— Fórum —

Kérdés: Tiszteletem!
Folyamatos 3 műszakban dolgozom (éjjel-nappal, ünnep nap is), a műszakrend szerint több munka napom van havonta, mint a havi munka napok száma. A plusz napokra szabad napot kapok havonta.
Betegállományba kerültem ez évben másodszor november végétől december közepéig, elfogyott a betegszabadságom (15 nap), és utána következett a tb-és táppénz. A problémám az, hogy a december hónapra elkészített műszak beosztásban, melyben a szabadnapok NEM a táppénzes napokra voltak írva -4 nap- 2-őt ráírt (elvett) a táppénzes napokra a munkáltató!
Kérdésem:jogszerű ez?! (azokat a napokat az orvos igazolta!) ill. hol tudok utána nézni?

Válasz: Jól érzi, ez nem jogszerű így. Amennyiben minden részletszabálynak utána szeretne nézni, akkor legegyszerűbben itt tud: www.njt.hu
Közismert jogszabályokon belül az „M” betűt kell választani, ott pedig az Mt.-t (Munka Törvénykönyve).

Kérdés: A volt élettárssal van egy közös ingatlanunk. Jelenleg a közös gyermekünkkel és volt házasságomból született gyermekeimmel élek. Az élettárs ellen feljelentést tettem, mivel bántalmazta a fiamat és minket. Az eljárás nem zárult le, a volt élettárs pedig vissza akar költözni. Mit tehetek ellene? Az ingatlant értékesítve van, de ő addig itt akar lakni, míg nem adjuk el. Viszont féltem a gyerekeimet. Ha el kell költöznöm, bírósági úton vissza költözhetek-e a gyerekekkel? Merthogy nem önszántamból hagyom el az ingatlant, hanem azért, mert féltem és védem gyermekeimet! Félő az is, hogy az összes közüzemet nekem kell kifizetni, ha el kell hagynom az ingatlant, mert minden a nevemre szól. Ilyen estben mit tehetek? Ezt is bírósági úton tudom visszakövetelni, ha ilyen lesz?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A felvetett helyzet komplexebb attól, hogy e fórum keretein belül megválaszolható legyen, és számos információval nem rendelkezünk a teljes válaszadáshoz. A mielőbbi értékesítéssel megállítható lesz azon költségek növekedése, amelyeket utóbb vissza kell követeljen a volt élettársától. Végső esetben bírósági úton tudja visszakövetelni azokat a költségeket, amelyeket Önnek kellett megfizetnie a volt élettársa helyett, akkor is, amikor már nem lakott az ingatlanban. Ezzel kapcsolatosan fontos, hogy bizonyítani tudja, hogy Ön mikor költözött el az ingatlanból, és azt is, hogy a volt élettársa mettől meddig terjedő időtartamokban lakott ott.

Kérdés: Mit tehetek abban az esetben, ha a munkáltatóm nem fizeti ki a béremet? Nyilván ingyen nem fogok dolgozni.

Válasz: A Munka törvénykönyve ebben az esetben védi a munkavállalót, köteles késedelmi kamatot fizetni a munkáltató. Ha több havi munkabért nem kapott meg a munkavállaló és nem egyszeri esetről van szó, bírósági úton érvényesítheti jogait és követelheti az elmaradt bérét és a késedelmi kamatot.

Kérdés: Üdvözlöm! Kb. 10 éve a szüleim a nővéremnek ajándékozták a házukat, amiben haszonélvezőként laknak a mai napig. A nővérem kifizetett engem. Közben a szülők egészségi állapota sokat romlott. Édesanyánknak amputálták a lábát. A nővérem külföldön él. De nincs messze a szülő falutól. Kb. 40 perc. 5 éve nem látogatja a szüleinket. Pedig jár a faluba a barátnőihez. Minden gond az én nyakamba szakadt. Én járok hozzájuk takarítani, én viszem őket orvoshoz, én vásárolok és segítem őket anyagilag is. Kérdésem: vissza lehet-e vonni az ajándékozást? Ha igen, nekem mennyit kellene neki visszafizetnem (8 milliót kaptam, eltelt 10 év, romlott a ház állaga és az infláció is közrejátszik) Követelhetnek-e a szülők a külföldön 30 éve élő állampolgársággal rendelkező (viszont 30 éve nincs bejelentett munkahelye) lányuktól szülőtartást????

Válasz: A feltett kérdésére csak általánosságban lehez válaszolni, ugyanis az eset összes körülményeit és pontosan kellene ismerni. Az ajándék visszakövetelhető, de annak szigorú és pontosan körülírt feltételei vannak a törvényben. Szülőtartás is követelhető, de ez is igen komoly feltételekhez kötött és bizonyítani szükséges, továbbá a mértéke sem magas.

Kérdés: Kérdezném, hogy édesanyám engem, az egyedüli gyermekét hagyta kizárólagos örökösének és annak a lakásnak a felét is ráhagyta, amiben jelenleg édesapám lakik. De apámnak van egy saját másik lakása is, ami csak az övé. Akkor arra őt meg lehet kérni vagy kötelezni lehet rá, hogy ő abba a másik saját lakásába költözzön át azért, hogy azt a házat, amiben most lakik és aminek a felét rám hagyta édesanyám, hogy azt el lehessen adni és az érte kapott pénzt kétfelé lehessen osztani, hogy megkaphassam a saját részemet? 
Vagy ha erre az átköltözésre őt nem lehet kötelezni, de vannak más vagyontárgyai, tehát az említett másik, csak az ő tulajdonában lévő lakás, illetve részvények, garázs, autó, akkor ezekből köteles ő engem kifizetni, hogy hozzá juthassak annak a háznak a fele értékéhez, amiben együtt lakott édesanyámmal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön nem kötelezheti. Ha nem tudnak megegyezni, akkor peres eljárást lehet indítani, abban a bíróság dönt majd.

Kérdés: Van tartozásom, de már több éves, kb. 20. Viszont 12 éve vettem egy házat, ami az én nevemen van, és kb. 5 éve megtalált egy végrehajtó, bejegyzést tett az ingatlanra, viszont nekem jelenleg nincs jövedelmem, és már árverési hirdetményt is kitett. Sajnos nem tudom, mit tehetek. A kérdésem, hogy milyen lehetőségeim vannak ezzel az üggyel kapcsolatban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A teljes iratanyag ismeretében lehetséges állást foglalni, ugyanis felmerült az elévülés kérdése is a leírtak alapján. A végrehajtásban egyébként is lehetséges a hatékony védekezés.

Kérdés: Szeretném tudni, hogy a közösköltség posta/csekk általi feladás költségét átháríthatja-e rám a közös képviselet? Nekem nincs bankszámlám és csak őmiattuk kellene nyitnom bankszámlát, de nem szeretnék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A postai csekken történő közösköltség-fizetést köteles lehetővé tenni a társasház, azonban annak költségét nem köteles és nem is vállalhatja magára, mint ahogy az átutalással fizetők bankszámla-fenntartási költségeit sem a tulajdonostársak viselik.

Kérdés: Osztatlan közös tulajdonban vagyok egy telekkel, 85% az enyém 2 fővel. Az ügy a fizetési meghagyást követően végrehajtással folytatódott. Az egyik főtől sikerült megvennem. A másik tulaj közben meghalt. 10 fő örökös lépett helyébe. Most újra fizetési meghagyással kell folytatnom vagy velük szemben is végrehajtható?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben folyamatban lévő végrehajtási eljárás során történt jogutódlás az adós személyében öröklés révén, úgy az eljárás a jogutódokkal szemben folytatódik.

Kérdés: A feleségem kérte a lakcímem fiktiválását és a kilakoltatást január közepén (-20 fokban). A kormányablak szerint ez teljesen rendben van, bármikor kitehet az utcára, akár a 2 éves gyerekkel együtt is, mivel ő az ingatlan tulajdonosa. Életvitelszerűen ott lakom. A Ptk. 4:76. § és 4:77. §-ára hivatkoztam, de ezt elutasították, azt állítva, hogy nem is léteznek. Ezzel kapcsolatban kaptam egy végzést, majd a kilakoltatási moratóriumot is elutasították. Ebben az esetben kinek van igaza? Mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz az összes körülmény ismeretére szükség lenne, de általánosságban: A kilakoltatási moratórium a végrehajtási törvény szerinti lakóingatlanban élő, ill. bizonyos körben a bérleti jogviszonyban álló személyeket érinti, jelen esetre nem alkalmazható. Önnek azonban joga van a közösen lakott ingatlanban maradni, hacsak megállapodás vagy bíróság/hatóság döntése mást nem mond.

Kérdés: Adott egy 23 fős osztály, ahova egy tanévben 30.000 Ft/gyermek osztálypénzt fizetünk bankszámlára (ki egyben, ki havonta 3000 Ft-tal). Az szmk-s szülő eddig semmilyen formában (4 éve) nem prezentálta a kiadásokat, egyenleget, stb. Semmilyen formában nem számol/t el a pénzügyekkel kapcsolatban, se egy blokk, se egy számla, sőt a kérést támadásnak veszi. Kérdésem, hogy neki milyen kötelezettségei vannak a szülők felé, illetve visszamenőleg is kérhető-e az elszámolás, akár 1-2 évvel korábbról is. Kihez, hova lehet fordulni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javasolt írásban is kérni a pontos elszámolást, hivatkozva arra, hogy amely összeggel nem tud elszámolni, vissza kell adnia, és a szabályos felhasználás bizonyításának hiányában felmerül a sikkasztás bűncselekményének gyanúja.

Kérdés: Van tartozásom, de már több éves, kb. 20. Viszont 12 éve vettem egy házat, ami az én nevemen van, és kb. 5 éve megtalált egy végrehajtó, bejegyzést tett az ingatlanra, viszont nekem jelenleg nincs jövedelmem, és már árverési hirdetményt is kitett. Sajnos nem tudom, mit tehetek. A kérdésem, hogy milyen lehetőségeim vannak ezzel az üggyel kapcsolatban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A teljes iratanyag ismeretében lehetséges állást foglalni, ugyanis felmerült az elévülés kérdése is a leírtak alapján. A végrehajtásban egyébként is lehetséges a hatékony védekezés.

Kérdés: Szeretném tudni, hogy a közösköltség posta/csekk általi feladás költségét átháríthatja-e rám a közös képviselet? Nekem nincs bankszámlám és csak őmiattuk kellene nyitnom bankszámlát, de nem szeretnék?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A postai csekken történő közösköltség-fizetést köteles lehetővé tenni a társasház, azonban annak költségét nem köteles és nem is vállalhatja magára, mint ahogy az átutalással fizetők bankszámla-fenntartási költségeit sem a tulajdonostársak viselik.

Kérdés: Osztatlan közös tulajdonban vagyok egy telekkel, 85% az enyém 2 fővel. Az ügy a fizetési meghagyást követően végrehajtással folytatódott. Az egyik főtől sikerült megvennem. A másik tulaj közben meghalt. 10 fő örökös lépett helyébe. Most újra fizetési meghagyással kell folytatnom vagy velük szemben is végrehajtható?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben folyamatban lévő végrehajtási eljárás során történt jogutódlás az adós személyében öröklés révén, úgy az eljárás a jogutódokkal szemben folytatódik.

Kérdés: A feleségem kérte a lakcímem fiktiválását és a kilakoltatást január közepén (-20 fokban). A kormányablak szerint ez teljesen rendben van, bármikor kitehet az utcára, akár a 2 éves gyerekkel együtt is, mivel ő az ingatlan tulajdonosa. Életvitelszerűen ott lakom. A Ptk. 4:76. § és 4:77. §-ára hivatkoztam, de ezt elutasították, azt állítva, hogy nem is léteznek. Ezzel kapcsolatban kaptam egy végzést, majd a kilakoltatási moratóriumot is elutasították. Ebben az esetben kinek van igaza? Mit lehet tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszhoz az összes körülmény ismeretére szükség lenne, de általánosságban: A kilakoltatási moratórium a végrehajtási törvény szerinti lakóingatlanban élő, ill. bizonyos körben a bérleti jogviszonyban álló személyeket érinti, jelen esetre nem alkalmazható. Önnek azonban joga van a közösen lakott ingatlanban maradni, hacsak megállapodás vagy bíróság/hatóság döntése mást nem mond.

Kérdés: Adott egy 23 fős osztály, ahova egy tanévben 30.000 Ft/gyermek osztálypénzt fizetünk bankszámlára (ki egyben, ki havonta 3000 Ft-tal). Az szmk-s szülő eddig semmilyen formában (4 éve) nem prezentálta a kiadásokat, egyenleget, stb. Semmilyen formában nem számol/t el a pénzügyekkel kapcsolatban, se egy blokk, se egy számla, sőt a kérést támadásnak veszi. Kérdésem, hogy neki milyen kötelezettségei vannak a szülők felé, illetve visszamenőleg is kérhető-e az elszámolás, akár 1-2 évvel korábbról is. Kihez, hova lehet fordulni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javasolt írásban is kérni a pontos elszámolást, hivatkozva arra, hogy amely összeggel nem tud elszámolni, vissza kell adnia, és a szabályos felhasználás bizonyításának hiányában felmerül a sikkasztás bűncselekményének gyanúja.

Kérdés: Nekem az a problémám, hogy december elején kezdtem egy új helyen, ahol a munkáltatóm nem fizette ki január 10-éig a béremet. Írtam és hívtam, hogy utalja el a bérem, nem így lett megállapodva, ő fenyeget meg engem, ha tovább zavarom, feljelent zaklatásért. A bérem azóta sem kaptam meg. Írtam neki azóta, azt írta, hogyha így folytatom, el sem utalja, az üzenetek le vannak fotózva. Azóta írtam és kerestem többször, semmi válasz azóta, lassan eltelt egy hónap és a bérem azóta sem kaptam meg. Nyilván nem ingyen szerettem volna dolgozni és túlórázni folyamatosan. Ilyenkor mit tehetek? A szerződésem sem kaptam meg, csak ígéretet ígéret határa halmozott. Segítséget szeretnék kérni, mert szeretném végre azt a bért megkapni, amiért dolgoztam. Ha bárhogyan bármilyen tanáccsal tudna segíteni, vagy hogy ezzel kihez tudok fordulni, hogy a legrövidebb időn belül megkapjam a bérem, végtelenül hálás lennék.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Munkaügyi per keretében érvényesítheti a követeléseit.

Kérdés: Árverésre bocsátották az ingatlanomat. Az árverés lezárása előtt kértem részletfizetést, amit fizettem is, valamint a fizetésemből is vontak. Mégis mai napon azt mondták, eladták az ingatlant. Visszafordítható ez még?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Végrehajtási kifogást terjeszthet elő a végrehajtónál a végrehajtó intézkedéséről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül.

Kérdés: Ma kaptam egy külföldi végrehajtó irodából, hogy nem vettem át egy 2024.05. havi megrendelést. Ezzel kárt okoztam. A számla 10.000 Ft, a követelés 35.000 Ft. Nem kaptam meg a megrendelést, felhívtam a céget, pár nap múlva itt volt. Természetes kifizettem a futárnál. De ez a cég akit képviselnek nem az a cég, akivel kapcsolatom voltam. Eddig semmilyen levelet nem kaptam, most bírósággal fenyegetnek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Célszerű felvilágosítást kérni és tisztázni, hogy a megrendelés kinek a hibájából nem került átvételre, továbbá kérni a cég jogosultságának igazolását a követelés érvényesítésére és részleteire. Amennyiben nem az Ön hibájából nem történt meg a megrendelés átvétele, Ön nem felelős.

Kérdés: Van egy ingatlan, ketten vagyunk benne tulajdonosok. Én használom is az ingatlant, benne lakom. A másik tulajdonos nem itt lakik, már több éve. Szeretném kivásárolni, de nem tudom, nincs vele kapcsolatom. Ilyen esetben mi a teendő? Illetve én férjhez mentem idő közben, az a kérdésem, hogy milyen jogai vannak a férjemnek az ingatlannal kapcsolatban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem sikerül semmilyen módon (pl. hozzátartozók, barátok, korábbi lakóhelyeken és szomszédok révén) megtalálni a tulajdonostársat, és felmerül az eltűnésének gyanúja, a rendőrségen bejelentheti azt, melynek eredményeképpen körözésre kerül sor. A közös tulajdon megszüntetése érdekében peres eljárást indíthat, melynek során az ismeretlen helyen tartózkodó fél számára ügygondnokot rendelhetnek ki. Hosszabb idő után felmerülhet az elbirtoklás kérdése, ha Ön 10 évig szakadatlanul, sajátjaként birtokolja az ingatlant. A lakás az Ön külön tulajdona, nem része a házastársi közös vagyonnak, a férje automatikusan nem szerezhet tulajdont benne. A lakáshasználat joga illeti meg őt az életközösség fennállta alatt.

Kérdés: 2011-ben nem fizettem a telefonszámlám és lett 40 ezer Ft tartozás. A faktorcég 2015-ben megkeresett, megírtam nekik, hogy az EHT értelmében elévült. Ezt nem vitatták. 2020-ban is kerestek és most, 15 évvel később engedményezték egy másik cégnek. 2016-ban tettem panaszt az MNB-nél és a NAIH-nál. Az MNB szerint a Fogyasztóvédelemnél kellett volna, a NAIH nem is válaszolt. Persze jelezni fogom a másiknak is, hogy elévült, de hogyan érjem el, hogy felejtsenek el? Tiltakozzak az adatkezelés ellen? Hiszen nem fogják tudni behajtani, magamtól meg nem fizetek. Vagy tegyek panaszt ott, ahol tudok (MNB, NAIH, Kormányhivatal)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elévülés nem akadálya a követelésnek, csak a bírói úton történő érvényesítésnek.

Kérdés: 2023.01.18. óta állok munkaviszonyban jelenlegi munkáltatómnál. A munkaviszonyom a mai napig fennáll. 2025. eleje óta (kb. egy éve) tartós keresőképtelenség miatt táppénzen vagyok. A munkáltató HR osztálya telefonon arról tájékoztatott, hogy 2026. februárjában be kell mennem, és közös megegyezéssel kívánják megszüntetni a munkaviszonyomat. Emellett azt is jelezték, hogy rokkantsági ellátás igénylését várják tőlem. Szeretném megtudni: köteles vagyok-e elfogadni a közös megegyezést, milyen jogaim és járandóságaim lennének munkáltatói felmondás esetén, jogosult lennék-e végkielégítésre és felmondási időre tekintettel a munkaviszony időtartamára, illetve milyen kockázatai vannak annak, ha a munkaviszony megszűnik, miközben a rokkantsági ellátás még nem került elbírálásra.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egyetértés hiányában nem jöhet létre közös megegyezés. Munkáltatói felmondás esetén az Önnek járó felmondási idő 35 nap, de megegyezhetnek ennél hosszabb, de legfeljebb 60 napban is. A végkielégítés 1 havi távolléti díj összege. A rokkantsági ellátásnak nem feltétele, hogy foglalkoztatási jogviszonyban álljon valaki a kérelem benyújtása napján, de feltétel, hogy az azt megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított legyen, és rendszeres pénzellátásban ne részesüljön.

Kérdés: Édesapám 2017-ben hunyt el. Végrendeletet nem hagyott. Hagyatéki per indult egy lakásért, amely 2017 és 2021 között tartott. 2021-ben a lakást jogerősen a nevemre írták. Persze a lakás fenntartója addig is én voltam, közös költséget, számlákat fizettem. 2025-ben a lakást eladtam. Kell most személyi jövedelemadót fizetnem? Mert az öt év nem járt le a névre írás óta. De az örökhagyó elhunytától kezdve igen. Miből fogják számolni az adó összegét, mert csak 2017-ben volt hagyatéki értékbecslés, 2021-ben nem. Nem mindegy, hogy a 2017-2025 vagy a 2021-2025 értékkülönbözetet nézik, mert igen nagy a különbség.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön az öröklés megnyíltakor, tehát az édesapja halálának napján szerezte meg a lakás tulajdonjogát, tehát nem merül fel adófizetési kötelezettség.

Kérdés: Párkapcsolat (együttlakás) után az ex nem hajlandó visszaszolgáltatni a nála maradt ruhákat, egyéb felszereléseket. A lakáskulcs ugyan még nálam van, de megtiltotta, hogy bemenjek és összepakoljak (nem kívánok törvényt sérteni). Az elektronikusan megküldött kéréseimre nem reagál.Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben írásban, határidő vagy konkrét időpont megjelölésével sem teszi lehetővé a volt élettársa az ingóságai kiadását, Ön peres eljárást indíthat.

Kérdés: Tulajdonosként kezdeményeztem az ingatlanomon a villanyóra leszerelését, mert a nem életvitelszerűen tartózkodó német haszonélvező nem volt hajlandó a villanyórát átíratni. A szolgáltató nyugtázta kérelmemet, elindította a leszerelést, és azt írta végszámlát fog küldeni. Kétszer voltam az MVM-nél mindkétszer panaszt nyújtottam be. Most januárban derült ki, hogy a haszonélvezővel szerződést kötött az MVM. Sem tulajdonosi hozzájárulást nem adtam, se átadás-átvételi jegyzőkönyv nem készült. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A haszonélvező elsőbbséget élvez az ingatlan birtoklása tekintetében, így az Ön hozzájárulása nem szükséges az MVM-mel kötendő szerződéséhez. Az óra leszereltetése jogsértő egyébként.

Kérdés: Olyan kérdésem van, hogy van munkahelyem, a fizetésem 8-án érkezett volna meg, de még 26-án sem történt meg az utalás. Mit tehetek? Úgy tudom, hogy a munkát megtagadhatom, hogy írasban megnevezek egy időpontot a kifizetésig és ha nem érkezik meg addig, akkor megtagadhatom a munkát. Milyen lehetőségei vannak még a munkavállalónak? A cég nem áll felszámolás alatt, ígérgetnek, hogy legyünk türelemmel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Célszerű a munkáltató írásbeli felszólítása a kifizetésre határidő tűzése. A munkabér elmaradása alapot ad továbbá a munkaviszony azonnali hatályú felmondására és munkaügyi per indítására. Azonban a munkáltató kötelezettségszegése miatt az Ön munkaviszonyból folyó kötelezettségeinek megszegése nem javasolt.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy adott egy albérletben egy láthatóan deformálódott hátlapú és horpadt fedelű gázkonvektor, amelynek fedelét nem lehet feszülés mentesen a hátlapra helyezni/rögzíteni, és valószínűleg ebből kifolyólag a kelleténél hangosabban csattog. Ez a csattogás az éjszakai alvásomat rendszeresen megzavarja, felriadok rá. Ez elhanyagolható érdeksérelemnek minősül? Amennyiben nem, abban az esetben szeretném tudni, milyen jogi lépések szükségesek ahhoz, hogy a főbérlőmet intézkedésre kényszerítsem? Közjegyző által hitelesített szerződés van és a szerződés kötelezi a főbérlőt a lakás és az eszközök rendeltetésszerű használatának biztosítására, karbantartására, javítására. Gondolom kell a gázszerelő szakértői véleménye, illetve írásos felszólítás. Decibel mérés szükséges? Milyen decibelt határoz meg a jogszabály ilyen esetben és milyen távolságból mérendő a zaj? Kibújhat-e a főbérlő a felelősség alól azzal az indokkal, hogy ez csak egyéni preferencia?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az, hogy nem tud aludni a berendezés zajától, nem tekinthető elhanyagolható érdeksérelemnek. Célszerű jelezni a bérbeadónak a problémát, és kérni a hiba kijavítását. Amennyiben nem végzi el azt, írásban is érdemes felszólítani. Megállapodhatnak abban is, hogy Ön végezteti el a szükséges javítást, és annak költségét a bérleti díjból levonják. Amennyiben nem működik együtt a bérbeadó, Önnek joga van felmondani a bérleti szerződést.

Kérdés: Adott egy ingatlan, melyben az élettársamnak 1/4, nekem pedig 3/4 részem van. Az ingatlanon jelzálog van még 3,5 évig, CSOK miatt. Azt szeretném megtudni, hogy a saját 3/4 részemet ajándékozással át tudnám-e íratni 2 kiskorú gyermekemre (14,5 és 16 évesek) úgy, hogy én maradnék a haszonélvező. Amennyiben igen, ennek milyen költségei lennének?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen. Az ajándékozás illetékmentes egyenesági hozzátartozók esetén. Költségként a földhivatali nyilvántartásba történő bejegyzési díjjal (10.600 Ft), a hiteles tulajdonilap másolattal (4.800 Ft) és az ügyvédi munkadíjjal lehet számolni (az ingatlanrész forgalmi érétkének kb. 0,4-1 %-a). A jelzálog miatt szükséges továbbá a bank hozzájárulását kérni, mely során a bank új hitelbírálatot végez, ennek díja bankonként változó.

Kérdés: Ittas e-roller használat történt. 100 méter megtétele után a rendőrség légalkohol szintet mért, amely 0,31 mg/l volt, majd fél órával később 0,27 mg/l-re csökkent. Az eset szombat hajnal 4 óra után történt, így szinte senki nem tartózkodott az utcákon. A helyszínen a rendőrség nem vette el a jogosítványt, de be kellett menni a rendőrségre kihallgatásra. A kérdésem az lenne, hogy milyen következménnyel járhat az eset és érdemes-e ügyvédhez fordulni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Pénzbüntetéssel és a vezetői engedély visszavonásával lehet számolni. Érdemes sürgősen ügyvédhez fordulni.

Kérdés: Édesanyám teljeskörű gondnoka vagyok. Súlyos beteg, 92 éves. Rendelkezhetek-e, hogy ne élesszék újra? Úgy tudom ez az egyetlen lehetősége az állampolgárnak, eutanáziát nem lehet kérni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Abban az esetben van erre lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott beteg nem élhet ezzel a lehetőséggel. A cselekvőképes beteg esetén háromtagú orvosi bizottság vizsgálja meg a beteget, mely utáni 3. napon ismét nyilatkoznia kell a kezelés visszautasításáról. A visszautasító nyilatkozatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, írásképtelenség esetén két tanú együttes jelenléte is szükséges.

Kérdés: Olyan párkapcsolatban lévő hatvan éves nő, 36 éves párja van 60 éves férfinek. Miért vonzza?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A korkülönbség tekintetében nincs előírás házastársi és élettársi kapcsolat esetén.

Kérdés: A nagyszülők a gyámügyhöz fordultak, mert mi nem szeretnénk, hogy kapcsolatot tartsanak az unokájukkal (10 hónapos), illetve velünk. Okok: A nagymama korábban az édesanyát többször bántalmazta, azóta is a pszichés egészségére negatív hatással van, a szülői döntéseket folyamatosan megkérdőjelezi nem tartja be. Amikor ezt a döntést közöltük vele, üzenetben azt írta, hogy a nagypapa emiatt felakasztotta magát, ami természetesen nem volt igaz, de amíg ez ki nem derült, az édesanyát nagyon megviselte érzelmileg. Azt szeretnénk, hogy legalább a gyerek 2 éves koráig függesszék fel a kapcsolattartást, illetve utána is csak szakértői véleménnyel szeretnénk engedélyezni. Milyen lehetőségeink vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Joguk van a gyámhatósági eljárás során képviselni ezen álláspontjukat, továbbá bizonyítékként felhozni bármit, ami azt alátámasztja. A fentiekben leírtak alkalmasak lehetnek adott esetben a kérelmükkel összhangban álló döntésre.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy az egészségügyben, kinek nem jár a 10 nap pótszabadság. 49 éves vagyok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a COVID-járvány miatti rendkívüli, 10 napos pótszabadságra gondol, az már nem hatályos. Egyébként a pótszabadság mértéke az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időtől, a fizetési fokozattól, továbbá egyéb tényezőktől (pl. vezetői munkakör, oktatási tevékenység) függ.

Kérdés: Ha 2021-ben szabadult a párom, mennyi esély van rá, hogy tiszta az erkölcsi bizonyítványa?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Erre a választ az elkövetett bűncselekmény, a büntetés és a büntetés leteltének napja pontos ismeretében lehet csak megadni.

Kérdés: Életjáradéki szerződés – jogutód elzárkózása a szerződés lezárásától – perelhető-e? 2011-ben az édesapám életjáradéki szerződést kötött az FHB Bankkal, amelynek keretében az ingatlanát átruházta, cserébe fix összegű havi életjáradékot kap. A szerződés értelmében – és az FHB írásos válasza szerint – az ingatlan elhagyása és a haszonélvezeti jogról való lemondás esetén lehetőség lett volna vagy 15 millió forint kifizetésére, vagy egy 36 millió forintos lakás biztosítására. Ezt az ajánlatot 2011-ben a bank írásban is megerősítette. Azóta a szerződés jogutódja a Net Életjáradék Zrt. lett, amely azonban minden tárgyalást elutasít, és nem hajlandó figyelembe venni a korábbi ajánlatot sem. Lehet-e perelni ebben az esetben, és ha igen, milyen jogi alapon érdemes elindulni? Szüleim lemondanának haszonélvezeti jogukról kivásárlás esetén, de nem tárgyal a zrt. velük.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján pontos válasz nem adható, de amennyiben jogutódlás történt, vitatható a jogutód elzárkózása a jogelőd kötelezettségvállalásaitól. Célszerű ügyvéddel egyeztetni a Társasággal való tárgyalás vagy egy esetleg perindítás lehetőségének felmérése érdekében.

Kérdés: Válni szeretnék. 3 gyermekem van. (13, 11, 6). A lakásunk közös a férjemmel és a bankszámlánk is. Közös megegyezéssel lenne jó a válás úgy, hogy a gyerekek a jelenlegi lakásban együtt maradhassanak. A férjem kikötötte, hogy ő nem megy el, mert én akarok válni és a gyerekeket se engedi. Szereti őket. Mi ketten nem jövünk ki már egymással. Anyagiakon nem egyezünk: közös a lakás és a bankszámla. Van egy autó a nevén és két ingatlan, amit megörökölt a szüleitől vidéken. A lakás felét nem tudja nekem kifizetni, mert ingatlant nem adna el. Nekem vidéken van egy negyedrész tulajdonom a szüleim után. Szerinte nekem kell elmenni albérletbe egyedül, de bármikor jöhetek és a lakásban lehetek a gyerekekkel reggel munka előtt és után. Ugyanúgy értük mehetek. Fizessek azonban havonta neki: rezsi, gyerekek. A közös számlánkról nem kapok semmit, mert ő dolgozott többet az évek során. Ezt nem érzem fairnek, milyen jogaim vannak az anyagiakat és a gyerekeket illetően?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermekek felügyeletét elláthatja ‒ rendszeres találkozás biztosítása mellett ‒ kizárólag az egyik fél, de közös felügyeletben is megállapodhatnak. A közös lakás használata megilletheti azt, aki a kiskorú gyermekek felügyeletét látja el, de akár a másik felet is, ha a gyermekek felügyletét ellátó fél hasonló körülményeket tud biztosítani számukra másik lakásban, mint korábban volt. A lakáshasználat történhet megosztva is, akár térben, akár időben. A közös lakás tulajdonjogáról történő megállapodás esetén az egyedüli tulajdonossá váló fél köteles megváltani a másik fél részét. Célszerű mielőbb ügyvédhez fordulni a békés megoldás kidolgozása érdekében is.

Kérdés: A volt férjem önállóan akar dönteni ezekben a dolgokban. A babaváró, illetve a folyószámla hitelt 50-50%ban fizetjük. Viszont a többi költséget nem áll módomban, mivel 2023.12.16. óta nem a közös tulajdonú ingatlanban élek a közös gyermekünkkel. Van-e joga így követelni? Olyan dolgokat akar rám erőltetni, amit nem használtam, illetve nem is az én nevemen van. Beillesztem a szöveget: „Babaváró fele a tiéd, visszamenőleg az eddig befizetett felét visszatéríted, és innentől a mindenkori kamattal és mindennel futamidő végéig küldöd nekem a felét minden hónapban. A folyószámla hitelem felét visszaadod, mivel együtt költöttük el és a házasság alatt lett felvéve, így a közös vagyon része, a számlák felét kifizeted onnantól kezdve, hogy nem éltünk együtt addig, míg a ház ténylegesen el nincs adva. A szaladgálások felét, amikor fűvágás, villanyóra, gáz-víz olvasások miatt menni kellett. A házat a mindenkori értékén áruljuk reálisan, nem indokolatlanul magas árakon.”

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házasság alatt szerzett közös vagyon megosztásáról vita esetén a bíróság dönthet házassági vagyonjogi perben. Ugyanígy a közös lakás használatáról és a gyermektartásdíj mértékéről is a házassági bontóperben. A korábbi közös lakás használatával járó díjak, költségek, valamint a folyószámlahitel megosztása ‒ amennyiben Ön nem él már ott, illetve nincsenek közös háztartásban ‒ megkérdőjelezhetők. A közösen felvett lakáshitel törlesztésére fordított összeg később beszámítható a lakás eladása után befolyt összeg megosztásakor. A ház eladási árában közösen kell megállapodniuk. Célszerű békés megoldás híján a házassági bontóper és az esetleges vagyonjogi per mielőbbi megindítása, és ennek érdekében ügyvéd bevonása.

Kérdés: Érdeklődöm, hogy vettem egy lakást, amin a megvételtől, a szerződéskötéstől számítva 3 hétre kijött egy probléma, amit az eladó velem nem közölt, a lakás penészes és vizes, nem lehet felfűteni a lakást, így láthatatlan. Sok más probléma is van még, de ez, ami nagyon fontos. Orvosi papírom van, hogy a lakás penészessége miatt egészségre káros, és nem lakható. Kérem segítségét ebben, mivel fizetni nem igazán akar, menjek bírósági perre? Van igazságügyi határozatom is, amiben nekem ad igazat, mert ez egy eltitkolt hiba az eladó részéről. Nem kaptuk meg az energetikai bizonyítványt sem, csak már, amikor egy újabb ügyvéddel felvettük a kapcsolatot és kérte, hogy adjam oda, akkor küldte el a volt ingatlanosával, akkor láttuk először a határozatát a lakásnak, mivel nem adta ide, de még a szerződés kötésnél se hozta oda az ügyvédnek. Az ügyvéd is hibázott tudtommal, mert addig a szerződést nem írhattuk volna alá, meg ő és mi se láttuk, erre egy számot bemondott az eladó, így elfogadta az ügyvéd.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben hibás teljesítésnek minősül a penészesedés és a fűtés elégtelen volta, Ön kellékszavatossági igénnyel élhet az eladóval szemben, melyet célszerű haladéktalanul írásban közölni vele. Ennek keretében kérheti az eladótól a hiba kijavítását vagy a vételár arányos leszállítását. Hibásan akkor teljesít az eladó, ha az adásvétel időpontjában sem felelt meg a lakás állapota a jogszabályokban és a szerződésben foglaltaknak. Nem vonható azonban felelősségre az eladó, ha a vevő a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerhette vagy ismernie kellett volna.

Kérdés: Kötelezhetnek-e, hogy egyedül fizessem apám idősek otthonában való ellátását, ha nem is volt az életem része?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem.

Kérdés: Nővérem 2024-ben elhunyt. Van egy végrendelet, melyben mindent a barátnő örököl. Készült későbbi időpontban egy másik végrendelet, amelyben már ránk, a testvéreire hagyott mindent. A végrendelet készüléséről semmi tudomásom nem volt. Sajnos a végrendelet közjegyző és ügyvéd közreműködése nélkül készült. A vagyon legnagyobb részét (85%) nővéreim vinnék el. A barátnő perel, a vagyon nővéreimre eső része akkora, hogy biztos per lesz. Én szegény vagyok, semmilyen költséget nem tudok vállalni. A per elvesztése esetén a perköltség rám eső része megélhetési katasztrófába lökne. Nem tudom mit tegyek. Ha a végrendelet megállja a helyét a bíróságon, az a családomnak nagy segítség lenne. Ha perre kerül a sor, alperes leszek én is?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, alperes lesz.

Kérdés: Szeretnék tanácsot kérni. Adóbevallásom egy adótanácsadóra bíztam. Ő rosszul, azaz hibásan adta be, emiatt adóbüntetést kellett fizetnem. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kártérítést követelhet tőle, melynek mértéke a büntetés, valamint esetleges egyéb vagyoni és nem vagyon kár összege lehet. Először javasolt írásban, határidő tűzésével felszólítani a kár megtérítésére, ha pedig nem teljesít, közjegyzőnél fizetési meghagyás útján érvényesítheti követelését.

Kérdés: Mint nemrégiben megtudtuk, az új bérlő a 3. emeleten masszázs címszó alatt hirdeti magát a rosszlányokon. Egyértelműen kiderült a profiljáról, hogy nem csak masszázsra várja a vendégeit. Illetve a férjével is folyamatosan veszekszik, hangos viták, törnek-zúznak stb. Tudomásukra hoztuk, hogy mi (a ház többi lakója) nem akarjuk, hogy átjáróház legyen az otthonunk, illetve hajnali 1-kor sem szeretnénk hallgatni, ahogy „ölik” egymást. A hölgy férje azóta kötekedik és zaklató e-mailekkel bombázza a lakókat. A lakás tulajdonosa nem akarja elhinni, mi folyik itt, állítja, hogy itt csak masszázs van. Van esetleg javaslatuk merre induljunk? Szeretnénk, ha elköltöznének innen mielőbb.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az új bérlők életvitele bizonyíthatóan lényegesen háborgatja a társasház többi lakójának mindennapi életét, a jegyzőtől kérhetnek birtokvédelmet. A szomszédok egymás közötti rendszeres, hangos szóváltása miatt úgyszintén.

Kérdés: Az apa szeretné a nevére venni a születendő kisfiamat. Viszont én azt szeretném, ha az én vezetéknevemet kapná, mert nem vagyunk együtt, nem is foglalkozik velünk, elhagyott minket stb. És az lenne a kérdésem, ha nem az ő nevén lesz, akkor is köteles gyerektartást fizetni? És mikkel jár, ha az ő nevét fogja viselni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermek neve önmagában közvetlenül nincs kihatással a szülők jogaira és kötelezettségeire, így a gyermektartásdíj fizetésére sem. Élettársi kapcsolatban született gyermek esetén teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal válhat apává a gyermek apja, az ezzel járó jogokkal és kötelezettségekkel együtt. A szülők közösen jogosultak a gyermek névadására. Tehát, ha az apa teljes hatályú elismerő nyilatkozattal sajátjaként ismerte el a gyermeket, így neki is joga van a gyermek nevének megválasztására, de nem önállóan, hanem az anyával egyetértésben. A gyermek viselheti akár az apa, akár az anya vezetéknevét is. Az apai elismerő nyilatkozathoz az anya hozzájárulása szükséges. Gyermektartásdíj fizetésére a szülő kötelezhető, tehát jelen esetben az, aki sajátjaként ismerte el a gyermeket.

Kérdés: A rendelkezési jog kizárólag közösen gyakorolható azonos jogú örökösök esetén, jelen esetben két testvér. Sírfelirat készíttetése esetében ez hogy valósul meg a gyakorlatban, ha nem egyezik a két akarat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Célszerű törekedni a megegyezésre, tekintettel arra, hogy a peres úton történő igényérvényesítéssel járó anyagi és egyéb nehézségek aránytalanok lehetnek az elérni kívánt céllal.

Kérdés: Egy olyan kérdésem lenne, hogy 14 év után november 5-én felmondtak nekem a munkahelyemen, létszámleépítésre hivatkozva. 3 hónap végkielégítést és 2 hónap felmondási időt egyben kifizettek még a felmondás után részemre és március végéig állományban is tartanak. A kérdésem a következő lenne: Én, mint elbocsátott munkavállaló, kérhetem a volt munkahelyet, hogy szüntesse meg az állományban tartásom idő előtt? Lenne egy új munkahely, ahová teljes munkaidősként vennének csak fel, de ott most kellene kezdeni. Amennyiben van erre lehetőség, hogy kérésemre megszűnjön a jogviszony, úgy számomra keletkezik bármilyen visszafizetnivaló?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Van lehetőség a közös megegyezéssel történő megállapodásra a felmondást követően, azonban a feltételek változhatnak a volt munkáltató részéről, és ennek következtében Önnek visszafizetési kötelezettsége keletkezhet.

Kérdés: Egy olyan segítséget szeretnék kérni, hogy még a barátomtól kértem kölcsön pénzt, az elején vissza is adtam, utána nem tudtam, de a szándék megvan. Viszont ő a barátjától kért pénzt. Összeg 120-300 ezer közötti .A barátja fel akarja őt jelenteni. Hogy ilyen esetben én mit tudok tenni? Február 12-ig kaptam határidőt, de 19 vagyok, nem tanulok és munkám sincs. Aputól, a nagynénémtől akartam pénzt kérni, mindig adtak, így mondtam neki, hogy valahogy, de vissza adom, de nem tudtam, mert nem tudtak segíteni, mert volt egy családi vita. De mondta, hogy ha őt feljelentik, akkor a szülei lehet engem is. Hogy én ilyenkor mit tudok csinálni? Elítélnek? Börtönbe megyek? Vagy hogy tudom bizonyítani, hogy nem történt csalás (baráti kölcsön)? Én nagyon felek, mentálisan is beteg vagyok, gyógyszereket szedek/szedtem. De az este falcoltam magam annyira aggódom.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Próbálja mielőbb visszafizetni az elmaradt összeget, a kölcsönről való megállapodásról, a kölcsönkapott és az eddig visszafizetett összegről pedig gyűjtsön bizonyítékokat (pl. üzenetek, levelezések, tanúk) az esetleges későbbi viták elkerülése végett.

Kérdés: Édesanyám halálát /2025.09.30./ követően, sem ingatlan, sem ingóság nem maradt. Pusztán egy bankszámla, ami felett kedvezményezettet jelölt meg. Sajnos a kedvezményezett személyéről nem tudunk semmit /se én, se a testvérem/. Előfordulhat, hogy a közvetlen családon kívül jelölt meg valakit? A közjegyző ezt közölte velünk és kiküldte a végzést, illetve a levélben áll, hogy akarok-e öröklési bizonyítvány kiállítását? A kérdésem ezzel kapcsolatos: van egyáltalán szükségem az öröklési bizonyítványra? Vagy csak ezzel is pluszköltséget veszek a nyakamba?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján felesleges.

Kérdés: 2025 december 1-jén vált jogerőssé a házasság felbontása. Az ítéletben az szerepel, hogy az életközösség 2024. január 31. napján véglegesen megszakadt. Továbbá, hogy a felek az utolsó járulékos kérdésben (utolsó háztartási közös lakáshasználat) egyezséget kötöttek a perfelvételi tárgyaláson, amelyet a bíróság 2025. december 1. napján kihirdetett és jogerőre emelkedett végzésével jóváhagyott. Ez a lakás egy bérelt ingatlan volt. A kérdésem az, hogy ezek alapján a másik fél már 2024. december 31-től nem lakott/lakhatott az ingatlanban, vagy az egyezség jogerőre emelkedésétől számítva nem lakhatott ott? Azért fontos, mert a „10/2014. (VII. 25.) HM rendelet alapján lakáspénzben részesülök 2022. óta. A rendeletben szerepel, hogy „A (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kiszámított összeget, ha az igényjogosult a) házastársával, élettársával él egy háztartásban a támogatott lakásban, 20.000 Ft-tal kell kiegészíteni”. Mikortól nem vagyok erre jogosult?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ítéletet kellene ismernem.

Kérdés: Kérdésem a következő lenne. Vásároltam egy ingatlant, aminek a tartozását kifizettem a végrehajtó felé, majd a fennmaradó vételár összeget az eladónak. Mit lehet tenni abban az esetben, ha eladó nem veszi át a végrehajtó által küldött levelet, és nem fizeti ki a végrehajtói jog törléshez kiküldött összeget? A földhivatali bejegyzést ez hogyan befolyásolja? Kérhetem a végrehajtót, hogy én fizessem ki ezt az összeget, hogy ne legyen az ingatlanon végrehajtói jog?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kifizetheti Ön is a díjat, a bejegyzést nem befolyásolja semmiben sem.

Kérdés: Egy 130 lakásos társasházban lakom 14 lépcsőházzal. Lépcsőházak között oszlanak szét a bérüzletek a földszinten. A társasház SZMSZ-ében van benne, hogy ha egy üzletet egy bizonyos funkcióval valaki ki akarja bérelni, akkor azt a lépcsőház többségének engedélyeznie kell vagy ha nem jól üzemelteti, pl.: hangosan akkor vissza is vonhatják az engedélyt. A mi esetünkben a lépcsőház visszavonta az engedélyt az alattuk levő üzletnek. Erről tájékoztatták a közös képviselőt. A közös képviselő ezután felmondta a bérlemény szerződését. A bérlő bírósághoz fordult, hogy nem érvényesen mondott fel neki a közös képviselő. Először a bíróság elutasította a beadványt, erre fellebbeztek. Másodjára a bíróság pedig érvénytelenítette a bérlemény felmondását. A bíróság szerint a közös képviselőnek csak a felmondással kapcsolatos ügyintézésre adott felhatalmazást, magára a felmondás jognyilatkozatának megtételére nem. Mit tehetünk ez ügyben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A korrekt válaszhoz minden kapcsolódó iratot ismeri kellene.

Kérdés: Ha megtámadnak az utcán, erőszakoskodnak velem, akkor lefújhatom-e gázsprayvel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gázspray használata jogos védelem esetén jogszerű lehet, ha jogtalan támadás elhárítására irányul.

Kérdés: A XVII. kerületben kívánok megvásárolni egy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlant, amelyen két lakóépület található. Az egyik lakásban egy 1944-ben született tulajdonostárs lakott, aki időközben elhunyt, így jelenleg nem tud nyilatkozni az őt megillető elővásárlási jogról. Az ingatlanközvetítő és az ügyvéde azzal nyugtat, hogy nyugodtan megköthetem az adásvételi szerződést, mivel az elhunyt rokona – aki külföldön él – a hagyatéki eljárás kapcsán Magyarországon meghatalmazott ügyvéd útján el fog látni egy nyilatkozatot. E nyilatkozat szerint ő lesz az örökös, és lemond az elővásárlási jog gyakorlásáról. A fentieket jogilag aggályosnak érzem, mivel a hagyatéki eljárás még nem zárult le, és számomra nem egyértelmű, hogy ilyen körülmények között érvényesen lemondhat-e bárki az elővásárlási jogról, illetve biztonságosan megköthető-e az adásvételi szerződés.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Valóban helyesen teszi, ha megvárja az elővásárlásra jogosult vagy képviselője lemondó nyilatkozatát az adásvételi szerződés megkötése előtt. Vételi ajánlatot tehet, melyet az elővásárlásra jogosulttal közölni kell, melyre ő nyilatkozhat.

Kérdés: Decemberi hónapban átvettem egy céget. Mai napig nem tudok a cégről semmit. Se cégszámot, se semmit. Egyszerűen nyoma veszett ennek, akivel ezt intéztem, semmilyen adatott nem kaptam tőle. Tegnapi nap felkeresett azzal, hogy Pestre kel felmenni, hogy lekerüljön a nevemről. De hogy ez idő közben történt-e a nevemben bármilyen intézkedés, azt nem tudom. Ilyenkor mi a teendőm?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy azonnal tegyen feljelentést, ha egy ismeretlen céget az Ön nevére írattak, továbbá kezdeményezze a cég törlését a cégbíróságon, és forduljon jogi képviselőhöz.

Kérdés: Négy gyermekem van, három édestestvér, egy féltestvér. Lányom és családja (3 kiskorú gyermek, a lányom és párja) a gyermekek lakcím bejelentőjét nem írtam alá, de állítólag be vannak az ingatlanomba jelentve. 10 éve csak ők laknak az ingatlanomban, előtte 18 évet együtt laktunk. Havi 40.000 Ft-ot kapok, melyből fizetem a víz, csatorna díjat, kábel tv és áram. A fűtést külön fizetik számla alapján. Most tudomásomra jutott, hogy 2 éve felértékeltették az 1/1 tulajdonomat. Elkezdték a kedvükre alakítgatni, eddig nem szóltam semmiért. Most szeretném eladni, ezért szóban megkértem, hogy költözzenek ki. De nem hajlandó, azt mondta pereljem. Majd ha fizetek, költöznek. Megvenni nem akarják, tudják, de a lányomnak van egy félkész háza, a párjának vagy a 17 éves fiának van egy örökölt ingatlana. Mi tudok tenni, hogy kiköltözzenek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Peres eljárást indíthat, javasolt ügyvéddel konzultálni.

Kérdés: Ápolónő vagyok gyermekosztályon. Szabadidőmben, önköltségen elvégeztem egy tanfolyamot, mely a csecsemő újraélesztésről szól. Azért, hogy biztosabban álljak oda olyan helyzetekhez, amibe egy éve csöppentem bele, előtte csak felnőttekkel dolgoztam. Tehát a betegbiztonság és saját magam fejlesztése érdekében. Műszakot nem mulasztottam, saját pénzből és szabadidőből áldoztam erre. Doktorok örülnek, a vezetőség kevésbé. Hozzáteszem, doktori utasításra dolgozom továbbra is, a saját kompetenciáimat betartva. Kifogásolják, hogy miért nem szóltam előre, hogy megyek. Nekik erről tudniuk kellett volna. Bármilyen tanfolyam miatt szólnom kellett volna, szerintük. Nincs kizárva, hogy valami következménye is lesz a dolognak. Érdekelne, hogy valóban így van-e? Kellett volna jeleznem? Bármilyen tanfolyamra elmegyek szabadidőből, önköltségen, akkor azt be kell jelenteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaviszony során a felek kötelesek egymás tájékoztatni minden olyan tényről, körülményről, ami lényeges lehet a munkaviszony szempontjából. Tekintettel arra, hogy az elvégzett tanfolyam lényeges körülménynek számíthat az Ön munkája szempontjából, ezért arra kiterjed a tájékoztatási kötelezettség (míg pl. egy, a munkaköréhez nem köthető tanfolyam esetén ez nem áll fenn), még akkor is, ha ezt saját költségén és a szabadidejében végezte el. Javaslom, hogy írásban tájékoztassa haladéktalanul a munkáltatót a megszerzett képzettségről.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni ingatlan bérbeadással kapcsolatban. Tavaly közjegyző által hitelesített szerződés alapján kötöttünk a bérlővel szerződést, határozott, egy éves időre, opcióként megjelölve, hogy a lejárat előtt egy hónappal meghosszabbítható. Mindkét fél már a kezdetektől erre hajlik, de egy ingatlanostól kaptuk az infót, hogy így kössünk szerződést. Most ismételten egy évvel hosszabbítanánk a bérleti díj inflációval való növelésével. Ebben az esetben új szerződést kell írni, vagy elég egy kiegészítést csatolni az eredetihez? Ami a legfontosabb kérdés számomra, hogy ezt ismételten közjegyzőhöz kell vinni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A módosítás szintén olyan formában lehetséges, amilyen formában az alapszerződés készült, tehát közjegyzői hitelesítéssel. Célszerű az indexálást (inflációkövetés) a módosítás során a szerződés részévé tenni, valamint megállapodni a jogviszony határozatlan idejűre alakításában a felmondási lehetőség mindkét fél számára megfelelő megállapításával, így elkerülhető a folytonos módosítás és az ezzel járó kiadások.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy mit tudok annak érdekében tenni, hogy a szomszédom fenyegetőzik, hogy elviteti / elaltatatja a kutyámat. A szomszédban van egy 4 éves körüli kisfiú, akivel ha összetalálkozunk, sétáltatás közben megugatja a gyerkőcöt, ebből adódóan őrjöng fenyegetőzik az anya, ha megharapja a kutya, akkor elaltattatja, de hozzáteszem, soha nem harapott meg senkit.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a kutyát a jogszabályoknak megfelelően sétáltatja, és találkozáskor láthatóan igyekszik elkerülni, illetve megszüntetni a félelemkeltő helyzetet (pl. gyors továbbhaladással), akkor pusztán a kutyaugatás miatt nem vonható Ön felelősségre.

Kérdés: 2019 óta bölcsődei dajkaként dolgozom. Rendelkezem ruházati kereskedő szakmunkás, 32 kezdetű okj óvodai dajka, 100 órás bölcsődei dajka képzéssel. Jelenleg B fizetési besorolásom van.Több fórumon olvastam, hogy ez C besorolás lenne, de erre jogszabályt nem találtam. Szeretném kérni, hogy a megfelelő jogszabályt küldje el számomra.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szabályai irányadók a besorolás meghatározására. Az Ön által leírtak alapján, de pontosabb adatok ismeretének hiányában Ön feltehetőleg már a C fizetési fokozatba lépett vagy léphet hamarosan. Az említett jogszabályokat a www.njt.hu weboldalon keresztül érheti el.

Kérdés: 77 éves vagyok, 5 éve szűnt meg a vállalkozásom. Szeretném még kicsibe folytatni, ameddig egészségem engedi. Merjek kezdeni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Érdemes a vállalkozás újraindítása előtt piackutatást végezni, valamint egyeztetni könyvelővel az időközben történt jogszabály-változásokról. A korábbi vállalkozási/üzletvezetési tapasztalat mindenképpen sokat számít, tehát az előzőekben említett vizsgálódás pozitív eredménye esetén sikeres lehet az újrakezdés.

Kérdés: Zaklatás miatt feljelentést tettem egy illető ellen, fenyegetett, félelmet keltett bennem, mozgáskorlátozottságommal kapcsolatban alázott szóban stb. Az ügyészség vádiratot nyújtott be bűncselekmény miatt a bíróságra. Kérdésem, hogy kérhetek sérelemdíjat? Ha igen, mi lehet az összeg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérhet, de nincs alapja, így nem fogják megítélni.

Kérdés: Egy színdarabban 2 percnél rövidebb filmrészletek vannak bejátszva. A film részleteinek ilyen típusú felhasználása sért-e bármilyen törvényt? Milyen formában lehet ezeket a részleteket felhasználni a darabban, hogy ne sértsen jogszabályt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével idézhetők a színdarabban az egyes filmrészletek, megfizetve ennek jogszabályi költségeit (Artisjus).

Kérdés: A  munkáltatóm, mint önkormányzat, jogosan kéri-e be a KHR listát az otthontámogatás igénylés beadásakor?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A KHR adatait csak a jogosult maga vagy pénzügyi szolgáltató az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötése kapcsán kérdezheti le. Más személy csak a jogosult meghatalmazásával.

Kérdés: Az lenne a gondom, hogy tavaly szeptemberig bérlőként laktam egy lakásban. Közjegyzői szerződés nem volt, számlát nem kaptam soha a kifizetett albérleti díjról. A tulajdonos minden hónapban megküldte az aktuális rezsi díjat, amit maradéktalanul át is utaltam neki. Majd az albérlet megszűnte után 4 hónappal e-mailben megkeresett, hogy közös költség tartozás van, ami 80 ezer Ft. Ez úgy jött össze, hogy ő 3 éven keresztül nem jól tudta, hogy mennyi a lakás közös költsége. Ezt most rajtam követeli és perrel fenyeget. Az lenne a kérdésem, hogy ezt jogosan követeli rajtam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem jogszerű a bérbeadó követelése feltehetően, de ezt bizonyosan csak a szerződésük ismeretében lehetne megmondani.

Kérdés: Egy családsegítő szolgálaton belül( kötelező állami feladat) a Támogató Szolgálatnál (nem kötelező feladat) dolgozom, ahol a beosztásom terápiás munkatárs, de a gyakorlatban a fele munkaidőmben a feladatom a sérült gyermekek iskolába szállítása egy kisbusszal. Ez a munkarészem napi 4-5 órát vesz igénybe. A gondom a következő: a busz állapota sajnos nagyon rossz, ki lesz vonva a forgalomból, de nincs jelenleg másik, ezzel kell dolgoznom. Hajnalban jeget vakarok, viszont nem jó benne a fűtés. Szó szerint megfagyunk benne a kísérőmmel. Az ablakok jégvirágosak, visszafagy belülről. Jeleztem számtalan alkalommal a munkáltatóm felé, aki el is küldte a buszt javításra, de továbbra sincs benne megfelelő fűtés. Betegek lettünk, felfáztunk. Jogilag mit gondol erről? Mínusz 10 fok van kint, szerintem ugyanennyiben kezdünk utazni és maximum 5-6 fokra melegszik fel a busz belseje. Hangsúlyozom, hogy ülök benne minimum 2X2 órát, nap mint nap. Jogos a felháborodásom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatónak kötelessége az egészséges munkakörnyezet biztosítása. A munkaszerződése ismeretének hiányában nem állapíthatók meg a munkaköre pontos részletei és a munkakörülmények sem ismerhetők meg pontosan, de a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet alapján tájékozódhat a követelményekről, és ha az Ön munkahelyén nem valósulnak meg ezek, írásban célszerű kérni a munkáltatótól a jogszabálynak való megfelelést. Együttműködés híján az illetékes kormányhivatal Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztálya felé élhet bejelentéssel.

Kérdés: 2025.07. hó családi házat értékesítettünk. Birtokbavétel 2025.12.20. Elmondtuk, belülről lett felújítva áram, vízvezeték. Biztosítást 2025.12.31-ig fizettem a házra. Elmondtam takarja le a vízóra aknát, azt is, hogy mivel. 2026.01. hó elején felhívott, hol a gázóra, mert nem tudja. Pár nap múlva nem találta a vízóra aknát. Felújítást végez, betonfelverés légkalapáccsal /ez az ő dolga/. De amikor azt mondja, hogy nem mondtam igazat, mert szétpukkant a vízvezeték. Mi 14 évig laktunk ott, nem ástuk körbe a házat, a vezetéket nem néztük végig a földben. Megnézni nem tudom, mert nem lakunk Debrecenben. Kérdésem valóban a mi hibánk lesz ez? Igaz azóta nem hívott, csak a szomszédok elmondásából tudom, hogy a munkát folytatja. Lehet-e ebből jogi probléma, ez lenne a kérdésem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben hibás teljesítésnek minősül az, hogy a vízvezeték tönkrement, a vevő kellékszavatossági igénnyel élhet Önökkel szemben. Hibásan akkor teljesít az eladó, ha az adásvétel időpontjában sem felelt meg a vízvezeték állapota a jogszabályokban és a szerződésben foglaltaknak. Nem vonható azonban felelősségre az eladó, ha a vevő a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerhette vagy ismernie kellett volna. Használt ház esetén felmerülhet, hogy a vevő a házat annak állapotát, korát figyelembe véve kötötte meg a szerződést. Azonban a hibás teljesítés fennálltának megítélése számos körülmény függvénye. Javaslom, hogy vita esetén kérje ügyvéd segítségét, valamint vegyék igénybe a vízvezeték állapota és meghibásodásának okát illetően szakértő véleményét.

Kérdés: Megtagadható 38 évesen a gondnok kirendelése Németországban, ha nem értek egyet a bíróság javaslatával?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem ért egyet a bíróság döntésével, lehetősége van fellebbezni, vagy ha új körülmények merültek fel, amelyre tekintettel nem ért egyet a döntéssel, akkor felülvizsgálatot kérhet. Célszerű német ügyvéd segítségét kérni.

Kérdés: Munkáltatóm kezdeményezte a munkaviszonyom megszüntetését, 26 év munkaviszony után, közös megegyezéssel. Ebben az esetben mennyi a törvényesen járó felmondási idő, ami engem, mint munkavállalót megillet? Nincs kollektív munkaszerződésem, amennyiben ez fontos.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő 30 nap, ami 20 év után 60 nappal hosszabbodik meg, tehát Önt 90 nap felmondási idő illeti meg. Ennél hosszabb felmondási időben (max. 6 hónap) is megállapodhatnak. A közös megegyezés esetén nem jár önnek végkielégítés, ezért azt nem javaslom elfogadni.

Kérdés: Segítségét szeretném kérni egy ingatlan megosztásával kapcsolatban válás miatt. Egy olyan ingatlanról van szó, amely házasság alatt épült, vagyonközösséggel, én a feleség, nem dolgoztam, a férjem vállalkozásával épült az ingatlan. Ezután ügyvéd segítségével úgy lett a hivatalos papírokon, földhivatalban feltüntetve, hogy a ház 95%-ban az én nevemre került és a maradék 5%-ban a férjem cége lett a tulajdonos. Ez a ház válás esetén, hogy oszlik meg? 50% az én részem a vagyonközösseg miatt, vagy jogom van automatikusan 95%-ra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fenti esetben ‒ hacsak más arány bizonyítása nem történik ‒ fele-fele arányban illetheti meg Önöket a közös ház.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy egy ingatlan vásárlásnak mi a pontos menete? Az ingatlant az Otthonstart Program fix 3 %-os hitellel szeretnénk megvásárolni, pedagógusként jogosult vagyok az 1 millió forintos otthontámogatásra, ebből szeretnénk az önerőt fedezni legalábbis egy részét. A tulajdonossal való megállapodást a vételárról írásban kell rögzíteni? Mik a lépések? Mit kell beszereznünk, kiket kell felkeresnünk, hogy jogilag tiszta legyen az adás-vétel?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlan adásvétele esetén először érdemes a támogatások igénybevételéhez elvárt dokumentumok feltérképezése, és annak alapján azok elkészítése, beszerzése. Ezeket a tudnivalókat a két támogatást illetően a következő honlapokon találja meg: https://startolj-ra.hu/, https://kormany.hu/otthontamogatas. Minden megállapodást, iratot írásban szükséges előállítani. Ügyvédet felkeresni, tekintettel arra, hogy pl. az adásvételi szerződés készítése és az ingatlan-nyilvántartási eljárás során kötelező az igénybevétele, továbbá az adásvétel során az egyes jogosultságokról/kötelezettségekről, lépésekről, határidőkről, stb. folyamatos és pontos tájékoztatást tud adni.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy a szomszédom házfelújítást, ill. tetőcserét hajtott végre. Lemeztető, amire nem raktak hófogókat. A nagy mennyiségű lezúduló hó kidöntötte a kerítést, tönkretette a növényeket. Kihez fordulhatok?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Érdemes először a szomszédot megkeresni írásban a kár megtérítése érdekében, és amennyiben nem együttműködő, a bírósághoz fordulhat.

Kérdés: Nagyon röviden (csak hogy el tudja képzelni a légkört). Fuvarozó cég, arab tulajdonos, irodában 9 fő számára van hely. 4 hónap alatt, mióta ott dolgozom, öten mondtak fel, egy személy fordult ügyvédhez. (Próbaidő alatt mondott fel, nem lett kifizetve.) Nyomás alá helyezett: 5 dolgot kellett rögtön megcsinálnom, mikor ez nem sikerült, hozzám vágta a jegyzetfüzetét, üvöltözve sértegetett mindenki előtt. A takarodj szóval felkért a távozásra. Ma érkeztek meg a kilépő papírjaim, ahol „közös megegyezésként” van feltüntetve a munkaviszony megszűnésének jogcíme. Nem volt semmiféle megegyezés. Szó szerint kidobott (alkalmatlan, hülye, és ingyenélő vagyok), nem szeretnék visszamenni, és mivel „ingyenélő” vagyok, szeretném, ha legalább az 1 hónap felmondási idő kifizetésére tudnám kötelezni. Akkor is ha az egész összeget ügyvédre kell költenem. Érdemes ügyvédhez fordulnom, vagy esélytelen és csak felesleges pénzkidobás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Megfontolandó a peres eljárás megindítása a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a meg nem fizetett munkabér és egyéb, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megsértése miatt is. Javasolt ügyvéd segítségét kérni, tekintettel a bizonyítás nehézségeire és a peres eljárás alatti képviseletre is.

Kérdés: Szeretnék ingyenes jogi segítséget kérni egy munkaügyi ügyben. 2026. januárjában a munkahelyemen azzal gyanúsítottak meg, hogy eltulajdonítottam egy terméket. Ezt nem ismertem el, mert nem követtem el lopást. A beszélgetés során fenyegető, nyomásgyakorló helyzetbe kerültem, féltem, és ilyen állapotban írattak alá velem egy „közös megegyezés” megszüntetést. Nem kaptam időt átgondolni, a körülmények számomra megfélemlítőek voltak. A munkaviszony megszűnése óta a munkáltató a mai napig nem fizette ki a munkabéremet és a végelszámolást, annak ellenére, hogy ezt írásban kértem és felszólítást is küldtem. Szeretném megkérdezni: Hogyan tudom jogszerűen kikényszeríteni az elmaradt munkabérem kifizetését, illetve megtámadható-e a közös megegyezés arra hivatkozva, hogy fenyegetve, nyomás alatt írtam alá. Nagyon nehéz anyagi helyzetbe kerültem a munkabér elmaradása miatt, ezért különösen fontos lenne számomra az iránymutatás.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kényszer vagy fenyegetés hatása alatt tett jognyilatkozat érvénytelen, a bíróság előtt megtámadható. A munkáltató a munkaviszony megszűnése esetén az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon köteles a munkavállaló összes addigi munkabérét és egyéb járandóságai kifizetni. Mivel ennek elmaradása miatt már felszólítást is küldött írásban, eredménytelenül, célszerű bírósághoz fordulni.

Kérdés: Tudnának segíteni régi tartozások elévülésének érvényesítésében?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elévülési idő más és más lehet az egyes esetekben. Az általános elévülési idő polgári jogi igények esetén 5 év. Azonban vannak speciális elévülési idők, pl. a munkajogi igények általában 3 év alatt, a közüzemi díjigények 3 év alatt, a telefon-/internetdíjak 1 év alatt, parkolási pótdíjigények 1 év alatt évülnek el. Keressen bizalommal bennünket.

Kérdés: Fajtamentéshez kellett adnom a spitz kutyámat a körülmények miatt, de aznap, mikor elvitték felhívtam őket, hogy szeretném visszakapni, kerestem más megoldást. Hogyan kaphatom őt vissza?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Önök megállapodtak, és a szerződés teljesítése megkezdődött, Ön csak akkor állhat el, ha bizonyítja, hogy a teljesítésre nem lenne képes, ellenkező esetben meg kell térítenie a másik fél ebből folyó kárát.

Kérdés: Van egy cég, aki felajánlott egy lehetőséget, amivel szeretnék élni. De a jelenlegi munkahelyemen azzal fenyegetnek, hogy feljelentenek, mert most kötöttek 1000 db ajtóra szerződést. Én, mint munkavállaló, milyen formában vagyok felelős azért, ha a szerződésben foglaltakat a cég nem tudja teljesíteni? Feljelenthetnek, illetve a jelenlegi munkaadóm feljelentheti a másik céget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön jogszabályoknak és munkaszerződésnek megfelelő felmondása nem tehető függővé a munkáltató működésétől. A fenyegetésnek nincs jogalapja a fentiek teljesülése esetén. A munkavállaló a határozatlan idejű munkaviszonyt bármikor, indokolás nélkül felmondhatja. A határozott idejű munkaviszony is megszüntethető, de azt indokolni kell, és az csak olyan ok lehet, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi vagy aránytalan sérelemmel járna a munkavállaló számára.

Kérdés: Adott a cég, ami május óta üzemel. Ugyan a szerződésben nem szerepel, de a nyitás óta fizetett volt a munkaközi szünet. A munkáltató így a hónap közepén közölte, hogy már ennek a hónapnak az elejétől megvonja ezt. Illetve májustól-novemberig keletkező kártyás borravalót “véletlenül” bevételnek könyvelték el, és közölték, hogy azt sajnos nem all módjukban kifizetni. Ezek szabályosak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató és a munkavállaló jogaira és kötelezettségeire a munkajogi szabályokon alapuló, írásba foglalt munkaszerződés irányadó, mely szintén csak írásban, a felek közötti akarategységben módosítható. Amennyiben a munkaszerződés nem tartalmazta és jelenleg sem tartalmazza a munkaközi szünetekre járó díjazást, úgy arra nem tarthat igényt a munkavállaló, még akkor sem, ha volt rá példa, hogy kifizették azt. Amennyiben továbbá a munkaszerződésben abban állapodtak meg, hogy a borravaló a munkavállalót illeti meg, úgy a munkáltató köteles azt kifizetni a saját felelősségi körében felmerült technikai problémától függetlenül.

Kérdés: 2004-ben be lett fizetve 50.000 forint kötelezően a csatornázás miatt. De a csatorna nem lett a keritésen belül bevezetve. Visszaigényelhetjük az 50.000 forintot az önkormányzattól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az említett összeg a kerítésen belülre történő bevezetést is tartalmazta, és ez elmaradt, akkor jogosan követelheti vissza az összeget, de előfordulhat, hogy a munka ezen részét az egyes érintett ingatlanok tulajdonosainak saját költségen kell állni. Célszerű ellenőrizni, hogy az önkormányzat mire vállalt anno kötelezettséget a beszedett hozzájárulás fejében.

Kérdés: Történt a házunkban egy teljeskörű felújítás. A víz-gáz fűtésszerelőtől semmilyen számlát nem kaptunk. Ezalatt értve a kazánt is, melyről semmilyen papírt nem kaptunk (garancia papír, beüzemelési jegyzőkönyv). Január 2-án eljött pár szállítólevéllel és jegyzetre összeskiccelt számokkal, amit kért kifizetésre, mi ezt sokalltuk, nem fizettük ki. Ezeken sok olyan dolog van, ami nem valós tétel, a munkadíjról nem is beszélve. Ezért kértünk minden számlát, azóta sem kaptunk semmit, pedig december 9-e óta az ingatlanban lakunk. Ebben a legdurvább, hogy ez a szerelő a bátyám. Kérem segítsen, ilyen esetben, mik a jogaim, illetve a kötelességeim?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön jogosan követelheti az említett dokumentumokat, bizonylatokat, és az ezek hiányából folyó hátrányos következmények miatt kárának megtérítését is. Javasolt mindezekre írásban felszólítani, és ha nem teljesíti, peres úton is érvényesítheti a követelését. Vita esetén érdemes ügyvéd segítségét kérni.

Kérdés: Jelenlegi munkahelyemen kábelkötegek gyártásával foglalkozunk, autóiparba és elektromos kisgépekbe. Lehetőségem lenne egy új munkahelyre váltanom, szintén sales pozícióra, mint amiben most is dolgozom. Azonban a versenytilalmi szerződés következő mondata miatt bizonytalan vagyok, hogy nehogy megszegjem azt. “…nem létesít munkaviszonyt a munkáltató tevékenységével azonos, ahhoz hasonló tevékenységet végző, illetőleg ezen társaságokkal rendszeres gazdasági kapcsolatban álló vállalatnál…” Egy olyan céghez mennék, ahol elektromos kisgépeket értékesítenék (a gyártást is ez a cég végzi), viszont a jelenlegi munkahelyemmel sosem állt kapcsolatban. Ezzel megsértem a szerződést?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az új munkáltató tevékenységének „hasonló” jellege ‒ amennyiben a versenytilalmi szerződés nem tartalmaz erre nézve pontos leírást ‒ az alapján dönthető el, hogy az érintett ügyfélkör, a know-how vagy a piaci szegmens megegyezik-e a korábbi munkáltatóéval.

Kérdés: Kérdésem annyi lenne, hogy 8-an vagyunk testvérek és 2 éve elvesztettük édesapánkat, a temetése költségei alól mindenki kihátrált. Hagyatéki tárgyalás nem volt, mert különélt édesanyánktól albérletben. Én és a nővérem fizettünk ki mindent. 2026 január 9-én elvesztettük édesanyánkat is, aki viszont egy házat hagyott ránk (nyolcunkra). A kérdésem az lenne, hogy a hagyatéki tárgyalás után behajtható-e rajtuk édesapám temetési költsége?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Édesapjuk temetési költsége édesanyjuk hagyatéki tárgyalásától függetlenül is követelhető a többi testvértől, hacsak nem született korábban más megállapodás, tekintettel arra, hogy a testvéreket egyenlő arányban terheli annak költsége. Édesanyjuk hagyatéki tárgyalása során azonban osztályos egyezséget köthetnek a hagyaték tárgyainak felosztását illetően, melynél figyelembe vehetik és kompenzálhatják a korábbi aránytalan költségviselést.

Kérdés: Ha több gyermek van, köteles vagyok egyedül gondoskodni az anyámról, a többi gyereke nem akarja magához venni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülőtartás kötelezettsége a gyermekeket egyenlő arányban terheli főszabály szerint. A tartási kötelezettség nyújtható elsősorban pénzben, másodsorban természetben. A szülőtartási kötelezettség alól részben vagy egészben mentesülhet az, aki ezáltal a saját vagy a tartási sorrendben a szülőt megelőző személy (pl. gyermek) tartását veszélyeztetné. Amennyiben a testvérei nem működnek együtt, a bíróság döntését is kérheti.

Kérdés: Évek óta a tetőtéri lakásom egyik szobája (mindig ugyanott) beázik. Folyamatosan javítgatja a lakszöv, aminek nincs eredménye. Kb. 3 éve januárban leszedték a cserepet, átfóliázták, majd ugyanazt a cserepet visszarakták. Akkor kb.1 évig bírta, majd újra beázott. Nyáron az esőtől, télen a hóolvadástól, szóval folyamatosan. Hová fordulhatok jogorvoslatért, mert úgy érzem nem történik semmi előrelépés az ügyben. A társasházunknak 3 éve nincs közös képviselője, azóta lakógyűlés sem volt. Ez teljesen szabálytalan szerintem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az illetékes jegyzőhöz fordulhat, habár egyszer társasházat írt, másszor meg lakásszövetkezetet. Nem mindegy!

Kérdés: A lakbérhez kapcsoltak egy magántulajdonban lévő lakás dugulás elhárításának költségét. Ezzel kényszerítő nyomásgyakorlást követtek el, mert ha nem fizetem be, akkor a lakbér miatt taposnak meg. Ha befizetem, elismerem a vitatható költség jogosságát. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapvetően a dugulás költségei a különtulajdonú lakáson belüli szakasz után a tulajdonost, a közös szakasz után pedig a társasházat terhelik. Amennyiben a dugulás az egyik külön tulajdonban lévő lakás nem rendeltetésszerű használatára vezethető vissza, a felelősség az adott tulajdonosé, de ha nem, és a közös fővezetékben történt a dugulás, akkor a társasház állja az elhárítás költségeit.

Kérdés: Kérdezni szeretném, hogy van-e mód arra, hogy olyan kölcsönt hajtassak be/igényeltessek vissza, amit messengeren írott módon kértek és nem adnak vissza? Ha van rá mód, érdekelne a mikéntje és az esetleges felmerült költségek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, bizonyítékul szolgálhat a Messenger-üzenet is. Először javasolt írásban felszólítani az adóst a tartozás megfizetésére határidő tűzésével. Amennyiben nem működik együtt, felszólítást küldhet, fizetési meghagyást kezdeményezhet. Amennyiben végrehajtásra is sor kerülne, a végrehajtó díján felül a végrehajtás további, esetleges költségei is felmerülnek (pl. árverés), ennek mértéke azonban csak a konkrét ügy ismeretében prognosztizálható. Mindkét eljárás díja beleszámítható a követelésbe.

Kérdés: Társasházban lakom 47 éve. 2023-ban új lakó költözött a szomszédba. Lakásfelújítása során a közös fal mögé konyha helyett szobát alakított ki. Nálam szintén szoba van. Az egész lakásban a nyílászárók is ki lettek cserélve. A közös fal mögötti szobát 2. tél óta nem fűti. Az alattam lakó tulaj kiköltözött a lakásból, szintén nem fűt 2.tél óta. Nálam a szomszéddal közös falon megjelent a penész. Közös képviselőnek jelentettem, ő azt mondta, ez nem társasházi, hanem magánügy. November eleje óta megy éjjel-nappal az elektromos páramentesítő, a gázkonvektor a legmagasabb fokozatra van kapcsolva, mégis hideg van. Az ablakból belül minden reggel folyik a víz. Ki a felelős? Mit tehetek? Infralámpa a közös falon mutatott hideget, ott alakult ki a hőhíd valószínűleg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A társasházi külön tulajdonért a tulajdonos felelős. Amennyiben ‒ szakértő véleménye alapján ‒ olyan megoldás kínálkozik a penészedési problémák megoldására, ami megkívánja a szomszédos tulajdonosok közreműködését, úgy ők kötelesek lehetővé tenni a munkálatokat a saját különtulajdonuk területén, azzal, hogy az így keletkezett kárukért Ön viseli a felelősséget. Ha a penészedés oka viszont más tulajdonostárs vagy a közös tulajdont érintő, nem rendeltetésszerű használatra vezethető vissza, akkor az aszerinti felelősség alapján oszlanak meg a költségek. Önmagában azonban a szomszédos lakások felfűtése nem elvárható a tulajdonostársaktól.

Kérdés: Élvezeti jog van olyan erős, mint a tulajdonjog?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Általánosságban: A tulajdonost a dolgon teljes és kizárólagos jog illeti meg annak használatát, hasznosítását, hasznainak szedését és az azzal való rendelkezést illetően. A tulajdonjog örökölhető és korlátlan ideig fennmarad. A haszonélvezeti jog jogosultja a más tulajdonában álló dolgot használhatja, hasznosíthatja, hasznait szedheti, azonban azzal nem rendelkezhet. A haszonélvezeti jog nem örökölhető, és korlátozott ideig állhat fenn. Ugyanazon dolgon fennálló tulajdonjog és haszonélvezeti jog esetén azonban a tulajdonjog korlátozott bizonyos esetekben a haszonélvező javára.

Kérdés: 2025. augusztus 31-én vásároltunk egy ingatlant Pusztavámon, az adásvételi szerződést aláírtuk és minden jogi ügyletet lezártunk. A közelmúltban a fűtés használata közben kiderült, hogy a radiátorokban több éves iszap-lerakódás van, mely jelentősen rontja a fűtés hatásfokát. Felmerült a kérdés, hogy ez rejtett hibának minősülhet-e, amelyért az előző tulajdonos felelőssé tehető, mivel az eladónk semmilyen tájékoztatást nem adott a fűtés állapotáról. Szeretném a következőkre a választ: Van-e jogunk az eladóval szemben követelést támasztani (tisztítás költsége, árleszállítás stb.)? Milyen bizonyíték szükséges ahhoz, hogy rejtett hibát bizonyítsunk (pl. fűtésszerelői szakvélemény)? Milyen határidőn belül kell az eladót értesíteni a hibáról? Milyen lehetőségeink vannak, ha az eladó nem együttműködő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A hibás teljesítés miatti kellékszavatossági igényt haladéktalanul közölni kell az eladóval, és az 1 év alatt évül el. A fűtési rendszer iszaposodása folyamatos, annak időről-időre történő tisztítása a rendszeres karbantartás körébe tartozik. Ennél fogva megkérdőjelezhető rejtett hibaként való értékelése, hacsak az iszaposodás olyan mértékű, ill. a karbantartás hiánya olyan nagyfokú, hogy az a fűtési rendszer meghibásodásához vagy a radiátorok kilyukadásához vezetett. Ez utóbbi esetekben már megállhat a hibás teljesítési igény.

Kérdés: A problémám a következő: Kaptam egy behajtási lapot, tavaly december eleje és közepe közt. Nem igazán értettem, de a nevem alapján, ami a házas nevem volt kiderült, hogy egy régebbi (több éves) dolog lehet. Elolvasva kiderült, hogy 2022-es évi dolog és internetszolgáltató. Na már most az adott lakcímen több éve nem lakom, volt feleségem lakja azóta és kb. az idő tájt költöztem el onnan. Azóta semmilyen információ nincs az én nevemre bekötött internetről. Azt gondoltam fizet mindent, hiszen elköltöztem és úgy is állapodtunk meg. Azonban most kiderült, hogy lemondta a szolgáltatást, ami az én nevemen volt. A lényeg az, hogy amikor felhívtam a közjegyző irodát, ahonnan ez indult, azt javasolta, hogy azonnal adjak be kézbesítési kifogást. Megtettem. Majd írtam levelet a behajtó cégnek is. Azonban azóta levontak tőlem 126 ezret és inkasszóztak. Most a béremet is fogják. Elutasították a kézbesítési kifogást. Mit tehetek még? Forduljak bírósághoz?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kézbesítési kifogás elutasítása ellen 15 napon belül fellebbezéssel élhet. Amennyiben 2022 és 2025 között nem szakította meg semmi az elévülést, írásban elévülési kifogást tehet a végrehajtónak címezve, tekintettel arra, hogy az internetszolgáltatással kapcsolatos díjtartozás 1 év alatt évül el. Továbbá kísérletet tehet annak bizonyítására, hogy a tartozás nem az Ön, hanem a kiköltözését követően a volt felesége részéről merült fel. Ezesetben vele szemben érvényesítheti a követelését.

Kérdés: Az ügyvédbróker oldalon kaptam üzenetet az ügyem kapcsán, miszerint 50-90 ezer Ft a konzultáció. Több ügyben is segítségre lenne szükségem, amik valamilyen szinten össze is függnek egymással. Tartozások behajtása. Súlyos bűncselekményeket követtek el ellenem, de a hatóságot lefizette az elkövető és nem tesz semmit a hatóság. Már a katonai bíróságon is bepanaszoltam a kapitányságot, de az ügyészség sem tett semmit, emberölési kísérlet és többszöri nemi erőszak kapcsán az ügyemben. Egy tanút sem hallgattak meg egy év alatt. Az elkövető ráadásul ki is rabolt, mivel külföldi állampolgár, aki Magyarországon is él, így tudni szeretném hova lehet feljebb menni, hogy végre sittre kerüljön az a féreg és megtérítse az okozott károkat a családjával együtt. Édesapámon is életvitelszerűen élősködtek, tartozásokat halmoztak fel a nevére, rajtam is élősködtek, rám támadtak többször, súlyos maradandó egészségkárosodásom származott. Édesapám bele is halt ebbe a sok stresszbe két éve. Az ingatlanjainkat tönkre tették, apám halála után is bementek az ingatlanba fosztogatni és az egyik bp-i lakásban laknak a mai napig, ahol tulajdonos is vagyok és oda szól az állandó lakcímem, de 10 éve kizártak onnan. A tartozások közt deviza is van. Az össztartozások és követeléseim több személy felé közel 100 millió Ft. Mik a lehetőségeim? Fizetési meghagyást nem tudok készíteni, mert amit mondtak oldal, hogy hol csináljam meg, nem működik. A 90 ezer Ft-os díj mit takar azon kívül, hogy személyesen ismertessem a problémáimat? Mit kapok ezért a pénzért? Korábban elég sok ügyvédnek fizettem már és semmit nem csináltak, ami leveleket megírtak a bíróságra szintén hatástalanok voltak és csak a pénzem vették el. A honlap alapján Önök elég sok területen jártasak és remélhetőleg tudnának segíteni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A weboldalunkon megtalálható telefonszámon állunk rendelkezésére. A konzultáción a lehetséges jogi megoldások ismertetésre kerülnek.

Kérdés: Két éve külön élünk és most nov. 27-én elváltunk, a vagyonban most fogunk „megegyezni”. Elköltözésemkor aláírtunk egy papírt ügyvéd előtt, hogy a cég, valamint a ház képezi a közös vagyonunkat. Sajnos fogalmam sincs, hogy tudom kideríteni a cég értékét. Valamint azt mondta az exem, a házunkba beletette az örökségét is. Ezt most hogy higgyem el? Mivel tudja ezt bizonyítani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A cég értékét szakértő segítségével lehet felbecsültetni, melyet erre szakosodott szolgáltatók megbízásával tehet(nek) meg. Annak bizonyítása, hogy a volt férje az örökségét is felhasználta a közös ház vásárlása során, ő terheli. Ez történhet a házasság előtti vagyonszerzést igazoló szerződésekkel, banki bizonylatokkal, ajándékozási, öröklési okiratokkal, tanúvallomásokkal, ingatlan-/járműnyilvántartás adataival, stb.

Kérdés: Párommal vásároltunk egy házat, amiről később derült ki, hogy osztott telken van, saját helyrajzi számmal. A másik felén osztás előtt építettek másik házat, aminek a közüzemi bekötései jelenleg a mi telkünkre történtek meg. Megvolt a telek felosztása, a közművek pedig maradtak a mi telkünkön. Az összes közműszolgáltató elzárkózik arra hivatkozva, hogy nem a mi nevünkön van a szerződés, így mi nem intézhetünk semmit. A tulajdonos pedig nem hajlandó foglalkozni vele, hogyan lehetne megszűntetni a „szomszéd” közműveit a telkünkön, mi a teendő ebben a helyzetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leggyorsabb megoldás, ha használati megállapodást kötnek a szomszéddal, melyben rendezik a közművekhez való hozzáférést és a költségek megosztását. A viták elkerülése végett pedig megnyugtató megoldást jelenthet hosszú távon a közművek megosztása almérők felszerelésével. Amennyiben a szomszéd nem együttműködő, az illetékes jegyzőnél birtokvédelmi eljárás, végső soron pedig polgári peres eljárás keretében kérhetik a birtokviszony rendezését.

Kérdés: Édesanyám halála után az élettársa a saját lakásomban maradt. Régen egy háztartásban éltünk, amit anyukám halála után megszüntettem. Az úr 94 éves jelenleg, én gondoskodom róla. Vannak gyerekei, de egyik sem akar róla gondoskodni. Felvettem a kapcsolatot az önkormányzati hivatallal, kiküldtek egy családsegítőt, aki közölte talán 1-2 évet is várhatok, mire elhelyezik. Én az urat értesítettem levélben, a szívességi lakáshasználat megszüntetéséről is, amit ez év március 31-ével határoztam meg. Erről értesítettem az önkormányzatot is.
Kérdésem: mivel a 90 napos felmondási idő lejár, április 1-től az úr jogcím nélküli lakáshasználónak minősül-e? Tekintettel arra, hogy az ingatlant elhagyom, március 31. után a továbbiakban nem tudom ellátni. Az önkormányzat köteles-e soron kívüli kríziselhelyezést biztosítani számára a veszélyeztetettség elkerülése érdekében? Milyen hivatalos formában kell bejelentenem az ingatlan elhagyását, hogy mentesüljek a gondozási és büntetőjogi felelősség alól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az illetékes önkormányzat jegyzőjét keresheti meg a krízishelyzetre tekintettel átmeneti szállás biztosítása érdekében. Egyébiránt az idős úr gyermekei ‒ ha tartásra kötelezhető volt házastársa nincs ‒ a rokontartás szabályai szerint tartásra kötelesek, melyet akár peres úton is lehet érvényesíteni. A szülőtartás csak érdemtelenség esetén tagadható meg, ha a szülő a gyermekével szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartás tanúsít vagy olyan életvitelt folytat, ami miatt a tartás a kötelezett részéről nem várható el, tovább abban az esetben, ha az a tartásra kötelezett saját szükséges tartását vagy a szülőt megelőző személy (pl. gyermek) tartását veszélyeztetné. Megoldás lehet még egyéb átmeneti otthonok megkeresése.

Kérdés: Az ügy, amiben segítséget szeretnék kérni a következő. Kölcsönadtam az autómat egy barátomnak és villanyoszlopnak ütközött a gépjárművel, ami ki is tört. (Ez egy betonoszlop volt.) Az autóban is és az oszlopban is jelentős kár keletkezett. Mivel az én tulajdonom a gépjármű, helyszínre hivatott a barátom. Nem volt kölcsönadási szerződésünk, így a MVM jegyzőkönyvében vállaltam, hogy én okoztam a kárt, amit a biztosítóm fedez is az áramszolgáltató felé. Ez júliusban történt, azóta nincs autóm, mert a barátom nem vállalja a javítási költségeket, ami 350.000 forint lenne. Sajnos én nem tudom kifizetni, mivel Gyod-on vagyok a fogadott unokámmal (már kisfiammal), akit örökbefogadtam, mert halmozottan sérült. Abból az ellátásból és a családi pótlékból élünk. Nehéz a mindennapi megélhetésünk nagyon. Azt szeretném kérdezni lehet-e az ismerősömet arra kötelezni, hogy fizesse meg az okozott kárt? A gépkocsi a beteg kisfiú szállítására van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Célszerű írásban felszólítani az ismerősét, és ha önként nem teljesíti a követelését, peres úton érvényesítheti azt. Célszerű minden rendelkezésre álló bizonyítékot összegyűjteni annak igazolására, hogy az autót nem Ön, hanem az ismerőse vezette a baleset során.

Kérdés: Van egy ismerősöm. Szociális otthonban van, a pontos betegségét nem tudom, de nem súlyos, már ki is akarták engedni, de terhes lett. A párja vett házat, össze akartak költözni, de így nem tudnak. A párjának is van gondviselője. A lényeg az, hogy az otthon, amiben lakik, azt intézi, hogy elvegyék tőlük a babát szülés után. Alá akarnak vele íratni egy papírt, hogy lemond a babáról, amit természetesen nem ír alá. Már az otthonból sem engedik ki kimenőre. Utánaolvastam, jogilag ilyet nem tehetnek, de hátha találok itt választ arra, hogyan segíthetnék nekik. Nagyon rendes, kedves emberek.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem kényszeríthetik arra az ismerősét, hogy önként lemondjon a gyermekéről. Bíróság dönthet csak erről, ha egészségügyi vagy bármilyen okból bizonyítottan nem alkalmas a gyermekének nevelésére.

Kérdés: 2 éve szeptemberben emeltettem a gyerektartást, 15.000 Ft helyett lett 50 ezer Ft plusz 20 ezer Ft havonta az adóssága törlesztésére. Nem fizeti a 20 ezret, illetve a végzésben az van, hogy minden hó 10-éig kell fizetni az elmaradást, ha késik, ki kell fizetni egy összegben a gyerektartásdíj tartozást. Hogy van az, hogy ő tavaly beadott egy kérelmet a gyerektartás csökkentésére, állítólag 30 ezer Ft-ot szabott ki a Veszprémi bíróság, és én semmiféle papírt erről nem kaptam. Szokott küldeni 50 ezer Ft, amikor kedve tartja. Az én végzésemben az is benne van, ha nő az infláció, akkor a gyerektartás is. Mit kell csinálnom, mert az ügyvéd semmit nem csinál, azt mondja, hogy nem fog a bíróság semmit csinálni, mert hébe-hóba fizet valamennyit.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a gyermek apja nem a bíróság döntése szerinti tartásdíjat fizeti, célszerű írásban, határidő megjelölésével felszólítani az elmaradás kiegyenlítésére. Amennyiben nem teljesít, feljelentést tehet és végrehajtási eljárást indíthat.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy édesanyámtól eltulajdonítottak másfél millió forintot. A tetteseket elítélték, fegyház, illetve börtön. A rablóknak nem áll rendelkezésre pénz, hogy visszafizessék, semmi tulajdonuk szinte. A bíróság elrendelte, hogy a határozat után 2 héten belül fizessék meg, de nem tudják. Az ügy lassan 3 éve húzódik. Ilyenkor nem kapja vissza az eltulajdonított összeget? Hogyan juthat hozzá.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem teljesít a kötelezett, végrehajtási eljárás indul. Ennek során a végrehajtó időről-időre kísérletet tesz a behajtásra az adós bármely vagyonából (bankszámla, ingóság, ingatlan). Ez sajnos nagyon sokáig elhúzódhat, ha nincs az adósnak végrehajtás alá vonható vagyona.

Kérdés: Van-e jogom bemenni a bátyám tárgyalására? 13 éves vagyok.

Válasz: Tisztelt Kérdező! 14 éves kor alatti személy nem vehet részt nyilvános tárgyaláson sem, 18 év alatt is csak a bíró külön engedélyével.

Kérdés: Közös felmondással megszűnt a munkaviszonyom 2025.12.31-ével. Decemberi fizetésem nem utalta a főnököm. Hogy tudom megkapni a decemberi fizetésemet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató köteles az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon kifizetni a munkavállaló munkabérét és egyéb járandóságait. Célszerű erre írásban felszólítani, és ha nem teljesít, peres úton érvényesítheti követelését.

Kérdés: Külföldre költözésemkor, 2023. nyarán lemondtam a szerződésem a telefonszolgáltatómmal. Évekig pontos számlafizető voltam, és tudtommal nem volt tartozásom a szerződés lemondásakor. Egy jószándékú egykori szomszéd átadta a postámat kb. két év múlva, amiben egy tartozásról szóló levél is volt a telefonszolgáltatótól, és a fizetési határidő elmúltával egy tartozáskezelő cégtől, amiben az eredeti számla duplája a fizetendő összeg. Mi a teendőm?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az adott címen volt az értesítési címe a számla érkezésének időpontjában, a kézbesítési vélelem megáll. Azonban Ön vitathatja a tartozást, és legfőképpen felmerülhet a számlatartozás elévülése, mely ez esetben 1 év, hacsak valamely esemény nem szakította meg azt. Célszerű az elévülésre hivatkozással írásban megkeresni a szolgáltatót

Kérdés: Ezúton szeretnénk írásban foglalni a kérésünket ügyvéd és igazságügyi szakértő tanácsára, amit házon belül szeretnénk megoldani a jelenlegi helyzetre tekintettel és a családi béke megőrzése érdekében. Én és kedves élettársam nem hivatalosan kiépített ingatlan lakosa arra kérjük, hogy a telken kialakított ingatlan értékét térítsék meg, mivel az egymás közötti megegyezéshez nem tartották ígéreteiket, amiben az is benne volt, hogy az általam felépített könnyűszerkezetes ingatlannal kapcsolatban hivatalosan fognak eljárni és az engedélyeket beszerezni. Nyilván hogyan is tudtam volna felépíteni egy ingatlant a tudtuk nélkül, és természetesen tisztességes állampolgárok, nem is gondoltam volna, hogy illegálisan hagynák az építményt, amiben én és a lányuk élünk, időközben kislányunk is született, de a hivatalos engedélyeket továbbra sem szerezték meg. Így szeretném az ingatlan értékének megtérítését.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fenti információk alapján nem lehetséges a pontos javaslat kialakítása, de amennyiben arra vonatkozik a kérdés, hogy az építési vállalkozó nem szerezte be a megállapodás ellenére a szükséges engedélyeket, úgy célszerű írásban felszólítani ezek pótlására és az ezek miatti kár megtérítésére. Együttműködés hiányában akár polgári peres úton is érvényesítheti követelését a vállalkozóval szemben. Amennyiben a párja szüleivel kötött megállapodás alapján ők vállalták az építkezéshez kapcsolódó fenti kötelezettségeket, úgy velük szemben is alkalmazhatók a fenti lépések. Azonban az említett kötelezettségek megszegéséért a tulajdonos vonható felelősségre. Amennyiben az anyósa telkére építkezett, a tulajdonos ‒ eltérő megállapodás hiányában ‒ az anyósa, Önök viszont ‒ ha az építkezés a tulajdonos beleegyezésével történt ‒ követelhetik a ráfordításaikat az építkezésre, amennyiben elhagyják az ingatlant.

Kérdés: Elévült végrehajtós követelést hogyan ellenőrizhetem, hogy volt-e valami, ami megszakította az elévülési időt? Betekintés kérése megszakítja-e az időt, ha az adós intézkedik? Konkrétan hogyan kezdeményezhetem az elévülés miatti törlést?( Milyen nyomtatványt, kinek kell küldeni stb.)

Válasz: Tisztelt Kérdező! A betekintés önmagában nem szakítja meg az elévülést, amelyre egyébként a végrehajtónak címzett levélben tud hivatkozni, kérve az eljárás megszüntetését az elévülésre hivatkozva. Az elévülést megszakító eseményekről nem létezik külön nyilvántartás, amennyiben az Ön részéről nem merült fel a megszakításra okot adó esemény, a másik fél még bizonyíthatja, hogy volt ilyen.

Kérdés: Édesapám elhunyt ès az volna a kérdésem, hogy a kicsi fiam kiskorú, örökölheti a nyugdíját vagy valamire jogosult?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A nyugdíj nem örökölhető, de az elhunyt nyugdíjas fel nem vett, halála napjáig járó nyugdíját a közös háztartásban élő hozzátartozó vagy az örökös igényelheti. Az unoka akkor örökölhet, ha nincs más olyan örökös, aki őt megelőzi az öröklési rendben. Az Önök esetében ez nem áll meg, hiszen Ön pl. megelőzheti a gyermekét az édesapja utáni öröklésben.

Kérdés: Megtörtént a hagyaték, amiben egy végrendelet is volt. Végrendelet szerint az elhunyt mindenét második feleségére hagyta. Gyerekei szakértővel bizonyították, hogy hamis a végrendelet. Nem fogadják el és bíróságon megtámadják. Kérdésem az lenne, hogy az elhunyttal és második feleségével volt bírósági ügyem, szeretnék perújítást indítani. Eddig nem lehetett pert indítani, mivel elhunyt. Kérdésem az lenne: el tudom indítani a pert attól függetlenül, hogy a gyerekek perre mennek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A perújítást az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül kell előterjeszteni, a felek valamelyikének halála a perújítás megindításának nem akadálya, azonban az eljárás elhúzódását eredményezheti az Ön által említett esetleges peres eljárás.

Kérdés: Abban kérném a segítségét, hogy másfél éve váltam el gyermekem apjától. Akkor fix összeg lett megállapítva gyermektartás címen, havi 80.000 forint. Úgy rémlik, hogy az összeg megállapításakor az ügyvéd azt mondta, hogy ez az összeg évente emelkedik az inflációnak megfelelően. Viszont ez az éves infláció szerinti emelkedés a válási papírokon nincs feltüntetve, csak hogy fix 80.000 forintot kapok havonta. Az a kérdésem, hogy így akkor éveken keresztül ezt az összeget fogom kapni és nem emelkedik évről évre a gyermektartási díj?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a bíróság nem rendelkezett erről, akkor nem emelkedik automatikusan a tartásdíj. Erről Önöknek lehetősége van megállapodni egymással, vagy keresettel kérheti a bíróságtól ennek megállapítását.

Kérdés: A kitűzésről értesíteni kell a szomszédokat, ez lehetséges sms-ben (elvileg írásban szükséges)?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az sms nem joghatályos közlési forma.

Kérdés: Az a kérdésem, hogy mi a különbség akkor, ha távollétben kiszabnak helyszíni bírságot a közteresek (15.600 Ft-ot), esetleg nem fizetem be és így kerül a rendőrséghez az ügy, és aközött, akit rögtön feljelentenek? Ha jól olvastam csak az utóbbi esetben lehet arra hivatkozni, hogy közeli hozzátartozó állt ott meg és rá nem teszek terhelő vallomást. De rám miért vonatkozik más? Foglalkoztat a különbség a két eset között. Elvileg, ha a rendőrséghez kerül, akkor a rendőrség átveszi a már meglévő ügyet és nem elölről indul. Bekéri a közterületfelügyelet fotóit, jegyzőkönyvét, intézkedését és bizonyítékként csatolja. A rendőrség nem a sofőrt keresi, hanem megállapítja, hogy jogszerű volt-e a helyszíni bírság. 99%-ban jogszerűnek találja, majd magasabb pénzbírságot szab ki. Csak akkor lenne ez a kibúvó, ha nem szabtak volna ki helyszíni bírságot, emiatt azonnal szabálysértési eljárás indul, nincs elszállítás/távolléti intézkedés Ez így van? Segítsen kérem.

Válasz: Helyszíni bírságot kisebb súlyú szabálysértések vagy közigazgatási szabályszegések esetén szabnak ki, és ‒ az eljárás gyorsítása érdekében ‒ csak akkor folytatják le az eljárást az általános rendelkezések szerint, ha a járművezető nem ismeri el a jogsértést vagy nem fizeti be a bírságot. Az autó elszállítására (a helyszíni bírság mellett) akkor kerülhet sor, ha a jármű akadályozza a forgalmat, veszélyes, üzemképtelen, stb. és közterületen áll. (Ezt egy kiegészítő tábla jelzi.) A jogszabály a gépjármű tulajdonosának felelősségre vonását rendeli el, így ‒ a gépjárművezető távollétében kiszabott bírság esetén ‒ ha eljárás indul, lehetőség van annak bizonyítására, hogy nem a tulajdonos vezette a járművet. Amennyiben a gépjárművezető távollétében intézkedés történt (a jármű elszállítása), a hatóság a tulajdonossal szemben jár el (tehát neki kell kiváltania a járművet és megfizetni a költségeket), aki utólag polgári jogi úton érvényesítheti a felmerült költségei megtérítését a jármű tényleges vezetőjével szemben.

Kérdés: Targoncavezetői engedéllyel rendelkezem. Nem targoncásként dolgozom. Még jár-e a szakmunkás bér?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szakmunkás bér akkor jár, ha Ön szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik.

Kérdés: 2023. októberében ittas vezetés miatt elkaptak. Körülbelül 1 hónap múlva kaptam egy üzenetet az ügyfélkapumra, hogy rakjam le a jogosítványomat az okmányirodában. Mivel maga a fizikai, plasztik kártyámat elhagytam, nem volt meg, így az okmányirodába bementem és jeleztem, hogy nem tudom leadni. 2025. szeptemberében a bírósági tárgyaláson 2 év eltiltást kaptam, de mivel 2023-ban nem adtam le a jogosítványomat, így a bíró azt mondta, hogy mostantól, azaz 2025. szeptemberétől számít a 2 év tiltás. Kaptam 3 nap gondolkodási időt és másnap visszamentem a bíróságra kezemben a okmányirodai papírral, amin szerepel, hogy jeleztem, a jogosítványomat képtelen vagyok leadni. Postai úton is benyújtottam ezt a hivatalos dokumentumot. Válasz azóta sem érkezett. Van esély arra hogy 2 éven belül visszakapjam a jogosítványomat? Vagy nincs? Mert ez így már olyan, mintha 4 évre vették volna el.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A fellebbezés elbírálása az eset összes körülményeinek ismeretében prognosztizálható kis mértékben, azonban az, hogy Ön mindent Öntől telhetőt megtett a jogosítvány leadására, és erről írásos bizonyítékkal is rendelkezik, pozitívan hathat a bíróság döntésére.

Kérdés: Párom szülei csináltattak végrendeletet, de az apja valószínű, hogy betegségből adódóan 2 éve nem beszél vele, mostanra meg már meg is tagadta, hogy nem az ő fia. Állítólag ki is húzatta a végrendeletből. Én úgy hallottam, hogy ilyet komoly indokkal lehet csak csinálni. Lehetséges kitagadni csak így, bemondásra, indok nélkül. Van 1-1 féltestvére mind a kettő szülő részéről, ő a közös gyermekük.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kitagadásnak valóban csak alapos indokkal van helye, melyek a következők lehetnek: érdemtelenség; az örökhagyó sérelmére bűncselekmény elkövetése; ha az örökös az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követ el; az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettség súlyos megsértése; erkölcstelen életmód; még ki nem töltött, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés; segítségnyújtás elmulasztása, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá; nagykorú leszármazó esetén az örökhagyóval szembeni durva hálátlanság. Az okok jogszerűségének megítélése az adott esetben egyedileg dönthető el. Lehetőség van a kitagadás okának megbocsátására a végintézkedés után is.

Kérdés: Szakértelmét szeretném kérni egy családi cég átadással kapcsolatban. Édesanyám 20 éves élelmiszerbolti vállalkozásakor úgy döntött, hogy nyit egy nagy üzletet, amit én nem helyeseltem. Megnyitotta majd nem bírt vele, ezért úgy döntöttem, hogy besegítek. Pár hónap után kiderült, hogy nem fog működni nélkülem, ezért úgy döntöttem maradok. A minimálbérért dolgoztam hajnaltól késő estig. Nem bírtam már egyedül, ezért az akkori páromat felvettük az édesanyám nevén futó cégbe. A párom nem akarta így csinálni, ezért nyomás alá helyezett engem és anyát, így sajnos a jóhiszeműségünk miatt anya kikerült a cégből, átadta nekünk. Viszont a párom semmi pénzt nem ad neki és megérkeztünk a problémához. Édesanyám minden addig megkeresett pénzét elveszítette, bevétel nélkül maradt. Közben mi úgy gondoltuk, hogy felújítjuk az ő egy másik bolthelyiségét, amire annyi pénzt költöttünk el, mint amennyibe került az említett bolt nyitása. Anya nem kérte a felújítást az ingatlanra, de nem is utasította el.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben ajándékozási szerződéssel vagy valamilyen egyéb jogügylet keretében adta át az édesanyja az üzletet Önöknek, így az az Önök tulajdona, ám ha ilyen nem történt, csak az üzletvezetést adta át, az továbbra is az édesanyjuk tulajdona. Az üzletben végzett munkájáért bárki követelhet díjazást, de szívességi alapon is nyújthatja azt, ez az Önök megállapodásának kérdése. Amennyiben írásbeli ajándékozási szerződéssel történt az üzlet / cég átadása, az édesanyja visszakövetelheti azt, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása az Ön és volt párja létfenntartását nem veszélyezteti. Nem köteles viszont az ajándék visszaadására, ha édesanyja létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítják.
Édesanyja visszakövetelheti továbbá pl. akkor is az ajándékot, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, később véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

Kérdés: 2017-ben költöztünk az adott ingatlanba. Még mindig fizetem, 1/1 tulajdoni hányaddal rendelkezek. Közben 2022-ben feleségül mentem a páromhoz, gyermekeim apjához. Mivel hazugságban élek, szeretnék elválni. Egy másik egyedülálló hölgyhöz jár. Ha ő nem szeretne elválni és az ingatlant elhagyni, milyen jogaim vannak? Testileg bántalmazott is régebben, amit a fiúnk tud tanúsítani is. 2 gyermekünk van, akik szintén itt élnek velünk. 16 és 23 évesek. Minden az én nevemen van.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan feltehetően az Ön különvagyonához tartozik a fentiek alapján, válás esetén a férje legfeljebb a saját anyagi hozzájárulását követelheti. Annak, hogy egy esetleges per során a bíróság a férje lakásban maradása mellett dönt, nem lehet megmondani az esélyét. A házassági bontópert bármelyik házastárs megindíthatja. Amennyiben nem tudnak megegyezni, házassági vagyonjogi per indítása is szükségessé válhat. Célszerű ügyvéd segítségét kérni a megegyezés elősegítésére, továbbá a peres eljárásokban való szükségessége miatt is.

Kérdés: 40 éve használjuk sajátunkként a szomszéd telkének egy részét. A telkeket elválasztó kerítés egy részét is a szomszéd építette. Most derült ki, hogy a határ nem ott van, hanem kb.80 cm-el a mi telkünk felé. Igaz-e, hogy nem birtokolhatom el, mert sem ő, sem én eddig nem tudtuk, hogy a határ nem ott van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elbirtoklás bekövetkezik akkor, ha valaki a dolgot sajátjaként, szakadatlanul birtokolja, függetlenül attól, hogy tudott-e vagy sem arról, hogy a dolog másé. Tehát az Ön esetében az elbirtoklás feltehetően bekövetkezett volna, csak annak bejegyeztetése is szükséges lett volna. Most viszont ez az idő a leírtak alapján megszakadhat.

Kérdés: Erdélyi vagyok, fizioterápiás asszisztens diplomámat hogyan tudnám használni Magyarországon és hol értesülhetek üresedésekről, főleg Debrecen érdekel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A külföldi diploma magyarországi elismerés az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának feladata. A Hivatal honlapján megtalálhatja a kérelem benyújtásával kapcsolatos összes információt: https://www.oktatas.hu/kepesitesek_elismertetese/kulfoldon_szerzett_oklevelek/felsofoku_oklevel. Álláslehetőségek tekintetében elsősorban a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társasága honlapja, továbbá az egyes álláskeresési oldalak nyújthatnak segítséget.

Kérdés: Mit tudunk tenni abban az esetben, ha elárverezték a házunkat jelzáloghitel miatt, amit az édesapám testvére és annak felesége vett fel, apám kezes volt hozzá a házzal, amiben jelenleg is élünk, meg a saját házukat tették még jelzálog alá, de jelzáloghitelt már jó pár éve átvezették személyi kölcsönbe a fennmaradó összeggel és a másik házról levették a jelzálogot akkor, a miénkről meg nem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Édesapját megtérítési igény illeti meg a testvérével szemben a teljesítés erejéig (a kamatokkal, felmerült költségekkel együtt). Amennyiben írásban tett fizetési felszólításra nem teljesít a testvére, fizetési meghagyás útján vagy perben is érvényesítheti követelését.

Kérdés: Olyan kérdésben kérek segítséget, amely a lakcímnyilvántartás és a munkaügyi ügyintézés gyakorlatát érinti. Jelenleg településszintű lakóhellyel rendelkezem, amely jogszerűen szerepel a lakcímkártyámon (utca és házszám nélkül), emellett a központi nyilvántartásban értesítési cím is rögzítve van, ahol a hivatalos leveleket át tudom venni. A kérdésem: köteles-e a munkaügyi központ elfogadni a településszintű lakcímet, mint lakóhelyet, és az értesítési címet hivatalos levelezési címként? Szeretnék továbbá részt venni képzéseken és más támogatott programokban, ezért fontos, hogy az adataim megfelelően legyenek rögzítve. Tudomásom szerint a 1992. évi LXVI. törvény lehetővé teszi mind a településszintű lakóhely, mind az értesítési cím nyilvántartását, és az értesítési címen elérhető vagyok, a küldeményeket átveszem. Megtagadható-e jogszerűen az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel vagy az ellátás kizárólag ezen okból?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem tagadhatják meg Öntől sem a nyilvántartásba vételt, sem az ellátást, és különböző képzéseken, támogatott programokon is részt vehet. Ön teljesen jogszerűn rendelkezik településszintű lakcímmel, és ez ‒ az értesítési címmel együtt ‒ elegendő, nem kérhetnek Öntől többet.

Kérdés: Szeretnénk a párommal, aki nem a férjem, közösen házat vásárolni, de csak az egyikünk nevére kerülne a tulajdon. Hogyan tudunk átadni egymásnak egy nagyobb pénzösszeget, kell utána illetéket fizetnie annak, akinek a számlájára kerül az összeg, hogyan kell lepapírozni a pénz átadását?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önök vásárolhatnak közösen házat, függetlenül attól, hogy tulajdonosként ki kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Az adásvételi szerződésben ‒ a párja tulajdonosként való feltüntetése mellett ‒ a vételár kiegyenlítésének módjáról rendelkező részben többfajta fizetési módot is megadhatnak, pl. több számlaszámot, melyekről a vételár átutalása történik vagy akár készpénzfizetési lehetőséget, ill. ezek különböző variációját. Az adásvételtől és az ingatlannyilvántartási bejegyzéstől függetlenül érdemes fontolóra venni ‒ a jelentős közös beruházásra tekintettel ‒ vagyoni viszonyaik élettársi vagyonjogi szerződésbe foglalását az esetleges viták elkerülése végett, mivel élettársi kapcsolat esetén nem jön létre közös vagyon. A szerződés annak közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása esetén érvényes.

Kérdés: Közgyűlési határozat hatályon kívül helyezési per volt. Jogértelmezési problémáim vannak. A felsorolt törvények közötti kapcsolatrendszert nem értem. Hogyan kapcsolódnak egymáshoz az ítélet meghozatala során? A teljes kép nem áll össze, mert csak különálló blokkokat, téglákat látok, és nem tudom összegyúrni. Első fokon a Járásbíróság elutasított a 2004. évi CXV. törvény 9. Paragrafus (2) bekezdésére hivatkozva, mert nem voltam ott a lakógyűlésen. Másodfokon a Törvényszék helybenhagyta az elsőfokot, a 2016. évi CXXX. törvény 407. paragrafus (2) bekezdés d) pontja alapján, fellebbezésnek nem volt helye. Ettől függetlenül felülvizsgálati kérelmet adtam be a Kúriához. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasította.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 9. § (2) bekezdése szerint „ha a közgyűlés határozata a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tag vagy nem tag tulajdonos, továbbá az állandó (időleges) használati jog jogosultja keresettel kérheti a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését”, attól függetlenül, hogy jelen volt-e a közgyűlésen vagy sem. A keresetet a határozat közlésétől számított 60 napon belül kell a lakásszövetkezet ellen benyújtani. Az, hogy Ön nem vett részt az adott közgyűlésen, önmagában nem ad okot arra, hogy a bíróság elutasítsa a keresetét. A Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szabályozza az adott pertípusra vonatkozó eljárást. Ennek 407. §-a kimondja, hogy ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta, nincs helye felülvizsgálatnak. A Kúria tehát jogszerűen járt el, amikor a felülvizsgálati kérelmet visszautasította.

Kérdés: Alanyi adómentességgel, magán adószámmal rendelkező, magán szálláskiadó, az vállalkozó, aki csak 3 hónapra (június 15-szeptember 15. között) adja ki magánszállását? Napelem pályázaton nyertem, ami végre 4 év alatt el is készült. Viszont két lakrész van. Amit én kiadok, az az emeleti rész, 3 szoba, 8 fő. A napelemet a földszinti részre kaptuk, mely nem volt eddig turisztikai céllal kiadva. Viszont édesanyám halála után, szeretném ezt is turisztikai céllal kiadni a megadott időpontokra, s a felső szintet is csatlakoztatni a napelemre. Most visszakövetelnék a megkapott pénzt, mert vállalkozónak tekintenek. Véleményem szerint, nem vagyok vállalkozó. Nyugdíj előtt állok, eddig nyaranta volt munkám az utóbbi pár évben, de a 43 évem megvan a nyugdíjhoz. Idén is kb. áprilistól fognak alkalmazni, mint éjszakai recepciós egy öt csillagos apartman hotelben, Szántódon. Október elsején leszek nyugdíjas.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés eldöntéséhez szükséges lenne az információ, hogy Ön melyik pályázaton vett részt. Mindazonáltal napelemes fejlesztésre kiírt pályázatot különböző feltételek alapján nyújthatnak be magánszemélyek és szálláshely-szolgáltatók. Érdemes áttanulmányozni a pályázati feltételeket (kétség esetén informálódni a pályázatot kiíró szervnél) annak kiderítése érdekében, hogy legkorábban mikor kezdhet turisztikai tevékenységbe a felújított házrészen.

Kérdés: Azért kérem az Önök tanácsát, mert sem a NAV, sem az Államkincstár nem tudott érdemben segíteni. 2012-2020-ig Dániában éltem, ott volt egy takarító cégem. 2020. áprilisában visszaköltöztem Magyarországra. Tavaly kaptam egy levelet a NAV- ól, amelyben közölték, hogy végrehajtást kér a dán állam, mert 2019-2024 időszakra nem fizettem személyi jövedelemadót. A 2019-es évet elismerem, de 2020-ban már itthon volt munkám, itthon fizettem adót. A dán állam ezt nem fogadja el, és kéri a pénzt. A kérdésem az lenne, hogy EU-n belül, hogy lehet az, hogy két helyen kell fizetnem személyi jövedelemadót? Tiltják a fizetésem, mert a NAV nem engedte a részletfizetést. Összesen 7,8 millió forintot kell kifizetnem, ebből eddig 3 milliót sikerült. Lehet tenni valamit, hogy ne kelljen ezt a rengeteg pénzt kifizetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak alapján pontos válasz nem adható, de a lehetséges megoldások és szükséges lépések a következők. Ha egyidejűleg két ország jogosult arra, hogy adót vessen ki az Ön jövedelmére, fennáll a veszélye, hogy Önt mindkét ország megadóztatja a jövedelme után, pl. akkor, ha az egyik országban él, de egy másikban vállal munkát. Noha érvényes az, hogy Önre a lakhelye szerinti ország adószabályai vonatkoznak, előfordulhat, hogy a másik országban is adót kell fizetnie, mivel a két érintett ország eltérő mértékű adókulcsot alkalmaz. Ha a munkavégzés helye szerinti országban alkalmazott adókulcs a magasabb, akkor Önnek e szerint az adókulcs szerint kell adóznia – még abban az esetben is, ha az ott fizetett adót levonják az Ön lakhelye szerinti országban fizetendő adóból, vagy ha a lakhely szerinti ország mentesíti Önt további adók befizetésétől. Célszerű tehát először megvizsgálni, hogy a lakhelyének adatai átvezetésre kerültek-e mindkét országban, illetve a Dániában folytatott tevékenysége lezárásra vagy szüneteltetésre került-e. Szükséges továbbá kérelmezni, hogy mentesüljön a kettős adózás alól. Ezesetben igazolnia kell, melyik országban él és melyikben dolgozik, továbbá, hogy már befizette az adót a jövedelme után. Érdeklődjön az adóhatóságoktól, milyen bizonyítékokat és dokumentumokat kell ehhez hivatalosan benyújtania. A Magyarország és Dánia között időközben született, a kettős adóztatás tilalmáról szóló egyezmény azokra az adók kivetését előidéző eseményekre terjed ki, amelyek 2022. január 1-jén vagy azt követően következtek be. Az EU-s adóhatóságok közötti folyamatos együttműködésre tekintettel érdemes ismételten tájékoztatást kérni, és ha nem kapja meg a szükséges információkat, panasszal élhet az adóhatóságok honlapján található űrlap kitöltésével. Amennyiben mégis jogosult mindkét állam adó kivetésére, a részletfizetési lehetőség iránti méltányossági kérelem elbírálása során az adóhatóság tekintettel van a kérelmező anyagi helyzetére, így érdemes csatolni a méltányolható körülményeket bizonyító dokumentumokat. Amennyiben ilyen körülmények nincsenek vagy nem kerültek az adóhatóság tudomására, az általában nem gyakorol méltányosságot.

Kérdés: 25 éve vagyok házas. Az ingatlanban adóstársként szerepelek, még van pár hónap a futamidőből. 2006-ban épült. Egyedül a telek volt a férjem nevén. 2 gyerekünk van, 23 és 20 évesek. Tegnap az alkoholista, munkanélküli férjem kidobta a lányom, és ezzel engem is fenyeget. Válóper esetén mire számíthatok? A vagyonmegosztás részéről szóba sem jöhet. A jogerős ítéletig egy fedél alatt kell élnünk? Ha én megyek a gyerekekkel, mennyi időn belül kell kifizetnie a vagyonból, illetve fordítva? Ha ezek után kiköltözöm, akkor az elhagyás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közösen lakott ház az Ön által leírtak alapján a házastársi közös vagyon része, leszámítva a telek árát. Amennyiben nem tudnak megegyezni a vagyonmegosztás kérdésében, a bíróság döntését kérhetik. A közös lakás kényszer vagy fenyegetés hatása alatti elhagyása nem számít a visszatérési szándék nélküli elköltözésnek. Nem várható el az együttélés a bíróság döntéséig vagy a megegyezésig, ha az akadályozza valamelyik felet a normális életvitelben vagy veszélyezteti őt. A további lakáshasználatról szintén a bíróság dönthet megegyezés hiányában. A közös vagyonból a feleket megillető rész a megegyezésük szerinti vagy a bíróság által meghatározott időpontban illeti meg a feleket.

Kérdés: Albérleti szerződésben irreálisan szabályozott pontok szerepelnek, melyet el kellene fogadnom: 1. „A bérleti jogviszony megszűnése esetén a Bérlő köteles a lakást a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas, minimum az eredeti állapotának megfelelően a Bérbeadónak visszaadni.” (A használt dolgokat kiköltözéskor nem szeretném felújítani, hiszen fizetek a használatért. Az állagmegóvás a bérlő, az állagfenntartás a bérbeadó kötelessége.). 2. „Amennyiben a kaució összege nem kerül felhasználásra, akkor a bérleti jogviszony megszűnése esetén a Bérlőnek visszajár 2 héten belül.” (Számomra ez elfogadhatatlan, kulcsátadáskor közös bejárás után kérem vissza.). Ragaszkodhatok-e az álláspontomhoz jogilag?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A bérlő a berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatára kötelezhető, és csak a nem rendeltetésszerű használatból eredő károk megtérítése követelhető tőle, a természetes elhasználódásért nem felel. A kaució a bérleti jogviszony megszűnésekor azonnal visszajár, kivéve ha a szerződés másként szabályozza.

Kérdés: Éves leolvasású gázszámlám horribilis összegű, a szolgáltató 756.000 Ft-os számlát küldött ki. Ezt megfellebbezném, milyen úton tehetem meg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a valós fogyasztástól vélhetően eltérő, túl magas gázszámlát kapott, az MVM ügyfélszolgálatánál jelentheti be a panaszát.

Kérdés: Magas gázszámlámról kérdeztem, nem értek vele egyet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a valós fogyasztástól vélhetően eltérő, túl magas gázszámlát kapott, a szolgáltatónál tehet panaszt, jellemzően az ügyfélszolgálaton keresztül.

Kérdés: Szüleim 1970-ben megvették egy nagyobb ingatlan utcafronti részét, emiatt a mögöttünk lévő telek „nyeles telekké” alakult. A telek körbekerítése 1971-re elkészült, a kerítés azóta is változatlan helyen áll. A nyeles telek most eladásra került, és az új tulajdonos azt állítja a közös kerítés az ő kárára bizonyos helyen 80 cm-el, máshol 40 cm-el tolódott el a „nyél” mentén. Nem tudjuk lehet-e elbirtoklásról szó, mert a városi térinformatikai rendszer szerint szüleim telekterülete ma is pontosan akkora, mint amit 1970-ben megvásároltak. A gondot a másik oldali szomszéd hibás telekkijelölése okozza (szintén 1970-ben történt). Az ő telekkijelölésükhöz igazítva lett szüleim telke kimérve, és ez okozza a telkünk eltolódását a nyeles telek irányába. Az új tulajdonos a nyilvántartás közhitelességére hivatkozva követeli szüleimtől a hiányzó területrészt. A kérdésem az, hogy jogos-e az új tulajdonos követelése, akár elbirtoklásról van szó, akár nem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Alapvetően jogos lehet a követelés, azonban szükséges a földmérő általi kimérés. Elbirtoklás itt nem jöhet szóba, mert nem került a korábban eltelt 15 év a földhivatalba bejegyzésre, így az a mostani tulajdonosváltástól újra kezdődött.

Kérdés: Hogy lehet elérni, hogy apuka lemondjon önszántából a szülői jogairól. Sajnos nem ismeri el a gyerekeit, illetve több millió forinttal meglopta már őket. Alapvető dolgok hiányoznak miatta a gyermekektől . És csak azért nem hajlandó, mivel az állami támogatásokat kettős állampolgárként szépen felveszi utánuk. Szerencsére házasok nem vagyunk, viszont elegem van a fizikai bántalmazásból, illetve hogy ő mindenféle milliós értékű dolgot vesz magának, miközben a gyerekeinek még szobája sincs. És mivel házasok nem vagyunk, ezért nekem sincs. A beteg testvérének lop tőlünk és sem eladni nem hajlandó a közös ingatlant, sem kifizetni. Az én saját házam a fedezet benne, tehát amíg az nem tehermentes, addig nem tudok még elköltözni sem a gyerekeimmel. Folyamatosan magára hagyta őket, így én kénytelen voltam több munkahelyem is otthagyni, mivel az ő családja semmiben sem segített soha. Most korban már meg lehet oldani, hogy visszamenjek dolgozni, de azt a pénzt a gyerekeimre akarom költeni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői jogviszonyról nem lehet lemondani. Azonban ‒ bár ez a levele alapján nem derül ki pontosan ‒ ha el sem ismerte a gyermekeket (melyre élettársak esetén apai elismerő nyilatkozattal van lehetőség), akkor nem feltétlenül áll fenn a szülői jogviszony. Szintén nem derül ki biztosan a leírtakból, de ha Önök között az életközösség megszűnt, bírósághoz fordulhat a közös lakás használatának, valamint a gyermekek szülői felügyeletének és tartásának (amennyiben mégis született apai elismerő nyilatkozat) rendezése érdekében. Élettársi kapcsolat esetén nem keletkezik közös vagyon az életközösség fennállása alatt, így Ön követelheti ‒ vita esetén akár peres úton is ‒ az Ön tulajdonát képező dolgokat, továbbá az élettársi kapcsolat fennállta alatti esetleges vagyonszaporulat megosztását.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy kaptam egy ügyvédnőtől fizetési felszólítást 290.000 forintról, ami egy régi 2020-as tartozás, közben én onnan elköltöztem, most benyújtották az ellentmondást az ügyvédnőnek, van rá esélyem, hogy valami történjen?  Plusz 85 ezer forintos költséget is fizessék meg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben felmerül a követelés elévülése, amire majd érdemes figyelnie, ha esetleg továbbmenne az eljárás.

Kérdés: Olyan kérdésem lenne, hogy van egy lakás, amit két személy (házastársak) 50-50%-ban birtokol. Az lenne kérdésem, ha az egyik személy az ő részét 25-25%-ban szeretné átírni a két gyermeke nevére, hogy a másik tulajdonos ne rendelkezhessen róla, mi a legjobb megoldás vagy mi lenne a menete, hogy később, ha esetlegesen az a személy, aki át akarja íratni a tulajdont nem akarja, hogy a házastárs kapja meg az 50%-ot. Ingatlan átírás a megoldás vagy egy végrendelet? Illetve ha átírásról lenne szó a saját 50%-kal való rendelkezéshez kell-e a másik tulajdonos aláírása vagy hozzájárulása?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A saját tulajdonrészével szabadon rendelkezhet a másik tulajdonostárs hozzájárulása nélkül. A legegyszerűbb megoldás 50%-os tulajdonrésze gyermekeinek való ajándékozása lehet, mely esetén mentesül az illetékfizetési kötelezettség alól, azonban az Ön rendelkezési joga ezáltal megszűnik az ingatlan felett, melynek hátrányait esetleg egy haszonélvezeti jog alapításával lehet csökkenteni. Mindenképpen szükséges ügyvéd segítségét kérni, egyrészt a megfelelő megoldás kialakítása és annak megvalósítása (szerződéskötés, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés) érdekében.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni öröklés kapcsán, ingatlan tulajdonrésszel kapcsolatban. Földhivatalban hivatalosan bejegyezve 4 tulajdonosa van az ingatlannak. És ügyvédi megosztási papír van a telek és ingatlan elosztásáról, hogy a fele telek és a rajta szereplő ház fele párom és én tulajdonunk, míg a másik fele a nagyszülőké. A tulajdoni határok jól elhatároltak: kerítés a telken, a házban meg külön bejáratok vannak. Csak a lépcsőház közös. Egy ikerházszerű, több lakásos ház. A nagyszülők így ¼ + ¼ részben tulajdonosok. Az egyik nagyszülő hagyatéki eljárása miatt most várjuk az értékbecslőket, hogy felértékeljék a tulajdont, hogy a hagyatéki „vagyonba” fel tudják venni. Jelen esetben ilyenkor mi tudunk hivatkozni az ügyvédi megosztási papírra, hogy az örökösök a mi részünkre ne tartsanak igényt és az értékbecslésbe ne kerüljön a mi házunk és telkünk értéke bevonásra?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az öröklés csak az ingatlan örökhagyóra eső tulajdonrészét, azaz annak ¼-ét érinti, a használati megállapodásra pedig hivatkozhatnak.

Kérdés: Jogos-e, hogy külföldi 2 hónapos tartózkodásra (USA) a biztosító a szerződés megkötése után sem hajlandó megadni az adott területre szerződött egészségügyi intézmények elérhetőségét. Csak annyit mond, hogy adott esetben – ha nem felel az assisztencia – keressek olyan intézményt, ahol számlát adnak, aztán majd ők intézik. Ez életszerű? Mondjuk eltörik a lábam és akkor nekem végig kell járnom egy ismeretlen országban a kórházakat, hogy melyik hajlandó számlát adni és persze fizessem ki előre a szolgáltatást? Tudjuk, hogy Amerikában ez nem úgy megy, mint itthon, hisz arra kötném a biztosítást, hogy ne legyen ilyen probléma.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés pontos megválaszolása az Ön biztosítási szerződésének ismerete nélkül nem lehetséges. Amennyiben sem a szerződésben nem találja a listát, sem az asszisztencia nem tud segíteni, az adott esetben szerződésszegésnek minősülhet, de a biztosító ezirányú kötelezettségeit mindig az adott biztosítási szerződés tartalmazza.

Kérdés: Szállító cégnél dolgozon és összetörtem az autót. A főnökömnek jogában áll pénzt kérni tőlem ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben igen. Az erre vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve és a Polgári Törvénykönyv tartalmazza.

Kérdés: Otthonról dolgozok, mint call centeres és megbetegedtem, de a munkahelyemen nem engedtek el orvoshoz. Mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató részéről jogellenes magatartásnak számít, ha megakadályozza a beteg munkavállaló számára az orvosi ellátás vagy akár a betegállomány igénybevételét. Amennyiben emiatt hátrány éri Önt, írásban panaszt tehet a munkáltatónál, további vita esetén a kormányhivatal szervezetén belül működő foglalkoztatás-felügyeleti hatóságnál, végső soron pedig bírósághoz fordulhat.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy lányom 4 évig élt a párjával a párja szüleinél. Ez alatt az idő alatt szépítgették a párja családi házát. Közösen, illetve a lányom nagymamája és én is sokat segítettünk benne. A legtöbb bútort tőlünk kapták. A fiú szülei semmit nem segítettek. Sem anyagilag, sem pedig megélhetésileg. Úgy lakhatóvá tették a házat, hogy áprilisban elmúlt egy éve, hogy beköltöztek. Mindvégig közös kasszán voltak. Júniusban megszakadt az életközösségük és a lányom kiköltözött. Azt szeretném megkérdezni, hogy mi jár neki így 5 év után. Lényegében 5 évig oda keresett. A volt párja semmit nem akar fizetni. És mit lehet ellene tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tekintettel arra, hogy a párja szüleinek házát ‒ legalábbis a leírtak alapján ‒ szívességi alapon használták, a ház szépítgetése pedig feltehetőleg önkéntes volt az Ön részéről, így legfeljebb a költségeire tarthat igényt, a befektetett munkára nem. Ugyanígy az ingóságoknál: az Ön vagy részben Ön által vásárolt ingóságokat követelheti egészben vagy részben. Amennyiben nem sikerül megállapodni, bírósághoz fordulhat, azonban mindenképpen javasolt ügyvéd segítségét kérni, tekintettel a bizonyítás nehézségeire.

Kérdés: Könyvelőirodának bérszámfejtést végez vállalkozó. Teljeskörű meghatalmazása a céghez könyvelőiroda vezetőjének van. Vállalkozói szerződésbe van foglalva, hogy a dolgozó be-, kijelentését az alvállalkozó végzi, a vezető pedig megadja hozzá a saját ügyfélkapus kódját. Ilyet lehet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen. A felek közötti szerződésben ilyenkor érdemes részletesen rendelkezni a kód felhasználásának módjáról, a titoktartással kapcsolatos szabályokról és az ezekhez fűződő jogkövetkezményekről.

Kérdés: Ha egy büntetőügyben, annak egyébként pótmagánvádas szakaszában, a sértett, ill. egyben magánfél polgári jogi igényt terjeszt elő, melynek mértéke ca. 50 millió Ft, akkor Járásbíróság vagy Törvényszék illetékes elsőfokon? Mivel egy adhéziós, egyfajta egyszerűsített polgári per van beágyazva a büntető eljárásba, bár alárendelt kérdést testesít meg, mégis nekem logikus lenne azt mondani, hogy a Törvényszék. Van erre külön jogszabályi hely? Ha nincs, érdemes volna ilyet keletkeztetni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A polgári jogi igényt a büntetőügyben eljáró bíróságnál kell előterjeszteni, függetlenül annak értékétől. Joghézag nincsen, a bírósági hatáskört a bűncselekmény minősítése alapozza meg.

Kérdés: UK-ban született, brit-magyar kettős állampolgár gyerekeimmel költözök Magyarországra. A gyerekek apja egy másik EU országban fog élni, így velük nem fog rendszeres kapcsolatot ápolni. Beiskolázáshoz, egészségügyi kérdésekhez tudtommal szükségünk lesz az ő beleegyezésére / aláírására, ami főleg sürgős esetekben nem lesz megoldható. Nem voltunk összeházasodva és közös megegyezéssel költözünk külön, bíróságra nem szándékozik egyikünk sem menni. Milyen UK-ban aláírt deklarációra lesz szükségem, hogy eljárhassak a gyerekek mindennapi ügyeiben egymagam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Meghatalmazásra az apától, hogy Ön az ő nevében is eljárhat. Ha külföldön keletkezik az irat, akkor konzuli felülhitelesítés is szükséges rajta.

Kérdés: Férjem beadta 42 év után a válást, a lakás közös, fele-fele arányban, de én már a részem a fiamra írattam, haszonélvezet maradt nekem. Eladhatja a házat beleegyezésem nélkül, mert kifizetni nem tudom, a fiamnak nem kell a ház. 74 évesen nem akarok kiköltözni. Mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A ház tulajdonosai, azaz az Ön férje és fia dönthetnek a lakás eladásáról, akár az Ön beleegyezése nélkül is, azonban csak az Ön haszonélvezeti jogával terhelten, tehát Önt továbbra is megilleti a haszonélvezet, azonban csak a lakás felén, de ez azt jelenti, hogy maradhat továbbra is az ingatlanban.

Kérdés: Ingatlant, ahol lakom, az egyik örökösnek kifizettem, de nincs róla ügyvédi szerződés, ezért nincs még a nevemen. Ezért nem tudom a vizet és a villanyt megcsináltatni. Áram és víz nélkül vagyok már 14 éve. Tanácsát kérem, hogy hova forduljak e végett?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tulajdonjogának megszerzéséhez mindenképpen szükség van ügyvéd által ellenjegyzett szerződésre, ugyanígy a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése is csak ügyvéd közreműködésével történhet. Azonban a közüzemi szolgáltatások esetén a felhasználóváltáshoz elegendő az ingatlanhasználat jogcímét igazoló egyéb dokumentum is, pl. hozzájáruló nyilatkozat a tulajdonos részéről, így az átírás már az előzőektől függetlenül is megtörténhet.

Kérdés: Étteremben dolgozom, 4 hónapja, próbaidő letelt. Ebből a 4. hónapot egy fertőzés miatt kötelező voltam otthon tölteni, ebben a hónapban a betegszabadság alatt behívtak a 4. hétben, hogy közben nekik kellett valakit találni a helyemre, innentől vele szeretnének tovább dolgozni. Az én állásom megszűnik. Mondták, hogy ők akkor a hónap végén ki is jelentenek. Minden csak szóban történt, én jelenleg is táppénzen vagyok. Mit tudok tenni? Fizetésem persze nincs teljesen bejelentve, és bár több mint 40 órát dolgoztunk egy héten, 20 órás a szerződés.

Válasz: Tisztelt kérdező! A munkáltató a felmondást köteles írásban közölni, azt indokolással is ellátni, valamint a munkavállalót megilleti a felmondási idő is, ami munkáltatói felmondás esetén csak a keresőképtelenség megszűnése után kezdődik.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, ha van egy eltartási szerződés, amiben ez szerepel, akkor az örökösök meg tudják támadni a szerződést, ha az eltartó odaköltözik és életvitelszerűen ott él? „Felek megállapodnak abban is, hogy az eltartó a tartást alapvetően anélkül nyújtja, hogy életvitelszerűen az eltartottnál tartózkodna, továbbá megállapodásuk értelmében az eltartó bármely, szükség esetén idegen teljesítési segédet is jogosult igénybe venni, akár kifejezetten erre szakosodott intézményen keresztül is, mely teljesítéshez eltartott jelen okirat aláírásával kifejezetten hozzájárul.”

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartási szerződést a tartásra jogosult életében, amennyiben rendelkezik cselekvőképességgel, ő maga támadhatja meg.

Kérdés: Nekem olyan problémám van, hogy a nyáron beköltöztünk egy albérletbe és aláírtunk egy határozatlan idejű szerződést, viszont bele van foglalva, hogy 12. hónapnál hamarabbi kiköltözés esetén nem jár vissza a letett kaució. Csak az a probléma, hogy a lakás penészes, van egy másfél éves kislányunk, így nem szeretnénk itt maradni. A főbérlőnknek tudomása volt róla, hogy penészes a lakás, de nekünk nem szólt róla, most pedig minket akar kihozni hibásnak. Kérdésem az, hogy ilyen esetben sem jár vissza a kaució?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a lakás olyan állapotban van, hogy használata az egészséget veszélyezteti, Ön a szerződést mindenféle feltétel nélkül felmondhatja, és természetesen a kaució is visszajár.

Kérdés: Szeretnék érdeklődni, hogy a kisfőnököm ki akart küldeni a nagy hidegbe úgy, hogy a plusz munkakör, amit kiszabott, nem tartozott bele a munkaköri leírásban. Nem volt kabát se, mert az öltözőt csak műszak elején és végén nyitják ki. Ez egy gyár. Kiadta a feladatot, de mondtam neki, ne haragudj, de ezt nem csinálom meg, mert nem tartozik a munkakörömbe, meg így vékonyan felöltözve, munkaruhában nem megyek ki a mínuszba. És ezért pikkelt rám. Másnap már piszkálódott. Olyasmit kent rám, hogy a gépet én rontottam el szándékosan, holott hozzá se nyúltam azokhoz a kábelekhez, ami le volt védve. A művezetőt rám küldte, mert nem tudtam dolgozni a karbantartás miatt. És én húztam a rövidebbet. Szeretnék segítséget kérni én ezügyben mit tudnék tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ön megtagadhatja az olyan munkáltatói utasítás teljesítését, amelynek végrehajtása az egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. A munkáltató azonban ‒ bizonyos korlátok között ‒ jogosult a munkaszerződésétől eltérő munkakörben foglalkoztatni a munkavállalót. Ennek mértékét naptári éveken belül meghatározott napokban maximalizálja a Munka Törvénykönyve. A továbbiak tekintetében, amennyiben felelősségvonásra kerül sor, Ön cáfolhatja azoknak az állításoknak az igazságtartalmát, amelyre a felelősségre vonást alapozzák, azonban ennek bizonyítása Önt terheli. Érdemes előre gondoskodni megfelelő bizonyítékok gyűjtéséről, ha úgy érzi, ettől tartania kell.

Kérdés: 15 éve dolgozom ennél a cégnél, vezetői pozícióban. Idén lett volna lehetőség előre lépésre. De egy kollégám és néhány szimpatizánsa feljelentett. Sokféle vád volt. Csak őket hallgatták meg, fegyelmit kaptam: a megmaradt 4 vádból 1-nek van alapja. Parókát viseltem. Kolléga: dolgoztunk, mint állat. Én: a csiga is állat. A vezetőmmel szemben tiszteletlen voltam. Semmi konkrét megnevezése nem volt. Szépség termékeket adtam el a munkatársaknak. Ez igaz. 2 évig nem lehetek vezető, soron kell dolgoznom. Pletykákat terjesztenek rólam és tönkre tették a karrieremet. Mit tudok tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Először is a munkahelyen szokásos módon (belső szabályzat vagy kollektív szerződés) szerint védekezhet a fegyelmi eljárás során hozott döntéssel szemben. Lehetősége van továbbá rágalmazás vagy becsületsértés miatt pert indítani a kollégáival szemben, amennyiben azok Ön ellen irányuló cselekményei bizonyítható módon megvalósíthatták az említett bűncselekményeket. Javasolt mindenképpen ügyvéd segítségét kérni, különösen a bizonyítás nehézségei miatt.

Kérdés: Visszatarthatják a táppénzt?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatónak nincs jogosultsága felülbírálni a táppénzre való jogosultságot, azonban ‒ amennyiben kétségei merülnek fel ‒ a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezheti a kormányhivatalnál.

Kérdés: Egy légitársasággal lesz Békéltető Testületi vitám december 8-án, és erre szeretném, ha tanácsod adnának, hogy saját magamat megfelelően tudjam képviselni ezen. A vita tárgya: 2025.08.09-én vásároltam repülőjegyet két személy részére a légitársaságnál jövő évre üdülés céljából, 168.888 Ft értékben. A járatunkat a légitársaság menetrendváltozás miatt törölte, melyről e-mailben értesítést kaptam. A légitársasággal szemben a járattörlésük miatt a teljes viteldíj visszatérítését kértem forintban, ez mint lehetőség világosan szerepel az Általános Szerződési Feltételek 6.3.2.3. pontja szerint. A társaság viszont nem hajlandó csak az eredeti fizetési móddal megegyezően visszatéríteni, és mivel a repjegy nagy részét creditpontokból vásároltam, creditpontokba szeretné a jegyárat visszatéríteni. Én ezt nem vagyok hajlandó elfogadni, mert az ÁSZF-ükben ez így leírva nem szerepel.

Válasz: A Társaság üzletszabályzata valóban nem tartalmaz ilyen szűkítést, azonban a kreditpontokra külön szabályzatuk van, érdemes azt is tanulmányozni.

Kérdés: Szüleink 2000-ben elváltak. Édesanyámhoz kerültünk, aki még 2001-ben megismerkedett egy férfival, akivel összeköltöztünk egy ingatlanba, majd 2011-ben hozzáment feleségül, viszont nem fogadott minket örökbe. Ennek ellenére szeretetben és tisztességgel felnevelt minket. Édesanyám 2015-ben elhunyt, akkor az ingatlan tulajdonosa 50%-ban ő volt, 25-25%-ban a húgom és én. Nemrég ő is elhunyt és a végrendeletében az ingatlanban rá eső részét – egyenlő arányban – ránk hagyta. A kérdéseim a következők: 1. Mi, mint munkavállalók, jogosultak vagyunk-e a plusz 2 nap szabadságra rendkívüli haláleset esetén? 2. Minek minősül a húgom és az én életemben? Mostohaapa? Nevelőapa? 3. A fentebb vázolt helyzetben mentesülünk-e a húgommal az örökösödési illeték alól?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önök mint az elhunyt hozzátartozói (mostohagyermekei) jogosultak a Munka Törvénykönyve szerinti 2 napos munkavégzés alóli mentesülésre. Az Illetéktörvény azonban csak a (vérszerinti) egyenesági rokonok vagy örökbefogadás esetén biztosítja az öröklésiilleték-mentességet, így Önök az alól nem mentesülnek.

Kérdés: Tisztelettel fordulok Önökhöz az alábbi problémával. Szüleim építettek egy házat, melyben 50-50% tulajdonosok. Rég elváltak, de a közös házban laknak, mert egyiküknek sem volt pénze kifizetni a másikat, édesapám pedig nem egyezett bele az értékesítésbe, így nem tudtak különválni. Ez az állapot évtizedek óta tart sajnos, viszont apám közben halmozottan hátrányos eü-i állapotba került, így a 70 éves édesanyámra marad minden ház körüli teendő, apám aligha csinál valamit. Anyámnak – korából kifolyólag – egyre nehezebb a vidéki élet, és nagyon költözne városba. Csakhogy édesapánk a mai napig hajthatatlan, hallani sem akar az eladásról és költözésről, hisz neki semmi gondja nincs, anyám mellett kényelemben éli életét. Anyám fél jogi útra terelni az eladást, mert régen, amikor ez először szóba került, apánk azzal fenyegetőzött, hogy akkor kárt tesz az ingatlanban. Féltem édesanyámat, mert látom már alig bírja a ház körüli teendőket, de nem tud szabadulni. Mit lehetne tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben nem sikerül megegyezni, sajnos elkerülhetetlen a peres út. Házassági vagyonjogi perben kérhető a közös vagyon megosztása. A bíróság a lakás árverés útján történő értékesítéséről dönthet a felek megegyezése híján.

Kérdés: Ketten vagyunk testvérek, a testvérem anyámmal együtt lakik. Most tudtam meg, hogy az 1/2 házrészt a testvéremre íratta, tartás jogcímen, de nekem erről nem szóltak. A másik 1/2 rész korábban rendezve, apai örökség. Az a kérdésem, hogy nekem jár-e köteles rész az ingatlanból és egyéb vagyonból, pl. bankbetét. 89 éves az anyám, életében kérhetem vagy csak utána?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a kötelesrész alapját képzik az örökhagyó által adott ajándékok és egyéb visszterhes szerződések is (itt atartási) is, ha ez az ajándékozás stb. az örökhagyó halála előtti 10, illetve tartási szerződés esetében 2 éven belül történt, kivéve, ha édesanyjuk a hozzászámítást kizárta. Az összes többi örökségből (pl. banbkbetét, ingóságok, egyéb ingatlanok) pedig ugyanúgy részesül, mint a testvére. A későbbi örökségbe tartozó vagyont vagy egy részét kérheti még életében édesanyjától, pl. ajándékozás címén, de ehhez az ő elhatározása szükséges.

Kérdés: Hogyan lehet mentesülni a szülői adósság öröklése alól? A szülő eltartása jogi kötelezettség.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökhagyó életében az örökségről való lemondással, halála után pedig az örökség visszautasításával mentesülhet az adósságoktól. A rokontartás szabályai szerint, ha a szülő önhibáján kívül nem képes magáról gondoskodni, és nincs erre alkalmas házastársa vagy élettárasa, akkor gyermeke köteles gondoskodni az ellátásáról addig a mértékig, amíg ez a saját és leszármazói szükségleteit nem veszélyezteti.

Kérdés: Az unokámról lenne szó. Eddig a fiam fizette a gyerektartást az anyának. Az unokám szülői beleegyezésével fél éve az apjánál él, Floridában, ott jár iskolába és a teljes ellátásáról a fiam gondoskodik. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben az anya kötelezhető-e a tartásdíjra? Az anyuka itthon jó módban van, de ez idáig nem kérdezte meg a fiamat, hogy nem kellene-e neki is hozzájárulnia a fia eltartásához? Nem beszélve arról, hogy az anya tudott róla és nem jelezte a fiam felé, hogy itthon kábítószert használt, úgy engedte ki. A gyerek viselkedése jelezte, hogy valami nem normális nála, és beigazolódott a gyanú.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elvált szülők és a közös gyermek élethelyzetében bekövetkezett változás esetén a bíróság jogosult csak a gyermektartásdíjra kötelezést és a fizetés módját módosítani. Amennyiben úgy látják, hogy a megváltozott körülmények ezt indokolják, célszerű bíróság előtt kérni a módosítást.

Kérdés: A tesztereket az üzletből el lehet vinni ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem, azok a kereskedő vagy gyártó tulajdonai, lopásnak számít, ha elviszik.

Kérdés: Külföldön élő testvérpár (mindketten a külföldi ország állampolgárai, egyikőjük magyar állampolgár is) a magyar származású édesapjuk után földterületet örököltek Magyarországon. A közjegyzőnél lehetséges meghatalmazással valamely magyarországi rokonnak képviselni őket? Elegendő, ha a meghatalmazás a külföldi országban a közjegyzőnél jön létre? A földterület miatt milyen speciális szabályok vonatkoznak rájuk, mit tehetnek a földterülettel? Az öröklési jogban van-e olyan jogi lehetőség, hogy valaki lemond az örökségről egy másik örökös javára? Ha igen, akkor külföldi állampolgár ezt megteheti külföldön közjegyző előtt? Azt a jogi nyilatkozatot elfogadják itthon az örökösödési eljárásban? Ha az öröklés után el akarják adni a földterületet, akkor az értékesítés során lehet meghatalmazottal eljárni? Van-e valamilyen speciális szabály, ami a földterület eladással jár?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, képviselheti magyar rokon vagy bárki más Őket, aki a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazásukkal rendelkezik. A külföldi országban kiállított meghatalmazás is érvényes lehet, ha megfelel a fenti feltételeknek és a konzul felülhitelesítéssel látta el. Csak az Európai Gazdasági Térség állampolgára szerezhet földtulajdont. Emellett be kell tartani a birtokmaximumra vonatkozó korlátozásokat is: a földművesnek nem minősülő személy 1 hektárig, a földművesként nyilvántartásba vett személy 300 hektárig szerezhet földtulajdont. Az öröklésről lemondani más javára csak az örökhagyó életében lehet, azt követően már csak visszautasítani lehet az örökséget. Ebben az esetben az lép az örökséget visszautasító helyébe, aki a törvényes öröklés rendje szerint az ő örököse lenne. Sőt, a termőföldet (mezőgazdasági eszközöket, felszereléseket) önállóan is visszautasíthatja, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdálkodással. Ez a hagyatéki eljárást végző közjegyzőnek megküldött egyszerű, akár írásbeli nyilatkozattal is megtehető. Amennyiben mégsem utasítják vissza az örökséget, de később szeretnék értékesíteni, azt szintén megtehetik a fentiekben ismertetett módon meghatalmazott személyen keresztül. A termőföld-adásvétel szigorú szabályokhoz kötött, éppen ezért, valamint a távollévők közötti meghatalmazás kiállítása miatt is szükséges ügyvéd segítségével eljárni vagy őt meghatalmazni.

Kérdés: 300 ezer Ft csalás követtem el, de nem tudom visszafizetni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben még nem indult eljárás, próbáljon meg a csalás áldozatával megegyezni részletekben történő visszafizetésben. Amennyiben már ítélet született az ügyben, és nem tudja visszafizetni az összeget, végrehajtásra kerülhet sor, melynek során a végrehajtó először a munkabéréből és egyéb járandóságaiból, majd az ingóságaiból, végül az ingatlantulajdonból hajthatja végre a pénzkövetelés behajtását. A levonható összeg százalékos arányban maximalizálva van az adós körülményeinek megfelelően, ugyanígy az ingó és ingatlan behajtás esetén is figyelembe veszik ezt annak érdekében, hogy ne lehetetlenítse el a kötelezett életfeltételeit, azonban akár állami kényszerrel is biztosítható a behajtás sikere. Amennyiben még nem indult eljárás, a későbbiekben sokat számíthat az önkéntes teljesítés bizonyítható módon való megkezdése.

Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy lányom 4 évig élt a párjával, a párja szüleinél. Ez alatt az idő alatt szépítgették a párja családi házát. Közösen, illetve a lányom nagymamája és én is sokat segítettünk benne. A legtöbb bútort tőlünk kapták. A fiú szülei semmit nem segítettek. Sem anyagilag, sem pedig megélhetésileg. Úgy lakhatóvá tették a házat, hogy áprilisban elmúlt egy éve, hogy beköltöztek. Mindvégig közös kasszán voltak. Júniusban megszakadt az életközösségük és a lányom kiköltözött. Azt szeretném megkérdezni, hogy mi jár neki így 5 év után. Lényegében 5 évig oda keresett. A volt párja semmit nem akar fizetni. És mit lehet ellene tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Tekintettel arra, hogy a párja szüleinek házát ‒ legalábbis a leírtak alapján ‒ szívességi alapon használták, a ház szépítgetése pedig feltehetőleg önkéntes volt az Ön részéről, így legfeljebb a költségeire tarthat igényt, a befektetett munkára nem. Ugyanígy az ingóságoknál: az Ön vagy részben Ön által vásárolt ingóságokat követelheti egészben vagy részben. Amennyiben nem sikerül megállapodni, bírósághoz fordulhat, azonban mindenképpen javasolt ügyvéd segítségét kérni, tekintettel a bizonyítás nehézségeire.

Kérdés: Azt szeretném kérdezni, hogy bevonták a jogsimat, de letettem a szükséges intézkedéseket, vizsgákat sikeresen, hátra maradt a pszichológiai, de csak sokára lesz időpont, ilyenkor mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Külső szakember szakvéleményét nem fogadja el a hatóság, és enélkül a feltétel nélkül nem adható vissza a vezetői engedély, így sajnos meg kell várni a vizsgálatra Önnek felajánlott időpontot.

Kérdés: A testvéremmel közösen megörököltük édesanyánk ingatlanát 24 évvel ezelőtt. Ez egy házrész 43 m2, amiben a testvérem lakik. 2 évvel ezelőtt jutottunk oda, hogy kifizette a rám eső részt, havi törlesztésben. Mivel leszázalékolt vagyok nagyon nehéz anyagi helyzetben, így szeretném, ha lekerülne a nevemről az ingatlan, hogy kaphassak bármilyen szociális juttatást, ugyanis eddig nem kaptam, mivel van vagyonom, a fél ház. A testvérem nem együttműködő, csak ígérget, mivel nekem nincs pénzem ügyvédre, így az lenne a kérdésem, hogyan tudnám levetetni a nevemről az ingatlant és neki ajándékozni úgy, hogy a lehető legkevesebb kontaktom legyen a testvéremmel és hol tudom ezt elintézni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a testvére kifizette az Önre eső házrész árát, azaz megváltotta, így ő az egész ingatlan tulajdonosa. Ennek szerződésbe foglalása (legalábbis annak ellenjegyzése) és ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének intézése során azonban sajnos nem lehet ügyvéd nélkül eljárni. A testvérével való érintkezést viszont ügyvéd közbenjárásával teljes mértékben el tudja kerülni.

Kérdés: Háziorvos megtagadja a kezelést daganatos betegként, megteheti? Kidobálja az ajtón a beteget magas tumor értékkel és kért vizsgálatokat, amit onkológus és sebész javasolt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A háziorvos nem tagadhatja meg a körzetéhez tartozó beteg orvosi ellátását semmilyen esetben sem. Javasolt panaszt tenni a megyei kormányhivatal népegészségügyi osztályánál, illetve az Orvosi Kamaránál.

Kérdés: Egy családi örökléssel kapcsolatos kérdésben szeretnék tanácsot kérni. Szüleink halála után fontos számunkra, hogy a hagyaték megosztása tükrözze a köztünk korábban született megállapodást. A testvéremnek jelentős pénzügyi segítséget nyújtottam: kifizettem a tartozásait. Abban egyeztünk meg, hogy ezt a támogatást úgy „téríti meg”, hogy a majdani örökségből kevesebbet kér, és az ingatlan értékének felbecsülése után a kölcsön összegét figyelembe véve én nagyobb részt öröklök. Kérdésem, hogy mi ennek a szándéknak a legegyszerűbb és legbiztosabb jogi rögzítési módja. Elég ehhez egy közjegyző előtt tett végrendelet a szüleink részéről, vagy inkább ügyvéd által készített végrendelet lenne indokolt? Esetleg van-e olyan jogi forma (pl. öröklési vagy kölcsönszerződés), amely révén ezt a megállapodást földhivatali széljegyként is lehet rögzíteni? Célunk, hogy az öröklés vitamentes legyen, és a megállapodás később jogilag is érvényesíthető maradjon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A legbiztosabb megoldás, ha a szülők végrendeletben rendelkeznek az arányos öröklésről, közjegyző vagy ügyvéd előtt. Ezen felül külön szerződésben is lehet rögzíteni a testvérek közti megállapodást, azonban a hagyatéki eljárás során a közjegyző a végrendeletet veszi figyelembe elsődlegesen.

Kérdés: Testvérem halála után 1/1 hányadú tulajdonosa vagyok egy lakásnak. A lakás haszonélvezeti joggal terhelt, a testvérem volt barátja a haszonélvező, aki most 83 éves, ő birtokolja az ingatlant, fizeti annak rezsijét, és az unokája lakik benne. Kérdésem, hogy milyen intézkedést tehetek, melyik hivatalos szervhez fordulhatok, hogy azonnal értesüljek a majdani haláláról, elkerülve a halála utáni rezsi felhalmozódást.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A haszonélvező halálát a lakóhely szerinti anyakönyvvezető jegyzi be. Automatikus értesítésre nincs jogszabályi lehetőség. Javasolt a közműszolgáltatókkal előzetesen megállapodni, hogy haláleset esetén azonnal tájékoztatást kapjon, illetve az ingatlan szomszédaival tartani a kapcsolatot.

Kérdés: Beletöltöm a vizet a Punto-ba, alul a motor alatt folyik ki, mi a baja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírás alapján valószínűsíthető, hogy a hűtőrendszer vagy a vízpumpa hibásodott meg. Javasolt mielőbb szakszervizbe vinni az autót, mert a vízszivárgás motorhibát is okozhat.

Kérdés: Jogtalanul tiltja a végrehajtó a munkabért. Jogerős bírósági ítélet van róla. Mégis vonják továbbra is, senki nem akarja leállítani a letiltást. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben jogerős bírósági döntés van arról, hogy a letiltás jogszerűtlen, de azt mégis végrehajtják, haladéktalanul forduljon a végrehajtást elrendelő bírósághoz végrehajtási kifogással. Emellett panaszt is tehet a végrehajtóval szemben a területileg illetékes kamaránál.

Kérdés: Most került kihirdetésre az első lakáshoz jutók kedvezményes hitele. Minden feltételnek megfelelnék az eddigi információk alapján, kivéve annak, hogy volt már a nevemen egy ingatlan. Az ingatlanon nem volt lakható épület, csak egy melléképület, belterületi telek volt. Nagyjából három hónapig volt a nevemen, akkor igénybe is vettem az első ingatlanhoz jutási kérelmet. Nem írattam át a lakcímemet erre a címre. Ebben az esetben nem vagyok jogosult a kedvezményes hitel felvételére, vagy van olyan lehetőség, amellyel ezt az új kedvezményes hitelt igényelhetem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben korábban (legfeljebb 10 éven belül) már volt vagy van az Ön nevén belterületi ingatlan, de nem lakóingatlan minősítésű, vagy ha igen, akkor sem haladta meg az értéke a 15.000.000 Ft-ot, akkor az nem kizáró ok. Az Ön levelében nem szerepel pontosan, hogy melyik első lakáshoz jutási támogatást vette korábban igénybe, ill. a jelenlegi támogatás kizáró okai közt sem szerepel korábbi, hasonló támogatási forma igénybevétele, sőt, más állami támogatásokkal is kombinálható, de ennek kapcsán javasolt banki ügyintézőt vagy lakástámogatási tanácsadót felkeresni.

Kérdés: Hirdetés alapján az interneten (Facebook Marketplace) találtunk cserepes lemezt. A hirdetésben csak egyetlen egy kép volt egy mintával. Az egyeztetés folyamán sem merült fel, hogy más minta is lenne. Kiszállítást követően derült ki, hogy nem az a mintája a lemeznek, amit a hirdetésben láttunk. Az eladót keresve, elmondtuk neki is a problémát, de csak annyit mondott, hogy mivel matt színűt kértünk az ilyen. Erről úgy gondolom, hogy tájékoztatnia kellett volna a formai változáskor. Ez sajnos nem történt meg. Az áru érkezésekor nem tudtunk ott lenni a helyszínen. Milyen lehetőségeink vannak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a termék lényegesen eltér a meghirdetett képtől és nem kapott megfelelő tájékoztatást, az megtévesztésnek minősülhet. Szükség esetén békéltető testülethez vagy bírósághoz lehet fordulni.

Kérdés: Vásároltam egy családi házat Kecskeméten egy tolna megyei polgármestertől. A házat 10 cm-es szigeteléssel, összközművel hirdették, 2020-ban teljes villanyvezeték felújítással. A beköltözés után jött a szomszéd, hogy fizessük a szippantás költségét, mert az ő udvarán lévő derítőbe folyik a ház szennyvize, és úgy állapodtak meg a volt tulajdonossal, hogy egyik évben ők fizetik a szippantást, a másik évben meg a mi házunk. Persze a polgármester úr ezt elfelejtette mondani, na meg azt is, hogy nincs csatorna. Aztán kiderült, hogy a ház áram és gázvezetéke élet- és tűzveszélyes, nincs földelés, szabálytalanok a kötések, 10 cm szigetelés sincs, kémény ellenőrzés nem volt, mert a katasztrófavédelem feljegyzése szerint nem engedték be őket a házba. A kémény is életveszélyes, használatát megtiltották, 30 napot kaptunk a kijavításra. A ház most 2025. 07. hóban még lakhatatlan. Télen nem tudtuk fűteni, nem volt melegvíz. Ez nem csalás? Az ingatlanosok nem felelősek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az eladó valótlan adatokat közölt az ingatlan állapotáról, felmerülhet a szerződés megtévesztés miatti megtámadhatósága, illetve a szavatossági igény érvényesítése. Az ingatlanközvetítő akkor felel, ha tudott vagy tudnia kellett volna a hibákról. Pontos választ a szerződésük ismeretében lehet adni, kártérítésre jogosult lehet.

Kérdés: Azt szeretném megtudni, hogy ha a bíróság jogerős végzéssel kimondta, hogy a válás után a kiskorú gyermeket az egyik szülő csak felügyelet mellett, egy erre való megadott szociális intézmény területén és csak a bíróság által megadott időpontokban láthatja, akkor ezt a kapcsolattartást / láthatást felülbírálhatja-e a két szülő önhatalmúlag úgy, hogy a hatóságok felé tett bejelentés nélkül, mégis átadja a gyermeket az egyik szülő a másiknak szabadon, közösen egyeztetett, kissé rendszertelen időpontokban és időtartamra és helyszínen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, megtehetik.

Kérdés: Tanácsát szeretném kérni: 2017-ben közjegyzőnél kitagadtam a fiamat, amit most szeretnék visszavonni. Kitagadtam, mert érdemtelen, jelenleg is, de ennek ellenére visszavonnám. Azért, mert nem akarom, hogy az unokáim örököljenek. Ennek is megvan az oka. Azt szeretném megtudni, hogyan tudom visszavonni, mert a közjegyző azt mondta, hogy nem lehet, csak akkor, ha változott a kapcsolatunk. A végrendelet szerint a férjemet jelöltem meg örökösnek. Ha visszavonom a kitagadást, a férjem maradhat az örökös az akaratom szerint? Ebben az esetben a fiam kötelesrészt kap, aminek az alapja a teljes örökség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a kitagadás okát az örökhagyó a végintézkedése után megbocsátotta, a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül hatálytalanná válik. Ha nem bocsátotta meg, de szeretné visszavonni a kitagadást, azt a végrendelet visszavonásával teheti meg. Ha visszavonja a végrendeletet, a törvényes öröklés rendje szerint a fia és a férje egyenlő arányban örökölnek, továbbá a házastársa holtig tartó haszonélvezetet kap a közösen lakott házon. A kitagadás csak a kitagadottra érvényes, az ő örököseire, illetve a kitagadás folytán az ő helyébe lépő örökösökre nem. A kitagadott örökös a kötelesrésztől is elesik. Ha tehát azt szeretné, hogy csak a férje örököljön, és a fia, valamint az unokái kötelesrészre sem legyenek jogosultak, akkor javasolt a korábbi végrendelet visszavonása és az akaratának megfelelő új végrendelkezés, azaz a férjének egyedüli örökösként való megnevezése, továbbá fiának és külön az unokáinak is a kitagadása.

Kérdés: Olyan problémába kerültem, hogy veszélyeztetett terhes vagyok, viszont a táppénz jogosultságom lejárt, mivel nincs 365 nap munkaviszonyom, a munkáltató fel akarna mondani közös megegyezéssel, pedig úgy tudom, hogy kötelesek lennének olyan munkát adni, amit el tudok végezni, vagy ha nem tudnak, akkor járna távolléti díj (állásidőre). Viszont ők azt mondják, hogy nem tudnak semmi ilyenről, hogy nem tudnak nekem a továbbiakban segíteni. Valóban jár ilyen, vagy esetleg mit tudok tenni ilyen helyzetben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A várandós munkavállaló rendes felmondással nem bocsátható el. Ha veszélyeztetett terhesként nem tud munkát végezni, és a munkáltató nem tud megfelelő munkakört biztosítani, akkor állásidőre jogosult, amelyre távolléti díj jár. A munkáltatónak jogszabályi kötelezettsége biztosítani a munkavállaló jogait, és nem kényszerítheti közös megegyezésre.

Kérdés: Az autómban szervizbe adást követően totálkár keletkezett. Szeretném felvenni a cég biztosítójával a kapcsolatot ezt az adatot azonban nem adták meg nekem. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy tagadják még azt is, hogy a kocsit ők egyátalán átvették (telefonon történt a szóbeli megállapodás). Milyen lehetőségeim vannak az ügyben kártérítésre lehetőleg egy hosszadalmas polgári per elkerülésével, illetve a biztosítójukkal való kapcsolat felvételre?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a cég nem ismeri el az autó átvételét, a bizonyítás nehéz lehet, de még így is van lehetőség kártérítési igény előterjesztésére. Először érdemes írásban felszólítani őket, és kérni a biztosító elérhetőségét, valamint az esemény dokumentálását. Ha nem válaszolnak, fordulhat fogyasztóvédelmi hatósághoz, valamint polgári peres eljárásban is kérheti az igény érvényesítését. Ha ügyvéd által megfogalmazott felszólítást kapnak, az gyakran elősegíti a biztosítóval való kapcsolatfelvételt.

Kérdés: Édesanyánk végstádiumú demens. Krónikus belgyógyászat egy hónapja kezeli antibiotikummal. Anya ágyban fekvő, nem eszik nem iszik. Szerettük volna kérni az elbocsátását, mert a nem megfelelő kórházi ellátás miatt egyre rosszabb állapotban van. Az orvos stílusa minősíthetetlen volt, és nem adott kérdésünkre választ. Nem tudjuk mit várnak a kezelésétől, meddig kezelik, azonkívül a teste törik, és gombás fertőzés fedi be, mert nem forgatják, s nem megfelelő körülmények között van. Milyen jogot sért az orvos a kitérő, lekezelő válaszokkal, konkrét információ kerülésével.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az orvos tájékoztatási kötelezettségét a beteg állapotáról és a kezelési lehetőségekről törvényben írja elő. Amennyiben az orvos nem válaszol érdemben, elutasító vagy lekezelő, az sértheti az egészségügyi törvény tájékoztatási szabályait, valamint az emberi méltósághoz való jogot is. Panaszt tehetnek az intézmény főigazgatójánál. Az elbocsátást kérhetik, ha a kezelést nem tartják indokoltnak vagy megfelelőnek.

Kérdés: Ismerősöm 39 éves, 8 éves lányát egyedül neveli, közfoglalkoztatottként dolgozik. 5 általános iskolai osztályt végzett, lányát szerény körülmények között neveli, vagyona, saját ingatlana, segítsége nincs. 2015-ben az akkori párja kényszerítésére cégvezetője lett egy Kft-nek, amit a cégbíróság kényszertörlésre jegyzett be. Most adatszolgáltatási kötelezettsége van a cég pénzügyeiről, tartozásairól, amire 30 napot kapott. Az akkori céges iratok költözés miatt mind elvesztek. Segítséggel létrehozott egy cégkaput, ahol kevés adat látható, de félő, hogy a cégtörlés miatt az adóhatóság nagy összegű pénzbírságot szab majd ki rá. 2015-ben aláírta, hogy cégvezető legyen, mert akkori élethelyzetében nem volt más választása, de nem tudta felmérni, hogy ez milyen következményekkel jár. Ma már az őt erre kényszerítő férfival nincs kapcsolatban, de a céges ügy következményei őt terhelik. Hogyan válaszoljunk a cégbíróság levelére, hogy a lehető legkevesebb bírságot kapja?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javasolt, hogy az érintett írásban válaszoljon a cégbíróság levelére, és részletesen ismertesse azokat a körülményeket, amelyek a cégvezetői pozíció elfogadására kényszerítették. A válaszban hivatkozhat élethelyzetére, iskolázottságára, kényszerhelyzetre, és arra, hogy az iratok elvesztek. Emellett kérheti a bírság mellőzését vagy mérséklését méltányossági alapon. Célszerű lehet jogvédő szervezet vagy ügyvéd segítségét kérni, illetve igazolni a párkapcsolati erőszakot, ha az bármilyen formában dokumentált. Egyben célszerű lenne lemondania is a tisztségről.

Kérdés: Felnőtt gyermekem elvégezte a középiskolát, érettségit és szakmát szerzett, családdal marad, együtt élünk. Egyetemre felvételizett, tovább szeretne tanulni. A felvételire még várunk, szeptemberben hol folytatja a tanulmányait. Tartásdíjat még kapunk az apától. Meddig jogosult rá, illetve a bíróság által meghatározott tartásdíjat, ha nem jár már jogilag kinek kell megszüntetésre beadni, jelenteni a bíróságnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a gyermek a középiskola elvégzése után továbbtanul, és tanulmányait rendszeresen folytatja, a tartásdíj fizetése főszabály szerint annak befejezéséig, legfeljebb a 25. életévének betöltéséig tarthat. Ha a gyermek nem tanul tovább vagy tanulmányait nem kezdi el, akkor a tartásdíjra való jogosultság megszűnhet. A tartásdíj-fizetési kötelezettség a fenti időpontokban a törvénynél fogva automatikusan megszűnik. A bíróság által megállapított tartásdíjat a fentieknél korábbi időpontban kizárólag a bíróság szüntetheti meg – ezt a kötelezett (az apa) kérheti a bíróságtól külön peres eljárásban. Tehát, ha az apa úgy véli, hogy a tartásdíj fizetése már nem indokolt, neki kell pert indítania a megszüntetés érdekében. Az is igaz azonban, hogy a megszűnést alapvetően önnek kellene a bíróságra bejelenteni, egy ún. nemperes eljárásban.

Kérdés: Rendeltem egy büfékocsit, a szerződésben a tervezett átadás február 28. Négy hónapja nem kapom meg, a gyártó nem veszi fel a telefont, néha ír egy sms-t, hogy nemsokára kész lesz. A vételár felét kifizettem előlegként. Se kocsi, se pénz, semmi információ. Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződés megszegése esetén – különösen ha a gyártó nem teljesít, és a határidőt jelentősen túllépi – jogosult elállni a szerződéstől, és visszakövetelni az előleget. Célszerű írásbeli felszólítást küldeni, ha az sem vezet eredményre, jogi úton – fizetési meghagyással, majd peres úton – érvényesíteni a követelést.

Kérdés: Kérdésem a következő: Van apósomnak egy háza 1/1, amit odaadott lányának és sógorának használatra, hogy lakjanak benne. Felújitást igényelt. Így mivel kőműves és asztalos vagyok a felújítás nagy részét én végeztem el teljesen ingyen. Kamrából szoba és fürdő kialakítás, csempézés, nyílászáró csere stb. Időközben apósom lánya meghalt, és az élettárs elköltözött, de időnként eljött füvet nyírni a ház körül. Most tudtam meg, hogy apósom eladja a házat, mert az élettárs már nem fog többé odaköltözni, és a fent említett ház vételárán közösen fognak osztozni. Kérdésem: jogosult vagyok-e vagy követelhetek-e az elvégzett munkák után pénzt, ha valóban eladják a házat? Az apósnak 6 lánya van, abból a fent említett halt meg, a többi lány is értetlenül figyeli, miért a volt élettárssal akar osztozni az após. Esetleg beperelhető-e az élettárs vagy az após?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elvégzett munkák után akkor lehet pénzbeli megtérítésre igényt érvényesíteni, ha az bizonyíthatóan megrendelés vagy megállapodás alapján történt, illetve az ingatlan tulajdonosának érdekében valósult meg. Ha szívességi alapon, ingyenes vállalta a munkát, utólag legfeljebb a költségeinek a megtérítését követelheti elévülési időn belül (5 év), amennyiben ez nem történt meg annak idején. Apósa bárki beleegyezése nélkül jogosult a saját kizárólagos tulajdonát eladni, és a vételár egy részét a volt élettársnak ajándékozni.

Kérdés: A szolgáltató szeretne az udvarunkban munkálatokat végezni. Erről előzetesen nem tájékoztatattak semmilyen formában. A munkálatokkal károkat okoznának. Mi ilyenkor a megoldás? Köteles vagyok eleget tenni a kérésüknek? Mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A gázszolgáltató bizonyos munkálatokat jogosult végezni, különösen közérdeket szolgáló karbantartás vagy hálózatbővítés esetén. Ugyanakkor köteles Önt előzetesen tájékoztatni, és a munkálat során keletkezett károkért felelős. Amennyiben nem kapott előzetes értesítést, kifogással élhet és kártérítést kérhet.

Kérdés: 55 éve épült ikerház osztatlan közös tulajdonban lévő A és B része között 53-47% tulajdoni hányad megoszlással az A részben jelenleg 2, a B részben 3 lakás van. A probléma, hogy az A rész egyik lakását kettővé alakítanák és egy plusz villanyórát igényelnének. Az áramot a ház az utca túloldalán lévő oszlopról légvezetéken kapja, az A rész jelenlegi 2 lakásában 3×20, ill. 3x16A bekötés van, a B részen mind a három lakásban 3x20A. A meglevő légvezeték tovább nem bővíthető a szolgáltató szerint. Az igénylő tulajdonostárs szerint az áramot is a tulajdoni hányadok alapján kell a 2 rész között megosztani, azaz vagy mondjon le az A rész bizonyos mennyiségű áramról, vagy viselje egy 10 milliós földkábel bekötése és a kapcsolódó költségeit. Így van ez? Kötelezhető-e a B rész a bővítési projektben anyagilag részt venni vagy árammennyiségről lemondani? A lakás kettéválasztásához kell-e a többiek hozzájárulása? Joggal való visszaélés-e ha az igénybejelentéshez a B rész nem járul hozzá?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Lakás kettéválasztásához és új mérőóra felszereléséhez szükség van a többi tulajdonostárs hozzájárulására. Az áramhasználat tulajdoni hányad alapján való megosztása önmagában nem kötelező, és nem kényszeríthető ki, különösen, ha jelentős költségeket róna a másik félre. A bővítés költségeit csak közös megegyezéssel lehet megosztani. A hozzájárulás megtagadása önmagában nem visszaélés, ha az nem rosszhiszemű.

Kérdés: Özvegyi haszonélvező vagyok egy családi házban. A tető beázik, sajnos cserére szorul. Szeretném tudni anyagilag kit terhel a tető cseréje? Engem, mint özvegyi haszonélvezőt, aki az ingatlanban lakik, vagy a 3 ági örököst, akik az elhunyt férjem testvérei.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tetőcsere költsége – mint jelentős felújítás – főszabály szerint a tulajdonosokat (az örökösöket) terheli. A haszonélvező az ingatlan rendeltetésszerű használatával kapcsolatos kisebb karbantartásokért felelős. Ezért az ilyen jellegű, nagy értékű javítási költségeket nem Önnek kell viselnie.

Kérdés: Az új főnökség kitalálta, hogy mozgóbért fogunk kapni aszerint, hogy ki milyen kategóriába fog esni.A szakmai tudásunk alapján kívánták meghatározni ezt (az új dolgozóknak kevesebb járna, mint a régi, tapasztaltabb dolgozóknak). 95% fölött újraoktatáson kell részt venniük.Sajnos nem a valós gyakorlati tudásunkat vették figyelembe, hanem összeállítottak egy tesztet, amiben nagyrészt olyan kérdések voltak, amikkel sem gyakorlatban, sem az elméleti oktatás során nem találkoztunk. Tesztírásnál rákérdeztünk a trainerektől, hogy most mégis mit válaszoljunk a kérdésekre, mikor ezekről a dolgokról fogalmunk sincs, azt válaszolták, hogy nem számít, csak tippeljünk valamit. A kérdésem az lenne, hogy ez mennyire jogszerű így a dolgozókkal szemben. Értem, hogy ez csak egy „adható juttatás”, de mondhatták volna azt, hogy nem fogunk kapni semmit így sem, úgy sem, csak az a pár ember, akik véletlenül jól találták el a válaszokat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató mozgóbért a saját szabályai szerint határozhat meg, mivel az nem kötelező juttatás. Ugyanakkor az alkalmazott értékelési módszernek – például teszt – objektívnek, átláthatónak és nem diszkriminatívnak kell lennie. Ha az értékelés nyilvánvalóan szakmaiatlan vagy aránytalan, és hátrányos megkülönböztetést eredményez, az munkajogi kérdéseket vethet fel, így érdemes lehet panasszal élni.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy ha a végrehajtónál van az ügy, és árverésre került a lakás, van rá lehetőség, hogy megállapodjak a céggel, vagy csak már a végrehajtóval lehet,

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ügy már végrehajtási szakaszban van, és az ingatlan árverés alatt áll, elvileg még van lehetőség megállapodásra a jogosulttal (vagyis a céggel), és ha ennek eredményeként visszavonják a végrehajtást, az árverés is leállhat. A végrehajtóval is egyeztetni szükséges a pontos lehetőségekről és feltételekről.

Kérdés: Szeretném a véleményét kérni. Férjem mikor elvált, ki kellett fizetni a volt feleségét. Van egy ház, amiben 50-50%-ban tulajdonosok voltak. Mi a férjemmel úgy kaptunk kölcsönt a banktól, hogy akkor még nem voltunk házasok. A törlesztő részleteket a saját bankszámláról fizetem 7 éve. Közös gyerekünk nincs, viszont mindkettőnknek van 2-2 gyereke előző kapcsolatból. Kértem így 7 év után írasson 1/4-nyi tulajdonrészt a nevemre, mert ha bármi történik vele, a kiskorú lányom velünk él még, akkor mi mehetünk az utcára, mert a két gyereke örökli az egész ingatlant. Erre ő azt mondta hogy ez hülyeség, mert nekem lesz rajta haszonélvezetem. (A volt felesége meghalt, neki volt egy férje, őt a férjem gyerekei rövid idő alatt kitették az anyjuk ingatlanjából, mert el akarták adni.) Bevallom aggódok, hogy hiába fizetem a részleteket, öreg koromra az utcára kerülök, mert a gyerekei nagyon anyagiasak.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogilag valóban haszonélvezet illeti meg a túlélő házastársat az elhunyt ingatlanrészére, de ez nem jelent teljes védelmet. A gyakorlatban az örökösök nyomást gyakorolhatnak az eladásra vagy a kiköltözésre, ahogy az Ön által említett példából is látható. Célszerű lenne tulajdonrészt íratni a nevére – különösen, ha Ön fizeti a kölcsönt –, ami hosszú távon nagyobb biztonságot jelentene. Ezt ajándékozással vagy adásvétellel is meg lehet oldani.

Kérdés: Az anyukám meghalt és ezért a cégtől kaphatok pénzbeli juttatást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egyes cégek belső szabályzat alapján adhatnak pénzbeli juttatást munkavállaló vagy hozzátartozó halála esetén. Érdemes a munkáltató humánpolitikai osztályától vagy a kollektív szerződésből tájékozódni, ezek híján kérni, hogy van-e ilyen lehetőség a cég részéről.

Kérdés: Összekülönböztünk az anyámmal, ami miatt baleset érte, voltak itt a rendőrök és a mentők, őt ellátták, engem pedig bevittek egy éjszakára a pszichiátriára, mivel szerintünk a kintről hallatszó hangok csak a fejemben léteznek, gyakorlatilag bolondnak lettem beállítva. Senki nem vizsgált semmit, üldözési mánia is szerepel a kórlapon, amit kaptam. Természetesen felelőségem teljes tudatában vagyok, B,C kategóriás jogosítvány, több év munkaviszony stb. A kérdésem az lenne, kaphatok-e jelentősebb kártérítést a jó hírnév megsértése miatt, kihez tudok ezzel kapcsolatban fordulni segítségért?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben alapos orvosi vizsgálat nélkül állították ki a kórlapját, az valóban sértheti a személyiségi jogait. Elsősorban a pszichiátriai intézet betegjogi képviselőjéhez fordulhat, és ha a kifogásai megalapozottak, kártérítési igényét polgári peres úton érvényesítheti. Célszerű ügyvéd segítségét kérni, különösen, ha a jelentés hátrányosan érinti Önt, például a jogosítvány vagy a munka szempontjából.

Kérdés: Súlyos fogyatékossági minősítésről szóló igazolással rendelkezem, amiért pénzbeli juttatást nem kapok, azonban adókedvezményt veszek igénybe személyi kedvezmény formájában. Munkavállalóként érdeklődtem a munkáltatónál, hogy e törvény („2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 120. § * A munkavállalónak, ha a) * megváltozott munkaképességű, b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy c) vakok személyi járadékára jogosult évenként öt munkanap pótszabadság jár.”) alapján jogosult vagyok-e a pótszabadság érvényesítésére vagy sem, azonban ott ezt elutasították, jogi indoklást nem kaptam. Érdeklődnék, hogy valóban nem vonatkozik a fentebb említett igazolásra e jogszabály?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. 120. §-a nemcsak pénzbeli juttatáshoz kötött, hanem a fogyatékosság tényéhez. Ha az adókedvezményhez szükséges orvosi igazolása megvan (például NAV GYVK), akkor az általában elfogadott az 5 nap pótszabadság érvényesítésére is. A munkáltató tévesen járhatott el. Javasolt írásban kérni az elutasítás indoklását, csatolva az orvosi igazolásokat, az adókedvezményhez kapcsolódó dokumentumokat, és szükség esetén forduljon a munkaügyi bírósághoz.

Kérdés: Szeretném kérdezni, kihez forduljak, ha a fiam lemond rólam, az anyjáról. Együtt lakunk a saját házában.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a fia lemond az Önnel való kapcsolatáról, annak nincs automatikus jogi következménye. Amennyiben a ház a fia nevén van, és Ön ott lakik, a lakhatásának jogalapját (haszonélvezet, használati megállapodás) érdemes tisztázni. Ha nem rendelkezik írásos megállapodással vagy használati joggal, jogi eljárás nélkül is felszólíthatja Önt a kiköltözésre. Érdemes az együttélés jogi és vagyoni kérdéseit ügyvéddel átbeszélni. Amennyiben viszont Ön tartásra szorul, a fiának a Polgári Törvénykönyv alapján kötelessége ennek biztosítása, ha érdemtelenség nem áll fenn.

Kérdés: Volt apámmal egy közös házam, amit apukám tartozásai miatt elárvereztek. Nekem 1/3 részem volt a házból, és nem volt adósságom. Az árverés után fennmaradt összeget a végrehajtó a tulajdoni hányadnak megfelelően osztotta el. Így a maradék 18 millió Forintból 12-t apámnak, 6-ot nekem akar kifizetni. Érzésem szerint ez nem helyes, én úgy gondolom, hogy a ház értékének 1/3-áig a maradék engem illet, hiszen nekem nem volt tartozásom, és a 18 millió Forint el sem éri az 1/3 értéket, tehát szerintem nekem jár. Tévedek? Az egyharmad tulajdonjogom tényleg csak a maradék egyharmadára jogosít, vagy pedig az érték egyharmadáig enyém a maradék? Remélem érthető a kérdésem.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Ön 1/3 tulajdonos volt, úgy az árverésből befolyt vételár 1/3 része Önt illeti meg, nem csupán a „maradék” összegeké. A végrehajtó eljárása kifogásolható, forduljon jogi képviselőhöz vagy terjesszen elő végrehajtási kifogást.

Kérdés: Büntetés jár annak, aki önként megy el másik országba harcolni, ami nem NATO tag?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A magyar jog szerint büntethető az a személy, aki idegen fegyveres erőkben szolgál engedély nélkül. A honvédelmi törvény alapján csak kormányzati engedéllyel lehet részt venni más ország haderejében. Különösen érzékeny a kérdés nem NATO-tagállam esetén. Az engedély nélküli szolgálat büntetőjogi következményekkel is járhat.

Kérdés: Édesanyám a Szociális Egyesület egyik intézményének volt a lakója halála előtt, 1 hónap + 3 napig. A gondozási díjat a második hónapra is befizettem. Kérdésem, hogy az elhalálozás miatt túlfizetésnek minősíthető összeg visszajár-e. Ha igen, de az intézmény nem válaszol a megkeresésemre, illetve nem szándékozik visszautalni, hová fordulhat ők?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elhalálozást követő időszakra befizetett gondozási díj, de legalábbis annak az arányos része túlfizetésnek minősülhet. Érdemes megvizsgálni a velük kötött szerződés erre vonatkozó rendelkezését. Amennyiben az intézmény ennek alapján köteles a visszatérítésre, írásban érdemes erre felszólítani, és ha nem reagál vagy elutasítja a kérést, panasszal lehet élni a fenntartónál, végső soron pedig a területileg illetékes szociális hatóságnál, vagy polgári peres úton is lehet követelni az összeget.

Kérdés: Mennyibe kerül 3 évre a házadó?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A ház utáni adó mértéke helyi adónem, amelyet az adott település önkormányzata szabályoz. Heves településen a helyi rendelet alapján meghatározott összeget kell évente fizetni. A pontos összegről a helyi önkormányzat adóügyi osztálya tud tájékoztatást adni. Általában négyzetméter alapú számítás érvényesül.

Kérdés: Egy multinacionális vállalatnál dolgozom kereskedelemben. A munkáltatóm hozott egy olyan belső szabályt, hogy ha munkaidőn kívül magánszemélyként megyek be a boltba, nem használhatom az önkiszolgáló kasszákat. Az érdekelne, hogy ez jogos-e? Korlátozhat-e engem magánemberként?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató meghatározhat bizonyos magatartási szabályokat a munkavállalói számára a munkahelyen kívül is jó hírnevének, jogos gazdasági érdekeinek, a munkaviszony céljainak elérése érdekében, azonban ezeknek a korlátozásoknak arányosnak kell lenni az elérendő céllal. Pontosabb információk híján is valószínűsíthető, hogy az említett előírás messze túlmutat ezen. Javasolt írásban panaszt tenni a munkáltatónál a jogsértő szabályozás miatt.

Kérdés: Ingatlanirodával kötöttünk szerződést a lakásunk értékesítése miatt félévre. Lenne egy érdeklődő a lakásra, azt mondta, hogy ő megvenné a lakásunkat, de az ingatlanos nélkül. Így eladhatjuk mi is a tulajdon lakásunkat neki, az ingatlanos nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az ingatlanirodával kizárólagos szerződést kötöttek, akkor a vevővel történő, irodát megkerülő eladás esetén is járhat az iroda részére a megbízási díj. Ha a szerződés nem kizárólagos, úgy saját értékesítés megengedett. Mindenképp javasolt a szerződés pontos átvizsgálása a jogkövetkezmények elkerülése érdekében.

Kérdés: Jogszerű-e, hogy a munkáltató napi 24-ben figyeli a kamerát és ehhez a gyerekeinek is van hozzáférése (van kiskorú gyereke is).

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltató kamerás megfigyelést végezhet jogszerűen, de csak az adatvédelmi előírások betartása mellett. A felvételekhez kizárólag az adatkezelés céljához kötődő, arra feljogosított személyek férhetnek hozzá. A gyermekek, különösen kiskorúak hozzáférése súlyos adatvédelmi szabálysértést jelenthet. Érdemes az adatvédelmi hatósághoz (NAIH) fordulni panasszal.

Kérdés: Röviden ennyi lenne a kérdés. Ha egy Kft-ben több tulajdonos van egyikük többségi, a többségi tulajdonosnak jogában áll-e úgy jogfolytonossággal bérbe adni a kft által eddig üzemeltetett (bérelt) éttermet egy másik kft-nek, hogy erről a többi tulajdonost semmilyen formában nem értesíti, csak miután a bérbeadás megtörtént? Ütközik-e jogszabályba, mennyire sérülnek a tulajdonostársak jogai? A megkötött szerződés érvényes-e

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tulajdonos nem jogosult semmire. Az ügyvezető teheti meg.

Kérdés: Adott egy zártkerti ingatlan, ami ráadásul központi porta. Egy szóbeli megállapodás alapján keletkezett rajta egy út. Az akkori tulajdonos megengedte a 3 tulajnak, hogy az ingatlanán közlekedjenek, ne kelljen nagyot kerülniük ahhoz, hogy bejussanak a saját portájukra. Mivel nem használták a térkép által számukra kijelölt utat, ezért azt befásította az, akinek ott van telke. Mi már így vettük. Én csináltam kerítést a „saját” út mellé, mert már az egész telket bitorolták. Kicserélődtek a szomszédok, akik lekerítették hátul, így nem tudok bejutni a telkemre a hátsó bejáraton, illetve gyümölcsfák kivágása nélkül nem. Kérdés: lezárhatom-e ezt az utat? Több mint 30 éve van így, de nincs bejegyezve a földhivatalba és elbirtoklás sem történt.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az út nem került földhivatali bejegyzésre mint szolgalmi út, a szóbeli megállapodás önmagában nem biztosít bizonyítható jogot a használatra. Az út lezárása jogszerű lehet, ha a másik fél nem tudja bizonyítani a szolgalmi jog fennállását, és az nem jelent számára aránytalan nehézséget a saját portája megközelítésében. Javasolt ügyvéd segítségével, a szomszédokkal való megegyezést követően a mindenki számára megfelelő és jogszerű megoldás írásba foglalása és földhivatali bejegyeztetése.

Kérdés: Édesanyám bokája eltört. A sebet a kötözésnél szeretném megnézni. Van-e hozzá jogom, mint hozzátartozó?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nincsen, csak ha az édesanyja megengedi.

Kérdés: Ha nyugdíjba vonulásom után két évvel követelik a tagdíjat tőlem ügyvéddel, mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben már két éve nyugdíjas és nem végzett egészségügyi szakdolgozói tevékenységet, a MESZK-tagság automatikusan megszűnik. Ha a tagság megszűnése nem lett hivatalosan bejelentve, a tartozás jogszerű lehet. Érdemes írásban kérni a tartozás alapját, és ha vitatja, forduljon a MESZK-hoz panasszal vagy szükség esetén jogi képviselőhöz.

Kérdés: Meghatalmazásban, amiben géppel előre ki lettek töltve az ismert adatok (meghatalmazott és a tanúk neve és adatai, módosítható-e a tanú személye, ha még a tanú aláírása nem szerepel a dokumentumon? (Előre ki lett töltve géppel a tanú neve, címe, személyi azonosító száma, de nem volt jelen a tanú, így aláírásra sem került, így másik tanú adatait kellett javítással rögzíteni, aki már alá is írja.) Törvényes ez így?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, megoldható így.

Kérdés: Az önkormányzat 2025. évben hozott rendeletet, hogy a 2000. év előtt temetettek után meg kell váltani a sírhelyet. Kérdésem: lehetséges ez jogilag vagy nem. Ha nem, akkor mit lehet tenni. Ez a hely egy pici falu, ahol eddig nem kellett fizetni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A sírhely-megváltás szabályait az önkormányzat rendeletben szabályozhatja. A hatályos jogszabály szerint a sírhely megváltási időtartama lejártával az újraváltás előírható, még akkor is, ha eddig nem volt ilyen gyakorlat. Amennyiben hátrányosan érinti az új szabályozás, esetleg méltányossági kérelemmel fordulhat az önkormányzathoz részletfizetési kedvezmény iránt.

Kérdés: Eltűnt a felnőtt gyermekem, mit tegyek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha felnőtt gyermeke eltűnt, azonnal értesítse a rendőrséget. A rendőrség eltűnt személyek körözését hivatalból megindítja. Emellett érdemes lehet a közösségi médiában, ismerősök körében is tájékozódni, de a hatósági eljárás elkerülhetetlen az eset hivatalos kezeléséhez.

Kérdés: Hogyan lehet egy ingatlan adás-vételénél hitelesen aláírni személyes jelenlét nélkül? Csak apai részem van benne.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Személyes megjelenés nélkül ingatlan-adásvételi szerződést vagy csak közjegyző által hitelesített vagy teljes bizonyító erejű (ügyvéd által ellenjegyzett) magánokiratban foglalt meghatalmazással lehet aláírni. A meghatalmazottnak az aláíráshoz rendelkeznie kell érvényes, hiteles okmánnyal és a meghatalmazásban rögzített felhatalmazással. A másik alternatíva az ún. távellenőrzés.

Kérdés: Vettem egy telefont, de nem írtunk adásvételit, tönkrement, de a régi tulaj nevén van minden. Neki fizetik ki. Kit illet?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Adásvételi szerződés nélkül nehéz bizonyítani, hogy a telefon valóban az Öné. Ha a telefon eredetileg a korábbi tulajdonos nevén van és az ő nevére érkezik a készülékkel kapcsolatos kifizetés vagy szervizelés, jogilag őt illetik a készülékkel kapcsolatos jogok. Amennyiben Ön fizetett érte, célszerű lenne utólag is írásban rögzíteni a megállapodást.

Kérdés: Mi a teendő, ha az egyik villany partner szerelő se ér rá, és sürgősen kellene, hogy vissza lehessen kötni az áramot.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben sürgős az áram visszakötése, és a szerződéses partner nem elérhető, a hálózati elosztót (pl. E.ON, MVM, stb.) célszerű haladéktalanul értesíteni. Ők tájékoztatást tudnak adni a szükséges lépésekről és eljárásrendről, valamint a leggyorsabban elérhető szakemberrel is kapcsolatba hozhatják. Az engedély nélküli visszakötés jogsértő és veszélyes is lehet, ezért minden esetben hivatalos úton kell eljárni.

Kérdés: Örökségem legfőbb része egy ingatlan 1/1 része lesz. Örököl 3 fő: a férjem, 2 gyermekem. Azonban végrendeletben megindokolva szeretném kitagadni egyik gyermekemet (semmit nem juttatnék neki), akinek van már gyereke. Kérdés, hogy mit jelent a tv. 7:55. § (3), vagyis az unokám mekkora részt kapna (talán kötelesrészt), és azt a nevére írt házrészben kapná, vagy ki kellene fizetni a részét a többi örökösnek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv 7:55. § (3) bekezdése alapján az örökhagyó által kitagadott gyermek leszármazója (azaz az unoka) kötelesrészre jogosult lehet, kivéve, ha ő maga is kitagadás alá esik. A kötelesrész a törvényes örökrész 1/3-a. A kötelesrészre jogosult kérheti annak pénzben való kiadását. Természetben csak akkor, ha ezt az örökhagyó kifejezetten kérte a végrendeletben vagy életében, ill. akkor (részben vagy egészben), ha a kötelesrészre kötelezett számára ez aránytalan sérelemmel járna.

Kérdés: A szolgáltató földkábelt fog lerakni, csütörtök reggel kezdik. Az összes külterületi fám gyökere sérülni fog. Van köztük nagyon nagy fa is. Állítólag kötelesek az eredeti állapotot visszaállítani, pl. a járdát újrabetonozni. De a megölt fákkal mi lesz? Mennyi egy több mint 50 éves fa értéke? Vagy a több 10 éves rózsák? Vagy a tiszafa, amit még a nagypapám nevelt nekem még életében? És az általunk nevelt gyümölcsfák? Ezeket a károkat miért nem kell megfizetniük? A munkásuk szerint mehetett volna a kábel végig a járda alatt is, akkor kevesebb növényi sérülés lett volna. Csak ez a szolgáltatónak sokba került volna, így a járda mentén ásnak. Szintén a munkásuk szerint akár légkábel is lehetett volna, az egyszerűbb is lett volna, mert pont itt van felettünk a többi kábel is. Nem tehetek semmit a fák érdekében? Lehet kárigényem közterületen? Ha a nagy fa a munkák következtében meghal, és pár hó múlva rádől a házunkra (előző tulaj ültette), az kinek a hibája, lehet e kárigényem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A közműcég csak a munkavégzéshez szükséges mértékben jogosult igénybe venni az ingatlant. A keletkezett kárt köteles megtéríteni, különösen a nagy értékű fákban vagy növényzetben keletkezett kár esetén. Kártérítési igénye van, melyet először a szolgáltatónál kell bejelenteni. Amennyiben az egyeztetés nem vezet eredményre, peres úton érvényesítheti a követelését.

Kérdés: 2012-ben megörököltem édesapám útján egy ingatlan 1/4 részét. Az ingatlanon jelzáloghitel volt, és egyéb más hitelek is. 2018-ban édesanyám elhunyt. Visszautasítottam az örökséget. Ezek után az ingatlan 1/4 része az én nevemen volt, a 3/4 része pedig a testvérem nevén. A hiteleket nem fizettük saját vagyonából, mivel a szüleink vették fel. 2023-ban elárverezték az ingatlan 12.000.000 Ft-ért. Ez nem fedezte az egész jelzáloghitelt. A kérdésem arra irányul, hogy ilyen esetben mi történik a fennmaradt jelzáloghitellel és az egyéb hitelekkel? Semmilyen értesítést nem kaptam évek óta a lakcímemre ezzel kapcsolatban. Illetve az árverezés következtében fizetnem kellett volna valamilyen adót vagy árverezési költséget?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt már nem kell megfizetnie, mert csak a hagyaték erejéig felel. Az árverezési költséget a végrehajtó levonja a befolyt összegből. Adó nincsen.

Kérdés: Ki szerettem volna adni a lakásom, meg is tekintette egy komoly érdeklődő, aki ígérte, hogy jövő hónapban, 10-én lefoglalózza, és az azt követő hónap 10-én kiveszi. Szerződés tervezetet küldtem neki, de sem ő, sem én nem írtunk alá semmit, pénzmozgás se történt. Sajnos családi ok miatt mégsem tudom kiadni, ezt ma (21-én) közöltem is vele. Nagyon kiakadt, hogy ő már lefoglalózta a költöztetőket, lemondta a szolgáltatókat, és ha nem adom ki, feljelent. Volna-e jogalapja a feljelentésének, mit követelhet rajtam?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha bizonyíthatóak a leírtak, akkor a leendő bérlő kártérítési igényt támaszthat önnel szemben (ún. biztatási kár).

Kérdés: Ha fölmondom a szerződést, mennyi időm van elhagyni a lakást, kényszeríthet-e arra, hogy azonnal hagyjam el a lakást?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kiköltözés határidejét a bérleti szerződés határozza meg. Amennyiben ez nem szerepel benne, a Polgári Törvénykönyv alapján „ésszerű határidőt” kell biztosítani. A munkáltató csak nagyon súlyos szerződésszegés esetén kényszerítheti azonnali kiköltözésre.

Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy újrahasznosítani szeretnék textil anyagot és az abból készült dolgaimat eladni. Ehhez milyen papírokra lenne szükségem? Illetve milyen költsége van a vállakozás alapításának?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tevékenység végzéséhez először vállalkozást kell alapítania (egyéni vállalkozás vagy gazdasági társaság). Textil-újrahasznosítás esetén hulladékgazdálkodási engedély is szükséges lehet. A vállalkozás alapításának költségei attól függenek, milyen formát választ. Javaslom, hogy forduljon könyvelőhöz és ügyvédhez az Ön tervezett tevékenysége számára ideális vállalkozási forma kiválasztása és létrehozása érdekében.

Kérdés: Most költöztem új albérletbe, a szerződést időm sem volt átolvasni, a párom intézte az egészet, nem is törődtem az egésszel, lefoglalt a munka. Na de van egy ilyen passzus, hogy minimum 1 évig itt kell laknunk, különben nem kapjuk vissza a kauciót, ilyen létezik?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, kiköthető ilyen a bérleti szerződésben. A kaució a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségek biztosítékául szolgál. Amennyiben az abban rögzített 1 éven belül felmondják a szerződést, a bérbeadó visszatarthatja a kaució összegét. Azonban, ha ez az összeg túlzott mértékű (meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát), bírósághoz fordulhatnak annak mérséklésére.

Kérdés: Egy olyan kérdéssel fordulok Önökhöz, amelyben a jogi megfogalmazást nem tudom értelmezni. Az eset: nagymamának van három gyereke, rajtuk keresztül hat unokája. Nagymama sajátkezű írásos végrendeletet készített, amelyben hat unokájára hagyja a hagyatékát, egy ingatlan felét. Az egyik gyermekétől származó három unoka visszautasítaná az örökrészét, hogy a szülője is örökölhessen.
A kérdés: a jogszabály szerint, ha valaki visszautasítja az örökséget, akkor belép a törvényes öröklési rend. Tehát, ha a három unoka visszautasítja az örökséget, akkor a helyükön (mivel az unokáknak nincs gyermeke) a törvényes öröklési rend szerint „beszáll” a szülő, vagy mivel rajtuk kívül van még három végrendeleti örökös (másik három unoka), egyszerűen csak kiesnének az öröklésből és a hagyaték a másik három unoka között oszlana meg?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az unoka mint végrendeleti örökös visszautasítja az örökséget, úgy helyébe a törvényes öröklés szerinti örököse lép, aki ‒ az Ön által leírtak szerint ‒ leszármazók hiányában a 3 unoka felmenője, tehát a szüleik, hacsak a végrendelet másként nem rendelkezik.

Kérdés: A volt főbérlő nem adja oda a saját mosógépemet.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a mosógép az Ön tulajdona, és ezt bármilyen módon (számla, tanúk, szerződéses rögzítés stb.) igazolni tudja, a főbérlő jogtalanul tartja azt vissza. Írásban szólítsa fel az ingóság kiadására határidő megjelölésével. Eredménytelen felszólítás esetén polgári peres eljárásban érvényesítheti tulajdonosi jogait.

Kérdés: Kérdésünk az, hogy egy sikkasztás, hamisítás és csalás ügyében tett feljelentést, nem tárgyalnak, csak lesöprik (nálunk ez történt 88 lakásos társasházban), 2021 óta többszöri feljelentésnél 1-szer idéztek be, de csak szóban mondhattuk el, a bizonyítékot nem voltak hajlandók megnézni. Majd jött egy értesítés, hogy elutasítva. Rendőrségről, ügyészségről egyaránt. A házunk csődbe került, a lakók zöme nyugdíjas. Hová fordulhatunk segítségért, mivel ügyvédre nincs pénze a háznak. A jegyzői vizsgálat a mai napig nincs befejezve.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben több éve zajlik hatósági eljárás eredménytelenül, panasszal élhetnek az ügyészségnél, az Országos Rendőr-főkapitányságon, illetve a belső ellenőrzési szerveknél. A sikkasztás és csalás súlyos bűncselekmények, melyeket hivatalból kell kivizsgálni. Kérhetik országgyűlési biztos (ombudsman) segítségét is, illetve kérhetik az állami jogsegélyszolgálat térítésmentes jogi képviseletét.

Kérdés: Munkaidő keretben dolgozom. Kollektív szerződéssel. A munkáltatóm elrendelte a kötelező túlórát hetente 2×12 óra. Megkérdeztem, hogy kifizetik-e, mire a válasz az volt, hogy ha ő úgy akarja akkor nem fogja. “Lecsúsztatja”. Azt szeretném kérdezni, hogy ez így jogilag rendben van-e? Ugyanis én nem “lecsúsztatni “ szeretném, hanem pénzbeli kifizetést szeretnék a munkaidő keret végén. Nem láttam a szerződésben, hogy ilyen opcióm van csak. Az, hogy így előre tudom, hogy nem fogják kifizetni kötelességem túlórázni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyve szerint a rendkívüli munkaidő (túlóra) elszámolása történhet pótlékkal vagy szabadidő kiadásával is. Utóbbit a munkáltató egyoldalúan elrendelheti, de a szabadidőnek arányosnak kell lennie a túlórával. A munkaidőkeret végén minden ledolgozott időt ki kell egyenlíteni. Ha jogsértést gyanít, forduljon a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz.

Kérdés: Szeretném kérdezni, hogy örököltünk a két lányommal a férjem után. Volt egy tartozása, ami már egy behajtó céghez került. Ezt mi hárman örököltük. Mivel a lányaim akkor kiskorúak voltak, én vállaltam el a befizetést. Ez 2018-ban történt. Egy összegben nem tudtam rendezni, így részletfizetést kértem. Ezt tavaly 2024.10.17. sikerült rendezni. Ebben az örökségben volt erdő, rét, nádas. Most szeretnék megvenni az egyik részét. Hogyan tudom letöröltetni az örökségről a kifizetett tartozást.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kifizetett hagyatéki tartozás megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásból törölni kell. Ehhez a végrehajtást kérő (jelen esetben az XXX) írásbeli nyilatkozata szükséges, mely szerint a követelés kiegyenlítésre került. A nyilatkozattal kérheti a földhivataltól a jelzálogjog törlését. A részletfizetésről szóló bizonylatokat, záróegyenleget tartsa meg, és kérje a jog jogosultjától a törlési engedélyt.