— Fórum —

Ingyenes online jogi segítségnyújtás és jogi tanácsadás igénybevétele

A fórum használata

A www.jogomvan.hu fórumának felülete arra szolgál, hogy jogi problémájára iránymutatást, lehetséges megoldási javaslatot kapjon, relatíve gyorsan és ingyenesen.

A szolgáltatás anonim, regisztrációhoz NEM kötött.

A „Kérdés beküldése” menüpontra kattintva teheti fel kérdését. Azonosító adatokat a rendszer NEM tárol, azokat megadni így nem szükséges. Személyes konzultáció igénylése esetén kérjük, hogy a kapcsolatfelvételi telefonszámot (+36 20 966 2061) használja.

A lehető leghamarabb (általában 1 héten belül) megválaszolásra kerülnek a kérdések, mely során a kérdés és a válasz megszövegezése kerül kizárólag feltüntetésre az oldalon. A kérdés a rendszerben nem azonnal, csak a moderátori ellenőrzés után jelenik meg.

A beépített kereső segítségével kulcsszavakra lehetséges a keresés minden jogeset címében és tartalmában, mely javasolt, hiszen lehetséges, hogy a kérdésére a válasz már megtalálható.

A fórum teljeskörű jogi tanácsadásra NEM alkalmas, így az üzemeltető minden felelősséget kizár annak használatával kapcsolatosan, pusztán iránymutatás, segítség, jogi véleménynyilvánítás az oldal célja. Egyebekben a főoldalon megjelentetett Általános felhasználási feltételek az irányadóak.

Kérdés beküldése

 

Eddigi adatok alapján

  • A problémák megoldása 91% 91%
  • Minden kérdésre válaszolunk 100% 100%

Népszerű kérdések

Kérdés: Tiszteletem!
Folyamatos 3 műszakban dolgozom (éjjel-nappal, ünnep nap is), a műszakrend szerint több munka napom van havonta, mint a havi munka napok száma. A plusz napokra szabad napot kapok havonta.
Betegállományba kerültem ez évben másodszor november végétől december közepéig, elfogyott a betegszabadságom (15 nap), és utána következett a tb-és táppénz. A problémám az, hogy a december hónapra elkészített műszak beosztásban, melyben a szabadnapok NEM a táppénzes napokra voltak írva -4 nap- 2-őt ráírt (elvett) a táppénzes napokra a munkáltató!
Kérdésem:jogszerű ez?! (azokat a napokat az orvos igazolta!) ill. hol tudok utána nézni?

Válasz: Jól érzi, ez nem jogszerű így. Amennyiben minden részletszabálynak utána szeretne nézni, akkor legegyszerűbben itt tud: www.njt.hu
Közismert jogszabályokon belül az “M” betűt kell választani, ott pedig az Mt.-t (Munka Törvénykönyve).

Kérdés: Mit tehetek abban az esetben, ha a munkáltatóm nem fizeti ki a béremet? Nyilván ingyen nem fogok dolgozni.

Válasz: A Munka törvénykönyve ebben az esetben védi a munkavállalót, köteles késedelmi kamatot fizetni a munkáltató. Ha több havi munkabért nem kapott meg a munkavállaló és nem egyszeri esetről van szó, bírósági úton érvényesítheti jogait és követelheti az elmaradt bérét és a késedelmi kamatot.

Kérdés: Amikor megtudta a munkahelyen a főnököm, hogy terhes lettem, azzal fenyegetett meg, hogy kirúg, ha nem megyek el magamtól, és nem egyezünk meg közös megszüntetésben. Megteheti? És én mit tehetek?

Válasz: Ha kellő időben jelezte a munkáltatója felé a várandósságát, akkor nem mondhatnak fel jogszerűen csupán emiatt, azaz nem “rúghatják ki”. Amennyiben mégis így alakulna, mindenféleképpen forduljon ügyvédhez, a továbbiakban szükséges jogi lépések megtétele céljából. www.jogomvan.hu

Kérdés: Üdvözlöm! Kb. 10 éve a szüleim a nővéremnek ajándékozták a házukat, amiben haszonélvezőként laknak a mai napig. A nővérem kifizetett engem. Közben a szülők egészségi állapota sokat romlott. Édesanyánknak amputálták a lábát. A nővérem külföldön él. De nincs messze a szülő falutól. Kb. 40 perc. 5 éve nem látogatja a szüleinket. Pedig jár a faluba a barátnőihez. Minden gond az én nyakamba szakadt. Én járok hozzájuk takarítani, én viszem őket orvoshoz, én vásárolok és segítem őket anyagilag is. Kérdésem: vissza lehet-e vonni az ajándékozást? Ha igen, nekem mennyit kellene neki visszafizetnem (8 milliót kaptam, eltelt 10 év, romlott a ház állaga és az infláció is közrejátszik) Követelhetnek-e a szülők a külföldön 30 éve élő állampolgársággal rendelkező (viszont 30 éve nincs bejelentett munkahelye) lányuktól szülőtartást????

Válasz: A feltett kérdésére csak általánosságban lehez válaszolni, ugyanis az eset összes körülményeit és pontosan kellene ismerni. Az ajándék visszakövetelhető, de annak szigorú és pontosan körülírt feltételei vannak a törvényben. Szülőtartás is követelhető, de ez is igen komoly feltételekhez kötött és bizonyítani szükséges, továbbá a mértéke sem magas.

Kérdés: Angliában dolgoztam 4 évet. Ott volt biztosításom. Jelenleg betegség miatt itthon vagyok, munkára alkalmatlan állapotban. Kint orvosok nem láttak, csak itthon, és azt mondták hogy legalább 1 évig leszek munka képtelen. A kérdésem az lenne hogy igényelhetek-e kintről valamilyen “rokkant nyugdíjat” vagy bármilyen segélyt. Itthon nem volt még munkaviszonyom.

Válasz: A kérdés rövidsége ellenére rendkívül összetett. Érdemes figyelni arra, hogy az egészségbiztosítás és a társadalombiztosítás nem ugyanazt jelenti, így az állami szolgáltatások is teljesen más kört fednek be.
Elviekben van rá lehetőség (a megfelelő formanyomtatványok kitöltése és elküldése után), hogy Angliából pénzbeli ellátást is kapjon, de a korrekt válaszhoz kellene tudni a kinti biztosítás mikéntjét, feltételeit, a hazakerülését, az orvosi ellátás hiányának okát stb. Ezen kívül három fontos információ még: egyszerre két országban párhuzamosan nem lehet biztosítotti jogviszonyban, erre figyeljen, illetve a kinti ügyintézéshez angol szakember / ügyvéd közreműködését javaslom, amellett, hogy érdemes a munkaviszony jelenlegi megléte felől is informálódni, mivel azt ilyen esetekben rendszerint megszüntetik, az eddigi tapasztalataim szerint.

Load More

Mostanában

Kérdés: A fiamnak több milliós banki tartozása végrehajtás alá került. A mi családi házunkba van bejelentve az állandó lakcíme, de életvitelszerűen nem tartózkodik itthon. Sőt, nem tudunk semmilyen elérhetőségéről sem. A leveleit nem vesszük át, visszaküldjük, hiszen nem tudjuk továbbítani neki. A ház a férjem nevén van. Ha bennünket keres meg a végrehajtó, akkor lefoglalhat-e bármit is az ő tartozása fejében? Itthon nincs az égvilágon semmije, még ruhái sem. Egyáltalán köteles vagyok beengedni? Bejöhet-e, ha nem vagyunk itthon?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a végrehajtó be tud menni, és az adós ingóságait foglalhatja, amennyiben van neki ott. Erre tudnak Önök is nyilatkozni, hogy nincsen. A gyakorlatban nemigen mennek már ki ingót foglalni (jármű kivétel), mert nem éri meg…..

 

Kérdés: A nem lakáscélú üzlethelyiségemet két hónapos felmondási idővel felmondtam április 30-án, ami június 30-án lejárt. Viszont a bérlők a mai napig folytatják kereskedelmi tevékenységüket, nem hajlandóak kiköltözni, sőt ennek hangot is adnak. Csak telnek a hónapok és nem tudom a saját tulajdonom igénybe venni. Megjegyzem, hogy ez az üzlethelyiség egy helyrajzi számon van a házzal, tehát az udvaromon belül van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pert indíthat az ingatlan kiürítése céljából. Azt javaslom, próbáljon meg újra konszenzusra jutni velük, és figyelmeztesse őket a jogkövetkezményekre, amennyiben nem tesznek eleget kérésének.

Kérdés: Édesapám januárban meghalt és volt egy nagy fogyasztói hiteltartozása, ami örökölhető. Vagyona nem volt egy kis összegű ingóságon kívül. Édesanyámon követelhetik a hitel törlesztését az örökölt vagyon felett vagy csak az örökölt vagyon összegéig?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökös a hagyaték tárgyaival, illetve azok hasznaival felel a hitelezői igények kielégítéséért, amennyiben ezek nem állnak rendelkezésére, akkor az öröksége erejéig saját vagyonával is felel.

Kérdés: Lezárult a gyermektartási perünk, így a férjem a volt feleségének 35.000 Ft-ot fizet gyermekenként, azaz összesen 70.000 Ft-ot. Mivel a határozat március 1-től szól, de jogerőre csak augusztus 25-ével emelkedett, így van egy csomó túlfizetésünk, mivel a férjemnél a munkáltató letiltja. Az ügyvédünk levelet írt a volt feleségnek és megpróbált vele egyezséget kötni, de válaszként azt kaptuk, hogy ő ezt a pénzt már elköltötte és mivel ő nem keresőképes, ezért nem képes visszafizetni. Magát és a gyerekeket szülői és baráti segítséggel tartja fent, amit szívességi alapon kap. Beadtunk egy fizetési meghagyást, de lehet, hogy így sem fogjuk látni a pénzünket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a kötelezett ellentmond a fizetési meghagyásnak, az eljárás minden további intézkedés nélkül perré alakul, ahol van lehetőségük hozzájutni követelésükhöz. A körülményekre vonatkozó információk hiányában kérdése teljeskörű megválaszolására nincs lehetőség.

Kérdés: 2019. tavaszán szerződtünk esküvői fotográfussal, majd rövidesen előleget (50%) fizettünk banki utalással. A pandémia kitörése miatt az esküvői dátumot 5 héttel a szerződött dátum előtt módosítottuk email váltásban, amiről a szolgáltató tudomást vett. Az új esküvői dátum 2021-re van kitűzve. Az esküvői fotós jelenleg új szerződést akar kötni és arra hivatkozik, hogy az előleget nem áll módjában sem beszámítani, sem visszafizetni, mivel a kapacitást fenntartotta nekünk, bár az új dátumot korábban nyugtázta. Az érvényben lévő szerződés nem tér ki a dátum módosítására vagy teljes lemondásra, hanem minden kérdéses esetben Ptk.-ra hivatkozik. Kérem segítsen abban, hogy a Ptk. szerint mire vagyunk jogosultak (előleg visszatérítés, szerződés felbontása, stb.)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A foglalóval ellentétben az előleg minden esetben visszajár, hiszen nincs szankciós jellege. Azt javaslom, próbáljanak meg konszenzusra jutni a fotográfussal. Amennyiben nem járnak sikerrel közjegyzőhöz vagy ügyvédhez fordulhatnak fizetési meghagyásos eljárás céljából. A konkrét lehetőségek feltárásához mindenképp szükséges a szerződésük tartalmának ismerete.

Load More

Megválaszolt kérdések

Az utolsó 100 megválaszolt kérdés

Az összes eddig megválaszolt kérdés listájának megtekintéséhez kérjük, kattintson ide.

Kérdés: A fiamnak több milliós banki tartozása végrehajtás alá került. A mi családi házunkba van bejelentve az állandó lakcíme, de életvitelszerűen nem tartózkodik itthon. Sőt, nem tudunk semmilyen elérhetőségéről sem. A leveleit nem vesszük át, visszaküldjük, hiszen nem tudjuk továbbítani neki. A ház a férjem nevén van. Ha bennünket keres meg a végrehajtó, akkor lefoglalhat-e bármit is az ő tartozása fejében? Itthon nincs az égvilágon semmije, még ruhái sem. Egyáltalán köteles vagyok beengedni? Bejöhet-e, ha nem vagyunk itthon?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a végrehajtó be tud menni, és az adós ingóságait foglalhatja, amennyiben van neki ott. Erre tudnak Önök is nyilatkozni, hogy nincsen. A gyakorlatban nemigen mennek már ki ingót foglalni (jármű kivétel), mert nem éri meg…..

 

Kérdés: A nem lakáscélú üzlethelyiségemet két hónapos felmondási idővel felmondtam április 30-án, ami június 30-án lejárt. Viszont a bérlők a mai napig folytatják kereskedelmi tevékenységüket, nem hajlandóak kiköltözni, sőt ennek hangot is adnak. Csak telnek a hónapok és nem tudom a saját tulajdonom igénybe venni. Megjegyzem, hogy ez az üzlethelyiség egy helyrajzi számon van a házzal, tehát az udvaromon belül van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pert indíthat az ingatlan kiürítése céljából. Azt javaslom, próbáljon meg újra konszenzusra jutni velük, és figyelmeztesse őket a jogkövetkezményekre, amennyiben nem tesznek eleget kérésének.

Kérdés: Édesapám januárban meghalt és volt egy nagy fogyasztói hiteltartozása, ami örökölhető. Vagyona nem volt egy kis összegű ingóságon kívül. Édesanyámon követelhetik a hitel törlesztését az örökölt vagyon felett vagy csak az örökölt vagyon összegéig?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökös a hagyaték tárgyaival, illetve azok hasznaival felel a hitelezői igények kielégítéséért, amennyiben ezek nem állnak rendelkezésére, akkor az öröksége erejéig saját vagyonával is felel.

Kérdés: Lezárult a gyermektartási perünk, így a férjem a volt feleségének 35.000 Ft-ot fizet gyermekenként, azaz összesen 70.000 Ft-ot. Mivel a határozat március 1-től szól, de jogerőre csak augusztus 25-ével emelkedett, így van egy csomó túlfizetésünk, mivel a férjemnél a munkáltató letiltja. Az ügyvédünk levelet írt a volt feleségnek és megpróbált vele egyezséget kötni, de válaszként azt kaptuk, hogy ő ezt a pénzt már elköltötte és mivel ő nem keresőképes, ezért nem képes visszafizetni. Magát és a gyerekeket szülői és baráti segítséggel tartja fent, amit szívességi alapon kap. Beadtunk egy fizetési meghagyást, de lehet, hogy így sem fogjuk látni a pénzünket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a kötelezett ellentmond a fizetési meghagyásnak, az eljárás minden további intézkedés nélkül perré alakul, ahol van lehetőségük hozzájutni követelésükhöz. A körülményekre vonatkozó információk hiányában kérdése teljeskörű megválaszolására nincs lehetőség.

Kérdés: 2019. tavaszán szerződtünk esküvői fotográfussal, majd rövidesen előleget (50%) fizettünk banki utalással. A pandémia kitörése miatt az esküvői dátumot 5 héttel a szerződött dátum előtt módosítottuk email váltásban, amiről a szolgáltató tudomást vett. Az új esküvői dátum 2021-re van kitűzve. Az esküvői fotós jelenleg új szerződést akar kötni és arra hivatkozik, hogy az előleget nem áll módjában sem beszámítani, sem visszafizetni, mivel a kapacitást fenntartotta nekünk, bár az új dátumot korábban nyugtázta. Az érvényben lévő szerződés nem tér ki a dátum módosítására vagy teljes lemondásra, hanem minden kérdéses esetben Ptk.-ra hivatkozik. Kérem segítsen abban, hogy a Ptk. szerint mire vagyunk jogosultak (előleg visszatérítés, szerződés felbontása, stb.)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A foglalóval ellentétben az előleg minden esetben visszajár, hiszen nincs szankciós jellege. Azt javaslom, próbáljanak meg konszenzusra jutni a fotográfussal. Amennyiben nem járnak sikerrel közjegyzőhöz vagy ügyvédhez fordulhatnak fizetési meghagyásos eljárás céljából. A konkrét lehetőségek feltárásához mindenképp szükséges a szerződésük tartalmának ismerete.

Kérdés: Párom nemrég elvált. Van egy autista fia a házasságából. Nekem is egy autista lányom van. A fia az édesanyjánál van elhelyezve, de minden második héten a párommal lehet. Pár hónapja kiment külföldre dolgozni, így csak akkor van nála a fia, mikor hazajön, általában 2 napot. Nos a kérdésem az lenne, hogy kérheti-e a párom tőlem azt, hogy apás héten én legyek a fiával, miközben ő nincs is itthon, mert kint dolgozik? Én ezt elleneztem, mert úgy gondolom, hogy az apjának kell a kapcsolatot tartania vele. Velem nem kell egy percet se úgy lennie, hogy az apja nincs is itthon. Nem vagyok a gyerek ellen, de nem érzem úgy, hogy nekem felelősséget kell vállalom más beteg gyerekéért. Nem vagyunk sem bejelentett élettársak, sem házasok. Joggal tagadom meg ezt a kérését? És az édesanyja sem kérhet tőlem ilyet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és – ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult. A kapcsolattartásra – ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett – kérelmére feljogosítható a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.

Kérdés: A férjem vállalkozásba szeretne kezdeni, a vállalkozás székhelye pedig a saját házunk, ingatlanunk lenne. Kérdésem az, hogy ha az ingatlanon jelzáloghitel és CSOK is van, akkor ez akadálya lehet-e ennek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem minősül a lakáscéltól eltérő hasznosítás tilalma megsértésének az, ha az igénylő a családi otthonteremtési kedvezményből vásárolt vagy épített új lakást a legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság – ide nem értve a részvénytársaságot –, vagy egyéni vállalkozói tevékenységet folytató igénylő esetében az egyéni vállalkozás székhelyeként bejelenti. A rendelet azt is rögzíti, hogy a vállalkozást csak akkor lehet bejelenteni, amennyiben megfelel az alábbi feltételeknek: 1. A bejelentett cég nem folytat mezőgazdasági tevékenységet, ideértve a mezőgazdasági termékek termelését, feldolgozását és forgalmazását. 2. A bejelentett cég nem exportál más EU-s országba. 3. A bejelentett cég esetében az elmúlt 3 pénzügyi évben a CSOK támogatás és egyéb csekély összegű (de minimis) EU-s támogatások együttes összege nem éri el a 200 000 eurót. Áruszállítást és közúti fuvarozást végző vállalkozások esetében az elmúlt 3 pénzügyi évben a CSOK támogatás és egyéb csekély összegű EU-s támogatások együttes összege nem érheti el a 100 000 eurót. 4. A CSOK kedvezményezett ingatlanra nem vett igénybe más, csekély összegű Európai Uniós támogatást.

Kérdés: Hogyan tudom behajtani külföldre távozott adóstárson az ingatlanra felvett jelzáloghitel tartozást? Milyen jogi lépéseket tehetek és mit javasolnak, kihez fordulhatok segítségért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez az összeg nagyságától és az alap jogügylet szerződésétől is függ, a válaszhoz ismerni kellene. Más az eljárás EU-n belül és kívül is. További segítségért szakemberhez (ügyvéd) fordulhat.

Kérdés: Élő szerződésem van, amely szerint a nyugdíjba vonulásomig lakhatok a munkakörömhöz kiutalt szolgálati lakásban. Ez egy kerttel rendelkező ház és a bérleti szerződés szerint kerthasználati díjat is tartalmaz a bérleti díj. Az épület állaga erősen leromlott (süllyed az épület). A bérbeadónak erről évek óta tudomása van, de semmiféle javítást az épületen nem végzett. Kérdésem: Ha a bérbeadó felajánl egy másik szolgálati lakást (mert azt, amiben most élek, lakhatatlanná nyilvánítja), el kell fogadnom a felajánlott másik lakást? Kérhetem-e a bérleti szerződés folytonosságát? El kell fogadnom a felajánlott ingatlant, ha az emeletes társasházban van kert nélkül? Milyen jogorvoslati lehetőségem van, ha a bérbeadó nem tett eleget az épület állagmegóvásának?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Abban az esetben, ha a bérbeadó, a jelenlegi lakásnál alacsonyabb komfortfokozatú, illetve kisebb alapterületű ingatlant ajánl fel, pénzbeni térítésre jogosult. A bérbeadó köteles gondoskodni az állagmegóvásról, felújítási és karbantartási munkákról. Javaslom, próbáljon meg konszenzusra jutni a bérbeadóval, amennyiben nem jár sikerrel bírósághoz fordulhat.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy hagyatéki tárgyalás előtt az egyedüli (elhalt) tulajdonosú lakóingatlan kiadható-e bérleményként? Amennyiben igen, úgy a bérbeadó milyen státuszban kerül feltüntetésre, mivel az örökösök még nem tulajdonosok?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ingatlan tulajdonosa elhunyt, helyére az örökösei lépnek, új tulajdonosként. Nincs lehetőség arra, hogy valaki úgy adjon bérbe egy ingatlant, hogy annak nem a tulajdonosa vagy a bérlője, utóbbi esetben albérletbe kiadható az ingatlan, azonban ehhez is a tulajdonos hozzájárulása szükséges.

 

 

Kérdés: A házunkba műanyag ablakokat építettek be. Mindegyik jól szigetel kivéve, amit az én szobámra építettek, mert annak se hő-, se hangszigetelése nincsen, a szobám lakhatatlan lett miatta. Rokonaimnál élek és övék a ház, többször szóltam nekik a hibás ablakról, de nem érdekli őket. Annak ellenére, hogy nem az enyém a ház, nincs se bérleti szerződésem, se haszonélvezeti jogom, saját magam és vagyonom védelme érdekében jogom van hívni egy másik vállalkozót, hogy beszereljen hozzám egy normális ablakot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján az állapítható meg, hogy Ön szívességi alapon lakja az ingatlant. Amennyiben változtatást kíván eszközölni rajta elsődlegesen a tulajdonossal kell egyeztetnie, ehhez az ő beleegyezése szükséges, továbbá a költségek megoszlása is ilyen esetben megegyezés tárgya.

Kérdés: Vizes munka felújítására megállapodtunk szóban egy szerelővel, szerződést nem írtunk. Előleget kért 350 ezer Forintot (a teljes megállapodott összeg 2/3-át), melyről adott egy számlát (NAV e-számla), ezen “Víz szerelési anyag előleg – Alanyi adómentes” tétel szerepel. Ezt én banki utalással kifizettem. A munkát max. 3-4 naposnak mondta (+ 1 nap a burkolás után). A munkát megkezdte, dolgozott kb. 2x fél napot (2 ember), de aztán egyéb munkák miatt félbehagyta. Egy héttel később még egyszer volt ott 1 ember, de azóta nem jöttek. Rendszeresen hívtam, ha nagy nehezen sikerült elérni, akkor azt ígérte, hogy aznap vagy másnap biztos jön. SMS-ek, ill. sürgető e-mailek vannak és telefonos fényképek a haladásról. Három és fél hétig egy félig szétvert lakásban éltünk, gödrök, stb. Aztán egy másik vizes társasággal befejeztettük a munkát. A beépített, ill. itt hagyott anyag kb. 20 ezer forintot érhet (néhány méter cső). Azóta elérni sem tudom. Vissza tudom kapni a pénzem? Feljelenthetem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, elsődlegesen küldjön egy felszólító levelet a kötelezett számára, amelyben felszólítja őt a teljesítésre, és kilátásba helyezi a további jogkövetkezményeket. A másik lehetőség egy fizetési meghagyásos eljárás megindítása közjegyző vagy ügyvéd segítségével.

Kérdés: Az önkormányzatnál dolgozom már 2 éve egy pályázatban. Napi 8 órába vagyok felvéve. Ezt januártól le akarják csökkenteni a felére (4 óra), mert előbb kezdték el a bért fizetni, mint ahogy a pályázat elkezdődött, így az utolsó pár hónapban nem tudnék fizetést kapni, ezért az óraszám és a bér felezése is. A másik ok, hogy nem gondoltak a minimálbér növekedésére, ezt nem tudják módosítani. De kérdem én, ha a költségtervet folyamatosan módosítják, akkor a béremet miért nem tudják? Illetve ha a szerződést módosítják és nem írom alá, milyen jogi következményei vannak? Felmondhatok? Határozott idejű szerződést fel lehet mondani így?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződés módosítására csak közös megegyezéssel van lehetőség, tehát nem köteles aláírni, mivel ez ön számára sérelmes lenne. Nincs jogkövetkezménye, hiszen az, hogy a munkavállaló nem írja alá a módosítást, nem lehet kizárólagos alapja a munkáltató általi felmondásnak. Abban az esetben mondhatja fel határozott idejű szerződését, amennyiben alapos indoka van rá. Ez csak olyan ok lehet, amely a munkavállaló körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna.

Kérdés: Van-e lehetőség Markusovszky ösztöndíjat kapott, már 2 éve szakorvosként elérni, hogy ne kelljen még 3 évet az állami eü-ben dolgozni ahhoz, hogy ne kelljen ezt az ösztöndíjat egészében és egy összegben kamatostul visszafizetnem? Személyes konzultációra is szívesen elmegyek ez ügyben, ha lehetséges a megoldás.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírás szerint a pályázónak vállalnia kell, hogy a szakképesítésének megszerzése után az Ösztöndíj folyósítás időtartamának megfelelő ideig hazai egészségügyi szolgáltatónál végez teljes munkaidejű foglalkoztatás keretében a szakképesítésének megfelelő szakorvosi tevékenységet. https://www.enkk.hu/files/SzakkepzesTamogatas/markusovszky-2020.pdf A dokumentum II. rész e) pontban megjelöltek megszegése esetén a IV. pont i) bekezdése szerint mindent vissza kell fizetnie. Javaslom, próbálja meg a közös megegyezést, de nem kötelesek Önnek engedményt adni. Szerződéses kötelezettsége kitölteni a pályázati időt.

Kérdés: Jelenleg egy közművelődési intézmény közalkalmazottjaként dolgozom. Közalkalmazotti jogviszonyom a törvény értelmében november 1-től munkaviszonnyá alakul át. Az átalakulás több időponthoz kötődik: 2020. augusztus 1-jén írásban tájékoztatott a munkáltató, 2020. augusztus 15-én a munkáltató ajánlatot tett a továbbfoglalkoztatásra, 2020. szeptember 14-én nyilatkozatot tettem a tovább foglalkoztatásomról, az ajánlatot elfogadtam. 2020. október 31-ig a munkaszerződésem kellene aláírnom. Kérdésem a következő: van-e lehetőségem ezek után mégsem ebben az intézményben tovább dolgozni? Mit kell tennem és az milyen következményekkel jár?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a továbbiakban nem kíván az átalakuló munkaviszonyában dolgozni az előző szerződése lejártával a munkáltató nem kötelezheti az új szerződés aláírására, mivel új szerződésről van szó és nem az eddigi kapcsán “mond fel” csupán nem létesít új munkaviszonyt ezért hátrányos jogkövetkezmények sem érhetik Önt, amennyiben nem írja alá az új munkaszerződést. Ez alól annyi jelenthet kivételt, ha időközben ezzel ellentétes nyilatkozatot tett, avagy valamilyen feltételhez kötötték ezt.

Kérdés: Rablás történt a munkahelyemen /pénzváltóban/. Később elfogták a rablót, akinek október végén történik a tárgyalása a Markó utcában. Jómagam sértett vagyok az ügyben. Kell-e nekem “polgárjogi igényt ” benyújtanom az elrabolt 3 millió Ft-ról, vagy azt a volt főnökömnek kell megtennie?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem Önnek kell benyújtania, mivel nem ön a sértett (ön ún. passzív alany), így ezt a volt munkáltatójának lehet és/vagy kell megtennie, legkésőbb az első, ún. előkészítő ülésig.

 

Kérdés: 1958-ban születtem, amit azért emelnék ki, mivel ebben a kérdésben az interneten általában az 1955 előtt születettekről írnak. Néhány év munkaviszony után súlyos betegség miatt elvesztettem a munkaképességemet és azóta rokkantként élek, annak az idők során eltérő jogi státuszában. Kereső tevékenységet mellette nem folytattam. A rokkantsági nyugdíj, majd ellátás mellett még özvegyi nyugdíjban is részesültem, részesülök. Év elején kaptam meg „adategyeztető” csomagomat a Kormányhivataltól, melynek kitöltését kötelezőnek véltem, így visszaküldtem. Ezután megkaptam a határozatot, hogy mivel a feltételek nem teljesülnek, öregségi nyugdíjra nem vagyok jogosult. A korhatárt hamarosan betöltöm. Kérdésem, hogy az öregségi korhatár betöltésével mi történik az eddigi rokkantsági ellátásommal és özvegyi nyugdíjammal? Azt hallottam, hogy mivel az adategyeztetést nyugdíjigénylésnek tekintik és arra nem vagyok jogosult, akkor a korhatár betöltésével a jelenlegi ellátásaimat elveszítem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) hatálya alá tartozó ellátások, függetlenül azon ténytől, hogy összegüket évente a nyugdíjakkal hasonló módon emelik, nem minősülnek nyugdíjnak, ezért az érintett megváltozott munkaképességű személy a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatára betöltésekor lehetősége nyílik, hogy kérje az öregségi nyugdíjának megállapítását. Ezen igények érvényesítése kapcsán viszont sok esetben felmerül a kérdés, hogy a rokkantsági ellátott személy választhat-e, a folyósított rokkantsági ellátása és a kiszámításra kerülő öregségi nyugdíja között? A kérdés megválaszolásához szükséges elmondani, hogy a nyugellátás megállapítására nem hivatalból, hanem kizárólag az adott személy erre irányuló kérelmére kerülhet sor, továbbá pusztán a nyugdíjkorhatár betöltése nem eredményezi a rokkantsági ellátás megszüntetését. Az előzőek ismeretében már kijelenthető, hogy az érintett személyeknek közvetett választási lehetőségük van a két ellátás között, igaz, nem minden esetben válnak majd saját jogú nyugdíjassá. A választási lehetőség az alábbiak szerint alakul. A nyugdíj megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor meg kell jelölni, hogy a nyugdíj megállapítását kizárólag abban az esetben kérik, amennyiben annak összege magasabb, mint a folyósított rokkantsági ellátásuk összege.

Kérdés: Kb. 4 éve a férjem az én tudtom nélkül eladta a közös ingatlanunk felét, az ő reá eső részét egy ügyvéd által. Volt belőle többféle ügy és már jogilag nem lakhatna itt, de nem hajlandó elköltözni. A vevő meg kb. 2 éve nem jelentkezik. Hogy lehetne eladni vagy nekem visszaszerezni az egész lakást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, forduljon az illetékes bírósághoz közös tulajdon megszüntetése iránti per megindítása miatt, mely okán javaslom az ügyvédi közbenjárást is, mert bonyolult a pervitel.

Kérdés: A kérdésem a következő lenne: édesapám végrehajtás alatt lévő NAV tartozása elévült. Erről levelet is kaptunk, hogy a követelés kiegyenlítés nélkül megszűnt. A végrehajtó viszont küldött egy levelet, amiben majdnem 300.000 Ft végrehajtói munkadíj, átalány, kari átalány, stb. szerepelt. A kérdésem, hogy mekkora a kari átalány számításának mértéke (ha van ilyen) és sikertelen végrehajtás esetén is ki kell-e fizetni a kari átalányt, illetve a végrehajtó díját, ha nem tudott behajtani semmit, mert a rendelet csak a sikeres végrehajtásról ír.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az adós okirattal valószínűsítette, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt, vagy arra hivatkozik, hogy a követelés, illetve a végrehajtási jog elévült, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról, egyúttal az adóstól felvett összegből a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget, valamint a tanú díja fejében járó költségátalányt fizesse be a megfelelő számlára, a végrehajtás foganatosításáért az önálló bírósági végrehajtót megillető összeget pedig a végrehajtó elszámolási számlájára fizesse be, illetőleg nyugta ellenében a végrehajtónak adja át . A végrehajtást kérőt figyelmeztetni kell a jogkövetkezményekre: Ha a végrehajtást kérő elmulasztotta a nyilatkozatot, vagy elismerte ugyan az adós állítását, de a felhívásban megjelölt összegeket nem fizette meg, a végrehajtó az ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A végrehajtás megszüntetésének ebben az esetben nincs helye. Ha a befizetés nem történt meg, a bíróság végzéssel kötelezi a végrehajtást kérőt az említett összegek megfizetésére akkor is, ha őt költségkedvezmény illeti meg. A végrehajtó a végzésben feltüntetett összegek behajtására folytatja az eljárást. Ha a végrehajtást kérő az adós állítását elismerte, és a felhívásban megjelölt összegeket megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződött.

Kérdés: Van-e lehetőség le nem dolgozott közmunka miatt kiszabandó fogházbüntetés pénzbeli kiváltására (125 óra)? Kérdezem még, hogy ez a “témakör” polgári jog, büntetőjog avagy munkajog témaköréhez kapcsolódik? Ügyvédre lenne szükségünk és nem tudom, hogy merre keressek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közérdekű munka, vagy annak hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy négy óra közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg .A közérdekű munka szabadságvesztésre a munkahely kijelölését megelőzően is átváltoztatható, ha annak elmaradása az elítélt felróható magatartására vezethető vissza. Amennyiben a bíróság a közérdekű munkát átváltoztatta szabadságvesztésre, pénzbeli megváltásra nincs lehetőség. Az ügy büntetőjogi vonatkozású.

 

Kérdés: Édesanyám hét éve halt meg szövevényes adóssághalmazt hagyva maga után. Egyedüli örökösként egy ingatlant örököltem 1.200.000 Ft értékben. Egy hitelt rendeztem utána, egyet részletekben fizetek. később egy fizetési meghagyást megkifogásolva, bíróság elé került egy újabb tartozás, melyet a bíró elutasított. Idén januárban újabb meghagyást adtak ki ellenem, amely postai hanyagság miatt nem került időben a kezembe, így kézbesítési vélelemmel lassan végrehajtás alá kerülhet. Hangsúlyozom, hogy a követelés abszolút jogtalan már, hiszen az örökölt ingatlan összegének mértékéig már helyt álltam az adósságrendezés terén. Mit lehet még ilyenkor tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kézbesítési vélelmet meg lehet dönteni, perújítani lehet, elévülésre lehet hivatkozni adott esetben, végrehajtás megszüntetése iránt lehet peres eljárást indítani stb. A pontos érdemi válasz adására információ hiányában nincs lehetőség, javaslom forduljon ügyvédhez személyesen jogi problémájával.

Kérdés: A válás megtörtént 1 éve, gyerektartást rendeztük, a gyerekek (13, 11) velem élnek. Vagyonmegosztás nem történt. Mi 2 bőrönddel eljöttünk abból a lakásból, amit a férjem 50%-ban örökölt. A lakás másik felét pedig az ő nevére felvett hitelből közösen fizettük. Azóta ezt az ingatlant eladta, de pénzt belőle nekünk nem adott. Jogosan követelhetek-e az eladott ingatlan árából?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A férje által örökölt ingatlan nem tartozik a házastársi közös vagyonba, mivel az örökölt vagyontárgy a házastárs különvagyonába tartozik, azonban a közös hiteltörlesztés keletkeztethet tulajdonjogot az Ön számára. Javaslom az ügy hatékony megoldása érdekében forduljon szakemberhez (ügyvéd). A pontos válaszhoz további információkra lenne szükség még Önöktől.

Kérdés: Meghalt a férjem öccse. Azt szeretném tudni, hogy nekem jár-e a 2 nap temetési szabadság? A munkáltatóm szerint nem, mivel az csak az egyenesági rokon házastársának jár.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen jár, mivel a házastárs egyeneságbeli rokona, illetve testvére is hozzátartozónak minősül az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

Kérdés: Szeretném a segítségüket kérni. Elváltam 3 éve, a bíróság nálam helyezte el a gyerekeket, én vagyok a törvényes képviselőjük. A négy gyermekem közül a legnagyobb azonban az apához húz. Lett egy párkapcsolatom, ami arra ösztönözte a volt férjemet, hogy bosszút álljon. Nem kellett sokáig fűtenie a fiunk fejét, közösen bementek a rendőrségre feljelenteni gyerekbántalmazásért. A gyámügy volt a következő lépés, azonnal áthelyezték ideiglenesen. 6 és fél hónapja történt az eset. Apuka azonnal beadta a bíróságra a szülői felügyeleti jog megváltoztatása iránti keresetet Folyamatosan szítja a fiamat ellenem, hogyha bármit mondok neki, ami nem tetszik, akkor az anyai kapcsolattartás alatt bármikor visszaviheti, nem kell elviselnie a “lelki terrort”. A törvény szerint jogom lenne kapcsolatot tartani vele, akkor is, ha szünetel a tárgyalásig a szülői felügyeleti jogom és nem csak 5 percre láthatom a gyereket, ha éppen olyan kedve van. Hová forduljak segítségért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, amennyiben a későbbiekben sem rendeződne a helyzet, keresse fel a gyámhatóságot és egyeztessen velük a jövőbeni kapcsolattartásról. Emellett forduljon ügyvédhez és konzultáljon vele a részletekről, illetve a folyamatban levő bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve. Sajnos nem teljesen egyértelmű a kérdésében megfogalmazottak okán, hogy az önnel szembeni intézkedés tartalma mi volt, mert más a szülői felügyeleti jogosultság kizárólagos gyakorlása és a szünetelés stb. Ismerni kellene az iratokat.

Kérdés: Kérdésem lenne egy gyermek elhelyezési perrel kapcsolatban. Minden esetben az anyának ítélik a gyermeket? A kapcsolat tönkrement elhidegülés miatt, megcsalás történt az ő részéről, nem voltunk házasok csak együtt éltünk. Az előző férjét elhagyta miattam és a 4 gyermekét (2 felnőtt, 2 kiskorú), a volt férj megcsalás címen adta be a valópert. Az anya teljes felügyeletet akar 20% gyerektartással. Gyermekkel javarészt én voltam itthon, amikor beteg is volt vagy a korona vírus idején is, 3 hétből 2 héten át. Én Vác mellett élek, ő Pápa mellett és 2 havi szinten láthatom a gyermeket. Ő a sok vita és az ingatlan rossz állapota miatt adta be a keresetet. Úgy vitte el a gyermeket, hogy csak rokon látogatóba megy és 2 nap múlva hazajön. Ehelyett 2 héten át jelét se adta, hogy hol tartózkodik a gyermekkel és hogy mi van vele. Most helyezkedett el dolgozni, de saját lakása nincs, nekem viszont van 8 órás munkahelyem és saját lakásom. A gyermeket legtöbbször én hoztam-vittem az oviból és orvoshoz is.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem minden esetben ítél meg a bíróság kizárólagos felügyeleti jogot az édesanyának, ez a körülményektől és sok egyéb tényezőtől függ. Javaslom, hogy elsődlegesen keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni felügyeleti jog iránti per lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve. Kérdése komplexitása és további információk hiánya miatt nem tudunk Önnek pontosabb választ adni.

Kérdés: Édesapám elhunyt és egyetlen gyermekként én örökölnék tőle. Édesapám szülei, vagyis az én nagyszüleim még élnek. Olyan helyzetben vagyok, hogy szeretném visszautasítani az örökségem. Azt szeretném kérdezni, hogy ha én visszautasítom az örökségem, akkor automatikusan az államra száll vagy esetleg a visszautasításommal megnyílhat-e a parentéliális örökösödés a nagyszüleim, vagyis édesapám szülei javára? Ha igen, ez automatikusan történik vagy ezt esetleg kérvényezniük kell-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben visszautasítja örökségét, örökrésze a következő örökösre száll, minden további intézkedés nélkül. Gyermek nélküli öröklés lép érvénybe, tehát édesapja szülei fognak örökölni. A hagyatéki eljárás során kell ezt a nyilatkozatot megtenni, ahol érdemes a nagyszüleinek is részt venni.

Kérdés: A cég felmondott kevés munka miatt egy hónap felmondási idővel és a felmondási idő alatt nem enged dolgozni. Annak idején magyar cég által mentem oda 2012.03.05-én, majd a cég átvett német alkalmazottnak 2012.09.01-től. Most 2020.09.31-én felmondott egy hónap felmondási idővel, 2020.10.31-én adja ki a papírokat, a munkaügyi hivatalban már jeleztem, azzal nincs is gond. Csak hogy az egyik kollégám is így járt, hogy felmondtak neki és nem mehetett a felmondás alatt dolgozni, a papírjait kipostázták, azt meg is kapta, de a felmondási időre fizetést nem kapott. Meg szeretném kérdezni, hogy én is járhatok így? Vagy nem köteles felmondási időre fizetést adni mondjuk azzal az indokkal, hogy mivel nem dolgozom abban a hónapban, így fizetetlen szabit írnak, mint a volt kollégámnak? Megteheti, hogy a papírokat is csak a felmondási idő után adja ki? Meg szeretném kérdezni még, hogy ennyi év munkaviszony után jár-e végkielégítés és ennek mi a módja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató köteles kifizetni a felmondási időre járó munkadíjat, abban az esetben is, ha nem tud munkát biztosítani a munkavállaló számára. Nem küldheti el fizetés nélküli szabadságra, hiszen az csak a munkavállaló kérelme esetén lehetséges. A munkáltató legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon köteles kiadni a szükséges igazolásokat. A végkielégítésre való jogosultsághoz minimum 3 év munkaviszony szükséges az adott munkáltatónál. Ez a munkáltatónál eltöltött évek számával párhuzamosan növekszik. Mindazonáltal a végkielégítésre való jogosultság megállapításához egyéb feltételek teljesülése is szükséges. Főszabály szerint a munkavállalónak jár a végkielégítés, amennyiben a munkáltató szüntette meg a jogviszonyt felmondással, és a munkaviszonyban eltöltött idő elérte, illetve meghaladta a három évet.

Kérdés: Édesapám a tavasszal halt meg és van egy nővérem is. Velem már 27 éve a szüleim aláírattattak egy lemondó nyilatkozatot családi körben, hogy én már megkaptam a köteles részt és mondjak le a testvérem javára, ill. haláláig is őt támogatta. Én nem örököltem semmit így szüleim után. Nekem van kettő gyerekem. Ők megkaphatják a köteles részt? Hamarosan lesz a hagyatéki tárgyalás: érdemes benyújtanom a köteles rész utáni igényemet, végül is nagyon sok idő eltelt azóta.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben, nem állapodtak meg másképp az azt jelenti, hogy a kötelesrészre vonatkozó jogosultságáról is lemondott, emellett arról a vagyonról is, amit az örökhagyó a lemondó nyilatkozata megtétele után szerzett. Abban az esetben, ha a lemondó nyilatkozat megtételét követően, rendkívüli vagyonnövekedés következett be az örökhagyó vagyonában, aminek tudatában nem tették volna meg a nyilatkozatot van lehetősége megtámadni a szerződést ezen az alapon. Igen, megkaphatják.

 

Kérdés: A volt társammal közösen vettünk egy házat, de a kapcsolatunknak vége. Azt várja, hogy menjek el a házból, de nem akar kifizetni és eladni sem akarja, hogy utána feleznénk a pénzt. Mindezt 8 év után. Mi lehet ilyenkor a megoldás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bírósághoz fordulhat közös tulajdon megszüntetése iránt. Azt javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a pontos körülményeket figyelembe véve.

Kérdés: A kérdésem az osztályozó vizsga letétele utáni helyzetre vonatkozik: be kell-e járni a sikeres osztályozó vizsga teljesítése után tanítási órára? A vizsgát (ha ez számít) 2020. szeptemberben tettük. Az iskola igazgatósága azzal érvel, hogy a szabályzat megváltozott, így kötelező részt vennünk az órákon. Erre vonatkozóan én azonban semmit nem találtam. Rendkívül sokat jelentene, ha ennek az ügynek pontot tehetnénk a végére egy szakember segítségével!

Válasz: Tisztelt Kérdező! ,,Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.” További eljárási szabályokat az osztályozó vizsgával kapcsolatban itt talál: http://www.bkkvszi.hu/images/letolthetore/erettsegi/eljszab.pdf

Kérdés: Lenne egy kérdésem: kiskorú voltam, mikor aláírtam egy titkos örökbeadási nyilatkozatot, gyám se volt velem és a nevelőszülőm se.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Érdemi válasz adására információ hiányában nincs lehetőség, javaslom, küldjön egy új levelet, amelyben részletesen leírja problémáját és a kérdést, amire szeretne választ kapni.

Kérdés: Kérdésem a következő lenne: haszonélvezeti joggal terhelt ingatlanban lakok, mint 1/1 tulajdonos. A haszonélvező idős korú és gondozás alatt áll, ő nem lakik ott, csak oda van bejelentve. Az ingóságaitól szívesen megválnék. Szeretném megtudni, hogy ilyen esetben mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az idős, gondozás alatt álló haszonélvező cselekvőképes és nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt, úgy vele kell közös álláspontra jutnia az ingóságok elhelyezéséről, amennyiben azonban gondnokság alatt áll, úgy az ügyei vitelében őt segítő gondnokkal kell tisztázni az ingóságok mivoltát.

Kérdés: Hogyan zajlik a végrehajtás olyan adóssal szemben, aki nem a bejelentett lakcímen tartózkodik? Az állandó és ideiglenes lakcímen fellelhető ingóságok a lakás tulajdonosáé, az adósnak egyik címen sincsenek vagyontárgyai. Mit foglalhat le a végrehajtó?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Végrehajtás esetén kizárólag azokat a vagyontárgyakat foglalhatja le a végrehajtó, amelyek kétséget kizáróan az adós tulajdonában vannak. Amennyiben, nem egyértelmű, kié az adott vagyontárgy, az ingóság lefoglalható, azonban a későbbiekben ezt kötelesek visszaszolgáltatni, abban az esetben, ha kiderül, hogy az adott vagyontárgy nem az adósé. A végrehajtónak joga van bemenni és ellenőrizni a bejelentett lakcímen fellelhető vagyontárgyakat, a tartozás behajtása érdekében. Amennyiben nincs vagyontárgya az adósnak, jövedelmének 33%-a végrehajtás alá vonható.

 

Kérdés: Érdeklődni szeretnék gyermekelhelyezés megváltoztatása miatti polgári per folyamán volt férjem és élettársa a nevemben – személyes adataim ismeretében – végig hívták a szolgáltatókat, hogy van-e tartozásom. Miután a feljelentés megtörtént beismerték, hogy valóban így történt. Van-e lehetőségem arra, hogy sérelemdíj iránti pert indítsak és ha igen, várható-e az, hogy a bíróság az én javamra dönt? Azzal védekeznek, hogy a bíró az én pártomat fogta a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti per folyamán és hogy rá akartak mutatni a rossz anyagi helyzetre.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A sérelemdíj ebben az esetben, álláspontom szerint, nem jár, az másra „való”. Továbbá azt mindig összegben kell megjelölni, itt ennek a mértéke is igencsak kérdéses lenne.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy 2017-ben vásároltunk 4,6 millió Ft értékben egy nyaraló ingatlant, amit teljes körűen felújításra került, becsült értéke 20 millió Ft. 2020-2021-ben szeretnénk eladni, de 1 éven belül vásárolnánk egy lakó ingatlant. Kérdésem az lenne, ilyen esetlen milyen adó, ill. járulék költség terhelne minket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlan adás-vétel esetén mindig a vagyonszerző, azaz a vevő fizeti a vagyonszerzési illetéket. A vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál az abban az időpontban fennálló forgalmi érték az irányadó, amikor a vagyonszerzést a közjegyző vagy bíróság bejelenti, illetve az ingatlanügyi hatóság a hozzá érkezett vagyonszerzési ügy iratait továbbítja az állami adóhatóságnak, vagy a vagyonszerzésről az állami adóhatóság más módon tudomást szerez. Amennyiben 1 éven belül vásárolnak másik ingatlant Önökre a következő rendelkezés vonatkozik, amely illetékkedvezményt is jelent (NAV B400-as formanyomtatvány 16./3.) : Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja a lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete. Ingatlan értékesítése esetén pedig személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli az eladót, mely alól 5 éven túli értékesítésnél mentesül.

Kérdés: Lakáshitelt kérvényeztünk egy ház megvásárlására. A bank azonban indokolatlanul hosszú ideig váratott a hitelbírálattal és nagyon közelgett az adásvételiben megszabott végső határidő. Az eladó ezért azzal fenyegetett, hogy másnak adja a házat (amire mi ez idő alatt már jócskán költöttünk), hacsak nem fizetünk neki az önrészen felül 1.850.000 Ft-ot, amit a banki utalás napján ő visszafizet, mert meg van szorulva anyagilag. Mi ennek eleget tettünk, papírt is írtunk róla tanúkkal. Az utalás végül időben megtörtént az eladó azonban nem fizetett nekünk vissza semmit. Hiteget és hazudozik, de nem akar fizetni, ez látszik rajta. Valószínűleg nincs a nevén semmi. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartozásról készült okirat alapján a bírósághoz fordulhat. A másik lehetőség egy fizetési meghagyásos eljárás megindítása közjegyző vagy ügyvéd segítségével. Javaslom, keressen fel egy ügyvéd kollégát és konzultáljon vele a részletekről.

Kérdés: Állásfoglalását kérem a következő ügyben. Egy márciusi utazásunkat lemondta az iroda a vírus miatt, helyette felajánlott egy cserét, amit elfogadtunk szeptemberre, de ez az utazás sem jött létre a 472/2017.sz. korm.rendelet értelmében. Az út helyett utalványt ajánlottak, de mi a teljes összeg visszatérítését kértük. Először jóváhagyták, majd később megtagadták a fizetést, ezért a Fogy.védelemhez fordultunk. A Fogy.védelem szerint is a díjat vissza kell téríteni, viszont nem hoztak határozatot, mert “egyedi szerződéses jogviszonyból eredő jogvita eldöntése nem hatósági ügy”. Helyette javasolják a Békéltető Testületet, vagy a bírósági utat. Elolvastam: a Békéltető Testület hozhat határozatot, ha ezt az iroda elfogadja, de ha nem fogadja el ajánlás jellegű határozatot hoznak. Ennek nem teljesítése esetén a Békéltető Testület értesíti a Fogy.védelmet, ahonnan már egyszer elutasítottak! Jogos, hogy a Fogy. védelem nem hozott határozatot? Nem tudom mi tévők legyünk!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megjelent kormányrendelet alapján az utazási iroda felajánlhatja az utalványt, azonban ezt nem kötelesek elfogadni, ebben az esetben a pénz pedig visszajár. Amennyiben, a Békéltető Testület eljárása nem vezet eredményre azt javaslom forduljanak az illetékes bírósághoz, mivel a Fogyasztóvédelem nem köteles határozatot hozni a fent említett esetben.

Kérdés: Sajnálatos módon január óta nem tudtam fizetni a gyermektartást volt feleségemnek, aki végrehajtóhoz adta az ügyet. A kérdésem az lenne, hogy tudtommal hat hónapra visszamenőleg követelheti az összeget a végrehajtó, de ő mégis januárra visszamenőleg követeli az azonnali fizetést, azaz már 10 havit. Ez lehetséges, jogszerű?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tartási követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni. Az viszont lehetséges, hogy 6 hónapon belül adta le, csak most került „sorra” az ügy és így jön ki a 10 hónap. Ha ez így van, akkor az jogszerű.

Kérdés: Négyen alkotunk egy családi betéti társaságot, egyenlő arányban. Ügyvédhez megyünk, mert frissíteni kell a céges papírokat, volt bővülés, változás stb. Engem kihagyva, két testvérem “megegyezett”, hogy a beltag cserét is megejtik, mivel a jelenlegi beltag nem dolgozik a saját vállalkozásunkban. Az újonnan belépő beltagra pedig én nem bíznám a közel húsz éves családi vállalkozásunkat (információk megtartása, magatartási, viselkedési problémái miatt). Nekem úgy adták elő, hogy kettő aláírási címpéldánnyal rendelkező nem lehet a vállalkozásban. Mellesleg jelenleg a beltagnak és nekem is van aláírási jogom. Változott-e a jog ebben az ügyben az elmúlt 10 év alatt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A társasági szerződés módosítása szükséges a beltag cseréhez, amelynek létrejöttéhez az ön beleegyezése is nélkülözhetetlen. Több aláírási címpéldánnyal rendelkező is lehet egy vállalkozásban. Az ön által megadott információk alapján kérdése teljeskörű megválaszolására nincs lehetőség. Javaslom, keressen fel egy ügyvéd kollégát és konzultáljon vele a részletekről, a céges iratok ismeretében.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a telkem mellett építkezés folyik, útépítés. A telekre le vannak pakolva az építőcég dolgai. Mivel nem bérelték a telket szóltam nekik, hogy pakoljanak el. Az építésvezető azt mondta, méressem ki a telket addig nem pakol el. A telek ki volt karózva az építés megkezdésekor, amit a föld-munka alatt kitúrtak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, elsődlegesen próbáljon meg konszenzusra jutni az építésvezetővel. Amennyiben nem jár sikerrel, az illetékes jegyzőhöz fordulhat birtokvédelemért, illetve használati díjat is kérhet, melyeket végső soron peres eljárásban érvényesíthet.

Kérdés: Olyan problémával fordulnék Önhöz hogy, édesapám elhalálozásával én egy lakástulajdon 1/3-ad részét örökölném egyedüli örökösként. A másik 2/3-ad az apai nagyszüleim tulajdonában van. Én azt szeretném, hogy semmilyen úton módon ne kerüljön a nevemre az ingatlanból semmilyen rész, ill. egyéb személyes okokból kifolyólag felesleges költségekbe se szeretném verni magam. A nagyszüleim hajthatatlan módon mindenáron elajándékoztatni kívánják a részükre ezt az 1/3-ad részt, nem szeretnék, hogy éljek a visszautasítási jogommal. A problémám és egyúttal a kérdésem az lenne, hogy ajándékozás útján bekerül-e bárhova is a nevem pl.: földhivatali papír, (bármilyen más dokumentum), stb., hogy én azt elfogadtam és elajándékoztam. Az esetleges jövőbeni terveimben szereplő lakásvásárlási kedvezményeket ez mennyire befolyásolná, mint első lakásvásárló? Mennyire látnak bele a bankok az ilyen eshetőségbe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem utasítja vissza a hagyatékot, a terhekért való felelősség az ajándékozás ellenére is önre hárul (hiszen a hagyaték háramlása hamarabb lesz, mint az ajándékozás). A tulajdoni lapon fel lesz tüntetve, mint az ingatlan 1/3 részének az előző tulajdonosa. A bank is hozzájuthat ezekhez az adatokhoz.

Kérdés: Az alábbi problémám lenne: A lovardával nézeteltérésünk támadt (ezt most nem részletezném), ennek következtében azonnal kivezettette a lovat a lovarda területéről, ahol bértartásban volt. Ezután közölte, hogy nem adja oda a ló útlevelét, csak ha 2 havi bért kifizetek neki, az aktuális teljes hónapot, s plusz egyet felmondási idő címén. 4 napot volt ebben a hónapban a ló ott (ezt kifizettem), s ebben az esetben azonnali szerződésbontás volt, tehát szerintem semmilyen felmondási idő nem jár. A szerződés szerint, ha én mondom fel a bérletet, akkor 15 nap, ha a lovarda, akkor 30 nap a felmondási idő. Ebben az esetben azonnal kitette a lovat a lovardából. Kérdésem, hogy jogos-e a követelése, vagy köteles az útlevelet kiadni, mivel szerintem nem tartozom neki semmivel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem jogos a követelése, hiszen szerződésszegés valósult meg azáltal, hogy a lovat a felmondási idő letelte előtt kivezettették a lovardából. Azt javaslom, amennyiben a továbbiakban sem lesz együttműködő a lovarda tulajdonosa, forduljon ügyvédhez és konzultáljon vele a részletekről, mivel a teljesen pontos válaszhoz az önök közötti szerződés stb. ismerete is szükséges lenne.

Kérdés: Igénybe szeretném venni a nők 40 éves nyugdíj kedvezményét, folyamatos a munkaviszonyom, az utolsó munkahelyemen betöltöttem az egy évet. Közalkalmazottként dolgoztam, jár-e nekem 1 hónap felmentési idő? Ez lenne a kérdésem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben teljesülnek a feltételek, 60 napos felmentési idő jár, ami a közalkalmazottként eltöltött évektől függően akár több is lehet.

Kérdés: Férjem édesapja 2 éve hunyt el, ekkor a hagyaték egy ingatlan volt, illetve hagyatéki teher volt, egy banki hiteltartozás (kb. 400.000 Ft). Férjem ekkor nem mondott le az örökségről (1/3-ban örökös, anya 2/3-ban), mert még kifizethetőnek tartotta a tartozást. Aztán jött a hideg zuhany, mert jött egy végrehajtói levél, amiben a tőke volt a 400 ezer Ft és a kamat több, mint 1 millió Ft. Anyósom két hete meghalt. Nos a ránk váró hagyatékinál képbe jön egy féltestvér is, így 2/3-ban lesz a férjem tulajdonos, 1/3-ban a féltestvér. Az ingatlant 1,4 millió Forintra értékelték. Tehát már nagyobb a tartozás, mint az ingatlan értéke. Kérdés: Ha az örökséget most visszautasítja a férjem, mind a maga mind a kiskorú gyermekei nevében és egy ajándékozással odaadja az ingatlan korábban örökölt részét a testvérének, úgy szabadul a mindenféle tartozástól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökös az öröklés megnyílása után az örökséget visszautasíthatja. Ebben az esetben nem kell külön ajándékozási szerződést kötni a többi örökössel, hiszen a visszautasító örökös örökrésze a többi örököst örökrészük arányában illeti meg. A kérdése pontos megválaszolásához minden iratot ismerni kellene.

Kérdés: Apósommal nem tudunk kommunikálni a nagyapai láthatás miatt. Nem hajlandó a normális kommunikációra. Volt feleségét hívogatja és neki panaszkodik. Amikor a volt feleség (a gyerekek nagymamája) azt mondta neki, hogy a fiával kell ezt megbeszélnie (aki a férjem) akkor azt mondta, hogy keres egy bandát és kinyírat minket. Szólt anyósom a fiának, hogy apád már fenyeget titeket, akkor rákérdeztem, hogy is volt, ezt írta: “Ezt csak mondta arra, hogy megjegyeztem jobb lenne, ha helyettem Lalit hívná és vele próbálná tisztázni a dolgokat!” Ennyi írásos bizonyítékunk van. Nemrég megint mondta anyós, hogy arra, hogy a fiával beszéljen, az apósom megint azt mondta neki, inkább felbérel valakit. Biztonsági őr, régebben fegyverviselési engedélye is volt, nem tudjuk van-e még neki. Anyóst megütötte, sógoromra is kezelt emelt, lefogta vagy mi egy vita során, így tartunk tőle emiatt. Mit tudunk tenni ez esetben? Nem tudom kitől kérhetünk tanácsot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben, tekintve, hogy a nagypapa meglehetősen agresszív magatartást tanúsít nem is biztos, hogy szükséges a gyermeknek a vele való találkozás. Javaslom, amennyiben továbbra sem sikerül közös álláspontra jutniuk forduljon szakemberhez (ügyvéd) és tegyen feljelentést, illetve a gyámhivatalnál lehet a nagyszülői kapcsolattartást szabályoztatni.

Kérdés: Azt szeretném megtudni, hogy a tartásdíj milyen időponttól jár? A gyermek születésétől vagy az apa általi hivatalos névre vételtől?

Válasz: Tisztelt kérdező! Apai jogállást – jelen esetben – az apai elismerő nyilatkozat keletkeztet, ez esetben a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el. Ha az apai elismerő nyilatkozat megtételére a gyermek születése előtt kerül sor, a nyilatkozat a gyermek megszületésekor válik teljes hatályúvá. Tartási követelést főszabály szerint 6 hónapra visszamenőleg lehet bírósági úton érvényesíteni. 6 hónapnál régebbi időre bírósági úton csak akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. 3 évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék: fizikai munkát végzek és táppénzen voltam befagyott váll syndromám miatt. A munkáltató nem ismeri el a baleseti táppénz igényemet és tegnap postai úton felmondták a munkaviszonyomat. Emellett rehabilitációs ellátásban részesülök.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Táppénz annak a biztosítottnak jár, aki keresőképtelenné válik, és ezt orvos által kiállított papírral hitelt érdemlően tudja igazolni. Sajnos az ön által megadott információk alapján kérdése teljeskörű megválaszolására nincs lehetőség. Amennyiben, a munkaviszony megszüntetése jogellenes volt, azt javaslom, forduljon ügyvédi segítséggel munkaügyi bírósághoz.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy gyermekem édesapjával különváltunk, ő Ausztriában dolgozik. 50 ezer Ft tartásdíjat fizet, de az osztrák családi pótlékot szeretné ebbe bevonni, hogy annak az összegét levonja az 50 ezer Ft-ból és a fennmaradó összeget fizetné csak tartásdíjként. Ez így jogos lenne?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartás mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsődlegesen a szülők megállapodása az irányadó. A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Amennyiben nem jön létre konszenzus a szülők között, a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni a gyermek indokolt szükségleteit; mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; a szülők háztartásában eltartott más gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; a gyermek saját jövedelmét; és a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző 1 évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni. A családi pótlék nem része a tartásdíjnak!

Kérdés: Múlt hét csütörtökön egy kisebb baleset történt velem a munkahelyemen, ami jegyzőkönyvbe is lett véve és másnap a balesetin is voltam. Jelenleg 100% táppénzen lennék elvileg. De a munkahelyem kifogásokat keres és olyan híreket hallok a munkatársaimtól, hogy a csoportvezetőt és a munkatársaimat megkérdezték a baleset következményeiről. Velem még nem kommunikáltak, csak a folyamatos kifogásokat hallom vissza.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Táppénz annak a munkavállalónak jár, aki keresőképtelenné válik és ezt orvos által kiállított papírral tudja igazolni. Javaslom várja meg míg munkáltatója konzultál önnel személyesen, hogy megbizonyosodjon róla valóban igazak e az ön által hallottak.

Kérdés: Késő délután észleltük, hogy ömlik a víz a vízaknában. Fotóztuk és videóra vettük azt a hangos dübögő vízzubogást, ahogy a meghibásodott vízórából akadálytalanul tőr ki a víz, hatalmas nyomással. Miközben a víz folyamatosan elnyelődik az akna alján lévő hatalmas lyukakon, amit még a Vízművek csinált régebben. A Vízművektől azonnal kijöttek és megjavították ingyen. Munkalapot nem adtak, mert azt mondták elektronikus és kikérhető, ha kell. Kiderült a 1,5 hónapja Vízművek által cserélt új vízórából ömlött, spriccelt a víz. A szerelő szerint az újonnan beszerelt vízórában lévő átszakadt selejtes tömítés miatt. Rengeteg víz elfolyt. Úgy tudom, hogy a belső hálózat meghibásodása esetén nem kell kifizetni az elfolyt víz utáni csatorna díjat a 58/2013. Korm. r. 63.§ (6) bekezdése alapján. Véleményem szerint a 1,5 hónapja cserélt új vízóra meghibásodása nem tartozik a belső hálózatomhoz sem (mert a vízóra a Vízművek tulajdona), így az elfolyt víz díját sem kérhetik majd tőlem. Jól gondolom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden olyan vízveszteség, ami a csatlakozási pont után keletkező hibából adódik a fogyasztót terheli. Javaslom, kérje ki a munkalapot, hogy birtokában legyen, amennyiben szükség van rá. Emellett a felvett jegyzőkönyv is segítséget nyújthat a díjelszámolásnál.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy folyamatban lévő élő árverés alatt kifizethető-e a tartozás a tulajdonos által, ami miatt árverés van az ingatlanon?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az árverést a tartozás kiegyenlítésével megszünteti a végrehajtó, azzal a feltétellel, hogy a tartozás összegén felül a meghatározott végrehajtási költségeket és kamatokat is meg kell fizetnie az adósnak.

Kérdés: Érdeklődöm, hogy egy majdnem minden este üvöltöző társasházi szomszédot milyen módon lehetne fegyelmezni? Éjszakába nyúló kiabálások nem szűnnek annak ellenére sem, hogy felszólítottuk, hogy ez a magatartása zavaró. A közös képviselő nem jeles probléma megoldásból.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a békés vitarendezés nem vezetett eredményre bejelentést tehet a jegyzőnél birtokháborítás okán. A probléma további fennmaradása esetén birtokpert is indíthat, azonban ehhez javaslom, hogy vegye igénybe szakember (ügyvéd) segítségét.

Kérdés: Folyamatban lévő polgári pernél az alperesek elköltöznek abból a városból, ahol folyamatban van a per. Kérdésem az lenne, hogy hol folytatódik tovább a per? Az alperesek Budapestre költöztek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján a peres eljárás abban a városban és azon a bíróságon folytatódik tovább, ahol folyamatban van.

Kérdés: Egy olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy felfüggesztett börtönbüntetés mellett kérelmezhető-e közvetítői eljárás más ügyben? Sajnos első fokon nem kaptam semmit, másodfokon viszont kaptam 1 év és 2 hónap felfüggesztett börtönbüntetést. Ez idő alatt a másik munkahelyemen feljelentettek sikkasztásért, amelynek az összegét megtérítettem. Beismerő vallomást tettem és megbántam (ahogy ezt nekem elmondták), mert sajnos ezt nem én követtem el, de azt mondták nekem, hogy ha ezt így csinálom nem lesz problémám belőle. De viszont azt közölték velem most, hogy nincs lehetőségem közvetítői eljárást kérni. A 2018-as BE leírásában nem találtam ilyen kizáró okot, de a régi 2012-es pontok között viszont, mint kizáró ok szerepel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a következő feltételek fennállnak, nincs akadálya a közvetítői eljárásnak: a gyanúsított, illetve a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, vagy ehhez hozzájárul; a gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást tett, és a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bűncselekmény következményeinek jóvátétele várható és a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, vagy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásának elveivel nem ellentétes. Az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésnek nem akadálya, ha a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt, vagyoni hátrányt, vagy a bűncselekmény elkövetési értékét részben vagy egészben már önként megtérítette, illetve a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy a végrehajtó követelhet-e olyan tartozást, ami a hagyatéki végzésen nem volt feltüntetve? És ez a követelés meghaladhatja-e a szerzett vagyon értékét? Voltunk a VH-nál és azt mondja ez élő tartozás. Kértünk részletfizetést, de már 1 éve nem is reagáltak rá semmit. Mit tudunk tenni? Nem érezzük jogosnak ezt a követelést, mert nem is tudtunk róla. Ha tudjuk, akkor nem fogadjuk el a hagyatékot!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökös csak örökrésze erejéig tartozik felelősséggel a hitelezői igények iránt, a fő szabály szerint. A közjegyzőtől lehet kérni póthagyatéki eljárás megindítását, annak okán, hogy a tartozás is belekerüljön a végzésbe, de ez érdemben nem fog változtatni a helyzetükön. Azt javaslom, próbálják meg újra felvenni a kapcsolatot a végrehajtóval, vagy a birtokukban lévő okiratokkal keressenek fel ügyvédet, mert sok a tisztázandó kérdés még ebben az ügyben.

Kérdés: Komplex minősítés alapján testvérem egészségi állapota 30%, teljes szervezeti egészségkárosodása 70%, minősítése: D. Ugyanakkor arra való hivatkozással, hogy 5 éven belül nincs meg az 1095 nap biztosítotti jogviszony, a kérelmét elutasították. A további lehetőségekkel kapcsolatban szeretném kérni szíves segítségüket.  A biztosítási idő adatlapon 453 elismert napot mutattak ki. Kérdés az, hogy a biztosítási időbe beleszámít-e a munkanélküli hivatal által fizetett TB (álláskeresési támogatás, ill. regisztrált munkanélküliként rendezett érvényes TB)? Amennyiben beleszámít, de mégsem éri el az 1095 napot, kérhető-e kivételes rokkantsági eljárásra jogosultság? Amennyiben nem, van-e valamilyen további lehetőség (aktív korúak ellátása, nagyobb kedvezménnyel/díjmentesen gyógyszer-kiváltási lehetőség, a további TB viszonyának biztosíthatósága, egyebek)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ellátás teljes időtartama szolgálati időnek minősül. A kivételes rokkantsági ellátás annak a megváltozott munkaképességű személynek állapítható meg, akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 %-os vagy kisebb mértékű, és a komplex minősítés alapján a rehabilitációja nem javasolt. Ha javasolt a rehabilitációja, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, továbbá akinek a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás iránti kérelmét a megfelelő mértékű biztosítási idő hiánya miatt elutasították, de rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével. Továbbá feltétel, hogy keresőtevékenységet ne végezzen, rendszeres pénzellátásban ne részesüljön.

Kérdés: 3 éve a saját kezünkkel pucoltuk be a férjemmel a tűzfalunkat. Pár napja vettem észre, hogy a szomszéd az engedélyünk nélkül befuttatta a tűzfalunkat növényekkel. Én ezt szóvá tettem neki, hogy mielőbb távolítsa el onnan. Azóta sem tette meg. Kérdem én, hogy milyen jogon mert egyáltalán hozzányúlni a falunkhoz? Sőt még szögeket is vert bele, hogy az indákat megtartsa. Ugye jól tudom, hogy ehhez nincs joga?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tűzfal feltehetően a társasház (?) osztatlan közös tulajdona. Felújítása, karbantartása a társasházi közösség feladata. A pontos válaszhoz több információra lenne szükség.

Kérdés: A testnevelő tanár a gyermektől kéri az iskolán kívüli sporttevékenységének részleteit. Az edzővel akar felvenni kapcsolatot, nem jó indulatból, ki akarja rakatni a csapatból. Én megtagadtam az információt tőle, de folyamatosan fenyegeti a gyereket. Ilyen esetben mit lehet tenni? Zaklatással vagy a gyerek jogainak megsértéséért feljelenteni esetleg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tényállás kimerítheti a zaklatás jelentését, miszerint: ,,Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Javaslom, hogy forduljon az iskola igazgatójához és az igazgató próbálja meg rendezni a dolgot a testnevelő tanárral, további segítségért forduljon szakemberhez (ügyvéd) és tegyen feljelentést, amennyiben békés úton nem rendezhető az ügy. A pontost történeti tényállást, így a minősítést is, tisztázni kell.

Kérdés: Kórházi közalkalmazottként dolgoztam és írott felmondás nélkül “távoztam”. A jogellenesség és a kórház igénye a részemről való távolléti díj megfizetésére világos. A munkaviszonyomat a hónap 14. napjával megszüntették és küldtek két figyelmeztető levelet, amit a mai napig nem kaptam kézbe, így fogalmam sincs, hogy mi áll benne. Információ kérésre a válaszuk csak annyi, hogy “a kórház jogásza majd keresni fog”. Ettől függetlenül a kilépéssel járó elszámolásra bementem egy héttel a megszűnés után, viszont az eddig ledolgozott napjaim és szabadnapjaim után járó fizetésemet nem akarják kifizetni a távolléti díjra hivatkozva és a kilépéssel járó papírokat sem kaptam a kezembe. A konkrét kérdésem az, hogy mi a pontos menete a jogellenes megszűnésnek, szabályos-e a munkáltató részéről a fizetés visszatartása? Ha nem, akkor van-e vagy mi az a határidő, amin belül a munkáltató köteles kifizetni az elmaradt bért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. A munkavállaló, ha a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. A munkáltató követelheti az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának megtérítését is. Ezek együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. A jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át.

Kérdés: A munkaszerződésem alapján egy budapesti irodában dolgozom, de gyakran járok az egri üzemünkbe saját gépkocsival, amit megegyezés alapján (elméletileg) térítenek, legalábbis ebben állapodtunk meg. A cégvezető mondta, hogy a kiküldetési rendelvényt használjam a dokumentálásra. A munkaügy most azt mondja, hogy nem jár a térítés, mert ez nem kiküldetés. Több százezer forintomat nem akarják kifizetni, a munkaügy arra hivatkozik, hogy ilyen térítés nincs. Külön szép a dologban, hogy egy egri kolléga budapesti irodai látogatásait megtérítik, de nyilván ez sem indok szerintük. Az egri üzem volt előbb, a budapesti iroda nem igazán elfogadott még a munkaügy szemében, talán jogilag nem is bejelentett, bár a munkaszerződésemben ez áll.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos mivel nem tett fel konkrét kérdést, így nem egyértelmű mire lenne kíváncsi, kérem pontosítson.

Kérdés: A keresetlevelet beadtam feltüntetett ügyvéd nélkül, gondoltam közös vagyon hiányában meg tudunk egyezni ügyvéd bevonása nélkül is a közös gyermekkel kapcsolatban. 2020.09.24-én kiderült, hogy a férjem (az alperes) ügyvédet is hoz magával. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben célszerű nekem is ügyvédet fogadnom? Illetve, hogy mit tud elérni a gyermekkel kapcsolatban? Azt mondja a gyermektartás összegét illetően nem bízik bennem, ezért van neki szüksége ügyvédre. Mit tehetek én ilyen helyzetben, mi a tanácsosabb, menni egyedül vagy fogadni egy ügyvédet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve a jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve.

Kérdés:  Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy egy gépjármű vásárlásnál kezes voltam, de az autóhitelt nem fizették. Kb. 4-5 évvel ezelőtt levélben megkeresett a végrehajtó, hogy fizessem ki a tartozást plusz még az én autómra is rátették az opciót. Az autó azóta is megvan, de azóta semmi nem történt, még levelet sem küldtek. Van esélye az elévülésnek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartozások elévülését a régi Polgári Törvénykönyv a jelenleg hatályoshoz képest eltérően szabályozta. Amennyiben 2014. március 15-e előtt jött létre tartozása, a régi szabályok érvényesülnek és a felszólító levél megszakította az elévülési időt, tehát az újra indult. Abban az esetben, ha a tartozás 2014. március 15-e után keletkezett 5 év után elévül a felszólító levél érkezésétől függetlenül. Szükséges lenne a teljes végrehajtási ügyirat ismerete.

Kérdés: Édesanyám örökölt egy házat, a hivatalos szervek megszabták az illetéket. Kérdésem a következő: ki kell fizetni az illetéket? Idén májusban a parlament elfogadott egy törvénymódosítást, az 1990. évi XClll. törvénymódosítást az egyenes ági örökösödés kapcsán.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vagyont szerző fél örökösödési illetéket köteles fizetni minden belföldön örökölt hagyatékra, valamint bizonyos esetekben a külföldi ingó hagyatékra is. 1990. évi XCIII. törvény [ Itv. ]: Az öröklési illeték mértéke: • 9% lakástulajdon vagy tulajdonrész öröklése esetén, • 9% lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklése esetén. Öröklési illeték mentesség: az örökösödési illeték megfizetése alól mentesség jár, ha az örökös az örökhagyó egyenesági rokona. – gyermeke, unokája, dédunokája stb., -szülője, nagyszülője, dédszülője stb.

Kérdés: Laikus középkorú ügyfél vagyok, hónapok óta kompetens jogi képviseletet keresek államigazgatási eljárásban SOS. Melyik hiteles jogi fórumon találok valós ajánlást? Az “ügyvéd-árajánlatok”, “jogdoktor” nem aktív. Az “ügyvédbróker” regisztrálja kérésem és utána kérése lejárt, értékelje szolgáltatásunkat link jelenik meg, soha nem lehet belépni, semmi válasz.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom az ügyvédkereső szolgáltatást a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján.

Kérdés: Összetett a problémám: a szomszéd 3 éves vizslája kis helyre van bezárva, ugat szinte állandóan, ha kiszökik végigjárja a szomszédokat, a környéket és odapiszkít. Nyáron nem lehetett jót szellőztetni sem. Sajnos így is jobban nevelt a gazdáinál, akivel szót érteni nem lehet. Pl. hangos zenehallgatás nyitott kocsiban reggel 6 óra előtt. Amikor érte jönnek dudálnak, mivel csengője nincs és persze, hogy a kutya utána ugat még sokáig. Kennel is csak azért lett csinálva, ami szerintem egyébként kisméretű, mert a rendőr felszólította őket. Követte a kutyát hazáig, kihelyezett egy kutyabefogó kennelt üresen, nem csoda, hogy nem fog be semmit. Itt tartunk. Kérem véleményét, több bejelentést is tettünk már.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Birtokháborítás kapcsán a jegyzőhöz tud elsődlegesen fordulni és bejelentést tenni, amennyiben ezután sem következik be változás javaslom, forduljon segítségért ügyvédhez és bírói úton próbálják megoldani az ügyet.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy egy vadászterületen az ottani erdész és/vagy vadász nappal megtilthatja-e, hogy a területen tartózkodjak, mint kiránduló vagy van-e bármi jogi alapja, hogy felszólítson a távozásra.Esetleg, ha van idevonatkozó törvény, azt szívesen elolvasnám.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja és feltételhez kötheti az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott-tartózkodás életet vagy testi épséget veszélyezteti, vagy az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza. A vadászat időtartamára a vadászatra jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy polgári peres ügyben a testvérem férje képviselhet-e engem? Azért kérdezem, mert a régi Pp. írta, hogy lehet és képviselt is már egyszer 2011-2013 között egy ügy kapcsán, de most az új polgári perrendtartásban nem találom az idevonatkozó részt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott képviselője is eljárhat. A perben meghatalmazottként eljárhat a fél hozzátartozója is. A pontos válaszhoz azt is tudni kellene, hogy milyen perről van szó, melyik bíróságon, mert ez is változtathat, a kötelező jogi képviselet esetkörei miatt.

Kérdés: Nincs bérleti szerződésem a főbérlővel, csak szóban állapodtunk meg, hogy hosszabb távon bérelnénk a párommal az albérletet, és hogy minden hónap 10-én fizetünk. Ebben a hónapban kifizettük a bérleti díjat két hétre, mivel szeretnék elhagyni a lakást, viszont a másik lakásba csak október 10-én tudunk beköltözni. A főbérlő azonban ezen a héten pénteken már új bérlőket hoz a lakásba, amit velünk nem közölt, csak miután kértük, hogy 10-éig maradnánk. Az lenne a kérdésem, hogy ebben az esetben mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, próbáljanak meg konszenzusra jutni a főbérlővel. Amennyiben ez nem sikerül, kénytelenek lesznek elhagyni az ingatlant. Hiszen a szerződést nem foglalták írásba és nem a jogszabályoknak megfelelően jártak el. Persze ha nem költöznek ki, akkor ennyi idő alatt a bérbeadó sem tud sokmindent tenni….

Kérdés: Édesapám elhunyt és a családi ház, amelyben lakott az én tulajdonom, ő volt a haszonélvező. Ilyen esetben is van hagyatéki tárgyalás? Még semmi értesítést nem kaptam, pedig augusztus elején már elhunyt. Még annyi, hogy el szeretném adni az ingatlant, meg kell várnom a tárgyalást, ha lesz vagy előbb is eladható? Az élettársa lakik benne, ő lenne a vevő.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben ön a kizárólagos tulajdonos, a ház nem lesz a hagyatéki eljárás tárgya. Az ingatlan szabadon értékesíthető.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy mi lehet a következménye annak, ha óvónőként megtagadom a kötelező minősítést? Ha esetleg ez az elbocsátásommal járna együtt, akkor kapnék-e végkielégítést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvény szerint a minősítés kötelező ezen a pályán, illetve amennyiben, a minősítés eredménye nem ér el egy bizonyos szintet, a munkáltatónak kötelező felmondani 10 napon belül a munkavállaló munkaviszonyát. Többek között abban az esetben sem jár végkielégítés, ha a munkáltató felmondásának oka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása.

Kérdés: Egy évvel ezelőtt kötöttem egy megtakarításos 10 éves életbiztosítást. Vonták a díjat a számlámról minden hónapban. Most meg szeretném szüntetni, mert meggondoltam magam, más kedvezőbb befektetésbe, nyugdíj előtakarékoskodásba szeretném fektetni inkább a pénzem. Most derült ki, (mivel a biztosító e-mailben küldte el és én nem léptem be), hogy át sem vettem a kötvényt. Illetve most kaptam meg a belépési kódot, így átvett állapotba került. Kérdésem az lenne, mivel 15 napon belül vagyunk az átvételtől számítva, hogy visszakérhetem az eddig befizetett teljes összeget, ha elállok a szerződéstől? Van jogom ehhez a lépéshez? Kötvény visszavásárlása esetén kb. a befizetett pénzem 15%-át kapom vissza.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem kérheti vissza, hiszen a szerződés érvényesen létrejött, attól függetlenül, hogy ön belépett-e vagy sem. További pontos válaszhoz és a lehetséges megoldáshoz ismerni kellene a szerződést is.

Kérdés: Egy hónapja előszerződést kötöttem egy párral ingatlan vásárlásra. Előleg és foglaló sem lett fizetve. Sajnos időközben kiderült, hogy a pár egyik tagja vélhetően nem beszámítható, ezért egyoldalúan felmondtam a szerződést, mivel féltem, hogy az örökösök a jövőben megtámadják. A pár most bánatpénzt követel. Jogos-e a követelésük vagy sem? Milyen bajom lehet belőle, ha kiderül, hogy a bácsi mégis beszámítható?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Előszerződés esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére létrehozhatja a szerződést, az előszerződésben foglalt feltételekkel. Csak szűk körben van lehetőség az előszerződés felmondására. Az, hogy véleménye szerint az eladó nem beszámítható nem tartozik az ilyen esetek közé. Bánatpénz abban az esetben követelhető, amennyiben ezt az előszerződésben kikötötték.

Kérdés: Olyan információt kaptam, mely szerint idegenek jogtalanul birtokolják a tulajdon házamat. A családi ház üresen áll már pár éve, mivel én külföldön dolgozom és élek. Próbáltam segítséget és tanácsot kérni a helyi rendőrségtől, hogy ilyenkor mi a jogi útja a helyzet megszüntetésére. Sajnos érdemleges választ nem kaptam. Annyi információm van, hogy személyesen megtapasztalt bejelentés után kiküldik az illetékes rendőrt. Én azt szeretném megtudni, hogy helyszíni szemle után, milyen eljárás lép életbe? Jogilag ilyenkor mi a teendő, hogy lehet eltávolítani a jogtalanul birtokló személyeket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben kiderül, hogy idegenek jogtalanul birtokolják és használják ingatlanát, választása szerint, az illetékes jegyzőnél birtokvédelmi kérelmet nyújthat be, illetve pert indíthat az ingatlan kiürítése céljából. Alapjában véve tehát nem feltétlen a rendőrségre tartozik az ügy. Érdemes megbízni valakit a vagyona kezelésével.

Kérdés: A szüleim telkén építettünk egy családi házat a feleségemmel, édesapám meghalt és a telek felét megörököltem, a másik fele édesanyám nevén van. Ha jól tudom válásnál a feleségemnek csak a telken lévő felépítménynek (háznak) jár törvényileg a fele és a telekhez nincs köze, mert én azt örököltem és így nem számít közös vagyonnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastárs különvagyonához tartozik a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás. Tehát az örökölt telekrész nem számít közös vagyonnak.

Kérdés: Feleségem immár három és fél hete karambolozott a használtan, de kevés km-rel vásárolt lízingelt autónkkal. A másik fél a felelősségét elismerte, a kárt az első munkanapon bejelentettem a károkozó biztosítójának. Azóta viszont nagyon lassan halad az ügyintézés. A kárfelvételre 5 napot vártam, a kárelszámolás – hivatalosan – még nem érkezett meg. Közben megbíztam egy az érintett biztosítóval leszerződött kárszakértőt, aki “fű alatt” betekintett az immár egy hete elkészült, de nekem meg nem küldött kárelszámolásba. Ebből az derült ki, hogy a biztosító 25 %-kal csökkentette a gépjármű árát, gazdasági totálkárt állapított meg, illetve vélelmezhető, hogy a hátam mögött a biztosító és a bank valamilyen módon egyeztetett. Ezt abból gondolom, hogy a kárérték és a banki követelés szinte forintra megegyezik. Így viszont a gépjármű vásárlásakor befizetett önrész, mintegy 600 ezer Ft elúszna. Mit tehetek ilyen esetben, követelhetek-e valamilyen sérelemdíjat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A sérelemdíj intézménye a nem vagyoni károk kompenzálására szolgál, tehát ebben az esetben nincs rá lehetőség. A törvény szerint a kárveszélyt a lízingbe vevő viseli. Elsődlegesen a szerződési konstrukció az, ami irányadó a kárelszámolást illetően. Javaslom, várja meg a kárelszámolás megérkezését, és amennyiben továbbra is szükséges keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, bizonyosan van megoldás.

Kérdés: 17 éves házasságunkat szeretném felbontani kibékíthetetlen ellentétek miatt (szóbeli bántalmazó, agresszív, dühöngő magatartása miatt nem akarok maradni tovább), de a férjem nem hajlandó sem elfogadni a döntésem, sem megegyezni 11 és 14 éves gyermekünk felügyeletében. Ehelyett azzal fenyeget, hogy elpereli tőlem a gyerekeket és csak nélkülük költözhetek el. A házunkat közösen építettük, fele-fele arányban tulajdonosok vagyunk. De én nem szeretnék itt maradni, szeretnék albérletbe költözni a gyerekeimmel. Mit tehetek? Hogyan költözhetnék el a gyerekekkel együtt? Milyen lehetőségeim vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az illetékes bírósághoz fordulhat, ahol kérelmezhet ideiglenes gyermekelhelyezés iránti intézkedést. Javaslom, hogy elsődlegesen keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve. Mindentől függetlenül a gyermekekkel bármikor elköltözhet, de szerencsésebb lenne, ha erre már a per alatt kerülne sor adott esetben.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy vettem egy házat, ami tartozással terhelt. Ügyvéd által hitelesített szerződésben az eladó vállalta, hogy rendezi a tartozását egy bizonyos határidőre. Mit tehetek, ha mégsem, ugyanis ez az érzésem? Németországban élő illetőről van szó. Az ügyvéd is passzív ebben az ügyben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megadott információk sajnos nem elegendőek a kérdése teljeskörű megválaszolásához. Az ügy bonyolultságára való tekintettel javaslom, hogy a szükséges dokumentumokkal forduljon másik szakemberhez (ügyvédhez) a kérdéses jogi probléma megoldása érdekében, mivel mindenféleképpen látni kellene az adásvételi szerződést és az ingatlan tulajdoni lapját.

Kérdés: Édesanyám ez év márciusában hunyt el, ő egy pszichiátriai demens beteg volt. Hárman vagyunk testvérek, én laktam vele, én és a családom gondoztuk. Egy ingatlan maradt utána melyben 1/5 részben tulajdonos vagyok, tehát az örökség 4/5 részét kellene három részre osztani. Az ingatlanban több beruházást, korszerűsítést végeztünk sajnos édesanyám neve alatt. Két testvérem az öröklési jogával tökéletesen tisztában van, sajnos ápolási, gondozási kötelességükkel azonban nem. Közel 10 évig vigyáztunk rá, nehezen tudom elfogadni, hogy nekem gyakorlatilag nem volt életem és most mindennek, amiért dolgoztunk fizethetem ki egy részét. A gondozás, ápolás csak az én feladatom, én és a családom kötelessége volt? Testileg, lelkileg belebetegedtem az elmúlt évekbe. Mit tegyek? Törődjek bele, hogy eddig az ápolás rabja voltam és most majd egy bank rabja leszek? Nem az öröklési igényüket vitatom, de a mértéket igen. Nekik a piaci és jogos örökségük kell. Mit tehetek?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind azt követően egyetemlegesen felelnek, tehát Ön nem lesz a “bank rabja”. A közös tulajdon megszüntetésére a következő lehetőségek állnak fent, hogy minden örökös megkapja az örökségét: A közös tulajdon megszüntethető akképpen, hogy az egyik tulajdonostárs megváltja a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadát ellenérték fejében. Továbbá harmadik személynek közösen is eladhatják az ingatlant és a vételárat osztják fel egymás között. Amennyiben a tulajdonostárs nem járul hozzá a közös tulajdon megszüntetéséhez, bíróság előtt pert lehet indítani ellene, amely során a bíróság kimondja, hogy milyen megváltási árért veheti meg a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadát.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy ha nem jelentkeztem rendőrségen, de a bíró ezt szabta meg, akkor milyen büntetést fogok kapni? Rabosíthatnak ismét vagy lehet kérni pénzbírságot?

Válasz: A megadott információk alapján kérdése teljeskörű megválaszolása nem lehetséges. Javaslom az ügy bonyolultságára való tekintettel, a szükséges dokumentumokkal keressen fel szakembert (ügyvédet) a probléma megoldása érdekében. Szükséges lenne ismerni az iratokat, a pontos válaszhoz.

Kérdés: 1987-től dolgozom óvodatitkári munkakörben. 2006-ban szociálpedagógus végzettséget szereztem. Munkáltatóm 2015.09.01.-től besorolt a Ped.I-be. 2019-ben teljesítettem a pedagógusok számára előírt 120 órás továbbképzést is. Azonban most felmerült az a kérdés, hogy a szociálpedagógus szakképzettség pedagógus végzettségnek számít-e? A nevelési-oktatási intézményekben a Nkt. 3.sz. melléklete határozza meg a pedagógus munkaköröket és azok végzettségi és szakképzettségi követelményeit. A mellékletben szerepel a szociálpedagógus, mint szakképzettség, amellyel több pedagógus munkakör is betölthető, pl: kollégiumi nevelőtanár, fejlesztőpedagógus, sőt önállóan a szoc.ped., mint pedagógus munkakör is létezik. Mivel munkaköröm óvodatitkár, így ez a munkakör bármely pedagógus végzettséggel is betölthető. Az Nkt a NOKS-munkakörben dolgozóknál nem a pedagógusképzésben szerezhető szakképzettséget írja elő a pedagógus-előmeneteli rendszerben történő besorolás feltételeként, hanem az ún. ped. szakképzettséget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pedagógusok besorolása alapján a szociálpedagógus szakképzettség is pedagógus végzettségnek felel meg.

Kérdés: Szociális otthonban dolgozom és az ott lévő betegjogi képviselő felé panasz érkezett telefonon rám. Névtelenül, a munkáltató szerint erős hangnemben szóltam.  Ez volt a probléma. A munkáltató szóbeli figyelmeztetést adott. Megjegyezte, hogy mivel sok-sok éve ott dolgozom és ki vagyok égve, így jó lenne, ha munkahelyet váltanék. Akkor megnyugodna mindenki. Nos nyugdíj előtt vagyok (40 év). Most van kiszámolás alatt és sértőnek érzem a munkáltatótól ezt a megjegyzést. Ha nem jó a munkám, mondjon fel. Munkámmal semmi baj állítólag, csak néha emelt hangon beszélek, vagyis fogjam be a szám. Megjegyzem, hogy létszámhiánnyal küszködünk, amit 5 embernek kéne elvégezni azt 3 csinálja meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem tett fel konkrét kérdést, ebben az esetben nem tudok Önnek segíteni, nem derült ki mire lenne kíváncsi.

Kérdés: 23-éves vagyok és most 3 évig még tanulok egy iskolában, esti képzésen. Érdeklődni szeretnék, hogy ilyen esetben lehet igényelni tartásdíjat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell. Tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel. A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha a gyermek a tartásra érdemtelen; a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné. A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

Kérdés: Az alábbi problémával fordulok Önökhöz. A volt feleségem fellebbezett a kb. 8 éve meghozott határozat ellen. A gyerektartás mértékét 20%-ban szeretné megállapíttatni, valamint 6 havi különbözetet követel megfizettetni. A láthatást nem tudja biztosítani a határozatban leírtak szerint. Van, hogy 2 hónapig sem láthatom a gyerekemet. A gyerektartást rendszeresen (a határozatban szereplő összeget) a bankszámlájára utalom. Kérem szíves segítségüket, tanácsukat hova fordulhatok ez ügyben?

Válasz: Tisztelt kérdező! A megírt információk sajnos nem elegendőek a kérdés teljeskörű megválaszolásához. Javaslom az ügy bonyolultságára való tekintettel keressen fel szakembert (ügyvédet) a hatékony megoldás érdekében. 8 éves határozattal szemben fellebbezni nem lehet, feltehetőleg más áll a háttérben. A kapcsolattartás akadályozása lehet polgári és büntető kategória is, illetve a végrehajtás kérése is megfontolandó akkor. Ezekről csak az iratok ismeretében lehetne nyilatkozni.

Kérdés: A gyermekem édesapja nem fizeti időben a gyerektartást. Megkerestem az akkoriban gyámügy által kirendelt ügyvédnőt, aki nem tájékoztatott, hogy a jogi tanácsadás pénzbe kerül. Majd csak a beszélgetés után. Nem tudtam neki fizetni, mert nehéz anyagi körülmények között élünk. Majd az apa letétbe helyezte ebben a hónapban a 20 ezer Ft gyerektartást az ügyvédnél. Holnap vár időpontra, hogy majd a kisfiú gyerektartásából én rendezem az ő tanácsadását! Mit tehetek most?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, amennyiben az édesapa továbbra sem fizeti rendesen a gyerektartást forduljon bírósághoz. Lehetőség van a bíróságon ügyfélsegítő szolgáltatás igénybevételére, ahol segítenek a keresetlevet megírni nyomtatvánnyal és díjmentesen. Így nem kell számolnia az ügyvédi költségekkel. A bíróság végrehajtást rendelhet el, aminek keretében a továbbiakban sor kerülhet az összegnek az édesapa jövedelméből való levonására a gyermektartásdíj behajtása érdekében. Ezen túlmenően a rendőrségen is tud vele szemben feljelentést tenni, mert a tartásdíj nem fizetés bűncselekmény (amennyiben az végrehajtható bírósági határozaton alapul).

Kérdés: Azt szeretném megtudni, hogy ha én elváltam és van az első házasságomból két lányom, kérhetek-e gyerektartást 18. életévük után. Mindkét gyermek leérettségizett, de szakmát még nem szereztek. Úgy hallottam, hogy hiába töltötték be a 18-dik életévüket, mivel még nincs szakmájuk, akkor a továbbtanuláshoz kérhetek gyermektartást az első szak megszerzéséig. Az egyik gyermek OKJ-s, 2 éves képzésen vesz részt, a másik az orvostudományi egyetemre jár. Ha ez így van milyen lépéseket kell tennem, hová kell fordulnom, illetve ez milyen összegű támogatás lehet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, jár a gyermektartásdíj a 18. életév betöltése után is, ha a gyerekek felsőoktatásban vesznek részt. Az OKJ is ennek minősül. Elsődlegesen a szülők megállapodása az irányadó. A gyermektartásdíj mértékét fix pénzösszegben kell meghatározni. Javaslom, amennyiben nem sikerül megegyezniük forduljon a bírósághoz. A gyermektartásdíj mértékéről és megfizetésének módjáról a bíróság dönt, amennyiben a felek között nem jön létre konszenzus. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni a gyermek indokolt szükségleteit, mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét.

Kérdés: Egy kérdést szeretnék feltenni. Édesanyám éltében a készpénzével vagy értékpapírjával szabadon rendelkezik-e? Lehet jogi vita és megtámadható halála után a döntése? Nincs gondnokság alatt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben édesanyja, ahogy írta nem áll gondnokság alatt, tehát cselekvőképes, cselekvőképessége nincs részlegesen korlátozva, illetve kizárva, ebben az esetben rendelkezhet a vagyonával, ez a tény nem megtámadható ebben az esetben.

Kérdés:Vettünk egy házat, ahol az előző tulajdonos otthagyta a forgalomból kivont roncs autóját (utóbb kiderült az öreg autón még van hitel) azzal, hogy beköltözésünkkor elszállítja. Ennek fél éve, de ez nem történt meg. A kapcsolatot felvettük vele, de érdemben nem történt semmi intézkedés. Mit tehetünk, milyen jogunk van a roncs eltávolíttatásához?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, kíséreljék meg újra felvenni a kapcsolatot a tulajdonossal, tértivevényes levél formájában. A levélben tájékoztassák a tulajdonost, hogy amennyiben nem intézkedik, az autó elszállíttatására fog sor kerülni. Így a későbbiekben tudják igazolni, hogy jogszerűen jártak el. Abban az esetben, ha a felszólító levél ellenére sem történik érdemi változás, a kerületi jegyzőnél kérelmezhetik az autó elszállítását hatósági úton, illetve ezt saját költségükön is megtehetik. Amennyiben az adásvételi szerződés tartalmazza a gépkocsi elszállíttatására vonatkozó kikötést, utólag lehetőség van az elszállíttatás költségének behajtására.

Kérdés: Menyasszonyommal közösen újítottunk fel egy házat, amit ő örökölt, ő nevén van. Viszont most szakítottunk, de 2 és fél évet ott is laktunk. Ráköltöttünk kb. 10.000.000 Ft-ot. Van-e esély arra, hogy ebből valamit visszakapjak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben, a bíróság előtt hitelt érdemlően bizonyítja az ön által ráfordított költségeket, sikeresen követelheti az összeg megtérítését. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve.

Kérdés: Tavaly június 25-én testvérem a piros lámpánál állt motorral és egy autó hátulról belement, ő elcsúszott a motorral az ott lévő parkoló autónak, majd az út padkájának csapódott. Ezután az autós gázt adott és 20 méteren át vitte autója alatt. Olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy sajnos június 28-án 13 újraélesztés után elhunyt! Azt szeretném tudni, hogy a sofőr kap-e büntetést, mert jelenleg is megvan a jogosítványa és szabadlábon van! Térfigyelő kamera, busz kamerája, plusz járókelők látták esetet!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Büntető Törvénykönyv szerint közúti baleset okozása egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, amennyiben a bűncselekmény halált okoz. Az ön által megadott információk alapján kérdése teljeskörű megválaszolására nincs lehetőség. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről.

Kérdés: 3 műszakos munkarendben szombaton, illetve vasárnap behívhatnak-e dolgozni? A szombati bedolgozási napot áthelyezhetik-e vasárnapra? Egy hónapban hány hétvégi bedolgozásra kötelezhet? (Multi cég)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Főszabály szerint a 3 műszakos munkarendben hetente két pihenőnap kiadása kötelező, amelyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Munkaidőkeret alkalmazása esetén azonban lehetőség van 48 órát kitevő megszakítás nélküli pihenőidő biztosítására is, ebbe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. Minden esetben a munkaszerződésében foglaltak az irányadóak, a szerződés ismerete nélkül nem tudunk önnek pontosabb választ adni.

Kérdés: 2018-ban örököltünk egy ingatlant. A hagyatéki tárgyalás előtt keresgettünk mindenféle szerződést vagy bármiféle iratot, de az elhunyt életvitele okán semmit nem találtunk meg. Telefonos megkeresésünkre az NKM áramszolgáltató – ahova tartozik – csak annyit közölt, hogy ezen a címen, ilyen név alatt nincs élő szerződés. Tartozásról szó sem esett, így mi ezt annyiban is hagytuk. A házban maradt az elhunyt barátja, nem volt szívünk az utcára tenni. Ha kérdeztük az áram felől és a hosszabbítóról, akkor jó szomszédokról beszélt. 2020-ban el kellett küldenünk és akkor vettük észre, hogy a szolgáltatás a villanyórán keresztül zavartalanul működik. Kértünk egy vizsgálatot, aminek folyamán kijelentették, hogy nem csak lekapcsolták a szolgáltatást, de még 2016-ban a szerződés is megszűnt. Most meg 2016-ig visszamenőlegesen engedély nélküli áramvételezés miatt közel 1 millió Forintot követelnek. Némi tartozást elfogadok, de nem tartom jogosnak ezt az összeget. Mit tehetnék, hova forduljak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Első sorban mivel nem volt szerződés a szolgáltatóval így nyilván nem volt jogszerű a fogyasztás sem, amit az említett időszak alatt ott lakó baráton kell, hogy számon kérjenek. Amennyiben nem hajlandó az elmaradt költségek kiegyenlítésére és békés úton nem rendezhető az ügy, javaslom, forduljon szakemberhez (ügyvéd) személyesen a probléma megoldása érdekében. FMH eljárást, majd esetlegesen pert kell vele szemben kezdeményezni. A szolgáltató (sajnos) a tulajdonoson (is) jogosan követel(het).

Kérdés: Egy véletlen folytán (lakcímemre küldött postai küldeményből) derült ki, hogy egy általam ismeretlen személy az én lakcímemet jogosulatlanul felhasználva egyszerre 9 db kártyás mobiltelefonos szerződést kötött az egyik mobilszolgáltatóval. Volt egy 10. szerződése is a nevezett személynek ugyanazon adatokkal (tehát ugyanazon személyi igazolvány számmal és dátummal), de az egy másik címre szólt. Felvettem a kapcsolatot az illetékes mobilszolgáltatóval, de ők érdemben nem foglalkoztak az ügyemmel, azt mondták, hogy dobjam ki a szemétbe a levelet és ennyi. Nem vagyok nyugodt egyáltalán. Mit tehetek az ügyben? A mobilszolgáltató felelőssége felmerül-e az adatvédelem szempontjából? Hogy történhet meg, hogy ugyanazon személy ugyanaznap, ugyanazon személyi adatokkal egyszerre két lakcímre kössön szerződést egy szolgáltatóval?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez sokszor előfordul (aminek igen sokrétű okai lehetnek), de a leírtak alapján Önt sérelem nem érte. Javaslom esetleg bejelentés tételét írásban a szolgáltató és a rendőrség felé. Ezeknek semmilyen következménye nem lesz, nem is kell, de talán Ön nyugodtabb lesz.

Kérdés: Szerintem elévült tartozás miatt fellebbezni szeretnék az első fokú ítélet ellen. Létezik valahol erre nyomtatvány vagy elég, ha leírom levél formájában? Mit kérhetek a másodfokú bíróságtól (hatályon kívül helyezést)? Tudok-e még valamit tenni, ha a másodfokú bíróság is a faktor cég javára dönt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. Az általános elévülési idő öt év. Több kérdés is felmerül, hiszen a tartozás elévülése a követelés esedékességétől kezdődik, továbbá a bírósági eljárás az adott ügyben megszakítja az elévülést. Amennyiben fellebbezni szeretne, javaslom, keressen fel szakembert (ügyvédet), a hatékony megoldás érdekében. Fontos még, hogy az elévülést a bíróság hivatalból nem veheti figyelembe, arra hivatkozni kell a megfelelő formában.

Kérdés: Az lenne a kérdésem,hogy tavaly elváltam a férjemtől 23 év házasság után. 3 közös gyermekünk van, 2 felnőtt és egy 15 éves. Én költöztem el a 15 éves gyermekkel albérletbe. A volt párom maradt a közös lakásban, mindenben meg tudtunk egyezni a válás során, simán ment minden. De a közös lakás, amiben együtt laktunk az anyósom nevén van, mert ő vette. Tarthatok-e igényt valamennyi részre, ha eladásra kerül az ingatlan?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan nem az Ön és volt férje tulajdonát képezi, ahogyan írja is az anyósa nevén van. Erről biztosan a földhivatal online felületéről letöltött tulajdoni lapról (cím és helyrajzi szám alapján) meg tud győződni. Amennyiben valóban az anyósa tulajdona, Ön nem támaszthat vele szemben (jogszerűen) tulajdoni igényt.

Kérdés: A nagymamán jelenleg édesanyám testvérénél (fia) lakik. Kb. 10-15 éve adott édesanyámnak és a testvérének 500-500 ezer Ft-ot (melyről semmi dokumentáció nem történt) ajándékként. Ezzel egyidejűleg a fiához költözött, ahol teljesen külön bejáratú, összkomfortos lakrész került neki kialakításra (csak az udvar és az utcai bejárat közös). A napokban viszont úgy gondolta, hogy ő nem szeret ott lakni, így albérletbe szeretne költözni és annak fenntartásához szülőtartást kér/követel. Ilyen esetben, ha van hol laknia egyébként és ő önszántából dönt úgy, hogy el szeretne költözni, kötelezhetőek szülőtartásra így édesanyámék? Hiszen nem önhibáján kívül kényszerül albérletbe, hanem saját döntés alapján…. Valamint, ha a nagymamán azt mondja, hogy a korábban ajándékba kapott 500-500 ezer Ft-ot fizessék vissza, tekintve, hogy nincs róla írásos bizonylat, követelhet-e kamatot rá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartási kötelezettségbe az indokolt költségek tartoznak bele, mint például a tartásra jogosult gondozásának, ápolásának, ellátásának, lakhatás biztosításának költségei. Jelen esetben ezen kötelezettségek teljesülnek, jogi álláspontom szerint egy bérleménybe való átköltözés finanszírozása nem tartozik az indokolt költségek közé, amennyiben a tartásra jogosult lakhatása biztosított. Különösen nem, ha nyugdíja stb. van még emellett. Az ajándékot visszakövetelni pedig csak ajándékozási szerződés alapján, – egyebek mellett – létfenntartási okból lehetne. Egyéb ok leírása alapján nem merülhet fel, így azt a leírtak alapján „visszaadni” nem kell, amiből következik az is, hogy kamatot sem kell fizetni.

Kérdés: Jogosan kötelezheti-e az önkormányzat a polgárait arra, hogy a kerítésétől egészen a közútig terjedő közterületet takarítsa vagy idős kor esetén takaríttassa és azt saját költségén elszállítsa. A kommunális adó, amit fizetünk nem erre volna?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Igen jogosan, a törvény alapján az ingatlan előtti közterületet a tulajdonos köteles tisztán tartani. A kommunális adó más célra szolgál.

Kérdés: 4 éve vásároltunk egy 8 m széles 33 m hosszú telket, kiderült kb. 60 cm hiányzik a telek szélességéből. Visszaszerezhető-e a szomszédtól, aki elbirtokolta? Ez lenne a kérdésem!

Válasz: Tisztelt kérdező! Először javaslom, hogy békés úton próbáljon közös álláspontra jutni a szomszédjával és visszakérni tőle a kérdéses részt. Amennyiben nem sikerül megegyezniük, javaslom, forduljon szakemberhez (ügyvéd), aki segítségére lesz, ha esetleg birtokperre kerül sor, megegyezés hiányában. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a szomszéd a területet nem 15 éve birtokolja szakadatlanul, ellenkező esetben elbirtoklás következett be.

Kérdés: 2002-ben vásároltunk édesapámmal 1/2-1/2 tulajdoni hányadban egy zártkerti gyümölcsös művelési ágú termőföldet. 2015-ben édesapám az ő 1/2 hányadát ajándékozási szerződéssel nekem ajándékozta. Ezt az ingatlant most 2020-ban eladnám, keletkezik adófizetési kötelezettségem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerzést követő 5. évben már nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Kérdés: Egy kérdésem volna: 10 év együttélés után összeházasodtunk, ennek már 3 éve. Minden ingatlan a feleségem nevén volt már a házasságkötés előtt is, sem haszonélvezeti jogom, sem tulajdonjogom nincs. Elég idősek vagyunk már. Ha valami történne vele, akkor én bent maradhatok az ingatlanban továbbra is vagy el kell hagyjam? Van 3 felnőtt gyermeke, közös gyerekünk nincs. Gondolom öröklésnél sem jár nekem semmi?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Annak ellenére, hogy nem tulajdonos, a Polgári Törvénykönyv 7:58§-a alapján az örökhagyó házastársát haszonélvezeti jog illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson, illetve berendezési tárgyakon, emellett pedig egy gyermekrészt örököl a hagyaték többi részéből. A haszonélvezeti jog nem korlátozható és megváltása nem igényelhető a házastárssal szemben.

Kérdés: Ittas vezetés miatt elvették a svájci jogosítványom. Meddig tartható vissza?Jogos-e az elvétel 0.5 alkohol szinttől?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A magyar hatóság a külföldi hatóság által kiadott vezetői engedélyeknél a vezetési jogosultságot csak a saját határain belül korlátozhatja. Tehát a tiltás csak Magyarországon belül érvényes. 0,5%-os véralkoholszint esetén a magyar törvények alapján jogos az elvétel. Az általános eljárás szerint jogosítványát visszaküldik az azt kiállító hatóságnak, akik visszaszolgáltatják vezetői okmányát, azzal a kikötéssel, hogy Magyarországon belül nem vezethet. A büntetés mértékét a magyar hatóságok fogják meghatározni, ami az ön által leírt információk alapján nem megállapítható.

Load More