— Fórum —

Ingyenes online jogi segítségnyújtás és jogi tanácsadás igénybevétele

A jogi fórum bemutatása

A jogi fórum felülete arra szolgál, hogy jogi problémájára iránymutatást, lehetséges megoldási javaslatot kapjon,  gyorsan és ingyenesen.

Kérdés beküldése

A Kérdés beküldése” pontra kattintva teheti fel kérdését. Azonosító adatokat a rendszer NEM tárol, azokat megadni így nem szükséges.

Személyes konzultáció igénylése esetén kérjük, hogy a kapcsolatfelvételi telefonszámot (+36 20 966 2061) használja. A személyes konzultáció nem ingyenes.

Válaszok

A lehető leghamarabb (általában 1 héten belül) megválaszolásra kerülnek a kérdések, mely során a kérdés és a válasz megszövegezése kerül kizárólag feltüntetésre az oldalon.

A kérdés a rendszerben nem azonnal, csak a moderátori ellenőrzés után jelenik meg.

Keresés a jogi fórumban

A beépített kereső segítségével kulcsszavakra lehetséges a keresés minden jogeset címében és tartalmában, mely javasolt, hiszen lehetséges, hogy a kérdésére a válasz már megtalálható.

Fontos tudnivalók

A szolgáltatás teljeskörű jogi tanácsadásra nem alkalmas, így az üzemeltető minden felelősséget kizár annak használatával kapcsolatosan, pusztán iránymutatás, segítség, jogi véleménynyilvánítás az oldal célja.

Egyebekben a főoldalon megjelentetett Általános felhasználási feltételek az irányadóak.

Eddigi adatok alapján

  • A problémák megoldása 91% 91%
  • Minden kérdésre válaszolunk 100% 100%

A szolgáltatás anonim, regisztrációhoz NEM kötött.

Jogi kérdés beküldése

Azonosító adatokat a rendszer NEM tárol

Kérdés beküldése

     

    Népszerű kérdések

    Kérdés: Tiszteletem!
    Folyamatos 3 műszakban dolgozom (éjjel-nappal, ünnep nap is), a műszakrend szerint több munka napom van havonta, mint a havi munka napok száma. A plusz napokra szabad napot kapok havonta.
    Betegállományba kerültem ez évben másodszor november végétől december közepéig, elfogyott a betegszabadságom (15 nap), és utána következett a tb-és táppénz. A problémám az, hogy a december hónapra elkészített műszak beosztásban, melyben a szabadnapok NEM a táppénzes napokra voltak írva -4 nap- 2-őt ráírt (elvett) a táppénzes napokra a munkáltató!
    Kérdésem:jogszerű ez?! (azokat a napokat az orvos igazolta!) ill. hol tudok utána nézni?

    Válasz: Jól érzi, ez nem jogszerű így. Amennyiben minden részletszabálynak utána szeretne nézni, akkor legegyszerűbben itt tud: www.njt.hu
    Közismert jogszabályokon belül az “M” betűt kell választani, ott pedig az Mt.-t (Munka Törvénykönyve).

    Kérdés: Mit tehetek abban az esetben, ha a munkáltatóm nem fizeti ki a béremet? Nyilván ingyen nem fogok dolgozni.

    Válasz: A Munka törvénykönyve ebben az esetben védi a munkavállalót, köteles késedelmi kamatot fizetni a munkáltató. Ha több havi munkabért nem kapott meg a munkavállaló és nem egyszeri esetről van szó, bírósági úton érvényesítheti jogait és követelheti az elmaradt bérét és a késedelmi kamatot.

    Kérdés: Üdvözlöm! Kb. 10 éve a szüleim a nővéremnek ajándékozták a házukat, amiben haszonélvezőként laknak a mai napig. A nővérem kifizetett engem. Közben a szülők egészségi állapota sokat romlott. Édesanyánknak amputálták a lábát. A nővérem külföldön él. De nincs messze a szülő falutól. Kb. 40 perc. 5 éve nem látogatja a szüleinket. Pedig jár a faluba a barátnőihez. Minden gond az én nyakamba szakadt. Én járok hozzájuk takarítani, én viszem őket orvoshoz, én vásárolok és segítem őket anyagilag is. Kérdésem: vissza lehet-e vonni az ajándékozást? Ha igen, nekem mennyit kellene neki visszafizetnem (8 milliót kaptam, eltelt 10 év, romlott a ház állaga és az infláció is közrejátszik) Követelhetnek-e a szülők a külföldön 30 éve élő állampolgársággal rendelkező (viszont 30 éve nincs bejelentett munkahelye) lányuktól szülőtartást????

    Válasz: A feltett kérdésére csak általánosságban lehez válaszolni, ugyanis az eset összes körülményeit és pontosan kellene ismerni. Az ajándék visszakövetelhető, de annak szigorú és pontosan körülírt feltételei vannak a törvényben. Szülőtartás is követelhető, de ez is igen komoly feltételekhez kötött és bizonyítani szükséges, továbbá a mértéke sem magas.

    Kérdés: Amikor megtudta a munkahelyen a főnököm, hogy terhes lettem, azzal fenyegetett meg, hogy kirúg, ha nem megyek el magamtól, és nem egyezünk meg közös megszüntetésben. Megteheti? És én mit tehetek?

    Válasz: Ha kellő időben jelezte a munkáltatója felé a várandósságát, akkor nem mondhatnak fel jogszerűen csupán emiatt, azaz nem “rúghatják ki”. Amennyiben mégis így alakulna, mindenféleképpen forduljon ügyvédhez, a továbbiakban szükséges jogi lépések megtétele céljából. www.jogomvan.hu

    Kérdés: Angliában dolgoztam 4 évet. Ott volt biztosításom. Jelenleg betegség miatt itthon vagyok, munkára alkalmatlan állapotban. Kint orvosok nem láttak, csak itthon, és azt mondták hogy legalább 1 évig leszek munka képtelen. A kérdésem az lenne hogy igényelhetek-e kintről valamilyen “rokkant nyugdíjat” vagy bármilyen segélyt. Itthon nem volt még munkaviszonyom.

    Válasz: A kérdés rövidsége ellenére rendkívül összetett. Érdemes figyelni arra, hogy az egészségbiztosítás és a társadalombiztosítás nem ugyanazt jelenti, így az állami szolgáltatások is teljesen más kört fednek be.
    Elviekben van rá lehetőség (a megfelelő formanyomtatványok kitöltése és elküldése után), hogy Angliából pénzbeli ellátást is kapjon, de a korrekt válaszhoz kellene tudni a kinti biztosítás mikéntjét, feltételeit, a hazakerülését, az orvosi ellátás hiányának okát stb. Ezen kívül három fontos információ még: egyszerre két országban párhuzamosan nem lehet biztosítotti jogviszonyban, erre figyeljen, illetve a kinti ügyintézéshez angol szakember / ügyvéd közreműködését javaslom, amellett, hogy érdemes a munkaviszony jelenlegi megléte felől is informálódni, mivel azt ilyen esetekben rendszerint megszüntetik, az eddigi tapasztalataim szerint.

    Mostanában

    Kérdés: 6 hónapja költöztünk albérletbe, a szerződés szerint 2 havonta kell a bérbeadónak elszámolni felénk a közüzemi számlákkal. Az első 2 hónap után kértük, hogy adja át, mennyit kell fizetnünk. Sajnos ez a mai napig nem történt meg. Így egy forintot nem fizettünk eddig. Kötelezhet minket az elmúlt 6 hónap elmaradás fizetésére, vagy mivel ő nem mutatta be kérésünk ellenére sem, csak az utóbbi 2 hónap megfizetésére kötelezhet?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben az Önök között létrejött szerződés az irányadó, de egyebekben főszabályként érvényesül, hogy a bérbeadó akkor jogosult a szerződés felmondására, ha a bérlőt megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, és a bérlő e határidő elteltéig sem fizetett.

    Kérdés: Férjem életveszélyes munkahelyi balesetet szenvedett kovácsolási munka következtében. Szakmája vas-és fémszerkezeti lakatos. A munkaköri leírása nem tartalmaz ilyen jellegű munkavégzést. Hibázott-e munkáltatója, amikor ilyen jellegű munkával bízta meg? Ha igen, hová fordulhatunk jogorvoslatért?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden munkavállaló csak a munkakörben leírtaknak köteles eleget tenni. Amennyiben úgy érzik, hogy jogsérelmük van, javaslom, forduljanak egy ebben az ügyben jártas ügyvédhez, kinek segítségével egy munkaügyi pert tudnak indítani.

    Kérdés: Előzetes hagyatéki tárgyalás során felhívták a figyelmemet, hogy édesanyám korábban közel 800 e Ft személyi és folyószámlahitelt vett fel, melyet nem fizetett vissza és hagyatékában én örököltem. Szeretnék érdeklődni, hogy ezt mindenféle aláírás nélkül lehet örökölni vagy a bank biztosítása, melyet a hitelekre kötnek, fedezi azt? Többen is mondták, hogy ilyen esetben a bank nem követelheti ezt a tartozást az örökösön. Mire számíthatok, ha a hagyatéki procedúra lezárul?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökös dönthet arról, hogy él a hagyaték elfogadásának lehetőségével vagy visszautasítja azt. A törvényt értelmezve az örökös csak az általa megörökölt hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a tartozásért. Az öröklés pontos részleteinek ismertetése nélkül nem tudok további pontos választ adni.

    Kérdés: Az édesapám meghalt, egy nagyobb összeg lenne az örökség, viszont nekem van tartozásom. A kérdésem az lenne, hogy lemondhatok-e az örökségemről a gyerekeim javára, hogy ne a bank vigye el az összeget? Vagy van-e valamilyen más lehetőségem?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, habár ebben az esetben a gyámhatóság is be fog kapcsolódni. Biztosan van más is, csak nem ismerem a pontos körülményeket….

    Kérdés: Decemberre írták ki az első válóperes tárgyalásunkat. Rákérdeztem az alperesnél ő megkapta-e, azt mondta nem kapott semmit, amit nem hiszek el. A gyanúm, hogy amennyiben (szinte biztos vagyok benne, hogy igen) kapott értesítőt a postaládába, nem fogja átvenni. Valamint a tárgyaláson sem fog megjelenni, pedig megmondtam neki mikor van. Azt tudom, ha nem jelenik meg a tárgyaláson attól még az én kérésemre megtartják azt, de mi van olyan esetben, ha az alperes át se veszi a levelet? Illetve mivel van közös gyermek, így gondolom hiába közös megegyezés (írásban beadva), mindenképpen 2 tárgyalás lesz. Mennyi idő múlva szokták a második tárgyalást kitűzni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Idézést mindenféleképpen kellett kapnia az alperesnek és jogi képviselőjének is, mint perben résztvevő fél. Közös megegyezés csak abban az esetben lehetséges, ha azt mind a két fél kéri, ha csak az egyik fél, akkor nem. A legjobb esetben a közös gyermek okán 2 tárgyalással kell számolnia, de csak abban az esetben, ha mindketten együttműködőek és sikerül minden kérdésben megegyezniük. Új határnap kitűzése kapcsán a bíró dönt. Ha rendre nem jelenik meg az alperes, akkor a kereseti kérelemnek fog helyt adni a bíró. Amennyiben nem veszi át a leveleket, az a határidő lejárta után átvettnek minősül. Ügygondnokra szükség

    Megválaszolt kérdések

    Az utolsó 100 megválaszolt kérdés

    Keresés a jogi fórumban

    A keresés a fórum teljes anyagában keres.

     

    Összes eddigi kérdés

    Az összes eddig megválaszolt kérdés listájának megtekintéséhez kérjük, kattintson ide (a jogi fórum teljes anyaga).

    Rózsaliga Alapítvány

    Esetleg segítene más rászorultakon is?

    Támogassa a Rózsaliga Alapítványt!

    Számlaszám: 11713177-21453960

    A támogatás önkéntes.

    Utolsó 100 megválaszolt kérdés

    Kérdés: 6 hónapja költöztünk albérletbe, a szerződés szerint 2 havonta kell a bérbeadónak elszámolni felénk a közüzemi számlákkal. Az első 2 hónap után kértük, hogy adja át, mennyit kell fizetnünk. Sajnos ez a mai napig nem történt meg. Így egy forintot nem fizettünk eddig. Kötelezhet minket az elmúlt 6 hónap elmaradás fizetésére, vagy mivel ő nem mutatta be kérésünk ellenére sem, csak az utóbbi 2 hónap megfizetésére kötelezhet?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben az Önök között létrejött szerződés az irányadó, de egyebekben főszabályként érvényesül, hogy a bérbeadó akkor jogosult a szerződés felmondására, ha a bérlőt megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, és a bérlő e határidő elteltéig sem fizetett.

    Kérdés: Férjem életveszélyes munkahelyi balesetet szenvedett kovácsolási munka következtében. Szakmája vas-és fémszerkezeti lakatos. A munkaköri leírása nem tartalmaz ilyen jellegű munkavégzést. Hibázott-e munkáltatója, amikor ilyen jellegű munkával bízta meg? Ha igen, hová fordulhatunk jogorvoslatért?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Minden munkavállaló csak a munkakörben leírtaknak köteles eleget tenni. Amennyiben úgy érzik, hogy jogsérelmük van, javaslom, forduljanak egy ebben az ügyben jártas ügyvédhez, kinek segítségével egy munkaügyi pert tudnak indítani.

    Kérdés: Előzetes hagyatéki tárgyalás során felhívták a figyelmemet, hogy édesanyám korábban közel 800 e Ft személyi és folyószámlahitelt vett fel, melyet nem fizetett vissza és hagyatékában én örököltem. Szeretnék érdeklődni, hogy ezt mindenféle aláírás nélkül lehet örökölni vagy a bank biztosítása, melyet a hitelekre kötnek, fedezi azt? Többen is mondták, hogy ilyen esetben a bank nem követelheti ezt a tartozást az örökösön. Mire számíthatok, ha a hagyatéki procedúra lezárul?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az örökös dönthet arról, hogy él a hagyaték elfogadásának lehetőségével vagy visszautasítja azt. A törvényt értelmezve az örökös csak az általa megörökölt hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a tartozásért. Az öröklés pontos részleteinek ismertetése nélkül nem tudok további pontos választ adni.

    Kérdés: Az édesapám meghalt, egy nagyobb összeg lenne az örökség, viszont nekem van tartozásom. A kérdésem az lenne, hogy lemondhatok-e az örökségemről a gyerekeim javára, hogy ne a bank vigye el az összeget? Vagy van-e valamilyen más lehetőségem?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen, habár ebben az esetben a gyámhatóság is be fog kapcsolódni. Biztosan van más is, csak nem ismerem a pontos körülményeket….

    Kérdés: Decemberre írták ki az első válóperes tárgyalásunkat. Rákérdeztem az alperesnél ő megkapta-e, azt mondta nem kapott semmit, amit nem hiszek el. A gyanúm, hogy amennyiben (szinte biztos vagyok benne, hogy igen) kapott értesítőt a postaládába, nem fogja átvenni. Valamint a tárgyaláson sem fog megjelenni, pedig megmondtam neki mikor van. Azt tudom, ha nem jelenik meg a tárgyaláson attól még az én kérésemre megtartják azt, de mi van olyan esetben, ha az alperes át se veszi a levelet? Illetve mivel van közös gyermek, így gondolom hiába közös megegyezés (írásban beadva), mindenképpen 2 tárgyalás lesz. Mennyi idő múlva szokták a második tárgyalást kitűzni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Idézést mindenféleképpen kellett kapnia az alperesnek és jogi képviselőjének is, mint perben résztvevő fél. Közös megegyezés csak abban az esetben lehetséges, ha azt mind a két fél kéri, ha csak az egyik fél, akkor nem. A legjobb esetben a közös gyermek okán 2 tárgyalással kell számolnia, de csak abban az esetben, ha mindketten együttműködőek és sikerül minden kérdésben megegyezniük. Új határnap kitűzése kapcsán a bíró dönt. Ha rendre nem jelenik meg az alperes, akkor a kereseti kérelemnek fog helyt adni a bíró. Amennyiben nem veszi át a leveleket, az a határidő lejárta után átvettnek minősül. Ügygondnokra szükség

    Kérdés: Az a kérdésem lenne, hogy egy szülő meddig köteles eltartania a gyerekét? Ha ezt a szülő nem látja el, mi a megoldás?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos jogszabályok szerint a szülő a gyermekét nagykorúvá válásáig köteles eltartani, illetve azon túl is amennyiben továbbtanul. Kérdéséből nem derül ki, milyen formában nem valósul meg, és ki nem teljesíti ezt a fajta kötelezettséget.

    Kérdés: Azt szeretném megkérdezni, hogy általános iskolai tanárt az online oktatás időtartalma alatt /COVID 2021. év tavasza/, amennyiben keletkezett túlmunkája, megilleti-e a pótlék? A munkáltató előzőekben arról tájékoztatta, hogy igen. Jelen nyilatkozatuk szerint mégsem.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződés ismeretének hiánya miatt sajnos nem tudok konkrétumokkal szolgálni, ezt csak a munkáltató és a munkavállaló tudja, hogy mik voltak a megállapodásuk részletei.

    Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy testvérem és a felesége veszi fel édesapám összes nyugdíját. Hova tudnék fordulni, hogy mondják meg, mire költik a pénzt? Tudni kell, hogy édesapám idősek otthonában van elhelyezve. Ami 88 ezer Forint havonta. A fent maradt összeg minimum 100 ezer Forint. Biztos vagyok benne, hogy visszaélnek a nyugdíjjal.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni, hogy a felek között köttettet esetleg megállapodás vagy sem. E nélkül az információ nélkül nem tudom pontos válasszal tájékoztatni. Amennyiben ebben a kérdésben a felek megállapodtak, úgy a megállapodás lesz az irányadó. Édesapja pedig kérheti, hogy a részére küldjék a pénzt.

    Kérdés: Apukám elhunyt. Hagyatéki tárgyaláson semmilyen hiteltartozásról nem esett szó. Most 2 év után már végrehajtói levél jött. A házat anno apukám bérelte, vagyis már az államé volt a ház. A bérlést örököltük, utána visszavettük 3-an testvérek a házat. A végrehajtói levélben mégis jogutódként vagyunk feltüntetve, és a házra akarják az adósságot terhelni. 3-an vagyunk bejegyezve a házra. Közülünk egyedül nekem van bejelentett munkahelyem. A házat nem tudjuk eladni, anyukámnak örök életére haszonélvezeti joga van, és nem is lenne lehetőségünk másik házat venni. A kérdésem, hogy mit tegyünk ezek után? Vonhatnak a fizetésemből, és ha igen mennyit? Az összes tartozást vagy 3 felé elosztva? Mert igazságtalan, ha csak tőlem vonnak, mert csak tőlem tudnak.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvényt értelmezve az örökös csak az általa megörökölt hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a tartozásért. Tehát, amennyiben elfogadja az örökséget, úgy a tartozásokat is viselnie kell. Önök, mint tulajdonosok rendelkezhetnek a ház eladásáról. Javaslom, keressenek fel egy ebben a szakterületben jártas ügyvédet, mert a leírtak alapján van kiút, csak minden iratot ismernünk kellene, a pontos megoldáshoz.

    Kérdés: Társasházunk panelfelújításra hitelt vett fel az OTP Banktól. Minden tulajdonos a hiteltörlesztés rá eső részét havonta kell fizesse. A program indulásakor a tájékoztatóban szerepelt, hogy a tartozás lejáró LTP-vel rendezhető, így a hátralévő időre a kamatokat nem kell megfizetni. A lakástakarékom lejártakor kiderült, hogy az Erste Banknál kötött LTP-t nem fogadják el, ezért a hitelem végtörlesztését választottam az eljárási költséget vállalva, amely a bank és a hitelszerződés szerint is lehetséges. Átutaltam az LTP szerződésem összegét, amelyet a közös képviselő úr el is fogadott, igazolt és kértem, hogy számolják ki a hátralévő összeget, hogy a végtörlesztéshez átutaljam. Mivel nem én vagyok a bank ügyfele, hanem a társasház közös képviselője, így csak ő jogosult intézkedni. Többszöri kérésemre sem hajlandó az ügyemben eljárni. A leírtakat e-mailekkel tudom igazolni. A kérdésem az, hogy ebben az esetben mit tudok tenni, kihez fordultatok, hogy igényemet érvényesíthessem?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy bonyolultságára való tekintettel javaslom, hogy az ügyben keletkezett dokumentumok birtokában forduljon ügyvédhez a lehetséges jogi lépések megvitatása érdekében. A probléma sajnos túlmutat a fórum keretein.

    Kérdés: Gyorshajtás, közigazgatási bírság. Megtekintettem az elérésen a készült fotókat. 5 darab van, ebből 4 darab 0 km/h sebességről készült, 1 darabon 69 km/h a feltüntetett sebesség. A fotók között eltelt idő kb. 2 mp és 30 méter a felölelt táv. Érdemes-e ebben az esetben bizonyítási indítványt kérni vagy fellebbezni, mivel nyilvánvalóan nem gyorsulhatott a gépkocsi ennyit és ennyi idő alatt?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által feltett kérdés teljeskörű megválaszolásához szükségem lenne az eset pontos körülményeinek ismeretére, valamint a kérdésben szereplő felvételek részleteire mindenre kiterjedően. De azt sem írta meg, hogy az adott útszakaszon mennyivel lehetett menni. A leírtakból csak annyi derül ki, hogy a „felölelt távon” kb. 54 km/h-val közlekedett….de az is lehet, hogy ekkor már fékezett?

    Kérdés: Családi házunk kertjéből szép kilátás nyílt a lankás dunántúli dombság egy részére, egy várromra és a Kapos folyóra. Nagyon szerettük ezt a csendes, nyugodt környezetet. Az idei évben egy vállalkozó megvette a kertünk közelében levő ipartelepet, ahol egy asztalos műhely volt régebben. A még működő asztalos műhely nem zavarta sem a kilátást, sem a csendet. Az új tulajdonos viszont megvásárolta az Önkormányzattól ipartelep bővítése céljából a kertünk szomszédságában lévő mezőgazdasági földterületet, ahol jelenleg 100-150 m3 szennyvíz, csapadékvíz és tűzívíz tárolására használt vastartályokat raktároz a területen, amelyek nagyon elcsúfítják a kilátást. A kilátás zavarása (elcsúfítása) ebben az esetben a vállalkozó részéről szükséges mértékű, amit mi kötelesek vagyunk tűrni? Vagy milyen esélyünk van egy birtokvédelmi eljárás során? A panoráma elvesztéséből előálló értékcsökkenés az ingatlanunk fogalmi értékét is csökkenti.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy forduljanak az illetékes jegyzőhöz birtokvédelem érdekében, aki eldönti, hogy a szomszéd által tanúsított magatartás szükségtelen zavarásnak minősül-e; döntésétől függően pedig megteszi a szükséges jogi intézkedéseket. A bírói gyakorlatot figyelembe véve, ha a kilátás zavarása a szükséges tűrési határon belül marad, abban az esetben a szomszéd tűrni köteles. A bíróság mindig az adott helyzetre és a körülményekre figyelemmel mérlegeli a zavarás mértékét. Amennyiben a zavarás nem valósul meg, avagy azzal párhuzamosan is, ha csökkent az ingatlanjuk értéke emiatt, akkor kártérítést is kérhetnek.

    Kérdés: Online kaszinó nyereményemet nem fizették ki, hova fordulhatok segítségért?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban az online kaszinót üzemeltető céghez tud fordulni, amennyiben ez sikertelen, keressen fel egy ügyvédet (ugyanis fontos lenne tudni az összeget, az online oldal honosságát, kifizetési szabályzatukat stb-stb).

    Kérdés: Ha van érvényes matricám, de nincs jogviszonyom, akkor folytathatom a jelenlegi diákmunkámat? Abbahagyom a technikumi képzést, meg fog szűnni a jogviszonyom, de a diákigazolványom 2022. október 31-ig érvényes. Ilyen esetben akkor 2022. október 31-ig még maradhatok a jelenlegi diákmunkámnál?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaszerződés ismerete nélkül nem tudunk pontos választ adni, de amennyiben a munkavégzéséhez szükséges a hallgatói jogviszony létesítése, úgy ebben az esetben nem.

    Kérdés: Szeretném megkérdezni, hogy ha apaként, válás után kizárólagos használati jogom van a közös lakásunkra és abban én nevelem gyermekeimet (19, 22), akkor köteles vagyok-e raktározni feleségem itt hagyott tárgyait, ruháit, cipőit, könyveit, táskáit, stb., azzal az indoklással, hogy nem tudja hol elhelyezni azokat? Valamint, hogy a lakásban lévő közös tárgyak (könyvek, eszközök, bútorok, konyhai cuccok, berendezési tárgyak) sorsáról rendelkezhetek-e egymagam vagy minden egyes darabról egyeztetnem kell feleségemmel?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Lehetőség van kérni vagyonmegosztást a bíróságtól. Annak meghatározásánál, hogy a vagyonmegosztás során egyes vagyontárgyak melyik házastárs tulajdonába kerüljenek, a bíróság elsősorban a házastársak egyező nyilatkozatát veszi figyelembe. A megosztás minden vagyontárgyra (ingó és ingatlan) kiterjed. Javaslom, hogy mielőtt jogi útra terelné az ügyet, küldjön írásbeli felszólítást a feleségének, amelyben felszólítja Őt az ingóságok elvitelére, további lehetséges megoldás a békés megállapodás Önök között.

    Kérdés: Hogy szabadulhatok a hackertől, aki 5 éve használja a gépemet, a nap 24 órájában, Néha nagy kegyesen beenged, de a levélírást pokollá változtatja az ugráló szavakkal, mondatokkal, 5 soros levelet néha egy óra alatt tudok megírni, persze hibát még küldés közben is tesz bele. Az e-mail címemet használja, a jelszót akárhányat csináltat a Google az e-mail címemmel, bármikor megkapja, Emiatt címet is hiába csinálok, pillanatok alatt rájön. De azt tudni kell hozzá, hogy itt lakik a szomszédomban! Tudom a nevét és a címét! Mit érek vele? Egy kivetítője van, arra viszi a leveleimet, és volt olyan pofátlan, hogy meg is mutatta. A postaládámból is kiveszi a levelet, ami érdekli! Volt olyan nap, amikor a Google megírta, hogy 19 órán keresztül a randivonalat nézte és egyéb hasonlókat. Én meg örüljek, ha kapok egy órát, de azalatt is csak szórakozik, elküldött és bejövő leveleimet ütemezi, ahogy úri kedve kívánja.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy a részletek ismeretének hiányában elsősorban forduljon informatikus szakemberhez.

    Kérdés: Mit tudok csinálni, ha a bejelentett lakcímemen nem tudom átvenni a hivatalos, mondjuk mook-os leveleket, a tartózkodási meg albérlet és itt nem jelentenek be? Illetve napi bejelentéssel munkánál a végrehajtó megkeresheti a főnököt, hogy a tartozást vonja?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban javaslom, hogy személyesen menjen be a postára, ahol részletes tájékoztatást adnak Önnek a postai küldemények lehetséges átvételi módjáról (ti. azokat át lehet bármilyen címre irányítani, avagy a postán átvenni stb.). Ami a tartozást illeti, a részletek hiányában pontos választ nem tudok adni Önnek az általános rendelkezések kivétel. A munkaviszony alapján kapott munkabérből legfeljebb 33%-ot lehet levonni. A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében: a) tartásdíj, b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

    Kérdés: Munkaviszonyt kezdtem közalkalmazottként 09.27. napjával, munkaviszonyom megszüntetését próbaidő alatt 10.01.napján jeleztem munkáltató felé. Mai napig nem történt ezzel kapcsolatban semmi. Ügyfélkapun keresztül annyit látok magamnak, hogy bejelentettek, de kijelentés azóta sem történt. Több csatornán keresztül próbáltam elérni őket, érdemlegesre nem jutottam. Illetve belépésemkor sem kaptam semmiféle dokumentumot, kinevezést. Dolgoztam pár napot, majd a munkaviszony megszüntetésére tett jelzésem, kérelmem óta nem. Ezt az Igazgatónő felé és a Titkárság felé e-mailen, közvetlen felettesem felé SMS-ben tettem. Választ, visszajelzést nem kaptam. Közvetlen felettesem sokszoros telefonos megkeresésemre azt a választ adta 10.05-én, hogy tudomásul vették, de az Igazgatónő táppénzen van, a Titkársági munkaügyes szabadságon. Amíg kijelentésem nem történik meg, addig nem tudok másik munkáltatónál munkát vállalni vagy Munkaügyi Központba bejelentkezni. Ma 10.07., semmi eredmény.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban az adott munkaszerződésben foglaltak az irányadók, lehetőség van ugyanis arra, hogy a munkavállalónak egyidejűleg több munkaviszonya is lehet, ellenkező esetben ahhoz, hogy hivatalosan munkába tudjon állni szükség van ahhoz, hogy a korábbi munkahelyéről kijelentsék. Javaslom, hogy a munkáltatójával személyesen konzultáljon. További bonyodalmak esetén tanácsolom szakember (ügyvéd) közreműködését.

    Kérdés: Van egy kutyatámadásos ügyem és nem kis pénzt kellene kifizetnem. Az a kérdésem, hogy a fizetésem hány százalékát vonhatják le, illetve elküldhetnek-e a munkahelyemről?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkaviszony alapján kapott munkabérből legfeljebb 33%-ot lehet levonni. A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében: a) tartásdíj, b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés, c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás. Fontos megjegyezni, hogy a pontos részletek ismeretének hiányában nem tudok érdemi választ adni a feltett kérdésre.

    Kérdés: Nemrég balesetet szenvedtem 2 személygépkocsi ütközésénél, be voltam kötve, az anyós ülésen utaztam. Szegycsonttörésem lett és sok mindenben befolyásolta ez az életemet. A kérdésem az lenne, hogy mivel a szegycsont egy elég erős csont, melynek a gyógyulási ideje átlagosan 3 hónap, mégis vannak olyan esetek, ahol 1 év a felépülési idő, mennyi pénzt kaphatok a MABISZ -tól úgy, hogy nem volt biztosításom és a panaszaim még mindig fennállnak a balesetet követően fél év után is?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés pontos megválaszolásához szükség lenne a körülmények pontos ismeretére, ugyanis a biztosítást valamint az egyéb jogosultságokat számos tényező befolyásolja. Alapesetben az Ön kárát nem a MABISZ, hanem a vétkes fél felelősségbiztosítója fedezi.

    Kérdés: Tulajdonom 1/1, de nem lakom a lakásban, illetéktelenek laknak benne. Vissza szeretnék költözni, de nem hajlandóak kiköltözni. Mit tegyek?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Mindenekelőtt Önt, mint tulajdonost megilleti a tulajdonvédelem. Lehetőség van lakás-kiürítési eljárás kezdeményezésére. Ez esetben a kérelmet az ingatlan fekvése szerinti járásbírósághoz kell benyújtani.

    Kérdés: Ügyvédem a fellebbezést nem hajlandó ma elkészíteni, 6 napom volt a határidőig, a kamara segített szerencsére. Az ügyvédnek már fizettem 60.000 Ft-ot, megbízásunkat nem mondta fel, de nem akar teljesíteni. Mit tehetek?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy az Önök közötti félreértést kíséreljék meg írásban vagy személyesen megbeszélni. Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor lehetősége van panaszt tenni az ügyvéd székhelye szerint illetékes ügyvédi kamaránál.

    Kérdés: Ápolásin vagyok 14 éves fiammal és úgy néz ki, hogy el fogják utasítani az ingyenes fát, mert az ápolásim 130 ezer Ft, a családi pótlékom meg 25.900 Forint. Megtehetik-e azt, hogy elutasítják? Mert, ha nekem kell megvennem, akkor nem fogunk megélni.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által feltett kérdés nem teljesen értelmezhető az ügy pontos körülményeinek felvázolása nélkül, ezért javaslom, hogy személyesen érdeklődjön a kormányhivatalnál vagy a járási hivatalnál.

    Kérdés: Önkormányzati lakásban lakom, s párom meghalt és mivel nem voltunk házasok, így nem kapom meg a lakást. 16 évig éltünk együtt. Van-e esélyem?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy forduljon személyesen az önkormányzathoz. A kérdésére pontos válasz csak az Önök között létrejött megállapodás ismeretében lehetséges. Az önkormányzati lakások bérbeadásával kapcsolatos jogi szabályozás több módon is történhet, előfordul, hogy az önkormányzatok helyileg szabályozzák a vonatkozó rendelkezéseket.

    Kérdés: A végrendeletben az egyik tanú a vejem, érvényes-e a végrendelet?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a végrendelet a vejére nézve nem tartalmaz sem jogokat, sem kötelezettségeket, abban az esetben mindez nem jelenti a végrendelet érvénytelenségét.

    Kérdés: Idén február óta lakást bérelek a 7. kerületben, melynek a fél évre kötött bérleti szerződése aug. 11-én lejárt. Annak, akkori meghosszabbítása hiányában, most október elején felkértek a lakás 2 héten belüli elhagyására, október 15-ig. Jogosan kérem-e bérleti szerződés hiányában a legalább nov. 10-ig történő elköltözésem lehetővé tételét részükről (lakásbeli ingóságaim, bútoraimmal)? Akkorra rendeződik az itteni elmaradásaim és az elköltözésem anyagi feltételeit biztosítanom kell (tavasszal, covid miatti munkahely megszűnése okán).

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban a szerződésben foglaltak az irányadók. Amennyiben a bérleti szerződése lejárt, Önnek a lakást el kell hagynia. Habér utóbbira csak egy hosszadalmas bírósági eljárás után tudják kötelezni.

    Kérdés: A következő lenne a kérdésem. Meg szerettem volna vásárolni egy autót magánúton. Az autóval koccanásos baleset történt, szemből jövet összeért a tükrünk. A biztosító kiküldött egy papírt, hogy mondjam el mi történt. Az autó tulajdonosa rá egy napra azt kéri tőlem, hogy írjunk egy olyan papírt, hogy minden felelősség az enyém és hogy beismerem a hibám. Ezzel csak annyi a probléma, hogy a tulajdonos autóját már megjavíttattuk. Ha jól értem, így akkor mind a 2 autót ki kell fizessem. A másik autós a baleset után beletolatott egy oszlopba. Ezt nem mondta el a rendőröknek, de én igen. Ha most én ezt a papírt aláírom, akkor megint ki kell fizessem biztosítón keresztül a tulaj kocsiját és a másik autót is? Ha a másik autós az én “számlámra “megcsináltatta a saját kárát is, azt is meg kell fizessem? Nem értem, hogy miért írjam alá ezt a papírt?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha valóban Ön okozta a balesetet így Ön tekinthető felelősnek, tehát akinek a károkat fedezni kell. Amennyiben be tudja bizonyítani, hogy a baleset utáni autósérülést nem Ön okozta a másik tulajdonos autóján, úgy annak javítását nem az Ön kötelessége megtéríteni. Ennek megfelelően az iratot célszerű valósághűen elkészíteni.

    Kérdés: Segítségre van szükségem! Apukám, aki nagyon beteg (Parkinson, erős demencia) kapott a MKK-tól egy végrehajtási eljárás előtti utolsó felszólítási levelet. Tudni kell, hogy apukámat magamhoz vettem és ápolásin vagyok vele. Előtte együtt lakott az elhunyt élettárs lányával. Vettek valamit hitelre, de nem fizették rendesen és a felszólításokat is átvette, de nem szólt róla. Akkor még apum tudatánál volt. A nyugdíjat is a lány vette át és ő gazdálkodott vele. Kapott a mi címünkre már egy levelet, amiben tájékoztatták a Cetelem és járuléktartozásról, apum nem is emlékszik ilyenre, a lányt pedig nem érdekli, ő nem akarja kifizetni, ami 541.492 Ft. A tőke 112.561 Ft. Arra a levélre válaszoltam, hogy nem tud apám ilyen tartozásról, kértem küldjenek átvételi elismervényt, szerződés másolatot stb., hogy ki mikor vette át a felszólítási leveleket. Sajnos van közte, amit apum vett át (csak nem tudott róla), de van, amit nem. Mit tudok tenni, hogy ennyi pénzt (önhibámon kívül) ne kelljen kifizetnem?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A teljes dokumentáció és a részletek pontos ismerete nélkül nem tudunk egyértelmű és pontos választ adni. Nagyban befolyásolná a válaszadást, hogy Édesapja cselekvőképtelensége megállapításra került vagy sem, illetve neki van-e bármilyen vagyona, jövedelme stb.

    Kérdés: Anyósom házában lakunk 20 éve. Férjemnek 1 testvére van. Ha az Anyósomék meghalnak és esetleg a férjemet is éri véletlen valami (elmúlt idők tapasztalati alapján), akkor nekem a házhoz lenne-e közöm és maradhatnék-e benne vagy kirakhatnak?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a férje hamarabb halna meg, mint az anyós, akkor „kirakhatják”, illetve az anyós életében is dönthet úgy, hogy megszünteti a jelenlegi szívességi használatot. Egyébként nem.

    Kérdés: Mit tehetek, ha a tulaj nem adózik a nekem kiadott lakása után?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Mivel nem az Ön jövedelmét képzi az ingatlanértékesítés-ből származó jövedelem, így Önnek ezzel semmi teendője és kötelessége nincs.

    Kérdés: Legyen szíves segíteni a kérdésemben. Párommal van egy lakáshitelünk, amiben szüleim háza a fedezet. Szüleim elváltak, így anyukám nekem ajándékozná a tulajdonrészét (50%). Lehetséges így az ajándékozás, ha a hitelünkben szerepel a ház?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Semmi akadálya nincs az ajándékozásnak.

    Kérdés: Édesanyám meghalt, egy házat örököltünk a testvéremmel. Sajnos 300 ezer Ft tartozást is örököltünk. Kérdésem az volna, hogy mikor kell ezt nekünk rendezni. Mielőtt a közjegyzőhöz megyünk, ki kell fizetnünk vagy ha eladtuk az ingatlant?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvényt értelmezve az örökös csak az általa megörökölt hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a tartozásért. Az örökös kizárólag a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért felel a saját vagyonával is. Az is egy opció lehet valóban, hogy a tartozást az ingatlan eladása során befolyt összegből teljesítik.

    Kérdés: Feleségem örökölt cca. 100 millió Forint ingatlant és kp vagyont és később beadta a válópert. Ez az örökség az ő különvagyonát képezi. Egy, saját keresettel nem rendelkező gyermekünk van, aki középiskolás, én tartom el, velem él. Szeretném megkérdezni, hogy az anyagi helyzete és főleg a kettőnk anyagi helyzetének nagyfokú eltérése befolyással van-e az általa fizetendő és követelhető tartásdíj nagyságára? A bíróság per esetén mennyire veszi ezt figyelembe?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv szabályozása értelmében a gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni: a gyermek indokolt és szükséges kiadásait; mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét; a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; a gyermek saját jövedelmét; és a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat. Elsődlegesen tehát a gyermek igazolt kiadásai fontosak, de kérdés az is, hogy most mekkora a tartásdíj, amit kap….?

    Kérdés: Csoportvezető a dolgozótól kérhet-e hivatalos papírt arról, hogy valóban hivatalos helyen kell-e megjelennie, pl. rendőrség? Ha nem tudok szabadságot biztosítani.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyvének értelmében a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra. A munkáltató jogosult kérni bemutatásra a bíróság, a hatóság felhívását.

     

    Kérdés: Adott egy olyan eset, hogy az illető tűzijátékot szeretne fellőni magánterületen, pirotechnikai osztályt figyelembe véve és szabályosan eljárva. https://baranya.katasztrofavedelem.hu/34509/pirotechnikai-termekek-felhasznalasa-birtoklasa. Miszerint 2-es pirotechnikai osztályig bármikor beszerezhető és használható a tűzijáték. Viszont ezt nehezményezik, első körben polgárőröket, másodkörben akár rendőröket hívnak ki a szomszédok vagy ezt a tevékenységet nehezményező személy/ek. Mivel az illető nem követ el semmilyen bűncselekményt, illetve jogilag is engedélyezett tevékenységet folytat, a bejelentő ellen lehet tenni feljelentést, hiszen korlátozni próbálja az adott illetőt? Amennyiben igen, milyen jogi címen lehet ezt megtenni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban azt javaslom, hogy mielőtt jogi útra terelné az ügyet, próbáljanak a szomszédokkal közösen egy mindenki számára megfelelő megállapodást találni. Amennyiben a bejelentő a valóságot adta elő, csak a jogi minősítés volt téves, akkor nem követett el semmit sem….ez az egy alkalom pedig nem alapoz meg véleményem szerint polgári jogi igényt sem….

    Kérdés: Adott egy hitelekkel foglalkozó bank. Náluk vettem fel személyi kölcsönt és 2019. elején végtörlesztettem. A napokban kaptam tőlük egy levelet, hogy X ezer forint túlfizetésem van és e-mailben küldjem el a bankszámla számomat. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor, amikor 2,5 évig használta a bank a pénzemet, ilyenkor nekem nem jár kamat a késedelmi miatt ?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! De, igen.

    Kérdés: Nagynéném házára jelzálogot vettem fel, ezt a házat 2 évvel később eladta, az adásvételi szerződésben benne van, hogy terhelten veszik meg és a nevemben a hitelösszeget minden hónapban törleszti a vevő, aki ennek már évek óta nem tesz eleget. A bankba nem vitték be ezt a szerződést, így mivel ők megszegték a szerződést, tőlem vonják továbbra is, ez ügyben mit tudnék tenni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Jelen esetben a szerződés tartalma az irányadó. Opció lehet, hogy eláll a szerződéstől. Az elállás legfontosabb következménye, hogy a szerződést felbontja, azaz a szerződést a megkötés időpontjára visszamenően szünteti meg. Ez azt jelenti, hogy a szerződés alapján már teljesített szolgáltatásokat (például kapott dolgot, pénzt) vissza kell adni. Megoldás lehet a fizetési meghagyásos eljárás indítása is, amelyhez az illetékes közjegyző közreműködését kell igénybe vennie. Megoldás továbbá az is, ha a bank elkezdi a végrehajtást, az ingatlan vonatkozásában is. Ha vonják Öntől, akkor már van végrehajtás, ott kellene megérdeklődni, hogy a VH lap mit tartalmazott.

    Kérdés: Biztonsági cégnél 3 nap-24-es szolgálatot dolgoztam, nettó 1100 Ft-ért óránként. Kértem munkaszerződést, másnap már nem kellettem, 79200 Ft-al tartoznak.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A munkavállalónak lehetősége van arra, hogy munkaügyi pert indítson a munkáltatóval szemben az elmaradt munkabér kifizetése iránt. A keresetlevelet a munkavállaló választása szerint, a munkáltató székhelye vagy a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes munkaügyi bíróságon nyújthatja be. Ha pedig a munkavállaló ezektől eltérő helyen dolgozott, akkor keresetét annál a bíróságnál is benyújthatja, amelynek területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett. Munkaügyi per helyett arra is van lehetősége, hogy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezzen a munkabér kifizetése iránt. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a munkavállaló bármely közjegyzőnél benyújthatja. Ennek közjegyzői díja a munkavállaló követelésének 3%-a. Ha a munkáltató határidőben nem él ellenmondással a meghagyással szemben – azaz nem vitatja – akkor ez a bírósági ítélettel azonos hatású, jogerős és végrehajtható határozatot eredményez. Ha viszont a munkáltató a fizetési meghagyásban foglalt munkabér követelést vitatja, akkor az eljárás perré alakul.

    Kérdés: A kérdésem az lenne, hogy valamikor írtam egy számviteli politikát egy cégnek. Ezt a szabályzatot nem használtam munkám során. Most viszont a tulajdonos követeli tőlem, hogy adjam át a szabályzatot, mert az az ő tulajdona. A szabályzat írásért pénzt és egyéb szolgáltatást nem kaptam. Felhatalmazást sem arról, hogy a szabályzatot készítsem el. A kérdés: Most kié a szabályzat?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban a felek között, e tárgyban létrejött szerződésben foglaltak az irányadók. A felek eltérő megállapodásának hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége. Egyebekben pedig a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. Kérdés, hogy munkaviszonyban volt-e?

    Kérdés: A volt üzlettársam 40 évvel ezelőtt elvitte az összes pénzt , elhagyta az országot, jelenleg Amerikában él és tehetős üzletember. Évekig kerestem most találtam rá, felvettem vele a kapcsolatot, válaszolt az e-mailemre, telefonszámot is cseréltünk, e-mail-ben is elismerte “tudom, hogy kárt okoztam neked és az üzletnek” írta. Ha nem viszi el a pénzt, akkor nem tudott volna elmenni, én utána évekig nyögtem a pénz hiányát, csődbe is mentem, évekig fizettem a tartozást, 10 évvel később még az autómat is lefoglalták és elvette a végrehajtó. Ennyi idő után felelősségre tudom vonni és kártérítésre kötelezni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A kártérítési igények öt év alatt évülnek el, ugyanakkor ez nem zárja ki az ún. fizetési meghagyásos eljárás megindítását közjegyzőnél. Javaslom, hogy mielőbb keressen fel egy ügyvédet személyesen.

    Kérdés: 1986-tól van munkaviszonyom, akkortól dolgozom. 2006-ban megszereztem az informatika tanári diplomát. 2008. januárjától egy egyházi fenntartású iskolában voltam rendszergazda. 2009-ben megszereztem az egyetemi diplomámat, mint informatika tanár. A pedagógus életpályamodell bevezetése után besoroltak a ped I. fizetési fokozatba. Távozásomkor a Ped. I 11-es kategóriában voltam. 2021. szeptember 1-jén váltottam, egy állami fenntartású iskolába kerültem, ugyancsak rendszergazda munkakörbe. A tankerület elkészítette a kinevezésemet. Meglepetésemre gyakornoki besorolást kaptam. Most várom a hivatalos indoklásukat a kinevezésemhez. Tudtommal, aki 2015. szeptember 1. előtt már NOKS (Oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő) munkakörben dolgozott két évet, azt átsorolják a ped. I fokozatba, mint előző munkahelyem meg is tette. Szerintem az, hogy munkahelyet változtattam, nem indokolja, hogy gyakornoki fokozatba soroljanak. Mit lehet ilyenkor tenni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében foglaltak alapján pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben két, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy év gyakornoki idő kikötése kötelező. Adott esetben a kérdés pontos megválaszolásához ismernem kellene a kinevezések/munkaszerződések pontos tartalmát és az ügy további körülményeit. Javaslom, hogy mindenekelőtt személyesen konzultáljon munkáltatójával.

    Kérdés: Köszönöm a gyors válaszukat, természetesen bejelentettem és elküldtem a csatornázási művektől kapott levelet is, melyben az állt, hogy nincsen rá pénzük és hogy amúgy is nehéz lenne, mert szűk a köz, ugyanis ez egy zsák-köz, utcának nem lehet nevezni. Kijártam a vízjogi engedélyt, a XV. kerületi jegyző engedélye is megvan és mégis számláznak, büntetnek!

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ez esetben javaslom, hogy mielőbb forduljon ügyvédhez a keletkezett dokumentumok birtokában.

    Kérdés: Ha felmondom a szerződésem, akkor a telefonvásárláshoz adott (előző évekre kapott hűség miatti) kedvezményt is ki kell fizetnem egy összegben a visszamaradt telefonkészülék árával együtt? Tehát a társaság a kedvezményt is követelheti, hogy felmondhassam a szerződésem?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdés pontos megválaszolásához ismernem kellene, a szerződés tartalmát és, hogy pontosan milyen szolgáltatási csomagról van szó, ugyanis a feltételek az egyes csomagok esetében eltérőek lehetnek.

    Kérdés: Életjáradéki szerződés kötelezettje vagyok és a kötelesrész számításához szeretném tudni – a jogosult 2 éven belüli halálával – a törvényes örökösöknek jár a kifizetés. Az életjáradéki szerződésben hivatkozással rögzítve van, hogy a jogosultnak kiegyenlítetlen tartozása van az életjáradéki kötelezett felé, amit külön tartozáselismerő nyilatkozatban – közjegyző előtt aláírva – a jogosult már készpénzben megkapott. Az ingatlan értékét, amely az életjáradéki szerződésben rögzített érték, a törvényes örökösök is elfogadták. Kérdésem: levonható-e az ingatlan értékéből ez a juttatott tartozás összege, valamint a ténylegesen kifizetett életjáradék összege? Levonható-e a temetési költség számlája? Ha levonható az ingatlan értékéből, akkor ez a “tiszta alap” a kötelesrész számításához, aminek 1/3-a a kötelesrész, amit a törvényes örökösöknek kell fizetni? Idézve a Törvényi hivatkozást, vajon erre vonatkozik? Új Ptk. VII. könyv – XII. cím 7:80. § [A kötelesrész alapja] (4.)

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdésben hivatkozott jogszabályi rendelkezés lényege, hogy az eredetileg visszterhes szerződés utólagosan nem válik ingyenessé. Az ilyen eseteknél számba kell venni az érintett szerződésekkel elidegenített vagyon értékét és a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék illetve gondozás értékét. Amennyiben az elidegenített vagyon értékét az örökhagyó két éven belül bekövetkezett haláláig teljesített tartás, életjáradéki szerződés vagy gondozás értéke nem fedezi, akkor a vagyonnak az ezzel nem fedezett részét hozzá kell számítani a kötelesrész alapjához. Tehát az értékkülönbözet olyan, mintha kötelesrészt sértő, élők közötti, vagy halál esetére szóló ingyenes juttatás lenne. A kötelesrész alapjából csak a visszteher erejéig hagyható ki az annak alapján megszerzett vagyoni érték. A rendelkezésből az következik, hogy bizonyításra szorul a szerzett vagyoni érték, a tartás, életjáradék, gondozás értéke. A kötelesrészre jogosult kényszerül igényének érvényesítésére, neki kell igényének jogalapját és mértékét, ezen belül a kötelesrész alapjába tartozó értéket bizonyítani.

    Kérdés: Közmunka miatt lesz bírósági tárgyalás, ugyanis nem jártam és a pártfogó ezt jelentette. Érdekelne, hogy aznap egyből leültetnek vagy adnak egy időpontot, amikor be kell vonuljak?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Feltehetőleg utóbb kap bevonulási időpontot.

    Kérdés: Mit lehet tenni, ha a könyvelő nem adja át a számviteli bizonylatokat, letagadja a nála levő számlákat. Nem jelentette be a vállalkozót az iparűzési adó hatálya alá, ezért több éves adóhátralék keletkezett. A bevallásokat a vállalkozó neve alatt adta be, nem volt meghatalmazása.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Elsősorban az Önök között létrejött könyvelési szerződésben foglaltak az irányadók. Fontos megjegyezni, hogy a könyvelőt a feladatai elvégzése során felelősség terheli ugyan, de csak a szerződésében megfogalmazottak szerint és Önnel szemben. „Kifelé” mindenért a vállalkozó / ügyvezető felel. Javaslom, hogy elsősorban próbálja hivatalos úton (írásbeli felszólítás, postai úton) felszólítani a könyvelőjét a számlák kiadására és, ha sikerrel jár, akkor a már meglévő számlák birtokában forduljon személyesen a NAV-hoz a további tájékoztatás érdekében. Adott esetben lehetőség van kártérítési per megindítására is a könyvelővel szemben, ehhez azonban tanácsolom ügyvéd közreműködését. A HIPA hatálya alá alapvetőn nem is a könyvelőnek kell a bejelentést megtenni, csak ha arra is vonatkozik a szerződés. Honnan tudta a kódot?

    Kérdés: Egy olyan kérdésem lenne, hogy a bíróság engem és a társamat egyetemlegesen kötelez a bűnügyi költség fizetésére. Beadtunk egy kérelmet, hogy mentsenek fel minket alóla, de az igazságügyi miniszter elutasította. Az lenne a kérdésem Önhöz, hogy van lehetőség még kérelmet beadni vagy már több kérelmet nem lehet beadni ez ügyben? Illetve, ha a megállapított összeget senki nem kezdi el fizetni, úgy melyikünktől tiltják le ezt az összeget?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben a bíróság határozatában az szerepel, hogy mindkettejüket egyetemlegesen terheli a fizetési kötelezettség, abban az esetben bármelyiküktől követelhető a teljes összeg, ugyanez vonatkozik a behajtásra is. Ha az Igazságügy Minisztérium az Önök méltányossági kérelmét elutasította, abban az esetben a döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Azonban a kérdés érdemi megválaszolásához további információra lenne szükségem az ügy kapcsán.

    Kérdés: Egy online szolgáltatással akadt problémám az elmúlt kb. másfél évben. AZ ECC-Nettel és a FOME-val is felvettem a kapcsolatot, de érdemi segítséget nem kaphattam tőlük, mivel a szolgáltatás üzemeltetői megtagadták a szolgáltatást üzemeltető cég nevének és székhelyének megadását, az oldalukon pedig csak ennyi szerepel: „Any claim relating to eRevollution’s web site shall be governed by the laws of Slovenia without regard to its conflict of law provisions.” Kb. 400-500 ezer Ft-ot költöttem el; egy polgári peres eljárás „megéri-e”? Tehát van-e reális esély a pénzem a visszaszerzésére? Büntető feljelentés után, ha a rendőrség mégis beazonosít egy, a szolgáltatás mögött álló (Uniós) céget, akkor pl. a kísért. követ. európai eljárása hozhat-e számomra érdemi sikert? Vagy a pénzem már elúszott és a büntető feljelentésen kívül semmit se tehetek? Az alábbi linken kicsit (ez is csak egy rövid leírása a problémának) részleteztem a szituációt: https://www.jogiforum.hu/forum/17/154

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak nem tartalmaznak pontos és lényeges információt az üggyel kapcsolatban, ezért javaslom, hogy kérje személyesen ügyvéd segítségét. A link, amit csatolt az gyesre vonatkozik.

     

    Kérdés: Közlekedési balesetben gyanúsított voltam, de rendőrségi határozatban megszüntették ellenem az eljárást a következőkkel: “A beszerzett mérnökszakértői vélemény alapján nem volt bizonyítható, hogy a gyanúsítottnak a veszélyhelyzet felismerésekor és azt követően olyan mértékű észlelési, cselekvési késedelme volt mely megalapozza a szabálysértés elkövetését, illetve felelősségét a közlekedési baleset bekövetkezése miatt.” Járművem KGFB terhére kifizetett a biztosító X összeget a károsultnak, bonus besorolásom romlik és a határozatra a következőt reagálták: 2013. évi V. törvény 6:535. §. (1) szerint „aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik… elháríthatatlanság híján…” Az iü. szakértő szerint 100%ban a másik fél a felelős, mégis romlik a bonuszom és nincs mit tenni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A határozatot küldje meg a biztosítónak és kérje a BM fokozata stb. visszaállítását.

    Kérdés: 33 évvel ezelőtt a tanácsi bérlakás-privatizáció során a bérlő egyik leszármazottja és a férje az adásvételi szerződés szerint, mint állagvevők megvásároltak egy bérlakást, a bérlő holtig tartó haszonélvezeti joga mellett. Az adásvételi szerződés valószínűleg színlelt és ingatlan ajándékozást leplez, mivel a részlet-törlesztést 5 hónappal ezelőtt bekövetkezett haláláig a haszonélvező fizette és a haszonélvezete sem volt, de jure fenntartva, mert azt nem jelentették be a földhivatalba. Az egyik állagvevő “ajándékozott lakás”-ként írt a lakásról egyik e-mailjében. Az ingatlan ajándékozást azért kellett leplezni, mert az akkori törvények megengedték, hogy a bérlő a leszármazottjának vegye meg a lakást, de nem tehette volna azt meg a veje számára. Kérdésem az, hogy lehet-e részben vagy egészben hatálytalan, érvénytelen vagy semmis a szerződés? Ha igen, milyen jogi eljárás szükséges hozzá? Sikeres megtámadás esetén része, illetve tárgya lehet-e az ingatlan a hagyatéki leltárnak?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügy bonyolultságára való tekintettel javaslom, hogy személyesen kérje szakember (ügyvéd) segítségét. A „színlelés” mindkét fél oldalán fenn kell, hogy álljon, így azt bizonyítani, a feltehető haláleset(ek) miatt szinte lehetetlen. Semmisség megállapításához ismerni kellene a szerződés(eket). Megtámadni már nem lehet, mivel eltelt a határidő. (Megtámadás nem ua., mint a semmisség.)

    Kérdés: A szüleimnek van egy közös tulajdonú lakása. Az anyukám és a testvérem lakik benne és ők fizetik a lakás minden költségét. Az apám 23 éve nem lakik a lakásban, miután elváltak. Az apám eltartási szerződést akar kötni egy idegen személlyel a lakásrészéért cserébe. Ezek szerint, ha apám meghal, a lakásrésze rászáll az eltartóra. Kirakhatja anyukámat, illetve elárvereztetheti az idegen eltartó a lakást? Hogyan lehetne ezt megakadályozni? Védi a törvény ilyenkor az idős és beteg anyukámat és a testvéremet, hogy a lakásban maradhassanak?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Édesanyját ki nem tehetik, de utóbb az ingatlan egésze is árverésre kerülhet (hosszú folyamat: közös tulajdon megszüntetése iránti per) .

    Kérdés: Van egy nyaraló ingatlanom a Velencei tó mellett, 1948. óta a családunk tulajdonában van, az én tulajdonomba édesanyám halála után 2013-ban öröklés útján került. A mellettünk lévő saroktelek is a mi tulajdonunkban volt régebben, de azt még a szüleim kb. 50 éve eladták. Ennek a sarokteleknek most új tulajdonosa van, 2010-ben megvásárolta (már természetesen nem tőlünk, az ingatlannak, azóta már új tulajdonosa volt). Három éve építkezésbe kezdett, néhány hete pedig azzal az igénnyel állt elő, hogy a kertésze mérései alapján a kb. 50 éve kettőnk telkét elválasztó kerítés rossz helyen van, egy méterrel az ő kárára és ezt valahogy rendeznünk kell. Szeretném megérdeklődni, mi ilyenkor a teendő, nekem van-e valami dolgom ezzel, egyáltalán jogos-e a felém támasztott igénye?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy hivatalos úton, földmérő segítségével járjon utána, hogy a telekhatár valóban máshol húzódik-e, mint ahol a kerítés van.

    Kérdés: 2 fiam az ingatlan tulajdonosa. De mi, szülők is itt élünk, elválva. Az apa ki akar tenni. Semmi köze már a házhoz. Ki akar jelenteni a házból is. Megteheti?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Amennyiben volt házastársának nincsen bejegyzett tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga az ingatlanon (úgy, hogy Önnek nincsenek ilyen tulajdonjogok bejegyezve), akkor arra nincs jogosultsága arra, hogy az Ön ingatlanban való tartózkodását ellehetetlenítse.

    Kérdés: Segítséget szeretnék kérni Önöktől. Dolgoztam kint Hollandiában, de sajnos a munkabéremet nem hajlandók kifizetni, azzal az indokkal jönnek, hogy nincs “szofi” számom és csak akkor fizetik ki, ha visszamegyek Hollandiába és megcsináltatom. Sajnos az anyagi helyzetem ezt nem teszi lehetővé. A munkámmal nem volt semmi gond, de mégis az utcára tettek minket 4 nap múlva. Milyen lépéseket tehetek, hogy a pénzemet megkapjam?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A teljes munkaszerződés ismeretének hiányában nem tudok pontos válaszadással szolgálni. Egyébiránt is célszerűbb lenne holland ügyvédhez fordulni.

    Kérdés: Tulajdonomban álló ingatlant életvitelszerűen használok, haszonélvezettel terhelten. A haszonélvezővel megromlott a viszony, emiatt ügyvéden keresztül megkeresett, hogy használati díjat követel tőlem. Jogosan követeli rajtam a díjat? Illetve bármilyen indok nélkül kitehet a lakásomból? Másik kérdés: a haszonélvezővel egy másik ingatlant osztatlan közös tulajdonban birtoklunk 1/2-1/4 arányban (a másik 1/4 rész a testvéremé). Amennyiben ő élni kíván a haszonélvezetével, én beköltözhetek-e “mellé” az osztatlan közös tulajdonba? Harmadik kérdés: korábban egy olyan ajánlatot kaptam, hogy az 1/2 rész felét szándékában áll részemre elajándékoznia, amennyiben arra az ingatlanra haszonélvezetet alapítok számára. Ebben az esetben milyen jogokat, és milyen rendszerességgel gyakorolhatok felette? Illetve köteles-e számomra kulcsot biztosítani az ingatlanhoz? (Tudta nélkül nem járnék be, csak ha elhunyna, akkor nem tudnék az ingatlanra bejutni).

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ha a tulajdonosnak egy haszonélvezeti joggal terhelt lakása van, kizárólag arra jogosult, hogy a lakással rendelkezzen, azaz azt eladja, elajándékozza,vagy adott esetben megterhelje. Fontos lenne tudni az első és második esetnél a tulajdoni hányadokat, illetve, hogy a haszonélvezet ezekből mire terjed ki pontosan. Harmadik esetre adott válasz: a tulajdonjogok elosztásának arányán kívül annyi változás történne, hogy mint az első esetben is a haszonélvezettel leterhelt ingatlan felett Ön csak úgy tudja birtokolni, amennyiben a haszonélvező nem él ezzel a jogával.

    Kérdés: Felmondtam, de a 30 napot nem dolgoztam le. Mivel nem tudom elviselni a főnököm, mert alkoholista. Most azt mondta, akkor kifizetteti velem a 30 nap munkabérem. Köteles vagyok? Vagy csak, ha bíróságra viszi?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A Munka Törvénykönyvre hivatkozva a felmondási idő be nem tartása jogellenes cselekménynek minősül. Amennyiben a munkavállaló ezt megtagadja, és nem teljesíti, úgy a munkáltató kártérítést követelhet.

    Kérdés: Megálltam, a kocsitól kb. 15-20 méterre távolodtam el, mikor észrevettem a parkoló őrt. Elindítottam a parkolást SMS-ben. A parkolóőrnek megmutattam az SMS-t. Azt mondta, akkor minden ok. Ezek után, mint kiderült 50 másodperc elteltével leállítottam a parkolást STOP-al. A válasz SMS-ben azt írták törlik, a parkolást, mert 1 percen belül állítottam meg. Megbüntettek.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak alapján nem állapítható meg, hogy pontos milyen kérdésre szeretne választ kapni.

    Kérdés: Mikor számít csalásnak, ha valaki kezességet vállal valakiért, akiről később kiderül, hogy csaló és kihasználva a kezes jóhiszeműségét, ráveszi a kezességvállalásra, majd a csaló nem adja vissza a pénzt az érintett sértettnek. A kezes ilyen esetben mit tehet, ha a sértett őt jelentette fel csalásért? Amennyiben igazolható, hogy a csaló tévedésbe ejtette és abban tartotta a kezest.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A pontos válaszadás érdekében szükség lenne a történtek részletes ismeretére és a teljes iratanyag átvizsgálására. De azt nem teljesen értem, hogy a kezes miért is lehetne csaló…?

    Kérdés: Termőföld adásvételre kötöttem szerződést, mint eladó, melyben az állt, hogy a vételárat a vevő a szerződés aláírásakor megfizeti. A vevő a szerződés aláírásakor megfizette a vételárat, de közben egy elővásárló a kifüggesztésre nyitva álló határidőn belül vételi szándékát jelezte, mely a hatóság jóváhagyásra került, így az elővásárló a vevő helyére lépett. A szerződés szerint a vételárat visszafizettem a vevő részére, viszont az elővásárló nekem nem fizetett. Úgy szerezte meg a földemet az elővásárló, hogy nem fizette ki a vételárát és írásbeli felhívásom nem vette át és nem fizetett. Mit lehet ilyenkor tenni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az elővásárlásra jogosultnak ilyenkor elsődlegesen a korábbi vevő felé kellene teljesítenie. Ha ettől eltértek a szerződésben, akkor a pontos válaszhoz azt ismernem kellene. Semmilyen fizetés esetén tulajdoni pert tud indítani, visszajegyzés kérésével.

    Kérdés: Fel lettem jelentve, de nincs ellenem bizonyíték, mit tegyek?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Teljes körű és pontos válasz adásához további információkra van szükségünk. Kérem, ismételje meg kérdését részletesebben és ismertesse a pontos tényállást.

    Kérdés: Iskolaigazgatóként dolgozó férjem a 40 éves jubileumi jutalomra 2021. augusztusban lett volna jogosult. Ez a költségvetésbe is be volt tervezve. Ő azonban április 30-án váratlanul elhunyt. Megkapják-e a gyermekei édesapjuk 40 éves jubileumi jutalmát?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az EBH2004. 1158. szerint a közalkalmazott örököseit a jubileumi jutalom a törvényben biztosított 5 éves kedvezmény figyelembevételével megilleti akkor is, ha a közalkalmazotti jogviszony – halál miatt bekövetkezett – megszűnésekor a közalkalmazott nem minősült nyugdíjasnak.

    Kérdés: Angliában felvettem egy személyi hitelt, 10.000 fontot (2016-ban). 1-1,5 évig törlesztettem, aztán haza kellett jönnöm személyes okok miatt, azóta nem fizettem a hitelemet. Szeretnék tisztában lenni ennek az ügynek a környezetével, várható következményeivel. Jelenleg családot tervezek a feleségemmel és szeretnék felkészülni az ebből az ügyből potenciálisan várható következményekre. Szeretnék megoldást találni erre a problémára.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Angol ügyvédet kell megkérdeznie erről.

    Kérdés: Kérdésem a következő lenne: az az adott helyzet, hogy van egy fiam (8 hónapos), csak igény szerint szoptatott velem alvó gyerek. Az apukájával nem házasodtunk össze, de van apasági nyilatkozatunk.
    Egy hónapja kb. (szept. 21. szombat) lelépett az apja, addig a szüleimnél laktunk és kiprovokálta, hogy elzavarjam. Előtte, ha csinált is valamit a fiával az csekély, néha megfogta 1-szer, de maximum 2-szer fürdette, pelenkázta és öltöztette, velünk nem sétált, kétszer volt védőnőnél velünk(itt nem volt még munkája). Lett munkája hétfőtől szombatig, itt is megfogta, míg ettem vagy zuhanyoztam (max. 20 perc) és virágot öntöztem, vasárnap elvitt minket valahova, 5 hónap után 3-szor felkelt este. Vett a gyereknek ruhát, de hazudik, mert havi 45-50 ezerért nem vett, de a lényeg, hogy úgy érzem sokat nem segített nekem. Miután szétmentünk a nagyszüleihez költözött, ha nem viheti el, akkor el akarja venni tőlem, megteheti?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Bármelyik szülőnek jogában áll a szülői felügyelet rendezése iránt pert indítani, így ez esetben az édesapa is megteheti. A bíróság azonban az ügy összes körülményét mérlegelve dönt ezekben a helyzetekben.

    Kérdés: A kérdésem a következő: A 449/2021.(VII.29.) Kormányrendelet, ami kimondja az egészségügyben dolgozók kötelező oltásfelvételét. Ugye azt írják, hogy végkielégítés nem jár. De 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja: 4.paragrafus k pontja alapján és a 8. paragrafus r, és t pontja alapján járna. Ez esetlegesen egy járható út a munkaügyi bíróságon?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A hatályos munkajogi szabályozás szerint nem jár végkielégítés, ha a munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartása. A kormányrendelet értelmében az egészségügyben dolgozó munkavállalóknak 15 napon belül igazolniuk kell az oltás felvételét, illetve bemutatniuk az oltás alól felmentő orvosi szakvéleményt. Ha a munkavállaló ezeknek nem tesz eleget, az a munkaviszonnyal összefüggő magatartásként értelmezhető, így alapja lehet a végkielégítés nélküli munkáltatói felmondásnak.

    Kérdés: Természetesen “százszor” legalább.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A konkrétumok ismeretének hiányában azt javaslom, hogy személyesen forduljon ahhoz, aki a számát kiállította.

    Kérdés: Üzemorvosi vizsgálaton nem kaptam alkalmassági engedélyt, lehet felülvizsgálatot kérni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Adott esetben a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet az irányadó. Abban az esetben, ha a munkavállaló a munkaköri alkalmasság első fokú véleményével nem ért egyet, az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül a „Beutalás másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” elnevezésű nyomtatványon kérheti a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását az első fokon eljáró szervnél.

    Kérdés: Szeretném megkérdezni, mihez van jogom, ha a szomszéd birkája bejön a kertembe?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek értelmében a tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. A birtokost akkor illeti meg birtokvédelem, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. Bírósághoz fordulhat, ez esetben a bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. Amennyiben nem telt még el 1 év, úgy a birtokos a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

    Kérdés: Mit tehetek, ha nagybátyám halála előtt hét hónappal idegenek szerződést kötöttek a nagybátyám ingatlanja miatt?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által feltett kérdés pontos megválaszolásához ismernem kellene az ügy minden körülményét és a kérdéses szerződés pontos tartalmát.

    Kérdés: A vér szerinti nagybátyám halála után nem volt hagyatéki. Mit lehet tenni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A hagyatéki eljárást főszabály szerint a közjegyző folytatja le. Az öröklésre vonatkozó döntést megelőzheti a hagyatéki leltár, ezért javaslom, hogy elsőként a jegyzőnél érdeklődjön, hogy történt-e a hagyatéki leltározás és annak mi a tartalma. Amennyiben ez sem vezetne eredményre lehetőség van hagyatéki pert indítani. Póthagyatéki eljárásra akkor van lehetőség, ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy.

    Kérdés: Édesanyám 2020.09.01-jén meghalt, a lakóingatlanon kívül minden földtulajdon édesapám nevén volt. Így édesapám, mikor anyukám meghalt mindent a húgom nevére elajándékozott. 50 éves házasság után én úgy gondolom, hogy minden közös vagyon. Azt szeretném megtudni, hogy bele foghatok-e egy perbe, mert az az érték, ami a húgom nevére lett íratva kb. 10.000.000 Ft. A másik kérdésem az lenne, hogy az anyai résznél kötelezhető-e a húgom arra, hogy a közös tulajdont megszüntessük a lakóingatlannal, itt neki 3/4 része van nekem 1/4.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A házasság alatt szerzett vagyon közös vagyonnak minősül, függetlenül attól, hogy kinek a nevén van a az ingó vagy ingatlan. Az örökhagyó halála esetén a törvényes öröklés sorrendjében a gyermekek az elsők, a túlélő házastárs pedig haszonélvezeti jogot örököl a közösen lakott ingatlanon. Így az édesapja a saját részét elajándékozhatta testvérének, az édesanyja részét azonban nem. Erre tekintettel megalapozott lehet a perindítás. A közös tulajdon megszüntetésének sincs akadálya, ez ügyben meg kell indítania az erre vonatkozó pert.

    Kérdés: 2021.08.29-én kötöttem egy mobiltelefonos szolgáltatásról szóló szerződést. A megállapodás telefonhívás útján, vagyis online köttetett. 2021.09.10-én jeleztem, hogy mégsem kérem a szolgáltatást, remélve hogy a 14 napos elállási határidő miatt csak az időarányos havi díjat kell megfizetnem. A szerződés felbontásakor az ügyintéző jelezte, hogy tízezer forintos kötbért köteles vagyok megfizetni. A számomra e-mailben megküldött szerződésben is szerepel a kötbér, de erről nyilván nem tudhattam a szóbeli megállapodás előtt. A szóbeli megállapodásnál tudtommal ilyen kötelezettséget nem vállaltam, de figyelmetlenségből talán előfordulhatott. A hangfelvételt kikérhetem online formában? Lehet jogszerű a kötbér követelés a 14 napos elállási határidő ellenére is?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Tényleg megilleti Önt az a jogosultság miszerint a szerződéskötéstől számított 14 napon belül, bármilyen hátrányos jogkövetkezmény nélkül elállhatunk a szerződéstől. Javaslom a keletkezett hangfelvétel kikérését, hogy pontosan mi is volt a szerződés tárgya, illetve milyen felvilágosítás hangzott el, avagy éppen hiányzott.

    Kérdés: Megvételre került szüleim házrésze. Testvéremmel 1/2 részben örököltünk. 4 millióban egyeztünk meg a testvéremmel, hogy átadja nekem a részét. Ebből 2 millió kifizetésre került. A fennmaradó 2 milliót 2022. februárig kell rendezem. Kellene neki most a pénz,vagy különben másnak adja el a részét vagy vissza akar költözni. Ilyenkor mi a teendő? Az összes hitelt én fizetem a szüleim halála óta.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni, hogy kötöttek e megállapodást egymás között. Amennyiben igen úgy milyen formában történt. E nélkül az információk nélkül sajnos nem tudok pontos válaszadással szolgálni.

    Kérdés: Eladásra kerül egy ingatlan, melyben a tulajdonoson kívül a két szülőnek haszonélvezeti joga van. A szülők nem akarják fenntartani a haszonélvezetüket, hozzájárulnak az eladáshoz. Milyen módon szüntethető meg a haszonélvezet? Foglalható ez az adásvételi szerződésbe? Ha igen, akkor a két haszonélvezőnek is jelen kell lennie a szerződés aláírásakor vagy meghatalmazás útján intézheti a gyermekük a teljes adásvételt? A meghatalmazásnak miről kell szólnia ebben az esetben?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által ismertetett esetben a haszonélvezőknek a szerződésben résztvevő felekként a szerződésben megtett feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulásával, vagy a szerződés aláírásával egyidejűleg külön nyilatkozatban megtett ugyanilyen tartalmú jognyilatkozatával szükséges lemondani a haszonélvezeti jogáról. Fontos, hogy ezen felül a haszonélvezők is adjanak meghatalmazást az eljáró ügyvédnek arra, hogy – a haszonélvezeti jog töröltetése tárgyában – képviselhesse őt a földhivatal előtt. Természetesen a haszonélvezők adhatnak más személynek meghatalmazást, hogy az ingatlan adásvételi szerződés megkötése során képviselje őket, azonban ekkor a meghatalmazásnak további alaki kellékei lesznek.

    Kérdés: 6 és fél év után kirúgtak a munkahelyemről úgy, hogy megfenyegettek, hogy úgy írjam alá a papírokat, hogy én magam mondtam fel. Se végkielégítés, se felmondási idő, semmi. Bizonyítani nem tudom, 2 nagydarab férfi ült velem szemben. Egyedül nevelem a fiamat, pánikbeteg lettem a cégnél, nem hagytak választást. Lehet ezzel kezdeni jogilag bármit is? Itt maradtam pénz nélkül, munka nélkül, ügyvédre végképp nincs pénzem….

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az Ön által leírtak több jogi problémát is felvetnek, azonban a leírt eset bizonyíthatatlan, így nem javaslom a bírósági utat emiatt.

    Kérdés: A kérdésem: mint alvállalkozót a cégem napi fix órában eltöltendő, esetekben heti 6 napra kötelez. A vállalkozói szerződésünket már szinte napi szinten módosítják, fogalmunk sincs aznap, épp mi van hatályban. Közel 400 alvállalkozót érint, hogy a cég naponta változtatja egyoldalúan a szerződésünket, természetesen a hátrányunkra. Megkülönböztetnek ezzel minket a szövetkezeti tagoktól, akik így előnyösebb helyzetben vannak és több bérért dolgoznak. Ha próbál valaki felszólalni, azonnal bizottság elé rángatják és eltávolítják a cégtől, ezzel félelemben tartva a többi alvállalkozót. A tegnapi új szabály értelmében kötelező hétfőtől péntekig 16-02 óráig dolgoznunk, plusz minden második héten szombat és vasárnap még hosszabban. Mennyire szabályos ez így? Tudom, változtathatnék, de a mi szakmánkban nincs sok lehetőség.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvény rögzíti, hogy a munkaszerződést a felek csak közös megegyezéssel módosíthatják, vagyis a módosítás csak egybehangzó nyilatkozatuk alapján történhet. A teljes szerződés ismereteinek hiányában nem tudok pontos javaslatokkal szolgálni. Az Mt. napi 12 órát engedélyez maximum, így amíg ezen belül marad, így nem történik jogszabálysértés ebből a szempontból. Javaslom, konzultáljon egy ezen a szakterületen jártas ügyvéddel, ahova a releváns iratait is magával viszi.

    Kérdés: Egy ipari területen van egy vállalkozás, ami térkő gyártással foglalkozik és azt állítják, hogy szabályosan végzik el a tevékenységüket minden esetben. Nem vagyok benne biztos, hogy ez tényleg így van a zajhatások tekintetében. Azt szeretném megkérdezni, hogy egy ilyen esetben egy harmadik személy rá tud látni a vállalkozás működési engedélyére, amiben le van írva, hogy mikor milyen tevékenységet folytathat, illetve milyen módon végezheti? Ha igen, akkor ezt hogy tudom megtenni? Ha nem, akkor kinek a segítségével lehet utánajárni annak, hogy tényleg szabályosan végzik az tevékenységüket?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabály rögzíti, hogy melyek a zajterhelés határértékei. Javaslom, forduljon a helyi önkormányzathoz, igény esetén írjon egy panaszlevelet.

    Kérdés: Édesanyám a házasságkötése előtt vásárolt egy ingatlant. Ez az ingatlan most üresen áll, nem lakik benne senki. Az ingatlan az édesanyám nevén van, haszonélvezettel nem terhelt. Jelenleg a férj kizárólagos tulajdonát képező ingatlanában élnek. Édesanyám szeretné, ha halála után az általa vásárolt ingatlan az én tulajdonomba kerüljön. Milyen módon van erre lehetőség?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A kérdésre adott választ nagyban befolyásolja az is, hogy Édesanyja és házastársa között fennállt-e életközösség, és ha igen, akkor az ingatlanvásárlás az életközösség létrejöttét követően vagy megelőzően alakult ki, mivel az életközösség kezdetétől hatályosul a házassági vagyonközösség. Amennyiben az ingatlan vétele megelőzte az életközösség létrejöttét úgy egy végrendelet írását javasolnám közjegyző vagy ügyvéd jelenlétében elsődlegesen.

    Kérdés: Nem igazán tudom, hogy kérdésemet hol tegyem fel, így némi keresgélés után találtam rá az oldalra. Nővérem az Egyesült Államokban él és miután átköltözött egy másik államba, a használt, forgalomból kivont rendszámtáblát nekem ajándékozta. Kérdésem ezzel kapcsolatos. Ki lehet-e tenni ezt Magyarországon az autómra? Természetesen nem úgy értem, hogy a magyar rendszám helyett, de nem is úgy, hogy a hátsó szélvédő mögé. El lehet-e helyezni a karosszérián? A magyar rendszámom a csomagtér ajtón helyezkedik el hivatalosan, az amerikait pedig felfogatnám díszként például a lökhárítóra. (Itt megjegyezném, hogy nem akarok én szándékosan senkit félrevezetni, csupán afféle rendszám rajongó ember vagyok.) Tehát ezzel kapcsolatban érdeklődök. Én magam nem találtam számomra egyértelmű fogalmazást. Azt a jogszabályt találtam, miszerint tilos idegen rendszámmal közlekedni, de én ezt úgy értelmezem, hogy a hivatalos rendszám helyett nem szabad másikat feltenni.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az autón található és a forgalmi engedélyben szereplő rendszámnak egy és ugyanannak kell lennie. Tilos idegen rendszámmal közlekedni.

    Kérdés: Két gyermekemet kirúgták gyakorlati helyükről, mert nem dolgoztak 10 órát a 7 helyett. Munkavédelmi ruhát sem kaptak. Ilyen esetben mit tehetek?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni, hogy a felek kötöttek-e egymással szerződést a gyakorlat megkezdése előtt és ha igen, akkor az mit tartalmazott. Lényeges lenne az az információ is, hogy mi a pontos munkakör.

    Kérdés:  Az lenne a kérdésem, hogy van egy 15 hónapos kisfiam, akit egyedül nevelek születése óta. Az apuka ez év július 5-én a hátam mögött benyújtott egy keresetet a bírósághoz, hogy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot szeretne tenni a kisfiúra. Jövő héten kedden megyek a kerületi gyámügyre, mert a kisfiú családi jogállását rendezni kéne. Mit tudok tenni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ahhoz, hogy az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályú legyen szükséges az anyának, a kiskorú gyermeknek törvényes képviselőjének, és 14. életévét betöltött gyermek esetében a gyermek hozzájárulása. Mivel gyermeke még nem töltötte be a 14. életévét, így az Ön aláírása nélkül nem tud teljes hatályúvá válni.

    Kérdés: Édesapám pár hónappal ezelőtt elhunyt. Kiskorom óta nem tartottam vele a kapcsolatot. Összesen 30 ezer Forintot fogok örökölni és egy személygépkocsi adótartozást, ami 26 ezer Ft. Ez nem is érdekelt eddig, de ma kaptam a közjegyzői irodától egy levelet, amiben az áll, hogy az Intrum Zrt. 217 ezret akar rajtam behajtani. A közjegyző titkárnője nem tudott választ adni erre és az Intrum Zrt. sem. Egy másik forrásból tudtam meg, hogy egy Telekomos tartozásról van szó. Az lenne a kérdésem, hogy én ezt köteles vagyok kifizetni? Én úgy tudtam, hogy úgy lehet tartozást örökölni, ha nem haladja meg az örökség mértékét! Ez pedig bőven meghaladja a 30 ezer Ft-ot!

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvény jogot biztosít az örökösnek arra, hogy visszautasítsa az örökséget, akár hivatkozással az adósság mértékére, ebben az esetben az a további örökösökre hárul. Amennyiben viszont igényt tart a hagyatékra, úgy a vagyont és az adósságokat is örökölni fogja. A törvényt értelmezve az örökös csak az általa megörökölt hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a tartozásért. Az örökös kizárólag a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért felel a saját vagyonával is.

     

    Kérdés: Tanácsot szeretnék kérni egy végrehajtási ügyben. Nagyjából 11 évvel ezelőtt a régi lakhelyemen, mint utólag kiderült az azóta megszűnt FiberNet Kommunikációs Zrt-nél adós maradtam 15.434 Ft-tal. Kérdés: A végrehajtást elindították. Én kérvényeztem részletfizetést. Erről a megállapodási szerződés 2021.08.25-én létrejött. Az első törlesztő részlet határideje 2021.09.15.-e, én az összeget 2021.09. 03-án teljesítettem. Ennek ellenére a végrehajtó cég nem állította le a behajtást. Azzal indokolták, hogy “amennyiben végrehajtási eljárás során részletfizetési megállapodás jön létre felek között, úgy a megállapodásban megjelöltek alapján az első részlet határidőben történő befizetésével – postai csekk esetén letéti számlára történő jóváírással – az eljárás a Vht. 52.§. f) pontja alapján szünetel.” A törvényben ilyen nem szerepel, a behajtás szünetelése a részletfizetési megállapodás (esetünkben 2021.08.25. napjától) érvényes.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A Vht. 52. § f) pontja értelmében a végrehajtás szünetel, ha az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték, illetve állapította meg számára a végrehajtó. Az Ön által leírtak alapján a végrehajtó az Ön esetében a jogszabályoknak megfelelően járt el.

    Kérdés: Édesapám fekvőbeteg. 2010. júliusában telefonon keresztül csalók kicsalták édesapám személyes adatait (igazolványszám) és a nevében egy szolgáltatónál 5 db telefon rendeltek, majdnem 2 millió Forint értékben. A szolgáltatónál édesapámnak más szolgáltatásra érvényes szerződése van. Ezt követően újabb telefonos csalás keretében édesanyámat egy fedőtörténettel megtévesztették, így édesanyám jóhiszeműen átvette édesapám nevére érkező csomagot, azt aláírta, majd a csalóknak a csomagot átadta. Feljelentés folyamatban, a szolgáltatónál csalás bejelentése folyamatban. Kérem, adjon jogi tanácsot a teljesen elkeseredett családnak, mi várható az eljárás során?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az ügyben keletkezett dokumentumok ismerete nélkül nem tudok érdemi információval szolgálni az ügy kimenetével és az eljárás lefolytatásával kapcsolatosan.

     

    Kérdés:  Édesanyám még életben van és a húgomnak ajándékozta a lakást, ami az ő (édesanyám) tulajdona. Ezt a döntést én is elfogadtam. Szeretnék nyilatkozni, hogy az én nagykorú gyermekem ezt ne tudja megtámadni a köteles részre való hivatkozással, ha én meghalok. Úgy hallottam, hogy az ilyen ajándékozás esetleg megtámadható, és ezt szeretném elkerülni.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A törvényt értelmezve az örökös csak az örökhagyó tulajdonában álló ingóságokra és ingatlanra tarthat igényt amennyiben az örökhagyó nem tagadta ki az örököst. Mivel Ön elfogadta és lemondott arról, hogy Önnek tulajdonrésze legyen édesanyja ingatlanában, így nem tud mit követelni az Ön gyermeke.

    Kérdés: 2021. május elején egyik napról a másikra kellett új albérletbe költöznöm. Szerződés készült, rajtam kívül a lakás tulajdonosának lánya meghatalmazottként aláírta. A szerződésben meghatározott kéthavi kauciót és a május havi albérletet ekkor kifizettem (készpénzben). A szerződést lefotóztam, majd abban maradtunk, hogy elviszi a vidéken élő lakástulajdonosnak, plusz a két tanúnak aláírni. A szerződést azóta sem kaptam készhez, pedig minden hónapban találkozok a lakástulajdonos lányával (meghatalmazott), mert az albérleti díjat és a közös költséget készpénzben kérik kifizetni (ezekről a kifizetésekről átvételi elismervény nem szokott készülni). Augusztusban többször emlékeztettem e-mailben a meghatalmazottat, hogy ne felejtse elhozni a szerződést, de nem kaptam választ (óraállásokkal kapcsolatban leveleztünk, így biztosan megkapta a leveleimet). Mit tehetek, ha sem a szerződésem, sem a kifizetett pénzekről átvételi elismervény nem hajlandó ide adni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A szerződés konkrét tartalmának ismerete nélkül nem tudok pontos válaszadással szolgálni, de a szerződés aláírása se bizonyul szabályosnak, mivel ugyanott és ugyanakkor kellett volna minden érintett személynek jelen lenni (beleértve a tanukat is).

     

    Kérdés: Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: édesapám a közelmúltban elhunyt. Én az első házasságából születtem, egyetlen gyermekeként. Később kötött házasságaiból nem születtek gyerekek. A jelenlegi felesége úgy tájékoztatott, hogy édesapám után nem maradt sem ingatlan, sem ingó vagyon, így nem lesz hagyatéki eljárás sem. Tudomásomra adta, hogy édesapám lakása már évek óta az ő lánya nevén van.
    A lakás tulajdoni lapja alapján megállapítható, hogy édesapám a lakást 2016-ban a házastársának ajándékozta. Rá egy évre, 2017-ben a feleség továbbajándékozta a lakást a saját lányának. Ajándékozás nélkül az ingatlant törvény szerint én örököltem volna (édesapám nem hagyott hátra végrendeletet). Mindkét ajándékozás 10 éven belül történt. Hogyan érinti a kettős ajándékozás az öröklést? Igényt tarthatok-e a kötelesrészre és ha igen, milyen lépéseket kell tennem?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A köteles részt a hagyatéki eljárás során lehet érvényesíttetni, ha az ajándékozás esetén az örökhagyó halála és az ajándékozás között nem telt el 10 év. Amennyiben nincs végrendelet, így Ön, mint egyenesági rokon igényt tarthat. A leírtak alapján így az eljárást Önnek kell megindítani, részletekről a közjegyző tájékoztatni fogja.

    Kérdés: Kérdésem inkasszóval kapcsolatos. Van-e szabva határidő, hogy az eredményes inkasszóból befolyt összeget mikor/meddig kell a végrehajtást kérőnek kiutalni? Augusztus 19-én kelt levelében a végrehajtó arról tájékoztatott, hogy a követelt összeget az adós számláján lefoglalta, a hatósági átutalási megbízást kiadta. Azóta semmilyen “levelet” nem kaptam, hogy esetleg jogorvoslattal élt volna adós. A végrehajtót nem zaklatnám, amennyiben természetes a közben eltelt majd 1 hónap /nem egy bizalomgerjesztő ember/.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Azt javaslom, keresse fel a végrehajtót, mivel számos oka lehet a „csúszásnak”. Bele kell tekinteni a végrehajtási iratokba.

    Kérdés: Ha egy házaspár végrendeletet hagy egymás részére, a közösen lakott ingatlanra, a köteles részen automatikusan rajta lesz a haszonélvezeti jog a házastárs nevére vagy ezt is meg kell írni a végrendeletben?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A közösen lakott ingatlanon a túlélő házastársnak automatikusan haszonélvezeti jogosultsága keletkezik.

    Kérdés: Szeretnék kérdezni egy fontos dolgot. Apósom elveszi feleségül, akivel most együtt él. A gyerekek édesanyja meghalt. Mit örököl az a nő, ha apósom is meghal? Van föld, ház, gépek. Lehet olyat tenni, hogy írásba foglalva az ügyvédnél mindent a gyerekekre irat? A nő csak a vagyonra hajt. Mi teendő ilyenkor?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Az apósa végrendeletben rögzítheti, hogy halála esetén kire hagyja a vagyonát, azonban ezt csak saját, szabad akaratából teheti meg. Végrendelet hiányában a törvényes öröklés érvényesül, melynek értelmében a örökhagyó gyermekei mellett a túlélő házastárs egy gyerekrészt, korlátozott haszonélvezeti jogot örököl.

    Kérdés: A lakóházunk alatt van egy pince, ami sajnos magán kézben van. A pincében 5-6 ember lakik albérletben iszonyatos körülmények között. Sajnos folyamatosan a bejáratnál fogyasztják az alkoholt és elég sok a veszekedés. A jegyzőnek és közös képviselőnek többször jeleztük a problémát, de sajnos semmi változás. Szeretnék érdeklődni, hogy hová fordulhatnánk, hogy ez az illegális szálláshely megszűnjön?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Javaslom, hogy próbálja továbbra is felszólítani a közös képviselőt írásban, illetve a jegyző, akinél a birtokvédelmi eljárást el tudják indítani, amennyiben nem telt el 1 évnél több a helyzet kialakulása óta. Ha igen, akkor pert kell indítani a bíróságon.

    Kérdés: Volt egy házasság, három gyerek, majd válás 21 évvel ezelőtt. Az apa azt követően egy telefonálás erejéig sem törődött a gyerekekkel, 15 évig volt egy másik élettársa. Az apa pár hónapja meghalt, az élettárs eltemettette, a gyerekeket közvetett módon (az elhunyt testvére által) értesítette a halálról és a temetés időpontjáról, de semmi egyébről. Hagyatéki végzés szerint a gyerekek örököltek mindösszesen egy számlán levő összeget, 1,8 millió forintot, de a bank nem utalta át, mert az élettárs az elhunyt kártyájával felvette az összeget. A gyerekek számon kérték rajta, hogy a végzés szerint az őket illeti, utalja át. A válasz: a temetés közel 2,5 millió forint, tehát még inkább a gyerekek tartoznak neki, őszerinte. Mit lehet ilyenkor tenni? Érdemes pert indítani? Milyen összegig kötelesek a gyerekek a temetést finanszírozni? Vagy rendőrségi feljelentést kellene tenni a pénz ellopása és a kártya jogtalan használata miatt? Avagy semmit, mert az élettársnak igaza van?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Fontos lenne tudni, hogy az elhunyt Édesapa rendelkezett végrendeletről, avagy sem. Ez információ nagyban befolyásolja a kérdéseire adott választ. Amennyiben nincs végrendelet, a gyermekek igényt tarthatnak az örökségre, mint egyenesági rokonok. A gyermekek ebben az esetben az illó eltemettetés költségeit viselik, de azt számlával kell igazolni. A banknál tisztázzák, hogy a felvételek mikor voltak, és ha későbbiek, akkor feljelentés is tehető.

    Kérdés: 2004-ben megvettem a szomszéd szolgalmi útját, amin a víz órája is van. Akkor szóban megegyeztünk, hogy néhány éven belül áthelyezteti a vízóráját, azóta sem történt meg. Hogyan lehet rávenni, hogy a vízóráját saját területére helyeztesse át? Terület használati díjat lehet-e kérni és mi annak a szokásos mértéke? Az Önkormányzat ilyen jelegű birtokvédelemmel nem foglalkozik.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A Polgári Törvénykönyv szerint telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. A kérdése nem teljesen egyértelmű, hogy pontosan ki is volt a megvett terület? Mert ha a szomszédé, akkor az miért lenne neki szolgalmi út? Kérem pontosítson!

    Kérdés: Ingatlan vásárlásban vagyok. Ügyvéd és eladó aláírásával vásárlói szándék nyilatkozatot tettem. Bennem bizalmatlanság alakult az ügyvéddel szemben, akit az eladó hozott. Folytatható a továbbiakban egy másik, általam választott ügyvéddel?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Igen.

    Kérdés: Van egy lakás, amiből most szeretnénk kiköltözni. A kaució 320 ezer Ft. Az ajtókat rosszul szerelték fel és a fürdőszobai ajtó kidőlt, illetve a falak is kopottak. A tulajdonos a mi kauciónkból akarja “felújítani” a lakását. Ilyenkor tudok valamit tenni?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ún. FMH eljárást tud indítani, ügyvéd vagy közjegyző segítségével.

    Kérdés: Mit tudok tenni, hogyha napi szinten itt volt a vőlegényem? Volt, hogy itt is aludt. Nem volt bejelentve csak jött.

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Nem értem egyelőre a problémát….

    Kérdés: Férjem külföldről örökölt pénzt. Itt Magyarországon NAV tartozása van. Ha az örökölt pénzt az én bankszámlámra utalják, ahhoz hozzányúlhat-e itt Magyarországon a NAV?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A leírtak alapján nem. (Ha egyéb körülmény nincsen, ami ezt befolyásolhatná.)

    Kérdés: 45 éves tanítónő vagyok. 24 éve ugyanabban az általános iskolában tanítok. Több körülmény miatt néhány éve már azon gondolkozom, hogy más munkahelyet (más foglalkozást) keresek magamnak. Természetesen ez nem megy egyik napról a másikra. Hivatástudatom, a gyerekek szeretete ez idáig sokszor átlendített a mélypontokon. Életkorom előrehaladtával azonban mélyebben elgondolkoztam azon, hogy miért éri meg maradni és miért nem. Hogy segítsem ezt a döntést és egyedüli családfenntartókét ezt felelősen tegyem arra gondoltam, hogy először félállás mellett tudnék keresni, mást tanulni, próbálkozni. Az érdekelne, milyen hátrányokkal jár, illetve milyen jogokat nem károsít, ha félállásban maradnék pedagógus. Egyáltalán kérhetem-e, és milyen indokkal? Az, hogy a fél munkaidő a nyugdíjas évekhez is félig számít be természetes. Felmerül azonban, hogy például igénybe vehetném-e a 40 éves jogviszonnyal történő nyugdíjazást?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Munkavállalóként kérvényezheti munkáltatójától a részmunkaidős foglalkoztatást. Ha a pedagógus munkaszerződése részmunkaidőre szól, akkor a pedagógus illetménye/munkabére ilyenkor a pedagógus bértábla teljes munkaidőre vonatkozó munkabérének a részmunkaidővel arányos része. Szabadsága azonban azonos a teljes munkaidőben foglalkoztatott pedagógusokéval, és a pedagógusminősítési rendszerben, tanfelügyeleti ellenőrzésben is részt kell vennie. Javaslom, keresse fel a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, illetve a konzultáljon a munkáltatójával, mivel teljes körű válasszal ők fognak tudni szolgálni.

    Kérdés: Eladtuk családi házunkat, aminek haszonélvezője voltam, az érte kapott pénzen vásárolhatok-e saját tulajdonú házas ingatlant? Kell-e illetéket fizetnem? A fiam volt a tulajdonos, a tulajdonjogáért kapott pénzen vásárolhat-e saját tulajdonú lakást? És erre kaphatok-e haszonélvezeti jogot? A fiamnak kell-e illetéket fizetni, mert a tulajdonjogáért kapott pénz nem elegendő a lakásvásárlásra? Ha a fiammal közösen leszünk a házas ingatlanon tulajdonosok, de most vesszük meg, kérhetünk-e és kaphatunk-e a 3 milliós felújítási támogatást? Válaszukat és a fáradozásukat nagyon köszönöm. Nagyon nagy segítség lenne, ha kapnék útmutatást. Ha ez a megoldás nem járható, a fiam vásárolhat-e lakást, miután mi családi házat adtunk el. Van-e megkötés a vásárolandó ingatlanra vonatkozóan?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Ingatlannak visszteher mellett történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. A visszterhes vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezet, használat esetében a tulajdonszerző a haszonélvezet, használat értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti a visszterhes vagyonátruházási illetéket, a haszonélvező, használó pedig a haszonélvezet, használat számított értéke után fizeti a szerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket. Lakásfelújítási támogatás igénylésének több feltétele is van, ezért a kérdés ezen részére, érdemi választ nem tudok adni, javaslom hogy keressen fel hitelintézetet ezzel a kérdésével. Haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerződésen vagy más jogcímen felül a dolog birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Az Ön fia vásárolhat ingatlant a közös családi ház eladását követően.

    Kérdés: A tulajdonos rosszul szerelte fel az ajtót, ami leszakadt. Ezt nekem kéne kifizetnem, mint bérlő?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! A lakástörvény értelmében a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

    Kérdés: 7 hónapos párkapcsolat után a volt párom visszaköveteli a nekem adott ajándékokat, valamint elvitt nyaralni és amit ott elköltött annak a felét szeretné visszakapni, pedig én jeleztem, hogy nekem nincs pénzem a nyaralásra. Most 500.000 Ft-ot követel rajtam. Zaklat, mondván, ha nem vagyunk párkapcsolatban, adjam vissza ezt a pénzt, mert kaptam ajándékokat és utazást. Veréssel fenyeget engem is és a kisfiamat is, valamint intim fényképeimet akarja nyilvánosságra hozni. Mit tudok tenni ellene?

    Válasz: Tisztelt Kérdező! Tegyen feljelentést.