) on the grounds of harassment.

Kérdés: Az Intrum kft-től kaptunk ez év januárjában egy fizetési felszólítást, mely után rögtön kerestük őket telefonon, hiszen nem tudtunk semmi tartozásról. Emiatt kikértük tőlük a tartozásra vonatkozó állítólagos szerződéseket, illetve információhoz is akartunk jutni. Az ügyfélszolgálat tájékoztatott, hogy felfüggesztik az ügyet, amíg a papírokat be nem szerzik. Ennek már több, mint fél éve, azóta telefonos keresésnél jönnek a sablon “még folyamatban van a kikérés” szöveggel. Tájékoztatást azóta se kaptunk, azonban 2021.06.30-án kaptunk egy fizetési felszólítást, ahol a fizetési határidő 2021.06.29. A levélen postai pecsét nincs, semmi érdemi információt közlő dolog, hogy mikor is került postára a levelünk. Persze ebben az összeg többszörösét kérik. Ilyen esetben mit tehetünk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem biztos, hogy emiatt idegeskedni kell……Abban az esetben, ha a cég közjegyzőhöz fordul, és fizetési meghagyást küld, 15 napon belül ellentmondással élhetnek, így majd a cégnek kell bizonyítania a tartozás fennállását.

Kérdés: A police.hu-n látom, hogy BV bírói elfogatóparancs van ellenem érvényben. A pesti bíróság adta ki 2020. augusztusában. Voltak ügyeim régebben. 2012 óta semmit nem követtem el. Pesten pedig soha. Honnan lehetne megtudni, mi az ítélet, ami miatt keresnek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! AZ Ön által írt honlapon megtalálja az ügyszámot, hatóságot is, ott tud érdeklődni Ön vagy a meghatalmazott jogi képviselője.

Kérdés: Válófélben vagyok, feleségem a gyereket legutóbb egy általa készített fénymásolt, laminált diákigazolvánnyal küldte el, hogy használja azt, amikor velem van és utazunk (például). Hiába úgy néz ki, mint az eredeti vagy éppen pont azért megbüntethetnek, ha velem van a gyerek és tényleg használnunk kellene? Nem adott rá magyarázatot a feleségem, hogy miért nem adja oda az eredetit…

Válasz: Tisztelt Kérdező! „Hamis” diákigazolvány felhasználása valóban közokirat-hamisításnak minősül, amely akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő. Az esetek nagy részében azonban nem kerül sor eljárás lefolytatására, ilyenkor a teljes árú jegy megvásárlása mellett pótdíj fizetésére köteleznek az ellenőrök. Elsősorban azt tanácsolnám Önnek, hogy beszélje meg a problémát feleségével.

Kérdés: Átadom az autót a szerelőnek és nem adja vissza. Hol tudom fel jelenteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához fontos lenne tudni Ön és a szerelő között létrejött megállapodás pontos tartalmát. Általánosságban azonban elmondható, hogy amennyiben a szerelő nem teljesíti kötelezettségét a megbeszélt időpontig, úgy késedelembe esik, és köteles megtéríteni Önnek a késedelemből eredő károkat. Ilyen esetben nincs helye feljelentésnek, és amennyiben megfelelő póthatáridő tűzése esetén sem teljesít a szerelő, Ön jogosult lesz felmondani a szerződést, és szerződésszegés okán polgári peres eljárást kezdeményezni az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bíróság előtt.

Kérdés: Azt kérdezném, hogy van-e jogom nem beengedni volt élettársamat a közös tulajdonunkba úgy, hogy bírósági úton én fizettem őt ki havi részletekben? Tehát a bíróság nekem ítélte a házat ennek fejében, de az ő gondolata szerint ő bármikor bejöhet és akadályozhatja azt, hogy életvitelszerűen éljek vagy épp vendéget fogadjak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Volt élettársának magatartása zaklatásnak minősül, ami büntetőjogi jogkövetkezményeket vonhat maga után. Elsősorban azt tanácsolnám Önnek, hogy próbáljon meg vele beszélni és felhívni figyelmét a következményekre. Amennyiben volt párja továbbra sem változtat viselkedésén, akkor Ön jogosult zaklatás miatt feljelentést tenni vele szemben.

Kérdés: Házunkban a lakások fel albérletbe van kiadva. A közös képviselő leváltására lehetne-e írásban szavazni, mivel gyűlésre egy időpontra összejönni szinte lehetetlen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.

Kérdés: Tartózkodási helyemként megjelölt ingatlant a tulajdonos eladta. Az új tulajdonosnak jeleztem, hogy a lakásban személyes tárgyaim vannak, amiket szeretnék elhozni. A korábbi tulajdonosnak – tudomásom szerint – nincs már ott holmija, új tulajdonos a korábbi szóbeli jóváhagyást követően mégis megtagadta, hogy az ingatlanból bármit is elhozzak. Az elmúlt hónapokban többször is kerestem a tulajdonost, de semmilyen formában nem reagált, sem elektronikus levélre, sem SMS-re. Mit tehetek azért, hogy a saját tulajdonomat visszakaphassam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt tanácsolom, hogy írásban keresse fel a tulajdonost. Ha továbbra sem hajlandó együttműködni azt javaslom, hogy amennyiben létrejött Önök között korábban bármiféle megállapodás (bérleti szerződés), tekintse át a szerződés megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket, és ha szükséges, lehetőség van szerződésszegés címén peres eljárás megindítására (dolog kiadása iránt), avagy az egyszerűbb és gyorsabb birtokvédelmi eljárásra is.

Kérdés: Lányomat Ausztriában 30 hónapra elítélték, gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt. Fellebbezéssel szabadult. Érdeklődnék, hogy mikor kaphat erkölcsi bizonyítványt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Hatósági erkölcsi bizonyítványt állampolgárságtól és lakóhelytől függetlenül, bármely természetes személy kérelmezhet, tehát a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás csak kérelemre indul. Az eljárás megindítását célzó kérelem előterjeszthető postai úton, elektronikusan vagy a bűnügyi nyilvántartó szerv által működtetett ügyfélszolgálaton szóban. Ezen felül mentesítés folytán az elítélt mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, tehát ,,tisztává” válhat az erkölcsi bizonyítvány a törvény erejénél fogva.

Kérdés: Egy elég szokatlan témában keresem meg Önöket. A szomszédunk telke jelenleg eladó és lakatlan, a rajta lévő egyik épületet lebontották, ezen kívül van még rajta több kisebb épület. A teleknek nincs megfelelő kapuja, nem lehet becsukni, illetve bezárni, valamint akkora rés van alul a kerítésnél, hogy a vadállatok be tudnak menni. Hozzáteszem 1-1,5 m gaz van, a rókák beköltöztek a telekre és 2 napja megtámadták a macskám, akinek amputálni kellett a lábát. A műtét költségei miatt és az egészség károsodása miatt tudok kártérítést kérni a telek tulajdonostól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önnek lehetősége van kártérítésre, fontos azonban megjegyezni, hogy a bizonyítás a károsultat, tehát Önt terheli.

Kérdés: Az ügy: a férjem az előző házasságában adóstársként szerepelt a felesége mellett, két ingatlanra kért hitel felvételénél. Az ingatlanok a volt felesége nevén voltak és a feleségé maradtak a válás során, ez szerepel is a válási papírokban. A válás óta eltelt 10 év és most a férjem egy végrehajtótól több levelet is kapott, amiben követelik tőle az akkor felvett hitelek törlesztését. Többen javasolták, hogy meg lehet támadni a végrehajtást (nem tudom, hogy kell ezt szakszerűen megfogalmazni), a fent leírtakra hivatkozva. A kérdésem az, hogy ez valóban így van? Érdemes ezzel próbálkozni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Van jogorvoslati lehetőség a bírósági végrehajtásokkal szemben, azonban a dokumentumok és az eset körülményeinek ismerete nélkül pontosabb információval nem tudok szolgálni. Lehet a Vht. szerinti eljárás, lehet Pp. szerint, illetve kérdés, hogy egyáltalán a közös vagyon megosztásra került-e…..

Kérdés: Szívességből használatra adtam kb. hat éve egy autót, ami az én nevemen van, a biztosítást, súlyadót, műszakit, ő fizeti, hisz ő használja. Vissza szeretném kapni, de ő azt mondja, még én fizessek, hisz ő költött rá. Eddig egy fillért sem kértem, hogy használhatta, mit tehetek? Mindenki költ arra, amit használ, furcsa lett volna, ha ingyen használhatja és még én fizetek, ha valami kell rá. Kérem, segítsen milyen lehetőségem van? Esetleg kérhetek innentől érte használati díjat, ha vissza nem kapom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! JJavaslom, hogy próbáljon megállapodásra jutni a kölcsönvevővel, azonban, ha továbbra sem kívánja visszaszolgáltatni Önnek a kérdéses gépjárművet, akkor egyrészt dolog kiadása miatt indíthat pert, illetve egyéb feltételek fennállása esetén célszerű lehet a rendőrséghez fordulni, feljelentést tenni.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy szándékomban áll venni egy üzletet, 250 m2 telekkel. Az üzlet vidéken van és felújításra vár. Kérdésem lenne, hogy mi lenne a menete, mert 50%-ban a tulaj nagykorú a többi 50% pedig négyfelé megy, amelyből 1 nagykorú 1 fogyatékos, akinek az édesanyja a gondnoka, a másik kettő pedig kiskorú, akinek az édesanyjuk él. Kérdésem lenne, hogy mennyire macera a vétel és hogy az eladási árba, ami reális, abba beleszólhat-e valaki vagy valami hivatal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ilyen jellegű adásvételi ügyletek lebonyolítása sosem egyszerű, hiszen ha kiskorú és cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett személy is van az eladásra kínált ingatlan tulajdonosai között, az ő tulajdoni hányaduk feletti rendelkezés tekintetében szükséges a gyámhatósági és a gondnoki jóváhagyás is. A jóváhagyás iránti kérelemhez mellékelni kell az ingatlanra vonatkozó szerződés egy eredeti és három másolati példányát, 3 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt, vagy az ingatlanközvetítésre feljogosított bármely szerv értékbecslését, kivéve, ha az ingatlan értékét az illetékhivatal 6 hónapnál nem régebben már megállapította. Ügyvédi közreműködés is szükséges, az eljáró kolléga biztosan fog segíteni.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy törvényes-e az, hogy a férjem keresztanyjának dolgozom és most válófélben vagyunk, ezért nem enged dolgozni a férjem keresztanyja. A dolgaimat se kaptam vissza, ami bent maradt a munkahelyemen. Eddig betegállományban voltam, most lejárt. Kértem szabadságot a jövő hétre, mert szerdán megyek ügyvédhez. Kirúghat így, hogy szabadságot kértem? Felajánlotta, hogy közös megegyezéssel írjuk a papírt vagy családi okok miatt elküld és akkor kifizeti a 8 év után járó végkielégítést, meg a fennmaradt szabadságot. Mitévő legyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése pontos megválaszolásához fontos lenne tudni, hogy határozott vagy határozatlan időre jött létre a munkaviszony. Határozott idejű munkaviszony rendes felmondással nem szüntethető meg, ellenben a határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással is megszüntethető. Az Ön esetében önmagában a családi okokra történő hivatkozásból nem derül ki, hogy az miért és hogyan érinti az Ön munkakörét. Megjegyzem, hogy a közös megegyezés okán NEM jár végkielégítés!

Kérdés: Jelentkeztem OKJ képzésre, utolsó becsatlakozási lehetőségként volt meghirdetve, kifizettem 90.000 Ft-ot a tanfolyamra, majd kaptam 2 könyvet kidolgozott tételekkel. Azt írták, hogy online órák lesznek, egy se volt, meg azt, is hogy visszanézhető lesz az oktatás, az se volt. Majd a vizsgadíjat is kifizettem, 6 e-mailre sem válaszoltak, telefonhívásra sem. Szeretném megkérdezni, hogy ilyen esetben mit tehetek? Milyen úton kérhetem vissza a pénzem, ha nem jelentkeznek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához szükséges lenne ismerni a felnőttképzési szerződés pontos tartalmát. Ezt a szerződést minden esetben írásban kell megkötni, továbbá törvény szabályozza, hogy milyen elemeknek kell a szerződésben szerepelniük. Kötelező feltüntetni az intézmény nevét és nyilvántartási számát, valamint a képzésre vonatkozó minden fontos részletet. Ha nem szerepel a kötelező tartalom a szerződésben, a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján semmisnek kell tekinteni a szerződést, egyéb esetben pedig – pl. nem megfelelő órák esetén – a tanulónak lehetősége van követelnie a tanfolyamrészek újbóli biztosítását. Amennyiben ezeket az iskola nem teszi lehetővé, akkor a tanuló igényelheti a képzési díj leszállítását, végső esetben pedig elállhat a szerződéstől. Azt javasolnám Önnek elsősorban, hogy próbálja meg személyesen megkeresni az intézményt és amennyiben a továbbiakban sem jár sikerrel, abban az esetben Ön jogosult bírósághoz (előtte FMH eljárás kell az összeg miatt!), oktatási hivatalhoz fordulni.

Kérdés: Már 40 éve pihenünk a velencei tavi nyaralónkban, de két éve a teraszunk elé építkezett egy család úgy, hogy az ő teraszuk is mi felénk néz. Ha lett volna szomszédi vétó, akkor ezt nem engedtük volna. A felső ablakból belátni a hálószobánkba. Itt élik az életüket előttünk 3 kiskorú, egész nap sikongató gyerekkel, egyfolytában ugató kiskutyával. Tönkretették a privát életünket, elvették a kilátásunkat, a nyugodt pihenésünket és eladni sem tudjuk a házat, mert jelentős mértékben csökkent ezzel a piaci értéke is. Ezért kártérítést szeretnénk a veszteségünk pótlására. Kérem válaszukat, hogy van-e esélyünk erre.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához ismerni kellene az ügy pontos körülményeit, hiszen az ilyen esetekben rendkívül komplex vizsgálatra is szükség lehet. A panorámavesztést, intimitás megsértését eredményező építkezés rendszerint azzal a következménnyel jár, hogy az érintett szomszédos ingatlan értéke csökken. A forgalmi érték csökkenése pedig kárként jelentkezik, amelynek megtérítését az építkező szomszédtól lehet követelni. A bíróság ilyen esetekben vizsgálja, hogy az építési előírásoknak megfelelő-e az építkezés, és ha nem, akkor az eltérésből ered-e az értékcsökkenés. Ha az építés szabályos volt, ez önmagában a felelősség alól nem mentesíti az építkezőt. Ebben az esetben azt vizsgálja a bíróság, hogy az építtető kellő gondossággal és körültekintéssel járt-e el annak érdekében, hogy a szomszédos épület forgalmi értékét csökkentő károsodást ne okozzon. A fentiekben kifejtettek okán elsősorban azt tanácsolnám Önöknek, hogy vegyék fel a kapcsolatot egy szakemberrel, aki az összes körülményt mérlegelve válasszal tudna szolgálni Önöknek, hogy megérné-e jogi lépéseket tenni az ügy érdekében.

Kérdés: Idén februárban beázott a lakásunk előszoba fala, elöntve így az egész lakásban a parkettát is. Ezt a biztosító miután értesítette őt a lakásszövetkezet, felmérte, majd a megállapított összeget kiutalta a részünkre. 1 hónap múlva ismét ázni kezdett a már említett fal, ám mivel időben jeleztem a lakásszövetkezet felé, így most nem volt nagy özönvíz, csak a fal ugyanott, ahol előtte 1 hónappal. A 2. eset után 2 nappal a lakásszövetkezet ideküldte az általa megbízott festőt, hogy mérje fel mekkora munka. Így a festővel megbeszéltük, hogy 3 hét múlva jön és kifesti, végig úgy kommunikálva, hogy ezt a lakásszövetkezet fizeti. Most a festő munkáját velem szeretnék kifizettetni, mondván az első alkalommal kapott kárösszegből fizessem ki. Ezt arra alapozzák, hogy a biztosító a 2. beázást nem fizeti ki, mert még nem történt meg a fal helyreállítása. A kérdésem, hogy ez valóban így megy vagy jogosan gondolom, hogy nem nekem kell kifizetnem az ismételt károkozás utáni helyreállítást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az esetek többségében a kárelhárítás költségének a megtérítése a biztosítót terheli. Lényeges azonban annak a megállapítása, hogy mi okozta a beázást (feljebb lakó szomszéd, csőtörés…). Azt javaslom, hogy mindenképpen tekintse át a társasház / lakásszövetkezet, valamint a saját maga által kötött lakásbiztosítási szerződést is, annak érdekében, hogy kiderüljön, adott esetben melyiket lehet igénybe venni. Fontos megjegyezni, hogy egy káreseményre egy biztosítási esetként lehet tekinteni.

Kérdés: Tudomásomra jutott, hogy a társasházban, amiben lakunk (2012. óta) az alagsorban lévő úgynevezett közös helyiséget olyan személy bérli 2013. óta, aki 2017-ben eladta a lakását, (innentől nem is fizetett bérleti díjat) tehát nem rendelkezik sem tulajdonnal, sem itteni lakcímmel. Erről mi 2021-ben szereztünk tudomást és szeretnék ezt a helyiséget mi bérelni, hiszen kisgyerekkel élve nekünk is sok holmink van. Erről az Úr tudomást szerzett és az elmaradt bérleti díjat gyorsan rendezte. A közös képviselő felszólította, hogy 1 hónapon belül pakoljon ki. Az úriember nem pakolt ki a határidő lejártáig, mivel állítólag olyan szerződése van, hogy azt csak a közgyűlés szavazatai alapján lehetne semmisnek tekinteni illetve, hogy ő neki több felmenője is itt lakott és ezért joga van a helyiséghez. Tehát a kérdésem: létezhet-e ilyen szerződés, bár ezt még nem látta senki, illetve bérelheti-e olyan személy, akinek már semmi köze itt semmihez, vele ellentétben pl. mi, akik itt lakunk és ugyanúgy bérelnénk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bizonyos esetekben nincs szükség arra, hogy a társasház összes tulajdonostársa személyesen vegyen részt az ügyek vitelében, az ilyen jellegű ügyekben a társasházat a közös képviselő képviseli. Ilyen ügy lehet pl. a társasházi közös tulajdonban álló lakás vagy helyiség bérbeadása. Mivel az Ön által leírtak alapján a közös képviselő már fellépett annak érdekében, hogy a kiköltözés minél hamarabb megtörténjen, így valószínűsíthető, hogy a korábban érvényesnek tekintett bérleti szerződés felmondására sor került. Az állítólagos szerződés ismerete nélkül azonban nem tudunk pontos válasszal szolgálni, így elsősorban azt tanácsolnám Önnek, hogy kérdéseivel forduljon a közös képviselőhöz, aki bizonyára ismeri az ügy körülményeit.

Kérdés: Sajnálatos haláleset történt a családban. Adott az özvegy férj, akinek 100%-os tulajdonrésze van az eddig a feleségével közösen lakott házban. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a házat közösen újították fel és bővítették, a vételárhoz is kisebb résszel hozzájárult anyagilag az elhunyt. Mind az ingatlan vásárlása, mind a felújítása még a házasságkötés előtt történt. Fel kell-e tüntetni az ingatlant a hagyatéki leltárban? Tarthat-e igényt az elhalálozott feleség előző házasságából született gyereke a házból bizonyos tulajdonrészre? Ha igen, mekkorára? Ha jól értem, a feleség nevén lévő összes vagyonból fele-fele arányban örököl az özvegy férj és a gyerek, beleértve a feleség nevén futó bankszámlán elhelyezett betétet is.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához fontos lenne tudni, hogy mit ért az ingatlan bővítése alatt, hiszen amennyiben a házaspár közösen, az életközösség fennállása alatt építkezett és közöttük nem jött létre olyan házassági vagyonjogi szerződés, amely az építkezés során szerzett tulajdonról rendelkezne, abban az esetben egymás között egyenlő arányban szereznek tulajdonjogot a hozzáépített rész vonatkozásában –amelynek megállapítása okán a bírósághoz lehet fordulni. Továbbá fontos lenne tudni azt is, hogy rendelkezésre áll-e bármilyen bizonyíték, amely azt támasztaná alá, hogy az elhunyt hozzájárult a vételár kiegyenlítéséhez. Amennyiben a bíróság által megállapításra kerül, hogy az ingatlan vonatkozásában az elhunytat tulajdoni hányad illette meg, abban az esetben az elhunytat megillető tulajdoni hányad a hagyaték részévé válhat. A törvényes öröklés értelmében az elhunyt után gyermekei (az öröklés szempontjából a törvény nem tesz különbséget a korábbi házasságból származó gyermekek között), valamint az elhunyt házastársa is örököl.

Kérdés: Hárman vagyunk testvérek, a húgom, aki édestestvérem és a bátyám aki anyai részről a testvérünk. A bátyám magyar állampolgár, de Németországban élt és dolgozott életvitelszerűen. Itt Magyarországon tulajdonrésze van egy ingatlanban, amit édesanyánktól kapott ajándékozás címén. Édesanyánk még él. A ház anyai része az övé, a másik fele a húgomé és az enyém. A tulajdonlapon ez a megosztás. Németországban nősült, gyermekük nincs. A bátyám sajnos elhunyt és az uniós egyezmény szerint ott kell lefolytatni a hagyatéki eljárást. A kérdésem az lenne, hogy hogyan kezdjünk hozzá az ügyintézéshez, ugyanis a német sógornőnk arra hivatkozik, hogy nincs anyagi háttere a hagyatéki eljárás lefolytatásához.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Európai Öröklési rendelet értelmében a hagyatéki eljárás lefolytatására az örökhagyó elhalálozás kori szokásos tartózkodási helye az irányadó, így az Önök esetében a hagyaték átadására Németországban fog sor kerülni. Jelen esetben mivel az elhunytnak Magyarországon is volt vagyona, célszerű Európai Öröklési Bizonyítványt kérni, amelynek igénylése iránti kérelmét a Német Nagykövetségen kell benyújtania –a kérelem benyújtásához szükséges további információkról a Német Nagykövetség honlapján tájékozódhat. Miután elkészültek a szükséges dokumentumok, az illetékes hatóság számára kell megküldeni őket. Hagyatéki bíróságként az az elsőfokú bíróság az illetékes, amely körzetében az örökhagyó halála időpontjában lakhellyel vagy állandó tartózkodási hellyel rendelkezett. Az ilyen hagyatéki eljárások komplexitása okán azonban célszerű lehet szakemberhez fordulni, hiszen rendkívül körülményes lehet adott esetben az eljárás.

Kérdés: Ügyészi határozat ellen milyen per indítható? A törvényszék a benyújtott keresetlevelet elutasította. Az ügyészség vádiratában arra hivatkozott, hogy az ügyészi határozat nem közigazgatási határozat, így közigazgatási jogvita tárgya nem lehet. Míg az ügyészi határozat tartalmazta, hogy a határozat döntésével szemben közigazgatási per kezdeményezhető. (a keresetlevél a törvényszéknek címezve az ügyészségen lett benyújtva, de az ügyészség a keresetlevelet a mai napig nem küldte meg a törvényszéknek). Az alperes küldte be, így szerzett tudomást az esetről a törvényszék.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához fontos lenne ismerni az ügyészi határozat pontos tartalmát, valamint az ügy részleteit. Ügyészi határozat ellen általában panasszal lehet élni, amelyet a közléstől számított nyolc napon belül a határozatot hozó ügyészségnél terjeszthet elő.

Kérdés: Volt munkáltatómnál panaszt tettem, hogy velem végeztetik a legnehezebb fizikai munkát és korábbi munkámat ellehetetlenítették. Leszázalékoltként dolgoztam 4 órában náluk. Ezt megtorolták, nőnapi ajándékot nem kaptam, óraszámot is csak a többieknek akartak emelni, nekem nem, minősíthetetlenül beszélt velem a közvetlen vezetőm és a kisfőnökök rendszeresen nem fogadták a köszönésemet. Mentális betegséggel élek, más bánásmódot vártam volna főleg úgy, hogy a munkámmal meg voltak elégedve, táppénzen sem voltam sosem. De volt rá példa, hogy a vezetőm a hatalmát fitogtatta, hogy bármikor mondhatja azt, hogy valamiben hibáztam, tehát meg is voltam félemlítve. Ezekre tanú nincs, négyszemközt zajlottak. A sorozatos zaklatások miatt szívproblémám is kialakult, amiről papírom van. Kérdésem az lenne, hogy ha büntetőfeljelentést tennék, akkor lehet-e a céget feljelenteni “Nem természetes személy”- ként és emellett ugyanazon ügyben megjelölni “Természetes személy”- ként a kisfőnököt és az igazgatót is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A céggel szemben munkaügyi pert, míg ha valóban megvalósult bűncselekmény is, akkor a természetes személyekkel szemben feljelentést érdemes tenni. Természetesen lehet ahogyan Ön is leírta, csak az eredménytelen lesz.

 

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy jár-e a 13. havi bér akkor is, ha én mondtam fel a cégnél, de a felmondási időt ledolgoztam, betegállományba nem voltam. Én a rám eső részt teljesítettem, de a munkaszerződésem szerinti juttatásokban is fel van sorolva a 13. havi bér, ennek ellenére mindenki más megkapta július 1-jén a cégnél, csak én nem. Ez ügyben érdemes-e munkajogi pert indítani vagy ez valóban nem jár nekem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a munkaszerződésben szerepel a 13. havi munkabér, abban az esetben a munkáltatónak kötelessége azt kifizetni a munkaszerződésben foglaltak szerint. Pontos válaszadásra a munkaszerződés részleteinek ismeretében kerülhetne sor, ezért érdemi választ nem tudok adni Önnek.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék egy munkahelyen történt lopással kapcsolatban, milyen lehetőségeim vannak. Alkatrészboltban dolgozunk, 4-en 4 külön kasszával, esténként van elszámolás a felettesünkkel. Nincs bizonyítékom, de biztos vagyok benne, hogy az egyik kollégám kivett a kasszámból 75.000 Ft-ot. Milyen lehetőségeim vannak, így hogy nincs rá bizonyítékom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bizonyíték nélkül bizonyítási lehetőség nincs. Azt javaslom, hogy amennyiben ez ismét előfordulna, jelezze azt a főnökének.

Kérdés: Fél tulajdonjoggal rendelkezem egy ingatlanon, amiben az élettársam már a megvételkor haszonélvezetet jegyeztetett be 22 évvel ezelőtt. Ő külföldön dolgozott, gyűjtötte a pénzt, sosem voltunk közös kasszán. Az én 160.000 Ft fizetésemből ugye nem tudtam költeni a közös házra, de én neveltem a két közös lányunkat és ápoltam közben az ő anyukáját. Az ő pénzéből lett felújítva a ház, új tető, szigetelés, stb. Sajnos eltávolodtunk egymástól. Kérdésem, hogy hogyan tovább? Tényleg semmi esélyem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtakban nem szerepel érdemi JOGI kérdés, ezért nem tudunk választ adni Önnek.

Kérdés: 2016 óta lakunk a tartósan beteg lányommal ebben az albérletben, a lakcím kártyám is erre a címre szól mindkettőnknek. A főbérlő eladta a házat, de eddig még nem fizette ki a vevő a teljes árat, adás-vételi szerződést sem írtak, legalább is ezt mondja a főbérlő. A másik ház, ahova költöznénk még nincs kész, de már újítják fel ezt a házat. Megegyeztek abban, hogy addig maradhatunk itt, ameddig készen lesz a másik ház. Igen agresszív a vevő által felfogadott vállalkozó (nem fizikálisan, de volt már olyan, hogy majdnem hozzám vágta az egyik munkaeszközt). Állandóan azt mondja, hogy csak azért lehetünk itt, mert ő megengedi. Velem senki nem bontotta fel az albérleti szerződést, de akkor is jár a 30 nap felmondási idő. Az lenne a kérdésem, milyen jogi lehetőségem van? Nagyon félek, hogy mégis utcára kerülünk a beteg lányommal. Félünk is ettől az embertől. Már hajnal 5 órakor jönnek dolgozni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy tekintse át a bérleti szerződésnek a felmondási időre vonatkozó részét, valamint próbáljon egyeztetni a tulajdonossal. Ha továbbra sem oldódna meg a probléma, azt tanácsolom, hogy a bérleti szerződés birtokában forduljon ügyvédhez a jogi segítségnyújtás érdekében. Továbbá kezdeményezheti a helyi jegyzőnél a birtokvédelmi eljárást is.

Kérdés: A munkáltató, amikor felvett, szóban megegyeztünk, hogy az adott napot, amit munkával töltök, majd napi alkalmi bejelentéssel jelenti le.. A ledolgozott 36 napból 23 nap nem lett lejelentve (3 hónap alatt ennyi napot dolgoztam). Mi ilyenkor a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt javaslom, hogy személyesen egyeztessen a munkáltatójával. Amennyiben a munkaviszonyának bejelentése nem történt meg, abban az esetben a munkáltató és a munkavégzési hely megjelölésével bejelentést tehet személyesen vagy írásban a foglalkoztatás helye szerinti Kormányhivatalnál, mint elsőfokú munkaügyi hatóságnál.

Kérdés: Szeretném a Szputnyik vakcina második oltását kérni, de másik megyében (Jász-Nagykun-Szolnok megye, Kunszentmártonban), mert ott dolgozom és nem tudom megoldani az én megyémben (Hajdú-Bihar megye, Tiszacsege). Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt tanácsolom, hogy vegye fel a kapcsolatot az egészségügyi intézménnyel / háziorvosával a bővebb tájékoztatás érdekében.

Kérdés: A férjem családja hiteleket vett fel az ő nevére, amiket nem fizettek. Hogy a leendő közös vagyonunkból ne hajthassák be majd, házassági szerződést írtunk, amibe a hiteleit írta bele és a családi házuk 1/3-át, mint őt illető vagyont. Csakhogy a házat eladták, ő egy fillért sem kapott belőle, sőt a hitelekből aztán volt, amit mi fizettünk vissza. Most válás előtt állunk. Közös ingatlanunk nincs, csak egy pénzösszeg, amit összegyűjtöttünk. Váláskor a házassági szerződést veszik-e majd alapul vagyonmegosztáskor? Mert nemhogy nem kapott a ház eladásból semmit, még mi fizettünk ki a családja hiteleire sokat. Így a közös pénzünkből le kéne vonnom a házuk eladási árának 1/3-át, az ő javára, amit valójában meg sem kapott?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az Önök között létrejött házassági szerződés megfelel a Polgári Törvénykönyv szabályozásának (közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták), abban az esetben a bíróság azt veszi figyelembe. Habár ezt már a váláskor nem teheti, csak egy azt követő újabb peres eljárásban. (Már nem lehet a válást, helyesen bontást a vagyoni kérdésekkel összekapcsolni.)

Kérdés: Szóbeli megállapodás áll fenn köztem és az általam bérelt ingatlan tulajdonosa között. Egyik napról a másikra közölte, hogy szeretné emelni a lakbér összegét. Megteheti ezt? Köteles vagyok ezt elfogadni? Ha nem egyezem bele, azonnal kitehet a lakásból? Milyen jogok illetnek meg engem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés, írásba foglalása szükséges. Ha nem kerül írásba foglalásra a szerződés, akkor az semmis, tehát olyan, mintha meg sem kötötték volna. Az írásbefoglalás ellenére azonban érvényes lesz a bérleti szerződés, ha a bérbeadó átadta a lakás birtokát és elfogadta a bérleti díjat. Ön nem köteles elfogadni a lakbér emelését, csak akkor köteles magasabb bérleti díjat fizetnie, ha megállapodnak ennek vonatkozásában a bérbeadóval és módosítják a bérleti szerződést. Amennyiben Ön nem fogadja el a magasabb összegű bérleti díjat, abban az esetben a határozatlan idejű bérleti szerződést a bérbeadó az érintett hónap 15 napjáig előterjesztett nyilatkozatban, a következő hónap végére mondhatja fel, tehát nem kötelezheti Önt az ingatlan azonnali elhagyására.

Kérdés: Idősek otthonában lakott a papa, ebből az ügyből lett bírósági ítélet, hogy mama életjáradékot fizetett, ezt az összeget az unokaöccse vette fel. Amikor meghalt a papa levette a pénzt a bankkártyával, egy nagyobb összeget a hagyatékból, most derült ki, viszont megjött a behajtási irat, hogy a mamától tiltják. A banknak elküldtem a bírósági végzést, hogy nem a mama rendelkezett a pénzével. Kérdésem az lenne, hogy a behajtás ellen lehet tenni valamit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához szükség lenne az információk pontosítására, valamint a kérdés részletesebb megfogalmazására. Kérem, hogy az előzőek figyelembevételével ismételje meg kérdését, mivel nem egyértelmű, hogy pontosan mi is történt.

Kérdés: Végrehajtás során, melyben sem én (külföldi lakhellyel rendelkező magyar állampolgár) sem pedig külföldi székhellyel rendelkező szlovák cégem nem érintett, lefoglalták a cégem tulajdonát kepéző egyértelműen azonosítható munkaeszközeimet. Benyújtottam perigényt, melyet a bíróság azonnal elutasított és elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. Foglalási érték 300.000 Ft, fellebbezésnek helye nincs. Pedig: birosag.hu 8. Külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet peres fél esetében 2018. január 01. napjától kötelező-e az elektronikus kapcsolattartás? Nem, külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet esetében a bírósággal történő elektronikus kapcsolattartás nem kötelező. Cégkapun a regisztráció adószám nélkül lehetetlen. Ügyfélkapu pedig természetes személyek részére van. Bírósággal a felek a kapcsolatot az alábbi módokon tarthatják: ügyfélkapun: természetes személyek, cégkapun a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhely: gazdálkodó szervezetek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az eset pontos körülményeinek ismerete nélkül, az ügy bonyolultságára való tekintettel azt javaslom, hogy személyesen kérje ügyvéd segítségét. Látni kellene a beadványát (kereset) és a visszautasító végzést is. Egyébként az ellene van helye mind fellebbezésnek, mind ismételt benyújtásnak.

Kérdés: A jogosítványom 2021. május elején lejárt. 2021. június 14-én közúti ellenőrzés során közölték, hogy az új törvény értelmében 72 órára őrizetbe vesznek. Telefonálni, ügyvédet értesíteni nem lehetett. Az éjszakai kihallgatáson közölték, hogy 40.000 Ft-os bírság és 4 havi jogosítvány bevonás lesz a büntetés. Kérdésem, a veszélyhelyzet idején érvényben lévő személyi okmányok érvényességi idejének meghosszabbításáról szóló kormányhatározatokkal ez nem ellentétes? Jogszerű ez a súlyos büntetés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vonatkozó kormányrendelet értelmében veszélyhelyzet ideje alatt a magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányok a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig érvényesek.

Kérdés: Édesapámnak és édesanyámnak volt egy közös nyaralója. Édesapám halála után én és az öcsém is örököltünk 1/6-od részt a nyaralóból. Édesanyám most lecserélte a nyaraló összes zárját, hogy én ne tudjak bejutni. Mit lehet ilyenkor tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A teljeskörű válasz adásához tudnom kellene, hogy az Édesanyja milyen jogcímen tartózkodik a lakásban, ehhez pedig szükségem lenne a dokumentumok (hagyatéki végzés, tulajdoni lap) ismeretére is.

Kérdés: Ha a párom októberben lesz 18, én 15, akkor összeköltözhetünk? Mit tegyek, hogy tényleg összeköltözhessünk? Mit mondjak a szüleimnek? Elvileg csak akkor büntetnek, ha kitudódik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülők lakóhelyét vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll. Tehát 16 éves kora előtt a szülők beleegyezése nélkül semmit sem tehet, azonban 16 éves kora után is csak akkor költözhet el a szülők beleegyezése nélkül, ha a gyámhatóság engedélyezte, azonban párjával történő összeköltözés nem minősül olyan fontos oknak, ami miatt a hivatal az engedélyt megadná az elköltözésre. Azt tanácsolnám Önnek elsősorban, hogy beszélgessen szüleivel erről a témáról.

Kérdés: A falum településkép védelméről szóló rendelet alapján “Az épület fő utcai nézete előtti előkert elé tömör kerítés nem építhető.” Olyan kérdésem lenne, hogy pontosan mi is az előkert? Én az előkertet úgy értelmeztem, mint a ház és a kerítés közötti részt (ahogyan a rajzomon is látható), viszont a polgármesterrel folytatott beszélgetés alapján az előkert miatt a teljes utcafronti kerítés nem lehet zárt! Én a teljes kerítést zárt kerítésnek (beton) szeretném megcsinálni. Van erre valamilyen lehetőségem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az előkert a telek utcavonalához csatlakozó beépítetlen sáv: rendeltetése az, hogy a lakóépületet az utca zavaró hatásaitól védje, másrészt a házak homlokzatsorát az utcai telekhatárnál hátrább kényszerítse, hogy az utca térfalai kitáguljanak, az előkertek az utcai fasorral együtt kellemes zöldkörnyezetet adjanak. Jelen esetben mivel a helyi szabályozás úgy szól, hogy az épület fő utcai nézete előtti előkert elé tömör kerítés nem építhető, így Önnek is követnie kell a rendeletben foglaltakat.

Kérdés: Szeretném megkérdezni ha egészségügyi (cukorbetegség gyereknél) okból kifolyólag németországi bérelt lakásból haza kell költözni,de a szerződés még nem járt le, van még 6 hónap hátra, akkor elengedhetik-e a tartozást, ezzel az indokkal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy tekintse át a bérleti szerződését, ami ilyenkor meghatározó. A dokumentumok birtokában kérje szakember (ügyvéd) segítségét.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy volt férjem utal 60.000 Ft gyermektartást. A bank ezt megterheli és én csak 52.000 Ft-ot vehetek föl a számláról. Ez a bank oldaláról nézve jogos és törvénynek megfelelő eljárás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben valószínűsíteni tudom, hogy egy ki nem fizetett tartozás miatt vonják le a kérdéses összeget, mivel havi költségnek sok. Célszerű a bankot megkeresni, hogy pontosan megmondják, hogy mi a levonás oka.

 

Kérdés: 2019-ben vettem egy lakást 8,5 millió Forintért, úgy alakult, hogy egy nagyobb lakást kell vennem és mivel a meglevő lakás Balaton közeli, felment az ára, 22,5 millióért veszik meg. De nekem másik lakás kell, hiszen ezért adom el. Amit kinéztem az 18 millió forint egy kevésbé frekventált helyen, de nagyobb. Milyen költségekre számítsak, illetve hogyan lehet ezeket a lehető legjobban csökkenteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlanpiacon az árak folyamatosan változnak. Azt javaslom, hogy személyes beszélgetés keretén belül próbáljon a megvásárolni kívánt ingatlan tulajdonosával egy mindenki számára megfelelő megállapodást kötni. Megemlítendő, hogy az 5 éven belül eladásra kínált ingatlan esetében, 15 százalékos személyi jövedelemadót köteles fizetni, amennyiben a korábbi árnál drágábban kívánja eladni az ingatlant. Az adásvételt bonyolító kolléga fog segíteni, ugyanis a kedvezményeket az ún. B400-as nyomtatványon kel megjelölni.

Kérdés: Márciusban ráterheltek a bankszámlámra 300.000 Ft-ot egy végrehajtói iroda által. 5 évvel ezelőtti munkáltatóm követelte vissza a kifizetett összes bért. Felkerestem a végrehajtó ügyvédet, hogy utána járjak, mert nem kaptam levelet róla. Elfogadtam, mert nem volt időm utánajárni, kifizettem. Majd júniusban kiderült, hogy jelzálogjogot is jegyzett be egy házban lévő tulajdonjogomra, január 19-én 125.000 Ft-ot. Úgy tudom először fizetésből vonhatnak le ilyet, majd a bankszámlára terhelhetik rá, a vagyontárgyakra és végül a házra (ezek mind rendelkezésre álltak). Ennek ellenére a végrehajtó a sorrendet teljesen felcserélte. Azóta próbálom elérni, de nincs feltüntetve email cím. A telefonszámot pedig nem veszi fel. Kezdetben kicsengett és kinyomott, most már át van irányítva a hívás és ki se cseng. Más számokat pedig kinyom. Ez mennyire legális, amit tesz? Melyik hatóságnál tehetek panaszt? Hiszen elvileg kötelessége kiadni az iratokat (helyileg az iroda 200 km-re van tőlem).

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 3/2015. (II. 25.) IM rendelet szerint a panasz az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy az önálló bírósági végrehajtójelölt tevékenységével kapcsolatban benyújtott olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és amelynek elintézése nem tartozik bíróság, hatóság vagy más szerv hatáskörébe. Panasznak minősül a kérelem különösen, ha az abban foglaltak szerint a panaszolt ügyfélfogadási időben nem érhető el személyesen, telefonon, vagy felvilágosítás adására jogosult alkalmazottja útján. Panasszal a panaszos szóban vagy írásban fordulhat a Magyar Bírósági Végrehajtói Karhoz.

Kérdés: Tiszteletem! Szeretnék érdeklődni mit jelent egy ügyiratszámban például ez : 0402-5VH.171/2004

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez a szám azt mutatja, hogy melyik évben indult, és, hogy milyen szám alatt folyik az eljárás, illetve azt is látni belőle, hogy végrehajtásról van szó.

Kérdés: Magánszemélyként adtam el autót, a vevő cég nevére vette. Az eladáskor hibamentes volt az autó, rá 2 napra felhívott, hogy valami hiba lépett fel az autóban, ami az eladás napján se, másnap sem, 1,5 éve sem volt. Meghibásodás nála a kockázatviselés után következett. Jogilag ki kell fizetnem a kárt, amit ő tett az autóban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az adásvételi szerződésben részletezték a szavatosságra vagy a jótállásra vonatkozó szabályokat, abban az esetben a szerződésben foglaltak az irányadóak. Ellenben a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. A törvény értelmében a termék hibájáért az eladó felelősséggel tartozik, de fontos, hogy a hiba a vásárláskor is fennálló legyen. Jótállás esetén az eladó mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba az eladáskor még nem állt fenn. Kellékszavatossági igény esetén a jogosult (vevő) választása szerint kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Fontos megjegyezni azonban, hogy jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Kérdés: Két bátyámmal örököltünk egy lakást. Egyik bátyám lemondott a ráeső részről a hagyatéki előtt. Másik bátyám szeretné, ha kifizetném a rá eső részét, én viszont nem szeretném kifizetni. Van-e bármi jogi lépés a kezében, ha mindketten 1/2 arányban örököltünk. Követelheti-e a felét vagy fordulhat-e bírósághoz (egyikőnk sem lakója a lakásnak).

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben közös tulajdon megszüntetése iránt tud peres eljárást indítani, ha semmiképpen sem tudnak megegyezni.

Kérdés: Apám házában anyajogom van, ha eladja nekem, ha nem akarok lemondani jogomról, miért kell ügyvédhez mennem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak alapján nem értelmezhető, hogy pontosan milyen kérdésre szeretne választ kapni, ezért érdemben nem tudok válaszolni, kérem, tegye fel kérdését pontosan.

Kérdés: 2 éve részt vettem egy hitelben, mint adóstárs. Megszűnt a bank fele az adóstársi felelősségem, de a KHR listáról nem töröltek, ott hibáztak és ezért elutasították a hitelkérelmemet egy másik ügyben. Szeretnék érdeklődni, hogy van-e lehetőségem kártérítést kérni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törlés időpontja függ attól, hogy az Ön adatai pozitív vagy negatív listán szerepeltek-e. A feltett kérdésre érdemi választ adni a szerződések és egyéb okiratok tartalmának ismeretével lehet. Azt javaslom, hogy személyesen forduljon ügyvédhez a részletes tájékoztatás érdekében.

Kérdés: Társasházban lakunk albérletben, valamennyi itt lakóval együtt. Milyen jogaink vannak az esti, illetve nappali zajok tekintetében? Pl.: az alsó kertes lakásokban kihelyezett medencék, grillezések, egyéb zajok, hangos beszéd, zenehallgatás, kutyaugatás tekintetében? Van házirend, de jóformán senki sem tartja be. Másfél éves gyermekünk van, minden külső zaj behallatszódik. Mindenki azt csinál, amit akar. Mi pedig már nagyon nem bírjuk. Azt hallottuk, grillezni sem lehetne társasházban, mert tűzveszélyes. Bírságolhat ezért a tűzoltóság, ha kihívjuk? Amennyiben a pihenésünket zavarják, kihívhatjuk a rendőröket? Hogyan lehet ezt bizonyítani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt tanácsolnám Önnek, hogy bizonyosodjon meg róla, hogy a ház tűzvédelmi házirendje és a társasház házirendje tiltja-e az erkélyen való grillezést. Amennyiben azonban a felszólítások ellenére sem változtatnak a szomszédok, abban az esetben lehetőség adódik rendőrt hívni vagy birtokvédelmi eljárás indítani az illetékes jegyzőnél (attól függ, hogy pontosan mi történt). A grillezés vonatkozásában pedig, ha valaki az erkélyen gázzal, vagy fával, szénnel grillez, úgy 20.000 forinttól 1 millió forintig terjedő bírságra számíthat, bizonyítottság esetén.

Kérdés: A veszélyhelyzet ideje alatt van-e a végrehajtónak lehetősége az egyébként jogos követelés nyugdíjból történő letiltására?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a veszélyhelyzet ideje alatt az ellátás folyósítója a végrehajtó rendelkezése alapján a nyugdíjból az általános szabályok alapján a jogos követelést letilthatja.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy jelenleg Gyeden vagyok a kislányommal, de 4 hónapos várandós is vagyok, szeretnék újra elmenni táppénzre. Hogyha visszavesz a munkáltató 1 napra is, az idő alatt átjelenthet engem rosszabb órabérbe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem változtathatja meg a munkaszerződését egyoldalúan a munkáltató, a munkabérének megváltoztatása pedig csak és kizárólag a munkaszerződésének módosításával lehetséges, amely csak és kizárólag közös megegyezésen alapulhat.

Kérdés: Be lehet perelni a YouTube-ot azért, mert egy reklámban sértő kifejezést használnak valakire és teljesen megalapozatlan dolgokat állítanak róla? A YouTube többszöri megkeresésemre sem reagált az ügyre. Tehát még egyszer, ez egy fizetett reklám, amit milliók látnak, miközben mondjuk kiskutyás videókat szeretnének nézni. Egyértelműen becsületsértő a reklám, egy közszereplőről terjeszt hazugságokat és sértő kifejezéssel is titulálja az illetőt. Ha maga az érintett nem perel miatta, akkor valaki másnak van valami jogi eszköze, hogy “igazságot szolgáltasson”? És ha igen, mik az esélyek? Mert szerintem a YouTube ezzel gyűlöletkeltés és hazugságok terjesztésében bűnrészes.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A becsületsértés magánindítványra büntetendő cselekmény, ennek okán az eljárás megindítása a sértett kérelmére történik Magyarországon. Közszereplőként pedig többet kell elviselnie valakinek, mint magánszemélyként. Mivel pontosan nem tudom, hogy mi a sérelmezett videó, közelebbit sem tudok nyilatkozni.

Kérdés: A szomszédom tatarozás címen folyamatosan átjár a 60 cm- re, nyilván tovább is. Most a klímáját akarja erre a sávra szerelni a megkérdezésem nélkül. Van-e joga hozzá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt javaslom, hogy próbáljanak olyan megállapodást kötni, amely mindkettejük érdekét szolgálja. Ellenkező esetben önt, mint birtokost, birtokvédelem illeti meg jogalap nélküli (szükségtelen) zavarás esetén. A birtokvédelem esetén egy éven belül a jegyzőhöz fordulhat a zavarás megszüntetés érdekében. Az eljárás a jegyző előtt megírt írásbeli kérelemmel indítható meg. Ugyanakkor a Polgári Törvénykönyv értelmében a tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges. Ennek megállapításához azonban szükségem lenne pontosabb információkra.

Kérdés: Szeretném megtudni, hogy nagynéném tartozik még a házrészből, amit örököltem nagymamámtól 70.000 Ft-tal, amit 2020. decemberéig ki kellett volna fizetnie, erről ügyvéd előtt egyeztünk meg. A kérdés, hogy így jogom van még a házhoz, hogy nem fizette ki a teljes összeget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A válaszhoz a szerződést is ismernem kellene.

Kérdés: Hogyan értelmezendő a bírósági jegyzőkönyv abban az esetben, ha az a válás után csak az egyik fél részére ítélt 2-2 hét nyári rendkívüli kapcsolattartást a rendes kapcsolattartások mellett? Ebben az esetben a gyermeket nevelő is követelheti a maga 2-2 hét dedikált idejét, amikor a rendes kapcsolattartás szünetel, mondván az így logikus, az jár neki vagy mivel ilyenről nem tesz említést a jegyzőkönyv, ennek helye nincs?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak alapján feltételezhetően 2 hét július és 2 hét augusztusi kapcsolattartás illet meg a különélő szülőt.

Kérdés: Tavaly szenvedtem balesetet, melyet ismerősöm gondatlanságból okozott nekem, azóta táppénzen vagyok, illetve nemrég rokkantsági ellátást ítéltek meg ebből kifolyólag, munkát végezni (kikötésekkel) tudok. Ezek alapján igényelhetek-e havi szintű anyagi és/vagy egyéb kártérítést tőle? Ez esetben van-e összefüggés az ő vagy az én keresetem és a megítélhető összeg között?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy komolyságára való tekintettel azt javaslom, hogy az üggyel kapcsolatosan személyesen keressen fel egy ügyvédet, ugyanis a vagyoni kártérítésre való jogosultság, illetve a kártérítés összegének megállapítása szakértői feladat. Minden adat ismerete szükséges a korrekt válaszhoz.

Kérdés: A lányom 18 éves kora előtt abba hagyta a tanulmányait és önálló keresettel rendelkezik, ebben az esetben is jár a teljes gyermektartásdíj? Sajnos a pandémia miatt elvesztettem a munkámat így, hátralékom keletkezett a tartásdíjból, ha jár, a hátralékot utalhatom a lányom részére mivel nem az anyával él?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a lánya már betöltötte a 18. életévét és önálló keresettel rendelkezik, abban az esetben már nem jogosult a tartásdíjra.

Kérdés: Hogy tudom rávenni a faktorcéget, hogy zárják le veszteségként a követeléseiket? Nagyon rég elévültek, amit elismerni nem akarnak, bizonyítani nem tudják az ellenkezőjét. Válaszul kapom: “attól, hogy véleményem szerint elévült, csak a jogi úton behajthatóság szűnt meg, ők nyilvántartják és továbbra is követelik”. Megírtam nekik több alkalommal, hogy elévült követeléseiket nem kívánom megfizetni a jövőben, ezért kérem veszteségként való leírását. 1,5 éve szórakozom velük eredménytelenül. Hogy érhetem el a célom náluk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ami a cégtől kapott választ illeti, az elévülés a követelést valóban nem szünteti meg, hanem csak a bírósági úton való érvényesíthetőséget zárja ki. Tehát, a tartozás elévülési idejének letelte után is lehetőség van jogi lépések megtételére, így érdemes figyelnie a folytatásra, pl. FMH.

Kérdés: 4 éves – nem bejelentett – élettársi kapcsolatban élünk, a lakásunk 19/26 arányban az én tulajdonom. Megromlott a kapcsolatunk, szeretném, ha elköltözne. Ő meg akarja vásárolni tőlem a lakást, bár nem tudom miből, hiszen több hitel is van a nevén. Én viszont szeretném minél előbb eladni, hogy tovább léphessek. Kérdésem, hogy amíg ez az egész lezajlik (gondolom, hónapokról van szó), addig köteles vagyok őt elviselni a lakásomban, merthogy ő nem akar kiköltözni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a párja is rendelkezik tulajdonrésszel, ezért Ön köteles Őt „elviselni” a lakásban.

Kérdés: Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy ha az édesanyám tulajdonát képező ingatlanban lakom a 2 kiskorú gyermekemmel együtt, akkor megteheti velem édesanyám, hogy kitesz a lakásból? Nekem is és a 2 kiskorú gyermekemnek is ez az állandó lakcíme.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az állandó lakcím adott esetben nem kizáró ok. Ha létrejött Önök között bérleti szerződés, azt javaslom, hogy tekintse át a felmondásra vonatkozó részt. A szívességi használatot bármikor megszüntetheti.

Kérdés: Ha nem kapom meg a közgyűlési határozatot, hova fordulhatok?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy személyesen keresse fel a közös képviselőt vagy a közgyűlés levezető elnökét a tájékoztatás érdekében.

Kérdés: Tanácsot szeretnék kérni Önöktől az alábbiakban: 6 éve napelemes rendszert telepítettünk, aminek során a kivitelező a szerződésben a napelemekre 10 év termékgaranciát és további teljesítménygaranciát vállalt. Az egyik napelem meghibásodott és kb. 67 százalékon üzemel. Ezzel mind a termék, mind a teljesítménygarancia sérül (írásos véleményük szerint egy bypass dióda hibája okozza a problémát, a teljesítményre 10 évig 90 százalékra vállaltak garanciát). Azonban arra hivatkoznak, hogy a gyártó közben csődbe ment és nem szeretnék cserélni a napelemet. A szerződésben nincs harmadik fél, csak a kivitelező és a megrendelő. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e ilyen esetben a garanciális csere megtagadása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben először is fontos utánajárni, hogy a vállalkozás valóban jogutód nélkül szűnt-e meg, vagy jogutódlással ment végbe a megszűnés. Jogutódlással történő megszűnés esetén az átalakult vállalkozás jogutódja az átalakult vállalkozás átalakulás előtt keletkezett kötelezettségeiért felel, ez esetben Ön jogosult az igényei érvényesítése okán a jogutódhoz fordulni. Amennyiben azonban jogutód nélkül szűnt meg a vállalkozás, értelemszerűen nem lehet követelni a hibás termék cseréjét, ilyen esetben a kivitelező kötelessége a termék térítésmentes javítása, egyéb igényeket Ön csak abban az esetben támaszthat a kivitelezővel szemben, amennyiben nem lehetséges a termék javítása sem.

Kérdés: 2021.04.22-én másodfokon is jogerősen pert nyertem, az illetőt elítélték folytatólagosan elkövetett csalás miatt. Érdeklődöm, hogy érdemes-e bevonni a végrehajtót vagy pedig azonnal bírósági letiltást kérni, hogy az illető nyugdíjából és / vagy munkáltatójától vonják a bért? Mennyivel hosszabb (költségesebb) az ügy, ha végrehajtó is közreműködik? Az illető minden bizonnyal mindent leíratott, ezért nem biztos, hogy be kellene vonni a végrehajtót. Szeretném megkérdezni, hogy a fedezetelvonás valóban csak abban az estben érvényes, ha a csaló a 2. fokú jogerős végzés után íratja le, ill. át a nevéről a dolgait  Mert ez esetben mi értelme ennek a törvénynek? Végül, de nem utolsó sorban szeretném megkérdezni, hogy hogyan lehetne egyszerre, de minél gyorsabban fizetésre bírni, kényszeríteni az adóst, az illetőtől a jogosan megítélt összeget (3,3 millió forint + kamat) behajtani? Úgy tudom nyugdíjból 33% vonható le.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdés, hogy a polgári jogi igényét bejelentette-e és azt a büntető bíróság meg is ítélte? Önmagában a csalás miatti elítélés miatt nem tud levonást eszközölni. Vagy a fentiek vagy egy újabb (polgári) per szükséges.

Kérdés: 2010 óta élek a párom házában, 2015 óta házasok vagyunk, de nem vagyok semmilyen formában bejelentve. Most így egyik napról a másikra el akar küldeni. Tehetek valamit vagy van jogom valameddig maradni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastársak kötelesek a másik lakhatásáról gondoskodni, így nem küldheti el önt még a saját házából sem.

Kérdés: Szeretném kérdezni, hogy kit terhel ez a feladat? Az én ingatlanom kb. 80 cm-rel magasabb (földrajzilag/) és nagyobb esőnél egy része átfolyik, de alap nélküli kerítésük van, csak a föld felett van egy kis beton (az ő oldaluk, ő feladatuk a kerítés). Sajnos a földem is nyomul, több helyen eltörte azt a vékony kis betont. Ő azt kérte, hogy vezessem ki az utcára, az árokba az esővizet. Azt szeretném tudni, hogy jogos-e a kérése? Egy rendes, alappal elkészített kerítés, sokat jelentene.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a telek, terület csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a szomszédos telkeken kárt (pl. átázást, kimosást) ne eredményezzen. Jelen esetben mivel az Ön telkéről érkezik a csapadékvíz – amely kárt okoz a szomszédjának-, így szomszédja jogos kéréssel fordult Ön felé.

Kérdés: A 2019-ben elhunyt apósom után az eladott házért járó örökrészt ez év januárjában kapta meg a férjem, de ekkor aláírt egy megállapodást is közjegyző előtt, amiben egymillió Forint ajándék fejében lemond az anyai örökségről annak a testvérnek a javára, akinél kb. másfél évet élt az édesanyja, de előtte feléjük sem nézett. A szülők mindenben csak ránk számíthattak és a ház körüli teendőkben a kisebb testvér is besegített. Két kérdésem lenne: tartanak-e ilyen esetben hagyatéki eljárást, illetve megtámadható-e a megállapodás, ha a férjem ismeretlen eredetű demenciában szenved, de erről nem tájékoztatták a közjegyzőt, valamint mi sem tudtunk csak az apai rész átadásáról, különben elmentünk volna vele. Sajnos a megállapodás is csak anyósom halála után került a kezünkbe.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Annak megállapítása, hogy az illető (adott esetben a férje) rendelkezett-e beszámítási képességgel, szakértői feladat. Ahhoz, hogy teljeskörű választ tudjak adni, ismernem kellene az üggyel kapcsolatos minden okiratot és információt.

Kérdés: Hat hónapja táppénzen vagyok, előbb covidos lettem, utána tályoggal műtöttek és lett egy nyaki gerincsérvem. Az orvosokat járom és nem hosszabbították meg a munkaviszonyomat. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Határozott idejű munkaviszony esetén a munkáltatónak nem kötelessége meghosszabbítani a szerződést, tehát ha nem tudja munkáltatóját meggyőzni arról, hogy szüksége van az Ön munkájára, abban az esetben sajnálatos módon új munkahely után kell néznie.

Kérdés: A múlt héten vásárolt személygépkocsin a műszaki állomáson derültek ki a hibák. Rossz motor, nagy az olajfogyasztás, katalizátor, kuplung rosszak, CO semmi. Mi a teendőm ez esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben azt kell megállapítani, hogy a hibák a vásárláskor fennálltak-e. Amennyiben igen, Önt szavatossági jog illeti meg, amely alapján elsődlegesen kérhet kijavítást vagy kicserélést, árleszállítást, a hibát az eladó költségére kijavíthatja vagy kijavíttathatja, végül pedig, ha a kötelezett nem vállalja a kijavítást vagy kicserélést, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni, abban az esetben lehetőség van a szerződéstől való elállásra. Nem mindegy a bizonyítás szempontjából, hogy magánszemélytől vagy kereskedéstől vásárolt.

Kérdés: Telkünkre új vezetékjogot kívánnak alapítani 20 m²-re, mert a már meglévő 22 kW távvezetékre oszlopkapcsolót szerelnek és innen indítanak egy új, szintén 22 kW földkábelt. Kérdésem, hogy ha nem írjuk alá az erre vonatkozó papírt, milyen jogi következményei lesznek, illetve milyen mértékű kártalanításra lehet igényünk, ha mégis aláírjuk (hiszen egy-két nap múlva már be is fejezik a munkálatokat, hiába
nem írtuk alá, közcélú fejlesztés.) Kérhetek-e ingyenes méréseket arra vonatkozóan, hogy nem lép-e át határértéket az elektromágneses mező? Mennyivel csökken az ingatlanunk értéke az újabb vezetékjog miatt és milyen további lépéseket tehetünk, mire számíthatunk egy esetleges pereskedésnél?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vezetékjogok bejegyeztetésére a szolgáltatónak megvan a jogszabályi alapja és lehetősége is. Amennyiben a bejegyzés megtörténik, az üzemeltető jogosulttá válik földalatti és feletti vezeték építéséhez a más tulajdonában lévő ingatlanon, ebben az Önök ellentmondása sem akadályozhatja meg. A vezetékjog létesítése nyomán jogszerűen okozott kárért fizetendő kártalanítás mértéke vonatkozásában a feleknek meg kell állapodniuk. Megállapodás hiányában a Ön, mint az ingatlan tulajdonosa igényét bírósági eljárásban érvényesítheti, a kártalanítás mértéke azonban látatlanban nem határozható meg, ez az Önöket ért valós kártól függ. Ingyenes mérésre nincs jogszabályon alapuló kötelesség. Az értékcsökkenés ún. iü. szakkérdés, így ebben adott esetben a szakértő tud állást foglalni. Az esetleges pereskedés eredménye az ügy összes körülményének mérlegelésétől függ, nem lehet meghatározni egy általános sémát.

Kérdés: Szeretném kérni a tanácsát annak kapcsán, hogy van a tulajdonomban egy társasházi lakás terasszal. Az alattam lévő lakás nappalija a teraszom alatt helyezkedik el. Szeretném megkérdezni általánosan, ha beázik az alattam lakó, akkor általánosan jogilag engem terhel az esetleges teraszfelbontás, az elhárítás minden költsége? A társasházi alapító okirat közös tulajdonként definiálja: födémek (mennyezet
szerkezetek). A társasház szerint neki semmi kötelezettsége nincs egy esetleges beázás miatti átépítés kapcsán, mindent nekem kéne fizetnem szerintük. Azt állítják az alapító okiratot készítő ügyvéd szerint ilyenkor a társasház nem felel, mert, hogy szerintük szigetelési probléma van? Úgy látszik, szerintük az nem számít, hogy a födém meg a mennyezet szerkezet közös tulajdon. Tudna tanácsot adni? Eddig egy ügyvéd ismerősöm nekem adott igazat általánosan, így már nem tudom mi a tényleges jogi helyzet, hogy kétféle vélemény is van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös tulajdon meghibásodása miatt keletkezett kárért a társasház felel, nem Ön, mint tulajdonos. A meghibásodás, valamint a hiba miatt keletkezett kár rendezése alapvetően az Alapító Okiratban foglaltak alapján dönthető el.

Kérdés: Április 22-től karanténba kerültem. Táppénzre vett a háziorvos. Magán gondozó házban dolgozom. A vezető is azt mondta, nyugodtan menjek táppénzre. Május 8-án adtam át a táppénzes papírt. Azóta szó sem esik róla. Tb-t megkérdeztem nincs leadva a nevemre táppénzigénylés. Meddig kell várni erre? Férjem már rég megkapta. Vagy megteheti, hogy nem fizeti ki?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A táppénz igény elbírálásának ideje a kérelemnek megérkezését követő naptól számított nyolc nap, feltéve hogy a táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben (pl. ha hiánypótlást kell lefolytatni) hatvan nap is lehet. Elsősorban azt javaslom, hogy személyesen forduljon a kifizetőhelyhez.

Kérdés: 3 hónap múlva esedékes házasságkötés időpontjának kitűzésénél az anyakönyvvezető elutasíthatja-e a hivatali munkaidőben történő házasságkötést azzal az indokkal, hogy csak hétvégékre vagy hivatali időn túl tud időpontot adni a saját munkaidős elfoglaltságai miatt. Ennek így természetesen már költségvonzata lenne.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a hivatali időben egyéb munkakörébe tartozó tevékenység miatt nem tud megfelelő időpontot adni, indokolt lehet a hivatali időn túli időpont felajánlása, illetve választhatnak későbbi időpontot is, mely a hivatali időbe esik, és mindkét félnek megfelel.

Kérdés: Kinek kell fizetni? Fele-fele arányban örököltünk egy ingatlant. Öcsém lakott benne, közüzemi számlát nem íratta át a nevére, halott édesapámén szerepel. Elárverezték a részét, OTP. Kiköltözést követően tudtam meg a víz tartozását, nem csekély. A DRV nekem küldi a számlákat. Felhasználó névváltás miatt milyen elmarasztalás jár?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy mielőbb intézkedjen személyesen az ügyben. A tulajdoni lap valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatával keresse fel a szolgáltatót és az árverési vevőt is.

Kérdés: Szülők halála után lemondtam testvérem javára az ingatlanról. Ő átíratta a gyerekekre és haszonélvező maradt. Most sajnos a testvérem elhunyt. Van bármi mód a lemondásom megváltoztatására?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökségről való lemondás visszavonása nem lehetséges a hagyatéki eljárás jogerős lezárása után.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy a feleségem új barátja, akivel engem csal, folyamatosan a házamba jár, mikor dolgozom. Tehetek valamit ellene, hogy ne mehessen be? 50-50 tulajdonjogba van a ház.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben, mivel az ingatlanon közös tulajdon áll fenn, ezért nem tehet az ügyben semmit.

Kérdés: 2019-ben foglaltunk szállást 2020. márciusára. Akkor kezdődött a vírushelyzet, orvosunk javaslatára lemondtuk. 2020. novemberre kaptunk másik időpontot. Ekkorra országosan bezártak a szállásadók. 2021. májusban írt a panziós, mivel 2019. óta emelkedtek az árak, fizessek + 18.970 Ft-ot. Nem akarják visszaadni a korábban befizetett összeget. A kérdésem a,z mivel nem szeretném a különbözetet fizetni, visszakérhetem a már befizetett összeget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Első lépésként azt javaslom, hogy a szállás honlapján nézzen utána az Általános Szerződési Feltételeknek, melyeket Ön a foglalással elfogadott. Ha a hotel szabályzata kitér az ehhez hasonló esetekre, és ez alapján szólították Önt fel a különbözet megfizetésére, úgy sajnos nincs mit tenni; azonban ha nem, akkor a megállapodáson nem lehet egyoldalúan változtatni, ebben az esetben Ön elállhat a megállapodástól és visszakövetelheti az összeget (a foglaló összegének kivételével).

Kérdés: A lakcímem személyes adatnak minősül-e? Ha egy személy a lakcímemet megadja levelezési címként egy hatóságnak, de ebbe én nem egyeztem bele, meg sem kérdezett, jogosan járt-e el? Sorozatosan a címemre érkeznek a hivatalos iratai az illetőnek, amit én át sem veszek, hiszen nem én vagyok a címzett és az illetőnek a lakcímemen semmi joga nincs.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a lakcím személyes adatnak minősül, ugyanis a személyes adat minden olyan információ, amely az azonosított vagy azonosítható élő személlyel kapcsolatos. Mindazon információk, amelyek összegyűjtése egy bizonyos személy azonosításához vezethet (adott esetben a lakcím), ugyancsak személyes adatnak minősülnek.

Kérdés: Társasházban cégként lízingelünk egy lakást, amelyet a lízingbeadó hozzájárulásával bérbe adtunk. A közgyűlésen objektív okok miatt nem tudtunk részt venni, ezért meghatalmazást adtunk a bérlőnknek a közgyűlésen történő képviseletre, amelyet az ott jelen levő egyik lakó (jogász) nem fogadott el. Valóban kell a lízingbeadó által kiállított meghatalmazás ilyen esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben valóban a tulajdonosnak van joga írásban általános vagy eseti meghatalmazást kiállítani a közgyűlésen történő képviselet vonatkozásában. Ennek okán mivel Önök nem minősülnek tulajdonosnak (csak a lízingbeadó), így Önöknek nincs jogosultságuk meghatalmazást adni a bérlő számára. Ha ráérnének, akkor sem vehetnének részt a közgyűlésen.

Kérdés: Sajnos nincs meg egy közintézménnyel kötött szerződésem, valószínűleg elveszhetett. Milyen jogalapon kérhetnék róla másolatot a szervtől?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, keresse fel az adott közintézményt, ők fogják tudni a szerződés pótlásának pontos rendjét.

Kérdés: A munkáltató kirúghat próbaidő alatt, mert rosszul lettem a melegben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A próbaidő alatt a munkáltatónak és a munkavállalónak is jogában áll a munkaviszonyt bármilyen indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondani.

Kérdés: 56 éves vagyok, a munkáltatóm 4 órára csökkenti a munkaidőmet fele fizetésért. Kérdésem, hogy a nyugdíjba bele számít-e, illetve mi történhet ha nem fogadom el? Végkielégítésre jogosult vagyok?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződés egy közös megegyezéssel létrejövő szerződés, melynek kötelező eleme az alapbér (mely nem azonos a munkabérrel, utóbbi az alapbéren felül kapott juttatásokkal kiegészített összeg) és a munkakör rögzítése, természetes eleme pedig a munkaidőben való megegyezés. Mivel a fentieknek megfelelően közös megegyezésről beszélünk, módosítására is csak közös megegyezéssel van lehetőség, ezt a munkáltató nem változtathatja meg egyoldalúan. A nyugdíjra való jogosultság attól függ, betöltötte-e a születési évének megfelelő nyugdíjkorhatárt és rendelkezik-e legalább 20 év szolgálati idővel. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy a szolgálati idejét teljes- vagy részmunkaidőben töltötte-e. A különbség a nyugdíj összegének megállapítása körében jelentkezhet: ha a munkavállaló részmunkaidős, de legalább a mindenkori minimálbér összegét kapja fizetésként, úgy semmilyen hátrány nem éri a nyugdíj megállapítása során. Abban az esetben viszont, ha részmunkaidősként a minimálbér összegénél kevesebbet keresett, a nyugdíj összegének meghatározása során csak kevesebb szolgálati idővel számolva fogják megállapítani a nyugdíj összegét.

Kérdés: 50 évi házasság után elhunyt a feleség. Nagy értékű ingatlan a hagyaték. Egy gyermek, egy özvegy maradt. Milyen arányban jár a vagyonmegosztás, ha a közösen szerzett vagyon az elhunyt nevén van bejegyezve a földhivatalban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha tudja bizonyítani, hogy a közös vagyon körébe tartozik a ház, akkor a fele része az Ön tulajdona. Így csak a másik fél ingatlan lesz a hagyaték tárgya. Alapvetően törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke és a túlélő házastárs (aki állagot vagy haszonélvezetet örököl, a pontosan ismert körülmények függvényében). Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon a házastárs által megörökölt haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető a leszármazók részéről.

Kérdés: Kérem, segítsenek abban, hogy visszaállíthassam az előzményeket, mivel valami miatt nem tudom a keresést megoldani. Nem jön be semmi, pedig nagyon fontos lenne, kérem, hogy segítsenek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogi fórumunk elsősorban jogi kérdések megválaszolásával foglalkozik, azonban az Ön kérdése nem minősül jogi kérdésnek, ezáltal nem tudunk Önnek megoldással szolgálni. Azt tanácsolnám Önnek, hogy kérdésével forduljon egy informatikai szakemberhez.

Kérdés: Jogi kiadások (jogi tanácsadás stb.) és tárgyalásra utazás, megszállás díjai (jelenleg külföldön élek) visszaigényelhetőek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az eljáró jogi képviselője készkiadások címén igényelheti a fent említett és az ilyen jellegű költségeket, pernyertesség esetén pedig kérheti az illetékes bíróságtól, hogy a pervesztes felet kötelezze ezek megtérítésére.

Kérdés: A segítségüket kérném. Sajnos hiába öregszem és csalódok olykor, igyekszem jó ember maradni, s mint ilyen, bizony becsapnak olykor. Megtanultam ezzel együtt élni, de most nem kicsi az átverés célzata: édesanyám eladó házának önkényes kisajátítása. Polgári perre nincs időm, rég áruljuk, s most lenne vevőnk. De nem tudok még bejutni sem. 1 éve és 2 hónapja egy “erdélyi magyar” pár keresett meg, miszerint szeretnék megvásárolni, a férfi víz-fűtésszerelő, jól keres, csak kell nekik pár hónap, míg összeszedik magukat, mert minden pénzükből kiforgatta őket a tulajdonos, ahol eddig laktak. Be akartak költözni albérletbe, amit nem engedtem, lévén tisztában vagyok a bérlők mibenlétével és eladni akartuk a házat. De megsajnáltam őket és annyira bizonygatták, hogy fél év elég nekik (azért nem kevés készpénzt is előkaptak), hogy megegyeztünk: amennyiben rendben tartják a házat, a környékét, amire nincs időm már igazán (gondozom édesanyámat, saját kertünk sem kicsi).

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtakban nem szerepel kérdés, ezért érdemi választ nem tudok adni.

Kérdés: 50%-os tulajdonosa vagyok egy kft-nek, melyben nem én vagyok az ügyvezető. Kérdésem az lenne, hogy van-e módom belenézni a cég pénzmozgásá