A Btk. alapján a foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével, vagy foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.
Jól látható, hogy az első fordulat esetében maga a szakképzettség a feltétel, és a büntetés alapjául szolgáló bűncselekmény akár szándékosan, akár gondatlanul elkövethető (ilyen pl. ha a körzeti gyermekorvos elmulasztja a kezelésére bízott gyermeket kórházba szállíttatni, és ezért a gyermek meghal).
Az első fordulatot a Btk. ki is bővíti, ugyanis rögzíti: a foglalkozástól eltiltás azzal szemben is alkalmazható, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de rendelkezik annak a foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak megszegésével a bűncselekményt elkövette.
Ezzel szemben a második fordulat esetében nem feltétel a szakképzettség, a foglalkozás felhasználása azonban igen, és a büntetés alapjául szolgáló bűncselekmény kizárólag szándékosan követhető el (ilyen pl. ha a kereskedő a vásárlókat üzletszerűen, hamis számolással megkárosítja).
A nemi bűncselekmények körében a 18 éven aluliak fokozott védelmét szolgálja az az előírás, miszerint eltiltható az elkövető minden olyan foglalkozástól (így pl. gondozástól, neveléstől), amely intézményes formában lehetővé tette, elősegítette adott nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetését
Az eltiltás 1-10 évig terjedő vagy végleges hatályú lehet; határozott ideig tartó eltiltás esetén a szakképzettséget igénylő foglalkozás újbóli gyakorlása attól tehető függővé, hogy az eltiltott a szükséges jártasságot az eltiltás után meghatározott módon igazolta-e.
Emellett a végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat mentesítheti, ha az eltiltás óta 10 év eltelt és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmas, illetőleg arra érdemes (ez alól kivétel, ha a bűncselekményt bűnszervezetben követte el).
