Jogom van

Ingyenes online jogi segítségnyújtás és jogi tanácsadás igénybevétele

Jogom van

Ingyenes online jogi segítségnyújtás és jogi tanácsadás igénybevétele

A fórum használata

A www.jogomvan.hu fórumának felülete arra szolgál, hogy jogi problémájára iránymutatást, lehetséges megoldási javaslatot kapjon, relatíve gyorsan és ingyenesen.

A szolgáltatás anonim, regisztrációhoz NEM kötött.

A „Kérdés beküldése” menüpontra kattintva teheti fel kérdését. Azonosító adatokat a rendszer NEM tárol, azokat megadni így nem szükséges. Személyes konzultáció igénylése esetén kérjük, hogy a kapcsolatfelvételi telefonszámot (+36 20 966 2061) használja.

A lehető leghamarabb (általában 1 héten belül) megválaszolásra kerülnek a kérdések, mely során a kérdés és a válasz megszövegezése kerül kizárólag feltüntetésre az oldalon. A kérdés a rendszerben nem azonnal, csak a moderátori ellenőrzés után jelenik meg.

A beépített kereső segítségével kulcsszavakra lehetséges a keresés minden jogeset címében és tartalmában, mely javasolt, hiszen lehetséges, hogy a kérdésére a válasz már megtalálható.

A fórum teljeskörű jogi tanácsadásra NEM alkalmas, így az üzemeltető minden felelősséget kizár annak használatával kapcsolatosan, pusztán iránymutatás, segítség, jogi véleménynyilvánítás az oldal célja. Egyebekben a főoldalon megjelentetett Általános felhasználási feltételek az irányadóak.

Kérdés beküldése

 

Eddigi adatok alapján

  • A problémák megoldása 91% 91%
  • Minden kérdésre válaszolunk 100% 100%

Népszerű kérdések

Kérdés: Tiszteletem!
Folyamatos 3 műszakban dolgozom (éjjel-nappal, ünnep nap is), a műszakrend szerint több munka napom van havonta, mint a havi munka napok száma. A plusz napokra szabad napot kapok havonta.
Betegállományba kerültem ez évben másodszor november végétől december közepéig, elfogyott a betegszabadságom (15 nap), és utána következett a tb-és táppénz. A problémám az, hogy a december hónapra elkészített műszak beosztásban, melyben a szabadnapok NEM a táppénzes napokra voltak írva -4 nap- 2-őt ráírt (elvett) a táppénzes napokra a munkáltató!
Kérdésem:jogszerű ez?! (azokat a napokat az orvos igazolta!) ill. hol tudok utána nézni?

Válasz: Jól érzi, ez nem jogszerű így. Amennyiben minden részletszabálynak utána szeretne nézni, akkor legegyszerűbben itt tud: www.njt.hu
Közismert jogszabályokon belül az “M” betűt kell választani, ott pedig az Mt.-t (Munka Törvénykönyve).

Kérdés: Mit tehetek abban az esetben, ha a munkáltatóm nem fizeti ki a béremet? Nyilván ingyen nem fogok dolgozni.

Válasz: A Munka törvénykönyve ebben az esetben védi a munkavállalót, köteles késedelmi kamatot fizetni a munkáltató. Ha több havi munkabért nem kapott meg a munkavállaló és nem egyszeri esetről van szó, bírósági úton érvényesítheti jogait és követelheti az elmaradt bérét és a késedelmi kamatot.

Kérdés: Amikor megtudta a munkahelyen a főnököm, hogy terhes lettem, azzal fenyegetett meg, hogy kirúg, ha nem megyek el magamtól, és nem egyezünk meg közös megszüntetésben. Megteheti? És én mit tehetek?

Válasz: Ha kellő időben jelezte a munkáltatója felé a várandósságát, akkor nem mondhatnak fel jogszerűen csupán emiatt, azaz nem “rúghatják ki”. Amennyiben mégis így alakulna, mindenféleképpen forduljon ügyvédhez, a továbbiakban szükséges jogi lépések megtétele céljából. www.jogomvan.hu

Kérdés: Üdvözlöm! Kb. 10 éve a szüleim a nővéremnek ajándékozták a házukat, amiben haszonélvezőként laknak a mai napig. A nővérem kifizetett engem. Közben a szülők egészségi állapota sokat romlott. Édesanyánknak amputálták a lábát. A nővérem külföldön él. De nincs messze a szülő falutól. Kb. 40 perc. 5 éve nem látogatja a szüleinket. Pedig jár a faluba a barátnőihez. Minden gond az én nyakamba szakadt. Én járok hozzájuk takarítani, én viszem őket orvoshoz, én vásárolok és segítem őket anyagilag is. Kérdésem: vissza lehet-e vonni az ajándékozást? Ha igen, nekem mennyit kellene neki visszafizetnem (8 milliót kaptam, eltelt 10 év, romlott a ház állaga és az infláció is közrejátszik) Követelhetnek-e a szülők a külföldön 30 éve élő állampolgársággal rendelkező (viszont 30 éve nincs bejelentett munkahelye) lányuktól szülőtartást????

Válasz: A feltett kérdésére csak általánosságban lehez válaszolni, ugyanis az eset összes körülményeit és pontosan kellene ismerni. Az ajándék visszakövetelhető, de annak szigorú és pontosan körülírt feltételei vannak a törvényben. Szülőtartás is követelhető, de ez is igen komoly feltételekhez kötött és bizonyítani szükséges, továbbá a mértéke sem magas.

Kérdés: Angliában dolgoztam 4 évet. Ott volt biztosításom. Jelenleg betegség miatt itthon vagyok, munkára alkalmatlan állapotban. Kint orvosok nem láttak, csak itthon, és azt mondták hogy legalább 1 évig leszek munka képtelen. A kérdésem az lenne hogy igényelhetek-e kintről valamilyen “rokkant nyugdíjat” vagy bármilyen segélyt. Itthon nem volt még munkaviszonyom.

Válasz: A kérdés rövidsége ellenére rendkívül összetett. Érdemes figyelni arra, hogy az egészségbiztosítás és a társadalombiztosítás nem ugyanazt jelenti, így az állami szolgáltatások is teljesen más kört fednek be.
Elviekben van rá lehetőség (a megfelelő formanyomtatványok kitöltése és elküldése után), hogy Angliából pénzbeli ellátást is kapjon, de a korrekt válaszhoz kellene tudni a kinti biztosítás mikéntjét, feltételeit, a hazakerülését, az orvosi ellátás hiányának okát stb. Ezen kívül három fontos információ még: egyszerre két országban párhuzamosan nem lehet biztosítotti jogviszonyban, erre figyeljen, illetve a kinti ügyintézéshez angol szakember / ügyvéd közreműködését javaslom, amellett, hogy érdemes a munkaviszony jelenlegi megléte felől is informálódni, mivel azt ilyen esetekben rendszerint megszüntetik, az eddigi tapasztalataim szerint.

Load More

Mostanában

Kérdés: Feleségem immár három és fél hete karambolozott a használtan, de kevés km-rel vásárolt lízingelt autónkkal. A másik fél a felelősségét elismerte, a kárt az első munkanapon bejelentettem a károkozó biztosítójának. Azóta viszont nagyon lassan halad az ügyintézés. A kárfelvételre 5 napot vártam, a kárelszámolás – hivatalosan – még nem érkezett meg. Közben megbíztam egy az érintett biztosítóval leszerződött kárszakértőt, aki “fű alatt” betekintett az immár egy hete elkészült, de nekem meg nem küldött kárelszámolásba. Ebből az derült ki, hogy a biztosító 25 %-kal csökkentette a gépjármű árát, gazdasági totálkárt állapított meg, illetve vélelmezhető, hogy a hátam mögött a biztosító és a bank valamilyen módon egyeztetett. Ezt abból gondolom, hogy a kárérték és a banki követelés szinte forintra megegyezik. Így viszont a gépjármű vásárlásakor befizetett önrész, mintegy 600 ezer Ft elúszna. Mit tehetek ilyen esetben, követelhetek-e valamilyen sérelemdíjat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A sérelemdíj intézménye a nem vagyoni károk kompenzálására szolgál, tehát ebben az esetben nincs rá lehetőség. A törvény szerint a kárveszélyt a lízingbe vevő viseli. Elsődlegesen a szerződési konstrukció az, ami irányadó a kárelszámolást illetően. Javaslom, várja meg a kárelszámolás megérkezését, és amennyiben továbbra is szükséges keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, bizonyosan van megoldás.

Kérdés: 17 éves házasságunkat szeretném felbontani kibékíthetetlen ellentétek miatt (szóbeli bántalmazó, agresszív, dühöngő magatartása miatt nem akarok maradni tovább), de a férjem nem hajlandó sem elfogadni a döntésem, sem megegyezni 11 és 14 éves gyermekünk felügyeletében. Ehelyett azzal fenyeget, hogy elpereli tőlem a gyerekeket és csak nélkülük költözhetek el. A házunkat közösen építettük, fele-fele arányban tulajdonosok vagyunk. De én nem szeretnék itt maradni, szeretnék albérletbe költözni a gyerekeimmel. Mit tehetek? Hogyan költözhetnék el a gyerekekkel együtt? Milyen lehetőségeim vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az illetékes bírósághoz fordulhat, ahol kérelmezhet ideiglenes gyermekelhelyezés iránti intézkedést. Javaslom, hogy elsődlegesen keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve. Mindentől függetlenül a gyermekekkel bármikor elköltözhet, de szerencsésebb lenne, ha erre már a per alatt kerülne sor adott esetben.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy vettem egy házat, ami tartozással terhelt. Ügyvéd által hitelesített szerződésben az eladó vállalta, hogy rendezi a tartozását egy bizonyos határidőre. Mit tehetek, ha mégsem, ugyanis ez az érzésem? Németországban élő illetőről van szó. Az ügyvéd is passzív ebben az ügyben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megadott információk sajnos nem elegendőek a kérdése teljeskörű megválaszolásához. Az ügy bonyolultságára való tekintettel javaslom, hogy a szükséges dokumentumokkal forduljon másik szakemberhez (ügyvédhez) a kérdéses jogi probléma megoldása érdekében, mivel mindenféleképpen látni kellene az adásvételi szerződést és az ingatlan tulajdoni lapját.

Kérdés: Édesanyám ez év márciusában hunyt el, ő egy pszichiátriai demens beteg volt. Hárman vagyunk testvérek, én laktam vele, én és a családom gondoztuk. Egy ingatlan maradt utána melyben 1/5 részben tulajdonos vagyok, tehát az örökség 4/5 részét kellene három részre osztani. Az ingatlanban több beruházást, korszerűsítést végeztünk sajnos édesanyám neve alatt. Két testvérem az öröklési jogával tökéletesen tisztában van, sajnos ápolási, gondozási kötelességükkel azonban nem. Közel 10 évig vigyáztunk rá, nehezen tudom elfogadni, hogy nekem gyakorlatilag nem volt életem és most mindennek, amiért dolgoztunk fizethetem ki egy részét. A gondozás, ápolás csak az én feladatom, én és a családom kötelessége volt? Testileg, lelkileg belebetegedtem az elmúlt évekbe. Mit tegyek? Törődjek bele, hogy eddig az ápolás rabja voltam és most majd egy bank rabja leszek? Nem az öröklési igényüket vitatom, de a mértéket igen. Nekik a piaci és jogos örökségük kell. Mit tehetek?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind azt követően egyetemlegesen felelnek, tehát Ön nem lesz a “bank rabja”. A közös tulajdon megszüntetésére a következő lehetőségek állnak fent, hogy minden örökös megkapja az örökségét: A közös tulajdon megszüntethető akképpen, hogy az egyik tulajdonostárs megváltja a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadát ellenérték fejében. Továbbá harmadik személynek közösen is eladhatják az ingatlant és a vételárat osztják fel egymás között. Amennyiben a tulajdonostárs nem járul hozzá a közös tulajdon megszüntetéséhez, bíróság előtt pert lehet indítani ellene, amely során a bíróság kimondja, hogy milyen megváltási árért veheti meg a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadát.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy ha nem jelentkeztem rendőrségen, de a bíró ezt szabta meg, akkor milyen büntetést fogok kapni? Rabosíthatnak ismét vagy lehet kérni pénzbírságot?

Válasz: A megadott információk alapján kérdése teljeskörű megválaszolása nem lehetséges. Javaslom az ügy bonyolultságára való tekintettel, a szükséges dokumentumokkal keressen fel szakembert (ügyvédet) a probléma megoldása érdekében. Szükséges lenne ismerni az iratokat, a pontos válaszhoz.

Load More

Megválaszolt kérdések

Az utolsó 100 megválaszolt kérdés

Az összes eddig megválaszolt kérdés listájának megtekintéséhez kérjük, kattintson ide.

Kérdés: Feleségem immár három és fél hete karambolozott a használtan, de kevés km-rel vásárolt lízingelt autónkkal. A másik fél a felelősségét elismerte, a kárt az első munkanapon bejelentettem a károkozó biztosítójának. Azóta viszont nagyon lassan halad az ügyintézés. A kárfelvételre 5 napot vártam, a kárelszámolás – hivatalosan – még nem érkezett meg. Közben megbíztam egy az érintett biztosítóval leszerződött kárszakértőt, aki “fű alatt” betekintett az immár egy hete elkészült, de nekem meg nem küldött kárelszámolásba. Ebből az derült ki, hogy a biztosító 25 %-kal csökkentette a gépjármű árát, gazdasági totálkárt állapított meg, illetve vélelmezhető, hogy a hátam mögött a biztosító és a bank valamilyen módon egyeztetett. Ezt abból gondolom, hogy a kárérték és a banki követelés szinte forintra megegyezik. Így viszont a gépjármű vásárlásakor befizetett önrész, mintegy 600 ezer Ft elúszna. Mit tehetek ilyen esetben, követelhetek-e valamilyen sérelemdíjat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A sérelemdíj intézménye a nem vagyoni károk kompenzálására szolgál, tehát ebben az esetben nincs rá lehetőség. A törvény szerint a kárveszélyt a lízingbe vevő viseli. Elsődlegesen a szerződési konstrukció az, ami irányadó a kárelszámolást illetően. Javaslom, várja meg a kárelszámolás megérkezését, és amennyiben továbbra is szükséges keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, bizonyosan van megoldás.

Kérdés: 17 éves házasságunkat szeretném felbontani kibékíthetetlen ellentétek miatt (szóbeli bántalmazó, agresszív, dühöngő magatartása miatt nem akarok maradni tovább), de a férjem nem hajlandó sem elfogadni a döntésem, sem megegyezni 11 és 14 éves gyermekünk felügyeletében. Ehelyett azzal fenyeget, hogy elpereli tőlem a gyerekeket és csak nélkülük költözhetek el. A házunkat közösen építettük, fele-fele arányban tulajdonosok vagyunk. De én nem szeretnék itt maradni, szeretnék albérletbe költözni a gyerekeimmel. Mit tehetek? Hogyan költözhetnék el a gyerekekkel együtt? Milyen lehetőségeim vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az illetékes bírósághoz fordulhat, ahol kérelmezhet ideiglenes gyermekelhelyezés iránti intézkedést. Javaslom, hogy elsődlegesen keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve. Mindentől függetlenül a gyermekekkel bármikor elköltözhet, de szerencsésebb lenne, ha erre már a per alatt kerülne sor adott esetben.

Kérdés: Kérdésem az lenne, hogy vettem egy házat, ami tartozással terhelt. Ügyvéd által hitelesített szerződésben az eladó vállalta, hogy rendezi a tartozását egy bizonyos határidőre. Mit tehetek, ha mégsem, ugyanis ez az érzésem? Németországban élő illetőről van szó. Az ügyvéd is passzív ebben az ügyben.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megadott információk sajnos nem elegendőek a kérdése teljeskörű megválaszolásához. Az ügy bonyolultságára való tekintettel javaslom, hogy a szükséges dokumentumokkal forduljon másik szakemberhez (ügyvédhez) a kérdéses jogi probléma megoldása érdekében, mivel mindenféleképpen látni kellene az adásvételi szerződést és az ingatlan tulajdoni lapját.

Kérdés: Édesanyám ez év márciusában hunyt el, ő egy pszichiátriai demens beteg volt. Hárman vagyunk testvérek, én laktam vele, én és a családom gondoztuk. Egy ingatlan maradt utána melyben 1/5 részben tulajdonos vagyok, tehát az örökség 4/5 részét kellene három részre osztani. Az ingatlanban több beruházást, korszerűsítést végeztünk sajnos édesanyám neve alatt. Két testvérem az öröklési jogával tökéletesen tisztában van, sajnos ápolási, gondozási kötelességükkel azonban nem. Közel 10 évig vigyáztunk rá, nehezen tudom elfogadni, hogy nekem gyakorlatilag nem volt életem és most mindennek, amiért dolgoztunk fizethetem ki egy részét. A gondozás, ápolás csak az én feladatom, én és a családom kötelessége volt? Testileg, lelkileg belebetegedtem az elmúlt évekbe. Mit tegyek? Törődjek bele, hogy eddig az ápolás rabja voltam és most majd egy bank rabja leszek? Nem az öröklési igényüket vitatom, de a mértéket igen. Nekik a piaci és jogos örökségük kell. Mit tehetek?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind azt követően egyetemlegesen felelnek, tehát Ön nem lesz a “bank rabja”. A közös tulajdon megszüntetésére a következő lehetőségek állnak fent, hogy minden örökös megkapja az örökségét: A közös tulajdon megszüntethető akképpen, hogy az egyik tulajdonostárs megváltja a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadát ellenérték fejében. Továbbá harmadik személynek közösen is eladhatják az ingatlant és a vételárat osztják fel egymás között. Amennyiben a tulajdonostárs nem járul hozzá a közös tulajdon megszüntetéséhez, bíróság előtt pert lehet indítani ellene, amely során a bíróság kimondja, hogy milyen megváltási árért veheti meg a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadát.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy ha nem jelentkeztem rendőrségen, de a bíró ezt szabta meg, akkor milyen büntetést fogok kapni? Rabosíthatnak ismét vagy lehet kérni pénzbírságot?

Válasz: A megadott információk alapján kérdése teljeskörű megválaszolása nem lehetséges. Javaslom az ügy bonyolultságára való tekintettel, a szükséges dokumentumokkal keressen fel szakembert (ügyvédet) a probléma megoldása érdekében. Szükséges lenne ismerni az iratokat, a pontos válaszhoz.

Kérdés: 1987-től dolgozom óvodatitkári munkakörben. 2006-ban szociálpedagógus végzettséget szereztem. Munkáltatóm 2015.09.01.-től besorolt a Ped.I-be. 2019-ben teljesítettem a pedagógusok számára előírt 120 órás továbbképzést is. Azonban most felmerült az a kérdés, hogy a szociálpedagógus szakképzettség pedagógus végzettségnek számít-e? A nevelési-oktatási intézményekben a Nkt. 3.sz. melléklete határozza meg a pedagógus munkaköröket és azok végzettségi és szakképzettségi követelményeit. A mellékletben szerepel a szociálpedagógus, mint szakképzettség, amellyel több pedagógus munkakör is betölthető, pl: kollégiumi nevelőtanár, fejlesztőpedagógus, sőt önállóan a szoc.ped., mint pedagógus munkakör is létezik. Mivel munkaköröm óvodatitkár, így ez a munkakör bármely pedagógus végzettséggel is betölthető. Az Nkt a NOKS-munkakörben dolgozóknál nem a pedagógusképzésben szerezhető szakképzettséget írja elő a pedagógus-előmeneteli rendszerben történő besorolás feltételeként, hanem az ún. ped. szakképzettséget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pedagógusok besorolása alapján a szociálpedagógus szakképzettség is pedagógus végzettségnek felel meg.

Kérdés: Szociális otthonban dolgozom és az ott lévő betegjogi képviselő felé panasz érkezett telefonon rám. Névtelenül, a munkáltató szerint erős hangnemben szóltam.  Ez volt a probléma. A munkáltató szóbeli figyelmeztetést adott. Megjegyezte, hogy mivel sok-sok éve ott dolgozom és ki vagyok égve, így jó lenne, ha munkahelyet váltanék. Akkor megnyugodna mindenki. Nos nyugdíj előtt vagyok (40 év). Most van kiszámolás alatt és sértőnek érzem a munkáltatótól ezt a megjegyzést. Ha nem jó a munkám, mondjon fel. Munkámmal semmi baj állítólag, csak néha emelt hangon beszélek, vagyis fogjam be a szám. Megjegyzem, hogy létszámhiánnyal küszködünk, amit 5 embernek kéne elvégezni azt 3 csinálja meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem tett fel konkrét kérdést, ebben az esetben nem tudok Önnek segíteni, nem derült ki mire lenne kíváncsi.

Kérdés: 23-éves vagyok és most 3 évig még tanulok egy iskolában, esti képzésen. Érdeklődni szeretnék, hogy ilyen esetben lehet igényelni tartásdíjat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell. Tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel. A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha a gyermek a tartásra érdemtelen; a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné. A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

Kérdés: Az alábbi problémával fordulok Önökhöz. A volt feleségem fellebbezett a kb. 8 éve meghozott határozat ellen. A gyerektartás mértékét 20%-ban szeretné megállapíttatni, valamint 6 havi különbözetet követel megfizettetni. A láthatást nem tudja biztosítani a határozatban leírtak szerint. Van, hogy 2 hónapig sem láthatom a gyerekemet. A gyerektartást rendszeresen (a határozatban szereplő összeget) a bankszámlájára utalom. Kérem szíves segítségüket, tanácsukat hova fordulhatok ez ügyben?

Válasz: Tisztelt kérdező! A megírt információk sajnos nem elegendőek a kérdés teljeskörű megválaszolásához. Javaslom az ügy bonyolultságára való tekintettel keressen fel szakembert (ügyvédet) a hatékony megoldás érdekében. 8 éves határozattal szemben fellebbezni nem lehet, feltehetőleg más áll a háttérben. A kapcsolattartás akadályozása lehet polgári és büntető kategória is, illetve a végrehajtás kérése is megfontolandó akkor. Ezekről csak az iratok ismeretében lehetne nyilatkozni.

Kérdés: A gyermekem édesapja nem fizeti időben a gyerektartást. Megkerestem az akkoriban gyámügy által kirendelt ügyvédnőt, aki nem tájékoztatott, hogy a jogi tanácsadás pénzbe kerül. Majd csak a beszélgetés után. Nem tudtam neki fizetni, mert nehéz anyagi körülmények között élünk. Majd az apa letétbe helyezte ebben a hónapban a 20 ezer Ft gyerektartást az ügyvédnél. Holnap vár időpontra, hogy majd a kisfiú gyerektartásából én rendezem az ő tanácsadását! Mit tehetek most?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, amennyiben az édesapa továbbra sem fizeti rendesen a gyerektartást forduljon bírósághoz. Lehetőség van a bíróságon ügyfélsegítő szolgáltatás igénybevételére, ahol segítenek a keresetlevet megírni nyomtatvánnyal és díjmentesen. Így nem kell számolnia az ügyvédi költségekkel. A bíróság végrehajtást rendelhet el, aminek keretében a továbbiakban sor kerülhet az összegnek az édesapa jövedelméből való levonására a gyermektartásdíj behajtása érdekében. Ezen túlmenően a rendőrségen is tud vele szemben feljelentést tenni, mert a tartásdíj nem fizetés bűncselekmény (amennyiben az végrehajtható bírósági határozaton alapul).

Kérdés: Azt szeretném megtudni, hogy ha én elváltam és van az első házasságomból két lányom, kérhetek-e gyerektartást 18. életévük után. Mindkét gyermek leérettségizett, de szakmát még nem szereztek. Úgy hallottam, hogy hiába töltötték be a 18-dik életévüket, mivel még nincs szakmájuk, akkor a továbbtanuláshoz kérhetek gyermektartást az első szak megszerzéséig. Az egyik gyermek OKJ-s, 2 éves képzésen vesz részt, a másik az orvostudományi egyetemre jár. Ha ez így van milyen lépéseket kell tennem, hová kell fordulnom, illetve ez milyen összegű támogatás lehet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, jár a gyermektartásdíj a 18. életév betöltése után is, ha a gyerekek felsőoktatásban vesznek részt. Az OKJ is ennek minősül. Elsődlegesen a szülők megállapodása az irányadó. A gyermektartásdíj mértékét fix pénzösszegben kell meghatározni. Javaslom, amennyiben nem sikerül megegyezniük forduljon a bírósághoz. A gyermektartásdíj mértékéről és megfizetésének módjáról a bíróság dönt, amennyiben a felek között nem jön létre konszenzus. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni a gyermek indokolt szükségleteit, mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét.

Kérdés: Egy kérdést szeretnék feltenni. Édesanyám éltében a készpénzével vagy értékpapírjával szabadon rendelkezik-e? Lehet jogi vita és megtámadható halála után a döntése? Nincs gondnokság alatt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben édesanyja, ahogy írta nem áll gondnokság alatt, tehát cselekvőképes, cselekvőképessége nincs részlegesen korlátozva, illetve kizárva, ebben az esetben rendelkezhet a vagyonával, ez a tény nem megtámadható ebben az esetben.

Kérdés:Vettünk egy házat, ahol az előző tulajdonos otthagyta a forgalomból kivont roncs autóját (utóbb kiderült az öreg autón még van hitel) azzal, hogy beköltözésünkkor elszállítja. Ennek fél éve, de ez nem történt meg. A kapcsolatot felvettük vele, de érdemben nem történt semmi intézkedés. Mit tehetünk, milyen jogunk van a roncs eltávolíttatásához?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, kíséreljék meg újra felvenni a kapcsolatot a tulajdonossal, tértivevényes levél formájában. A levélben tájékoztassák a tulajdonost, hogy amennyiben nem intézkedik, az autó elszállíttatására fog sor kerülni. Így a későbbiekben tudják igazolni, hogy jogszerűen jártak el. Abban az esetben, ha a felszólító levél ellenére sem történik érdemi változás, a kerületi jegyzőnél kérelmezhetik az autó elszállítását hatósági úton, illetve ezt saját költségükön is megtehetik. Amennyiben az adásvételi szerződés tartalmazza a gépkocsi elszállíttatására vonatkozó kikötést, utólag lehetőség van az elszállíttatás költségének behajtására.

Kérdés: Menyasszonyommal közösen újítottunk fel egy házat, amit ő örökölt, ő nevén van. Viszont most szakítottunk, de 2 és fél évet ott is laktunk. Ráköltöttünk kb. 10.000.000 Ft-ot. Van-e esély arra, hogy ebből valamit visszakapjak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben, a bíróság előtt hitelt érdemlően bizonyítja az ön által ráfordított költségeket, sikeresen követelheti az összeg megtérítését. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve.

Kérdés: Tavaly június 25-én testvérem a piros lámpánál állt motorral és egy autó hátulról belement, ő elcsúszott a motorral az ott lévő parkoló autónak, majd az út padkájának csapódott. Ezután az autós gázt adott és 20 méteren át vitte autója alatt. Olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy sajnos június 28-án 13 újraélesztés után elhunyt! Azt szeretném tudni, hogy a sofőr kap-e büntetést, mert jelenleg is megvan a jogosítványa és szabadlábon van! Térfigyelő kamera, busz kamerája, plusz járókelők látták esetet!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Büntető Törvénykönyv szerint közúti baleset okozása egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, amennyiben a bűncselekmény halált okoz. Az ön által megadott információk alapján kérdése teljeskörű megválaszolására nincs lehetőség. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről.

Kérdés: 3 műszakos munkarendben szombaton, illetve vasárnap behívhatnak-e dolgozni? A szombati bedolgozási napot áthelyezhetik-e vasárnapra? Egy hónapban hány hétvégi bedolgozásra kötelezhet? (Multi cég)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Főszabály szerint a 3 műszakos munkarendben hetente két pihenőnap kiadása kötelező, amelyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Munkaidőkeret alkalmazása esetén azonban lehetőség van 48 órát kitevő megszakítás nélküli pihenőidő biztosítására is, ebbe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. Minden esetben a munkaszerződésében foglaltak az irányadóak, a szerződés ismerete nélkül nem tudunk önnek pontosabb választ adni.

Kérdés: 2018-ban örököltünk egy ingatlant. A hagyatéki tárgyalás előtt keresgettünk mindenféle szerződést vagy bármiféle iratot, de az elhunyt életvitele okán semmit nem találtunk meg. Telefonos megkeresésünkre az NKM áramszolgáltató – ahova tartozik – csak annyit közölt, hogy ezen a címen, ilyen név alatt nincs élő szerződés. Tartozásról szó sem esett, így mi ezt annyiban is hagytuk. A házban maradt az elhunyt barátja, nem volt szívünk az utcára tenni. Ha kérdeztük az áram felől és a hosszabbítóról, akkor jó szomszédokról beszélt. 2020-ban el kellett küldenünk és akkor vettük észre, hogy a szolgáltatás a villanyórán keresztül zavartalanul működik. Kértünk egy vizsgálatot, aminek folyamán kijelentették, hogy nem csak lekapcsolták a szolgáltatást, de még 2016-ban a szerződés is megszűnt. Most meg 2016-ig visszamenőlegesen engedély nélküli áramvételezés miatt közel 1 millió Forintot követelnek. Némi tartozást elfogadok, de nem tartom jogosnak ezt az összeget. Mit tehetnék, hova forduljak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Első sorban mivel nem volt szerződés a szolgáltatóval így nyilván nem volt jogszerű a fogyasztás sem, amit az említett időszak alatt ott lakó baráton kell, hogy számon kérjenek. Amennyiben nem hajlandó az elmaradt költségek kiegyenlítésére és békés úton nem rendezhető az ügy, javaslom, forduljon szakemberhez (ügyvéd) személyesen a probléma megoldása érdekében. FMH eljárást, majd esetlegesen pert kell vele szemben kezdeményezni. A szolgáltató (sajnos) a tulajdonoson (is) jogosan követel(het).

Kérdés: Egy véletlen folytán (lakcímemre küldött postai küldeményből) derült ki, hogy egy általam ismeretlen személy az én lakcímemet jogosulatlanul felhasználva egyszerre 9 db kártyás mobiltelefonos szerződést kötött az egyik mobilszolgáltatóval. Volt egy 10. szerződése is a nevezett személynek ugyanazon adatokkal (tehát ugyanazon személyi igazolvány számmal és dátummal), de az egy másik címre szólt. Felvettem a kapcsolatot az illetékes mobilszolgáltatóval, de ők érdemben nem foglalkoztak az ügyemmel, azt mondták, hogy dobjam ki a szemétbe a levelet és ennyi. Nem vagyok nyugodt egyáltalán. Mit tehetek az ügyben? A mobilszolgáltató felelőssége felmerül-e az adatvédelem szempontjából? Hogy történhet meg, hogy ugyanazon személy ugyanaznap, ugyanazon személyi adatokkal egyszerre két lakcímre kössön szerződést egy szolgáltatóval?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez sokszor előfordul (aminek igen sokrétű okai lehetnek), de a leírtak alapján Önt sérelem nem érte. Javaslom esetleg bejelentés tételét írásban a szolgáltató és a rendőrség felé. Ezeknek semmilyen következménye nem lesz, nem is kell, de talán Ön nyugodtabb lesz.

Kérdés: Szerintem elévült tartozás miatt fellebbezni szeretnék az első fokú ítélet ellen. Létezik valahol erre nyomtatvány vagy elég, ha leírom levél formájában? Mit kérhetek a másodfokú bíróságtól (hatályon kívül helyezést)? Tudok-e még valamit tenni, ha a másodfokú bíróság is a faktor cég javára dönt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni. Az általános elévülési idő öt év. Több kérdés is felmerül, hiszen a tartozás elévülése a követelés esedékességétől kezdődik, továbbá a bírósági eljárás az adott ügyben megszakítja az elévülést. Amennyiben fellebbezni szeretne, javaslom, keressen fel szakembert (ügyvédet), a hatékony megoldás érdekében. Fontos még, hogy az elévülést a bíróság hivatalból nem veheti figyelembe, arra hivatkozni kell a megfelelő formában.

Kérdés: Az lenne a kérdésem,hogy tavaly elváltam a férjemtől 23 év házasság után. 3 közös gyermekünk van, 2 felnőtt és egy 15 éves. Én költöztem el a 15 éves gyermekkel albérletbe. A volt párom maradt a közös lakásban, mindenben meg tudtunk egyezni a válás során, simán ment minden. De a közös lakás, amiben együtt laktunk az anyósom nevén van, mert ő vette. Tarthatok-e igényt valamennyi részre, ha eladásra kerül az ingatlan?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan nem az Ön és volt férje tulajdonát képezi, ahogyan írja is az anyósa nevén van. Erről biztosan a földhivatal online felületéről letöltött tulajdoni lapról (cím és helyrajzi szám alapján) meg tud győződni. Amennyiben valóban az anyósa tulajdona, Ön nem támaszthat vele szemben (jogszerűen) tulajdoni igényt.

Kérdés: A nagymamán jelenleg édesanyám testvérénél (fia) lakik. Kb. 10-15 éve adott édesanyámnak és a testvérének 500-500 ezer Ft-ot (melyről semmi dokumentáció nem történt) ajándékként. Ezzel egyidejűleg a fiához költözött, ahol teljesen külön bejáratú, összkomfortos lakrész került neki kialakításra (csak az udvar és az utcai bejárat közös). A napokban viszont úgy gondolta, hogy ő nem szeret ott lakni, így albérletbe szeretne költözni és annak fenntartásához szülőtartást kér/követel. Ilyen esetben, ha van hol laknia egyébként és ő önszántából dönt úgy, hogy el szeretne költözni, kötelezhetőek szülőtartásra így édesanyámék? Hiszen nem önhibáján kívül kényszerül albérletbe, hanem saját döntés alapján…. Valamint, ha a nagymamán azt mondja, hogy a korábban ajándékba kapott 500-500 ezer Ft-ot fizessék vissza, tekintve, hogy nincs róla írásos bizonylat, követelhet-e kamatot rá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartási kötelezettségbe az indokolt költségek tartoznak bele, mint például a tartásra jogosult gondozásának, ápolásának, ellátásának, lakhatás biztosításának költségei. Jelen esetben ezen kötelezettségek teljesülnek, jogi álláspontom szerint egy bérleménybe való átköltözés finanszírozása nem tartozik az indokolt költségek közé, amennyiben a tartásra jogosult lakhatása biztosított. Különösen nem, ha nyugdíja stb. van még emellett. Az ajándékot visszakövetelni pedig csak ajándékozási szerződés alapján, – egyebek mellett – létfenntartási okból lehetne. Egyéb ok leírása alapján nem merülhet fel, így azt a leírtak alapján „visszaadni” nem kell, amiből következik az is, hogy kamatot sem kell fizetni.

Kérdés: Jogosan kötelezheti-e az önkormányzat a polgárait arra, hogy a kerítésétől egészen a közútig terjedő közterületet takarítsa vagy idős kor esetén takaríttassa és azt saját költségén elszállítsa. A kommunális adó, amit fizetünk nem erre volna?

Válasz:Tisztelt Kérdező! Igen jogosan, a törvény alapján az ingatlan előtti közterületet a tulajdonos köteles tisztán tartani. A kommunális adó más célra szolgál.

Kérdés: 4 éve vásároltunk egy 8 m széles 33 m hosszú telket, kiderült kb. 60 cm hiányzik a telek szélességéből. Visszaszerezhető-e a szomszédtól, aki elbirtokolta? Ez lenne a kérdésem!

Válasz: Tisztelt kérdező! Először javaslom, hogy békés úton próbáljon közös álláspontra jutni a szomszédjával és visszakérni tőle a kérdéses részt. Amennyiben nem sikerül megegyezniük, javaslom, forduljon szakemberhez (ügyvéd), aki segítségére lesz, ha esetleg birtokperre kerül sor, megegyezés hiányában. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a szomszéd a területet nem 15 éve birtokolja szakadatlanul, ellenkező esetben elbirtoklás következett be.

Kérdés: 2002-ben vásároltunk édesapámmal 1/2-1/2 tulajdoni hányadban egy zártkerti gyümölcsös művelési ágú termőföldet. 2015-ben édesapám az ő 1/2 hányadát ajándékozási szerződéssel nekem ajándékozta. Ezt az ingatlant most 2020-ban eladnám, keletkezik adófizetési kötelezettségem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerzést követő 5. évben már nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Kérdés: Egy kérdésem volna: 10 év együttélés után összeházasodtunk, ennek már 3 éve. Minden ingatlan a feleségem nevén volt már a házasságkötés előtt is, sem haszonélvezeti jogom, sem tulajdonjogom nincs. Elég idősek vagyunk már. Ha valami történne vele, akkor én bent maradhatok az ingatlanban továbbra is vagy el kell hagyjam? Van 3 felnőtt gyermeke, közös gyerekünk nincs. Gondolom öröklésnél sem jár nekem semmi?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Annak ellenére, hogy nem tulajdonos, a Polgári Törvénykönyv 7:58§-a alapján az örökhagyó házastársát haszonélvezeti jog illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakáson, illetve berendezési tárgyakon, emellett pedig egy gyermekrészt örököl a hagyaték többi részéből. A haszonélvezeti jog nem korlátozható és megváltása nem igényelhető a házastárssal szemben.

Kérdés: Ittas vezetés miatt elvették a svájci jogosítványom. Meddig tartható vissza?Jogos-e az elvétel 0.5 alkohol szinttől?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! A magyar hatóság a külföldi hatóság által kiadott vezetői engedélyeknél a vezetési jogosultságot csak a saját határain belül korlátozhatja. Tehát a tiltás csak Magyarországon belül érvényes. 0,5%-os véralkoholszint esetén a magyar törvények alapján jogos az elvétel. Az általános eljárás szerint jogosítványát visszaküldik az azt kiállító hatóságnak, akik visszaszolgáltatják vezetői okmányát, azzal a kikötéssel, hogy Magyarországon belül nem vezethet. A büntetés mértékét a magyar hatóságok fogják meghatározni, ami az ön által leírt információk alapján nem megállapítható.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy van egy ház adásvétel folyamatban  és az ügyvédnek van-e ügyfélkapuja, ahol le tudja kérdezni a helyrajzi számot, illetve a tulajdon lapot magát? Mert nem szeretnék átverés áldozata lenni, illetve a szüleim sem!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, neki is van, de javaslom, amennyiben nem rendelkezik ügyfélkapu azonosítóval, igényeljen egyet okmányirodánál, illetve kormányablaknál. Ezt, díj felszámítása nélkül, bármely természetes személy megteheti. Így lehetősége nyílik egy évben két alkalommal nem hiteles tulajdoni lap lekérésére ingyenesen.

Kérdés: Anyai Nagymamám 11 éve, nagyapám 9, anyukám pedig 6 éve hunyt el. A nagymamám első házasságából született egy fia, akit nem ő nevelt, igazán nem ismerjük a történetet erről nem beszélt senki. De a fiúnak született 2 gyermeke. Már ő sem él, mi nem is ismertük. A napokban megjelent egyik gyermeke, akiben most merült fel, hogy ők is örökösök. Ilyen esetben mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben Önnek nincs semmi teendője. Az, aki igényt tart az örökség egy részére, annak kell igazolnia, hogy az valóban megilleti őt.

Kérdés: Remélve a jó döntés ügyében fordulok Önökhöz tanácsért. Több, mint 3 éve dolgozok egy kereskedelmi cégnél. Szeretem magát a munkát, mert emberekkel foglalkozhatok és az elégedettség, a bizalmuk sokat jelent nekem. Elvárások, követelések sora több irányból, ami lehetetlenné teszi a rendes munkavégzést. Két műszakban dolgozom. Délelőttös hetemen, ha a több, mint 8 órám ledolgozom (5:30-14:30, jelenléti ívben persze máshogy kell vezetni a szabályosság érdekében) és időben szeretnék elmenni haza vagy intézni a napi ügyeimet, akkor gyakorta vagy nem engedik vagy kérlelik, hogy még ezt és ezt csináld meg. Ha nemet mondok, akkor jön a “szívatás”. Ebédszünetem nincs, s nem is merem kivenni. Kávét se merek készíteni addig, amíg bent van a vezető. Bér levonások, kötelező selejt fizetések önhibán kívül vannak. Én se ettem még, te miért ennél akkor? Szinte modern rabszolgaság olykor. 1000 karakter rövid összefoglalni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Sajnos konkrét kérdést nem tett fel, amire egyértelmű választ adhatnék. Javaslom, először próbáljon közös álláspontra jutni a munkáltatói jogkör gyakorlójával. A leírtak alapján a munkáltató több munkaviszonnyal kapcsolatos alapelvet is megsértett, mint például a joggal való visszaélés tilalmát, a jóhiszeműség és tisztesség elvét és az egyenlő bánásmód követelményét. Javaslom, hogy a jogi probléma súlyossága és bonyolultsága miatt keressen fel szakembert (ügyvédet), aki a kérdés teljeskörű megismerése után segítségére lesz, amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlójával nem sikerül orvosolni a problémákat.

Kérdés: Családunk egy önkormányzati lakásban lakott. 1997-ben jött egy olyan lehetőség, hogy az ingatlant felajánlottak megvételre. A család élt a lehetőséggel és megvásárolta . Az ingatlan a húgom nevére került, az anyukámnak halálig tartó haszonélvezeti joga van. A többi testvérnek pedig aláírt egy lemondó nyilatkozatot, hogy nem tart igényt a lakásra. Nekem az a gondom, hogy én nem írtam alá semmilyen nyilatkozatot, valaki más tette meg helyettem. Abban az időben külföldön éltem. A kérdésem az, hogy támadható-e a tulajdonjog? Van-e jogom az ingatlanhoz?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megtámadást 1 éven belül lehet gyakorolni. Semmisségre viszont korlátlanul lehet hivatkozni, a feltételek fennállása esetén. De fontosabb, hogy a tulajdonjogi igények NEM évülnek el. Ismerni kellene azokat az iratokat, így javaslom, hogy az ügy hatékony megoldása érdekében forduljon szakemberhez (ügyvéd) segítségért.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy ha a bíróság nem tudja az adós béréből az elmaradt és a jövőbeni gyerektartást levonni (mert inkább otthagyja a munkahelyet) a Magyar Államkincstár megelőlegezi-e a kifizetést annak a félnek, aki felé a tartozás van? Vagy akkor megteheti, hogy élete végéig nem fizet az adós gyerektartást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elmaradt tartásdíjat legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg lehet követelni bírói úton. Ha a bíróság már megállapította jogerősen a gyermektartásdíjat, és a fizetésére kötelezett legalább 6 hónapja nem teljesíti a kötelezettségét, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalától a tartásdíj megelőlegezése kérelmezhető, feltéve hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.  A gyámhivatal – a feltételek fennállása esetén – a hozzá beérkezett kérelem benyújtásának napjától előlegezi meg a gyermektartásdíjat a bíróság által meghatározott alapösszegben azzal, hogy a megelőlegezett tartásdíj összege a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át nem haladhatja meg gyermekenként. Az állam által történő folyósítás legfeljebb 3 évig tart, és kérelemre 1 alkalommal legfeljebb 3 évre továbbfolyósítható, illetve ismételten megelőlegezhető. A jogosultsági feltételek folyósítás ideje alatt történő megszűnése esetén a gyámhivatal a folyósítást felfüggeszti, illetőleg megszünteti. A megelőlegezett tartásdíjat a kötelezettnek az állam részére vissza kell fizetnie.
Más: javaslom a büntető feljelentés megtételét, fizetni fog….

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, ha van TB tartozásom és veszek egy motort, akkor azt lefoglalhatják?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Előbb-utóbb el fog odáig jutni az eljárás, tehát igen. Persze ez függ a tartozás mértékétől is.

Kérdés: A kérdésem arra vonatkozik, hogy van a nevemen egy budapesti lakás tulajdonjogának 25%-a. Erre egy behajtó cég jelzálogot jegyeztetett be, egy a nevemen lévő Bt. ügyében. A lakásban nővérem él a családjával, az ő nevén is 25% rész van, a lakás 50% tulajdonrésze még nem tisztázott. Árverés alá bocsátható-e így az ingatlan, hogy más él benne, hogy csak a negyede van a nevemen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A behajtás nem irányulhat az Ön tulajdoni hányadán felüli tulajdoni hányadokra, kizárólag az Ön részét érinti a teher. Közös tulajdon esetén a tulajdonosok a saját tulajdoni hányadukkal önállóan rendelkezhetnek. Árverés esetén csak az Ön ¼ -ed tulajdonrészét fogják árverezni. Ha azt valaki megveszi, akkor utána, azaz egy későbbi eljárásban lehetséges csak a teljes ingatlan árverése, ha és amennyiben a közös tulajdont meg akarják szüntetni, de annak módjában és összegében nem tudnak megegyezni stb.

Kérdés: Árverező cégtől vásároltam ingatlant. Igazából bátyámé, de mégis az enyém, mert a tulajdoni lapon én szerepelek 1/1-es tulajdoni hányaddal. Aztán jött egy papír amin az áll, hogy van teher a házon, amit úgy tudtam, hogy nincs. 63.000 CHF van rajta, a jelzálogjog meg a bátyámé, illetve elidegenítési és terhelési tilalom van a házon érvényben. Attól tartok, hogy lakás maffiába keveredtem. Privátban át tudok küldeni dokumentumokat. Ügyvédnél voltam, de semmi hasznos információt nem tudott mondani. Most az a terve a bátyámnak, hogy bemegyünk az ügyvédhez ő lemond a jelzálog, terhelési és elidegenítési jogáról és lemegy a házról a 63.000 CHF hitel és továbbadom a lányának ajándékozás céljából. Nos, ez mennyire reális? Nem marad meg nekem ez a sok svájci frank hitel? El tudják törölni, ha lemond a jelzálog jogáról? És azt sem értem, hogy került a papírra a neve miközben én vásároltam. De én voltam a hülye, jóhiszemű voltam, azt mondta nincs terhelés rajta.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megadott információk sajnos nem elegendőek a kérdése teljeskörű megválaszolásához. Javaslom, keressen fel egy hozzáértő szakembert (ügyvédet), az ügy bonyolultságára való tekintettel, az árverési iratokkal és a tulajdoni lappal együtt, illetve esetlegesen az eredeti kölcsön irataival.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy a feleségem a járvány miatt fizetetlen szabadságon volt 2 hónapig. Visszament dolgozni, azonban közben a 2. gyerekünkkel terhes lett és táppénzre vették, de a munkahelyen azt mondták még vissza kell neki menni 3-4 hónapra, mert nem lehet táppénzen. Munkahelyén pedig forrasztani, meg nehéz sablont kell emelni. Az lenne a kérdésem, hogy ezt megtehetik-e vagy maradhat táppénzen és így is megkapja a csedet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállaló számára, ha a munkakörében történő foglalkoztatás feltételei nem módosíthatóak, egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. A felmentés idejére alapbére illeti meg, kivéve, ha a felajánlott munkakört alapos ok nélkül nem fogadja el.

Kérdés: Arra lennék kíváncsi, hogy egy öröklési szerződéssel örökölt ingatlan eladható-e, ha az örökhagyónak egyébként van élő törvényes örököse, aki elméletben határidő nélkül megtámadhatná az öröklési szerződést (mivel az öröklési igény nem évül el)? Az öröklés egyébként már évekkel ezelőtt végbement (tehát már az én nevemen van az ingatlan régóta), a szerződés nem lett megtámadva (és nem is tudok megtámadhatósági okról), de nem tudom mi lenne a helyzet, ha egyszer a törvényes örökös úgy gondolná, hogy mégis megtámadja, miközben én már eladtam az ingatlant. Illetve nyilatkozhatok-e így az eladáskor arról, hogy az ingatlan igénymentes?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nincs akadálya a tulajdonát képező ingatlan eladásának. Az örökhagyó azzal, hogy öröklési szerződést kötött Önnel ellehetetlenítette azt, hogy a törvényes öröklés szabályai legyenek irányadóak. A szerződést megtámadhatja az, akinek jogát, vagy jogos érdekét érinti, azonban ehhez megfelelő okkal is kell rendelkeznie. Amennyiben ilyen (pl. érvénytelenség, akarati hiba, nem megfelelő formai és tartalmi követelmények) nem áll fent, maga a megtámadás is alaptalan lenne. Igen, nyilatkozhat.

Kérdés: Édesanyám és édesapám 1/2-1/2 tulajdonosai voltak egy háznak. Édesapám halálakor 2017-ben édesanyám haszonélvezetet kapott és az édesapám tulajdonrésze testvéremmel feleződött 1/4-1/4 arányban. Nővérem 2018-ban édesanyámnak ajándékozta az 1/4 ed részét, mert félt attól, hogy egy futó hitel nemfizetése esetén veszélybe kerül az ingatlan. 2018-ban tehát 1/4 részem volt, édesanyámnak 3/4 része a tulajdonban. 2019-ben édesanyám egy ajándékozás keretében a 3/4 részét nekem ajándékozta. Így teljes tulajdonosa lettem az ingatlannak. Majd sajnos 2020-ban meghalt. Az ingatlan 9.000.000 Ft ért értékesítve lett. Testvérem úgynevezett köteles részt követel tőlem, a 9 millió Forint 3/4 részének a felét 1.125.000 Ft-ot + kamatokat édesanyám halála óta. Jogos-e a követelése? (Annak részleteibe nem menjünk bele, hogy a közjegyzőt, ügyvédet, temetést, gyógyszereket mindig én fizettem, mert a kérdéstől ez független.) Milyen törvényre hivatkozva jogos a követelés?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. A kötelesrész mértéke a hagyatékból az örököst megillető örökség egyharmada. Tehát testvére igénye nem terjedhet ki az édesapjuk utáni örökségre, hiszen abból részesült, édesanyjuknak ajándékozta az ő részét. Kötelesrészi igénye csupán a törvényes öröklés szabályai szerint az édesanyjuk utáni örökrész rá eső részének (ez a ¾ fele), tehát 3/8-nak az egyharmadára (!) terjedhet ki (a kötelesrész már nem fél, hanem harmad!). Ez az ingatlan 1/8-ad értéke.

Kérdés: A következő a probléma: apai nagyapának állapítottak meg láthatást, hogy havonta egyszer láthatja az unokáit. Gyámügyön úgy egyeztünk meg, hogy ha mi nem tudunk menni, akkor ő jön. Gyermekek kora miatt (9 és 7 éves) telefonon kapcsolattartást nem állapítottak meg. Röviden: évek óta trágár leveleket küld az apukának a nagyapa. Apa többször kérte, hogy csak és kizárólag a kapcsolattartás időpontjának egyeztetésére használják az e-mailt, másról nem kíván vele kommunikálni, nem szeretné olvasni a mocskolódásait. Idén már eljutott oda, hogy letiltotta az e-mailjeit és kérte, hogy SMS-ben egyeztessenek. Persze erre nagyapa nem hajlandó, gyereket kereste meg Viber-en egyeztetés miatt, ami szerintünk nem helyénvaló, nem kellene ebbe a gyerekeket belevonni. Júliusban lemondta a láthatást, azt írta ne menjünk. Augusztusban mondtuk, hogy nem tudunk menni, jöjjön ő, de nem jött. SMS-ben továbbra sem hajlandó egyeztetni. Mit lehet ilyenkor tenni? Nincs kikötve a kommunikáció módja.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogilag önök helyesen jártak el, hiszen biztosították a nagyapa számára a láthatást, illetve kommunikációt kezdeményeztek vele, amit ő ignorált. Javaslom, amennyiben a későbbiekben sem rendeződne a helyzet, keresse fel a gyámhatóságot és konzultáljon velük a jövőbeni kapcsolattartásról és a kommunikáció módjáról. A bíróság vagy a gyámhatóság által a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegése esetén bírósághoz fordulhat. A bíróság a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását végzéssel rendeli el.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy az apától bíróság által letiltással vonják a gyerektartást. Meg lehet-e változtatni, hogy ne letiltás legyen, hanem sima átutalás? Meg hogy lehetne változtatni az összegen, hogy kevesebbet fizessen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartásdíj összegének megváltoztatását a bíróságnál lehet kérni. A gyermektartásdíj mértékéről és megfizetésének módjáról a bíróság dönt, amennyiben a felek nem tudnak megállapodni. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet és konzultáljon vele a részletekről, illetve egy jövőbeni bírósági tárgyalás lehetséges kimeneteléről a körülményeket figyelembe véve.

Kérdés: Közös megegyezéssel szeretnénk bontópert kezdeményezni 16 év után. Közös vagyonunk hivatalosan nem keletkezett, egy 16 éves gyermekünk van. 1 éve és 2 hónapja elköltöztem, albérletben lakom, megtakarításom, vagyonom nincs. Pénzt és energiát nem kíméltem a házasságunk alatt, feleségem tanulmányaihoz is hozzájárultam, házának fenntartási költségeit közösen fizettük. Most 160 ezer Ft keresetem van + 50 ezer Ft mellékállásból és 140 ezer Ft tanulmányi ösztöndíjból. (A mellékállás és a tanulmányi ösztöndíj ideiglenes.) Elköltözésem óta minden hónapban átutalom jövedelmem 25%-át. Feleségem lakhatása továbbra is megoldott, irodája és praxisa van, 1 éve legalább ugyanekkora jövedelme, mint nekem. (15 évig az én jövedelmem volt magasabb.) Kérdésem: szociális helyzetemet/helyzetünket, 1 gyermekünket és újrakezdés iránti igényemet figyelembe véve a válás után jövedelmem hány százalékát jogos/ésszerű követelnie feleségemnek? (Kell fix összegben megállapodni?)

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartás mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsődlegesen a szülők megállapodása az irányadó. A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget.  Amennyiben nem jön létre konszenzus a szülők között, a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni a gyermek indokolt szükségleteit; mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; a szülők háztartásában eltartott más gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; a gyermek saját jövedelmét; és a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. A tartásdíj összegét gyermekenként fix (!) összegben kell meghatározni, ez a gyakorlatban és általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25 %-át szokta jelenteni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző 1 évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.

Kérdés: Arra szeretnék választ kapni, hogy egy jelzáloghitelben zálogkötelezettként szerepelek. A nevemen lévő házra vettek fel a szüleim jelzáloghitelt és sajnos egyáltalán nem fizetik. Apukámtól más hiteleket vonnak, anyukámtól most kezdtek vonogatni minimális összeget. El szeretném adni a házat és befizetni a hitelbe, mivel ők már máshol laknak és nem érdekli őket, hogy mi lesz a házzal és a hitellel. Van-e rá lehetőségem, hogy egy 12 milliós hitel esetén egy kb. 3 milliót érő házat eladjak és befizessem ezt az összeget. Illetve ki fogja a fennmaradó részt megfizetni. Apukám az adós, anyukám az adóstárs én pedig zálogkötelezett vagyok. Három gyermeket nevelek és nem szeretném, ha a családom emiatt nélkülözne. Így, hogy zálogkötelezett vagyok az ügyletben megtörténhet-e, hogy nekem a lakáson kívül bármikor esetleg törlesztenem kell az általuk felvett és nem tudom mire költött hitelüket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben zálogjog van bejegyezve, az elidegenítési és terhelési tilalommal is jár, ezért nem tudja a zálogjogosult (bank) engedélye nélkül eladni az ingatlant. Mivel a ház elárverezéséből befolyt összeg sem fedezné a tartozást, az adóstól és az adóstárstól, kezestől vonhatják a tartozás fennmaradó részét. A zálogkötelezettet nem terheli teljesítési kötelezettség, legvégső esetben ingatlanával felel a tartozásért. (Ha egyéb személyi kötelezettsége nincsen.)

Kérdés: Azt szeretném megtudni, hogy a családtagjaimnak mindenképp fizetniük kell a költségeket, ha egyszer meghalok? Tegyük fel meghalok külföldön, akkor a családtagjaimat terheli egy igen magas költség. Jogilag ki lehet válni egy családból, hogy semmi se terhelje őket, ha velem valami történne?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogilag nincs lehetőség a családból való kiválásra. A Polgári Törvénykönyv 7:96§ alapján az örökös minden esetben saját vagyonával is felel a hagyatéki, illetve hagyatéki eljárási költségeiért. Az elhunyttal kapcsolatos költségek a hozzátartozókat, illetve az eltemettetésre kötelezetteket terhelik. Erről végrendeletben lehet rendelkezni. A külföldön bekövetkezett elhalálozásra és az azzal kapcsolatos ügyintézésre az adott ország szabályai az irányadóak.

Kérdés: 2020. augusztus 1-jén beköltöztem az albérletbe és letettem az albérlet árát és az 1 havi kauciót. A tulajdonos azt szeretné, hogy mivel a barátommal összeköltözöm a kauciót megtartaná rászámolja ezt a 15 napot, amit még itt lakom és külön elkéri a rezsit. Ilyenkor joga van a tulajdonosnak megtartani a kauciót és külön még 36 ezer Forintot elkérni, mert a kaució 55 ezer?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kaució a szerződésben meghatározott károk fedezésére, tartozások kiegyenlítésére, illetve az elmaradt haszon pótlására szolgál. Abban az esetben, ha nincs állagsérelem a kaució visszajár. Azonban, ha a szerződés meghatározott időre szólt és ön idő előtt felmondta, a kaució elmaradt haszon jogcímen visszatartható. A visszatartott kaución felül, amennyiben kifizette az első hónapot és tovább nem tartózkodott a bérleményben, csak a közüzemi tartozások megfizetésére köteles.

Kérdés: 20 éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen. A céget idén májusban új tulajdonosok vették meg. Folyamatban van az átszervezés, melynek során a mi részlegünket hamarosan megszüntetik. (Az ő szavaikkal élve átalakítják.) Felajánlották, hogy egy másik részlegen dolgozhatunk tovább, de ez számomra kedvezőtlen lenne. A kérdésem: ha nem fogadom el a felajánlott pozíciót, akkor köteles vagyok-e aláírni a felmondást közös megegyezéssel, így elesve a végkielégítéstől?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 65.§ (5) bekezdése alapján nem köteles elfogadni a felajánlott pozíciót. Amennyiben nem állapodnak meg, a munkáltató köteles felmondani önnek (ilyenkor jár a végkielégítés). A közös megegyezést nem köteles aláírni. („Felmondás közös megegyezéssel” nincsen…vagy ez, vagy az)

Kérdés: Egy kérdésem lenne Önhöz! Van-e arra lehetőség, hogy a gyermektartási díjat letétbe helyezzék ügyvédnél, amíg a gyermektartási per húzódik?(Bátyám történetét írom le.) Április 6-án megszakadt az élettársával az életközösségük és ő elköltözött a 8 és 14 éves lányaikkal a házból. A két gyerekre önszántából fizetett 80 ezer Forintot havonta a testvérem, akinek a havi keresete 250 ezer Ft, de van autó meg lakáshitel stb. A volt élettárs 120 ezret követel a testvéremtől, amit ő nem tud megadni. Ezért a volt élettárs beadta bíróságra az ügyet, még nem kaptak semmiféle papírt tárgyalásról. A testvérem rájött, hogy nem a gyerekekre költi a gyerektartást, a hölgy utazgat, műkörmös,új ruhák…amik eddig nem voltak neki, a gyerekek meg csupa lyukas cipőben meg ruhában jönnek az apjukhoz. Van-e arra lehetőség, hogy amíg a per lezajlik, addig letétbe helyezzék havonta a gyerektartást? Ugyanis ebből a pénzből fizeti a pereskedést is a hölgy.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, van.

Kérdés: Egy autókereskedésben külföldről behozott használt autó megvásárlását 2020.06.18-án kezdeményeztem, kérésüknek megfelelően foglalót tettem le. A kereskedő vállalta az autó honosítását, forgalomba helyezését, eredetiségvizsgálatát (gyakorlatilag minden ügyintézést). Ezt követően három hét múlva felhívtam, hogy lehet-e már tudni valamit a jármű ügyintézéssel kapcsolatban. Közölték legyek türelemmel, a gépjármű szeptember elsejére kapott időpontot a vizsgaállomáson. Terveztem, hogy szeptember 7-én felhívom ismét őket és érdeklődöm. Azt szeretném kérdezni, hogy meddig vagyok köteles várni az autóra? Mennyi idő után kérhetem vissza jogosan a foglaló összegét (vagy annak dupláját?) és állhatok el a vásárlástól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződés megkötésekor megszabott határidő az irányadó. Amennyiben határidő megadására nem került sor, ezt utóbb lehet orvosolni. Abban az esetben, ha a teljesítés a megszabott határidőre sem történik meg, a foglaló visszajár. Amennyiben a meghiúsulásért a kereskedő felelős, a foglaló kétszeresét követelheti vissza.

Kérdés: Kecskeméten egy 3 fős olasz vállalkozó rabszolgaként tartja a magyar dolgozókat, nevetséges 700 forintos órabérért. Járvány idején semmiről nem gondoskodnak, a WC-papírról nem is beszélve. 5 perces szünetekre bontva 8,5 órás a munkaidő/nap, ami azt jelenti, hogy aki az üzem végéből megy ki szünetre nem marad talán 3 perce a szünetre, mivel mindenki egy mosdókagylóért tolong, ahol a szappan sem adott. Mellékesen behurcolt migránst is ott dolgoztat és egy 18 éves gyerek egész nap kamerán figyeli a dolgozó nőket, ami felháborító. Szeretném tudni, hova fordulhatok az embertelen bánásmód és a körülmények miatt, mivel ez 2020-ban nem megengedhető, hogy egy kapitalista szabad rabló ezt tegye a saját országunkban velünk magyarokkal.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom konzultáljon munkáltatójával a körülmények rendezéséről. Amennyiben nem javulnak a körülmények Bírósághoz fordulhat, illetve az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnél és a NAV-nál tehet panaszt / bejelentést.

Kérdés: Laikus középkorú ügyfél vagyok, hónapok óta kompetens jogi képviseletet keresek államigazgatási eljárásban SOS. Melyik hiteles jogi fórumon találok valós ajánlást? Az “ügyvéd-árajánlatok”, a “jogdoktor” nem aktív. Az “Ügyvédbróker” regisztrálja kérésem és utána “kérése lejárt, értékelje szolgáltatásunkat” a válasz, a linken soha nem lehet belépni. A magyar alaptörvény is megfogalmazza az emberi méltósághoz való joggal – amely jog korlátozhatatlan – összefüggésben, hogy „senkit sem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani”. A Btk. a hivatali bűncselekmények között szabályozza a kényszervallatást. A bűncselekményt az a hivatalos személy követi el, „aki annak érdekében, hogy más vallomást vagy nyilatkozatot tegyen, illetve ne tegyen, erőszakot, fenyegetést vagy más hasonló módszert alkalmaz”. Más hasonló módszer alatt minden olyan ráhatás értendő, amely alkalmas a sértett befolyásolására.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megadott információk alapján kérdése teljes körű megválaszolására nincs lehetőség. Javaslom keressen fel szakembert (ügyvédet), amennyiben írásban nem járt sikerrel, akár telefonon vagy személyes konzultáció keretei között.

Kérdés: Szeretnék a munkahelyemről kilépni, de nem akarnak a felmondási időtől elállni. Már nem dolgozom ott, igazolatlan napoknak akarják beírni. Ilyenkor tehetek valamit? Lenne másik munkahelyem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvény a felmondási idő minimumát 30 napban, míg maximumát fél évben határozza meg. A felmondási idő a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén legfeljebb a határozott idő lejártáig tart. Az előbbiek alapján nincs lehetősége a munkaszerződésben meghatározott felmondási idő letöltésének megkerülésére.

Kérdés: Ha közösen vásárolok élettársammal egy lakást (hitelre vettük kevés önrésszel, ami 6 millió Forint) és pár év múlva úgy döntünk, hogy nem tudunk együtt élni, akkor a lakásból távozó élettársat hogyan fizetem ki, ha ő nem akar tovább a fizetnivalóba pénzt adni és elköltözik. Nekem ki kell fizetnem a fele részét? Hiszen még nincs megvéve a lakás. Mennyi az, amit akkor nekem fizetnem kell, hiszen még alig fizettünk bele a hitelbe?

Válasz: Tisztelt kérdező! Az élettársak az élettársi jogviszony létrejöttekor vagy annak fennállása alatt a közösen használt lakás további használatát az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Az életközösség megszűnése után is megállapodhatnak az élettársi közös lakás további használatáról, amely megállapodás nincs alakszerűséghez kötve.

Kérdés: Párom apukája sajnos elhunyt. Vagyona, ingatlanja nincsen. Nemrég kiderült, hogy régen az egyik barátja jelzáloghitelt vett fel a saját házára és apósom elment adóstársnak, mert csak úgy kapta meg. Szeretnék érdeklődni, hogy mivel nem volt hagyaték, így nem száll ránk az adóstárs kötelezettsége?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre. A hagyaték, mint egész alatt értjük az aktívákat, tehát pozitív vagyont, illetve a passzívákat, vagyis tartozásokat. Ebből kifolyólag a párja örökli az adóstársi kötelezettséget, amennyiben a hagyatékot elfogadja. (A hagyaték tehát lehet tartozás is!) Ergo nem kell elfogadni….

Kérdés: Az alábbiakban kérném a tanácsát. Beadtuk kérelmünket az apuka nevében GYED megállapítása ügyében, amire elutasító választ kaptunk ugyanis kiderült, hogy a gyermek születése előtti 2 évben 365 nap igazolt jogviszonynak kell lenni. Sajnos nekünk csak 340 lett, mert kiderült, hogy az egyik cég, ahol fél évig dolgozott nem jelentette be előzetes megállapodásuk ellenére. A cég azt állítja, hogy elküldték az adatokat a könyvelőjük felé és ők sem tudtak róla, hogy a bejelentés nem történt meg. Tudnak tanácsot adni, hogy mit tudunk tenni ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a bejelentés valóban nem történt meg, akkor a hatóságnak igaza van, azonban a kérdése teljes körű megválaszolásához a megadott információk sajnos nem elegendőek, ehhez szükség lenne a releváns dokumentumok ismeretére. Javaslom keressen fel szakembert (ügyvédet) az ügy megoldása érdekében.

Kérdés: Ha a lakásszövetkezet alapszabályából kötelező tartalmi elem (2004. évi CXV tv. 4.§ (2) d)) hiányzik, de ügyvéd ellenjegyezte, cégbíróság bejegyezte, akkor az befolyásolhatja-e mégis az alapszabály érvényességét? Konkrétan: a lakásszövetkezet egyes vezető tisztségviselőinek alkalmatlansága merült fel és alaposabb átolvasás során kiderült, hogy az alapszabályból kimaradt a “szakmai követelmények meghatározása”. Mindamellett a “Nem lehet tisztségviselő:” alcím alatt szerepel a “d) aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg”. (Tehát a kizáró ok egy nem létező előírásra utal vissza.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben azt javaslom, hogy módosítsák az alapszabályt, egészítsék ki a hiányzó ponttal, ugyanis egyebekben megfelel a jogszabályi előírásoknak. Ilyen hiány nem vezet érvénytelenséghez tehát.

Kérdés: Azután érdeklődnék, hogy 2 éve halt meg édesapám. 1992-ben azzal a feltétellel építhettem a szüleim házára rá, hogy lemondok az apai örökségről az öcsém javára. Apa után az öcsém és anyukám örökölt. Majd 4 hónap múlva anyukám is meghalt. Utána sem jár nekem örökség? És ha nem, az adósságot akkor is öröklöm én is az öcsémmel együtt vagy akkor azt nem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Abban az esetben, ha az örökségről való lemondása csak az édesapja hagyatékára vonatkozott, ez nem akadálya annak, hogy édesanyja után örököljön. Továbbá az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre. A hagyaték, mint egész alatt értjük az aktívákat, tehát pozitív vagyont, illetve a passzívákat, vagyis tartozásokat.

Kérdés: Apuka nevelte két gyermekét 8 éven keresztül. Az anyuka nem fizetett gyerektartást. Most az anyukánál vannak a gyerekek, az apuka fizetését letiltották a gyerektartás végett. Mit lehet tenni? A bírósági végzést a letiltásról visszatartották, így az csak a letiltás után került az apuka kezébe. Van- e ehhez joga az anyának, mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tartási követelést hat hónapnál régebbi időre bírósági úton akkor lehet visszamenőlegesen érvényesíteni, ha a jogosult a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett. Három évnél régebbi időre tartási követelést nem lehet bírósági úton érvényesíteni. Elsődleges érdek a gyermekek védelme, tehát amiatt, hogy az anya nem fizette meg a tartásdíjat, még nem jogosítja fel az apát arra, hogy jelen esetben ő is megtagadja a kötelezettségét szemet szemért elv módjára. Amennyiben a tartásdíjat (mikortól, mennyit) bíróság határozta meg, így jelen esetben is bírósághoz tud fordulni az ügyben. Ebben a kérdésben javaslom, kérje szakember (ügyvéd) segítségét.

Kérdés: Jogi tanácsra lenne szükségem. A vírusra hivatkozva a munkáltatom elküldhet 2 hét fizetetlen szabadságra, mert a párom igazoltan ingázó? Ha mégis megteszi, mit tehetek? Válaszát előre is köszönöm. Én kereskedelemben dolgozom nagyobb az esélye, hogy ott betegedjek meg, mint a páromtól.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fizetés nélküli szabadságnak a következtető eseteit ismeri a törvény, a munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt; a munkavállalónak hozzátartozója tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre. Továbbá a munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára. Tehát a munkáltatója nem a törvénynek megfelelően járt el. Javaslom forduljon ez ügyben szakemberhez (ügyvéd) további segítségért.

Kérdés: Kölcsönt adtam egy ismerősömnek tavaly augusztusban. A kölcsönszerződés lejárt augusztus 31-én. Az adós nem adta vissza a pénzt. Tértivevényes ajánlott levelet küldtem az adósnak, hogy ha 15 napon belül nem rendezi, akkor kamatot is felszámolok. Levelet írt, hogy ne zaklassam és ne rágalmazzam, mert kamatot nem kérhet magánszemély és ez bűncselekmény. És az adós fog feljelenteni engem a kamat kifejezés miatt. Létezik-e ilyen?

Válasz:  Tisztelt Kérdező! Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal – idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal – megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. Abban az esetben, ha követelése a 3 millió forintot nem haladja meg, élhet a fizetési meghagyás lehetőségével. Javaslom az ügy hatékony megoldása érdekében keressen fel ügyvédet.

Kérdés: Egy problémás ingatlan eladási folyamatnak a lezárásában szeretném a segítségüket kérni. Az érintett ingatlan egy családi ház, melynek adásvétele még 2019. szeptemberében elindult, amikor is a vevő a vételár 60%-át előlegként átadta számomra, a fennmaradó 40%-kifizetésére pedig a szerződésben foglaltaknak megfelelően 3 hónapban egyeztünk meg. A 3 hónap sajnos eredménytelenül eltelt, így 2020. júniusában egy új szerződés megkötésére került sor, melyben a vételár fennmaradó részének kifizetésére egy 90 napos határidő került megadásra. Sajnos ez a határidő is eredménytelenül telt el. Így azután szeretnék érdeklődni, hogy mint eladó, milyen lehetőségeim vannak arra, hogy a fennmaradó összeghez hozzájussak és az adásvétel mindkét fél számára eredményesen lezáruljon. Az adásvételi szerződésben kötbér, illetve késedelmi kamat nem került rögzítésre, így nem tudom, hogy ezekre igényt tarthatok-e. Az ingatlan eladásától alapvetően nem szeretnék elállni, hiszen az ingatlan felesleges számomra.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A megadott információk nem elegendőek a kérdés teljes körű megválaszolásához, javaslom az adásvételi szerződés egy példányával forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Érdeklődnék jogos-e a cégem részéről, hogy a járvány miatt állásidőre küldött, azonkívül időarányosan több szabadságot kiírt erre az időszakra utólag a tudtomon kívül. Miután beindult a munka tájékoztattak róla. Megteheti, hogy a tudtomon kívül szabadságot írt ki ezekre a napokra? Jelenleg munkaidőkeretben elkezdtük ledolgozni az állásidőt, kötelezően bármikor, amikor nekik jó. Felmondtam és egy hónapos felmondási időt írt elő, ami lassan letelik. Viszont eljött a fizetés napja és ő állásidő visszafizetés néven levonta több, mint a félhavi fizetésem. Köteles vagyok visszafizetni az összes állásidőt? Megteheti, hogy a ledolgozott béremből levonja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg. A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló a már megkezdett szabadságát megszakíthatja. A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

Kérdés: Arra szeretnék választ kapni, hogy ingatlanunkon keresztül megszűnt a szolgalmi jog. Telkünkön át egy villanyoszloppal ellátott vezetéken kapta eddig a hátsó szomszéd az áramot. Azonban az előttük megnyílt utca lehetőséget adott, hogy onnan bevezessék az áramot. Ez megtörtént és ők már le is kötötték az ingatlanukon lévő karóról az áramot és a karót is kivették. Viszont a mi telkünkön levő és a kapunk előtti két villanyoszlop, a részükről elvágott vezetékkel itt lóg a telkünkön át. A kérdésem, hogy kinek a tulajdonát képezi a két megmaradt villanyoszlop és hogyan lehetne rákötelezni a volt használót, aki időközben eladta a telket, hogy megszüntesse a két villanyoszlopot is a vezetékkel együtt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy forduljon a lakóhely szerint illetékes ELMŰ-höz (Elektromos Művek), hogy szüntessék meg ezt az állapotot, mivel feltehetőleg az oszlop az övéké, de ha nem, akkor ezt is náluk lehet tisztázni. Továbbá a szolgalmi jog megszüntetésének van helye, mely esetben a felek vagy peren kívül megállapodnak, vagy a bíróságtól lehet kérni a megszüntetést, ebben az esetben a bíróság határozattal dönt.

Kérdés: Gerincműtét utáni megváltozott munkaképességem miatt át szeretnének helyezni 30%-kal kevesebb bérrel a cégen belül, ez kezdő bérnek számít, amit ígérnek. 14 éve vagyok ennél a cégnél. Ez jogszerű avagy sem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha új munkaszerződést kötnek, a munkabér megállapodás tárgya. A megváltozott munkaképesség miatt valószínűleg más munkakörbe helyezik át, ezért indokolt lehet a bércsökkentés. A teljesen pontos válaszhoz több körülményt is ismerni kellene.

Kérdés: 2 hónapja vásároltam egy használt VW polo 1,2 benzines 14 éves autót. Egy-két napig tökéletesen ment. Aztán rejtett hibák jöttek elő, amiről nem tájékoztatott a volt tulaj. 6 hónap garanciát kaptam. 4x cserélte ki a fojtószelepet és a labdaszondát, ami kiderült, hogy rossz és ezt ő tudta. Hivatalos Volkswagen szervizben mondták, hogy szórakozik velem az előző tulaj. Ugyanitt a szervizben mondták, hogy örüljek, hogy még élünk én és párom, mert életveszélyes az autó. Kértem a vételárat, de nem adják vissza, csak hitegetnek, hogy most már jó lesz. Változás nem történt és nem is fog ezek szerint. Szeretném a segítségét kérni, hogy milyen lehetőségeim vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az adásvételi szerződés tartalma az irányadó. Ha úgy szól, hogy megtekintett állapotban, kellő tájékoztatás mellett vásárolta a gépkocsit, nem hivatkozhat a későbbi hibára. Ha mégis jogi úton akarja érvényesíteni igényét, bizonyítania kell, hogy a rejtett hibákról az eladó tudott, és rosszhiszeműen titkolta el azokat. Célszerű lenne az eladóval egyezséget kötni annak érdekében, hogy a vételár egy részét fizesse vissza, amelyek a javítások költségét fedezi. Egy esetleges peres eljárásban továbbá az sem mindegy, hogy az eladó kereskedés, avagy magánszemély volt.

Kérdés: Fő állásom mellett biztonsági őrként dolgozom. Van szabályos munkaszerződésem és év elején kaptam az adóbevalláshoz kereseti igazolást, amin fel van tüntetve a levonás is. A Nav által készített adóbevallásban csak a fő állás szerepel. A kirendeltségen azt mondták, hogy a papírok rendben vannak, egészítsem ki a bevallást az ügyfélkapun, írjam be az őri keresetet és a levonást. Megtörtént. Az ügyintéző azt mondta ez a pénz is beleszámít majd a nyugdíj kiszámításába. Viszont voltam a Nyufignál adategyeztetés végett, ott meg azt mondták, mivel a munkaadó nem fizette be a járulékokat, így az egész éves keresetem nem számít bele majd a nyugdíj kiszámításába. Kérdésem az, hogy hátrányosan érinthet az, ha a munkaadó nem teljesíti a kötelezettségeit vagy a Nav-nak van igaza, mert szabályos a munkaszerződésem és jövedelem igazolásom is van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Járulékfizetés nélkül a jövedelem nem számít be a nyugdíjalapba. Forduljon írásban munkáltatójához a probléma rendezése céljából.

Kérdés: Nőgyógyászati problémámmal fordulok Önhöz. Meddőségi kezelésen, inszemináción vettem részt. Kezelőorvosom végezte a vizsgálatokat, de inszeminációra egy másik, helyettes orvoshoz irányított, aki megtagadta az inszemináció elvégzését. Jogos ez? Ezt követően azt diagnosztizálták ultrahang kép alapján, hogy nincs peteérésem, holott sem a hőgörbém, sem az LH teszt nem ezt támasztotta alá. Egy másik orvos cisztát diagnosztizált nálam, de a progeszteron szintem ellentmond a diagnózisának (túl magas). Megalázónak érzem az intézmény bánásmódját, nem beszélve arról, hogy megtagadják az esélyt a gyermekvállaláshoz. Tanácsát kérem tisztelettel, mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdésére csak az előzményi iratok iü. orvosszakértői véleménnyel ellátott kiegészítésének az ismeretében lehetne válaszolni. Így nem világos, hogy pl. a megtagadás oka mi volt, azaz az lehetett jogos és jogszerűtlen is.

Kérdés: 64 éves közalkalmazott vagyok, 2021.március 2-től leszek jogosult öregségi nyugdíjra. Kérdésem: jár-e részemre felmentési idő, vagy csak adható?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatói felmentés következtében a közalkalmazottnak jár a felmentési idő, amelynek legalább felére köteles a munkáltatója mentesíteni a munkavégzési kötelezettség alól.

Kérdés: Határozott idejű munkaszerződés lejárata előtt a munkáltatónak mikor kell közölnie a munkavállalóval a szerződés meghosszabbításának tényét? Lehetséges az, hogy az utolsó munkanapon ezt megteheti? Kell-e írásban indokolnia, ha a hosszabbítás időtartama az előző 6 hónap helyett, csak 2 hónapra szól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy határozott idejű munkaviszony megszűnését követő 6 hónapon belüli ismételt határozott munkaviszony létesítése akkor jogszerű, ha a munkáltatónak ehhez jogos érdeke fűződik. További feltétel, hogy az ilyen megoldás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására. Pontosabb információhoz ismernem kellene a szerződését is, hiszen abban ezeket a kérdéseket (is) szabályozhatták, szabályozhatják.

Kérdés: Szeretnék tanácsot kérni olyan ügyben, hogy van egy ingatlan, ami tulajdonjoga 1/5-1/5 arányban a testvéremé és az enyém, a haszonélvezeti joga anyukámé. Viszont én ezt az ingatlant több oknál fogva sem tudom lakni. Azzal fordulnék Önhöz, hogy mik a lehetőségeim ilyen helyzetben, kérhetek-e bérleti díjat vagy követelhetem-e a tulajdonjogom kifizetését?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös tulajdon megszüntethető akképpen, hogy az egyik tulajdonostárs megváltja a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadát ellenérték fejében. Továbbá harmadik személynek közösen is eladhatják az ingatlant és a vételárat osztják fel egymás között. Amennyiben a tulajdonostárs nem járul hozzá a közös tulajdon megszüntetéséhez, bíróság előtt pert lehet indítani ellene, amely során a bíróság kimondja, hogy milyen megváltási árért veheti meg a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadát. Bérleti díjat nem követelhet eredményesen, mivel a haszonélvezőnek ilyet nem kell fizetnie.

Kérdés: A volt feleségem beperelt gyermek tartásdíj elmulasztása miatt, ami nem fedi a valóságot. A végrehajtó levonatta a munkáltatómtól az összeget, ami eleve jogtalan volt. Utána munkáltatómnak a végrehajtó küldött levelet, hogy nem kell tovább vonni, azonban a tegnapi naptól ismét követelik a munkáltatómat, hogy vonjon tőlem Én többször írtam a végrehajtónak, hogy mi ez, amit követelnek, mikor én becsületesen mindet kifizettem. Semmilyen választ nem kaptam. Többször írtam, hogy a közös gyermek 2017-tól dolgozik, de a követeléseket 2020. májusig kérik.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Peres eljárást kell kezdeményeznie a tartásdíj fizetés megszüntetése céljából. Ha többet fizetett, akkor végrehajtás megszüntetése / korlátozása iránt kell pert indítania. Információ hiányában pontosabb választ nem tudunk adni önnek. Javasoljuk, forduljon ügyvédhez személyesen.

Kérdés: Hárman örököltünk. Egy házat, egy szőlőbirtokot. Az a kérdésem, hogy ketten el szeretnénk adni a szőlőbirtokot, de a harmadik örökös nem megy bele. Akkor mit tudunk tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az egyik tulajdonostárs nem egyezik bele a közös tulajdon megszüntetésébe, úgy peres eljárásban mondhatja ki a bíróság, hogy az egyik tulajdonos milyen megváltási árért veheti meg a másik tulajdonos hányadát, illetve hogy árverésen milyen legalacsonyabb áron kell értékesíteni az ingatlant. A bíróság szabadon állapítja meg a megszüntetés módját, azonban olyan módot nem alkalmazhat, amely ellen mindegyik tulajdonostárs tiltakozik.

Kérdés: Az volna a kérdésem, hogy a jogutód nélküli megszűnés esetében (amit a bíróság folytat le) milyen sorrendben kell elvégeznünk a járulékos hivatalos ügyek intézését: törlés kérése a cégbírósági nyilvántartásból, bankszámla megszüntetése, adószám megszüntetése, KSH bejelentés? Esetleg van-e még ezen túl intézendő dolog?

Válasz: Tisztelt kérdező! A fenti információk sajnos nem elegendőek a kérdés teljes körű megválaszolásához, javaslom, hogy az egyesülettel kapcsolatos okiratokkal keressen fel ügyvédet. Általánosságban: bankszámla, cégbíróság (ezt elvileg a NAV is megkapja). A KSH több mindentől is függ. A bankszámla és cégbíróság sorrend is változhat, célszerűség okán, ha kell még költséget erről a számláról fizetni. A pontos ténybeli / jogi helyzetet kellene tehát ismerni, illetve a szándékot is a jövőre nézve.

Kérdés: A házunkon hitel van, amit a szülők vettek fel, viszont az egyik szülőm meghalt, így a tulajdonjog és egyben a tartozás is (a 4/8-ad rész) eloszlott négy felé. Jelenleg egyedül én fizetem a tartozást, viszont el szeretném adni az ingatlant, hogy tudnám kivonni a többi tulajdonos. Apámnak 1/2-ed része van, ő lemond az én javamra.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem tudja az ügyletből kivonni a többi tulajdonost, ha adásvételre kerül sor. Vagy közösen értékesítik és elszámolnak egymással, vagy megvásárolja előtte Ön a többiek részét, avagy peres eljárásban szüntetik meg a közös tulajdont.

Kérdés: El kellet költöznöm az önkormányzati lakásomból, de nem mondtam le a lakhatási jogról. De közben a ház lezárásra/bontásra került. Van-e lehetőségem új lakást igényelni ehelyett?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kompetenciával az illetékes önkormányzat rendelkezik, javaslom, forduljon hozzájuk kérdésével. Ilyen kevés információ alapján nem tudunk önnek pontos választ adni. Általánosságban csak azt tudjuk elmondani, hogy igényelni természetesen lehet, de a helyi szabályozók alapján fog az önkormányzat eljárni, ami településenként más és más lehet.

Kérdés: Vállalkozóval kötöttünk szerződést, hogy megépíti házunkat. A telek a mi tulajdonunkban van. A munkaterületen több ház is épül és kerítéssel van körbevéve. Portáson keresztül lehet bejutni, előre egyeztetett időpontban. A PTK 6:242.§ szerint a megrendelő bármikor ellenőrizheti a munkálatokat. A vállalkozót nagyon nehéz elérni, levelekre nem válaszol. Ennek ellenére mi e-mailben mindig pár nappal előtte szólunk, ha jönni szeretnénk, valamint veszettül hívogatunk mindenkit a vállalkozó munkásai közül. Attól félünk egyszer az fog bekövetkezni, hogy a portás nem enged be minket. Az lenne a kérdésem, mi az elsődleges teendő, ha a vállalkozó nem enged be minket a telkünkre, valamint telefonon nem elérhető és ez a helyszínen derül ki, amikor a portás közli ezt velünk? Hívjuk a rendőrséget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A rendőrség nem fog segíteni (nem bűncselekmény, amit leírt), habár több szempontból is érdemes kihívni őket. Birtokvédelmet tudnak kérni a jegyzőtől, illetve több különböző jogcímű peres eljárást tudnak indítani.

Kérdés: Adott egy ingatlan, melyet megörököltünk 2 éve, az örökhagyó a nagymamám volt (édesanyánk elhunyt). Korábban a házban a nagypapámnak és a nagymamámnak 1/2 arányú tulajdonjoga volt. 2002-ben a nagypapám elhunyt. Az akkori hagyatéki tárgyaláson a nagypapám előző házasságából származó gyermekei is örököltek (ekkor láttuk őket utoljára…) Összesen 9 tulajdonos van, ebből mi 7-en, akik most is gondozzuk a házat. Szeretnénk eladni az ingatlant, de a 2 másik örökös nem hajlandó intézkedni, ugyanis az egyikük meghalt (a fia az örökös), de állítása szerint náluk nem volt hagyatéki tárgyalás (szerintem maximum nem került bele az ingatlan). Mi nem tudjuk eladni az ingatlant, mert a tulajdoni lapon szereplő egyik tulajdonos halott. Kihez kellene fordulnunk, illetve mit tehetünk annak érdekében, hogy el tudjuk adni? Az egyikük csak akkor lenne hajlandó belemenni, ha kifizetnénk neki egy irreális összeget.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közös tulajdon megszüntetése iránt pert indíthatnak a bíróságon, ahol a bíró döntése szerint egy meghatározott összeg megfizetése után (amely összeget szakértő állapít meg indítvány esetén) az önök nevére (is) kerülhet az ingatlan. Javaslom, keressenek fel személyesen egy ügyvédet abban az esetben, ha nem tudnak megegyezni.

Kérdés: Az eset a következő: 2016-ban jött egy sms, hogy inkasszó került a bankszámlára. Azt sikerült levetetni és a közjegyező kiküldte a papírokat újra, aminek ellentmondtam. Ekkor visszalépett a behajtó cég. Két évre rá újra kaptam levelet és ekkor már bíróságra került az ügy. Ott nem jelentek meg, a bíró meg úgy döntött, hogy nem kell kifizetni semmit. Attól a dátumtól kezdve fent vagyok a KHR listán. Arra lennék kíváncsi, hogy van-e valami esélyem, hogy előbb lekerüljek a listáról vagy ki kell várnom az öt évet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján arra tudunk következtetni, hogy a bíróság jogerős döntéssel befejezte az eljárást. A Ptk. szabályai szerint ez megszakította az elévülést időt, tehát az újra kezdődött a befejezést követően. Az elévülést, amelyre feltételezéseink szerint ön gondol – az öt évre vonatkozóan-, onnantól kell számítani. Nem tisztázott azonban, hogy az ügy pontosan miről, és hogyan szólt. A megadott információk alapján pontosabb választ sajnos nem tudunk önnek adni. Javaslom, keressen fel egy ügyvédet személyesen.

Kérdés:  Az OTP Faktoring több, mint 10 éves deviza alapú (svájci frank) személyi hitelt akar behajtani rajtam. Tavaly kilakoltattak minket szintén bedőlt devizaalapú lakáshitel miatt, krízises bérlakásban lakom jelenleg. Két kiskorú gyermeket nevelek. Az OTP Faktoring 1 millió forintos hitelnél már lassan 5 millió Forintot akar behajtani a felgyülemlő kamatok végett. Írtam nekik rengetegszer, hogy állítsák meg a kamatok növekedését, könyörögtem nekik, de a devizahitel továbbra is duzzad. Pénzem nincs ügyvédre, utaltam a kilakoltatásunkra. Mit tudnék csinálni ez ügyben? A megkeresett ügyvédek 130.000-300.000 Ft-os munkadíjakat írnak, de hát ezeket képtelen lennék megfizetni. Minden megoldás érdekel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Önnek nincs tulajdona (ingatlan, gépjármű), úgy a munkabéréből fogja a cég végrehajtás útján törleszteni az összeget. Sajnálatos módon leírása alapján nem tudunk Önnek mást javasolni, mint részletfizetés engedélyezését kérni a cégtől. A tartozást vissza kell fizetnie, amennyiben az nem évült el. Erre vonatkozóan mindenképpen javasolt egy ügyvéddel való személyes konzultáció, mert lehet több olyan eset is, amikor „elkerülhető” a fentiekben jelzett folytatás, de ehhez sokkal több információra lenne szükség.

Kérdés: Május óta nem kaptam jövedelmet. Mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, mielőbb szólítsa fel teljesítésre munkáltatóját írásban, tértivevényes levélben. Amennyiben az eredménytelen, bírósághoz tud fordulni.

Kérdés: Élettársam szülei sok év külön töltött év után pereskedéssel vetnek véget házasságuknak. Minden névre vett és saját gyermek nagykorú, már kirepült a családi fészekből. A férj mindent megvonna a feleségétől, ezért vita alakult ki. A férj páromtól is követeli a születési anyakönyvi kivonatot, de ő nem hajlandó intézkedni. Azt szeretném megtudni, hogy megtagadhatja-e? Származhat abból kára, hogy nem működik együtt vele? Köteles odaadni a kivonatot?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a gyermekek nagykorúak és nem jogosultak tartásra, nem kötelező benyújtani anyakönyvi kivonatot, hiszen a bontóper őket nem érinti. Mindentől függetlenül természetesen megtagadhatja az anyakönyvi kivonat kiadását.

Kérdés: Bejelentkezhetek-e egy külterületen lévő ingatlanba életvitelszerűen? Nincs utca és házszám, csak helyrajzi szám. Milyen távolságot köteles betartani egy szomszédos telektulajdonos az építményem és az erdő melletti szalmabálák tárolása között?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem tud bejelentkezni így. A saját telkén tárolhatja bárhol, ha azzal egyébként birtoksértést (szagok, bűz stb.) nem követ el.

Kérdés: Férjemmel két törvényes örökösünk van. Halálozásunk esetén csak a fiunkra szeretnénk hagyni az apósomtól örökölt házrészt, a többi ingatlant és ingóságait házastársra. Mi ennek a törvényes módja?Végrendeletet vagy ajándékozási szerződést kell írni? Melyik mennyibe kerül az örökösnek ill. az örökhagyónak? Vagy elég-e a hagyatéki tárgyaláson ezt kijelenteni? Ha a gyermekeink öröklik az apai vagy az anyai részt, (amiben lakunk lakást) a házastárs el tudja-e adni? A lányunk külföldön él. Az ügyintézés miatt nem akar öröklést.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, keressen fel személyesen egy ügyvédet kérdésével, hiszen az öröklés egy nagyon komplex téma. Ilyen kevés információ alapján végrendelet írását javasoljuk, ám erre munkadíj ajánlatot nem tudunk az ügy ismeretének hiányában adni. A túlélő házastárs egy gyermekrészre, továbbá a közösen lakott lakáson holtig tartó haszonélvezetre lesz jogosult öröklés esetén. Haszonélvező eladni nem tudja az ingatlanrészét.

Kérdés: 15 évvel ezelőtt kiköltöztem egy önkormányzati lakásból. Ha ezalatt a 15 év alatt nem kaptam semmilyen értesítést bárminemű közmű tartozásról és 15 év után hirtelen megtalál a Díjbeszedő Faktor Zrt. egy sima bedobós (nem ajánlott) levéllel, akkor mi a teendő? Hol lehet, ha egyáltalán lehetséges elévülésre hivatkozni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen kevés információ alapján nem tudunk Önnek pontos választ adni. Annyi biztos, hogy a nem ajánlottan/tértivevényesen küldött levelek nem minősülnek hivatalos levélnek. Elvileg az elévülés bekövetkezett, bekövetkezhetett, de azt meg is lehet szakítani, ami így nem látható. Mindenféleképpen ügyvédi közreműködést javasolok.

Kérdés: Az én esetem nem szokványos, ezért tanácstalan vagyok, hogy milyen lehetőségek lennének. 43 éves vagyok, születésem óta mozgássérült, ami azt jelenti, hogy vannak dolgok, amikben segítségre szorulok. 85 éves anyukámmal, férjemmel és 3 éves kislányunkkal élünk együtt. Úton van a kistesó, szeptember végén érkezik tervezett császárral, ahogy a kislányunk is született. Férjem 23 éve dolgozik ugyanott, Győrben az Audi gyárban, tőlünk kb. 100 km-re. 4 nap dolgozik 12 órában, 4 nap itthon van. Anyukám viszonylag fitt még, sok mindenben segít, de azért hamar elfárad és nem bír már annyit, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt. A kérdésem annyi lenne, hogy a férjem itthon maradhatna-e egy rövid ideig, mondjuk 1 évig, hogy tudjon segíteni? Kirúghatják-e a munkahelyéről, illetve anyagilag ez mit jelentene? Nekem rokkant nyugdíjam van, tehát a pénz sem elhanyagolandó dolog sajnos. Esetleg a fizikai állapotomra lehetne-e hivatkozni? Vagy ez hogy működne?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján az egyik megoldás az lehet, ha a férje közvetlenül a munkáltatóval tárgyal és közösen találnak mindkét fél részére elfogadható megoldást. Másik lehetséges megoldás lehet a fizetés nélküli szabadság, ugyanis a munkavállaló gyermeke 3. élet éve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Kérdés: A következő lenne a kérdésem. A párommal pár éve élettársi kapcsolatban élünk. Még nem akar feleségül venni, de az eddig félretett pénzéből (ami az ő nevén van) házat akar venni. Beszéltünk már erről és ha megvenné a házat NEKÜNK, akkor az az ő nevére lenne íratva. Aggódom amiatt, hogyha történik köztünk valami, akkor nekem nincs semmim, miközben nekem is van keresetem, amivel én is beszállok minden hónapban. Gyerekünk még nincsen és csak akkor akar elvenni feleségül, ha már van ház. Hogyan lehetne ezt megoldani, hogy nekem is legyen valamim a házban? Nekem nincs félretett pénzem, amit gyűjtünk közösen, az az ő számláján van. Mivel ez nem egy albérlet lenne, ahol az én nevem is szerepel a szerződésben, akkor hogyan várná el a párom, hogy fizessek bármit is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez esetben azt javaslom, hogy számolják ki az arányokat, azaz, hogy fejenként mennyi pénzzel szállnak be a ház vételárába, és ennek az aránynak megfelelően határozzák meg a tulajdoni arányokat a közös tulajdonukat képező házra vonatkozóan.

Kérdés: Ha másodállásban szeretnék tevékenykedni, akkor azt a jelenlegi munkáltatóm felé jeleznem kell?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincs jogszabályi rendelkezés, ami tiltaná, hogy több munkaviszonya legyen egy munkavállalónak. Amennyiben az új munkaviszonya érinti a jelenlegit, az új munkaviszonyt a kölcsönös együttműködés jogszabályi kötelezettségnek eleget téve be kell jelentenie a jelenlegi munkáltatójának. Az, hogy „érinti”-e vagy sem, akkor tudnám megmondani, hogyha ismerném mindkettőt.

Kérdés: Ugyan még kevés információm van és a hivatalos okiratokat nem láttam, de érdekelne kinek mi a véleménye az esetről. Az örökhagyó, aki jelen esetben a nagybátyám, ideiglenes gondnokság alatt állt. Nem tudott a létezésemről. Édesapám meghalt, így a legközelebbi hozzátartozója én lennék, de mi nem tartottuk a kapcsolatot. Tudomásomra jutott, hogy meghalt és felvettem a közjegyzővel a kapcsolatot. Szóban azt a tájékoztatást kaptam, hogy az ingatlan értéke kb. 2,5 millió Ft. Van 10.000 Ft körüli tartozása és követel a volt élettársának lánya 1,4 millió Forint kártérítést. Kb. 10 éve a volt élettársának lányának ingatlanjában élt szívességből. Saját házának teteje beszakadt lakhatatlanná vált elmondásuk szerint. 2009 -ben pedig kigyulladt az az ingatlan, ami nem az övé volt. Tűz okának kivizsgálása nem történt, ezért nem tudjuk mi okozta. Kórházba került, majd pár hónap múlva meghalt. Úgy tudom nem vagyok köteles elfogadni a hagyatéki tartozást, de nem is akarnék későbbi problémákat sem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre, azaz az aktívák és a passzívák (tartozások) is. A hagyatékot visszautasíthatja az örökös (az öröklés megnyílása után). Ezt azonban csak együtt lehet, azaz vagy elfogadja az egészet, vagy sem. „Válogatni” nem lehet, még a tartozások esetében sem.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni. Mit tehetek, ha a volt párom nem akar elköltözni a házamból? Van egy közös gyermekünk is, aki miatt én szeretném kulturáltan intézni ezt a helyzetet. De sokadik kérésre sem hajlandó kiköltözni. Nincs tulajdon része, nem vagyunk sem házasok, sem bejegyzett élettársak csak annyi, hogy ez a bejelentett lakcíme.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem vezet eredményre az önök közötti megbeszélés, lehetősége van határidő tűzésével felszólítani őt a kiköltözésre és az ingatlanból történő kijelentésére, amennyiben a szívességi használatot Ön megszünteti. A közös gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása és a szülői felügyeleti jog gyakorlása kérdésének rendezése végett pedig bírósághoz tud fordulni. Itt (is) érdemes a jogi képviselet (ügyvéd) segítségét igénybe venni.

Kérdés: Érdeklődnék, hogyan lehet a haszonélvezeti jogot töröltetni, ha a haszonélvező már több, mint 4 éve meghalt. Nem a közjegyzőnek kellett volna? Most eladóvá került az ingatlan és így probléma van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a haszonélvezeti jog jogosultja elhalálozott, a haszonélvezeti jog törléséhez az eredeti halotti anyakönyvi kivonat, vagy hiteles másolatának benyújtása szükséges, mely esetben nincsen kötelező jogi képviselet. A földhivatalban tudja benyújtani az erre irányuló kérelmét a halotti anyakönyvi kivonatot mellékelve. A kérelemnek tartalmaznia kell: A kérelmező nevét, állampolgárságát, lakcímét, személyi azonosító számát, az érintett ingatlannak (település és helyrajzi szám szerinti), valamint annak a jognak a megjelölését, amelynek törlését kérik.

Kérdés: Az áramszolgáltatótól 2 szakember ellenőrzést végzett jogtalan áramvételezésre hivatkozva egy feljelentés miatt. Az ellenőrzés során nem találtak semmi erre utaló nyomot. Becsületsértés miatt szeretném megtudni a feljelentő nevét, ha ez nem lehetséges, akkor pereljem be az áramszolgáltatót?

Válasz: Tisztelt kérdező! A leírtak alapján javaslom, hogy első körben az áramszolgáltatóhoz forduljon több/részletesebb információért és kérje ki az általuk helyszínen végzett ellenőrzésről, annak eredményéről szóló hivatalos dokumentumokat.

Kérdés: Mennyi illetéket kell fizetni abban az esetben, ha egy osztatlan közös tulajdon 50%-át megörökölték a testvérek és én ezt az 50%-ot szeretném tőlük megváltani. A másik 50% az enyém. Amikor megvásároltuk az ingatlant az egész után fizettünk illetéket.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illeték az értékkülönbözet alapulvételével kerül kiszabásra. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 4%.

Kérdés: Örököltem nagymamám után 2012-ben egy földet. 2020-ban kaptam egy felszólító levelet egy végrehajtó irodától nagymamám gázdíj tartozásának megfizetésére (közönséges, sima levélben). Az eddigi évek során senki, semmilyen formában nem keresett meg ebben az ügyben. Az ügyhöz tartozik, hogy a földet ketten örököltük. Nagymamám az örököstársam tulajdonában lévő lakásában élt, de a gázóra nagymamám nevén üzemelt. Kérdésem: ha nem fizetek érhet-e valamilyen meglepetés a későbbiek során, illetve a végrehajtó iroda bírósági végzés nélkül veheti-e a bátorságot és végrehajthat-e.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezései szerint a gáz-szolgáltatásból keletkezett tartozások 3 év alatt évülnek el. Azonban az elévülést megszakítja, ha arról felszólítást vesz át, vagy ha a követelést fizetési meghagyásos eljárásban, vagy bírósági eljárásban érvényesítik önnel szemben. Javaslom, hogy az átvett felszólító levéllel mihamarabb forduljon ügyvédhez, a konkrét lehetőségek átbeszélése végett.

Kérdés: A haszonélvezeti jogot kérésre törlik-e az ingatlan tulajdoni lapjáról a haszonélvező halála után vagy a közjegyzőnek kell töröltetni a hagyaték után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan tulajdonosának a földhivatalba kell erre vonatkozó nyomtatványon kérelmet (ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására irányuló kérelem) benyújtania, melyhez mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonatot.

Kérdés: Németországban élek, ukrán-magyar kettős állampolgár vagyok. Anno bejelentkeztem Kispaládon egy rokon lakásába, ahol sosem éltem (az orosz-ukrán háború miatt), de elfelejtettem kijelentkezni. Most el kéne mennem Fehérgyarmatra, rendőrségi kihallgatásra, mert ez állítólag közokirat hamisítás. Ezzel az a bajom, hogy 1250 km-t kéne utaznom, ami legalább 3 napba és 250 euróba kerülne. Ráadásul a koronavírus miatt elvesztettem az állásomat, a Jobcenter rendelkezésére kell állnom folyamatosan, ha hívnak állásinterjúra, fel kell vennem a telefont, stb. Úgy hallottam, hogy van arra lehetőség, hogy pl. skype-on keresztül hallgassanak ki vagy a német rendőrségen tegyek vallomást. A rendőr viszont ragaszkodik hozzá, hogy személyesen jelenjek meg. Jogom van ahhoz, hogy kérjem, hogy hallgassanak ki valahogyan itt Németországban vagy mindenképpen Magyarországra kell ehhez utaznom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy a Be. XX. fejezetében foglaltak alapján indítványozza a telekommunikációs eszköz használatát kihallgatása esetében.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék azzal kapcsolatban, hogy egy OKJ-s képzés után még járhat-e a gyermektartás, hogyha a gyermek egyetemre szeretne menni. Vagy mivel az OKJ első szakmának számít, így már nem kell gyermektartást küldeni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, jár a gyermeknek tartásdíj, amennyiben még nem töltötte be a 25. évet. A Ptk. alapján a szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

Kérdés: Őshonos magyar állampolgár vagyok, közel 30 évig illegális személyként elektronikus kényszer alatt tartottak lakásomban és azon kívül, mint nyomkövetővel ellátott rabot. Törvényesen elítélt személy büntetését rajtam hajtották végre. Semmilyen ítéletet velem nem közöltek. Magánéletem, egzisztenciám, életpályám teljesen meghiúsították. Lakásomat magánéletre 30 évig nem használhattam, mostanáig sem. Kérdés: létezik-e még az államigazgatási eljárás során okozott joghátrány miatti felelősség megállapításához való jog? Van-e jogom jogorvoslatra, törvényes képviseletre bíróságon, ha a jogellenességet közintézmények alkalmazottai annak nevében követték el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján sajnos nem derülnek ki az ügy konkrétumai, amelyek szükségesek a jogi lehetőségek feltérképezéséhez. Javaslom, hogy az ügyben született, birtokában lévő okiratokkal forduljon ügyvédhez. Általánosságban pedig azt tudom elmondani, hogy az államigazgatási jogkörben okozott károkért lehetséges a felelősség megállapítása, de az egy bonyolult, többlépcsős eljárás.

Kérdés: Tanácsot szeretnék kérni. Ketten voltunk testvérek, de 5 évvel ezelőtt bátyám sajnos meghalt, édesapám 2016-ban halt meg. Halála előtt végrendelkezett, vagyis az ingatlan tulajdonjogát elajándékozta, édesanyámé a haszonélvezeti jog, amíg él. De volt egy kikötés is, hogy anyukámnak szoba-konyhás lakást kell építeni a saját telkükön, az ingatlanért cserébe. Ezt azért akarta volna az apám, hogy anyukám ne éljen egyedül, mivel én 23 éve Kanadában élek. Ez nem történt meg azóta sem. Sőt ők eladták a 2 telket is anyukám tudta nélkül. Úgy szerzett tudomást erről, hogy kapta a levelet, hogy adót kell fizetni a telkek miatt. Sok furcsa dolgot művelnek. Sajnos el vannak tiltva anyukámtól, mivel hazudtak az ügyvédnél is anyukám ellen, de anyu tudta bizonyítani, hogy minden rezsit ő fizet és saját magát is el tudja látni, nem kell az ő segítségük. Az unokahúgom, a férje és a gyerekük kapták az ingatlant ajándékba. Ezért kérem a tanácsukat, hogy mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az érdemi jogi tanácshoz szükséges az okiratok tartalmának ismerete, ezért a leírtak alapján azt javaslom, hogy a végrendelettel és a többi releváns dokumentummal forduljon ügyvédhez, mivel az iratok hiányában érdemi választ nem tudunk adni.

Kérdés: Gyermekemnek megszűnt a tanulói jogviszonya június 30-án. Azt szeretném megkérdezni, hogy a júniusi gyermektartást melyik hónapban kell utalnia a volt férjem munkáltatójának?Júniusban vagy júliusban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartási díjat időszakonként előre kell fizetni, tehát a júniusi díjat a hónap elején kell fizetni.

Kérdés: 4 éve elváltam a második feleségemtől. Első feleségemmel vásároltunk egy ingatlant, a második feleségemmel ott éltünk. Válásunk után én elmentem a lakásból, otthagytam neki, mert nem volt hova mennie a gyermekünkkel. A megegyezés a válásunkkor megtörtént, ami így szól: a felek megállapodnak abban, hogy az utolsó közös lakhelyül szolgáló, de a férj és a volt feleség közös tulajdonában álló ingatlan használatára egyedül a feleség jogosult, onnan a férj a visszatérés szándéka nélkül elköltözött. A férj lakáshasználati díjra nem tart igényt és, hogy a házassági közös vagyon megoszlása tekintetében később kívánnak egymással osztozni. Ami a kérdésem, hogy a második volt feleségem kiköltözött a gyermekemmel az ingatlanból és én lezártam ezt az ingatlant, mindenhol zárat cseréltem, mert ő albérletbe akarta kiadni. Én írtam neki levelet, hogy mire készülök, erre választ nem kaptam. Ezért a saját ingatlanomat lezártam. Jogot sértettem-e vele? Van-e jogom zárat cserélni és bemenni az ingatlanba?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakás használatára jogosult a volt feleség, nem a hasznosítására. Amennyiben az az Ön tulajdona, nem sértett jogot.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék a munkavállaló jogaival kapcsolatban a munkahelyvédelmi bértámogatás idején. A gyár, ahol dolgozom igényelte és elnyerte a bértámogatást június 1-től augusztus 31-ig. 3 nap munka 2 nap pihenős rendszer lenne elvileg, 60 százalékot dolgoznánk. Csak közben a cég kapott egy nagyobb megrendelést, ezért 5 napokat dolgoztunk és azt mondták, hogy munkaidőkeretben 3 hónapban kell nézni és a pihenőnapokat később, augusztusban fogják kiadni. Ezért sok dolgozó így tervezte az otthoni komolyabb munkákat, nyaralást, stb., hogy augusztusban majd lesz rá idő. Most viszont közölte a cégvezetés, hogy a programból ugyan nem lépnek ki, de a pihenőnapokat nem adják ki, hanem majd kifizetik a büntetést. Kérdésem az lenne, mit tehet ilyenkor egy munkavállaló? Köteles vagyok-e dolgozni, ha a munkáltató konkrétan “csal” vagy, ha ledolgoztam a csökkentett munkaidő maximumát mondhatom-e a munkáltatómnak, hogy azok a pihenőnapok nekem igen is járnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önnek a munkaszerződése alapján kell kötelezettségeit elvégezni, jogait érvényesíteni. Amennyiben a munkaszerződését módosították a bértámogatás miatt, úgy annak megfelelően kell a munkát elvégezni. A munkavállaló nem szólhat bele a munkáltató hivatalos ügyeibe, így ha mérlegelési jogkörében a cégvezetés úgy dönt, hogy nem veszik mégsem igénybe a támogatást, akkor megy minden a régi kerékvágásban. A szabadság kiadása a munkáltatót illeti meg elsősorban. Pontosabb választ sajnos az információ mennyisége alapján nem tudunk Önnek adni, ahhoz a munkaszerződésére, munkaköri leírására stb. lenne még szükség.

Kérdés: Konyhaszekrény készítésével bíztunk meg egy asztalost, aki 1,5 millió Ft értékben vásárolt faanyagot a kivitelezéshez. A pénz átvételéről van elismervény. Megbeszéltük, hogy 2020. május 31-ig beépítésre kerül a bútor, erről is van papír az ő aláírásával. A bútor még nincs beépítve teljesen, ami pedig be lett építve az kritikán aluli, kókler munka (lehet nincs is végzettsége). Jeleztük neki, hogy ez így nem jó, s ő közölte, hogy másképp nem tudja megcsinálni. Mit tudunk tenni? Jelentsük fel? Bontsa vissza a bútort, a pénzt adja vissza? Most derült ki, hogy nincs is vállalkozása, feketén csinálja.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben hibás teljesítésről beszélhetünk. Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti. A hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk megtérítését a jogosult akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. E kártérítési igény a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidőn belül évül el. A jogosult kártérítési igényét az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kártérítési igény elévült. A fentiek alapján javaslom, hogy minél előbb szólítsák fel az illetőt az eredeti állapot helyreállítására, és kérjék vissza a kifizetett összeget. Amennyiben erre nem hajlandó az illető, javaslom, forduljanak ügyvédhez.

Kérdés: Egy autókereskedő barátomtól kölcsön kaptam egy személyautót. Durván egy hónapja a biztosítás hiánya miatt megállítottak. Helyszíni bírságot kaptam és aznap intézkedtem a barátomnál a biztosítást illetően. Rá egy hónapra, ez a tegnapi napon történt, újból megállítottak biztosítás hiánya miatt. Igazoltam magam, együttműködtem, majd közölték, hogy a kocsi kamucégek nevén van és elő fognak állítani. Bevittek a kapitányságra és közel 5 órán át egy zárkába tettek, kérésemre nem közölték pontosan meddig és milyen jogon, majd kiengedtek és azt mondták feljelentenek szabálysértés miatt. Nem hallgattak ki, nem kaptam egyéb papírt, csak egy igazolást a hollétemről arra a közel 5 órára. Telefonálni sem engedtek, akit pedig megjelöltem, hogy értesítsék, azt nem hívták fel, később megkérdeztem a megjelölt személyt. Kérem, segítsen megállapítani, hogy jogos volt-e az intézkedés, mert gyanítom, hogy ezért nem zárhattak volna be egy lyukba.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A sérelmezett esettől – mivel az jelen esetben nem bűncselekmény – számított 30 napon belül az adott rendőri szerv vezetőjéhez fordulhat panasszal vagy az alapvető jogok biztosához is (korábban a Független Rendészeti Panasztestülethez lehetett ilyen ügyekben fordulni, de a testület 2020. február 27-én megszűnt, lényegében beolvadt az alapjogi biztos hivatalába). Ha megítélése szerint súlyosabb, de bűncselekménynek még mindig nem minősülő (pl. testi sérülést nem okozó) sérelem érte a rendőrök részéről, akkor javasoljuk, hogy az alapvető jogok biztosát válassza a rendőri szerv vezetője helyett. Panasznak a törvény szerint akkor van helye, ha a rendőri intézkedés, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása a panaszosnak valamely jogát vagy jogos érdekét sértette. Ha a panaszát jogosnak ítélik meg, az eljárt rendőr ellen fegyelmi eljárást indíthatnak, vagy amennyiben szabálysértést vagy bűncselekményt valósított meg az Önnel kapcsolatos intézkedése során, úgy ennek megfelelően szabálysértési vagy büntetőeljárást indítanak ellene.

Load More