Az ittasság és a bűnelkövetés között szoros korreláció figyelhető meg, hiszen meglehetősen gyakori, hogy ittas állapotban történik bizonyos bűncselekmények elkövetése.

Az ittas állapotban történő bűnelkövetés az esetek döntő hányadában súlyosbító körülmény.

A törvény felelősségi vélelmet állít fel, bűncselekménynek minősíti és büntetni rendeli az önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban elkövetett cselekményt.

Ilyen esetben az önhibából eredő ittas vagy bódult állapotba kerülő és ebben az állapotban bűncselekmény tényállását megvalósító cselekmény elkövetőjét olyannak kell tekinteni, mint azt, akinek beszámítási képessége van. Ezáltal áttöri a törvény a bűnösségen alapuló felelősség elvét, pontosabban a bűnösséget nem a cselekmény elkövetésekor követeli meg, hanem az azt megelőző lerészegülésre, az önhibára vonatkoztatja.

Fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben nem önhibából ered a bódult vagy ittas állapot, úgy büntethetőséget kizáró körülményként kell figyelembe venni.
Az önhibán kívüli ittasság esetén kívül még van egy eset, amikor az ittasság a büntetőjogi felelősség kizárásához vagy korlátozásához vezet, ugyanis a büntetőjog megkülönbözteti az ittasságot és a kóros (patológiás) részegséget.

Patológiás részegség esetén az elkövető nem büntethető, mivel a cselekményét jogilag az elmeműködés kóros állapotában követte el.