A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárásnak a büntetőeljárásokban van meghatározó szerepe. A gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő, a gyanúsított, illetve a sértett indítványára, vagy önkéntes hozzájárulásukkal alkalmazható eljárás. Az ügyészség közvetítői eljárás lefolytatása céljából felfüggeszti az eljárást, ha
a) a gyanúsított, illetve a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, vagy ehhez hozzájárul,
b) a gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást tett, és
c) a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel
ca) a bűncselekmény következményeinek jóvátétele várható és
cb) a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, vagy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásának elveivel nem ellentétes.

 

Egyezség a bűnösség beismeréséről

Az ügyészség és a terhelt egyezség esetén lefolytatandó eljárás érdekében a vádemelés előtt egyezséget köthet a terhelt által elkövetett bűncselekmény tekintetében a bűnösség beismeréséről és ennek következményeiről.

Az egyezség megkötését kezdeményezheti a terhelt, a védő és az ügyészség. Az egyezség megkötésére irányuló eljárásban a védő részvétele kötelező. Ha a terhelt nem kíván védőt meghatalmazni, az ügyészség haladéktalanul védőt rendel ki, valamint gondoskodik arról, hogy a védő a nyomozás ügyiratait megismerhesse.

Az egyezség tartalmazza az egyezség tárgyát képező
a) bűncselekmény leírását és Btk. szerinti minősítését,
b) bűncselekmény vonatkozásában a terhelt nyilatkozatát arról, hogy a bűnösségét beismeri, és ennek érdekében vallomást tesz,
c) büntetést vagy önállóan alkalmazható intézkedést.

Az idézés és az értesítés

Az idézésről és az értesítésről szóló rendelkezéseket 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról tartalmazza.

A két jogintézmény közötti legfőbb elhatárolási szempont az, hogy a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, és azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény lehetővé teszi.

Az idézés és az értesítés is történhet kézbesítés útján, kizárólag hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, illetve bíróság ügyészség, nyomozóhatóság előtti személyes jelenlét alkalmával szóban. Hirdetményben az értesítettek neve nem közölhető. Ha a címzett fogva van, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az idézéssel és az értesítéssel egyidejűleg intézkedik a címzett átkísérése iránt.

Ügygondnok

A Büntetőeljárási törvény szerint ügygondnok kirendelése szükséges az alábbi esetekben:
– a Ptk. szerint a terhelt nem rendelkezik teljes cselekvőképességgel, illetve
– nincs törvényes képviselője vagy személye nem állapítható meg,
– az egyetlen törvényes képviselővel szemben kizárási ok áll fenn,
– a törvényes képviselő akadályoztatva van,
– az eljárási cselekmény alatt a sértett, illetve a vagyoni és egyéb érdekelt ismeretlen helyen tartózkodik, emellett sem meghatalmazott, sem törvényes képviselővel nem rendelkezik.

Ügygondnokként ügyvéd rendelhető ki. A kirendelés ellen nincs helye jogorvoslatnak.
Megfelelő indokkal más ügygondnok kirendelésének az indítványozása lehetséges.
Az indítványról az eljárásban résztvevő bíróság, ügyészség, illetve nyomozó hatóság dönt.
Az ügygondnokot büntetőeljárásban a törvényes képviselő jogai és kötelezettségei illetik meg, illetve terhelik.

Előzetes letartóztatás végrehajtása

Az új büntetőeljárásjogi törvénykönyvünkben az előzetes letartóztatás elnevezés letartóztatásra változott, mely a jogerős ügydöntő határozat meghozatalát megelőzően a terhelt személyi szabadságának megvonására irányul.
A terhelt letartóztatásának akkor van helye, ha szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja áll fenn vele szemben és a büntetőeljárás megindításához szükséges okok adottak. A letartóztatás elrendelésének eljárási feltételei a nyomozás elrendelése, ügyészi indítvány, bírói döntés. A letartóztatásnak vannak különös okai, melyek a következők: a terhelt megszökött vagy elrejtőzött; a szökés vagy elrejtőzés veszélye fennáll; a bizonyítás meghiúsításának, megnehezítésének veszélye fennáll; a terhelt bűnismétlésének veszélye fennáll.
Ha a törvény nem tartalmaz eltérő rendelkezést a letartóztatás foganatosítása körében, akkor a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályok lesznek követendőek.
A letartóztatást a rendelkezési jogkört gyakorló bíróság vagy ügyész székhelye szerint illetékes büntetés végrehajtási intézetben kell végrehajtani. Azonban a letartóztatás végrehajtható rendőrségi fogdában is, ha a nyomozási cselekmények elvégzése miatt indokolt. Fiatalkorúak esetében javítóintézetben, míg katonák esetében katonai fogdában végrehajtható a letartóztatás.