A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető.

Nem bocsátható próbára a visszaeső, továbbá aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, valamint aki a szándékos bűncselekményt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el, vagy aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt követte el.

A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet, a tartamot években, vagy években és hónapokban kell meghatározni.

A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi, a próbaidő egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni például abban az esetben, ha próbára bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik.

A bíróság a perben szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint minden bizonyítékot, amely a tényállás megállapítására alkalmas.

Törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el, továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli.

A bizonyítás módját tekintve beszélhetünk okirati bizonyításról, szakértői bizonyításról, tanúbizonyításról, valamint szemle útján történő bizonyításról.

Bizonyítási eszközként különösen tanú, szakértő, okirat, képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel, valamint egyéb tárgyi bizonyítási eszköz vehető igénybe.

Nem használható fel a bizonyítási eszköz, ha azt törvény kizárja, vagy feltételhez köti, kivéve, ha a feltétel fennállása megállapítható.

Meghatározott esetekben csak a jogosult indítványára indítható meg vagy folytatható a büntetőeljárás.
Magánindítványra üldözendő különösen a becsületsértés, a könnyű testi sértés, a rágalmazás, a kegyeletsértés, a szexuális kényszerítés és egyéb más bűncselekmények.

Magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentését és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja.

A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő attól a naptól számított egy hónap, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.

Ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény magánindítványra üldözendő, a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni. Ebben az esetben magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett.

Az elhunyt sértett hozzátartozója a még nyitva álló határidő alatt terjesztheti elő a magánindítványt.

A magánindítvány előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak akkor van helye, ha a bűncselekmény közvádra üldözendő.

A tizennegyedik életévét be nem töltött kiskorút csak akkor lehet tanúként meghallgatni, ha a vallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható.

A kiskorú tanú meghallgatásánál a törvényes képviselője jelen lehet. A meghallgatáskor a figyelmeztetéseket és tájékoztatásokat a kiskorú tanú korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell közölni.

A meghallgatásnak megfelelő légkörben, a kiskorú számára érthető módon kell megtörténnie.

A kiskorút a bíróság az igazmondás követelményéről tájékoztatja.

A személyi adatainak zártan kezeléséről, valamint a vallomástétel megtagadásáról a nyilatkozatot a törvényes képviselője teszi meg, valamint a vallomástételre kötelező határozat elleni fellebbezési jogot a törvényes képviselő gyakorolja.

Ha a kiskorú tanú és a törvényes képviselője között érdekellentét van, a bíróság megkeresésére a gyámhatóság eseti gyámot rendel ki.

Fontos okból (személyi vagy családi körülmények, egészségi állapot) a szabadságvesztés végrehajtása félbeszakítható, melyről a parancsnok, meghatározott esetben az országos parancsnok dönt.

Kivételesen engedélyezhető a szabadságvesztés félbeszakítása, ha az elítélt ellen szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt újabb büntetőeljárás van folyamatban.

Nem engedélyezhető a szabadságvesztés félbeszakítása, ha a bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztést kimondó ügyöntő határozatban a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárta.

A félbeszakítás tartama a szabadságvesztés tartamába nem számít be. A félbeszakítás tartama alatt az elévülés nyugszik.

A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszünteti például, ha az elítélttel szemben a félbeszakítás tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, vagy az elítéltet más ügyben letartóztatásba helyezték, vagy, ha a félbeszakítás indoka megszűnt.

Szabálysértés az a Szabálysértési eljárásról szóló törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra.

Az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait.

Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti.

Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés).

A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: a szabálysértési elzárás, a pénzbírság, a közérdekű munka.

A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések: a járművezetéstől eltiltás, az elkobzás, a kitiltás, a figyelmeztetés.