Hamis tanúzást követ el:
a) az a tanú, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja,
b) aki, mint szakértő hamis szakvéleményt vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad,
c) aki, mint tolmács vagy fordító hamisan fordít,
d) aki büntető vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat.

Aki a hamis tanúzást büntetőügyben követi el, bűntett miatt 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés.

Aki a hamis tanúzást polgári ügyben követi el, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Abban az esetben, ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés.

Nem büntethető hamis tanúzásért:
a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná,
b) aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása előtt nem figyelmeztették, vagy
c) akinek a kihallgatása törvény alapján kizárt.