Hamis tanúzás

Hamis tanúzás

Hamis tanúzást követ el:
a) az a tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja,
b) aki, mint szakértő hamis szakvéleményt vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,
c) aki, mint tolmács vagy fordító hamisan fordít,
d) aki büntető vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.

Aki a hamis tanúzást büntetőügyben követi el, bűntett miatt 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés.

Aki a hamis tanúzást polgári ügyben követi el, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Abban az esetben, ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés.

Nem büntethető hamis tanúzásért:
a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,
b) aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy
c) akinek a kihallgatása törvény alapján kizárt.

Hamis tanúzás

Terhelt vallomása

A terhelt az, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak.
A terhelt a nyomozás során gyanúsított, a vádemelés után vádlott, a büntetés, a megrovás, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka vagy a javítóintézeti nevelés jogerős ügydöntő határozattal történő kiszabása, illetve alkalmazása után elítélt.

A terhelt vallomása kiemelt jelentőségű egy büntetőeljárás során, hiszen olyan információkkal szolgál, amely alapján megállapítást nyerhet, hogy a terhelt követte-e el a terhére rótt bűncselekményt vagy sem.

A terheltet kihallgatása előtt figyelmeztetni kell a jogaira és kötelezettségeire, köztük arról is, hogy a vallomástételt megtagadhatja, valamint nem kötelezhető arra, hogy önmagára terhelő vallomást tegyen.
A terhelt kihallgatása két fő részre oszlik: nyilatkoznia, kell a személyes adatairól, valamint a terhére rótt cselekményt kell előadnia, amennyiben nem tagadja meg a vallomástételt.
Amennyiben a terhelt vallomást tesz, lehetősége van, hogy összefüggően, megszakítás nélkül elmondja a történteket, ezt követően a kihallgatást végző kérdéseket tesz fel.
A terhelt jogosult arra, hogy védelmének ellátására védőügyvédet hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza.

Hamis tanúzás

A szabadulásra felkészítés

Az elítéltek szabadulásra felkészítése keretében (a továbbiakban: gondozás) már a szabadságvesztés végrehajtása alatt segítséget kapnak a szabadulást követő társadalomba való visszailleszkedéshez és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez.

A gondozás – az elítélt visszailleszkedésének elősegítése érdekében – kiterjed a befogadó környezet felkészítésére, más személyek és szervezetek bevonására is. A bv. intézet az elítélt részére egyéni reintegrációs programot készít, amely alapján végrehajtja az elítélt gondozását.

Az elítélt gondozását a bv. intézetből való szabadulás – ideértve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét is – várható időpontja előtt
– egy évig terjedő szabadságvesztés esetén két hónappal,
– egytől öt évig terjedő szabadságvesztés esetén hat hónappal,
– öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés esetén egy évvel,
– tíz évnél hosszabb szabadságvesztés esetén két évvel
kell megkezdeni.

Hamis tanúzás

Reintegrációs őrizet

A reintegrációs őrizet célja az elítélt társadalomba történő visszailleszkedését szolgálja. Ez korlátozott szabadságot biztosít számára, ugyanis már munkát kereshet, illetve vállalhat, továbbá folytathatja tanulmányait a későbbi munkavállalás megkönnyítése céljából.

Reintegrációs őrizet iránti kérelmet a szabadságvesztést végrehajtó büntetés-végrehajtási intézet, az elítélt, vagy védője terjeszthet elő. A büntetés-végrehajtási bíró főszabály szerint az iratok alapján dönt a reintegrációs őrizet engedélyezéséről. Abban az esetben, ha az elítélt, vagy védője terjeszti elő a kérelmet lehetőség van személyes meghallgatásra is. A kérelemről a BV bíró öt napon belül köteles dönteni.

A reintegrációs őrizet elrendelésére leghamarabb a feltételes szabadságra bocsátás, illetve a szabadulás időpontja előtt van lehetőség. A BV bíró a reintegrációs őrizet idejére meghatározza azt az ingatlant és az ahhoz tartozó bekerített helyet, ahol az elítélt tartózkodni köteles. Továbbá azokat a mindennapi tevékenységeket, amelyek céljából az ingatlan elhagyása megengedett meghatározott időtartamra.

A reintegrációs őrizet ideje alatt tilos alkohol és kábítószer fogyasztása, emellett a bűntársakkal való találkozás is kerülendő. Az őrizet alatt a pártfogó felügyelő rendszeresen ellenőrzi az elítéltet előre meghatározott időpontokban. Ellenőrzés céljából az elítéltnek elektronikus távfelügyeleti eszközt kell hordania az őrizet teljes időtartama alatt.

Hamis tanúzás

A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás

A büntető eljárás gyorsítása, valamint eredményes befejezése érdekében a hatályos büntetőeljárási törvény alapján lehetőség van a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmények esetében – a törvényben rögzített feltételek teljesülése esetén – büntetővégzés meghozatalára, abban az esetben is, ha a terhelt nem ismerte be a bűncselekmény elkövetését.

Beismerő vallomás esetén büntetővégzés meghozatalának, akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények körében is helye lehet.

A bíróság által hozott büntetővégzés ellen nincsen helye fellebbezésnek, azonban az arra jogosultak a kézbesítéstől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérhetik.
A bíróság ebben az esetben a büntetővégzést hatályon kívül helyezi és az előkészítő ülés, valamint a tárgyalás lefolytatását követően hozza meg döntését terhelt büntetőjogi felelőssége tekintetében.

Hamis tanúzás

Vagyoni károkozás III.

Hűtlen kezelés
376. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében e minőségében követi el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést gyám vagy gondnok e minőségében követi el.

Hanyag kezelés
377. § (1) Akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz.

Jogtalan elsajátítás
378. § (1) Aki
a) a talált idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, illetve
b) a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül nem adja vissza,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre követik el.

Orgazdaság
379. § (1) Aki
a) költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut,
b) jövedéki adózás alól elvont terméket, vagy
c) lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot
vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) kisebb értékre vagy
b) szabálysértési értékre üzletszerűen
követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) nagyobb értékre,
b) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra, műemlékre, régészeti lelőhelyre vagy régészeti leletre,
c) kisebb értékű nemesfémre vagy
d) kisebb értékre üzletszerűen
követik el.
(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) jelentős értékre vagy
b) nagyobb értékre üzletszerűen
követik el.
(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen nagy értékre vagy
b) jelentős értékre üzletszerűen
követik el.
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot
a) különösen jelentős értékre vagy
b) különösen nagy értékre üzletszerűen
követik el.

Jármű önkényes elvétele
380. § (1) Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel,
b) bűnszövetségben
követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményt fegyveresen, felfegyverkezve vagy bűnszövetségben követik el.

Uzsora-bűncselekmény
381. § (1) Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által tartási kötelezettség alapján eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsora-bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(3) Uzsora-bűncselekmény elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az uzsora-bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.