Bár az élethez való jog jelentőségénél fogva kitüntetett helyet foglal el az alapvető jogok rendszerében, az államok nem tekintik abszolút, vagyis korlátozhatatlan alapjognak.
A nemzetközi egyezmények és az alkotmányok általában csak az élet önkényes elvételét tiltják. Ez azt jelenti, hogy bizonyos, előre lefektetett, kivételes körülmények fennállása esetén az emberi élet kioltása nem tekinthető jogellenesnek. Ilyen eset lehet az, amikor az élet elvételére személyek jogtalan erőszaktól való megóvása vagy bűncselekményt elkövetett személy szökésének megakadályozása végett kerül sor.
A halálhoz vezető erőszak alkalmazását azonban minden esetben rendkívül szigorú szükségességi és arányossági vizsgálat alá kell vetni. Az európai emberi jogi mérce fényében ugyanis csak akkor minősülhet megengedhetőnek az élet elvétele, ha az Emberi jogok európai egyezményében meghatározott célok védelmében történik, és olyan erőszak alkalmazásának eredménye, amely nem lépte túl az elengedhetetlenül szükséges mértéket.
Az európai alapjogi jogfejlődés ma ott tart, hogy a halált okozó erőszakos fellépés alapvetően csak akkor minősülhet elengedhetetlenül szükségesnek, ha az más ember életét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében történik.
