A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre

A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre

A közérdekű munka megtagadása vagy nem teljesítése miatt annak szabadságvesztésre való átváltoztatását az ügyészség a pártfogó felügyelő jelentése alapján indítványozza a büntetés-végrehajtási bírónál.

Ha a büntetés-végrehajtási bíró az indítványnak helyt ad, a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés tartamát a még le nem töltött munkaórák alapulvételével állapítja meg. Ha az átváltoztatásra nincs ok, a büntetés-végrehajtási bíró munkahely vagy új munkahely kijelölésére hívja fel a pártfogó felügyelőt.

Ha az elítélt felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét tölti, a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatásakor a büntetés-végrehajtási bíró határozatában megállapítja, hogy a próbaidő az átváltoztatott szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik.

A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre

A megrovás

A Büntető törvénykönyv értelmében megrovásban kell részesíteni azt, akinek cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy az e törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása – ide nem értve az elkobzást, a vagyonelkobzást és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét – szükségtelen.

A megrovással a bíróság vagy az ügyészség helytelenítését fejezi ki a jogellenes cselekmény miatt, és felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől.

A megrovás nem eredményez büntetett előéletet, azonban alkalmazását három évig nyilván kell tartani.

A megrovás a legenyhébb intézkedési nem.

A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre

Személyi szabadság megsértése

A bűncselekmény elkövetésének jogi tárgya a helyváltoztatás, mozgás megválasztásának szabadsága. Nincs szükség erőszak vagy fenyegetés alkalmazására.

A tényállás megvalósításához elegendő például fürdőző ember ruháinak, rokkant ember járóbotjának az elvétele.

Mulasztással történő megvalósításról abban az esetben beszélhetünk, ha az elkövetőnek speciális kötelezettsége áll fenn a személyi szabadságától megfosztás megszüntetésére. Speciális kötelezettsége van például a rendőrnek, tűzoltónak vagy a szülőnek.

A személyi szabadságtól való megfosztás időtartama nem lényeges szempont, akár rövid ideig is tarthat, az a fontos, hogy a sértett olyan helyzetben van, amelyben nem képes a helyét megváltoztatni.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, tehát nem felel az, aki mást véletlenül vagy gondatlanságból zárt be valahova.

A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre

Viktimológia

Az áldozatok tudományos kutatása az 1940-es évektől indult meg, majd az 1960-as éveket követően vált a viktimológia a kriminológia jelentős területévé.

A viktimológia ,,fordított kriminológia”: míg a kriminológia hagyományosan az elkövetővel, az elkövetővé válás mintázataival, okaival foglalkozik, a viktimológia érdeklődése az áldozattá válás mintázatára és okaira, az áldozatok által elszenvedett kárra és sérelemre irányul.

A viktimológiának több területe és érdeklődési köre van, egyes irányzatok valamennyi áldozattípussal (pl. természeti katasztrófák áldozatai), mások kifejezetten a bűncselekmények áldozataival foglalkoznak. Ez utóbbi tartozik a kriminológiához.

A viktimizáció (áldozattá válás) mintázatának és oksági összefüggéseinek vizsgálata tárta fel például azt, hogy a valóságban többszöröse az áldozatok száma annak, mint amiről a hatóságok tudnak.

Többek között kiderült az is, hogy az áldozattá válás valószínűsége éppúgy egyenlőtlenül oszlik meg egyes társadalmi csoportok és demográfiai mutatók mentén, és éppúgy oksági folyamatok eredménye, mint az elkövetővé válás esélye.

Fontos az az ismeretanyag is, amely az áldozatok védelmére, a viktimizációra adott jogi és nem jogi válaszokra vonatkozik, hiszen ez mutat rá arra, hogy milyen nehézségekkel szembesülnek az áldozatok a bűncselekmény után és a büntetőeljárás során.

A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre

Végszükség

A veszély elhárításának joga mindenkit megillet szükséghelyzetben, valamint gondatlan bűncselekménnyel szemben. A végszükségben cselekvő személy véletlenül keletkezett, vagy más személy által teremtett veszélyt hárít el.

Ha a veszélyt kisebb, enyhébb vagy azonos sérelem okozásával hárítják el, mint amivel az fenyegetett, a cselekmény nem veszélyes a társadalomra, míg ha a megmentett és a feláldozott jogi tárgy vagy a sérelem nagyobb, mint a mentett érték, már csak a büntetendő cselekményt elkövető bűnösségének kizárásáról lehet szó.

Végszükségről csak valamilyen veszélyhelyzetben lehet szó.

Nem büntethető az elkövető, ha ijedtségből vagy menthető felindulásból okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.

Nem állapítható meg végszükség annak a javára, aki a veszélyt felróhatóan maga idézte elő, továbbá nem állapítható meg végszükség annak a javára sem, akinek a veszély vállalása a foglalkozásánál fogva a kötelessége.

A közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre

A járművezetéstől eltiltás

A járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.

A járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el.

A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat.

A járművezetéstől eltiltás határozott ideig tart, vagy végleges hatályú.

A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elkövető vezetői engedélyét – a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően – a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta.

A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy hónap, leghosszabb tartama tíz év.

A járművezetéstől eltiltás tartama az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik.

Végleges hatállyal az tiltható el, aki a járművezetésre alkalmatlan. A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a járművezetésre alkalmassá vált.