— Fórum —

Ingyenes online jogi segítségnyújtás és jogi tanácsadás igénybevétele

A jogi fórum bemutatása

A jogi fórum felülete arra szolgál, hogy jogi problémájára iránymutatást, lehetséges megoldási javaslatot kapjon,  gyorsan és ingyenesen.

Kérdés beküldése

A Kérdés beküldése” pontra kattintva teheti fel kérdését. Azonosító adatokat a rendszer NEM tárol, azokat megadni így nem szükséges.

Személyes konzultáció igénylése esetén kérjük, hogy a kapcsolatfelvételi telefonszámot (+36 20 966 2061) használja. A személyes konzultáció nem ingyenes.

Válaszok

A lehető leghamarabb (általában 1 héten belül) megválaszolásra kerülnek a kérdések, mely során a kérdés és a válasz megszövegezése kerül kizárólag feltüntetésre az oldalon.

A kérdés a rendszerben nem azonnal, csak a moderátori ellenőrzés után jelenik meg.

Keresés a jogi fórumban

A beépített kereső segítségével kulcsszavakra lehetséges a keresés minden jogeset címében és tartalmában, mely javasolt, hiszen lehetséges, hogy a kérdésére a válasz már megtalálható.

Fontos tudnivalók

A szolgáltatás teljeskörű jogi tanácsadásra nem alkalmas, így az üzemeltető minden felelősséget kizár annak használatával kapcsolatosan, pusztán iránymutatás, segítség, jogi véleménynyilvánítás az oldal célja.

Egyebekben a főoldalon megjelentetett Általános felhasználási feltételek az irányadóak.

Eddigi adatok alapján

  • A problémák megoldása 91% 91%
  • Minden kérdésre válaszolunk 100% 100%

A szolgáltatás anonim, regisztrációhoz NEM kötött.

Jogi kérdés beküldése

Azonosító adatokat a rendszer NEM tárol

Kérdés beküldése

     

    Népszerű kérdések

    Kérdés: Tiszteletem!
    Folyamatos 3 műszakban dolgozom (éjjel-nappal, ünnep nap is), a műszakrend szerint több munka napom van havonta, mint a havi munka napok száma. A plusz napokra szabad napot kapok havonta.
    Betegállományba kerültem ez évben másodszor november végétől december közepéig, elfogyott a betegszabadságom (15 nap), és utána következett a tb-és táppénz. A problémám az, hogy a december hónapra elkészített műszak beosztásban, melyben a szabadnapok NEM a táppénzes napokra voltak írva -4 nap- 2-őt ráírt (elvett) a táppénzes napokra a munkáltató!
    Kérdésem:jogszerű ez?! (azokat a napokat az orvos igazolta!) ill. hol tudok utána nézni?

    Válasz: Jól érzi, ez nem jogszerű így. Amennyiben minden részletszabálynak utána szeretne nézni, akkor legegyszerűbben itt tud: www.njt.hu
    Közismert jogszabályokon belül az “M” betűt kell választani, ott pedig az Mt.-t (Munka Törvénykönyve).

    Kérdés: Mit tehetek abban az esetben, ha a munkáltatóm nem fizeti ki a béremet? Nyilván ingyen nem fogok dolgozni.

    Válasz: A Munka törvénykönyve ebben az esetben védi a munkavállalót, köteles késedelmi kamatot fizetni a munkáltató. Ha több havi munkabért nem kapott meg a munkavállaló és nem egyszeri esetről van szó, bírósági úton érvényesítheti jogait és követelheti az elmaradt bérét és a késedelmi kamatot.

    Kérdés: Üdvözlöm! Kb. 10 éve a szüleim a nővéremnek ajándékozták a házukat, amiben haszonélvezőként laknak a mai napig. A nővérem kifizetett engem. Közben a szülők egészségi állapota sokat romlott. Édesanyánknak amputálták a lábát. A nővérem külföldön él. De nincs messze a szülő falutól. Kb. 40 perc. 5 éve nem látogatja a szüleinket. Pedig jár a faluba a barátnőihez. Minden gond az én nyakamba szakadt. Én járok hozzájuk takarítani, én viszem őket orvoshoz, én vásárolok és segítem őket anyagilag is. Kérdésem: vissza lehet-e vonni az ajándékozást? Ha igen, nekem mennyit kellene neki visszafizetnem (8 milliót kaptam, eltelt 10 év, romlott a ház állaga és az infláció is közrejátszik) Követelhetnek-e a szülők a külföldön 30 éve élő állampolgársággal rendelkező (viszont 30 éve nincs bejelentett munkahelye) lányuktól szülőtartást????

    Válasz: A feltett kérdésére csak általánosságban lehez válaszolni, ugyanis az eset összes körülményeit és pontosan kellene ismerni. Az ajándék visszakövetelhető, de annak szigorú és pontosan körülírt feltételei vannak a törvényben. Szülőtartás is követelhető, de ez is igen komoly feltételekhez kötött és bizonyítani szükséges, továbbá a mértéke sem magas.

    Kérdés: Amikor megtudta a munkahelyen a főnököm, hogy terhes lettem, azzal fenyegetett meg, hogy kirúg, ha nem megyek el magamtól, és nem egyezünk meg közös megszüntetésben. Megteheti? És én mit tehetek?

    Válasz: Ha kellő időben jelezte a munkáltatója felé a várandósságát, akkor nem mondhatnak fel jogszerűen csupán emiatt, azaz nem “rúghatják ki”. Amennyiben mégis így alakulna, mindenféleképpen forduljon ügyvédhez, a továbbiakban szükséges jogi lépések megtétele céljából. www.jogomvan.hu

    Kérdés: Angliában dolgoztam 4 évet. Ott volt biztosításom. Jelenleg betegség miatt itthon vagyok, munkára alkalmatlan állapotban. Kint orvosok nem láttak, csak itthon, és azt mondták hogy legalább 1 évig leszek munka képtelen. A kérdésem az lenne hogy igényelhetek-e kintről valamilyen “rokkant nyugdíjat” vagy bármilyen segélyt. Itthon nem volt még munkaviszonyom.

    Válasz: A kérdés rövidsége ellenére rendkívül összetett. Érdemes figyelni arra, hogy az egészségbiztosítás és a társadalombiztosítás nem ugyanazt jelenti, így az állami szolgáltatások is teljesen más kört fednek be.
    Elviekben van rá lehetőség (a megfelelő formanyomtatványok kitöltése és elküldése után), hogy Angliából pénzbeli ellátást is kapjon, de a korrekt válaszhoz kellene tudni a kinti biztosítás mikéntjét, feltételeit, a hazakerülését, az orvosi ellátás hiányának okát stb. Ezen kívül három fontos információ még: egyszerre két országban párhuzamosan nem lehet biztosítotti jogviszonyban, erre figyeljen, illetve a kinti ügyintézéshez angol szakember / ügyvéd közreműködését javaslom, amellett, hogy érdemes a munkaviszony jelenlegi megléte felől is informálódni, mivel azt ilyen esetekben rendszerint megszüntetik, az eddigi tapasztalataim szerint.

    Mostanában

    Kérdés: Bízhatok-e, hihetek-e egy olyan követelés kezelő cégnek, aki az ingatlan.com-on hirdeti a bank által felmondott ingatlant, jóval piaci ár alatt, kép nélkül, cím nélkül? Titoktartási nyilatkozat ellenében adják ki a meghirdetett ingatlan címét azzal, hogy kizárólag külső megtekintésre? Bízhatok-e abban, hogy bizonyos összeg utalása és készpénz, valamint az összeg felének megfizetése után sikeres ingatlan átadás lesz és kiköltözik az adós, aki láthatóan több gyerekes? Kérhetek és kaphatok biztosítékot arra, hogy sikertelen átadás esetén bíróság és per nélkül visszakapom a pénzemet?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontos adatok nélkül nem tudok a hirdetéssel kapcsolatban érdemben nyilatkozni. Mindenképpen tanácsolom a személyes egyeztetést a céggel. Amennyiben nem együttműködőek, megfontolandó a velük való szerződés.

    Kérdés: Szeretném megtudni, hogy egy kézzel írt végrendeletet, hogy kell írni? Kell-e hozzá, ügyvég, közjegyző, tanú? Tarthatom otthon vagy letétbe kell helyezni?

    Válasz: Tisztelt kérdező! Saját kézzel írt végrendelet estén ügyelnünk kell rá, hogy az elejétől a végéig kézzel írott formában készüljön, és elengedhetetlen érvényességi kellék a saját kézzel írt aláírás a végrendelet legvégén. Ilyen esetben nincs szükség tanúkra. Ezen felül az is fontos, hogy a végrendelet készítésének ideje feltüntetésre kerüljön, valamint, ha több lapból áll, akkor feltétlen szükséges ellátni oldalszámmal a lapokat. Nyugodtan tarthatja otthon, azonban a házilag készült végrendeletek legnagyobb kockázata abban rejlik, hogy esetleg nem találnak rá, vagy könnyen megsemmisülhet más keze által. A közjegyzőnél készült végrendelet nem csak azért biztosabb, mert jogi szempontból kifogástalan, hanem azért is, mert bekerül a központi közjegyzői adattárba, és ezáltal garantált, hogy a hagyatéki eljárás során is figyelembe veszik.

    Kérdés: Kérdésem az volna, 2008-ban felvettem egy áruhitelt, amit egy ideig fizettem, aztán bizonyos okok miatt sajnos nem tudtam fizetni. A lényeg az, hogy az évek alatt el is felejtettem… Levelet azóta sem kaptam tőlük egészen mostanáig csak a Járási hivatalból, hogy az autóra elidegenítési tilalmat jegyeztek be. Utána jártam és most 13 év után követelik tőlem a tartozásom 3 szorosát. Jogos ez így?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához ismernünk kellene az Ön által aláírt szerződés pontos tartalmát, ennek ismeretében tudnánk megállapítani, hogy a kérdéses követelés valóban elévült-e. Elsősorban azt javasolnám Önnek, hogy kérdésével és a végrehajtótól beszerzett iratokkal forduljon szakemberhez, aki a szerződés tartalmának ismeretében felelettel tudna szolgálni az Ön kérdésére.

    Kérdés: Nemrég a lakásavatómon hangosan hallgattam zenét, ami a belső udvarban is hallatszott. A ház szabályzata szerint rendőrt hívhat a lakó ilyen esetben, melyre azonnali pénzbírság a válasz. 1.eset= 50k 2.=100k 3.= 500k 4.=1.000.000 Ft, de lehet, hogy módosították az összegeket. Ez jogilag játszható így a ház részéről? Nem a rendőrség dolga a bírság meghatározása? Visszatérve: az egyik szomszédom idejött és ahelyett, hogy figyelmeztetett vagy rendőrt hívott volna, elbújt az ablakom alá, felvételt készített a kint is hallható zenéről, majd a közös képviselőnek elküldte egy háborgó e-mailben bizonyítékként, valamint az engem való azonnali kilakoltatást kérvényezte. Állítólag messzire ér a keze, mert egy idős ügyvéd, csinált már itt ilyet. Tényleg megteheti ezt velem figyelmeztetés, feljelentés hiányának ellenére? Én tehetek/kell tegyek ellene valamit? Minek kell szerepelnie a házirendben, hogy ezt megtehesse? Ilyen komoly dolgok egyáltalán belekerülhetnek a házirendbe?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A társasház, a közös képviselő, de még a közgyűlés sem jogosult bírság, büntetés kivetésére, ezek beszedésére, így a társasház jogszerűen nem működtethet szankciórendszert. A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében, aki csendháborítást követ el, az elkövető 5.000 – 15.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal büntetendő. Ahány szabálysértési eljárás indul az elkövető ellen, annyiszor lehet ellene pénzbírságot kiszabni. További kérdései megválaszolásához azonban ismernünk kellene a videó pontos tartalmát – annak okán, hogy tisztázódjon, a kérdéses videó sért-e személyiségi jogot–, valamint azt is fontos lenne tudni, hogy saját tulajdonában álló ingatlanról vagy bérletről van szó. Nem kérvényezheti más lakó az Ön kilakoltatását, azonban bérlet esetén felhívhatják a tulajdonos figyelmét arra, hogy Ön zavarja a társasház békés együttélési követelményeit, aki ennek okán fel is mondhatja a bérleti szerződést.

    Kérdés: A különélő szülő hosszú évek óta alkalmi munkavállaló, emiatt a gyermektartásdíjra végrehajtást hivatalosan eszközölni nem lehet! Lehet mégis tenni bármit ez ellen, és hogy a milliós nagyságrendű tartozást megkapjuk? Állami gyerektartást kapom, rendőrségi feljelentés után bűncselekményt nem állapították meg, mert rá nézve pozitív, hogy alkalmi munkavállaló és regisztrált álláskereső, valamint hogy a megállapított gyerektartás egyharmadát (házastársa éppen mikor eszébe jut) fizeti.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ilyen esetekben, mikor a gyermektartásdíj összegének behajtása nem lehetséges/ nem vezet eredményre, vagyis az állam részéről a végrehajtás sikertelen volt, akkor az állam a fizetésképtelenség fennállásáig, de legfeljebb három évig biztosítja az Ön részére a tartásdíj összegét. Ez azonban kizárólag a jövőben fizetendő tartásdíjra vonatkozik: amit a különélő szülő visszamenőleg nem adott meg, azt az állam nem pótolja, legfeljebb behajtja, ha újra fizetőképessé válik a tartásdíjra kötelezett. Más megoldást azonban sajnos ilyen helyzetben nem tudok Önnek javasolni, ameddig tehát a kötelezett nem válik fizetőképessé, addig nincs.

    Megválaszolt kérdések

    Az utolsó 100 megválaszolt kérdés

    Keresés a jogi fórumban

    A keresés a fórum teljes anyagában keres.

     

    Összes eddigi kérdés

    Az összes eddig megválaszolt kérdés listájának megtekintéséhez kérjük, kattintson ide (a jogi fórum teljes anyaga).

    Rózsaliga Alapítvány

    Esetleg segítene más rászorultakon is?

    Támogassa a Rózsaliga Alapítványt!

    Számlaszám: 11713177-21453960

    A támogatás önkéntes.

    Utolsó 100 megválaszolt kérdés

    Kérdés: Bízhatok-e, hihetek-e egy olyan követelés kezelő cégnek, aki az ingatlan.com-on hirdeti a bank által felmondott ingatlant, jóval piaci ár alatt, kép nélkül, cím nélkül? Titoktartási nyilatkozat ellenében adják ki a meghirdetett ingatlan címét azzal, hogy kizárólag külső megtekintésre? Bízhatok-e abban, hogy bizonyos összeg utalása és készpénz, valamint az összeg felének megfizetése után sikeres ingatlan átadás lesz és kiköltözik az adós, aki láthatóan több gyerekes? Kérhetek és kaphatok biztosítékot arra, hogy sikertelen átadás esetén bíróság és per nélkül visszakapom a pénzemet?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontos adatok nélkül nem tudok a hirdetéssel kapcsolatban érdemben nyilatkozni. Mindenképpen tanácsolom a személyes egyeztetést a céggel. Amennyiben nem együttműködőek, megfontolandó a velük való szerződés.

    Kérdés: Szeretném megtudni, hogy egy kézzel írt végrendeletet, hogy kell írni? Kell-e hozzá, ügyvég, közjegyző, tanú? Tarthatom otthon vagy letétbe kell helyezni?

    Válasz: Tisztelt kérdező! Saját kézzel írt végrendelet estén ügyelnünk kell rá, hogy az elejétől a végéig kézzel írott formában készüljön, és elengedhetetlen érvényességi kellék a saját kézzel írt aláírás a végrendelet legvégén. Ilyen esetben nincs szükség tanúkra. Ezen felül az is fontos, hogy a végrendelet készítésének ideje feltüntetésre kerüljön, valamint, ha több lapból áll, akkor feltétlen szükséges ellátni oldalszámmal a lapokat. Nyugodtan tarthatja otthon, azonban a házilag készült végrendeletek legnagyobb kockázata abban rejlik, hogy esetleg nem találnak rá, vagy könnyen megsemmisülhet más keze által. A közjegyzőnél készült végrendelet nem csak azért biztosabb, mert jogi szempontból kifogástalan, hanem azért is, mert bekerül a központi közjegyzői adattárba, és ezáltal garantált, hogy a hagyatéki eljárás során is figyelembe veszik.

    Kérdés: Kérdésem az volna, 2008-ban felvettem egy áruhitelt, amit egy ideig fizettem, aztán bizonyos okok miatt sajnos nem tudtam fizetni. A lényeg az, hogy az évek alatt el is felejtettem… Levelet azóta sem kaptam tőlük egészen mostanáig csak a Járási hivatalból, hogy az autóra elidegenítési tilalmat jegyeztek be. Utána jártam és most 13 év után követelik tőlem a tartozásom 3 szorosát. Jogos ez így?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához ismernünk kellene az Ön által aláírt szerződés pontos tartalmát, ennek ismeretében tudnánk megállapítani, hogy a kérdéses követelés valóban elévült-e. Elsősorban azt javasolnám Önnek, hogy kérdésével és a végrehajtótól beszerzett iratokkal forduljon szakemberhez, aki a szerződés tartalmának ismeretében felelettel tudna szolgálni az Ön kérdésére.

    Kérdés: Nemrég a lakásavatómon hangosan hallgattam zenét, ami a belső udvarban is hallatszott. A ház szabályzata szerint rendőrt hívhat a lakó ilyen esetben, melyre azonnali pénzbírság a válasz. 1.eset= 50k 2.=100k 3.= 500k 4.=1.000.000 Ft, de lehet, hogy módosították az összegeket. Ez jogilag játszható így a ház részéről? Nem a rendőrség dolga a bírság meghatározása? Visszatérve: az egyik szomszédom idejött és ahelyett, hogy figyelmeztetett vagy rendőrt hívott volna, elbújt az ablakom alá, felvételt készített a kint is hallható zenéről, majd a közös képviselőnek elküldte egy háborgó e-mailben bizonyítékként, valamint az engem való azonnali kilakoltatást kérvényezte. Állítólag messzire ér a keze, mert egy idős ügyvéd, csinált már itt ilyet. Tényleg megteheti ezt velem figyelmeztetés, feljelentés hiányának ellenére? Én tehetek/kell tegyek ellene valamit? Minek kell szerepelnie a házirendben, hogy ezt megtehesse? Ilyen komoly dolgok egyáltalán belekerülhetnek a házirendbe?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A társasház, a közös képviselő, de még a közgyűlés sem jogosult bírság, büntetés kivetésére, ezek beszedésére, így a társasház jogszerűen nem működtethet szankciórendszert. A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében, aki csendháborítást követ el, az elkövető 5.000 – 15.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal büntetendő. Ahány szabálysértési eljárás indul az elkövető ellen, annyiszor lehet ellene pénzbírságot kiszabni. További kérdései megválaszolásához azonban ismernünk kellene a videó pontos tartalmát – annak okán, hogy tisztázódjon, a kérdéses videó sért-e személyiségi jogot–, valamint azt is fontos lenne tudni, hogy saját tulajdonában álló ingatlanról vagy bérletről van szó. Nem kérvényezheti más lakó az Ön kilakoltatását, azonban bérlet esetén felhívhatják a tulajdonos figyelmét arra, hogy Ön zavarja a társasház békés együttélési követelményeit, aki ennek okán fel is mondhatja a bérleti szerződést.

    Kérdés: A különélő szülő hosszú évek óta alkalmi munkavállaló, emiatt a gyermektartásdíjra végrehajtást hivatalosan eszközölni nem lehet! Lehet mégis tenni bármit ez ellen, és hogy a milliós nagyságrendű tartozást megkapjuk? Állami gyerektartást kapom, rendőrségi feljelentés után bűncselekményt nem állapították meg, mert rá nézve pozitív, hogy alkalmi munkavállaló és regisztrált álláskereső, valamint hogy a megállapított gyerektartás egyharmadát (házastársa éppen mikor eszébe jut) fizeti.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ilyen esetekben, mikor a gyermektartásdíj összegének behajtása nem lehetséges/ nem vezet eredményre, vagyis az állam részéről a végrehajtás sikertelen volt, akkor az állam a fizetésképtelenség fennállásáig, de legfeljebb három évig biztosítja az Ön részére a tartásdíj összegét. Ez azonban kizárólag a jövőben fizetendő tartásdíjra vonatkozik: amit a különélő szülő visszamenőleg nem adott meg, azt az állam nem pótolja, legfeljebb behajtja, ha újra fizetőképessé válik a tartásdíjra kötelezett. Más megoldást azonban sajnos ilyen helyzetben nem tudok Önnek javasolni, ameddig tehát a kötelezett nem válik fizetőképessé, addig nincs.

    Kérdés: Magyar állampolgárként szeretnék egyiptomi állampolgárral házasságot kötni Magyarországon vagy az Egyesült Arab Emírségekben. A kérdésem az volna, hogy rám tekintve jogilag milyen kötelezettségeim vannak, milyen következményekkel járhat akár itthon, akár egy harmadik országban történt házasság esetén? A páromnak (akinek jelenleg az egyetemi tanulmányai következtében van tartózkodási engedélye és itt is él) lesz-e bármilyen kötelezettsége, előnye a házasság után a tartózkodási engedélyt vagy állampolgárságot tekintve?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a házasságkötésre külföldön kerül sor, abban az esetben a házasságkötés magyarországi anyakönyveztetését a Nagykövetség Konzuli Hivatala útján kell kezdeményezni. A kérelmet személyesen kell benyújtani és mindkét félnek személyesen jelen kell lennie. Ha a házasságot Magyarországon kívánják megkötni, akkor a párját terhelik jogi kötelezettségek, miszerint igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek a külföldi jog szerint nincs akadálya. Erről szükség van egy tanúsítványra, amit a külképviselet állít ki. A házasságkötést követően annak megállapítása, hogy a párját jogilag milyen előnyök érhetik az állampolgárság megszerzésével kapcsolatosan, kizárólag az eset pontos körülményeinek ismeretében adható (mióta rendelkezik tartózkodási engedéllyel, beszéli-e a magyar nyelvet, későbbiekben a közös gyermek születése is meghatározó lehet …).

    Kérdés: Csak olyan kérdésem lenne, hogy észrevettük, hogy a kiadott szerződésen nem a tulajdonos neve szerepel, hamisították. Igazságügyi írásszakértő is bevizsgálta és alátámasztott minket. Még 10 év vissza van a szerződésből, ami hamis. Ebből esetleg, ha elmennénk ügyvédhez, tudnánk pénzhez jutni? Mert ez okirat hamisítás.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak alapján, nem állapítható meg pontosan, hogy mi történt, ezért pontos választ csak a dokumentumok megtekintése után tudok adni.

    Kérdés: Az unokámnak kisfia született, de születés előtt egy hónappal a szülők külön váltak, még mielőtt az unokám megtette volna az apasági nyilatkozatot. Az anyuka azután, hogy különváltak összejött egy másik fiatalemberrel és a pici születése után már nem engedi az unokámnak, hogy bármi köze legyen a picihez. Azt mondta, hogy semmi köze hozzá és hagyja őket békén. Mit tehetne, hogy mégis joga legyen a picihez?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Teljes hatályú apai elismerés érvényességéhez az édesanya hozzájárulása is szükséges. Ahhoz, hogy az unokája kerüljön apai státuszba, bírósági úton kell megállapítani az apaságát.

    Kérdés: A problémám az édesanyámtól örökölt szülői ház tulajdonjogával kapcsolatos. Legelején kezdve: a dédszüleim megvették ezt a házat, majd a haláluk után a nagymamám és az ő bátyja örökölte fele-fele arányban. Nagymamám testvére disszidált ‘56 körül és letelepedett Ausztráliába, ahol családot alapított. Nagymamámmal és anyukámmal éltünk a házba, Ő semmit sem törődve vele. A ház több felújításon esett át ez idő alatt és minden költséget a nagymamám, valamint anyukám állt, míg sajnos daganatos betegek nem lettek és egy éven belül mindkettőjüket elveszettem. Azóta is itt élek egyedül, immáron 11 éve az én nevemen van a ház fele és én is költöttem a házra ez idő alatt. Nagymamám testvére nem jelentkezett azóta sem, nem tudok róla semmit. Szeretném, ha a ház, vagyis a tulajdonjog teljes egészében az én nevemen lenne. Ilyen esetben lehetőség van az ő tulajdonjogának az elbirtoklására?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a másik tulajdonostárs nem gyakorolja tulajdonosi jogait (számlák, adó fizetése), abban az esetben nem kizárt az elbirtoklás esete. A Polgári Törvénykönyv szabályozása értelmében elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Azonban még mielőtt a peres eljárás kezdetét venné, javaslom, hogy próbálja felvenni a kapcsolatot a tulajdonostárssal, lehetőség van ugyanis arra, hogy Ön megvásárolja a másik tulajdonos tulajdonrészét.

    Kérdés: Kifizettem a lakást felesben a húgommal, de az ügyvédnő visszavonta a pénzemet a húgom javára miközben az az én részem. Visszakérhetem-e a bíróságon, ha az az én pénzem volt?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Önök között létrejött szerződés tartalmi elemeinek ismerete hiányában nem tudjuk értelmezni kérdését, ennek okán érdemi válasszal nem tudunk az Ön részére szolgálni. Elsősorban azt javasolnám Önnek, hogy kérdésével forduljon szakemberhez, aki a kérdéses szerződés tartalmának ismeretében felelettel tud szolgálni az Ön kérdésére.

    Kérdés: Munkáltató küldött részemre fizetési felszólítást, de a mellékletek nem lettek mellé csatolva, amire hivatkozik. A követelt összeg 15 napon belül 500.000 Ft, majd további közel 5 millió Ft és tájékoztat, hogy további követelés is várható. Nem tartom jogosnak a követelést, mellékletek hiányában meg főleg. Mi a teendőm, mivel fizetni nem tudok és nem is akarok a volt munkáltatónak. Illetve, ha egy megállapodásban leírtuk, hogy egymással szemben semmilyen jogcímen követelésünk nincs a másikkal szemben, akkor az mikortól lép életbe?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Fizetési felszólítással bárki élhet, akinek követelése van, azonban ez nem von maga után semmilyen kötelezettséget. A követelő részéről a következő lépés fizetési meghagyás kibocsátása lehet, ez ellen ellentmondással élhet, ekkor pedig az ügy perré alakul. Az említett szerződés a megkötésekor életbe lépett, ha pedig külön időponthoz vagy feltételhez kötötték, akkor ezek bekövetkeztétől érvényes.

    Kérdés: Érvényes-e a munkáltató által küldött fizetési felszólítás, ha azon az ügyvezető neve szerepel, de bizonyítani tudom, hogy az aláírás nem az övé?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdés, hogy mi szerepel ott? Más írta alá, más névvel, avagy az üv. nevét írta oda más? Bizonyítani ezt Ön feltehetőleg nem tudja, mert szakkérdés, ergo iü. írásszakértőt kellene bevonni. Mindentől függetlenül, ha egy irat nem az arra jogosulttól származik, akkor természetesen joghatás kiváltására alkalmatlan.

    Kérdés: Családi házban laktunk a férjemmel, aki 8 éve elhunyt és a fele tulajdoni rész a három gyermeke, a férjem előző házasságából származó két gyermeke, valamint a közös gyermekünk között oszlott meg egyenlő arányban. Mivel egy házban laktunk, 4 éve a fiam megváltotta a két testvérétől a tulajdoni részüket. Pár hónappal ezelőtt sajnos a fiam is elhunyt. Neki leszármazottai, házastársa nem volt. Hagyatéki eljárás még nem volt. Olyan információ került a birtokomba, hogy a fiam tulajdoni hányadának felét öröklöm csak én és a másik felét a férjem után annak még élő gyermekei. Szeretném megkérdezni, hogy csak a férjemmel közös ingatlanból örökölnek-e a férjem gyermekei vagy a fiam egyéb vagyontárgyaiból is – gondolok itt autóra, pénzmegtakarításra – megilleti-e őket a fele rész?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az örökhagyónak csak az egyik szülője él, de a másik szülőnek van két gyermeke, akkor a hagyaték 1/2 részét az életben lévő szülő, a 1/4-1/4 részét a meghalt szülő gyermekei, vagyis az örökhagyó testvérei örököl (nincs relevanciája annak, hogy a testvérek a szülők közös gyermekei vagy sem). Minden vagyontárgyra ez vonatkozik.

    Kérdés: A szolgáltató talált egy 2012-es számlát, engedélyem nélkül levonta a bankszámlámról. Hogyan lehetséges ez?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ennek jogszerűsége attól függ, elévült-e a tartozás az évek alatt. Főszabály szerint, ha a Ptk. másként nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el. Azonban számos olyan jogszabály van, amely bizonyos típusú követelésekre rövidebb elévülési időt ír elő. Ilyenek például a gáz és villamosenergia szolgáltatásból eredő követelések, amelyek 2 év alatt évülnek el. Ha ezt az elévülést nem szakította meg semmi, akkor a szolgáltató nem járt el jogszerűen.

    Kérdés: Tartásdíj fizetéssel kapcsolatban szeretnék Önöktől bővebb felvilágosítást. Párom volt élettársa most áprilisban szabadult a börtönből. Elhelyezkedett, most végre a 3 havi elmaradását rendezte. De azt mondja, hogy nyit a gyereknek egy bankszámlát, s arra rakja majd a gyerektartást úgy, hogy azt majd csak, ha betöltötte a 18-at, akkor tudja felvenni. Ez mennyire reális, hogy a gyerektartást nem fizetné ezzel a megoldással, mert így nem járul hozzá a gyerek ruháztatási, élelmezési és egyéb költségeihez.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartásdíj a gyermek havonta felmerülő igényeit hivatott biztosítani, ennek okán alapelvnek tekinthető, hogy ,,a gyermektartásdíj nem a felhalmozás eszköze”. Jelen esetben a szülők között létrejött megállapodás vagy a bírósági ítéletben foglaltak alapján köteles a volt élettárs a gyermektartásdíjat teljesíteni, ettől eltérni abban az esetben lehetséges, amennyiben erről a szülők között megállapodás születik vagy a bíróság így határoz, önkényesen eltérni tehát nem lehetséges. A gyermektartásdíj helytelen teljesítése esetén pedig jogosult párja bírósághoz, rendőrséghez vagy végrehajtóhoz fordulni.

    Kérdés: Visszavehető-e a Kamarába az onnan kizárt tag?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, kamarai bizottság által meghozott döntésben meghatározott időtartam lejártát követően.

    Kérdés: Hivatalosan elváltunk, a 2 szobás közös lakást fele-fele arányban használhatjuk. Egyik szoba használatát a férj, a másik szoba használatát a feleség kapta meg a bírói ítélet szerint. Szeretnék végleg kiköltözni abból a lakásból hivatalosan is, mert nem használom. Kérhetem-e a lakás rám eső részének a kifizetését, mert a volt férjem használja csak, én már más lakásban lakom. Milyen úton kaphatom meg a részemet?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben közös tulajdon megszüntetése jelentheti a megoldást. Ez történhet bírósági úton, peres eljárásban, illetve peren kívüli egyezséggel. Eredménye lehet természetbeni megosztás, harmadik fél részére történő értékesítés, valamint a közös tulajdon megváltása, amikor az egyik fél megvásárolja a másik fél tulajdonrészét.

    Kérdés: A férjemet a volt felesége azzal vádolja, hogy kompromittáló szexuális tartalmú filmeket és képeket mutatott a 14 éves gyerekének, valamint önmagát simogatta. Bizonyítéka nincs. Kérdésem az lenne, ebben az esetben mit lehet tenni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a volt feleség nem tudja állításait bizonyítékokkal alátámasztani, abban az esetben férjének becsülete, valamint jó hírneve is sérül. Ilyen esetben rágalmazás okán nem csupán büntetőeljárás megindítására jogosult férje, hanem polgári peres eljárást is kezdeményezhet jóhírnévhez való személyiségi jogának sérelme miatt. Javasolnám, hogy minél több bizonyítékot gyűjtsenek a feleség jogsértő magatartásáról a könnyebb bizonyítás érdekében egy esetleges eljárás esetére. Abban az esetben viszont, ha férje ellen a volt feleség már büntetőeljárást kezdeményezett, úgy azt tanácsolnám Önöknek elsősorban, hogy a lehető leghamarabb bízzanak meg egy ügyvédet a védelem ellátásával.

    Kérdés: Megtérítési igény keresetemmel a bírósághoz fordultam. 2020 januárjában indult az ügy, februárban befogadták, hiányzó iratokat is pótoltam a felhívásra, de még csak a tegnapi napon kaptam idézést novemberre. Mellékelve megküldték alperes által 2021.02.15. napjával benyújtott beszámításra vonatkoztatható ellenkérelmét. Kérdés: Alperes beszámításra vonatkoztatható ellenkérelmét 1 év csúszással hogyan fogadhatta be a bíróság? Felháborít és szerintem a pandémiára hivatkozással is szabálytalan. Ha az, mit tehetek? És van itt egy jogszabály, amit nem tudok értelmezni: Az egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több beszámítás mit jelent? Anno a keresetemben benyújtott ügyek egymáshoz való viszonyát vagylagosként határoztam meg, de közjegyzői tanács volt és nem értem.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló törvény által előírt határidő negyvenöt nap, ezt az időtartamot a bíróság kivételes esetben további negyvenöt nappal meghosszabbíthatja.
    A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 173. § (2) bekezdése értelmében egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több kereset (látszólagos tárgyi keresethalmazat) akkor terjeszthető elő, ha a) a keresetek ugyanabból a jogviszonyból erednek, b) az egyes keresetek között nincs olyan, amelynek elbírálása más bíróság hatáskörébe vagy kizárólagos illetékességébe tartozik, és c) több alperes esetén valamennyi keresetet valamennyi alperes ellen indítják. A Pp. 209. § (3) bekezdése értelmében egymással eshetőleges vagy vagylagos viszonyban álló több beszámítás nem terjeszthető elő. Vagylagos keresetről beszélünk, ha a felperes több keresetet terjeszt elő oly módon, hogy azok elbírálási sorrendjét nem határozza meg, a bíróságot arra kéri, hogy az előterjesztett keresetek valamelyikének megfelelő ítéletet hozzon. Eshetőleges keresethalmazat esetén a felperesnek úgy van több keresete, hogy a keresetek létezése egymástól függ, mert a felperes feltételesen, az elsődlegesen kért keresetének alaptalansága esetére terjeszt elő másik (másodlagos, harmadlagos) keresetet. Ahhoz, hogy pontos információval tudjak szolgálni további információkra lenne szükségem az üggyel kapcsolatosan. Javaslom, hogy kérje ügyvéd segítségét a teljeskörű jogi képviselet ellátásához.

    Kérdés: A fiam megnősült már gyerek is van. A menyemnek van egy lakása, ahol most is élnek. Szeretnének lakást cserélni egy nagyobbra, melyhez hitel felvétele szükséges. A hitelt a fiam venné fel, de a lakás a menyem nevén lenne. Az a kérdésem, hogyha valami történne köztük, akkor a fiamnak mik a jogai, hisz a lakás nem az ő nevén lenne, de a hitelt ő veszi fel, házasok és gyerek is van. Kicsit aggódom, azért szeretnék tudni valamit!

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. Ez alól kivételt képez az az eset, ha a felek a házasságkötést megelőzően házassági szerződést kötöttek, ebben az esetben ugyanis az a szerződésben foglaltak az irányadók. Tehát a hitelfelvétel során a menye, mint adóstárs lesz jelen. Javaslom, hogy a lakás ne a menyének a kizárólagos tulajdonába kerüljön. Lehetőség van arra, hogy mindketten 1/2 és 1/2 tulajdoni hányadot szerezzenek. További lehetőség, hogy amennyiben kizárólag a menye rendelkezik az ingatlan tulajdonjogával, abban az esetben a fiát holtig tartó haszonélvezeti jog illesse meg.

    Kérdés: Azért kérek segítséget, hogy tudni szeretném, mik a lehetőségek? Egy telefonom megsemmisült, miután többször játszottam egy repülő szimulátor játékot rajta. A gyártót felkerestem, miután több levélre se válaszolt a készítő semmit. Először azt mondták nem kérhetek kártérítést, de mikor közöltem, hogy másik két készülék is felforrósodott már 10 perc után (más márka) és sehol nem volt figyelmeztetés hogy forrósodást okoz, vagy hogy megváltozott az évek során bármikor a minimális követelmény. Azt mondta a gyártó segít, felvette a kapcsolatot a készítővel és majd keresni fog. Azóta a cég nem keresett és még le is tiltotta a hozzászólást is a programhoz, nehogy mondjak valamit. A legjobb, hogy ennek a cégnek egy másik játékára internal closed beta tester is vagyok és nem tudtam elérni. Szeretném tudni, mik a lehetőségeim hogy megtérítsék a káromat?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Önmagában az a tény, hogy a mobiljátékok felmelegítik a telefont, teljesen normális jelenség, hiszen alaposan igénybe tudják venni a készülékek hardverét, és minél nagyobb teljesítményen tekerik a processzort, azok annál nagyobb hőt termelnek. A túlmelegedés önmagában tehát nem károsítja a telefont. Ennek okán elsősorban azt tudnám Önnek javasolni, hogy egy szakemberrel vizsgáltassa meg a tönkrement készüléket, hogy milyen ok áll a háttérben, ugyanis lehetséges, hogy nincs összefüggés a felmelegedés és a meghibásodás, illetve a program között.

    Kérdés: Két éve kaptam egy törzskönyvezett kiskutyát, jó munkám eredményeként és most vissza akarják követelni. Megtehetik?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ajándék visszakövetelésére csak kivételes esetben van lehetőség (súlyos jogsértés, létfenntartás érdekében szükséges). Ha Önök mindezt szerződésbe foglalták, abban az esetben a szerződésben foglaltak az irányadók.

    Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy van édesanyámnak 1 lakása, édesapám meghalt, ketten vagyunk a húgommal örökösök. Édesanyám megbetegedett, 24 órás felügyelet kell hozzá. Jelenleg külföldön dolgozom. A húgom nem vállalja ezt be. Én bevállalnám. Van-e lehetőségem az anyai részt megvenni, de ha a húgom semmit nem segít, őt akkor is ki kell fizetnem?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös tulajdont képező ingatlant megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy másik tulajdonos tulajdonába adhatja. Ebben az esetben az ingatlan tulajdoni hányadának értékét a bíróság határozza meg, amely összeget a tulajdonostársnak (azaz önnek) a másik tulajdonostárs felé meg kell fizetnie.

     

    Kérdés: 2013.03.01-től vagyok közalkalmazott, mint óvónő. Az életpályamodell bevezetésekor 2013.09.01-jén gyakornoki fokozatba sorolt a munkáltató, mely szerint 3 év lett a gyakornoki időm (2016.03.01-ig). Ped.I.-be 2017.01.01.napjától soroltak át. A közalkalmazotti jogviszony előtt gyesen, gyeden voltam 2010.06.09-től. Előtte volt 10 év munkaviszonyom. A munkáltatóm nem vette figyelembe a közalkalmazotti jogviszonyt megelőző 6 év bármilyen más munkakörben, foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt, ezért sorolt gyakornoki státuszba és nem pedig rögtön, legalább az életpályamodell életbelépésekor Ped.I. fokozatba. (Annak ellenére, hogy más óvodákban volt erre példa, hogy rögtön ped.1 fokozatba sorolták a kolléganőket.). Jogszerűen járt-e el a munkáltatóm a gyakornoki besorolással? Milyen jogszabály támasztja alá az esetleges téves besorolás bizonyíthatóságát?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében foglaltak alapján  pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben két, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy év gyakornoki idő kikötése kötelező. Az ön esetében, ahhoz, hogy érdemben tudjak válaszolni, szükségem lenne az eset minden részletének körülményeire (pontos dátumok, munkaszerződések). Annak megválaszolása, hogy a munkáltatója jogszerűen járt-e el, csak a kérdéses dokumentumok ismertetése után adható. Fontos kérdés továbbá az is, hogy a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szerinti pedagógus minősítő vizsgája milyen eredménnyel zárult. Azt javaslom, személyesen forduljon a munkáltatójához a bővebb tájékoztatás érdekében.

     

    Kérdés:  Mit lehet tenni, hova lehet fordulni? Telkünk hátsó szomszédja lebontott egy régi téglaépítésű melléképületet a telkünkkel, garázsunkkal telekhatárosan. Helyette OSB lapból épített egy nagyobbat, magasabbat. Szóbeli elmondásuk szerint újból melléképület készül, de mellékesként megjegyezték szóban, hogy egy 5 gyerekes családnak adják el 1 szobás családi házukat a melléképülettel, ami egy osztatlan közös tulajdonú telken áll. Panasszal éltünk az Építésfelügyeleti Hatóságnál. Helyszíni szemlét tartott a hivatal. Megállapította, hogy a régi melléképülettel a telkük beépítettsége 43% volt a 30% szabályos helyett. Visszabontást írtak elő a régi méretre a 2020. november 5-ei határozatukban, mi is megkaptuk ezt. Szerintünk visszabontást nem hajtott végre, a hivataltól 2020. november 5. óta határozatot nem kaptunk, hogy az ügy lezárult, mert visszabontottak. Nagy sejtésünk van arra, hogy az építmény nem melléképületként fog funkcionálni, hanem lakásként. Ha ez megtörténik velünk, hova fordulhatunk panaszunkkal?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérjenek nyugodtan felvilágosítást az Építési Hatóságtól, hogy hogyan áll az ügy. Ha a visszabontást nem hajtották végre, végrehajtást is kérhetnek.

    Kérdés: Köteles vagyok-e fizetni a ház szigetelését, ha én nem kértem?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ön által leírtak kevés érdemi információt tartalmaznak, ezért pontos választ nem tudok adni. Ugyanakkor azt tanácsolom, hogy tekintse át a társasház (?) alapító okiratában foglaltakat, valamint a döntésről született közgyűlési határozatot.

    Kérdés: Az édesanyám 16 éve elhunyt. Most kaptam értesítést, hogy sok évvel ezelőtt egy volt külterületi szántót örököltem. Azt nem tudom, hogy eddig mi volt azzal a földterülettel, ami már a nagyapáé volt. Mindenesetre most kiderült, hogy örököltem az ország másik részén egy földterületet. Fogalmam sincs mi a teendőm, hogyan induljak el. Kihez fordulhatok ebben a helyzetben?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéséből nem világos számomra, hogy mi is tulajdonképpen a szándéka az örökölt földterület vonatkozásában, valamint fontos lenne ismerni az Ön számára kézbesített dokumentum tartalmát. Ezen információk hiányában ugyanis nem tudok Önnek válasszal szolgálni.

     

    Kérdés: 38 év közalkalmazotti viszony után az iskola átment szakgimnáziumba, a tanárok munkavállalókba. Július 31-el nyugdíjba menve ki fizeti ki a jubileumi jutalom arányos részét?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni a munkáltatónak. Amennyiben a munkáltató ezen jogszabályi kötelezettségének nem tesz eleget, abban az esetben a jubileumi jutalom kifizetésére vonatkozó munkajogi igény három év alatt évül el. Megemlítendő ugyanakkor, hogy pontos válasz a részletes körülmények ismeretében adható.

    Kérdés: Egy alföldi közjegyző kötelezettként (adósként) jelölt meg a kiküldött végzésben. A 2005.07.22-ei 813.715 Ft (és 44.754 Ft eljárási díjakat) követelést a Cessio Zrt. szorgalmazta. Az 1. sz. tényleges adós hitelfelvételéről nem tudtam, sem neki, sem másnak kezesként soha nem írtam alá banki kölcsönszerződést. A 2000-es években a gyermekem udvarolt ugyan a hölgynek, de hamar megszakadt a kapcsolat. E gyermekemnek az állandó lakcíme nálam van, nagyon régóta nem tartózkodik e lakcímen, elérhetetlen. A ma már 42 éves gyermekem talán kezes lehetett? A lakcím alapján vajon ki azonosított be engem? Furcsa, hogy a végzésben az én születési nevem azonos az 1.sz. adós anyja nevével. 73 éves nyugdíjas vagyok, fizetni nem tudok, nem is akarok, mivel most július 1-jén temettem el a férjemet. Jogtalannak tartom ezt a követelést. Reagáljak-e a MOKK-nak, felfedjem, hogy én még élek? Levonhatják-e a nyugdíjamból, a bankszámlámról? Egyáltalán mit tehetek ebben az ügyben?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy mindenképpen ellentmondással éljen az FMH kapcsán.

    Kérdés: Engem nem érdekel, de aki a becsületemet sérti és fotókat oszt meg rólam, lekurváz, állok elébe…

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos kérdés megfogalmazása hiányában nem tudunk Önnek megfelelő válasszal szolgálni. Az Ön által leírtak alapján valószínűsíthetem, hogy képmáshoz, valamint jóhírnévhez való nevesített személyiségi jogai sérültek jelen esetben. Ilyenkor Ön jogosult személyiségi jog érvényesítése iránti peres eljárás kezdeményezésére, azonban szeretném felhívni figyelmét arra, hogy egy ilyen eljárás rendkívül költséges és időigényes lehet.

    Kérdés: Vissza szeretnék táncolni a ház eladásból, meggondolatlanok voltunk a feleségemmel, de már az ár felét utalták. Mi lenne a folyamata, mert jóval áron adtuk el áprilisban, rá egy hétre megugrottak az ingatlanárak, most én csak egy kunyhót kapnék a szép családi házunkért. Már 60 év felettiek vagyunk.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A felek által aláírt adásvételi szerződéstől nyomós ok hiányában elállni nem lehet, hiszen az elállás lényege, hogy valamelyik fél a szerződésben előre meghatározott körülmény, vagy a jogszabályban meghatározott érdekmúlás bekövetkezte esetén egyedül, a másik fél hozzájárulása nélkül meg tudja szüntetni a szerződést. A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében azonban az Önök esetében nem áll fenn olyan elállási ok, amelynek okán törvényesen elállhatnának az adásvételi szerződéstől, hiszen ez esetben szerződésszegést követnének el, ami jogi következményeket vonhat maga után.

    Kérdés: Közalkalmazottként 2022.03.21-én töltöm be a tényleges öregségi nyugdíj korhatárt (65 év). Kértem a munkáltatómat, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a fenti dátumtól ténylegesen nyugdíjba vonulhassak. Két lehetőséget adott számomra: 1. kölcsönös megegyezés, munka alóli mentesítés nélkül, 2. felmentés a közalkalmazotti jogviszonyból, de ebben az esetben a felmentési idővel (5 hónap) kitolódik a tényleges nyugdíj kezdetének a napja. Kérdésem: közalkalmazott esetén, tényleges öregségi nyugdíjba vonuláskor hogyan kell kiadni a felmentési időt, a felmentési idő utolsó napja eshet-e a jogosultság megszerzését megelőző napra? Tudomásom szerint a 65. év betöltése után nem vagyok foglalkoztatható közalkalmazottként.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 30. § (1) bekezdés d) pontja szerint a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A felmentési idő legalább felére a munkáltató köteles mentesíteni a közalkalmazottat a munkavégzés alól. Annak nincs akadálya, hogy ennél az időszaknál hosszabb, akár a teljes felmentési időre mentesítést adjon a munkáltató a munkavégzés alól, de ez a kedvezmény nem kényszeríthető ki.

    Kérdés: A fonyódi strandon egy büfénél fogyasztottam. Eltávozván vettem észre, hogy eltűnt a pénztárcám a benne levő személyimmel, lakcímkártyával, Taj kártyával, adóigazolvánnyal és a bankkártyámmal. Az utóbbit hazaérve letiltattam. Vidéki vagyok, így azonnal visszamenni nem tudtam. Kérdésem, mivel a bankkártyámat többször is próbálták használni, a rendőrségen milyen bejelentést kellene tennem? Ill. a kártyák pótlásának mi a módja? Költségei? Tanácsolták, várjam meg a nyolc napot, de nagyon aggódom.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A rendőrségnél tegyen feljelentést a bankkártya okán, ezután pedig bármelyik okmányirodánál bejelentheti iratainak eltűnését. Ilyen esetben az ideiglenes személyi igazolvány, illetve lakcímkártya igénylése díjtalan. Célszerű lehet felvenni a kapcsolatot a strand kapcsolattartásáért felelős személlyel is, és érdeklődni annak kapcsán, hogy nem találták-e meg vagy adták le az ellopott iratok akár egy részét is.

    Kérdés: Az autóban használt biztonsági kamerához kell-e engedély?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Autós kamera felszerelése nem engedélyköteles, valamint hazánkban nem szabályozza jogszabály az autós kamera felvételek használatát. Fontos azonban, hogy az adatvédelmi törvényekre tekintettel a felvételek felhasználása korlátozott, példának okán nem lehet a felvételeket nyilvánosságra hozni a rajta szereplők beleegyezése nélkül.

    Kérdés: A szomszéd házban (vélhetőleg már az államé) romák laknak. Már teljesen szétszedtek mindent, csak épp tető van a fejük felett. Éjjel nappal ordítanak (drogosak). Idős édesapámat, aki szintén a szomszédban lakik, folyton inzultálják (szóban). Nyomdafestéket nem tűrő hangnemben.Kérem segítsenek. Mit tehetünk?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt javaslom, hogy tegyenek írásbeli felszólítást és amennyiben ennek ellenére sem oldódna meg a probléma lehetőség van rendőrt hívni vagy birtokvédelmi eljárást indítani az illetékes jegyzőnél.

    Kérdés: Az alábbi ügyben szeretnék segítséget kérni: az osztályvezető az év végi jutalmazásnál az osztályán dolgozó munkavállalónak járó összeg módosítását kérte. Erről rajta kívül az igazgatónak és az igazgató helyettesnek volt tudomása. A helyettes elmondta mindezt az érintett munkavállalónak, aki elmesélte egy kollégájának, így jutott vissza az információ kiszivárogtatása bizalmasan osztályvezetőhöz. A kérdésem tehát az lenne, hogy a jutalom összege ebben az esetben szenzitív információnak számít-e, igazgató helyettes pedig fegyelmi vétséget követett-e el annak kiszivárogtatásával, továbbá felelősségre vonható-e emiatt? Az osztályvezetőnek – akiről a vezetés nem tudja, hogy a birtokában van ez az információ – mik a lehetőségei az ügy rendezése során annak érdekében, hogy garantálják számára a jövőben nem érheti hasonló sérelem és nem teremtenek több bérfeszültséget az osztályán? Munkajogásszal való konzultációt követően kérhet-e titoktartást az igazgatótól, hogy elmondja neki a történteket, kérve a helyzet rendezését?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatónak mérlegelési jogköre van a jutalmazások vonatkozásában. Ugyanakkor, kiemelkedő fontossággal bír, hogy a felek milyen feltételekben állapodtak meg a juttatás részleteiről továbbá a munkáltatónak figyelembe kell vennie az egyenlő bánásmód követelményeit is. Ennek alapján a munkaszerződésének ismerete nélkül az Ön által feltett kérdésre érdemi választ nem tudok adni.

    Kérdés: Tanácsot szeretnék kérni egy biztosítási problémával kapcsolatban. Édesapám halála után a biztosító egy összeget utalt a számlámra, amit jóhiszeműen felvettem. Nem volt tudomásom a biztosítás feltételeiről. Most hónapokkal később tájékoztattak, hogy tévesen utalták ki a teljes összeget, édesapám kora miatt csak az ötven százalék járt volna és a Ptk. 361 §-ára való hivatkozással kérik az összeg visszafizetését. Köteles vagyok-e visszafizetni a jóhiszeműen elköltött összeg.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha tényleg ezt tartalmazza a biztosítási szerződés, akkor igen. Az a meghatározó ebben az esetben.

    Kérdés: Örököltem egy zártkerti ingatlant és a tulajdoni lapon nincs feltüntetve a 30 nm alapterületű nyaraló ingatlan (kisház). Villany van és a kútból egy törpe vízműn keresztül van vízellátás. El szeretném adni, viszont tartok attól, hogy így nem tudom eladni, ill. már lenne vevő és kérdezte be van-e jegyezve? Mit tehetek, ill. ha így adom el, lehet bajom belőle? Csatoltam hozzá a tulajdoni lapot.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Egy épület „legális létét” a Földhivatali tulajdoni lappal és térképpel lehet igazolni. Bizonyos eljárások (pl. adás-vétel, bankkölcsön intézése) időben elhúzódhatnak, vagy akár meg is hiúsulhatnak, ha elmaradt az építmény ún. feltüntetése. Jelen esetben Önnek tájékoztatnia kell a másik felet, hogy a kérdéses épület nincs feltüntetve a tulajdoni lapon. Amennyiben rendezni szeretné az épület jogi helyzetét, abban az esetben egy ingatlan-nyilvántartási kérelmet kell benyújtania a területileg illetékes földhivatalhoz. A kérelem mellékleteként be kell nyújtani az önkormányzattól kapott jogerős igazolást – leggyakrabban használatbavételi engedélyt, és a változásokat ábrázoló vázrajzot.

    Kérdés: Munkaügyi Bírósági perben pervesztes vagyok, ezért a tanulmányi szerződésem alapján kifizetett távolléti díjat vissza kell, hogy fizessem. Abban kérném a segítségüket, tanácsukat, hogy pontosan hol tudom megnézni, milyen jogszabályi háttér vonatkozik arra, hogy a távolléti díj visszafizetése alapján a bruttó vagy a nettó összeget követelheti-e vissza a munkáltató? Ugyanis a munkáltató a bruttó összeget követeli vissza tőlem, ami 2 évre vonatkozóan több, mint 1.170.000 Ft. Viszont több esetben felmerült a bírósági tárgyaláson, hogy a bruttót nem követelhetik vissza, csak a nettó összeget. Illetve az illetékes MÁK-tól is érdeklődtem és ugyanezt a szóbeli felvilágosítást kaptam. Egy bérszámfejtő szakember kiszámolta a bérpapírjaim alapján a nettó összeget, ami 650.000 Ft lenne. Illetve még itt a nagy kérdés, hogy a szociális ágazati pótlékot is visszakövetelheti-e ebben a helyzetben a munkáltató, mert szociális területen dolgozom.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A tanulmányi szerződésre irányadó rendelkezéseket a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) 229. § foglalja magában, azonban nem rendelkezik arról, hogy a kifizetett távolléti díjat nettó vagy bruttó összegben kell visszafizetni. A kérdés eldöntéséhez segítséget nyújthatnak a BH2003.341. számú eseti döntésben foglaltak, mely alapján a visszafizetésre köteles munkavállaló a nettó összeggel tartozik, ha az adót a saját nyilatkozata alapján a munkáltató állapította meg; ilyen esetben a levont adót a munkáltató igényelheti vissza. Ha viszont az adó megállapításáról a munkavállaló intézkedett, a visszatérítésben marasztalás bruttó összegben történik, és az adót a munkavállaló igényelheti vissza.

    Kérdés: Párommal együtt éltünk közös házunkban egészen vasárnapig. Nem vagyunk házasok, 8 éve vagyunk együtt és van egy 3 éves kisfiúnk, akit vasárnap délután a vitára hivatkozva elvitt tőlem, azóta sem hozta haza. Munka után láthatom pár órát, viszont csak és kizárólag ott ahova elment (1 utcával lejjebb a szüleihez). Minden egyes alkalommal, amikor haza kell jönnöm fiamtól sír, hogy szeretné, hogy ott maradjak. Anyukája kegyes hazugsággal (mennem kell dolgozni, dolgom van) megpróbálja elintézni. Bizalmatlanságra hivatkozva nem engedi, hogy kettesben legyek vele vagy, hogy bárhova elvihessem. Sőt ő sem hajlandó ott lenni velünk harmadiknak. Ahol élnek összesen 6 ember tartózkodik egy kétszobás házban, abból a fiam kiskorú csak és egy kereset van. Illegális autó behozatalból élnek. Mit tudok tenni? Mik a jogaim?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy keresse fel az illetékes gyámhatóságot, illetve a családsegítő szolgálatot, akik Önnel és az édesanyával egyeztetést folytatnak, ahol sikerülhet mindkettejüknek megfelelő megoldást találni. Ha nem jár sikerrel, érdemes megfontolni a bírósághoz is fordulás lehetőségét is.

    Kérdés: Biztonsági őrként dolgozom, kötelezhet-e a munkáltató antigén gyorstesztre kéthetente a mostani helyzetben, amikor nem kötelező a maszkviselés és a védettségi kártya? Ugyanis a munkáltató kötelezővé tette, amennyiben nem teszek eleget, felmondanak. Nem egészségügyben dolgozom. Írásos utasítást, hivatalos okmányt nem kaptam az utasításról.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A munka törvénykönyve kimondja, hogy a munkáltatónak biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit; a munkavédelmi törvény is rögzíti, hogy a munkáltató felel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. Ennek alapján a munkáltatónak kötelessége, hogy lépéseket tegyen munkavállalóinak védelme érdekében. Ebben a helyzetben ezen a kötelezettségének különféle intézkedésekkel tud eleget tenni, ilyen például védőfelszerelés biztosítása vagy a munkavállalók gyakori tesztelése. A munkáltató ez alapján kötelezheti koronavírus-teszt elvégzésére azt a munkavállalót, aki nem rendelkezik védettségi igazolvánnyal. Azonban a munkahelyi tesztelés költségeit a munkáltató köteles viselni, mivel a munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb terheket nem lehet a munkavállalóra hárítani.

    Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy ha a férjem apját polgári per útján szeretnénk kitenni a házunkból úgy, hogy a férjem tulajdonát képezi a ház fele, az apjának viszont sem tulajdonrésze, sem haszonélvezeti joga nincs, mert a ház másik fele a férjem testvéréé. Akkor megnyernénk a pert?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a férje testvére is Önöket támogatja, akkor igen.

    Kérdés: Februárban szereztem meg az egyik egyetemi végzettségem, így megszűnt a jogviszonyom májusban. Szeptembertől újra egyetemi képzésen veszek részt, illetve most is egy tanfolyam résztvevője vagyok. 25. életévemet még nem töltöttem be. Az a kérdésem, hogy jogosult vagyok-e újra a gyerektartásra, ha újra lesz jogviszonyom?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermek tartására csak rendkívül indokolt esetben kötelezhető a szülő. (A kérdésben leírtak alapján: nem.)

    Kérdés: 21 éves nappali tagozatos egyetemi hallgató a gyermekem. Édesapja fizeti a tartásdíjat. Azonban szeptember elején házasságot fog kötni és útban van egy kisbaba is. Szeretném megkérdezni, hogy továbbra is jogosult lesz-e a tartásdíjra? Feltehetően diplomás gyedet fog kapni.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések előírják, hogy a továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul.

    Kérdés: Tudtom nélkül a nevemben írtak egy nyilatkozatot és figyelem elvonásával aláíratták velem. Mit tehetek?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ: mit tartalmazott az irat, mikor történt az aláírása, felhasználták-e, mit tud ebből bizonyítani stb-stb….

    Kérdés: Hová tudok fordulni az alábbi problémámmal? Előre befizettem egy több szakaszból álló tanfolyam díját, mert így kedvezményt kaptam egy-egy tanfolyamra. Viszont az utolsó két részen nem tudok részt venni és most már nem is szeretnék. Februárban jeleztem – ekkor még nem indult el az a csoport, amire befizettem – hogy nem fogok tudni részt venni a tanfolyamon a továbbiakban és a befizetett összeg két tanfolyamra járó díját – 150 ezer Ft – kérem vissza. A pandémiára és az ebből következő gazdasági helyzetre hivatkozva nem fizették ki, azt állítva, hogy találjak valakit magam helyett, majd ő nekem fogja kifizetni, amit nekik és így nem kell a nyelviskolának nekem fizetnie. Nem találtam senkit, erre azt a választ kaptam, hogy majd jelentkezni fognak, ha ők találnak valakit, de azóta is csak várok, minden egyes levelemre azt a választ kapom, hogy még nem találtak senkit. Meddig húzhatja a visszatérítést a nyelviskola? Merre indulhatok, ha ki akarom kényszeríteni a visszatérítést?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Erre a kérdésre csak az Önök között létrejött szerződés ismeretében lehet válaszolni, mivel az abban foglaltak az irányadóak.

    Kérdés: Jogi segítséget szeretnek kérni. 4 lakásos társasházban lakom, ami közös osztatlan telekkel rendelkezik. Szomszédom elutazott, nekem személyre szóló üzenetet hagyva, hogy a kamerája működik és ezzel megfigyeli az udvar egy részét. Ezt a beleegyezésem nélkül helytelennek és sértőnek találom. E lépésére van valami törvény, ami kötelezi ennek azonnali mellőzését?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Társasházakban kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a tulajdonostársak közgyűlésen, az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többséggel határozhatnak. Az üzemeltetés elkezdéséhez nem elegendő csupán a döntés meghozatala, ugyanis szervezeti-működési szabályzatba bele kell foglalni a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési szabályokat. A kamerákat csak olyan személy üzemeltetheti a társasházzal kötött szerződés alapján, aki törvényben meghatározott megfelelő képesítéssel rendelkezik. A kamerarendszer csak a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgálhatja. Kamera így nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló területen került elhelyezésre. A kamerarendszer nem helyezhető el olyan közös tulajdonú vagy használatú helyiségben sem, amelyben a megfigyelés helyiség rendeltetése miatt az emberi méltóságot sértheti.

    Kérdés: Feleségemtől másfél éve külön élek. 10 éves kislányom megosztva van nálam, nála. Nem váltunk el, ez így alakult ki. Azt szeretném megtudni,hogy megteheti-e azt , hogy a gyermek felügyeletét átengedi egy harmadik kívülálló személynek, az én tudtom és engedélyem nélkül?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetőleg arra gondolt, hogy más vigyáz a gyermekre….? (Mivel a szülői felügyelet mást jelent.) Akkor igen.

    Kérdés: Eladtam a lakásom, van a társasháznak Fundamenta megtakarítása, amit most ki akarnak venni felújításra. Kérdésem ilyenkor az én részem kivehető vagy nem?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Akinek eladta a lakását, az az Ön jogutódja. Ergo, mintha nem történt volna semmi sem, a társasház a megtakarítást fel tudja használni.

    Kérdés: Egy ismerősöm banki meghatalmazást adott egy rokonának, az leszedi a pénzt minden hónapban és nem juttatja el az alkoholbeteg lakás nélküli ismerősömnek. Mit lehet tenni? Alkohol, kórházból-kórházba cipelik, meg menedékszállóra.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése pontos megválaszolásához szükséges lenne ismerni a meghatalmazás tartalmát, valamint azt is, hogy ismerőse betegsége okán áll-e cselekvőképességet teljesen vagy részlegesen korlátozó gondokság alatt.

    Kérdés: Lányom másik óvodában kezd dolgozni. Régebbi munkaadója a polgármester miatt távozott, egy teljesen alaptalan szülői panasz miatti felnagyított hadjárat áldozataként. Semmit nem csinált és semmilyen elmarasztalásban nem részesült. Viszont a polgármester felesége megkereste az új munkaadót, hogy az odajáró gyermekük ne járjon a lányomhoz, mert a szülőknek gondjai voltak itt vele. Ezzel majdnem sikerült is a munkát meghiúsítania. Információját a férjétől szerezte, de mivel a lányom ártatlannak bizonyult, volt joga a polgármesternek erről otthon beszélni, illetve rossz hírnevet alaptalanul kelteni, akár otthon akár a feleségnek az új óvodában? Jogorvoslatra van lehetőség?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy minden részletének ismeretében lehetne csak nyilatkozni, illetve az sem jelenti automatikusan az elmarasztalást, hiszen bizonyításra is szükség van. A leírtak alapján több variáció is szóba jöhet.

    Kérdés: Egy örökölt földterület eladásával kapcsolatban adódott problémánk. Édesanyámék 3-an voltak testvérek, akik egy nagyobb földterületet örököltek a szüleiktől. Mind a hárman elhunytak már. A legidősebb nagynéni 8 évvel ezelőtt. A lányának állítólag hagyatéki tárgyalása sem volt, kérelmet sem adott be, mondván nem volt semmi örökölni valója. Évek óta kérjük, adjon be póthagyatéki kérelmet, de semmit nem intéz, abszolút nem érdekli az egész. Szeretnénk minél előbb eladni ezt a földterületet, de így nem tudunk semmit intézni. A kérdésem az lenne, ki lehet-e ennyi idő után záratni az örökségből, ill. hogy a póthagyatéki kérelem beadásának van-e elévülési ideje?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökségből nem lehet kizárni az illetőt, arra csak az örökhagyó jogosult. A hagyatéki eljárásról szóló törvény értelmében, ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályai vonatkoznak. Az örökség az ún. dologi jogi igényen alapul, ami nem évül el.

    Kérdés: Az élettársi kapcsolat alatt felvett hitel ugyanúgy működik, mint a házasság esetén? Ugyanúgy kérhetem a törlesztést a volt páromtól? Miszerint: közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. A fizetési kötelezettség minden ilyen esetben egyaránt terheli a feleket még akkor is, ha csupán egyikük aláírása szerepelt annak idején a hitelszerződésen?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a felvett kölcsönről szóló szerződés tartalma az irányadó. Ha nincs, vagy másképp nem rendelkezik az élettársi vagyonjogi szerződés, akkor az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők.

    Kérdés: CSOK-ot vettünk fel a férjemmel. Válás esetén, ha nem akarjuk eladni a házat, a gyermekek felügyelete mindenképp a házban maradó félé kell legyen vagy van lehetőség közös felügyeletre (a gyerekek bejelentett állandó lakcíme maradna)?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Amiket leírt, azok egymástól mind független jogviszonyok, ergo nem, avagy nem feltétlen befolyásolják egymást.

    Kérdés: Egy Bt. beltagja vagyok, a feleségem a kültag a Bt-ben a tulajdoni részesedése 99,99%. Azért döntöttem így, hogy halálom esetén kikerüljön a Bt. vagyona az örökösödési procedúrából. Kérdésem az, hogy ha a feleségem elhalálozik és nem ír végrendeletet, én pedig már előbb meghaltam, ki örökli a Bt. vagyonát (felszámolás után)? Csak az első házasságomból vannak gyermekeim. A feleségemnek nincs gyermeke, közös sincs. Viszont van egy testvére, akinek végképp semmi köze a Bt-hez. Szeretném, hogy az egyik gyermekem és az egyik unokám örökölje a Bt. vagyonát. Feleségem által írt végrendelettel visszavonhatatlanul megoldható a kérdés? Feleségem testvére hajlandó most lemondani a majdani Bt-ből való örökségéről.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Így nem teljesen értelmezhető a kérdése. Felszámolás utánról ír…..A felszámolás feltételezi, hogy a Bt. fizetésképtelen volt, így nem nagyon lesz mit örökölni. Biztosan felszámolás jöhet szóba? Van sok tartozása a Bt-nek? Avagy végelszámolásra gondolt?

    Kérdés: 2010. óta tartó gyermektartásdíjra vonatkozó végrehajtási eljárás gyermekem édesapja ellen eredménytelen. A rendőrségi eljárás bűncselekmény megállapításának hiányában megszűnt. Ugyanis a nyomozó hatóság pozitívan értékelte, hogy gyermekem édesapja 10 éve alkalmi munkavállaló (jelenleg 5 éve saját feleségénél) és ki-be regisztrál a munkaügyi központ és a felesége, mint munkáltatója között. Valamint az, hogy felesége, mint munkáltató nem vonja a munkabérből a gyermektartásdíjat. Csupán, mint házastárs elutalja a megállapított összeg töredékét. A rendőrség kellő jogalappal és körültekintéssel járt-e el ügyemben, anélkül, hogy kivizsgálta volna az adós valódi vagyoni és jövedelmi viszonyait és hogy mekkora bevételt realizál a feleségének? Javaslatot szeretnék kérni a jövőbeni eljárások megindításának lehetőségéről, melynek következtében hozzájuthatunk a nagy összegű elmaradt gyermektartásdíjhoz és az édesapa maradéktalanul eleget tenne fizetési kötelezettségének.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához fontos lenne ismerni az ügy részleteit, mivel elképzelhető olyan eset is, amikor jogszerű, amit leírt, de olyan is, amikor meg nem.

    Kérdés: 2010-ben született gyermekünk tartásdíja után eredménytelen a végrehajtás. Az édesapa 2017. óta tartó házassági vagyonközössége esetén a házasság ideje alatt keletkezett bírósági határozat szerinti gyermektartásdíj tartozást végre lehet-e hajtani a feleségen a Ptk. 4:37 (2) alapján? Egyébiránt az adós felesége egyben a munkáltatója is, de megfontoltan kitervelt egyszerűsített foglalkoztatás miatt, sem az adós, sem a felesége, mint munkáltató valóban nem marasztalható el?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Elvileg igen, de a pontos válaszhoz rengeteg információ kellene még az ügyről. Pl. van-e házassági szerződésük?

    Kérdés: Volt párom számomra elég sok pénzzel tartozik és mindig csak ígérget, hogy mikor adja. Körülbelül 3.5 millió Forint összegről van szó. Sajnos papírom nincs róla. Ez hitel, amit felvettem neki, de akkor megnyugtatott, bárhogy alakul ezt ő törleszti. Eddig a moratórium miatt nem kellett fizetni, viszont azon kívül is tartozik. Ez 1,5 éve húzódik. Úgy tudom másokkal is csinált már hasonlót és volt is belőle ügye, amit a fizetéséből tiltanak. Mi a megfelelő lépés, hogy esetleg valamit lássak a pénzemből? Mert nagyon kétségbe vagyok már esve.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához fontos lenne ismerni az Önök között szóban létrejött szerződés pontos tartalmát. A 3 millió forintot meghaladó összegű tartozás esetén a fél választása szerint fizetési meghagyásos vagy peres eljárás kezdeményezhető. A pernyertesség ilyen esetekben leginkább attól függ, hogy Ön mennyire tudja eredményesen bizonyítani követelése fennállását, összegszerűségét és esedékessé válását. A bizonyítás elősegítését szolgálja többek között az átutalás adatai –amennyiben nem készpénzben történt a kifizetés–, az Önök közötti utólagos kommunikáció, mint például levél- vagy e-mail- váltások, esetleg tanúkat is fel lehet használni állításának alátámasztása okán, de a leírtak alapján nehézségekbe fog ütközni, ha a másik oldal tagad.

    Kérdés: Feljelenthetem a férjem, ha visszatartja a válást már 2 éve?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Feljelentést bármi miatt lehet tenni, csak nem biztos, hogy érdemes. Jelen esetben a férje nem követ el sem szabálysértést, sem bűncselekményt, így a feljelentés érdemi eredménnyel nem fog járni, ezért felesleges.

    Kérdés: Gyerektartás gyakorlati kalkulációjáról szeretnék pontosabb képet kapni: 300.000 Ft a nettó jövedelmem havonta. A számításkor figyelembe veszik, hogy a másik fél kapja a 40.000 Ft családi adókedvezményt és a 26.600 Ft családi pótlékot? Tehát, ha mondjuk 2 x 20% gyerektartást ítélnek meg, akkor a 120.000 Ft-ból ezeket levonják és 53.400 Ft-ot kell fizetnem havonta?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni: a) a gyermek indokolt szükségleteit; b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; c) a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; d) a gyermek saját jövedelmét; és e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni. A tartásdíj összegét gyermekenként már nem százalékosan, hanem fix összegben határozzák meg, ami pedig bizonyítási kérdés.

    Kérdés: 2018-ban a Cetelem bankban 1.200.000 Ft kölcsönt vettünk fel a néhai férjemmel. 2019-ben elhunyt. 2010-ig egyedül fizettem a kölcsönt 28.000Ft-ot havonta. 2010-ben munkanélküli lettem, fizetni nem tudtam a kölcsönt. Halála előtt 1 héttel elváltunk, mert neki jött a következő. A fia örökölt lakást, kocsit, ingóságot. A felvett kölcsön közben 3.170.489 Ft-ra duzzadt. Kérdésem, hogy az örököst nem terheli semmi? Nyugdíjam 100.000 Ft, ebből fizessem egyedül? Az ügy MKK Zrt-nél van.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetőleg az örökösnek is van anyagi felelőssége, de kérdés, hogy a hagyatéki eljárásban teherként ez bejelentésre került-e stb….Kevés az információ, amit leírt.

    Kérdés: Adott egy 4 emeletes sorház 4 lépcsőházzal, alattuk garázsokkal. Az egyik garázst bérelem, fizetek közös költséget, fűtést (bár le van kötve a cső). A villany saját óra. Az adott lépcsőház – ami alatt a garázs van – tiltja az átjárást számomra a lépcsőházon. Mennyire jogos ez? Mi alapján nem mehetek én át a ház másik oldalára?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A válaszhoz kéne tudni, hogy külön HRSZ, osztatlan közös vagy társasház, amiről szó van.

    Kérdés: Válóperes tárgyaláson alperesként nem tudtam megjelenni külföldi tartózkodás miatt. Beadtam egy nyilatkozatot, miszerint beleegyezem a házasság felbontásába, életközösségünk végérvényesen és visszavonhatatlanul megromlott. Idézést kaptam a következő tárgyalásra, mivel halasztást (?) kértem én is és a felperes is. Nem kértem. Mi történik akkor, ha nem tudok megjelenni a következő tárgyaláson sem? Ha a felperes és/vagy a képviselője sem megy el, megszüntetik a bontópert?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A bíróság a házasságot az életközösség megszűnéséhez vezető körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik. Közös megegyezésen alapuló válás esetén a bíróságon mindkét félnek személyesen kell megjelennie. Jelen helyzetben lehetősége van még a SKYPE-n történő tárgyalásra, de azt előre kell kérnie a bíróságtól.

    Kérdés: Fénykép megjelenítése Facebookon, amelyen nem felismerhető a személy (arc és fej nem látszik, céges rendezvényen készült, a cég több munkatársa is kiposztolta, a csoport, ahonnan a kép származik nem rendelkezik olyan szabályzattal, hogy a kép nem használható fel máshol), jogalapja lehet egy személyiségi jogi pernek?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Egy alkalmazottat mutató fénykép vagy videó, akárcsak a név vagy egyéb személyazonosító adat, személyes adatnak minősül és annak kezelésére csak megfelelő jogalap mellett és a mindenkori adatkezelési szabályokat betartva lehet sort keríteni. Az érintetti hozzájárulásnak pedig mindenkor előzetesnek, önkéntesnek és megfelelő tájékoztatáson alapulónak kell lennie. Azaz, a munkáltatók még a rendezvények előtt kötelesek munkatársaikat megfelelő adatvédelmi tájékoztató közzétételével értesíteni a jövőbeni adatkezelés körülményeiről, továbbá kötelesek biztosítani a lehetőséget, hogy a munkavállalók eldönthessék, szeretnének-e szerepelni a felvételeken vagy sem. További fontos szempont, hogy a munkavállalóknak bármikor jogukban áll a már elkészült felvételek felhasználását megtiltani, avagy a felvételek törlését kérni akár úgy is, hogy azok a világhálóról is eltűnjenek. Ezek alapján kérdése megválaszolásához szükséges lenne ismernünk, hogy a munkáltató eleget tett-e kötelezettségeinek, beszerezte-e a munkavállaló szükséges hozzájárulását a felvételek vonatkozásában, hiszen amennyiben jogszerűen járt el, úgy nem sértette meg a munkavállaló személyiségi jogait.

    Kérdés: 20 éve ugyanabban az iskolában tanítok teljes munkaidőben. 2020. július 1-jén a szakképzésben történt változások miatt közalkalmazotti jogviszonyom megszűnt, ekkor oktatói munkaszerződést kötöttünk a fenntartóval, munkaviszonyom 2001. óta folyamatos. Egy hete a munkáltató hivatalosan tájékoztatott, hogy a jogszabályban meghatározott éves óratömeget nem tudja biztosítani, így a munkaidő tartalmának vonatkozásában módosítást fog kezdeményezni, részmunkaidős foglalkoztatásra tesz javaslatot, mely a munkaszerződés módosítását vonja maga után. A felkínált fél állást nem szeretném elfogadni, a szerződés módosítását nem kívánom aláírni. Kaphatok e ez esetben végkielégítést?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben Ön nem kíván hozzájárulni a munkaszerződés módosításához, ezért a munkáltató a felmondás szabályai szerint – mivel nem tudja foglalkoztatni Önt a jelenleg érvényes munkaszerződésben foglaltak szerint–, kénytelen megszüntetni a munkaviszonyt (külön munkavállalói kérelem nélkül), felmondási idő és végkielégítés fizetése mellett, tehát Ön jogosult lesz a végkielégítésre. Csak arra nagyon figyeljen, hogy milyen nyilatkozatot ír alá!!!

    Kérdés: Tisztelt Jogsegélyszolgálat! Azt szeretném megkérdezni, hogy elsőfokú bírósági eljárásban (gyermek elhelyezés) hol és kitől lehet kérni bíró váltást?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Annál a bírónál, aki most is tárgyalja az ügyet és ő fog majd nyilatkozatot tenni, hogy elfogultnak érzi-e magát vagy sem, amit egy másik bíró bírál el.

    Kérdés: Hogyan kell az alábbiakat értelmezni? A 2018. évi CXXV. törvény [ Kit. ] 118. § (7) A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. Megteheti-e a munkáltató, hogy folytatólagosan 12 hónapra (egyik évről a másikra átnyúlóan) 12 óra/nap ügyeletre vonatkozó munkaidő keretet állapít meg, annak minden vonzatával, mint pl. az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napok figyelmen kívül hagyása? Lehet-e és mikor/meddig jogorvoslatot kérni, illetve kártérítés, sérelemdíj megítélések van-e realitása, ha igen, hogyan kell kiszámítani ennek összegét? Összefoglalva: Van-e értelme ügyet indítani? Ha igen, megkeresem Önöket.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Négy havonta tudja a munkaidőkeret felhasználását szabályozni. Sérelemdíjnak alapját nem látom a leírtakban, mert jogszerűnek tűnik, amit írt.

    Kérdés: Óvodavezető vagyok 45 éve. Új polgármester a fenntartónk. Sajnos folyamatosan belénk köt, nyomoz, apró szülői észrevételek nyomán jegyzőkönyvez, mindent készpénznek vesz, amit hall (nem ihatnak bármikor a gyerekek, alvás alatt nem vettük észre, hogy bepisilt a gyerek stb.) Folyton kihallgatás van, semmit nem intézhetek önállóan, átveszi a feladatokat, csoportot oszt be, injekciózásra kötelez minket, vannak barátai, akik arra valók, hogy súgjanak, már 2 dolgozó ment el emiatt. Van valami lehetőségem? Vagy hagyjam itt én is az egészet.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A fenntartót ellenőrzési jogkör illeti meg. A fenntartó az intézményvezető fölött gyakorolja a munkáltatói jogokat, számos jogosítvánnyal rendelkezik. Ellenőrzi többek között az óvoda pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát valamint házirendjét, továbbá az óvoda belső szabályzatainak betartását, a szakmai munka eredményességét és a gyermekvédelmi tevékenységet is. Azt javaslom, hogy személyes beszélgetés keretén belül próbáljanak megoldást találni a kialakult helyzetre, mert az ellenőrzés „zaklatássá” azért nem válhat.

    Kérdés: Folyamatos munkaviszonyom van több, mint 5 éve. Úgy értesültem: CSED, GYED, betegállomány a jogszabály szerint teljesen adómentes vagyok. A munkáltatóm vonja ezekre az adót. Mit tehetek? Jelenleg is dolgozom, a kicsi 9 hónapos, mellette GYED-en vagyok. 8 hónapos terhesen már nem dolgozhattam.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A CSED, a GYED és a táppénz adóköteles anyagi ellátásnak minősül. Ezen összeget az esetek többségében a munkáltató fizeti. Az Ön esetében azt tanácsolom, hogy személyesen egyeztessen munkáltatójával, valamint tekintse át a munkaszerződésének részleteit.

    Kérdés: A Ptk. 6. könyve szerinti kézi zálogjog fennállása esetén (azt nem sikerült kiderítenem) a nem fizető volt bérlő birtokomban levő vagyontárgyai hogyan és mikor kerülnek a jogos tulajdonomba? Az illető nem hajlandó semmilyen együttműködésre. A tárgyak egy részét a lakás kiadásához használni tudnám (ami a tartozás összegét csökkentené), de nem tudom van-e jogom ezt tenni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlan bérbeadóját zálogjog illeti a bérleti díj és a költségek erejéig a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain. A bérbeadó mindaddig, amíg zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását. Mindezek alapján elsősorban annak a megállapítása a fontos, hogy mi szerepel az Önök között létrejött szerződésben. Megemlítendő, hogy további jogi problémák is felmerülhetnek az ügyben (pl. szerződésszegés a bérlő részéről, írásbeli felszólítás a bérlő részére, fizetési meghagyás stb.). Azt tanácsolom, hogy a szerződés birtokában kérje ügyvéd segítségét.

    Kérdés: 2015-2016-ban nem volt munkahelyem, nem fizettem tb járulékot. Kérdésem az, hogy a NAV behajthatja-e most utólag az elmaradt összeget? Igaz az, hogy csak 5 éven belüli tartozásra indíthatnak végrehajtást?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! 5 + 1 év az elévülés tkp. Javaslom, hogy kérje le, hogy tb számlája hogyan áll.

    Kérdés: Telekszomszédunk évek alatt felvásárolta a szántóföldi területeket körülöttünk. Most a kerítésünk elé 50 cm-re egy 50 cm magas útszegélyt tetetett. A pár lakásból álló házaink, udvaraink, így egy vizes árkot képeznek, mivel a mi talajszintünk a megemelt töltése alatt van jóval. A terület, amúgy is belvizes, a házak régiek, nincs alapjuk. Kérdésem is erre vonatkozik ez így szabályos-e?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy kérjen az illetékes önkormányzat jegyzőjétől birtokvédelmet. Ezt a birtokháborítástól számított 1 éven belül lehet kérni egy formanyomtatvány kitöltésével (ez jellemzően a polgármesteri hivatalok honlapján elérhető). Az eljárásért 3.000,-Ft illetéket kell fizetni és az eljárást a jegyző 15 napon belül lefolytatja. Ha a jegyző a kérelemben foglaltakat megalapozottnak találta, elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja. A jegyző előtti eljárás megindítása mellett, amennyiben a birtoksértő helyzet fennállásától számított egy év eltelt, a közvetlenül a bírósághoz is fordulhat birtokvédelemért és az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését tőle kérheti.

    Kérdés: Mi már 3 éve elváltunk. Vagyonmegosztás nem volt, közös megegyezéssel váltunk el. Azonban a volt férjemnek vannak különféle tartozásai (nem banki, hanem munkahelyi magánszemélytől), egy részét még a házasságunk alatt csinált, amiről én nem is tudtam. És most azzal fenyegetőzik, hogy behajtja rajtam. Ezt megteheti?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A válás után felhalmozott adósság a volt házastársát terheli. A házasság fennállása alatt keletkezett tartozás alapvetően a közös vagyont terheli, azonban ez alól is vannak kivételek: nem felel a házastárs harmadik személlyel szemben az olyan szerződésből eredő tartozásokért, amely szerződéskötéshez nem járult hozzá, és ezt bizonyítani tudja…..ez utóbbival szokott probléma lenni.

    Kérdés: Szerettem volna befejezni a jogosítványom, de az oktató, akinél voltam közölte, hogy ő már nem oktat. Ki akartam kérni tőle a sikeres KRESZ tanfolyamról készült papírt, mert csak úgy tudok oktatót váltani, ha ezt a papírt odaadom neki. A volt oktató mondta, hogy adjam meg az oktató nevét és ő majd odaadja neki, ez meg is történt, de a papírt nem kapta meg. Később ráírtam, hogy nem kapta meg a papírt és hogy oda tudná adni-e neki, akkor is kaptam egy ígéretet, de nem történt meg. Vártam pár napot írtam neki újra, akkor már csak elolvasta, de nem írt vissza semmit, most meg már el sem olvassa. Hozzáteszem az új oktató, akinél el akartam kezdeni a vezetést ismeri személyesen és beszéltek is és neki is megígérte, de nem adta oda, szóval ez az egész zajlik közel 3 hete és úgy néz ki, hogy nem hajlandó odaadni a papírt és így én elesek a jogosítványszerzés lehetőségétől. Mit tudok tenni? Van-e valamilyen kötelezettsége az oktatónak ezzel a papírral szemben?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben azt javaslom, hogy tegyen hivatalos, írásbeli felszólítást a volt oktatójának és/vagy annak munkáltatójának, ugyanis az oktató köteles az iratokat kiadni az Ön részére.

    Kérdés: Érdeklődnék, hogy mi lehet a megoldás. Volt élettársammal vettünk fel hitelt egy családi házra, melyet együtt vettünk meg 2006-ban, majd 2010-ben ő elköltözött. 3 közös gyermekünk van. A házba én önerőként egy lakásom árát tettem bele, viszont az ő nevén fut a hitel, mivel én akkoriban gyesen voltam. Én fele-fele arányban írattam a tulajdoni hányadot. De ő nem fizeti a hitelt, mióta elköltözött, viszont az úgymond tulajdonjogával visszaél. Sajnos a bíróság sem tett semmit, hiába volt több tárgyalás. 2026-ban jár le a hitel, amit egyedül fizetek. Érdeklődnék, hogy esetleg lehet olyan megoldás, hogy a volt élettárs lemond a közös gyermek javára a tulajdon részéről vagy ajándékozás esetleg szóba jöhet ilyenkor? Szeretnénk már megszabadulni tőle. Nevelőszülőként dolgozom és most is albérletbe kell lennem, mert azt sem engedi, hogy a családi házban legyek velük és a saját gyermekeimmel, melynek a hiteltörlesztését egyedül fizetem.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. Jelen esetben megoldás lehet az ajándékozás. Az ügy bonyolultságára való tekintettel azt javaslom, hogy személyesen kérje ügyvéd segítségét, ahol a releváns dokumentumok ismertetésére is sor kerül.

    Kérdés: Olyan kérdésem van, hogy anyósom számlájára jött a fizetésem, de közben inkasszót tettek rá. Mit tegyek?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Amíg a probléma nem oldódna meg, azt tanácsolom, hogy a fizetését kérje készpénzben, vagy pedig utalással de másik számlára.

    Kérdés: Végrehajtóval részletfizetési megállapodás van. Küldi a fennmaradó tartozásról a papírt, de a tartozás nő, vagyis 40 ezer Ft, az elszámolásban szerepel a befizetés, de a végösszegből nem került levonásra. 30 ezer helyett 40 ezret fizetünk. hogy hamarabb teljen le. Nőhet-e a tartozás, ha megállapodás van részletre? Azt mondta telefonon, hogy a kamat stb. össztartozás 368.000 Ft , a 4. részlet. 4*40 ezer Ft be van fizetve és még mindig 252.000 Ft-ot követel. Egyébként 8 évvel ezelőtti telefontartozás, amiről a sok költözések miatt nem kaptam felszólítókat, mert mindig más címem volt. A régire küldték, ami 3 éve nincs, eladtam a lakást. Jogos-e, hogy a jelenlegi tulajdoni lapra rátette a tartozást, miért nem a munkahelyemre, autómra tette?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy pontos választ tudjak adni, ismernem kellene az Önök között létrejött megállapodás minden részletét. Az összeg akár emelkedhet is, különösen a régebbi ügyeknél, hiszen korábban bőven 20 % feletti kamatok voltak, amire a késedelem miatt további kamatteher járulhat. Az ügy bonyolultságára való tekintettel azt javaslom, hogy személyesen kérje szakember (ügyvéd) segítségét.

    Kérdés: Olyan problémám lenne, hogy ez év októberig gyesen vagyok a gyermekemmel és a munkáltató megszüntette a munkaviszonyomat márciusban, csupán véletlenül értesültem és nem tőle. Semmilyen kilépő papírt vagy szabadságpénzt nem kaptam és ebben szeretnék segítséget kérni.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Fontos megjegyezni azonban, hogy érdemi választ a dokumentumok ismerete nélkül nem tudok adni.

    Kérdés: Pedagógus nő vagyok, 1981-től folyamatos munkaviszonyom van. Kérhetem-e a 40 évvel való nyugdíjba vonulásomat, ha a felmentési idő alatt betöltöm az öregségi nyugdíjkorhatárt? (Szeretnék 2022 dec. utolsó napjain nyugdíjba menni, de 2022. novemberében betöltöm a 65 évet.)

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapvetően nincs akadálya, azonban, ha közszférában tevékenykedik, úgy a nyugdíjkorhatár elérése esetén a nyugdíjba vonulás kötelező. Javaslom, keresse fel a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, akik pontos és bővebb információval fognak tudnak szolgálni.

    Kérdés: Elhunyt élettársam házában élek 11 éve állandó lakcím bejelentéssel. A tulajdoni lapon egyedül ő szerepel. A feltételezett örökösei kérhetnek albérleti díjat hagyatéki tárgyalás előtt és kiadhatják albérletbe az ingatlant? Sehol nem szerepelnek, még a lakcímük sem ide szól.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A jogszabályok értelmében a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig egyik örökös sem rendelkezhet teljesen önállóan az öröklött vagyonelemekkel, így (elvileg) nem adható ki bérletbe a lakás.

    Kérdés: Szeretném tudni, mihez van jogom abban az esetben, hogy a válópert beadtam áprilisban, de férjem nem hajlandó elköltözni a lakásból. Ez a második házasságom. Első férjem elköltözött, ide költözött a második hozzám. 18 évig éltünk együtt itt, 1 éve mentem hozzá feleségül, ami mostanára megromlott. Szeretném, ha elmenne, de nem tudom kirakni sem és az őrületbe kerget, hogy ő úgy véli több joga van itt lenni, mint nekem. Mit tehetnék? Várjam meg, míg kimondják a válást? Addig ezt el kell tűrnöm? Tanácstalan vagyok! Kérem segítsen, mit tehetnék?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakása házastársi közös lakásnak minősül, mivel az életközösség fennállta alatt együtt laktak ott. A lakáshasználatot rendezhetik közös megállapodás, ennek hiányában bírósági döntés útján. A házastársak (amíg azok) egyébiránt kötelesek a társuk lakhatásáról gondoskodni, így férjének nincsen kiköltözési kötelezettsége jelenleg.

    Kérdés: Szeretnénk megvenni egy házat, amiről most kiderült, hogy önkormányzati tulajdonú telken áll. A tulajdoni lapon szerepel, hogy “a ház mindenkori tulajdonosa jogosult a telek használatára”. A kérdésem, hogy az önkormányzat megteheti-e, hogy eladásra kínálja alólunk a telket? Vannak-e, és ha igen, akkor milyen jogaim vannak vele szemben (az elővásárlási jogomon kívül)? Mi az, amire ebben a vásárlási esetben különösen figyelnünk kell?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz ismernem kellene a tulajdoni lap teljes tartalmát.

    Kérdés: 50% ingatlan tulajdonrész kapcsán fordulok Önhöz. 2011-ben örököltem a budapesti társasházi lakásban tulajdonrészt. A tulajdonostárs haszonélvező jogcímen lakik a lakásban. A rossz emberi kapcsolatunk folytán nem volt lehetőségem a tulajdonrészem használatára. Tudomásomra jutott, hogy a tulajdonostárs évekre visszamenőleg igényt tart a lakás után általa fizetett közös költség felére. Jelenleg ez részemre havi 7.000 Ft terhet jelentene az évek alatt felgyülemlett összeg. Ha esetlegesen peres útra terelődne a helyzet, mivel tudom bizonyítani, hogy én ki voltam / vagyok zárva a lakáshasználatból? Nem tartok igényt bérleti-használati díjra, de ezáltal nem tartom jogosnak az irányomba felmerülő majd 1 millió Forint elmaradt közös költség összeget.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján a közös költség a tulajdonosokat tulajdoni hányaduk arányában terheli, ebből következik tehát az, hogy a közös költség rá háruló arányát minden esetben a tulajdonostársnak kell megfizetnie akkor is, ha a lakást a haszonélvező használja. Jelen esetben tehát jogosan követelheti Öntől a másik tulajdonostárs az elmaradt közös költség megfizetését, függetlenül attól, hogy haszonélvezőként ő használja az ingatlant. (Érdemes azonban a közös költség összetevő elemeit megvizsgálni, mert nem minden elem után kell fizetni.)

    Kérdés: The problem consists in diffusion of intimes photos taken without any consentement when victimes didnt even know about it. Mostly the victimes are Hungarians and Iranians living here in Hungary. Some of them were threatened that these photos will be sent to their families, friends, etc. I would like to know what says Hungarian law about such situation and what can be done?

    Válasz: Dear Sir/Madam, Due to the operative hungarian legislative provisions, whoever takes a photo of another person without any permisson will insult his/her rights to privacy. Everyone has the right to the protection of the law against such interference so whoever’s rights were insulted is entitled to initiate civil procedure. In this case the plaintiffs are also entitled to prosecute against the perpetrator(s) on the grounds of harassment.

    Kérdés: Az Intrum kft-től kaptunk ez év januárjában egy fizetési felszólítást, mely után rögtön kerestük őket telefonon, hiszen nem tudtunk semmi tartozásról. Emiatt kikértük tőlük a tartozásra vonatkozó állítólagos szerződéseket, illetve információhoz is akartunk jutni. Az ügyfélszolgálat tájékoztatott, hogy felfüggesztik az ügyet, amíg a papírokat be nem szerzik. Ennek már több, mint fél éve, azóta telefonos keresésnél jönnek a sablon “még folyamatban van a kikérés” szöveggel. Tájékoztatást azóta se kaptunk, azonban 2021.06.30-án kaptunk egy fizetési felszólítást, ahol a fizetési határidő 2021.06.29. A levélen postai pecsét nincs, semmi érdemi információt közlő dolog, hogy mikor is került postára a levelünk. Persze ebben az összeg többszörösét kérik. Ilyen esetben mit tehetünk?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem biztos, hogy emiatt idegeskedni kell……Abban az esetben, ha a cég közjegyzőhöz fordul, és fizetési meghagyást küld, 15 napon belül ellentmondással élhetnek, így majd a cégnek kell bizonyítania a tartozás fennállását.

    Kérdés: A police.hu-n látom, hogy BV bírói elfogatóparancs van ellenem érvényben. A pesti bíróság adta ki 2020. augusztusában. Voltak ügyeim régebben. 2012 óta semmit nem követtem el. Pesten pedig soha. Honnan lehetne megtudni, mi az ítélet, ami miatt keresnek?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! AZ Ön által írt honlapon megtalálja az ügyszámot, hatóságot is, ott tud érdeklődni Ön vagy a meghatalmazott jogi képviselője.

    Kérdés: Válófélben vagyok, feleségem a gyereket legutóbb egy általa készített fénymásolt, laminált diákigazolvánnyal küldte el, hogy használja azt, amikor velem van és utazunk (például). Hiába úgy néz ki, mint az eredeti vagy éppen pont azért megbüntethetnek, ha velem van a gyerek és tényleg használnunk kellene? Nem adott rá magyarázatot a feleségem, hogy miért nem adja oda az eredetit…

    Válasz: Tisztelt Kérdező! „Hamis” diákigazolvány felhasználása valóban közokirat-hamisításnak minősül, amely akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő. Az esetek nagy részében azonban nem kerül sor eljárás lefolytatására, ilyenkor a teljes árú jegy megvásárlása mellett pótdíj fizetésére köteleznek az ellenőrök. Elsősorban azt tanácsolnám Önnek, hogy beszélje meg a problémát feleségével.

    Kérdés: Átadom az autót a szerelőnek és nem adja vissza. Hol tudom fel jelenteni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához fontos lenne tudni Ön és a szerelő között létrejött megállapodás pontos tartalmát. Általánosságban azonban elmondható, hogy amennyiben a szerelő nem teljesíti kötelezettségét a megbeszélt időpontig, úgy késedelembe esik, és köteles megtéríteni Önnek a késedelemből eredő károkat. Ilyen esetben nincs helye feljelentésnek, és amennyiben megfelelő póthatáridő tűzése esetén sem teljesít a szerelő, Ön jogosult lesz felmondani a szerződést, és szerződésszegés okán polgári peres eljárást kezdeményezni az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező bíróság előtt.

    Kérdés: Azt kérdezném, hogy van-e jogom nem beengedni volt élettársamat a közös tulajdonunkba úgy, hogy bírósági úton én fizettem őt ki havi részletekben? Tehát a bíróság nekem ítélte a házat ennek fejében, de az ő gondolata szerint ő bármikor bejöhet és akadályozhatja azt, hogy életvitelszerűen éljek vagy épp vendéget fogadjak.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Volt élettársának magatartása zaklatásnak minősül, ami büntetőjogi jogkövetkezményeket vonhat maga után. Elsősorban azt tanácsolnám Önnek, hogy próbáljon meg vele beszélni és felhívni figyelmét a következményekre. Amennyiben volt párja továbbra sem változtat viselkedésén, akkor Ön jogosult zaklatás miatt feljelentést tenni vele szemben.

    Kérdés: Házunkban a lakások fel albérletbe van kiadva. A közös képviselő leváltására lehetne-e írásban szavazni, mivel gyűlésre egy időpontra összejönni szinte lehetetlen?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.

    Kérdés: Tartózkodási helyemként megjelölt ingatlant a tulajdonos eladta. Az új tulajdonosnak jeleztem, hogy a lakásban személyes tárgyaim vannak, amiket szeretnék elhozni. A korábbi tulajdonosnak – tudomásom szerint – nincs már ott holmija, új tulajdonos a korábbi szóbeli jóváhagyást követően mégis megtagadta, hogy az ingatlanból bármit is elhozzak. Az elmúlt hónapokban többször is kerestem a tulajdonost, de semmilyen formában nem reagált, sem elektronikus levélre, sem SMS-re. Mit tehetek azért, hogy a saját tulajdonomat visszakaphassam?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt tanácsolom, hogy írásban keresse fel a tulajdonost. Ha továbbra sem hajlandó együttműködni azt javaslom, hogy amennyiben létrejött Önök között korábban bármiféle megállapodás (bérleti szerződés), tekintse át a szerződés megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket, és ha szükséges, lehetőség van szerződésszegés címén peres eljárás megindítására (dolog kiadása iránt), avagy az egyszerűbb és gyorsabb birtokvédelmi eljárásra is.

    Kérdés: Lányomat Ausztriában 30 hónapra elítélték, gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt. Fellebbezéssel szabadult. Érdeklődnék, hogy mikor kaphat erkölcsi bizonyítványt?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Hatósági erkölcsi bizonyítványt állampolgárságtól és lakóhelytől függetlenül, bármely természetes személy kérelmezhet, tehát a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás csak kérelemre indul. Az eljárás megindítását célzó kérelem előterjeszthető postai úton, elektronikusan vagy a bűnügyi nyilvántartó szerv által működtetett ügyfélszolgálaton szóban. Ezen felül mentesítés folytán az elítélt mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, tehát ,,tisztává” válhat az erkölcsi bizonyítvány a törvény erejénél fogva.

    Kérdés: Egy elég szokatlan témában keresem meg Önöket. A szomszédunk telke jelenleg eladó és lakatlan, a rajta lévő egyik épületet lebontották, ezen kívül van még rajta több kisebb épület. A teleknek nincs megfelelő kapuja, nem lehet becsukni, illetve bezárni, valamint akkora rés van alul a kerítésnél, hogy a vadállatok be tudnak menni. Hozzáteszem 1-1,5 m gaz van, a rókák beköltöztek a telekre és 2 napja megtámadták a macskám, akinek amputálni kellett a lábát. A műtét költségei miatt és az egészség károsodása miatt tudok kártérítést kérni a telek tulajdonostól?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Önnek lehetősége van kártérítésre, fontos azonban megjegyezni, hogy a bizonyítás a károsultat, tehát Önt terheli.

    Kérdés: Az ügy: a férjem az előző házasságában adóstársként szerepelt a felesége mellett, két ingatlanra kért hitel felvételénél. Az ingatlanok a volt felesége nevén voltak és a feleségé maradtak a válás során, ez szerepel is a válási papírokban. A válás óta eltelt 10 év és most a férjem egy végrehajtótól több levelet is kapott, amiben követelik tőle az akkor felvett hitelek törlesztését. Többen javasolták, hogy meg lehet támadni a végrehajtást (nem tudom, hogy kell ezt szakszerűen megfogalmazni), a fent leírtakra hivatkozva. A kérdésem az, hogy ez valóban így van? Érdemes ezzel próbálkozni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Van jogorvoslati lehetőség a bírósági végrehajtásokkal szemben, azonban a dokumentumok és az eset körülményeinek ismerete nélkül pontosabb információval nem tudok szolgálni. Lehet a Vht. szerinti eljárás, lehet Pp. szerint, illetve kérdés, hogy egyáltalán a közös vagyon megosztásra került-e…..

    Kérdés: Szívességből használatra adtam kb. hat éve egy autót, ami az én nevemen van, a biztosítást, súlyadót, műszakit, ő fizeti, hisz ő használja. Vissza szeretném kapni, de ő azt mondja, még én fizessek, hisz ő költött rá. Eddig egy fillért sem kértem, hogy használhatta, mit tehetek? Mindenki költ arra, amit használ, furcsa lett volna, ha ingyen használhatja és még én fizetek, ha valami kell rá. Kérem, segítsen milyen lehetőségem van? Esetleg kérhetek innentől érte használati díjat, ha vissza nem kapom?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! JJavaslom, hogy próbáljon megállapodásra jutni a kölcsönvevővel, azonban, ha továbbra sem kívánja visszaszolgáltatni Önnek a kérdéses gépjárművet, akkor egyrészt dolog kiadása miatt indíthat pert, illetve egyéb feltételek fennállása esetén célszerű lehet a rendőrséghez fordulni, feljelentést tenni.

    Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy szándékomban áll venni egy üzletet, 250 m2 telekkel. Az üzlet vidéken van és felújításra vár. Kérdésem lenne, hogy mi lenne a menete, mert 50%-ban a tulaj nagykorú a többi 50% pedig négyfelé megy, amelyből 1 nagykorú 1 fogyatékos, akinek az édesanyja a gondnoka, a másik kettő pedig kiskorú, akinek az édesanyjuk él. Kérdésem lenne, hogy mennyire macera a vétel és hogy az eladási árba, ami reális, abba beleszólhat-e valaki vagy valami hivatal?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ilyen jellegű adásvételi ügyletek lebonyolítása sosem egyszerű, hiszen ha kiskorú és cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett személy is van az eladásra kínált ingatlan tulajdonosai között, az ő tulajdoni hányaduk feletti rendelkezés tekintetében szükséges a gyámhatósági és a gondnoki jóváhagyás is. A jóváhagyás iránti kérelemhez mellékelni kell az ingatlanra vonatkozó szerződés egy eredeti és három másolati példányát, 3 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítványt, vagy az ingatlanközvetítésre feljogosított bármely szerv értékbecslését, kivéve, ha az ingatlan értékét az illetékhivatal 6 hónapnál nem régebben már megállapította. Ügyvédi közreműködés is szükséges, az eljáró kolléga biztosan fog segíteni.

    Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy törvényes-e az, hogy a férjem keresztanyjának dolgozom és most válófélben vagyunk, ezért nem enged dolgozni a férjem keresztanyja. A dolgaimat se kaptam vissza, ami bent maradt a munkahelyemen. Eddig betegállományban voltam, most lejárt. Kértem szabadságot a jövő hétre, mert szerdán megyek ügyvédhez. Kirúghat így, hogy szabadságot kértem? Felajánlotta, hogy közös megegyezéssel írjuk a papírt vagy családi okok miatt elküld és akkor kifizeti a 8 év után járó végkielégítést, meg a fennmaradt szabadságot. Mitévő legyek?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése pontos megválaszolásához fontos lenne tudni, hogy határozott vagy határozatlan időre jött létre a munkaviszony. Határozott idejű munkaviszony rendes felmondással nem szüntethető meg, ellenben a határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással is megszüntethető. Az Ön esetében önmagában a családi okokra történő hivatkozásból nem derül ki, hogy az miért és hogyan érinti az Ön munkakörét. Megjegyzem, hogy a közös megegyezés okán NEM jár végkielégítés!

    Kérdés: Jelentkeztem OKJ képzésre, utolsó becsatlakozási lehetőségként volt meghirdetve, kifizettem 90.000 Ft-ot a tanfolyamra, majd kaptam 2 könyvet kidolgozott tételekkel. Azt írták, hogy online órák lesznek, egy se volt, meg azt, is hogy visszanézhető lesz az oktatás, az se volt. Majd a vizsgadíjat is kifizettem, 6 e-mailre sem válaszoltak, telefonhívásra sem. Szeretném megkérdezni, hogy ilyen esetben mit tehetek? Milyen úton kérhetem vissza a pénzem, ha nem jelentkeznek?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához szükséges lenne ismerni a felnőttképzési szerződés pontos tartalmát. Ezt a szerződést minden esetben írásban kell megkötni, továbbá törvény szabályozza, hogy milyen elemeknek kell a szerződésben szerepelniük. Kötelező feltüntetni az intézmény nevét és nyilvántartási számát, valamint a képzésre vonatkozó minden fontos részletet. Ha nem szerepel a kötelező tartalom a szerződésben, a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján semmisnek kell tekinteni a szerződést, egyéb esetben pedig – pl. nem megfelelő órák esetén – a tanulónak lehetősége van követelnie a tanfolyamrészek újbóli biztosítását. Amennyiben ezeket az iskola nem teszi lehetővé, akkor a tanuló igényelheti a képzési díj leszállítását, végső esetben pedig elállhat a szerződéstől. Azt javasolnám Önnek elsősorban, hogy próbálja meg személyesen megkeresni az intézményt és amennyiben a továbbiakban sem jár sikerrel, abban az esetben Ön jogosult bírósághoz (előtte FMH eljárás kell az összeg miatt!), oktatási hivatalhoz fordulni.

    Kérdés: Már 40 éve pihenünk a velencei tavi nyaralónkban, de két éve a teraszunk elé építkezett egy család úgy, hogy az ő teraszuk is mi felénk néz. Ha lett volna szomszédi vétó, akkor ezt nem engedtük volna. A felső ablakból belátni a hálószobánkba. Itt élik az életüket előttünk 3 kiskorú, egész nap sikongató gyerekkel, egyfolytában ugató kiskutyával. Tönkretették a privát életünket, elvették a kilátásunkat, a nyugodt pihenésünket és eladni sem tudjuk a házat, mert jelentős mértékben csökkent ezzel a piaci értéke is. Ezért kártérítést szeretnénk a veszteségünk pótlására. Kérem válaszukat, hogy van-e esélyünk erre.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése megválaszolásához ismerni kellene az ügy pontos körülményeit, hiszen az ilyen esetekben rendkívül komplex vizsgálatra is szükség lehet. A panorámavesztést, intimitás megsértését eredményező építkezés rendszerint azzal a következménnyel jár, hogy az érintett szomszédos ingatlan értéke csökken. A forgalmi érték csökkenése pedig kárként jelentkezik, amelynek megtérítését az építkező szomszédtól lehet követelni. A bíróság ilyen esetekben vizsgálja, hogy az építési előírásoknak megfelelő-e az építkezés, és ha nem, akkor az eltérésből ered-e az értékcsökkenés. Ha az építés szabályos volt, ez önmagában a felelősség alól nem mentesíti az építkezőt. Ebben az esetben azt vizsgálja a bíróság, hogy az építtető kellő gondossággal és körültekintéssel járt-e el annak érdekében, hogy a szomszédos épület forgalmi értékét csökkentő károsodást ne okozzon. A fentiekben kifejtettek okán elsősorban azt tanácsolnám Önöknek, hogy vegyék fel a kapcsolatot egy szakemberrel, aki az összes körülményt mérlegelve válasszal tudna szolgálni Önöknek, hogy megérné-e jogi lépéseket tenni az ügy érdekében.

    Kérdés: Idén februárban beázott a lakásunk előszoba fala, elöntve így az egész lakásban a parkettát is. Ezt a biztosító miután értesítette őt a lakásszövetkezet, felmérte, majd a megállapított összeget kiutalta a részünkre. 1 hónap múlva ismét ázni kezdett a már említett fal, ám mivel időben jeleztem a lakásszövetkezet felé, így most nem volt nagy özönvíz, csak a fal ugyanott, ahol előtte 1 hónappal. A 2. eset után 2 nappal a lakásszövetkezet ideküldte az általa megbízott festőt, hogy mérje fel mekkora munka. Így a festővel megbeszéltük, hogy 3 hét múlva jön és kifesti, végig úgy kommunikálva, hogy ezt a lakásszövetkezet fizeti. Most a festő munkáját velem szeretnék kifizettetni, mondván az első alkalommal kapott kárösszegből fizessem ki. Ezt arra alapozzák, hogy a biztosító a 2. beázást nem fizeti ki, mert még nem történt meg a fal helyreállítása. A kérdésem, hogy ez valóban így megy vagy jogosan gondolom, hogy nem nekem kell kifizetnem az ismételt károkozás utáni helyreállítást?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az esetek többségében a kárelhárítás költségének a megtérítése a biztosítót terheli. Lényeges azonban annak a megállapítása, hogy mi okozta a beázást (feljebb lakó szomszéd, csőtörés…). Azt javaslom, hogy mindenképpen tekintse át a társasház / lakásszövetkezet, valamint a saját maga által kötött lakásbiztosítási szerződést is, annak érdekében, hogy kiderüljön, adott esetben melyiket lehet igénybe venni. Fontos megjegyezni, hogy egy káreseményre egy biztosítási esetként lehet tekinteni.