— Fórum —

Kérdés: Tiszteletem!
Folyamatos 3 műszakban dolgozom (éjjel-nappal, ünnep nap is), a műszakrend szerint több munka napom van havonta, mint a havi munka napok száma. A plusz napokra szabad napot kapok havonta.
Betegállományba kerültem ez évben másodszor november végétől december közepéig, elfogyott a betegszabadságom (15 nap), és utána következett a tb-és táppénz. A problémám az, hogy a december hónapra elkészített műszak beosztásban, melyben a szabadnapok NEM a táppénzes napokra voltak írva -4 nap- 2-őt ráírt (elvett) a táppénzes napokra a munkáltató!
Kérdésem:jogszerű ez?! (azokat a napokat az orvos igazolta!) ill. hol tudok utána nézni?

Válasz: Jól érzi, ez nem jogszerű így. Amennyiben minden részletszabálynak utána szeretne nézni, akkor legegyszerűbben itt tud: www.njt.hu
Közismert jogszabályokon belül az “M” betűt kell választani, ott pedig az Mt.-t (Munka Törvénykönyve).

Kérdés: A volt élettárssal van egy közös ingatlanunk. Jelenleg a közös gyermekünkkel és volt házasságomból született gyermekeimmel élek. Az élettárs ellen feljelentést tettem, mivel bántalmazta a fiamat és minket. Az eljárás nem zárult le, a volt élettárs pedig vissza akar költözni. Mit tehetek ellene? Az ingatlant értékesítve van, de ő addig itt akar lakni, míg nem adjuk el. Viszont féltem a gyerekeimet. Ha el kell költöznöm, bírósági úton vissza költözhetek-e a gyerekekkel? Merthogy nem önszántamból hagyom el az ingatlant, hanem azért, mert féltem és védem gyermekeimet! Félő az is, hogy az összes közüzemet nekem kell kifizetni, ha el kell hagynom az ingatlant, mert minden a nevemre szól. Ilyen estben mit tehetek? Ezt is bírósági úton tudom visszakövetelni, ha ilyen lesz?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A felvetett helyzet komplexebb attól, hogy e fórum keretein belül megválaszolható legyen, és számos információval nem rendelkezünk a teljes válaszadáshoz. A mielőbbi értékesítéssel megállítható lesz azon költségek növekedése, amelyeket utóbb vissza kell követeljen a volt élettársától. Végső esetben bírósági úton tudja visszakövetelni azokat a költségeket, amelyeket Önnek kellett megfizetnie a volt élettársa helyett, akkor is, amikor már nem lakott az ingatlanban. Ezzel kapcsolatosan fontos, hogy bizonyítani tudja, hogy Ön mikor költözött el az ingatlanból, és azt is, hogy a volt élettársa mettől meddig terjedő időtartamokban lakott ott.

Kérdés: Mit tehetek abban az esetben, ha a munkáltatóm nem fizeti ki a béremet? Nyilván ingyen nem fogok dolgozni.

Válasz: A Munka törvénykönyve ebben az esetben védi a munkavállalót, köteles késedelmi kamatot fizetni a munkáltató. Ha több havi munkabért nem kapott meg a munkavállaló és nem egyszeri esetről van szó, bírósági úton érvényesítheti jogait és követelheti az elmaradt bérét és a késedelmi kamatot.

Kérdés: Üdvözlöm! Kb. 10 éve a szüleim a nővéremnek ajándékozták a házukat, amiben haszonélvezőként laknak a mai napig. A nővérem kifizetett engem. Közben a szülők egészségi állapota sokat romlott. Édesanyánknak amputálták a lábát. A nővérem külföldön él. De nincs messze a szülő falutól. Kb. 40 perc. 5 éve nem látogatja a szüleinket. Pedig jár a faluba a barátnőihez. Minden gond az én nyakamba szakadt. Én járok hozzájuk takarítani, én viszem őket orvoshoz, én vásárolok és segítem őket anyagilag is. Kérdésem: vissza lehet-e vonni az ajándékozást? Ha igen, nekem mennyit kellene neki visszafizetnem (8 milliót kaptam, eltelt 10 év, romlott a ház állaga és az infláció is közrejátszik) Követelhetnek-e a szülők a külföldön 30 éve élő állampolgársággal rendelkező (viszont 30 éve nincs bejelentett munkahelye) lányuktól szülőtartást????

Válasz: A feltett kérdésére csak általánosságban lehez válaszolni, ugyanis az eset összes körülményeit és pontosan kellene ismerni. Az ajándék visszakövetelhető, de annak szigorú és pontosan körülírt feltételei vannak a törvényben. Szülőtartás is követelhető, de ez is igen komoly feltételekhez kötött és bizonyítani szükséges, továbbá a mértéke sem magas.

Kérdés: Kérdezném, hogy édesanyám engem, az egyedüli gyermekét hagyta kizárólagos örökösének és annak a lakásnak a felét is ráhagyta, amiben jelenleg édesapám lakik. De apámnak van egy saját másik lakása is, ami csak az övé. Akkor arra őt meg lehet kérni vagy kötelezni lehet rá, hogy ő abba a másik saját lakásába költözzön át azért, hogy azt a házat, amiben most lakik és aminek a felét rám hagyta édesanyám, hogy azt el lehessen adni és az érte kapott pénzt kétfelé lehessen osztani, hogy megkaphassam a saját részemet? 
Vagy ha erre az átköltözésre őt nem lehet kötelezni, de vannak más vagyontárgyai, tehát az említett másik, csak az ő tulajdonában lévő lakás, illetve részvények, garázs, autó, akkor ezekből köteles ő engem kifizetni, hogy hozzá juthassak annak a háznak a fele értékéhez, amiben együtt lakott édesanyámmal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön nem kötelezheti. Ha nem tudnak megegyezni, akkor peres eljárást lehet indítani, abban a bíróság dönt majd.

Kérdés: Éves leolvasású gázszámlám horribilis összegű, a szolgáltató 756.000 Ft-os számlát küldött ki. Ezt megfellebbezném, milyen úton tehetem meg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a valós fogyasztástól vélhetően eltérő, túl magas gázszámlát kapott, az MVM ügyfélszolgálatánál jelentheti be a panaszát.

Kérdés: Magas gázszámlámról kérdeztem, nem értek vele egyet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a valós fogyasztástól vélhetően eltérő, túl magas gázszámlát kapott, a szolgáltatónál tehet panaszt, jellemzően az ügyfélszolgálaton keresztül.

Kérdés: Szüleim 1970-ben megvették egy nagyobb ingatlan utcafronti részét, emiatt a mögöttünk lévő telek „nyeles telekké” alakult. A telek körbekerítése 1971-re elkészült, a kerítés azóta is változatlan helyen áll. A nyeles telek most eladásra került, és az új tulajdonos azt állítja a közös kerítés az ő kárára bizonyos helyen 80 cm-el, máshol 40 cm-el tolódott el a „nyél” mentén. Nem tudjuk lehet-e elbirtoklásról szó, mert a városi térinformatikai rendszer szerint szüleim telekterülete ma is pontosan akkora, mint amit 1970-ben megvásároltak. A gondot a másik oldali szomszéd hibás telekkijelölése okozza (szintén 1970-ben történt). Az ő telekkijelölésükhöz igazítva lett szüleim telke kimérve, és ez okozza a telkünk eltolódását a nyeles telek irányába. Az új tulajdonos a nyilvántartás közhitelességére hivatkozva követeli szüleimtől a hiányzó területrészt. A kérdésem az, hogy jogos-e az új tulajdonos követelése, akár elbirtoklásról van szó, akár nem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapvetően jogos lehet a követelés, azonban szükséges a földmérő általi kimérés. Elbirtoklás itt nem jöhet szóba, mert nem került a korábban eltelt 15 év a földhivatalba bejegyzésre, így az a mostani tulajdonosváltástól újra kezdődött.

Kérdés: Hogy lehet elérni, hogy apuka lemondjon önszántából a szülői jogairól. Sajnos nem ismeri el a gyerekeit, illetve több millió forinttal meglopta már őket. Alapvető dolgok hiányoznak miatta a gyermekektől . És csak azért nem hajlandó, mivel az állami támogatásokat kettős állampolgárként szépen felveszi utánuk. Szerencsére házasok nem vagyunk, viszont elegem van a fizikai bántalmazásból, illetve hogy ő mindenféle milliós értékű dolgot vesz magának, miközben a gyerekeinek még szobája sincs. És mivel házasok nem vagyunk, ezért nekem sincs. A beteg testvérének lop tőlünk és sem eladni nem hajlandó a közös ingatlant, sem kifizetni. Az én saját házam a fedezet benne, tehát amíg az nem tehermentes, addig nem tudok még elköltözni sem a gyerekeimmel. Folyamatosan magára hagyta őket, így én kénytelen voltam több munkahelyem is otthagyni, mivel az ő családja semmiben sem segített soha. Most korban már meg lehet oldani, hogy visszamenjek dolgozni, de azt a pénzt a gyerekeimre akarom költeni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői jogviszonyról nem lehet lemondani. Azonban ‒ bár ez a levele alapján nem derül ki pontosan ‒ ha el sem ismerte a gyermekeket (melyre élettársak esetén apai elismerő nyilatkozattal van lehetőség), akkor nem feltétlenül áll fenn a szülői jogviszony. Szintén nem derül ki biztosan a leírtakból, de ha Önök között az életközösség megszűnt, bírósághoz fordulhat a közös lakás használatának, valamint a gyermekek szülői felügyeletének és tartásának (amennyiben mégis született apai elismerő nyilatkozat) rendezése érdekében. Élettársi kapcsolat esetén nem keletkezik közös vagyon az életközösség fennállása alatt, így Ön követelheti ‒ vita esetén akár peres úton is ‒ az Ön tulajdonát képező dolgokat, továbbá az élettársi kapcsolat fennállta alatti esetleges vagyonszaporulat megosztását.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy kaptam egy ügyvédnőtől fizetési felszólítást 290.000 forintról, ami egy régi 2020-as tartozás, közben én onnan elköltöztem, most benyújtották az ellentmondást az ügyvédnőnek, van rá esélyem, hogy valami történjen?  Plusz 85 ezer forintos költséget is fizessék meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben felmerül a követelés elévülése, amire majd érdemes figyelnie, ha esetleg továbbmenne az eljárás.

Kérdés: Éves leolvasású gázszámlám horribilis összegű, a szolgáltató 756.000 Ft-os számlát küldött ki. Ezt megfellebbezném, milyen úton tehetem meg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a valós fogyasztástól vélhetően eltérő, túl magas gázszámlát kapott, az MVM ügyfélszolgálatánál jelentheti be a panaszát.

Kérdés: Magas gázszámlámról kérdeztem, nem értek vele egyet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a valós fogyasztástól vélhetően eltérő, túl magas gázszámlát kapott, a szolgáltatónál tehet panaszt, jellemzően az ügyfélszolgálaton keresztül.

Kérdés: Szüleim 1970-ben megvették egy nagyobb ingatlan utcafronti részét, emiatt a mögöttünk lévő telek „nyeles telekké” alakult. A telek körbekerítése 1971-re elkészült, a kerítés azóta is változatlan helyen áll. A nyeles telek most eladásra került, és az új tulajdonos azt állítja a közös kerítés az ő kárára bizonyos helyen 80 cm-el, máshol 40 cm-el tolódott el a „nyél” mentén. Nem tudjuk lehet-e elbirtoklásról szó, mert a városi térinformatikai rendszer szerint szüleim telekterülete ma is pontosan akkora, mint amit 1970-ben megvásároltak. A gondot a másik oldali szomszéd hibás telekkijelölése okozza (szintén 1970-ben történt). Az ő telekkijelölésükhöz igazítva lett szüleim telke kimérve, és ez okozza a telkünk eltolódását a nyeles telek irányába. Az új tulajdonos a nyilvántartás közhitelességére hivatkozva követeli szüleimtől a hiányzó területrészt. A kérdésem az, hogy jogos-e az új tulajdonos követelése, akár elbirtoklásról van szó, akár nem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapvetően jogos lehet a követelés, azonban szükséges a földmérő általi kimérés. Elbirtoklás itt nem jöhet szóba, mert nem került a korábban eltelt 15 év a földhivatalba bejegyzésre, így az a mostani tulajdonosváltástól újra kezdődött.

Kérdés: Hogy lehet elérni, hogy apuka lemondjon önszántából a szülői jogairól. Sajnos nem ismeri el a gyerekeit, illetve több millió forinttal meglopta már őket. Alapvető dolgok hiányoznak miatta a gyermekektől . És csak azért nem hajlandó, mivel az állami támogatásokat kettős állampolgárként szépen felveszi utánuk. Szerencsére házasok nem vagyunk, viszont elegem van a fizikai bántalmazásból, illetve hogy ő mindenféle milliós értékű dolgot vesz magának, miközben a gyerekeinek még szobája sincs. És mivel házasok nem vagyunk, ezért nekem sincs. A beteg testvérének lop tőlünk és sem eladni nem hajlandó a közös ingatlant, sem kifizetni. Az én saját házam a fedezet benne, tehát amíg az nem tehermentes, addig nem tudok még elköltözni sem a gyerekeimmel. Folyamatosan magára hagyta őket, így én kénytelen voltam több munkahelyem is otthagyni, mivel az ő családja semmiben sem segített soha. Most korban már meg lehet oldani, hogy visszamenjek dolgozni, de azt a pénzt a gyerekeimre akarom költeni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői jogviszonyról nem lehet lemondani. Azonban ‒ bár ez a levele alapján nem derül ki pontosan ‒ ha el sem ismerte a gyermekeket (melyre élettársak esetén apai elismerő nyilatkozattal van lehetőség), akkor nem feltétlenül áll fenn a szülői jogviszony. Szintén nem derül ki biztosan a leírtakból, de ha Önök között az életközösség megszűnt, bírósághoz fordulhat a közös lakás használatának, valamint a gyermekek szülői felügyeletének és tartásának (amennyiben mégis született apai elismerő nyilatkozat) rendezése érdekében. Élettársi kapcsolat esetén nem keletkezik közös vagyon az életközösség fennállása alatt, így Ön követelheti ‒ vita esetén akár peres úton is ‒ az Ön tulajdonát képező dolgokat, továbbá az élettársi kapcsolat fennállta alatti esetleges vagyonszaporulat megosztását.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy kaptam egy ügyvédnőtől fizetési felszólítást 290.000 forintról, ami egy régi 2020-as tartozás, közben én onnan elköltöztem, most benyújtották az ellentmondást az ügyvédnőnek, van rá esélyem, hogy valami történjen?  Plusz 85 ezer forintos költséget is fizessék meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben felmerül a követelés elévülése, amire majd érdemes figyelnie, ha esetleg továbbmenne az eljárás.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy van egy lakás, amit két személy (házastársak) 50-50%-ban birtokol. Az lenne kérdésem, ha az egyik személy az ő részét 25-25%-ban szeretné átírni a két gyermeke nevére, hogy a másik tulajdonos ne rendelkezhessen róla, mi a legjobb megoldás vagy mi lenne a menete, hogy később, ha esetlegesen az a személy, aki át akarja íratni a tulajdont nem akarja, hogy a házastárs kapja meg az 50%-ot. Ingatlan átírás a megoldás vagy egy végrendelet? Illetve ha átírásról lenne szó a saját 50%-kal való rendelkezéshez kell-e a másik tulajdonos aláírása vagy hozzájárulása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A saját tulajdonrészével szabadon rendelkezhet a másik tulajdonostárs hozzájárulása nélkül. A legegyszerűbb megoldás 50%-os tulajdonrésze gyermekeinek való ajándékozása lehet, mely esetén mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól, azonban az Ön rendelkezési joga ezáltal megszűnik az ingatlan felett, melynek hátrányait esetleg egy haszonélvezeti jog alapításával lehet csökkenteni. Mindenképpen szükséges ügyvéd segítségét kérni, egyrészt a megfelelő megoldás kialakítása és annak megvalósítása (szerződéskötés, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés) érdekében.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni öröklés kapcsán, ingatlan tulajdonrésszel kapcsolatban. Földhivatalban hivatalosan bejegyezve 4 tulajdonosa van az ingatlannak. És ügyvédi megosztási papír van a telek és ingatlan elosztásáról, hogy a fele telek és a rajta szereplő ház fele párom és én tulajdonunk, míg a másik fele a nagyszülőké. A tulajdoni határok jól elhatároltak: kerítés a telken, a házban meg külön bejáratok vannak. Csak a lépcsőház közös. Egy ikerházszerű, több lakásos ház. A nagyszülők így ¼ + ¼ részben tulajdonosok. Az egyik nagyszülő hagyatéki eljárása miatt most várjuk az értékbecslőket, hogy felértékeljék a tulajdont, hogy a hagyatéki „vagyonba” fel tudják venni. Jelen esetben ilyenkor mi tudunk hivatkozni az ügyvédi megosztási papírra, hogy az örökösök a mi részünkre ne tartsanak igényt és az értékbecslésbe ne kerüljön a mi házunk és telkünk értéke bevonásra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az öröklés csak az ingatlan örökhagyóra eső tulajdonrészét, azaz annak ¼-ét érinti, a használati megállapodásra pedig hivatkozhatnak.

Kérdés: Jogos-e, hogy külföldi 2 hónapos tartózkodásra (USA) a biztosító a szerződés megkötése után sem hajlandó megadni az adott területre szerződött egészségügyi intézmények elérhetőségét. Csak annyit mond, hogy adott esetben – ha nem felel az assisztencia – keressek olyan intézményt, ahol számlát adnak, aztán majd ők intézik. Ez életszerű? Mondjuk eltörik a lábam és akkor nekem végig kell járnom egy ismeretlen országban a kórházakat, hogy melyik hajlandó számlát adni és persze fizessem ki előre a szolgáltatást? Tudjuk, hogy Amerikában ez nem úgy megy, mint itthon, hisz arra kötném a biztosítást, hogy ne legyen ilyen probléma.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés pontos megválaszolása az Ön biztosítási szerződésének ismerete nélkül nem lehetséges. Amennyiben sem a szerződésben nem találja a listát, sem az asszisztencia nem tud segíteni, az adott esetben szerződésszegésnek minősülhet, de a biztosító ezirányú kötelezettségeit mindig az adott biztosítási szerződés tartalmazza.

Kérdés: Szállító cégnél dolgozon és összetörtem az autót. A főnökömnek jogában áll pénzt kérni tőlem ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben igen. Az erre vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve és a Polgári Törvénykönyv tartalmazza.

Kérdés: Otthonról dolgozok, mint call centeres és megbetegedtem, de a munkahelyemen nem engedtek el orvoshoz. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató részéről jogellenes magatartásnak számít, ha megakadályozza a beteg munkavállaló számára az orvosi ellátás vagy akár a betegállomány igénybevételét. Amennyiben emiatt hátrány éri Önt, írásban panaszt tehet a munkáltatónál, további vita esetén a kormányhivatal szervezetén belül működő foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnál, végső soron pedig bírósághoz fordulhat.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy lányom 4 évig élt a párjával a párja szüleinél. Ez alatt az idő alatt szépítgették a párja családi házát. Közösen, illetve a lányom nagymamája és én is sokat segítettünk benne. A legtöbb bútort tőlünk kapták. A fiú szülei semmit nem segítettek. Sem anyagilag, sem pedig megélhetésileg. Úgy lakhatóvá tették a házat, hogy áprilisban elmúlt egy éve, hogy beköltöztek. Mindvégig közös kasszán voltak. Júniusban megszakadt az életközösségük és a lányom kiköltözött. Azt szeretném megkérdezni, hogy mi jár neki így 5 év után. Lényegében 5 évig oda keresett. A volt párja semmit nem akar fizetni. És mit lehet ellene tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tekintettel arra, hogy a párja szüleinek házát ‒ legalábbis a leírtak alapján ‒ szívességi alapon használták, a ház szépítgetése pedig feltehetőleg önkéntes volt az Ön részéről, így legfeljebb a költségeire tarthat igényt, a befektetett munkára nem. Ugyanígy az ingóságoknál: az Ön vagy részben Ön által vásárolt ingóságokat követelheti egészben vagy részben. Amennyiben nem sikerül megállapodni, bírósághoz fordulhat, azonban mindenképpen javasolt ügyvéd segítségét kérni, tekintettel a bizonyítás nehézségeire.

Kérdés: Könyvelőirodának bérszámfejtést végez vállalkozó. Teljeskörű meghatalmazása a céghez könyvelőiroda vezetőjének van. Vállalkozói szerződésbe van foglalva, hogy a dolgozó be-, kijelentését az alvállalkozó végzi, a vezető pedig megadja hozzá a saját ügyfélkapus kódját. Ilyet lehet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen. A felek közötti szerződésben ilyenkor érdemes részletesen rendelkezni a kód felhasználásának módjáról, a titoktartással kapcsolatos szabályokról és az ezekhez fűződő jogkövetkezményekről.

Kérdés: Ha egy büntetőügyben, annak egyébként pótmagánvádas szakaszában, a sértett, ill. egyben magánfél polgári jogi igényt terjeszt elő, melynek mértéke ca. 50 millió Ft, akkor Járásbíróság vagy Törvényszék illetékes elsőfokon? Mivel egy adhéziós, egyfajta egyszerűsített polgári per van beágyazva a büntető eljárásba, bár alárendelt kérdést testesít meg, mégis nekem logikus lenne azt mondani, hogy a Törvényszék. Van erre külön jogszabályi hely? Ha nincs, érdemes volna ilyet keletkeztetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A polgári jogi igényt a büntetőügyben eljáró bíróságnál kell előterjeszteni, függetlenül annak értékétől. Joghézag nincsen, a bírósági hatáskört a bűncselekmény minősítése alapozza meg.

Kérdés: UK-ban született, brit-magyar kettős állampolgár gyerekeimmel költözök Magyarországra. A gyerekek apja egy másik EU országban fog élni, így velük nem fog rendszeres kapcsolatot ápolni. Beiskolázáshoz, egészségügyi kérdésekhez tudtommal szükségünk lesz az ő beleegyezésére / aláírására, ami főleg sürgős esetekben nem lesz megoldható. Nem voltunk összeházasodva és közös megegyezéssel költözünk külön, bíróságra nem szándékozik egyikünk sem menni. Milyen UK-ban aláírt deklarációra lesz szükségem, hogy eljárhassak a gyerekek mindennapi ügyeiben egymagam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Meghatalmazásra az apától, hogy Ön az ő nevében is eljárhat. Ha külföldön keletkezik az irat, akkor konzuli felülhitelesítés is szükséges rajta.

Kérdés: Férjem beadta 42 év után a válást, a lakás közös, fele-fele arányban, de én már a részem a fiamra írattam, haszonélvezet maradt nekem. Eladhatja a házat beleegyezésem nélkül, mert kifizetni nem tudom, a fiamnak nem kell a ház. 74 évesen nem akarok kiköltözni. Mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A ház tulajdonosai, azaz az Ön férje és fia dönthetnek a lakás eladásáról, akár az Ön beleegyezése nélkül is, azonban csak az Ön haszonélvezeti jogával terhelten, tehát Önt továbbra is megilleti a haszonélvezet, azonban csak a lakás felén, de ez azt jelenti, hogy maradhat továbbra is az ingatlanban.

Kérdés: Ingatlant, ahol lakom, az egyik örökösnek kifizettem, de nincs róla ügyvédi szerződés, ezért nincs még a nevemen. Ezért nem tudom a vizet és a villanyt megcsináltatni. Áram és víz nélkül vagyok már 14 éve. Tanácsát kérem, hogy hova forduljak e végett?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tulajdonjogának megszerzéséhez mindenképpen szükség van ügyvéd által ellenjegyzett szerződésre, ugyanígy a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is csak ügyvéd közreműködésével történhet. Azonban a közüzemi szolgáltatások esetén a felhasználóváltáshoz elegendő az ingatlanhasználat jogcímét igazoló egyéb dokumentum is, pl. hozzájáruló nyilatkozat a tulajdonos részéről, így az átírás már az előzőektől függetlenül is megtörténhet.

Kérdés: Étteremben dolgozom, 4 hónapja, próbaidő letelt. Ebből a 4. hónapot egy fertőzés miatt kötelező voltam otthon tölteni, ebben a hónapban a betegszabadság alatt behívtak a 4. hétben, hogy közben nekik kellett valakit találni a helyemre, innentől vele szeretnének tovább dolgozni. Az én állásom megszűnik. Mondták, hogy ők akkor a hónap végén ki is jelentenek. Minden csak szóban történt, én jelenleg is táppénzen vagyok. Mit tudok tenni? Fizetésem persze nincs teljesen bejelentve, és bár több mint 40 órát dolgoztunk egy héten, 20 órás a szerződés.

Válasz: Tisztelt kérdező! A munkáltató a felmondást köteles írásban közölni, azt indokolással is ellátni, valamint a munkavállalót megilleti a felmondási idő is, ami munkáltatói felmondás esetén csak a keresőképtelenség megszűnése után kezdődik.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, ha van egy eltartási szerződés, amiben ez szerepel, akkor az örökösök meg tudják támadni a szerződést, ha az eltartó odaköltözik és életvitelszerűen ott él? “Felek megállapodnak abban is, hogy az eltartó a tartást alapvetően anélkül nyújtja, hogy életvitelszerűen az eltartottnál tartózkodna, továbbá megállapodásuk értelmében az eltartó bármely, szükség esetén idegen teljesítési segédet is jogosult igénybe venni, akár kifejezetten erre szakosodott intézményen keresztül is, mely teljesítéshez eltartott jelen okirat aláírásával kifejezetten hozzájárul.”

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartási szerződést a tartásra jogosult életében, amennyiben rendelkezik cselekvőképességgel, ő maga támadhatja meg.

Kérdés: Nekem olyan problémám van, hogy a nyáron beköltöztünk egy albérletbe és aláírtunk egy határozatlan idejű szerződést, viszont bele van foglalva, hogy 12. hónapnál hamarabbi kiköltözés esetén nem jár vissza a letett kaució. Csak az a probléma, hogy a lakás penészes, van egy másfél éves kislányunk, így nem szeretnénk itt maradni. A főbérlőnknek tudomása volt róla, hogy penészes a lakás, de nekünk nem szólt róla, most pedig minket akar kihozni hibásnak. Kérdésem az, hogy ilyen esetben sem jár vissza a kaució?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a lakás olyan állapotban van, hogy használata az egészséget veszélyezteti, Ön a szerződést mindenféle feltétel nélkül felmondhatja, és természetesen a kaució is visszajár.

Kérdés: Szeretnék érdeklődni, hogy a kisfőnököm ki akart küldeni a nagy hidegbe úgy, hogy a plusz munkakör, amit kiszabott, nem tartozott bele a munkaköri leírásban. Nem volt kabát se, mert az öltözőt csak műszak elején és végén nyitják ki. Ez egy gyár. Kiadta a feladatot, de mondtam neki, ne haragudj, de ezt nem csinálom meg, mert nem tartozik a munkakörömbe, meg így vékonyan felöltözve, munkaruhában nem megyek ki a mínuszba. És ezért pikkelt rám. Másnap már piszkálódott. Olyasmit kent rám, hogy a gépet én rontottam el szándékosan, holott hozzá se nyúltam azokhoz a kábelekhez, ami le volt védve. A művezetőt rám küldte, mert nem tudtam dolgozni a karbantartás miatt. És én húztam a rövidebbet. Szeretnék segítséget kérni én ezügyben mit tudnék tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön megtagadhatja az olyan munkáltatói utasítás teljesítését, amelynek végrehajtása az egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkáltató azonban ‒ bizonyos korlátok között ‒ jogosult a munkaszerződésétől eltérő munkakörben foglalkoztatni a munkavállalót. Ennek mértékét naptári éveken belül meghatározott napokban maximalizálja a Munka Törvénykönyve. A továbbiak tekintetében, amennyiben felelősségvonásra kerül sor, Ön cáfolhatja azoknak az állításoknak az igazságtartalmát, amelyre a felelősségre vonást alapozzák, azonban ennek bizonyítása Önt terheli. Érdemes előre gondoskodni megfelelő bizonyítékok gyűjtéséről, ha úgy érzi, ettől tartania kell.

Kérdés: 15 éve dolgozom ennél a cégnél, vezetői pozícióban. Idén lett volna lehetőség előre lépésre. De egy kollégám és néhány szimpatizánsa feljelentett. Sokféle vád volt. Csak őket hallgatták meg, fegyelmit kaptam: a megmaradt 4 vádból 1-nek van alapja. Parókát viseltem. Kolléga: dolgoztunk, mint állat. Én: a csiga is állat. A vezetőmmel szemben tiszteletlen voltam. Semmi konkrét megnevezése nem volt. Szépség termékeket adtam el a munkatársaknak. Ez igaz. 2 évig nem lehetek vezető, soron kell dolgoznom. Pletykákat terjesztenek rólam és tönkre tették a karrieremet. Mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Először is a munkahelyen szokásos módon (belső szabályzat vagy kollektív szerződés) szerint védekezhet a fegyelmi eljárás során hozott döntéssel szemben. Lehetősége van továbbá rágalmazás vagy becsületsértés miatt pert indítani a kollégáival szemben, amennyiben azok Ön ellen irányuló cselekményei bizonyítható módon megvalósíthatták az említett bűncselekményeket. Javasolt mindenképpen ügyvéd segítségét kérni, különösen a bizonyítás nehézségei miatt.

Kérdés: Visszatarthatják a táppénzt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatónak nincs jogosultsága felülbírálni a táppénzre való jogosultságot, azonban ‒ amennyiben kétségei merülnek fel ‒ a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezheti a kormányhivatalnál.

Kérdés: Egy légitársasággal lesz Békéltető Testületi vitám december 8-án, és erre szeretném, ha tanácsod adnának, hogy saját magamat megfelelően tudjam képviselni ezen. A vita tárgya: 2025.08.09-én vásároltam repülőjegyet két személy részére a légitársaságnál jövő évre üdülés céljából, 168.888 Ft értékben. A járatunkat a légitársaság menetrendváltozás miatt törölte, melyről e-mailben értesítést kaptam. A légitársasággal szemben a járattörlésük miatt a teljes viteldíj visszatérítését kértem forintban, ez mint lehetőség világosan szerepel az Általános Szerződési Feltételek 6.3.2.3. pontja szerint. A társaság viszont nem hajlandó csak az eredeti fizetési móddal megegyezően visszatéríteni, és mivel a repjegy nagy részét creditpontokból vásároltam, creditpontokba szeretné a jegyárat visszatéríteni. Én ezt nem vagyok hajlandó elfogadni, mert az ÁSZF-ükben ez így leírva nem szerepel.

Válasz: A Társaság üzletszabályzata valóban nem tartalmaz ilyen szűkítést, azonban a kreditpontokra külön szabályzatuk van, érdemes azt is tanulmányozni.

Kérdés: Szüleink 2000-ben elváltak. Édesanyámhoz kerültünk, aki még 2001-ben megismerkedett egy férfival, akivel összeköltöztünk egy ingatlanba, majd 2011-ben hozzáment feleségül, viszont nem fogadott minket örökbe. Ennek ellenére szeretetben és tisztességgel felnevelt minket. Édesanyám 2015-ben elhunyt, akkor az ingatlan tulajdonosa 50%-ban ő volt, 25-25%-ban a húgom és én. Nemrég ő is elhunyt és a végrendeletében az ingatlanban rá eső részét – egyenlő arányban – ránk hagyta. A kérdéseim a következők: 1. Mi, mint munkavállalók, jogosultak vagyunk-e a plusz 2 nap szabadságra rendkívüli haláleset esetén? 2. Minek minősül a húgom és az én életemben? Mostohaapa? Nevelőapa? 3. A fentebb vázolt helyzetben mentesülünk-e a húgommal az örökösödési illeték alól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önök mint az elhunyt hozzátartozói (mostohagyermekei) jogosultak a Munka Törvénykönyve szerinti 2 napos munkavégzés alóli mentesülésre. Az Illetéktörvény azonban csak a (vérszerinti) egyenesági rokonok vagy örökbefogadás esetén biztosítja az öröklésiilleték-mentességet, így Önök az alól nem mentesülnek.

Kérdés: Tisztelettel fordulok Önökhöz az alábbi problémával. Szüleim építettek egy házat, melyben 50-50% tulajdonosok. Rég elváltak, de a közös házban laknak, mert egyiküknek sem volt pénze kifizetni a másikat, édesapám pedig nem egyezett bele az értékesítésbe, így nem tudtak különválni. Ez az állapot évtizedek óta tart sajnos, viszont apám közben halmozottan hátrányos eü-i állapotba került, így a 70 éves édesanyámra marad minden ház körüli teendő, apám aligha csinál valamit. Anyámnak – korából kifolyólag – egyre nehezebb a vidéki élet, és nagyon költözne városba. Csakhogy édesapánk a mai napig hajthatatlan, hallani sem akar az eladásról és költözésről, hisz neki semmi gondja nincs, anyám mellett kényelemben éli életét. Anyám fél jogi útra terelni az eladást, mert régen, amikor ez először szóba került, apánk azzal fenyegetőzött, hogy akkor kárt tesz az ingatlanban. Féltem édesanyámat, mert látom már alig bírja a ház körüli teendőket, de nem tud szabadulni. Mit lehetne tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem sikerül megegyezni, sajnos elkerülhetetlen a peres út. Házassági vagyonjogi perben kérhető a közös vagyon megosztása. A bíróság a lakás árverés útján történő értékesítéséről dönthet a felek megegyezése híján.

Kérdés: Ketten vagyunk testvérek, a testvérem anyámmal együtt lakik. Most tudtam meg, hogy az 1/2 házrészt a testvéremre íratta, tartás jogcímen, de nekem erről nem szóltak. A másik 1/2 rész korábban rendezve, apai örökség. Az a kérdésem, hogy nekem jár-e köteles rész az ingatlanból és egyéb vagyonból, pl. bankbetét. 89 éves az anyám, életében kérhetem vagy csak utána?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a kötelesrész alapját képzik az örökhagyó által adott ajándékok és egyéb visszterhes szerződések is (itt atartási) is, ha ez az ajándékozás stb. az örökhagyó halála előtti 10, illetve tartási szerződés esetében 2 éven belül történt, kivéve, ha édesanyjuk a hozzászámítást kizárta. Az összes többi örökségből (pl. banbkbetét, ingóságok, egyéb ingatlanok) pedig ugyanúgy részesül, mint a testvére. A későbbi örökségbe tartozó vagyont vagy egy részét kérheti még életében édesanyjától, pl. ajándékozás címén, de ehhez az ő elhatározása szükséges.

Kérdés: Hogyan lehet mentesülni a szülői adósság öröklése alól? A szülő eltartása jogi kötelezettség.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökhagyó életében az örökségről való lemondással, halála után pedig az örökség visszautasításával mentesülhet az adósságoktól. A rokontartás szabályai szerint, ha a szülő önhibáján kívül nem képes magáról gondoskodni, és nincs erre alkalmas házastársa vagy élettárasa, akkor gyermeke köteles gondoskodni az ellátásáról addig a mértékig, amíg ez a saját és leszármazói szükségleteit nem veszélyezteti.

Kérdés: Az unokámról lenne szó. Eddig a fiam fizette a gyerektartást az anyának. Az unokám szülői beleegyezésével fél éve az apjánál él, Floridában, ott jár iskolába és a teljes ellátásáról a fiam gondoskodik. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben az anya kötelezhető-e a tartásdíjra? Az anyuka itthon jó módban van, de ez idáig nem kérdezte meg a fiamat, hogy nem kellene-e neki is hozzájárulnia a fia eltartásához? Nem beszélve arról, hogy az anya tudott róla és nem jelezte a fiam felé, hogy itthon kábítószert használt, úgy engedte ki. A gyerek viselkedése jelezte, hogy valami nem normális nála, és beigazolódott a gyanú.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elvált szülők és a közös gyermek élethelyzetében bekövetkezett változás esetén a bíróság jogosult csak a gyermektartásdíjra kötelezést és a fizetés módját módosítani. Amennyiben úgy látják, hogy a megváltozott körülmények ezt indokolják, célszerű bíróság előtt kérni a módosítást.

Kérdés: A tesztereket az üzletből el lehet vinni ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem, azok a kereskedő vagy gyártó tulajdonai, lopásnak számít, ha elviszik.

Kérdés: Külföldön élő testvérpár (mindketten a külföldi ország állampolgárai, egyikőjük magyar állampolgár is) a magyar származású édesapjuk után földterületet örököltek Magyarországon. A közjegyzőnél lehetséges meghatalmazással valamely magyarországi rokonnak képviselni őket? Elegendő, ha a meghatalmazás a külföldi országban a közjegyzőnél jön létre? A földterület miatt milyen speciális szabályok vonatkoznak rájuk, mit tehetnek a földterülettel? Az öröklési jogban van-e olyan jogi lehetőség, hogy valaki lemond az örökségről egy másik örökös javára? Ha igen, akkor külföldi állampolgár ezt megteheti külföldön közjegyző előtt? Azt a jogi nyilatkozatot elfogadják itthon az örökösödési eljárásban? Ha az öröklés után el akarják adni a földterületet, akkor az értékesítés során lehet meghatalmazottal eljárni? Van-e valamilyen speciális szabály, ami a földterület eladással jár?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, képviselheti magyar rokon vagy bárki más Őket, aki a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazásukkal rendelkezik. A külföldi országban kiállított meghatalmazás is érvényes lehet, ha megfelel a fenti feltételeknek és a konzul felülhitelesítéssel látta el. Csak az Európai Gazdasági Térség állampolgára szerezhet földtulajdont. Emellett be kell tartani a birtokmaximumra vonatkozó korlátozásokat is: a földművesnek nem minősülő személy 1 hektárig, a földművesként nyilvántartásba vett személy 300 hektárig szerezhet földtulajdont. Az öröklésről lemondani más javára csak az örökhagyó életében lehet, azt követően már csak visszautasítani lehet az örökséget. Ebben az esetben az lép az örökséget visszautasító helyébe, aki a törvényes öröklés rendje szerint az ő örököse lenne. Sőt, a termőföldet (mezőgazdasági eszközöket, felszereléseket) önállóan is visszautasíthatja, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdálkodással. Ez a hagyatéki eljárást végző közjegyzőnek megküldött egyszerű, akár írásbeli nyilatkozattal is megtehető. Amennyiben mégsem utasítják vissza az örökséget, de később szeretnék értékesíteni, azt szintén megtehetik a fentiekben ismertetett módon meghatalmazott személyen keresztül. A termőföld-adásvétel szigorú szabályokhoz kötött, éppen ezért, valamint a távollévők közötti meghatalmazás kiállítása miatt is szükséges ügyvéd segítségével eljárni vagy őt meghatalmazni.

Kérdés: 300 ezer Ft csalás követtem el, de nem tudom visszafizetni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben még nem indult eljárás, próbáljon meg a csalás áldozatával megegyezni részletekben történő visszafizetésben. Amennyiben már ítélet született az ügyben, és nem tudja visszafizetni az összeget, végrehajtásra kerülhet sor, melynek során a végrehajtó először a munkabéréből és egyéb járandóságaiból, majd az ingóságaiból, végül az ingatlantulajdonból hajthatja végre a pénzkövetelés behajtását. A levonható összeg százalékos arányban maximalizálva van az adós körülményeinek megfelelően, ugyanígy az ingó és ingatlan behajtás esetén is figyelembe veszik ezt annak érdekében, hogy ne lehetetlenítse el a kötelezett életfeltételeit, azonban akár állami kényszerrel is biztosítható a behajtás sikere. Amennyiben még nem indult eljárás, a későbbiekben sokat számíthat az önkéntes teljesítés bizonyítható módon való megkezdése.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy lányom 4 évig élt a párjával, a párja szüleinél. Ez alatt az idő alatt szépítgették a párja családi házát. Közösen, illetve a lányom nagymamája és én is sokat segítettünk benne. A legtöbb bútort tőlünk kapták. A fiú szülei semmit nem segítettek. Sem anyagilag, sem pedig megélhetésileg. Úgy lakhatóvá tették a házat, hogy áprilisban elmúlt egy éve, hogy beköltöztek. Mindvégig közös kasszán voltak. Júniusban megszakadt az életközösségük és a lányom kiköltözött. Azt szeretném megkérdezni, hogy mi jár neki így 5 év után. Lényegében 5 évig oda keresett. A volt párja semmit nem akar fizetni. És mit lehet ellene tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tekintettel arra, hogy a párja szüleinek házát ‒ legalábbis a leírtak alapján ‒ szívességi alapon használták, a ház szépítgetése pedig feltehetőleg önkéntes volt az Ön részéről, így legfeljebb a költségeire tarthat igényt, a befektetett munkára nem. Ugyanígy az ingóságoknál: az Ön vagy részben Ön által vásárolt ingóságokat követelheti egészben vagy részben. Amennyiben nem sikerül megállapodni, bírósághoz fordulhat, azonban mindenképpen javasolt ügyvéd segítségét kérni, tekintettel a bizonyítás nehézségeire.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy bevonták a jogsimat, de letettem a szükséges intézkedéseket, vizsgákat sikeresen, hátra maradt a pszichológiai, de csak sokára lesz időpont, ilyenkor mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Külső szakember szakvéleményét nem fogadja el a hatóság, és enélkül a feltétel nélkül nem adható vissza a vezetői engedély, így sajnos meg kell várni a vizsgálatra Önnek felajánlott időpontot.

Kérdés: A testvéremmel közösen megörököltük édesanyánk ingatlanát 24 évvel ezelőtt. Ez egy házrész 43 m2, amiben a testvérem lakik. 2 évvel ezelőtt jutottunk oda, hogy kifizette a rám eső részt, havi törlesztésben. Mivel leszázalékolt vagyok nagyon nehéz anyagi helyzetben, így szeretném, ha lekerülne a nevemről az ingatlan, hogy kaphassak bármilyen szociális juttatást, ugyanis eddig nem kaptam, mivel van vagyonom, a fél ház. A testvérem nem együttműködő, csak ígérget, mivel nekem nincs pénzem ügyvédre, így az lenne a kérdésem, hogyan tudnám levetetni a nevemről az ingatlant és neki ajándékozni úgy, hogy a lehető legkevesebb kontaktom legyen a testvéremmel és hol tudom ezt elintézni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a testvére kifizette az Önre eső házrész árát, azaz megváltotta, így ő az egész ingatlan tulajdonosa. Ennek szerződésbe foglalása (legalábbis annak ellenjegyzése) és ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének intézése során azonban sajnos nem lehet ügyvéd nélkül eljárni. A testvérével való érintkezést viszont ügyvéd közbenjárásával teljes mértékben el tudja kerülni.

Kérdés: Háziorvos megtagadja a kezelést daganatos betegként, megteheti? Kidobálja az ajtón a beteget magas tumor értékkel és kért vizsgálatokat, amit onkológus és sebész javasolt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A háziorvos nem tagadhatja meg a körzetéhez tartozó beteg orvosi ellátását semmilyen esetben sem. Javasolt panaszt tenni a megyei kormányhivatal népegészségügyi osztályánál, illetve az Orvosi Kamaránál.

Kérdés: Egy családi örökléssel kapcsolatos kérdésben szeretnék tanácsot kérni. Szüleink halála után fontos számunkra, hogy a hagyaték megosztása tükrözze a köztünk korábban született megállapodást. A testvéremnek jelentős pénzügyi segítséget nyújtottam: kifizettem a tartozásait. Abban egyeztünk meg, hogy ezt a támogatást úgy „téríti meg”, hogy a majdani örökségből kevesebbet kér, és az ingatlan értékének felbecsülése után a kölcsön összegét figyelembe véve én nagyobb részt öröklök. Kérdésem, hogy mi ennek a szándéknak a legegyszerűbb és legbiztosabb jogi rögzítési módja. Elég ehhez egy közjegyző előtt tett végrendelet a szüleink részéről, vagy inkább ügyvéd által készített végrendelet lenne indokolt? Esetleg van-e olyan jogi forma (pl. öröklési vagy kölcsönszerződés), amely révén ezt a megállapodást földhivatali széljegyként is lehet rögzíteni? Célunk, hogy az öröklés vitamentes legyen, és a megállapodás később jogilag is érvényesíthető maradjon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A legbiztosabb megoldás, ha a szülők végrendeletben rendelkeznek az arányos öröklésről, közjegyző vagy ügyvéd előtt. Ezen felül külön szerződésben is lehet rögzíteni a testvérek közti megállapodást, azonban a hagyatéki eljárás során a közjegyző a végrendeletet veszi figyelembe elsődlegesen.

Kérdés: Testvérem halála után 1/1 hányadú tulajdonosa vagyok egy lakásnak. A lakás haszonélvezeti joggal terhelt, a testvérem volt barátja a haszonélvező, aki most 83 éves, ő birtokolja az ingatlant, fizeti annak rezsijét, és az unokája lakik benne. Kérdésem, hogy milyen intézkedést tehetek, melyik hivatalos szervhez fordulhatok, hogy azonnal értesüljek a majdani haláláról, elkerülve a halála utáni rezsi felhalmozódást.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A haszonélvező halálát a lakóhely szerinti anyakönyvvezető jegyzi be. Automatikus értesítésre nincs jogszabályi lehetőség. Javasolt a közműszolgáltatókkal előzetesen megállapodni, hogy haláleset esetén azonnal tájékoztatást kapjon, illetve az ingatlan szomszédaival tartani a kapcsolatot.

Kérdés: Beletöltöm a vizet a Punto-ba, alul a motor alatt folyik ki, mi a baja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírás alapján valószínűsíthető, hogy a hűtőrendszer vagy a vízpumpa hibásodott meg. Javasolt mielőbb szakszervizbe vinni az autót, mert a vízszivárgás motorhibát is okozhat.

Kérdés: Jogtalanul tiltja a végrehajtó a munkabért. Jogerős bírósági ítélet van róla. Mégis vonják továbbra is, senki nem akarja leállítani a letiltást. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben jogerős bírósági döntés van arról, hogy a letiltás jogszerűtlen, de azt mégis végrehajtják, haladéktalanul forduljon a végrehajtást elrendelő bírósághoz végrehajtási kifogással. Emellett panaszt is tehet a végrehajtóval szemben a területileg illetékes kamaránál.

Kérdés: Most került kihirdetésre az első lakáshoz jutók kedvezményes hitele. Minden feltételnek megfelelnék az eddigi információk alapján, kivéve annak, hogy volt már a nevemen egy ingatlan. Az ingatlanon nem volt lakható épület, csak egy melléképület, belterületi telek volt. Nagyjából három hónapig volt a nevemen, akkor igénybe is vettem az első ingatlanhoz jutási kérelmet. Nem írattam át a lakcímemet erre a címre. Ebben az esetben nem vagyok jogosult a kedvezményes hitel felvételére, vagy van olyan lehetőség, amellyel ezt az új kedvezményes hitelt igényelhetem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben korábban (legfeljebb 10 éven belül) már volt vagy van az Ön nevén belterületi ingatlan, de nem lakóingatlan minősítésű, vagy ha igen, akkor sem haladta meg az értéke a 15.000.000 Ft-ot, akkor az nem kizáró ok. Az Ön levelében nem szerepel pontosan, hogy melyik első lakáshoz jutási támogatást vette korábban igénybe, ill. a jelenlegi támogatás kizáró okai közt sem szerepel korábbi, hasonló támogatási forma igénybevétele, sőt, más állami támogatásokkal is kombinálható, de ennek kapcsán javasolt banki ügyintézőt vagy lakástámogatási tanácsadót felkeresni.

Kérdés: Hirdetés alapján az interneten (Facebook Marketplace) találtunk cserepes lemezt. A hirdetésben csak egyetlen egy kép volt egy mintával. Az egyeztetés folyamán sem merült fel, hogy más minta is lenne. Kiszállítást követően derült ki, hogy nem az a mintája a lemeznek, amit a hirdetésben láttunk. Az eladót keresve, elmondtuk neki is a problémát, de csak annyit mondott, hogy mivel matt színűt kértünk az ilyen. Erről úgy gondolom, hogy tájékoztatnia kellett volna a formai változáskor. Ez sajnos nem történt meg. Az áru érkezésekor nem tudtunk ott lenni a helyszínen. Milyen lehetőségeink vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a termék lényegesen eltér a meghirdetett képtől és nem kapott megfelelő tájékoztatást, az megtévesztésnek minősülhet. Szükség esetén békéltető testülethez vagy bírósághoz lehet fordulni.

Kérdés: Vásároltam egy családi házat Kecskeméten egy tolna megyei polgármestertől. A házat 10 cm-es szigeteléssel, összközművel hirdették, 2020-ban teljes villanyvezeték felújítással. A beköltözés után jött a szomszéd, hogy fizessük a szippantás költségét, mert az ő udvarán lévő derítőbe folyik a ház szennyvize, és úgy állapodtak meg a volt tulajdonossal, hogy egyik évben ők fizetik a szippantást, a másik évben meg a mi házunk. Persze a polgármester úr ezt elfelejtette mondani, na meg azt is, hogy nincs csatorna. Aztán kiderült, hogy a ház áram és gázvezetéke élet- és tűzveszélyes, nincs földelés, szabálytalanok a kötések, 10 cm szigetelés sincs, kémény ellenőrzés nem volt, mert a katasztrófavédelem feljegyzése szerint nem engedték be őket a házba. A kémény is életveszélyes, használatát megtiltották, 30 napot kaptunk a kijavításra. A ház most 2025. 07. hóban még lakhatatlan. Télen nem tudtuk fűteni, nem volt melegvíz. Ez nem csalás? Az ingatlanosok nem felelősek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az eladó valótlan adatokat közölt az ingatlan állapotáról, felmerülhet a szerződés megtévesztés miatti megtámadhatósága, illetve a szavatossági igény érvényesítése. Az ingatlanközvetítő akkor felel, ha tudott vagy tudnia kellett volna a hibákról. Pontos választ a szerződésük ismeretében lehet adni, kártérítésre jogosult lehet.

Kérdés: Azt szeretném megtudni, hogy ha a bíróság jogerős végzéssel kimondta, hogy a válás után a kiskorú gyermeket az egyik szülő csak felügyelet mellett, egy erre való megadott szociális intézmény területén és csak a bíróság által megadott időpontokban láthatja, akkor ezt a kapcsolattartást / láthatást felülbírálhatja-e a két szülő önhatalmúlag úgy, hogy a hatóságok felé tett bejelentés nélkül, mégis átadja a gyermeket az egyik szülő a másiknak szabadon, közösen egyeztetett, kissé rendszertelen időpontokban és időtartamra és helyszínen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, megtehetik.

Kérdés: Tanácsát szeretném kérni: 2017-ben közjegyzőnél kitagadtam a fiamat, amit most szeretnék visszavonni. Kitagadtam, mert érdemtelen, jelenleg is, de ennek ellenére visszavonnám. Azért, mert nem akarom, hogy az unokáim örököljenek. Ennek is megvan az oka. Azt szeretném megtudni, hogyan tudom visszavonni, mert a közjegyző azt mondta, hogy nem lehet, csak akkor, ha változott a kapcsolatunk. A végrendelet szerint a férjemet jelöltem meg örökösnek. Ha visszavonom a kitagadást, a férjem maradhat az örökös az akaratom szerint? Ebben az esetben a fiam kötelesrészt kap, aminek az alapja a teljes örökség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a kitagadás okát az örökhagyó a végintézkedése után megbocsátotta, a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül hatálytalanná válik. Ha nem bocsátotta meg, de szeretné visszavonni a kitagadást, azt a végrendelet visszavonásával teheti meg. Ha visszavonja a végrendeletet, a törvényes öröklés rendje szerint a fia és a férje egyenlő arányban örökölnek, továbbá a házastársa holtig tartó haszonélvezetet kap a közösen lakott házon. A kitagadás csak a kitagadottra érvényes, az ő örököseire, illetve a kitagadás folytán az ő helyébe lépő örökösökre nem. A kitagadott örökös a kötelesrésztől is elesik. Ha tehát azt szeretné, hogy csak a férje örököljön, és a fia, valamint az unokái kötelesrészre sem legyenek jogosultak, akkor javasolt a korábbi végrendelet visszavonása és az akaratának megfelelő új végrendelkezés, azaz a férjének egyedüli örökösként való megnevezése, továbbá fiának és külön az unokáinak is a kitagadása.

Kérdés: Olyan problémába kerültem, hogy veszélyeztetett terhes vagyok, viszont a táppénz jogosultságom lejárt, mivel nincs 365 nap munkaviszonyom, a munkáltató fel akarna mondani közös megegyezéssel, pedig úgy tudom, hogy kötelesek lennének olyan munkát adni, amit el tudok végezni, vagy ha nem tudnak, akkor járna távolléti díj (állásidőre). Viszont ők azt mondják, hogy nem tudnak semmi ilyenről, hogy nem tudnak nekem a továbbiakban segíteni. Valóban jár ilyen, vagy esetleg mit tudok tenni ilyen helyzetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A várandós munkavállaló rendes felmondással nem bocsátható el. Ha veszélyeztetett terhesként nem tud munkát végezni, és a munkáltató nem tud megfelelő munkakört biztosítani, akkor állásidőre jogosult, amelyre távolléti díj jár. A munkáltatónak jogszabályi kötelezettsége biztosítani a munkavállaló jogait, és nem kényszerítheti közös megegyezésre.

Kérdés: Az autómban szervizbe adást követően totálkár keletkezett. Szeretném felvenni a cég biztosítójával a kapcsolatot ezt az adatot azonban nem adták meg nekem. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy tagadják még azt is, hogy a kocsit ők egyátalán átvették (telefonon történt a szóbeli megállapodás). Milyen lehetőségeim vannak az ügyben kártérítésre lehetőleg egy hosszadalmas polgári per elkerülésével, illetve a biztosítójukkal való kapcsolat felvételre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a cég nem ismeri el az autó átvételét, a bizonyítás nehéz lehet, de még így is van lehetőség kártérítési igény előterjesztésére. Először érdemes írásban felszólítani őket, és kérni a biztosító elérhetőségét, valamint az esemény dokumentálását. Ha nem válaszolnak, fordulhat fogyasztóvédelmi hatósághoz, valamint polgári peres eljárásban is kérheti az igény érvényesítését. Ha ügyvéd által megfogalmazott felszólítást kapnak, az gyakran elősegíti a biztosítóval való kapcsolatfelvételt.

Kérdés: Édesanyánk végstádiumú demens. Krónikus belgyógyászat egy hónapja kezeli antibiotikummal. Anya ágyban fekvő, nem eszik nem iszik. Szerettük volna kérni az elbocsátását, mert a nem megfelelő kórházi ellátás miatt egyre rosszabb állapotban van. Az orvos stílusa minősíthetetlen volt, és nem adott kérdésünkre választ. Nem tudjuk mit várnak a kezelésétől, meddig kezelik, azonkívül a teste törik, és gombás fertőzés fedi be, mert nem forgatják, s nem megfelelő körülmények között van. Milyen jogot sért az orvos a kitérő, lekezelő válaszokkal, konkrét információ kerülésével.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az orvos tájékoztatási kötelezettségét a beteg állapotáról és a kezelési lehetőségekről törvényben írja elő. Amennyiben az orvos nem válaszol érdemben, elutasító vagy lekezelő, az sértheti az egészségügyi törvény tájékoztatási szabályait, valamint az emberi méltósághoz való jogot is. Panaszt tehetnek az intézmény főigazgatójánál. Az elbocsátást kérhetik, ha a kezelést nem tartják indokoltnak vagy megfelelőnek.

Kérdés: Ismerősöm 39 éves, 8 éves lányát egyedül neveli, közfoglalkoztatottként dolgozik. 5 általános iskolai osztályt végzett, lányát szerény körülmények között neveli, vagyona, saját ingatlana, segítsége nincs. 2015-ben az akkori párja kényszerítésére cégvezetője lett egy Kft-nek, amit a cégbíróság kényszertörlésre jegyzett be. Most adatszolgáltatási kötelezettsége van a cég pénzügyeiről, tartozásairól, amire 30 napot kapott. Az akkori céges iratok költözés miatt mind elvesztek. Segítséggel létrehozott egy cégkaput, ahol kevés adat látható, de félő, hogy a cégtörlés miatt az adóhatóság nagy összegű pénzbírságot szab majd ki rá. 2015-ben aláírta, hogy cégvezető legyen, mert akkori élethelyzetében nem volt más választása, de nem tudta felmérni, hogy ez milyen következményekkel jár. Ma már az őt erre kényszerítő férfival nincs kapcsolatban, de a céges ügy következményei őt terhelik. Hogyan válaszoljunk a cégbíróság levelére, hogy a lehető legkevesebb bírságot kapja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javasolt, hogy az érintett írásban válaszoljon a cégbíróság levelére, és részletesen ismertesse azokat a körülményeket, amelyek a cégvezetői pozíció elfogadására kényszerítették. A válaszban hivatkozhat élethelyzetére, iskolázottságára, kényszerhelyzetre, és arra, hogy az iratok elvesztek. Emellett kérheti a bírság mellőzését vagy mérséklését méltányossági alapon. Célszerű lehet jogvédő szervezet vagy ügyvéd segítségét kérni, illetve igazolni a párkapcsolati erőszakot, ha az bármilyen formában dokumentált. Egyben célszerű lenne lemondania is a tisztségről.

Kérdés: Felnőtt gyermekem elvégezte a középiskolát, érettségit és szakmát szerzett, családdal marad, együtt élünk. Egyetemre felvételizett, tovább szeretne tanulni. A felvételire még várunk, szeptemberben hol folytatja a tanulmányait. Tartásdíjat még kapunk az apától. Meddig jogosult rá, illetve a bíróság által meghatározott tartásdíjat, ha nem jár már jogilag kinek kell megszüntetésre beadni, jelenteni a bíróságnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a gyermek a középiskola elvégzése után továbbtanul, és tanulmányait rendszeresen folytatja, a tartásdíj fizetése főszabály szerint annak befejezéséig, legfeljebb a 25. életévének betöltéséig tarthat. Ha a gyermek nem tanul tovább vagy tanulmányait nem kezdi el, akkor a tartásdíjra való jogosultság megszűnhet. A tartásdíj-fizetési kötelezettség a fenti időpontokban a törvénynél fogva automatikusan megszűnik. A bíróság által megállapított tartásdíjat a fentieknél korábbi időpontban kizárólag a bíróság szüntetheti meg – ezt a kötelezett (az apa) kérheti a bíróságtól külön peres eljárásban. Tehát, ha az apa úgy véli, hogy a tartásdíj fizetése már nem indokolt, neki kell pert indítania a megszüntetés érdekében. Az is igaz azonban, hogy a megszűnést alapvetően önnek kellene a bíróságra bejelenteni, egy ún. nemperes eljárásban.

Kérdés: Rendeltem egy büfékocsit, a szerződésben a tervezett átadás február 28. Négy hónapja nem kapom meg, a gyártó nem veszi fel a telefont, néha ír egy sms-t, hogy nemsokára kész lesz. A vételár felét kifizettem előlegként. Se kocsi, se pénz, semmi információ. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződés megszegése esetén – különösen ha a gyártó nem teljesít, és a határidőt jelentősen túllépi – jogosult elállni a szerződéstől, és visszakövetelni az előleget. Célszerű írásbeli felszólítást küldeni, ha az sem vezet eredményre, jogi úton – fizetési meghagyással, majd peres úton – érvényesíteni a követelést.

Kérdés: Kérdésem a következő: Van apósomnak egy háza 1/1, amit odaadott lányának és sógorának használatra, hogy lakjanak benne. Felújitást igényelt. Így mivel kőműves és asztalos vagyok a felújítás nagy részét én végeztem el teljesen ingyen. Kamrából szoba és fürdő kialakítás, csempézés, nyílászáró csere stb. Időközben apósom lánya meghalt, és az élettárs elköltözött, de időnként eljött füvet nyírni a ház körül. Most tudtam meg, hogy apósom eladja a házat, mert az élettárs már nem fog többé odaköltözni, és a fent említett ház vételárán közösen fognak osztozni. Kérdésem: jogosult vagyok-e vagy követelhetek-e az elvégzett munkák után pénzt, ha valóban eladják a házat? Az apósnak 6 lánya van, abból a fent említett halt meg, a többi lány is értetlenül figyeli, miért a volt élettárssal akar osztozni az após. Esetleg beperelhető-e az élettárs vagy az após?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elvégzett munkák után akkor lehet pénzbeli megtérítésre igényt érvényesíteni, ha az bizonyíthatóan megrendelés vagy megállapodás alapján történt, illetve az ingatlan tulajdonosának érdekében valósult meg. Ha szívességi alapon, ingyenes vállalta a munkát, utólag legfeljebb a költségeinek a megtérítését követelheti elévülési időn belül (5 év), amennyiben ez nem történt meg annak idején. Apósa bárki beleegyezése nélkül jogosult a saját kizárólagos tulajdonát eladni, és a vételár egy részét a volt élettársnak ajándékozni.

Kérdés: A szolgáltató szeretne az udvarunkban munkálatokat végezni. Erről előzetesen nem tájékoztatattak semmilyen formában. A munkálatokkal károkat okoznának. Mi ilyenkor a megoldás? Köteles vagyok eleget tenni a kérésüknek? Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gázszolgáltató bizonyos munkálatokat jogosult végezni, különösen közérdeket szolgáló karbantartás vagy hálózatbővítés esetén. Ugyanakkor köteles Önt előzetesen tájékoztatni, és a munkálat során keletkezett károkért felelős. Amennyiben nem kapott előzetes értesítést, kifogással élhet és kártérítést kérhet.

Kérdés: 55 éve épült ikerház osztatlan közös tulajdonban lévő A és B része között 53-47% tulajdoni hányad megoszlással az A részben jelenleg 2, a B részben 3 lakás van. A probléma, hogy az A rész egyik lakását kettővé alakítanák és egy plusz villanyórát igényelnének. Az áramot a ház az utca túloldalán lévő oszlopról légvezetéken kapja, az A rész jelenlegi 2 lakásában 3×20, ill. 3x16A bekötés van, a B részen mind a három lakásban 3x20A. A meglevő légvezeték tovább nem bővíthető a szolgáltató szerint. Az igénylő tulajdonostárs szerint az áramot is a tulajdoni hányadok alapján kell a 2 rész között megosztani, azaz vagy mondjon le az A rész bizonyos mennyiségű áramról, vagy viselje egy 10 milliós földkábel bekötése és a kapcsolódó költségeit. Így van ez? Kötelezhető-e a B rész a bővítési projektben anyagilag részt venni vagy árammennyiségről lemondani? A lakás kettéválasztásához kell-e a többiek hozzájárulása? Joggal való visszaélés-e ha az igénybejelentéshez a B rész nem járul hozzá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lakás kettéválasztásához és új mérőóra felszereléséhez szükség van a többi tulajdonostárs hozzájárulására. Az áramhasználat tulajdoni hányad alapján való megosztása önmagában nem kötelező, és nem kényszeríthető ki, különösen, ha jelentős költségeket róna a másik félre. A bővítés költségeit csak közös megegyezéssel lehet megosztani. A hozzájárulás megtagadása önmagában nem visszaélés, ha az nem rosszhiszemű.

Kérdés: Özvegyi haszonélvező vagyok egy családi házban. A tető beázik, sajnos cserére szorul. Szeretném tudni anyagilag kit terhel a tető cseréje? Engem, mint özvegyi haszonélvezőt, aki az ingatlanban lakik, vagy a 3 ági örököst, akik az elhunyt férjem testvérei.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tetőcsere költsége – mint jelentős felújítás – főszabály szerint a tulajdonosokat (az örökösöket) terheli. A haszonélvező az ingatlan rendeltetésszerű használatával kapcsolatos kisebb karbantartásokért felelős. Ezért az ilyen jellegű, nagy értékű javítási költségeket nem Önnek kell viselnie.

Kérdés: Az új főnökség kitalálta, hogy mozgóbért fogunk kapni aszerint, hogy ki milyen kategóriába fog esni.A szakmai tudásunk alapján kívánták meghatározni ezt (az új dolgozóknak kevesebb járna, mint a régi, tapasztaltabb dolgozóknak). 95% fölött újraoktatáson kell részt venniük.Sajnos nem a valós gyakorlati tudásunkat vették figyelembe, hanem összeállítottak egy tesztet, amiben nagyrészt olyan kérdések voltak, amikkel sem gyakorlatban, sem az elméleti oktatás során nem találkoztunk. Tesztírásnál rákérdeztünk a trainerektől, hogy most mégis mit válaszoljunk a kérdésekre, mikor ezekről a dolgokról fogalmunk sincs, azt válaszolták, hogy nem számít, csak tippeljünk valamit. A kérdésem az lenne, hogy ez mennyire jogszerű így a dolgozókkal szemben. Értem, hogy ez csak egy “adható juttatás”, de mondhatták volna azt, hogy nem fogunk kapni semmit így sem, úgy sem, csak az a pár ember, akik véletlenül jól találták el a válaszokat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató mozgóbért a saját szabályai szerint határozhat meg, mivel az nem kötelező juttatás. Ugyanakkor az alkalmazott értékelési módszernek – például teszt – objektívnek, átláthatónak és nem diszkriminatívnak kell lennie. Ha az értékelés nyilvánvalóan szakmaiatlan vagy aránytalan, és hátrányos megkülönböztetést eredményez, az munkajogi kérdéseket vethet fel, így érdemes lehet panasszal élni.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy ha a végrehajtónál van az ügy, és árverésre került a lakás, van rá lehetőség, hogy megállapodjak a céggel, vagy csak már a végrehajtóval lehet,

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ügy már végrehajtási szakaszban van, és az ingatlan árverés alatt áll, elvileg még van lehetőség megállapodásra a jogosulttal (vagyis a céggel), és ha ennek eredményeként visszavonják a végrehajtást, az árverés is leállhat. A végrehajtóval is egyeztetni szükséges a pontos lehetőségekről és feltételekről.

Kérdés: Szeretném a véleményét kérni. Férjem mikor elvált, ki kellett fizetni a volt feleségét. Van egy ház, amiben 50-50%-ban tulajdonosok voltak. Mi a férjemmel úgy kaptunk kölcsönt a banktól, hogy akkor még nem voltunk házasok. A törlesztő részleteket a saját bankszámláról fizetem 7 éve. Közös gyerekünk nincs, viszont mindkettőnknek van 2-2 gyereke előző kapcsolatból. Kértem így 7 év után írasson 1/4-nyi tulajdonrészt a nevemre, mert ha bármi történik vele, a kiskorú lányom velünk él még, akkor mi mehetünk az utcára, mert a két gyereke örökli az egész ingatlant. Erre ő azt mondta hogy ez hülyeség, mert nekem lesz rajta haszonélvezetem. (A volt felesége meghalt, neki volt egy férje, őt a férjem gyerekei rövid idő alatt kitették az anyjuk ingatlanjából, mert el akarták adni.) Bevallom aggódok, hogy hiába fizetem a részleteket, öreg koromra az utcára kerülök, mert a gyerekei nagyon anyagiasak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogilag valóban haszonélvezet illeti meg a túlélő házastársat az elhunyt ingatlanrészére, de ez nem jelent teljes védelmet. A gyakorlatban az örökösök nyomást gyakorolhatnak az eladásra vagy a kiköltözésre, ahogy az Ön által említett példából is látható. Célszerű lenne tulajdonrészt íratni a nevére – különösen, ha Ön fizeti a kölcsönt –, ami hosszú távon nagyobb biztonságot jelentene. Ezt ajándékozással vagy adásvétellel is meg lehet oldani.

Kérdés: Az anyukám meghalt és ezért a cégtől kaphatok pénzbeli juttatást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egyes cégek belső szabályzat alapján adhatnak pénzbeli juttatást munkavállaló vagy hozzátartozó halála esetén. Érdemes a munkáltató humánpolitikai osztályától vagy a kollektív szerződésből tájékozódni, ezek híján kérni, hogy van-e ilyen lehetőség a cég részéről.

Kérdés: Összekülönböztünk az anyámmal, ami miatt baleset érte, voltak itt a rendőrök és a mentők, őt ellátták, engem pedig bevittek egy éjszakára a pszichiátriára, mivel szerintünk a kintről hallatszó hangok csak a fejemben léteznek, gyakorlatilag bolondnak lettem beállítva. Senki nem vizsgált semmit, üldözési mánia is szerepel a kórlapon, amit kaptam. Természetesen felelőségem teljes tudatában vagyok, B,C kategóriás jogosítvány, több év munkaviszony stb. A kérdésem az lenne, kaphatok-e jelentősebb kártérítést a jó hírnév megsértése miatt, kihez tudok ezzel kapcsolatban fordulni segítségért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben alapos orvosi vizsgálat nélkül állították ki a kórlapját, az valóban sértheti a személyiségi jogait. Elsősorban a pszichiátriai intézet betegjogi képviselőjéhez fordulhat, és ha a kifogásai megalapozottak, kártérítési igényét polgári peres úton érvényesítheti. Célszerű ügyvéd segítségét kérni, különösen, ha a jelentés hátrányosan érinti Önt, például a jogosítvány vagy a munka szempontjából.

Kérdés: Súlyos fogyatékossági minősítésről szóló igazolással rendelkezem, amiért pénzbeli juttatást nem kapok, azonban adókedvezményt veszek igénybe személyi kedvezmény formájában. Munkavállalóként érdeklődtem a munkáltatónál, hogy e törvény (“2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 120. § * A munkavállalónak, ha a) * megváltozott munkaképességű, b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy c) vakok személyi járadékára jogosult évenként öt munkanap pótszabadság jár.”) alapján jogosult vagyok-e a pótszabadság érvényesítésére vagy sem, azonban ott ezt elutasították, jogi indoklást nem kaptam. Érdeklődnék, hogy valóban nem vonatkozik a fentebb említett igazolásra e jogszabály?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. 120. §-a nemcsak pénzbeli juttatáshoz kötött, hanem a fogyatékosság tényéhez. Ha az adókedvezményhez szükséges orvosi igazolása megvan (például NAV GYVK), akkor az általában elfogadott az 5 nap pótszabadság érvényesítésére is. A munkáltató tévesen járhatott el. Javasolt írásban kérni az elutasítás indoklását, csatolva az orvosi igazolásokat, az adókedvezményhez kapcsolódó dokumentumokat, és szükség esetén forduljon a munkaügyi bírósághoz.

Kérdés: Szeretném kérdezni, kihez forduljak, ha a fiam lemond rólam, az anyjáról. Együtt lakunk a saját házában.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a fia lemond az Önnel való kapcsolatáról, annak nincs automatikus jogi következménye. Amennyiben a ház a fia nevén van, és Ön ott lakik, a lakhatásának jogalapját (haszonélvezet, használati megállapodás) érdemes tisztázni. Ha nem rendelkezik írásos megállapodással vagy használati joggal, jogi eljárás nélkül is felszólíthatja Önt a kiköltözésre. Érdemes az együttélés jogi és vagyoni kérdéseit ügyvéddel átbeszélni. Amennyiben viszont Ön tartásra szorul, a fiának a Polgári Törvénykönyv alapján kötelessége ennek biztosítása, ha érdemtelenség nem áll fenn.

Kérdés: Volt apámmal egy közös házam, amit apukám tartozásai miatt elárvereztek. Nekem 1/3 részem volt a házból, és nem volt adósságom. Az árverés után fennmaradt összeget a végrehajtó a tulajdoni hányadnak megfelelően osztotta el. Így a maradék 18 millió Forintból 12-t apámnak, 6-ot nekem akar kifizetni. Érzésem szerint ez nem helyes, én úgy gondolom, hogy a ház értékének 1/3-áig a maradék engem illet, hiszen nekem nem volt tartozásom, és a 18 millió Forint el sem éri az 1/3 értéket, tehát szerintem nekem jár. Tévedek? Az egyharmad tulajdonjogom tényleg csak a maradék egyharmadára jogosít, vagy pedig az érték egyharmadáig enyém a maradék? Remélem érthető a kérdésem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Ön 1/3 tulajdonos volt, úgy az árverésből befolyt vételár 1/3 része Önt illeti meg, nem csupán a “maradék” összegeké. A végrehajtó eljárása kifogásolható, forduljon jogi képviselőhöz vagy terjesszen elő végrehajtási kifogást.

Kérdés: Büntetés jár annak, aki önként megy el másik országba harcolni, ami nem NATO tag?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A magyar jog szerint büntethető az a személy, aki idegen fegyveres erőkben szolgál engedély nélkül. A honvédelmi törvény alapján csak kormányzati engedéllyel lehet részt venni más ország haderejében. Különösen érzékeny a kérdés nem NATO-tagállam esetén. Az engedély nélküli szolgálat büntetőjogi következményekkel is járhat.

Kérdés: Édesanyám a Szociális Egyesület egyik intézményének volt a lakója halála előtt, 1 hónap + 3 napig. A gondozási díjat a második hónapra is befizettem. Kérdésem, hogy az elhalálozás miatt túlfizetésnek minősíthető összeg visszajár-e. Ha igen, de az intézmény nem válaszol a megkeresésemre, illetve nem szándékozik visszautalni, hová fordulhat ők?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elhalálozást követő időszakra befizetett gondozási díj, de legalábbis annak az arányos része túlfizetésnek minősülhet. Érdemes megvizsgálni a velük kötött szerződés erre vonatkozó rendelkezését. Amennyiben az intézmény ennek alapján köteles a visszatérítésre, írásban érdemes erre felszólítani, és ha nem reagál vagy elutasítja a kérést, panasszal lehet élni a fenntartónál, végső soron pedig a területileg illetékes szociális hatóságnál, vagy polgári peres úton is lehet követelni az összeget.

Kérdés: Mennyibe kerül 3 évre a házadó?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A ház utáni adó mértéke helyi adónem, amelyet az adott település önkormányzata szabályoz. Heves településen a helyi rendelet alapján meghatározott összeget kell évente fizetni. A pontos összegről a helyi önkormányzat adóügyi osztálya tud tájékoztatást adni. Általában négyzetméter alapú számítás érvényesül.

Kérdés: Egy multinacionális vállalatnál dolgozom kereskedelemben. A munkáltatóm hozott egy olyan belső szabályt, hogy ha munkaidőn kívül magánszemélyként megyek be a boltba, nem használhatom az önkiszolgáló kasszákat. Az érdekelne, hogy ez jogos-e? Korlátozhat-e engem magánemberként?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató meghatározhat bizonyos magatartási szabályokat a munkavállalói számára a munkahelyen kívül is jó hírnevének, jogos gazdasági érdekeinek, a munkaviszony céljainak elérése érdekében, azonban ezeknek a korlátozásoknak arányosnak kell lenni az elérendő céllal. Pontosabb információk híján is valószínűsíthető, hogy az említett előírás messze túlmutat ezen. Javasolt írásban panaszt tenni a munkáltatónál a jogsértő szabályozás miatt.

Kérdés: Ingatlanirodával kötöttünk szerződést a lakásunk értékesítése miatt félévre. Lenne egy érdeklődő a lakásra, azt mondta, hogy ő megvenné a lakásunkat, de az ingatlanos nélkül. Így eladhatjuk mi is a tulajdon lakásunkat neki, az ingatlanos nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az ingatlanirodával kizárólagos szerződést kötöttek, akkor a vevővel történő, irodát megkerülő eladás esetén is járhat az iroda részére a megbízási díj. Ha a szerződés nem kizárólagos, úgy saját értékesítés megengedett. Mindenképp javasolt a szerződés pontos átvizsgálása a jogkövetkezmények elkerülése érdekében.

Kérdés: Jogszerű-e, hogy a munkáltató napi 24-ben figyeli a kamerát és ehhez a gyerekeinek is van hozzáférése (van kiskorú gyereke is).

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató kamerás megfigyelést végezhet jogszerűen, de csak az adatvédelmi előírások betartása mellett. A felvételekhez kizárólag az adatkezelés céljához kötődő, arra feljogosított személyek férhetnek hozzá. A gyermekek, különösen kiskorúak hozzáférése súlyos adatvédelmi szabálysértést jelenthet. Érdemes az adatvédelmi hatósághoz (NAIH) fordulni panasszal.

Kérdés: Röviden ennyi lenne a kérdés. Ha egy Kft-ben több tulajdonos van egyikük többségi, a többségi tulajdonosnak jogában áll-e úgy jogfolytonossággal bérbe adni a kft által eddig üzemeltetett (bérelt) éttermet egy másik kft-nek, hogy erről a többi tulajdonost semmilyen formában nem értesíti, csak miután a bérbeadás megtörtént? Ütközik-e jogszabályba, mennyire sérülnek a tulajdonostársak jogai? A megkötött szerződés érvényes-e

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tulajdonos nem jogosult semmire. Az ügyvezető teheti meg.

Kérdés: Adott egy zártkerti ingatlan, ami ráadásul központi porta. Egy szóbeli megállapodás alapján keletkezett rajta egy út. Az akkori tulajdonos megengedte a 3 tulajnak, hogy az ingatlanán közlekedjenek, ne kelljen nagyot kerülniük ahhoz, hogy bejussanak a saját portájukra. Mivel nem használták a térkép által számukra kijelölt utat, ezért azt befásította az, akinek ott van telke. Mi már így vettük. Én csináltam kerítést a “saját” út mellé, mert már az egész telket bitorolták. Kicserélődtek a szomszédok, akik lekerítették hátul, így nem tudok bejutni a telkemre a hátsó bejáraton, illetve gyümölcsfák kivágása nélkül nem. Kérdés: lezárhatom-e ezt az utat? Több mint 30 éve van így, de nincs bejegyezve a földhivatalba és elbirtoklás sem történt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az út nem került földhivatali bejegyzésre mint szolgalmi út, a szóbeli megállapodás önmagában nem biztosít bizonyítható jogot a használatra. Az út lezárása jogszerű lehet, ha a másik fél nem tudja bizonyítani a szolgalmi jog fennállását, és az nem jelent számára aránytalan nehézséget a saját portája megközelítésében. Javasolt ügyvéd segítségével, a szomszédokkal való megegyezést követően a mindenki számára megfelelő és jogszerű megoldás írásba foglalása és földhivatali bejegyeztetése.

Kérdés: Édesanyám bokája eltört. A sebet a kötözésnél szeretném megnézni. Van-e hozzá jogom, mint hozzátartozó?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincsen, csak ha az édesanyja megengedi.

Kérdés: Ha nyugdíjba vonulásom után két évvel követelik a tagdíjat tőlem ügyvéddel, mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben már két éve nyugdíjas és nem végzett egészségügyi szakdolgozói tevékenységet, a MESZK-tagság automatikusan megszűnik. Ha a tagság megszűnése nem lett hivatalosan bejelentve, a tartozás jogszerű lehet. Érdemes írásban kérni a tartozás alapját, és ha vitatja, forduljon a MESZK-hoz panasszal vagy szükség esetén jogi képviselőhöz.

Kérdés: Meghatalmazásban, amiben géppel előre ki lettek töltve az ismert adatok (meghatalmazott és a tanúk neve és adatai, módosítható-e a tanú személye, ha még a tanú aláírása nem szerepel a dokumentumon? (Előre ki lett töltve géppel a tanú neve, címe, személyi azonosító száma, de nem volt jelen a tanú, így aláírásra sem került, így másik tanú adatait kellett javítással rögzíteni, aki már alá is írja.) Törvényes ez így?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, megoldható így.

Kérdés: Az önkormányzat 2025. évben hozott rendeletet, hogy a 2000. év előtt temetettek után meg kell váltani a sírhelyet. Kérdésem: lehetséges ez jogilag vagy nem. Ha nem, akkor mit lehet tenni. Ez a hely egy pici falu, ahol eddig nem kellett fizetni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A sírhely-megváltás szabályait az önkormányzat rendeletben szabályozhatja. A hatályos jogszabály szerint a sírhely megváltási időtartama lejártával az újraváltás előírható, még akkor is, ha eddig nem volt ilyen gyakorlat. Amennyiben hátrányosan érinti az új szabályozás, esetleg méltányossági kérelemmel fordulhat az önkormányzathoz részletfizetési kedvezmény iránt.

Kérdés: Eltűnt a felnőtt gyermekem, mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha felnőtt gyermeke eltűnt, azonnal értesítse a rendőrséget. A rendőrség eltűnt személyek körözését hivatalból megindítja. Emellett érdemes lehet a közösségi médiában, ismerősök körében is tájékozódni, de a hatósági eljárás elkerülhetetlen az eset hivatalos kezeléséhez.

Kérdés: Hogyan lehet egy ingatlan adás-vételénél hitelesen aláírni személyes jelenlét nélkül? Csak apai részem van benne.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Személyes megjelenés nélkül ingatlan-adásvételi szerződést vagy csak közjegyző által hitelesített vagy teljes bizonyító erejű (ügyvéd által ellenjegyzett) magánokiratban foglalt meghatalmazással lehet aláírni. A meghatalmazottnak az aláíráshoz rendelkeznie kell érvényes, hiteles okmánnyal és a meghatalmazásban rögzített felhatalmazással. A másik alternatíva az ún. távellenőrzés.

Kérdés: Vettem egy telefont, de nem írtunk adásvételit, tönkrement, de a régi tulaj nevén van minden. Neki fizetik ki. Kit illet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adásvételi szerződés nélkül nehéz bizonyítani, hogy a telefon valóban az Öné. Ha a telefon eredetileg a korábbi tulajdonos nevén van és az ő nevére érkezik a készülékkel kapcsolatos kifizetés vagy szervizelés, jogilag őt illetik a készülékkel kapcsolatos jogok. Amennyiben Ön fizetett érte, célszerű lenne utólag is írásban rögzíteni a megállapodást.

Kérdés: Mi a teendő, ha az egyik villany partner szerelő se ér rá, és sürgősen kellene, hogy vissza lehessen kötni az áramot.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben sürgős az áram visszakötése, és a szerződéses partner nem elérhető, a hálózati elosztót (pl. E.ON, MVM, stb.) célszerű haladéktalanul értesíteni. Ők tájékoztatást tudnak adni a szükséges lépésekről és eljárásrendről, valamint a leggyorsabban elérhető szakemberrel is kapcsolatba hozhatják. Az engedély nélküli visszakötés jogsértő és veszélyes is lehet, ezért minden esetben hivatalos úton kell eljárni.

Kérdés: Örökségem legfőbb része egy ingatlan 1/1 része lesz. Örököl 3 fő: a férjem, 2 gyermekem. Azonban végrendeletben megindokolva szeretném kitagadni egyik gyermekemet (semmit nem juttatnék neki), akinek van már gyereke. Kérdés, hogy mit jelent a tv. 7:55. § (3), vagyis az unokám mekkora részt kapna (talán kötelesrészt), és azt a nevére írt házrészben kapná, vagy ki kellene fizetni a részét a többi örökösnek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv 7:55. § (3) bekezdése alapján az örökhagyó által kitagadott gyermek leszármazója (azaz az unoka) kötelesrészre jogosult lehet, kivéve, ha ő maga is kitagadás alá esik. A kötelesrész a törvényes örökrész 1/3-a. A kötelesrészre jogosult kérheti annak pénzben való kiadását. Természetben csak akkor, ha ezt az örökhagyó kifejezetten kérte a végrendeletben vagy életében, ill. akkor (részben vagy egészben), ha a kötelesrészre kötelezett számára ez aránytalan sérelemmel járna.

Kérdés: A szolgáltató földkábelt fog lerakni, csütörtök reggel kezdik. Az összes külterületi fám gyökere sérülni fog. Van köztük nagyon nagy fa is. Állítólag kötelesek az eredeti állapotot visszaállítani, pl. a járdát újrabetonozni. De a megölt fákkal mi lesz? Mennyi egy több mint 50 éves fa értéke? Vagy a több 10 éves rózsák? Vagy a tiszafa, amit még a nagypapám nevelt nekem még életében? És az általunk nevelt gyümölcsfák? Ezeket a károkat miért nem kell megfizetniük? A munkásuk szerint mehetett volna a kábel végig a járda alatt is, akkor kevesebb növényi sérülés lett volna. Csak ez a szolgáltatónak sokba került volna, így a járda mentén ásnak. Szintén a munkásuk szerint akár légkábel is lehetett volna, az egyszerűbb is lett volna, mert pont itt van felettünk a többi kábel is. Nem tehetek semmit a fák érdekében? Lehet kárigényem közterületen? Ha a nagy fa a munkák következtében meghal, és pár hó múlva rádől a házunkra (előző tulaj ültette), az kinek a hibája, lehet e kárigényem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közműcég csak a munkavégzéshez szükséges mértékben jogosult igénybe venni az ingatlant. A keletkezett kárt köteles megtéríteni, különösen a nagy értékű fákban vagy növényzetben keletkezett kár esetén. Kártérítési igénye van, melyet először a szolgáltatónál kell bejelenteni. Amennyiben az egyeztetés nem vezet eredményre, peres úton érvényesítheti a követelését.

Kérdés: 2012-ben megörököltem édesapám útján egy ingatlan 1/4 részét. Az ingatlanon jelzáloghitel volt, és egyéb más hitelek is. 2018-ban édesanyám elhunyt. Visszautasítottam az örökséget. Ezek után az ingatlan 1/4 része az én nevemen volt, a 3/4 része pedig a testvérem nevén. A hiteleket nem fizettük saját vagyonából, mivel a szüleink vették fel. 2023-ban elárverezték az ingatlan 12.000.000 Ft-ért. Ez nem fedezte az egész jelzáloghitelt. A kérdésem arra irányul, hogy ilyen esetben mi történik a fennmaradt jelzáloghitellel és az egyéb hitelekkel? Semmilyen értesítést nem kaptam évek óta a lakcímemre ezzel kapcsolatban. Illetve az árverezés következtében fizetnem kellett volna valamilyen adót vagy árverezési költséget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt már nem kell megfizetnie, mert csak a hagyaték erejéig felel. Az árverezési költséget a végrehajtó levonja a befolyt összegből. Adó nincsen.

Kérdés: Ki szerettem volna adni a lakásom, meg is tekintette egy komoly érdeklődő, aki ígérte, hogy jövő hónapban, 10-én lefoglalózza, és az azt követő hónap 10-én kiveszi. Szerződés tervezetet küldtem neki, de sem ő, sem én nem írtunk alá semmit, pénzmozgás se történt. Sajnos családi ok miatt mégsem tudom kiadni, ezt ma (21-én) közöltem is vele. Nagyon kiakadt, hogy ő már lefoglalózta a költöztetőket, lemondta a szolgáltatókat, és ha nem adom ki, feljelent. Volna-e jogalapja a feljelentésének, mit követelhet rajtam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha bizonyíthatóak a leírtak, akkor a leendő bérlő kártérítési igényt támaszthat önnel szemben (ún. biztatási kár).

Kérdés: Ha fölmondom a szerződést, mennyi időm van elhagyni a lakást, kényszeríthet-e arra, hogy azonnal hagyjam el a lakást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kiköltözés határidejét a bérleti szerződés határozza meg. Amennyiben ez nem szerepel benne, a Polgári Törvénykönyv alapján “ésszerű határidőt” kell biztosítani. A munkáltató csak nagyon súlyos szerződésszegés esetén kényszerítheti azonnali kiköltözésre.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy újrahasznosítani szeretnék textil anyagot és az abból készült dolgaimat eladni. Ehhez milyen papírokra lenne szükségem? Illetve milyen költsége van a vállakozás alapításának?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tevékenység végzéséhez először vállalkozást kell alapítania (egyéni vállalkozás vagy gazdasági társaság). Textil-újrahasznosítás esetén hulladékgazdálkodási engedély is szükséges lehet. A vállalkozás alapításának költségei attól függenek, milyen formát választ. Javaslom, hogy forduljon könyvelőhöz és ügyvédhez az Ön tervezett tevékenysége számára ideális vállalkozási forma kiválasztása és létrehozása érdekében.

Kérdés: Most költöztem új albérletbe, a szerződést időm sem volt átolvasni, a párom intézte az egészet, nem is törődtem az egésszel, lefoglalt a munka. Na de van egy ilyen passzus, hogy minimum 1 évig itt kell laknunk, különben nem kapjuk vissza a kauciót, ilyen létezik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, kiköthető ilyen a bérleti szerződésben. A kaució a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségek biztosítékául szolgál. Amennyiben az abban rögzített 1 éven belül felmondják a szerződést, a bérbeadó visszatarthatja a kaució összegét. Azonban, ha ez az összeg túlzott mértékű (meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát), bírósághoz fordulhatnak annak mérséklésére.

Kérdés: Egy olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, amelyben a jogi megfogalmazást nem tudom értelmezni. Az eset: nagymamának van három gyereke, rajtuk keresztül hat unokája. Nagymama sajátkezű írásos végrendeletet készített, amelyben hat unokájára hagyja a hagyatékát, egy ingatlan felét. Az egyik gyermekétől származó három unoka visszautasítaná az örökrészét, hogy a szülője is örökölhessen.
A kérdés: a jogszabály szerint, ha valaki visszautasítja az örökséget, akkor belép a törvényes öröklési rend. Tehát, ha a három unoka visszautasítja az örökséget, akkor a helyükön (mivel az unokáknak nincs gyermeke) a törvényes öröklési rend szerint “beszáll” a szülő, vagy mivel rajtuk kívül van még három végrendeleti örökös (másik három unoka), egyszerűen csak kiesnének az öröklésből és a hagyaték a másik három unoka között oszlana meg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az unoka mint végrendeleti örökös visszautasítja az örökséget, úgy helyébe a törvényes öröklés szerinti örököse lép, aki ‒ az Ön által leírtak szerint ‒ leszármazók hiányában a 3 unoka felmenője, tehát a szüleik, hacsak a végrendelet másként nem rendelkezik.

Kérdés: A volt főbérlő nem adja oda a saját mosógépemet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a mosógép az Ön tulajdona, és ezt bármilyen módon (számla, tanúk, szerződéses rögzítés stb.) igazolni tudja, a főbérlő jogtalanul tartja azt vissza. Írásban szólítsa fel az ingóság kiadására határidő megjelölésével. Eredménytelen felszólítás esetén polgári peres eljárásban érvényesítheti tulajdonosi jogait.

Kérdés: Kérdésünk az, hogy egy sikkasztás, hamisítás és csalás ügyében tett feljelentést, nem tárgyalnak, csak lesöprik (nálunk ez történt 88 lakásos társasházban), 2021 óta többszöri feljelentésnél 1-szer idéztek be, de csak szóban mondhattuk el, a bizonyítékot nem voltak hajlandók megnézni. Majd jött egy értesítés, hogy elutasítva. Rendőrségről, ügyészségről egyaránt. A házunk csődbe került, a lakók zöme nyugdíjas. Hová fordulhatunk segítségért, mivel ügyvédre nincs pénze a háznak. A jegyzői vizsgálat a mai napig nincs befejezve.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben több éve zajlik hatósági eljárás eredménytelenül, panasszal élhetnek az ügyészségnél, az Országos Rendőr-főkapitányságon, illetve a belső ellenőrzési szerveknél. A sikkasztás és csalás súlyos bűncselekmények, melyeket hivatalból kell kivizsgálni. Kérhetik országgyűlési biztos (ombudsman) segítségét is, illetve kérhetik az állami jogsegélyszolgálat térítésmentes jogi képviseletét.

Kérdés: Munkaidő keretben dolgozom. Kollektív szerződéssel. A munkáltatóm elrendelte a kötelező túlórát hetente 2×12 óra. Megkérdeztem, hogy kifizetik-e, mire a válasz az volt, hogy ha ő úgy akarja akkor nem fogja. “Lecsúsztatja”. Azt szeretném kérdezni, hogy ez így jogilag rendben van-e? Ugyanis én nem “lecsúsztatni “ szeretném, hanem pénzbeli kifizetést szeretnék a munkaidő keret végén. Nem láttam a szerződésben, hogy ilyen opcióm van csak. Az, hogy így előre tudom, hogy nem fogják kifizetni kötelességem túlórázni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyve szerint a rendkívüli munkaidő (túlóra) elszámolása történhet pótlékkal vagy szabadidő kiadásával is. Utóbbit a munkáltató egyoldalúan elrendelheti, de a szabadidőnek arányosnak kell lennie a túlórával. A munkaidőkeret végén minden ledolgozott időt ki kell egyenlíteni. Ha jogsértést gyanít, forduljon a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz.

Kérdés: Szeretném kérdezni, hogy örököltünk a két lányommal a férjem után. Volt egy tartozása, ami már egy behajtó céghez került. Ezt mi hárman örököltük. Mivel a lányaim akkor kiskorúak voltak, én vállaltam el a befizetést. Ez 2018-ban történt. Egy összegben nem tudtam rendezni, így részletfizetést kértem. Ezt tavaly 2024.10.17. sikerült rendezni. Ebben az örökségben volt erdő, rét, nádas. Most szeretnék megvenni az egyik részét. Hogyan tudom letöröltetni az örökségről a kifizetett tartozást.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kifizetett hagyatéki tartozás megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásból törölni kell. Ehhez a végrehajtást kérő (jelen esetben az XXX) írásbeli nyilatkozata szükséges, mely szerint a követelés kiegyenlítésre került. A nyilatkozattal kérheti a földhivataltól a jelzálogjog törlését. A részletfizetésről szóló bizonylatokat, záróegyenleget tartsa meg, és kérje a jog jogosultjától a törlési engedélyt.

Kérdés: Egy munkaügyi pert szeretnék indítani. Egy kölcsönző cég alkalmazásában álltam határozatlan idejű szerződéssel. Kölcsön voltam adva egy cégnek. A szerződés szerint a betöltött munkaköröm: portás, telepőr, egyszerű őr (FEOR 9231), ennek ellenére a gyakorlatban ettől eltérő munkafeladatokat végeztettek velem, így különösen: fagyasztott húsáru kicsomagolása, pastrami hús kibontása. Ezt jogellenesnek tartom. Ezt szóvá tettem többször is, majd megszüntették a munkaviszonyom. Abban kérném a segítségét hogy kaphatok-e jogi orvoslatot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződésben foglaltaktól jelentősen eltérő munkavégzés (ha nem eseti jellegű) a munkáltató részéről jogsértő lehet. Ha a munkaviszony megszüntetése emiatt történt, munkajogi igénnyel élhet, és kérheti a jogellenes elbocsátás megállapítását, illetve kártérítést. A munkaügyi pert három éven belül indíthatja.

Kérdés: Abban kérném szíves segítségüket, hogy megértsem milyen jogok (és akár kötelezettségek) illetik meg az ingatlanomban ideiglenes lakcímmel bejelentett lakótársamat. Amennyiben teszem fel a kapcsolat végleg megromlik, milyen eszközeim vannak ezen lakó eltávolítására (természetesen erőszakmentesen)? Megoldható-e egy egyszerű szóbeli felszólítással vagy mindenképp bírósági, jogi úton történhet, amennyiben a lakó nem kívánja elhagyni az ingatlant? Tehát alapvetően az érdekelne, milyen kockázattal jár ez számomra az ingatlan tulajdonosaként?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ideiglenes lakcím bejelentése nem jelent tulajdonjogot vagy használati jogot. Az eltávolítás attól függ, van-e jogalapja a lakó tartózkodásának (pl. bérleti szerződés, együttélési megállapodás). Polgári peres eljárásban kérheti a bíróságtól az ingatlan elhagyására kötelezést. A kilakoltatást azonban kizárólag bírósági határozat alapján lehet végrehajtatni.

Kérdés: Kaptam ma levelet 1 millió 500 ezer tartozásról. 2007-es tartozás volt, nem volt fizetve rendesen, de utána igen, és évek óta nem kaptam értesítést. Jogos a követelés, alap töke tartozás 190.000 Ft.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egy 2007-ben keletkezett követelés csak akkor érvényesíthető, ha annak elévülését valamilyen cselekmény (pl. részletfizetés, elismerés, felszólítás) megszakította. Az elévülési idő polgári követelés esetén főszabály szerint 5 év. Ha az elmúlt 5 évben tehát Ön fizetett, vagy bármilyen cselekmény történt a tartozás kapcsán, az elévülés megszakadt. Az összeg nagyságának jogosságát csak a részletes dokumentáció ismeretében lehet megítélni. Ha vitatja a követelést, írásban kérje az elszámolást.

Kérdés: Szeretném kérdezni, kihez forduljak, ha a fiam lemond rólam, az anyjáról? Együtt lakunk a saját házában.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a fia lemond az Önnel való kapcsolatáról, annak nincs automatikus jogi következménye. Amennyiben a ház a fia nevén van, és Ön ott lakik, a lakhatásának jogalapját (haszonélvezet, használati megállapodás) érdemes tisztázni. Ha nem rendelkezik írásos megállapodással vagy használati joggal, jogi eljárás nélkül is felszólíthatja Önt a kiköltözésre. Amennyiben viszont Ön tartásra szorul, a fiának a Polgári Törvénykönyv alapján kötelessége ennek biztosítása, ha érdemtelenség nem áll fenn.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy Horvátországban foglalt apartmanba bement a tulajdonos, amikor nem tartózkodtunk ott, Jogsértést követett el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.

Kérdés: Bejárati udvari (3 lakásos ház) kulcsát és az egyik lakás kulcsát adtam oda a barátomnak a bejövetel segítésére. Barátom elhunyt, a családot nem ismerem. Hogyan milyen hatósági segítséggel kaphatom vissza a kulcsokat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben elhunyt barátja birtokolta a lakáskulcsot, és a hozzátartozókkal nem tud kapcsolatba lépni, javaslom, hogy első lépésként tegyen bejelentést a helyi rendőrkapitányságon. A hatóságok segíthetnek az örökösök beazonosításában. Ehhez szüksége lesz a kulcsokhoz való jogosultságának (pl. tulajdonjog, bérleti jog) az igazolására is. Ezen túlmenően zárcsere is indokolt lehet a későbbi viták, félreértések elkerülése végett. A zárcsere költsége Önt terheli.

Kérdés: Kérdésem: a munka elvégzését követően mennyi ideig követelhetem a 2024. júliusi 5 napos alkalmi munkámért járó jövedelmemet? Statiszta munka volt, a munkáltató egyetlen napot jelölt meg 2024. októberében a pénz felvételére, amikor nem tudtam azt átvenni, és most azt mondja, hogy már nem jár, és nincs is meg az a pénz.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A követelését 3 évig érvényesítheti, feltéve, hogy nem történt elévülést megszakító jognyilatkozat vagy részletfizetés, ami megszakítja az elévülési időt. Ha a kifizetés módját önkényesen korlátozta a munkáltató, ez nem mentesíti őt a fizetés alól. Írásban követelje a munkadíjat, nemteljesítés esetén pedig fizetési meghagyással élhet.

Kérdés: Férjem 36 éves munkaviszonyal rendelkezik. Sajnos februártól táppénzre kényszerült, ami elérheti az 1 évet is. Betegsége visszafordíthatatlan, olyannyira, hogy a munkáltató nem engedi dolgozni. Azt javasolják hogy indítsuk el a leszázalékolást. 1 év után a munkáltató, ha elküldi, járna neki a végkielégítés, viszont ha ez alatt a pár hónap alatt sikerül leszázalékoltatni, félő hogy ezzel elesne ettől a pénztől. Ebben kérem tanácsát, mit tegyünk? Jelenleg még csak 59 éves, nyugdíjazásra sajnos nem jogosult.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a férje egészségi állapota miatt alkalmatlan a munkavégzésre, a munkáltató rendes felmondással megszüntetheti a jogviszonyt, ami végkielégítéssel jár. A leszázalékolás nem zárja ki ezt automatikusan, de ha a munkaviszony nem munkáltatói felmondással szűnik meg (pl. saját kérésre), a végkielégítés elmarad. Célszerű a munkáltatóval egyeztetni.

Kérdés: Kellékszavatossággal kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Februárban vettem egy használtautó kereskedésben 5 millió forintért egy autót, amiben valószínűleg már akkor meg volt hibásodva a klíma. Mivel akkor körülbelül 2-3 hónapig nem kellett használni a klímát, ezért később derült rá fény, hogy baj van vele. Mint kiderült, több százezres tételről van szó. Felvettem a kapcsolatot a kereskedővel, aki természetesen nem volt együttműködő. Mit javasolnak ezügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Használt autó vásárlásánál a vevőt 2 éven belül megilleti a kellékszavatossági igény, hacsak nem állapodtak meg ennél rövidebb időben, de az akkor sem lehet 1 évnél rövidebb. A klíma rejtett hibáját a kereskedő köteles orvosolni, ha az már az eladáskor fennállt. Írásban szólítsa fel a hibák kijavítására, ha ez nem történik meg, fogyasztóvédelmi panasszal vagy perrel élhet! Kérjen szakértői véleményt is!

Kérdés: Tartozás követelése.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Önnek követelése van valakivel szemben, és az nem teljesül, elsőként fizetési felszólítást érdemes küldeni. Ha ez nem vezet eredményre, fizetési meghagyásos eljárást vagy pert indíthat. A követelés 5 év alatt évül el (általában), de a részletek az ügytől függenek.

Kérdés: Még 2023-ban édesanyám testvéremnek ajándékozta (holtig tartó haszonélvezettel) a szülői ingatlan 50%-át, majd testvérem ebből 2 hónapon belül 25%-ot továbbajándékozott a feleségének. Az ügylet több szempontból is gyanús (kötelesrész, színlelt jelleg, vagyonkimentés): A teljes anyai vagyon az ingatlan 50%-a volt, amit még életében elajándékozott („előöröklés”) én mint gyermek, ki lettem zárva a hagyatékból (semmilyen vagyonelem nem maradt). Az ügylet célja láthatóan az volt, hogy jogilag kizárják a kötelesrész alapját, miközben az ajándékozottak tovább használták az ingatlant, ahogy az ajándékozás előtt is tették. Az ajándékozott (testvérem) évek óta az ingatlanban él feleségével, gyermekeivel (nem volt joghatás). Anyám nyugdíjas, fájdalomcsillapítókat szed és oxigénmaszkban alszik (COPD betegség). Az ingatlan osztatlan közös tulajdon, a másik fele apámé (“közös háztartás”). Milyen lehetőségeim vannak az ajándékozás megtámadására és kötelesrész követelésére?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ajándékozás az örökhagyó halála előtt 10 éven belül történt, a kötelesrész alapjába beleszámít. Az ajándékozási szerződés akkor lenne megtámadható, ha tévedés, megtévesztés, fenyegetés hatása alatt köttetett.

Kérdés: Tanúként idéztek egy 3 éve indult kábítószeres ügyben. Akkor elterelésen vettem részt fogyasztóként, az ügy lezárult. Most újra tanúként idéztek, mert a főügy még nem zárult le. Korábban vallottam, hogy a vádlottól 2-3 alkalommal vásároltam marihuánát. A vádlott azóta azt állítja, hogy ő nem adott el nekem, és azt is, hogy kristály nevű drogot fogyasztottam vele, ami nem igaz. Félek, hogy tanúból vádlottá tehetnek, pedig nem árultam.Bár ezt eddig nem is állították. De mindenre képesek. Érzelmileg nehéz helyzetben vagyok: elvesztettük a kisbabánkat, gyászoltam, 5 gyereket nevelek. Kérdéseim: 1. Lehetséges, hogy tanúból vádlott leszek? 2. Mit mondjak, ha azt állítják, hogy én árultam? 3. Mondhatom-e, hogy „Fent tartom a korábbi vallomásomat.”? 4. Érdemes ügyvédet fogadni tanúként? 5. Beadhatok-e írásos magyarázatot a bíróságnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! 1. Elvileg lehetséges, hogy tanúból vádlottá válik, ha bűncselekményre utaló adatokat tár fel a nyomozás Önnel szemben. 2. Tagadja, ha nem igaz, hogy árult volna. Ha nincs bizonyíték, nem valószínű, hogy felelősségre vonják. 3. Igen, mondhatja, hogy „fenntartom korábbi vallomásomat”. 4. Igen, tanúként is érdemes ügyvédet fogadni. 5. Beadhat írásos nyilatkozatot is a bíróságra, amit csatolnak az ügy irataihoz, de erről szintén érdemes ügyvéddel egyeztetni.

Kérdés: Feleségem édesanyja 2014-ben átíratta az ingatlanát a feleségemre. Erről a testvére is tudomással bír. Az ingatlan tulajdonnal járó minden költség + biztosítás ettől kezdve a feleségem költsége lett. Édesanyja 2023. év elején elhunyt. Egyéb ingó és ingatlan hiányában hagyatéki eljárás nem volt. A temetést, a sírhelyet egyedül a feleségem finanszírozta. Az ingatlant nemrég értékesítette, jelenleg a jogi eljárások futnak (önkormányzat). Kérdésem, hogy jár-e köteles rész vagy bármilyen jogi vitákra kell-e számítanunk?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A felesége testvére jogosult kötelesrészre, amelybe az ajándékozások is beleszámítanak, ha 10 éven belül történtek. A kötelesrész iránti igény 5 év alatt évül el, tehát az örökhagyó halálától számított 5 éven belül élhet vele a felesége testvére. A kötelesrész mértéke annak 1/3-a, ami a jgosultnak mint törvényes örökösnek jutna.

Kérdés: A biztosított halála esetén a kedvezményezettnek kell-e az összeg után adóznia?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapvetően az szja-fizetési kötelezettség attól függ, hogy a biztosítási összeghez való hozzájutás keletkeztet-e bevételt a kedvezményezett számára, azonban ez függ a biztosítás típusától, a biztosítási jogviszony egyéb részleteitől, továbbá változó az egyes esetekben az is, hogy a biztosítási összeg mekkora része után kell szja-t fizetni. Tehát a kérdés részletesebb megfogalmazása szükséges, ill. érdemes a biztosítóval vagy adótanácsadóval egyeztetni.

Kérdés: A feleségem bölcsődében közalkalmazottként dolgozik. 2025.10.12.-én tölti be a 65. életévét, tehát öregségi nyugdíjra jogosulttá válik. Az önkormányzat négy hónap felmentési időt adott neki. Ezt azonban nyugdíjba vonulása után veheti ki. A négy hónapból kettőt le kell dolgoznia. Kérdésem a következő: 65. életévét betöltött nyugdíjas kötelezhető-e munkavégzésre? És ha már betöltötte a 65-öt, akkor mi alól akarják felmenteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Feleségét nem kötelezhetik munkavégzésre, ha a nyugdíjra jogosultság feltételei fennállnak, és bejelentette nyugdíjba vonulását. A felmentési idő célja épp az, hogy mentesítse a munkavégzés alól, tehát a nyugdíjba vonulást megelőzően adható csak ki.

Kérdés: 4 éve elhunyt édesanyám, 22 éve felvett hitelét akarják behajtani rajtam. Az iratok szerint 2013-ban került a követelés az adósságkezelő céghez, ők tudomásom szerint édesanyámat nem keresték 2021-es haláláig, sőt az akkori kezesét és élettársát sem keresték soha az elmúlt 12 évben, pedig ő még él. Engem sem kerestek soha korábban. Behajthatják ezt így? Mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Örökösként csak az örökség értékéig felel az elhunyt tartozásaiért. Ha nem örökölt semmit, nem kötelezhető. Azonban jelen esetben felmerül az elévülés, ami pénzkövetelés esetén 5 év. Az elévülés megszakadása és egyéb részletek miatt javasolt ügyvédhez fordulni.

Kérdés: Vettünk egy nagyértékű laptopot, melyre kiterjesztett garanciát is kötöttünk törés esetére, ez az eladó szerint azért éri meg, mert így csak a javítás 10%-át kell kifizetni. Júni. 26-án a készülék képernyője betört és még aznap be is vittük. Ekkor ismét tájékoztattak, hogy a javításért a szerviz kérheti a javítás 10%-át, és legfeljebb 30 napot vesz igénybe, valamint házhoz mennek a készülékért. Teltek a hetek és semmi nem történt, 2 és fél hét után telefonáltunk, akkor a szervizhez irányítottak minket, azonban a szerviz azt mondta, hogy szállítást nem vállalnak, az az üzlet feladata, visszahívtuk az üzletet, és akkor tájékoztattak, hogy egy e-mailre nem válaszoltunk, ezért nem történt semmi, csak nekünk erről az üzletben nem mondtak semmit, ami ekkor spam mappába ment, amiről értesítés sem érkezik. Később, mikor már a szerviznél volt a laptop felhívtak, hogy a javítás 33%-át kell kifizetni, ekkor telefonáltunk felháborodva, annyi volt a válasz hogy a szerződésben 33% van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a szerződésben 10% szerepelt, és az eladó ezzel ellentétes tájékoztatást adott, megtévesztésre hivatkozva panaszt tehet a fogyasztóvédelmi hatóságnál. Az Ön levelezőrendszerének biztonsági beállításaiért, azaz az üzenet spam-mappába érkezéséért az eladó nem vonható felelősségre.

Kérdés: Ha van részesedésem egy házban, akkor ki tudnak rakni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tulajdonostárs nem rakható ki önkényesen. A használat módját megegyezés hiányában bíróság rendezheti. Vagyoni elszámolásra és közös tulajdon megszüntetésére is van lehetőség.

Kérdés: Édesapám 2019-ben hunyt el, 1/2 tulajdonban az övé volt a családi házunk, ahonnan én és a bátyám is elköltöztünk már. A hagyatéki tárgyaláson ugye maradt édesanyámnak az 1/2 része, de a másik fele feleződött volna köztem és a bátyám között, amiről úgy döntöttünk szóban, hogy legyen az anyánké, hogy ne legyen bonyolult bármilyen papírmunka, ha esetleg eladásra kerülne a ház. Tehát anyámé lett 1/1, ha másképp nem rendelkezik, akkor a halála után lennék jogosult a ház felére. Nos, azóta édesanyámmal nekem nagyon megromlott a viszonyom, bátyámat viszont az egekig magasztalja. Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e esélyem “behajtani” az engem megillető részt vagy simán megteheti, hogy a bátyámra hagy mindent?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bátyjára hagyhatja, de abban az esetben is megilleti önt 1/6-od ingatlanrész, mint kötelesrész.

Kérdés: Édesapám halála után 1/3 arányban örököltünk egy nyaralót (50% anyukámé, 1/3-1/3-1/3 a három testvéré). Ha hárman szeretnénk felújítani a házat, milyen mértékben változtatja meg az örökösödési illetéket az édesanyánk utáni rész szempontjából?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az egyenesági rokonok közötti öröklés illetékmentes.

Kérdés: Most szeretném beadni a válást, a férjemnek évek óta családos nő a szeretője. Engem teljesen kikészített. Dolgozni nem tudok, mert ő szállít, éjjel indul, délelőtt jön, közös kislányunk 12 éves, mellette mikor tudnak találkoznak. Amik a birtokomban vannak írások, pl. a nője felbujtotta, hogy miért nem ver már pofán, a többit, amit láttam, azt inkább nem írom le, amiket küld neki. A ház az ő nevén van, azt mondta, hogy a bíróság úgysem fog úgy dönteni, hogy kapjak belőle 14 év házasság után. Egy ilyen apának, aki lepasszolja az édesanyának a gyereket (mint ahogy most is), hogy kórházban voltam. Mindig ott volt, ahol a nője dolgozik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bíróság minden válás során egyedileg vizsgálja a vagyoni helyzetet és a gyermek érdekeit. A házasság ideje, a gyermeknevelés és a házastárs magatartása is számít többek között. A bíróság a bontóperben dönt a házastársi és gyermektartásról, valamint a közös lakás használatáról is. A gyermek elhelyezésénél a bíróság a gyermek jólétét és mindkét szülővel való kapcsolatát is mérlegeli. Konzultáljon ügyvéddel a perindítás érdekében!

Kérdés: Vérszerinti testvérem meghatalmazással és a megfelelő papírjaimmal ki tudja venni a bankból az örökölt pénzem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben testvére megfelelő (közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt) meghatalmazással rendelkezik, elvileg felveheti az összeget az Ön nevében. A bank azonban jogosult további biztonsági követelményeket támasztani. Javaslom, érdeklődjön az adott pénzintézetnél.

Kérdés: A kérdésem az lenne, ha közös tulajdonban van egy ingatlan, de a másik tulajdonos beköltöztet valakit akaratom ellenére, hogy tudok eljárni az ügyben, hogy anyagi kár ne érjen engem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Bárkit beköltöztethet a másik fél, int ahogyan ön is. A közös tulajdon megszüntetését is kérheti bírói úton.

Kérdés: Albérletben élünk és az előző télen havi rendszerességgel 100-150 ezer forint kifizetése mellett is felhalmozódott 870 ezer többlet gáztartozás. A lakás hiányosságai miatt. Szigetelés hiánya, a rossz ablakok, a régi kazánrendszer. Erről minket a tulaj beköltözéskor nem tájékoztatott. Most nemrég kijött az éves elszámolás, ami miatt ő megtartja a kauciónkat (460 ezer) és be akarja hajtani rajtunk az ezen felüli összeget egyben. A kérdésem az lenne, hogy jogi úton mi tudunk-e tenni bármit, amivel bizonyítjuk, hogy önhibánkon kívül keletkezett ez és megtagadjuk a kifizetését?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a lakás műszaki hibái miatt keletkezett a többletfogyasztás, és erről nem tájékoztatták előzetesen, akkor a tulajdonos felelőssége is felmerülhet. Érdemes energetikai szakértői véleményt beszerezni, és jogi úton vitatni a kaució visszatartását, illetve a tartozás behajtását.

Kérdés: Május végén a férjemmel megnéztünk egy ingatlant, csok+-szal szerettük volna megvenni, aminek a feltétele a 80 nm alap hasznos terület megléte. Ekkor azt mondta nekünk az ingatlanos, hogy minden rendben, megvan a négyzetméter, már a bankkal egyszer le lett futtatva, mindent rendben találtak, eztán volt a szerződéskötésünk. Majd utólag, mikor kiment az értékbecslő megállapította, hogy sajnos nincs meg csak 71 nm, így a felvenni kívánt hitelt elutasította a bank. Azóta többször kimentünk a házhoz és először csak a wc vizesedett, aztán legutóbbi alkalommal már az egész házban mindenhol vizesedett a fal, a szobákban is alulról kb. derék magasságig, ezt jeleztük is az eladónak, akinek annyi volt erre a válasza, hogy a szellőztetés végett vizesedik az összes fal. Összeségében mi nem írtuk alá a szerződést, se a négyzetméter nem stimmel, illetve a vizesedésnek se volt nyoma még a szerződéskötéskor. Van bármi esélyünk arra, hogy elálljunk a szerződéstől és a foglalónkat visszakapjuk az előleggel együtt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján megtévesztés gyanúja merülhet fel, mind a hasznos alapterület, mind a vizesedés elhallgatása miatt. Ha bizonyítható, hogy ezek a körülmények a szerződéskötéskor nem voltak ismertek, és lényegesen befolyásolták volna a döntésüket, akkor a szerződéstől való elállás és a foglaló, illetve előleg visszakövetelése jogalapot nyerhet. Javasolt ügyvéd bevonása.

Kérdés: Hárman örököltünk édesapám után, harmadik fél nem hajlandó semmire. A bankban hárman kell megjelenni, így nem tudjuk átvenni az örökséget, elvész a pénz.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem kell közösen megjelenniük, ez tévedés. A hagyatéki végzés ismeretében tudja a bank az összeget szétosztani, az nem fog elveszni.

Kérdés: Több mint 10 évig dolgoztam megszakítás nélkül ugyanazon a munkahelyen futárként. Kirúgtak, mert érkezett rám panasz. Ezek alapján érdekelne, hogy jár-e nekem végkielégítés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy rendes vagy rendkívüli volt a felmondás, illetve mi volt annak az indokolása. Ha azzal nem ért egyet, bírósághoz fordulhat, ahol a munkáltató köteles bizonyítani.

Kérdés: Nagyon elvagyok keseredve, mert egy gyermekotthonban dolgoztam évekig, és egy volt munkatársam, aki megvádolt engem, hogy nyitva hagytam a gyógyszeres szekrényt. Fotó van a nyitott szekrényről, de más is úgy hagyhatta, és rám fogta, hogy pszichiátriai kezelés alatt állok, mert tavaly nyáron rosszul lettem, és a másik otthonba már nem mehettem vissza. De orvosilag, papírral tudom bizonyítani dolgozhattam a befogadó otthonban. És azzal is megvádolt, hogy amikor átöltöztem az irodában, akkor a gyerekek engem néztek, és hogy melltartóban voltam. Ez úgy igaz, hogy a szekrényajtót magamra húztam. Egy kolleganő, aki hírtelen felmondott, én már a felmondásom letöltöttem, ez a kolléganő egy volt dolgozó férfi kollegának átadta, és most mocskol engem, és az igazgatónőt. Milyen következményei lehetnek ennek a zsarolásnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben valótlan, sértő állításokat tettek Önre nézve, amelyek becsületcsorbítóak, feljelentést tehet rágalmazás vagy becsületsértés miatt. Emellett, ha ez a munkáját veszélyezteti, munkaügyi pert is indíthat sérelemdíj vagy kártérítés iránt. Javasolt a bizonyítékokat (tanúk, dokumentumok) összegyűjteni. Fontos, hogy az eljárást 1 hónapon belül szükséges megindítania.

Kérdés: 2022-ben házasodtunk össze a férjemmel, utána nekem ajándékozta az ingatlan felét, amiben élünk már 20 éve, 2023-ban írt végrendeletet, amiben a ház ráeső részéből csak az ő előző házasságából született gyerekei kapnak részt, én nem. A kérdésem az lenne, ha hatályba lép a végrendelet és ők azt akarják, hogy fizessem ki őket, akkor nekem ki kell fizetnem a részüket vagy nekik kell kifizetniük engem. Vagyis keresnem kell lakást, mert nekem nincs annyi pénzem, hogy kifizessem őket. Muszáj lesz eladni az ingatlant, ami olyan sokat jelent nekem érzelmileg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A másik felet nem kötelező kifizetni, azonban indíthatnak peres eljárást a közös tulajdon megszüntetése céljából.

Kérdés: Közel egy hete beküldtem Önöknek a fenti témában a kérdéseimet, de a fórumon nem találom a válaszukat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A határozat kézbesítésére főszabály szerint 60 napos ügyintézési határidő vonatkozik, azonban ez nem jogvesztő határidő, az ezen túl kézbesített határozat is érvényes. Minden kérdésre válaszolunk, sajnos az egy hetes válaszadás csak általánosságban biztosítható.

Kérdés: A várandósságom kiderülése után vallotta be a párom számomra, hogy házasságot kötött a kapcsolatunk alatt egy másik nővel annak érdekében, hogy hitelt tudjanak felvenni. Ez a házasságkötés több, mint 1 éve történt, számomra pedig 5 hónapja derült ki. Ígérgette, hogy be fogja adni a válókeresetet, és állítása szerint ezt már meg is tette, de ezzel kapcsolatban számomra semmilyen kézzel fogható bizonyítékot nem tud mutatni. A baba hamarosan megszületik. Nekem meglehetősen nagy stresszt okoz az egész helyzet. Apasági nyilatkozat aláírása után automatikusan közös lesz a szülői felügyelet? Van lehetőségem arra, hogy a fentiekre tekintettel a kizárólagos felügyeleti jogot én gyakoroljam az újszülött gyermekem kapcsán, ha a születéséig a kapcsolatunk meg is szakad? Milyen lehetőségeim vannak arra, hogy ebből a bizonytalan helyzetből (ami a babaára is és rám is károsan hat) úgy lépjek ki, hogy a baba jogai és biztonsága ne sérüljön?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az apasági nyilatkozat megtörténik, automatikusan közös lesz a szülői felügyeleti jog. Azonban a gyermek érdekeire hivatkozva kérheti annak kizárólagos gyakorlását (pl. ha az apa alkalmatlan a gyermeknevelésre). Erről a bíróság dönthet.

Kérdés: Vas megyében lett vásárolva egy telek, amely az én saját megtakarított pénzemből lett kifizetve. Viszont az én tudtom nélkül az apám az öcsém nevére íratta. Holott őneki két forintja nem volt benne, sem pedig az öcsémnek, mert akkor ő még kiskorú volt. Az üres telek megvásárlása után évekkel később az édesanyám örökségéből eladott ingatlan árából lett ráépítve egy félig sem kész ház. Nekem még 2025.08.10.-ig van rajta tartózkodási lakcímem. Utána pedig az öcsém eladja a szomszédnak. A vételkor, ha én nem adtam volna oda a megtakarított pénzemet, akkor most semmilyen ingatlan nem került volna az öcsém nevére. Másrészt pedig édesanyám örökségéből származó pénzből lett a lakóépület elkezdve. Tehát akik nyerészkedni akarnak rajta, az öcsém és az apja, nekik egy fillérje sincsen benne. Az lenne a kérdésem, hogy mivel én adtam pénzt a telekvásárlásra, valamilyen jog megillet-e, illetve beleszólhatok-e az eladásba. Arról nem is beszélve, hogy legalább 15 évig rendben tartottam.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem szólhat bele.

Kérdés: Édesapám tegnap elhunyt, daganatos betegsége volt, mellette alkoholfüggőség. 1 héttel halála előtt ajándékozási szerződésben egy ismerősének adta az ingatlanját, aki nem hozzátartozója. Aznap beszéltem vele, előtte sok évig nem, viszont az ismerős igen (munkáltatója volt.) Van-e esély, ha a szerződést megtámadom, az alkohol és betegség miatt nem beszámíthatóságra hivatkozva? Valamint a jóerkölcsbe ütköző szerződésre alapozva?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ajándékozási szerződés idején az elhunyt fél beszámíthatósága – például betegség vagy alkoholprobléma miatt – korlátozott volt, illetve, ha a szerződés jóerkölcsbe ütközhet (pl. kihasználta az ajándékozó állapotát), lehetőség van annak bírósági megtámadására. A siker esélyét orvosi dokumentáció nagyban befolyásolja. Javaslom, hogy egyeztessen ügyvéddel.

Kérdés: “Ptk.6:59. § (1) szerint a felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet.” Újlengyel településen az önkormányzat olyan korlátozást vezetett be, hogy vásárlás előtt a vevőjelöltnek kötelező megjelennie a képviselőtestület előtt, jövedelemigazolást bemutatni, amivel igazolja, hogy legalább egy éve folyamatos munkaviszonya van, és legalább a minimálbért megkeresi. Köteles válaszolni a testület kérdéseire. Ez teljesen abszurd. Senki nem fog így érdeklődni az ingatlan iránt, és nem csak alapjogokat sért, de az ingatlan értékét is durván leveri. Mit tudok tenni? Érdemes-e perelni az önkormányzatot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv valóban biztosítja a szerződési szabadságot, azonban egy viszonylag friss, 2025. július 1-jén hatályba lépett jogszabály (2025. évi XLVIII. törvény a helyi önazonosság védelméről) alapján az önkormányzat rendeletben korlátozhatja az adott településre való beköltözés feltételeit például szociális vagy közösségi célból. Az említett törvény lehetőséget ad a településen ingatlant vásárolni szándékozó személyes meghallgatására is. Tekintettel arra, hogy ez egy új szabályozás, nincs kialakult joggyakorlata, így érdemes esetleg az Ön által említett indokokkal írásban kifogásolni az önkormányzati rendelet ezen rendelkezését, arra hivatkozással, hogy ez aránytalanul megnehezíti az ingatlan eladását, és szükségtelen mértékben korlátozza a szerződési szabadságot, azonban ennek eredményessége ‒ a fent említett okok miatt ‒ nem prognosztizálható.

Kérdés: 20 év után lejárt az önkormányzati bérleti szerződésünk, most volt egy lakásügyi rendeletváltozás, amiben feltételeket szabtak az új szerződés megkötésével kapcsolatban. A feltételek közt szerepel pl., hogy a lakbér összegének háromszorosa kell legyen a nettó keresetem havonta. Nyilatkozatot kell tenni, hogy vállalom az új emelt lakbér összegét és az megfelel a nettó kereset háromszorosának. Ezt egy kérvénnyel be kell adni szept. 30-ig és utána bírálják el, megfelelek-e, itt lakhatok-e 20 év után vagy sem. A probléma az, hogy egy olyan lakbér összegéről kell nyilatkozatot tegyek, hogy vállalom, amit nem ismertettek. Csak ismertették, hogy négyzetméterenként 900 Ft-ról 1800-ra emeli az összeget, de ehhez még rájöhet 4x +5% (ami nem világos miért is), tehát ezáltal még nem ismerem a pontos összeget, a leírtak szerint azt majd a szerződéskötéskor ismerteti. Ráadásul a lakásrendelet szerint 2026.01.01-től lép életbe ez az emelkedés, de a 2024. évi jövedelemigazolás kell a kérvényhez. Meg szeretném kérdezni, hogy megteheti-e ezt az önkormányzat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az önkormányzat jogosult rendeletben meghatározni a bérleti szerződés feltételeit, beleértve a jövedelmi minimumot is. Ugyanakkor nem várható el Öntől olyan nyilatkozat aláírása, amely konkrét összeg nélkül kötelezi magát. Javaslom, hogy kérjen írásban pontosítást az összeg azon részéről, amelynek kiszámolása a leírták alapján bizonytalan, nem világos, és csak az írásbeli választ követően tegye meg nyilatkozatát.

Kérdés: Gyanítom, hogy valaki bejár a lakásomba. Régebben megjelöltem a bejárati és a szobaajtót, de mire visszatértem a papír a földön volt. Lecseréltem a zárat, most nem olyan feltünő, hogy bejárnának, de minden nap elromlik valami. Ez egy régi építésű panel lakás. Két éve vettem, és még nem tudtam felújítani, de nem is tartózkodtam itt, külföldön dolgoztam. Hívtam a 112-t, azt tanácsolták menjek be a rendőrségre. Hogy tudnám bizonyítani a gyanúm a rendőrségen? Néha az az érzésem, követnek. A 2010-es rendszerváltásnál feljelentettem egy református papot. Kérték vonjam vissza a feljelentést, visszavontam, de azóta rengeteg negatív dolog ér. Meg szeretnék győződni, van-e összefüggés a feljelentés és a mostani történet között?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben alapos a gyanú, hogy valaki illetéktelenül behatol a lakásába, célszerű bejelentést tenni a rendőrségen. A bizonyítás érdekében jogszerűen felszerelt biztonsági kamera vagy riasztórendszer segíthet. Fontos, hogy a kamera ne rögzítsen közterületet vagy más magántulajdont engedély nélkül. Amennyiben igényli, segítünk.

Kérdés: Van egy 22 éves lányom, akit 2023. májusában láttam utoljára. Akkor mentem ki külföldre dolgozni. 2023. októberben jöttem vissza. Nem tudtam elérni semmilyen formában. Hívtam a munkahelyén, kaptam egy üzenetet, hogy ne zaklassam. Azóta csak üzeneteket kapok tőle. Azt szeretném megtudni nem vonták-e gyámság alá, és ha nem is akar velem találkozni, akkor legalább telefonon szerettem volna beszélni vele,. Hívtam a 112-t, azt mondták köröztessem, mint eltűnt személyt, de valószínűleg kapok 3 sort, melyben közli, hogy nem akar velem találkozni. Nem tudom, mit tehetnék ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a lánya nagykorú, önállóan dönthet arról, hogy tartja-e a kapcsolatot Önnel. Gyámság alá csak kiskorúsága idején lehetett volna helyezni, ha a lányával a kapcsolata még ekkor szakadt meg, akkor áll fenn csak ez a lehetőség, de ennek tényéről kizárólag gyámhatósági döntés alapján lehet információt kapni. A rendőrség jogosan utasította el az eltűnt személyként való körözés iránti kérelmet, ha a lánya jelezte, hogy életben van, és nem kívánja a kapcsolatot. Jogilag nincs mód arra, hogy ilyen esetben kikényszerítse a kapcsolatot.

Kérdés: Közös tulajdonban lévő telken az egyik tulajdonos (11% tulajdonjogú) tartozása miatt terhelés van, földhivatalnál végrehajtói bejegyzés található. A többi tulajdonost nem értesítették a bejegyzéssel kapcsolatban. Jogilag ez helytálló? A terhelés mértéke nagyobb, mint az ingatlan piaci értéke. Mit tehet a többi tulajdonos?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, helytálló. A többi tulajdonost ez nem érinti, mert árverés esetén csak a 11 %-os rész kerül kiírásra. Az árverésen a többi tulajdonos ún. előárverési joggal rendelkezik.

Kérdés: Ingatlant szeretnék vásárolni. A teljes vételárat én, mint szülő fizetem. Az ingatlant saját nevemre és felnőtt gyermekem nevére szeretném íratni fele-fele arányban. Megoldható, hogy az adásvételi szerződésben rögzítjük, hogy a teljes vételárat én fizetem, és 50%-ot a gyermekemnek ajándékozom, és a teljes ingatlanra engem, mint szülőt haszonélvezeti jog illet? Mi után kell illetéket fizetnem? Az egész vásárlás után, vagy csak az én részem után? Az ajándékozás tudtommal illetékmentes. A vásárolni kívánt ingatlan értéke: 10.500.000 Ft. Számszerűen mit fizet a szülő és mit a gyermek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az adásvételi szerződésben lehetőség van arra, hogy a teljes vételárat a szülő fizesse meg, és egyidejűleg ajándékozás történjen a gyermek javára a tulajdoni hányad tekintetében. Az ajándékozás és a haszonélvezeti jog alapítása – egyenes ági hozzátartozók között – valóban illetékmentes. Egyedül Önnek kell adott esetben vagyonszerzési illetéket fizetni az ingatlan után.

Kérdés: Osztatlan közös tulajdonról van szó. A saját részében van a szomszéd villanyórája is. Kötelezhető-e, hogy a saját tulajdonára szereltesse át a mérőórát? Ugyanis én el szeretném adni a házat, de így nem tudom. A szomszéd pedig nem hajlandó erre pénzt költeni. Mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szomszéd villanyórájának az Ön tulajdonában álló ingatlanrészben történő elhelyezését Ön nem köteles tűrni, különösen, ha ez akadályozza a tulajdonával való rendelkezési jogát. Kérheti, hogy a másik tulajdonos a saját részére helyezze át az órát, és ha ezt nem teszi meg, birtokvédelmi eljárást kezdeményezhet a jegyzőnél vagy bírósági úton kötelezheti.

Kérdés: Foglaltam egy oldalon jegyeket és meghamisítottam, egy kis pénzért cserébe. 10 ezer Ft-tal többet kértem érte, mert elegem volt, hogy mindig velem foglaltatnak jegyet. Most az egyik nő kéri az eredeti számlát, mert kárigényt akar benyújtani, mivel ő felvitt egy nagyobb bőröndöt és azt hitte oda-vissza kifizette, de vissza is kifizettették vele. Ehhez kéri az eredeti számlát. Hülye voltam, tudom. De most félek, hogy komoly bajba kerülhetek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A repülőjegyekkel kapcsolatos hamisítás szabálysértés vagy bűncselekmény lehet (különösen, ha okirattal történt visszaélés), és a pénz felárként történő beszedése csalásként is értékelhető. Az eredeti számla kiadása esetén az Ön cselekménye lelepleződhet, és a másik fél (vagy a légitársaság) feljelentést tehet. A bűncselekmény súlyossága a kár mértékétől függ.

Kérdés: Egy nagy hajótársaságnál (kelet-európai képviselet) egyénileg foglaltam egy utat fix időpontra. Majd a hajótársaság ezt az időpontot lemondta. Az első időpontra foglalt repülőjegyek, szállásfoglalások ezáltal érvényüket vesztették, sajnos át kellett foglalni. A hajótársaság a felajánlott új időpontokat is plusz költséggel adta el, nem azon az áron, amit elsőre foglaltunk. Mi tudok tenni kitől kérhetek kártérítést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az utazási időpontot a hajótársaság egyoldalúan módosította ‒ hacsak erre a szerződés lehetőséget nem adott ‒ az utazási szerződés meghiúsult, így az ebből eredő kárért (pl. új repülőjegyek, szállás) a hajótársaság felelős lehet. A kártérítési igényt elsőként írásban kell bejelenteni a társaságnál, majd – ha nem teljesítik – békéltető testülethez vagy polgári bírósághoz fordulhat. Kérdés tehát, hogy az utazás milyen feltételekkel lett lefoglalva, továbbá az is, hogy melyik ország joga irányadó.

Kérdés: Férjemmel, aki beteg az ő kiskorú gyermeke nevén lévő házban lakunk. Neki erre haszonélvezeti joga van. Kérdés az, ha ő meghal, engem és az ingóságaimat védi-e bármi?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a ház, amelyben élnek, a férje kiskorú gyermekének tulajdona, és férje csak haszonélvezeti joggal rendelkezik, úgy az ő halála esetén az Ön használati joga megszűnik. Ingóságait azonban nem lehet jogszerűen visszatartani. Közjegyzői hagyatéki eljárásban lehet igényt bejelenteni, illetve az ingóságok elvitele jogalapját igazolni. A jövőre nézve célszerű lenne írásban rögzíteni a használati és életviteli feltételeket, akár haszonélvezeti jog kiterjesztésével vagy tartási szerződéssel.

Kérdés: Édesapám 2018. áprilisában elhunyt, 2023. októberében kaptam egy levelet, amelyben jogutód lettem egy hitelkártya tartozásának, ami akkor kiderült, már végrehajtás alatt volt halála előtt. De erről sem a hagyaték átadásnál, sem a levél kézhezvételéig nem volt tudásom. Elévülést a behajtó cég nem ismeri el. Kérdésem a következő: ez valóban nem évül el ennyi idő után sem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a hiteltartozás jogutódlása megtörtént, az elévülés kérdése összetett. A követelés 5 év alatt évül el, de minden végrehajtási cselekmény (pl. fizetési felszólítás, letiltás, végrehajtói intézkedés) megszakítja az elévülést. Ha a hagyatéki eljárásban nem került említésre a tartozás, az nem zárja ki annak későbbi érvényesítését, ha a jogosult tudott a tartozás fennállásáról és azt időben érvényesítette. Érdemes bekérni a végrehajtótól a teljes iratanyagot, és ügyvédet felkeresni az elévülés részletes vizsgálata érdekében.

Kérdés: Édesapám pár hónapos ismeretség után 2024 nyarán megházasodott. 2025. január elején meghalt, váratlanul. Feleségével, mivel én az USA-ban élek, akkor találkoztam először (egyből hazarepültem). Kicsalt tőlem 110.000 forintot, mondván a holttest fagyasztására. Apu önkormányzati lakásban élt, tehát öröklés nem nagyon van, a nő egy órára engedett be a lakásba, amíg családi képeket szedtem össze. Hamvasztást kért, azóta a hamvak a lakásban vannak tarolva. Sem nekem sem apu öccsének sem volt lehetősége kegyeletet tenni, vagy elbúcsúztatni. Sajnos közel 8 hónappal később a nő még mindig elzárva tartja a hamvakat a lakásban. Sem a pénzt, sem a hamvakat nem hajlandó átadni, sem temetésről, sem szórásról nem gondoskodik. Szentimentális tárgyakat, barmit esélyünk sem volt látni, dönteni, megkapni. Milyen joggal élhetek, élhetünk a nagybátyámmal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A temetkezésről való rendelkezési jog elsődlegesen a házastársat illeti meg, kivéve, ha a halott másképp nem rendelkezett vagy más nem vállalta szerződés útján. Ugyanakkor az elhunyt közeli hozzátartozójának (gyermekének és testvérének) is lehetősége van bírósághoz fordulni a kegyeleti jog megsértése, ha a temetkezési jog gyakorlása méltánytalanul korlátozott, különösen, ha a házastárs visszaél ezzel a jogával. A pénz visszatartása külön kérdést képez, itt polgári úton lehet érvényesíteni az igényt.

Kérdés: 2020.11.19-én kifizettem tartozásomat, a KHR-listán passzív státuszba kerültem. 2022-ben élettársammal (nem bejegyzett élettársi kapcsolat) telket vettünk Kecskeméten, majd házat építettünk. A passzív KHR miatt csak a párom neve szerepel minden szerződésben (tulajdon, építés, hitel), de a költségeket fele-fele arányban fedezzük (banki utalásokkal igazolható). 2025.11.19-én kerülök le a KHR-ról. Hogyan biztosíthatom, hogy esetleges szakítás/válás esetén ne veszítsem el a befektetett tőkém? 1. Házasság előtti vagyonszerzés esetén milyen jogcím (ajándékozás, tulajdonjog-átruházás, házassági szerződés) biztosítana számomra védelmet? 2. Közjegyző előtti nyilatkozat élettársi kapcsolat hiányában érvényesíthető lenne? 3. Egyéb jogi lehetőségek (pl. zálogjog)? Fontos: közös gyermekünk nincs.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a KHR-listás időszak alatt vásárolt ingatlanban csak az élettársa szerepel tulajdonosként, úgy jogilag Ön nem rendelkezik tulajdonjoggal, még akkor sem, ha a költségek felét fedezte. Élettársak közös vagyonszerzése kapcsán a közjegyző előtt tett vagy ügyvéd által ellenjegyzett élettársi vagyonjogi szerződéssel rendezhető minden korábbi és későbbi vagyonszerzéssel kapcsolatos kérdés, azonban erre csak tényleges együttélés esetén vagy lehetőség. Ennek híján megoldás lehet a tulajdonjog megegyezés szerinti átruházása adásvételi vagy ajándékozási szerződéssel. Az előzőek folytán változott tulajdoni viszonyok ingatlan-nyilvántartási bejelentésére, bejegyeztetésére is szükség van. Jelzálogjog alapítása az Ön javára csak az élettárs egyetértésével történhet, de ‒ pontos információk hiányában ‒ nem állítható biztosan, hogy ez a megfelelő megoldás. Javasolt jogi képviselő közreműködésével a lehető leghamarabb írásba foglalni a felek szándékait, és megkezdeni annak lebonyolítását, melyhez szintén ügyvéd közreműködése szükséges.

Kérdés: Jogom van-e újat kérni, ha a szervízből törött lámpával kapom vissza?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, ha a hiba a szervizelés alatt keletkezett, és nem az Ön hibájából történt, kérhet cserét vagy javítást. Panasszal élhet a szerviznél, és ha nem jár eredménnyel, fogyasztóvédelmi eljárást is kezdeményezhet.

Kérdés: Milyen formában bizonyíthatom, hogy a tulaj nem engedi meg a melegvíet. Rendesen 25-30 C fokon tartja, mert azt mondja a “melegvíz drága”. Nincs semmi elromolva, egyszerűen a tulaj így növeli a profitját. Mit lehet tenni és hogy lehet bizonyítani a törvény előtt, hogy ez így történik, immáron a második éve? Milyen bizonyíték lenne a törvény előtt elfogadható?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tanúk, fényképek, videók és akár egy hivatalos szakértői hőmérsékletmérés is felhasználható bizonyítékként. Írásos panaszát célszerű megküldeni a bérbeadónak. Amennyiben nem történik intézkedés, és nem szeretné felmondani a bérleti szerződést, a jegyzőnél birtokvédelmi eljárást indíthat.

Kérdés: Édesapám halála pillanatában (2025.01.14.) folyószámlával, illetve hitelkártya tartozással rendelkezett egy banknál. Haláláról tudomást szerezve a bank a számlákat zárolta. Mivel édesanyám 100% kedvezményezettként el tudott járni (édesapám még életében a kedvezményezettségét kérvényezte), a folyószámla összegének kiutalását sikeresen megkértük, azonban a hitelkártya tartozást kérésünk ellenére sem tudtuk rendezni, arra más számláról sem tudtuk beutalni a 37 ezer forintos tartozást. Tájékoztatásuk szerint ezzel meg kellett várni a jogerős hagyatéki végzést. A hagyatéki tárgyalás során (2025.07.16) a megtudtuk, hogy a fennálló hitelkártya tartozás a bank visszaigazolása szerint 150 ezer forint. Ez feltételezhetően az azóta kamatokkal megnövelt összeg. A kérdésem az lenne, hogy joga van-e a banknak a zárolásra hivatkozva az eltelt időre kamatot számítani, annak ellenére, hogy ők akadályozták meg a kiegyenlítési kísérletünket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a bank jogosult a tartozás után kamatot felszámítani a haláleset után is, amíg az nem kerül kiegyenlítésre. A zárolás jogi következmény, nem szünteti meg az időközi kamatképződést.

Kérdés: 55 éve épült ikerház osztatlan közös tulajdonban lévő A és B része között 53-47% tulajdoni hányad megoszlással az A részben jelenleg 2, a B részben 3 lakás van. A probléma, hogy az A rész egyik lakását kettővé alakítanák és egy + villanyórát igényelnének. Az áramot a ház az utca túloldalán lévő oszlopról légvezetéken kapja, az A rész jelenlegi 2 lakásában 3×20, ill. 3x16A bekötés van, a B részen mind a három lakásban 3x20A. A meglevő légvezeték tovább nem bővíthető a szolgáltató szerint. Az igénylő tulajdonostárs szerint az áramot is a tulajdoni hányadok alapján kell a 2 rész között megosztani, azaz vagy mondjon le az A rész bizonyos mennyiségű áramról, vagy viselje egy 10 milliós földkábel bekötésének és a kapcsolódó költségeit. Így van ez? Kötelezhető-e a B rész a bővítési projektben anyagilag részt venni vagy árammennyiségről lemondani? A lakás kettéválasztásához kell-e a többiek hozzájárulása? Joggal való visszaélés-e, ha az igénybejelentéshez a B rész nem járul hozzá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lakás kettéválasztásához és új mérőóra felszereléséhez szükség van a többi tulajdonostárs hozzájárulására. Az áramhasználat tulajdoni hányad alapján való megosztása önmagában nem kötelező, és nem kényszeríthető ki, különösen, ha jelentős költségeket róna a másik félre. A bővítés költségeit csak közös megegyezéssel lehet megosztani. A hozzájárulás megtagadása önmagában nem visszaélés.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy mit lehet akkor tenni, ha a diákszövetkezet folyamatosan (8 hónap alatt 4 alkalommal) határidőn túl fizeti ki a havi bért. Alapvetően már azt sem értem, hogy hogyan lehet a munkaszerződés szerint 15-e a fizetési határidő, de ők még ezt is túllépik sokszor napokkal. Mindig technikai problémákra hivatkoznak és egyébként maga a cég, ahol dolgozom időben (még 10-e előtt elutalja nekik a pénzt).

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkabér rendszeres késedelme jogsértő. Írásban érdemes panaszt tenni a diákszövetkezet felé, és ha nem történik változás, bejelentést lehet tenni a területileg illetékes munkaügyi hatóságnál (kormányhivatal). A fizetési határidő túllépése jogi következményekkel járhat a közvetítőre nézve.

Kérdés: Apósom 2019-ben meghalt. Volt hagyatéki eljárás. Anyósom 2024-ben hunyt el. Volt hagyatéki eljárás. 2025-ben értesítettek, hogy találtak apósom nevén egy erdős területet. Póthagyatéki eljárás miatt fizetni kellene az eljárás díját. Miért fizessek azért, amit 2 hagyaték alkalmával sem vett figyelembe a közjegyző. Nem volt alapos, ezért mi fizessünk megint? Mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közjegyző kizárólag a bejelentett vagyontárgyakat veszi figyelembe. Amennyiben korábban nem szerepelt az erdő az adatszolgáltatásban vagy nyilvántartásban, az újonnan felfedezett vagyontárgy miatt póthagyatéki eljárás szükséges, amelynek költségei az örökösöket terhelik. A díj megfizetése jogszabályi kötelezettség, jogorvoslati lehetőség akkor merülhet fel, ha eljárási hiba bizonyítható.

Kérdés: Édesapám haláláig második feleségével élt (15 évig én is egy háztartásban éltem velük). A feleségnek van egy korábbi házasságából származó gyermeke. Édesapám halála után én, mint a gyermeke öröklök, illetve a felesége. Amikor a feleség meghal, utána csak a vér szerinti gyermeke lesz a 100%-os örökös és édesapám korábbi halála miatt már nem kell számolnia házastársi résszel, vagy ebben az esetben mint házastársi részre édesapám után én leszek a jogosult?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a feleség nem rendelkezik végrendeletben másként, akkor halála után kizárólag a saját leszármazója örököl. Az Ön édesapja után Ön már örökölt, újabb öröklés az ő jogán nem történik. A házastársi haszonélvezet is a házastárs halálával megszűnik, újabb öröklési igényt ez nem keletkeztet.

Kérdés: 2007-ben kötött munkaszerződés alapján “munkavállaló tudomásul veszi hogy az Mt. 188/A szerinti munkavállalónak minősül arra tekintettel, hogy munkaköre a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségűnek minősül.” Rendes felmondás esetén ilyen munkavállaló esetében szükséges-e indoklás, vagy automatikusan vezető állású munkavállalónak számít az új Mt. szerint, emiatt nem szükséges az indoklás? A másik kérdésem, hogy felmondás esetén a felmondási időre, végkielégítésre és esetleges szabadságmegváltás idejére járó átlagbért hogyan kell számítani? Pl. rendszeres időközönként járó bónuszkifizetés, ill. egyéb juttatások (cég által a munkavállaló javára kötött élet/egészségbiztosítás díja, esetlegesen az életbiztosításban felhalmozódott megtakarítás) beleszámít-e az átlagbérbe? Illetve az átlagbért milyen időszak alapján kell kiszámítani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A vezető állású munkavállaló státuszról a munkaszerződésben külön rendelkezni kell. Az Mt. szerint a „meghatározó jelentőség” nem automatikusan jelenti, hogy vezető beosztásúnak minősül. Rendes felmondás indokolása mellőzhető. Az átlagkeresetbe a rendszeresen folyósított bónusz, juttatás (pl. biztosítás) is beleszámít, ha pénzben kifejezhető és a munkabér részeként értelmezhető. Az elszámolás alapja jellemzően az utolsó 12 hónap.

Kérdés: Gyes lezárását követő közalkalmazotti jogviszonyom felbontását kértem (gyógypedagógus vagyok). A munkáltatóm kiadta a fennálló szabadságot, illetve kiküldte a jogviszony megszűnéséről szóló dokumentációt, és a pénzügyi elszámolást. A kifizetést készpénzesnek minősítette, és aláírásra elküldte. Kifizetés semmilyen formában nem történt. Telefonon, illetve e-mailben jeleztem a gondomat, de választ nem kaptam. Milyen lehetőségem van, hogy megkapjam a munkaügyi papírjaimat és a béremet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a bér és a dokumentumok nem kerültek átadásra, felszólító levelet (ajánlottan, tértivevénnyel) kell küldeni. Amennyiben ez eredménytelen, munkaügyi pert indíthat vagy a kormányhivatal foglalkoztatási felügyelőségét is bevonhatja. A bérek és a kilépéskor átadandó dokumentumok visszatartása jogellenes.

Kérdés: Ha nincs személyi és lakcímkártyám, akkor foglalható munkásszálló?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Személyi igazolvány és lakcímkártya hiányában is lehetőség van szállást foglalni, de sok munkásszálló ragaszkodik az okmányokhoz. Érdemes ideiglenes igazolást kérni a kormányablaknál, vagy átmenetileg más igazolvánnyal (útlevél, jogosítvány) próbálkozni.

Kérdés: A férjem örökölt egy rokonától kisebb vagyont, megvette belőle azt a lakást, amibe albérletben éltünk, én el szeretnék válni, mi jár nekem az örökléséből? Vagy jár-e a fele a lakásnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökléssel szerzett vagyon különvagyon, azaz válás esetén nem jár belőle részesedés. Azonban, ha korábban közös pénzből fejlesztették, törlesztették vagy együtt éltek benne, akkor értéknövelő ráfordítás arányában igényelhető megtérítés a válás során.

Kérdés: Pszichés betegségben szenvedek, romantikus csalás áldozata lettem. Nagy összegű pénzt csaltak ki tőlem. Férjemmel nincs jó kapcsolatom. Társas magányban élek több éve. Férjem válni akar a pénzveszteség miatt, s azzal fenyeget, hogy a családi pénzt meggondolatlanul kezeltem, s emiatt a kiskorú gyermekemet neki fogja ítélni a bíróság. Én 1997. óta folyamatos munkaviszonnyal rendelkezem. Ő többször volt rövid ideig munkanélküli. Kinek ítélik a gyermekemet egy válás esetén?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermekelhelyezésnél a bíróság a gyermek mindenek felett álló érdekét vizsgálja. A pénzveszteség önmagában nem perdöntő. A stabil anyagi körülmények, pszichés alkalmasság és a szülő-gyermek kapcsolat minősége alapján születik többek között döntés. A férje fenyegetése nem megalapozott.

Kérdés: Hogyan vehet el egy román állampolgár egy szerb állampolgárt? Mik a feltételek? És ha házasságkötés után a román állampolgárnak is lesznek jogai?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Román és szerb állampolgárok házasságot köthetnek Magyarországon, ha mindkét fél rendelkezik érvényes úti okmánnyal, tartózkodási engedéllyel, születési anyakönyvi kivonattal, és igazolják, hogy saját hazájuk joga szerint házasságkötésre jogosultak. A házasságkötés után mindkét félnek a saját államában szükség lehet a házasság elismertetésére ahhoz, hogy jogosultságokat szerezhessenek (pl. letelepedés, támogatások).

Kérdés: Különélő házaspár vagyunk. A férj él a közös hiteles házban. Váláskor hogy van az elosztása a háznak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házasság alatt szerzett közös vagyon – így a közösen felvett hitelre vásárolt ház is – alapesetben fele-fele arányban oszlik meg. Amennyiben a válás során nem születik megegyezés, házassági vagyonjogi per indításával történhet a megosztás.

Kérdés: Adott egy 2022.07.17-én utcán történt kutyaharapás, amiben semmilyen rendőrségi és bírósági eljárás nem történt vagy is eddig nem keresték meg a hatóságok ez ügyben a tulajdonost, csak hatósági állatorvosi megfigyelés történt akkor. A kutya nem lett veszélyesnek nyilvánítva. De most 2025.07.14-én a sértett ügyvéd által megkeresett kártérítés követelésével, peres eljáráson kívül. amit 8 napon belül kötelez kifizetni az ügyvéd, de semmilyen kitérés nincs arra, hogy milyen úton-módon adjam át, és jogos-e a követelés 3 év után, ha nem volt eljárás vagy feljelentés az ügyben ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A polgári jog szerint a kutyatartó objektív felelősséggel tartozik az okozott kárért, függetlenül attól, volt-e hatósági eljárás. A kárigényt 5 éven belül lehet érvényesíteni. A peren kívüli megállapodás nem kötelező, de ha nem fogadja el vagy vitatja a mértékét, a másik fél peres eljárást indíthat. Amennyiben bizonytalan a követelés mértékét illetően, illetve nem látja azt bizonyítottnak, javaslom, hogy forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Arról szeretnék érdeklődni, hogy C2 rokkantsági ellátásban részesülök. 50%-ot állapítottak meg, de lejárt a 3 év, és újra kérték a papírokat. Ugyancsak C2-ben maradtam, de 59%-ra emelték, így emelkedhet-e a rokkantnyugdíjam?ű

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a komplex minősítés szerint az egészségi állapot %-ban meghatározott mértéke változott (50%-ról 59%-ra), az befolyásolhatja a minősítési kategóriába való besorolást, így az ellátás összegét is. Javaslom, hogy tisztázza orvosával a pontos minősítést, illetve érdeklődjön az ellátást folyósító szervnél.

Kérdés: A szél leszakított az udvaromban lévő fáról egy nagy ágat, ami a szomszéd házában kárt okozott, Ki a felelős? Kinek a költsége a helyreállítás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az ág korábbi elhanyagolás (pl. száraz, beteg fa) miatt esett le, a fa tulajdonosa felelős lehet a kárért. Vis maior (pl. szokatlanul erős szélvihar) esetén viszont mentesülhet a felelősség alól. A körülmények és a gondosság mértéke döntő, kárszakértő vagy biztosító bevonása indokolt lehet.

Kérdés: Osztrák vagyok, és van egy kertes házam Magyarországon. 77 éves vagyok, és szeretném az ingatlant egy magyar állampolgárra hagyni életjáradéki szerződéssel. Lehetséges, hogy ez is szerepeljen a járadéki szerződésben, ha gondozásra szorulok? Kérem, adjon meg részleteket.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jogomvan.hu oldalon minden elérhetőséget megtalál, keressen bizalommal.

Kérdés: Következő a problémám. Férjem az édesanyjától 2018-ban ajándékba kapta a 362-es földrajzi számú ingatlant, melyből 2/4 részt örökölt, a további 2 örökös, a meghalt nővérének 2 gyermeke. Az ingatlanhoz 444-es számú telek tartozott, ez 600 m2. Viszont mivel mi gondoztuk, ápoltuk, orvoshoz vittük, és a másik 2 örökös nem járt hozzá, 2023-ban végrendelet készült közjegyzőnél. Csakhogy a közjegyző nem a 362-es ingatlant, azaz a házat, hanem a 444-es telket vette bele. Azaz a közjegyző tévedett. De a szöveg is úgy szól, hogy minden ingóságomat, és ingatlanomat a fiamra hagyom. Úgy derült ki a tévedés, hogy a férjem a fiamra akarta íratni a házat. Alaphangon a 2 örökös 4 milliót fog kapni úgy, hogy 7 éve nem láttuk őket. Mit lehet itt tenni, egyáltalán lehet-e tenni valamit? Egyébként logikusan gondolkozva: egy 400.000-et érő telekről ki akar végrendelkezni, egy min. 15.000.000-val szemben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a végrendelet általános klauzulát („minden ingóságomat, ingatlanomat”) tartalmaz, a szándék egyértelműen a teljes vagyonra kiterjedhet. A végrendelet értelmezése során a közjegyzőnek a végrendelkező akaratát kell feltárnia. Javaslom: jelezzék a hibát a hagyatéki eljárás során, és kérjék az értelmezést, vagy bíróság előtt támadják meg a végrendelet tévesnek vélt rendelkezését.

Kérdés: 430 nap eltelt (az utolsó kapcsolat 2024.12.16-án volt) most 2025. júl. 2-án kaptam egy értesítést új ügyiratszámmal, hogy “ügyféli jogállást biztosított”. A 2024. ápr.18-án keletkezett ügyről semmi, új iratszámmal a folytatás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A NAIH önálló ügyként folytathat vizsgálatot új ügyiratszámon, különösen, ha újabb adatkezelésre derül fény. Javaslom, kérjen hivatalos tájékoztatást az ügy összefüggéséről, és hogy az új iratszám folytatása-e a korábbinak. Írásban is benyújtható ez az igény.

Kérdés: 13 éve elévült tartozással keresett meg egy követeléskezelő iroda. Akciós fizetési lehetőséggel. Fizessek 70.000 Ft-ot a számlájukra és le is van zárva. Mi a teendőm? Mit reagáljak erre? Jelzem, még sosem vettem át ajánlott felszólítást a 13 év alatt. Viszont végrehajtást említenek a levélben. Mit kell tennem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a tartozás valóban több mint 5 éve lejárt, és nem történt közben jogérvényesítő lépés (pl. per, végrehajtás), akkor az elévülhetett. Ne fizessen automatikusan! Írásban kérje a követelés jogalapját, pontos részleteit, és jelezze, hogy az elévülést fenntartja. A végrehajtással való fenyegetés gyakran nyomásgyakorlás. Javasolt ügyvédhez fordulni az iratok ismeretében.

Kérdés: Vettem egy házat és azt szeretném kérdezni, hogy az ottani polgármester azt mondta, hogy oda nem enged senkit. Megteheti ezt és ha nem engedi, hogy beköltözzek. Fizet azért, ha azt mondom amennyiért én vettem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az ingatlan tulajdonjoga átszállt Önre, a polgármester nem akadályozhatja meg jogszerű beköltözését. Ha fenyegetőzik, vagy önhatalmúan cselekszik, jogellenesen jár el. Amennyiben akadályoztatja Önt, rendőrségi és jogi lépések tehetők.

Kérdés: Van egy belterületi ingatlanom és nem tudom megközelíteni, mivel egy közforgalom elöl elzárt magánút van mellette. Tudomásom szerint van egy 2023-as rendelet, ha legalább két ingatlantulajdonos kéri, akkor a magánutat meg kell nyitni. Ez szeretném pontosan megtudni, hogy melyik ez a rendelet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlanának megközelítése érdekében, ha ez másképp nem lehetséges, szolgalmi jog alapításával használhatja a más tulajdonában lévő magánutat. Ehhez szerződéskötésre van szükség a magánút tulajdonosával, majd a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére. A közforgalom elől elzárt magánút megnyitását a tulajdonos kérheti a közlekedési hatósághoz benyújtott kérelemmel, majd az engedély birtokában szintén ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges. Javaslom, hogy keressenek meg egy ügyvédet a fentiek lebonyolításához..

Kérdés: A volt élettársam elvitte az ékszereket. Minden vásárlási számla a nevemen van és én vettem. Hogy vegyem vissza tőle?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az ékszerek az Ön tulajdonát képezik, és a volt élettárs jogtalanul vitte el, feljelentést tehet lopás miatt. A számlák bemutatása fontos bizonyíték. Emellett polgári jogi úton is követelheti a visszaszolgáltatást vagy kártérítést.

Kérdés: Édesanyám gyerekkorom óta külföldön él, a kapcsolatot mindig tartottunk. Bankszámláján lévő pénzt, örökségként átveheti helyettem, nevemben az ügyvéd, ha nekem nincs bankszámlám (több oka is van) ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az örökösnek nincs bankszámlája, az örökséghez való hozzájutást ügyvéd vagy közjegyző közreműködésével is lehet intézni.

Kérdés: 2025.07.09-én kedden erőszakkal kilakoltattak a fiammal együtt az általam bérelt ingatlanból, amit érvényes, határozatlan időre kötött bérleti szerződéssel bérelek. Öt ismeretlen férfi tört ránk, közben kiderült, hogy egyikük a bérbeadó /tulajdonos édesapja volt. Felnőtt fiamat bántalmazták, mindkettőnket folyamatosan fenyegettek és kényszerítettek, hogy pakoljuk össze, amit lehet, 15 percet kaptunk erre. Telefonjainkat elvették, hogy rendőrségi segítséget ne tudjunk kérni. Telefonon videózta az egészet két férfi közülük. Miután a ház elé leértünk a telefonokat visszakaptuk. A fiamat egy autóba ültették, amibe a dolgainkat tették, és a helyszínről elvitték. Engem közben az utca végén az egyik férfi tovább videózott. Felhívtam a 117-et, azt mondták érkeznek, 20 perc múlva ismét hívtam a 117-et, kb. 15 perc múlva megérkeztek. A rendőrségen a nyomozó úr, illetve még előtte a helyszínen a rendőrhölgy is kérte, hogy ne mondjak valótlant, mert nem hihető amit állítok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha érvényes bérleti szerződés alapján laktak az ingatlanban, a kilakoltatás csak bírósági ítélet és végrehajtó útján történhet. Az Ön által leírt eljárás jogellenes, bűncselekmény gyanúja merül fel. Mindenképp tegyenek rendőrségi feljelentést, és kérjenek jogi képviseletet.

Kérdés: Milyen magánokirat legyen, amit a biróság elfogad, ha esetleg egy tulajdonostól vagy haszonélvezőtől ki akarják csalni a tulajdonrészét?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A legbiztosabb védelem a földhivatali bejegyzés: például elővásárlási jog, haszonélvezeti jog vagy elidegenítési és terhelési tilalom. Az okirat készítéséhez és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez mindenképpen ügyvéd közreműködése szükséges.

Kérdés: Szeptemberben lesz a válóperünk, a feleségem 5 éve elköltözött albérletbe az új párjával. A közös gyerekünk velem él, most érettségizett, az ő nyugodt körülményeinek biztosítása miatt csak most adtam be a válópert. A feleségem semmilyen egyezségre nem hajlandó, van két közös ingatlanunk. A válóperre sem fog eljönni. Milyen lehetőségeim és jogaim vannak, ha kimondják a válást nélküle is, de nem egyezik bele az ingatlan eladásba, illetve ha egyáltalán semmilyen egyezségre nem hajlandó, vissza akar költözni a közös ingatlanba.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bíróság a válást akkor is kimondja, ha a másik fél nem jelenik meg és a kapcsolat véglegesen megromlott. A közös ingatlan sorsáról külön vagyonjogi perben lehet dönteni, de addig a tulajdonostárs jogszerűen visszaköltözhet a közös ingatlanokba.

Kérdés: Nem tudom, van-e hatósági eljárás, már nagyon nehéz ez a bizonytalanságban tartás. Az eljárás alatt, most is, fontos lenne a gyermekem felé való megerősítés. Tőlem nem fogadja el, de amit vele tesznek, munkaszerződés, amit a kezébe kapott, az nem jó, hanem rossz és törvénytelen. Kérem segítsenek, én jó vagyok és sokszorosan kiszolgáltatott édesanya és jó kisgyermeknevelő voltam, nevemben és helyettem döntöttek pályázaton való részvételemről hamis okiratokkal, közokiratokat hamisítottak és önhatalmúlag döntéseket hoztak. Nem szóltak nekem, bűncselekmények, törvénytelen üzleti tevékenységek, törvénytelen eszközökkel. Hogyan védekezzek? 2022. óta tart és nem tudom mi ez. Hogyan védjem a gyermekem és édesanyám, aki tiszta lelkületű, kiszolgáltatott, nincs jogunk, nincs törvény?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírt helyzetben indokolt lehet ügyvéd segítségét kérni, különösen, ha közokirat-hamisításról, jogellenes eljárásról vagy bűncselekményekről van szó. Amennyiben bizonytalan a hatósági eljárás létezésében, célszerű beadványt benyújtani az illetékes hatóságnál a tájékoztatás kérésére. Gyermekvédelem kapcsán a gyámhivatalnál is lehet jelezni a helyzetet.

Kérdés: Ha ott lakunk, és nem műteremnek használjuk, hogy lehet átminősíteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakás rendeltetésmódosítását ‒ amennyiben az nem műemlék ‒ az adott települési önkormányzat rendeltetést és rendeltetésiegység-számot igazoló hatósági bizonyítványa alapján lehet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. Műemléképület esetén az építésügyi hatóság eljárását követően jegyeztethető be a változás az ingatlan-nyilvántartásba. Mindezeket a lakás tulajdonosa kezdeményezheti, és ha társasházi lakásról van szó, akkor a társasház beleegyezése is szükséges.

Kérdés: Kérdezni szeretném, hogy a lakcím szolgáltatás igénybevétele törvényes? Pesti munkaügyi központba szeretnék bejelentkezni tanfolyam elvégzése céljából, mert ahol most van az állandó lakcímem, ott nem indítanak ilyen tanfolyamot, viszont Pesten igen, és nincsen Pesten ismerősöm, akihez be tudnék jelentkezni, ezért kerestem alternatívákat. Találtam egy ilyen hirdetést, hogy lakcím szolgáltatás. Ezt szeretném megtudni, hogy lesz e belőle bajom, ha igénybe veszem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A „lakcímszolgáltatás” és annak igénybevétele a jelenlegi jogszabályok alapján jogsértő lehet. Felhívom továbbá a figyelmét az ezen a piacon megjelenő hamis, megtévesztő hirdetések jelentős számára is.
Kifejezetten kockázatos ilyet igénybe venni, javasolt inkább valós tartózkodási lehetőséget keresni. A pontos válaszhoz minden körülményt ismerni kellene.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy nagynéném meghalt, aki anyám édestestvére volt, neki nem volt gyereke,,viszont volt egy bátyja is, akinek két gyereke van, de viszont ő is meghalt. Kik öröklik a házát?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a nagynéninek nem volt gyermeke, öröklési sorrendben a szülei örököltek volna, de mivel ők vélhetően elhunytak, a testvérei (az édesanyja és a bátyja) örökölnek. Ha a báty is elhunyt, az ő gyermekei (unokái) öröklik az ő részét.

Kérdés: Tavaly nyáron kértem kölcsön, csak 100.000 Ft-ot bírtam visszaadni, a többit még nem, és azt mondja, hogy börtönbe fog küldeni, lecsukat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartozás miatti fizetési elmaradás nem büntetőjogi, hanem polgári jogi kérdés. A börtönbüntetés csak akkor lehetséges, ha csalás, okirathamisítás vagy más bűncselekmény is történt. Célszerű a visszafizetésről egyeztetni, részletfizetési megállapodást kérni. A fenyegetés jogellenes.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy a nagynéném élettársa elhunyt és kiderült, hogy örökölt kb. 2 milliót, az illeték 380 ezer Ft ebből, az önkormányzat temette el. A nagynénémnek állítólag gyámja van, de még senki nem látta, elvileg az önkormányzat gondoskodik róla. Sajnos szegény nem beszámítható. Ki örökli a pénzt, az önkormányzat vagy a gyámja, 50 évig voltak élettársi kapcsolatban, természetesen én nem akarok belőle semmit, csak attól félek, hogy kisemmizik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hagyaték az örökösre, azaz a nagynénire száll, függetlenül a beszámíthatóságától. A gyám a vagyon kezelője, de nem örökölhet. A vagyonnal a gyámhivatal engedélyével gazdálkodhat. Az önkormányzat nem örökös, de költségeit (pl. temetés) a hagyaték terhére érvényesítheti. Ha visszaélés gyanúja merül fel, a gyámhivatalnál panasz tehető.

Kérdés: Adott egy két tagból álló Kft. 50-50 %-os tulajdonrésszel. Az egyik tag munkaviszonyban a Kft. ügyvezetője is, a képviselet módja: önálló. A tagok között a viszony sajnálatos módon megromlott, aminek eredményeképpen a másik tag nehezményezi az ügyvezető fizetésének emelését, amelyben az ügyvezető egyedül döntött és kéri a különbözet visszafizetését. Az ügyvezető álláspontja szerint azonban erre nem lehet alkalmazni a Ptk. 3:188. § (2) bekezdését: “A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság tagjával, ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt”, mivel a fizetésemelés nem szerződéskötés, hanem módosítás, de a módosítás szó nem szerepel az idézett bekezdésben. A kérdés pedig az, hogy jól értelmezi-e az ügyvezető, hogy a fizetésemelése tekintetében nem kell azt a taggyűlésnek jóváhagynia?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fizetés mértékéről – mint az ügyvezetővel kötött munkaszerződés részéről – való döntés valóban a taggyűlés kizárólagos hatásköre. A fizetésemelés szerződésmódosításnak minősül, amelyhez a másik tag jóváhagyása szükséges. A taggyűlés kihagyásával történt emelés megtámadható, a különbözet visszakövetelhető.

Kérdés: Szeretném azt kérdezni, hogy önkormányzati lakásban lakok édesanyámmal együtt immár 44 éve. Kaptunk haladékot másfél éve és ki kell költözni. Hátralék nincsen, a kialakítás nincsen megindokolva. Köteleznek arra (közjegyző által aláírt szerződés), ha nem írom alá, kétszeres lesz a lakbér, ez azt jelenti, 100 ezer feletti összeg. Ez így jogos, törvény írja elő? Kérdésem az lenne, miért nem adható el a lakás ilyen kis embereknek, mint én, és miért nem biztosít másik lakást, mivel több millió Ft-ot nem tudok előteremteni, nem tudok venni egy házat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az önkormányzat felmondhatja a bérleti szerződést, ha annak a feltételei fennállnak, függetlenül attól, hogy hátralék nincs. A kétszeres lakbér kiszabása jogszerű lehet. A lakás nem adható el bérlőknek automatikusan, és az önkormányzat lakásbiztosítási kötelezettsége sem áll fenn jogszabályi előírás híján.

Kérdés: Hogy tudom bebizonyítani, hogy Sopronban a Szieszta Hotel elődjeként üzemelt SZOT üdülő állami fenntartású volt és az 1992-ig ott dolgozók addigi munkaviszonya elismerhető a jubileumi jutalomhoz?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.). hatálya a költségvetési szerveknél foglalkoztatottakra terjed ki. A Kjt. tartalmazza azokat a jogviszonyokat, amelyeket közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni, illetve amelyek jubileumi jutalomra való jogosultságot keletkeztetnek. Ennek alapján az állami költségvetésből működő munkáltatónál foglalkoztatottak közalkalmazottnak minősülnek. A rendszerváltást megelőzően nem létezett ún. költségvetési szerv, helyette állami fenntartású szervek voltak. A SZOT minisztériumi státuszban volt, tehát a mai költségvetési szerv kategóriának megfelelt. Azonban egyrészt jelenleg a szakszervezetek nem költségvetési szervek, másrészt a Kjt. nem tartalmaz olyan rendelkezést ‒ a jubileumi jutalomra nézve pedig végképp nem ‒, aminek alapján a rendszerváltás előtti jogviszonyok számítására biztos következtetést lehetne levonni. A Kjt. elődje az 1967. évi II. törvény, a rendszerváltás előtti Munka Törvénykönyve volt, de tekintettel arra, hogy mindenki állami foglalkoztatott volt, így ez sem jelent egyértelmű támpontot. Javasolt a munkáltató álláspontját megismerni a kérdés kapcsán, végső soron pedig a Belügyminisztérium állásfoglalását kérni. Az elérhetőségeket a kormany.hu weboldalon találhatja meg.

Kérdés: Kislányom 2025.07.21-én lesz 2 éves. Jeleztem szóban a munkáltatóm felé (Magyar Posta Zrt), hogy augusztustól szeretnék visszamenni, de a munkaköröm időközben megszűnt, ezért kértem, hogy akkor végkielégítéssel mondjanak fel részemre. Azt a választ kaptam, hogy a gyermek 3 éves koráig ők nem mondhatnak fel, ezért nekem kell beadni a felmondást, de akkor nem jár a végkielégítés. Nem szeretnék visszamenni más munkakörbe és nem szeretnék elesni az engem megillető juttatásoktól sem. Az Ön véleménye szerint, ilyen esetben mi a helyes eljárás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató a gyermek 3 éves koráig nem mondhat fel, azonban, ha a munkakör megszűnt, másik munkakört köteles felajánlani. Ha Ön nem kíván visszatérni, felmondása önkéntes, így nem jár végkielégítés. Ha nem kap megfelelő munkakört, kérheti a munkaviszony megszüntetését közös megegyezéssel vagy munkáltatói felmondással.

Kérdés: 1990-ben az államosított lakások eladásakor, amikor társasházzá alakították az eladandó házakat, eladáskor a telekkönyvi bejegyzést hiányosan tették meg. Nem jelezték a lakáshoz tartozó pincerekeszeket, fáskamrákat. Ez most problémát okoz. Mi a teendő? Hogyan kell pótoltatni? Első tulajdonos vagyok. Kérem az iránymutatást. Kihez kell fordulni ilyen esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hiányzó mellékhelyiségek földhivatali bejegyzésének pótlásához használati megállapodás, illetve társasházi alapító okirat módosítása szükséges. Ezt követően kérhető a bejegyzés a földhivatalnál

Kérdés: Az elhunyt férjem után, a két előző házasságából származó lányával együtt örököltem egy ingatlan 1/12-ed részét. Szeretnék lemondani az én rám eső részről a lányok javára. Az ingatlant jelenleg el akarják adni. Abban kérném a segítségét, hogy milyen dokumentumot kell írnom, hogy én hivatalosan lemondok minden engem érintő jogról az ingatlannal kapcsolatban? Valamint, ha lemondok a jogokról és az engem illető pénzösszegről, szükségük van-e az én aláírásomra az eladással kapcsolatban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Örökrészéről utólag ajándékozási szerződés vagy adásvétel útján mondhat le. Ennek jogi formája ügyvéd vagy közjegyző előtt készülhet. Az ingatlan eladásához minden tulajdonostárs – így az Ön – hozzájárulása is szükséges, akkor is, ha nem tart igényt a vételárra.

Kérdés: A tervezetet készítette az ügyvéd, az eladó elállt a szerződéstől, mert nem tudtunk letisztázni egy pontot, amiben az ügyvéd is közrejátszott. Nem készítette el időre a anyagot. Amennyiben megtörtént volna az adásvétel, arra az esetre megvolt beszélve az ár. Amennyiben nincs, csak részben készült el, akkor azt beszéltük meg, hogy abban az esetben is kell fizetni majd, amit megbeszélünk. Ezt az árat sokalltam és nem tudom mit tehetek. Ezzel a szerződés tervezettel nem érek semmit és ilyenért fizessek 45.000 Ft-ot, ami a fele a egész szerződésnek. Ezzel kapcsolatban kérem a segítségüket. Megegyezés nélkül köteles vagyok az általa kért összeget kifizetni? Mi van, ha nem fizetem? Amennyiben meg tudunk állapodni, természetesen fizetek. Az ügyvéd mit tehet ilyen esetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben szerződés nem jött létre, az ügyvéd jogosult az elkészült munkarész díjazását kérni. A felek közötti írásbeli megállapodás hiányában a munkadíj mértékét vitatni lehet. Ha nem sikerül megegyezni, a díj összegszerűségének jogosságát bíróság állapíthatja meg.

Kérdés: A lakáson 1/6-od részre jelzálog van bejegyezve. Eladása hogyan lehetséges?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jelzáloggal terhelt ingatlan értékesíthető, azonban a vevőnek tudnia kell a teher fennállásáról. A tulajdonrész eladásához célszerű a jelzálog jogosultjának (pl. bank) hozzájárulását kérni. A vételárból először a teher kerül kiegyenlítésre.

Kérdés: Megbíztam a szerelőmet, hogy ő járjon el az ügyemben, mivel összetörték a kocsimat. A biztosító ajánlott 376 ezer forintot. Ezt a szerelő nem fogadta el, hanem helyette kiállított egy 700 ezer forintos számlát, melyet elküldött a kárszakértőnek, csak árajánlatot nem küldött, így a szakértő gazdasági totálkárosnak ítélte a kocsimat, melynek összege 493 ezer forint. Ezt az összeget nem hagytam, hogy a szerelő kapja, hanem én kértem a saját számlámra kifizetésre. Erre a szerelő azt mondta, hogy az összes pénzt adjam oda neki, merthogy ő elbukta a 700 ezer forint áfáját, és hogy a szerelés pont annyiba került, amennyi pénzt kapok, és ő lerontja a 700 ezres számlát erre az összegre. A kocsim 2007-es Chevrolet Aveo bal sárvédő csere, bal ajtó csere történt, ebből a pénzből. Az ajtó bontott, a sárvédő elem új, plusz színre fújás. Jogos a követelése? Előzetesen semmilyen összeget nem mondott, árajánlatot se adott.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerelő kizárólag akkor követelhet pénzt, ha előzetesen szerződés jött létre a javítás összegéről. A biztosító kifizetése Önt illeti, ha Ön volt a károsult. Amennyiben nem volt írásos megállapodás vagy árajánlat, a követelés jogossága megkérdőjelezhető. A szerelő egyoldalú nyilatkozata nem keletkeztet fizetési kötelezettséget.

Kérdés: 100.000 forintomat nem akarjak visszaadni. Ilyenkor mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem történik meg a pénz önkéntes visszafizetése, célszerű írásban felszólítani az illetőt. Ha ez eredménytelen, jogi úton – fizetési meghagyásos eljárással vagy peres úton – követelheti vissza a tartozást. Ehhez javasolt tanú vagy írásbeli bizonyíték (pl. üzenet, átadásról szóló nyilatkozat).

Kérdés: Édesapám haszonélvezettel rendelkezik. Az öcsém meghalt, így édesapám unokája az örökös. Apukám szociális otthonba került, bérbeadási szerződéssel átadja a lakást az unokának. Kérdésem, milyen joga marad a lakással kapcsolatban, illetve a személyes tárgyait otthagyhatja-e? Visszamehet a lakásba? A haszonélvezeti joga haláláig tart. Sajnos a rezsiköltséget és a szoc. otthonnal kapcsolatos költségeket a nyugdíja nem fedezi.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A haszonélvezeti jog jogosultja továbbra is jogosult az ingatlan használatára, ott tartózkodhat, illetve személyes tárgyait ott tárolhatja. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos annyiban használhatja a lakást, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Tehát bérleti szerződésre nincs szükség. A visszaköltözést az unoka nem akadályozhatja. A fenntartással kapcsolatos költségek fizetéséről alapvetően a haszonélvezőnek kell gondoskodnia, de ‒ tekintettel arra, hogy édesapja tartós távolléte idejére átengedte a teljes használat jogát az unokájának ‒ a használattal járó terhek, így pl. a rezsiköltségek viselésének rendezése érdekében használati szerződés kötésére van lehetőség.

Kérdés: A kérdésem egyszerű, feljelentettek még tavaly szeptemberben zaklatásért, sértett és két tanú első körben (tanúvallomás), majd 3 hónap múlva második körben (szembesítés) állítottak rólam valóságnak nem megfelelő dolgokat. A nyomozóhatóság megszüntette az eljárást velem szemben, ezek fényében élhetek-e rágalmazás és hamis tanúzás vádjával a 3 személy ellen? Vagyis a nyomozati iratokat felhasználhatom-e bizonyítékként a feljelentésben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a nyomozás során készült iratok alapján tehet feljelentést rágalmazás vagy hamis tanúzás miatt. A feljelentésben hivatkozhat a megszüntető határozatra és a vallomásokra is. Javasolt ügyvéd segítségével eljárni, mivel a bizonyítás Önt terheli, ami komoly felkészültséget jelenthet adott ügyben.

Kérdés: Gyermekemék albérletben laknak. A szerződésük idén júniusban lejárt és jelezték is a főbérlőnek, hogy kiköltöznének. A 3 havi kauciót nem akarja nekik visszaadni arra hivatkozva, hogy a bojlert vízkőteleníteni akarja, meg szőnyeget tisztíttatni, meg klímát tölteni stb., és hogy ezért nem jár nekik vissza semmi. 600.000 Ft-ról beszélünk. A lakásban nem keletkezett kár, semmilyen apróbb sem. Jelenleg nyaralnak és félünk attól, hogy addig a főbérlő bemegy a lakásban és kárt tesz, hogy rájuk foghassa. Úgy tudom a kaució akkor nem jár vissza, ha bármilyen kárt okoztak az ingatlanban, beázás, kiégetés csikkel ablaktörés, bútortörés stb. Kérem ebben jogi segítséget adni szíveskedjenek, mert szerintem ez jogsértő.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Valóban, a kaució csak az esetleges károk fedezetére szolgál, azok közül is csak arra, ami a bérlő hibájából keletkezett. Ha nem történt ilyen károkozás, akkor a kaució visszatartása jogellenes. Érdemes írásban felszólítani a főbérlőt a kaució visszafizetésére, határidő kitűzésével. Amennyiben ez nem vezet eredményre, polgári peres úton visszakövetelhető az összeg.

Kérdés: Közös vagyon esetén (2 ingatlan, az egyik a jelenleg közösen lakott, a másik befektetésként funkcionál) az egyik fél mindkét ingatlant értékesíteni szeretné, mert szüksége van az azokból származó összegre a továbblépéshez, a másik fél megtartaná az állandó hasznot hozó ingatlant, csak a lakottat adná el. Az értékbecslés/különbözet elszámolás nem opció. Ebben az esetben, ha nincs megegyezés a bíróság kötelezhet-e mindkét ingatlan eladására?
Mindkét ingatlant azonos százalékban tulajdonolják a felek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, ha nincs megállapodás, a bíróság kérésre elrendelheti a közös tulajdon megszüntetését, amely történhet árverés útján történő értékesítéssel is. Ha a közös használat ellehetetlenül, a bíróság a közös tulajdon értékesítését indokoltnak tarthatja, különösen, ha az egyik fél igényt tart az ingatlanrészéből származó ellenértékre.

Kérdés: Vásároltam egy ikerházat, nincs a tulajdonlapon semmi közös használat.1/1 a tulajdoni hányadom. Külön helyrajzi számon szerepel az ingatlan a telekkel. A szomszéd átjárót nyitott az udvaromra, mivel elmondása alapján a padlásfeljáró közös. Kizárhatom-e az udvarról? Meg szeretném szüntetni a padlásfeljárót, megtehetem-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ingatlan külön helyrajzi számon szerepel, és az udvar kizárólagos tulajdonában van, a szomszéd nem jogosult azt használni. Az átjárás csak szolgalmi jog esetén lenne jogszerű, ha ilyen nem szerepel a tulajdoni lapon, jogellenes a behatolás. A padlásfeljáró megszüntetése az Ön jogában áll, ha az nem szolgál közös funkciót. Ha valóban az az egyetlen lehetőség a szomszédja számára a padlására való feljutáshoz, hogy az Ön udvarán megy át, érdemes megegyezni a szolgalmi jog alapítása kérdésében.

Kérdés: Élettársammal 15 éve élünk együtt, nem vagyunk házasok, sem bejegyzett élettársak. Egy közös ingatlanban élünk, mely fele-fele tulajdonú, közösen neveljük 12 éves tartós beteg (autista) kisfiunkat. Nemrég jöttem rá, hogy élettársam kettős életet él, ez év decemberre várja második gyermekét egy másik nőtől. A kérdésem az lenne, hogy tudnám azt elérni, hogy a közös kisfiunk örökölje majd az apjától az ingatlan fele tulajdonjogát, ne kelljen osztozkodni a “másik gyermekkel”? Sajnos élettársam nem hajlandó végrendeletet vagy más nyilatkozatot aláírni, melyben nyilatkozna, hogy a közös ingatlanon lévő tulajdonjoga csak a mi gyermekünkre szálljon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben élettársa nem hagy hátra végrendeletet, akkor gyermekei törvényes örökösként egyenlő arányban örökölnek. A végrendelet lenne az egyetlen jogszerű lehetőség arra, hogy csak az Önök közös gyermeke örököljön. Ha ezt nem hajlandó megtenni, akkor sajnos nincs jogi eszköz arra, hogy kizárja a másik gyermeket az öröklésből.

Kérdés: 10 éve lemondtam az elővásárlási jogomról, most az új tulajdonos adná el a szomszéd házat 10 év után. Érvényes még az elővásárlási jogom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az elővásárlási jogról írásban, konkrét adásvétel kapcsán mondott le, az csak arra az ügyletre vonatkozott. Ha azóta újabb adásvétel történne, akkor az eredeti elővásárlási joga ismét érvényes lehet, feltéve, hogy az továbbra is fennáll (pl. szerződésben vagy tulajdoni lapon szerepel). Érdemes a tulajdoni lapot megvizsgálni.

Kérdés: Nem találok semmi információt arról, hogy a dédszülőnek a dédunokával szemben van-e láthatási joga. Tehát, ha a dédszülő bemegy a gyámügyre láthatási jogot kérelmezni, engem, mint édesanyát kötelezhetnek-e arra, hogy biztosítsam a dédszülő számára a kapcsolattartást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos magyar jog szerint a kapcsolattartási jog alapvetően a szülőt és a nagyszülőt illeti meg. A dédszülő számára a gyámhatóság akkor állapíthat meg kapcsolattartást, ha az a gyermek érdekében áll, és az elsődleges hozzátartozókkal való kapcsolat nem valósulhat meg. Önt nem kötelezhetik automatikusan kapcsolattartás biztosítására a dédszülő részére, de kérésre vizsgálat indulhat, amelynek során a gyámhatóság dönt a gyermek legfőbb érdekét figyelembe véve.

Kérdés: Újépítésű lakóparkban társasház földhivatali bejegyzése 2024. szept. 13-án történt, társasház alapítóokirat módosítás alatt van, a módosítást az egyik tulajdonossal történő helyrajzi szám egyeztetés után fogjak újra benyújtani a földhivatalhoz. Alakuló lakógyűlés nem volt, közös képviselő nincs. Közös költség nem lett megállapítva. Eddig még nem fizettünk közös költséget. Mi ilyenkor a helyzet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A társasház jogilag a földhivatali bejegyzéssel jön létre, melyhez csatolni kell az alapító okiratot, ugyanis annak időpontjára vonatkoztatva történik az meg. Az alakuló közgyűlést az alapító okirat aláírását követő hatvan napon belül meg kell tartani, melyen dönteni kell ‒ többek között ‒ a közös képviselő személyéről is. A fentiek alapján tehát nem volt akadálya annak, hogy elkezdődjön a társasház szabályos működése. Az alapító okirat esetleges módosításai nem függesztik fel a társasház működését. Az alakuló közgyűlést bármely tulajdonostárs összehívhatja. Javaslom ezt mielőbb megtenni a jogszerű működés érdekében.

Kérdés: 5 éve vettem egy házat, csak az én nevem van. A páromat is bejelentettem ide, állandó lakcímen. Nem vagyunk se házasok, se élettársi kapcsolatban nem vagyunk hivatalosan. Van 2 gyerekünk. A páromnak van bármi féle joga a házhoz? Eladásnál kell neki bármit is fizetnem? Kirakhatom a házból?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ingatlan kizárólag az Ön nevén van, és nincs házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat, a párjának nincs tulajdonjoga. Bejelentett lakcím nem jelent tulajdonjogot. Az ingatlan értékesítésekor nem szükséges neki fizetnie, és jogszerűen felszólítható a kiköltözésre, végső esetben bírósági úton is.

Kérdés: Édesanyám a nem hivatalos élettársával lakik egy ingatlanban. Az ingatlant édesanyám örökölte, az ő nevén is van. Az élettársa be van oda jelentve. 24 éve élnek együtt. Ha megöröklöm az ingatlant, kirakhatom az élettársát ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az édesanyja kizárólagos tulajdonosa az ingatlannak, az élettárs pedig csak bejelentett lakó, akkor öröklés esetén Ön jogosult rendelkezni az ingatlannal. Az élettárs nem szerez tulajdonjogot pusztán együttélés alapján. A távozásra az Ön tulajdonjogának létrejöttét követően felszólítható, szükség esetén bírósági úton is.

Kérdés: Szeretném kérdezni, hogy a telkem végén az önkormányzat által kiásott árok esetén (eddig sosem volt árok, csak a földút), kinek a kötelessége a telekre való bejutás megoldása? Gondolok itt a hídra, mert most sem gyalog, sem kistraktorral nem lehet bejutni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az önkormányzat alakított ki árkot, úgy a telkéhez való bejutás biztosítása – például áteresz vagy híd kialakításával – főszabály szerint az ingatlantulajdonos feladata. Ugyanakkor, ha az árok kiépítéséről korábban nem egyeztettek Önnel, kérheti az önkormányzattól a költségek megosztását vagy hozzájárulást.

Kérdés: Van a tanácsnak beleszólása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az önkormányzat akkor szólhat bele a telek állapotába, ha az olyan mértékben gyomos, elhanyagolt, hogy az közegészségügyi szempontból aggályos vagy veszélyezteti mások testi épségét, egészségét. Önkormányzati rendelet megállapíthat egyéb, pl. településképi elvárásokat is. Amennyiben ez fennállhat, ilyen esetekben felszólítás, majd intézkedés történhet. Azonban, ha a kert rendben tartott, jogszerű használatú, nem kötelezhető külön beavatkozásra.

Kérdés: A munkáltató márciusban hazaküldte a melósokat, mert kikapcsolták az áramot és a földgázt, mert tartozása volt. Olyan feltételekkel küldte el a dolgozókat, hogy kifizeti. mintha dolgoznánk. Likviditási gondjai vannak, ami pár hónapon belül megoldódik. Március óta vagyunk otthon és eddig egy havi bért fizetett. Az energiaszolgáltató csődeljárást indított el. A kérdésem, hogy az elmaradt bérünket hogyan kaphatjuk meg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a munkáltató fizetésképtelenség miatt nem fizeti ki a béreket, a munkavállalók a Munka Törvénykönyve alapján a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntethetik, és követelhetik az elmaradt bért. Ha csődeljárás vagy felszámolás indult, a bérkövetelést a felszámolónak kell bejelenteni.

Kérdés: Németországban élek az olasz élettársammal. Házasodni nem szeretnénk, viszont szeretném felvenni az ő olasz vezetéknevét. Van erre lehetőség? Vagy a külföldi hangzású családnévre változtatás kizárólag házasság esetében lehetséges? Ha igen, milyen dokumentum szükséges az általános kérelmezési nyomtatványon kívül? Pl. szükséges-e a Németországban bejegyzett élettársi kapcsolat, vagy ezt külön a magyar hatóságnál is be kell jelenteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A magyar névváltoztatási szabályok alapján kizárólag házasság esetén lehet az élettárs nevét felvenni. Élettársi kapcsolat nem jogosít névfelvételre, még akkor sem, ha az külföldön hivatalosan regisztrált. A név megváltoztatása kizárólag egyéni, külön indoklással történhet, de a pusztán érzelmi vagy esztétikai okú külföldi névre való áttérés iránti kérelem valószínűleg elutasításra kerül.

Kérdés: 2021-ben kaptam egy Zahlungsaufforderungot a német Finanzamt-tól egy korábbi, Németországban működő GbR (Gesellschaft bürgerlichen Rechts) tevékenysége kapcsán. A követelést velem szemben hajtották be, mivel a három másik tag – akik időközben visszaköltöztek Magyarországra – a hatóság állítása szerint nem volt elérhető. Feltételezésem szerint azonban nem is keresték őket megfelelő alapossággal, mivel engem sem találtak meg közvetlenül, annak ellenére, hogy mindvégig Németországban tartózkodtam, és évről évre rendben beadtam az adóbevallásaimat, amelyek minden alkalommal visszaigazolásra is kerültek. A tartozást végül én maradéktalanul kiegyenlítettem. Kérdésem a következő lenne: Jogilag mennyi idő áll rendelkezésemre, hogy polgári peres eljárás keretében a volt tagtársaimtól követeljem az engem ért anyagi kár megtérítését? Pontosan mennyi az elévülési idő ebben az esetben, figyelembe véve, hogy a kifizetés 2021-ben történt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A német polgári jog szerint a kártérítési igények elévülési ideje általában 3 év, amely a kár bekövetkezésének és a károkozó személy kilétének ismertté válásától számít. Ez az esetében várhatóan 2021 végétől vagy 2022 elejétől kezdődött, így az igény legkésőbb 2024 végéig volt érvényesíthető. Egyébiránt az elévüléssel csak a követelés bírósági eljárásban történő érvényesítésének lehetőségét szünteti meg. Ez nem zárja ki azt, hogy korábbi társaitól követelje a rájuk eső részt a tartozásokban való közös helytállásra hivatkozva. Amennyiben ők önként teljesítenek ‒ akár elévülési időn túl is ‒, azt nem követelhetik vissza Öntől elévülésre hivatkozva.

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú bérleményben élünk, a szomszédaink pedig elég elviselhetetlenek, ők egy segélyszervezet segítségével költözhettek. Többször jeleztük már nekik is, az önkormányzatnak és a segélyszervezeteknek is a problémát. De annyi tanácsot kaptunk, ha túl zajosak, hívjuk a rendőrséget, illetve elbeszélgetnek velük. Semmit nem hat. Két gyereket nevelünk, és már tartanak tőlük, iszonyat nagy az átjáróház is az udvarban miattuk. Persze mikor szúrópróbaszerűen jönnek ellenőrizni, épp soha nincs vendég. Tényleg nincs semmi jogi eszközünk ahhoz, hogy elköltöztessék innen őket? Hiába hivatkoztunk a két szervezetnél együttélési szabályokra, hogy nem tudunk pihenni tőlük, hogy a gyerekeink mentális fejlődése így veszélyben van, semmi nem történik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az önkormányzati bérlemények esetében az együttélés szabályainak megsértése esetén az önkormányzat léphet fel. Ha az ismételt panaszok ellenére sem történik előrelépés, érdemes jegyzőhöz birtokvédelmi eljárást indítva vagy birtokper gyanánt bírósághoz fordulni. A gyermekek mentális egészsége miatti indokolt panasz továbbra is hangsúlyozható.

Kérdés: Haszonélvezeti jogom van. A menyem, akinek semmi köze nincs hozzám, tönkretesz mindent a kertben, ahol én 47 évig dolgoztam 4 gyerek mellett. Levágja a faágakat, kitapossa a virágokat, növényeket.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A haszonélvezeti jog jogosultjaként jogában áll a kertet rendeltetésszerűen használni és annak megóvását követelni. Amennyiben a menyének nincs tulajdonjoga vagy használati joga, és szándékosan károsítja a kertet, jogosult birtokvédelmet kérni a jegyzőtől vagy szükség esetén polgári peres úton kártérítést követelni. Érdemes a károkat dokumentálni és írásban felszólítani a jogsértő magatartás abbahagyására. Amennyiben viszont a menyének tulajdonjoga vagy használati joga van az ingatlanon, úgy jogaik csak úgy gyakorolhatják, hogy az a másik joggyakorlását ne zavarja vagy akadályozza. Ha nem sikerül megállapodni, bírósághoz fordulhat bármelyik fél, amennyiben arányosnak ítéli meg a peres utat a jogsérelem nagysága szempontjából.

Kérdés: Ha a rendőrségi lakás 5 éves szerződése lejár, mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a rendőrségi szolgálati lakásra vonatkozó 5 éves szerződés lejár, a lakás kiürítésére általában 30 napon belül sort kell keríteni, hacsak nem kerül sor a szerződés meghosszabbítására vagy új szerződés megkötésére. Érdemes a munkáltatói szervvel vagy az ingatlan kezelőjével egyeztetni a továbbiakról, mivel a jogviszony típusa és az egyéni körülmények, szerződéses kikötések befolyásolhatják a teendőket.

Kérdés: A férjemnek van vállalkozása. Mosószereket árusítottunk az ő vállalkozásában (5db), melyet sikeresen eladtam a nav ellenőrnek. Szerencsére nyugtát kaptak, illetve számla is volt, viszont nem a férjem, hanem én adtam át a mosószert és vettem el a pénzt. Nem voltam bejelentve arra a napra, mert azt hittük, hogy kisegítő családtagként ez így lehetséges. A mosószerek hamisak voltak, amit sajnos nem tudtunk, mivel kaptunk számlát is. Megbüntettek 500 ezer Ft-ra, illetve a férjem vállalkozását felfüggesztik. Szeretnénk ez ellen fellebbezni. Ön szerint jogos a büntetés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A büntetés jogszerű lehet, mivel Ön nem volt bejelentve, és hamis terméket árusított, még ha jóhiszeműen is járt el. A fellebbezés esélyeit, valamint az Önöknek hamis terméket eladóval szembeni igényérvényesítés lehetőségét ügyvéd segítségével érdemes megvizsgálni, mivel ahhoz további adatok ismerete szükséges.