Jogom van

Ingyenes online jogi segítségnyújtás és jogi tanácsadás igénybevétele

Jogom van

Ingyenes online jogi segítségnyújtás és jogi tanácsadás igénybevétele

A fórum használata

A www.jogomvan.hu fórumának felülete arra szolgál, hogy jogi problémájára iránymutatást, lehetséges megoldási javaslatot kapjon, relatíve gyorsan és ingyenesen.

A szolgáltatás anonim, regisztrációhoz NEM kötött.

A „Kérdés beküldése” menüpontra kattintva teheti fel kérdését. Azonosító adatokat a rendszer NEM tárol, azokat megadni így nem szükséges. Személyes konzultáció igénylése esetén kérjük, hogy a kapcsolatfelvételi telefonszámot (+36 20 966 2061) használja.

A lehető leghamarabb (általában 1 héten belül) megválaszolásra kerülnek a kérdések, mely során a kérdés és a válasz megszövegezése kerül kizárólag feltüntetésre az oldalon. A kérdés a rendszerben nem azonnal, csak a moderátori ellenőrzés után jelenik meg.

A beépített kereső segítségével kulcsszavakra lehetséges a keresés minden jogeset címében és tartalmában, mely javasolt, hiszen lehetséges, hogy a kérdésére a válasz már megtalálható.

A fórum teljeskörű jogi tanácsadásra NEM alkalmas, így az üzemeltető minden felelősséget kizár annak használatával kapcsolatosan, pusztán iránymutatás, segítség, jogi véleménynyilvánítás az oldal célja. Egyebekben a főoldalon megjelentetett Általános felhasználási feltételek az irányadóak.

Kérdés beküldése

 

Eddigi adatok alapján

  • A problémák megoldása 91% 91%
  • Minden kérdésre válaszolunk 100% 100%

Népszerű kérdések

Kérdés: Tiszteletem!
Folyamatos 3 műszakban dolgozom (éjjel-nappal, ünnep nap is), a műszakrend szerint több munka napom van havonta, mint a havi munka napok száma. A plusz napokra szabad napot kapok havonta.
Betegállományba kerültem ez évben másodszor november végétől december közepéig, elfogyott a betegszabadságom (15 nap), és utána következett a tb-és táppénz. A problémám az, hogy a december hónapra elkészített műszak beosztásban, melyben a szabadnapok NEM a táppénzes napokra voltak írva -4 nap- 2-őt ráírt (elvett) a táppénzes napokra a munkáltató!
Kérdésem:jogszerű ez?! (azokat a napokat az orvos igazolta!) ill. hol tudok utána nézni?

Válasz: Jól érzi, ez nem jogszerű így. Amennyiben minden részletszabálynak utána szeretne nézni, akkor legegyszerűbben itt tud: www.njt.hu
Közismert jogszabályokon belül az “M” betűt kell választani, ott pedig az Mt.-t (Munka Törvénykönyve).

Kérdés: Mit tehetek abban az esetben, ha a munkáltatóm nem fizeti ki a béremet? Nyilván ingyen nem fogok dolgozni.

Válasz: A Munka törvénykönyve ebben az esetben védi a munkavállalót, köteles késedelmi kamatot fizetni a munkáltató. Ha több havi munkabért nem kapott meg a munkavállaló és nem egyszeri esetről van szó, bírósági úton érvényesítheti jogait és követelheti az elmaradt bérét és a késedelmi kamatot.

Kérdés: Amikor megtudta a munkahelyen a főnököm, hogy terhes lettem, azzal fenyegetett meg, hogy kirúg, ha nem megyek el magamtól, és nem egyezünk meg közös megszüntetésben. Megteheti? És én mit tehetek?

Válasz: Ha kellő időben jelezte a munkáltatója felé a várandósságát, akkor nem mondhatnak fel jogszerűen csupán emiatt, azaz nem “rúghatják ki”. Amennyiben mégis így alakulna, mindenféleképpen forduljon ügyvédhez, a továbbiakban szükséges jogi lépések megtétele céljából. www.jogomvan.hu

Kérdés: Üdvözlöm! Kb. 10 éve a szüleim a nővéremnek ajándékozták a házukat, amiben haszonélvezőként laknak a mai napig. A nővérem kifizetett engem. Közben a szülők egészségi állapota sokat romlott. Édesanyánknak amputálták a lábát. A nővérem külföldön él. De nincs messze a szülő falutól. Kb. 40 perc. 5 éve nem látogatja a szüleinket. Pedig jár a faluba a barátnőihez. Minden gond az én nyakamba szakadt. Én járok hozzájuk takarítani, én viszem őket orvoshoz, én vásárolok és segítem őket anyagilag is. Kérdésem: vissza lehet-e vonni az ajándékozást? Ha igen, nekem mennyit kellene neki visszafizetnem (8 milliót kaptam, eltelt 10 év, romlott a ház állaga és az infláció is közrejátszik) Követelhetnek-e a szülők a külföldön 30 éve élő állampolgársággal rendelkező (viszont 30 éve nincs bejelentett munkahelye) lányuktól szülőtartást????

Válasz: A feltett kérdésére csak általánosságban lehez válaszolni, ugyanis az eset összes körülményeit és pontosan kellene ismerni. Az ajándék visszakövetelhető, de annak szigorú és pontosan körülírt feltételei vannak a törvényben. Szülőtartás is követelhető, de ez is igen komoly feltételekhez kötött és bizonyítani szükséges, továbbá a mértéke sem magas.

Kérdés: Angliában dolgoztam 4 évet. Ott volt biztosításom. Jelenleg betegség miatt itthon vagyok, munkára alkalmatlan állapotban. Kint orvosok nem láttak, csak itthon, és azt mondták hogy legalább 1 évig leszek munka képtelen. A kérdésem az lenne hogy igényelhetek-e kintről valamilyen “rokkant nyugdíjat” vagy bármilyen segélyt. Itthon nem volt még munkaviszonyom.

Válasz: A kérdés rövidsége ellenére rendkívül összetett. Érdemes figyelni arra, hogy az egészségbiztosítás és a társadalombiztosítás nem ugyanazt jelenti, így az állami szolgáltatások is teljesen más kört fednek be.
Elviekben van rá lehetőség (a megfelelő formanyomtatványok kitöltése és elküldése után), hogy Angliából pénzbeli ellátást is kapjon, de a korrekt válaszhoz kellene tudni a kinti biztosítás mikéntjét, feltételeit, a hazakerülését, az orvosi ellátás hiányának okát stb. Ezen kívül három fontos információ még: egyszerre két országban párhuzamosan nem lehet biztosítotti jogviszonyban, erre figyeljen, illetve a kinti ügyintézéshez angol szakember / ügyvéd közreműködését javaslom, amellett, hogy érdemes a munkaviszony jelenlegi megléte felől is informálódni, mivel azt ilyen esetekben rendszerint megszüntetik, az eddigi tapasztalataim szerint.

Load More

Mostanában

Kérdés: Az áramszolgáltatótól 2 szakember ellenőrzést végzett jogtalan áramvételezésre hivatkozva egy feljelentés miatt. Az ellenőrzés során nem találtak semmi erre utaló nyomot. Becsületsértés miatt szeretném megtudni a feljelentő nevét, ha ez nem lehetséges, akkor pereljem be az áramszolgáltatót?

Válasz: Tisztelt kérdező! A leírtak alapján javaslom, hogy első körben az áramszolgáltatóhoz forduljon több/részletesebb információért és kérje ki az általuk helyszínen végzett ellenőrzésről, annak eredményéről szóló hivatalos dokumentumokat.

Kérdés: Mennyi illetéket kell fizetni abban az esetben, ha egy osztatlan közös tulajdon 50%-át megörökölték a testvérek és én ezt az 50%-ot szeretném tőlük megváltani. A másik 50% az enyém. Amikor megvásároltuk az ingatlant az egész után fizettünk illetéket.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illeték az értékkülönbözet alapulvételével kerül kiszabásra. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 4%.

Kérdés: Örököltem nagymamám után 2012-ben egy földet. 2020-ban kaptam egy felszólító levelet egy végrehajtó irodától nagymamám gázdíj tartozásának megfizetésére (közönséges, sima levélben). Az eddigi évek során senki, semmilyen formában nem keresett meg ebben az ügyben. Az ügyhöz tartozik, hogy a földet ketten örököltük. Nagymamám az örököstársam tulajdonában lévő lakásában élt, de a gázóra nagymamám nevén üzemelt. Kérdésem: ha nem fizetek érhet-e valamilyen meglepetés a későbbiek során, illetve a végrehajtó iroda bírósági végzés nélkül veheti-e a bátorságot és végrehajthat-e.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezései szerint a gáz-szolgáltatásból keletkezett tartozások 3 év alatt évülnek el. Azonban az elévülést megszakítja, ha arról felszólítást vesz át, vagy ha a követelést fizetési meghagyásos eljárásban, vagy bírósági eljárásban érvényesítik önnel szemben. Javaslom, hogy az átvett felszólító levéllel mihamarabb forduljon ügyvédhez, a konkrét lehetőségek átbeszélése végett.

Kérdés: A haszonélvezeti jogot kérésre törlik-e az ingatlan tulajdoni lapjáról a haszonélvező halála után vagy a közjegyzőnek kell töröltetni a hagyaték után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan tulajdonosának a földhivatalba kell erre vonatkozó nyomtatványon kérelmet (ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására irányuló kérelem) benyújtania, melyhez mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonatot.

Kérdés: Németországban élek, ukrán-magyar kettős állampolgár vagyok. Anno bejelentkeztem Kispaládon egy rokon lakásába, ahol sosem éltem (az orosz-ukrán háború miatt), de elfelejtettem kijelentkezni. Most el kéne mennem Fehérgyarmatra, rendőrségi kihallgatásra, mert ez állítólag közokirat hamisítás. Ezzel az a bajom, hogy 1250 km-t kéne utaznom, ami legalább 3 napba és 250 euróba kerülne. Ráadásul a koronavírus miatt elvesztettem az állásomat, a Jobcenter rendelkezésére kell állnom folyamatosan, ha hívnak állásinterjúra, fel kell vennem a telefont, stb. Úgy hallottam, hogy van arra lehetőség, hogy pl. skype-on keresztül hallgassanak ki vagy a német rendőrségen tegyek vallomást. A rendőr viszont ragaszkodik hozzá, hogy személyesen jelenjek meg. Jogom van ahhoz, hogy kérjem, hogy hallgassanak ki valahogyan itt Németországban vagy mindenképpen Magyarországra kell ehhez utaznom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy a Be. XX. fejezetében foglaltak alapján indítványozza a telekommunikációs eszköz használatát kihallgatása esetében.

Load More

Megválaszolt kérdések

Az utolsó 100 megválaszolt kérdés

Az összes eddig megválaszolt kérdés listájának megtekintéséhez kérjük, kattintson ide.

Kérdés: Az áramszolgáltatótól 2 szakember ellenőrzést végzett jogtalan áramvételezésre hivatkozva egy feljelentés miatt. Az ellenőrzés során nem találtak semmi erre utaló nyomot. Becsületsértés miatt szeretném megtudni a feljelentő nevét, ha ez nem lehetséges, akkor pereljem be az áramszolgáltatót?

Válasz: Tisztelt kérdező! A leírtak alapján javaslom, hogy első körben az áramszolgáltatóhoz forduljon több/részletesebb információért és kérje ki az általuk helyszínen végzett ellenőrzésről, annak eredményéről szóló hivatalos dokumentumokat.

Kérdés: Mennyi illetéket kell fizetni abban az esetben, ha egy osztatlan közös tulajdon 50%-át megörökölték a testvérek és én ezt az 50%-ot szeretném tőlük megváltani. A másik 50% az enyém. Amikor megvásároltuk az ingatlant az egész után fizettünk illetéket.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illeték az értékkülönbözet alapulvételével kerül kiszabásra. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 4%.

Kérdés: Örököltem nagymamám után 2012-ben egy földet. 2020-ban kaptam egy felszólító levelet egy végrehajtó irodától nagymamám gázdíj tartozásának megfizetésére (közönséges, sima levélben). Az eddigi évek során senki, semmilyen formában nem keresett meg ebben az ügyben. Az ügyhöz tartozik, hogy a földet ketten örököltük. Nagymamám az örököstársam tulajdonában lévő lakásában élt, de a gázóra nagymamám nevén üzemelt. Kérdésem: ha nem fizetek érhet-e valamilyen meglepetés a későbbiek során, illetve a végrehajtó iroda bírósági végzés nélkül veheti-e a bátorságot és végrehajthat-e.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezései szerint a gáz-szolgáltatásból keletkezett tartozások 3 év alatt évülnek el. Azonban az elévülést megszakítja, ha arról felszólítást vesz át, vagy ha a követelést fizetési meghagyásos eljárásban, vagy bírósági eljárásban érvényesítik önnel szemben. Javaslom, hogy az átvett felszólító levéllel mihamarabb forduljon ügyvédhez, a konkrét lehetőségek átbeszélése végett.

Kérdés: A haszonélvezeti jogot kérésre törlik-e az ingatlan tulajdoni lapjáról a haszonélvező halála után vagy a közjegyzőnek kell töröltetni a hagyaték után?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan tulajdonosának a földhivatalba kell erre vonatkozó nyomtatványon kérelmet (ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására irányuló kérelem) benyújtania, melyhez mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonatot.

Kérdés: Németországban élek, ukrán-magyar kettős állampolgár vagyok. Anno bejelentkeztem Kispaládon egy rokon lakásába, ahol sosem éltem (az orosz-ukrán háború miatt), de elfelejtettem kijelentkezni. Most el kéne mennem Fehérgyarmatra, rendőrségi kihallgatásra, mert ez állítólag közokirat hamisítás. Ezzel az a bajom, hogy 1250 km-t kéne utaznom, ami legalább 3 napba és 250 euróba kerülne. Ráadásul a koronavírus miatt elvesztettem az állásomat, a Jobcenter rendelkezésére kell állnom folyamatosan, ha hívnak állásinterjúra, fel kell vennem a telefont, stb. Úgy hallottam, hogy van arra lehetőség, hogy pl. skype-on keresztül hallgassanak ki vagy a német rendőrségen tegyek vallomást. A rendőr viszont ragaszkodik hozzá, hogy személyesen jelenjek meg. Jogom van ahhoz, hogy kérjem, hogy hallgassanak ki valahogyan itt Németországban vagy mindenképpen Magyarországra kell ehhez utaznom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy a Be. XX. fejezetében foglaltak alapján indítványozza a telekommunikációs eszköz használatát kihallgatása esetében.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék azzal kapcsolatban, hogy egy OKJ-s képzés után még járhat-e a gyermektartás, hogyha a gyermek egyetemre szeretne menni. Vagy mivel az OKJ első szakmának számít, így már nem kell gyermektartást küldeni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, jár a gyermeknek tartásdíj, amennyiben még nem töltötte be a 25. évet. A Ptk. alapján a szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

Kérdés: Őshonos magyar állampolgár vagyok, közel 30 évig illegális személyként elektronikus kényszer alatt tartottak lakásomban és azon kívül, mint nyomkövetővel ellátott rabot. Törvényesen elítélt személy büntetését rajtam hajtották végre. Semmilyen ítéletet velem nem közöltek. Magánéletem, egzisztenciám, életpályám teljesen meghiúsították. Lakásomat magánéletre 30 évig nem használhattam, mostanáig sem. Kérdés: létezik-e még az államigazgatási eljárás során okozott joghátrány miatti felelősség megállapításához való jog? Van-e jogom jogorvoslatra, törvényes képviseletre bíróságon, ha a jogellenességet közintézmények alkalmazottai annak nevében követték el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján sajnos nem derülnek ki az ügy konkrétumai, amelyek szükségesek a jogi lehetőségek feltérképezéséhez. Javaslom, hogy az ügyben született, birtokában lévő okiratokkal forduljon ügyvédhez. Általánosságban pedig azt tudom elmondani, hogy az államigazgatási jogkörben okozott károkért lehetséges a felelősség megállapítása, de az egy bonyolult, többlépcsős eljárás.

Kérdés: Tanácsot szeretnék kérni. Ketten voltunk testvérek, de 5 évvel ezelőtt bátyám sajnos meghalt, édesapám 2016-ban halt meg. Halála előtt végrendelkezett, vagyis az ingatlan tulajdonjogát elajándékozta, édesanyámé a haszonélvezeti jog, amíg él. De volt egy kikötés is, hogy anyukámnak szoba-konyhás lakást kell építeni a saját telkükön, az ingatlanért cserébe. Ezt azért akarta volna az apám, hogy anyukám ne éljen egyedül, mivel én 23 éve Kanadában élek. Ez nem történt meg azóta sem. Sőt ők eladták a 2 telket is anyukám tudta nélkül. Úgy szerzett tudomást erről, hogy kapta a levelet, hogy adót kell fizetni a telkek miatt. Sok furcsa dolgot művelnek. Sajnos el vannak tiltva anyukámtól, mivel hazudtak az ügyvédnél is anyukám ellen, de anyu tudta bizonyítani, hogy minden rezsit ő fizet és saját magát is el tudja látni, nem kell az ő segítségük. Az unokahúgom, a férje és a gyerekük kapták az ingatlant ajándékba. Ezért kérem a tanácsukat, hogy mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az érdemi jogi tanácshoz szükséges az okiratok tartalmának ismerete, ezért a leírtak alapján azt javaslom, hogy a végrendelettel és a többi releváns dokumentummal forduljon ügyvédhez, mivel az iratok hiányában érdemi választ nem tudunk adni.

Kérdés: Gyermekemnek megszűnt a tanulói jogviszonya június 30-án. Azt szeretném megkérdezni, hogy a júniusi gyermektartást melyik hónapban kell utalnia a volt férjem munkáltatójának?Júniusban vagy júliusban?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A tartási díjat időszakonként előre kell fizetni, tehát a júniusi díjat a hónap elején kell fizetni.

Kérdés: 4 éve elváltam a második feleségemtől. Első feleségemmel vásároltunk egy ingatlant, a második feleségemmel ott éltünk. Válásunk után én elmentem a lakásból, otthagytam neki, mert nem volt hova mennie a gyermekünkkel. A megegyezés a válásunkkor megtörtént, ami így szól: a felek megállapodnak abban, hogy az utolsó közös lakhelyül szolgáló, de a férj és a volt feleség közös tulajdonában álló ingatlan használatára egyedül a feleség jogosult, onnan a férj a visszatérés szándéka nélkül elköltözött. A férj lakáshasználati díjra nem tart igényt és, hogy a házassági közös vagyon megoszlása tekintetében később kívánnak egymással osztozni. Ami a kérdésem, hogy a második volt feleségem kiköltözött a gyermekemmel az ingatlanból és én lezártam ezt az ingatlant, mindenhol zárat cseréltem, mert ő albérletbe akarta kiadni. Én írtam neki levelet, hogy mire készülök, erre választ nem kaptam. Ezért a saját ingatlanomat lezártam. Jogot sértettem-e vele? Van-e jogom zárat cserélni és bemenni az ingatlanba?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakás használatára jogosult a volt feleség, nem a hasznosítására. Amennyiben az az Ön tulajdona, nem sértett jogot.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék a munkavállaló jogaival kapcsolatban a munkahelyvédelmi bértámogatás idején. A gyár, ahol dolgozom igényelte és elnyerte a bértámogatást június 1-től augusztus 31-ig. 3 nap munka 2 nap pihenős rendszer lenne elvileg, 60 százalékot dolgoznánk. Csak közben a cég kapott egy nagyobb megrendelést, ezért 5 napokat dolgoztunk és azt mondták, hogy munkaidőkeretben 3 hónapban kell nézni és a pihenőnapokat később, augusztusban fogják kiadni. Ezért sok dolgozó így tervezte az otthoni komolyabb munkákat, nyaralást, stb., hogy augusztusban majd lesz rá idő. Most viszont közölte a cégvezetés, hogy a programból ugyan nem lépnek ki, de a pihenőnapokat nem adják ki, hanem majd kifizetik a büntetést. Kérdésem az lenne, mit tehet ilyenkor egy munkavállaló? Köteles vagyok-e dolgozni, ha a munkáltató konkrétan “csal” vagy, ha ledolgoztam a csökkentett munkaidő maximumát mondhatom-e a munkáltatómnak, hogy azok a pihenőnapok nekem igen is járnak?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önnek a munkaszerződése alapján kell kötelezettségeit elvégezni, jogait érvényesíteni. Amennyiben a munkaszerződését módosították a bértámogatás miatt, úgy annak megfelelően kell a munkát elvégezni. A munkavállaló nem szólhat bele a munkáltató hivatalos ügyeibe, így ha mérlegelési jogkörében a cégvezetés úgy dönt, hogy nem veszik mégsem igénybe a támogatást, akkor megy minden a régi kerékvágásban. A szabadság kiadása a munkáltatót illeti meg elsősorban. Pontosabb választ sajnos az információ mennyisége alapján nem tudunk Önnek adni, ahhoz a munkaszerződésére, munkaköri leírására stb. lenne még szükség.

Kérdés: Konyhaszekrény készítésével bíztunk meg egy asztalost, aki 1,5 millió Ft értékben vásárolt faanyagot a kivitelezéshez. A pénz átvételéről van elismervény. Megbeszéltük, hogy 2020. május 31-ig beépítésre kerül a bútor, erről is van papír az ő aláírásával. A bútor még nincs beépítve teljesen, ami pedig be lett építve az kritikán aluli, kókler munka (lehet nincs is végzettsége). Jeleztük neki, hogy ez így nem jó, s ő közölte, hogy másképp nem tudja megcsinálni. Mit tudunk tenni? Jelentsük fel? Bontsa vissza a bútort, a pénzt adja vissza? Most derült ki, hogy nincs is vállalkozása, feketén csinálja.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben hibás teljesítésről beszélhetünk. Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek – másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva – aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti. A hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk megtérítését a jogosult akkor követelheti, ha kijavításnak vagy kicserélésnek nincs helye, vagy ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. E kártérítési igény a kellékszavatossági jogok érvényesítésére meghatározott határidőn belül évül el. A jogosult kártérítési igényét az ugyanabból a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogásként akkor is érvényesítheti, ha a kártérítési igény elévült. A fentiek alapján javaslom, hogy minél előbb szólítsák fel az illetőt az eredeti állapot helyreállítására, és kérjék vissza a kifizetett összeget. Amennyiben erre nem hajlandó az illető, javaslom, forduljanak ügyvédhez.

Kérdés: Egy autókereskedő barátomtól kölcsön kaptam egy személyautót. Durván egy hónapja a biztosítás hiánya miatt megállítottak. Helyszíni bírságot kaptam és aznap intézkedtem a barátomnál a biztosítást illetően. Rá egy hónapra, ez a tegnapi napon történt, újból megállítottak biztosítás hiánya miatt. Igazoltam magam, együttműködtem, majd közölték, hogy a kocsi kamucégek nevén van és elő fognak állítani. Bevittek a kapitányságra és közel 5 órán át egy zárkába tettek, kérésemre nem közölték pontosan meddig és milyen jogon, majd kiengedtek és azt mondták feljelentenek szabálysértés miatt. Nem hallgattak ki, nem kaptam egyéb papírt, csak egy igazolást a hollétemről arra a közel 5 órára. Telefonálni sem engedtek, akit pedig megjelöltem, hogy értesítsék, azt nem hívták fel, később megkérdeztem a megjelölt személyt. Kérem, segítsen megállapítani, hogy jogos volt-e az intézkedés, mert gyanítom, hogy ezért nem zárhattak volna be egy lyukba.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A sérelmezett esettől – mivel az jelen esetben nem bűncselekmény – számított 30 napon belül az adott rendőri szerv vezetőjéhez fordulhat panasszal vagy az alapvető jogok biztosához is (korábban a Független Rendészeti Panasztestülethez lehetett ilyen ügyekben fordulni, de a testület 2020. február 27-én megszűnt, lényegében beolvadt az alapjogi biztos hivatalába). Ha megítélése szerint súlyosabb, de bűncselekménynek még mindig nem minősülő (pl. testi sérülést nem okozó) sérelem érte a rendőrök részéről, akkor javasoljuk, hogy az alapvető jogok biztosát válassza a rendőri szerv vezetője helyett. Panasznak a törvény szerint akkor van helye, ha a rendőri intézkedés, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása a panaszosnak valamely jogát vagy jogos érdekét sértette. Ha a panaszát jogosnak ítélik meg, az eljárt rendőr ellen fegyelmi eljárást indíthatnak, vagy amennyiben szabálysértést vagy bűncselekményt valósított meg az Önnel kapcsolatos intézkedése során, úgy ennek megfelelően szabálysértési vagy büntetőeljárást indítanak ellene.

Kérdés: Nemzetközi hirdetőoldalon, egy kereskedésben vásároltam akkumulátor meghajtású munkagépet A vételárat elutaltam! A hirdetésben több képen is jól látható a gépet meghajtó akkumulátortelep. A gépből az akkumulátortelepet kiszerelték és teljesen más, 10-ed részébe kerülő, silány akkumulátorokkal küldték el Magyarországra. Az átvételkor a CMR-re bejegyeztem a problémát. Mit tudok tenni? (1 millió Ft értékű a képen látható munka akkumulátor, amit kaptunk az pedig 130 ezer Ft!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az Európai Unióhoz tartozó ország, úgy európai uniós fizetési meghagyásos eljárás indítását javasoljuk, amelyet közjegyzőnél indíthat meg. Kiemelten fontos ismerni az adott ország nemzeti jogszabályait is, amely az ügyletre vonatkozik. Javaslom, mielőbb vegye fel a kapcsolatot az eladóval a körülmények tisztázásának érdekében.

 

Kérdés: 2003-ban férjhez mentem és 2007-ben hitelt vettem fel, nem kellett mellé kezes sem. 2009-ben felmondták a szerződést és átadták egy faktor cégnek. Velük egyeztem meg a részletfizetésben. Közben 2011-ben elváltunk a férjemmel hivatalosan. A hitelt egyedül fizettem ki, egyedül nekem van záró nyilatkozatom. Az a kérdésem, hogy a volt férjemnek is kellet volna a hitel felét fizetni? Mivel együtt költöttük el még akkor. Ha igen, behajtható-e még rajta?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös vagyoni jellegét vélelmezni kell a hitelnek, főleg ha együtt élték fel a pénzösszeget. Röviden, igen, kellett volna a férjnek is törlesztenie az adósságot. Mindazonáltal a megtérítési igény 5 év alatt évül el, javaslom, mielőbb forduljon ügyvédhez személyesen. Illetve kérdés még, hogy vagyonmegosztás volt-e Önök között….

Kérdés: A közalkalmazotti munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló jubileumi jutalom beszámításánál figyelembe vehető-e a fizetés nélküli szabadság, mely 90 napig tartott.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, hiszen a jubileumi jutalom feltétele a közalkalmazotti jogviszony megléte, és a fizetés nélküli szabadság esetén az fennáll a munkában töltött időtől függetlenül: Kjt. 78. § (1) A huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.

Kérdés: Sajnos olyan probléma fordult elő, ami rendszeressé vált. Keresztapám sírjáról rendszeresen ellopják a virágokat. Jeleztük a temetőgondnokság felé több alkalommal is, akik a sokadik megkeresés után a rendőrségre irányítottak minket. Ők 50 ezer Forint alatti káresetnél nem indítanak eljárást, ezt a választ kaptuk. Érdeklődni szeretnék, ha kamerát rejtek a sírhoz és rögzíti a kegyeletsértőt, a felvétellel tehetek feljelentést? Ütközik jogszabályba vagy törvénybe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! 50 ezer Ft alatt is kell indítaniuk eljárást, szabálysértésit. Így a rendőrség válasza nem helytálló. Javaslom, hogy írásban tegye meg a feljelentést. Elviekben így felvételt nem készíthet, mivel az személyiségi jogokat sért (nem csak a tolvaj lesz rajta). De ha elkészült, az bizonyítéknak alkalmas lehet.

Kérdés: Kötelesek engem, mint tulajdonos társat értesíteni a közös ingatlanra való bármilyen terhelésről?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéséből nem derül ki, hogy milyen tulajdonról, milyen ingatlanról van szó. Kérem, írja le pontosan a befolyásoló tényezőket, hogy pontos választ tudjunk adni Önnek (pl. tulajdon típusa- osztatlan közös?, teher típusa, hány tulajdonos van stb.) általában véve a kérdésére a válasz: igen.

Kérdés: A férj elhalálozása esetén, hogyan alakul az öröklés, amennyiben az ingatlan 1/2 része a még élő feleség, 1/2 része a férj nevén van és az öröklésben 3 gyermek jöhet szóba. Amennyiben a feleségnek haszonélvezeti joga is keletkezik, hogyan számítjuk ki annak értékét és levonhatjuk-e az egyik gyermekre eső örökség értékéből, amennyiben az adott részt meg szeretnénk váltani?

Válasz: Tisztelt Kérdező!  Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből. A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető. Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható. Bármikor igényelheti özvegyi jogának, azaz a haszonélvezeti jogának megváltását. Ilyen esetben azonban a házastárs és a leszármazók méltányos érdekét figyelembe kell venni. Ez vonatkozik mindenekelőtt a megváltás időpontjának megválasztására. Előfordulhat, hogy az örökösök között vita merül fel, a közjegyző a hagyatékot az özvegyi joggal terhelten a törvényes öröklés általános rendje szerint ideiglenes hatállyal adja át az örökösöknek. A megváltáshoz fűződő jogait az özvegy hagyatéki per útján is érvényesítheti. A pert 30 napon belül kell megindítani. A hagyaték tárgya jelen esetben az ½-ed ingatlanrész lesz csak. A megváltási ár a gyakorlatban 20-30 % körül szokott lenni, vita esetén viszont iü. szakértői kérdés. Javaslom jogi képviselő megbízását (ügyvéd), a szerteágazó viszonyok miatt.

Kérdés: 1985-ben édesapánk elhalálozott. Ekkor a szülői ház 1/6-át örököltem meg, mivel 3-an vagyunk testvérek. Édesanyánk pedig 1990-ben halt meg. Ő közben az öcsénket választotta, hogy majd ápolja, így ráíratta az ő részét az öcsémre. Közben az öcsénk megnősült és a menyecskével anyu nem jött ki, így ők albérletbe költöztek. Anyu felkeresett egy ügyvédet, hogy visszavonja a ráírt részt és az ügyvéd azt mondta neki, hogy anyunak kell bebizonyítani, hogy nem látják el rendesen, így anyu annyira felidegesítette magát, hogy még aznap meghalt. Sajnos én ezt akkor tudtam meg, amikor az öcsémék már a házban laktak. 1991. januárban mondtam az öcsémnek, hogy nekem is van házam meg a nővérünknek is, költözzön haza. Az öcsém 1991. óta lakja a házat. Azóta egy forintot sem láttam az örökségemből. Mivel már én is nyugdíjas vagyok, valamilyen módon szeretnék az örökségemhez jutni. Vagyonközösségre szakosodott ügyvédet keresek, lehetőleg Szolnokon.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Végső soron peres eljárásban megszüntethető a vagyonközösség, amennyiben nem tudnak egyezségre jutni.

Kérdés: Szeretnék tájékoztatást kérni az alábbi nagy problémámról: A hátsó telekhatártól 2 m távolságra egy kb. 8 m magas szomorúfűzfa és fél méter távolságra 3 db kb. 4 m magas oszloptuja van. Ezek egyre többet árnyékolnak évek óta a kertemből. A viharban a szomorúfűzfáról lehulló ágak a kis fám és a szőlők hajtásait letördelik. Virágzáskor telítve van a föld pollennel és félek attól, hogy a madarak felviszik a kullancsot a fára, ami a nyakamba hullik, mikor a kertemben dolgozok. Ez év május 13-án az ültetési távolság betartatását kértem írásban a polgármestertől, de azóta se történt semmi se. Kérdezni szeretném, ilyenkor mi a teendő? Ha mégis bíróságra kerülne a sor én egy 65 éves, másfél éves koromtól paralízises személy vagyok, a nyugdíjam 108.000 Ft. Jogosult vagyok- e ingyenes jogi képviseletre és milyen vagyoni és nem vagyoni kártérítést kérhetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A jelenlegi zavaró helyzet rendezésére – elsősorban – az a lehetősége áll fenn, hogy a szomszéd kert tulajdonosával kell megegyeznie arról, hogy az okozott kellemetlenségeket hogyan lehet mérsékelni. A fás szárú növények telepítésére vonatkozó rendelkezéseket a 346/2008. (XII. 30.) Kormányrendelet tartalmazza, melyet kiegészít a növényültetésről szóló helyi rendelet. Javaslom, hogy amennyiben a fenti jogszabályok alapján jogsértést észlel, forduljon ismételten a helyi önkormányzathoz problémájával. Amennyiben a szomszéd jövőbeni magatartása miatt a kert rendeltetésszerű használata nem lesz lehetséges, az illetékes jegyző előtt birtokháborítási eljárást kezdeményezhet. Egy esetleges peres eljárásban figyelembe veszik a nyugdíja összegét költségmentesség megállapításához, illetve pártfogó ügyvédet is igénybe vehet.

Kérdés: Köszönöm, ha válaszolnak a kérdésemre és ügyvédet is keresnék, aki a bíróságon képviselne (Szentendrén). A cégben tulajdonos voltam és ügyvezető, amikor a bank folyószámla hitelt adott, ahol én voltam a kezes. A Garantiqua vállalta a kezességet és úgy tájékoztattak, hogyha bármi gond lenne a visszafizetéssel, akkor a 80%-ot a biztosító fizeti ki a bank felé és én, mint kezes 20%-kal vállalok kezességet. A bank, a cégbíróság és a Cofidis miatt került a cég oda, hogy a forgalma átmenetileg jelentősen lecsökkent, a bank végül nem hosszabbította meg a folyószámla hitelt. Azóta több év telt el. A céget szintén technikai hiba miatt törölték is és már nem is én voltam a tulajdonos és az ügyvezető sem. A kezességem miatt a bank elindított egy végrehajtási eljárást, amiben 1 millió Ft szerepel. Az ügyvédi irodának írtam, hogy szeretnék megegyezni és részletekben kifizetni a tartozást. Erre most előjöttek azzal, hogy még a 80%-ra is tegyek ajánlatot. Ugye ezt nem tehetik meg? Tudna valaki segíteni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az érdemi segítségnyújtás tekintetében szükséges lenne a vonatkozó szerződés és a teljes iratanyag ismerete. Forduljon hozzánk bizalommal az oldalon található elérhetőségek valamelyikén.

Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy a testvérem elajándékozhatja-e nekem a nevén lévő lakást, ha azt a házassága alatt szerezte? Kell-e a férj beleegyezése?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindazok a vagyontárgyak, vagyoni értékek, követelések – jelen esetben a lakás – amelyeket a házassági életközösség fennállása alatt a házastársak együttesen vagy külön-külön szereznek, és a törvény értelmében nem tartoznak valamelyikük különvagyonába, a házastársakat a szerzés, illetve a követelés keletkezésének időpontjától osztatlanul megilleti, azaz házastársi közös vagyon lesz. Az ajándékozás jogcímén történő tulajdon-átruházás esetén nincsen elővásárlási jogosultsága a tulajdonostársnak.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy vásároltam egy drogériában 3 dolgot. Kifizettem, megvan a számla, de kifelé menet csipogott a kapu. Nem vagyok benne biztos, hogy nálam volt. Lehet, hogy rendszerhiba stb… Kint várakoztam egy ideig, nyilván nem közvetlenül a bejárat előtt, hanem picit odébb, de az üzlet előtt. Majd később autóba szálltam és eljöttem. Vártam hátha valaki kijön, de semmi, a kapu továbbra is csipogott. Utólag megvádolhatnak valamivel? Arra is gondoltam hiába a számla, mi van akkor, ha nem iktatta ki az egyik áruvédőt az eladó és végül meggyanúsítanak valamivel. Nem követtem el semmit, hallásom sérült, néha későn veszem észre a hangokat, emiatt is bánt a dolog.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nincs oka az aggodalomra. Amennyiben hivatalos iratot hoz önnek a postás, javaslom, hogy azt vegye át, és annak tartalmától függően forduljon ügyvédhez, illetve a számlát mindenféleképpen őrizze meg.

Kérdés: A felső szomszéd (panellakás) klímát szereltetett az ablaka alá közvetlenül a falra, a mi kisebb szobánk fölé. Nem is lenne akkora probléma, de túlméretezett, mivel egy kis szobát hűt 3,5 kW teljesítményű egységgel, amit általában egy 55 m2-es lakáshoz ajánlanak. Ha bekapcsolja a klímát, nem csak maga a zaj zavaró, de zárt ablakok mellett rezonancia is fellép. Így sem nyitott, sem zárt ablakok mellett nem lehet megmaradni a szobában. Bár csak egy applikációval, de nyitott ablaknál az ablak előtt állva 40 dB feletti zajszintet is mértem. Még nagyobb baj, hogy hajnal 2-3 körül is bekapcsolja egy egész órára, de van, hogy az éjszaka folyamán többször is. Mivel nem ápolunk jó viszonyt, így megbeszélés útján nem is tudnánk megoldani a problémát. A lakó már nem is tulajdonos, mivel végrehajtás útján az Ingatlankezelőhöz került a lakása és jelenleg csak bérlő. Ilyen esetben nem szükséges engedélyt kérni? Milyen lehetőségeim vannak a zaj csökkentésére?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján javaslom, hogy először forduljon a Közös Képviselőhöz, majd az Ingatlankezelőhöz, megbeszélés útján rendezni a kérdést. Amennyiben ez eredménye nem vezet, akkor joga van a birtokvédelemhez is, 1 éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

Kérdés: 2020.06.11-én édesapám elhunyt. Én és a nővérem vagyunk a jogos örökösök (én úgy tudom). Joga van-e anyámnak engem, a gyerekeimet és unokáimat kijelenteni az állandó lakcímről? Igaz, hogy én már 8 éve nem lakom otthon a kisebbik gyermekemmel, de a nagylányom ott lakik a két unokámmal életvitelszerűen. Azzal az indokkal, hogy övé minden. Úgy, hogy még a hagyatéki eljárás sem volt meg. Kb. 14 éve elváltak édesapámmal, de nem volt vagyonmegosztás váláskor. És még a kővetkezőt kérdezném: Ha le szeretnék mondani az anyai örökségemről azon jogcímen, hogy én az apai részem kifizetését kérem, akkor megtehetem-e? Lemondhatok-e és azt kinek kell kifizetnie és milyen úton?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján a törvényes öröklésből az édesanyjuk kiesett a válással, ám ha nem volt vagyonmegosztás 14 évvel ezelőtt, akkor a hagyatéki eljárás során – mint érdekelt – indíthat hagyatéki pert a volt feleség. Nem ismeretes leírása alapján az édesanyja jogcíme az ingatlanon, így nem lehetséges megválaszolni az első kérdését. Második kérdése megállapodás tárgyát képezi, amelyet a hagyatéki eljárás során is meg lehet kötni. Javaslom, hogy ezzel a kérdéssel forduljanak ügyvédhez.

Kérdés: Érdeklődnék afelől, hogy majd szeretnénk ajándékozási szerződést kötni én, a férjem és a gyerekeink. Ingatlan ajándékozásáról van szó. Eddig az övé volt 1/1-ben, most részeket kérnénk. Lehetséges-e ez, illetve illetékmentes-e az ajándékozás? Úgy tudjuk, hogy ez egyenesági rokonok közt lehetséges.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Egyenesági rokonok között ingyenes az ajándékozás, tehát illetéket nem kell fizetni. Az ügyvédi/közjegyzői munkadíj merülhet fel költségként, illetve a földhivatali bejegyzés díja. Keresse ügyvédi irodánkat bizalommal ajándékozási szerződés tárgyában.

Kérdés: Lányom 2020.02.03-tól 2020.06.03-ig szerződésben állt egy önkormányzati céggel. Ténylegesen márciusig dolgozott a vírus miatt. A 3. és 4. hónapra megkapta a szerződésben szereplő 104.650 Ft-ot, de tovább nem. 04.01-től jogutódként másik cég vette át, egy nonprofit közhasznú cég. Az első cég leigazolta a gyakorlati idejét és azt mondja az újtól járna neki a bér a szerződés idejére. Az új azt mondja nem vette át. Valóban járna még az az összeg és kitől?

Válasz:Tisztelt Kérdező! A szerződés ismeretének hiányában azt tudjuk mondani Önnek, hogy a jogutód automatikusan veszi át a munkavállalókat, tehát a jogutód felel az elmaradt munkabérért. Javaslom, forduljanak személyesen a meglévő iratokkal ügyvédhez.

Kérdés: Elhunyt édesapám (már egy éve) nevére érkezett behajtó cégtől (Intrum Justitia Zrt) egy 50 ezer Ft os tartozás. Én, mint örökös köteles vagyok befizetni utólag a tartozást? A Telekom van fel tüntetve eredeti adósnak. Emlékeim szerint évek óta nem volt aktív a telefonja és feltöltős kártyája volt. Telefonon azt mondták adjam meg az adataimat és majd adnak bővebb tájékoztatást. Arra kérdésre, hogy mért most jött ez a levél nem tudott válaszolni. Viszont annyit közölt, hogy mint örökös nekem kell kifizetnem apám tartozását. Az a kérdésem, hogy ilyen ügyben és ennyi idő után tényleg ki kell fizetnem a tartozást? El tud évülni egy tartozás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján arra tudunk következtetni, hogy trükkel próbálják Öntől megszerezni az összeget. Ne adja meg senkinek az adatait! A tartozás a leírtak alapján biztosan elévült, csak arra majd hivatkoznia kell. Amire figyeljen: ha a MOKK-tól levelet kap (FMH), arra határidőben mindenképpen reagáljon, azaz ellentmondással kell élnie.

Kérdés: Abban kérnék segítséget Öntől, hogy a páromnak 4 évvel ezelőtt született egy gyermeke egy német állampolgárságú lánytól, aki itt élt Magyarországon az élettársamnál, akkor még vele alkotott egy párt. A párom az együttlétük alatt rendszeres munkaviszonyban állt külföldön és hétvégente járt haza. Ez idő alatt a hölgy terhes lett, majd kiment szülni Németországba, megtagadva a párom apaságát. Kint szociális lakást igényelt, mint egyedülálló anya és minden mást, amit igénybe tudott venni. A párommal teljesen megszakította a kapcsolatot, a nevén sincs a gyermek. Most azonban kisbabát várok és a hölgy megkereste a párom azzal az indokkal, hogy követeli a gyerektartást 4 évre visszamenőleg és a továbbiakban is! A párom apasági tesztet szeretne, mert nem biztos az apaság tényében, ugyanis nem sokat volt otthon és furcsállta, hogy a lány nem is akarja, hogy a nevére vegye a gyermeket, de a hölgy ezt megtagadta, most mégis fenyegetőzik? Bukhat-e pert a párom és ha igen neki kell mindent fizetni? Mi a teendő?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a gyermek apjának kiléte ismeretlen, először azt kell bizonyítania a hölgynek, hogy a párja az édesapa. A magyar szabályok szerint legfeljebb csak 6 hónapra visszamenőleg lehet tartásdíjat érvényesíteni. Leírása alapján azt tudjuk mondani, hogy egyelőre ne aggódjanak, a hölgy fenyegetése alaptalannak tűnik.

Kérdés: Lejárt a próbaidőm a cégnél a múlt hónapban. A munkáltató problémát nem jelzett, így az határozatlan idejűvé vált. Én 2 hete lakáscserébe kezdtem, amihez hitelt kellene felvennem. Kérdeztem a munkáltatóm, hogy munkáltatói kölcsönre volna-e lehetőség. Erre ahelyett hogy konkrét választ adott volna közölte (július 9-én), hogy július 31-el megszüntetik a munkaviszonyom arra való hivatkozással, hogy kevés az a teljesítmény, amit fel tudtam mutatni (megjegyzem többi kollégám sem tett le az asztalra eddig semmit). Mivel nem kaptam munkaköri leírást, mely elvileg a munkaszerződés mellékletét képezné, így nem tudtam igazából mi is lenne a feladatom. Azzal vettek fel, hogy alkatrészes kollégát keresnek (amiben van tapasztalatom), de a munkaszerződésem beszerzési vezető pozícióra szól, ezzel szemben üzletkötői feladatot vártak volna el. Ehhez viszont nem biztosítottak semmiféle ügyféllistát, segédletet vagy oktatást. Kérdésem, hogy így mennyire jogos a munkáltató általi felmondás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján azt tudjuk Önnek mondani, hogy mindegy mire hivatkozik a munkáltató, azt bizonyítania is kell. Egy esetleges munkaügyi per elé is nézhet, amennyiben sérelmesnek tartja a munkáltatói intézkedést. Javaslom, hogy per megindításának szándékával forduljon ügyvédhez személyesen.

Kérdés: 2019.12.17-én szültem a gyermekemet. Jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok. Egyedül nevelem. Szeretnék visszamenni dolgozni. Szülés előtt üzletvezetőként dolgoztam. Ezt a pozíciót betöltötte egy kolléganőm határozatlan idejű szerződéssel. Kérdésem az lenne, hogy a munkáltató köteles-e visszavenni vagy esetleg elküldhet? Illetve üzletvezetőnek kell, hogy visszavegyen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Önt természetesen kötelesek visszavenni és nem küldhetik el. A munkavállaló csak akkor köteles másik munkakörbe visszatérni, ha erről a munkáltatóval megállapodott.
Ha az anyuka korábban 8 órában dolgozott, akkor ezután is kaphat nyolc órás munkát, ez közös megegyezésen alapul. Viszont, ha valaki a gyermek 3 éves kora előtt tér vissza a munka világába, neki fel kell ajánlani a részmunkaidős foglalkoztatást. A munkáltató köteles ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására, annak érdekében, hogy a bére az időközben bekövetkezett béremelkedést kövesse.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni, hogy mit lehet tenni? A fizetésemet még nem kaptam meg, csak egy részét. Órabérben dolgozom, minimálbéres bejelentéssel. 10-én kaptam a munkaadótól 146.000 Ft-ot utalva a saját számlájáról, nem a cégesről, a többit még mindig nem kaptam meg. Hivatalosan 13-tól fizetett szabadságon vagyok, de tegnap kaptam egy üzenetet, hogy mától fizetés nélküli szabin vagyok 2 hétig és a mai napon pedig, hogy megszűnt a munkaviszonyom (vagyis a többieknek is). A múlt havi bérem nagy része és az ebben a hónapban ledolgozott béremről semmi információ.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján megállapítható, hogy munkáltatója súlyosan megsértette az Ön jogait, javaslom mielőbb forduljon személyesen ügyvédhez, hiszen 30 napja van a munkáltató jogellenes nyilatkozatát, a munkaviszony jogellenes megszüntetését megtámadni a munkaügyi bíróságon.

Kérdés: Panelházi kocsma korlátozása miatt érdeklődnék, hogy milyen lehetőségeink vannak. Egyre több a verekedés, egyre hangosabbak és már a kocsma területéről is kijönnek az erkélyek alá. Normálisan szólunk, hogy vegyék vissza magukat mire megfenyeget, hogy megver, ha szólok újra. Majd hozzáteszi, hogy úgyis ült már sitten, mi az már neki. Már félünk kimozdulni, nehogy bajunk legyen. A rendőrség is rengeteget volt már kint. Tulajdonosnak a közösképviselő is szólt már, mire annyit mondott, hogy csukják be az ablakokat. Részegen hagyják el kocsival a helyszínt, majdnem összetörve azokat. Van mikor a csecsemő is ott üvölt. Milyen lehetőségünk van korlátozni a kocsmát vagy bezáratni vagy megszüntetni a külső területfoglalását?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Rengeteg lehetőségük van: önkormányzat a közterület foglalása miatt; ÁNTSZ; jegyzőnél birtokvédelem, egy éven túl a bíróságnál; a jogsértések megléte esetén feljelentések tétele; a társasház közgyűlése hozhat szabályokat a bérlésre, illetve az üzemeltetésre stb-stb. Javaslom, hogy ügyvédi segítséggel minél többen, egyeztetve és koncentráltan lépjenek fel, meglesz az eredménye.

Kérdés: A következő lenne a kérdésem. A mostani férjemmel és a szüleimmel még a házasságkötésünk előtt vásároltunk egy ingatlant. A vételár úgy jött össze, hogy a szüleim eladták a lakásukat, az lett az önrészünk, a maradék összeget az akkor még csak párommal hitelből közösen fizettük. Ezért a tulajdoni lapon úgy szerepel, hogy az enyém az ingatlan 5/6-od része, az övé az 1/6-od része, szüleim pedig haszonélvezők. Most válunk és nem tudom hogy a tulajdoni hányadok megváltoztak-e, illetve hogyan attól, hogy házasok voltunk.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Könnyen bizonyítható a bíróság előtt az ingatlan szerzésének aránya és módja. Mivel pontos összeget és arányt sem az önrészhez, sem a hitelhez nem írt, így pontos választ nem tudunk adni Önnek. Kérdéses az is, hogy az életközösségük a házasság előtt is fennállt-e? Javaslom, hogy forduljon ügyvédhez személyesen a házassági vagyonközösség megszüntetése miatt.

Kérdés: Olyan kérdéssel szeretnék Önhöz fordulni, hogy kirúgtak a munkahelyemről és a felmondási papírom leírja, hogy a felmondási időm július 1-től augusztus 1-ig tart, viszont felmentenek a munkavégzés alól. A következő bekezdés azt írja, hogy a munkában töltött utolsó naptól, ami nekem június 30. volt 5 napon belül kifizetik a felmondási időm bérét, az éves szabadságomat, viszont ez még nem történt meg! Megteheti-e a munkaadóm azt, hogy augusztus 1-től számítva 5 napon belül fizet ki, vagy már meg kellett volna tennie ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Megteheti a munkáltató, ám az jogszerűtlen lenne, az Ön által leírt szerződése okán. Javaslom keresse meg a munkáltatói jogkör gyakorlóját, és érdeklődjön a kifizetés felől.

Kérdés: Munkaviszonyomat létszám leépítésre hivatkozva azonnali hatállyal megszüntették. Előzőleg kapott a cég egy munkaügyi ellenőrzést, ahol büntetést szabtak ki a bejelentés nélkül dolgozók miatt. Én titkárnőként az évek alatt olyan információkhoz jutottam, többek közt több 10 milliós költségvetési csalás, hogy a munkáltatóm a munkaügyi ellenőrzés után tartva a NAV ellenőrzéstől, engem küldött el. Érdemes-e a munkaügyi bírósághoz fordulnom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, mindenképpen keressen fel egy ügyvédet személyesen a felmondásához kapcsolódó iratokkal (munkaszerződés, felmondás, munkaköri leírás stb.), hiszen könnyen előfordulhat, hogy nem jogszerűen mondtak fel Önnek. Amennyiben feljelentést szeretne tenni volt munkáltatója ellen, azt a NAV-nál teheti meg.

Kérdés: Egy nem meghirdetett társasházi közgyűlés határozata érvényes-e? A hamis jegyzőkönyvet hitelesítő lakótársak milyen jogi szankciókra számíthatnak? Hogyan lehet érvényesíteni ellenük a szankciókat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A meghívás elmulasztása (akár egyetlen tulajdonostárs vonatkozásában is), továbbá a meghívó kifüggesztésének a hiánya olyan alaki jogszabálysértés, amely az ily módon megtartott közgyűlésen hozott határozatok érvénytelenségét eredményezi. Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított 60 napon belül. A jegyzőkönyvet hitelesítőknek, egyéb feltételek hiányában (erről nem írt) semmilyen szankcióra sem kell számítaniuk. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két tulajdonostárs hitelesíti. A nem hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv nem minősül teljes bizonyító erejű okiratnak. A jegyzőkönyv tartalmát vitató felet terheli a bizonyítás. A jegyzőkönyv elkészítési szabályainak megsértése esetén az abban foglalt határozatok nem érvénytelenek, azonban a jegyzőkönyv elveszíti a bizonyító erejét.

Kérdés: Egy naturista hétvégi összejövetelen, amely alkalommal egy vendégházat béreltünk ki, utólag vettem észre, hogy kamerák vannak elhelyezve az épületben és a zárt kerten belül. Amikor ezt szóvá tettem a tulajdonos azt monda, hogy neki joga van biztonsági kamerákat működtetni. A rendőrségen – vasárnap révén csak porta ügyelet volt – az mondták, hogy csak akkor tiltott a cselekmény, ha azt nyilvánosságra hozzák. Kérdezem, hogy hozzájárulásom nélkül, naturista napozás céljából kibérelt zárt területen belül, készített titkos videofelvétel valóban nem bűncselekmény? Tehetek ellene valamit? Ha igen, mit?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Abban a formában, amit Ön leírt, nem követett el a tulajdonos bűncselekményt. Az egy más kérdés, hogy polgári jogi jogsértés viszont történt, inkább ezen az úton kell elindulnia.

Kérdés: Abban az ügyben kérnék segítséget, hogy saját öcsém rám fogta, hogy megerőszakoltam, holott ez nem igaz! Fel fognak jelenteni, s elveszíthetem a 2 éves kislányom. Mit tehetnék, hogy ne kerüljek börtönbe?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Ön nem követett el bűncselekményt, úgy erősen kétlem, hogy börtönbe kerülne. Amennyiben elindul a büntető eljárás, úgy javaslom forduljon ügyvédhez.

Kérdés:  A szomszéd a jegyzőnél jelentett fel, hogy átnyúlik a szigetelés az ő telkére. Az építésügyi hatóság megnézte és azt mondta, hogy le kell bontani, mert a szomszéd nem engedte meg. De beengedett megcsináltuk és akkor nem kifogásolta, csak 2 hónap után. Ezzel mit tehetek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy pontos ismeretének hiányában azt tudjuk Önnek mondani, hogy az építésügyi hatóság döntése az irányadó. Mivel az ügy előzménye nem ismeretes, egyeztetett-e a szomszédjával az átnyúlásról, volt-e szó ellenértékről stb., elsősorban azt javaslom, próbáljon a szomszédjával megegyezni. Az építésügyi hatóság ellenőrzése során nyilván nem véletlenül döntött az elbontásról, hiszen a szigetelés minden bizonnyal ténylegesen átnyúlik szomszédja telkére.

Kérdés: Mi az elbirtoklás menete? Milyen dokumentumokra van ilyenkor szükség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elbirtokláshoz szükséges, hogy az elbirtokló sajátjaként, zavartalanul, a megfelelő időtartamban birtokolja a dolgot. Az elbirtokláshoz szükséges idő kezdetének a dolog feletti hatalom megszerzésének (birtoklás) időpontját kell tekinteni. A sajátkénti birtoklás egyrészről külső megnyilvánulásokból (beruházások végrehajtása, teherviselés a dologgal kapcsolatban, nyilatkozatok stb.), másrészt a birtokló saját meggyőződése (jogosan birtokol, ezért birtoklását jogszerűen senki sem szakíthatja meg) alapján állapítható meg. Elbirtoklással nem szerezhet tulajdonjogot az, aki erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához, mivel ezekben az esetekben hiányzik a belső meggyőződés. További feltétele az elbirtoklásnak az, hogy a birtokló a tulajdonossal szemben szakadatlanul birtokolja a dolgot. Amennyiben a tulajdonos a birtokost írásban felszólítja, hogy a dolgot adja neki vissza, vagy eziránt bírósághoz fordul, illetve a dologgal rendelkezik (pl. jelzálogjogot enged földjére alapítani), az elbirtoklási idő megszakad, vagyis elölről kezdődik ingóságok esetén a 10, ingatlanok esetén a 15 év. A szakadatlan birtoklást nem zárja ki az, hogy az elbirtokló másnak ideiglenes jelleggel átadja a dolgot. Amennyiben a földnek csak egy részére állnak fenn az elbirtoklás feltételei, és a föld nem osztható meg, elbirtoklás nem történhet. Amennyiben az ingatlant elbirtokolták, ám nem jegyezték be az ennek eredményeként keletkezett tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba, tulajdonjogára az elbirtokló nem hivatkozhat olyan személyekkel szemben, aki az ingatlan-nyilvántartás adataiban bízva ellenérték fejében tulajdont szerzett. (Ez történik akkor, ha a dolog volt tulajdonosa eladja az elbirtoklás folytán más tulajdonába került földterületet másnak, aki nem tud az elbirtoklásról, és az ingatlan tulajdoni lapjában foglaltak alapján joggal azt hiszi, hogy az eladó a tulajdonos.)

Kérdés: 25 éves férfi vagyok és húgomnak (aki kiskorú) többször írt az egyik közösségi oldalon egy névtelen, azonosíthatatlan illető (semmi kor, kép). Elegem lett és csináltam én is egy ilyen anonim fiókot, a következőt írtam neki: Szállj le a húgomról, mert nem lesz jó vége, ha folyton zaklatod hidd el, megkereslek. Mellé persze volt egy kis szitkozódás is az anyukája felé, de ez itt most lényegtelen. Az illető 1 hét múlva válaszolt, elég gúnyosan írogatott, mit képzelek, ki vagyok stb.. És a következőket írta :”Egyébként már bejelentést tettem a hatóságok felé, megvan az IP címed, 2 év börtön, kiskorú zaklatása”. Többször is hangoztatta ezt, közben gúnyosan szidott, hogy milyen hülye vagyok, hogy visszaírok neki, már kapott is visszajelzést, hogy kivizsgálásra kerül sor. Nem tudom, hogy komoly-e a dolog, hisz eleve egy névtelen ember, a korát sem tudom, csak a húgomat akartam megvédeni. Ebből lehet nekem gondom?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön leírása alapján semelyik Büntető Törvénykönyvben rögzített tényállás nem valósul meg – a zaklatás sem -, tehát nem kell tartania következménytől.

Kérdés: A következőkben szeretnék segítséget kérni: 2019. novemberében egy évre szóló, határozott idejű szerződést kötöttem, ahol azonban -számomra- ép lélekkel teljesíthetetlen mértékű munkamennyiséggel és körülményekkel találkoztam, végül 8 hónap után összeroppantam. Fölvett a háziorvos táppénzre a panaszaim alapján, illetve pszichiátriai szakrendelésre is járok. Úgy érzem viszont, hogy a regenerálódásom után képtelen vagyok visszatérni ugyanoda. A mentális és lelki állapotromlásom elegendő indok, hogy felmondjam a határozott szerződést, illetve le kell ezt írassam kifejezetten a szakorvosommal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. szerint a határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna. Javaslom, hogy mindenképpen megfelelő okirattal támassza alá felmondását egy esetleges munkaügyi per elkerülése érdekében.

Kérdés: A feleségem házában éltünk, amit ő neki az állam vásárolt, mivel nevelőszülőknél volt. Később összeházasodtunk, egy közös gyermekünk is van. A lakáson felújítási munkákat végeztem, hitelt is vettem fel, s az én fizetésemből vonták a részleteket, ami le is járt. 14 évig tartott a házasságunk, sorozatos hűtlensége miatt elhagytam. Most ő jelenlegi élettársával meghirdette a házat eladásra. Kérdésem, hogy eladhatja-e nélkülem a házat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéses, hogy mire és milyen jogcímen vett Ön fel kölcsönt. Leírása alapján a kérdéses ingatlan a felesége különvagyonát képezi, Ön nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban fellelhető tulajdoni lapon sem. Leírása alapján úgy tűnik, hogy Ön hagyta el az ingatlant önként a visszatérés szándéka nélkül, ám kérdéses, hogy a gyermek hány éves és jelenleg hol él. Javaslom, osszon meg több információt a pontos válaszhoz.

Kérdés: Szakgimnáziumban közismereti tantárgyat oktató közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó tanár vagyok, 2021.02.21.-én érem el az öregségi nyugdíj korhatárt. A július elsején életbe lépett szakképzési rendszer jogállás változása miatt úgy döntöttem, hogy a továbbfoglalkoztatáshoz nem járulok hozzá (1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 25/A. § (1) bekezdés), végkielégítéssel távozok (Kjt. 25/A. § (6) bek. alapján, a Kjt. 37. § (2)-(4), és (6) bek. szerint). A munkáltatóm 2020.07.08.-án levélben tájékoztatott, hogy jogviszonyom 2020. június 30-ával megszüntetésre került, az időarányosan ki nem adott szabadságom megváltása, valamint a végkielégítés kifizetése megtörténik. A mai napig (2020.07.10.) még nem érkezett meg a számlámra sem a végkielégítés, sem a szabadság megváltás, sem a júniusi fizetésem. Azt szeretném megtudni, hogy július elsejétől jár-e nekem felmentési idő és mennyi? (Kjt. 33. §)

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az okirata szerint felmentéssel szüntette meg a munkáltatója a jogviszonyát, úgy felmentési időre jogosult. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt (többek között) felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. A Kjt. 33. § -a alapján 30 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő után 8 hónap a felmentési idő. Az erről szóló rendelkezésnek benne kell lenni a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető okiratban.

Kérdés: Férjem elhalálozott. A ház a lányomé, haszonélvezettel élünk benne. Férjemnek van egy másik házasságából született fia. A férjemnek vagyona nincs, az én nevemen van valamennyi pénz. Kérdésem, hogy az közös szerzeménynek számít-e és az öröklés tárgyát képezi-e a fia felé? Ha igen milyen mértékben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a közös lányuk már a férje halála előtt megszerezte a ház tulajdonjogát (és a tulajdonjoga a földhivatalba is bejegyzésre került), úgy ez a ház nem része a hagyatéknak. A pénz kapcsán: nem mindegy, hogy közös volt-e a számla stb. Mióta van meg a pénz? Eredete igazolható-e? Illetve a hagyatéki eljárásban megjelent-e? Ezek ismeretében lehetséges a válaszadás.

Kérdés: Egy önkormányzati cégnél dolgozom. Nemrég, március végén behívatott a felső vezetés és fenyegető hangulatban, hangnemben elém tettek egy új munkaköri leírást. Ebben kb. 5-ször annyi dolog van, mint amennyit eddig végeztem és van közöttük teljesen ideje múlt dolog is (látszik, hogy másolták valahonnan). Én, mivel fenyegetve éreztem a munkahelyemet, aláírtam és a cég vezetője is aláírta. Ez március vége felé volt, viszont az aláírási dátum a papírokon március 1., ami vasárnapra esett. Én akkor bizonyíthatóan nem voltam a városban. Kérdésem annyi lenne, hogy egy vasárnapi keltezésű és aláírású munkaköri leírás érvényes lehet-e vagy támadható?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. rendelkezései szerint a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót (többek között) a munkakörbe tartozó feladatokról. Tehát, a munkaköri leírás az a munkáltató egyoldalú tájékoztatása. A leírtak alapján egyébként sem lenne eredménnyel (!) „támadható” bármilyen okirat.

Kérdés: Férjem elhalálozott. Van egy lányunk, annak a házában élünk haszonélvezeti joggal. Férjemnek van egy előző házasságából született fia. Férjemnek vagyona nincs, az én nevemen van nem túl sok takarékjegyekbe fektetett összeg, amiből a nyugdíjunkat egészítettük ki. Ez közös vagyonnak számít akkor is, ha egyedül az én nevemen van? Kérdésem: ebből örököl-e a fia kötelezően?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. A pontos válaszhoz tehát további adatokra lenne szükségem.

Kérdés: Több, mint tíz éve hozott bírósági döntés alapján teljes korlátozó gondnokság alá kerültem már 15 éve. Gondnokom a lányom, aki semmiféle kapcsolatot nem tart velem. Egy stabilizálódott pszichiátriai betegek számára fenntartott otthonban vagyok jelenleg. Lehetséges-e a gondnoksági határozat felülvizsgálását kérnem? Milyen úton kezdhetem el? Ugyanis szerettem volna kb. két éve a lányommal megbeszélni, hogy átmehessek egy alapítványi közösségbe, ahova barátnőm (aki nincs gondnokság alatt) költözött. A gondnokom, azaz a lányom közölte az igazgatónővel, hogy nem támogatja a kérésemet. Minden megkeresésemet válasz nélkül hagyta. Tehát mit tehetek, mit javasol az ügyvéd úr?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett. Ebben az esetben a jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el (kivéve azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyeknek a megkötése a mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel). Azonban, a gondnoknak a véleménynyilvánításra képes cselekvőképtelen nagykorú kívánságát az őt érintő jognyilatkozata megtétele előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie. Függetlenül a fentiekben írtaktól, a gondnokság felülvizsgálatát már hivatalból meg kellett volna tennie a gyámhivatalnak, erre esetleg még fel lehet hívni a figyelmüket.

Kérdés: Párom édesanyja nemrég elhunyt, ketten örököltek egy házat a testvérével, amit 3.000.000 Ft-ra értékeltek. A testvére eladná nekünk a részét, amit részletekben tudnánk kifizetni neki, viszont nem tudjuk, hogyan kéne egy papírt írni erről, mivel mindketten be szeretnék biztosítani magukat. Ebben szeretnék segítséget kérni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ingatlan (tulajdoni hányad) eladásához ügyvéd által ellenjegyzett írásbeli adásvételi szerződés szükséges, ezért javaslom, hogy forduljanak ügyvédhez.

Kérdés: 9 éve dolgozok egy állami cégnél és a telephelyvezető folyamatosan lekezelő, alpári módon “beszél” velem és sok kollégámmal olyan dolgok miatt, ami sok esetben magánjellegű dolog lenne és ezzel zaklat is sok esetben. Bárkit megaláz a beszédstílusával mindenki előtt és sok esetben kirúgással is fenyegetőzik. Ilyen esetben lehet-e fordulni munkaügyi bírósághoz vagy lehet-e valamit tenni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján jelezheti hivatalosan munkáltatója felé a problémát, illetve tehet(nek) feljelentést, az elhangzottak pontos tartalmának értékelése után.

Kérdés: A problémám az lenne, hogy édesanyám elhunyt. Volt a tulajdonában 1/1-es arányban egy ingatlan. Van 2 gyermeke és egy férje, akitől ugyan nem vált el, de közel 20 éve nem éltek együtt és nem is tervezték, hogy újra együtt éljenek. Én úgy tudom, hogy ilyen esetben édesapám (a férj) nem örököl a házból semmit. Ez valóban így van vagy a különéléstől függetlenül, mivel papíron még házasok voltak, neki is lesz részesedése az örökségből?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jól tudja. Csak erre majd hivatkozni (vita esetén bizonyítani is) kell.

Kérdés: 2 órás bejelentéssel dolgozok 2018. márciusától egy élelmiszer vállalatnál, ami franchise. Az lenne a kérdés, hogy jár-e nekem a szabadság, 41 éves vagyok és van egy 7 éves kislányom és papírt kért a cég a gyerek adataival év elején. Heti 4 napot dolgozok átlagban. És nem jár nekem a táppénz, ha beteg vagyok és a gyerekkel sem tudok itthon maradni, ha beteg.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján feltételezhető, hogy munkaviszonyban áll a munkáltatójánál, részmunkaidőben. A részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak ugyanannyi szabadság jár, mint a teljes munkaidőben dolgozónak. Minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság 20 munkanap, erre jön + 8 nap pótszabadság és az 1 gyermek után járó 2 nap pótszabadság.

Kérdés: Párommal 4 éve vagyunk együtt, úgy döntöttünk, hogy az ő házára + 3 szoba tetőteret építünk. De közben én tulajdoni lapot kértem a hivatalból és kiderült, hogy a 21 éves fia a tulajdonos és a fia anyja és a párom a haláláig haszonélvező. Ez anno mikor meg lett írva, akkor egy szőlős volt, ez van a tulajdoni lapon. Évek múltán a párom építtetett rá egy 50 nm házat. A volt párja nem igazán akar róla lekerülni, de én viszont úgy fektetni a házba, hogy én sehol sem vagyok, nem igazán szeretnék. Én fizetném minden költségét. Igaz a párom azt mondta, hogy ő lemond a javamra a haszonélvezeti jogáról, sőt még el is vesz feleségül, hogy elhiggyem fontos vagyok neki. Abban kérném a tanácsát, hogy mit lehet ilyenkor tenni, mi a jó megoldás az én részemre, hogy ott legyen a biztos pont számomra.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Haszonélvezetről lemondani így nem lehetséges. A leírtak alapján a párjának nincs tulajdoni hányada az ingatlanban. Adásvétel vagy ajándékozás lehet arra megoldás, hogy ön tulajdont szerezzen az ingatlanban.

Kérdés: Kisebb kárt okozó, üzletszerűen társtettesként elkövetett csalás bűntettével vádolnak, amit el is ismertem és így az ügyész 2 év 2 hónap letöltendő börtönre ítélt. Egyedülálló anyaként 2 kislányt nevelek, harmadik gyermekemet várom (4 hónapos terhes vagyok). Kérdésem az lenne, mi a teendőm, hogy ne kapjak börtönt? Van rá esélyem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben azt javaslom, hogy mielőbb keressen fel ügyvédet, mivel több, de relatíve bonyolult eljárást kell kezdeményeznie.

Kérdés: Röviden megpróbálom leírni mi történt. Szóval 2018-ban elhagytam élettársamat 4 gyermekkel. Majd mikor látogatások voltak bíróság nélküli megegyezés alapján, az apuka elcsábította tőlem a gyerekeket, akkor 9 éves volt a legnagyobb a legkisebb 4, így édességgel, telefonnal és ígéretekkel sikerült neki. Behívtak a gyámhivatalba és aláíratták velem, hogy a gyermekek az apukánál vannak. Ezt nem rendesen magyarázta el akkor nekem a gyámhivatal, így papír szerint én lemondtam róluk, persze eszem ágában nem volt, ilyet sosem tennék. 2 hétig bírtam a gyerekek nélkül, mert apuka nem engedte őket telefonálni sem, ezért visszamentem hozzá. Majd hogy a papír megsemmisüljön, hozzámentem feleségül De a gyámhivatal azt mondja, hogy a papír még él. De van, aki azt mondja nem igaz. Az lenne a kérdésem, hogy most él vagy nem él a papír így, hogy hozzámentem feleségül?!

Válasz: Tisztelt Kérdező! A szülői felügyeletet a szülők közösen gyakorolják, kivéve, ha van ettől eltérő gyámhatósági vagy bírósági rendelkezés. Javaslom, hogy a gyámhatóságnál aláírt dokumentummal keressen fel ügyvédet a lehetőségek átbeszélése végett, mert nem teljesen egyértelmű, amit leírt.

Kérdés: Kérdésem az lenne Önökhöz, hogy tegnapi nap kaptam egy bírósági végrehajtást, amiben 604.652 Ft-ot szeretnének rajtam behajtani, egy 6 évvel ezelőtti céges teherautóval való baleset károkozás miatt. Mind emellett nekem van egy autó a nevemen, amit lefoglaltak papíron és 600.000 Ft-ra becsülték az értékét. A mai nap, ha én azzal befáradok, hogy a teljes összegre szeretnék részletfizetést kérni, akkor mennyi esélyem van arra, hogy a lefoglalt autómtól eltekintenek?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Van rá esélye, 6 havi részletre.

Kérdés: Lábazati szigetelés lett a szomszéd felől felrakva. Ezt látta és végignézte, nem szólt ellene semmit. Majd 2 hónap után feljelentés tett, mert átnyúlik a telkére. Le kell bontani? Ez szándékos károkozás nem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdéséből nem derül ki, hogy szomszédja hol és miért tett „feljelentést”? A leírtak alapján ez inkább birtokvédelmi kérelem lehet….. Amennyiben hivatalos okiratot kap e témában, úgy javaslom, hogy forduljon ügyvédhez.

Kérdés: Anyám élettársi kapcsolatban él, mind a ketten özvegyek. A párjának lakásában élnek. A férfi szeretné, ha esetleges halála után is a házban lakhatna édesanyám. Elmondása szerint a fiáé a ház fele a volt felesége után, ő csak a ház felével rendelkezik. A másik fél tulajdonnak a haszonélvezeti joga az övé. Hogyan lehet az ő tulajdon jogának felhasználásával azt biztosítani, hogy édesanyám élete végéig a házban lakhasson?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben az élettársa tulajdoni hányadára vonatkozó holtig tartó haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapítása, vagy a tulajdonrészének az átruházása lehet megoldás.

Kérdés: Válás után a lakás, amiben lakom nagykorú fiaimmal, 50% arányban az én tulajdonom. Szeretném megkérdezni, hogy miként tudom átíratni két fiamra a részemet? Ha ajándékozom, milyen költségvonzata van, hol kedvezőbb ezt elintézni, ügyvéd vagy közjegyző? Ebben az esetben is maradhat haszonélvezeti jogom? Mindhármunknak jelen kell lenni? Mit kell vinnem magammal?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ajándékozás jelen esetben illetékmentes. A közjegyző/ügyvéd díját, valamint a földhivatali eljárás díját kell megfizetni. Ajándékozással lehetőség van holtig tartó haszonélvezeti jogot is alapítani. A szerződés aláírásakor minden érintett félnek jelen kell lennie, de nem feltétlen egy időpontban. Az ingatlan és a szerződő felek okmányai (személy ig, lakcímkártya, adókártya) szükségesek hozzá. A munkadíjak több mindentől függnek, azokat nem lehet meghatározni, ajánlatot tudnak rá kérni.

Kérdés: Szomszédunk a saját erkélyének falára szereltette a klíma kültéri egységét, ami egyben a mi hálószobánk fala. A klíma erősen zavarja az éjjeli pihenést. Sajnos semmilyen áthelyezésre nem hajlandó. Milyen jogaink vannak vele szemben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtoklásában jogalap nélkül háborítják. Fordulhat a jegyzőhöz, akitől 1 éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. Illetve választhatja a bírói utat is (birtokper).

Kérdés: Burkolási munkákra találtunk egy vállalkozót, akit árajánlat után meg is bíztunk a munkával. Megbízási szerződés írásban nincs, de az előleg átvételéről van kézzel írott, aláírt és adatokkal ellátott papírunk. A munka haladtával jöttek az igények újabb anyag és munkadíj részletekre, amiket átutaltunk. Minden utalással ment, van róla bizonyíték, illetve minden utalás után kiegészítettük a fenti papírt az újabb összegekkel és dátumoztuk, aláírtuk. Egyszer csak a burkoló úgy döntött, hogy nem dolgozik tovább a felújításon, mert rájött, hogy alábecsülte a munkadíjat. Úgy döntöttünk, hogy nem kérjük így a további munka elvégzését és a fel nem használt, de kifizetett anyagdíjakat visszakérjük (57.000 Ft). Elismerte a tartozást, de nem adja vissza a pénzt. Számlát sem adott még semmiről, pedig lett kérve. A vásárolt anyagokkal sem tud elszámolni blokk vagy számla formájában, pedig ezt is kértük tőle. Elkezdett kerülni minket. Feljelentést akarunk tenni hűtlen kezelés vádjával. Megalapozott lenne?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Hűtlen kezelés esete akkor áll fenn, ha akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. A leírtak alapján bűncselekmény nem történt, sokkal inkább egy polgári jogvitáról van szó. Jelen esetben javaslom, hogy a lehetőségek feltárása érdekében a rendelkezésükre álló okiratokkal/átutalási bizonylatokkal forduljanak ügyvédhez.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy ha gyermekláthatással kapcsolatban született egy bírósági végzés, ami számomra nem megfelelő, akkor hová fordulhatok? A probléma abból adódik, hogy az apa egy gyülekezet tagja. Viszont pszichiátriai papírja van, amin a diagnózis: vallási téveszme, mivel teljesen megszállottan csinálja és kizárólag ennek él. A bíróságon ennek ellenére sajnos született egy olyan döntés, hogy kéthetente elviheti őket, ha nem kényszeríti és erőlteti náluk ezt a dolgot. Viszont a kisgyerek 7 éves és látjuk rajta, hogy megviseli. Volt, hogy nem akart ott aludni nála, de ő azért is rávette. Segíteni szeretnék a gyerekemnek és változtatni a láthatáson. Hová fordulhatok? A végzés ez év márciusi.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül a bíróságtól lehet kérni.

Kérdés: Közös tulajdonú ingatlanból elköltözött a volt párom és én szeretném megváltani a részét, de ez még egyenlőre egyezkedés alatt van. Szeretném megkérdezni, hogy lecserélhetem-e a zárakat, hogy a volt párom ne tudjon bejönni akkor, amikor csak akar?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére.

Kérdés: 12 éve lakunk a két közös gyerekünkkel (14 és 8 évesek) az élettársam lakásában. Élettársi szerződést nem kötöttünk. Mindhárman ideiglenes lakcímen erre a címre vagyunk bejelentve. A párom ki akar rakni a lakásból a gyerekekkel együtt. Nekem van egy kis lakásom, ami jelenleg ki van adva. Kérdésem: milyen jogaim vannak? Tényleg kirakhat a lakásból úgy, hogy semmi nem jár 12 év után? (Nem a lakásból, mert 1/1 tulajdonos, de 12 éven át bútorokat vettem, a költségekhez hozzájárultam.) Kirakhat-e a gyerekek nélkül vagy a gyerekekkel úgy, hogy egyik percről a másikra kizár?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Szerződés, vagy egyéb megállapodás hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését. A bíróság a volt élettársat – kérelmére – feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt. Kivételesen indokolt esetben a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a volt élettársat illeti meg, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható.

Kérdés: 57 éves vagyok, 2,5 éve dolgozom egy nagyobb cégnél. Ez idő alatt egyszer sem voltam táppénzen. Most cégen belül áthelyeztek egy másik munkafolyamat végzésére, ezen munkavégzés során a karom és a jobboldalam teljesen begyulladt. Az üzemorvos könnyített munkát írt elő, de nem tettek át. Így rosszabbodott az állapotom. Ilyenkor mi a teendő? Mire vagyok jogosult?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenképpen forduljon orvoshoz, hogy dokumentálásra kerüljön az állapota. A többi kérdésére a munkaszerződése, munkaköri leírása stb. ismeretében lehetne pontosan válaszolni.

Kérdés: Új építésű lakást szeretnénk vásárolni. Megállapodtunk a tulajjal egy összegben és kulcsrakész állapotban (falfestés nélkül) a vásárlásról, amit egy vételi szándéknyilatkozatban rögzítettünk is. Most nem csak a festést, de a glettelést, hálózást és falcsiszolást is rám akarja verni mondván, hogy ez is a festéshez tartozik. Előszerződés és szerződés nincs a kezemben. Van-e esélyem a festésen kívüli munkák végrehajtatására, ha csak vételi szándéknyilatkozatom van?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Attól függ, hogy pontosan mit (vagy mit nem) tartalmaz a szándéknyilatkozat.

Kérdés: Segítséget szeretnék kérni, mert a párommal megromlott a kapcsolatunk. Van egy 3 éves gyermekünk és a párom el szeretne költözni a szüleihez úgy, hogy magával vinné a picit is. Jelenleg együtt lakunk hárman egy családi házban, ami édesapám tulajdona, de a párom is és a gyermek is ide van bejelentve állandó lakcímre. Kérdésem az volna, hogy elviheti-e a gyermeket innen, megváltoztathatja-e a pici lakcímét? És innen a helyi óvodából kiírathatja-e, valamint beírathatja-e egy másik óvodába, egy másik településen az én beleegyezésem nélkül?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Megteheti az édesanya, hiszen még nem került rendezésre a felügyeleti jog (az egy más kérdés, hogy ELVILEG az óvodai beíratáshoz és a lakcím megváltoztatásához az Ön nyilatkozata is kellene). Jelen pillanatban közös szülői felügyeleti jogot gyakorolnak, amelyet helyzettől függően megváltoztathatnak bírósági vagy gyámhatósági eljárással. Amit ő megtehet, azt Ön is, ill. ami neki tilalmazott, az önnek is a jelenlegi helyzetben.

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, ha pénzbehajtás van valaki ellen és vonják a jövedelme ötven százalékát rendszeresen már hét éve, akkor a behajtó cég megcsinálhatja-e, hogy az egyik jövedelem 100%-át és a másik fizetésből, amit kapott nettó 332.000 Ft-ból 142.000 Ft-ot kapott csak, a többit is levonták. Szabályos-e ez?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján nem feltétlen tűnik szabályosnak, ám az iratok ismeretének hiányában nem tudunk Önnek pontos választ adni.

Kérdés: Mint bérbeadó szeretném megkérdezni, lehet-e gyümölcsösnél a bérleti időszak végét tört hónapra, vagyis a vegetáció közepére tenni? Ugyanis a szerződés három évre, 2018. április 11-től 2021. május 31-ig szól. Ez így valóban három év, csakhogy a gyümölcs vegetációs ideje szerint ez már négy év. Ezt a szerződés lejártát úgy kell értelmeznem, hogy ő negyedszerre, 2021-ben is jogosult a támogatási kérelmet beadni és felvenni? Köteles 2021. május 31-ig gondozni a területet és én azt átveszem június 1-jével? Nekem olyan érzésem van, itt valami nem szabályos. Ugyanis a bérlő ehhez ragaszkodik, szerintem a támogatások miatt, ami egy évre 1 millió Forint, s ha fagykár is van, akkor 2 -3 millió Ft is lehet. És még azt is kijelentette, hogy jövőre nem jár a bérleti díj, mert az csak szeptemberben esedékes.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy az iratokkal forduljon személyesen ügyvédhez, leírásából adódóan nem tudunk Önnek pontos választ adni. Alapvetően a törvény nem zárja ki az Ön által sérelmezetteket, ám ezt így kijelenteni információ nélkül nem lehet.

Kérdés: 2020.04.08-án szóban felmondott a vírus helyzetre hivatkozván a főnököm. Kilépős papírokat a mai napon 2020.07.02-án kaptam csak kézhez, melyben megdöbbenve olvastam, hogy azonnali hatállyal küldött el a munkáltatóm, miszerint a fuvarfeladatok teljesítése során kifogások érkeztek a munkámra, illetve többszöri lopást követtem el. Ha ezeket elkövettem volna, akkor egy jegyzőkönyv készült volna, de erről nincs tudomásom. Senki nem keresett meg ez ügyben sehonnan. Letiltásom nincs. Ez érzésem szerint rágalmazás, becsületsértés. Se felmondási idő, sem távolléti díj. A szóbeli felmondás a munkahelyem gépkocsi parkolójában történt. Egy forintot sem kaptam!! Mi a teendő ebben az esetben? Jogorvoslat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy menjen vissza személyesen a munkáltatóhoz és kérjen írásbeli nyilatkozatot arról, hogy mikori hatállyal és milyen címen szüntették meg a munkaviszonyát. Ha azonnali hatályú felmondás, akkor kérjen erre vonatkozóan is írásbeli indokolást. Egyidejűleg írjon egy nyilatkozatot és adja oda a munkáltatónak, hogy nem fogadja el az intézkedést, mert 2020.04.08.-án erre vonatkozóan nem kapott semmilyen tájékoztatást. Ezen iratok birtokában fordulhat munkaügyi bírósághoz.

Kérdés: Albérletből való kiköltözéskor a tulajdonos átnézte a lakást, a garázst, átvette a kulcsot és a 300.000 Ft kaucióból 250.000 Ft-ot visszautalt, a maradék 50 ezer Ft a fennmaradó számlákra lett félretéve. Órákat lefotóztuk, azt mondta bemegy és lezáratja a számlákat. Ez még nem történt meg és ráadásul kitalálta, hogy talált 3 fekete foltot a garázsban (mindezt átvétel után úgy, hogy erről semmit nem rögzítettünk) és még azt is az én költségemre akarja megcsináltatni. Van ehhez joga? Az átvétel után most addig találgathat ki dolgokat, ameddig az 50 ezer Ft kitart és akkor nem ad vissza belőle egy fillért sem?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ingatlanban kár keletkezett, úgy a javítási költséget fizetheti a tulajdonos a kaució összegéből. Leírásában nem közölte, hogy vettek-e fel jegyzőkönyvet az átadásról. Javaslom, hogy ajánlja fel a tulajdonosnak a javítás saját kezű elvégzését, amennyiben ténylegesen szükség van rá.

Kérdés: A kérdésem a következő: kaptuk most az egyszeri 500 ezer forintos juttatást és hogy a fizetés letiltás erre is vonatkozhat? Illetve még abban a hónapban a rendes fizetésből is lehet letiltás?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása nem tartalmazza a letiltó határozatban rögzítetteket. A részletek ismerete hiányában nem tudunk Önnek pontos választ adni. Annyi bizonyos, hogy ez az egészségügyi dolgozóknak nyújtott juttatás nem sorolható a törvényben rögzített kivételek közé, tehát letiltás alá kerülhet bizonyos esetekben.

Kérdés: Jelenleg gyeden vagyok 8 hónapos gyermekemmel, a munkahelyem pedig dec. 31-el megszűnik. Én körülbelül egy év múlva szándékoztam volna visszamenni dolgozni, de így sajnos nem lesz hova. A kollektív szerződés alapján, a ledolgozott éveim száma után 3 havi végkielégítés és 60 napi távolléti díjra lennék jogosult, azonban a kollektív szerződés dec. 31-el lejár (a vállalat 2 telephelye továbbra is működni fog az ország másik végén). A kérdésem az, ha egy év múlva jelentkezem, hogy visszaállnék munkába és leszámolnak, akkor a dec. 31-el lejárt kollektív szerződés szerint vagy a munka törvénykönyve alapján kapom a leszámoláshoz szükséges juttatásokat?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés megválaszolásához ismerni kellene a kollektív szerződés teljes tartalmát. Amennyiben jogutód nélkül szűnik meg december 31. napjával a munkáltatója, úgy december 31-ig a kollektív szerződés szerint helyes az elszámolás. Amennyiben lesz jogutódja a munkáltatójának és lesz új kollektív szerződés, úgy annak megfelelően lesz helyes az elszámolás.

Kérdés: Abban kérném a segítségét, hogy jelenlegi munkahelyemen február óta vagyok, viszont munkaszerződést nem kaptam és tegnap kiderült, hogy nincs szabadság. 52 éves vagyok, egy kiskorú gyermekkel.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére a munkavállaló, a munkába lépést követő 30 napon belül hivatkozhat.

Kérdés: A gázművek felszólított, hogy azonnal bontsam le ingatlanomat (amely a lakásom), mert túl közel van a gázvezetékhez, amit pár éve fektettek le. Ha nem, akkor ők bontják le az én költségemen. Mi a teendő? Kérhetek-e kártérítést? Hol fogok lakni?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben azt tanácsolom, hogy a birtokában lévő, e témában keletkezett dokumentumokkal mihamarabb keressen fel ügyvédet. Csak az iratok ismeretében lehet a feltett kérdéseire válaszolni.

Kérdés: Falun lakunk belterületen, jelenleg a hátsó szomszédunk külterületnek számít. Az ott élők állattartással foglalkoznak (ló, birka, sertés). Az ingatlanuk a kerítésünktől 150 m-re van. Viszont minden hónapban trágyáznak és a kerítésünktől kb. 4-5 méterre teszik le. Elviselhetetlen a szaga, rajtunk kívül 2 szomszéd is tett panaszt az Önkormányzatnál, de semmiképp nem hajlandóak jegyzőkönyvet felvenni, mert nem szeretnének ebből problémát. Előzőleg különböző állati tetemek voltak beleforgatva a trágyába, ami még bűzösebb volt. Kérdésem, hova tudunk ezzel a problémával fordulni, ha nem segítőkész a polgármester és a jegyző egyaránt? Lehet-e szabályozni, hogy ne legyen elviselhetetlen a trágya szaga?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leveléből pontosan nem derül ki, hogy Ön vagy az említett szomszédok milyen panaszt tettek az önkormányzatnál, illetve hogy a törvényes határidőn belül (1 év) éltek-e a jegyzőtől kérhető birtokvédelem intézményével. Amennyiben még nem került sor a birtokvédelem iránti kérelem előterjesztésére javaslom, hogy forduljanak írásban a jegyzőhöz e tárgyban. A továbbiakban bíróság előtt kérhetik a birtokvédelmet. Az állati tetemek veszélyes hulladéknak minősülnek; azok illegális lerakásáért büntetést is kaphat az elkövető, ebben az esetben értesítsék a rendőrséget.

Kérdés: A tulajdonomban van egy alacsony értékű, sajnos az elhelyezkedése miatt eladhatatlan “beépítetlen terület megjelölésű ingatlan”. Erre a területre az Önkormányzat egy szennyvízcsonkot helyezett el, majd kötelezett rá, hogy 150 ezer Forint közműfejlesztési díjat fizessek. Ezt az összeget nem fizettem be, a területre nem szerettem volna ezt a csonkot (hisz épület nem található rajta), de ez az Önkormányzatot nem érdekelte. A földterületre később az önkormányzat ezt összeget adótartozásként bejegyezte (jelzálogjoggal terhelte). Kérdésem, hogy lemondhatok-e a földterületről, hisz a területen lévő tartozás magasabb összegű így, mint amennyiért el lehetne adni. Esetleg ez a tartozás elévül-e, ill. kamatozik-e? 2017. januárban jegyezték be.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet. Főszabály szerint a követelések öt év alatt évülnek el, az elévülési idő azonban megszakadhat vagy nyugodhat is. Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Az elévülést megszakítja a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy a követelés csődeljárásban történő bejelentése. Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik. Az ingatlan tulajdoni lapjáról dönthető el, hogy pontosan milyen teherjog került bejegyzésre, mert a jelzálogjog és a végrehajtási jog nem ugyanaz. A jelzálogjog esetében nincsen elévülés. Lemondás helyett ajándékozás, adásvétel lehetséges. A helyrajzi szám alapján lehetne többet mondani, pontosabban a tulajdoni lapot kellene ismerni.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulnék segítségért, hogy abban az utcában, ahol építkezünk nincsen kiépítve a csatornarendszer. Az önkormányzat nem engedi, hogy szolgalmi jog bejegyzéssel rákössük a csatornát a mögöttünk lévő ingatlan csatornarendszerére (amelyen szándékosan úgy lett csinálva a csatornarendszer, hogy erre alkalmas legyen) arra hivatkozva, hogy volt már probléma ebből a településen, hogy egy vita miatt el lett zárva az egyik telek valamilyen közműről. Azonban a településen nincs semmilyen rendelet erre vonatkozóan, hogy ne lehetne csatornát másik telken keresztül vezetni. Érdemes ez ügyben ügyvédi segítséggel az önkormányzathoz fordulni és úgy kérni, hogy megcsinálhassuk? Az önkormányzat hajlandó lenne kiépíteni a csatornát az utcában, ehhez viszont az utcában lévő 30 telekből 15 tulajdonosnak be kellene fizetni 500.000 Ft-ot, hogy megkezdjék a munkákat, a többi telektulajdonosnak előfinanszírozná az önkormányzat.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy írásban forduljon az önkormányzathoz a szolgalommal járó csatornaépítés ügyében, és ha megkapja az elutasítást, folytassa szintén írásban a problémával kapcsolatos kommunikációt, akár jogi képviselő közreműködésének igénybevétele mellett.

Kérdés: A Magyar Közlönyben jelent meg az a rendelet, amelyből végül kiderült, mely egészségügyi szolgáltatók április 1-jén állományban lévő dolgozói – a részmunkaidősök is – kapják meg a beígért bruttó 500 ezer Forintot. A bejelentés április 3-án történt, én április 2-ától vagyok állományban így egy nap miatt elesek a juttatástól. Erre nincs semmi jogorvoslat, méltányosság stb., mivel 3 gyermeket nevelek és jól jött volna a támogatás.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A 275/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet szövege szerint az egészségügyi vagy egészségügyben dolgozónak 2020. április 1-jén és az igénylés kezdetének időpontjában is jogviszonyban kell állnia a Korm. rendelet által meghatározott szolgáltatónál vagy munkáltatónál. Ezenfelül pedig a munkáltató jogosult a rendkívüli juttatásra való jogosultságot megállapítani ezen személyek vonatkozásában.

Kérdés: Kölcsönszerződést kötöttem egy ismerősömmel 750.000 Ft-ra, jelzálog bejegyzéssel egy telekre. A közjegyzői okiratban nincs kamat meghatározva. Késve tudom csak fizetni sajnos a Covid19 járvány miatt. A határidő 2020.04.30. volt. Július közepén tudom visszafizetni. De ő 250.000 Ft kamatot követel tőlem. A közjegyző azt mondta, hogy nem kell csak a kölcsönszerződésben megjelölt összeget kifizetni, viszont mivel jelzálog van rajta ezért neki ismét a közjegyzőnél kell lemondani erről a jogáról és a pénzt ott kell vissza is adni. Mit tehetek jogilag a tisztességtelen kamat megfizetése ellen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A kölcsönszerződés ismeretében lenne lehetséges kérdésének megválaszolása. Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. Az Ön által írt dátumok és a jelenlegi jegybanki alapkamat okán ez az összeg 250.000.- ft semmiképpen sem lehet, tkp. 1-2 ezer Ft. körüli összeg lehet csak a késedelmi kamat (ez a pontos megfizetési dátum függvénye). Ügyleti kamatot pedig nem kérhet.

Kérdés: A munkavállaló szabályos felmondása esetén nem kapott semmilyen választ a felmondó levelére. Tudjuk, hogy mikor jár le a 30 nap felmondási idő (még van addig 15 nap), de azért jó lenne hivatalos választ is kapni. A munkáltató egyébként egy alapítvány, ahol az új elnök még nincs a bíróságon bejegyezve, a régi pedig nem kíván az üggyel foglalkozni.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz arra vonatkozóan szabályt, hogy a munkáltatónak mennyi időn belül kell az Ön megkeresésre válaszolnia, azonban alapelvi szinten rögzíti, hogy a felek együttműködésre kötelesek. Javaslom, hogy próbáljon meg a munkáltatójával e-mail, telefon vagy végső esetben személyes megjelenés útján kommunikálni.

Kérdés: Adásvételi szerződést kötöttem lakó ingatlanra 2020.06.05-én, megtekintett állapotban. 1 millió Ft foglaló után szerződéskor további 13 millió Ft-ot fizettem. Fennmaradt 10 millió Ft november 30-ai határidővel. Közben szennyvízzel keveredett árvíz öntötte el a házat és a kertet. A pincében jelenleg is áll a víz. A ház körüli földet átitatta a víz. Annak kiszáradása akár éveket is igénybe vehet. Közben az ilyen árvíz megismétlődhet. Kérdésem, hogy felmondhatom-e egyoldalúan a szerződést vis major esetre hivatkozva, mivel nem azt a házat kapom, mint amit anno megtekintettem. Visszakérhetem-e a kifizetett teljes összeget, vagy a foglaló kivételével. Jogos-e az eladó azon igénye, hogy 2 millió Ft ellenében eláll a szerződéstől peren kívül.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdésének teljeskörű megválaszolásához szükséges lenne az ingatlan-adásvételi szerződés, valamint a további iratok ismerete. A következmények kapcsán először azt kell vizsgálni, hogy a szerződés milyen szabályokat határoz meg egy ilyen helyzet előállására, ugyanis elsősorban ez a szabályrendszer lesz alkalmazandó. Mindenképpen figyelemmel kell lenni arra is, hogy bizonyos szerződésszegések mikortól láthatóak előre.

Kérdés: Megromlott házassági viszony miatt szeretnék tájékozódni a válással kapcsolatban. Hitellel terhelt házban élünk a feleségemmel, aki rövidesen elköltözik. A hitelt teljes egészében én törlesztem, rezsi számlák az én nevemre vannak kiállítva, eddig ezt a feleségem fizette, kb. két éven keresztül. A házban közösen vásárolt háztartási cikkek vannak még (mosógép, hűtő, televíziók, tűzhely, bútorok).
A kérdésem a következő: milyen jogi követeléseket támaszthat válás esetén a feleségem? Az együtt töltött közös évekre gondolok…

Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastársak között vagyonközösség keletkezik, mely az életközösség indulásával kezdődik. A házassági közös vagyonba beletartozik mind az az ingóság és ingatlan, amit a házasfelek az életközösség alatt közösen vagy külön-külön szereztek, leszámítva valamelyik házastárs különvagyonát. A különvagyon azon elemei, amelyek a közös életvitelt szolgálják és a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyak helyébe lépnek, 5 évi házastársi együttélést követően közös vagyonná válnak. A házastársak vagyoni viszonyaikat szerződéssel rendezhetik, ha ez nem történik meg, közöttük a törvényes vagyonjogi rendszer érvényesül. A házassági vagyonközösség elsősorban akkor szűnik meg, ha maga a házasság, illetve a házassági életközösség megszűnik. A házasság megszűnését követően a vagyonjogi kérdéseket a felek rendezhetik egymás közti megállapodással vagy vagyonmegosztási szerződéssel, amennyiben azonban a felek egyetértéssel nem tudnak megegyezni, a bíróság fog a rendezetlen kérdésekben ítélettel határozni.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy apasági perre mikor van lehetőség?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az apaság bírósági megállapítását kérheti az anya, a gyermek, a gyermek halála után a leszármazója és az apa. A pert személyesen kell megindítani az apa ellen, az apának pedig a gyermek ellen.

Kérdés: A vér szerinti nagypapa vagyok és kis unokámnak a vér szerinti apukája szeretné 4 év után a kislányt elvinni 2 hetente, de a kislány nem akar menni. 4 év után semmi kötődés nincs. Kérdésem, van-e más módja ennek, hogy ne vihesse el?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az édesapának joga van látni a gyermekét. Amennyiben a kapcsolattartás módján változtatni akarnak, peres eljárást kell, hogy indítsanak a bíróságon. Az egy más kérdés, hogy ilyenkor a kapcsolatot ún. vissza kell építeni, megfelelő módon. Ha ezt nem ítélik annak, akkor a gyámhatósághoz is tudnak fordulni, de vigyázat, mert a kapcsolattartás végrehajtása már bírósági hatáskör. Ezért előtte célszerű pontosan tisztázni, hogy ki és mit szeretne.

Kérdés: Én 2020. Június 12-én pénteken felmondtam a munkahelyemen, egyszerűsített foglalkoztatásban voltam, napi bejelentéssel. A problémám az, hogy nem fizettek ki 5 munkanapon belül mondván, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásban nem így működik és nem kötelesek kifizetni 5 munkanapon belül. Szeretném kérdezni, hogy ilyenkor mit tudok tenni, illetve hogy valóban köteles-e kifizetni 5 munkanapon belül?!

Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen a Munka Törvénykönyve szerint köteles a munkáltató kifizetni Önnek a fennmaradó munkabérét, kizárólag az Mt. 80. §-ban előírt igazolásokat nem köteles kiadni.

Kérdés: Egy idősotthonban történt az eset. Az ismerős idős hölgy elszámolást kért ki a vezetéstől, hogy lássa anyagi helyzetét. A nyugdíja az otthonba érkezik. Letéti számlán kezelik a térítési díj után megmaradó összegeket és itt történnek a levonások is. A júniusban kapott elszámoláson feltűnt egy áprilisban levont összeg, 17.800 Ft pelenka címén, amivel azonban gyermekei látják el. Azonnal reklamált és az intézmény főnővére azt válaszolta, hogy nem tudja, hogy miért vonták le tőle, de számon fogja kérni a kollégáját, aki ezt tette és visszakapja a pénzt. A levonásról a nénivel nem írattak alá bizonylatot. Mivel az intézmény több, mint 100 főt lát el idősgondozásban és ennek a fele demens sajnos nem kizárt, hogy ilyen jogtalan levonások másnál is előfordulnak. Édesanyám is az otthon lakója, kértem már elszámolást én is több alkalommal, de ezt nem adták ki. Tehetek-e feljelentést és milyen büntetőjogi minősítésben?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Először is az idősek otthonának házirendjét kell megvizsgálni. Általában minden idősek otthonának van ellátottjogi képviselője, aki képviseli az ápoltak jogait. Kérdéses, hogy mit ír a házirend, illetve fontos lenne tudni, hogy miként és ki által került az összeg levonásra. Javaslom, hogy az intézmény vezetőjének írjanak egy felszólító levelet a visszafizetésre, kilátásba helyezve a jogi következményeket. Ilyen alacsony összeg „eltűnése” esetén szabálysértési eljárást lehet indítani. Fontos lehet még, hogy a többi ellátott is ellenőrizze az elszámolást. Ha több személynél is előfordul, érdemes a közérdekvédelmi ügyészséghez (is) fordulni.

Kérdés: Édesanyámmal 50-50%-ban birtoklunk egy ingatlant. Ha ki szeretnék szállni, a felbecsült érték kifizetésére felszólíthatom-e? Barátjával egyedül laknak az ingatlanban.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A birtoklás nem jelent tulajdonjogot. Kérdés ebben az esetben, hogy tulajdonjoga van-e az ingatlanon? Amennyiben közös tulajdonukban áll az ingatlan, a bíróságtól kérheti eredménytelen felszólítás után a közös tulajdon megszüntetését.

Kérdés: Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy volt egy válásom, kettő kiskorú gyermekem (3 és 6 évesek) velem maradt, a felügyeleti jog csak az enyém, anyuka láthatást kért a gyerekre. Minden hétvégén elvihette őket. Közben anyuka elköltözött a gyermekek közeléből egy másik kapcsolat miatt 350 km-re. Azóta (5 HÓNAPJA) nem találkozott a gyermekeivel. Most azt követeli, hogy a nyári szünetben 1 hónapra adjam őket oda, de fontos kiemelni, hogy súlyos beteg. Van egy alapbetegsége és mellé több kísérő betegség társul. Jelenleg önmagát ellátni nem tudja, nehezen lát, nehezen jár! Kérdésem, hogy köteles vagyok-e odaadni a gyerekeket?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem írta meg, hogy a gyermekek felügyeleti joga miként lett kizárólagosan az Öné. A kapcsolattartás tárgyában is kellett, hogy döntsön a bíróság. A jogerős ítéletben szereplő kapcsolattartáshoz van joga az édesanyának, amiben elvileg a nyári szünidő beosztása is benne van. Amennyiben változtatni szeretne a szabályozáson, peres eljárást kell indítania.

Kérdés: Vásároltam egy ingatlant 2019. novemberében. Lakva rájöttem sok rejtett hibára, amiről a tulajdonos nem tájékoztatott. 1. A rothadt parkettát szalagparkettával takarta el. 2. Repedezett mennyezetre álmennyezetet rakott. 3. A ház salétromos. 4. Régi vízvezeték szivárog a földben, 280 kbm. víz folyt el. 5. Konvektorok működés közben kialszanak, életveszélyesek. 6. Korhadt, porladó küszöböket deszkával fedte el. Kérdés: mit tehetek ?

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírt hibákért az eladó kellékszavatossággal tartozik. Olyan ingatlant köteles átruházni a vevőre – már csak az adásvételi szerződésből és a Ptk.-ból is kiindulva -, amely rendeltetésszerű használatra alkalmas és nincs olyan hibája amely a rendeltetésszerű használatot akadályozza. A felismert hibát az eladóval haladéktalanul közölnie kell. A vevő többféle szavatossági jog közül választhat, de ingatlanok esetén a leggyakoribb a hiba kijavítása iránti igény, amelyet az eladó köteles saját maga illetve saját költségére teljesíteni. Elsődlegesen egyeztetni kell az eladóval, hogy a hiba kijavítását saját költségén vállalja-e. Halasztást nem tűrő esetben azonban a vevő is elvégezheti a kijavítást. A hibát minden esetben a lehető legteljesebben dokumentálni kell (pl. fénykép, videofelvétel, adott esetben szakvélemény kérése), és amennyiben a vevő maga végezteti el a javítást, akkor ennek folyamatát is. Ha eladó a felelősségét vitatja, továbbá ha saját költségén nem végezteti el a javítást, akkor ezt a vevő végeztetheti el, és az eladótól követelheti a költségeinek megtérítését. Emellett, ha már minden kötél szakad, tehát a hiba kiemelkedően súlyos (például leszakadt a tető), és az eladó nem vállalja a kijavítást, vagy csak aránytalanul hosszú időn belül, a vevő el is állhat a szerződéstől. Fontos azonban, hogy jelentéktelen hiba miatt nem lehet elállni. Az elállást írásban kell közölni az eladóval, és ilyen esetben az eredeti állapotot kell helyreállítani.

Kérdés: 2020. februárban kerültem vissza a munkahelyemre (Önkormányzat, pénzügyi terület), miután letelt a GYES. 2020. június 4.-én a szociális osztályon dolgozó kolléganő beadta a felmondását. A munkáltató engem akart arra a munkakörbe áthelyezni, mondván pénzügyi végzettséggel is el lehet látni a szociális területet. Én erre nemet mondtam, hogy nem vállalom, ezért meghirdette az állást. Az eddigi jelentkezők nem igazán felelnek meg neki, ezért folyamatosan ragaszkodik ahhoz, hogy a szociális munkakör a pénzügyi területen dolgozók között kerül szétosztásra. Kérdésem: szabályos-e, hogy a szociális munkakörbe (rendszeres, nem rendszeres települési támogatások megállapítása, gyermekvédelmi kedvezmények megállapítása) áthelyezne egy pénzügyi végzettséggel rendelkező munkavállalót.? A munkáltatóm azt mondta nekem megteheti, hogy áthelyezzen egyik munkakörből a másikba, igaz ez? Ha esetleg nincs igaza, mivel tudnám ezt alátámasztani?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Mt. 53. § (2) bekezdés kimondja, hogy a munkakörtől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.
A Kttv. 48. § (1) bekezdése szerint: A kinevezés tartalmát módosítani csak az államigazgatási szerv és a kormánytisztviselő közös megegyezésével lehet. Mivel a munkakör megnevezése a kinevezés tartalmába tartozik, így az Ön beleegyezése nélkül nem változtathatja meg a munkáltató a munkakört.

Kérdés: Problémám az, hogy a főnök nem ad szabadságot! 4 órával vagyok bejelentve, 2 éve dolgozom, szabadság nélkül. Kérdésem, hogy mennyi szabadság jár? 4 gyermekem van, ebből három 16 éven aluli.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Munkáltatója jogellenesen nem ad ki Önnek szabadságot. Természetesen jár Önnek, így javaslom, hogy írásban szólítsa fel munkáltatóját a szabadsága kiadására, kára megtérítésére. Egyebekben javaslom, keressen fel egy ügyvédet, hiszen könnyen előfordulhat, hogy munkaügyi perre kerül sor a munkáltató jogellenes magatartása miatt.

Kérdés: Egy max. 30.000 lakosú városban vezető beosztásban dolgozom. Kb. 13 éve nyugdíjba vonult volt munkatársam a családom egyik tagjának elszólta magát és csodálkozva kérdezte, hogy én a fiúkat szeretem. Természetesen ez nem igaz. Egy ilyen kijelentés tekinthető becsületsértésnek? Jó lenne tudni azt is, hogy ez mennyire terjedt el a városban. Aki nem ismer, de hallja, akkor ez a munkahelyem lejáratása is? Szerettem volna megtudni, hogy honnan indul, kitől hallott ilyet, ezért FB-n megkérdeztem, hogy találkozhatnánk-e valamikor. 2 hétig nem válaszolt, végül egy újabb megkeresésre írta, hogy nem, de miben segíthet, s amikor megírtam, akkor mindenfélét írt, hogy felejtsem el, senki nem foglalkozik vele stb. Tegyek-e feljelentést az én, illetve a munkahelyem jó hírnevének megsértése, lejáratása miatt? Mivel jár egy ilyen? Milyen költségei lehetnek? Van-e esély arra, hogy kiderüljön és kiderítsék, hogy ki terjeszti? Nincs kedvem bíróságra járni, de szeretném megtudni, ezért érdeklődök.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtaktól sokkal pontosabban kellene ismerni, hogy szó szerint mi és milyen körülmények között, kinek hangzott el, csak akkor lehet állást foglalni. A költségek is attól függ(het)nek, hogy milyen eljárást kíván / lehet indítani (polgári, büntető). Ha van eljárás, akkor viszont oda „járni” kell.

Kérdés: Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy most vásároltam ingatlant és az ingatlan teljes területére az E.ON Dél-Dunántúli Áramhálózati Zrt. javára bejegyzett vezetékjog, vázrajz szerinti elhelyezkedésben biztonsági övezetre vonatkozó tilalom van 24 m2 nagyságú területre. A tulajdoni lap szerint a bejegyzés (határozat) ideje: 2011.03.23. A kérdésem az lenne, hogy kérhetek-e valamiféle kedvezményt az áram használatból vagy kártalanítási igényem lehet-e?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Úgy véljük, hogy az adásvételi szerződés megkötése előtt is tudatában volt az ingatlan-nyilvántartásban rögzített vezetékjognak, sőt, a szerződésnek rögzítenie is kellett azt. Természetesen megkeresheti az E-ON-t kedvezmény miatt, ám erre külön jogszabályban meghatározott kötelezettsége nincs a cégnek. Kártalanítási igénynek alapja jelen esetben nincs, mivel Ön a vezetékjog tudatában vásárolt ingatlant.

Kérdés: Érdeklődnék, hogy mit tehetnénk akkor, ha a lakás eladáskor az ingatlanos átvert minket. Azt ígérte rendez mindent, ehhez képest nem fizette ki a behajtó céget, hanem átvezettette a saját nevére a tartozást. Most 4 év elteltével úgy döntött behajtja rajtunk a több milliót. Albérletbe lakunk, elveszett a lakás és még mi tartozunk? Persze az adásvételi szerződéssel sem stimmel minden. Az ingatlanos fia volt az ügyvéd, ő intézte.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, minél előbb forduljanak személyesen ügyvédhez az ügy bonyolultsága miatt. Jelen platform nem alkalmas ilyen kis mennyiségű információ alapján kérdése megválaszolására.

Kérdés: 2002-től hivatásos rendőr vagyok. Sajnos ekkor már 33 éves voltam, így most 51 évesen szolgálok rendületlenül. Nem tudok eligazodni a jogszabályokban, ezért kérem a segítségét. 2002-2006-ig járőr, 2006-2013-ig ügyeletes, majd azóta szir. pk. vagyok. Kérdésem az, hogy jár-e nekem plusz közterületi szorzó a szolgálati idő rendelkezési állományba vételhez való számításához, ill. hogy a Határőrségnél 1989-1990 között teljesített sorkatonai szolgálatom beleszámít-e a szolgálati időbe, szintén a rendelkezési állományba vétel tekintetében.

Válasz: Tisztelt Kérdező! A sorkatonai szolgálat beleszámít a szolgálati idejébe a Hszt. 280.§ (1) bek. alapján. Sajnos ilyen kevés információ alapján nem lehet pontos választ adni kérdésére, miszerint jár-e Önnek közterületi pótlék, e kérdésben szükséges lenne az állományparancsainak stb. az ismerete is.

Kérdés: Gyermek tartásdíj nem fizetését (3 gyermek után) visszamenőleg (már eltelt 6 hónap) és a folyamatosságát hogyan, hol és melyik hatóságnál lehet érvényesíteni? Különélünk, a gyermek elhelyezés és a gyermektartás anno bírósági megállapodásban lett rögzítve. Jelenleg kilépett a jól fizető munkaviszonyból és valószínű fekete munkából él, de tartást nem fizet semmilyen formában és elzárkózik a hajlandóságtól.

Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha bíróság ítélte meg a tartásdíjat, pontosan meghatározva, hogy a kötelezettnek mennyit és mikortól kell fizetnie, akkor ennek a végrehajtását a bíróságtól kell és lehet kérni, amennyiben a tartásdíj nem érkezik meg időben vagy pontosan. Javaslom, minél előbb intézkedjen, hiszen csak 6 hónapra visszamenőleg lehet tartásdíjat érvényesíteni, az előtte lévők elvesznek. Ezzel párhuzamosan a rendőrségen is tehet feljelentést, de ott a pénzkövetelése végrehajtása után nem intézkednek, csak a felelősségre vonás a cél.

Kérdés: Vásároltunk egy ingatlant zárt kerttel, ami 2 helyrajzi számon szerepel, de közben kiderült, hogy van még egy helyrajzi szám az udvarunkra, amit közel 25 éve mi használunk. Az előző tulajtól így vettük meg, de nem a mi tulajdonunk a harmadik helyrajzi számon levő telek. Mit tehetek, hogy a mi nevünkön legyen?

Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírásából arra tudunk következtetni, hogy Önök feltehetően elbirtokolták a szóban forgó területet. Ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzésre kerüljön az elbirtoklás ténye, bíróságtól kell kérni annak megállapítását. Javaslom, minél előbb keressenek fel személyesen egy ügyvédet az eljárás megindításához.

Load More