A kiskorú tanú meghallgatása

A kiskorú tanú meghallgatása

A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható.

A kiskorú tanú meghallgatásánál a törvényes képviselője jelen lehet. A meghallgatáskor a figyelmeztetéseket és tájékoztatásokat a kiskorú tanú korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell közölni.

A meghallgatásnak megfelelő légkörben, a kiskorú számára érthető módon kell megtörténnie.

A kiskorút a bíróság az igazmondás követelményéről tájékoztatja.

A személyi adatainak zártan kezeléséről, valamint a vallomástétel megtagadásáról a nyilatkozatot a törvényes képviselője teszi meg, valamint a vallomástételre kötelező határozat elleni fellebbezési jogot a törvényes képviselő gyakorolja.

Ha a kiskorú tanú és a törvényes képviselője között érdekellentét van, a bíróság megkeresésére a gyámhatóság eseti gyámot rendel ki.

A kiskorú tanú meghallgatása

Szabadságvesztés félbeszakítása

Fontos okból (személyi vagy családi körülmények, egészségi állapot) a szabadságvesztés végrehajtása félbeszakítható, melyről a parancsnok, meghatározott esetben az országos parancsnok dönt.

Kivételesen engedélyezhető a szabadságvesztés félbeszakítása, ha az elítélt ellen szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt újabb büntetőeljárás van folyamatban.

Nem engedélyezhető a szabadságvesztés félbeszakítása, ha a bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztést kimondó ügyöntő határozatban a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárta.

A félbeszakítás tartama a szabadságvesztés tartamába nem számít be. A félbeszakítás tartama alatt az elévülés nyugszik.

A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszünteti például, ha az elítélttel szemben a félbeszakítás tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, vagy az elítéltet más ügyben letartóztatásba helyezték, vagy, ha a félbeszakítás indoka megszűnt.

A kiskorú tanú meghallgatása

Szabálysértésért való felelősség

Szabálysértés az a Szabálysértési eljárásról szóló törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra.

Az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait.

Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti.

Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés).

A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: a szabálysértési elzárás, a pénzbírság, a közérdekű munka.

A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések: a járművezetéstől eltiltás, az elkobzás, a kitiltás, a figyelmeztetés.

A kiskorú tanú meghallgatása

Utógondozás

Az utógondozás célja az, hogy a szabadságvesztésből szabadultnak segítséget nyújtson a társadalomba beilleszkedéshez.

Az utógondozás tartalma legfeljebb egy év.

Az utógondozásnak az elítélt kérelmére van helye. A szabadságvesztésből szabadult elítélt segítséget és támogatást kérhet, különösen a munkába állásához, a letelepedéséhez, a szállásbiztosításához, a megkezdett tanulmányai folytatásához, gyógykezeléséhez és gyógyító eljáráshoz.

Az utógondozást a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő végzi, a helyi önkormányzatok, a munkáltatók, az elítélt társadalomba való beilleszkedését elősegítő, karitatív tevékenységet végző civil szervezetekkel, vallási közösségekkel, valamint egyéb önkéntes közreműködőkkel.

A kiskorú tanú meghallgatása

A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre

A közérdekű munka megtagadása vagy nem teljesítése miatt annak szabadságvesztésre való átváltoztatását az ügyészség a pártfogó felügyelő jelentése alapján indítványozza a büntetés-végrehajtási bírónál.

Ha a büntetés-végrehajtási bíró az indítványnak helyt ad, a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés tartamát a még le nem töltött munkaórák alapulvételével állapítja meg. Ha az átváltoztatásra nincs ok, a büntetés-végrehajtási bíró munkahely vagy új munkahely kijelölésére hívja fel a pártfogó felügyelőt.

Ha az elítélt felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét tölti, a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatásakor a büntetés-végrehajtási bíró határozatában megállapítja, hogy a próbaidő az átváltoztatott szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik.

A kiskorú tanú meghallgatása

A megrovás

A Büntető törvénykönyv értelmében megrovásban kell részesíteni azt, akinek cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy az e törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása – ide nem értve az elkobzást, a vagyonelkobzást és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét – szükségtelen.

A megrovással a bíróság vagy az ügyészség helytelenítését fejezi ki a jogellenes cselekmény miatt, és felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől.

A megrovás nem eredményez büntetett előéletet, azonban alkalmazását három évig nyilván kell tartani.

A megrovás a legenyhébb intézkedési nem.