Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.

Ezen cselekmények elkövetésénél az illető nem rendelkezik beszámítási képességgel.

A törvényben leírt elmeműködési zavarok alatt kell érteni: a skizofrénia, a paranoia, a mániás depresszió, a bénulásos elmezavar, a gyengeelméjűség, a szellemi leépülés, a tudatzavar és a személyiségzavar meglétét.

Annak megállapítása, hogy a vádlott az adott cselekmény elkövetésekor szenvedett-e az elmeműködés kóros állapotában, az igazságügyi szakértő feladata. Amennyiben a szakértő megállapítja az elmeműködési zavart, abban az esetben a bíróság mérlegelés alapján dönt, hogy az mennyiben zárta ki vagy bizonyos esetben korlátozta az elkövetőt abban, hogy cselekményének következményeit felismerje.