— Fórum —

Ingyenes online jogi segítségnyújtás és jogi tanácsadás igénybevétele

A jogi fórum bemutatása

A jogi fórum felülete arra szolgál, hogy jogi problémájára iránymutatást, lehetséges megoldási javaslatot kapjon,  gyorsan és ingyenesen.

Kérdés beküldése

A Kérdés beküldése” pontra kattintva teheti fel kérdését. Azonosító adatokat a rendszer NEM tárol, azokat megadni így nem szükséges.

Személyes konzultáció igénylése esetén kérjük, hogy a kapcsolatfelvételi telefonszámot (+36 20 966 2061) használja.

Válaszok

A lehető leghamarabb (általában 1 héten belül) megválaszolásra kerülnek a kérdések, mely során a kérdés és a válasz megszövegezése kerül kizárólag feltüntetésre az oldalon.

A kérdés a rendszerben nem azonnal, csak a moderátori ellenőrzés után jelenik meg.

Keresés a jogi fórumban

A beépített kereső segítségével kulcsszavakra lehetséges a keresés minden jogeset címében és tartalmában, mely javasolt, hiszen lehetséges, hogy a kérdésére a válasz már megtalálható.

Fontos tudnivalók

A szolgáltatás teljeskörű jogi tanácsadásra nem alkalmas, így az üzemeltető minden felelősséget kizár annak használatával kapcsolatosan, pusztán iránymutatás, segítség, jogi véleménynyilvánítás az oldal célja.

Egyebekben a főoldalon megjelentetett Általános felhasználási feltételek az irányadóak.

Eddigi adatok alapján

  • A problémák megoldása 91% 91%
  • Minden kérdésre válaszolunk 100% 100%

A szolgáltatás anonim, regisztrációhoz NEM kötött.

Jogi kérdés beküldése

Azonosító adatokat a rendszer NEM tárol

Kérdés beküldése

     

    Népszerű kérdések

    Kérdés: Tiszteletem!
    Folyamatos 3 műszakban dolgozom (éjjel-nappal, ünnep nap is), a műszakrend szerint több munka napom van havonta, mint a havi munka napok száma. A plusz napokra szabad napot kapok havonta.
    Betegállományba kerültem ez évben másodszor november végétől december közepéig, elfogyott a betegszabadságom (15 nap), és utána következett a tb-és táppénz. A problémám az, hogy a december hónapra elkészített műszak beosztásban, melyben a szabadnapok NEM a táppénzes napokra voltak írva -4 nap- 2-őt ráírt (elvett) a táppénzes napokra a munkáltató!
    Kérdésem:jogszerű ez?! (azokat a napokat az orvos igazolta!) ill. hol tudok utána nézni?

    Válasz: Jól érzi, ez nem jogszerű így. Amennyiben minden részletszabálynak utána szeretne nézni, akkor legegyszerűbben itt tud: www.njt.hu
    Közismert jogszabályokon belül az “M” betűt kell választani, ott pedig az Mt.-t (Munka Törvénykönyve).

    Kérdés: Mit tehetek abban az esetben, ha a munkáltatóm nem fizeti ki a béremet? Nyilván ingyen nem fogok dolgozni.

    Válasz: A Munka törvénykönyve ebben az esetben védi a munkavállalót, köteles késedelmi kamatot fizetni a munkáltató. Ha több havi munkabért nem kapott meg a munkavállaló és nem egyszeri esetről van szó, bírósági úton érvényesítheti jogait és követelheti az elmaradt bérét és a késedelmi kamatot.

    Kérdés: Amikor megtudta a munkahelyen a főnököm, hogy terhes lettem, azzal fenyegetett meg, hogy kirúg, ha nem megyek el magamtól, és nem egyezünk meg közös megszüntetésben. Megteheti? És én mit tehetek?

    Válasz: Ha kellő időben jelezte a munkáltatója felé a várandósságát, akkor nem mondhatnak fel jogszerűen csupán emiatt, azaz nem “rúghatják ki”. Amennyiben mégis így alakulna, mindenféleképpen forduljon ügyvédhez, a továbbiakban szükséges jogi lépések megtétele céljából. www.jogomvan.hu

    Kérdés: Üdvözlöm! Kb. 10 éve a szüleim a nővéremnek ajándékozták a házukat, amiben haszonélvezőként laknak a mai napig. A nővérem kifizetett engem. Közben a szülők egészségi állapota sokat romlott. Édesanyánknak amputálták a lábát. A nővérem külföldön él. De nincs messze a szülő falutól. Kb. 40 perc. 5 éve nem látogatja a szüleinket. Pedig jár a faluba a barátnőihez. Minden gond az én nyakamba szakadt. Én járok hozzájuk takarítani, én viszem őket orvoshoz, én vásárolok és segítem őket anyagilag is. Kérdésem: vissza lehet-e vonni az ajándékozást? Ha igen, nekem mennyit kellene neki visszafizetnem (8 milliót kaptam, eltelt 10 év, romlott a ház állaga és az infláció is közrejátszik) Követelhetnek-e a szülők a külföldön 30 éve élő állampolgársággal rendelkező (viszont 30 éve nincs bejelentett munkahelye) lányuktól szülőtartást????

    Válasz: A feltett kérdésére csak általánosságban lehez válaszolni, ugyanis az eset összes körülményeit és pontosan kellene ismerni. Az ajándék visszakövetelhető, de annak szigorú és pontosan körülírt feltételei vannak a törvényben. Szülőtartás is követelhető, de ez is igen komoly feltételekhez kötött és bizonyítani szükséges, továbbá a mértéke sem magas.

    Kérdés: Angliában dolgoztam 4 évet. Ott volt biztosításom. Jelenleg betegség miatt itthon vagyok, munkára alkalmatlan állapotban. Kint orvosok nem láttak, csak itthon, és azt mondták hogy legalább 1 évig leszek munka képtelen. A kérdésem az lenne hogy igényelhetek-e kintről valamilyen “rokkant nyugdíjat” vagy bármilyen segélyt. Itthon nem volt még munkaviszonyom.

    Válasz: A kérdés rövidsége ellenére rendkívül összetett. Érdemes figyelni arra, hogy az egészségbiztosítás és a társadalombiztosítás nem ugyanazt jelenti, így az állami szolgáltatások is teljesen más kört fednek be.
    Elviekben van rá lehetőség (a megfelelő formanyomtatványok kitöltése és elküldése után), hogy Angliából pénzbeli ellátást is kapjon, de a korrekt válaszhoz kellene tudni a kinti biztosítás mikéntjét, feltételeit, a hazakerülését, az orvosi ellátás hiányának okát stb. Ezen kívül három fontos információ még: egyszerre két országban párhuzamosan nem lehet biztosítotti jogviszonyban, erre figyeljen, illetve a kinti ügyintézéshez angol szakember / ügyvéd közreműködését javaslom, amellett, hogy érdemes a munkaviszony jelenlegi megléte felől is informálódni, mivel azt ilyen esetekben rendszerint megszüntetik, az eddigi tapasztalataim szerint.

    Load More

    Mostanában

    Kérdés: 2020. október 6-án elveszítettem az állásomat. A fellebbezésem a Honvédelmi Minisztertől 2020. december 19-én vehettem kézhez, melyet helybenhagyott a munkáltató javára. Ez után is lehetőségem lett volna Munkaügyi Bírósághoz fordulni, de az ügyvédem januárban (pár nappal a határidő lejárta előtt) közölte velem, hogy ő nem jön velem munkaügyi perre. Majd miután megkaptam az Ügyészségtől a felmentésemet (meghallgatásom nélkül), úgy gondoltam, hogy mégis kezdenem kellene ezzel az igazságtalansággal valamit, mivel a lakhatásomat is fenyegeti. Kérdésem, hogy van-e valamilyen jogi fórum ahová fordulhatok jogorvoslatért? Vagy méltányossági alapon a határidőtől eltekinteni. Úgy bocsájtottak el, hogy meg sem várták az ügyészségi döntést. Úgy érzem sem az ártatlanság vélelmét, sem az egyenlő bánásmódot nem kaptam meg.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A 30 napos határidőt elmulasztotta, a leírtak alapján nem tud semmit sem tenni már törvényesen.

    Kérdés: Legális-e, ha valaki önkormányzati lakások közös udvarán belül autót szerel?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy pontos választ tudjak adni, tudnom kellene, hogy az autószerelés gyanánt magáncélra a saját autóját szereli az illető, vagy, mint vállalkozó végez ott szerelési munkát.

    Kérdés: Válófélben vagyok, van egy közös tulajdonunk a férjemmel, egy családi ház, innen kitiltott és elvette a kulcsot. Eljöttem onnan, mert nem éreztem magam biztonságban, de nem ad semmit nekem a házból. Mit tehetek vagy mit kell tennem azért, hogy tudjam érvényesíteni a jogaimat a férjemmel szemben?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel az ingatlan fele arányban az Ön tulajdona is, ezért egyenlő használati jog illeti meg Önt és a férjét, abból Önt kitagadni nem lehet. Amennyiben pedig a válás már folyamatban a bíróságnak döntenie kell az ingatlan további használatáról. Ugyanakkor van lehetőség peren kívüli megegyezésre is, ehhez azonban javaslom szakember (ügyvéd) megkeresését. Azt tanácsolom, hogy mindenekelőtt próbáljon meg egyezségre jutni a férjével és jogi útra abban az esetben terelje az ügyet, amennyiben a férje nem hajlandó együttműködni. Fontos kiemelni még, hogy a válás során az ingatlan tulajdonjogáról nem, csak annak esetlegesen a használatáról fog dönteni a bíróság. A tulajdonközösség megszüntetéséhez újabb pert kell indítani.

    Kérdés: Szállodában dolgozom, november óta a munkabéremnek felét kapom. Havonta kb. 4-5 napot dolgoztam. Most, hogy beindul a szálloda, le akarják dolgoztatni a fennmaradt órákat. Kérdésem, hogy így jogos-e ez a ledolgozás?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy pontos információval tudjak szolgálni, kellene ismernem a munkaszerződésének pontos részleteit. Mivel leírása alapján a munkáltatói utasítás részletei sem ismertek, bővebb tájékoztatásért javaslom, forduljon ügyvédhez személyesen. Egyébiránt nagy valószínűséggel „nem jogos”….

     

    Kérdés: Ha egy GPS nyomkövetőt elhelyezek a párom autójára és megtalálja, az milyen jogi következményekkel járhat? Tudomásom szerint személyiségi jogokat sérthet (polgári jogi igény), de bűncselekmény fogalma nem áll fenn, mert autóról van szó.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az eset valóban jogsértő, aminek mind polgári-, mind büntetőjogi következményei is lehetnek.

    Load More

    Megválaszolt kérdések

    Az utolsó 100 megválaszolt kérdés

    Keresés a jogi fórumban

    A keresés a fórum teljes anyagában keres.

     

    Összes eddigi kérdés

    Az összes eddig megválaszolt kérdés listájának megtekintéséhez kérjük, kattintson ide (a jogi fórum teljes anyaga).

    Rózsaliga Alapítvány

    Esetleg segítene más rászorultakon is?

    Támogassa a Rózsaliga Alapítványt!

    Számlaszám: 11713177-21453960

    A támogatás önkéntes.

    Utolsó 100 megválaszolt kérdés

    Kérdés: 2020. október 6-án elveszítettem az állásomat. A fellebbezésem a Honvédelmi Minisztertől 2020. december 19-én vehettem kézhez, melyet helybenhagyott a munkáltató javára. Ez után is lehetőségem lett volna Munkaügyi Bírósághoz fordulni, de az ügyvédem januárban (pár nappal a határidő lejárta előtt) közölte velem, hogy ő nem jön velem munkaügyi perre. Majd miután megkaptam az Ügyészségtől a felmentésemet (meghallgatásom nélkül), úgy gondoltam, hogy mégis kezdenem kellene ezzel az igazságtalansággal valamit, mivel a lakhatásomat is fenyegeti. Kérdésem, hogy van-e valamilyen jogi fórum ahová fordulhatok jogorvoslatért? Vagy méltányossági alapon a határidőtől eltekinteni. Úgy bocsájtottak el, hogy meg sem várták az ügyészségi döntést. Úgy érzem sem az ártatlanság vélelmét, sem az egyenlő bánásmódot nem kaptam meg.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A 30 napos határidőt elmulasztotta, a leírtak alapján nem tud semmit sem tenni már törvényesen.

    Kérdés: Legális-e, ha valaki önkormányzati lakások közös udvarán belül autót szerel?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy pontos választ tudjak adni, tudnom kellene, hogy az autószerelés gyanánt magáncélra a saját autóját szereli az illető, vagy, mint vállalkozó végez ott szerelési munkát.

    Kérdés: Válófélben vagyok, van egy közös tulajdonunk a férjemmel, egy családi ház, innen kitiltott és elvette a kulcsot. Eljöttem onnan, mert nem éreztem magam biztonságban, de nem ad semmit nekem a házból. Mit tehetek vagy mit kell tennem azért, hogy tudjam érvényesíteni a jogaimat a férjemmel szemben?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel az ingatlan fele arányban az Ön tulajdona is, ezért egyenlő használati jog illeti meg Önt és a férjét, abból Önt kitagadni nem lehet. Amennyiben pedig a válás már folyamatban a bíróságnak döntenie kell az ingatlan további használatáról. Ugyanakkor van lehetőség peren kívüli megegyezésre is, ehhez azonban javaslom szakember (ügyvéd) megkeresését. Azt tanácsolom, hogy mindenekelőtt próbáljon meg egyezségre jutni a férjével és jogi útra abban az esetben terelje az ügyet, amennyiben a férje nem hajlandó együttműködni. Fontos kiemelni még, hogy a válás során az ingatlan tulajdonjogáról nem, csak annak esetlegesen a használatáról fog dönteni a bíróság. A tulajdonközösség megszüntetéséhez újabb pert kell indítani.

    Kérdés: Szállodában dolgozom, november óta a munkabéremnek felét kapom. Havonta kb. 4-5 napot dolgoztam. Most, hogy beindul a szálloda, le akarják dolgoztatni a fennmaradt órákat. Kérdésem, hogy így jogos-e ez a ledolgozás?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy pontos információval tudjak szolgálni, kellene ismernem a munkaszerződésének pontos részleteit. Mivel leírása alapján a munkáltatói utasítás részletei sem ismertek, bővebb tájékoztatásért javaslom, forduljon ügyvédhez személyesen. Egyébiránt nagy valószínűséggel „nem jogos”….

     

    Kérdés: Ha egy GPS nyomkövetőt elhelyezek a párom autójára és megtalálja, az milyen jogi következményekkel járhat? Tudomásom szerint személyiségi jogokat sérthet (polgári jogi igény), de bűncselekmény fogalma nem áll fenn, mert autóról van szó.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az eset valóban jogsértő, aminek mind polgári-, mind büntetőjogi következményei is lehetnek.

    Kérdés: Érdeklődnék, hogy ha van egy 17 éves lány, aki el akar költözni egy 21 éves fiúhoz, akinek van munkája, kocsija, stb. De a szülő tiltja a lányt a fiútól származása miatt, illetve van egy “elméletben” olyan papír, ami igazolja azt, hogy a lány 15 éves korában már nem szűz, de nem erőszak áldozata, hanem a saját döntéséből. Tehát a költözés a szülő engedélye nélkül történne. A lány szinte kitűnő tanuló, nincsenek igazolatlan hiányzásai az iskolában. Ez esetben milyen következmények lehetnek, mind a lány részéről (értem itt a gyámügyet, illetve iskolában való ösztöndíjas papírok aláírását), mind a fiú részéről például a rendőrség?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy a gyermek 18 éves kora előtt elköltözzön otthonról, szükség van a szülő beleegyezésére.

    Kérdés: Nekem nagyon érdekes kérdésem lenne: volt egy közös üzleti ügyem egy régi barátommal. Ő 2015. november 24-én elutalt a feleségem számlájára 400 ezer Forintot megjegyzés nélkül, illetve 2016. január 12-èn még 100 ezret. Az üzlet sajnos nem sikerült és apránként a pénzt visszafizettem neki, sajnos nem mindet befizetéssel, hanem személyes találkozáskor. Erre ő elkezdett fenyegetőzni, hogy számított a plusz haszonra, de mivel nem kapta meg így 2021. januárjában közjegyzőhöz fordult fizetési meghagyás miatt. Mi ellent mondtunk, ő a közjegyző felszólítása ellenére bizonyítékokkal nem szolgált, így a bíróság jogerősen elutasította a követelését. Majd erre ő ismételten feljelentett a rendőrségen 2021. áprilisában azon a címen, hogy én őt megkárosítottam. A kérdésem az lenne, hogy a dátumokat figyelembe véve ez már nem egy elévült ügy? Milyen jogalapja van annak, hogy ha már jogerősen elutasította őt a bíróság, hogy ismét feljelentsen?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv értelmében a követelések öt év alatt évülnek el, ugyanakkor a tartozás továbbra is fennmarad. Az öt éves elévülési idő a jogi érvényesítés kizártságát jelenti. Ettől teljesen független a feljelentés, ugyanis az nem polgári, hanem büntetőjogi eljárás. Ott is van elévülés, de az „másként működik”. Itt nem lehet megállapítani az elévülést, ugyanis a visszafizetés esedékessége nem derül ki a leírásából. De ettől függetlenül feltehetőleg meg fogja a rendőrség tagadni az eljárást, mivel az nem büntető ügy. Így nem aggódnék az Ön helyében.

    Kérdés: Abban kérném a tanácsukat, hogy 16 éves húgomat szeretném édesanyjától függetleníteni, szülői felügyeleti jogot gyakorolni. 39 éves vagyok, párkapcsolatban élek, párom 20 éves lányát neveljük közösen 7 éve. Húgom 6 évesen ifjúságvédelmi intézetbe került családi problémák miatt. Édesapámnak sikerült ismét a családba fogadnia. Időközben elveszítették a lakhatásukat, édesapám szállóra, húgom apukánk testvérénél tudott lakni, mivel az ő édesanyja nem tudja a nagyszülőkhöz maga mellé befogadni, valamint az ottani életkörülmények miatt húgom sem szeretett volna ott tartózkodni (italozás miatt). Jelenleg nálam lakik a húgom fél éve. Édesanyja anyagilag nem járul hozzá a gyermeke neveléséhez, tőlünk mindent megkap, amit tudunk biztosítani. Telefonon sem tartja a kapcsolatot lányával. Kérdésem lenne, hogy milyen lehetőségem van jogi úton a húgom “nevelőszülőjévé válni”?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a húga a 14. életévét már betöltötte, ezért a véleménye az elhelyezése kapcsán döntő fontosságú. Adott esetben a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére van mód. A Polgári Törvénykönyv 4:169. §- a értelmében (1) Ha a szülői felügyeletnek a szülők által történő gyakorlása a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri. Ebben az esetben ezt a személyt gyámul kell kirendelni, és a szülő felügyeleti joga szünetel. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság a gyermeket elsősorban olyan személynél helyezi el, aki a gyermek gondozásában, nevelésében, a gyermek érdekeinek megfelelően már korábban részt vett. A bíróság a per során minden lényeges körülményt figyelembe véve vizsgálja a gyám alkalmasságát.

    Kérdés: Közúton, nem természetvédelmi területen, hanem természetvédelmi terület mellett lévő úton, igazoltathat-e egy természetvédelmi őr?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az állami természetvédelmi őr a természet védelme érdekében jogosult és köteles többek között a természetvédelmi előírások ellenőrzésére, a természetvédelmi érdekeket sértő, a természeti és a védett természeti értékeket és területeket veszélyeztető vagy károsító cselekmény esetén személy és jármű feltartóztatására, személy igazoltatására. Ebből adódóan a természetvédelmi őr – feladatai maradéktalan elvégzése érdekében- jogosult közúton is igazoltatni, amennyiben ezt a természet védelme érdekében indokoltnak találja.

    Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy a zártkert termelésből kivett, de korona besorolással rendelkező, tehát termőföldemet átruházhatom-e az államra, ha nekem már nem kell?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Van lehetőség mezőgazdasági termelés célját szolgáló földet felajánlani az állam részére, ez ügyben a Nemzeti Földügyi Központhoz kell fordulnia a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

    Kérdés: Kérnék szépen tanácsot abban, hogy amennyiben egy utazási iroda a tőle vásárolt utazási utalványt nem teljesítette (a világjárvány miatt), pontosabban többször meghosszabbította, de ennek ellenére sem tudtuk felhasználni, így most már az ellenértékét (a befizetett összeget) követeljük vissza, de az iroda nem működik, valami felelősséggel nem rendelkező alkalmazott home office-ban néha reagál a megkereséseinkre, de érdemben nem dönt és a tulajdonos nem elérhető, ill. a visszafizetésnek nem tesznek eleget, akkor milyen szankciók jöhetnek szóba, milyen módon érvényesíthetjük az érdekeinket (fogyasztó védelem, NAV, per…)?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Légitársaságok, utazási irodák vis maiorként tekintenek a koronavírusra, tekintettel arra, hogy a vírus felbukkanására, terjedésére a légitársaságoknak, utazási irodáknak nincs kihatásuk, sem magát a körülményt, sem annak következményeit nem áll módjukban elhárítani. Ugyanakkor amennyiben utazási irodánál fizettek be külföldi kirándulásra, és a szervező maga dönt az út lemondásáról, általános szerződési feltételein és fogyasztókkal szemben tanúsított gyakorlatán múlik majd a költségek sorsa. Az utazás és az utazásközvetítői tevékenységről szóló kormányrendelet szerint a szerződésszegő fél csupán akkor mentheti ki magát, ha bizonyítja, a kár olyan, ellenőrzési körén kívüli okra, körülményre vezethető vissza, amellyel a szerződéskötés időpontjában nem számolhatott. A kormányrendelet szerint a vállalkozó természetesen felel a szerződésben foglaltakért, ám kártérítési felelőssége nincs, hiszen a történtek az utazási vállalkozó akaratán kívül álló okok miatt történtek, és ennek következményeit a vállalkozó a legkörültekintőbb gondosság mellett sem lett volna képes elhárítani. Fontos megjegyezni azonban, hogy az Önök esetében az üggyel kapcsolatos érdemi válasz adásához ismernem kellene az utazási szerződésükben foglaltakat is.

    Kérdés: Hány éves korától döntheti el (eldöntheti-e) a gyermek, hogy melyik szülőnél szeretne élni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A 14. életévét betöltött és ítélőképessége birtokában lévő gyermek akaratát a gyermek-elhelyezési perek során a bíróság figyelembe veszi, de fontos megjegyezni, hogy a bíróság mindig az alapján dönt, hogy mi szolgálja az ügy kapcsán a gyermek legfőbb érdekét. Ugyanakkor, ha nincs folyamatban peres eljárás, abban az esetben a gyámhatóság is eljárhat. A gyámhivatal döntését bármelyik szülő kérheti, az eljárás során a hatóság a gyermek érdekét szem előtt tartva hozza meg határozatát. A gyámhivatal eljárása során a felek együttműködésének előmozdítására törekszik, személyesen meghallgatja a szülőket és a 14 év feletti gyermeket, valamint
    meghallgathatja az ítélőképes – tehát az adott kérdést megértő és arról véleménnyel rendelkező – 14 év alatti gyermeket.

    Kérdés: Magánterületre bemehet-e munkaügyes?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Kérdése hiányosságából adódóan nem szolgálhatunk válasszal, a pontos válaszadáshoz kérem, jelölje meg, mit ért a “munkaügyes” szó alatt. Továbbá kinek a magánterületéről van szó? Munkavégzés ott folyik? Stb-stb…..

    Kérdés: 4 éve vettük új építésű ingatlanunkat, amelyre már meglévő 3 gyermekünkre igénybe vettük a 10 millió CsOK-ot, valamint a kedvezményes hitelt is. Azonban most válni szeretnénk. Próbáltam tájékozódni, milyen módja lehet annak, hogy ne kelljen visszafizetni mindent. Úgy láttam kivásárolhatja az egyik fél a másikat, de erre nincs módunk. A házat eladni nem szeretnénk, a gyerekekkel továbbra is itt laknék, a férj költözne el. A törlesztőt is fizetnénk tovább ugyanúgy. Szóba jöhet bármi megoldás?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A megoldás, ha az egyik fél a gyermekekkel a válást követően is az ingatlanban marad, és nem adják el, a lakást továbbá a gyermekek lakcíme sem változik. Azonban a CSOK-t folyósító pénzintézetnél jelezni kell, hogy a másik fél a továbbiakban nem lesz támogatott személy, illetve a tulajdonjogát átruházza a CSOK-t tovább vivő, gyermekeket nevelő félre.

    Kérdés: A bank keresetére, jogi képviselő nélkül, magánszemély ellenkérelmet kézzel írva, papírra és nem formanyomtatványra befogadja a járásbíróság?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Írásbeli ellenkérelem 2021. január 1. óta formanyomtatvány nélkül is beküldhető. Emellett az ügyfélsegítőn is tudnak önnek segíteni a bíróságon ügyfélfogadási időben.

    Kérdés: Osztatlan közös tulajdonban kisebb a telkem, mint a másik, de papíron egyforma. Építési törmelékkel van feltöltve az udvar. Ikerház és nincs tűzfal a két ház között. Valószínűleg nincs engedélyeztetve a konyhába bevezetett gáz. Hónapokig penészesek voltunk, mert nem jó a szigetelés. Mit tudok tenni, hogy ezek rendezve legyenek?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy vegye fel a kapcsolatot a szomszédjával, és szólítsa fel a hulladék elszállítására. Mivel konkrét birtokháborítást nem tartalmaz leírása, továbbá az eset körülményei is tisztázatlanok, javaslom, forduljon ügyvédhez személyesen.

    Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy 19 éves unokám OKJ képzés első évét nappali tagozaton végezi. Diák munkán volt mellette, ahol jó ajánlatot kapott és átvennék a diák munkáról, állandó munkára. Esti tagozaton végezné az OKJ képzés második évét, munka mellett. Kérdésem: Jogosult-e továbbra is gyermektartásra?

    Válasz:Tisztelt Kérdező! Állandó keresete megléte mellett már nem.

    Kérdés: Udvar fele az én tulajdonom, ami rajta van épület, abba beköltözhetek? De, ami rajta van épület az nem az én tulajdonom.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ingatlan nem az Ön tulajdona, nem költözhet be. Azonban elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Ez utóbbi esetben jogosult Ön a kérdéses ingatlan használatára. Ugyanakkor az Ön által megadott információk nem elegendőek a teljeskörű válasz adásához.

    Kérdés: Szeretném megtudni, hogy a felperes általi keresetlevélre elég csak ellenkérelmet benyújtani vagy kötelező ellenkeresetet és beszámítást tartalmazó iratot is? Kötelező, hogy ne utasítsák el vagy az utóbbi két iratot elég, ha az első tárgyalásomon terjesztem be? Ezek hiánya miatt elutasíthatja a bíróság a ellenkérelmemet?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében elegendő az ellenkérelem benyújtása. Ellenkereset nincs is, csak viszonkereset, ha Önnek is van követelése vele szemben.

    Kérdés: Eltűnt a személyim és valószínűleg visszaéltek az adataimmal.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtakban nem szerepel kérdés, ezért érdemi választ nem tudok adni Önnek.

    Kérdés: Párommal különmentünk 3 hónapja és én különböző számokról írtam neki, kb. 10 ilyen alkalom volt. Ami fontos, hogy fenyegető üzenetet nem tartalmazott, csak szimplán érdeklődési szinten írtam rá, amire azt a választ kaptam, hogy ne zaklassam, mert feljelent. Ha megteszi a feljelentést lehet ebből problémám?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Zaklatás valósul meg, ha valaki mást rendszeresen azért háborgat, hogy beleavatkozzon a magánéletébe vagy megfélemlítse. Ez történhet erőszakos úton vagy online formában is. Zaklatás valósul meg tehát az éjjel-nappal történő rendszeres névtelen telefonhívásokkal, az üzenetrögzítőn hagyott, vagy e-mail-ben, SMS-ben küldött sértő, szidalmazó üzenetekkel. Minősített eset, azaz súlyosabban büntetendő, ha az elkövető a sértett élettársa, vagyis adott esetben az Ön volt párja. Amennyiben Ön ellen feljelentést tesz, akkor az eljárás megkezdődik. A feljelentés a bizonyítékok alapján tehető meg. Bizonyítéknak számít az Ön által küldött e-mail, SMS és minden egyéb üzenetváltás. Azt javaslom, hogy ne próbáljon kapcsolatot teremteni a volt párjával a továbbiakban. Fontos megjegyezni azonban, hogy ahhoz, hogy meg tudjam mondani, az Ön által küldött e-mailek valóban kimerítik-e a zaklatás fogalmát, ismernem kellene a pontos szöveget.

    Kérdés: A férjem édesanyjának élettársa elhunyt, több mint 10 évig együtt éltek életvitelszerűen, a lakcíme nem szólt oda, de végig ő ápolta. A párja sokat beszélt róla, hogy szeretné, ha majd ő lenne az örökös mindenben (a lányát 15 éve nem látta, sosem törődött az apjával, ki akarta zárni a hagyatékból), eltartási szerződést akart kötni, de olyan hirtelen hunyt el a vírus következtében. Időben nem foglalkoztak ezzel, az utolsó időben nem volt lehetőség törődni ezzel. Mindenki, aki csak lehet támogatná a párom édesanyját (az elhunyt családja is testvéri ágon), több tízen tudják igazolni a valóság alapját, amennyiben ez számít (szomszédok, ismerősök, család, barátok, ismeretlenek). A kérdésem, hogy pereskedéssel és egy jó ügyvéddel, milyen esélyekkel indulna a folyamatban?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Élettársi vagyonjogi szerződés és végrendelet hiányában a házastársa édesanyja sajnos nem fogja tudni bizonyítani a leírtakat, így sok esélyt nem látok.

    Kérdés: Hová fordulhat anyagi segítségért egy gyermekét egyedül nevelő édesanya, akinek az esküvő és rendezvényszervező vállalkozása a COVID miatt ellehetetlenült? Úgy tájékoztatták, hogy hitelt azért nem kaphat, mert a tevékenységek között nem első helyen szerepel vállalkozásában a rendezvényszervezés.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Állami bértámogatást igényelhet. Munkaadóként a támogatást a munkaadó székhelye, illetve telephelyes szerinti főváros és megyei kormányhivatalhoz nyújthatja be. A főváros és megyei kormányhivatal nyolc munkanapon belül határozatban dönt. A támogatás, illetve az arányos támogatás a munkáltató részére utólag kerül folyósításra.

    Kérdés: Kérdésem az lenne: átköltöztem édesanyámhoz, kiköltöztem a férjemmel közös tulajdonban lévő családi házból, maradt még ott személyes holmim, amit nem tudtam elhozni, mert zárat cserélt és kulcsot nem kaptam. Van-e joga ehhez? Másik kérdésem: házasságunk alatt fölhalmozott (nem tisztességes úton) milliókat, amit letagad. Hogy lesz így igazságosan vagyonmegosztás?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az ingatlan közös tulajdonban van és nem történt megállapodás a közös tulajdon megszüntetéséről, illetve használatának rendezéséről, akkor a házastársának nincs joga kizárni Önt és nem cseréltetheti le a zárat. Ha a zárcsere az Ön hozzájárulása nélkül történt és kulcsot sem biztosított az Ön számára, úgy házastársa birtokháborítást követ el, ami ellen az illetékes jegyzőtől kérhet birtokvédelmet. Ha a férje vagyonának egy részét illegális úton szerezte, akkor ennek tárgyában a rendőrséghez kell fordulnia, illetve ettől függetlenül az is lehet a polgári perben a vagyonmegosztással érintett vagyon alapja.

    Kérdés: 10 éve külföldön élek, nem terveztem, mindent úgy hagytam, ahogy volt, autóhitelt, személyi kölcsönt, diákhitelt. Magyarországi lakcímemről 6 éve kényszer kijelentettek (tudtommal), “címzett ismeretlen helyre költözött” indokkal mentek vissza a tértivevényes levelek. Elévültek a tartozásaim? Szeretnék ingatlant venni Magyarországon, de nem tudom ráterhelhetik-e az elévült tartozásokat? Ha felhívom a bankot és érdeklődöm a behajtás felől, akkor az úgy számít, hogy értesítve vagyok és megszakad az elévülés? Ha ügyvédet bízok meg a tartozásaim felkutatásával, akkor elévültek maradnak?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elévülés intézménye csak és kizárólag kérelemre vehető figyelembe, így az eljárások – amennyiben megindultak – ha el is évültek, nem szűntek meg hivatalból. Az érintett pénzügyi szolgáltatónál, banknál kell érdeklődnie a tartozásai felől, továbbá a telefonos szolgáltatónál, illetve közjegyzőnél, végrehajtónál.

    Kérdés: Az alábbiakkal kapcsolatban szeretném tanácsokat kérni: Gyermektartásdíjat fizetek volt feleségemnek. Gyermekem viszont már nagykorú, 27 éves, tanulmányait 6 éve fejezte be, azóta dolgozik. Anyagi lehetőségem engedte, hogy fizessem a tartásdíjat tanulmányai befejezése után is, ezért nem is lett megszüntetve. Viszont szeretném már, ha nem vonnák a fizetésemből. Szeretném kérdezni, hogy ha kérelmezem a megszüntetését, akkor a volt feleségemnek mennyi időre visszamenőleg kell visszafizetni a jogosulatlanul felvett tartásdíjat? Illetőleg, ha nem tudja miből visszafizetni (hol dolgozik, hol nem), lehet-e olyat csinálni, hogy a tulajdonában levő ingatlanra jelzálog jogot vagy elidegenítési tilalmat jegyez be a bíróság?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében az a személy, akinek a kezéhez a tartásdíjat folyósítják, köteles a bíróságnak bejelenteni, ha a jogosult tartásra való rászorultsága megszűnt. Ha ezt nem teszi, akkor a kötelezett tud pert indítani. Fontos azonban megjegyezni, hogy Ön tudott arról, hogy a jogosult rászorultsága megszűnt, és ettől függetlenül folyósította tovább a tartásdíjat, így a bíróság ezt másképpen is értelmezheti.

     

    Kérdés: Szeretnék tájékoztatást kérni a covid19 járvány miatt bevezetett maszk használattal kapcsolatban. A kérdésem a következő: kell-e maszkot viselni lakott területen kívül, főútvonal mellett, az útpadkán sétálva egyedül, illetve családtagokkal. Számomra sajnos nem világos a 104/2021 (III.5) Korm. rendelet 2§ 2. bekezdése. Kérdésem még, hogy csak a lakott területen belüli közterületekre terjed ki a kötelező maszkhasználat vagy a lakott területen kívül eső közterületekre is.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályok értelmében lakott területen kívül nem kell maszkot viselni, a maszkviselési kötelezettség csak a települések belterületére vonatkozik.

    Kérdés: Édesapámmal fele-fele tulajdonba került az ingatlan, de mi a párommal szeretnénk elköltözni. Leültünk beszélni erről, de Ő nem tudja/hajlandó kifizetni a részemet. Ő a haszonélvező. A kérdésem az lenne, hogy ha lemondok a részemről, tudok valahogy ezáltal pénzhez jutni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlan tulajdonjogáról lemondani nem lehet, ugyanakkor lehetőség van az Ön esetében pert indítani a bíróságon közös tulajdon megszüntetése iránt. A megszüntetés módjáról a továbbiakban a bíróság dönt.

    Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy lehet-e olyan ellen feljelentést tenni, akinek oda lett adva egy telefon és ő azt mondta, majd kifizeti, de ennek semmi nyoma és két év múlva követelné megint a pénzt, mert már a lány nincs együtt az illető öccsével?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Feljelentést bármikor tehet.

    Kérdés: Egy számunkra is ismeretlen és francia állampolgárságú nő, állítólagosan véletlenszerűen jelölt be embereket, köztük engem is egy internetes portálon. Eleinte ártalmatlan és hátsószándék nélküli volt a beszélgetés. Pár nap elteltével közölte a hölgy, hogy ő nagyon gazdag és nincs családja. Szeretne nekem adni egy nagy összegű adományt. Hosszas beszélgetés az általa megbízott ügyvéddel és a bankkal nagysokára hajlandóak voltak kiadni egy okmányt, aminek eredetisége felől szintén kétségeim vannak és abban az okmányban leírtak alapján banki díjként 1820 € fizetésére kérnek, hogy át tudják utalni számomra az adományt. A kérdésem az lenne, hogy valódi lehet-e? Van-e ilyen kötelezettségem? És hogyan tudnám és kivel megnézetni az okmányt hogy eredeti-e?

    Válasz:Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy semmiképpen ne utaljon az ismeretlen hölgy által megadott számlaszámra, mielőtt megbizonyosodna arról, hogy az adományt a pénzösszeg befizetése után valóban meg fogja kapni. Ami pedig az okmány eredetiségét illeti, a tisztánlátás érdekében azt tanácsolom, hogy vegye fel a kapcsolatot a bankkal és kérjen teljeskörű tájékoztatást. Egyébiránt kb. 100 %, hogy átverés az egész…..

    Kérdés: A MOKK által kaptam 2021.04.21. dátummal egy fizetési meghagyásról szóló felhívást, aminek az összege nem valós. Ezt onnan is tudom, hogy utána beszéltem a volt főbérlőmmel, aki ezt kezdeményezte, viszont nem tudom, hogy az ellentmondást hogyan nyújtsam be. Mármint a megírásához se tudom, hogyan kezdjek neki, ugyanis az albérlet feketén lett kiadva a főbérlő “kérésére”, sokallta az évenkénti egy havi lakbér befizetését az állam felé. 21-én lett kiküldve, 15 napom van választ írni, a levelet tegnap kaptam kézhez, “sajnos” nem ott lakok, ahova a leveleimet kapom. Legrosszabb esetbe legkésőbb 5-én fel kell adnom a levelet és nem rendelkezek olyan anyagi háttérrel, hogy ebből peres ügyet csináljak, viszont nem fogom a kétszeresét befizetni a valós összegnek.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben vitatja a pénzkövetelés jogosságát vagy a tartozás összegét, ellentmondással élhet. Erre magánszemélyként több lehetősége is van: bármely közjegyzőnél ellentmondhat személyesen szóban, vagy postai úton annak a közjegyzőnek címzett levélben, aki kibocsátotta a fizetési meghagyást. Ha határidőben, szabályos módon ellentmondással élünk, akkor a fizetési meghagyásos eljárás mindenképpen perré alakul, és innentől peres eljárásként a bíróságon folytatódik az ügy. Viszont ellentmondással csak akkor célszerű élni, ha valóban alaptalan a követelés, az azt követő peres út miatt. A közjegyző felé az ellenmondást nem kell indokolni, azonban a bíróságon sor fog kerülni a bizonyítási eljárás lefolytatására. A másik út a követelés jogosságának elismerése lehet, ami alapján a fizetési meghagyás kézhezvétele után kérelmezheti az összeg részletekben való megfizetését, illetve a teljesítési határidő elhalasztását is. Erre az ellentmondásra nyitva álló határidőben van lehetősége, az ellentmondással egyező módokon, azaz szóban bármely közjegyzőnél vagy levélben az eljáró közjegyzőnél.

    Kérdés: Hajléktalan barátom lehetőséget kapott idős hölgytől, hogy a vonat helyett ott lakjon. Hónapok óta én látom el élelemmel, szükséges tárgyakkal (meglopták). A néni kórházba került. Ő maradt a lakásban. Vettünk tisztító szereket és rovarirtót is, mert kellett. Jöttek a számlák, amik elmaradásról szóltak és lekapcsolással fenyegettek. Ehhez az én havi százezrem kevés volt, a fiamtól kértem kölcsön. Megvan a 3 befizetési szelvény, a bankomban az egyik látszik is, de a nagy összegű csak úgy, hogy a fiam utalása átjött és én levettem, mert azt kézbe adtam és a barátom fizette be. Összesen 71 ezer Ft-ot meghaladó az összeg. Az idős nő kijött a kórházból, nem akarja visszaadni, mondván, ő nem kérte, hogy helyette fizessünk. De a barátom, áram nélkül maradt volna. Hová fordulhatok, hogy ez ne maradjon az “én ajándékom”, hanem az ő kötelező tartozása.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel adott esetben a kifizetésre már sor került, azt javaslom, hogy amennyiben az idős hölgy nem hajlandó visszaadni az Ön által kifizetett pénzösszeget, abban az esetben forduljanak közjegyzőhöz fizetési meghagyásos eljárás megindítása miatt.

    Kérdés: Férjem halála után három gyermekem örökölte a fél házat, másik fele enyém, de haszonélvezetem van az egész házon. Eddig rendben, de a fiam halála után, aki nős, két gyermek apja volt, saját maga által épített házzal rendelkezett, a hagyatéki tárgyaláson olyan határozat született, hogy a két unokámon kívül a túlélő házastárs is egyenlő arányban örökölt a két gyermekkel. Mindezt véletlenül tudtuk meg, én és másik két gyermekem, ugyanis még csak egy levélben sem közölte a földhivatal, hogy változás történt a tulajdoni viszonyban, a gyerekeim nem kaptak semmit, sem én. A neten kikért tulajdoni lapon viszont ezt láttuk. Hogy lehetséges ez? Ezek szerint bárki tehet bármit az én és gyermekeim tulajdonrészével, akár a saját nevére is írathatja a tudomásunk nélkül? Mit tehetünk? Hogy lehet egy olyan ember örökös, aki sem vérségi rokonságban nincs velünk, sőt válás előtt állt a fiammal, van saját háza, amiből szintén örökölt? Kérem szíves válaszát, mehetek a Földhivatalhoz?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A fia halála után a túlélő házastársa az öröklési jog szabályai szerint jogosan örökölt. Ez alól abban az esetben lehet kivételt tenni, ha a fia és a házastársa külön megállapodást (házassági vagyonszerződést) kötöttek.

    Kérdés: 2020. október 6-án elveszítettem az állásomat. 2021. március 23-án kaptam egy felszólítást, hogy június 1-ig hagyjam el az otthonomat. Díjtartozásom nem keletkezett. A lakás önkormányzati tulajdonú, honvédségi bérlőkijelölésű. Tudomásomra jutott, hogy a munkáltatómnak 60 napon belül (a munkaviszony megszűnésétől számítva), fel kellett volna szólítania a lakás elhagyására. Ezt elmulasztva, a lakáskiutalást határozatlan idejűre kellene módosítani. Ez a lehetőség vonatkozhat rám is?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön esetében nincs mód a határozatlan idejű szerződésre, mivel az önkormányzatok a felmondásra vonatkozó szabályok miatt a határozott idejű szerződések megkötését részesítik előnyben. Amennyiben ugyanis a szerződés határozatlan időre szól, abban az esetben az önkormányzatnak cserelakást kell biztosítania a felmondást követően. Ugyanakkor javaslom, hogy keresse fel az önkormányzatot és próbáljon bővebb tájékoztatást kérni.

    Kérdés: 2021. május 4-én végrehajtási felszólítást kaptam, ami 2002-es bkv tartozás miatt a bíróság ítélt meg. Erről én nem tudtam semmit a mai napig. Mit csináljak?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, hogy minél előbb személyesen keresse fel a végrehajtó irodát és kérjen teljeskörű tájékoztatást az ügyben. Leírása alapján alappal feltételezhető, hogy a követelés elévült, ám az elévülést csak kérelemre veszi figyelembe az eljáró hatóság, bíróság.

    Kérdés: 2007-ben egyedülállóként felvett hitel mennyiben érinti, ha időközben megházasodott, elvett házastársat? Ilyenkor a házastárs is adóssá válik?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A házastárs nem válik adóssá, mivel a kölcsön felvételekor még nem éltek életközösségben.

     

    Kérdés: 3 személy együtt vett fel különböző összegű hitelt vagy kölcsönt. Végrehajtóhoz került az ügy nem fizetés miatt, illetve a törlesztés elmulasztása miatt. Ebben az esetben mindenki ugyanazt az összeget kapja meg levonásra vagy valamilyen részösszeget állapítanak meg? Pl. a tartozás összesen 24 millió Forint, egyenként minden letiltás rendelvény ezt az összeget tartalmazza vagy felosztják a 3 adós között és úgy határozzák meg a letiltási rendelvényen?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Érdemi választ az említett szerződések ismeretében tudunk adni önnek. Kérdése komplexitása okán javaslom, forduljon ügyvédhez személyesen.

     

    Kérdés: Szeretnék segítséget kérni egy feljelentéssel kapcsolatban. Egy ügyben sértett vagyok, ám a szembesítés során úgy néz ki, hogy akaratomon kívül én is bűncselekményt követtem el. Viszont nem szeretném, hogy én vagy bárki, aki ártatlan bajba kerüljön. Hogyan tudnám visszavonni a feljelentésemet?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A feljelentés visszavonására nincsen lehetőség. Egyes esetekben azonban lehetséges az eljárásból való kilépés, azonban ahhoz tudni kellene, hogy pontosan miről is van szó.

    Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy van-e jogom azonnal felmondani a munkahelyemről (költözés végett)? Ugyanis attól félek, hogy a főnököm a haragja miatt, rossz híremet terjeszti!

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása alapján ön nem jogosult azonnali hatállyal felmondani, ám kezdeményezheti munkáltatójánál a közös megegyezéssel való munkaviszony megszüntetést.

    Kérdés: Köteles vagyok-e az adókártyát magamnál tartani nem telephelyi, ún. külterületi munkavégzés esetén?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden állampolgár köteles a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt magánál tartani. Az adóigazolvány ugyanakkor a különböző ügyintézésekhez szükséges, tehát nem kötelező mindig magánál tartania, de javasolt.

    Kérdés: Gyanúsítottként idéztek a rendőrségre egy kihallgatásra, de én külföldön élek és jelenleg nagyon nehezen tudnék hazautazni, a munkám miatt és a vírus miatt. Ha nem jelenek meg a megadott időpontig a kihallgatáson, előállításom rendelik el. Nem kibújni szeretnék a felelősség alól, csak egy kis időt, hogy zökkenőmentesen jussak haza. Tudok tenni bármit ez ügyben vagy kénytelen vagyok hazautazni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben előzetes kimentéssel élhet, írásban – ha van idő rá – jeleznie kell az illetékes hatóságnak a megjelenési akadályt és kérnie kell egy új időpontot, amikor már biztosan meg tud jelenni.

    Kérdés: Szeretném megtudni, hogy internetes vásárlás esetén, kérhetem-e a számla módosítását, ha véletlenül rossz névre kértem azt?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az aktuális jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy egy már kiállított számlát utólag módosítson. Ilyenkor új számlát kell kiállítani, ami tartalmilag helyesbíti a korábbi számlát, ezt hívjuk helyesbítő számlának. Jelen esetben azt tanácsolnám Önnek, hogy vegye fel a webáruház ügyfélszolgálatával a kapcsolatot és kérje a segítségüket a helyesbítő számla kibocsátása okán.

    Kérdés: 7 éve váltam el, azóta rendszeresen fizetem a gyerektartást, most a lányom 21 éves, nem tartja velem a kapcsolatot. Nem tudom, hogy tanul-e vagy dolgozik, elköltöztek másik településre. Mi a teendő ilyenkor?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A gyermektartásdíj-fizetési kötelezettség csak abban az esetben terheli Önt, amennyiben nagykorú gyermeke a középiskola befejezése után is továbbtanul, és nem hanyagolja el rendszeresen, önhibájából a tanulmányi és vizsgakötelezettségeit, ellenben érdemtelenné válik a kapcsolattartásra. Az érdemtelenség azonban akkor is megállapítható, amennyiben a gyermek maga utasítja vissza a kapcsolattartást a külön élő szülővel. Jelen esetben a tartásra való érdemtelenség nemcsak a tanulmányok kétséges folytatása miatt állhat fenn, hanem a kapcsolattartás visszautasítása is megalapozza az érdemtelenséget. Ilyen esetben Ön jogosult bírósághoz fordulni tartásdíj fizetési kötelezettségének megszüntetése okán.

     

    Kérdés: Megkülönböztethető-e jogilag a beoltott és nem oltott ember? Hova lehet fordulni, ha megkülönböztetés ér?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A koronavírus elleni védőoltással beoltottak az esetek túlnyomó részében nem fertőződnek meg és nem is képesek másokat megfertőzni, ha mégis, a betegség enyhe tünetekkel jár. Emiatt a beoltottakkal szemben többé nem indokolt azon jogkorlátozások fenntartása, az ő tekintetükben a járvány már nem jelent jelentős veszélyt, így indokolt, hogy tekintetükben a társadalmi távolságtartásra vagy a szolgáltatások igénybevételére vonatkozó korlátozásokat a továbbiakban ne tartsák fent. Ha a beoltottsággal együtt jár a jogkorlátozások megszűnése, az szükségképpen különbségtételt eredményez beoltott és be nem oltott emberek között. Az emberek közötti megkülönböztetés csak akkor tilos, ha önkényesen történik. Ha a beoltottak és be nem oltottak jogi megkülönböztetésnek van ésszerű alapja, akkor az, nem sérti a diszkrimináció tilalmát. Az észszerűség alapja ebben az esetben az, hogy a már beoltottak esetében megszűnik a szabadságjog-korlátozások fenntartásának alapja – ezzel pedig a különbségtétel nem tekinthető önkényesnek. Ugyanakkor a kérdés jogi megítélésében jelentős eltéréseket jelenthet az, hogy milyen szolgáltatásokhoz fér hozzá a beoltott, illetve melyekhez nem fér hozzá a még be nem oltott személy. Megalapozott diszkriminációs ügyekben az alapvető jogok biztosához lehet fordulni és nála panasszal élni.

    Kérdés: Végrehajtást kértem. Február közepén kifizettem a díjat, azóta hitegettek, hogy intézkednek. Többszöri telefonálásomra. Ma április 19- én újbóli telefonálás után kiderült, semmit nem csináltak, de ma akkor… Kérdésemre, hogy eddig akkor mit tettek az ügyemben, a pénzért mit tettek, a vonal végén nagy hallgatás volt. Megteheti ezt egy végrehajtó iroda? Visszakövetelhetem a pénzem? Mit tehetek?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ebben az esetben kifogással tud élni a végrehajtó ellen. A kifogást a végrehajtónál kell benyújtani, de a végrehajtást foganatosító bíróság részére kell címezni, tekintettel arra, hogy a bíróság fog dönteni a kifogás tárgyában. A kifogásban fel kell tüntetni a támadott végrehajtói intézkedést vagy mulasztást. A kifogás benyújtásával együtt 15 000 forint illetéket kell megfizetni, amely sikeres megtámadás esetén visszajár. Ha a kifogásolt intézkedés a jogszabályoknak megfelel, a bíróság az intézkedést fenntartja, és a kifogást elutasítja. Ha azonban a kifogásolt intézkedés lényegesen jogszabálysértő, a bíróság az intézkedést megsemmisíti vagy megváltoztatja, mulasztás esetén pedig az elmulasztott intézkedés megtételére utasítja a végrehajtót. A kifogáson kívül még panasz megtételére is van lehetősége a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál szóban vagy írásban. Amennyiben a Kar a panaszt alaposnak találja, felszólítja a végrehajtót a jogsértés megszüntetésére, ellenőrzést kezdeményezhet a végrehajtónál, fegyelmi vétség gyanúja esetén fegyelmi eljárást kezdeményezhet, kártérítésre okot adó körülmény esetén pedig tájékoztatást ad az igény érvényesítéséről. Elutasító döntés esetén a panaszos felülbírálati kérelmet nyújthat be a Kar hivatalvezetőjéhez.

    Kérdés: Szeretnék tájékozódni, milyen módon tudnám tisztázni magam egy biztosítási ügyben. Édesapámnak volt egy autója, aminek én voltam az üzembentartója. Édesapám meghalt 2 éve. A biztosítást felmondták, mert a leveleket nem kaptam meg (már régóta nem ott laktam). Egyszer megtalált a biztosító, akkor is jogi eljárással fenyegetőzött, hogy én vagyok az üzembentartó nekem kell befizetni vagy vonassam ki a forgalomból. Mivel hitel volt az autón, nem tudtam ki vonatni, így megijedve befizettem a büntetést, meg kötöttem vele egy új biztosítást, aminek egész magas a díja, sem autóm sem jogosítványom. Nem tartom fairnek fizetni. Amikor ezt elmondtam az okmányirodában, azt mondta minden illetékes, ő ugyan nem fizetne, hát én sem fizettem: és megint ott tartunk, hogy jogi útra terelnék, de úgy tudom apukám halálával nem is köthettek volna új biztosítási, mert ahhoz a tulajdonos is kellett volna, aki édesapám. És hogy elvileg az előző biztosítás is addig volt érvényes. Efelől szeretnék ér…

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtakból nem derül ki, hogy pontosan milyen kérdésre szeretne választ kapni. Ki örökölt, kié az autó stb-stb….

    Kérdés: Férjnél vagyok és van 2 gyermekem. Hoztam egy rossz döntést, az egyik barátommal, aki Hollandiában él, szorosabb online párkapcsolatom lett. Én 27 éves voltam ő pedig 16. Nem erőltettem semmi, ez kialakult. Fogalmazhatunk úgy is, hogy online szexuális dolgokat tettünk. Én szerettem volna elhagyni. Minden adatomat kizsarolta belőlem. Fenyegetőzött. Jelenleg a facebookomat törölte és fenyeget, hogy rólam meztelen képeket tesz fel. A fontos email címeim nála vannak, pár dolgot már vissza tudtam szerezni. A páromnak elmondtam. Ő segíteni próbál nekem, de nem merek rendőrséghez fordulni, mert tartok attól,, hogy ő még csak 16 éves volt. De ahogyan zsarol engem…. Még a barátaimmal sem engedte, hogy beszéljek. Tudna valami tanácsot adni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Önmagában az a tény, hogy egy 16 éves – büntetőjog szerint – fiatalkorúval online szexuális kapcsolatot létesített, a fiatalkorú beleegyezésével, nem minősül bűncselekménynek. Más elbírálás alá esik, amennyiben Önnél a fiatalkorúról készült pornográf felvételek találhatóak, hiszen ezt már a hatályos büntető törvénykönyv is büntetni rendeli. Amennyiben nem rendelkezik ilyen tartalmakkal, azt tanácsolnám Önnek, hogy tegyen feljelentést.

     

    Kérdés: Testvérek gátolják a beteg édesanyám látogatását. Igaz, testvéreim nevén van a ház. Édesanyám velük lakik, de nincs a gyámságuk alatt.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Leírása nem tartalmaz kérdést. Kérem, tegye fel kérdését az eset körülményeinek pontos leírásával.

    Kérdés: Covidos betegszabadság alatt kollégáim plusz pihenőnapon voltak. Őket kötelezik a ledolgozására. Kérdésem: nekem is le kell-e dolgozni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy pontos választ tudjak adni, ismernem kellene a munkaszerződés részleteit valamint az eset további körülményeit. Amennyiben plusz jogcím nélküli pihenőnapot osztott ki a munkáltató általánosságban, úgy jogszerű lehet a ledolgozás követelése. Ha nem, akkor pedig értelemszerűen nem, csak ezek az adatok nem derülnek ki a kérdéséből.

    Kérdés: Édesanyám tudatában lévő, nagyon gyenge fekvőbeteg, aki jelenleg kórházban van. Végrendelete, hogyan szerezhet érvényt? Mivel a covid miatt, csak 1 hozzátartozó mehet be hozzá és a szobatársai nem beszámíthatóak, ilyenkor hogyan lehet megoldani a tanúk jelenlétét? Vagy ilyen esetben lehet családtag is tanú?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Írásbeli magánvégrendeletnél, ha az örökhagyó saját kezűleg írja és aláírja a végrendeletet, akkor nem kell tanú. Ha más írja a végrendeletet, akkor már két tanú szükséges, természetesen tanú lehet családtag, ám tanúként fel lehet kérni egy kórházi dolgozót is. Az oldalakat meg kell számozni minden esetben és figyelni kell a szigorú alaki és tartalmi kellékekre.

    Kérdés: Hosszabb ideje betegállományban vagyok egészségügyi dolgozóként, mentális problémákkal, a munkakörből kifolyólag. Nem kívánok visszatérni a munkahelyemre. Más jellegű munkát tudnék és szeretnék is végezni a veszélyhelyzet ellenére, ezért szeretnék felmondani. Kérdésem, hogy a jelenlegi rendelkezéseket figyelembe véve (felmondási tilalom egészségügyi dolgozóknak), rendkívüli felmondással élhetek-e egészségi állapotomra hivatkozva?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Pontosan tudni kellene, hogy milyen feladatot látott el, milyen betegsége van, illetve milyen szerződése, munkaköri leírása van.

    Kérdés: A megtekintett állapothoz képest állapotromlása van az ingatlannak. Mit tehetek?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés pontos megválaszolásához fontos lenne tudni, hogy megkötötték-e már az adásvételi szerződést vagy sem. Amennyiben megkötötték, úgy a szerződés tartalmának ismerete szükséges ahhoz, hogy választ adhassunk kérdésére. Más az eset, ha még nem kötötték meg a szerződést. Ilyen esetben az adásvételi szerződés megkötése előtt ismertesse észrevételét az eladóval, és az állapot romlására tekintettel kérjen arányos árcsökkentést. Amennyiben az eladónak nem áll szándékában a vételár csökkentése, és Önnek pedig nem megfelelő az ár-érték arány, úgy jogosult elállni a szerződés megkötésétől.

    Kérdés: Kérem szíves segítségét, hogy munkaügyi bíróságon kérhetek-e segítséget? (Kaptam olyan visszajelzést, hogy az eset a Btk. hatálya alá tartozik.) Több éve dolgozom egy cégnél, munkaügyi osztályon. Munkámmal nem volt gond évekig. Közvetlen felettesem egy MLM cégnél kezdett dolgozni, és elkezdett zaklatni engem és más munkavállalókat, hogy ők is végezzenek ott munkát. Ebből neki is lett volna jutaléka. Néhányuknál sikerrel járt, én nemet mondtam. Nyomást alkalmazott, hogy rendeljek x összegért, (2x rendeltem a békéért) létesítsek csoportot, ahol ajánlom a termékeket, stb. Nem tettem. Most jelentősen csökkentette a fizetésem (a munkaidőmet nem) és megkaptam a jelzést, hogy elveszíthetem a munkámat. Végkielégítést, szabadságot nem fizetnek, de ha nem írom alá a közös megegyezést, fegyelmivel küldenek el. Cégvezetést nem érdekli az ügy. Több munkavállalót elbocsátott ugyanezért, 2 hajlandó lenne tanúskodni.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a jogellenes helyzet megoldása okán munkaügyi bírósághoz kell fordulnia – 30 napos keresetindítási határidő áll rendelkezésére-, hiszen a fizetésben való megállapodás a munkaszerződés alapvető tartalmi eleme és csak közös megegyezéssel módosítható, így az egyoldalú fizetéscsökkentés jogellenes. A közös megegyezést semmiképpen se írja alá ebben a helyzetben!

    Kérdés: Gépkocsi nyeremény kötvényemet a fiam ügyvédi meghatalmazással felveheti? Kórházban ápolnak.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.

    Kérdés: 10 éve eljöttem Magyarországról, némi tartozást hagytam hátra (járulék, autóhitel, személyi kölcsön, telefonszámla). Nem terveztem, csak nem mentem vissza a nyaralásból, mindent úgy hagytam, ahogy volt. A lakcímem úgy tudom 3 éve szűnt csak meg, nem tudom, milyen indokkal mentek vissza a tértivevényes levelek. Hogyan tudom kideríteni, hogy végrehajtás alatt vannak-e még ezek a tartozások, vagy már elévültek? Ha elévültek a tartozásaim, tudok-e ingatlant vásárolni Magyarországon úgy, hogy…

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenféleképpen ügyvédi közreműködést javasolok, mert összetett, bonyolult az a rendszer, ahogyan biztosan meg tud minden tartozásának a sorsáról győződni, de lehetséges.

    Kérdés: Egy garanciális telefon szervizeléssel kapcsolatban szeretnék érdeklődni, hogy a cég (Samsung) által adott válasz, mennyire jogos és van-e esetleg esélyem egy telefoncserére vagy bármire? A telefon január 26-án lett vásárolva. Február 18-án az energiatakarékos mód bekapcsolása után a telefon többet nem kapcsolt be. A telefont másnap leadtam a Samsung Downtown szervizben. Ez követően március 16-ig nem volt semmi információ a telefonról. Ekkor beszéltem először a chates supportjukkal, ahol az kaptam válasznak, hogy e-mailben jeleznek mi a helyzet a telefonnal. Ez sajnos nem történt meg. Ezt követően március 18-án próbáltam legközelebb beszélni velük, ekkor azt mondták a telefon készen, de március 22-ig nem tudják kiadni. Ez picit fura volt számomra, mert a szervizekre a zárás nem volt kötelező. Ezután március 26-án volt a következő beszélgetés, ekkor azt mondták telefonon felhívnak és utánajárnak, mi lehet a telefonnal. Sajnos ez se történt meg. Március 30-án ismét…

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden esetben kötelesek önnek visszaszolgáltatni a telefont. Kérdéses, hogy mennyibe került a készülék, mert jelenleg 250.000 forint feletti értéknél hosszabbított garanciával dolgoznak a szolgáltatók, ám ez önt nem érinti, hiszen a telefont 3 hónapja vásárolta. Javaslom, hogy a szervizzel vegye fel a kapcsolatot és kérje vissza a telefont. Amennyiben nem sikerült megjavítaniuk, úgy forduljon másik márkaszervizhez szerződésével, számlájával.

    Kérdés: Sisakot vettem, visszavihetem?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen kevés információ alapján nem tudunk önnek pontos választ adni. Mikor vette, hol vette, milyen sisakról van szó? Amennyiben interneten vásárolta, 14 napon belül elállhat a vásárlástól, visszaküldheti az áruháznak indokolás nélkül, és azok kötelesek visszatéríteni a vételárat.

    Kérdés:  Meghalt az apánk, halála előtt 2-3 évvel az öcsémre íratta a házát, amelyben lakott és magának haláláig tartó haszonélvezetet jegyeztetett be az ingatlanra. Kérdésem: jár nekem a házból?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályi rendelkezések rögzítik, hogy amennyiben több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy ezt a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. Így a kérdés pontos megválaszolásához azt kellene elsősorban tudni, hogy édesapjuk az ingatlant a hozzászámítás kötelezettségével adta-e testvérének, amennyiben igen, úgy Ön jogosult örökölni az ingatlan vonatkozásában.

    Kérdés: 2 nagykorú gyermekem van, bírósági határozat alapján én (anya) vagyok a gondviselő. Apa letiltással 50-50.000 Ft gyermektartást fizet. Lányom szeptembertől utolsó éves az egyetemen. Fiam március végén töltötte be a 18. életévét, anyagi megfontolásból az apjához költözött. Fiam gyermektartását 1,5 éve havonta visszautalom a volt férjemnek tekintve, hogy bíróság által nem jóváhagyott megállapodás alapján váltott gondoskodás volt. A volt férjem szerint a költözés miatt nekem gyermektartást kell fizetnem a fiam után vagy a lányom tartásdíját is vissza kell utalnom neki, mert egyik “gyereket” ő, a másikat én tartom el. Igaz ez? Ha gyermektartási pert indít igaz, hogy 50.000 Ft gyermektartást állapít majd meg a bíróság részemre úgy, hogy háztartásbeli vagyok, a volt férjem nettó 500.000 Ft fizetéssel rendelkezik? Egy ilyen perhez kötelező az alperesnek ügyvédet fogadni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben az egyik gyermek itt, a másik ott, akkor egyforma a kötelezettségük, ergo nem fizetnek egymásnak. Ez várható tehát. Azt nem teljesen értem, hogy miért utalta vissza az összegeket….. Nem kötelező, csak javasolt jogi képviselővel eljárni az ilyen típusú perekben, továbbá az ügyfélsegítőben a bíróságon ingyenesen tudnak önnek segíteni, ha beadványt kell beküldeni.

     

    Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy a munkám, amit végzek két embert igényelne bizonyos napokon, a főnököm viszont elvárja, hogy egyedül végezzem el a teendőket. Viszont ezt a munkakört, amikor a pihenő napomat töltöm (mivel 12 órás munkarendben dolgozom) más végzi. Az illető egy nő, ő kap maga mellé embert! Viszont én ezt diszkriminatív megnyilvánulásnak vélem magammal szemben. Nem egyszer szóltam emiatt a főnökömnek. Mivel nem történt változás, csak az ígérgetés maradt, elhatároztam, hogy szólok a területi igazgatónak. A kérdésem az lenne, hogy ha a területi igazgató sem lép ez ügyben, hova fordulhatok és mi a teendő ebben az esetben?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a munkáltató nem jár el jogellenesen, így nincs jogi út, amivel orvosolni tudná a problémáját. Nem rögzíti sem törvény, sem rendelet, hogy bizonyos feladatokat, munkaköröket hány embernek kell ellátnia.

     

     

    Kérdés: Férjemmel 5 éve élünk a közös ingatlanunkban. Azóta ő munkanélküli, az előző házasságából 3 gyermeke van, akik iránt gyermektartásra kötelezett. Én ápolónő vagyok. A gyermektartást, a rezsit egyedül fizetem helyette is, neki volt banki tartozása, azt is hónapokig én fizettem, az én gyermekeimet is én tartom el, ő még egy Ft-ot sem költött rájuk. Meg szeretném kérdezni, hogy válás esetén ez számít-e, hogy ki fizette a háztartást, a közüzemet. És számít-e, hogy a közös háztartásban lakó gyermekekről is csak én gondoskodok? Ha vagyonmegosztásról lesz szó.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem.

    Kérdés: Nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élek 11 éve (volt) párommal, van egy kiskorú gyermekünk. Viszonyunk megromlott, 50-50%-ban vagyunk tulajdonosai egy ingatlannak, amiben lakunk. Bírósági döntés szerint közösen neveljük a gyermeket, külön költözés esetén gyermek láthatása meg van határozva, mely napokon van. A gyermek apja nem akar elköltözni, mert neki így kényelmes. Neki van saját tulajdonú üres lakása a közelben, ahova költözhetne, de nem akar. Nem szeretnék már vele együtt élni. Dolgozunk mindketten, havonta fizet nekem az ott élésért, a gyermekkel foglalkozik, ahogy én is. A háztartásban semmit nem segít és szid engem a gyermek előtt. Az ingatlant áruljuk, azt mondta, hogy nem akadályozza meg, de ebben csak akkor lehetek biztos, ha aláírja a szerződést. De ez akár évekig is eltarthat, mire vevőt találunk rá. A gyermekkel csak ennek az árából tudnánk másikat venni. Van jogi lehetőségem, hogy elköltözzön?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ilyen esetben a közös tulajdon bíróság általi megszüntetésére van lehetőség. Ez történhet élettárs tulajdoni hányadának magához váltásával, tehát ebben az esetben a bíróság egy megváltási árat szab ki, amelynek teljesítése esetén az Ön tulajdonába kerül élettársának tulajdoni hányada. Amennyiben Ön nem tudja megváltani élettársa tulajdoni hányadát, úgy a bíróság az ingatlan értékesítését rendelheti el.

    Kérdés: Nos a kérdésem, hogy a kiskorú gyerekek lakcím változtatásához mindkét szülőre szükség van-e? Jelen kell lenni személyesen vagy elég meghatalmazással? Mit ír erről és melyik az ide vonatkozó jogszabály? Nem tervezek ilyet, viszont a kiskorú fiaink lakcíme megváltozott a tudtomon kívül 2017. augusztus 3-án és utána akarok nézni jogszerűen történhetett-e.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv 4:173. §-a értelmében a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében együtt kell működniük. 4:175. § (1 bekezdése) szerint a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta. (2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása. Ergo elvileg tudnia és alá is kellett volna Önnek is írnia. Egyébiránt meghatalmazással is intézhető. (A gyakorlatban viszont nem mindig kérik mindkét szülő aláírását.)

     

    Kérdés: Egy kismotor adásvétele után két nappal jelentkezett a vevő, hogy a motor rossz, hibás csörgő hangot ad. A motort a vevőnek visszahozza, a vételárat visszaköveteli. A motort az eladónál átnézte kipróbálta, megfelelőnek találta. Motoron a vevő az otthonába hajtott, 20 km távolságra. Kérdésem az volna, rejtett hibára hivatkozva van joga követelőznie a vevőnek?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a vevő a termék hibája esetén kellékszavatossági igényt érvényesíthet az eladóval szemben. Az eladó felelősségét, csakis a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már megvan a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető (ezért nevezik rejtett, vagy gyártási hibának). Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis független attól, hogy tudta-e, hogy hibás terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben. A vevő a kellékszavatossági igény értelmében kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül a választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igény teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát kijavíthatja az Eladó költségére, illetve a szerződéstől is elállhat. Fontos azonban, hogy jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. Követelni mindig lehet, az már egy más kérdés, hogy jár-e. Ebben az esetben a hiba kapcsán iü. szakértőnek kellene kimondania, hogy az az adásvételkor is fennállt-e.

    Kérdés: pályázat

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy érdemi választ tudjak adni, kérem, adjon részletes leírást.

    Kérdés: Esküvőre éttermet foglalózott a fiatal pár. A szerződés megkötésekor, még nem volt kikötés az oltás a vendéglő látogatáskor. A mai nap a miniszteri rendelet miatt kötelező a covid oltás, mert nélküle nem mehetnek vendéglőbe. Visszaigényelnék a foglalót. Mi a teendő?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződésük pontos ismeretére lenne szükség, a válaszhoz.

     

    Kérdés: Egyetemi tanulmányok miatt 1 évre albérleti szerződést kötöttünk írásban (ingatlanos írta), egy kétszobás lakás egyik szobájára. Két havi kauciót (70 ezer Ft-ot) fizettünk ki a tulajnak, a szerződés tartalmazza. Második évre is meghosszabbítottuk írásban, de a harmadikra csak szóban. Idén februárban megegyeztünk, hogy a kaució a fennmaradó három hónap díját befedi. A tulaj hív a napokban, hogy kiadta az albérletet május 1-től, mert én felmondtam februárban a szerződést és vigyük el a cuccainkat. Teljesen mást mond, mint amiben megállapodtunk, de 04.30-án átadjuk a kulcsot. Kauciót ilyenkor ő megtarthatja? Ha nem, mivel érvelhetek? És hogy történik a kulcsátadás?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a lakásbérleti szerződés érvényességéhez a szerződés, írásba foglalása szükséges, így a szóbeli szerződés nyomán nem jött létre érvényes szerződés. Ebből következően nem jogellenes, hogy hamarabb el kell hagyniuk a lakást. A kaució összegével a bérbeadó legkésőbb a bérleti jogviszony megszűnésekor köteles elszámolni. Ekkor a bérbeadó számba veszi, hogy fennáll-e bérleti díj vagy közüzemi díj hátralék, a lakást a bérlő az előre rögzítettek szerint valóban üresen, épségben adja-e át, a megállapodásnak megfelelően. Ha a bérbeadó bármilyen károkozást, rongálást észlel, akkor jogosult lesz a kaucióból a javítási költséget levonni, és csak az ezzel csökkentett összeget visszafizetni a bérlőnek, ha egyébként a bérleti és közüzemi díjak rendezettek. Ha a bérbeadó mindent rendben talál, akkor köteles visszaadni a kauciót.

    Kérdés: Kifizetett képzésen nem tudok részt venni. A pénz visszajár?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy pontos választ tudjak adni, tudnom kellene, hogy milyen képzésről van szó és a szerződés részleteit is ismernem kellene.

    Kérdés: Idős rokont rá akarnak bírni lakóhelyének telekmegosztására, majd annak eladására.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtakból nem derül ki, hogy pontosan milyen kérdésre szeretne választ kapni, ezért azt javaslom, hogy a kérdését ismét tegye fel a részletek megadásával pontosítva.

    Kérdés: Meg lehet-e szavaztatni a dolgozókkal, hogy kivel nem akarnak együtt dolgozni? Ez jogszerű?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkáltatói felmondás egyik legfontosabb követelménye, hogy azt megfelelően meg kell indokolni. A felmondási indoknak többek között valósnak és okszerűnek kell lennie, megfelelő indoklás hiányában jogszerű felmondásról nem beszélhetünk. A Munka Törvénykönyve szerint a felmondás jogszerű indoka lehet: a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatosan tanúsított magatartása, alkalmassága, munkáltató működésével összefüggő ok. Ezek alapján nem minősülhet megfelelő indoklásnak az, hogy a többi munkavállaló nem akar az adott személy/ személyekkel együtt dolgozni, így a szavazás alapján történő elbocsátás nem minősülhet jogszerűnek.

    Kérdés: Én olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy férjemmel lassan egy éve külön élünk, el még nem váltunk. 3 gyermekünk van, ő semmilyen segítséget amióta elment nem adott, sem pénzbelit, sem mást. Közben tegnap jutott tudomásomra, hogy a gyermekek után járó adókedvezményt felvette. A kérdésem az lenne, így is még jár neki, hogy gyerektartást nem fizet?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A családi kedvezményt az a szülő veheti igénybe, aki a gyermeket a háztartásában neveli, így a házastársa nem jogosult a kedvezmény igénybevételére.

    Kérdés: Édesapám tavaly októberében meghalt. Végrendeletet nem hagyott, így a törvényes öröklési rend értelmében hárman öröklünk, a bátyám, én és a felesége. Azt szeretném megkérdezni, ha a felesége lakcím kártyával nem tudja igazolni, hogy be volt jelentkezve apám lakásába, akkor jogosult-e a haszonélvezetre?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel a túlélő házastárs haszonélvezeti joga törvényes öröklési jog, az örökhagyó halálával minden külön rendelkezés nélkül átszáll a túlélő házastársra. Ennek az a feltétele, hogy az örökhagyó és házastársa között a hagyaték megnyíltának időpontjában a házassági kötelék fennálljon, más kritérium nincsen. Amennyiben több ingatlan van, akkor válik fontossá, hogy melyikbe van bejelentve. Most elég csak nyilatkoznia.

    Kérdés: Ha lemond az apai örökségről, az anyait örökli-e?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A két külön személy örökségéről van szó, így az egyikről való lemondás nem érinti a másikat.

    Kérdés: Kérnék szépen tanácsot abban, hogy amennyiben egy utazási iroda a tőle vásárolt utazási utalványt nem teljesítette (a világjárvány miatt), pontosabban többször meghosszabbította, de ennek ellenére sem tudtuk felhasználni, így most már az ellenértékét (a befizetett összeget) követeljük vissza, de az iroda nem működik. Valami felelősséggel nem rendelkező alkalmazott home office-ban néha reagál a megkereséseinkre, de érdemben nem dönt és a tulajdonos nem elérhető, ill. a visszafizetésnek nem tesznek eleget, akkor milyen szankciók jöhetnek szóba? Milyen módon érvényesíthetjük az érdekeinket (fogyasztó védelem, NAV, per…?)

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Légitársaságok, utazási irodák vis maiorként tekintenek a koronavírusra, tekintettel arra, hogy a vírus felbukkanására, terjedésére a légitársaságoknak, utazási irodáknak nincs kihatásuk, sem magát a körülményt, sem annak következményeit nem áll módjukban elhárítani. Ugyanakkor amennyiben utazási irodánál fizettek be külföldi kirándulásra, és a szervező maga dönt az út lemondásáról, általános szerződési feltételein és fogyasztókkal szemben tanúsított gyakorlatán múlik majd a költségek sorsa. Az utazás és az utazásközvetítői tevékenységről szóló kormányrendelet szerint a szerződésszegő fél csupán akkor mentheti ki magát, ha bizonyítja, a kár olyan, ellenőrzési körén kívüli okra, körülményre vezethető vissza, amellyel a szerződéskötés időpontjában nem számolhatott. A kormányrendelet szerint a vállalkozó természetesen felel a szerződésben foglaltakért, ám kártérítési felelőssége nincs, hiszen a történtek az utazási vállalkozó akaratán kívül álló okok miatt történtek, és ennek következményeit a vállalkozó a legkörültekintőbb gondosság mellett sem lett volna képes elhárítani. Fontos megjegyezni azonban, hogy az Önök esetében az üggyel kapcsolatos érdemi válasz adásához ismernem kellene az utazási szerződésben foglaltakat.

    Kérdés: Rosszul kiépített öntözőrendszer és füvesítés, hanyag munka, számla nélkül. Mi a teendőm, hogy tudom a munka kijavítására rávenni a kertépítőt?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben Önök között létrejött szerződés, abban az esetben a Polgári Törvénykönyv értelmében a kertépítőket kellékszavatossági és jótállási kötelezettség terheli, és erre hivatkozva kötelesek a javítás elvégzésére.

    Kérdés: A következő kérdésem lenne: Lehet-e jogi következménye annak, ha hivatalos (bírósági) értesítőt szánt szándékkal megsemmisít valaki attól tartva, hogy akinek szól, az ne tudjon róla, ill. ne tudjon fellebbezni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, a megsemmisítésnek jogi szankciói lehetnek.

    Kérdés: Covidos táppénzem alatt a kollégáimat plusz pihenőre írta ki a cégem, két napról van szó. Most, hogy visszatértem a munkába engem is köteleznek a kötelező ledolgozásra. Kérdésem hogy jogos-e?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy teljeskörű választ tudjak adni, ismernem kellene a munkaszerződés részleteit, továbbá az eset pontos körülményeinek ismerete is elengedhetetlen az érdemi válasz adásához. Nem tisztázott, minek a ledolgozására kötelezné önt a munkáltató. Kérem, tegye fel kérdését több információ megadásával.

    Kérdés: Üdülési jog felhasználásakor, kell-e igazolni az átoltottságot?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy pontosabb információkkal tudjak szolgálni, ismernem kellene az országot, ahova szeretne utazni. Ugyanis vannak tagállamok, ahol a beutazást a védettségi igazolvány meglétéhez kötik.

    Kérdés: Helyes az az információ, hogy a tulajdonos akár indok nélkül is kiteheti az albérletből az ott szerződés nélkül, csak szóbeli megegyezésben ott lakókat? Van írásos forrás, ami ezt alátámasztja?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Jogi értelemben csak az írásban kötött bérleti szerződés érvényes, tehát a tulajdonosnak jogában áll felszólítani a lakókat a lakás elhagyására. Fontos körülmény azonban, hogy a bérlők adott esetben az ingatlan használatáért ellenszolgáltatással tartoznak (lakbér fizetése) vagy lakbér fizetése nélkül, mint szívesség lakáshasználók tartózkodnak-e az ingatlanban?

    Kérdés: 2011-óta nem tudtam fizetni a hitelemet, azóta sem ők, sem én nem jelentkeztünk. Tegnapi nap 8 év után 2021.04.19-én kaptam egy fizetési felszólítást, hogy 15 napon belül fizessek meg 3.685.710,02 Ft-ot, ellenkező esetben fizetési meghagyást fog kezdeményezni. Kérdésem az elévüléssel kapcsolatba lenne.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az általános elévülési idő öt év, ugyanakkor az elévülés a követelést nem szünteti meg, csak a bírósági úton való érvényesíthetőséget zárja ki. Az elévülést több cselekmény is megszakíthatja (egyezség, csődeljárás, tartozás elismerése, bírósági úton való érvényesítés érdemi döntéssel). Elévülésre csak kérelemre lehet hivatkozni, azt semmilyen hatóság vagy bíróság nem veszi figyelembe hivatalból. Adott esetben sor kerül egy fizetési meghagyásos eljárásra, amely esetén a fizetési meghagyásnak ellent kell mondania, majd ezt követően fog perré alakulni az ügy.

    Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy egy kertvárosi, vidéki lakóövezetben lehet-e használtautó telepet üzemeltetni a kertben. Attól függetlenül, hogy rettentő ronda látvány, amikor kimennénk a kertbe és az egyik oldalunk végig roncstelep, még az ingatlanunk árát is jelentősen leverte a látvány. Konkrétan nem tudjuk eladni a házat. Nem ezért a látványért költöztünk vidékre!!!! Mit tehetek? És hol léphetek ez ügyben?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az üzem rendelkezik telepengedéllyel, abban az esetben lehetőség van az üzemeltetésre. Azt javaslom, hogy forduljon a helyi önkormányzathoz részletes tájékoztatásért. Az egy más kérdés, hogy esetlegesen milyen további jogsértések történhetnek. Lehetséges eljárások: önkormányzat, kormányhivatal, jegyző, polgári per. A megoldáshoz sokkal több információ kellene.

    Kérdés: Egy idősek otthonában dolgozom, mint intézményvezető. A kinevezési munkaköröm, szociális munkatárs. Az 1992. évi XXXIII. tv. 23. § (1) bekezdése szerint, a magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása magasabb vezető, illetve vezető beosztásra történő megbízással (a továbbiakban: megbízott vezető) történik. A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. 257/2000. Korm. r. 15. § (1) bekezdése alapján, a közalkalmazottat munkahelyi pótlék illeti meg a (2) bekezdésben meghatározottak szerint. (2) A pótlék mértéke a pótlékalap 120%-a, d) a bentlakásos szociális intézményekben, da) a diétás nővér, a dietetikus, a mozgásterapeuta, a gyógytornász, a foglalkoztatás szervező, a szabadidő-szervező, a szociális munkatárs, (…) foglalkoztatott személyek. Kérdésem: ez alapján jogosult vagyok a 120 %-os pótlékra?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A rendelkezések alapján nagy valószínűséggel Ön valóban jogosult a 120 %-os pótlékra. Pontos válasz adásához ismernünk kellene az Ön munkaszerződésének tartalmát.

    Kérdés: Következő kérdésem lenne: dolgoztam párhuzamosan Ausztriában 25 órában, Mo-on 20 órában, a Nyufig ezt úgy hajlandó csak elismerni, hogy csak a magyar ledolgozottat veszi figyelembe, így viszont a bérem nem éri el a minimálbért, vagyis ergo nem vagyok jogosult erre a kedvezményes nyugdíjra! Az EuUjog azonban azt mondja, nem érhet hátrányos megkülönböztetés amiatt, mert más európai tagországban dolgoztam. Azt sem értem miért nem az ausztriai béremet veszik ebben az esetben figyelembe, hisz ott a 25 órás bérem több, mint itthon a minimálbér?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy pontos válasszal tudjak szolgálni, ismernem kellene a munkaviszony részletes körülményeit és az adatok ismeretére is szükség lenne. A nyugdíj összegét a minél pontosabb kiszámítás érdekében a következő információkat ismerve lehet kiszámítani: munkaviszony fennállásának ideje, munkavégzés szempontjából kieső nap, szolgálati idő, havi jövedelem, járulékok stb.

    Kérdés: Saját tulajdonú lakáson belül, a tulajdonosok egyeztetésével, készülhet-e bárkiről (pl. ideiglenesen ott dolgozó emberekről) fotó, hang, illetve videó felvétel azok tudta nélkül, ami később valamilyen eljárásban felhasználható?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges, függetlenül attól, hogy a felvételek elkészítésére saját tulajdonú lakásban kerül-e sor vagy sem. A képmáshoz vagy hangfelvételhez való jogában megsértett személy ilyen esetben személyiségi jogi peres eljárás kezdeményezésére jogosult a jogsértővel szemben. Az esetleges felhasználás kérdésköre pedig ettől jóval bonyolultabb.

    Kérdés: Férjemmel külön élünk. Válás közben vagyunk. Történt egy bántalmazás a részéről, ami feljelentéssel végződött. Közben tudomásomra jutott, hogy megszerezte az orvosi látleleteimet. Ezt jogosan tette? Mivel felhatalmazást nem adtam neki.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha az adat megismerése a közeli hozzátartozó egészségi állapotának megőrzése vagy feltárása érdekében szükséges, a beteg életében házastársa jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha a következő 2 feltétel együttesen fennáll: az egészségügyi adatra az említett személy egészségügyi ellátása céljából van szükség és az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges. Feltételezem az Ön által leírtak alapján, hogy a feltételek együttesen nem álltak fent a megszerzés vonatkozásában, így házastársa jogellenesen szerezte meg az Ön egészségügyi adatait. Ezek alapján jogorvoslathoz való jogával élve jogosult panaszt tenni a NAIH-nál vagy polgári pert kezdeményezni személyes adatainak jogszerűtlen kezelése okán az adatokat kezelő szervvel szemben, azonban férjével szemben – személyes adatokkal való visszaélés hiányában – nem léphet fel. Ezen felül a beteg az általa megnevezett hozzátartozókat kizárhatja a tájékoztatáshoz és betekintéshez való jog gyakorlásából, ezt a szándékát azonban közölnie kell kezelőorvosával. Pontosabb válaszhoz az eset összes körülményének ismerete kellene.

    Kérdés: Megtámadható-e egy kizárólagos szülői felügyelet, ami azonnali jogerőre emelkedett anya részére? Felek lemondtak fellebbezési jogukról.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben lemondott a fellebbezési jogról, abban az esetben az elsőfokú hatóság döntése jogerős és nem támadható meg. Jelen esetben felülvizsgálatnak sincs helye, hiszen lemondtak fellebbezési jogukról és elsőfokon jogerős lett az ítélet. A szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása a bíróságtól akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll.

    Kérdés: Munkahelyemen a minap általam jogtalannak talált kamerás megfigyelés áldozata lettem, amiben szeretnék segítséget kérni, hogy valóban jogsértés történt-e. A kamera használatáról szóló dokumentum, amit aláírtam azt foglalja magába, hogy a munkafegyelem megőrzése, munkavédelmi előírások betartása, valamint a társaság javainak megőrzése érdekében figyelhetnek meg. Ennek ellenére egy fényképként rögzített kameraképet kaptam arról, hogy megfigyelik, milyen tartalmat nézek a saját mobiltelefonomon. Emellett a hely egyedüli tulajával kötöttem csak szerződést, viszont a felvételhez egy teljesen más személy is hozzáfér, aki a tájékoztatásban, amit aláírtam nem szerepel. Személyiségi jogaim és magántulajdonom sértését érzem, valamint megfélemlítést a munkahelyem.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A kamerás megfigyelés megkezdése előtt a munkavállalókat tájékoztatni kell többek között a kamerák elhelyezkedéséről, a megfigyelés alatt álló területekről, az adatkezelés jogalapjáról és céljáról, a felvételek tárolásának idejéről, a felvételek megismerésére jogosult személyek köréről, a munkavállalókat megillető jogokról stb. Jelen esetben tehát jogellenes annak a személynek a hozzáférése, akinek hozzáféréséről Önt nem tájékoztatták. Ezen felül a munkáltató kizárólag az általa biztosított eszközöket ellenőrizheti, tehát jogosulatlanul rögzítették kamerával telefonos tevékenységét (amennyiben nem a munkáltató általa biztosított telefonról beszélünk). Ezek alapján jogorvoslathoz való jogával élve jogosult panaszt tenni a NAIH-nál vagy polgári pert kezdeményezni személyes adatainak jogszerűtlen kezelése okán.

    Kérdés: Arról lenne szó, hogy egy ismerősömnek vettem hitelre egy szolgáltatónál egy televíziót. Fizette a részleteket, de két hónapja nem fizeti. Mit tudok ilyenkor tenni? Elhozhatom tőle?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos kérdés az, hogy ki vette pontosan a televíziót, kinek a nevére szól a számla? Ha Ön vette, akkor jogilag az az Öné, jogi akadálya nincs, hogy elhozza. Ha viszont nem, akkor túl sok mindent nem tud tenni……

    Kérdés: A kérdésem ingatlan ajándékozással kapcsolatos. Édesapám szeretne mindkét fiának ingatlanokat ajándékozni. A testvéremnek nagyobb értékű lakóingatlant, nekem pedig az összes többi mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlant (erdő; erdő és árok; rét; szántó; szőlő stb.). Adott egy listát az ingatlanok helyrajzi számával, ami alapján a tulajdoni lapjaikat lekértem. A kérdésem a következő: Hogyan tudok én utánanézni, hogy ezen kívül még milyen ingatlanok vannak édesapám nevén? Mivel erős a gyanúm, hogy vannak még más ingatlanok, melyeket a tudtomon kívül a testvéremnek ajándékozna. Helyrajzi számokat sajnos nem tudok.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Hivatalosan sehogy sem. Így keresni csak a hatóságok tudnak, magánszemélyeknek csak HRSZ alapján lehet lekérdezni.

    Kérdés: 2020 júliusában elhunyt édesapám. A hagyatéki tárgyalásra idén februárban került sor. Öcsémmel osztoztunk 50-50%-ban egy darab lakáson, egy darab üdülőn és némi bankbetéten. Öcsém a tárgyalást követően elhunyt, így az ingatlanokat még nem tudtuk értékesíteni, a bankban elhelyezett összeget sem felvenni. Az ügyet tovább bonyolítja, hogy az öcsém második felesége egy ukrán nő, akinek se magyar állampolgársága nincs, illetve egy napot nem dolgozott ebben az országban, öcsém tartotta el. Első házasságából 2 gyermeke született. A kérdésem az, hogy az apám hagyatékából kap-e az öcsém felesége? Az öcsémet nekem kell eltemettetni, mert lemondott ennek jogáról nyilatkozatban, gyermekei anyagi nehézségekkel küzdenek. Milyen módon lehetne kizárni a második feleséget édesapám vagyonából? Mivel öcsémnek is jelentős vagyon van a nevén, jogtalannak érzem, hogy még apám vagyonát is megosszuk vele.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Öröklés szempontból irreleváns, hogy elhunyt testvérének felesége nem rendelkezett magyar állampolgársággal, az őt megillető hagyatéki résztől megfosztani nem lehet. A házassági közös vagyonból az özvegy a közös javak felére tarthat igényt, az édesapjuk után örökölt vagyon azonban házastársi külön vagyonnak minősül, ami azt jelenti, hogy az özvegy és a gyermekek is egyenként egyharmad részre jogosultak belőle. Ezen túlmenően az özvegy az örökhagyóval közösen lakott lakásra és annak berendezési, felszerelési tárgyaira haszonélvezeti jogot örököl, tehát az örökhagyóval közösen lakott ingatlanban lakhat továbbra is, és az ahhoz tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat használhatja.

    Kérdés: Mikor kiderült, hogy várandós vagyok, édesanyám segített nekünk, vett egy 2 generációs családi házat, amibe beköltözhettünk. Nem volt a legszebb állapotban, ezáltal személyi kölcsönt vettem fel, hogy felújítsuk (festés, új ajtók, bojler, szigetelés, stb.) és bebútorozzuk. Ez volt tavaly szeptemberben. Édesanyám januárban kirakott minket a házból a pici babával és most a hitel mellett albérletben vagyunk. Sajnos a felújításról nincsenek számláink. Több 100 ezret belefektettünk a házba. Kérdezném, hogy ez esetben tudok-e visszatérítést követelni jogi úton az édesanyámtól?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Követelni tud, de semmi értelme a leírtak alapján, bizonyítékok hiányában el fogja veszíteni az esetleges pert. Próbáljon az édesanyjával megegyezni.

    Kérdés: A XX. kerületben kétharmad részt tulajdonosa vagyok egy háznak. Bejelenthetem-e ide magam állandó lakcímre?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Természetesen, a lakóhely létesítését, vagy annak változását bármelyik kormányablaknál bejelentheti, de ahhoz minden tulajdonostárs beleegyezése szükséges elvileg. (Gyakorlatban sokszor megy anélkül is.)

    Kérdés: Kétgyermekes, munkanélküli anya minden beérkező pénzére inkasszót tett a NAV az OTP-nél levő számlájára. Így hiába vállal munkát (most éppen folyamatban volna belépése egy munkahelyre), a fizetése a NAV zsebébe megy. A jog szerint akkor haljon éhen a család? Így nyilván nem vállalhat munkát.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A fizetését ne utalással, hanem lakcímre vagy készpénzben kérje. Vagy másnak a számlájára, akiben megbízik és vele szemben nincsen végrehajtás.

    Kérdés: A kivitelezők hanyag munkája miatt a felső szomszéd terasza nem lett megfelelően szigetelve. Alatta található a nappalink, mely folyamatosan ázik, állaga romlik. Közös peres eljárás van folyamatban a kivitelezőkkel (emiatt is), de lassú és körülményes (3 éve). A szomszéd nem hajlandó a javítást elvégezni, arra hivatkozva, hogy a kivitelezők majd a per után megtérítik a kárt, amiből elvégzi a javítást. Van esetleg valamilyen jogi lehetőségünk, amivel kényszeríthetnénk, hogy a károkozást ne folytassa?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt tanácsolnám elsősorban Önnek, hogy próbáljon megegyezni szomszédjával, hogy amennyiben ő nem hajlandó a javítások elvégzésére – és természetesen, ha rendelkeznek a szükséges anyagi háttérrel-, úgy Önök saját vagyonból megelőlegezik a javítási munkálatokat, amelynek összegét később követelhetik a kártérítés összegéből. egyébiránt a szomszédnak is van kárenyhítési / megelőzési kötelezettsége, így magatartása nem fogadható el maradéktalanul.

    Kérdés: Segítséget szeretnék kérni, vagyis tanácsot. A gondom az lenne, hogy kb. 2019 tavaszán a testvérem megkért, hogy a meghibásodott autóját hagy parkolja le az udvarunkba 1 hétre, míg meg nem javíttatja. Sajnos azóta sem történt változás, a gépkocsit nem vitte el az udvarunkból többszöri felszólításra sem (Telefon, Messenger), mindig csak hiteget, hogy ekkor meg akkor. Az autón rendszámtábla van, de szerintem műszaki vizsga nincs és szerintem az adót és a biztosítást sem fizeti. Forgalmi engedély nála van, a kulcs nálam. Az lenne a kérdésem, hogyan szabadulhatnék meg az autótól, mihez van jogom ez ügyben?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben azt tanácsolnám Önnek, hogy írásban tájékoztassa testvérét, hogy az Önök között létrejött szerződés már nem hatályos. Szólítsa fel testvérét – megfelelő határidő tűzésével- az autó elszállítására, amennyiben testvére a meghatározott határidőn belül a felszólítás ellenére sem viszi el az autót, úgy helyezze el közterületen azt. (Tolja ki a kapu elé és tegyen bejelentést a közterület felügyelőségen.)

    Kérdés: 4 órás, megváltozott munkaképességű alkalmazott vagyok. Ha felajánlott a munkáltatóm 8 órás munkát, ugyanabban a munkakörben és szóban beleegyeztem, de még írásban nem, akkor visszautasíthatom minden következmény nélkül? És mire hivatkozva tehetem? Betegségemre?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállalói szerződés, akkor válik jogi értelemben hatályossá, ha az aláírásra sor kerül. Javaslom, hogy mielőbb jelezze a munkáltatója felé a változást és a szerződés megkötésére ennek tudatában kerüljön sor.

    Kérdés: Szeretném megkérdezni, ha egy egyedülálló kisgyermekes édesanyának adom ki a lakásom, akkor a szerződésbe milyen biztosítékokat szükséges feltétlenül beírni, amely az én érdekeimet szolgálja abban az esetben, ha nem tud esetleg valamilyen okból fizetni, illetve ha szeretném eladni a későbbiekben az ingatlant és esetleg nem akar kiköltözni a gyermekkel? Milyen jogszabályok védik ilyen esetben a tulajdonost, mire lehet hivatkozni? Mi az, ami mindenképpen szerepeljen a szerződésben? Szeretném magam bebiztosítani, a lakás a saját gyermekeimé lesz valamikor, semmiképpen nem szeretnék pórul járni, de én is egyedül nevelem a gyermekeimet, ezért szeretném hasznosítani az ingatlant addig, amíg nem válik számukra szükségessé!

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Közjegyző előtt kössék a szerződést, vagy tegyen egyoldalú kötelezettségvállalási nyilatkozatot a bérlő a közjegyző előtt. Legyen rajta végrehajtási záradék, illetve belefoglalva, hogy kiköltözés esetére a gyermekkel van hova költöznie.

    Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy az alábbi jogszabály végrendeleti öröklés esetén is érvényes-e: “A visszautasítás – a lemondáshoz hasonlóan – csak a visszautasító személyre vonatkozik, a leszármazók kiesését nem vonja maga után.” Tehát, ha én végrendeleti úton örököltem, de szeretném visszautasítani, akkor a kiskorú gyermekem örököl és ő csak gyámhivatali engedéllyel utasíthatja vissza az örökséget?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Mind a törvényes (pl. gyermek), mind a végrendeleti örökös visszautasíthatja az örökséget, de kizárólag az örökhagyó (pl. szülő) halála után. Fontos tudni, hogy a visszautasítás – a lemondáshoz hasonlóan – csak a visszautasító személyre vonatkozik, a leszármazók kiesését nem vonja maga után, vagyis ha az örökösnek van gyermeke (pl. az örökhagyó unokája), ő örököl a visszautasítás következményeként. Bonyolítja a helyzetet némiképp, hogy amennyiben a példámban említett unoka kiskorú, az örökség visszautasítására kizárólag a gyámhivatal engedélyével van lehetőség.

    Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy a volt apósom házában felújítási munkálatokat végeztettem. A lányával éltünk ott, de közben szétköltöztünk. A felújításról a nevemre kiállított ottani lakcímre áfás számlákkal rendelkezem. És fotókkal, amiket a felújítás előtt és a felújítás után készítettem. A volt apósom nem akarja visszafizetni a pénzemből a házra költött összeget. Peres úton mennyi esélyem van arra, hogy visszakapjam a pénzemet?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenekelőtt azt tanácsolom, hogy próbáljon konszenzusra jutni a volt apósával. Ha ez nem vezetne eredményre, akkor lehetősége van fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtására. Esélyt latolgatni nem tudok, sok mindentől függ.

    Kérdés: 1) Házastársammal külön élünk 2 éve, éppen beadtuk a válókeresetet, de a bontóper még nem kezdődött el. 2) Szüleim éppen a nevemre szeretnének íratni egy általuk vásárolt házat. Ha a válás kimondását megelőzően jutok a házhoz, az házasság alatt szerzett közös vagyonnak minősül-e és/vagy igényt tarthat-e arra házastársam?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az egyik fél részére ajándékozott vagyontárgy a házasságkötést követően is különvagyonnak minősül. Jelen esetben mivel szülei ajándékozás útján kívánják az Ön nevére íratni a kérdéses ingatlant, ezért nem tarthat rá igényt házastársa. Megjegyzem, hogy egyébként sem, mert már nem élnek gazdasági közösségben.

    Load More