— Fórum —
Ingyenes online jogi segítségnyújtás és jogi tanácsadás igénybevétele
A jogi fórum bemutatása
A jogi fórum felülete arra szolgál, hogy jogi problémájára iránymutatást, lehetséges megoldási javaslatot kapjon, gyorsan és ingyenesen.
Kérdés beküldése
A Kérdés beküldése pontra kattintva teheti fel kérdését. Azonosító adatokat a rendszer NEM tárol, azokat megadni így nem szükséges.
Személyes konzultáció igénylése esetén kérjük, hogy a kapcsolatfelvételi telefonszámot (+36 20 966 2061) használja. A személyes konzultáció nem ingyenes.
Válaszok
A lehető leghamarabb (általában 1 héten belül) megválaszolásra kerülnek a kérdések, mely során a kérdés és a válasz megszövegezése kerül kizárólag feltüntetésre az oldalon.
A kérdés a rendszerben nem azonnal, csak a moderátori ellenőrzés után jelenik meg.
Keresés a jogi fórumban
A beépített kereső segítségével kulcsszavakra lehetséges a keresés minden jogeset címében és tartalmában, mely javasolt, hiszen lehetséges, hogy a kérdésére a válasz már megtalálható.
Fontos tudnivalók
A beépített kereső segítségével kulcsszavakra lehetséges a keresés minden jogeset címében és tartalmában, mely javasolt, hiszen lehetséges, hogy a kérdésére a válasz már megtalálható.
Egyebekben a főoldalon megjelentetett Általános felhasználási feltételek az irányadóak.
Eddigi adatok alapján
- A problémák megoldása 91%
- Minden kérdésre válaszolunk 100%
A szolgáltatás anonim, regisztrációhoz NEM kötött.
Jogi kérdés beküldése
Azonosító adatokat a rendszer NEM tárol
Keresés a jogi fórumban
Kérdés beküldése
Népszerű kérdések
Kérdés: Tiszteletem!
Folyamatos 3 műszakban dolgozom (éjjel-nappal, ünnep nap is), a műszakrend szerint több munka napom van havonta, mint a havi munka napok száma. A plusz napokra szabad napot kapok havonta.
Betegállományba kerültem ez évben másodszor november végétől december közepéig, elfogyott a betegszabadságom (15 nap), és utána következett a tb-és táppénz. A problémám az, hogy a december hónapra elkészített műszak beosztásban, melyben a szabadnapok NEM a táppénzes napokra voltak írva -4 nap- 2-őt ráírt (elvett) a táppénzes napokra a munkáltató!
Kérdésem:jogszerű ez?! (azokat a napokat az orvos igazolta!) ill. hol tudok utána nézni?
Válasz: Jól érzi, ez nem jogszerű így. Amennyiben minden részletszabálynak utána szeretne nézni, akkor legegyszerűbben itt tud: www.njt.hu
Közismert jogszabályokon belül az „M” betűt kell választani, ott pedig az Mt.-t (Munka Törvénykönyve).
Kérdés: A volt élettárssal van egy közös ingatlanunk. Jelenleg a közös gyermekünkkel és volt házasságomból született gyermekeimmel élek. Az élettárs ellen feljelentést tettem, mivel bántalmazta a fiamat és minket. Az eljárás nem zárult le, a volt élettárs pedig vissza akar költözni. Mit tehetek ellene? Az ingatlant értékesítve van, de ő addig itt akar lakni, míg nem adjuk el. Viszont féltem a gyerekeimet. Ha el kell költöznöm, bírósági úton vissza költözhetek-e a gyerekekkel? Merthogy nem önszántamból hagyom el az ingatlant, hanem azért, mert féltem és védem gyermekeimet! Félő az is, hogy az összes közüzemet nekem kell kifizetni, ha el kell hagynom az ingatlant, mert minden a nevemre szól. Ilyen estben mit tehetek? Ezt is bírósági úton tudom visszakövetelni, ha ilyen lesz?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A felvetett helyzet komplexebb attól, hogy e fórum keretein belül megválaszolható legyen, és számos információval nem rendelkezünk a teljes válaszadáshoz. A mielőbbi értékesítéssel megállítható lesz azon költségek növekedése, amelyeket utóbb vissza kell követeljen a volt élettársától. Végső esetben bírósági úton tudja visszakövetelni azokat a költségeket, amelyeket Önnek kellett megfizetnie a volt élettársa helyett, akkor is, amikor már nem lakott az ingatlanban. Ezzel kapcsolatosan fontos, hogy bizonyítani tudja, hogy Ön mikor költözött el az ingatlanból, és azt is, hogy a volt élettársa mettől meddig terjedő időtartamokban lakott ott.
Kérdés: Mit tehetek abban az esetben, ha a munkáltatóm nem fizeti ki a béremet? Nyilván ingyen nem fogok dolgozni.
Válasz: A Munka törvénykönyve ebben az esetben védi a munkavállalót, köteles késedelmi kamatot fizetni a munkáltató. Ha több havi munkabért nem kapott meg a munkavállaló és nem egyszeri esetről van szó, bírósági úton érvényesítheti jogait és követelheti az elmaradt bérét és a késedelmi kamatot.
Kérdés: Üdvözlöm! Kb. 10 éve a szüleim a nővéremnek ajándékozták a házukat, amiben haszonélvezőként laknak a mai napig. A nővérem kifizetett engem. Közben a szülők egészségi állapota sokat romlott. Édesanyánknak amputálták a lábát. A nővérem külföldön él. De nincs messze a szülő falutól. Kb. 40 perc. 5 éve nem látogatja a szüleinket. Pedig jár a faluba a barátnőihez. Minden gond az én nyakamba szakadt. Én járok hozzájuk takarítani, én viszem őket orvoshoz, én vásárolok és segítem őket anyagilag is. Kérdésem: vissza lehet-e vonni az ajándékozást? Ha igen, nekem mennyit kellene neki visszafizetnem (8 milliót kaptam, eltelt 10 év, romlott a ház állaga és az infláció is közrejátszik) Követelhetnek-e a szülők a külföldön 30 éve élő állampolgársággal rendelkező (viszont 30 éve nincs bejelentett munkahelye) lányuktól szülőtartást????
Válasz: A feltett kérdésére csak általánosságban lehez válaszolni, ugyanis az eset összes körülményeit és pontosan kellene ismerni. Az ajándék visszakövetelhető, de annak szigorú és pontosan körülírt feltételei vannak a törvényben. Szülőtartás is követelhető, de ez is igen komoly feltételekhez kötött és bizonyítani szükséges, továbbá a mértéke sem magas.
Kérdés: Amikor megtudta a munkahelyen a főnököm, hogy terhes lettem, azzal fenyegetett meg, hogy kirúg, ha nem megyek el magamtól, és nem egyezünk meg közös megszüntetésben. Megteheti? És én mit tehetek?
Válasz: Ha kellő időben jelezte a munkáltatója felé a várandósságát, akkor nem mondhatnak fel jogszerűen csupán emiatt, azaz nem „rúghatják ki”. Amennyiben mégis így alakulna, mindenféleképpen forduljon ügyvédhez, a továbbiakban szükséges jogi lépések megtétele céljából. www.jogomvan.hu
Mostanában
Kérdés: Elköltöztem a férjemtől, de nem váltunk el. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben is vonatkozik ránk a közös vagyonmegosztás, vagyis hogy mivel nem lakunk együtt, a fizetésem, esetleges örökségem ugyanúgy feleződik-e és hogy egyikőnk megbetegedése esetén kötelessége-e az egyik félnek ápolnia a másikat? Különköltözés, de válás nélkül milyen kötelezettségeim vannak?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az életközösségük megszakadásával (ami nem a házasság végét jelenti, hanem az érzelmi, gazdasági stb. együttélésüket) megszűnnek közös vagyonszerzőnek lenni, tehát már nem „feleződnek” a bevételeik. A házastársaknak elviekben kötelessége gondoskodnia másikról.
Kérdés: Hogy kényszeríthetem rá a szomszédot, hogy beszigeteltethessem az oldalhatáron álló homlokzatomat?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A jegyzőnél birtokvédelmi eljárásban, avagy bíróság előtt perben.
Kérdés: Egy céges ingatlan visszavételezésénél a harmadik fél szerszámai vannak benne és 2 hónap alatt nem volt hajlandó kiköltözni, lezártam az ingatlant, követeli tőlem, a keletkezett 2 havi + költséget nem szeretné megfizetni. Mi a jogos teendő ?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy a szerződésük mit tartalmaz.
Kérdés: Államkincstárnál elhelyezett állampapír összegéhez betegség esetén hogyan juthatok hozzá?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Meghatalmazást tud adni másnak.
Kérdés: Kérdezném, hogy édesanyám engem, az egyedüli gyermekét hagyta kizárólagos örökösének és annak a lakásnak a felét is ráhagyta, amiben jelenleg édesapám lakik. De apámnak van egy saját másik lakása is, ami csak az övé. Akkor arra őt meg lehet kérni vagy kötelezni lehet rá, hogy ő abba a másik saját lakásába költözzön át azért, hogy azt a házat, amiben most lakik és aminek a felét rám hagyta édesanyám, hogy azt el lehessen adni és az érte kapott pénzt kétfelé lehessen osztani, hogy megkaphassam a saját részemet? Vagy ha erre az átköltözésre őt nem lehet kötelezni, de vannak más vagyontárgyai, tehát az említett másik, csak az ő tulajdonában lévő lakás, illetve részvények, garázs, autó, akkor ezekből köteles ő engem kifizetni, hogy hozzá juthassak annak a háznak a fele értékéhez, amiben együtt lakott édesanyámmal?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön nem kötelezheti. Ha nem tudnak megegyezni, akkor peres eljárást lehet indítani, abban a bíróság dönt majd.
Megválaszolt kérdések
Az utolsó 200 megválaszolt kérdés
Keresés a jogi fórumban
A keresés a fórum teljes anyagában keres.
Összes eddigi kérdés
Az összes eddig megválaszolt kérdés listájának megtekintéséhez kérjük, kattintson ide (a jogi fórum teljes anyaga).
Rózsaliga alapítvány
Esetleg segítene más rászorultakon is?
Támogassa a Rózsaliga Alapítványt!
Számlaszám: 11713177-21453960
A támogatás önkéntes.
Utolsó 200 megválaszolt kérdés
Kérdés: Elköltöztem a férjemtől, de nem váltunk el. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben is vonatkozik ránk a közös vagyonmegosztás, vagyis hogy mivel nem lakunk együtt, a fizetésem, esetleges örökségem ugyanúgy feleződik-e és hogy egyikőnk megbetegedése esetén kötelessége-e az egyik félnek ápolnia a másikat? Különköltözés, de válás nélkül milyen kötelezettségeim vannak?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az életközösségük megszakadásával (ami nem a házasság végét jelenti, hanem az érzelmi, gazdasági stb. együttélésüket) megszűnnek közös vagyonszerzőnek lenni, tehát már nem „feleződnek” a bevételeik. A házastársaknak elviekben kötelessége gondoskodnia másikról.
Kérdés: Hogy kényszeríthetem rá a szomszédot, hogy beszigeteltethessem az oldalhatáron álló homlokzatomat?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A jegyzőnél birtokvédelmi eljárásban, avagy bíróság előtt perben.
Kérdés: Egy céges ingatlan visszavételezésénél a harmadik fél szerszámai vannak benne és 2 hónap alatt nem volt hajlandó kiköltözni, lezártam az ingatlant, követeli tőlem, a keletkezett 2 havi + költséget nem szeretné megfizetni. Mi a jogos teendő ?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy a szerződésük mit tartalmaz.
Kérdés: Államkincstárnál elhelyezett állampapír összegéhez betegség esetén hogyan juthatok hozzá?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Meghatalmazást tud adni másnak.
Kérdés: Kérdezném, hogy édesanyám engem, az egyedüli gyermekét hagyta kizárólagos örökösének és annak a lakásnak a felét is ráhagyta, amiben jelenleg édesapám lakik. De apámnak van egy saját másik lakása is, ami csak az övé. Akkor arra őt meg lehet kérni vagy kötelezni lehet rá, hogy ő abba a másik saját lakásába költözzön át azért, hogy azt a házat, amiben most lakik és aminek a felét rám hagyta édesanyám, hogy azt el lehessen adni és az érte kapott pénzt kétfelé lehessen osztani, hogy megkaphassam a saját részemet? Vagy ha erre az átköltözésre őt nem lehet kötelezni, de vannak más vagyontárgyai, tehát az említett másik, csak az ő tulajdonában lévő lakás, illetve részvények, garázs, autó, akkor ezekből köteles ő engem kifizetni, hogy hozzá juthassak annak a háznak a fele értékéhez, amiben együtt lakott édesanyámmal?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön nem kötelezheti. Ha nem tudnak megegyezni, akkor peres eljárást lehet indítani, abban a bíróság dönt majd.
Kérdés: Idén jogerőre emelkedett közös megegyezéses válásunk volt feleségemmel. A bírósági végzés tartalmazott mindkét közös gyermekünk felügyeletére, láthatására vonatkozó rendelkezéseket (jogokat és kötelezettségeket) . Nagyobb gyerekem (15 éves leány) életvitele, öntörvényű magatartása nemcsak megnehezíti, de egyenesen meggátolja az apai kötelezettségek gyakorlását. A hétköznapi életben édesanyjával van, a velem előírt eseti időt nem mindig tudom érvényesíteni. Ez nemcsak lelkileg, de fizikailag is próbára tesz, nem beszélve a közben folyó önpusztító életviteléről, melyet képtelen vagyok meggátolni. Szeretném tudni, hogy van-e olyan hivatalos intézmény, mely felment a vele eltöltendő idő alatti felelősség alól úgy, hogy közben esetleg szakfelügyelet biztosítja a gyermek lelki és fizikai biztonságát?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincs ilyen. Javaslom a pszichológus igénybevételét.
Kérdés: Apukám otthonra vett hangrögzítő eszközöket, hogy amikor nincsenek otthon, akkor is tudja, hogy minden rendben van, mert van 3 kiskorú öcsém. Ez már hónapok óta így van, viszont most a mostohaanyámról hallott egy beszélgetést, amiből kiderült pár csúnya dolog és most a mostohaanyám azzal fenyegeti apukámat, hogy feljelenti személyiségi jogok megsértése miatt. Az hogy a gyerekeket a saját otthonukban, biztonság érdekében felügyelte, ezzel valóban megsértette volna a párja jogait?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A személyiségi jogait biztosan sértette több mindenkinek is, azonban e miatt nem lehet feljelenteni, pontosabban ez önmagában nem bűncselekmény. Csak akkor, ha mások beszélgetéseinek a kifürkészésére használja. A leírás annyiban nem pontos, hogy a mostohaanyja tudta-e, hogy ott vannak eszközök és az ő hangja is rajta lesz? Vagy csak róla beszéltek?
Kérdés: A problémám az, hogy a szomszédomnak a ház fala oldalhatáron áll, és ebben a falban 6 db ablaka van, amely a mi udvarunkra néz. Egy ablak kivételével az összes szabályos, megfelelő magasságban vannak, és kicsik is, viszont 1-2 helyisége plafonig be van polcozva, ahol állandóan pakolászik úgy, hogy közben átlát. Ezen kívül folyamatosan nyitogatja az ablakait reggel-este, télen-nyáron, naponta vagy hetente, minden egyes alkalommal közben rövidebb-hosszabb ideig átnéz hozzánk. Van egy nagyobb ablaka is, ami meghaladja az OTÉK által megengedett 0,4 m2–t is, természetesen ezt nyitogatja a legtöbbször. Természetesen nem csak az udvarba lát be, hanem a házunk szinte összes szobájába. Ezek az ablakok már legalább 10 éve így vannak, viszont azzal, hogy átnéz hozzánk minden nap és nem csak ablaknyitáskor, hanem egyébként is, úgy érzem megsérti a magánélethez való jogomat. Ha feljelentem, kötelezheti a bíróság, hogy fóliáztassa be az ablakait átláthatatlannal?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Csak peres eljárást tud már kezdeményezni, azonban abban fóliázásra nem fogják őt kötelezni.
Kérdés: Mit tegyek, hogy ne örököljek az anyámtól adósságokat, ne legyen semmi kötelezettségem vele szembe, ne kelljen eltartanom, ha leszázalékolják, ne kelljen gondoznom betegség esetén. Tehát ne legyen közünk egymáshoz. Gyerekként elhagyott, nem törődik velem.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökségéről le tud mondani, illetve vissza tudja majd azt utasítani. Tartásáról pedig bírósági eljárás során kötelezhetik, ahol viszont ezeket az érveket elő tudja majd adni, érdemtelen lesz rá, bizonyítás esetén.
Kérdés: Bérlőként nem kapok a tulajtól hivatalos gázszámlát. Hova fordulhatok?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni, hogy e körben a bérleti szerződése mit tartalmaz. Egyébiránt a tulajdonoshoz tud fordulni.
Kérdés: Az alábbi problémával, kérdéssel fordulok Önökhöz: Egy aggódó nagymama vagyok, unokám házasságon kivül született, márciusban lesz 6 éves, lányom, az édesanyja gyakorolja a kizárólagos szülői felügyeleti jogot, édesapa minimális gyermektartást fizet, de ritkán évi 4-5 alkalommal látogatja, akkor is a szüleivel. Gyermekem sokat utazik, azt szeretném tudni, hogy ha őt baleset vagy más probléma érné, a szülő kinevezhet-e előre ilyen esetben ideiglenes gyámot, például engem, mint nagymamát. Lehetséges ez, és mi a teendő, hogy az unokám a megszokott környezetében nevelkedjen tovább. Remélem ilyen eset nem következik be, de szeretnénk tudni, hogy mi a teendő, hogy ezt megelőzzük?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben a nem várt esetben az apa fogja gyakorolni a szülői felügyeleti jogokat.
Kérdés: Bérlő elhalálozása esetén a bejelentett lakó jogai?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A bérleti szerződés ismeretének hiányában nem lehetséges a válaszadás.
Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy jogilag követelhet-e a vevő tőlünk kártérítést abban az esetben, ha az ingatlan hivatalos átadása után, a vevő nem köt szerződést az áramszolgáltatóval és ezért 3 hónappal az átadás után az áram nála kikötésre kerül. Természetesen mi bizonyítani tudjuk, hogy bejelentettük a közművek felé, hogy eladtuk az ingatlant, ezáltal felmondjuk az ottani szerződésünket és a végszámlát is rendeztük. A követelésben arra hivatkoznak, hogy nem együtt mentünk be a közművet átiratni, ezzel szerződésszegést követtünk el. Holott a vevő nem volt hajlandó együtt bemenni.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak nem képezik kártérítés alapját.
Kérdés: A nők 40 nyugdíj jogosultsággal kapcsolatban lenne egy kérdésem. 2022-ben lekérdeztem a munkaviszonyom, hogy kb. hol tartok a nők 40 nyugdíj elérésében. 3 féle számot kaptam 2021.12.31-ig kiszámolva. 36 év 277 nap a nyugdíj jogosultság elbírálásához figyelembe vehető szolgálati idővel, 35 év 219 nap nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel, ezen belül 32 év 200 nap kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idővel rendelkezem. Mivel azóta is folyamatos a munkaviszonyom, akkor kb. mikorra számíthatok leghamarabb a nők 40 nyugdíj igénylésre? Akár már 2025-ben? Ha lehetséges egy pontos dátumot írjon kérem.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz látni kéne az iratokat. Javaslom, hogy kérje le ismét, és a jogosultsági kódokra figyeljen.
Kérdés: Mi a teendő, ha az ingatlan tulajdonosát a haszonélvező akadályozza az ingatlanba történő bejutásban? Mit tehet a tulajdonos, kihez forduljon tanácsért? Mindenhol csak a haszonélvező jogairól olvashatok arról nem, hogyan tudok az ingatlanomba bejutni, ha a haszonélvező nem áll velem szóba és lecserélte a zárakat a házon?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Polgári peres eljárást tud kezdeményezni ilyen esetben.
Kérdés: Mit tehetek, ha a főbérlőm zaklat és fenyegetőzik a pénz miatt. Valamint állandóan pénzt követel.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A helyi jegyzőhöz fordulhat birtokvédelemért.
Kérdés: A szülő (édesanya) kárpótlási jegyért ingatlant vásárolt leánygyermeke (akkor még diák) nevére. A leány férjhez ment. Gyermeke nincs. A leány meghalt, pár nappal később a férj is meghalt. Kérdésem: Ebben az esetben a kárpótlási jegyért vásárolt ingatlant ki örökli? Fáradozásukat előre is köszönöm.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A férj örökölte. Mivel meghalt, utána is lesz egy hagyatéki.
Kérdés: A szomszédom a családi házam hátsó falához kb. 50 cm-re ültette a gyümölcs fáit, kb. 4db, a gallyait levágja, csak én attól tartok, idővel a gyümölcs fáinak a gyökerei károsítják a házamat, mit tehetek ez ügyben? A kerti kiülőjét 40 cm-re tette, ami fából van. Ez zavarja a hátsó falunk felújítását is, tele van bokrokkal, azok a házunk falához érnek, ott nem szellőzik rendesen a falunk.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha 1 éven belül ültette, akkor a jegyzőhöz, azon túl a bírósághoz fordulhat, ún. birtokvédelemért.
Kérdés: Ha adott egy házaspár, akik 7 évig voltak házasok, közben lett egy gyerek, vettek egy házat 5 év múlva. A férfi otthonban nevelkedett, ezért kapott az államtól pénzt, azt belefektette, a nő pedig eladta a házát és azt fektette bele, plusz vettek fel babaváró hitelt, plusz 1-1 hitelt, de gyerek nem lett a babaváró hitel igénylése után. A férfi nevére került a ház 1/1 részben, mert a nő arra is lusta volt, hogy felutazzon Budapestre aláírni a papírokat. Közben elváltak, a nő akart válni, a nő a bíróságon lemondott mindenről, csak a telekre tartott igényt, a hitelt azóta a férfi fizeti, ami 50.000 helyett felment 150.000 Ft-ra a babaváró miatt, hogy elváltak. A nő azóta is követelőzik és kéri a ház felét. A kérdés az lenne, hogy jogosan kéri-e a ház felét? Mivel bírósági papír van róla, hogy ő lemond mindenről. Jó lenne választ kapni, mert fél éve küldtem egy kérdést, arra se válaszoltak.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A lemondás tartalma alapján lehet ezt megítélni, mert lemondani sem csak egyféleképpen lehet. Minden kérdésre válaszolunk, csak sorban, jelenleg is hosszabb a várakozási idő, de folyamatban vannak a válaszok. Fél évvel ezelőtti kérdésekre az összes válasz fent van, az átlagos 1 hét tolódott 4-5 hétre jelenleg.
Kérdés: Földhaszonbérleti szerződést a szerv. elutasította formai okokra hivatkozva. A szerződést ügyvéd írta, tanúzva lett. Az adott évben a haszonbérlő a földet használta, de nem akar fizetni. Van esély a bérleti díj behajtására?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, van.
Kérdés: 40 db 0,5 mg aprazolam (frontin-t szedtem be) arra ittam 2 dl Portoricot, a kocsmáros provokatívan kidobott a kocsmából, bezárta az ajtót, én abban a tudatállapotban be akartam törni, be is törtem az elmondottak alapján 2-3 kis ablakot, és egy férfit, aki támadó jelleggel közelített ellöktem az a fejét beverte, közben a szomszéd, aki a kocsma mellett lakik, rögzítette az eseményeket, tanácstalan vagyok. Én nem akartam ezt az egészet, mégis megtörtént és még jogtalanul becsületsértést követtek el ellenem, mert felvették videóra és terjesztik. Mihez kezdjek?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy mindenképpen keressen mihamarabb ügyvéd kollégát. Fontos, hogy vele minden részletet beszéljenek át, mert jelentősége lesz a büntetőeljárásban mindennek.
Kérdés: Egy gépkocsit 2013.12.23-án vettem, de lányom nevére lett forgalomba helyezve. A mai napig a gépkocsit én használom, én fizetem a biztosítást/súlyadót, mint üzembetartó az első naptól. A lányom egy métert nem vezette. 2018-ban elköltözött, 2020. december 7-től megszűntette velem és testvéreivel is a kapcsolatot. 2024. szeptember 6-án kivonatta a kocsit a forgalomból, üzembetartói jogomat töröltette azzal az írásbeli beadvánnyal, hogy a forgalmit elloptam tőle. Most tudtam meg 10 év után az elbirtoklás törvény vonatkozik rám, a 5:44 paragrafus alapján, mivel 10 év eltelt, amióta csak én használom. Mi a menete ennek? Rendőrségre kell mennem? Fel kell szólítanom? Bíróság? 75 éves nyugdíjas vagyok, 74.000 Ft havi nyugdíjjal. Kérem a segítségüket! Lassan 4 hónapja nincs autóm, beteg vagyok, mozgásszervi bajom is van. Szeretném a kocsimat visszakapni.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elbirtoklást bíróságon, polgári perben tudja érvényesíteni. De a leírtak alapján annak feltételei nem állnak fent.
Kérdés: Egy nyilvánvaló csalást a hatóság nem nyilvánított csalásnak, hol lehet egy újabb felülvizsgálatot, jogorvoslatot kérni?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy pontosan miről van szó, mert azt nem írta le.
Kérdés: 3 hónapja október 10-én igényeltem házvásárlás miatt új szerződést az áramszolgáltatótól. Ez azóta sem történt meg, információként mindig csak azt kapom, hogy legyek türelemmel a belső hálózatokban van a hiba, de már dolgoznak rajta. Mai nap (2024.12.30.) azt a választ kaptam, hogy belső adategyeztetésre volt szükség. de már rendben van és hamarosan fognak válaszolni arra, hogy mi történt, viszont a szerződést nem tudják. mikor kapom meg. Mit lehet ilyenkor tenni a várakozáson kívül?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos semmit.
Kérdés: Örököltem egy házat hagyatékként, mely végül 2024. június 4-én árverezésre került. Elég nagy tartozás volt a házon, így a felosztásból nem minden követelést kérő kapott összeget. Most, több mint fél évvel az árverezés után kaptam követelést az EOS Faktortól, valamint OTP Faktoringtól (közüzemi tartozások stb. évekkel/évtizedekkel ezelőttről édesapám révén) úgy, hogy nem vagyok tulajdonos már több mint fél éve, ügyvédem is azt mondta már nyáron, hogy további teendőnk nincs. Milyen jogalapon követelhetnek tőlem pénzt?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Mint örököstől, követelhetik. Tisztázni kell azonban velük, hogy csak a hagyaték erejéig felel.
Kérdés: Közös tulajdonú ingatlan (50-50% tulajdoni lapon, de az egyik fél különvagyona beforgatása miatt 75-25%) esetében az egyik fél szülője közvetlenül a vállalkozónak átutalva kifizette a napelem telepítését. Válás és vagyonmegosztás esetén értékelhető-e ez a ráfordítás a fél különvagyonaként (ajándék), illetve a napelem általi értéknövekedés hogyan számolható el ennek a félnek a javára. Pl. a ház értéke napelemmel vagy anélkül, és a kettő különbözete az eladáskori értéken vagy a napelem nélküli ár felosztva 75-25%, és a napelem okozta értéknövekedés pluszban a félnek.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Értékelhető. Vita esetén az ingatlan értékét, növekedését stb. iü. ingatlan szakértő fogja megállapítani.
Kérdés: Az iskola kényszeríthet egy lap aláírására, amiben felelőséget vállalok a telefon blokkoló tokért?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem kényszeríthetik.
Kérdés: Kiskorú gyermekem az apja nevét viseli. Nem egyezik bele, hogy az én nevemen legyen. Milyen lehetőségeim vannak, hogy megváltoztassam a nevét? Bírósági ügy folyamatban. Nem látogatja a gyereket és nem is fizeti a gyerektartást. Zűrös, éjszakai életet él.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján jelenleg nincsen lehetősége. (Habár azt nem írta meg, hogy milyen per zajlik jelenleg, pontosan.)
Kérdés: A követező kérdésem lenne. Édesanyám elhunyt, így az ő nevén lévő szántóföldet 50%-ban én, 50%-ban a testvérem örökölte. A testvérem két éve a saját részét ajéndékozás keretében átadta fiának, aki viszont a teljes tulajdont magának szeretné tudni. Emiatt ki akar vásárolni, én viszont ezt nem szeretném, mivel nekem ez a terület fontos. A tulajdonjogomat természetesen képes vagyok igazolni. Az lenne a kérdésem, hogy a rokonom tud bármit is tenni annak érdekében, hogy akár megvásárlással megváltson engem ettől a területtől? Azért érdeklődöm, mivel én továbbra is szeretném megtartani a tulajdonom. A tulajdonnal kapcsolatos költségeket én állom amióta édesanyám elhunyt, ezt is igazolni képes vagyok, továbbá sokat műveltem a területet és foglalkoztam vele, viszont erről számláim, igazolásaim nem állnak rendelkezésemre.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös tulajdon megszüntetése céljából peres eljárást tud indítani.
Kérdés: Vettem egy lakást Bp-en (okt. vége). Áram bővítés miatt hívtam regisztrált villanyszerelőt. Kiderült, hogy a bejövő vezeték (a lakáson kívül, de a hozzánk tartozó) összeolvadt és az eladó lopta az áramot. Az elmű lekötötte az oszlopról a kábelt, jegyzőkönyv stb, minden hivatalos. Ennek a helyreállítása bő félmillió és bent a lakásban is át kell vezetékelni, mert most részben nincs áram. Kérdésem: ezeket a plusz költségeket jogosan kérem az eladótól? Ha pereskedni kell, jók az esélyeim? Ha nem tudok megegyezni az eladóval, mik a lehetőségeim, merre induljak? Az eladók két lánytestvér, az egyik kiskorú 16 éves, és a haszonélvező anyukájuk. Anyuka nevén voltak a közművek. Befolyásol-e valamit, hogy az egyik volt tulaj kiskorú?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Végső soron perben tudja a követelését érvényesíteni. Ha a leírtakat tudja bizonyítani, akkor várhatóan rendben lesz minden. A kiskorú okán szükséges lesz majd eseti gyám, de ez egy technikai kérdés. Ha a teljes követelés nem haladja meg a 3 M ft-ot, akkor előtte FMH-t szükséges indítania.
Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy magánvállalkozásban lévő üzletből a tulajdonos kitiltson vagy megtagadja a kiszolgálást az üzletet nem érintő – magánéleti – nézeteltérés miatt?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg nem.
Kérdés: Bérelt busz műszaki állapota miatt levették a rendszámot külföldön, a felmerült költségek kit terhelnek?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez a bérleti szerződése tartalmának a függvénye. A szabálysértési/büntető felelősség viszont a vezetőt is (!) terheli.
Kérdés: Kérem szíveskedjen arra válaszolni, hogy a szabadságmegváltás köztisztviselő esetében megtagadható olyan címen, hogy állításuk szerint nem vezettem jelenléti ívet?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem tagadható meg.
Kérdés: Olyat lehet-e csinálni, hogy aki októberre le van jelenve.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdése ebben a formában nem értelmezhető. Kérem fejtse ki pontosan.
Kérdés: Az általam vásárolt és tulajdonomba lévő gépkocsimat a feleségem egy ismerőse által, a nála lévő kocsikulcsot márkaszervizben átkódoltatta. Így a nálam lévő kulccsal nem tudom kinyitni és elindítani az autót. Az lenne a kérdésem, hogy jogilag tehetek-e valamit a szerviz és a feleségem ellen?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.
Kérdés: Alkalmi munkavállalóként hány napon belül kell megkapnom a munkabéremet bankszámlára? Pl. December 16-17-én dolgoztam, azt mikorra kell legkésőbb kifizetniük?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez az önök megállapodásának függvénye.
Kérdés: Ha lerobban a busz és nem jönnek napokig segíteni, akkor mi van?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérem, hogy tegye fel a kérdését értelmezhető módon.
Kérdés: A szomszédommal sajnos hónapok óta fennálló rossz viszony van, ugyanis póráz nélkül sétáltatják a kutyájukat (pit típusú), akit ráengednek az én kutyámra, a kutya nekiugrik a kerítésnek, acsarog, ő meg meg is dicséri érte, aki kerítésen belül ugat. Emiatt a kutyám már nagyon utálja őket, sokkal intenzívebben ugat, teljesen érthető módon. Folyton fenyeget a szomszéd, hogy emiatt feljelent engem, a kerítés meg van erősítve, drót is védi, a kutya nem fér ki, nem tud kiharapni. Ma viszont azt láttam, hogy telefonnal kamerázza a kutyámat, ezáltal a házamat és az udvaromat is. Mit tehetek?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Birtokvédelmi eljárást, NAIH eljárást és polgári peres eljárást is indíthat, illetve a póráz nélküli sétáltatás okán szabálysértési feljelentést is tehet.
Kérdés: Házasságunk előtt a férjem 1/1 tulajdonú ingatlanát adósság fejében eladta az eszközkezelőnek. Közben összeházasodtunk, és az ingatlant részletfizetéssel visszavásároltuk. A tulajdoni lapon ismét csak a férjem szerepel, mint 1/1 tulajdonos. Megillet-e engem az ingatlan 1/2 része?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos a leírtak alapján ez nem dönthető el, ettől sokkal több információra lenne szükség az önök gazdasági életközösségének kapcsán.
Kérdés: Lányom Ausztriában élt, élettársi kapcsolatban. Velünk minden kapcsolatot megszüntetett. Magával vitte a 11 éves fiát, akit addig mi neveltünk. Vele sem engedte a kapcsolattartást. Van egy 20 éves lánya, aki itt egyetemista, ő a barátjával él együtt, nincs jövedelme. A lányom pár napja tragikus körülmények között meghalt. A nagyobbik unokám értesített róla. A kisfiú rejtélyes körülmények között néhány hónapja eltűnt. Ezt is most tudtuk meg. Az egyetemista unokám azért keresett meg, hogy fizessük az anyja temetési költségeit, hazahozatalát. A férjem nyugdíjas, nekem nincs jövedelmem, jelzáloghitelünk van, ezt is alig tudjuk fizetni. Kötelezhet-e a bíróság, hogy mi fizessük még ezt a költséget is. 2-es típusú cukorbeteg vagyok. A gyógyszereket sem tudom azóta fizetni, mióta a lányom nem támogat anyagilag. Több mint egy éve kezeletlen a betegségem.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A bíróság, amennyiben lesz per, akkor az elhunyt gyermekeit fogja erre kötelezni vélhetően. (Mindig az örökösök felelnek ezért, és jelen esetben a gyermekek azok.)
Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy egy bírósági végrehajtó kötelezhet-e engem, mint főállású KATA-s egyéni vállalkozót, hogy saját magamtól, mint magánszemélytől jövedelmet tiltsak le? A számlámat folyamatosan inkasszózza, ez rendben van, erre van lehetősége. Én úgy értelmezem, hogy rám a KATA tv. vonatkozik és nem az SZJA tv. Én nem vagyok saját magam munkáltatója, mert nem fizetek jövedelmet magamnak. Véleményem szerint nincs jogalapja a letiltás kérésének. Megtisztelő válaszukat köszönve!
Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, kötelezheti. Az más kérdés, hogy nincsen értelme, mert ha Ön nem teljesíti, akkor mint kezes felel magánszemélyként, de az egyéni vállalkozó az egyébként is az, ebben ez értelemben természetes személynek minősül. Tehát tkp. következménye sincsen annak, ha nem teljesíti, ugyanúgy önnel szemben (is) megy az eljárás tovább.
Kérdés: Két kollégával augusztusban kezdtünk dolgozni egy frissen alakult cégnél. A vezető december második hetében bejelentette, hogy tervei nem az elképzeléseknek megfelelően alakultak, így másnaptól megszünteti a munkaviszonyunkat. A decemberre járó béreket ki is fizette, de a ki nem vett szabadságokat nem teljes mértékben, ugyanis a novemberi bérpapíron esetemben négy nap kivett szabadság szerepel, holott a valóságban egyet sem vettem igénybe, és ugyanez a helyzet áll fenn a másik két kollégánál is. Hozzáteszem az első három hónapra még meg sem kaptuk a papírokat, azzal a magyarázattal, hogy „nem látja a gépén” az ügyvezető, majd januárban küldi, a jelenléti íveket pedig online töltöttük ki, de azt egyikünkkel sem íratták alá. A hiányos kifizetésre vonatkozó megkeresésemre semmilyen választ nem kaptam. Attól tartunk, hogy januárban a cég csődöt jelent és nem kapjuk meg jogos járandóságunkat. Kérem segítsenek, mi a teendő ilyen esetben?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Csak FMH vagy peres eljárás, amit el tud indítani.
Kérdés: Az élettársam kiment Németországba dolgozni, mert itt Magyarországon inkasszót tettek a fizetésére, amit kézbe kapott a sok tartozás miatt. Ezért én nyitottam egy másik banknál számlát az én nevemre, hogy arra tudja utaltatni a kinti fizetését, hogy ne tegyenek rá inkasszót. Neki is volt ugyanannál a banknál egy saját számlája. Miután megszűnt kint a munkahelye, utána rá egy hónapra már külön éltünk. Ezt nem bírja elviselni és megpróbál ellehetetleníteni. Most be akar perelni, hogy én azt a pénzt nem adtam neki oda. Ilyenkor jogos a követelése? Mit tudok tenni? Amióta külön költöztünk én már azt a számlát megszűntettem.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A perben mindketten nehéz bizonyítási helyzetben lennének, így nincsen értelme. Neki a jogcímet kellene igazolnia, önnek pedig, hogy visszaadta. Egyelőre szerintem nincsen teendője ezzel, mivel az ellenoldalnak szükséges először ezeket megtennie.
Kérdés: Először is előre szeretném megköszönni azoknak a munkáját, akik (aki) remélhetőleg a problémámban segítségemre lesznek a közeljövőben. Élettársi viszonyban élek több mint 10 éve. Kezdetben albérletben laktunk. Nincsenek közös gyerekeink, neki van egy, mára már 18 éves fia. Ebben a kapcsolatban vettünk közösen egy ingatlant, egy bizonyos értékben. Az ehhez szükséges anyagi fedezetet személyi hitelből oldottam meg. A hitelt akkor 7 év futamidőre kaptam meg. Eltelt néhány év, a tetőt cserélni kellet volna, ezért ha jól emlékszem, további 2,5 millió forint hitelt vettem igénybe. Akkor beszéltünk egy helybéli tetőáccsal, aki anyaggal együtt 3.000.000 forintért szerette volna kicserélni a tetőnket. A hitel összegéből megvásároltuk a tető anyagát, ami akkor volt 1.500.000 forint. A fennmaradó összeget, azaz 1.000.000 forintot a párom kezelte, a havi jövedelmemmel együtt, és az összeget gyakorlatilag szétszórta. Ezt akkor azért néztem el neki, mert az egészségi állapota akkoriban romlott.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem tett fel kérdést.
Kérdés: A szomszédom a telekhatárra építkezett, amihez évekkel ezelőtt írásban hozzájárultam a korábbi tulaj kérésére. Idén az épület állagának megóvása végett szigetelni akarták, ami már átlóg az én telkemre (kb. 15cm, a kerítést is le kellett emiatt bontanom), ebben is együttműködtem, de a tudtom és hozzájárulásom nélkül a telkemre néző ablakot is nyitott, ami igazán nem kívánatos, tekintve, hogy a kertem közepére néz. Mit tehetek és kihez fordulhatok?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A helyi jegyzőhöz tud fordulni.
Kérdés: A házfelújítás teljesen elhúzódik, a június 14-i határidőt december végével se tudják teljesíteni. Mivel ismerős volt a cég, nem erősködtünk kötbéren, megbíztunk bennük, mert miattunk is csúszhatott volna a dolog és volt, ami csúszott is. Viszont most már olyan hangnemet ütnek meg és annyi kárt okoztak a házban, hogy elfogyott a türelem. Kérdések: Sérelmidíjat lehet-e követelni tőlük a lakhatás és idegi kimerültség miatt, amit okoztak a plusz 6 hónappal? Kiállíthatnak-e olyan plusz számlát, aminek a munkáját nem tudják bizonyítani, mert nincs e-hiteles építési napló? Milyen lehetőségeim vannak, hogy legalább valami vigaszdíj visszajöjjön?
Válasz: Tisztelt kérdező! Sérelemdíjat lehet követelni, de felesleges, a leírtak alapján nem megállapítható. SZámlát bármiről kiállíthatnak, de nyilván azt Önök nem kötelesek teljesítés hiányában kifizetni. Kártérítési eljárást tud indítani, amennyiben annak a feltételei fennállnak.
Kérdés: Milyen jogaim vannak, ha a nevemen van egy ingatlan? A szüleim pedig haszonélvezők?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan felett ön rendelkezhet, de a birtoklás és a használat joga a haszonélvezőket illeti meg. Hétköznapi értelemben: jelenleg az ingatlant haszonélvezettel terhelten tudja eladni, illetve a haszonélvező szüleinek az ingatlan használatát ellenőrizheti.
Kérdés: Egy lakcímen laknak a nagyszülők és a gyermekük a házastársával és unokákkal. Külön-külön gazdálkodnak, külön bejáttal vannak nem egy lakökörnyezetben, csak egy lakcímen. Ebben az esetben egy családról vagy két családról beszélünk?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy mi miatt, milyen értelemben kérdezi.
Kérdés: Elvittem a középiskolás gyermekemet egy szakorvosi vizsgálatra. Mivel ez tanítási időben történt, kaptam egy igazolást az orvostól, amin szerepel, hogy megjelent és az iskolai hiányzása indokolt volt.
Amit nem értek, hogy az igazoláson szerepel a diagnózis BNO kóddal és megnevezéssel együtt. Ez így jogszerű? Az egészségügyi adat személyes adatnak minősül. Elvileg.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, jogszerű.
Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy eladtam a házat, költöznék közel háromszáz kilométerre. Szerettem volna felmondani a munkahelyemen, de nem fogadták el a felmondást, csak úgy, ha harminc napos felmondási időt töltök. Két hetet kaptam a költözésre, nem tudom megoldani a bejárást. Ezt mindenki megértette, csak a telephely vezető nem, ő az egyedüli, aki nem írta alá a felmondásom. Az lenne a kérdésem, mit tudok tenni? Nem tudom megoldani a bejárást 300 km-ről.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján feltehetően jogos a munkáltató kérése.
Kérdés: Kétlakásos társasházban lakom. A társasháznak egy nagy közös elektromosan működő kertkapuja van, amely már a lakásunk megvásárlásakor is megvolt. A kapu elektromos ellátását a th. másik tulajdonosának villanyórájáról kapja a kezdetektől fogva. Egy összekülönbözés miatt azonban 14 év után ez most probléma lett, és rendszeresen kézi üzemmódba kapcsolja a szomszédom, hogy ne tudjam rendeltetés szerűen használni. Mit tehetek?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, jelezze a problémát a helyi jegyző felé (ez ún. birtokvita).
Kérdés: Mit kell tenni, ha kiloptak minket az örökségünkből?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérem, írja le a releváns részleteket.
Kérdés: Liftünket két és fél éve szerelték, szerződés szerint hatvan napos határidővel. Két részbeni fizetésre a határidőt nem tartották be, nincs hivatalosan üzembe helyezve, kérhetik a második kifizetést két és fél év után?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.
Kérdés: 2024. június 17-én súlyos munkahelyi baleset ért egy építkezésen, mert a munkáltatóm nem biztosította a megfelelő munkavédelmi feltételeket. Emiatt többszörös bordatörést, medence lapátcsont törést és koponyaalapi törést szenvedtem, amik miatt még mindig kereső képtelen vagyok. Mivel a munkáltatómat felelősség terhelte volna, felajánlotta hogy minden hónapban egy minimális anyagi támogatásban részesít addig, amíg teljesen fel nem épülök, cserébe mondjam azt a hatóságoknak, hogy minden rendben volt és hogy csakis az én felelősségem baleset. Erről még egy ügyvéd által kiállított dokumentumot is aláíratott velem, amit nyomás hatására írtam alá. Az igazság az, hogy soha nem tartotta be és nem is biztosította a megfelelő munkavédelmet, emiatt sokszor kényszerültem veszélyes körülmények között dolgozni a munkatársaimmal együtt, akik szívesen tanúskodnak is, ha kell. Kártérítési igény esetén mik az esélyek ebben az esetben? Lehet ezzel egyáltalán így kezdeni valamit?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A balesetért felelős munkáltató ellen kártérítési igényt érvényesíthet, ha bizonyítani tudja, hogy nem biztosította a megfelelő munkavédelmi feltételeket, ami a balesetéhez vezetett. Az, hogy a munkáltató felajánlott Önnek minimális anyagi támogatást cserébe azért, hogy a hatóságoknak azt mondja, minden rendben volt jogellenes cselekmény a munkáltató részéről. Az ilyen szerződés érvénytelen lehet, ha kényszer hatására történt. Először is, fontos, hogy összegyűjtse a balesettel kapcsolatos összes dokumentumot, például orvosi jelentéseket és baleseti jelentéseket. Tanúvallomások is hasznosak lehetnek, ha a munkatársai hajlandók tanúskodni a munkáltató felelőtlensége ellen.
Kérdés: Közös megegyezéssel járó munkaviszony megszüntetése, ha fegyelmi tárgyalást akarnak. Mit tehetek, hogy jól jöjjek ki belőle?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérem, érthetően írja le a kérdését, és ossza meg a releváns részleteket.
Kérdés: Dohányboltban dolgoztam beugróként, nagyjából a harmadik alkalommal elfelejtettem személyit kérni, nem szándékosan, tényleg csak kimaradt. A vállalkozó tőlem követeli a bírságot. Szerződésem nem volt, oktatást nem kaptam, mit tegyek? Ekkorra összeget nem tudok kifizetni.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján a bírságot a munkavállalónak kell kifizetnie, amennyiben az előírásokat nem tartotta be. A szerződés és az oktatás hiánya okán vitathatja a követelést.
Kérdés: Az alábbi ügyben kérnék jogi állásfoglalást. Egy kis faluban élek, tavaly decemberig helyben dolgoztam egy kis élelmiszer boltban. Ma tudomásomra jutott, hogy a volt munkáltatóm kapott egy levelet végrehajtási ügyben, melyben munkabér letiltásra szólítják fel. A problémám az egésszel az, hogy ezt nem velem közölte ( telefonon, személyeseb, stb.), hanem az anyósomnak mondta el több vásárló előtt. A kérdésem az lenne, hogy ezzel követtett-e el jogsértést, mert mégiscsak harmadik félnek adott tájékoztatást bizalmas ügyben többek előtt.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.
Kérdés: Ha nem érzem magam munkára képes állapotban, akkor megtagadhatom a munkát?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha nem érzi magát munkára képes állapotban, fontos, hogy ezt azonnal jelezze a munkahelyén. Az alapvető jogi szabályozások szerint, ha orvosilag igazolt, hogy nem képes dolgozni, akkor jogosult lehet táppénzre. Munkavégzés megtagadása anélkül, hogy ezt megfelelő módon dokumentálná vagy kommunikálná a munkahelyével, munkajogi következményekkel járhat.
Kérdés: 2 napja eladtam az autómat, mint az utólag kiderült, hogy egy kereskedőnek. Az autót kipróbálás nélkül vásárolta meg. Le lett papírozva, a megbeszélt összeg kifizetve, majd távozást követően rövid időn belül jelzett, hogy probléma van az autóval. Fel lett ajánlva, hogy az autót hozza vissza, de ő nem így tett. Pár óra elteltével jelezte, hogy a turbó megadta magát, és követeli a javítás költségének a felét, mondván hogy ő ezt az összeget nem nyeli be. Az autónak előtte semmi baja nem volt. A kérdésem az lenne, hogy van neki bármiféle joga követelni ezek alapján?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz ismernem kellene az adásvételi szerződés tartalmát. Általánosságban azt tudom elmondani, hogy az eladó ún. kellékszavatossággal tartozik a vevő felé.
Kérdés: Házamat kiadtam, a bérlők tudtom nélkül lecserélték a zárakat, kulcsokat viszont nem kaptam A lakásban kifejezett tiltásom ellenére kutyákat tartanak, akik rongálják a bútorokat, illetve a lakásban ürítenek. Jogos volt a zárcsere?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.
Kérdés: Édesanyám a saját tulajdonában lévő ingatlant nekem (gyermekének) szeretné ajándékozni, azzal a két feltétellel, hogy a nővéremnek térítsem meg az ingatlan értékének felét, ill. édesanyámnak maradjon az adott ingatlanon haszonélvezeti joga. Kérdéseim: 1. Ezekkel a feltételekkel, főleg nővérem kifizetését nézve, egyáltalán ajándékozási szerződésben lehet-e ezt bonyolítani? 2. Ha külön szerződésben rögzítjük, hogy kifizettük nővéremet, édesanyám halála után lehet-e még követelése az ajándékozott ingatlanra vonatkozóan? 3. A férjemre irthatok-e tulajdonrészt, ha már az én tulajdonomban lesz az ingatlan így, hogy anyám a haszonélvező (a férjem fizetné ki nővéremet, de anyám nem akar tulajdonrészt adni neki)? 4.Ha megvennénk teljes áron (ingatlan értékbecslővel megállapítva az értéket) anyámtól az ingatlant, az ő halála után testvérem követelhet-e bármit az ingatlan értékéből rajtam?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ajándékozási szerződésben rögzíthető, hogy az ingatlan értékének felét kifizeti a gyermek a nővérnek, és az édesanyának marad haszonélvezeti joga. Ha külön szerződésben rögzítik a nővér kifizetését, az édesanyám halála után nem lehet további követelése az ingatlanra. Az ingatlanra tulajdonrészt írhat a férje nevére, ezt a haszonélvezeti jog nem befolyásolja. Ha teljes áron megvásárolják az ingatlant, a testvére nem követelhet semmit az ingatlan értékéből az édesanyja halála után.
Kérdés: Vonatkozhat-e balesetveszély, ill. törvénysértési hatóságokhoz történő bejelentésre?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.
Kérdés: Rendezvény miatt le van zárva egy pincesoron az út (nem az úton, hanem a mellette lévő parkban van a rendezvény). A szervező egy magáncég, a város be van vonva, mivel közterületesek gátolják a behajtást. Azokat átengedik, akik a szervező listáján rajta vannak (rendszám). Ezen a bizonyos úton van saját tulajdonú telkem, pincém (munkahelyem). A szervezőktől nem kaptam tájékoztatást, hogy le kell adnom a rendszámom. Kérdésem: gátolhatják-e a behajtásom ilyen esetben a saját tulajdonom eléréséhez?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A saját tulajdonú ingatlanhoz való hozzáférést nem gátolhatják jogosan, még akkor sem, ha a rendezvény miatt le van zárva az út. Ha a szervezők nem tájékoztattak a behajtásról, akkor érdemes az önkormányzathoz fordulni jogorvoslatért, és kérni a hozzáférés biztosítását.
Kérdés: Édesapám izomsorvadása miatt nem beszél, nem ír, nem gépel. Az ügyintézéshez adott meghatalmazása júliusban lejárt. A közjegyző nem hosszabbítja meg, mert nem tudja akaratát egyértelműen kifejezni. Nem elmebeteg, így a gondnokság valószínűleg nem megoldható. Reménytelennek érzem a helyzetünket. Van esetleg ilyen helyzetben bármilyen megoldás?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A gondnokság, akár eseti jelleggel is, de megoldható. Arról pedig, hogy az édesapja hogyan tud kommunikálni, kérjen (írásos) orvosi véleményt.
Kérdés: Jogos követelés rendezésében lenne kérdésem. 2021. októberében felmondtam egy szolgáltatást. Most 2024.09.13. kaptam egy levelet, amiben közlik, hogy 2024.02.02. napján átvették az „engedményezést” és tőlem, mint adóstól követelnek két havi szolgálatás árát. Én arra emlékszem, hogy a szolgáltatás felmondásának egyik feltétele volt a fenn maradó számlák kiegyenlítése. Kérdésem: Ha a felmondás óta nem kaptam felszólítást, figyelmeztetést elmaradásról, akkor most így utólag követelhető?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben 2021 októberében felmondta a szolgáltatást, és nem kapott előzőleg értesítést az elmaradásról, akkor a mostani követelés jogossága kérdéses. Ha jogos is lenne a követelés, vélhetően már elévült. Amennyiben a MOKK-tól kap levelet, annak határidőben mindenképpen mondjon ellen, így akasztható majd meg a folyamat. A többivel nem kell foglalkoznia.
Kérdés: November 4-én lesz a válásom, amelyet mint felperes a férjem kezdeményezett. Közös megegyezéssel válunk el. Én külföldön élek, még egyszer a vagyonmegosztási tárgyalásra már nem szeretnék újra Magyarországra utazni. Vagyon megosztásakor lemondanék a vagyon feléről a két gyermekem javára. Ezt előtte egy közjegyzőnél megtehetem és így nem kell részt vennem a vagyonmegosztási tárgyaláson?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A válás során a vagyonmegosztásra vonatkozó lemondást a közjegyzőnél is rendezheti. Azonban fontos, hogy ezt a lemondást írásban, pontosan és részletesen kell megtennie, és a bíróságot is értesíteni kell erről a lépésről. A közjegyző által tett nyilatkozatot a bíróság is figyelembe veszi. A tárgyaláson a megjelenés nem kötelező, de javasoljuk a jogi képviseletet.
Kérdés: Milyen jogon kéri rajtam számon a munkáltató az előző munkámról szóló nyugdíjfolyósító igazolást?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató jogosan kérheti az előző munkaviszonyból származó nyugdíjfolyósítós igazolást, mivel az információk segíthetnek a munkavállalói jogviszony pontos ellenőrzésében és a társadalombiztosítási jogok megállapításában. Ezen dokumentum alapján tudják ellenőrizni, hogy a korábbi munkaviszonyok megfelelően bejelentésre kerültek-e, valamint szükséges lehet a juttatások vagy egyéb jogok meghatározásához is.
Kérdés: Abban kérem a segítségüket, ha házasság alatt vettünk egy ingatlant a volt férjemmel, amit a két közös gyerekünk nevére írattunk, és a férjem magának haszonélvezeti jogot jegyeztetett be (és azért csak magának, mert arra hivatkozott, hogy az anyukája volt a korábbi önkormányzati bérlő) és én viszont se tulajdonjogot, se haszonélvezeti jogot nem kaptam. Viszont sajnos aláírtam, mert nem volt sok választásom. A mostani helyzetben a volt férjem ki akar tenni a két kiskorú gyermekünkkel az utcára, vagy azt követeli, hogy fizessek neki havi nettó 280.000 forintot. Most mit tehetek? Ez az eljárás jogos volt-e, vagy történt-e akkor valami jogsértés ellenem? Van-e valami jogorvoslat a helyzetre? Tudok így utólag haszonélvezeti jogot szerezni a lakásra? (Házasság alatt vettük és közös vagyonból.)
Válasz: Tisztelt Kérdező! A házasság alatt vett ingatlan közös vagyonnak számít. Viszont a haszonélvezeti jog ilyenkor megelőzi a tulajdonjogot. De fontos, hogy a férje felelős a gyermekek lakhatásáért (is), így őket nem teheti ki, míg a házastársak pedig kötelesek egymás lakhatását is biztosítani. Ergo jelenleg nem tehet ki jogszerűen senkit sem az ingatlanból, amiért nem is kell fizetniük. Ha viszont elválnak, akkor Önre ez a „védelem” már nem fog vonatkozni. Nem köteles eleget tenni a volt férje követelésének. Javaslom, hogy elsődlegesen keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve.
Kérdés: A kérdésem a lakóépület fotózáshoz kapcsolódik. A közelemben vannak régi villaépületek, amiknek egy-egy homlokzati részét, érdekesebb részletet szeretném lefotózni. Ezek a villák nagyrészt lakatlanok. Az utcáról szeretnék fotózni. A képeket egy pályázat során szeretném felhasználni. Szükséges ehhez engedély?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az épületeket az utcáról, nyilvános helyről fotózza, nem szükséges engedély, amennyiben a képek nem sértik a magánszféra jogait, és nem történik jogsértés. Ugyanakkor, ha a képek azonosítható tulajdonosokat tartalmaznak, akkor nem jogszerű.
Kérdés: Az újépítésű ingatlanom egy magánútról megközelíthető, mely része az úthálózatnak, világitás, csatorna, járda,stb. Az szeretném megtudni, hogy erről az adás-vételnél kellett volna, hogy tájékoztassanak, mind az eladó, mind az ügyvéd?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az adás-vétel során az eladó feladata, hogy tájékoztassák a vevőt az ingatlan állapotáról és minden olyan körülményről, amely befolyásolhatja a vásárlást. Ha az ingatlan megközelítéséhez szükséges magánút része az úthálózatnak, és ennek fenntartása vagy költségei a jövőbeni tulajdonosra hárulhatnak, akkor ezt fontos információként kell közölni. Amennyiben az eladó nem tájékoztatta Önt erről, és az információ jelentős hatással van az ingatlan használatára vagy költségeire, akkor jogi lépéseket fontolhat meg a tájékoztatás hiánya miatt.
Kérdés: Munkajogi kérdésben Hszt. hatálya alá tartozó állományúnak tudnak-e jogi tanácsadást biztosítani? Hszt. 79/A. egyoldalú hatósági vezénylésnél nem vizsgálta a munkáltató és nem nyilatkoztatott az alábbiakról: „Hivatásos állomány tagja részére a hatósági vezénylés időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv olyan szolgálatteljesítési helyet biztosít, amelynek eléréséhez szükséges idő a tartózkodási helytől – tömegközlekedés igénybevételével – nem haladja meg irányonként a másfél órát, a hivatásos állomány tíz éven aluli gyermeket nevelő tagja esetében az egy órát, kivéve, ha a hivatásos állomány tagja nyilatkozatával vállalja a hosszabb utazási időt.” Én sokkal messzebbről jártam be eddig is, de azt önként vállaltam, mint hivatásos tűzoltó. Most viszont szerettem volna nyilatkozni és leszerelni, mert nem akarok kormánytisztviselő lenni.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A Hszt. 79/A. szerint a hivatásos állomány tagja számára a hatósági vezénylés időtartama alatt biztosítani kell egy olyan szolgálatteljesítési helyet, amely eléréséhez szükséges idő nem haladja meg a meghatározott határidőket, kivéve, ha az érintett nyilatkozatával vállalja a hosszabb utazási időt. Ha a munkáltató nem tartotta be ezt a szabályt, és nem biztosította a megfelelő távolságot, akkor jogos lehet a panasz, amelyet ún. szolgálati panaszként tud előterjeszteni a közvetlen parancsnoka útján.
Kérdés: Mennyi időn belül adják oda a fizetésemet, ha felmondtam?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben felmondott a munkahelyén, a munkáltató köteles a felmondási idő leteltével, illetve a munkaviszony megszűnését követően legkésőbb 5 napon belül kiadni a hátralékos fizetéseket, beleértve a végkielégítést is, ha jogosult rá.
Kérdés: Testvéremmel édesanyánk halála után tulajdonosok lettünk a családi házunkban 25-25%-ban. Édesapánk továbbra is 50%-ban tulajdonos maradt, valamint holtig tartó haszonélvezeti jogot szerzett. Idén sajnos édesapánkat is elvesztettük. A házban az egyik szobára valószínű fennmaradási engedélyt kell kérnünk. Ennek folyamatát testvéremmel eltudjuk indítani a hagyatéki tárgyalás előtt, vagy meg kell várni a hagyatéki eljárás lezárását, hogy teljes mértékben a mi nevünkre kerüljön a ház?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg elkezdhető, mivel a két eljárás nem befolyásolja direkt módon egymást. Gyakorlatban a hagyatékátadó végzést nagy valószínűséggel kérni fogják.
Kérdés: A segítségüket szeretném kérni a következő esetben: Ki örököl? Az örökhagyónak nincs házastársa, se gyereke, se a szülei nem élnek. 2 élő vértestvére, 1 élő féltestvére, 1 meghalt vértestvére van (neki 2 gyereke). Van egy ház, amiben ketten édesanyámmal 50-50%-ban tulajdonosok. Továbbá van egy borospince szántőfölddel, erdővel, amiben ő az egyedüli tulajdonos. Továbbá van egy MTZ traktor és a hozzá tartozó földművelő eszközök, amik szintén az ő nevén vannak. Végrendelete nincs.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben, mivel az örökhagyónak nincs végrendelete, a törvényes öröklési rend szerint jár el a közjegyző. Az örökhagyó szüleinek halála miatt az öröklés az oldalági rokonok között oszlik meg, így a két élő testvér, az élő féltestvér, valamint a meghalt testvér gyerekei egyenlő arányban örökölnek. A meghalt testvér helyén az ő gyermekei lépnek, akik megosztva kapják azt az örökrészt, amely az elhunyt testvért illette volna. Az 50%-ban közös tulajdonú házra, a borospincére, szántóföldre, erdőre, valamint a traktorra és földművelő eszközökre ugyanez a szabály vonatkozik.
Kérdés: Férjem öregségi nyugdíjat és gyod-ot kapott 266.800 Ft. Én, mint nyugdíjas anya jogosult vagyok-e a gyod-ra? Számít-e, hogy mennyi a nyugdíjam?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, jogosult lehet a gyermekgondozási díjra (GYOD), ha a férje öregségi nyugdíjat és GYOD-ot kap. A GYOD igénylésének szempontjából a férje jövedelme és az Ön nyugdíja is számít. Az Ön nyugdíja befolyásolhatja a GYOD összegét, mivel a GYOD alapja a család jövedelme, amely figyelembevételre kerül a jogosultság megállapításakor.
Kérdés: Nagypapám nemrég elhunyt. Ingatlan tulajdonrészét (50%) testvéremnek ajándékozta úgy 1 évvel ezelőtt. Nagymamám (papa felesége) és édesanyám (a lányuk) még életben vannak. Kérhetik-e az ajándékból a kötelesrészt a hagyatéki tárgyaláson?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.
Kérdés: Felmondtam a munkahelyemen, és az utolsó fizetésből nem kaptam semmit, sőt még nekem kell fizetnem. Mit tehetek ilyenkor?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Bírósághoz fordulhat.
Kérdés: Van-e olyan eus-s irányelv vagy jogszabály, amely alapján megtagadható a szabadságmegváltás abban az estben, ha méltatlanságból szüntetik meg a munkaszerződésemet?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincs.
Kérdés: A szüleim el akarják adni azt a telefont, amit a saját pénzemből vettem. Megtehetik?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.
Kérdés: Az ingatlanhoz tartozó osztatlan közös udvarrész a régi tulajdonos nevén maradt, már 40 éve megvettük a házat, csak 5 éve derült ki. Mit tehetek? Mi a teendőm?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az ingatlanhoz tartozó osztatlan közös udvarrész a régi tulajdonos nevén maradt, érdemes jogi lépéseket tenni az ügy tisztázása érdekében. Első lépésként javasolt ellenőrizni a tulajdoni lapot, hogy pontosan mikor és hogyan történt a tulajdonjog átruházása. Amennyiben a régi tulajdonos elhunyt, akkor az örökösökkel kell felvenni a kapcsolatot, és esetleg egy közös megállapodás keretében rendezni a tulajdonjogot. Ha az örökösök nem hajlandók együttműködni, akkor jogi úton, például keresetlevélben kérheti a közös tulajdon megszüntetését, amelynek során a bíróság dönthet a tulajdonjog rendezéséről.
Kérdés: A párommal nem vagyunk házasok. Hirtelen jött egy házvásárlási lehetőség. Ha kifizetjük a foglalót, utána meg tudjuk-e igényelni a babavárót és a csok pluszt, vagy a foglaló előtt össze kell házasodnunk?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A babaváró támogatás és a CSOK igényléséhez házasság nem feltétel, így a foglaló kifizetése után is jogosultak lehetnek a támogatásokra, ha megfelelnek a szükséges kritériumoknak. Javaslom, hogy a vásárlás előtt tájékozódjanak a pénzügyi intézmények követelményeiről és a benyújtási folyamatokról, mert azok változóak lehetnek.
Kérdés: Feleségemmel és az ő előző kapcsolatából született lányával 8 éve vagyunk kapcsolatban, és két közös gyermekünk is született. Kapcsolatunk kezdetén a nejem és a kislány Athénban éltek, innen költöztettem őket Magyarországra, miután a görög bíróság ezt jóváhagyta. Feleségem egyébként magyar állampolgár, lányom pedig kettős görög/magyar. Lányom vérszerinti apja pedig görög állampolgár, nem voltak házasok, azonban a gyermek születése előtt tett apasági nyilatkozatot. Jelenlegi helyzet az, hogy a kislány már 9 éves 3. osztályos iskolás és 2 éves kora óta közösen neveljük, vérszerinti apjára nem emlékszik, az semmilyen formában nem kívánta tartani vele a kapcsolatot és a bíróság által meghatározott gyermektartást sem fizette soha. Miután semmilyen kapcsolat nincs az apával és semmilyen elérhetőségét nem ismerjük szeretnénk tudni, hogy van-e arra lehetőség, hogy a gyermek nevemre kerülhessen, illetve hogy teljes jogú apja lehessek? Ugyanis rengeteg mindennapi dologhoz kellene az apa aláírása.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, bírósághoz fordulhatnak örökbefogadás okán.
Kérdés: A nulláról építettem ki egy rendszert, ami a jelenlegi munkám része és a saját szellemi termékem. Jelenleg a felettesem arra kényszerít (egy 3 órás meeting keretében és még kettő felettessel), hogy pontról-pontra adjam át nekik, arra hivatkozva, hogy munkautasítást akarnak belőle készíteni és a nevem sehol nem jelenik meg. Ezek után nagy valószínűséggel meg akarják majd szüntetni a munkaviszonyomat, arra hivatkozva, hogy szét tudják osztani a munkámat és nem kell még egy ember bérét kifizetni. Sajnos mostanában történt hasonló egy kollégámmal, csak ő már nem bírta idegileg és felmondott.
Válasz: Tisztelt Levélíró! Nem tett fel kérdést.
Kérdés: Keretmunkaidőben kivitelezhető-e az a megoldás, hogy a dolgozó 2 szombaton (nem feltétlenül egymást követő szombatokon) dolgozik 4-4 órát és utána kap egy pihenő napot?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A keretmunkaidő lehetővé teszi, hogy a munkaidő beosztását rugalmasan alakítsák ki, azonban az óraszámoknak és a pihenőidőknek meg kell felelniük a Munka Törvénykönyvének (Mt.) előírásainak. Az, hogy a dolgozó két szombaton 4-4 órát dolgozik, és ezt követően pihenőnapot kap, általában elfogadható.
Kérdés: Többször tettem fel a kérdést, valóban létezik valamilyen európai uniós irányelv vagy jogszabály, amire hivatkozva megtagadható az évek óta felhalmozott szabadság megváltása? Megjegyzés: az elbocsátás méltatlanságból, egy nem jogerős bírósági ítéletre hivatkozva történt, általánosságban az eu-s irányelvekre hivatkozással nem akar kifizetni az önkormányzat.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem. (De ezt a kérdését korábban már szintén megválaszoltuk.)
Kérdés: Az MVM 8 évig nem számlázott a H tarifás mérőre, amelyet felszerelt. Bejelentettem, hogy bediktálásra áttérve nincs ilyen mérő az appban és az aktuális mérőóra állást. Egy év után, miután újra kértem, hogy rendezzük le ezt, most 9 évre visszamenőleg küldtek számlákat, összesen 629.000 Ft összegben. Kérdésem, hogy az 5 évnél régebbi időszakra kiszámolt összegeket köteles vagyok kifizetni?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az energiaszolgáltató által kibocsátott számlákra vonatkozóan a 2013. évi V. törvény 12. § (1) bekezdése szerint az általános elévülési idő öt év. Ezért az öt évnél régebbi időszakra kiszámlázott összegeket nem köteles kifizetni.
Kérdés: 7 évig éltem az élettársammal. Néhány hete meghalt és a lányai mindent elvettek tőlem, sőt még 120.000 forint bérleti díjat fizettem az apjuk halála után, holott én mostam, tartottam rendben a házat és a kertet, elláttam az állatokat, mialatt az apjuk egy hónapig a kórházban volt. A lányai mindent magukhoz ragadtak, még azt is, amit közösen vettünk. Kérdésem, hogy van-e valami esélyem jogilag fellépni ellenük, hogy megkapjam a nekem járó részt a munkám után és a kifizetett 120 ezer forintot visszakapjam?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A helyzet jogi megítélése bonyolult, mivel a házasság nélküli élettársi kapcsolat nem biztosít automatikus öröklési jogot. A lányok jogait a törvények szabályozzák, de az ön által végzett munka és a közösen vásárolt dolgok jogi elismerése érdekében célszerű jogi képviselő segítségét kérni. A bérleti díj visszatérítésére vonatkozóan is van esély, ha tudja bizonyítani, hogy ön a közös háztartás fenntartásában részt vett.
Kérdés: 8 hónap múlva 18 éves lesz a gyermek. Felügyelt kapcsolattartás volt bírósági egyezség szerint 1 évvel ezelőtt. A felügyelet elhagyásával, ha a gyermek úgy dönt. Ő nem döntött úgy az 1 év alatt, igazából nem szeretne kapcsolatot tartani. Az apuka így lemondott írásban a felügyelt kapcsolattartásról. Kérdésem az lenne, hogy még ebben a 8 hónapban indíthat pert újra szabályozás miatt? 18 éves kor után lemondhatunk a gyermektartásról, ha nem kívánja a kapcsolattartást a gyermek?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az apa a bírósági egyezség szerinti felügyelt kapcsolattartásról írásban lemondott, a bíróságon ezt kérvényezheti a kapcsolattartás újra szabályozását, ha ő úgy kívánja. Azonban, mivel a gyermek 8 hónap múlva nagykorúvá válik, a bíróság valószínűleg figyelembe veszi a gyermek életkorát és a saját döntési jogát a kapcsolattartás vonatkozásában. Megjegyzem, hogy a gyermek hamarabb lesz 18, minthogy a per elindulna….. Ami a gyermektartást illeti, az 18 éves kor után is járhat, amennyiben a gyermek nappali tagozatos oktatásban vesz részt. A kapcsolattartás megtagadása önmagában nem eredményezi a gyermektartás megszűnését.
Kérdés: Szegeden 1991-ben bérlakás megvásárlása bérlő által, feltétele az érvényes kiutalás és bérleti szerződés volt, ill. a szerződés. A vételi árajánlatkor közölték, hogy a kiutaláson és bérleti szerződésben szereplő kizárólagosan használt részek kerülnek a tulajdonunkba. Az adásvételi szerződés csak a lakás m2-t foglalja magába. Tartalmazza, hogy a szerződést a lakás bérlőjével kötötték. A szerződésben köteleztük magunkat, hogy belépünk a társasházi közösségbe, melyet a IKV a 4 lakás eladása elött alapított a szegedi, akkor 7, ma 6 lakásos házra. Az akkor észlelt hibák azonnali javítása után, most 2024 ben azzal szembesülünk, hogy a2004-ben az IKV által készített SZMSZ-ben szerepel a tulajdoni pincék kitétel, de az új néhány éve tulajdonosok nem ismerik el a fáskamrák és pincerekeszek tulajdonjogát, holott az ő lakásukhoz is tartozik, de nem tudtak róla. A ház térképén a pincerekeszeken nincs név feltüntetve. Amikor a térkép készült a ház állami volt. Kérdés, hol található az a rendelet, mely a bérleti szerződésben kizárólagosan használt részek tulajdonosává teszi a vevőt 1991 áprilisában?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által említett helyzetre vonatkozóan az 1991. évi XXXIII. törvény (a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó szabályokról), illetve a helyi önkormányzati rendeletek adhatnak iránymutatást.
Kérdés: Ha egy katona egészségügyi probléma miatt beteg állományban van, kötelezhetik-e a szolgálat teljesítésére?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.
Kérdés: Édesanyánktól 50-50%-ban örökösei vagyunk a nővéremmel az egy szoba-konyha-fürdőszoba társasházi lakásnak. Kérdésem az lenne, ha én nem szeretnék megválni az 50% örökölt részemtől, köteles vagyok-e azt eladni vagy a nővérem részét megvenni?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön nem köteles sem eladni az örökölt részét, sem megvásárolni a nővére részét, ha nem szeretné. Amennyiben egyikük sem kívánja eladni vagy megváltani a másik részét, a közös tulajdon fennmaradhat. Ha azonban a nővére szeretné megszüntetni a közös tulajdont, bírósághoz fordulhat, ahol a bíróság dönthet a közös tulajdon megszüntetéséről. Ilyen esetekben a bíróság mérlegelheti az ingatlan megosztását, eladását, vagy valamelyik fél által történő megváltását, attól függően, hogy mi a legmegfelelőbb megoldás.
Kérdés: Egy elég bonyolult helyzetről lenne szó, de röviden édesanyám meghalt, 1/1 örökös én vagyok, de17 éves vagyok, ha lemegy a hagyatéki eljárás a gyámom/törvényes képviselő rendelkezhet az örökléssel?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel Ön még nem nagykorú, a törvényes képviselője (gyámja) a hagyatéki eljárás során is eljárhat az Ön nevében. Ugyanakkor a gyám csak az Ön érdekeit képviselheti, és a vagyon kezelésében, illetve az örökséggel való rendelkezésben korlátozások lehetnek. A gyámhatóság felügyelete alatt áll a döntéshozatal, különösen akkor, ha az örökséggel kapcsolatos lépések komoly anyagi következményekkel járhatnak, például ingatlan eladásánál. Bármilyen fontos döntésnél a gyámhatóság engedélye szükséges, és Ön, mint örökös, védve van a vagyon elherdálása ellen.
Kérdés: Mit tudok tenni, ha el akarnak venni a telkemből (saját tulajdon) a beleegyezésem nélkül, kihez forduljak?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az illetékes jegyzőhöz.
Kérdés: Körülbelül 10-15 éve vásárolt a volt férjem egy autót az én nevemre. Több parkolási bírságot is összegyűjtött, amiről én akkor nem tudtam, viszont most kapom a felszólításokat arról, hogy a fizetésemből fogják levonni ezeket a tartozásokat. Hol lehet megtudni az összes tartozást, ami a nevemen van, illetve mit tudok tenni, ha a volt férjem nem hajlandó felelősséget vállalni a bírságokért (csak ő használta az autót), illetve ő nem Magyarországon tartózkodik.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az összes tartozását lekérdezheti a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-nél (parkolási és közlekedési bírságok) vagy a végrehajtói irodán keresztül, lletve bármely közjegyzőnél, akik a fizetési meghagyásokat intézik. A volt férje által felhalmozott bírságokért sajnos jogilag Önt terhelik a következmények, mivel az autó az Ön nevén van, és a közlekedési szabályszegésekért a jármű tulajdonosa felel. Érdemes jogi lépéseket fontolgatni, például keresetet indítani a volt férje ellen, hogy megtérítse a bírságokat.
Kérdés: Bevihetnek egy nem beszámítható embert a fogdára begyógyszerezve?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.
Kérdés: A bérbeadó köteles-e a nem használt fűtés összegét visszaadni az albérlőnek? A közös költségből kötelese visszaadni a nem a bérlőt szolgáló díjakat? Bérbeadónk egy hónapban sem igazolta számlákkal a közüzemi díjakat. A fűtés elszámolás után sem kaptunk tőle felvilágosítást. Mi a teendőm ilyen esetben?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A bérbeadó köteles visszaadni a nem használt fűtés költségét. A bérlőt nem érintő közös költségek visszatérítése is jogos igény lehet, amennyiben a bérleti szerződésben így van meghatározva. Ha a bérbeadó nem igazolja a közüzemi díjakat számlákkal, és nem nyújt tájékoztatást a fűtés elszámolásáról, érdemes írásbeli felszólítást küldeni neki a dokumentációk benyújtására és a visszafizetésre vonatkozóan. Ha a bérbeadó nem reagál, jogi lépéseket tehet a vitás ügy rendezésére.
Kérdés: Ha nem vagyok a ház tulajdonosa, de rengeteg pénzt belefektettem, most válunk épp, akkor a válás után kaphatok részesedést a házból?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérheti az igazolt költségek megtérítését.
Kérdés: Az utcára kitett kirakott tárgyak elvihetők felhasználásra, pl. lomtalanítás során?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az utcára kihelyezett tárgyak lomtalanítás során kerültek ki, általában elvihetők és felhasználhatók. Fontos azonban, hogy a helyi szabályokat és a lomtalanítási eljárásokat betartsák, mivel egyes területeken vannak speciális előírások vagy engedélykötelesek az ilyen tárgyak eltávolítása. Érdemes tájékozódni az önkormányzatnál a pontos szabályozásról.
Kérdés: Jogomban áll kikérni baleset esetén a munkahelyi kamerafelvételt az adott napról, a baleset időszakában rögzített felvételt?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.
Kérdés: Bérlőként szeretnénk kivenni egy ingatlant. A tulajdonos a két kiskorú gyermekünkre hivatkozva, befogadó nyilatkozatot szeretne kérni. Rendelkezünk máshol ingatlannal, ami egyben az állandó lakcímünk is. Ebben az esetben is meg kell kérnünk valaki mást, hogy adjon egy ilyen dokumentumot?
Válasz:Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem, de Önnek kell nyilatkoznia, hogy egy esetleges kiköltözés esetén biztosított a lakhatásuk.
Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy ha a 16. életévemet betöltöttem, van-e jogom eldönteni, hogy melyik szülőmmel élek, és hogy a másikat milyen gyakran akarom meglátogatni. Ha van, miket kell tennem ahhoz, hogy eldönthessem?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Joga van véleményt nyilvánítani arról, hogy melyik szülőjénél szeretne élni, és milyen gyakran látogatná a másik szülőt. A végső döntést azonban a bíróság hozza meg, amely a gyermek érdekeit és véleményét nyomatékosan veszi figyelembe.
Kérdés: Szakemberekkel megcsináltattam a tetőt, de a munka elvégzése után dupla annyi összegről állítottak ki számlát, mint amennyit írtak felméréskor a szerződésbe. Kértem, hogy ezt beszéljük át, mert nem erről volt szó, de minden beszélgetéskor előjöttek még plusz költségek. Ezek után már nem mertem beszélni velük. Ott tartunk, hogy rengeteget hívtak, megfenyegettek, megjelentek múlt hét szombaton a házunkban és nem voltak hajlandók elmenni, amíg nem írtam alá egy másik szerződést a nagyobb összeggel. Három kiskorú gyermekemmel voltam itthon, féltem, ők ketten voltak, aláírtam, hogy szabaduljak (remegő kézzel az aláírásom sem ugyanolyan, a tanú is hamisítva lett, igazolványszám nélkül). Szeretném rendezni, de az eredeti összeggel! Milyen lépéseket kell tennem?! Tudna ebben segíteni?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírt helyzetben az első lépés az, hogy jelentse a fenyegetéseket a rendőrségnek, mivel az ilyen magatartás jogi következményekkel járhat. Ha a kivitelezők nem hajlandók az eredeti feltételekkel megegyezni, jogi úton érvényesítheti követeléseit.
Kérdés: Kérdésem egy magánszemélyek között létrejött szerződés jogerősségére irányul. Januárban egy korábbi szóbeli szerződés írásban is megköttetett, ám sajnos csak egyetlen tanú írta alá. A szerződés családon belül jött létre, gyermek és szülők között, arra vonatkozóan, hogy a szülők havi megélhetési kölcsönt biztosítanak gyermeküknek, maximum 1 évig, maximum 1000 GBP értékben havonta. A szerződést 7 hónapon át betartották, ez utalásokban látszik. Augusztus óta a szülők nem hajlandóak fizetni. Kérdésem, amennyiben szóban és ahogy az látszik rámutató magatartással is létrejött a szerződés, elégséges-e a gyermek által diktálás után kézzel írt, szerződő felek és egy tanú által aláírt megállapodás a kikényszerítés indításához?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak szerint a szerződés betartása bírósági úton kikényszeríthető.
Kérdés: A bérlő által bérelt lakás egy zeneiskola alatti földszinti lakás. A tulajdonos azzal a szöveggel hirdette a lakást, hogy nyugodt, csendes lakhatás lehetséges. Azonban a zeneiskola nincs leszigetelve és a zaj fülsértő, a lakhatás nyugtalan, élhetetlen. Ez csak a tanév kezdetével derült ki, a költözés nyáron történt. A tulajdonos azzal védekezik, hogy ez nem az ő hibája. A bérlő elköltözne és kártérítésként a kauciót igényelné, de a szóbeli megállapodásban az volt, hogy 1 év után kapja vissza csak a kauciót. Mit tehet ilyenkor a bérlő?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A bérlő kérheti a kaució visszaadását, mivel a lakás állapota nem felelt meg a hirdetett feltételeknek. Mivel a zaj miatt a lakhatás jelentősen megnehezült, jogos lehet a bérleti szerződés felmondása. A kaució visszafizetését a bérlő jogi úton is érvényesítheti.
Kérdés: Jogomban áll részt venni lakógyűlésen az ingatlan tulajdonosának meghatalmazása nélkül? 2022.09.19-től lakom albérletben. De még egyetlen egy lakógyűlésen sem vehettem részt. A többi lakó úgy dönt a lakóközösséget érintő kérdésekben, hogy nem lehetek ott. Az ingatlan tulajdonosa engedélyével ideiglenesen vagyok bejelentkezve. De itt élek életvitelszerűen. Minden nap láthatnak a lakók.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakógyűlésen való részvétel jogát alapvetően az ingatlan tulajdonosa gyakorolja. Ha Ön bérlőként él az ingatlanban, de nem rendelkezik tulajdonosi jogkörrel vagy meghatalmazással, akkor a lakógyűlésen csak az ingatlan tulajdonosának írásos meghatalmazásával vehet részt. Az, hogy életvitelszerűen ott él, nem biztosít automatikus részvételi jogot a lakógyűléseken, mivel az ilyen eseményeken a tulajdonosi jogok gyakorlása történik.
Kérdés: Meg szeretném kérdezni, hogy a tesómtól el akar válni a felesége. Van egy közös gyerek (2,5 éves), plusz ingatlan. A felesége megkeresett egy ügyvédet. Tesóm szerint, ha mindenben meg tudnak egyezni, nincs szükség még egy ügyvédre az ő részéről. A cél a közös megegyezés és mindenben megegyezni. (De például a feleség már most szerintünk anyagi részen gondolkodik, hogy tesóm megtakarítását is felezni akarja, a kocsit is szeretné stb.) Ez valóban jó döntés? A család úgy gondolja, célszerű lenne legalább tanácsadásra elmenni az ő részéről, de ő szerinte a felesége által megkeresett ügyvéd egyenlően mindkettőjüket segíteni fogja és nem látja el például a feleségét olyan tanáccsal, amiről a tesóm nem tud vagy rosszul jöhet ki. Ez tényleg így van, ilyenkor az ügyvéd mindent megoszt mindkét féllel (egyenlő a képviselet?) és nem kel attól tartani, hogy a tesómat esetleg behúzzák a csőbe? Plusz nagyon félti a gyereket és ő a mindene, ezért próbál mindenben engedni.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön testvérének érdemes lenne saját ügyvédet fogadnia, vagy legalább jogi tanácsadást kérnie, mert egy ügyvéd nem képviselhet egyszerre két fél érdekét egy válás során. Az az ügyvéd, akit a felesége bízott meg, az ő érdekeit fogja elsősorban képviselni, és nem köteles a testvérével megosztani minden információt vagy olyan tanácsokat adni, amelyek esetleg a testvére számára hátrányosak lehetnek. Ezért fontos, hogy testvére ne hagyatkozzon arra a feltételezésre, hogy a felesége ügyvédje mindkettőjük érdekeit egyenlően fogja képviselni.
Kérdés: Férjem apja 4 éve hunyt el, a férjem és a testvére örököltek utána egy fél ingatlant és 68 ezer Ft állaskeresési járadékot. Most kijött egy 3,5 milliós tartozás is. A cég természetesen mindkettőjükön be akarja hajtani a követelését. A hagyatéki tárgyaláson osztályos egyezség született férjem és a testvére között, amelynek értelmében a lakást és minden költséget a testvére örökölt, a férjem pedig csak az álláskeresési járadék felét, azaz 34 ezer Ft-ot. Ezek fényében a cég jogosan követel a férjemen is 3,5 millió forintot? Tudomásunk szerint csak az örökség erejéig felel a tartozásokért, ami a mi értelmezésünk szerint jelent esetben azt jelentené, hogy a 3,5 milliós tartozás helyett 34 ezer Ft megfizetésére kötelezhető csak. Rosszul értelmezzük? A cég szerint természetesen ők jogszerűen követelik a teljes összeget mindkét örökösön, hiába küldtük el nekik az osztályos egyezséget tartalmazó hagyatéki végzést.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A jogszabályok alapján az örökösök valóban csak az örökség erejéig felelnek az elhunyt tartozásaiért. Az osztályos egyezség azt jelenti, hogy a hagyatéki vagyon felosztása belső megegyezés alapján történt a testvérek között, de ez nem köti a hitelezőket. Az xx tehát jogszerűen követelheti a teljes tartozást mindkét örököstől, hiszen az osztályos egyezség az örökösök közötti belső megállapodás, amely a hitelezők felé nem érvényes. Azonban, ahogy Ön is helyesen írta, férje legfeljebb az öröksége értékéig, tehát a 34 ezer Ft erejéig felelhet a tartozásért. A testvérének, aki a teljes ingatlant és az ezzel járó költségeket örökölte, nagyobb felelősséget kell vállalnia a tartozás megfizetéséért. Azt viszont érdemes majd megvizsgálniuk, hogy nem évült-e el a tartozás, mert a jelzett cég nagyrészt ilyeneket vásárol.
Kérdés: Adott egy ingatlan, 1600 nm telek, rajta 200nm ház. Párom 1989-ben ennek a felét megörökölte. Később a férjével is a házban éltek, majd úgy döntöttek, hogy felújítják ehhez 2009-ben 26.100 EUR hitelt felvettek. 2016-ban párom megörökölte az ingatlan másik felét, így 1/1 tulaj lett. A hitelt 2017-ben visszafizették. Azóta nem tudnak az ingatlan értékében megegyezni, hogy milyen elszámolás alapján kellene az ingatlant értékelni. Mennyi járna a volt férjnek? Az lenne kérdés, hogy ingatlan melyik értékét kell nézni? Alap ház + a felújítás? Vagy a mostani piaci értéket? A házasság, mint életközösség 2013-ban mindkét fél szerint megszűnt.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A mostani piaci értéket kell alapul venni.
Kérdés: Benyújthatok-e keresetet a korábbi munkáltatóm ellen, mivel hivatásos állományban voltam, de közös megegyezéssel leszereltem, ám a leszerelést betegségem miatt nem fejeztem be. Az ún. MIL lap még a birtokomban van. Annyira a birtokomban, hogy például a pénzügyi osztályon a mai napig nem történt meg az elszámolás, szintén a betegségem miatt. Volt egy korábbi munkaügyi perem, ahol egyszerűen lesöpörték az asztalról a Honvéd kórház által küldött orvosi felmentési javallatot. Ügyvédre nem volt pénzem, mert nem hittem el, hogy ez megtörténhet. Most információt kaptam, hogy nem úgy mennek a dolgok, mint régen és igen, beadhatom a keresetet. A régi állapot visszaállítása fejében. Erre szeretnék választ kapni, hogy igen vagy nem
Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.
Kérdés: Van egy ismerősöm, aki egy élelmiszer boltban dolgozik, és borzasztó a főnöke, és ebben az összes munkatársa egyetért. Az lenne a kérdés, hogy valahogy le lehetne váltatni közös erővel? Van-e erre bármiféle megoldás?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincs, de jelezhetik a munkáltató felé a problémát.
Kérdés: Horvátországban foglaltunk szállást. Nyaralás előtt 3 nappal lemondták a szállást, a pénzt vissza is kaptam, kerestek nekem egy új szállást. Kifizettem itt már nem a weboldalnak kellett utalni, hanem az apartmannak. Amint megkapták az utalást, kaptam az üzenetet, hogy aznap nem tudnak fogadni csak 1 nappal később. Mondtuk, hogy nekünk az nem megfelelő, de ők mindenáron másik helyre akartak elszállásolni arra az 1 napra. 1,5 nap volt az indulásig ezért gyorsan foglaltunk egy másik szállást. Ezt követően 3 óra múlva jelezte az apartman, hogy mégis tudnak fogadni, de mi mondtuk, hogy már van másik szállásunk. Kértük vissza a pénzünket, de nem hajlandóak visszaadni, mert így úgy jön ki, hogy mi mondtuk le a szállást túl későn. A weboldal se tud semmit segíteni, a szállásadó nem is ír vissza nekünk. Van lehetőségem arra, hogy vissza kapjam a pénzem?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel az eredeti foglalás feltételeit a szállásadó nem tartotta be, joggal követelhetik vissza a kifizetett összeget. Amennyiben a szállásadó elzárkózik a visszafizetéstől, első lépésként célszerű írásban felszólítani őt, és hivatkozni a szerződésben foglaltakra. Végső soron a jogi megoldás marad (per).
Kérdés: Házastársi különvagyon esetében (feleség részéről, adásvétellel, házasságkötés előtt szerzett ingatlan 1/1-es tulajdona) a férj örököl-e a feleség után, ha a feleségnek nincs gyereke? Amennyiben örökölne, az esetben az örökségről lemondáshoz kötelező-e a közjegyzői igénybevétel?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a feleség különvagyonáról van szó, és a feleségnek nincs gyermeke, a férj a törvény szerint örökölhet. Ha a feleség nem rendelkezik végrendelettel, a férj a törvényes öröklési rend alapján jogosult lehet az ingatlan egy részére, illetve az egészre, ha nincs más örökös.
Az örökségről való lemondáshoz mindenképpen közjegyzői okirat szükséges, mivel csak így válik jogilag érvényessé a lemondás.
Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy mennyire jogszerű az, hogy a munkavállaló részére heti 2 pihenőnapot kiad a munkáltató, majd pár hét eltelte után visszamenőleg az egyik pihenőnapot csúsztatásra írja át, ami a túlórából kerül levonásra, ergo azon az adott héten így 1 nap pihenőnap és 1 nap csúsztatásban kiadott nap kerül elszámolásra. Túlóra negyedévenként kerül kifizetésre.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem jogszerű.
Kérdés: A férjem tulajdonában lévő ingatlanban a nővére lakik, akinek haszonélvezeti joga van. A lakást a sógornőm kifestette. A kivitelező annak tudatában, hogy ő a tulajdonos, aláíratott vele egy szerződést. A munka elkészült, amiről mi akkor értesültünk, mikor fizetni kellett. A sógornőm nem tudja kifizetni, amit megrendelt, mi pedig nem szeretnénk. A kérdés, hogy a lakásra rá lehet-e terhelni a tartozást. 300.000 Ft-ról van szó. Megrekedhet-e a követelés azon a szinten, hogy ennek az összegnek a kifizetése csak a sógornőmet terhelje. Munkája nincs. Értékei nincsenek. Segélyből él. Több millió forintot fizettünk már ki miatta. Villany, gáz, közösköltség ….stb., szeretnénk véget vetni ennek. Én úgy gondolom, hogy aki a szerződést aláírta és megrendelte a munkát, az fizessen.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdéses tartozás elsődlegesen azt a személyt terheli, aki a szerződést aláírta és a munkát megrendelte, tehát a sógornőjét. Az ingatlanra a tartozás a leírtak alapján NEM terhelhető.
Kérdés: Az élettársam gyermekeit 5éve neveljük közösen. Ha a párommal történik valami szeretném tovább nevelni én a gyerekeket. Elvehetik tőlem őket?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az élettársa gyermekei nem az Ön örökbefogadott gyermekei, jogilag nem tekintik Önt a gyermekek szülőjének. Ha a párjával történik valami, az állami szervek és a gyámhatóság mérlegelni fogják a gyermekek érdekeit. Önnek nincsen automatikusan jogi alapja a gyerekek további nevelésére. Azonban, ha a gyerekek érdeke azt kívánja, hogy továbbra is Önnél maradjanak, lehetőség van jogi lépésekre, például a gyermekek gyámjává válhat, vagy megindíthatja az örökbefogadási folyamatot.
Kérdés: Hány évesen dönthet egy fiatalkorú arról, hogy mondjuk egy 18. életévét betöltött emberrel legyen párkapcsolatban?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Magyarországon a beleegyezési korhatár 14 év, ami azt jelenti, hogy egy fiatalkorú 14 éves korától dönthet arról, hogy párkapcsolatot létesít egy 18 év feletti személlyel, feltéve, hogy nincs olyan visszaélés vagy kényszer, ami miatt a kapcsolat jogellenes lenne. 14 éves kor alatt azonban bármilyen szexuális kapcsolat egy felnőttel büntetőjogi következményekkel járhat, mivel a törvény szerint a fiatalkorú ekkor még nem adhat jogszerű beleegyezést ilyen kapcsolathoz.
Kérdés: Önhatalmúlag eldönti egy lakó, hogy ő zárva tartja a lépcsőházi ablakokat mindenkor, bár a lakások szellőzése a folyosóra történik. Ezért állandó bűz van, ami nem tud távozni, csak kapunyitáskor pár pillanatra, és a szagok beszivárognak a lakások ajtaján. Kihez lehet fordulni?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös képviselőhöz, illetve a jegyzőhöz.
Kérdés: Dolgoztam is, háztartásbeli vagyok 2 gyermek mellett, a férjem fizetése az én bankszámlámra megy, külön nem szeretnénk banki költségek miatt, minden hónapban fizettem a egészségügyi járulékot. 2 havi elmaradást utólag fizettem be, automata letéti számlára + sárga csekket küldtek. Ha nincs munkaviszonyom, a férjem fizetése, ami a bankszámlára jön, nekem abból a NAV automatikusan vonhat? Ebből fizetjük a rezsit, élelmiszer, férjem hitele, plusz gyerekek iskoláztatása, gyerekek iskolai menza, osztálypénz. Ha férjem munkabére jön az én számlámra, vonhat le a NAV, ha nincs jelenleg munkaviszonyom, mert iskolába én viszem, hozom a gyerekeket, plusz háztartást vezetek, tanulok velük és segítek tolószékes édesapámnak, aki nem tud járni.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem, csak inkasszó esetén, ugyanis akkor nem veszik figyelembe, hogy honnan érkezik a pénz.
Kérdés: Augusztusban kezdtem el dolgozni egy kórházban, mint ápoló. Az lenne a kérdésem, hogy a jogviszonyom megnevezéséhez az van írva, hogy honvédelmi alkalmazotti, egészségügyi szolgálati jogviszony. Fogalmam sincs arról, hogy ez mit takar.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A „honvédelmi alkalmazotti- egészségügyi szolgálati jogviszony” kifejezés arra utal, hogy Ön az egészségügyi területen dolgozik egy olyan intézmény keretein belül, amely a honvédelmi szférához tartozik. Ez jellemzően katonai vagy rendvédelmi egészségügyi intézményeknél fordul elő, ahol a munkavállalók külön jogi keretek között végzik feladataikat. Az ilyen típusú jogviszony specifikus szabályozásokkal rendelkezik, amelyek a honvédelmi és egészségügyi szolgáltatások egyesítésére vonatkoznak. Érdemes érdeklődni a munkáltatójánál a pontos jelentéséről és a vonatkozó szabályokról.
Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy válás után, ha az édesanyánál van a felügyeleti jog, akkor átírathatja a gyermeket másik iskolába az édesapa engedélye nélkül? Kell-e hozzá az édesapa aláírása, engedélye? Nincs eltiltva az apuka.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem teheti, kell hozzá az apa beleegyezése is. Gyakorlatban viszont sokszor sikerrel járnak, mert azt nem mindig tudják az oktatási intézményekben.
Kérdés: A feleségem ez év januárjában harmad magával örökölt az unokatestvére után. A közjegyzői végzés után, de még a törvényes határidőn belül újabb 2 örökös jelentkezett, amire újabb hagyatéki eljárást írtak ki. Itt valószínű újra osztják az örökrészt és a feleségemnek is vissza kell fizetni a különbözetet. Ez az örökség közben elköltésre került. Mire kötelezheti a bíróság a feleségemet, akinek saját vagyona nincs, egyedüli jövedelme havi 160 ezer nyugdíj?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A bíróság kötelezheti a feleségét, hogy térítse vissza az örökségből kapott többletet, amit az új örökségi arányok alapján nem lenne jogosult megtartani. Ha nincs saját vagyona és csak nyugdíja van, a bíróság figyelembe veheti a pénzügyi helyzetét a visszafizetés ütemezésénél.
Kérdés: Hetven kutyát tart a szomszédom, szinte folyamatos az ugatás. 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról 14. § (2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. Hogyan határozza meg a jog mennyi idő számít tartósnak, és mit jelent ebben az esetben szükségtelen zavarás?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A jogszabály szerint a tartós zavarás fogalma nem egyértelműen meghatározott, ezért a konkrét eset körülményeitől függ. Általában az állattartás akkor minősül tartósnak, ha a zajhatás rendszeresen, hosszú távon és folyamatosan fennáll, és az jelentős mértékben zavarja a környezetet. A szükségtelen zavarás pedig akkor áll fenn, ha a zajhatás nem indokolt a kutyák természetes viselkedésével és szükségleteivel összhangban, tehát például az állatok folyamatos ugatása nem az adott állatok természetes magatartásának része, hanem a tartási körülmények nem megfelelőek.
Kérdés: Elhunyt férjem eladásra került ingatlanunk után mennyit kell egy gyermek örökösnek fizetnem?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ingatlan az elhunyt férje után örökölt vagyon része, és azt a gyermek örökölte, az örökösnek nem kell öröklési illetéket fizetnie, mert egyenes ági leszármazott esetén az öröklés illetékmentes. Ha azonban az ingatlant eladják, az eladásból származó jövedelem után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség keletkezhet, amelynek mértéke az ingatlan szerzésének és eladásának időpontjától függ. Az adó pontos összege az eladási ár, a szerzési érték és az eltelt évek alapján számítható ki.
Kérdés: 8 évvel ezelőtt, lányom Spanyolországba költözésekor nekem ajándékozta másfél szobás lakását. Jelenleg is itt él. Most a lakást szeretném eladni, és az árát szintén lakásvásárlásra visszaajándékozni.
Van ennek valamilyen jogi akadálya?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincs jogi akadálya.
Kérdés: Társasházban felújítást akar néhány lakó, de nem mindenki. Több százezer forint befizetésre akarják kényszeríteni a néhány, fizetni nem akaró lakót (nincs annyi pénze, nem akar/tud kölcsönt felvenni stb.. )Mi lehet a teendő?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A társasházban történő felújítást csak akkor lehet kötelezővé tenni, ha a közgyűlés a lakók többségének szavazatával azt elfogadja. Azonban a közgyűlési határozat sem kényszeríthet arra, hogy valaki hitelt vegyen fel. Amennyiben a határozat jogszabályellenesnek vagy méltánytalannak tűnik, lehetőség van bírósági úton megtámadni a döntést a határozathozataltól számított 60 napon belül. Érdemes először a közös képviselővel, majd ügyvéddel konzultálni a jogi lépésekről.
Kérdés: Átírathatom a házat tartozással együtt másra?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, lehetséges, hogy egy ingatlant tartozással együtt más nevére írjanak, de ehhez a hitelező, például a bank jóváhagyása is szükséges, mivel a tartozás átvállalásához az új tulajdonosnak el kell fogadnia a fizetési kötelezettségeket.
Kérdés: Ha adott egy pszichológus, aki összefekszik egy férjjel és ismeri a feleséget is, hiszen szomszédok. Ilyenkor lehet-e valamit tenni a pszichológussal? Hiszen ő esküt tett az etikára és ezt rúgta fel.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ilyen helyzetben, ha a pszichológus szakmailag etikátlan magatartást tanúsít, például megszegi a hivatásával járó etikai szabályokat, lehet panaszt tenni ellene a szakmai kamaránál.
Kérdés: Meghatalmazással adtam el a házamat. A meghatalmazott a ház áráért vett új házat a nevére. Ezt meg teheti?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a meghatalmazás kifejezetten az Ön házának eladására vonatkozott, de nem tartalmazta azt a felhatalmazást, hogy a befolyt vételárat felhasználhatja más célra, akkor a meghatalmazott jogtalanul járt el. Önnek joga van jogi lépéseket tenni az elszámolás érdekében, azt javaslom keressen fel egy ügyvédet az összes dokumentummal és egyeztessenek a részletekről.
Kérdés: Négyes tarsasház, osztatlan közös udvar, földszinti lakásában élő kutya csökkenti-e az emeleti lakás értékét?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.
Kérdés: Haza vihetik a rendörök a 17éves fiút, aki eljött otthonról?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.
Kérdés: Angliából szeretnék hazaköltözni, de a férjem nem engedi a fiaimat velem, ennek mi a folyamata?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a férje nem egyezik bele, hogy a gyermekekkel hazaköltözzön, a gyámhatósághoz fordulhat. De a külföldre költözésben alapvetően mindkét fél együtt dönthet.
Kérdés: Az ápolónak van joga megszabni, hogy hová nem mehet a nagyapám, vagy saját felelősségre eldöntheti, ha elküldték a kórházból?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Saját felelősségre dönthet.
Kérdés: Örököltem egy ingatlant többedmagammal. Én külföldön élek, de az ügyvéd, aki megkeresett arról tájékoztatott, hogy adhatok meghatalmazást online is. Az egész ügy nagyon érdekes mert az eredeti eladási árnál lényegesen olcsóbban jelentkezett egy vevő még decemberben (aki ha minden igaz, az ügyvéd úr felesége vagy annak vmilyen hozzátartozója), de mivel a tulajdonosok között volt egy kiskorú is, a gyámhivatal bevonását elkerülve augusztus végéig várni akartak a szerződéssel, amikor ő is betölti a 18. életévét. Én nem zárkóztam el az eladástól, de szerettem volna részletes tájékoztatást kapni az ügyvédtől, hogy milyen jogügyleteket kötöttek eddig (elszerződés, foglaló átadása) helyettem/nevemben, mivel engem semmiről sem tájékoztattak. Azóta úgy értesültem, hogy azt tervezik, hogy nélkülem (és beleegyezésem, aláírásom nélkül) történik meg az értékesítés és az én részem letétbe kerül. A kérdésem az lenne, hogy mit tehetek, kihez fordulhatok, ki a felügyeleti szerv?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben örökölt egy ingatlant több személy között és külföldön tartózkodik, fontos, hogy részletes tájékoztatást kapjon az ügyvédtől a folyamatban lévő jogi lépésekről és az ingatlan értékesítésének részleteiről. Ha az ügyvéd nem biztosította Önnek a szükséges információkat, és úgy érzi, hogy az ingatlan értékesítése az Ön beleegyezése nélkül történik, javaslom, hogy írásban kérje az ügyvédtől a szükséges tájékoztatást. Amennyiben az ügyvéd nem reagál megfelelően, akkor érdemes egy másik ügyvéd kolléga segítségét kérni. Az ingatlan az Ön hozzájárulása nélkül semmiképpen sem értékesíthetik.
Kérdés: Van lehetőségem és esélyem egy polgári per megnyerésére (kártérítés), ha egy személy manipulált, érzelmileg kihasznált, lelkileg tönkretett, megtévesztett, öngyilkossági kísérletekbe hajszolt bele és biztatott is rá. Csak azt akarta, hagyjam el a munkahelyem, ezzel bevétel kiesést okozva, amint ez megtörtént minden ígérete ellenére felszívódott.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Vélhetően nincs.
Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy egy orvos kikérheti úgy a kartonomat másik orvostól, hogy én nem írtam alá semmilyen papírt, hogy nyilatkozok arról, hogy átmegyek másik orvoshoz?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha Ön nem írta alá a szükséges nyilatkozatot az orvosváltásról, az orvosok közötti adatátvitel nem történhet meg jogszerűen.
Kérdés: Édesanyám házát ketten örököljük testvéremmel, viszont én sok felújítást végeztem a házon saját költségen. Amennyiben tudom ezt számlákkal igazolni, úgy annyival több részt öröklök, vagy a testvérem így is 50%-ot kap?
Válasz: Tisztelt Kérdező A törvényes öröklési arányok alapvetően 50-50%-ban oszlanak meg, kivéve, ha az örökhagyó végrendeletben másként rendelkezett. Azonban, ha Ön jelentős felújítást végzett a házon saját költségen, és ezt számlákkal tudja igazolni, kérheti a felújítások egy részének megtérítését.
Kérdés: Családtaggal, nem saját gyermek, lehet-e eltartási szerződést kötni?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.
Kérdés: Határozott idejű szerződédem van kb. 2 éve, ezt többször hosszabbították, is de kb. 1,5 hét múlva lejár és vége. Ennek oka, hogy történt egy kis malőr ezt a nyakamba varrták, főnököm ügyesen kicsúszott a felelősség alól (a felelőségét tudom bizonyítani). Voltam egy állásinterjún, ahol olyan dolgok hangzottak el, amik az előzőekben leírtakat bizonyítják, valamint azt is, hogy a 2 főnök beszélt egymással a helyzetemről. Kérdésem, hogy kiadhat-e az én főnököm olyan infókat, hogy engem tulajdonképpen kirúgtak, indokolva annak okát (mondhatta volna azt is, hogy lejárt a szerződésm és most nem hosszabbítanak).
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.
Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a háború miatt Kárpátaljáról ideiglenesen áttelepült magyar-ukrán kettős állampolgárságú anya és 2 éves gyermeke, milyen feltételek mellett tud visszaköltözni úgy, hogy itt meg szeretnék szüntetni mind az állandó lakcímet, mind a tb-t és az ezzel járó kötelezettségeket (óvodába járás, kötelező oltásra hordás, stb). Sok mindent olvastam ezzel kapcsolatban, pl. környezettanulmány és keresetigazolás szükségességét a kiskorú gyermek miatt, de tudni szeretnék ebben az esetben valami pontosabbat szakemberektől.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, először értesítsék az önkormányzatot a lakcím törléséről, és mondják le az egészségbiztosítást. Emellett jelezniük kell az óvodai vagy iskolai intézmények felé az elköltözést.
Kérdés: A szomszéd állandóan ok nélkül hívja a rendőrséget vagy tűzoltókat. Már nagyon bele fáradtam. Költözni nem akarok, mert sok pénzt és munkát fektettem a lakásba. Ausztriában élek 25 éve. Amiért én magyar vagyok, kell valami megoldásnak lenni.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, osztrák jogban jártas ügyvédhez forduljon segítségért.
Kérdés: Lányom volt élettársa anno megvette lányom örökrészét a lakásból, így résztulajdonossá vált. Mivel útjaik széjjel váltak szeretnénk ezt az örökrészt visszavásárolni. Azonban kiderült, hogy közben tartozás miatt megterhelték és végrehajtói státuszba került ez a tulajdon. A lakáson már van egy jelzáloghitel, mivel a másik lányom lakásvásárlásához kellett. A volt élettárs is szeretné megszüntetni a tulajdonjogát, nem zárkózik el előle. Mi a teendőnk?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A végrehajtástól az ingatlan még forgalomképes marad. Azt kellene tisztázniuk, hogy ki és milyen formában fogja a tartozást rendezni. Amennyiben igényli, segítünk.
Kérdés: Lányom és 2 unokám hozzám költöztek. Lányom nagyon szeretné, hogy a december óta előzetesben levő szerelme kijöhessen és házi őrizetes legyen. Azt szeretné, ha befogadó nyilatkozatot tennék, amit én visszautasítottam. Nem szeretném, ha egy ilyen ember a lakásomban élne. A következő felkérése, hogy legalább a levelei jöjjenek ide hivatalosan. Ehhez milyen nyilatkozatot kellene tennem ,hogy én ne kerüljek kelepcébe?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben csak a levelek érkezését szeretné engedélyezni, akkor elég egy egyszerű nyilatkozatot adnia, amelyben feltünteti, hogy az ingatlan címe a levelek kézbesítésére szolgál. Kérjük, ügyeljen arra, hogy a nyilatkozatot írásban és az Ön által aláírva adja meg.
Kérdés: Segítséget szeretnék kérni az ügyben, hogy a munkáltatom minden hónapban jelenléti bónuszt fizet, ez azt jelenti, ha táppénzre nem megy az illető, akkor megkapja az adott hónapban a munkabérrel együtt. Most a gond az, hogy páran vagyunk a 100 fős foglalkoztatású cégnél, akiknek van kisgyermeke és sajnos mi, akik a gyermekkel megyünk gyermekápolási táppénzre, mi is elesünk a bónusztól, holott nem saját hibánkból magunk miatt maradunk távol. Sajnos hiába jeleztük ezt a munkáltató felé, hogy nem érezzük igazságosnak a nem gyermekes vagy kis gyermekes munkavállalókkal szemben. Süket fülekre találtunk.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogilag a munkáltató köteles betartani a törvényes előírásokat, de a bónuszok kifizetési feltételeit önállóan szabályozhatja, amennyiben azok nem ellentétesek a munkajogi szabályokkal.
Kérdés: Szalonunkban, ahol én csak bérlő vagyok, kamera lett elhelyezve a tulajdonos által, vagyonvédelem céljából. Írtunk róla papírt,, de abban nem vagyok biztos, hogy szerepel benne az is, hogy hangot is rögzít, mivel csak egy példányban írtuk alá és én nem rendelkezem a dokumentummal. Kérdésem, hogy így is érvényes a papír? Illetve azóta visszajutott a fülembe, hogy a tulaj férje egyik nap „pont nézte” a kamerát és olyan információkhoz jutott, amik magán jellegűek, és egyértelműen a hanganyag meghallgatásával jutott ezekhez az információkhoz. Milyen jogi lépéseket lehet tenni?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, de jogosan követelhet belőle saját példányt. Akár bírósághoz és/vagy jegyzőhöz és/vagy a NAIH-hoz is fordulhat.
Kérdés: Az lenne a kérdèsem, hogy a munkáltatóm bejelentett visszamenőlegesen júliusra és most azt mondja, hogy azt az egy hónapot vonni fogja tőlem, ami nem kevés. Azt mondja 400 ezer forint. Ez igaz lehet vagy nem értem.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérem, érthetően írja le a kérdését és a helyzetet.
Kérdés: Ha valaki vesz nekem valamit, akkor az az én tulajdonom?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.
Kérdés: Augusztus 20-án a munkahelyemről indulva reggel 7 órától külföldi kiküldetésen vettem részt kistehergépkocsival (a cég nem fuvarozó cég, saját kocsival, saját felszerelést szállítottam) augusztus 21-én 18 óráig. Kérdésem: A kiküldetés időtartama az indulástól a beérkezésig eltelt idő. Tehát a kiküldetés idejét 20-án reggel 7 órától a nap végéig, azaz 24 óráig. 21-én pedig 00 órától 18 óráig kell számolni? A vezetési időket nem kell figyelembe venni, a kezdéstől a végéig eltelt időt kell a munkáltatónak fizetnie?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez azt jelenti, hogy a kiküldetés ideje 20-a reggel 7 órától 21-e 18 óráig tart, függetlenül a vezetési időktől. A munkáltatónak ezt az időszakot kell kifizetnie, mivel ez az idő a kiküldetés ideje.
Kérdés: Kérdésem a következő: Bűncselekmény történik-e akkor, ha kimegyek felmérni a munkát a megrendelőhöz, megküldöm neki a tételes ajánlatot. Majd pár napra rá nem fogadja el a munkát, amiben már szóban megállapodtunk. Mint később kiderült, hogy a megrendelő elküldte egy másik kivitelezőnek az ajánlatomat, az pedig átírta, kedvezőbb árat adva, de a tartalmi rész teljesen megegyezik kvázi az ajánlatom szerkesztette át, adta le és szerezte meg a megbízást. Természetesen itt a megrendelő és az új ajánlattevő is bűnös, gondolom én.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem bűncselekmény.
Kérdés: Érdeklődni szeretnék arról, hogy egy 2019 januárjában jogerőre emelkedett fizetési meghagyás, amit 2019 áprilisában adtak végrehajtásra elévülhet-e. A végrehajtó 2024 júniusában kereste meg a munkahelyemet. A fizetésemet 2024 júliusától tiltják. Az elmúlt 8 évben bejelentett állandó munkahellyel rendelkezem, ugyanott dolgozom. Az évek alatt semmilyen tájékoztatást nem kaptam az adósságról, amely egy 2008-as engedményezésből van. A követeléskezelő azt állítja, hogy a tartozás továbbra is fennáll. Van esélyem a bíróságnál elévülésre hivatkozni?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elévülési idő általában 5 év, de a végrehajtási eljárási cselekmény megszakíthatja ezt. Azt kellene tudni, hogy 2019-ben mikor volt az utolsó vh cselekmény. Ehhez képest kell számolni a határidőt.
Kérdés: Az ismerősöm román állampolgár, az autójával szeretett volna parkolni Debrecenben. Az automata nem fogadott el kártyát (nem működött),viszont ki volt írva a legközelebbi parkoló automata, amelyik (talán) elfogad kártyát. Természetesen a megjelölt másik automata sem fogadott el kártyát. Mire visszatért az autójához, már ott volt a büntetés. Ez így ebben a formában jogos? Fizetni kell? Megkeresésünkre a parkoló cég nem fogadta el az indoklásunkat.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom vegyék fel a kapcsolatot az illetékes önkormányzat parkolásért felelős kollégáival. A leírtak alapján valóban fizetni kell, azonban ha valós a probléma, akkor méltányosságot alkalmazhat a parkolótársaság.
Kérdés: Foglaltunk egy szállást augusztus 24-én 6 Ft-ért egy weboldalon majd három napra rá elkezdett hívogatni a szállásadó, hogy nem ennyi az ára és hogyha nem szeretném kifizetni azt az árat, amit ő mondott, akkor mondjuk lefoglalást, valószínűleg nem ő hibázott, hanem a weboldal. És ha nem mondjuk le, akkor neki ki fogja számlázni ezt a 6 Ft-os költséget ezeket mondta. Nem tudom, hogy jogunk van-e esetleg fenntartani ezt a 6 Ft-ot- a szállásért vagy hagyjuk az egészet és mondjuk le?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A jelzett honlap szerződési feltételeit kell elolvasni, hogy téves ár esetében mi az irányadó eljárás.
Kérdés: Fő kérdés: Közokirattal avagy személyes adattal való visszaélésnek mik az elévülési idejei? Azaz pl. magánindítványos, amire 30 napon belül kell reagálni, avagy feljelentéses, amire évek, de vonatkozik rá a hamis vád veszélye is? (Periratoknál a postás eddig mindig átvételi értesítőt dobott, hogy később a személyes jelenlétemmel, okmányaimmal avagy aláírással igazolva regisztrálják az átvétel idejét, tényét tőlem hitelesen. Bezzeg most nem. „Saját kezébe” ellátású, ügydöntő, rövid határidős végzést csak úgy, felbontva találtam, ki tudja hány nappal később, mivel elutaztam. A panasztételben követelt, bíróság azonnali hiteles értesítését elmulasztották, kivárva a 30 napot, mire a bíróság már helybenhagy, utóbbi engem hazudtolva: márpedig én akkor átvettem. Fellebbezés itt már nincs. Utólag persze beismerik, a postás valóban valamilyen nem-valós okmányi adatot csak úgy odafirkantott a hátam mögött. Így a posta okozta az ügy kudarcát, sokmilliós kártétellel immár rájuk ráterhelődve.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak nem keltik bűncselekmény gyanúját. A posta törvény megváltozott, szabályszerű lehet így is a kézbesítés. Ilyenkor igazolási kérelemmel, kézbesítési vélelem megdöntésével és / vagy perújítással kell élni, az ügy függvényében.
Kérdés: Fiam ez év június 12-én este füves cigit vett egy ismerősétől a barátaival. Pár percre rá megállították a rendőrök, és igazoltatták őket, megtalálták náluk. Bevitték őket a rendőrségre, vizelet vizsgálat nála pozitív lett, mert 2 nappal előtte elszívott egy cigit. Elvették a jogosítványát, és vettek vért is tőle, hogy az bizonyítja elvileg pontosan, hogy bódult állapotban volt-e a vezetéskor vagy sem. Fiam azt mondja, akkor tiszta volt, úgy biztos nem vezetett volna. De a jogosítvány akkor is ugrott addig, míg nem jön meg a vérvizsgálat eredménye. Ami 2-4 hét. De ennek már 11 hete. Érdeklődtünk, de azt mondták még nincs meg az eredmény. Fiam menne dolgozni, de emiatt nem tud, kellene a jogsi. Meddig kell várnunk rá, hogy megjöjjön az eredmény? Jogos ilyen hosszan bevonni az engedélyét? És mi van, ha tényleg negatív a véreredmény? Akkor jogtalanul vették el. Merre induljunk hogy meg kapjuk az eredményt?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom írásban érdeklődjenek a rendőrségnél vagy a laboratóriumnál a vérvétel eredményéről.
Kérdés: A kérdésem az, hogy mi a teendő akkor, ha a megbeszélt ár az 12500 Ft/nm anyagáron, ami szerződés szerint lécezés 4500 Ft/nm, a cseréplemez 8000 Ft/nm és a leírás alapján a többszörös árát akarják elkérni.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelezze a vállalkozó felé a problémát, ha nem tudnak megegyezni elállhat a szerződéstől.
Kérdés: Mit tegyek annak érdekében, hogy édesapám házából, amit nekem vett, csak azt a hirtelen halála miatt nem tudta átírni, ne tudjon kitenni a haszonélvező?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben meg tud állapodni a haszonélvezővel, megválthatja a haszonélvezeti jogot.
Kérdés: Az apám bérlője egy önkormányzati lakásnak, kirakhat a lakásból?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez több tényezőtől is függ. Pontos válasz adásához tudnom kellene, hogy hány éves, rendelkezik e megfelelő jövedelemmel stb.
Kérdés: Jogom van a sógorom nem beengedni arra az ingatlanra, ahol a nővérem is tulajdonos?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogos lehet, de ha a nővére beengedi, azzal nem tud mit kezdeni.
Kérdés: Adott egy szülő, aki a gyerekeivel vett ingatlant több mint 10 éve él, az egyikük már akkor is házas volt, most is az. Az ingatlant most el akarják adni. Van-e a vevőnek olyan kötelezettsége, hogy kiderítse, hogy a házas gyermek vonatkozásában házastársi közös vagyonnak minősül-e az ő ingatlanrésze, miből vette stb.? Amennyiben közösnek tekintjük, akkor gondolom, hogy a házastárs is tulajdonos, bár a tulajdoni lapon nem szerepel. Vélhetően a házastárs is tud az eladásról, mert a közös számlájukra kellett utalni. Érheti-e emiatt bármilyen hátrány a vevőt, felléphet-e vele szemben a házastárs, elveszítheti-e az ingatlant?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincs. Nem érheti.
Kérdés: Önkormányzati lakásban lakunk, de egy évre külföldre mennénk, elveszíthetjük a bérleti jogot? A szerződésünk határozott idejű 10+5 év, 3 éve lakunk itt.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben egy évre külföldre költöznek, fontos ellenőrizni a bérleti szerződés feltételeit, mivel ezek szabályozhatják a bérleti jog fenntartását távollét esetén. Általában, ha hosszú távú távollétről van szó, a bérleti jog elvesztésének elkerülése érdekében érdemes értesíteni az önkormányzatot és megkérdezni, hogy van-e lehetőség a bérleti jog fenntartására.
Kérdés: A tegnap tartott közgyűlésen egyszerre volt jelen a lakás tulajdonosa és annak bérlői is, akiket sehogy nem tudtunk távozásra bírni. Az lenne a kérdésem, hogy így is érvényesek-e a közgyűlésen hozott határozatok?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.
Kérdés: 1990 óta lakunk önkormányzati bérlakásba határozatlan idejű szerződéssel rendelkező. Megvásárolható-e a lakás, ha igen, mi a feltétele? Kérdésem az lenne a szülők halála után a gyerekek tovább vihetik, maradhat-e a lakásban ugyanúgy ezzel a feltétellel.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Önkormányzati bérlakás vásárlásának lehetősége és feltételei az adott önkormányzat szabályaitól függnek. Általában a bérlakások vásárlása lehetséges, ha a lakásra vonatkozó helyi szabályok ezt lehetővé teszik, és megfelelsz a feltételeknek (pl. hosszú távú bérlés, jó bérlői múlt). Ha a lakás vásárlása nem lehetséges, a szülők halála után a gyermekek általában tovább maradhatnak a lakásban, amennyiben megfelelnek az önkormányzati bérlakásokra vonatkozó öröklési szabályoknak.
Kérdés: Ikerház oldalkertjébe szeretnénk egy előlépcsőt a tetőtér számára. Fém kültéri lépcső, saját lábakon áll (betonalapjain), az oldalkert mérete pedig 4 méter, ahogy a HÉSZ a minimumot előírja. Az OTÉK-ban találtam egy paragrafust, ami megengedi a benyúlást: Építési határvonalon kívülre eső épületrész: c. az oldalkertbe – legfeljebb 1,0 m-es benyúlással – a legalább 4,0 m-es oldalkert méretesetében létesíthető. Tudna segíteni értelmezni? Ha megvan most a 4 méter oldalkert kert, akkor beépíthetem 1 métert vagy beépítés után kell 4 méternek maradnia? Egyáltalán egy ilyen lépcső épületrésznek számít?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az építkezés során az oldalkert mérete után a lépcső a 4 méteres minimális távolságon belül maradhat, tehát az oldalkert beépítés után is 3 méter maradna. A fém kültéri lépcső épületrésznek számít, így az építési határvonalon kívülre eső építkezés szabályait kell alkalmazni. Érdemes a helyi építési hatósággal is egyeztetni a terveket.
Kérdés: Apa büntetett előéletű, feltételes szabadlábon van, ami idén novemberben jár le. Agresszív, folyton fenyeget, emellett marihuánát szív minden nap. Nem vagyunk házasok és van egy kislányunk, 7 hónapos, azzal fenyeget, hogy elveszi. Se türelme, se ideje nincs a gyerekre, nem pelenkázza, nem fürdeti, néha felveszi. Nekem csak gyed a bevételi forrásom, ő jobb anyagi helyzetben van és ezzel vissza is él. Valóban elveti tőlem a gyereket?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Megpróbálhatja jogi úton elvenni, de vélhetően nem lesz sikeres az eljárás.
Kérdés: Válás következtében kell-e gyerektartást fizetnem, ha együtt lakom néha az exemmel és együtt lakom az új társammal külön helyen.
Lakásunk eladás alatt van, eladás után szétválnak útjaim az exemmel. Semmilyen papír nem köt össze exemmel, vad házasságban éltünk. Követelhet-e exem gyerektartást tőlem, ha igen, mennyit. Gyermekem 18 éves tanuló.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, követelhet. A mértéke gyermek igényeitől és több körülménytől is függ.
Kérdés: Településszintű lakcímmel lehet tartózkodási helyet létesíteni?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.
Kérdés: A gyerekeimet ki akarják emelni a családból, ha elköltöznénk másik varosba, akkor megszüntetik az ügyet ilyenkor?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.
Kérdés: Mi a teendő, ha a lakást elvették és nincs lakcímem?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Hajléktalan szállót is bejelentheti állandó lakcímként, valamint település szintű lakcím bejelentésére is van lehetőség.
Kérdés: Mit tehetek, ha nincs állandó lakcímem?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Hajléktalan szállót is bejelentheti állandó lakcímként, valamint település szintű lakcím bejelentésére is van lehetőség.
Kérdés: Kertes házban 35 éve élek, én építettem. Angol tulajdonosa volt, elhunyta után fiamra íratta a tulajdonosi jogot. Szerződésbe nem lett az én haszonélvezeti jogom beleírva. Fiam el akarja adni a házat, magyarul ki akar rúgni. Mik a jogaim?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben 5 éven belül történt az ajándékozás, visszakövetelheti akár bírósági úton is.
Kérdés: Mit tehetek, ha egy személyt befogadok a házamba, hogy összeszedje magát és hónapok óta együtt él velem, de felforgatta az életem. Többszöri kérésre sem hajlandó elköltözni. Ideiglenes lakcíme nincs.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Lakáskiürítési nemperes eljárást indíthat.
Kérdés: Munkahelyemen elrendelték, hogy a munkairányító telefonhívását köteles vagyok felvenni. A munkáltatóm flottacsomagot biztosított, azonban a készüléket én vásároltam az előfizetés a nevemen van, a számlákat én fizetem. Jogszerűen kötelezhetnek erre vagy megtagadhatom a hívás fogadását?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató által elrendelt telefonhívások fogadása jogszerű lehet, amennyiben az a munkakörhöz kapcsolódik, és a munkavégzéshez szükséges.
Kérdés: A szemben lévő szomszéd kutyája igen hangosan ugat. Az ugatás miatt az udvaromon és a lakásban sem lehet nyugodtan dolgozni vagy pihenni. Az ugatás egész nap 20-30 percig is eltart és közben 5-10 perc szünet, késő estig és hajnalban újra kezdődik. Az ablakot ebben a nagy melegben sem tudom éjszakára nyitva hagyni. Az otthonom élhetetlen. Kértem a szomszédot, hogy keressen valami megoldást, egy hétig valamivel csendesebb, azután minden a régi. Ez már évek óta tart. Mit lehet tenni? Már a család egészségkárosodást szenved. A polgármester asszonynak írtam e-mailt, de még csak válaszra sem méltatott.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az illetékes jegyzőhöz fordulhat a probléma okán, de vélhetően nem lesz sikeres az eljárás.
Kérdés: Állhat-e gépkocsival lakótárs folyamatosan a közös tulajdonú udvarban a magántulajdonú tároló elé, zavarva így a ki-be állást?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.
Kérdés: A közös tulajdonú udvarban állhat-e a lakótárs tartósan a saját tulajdonú tárolóm elé, zavarva így a gépkocsimmal a ki-be állást?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.
Kérdés: Édesanyánk 2 évvel ezelőtti halála után testvéremmel megörököltük az ingatlant, amelyben felnőttünk. A házat szüleink a ’80-as évek elején vásárolták, majd az 1994-es válásuk után édesanyánk lett az egyedüli tulajdonos. Vagyis nem teljesen, mert a földhivatalnál az ingatlan 10/12-ed része van bejegyezve a nevére, a maradék 2/12 rész olyan tulajdonos(ok)é, akikről kb. 40 éve nem tudni semmit. Ha jól tudom, erre a helyzetre létezik olyan fogalom, hogy „osztatlan közös tulajdon elbirtoklása”, mely szerint, ha a többi tulajdonos 15 éven át nem jelentkezik, az ő tulajdonrészük is – ez esetben – édesanyánkat illetheti. Mivel ő sosem tett ezzel kapcsolatban lépéseket, szeretném tudni, hogy örökösként nekünk milyen lehetőségeink vannak, hogy a kérdéses ingatlan teljes egészében a mi nevünkre kerüljön (és ezzel együtt gond nélkül eladhatóvá váljon), ill. hová forduljunk, pontosan mit kell tennünk, mi ennek az eljárásnak a menete?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos a leírtak alapján 2 éve újrakezdődött a 15 éves időszak, mivel az édesanyjuk nem indította el az elbirtoklási eljárást.
Kérdés: Ezelőtt 26 évvel vásároltam egy saját tulajdonú tárolót egy társasházban. A 8 lakótársnak egy közös udvara van, amely tulajdonképpen 6 db gépkocsi beállását tenné lehetővé. Korábban erre nem volt igény. 3 lakó esetén is lakóingatlan tulajdonjog váltás, azaz adás-vétel történt. Jelenleg már 7 lakó is szeretne beállni Nekem és egyik lakótársamnak van a közös udvarban egy-egy tárolója. Természetesen ennyi autó nem fér be úgy, hogy a két tároló zavartalanul használva lenne. Én a tárolóba egy kis méretű, rövid autóval is be szoktam állni. Így viszont lehetetlenné válik a két tárolóba a gépjárművel a ki-be állás a továbbiakban. Jogszerű-e ez a lakótársak részéről? Bírósághoz kell-e fordulnom emiatt vagy elég valamilyen törvényi előírásra hivatkozni, amelyet ők is el tudnak olvasni, belátva, hogy ez engem a tulajdonosi jogomban korlátoz, illetve lehetetlenné tesz a rendeltetésszerű használatot?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni, hogy a közös udvar használatát az alapító okirat és az SZMSZ hogyan szabályozza. Amennyiben a tároló használatát akadályozzák a lakótársak parkolási igényei, korlátozza a tulajdonosi jogait, ami a rendeltetésszerű használatot valóban lehetetlenné teszi. Érdemes először a közgyűlésen vagy lakógyűlésen megbeszélni a problémát, hivatkozva az alapító okirat és a törvények adta jogokra. Ha nem születik megoldás, jogi szakértő bevonása és / vagy jegyzői és / vagy bírósági eljárás indítása lehet szükséges.
Kérdés: Nem az enyém a ház, csak bérlem, vehetek bele kártyás órát?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben meg tud állapodni a bérbeadóval, igen.
Kérdés: Örököltem egy ingatlant édesapám után, mely az ő testvéreivel közös. Az ingatlant 10 millió forintra becsülték fel. A testvérek eladnák ennyiért. Én nem szeretném, hiszen 3000 nm² telek, rajta lakóház és 2 aknás szerelőműhely. A kérdésem, hogy ha ragaszkodnak az értékesítéshez a fenn említett áron, akkor nekem nem kötelességem ezt elfogadni? Jól tudom?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem kötelező, de ők eladhatják a részüket, ha találnak rá ilyen feltételekkel vevőt, vagy akár bírósághoz is fordulhatnak közös tulajdon megosztása okán.
Kérdés: Társasházunk egyik tulajdonosa a ház közös, homlokzati falán ablakot nyitna. A ház földhivatali jóváhagyású alapító okirata szerint 81%, a hiányos aláírásos SzMSz-ünk szerint egyszerű többség jóváhagyása elég. Felülírhatja-e az SZMSZ az alapító okiratot?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az SZMSZ nem írhatja felül az alapító okiratot. Az alapító okirat az ingatlan társasházi működésének jogi alapját képezi, és az SZMSZ csak ezen keretek között határozhatja meg a működés részleteit. Ha ellentmondás van az SZMSZ és az alapító okirat között, az alapító okirat szabályai az irányadók.
Kérdés: Lassan minden család tart egy vagy több kutyát. A város éjjel-nappal ugatástól hangos. A gyerekek iskolába menet sokszor megijednek a kapunak rontó hangos kutyáktól. Az esti, illetve éjszakai kutyasétáltatók felverik az utcákat, a pihenésre vágyók nem tudnak pihenni, nem lehet szellőztetni. Valamilyen módon szabályozni kéne az eb tartást.
Válasz: Tisztelt Levélíró! Az ebtartás jelenleg is szabályozva van. Az egy más kérdés, hogy sokan nem tartják be.
Kérdés: Az alábbi kérdésem lenne: Egy éve ingatlant vásároltunk a párommal. Az adásvételi szerződésben az eladók aláírták, hogy a háznak nincsenek rejtett hibái. Ennek ellenére számos rejtett hiba előjött egy év alatt: – Beázik az előtér (videóval dokumentálva van). – Rengeteg elektromos vezeték nincs földelve, aminek lennie kellene (ez nincs dokumentálva, de még készíthető róla kép). – Nem volt bekötve az áram-védőkapcsoló (édesapám jött szerelni, mikor ezt felfedeztük. Ez javítva lett, de külön dokumentálva nincs. Vannak előtte-utána képek, de azon nem látszik, hogy nem volt bekötve). – A szennyvíz emésztőgödör teteje nem volt megfelelően bebetonozva, beszakadt a teteje (ez tegnap történt, még dokumentálható). A kérdésem, érdemes-e perre vinni a dolgot, és van-e esély, hogy jól jöjjünk ki belőle, bármilyen kárpótlást kapjunk? Nekünk az mind plusz költség, továbbá a beázáson kívül az összes hiba baleset- és életveszélyes kategória.
Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján igen. Kellékszavatossági igényt érvényesíthetnek az eladóval szemben. A kellékszavatossági igény öt évig érvényesíthető, ha olyan hibát találunk, amit a birtokbavétel előtt nem ismerhettünk fel, és ezt nem is közölte velünk az eladó. Ezt az igényt a hiba felfedezése után késedelem nélkül, azonnal, igazolható módon kell közölni az eladóval. Érdemes egyeztetni az eladóval, hogy vállalja-e a felelősséget, és a hiba saját költségen történő javítását vagy a javítás költségének megtérítését. Amennyiben nem tudnak megegyezni, akár bírósághoz is fordulhatnak, vagy fizetési meghagyásos eljárást indíthatnak az eladóval szemben.
Kérdés: Mit tehetek, ha a szüleim elveszik az összes pénzem?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelezheti a gyámhatóságnál.
Kérdés: Mit tudnak a polgármesteri hivatalban tenni ha, mellettünk egy több éve üres telek található, el van hanyagolva, hemzsegnek az egerek, patkányok, amik a mi telkünkön is megjelentek?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az illetékes jegyzőnél jelezni kell a problémát.
Kérdés: Ha egy adott hónapban kétszer utalnak, akkor mind a kétszer vonhatnak 33%-ot, mivel annyi letiltásom van?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.
Kérdés: 2018-ban végeztem az egyetemen, utána dolgoztam Magyarországon 2 évet, utána pedig kiköltöztem az EU egyik országába. A problémám az, hogy még kéne itthon dolgoznom, hogy a tartozásom megszűnjön. Én szívesen visszafizetnem a fennmaradó összeget, viszont lehetőséget erre nem találtam. Lehetséges-e egyáltalán?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.
Kérdés: Szeretnék tájékoztatást kapni az alábbi kérdésemre. 2024-ben kötöttünk házasságot. A férjemnek van egy ajándékozás útján kapott ingatlana és egy autója amit jóval házasság kötésünk előtt szerzett. Nekem sajnos van házasság előtti tartozásom, ami már végrehajtás alatt áll. Kérdésem az lenne, terhelhető-e a férjem vagyona az végrehajtás miatt?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.
Kérdés: Válni fogunk a férjemmel, ami még nincs beadva. Van egy megtakarításunk, melyet a fiamnak gyűjtöttünk és az én nevemen van állampapírban. Jelenlegi helyzet szerint a férjem ezt nem akarja a fiamnak adni, hanem azt akarja, hogy feleződjön a válással kettőnk között. Hogyan tudom én a megtakarítást a fiamnak adni úgy, hogy ne legyen ebből a válásnál gondom, hogy ne kelljen felezni a férjemmel, hanem ténylegesen a fiamé legyen?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján fele-fele lesz. AZ esetleges egyéb megoldások túlmutatnak a fórum keretein.
Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy a munkába járáshoz használt nagy értékű ebike-omat ellopták a cég telephelyéről, raktárából, ahol dolgozom, míg én egy kinti más helyszínen dolgoztam. Rendőrségi feljelentés megtörtént, terheli-e felelősség a munkáltatómat, akinek a raktárából ellopták, vagy enyém a teljes kár, ha nem kerül meg?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez a cég belső szabályzatától függ. Ha Ön jogszerűen hagyta ott a kerékpárt, akkor járhat kártérítés. (Engedéllyel történt, és vállalták, hogy vigyáznak rá stb.)
Kérdés: A kérdésem a következő lenne: gyermektartást az apa utalhatja-e közvetlenül a 20 éves egyetemista gyermek részére? Eddig az édesanya részére fizette, szeptembertől a gyermek egyetemi tanulmányait megkezdve vidéken, kollégiumban lakik és az apa szeretné közvetlenül részére utalni a pénzt. Kell-e engedély az édesanya részéről?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az anya részére kell továbbra is utalni. Ha meg tudnak állapodni, rögzítsék, akkor eltérhetnek tőle.
Kérdés: Egy családfa kutató oldalon regisztráltam, meglepődve láttam, hogy egy ismerős, de nem rokon a családunk adatait kezeli, e-mailben rákérdeztem, hogy kinek a megbízásából, hazudott mindenfélét. Kérdezem, hogy ez személyiségi joggal való visszaélés?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.
Kérdés: Jelentkeztem egy önköltséges felnőtt képzésre, melyet sikeresen elvégeztem. Az iskola, ami ezt a képzést szervezte, biztosítja a független vizsgaközpontnál lebonyolításra kerülő szakképesítése vizsgát. A gondom azzal van, hogy a független vizsgaközpont által szervezett vizsgán nem abból vizsgáztattak, amiből az oktatásunk volt. Akár az eredeti vizsga árát vagy a pótvizsgadíját visszakaphatom? Hiszen nem miattam szükséges a pótvizsga.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Vélhetően nem fogja visszakapni, de jelezheti az oktatási intézmény felé a problémát.
Kérdés: Társasházunkban kicserélték az elektromos kapu motorját. Átálltak telefonos nyitásra, a minap a szolgáltató nem volt elérhető, ekkor derült ki, hogy nem tudunk kimenni az autókkal. A régi motorhoz volt kulcsunk, ami ehhez nem jó, ez most derült ki, áramszünet vagy esetleg szolgáltatói hiba vagy tűz esetén nem tudjuk kimenteni a saját tulajdonú parkolóinkból az autóinkat. Közösképviselő nem hajlandó kulcsot adni vészhelyzet esetére, amivel nyitható a szerkezet és kézzel kitolható a kapu. Ha fennáll a vészhelyzet, nem a személyes szabadságunk korlátozása, hogy nem tudjuk a tulajdonunkat elhagyni? Mi a teendő ebben az esetben? Mit ír elő a jog?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Társasház esetén a közös használatú területek, így a parkolókapu vészhelyzeti nyitásának biztosítása alapvető biztonsági követelmény. Ha a kapu nem nyitható vészhelyzetben, az valóban korlátozhatja a személyes szabadságot, és biztonsági kockázatot jelent. A közös képviselőnek biztosítania kellene a vészhelyzeti nyitást, például kulcs vagy más megoldás formájában. Érdemes ezt írásban kérni, és ha nem kapja meg, jogi lépéseket fontolóra venni, például a helyi jegyző vagy egy ügyvéd segítségét kérve.
Kérdés: Megsérültem az egyik áruház vevőszolgálatánál (a lábujjam), miközben az általam javításra leadott szegélyvágó gépet kipróbáltuk a szervizelés után, hogy megoldódott-e a probléma. A gépet még nem vettem át, előtte próbáltuk, hogy jól működik-e (különben nem veszem át). A felerősödött hangja miatt került be szervizbe. Ellátták a sebet, ami vérzett, körmöm sérült. Készült jegyzőkönyv a kérésemre. Az alkalmazott is működtette a készüléket, és én is. Az alkalmazott nem rakta rá a védőburkolatot, úgy helyezte üzembe. Nem tudtam eldönteni, hogy akkor sérült-e a lábam, amikor az alkalmazott nyomta a gombot (ő kezdte meg a tesztet) vagy amikor én is próbálkoztam. Lényeg, hogy megsérültem. Ebben az esetben vajon jogosult vagyok kártérítésre?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a sérülés a gép nem megfelelő üzemeltetése miatt történt, és az alkalmazott nem helyezte vissza a védőburkolatot, akkor jogosult lehet kártérítésre. A védőburkolat hiánya potenciálisan okozhatta a sérülést. Fontos, hogy a jegyzőkönyvet, valamint a sérülés és a gép állapotát dokumentáló bizonyítékokat bemutassa a helyzet elbírálásánál.
Kérdés: Albérlőnket kilakoltattuk, de maradt a lakásunkban bútora. Másfél hónapig tároltuk, kilencszer szólítottuk fel írásban, hogy vigye el, majd egyik pénteken kitettük a szekrényét a lépcsőházba. Aznap eljött, megbeszéltük személyesen, hogy másnap elviszi. Nem tette, rá 3-4 napra a szekrényt valaki elvitte, állítása szerint nem ő, és most rajtunk keresi. Felelősek vagyunk-e a szekrény eltűnéséért?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem.
Kérdés: Aktív dolgozó voltam, de meglett a negyven évem és elmentem nyugdíjba. De ahol dolgoztam, biztonság technikánál, onnan elküldtek, pedig nem akartam elmenni. Ilyenkor jár a végkielégítés, hét éve ott voltam?
Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyve 77§ (5) bekezdése alapján nem jár végkielégítés ilyen esetekben.
Kérdés: Tényállás a következő: Van egy ingatlan, aminek 1/2 tulajdonosa voltam, de feleségem elajándékozta a saját 1/2 részét nekem, így már 1/1 tulajdonos vagyok. Az 1/2 tulajdoni rész 5 éven túli, viszont az ajándékozott rész (szintén 1/2) csak pár hónapos. Ha most el szeretném adni az ingatlant, mi alapján számítják az SZJA -t? Mivel a nem ajándékozott rész már több mint 5 éve megvan.
Válasz: Tisztelt Kérdező! Az 5 évnél régebbi tulajdoni rész adómentes, míg az ajándékozott, nem 5 éves rész után SZJA-t kell fizetni.
Kérdés: Miért kell beszámolnom a felettesemnek, hogy miért megyek mosdóba nő létemre. Joga van ezt kérni tőlem?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincs.
Kérdés: Nevelést, oktatást segítő munkakörben dolgozom egy gyógypedagógiai intézetben. A státusztörvény bevezetése óta a túlóra kifizetése változott. A ledolgozott órák 50-60%-át fizetik ki attól függően, hogy mely idősávba esik. Tehát egy órára fél óra bért kapok. Kérdésem, ez jogszerű-e?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem jogszerű.
Kérdés: Az általunk vásárolt ingatlan egy újonnan, építtetőtől vásárolt, társasházzá alakított ikerház. A közüzemi órák átírásánál derült ki, hogy a csatornázási műveknek nem tudunk átadás-átvételi jegyzőkönyvet leadni lévén, hogy az utca nem közterület, a csatornázási művek nem vette át a csatornát, holott ez egy csatornázott, közvilágított aszfaltozott utca. Az építtetővel nem tudunk zöld ágra vergődni és az önkormányzat sem igazán hajlandó segíteni. A tulajdoni lapon magánútként szerepel. A következő a kérdésem: ez minket, lakókat érinthet-e hátrányosan, illetve ezt az adásvételkor kellett volna-e közölni velem és ha igen, az adásvételt intéző ügyvéd elmarasztalható-e ez ügyben?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az utca nem került átadásra az önkormányzatnak vagy a csatornázási műveknek, és az ingatlanvásárlás során ezt nem közölték Önnel, akkor az esetlegesen hátrányosan érintheti Önt, mivel a közüzemi szolgáltatások működésében és a közszolgáltatások elérésében nehézségek merülhetnek fel. Az eladó felelőssége, hogy tájékoztassa az ügyfelet az ingatlan állapotáról és az esetleges jogi problémákról. Ha nem tájékoztatta Önt a magánút státuszáról és annak lehetséges következményeiről, akkor elképzelhető, hogy mulasztott. Ebben az esetben jogi lépéseket is tehet, amennyiben bizonyítani tudja a hibás tájékoztatást és az ebből eredő károkat.
Kérdés: Azzal kapcsolatban szeretnék érdeklődni, hogy svájci egészségbiztosítás önrész kifizetésének van-e elévülési ideje és ha igen, mennyi?
Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben sajnos nem tudok segíteni, svájci jogászt kellene megkérdezni, ráadásul ugyanabból a Kantonból, mivel ott eltérőek a jogszabályok Kantononként is.