A csalást a Btk. 373. § szabályozza, mely szerint „Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el.”
Elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás.
Tévedésbe ejtés esetén az elkövető valótlan tényt valóságként tüntet fel és ennek eredményeként a megtévesztettben, a tudatában téves képzetek alakulnak ki. Ez a magatartás alkalmas arra, hogy a sértett személyéhez kötődően előidézze a károkozást, tehát e magatartás okozati összefüggésben áll a kárral, mint eredménnyel. Ez a magatartás tehát aktív, tevőleges.
A tévedésben tartás az elkövető magatartásától függetlenül létező tévedés el nem oszlatása vagy megerősítése. Az el nem oszlatás egy passzív magatartást jelent, a tévedésben lévő személy felvilágosításának az elmulasztását. Ez akkor a csalás bűncselekménye, ha az elkövetőnek jogi kötelessége van a felvilágosításra (munkaviszony például). A tévedés megerősítése hasonló a tévedésbe ejtéshez, ez is magatartás, csak a tévedést nem az elkövető idézte elő.
A csalás bűncselekménye esetén számos minősítő körülmény befolyásolja a szabadságvesztés büntetés terjedelmét, többek között a bűncselekménnyel okozott kár mértéke, a bűnszövetség, üzletszerűség ténye, közveszély helyszíne stb. A büntetés a legenyhébb esetben 2 évig, a legsúlyosabb esetben 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés.
A csalás eredménye a kár, amely a bűncselekménnyel a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenést jelenti. Kár továbbá az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett értéke is, mint például egy ki nem fizetett éttermi vagy szállodai szolgáltatás.
A bűncselekmény minősülése tekintetében nagy szerepet játszik a kár mértéke.
Amennyiben csalás bűncselekményével vádolják, a jogai védelme érdekében forduljon mihamarabb ügyvédhez. Irodánkban több, büntetőügyekben szerteágazó tapasztalattal rendelkező ügyvéd áll az Ön rendelkezésére.