+36 20 966 2061 info@jogomvan.hu

— Fórum —

Ingyenes online jogi segítségnyújtás és jogi tanácsadás igénybevétele

A jogi fórum bemutatása

A jogi fórum felülete arra szolgál, hogy jogi problémájára iránymutatást, lehetséges megoldási javaslatot kapjon,  gyorsan és ingyenesen.

Kérdés beküldése

A Kérdés beküldése” pontra kattintva teheti fel kérdését. Azonosító adatokat a rendszer NEM tárol, azokat megadni így nem szükséges.

Személyes konzultáció igénylése esetén kérjük, hogy a kapcsolatfelvételi telefonszámot (+36 20 966 2061) használja.

Válaszok

A lehető leghamarabb (általában 1 héten belül) megválaszolásra kerülnek a kérdések, mely során a kérdés és a válasz megszövegezése kerül kizárólag feltüntetésre az oldalon.

A kérdés a rendszerben nem azonnal, csak a moderátori ellenőrzés után jelenik meg.

Keresés a jogi fórumban

A beépített kereső segítségével kulcsszavakra lehetséges a keresés minden jogeset címében és tartalmában, mely javasolt, hiszen lehetséges, hogy a kérdésére a válasz már megtalálható.

Fontos tudnivalók

A szolgáltatás teljeskörű jogi tanácsadásra nem alkalmas, így az üzemeltető minden felelősséget kizár annak használatával kapcsolatosan, pusztán iránymutatás, segítség, jogi véleménynyilvánítás az oldal célja.

Egyebekben a főoldalon megjelentetett Általános felhasználási feltételek az irányadóak.

Eddigi adatok alapján

  • A problémák megoldása 91% 91%
  • Minden kérdésre válaszolunk 100% 100%

A szolgáltatás anonim, regisztrációhoz NEM kötött.

Jogi kérdés beküldése

Azonosító adatokat a rendszer NEM tárol

Kérdés beküldése

     

    Népszerű kérdések

    Kérdés: Tiszteletem!
    Folyamatos 3 műszakban dolgozom (éjjel-nappal, ünnep nap is), a műszakrend szerint több munka napom van havonta, mint a havi munka napok száma. A plusz napokra szabad napot kapok havonta.
    Betegállományba kerültem ez évben másodszor november végétől december közepéig, elfogyott a betegszabadságom (15 nap), és utána következett a tb-és táppénz. A problémám az, hogy a december hónapra elkészített műszak beosztásban, melyben a szabadnapok NEM a táppénzes napokra voltak írva -4 nap- 2-őt ráírt (elvett) a táppénzes napokra a munkáltató!
    Kérdésem:jogszerű ez?! (azokat a napokat az orvos igazolta!) ill. hol tudok utána nézni?

    Válasz: Jól érzi, ez nem jogszerű így. Amennyiben minden részletszabálynak utána szeretne nézni, akkor legegyszerűbben itt tud: www.njt.hu
    Közismert jogszabályokon belül az “M” betűt kell választani, ott pedig az Mt.-t (Munka Törvénykönyve).

    Kérdés: Mit tehetek abban az esetben, ha a munkáltatóm nem fizeti ki a béremet? Nyilván ingyen nem fogok dolgozni.

    Válasz: A Munka törvénykönyve ebben az esetben védi a munkavállalót, köteles késedelmi kamatot fizetni a munkáltató. Ha több havi munkabért nem kapott meg a munkavállaló és nem egyszeri esetről van szó, bírósági úton érvényesítheti jogait és követelheti az elmaradt bérét és a késedelmi kamatot.

    Kérdés: Amikor megtudta a munkahelyen a főnököm, hogy terhes lettem, azzal fenyegetett meg, hogy kirúg, ha nem megyek el magamtól, és nem egyezünk meg közös megszüntetésben. Megteheti? És én mit tehetek?

    Válasz: Ha kellő időben jelezte a munkáltatója felé a várandósságát, akkor nem mondhatnak fel jogszerűen csupán emiatt, azaz nem “rúghatják ki”. Amennyiben mégis így alakulna, mindenféleképpen forduljon ügyvédhez, a továbbiakban szükséges jogi lépések megtétele céljából. www.jogomvan.hu

    Kérdés: Üdvözlöm! Kb. 10 éve a szüleim a nővéremnek ajándékozták a házukat, amiben haszonélvezőként laknak a mai napig. A nővérem kifizetett engem. Közben a szülők egészségi állapota sokat romlott. Édesanyánknak amputálták a lábát. A nővérem külföldön él. De nincs messze a szülő falutól. Kb. 40 perc. 5 éve nem látogatja a szüleinket. Pedig jár a faluba a barátnőihez. Minden gond az én nyakamba szakadt. Én járok hozzájuk takarítani, én viszem őket orvoshoz, én vásárolok és segítem őket anyagilag is. Kérdésem: vissza lehet-e vonni az ajándékozást? Ha igen, nekem mennyit kellene neki visszafizetnem (8 milliót kaptam, eltelt 10 év, romlott a ház állaga és az infláció is közrejátszik) Követelhetnek-e a szülők a külföldön 30 éve élő állampolgársággal rendelkező (viszont 30 éve nincs bejelentett munkahelye) lányuktól szülőtartást????

    Válasz: A feltett kérdésére csak általánosságban lehez válaszolni, ugyanis az eset összes körülményeit és pontosan kellene ismerni. Az ajándék visszakövetelhető, de annak szigorú és pontosan körülírt feltételei vannak a törvényben. Szülőtartás is követelhető, de ez is igen komoly feltételekhez kötött és bizonyítani szükséges, továbbá a mértéke sem magas.

    Kérdés: Angliában dolgoztam 4 évet. Ott volt biztosításom. Jelenleg betegség miatt itthon vagyok, munkára alkalmatlan állapotban. Kint orvosok nem láttak, csak itthon, és azt mondták hogy legalább 1 évig leszek munka képtelen. A kérdésem az lenne hogy igényelhetek-e kintről valamilyen “rokkant nyugdíjat” vagy bármilyen segélyt. Itthon nem volt még munkaviszonyom.

    Válasz: A kérdés rövidsége ellenére rendkívül összetett. Érdemes figyelni arra, hogy az egészségbiztosítás és a társadalombiztosítás nem ugyanazt jelenti, így az állami szolgáltatások is teljesen más kört fednek be.
    Elviekben van rá lehetőség (a megfelelő formanyomtatványok kitöltése és elküldése után), hogy Angliából pénzbeli ellátást is kapjon, de a korrekt válaszhoz kellene tudni a kinti biztosítás mikéntjét, feltételeit, a hazakerülését, az orvosi ellátás hiányának okát stb. Ezen kívül három fontos információ még: egyszerre két országban párhuzamosan nem lehet biztosítotti jogviszonyban, erre figyeljen, illetve a kinti ügyintézéshez angol szakember / ügyvéd közreműködését javaslom, amellett, hogy érdemes a munkaviszony jelenlegi megléte felől is informálódni, mivel azt ilyen esetekben rendszerint megszüntetik, az eddigi tapasztalataim szerint.

    Load More

    Mostanában

    Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, hogy gyermekem anyja ellen folyik egy büntetőeljárás, kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása. Ezek után is sorra tagadja meg a kapcsolattartást. A gyámhivatal védelembe vette a gyermekemet, de azon eljárásban sem működik együtt az anya és ezért rendkívüli felülvizsgálat lett elrendelve. A kérdésem az lenne, hogy kiskorú veszélyeztetésének bűntette megvalósul-e jelen esetben és a gyámhivatalnál tudom-e kérni az ideiglenes hatályú elhelyezést?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránti eljárás akkor indítható meg, ha az alábbi feltételek közül legalább egy fennáll: a gyermek súlyos veszélyeztetettsége, a gyermek által tanúsított olyan magatartás, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat, a bíróság szülői felügyeletet megszüntető határozata, amennyiben annak hatálya a később született gyermekre is kihat, a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájárulása, ha a gyermek felügyelet nélkül marad.
    Kiskorú veszélyeztetése bűncselekményének megállapításához azonban több információra lenne szükség.

    Kérdés: 2021.december 31-ig tartó munkaidőkeretben dolgozom. Szerződés szerint a foglalkoztatás 2 műszakban (6-14 és 14-22 óráig), napi 8 órában valósul meg. Kérdésem az lenne, hogy ha hétfőtől péntekig napi 8 órában dolgoztam és elrendelik a szombati munkavégzést is, akkor ha aznap bármilyen indokból én nem tudok megjelenni, arra a szombati napra kényszeríthetnek-e jogosan szabadság kiírására? Másik kérdésem az lenne, hogy: a munkaidőkeret végéig a megállapodás szerint 20 x 8 órát halmozunk, tehát nem fizetik ki. 20 nap felett fizetnek +100%-os pótlékkal. A felhalmozott 20 nappal nem rendelkezhetünk, a munkaidőkeret végéig halmozzuk. A munkaidőkeret végéig a munkáltató rendelkezik róla és ő dönt, hogy a későbbiekben kifizeti vagy kiadja ezeket a napokat. Jogszerű, hogy a halmozott napokkal is ők rendelkeznek?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben a szombati munkanap ugyanolyan munkanapnak minősül, mint a többi munkanap, ilyen esetben, ha Ön nem tudna valamelyik szombati napon megjelenni a munkahelyén, előzetesen munkáltatójával kell erről konzultálnia, aki dönthet arról, hogy elrendeli-e az Ön szabadságát erre a napra nézve.
    Második kérdésére válaszolva, mivel Önök ezekkel a feltételekkel kötötték meg a szerződést, ennél fogva a munkáltató teljesen jogosan gyakorolhatja rendelkezési jogát, tehát belátása szerint dönthet ebben a kérdésben, hogy kifizeti vagy kiadja ezeket a napokat.

    Kérdés: 21 éve élünk házasságban a feleségemmel, van egy örökbefogadott 6 éves kislányunk. A feleségem kitalálta, hogy elválik és elköltözik kislányunkkal az ország másik végébe. Már keresett is egy ügyvédet.
    Mivel a kislányunknak nem én vagyok a vér szerinti apja, kötelezhetnek-e engem tartásdíj fizetésre? Ha igen mekkora összegre számíthatok? Lehet-e több, mint a ténylegesen indokoltan felmerülő költségek fele?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökbefogadott gyerek minden szempontból vér szerintinek számít, a család nevét viseli, örököl, a jogok és a kötelességek pont úgy alakulnak, mint más gyereknél, ebből adódóan válás esetén Önnek kötelezettsége keletkezik tartásdíj fizetésére. A gyermektartásdíj kérdésében elsődlegesen a szülők megállapodása a mérvadó. A megszületett egyezséget a bíróság csak akkor nem hagyja jóvá, ha az a gyermek érdekével ellentétes. Amennyiben a felek nem tudnak a gyermektartásdíj kérdésében megállapodni, úgy a bíróság számos körülményt mérlegelve fog végül döntést hozni a tartásdíj mértékének kérdésében. Abban az esetben merülhet fel a törvényes mértékű tartásdíjtól magasabb összegű kötelezettségvállalás, amennyiben a felek így állapodnak meg, de ebben az esetben is vizsgálni kell, hogy a vállalást a gyermek szükséglete indokolja-e.

    Kérdés: 2006-ban elhunyt a férjem, aki 2005-ben svájci frankos kölcsönt vett fel az ERSTE banktól, ennek én voltam a kezese. 2007-ben a bankkal felvettem a kapcsolatot, majd 1 millió Forintot befizettem a számlára. További levelezgetés köztünk nem történt. 2013-ban kértem a banktól a jelzálogjog törlését. Közölték, hogy a tartozás még nincs kiegyenlítve. Majd 2015-ben kerestek meg újra, amikor is a svájci frankos hiteleket forintosították, értesítettek engem és a két kiskorú gyermekemet a forintosítás tényéről. Levelezgettem a bankkal befizetésről, elévülésről. 2016.11.06-án feladtam a levelet 2016.11.16-án közölték eladták a tartozásomat és KHR-re tettek negatívként. A követeléskezelővel lezajlott ugyanez, kitérő válaszokat adnak, azóta 2 évente “végrehajtás előtti utolsó felszólítót” kapok emelt késedelmi kamattal. Kölcsönt nem kapok, el vagyok lehetetlenítve. Tehetek-e bármilyen jogi lépést? Mit tehetek, hogy mozduljon az ügyem?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A kölcsöntartozás és járulékai megfizetése után minden leírt negatív következménytől mentesülni tud.

    Kérdés: A szüleim elváltak, viszont a gyerektartás folyamatosan elmarad, illetve amikor megyünk apám láthatási jogát “kielégíteni”, akkor folyamatos az ordibálás, lelki terrornak és zaklatásnak vagyunk kitéve az öcsémmel. Én 17 éves vagyok, az öcsém 14. Már voltunk mediáción is, ott apánk nem tette kötelezővé, hogy menjünk és megígérte (tehát írásba lett foglalva), hogy a gyerektartás hátralékát kifizeti február 15-ig. Ez azóta sem történt meg. Mit tegyünk, illetve milyen jogunk van jelenleg?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben az Édesanyának, vagyis az Önök törvényes képviselőjének van joga fellépni Édesapjuk ellen kötelezettségszegése, valamint veszélyeztető magatartása miatt. Ha bíróság ítélte meg a tartásdíjat és nem a szülők közötti megállapodással jött létre, akkor ennek végrehajtását Édesanyjuk kérheti a bíróságtól, valamint az Édesapa által tanúsított magatartás következtében a kapcsolattartási jogának módosítását/ megvonását lehet kezdeményezni. Ezen felül a rendőrségen tud feljelentést tenni, a tartásdíj nemfizetése miatt.

    Load More

    Megválaszolt kérdések

    Az utolsó 100 megválaszolt kérdés

    Keresés a jogi fórumban

    A keresés a fórum teljes anyagában keres.

     

    Összes eddigi kérdés

    Az összes eddig megválaszolt kérdés listájának megtekintéséhez kérjük, kattintson ide (a jogi fórum teljes anyaga).

    Rózsaliga Alapítvány

    Esetleg segítene más rászorultakon is?

    Támogassa a Rózsaliga Alapítványt!

    Számlaszám: 11713177-21453960

    A támogatás önkéntes.

    Utolsó 100 megválaszolt kérdés

    Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, hogy gyermekem anyja ellen folyik egy büntetőeljárás, kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása. Ezek után is sorra tagadja meg a kapcsolattartást. A gyámhivatal védelembe vette a gyermekemet, de azon eljárásban sem működik együtt az anya és ezért rendkívüli felülvizsgálat lett elrendelve. A kérdésem az lenne, hogy kiskorú veszélyeztetésének bűntette megvalósul-e jelen esetben és a gyámhivatalnál tudom-e kérni az ideiglenes hatályú elhelyezést?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránti eljárás akkor indítható meg, ha az alábbi feltételek közül legalább egy fennáll: a gyermek súlyos veszélyeztetettsége, a gyermek által tanúsított olyan magatartás, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat, a bíróság szülői felügyeletet megszüntető határozata, amennyiben annak hatálya a később született gyermekre is kihat, a szülő gyermekének ismeretlen személy általi örökbefogadásához való hozzájárulása, ha a gyermek felügyelet nélkül marad.
    Kiskorú veszélyeztetése bűncselekményének megállapításához azonban több információra lenne szükség.

    Kérdés: 2021.december 31-ig tartó munkaidőkeretben dolgozom. Szerződés szerint a foglalkoztatás 2 műszakban (6-14 és 14-22 óráig), napi 8 órában valósul meg. Kérdésem az lenne, hogy ha hétfőtől péntekig napi 8 órában dolgoztam és elrendelik a szombati munkavégzést is, akkor ha aznap bármilyen indokból én nem tudok megjelenni, arra a szombati napra kényszeríthetnek-e jogosan szabadság kiírására? Másik kérdésem az lenne, hogy: a munkaidőkeret végéig a megállapodás szerint 20 x 8 órát halmozunk, tehát nem fizetik ki. 20 nap felett fizetnek +100%-os pótlékkal. A felhalmozott 20 nappal nem rendelkezhetünk, a munkaidőkeret végéig halmozzuk. A munkaidőkeret végéig a munkáltató rendelkezik róla és ő dönt, hogy a későbbiekben kifizeti vagy kiadja ezeket a napokat. Jogszerű, hogy a halmozott napokkal is ők rendelkeznek?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben a szombati munkanap ugyanolyan munkanapnak minősül, mint a többi munkanap, ilyen esetben, ha Ön nem tudna valamelyik szombati napon megjelenni a munkahelyén, előzetesen munkáltatójával kell erről konzultálnia, aki dönthet arról, hogy elrendeli-e az Ön szabadságát erre a napra nézve.
    Második kérdésére válaszolva, mivel Önök ezekkel a feltételekkel kötötték meg a szerződést, ennél fogva a munkáltató teljesen jogosan gyakorolhatja rendelkezési jogát, tehát belátása szerint dönthet ebben a kérdésben, hogy kifizeti vagy kiadja ezeket a napokat.

    Kérdés: 21 éve élünk házasságban a feleségemmel, van egy örökbefogadott 6 éves kislányunk. A feleségem kitalálta, hogy elválik és elköltözik kislányunkkal az ország másik végébe. Már keresett is egy ügyvédet.
    Mivel a kislányunknak nem én vagyok a vér szerinti apja, kötelezhetnek-e engem tartásdíj fizetésre? Ha igen mekkora összegre számíthatok? Lehet-e több, mint a ténylegesen indokoltan felmerülő költségek fele?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökbefogadott gyerek minden szempontból vér szerintinek számít, a család nevét viseli, örököl, a jogok és a kötelességek pont úgy alakulnak, mint más gyereknél, ebből adódóan válás esetén Önnek kötelezettsége keletkezik tartásdíj fizetésére. A gyermektartásdíj kérdésében elsődlegesen a szülők megállapodása a mérvadó. A megszületett egyezséget a bíróság csak akkor nem hagyja jóvá, ha az a gyermek érdekével ellentétes. Amennyiben a felek nem tudnak a gyermektartásdíj kérdésében megállapodni, úgy a bíróság számos körülményt mérlegelve fog végül döntést hozni a tartásdíj mértékének kérdésében. Abban az esetben merülhet fel a törvényes mértékű tartásdíjtól magasabb összegű kötelezettségvállalás, amennyiben a felek így állapodnak meg, de ebben az esetben is vizsgálni kell, hogy a vállalást a gyermek szükséglete indokolja-e.

    Kérdés: 2006-ban elhunyt a férjem, aki 2005-ben svájci frankos kölcsönt vett fel az ERSTE banktól, ennek én voltam a kezese. 2007-ben a bankkal felvettem a kapcsolatot, majd 1 millió Forintot befizettem a számlára. További levelezgetés köztünk nem történt. 2013-ban kértem a banktól a jelzálogjog törlését. Közölték, hogy a tartozás még nincs kiegyenlítve. Majd 2015-ben kerestek meg újra, amikor is a svájci frankos hiteleket forintosították, értesítettek engem és a két kiskorú gyermekemet a forintosítás tényéről. Levelezgettem a bankkal befizetésről, elévülésről. 2016.11.06-án feladtam a levelet 2016.11.16-án közölték eladták a tartozásomat és KHR-re tettek negatívként. A követeléskezelővel lezajlott ugyanez, kitérő válaszokat adnak, azóta 2 évente “végrehajtás előtti utolsó felszólítót” kapok emelt késedelmi kamattal. Kölcsönt nem kapok, el vagyok lehetetlenítve. Tehetek-e bármilyen jogi lépést? Mit tehetek, hogy mozduljon az ügyem?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A kölcsöntartozás és járulékai megfizetése után minden leírt negatív következménytől mentesülni tud.

    Kérdés: A szüleim elváltak, viszont a gyerektartás folyamatosan elmarad, illetve amikor megyünk apám láthatási jogát “kielégíteni”, akkor folyamatos az ordibálás, lelki terrornak és zaklatásnak vagyunk kitéve az öcsémmel. Én 17 éves vagyok, az öcsém 14. Már voltunk mediáción is, ott apánk nem tette kötelezővé, hogy menjünk és megígérte (tehát írásba lett foglalva), hogy a gyerektartás hátralékát kifizeti február 15-ig. Ez azóta sem történt meg. Mit tegyünk, illetve milyen jogunk van jelenleg?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben az Édesanyának, vagyis az Önök törvényes képviselőjének van joga fellépni Édesapjuk ellen kötelezettségszegése, valamint veszélyeztető magatartása miatt. Ha bíróság ítélte meg a tartásdíjat és nem a szülők közötti megállapodással jött létre, akkor ennek végrehajtását Édesanyjuk kérheti a bíróságtól, valamint az Édesapa által tanúsított magatartás következtében a kapcsolattartási jogának módosítását/ megvonását lehet kezdeményezni. Ezen felül a rendőrségen tud feljelentést tenni, a tartásdíj nemfizetése miatt.

    Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy mit tehetnék, hogy megszabaduljak olyan szomszédtól, aki megkeseríti a lakóközösség életét. Sajnos már garázdaság is történt, szó szerint az életünkre törtek. Az önkormányzat komolyabb lépéseket nem tett ez ügyben, pedig itt normális emberek élnek, mindenki dolgozik, átlagos életet él a megemlített problémás szomszédokon kívül. Az épületben már nincs se áram se fűtés, elég rozoga állapotban van. Szörnyű bűz terjeng a nyári hónapokban, úgy tudom jogtalanul tartozékodnak az ingatlanban. Én nem szeretnék megválni az otthonomtól, minden értékem és a nagyszüleim, szüleim egész élete munkája van benne. Kérem, ha tud valamilyen megoldással szolgálni, örömmel fogadnám.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben célszerű a rendőrséghez fordulni, feljelentést tenni a szomszédokkal szemben. Ezen felül, ha valóban jogtalanul tartózkodnak a kérdéses ingatlanban, úgy elsősorban az ingatlan tulajdonosát kellene megkeresni, aki jogosan léphetne fel a jogtalan lakáshasználókkal szemben, és kilakoltatásukat véghez vinné. A feltételek fennállása esetén a területileg illetékes jegyzőhöz is tudnak fordulni.

    Kérdés: 2015-ben 4-en (3 testvér + 1 testvérünk 2 gyereke) örököltünk legidősebb bátyánk után egy 21. kerületi ingatlant. Kiderült, hogy annak idején nem került bejegyzésre a három hrsz-on lévő ingatlan (csak az egyik hrsz-ú, a másik kettő nem). Az adásvétel több, mint 20 éve történt, de akitől vette az ingatlant annak a nevére is csak egy hrsz-on történt földhivatali bejegyzés. A másik kettő hrsz. még mindig a régi tulajdonosok nevén szerepel, akik mindketten meghaltak. A férj hagyatéki eljárása során a feleség nem szerepeltette az ingatlant (azaz eladták az egészet, nem örökölt), ill. a feleség halála után sem szerepelt a hagyatékban. Ebben az utcában sok ilyen ingatlan van vagy volt, hogy csak az egyik hrsz-ú ingatlanrész lett bejegyezve a Földhivatalnál. Sajnos annak idején a közreműködő ügyvéd nem nézett elég alaposan utána, ill. az eladó(k) sem közölté(k) vele, hogy az ingatlan 3 hrsz-on szerepel. Mi lenne a megoldás? Jogcímes elbirtoklás? Van lehetőség rá?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos törvényi előírás alapján, ha valaki írásbeli szerződéssel az ingatlan tulajdonosától vásárolt egy ingatlant, annak vételárát kis is fizette, de a szerződés hibája miatt a tulajdonjogát nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, 15 év helyett 5 év alatt birtokolhatja el az ingatlant. Ebben az esetben, tehát ha a vevő 5 éven keresztül folyamatosan a sajátjaként használja az így megszerzett ingatlant, akkor 5 év múlva hivatalosan is annak tulajdonosává válhat, még akkor is, ha tulajdonjogát korábban nem jegyezték be. Jelen esetben, mivel az adásvételi szerződés közel 20 éve történt, ezért testvérük jogcímes elbirtoklás útján tulajdont szerzett az ingatlan felett, amelynek ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére sor kerülhet, amennyiben bizonyítható, hogy fennálltak a jogcímes elbirtoklás feltételei.

    Kérdés: Magánszemélyként kilakatoltam a barátom autóját. A munkámmal meg volt elégedve, de a fényező munkája nem tetszik neki. Emiatt engem feljelentéssel fenyeget, kéri vissza a kifizetett anyag és munkadíjakat. Mit tehetek?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A hibás teljesítésről a Polgári Törvénykönyv a következők szerint rendelkezik: a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Azonban az Önök esetében mivel baráti viszony áll fenn, a teljesítés az Ön által leírtakból valószínűleg szívességi alapon történt. Ugyanakkor amennyiben Önök szerződést kötöttek a teljesítésről, abban az esetben a Polgári Törvénykönyv hibás teljesítésre vonatkozó szabályai az irányadóak. A feljelentésnek az eset körülményeit ismerve, nincs alapja.

    Kérdés: 2018-ban vásároltunk egy kb. 1975 körül épülhetett  paneltömbben egy panellakást. Mivel a vételkor a közös tároló egyik helységében láttuk, hogy a lakók lekerítettek maguknak elzárható területeket és a miénkhez ilyen nem tartozott, így rákérdeztünk az eladóra, aki  mondta, majd később ezt  telefonon a közös képviselő is megerősítette, hogy folyamatban van ennek az újra felosztása. Később miután a lakást megvettük ezt a közös képviselő letagadta, mondván, hogy ilyet nem lehet és amúgy ő ilyet nekünk nem is mondott korábban. A lakást most el szeretnénk adni, viszont így az értékesítésnél ez hátrány jelenthet a számunkra. Megtehetem-e, hogy önkényesen én is lekerítek magamnak egy még szabadon álló sarkot? Hogy lehetséges ez jogilag, hogy a közös tárolórészt mások kitulajdoníthatják, egyesek meg nem. Van-e arra remény, hogy jogi úton érvényt szerezzek az ügyemnek vagy tehetetlen vagyok?

    Válasz: Tisztelt Kérdező!  Mivel adott esetben kérdéses a tároló tulajdonosa, ezért meg kell nézni az társasház alapító okiratát. Ha kiderül, hogy a tároló több szomszéd közös tulajdonában áll, akkor elsősorban nekik kell megállapodniuk a tároló használatáról. A Társasházi törvény értelmében a társasház házirendje rendezi az épületrészek, helyiségek használatát, ennek betartása minden lakóra nézve kötelező. Amennyiben a tároló használatát a házirend nem szabályozza, akkor közgyűlésen dönthetnek annak sorsáról.

    Kérdés: Ha a másik fél tud egy pszichológiai szakvéleményről, amit egy másik kórház ellen vétett, akkor az előző szakvélemény felhozatala egy polgári peres ügyben mennyire érvényesíthető és érvényes? És ezzel mennyire támadható az illető, ha az előzőt kiszolgáltatja?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen kevés információ alapján a következőket tudjuk elmondani önnek: egy szakvélemény fontossága a per során kiemelt jelentőséggel bír, azonban a szakértő bevonásának eseteit törvény írja elő. Önmagában az a tény, hogy ön tud egy korábbi szakvélemény létezéséről, még nem bizonyíték a bíróság számára.

    Kérdés: Bevándorlás és menedékjoggal foglalkozó ügyvédet keresek. Tudna nekem segíteni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom Önnek, hogy használja ki az ingyenes fórum adta lehetőséget, és a kérdéses jogi problémáját ismertesse velünk. Ezt követően pedig megpróbálunk segítséget nyújtani Önnek.

    Kérdés: A párom üzletkötőként dolgozik és be kell menniük céges értekezletre. Az lenne a kérdésem, hogy jelen pillanatban kötelezhetik-e rá, hogy meg jelenjen? Avval fenyegetik, hogy ha nem jelenik meg, nem kap fizetést! Legutóbbi alkalommal az értekezleten egy kis helyiségben voltak 20-an és akin maszk volt, levetették vele. Mi tartunk tőle, hogy az ország minden területéről összejött emberek között, egész nap egy levegőt belélegezve nagy az esélye a vírus elkapásának.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A vírushelyzet fennállása alatt a munkáltatóknak el kell dönteniük, hogy mely munkavégzéseket lehet otthonról,, home office-ban ,, végezni. A munkáltatói kötelezettségek körébe tartozik az is, hogy biztosítsa megfelelő védekezést a munkavégzés helyén. Ide értve a létszámkorlát szabályozását, a védőmaszkok és a kesztyűk biztosítását, megfelelő fertőtlenítést adott esetben, az irodában. A munkáltató, amennyiben ezen feltételeknek eleget tesz, kötelezheti a munkavállalót arra, hogy az értekezleten részt vegyen.

    Kérdés: Azt szeretném megtudni, ha a tulajdonosa meghal egy lakásnak, attól még a haszonélvezet megmarad-e? Édesapánk elhunyt és az anyukájának holtig tartó haszonélvezete volt az ingatlanon. Megmarad a nagymama haszonélvezete, ha unokaként mi megörököljük a lakást?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Abban az esetben, ha egy ingatlanra holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítanak, akkor ezen jog, a jogosult haláláig, tehát a nagymama élete végéig fennáll, függetlenül attól, hogy az ingatlan tulajdonosának személye megváltozik.

     

    Kérdés: Házasságban élek férjemmel, de kapcsolatunk sajnos labilis. Szeretne édesapám nagyobb összegű készpénzzel támogatni engem házasságunk alatt, de úgy, hogy a kapott készpénz egyértelműen a különvagyonomba kerüljön és válás esetén ne kelljen kifizetni a férjemnek a felét, mondván közös minden bankszámla pénz. (A pénzt készpénzbe kapom, de egyből bankba teszem.) 1.) Mit tartalmazzon az ajándékozási szerződés, hogy különvagyon legyen a kapott készpénz? Mire figyeljünk ahhoz, hogy a különvagyon, esetleges későbbi válás esetén is egyértelműen különvagyonnak számítson? 2.) Szülőtől kapott készpénz külön vagyon hány évig és milyen feltételekkel marad külön vagyon? 3.) Megváltozik-e a különvagyoni státusz, ha egyik bankból kiveszem és pár napon belül a teljes összeget átviszem egy másik bankba?
    4.) Megváltozik-e a különvagyoni státusz, ha a bankból kiveszem és egy részét felélem, majd egy pár nap múlva a maradékot visszateszem vagy átviszem másik bankba?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastársi különvagyon részletes szabályozását a Polgári Törvénykönyv rendezi, ahogyan az ajándékozási szerződését is, melynek részletezésére nincsen itt mód. A lényeg, Önnek különvagyonként kerüljön sor az ajándékozásra, mely egyébként a kivét / betét-től független. Az más kérdés, hogy érdemes jogcímet kötni hozzá, a bizonyítás könnyítése miatt.

    Kérdés: Este 6 után megtámadnak és én megvédem magam (megverem az illetőt) a saját házamban vagy udvaromon, az jogos?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha támadás elhárítása volt a célja, akkor nem büntethető, de a jogos védelemnek szükséges elhárításnak kell lennie a támadás vonatkozásában.

     

    Kérdés: Segítséget szeretnék kérni, mert a párom albérletben lakik és a koronavírusra való tekintettel elvesztette a munkahelyét, ezért nem tudja kifizetni az albérletét. Beszélt a tulajdonossal, de a tulajdonos azt mondta, hogy 8 napot ad neki, hogy kifizesse az albérletet vagy felbontja a szerződést és jogi útra tereli. Ebben a helyzetben szeretném kérni a segítségét, hogy mi a teendő?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt tanácsolnám, hogy párja nézze meg, hogy bérleti szerződésükben hogyan szabályozták a felmondási jog gyakorlását. Sajnos párja nem hivatkozhat a koronavírus miatt elvesztett munkahelyére, ilyen körülmények között is köteles a bérleti díjat fizetni. Abban az esetben lesz érvényes a bérleti szerződés felmondása a tulajdonos részéről, ha először a bérlőt írásban felszólítják fizetési hátralékának 8 napon belül történő kiegyenlítésére – ez a 8 napos határidő a felszólítás kézhezvételétől kezdődik-, azonban a felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál. Amennyiben ezeket a követelményeket nem tartotta be az Ön párja esetében a tulajdonos, akkor a felmondás szabálytalanságából eredően a bérleti szerződés továbbra is fennáll.
    Alapvetően, ha a bérlő nem fizet, a bérbeadó pert indíthat, az azonban költséges és időigényes, és jelen pillanatban nem lehet megjósolni, hogy egyáltalán mikor jutna az ügy a bíróság elé. A bérlőnek és a bérbeadónak is az a legjobb, ha valamilyen megállapodásra törekszenek hiszen, ha a bérlő nem tud fizetni, akkor a bérbeadónak is költséges lehet az adott esetben fizetésképtelen adóson behajtani az elmaradt bérleti díjakat, ezért azt tanácsolom, hogy próbáljon megegyezésre jutni párja a tulajdonossal és megfelelő kompromisszumokkal módosítani a szerződést.

    Kérdés: Felnőtt gyermekeim 2019.04.06-tól Szentendrén élnek albérletben. A bérleti jogviszonyról közjegyző előtt hivatalos szerződést kötöttek, melynek időtartama 2 év volt. Ez a szerződés most 2021. április 6-án lejár. Gyermekeim nem kívánják ezt a szerződést meghosszabbítani. A világjárvány előtt kötött szerződés egyik pontja kiköti, hogy amennyiben nem kívánják meghosszabbítani a szerződést, akkor 2021.03.06-tól kötelesek a tulajdonost a következő leendő bérlőkkel (ez akár az egy hónap alatt több tíz fő is lehet) beengedni a házba, hogy ő azt bemutathassa. Gyermekeimnek 1,5 éves pici babájuk van, így nem szeretnék, ha idegenek járkálnának körülöttük az egy hónap alatt, hordozva az esetleges fertőzés veszélyét. Szeretném megkérdezni, hogy létezik-e arra szabály, hogy a személyes bejárás lehetőségét megtagadják, de biztosítva az online bejárást. Vagyis egy kamerás bemutatásra természetesen hajlandóak.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződéstől való eltérés megállapodás tárgyát képezi, próbáljanak meg a tulajdonossal egyezségre jutni. A törvény szerint nem kötelesek beengedni idegeneket, ám a szerződés aláírásával hozzájárultak ehhez. Közös megegyezéssel eltérhetnek a szerződéses kikötéstől.

    Kérdés: Megkaptam az egészségügyi jogviszony megváltozásáról szóló szerződést és van egy pontja, amit nem értek és a munkahelyemen sem tudtak érdemben magyarázatot adni rá. Miszerint : Az egészségügyi szolgálati jogviszony eszmei kezdetének besorolása 1983.09.05. (De a munkakönyvem szerint 1983.09.01-jén léptem be.) Ezek után egy ilyen megfogalmazás is van rajta, hogy: Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek tekintendő a szerződéskötés időpontjában a bemutatott okiratait figyelembe véve: 5 év 1 hónap 7 nap. Ezt már csak azért sem értem, mert 1983.09.01. óta folyamatos közalkalmazotti jogviszonyom van. 1983.09.01-től az István Kh. Rend. Int-ben dolgoztam. Majd 1988.10.03-tól a Főv. Tanács Költségvetési és elszámolási hivatalnál. Majd 1988.10.11-től ismét az István Kh. Rendelő Int-ben. A kérdésem az lenne, hogy mi az hogy eszmei kezdet? Hogyan lehet bármit beszámítani a még el sem kezdett jogviszonyomba és ha bármit beszámítanak, azt milyen törvény alapján?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az eszmei kezdet a munkaidőkeret tényleges megkezdésének időpontját jelenti. Az előző jogviszony törlésekor a befogadás utáni állapotban az újonnan törölt előző jogviszonyok miatt nem számolódnak újra a foglalkoztatásban tárolt eszmei kezdetek.

    Kérdés: Gondnokság alá helyezés esetén mi a végrehajtás megszüntetésének menete?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A végrehajtás megszüntetéséről a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezik. A végrehajtást foganatosító bíróság a végrehajtást köteles végzéssel megszüntetni, illetőleg korlátozni, ha ezt kívánta a végrehajtást kérő, és a megszüntetés, illetőleg korlátozás másnak a jogát nem sérti.

     

    Kérdés: A kérdésem az lenne, ha én 4 műszakos munkarendben dolgozok 12 órás váltással és a műszakom munkanapja vasárnapra esik, akkor én jogosult vagyok a vasárnapi műszakpótlékra? Vagy 4 műszakban nem?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, Ön jogosult az 50%-os vasárnapi bérpótlékra.

    Kérdés: Hogyan tudjuk látni, megölelni az unokáinkat, kiket az angol apjuk bíróságilag eltiltott tőlünk? Az ok a lányomtól való válás. Célja, hogy elvegye tőle a gyermekeit és soha ne jöhessenek Magyarországra. Azzal vádolt meg minket a bíróságon, hogy mentálisan rossz hatással vagyunk a gyerekekre. Imádnak minket, mi is őket, a nagyobbik hét éves és azt hangoztatja, hogy itthon szeretne élni. Tudom más a jogrendszerük, életvitelszerűen ott élnek. Itthon születtek és nagyon ragaszkodnak hozzánk, kettős állampolgárok. Szörnyű, kilátástalan a helyzet. A lányomat hazugságra alapozott vádakra hivatkozva akarja nevelésképtelen anyának beállítani. Kérem adjanak tanácsot.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A nagyszülőket a gyermekkel való kapcsolattartás joga a magyar jog értelmében megilleti, továbbá a New York-i Gyermekjogi Egyezmény is rendelkezik a gyermek kapcsolattartáshoz fűződő jogáról. Azonban mivel az Önök esetében a gyermek külföldön tartózkodik, javaslom egy külföldön tevékenykedő jogász megkeresését.

    Kérdés: Volt férjemmel 18 éve elváltunk. Vagyonmegosztás volt, 50-50%. A lányommal (aki már azóta új ingatlant vásárolt és elköltözött) lakott ott eddig, most egyedül lakja. Az ingatlant eddig lányom és unokám miatt nem adtam el, így ott hagytam. 18 évig volt párom és gyermekem lakta az ingatlant az unokámmal. 50-50%ban tulajdonosok vagyunk. Eddig lányom és unokám néztem, ezért nem adtam el. Ennyi idő alatt volt párom szinte le is lakta semmit nem csinált rajta. Most rokkantnyugdíjas, 50.000 Ft-ot kap, amiből magát fenntartani nem tudná (iszik, dohányzik, erre ment el minden pénze, kilenc éven át lányom fizette a rezsit és etette), így a ház veszélybe kerülne, vele együtt az én 50%-om is. Így szeretném eladni és a részem megkapni. De se eladni nem akarja, se kifizetni nem tud. Ilyenkor mit tudnék tenni, hogy a törvényileg megillető 50%-om megkaphassam?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Önök esetében a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályok az irányadóak. A Polgári Törvénykönyv értelmében a közös tulajdon megszüntetését bármelyik fél kérheti. A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy – ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti – részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jogbíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.

    Kérdés: Férjem halála után örökös lettem én és 2 kiskorú gyermekem. Férjemnek van egy nagykorú gyermeke is. Osztályos egyezséget kötöttünk, hogy a családi ház a két gyereké és az enyém és ő földeket kapott helyette. A családi házon jelzáloghitel van. Kérdésem az lenne, hogy a hitel csak az enyém vagy a nagykorú gyermek is részes? Az egyezségbe a hitel nem lett bele foglalva.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a ház a szerződés alapján Önt illeti meg, akkor a házhoz kapcsolódó tartozások is Önt terhelik.

     

    Kérdés: Halálestnél az elhunyt nyugdíja milyen feltételekkel és határidővel költhető a temetés költségeire?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elhunyt személy esetében az elhalálozás hónapjában folyósított nyugdíj összegét a közeli hozzátartozó a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőre válásától számított egy éven belül veheti fel. A törvény nem írja elő, hogy az adott pénzösszeg milyen mértékben és mire fordítva költhető el.

    Kérdés: Jogi kérdéssel fordulok Önökhöz. 34 éve működő Kkt-m van fele-fele arányban egy rokonommal. A vállalkozás jelenleg is működik, én már nyugdíjas vagyok, így csak havi részesedést kapok a nyereségből (kb. a társam fizetésének 2/3-át). Nyugdíj mellett 3 évet dolgoztam még, de már évek óta csak jutalékot kapok. Társam is nyugdíjas már pár éve, de még aktívan dolgozik az üzletben is és nincs tervei között, hogy abbahagyná. Jelenleg ő 4-5 órákat dolgozik napi szinten, mert van egy alkalmazottunk is, tehát csak fél napot van az üzletben. Jogos az, mint 50-50%-os üzlettársak, hogy az egyikünk még esetlegesen évekig vesz ki fizetést nyugdíj mellett, miközben én csak jutalékot kapok? Ha összeadom a kivett fizetéseket, ezt nem érzem fair-nek. Az én gondolatmenetem szerint, ha én pl. 3 évet dolgoztam nyugdíj mellett még és kaptam a fizetésem, akkor ő is csak 3 évig dolgozhatna nyugdíj mellett, nem pedig pl. 1évig. Mert ez alatt a 10 év alatt a sokszorosát veszi ki a KKT-ből.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A nyugdíj folyósítás mellett természetesen dolgozhat az üzlettársa, ameddig csak szeretne, akár élete végéig. Munkavégzés hiányában Önnek nem jár munkabér, teljesen jogosan kap társa a ledolgozott órák fényében magasabb összeget.

    Kérdés: A véleményüket a következő kérdésben szeretném kérni: Ismerősöm kórházi betegellátásban dolgozik. Úgy tudom, hogy miniszteri rendelet kötelezheti a dolgozót védőoltás beadatására. Nem tudom, hogy koronavírus elleni oltással kapcsolatban kiadtak-e rendeletet? Mivel amikor az ismerősöm munkahelyén oltották a dolgozókat ő visszautasította, így valószínűleg akkor nem volt érvényben rendelet. Jelenleg és a közeljövőben sem kíván oltakozni a gyermekvállalás-oltás kérdés miatti bizonytalanságok, félelmek miatt sem. A felettese, valamint az osztályvezető közölte az első oltás időszakában, hogy aki nem oltatja magát, az az elsők között lesz áthelyezve covid osztályra. Természetesen ismerősöm oltatlanul se ódzkodott fertőzött betegek ellátásától és másféle, helytállóbb beosztási rendszer esetén sem lett volna kifogása az áthelyezéssel kapcsolatban, de maga az ok azonkívül, hogy szerintünk erősen nyomás alá helyezi a hasonlóan vélekedőket, erkölcsileg és jogilag is felháborító.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Előnyöket és hátrányokat sem helyezhet kilátásba a munkavállaló döntéséhez kapcsolódóan ilyen formában.

    Kérdés: Férjemmel kb. egy éve külön élünk. Sajnos elég erőszakos – velem is többször erőszakoskodott már, amíg együtt éltünk és utána is próbált -, ezért arra gondoltam, hogy amikor hozza vissza a gyerekeket, mindig csíptetek magamra egy mini kamerát, ami mindent felvesz, amit mond és csinál. Persze, amikor kaput nyitok neki, akkor rögtön felhívnám a figyelmét, hogy mindenről felvétel készül. Kérdésem, hogy ez így szabályos-e vagy beleköthet?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapvetően képmás készítése az érintett hozzájárulásával történhet. Rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként, illetve bizonyítékként felhasználható, azonban ha házastársa nem adta hozzájárulását, polgári pert kezdeményezhet annak megállapítása érdekében, hogy személyiségi jogát megsértették. Ha figyelmeztetésére ezt tudomásul veszi, illetve ha a saját testi épsége megóvása a cél, akkor rendben fogják ezt találni.

    Kérdés:Tetőt szeretnék cseréltetni. Van-e az önkormányzatnak beleszólása, hogy milyen legyen az új cserép? Nem műemlék védett.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel különböző önkormányzatoknál különböző előírások lehetnek érvényben, javaslom, keresse fel a helyi önkormányzat építésügyi osztályát, ahol pontos választ fognak adni Önnek. Az ún. településkép szempontjából nem feltétlenül mindegy a forma / szín stb.

    Kérdés: Szomszédom azt állítja, hogy a háza mögött 30-40 cm az ő tulajdona, ide vezette a csapadék vizet, a háza mögötti részre, 50 méteren lerakta, udvarunkon áll a csatorna rendszere. Ezt szeretném megkérdezni, hogy ő erre jogosult? Vagy mi elbirtokolhatjuk az udvarunkon a 40 cm-t?

    Válasz Tisztelt Kérdező! Nem érthető a leírás, illetve a kérdés. Kérem, próbálja meg precízebb megfogalmazással feltenni a kérdést és a hozzá kapcsolódó leírást.

    Kérdés: Szeretném kikérni a véleményét azzal kapcsolatban, hogy kölcsönadtam 1.200.000 Ft-ot, amiből már 840.000 Ft ot visszakaptam, viszont 9 hónapnyi késéssel. A fennmaradó 360.000 Ft-ot viszont még a mai napig nem. A pénz odaadásakor kaptam biztosítékként ékszert, amit a teljes összeg kifizetésekor adtam volna vissza. Mivel ez 9 hónapnyi késedelem után sem teljesült 100%-ban, az lenne a kérdésem, hogy eladhatom-e ezeket a biztosítékként nálam hagyott ékszereket azért, hogy engem ne érjen kár.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben erre kiterjedt a szerződés, akkor igen. Habár érdekes lehet a bizonyítás kérdése a szóbeli szerződésnél.

     

    Kérdés: Falun élünk és 60 l -es kukánk van, de a Vertikál Zrt. önkormányzati igazolást kér, hogy csak egy fő él a házban, akkor fogadja csak el. 120 l-es kuka díjat kér tőlünk, mert hárman élünk a házban. Jogos ez?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, jogukban áll nagyobb méretű hulladékgyűjtőt meghatározni az Önök számára.

    Kérdés: Lefényképezett a kollégám a tudtom nélkül a munkahelyen és tovább küldte a fényképet, ilyenkor mit tehetek?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállalókról való fénykép készítésére és felhasználására csak akkor kerülhet sor, ha az érintettet erről tájékoztatták és hozzájárulását adta. Mivel jelen esetben nem történt hozzájárulás, az eset körülményeitől függően kérheti többek között a jogsértés bíróság általi megállapítását vagy megfelelő elégtétel nyújtását.

    Kérdés: Segítségért fordulok Önhöz a problémámmal. 2012.11.15-én kilakoltattak a tatabányai önkormányzati lakásomból a közüzemi tartozásaim miatt, amiket nem azért nem fizettem, mert egy léha, nemtörődöm ember vagyok. Egy olyan élethelyzet jött elém, ami súlyos lelki válságba sodort. Meghalt az akkori férjem. Tanult diplomás nő vagyok. Közben felköltöztem Budapestre és házasságot kötöttem, aki szintén jogi végzettségű, köztiszteletben álló ember volt és igyekezett minden dolgomat rendbe tenni. 2014. júliusában házasságot kötöttünk, majd sajnos őt is elvesztettem 2016.07.01-jén. Nos, most 2021.02.22-én érkezett egy tértivevényes levél az Észak-dunántúli Vízmű Zrt.-től, amit átvettem a postástól. Korábban az új nevemre és az új lakáscímemre semmiféle megkeresés nem érkezett. Ez a levél egy egyszerű fizetési felszólítás, amelyben azt kérik, hogy a 2012.11.15-ei tartozásomat, amely 11.797 Ft nyolc napon belül fizessem be a mellékelt csekken. Ugyanakkor ebben a levélben az is szerepel, hogy a folyószámlám jelenlegi egyenlege -290.645 Ft. Úgy tudom, itt a neten is megnéztem, hogy ez már egy régen elévült tartozás, hiszen most 9 év után vettem át ezt a felszólítást. Kérdésem jól tudom-e, hogy ez valóban elévült vagy miután átvettem néhány nappal ez előtt a tértivevényes levelet, az ismét hatályba helyezheti a követelést?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartozás öt év elteltével évül el, ha az adott öt évben nem szakítja meg semmi. Mivel az öt év lejárt, az elévülés bekövetkezett.

    Kérdés: Párom börtön büntetését tölti Kiskunhalason, 2 év 6 hónap a büntetése, ebből 7 hónap a kedvezménye, mivel visszaeső. 4 hónapot levettek az ítéletből, mivel volt előzetesben, börtön fokozatban van. Jövő márciusában szabadulhat feltételesen. Kérdésem az volna, hogy sikerülhet a reintegrácios őrizet visszaesőként? A Btk. jogszabály szerint csak első bűntényesek kapják, de egy ismerőse többszörös visszaesőként is megkapta. Ez lehet bv. bíró függő?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Reintegrációs őrizetet akkor lehet elrendelni, ha a gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre, illetve szándékos elkövetés miatt, és erre első alkalommal kerül sor, vagy az elítélt nem minősül visszaesőnek. Ilyen kevés információ alapján bővebb választ nem tudunk adni önnek.

    Kérdés: Segítséget szeretnék kérni. Van egy ingatlanom, ami kocsmaként volt üzemeltetve, amit BÉRLŐ üzemeltetett. A járványügyi szabályok megszegése miatt bezáratták 6 hónapra. Ha felbontom velük a szerződést és elbúcsúzom tőlük, akkor van-e lehetőség arra, hogy valaki mással bérleti szerződést kössek és az új bérlő üzemeltethesse a helyet? Mivel erről én nem tehetek, mint az ingatlan tulajdonosa.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Nagyon fontos ezen kérdés megválaszolásához annak a ténynek az ismerete, hogy határozott vagy határozatlan időre kötötték meg a bérleti szerződést. Határozatlan idejű bérleti szerződésnél – szerződésszegés hiányában is – bármelyik fél, az érintett hónap 15. napjáig előterjesztett nyilatkozatban, a következő hónap végére mondhatja fel a bérleti szerződést. Ebben az esetben nem szükséges indokolás, vagy különösebb ok megjelölése a felmondásban, ugyanakkor a rendes felmondással élő félnek az erre vonatkozó nyilatkozatát írásba kell foglalnia, és kézbesítenie kell a másik fél részére. A határozott időre kötött bérleti szerződés rendes felmondással a jogszabály alapján nem szüntethető meg, vagyis nem mondható fel, kivéve akkor, ha a felek megállapodtak olyan feltételekben, amely ezt lehetővé teszi. Jelen esetben, tehát ha nem határozatlan időre, illetve határozott időre kötött szerződés esetén egyéb feltételek kikötése hiányában Ön nem mondhatja fel jogszerűen a bérleti szerződést.
    Ettől függetlenül azt is szükséges megnézni, hogy a „bezárás” pontosan mire és hogyan vonatkozik.

    Kérdés: Meghalt az apukám, mert a háziorvos nem küldte be a kórházba, nem írt gyógyszert neki, pedig súlyos tünetei voltak. 3 hete történt, tehetek még feljelentést?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen tehet.

    Kérdés: A következő kérdéssel fordulok Önhöz: A szülői házat édesapám megörökölte 4/5 többségi arányban. Viszont az egyik testvére nem adta át édesapámnak az 1/5 kisebbségi részét. Ha én megöröklöm a házat a jövőben, van teljes jogom eladni a házat a többségi tulajdonaránnyal? Illetve még az lenne a kérdésem, hogy mi az édesapámmal nagyon sok pénzt költöttünk a házra és teljesen felújítottuk. Ez a ház, ha eladásra kerül, akkor a másik testvér abból az összegből kerül kifizetésre esetleg, ami az örökléskor fel volt becsülve? Mert akkor a ház értéke ért 3 millió forintot, és most 20 évvel később miután mi apukámmal átalakítottuk, ér akár 30 millió forintot is.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenki csak a saját „részét” tudja eladni, de azt lehetséges. Vagy a közös tulajdon megszüntetése céljából tud peres eljárást indítani. A mostani értéken kell számolni.

    Kérdés: A MOKK 2011.07.15-i dátummal fizetési meghagyást bocsátott ki ellenem a Fakthorn Pénzügyi Zrt. kérésére, de végrehajtóhoz nem került az ügy és mivel munkanélküli voltam a tartozás rendezése sem történt meg. A Fakthorn Zrt. 2013.10.01-i keltezésű engedményezési nyilatkozatával a tartozást eladta az Intrum Zrt-nek, akik 2013.11.06-i dátummal fizetési felszólítást küldtek részemre, de nekik sem tudtam fizetni. Ezután évek teltek el, teljesen megfeledkeztek rólam egészen 2020.12.28-ig, amikor az Intrum Zrt. fizetési felszólítást küldött nekem. Megírtam nekik, hogy mivel több, mint 5 éve nem kerestek és nem is tettek lépéseket az ügyben, a tartozás elévült. A válaszuk az volt, hogy mivel 2011-ben nem mondtam ellent a MOKK fizetési meghagyásának, nincs elévülési idő, a tartozás továbbra is él. Szeretném tudni, hogy valóban megszűnik-e az elévülési idő, ha nincs ellentmondás a fizetési meghagyás ellen.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elévülés és a tartozás megléte nem ugyanazt jelenti. Az elévülés a bírósági /végrehajtói útra vonatkozik és csak a bíróság/ végrehajtó tudja figyelembe venni, jelzés esetén. Ha elindul a végrehajtás, akkor a Vht. 41. § szerint kell eljárni, ha az nem vezet eredményre, a végrehajtás megszüntetése iránti pert kell megindítani. Ne aggódjon, nagyon jók az esélyei, csak szakszerűen kell kezelni az ügyet, ezért javaslom az ügyvédhez történő fordulást.

    Kérdés: Kizárólagos a gyermek felügyelet, de az anya ittas vezetés miatt közmunkát kapott, amit nem teljesített. Az apa ezt beadványként beadta a bíróságon.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az édesanya önhibájából nem végezte el a meghatározott közmunkát, a büntetés helyébe szabadságvesztés lép. Ebben az esetben az édesanya szülői felügyeleti joga szünetelni fog.

    Kérdés: Édesapám megörökölte édesanyja házát és a Nyírtourist Idegenforgalmi Hivatal 50.000 Ft-ot terhelt rá. A cég már nem létezik. Nem tudom, hogy van-e jogutódja. Ez egy munkavállalói kölcsön, amit levontak tőle. Bizonyítani nem tudjuk. Kérdésem, hogy mit tegyek? Senki sem tudja, hogy ki a jogutódja. Ha nincs, hova forduljak? Mit tegyek, hogy töröltetni tudjam a tartozás?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Követelés esetében elévülésre kerülhet sor a követelés esedékessé válásától számított 5 év elteltével, ha nem következik be az elévülés megszakítása (ilyen a tartozás elismerése a kötelezett részéről.) A cég jogutódjának az E-Cégjegyzékben érdemes utánanéznie.

    Kérdés: Az egyik családtagomnak külföldi személy igazolványa van és azzal vett ki egy albérletet, de pár hónappal később börtönbe került. A lánya elment a főbérlőhöz, hogy visszakérje a dolgait és magával vitte a bérleti szerződést, viszont a főbérlő megtagadta az ingóságok visszaadását. Azt mondta, hogy csak az albérlőnek személyesen adja vissza a dolgait, viszont ő már több, mint 1 éve börtönben van. A bérleti szerződés, mely a nevelt lányánál volt, idővel elveszett. A bérlő felhívta a tulajt, hogy adja oda a személyes dolgait a nevelt lányának, erre kijelentették, hogy visszaadják és hogy a tulaj használta a bérlő műszaki cikkeit (laptop, tablet…stb). A lány felhívta a tulajt, hogy akkor időpontot egyeztessenek, de a tulaj azt mondta a lánynak, hogy nem adják vissza neki hiába hívta fel őket a régi bérlő. Ilyen esetben mit tud tenni a lány? Mást mondanak az apjának és mást neki. A tulaj meg használta engedély nélkül a bérlő dolgait. Kérhet másolatot a tulajnál lévő szerződésből?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A bérlőt korlátozás nélkül megilleti a birtokvédelem és a birtoklási jog, így a tulajdonos túllépte a jogkörét azzal, hogy a bérlő ingóságait nem adta vissza. Javaslom, hogy forduljanak személyesen ügyvédhez és tegyék meg a szükséges jogi lépéseket.

    Kérdés: Házasságunk alatt vettem egy ingatlant, melyben most közösen lakunk 2 kiskorú gyermekemmel. Ügyvéd előtt aláírt papírom van róla, hogy ez az én külön vagyonom. Most mégis kötelezni akar az ingatlan eladására, illetve lakáshasználati jogot követel. Azt mondja öt év házasság után minden közös. Elajándékozhatom-e az ingatlant a lányomnak, ha már elkezdődött a válópert.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Tévedés, hogy 5 év után minden a közös vagyon részét képezné és nem is kötelezheti az ingatlan eladására. Az Ön által kizárólagos jogcímen használt lakás további használatára a házasság felbontása esetén a bíróság valószínűleg Önt fogja feljogosítani, ebben az esetben az ajándékozásnak nem lesz akadálya. Meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság valóban elrendelhet a részére osztott vagy kizárólagos lakáshasználati jogot (például, ha a szülői felügyeletet ő gyakorolja, vagy méltánytalan lenne őt a lakás elhagyására kötelezni).

    Kérdés: Sürgősségi eset történt, így beültem az autóba, rendőrök megállítottak a kórházhoz felé tartva. Mi a teendő ilyenkor a rendőrnek?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ittas állapotban történő járművezetés következménye a járművezetéstől való eltiltás, azonban különleges méltánylást igénylő esetekben ettől el lehet tekinteni. A rendőr nem engedheti tovább haladni az ittas állapotban vezető sofőrt.

    Kérdés: Egy kérdésünk lenne a párommal: decemberi hónapban anyagi nehézségek adódtak (vendéglátó szektor), ezért párom csúszott 10 napot a gyerektartással. Kedves édesanya azonnal feljelentette és végrehajtást kért, mire a feljelentés beért a tartásdíj rendeződött. Mégis követelnek 110.000 Ft mindenféle felmerülő költséget. Önálló bírósági végrehajtó, az ügyvédi költséget is páromnak kellene kifizetni. A tartásdíj 50.000 Ft. Tudunk valamit tenni jogilag?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartás nem teljesítésének megvalósulásához rendszerint hosszabb időn át ismétlődő mulasztásokkal valósul meg, nem pár nap késedelemmel. A végrehajtási eljárás indításához legalább egy hónap késedelem szükséges.

    Kérdés: Szeretnék érdeklődni, hogy elkezdődött egy letiltás a munkabéremből, eddig egyszer történt meg (adóstárs voltam egy hitelben, az adós fizetéséből is vonják a pénzt). Január 27-én voltam a követeléskezelő céggel egyezkedni, egyelőre válaszra várok. Megtörtént az első levonás, az ügyintézés kezdete óta eltelt 19 nap. A követeléskezelő cég azt állítja, hogy az adóstól nem érkezett be követelés tavaly június óta, tőlem most februárban vontak először, de azt állítják, hogy ez az összeg sem érkezett meg. A kérdésem az lenne, hogy hogyan csökken a tartozásom? A letiltásokból való pénzösszeg tulajdonképpen kinek kerül elutalásra? Nem létezik, hogy havonta az adós + az én letiltásom 90.000 Ft és az adósság nem, hogy csökkent volna, hanem még nőtt is.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A jövedelem letiltása azt jelenti, hogy a végrehajtó hivatalos úton utasítja a jövedelmet folyósító szervet (munkáltató), hogy az adós jövedelméből rendszeresen vonjon le bizonyos összeget a tartozása fejében és azt utalja át a végrehajtónak, illetve a hitelezőnek. Az Ön esetében mivel azt állítják, hogy nem érkezett be az első levont összeg, ezért azt tanácsolom, hogy egyeztessen munkáltatójával, hogy valóban megtörtént-e az átutalás. Ezen felül a végrehajtott/ letiltott összeg nem teljes egészében csökkenti a tartozást. Elsőként a végrehajtási költséget, majd a lejárt kamatokat, ezek után a felszámított kamatokat, legvégül pedig a tőkét kell megfizetni. Így az önálló bírósági végrehajtót is célszerű felkeresnie információkért.

     

    Kérdés: Szeretném a segítségét kérni. Sajnos abba kell hagynom a munkám miatt egy tanfolyamot, aminek előre egy összegben kifizettem a teljes díját tavaly. Kölcsönkértem és nem tudom most a részleteket fizetni.
    Szeretném visszakapni az időarányos részét. Jogosult vagyok rá? Szerződés nem volt, csak egy nyugtám van a befizetésről, viszont a tájékoztató szerint nem jár vissza a tandíj. De ha részletekben fizetést választottam volna, akkor nem veszne el a pénz fennmaradó része. Az alapítvány tájékoztatója szerint: Ha a képzés elindulása előtt 3-60 nappal korábban történik a lemondás, a befizetett regisztrációs díj nem, de a fennmaradó összeg visszajár. Ha a képzés elindulása előtt 0-2 nappal korábban történik a lemondás vagy a jelentkező nem mondja le a részvételt, csak nem jön el, a befizetett részvételi díj nem jár vissza, annak teljes összege az Alapítványt illeti meg. Ha a képzés elindulását követően a résztvevő félbehagyja a képzést, a befizetett képzési díj nem jár vissza, annak teljes összege az Alapítványt illeti meg. A résztvevő a 370 napon belül induló jógaoktatói képzés egyikén folytathatja az oktatói képzést, az addig befizetett díj beszámításával. Ennek feltétele még a 30.000 Ft. újracsatlakozási díj befizetése. A befizetett regisztrációs és képzési díj legkésőbb 370 napon belül induló oktatói képzésre vihető át a fentiek függvényében, ezt követően elveszik ez a lehetőség és a fennmaradó díj nem használható fel másra. Jelentkezni csak a teljes képzésre lehet, annak anyagi vonzataival együtt.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján nemcsak az minősül szerződésnek, amelyet a szerződő felek írásba foglalnak, és szerződéskötés címén aláírnak. Ráutaló magatartással is megköthető adott esetben a szerződés, az Ön esetében ez azt jelenti, hogy az alapítvány által meghirdetett képzés egyfajta ajánlatnak minősült, amelyet Ön úgy fogadott el, hogy kifizette a tandíjat. Az így létrejött szerződéses jogviszonyban Önt köti az alapítvány tájékoztatója, hiszen a pénzfizetéssel egyidejűleg elfogadta az alapítvány által megszabott feltételeket, amelynek következtében Önnek sajnálatos módon így nem jár a pénzvisszatérítés lehetősége.

    Kérdés: Adott egy 1000 négyzetméteres telek és annak 3 örököse. Az egyik úgy dönt, megveszi. Majd pár éven belül 750 nm-t úgy ad el, hogy azon bő haszon van. Kérdés, hogy járna-e kárpótlás a maradék kettőnek?

    Válasz:Tisztelt Kérdező! Adott esetben a 3 örökös tekintetében közös tulajdon állt fent az örökség megszerzését követően, ezért a közös tulajdonra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ahhoz, hogy valamelyik tulajdonostárs tulajdonba vétel útján a telket megszerezze, ahhoz a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárást kell megindítani, és ehhez szükség van a másik két örököstárs beleegyezésére. Abban az esetben, ha a közös tulajdon megszűnik, akkor a kizárólagos tulajdonjoggal rendelkező örököstárs szabadon rendelkezhet a telekkel. Kivételt képez, ha valaki haszonélvezeti joggal rendelkezik.

    Kérdés: Olyan problémám lenne, hogy nekem ajándékoztak egy házat, de ez nem lett bejegyezve. Tanuk aláírták ezt akkor, ám közben eladták a házat. Akkor most kié a ház?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ön leírásából arra tudunk következtetni, hogy nem ügyvéd/közjegyző által készült az ajándékozási szerződés, már pedig az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéshez elengedhetetlen a közjegyző/ügyvéd közbenjárása. Mivel az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel az ön tulajdonjoga, így nagy valószínűséggel jogszerűen adták el másnak az ingatlant.

    Kérdés: Az volna a problémám, hogy a Google fiókomat zárolta a Google, mert megszegtem a felhasználási feltételeket. Drive-ra a szabályzatuk által tiltott kép és videó anyagot töltöttem fel és tároltam. Meg nem osztottam senkivel, csak saját használatra tettem fel oda ex barátnőimről erotikus képeket és videókat. Sajnos volt köztük néhány kép kiskamasz koromból, mikor még én magam sem voltam 18 éves, így az akkori barátnőm sem volt még nagykorú és róla is volt néhány képem. Kb. 10-15 ilyen jellegű kép volt, csak erre tudok gondolni, hogy emiatt tiltották a tárhelyet. A Google ilyenkor tiltja a fiókot és megteszi a szükséges lépéseket a hatóságok felé is. Ezek tényleg nagyon régi képek és nincsenek semmiféle ferde hajlamaim, nem vagyok pedofil, soha nem is gondoltam ilyesmire. Tudom, hogy azokat a képeket törölnöm kellett volna, de eszembe sem jutott, hogy ebből baj lehet. Mire számíthatok? Valószínű, hogy megkeres a hatóság emiatt? Vagy van rá esély, hogy a hatóságok megvizsgálják az ügyet, de nem keresnek meg?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A Google Drive Általános Szerződési Feltételekről szóló szabályzatában található a rendelkezés, miszerint a Google programszabályzata értelmében ellenőrizheti a felhasználók által feltöltött tartalmakat, hogy azok nem ütköznek-e jogszabályba, vagy nem sértik-e a programszabályzatot. Továbbá eltávolíthatják és megtagadhatják olyan tartalmak megjelenítését, amelyről okkal feltételezhetik azt, hogy irányelveket vagy jogszabályt sért. A fiók letiltására a Google részéről abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a fiók tulajdonosa nem tartotta be az irányelveket. Jelen esetben Ön a kiskorúak szexuális ábrázolására vonatkozó irányelvet sértette meg amelyek gyermekekkel történő szexuális visszaélést ábrázolnak, bátorítanak vagy népszerűsítenek, illetve gyermekek olyan módon történő ábrázolása, amely gyermekek szexuális kizsákmányolását eredményezhetik. Amennyiben olyan esetre bukkannak, ahol gyermeket használnak ki, akkor megteszik a szükséges jogi lépéseket az adatvédelmi hatóságoknál. Adatvédelmi hatóság a személyiségi jogok megsértése iránt indíthat eljárást az érintett kérelmére, továbbá a rendőrségen kezdődhet büntetőeljárás is.

    Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy mi a teendő akkor, ha a cég, ahol dolgoztam megszűnt és egyszer csak kiléptetett és ki is jelentett. De erről semmilyen hivatalos okmányt nem kaptam. Sem a tb kiskönyvet, sem a kilépő papírokat nem kaptam meg, ami miatt nem tudok munkanélkülire menni és felvenni az álláskeresési járadékot. A cég nem válaszol a leveleimre, se a telefonhívásaimra, ezért szeretnék segítséget kérni.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaviszony megszűnésekor a munkáltatónak kötelessége kiállítani a munkavállaló számára a munkáltatási igazolásokat, beleértve a tb igazolást, igazolólap munkanélküli járadék megállapításához, adó adatlap, jövedelem igazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához, munkabérből levont járulékokról szóló igazolás. Ha a munkáltató a kötelezettségeinek nem tesz eleget, abban az esetben a munkavállaló az illetékes bíróságnál keresetet nyújthat be jogainak érvényesítése végett. Ettől függetlenül megjegyzem, hogy ezen iratok nélkül is be tud az új munkahelyére jelentkezni, ügyei intézhetőek stb.

    Kérdés: A földszinti panellakásunk alatt van 1 garázsbolt. Nincs egy nyugodt percünk sem tőle. Hajnalban nem kis zajjal jönnek a beszállítók, a vásárlók és az autóikkal az ablakaink alatt állnak meg. Az autókat nem állítják le, a lakás zeng a járó motoroktól, ömlik be a gázolaj/benzin szag. Lehet valamit tenni, hogy ne üzemelhessen tovább a bolt? Pl. aláírásgyűjtés az itt lakóktól.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A jegyzőhöz kell fordulni, birtoksértés miatt, ha egy éven belüli a kezdet. Ha azon túli, pert tud kezdeményezni. Amennyiben társasház, akkor szavazni is tudnak, hogy ilyen tevékenységet a házban ne lehessen folytatni.

    Kérdés: Egy tanárnak van joga, hogy átkutassa egy gyerek táskáját?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincs joga hozzá.

    Kérdés: 2016-ban bementem a bankba, kifizettem a kártyán lévő tartozást és kértem, hogy szüntessék meg a számlát, mivel nem volt rá szükségem. De azt mondták, hogy nincs ott a bankkártyám, így nem tudják. Akkor fiatal voltam és nem tudtam, hogy megy ez. Most megtaláltam a bankkártyát és nem tudom, hogy megszűnt-e vagy tartozásom lett-e, mivel azóta se felszólítást, se semmilyen levelet nem kaptam. Mindenképp be szeretnék menni a bankba és rákérdezni. Ha esetleg lett azóta tartozásom, jogosan követelnék tőlem vagy nyugodtan írhatok panaszt, hogy nem tájékoztattak, mert úgy tudom a banknak minden évben legalább egyszer egy tájékoztatást kell küldenie az esetleges tartozásról. Esetleg elévülésre lehet-e hivatkozni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Be kellene menni a bankba, és tisztázni, hogy most hogyan áll a számlája.

    Kérdés: Volt élettársammal szétmentünk, van 3 közös gyermek. Volt gyermek elhelyezési per, nálam helyezték el őket és folyamatos kapcsolattartás van az apukával. A kérdésem az lenne, hogy kell-e jeleznem az adott bíróságon, ahol történt a tárgyalás, hogy házasságot kötnék és országon belül összeköltöznénk az új párommal és 3 gyermekemmel? Vagy elég, ha a gyerekek apjának szólok, hogy hova és mikor költöznénk

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A költözéshez senki beleegyezésére nincs szükség, ám az ítéletben foglaltak az irányadók. Általában az ítélet tartalmazza, hogy az átadás helye az anya mindenkori lakóhelye (cím). Ezt kell adott esetben az apának jeleznie.

    Kérdés: 2017-ben CSOK-ra vásárolt a volt élettársam egy házat, köttetek vele egy biztosítást, viszont nem történt a biztosító részéről egészségfelmérés. 2020. december 15-én elhunyt a gyermekeim apja vírusos tüdőgyulladásban és a vizsgálatot végző orvos kiindulópontként – ami a halálhoz hozzájárulhatott – feltüntette a magas vérnyomást és az elhízást. Amibe a biztosító meg is kapaszkodott az a magas vérnyomás volt. Áll az ügy, 2012-2020. december 15-ig kérik az elhunyt kartonjáról a másolatot. Tanácsot szeretnék kérni. Amit még leírnék, hogy fel volt még tüntetve a vizsgálati papíron, hogy légzési elégtelenség volt a halál oka, ami a tényleges következménye volt a vírusos tüdőgyulladásnak, tüdőembóliát kapott. Az elszállításánál úgy kezelték, mint koronavírus gyanús beteget.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása sajnos nem tartalmaz konkrét kérdést, így nem tudunk önnek pontos választ adni. Az Ön által említett halott vizsgálati lapon egy oksági láncolatot írnak le, a biztosító általában nem a megfelelő pontba szokott kapaszkodni…. mindenféleképpen javaslom az ügyvédi közreműködést, mert feltehetőleg megoldható az ügy eredménnyel, csak sokkal több információ kell hozzá.

    Kérdés: A KRESZ szabályainak megszegése miatt feljelentést tettem. Az esetnek egy szemtanúja van, akinek az adatai szerepeltek a feljelentésben. Az ügyben úgy született rendőrségi határozat, hogy az említett tanút be se hívták meghallgatásra, miközben a határozatban arra hivatkozik a rendőrség, hogy a szabálysértés nem bizonyítható. Kérdéseim: 1. Jogszerűen járt-e el a rendőrség azzal, hogy az egyetlen tanút meg se hallgatta az ügyben és úgy hozott határozatot? 2. Milyen jogorvoslatra van lehetőség ilyen esetben?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A sérelmezett rendőri eljárás ellen kifogással élhet, amennyiben szabálysértés az eset. Bűncselekménynél panaszt tud tenni. Sajnos a leírása alapján nem dönthető el, hogy mi is történt, így minősíteni sem lehetséges.

    Kérdés: A kérdésem a következő: Édesanyám osztrák állampolgárságú volt élettársa (nem bejegyzett) 2002-ben vásárolt egy házat Magyarországon és mivel ő rokkant, a segítségért cserébe édesanyámra íratta a fél házat. 2011-ben megromlott a viszonyuk, visszaköltözött Ausztriába, mondván csináljon a házzal, amit akar. Azóta egyedül fizet mindent, a garázsadótól a rezsiig. Múltkoriban felhívtam, hogy elmondjam neki édesanyám súlyos daganatos beteg és a húgom férje is meghalt, így lehet magához veszi édesanyámat. Már belátom, hogy nem volt jó ötlet, azóta egy ismerősével írogattat, hogy egy hónapunk van kigondolni, hogy fizetjük ki őt. Nagyon bánjuk, hogy egyáltalán felvettük vele a kapcsolatot, amíg a hagyatéki eljárás le sem zajlott. Ez esetben is érvényben lett volna 15 év után az elbirtoklás? Kiteheti édesanyámat a házból, ha ő nem szeretné eladni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az édesanyjának tulajdonrésze van, így nem lehet „kitenni”. Igen, lehetett volna, illetve lehet is még az elbirtoklás, kérdés, hogy az „írogatás” konkrétan milyen formában stb. valósult meg. Az ügy bonyolultságára tekintettel javasoljuk, hogy a biztonság kedvéért forduljanak ügyvédhez személyesen.

    Kérdés: Horvátországi apartman vásárlása esetén az ügyvéd mellett közjegyzőt is kérjünk fel a szerződéskötéskor? Vagy a közjegyző is elég?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Magyarországon az ingatlan adásvételére vonatkozó szerződés érvényességének formai követelménye, hogy a szerződés megkötése ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyzése által történjen, tehát elegendő egy ügyvéd vagy egy közjegyző megléte, nincs szükség mindkét személy együttes ellenjegyzésére. Azonban mivel külföldön történő ingatlan megvásárlásáról van szó, mindenképpen azt javaslom, hogy keressen fel egy Horvátországban tevékenykedő ügyvédet, aki a horvátországi hatályos jogszabályoknak megfelelő tájékoztatást tud adni. Tudomásom szerint kint szükséges és egyben „elég” a közjegyző is, de a köztes jogi ügyintézéshez célszerű az ügyvéd igénybevétele.

    Kérdés: Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy a férjem 2019-ben meghalt. Ajándékozási szerződésben a lányunk részére ajándékozta a családi házat(ingatlant), amiben 32 évig éltünk, éltem. Ezt a lányom átalakította, de úgy, hogy részemre nincs lehetőség ott lakni. Azt mondta, hogy majd mobil házat épít a meglévő ház mellé. De most egyszeriben nem akarnak, sem ő sem, a férje velem együtt lakni. Azt mondták, hogy költözzek ki, míg ők összegyűjtenek annyi pénzt, hogy építkezni tudnak. Ami biztos, hogy nem lesz soha. Mit tehetek most? Nem akarják eladni, sem kifizetni engem, hitelt sem akarnak felvenni.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Azáltal, hogy a férje a lányuk részére ajándékozta az ingatlant, azáltal az Ön lánya rendelkezik kizárólagos tulajdonjoggal az ingatlanon, amennyiben az ajándékozási szerződés megfelelt az alaki követelményeknek (írásba foglalás, közjegyző vagy ügyvéd általi ellenjegyzés). Sajnos a leírása nem egyértelmű, hogy közös vagyon volt-e az ingatlan, ugyanis a férje mindig csak a saját részét tudja ajándékozni, közös vagyon esetén csak a felét. Ennek ismeretében lehetne az Ön lehetőségeiről is nyilatkozni.

    Kérdés: Olyan problémával fordulnék Önökhöz, hogy az autóm váltója fel lett újítva, viszont valamit elronthattak, mert utána sorra jelentkeztek a problémák. 1 év garanciát kaptam rá, de sajnos 1 éven keresztül folyamatosan hordtam vissza az autót, mert nem tudták megcsinálni (vagy nem is akarták). Sajnos most járt le az 1 év garancia, de a váltó nagyon rossz állapotban van, a szerelő szerint mindent megtett és kicserélt, de ezt erősen kétlem. Mi ilyenkor a teendő?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A jótállásra vonatozó szabályokat a 2013.évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről ( Ptk. ) szabályozza. Jótállási igény a jótállási határidőn belül érvényesíthető, amely az Ön esetében már lejárt. A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti. A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására – megfelelő határidőben – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

    Kérdés: Ha a szerződés erre nem tér ki, jog szerint ki fizeti a közös költséget lakásbérlet esetén? Természetesen tudom, a bérlő szokta fizetni. A korlátlan vízhasználat díját is ez tartalmazza, viszont a szerződés szerint számla alapján fizetjük majd a vizet. Persze szóban és üzenetben megbeszéltük, hogy mi fizetjük és mit tartalmaz, de egyik sem tűnik hivatalos formának.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Törvény alapján a tulajdonos fizeti a közös költséget, azonban ettől eltérhet a társasház Szervezeti és Működési Szabályzata, illetve szerződésben is ki lehet kötni más megoldást.

     

    Kérdés: Ha hétvégi ház besorolású ingatlant lakóövezetben lebontatok és a telken építkezni szeretnék, jogosult leszek-e állami támogatásokra (pl. CSOK), illetve lakáshitel felvételére?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a családok új lakáshoz jutásának elősegítése és az új lakások építésének ösztönzése érdekében a rendeletben meghatározott feltételekkel Magyarország területén új lakás építéséhez vagy vásárlásához vissza nem térítendő állami támogatás (családi otthonteremtési kedvezmény) vehető igénybe. A családi otthonteremtési kedvezmény az igénylővel közös háztartásban élő és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltöző gyermeke után és az igénylő által vállalt gyermek után igényelhető. A támogatásra való jogosultság feltételeit a 16/2016. (II. 10.) az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló Korm. rendelet szabályozza. Lehetőség van CSOK lakáshitel felvételére is, amely a bankoknál 3%-os kamattámogatást jelent a futamidő végéig. Bővebb információkért keresse fel az illetékességgel rendelkező földhivatalt az ingatlan helyrajzi adataival összefüggésben. Továbbá a hivatalban szükség esetén földhivatali eljárást indítanak, amely alapján a későbbiekben megállapítható lesz az Ön jogosultsága a támogatásra.

    Kérdés: Folyamatos kapcsolattartásunk akadályozása miatt a második bírósághoz került kérelmet a bíróság első fokon elutasította, fellebbezéssel a másodfokú bíróság pedig hatályon kívül helyezte azzal az indokkal, hogy 2020.08.01-jén hiúsult meg a kapcsolattartás és a postára 31-én adtuk fel a kérelmet. Az ezt megelőző végrehajtási kérelem miatt a helyi bíróságra mentem panasznapon, ahol azt mondták, hogy hosszabb kapcsolattartási időszak esetén – mint például az időszakos kapcsolattartás –  az utolsó naptól számítva áll rendelkezésre a 30 napos határidő. Az érintett alkalom 2020.08.01-14-ig tartott volna, ennek tudatában cselekedtem, 2020.08.31-én adtuk fel postán a kérelmet, ami másnap érkezett meg az illetékes bíróságra. A leírtak szerint 31-ig érkeznie kellett volna, de szerintem még így is belefértem a 30 napba. Nem találtam olyan leírást sehol sem, hogy 30 napon belül érkeztetni kell, csak azt, hogy 30 nap áll rendelkezésre a kérelem elindításához. Ebben szeretnék segítséget kérni. Mit tehetek?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását a bíróság polgári nem peres eljárásban rendeli el. A kérelmet a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegésétől vagy annak a kérelmező tudomására jutásától számított 30 napon belül lehet beadni. Az ügyintézési határidő kérelmek esetében a beérkezést követő napon kezdődik. A leírása sajnos nem teljesen egyértelmű, de ha hatályon kívül helyezték, az Önnek jót jelent, hiszen az elsőfok újra meg fogja vizsgálni a kérelmét.

    Kérdés: Adott egy árverés útján megvásárolt ingatlan, amelyben laknak. Hogyan lehet őket törvényesen a legrövidebb időn belül kilakoltatni? Ők hivatkoznak fél év “türelmi időre”, melyet igényelni akarnak. Ez esetben én kérhetek albérleti díjat? Mihez vannak nekik jogaik? És mihez nekem, mint tulajdonosnak?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapesetben a kiköltözésre az árveréstől számított 30 nap áll rendelkezésre, azonban az adós halasztást is kérhet a végrehajtótól méltányossági okokra hivatkozva- a halasztás ideje maximum 6 hónap lehet. Fontos azonban figyelni, hogy minden évben általában novembertől március végéig kilakoltatási moratórium van, tehát ezen idő alatt az országban egyetlen adós sem köteles kiköltözni az árverésen elkelt ingatlanból. Ingatlan árverés esetén ezért a lehetőségeink igen korlátozottak, vagy megállapodunk a volt tulajdonossal, mint bérlővel és ebben az esetben jogosultak leszünk tőle bérleti díjat követelni, vagy pedig a végrehajtótól kell kérnünk a lakás elhagyásának rendőri kikényszerítését. Ha ennek határidejét elmulasztotta, akkor az ingatlan kiürítése iránt szükséges pert indítania.

    Kérdés: Szeretnék segítséget kérni az alábbi témában. A párommal 11 éve élünk együtt, de nem vagyunk házasok, sem bejegyzett élettársak. Egy 8 éves lányunk van. Az ingatlan melyben élünk, s melyet közösen újítottunk fel az évek alatt, a sógornőm tulajdonában van. Az anyósomnak pedig haszonélvezeti joga van rajta és erre a címre van bejelentve, de 20 éve nem itt lakik. A páromnak annak idején le kellett mondani az örökségéről. Én aggódom, hogy a közös lányunk, hogyan fog örökölni ebben a helyzetben? Valamint nem fogunk-e lányommal az utcára kerülni, ha a párom meghal hirtelen? Felmerülhet-e, hogy legrosszabb esetben elbirtokolhatnám az ingatlant a sógornőmtől?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Önök lánya ebben az esetben nem kerülhet örökösi pozícióba az ingatlan vonatkozásában, ugyanis Édesapja után csak olyan vagyontárgyakat örökölhet, amelyek az ő tulajdonában vannak halála időpontjában. Az elbirtoklást eredményező 15 éves birtoklási időnek mindvégig olyannak kell lennie, hogy bizonyított legyen a birtokos sajátjakénti birtoklása, így például ne legyen – e feltételt kizáró- érvényes jogcíme az ingatlan birtoklására haszonélvezőként másnak. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy az elbirtoklási idő csak akkor kezdődhet el, miután az Ön Anyósának a haszonélvezeti joga megszűnt. Tanácsolom, hogy próbáljanak megegyezni Sógornőjével, valamint Anyósával arra az esetre, ha ilyen helyzet állna elő.

    Kérdés: Van-e lehetőségem magánszemélyként bármely jogalanyról információt, adatot kérni bármely államigazgatási szervezettől, kizárólag bírósági peres eljárásban történő felhasználásra? Ha igen, ezt milyen módon, milyen feltételekkel tehetem meg.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetes személyek személyes adatai csak kivételes esetekben továbbíthatóak az érintett hozzájárulása nélkül, ezért magánszemélyként Önnek alapvetően nincs jogosultsága ezen adatokhoz hozzáférni. Peres eljárásban, igazolva a célt, ez kivételesen mégis megtehető. Amennyiben ennek a szerv nem tesz eleget, a bíróság felé kell indítványoznia, mert akkor az fogja megtenni. Jogi személyek esetében azonban nincs ilyen erős védelem, a nyilvános nyilvántartásokból le tudja kérdezni az adatokat.

    Kérdés: Megkülönböztető jelzéseit használó mentőautó ért utol egy útszűkületben (én kerékpárral közlekedtem). Nagy sebességgel, az előírt oldaltávolságot nem betartva haladt el mellettem, közvetlen veszélyhelyzetet teremtve. Feljelentést tettem a rendőrségen, ahol jogosan pénzbüntetést kaptam a KRESZ megszegése miatt, viszont a mentőssel szemben semmilyen eljárás nem indult bizonyíték hiányában. Természetesen a mentős mindent tagadott, ill. nem emlékezett az esetre. Tehát az egyik oldalon az én állításom áll, melynek indítékait elemezve túl sok variáció nem merülhet fel. A másik oldalon a mentős érthető tagadása áll. Véleményem szerint a két oldal állítása nem lehet egyenlő súlyú ebben az esetben (arra gondolok, mi vezérelne valakit arra, hogy egy ismeretlen mentőst csak úgy feljelentsen). Mit lehetne tenni az ügyben?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű vezetője a KRESZ bizonyos rendelkezéseit figyelmen kívül hagyhatja, tehát az oldaltávolságra vonatkozó szabályok vele szemben nem érvényesülnek, ha magatartásával a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti. A leírásból az sem derül ki pontosan, hogy Ön miért tett feljelentést és Ön miért bírságolták meg. Indítékokat ebben az ügyben egyébként sem kell vizsgálni…

    Kérdés: Egy kérdésünk lenne a párommal. Decemberi hónapban anyagi nehézségek adódtak (vendéglátó szektor), ezért párom csúszott 10 napot a gyerektartással. A kedves édesanya azonnal feljelentette és végrehajtást kért. Egyébként mire a feljelentés beért, a tartásdíj rendeződött. Mégis követelnek 110.000 Ft mindenféle felmerülő költséget. Önálló bírósági végrehajtó. Az ügyvédi költséget is páromnak kellene kifizetni. A tartásdíj 50.000 Ft. Tudunk valamit tenni jogilag?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartás nem teljesítésének megvalósulásához rendszerint hosszabb időn át ismétlődő mulasztásokkal valósul meg, nem pár nap késedelemmel. A végrehajtási eljárás indításához 10 nap fizikailag sem elegendő, mivel az nem a végrehajtónál, hanem a bíróságon indul a VH lap kitöltésével…..itt valami nem stimmel így……

     

    Kérdés: A következőre kérném válaszát. Ugyanazon településen van két közel azonos méretű és értékű építési telkem. Az egyik a Kft-m nevén van a másik természetes személyként a tulajdonom. El szeretném cserélni a kettőt, mert arra szeretnék cégként ingatlant építeni, amelyiket most magánszemélyként tulajdonlok. Erre a telekre az illetékmentességet a vásárláskor igénybe vettem. Vételárban egyébként 500.000 Forint különbség volt a kettő között, a céges tulajdonú volt a drágább (de csak azért, mert tudta az eladó, hogy meg akarom venni). Kérdésem, hogy lehetséges-e a csere és ha igen, akkor kell-e adót fizetni és kinek mennyit (mindegyiket magánszemélytől, ÁFA mentesen vásároltam)?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen lehetséges a csere, az ingatlanok cseréje esetén a személyi jövedelemadót a megszerzett jövedelem után kell fizetnie, amely összeget a cserébe kapott ingatlan értéke, mint bevétel különböző tényezőkkel való korrigálásával kapja meg. Jelen esetben mivel az elcserélt ingatlanok nem lakások, ezért a számított jövedelem a megszerzést követő hatodik évtől kezdve 10%-kal csökkenthető, azaz a megszerzést követő tizenötödik évtől 100%-kal csökken az adóalap, amely esetben adófizetési kötelezettsége sem keletkezik. Illetékfizetési-kötelezettség vonatkozásában pedig az illeték alapja az elcserélt ingatlanok- terhekkel nem csökkentett- forgalmi értékének a különbözete. A céges értékesítés esetén az ÁFA-körbe való tartozásra is figyelni kell.

    Kérdés: A vízközmű szolgáltatóval alakult ki vitás helyzet: egy régóta beépített majdnem belvárosi környéken vagyunk, ahol egy kertvég került megosztásra, ami már a Helyi Építési Szabályzatban is szerepelt megosztható telekként. Egy T alakú útkereszteződésben a T betű csatlakozásánál van kialakítva a telek, a vízközmű pedig a T betű szárának közepéig van kiépítve, a két pont között kb. 30 méter távolság van és 3 db fa. Ebben az esetben vajon kinek a költsége a gerincvezeték meghosszabbítása és a szolgáltató a közterületi fák miatt mondhatja-e azt, hogy nem megoldható a közművesítés?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a kérdéses ingatlan 30 méterre fekszik a vízközmű-törzshálózattól, ezért ilyen esetben a vízközmű a vízbekötés megrendelőjének igénybejelentést elutasítja, ha a bekötővezeték kiépítése vagy átépítése szükséges, és annak költségeit a bejelentő nem vállalja. Abban az esetben, ha a szolgáltató azt mondja, hogy nem megoldható a közművesítés a közterületen álló fák meghagyásával, olyan esetben úgy lehet kivágni a fát, ha Ön a jegyző által kiadott jogerős engedéllyel rendelkezik, tehát Önnek ebben az esetben a közterületen álló fa kivágására irányuló kérelmet kell benyújtania a települési önkormányzat jegyzőjéhez a fa kivágásának okát feltüntetve.

    Kérdés: Édesanyám 2018. szeptember 22. napján elhunyt. Sajnos még ebben az évben 2018. február 9. napján ajándékozási szerződést kötött az én lányommal (unokával) és az ingatlanát elajándékozta, ezzel a lányom lett az 1/1 arányú tulajdonos. Mivel nem volt hagyaték, én semmit nem örököltem. Az ajándékozási szerződés után a lányom nem tartotta anyukámmal a kapcsolatot, holott a szerződésben volt egy olyan rendelkezés, hogy ha beteg lesz, akkor gondoskodik róla és a szükséges tartást biztosítja. Úgy gondolom, hogy ez a szerződés tartalmában egy tartási szerződés, azonban azt nem tudom, hogy nekem, mint anyu egyetlen törvényes örökösének, milyen lehetőségem van arra, hogy az ingatlant visszakaphassam? Tudom-e perelni a lányomat és ha igen, akkor milyen jogcímen? Anyu beteg lett, ápolni kellett, mindent én végeztem, feladtam budapesti állásomat, hogy róla gondoskodjam. Ennek ellenére semmit nem örököltem. A lányomé lett a ház, de ő nem tett eleget a tartási vállalásának.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Arra nincs jogi lehetőség, hogy az örökös az eltartott halála után a tartásra kötelezett ellen pert indítson azon az alapon, hogy a tartást nem teljesítette. Ilyen pert az eltartott indíthat még az életében, de az örökös utólag nem. Az Ön esetében azonban kötelemrészre teremthet alapot az, hogy az örökhagyó életében az Ön lányának értékes vagyontárgyat ajándékozott el, aminek következtében Ön nem örökölhetett. Ezen felül, mivel az Örökhagyó az Ön lányával megkötött szerződés létrejöttétől 2 éven belül halt meg, a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Ezek alapján Ön jogosult Édesanyja után járó kötelesrész iránti igényének érvényesítésére.

    Kérdés: Idézést kaptam a rendőrségre köztisztasági szabálysértés ügyben, ugyanis néhány napja egy kuka mellé elhelyezett szemetes dobozban megtalálták az orvosi leleteimet rajta a személyes adataimmal. Beteg vagyok, így a férjem ment be a rendőrségre, megnézte a fényképeket. Lakóhelyünktől távoli kuka, soha az életünkben nem jártunk arra, szemetet nem helyeztünk el, a képen látott szeméthez semmi közünk. Magánházban lakunk, szelektíven gyűjtjük a szemetet, amit minden héten elvisznek. Ketten élünk, kis mennyiségű hulladékot termelünk. Az orvosi leletem sajnos nem értem, hogyan kerülhetett oda. Novemberi lelet, az orvostól a patikába mentem és ott talán még megvolt. Ha el is veszítettem, nem tudom hol és hogyan történt, azt sem tudtam, hogy nincs meg. Ezt elmondtuk az ügyintézőnek, de igazából az volt az érzésem, hogy nem akarja megérteni, kezdettől fogva azt szajkózta, hogy miért nem helyeztük a dobozt a kukába és hogy a patika dolgozóit is kihallgatja és jól gondoljam meg mit mondok. Mit tehetnék még?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Köztisztasági szabálysértésnek minősül, ha valaki a települési hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, vagy nem a kijelölt lerakóhelyen rak le vagy helyez el, szabálysértést követ el. Az egészségügyi adatra a személyes adatok különleges kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni jelen esetben. Továbbá adott esetben nem történt az Ön részéről szabálysértés, mivel az orvosi leletet az Ön lakóhelyétől eltérő helyszínen találták meg. Nem releváns az a feltevés, hogy a patika dolgozóit is kihallgatják az ügyben. Én nem nagyon foglalkoznék ezzel az üggyel az Ön helyében már….ha nem tetsző a döntés, akkor jogorvoslattal kell élni.

    Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy kb. 2,5 hete Covid19 vírusfertőzéssel kerültem betegállományba, majd egy hét múlva tüdőgyulladás miatt 10 napig kórházi kezelést kaptam. Én itt helyben egy gyárban alkalmazottként dolgozom, valószínű ott fertőződtem meg. A zárójelentésen a keresőképtelenség kódja: 8. Azt szeretném kérdezni, hogy nem jár -e, illetve miért nem 7-es kód?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja. Ezzel ellentétben a keresőképtelenség 8-as kódja a saját jogú betegségek esetén szerepel az orvosi igazolásokon. Ebben az esetben a keresőképtelenség első 15 munkanapja betegszabadság, ezt követően jár táppénz, amihez a munkáltatónak 1/3 hozzájárulási kötelezettsége van. Az Ön esetében azonban a keresőképtelenség alapja közegészségügyi okból történt, tehát a keresőképtelenség kódjának a megállapítása adott esetben téves, mivel Ön Covid-19 vírusfertőzés következtében került betegállományba. A „7”-es kódos keresőképtelenség esetén a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor, valamint a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli. A keresőképtelenség igazolására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a „karantén” a hatályos jogszabályok alapján elrendelésre került.

    Kérdés: Tavaly kaptam végrehajtást egy 14 éves banki hitelről. Kérdésem az lenne van-e elévülése? Ha igen, mire kell hivatkoznom?

    Válasz: Tisztelt Kérdező!Az elévülési idő követelések esetében a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 6: 22. § értelmében öt év. Ugyanakkor az elévülés önmagában nem szünteti meg a követelést (… az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti…), hanem kizárja a bírósági úton való érvényesíthetőség lehetőségét. Tehát, amennyiben a bank az ügyet az elévülés fennállása alatt nem terelte jogi útra, az elévülési idő eltelte után már bírósági úton nem érvényesíthető a követelés, de az ügyben a közjegyző által fizetési meghagyásos eljárás indítható. A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, így a végrehajtási jog elévülési ideje a követelés elévülési idejével esik egybe. Persze kérdés még a kölcsön típusa, mivel pl. egy jelzáloggal biztosított konstrukciónál a fentiek így már nem helytállóak….ergo teljesen más a helyzet.

    Kérdés: Megváltozott munkaképességű vagyok, munkaviszonyom 2020.12.31-én megszűnt, mivel munkáltatóm egyoldalúan kívánta meghosszabbítani a határozott idejű munkaviszonyomat (bruttó bérem 25.000 Ft-tal lett volna kevesebb), így az új szerződést nem írtam alá. A munkaviszonyt nem akarom visszaállíttatni bírósággal, nem lenne értelme, viszont tudomásomra jutott, hogy mivel kerekes székes vagyok és saját gépkocsival jártam dolgozni, utazási költségtérítést kellett volna kapnom. Ezt utólag, visszamenőleg követelhetem volt munkáltatómtól? (2013. januártól dolgoztam ott.)

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A 39/2010 (II.26.) kormányrendelet szerint a munkába járás költségtérítése az igény bejelentésétől jár. A 7.§ szerint ugyanis a munkavállaló a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkozik a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. Visszamenőlegesen (bejelentést megelőző időponttól) így nem jár álláspontom szerint költségtérítés.

    Kérdés: Szerbiában egy örökösödési pert veszítettem. Úgy érzem a bíróság diszkriminatív volt. Magyarországon nemzetközi bírósághoz hogyan lehet fordulni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Annak, hogy Ön az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhasson, alap feltétele, hogy a lehetséges hazai (szerb) jogorvoslatokat kimerítse. Ezt követően kell kitölteni a bíróság honlapján található űrlapot, amelyben a panaszát megfogalmazza. A beadványt pedig a honlapon található címre kell küldeni. Az érvényes kérelem benyújtásának feltételeit az Eljárási Szabályzat 47. pontja szabályozza. Javaslom az ügyvédi közreműködés igénybe vételét.

    Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy mit tudok tenni az ügyben, hogy kiemelték a gyerekeimet a családból és ideiglenesen édesanyámnál helyezték el őket. Csak az a baj, hogy édesanyámnak bírósági pszichológiai végzése van arról, hogy nem alkalmas a gyermek nevelésre, amit már 1 hónapja előre jeleztünk az itteni gyámhivatalban, amikor a gyerekek még velem voltak. Azt is jeleztem, hogy ha akármi történik, akkor szeretném, hogy a gyermekeimet a nagynénikémnél helyezzék el. Az intézkedéskor is jeleztem többször is, de nem tettek semmit, a gyerekek továbbra is ott vannak. Se a körülmények, se édesanyám nem alkalmas arra, hogy nevelje őket és már mindenhol jeleztünk előre is, de még mindig nem történt semmi. Ilyenkor mit tehetek ?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A kiemelésnél fontos, hogy az a gyermek szülőjének önhibájára visszavezethető okból történik. Amennyiben a kiemelés ideiglenes hatályú, abban az esetben a gyermeket elsősorban a másik különélő szülőnél, vagy más hozzátartozójánál kell elhelyezni és csak ezután jöhet szóba a nevelőszülőnél, vagy intézményben való elhelyezés lehetősége. A nevelésbe vett gyermek szülője, ha szülői felügyeleti joga nem szűnt meg, jogosult arra, hogy a gyermeke gondozójától, gyermekvédelmi gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást, a kapcsolattartáshoz segítséget kapjon, valamint a gyámhatóságtól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje. A gyermekvédelmi gondoskodás legfontosabb intézménye a nevelésbe vétel, amely az állam feladata. Adott esetben mivel az Ön Édesanyja nem alkalmas a gyermekek nevelésére, és ha erről bírósági végzés is van, illetve mivel a gyámhatóság az ügyben nem jár el, így a bírósághoz kell fordulni a gyermek elhelyezése iránti kérelemmel.

    Kérdés: Jelenleg a vírushelyzetre való tekintettel 6 havi időkeretben dolgozunk (gyorsétterem). Adott egy nap, amikor munkába álltam, ledolgoztam 2,5 órát, majd elengedtek betegség miatt. A háziorvosom aznaptól vett fel táppénzre. A munkáltatóm ezt úgy szeretné elszámolni, hogy a 2,5 órát rendes munkabérben kapom, a maradék 3,5 órát a táppénz elszámolásával. (6 órás vagyok és a 15 napos betegszabadságom még nem használtam ki.) Azt állítja, hogy más napokra nem lehet lecsúsztatni az így keletkezett plusz órákat, mert akkor nem a valós történések alapján van vezetve a jelenléti ív. Illetve hivatalosan, ha megkezdtem a munkanapot, akkor az orvos fel sem vehetne csak másnaptól táppénzre. A megosztott elszámolásra egy papírt nyomtak az orrom alá, hogy innentől kezdve ilyen esetben azt kell kitöltenem és osztva fogják elszámolni. Aláírathatja ezt velem vagy nem vagyok köteles ezt aláírni? Úgy tudom valóban van mód erre az osztott elszámolásra, de csak abban az esetben, ha a betegszabadságom 15 napját már kihasználtam és az oep által kapom a táppénzt. Viszont akkor sem kötelező, csak választható opció. Illetve valóban elszámolható ez így megosztva? Tényleg nem vehet fel a háziorvos aznaptól táppénzre, ha x órát ledolgoztam? Csúsztatni lehet az ebből keletkezett plusz órákat?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A Mt. szerint a töredéknap egésznek minősül, szóval, ha aznap dolgozott, nem mehet táppénzre, vagyis nem kaphat betegszabadságot sem. Itt azt is fontos lenne ismerni, hogy melyik kóddal vették fel betegállományba.

    Kérdés: Van egy bejelentett lakóhelyem és egy tartózkodási helyem is. A lakóhelyemen lévő ingatlan 1/2 részben a tulajdonom. Mivel már egy ideje elköltöztem onnan, így egy másik városban lévő ingatlanba létesítettem tartózkodási helyet. Viszont szeretném ezt megfordítani és a jelen tartózkodási helyemen lakóhelyet létesíteni és a korábbi lakóhelyem legyen a tartózkodási helyem. A kérdésem az lenne, hogy ez számomra nem lenne hátrányos, ha a tulajdonomban lévő ingatlan esetében csak tartózkodási hellyel rendelkeznék? Nem akartam volna feladni az eddigi lakóhelyem, de már évek óta a jelen tartózkodási helyemen élek és praktikusabb lenne oda állandóra bejelentkeznem.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem fog hátránya származni abból, ha azt az ingatlant teszi meg állandó lakhelyévé, ahol életvitelszerűen tartózkodik; így biztosan hozzá fog jutni minden olyan támogatáshoz, mely bejelentett lakóhelyétől függ.

    Kérdés: A lakás adásvételi szerződésében feltüntetett mosogatógép már 7 hónap óta nem került átadásra, az eladó a nappali bútorát pedig még nem vitte el, ez mondjuk nincs a szerződésben. Mit lehet ilyenkor tenni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az eladó ebben az esetben szerződésszegést követett el, melyből kifolyólag Ön követelheti az elmaradt teljesítést, illetve dönthet természetbeli teljesítés mellett. Ezen felül az eladótól az Önnek okozott károkért kártérítést követelhet.

    Kérdés: 12 éves gyermekem apja halála miatt örököl. Mi az eljárás? Milyen adatok szükségesek? Örökség lemondása esetén hova kell beadni az iratokat? Meg kell várni a hagyatéki eljárást vagy hamarabb is lemondhatok az örökségről?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel az édesapa elhunyt, az öröklésről való lemondás nem lehetséges, csak az örökség visszautasítása, melyre az örökség megnyílásakor lesz lehetőség, amibe, lévén, hogy kiskorú gyermekről van szó a gyámhatóságnak is van beleszólási jogköre.

    Kérdés: Magánszemélyként bérelek egy területet. Megkeresett egy szlovák fuvarozó cég és ezt a területet ők telephelyként szintén bérbe vennék. Van arra lehetőség, hogy bérelt területet a bérlő is bérbe adhassa?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a bérbeadó hozzájárul, a bérlőnek is lehetősége van a bérelt dolgot albérletbe vagy harmadik személy használatába adni, ez azonban azzal jár, hogy a bérlő a harmadik személy magatartásáért úgy felel, mintha maga használta volna a bérelt dolgot. A bérbeadó hozzájárulása azért is nagyon fontos, mert e nélkül azokért a károkért is köteles vállalni a felelősséget, amely a harmadik személy bevonása nélkül nem keletkeztek volna.

    Kérdés: Testvérem zártkerti ingatlant örökölt, mely válásnál a vagyonmegosztás során a volt férjhez került. Erről külföldön készült okirat, viszont a tulajdonjog nem lett bejegyezve. A volt férj lemondana a tulajdonjoga érvényesítéséről okiratban, a testvéremmel pedig adásvételi szerződést kötnénk, majd bejegyeztetném a tulajdonjogomat. Kérdésem, hogy ez egy lehetséges opció vagy a volt férj (eddig nem bejegyzett) tulajdonjogát át kell-e ruháznia, lemondani nem lehetséges róla? Esetleg mindenképpen szükséges először a volt férj tulajdonjogát bejegyezni, majd átruházni (ajándékozás/adás-vétel)? Olyan megoldást keresünk, amely jogilag később nem támadható.

    Válasz: Tisztelt kérdező! A tulajdonjogról lemondani nem lehet, csak átruházása lehetséges.

    Kérdés: Kérdésem, hogy lakossági fórum jegyzőkönyvi anyagát köteles-e az önkormányzat a honlapján megjelentetni, s ha igen, milyen határidővel? Kérnék szépen jogszabály feltüntetést is a válaszukban.

    Válasz:Tisztelt Kérdező! A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 53. § (3) bekezdése és ugyanezen törvény 51. § (2) bekezdése rendelkezik a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. Ezek állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet. A törvény az önkormányzati feladatok körébe vonja a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének a támogatását, az e közösségekkel való együttműködést is. Ezen rendelkezések alapján a lakossági fórum jegyzőkönyvi anyagát az önkormányzat nem köteles megjelentetni, így tehát határidő sincsen megszabva.

    Kérdés: Inkasszózták a számlám valamilyen tartozás miatt, amiről egyelőre nem tudom, hogy pontosan mi. Illetve segélyből családi pótlékból és baleseti táppénzből vonhatnak? Sajnos olyan életkörülményünk van, ami nem teszi lehetővé, hogy tudjak fizetni. Kérhető az inkasszó felfüggesztése esetleg, amíg nem rendeződik az anyagi helyzetünk? Műtétre várok, a vírus miatt még nem tudnak műteni, minden kiadás nagy megterhelést jelent, de ez az inkasszó most a mindennapi létfenntartást lehetetleníti el.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az adós kérelmére csak egészen kivételes helyzetben függeszthető fel az eljárás, a felfüggesztés alapjául olyan körülmények szolgálhatnak, amelyek a végrehajtási eljárás megindulása után következtek be, az adós életkörülményeire kiemelkedő jelentőséggel bírnak, egyúttal átmeneti jellegűek. Megélhetési nehézségek, magas rezsiköltség, további fennálló hiteltartozások nem alapozhatják meg a végrehajtás felfüggesztését. Általános szabály szerint a végrehajtók csak személyes ügyfélfogadás keretében nyújtanak egyedi ügyben tájékoztatást az ügyfeleknek arról, hogy milyen tartozás miatt következett be az inkasszó, ezért tanácsolom, hogy személyes konzultáció alkalmával kérdezzen utána tartozásának.

    Kérdés: Érdeklődik szeretnék, hogy jár-e a köteles rész nekem, ha az anyám a féltestvéremre íratta a házat? 2002.december 16-án íratta rá a házat a féltestvéremre. Engem anyám eldobott, apukám nevelt fel, elváltak mikor kicsi voltam. Kérhetem-e majd a köteles részt, ha meghal az anyám a féltestvéremtől?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha ez a személy az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Ez annyit jelent, hogy az örökhagyó halálával a törvényben felsorolt családtag egyébként örökös lenne, akkor jár neki a köteles rész. Az öröklésből történő kiesés azzal a következménnyel jár, hogy a köteles részre jogosult a továbbiakban köteles részre sem tarthat igényt. Ennek eszköze a kitagadás. Az örökhagyó kitagadási joga alapján, kizárólag végintézkedésben és csak a törvényben felsorolt valamelyik ok megjelölésével a kötelesrészre jogosultat megfoszthatja a kötelesrészétől.

    Kérdés: Azt szeretném kérdezni Önöktől, hogy anyósom szociális otthon lakója volt, maradt utána egy ingatlanrész, amit 25.000 Ft-ra értékeltek fel és egy betétkönyv, ami 600.000 Ft-ot tartalmaz, viszont szeretnénk, ha a temetés költségét (400.000 Ft) és a közjegyző munkadíját ebből levonnák, de a szociális otthon igényt tartana kb. kettő és fél milliós követelésre. Az örökösök azt fontolgatják inkább lemondanak az állam javára, csak ne kelljen kifizetni a szociális otthon követelését, de nem tudjuk mit tegyünk?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ennyi információ alapján nem lehet pontos választ adni az Ön kérdésére, azonban, ha a szociális otthon irányában fennálló tartozás lényegesen nagyobb összeg, mint amennyi a hagyaték teljes értéke, a legcélszerűbb döntés erről lemondani az állam részére.

    Kérdés: A kérdésem a következő: van egy ingatlan, amit 25.000 Ft-ra értékeltek, van egy betétkönyv, ami 600.000 Ft-ot tartalmaz, van egy követelés, ami kb. 2.500.000 Ft és van a temetési költség, ami 400 000 Ft, valamint a közjegyző munkadíja. Ki kell-e fizetni a követelést az örökösöknek vagy mondjanak le az örökségről állam javára?

    Válasz: Tisztelt kérdező! Kérdése pontatlansága, valamint egyéb fontos információk hiányában nem értelmezhető.

    Kérdés: Édesanyám elveszítette látását és azt szeretné, ha én, mint fia képviselném törvényesen a hivatali ügyekben. Hogyan lehetséges ez?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Édesanyja képviseletét meghatalmazás birtokában tudja ellátni hivatali ügyekben. Fontos azonban kiemelni, hogy az írni nem tudó vagy nem képes (vak) személy írásbeli jognyilatkozata kizárólag akkor érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó aláírását bíróság vagy közjegyző hitelesíti. Egyes ügyekben (pl. bírósági peres eljárás esetében) csak törvényben meghatározott személyeket (ide tartozok pl.: egyenesági rokon, testvér, ügyvéd), míg polgári jogi ügyletek intézésére általában bárki meghatalmazható.

    Kérdés: A koronavírus helyzetre való tekintettel 2020. novemberben jelentkeztem egy Pest megyei kórházba segédápolónak. Fel is vettek közalkalmazottnak, 2020. November 20-ai nappal, 90 nap próbaidő kikötéssel, ami 2021. február 29-én jár le. Azonnal Covid osztályra kerültem. Eközben kiderült terhes vagyok és a koromnál fogva, valamint a betegségek miatt veszélyeztetett terhes lettem. Jeleztem a munkáltatónak, de nem hogy könnyítést, hanem teljes ellehetetlenítést tapasztaltam részéről. Pl. egész február hónapra éjszakai 12 műszakba rakott be. Az egészségügyben 2021. március 1-től új munkaszerződést szükséges aláírni, mert a közalkalmazotti jogviszony egészségügyi jogviszonnyá alakul. Előtte pár nappal lejár a próbaidőm. A tegnapi nap a főnővér közölte, hogy nincsenek megelégedve a munkámmal és úgy néz ki, hogy próbaidő alatt meg fogják szüntetni a munkaviszonyomat, de addig járjak be éjszakára dolgozni, míg át nem tudja szervezni a beosztást. Teljes ledöbbenést éreztem.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha Ön várandós, munkáltatója nem szüntetheti meg munkaviszonyát felmondással (kivétel ez alól a próbaidő), továbbá éjszakai munkára sem oszthatja be Önt a várandósságának megállapításától gyermeke hároméves koráig.

    Kérdés: Mit tegyek, ha a rokonok árulják az ingóságokat, amit én örökölnék?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az öröklését hivatalos dokumentum (pl.: végintézkedés) támasztja alá a rokonai nem adhatják el az Ön örökségébe tartozó tárgyakat. Polgári peres eljárást tud kezdeményezni, illetve feljelentést tehet.

    Kérdés: Miután megkaptam a bérpapírjaimat, a munkáltató részéról van-e bárkinek joga azt ellenőrzésre elkérni, abba betekinteni? Ha van, ezt milyen törvény alapján teheti? (Esetemben olyan személyről van szó, akinek semmi köze a bérszámfejtéshez, a munkaügyhöz, vagy bármi ilyesmihez.)

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatónál is megvannak ezek az iratok, ha ők szeretnék, ott tudják megnézni. Kérni bárkitől bármit lehet, de el lehet dönteni, hogy azt megengedi-e vagy sem. Kötelezettsége nincsen.

    Kérdés: Felsőoktatásban duális képzés során mennyi szabadság jár a hallgatónak? Illetve azt mondták, hogy a vizsgaidőszakban a vizsgákra a szabadságot kell elhasználni, de szerintem ez nem így van szabályozva, hanem tudtommal biztosítaniuk kell rá szabadidőt. Tudna ebben segíteni, hogy van ez pontosan?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Duális képzés esetén évi 20 nap szabadság jár, amely felhasználható tanulásra és pihenésre is, vizsgák esetén pedig a vállalatoknak kötelezettségük, hogy biztosítsák a hallgatók részvételét, ezáltal ezt nem vonhatják le a szabadnapként nyilvántartott napok közül. A duális képzésekről szóló hivatalos tájékoztató úgy fogalmaz, hogy míg a vizsgaidőszakban a nem duális hallgatók csak a vizsgákra koncentrálnak, a duális hallgatók ezekkel párhuzamosan a gyakorlati idejüket töltik a vállalatnál, projektmunkákat végeznek, szakmai képzéseken, tréningeken vesznek részt, vagyis a levelező tagozatosokhoz hasonlóan a munkahelyi feladatok mellett kell a vizsgákat is teljesíteniük.

    Kérdés: Hívtam a megadott telefonszámot, de sajnos nem értem el, ingyenes jogi segítségre lenne szükségem. Inkasszózták a számlám valamilyen tartozás miatt, amiről egyenlőre nem tudom, hogy pontosan mi. Segélyből, családi pótlékból és baleseti táppénzből vonhatnak? Sajnos olyan életkörülményünk van, ami nem teszi lehetővé, hogy tudjak fizetni. Kérhető az inkasszó felfüggesztése esetleg, amíg nem rendeződik az anyagi helyzetünk? Műtétre várok, a vírus miatt még nem tudnak műteni, minden kiadás nagy megterhelést jelent, de ez az inkasszó most a mindennapi létfenntartást lehetetleníti el.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az adós kérelmére csak egészen kivételes helyzetben függeszthető fel az eljárás, a felfüggesztés alapjául olyan körülmények szolgálhatnak, amelyek a végrehajtási eljárás megindulása után következtek be, az adós életkörülményeire kiemelkedő jelentőséggel bírnak, egyúttal átmeneti jellegűek. Megélhetési nehézségek, magas rezsiköltség, további fennálló hiteltartozások nem alapozhatják meg a végrehajtás felfüggesztését. Általános szabály szerint a végrehajtók csak személyes ügyfélfogadás keretében nyújtanak egyedi ügyben tájékoztatást az ügyfeleknek arról, hogy milyen tartozás miatt következett be az inkasszó, ezért tanácsolom, hogy személyes konzultáció alkalmával kérdezzen utána tartozásának.

    Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy van-e törvény adta joga a munkáltatónak ahhoz, hogy ne fizesse ki egy pedagógus túlóráját, abban az esetben, ha a túlórához tartozó óráján 2-nél kevesebb tanuló vesz részt?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Túlóradíjat akkor kaphatnak a tanárok, ha a munkáltató intézkedése alapján – havi szinten – a kötött munkaidőt meghaladóan kell az iskolában, illetve a pedagógiai szakszolgálat intézményében tartózkodniuk. Túlóradíjat kapnak akkor is, ha az eseti helyettesítés óraszámánál több foglalkozást tartanak (és persze mindezt a 26 óra felett végzik).

    Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy jár-e a köteles rész nekem, ha az anyám a fél testvéremre íratta a házat? 2002.december 16-án íratta rá a házat a féltestvéremre. Engem anyám eldobott, apukám nevelt fel, elváltak mikor kicsi voltam. Kérhetem-e majd a köteles részt, ha meghal az anyám a féltestvéremtől?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha ez a személy az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Ez annyit jelent, hogy az örökhagyó halálával a törvényben felsorolt családtag egyébként örökös lenne, akkor jár neki a köteles rész. Az öröklésből történő kiesés azzal a következménnyel jár, hogy a köteles részre jogosult a továbbiakban köteles részre sem tarthat igényt. Ennek eszköze a kitagadás. Az örökhagyó kitagadási joga alapján, kizárólag végintézkedésben és csak a törvényben felsorolt valamelyik ok megjelölésével a kötelesrészre jogosultat megfoszthatja a kötelesrészétől. Abban az esetben lesz jogosult édesanyja halála után a kötelesrészre, ha édesanyja nem él a kitagadás eszközével végrendeletében az Ön irányában. Persze fontos azt is tudnia, hogy a hagyaték az, ami a halál pillanatában megvan.

    Kérdés: Azt szeretném kérdezni Önöktől, hogy anyósom szociális otthon lakója volt, maradt utána egy ingatlanrész, amit 25.000 Ft-ra értékeltek fel és egy betétkönyv, ami 600.000 Ft-ot tartalmaz, viszont szeretnénk, ha a temetés költségét 400.000 Ft és a közjegyző munkadíját ebből levonnák. A szociális otthon azonban igényt tartana egy kb. kettő és fél milliós követelésre. Az örökösök azt fontolgatják inkább lemondanak az államnak, csak ne kelljen kifizetni a szociális otthon követelését, de nem tudjuk mit tegyünk.

    Válasz: Kedves Kérdező! Ilyen esetben, ha valaki tartozást örököl, akkor kizárólag az örökölt vagyon erejéig felelős az adósságért, azonban arra is van mód, hogy adott esetben a szociális otthonnal a hagyatéki eljárás keretein belül egyezkedésre kerüljön sor. Az örökség visszautasításáról pedig fontos tudni, hogy egy sokkal bonyolultabb helyzet is keletkezhet ilyenkor, hiszen ebben az esetben a sorban következő örökösre száll tovább a hagyaték.

    Kérdés:Társasági szerződésben szereplő üzletrész lehet-e haszonélvezettel terhelt?

    Válasz: Tisztelt kérdező! Alapvetően (általánosságban válaszolva) igen, de egyébként pedig nem mindegy, hogy milyen esetre vonatkoztatva kérdezné konkrétan.

    Kérdés: Nyugdíjam 242.000 Ft-ról 249.680 Ft-ra emelkedett, amelyből eddig 33% került levonásra (20 éves ügy, peresítés alatt). A Nyugdíjfolyósító úgy döntött, hogy 2021.febr.1-től alkalmazza a Vht.63.§-t, mely után csak 142.500 Ft-ot (eddiginél 20.000 Ft-tal kevesebbet) hagy meg részemre. Ismerem a vonatkozó törvény tartalmát, kérdésem: Jogos-e, hogy ezentúl már közel 43 % elvonása történik egy ügyben? Miért most döntött úgy a kifizető, hogy alkalmazza a Vht. 63. § kiegészítést, ill. hogy lehet, hogy más személyeknél nem alkalmazza (konkrét személyekről tudok).

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A Vht. 63. § értelmében a végrehajtás során a munkabért terhelő, külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak, valamint egyéb járulékok levonása után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét. A 2021. évben a nyugdíjminimum összege 28.500 Ft, amelynek ötszörös értéke 142.500 Ft. Mivel Önnek a nyugdíja 249.680 Ft-ra emelkedett, ezért a Nyugdíjfolyósító korlátozás nélkül, bármekkora összeget elvonhat, azzal a kikötéssel, hogy nem lehet nyugdíjának összege 142.500 Ft-nál kevesebb, tehát a Nyugdíjfolyósító részéről teljesen jogszerű ekkora összeg elvonása az Ön esetében. Egyebekben a törvényi szabályozás alapján a Nyugdíjfolyósító döntési jogkörébe tartozik, hogy kinél milyen mértékben, milyen százalékban vonja le az összegeket.

    Kérdés: Egészségügyben dolgozom, most kapjuk meg az új szerződést. Kérdésem az, hogy ebbe az új szerződésbe a munkáltató beleírhatja-e a Covid védőoltás meglétének feltételét úgy, hogy az még nem kötelező? Mi van akkor, ha a szerződést alá akarom írni, de a védőoltást nem szeretném? Megszüntetheti a munkaviszonyomat?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az általános szerződési szabadságból eredően a munkáltatónak joga van ilyen feltétel kikötésére a munkaszerződésben, hiszen ez a feltétel nem tartalmaz semmilyen tisztességtelennek minősíthető elemet sem, sőt egy világjárvány sújtotta időszakban az egészségügyben dolgozóktól kifejezetten megkövetelhető, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek annak érdekében, hogy saját maguk, valamint környezetük védelmét biztosítsák, ebből adódóan a vírus elleni oltóanyag felvétele nélkülözhetetlennek minősül. Másik oldalról viszont Önt sem lehet semmilyen aláírásra kötelezni, így ha nem írja alá, akkor nem jön létre Önök között a szerződés (vagy annak módosítása).

    Load More